2013

Pedagógiai program

Lánycsóki
Általános Iskola
és Alapfokú
Művészeti Iskola
OM 027302

1
Tartalom
Köszöntő ...............................................................................................................................4

Küldetésünk ..........................................................................................................................5

1. Az intézmény nevelési programja ................................................................................7

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai ..........................................................................................................................7
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 29
1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ..........................................35
1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
pedagógiai feladatok ..................................................................................................... 37
1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai .............................................................. 43
1.6 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai ................................ 47
1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi
rendje............................................................................................................................ 49
1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje
..................................................................................................................................... 54
1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái ..... 56
1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................ 60
1.11 A felvétel és az átvétel szabályai ...........................................................................66
1.12 A felvételi eljárás különös szabályai ......................................................................68
1.13 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................... 68
2. Az Általános Iskola helyi tanterve ..............................................................................70
2.1 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................... 70
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................. 73
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ..................................................................................................... 84
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 86
2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás ......................................................................88
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 88
2.7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő
ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái, írásbeli és
szóbeli beszámoltatási formák ....................................................................................... 89
2.8 Projektmunka (Projektarbeit) .................................................................................. 96
2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................. 97
2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának
elvei és korlátai ........................................................................................................... 100
2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 102
2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................ 103
2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ...................................... 117
2.14 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának
értékelési, minősítési elvei .......................................................................................... 118

2
 3. Az Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve .......................................................... 125
3.1 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 126
3.2 Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei ... 126
3.3 A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások
megnevezése, óraszáma .............................................................................................. 126
3.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ................................................................................................... 129
3.5 A pedagógusválasztás szabályai ............................................................................ 129
3.6 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus,
szummatív, fejlesztő formái ........................................................................................ 130
3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................ 131
3.8 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................ 131
3.9 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló szorgalmának értékeléséhez,
minősítéséhez kapcsolódó elvek .................................................................................. 132
3.10 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei .. 134
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz
való hozzáférés lehetőségei ............................................................................................... 139

A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a

módosítás körülményei ..................................................................................................... 139

A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó véleményezési,

egyetértési, jóváhagyási záradékok .................................................................................. 140

3
 „Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka
örömére és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk
csinálni.”
(Szent-Györgyi Albert )

Köszöntő

Köszöntöm a Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola minden dolgozója

nevében.
Megtisztel bennünket, hogy elolvassa pedagógiai programunkat, melyben családias légkörű
iskola mutatkozik be. Olyan hely, ahová szívesen járnak a gyerekek, kötődnek tanáraikhoz,
társaikhoz.
Remélem, nevelési és oktatási elveink találkozni fognak az Ön gyermeknevelésről alkotott
elképzeléseivel, és megerősít bennünket munkánk értelméről, tevékenységünk helyességéről.

Varga Katalin
igazgató

Iskolánk emblémája

4
 „... tudod-e ..., hogy a kezdet a
legfontosabb általában is, de különösen a
fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen
leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s
ilyenkor vésődik beléjük az a forma,
amelyet bennük kialakítani akarunk.” (
Platón )

Küldetésünk

Van egy hely, ahol 6-14 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy
amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani
beilleszkedésre.
Ez a mi iskolánk.
Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem
létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel.
Ez a mi iskolánk.
Van egy hely, ahol partnerközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés
csodájában.
Ez a mi iskolánk.
Van egy hely, ahol a hatékony magas színvonalú oktatás mellett színes, tartalmas diákélet,
gondoskodó, szeretetteljes iskolai légkör várja a gyermekeinket.
Ez a mi iskolánk.

Az iskola hagyományos profilját megtartva igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az új

igényekhez, és minőségi oktatást nyújtani úgy, hogy eközben egy percre sem tévesztjük szem
elől, hogy a nevelés az oktatással egyenrangú terület, s minden gyermek iskolásévei
egyszeriek és megismételhetetlenek.
Minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének
maximumát, a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezzen, hogy
egészséges képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, empatikus, felelősséget
érez környezete és embertársai iránt. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk
nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Párhuzamosan folytatjuk értelmi
és érzelmi nevelésüket. A művészeti neveléssel felkeltjük az érdeklődésüket, hogy legyenek
nyitottak a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Igényeink következetes
megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak
rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s
valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a
felelősségérzet hatja át. A lakókörnyezetünk szerves részeként kívánunk működni.
Olyan arculatot kívánunk kialakítani, ahol diák, tanár, szülő jól érzi magát és elégedett.
Pedagógiai munkánk központjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész
személyiségüknek fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy a nevelés színtere nemcsak

5
az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma. A szülőktől kérjük,
hogy nevelési munkánkban partner legyen, és az iskolát támogassa céljai elérésében.
Tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, a mindennapokban lehetnek olykor még zökkenők is,
de a hibák kijavítására folyamatosan törekszünk.
Tudjuk, hogy nincs egyszerűen megfogalmazható módszer, sem egyetlen megoldás vagy
képlet.
A siker apró, de fontos részekből tevődik össze annak érdekében, hogy a legjobbat nyújtsuk a
ránk bízott gyerekeknek, akik a jelenben élnek, de a jövőbe kell, hogy tekintsenek.
Hatékony iskola kialakítására törekszünk, ahol a pedagógusok kitartóan azon munkálkodnak,
hogy meleg és támogató légkörben, aktívan és a személyiség számára ösztönzően tanítsanak.
Alapvetőnek tartjuk tehát a jellemet és a tudást erősítő nevelést és oktatást. Ennek érdekében
magas követelményeket állítunk az iskolai teljesítményekkel és viselkedéssel kapcsolatban.
Azt valljuk, hogy minden tanulót lehet tudásra motiválni intenzív gondolkodással és
jutalmazási rendszerrel.
Ahhoz, hogy fennmaradjon a megfelelő színvonal állandó ellenőrzés és jutalmazás, pozitív
attitűd szükséges. Ugyanakkor egyéni követelményeket állítunk fel, így ösztönözve
tanítványainkat a tőlük telhető legjobb munkavégzésre.
Mindehhez próbálunk barátságos, pozitív hatást sugárzó környezetet teremteni. Visszatérő
programjainkkal kialakítani az iskolával szembeni összetartozó érzést, törekedni arra, hogy
gondoskodó iskolává váljunk. Kollégáinkkal szemben követelményként fogalmazzuk meg az
iskola céljait elfogadó és azért tenni akaró magatartást.
Igényünk, hogy ellenállással és elkötelezettséggel forduljunk szembe a nehézségekkel, hogy
megoldás- és ne problémaközpontúak legyünk, hogy diákjaink ne fogadják el a
középszerűséget és a sikertelenséget, tudják és akarják feloldani a kudarcot, és ne elégedjenek
meg a meglévővel, hanem keressék a még jobbat.

6
1. Az intézmény nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola és alapfokú művészeti iskola.

Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-
oktatás, minden tanuló felkészítése – érdeklődésének, képességének és tehetségének
megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való
beilleszkedésre. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében
folyó művészeti nevelés, amely alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek
képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok
megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és
szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és
gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a
nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására és az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a
nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel.
Pedagógusaink igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a
tanulók személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék őket.
Művészeti iskolánkban nemcsak az egyén szakmai fejlődése a cél, hanem az is, hogy ki tudja
magát fejezni, merjen és tudjon önmaga lenni, valamint nagymértékben fejlődjön
együttműködési készsége. Fontos törekvésünk a bizalom, mások iránti tisztelet, megbecsülés,
empátia, önmegvalósítás és belső aktivitás fejlesztése, erősítése.
Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a
megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi,
érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú
gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a
szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait,
megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit.
A kompetenciaalapú tartalmak, módszerek mellett modern prezentációs eszközöket használ az
intézmény. Ezekkel az eszközökkel olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni,
melyekben a diákok és a tanár alkotókedvét kihasználva igazi problémamegoldás következhet
be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva, a tanulás közös élményére építve sajátíthatják
el a tananyagot.
Tanulóink 1-8 osztályig heti 5 órában tanulják a német nemzetiségi nyelv és irodalmat és heti
1 órában 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben a német nemzetiségi
népismeretet. A nyelvoktatásnak ez a formája magába foglalja a nemzetiségi kultúra ismeretét
is. Ennek elmélyítését szolgálják: tárgyi emlékek gyűjtése, kiállítások szervezése, irodalmi,
zenei anyag, népszokások, népviselet megismerése.
A nemzetiségi osztályoknak fontos szerepe van településünkön, hiszen Baranya az egyike a
legtöbb nemzetiség által lakott megyéknek. A testvérkapcsolatok létesítésében nagyon
„előkelő helyet” foglaltunk el. 1991 óta van kapcsolatunk az ausztriai Markt
Hartmannsdorffal. Egy-egy külföldi utazás, barátság más kultúrközegben, más szokások
között élő gyermekekkel, életre szóló élményt jelent tanulóink számára.

7
Angol nyelvet harmadik osztálytól tanulhatnak diákjaink.

1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai

(köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól
eltérő feladatok elé állítják az iskolát.

Módszertani alapelveink:
 olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a
tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,
fejlesztését;
 a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt
benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,
problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;
 a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,
nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk
átrendezésére;
 az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a
csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-
oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és
formáit;
 váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a
feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az
ellenőrzésben, az értékelésben;
 a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz
illeszkedő tanulásszervezési technikákat;
 sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot
igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal,
magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;
 a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások
alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez,
általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;
 különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek
egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti
együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

Az eredményes tanulás segítésének elvei:

Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő
nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a családdal
együttműködve a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
 a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak
megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;
 folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás
további szakaszaiban;

8
  az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai
eszközökkel;
 a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai
nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;
 a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának
érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a
tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;
 a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,
tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e
tevékenység támogatása az iskolán kívül is;
 motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok
segítségével (pl. sakk, logikai játékok);
 egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások
alkalmazása;
 a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők
elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló
megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban
meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

Akkor tekintjük eredményesnek pedagógiai munkánkat, ha diákjaink – az általuk is elfogadott

– intézményi értékrend és szabályok szerint élnek, tanulnak és viselkednek.
E célok elérése érdekében, pedagógiai munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a
következőkre:
1. Törekszünk a nevelési és az oktatási folyamat minél teljesebb összhangjára.
2. Fejlesztjük, mind a szaktárgyakhoz köthető kompetenciákat, mind az általános
kompetenciákat.
3. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek felismerésére, a tehetséggondozásra
4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való különleges bánásmódra
5. Olyan értékrend követésére neveljük diákjainkat, mely az elfogadó és befogadó
magatartást, a munka és a tudás megbecsülését és elismerését, az egészséges életvitelt
és a környezettudatos magatartást fogadja el követendő értéknek.
6. Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli
türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos
vállalását.
7. Ápoljuk a magyarországi német nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait,
erősítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudatot.
Ennek érdekében:
1. a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit, kulcskompetenciáit
fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető
alapműveltséget nyújt
2. intézményünk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a
tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a
tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat
szűkebb és tágabb környezetükben

9
 3. megismertetjük tanulóinkkal nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk
eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek
megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a nemzetiségi közösség, a szülőföld
iránti szeretetet
4. fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit és az
eredményes tanulás technikáját
5. legyen tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete
6. fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben és tanulóinkban kialakuljon az egyén és a
közösségek iránti tisztelet
7. segítünk észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat
8. törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és
helyes formáinak kialakítására

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az általános alapelvek mellett a nevelési-oktatási

folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban
a következő elvek szerint kell megszervezni:
 a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni
ott, ahol erre szükség van;
 igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat,
követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;
 szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek
és eszközök elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába;
 az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassa a tanulókat, elsősorban
az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei

A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése során az

egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez kell igazodni mind a
pedagógiai tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása során
annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a
szűkebb és tágabb környezetükben.
Az önállóságra nevelés elvét mindig szem előtt tartva, az iskolában – a mozgáskorlátozott
tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelően – biztosítani kell a megfelelő mozgás-
és életteret, amely magában foglalja:
– a fizikai környezetet, amely egyrészt akadálymentes, másrészt valamennyi tanuló számára
biztosítja az egészséges környezeti feltételeket,
– a személyre szabott (segéd)eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök
(pl. megfelelő méretű asztal, szék, csúszásgátló, ceruzafogó stb.) meglétét és használatát,
– a befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással
bíró személyi környezetet (integrált oktatásnál a tanulótársak, azok szülei, az iskola dolgozói
részére a befogadást segítő ismeretek átadása).

10
A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei

A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján

komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó
tevékenységrendszer keretében történik. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás,
valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédfogyatékosság jellegétől függ.
A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott
tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet.
A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és
értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen
tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a
pályaorientáció folyamatát is.
A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott
szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában
az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt lehet.
A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását
felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási,
fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie.
Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a
beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a
pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik.
A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a
szülő szorosan együttműködik.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók fejlesztésének alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői
bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik,
szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően
történik.
Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, tanulásban
akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus,
gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek bevonásával történik és
rehabilitációs célú órakeretben zajlik.
Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill.
makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat,
különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.
Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő
számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján –
az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.
A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és
értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen
11
tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a
pályaorientáció folyamatát is.
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat
a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.
b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,
c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,
d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,
e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

A zeneművészeti nevelés alapelvei

A zeneművészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a

személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és
egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti
nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen
tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a
kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben is ötvöződnek. Feltárja a művészet
megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi
alapképesség.
A zeneművészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs
képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények
alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek
területén az eredményes szereplés összetevői. Az alkotó típusú tevékenységek megismertetése
által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze
identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit,
erősítse a közösséghez való kötődést.

1.1.2 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai

 a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az

igazságosság, a jó és a szép iránt,
 fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi,
erkölcsi, társas és testi képességeket
 a haza felelős polgárává váljék
 kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága
 reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert
 megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka
világában
 törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására
 legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát
illetően

12
  váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre
 ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,
folyamatokat
 tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését
 a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok
gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a
mindennapi problémák értelmezése és megoldása során
 a tanulókban erősítsük a nemzetiségi közösséghez tartozás érzését

Nevelési célok

Az erkölcsi nevelés Alapvető célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a

cselekedeteikért és azok következményeiért viselt
felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,
közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és
a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.
Az iskolai közösség élete, példamutatásunk támogatja a tanulók
életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és
fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a
mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a
tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az
elfogadás.
Nemzeti öntudat, A tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit,
hazafias nevelés hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi
személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,
sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,
gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket,
amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és
népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a
közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés,
hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár
kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért
magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét,
sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi
civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket
kezelő nemzetközi együttműködési formákról.
Állampolgárságra, A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet
demokráciára nevelés működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a
nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok
és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a
törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi
méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a
méltányosság jellemzi. Célunk, megteremteni annak lehetőségét,
hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és
kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a
kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a

13
 vitakultúra fejlesztését.
Az önismeret és a Elő kell segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését,
társas kultúra készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak
fejlesztése kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő
kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljanak érzelmeik
hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés
képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös
elfogadásra.
A családi életre A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi
nevelés érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki
egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet
változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok
egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé
teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére.
Kitüntetett feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a
családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre
segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős
párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi
életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Foglalkoznia kell a
szexuális kultúra kérdéseivel is.
A testi és lelki Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és
egészségre nevelés lelki állapot örömteli megéléséhez. A tanulóknak legyen igényük a
helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek
alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására,
társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.
Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a
tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a
szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a
veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan
helyzetek kezelésében. Motiváljuk és segítsük a tanulókat a káros
függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
Felelősségvállalás Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek
másokért, iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a
önkéntesség tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik
meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét.

Fenntarthatóság, A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az

környezettudatosság életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában.
Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és
felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.
Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén
alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett
elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.
Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel
kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.
Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a
gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat,
válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és

14
 tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe,
gyarapításába.
Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez
képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek
érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania,
amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket,
elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken,
megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő
foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez
megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.
Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a
vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és
azok kezelését.
Gazdasági és Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az
pénzügyi nevelés értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz
világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik
közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák
világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások
kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését,
egymásrautaltságát.
Médiatudatosságra Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős
nevelés résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok
nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai
beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén
felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is
befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű
megszervezésére, tudatos alakítására.
A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus
teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és
útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével,
hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet
a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok
sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának
elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi
és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás
minőségének értékelése.

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiemelt nevelési célok, fejlesztési

területek

Mozgáskorlátozott tanuló esetén:

A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területeket – nevelési célokat és azok
teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó
egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják.

15
Az Erkölcsi nevelés, a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, az
Állampolgárságra, demokráciára nevelés, illetve a Fenntarthatóság,
környezettudatosság fejlesztési területek – nevelési célok megvalósítása
megegyezik a Nat-ban foglaltakkal.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, amely
alapját képezi a társadalomban való boldogulásnak. A tapasztalatszerzés
módosult folyamatai, a kommunikáció esetleges nehezítettsége, a társas
kapcsolatok alakulásának sajátos módja miatt szükséges a terület kiemelt,
tudatos fejlesztése, a megvalósítható célok kitűzése, a reális értékelés, a pozitív
megerősítés.
A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a
lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális,
pozitív énkép, ha önmagukhoz képest fejlődnek, érnek el sikereket.
A családi életre nevelés
Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb fokú
önállóság elérése.
A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság,
valamint a konfliktusok kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-
oktató munka fontos feladata.
A családi szerepek sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családok esetében
is gyakran megváltoznak, emiatt a szerepek tudatosítása, a megfelelő önismeret
és reális énkép kialakításával a családi élet jövőképének kialakítására a
mozgáskorlátozott tanulók esetében is törekedni kell.
Médiatudatosságra nevelés
A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli
információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat
az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a
média használata.
Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika
műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem szükség esetén a
tanítási órákon és otthonukban is. A számítógép írástechnikai segédeszközként
tanulási és munkaeszköz a mozgásállapota miatt kézírásra képtelen, valamint a
beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, sokszor a
kapcsolatépítés- és tartás egyetlen csatornája.
A médiatudatosságra nevelés mozgáskorlátozott tanulók esetében a
tapasztalatszerzés hiányosságai miatt hangsúlyosabb az átlagosnál: kiemelten
kell kezelni a valódi értékek bemutatását, a veszélyforrásokra való tudatos
figyelemfelhívást.
A tanulás tanítása
A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás
összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek (típusának,
csatornájának) megválasztására, ezzel elősegítve az önálló tanulás
képességének kialakulását. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakran a
részképességek zavarai vagy hiányosságai is nehezítik a tanulás folyamatát.
16
 Testi és lelki egészségre nevelés
A testi és lelki egészségre nevelés során törekedni kell arra, hogy a tanulók
minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak
következményeit, az állapottal járó napi teendőket elsajátítsák és alkalmazzák
az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor
valósítható meg, ha ismerik a számukra javasolt és nem javasolt mozgásokat,
azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást
lehetővé teszik számukra, tisztában vannak ezeknek az eszközöknek a
karbantartásához szükséges napi teendőkkel. A tanulókban ki kell alakítani,
hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket,
hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé
váljanak a környezet és munkaerő-piac elvárásainak megfelelő
magatartásformákra, értékrend kialakítására, amely a társadalmi beilleszkedés
alapját biztosíthatják. Elő kell segíteni, hogy mozgáskorlátozottságuk ellenére
kialakuljon a fizikai aktivitásra, a szabadidő aktív eltöltésére kész, az
egészséges életmód kialakulásához szükséges magatartás és szokásrendszer, a
sportolás iránti szükséglet, az egészséges életvitel igénye.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A másokkal való együttműködés a mindennapi élet megszervezéséhez
nélkülözhetetlen, a társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a
mozgáskorlátozott tanulótól is aktív részvételt kíván.
Pályaorientáció
Mozgáskorlátozott tanulók esetében a sikeres pályaorientáció nagyban függ a
mozgásos és pszichés tevékenységek működésétől, ezért a reális pályakép
kialakítása átgondoltabb előkészítő munkát kíván. A pályaalkalmasság
vizsgálatakor indokolt lehet speciális szempontok figyelembevétele is.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függő
életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és
pénzügyi ismeretek, a pénz világában való magabiztosság, az idegen nyelvi
kommunikációs készség hozzásegítheti a mozgáskorlátozott tanulókat is az
önállóbb életvitelhez.

Beszédfogyatékos tanuló esetén:

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára
nevelés, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség,
fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média
tudatosságra nevelés.
Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé
kell tenni a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi
színtereken való eligazodásra. Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb
környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek
érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az
erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel
bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az

17
önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell
szerezni a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat, fogyasztás és
környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt
jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb
eszközeit (pl. internet).
A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos
tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-
kiemelési nehézségei jelentenek nehézséget. Rövidített, tömörebb, képpel,
segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók
munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre
szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és
a kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az
interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az
együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési
eljárások elsajátítása.
Testi és lelki egészségre nevelés
A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális
megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében.
Kiemelt feladat a tanuló önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a
beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre,
azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később
is teljes életet tudjon élni.
A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit
verbálisan kifejezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő
kezelésére, kifejezésére.
Médiatudatosságra nevelés
Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben
az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép
írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján
nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.
A médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális
világban.
Pályaorientáció
A beszédfogyatékos tanuló készségeinek képességeinek alapos feltérképezése
szükséges a felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és
fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia
további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső tagozatban tantárgyak
tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék meg a
beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi
ismereteket. Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról.
Tanulás tanítása
A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk
kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök,
egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos
alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van.

18
Pszichés fejlődési zavaros tanuló esetén:
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és
súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban
meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában
lehetséges.
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és
súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt
fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt
tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és
kialakulásuk időtartama) módosulhat.
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és
követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni
adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat
azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított.

Feladataink átfogóan

 a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése,

 az egyetemes kultúra közvetítése,
 az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése,
 a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök
együttes fejlesztése,
 az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,
 a közjóra való törekvés megalapozása,
 a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése,
 az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése,
 a kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált
fejlesztése és alkalmazása,
 a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati
elsajátítása,
 mindennapos testnevelés,
 mindennapos művészeti nevelés az alsó tagozaton,
 alapfokú művészeti nevelés,
 angol nyelv oktatása szabadon választható tanórai foglalkozásként,
 a német nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítése,
 kulcskompetenciák fejlesztése,
 igényes kommunikáció és érintkezéskultúra érvényesítése,
 játékigény és játékszükséglet kielégítésének biztosítása,
 önművelésre szoktatás,
 alkotási technikák elsajátíttatása és alkotásra késztetés mind a tudomány, mind a
művészetek terén,
 demokratikus létre és életvezetésre való felkészítés,
 esélyegyenlőség,
 igényes környezetkultúra kialakítása,

19
  munkakultúrára szoktatás,
 reális önismeretre késztetés,
 az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a prevenció,
 környezettudatosság fejlesztése,
 gyerekek képességeinek sokirányú, személyre szóló fejlesztése,
 közösségi élet formálása,
 problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése,
 IKT alkalmazása.

Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó céljaink és feladataink

A német nemzetiségi nevelés-oktatást intézményünk a nyelvoktató oktatási forma szerint

szervezi meg. A hagyományos nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás
nyelve a magyar nyelv, a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra
keretében az első évfolyamtól oktatjuk heti 5 tanórában. A német nemzetiségi népismeret
tantárgy oktatására heti egy tanórát, évi harminchét tanórát biztosítunk.
Intézményünk „nyitott” iskola, ahová nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk,
hanem mindenkit, aki érdeklődik programunk iránt és azonosulni tud azzal. A szülők a képzés
kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat.
A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie a képzés minden területét, meg kell jelennie a
tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos
ismereteket önálló tantárgyként (nemzetiségi népismeret) közvetítjük.

Német nemzetiségi nyelv és irodalom

Alsó tagozaton:
A nyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében,
mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi
érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.
 elsődleges cél a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez
elengedhetetlen ismeretek elsajátítása (ez egyben eszköz is a személyiség harmonikus
fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is)
 fontos feladat a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív, integrált
használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése,
 a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása,
 a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos
gyakoroltatása
 az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése, mint kiemelt terület,
 olvasási stratégiák elsajátítása,
 a nyelv változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatása különféle
kommunikációs helyzetekben,
 a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése,
 játékos, önkifejező gyakorlatok,

20
  nyelvi tudatosság, kreativitás, árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igénye, a
képességek fejlesztése,
 az irodalmi nevelés által az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és
megerősítése, szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a közismereti és az
irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés,
 a különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező által az
önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztése.

Felső tagozaton:
 alapvető célja és feladat az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés,
szövegalkotás képességének továbbfejlesztése,
 újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása,
 a szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása,
 különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű
szövegtípusokban történő fogalmazás,
 az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése,
 a tanulók nyelvi és irodalmi kultúrájának fejlesztése,
 az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása,
 a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése,
 a diákok meglévő, gyakorlati nyelvi tudására építve–a nyelvet használó nézőpontjából
kiindulva–a nyelvnek, mint működő, változó rendszernek a megtapasztalása,
megfigyeltetése, e tapasztalatokra építve néhány alapvető rendszerszerűség
bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése,
 a tanulók nyelvi szintjüknek megfelelő német és német nemzetiségi irodalmi
alkotásokból keresztmetszetet kapnak, felhívjuk a kortárs és ifjúsági irodalomra is a
figyelmet,
 hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése,
 fontos célunk, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik
erkölcsi kérdésekben is képesek önálló ítéletalkotásra.

Német nemzetiségi népismeret

Az iskola szerepe rendkívül nagy a magyarországi német nemzetiségi nyelv, kultúra és az

identitás továbbadásában . A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak
csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztéséren. Gyakorlati és sokrétűen
felhasználható tudásra és képességekre kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken
alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, ítélőképesség, a tudomány és művészet iránti
nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény
elérése a cél.
Egy olyan nevelési és oktatási kínálatot igyekszünk fenntartani és fejleszteni, amely mindenki
számára elérhető és átjárható. A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és
szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete – mindezek az identitás nélkülözhetetlen
részét képezik. Figyelembe kell vennünk, hogy az asszimiláció következtében nem építhetünk
a tanulók otthonról hozott nyelvi ismereteire, ezért az eredményességünk érdekében ennek a
megváltozott helyzetnek tükröződnie kell a fejlesztendő kompetenciákban és a közműveltségi
tartalmakban is.

21
A tanulók először élményszerű helyzetekben találkozzanak a legfontosabb hagyományokkal,
az életmóddal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és
projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve alapján szereznek ismereteket a
nemzetiség történeleméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról.
A tanulók legyenek tájékozottak abban, hogy a hagyományőrzés családon kívüli színterei
különböző intézmények és szervezetek.
A német népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és
nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és
népek elfogadására.
A nyitott oktatási formákban történő tanítás olyan ismeretszerzést biztosít, amely az
élménytől a cselekvésen és megértésen át a tapasztalathoz vezet. E kreatív és
cselekvésközpontú feldolgozási formák (Freiarbeit, Stationenlernen, műhelytanítás,
múzeumpedagógiai foglalkozások, iskolai projektek) a tanulókat olyan tapasztalatokhoz
segítik, amelyekre saját környezetükben már nem tehetnek szert.

Évente rendezünk nemzetiségi projektet, amely az egész iskolára kiterjed. A projekt témáját
és kivitelezésének módját az egyes képzési szintek döntik el.
Nemzetiségi nevelés-oktatáshoz kapcsolódó szabadidős tevékenységi formáink:
• iskolai énekkar, zenekar német számokkal
• német népdaléneklési verseny
 német versmondó verseny
• német nemzetiségi táncok, dalok, mondókák
• kirándulások és anyaggyűjtés a németség lakta vidékeken
• színházlátogatás a Deutsche Bühne előadásain
• kapcsolattartás, együttműködési megállapodás a Koch Valéria Iskolaközponttal
• kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink által gyűjtött tárgyi emlékekből
 partnerkapcsolat Markt Hartmannsdorffal

Kulcskompetenciák fejlesztése

A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat
képezzen, olyan készsége, és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század
világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek.
Elengedhetetlen, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és
kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha
szükséges – tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek
elsajátítani.
A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten lévő
gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az
új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív technikák, differenciálás, projektek stb.)
a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség,
együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is fontos szempont,
mint mindenfajta tanításnál, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. A kompetencia alapú
fejlesztéshez elengedhetetlen a tevékenykedtetés, a mindennapi életből vett feladatok
megoldása.

22
A páros, csoportos munkához megfelelő berendezésre van szükség. Ahhoz, hogy a tanulók
egy órán többféle módszerrel dolgozhassanak, a tanterem bútorzatát is ezt segítendően kell
megválasztani. A mozgatható asztalok, székek gyors átalakítást tesznek lehetővé, lehetőség
szerint ilyeneket szerzünk be. Jó lenne elérni, hogy minden teremben aktív tábla, projektor és
számítógép segítse a többoldalú interakciót. Bizonyos kulcskompetenciák fejlesztéséhez
elengedhetetlen az IKT alkalmazása a tanórákon.

Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések,
tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és
írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a
helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi
és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a
szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az
alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és
vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző
tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és
az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein –
oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén
szükségleteinek megfelelően folynak.

Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó
bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a
logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is,
amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai
ismereteket és módszereket alkalmazzunk.
A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető
matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a
problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia
teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az
érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények
megértésére.

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a
rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek
és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és
folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít
abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges
környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai
kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és
23
szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia
magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban
álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és
közösségi felelősség elfogadását.

Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak
(információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák
által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus
használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a
következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése
(azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje;
digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az
interneten keresztül.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és
állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés
feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden
olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az
egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a
konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a
társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást
felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy
igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a
kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és
kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít
és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és
magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a
munkahelyen szükség van.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai
megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív
kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén,
mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a
drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek
kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép
segítségével.

24
 A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját
tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony
gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit,
ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és
beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és
önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira
építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb
helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a
munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen
eleme.

1.1.3 A zeneművészeti ág oktatásának cél- és feladatrendszere

Az intézmény célrendszere

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei

nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a
különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére
építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok,
értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság
– alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai
készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység
tudatosítására.
A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait
ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának
gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

Az intézmény általános feladatrendszere

 A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

 A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység,
fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia,
előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).
 A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és
kifejlesztése.
 A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a
kreativitás kialakítása.

25
  Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
 A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.
 A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek
megismertetése.
 A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk
zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek
megismertetése.
 A kortárs zene befogadására nevelés.
 A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.
 Az értékes zene megszerettetése. A tanulók zenei ízlésének formálása.
 A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek
olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.
 A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.
 Tehetséggondozás.
 A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
 A tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.
 A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.
 Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.
 Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre
való előkészítés, ösztönzés.
 Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási
intézményekkel.

1.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a fentebb felsorolt értékek
elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben eddig is és a
továbbiakban is meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek,
valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai általalkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
- Közvetlen módszerek: melyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat
révén hat a tanulókra.
- Közvetett módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül
érvényesül.

26
 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott
közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés - A tanulói közösség
tevékenységének megszervezése
1. Szokások kialakítását - Gyakoroltatás
célzó, beidegző - Segítségadás - Közös (közelebbi vagy
módszerek távolabbi) célok kitűzése,
- Ellenőrzés elfogadtatása
- Ösztönzés - Hagyományok kialakítása
- Követelés
- Ellenőrzés
- Ösztönzés
- Elbeszélés - A nevelő részvétele a tanulói
közösség tevékenységében
2. Magatartási modellek - Tények és jelenségek
bemutatása, közvetítése - A követendő egyéni és
bemutatása
csoportos minták kiemelése a
- Műalkotások közösségi életből
bemutatása
- A nevelő személyes
példamutatása
- Magyarázat, - Felvilágosítás a betartandó
magatartási normákról;
3. Tudatosítás beszélgetés
szabályok közös kialakítása
(meggyőződés - A tanulók önálló elemző
kialakítása) - Vita
munkája

A tanulásszervezés módszerei

a, Alapmódszerek:
 tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, bemutatás
 előadás, szemléltetés
 munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat, gyakorlás,
ismétlés
 individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

b, Motiváló módszerek:
 páros munka,
 csoportmunka,
 játék,
 szerepjáték (drámapedagógia),

27
  vita,
 kutató-felfedező módszer,
 kooperatív módszerek,
 interaktív módszer, prezentáció,
 projektmódszer.

c, A tanulásszervezés alapelvei:
 differenciálás
 egyéni különbségek figyelembevétele,
 tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése,
 divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség,
 kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció),
 önismeret, önkifejezés, társismeret,
 motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív- és projektmódszer,
drámapedagógia.

Módszertani elemek
 óvoda-iskola átmenet,
 hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás,
 habilitációs és rehabilitációs tevékenység,
 az inkluzív nevelés,
 multikulturális tartalmak,
 tanórai differenciálás (heterogén csoport),
 kooperatív tanulás,
 a drámapedagógia eszközei,
 tevékenységközpontú pedagógiák eszközei,
 projektmunka (egyéni és csoportos),
 prezentációs technikák,
 tanulói értékelési formák gazdagítása,
 módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

Tevékenységközpontú pedagógiák: Olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások

alkalmazását jelenti, amely egyszerre szolgálja a tanulók motiváltságának erősítését, az
ismeretek gyakorlati alkalmazásának megismerését és a hatékony együttnevelést is.
(Projektoktatás, témahét és egyéb változatos módszertan.)
Tanórai differenciálás heterogén csoportokban: Az alkalmazott módszerek az egyéni
fejlődés különbségének és a szükségleteknek megfelelő fejlesztési módszereket jelenti.
Kooperatív tanulás: A kooperatív tanulás módszerei az együttnevelés szempontjából
lehetőséget adnak a kulcskompetenciák fejlődésére.
Multikulturális nevelés: A társadalmi előítéletek csökkentése, az iskolai környezet és kultúra
előítélettől mentes fejlesztése, a tanulók aktív közreműködésével.
Hatékony tanuló-megismerési technikák és egyéni fejlesztési programok alkalmazása.
Árnyalt tanulóértékelés: Fejlesztő célú értékelés alkalmazása a tanítási gyakorlatban,
hatékony szülői kommunikáció.

28
Projektpedagógia alkalmazása: A kulcskompetenciák fejlesztése a projektmunkák osztály és
iskolai szintű megszervezésével és alkalmazásával. (Témanap, -hét, háromhetes projekt,
projektoktatás stb.)
Drámapedagógia: Dramatikus módszerek, technikák alkalmazása az együttnevelés
érdekében.
IKT eszköz a tanórán: Alkalmassá teszünk tantermeket arra, hogy abban újszerűen
szervezhessük a tanulás-tanítás folyamatát. A helyiséget (vagy helyiségeket) fölszereljük a
korszerű IKT-eszközökkel. Az IKT-eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában
felhasználjuk, a következő tevékenységekhez:
Házi feladatok készítése számítógéppel
Tanulók információgyűjtése
Tanári prezentációk projektorral
Tanulói prezentációk projektorral stb.

A tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól

eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári
foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is,
amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák
ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés é r t é k k ö z v e t í t é s, amelynek eredményeként a tanulók

motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén belső hajtóerővé,
szükségletté válik.
Ez akkor lehet eredményes, ha intézményünk pedagógiai programja teret ad a sokoldalú,
színes iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Ez olyan pedagógiai
tevékenységet feltételez, amelyben a tanulók egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll
a középpontban. Természetesen ennek színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalom és a
család is, így az iskola ennek érdekében együttműködő kapcsolatot tart fent a szülővel.
A személyiség megismerésének eszközei:
- szociometriai felmérés
- cselekvésformák megfigyelése
- beszélgetés, differenciált foglalkoztatás
- szülőkkel való kapcsolattartás
A nevelési folyamatban szerepet játszó legfontosabb értékcsoportok és az azokhoz
kapcsolódó feladatok:
1. Intellektuális és művelődési értékek közvetítése
2. Az egészség- és környezetkultúra értékeinek közvetítése
3. Etikai értékek közvetítése

29
4. Esztétikai értékek közvetítése

Intellektuális és művelődési értékek közvetítése

Az intelligens és művelt ember minden társadalomban alapvető szerepet játszik a fejlődés

elősegítésében, az élet minőségének emberibbé válásában, a tudományok művelésének előre
haladásában. Nem vitatható ebben a tanulás szerepe.
Az intellektuális értékek napjainkban nem annyira a lexikális anyag bebiflázását jelenti,
hanem sokkal inkább a gondolkodás képességének kibontakoztatását: az összehasonlítás, az
elemzés, az általánosítás, az absztrahálás, a logikus gondolkodás fokról fokra történő
fejlesztését.
Legfontosabb feladatok:
 a tanulás megszerettetése a differenciált tanítás megvalósítása, módszertani
repertoárunk szélesítése révén
 ösztönzés lehetőségeinek keresése
 elmélet és a gyakorlat egymáshoz közelítése
 szemléltetőeszközök használata
 sikerélményhez juttatás
 növendékeink önállósítása, aktivizálása (önálló gyűjtőmunka, kiselőadás, megfigyelés,
kísérlet, búvárkodás a könyvtárban és az interneten)
 folyamatos ellenőrzés
 szaktárgyi hatékony tanulási módszerek tanítása, elsajátíttatása
 a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása
 értelmi képességek fejlesztése (figyelem, emlékezet, megfigyelés, képzelet, alkotó
gondolkodás)
 korszerű műveltségi alapok kialakítása
 felkészítés az önálló értékválasztásra és döntésre

Az egészség- és környezetkultúra értékeinek közvetítése

Célunk olyan emberek nevelése, akik az egészségük megvédésére, a természetes környezet

szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak
együtt élni. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a
környezeti-, egészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus,
problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése.
Legfontosabb feladatok:
 az egyén és a környezet harmonikus együttélésének kialakítása, melyben
nélkülözhetetlen a család szerepe

30
  az iskola szűkebb és tágabb környezetének megismertetése, értékeinek megőrzése,
rendjének és tisztaságának óvása
 takarékosságra, ésszerű energiahasználatra, szelektív hulladékgyűjtésre,
fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés
 a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakoroltatása
 az élővilág megbecsülése, megóvása
 rendszeres tevékenységi formák: területgondozás, szemétszedés, gondnokság, közös
fa- és virágültetés
 korszerű, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek elsajátíttatása, az ehhez való
helyes viszony kialakítása a család segítségével és nevelői példamutatással
 a gyermekek mozgásigényének kielégítése, fizikai állóképességük növelése
 a szabadidő megtervezésének és hasznos eltöltésének tudatosítása
 helyes étkezési szokások, táplálkozás elmélyítése, folyamatos gyakorlata
 prevenciós tevékenység tanórán és tanórán kívül
 közlekedési szabályok megismertetése és betartatása
 testi-lelki egészség gondozása, a gyermek belső személyes harmóniájának
megerősítése, stresszkezelés, konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatása
 tisztelet és szeretet a természet és az ember iránt
 a káros szenvedélyek és veszélyes körülmények és anyagok veszélyének felismerése

Esztétikai értékek és átadásuk

Az iskolának a tanuló „második otthonává” kell válnia, ahol a gyermek megszerzi mindazokat
a személyiségét meghatározó értékeket, melyek egyéni boldogulásának és társadalmi
hasznosságának feltételei. A második otthonnak élettelinek, életvidámnak, egyértelműen
megfogalmazott követelményeket támasztónak kell lennie, ahol a gyermek tudása gyarapodik,
képességei az egyéni határok szabta korlátok legfelső határáig kibontakozhatnak, ahol a létező
írott és íratlan szabályokat éppen e cél érdekében érdemes betartani.
Legfontosabb feladatok:
 a szép, az esztétikum, az ízlés fogalmának megismertetése
 önmagukban és környezetükben a harmónia felfedezése, törekvés annak elérésére
 szép környezet kialakítása, megőrzése, tantermek ízléses berendezése és díszítése
 iskolai könyvtár gyakori látogatása
 higiéniai előírások betartásával megvalósuló kulturált étkeztetés
 művészeti tárlók, faliújságok folyamatos aktualizálása, frissítése
 szép, szabatos anyanyelvi megszólalás kialakítása
 „alkotás gyönyörűsége”, mint esztétikai értékátadás

31
  mások munkájának reális értékelése, megbecsülése
 művészeti nevelés
 a tanulók rendszeres zenehallgatásra nevelése
 az értékes zene megszerettetése
 a tanulók zenei ízlésének formálása
 a társművészetek iránti nyitottság kialakítása
 rendszeres fellépések tudásuk bemutatására, részvétel a zenei életben
 az együtt zenélés és éneklés egész személyiséget átható öröme
 sportmozgások koordinált végrehajtása
 iskolai ünnepeink méltó környezetben, megfelelő díszletek között történő
megünneplése

Etikai értékek közvetítése

Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően ítélünk meg. Olyan követelményeket

támasztunk, melyek során minden tanuló személyiségének megfelelően tud sajátosat,
kiemelkedőt tenni önmagáért, az iskoláért.
A gyermek ismerje meg az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint
éljen, hiszen az erkölcsi alapismeretek taníthatók, az erkölcsi érzék fejleszthető. Többségük
szabályokba rögzített, s felölelik az emberi élet csaknem minden vonatkozását. Ez kezdetben
az iskolában is a felnőtt szabályozás függvénye (motívumai a büntetés elkerülése és ezzel
egyidejűleg a jutalom elérése), később válik főbb motívummá a saját szükséglet, a törvények,
a szabályok tudatos megtartása. A legfőbb nevelő erő a személyes példamutatás, az
értékorientáló-mintakövető nevelés. A tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek
megalapozását és fejlesztését kell támogatnunk, mint a mértéktartás, együttérzés,
segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az
elfogadás.
Az iskolai személyiségfejlesztés során a következő etikai értékekre kell különösen nagy
hangsúlyt fektetnünk:
 nemzeti öntudat, hazafiasság, közéletiség
- szülőföld szeretetének kialakítása, elmélyítése
- nemzeti ünnepeink méltó megünneplése
- hazánk természeti és épített környezeti értékeivel való
megismerkedés
- a haza múltjának és jelenének, nemzeti, népi hagyományainak és
sokszínű kultúrájának megismertetése, értékeinek tisztelete, ápolása
- alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása
- szép tiszta, szabatos anyanyelvi megszólalás, írás

32
 - fiatalok érdeklődésének felkeltése országunk társadalmi problémái
iránt
- igény a közösségi tevékenységekre, az iskolai (diákönkormányzat)
és a helyi közéletben való részvételre
- állampolgári részvételre való felkészítés a főbb állampolgári jogok
és kötelezettségek megismertetésével
- egészséges vitaszellem, érvelés képességének kialakítása, egymás
véleményének tiszteletben tartásával, elfogadásával
- az iskolához való tartozás erősítése külsőségekkel (iskolazászló,
iskolainduló, iskolapóló, iskolaújság…)
- annak felismerése, hogy szükség esetén Magyarország védelme
minden állampolgár kötelessége
- médiatudatosságra nevelés
 nemzetközi megértésre és békére nevelés
- az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről,
nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési
formákról való tájékozódás elősegítése
- emberek közötti egyenlőség gondolata
- nemzetközi problémák iránti érzékenység felébresztése
- napjaink háborús- és terrorcselekményeivel kapcsolatban határozott
álláspont képviselése, együttérzés ébresztése az ártatlan áldozatok
iránt
 a humanizmus értékeinek kialakítása
- A humánum alapja az a felismerés, hogy mi emberek tévedésre
hajlamos lények vagyunk, és a problémákra adott igaz válaszok
ismeretéhez gyakran tévedéseken keresztül vezet az út.
- A gyermek erősségeinek feltárása és ismerete rendkívül fontos,
hiszen a pozitív személyiségjegyeit folyamatosan erősítenünk kell, a
gyermek érdeklődési irányait lényeges megsegítenünk,
igazságérzetüket ki kell bontakoztatnunk.
- Alapvető humánus értékek a következők:
Tolerancia: a személyes érintkezésben mások gyengéinek elviselése, az
eltérő vallási, politikai nézetek elfogadása, a kulturált vitakészség
kialakítása fontos feladatunk.
Tisztelet mások iránt: mindenki annyi tiszteletet érdemel, amennyit ő
mások számára biztosít.
Bizalom: következetes, megbízható, etikus magatartás mágnesként
vonzza a tanulók bizalmát. Ha tanítványunk megtisztel minket
bizalmával és valamely kérdésben segítségünket kéri, a tanár nem
háríthatja ezt el.
Becsület: a gyerektől akkor várható el a becsületes viselkedés, ha
tévedéséért a megfelelő mértékű büntetést kapta, valamint azzal együtt

33
 azt a lehetőséget, hogy hibáját kijavíthatja, és legközelebb helyesen
cselekedhet. A feladat annak elfogadtatása a gyermekkel: hibáztam,
megérdemlem a büntetést, de bizalmat kaptam és segítséget abban,
hogy legközelebb a helyes utat válasszam.
 munkára nevelés
- személyes példamutatással a munkához való pozitív viszony
tudatosítása
- hetesi, kapuügyeletesi, energiakommandós teendők
- aktív tanórai és tanórán kívüli együttműködés
- iskolakerti munkálatokban való részvétel
- önálló alkotó munka megízleltetése
- az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása
- önellenőrzésre nevelés
- a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló
tevékenységek gyakoroltatása
- kötelességtudat, felelősségtudat, igényesség elmélyítése
- küzdőképesség növelése, akarati vonások megerősítése
- fokozatos önállóságra nevelés
- a pályaorientáció elősegítésére a segítéssel, az együttműködéssel, a
vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok
megismertetése és sikeres kezelése
- az értékteremtő munka, az ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a
fogyasztás területén a saját felelősségük felismertetése
 fegyelemre nevelés
- demokratikus nevelési metódus
- zavaró körülményektől mentes tanórai légkör biztosítása
- fegyelmezett munkavégzés betartatása, mint baleset-elhárító, -
megelőző tevékenység
- helyes konfliktuskezelés alkalmazása
- unalom száműzése
- állandó gondolkodtatás
- a tanuló folyamatos részvétele a tananyag feldolgozásában
 önismeret és társas kultúra
- társas kapcsolatok, család fontosságának tudatosítása
- harmonikus családi minták közvetítése, családi közösségek
megbecsülése
- felkészítés a felelős párkapcsolatra
- közösségi beilleszkedés elősegítése
- hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális
érzékenység, segítő magatartás kialakítása
- empátia, kölcsönös elfogadás fejlesztése
- együttműködési készség növelése, egymásra figyelés kialakítása

34
 - emberi együttélés szabályainak mindennapi gyakorlása
- közösségre és önmagára irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra
késztető érzelmek elmélyítése
- kulturált magatartás és kommunikáció
- csapatszellem kialakítása, közös sikerélmények
- olyan reális énkép kialakítása, amely a másokhoz való tartozás
tudatát is magában foglalja

1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Intézményünk egészségfejlesztési és környezeti nevelési programját az 1. számú melléklet

tartalmazza.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb
alapfogalmakat;
- ismerjék fel a vészhelyzeteket;
- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható
következményeit;
- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges
készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási
alapismeretek területén;
- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás
alapismereteit;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással
kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elősegítése érdekében
- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági
Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli
vetélkedőkbe.

35
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák
szolgálják:
 a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi
ismeretek:

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI
TANTÁRGY
ALAPISMERETEK
- rovarcsípések
- légúti akadály
biológia
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés
- mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
kémia
- égési sérülések
- forrázás
- szénmonoxid mérgezés
- égési sérülések
fizika
- forrázás
- biztonságos eszközhasználat
testnevelés
- esések

 az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek:

 teendők közlekedési baleset esetén;
 segítségnyújtás baleseteknél;
 a mentők hívásának helyes módja;
 az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének
igénybe vétele évente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra
megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a tanulók számára;
- elsősegély-nyújtási bemutató, előadás szervezése.

36
1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével
kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösség a társadalom szerkezeti alapegysége, az emberek olyan egyesülése – amelyet

közös érdek, cél, közös törekvések kapcsolnak össze.
Iskolai közösséget alkotnak a közös cél elérése érdekében a nevelőtestület tagjai és a tanulók.
A nevelőtestület a tanulókat a nevelési folyamat aktív tényezőinek tekinti. Közös cél
eléréséért közösen szervezett kollektív tevékenység jellemzi őket. Célirányos tevékenységük
alapja a szervezettség. A közösség mindenki számára azonos közösségi helyzetet teremt. A
közösségi érzés olyan bizalmi viszonyulás, amely kifejezi a közösség érdekeinek, céljainak és
normáinak elfogadását.
A közösségfejlesztés céltudatos pedagógiai törekvés. Alapja mindenkor az együttműködés
megteremtése, gyakorlása, eredményessé tétele. A közösség részeként az egyénnek
(tanulónak és pedagógusnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell
rendelkeznie:
 jóakarat, bizalom, őszinteség,
 a különbözőség tisztelete,
 azonosulási képesség, rugalmasság,
 türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében,
 a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas
elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,
 a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás,
közvetlenség, figyelmesség, udvariasság,
 az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás,
intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként
kezelése,
 az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság)
fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás)
tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat,
sikerélményeket adó voltuk miatt,
 a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá
emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció
szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek
megismerése és a gyakorlati érvényesítése),
 a művészeti nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül
intelligenciájának növelésére: szakkörök, énekkar-, színház-, mozi- és
hangverseny-látogatás…),
 a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe
érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.

A közösségfejlesztés színterei

1. Pedagógusközösség:
Cél: Még összeforrottabb, azonos metodikai alapokon nyugvó nevelő és oktató
munkát végző közösség legyen.
Követelményrendszere egységesebb legyen.
37
 2. Osztályközösségek: az iskolai közösség elsődleges építőkövei
Cél: Önállóvá alakítani a közösségeket, sikerélményhez juttatva a felelősségérzésüket
fejleszteni.
Kirándulások szervezése közösen megtervezett program alapján (osztály – és 1
napnál nem hosszabb tanulmányi kirándulások)
Osztályrendezvények (közös Mikulás, Karácsony, születésnapi és névnapi
megemlékezés, Nőnap, közös mozi-, színházlátogatások).
A felelősségvállalás tudatának erősítése.
Az iskolai tradíciók őrzése.
Feladataink:
 Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása,
valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
 A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell
az életkori sajátosságokhoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak
megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –
önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. A
tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél
eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett
munkát értékelni tudják.
 Az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák kialakítása,
ápolása.
 Cserekapcsolatok létesítése hazai és külföldi intézményekkel.
 Kooperatív technikák alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban,
melyek közösségfejlesztő feladataink megvalósulását segítik.
 Közreműködés az intézmények kulturális rendezvényein.

3. Szülők:
Cél: A szülők megnyerése, az osztályközösség kialakítása, belső kohéziójának
fenntartása érdekében.
A magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldásában az
iskola és a szülő egymást támogató együttműködése segítheti leginkább a tanulót.

4. Iskolaközösség:
Cél: Iskolánk a tanulók életében „második otthonként” funkcionáljon, az
összetartozás érzését erősítsük bennük.
Az iskolai közösségalkotást szolgálja a jelenleg pályázati felhívás alatti
iskolazászló készítési tervünk, valamint emblémánk, iskolapólónk, amely
összetartozásunkat szimbolizálja.

A tanulókkal kapcsolatos nevelő-oktató munka, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés

feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formái

A tanulói nevelésének-oktatásának legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat
megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás

38
biztosítását és a differenciálást. Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes,
sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók
önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik,
szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb tevékenységek

segítik:
 Hagyományőrző tevékenységek
Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei,
melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így
alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete,
újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét
gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen
események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.
Az iskola hagyományos rendezvényei a tanév rendjéhez igazodva a
következők:
 Tanévnyitó ünnepély (4. osztály)
 Aradi vértanúk ünnepe
 Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepe/1956-os forradalom
emléknapja
 Márton-nap, Márton-napi búcsú
 Mikulás ünnepség (testvérosztályok)
 Karácsonyi koncert
 Farsangi bál
 1848.március 15. ünnepe (5. osztály)
 Húsvét („Ratschen”)
 Anyák napja
 Gyermeknap
 DÖK-nap: Karácsonyi kavalkád
 Sulirádión keresztüli megemlékezések (magyar kultúra napja,
víz világnapja, Föld napja, költészet napja)
 Végzősök szerenádja (8. osztály)
 Ballagás (7+8. osztály)
 Tanévzáró ünnepély (általános iskolában a 6. osztály)
 Teadélutánok (osztályszintű)
 Alapfokú művészetoktatás hangversenyei
Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak osztályfőnöki óra
keretében október 6-án és a Nemzeti Összetartozás Napján.

39
 Minden tanév folyamán a 8. osztály rendhagyó történelemóra keretében
emlékezik meg a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról,
a holokauszt áldozatainak emléknapjáról.

 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók
gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz
kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
segítik.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a
gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő
tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk igény szerint heti egy órában
magyar nyelv és matematika tantárgyakból.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő
igények és az iskola lehetőségeinek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembe
vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni (1-3 fős) foglalkozások.
Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírásai alapján heti két
órában vesznek részt a tanulók.

 Iskolai sportkör
Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az
iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók
mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle
sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 Az iskolai énekkar, zenekar, kamarazenekar

Az iskola kulturális és művészeti nevelésének speciális csoportjai. Olyan
művészeti csoportok, amelyek rendszeres tevékenységükkel sokrétű oktatási és
nevelési célokat valósítanak meg. Céljaik:
 az iskolai és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek méltó
megünneplése, azok színvonalának emelése
 az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése
 lehetőséget biztosítani az aktív zenélésre
 szereplési lehetőségek kihasználása

 Szakkörök
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését
szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak,
szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi
alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola
lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola

40
 nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan
felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

 Versenyek, vetélkedők, bemutatók, hangversenyek

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport,
művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente
rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli
versenyeken való részvételre is felkészítjük. A helyi és térségi versenyek,
vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle
versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

 Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok)

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a
nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást
(témaheteket, témanapokat) szervezhetnek. A projektoktatás egy iskolai napon
legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási
napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a
tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-
egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös,
sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet
(projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti –
bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődhetnek azok a témanapok,
amelyek a sport megszerettetésével (pl.: Sportnap), az egészségvédelemmel és
elsősegélynyújtással (pl.: Egészségnap), a természet- és környezetvédelemmel,
honismerettel, nemzetiségismerettel, nemzetiségi hagyományápolással (pl.:
Márton-nap) kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos,
egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai
munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

 Tanulmányi kirándulások
Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a
nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros
tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti,
történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

 Osztálykirándulások
Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a
nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal
osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes,
a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az osztálykirándulás tehát
iskolánkban nem kötelező program. A kirándulást tanítási napokon bonyolítjuk le,
az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai
foglalkozásokat.

41
 Osztrák tanulók fogadása, programja a cserekapcsolat keretében (7. osztály)
A 7. osztályos tanulók körében hirdetjük meg ősszel és tavasszal az ausztriai
Markt Hartmannsdorf hasonló korú diákjaival történő partnerkapcsolatunkat,
cserelátogatásunkat, melynek keretében 5-5 nap magyarországi, illetve
ausztriai kirándulásra kerül sor az intenzív nyelvgyakorlás, más kultúra,
hagyományok, életvitel megismerése céljából. A tanulók a fogadó szülőknél
lesznek elszállásolva. Színes programjaink, kirándulásaink motiváló hatásuk
mellett lehetővé teszik, hogy igazi barátságok szövődjenek közöttük.

 Nyári tábor
A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskolai
szünidőkben szervezett táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes,
a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a
pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken
a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok –
elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak
venni.

 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését
szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti
előadásokon tett csoportos látogatások. Ha az e foglalkozásokon való részvétel
költségekkel jár, akkor önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell
fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb
kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb
szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos
helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 Szabadidős foglalkozások
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat
azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez
igazodva különféle egyéb szabadidős programokat szervez (pl. túrák,
kirándulások, színház-, mozi-, hangverseny- és múzeumlátogatások, táncos
rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a
felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 Iskolai könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai
könyvtár segíti.

 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy
az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép

42
 stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan
használják.

 Hit- és vallásoktatás/Hit- és erkölcstanoktatás

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és
oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A
hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Amennyiben
hit- és erkölcstanoktatáson nem vesznek részt, az 1. és 5. évfolyamon az
erkölcstan tantárgy oktatása a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
kötelező.

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A pedagógus-munkakörben dolgozók kötött munkaideje (heti teljes munkaidő 80 %-a) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával telik, két részre oszlik:
A) Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő:
tanórai és egyéb foglalkozások megtartása
B) Fennmaradó rész:
nevelés-oktatást előkészítő feladatok
nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok
tanulói felügyelet
eseti helyettesítés

A fennmaradó részben ellátott feladatok különösen a következők:

a) a tanítási órákra való felkészülés,
b) a tanulók dolgozatainak javítása,
c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
e) különbözeti, osztályozó, javító, pótló vizsgák lebonyolítása,
f) kísérletek összeállítása,
g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
h) tanulmányi versenyek előkészítése és lebonyolítása,
i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
k) iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése,
l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői) ellátása,
m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

43
n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
q) a tanulók felügyelete reggel, illetve óraközi szünetekben,
r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, esetmegbeszéléseken,
u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,
z) eseti helyettesítés.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása az iskolában.

A kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési
igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel
összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének
fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden
tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait,
fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség
szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más
szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
felzárkózását elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés
magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és
megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra,
hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai
teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola
döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg
minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások
betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő -
és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és
jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ
adjon,

44
 i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse,
oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen
megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint
érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan
értékelje a tanulók munkáját,
k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze
magát,
l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését
folyamatosan irányítsa,
m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és
adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,
n) megőrizze a hivatali titkot,
o) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
p) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

 megtartja a tanítási órákat, a tanítási órákon/foglalkozásokon minőségi munkát végez,

(felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).
 az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai
feladatok előkészíti és végrehajtja,
 megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,
 legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a
munkahelyén tartózkodni,
 a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály
elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,
 a zárt termeket, szaktantermeket a házirendben leírtaknak megfelelően az óra elején nyitja,
az óra végén zárja,
 tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról
hiányzó vagy késő tanulókat,
 rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot
(de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,
 összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a
témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) előzetesen tájékoztatja,
 a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a
kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal úgy, hogy az értékelés az életkori
sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen,
 tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk
mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,
 az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanulók munkájáról, amennyiben az
iskolavezetés erre kéri, vagy a nevelőtestület ilyen jellegű határozatot hoz.

45
 minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és
javítási lehetőségeket (A bejövő osztályok első szülői értekezletén igény esetén ezeket a
szülőkkel is közli.),
 javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb.
feladataira,
 részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai
munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
 évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,
 a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi
meg,
 megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
 az igazgató beosztása szerint részt vesz a tanulmányok alatti vizsgákon, iskolai
méréseken,
 helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt
bízták meg a feladattal,
 egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az
osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt
tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az
igazgatóhelyetteshez eljuttatja,
 bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület
kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
 felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb.
rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
 előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,
 folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével,
tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
 vizsgálatot kezdeményez szakértői bizottságnál illetve nevelési tanácsadónál figyelembe
véve a tanuló képességeit,
 elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi-,
színházlátogatásra, stb.
 szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
 ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára,
akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a
konferencián megindokolja,
 beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség
esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
 közreműködik a választható tanórai foglalkozások felvételének lebonyolításában.
 felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
 bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos
információkat,

46
 a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az
igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Az osztályfőnököt – az alsós/felsős munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

1.6 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai

 feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak,

 feladata az intézmény munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok
előkészítése és végrehajtása,
 törekszik tanítványai személyiségének megismerésére, az iskola pedagógiai elvei szerint
neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,
 segíti az osztályközösség kialakulását,
 figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,
 tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
 együttműködik, összehangolja, és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját,
látogatja óráikat, esetmegbeszéléseket kezdeményez,
 javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési
stb. feladataira,
 felső tagozaton a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet
ennek alapján szervezi meg,
 részt vesz a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség (alsós/felsős) megbeszélésein és
értekezletein, esetleges team-munkákban,
 eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek,
 kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: osztálynapló, anyakönyv,
bizonyítványok, stb.
 vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,
 előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a
kirándulási tervet, a kirándulás megszervezését a tanulók és szüleik igényeinek
figyelembe vételével irányítja,
 felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb.
rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
 partneri kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel,
az osztály diákönkormányzati vezetőségével,
 biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes
diákfórumon való részvételét,
 az osztályozókonferenciáig bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,
 közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és
esetleges elbírálásában,

47
 részt vesz osztálya munkatervben rögzített műsorainak előkészítő munkálataiban,
lebonyolításában,
 minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az
évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,
 a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az
oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal,
 előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, évente 3 szülői értekezletet tart, melyen a
szülőket az osztállyal kapcsolatos főbb eseményekről, teendőkről, tanulmányi
munkájukról tájékoztatja,
 szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a
szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről
 közreműködik a szabadon választható tanórai foglalkozások és egyéb foglalkozások
felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a középfokú tanulmányokra
történő jelentkezését, pályaorientációjukat,
 folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,
 nyomon követi és segíti az osztályába járó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a
sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a
veszélyeztetett, valamint a tehetséges diákokat,
 folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a
bejárók, az étkezők adataiban bekövetkező változásokat,
 november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének
állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek,
 a tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként
összesíti,
 figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a
hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,
 a haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén
felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét,
 a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti
a szülőket,
 a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata,
valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló
kárára,
 felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
 bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,
 maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
 bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
 a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az
igazgatónak.
 érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire,

48
 a bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább másfél hónappal
értesíti; ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja
a tanuló továbbhaladásának feltételeiről,
 figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok,
gyógyszerérzékenység),
 félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat, beszámolót készít.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 12. pontja rendelkezik a kiemelt
figyelmet igénylő tanuló fogalmáról. E szerint kiemelt figyelmet igénylő tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű tanuló
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló
ac) kiemelten tehetséges tanuló
b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók
fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek
figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és
szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
Munkánk során kiemelten kezeljük ezek a tanulók egyéni fejlesztését.

1.7.1 A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő tevékenységek

Intézményünk kiemelten foglalkozik a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű

tanulók integrált nevelésével-oktatásával, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján
mozgásszervi fogyatékosok,
beszédfogyatékosok,
több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok,
egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők
Az iskola egyik legfontosabb feladata ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség
esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele.
A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos
nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának irányelve kiadásáról figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve
alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek
el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív
prevenciónak, a szakszerű fejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és
feladattudat kialakításának - gyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során -
gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.

49
Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy
egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermek teljesítési képességeihez
igazítani, szükség esetén szelektálni a tananyagot. Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a
gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis
szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. A
szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként
kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából. A
fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a
hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus,
szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás
milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a
lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban.
A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján:
• a törvény által biztosított heti óraszámban,
• egyéni fejlesztési terv alapján,
• egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában,
• a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus,
fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe.

A megvalósítás keretei, eljárásai:

 Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az
átlagos gyermek tudjon jól segíteni
 Differenciált tanulásirányítás
 Szükség esetén differenciált házi feladatok adása
 Gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés
 Differenciált értékelés.
 Habilitációs és rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet
megteremtése, motiválás
 Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva
 A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek,
életviteli technikák megismertetése
 Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása
 Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos
jelleg biztosítása
 Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása
 A hiányok egyéni- és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás
 Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés)
 Önálló tanulásfejlesztés

50
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
 gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
 a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
 a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
 a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
 speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
 képességfejlesztő játékok, eszközök,
 számítógépek fejlesztő programokkal.

1.7.2 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítését szolgáló

tevékenységek

Intézményünk az alábbi tevékenységekkel igyekszik a BTM-s tanulók nehézségeit enyhíteni:

 szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal;
 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
 felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
 egyéni foglalkozások a szakértői vélemény alapján;
 nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
 az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
 a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
 iskolai sportkör, szakkörök;
 a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
 szabadidős foglalkozások;
 a szülőkkel való együttműködés;
 családlátogatások;
 szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
 szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
szolgáltatásokról.

1.7.3 A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek

Intézményünk az alábbi tevékenységekkel gondozza a tehetségeket, bontakoztatja ki

képességeiket:
 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

51
  a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
 egyéni foglalkozások;
 iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók, találkozók, hangversenyek
(szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
 az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
 a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
 iskolai sportkör, szakkörök;
 a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
 szabadidős foglalkozások.

1.7.4 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő

tevékenységek

 szoros kapcsolat a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval, a családsegítő

és gyermekjóléti szolgálattal;
 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
 felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
 egyéni foglalkozások;
 nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
 az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek
egyéni vagy csoportos használata;
 a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
 iskolai sportkör, szakkörök;
 a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
 szabadidős foglalkozások;
 a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
 a szülőkkel való együttműködés;
 családlátogatások;
 szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
 szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
szolgáltatásokról.

52
1.7.5 A gyermek-, és ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi
problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti
szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá
válásukat.
Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
- fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit;
- meg kell keresni a problémák okait;
- segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához;
- jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk
együttműködik a területileg illetékes
- nevelési tanácsadóval,
- családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal,
- gyámhatósággal,
- járási kormányhivatallal,
- jegyzővel,
- polgármesteri hivatallal,
- gyermekorvossal,
- védőnővel,
- továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósulását:
- felzárkóztató foglalkozások;
- tehetséggondozó foglalkozások;
- az indulási hátrányok csökkentése;
- a differenciált oktatás és képességfejlesztés;
- a pályaválasztás segítése;
- a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek);
- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése;
- a családi életre történő nevelés;
- a tanulószobai foglalkozások;
- az egészségügyi szűrővizsgálatok;

53
 - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
- a szülőkkel való együttműködés;
- tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog

gyakorlásának rendje

Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető

csoportja.
Döntési jogkörébe tartoznak:
o az osztály 2 képviselőjének megválasztása 3-8. osztályig, delegálása az iskolai
diákönkormányzatba,
o döntés az osztály belügyeiben.
A tanulónak jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni
az iskolagyűléseken, s így megismerni, milyen kérdésekben tartanak igényt véleményére és
javaslatára. A tanulót a szülői értekezleteken és fogadó órákon a szülő képviseli. Az
osztályközösség előtt, személyes ügyeiben az osztályfőnöknek az emberi méltóság
tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat.

Diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A

diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos
jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A
működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a
nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési
szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll.
A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja
össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott,
legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai
munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a
diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés
megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének
szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit
– egyeztetés után – szabadon használhatja.

54
A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli
– alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
- tanulmányi munka
- tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer
- sportélet
- környezet-, egészségvédelem
- túrák, kirándulások szervezése
- kulturális, szabadidős programok szervezése
- a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió).
Ezekben a kérdésekben a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves
munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. A tanulók kérdéseiket,
véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik,
tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel
vagy a diákönkormányzat vezetőjével.

A tanulók tájékoztatása

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
o Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének
ülésén;
o A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének
ülésén;
o Az osztályfőnökök folyamatosan és az osztályfőnöki órákon;

A diákönkormányzatnak döntési jogköre van a nevelőtestület véleményének kikérésével:

o Működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.
o Hatáskörei gyakorlásáról.
o Egy tanítás nélküli munkanap programjáról.
o Tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.
o Valamint a tájékoztatási rendszer tanuló vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.

Véleménnyel él:
o Az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
o A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál.
o A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál.
o A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, azok szervezésénél.
o Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításában.
o Az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához.
o A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
o Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
o Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt.

55
 o A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt.
o Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
o A házirend elfogadása előtt.
o A fegyelmi eljárás során.

1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának

formái

1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a

tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat
megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről
információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő
problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a pedagógusok foglalkoznak.
A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréjére a
következő fórumot működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat:

Diákfórum
A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a
diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat
vethet fel, azokra választ kérhet. Ez az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és
diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok
érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet,
feszültséget, méltánytalanságot okoz.

Belső iskolai kapcsolatrendszerünk

 Diákönkormányzat
 Testvérosztály kapcsolatok

1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák

A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három

egymásra utalt, azonos érdekű szereplője.
Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás.
Partnerként kezelésük, az iskolaéletéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk
együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és
véleményüket közölni tudják az iskolával. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó
együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson az iskolához. Az iskola
pedagógiai programját a szülők és érdeklődők az iskola tanári szobájában és az iskola
honlapján megtekinthetik, elolvashatják. A szülő és az iskola kapcsolattartásában döntő

56
fontosságú szerepe van az osztályfőnöknek. Az együttműködés olyan folyamat, melynek
során a közös cél elérése csak feladatmegosztással érhető el.
 Feladat:
- tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásokról,
módszerekről, mindennapjainkról,
- tegyük kapcsolatainkat tartalmassá, erősítsük fokozatosan, javítsuk
folyamatosan azokat
- kérjük ki a szülők és tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben,
- biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny
résztvevői legyenek intézményünk életének,
- mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg
tudjunk felelni.
A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú
gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.

Kapcsolatrendszerünk a szülői házzal

 Szülői értekezletek
 Fogadóórák és egyéni délelőtti fogadóórák
 SZMK választmányi ülések
 Osztály és iskolai rendezvények
 Projektnapok, nyílt napok
 Rendhagyó tanórák szervezése
 Szükség esetén családlátogatás, fokozottan a problémás tanulók esetén

Szülői értekezlet
Az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a
szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az
iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések
is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének
alakulásáról. Szülői értekezletet évente három alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete,
problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői
értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási
lehetőségének megtalálására.

Fogadóóra, egyéni fogadóóra

Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről,
magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat
adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő
négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat
évente három alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban
tartjuk, ezek mellett a pedagógusok délelőtti heti rendszeres egyéni fogadóórájukon is
kereshetők.

57
A szülők egyéb tájékoztatása
A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről,
valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a napló és az ellenőrző
révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az
év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel.
Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói
hiányzásokat és késéseket.
A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi
segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő
tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától
kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy
az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Nyílt tanítási nap

A nyílt napot a gyermekük tanulmányi munkájáról, iskolai előmeneteléről érdeklődő szülők
számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskolai
nevelő-oktató munka mindennapjaiba, információt kapni a gyermek, az osztály- és a
csoportközösség iskolai életéről. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek.

A szülői munkaközösség
A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely
átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösség annak szervezeti és
működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői
munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka
koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői
munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely
kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában
való közreműködés is. Az iskolai szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki,
tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

1.9.3 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködési formái

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
- Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ Mohácsi Tankerülete
- A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri
hivatallal: Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal; Nemzetiségi
Önkormányzatok (Lánycsók, Kisnyárád)
- A pedagógiai intézettel: UDPI – Pécs, Baranya Megyei Pedagógiai Intézet

58
 - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és nevelőtestületeivel: Lánycsóki
Óvoda
- A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Mohács
- A területileg illetékes szakértői bizottsággal: Baranya Megyei Tanulási
Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Pécs,
Beszédvizsgáló, Mozgásvizsgáló – Budapest
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart

fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
- A helyi közalapítvány kuratóriumával: Lánycsókért Közalapítvány
- A közművelődési intézményekkel: Népház, Lánycsók Községi Könyvtár
- A szociális intézményekkel: Gondozási Központ
- A társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel: Lánycsóki Vegyeskar,
Liederkranz, Lánycsóki Sportegyesület, Felvidékiek Baráti köre, Felnőtt
Nemzetiségi Tánccsoport
- A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Lánycsóki
Faluszövetkezet
- A gyermek-, illetve ifjúsági szervezetekkel: Lánycsóki Ifjúságért Egyesület,
Ifjúsági Ház, Tanoda
- Az egyházak helyi gyülekezeteivel: Római Katolikus Egyház – Plébánia
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős.
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot
tart fenn az egészségügyi intézmények dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi
feladataival megbízottak rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A
munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős.

Külföldi kapcsolatrendszerünk
- Markt Hartmannsdorf
- Erdély

Egyéb munkakapcsolatok
 Baranya Megyei Kormányhivatal Mohács Járási Hivatala
 Mohácsi/Bólyi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
 Tankerületi általános iskolák, zeneiskolák
 Koch Valéria Iskolaközpont, Pécs
 Lenau Ház
 Német Színház, Szekszárd (Deutsche Bühne)
 Nemzeti Színház, Pécs
 Kodály Központ, Pécs

59
  Kossuth mozi, Mohács

A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az

együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének
értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár
egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak,
tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben
mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.

1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Jelen szabályok az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

 osztályozó vizsgákra,
 különbözeti vizsgákra,
 javító vizsgákra
 pótló vizsgákra
vonatkoznak.

Hatályuk kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

 aki osztályozó vizsgára, pótló vizsgára jelentkezik,
 akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
 akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira:

 akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója
különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák részletes lebonyolítási szabályait, törvényes eljárásrendjüket a

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról 64.-78.§-ai tartalmazzák.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

60
 b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet,
d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független
vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Osztályozó vizsgát az iskola az 1. és a 2. félév utolsó hetében szervez. A vizsga pontos
időpontjáról a vizsgázót írásban tájékoztatni kell a vizsgára történő jelentkezéskor.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a házirend 8. számú
melléklete tartalmazza.

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A
vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,
körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy
gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a
vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló
vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról
engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus
15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, az értékelés szabályait a helyi tanterv
tartalmazza.
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú
művészeti iskolában húsz óráig – tarthat.
Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató
pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne
segíthessék.
Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,
feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli
munkát tintával kell elkészíteni.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett
feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot,
jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő
tantárgyanként hatvan perc.

61
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet
megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc
pihenőidőt kell biztosítani.
Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat
– az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával
átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont
feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a
vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden
értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A
vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint
amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
Minden vizsgázónak tantárgyanként felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet
megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad
előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés
időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A
tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja
folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság
tagjaitól segítséget kaphat.
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha
meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során
önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos
tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos
tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének
értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez
esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért
pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek
alapján kell kiszámítani.
Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább
tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt
értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz
eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló
magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a
tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató
előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló
kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

62
Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény
szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és
oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez
szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola
gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának
megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül
tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.
A magántanuló félévkor és a tanév végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról a
készségtárgyak (ének-zene, vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és
sport), az informatika, a német nemzetiségi nyelv és irodalom, a német nemzetiségi
népismeret és az erkölcstan kivételével.

A vizsgatárgyak részei

Vizsgatárgy Évfolyam Írásbeli Szóbeli Gyakorlati

Magyar nyelv 1-8. évfolyam X X
Magyar irodalom 1-8. évfolyam X X
Matematika 1-8. évfolyam X X
Történelem, 5-8. évfolyam X X
társadalmi és
állampolgári
ismeretek
Angol nyelv 3-8. évfolyam X X
Német 1-8. évfolyam X X
nemzetiségi nyelv
és irodalom
Német 1-8. évfolyam X X
nemzetiségi
népismeret
Informatika 4-8. évfolyam X
Biológia- 7-8. évfolyam X X
egészségtan
Fizika 7-8. évfolyam X X
Természetismeret 5-6. évfolyam X X
Környezetismeret 1-4. évfolyam X
Földrajz 7-8. évfolyam X X
Kémia 7-8. évfolyam X X
Ének-zene 1-8. évfolyam X X

63
Testnevelés és 1-8. évfolyam X
sport
Vizuális kultúra 1-8. évfolyam X
Tánc és dráma 5. évfolyam X
Életvitel és 1-4. évfolyam X
gyakorlat
Technika, 5-7. évfolyam X X
életvitel és
gyakorlat
Erkölcstan 1-8. évfolyam X

Jelentkezés a vizsgákra

A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető

formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával).
A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a
vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem,
független vizsgabizottság előtti vizsga).
A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát
szervező igazgatóhelyettestől:
• osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév
anyagából februárban,
• javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően.

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban

zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre
kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben.
Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az
osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással
nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a
vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát
felfüggesztheti.

A vizsgák értékelése

Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik:

64
• 0 - 39 %→elégtelen
• 40 - 59 %→elégséges
• 60 - 79 %→közepes
• 80 – 89 %→jó
• 90 - 100%→jeles
A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező
tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg.
Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre
adott osztályzatok átlagából kell számítani.

A vizsgák eredményének kihirdetése

A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése az utolsó vizsga másnapján történik.
A júniusi osztályozó, valamint az augusztusi javító és pótló vizsgák eredményeinek
ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik.

A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása

A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézmény vezetője bízza meg

feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az
érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke, SNI-s tanulók esetén az érintett
gyógypedagógus tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és
a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv
melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés
alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a
szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A
dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

Művészeti alapvizsgát kell szerveznie, illetve művészeti záróvizsgát szervezhet az alapfokú

művészeti iskola a köznevelési törvény értelmében. A művészeti alapvizsga a továbbképző
évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és a művészeti
záróvizsga vizsgakövetelményeit az alapfokú művészetoktatási intézmény helyi tanterve
tartalmazza. A vizsgafeladatokat ez alapján kell kidolgozni. Az alapfokú művészeti iskolában
a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát
háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A tanuló a művészeti alapvizsga és a művészeti
záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap.

65
1.11 A felvétel és az átvétel szabályai

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló
jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. A tanuló felvételéről a tankötelezettség
szabályozása szerint járunk el. Az iskola a körzetében lakó tanköteles tanulót köteles beírni az
első osztályba, felvételét csak akkor utasíthatja el, ha az engedélyezett létszámot a beírt
létszám meghaladja.
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés
alapján történik. A felvételről - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt
figyelembe véve a szakmai munkaközösség javaslatát.
A tanköteles tanulókat a kormányhivatal által meghatározott időben kell az iskola első
osztályába beíratni. A tanköteles korba lépő gyermekekről a járási hivatal vezet
nyilvántartást. A nyilvántartásból adatot közöl az állami intézményfenntartó számára. A járási
hivatal rendeli el és felügyeli a tankötelezettség teljesítését és a szakértői vizsgálaton való
megjelenést. A szülők a véleményt készítő szervtől (óvoda, nevelési tanácsadó) megkapják a
szakvéleményt. Értesítést kapnak a körzeti beírásra kijelölt iskolák is azokról az esetekről,
amikor a szülő elfogadta gyermeke további óvodai nevelését, ezért nem jelentkezik iskolai
felvételre. A tankötelessé váló gyermeket a szülő köteles beíratni a lakóhelye szerint
körzeti iskola, vagy a választott intézmény első évfolyamára.
A beíratást követően az iskola igazgatója értesíti a járási hivatalt arról, hogy kik azok a
szülők, akik nem tettek eleget beíratási kötelezettségüknek. Az iskolába felvett tanulót –
beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Ha a tanköteles iskolát változtat,
további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata.
Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön
folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt, akinek tankötelezettsége a
megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt.
Amennyiben az igazgató elutasítja a felvételt, írásba kell foglalnia, a határozatot köteles
megindokolni, és a jogorvoslati lehetőségről is ki kell oktatni a szülőt. Az iskolai határozatok
ellen a szülő jogorvoslati kérelemmel élhet a fenntartónál. A benyújtott jogorvoslati
kérelmet a benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálnia.
Az igazgató döntési kompetenciájába tartozik:
 döntés a tanulói jogviszony keletkezéséről: a felvétel, az átvétel,
 a tanulói jogviszony tartalma alatt: az osztályba sorolás, egyes vizsgák
megszervezése, felmentés egyes tantárgy tanulása, osztályozása alól, szociális és
ifjúságvédelmi támogatás, szolgáltatás igénybe vétele, szükség esetén fegyelmezés,
 tanulói jogviszony megszűntetése, megszűnésének megállapítása.

A nevelőtestület határoz a tanulmányokkal összefüggő kérdésekről: magasabb évfolyamra

lépés, javító vizsgára, osztályozó vizsgára bocsátás, a pedagógus által javasolt osztályzatnak a
tanuló javára történő módosítása, a tanuló elleni fegyelmi büntetés kiszabása.
A pedagógus határoz a tanuló magatartásának, szorgalmának, tudásának értékeléséről.
Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek
személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet
igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését
tanúsító igazolást.

66
A második –nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
- a szülő személyi igazolványát, lakcímigazoló kártyáját,
- a tanuló TAJ kártyáját, lakcímigazoló kártyáját,
- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,
- az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási igazolást.
A harmadik-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében
meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen
nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése
alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az
előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül
megismételheti, biztosítani kell számára egyéni foglalkozások által a felzárkózás lehetőségét.
Abban az esetben, ha a belépő tanuló a témakörök átcsoportosítása miatt nem tud közvetlenül
kapcsolódni a helyi tanulócsoporthoz, a nevelő által meghatározott ideig türelmi időt kap a
felzárkózásra. A felzárkózásra tanári segítséget kérhet.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló
előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint
az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt
az osztálytermekben elhelyezhető létszámok alapján.

Az alapfokú művészeti iskolát a növendékek általános iskolai (később esetleg középiskolai)

tanulmányaik mellett, azzal párhuzamosan látogatják.
Az előképző évfolyamokba a növendékek meghallgatása után kerülnek, ami csak
képességvizsgálatból (halló, ritmus) áll. Az előképző elvégzése után lehet a hangszeres
tanulmányokat elkezdeni.
Szülői értekezleteken, hangszerbemutató hangversenyeken tájékoztatjuk a szülőket a
választható hangszerekről. A felvétel előtt közzétesszük a tanítható hangszereket, az egyes
hangszerekre felvehetők számát, a kölcsönözhető hangszerek számát. Ezután kerül sor a
hangszeralkalmassági vizsgálatra, ahol a jelentkező alkalmasságát vizsgáljuk. A felvételi
eredményről a szülőket értesítjük, a sikeres felvétel esetén a beiratkozás időpontját közöljük.
A más intézményből való átvétel, vagy iskolán belül más csoportba történő átlépés az
igazgató döntési hatásköre a leendő szaktanár/csoportvezető tanár véleményének
meghallgatása után.
Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben az
intézményvezető által felkért háromtagú bizottság előtt folyó különbözeti vizsga dönthet a
tanuló osztályba sorolásáról. Amennyiben a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam
minimumkövetelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi
évfolyamon fel kell tüntetni és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő
év végi bizonyítványba be kell írni.
Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az
iskolába belépni, a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján
soroljuk be a meghatározott évfolyamba, illetve csoportba.

67
1.12 A felvételi eljárás különös szabályai

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi

kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
kérelmét teljesíteni.
A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább
tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja
előtt – nyilvánosságra kell hozni.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol
az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek
elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy
telephelye, feladatellátási helye található.
Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány
miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt.
A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is
felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete
indokolja.
Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy
c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül
található.

1.13 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket minden tantárgyból – legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi
időszakban rendesen, osztályozó vizsgán, javító vizsgán vagy különbözeti vizsgán – sikeresen
teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét –
neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a
pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló
magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára
lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az
érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa
meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek
indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja.

68
Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola 1.
évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló a tanulmányi követelményeket teljesítette.
Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról a tanuló nem kap bizonyítványt. A
szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a
továbbhaladáshoz meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére
minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni
tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.
Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanítási év végén legfeljebb három tantárgyból
elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító
vizsgát tehet.
A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi
osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján
osztályozó vizsgát tehet,
- magántanuló volt.

Az alapfokú művészeti iskola felsőbb évfolyamába csak az a növendék bocsátható, aki mind a
főtárgyból, mind a kötelező tárgyból sikeres vizsgát tett, valamint igazolt és igazolatlan
mulasztása együttesen nem haladta meg a tanítási órák egyharmadát. Az alapfokú művészeti
iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra csak az léphet, aki művészeti
alapvizsgát tett.
A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá a művészeti alapvizsga és záróvizsga tanulmányi
követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap.

69
2. Az Általános Iskola helyi tanterve

Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
BEVEZETŐ KEZDŐ ALAPOZÓ FEJLESZTŐ
SZAKASZ SZAKASZ SZAKASZ SZAKASZ
2011- H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007
2012.
2012- Nkt. H2007 H2007 H2007 Nkt. H2007 H2007 H2007
2013.
ALSÓ TAGOZAT FELSŐ TAGOZAT
2013- ÚJ Nkt. H2007 H2007 ÚJ Nkt. H2007 H2007
2014. NAT NAT
2014- ÚJ ÚJ Nkt. H2007 ÚJ ÚJ Nkt. H2007
2015. NAT NAT NAT NAT
2015- ÚJ ÚJ ÚJ Nkt. ÚJ ÚJ ÚJ Nkt.
2016. NAT NAT NAT NAT NAT NAT
2016- ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ
2017. NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

Jelmagyarázat:
H2007: A 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint
folyik az oktatás.
Nkt.: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő
rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell
alkalmazni.
ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő
kerettanterv és ez alapján elkészített helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5.
évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül
az alábbi tantervre épül:

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1., 2., 10. számú melléklete

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák (1.+2. melléklet).

70
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6
Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 3 3 3
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
2 2 2 2
állampolgári ismeretek
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1
Kémia 1 2
Biológia-egészségtan 2 1
Földrajz 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és
1
népismeret
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1

71
 Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy Évfolyam Kerettantervi választás
Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.01
Angol nyelv 3-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.02
Matematika 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.03
Erkölcstan 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.04
Környezetismeret 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.05
Ének-zene 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.06.1 (A) változata
Vizuális kultúra 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.07
Életvitel és gyakorlat 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.08
Testnevelés és sport 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.2.09
Informatika 4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz.
melléklet 1.3.03
Német nemzetiségi nyelv 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz.
és irodalom melléklet 10.5.2.4
Német nemzetiségi 1-4. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz.
népismeret melléklet 10.5.2.1
Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.01.1 (A) változata
Angol nyelv 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.02.1
Matematika 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.03
Történelem, társadalmi és 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
állampolgári ismeretek melléklet 2.2.04

72
Erkölcstan 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.06
Természetismeret 5–6. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.07
Biológia-egészségtan 7–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.08.2 (B) változata
Fizika 7–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.09.1 (A) változata
Kémia 7–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.10.2 (B) változata
Földrajz 7–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.11
Ének-zene 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.12.1 (A) változata
Vizuális kultúra 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.14
Dráma és tánc 5. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.13
Informatika 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.15
Technika, életvitel és 5–7. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
gyakorlat melléklet 2.2.16 (A) változata
Testnevelés és sport 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz.
melléklet 2.2.17
Német nemzetiségi nyelv 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz.
és irodalom melléklet 10.5.2.5
Német nemzetiségi 5–8. évfolyam 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 10. sz.
népismeret melléklet 10.5.2.2

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban növeljük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a
készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. A táblázat pirossal kiemelt
óraszámai a megnövelt óraszámokat és a beiktatott tantárgyakat mutatják.
A hagyományos nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar
nyelv, a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első
évfolyamtól kell oktatni legalább heti 5 tanórában. A német nemzetiségi népismeret tantárgy
oktatására heti egy tanórát, évi harminchét tanórát kell biztosítani. Az idegen nyelv oktatására
biztosított óraszámból részben, a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét órát
átcsoportosítottunk a német nemzetiségi nyelv és irodalom illetve a német nemzetiségi
népismeret oktatására.

73
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7
Angol nyelv 1,5 2
Matematika 5 5 5 5
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1,5 2
Ének-zene 2 1 2 1
Vizuális kultúra 1 2 1 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 1
Német nemzetiségi nyelv és
5 5 5 5
irodalom
Német nemzetiségi népismeret 1 1 1 1
Összesen: 29 29 31 33

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 4
Angol nyelv 2 2 2 2
Matematika 4 4 4 4
Történelem, társadalmi és
2,5 3 2 3
állampolgári ismeretek
Erkölcstan 1 1 1 1
Természetismeret 2,5 3
Biológia-egészségtan 2 2
Fizika 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1

74
 Dráma és tánc 1
Informatika 1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Német nemzetiségi nyelv és
5 5 5 5
irodalom
Német nemzetiségi népismeret 1 1 1 1
Összesen: 34 34 37 37

Iskolánkban az 5. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret

tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. Az idegen nyelvi műveltségterületen
angol nyelv oktatása folyik szabadon választható tanórai foglalkozásként.
A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai
programunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

A sajátos nevelési igényű tanulóinkkal kapcsolatos fejlesztési program

A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlőség

feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy az iskolai tanulmányaik során felkészültté
váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az
önrendelkező életvitelre.
Ismerjék meg a mozgáskorlátozottságukból eredő egészségi teendőket és az egészségügyi
ellátás lehetőségeit, a sajátos helyzetükből adódó jogaikat, alakuljon ki bennük az
önrendelkező életforma képessége, amely elősegíti jövendő felnőtt életüket, társadalmi
beilleszkedésüket.
A mozgásállapot által meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belső
motiváció teremtődjön meg, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a
fejlesztő folyamatba; alakuljon ki a fejlődés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres
továbbtanuláshoz, munkába álláshoz.
Fejlődjön ki a megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és
képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítására irányuló
igényesség.
A pedagógiai feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a mozgáskorlátozott
tanulók többsége meg tud felelni a Nat-ban, illetve a kerettantervben megfogalmazott
elvárásoknak.
Az egyéni igényekhez igazodó eljárások alkalmazása (tartalom módosítása, csökkentése az
ismeretelsajátítás során, értékelés alóli mentesítés stb.) csak abban az esetben indokolt, ha az
általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai
segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el. A sérülésspecifikus pedagógiai
fejlesztő folyamat során – pedagógiai tartalmak kitűzésekor, rehabilitációs célok, időbeli

75
eltérések megfogalmazásakor – differenciálás és fokozatosság szükséges. Az individuális
megsegítés olyan mértékű legyen, amennyi az eredményes egyéni fejlődéshez
elengedhetetlen. A módszertani, technikai támogatás tervezéséhez, kivitelezéséhez a
pedagógus segítséget kérhet a gyógypedagógustól, konduktív nevelés esetén a konduktortól, a
pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatók szakembereitől.
A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi
károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-
észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai, illetve a mozgásteljesítményt
igénylő feladatok kivitelezésének problémái jelentik, különös tekintettel a manipulációra.
Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai
teljesítmények alakulását.
Kiemelt fejlesztési feladatok:
A mozgásszervi diagnózistól és mozgásállapottól, az aktuális fejlettségi szinttől, valamint a
személyiségtől függő speciális fejlesztési technikák, módszerek, eszközök alkalmazása, a
megismerő tevékenységekhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök)
kialakítása és fejlesztése, az elérhető legmagasabb szintű önállóság kialakítása, az önálló
életre nevelés.
Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mint komplex
rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását
célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e
feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. A mozgásnevelés célját és feladatait
elsődlegesen nem az életkor, hanem a tanuló mozgásszervi diagnózisa – annak végleges,
javuló vagy romló volta –, továbbá a mozgásállapot súlyossága és klinikai tünetei,
akadályozottságának mértéke és formája határozzák meg.
Korszerű ismeretek átadásával, illetve a reális önismeret kialakításával a továbbtanulásra
történő felkészítés nyújthat biztos alapot a későbbi önálló életvezetéshez.
A mozgáskorlátozottság gyakori velejárója a beszélt és írott nyelv zavara, így a nevelés-
oktatás során kiemelt feladat a beszéd- és kommunikációfejlesztés, súlyos esetben a beszéd-
és logopédiai terápia, esetleg a technikai eszközökkel támogatott írásbeli kommunikáció
kialakítása.
A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítése során a kiindulás alapja fizikai
adottsága, értelmi képessége, kommunikációjának formája, szintje és érzelmi állapota. Ennek
megfelelően a tananyag, a követelmények, a számonkérés, értékelés egyéni fejlettségi
szinthez történő igazítása, adaptálása szükséges, a fokozatosságot e téren is figyelembe véve
(a tevékenységek kivitelezését, a részvételt biztosító (technikai jellegű, módszertani)
segítségnyújtás formáját szükséges először megkeresni, az egyes tevékenységek, illetve az
értékelés alóli mentesítés csak nagyon indokolt esetben ajánlott).
A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai segédeszközök
igénybevétele segíti a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az
író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó
tevékenységeket, a szűkebb és tágabb környezetbe történő beilleszkedéshez szükséges alapok
megteremtését, a személyi függetlenség elérését.
A mozgáskorlátozottság együtt járhat egyfajta fizikai függés kialakulásával, amely
megnövelheti a deviáns csoportokhoz való sodródás kockázatát, fokozhatja az áldozattá válás
esélyét, így a nevelés-oktatás során a prevenciós munka, illetve a már kialakult helyzetek
kezelése kiemelt feladatot jelent. A tanulóknak meg kell tanulniuk egyrészt a kísértésre nemet

76
mondani, másrészt olyan hasznos tevékenységeket kell elsajátítaniuk, amelyekkel értelmesen
tölthetik ki szabadidejüket.
A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és
értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatokat jelent a bármely területen
tehetségesnek bizonyuló mozgáskorlátozott tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely
támogathatja a pályaorientáció folyamatát is.
Az integrált nevelés-oktatás során – függetlenül annak teljes vagy részleges formájától –
különös figyelemmel kell lenni a következőkre.
A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelése során szükséges, hogy az intézmény felkészüljön
a tanuló fogadására: kialakítja a megfelelő fizikai környezetet (akadálymentesítés), beszerezi
azokat a segédeszközöket (gyógyászati és oktatási), amelyek a különböző tevékenységekben
való részvételt segítik, felkészíti a befogadó személyi környezetet (diákok, iskolai dolgozók,
szülők), előkészül a szakértői javaslatban megfogalmazott sérülésspecifikus pedagógiai
fejlesztő folyamat megvalósítására.
Ha a mozgáskorlátozott tanuló fogadása az integráló iskola vezetésének és nevelőtestületének
szándékával, döntésével összhangban történik, akkor nagyobb az esély arra, hogy az
integráció eredményes lesz.
Az együttnevelés teljes folyamatát gyógypedagógus, konduktív nevelés esetén konduktor
kíséri, segíti. A pedagógus és gyógypedagógus/konduktor szakmai együttműködése, az
intézményi együttműködések (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények,
pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatók), a társszakmák bevonása
biztosíthatja a megfelelő ellátást. Egyéni előrehaladású képzés során meg kell valósítani az
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt, amely a tanórai gyakorlattal
kölcsönösen egymásra épülve biztosítja az egyéni igényekhez igazodó feltételeket (adaptált
tananyag, számonkérés, értékelés stb.) és a fejlődést.
A mozgáskorlátozott tanuló optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban
megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (módszerek, eszközök, segédeszközök,
segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.).
Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva az egyes gyermek
fejlettségi szintjéhez, illetve a támogatás szükséges mértékéhez – módosulhat a tananyag
elsajátításának tempója, módja, a számonkérés, a házi feladat formája, végső esetben a
tananyag mennyisége.
Mozgáskorlátozott tanuló esetében gyakoriak az egészségügyi beavatkozások (műtétek), a
hosszú kezelések – ezekben az esetekben az egyénre szabott felzárkóztatást minden esetben
meg kell szervezni, valamennyi pedagógus közreműködésével.
Különösen jelentős az osztályfőnök/mentor és a segítő szakember szerepe az osztályban tanító
pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az
iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális
képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni
sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,
gyógypedagógiai segítséget igényelnek.
Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz
– diszlexia,
– diszortográfia,
77
 – diszkalkulia,
– diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek
maradványtüneteinek fennállása,
– a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;
– a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló
agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az
alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a
metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.
A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény
és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében
alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus
szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai
teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző
jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki.
Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából
fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.
Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő
tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy
– a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,
– az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta
feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,
– gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,
– fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és
követhető szabályokat, valamint
– a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén
A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi
képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az
írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás
során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási
teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az
eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az
olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú
zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

Diszlexia
A fejlesztés célja:
A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori
osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az
ismeretek megszerzésében.
A fejlesztés feladatai:
a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,
b) a rövid távú emlékezet,

78
 c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,
d) a testséma biztonságának kialakítása,
e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,
hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló
módszerrel,
f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,
g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,
gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,
j) speciális olvasástanítási program alkalmazása,
k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

Diszortográfia
A fejlesztés feladata:
– a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,
– a rövidtávú emlékezet fejlesztése,
– a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,
– a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.

Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara

A fejlesztés célja:
A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori
osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció
egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok
létesítésének céljára.
A fejlesztés feladatai:
a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,
a) a testséma biztonságának kialakítása,
c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése,
d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás,
másolás, önálló írás kivitelezés),
e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,
f) sikertudat kialakítása.

Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara

A fejlesztés célja:
A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a
tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes
legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek
használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A

79
számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a
beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási
zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.
A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak
a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.
A fejlesztés feladatai:
a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,
b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,
c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,
d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,
e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,
f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,
g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe
helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi,
vizuális megerősítés,
i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést
segítő technikák, eljárások alkalmazása,
j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,
k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

A mozgáskorlátozott tanulókkal kapcsolatos egyes műveltségi területekre vonatkozó

különleges szempontok, fejlesztési feladatok

Magyar nyelv és irodalom

Az olvasás- és írástanítás során – a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva – az egyénnek
megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása, adaptált taneszközök (megfelelő méretű
íróeszköz, tankönyv, füzet stb.) használata válhat szükségessé, megfelelő időt és módszert
biztosítva az azokat megalapozó készségek, képességek fejlesztéséhez. Az írás tanítása előtt
szükséges a ceruzafogás lehetőségének felmérése, a megfelelő eszköz kiválasztása, az
írástanulás folyamatában a célzott manipulációfejlesztés, a kéz és az ujjak
mozgékonyságának, ügyességének, az ujjak tapintási érzékenységének javítása, a két kéz,
valamint a szem- és kézmozgások összerendezése. Egyes tanulóknál a számítógéppel, vagy
más technikai eszközzel támogatott írás (gépi írás) elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli
kommunikációra, akár már az írástanulás kezdetétől.

Idegen nyelvek
A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos
eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati
felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására.

80
Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek
eredményesebbek. A beszéd- és kommunikációs zavarok, beleértve a nonverbális
kommunikáció zavarait is, gátolhatják a mozgáskorlátozott tanuló aktív részvételét az idegen
nyelvi szóbeli kommunikációban – ebben az esetben az érintett funkciók kiemelt fejlesztése,
esetleg az írásbeli kommunikáció előtérbe helyezése jelenthet megoldást.

Matematika
Kiemelt szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek, a
megfigyelőképesség, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztésének.
A különböző részképesség-problémák, a téri tájékozódás zavara, a manipuláció
akadályozottsága stb. indokolják a matematika terén a tapasztalatszerzésre épülő,
cselekedtető, hosszabb megalapozó szakaszt, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált
eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. A
műveltségi terület tartalmainak elsajátíttatása során a kis lépésekre bontás elve, illetve az
absztrakciós út tudatos megsegítése támogathatja a megértést, a tanulási folyamatot. A
mozgáskorlátozott tanuló saját testén kialakuló mennyiségfogalma sokszor kialakulatlan, így
a tapasztalatszerzés ezen a területen is kiemelt jelentőségű.
A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás
alapján történik, esetenként egyes tananyagrészek módosítása, csökkentése, adaptálása válhat
szükségessé (pl. számítógép, számológép használata), indokolt esetben – a szakértői bizottság
javaslatával alátámasztva – szükséges lehet az egyes tananyagrészek értékelése alóli
felmentés.

Ember és társadalom
Szükséges a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlása.
Mintaadást nyújthat az alkotó, értelmes életcélok kitűzéséhez a fogyatékkal élő történelmi
személyek tevékenységének bemutatása. Sajátos tartalmat jelenthet a fogyatékosok társadalmi
megítélése a történelem során, a társadalmi, politikai helyzet, a kulturális színvonal és a
fogyatékosok helyzete, megítélése közötti összefüggés, a mozgáskorlátozottakra vonatkozó
jogszabályok és érdekvédelmi szerveződések, fogyatékosokkal foglalkozó intézmények
ismerete.

Ember és természet. Földünk és környezetünk

Az embertani, egészségügyi ismeretek kiegészülnek a tanuló diagnózisának ismeretével, az
ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelésével, az egészség-betegség-
sérült állapot közötti különbségtétel ismeretével.
Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a
tanulási környezet megfelelő alakítása teremtheti meg a legteljesebb tapasztalatszerzés
lehetőségét.

Művészetek
A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze
a zene, a mozgás, a dramatikus interakció és az alkotás.

81
A felmentés bármely formája indokolatlan és megengedhetetlen, a megfelelő eljárások,
módszerek, testhelyzetek, eszközök megtalálása hozzásegíti a tanulót az alkotó folyamathoz,
valamennyi művészeti területen.

Informatika
Az informatika tanítása során gyakran szükséges az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl.
speciális egér, billentyűzetrács, könyök- és csuklótámasz stb.) alkalmazása, gyakran több idő
szükséges a számítógép kezelésével kapcsolatos manuális tevékenységek megtanítására és
begyakorlására. Esetenként a számítógép kisegítő lehetőségeivel lesz képes a tanuló az önálló
használatra (beragadó billentyűk, billentyűszűrés, hangjelzések, egér speciális beállításai,
billentyűkombinációk stb.).
Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azoknak a tanulóhoz igazított
egyéni használata segítségével, a logikus gondolkodás tudatos fejlesztésével lehetővé válhat
az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása.
Mozgáskorlátozott tanulók számára az informatika tanítása korábbi időszakban elkezdődhet,
különösen indokolt ez abban az esetben, ha a mozgásos akadályozottság miatt a kézírás
kivitelezése nehézkes, és indokolt a számítógéppel támogatott írásbeli kommunikáció
elsajátíttatása.
A magabiztos és pontos számítógép-használat, a számítógép adta lehetőségek kreatív
használata a pályaorientációt is befolyásolhatja, a munkába állás feltételét nyújthatja (akár
távmunka keretében is), így a dokumentumkészítés, információszerzés témakörök gyakorlati
részének elsajátíttatására megfelelő időt kell biztosítani.

Életvitel és gyakorlat
A műveltségi területen belül olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának
megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése,
pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a szűkebb és tágabb környezetébe való
beilleszkedés során.
Az életkor, illetve a mozgásállapot határozzák meg az eszközök, illetve a praktikus
tevékenységformák kiválasztását. Az önállóság kialakítását célzó eszközök (sokszor
gyógyászati segédeszközök) használatának elsajátítása során a tanulóknak minden esetben
meg kell tanulniuk az eszközök használatán túl azok karbantartását, illetve a velük
kapcsolatos higiénés és balesetvédelmi szabályokat.

Testnevelés
A műveltségi terület alapelvei és céljai, fejlesztési feladatai a mozgáskorlátozott tanuló egyedi
mozgásszervi diagnózisától és a klinikai tünetektől, mozgás- és egészségi állapotától, aktuális
fejlettségi szintjétől függően, a pedagógiai és egészségügyi habilitációval, rehabilitációval
összhangban valósul meg. A mozgásszervi és a pedagógiai rehabilitáció, valamint a
testnevelés és sport fejlesztő mozgásprogramjai speciális eljárásainak együttese eredményezi
a mozgáskorlátozott tanulók sajátos testkulturális nevelését, a testnevelés és sport
műveltségterület tartalmát, tantárgyi anyagát, szervezési formáit.
A mozgáskorlátozott tanulók testnevelés óra alóli automatikus felmentése nem indokolt. A
testnevelés és sport műveltségi terület keretében szervezett testnevelés tantárgyi órán a tanuló

82
a szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a tanulóval foglalkozó team (orvos,
gyógypedagógus, pedagógus) véleménye alapján vesz részt. A testnevelési órán való részvétel
lehet teljes, részleges, a felmentés lehet teljes és átmeneti. Mozgáskorlátozottság esetében a
testnevelés tantárgyi óra helyett/mellett biztosítani kell a mozgásnevelési foglalkozásokat. A
testnevelés órán való foglalkoztatás a fogyatékosság típusának megfelelő szakképesítéssel
rendelkező gyógypedagógus (szomatopedagógus) javaslatai és iránymutatásai szerint, szükség
esetén részvételével történik.

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a
sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes
tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.

A beszédfogyatékos tanulókkal kapcsolatos egyes műveltségi területekre vonatkozó

különleges szempontok, fejlesztési feladatok

Magyar nyelv és irodalom

A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés
jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a
Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása
kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között
hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé.

Művészetek. Testnevelés és sport

Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció,
mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc
kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is.

Idegen nyelvek
A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek – pl. dadogók esetében az írásbeliség,
diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek – elsőbbségét szükséges biztosítani.

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

A beszédfogyatékos tanuló az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd
technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A
beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

83
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókkal kapcsolatos egyes műveltségi területekre
vonatkozó különleges szempontok, fejlesztési feladatok

Kiemelten kell kezelni az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció

fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan
szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc
fejlesztési feladatai között.
A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az
olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai
között kap kiemelt szerepet.
Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése
javasolt.
A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az
akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.
A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során
szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint
logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs
lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.
A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális
képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak
elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a
tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a
pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz,
amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott
taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: matematika, testnevelés
és sport, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve
alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a
szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő
szempontokat veszik figyelembe:
 feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak,
 a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható,

84
 a kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és
az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek,
biztosítsák az átjárhatóságot is,
 a tananyag feldolgozását segítő módszerekkel oldja meg,
 alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy–egy szakaszában,
 különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák
elsajátítását,
 alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására,
 legyenek bennük differenciálásra módot adó feladatok, általában is tegyék lehetővé a
differenciálást, a fejlesztést,
 gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon (tartalom, típus, nehézségi fok),
 készültek-e hozzájuk kiegészítő anyagok, tanári kézikönyvek,
 legyen jól tagolt,
 a lényeg kiemeléssel, aláhúzással, vagy más betűtípussal jelenjen meg,
 a témák lezárásaként összefoglalások és ellenőrző kérdések szerepeljenek,
 legyen meg a tankönyvek között az elvárható összhang,
 törekedni kell az alsó és felső tagozat viszonylatában az azonos szemléletet képviselő,
a tananyag egymásra épültségét eredményező tankönyvek, munkafüzetek használatára,
 a tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek
fejlesztésére is,
 legyen alkalmas a tankönyv az önálló ismeretszerzésre, tanulói munkáltatásra,
képességfejlesztésre,
 tartalmazzon a szemléltetéshez szükséges ábrákat, rajzokat, grafikonokat,
szemelvényeket, forrásanyagokat,
 legyen tartós és ehhez képest olcsó,
 igényes szemléltetőanyaggal rendelkezzen,
 elégítse ki a didaktikai követelményeket,
 segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését,
 rugalmasan kövesse a változásokat (különös tekintettel a szakmai könyvekre),
 a tankönyvek kiválasztásánál a kompetencia alapú oktatás megvalósítására olyan
tankönyvek választása, melyek illeszkednek a kompetencia alapú oktatás tartalmához,
értékeihez,
 a tankönyv mérete, súlya, kötése legyen életkorbarát,
 a szakmai eszközök kiválasztásának fontos szempontjai:
- az ár,
- a tartós és jó minőségű használhatóság.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

– amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;
– amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl.
munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);
– amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az
órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;
– amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok
otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

85
Az iskolai könyvtár állomány bővítése eddig is feladatot jelentett számunkra, s a jövőben is
szeretnénk ezt a tevékenységünket folytatni. A kompetencia alapú oktatás eszközeit bővítjük
digitális tartalmakkal, olyan iskola cd-kel, melyek tankönyv független digitális tananyaggal
rendelkeznek. Taneszközök, tankönyvcsaládok megváltoztatására a pedagógiai program és a
helyi tanterv teljesítésének elemző felülvizsgálata során, munkaközösségi döntés nyomán
kerülhet sor. A kipróbálás és a folyamatosan megjelenő anyagok ismeretében a változtatás
természetesnek tekinthető, de az a célszerű, ha egy gyerek azonos koncepciójú segédletekből
tanul, felmenő rendszerben. Ha a segédletekről a használat során kiderül, hogy nem igazán
jók, a változtatás kötelességünk.
Az iskolában kötelezően kell alkalmazni a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac
rendjéről és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai
tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet előírásait, és annak alapján
elkészült tankönyvellátás helyi szabályait.
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25 %-át tankönyv,
illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón
rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt
könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az
iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós
tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a
tanulók kikölcsönözhetnek.
Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos, három vagy
többgyermekes családban élő, továbbá rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő
tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi

területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési
feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak.
Állandó feladatunk minden évfolyamon a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség
egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése,
személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Emellett folyamatos a személyiség erkölcsi arculatának
értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása.

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése történik. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket
az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az
ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni
tanulási módszereit és szokásait. Kialakítjuk bennük a kötelességérzetet, az iskola fegyelmet
és figyelmet. Mozgásigényüket kielégítjük, mozgáskultúrájukat, mozgáskoordinációjukat,

86
ritmusérzéküket és hallásukat fejlesztjük, a koncentráció- és a relaxáció képességüket
megalapozzuk.

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe
kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat. Mintákat adunk az
ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni
tanulási módszereit és szokásait. Mozgásigényüket kielégítjük, mozgáskultúrájukat,
mozgáskoordinációjukat, ritmusérzéküket és hallásukat fejlesztjük, a koncentráció- és a
relaxáció képességüket megalapozzuk. Fontos feladatunk az önismeret alakítása, a fejlesztő
értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a
családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és
tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését,
gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A
kulcskompetenciák fejlesztése, az együttműködési készség mélyítése, a tanulói tudás
megalapozása történik ebben a szakaszban. Fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő
kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A biztonságos
szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, az alapvető képességek, készségek elsajátítása, a mentális
képességek célirányos fejlesztése, az önálló tanulás és az önművelés alapozása ezeken az
évfolyamokon kiemelkedő fontosságú.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges
életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.
A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása. Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

87
2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás

Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében a nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint
szervezi meg. Alsó tagozaton a heti öt órából heti egy órát a Nat Testnevelés és sport
műveltségterületében jelzett tánc sporttevékenységre fordítjuk.
Heti két óra kiváltható sportolással iskolai sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján -
sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.
A 3-4., illetve 7-8. évfolyam kimenő rendszerben a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 193 §
(3) bekezdése alapján heti 3 testnevelés órán, a 2. és 6. évfolyam pedig már heti 5 testnevelés
órán vesz részt. Számukra a mindennapos testmozgás az egyéb foglalkozásokon, iskolai
sportkörben való sportolással valósul meg.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Szabadon választható tantárgyaink a következők:

 3-8. évfolyam: angol nyelv
 1-8. évfolyam: kötelező erkölcstan, illetve a helyette választható egyházi jogi személy
által tartott hit- és erkölcstan
A következő tanévre vonatkozó tantárgyválasztás az erre rendszeresített formanyomtatvány
kitöltésével történik legkésőbb május 20-ig. Az igazgató legkésőbb június 15-ig értesíti a
tanulót, hogy elfogadja-e a tanuló tantárgyválasztását.
A tanuló a választott tantárgyat legalább egy tanéven át köteles tanulni. A tanuló és a szülő
írásbeli kérelme alapján, különösen indokolt esetben az igazgató engedélyezheti, hogy a
tanuló módosítsa tantárgyválasztását a következő évre vonatkozóan.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az
értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében ezeket a tanórai
foglalkozásokat úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozások lennének.
Az iskola jelenleg nem tudja biztosítani a szabad pedagógusválasztás lehetőségét.
Amennyiben a választható tantárgyak esetében erre lehetőség nyílik, akkor a diákok
megjelölhetik, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a
tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus
vezetésére.

88
2.7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban
történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív és fejlesztő
formái, írásbeli és szóbeli beszámoltatási formák

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi
munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a
nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete,
írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a
régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók munkáját
egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik.
Az értékelés a pedagógiai programmal összhangban a tanár joga és kötelessége.
Az értékelés:
- fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,
- ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,
- folyamatosságot biztosítson,
- a kerettantervi, NAT-os, helyi követelményrendszerre épüljön,
- félelemmentes légkörben történjen.
A tanulók értékelésének általános irányelve, hogy ne legyen lezárt, megbélyegző, közlésének
módja nem lehet sértő. Az értékelés legyen segítő, előremutató, ösztönző, személyre szóló,
ami helyet kap a tanítás órán és a tanórán kívüli tevékenységben is.

89
Az értékelés funkciói a tanulási folyamat különböző fázisaiban
É r t é k e l é s
módja célja ideje formái
a
k diagnosztikus 1. Feltárja az előzetes 1. tanév elején, új dolgozat
t e ismeretek szintjét. téma indításakor szóbeli felelet
a z 2. Tájékoztat az 2. iskolaváltáskor év eleji felmérés
n d ismétlés, 3. tanárváltásnál teszt
u e felzárkóztatás, 4. differenciált
l t hiánypótlás csoportbontásnál
á e mikéntjéről.
s

i f formatív 1. Kisebb tanítási Időben rendszeresen 1. röpdolgozat,

o fejlesztő - egységek elsajátítási elosztott szódolgozat, témaközi
l formáló - szintjének felmérése gyakorisággal, a dolgozat, teszt,
y ösztönző 2. Tanulási hibák és folyamat teljes feladatlap
f a nehézségek idejében. 2. szóbeli felelet,
o m differenciált feltárása, hozzászólás
l a javítása 3. osztályfeleltetés
y t 3. Ösztönzés, 4. kísérletezés
a a önkorrekció 5. manuális munka,
m rajzok készítése
a 6. gyakorlat
t végrehajtása
7. munkafüzeti
tevékenység
8. házi dolgozat
9. gyűjtőmunka
10. kiselőadás
11. poszter, plakát,
prezentáció készítése
12. mérés
1. A tanulmányi Nagyobb tanulmányi 1. témazáró dolgozat
v szummatív követelményeket egységek lezárásakor 2. szóbeli, írásbeli
é minősítő figyelembevevő (tantárgyi témák összefoglaló
g összegzés, záró végén, félévkor, 3. vizsga
e minősítés tanév végén). 4. házi dolgozat
2. Relatív végállapot 5. mérés
eredményeinek 6. év végi felmérés
megállapítása.

A tanulmányi munka értékelésének elvei

Az értékelés és minősítés gyakorlatát tantárgyanként kell megtervezni, és munkaközösségi

szinten kell elfogadni. A szaktanárok a tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere
mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a pótlási és javítási lehetőségeket.

90
Az iskolai számonkérés, ellenőrzés célja, hogy a pedagógus, de maga a tanuló is
megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért előrehaladásáról, annak színvonaláról, az
esetleges hiányok pótlásának szükségességéről úgy, hogy mindezekről a szülő is kellő
tájékoztatást kapjon.
A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban
az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében
előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói
teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
Az értékelésnél elsődlegesen figyelembe veendők: a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés,
szintfelmérés, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek.
Az iskolai beszámoltatás követelményeit a kerettantervek határozzák meg. Az előzőeknél
több ismeret is közölhető, de ellenőrzéskor emiatt nem érheti hátrány a tanulót.
Iskolában a tanulók előmenetelének folyamatos értékelése érdekében a heti 1 órás
tantárgyakból félévente legalább 3, a többi tantárgyból félévente legalább 5 érdemjegyet kell
szereznie. Az órákon nem érdemjeggyel történő megnyilvánulásokat plusz, illetve mínusz
pontokkal minősítjük. A házi feladatok és felszerelés hiánya esetén is plusz és mínusz
pontokat adunk.
Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó,
egységes, szaktanárok vagy a tankönyvkiadók által összeállított témazáró dolgozatot írnak. A
mérőanyag összeállításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, a sajátos
nevelési igényű tanulók haladási ütemét. Alsós évfolyamon napi egy témazáró-felmérő
íratható, felsős évfolyamokon legfeljebb kettő. A meg nem írt témazárót pótolni kell. A
témazárók jegyei súlyozottan kerülnek beszámításra.
Szóbeli felelet után az érdemjegyet indokolja a szaktanár. Az érdemjegyet a tanuló írja be
ellenőrzőjébe, és hetente aláíratja szüleivel. Az osztály valamennyi tanulóját az osztályfőnök
félévkor az értesítő- és év végén a bizonyítványosztáskor értékeli, a szaktanárok a félévi és év
végi lezárás előtt szóban értékelik a tanulókat, rámutatva a javítás módjára, lehetőségeire,
feltételeire, az egész osztályt érintő mérések eredményeiről tájékoztatjuk a tanulókat.
Az évközben szerzett érdemjegyek, félévi osztályzatok az osztálynaplóba, és a tanuló
ellenőrzőjébe kerülnek, az év végi osztályzatokat az osztálynaplóban, a törzslapon és a tanuló
bizonyítványában kell rögzíteni.
Az osztályozás területén színekkel különböztetjük meg az érdemjegyeket:
 piros: témazáró
 kék: szóbeli, írásbeli, gyakorlati felelet
 zöld: év eleji ismétlő dolgozat
 bekarikázott: pluszból és mínuszból adódó érdemjegy
Negyedévenként ellenőrző útján értesítjük a bukásra álló tanulók szüleit.
A napi beszámoltatás formái:
- szóbeli házi feladat
- írásbeli házi feladat (Azok a tanulók, akik a házi feladat elkészítését a
tanulószobán/tanodában kezdik el, abban az esetben, ha ott nem végeznek, kötelesek
otthon befejezni.)

91
Felzárkóztatásra szoruló tanulók elbírálása

A tanuló lemaradásának többféle oka lehet:

– hosszas betegség, tartós gyógykezelés, hiányzás (ekkor a tanuló szaktanári segítséget,
korrepetálást kérhet)
– tanulási nehézség, illetve pszichés zavar, ekkor a tanulónak habilitációs jellegű terápiás
foglalkozást biztosítunk. Ez kiegészülhet szaktantárgyi korrepetálással is. A tartós elmaradás
indokolttá teszi az egyéni elbírálást. Ehhez a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van, hisz
a köznevelési törvény erre lehetőséget ad a szakértői vélemény javaslatának
figyelembevételével.

A félévi és év végi záró osztályzatok megállapítása

Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti

át. Év végén a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt
a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről.
Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év
közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógus figyelmét,
hogy adjon tájékoztatás ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését.
Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért
egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Minősítés

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók

teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés lezárása
a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan teljesített, jól teljesített,
megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul.
A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamokon, félévkor és
év végén, a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A második
évfolyamon a tanévvégi és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi
osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi
munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3),
elégséges (2), elégtelen (1).
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette.

92
Értékelési elvek és formák az alsó tagozaton

Az első négy évfolyamon a tanulási folyamat egészében kiemelten fontos a fejlesztő értékelés.
Az értékelés alapja a pozitív megerősítés, a folyamatos, jóindulatú visszajelzés, a motiváció
erősítése a munkavégzésre. A tanító folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését,
személyre szóló értékelést nyújt a fejlődés üteméről, az egyéni teljesítményről. Segítséget
nyújt a továbbhaladáshoz, a hiányosságok pótlásához, rendszeres tanulásra ösztönöz. Az
értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés
igényének kialakítása. A helyes értékelés segíti a tanulók önértékelésének kialakítását,
fejlesztését. A kisiskolások értékelésének alapelve a tapintat és a türelem.
Az értékelés igazodjon a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez. A számonkérés
igazodjon az életkori sajátosságokhoz, legyen változatos.
A folyamatos szóbeli értékelés mellett szükséges az írásbeli értékelés is. A fejlesztés csakis
akkor lehet eredményes, ha az írásbeli munkák javítása azonnal megtörténik.
Az értékelés elsődlegesen a pedagógus feladata, de lehetőséget kell teremteni arra is, hogy
a tanulók értékeljék önmaguk valamint társaik munkáját.
A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelések jelentik félévi és tanév végi minősítő
értékelések alapját. A fejlesztési ciklusok végén a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel
történő értékeléséhez támpontot jelentenek a fejlesztés várt eredményeinek meghatározása
a kerettantervben.
A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek
feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások
kiválasztásában.
Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló
teljesítményéről. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek
mennyiségét és minőségét.

Értékelési elvek és formák a felső tagozaton

A felső tagozaton az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes
arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és
csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell
arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek.
A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk
arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét,
egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.
A szóbeli formák:
– feleletek,
– hozzászólások,
– a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok,
– kiselőadások stb.
Az írásbeli formák:

93
 – a tankönyv, munkafüzet feladatainak értékelése,
– feladatlapok értékelése,
– tesztek, dolgozatok osztályozása,
– témaközi, témazáró javítása, értékelése,
– feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása,
– iskolai és házi dolgozatok,
– rajzok készítése,
– munkafüzeti tevékenység,
– gyűjtőmunka elismerése,
– poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint,
– önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, “kutatások” megbeszélése,
minősítése,
– kiselőadások tartása

Egyes tantárgyak sajátos értékelési elvei, formái

Ének-zene

Az ének-zene órákon az értékelés célja a tanulók erőfeszítéseinek jutalmazása,- a bátorítás és

motiválás. Az értékelés akkor látja el hatékonyan motiváló, fejlesztő funkcióját, ha személyre
szabott. Ezt folyamatos megfigyelés alapján, a jó teljesítmény megerősítésével érhetjük el. A
tanulókat mindig egyéni előrehaladásukhoz viszonyítva értékeljük, ezzel mintát adunk az
önértékeléshez és mások értékeléséhez. Az intonációs problémákkal küzdő gyerekek segítő,
formáló értékelésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Őket csoportban közösségi éneklésbe
vonjuk be, mely során megfigyelhető a memoriter szöveg tudása, a ritmus és dallam egységes
megszólaltatása. A legapróbb dicséret is fokozhatja a tanulók zenei fejlődését, további
előmenetelét és lelkesedését.
Az értékelés az ének-zene órákon:
 Részvétel a közös éneklésben és játékban, órai aktivitás.
 A tanult dalok ismerete, szövegtudás, a dallam és a ritmus egységes
megszólaltatása.
 A közös éneklés szabályainak megtartása, a dalok hangulatának megfelelő előadás-
mód.
 A tanult zenei elemek felismerése, reprodukálása.
 Az írásbeli munkák önálló megoldása.
 A megtapasztalt hangszínek felismerése. (tárgyi, környezeti, emberi hangszínek,
hangszerek)
 A zenehallgatások során megfogalmazott észrevételek, egyéni vélemények.

94
Testnevelés

A testnevelés órákon az értékelés alapvető célja a gyermek egészséges életmódjának

fejlesztése, önbizalmának gyarapítása, a sporthoz fűződő pozitív attitűdbázisának kialakítása.
Figyelembe kell venni a gyermek egyéni képességét, motiváltságát, fejlődési folyamatát.
A tanult mozgásformákat legyen képes alkalmazni új, megváltozott helyzetekben, társas és
csoportos viszonylatokban.
A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert
ezek kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést.
Az értékelés alapja, szempontjai:
– Aktív részvétel az órákon
– A szabályok pontos ismerete és betartása
– A természetes mozgásformákhoz kapcsolódó fogalmak ismerete
– Alapvető rendszabályok legfontosabb veszélyforrásainak, balesetvédelmi
szempontjainak ismerete és betartása
– Fegyelmezett gyakorlás, odafigyelés a társakra
– Célszerű eszközhasználat
– A feladat végrehajtások pontossága, célszerűsége, biztonságra törekvés
– Sportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete

Technika életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra

A technika és vizuális kultúra órákon az értékelés legfőbb célja, hogy a tanulókat hozzásegítse
a körülötte lévő világ jelenségeinek, művészeti alkotásainak mélyebb megértéséhez.
Legyen képes ezeket munkáiban megjeleníteni és tartalmát szóban bemutatni.
Figyelembe vesszük a gyerek egyéni képességeit, motiváltságát és értékelésünk akkor lesz
fejlesztő jellegű, ha egyénre szabott.
A munkafolyamat során fejlesztjük a gyerek önértékelését a mások munkájának
megfigyelésével és a saját produktumok fejlesztési lehetőségeinek megbeszélésével. Ennek a
munkának az alapja a folyamatos megfigyelés, melyet a jó teljesítmény megerősítésével
érhetünk el.
Cél a problémamegoldó képesség fejlesztése, mely az értékelésben úgy nyilvánul meg, hogy
legyen képes a tanuló az egyéni feladatmegoldástól eljutni a projektmunkákban való
együttműködésig. Legyen képes az információs csatornák közti tudatos választásra, s tudja
megindokolni a döntését. A manuális készségek terén küzdő gyermekeket egyéni
segítségnyújtással, személyre szabott tanácsokkal fejlesztjük.
Alapvetően kétféle teljesítményt értékelünk:
– manuális
– intellektuális.
A manuális alatt a “kétkezi” alkotómunkát értjük. Az intellektuális pedig a megismerést
kísérő verbálisan megfogalmazott tudást, munkát jelenti. Mindkettő nagyon fontos eleme a
teljesítménynek, tehát értékelésnél szem előtt tartandó! A manuális teljesítmény

95
(=alkotómunka) esetében a manipulációs képességet, kitartást, érzékelési-észlelési
fogékonyságot, az esztétikai ítélőképességet értékeljük. Az intellektuális teljesítmény
értékelésekor elsősorban a kreativitást, ötletességet, eszközgazdagságot vizsgáljuk. Az
érdemjegy a kétféle teljesítmény közös értékét fejezi ki.
Az értékelés alapja, szempontjai:
– Részvétel a tervezési folyamatban.
– A munkafolyamatok fázisainak betartására való igény.
– A munkához való hozzáállás, motiváltság.
– A fantázia, kreativitás megjelenése az egyéni munkákban.
– A tanult fogalmak pontos ismerete és alkalmazása.
– Tudatos tájékozottság a média világában.
– Törekedjen a munkadarab esztétikus elkészítésére.

Erkölcstan

Az erkölcstan tantárgy értékelésének módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az

osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres
megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a
társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet
nyújthatna a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban
való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés
azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek
értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.
A számonkérés formái változatosak és az életkornak megfelelőek legyenek. Fontos szerepet
kap az egyéni és a csoportos önértékelés.
Az értékelés formái: beszélgetés, csoportos tevékenységek, kooperációs munkák, munkalapok
feladatainak értékelése, tesztek, rajzok, gyűjtőmunka, plakát, poszter, prezentáció készítése
megadott témákban, egyeztetett szempontok alapján.

2.8 Projektmunka (Projektarbeit)

A projekttanítás a legközismertebb forma a nyitott oktatási formák közül. Az iskolai projektek

megvalósítása nagyon gondos tervezést és pontos kivitelezést kíván úgy a diákoktól, mint a
tanároktól. Első lépésként meg kell határozni a konkrét célt, olyat kell kitűzni, amellyel az
iskolán és tantárgyakon túlmutató, a gyakorlatban hasznosítható ismeretekre tehetnek szert a
tanulók. Az átfogó téma kiválasztása is az iskola vezetésének, tantestületének és diákjainak
közös döntése kell, hogy legyen. Természetesen lehet kisebb méretű, osztály szintű
projektben is gondolkodni, ebben az esetben is az osztály egészét (diákok, tanárok) érinti a
döntés. A témán belüli egységek konkretizálása már az egyes munkacsoportok dolga (ez a
második lépés), ők határozzák el, hogy mivel szeretnének foglalkozni. A csoportok
kialakításánál a tanárnak irányító szerepe van annyiban, hogy kreatív és kevésbé kreatív, jó és
gyengébb, gyorsabb és lassúbb stb. gyerekek kerüljenek egy munkacsoportba. Arra ügyelnie
kell azonban, hogy akarjanak együtt dolgozni, ráerőltetni senkit sem lehet senkire, mert az az
eredmény rovására fog menni. A harmadik lépcső a választott témákhoz kapcsolódó konkrét
lépések, munkafolyamatok megtervezése, az ezekhez kapcsolódó feladatok elosztása, ami
96
egyúttal a felelősök meghatározását is jelenti. A leghosszabb a negyedik fázis, a kivitelezés, a
feladatok megoldása. Ekkor lép ki a projekt az iskola falain túlra, hogy az ötödik szakaszban,
az eredmények összegzésénél és feldolgozásánál újra visszatérjen. Az utolsó lépés, az
eredmények bemutatása nagyon fontos momentum. A projektmunka lényegi kritériuma egy
konkrét, használható tapasztalat megszerzése, amelyet valamilyen formában a
nyilvánosságnak be kell mutatni. Ez lehet újság, színdarab, filmfelvétel, egy műalkotás,
kiállítás stb. Iskolánkban törekszünk arra, hogy a projektek elsősorban nemzetiségi témájúak
legyenek, s évente legalább egy projektet kivitelezzünk.

2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Európai Uniós elvárás a közoktatás területén is a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az

esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása.
Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit,
lehetővé tesz az adott védett csoport számára is.
Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett
csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.
Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül,
az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik.
A köznevelési intézmények fogadókészségénél érvényesülnie kell:
 a megkülönböztetés tilalmának, az egyenlő bánásmódnak,
 az emberi méltóság tiszteletben tartásának,
 a társadalmi szolidaritásnak.

Az esélyegyenlőség biztosításának területe kiterjed:

 a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer kiépítésére,
 az érintett szakemberek képzésére,
 a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak közvélemény-formáló programok
szervezésére,
 a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,
 az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó
központok igénybevételére,
 területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok társadalompolitikai kezelésére.

Általános célok
Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:
– diszkriminációmentesség,
– szegregációmentesség,

97
 – halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának
támogatása,
– minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és
– az integráció biztosítása.
Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki
az esélyteremtést, a támogató lépések, a szolgáltatások megvalósítását az iskolánkba járó
hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása
érdekében, az intézmény valamennyi tevékenysége során:
- a beiratkozásnál, felvételinél
- a tanításban, az ismeretközvetítésben
- a gyerekek egyéni fejlesztésében
- az értékelés gyakorlatában
- a tanulói előmenetelben
- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
- a továbbtanulásban, pályaorientációban
- a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében
- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és
társadalmi környezettel.
Iskolánk programjainak széles kínálatából mindenki megtalálhatja, amit szeretne. Ezeken
a programokon keresztül sikerélményhez tudjuk juttatni azon SNI, BTM, HH és HHH
tanulóinkat is, akik tanulmányi munkájukban segítségre szorulnak. Esélyegyenlőségük
előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan
támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő
hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

Intézkedéseink
Szakmai téren:
 Tehetséggondozás, felzárkóztatás /szakkörök, versenyek,
korrepetálások/
 A tehetséggondozás érdekében a tanulmányi versenyeken
eredményesen szereplő tanulók elismerése
 Német nemzetiségi nyelvoktatás csoportbontással
 Angol fakultatív nyelvoktatás
 Informatika oktatás 4-8.osztályig csoportbontással
 Az SNI gyermekek integrált általános iskolai nevelésének és
oktatásának biztosítása - logopédus, gyógypedagógus,
gyógytornász igénybevétele

98
  Ifjúságvédelmi feladatok és felelős munkatársak összehangolása,
szervezése
 Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának segítése,
iskolarendszerben tartása, az integráció megvalósítása
 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minél nagyobb
arányban történő bevonása az „Útravaló” programba
 Zene-, képzőművészet, dráma oktatás lehetőségének biztosítása
 Sportolási lehetőségek biztosítása
 Pályaorientációs tevékenység működtetése
 Tanulószobai foglalkozás szervezése
 Nyári táborok szervezése
 Partnerség-építés és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a
szakmai és társadalmi környezettel

Személyi fejlesztés terén:

 A pedagógus továbbképzési tervekben integrációra érzékenyítő
képzések támogatása
 Közös továbbképzések szervezése pedagógusok számára
 Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv,
informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus,
gyógytestnevelő)

Tárgyi feltételek terén:

 Akadálymentesítés az intézményben
 Játszókertek folyamatos fölújítása, karbantartása
 Intézmény folyamatos karbantartása
 A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések biztosítása,
az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje
 Játékok, bútorok felújítása, pótlása
 Képességfejlesztő eszközök beszerzése
 Az informatikai hálózat, számítógépek folyamatos fejlesztése

Kötelezettségek és felelősség

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a

szülők és a társadalmi partnerek ismerjék a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló
intézkedéseket. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden

99
ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget. Az egyenlő bánásmód elvét sértő
esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.
A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő
bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a
diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon
minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb
programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége, hogy az
esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél
felelőssége, hogy ismerje a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket és magára
nézve is kötelezőként kövesse azt.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Oktatásunk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és

szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli
házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának.

A házi feladatok célja különböző lehet:

- Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása.
- A tanult ismeretek önálló feladatmegoldásban történő alkalmazása.
- Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése
(ismétlés, tankönyvhasználat).

A házi feladat szükségességének indoklása:

- Könnyíti a tantárgyi anyagok tananyagának az elsajátítását.
- Segítség a tanórai munkához.
- Fejleszti az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlődését.
- Általa fejlődik a tanulók feladat, problémamegoldó képessége.
- Motiváló hatású.
- Bővíti a tananyaghoz kapcsolódó információkat (könyvtár, internethasználat).
- Hozzájárul az önművelés igényének a kialakulásához.
- Elősegíti a tanulók teljesítmény javulását.
- A pontosság, kötelességtudat, a rendszeres és önálló munkavégzés fejlesztését
szolgálja.
- Segíti a leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkózását.
- Hozzájárul a tanulási technikák kiépítéséhez.
- Kialakítja az önálló ismeretszerzés, tanulás eszközeinek a megismerését.

100
 - Segíti a tehetséggondozást.

Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az egyes tantárgyak követelményrendszere határozza

meg. Ezeket az arányokat az azonos tantárgyat tanító szaktanárok hangolják össze,
figyelembe véve az egyes tantárgyak specialitásait.

Valamennyi pedagógus a feladatok meghatározását a következők szerint végzi:

- Mivel az otthoni feladatok célja a gyakorlás, elmélyítés, ezért kötelező házi
feladatot csak olyan anyagrészből adunk, amelyet a tanítási órán feldolgoztunk. A
tanuló legyen képes a tanítási órán megbeszélt ismeretek, megoldott feladatok
áttekintése után házi feladatát önállóan elkészíteni.
- Nem kötelező (differenciált) házi feladat adható, ezzel segítjük a versenyekre, való
felkészülést.
- Az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, megbeszélését a következő órán
elvégezzük.
- A hétvégi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre
csak annyi kötelező írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási
napokra.

A házi feladattal, otthoni munkával szemben támasztott követelmények:

- A szülőknek joguk van tanácsot kapniuk abban, hogyan nyújtsanak segítséget
gyermeküknek az otthoni munkában.
- A tanulóknak joguk van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz.
- A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus.
- A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazhatja (piros pont, osztályzat, stb.)
- A feladat vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.

A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes
arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden pedagógusnak
be kell tartani:
1. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport
képességét).
2. A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni.
3. A házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik becsületesen
megoldják a házi feladatot, sikerélményhez, elismeréshez jutnak.
4. Tudatosítani, és következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem
készít házi feladatot.
5. A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert
lexikális tudás nélkül nem tudják a feladatokat megoldani.

101
A házi feladatok jellege is különböző, melyek kijelölése során az alábbi irányelveket tartjuk
fontosnak:

1.Szóbeli házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és
azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az
otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, órai vázlatok.

2. Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell

meghatározni az írásbeli feladatokat.

3. Házi dolgozat: Hosszabb időszakra sokszínűen meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő

feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul.

4. Kiselőadás: A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók

kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának
megfelelően értékelünk.

5. Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények, tabló, prezentáció készítése, az egyik legkreatívabb

pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig
pozitívan értékeljük.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai:

 A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni
választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
 Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
maximum 30-40 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
 A napi felkészülés otthoni (tanulószoba) ideje nem lehet több 2,5 óránál.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az 1-2. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a

matematika, valamint a német nemzetiségi nyelv és irodalom, a népismeret tantárgyakat; az
informatikát és a technikát nagy létszámú osztály esetén bontjuk a számítástechnika és a
technika szaktanterem kapacitását figyelembe véve. Célunk ezzel, hogy az ismereteket
elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának
megalapozására, hogy a tanulók a gyakorlati foglalkozásokon önálló munkát tudjanak
végezni. Nemzetiségi iskolaként kötelességünk felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől
1. és 5. évfolyamon azoknál az osztályoknál is csoportbontást alkalmazni német nemzetiségi
nyelv és irodalomból és népismeretből, amelyekben a létszám eléri az Nkt. által
meghatározott átlaglétszámot.

102
Fölfogásunk szerint mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyermek számára
sokfajta tevékenységet, tanulási-fejlődési lehetőséget kell biztosítani. El akarjuk kerülni a
gyermekek túlzott szellemi megterhelését, mert óhatatlanul félelmet, szorongást, tanulástól
való menekülést eredményez. A gyermekek csoportokban tanulnak. Az egyes csoportokba az
alsó tagozaton, illetve a német nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint népismeret órán
aszerint kerülnek, hogy melyik tevékenységet milyen gyorsan képesek tanulni, milyen
nehézségű feladatokat tudnak megoldani. A pedagógusok a lassabban haladókkal többet
foglalkoznak. A csoportba sorolás nem egész évre szól. Ha egy gyermek évközben
gyorsabban fejlődik, átkerül egy gyorsabban haladó csoportba. Ha betegség miatt sokat
hiányzott, egy időre a lassabban haladó csoportban kerül. Nem kell kétségbe esni, ha gyermek
lassúbb tempóban halad, hiszen minden gyermek jól fejleszthető! A lassúbb fejlődés néhány
hónap alatt felgyorsulhat.

2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet kimondja, hogy az iskoláknak valamennyi évfolyamára
kiterjedően a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével meg kell
szervezni a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát.
Iskolánkban e mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon,
tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. Az első osztályosok mérésére
egy alkalommal kerítünk sort májusban. A méréseket az Oktatási Minisztérium által készített
„Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadvány alapján
végezzük, mely eredményeket minősítjük és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők
tudomására hozzuk. A kapott eredményeket a vizsgálatot végző pedagógusok tanulónként és
évfolyamonként rögzítik, közösen elemzik, és meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése
szempontjából szükséges intézkedéseket.
A méréssel fő célunk az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése,
egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

Felmérések:
1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás
A gyakorlat végrehajtása:
Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe
áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a
cipőorrával a vonalat nem érinti.
Feladat: térhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás
helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás
előre. A talajfogás páros lábbal történik.
Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti
legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal.
A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség
megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő
átszámításkor.
A mozgásban résztvevő főbb izmok:
103
Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik.
1. fázis: elrugaszkodás
négyfejű combizom; combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű
lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom,
hasizmok, nagy farizom.
2. fázis: légmunka
delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom,
haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszár izom.
3. fázis: talajfogás
combhajlítók: féliginas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár
izom; négyfejű combizom.

2. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: Fekvőtámaszban karhajlítás

és nyújtás folyamatosan kifáradásig
Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc.
A gyakorlat végrehajtása:
Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól,
a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs
meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre
merőleges.
Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást
végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is
meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem
kerül.
Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések
száma.
A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő.
A mozgásban résztvevő főbb izmok nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom;
delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső
ferdehasizom.

3. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason-fekvésből törzsemelés és –

leengedés folyamatosan, kifáradásig
Maximális időtartam: 4 perc.
A gyakorlat végrehajtása:
Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán
fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere
a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét
középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell
leszorítani!
Feladat:

104
 1. ütem: törzs – és tarkóra tett karemelés (hajlított karral),
2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt,
3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig,
4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet.
Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik.
Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések
száma.
A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.
A mozgásban résztevő főbb izmok: mélyhátizmok: hosszú hátizom, külsőoldali csípő-
bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy
farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a
mélyhátizmok ágyéki szakaszának munkája.

4. A hasizmok erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés és

visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig
Maximális időtartam: 4 perc
A gyakorlat végrehajtása:
Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán
fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra,
vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz,
kezeinek ujjai fülkagyló mögött támaszkodnak.
Feladat: a vizsgálta személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan
felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse
meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön
vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik
folyamatosan.
Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések
száma.
A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.
A mozgásban részvevő főbb izmok: főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik,
de a többi hasizom is besegít. Hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső
ferdehasizom, külső ferdehasizom.

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.
1. osztály (7 éves korúak) F. Mérey Ildikó
Helyből Hason fekvésből
Pont- Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
távolugrás páros törzsemelés és
érték felülés (db) nyújtás (db)
lábbal (m) leengedés (db)

105
 lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1 0,97 1,00 20 25 2 16 20
2 1,00 1,03 25 30 4 20 24
3 1,03 1,06 30 35 1 6 24 28
4 1,06 1,09 35 40 2 8 28 32
5 1,09 1,12 40 45 3 10 32 36
6 1,12 1,15 45 50 4 12 36 40
7 1,15 1,18 50 55 5 14 40 44
8 1,18 1,21 55 60 6 16 44 48
9 1,21 1,24 60 65 7 18 48 52
10 1,24 1,27 65 70 8 20 52 56
11 1,27 1,30 70 75 9 22 56 60
12 1,30 1,33 75 80 10 24 60 64
13 1,33 1,36 80 85 11 26 64 68
14 1,36 1,39 85 90 12 28 68 72
15 1,39 1,42
16 1,42 1,45
17 1,45 1,48

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.
2. osztály (8 éves korúak) F. Mérey
Ildikó
Hason fekvésből
Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
Pont- törzsemelés és
páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)
érték leengedés (db)
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1 1,08 1,10 23 28 4 19 22
2 1,11 1,13 28 33 1 6 23 26
3 1,14 1,16 33 38 2 8 27 30
4 1,17 1,19 38 43 3 10 31 34
5 1,20 1,22 43 48 4 12 35 38
6 1,23 1,25 48 53 5 14 39 42
7 1,26 1,28 53 58 6 16 43 46
8 1,29 1,31 58 63 7 18 47 50

106
 9 1,32 1,34 63 68 8 20 51 54
10 1,35 1,37 68 73 9 22 55 58
11 1,38 1,40 73 78 10 24 59 62
12 1,41 1,43 78 83 11 26 63 66
13 1,44 1,46 83 88 12 28 67 70
14 1,47 1,49 88 93 13 30 71 74
15 1,50 1,52
16 1,53 1,55
17 1,56 1,58

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.
3. osztály (9éves korúak) F. Mérey Ildikó
Hason fekvésből
Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
Pont- törzsemelés és
páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)
érték leengedés (db)
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1 1,17 1,23 26 31 1 6 21 24
2 1,20 1,26 31 36 2 8 25 28
3 1,23 1,29 36 41 3 10 29 32
4 1,26 1,32 41 46 4 12 33 36
5 1,29 1,35 46 51 5 14 37 40
6 1,32 1,38 51 56 6 16 41 44
7 1,35 1,41 56 61 7 18 45 48
8 1,38 1,44 61 66 8 20 49 52
9 1,41 1,47 66 71 9 22 53 56
10 1,44 1,50 71 76 10 24 57 60
11 1,47 1,53 76 81 11 26 61 64
12 1,50 1,56 81 86 12 28 65 68
13 1,53 1,59 86 91 13 30 69 72
14 1,56 1,62 91 96 14 32 73 76
15 1,59 1,65
16 1,62 1,68
17 1,65 1,71

107
Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok
erejének, erő-állóképességének méréséhez.
4. osztály (10 éves korúak) F. Mérey Ildikó
Hason fekvésből
Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
Pont- törzsemelés és
páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)
érték leengedés (db)
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1 1,24 1,34 29 33 2 8 22 26
2 1,27 1,37 34 38 3 10 26 30
3 1,30 1,40 39 43 4 12 30 34
4 1,33 1,43 44 48 5 14 34 38
5 1,36 1,46 49 53 6 16 38 42
6 1,39 1,49 54 58 7 18 42 46
7 1,42 1,52 59 63 8 20 46 50
8 1,45 1,55 64 68 9 22 50 54
9 1,48 1,58 69 73 10 24 54 58
10 1,51 1,61 74 78 11 26 58 62
11 1,54 1,64 79 83 12 28 62 66
12 1,57 1,67 84 88 13 30 66 70
13 1,60 1,70 89 93 14 32 70 74
14 1,63 1,73 94 98 15 74 78
15 1,66 1,76
16 1,69 1,79
17 1,72 1,82

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.
5. osztály (11 éves korúak) F. Mérey Ildikó
Hason fekvésből
Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
Pont- törzsemelés és
páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)
érték leengedés (db)
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1 1,31 1,45 31 35 3 10 24 28
2 1,34 1,48 36 40 4 12 28 32
3 1,37 1,51 41 45 5 14 32 36

108
4 1,40 1,54 46 50 6 16 36 40
5 1,43 1,57 51 55 7 18 40 44
6 1,45 1,60 56 60 8 20 44 48
7 1,48 1,63 61 65 9 22 48 52
8 1,51 1,66 66 70 10 24 52 56
9 1,54 1,69 71 75 11 26 56 60
10 1,57 1,72 76 80 12 28 60 64
11 1,60 1,75 81 85 13 30 64 68
12 1,63 1,78 86 90 14 32 68 72
13 1,66 1,81 91 95 15 34 72 76
14 1,69 1,84 96 100 16 36 76 80
15 1,72 1,87
16 1,76 1,90
17 1,80 1,93

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.
6. osztály (12 éves korúak) F. Mérey Ildikó
Hason fekvésből
Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
Pont- törzsemelés és
páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)
érték leengedés (db)
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1 1,38 1,55 33 37 4 12 28 30
2 1,41 1,58 38 42 5 14 32 34
3 1,44 1,61 43 47 6 16 36 38
4 1,47 1,64 48 52 7 18 40 42
5 1,50 1,67 53 57 8 20 44 46
6 1,53 1,70 58 62 9 22 48 50
7 1,56 1,73 63 67 10 24 52 54
8 1,59 1,76 68 72 11 26 56 58
9 1,62 1,79 73 77 12 28 60 62
10 1,65 1,82 78 82 13 30 64 66
11 1,68 1,85 83 87 14 32 68 70
12 1,71 1,88 88 92 15 34 72 74
13 1,74 1,91 93 97 16 36 76 78

109
14 1,77 1,94 98 102 17 38 80 82
15 1,80 1,97
16 1,83 2,00
17 1,86 2,03

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.
7. osztály (13 éves korúak) F. Mérey
Ildikó
Hason fekvésből
Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
törzsemelés és
Pont- páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás(db)
leengedés (db)
érték
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú

1 1,43 1,64 35 39 5 14 30 32
2 1,45 1,67 40 44 6 16 34 36
3 1,48 1,70 45 49 7 18 38 40
4 1,51 1,73 50 54 8 20 42 44
5 1,54 1,76 55 59 9 22 46 48
6 1,57 1,79 60 64 10 24 50 52
7 1,60 1,82 65 69 11 26 54 56
8 1,63 1,85 70 74 12 28 58 60
9 1,66 1,88 75 79 13 30 62 64
10 1,69 1,91 80 84 14 32 66 68
11 1,72 1,94 85 89 15 34 70 72
12 1,75 1,97 90 94 16 36 74 76
13 1,78 2,00 95 99 17 38 78 80
14 1,81 2,03 100 104 18 40 82 84
15 1,84 2,06
16 1,87 2,09
17 1,91 2,12

Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok

erejének, erő-állóképességének méréséhez.
8. osztály (14 éves korúak) F. Mérey Ildikó

110
 Hason fekvésből
Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből Karhajlítás és
Pont- törzsemelés és
páros lábbal (m) felülés (db) nyújtás (db)
érték leengedés (db)
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1 1,47 1,72 37 41 6 16 32 34
2 1,50 1,75 42 46 7 18 36 38
3 1,53 1,78 47 51 8 20 40 42
4 1,56 1,81 52 56 9 22 44 46
5 1,59 1,84 57 61 10 24 48 50
6 1,62 1,87 62 66 11 26 50 54
7 1,65 1,90 67 71 12 28 54 58
8 1,68 1,93 72 76 13 30 58 62
9 1,71 1,96 77 81 14 32 64 66
10 1,74 1,99 82 86 15 34 68 70
11 1,77 2,02 87 91 16 36
12 1,80 2,05 92 96 17 38
13 1,83 2,08 97 101 18 40
14 1,86 2,11 102 106 19 42
15 1,89 2,14
16 1,92 2,17
17 1,95 2,20
18 2,11 2,36

A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell”

értéket jelzi!

5. Alap-állóképesség mérése: 2000 méter síkfutás

A gyakorlat végrehajtása:
Kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet.
Feladat: 2000 méter távolság megtétele időre.
Értékelés: a célvonalon való áthaladás zárja az időmérést (perc, másodpercméréssel).

2000 m síkfutás (perc, mp).

Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú lányok számára.

111
 F. Mérey Ildikó
Pont- 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
érték
éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves
1 21' 03 20' 20 19' 50 18' 45 18' 28 18' 11 18' 03 17' 55 17' 47 17' 39
2 20' 41 20' 00 19' 31 18' 19 18' 11 17' 55 17' 47 17' 39 17' 31 17' 23
3 20' 20 19' 40 19' 12 18' 03 17' 55 17' 39 17' 31 17' 23 17' 16 17' 01
4 20' 00 19' 21 18' 54 17' 47 17' 39 17' 23 17' 16 17' 01 16' 54 16' 47
5 19' 40 19' 03 18' 36 17' 31 17' 23 17' 01 16' 54 16' 47 16' 40 16' 33
6 19' 21 18' 45 18' 11 17' 16 17' 01 16' 47 16' 40 16' 33 16' 26 16' 20
7 19' 03 18' 19 17' 55 17' 01 16' 47 16' 33 16' 26 16' 20 16' 13 16' 06
8 18' 45 18' 03 17' 39 16' 47 16' 33 16' 20 16' 13 16' 06 16' 00 15' 54
9 18' 19 17' 47 17' 23 16' 26 16' 20 16' 06 16' 00 15' 54 15' 47 15' 41
10 18' 03 17' 31 17' 01 16' 13 16' 06 15' 54 15' 47 15' 41 15' 35 15' 23
11 17' 47 17' 16 16' 47 16' 00 15' 54 15' 41 15' 35 15' 23 15' 17 15' 11
12 17' 31 16' 54 16' 33 15' 47 15' 35 15' 23 15' 17 15' 11 15' 06 15' 00
13 17' 16 16' 40 16' 20 15' 35 15' 23 15' 11 15' 06 15' 00 14' 54 14' 49
14 16' 54 16' 26 16' 06 15' 23 15' 11 15' 00 14' 54 14' 49 14' 43 14' 38
15 16' 40 16' 13 15' 54 15' 06 15' 00 14' 49 14' 43 14' 38 14' 33 14' 27
16 16' 26 16' 00 15' 35 14' 54 14' 49 14' 38 14' 33 14' 27 14' 22 14' 17
17 16' 13 15' 47 15' 23 14' 43 14' 38 14' 27 14' 22 14' 17 14' 12 14' 07
18 16' 00 15' 35 15' 11 14' 33 14' 27 14' 17 14' 12 14' 07 14' 02 13' 57
19 15' 47 15' 17 15' 00 14' 22 14' 17 14' 07 14' 02 13' 57 13' 52 13' 48
20 15' 35 15' 06 14' 49 14' 12 14' 07 13' 57 13' 52 13' 48 13' 43 13' 38
21 15' 17 14' 54 14' 38 14' 02 13' 52 13' 48 13' 38 13' 34 13' 29 13' 24
22 15' 06 14' 43 14' 27 13' 52 13' 43 13' 38 13' 29 13' 24 13' 20 13' 16
23 14' 54 14' 33 14' 17 13' 43 13' 34 13' 29 13' 20 13' 16 13' 11 13' 07
24 14' 43 14' 22 14' 07 13' 34 13' 24 13' 20 13' 11 13' 07 13' 03 12' 58
25 14' 33 14' 12 13' 57 13' 24 13' 16 13' 11 13' 03 12' 58 12' 54 12' 50
26 14' 22 14' 02 13' 48 13' 16 13' 07 12' 58 12' 54 12' 50 12' 46 12' 38
27 14' 12 13' 52 13' 38 13' 07 12' 58 12' 50 12' 46 12' 38 12' 34 12' 30
28 14' 02 13' 38 13' 29 12' 54 12' 46 12' 38 12' 34 12' 30 12' 26 12' 22
29 13' 52 13' 29 13' 20 12' 46 12' 38 12' 30 12' 26 12' 22 12' 18 12' 11
30 13' 43 13' 20 13' 11 12' 38 12' 30 12' 22 12' 18 12' 15 12' 07 12' 04
31 13' 34 13' 11 12' 58 12' 30 12' 22 12' 15 12' 11 12' 07 12' 04 11' 56

112
32 13' 24 13' 03 12' 50 12' 18 12' 11 12' 07 12' 04 12' 00 11' 56 11' 53
33 13' 16 12' 54 12' 38 12' 11 12' 04 12' 00 11' 56 11' 53 11' 49 11' 46
34 13' 07 12' 46 12' 30 12' 04 11' 56 11' 49 11' 46 11' 42 11' 39 11' 36
35 12' 54 12' 34 12' 22 11' 56 11' 49 11' 42 11' 39 11' 36 11' 32 11' 29
36 12' 46 12' 26 12' 11 11' 49 11' 42 11' 36 11' 32 11' 29 11' 26 11' 19
37 12' 38 12' 18 12' 04 11' 42 11' 36 11' 29 11' 26 11' 19 11' 16 11' 13
38 12' 30 12' 11 11' 56 11' 36 11' 29 11' 19 11' 16 11' 13 11' 10 11' 07
39 12' 22 12' 04 11' 49 11' 29 11' 19 11' 13 11' 10 11' 07 11' 04 11' 01
40 12' 15 11' 56 11' 42 11' 22 11' 13 11' 07 11' 04 11' 01 10' 58 10' 55
41 12' 07 11' 49 11' 36 11' 16 11' 07 11' 01 10' 58 10' 55 10' 52 10' 49
42 12' 00 11' 39 11' 29 11' 10 11' 01 10' 55 10' 52 10' 49 10' 46 10' 43
43 11' 53 11' 32 11' 22 11' 04 10' 55 10' 49 10' 46 10' 43 10' 40 10' 37
44 11' 46 11' 26 11' 16 10' 58 10' 49 10' 43 10' 40 10' 37 10' 34 10' 32
45 11' 39 11' 19 11' 07 10' 52 10' 43 10' 37 10' 34 10' 32 10' 29 10' 26
46 11' 32 11' 13 11' 01 10' 46 10' 37 10' 32 10' 29 10' 26 10' 23 10' 21
47 11' 26 11' 07 10' 55 10' 37 10' 32 10' 26 10' 23 10' 21 10' 18 10' 15
48 11' 19 11' 01 10' 49 10' 29 10' 26 10' 21 10' 18 10' 15 10' 13 10' 10
49 11' 10 10' 52 10' 43 10' 23 10' 18 10' 13 10' 10 10' 08 10' 05 10' 03
50 11' 01 10' 46 10' 37 10' 18 10' 13 10' 08 10' 05 10' 03 10' 00 9' 58
51 10' 52 10' 40 10' 32 10' 13 10' 08 10' 03 10' 00 9' 58 9' 55 9' 53
52 10' 43 10' 34 10' 26 10' 08 10' 03 9' 58 9' 55 9' 53 9' 50 9' 48
53 10' 37 10' 29 10' 21 10' 03 9' 58 9' 53 9' 50 9' 48 9' 45 9' 43
54 10' 32 10' 21 10' 15 9' 58 9' 53 9' 48 9' 45 9' 43 9' 41 9' 38
55 10' 26 10' 15 10' 10 9' 53 9' 45 9' 43 9' 41 9' 38 9' 36 9' 34
56 10' 21 10' 10 10' 05 9' 48 9' 41 9' 36 9' 34 9' 31 9' 29 9' 27
57 10' 15 10' 05 10' 00 9' 41 9' 36 9' 31 9' 29 9' 27 9' 25 9' 22
58 10' 10 10' 00 9' 53 9' 36 9' 31 9' 27 9' 25 9' 22 9' 20 9' 18
59 10' 05 9' 55 9' 48 9' 31 9' 27 9' 22 9' 20 9' 18 9' 16 9' 14
60 9' 58 9' 50 9' 43 9' 27 9' 22 9' 18 9' 16 9' 14 9' 12 9' 10
61 9' 50 9' 45 9' 38 9' 22 9' 18 9' 14 9' 12 9' 10 9' 08 9' 05
62 9' 43 9' 38 9' 31 9' 16 9' 14 9' 10 9' 08 9' 05 9' 03 9' 01
63 9' 38 9' 34 9' 27 9' 12 9' 08 9' 03 9' 01 8' 59 8' 57 8' 55
64 9' 34 9' 27 9' 20 9' 08 9' 03 8' 59 8' 57 8' 55 8' 53 8' 51
65 9' 29 9' 22 9' 16 9' 03 8' 57 8' 55 8' 53 8' 51 8' 49 8' 47

113
66 9' 25 9' 18 9' 12 8' 59 8' 53 8' 51 8' 49 8' 47 8' 46 8' 44
67 9' 20 9' 14 9' 08 8' 55 8' 49 8' 47 8' 46 8' 44 8' 42 8' 40
68 9' 16 9' 10 9' 03 8' 51 8' 46 8' 44 8' 42 8' 40 8' 38 8' 36
69 9' 12 9' 05 8' 59 8' 47 8' 42 8' 40 8' 38 8' 36 8' 34 8' 32
70 9' 08 9' 01 8' 55 8' 42 8' 38 8' 34 8' 32 8' 31 8' 29 8' 27
71 9' 03 8' 57 8' 51 8' 38 8' 34 8' 31 8' 29 8' 27 8' 25 8' 23
72 8' 59 8' 53 8' 46 8' 34 8' 31 8' 27 8' 25 8' 23 8' 22 8' 20
73 8' 55 8' 47 8' 42 8' 31 8' 27 8' 23 8' 22 8' 20 8' 18 8' 17
74 8' 51 8' 44 8' 38 8' 27 8' 23 8' 20 8' 18 8' 17 8' 15 8' 13
75 8' 47 8' 40 8' 34 8' 23 8' 20 8' 17 8' 15 8' 13 8' 11 8' 10
76 8' 44 8' 36 8' 31 8' 20 8' 17 8' 13 8' 11 8' 10 8' 08 8' 06
77 8' 40 8' 32 8' 27 8' 17 8' 11 8' 08 8' 06 8' 05 8' 03 8' 02

2000 m síkfutás (perc, mp).

Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú fiúk számára.
F. Mérey Ildikó
Pon 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
t- éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves
érté
k
1 20' 20 19' 03 17' 09 16' 33 15' 41 14' 54 14' 22 13' 48 13' 24 13' 07
2 20' 10 18' 45 16' 47 16' 20 15' 29 14' 43 14' 12 13' 38 13' 16 12' 58
3 20' 00 18' 28 16' 33 16' 06 15' 11 14' 33 14' 07 13' 29 13' 07 12' 50
4 19' 40 18' 11 16' 20 15' 54 15' 00 14' 22 13' 52 13' 20 12' 58 12' 42
5 19' 21 17' 55 16' 06 15' 41 14' 49 14' 12 13' 43 13' 11 12' 46 12' 34
6 19' 03 17' 39 15' 54 15' 29 14' 38 14' 07 13' 34 13' 03 12' 38 12' 26
7 18' 45 17' 23 15' 41 15' 11 14' 27 13' 52 13' 24 12' 54 12' 30 12' 18
8 18' 28 17' 09 15' 29 15' 00 14' 17 13' 43 13' 16 12' 46 12' 22 12' 11
9 18' 11 16' 47 15' 11 14' 49 14' 07 13' 34 13' 07 12' 38 12' 15 12' 04
10 17' 55 16' 33 15' 00 14' 38 13' 52 13' 24 12' 58 12' 30 12' 07 11' 56
11 17' 39 16' 20 14' 49 14' 27 13' 43 13' 16 12' 46 12' 22 12' 00 11' 49
12 17' 23 16' 06 14' 38 14' 17 13' 34 13' 07 12' 38 12' 15 11' 49 11' 42
13 17' 09 15' 54 14' 27 14' 07 13' 24 12' 58 12' 30 12' 07 11' 42 11' 36
14 16' 47 15' 41 14' 17 13' 52 13' 16 12' 46 12' 22 12' 00 11' 36 11' 29
15 16' 33 15' 29 14' 07 13' 43 13' 07 12' 38 12' 15 11' 53 11' 29 11' 22

114
16 16' 20 15' 11 13' 52 13' 34 12' 58 12' 30 12' 07 11' 46 11' 22 11' 16
17 16' 06 15' 00 13' 43 13' 24 12' 46 12' 22 12' 00 11' 39 11' 16 11' 07
18 15' 54 14' 49 13' 34 13' 16 12' 38 12' 15 11' 49 11' 32 11' 10 11' 01
19 15' 41 14' 38 13' 24 13' 07 12' 30 12' 07 11' 42 11' 26 11' 01 10' 55
20 15' 29 14' 27 13' 16 12' 58 12' 22 12' 00 11' 36 11' 19 10' 55 10' 49
21 15' 11 14' 17 13' 07 12' 46 12' 15 11' 49 11' 29 11' 10 10' 49 10' 43
22 15' 00 14' 07 12' 58 12' 38 12' 07 11' 42 11' 22 11' 01 10' 43 10' 37
23 14' 49 13' 52 12' 46 12' 30 12' 00 11' 36 11' 16 10' 55 10' 37 10' 32
24 14' 38 13' 43 12' 38 12' 22 11' 53 11' 29 11' 10 10' 49 10' 32 10' 23
25 14' 27 13' 34 12' 30 12' 15 11' 46 11' 22 11' 01 10' 43 10' 26 10' 18
26 14' 17 13' 24 12' 22 12' 07 11' 39 11' 16 10' 55 10' 37 10' 18 10' 13
27 14' 07 13' 16 12' 15 11' 56 11' 32 11' 10 10' 49 10' 32 10' 13 10' 08
28 13' 52 13' 07 12' 07 11' 49 11' 26 11' 01 10' 43 10' 26 10' 08 10' 03
29 13' 43 12' 58 12' 00 11' 42 11' 19 10' 55 10' 37 10' 18 10' 03 9' 58
30 13' 34 12' 46 11' 53 11' 36 11' 13 10' 49 10' 32 10' 13 9' 58 9' 53
31 13' 24 12' 38 11' 46 11' 29 11' 07 10' 43 10' 26 10' 08 9' 53 9' 45
32 13' 16 12' 30 11' 39 11' 22 11' 01 10' 37 10' 18 10' 03 9' 48 9' 41
33 13' 07 12' 22 11' 32 11' 16 10' 55 10' 32 10' 13 9' 58 9' 43 9' 36
34 12' 58 12' 15 11' 26 11' 10 10' 49 10' 26 10' 08 9' 53 9' 38 9' 31
35 12' 46 12' 07 11' 19 11' 04 10' 40 10' 18 10' 03 9' 45 9' 34 9' 27
36 12' 38 11' 56 11' 13 10' 58 10' 34 10' 13 9' 58 9' 41 9' 29 9' 22
37 12' 30 11' 49 11' 07 10' 52 10' 29 10' 08 9' 53 9' 36 9' 25 9' 18
38 12' 22 11' 42 11' 01 10' 46 10' 23 10' 03 9' 48 9' 31 9' 20 9' 12
39 12' 15 11' 36 10' 55 10' 40 10' 18 9' 58 9' 43 9' 27 9' 16 9' 08
40 12' 07 11' 29 10' 49 10' 34 10' 13 9' 53 9' 38 9' 22 9' 12 9' 03
41 12' 00 11' 22 10' 43 10' 29 10' 08 9' 48 9' 34 9' 18 9' 08 8' 59
42 11' 49 11' 16 10' 37 10' 23 10' 03 9' 43 9' 29 9' 12 9' 03 8' 55
43 11' 42 11' 10 10' 32 10' 18 9' 58 9' 38 9' 22 9' 08 8' 59 8' 51
44 11' 36 11' 01 10' 26 10' 13 9' 53 9' 34 9' 18 9' 03 8' 55 8' 47
45 11' 29 10' 55 10' 18 10' 08 9' 45 9' 29 9' 14 8' 59 8' 51 8' 42
46 11' 22 10' 49 10' 13 10' 03 9' 41 9' 25 9' 10 8' 55 8' 47 8' 38
47 11' 16 10' 43 10' 08 9' 58 9' 36 9' 20 9' 05 8' 51 8' 42 8' 34
48 11' 10 10' 37 10' 03 9' 53 9' 31 9' 16 9' 01 8' 47 8' 38 8' 31
49 11' 01 10' 32 9' 58 9' 48 9' 27 9' 12 8' 55 8' 42 8' 34 8' 27

115
50 10' 55 10' 26 9' 53 9' 43 9' 22 9' 08 8' 51 8' 38 8' 31 8' 23
51 10' 49 10' 18 9' 48 9' 38 9' 18 9' 03 8' 46 8' 34 8' 27 8' 20
52 10' 43 10' 13 9' 43 9' 34 9' 12 8' 59 8' 40 8' 31 8' 23 8' 15
53 10' 37 10' 08 9' 38 9' 29 9' 08 8' 55 8' 34 8' 27 8' 20 8' 11
54 10' 32 10' 03 9' 34 9' 25 9' 03 8' 49 8' 31 8' 23 8' 15 8' 08
55 10' 26 9' 58 9' 29 9' 20 8' 59 8' 44 8' 27 8' 20 8' 11 8' 05
56 10' 18 9' 53 9' 25 9' 16 8' 55 8' 38 8' 23 8' 15 8' 08 8' 02
57 10' 13 9' 48 9' 20 9' 12 8' 51 8' 34 8' 20 8' 11 8' 05 7' 58
58 10' 08 9' 41 9' 16 9' 05 8' 47 8' 31 8' 15 8' 08 8' 02 7' 55
59 10' 03 9' 36 9' 12 8' 59 8' 42 8' 27 8' 11 8' 05 7' 58 7' 52
60 9' 58 9' 34 9' 05 8' 55 8' 38 8' 23 8' 08 8' 02 7' 55 7' 48
61 9' 53 9' 29 9' 01 8' 53 8' 34 8' 20 8' 05 7' 58 7' 52 7' 45
62 9' 48 9' 20 8' 57 8' 47 8' 31 8' 15 8' 02 7' 55 7' 48 7' 42
63 9' 43 9' 16 8' 51 8' 42 8' 27 8' 11 7' 58 7' 52 7' 45 7' 39
64 9' 38 9' 12 8' 47 8' 38 8' 23 8' 08 7' 55 7' 48 7' 42 7' 36
65 9' 34 9' 08 8' 44 8' 34 8' 20 8' 05 7' 52 7' 45 7' 39 7' 33
66 9' 29 9' 03 8' 40 8' 31 8' 15 8' 02 7' 48 7' 42 7' 36 7' 29
67 9' 25 8' 59 8' 34 8' 27 8' 11 7' 58 7' 45 7' 39 7' 33 7' 26
68 9' 20 8' 55 8' 31 8' 23 8' 08 7' 55 7' 42 7' 36 7' 29 7' 23
69 9' 14 8' 51 8' 27 8' 18 8' 05 7' 52 7' 39 7' 33 7' 26 7' 20
70 9' 08 8' 47 8' 23 8' 13 8' 02 7' 48 7' 36 7' 29 7' 23 7' 18
71 9' 03 8' 44 8' 20 8' 10 7' 58 7' 45 7' 33 7' 26 7' 20 7' 15
72 8' 59 8' 38 8' 15 8' 06 7' 55 7' 42 7' 30 7' 23 7' 18 7' 12
73 8' 55 8' 34 8' 11 8' 03 7' 52 7' 39 7' 27 7' 20 7' 15 7' 09
74 8' 51 8' 31 8' 08 8' 00 7' 48 7' 36 7' 24 7' 18 7' 12 7' 06
75 8' 47 8' 27 8' 05 7' 57 7' 45 7' 33 7' 22 7' 15 7' 09 7' 04
76 8' 44 8' 23 8' 02 7' 54 7' 42 7' 29 7' 19 7' 12 7' 06 7' 01
77 8' 38 8' 20 7' 58 7' 49 7' 37 7' 26 7' 18 7' 09 7' 04 6' 59
Az egészségmegőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket a vastagon szedett pontértékek
jelzik.

Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése:

Igen gyenge: 0 – 20 pont
Gyenge: 21 – 40 pont

116
 Közepes: 41 – 60 pont
Jó: 61 – 80 pont
Kiváló: 81 -
Az „igen gyenge” és „gyenge” minősítés arra figyelmeztet mindenkit, hogy az egészségi
állapota javítása/megtartása, az egészség szempontjából hátrányos helyzetének megszüntetése
érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szüksége. Célunk, hogy – egyénre
szabott edzésterv szerint – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális
képességek fokozatos, szisztematikus fejlesztésével az általános fizikai teherbíró-képességet
1-3 év alatt legalább „közepes” szintre felfejlesszük, majd megtartsuk.
A „közepes” minősítést elérteknél arra kell törekednünk, hogy egészségi állapotuk
megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végeztessünk rendszeresen, amennyi
elegendő ahhoz, hogy a kondicionális állapotukban ne következzen be romlás, illetve minél
előbb próbáljuk a feltárt hiányosságaikat felszámolni.
A „jó” és „kiváló” minősítést elérők testi, biológiai és fiziológiai adottságot örököltek, vagy
életük korábbi illetve jelenlegi szakaszában is rendszeresen 3-6 órán át nagy intenzitású
testedzést végeznek. Ők lehetnek alkalmasak a magas szintű sportág specifikus terhelésre.
Az intenzív fejlesztést csak egészséges gyermekkel lehet megoldani. Ezért együtt kell
működni az iskolaorvossal, tájékozódnunk kell a gyermek egészségi állapotáról, korábbi
betegségeiről. Betegségek után a differenciált terhelésre különösen gondot fordítunk.

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki
állapot örömteli megéléséhez.
A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a
stresszkezelés módszereinek alkalmazására.
Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük
szabályozására, a konfliktusok kezelésére.
Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az
önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a
közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok
felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.
Motiváljuk és segítsük a tanulókat a káros függőségekhez vezető
szokások kialakulásának megelőzésében.

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák
gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában.
Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és
felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

117
 Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló
környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett
magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.
Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos
állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.
Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és
társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek
elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük
értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

2.14 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és

szorgalmának értékelési, minősítési elvei

Az osztályfőnök az osztályozó konferencián a tanuló magatartásának és szorgalmának

minősítésére javaslatot tesz. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye
dönt az osztályzatról.
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a
példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, a tanulók szorgalmának értékelésénél
és minősítésénél a példás (5), jó (4) , változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve
osztályzatokat használjuk.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Intézményünkben a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének
követelményei a következők: /Ezeket a kritériumokat minden tanév első szülői értekezletén a
szülők, ill. első tanítási napon a tanulók tudomására hozzuk. A magatartás és szorgalom
elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok
közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges./

MAGATARTÁS
ÉRTÉKELHETŐ PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ ROSSZ
TERÜLET
TANULÓI Aktív a házirend A házirendet Hiányosságai Hiányosságai
HÁZIREND kialakításában. betartja. vannak de rendszeresek.
rosszindulatú
Nemcsak betartja, Fegyelemsértést Figyelmeztetésre
hanem igyekszik nem követ el. Apró ellenszegülés nem érdektelenül reagál.
tapasztalható.
betartatni. A hiányosságok Szándékosan rongál.
közösség vagyonáért előfordulnak. A közvagyonért nem
felelősséget érez. Szándékosan nem érez felelősséget.
rongál.
FEGYELEM Fegyelmi vétséget Fegyelemsértést Többszöri Sorozatosan
nem követ el. Mások nem követ el. figyelmeztetésre rendbontó. Súlyos
ÖNFEGYELEM
fegyelemsértését Egyéni viselkedése szorul. Nem mindig fegyelmi vétséget is
VISELKEDÉS bírálja. Egyéni általában tisztelettudó. Ritkán elkövet. Durva
példamutatás kifogástalan, de fordul elő, 1-2 modorú és
118
HANGNEM, jellemzi, másokat is társai ilyen irányú igazolatlan órai hangnemű.
BESZÉD erre ösztönöz. magatartása iránt hiányzása van. Agresszív.
Igazolatlanul nem közömbös,
hiányzik. igazolatlanul nem Gyakran hiányzik
hiányzik. igazolatlanul.
KÖZÖSSÉG Önálló. Nem kezdeményező, Többször hátráltató. Passzív ill. a
ÉRDEKÉBEN Kezdeményező. de közösségi Társainak nem segít. közösség ellen
Közösségi munkát munkát- Gyakran önző. kezdeményez.
VÉGZETT
megbízatásból- Vállalásait részben
önállóan is szervez. A közösség sorsa
TEVÉKENY-
A közösség sorsáért szívesen végez, teljesíti. Közösségi nem érdekli.
SÉGE vállal. A rábízott munkát felszólításra
felelősséget érez.
feladatokat önállóan és többszöri Közömbös. A közös
(önállóság,
Vállalásait elvégzi. bíztatásra végez. munkát sokszor
öntevékenység,
példamutatóan megtagadja.
kezdeményezés) Általában
teljesíti. Vállalásait nem
segítőkész. teljesíti.
Tudását igyekszik
másoknak is átadni.
Önzetlen.
BÜNTETÉSEK Nincs semmilyen Véletlenszerűen egy 2-3 o. fői. vagy 3-nál több vagy
SZÁMA büntetés. o. fői. szaktanári magasabb fokú
figyelmeztetés. figyelmeztetés. figyelmeztetés, stb.

SZORGALOM
MEGNYILVÁ- PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG
NULÁSI
TERÜLET
Tantárgyi Tanulmányi Képességeinek Képességeihez Jóval egyéni
munkája, kötelezettségének megfelelően nem mérten általában képességeinek
eleget tesz. minden tárgyból éri alacsonyabb, szintje alatt teljesít.
eredményessége
Képességeinek el a lehető legjobb ingadozó
(képességének Bukás.
megfelelően külön teljesítményt. teljesítményt ér el.
megfelelően) feladatokat is vállal.
(szakkör, tan.
verseny)
Kötelességtudat Megbízható. Kötelességmulasz- Kötelességmulasz- Megbízhatatlan,
tást ritkán követ el. tásai általában saját tanulmányi
a./ tanórán Példamutató
hibájából adódnak. kötelezettségét
tanulótársai előtt.
b./ felkészülés rendszeresen
megszegi.
Erőfeszítés Figyelemmel, erős Képességeinek Külön feladatot Erőfeszítést nem
akarattal vesz részt megfelelő feladatot ritkán vállal. tanúsít.
az órai munkában. szívesen vállal. Nem kitartó. A felajánlott
A végrehajtásban segítséget nem
pontatlanságot fogadja el, nem

119
 ritkán követ el. veszi igénybe.
Önállóság az Ellenőrzésre nem Ellenőrzésre ritkán Állandó ellenőrzésre Szigorúan
ismeretszerzés-ben. szorul. szorul. szorul. ellenőrzésre szorul.
Önellenőrzést végez.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:

 megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,
 mindig személyre szabottak legyenek,
 szigorúan következetesek legyenek,
 vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,
 a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.
Intézményünk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten
tanulmányait kiemelkedően végzi, kitartóan szorgalmas, példamutató közösségi magatartást
tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól
szervezi és irányítja a közösségi életet, tartós vagy kiváló eredményű közösségi munkát
végez, illetve egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.
A jutalmazási fokozatok alkalmazása egy tanévben folyamatos.

Az általános iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

1. Szaktanári dicséret:
A tantárgyakhoz, szakkörökhöz kapcsolható munkáért, a szaktanár értékelése és
döntése alapján.
2. Osztályfőnöki dicséret:
Az ÁMK által szervezett rendezvényeken történő szereplésért.
Közösségért végzett tevékenységért: négy sárga füzeti bejegyzés után.
3. Igazgatói dicséret:
Azonos területen / szereplések, közösségi tevékenység/ szerzett négy osztályfőnöki
dicséret után, az osztályfőnök javaslata alapján.
4. Nevelőtestületi dicséret:
8. év végén adható az osztályfőnök javaslata alapján folyamatos, kiemelkedő
tanulmányi munkájáért.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén jutalmazhatók:

Tanévzárón kerülnek kiosztásra:
színpadon, könyv + oklevél:

120
 -Példás magatartásért, szorgalomért /és/ kiemelkedő tanulmányi /és közösségi/
munkájáért igazgatói dicséretben részesül /alsóban legalább 4,9 átlag, felsőben
legalább 4,8 átlag/.
-Példás szorgalmáért és kiemelkedő tanulmányi munkájáért igazgatói
dicséretben részesül /4-es magatartás, alsóban legalább 4,9 átlag, felsőben
legalább 4,8 átlag/.
osztályban, könyv+oklevél:
-Az iskola közösségért végzett kiemelkedő tevékenységéért igazgatói
dicséretben részesül /Diákönkormányzat, osztályon belüli, de osztályszinten
túlmutató tevékenység, szereplés, verseny, sport/.
osztályban, oklevél:
-Példás magatartásáért, szorgalmáért és tanulmányi munkájáért osztályfőnöki
dicséretben részesül /alsó: 4,7 felső: 4,6 átlag/.
-Az osztályközösségért végzett kiemelkedő tevékenységéért osztályfőnöki
dicséretben részesül.
Ballagáskor kerülnek kiosztásra:
-Nevelőtestület határozata: „Példamutató tanuló” címet adományozza XY
tanulónak/ 5. osztálytól legalább 4,7 átlag, példás magatartás és szorgalom, jó
közösségi munka/.
-Általános iskolai tanulmányai alatt végzett kiemelkedő közösségi
tevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesül XY tanuló/ 5. osztálytól
kiemelkedő közösségi munka, legalább 4-es magatartás/.
-Nevelőtestület határozata: „Eredményes sportoló” címet adományozza XY
tanulónak /5. osztálytól igazgatói dicséret, 4,0 átlag, megyei vagy országos 1-3.
hely/.

Versenyek értékelése az általános iskolában

Versenyeken való szereplésért igazgatói és magasabb dicséret csak abban az esetben adható,
ha a tanuló legalább változó magatartással rendelkezik. Ellenkező esetben eggyel kisebb
jutalmazási fokozat alkalmazandó.
A fent említett esetben, illetve büntetéssel rendelkező tanuló esetén nevelőtestület egyetértése,
illetve döntése szükséges.
Házi versenyek:
Részvétel: 5 érdemjegy az adott tantárgyból
1-3. hely: szaktanári dicséret
Kistérségi-körzeti versenyek:
Egyéni:
Részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret
1-3. hely és arany minősítés: igazgatói dicséret

121
 Csapat:
Részvétel, ezüst és bronz minősítés: szaktanári dicséret
1-3. hely és arany minősítés: osztályfőnöki dicséret
Megyei versenyek:
Egyéni:
Részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret
1-3. hely és arany minősítés: igazgatói dicséret
Csapat:
Részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret
1-3. hely és arany minősítés: igazgatói dicséret
Területi és országos versenyek:
Felmenő rendszerben:
részvétel, ezüst és bronz minősítés: igazgatói dicséret
1-3. hely, arany minősítés: nevelőtestületi dicséret
Nem felmenő rendszerben:
részvétel, ezüst és bronz minősítés: osztályfőnöki dicséret
1-3. hely, arany minősítés: igazgatói dicséret
Nemzetközi verseny:
Nevelőtestületi dicséret
Rajz versenyek:
Részvétel, ezüst és bronz minősítés: szaktanári dicséret
1-3. hely, arany minősítés: igazgatói dicséret
Levelező feladatmegoldó: nem felmenő rendszerű
Egyéni:
Részvétel: osztályfőnöki dicséret
90% feletti teljesítmény: igazgatói dicséret
Csapat:
Részvétel: szaktanári dicséret
90% feletti teljesítmény: igazgatói dicséret

122
Fegyelmezés

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend
előírásait és tilalmait megszegi, vagy bármely módon árt az intézmény jó hírnevének,
fegyelmi intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni.
A fegyelmi intézkedések a következők:
 szaktanári figyelmeztetés,
 osztályfőnöki figyelmeztetés,
 igazgatói figyelmeztetés
 nevelőtestületi figyelmeztetés
 fegyelmi eljárás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben
a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési
fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót legalább az „igazgatói figyelmeztetés”
büntetésben kell részesíteni.
Négy azonos jellegű és fokozatú figyelmeztetés esetén automatikusan a magasabb büntetési
fokozat lép érvénybe.
A tanórai munka akadályozóit a szaktanár bejegyzi a naplóhoz mellékelt sárga füzetbe.
Közösségi munka /vállalt feladat/ hanyag teljesítése esetén leváltjuk a tanulót, s ezt beírjuk a
naplóhoz mellékelt füzetbe. Rendezvényen, ünnepélyen való fegyelmezetlen viselkedést
/súlyosságától függően/ bejegyezzük a naplóhoz mellékelt füzetbe, vagy osztályfőnöki
figyelmezetést adunk. Öt azonos jellegű sárga füzeti beírás után a tanuló írásbeli
osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.
730 – 745 közötti ötszöri késésért osztályfőnöki figyelmeztetés jár.
A vagyonmegőrzés ellen vétőknek az okozott kár megtérítésén kívül a kár nagyságától, illetve
a vétség súlyosságától függően bármelyik elmarasztalási fokozat adható.
Az iskola területének engedély nélküli elhagyásáért /tanítási időben/ osztályfőnöki
figyelmeztetést adunk.
Az iskola által szervezett, tanítási időn túli rendezvényekről való igazolatlan távolmaradást a
sárga füzetben jegyezzük.
Az elmarasztalási fokozatok alkalmazása egy tanévben folyamatos.

Különösen súlyos megítélés alá esik:

 az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) birtoklása, továbbadása,
árusítása, vagy fogyasztása;
 fegyver vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába;
 szándékos károkozás;
 az intézmény nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának súlyos megsértése;
 testi sértés;

123
  a másik tanuló emberi méltóságának megsértése, megalázása, megzsarolása;
 sorozatosan durva és trágár beszédstílus;
 tájékoztató füzetben osztályzatok, illetve aláírások meghamisítása;
 társa vagy a közösség értékeinek eltulajdonítása;
 pedagógusokkal és az alkalmazottakkal szemben kirívóan tiszteletlen viselkedés;
 az intézményben és az intézmény által szervezett rendezvényen tanúsított
megbotránkoztató viselkedés;

Kirívóan súlyos, valamint a kötelességek rendszeres és tudatos megszegése esetén a

közoktatásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően fegyelmi eljárást kell tartani.
Lefolytatásáról a törvény paragrafusai az irányadóak.

124
3. Az Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve

A köznevelési törvény szerint a tanulónak joga van arra, hogy képességeinek, érdeklődésének,
adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve
továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése
és fejlesztése érdekében.
Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a
szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti
hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti
nyitottság kialakításában.
Az alapfokú művészetoktatás az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendeletekben foglalt
különleges előírásokra épül.
Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon
továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat
minden tanuló. A követelmény és a tantervi program szakít a központi tantervi szabályozás
formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához. A
követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös
alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen.
A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és
taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek
kidolgozását, ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli.
Az alapfokú művészeti iskola a zeneművészet iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja
készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását,
tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a
továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek
fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény
és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi
hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan
érvényesüljenek.
A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat,
amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészeti iskolák közötti átjárhatóságot
biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási
intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok
figyelembevételével fogalmazhatnak meg.
Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a
meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a
különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek
elengedhetetlenül szükségesek a zenei műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a
tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a
készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként
kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja.
A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a
művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés
tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a
magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

125
A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a
tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg.
A célok megvalósítása érdekében az intézmény tevékenységrendszere:
- A biztonságos hangszerkezelés elsajátítása.
- Érzelmi kapcsolat a zenével.
- A hangszeres képzés és az azt támogató zenei tárgyak fejlesszék a tanulók
zenei képességét.
- A zene logikájának felismerése, a zenei írás,- olvasás elsajátítása és
gyakorlati alkalmazása.
- Rendszeres gyakorlás, céltudatos munkára nevelés.
- Az értékes művészet megszerettetése.
- Képezzen művészeti eseményeket látogató, zenét hallgató, a művészi élet
eseményei iránt érdeklődő növendékeket.
Tehetséggondozás:
- Tevékenyen vállaljon részt a kulturális és közművelődési feladatokból.
- Kovácsoljon össze egyéneket, ezzel fejlesztve személyiségüket, egy
elválaszthatatlan, egymást segítő, erősítő közösséggé.

3.1 A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az alábbi rendeletre épül:

27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet
az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és
kiadásáról 2. számú melléklete

3.2 Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési

követelményei

A tananyagot és azok követelményeit az alapfokú művészetoktatás és tantervi programja

szabályozza, pedagógiai programunk 3. számú mellékletében találhatók.

3.3 A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai

foglalkozások megnevezése, óraszáma

Hangszeres tanszakok: fafúvós: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon,

rézfúvós: kürt, trombita, harsona, tuba, tenorkürt.

Zeneismeret tanszak, tantárgy: szolfézs kötelező

126
Egyéb tanszak: kamarazene: zenekar, kamarazene

„A” tagozaton
2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, klarinét, szaxofon, kürt, harsona-tenorkürt
baritonkürt, tuba)
Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a
továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamok ki is hagyhatók a
tanuló képességei, tehetsége alapján.

„B” tagozaton
5+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, klarinét, szaxofon, kürt, harsona-tenorkürt-
baritonkürt, tuba)
„B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától
irányítjuk. Az első számjegy az alapfok „B” tagozat évfolyam számainak, a második
számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

Főtárgy:
 hangszeres tanszakok (egyéni)
 zeneismereti és kamarazenei tanszakok (csoportos)

Kötelező tárgy:
 szolfézs
 kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer)

Kötelezően választható tárgy:

 elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,
 gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar,

Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer,

kamarazene, zenekar,

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező

kiegészítő foglalkozás.

A tanítási órák száma és képzési ideje

127
A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő.

„A” és „B” tagozat, 2+6+4 évfolyamos (hosszú) tanszakok

Főtárgy:
„A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos)
„B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni)

Korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

„A” tagozaton (minimum)
 1. évfolyamig 5 perc
 2–3. évfolyamon 10 perc
 4. évfolyamtól 15 perc
„B” tagozaton (minimum)
 1–2. évfolyamon 10 perc
 3–4. évfolyamon 15 perc
 5. évfolyamtól 20 perc

Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc

„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig
„B” tagozaton a 10. évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:

„A” tagozaton az 5–10. évfolyamig

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától egy vagy két foglalkozás

„B” tagozaton
 elmélet: minimum 1x45 perc
 gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)
 hangszer minimum 2x30 perc (egyéni)

Kamarazene: minimum 1x45 perc

A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő.

128
Zenekar: minimum 2x45 perc

3.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

A pedagógust munkakörével kapcsolatban megilleti az a jog, hogy az intézmény pedagógiai

programja alapján az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket megválassza.
A kiválasztás általános alapelvei:
- feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének,
- feleljen meg az intézmény oktatási céljainak,
- segítse a tanulást, motiváljon,
- szerkezete legyen világos, egyszerű, áttekinthető,
- szövege, tartalma az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen,
- adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,
- adjon mintát önálló feladatmegoldásra,
- legyen több évig használható,
- az ára legyen kedvezõ.
A taneszközöket a tanulók életkori sajátosságait, felkészültségi szintjüket és a tananyag
tartalmát figyelembe véve választjuk ki.
Az AMI fúvós-növendékei indokolt esetben kölcsönhangszert kaphatnak az intézménytől. A
hangszerről kötelezvényt állít ki az intézmény, melyen a szülő aláírásával és a megfelelő
adatok kitöltésével igazolja anyagi felelősségvállalását. A hangszer visszaadásakor a
kötelezvényt érvényteleníteni kell. Az anyagi felelősség nem csak a visszaszolgáltatásra terjed
ki, hanem arra is, hogy a rendellenes használat, vagy gondatlan kezelés folytán, a hangszerben
keletkező hibát szakemberrel saját költségükre ki kell javíttatniuk. Az intézmény az esedékes
felújításokat vállalja.
A zeneiskolától kölcsönzött kottákat a tanuló köteles megóvni, és a megadott határidőre az
intézménynek visszaszolgáltatni.
A vizsgákat követően a kölcsönzött kottákkal el kell számolni.
A megrongált, vagy elveszett kottát pótolni kell. Ha ez nem lehetséges, azok árát a szülőnek
ki kell fizetnie.

3.5 A pedagógusválasztás szabályai

Kis tanári gárdánk miatt intézményünkben nem tudjuk érvényesíteni a pedagógusválasztást, a

hangszer választásával a tanuló, illetve szülője egyben tanárt is választ.

129
3.6 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja,
diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

Tanórai beszámoltatás

Az alapfokú művészetoktatási intézményben egyéni és kiscsoportos oktatás folyik, így

lehetőség nyílik arra, hogy minden tanuló minden órán beszámoljon felkészültségéről.
Az alapfok osztályaiban, magasabb évfolyamra az léphet, aki a tantervi követelményeket
legalább elégséges szinten teljesíti.
Főtárgyból és kötelező tárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanulónak
javítóvizsga letételére van lehetősége. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg,
vagy a javítóvizsgán nem felelt meg tanulmányait csak az osztály megismétlésével
folytathatja. Erre, zenei tanulmányai során egy alkalommal van lehetősége.

A művészeti iskolai növendék hó végén osztályzatot kap, de ettől eltérően esetenként többször
is értékelhető.
A hangszeren tanuló növendéket az első félév lezárása előtt legalább három fős bizottságnak
kell meghallgatnia.
Ez a félévi előjátszás, ami nem vizsga, hanem szakmai konzultáció.
A főtárgy és melléktárgyra a tanár érdemjegyet és szorgalmi jegyet ad.

Év végén minden zeneiskolás hangszeres főtárgyból vizsgát tesz. A vizsgabizottság előtti

teljesítményre adott értékelés a jegy maga. A szorgalmi jegyet a növendék tanára – az egész
évi munkáért – saját belátása szerint adja.

Tanórán kívüli beszámoltatás

a.) Félévi meghallgatás (előjátszás)

Követelménye: A tanszak azonos vagy hasonló nehézségi fokú technikai gyakorlatok és
előadási darabok alapján felméri, hogy a tanuló hogyan tudja teljesíteni a tantervi
követelményeket.

b.) Az év végi vizsga

Követelménye: Az év végi vizsgán a tanulók előre meghatározott vizsgaanyag alapján adnak
számot tudásukról. A kidolgozott vizsgakövetelmények megfelelnek a tanulók életkor
sajátosságainak, tükrözik a tanterv által, az adott évfolyamra előírt követelményeket.

Zenekar, kamarazene tantárgyakban:

az értékelés módja -kiválóan megfelelt,

130
 -jól megfelelt,
-megfelelt,
-nem felelt meg – értékelés adható.
Az igazolt és igazolatlan hiányzások megengedett száma, illetve a további tantárgyak
értékelési módja törvényileg szabályozott.
Egész évi munkája alapján osztályozzuk azt a tanulót, aki betegség miatt a beszámolón nem
vett részt.

3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Intézményünkben a kis csoportlétszámok miatt jelenleg nincs csoportbontás, hanem az ideális

átlag, illetve kissé az átlag alatti létszám-kategóriába tartozunk. A főtárgy oktatása egyénileg
történik.

3.8 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Szakmai téren:
 Tehetséggondozás, felzárkóztatás /szakkörök, versenyek,
korrepetálások/
 A tehetséggondozás érdekében a versenyeken, találkozókon
eredményesen szereplő tanulók elismerése
 Pályaorientációs tevékenység működtetése
 Nyári táborok szervezése
 Partnerség-építés és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a
szakmai és társadalmi környezettel

Személyi fejlesztés terén:

 A pedagógus továbbképzési tervekben integrációra érzékenyítő
képzések támogatása
 Közös továbbképzések szervezése pedagógusok számára

Tárgyi feltételek terén:

 Akadálymentesítés az intézményben
 Intézmény folyamatos karbantartása
 A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések biztosítása,
az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje
 Képességfejlesztő eszközök beszerzése

131
3.9 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló szorgalmának értékeléséhez,
minősítéséhez kapcsolódó elvek

A jutalmazás, fegyelmezés elvei

A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:

 megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,
 mindig személyre szabottak legyenek,
 szigorúan következetesek legyenek,
 vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,
 a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.
Intézményünk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten
tanulmányait kiemelkedően végzi, kitartóan szorgalmas, példamutató magatartást tanúsít,
illetve egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

A jutalmazás formái

Kiemelkedő tanulmányi munkájukért, versenyeredményeikért, az együttesekben nyújtott

példás közösségi szellem kialakításáért, illetve kiváló teljesítményért a tanulók dicséretben
részesülhetnek.
Évközi jutalmak formái:
 szaktanári dicséret szóban
 szaktanári dicséret írásban
 igazgatói dicséret írásban
 tanulóközösség előtt átadott igazgatói dicséret
Év végi jutalmazás formái :
 oklevél
 tárgyi jutalom

Az AMI fegyelmi intézkedései

A házirend megsértése esetén fegyelmező intézkedéseket alkalmaz az intézmény, melynek

fokozatai:
 szóbeli figyelmeztetés
 írásbeli figyelmeztetés a tájékoztató füzeten keresztül

132
 írásbeli intés
 igazgatói figyelmeztetés
 fegyelmi eljárás (rendkívül súlyos esetben határozhat a tanulói jogviszony
megszüntetéséről)
Mások testi épségének szándékos veszélyeztetése, szándékos agresszió esetén el lehet
tekinteni itt is a fegyelmi fokozatok betartásától.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4) , változó (3), hanyag
(2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

A szorgalom minősítse az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott

érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi
tevékenységhez való viszonyt.

A szorgalom értékelése

A szorgalom példás, ha a tanuló:

- felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi,
- óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó,
- a feladatok végzésében önálló, rendszeres,
- tehetségéhez mérten vesz részt a munkában,
- önmûvelése rendszeres és többirányú,
- szorgalmával példát mutat, serkent.

Jó a tanuló szorgalma, ha:

- tanórákra való felkészülésében rendszeresen, de nem alapos,
- óra alatt spontán aktivitással vesz részt,
- a tantárgy iránt érdeklődik csupán,
- a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.

Változó a tanuló szorgalma, ha:

- óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat,
- tanórákra való felkészülése rendszertelen,
- feladatait érdektelenül végzi,
- érdeklődése nem aktív,
- önművelése rendszertelen.
133
Hanyag a tanuló szorgalma, ha:
- a szorgalom teljes hiánya jellemzi,
- feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi,
- az órai munkája passzív,
- a tanultakat nem akarja alkalmazni.

A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekrõl a

tanulókat és a kiskorú szüleit rendszeresen értesíteni kell.

A szorgalom értékelésének formái:

Szóbeli és írásbeli dicséretek.
A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok.

3.10 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és

témakörei

Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni, és művészeti

záróvizsga is szervezhető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való
továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga
vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészeti iskola az oktatásért felelős
miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg. A művészeti alapvizsgára
történő felkészítése az iskola feladata. A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező
tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a
választható tanórai foglalkozások keretében segíti.

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény

utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény
utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi

vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi
programja figyelembevételével kell meghatározni.

134
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező
intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló
felkészültsége és tudása.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá,
amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.
A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az
intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint, amely esetében a tanuló a tantárgy
tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.
Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet –
zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga,

illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen –
egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet
eléri.
Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet,
zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal,
akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

Előrehozott vizsga

Az alapfokú művészeti iskola tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető.

Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai
tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai
tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti
alapvizsga, illetve záróvizsga.
Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-

külön érdemjeggyel kell minősíteni.
Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy
annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell
venni.
A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott
osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a
végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő.

135
Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt
vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.
Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen
érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve
vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

A művészeti alapvizsga részei

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán

az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos
valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.
Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, magánének főtanszak („A” tagozat):
 Szolfézs vagy
 Zenetörténet-zeneirodalom vagy
 Zeneelmélet
Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):
 Szolfézs
Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:
 Szolfézs
 Zenetörténet-zeneirodalom
Zeneelmélet főtanszak:
 Szolfézs
 Zeneelmélet
Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc.

2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer és magánének főtanszak („A” tagozat):
 Szolfézs vagy
 Zenetörténet-zeneirodalom vagy
 Zeneelmélet
Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):
 Szolfézs
Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:

136
  Szolfézs
 Zenetörténet-zeneirodalom
Zeneelmélet főtanszak:
 Szolfézs
 Zeneelmélet
A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc.

3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer és magánének főtanszak („A” és „B” tagozat):
 Főtárgy
A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc.
Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat):
 Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően)
A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

A művészeti záróvizsga részei

A „záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a

kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos
főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók
számára mindkét vizsgarész kötelező.
Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat):
 Szolfézs
Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):
 Szolfézs
Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:
 Szolfézs
 Zenetörténet-zeneirodalom
Zeneelmélet főtanszak:
 Szolfézs
 Zeneelmélet
Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc.

137
2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama
Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat):
 Szolfézs vagy
 Zenetörténet-zeneirodalom vagy
 Zeneelmélet
Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat):
 Szolfézs
Szolfézs főtanszak („A”és „B” tagozat)
 Szolfézs
Zenetörténet – zeneirodalom főtanszak:
 Szolfézs
 Zenetörténet – zeneirodalom
Zeneelmélet főtanszak:
 Szolfézs
 Zeneelmélet
A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc.

3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer főtanszak ( „A” és „B” tagozat):
 Főtárgy
 Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően)
Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak:
 Zongora
 Zeneelmélet: minimum 1x45 perc
A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20
perc.
Kamarazene főtanszak:
 Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer)
A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

A részletes követelményrendszer, valamint a vizsgák témakörei az egyes tanszakok

tantervében találhatók a 3. számú mellékletben.

138
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai
programhoz való hozzáférés lehetőségei

Az átdolgozott pedagógiai program minden eleme a nevelőtestület közös munkája. A

munkaközösségek és a szülői szervezet kialakították közös véleményüket.
A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható (www.lanycsokiiskola.hu). Nyomtatott
formában egy példánya az igazgatói irodában, egy példánya a nevelőtestületi szobában
hozzáférhető. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola
vezetésétől és a nevelőtestület tagjaitól az egyéni fogadóórákon vagy – ettől eltérően – a
pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
A diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell
bocsátani.

A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati

rendje, a módosítás körülményei

Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől lép hatályba felmenő rendszerben az 1. és
5. évfolyamon, és visszavonásig érvényes.
Módosítása történhet:
 Jogszabályi változás következtében
 Intézményi belső kezdeményezésre
A módosításra javaslatot tehet:
 az igazgató,
 a nevelőtestület bármely tagja,
 a nevelők szakmai munkaközösségei,
 a szülői munkaközösség,
 az iskola fenntartója.
A módosítás körülményei:
 A pedagógiai program módosítását a fenntartóval való egyeztetést követően a
nevelőtestületnek el kell fogadnia.
 Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a
szükséges korrekciókat.
Határidő: minden év augusztus 31.
 Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges.
 A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület ¾-ének igenlő szavazata
szükséges. A módosítás - elfogadása esetén - határozat formájában a pedagógiai
program mellékletét képezi. A pedagógiai program módosítására évente egyszer, a
tanévzáró értekezlet alkalmával kerülhet sor.

139
A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó
véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradékok

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját a szülői

munkaközösség 2013. március …..-én véleményezte.

Lánycsók, 2013. március ….. ______________________

SZMK elnök

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját a

nevelőtestület 2013. március …..-én elfogadta.

Lánycsók, 2013. március ….. ______________________

nevelőtestület
képviseletében

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját 2013.

március …..-én jóváhagyom.

Lánycsók, 2013. március ….. ______________________

igazgató

A Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programjához a

fenntartó 2013. ………………….. …….-én/án egyetértését adja.

………………, 2013. ……………. ….. ______________________

tankerületi igazgató

140