VILLAMOS FORGOGEPEK ~ ALAPI GABOR — ASZTALOS PETER BOGDAN MIHALY HORCHER FRIGYES —SZITA IVAN MOSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST 19¢0LENGYEL ZOLTAN ‘A m0 eystoriat! kézikonyy elsdsorban azok résrée, akik villamos forgigipex. rendelésével, atvételevel, daembehebyerétyel, eaelesvel, Karbantartastval, tehit’fetasrnaldsdval foglalkornaly dea vllamos: sépoket evéetok vagy javitok vdmdra ls Ostefogtalaat fa Stteintéat od ‘A Adayy az erdstrama- vilamosgépek valamentyl ma hasendlatos faite térgyala; nemesak a gépek slvifelepitiest ts mukodcest tamer: tell, manem utal a gép felhasmnalist tenletéte is es gardasdgt Jetentone- iének mestlelb résletességget Abat a gep Uaeme stempentjéhdlfonton fudaivalokat, Tasendlata Aoxéiskolat vépzetaeget to ennch. Mesfeeld Makai & maicmativalalaplamersteket tateee fe Peles Rado: Solt Sandor ells seerkenst6: Jonds Janos — Mszaki seerkeontO: Pécal Tibor Tteredctem: 22%/, (A/5) — Pelddnysedan: 4150 — Aronosslgt sekm: 832 Megjelent: 1060 snus no : SeO1—54 és 5602-50 A sesbudnyok scent. keedit (60/22191 Frankiin-nyomda Budapest, Vy Szenthinily.a. 28 yo » TARTALOMJEGYZEK 1. Altalinos rése (ALAPT GABOR) 4.4 A villamos fogigépek mikiaést eve 1 At Mgmeaos nts, Hs £12 Arnduls tarvenye 118 A genrdtor de 4.2 A villamos forgégepek osztélyonisa - 1:21 Hrrvendrama gop esoportositiss: Kapesols ei 1:32 Suiniton-gpek kapcole oe 1238 Aszinkrom gepek &3 kspesolas! jel : 126 Kommutitoro vltakdaramd motor Wpsn: st jell 4.25 Pongo dtatabitdie & kapesoliaijetie 4.8 Villamos tongégépek Lekercseltsi elve 131A kommatatoros tekoreelisek 1 Vaakonramtkarsléack 15521 Bavreteges tekoreselcsek, 1322 ‘Ketrotoges tekorosolesee 4.4 Villamos alapelvele . 161A" waltakorbaraminal “kaposolatos’ alapfogaimak@s Jalisee ne : 4.42 Ohmos, induktiy'@' Kapacitiv’ vende ‘inuszos vyaltakoxistt Korben 1.48 Asadras 4.44 & harmoniicusok 1.45 A legréshatasa 4.46 Armatire-visszahatis 147 Liktetd meso 148 Forg6 niezd 4.5 Uzom) jellemztie 4.5 Uresjlrisi-viszonyok 2.7 41°52 Terhelst elloggite . 4.58 Nyomaték vissonyokTartalomieovatk 7 1.95 Staite nnn rr 202 Gatngonrtok, 199 155 Indltds, Fékeres: Lendtdayomatdk 2°65 Suinkron-gipek geriesettapel 201 436 Allandé és iddszakos daet 3 2°64 Keresstmente-gépek mokodési lve 205, 45 ‘ ; 3 2:55 Vonatvilgitisgeneratgrok 309 458 Vesutosegee, hatasfok ae 266 Hogesrtgenerdtorok a 1.59 Altalanos eldirasok és vi 103 2.67 Fesniltségosrt6-generétorok . . wees 219) 2.66 Bgyenaramd mérlegyepek 0000000000000 00000001 Bo 41.8 A suorkozot flépites kozds jllea 1 ‘A grerkccat flap i My 2.69 Nagy egyentrami gepek 00. SOUT aaa £92 Romulo aisigyir 8 2.7 Erdsligepek co a9 4183 Avammmedoke ie 251A amplidin 14 A ketetartoi 1 298 A'rototrl £65 Qgtlbanygsi 3 273 A regulex : as {ibs pies alakok 18 254 4 ballbpesds-roioteat™ Br 4189 Videttsegt modo Mo 2:95 A motadin ves 38 4156 Villamos Torgogipek hate th 3. Stinkrongépok 2 Egyondramd gépek (Asa7aLos veyeR #8 HOKCHER wRIGYES) (ALAPY akon) 2 Mao a2 2 aly BAM Altalinos etendezés Ee ee TT AS ada ese i 242 Alkalmesde = BAU Ar indai fs is 313 Reeds, enltgindie Bs 219 Atmatavinahtn, Kevsines te 4.2 Sterkenet fleptés cs asa 244 Rommuticlo s+ 1 SR Ar allornn azerkozoto és bit aitaban' 35 2:5 Semédpolusok te 339 A tongintan seerkeret Altaaban 259 2:8 Kompensacio 183 55 arleanritovo ssnkeate 26 1 Alors 2.2 Bgyendrami generatorok 160 S58 Barger ae. ‘2.21 Kals6 gerjesztési generatorok .. 162, 3.24 Hidrogeneratorok szerkezete . 274 2.2 Parhuramos gerjestiasd gonervak tee Hidrogyaeraforok ut 2.5 Sonongerjestisdgeneratorok 1, 22M ilo pe 2.26 Kettés gerjesatésd generétorok 167 3.25, Héerégéppel_ hajtott, sokpélust- enoritorok ‘suerke- 29 Beyenira motor 188 "288 2k eine iid tak 190 is vite ttajioargas, 288 2132 Soros-gerjesatéed motorok. 17 vee resjardsi 6s rovidadrdl be, armatdravisera 253 Rete guested motorok iso at Gresham. 2.4 Ellendrzd-mérések és arbantartis 6 119: 48.82 Vektordiagram, gerjesnidéram meghaidrozis 287 241 Rayenirame gop vipat 1 Be AS Viton hd, apoate, erento: 2°33 Rendolisy Goombehelpents; Karbanarias 188 os trem 4.38 Tevhelét 6 Vist follegsbrbdk”snabdiostel disgram 299 25 gyendrams gépek saerkeret felépitése . + 19% 335 Teeter elonpsas Sei ieee 3 2.6 Jellegaetes egyendramé,gépek 330 Zarlath aramok, reaktanolaie lati nyomaték ss") 29 2161" Hejogipek ts dariaotorok 3) Hatastok, vorriesigl ene 308feof Re tT ‘Tartaiomjeguztk ‘ p * ‘Tartalomegiztk ° 8.38 Parhuzamos kapesolis és jérés; hatisos- és medd- 8.94 Ongerjesatéses generitorok .... 1-872 feljesiimény sees ns pice cueen 208 3.95 Keztptrekvencitn ponerdtorok 2-77 ea 4.89 Stulksiges Tenditéayomaték, Tengések <2.” a) 396 Relubtancia motorox EOI ts | 84 Gerjesrtdgépek, gorjesatésseabilyonis see MO 35 Szinkron moto... vicars 8 - 4S Beyarmatdrés dtalakiton onvertereh) B51 Makodest ely, tvisfavi 22.2." an (LAPT a4t0R) £8552 Scinkron-motorokforgonésdtipasal Ma 8.58 Scinkron-Kondenzatorok , as 44 Miikédést aly . 377 5°54 Stinkron-motorok inditasa, TOI 42 Kommutacio, Armatiravigsrabatis 380 8.55 Srinkron-motorok alkalmazisa =<... To ats 43 Fesuiltsegseabilyonas.Inditan Lat ~ 8.88 Stinkroniziltasainkron-motorok20.000000000000005 $e 4 Gyan tipusole 182 8.6 Knlges sinkipngipk Ss a 261 Onsrapalyor gonerétoroie 2200000000000 2 5 Astinkron-gépek 3.62 gytasind generatorak 2! aay 3.63 gtnusegenerttorok ane ae surta TAN) 3.66 Kovepfrekvencias generitor SOILD makoaesretvi clepjet 468 Allatdésmdgneses Seneatorak °<00007 38 Bt Atos ot aan sous a 2.7 Szinkron-gépek felhssanélisa 6s visgélata sa8 : 5.42 Makédesi ely : 390 271 Tipuskivalastiig eves 3085.2 Suarkereti ttépités | : 399 3:72 Ajtnlal és rondeiési adatck ao | 5.21 Forgorese : , 393 B28 Seabank 2 mo 5.22 Allorése : 399 3.74 Stinkron-gépek vizegilate é 5.8 Villamos tulajdonségok . . 403 ek tzeme . ve so. 850 5:44 Weljasitmények ts vesaiesigaie “*. 7. 40a 81 Sunkobregonerdonae idle IS 50 5.82 Arammunkadiagear ao 08 3.811 Testairlat ellen! vedeloin EIEN. gat ‘ S812 KulOubozoti vedelom 2020000 38a 54 Orem tulafdonsigol toe as 3815 Tulimelogedes ellen védeisia’ I se S41 Crem jelleggorb fee Ms BENG Dalaran lec: ae 5421 Kalicki-forgincadmotovol inditiaa’ "22. 39 18 Peasaitsdgnovekodés elleni védelem 5.422 Csusxégvdrds-forgérészit motorok inditisa’ .... 423 8.816 Forgérészvédelem . 5.43 Forgésinanyvallis ceteneeeres 36 SU) Generatorsin (tavolgi-védelon 5:44 Fontulatsnimszabalyoiia IED ro 3.819 Gyorslegerjeszt6 berendezés a | 5.45 Fékesés .. . . viee Mab fe ae 5.5 Visgilat és kasbantartés ce 495 Be 5.31 Tipusviasgilel or darabvizagdiat mo Bt 5.52 Usembehelyents. Karbantanas. 7 TO ae 862, 5.6 Tartozskok . vee B58 F 5.61 Kapesolsie 102000 .0 000 abe ae eT eR TON ge? Uipusok adatat we ~ §.62 Indits. é szabilyozi-cliendllisok S61 8.92 Hidrogenoritorole 22.01.01! 5:7 Kalinleges aszinkron-gépok feteeneeeecesneeee 468 3.99 4-8 polish genenitoroi | 5.74 Hgyticist assinkron-motorok 9 20220000020000007 $810 Tartalomiegyzék 5.711 Segédtizicos-motor .... 5.712 Arnyékolt-pélust: motor 98 Aevnkoon fated 78 “Asuinkron-periédusvai 4 Suinkronozott aszinkron-motor 5 Nyomatékmotar . m 7 a $ Bimote 5.77 Villamos-tengely 8 Indukeids-szabalyoxd 5.8 Legfontosabb hazai aszinkeon-motortipusaink Ajanlati, il, rondelési adatok sss SET or 5.81 Legfoniosabb hazal aszinkton-motortipusaink /.1.)) 477 5.82 Ajanlati ill rendelési adatok ss tseresesloscs, 482 6. Kommutitoros véltakozéérami gépok (BOGDAN MIHALY) 6.1 Lesairmaztatisuk, alkalmazisi terete 48% 6.2 Bgytazisii kommuttoras-motorok 485 6.21 Egytizisa ‘vasiti kommuthtoros-movorok 85 6.22, Univerzilissmotarok . S489 28° Repulzids-motorok x 5 490 6.8 Haromfézisa. kommutatoros-motorok 493 6.31 Indukelds-motorok szabalyonasa’ 2.1. 493 6.32 Allorészen at taplalt: kommutatoros-inotorok 495 6.83 Forgorészen at: taplalt Kommutétoros-motoroi: 49 6.44 Kommutitoros kastkidok ce © 501 6.41 Alkalmazdst torulotak 21.7 1 502 5:42 Leblane-féle tziskomponcaior ~ 504 ~ 6.42 Kiképzettpolusit kommutatonos-hitségépek 508 644 Kommutatoros-periddusitalakite mel 509 6.45 Melidkiramkord faiskompencator 2 508 5.46 Szinkron alatti fordulatezamszahalyosds’ mellékiann- Kora hatségéppel ne cca. 508 6.47 Fordulatsramszabaiyoiis hiidsatedl gerjesatett hatso- Béppel : ciitieetseeresnsss 809 6.5 Kistrokvenclis-hajlésole beens su 6.6 Haromfizisit soros kommutatoros-motorek ... 2st 6.7 Hazai tipusok ce 5th Trodalom, seine BAT (Ax 4. és 2, fejozoteknél kizremOkédétt: ALBRECHT av6z) 1, AUPALANOS RESZ 1 1.14 VILLAMOS FORGOGEPEK MOKODESI ELVE Azokat a gépeket, amelyekben valamilyen magneses tér 6 cay, villamos vezetérendszer kolosonhataseként — forgia kozben — a mechanikai energia dtalakitasa villamos energiav’, ill, forditva térténik: oillumas forgégépeknek never Ha a gépet kills nyomatékkal (pl. valamilyen endgeppel) tartjuk forgishan, akkor a méguoses tér hatasira a yeasts. rondseerben fesziltség kelotkerik, indukélodik. A villamos yeaotirendsrert terhel6-ollendllissal zérva, éramkirt. kepunk Igy @ mechanikai energist villamos energiava slakitottuk at, A villamos forgigépot ekkor genenitornak neverzi Mogfordithatjuk a folyaraatot: hua gépet villamos hélézatra kapesoljuk, forgasha jon és a tengelyén nyomatékkal terhelve a mechanikai terheléstl iigg6 nagysdari dramfelvétel kiséret hon forgishan /marad. Ekkor a gép motor é.a heveretett Yillamos energiét mechanikai enorgia alakjaban hasemositjuk. Ezeken az ltaldnos eseteken kivil eldfordulhat, hogy adott villamos energidt mas fajtaji villamos enorgigva (pl. Wéltakozbaramot egyenéramima) alakitunk it’ villamos forgé- ‘eéppel. Ekkor a gépet jorgé dtulakiténak neveaxik 1.11 Miigneses tér, indukeié, fluxus Minden villamos gép mitkodésének alapja a mégneses tér. Létesitésére e gépekben csak kivételes esetekben haszndlunk allando (permanens) mégneseket (pl. egyendrami fordulat- szdmméré generitorokndl) és alteléban az dramnak act azAitaténos rész foxes ismert hatését alkalmazzuk, hogy az dramtol étfolyt? maga Kiril magneses endteretlétesit, gorjestt Egy vezetOben folyo ram @® ) saemléltethotjuk. A tér exdseége a yorot6tél mént tavolsig négy- retivel esileken, és ininyét. az mutaté, @ a raje sikja fel6 mutato ininyok). Az irényok ‘igy vannak egyméshoz rendelve, mist a jobbmengtit-esavar haladési irinya a forgésihoz. mégneses erdterét ¢ vezetére 1 ra 4. bra szerin¢ Allapithatjuk meréleges sikban levé kérikkel meg. (Aramininyok: © felenk 2. dr, antes exbvonaae Ezen az alapow az erdvoniikép szemapontjébol egy allando magnes az dramtél Gtfolyt kirveretSvel hasonlithato Oss26 (2. fra). ‘A 3. abra egy hengeres to- keresnek, azn. szolenoidnalca magnoses erdterét mutatja, Ha a magnestekeres meneteinek saima N, az dramerésség 1, fakkor a villamos mégnes gr” jestése (@) alatt O=NI storzatot értjtk, | A vitlamos forosoépek makodést etve 8 E gerjesztés hatasira létesilt erdvonalnyalabnak a strisége, erovonalakra mersleges 1-em? felileten atmend erdvonalak suima az indukcié (B), amit, levegd esetén levegdindukeié- nak (B,) noveaiink - A szolenoid belsejében @ levegbindukeid arényos a ger jesztéssel ahol J a tekeresen belili erdvonalhossz. em-ben (altaléban a iigneses kér kozepes erdvonalhossza). +A kovetkez® jolblések bevezetésével: Ho = 1,256 0 vakuum (gyakorlatilag a levegd) abszolit mdgneses Permeabilitisa (vezetéképessige) bs a gerjeszt6 térerdsség, lukei® kifejezsse B,— yup A szolenoidot vas-, ferromagneses anyagra tekoreselve az ‘erdvonalak sume sokszorozOdik, azonos gerjesztSssel yerdacbh”™ ‘mégneses toret. kapunk. Az ondvonalsiriség.sokszororbddsht & levegéshon, képest a uy relatio. migneses permeabilitésral fojezzik ki. Levegére jz» = 1, vasanyagoknal tohb exer lehet, 6 ertche fag a gerjnntéat, fey @ mégnesos indukcis B= tyr =eH, hol 1 = opty a2 anyag magneses permeabilitisa, Egy A keresztmetszeten athalad® dsszes indukeibvonalok peszima a mdgneses flucus (®). Ha az evstér homogen, azan az =, erévonalak parhuzamosak és a réjuk merdloges A’ keresat. “inetszotben a B dllands, akkor a fluxus O=BA“4 Altaténos rése A. mégneses Ohm-torvény ogysaorli xart magneses kérre (pl: vasmagos korgy‘irii tekereste): pao, © ahol Rey iw ftw aad edit a migiess fuxus a gorjesztéanck 6 & kor Ry mdgneser Alendlésinak hinyedonival ila méguenes yenetOheptoccee nek (A) szorzatdval egyenl6. A magneses ellendllés kifejezésében Mn fajlags migeses linda, A kepltek wort ane ferieatésdl 6 geomriat mérotokkel andl nagsebh renee Hoxust testhotink, mennélnagyobb magnones ommeetieeee vewelbképesigd anyagot hasmndlonk, A villamos forgdgepek“magnoses KOreit_a_gyakorletban vasanyagokbsl és lovegdhd ii ki. A aorenste vuketgloee “gy hatéroshatjuk meg, hogy dxszegeaik ae egos cade cel Hi suoreatit: Om Bis = Vax Ebben ax tn. gerjesxési tiroényben ax Une = He by az ogyes szakaszok mdgneses feszilisige és 3° Ung a magneses Rérfessilsig. 2 A gerjesztési torvény szerint a kivant mégneses fluxus lotositéscher suikségos gerjesztést Yigy hatdrozzuk meg, hogy 2 kor mégneses fesziltségeit, (Umq) dsszegozziik. Mivel' © kor ben a lever6 fajlagos ellensllasa tab ezorszerese a vasinyago. Kénak, igyekszink a légréseket. az indukeids-motorokndl a mechanikai szempontok éltal_megszabott. legkisebb értékre osokkenteni. A tobbi gépfajtéknal a gép mikodésével kapeso- latos villamos okok (pl. armatirareakei6) — a logtabb eset. ben — ennél uagyobb légrést, kivannak ‘A miigneses kor forromégneses anyagokbél (pl. dinamélemer, acéléntvény) Allo szakasrainak mégneses fesziltségeit, a ker. déses anyagra vonatkoz mérés alapjin felrajrolt. magnesesési. A villamos forgégépek makédési elve 15 gérbe segitségével hatérozhatjuk meg. A magneserési gorbe 4 B indukeiot a 1 vrerésség figevinyében adja meg. A gtsbes Altaléban meredeken indulnak a nagy permeabilitisokrok, mogiololien, majd egy Rénydkos hajlattal, lass emelkedasel, falitidési dllapotba jutnek. Ez a telitédés mogiole) annul hogy egy legnagyobb érték utén a migneses permeabilithy [avery @ ae 4, Abra "Mdgnesents eoeheke sokkon aYlovegs permeabilitasénak megfolld értélefelé allandésul. Bizonyos hatéron til az indulkeid novelése gaze Ségtalan, ui, til sok gorjsstéstiginyel. E magneses lgeeoher vétel megengodett értéke nagyon valtozd, mirlegel sabban vett gépterverés feladatai kozé tartozik, A 4 dbra néhing gyakrabban haszndlt: vasanyag in, eleé (2 Kexdéponton tmend) magnesvaési gorbsjet niutalfa, ‘Térgyalésaink folyaman azokat az egysdgeket veltik alepul, amelyoket a jelenlegi gyakorlat és a szakkonyvek hocevdivak? At flektromégneses indukcio. alaptarvéiye. serine ogy Vezetében indukalt. fesaiiltség a vezotd dial korillfogott sz0r0-16 Altalénos rés2 erivonaleknak egy mésodpere alatti valtozisival ardnyos. ‘Ant a flucust tekinijik egyséenyinck, amelynek { mésodpere (6) alatti egyenletes megsziinése egy menetbil &llé korvezetdben 4-V fesrilts6get. indukl. A fluxus dimenzidja that (] = Vs, Ex az egvség, a volimésodperc, dea villamos forgogépek srdmitésoinal a mégneses fluxus egyséaeként a mazwelt (Mx) hhaszndljuk: 1 Mx = 10-® Vs. Byen az alapon az indukeid dimenzioja expt: gu 1 Mx 1 6s="F A gorjesntéanek (0), migneses fesuilltsignek (Uq) ax egysége az 1 amper—=1 A, mig a térerdsségnek (EH): 1 Afem. Ax utobbinal az oersted egység hasznélata is eléfordul- és he 4 Afem = 100 Ajm = 5% oersted ax Atsrimitas alapja. 112 Ax indukei§ tirvénye Ha ax ogy vezetS fltal korilfogott_mégneses ervonalak szdma megvaltorik, akkor a vezotdben U; feszilltséy kel kezik, indukalodik.’ Ez. gy nyitott, mint zirt_vezotkirben bekbvetkezik és az utébbresetben a kor cllendllasinak meg- feleld éramot kapunk. Ez a nyugod induketd toroénye. Az indukélt jesziliség voltokban kifejezve: wan BPe oe My ha a mégneses fluxus®,-rd1®,-re valtozott t idé ‘) alatt az A menetsramivezotakorben, A felirt képlet ilyexegysesr alakjdban esak az idvel arinyos Moxusvéltozasra igez. ‘A. migneses erivonelak valtovését a vest. Korull6= idézhetjak egy -dllandé (permanens) mégnos kézelitésével Wey Fcegy wart korben ini A villamo’ forgéaépek mikbdést elve vagy tavolitésdval; egy mésik tekeregben folyé dram erbs- ségének valtoztatésaval vagy sajat dramkorének nyitésaval, il. zardsival. Az utobbi eset az tn. dnindukcid. Ha azonos vasmagra két tekereset helyeziink, amelyek Kozil az els6 2ért és ‘mésodiket, egyiondrammal tapléljuk, akkor ax utdbbinak ny ‘isa az elsdben vele egyer6, zérdsa 5. Abra 6, Gora, Fluxus de ae induxalt-tenatste ‘belt valakoriss ellentétes inanyéi dramot inditd fesziltséget indukél. Hyenkor a két tekenes kozitt ax vin. kdlesdnds indukcid jelensége lép fel. ‘Zért vezetébon az éramiranyok egy mégnes Lavolitasa, ill. Kozel téee esetén az 5. abra szorint alakuinak (e az.elmozdités - iranya), Ax dram irdnya olyan lesz, hogy tavolitaskor a mégnest ‘vonzani és kézelitéskor taszitani igyekszik. Ext a Lenz-jéle tiroény {ojezi ki, amely szorint az indukélt fesuiltség altal it dram olyan irinyé, hogy mégneses) hatdsdval az indukélist okoz6 véltozsst akadélyozni igyekszik. ‘Az eddigiekben a vezetékir nyugalomban volt és a migneses, F flaxus iddbeli valtozésa indukalta, a ‘ FTuvtloedswotea a6. ae Neat nema wena SO NSA MY PAB ae18 ‘Attatings hse : A villamos forgédépek mikBdési etve 9 fggwiny alakjaban. Aronbgn fosgiltség indukalhats a veretd- ha (ee — cs) atjok. Ax erdtoret jellemas indukeio Bes ben akkor is, ha azt pirhuzamos, sllandé sirdségi, tohie ae 4 Korot suogschessége co. A forgén folytin valtorik a kent q fomogén-mdgneses térben mozgatjuk. Ha az erdtér migneses Alta korilfogott fhuxus. Ha t~ 0 pillanatban a keret meréleges e indukcioja, B, ax endtérre merdleges vozetdnok mint egy Gz orovonalakra, akkor a legnagyobb és ha pérhuzamos. vel, 4 vezetdkeret egyik oldalinak hossza 1 és eat mindkettdre Vay jtérus @ ereten thalad6 txus, amelynek az iddbell merbleges irényba » sebességgel mozgatjuk, akkor a vezotdhen lukélt feszaltséy voltokban > Uys ol Bt0-* [yy Ee nligd indukeidjolonsige. A két torvény kocosen igy banguik: ha ogy sit Korbon mogeallonk ax dts koruliony mégneses erdvonalak szdma, akkor ¢ korben fossil ieee, lodik, ‘amelynek- nagysdga a korlfogottexdvonalak idGegységalatti megvaltos ziséval aranyos. A mong indukeidjlenségénsta met. szett_ erévonalszdm azéltal valtoxott, hogy megvalto- sot a venotdkor alta has Lirolt felilet, Mig'e Lone. torvény értliben az ins i dukalt fesratscghes tar tors dram amyugv0 indule sional a thaxus viktonandt dig” moxge indutetnal 4. momgiat igyekezik te enn. viltozasa a koszinuse-torvényt koveti: © = Gy, cos ot, £ thol Oy a fhuxus Iegnagyobb értéke, 2 — on @ keret. spe © elfordalésa ¢ id6 alatt> >, A morgo indukeio torvénye szerint a veretékeretben foszilt: ség indukélodik. A t= 0 pilfanatban a festiltség zérus, maja. 283 negyed fordulatnal eléri a legnagyobb értskét (U.), eautie caikken és a fél-fordulatndl bekovetkerd zérus-biigk: wien negativ lesz, majd a héromegyed-fordulatnal elert legnagyobb nogativ (— Usp) ériéket a teljes-fordulatnak megleleld séeuy " Grték koveti sth. Ax indukélt fesaltség aa idd tiggvénychen svinuse-torvény szerint valtozil: sin 1, ahol w az indukélt fesziltség pillanatnyi értéke. A szinusze hullém amplitudoja, esiesértéke, ha altalaban a keret helyett N menetszimé tekerestink yan Hm = NOP, ahol By = BDL ‘a m a percenkénti fordulatsedm és altalinositva p péluspar Nan a7, abrén feltintetett két pélasi (p— 1) tendseer helyett, akkor a frekoencia (j), vagyis az 1 s'alatti szinnen, hullamok széma 1B wa tnt a horton, 113 A generitor-ely A 7. dbra srerint homo- gén magneses térben forga- tunk egy vozetékerotet, i amelynek két végét egy” 7 Air Vatayettria ener ma. (mene cabsztatigyeot ©; Esy seinuse-hullim lejatszodésinak, egy periédusnak az ideje Qn20, Altalénos rész ALT, Abra szerinti elrendezéssel az iddben szinuszos-orvény szerinti, periddikus. valtorasi fesziltséget kaptunk és az elrendezés a vdliakozédrami generator elvi milkédését jelképeri. Ha a tekeros végeit a oniszogylirik helyett Két, egyméstél clszigetelt. {61 gytirihox, kommutdtorko: veretjiik *(8._ abrén eval jelltik), akkor ex mechanikai egyeniranyito- kent miikidik és a kefiken az iddben valtoz6, de egy- egy’ kefén mindig azonos polaritést fesziltségot ka- 8 fora. "Beyenyma generitor maks- 2, dbra. A, Redlett xd rey cS wa r wer ececnee punk, Ert a likteté egyenfesziltséget az abra aljén abrézol- ‘tuk. A esiszgytirtik tovibbi osetésival, azaz a kommutétor szeletek és ax ezekhor osatlakoz6 tekerosek szaménak nivelé- sével a liktetés gyakorlatilag jelentéktelen lesz. Ex ax egyen- rami: generitor miikidési elve, A térgyalt két esethen K208 volt a mégneses tér, a forgés és a vertdk, Ha « esiszbgytirik, illetwe a kommutatorok ‘ketéin at ellendllds beiktatdsival zérjuk ax dramkort, tehat, tetheljuk 9 generdtort, akkor a forgatisshor. megtelelé ord ill. A. villamos forgbgépek osztélyozisa 24 nyomatéktdbbletre van sziikség. Ugyanis ha az J éramtol tfolyt, U hossziségt vezotd merbleges egy By levegdindukeid- val jellemzett homogén magnoses térre, akkor az erre merdleges irinyban Ferd keletkezik, amelynek nagysiga \ P= 102 B10? tke. \ ahol By gaussokben, 1 A-ben, Dem-ben f\_ Stendé ® Genorétor esetén (9, ara) ext az erst lo oll gy6zni, tohét « forgatas inénya ezzel Md if C/ ellentétes. Az eré ininyat az. eredé orb vonalkép” alapjén hatérozhatjuk meg sszegesszik a Bhezésal-her tartozh erd-_‘ 40m) ,Ax grate vonalakat: az erdhatas a siiriisédéstél a mh as ritkuldsfelé mutat (10. abra). Ha villamos energidt vezetiink be iszerbe, akkor motorként milkédik é& a nyomatskat, F end hatésdra fejti, ki. Bruel megielelon azonos gorjesatés 68 ‘ramirdnyok esotén a forgésirdny ellentées lesa, anil a 9. Abra Eoneritor esotshen G, motornal M jelzéstt ‘nyillol mutat. 1.2 A VILLAMOS FORGOGEPEK OSZTALYOZASA A. villamos forgogépeket St £6 esoportra osutjuk. Ezek a a kovetkezik: 4) egyendramés gépek; b) sainkron-gépek; “c) aszinkron-gépek; 4) kommutétoros véltakozééramis motorok és e) forgé dtalalttik, E gépek részletes ismertetésével, adataikkal a késobbi fejeze- ‘tek foglalkoznak, itt altalinos meghatérozdsukat, kapesclasi rovidjeleiket és Kaposolési jeliket ismertetjik A kapesoldsi jel a gép elvi dbrézolisa az ekyszeristett miiko= dés, vagy a belsd kaposolds feltiintetésével. A kapcsolisi révid-a sey 22 _ Attaténos rése A. villamos forgdgépek osztityozisa 23 jel egyszeriisitett kapesolis jel a gép miikidés4nck, vagy belss Kapesoldsénak Yibrazolasa nélkil. A forgogépek jeleit részloto- sen ar MSZ, 9207, mig dltalaban az erdsdrasnit kaposolésijeleket tz MSZ,S201 taralmasza, mos forgégépek nagy w= sain uns 8p aerate é motorként egyardnt felhasznél- hats. a 1.21 Egyendramé gépek esoportositisas Kapesolisi jeletk Ax ogyenarami gépek Allorész koszorijin egyenirammal gorjese- ‘ett f6pOlusrendszer van, amely mag- noses moz6t létesit. A gb forgoré- szének, armatiirajénak’ vezetdiben forgés kiizben viltakox6 fesaltseg indukalodik, A ict. armatira‘vél- takoz6- drama a kommutator egyenirényitja. Kiilsé nyomatélkal forgésban tartva.a gép mint gene- rétor mifkédik, mig egyondramt hic Tezatra kapesolva a mégneses mex6 6s an armatira-aram_ Kolessnhaté- aként forgésba fon, ‘Ax egyenirami,gonordtorokat sgorjesztés modjatol figgéen esopor fositjuk. A mellékéramkord gon rétorok vagy kilsé-, vagy Ongor 1 josatéstiok (Gont generitorok). A. ® Degyes gerjesztésit (kompaund) gene~ rétoroknak a mellékéramkoron ki- # FL. vil foGramkard gerjesntssie is van. A tisetén fédramkarit (soros), vali ‘mint ax allando (permanens) még- 11, pra, gyendraina gene. ‘vatorok Hopeotaa jl Eo enjesntéscel, c vegyes gorjesztés tal a forgésiranyt (jelen esethen a jobbraforgést) is feltinteti. nossel gorjesttett exyendrama generétorokat.sitkén, kulinle- ges esetekben hasznaljuk. ‘A semloges zéndban alkalmazott tin. sogédfékek 15 val kapjuk a keresztmezis generétorokat (pl. Rosenberg amplidin). ‘AU. brian néhiny gyakoribh sayentramé goneritor kapeolsl s ‘Seca fe apenidt nividjelét (baloldalt) és kapesolasi jelét (obboldalt) latjuk. Ax ébra 5 Jelblésoi: a Ongerjesztéssel, b kilsd bel, d héromvozetékes dngerjesatés- “gol, ekeresztmeais (Rosenberg) gonoritor, / egyszeriiamplidin, “"h'kapesolisi jeleknél a fopolus gorjesatdtekereseinek ten Zi gelyo morfloges a kefGk (keresetmenbs gipeknél a sogédkofék) ES Gsszokbt6. egyenesére. An ogyenitamd motorokat szintén a gerjesrténinddja sx ositilyozzuk: mellékéramkord, soros- 68 vegyes. gerjesatési motorokra, Jeleik a generitorokéhox hasonlbak, de a G helyshe ‘Me Kerdl, A. 12, dbra a soros egyendrami motornak, amelynek ‘a hasonlo gesjestéati generatorral szemben fokozott jlentésége ‘van, a kaposolasi rovidjel6t és jel6t mutatja, mégpedig.az arma- « tirdhon egyoldalt kapesolt sogédpalusokkal. A rividjel egy- 1,22 Szinkron-gépok 6s skapesolisi jeleik Scinkron-gépeknél ltaléban a fézistekoreseléssel ellétott, Tomozelt 4llorész az armatara, mig a kidllé polusa, vagy a henge res fongordsz mégmnestekereseit ezyendrammal gerjesztjik. A ger- jesetést. gorjeszt6gépril, vagy ritkdbb esetekben kilon hilo- zatrol vessziik 6s két estisztatogydriin, aramszeddkeféken’ &t ‘yonotjiik a szinkron-gép forgorészébe. A. szinkron-generdtor fesgiltség6t az Allorészr6l vesszik Ie, Fordulatszdmuk, az tin. szinkron-fordulatszdm « polusparok '*> és a frekvencia dltal megszabott érték. \4 Altalénos rész A villamos forgbaépek_osztélyonésa 2% Ha az armatiréba a tekerosolésénok megtoleld fétissaéma (ditalaban hérom-, esotlog egyfizist) dramot vezetiink, a gép mint stinkron-moior mikodik, azonban ax inditésérol killon keel! gondoskodnunk. A stinkron-gépekhez_tartoznak még a kozép- és nagyfrekvenciés generdtorbk” véltozatos »kivitelei, valamint a gerjeszt5- tekereselés nélkili kis-motorok (reluletaneia motorok) & A 13. bra a stzinkron-gépekre vonatkozd kapesolisi rivid jeleket 6s Kapesolasi jelekot mutat, a ko- ® % votker6 sorrendben: a egyfizist sinkron-gencrétor, & ‘haromfézii, szinkron-generitor csillagkapesolds- ban, kivezetott esillagponttal, ¢ hé- 4 it | ronlden tanita eee ee a » relt gerjesztgéppol és d reluktancia motor. 1.28 Aszinkron-gépok 6 Kapesolisi jeleik 4 Dai caenensieek,, tonite 43. 4bra, Szinkron-s ripek kap- kron-fordulatszamto], ea hh E gépek kozis jellemabje, hogy miégneses_mezejiket a valtakozé- Gram hélozath6l felvett in. mégnese2é éram létesiti. E Bépeket {leg motortizemre haszndljuk. A héromfézisit indukeiés-motor élloréeeénck, armatéirdjdnak tekereselésébe veretott, valtakozoéram forgorészen at taplélt, sintjellogit motor, ¢ soros motor. Ax egyfisisit komimutétoras-motorok koi a kozvetlentl tép- alt egyfdzist sorosjllegt (pl. vasiti) motoroknél az. Allérése ornyaiban a fépélus-, a segédpolus- és a kompenzél6-tekerese- és vezetbi helyerkednek el. Exekkel sorba van kapesolva a Jorgorést tekoreselése. A fordulatszémszabélyozdst 4 kapoos-28 Altalénos rés2 fesziltség valtoztatésaval, szokunder megesapolisos transz- formétor segitséxével végenzit. A kéwetve tdplilt, egytarisi’ sorosjellag kommutatoros motorokat repulziés motoroknak novezziik. Ezsknél a forgérésa elforgathato ketéit révidrezarjuk. Az Allorést tkereselist az egytéc ist hél6zatra kaposoljuk. A kett6 koz6tt transzformétoros -kapesolat létesill. A fordulatszabalyozds a ke- {6k elforgatasaval végezhets. Ket- t6s Koferendszerii a Déri-féle repul- ids motor, amelynek elvi felépivése hasonl6 az elézésher, de polus- paronként, két_kefeparral van el- litva, amolyek kézill az egyik roges- tett helyzeti, a masik elforgathato. Exéltal ax ogy keferendszoriiekher képest, finomabb fordulatszabalyo- és rbot el. Nagyon elterjedt toxpemotorok az egyetemes motorok, amelyok a sores gerjesztésii ezyendramiakhoz hasonléak, de az egyfézisit valta- kozbérami téplélés miatt az allo résziik is Iemezelt. Altaliban nagy fordulatsrémi. gépek; egyendram- mal is taplélhatok. Rendszerint négy kapocskivezotéstik van a val- takoz6- vagy az egyendramé tapléldsnak megfeleléen. Az els6 esetben ui. az allorésstekercselés csdkkentelt menetszdmmal van beiktatva, hogy mindkét éramnemnél azonos fordulat- ‘szhmot kapjunk. A 18, abra az egyfézisii kommutétoros motorokra vonatkoz6 kapesolisi rovidjeleket mutatja: a egyetemes motor, b soros motor segédpélussal, kompenzil tekercseléssel, ¢ repulziés motor, d Déri-motor. © Jue 15, dora, Eaytisiea komma acorns Bape a We A villamos forgégépek osstétyordsa 29 1.25 Forgé italakitsk 6% kapesoldsl jeleik A forgo Gtalakitoknak az a feladatuk, hogy adott jollogt yillamos energidt mas jellegd villamos energidvaalakitaanak &t. Igy viltakozbaramot egyen- = arammé, vagy forditva, ogye faramot més fesziltségd ozyon- frammé, dott periédusszamé valtakozbaramot_més_periédus- szimnivé, nagyfestiltségd, ogy- {és vitakordéramot kézepes fesziiltségi, tobbfazisii dramm: stb. Sterkereti szomponthél hérom soportba oszthatok: 4. két kiln gép tengelykap- 4g csoloval dsszakétve, 2. a két gép kézds hézban (éllorészben) ogy Doépitve és 3. a kit gép ezy szer- 14 vves egységhe szerkesztve. - 4 szorosabb értelemben ez utol- sdkat nevezziik forgo atalaki- © OH, toknak; ar dtalakités bennik — s% ‘Loa ents armatdrdban - rteniks tase S rendszerintszinkron joes g¢ Dike liyenek. an egyermatteds ate Uialake(konvertaek) es iit fézisvdlisn. Cod 49, bra néhériy forgo dt- 10, abra, Porgs tatantan ap! alakité kapesolési jeleit mutatj coeliac @ motorgenerétor,, hiromfé estsabgytinis ‘indukeiés-motor, kizis tengelyen egyenérama sont generdtorral, hatfézisi egyarmatirés dtalakit, ¢ periddusitalakito gépesoport.Aitaténos rész 1.8 VILLAMOS FORGOGEPEK TEKERCSELESI ELVE A villamos forgogépek vezetdinek (moneteinck) a kitiizott - foladat szorint esoportositott-rendszerst tekereselésnek novezziik. E rendszor lognagyobb egysége a tekercs, amoly gyakran tobb tekereselembél tevbdik Ossze. A sablonra hajlitott, nyitott hor- nyokba berakhats tokercs gy gyattési, mint jayitisi szem. pontbél a leggardaségosabb megoldas, A tokereselemek menetekbdl épiilnek fel. Ket vezetd alkot egy ‘monetet, tehét ha V a menetszdm, akkor 2NV a vezetdsx4m. Altaliban a tekereselési rendszerben a vezotdk, a menotek, ill. a tekeresek esoportositasinak az a célja, hogy vagy a beni indukalt. fesziltségek, vagy a gerjesetétek Gsszegezbdjenck. Mivel armatara alatt a gépnek azt a részét értjdk, amelybon a fesailtség indukalodik, az els6 esetben armatiratekercseléerdl Desaéliink. Mivel ezek alkalmazisa tigabb kori, exért ket ltaldnosabb 16 esoportjukat kell mogkilinbéztetniink: 1. kommutétoros-tekereseléseket 68 . vdltakozédzami tekereseléseket. Ezoket a tekereselési rendszeroket a kovetkezdkben nészlete- sebben ismertetjik, mig a gerjesztést szolgélo, valamint mas kiilonlegesebb (pl. esillapits, kompenzélo stb.) tokereseléscket, aroknal a gépeknél targyaljuk, amelyekkel kapesolatban eld fordulnak. LBL A kommutétoros-tekereselésok Az egyeniramt gépek, egyarmatiras Atalakitok (konverte- rek), valamint’a kommutatoros-véltakoz6drami gépek forgo- részeinek hasonlé tekereseléseit gyiijtinéven kommutdtoras- tekercseléseknek nevezziik. Legvéltozatesabb alakjukban mint egyendramii armatiratekereselések szerepelnek. ‘Az egyendrami gép armatirajinak hornyaiban a vezotdk ‘két réteghen helyezkednek el: a foled és az als rétegben. ‘Villamos forgégépek tekereselési lve t Ax anmatiratokercselésolapvetd seabiyaazorint kt voret6t ‘igy kell dsszekitni, menetté egyesttoni, hogy bennik kelot- kezb indukeltfeszltségek dsszegexidjenok. Hnért kit, nagy Dol ogy-pélutosztisnyira, egy felsd és) ogy also réteghen fekvé veantét katiink éss AAs igy kapott ment kerdetét | és végst ogy-egy kommuta- |] torsaelether kitjik, forrasct- juk. Gyakori eset, hogy. « Kommutitorhoz. valé ledger g tatdeok ltt még whb vero | f tit, menetet kaposolonk gy | 5 o 4, sorba. Ezeket egy, vagy twhb menotbél Allo tekeresele- meknek neveuzik. A horony egy nitegehen twhb tekereselem lehet egymas mollett. A tekereselemek szimét, n-val jeloljdik. A 20. bra. kii- Tonb626 tekereselem- és menotszimi, vazlatos horonyelrendes seket mutat (a két réteg kozti szigetolést vizszintes vonal jelzi). Az bra jeloléseivel az egy horonyhoz tartoz6 tekeresolemek. és azok menetszama: 20, dhra, Horonyviatok 2 y tekareseemeleszamaru): “t 2 3 : 123 Aekeroselem menetezdin: 11 1 A horony egy rétegében fekvé tekeresolemeket.rendszerint ‘kozis saigeteléssel (tekeresszigotoléssel) latjuk el és igy kapjuk | @ tekereset. A tekeros harom £8 részb6l all: az egyenes réssbil, —~” @ tekeresjejekbOl 6s a kommutatorszeletekher osatlakoxd edgazisokbol. E ledgaxdsok sz4ma a tekeroselemek sriménak Kkétszerese (2u). Avtekereselemek a kommutitorszeleteken it Kapesolédnak Onmagaban zart tekereseléssé. Minden szelethen két kiilénbéz6 tekercselem ledgazisa csatlakozik, tehat: a Kommutétorszeleteinek szima (K) a horonyszdm’ (Z) és a& a Altalénos rés2 tekeresclemek sziménak (u) szorzatival egyenl6: \ KauZ . A tekeresek sz4ma viszont a homyok szaméval azonos, Ha az armatira hornyaiban levé osszes, hatdsos vezetdk szdumat, 2 N-el jeloljtk, ake kor a tekereselemben sorha kkapesolt menetek sxdma aN. 2K x WZ Mivel a tekerosnok egyik oldala, az tin. tekeresoldal, a horonyrendszernek a fels8 és a mésik az also rétegében helyerkedik.el, a tekereselést nek nevezzik. Egyréteges egyendrami armatira-te- kkereselést ma mér nagyon ritkén alkalmaznak. — ERAS! ‘Tekereste) téxboll képe 22, Abra, Tekerefo} vetlatel A 2A, dbra a kétrsteges tokereselésher tarton6, a kommutdé- torral ellentétes oldali tekeresfe} megoldasainak egyikét \ mutatja, mfg a 22. abrin az egyenesbe kifejtett armatiira- keriilet mentén, hirom nézethen’ébrézoltuk. . Vitlamos foroboépek tekercselési elve 33 A tekereselemek osszckotési rendjo szerint az egyendrami E .armatiratekercselésck ket {6 esoportjat, a hurkos 68 hullamos tokereselést. kapjuk. Hurkos iekereselésnél két, egymést6l kb. pblusosztésnyira lev8. vexetd dsszekttése utén visszalépiink ax els6 vezet6 mel- letti, a kovetkezd tekereselemher. tartoz vezetGhdx és igy folytatjuk az eredoti tokeresolési ininy szerint, mig az Osszes veretdk horonybafektetését el nem végertilk Hulldmos tekercselésnél a két, egymastol kb. polusosatésnyira fokvé vezet6 osszekbtése utén a mésodik vezetét egy tovabbi polusosztasnyira levd, masik tekerosclomhex tartozd vezet6vel Kkapesoljuk 6s igy folytatjuk Kb. polusosztdsnyi lépésekkel haladva ax eredeti tokerese- isi iranyba. jaa gépnok osak két po- usa van, akkor a két teker- cselés kizott nines elvi klix Tonbség, mert a mésodike 1 pés utén, a hurkos tekerose- Kishen hasonléan, @ kiindu- isi voretd mellél6piink F. tekeroselések jellegének Abrézoldséndl a sikhateritett tekereselési varlatha herajrol- tuk a pélusok vetiiletét, pola- ritdsuk feltiintetésével CE = északi, D = doli), vata mint egy’ adott helyzetben a vexetikhdz. tartoz6.éramiré- nyokat.A felsSrétegben fekvé veretdket folytonos,azalsokbanle- voket szaggatott vonalakkal jeloltik. A 23, abraa hurkos, a 24, ‘baa hulamos tekeroselésielvet matatja,a sikba fejtett kommu- tator (k) szeleteiher val6 kapesoladéssal (s—s azonos szeletet jelent). Ax abrék aljan a tekercsolés jelképét is feltiintettilk, 3 29, Sora, Murkos-tckeeselés lve Villamos forgégépek = 263 Altalinos rés2 Villamos “toroéaépele tekercselési elve 35 ‘Ax dbrikon Whats, hogy a Kétfajta tekeroslésen végig- haladva a urkomdl ' betekereseés joblra, a hullamosnal Dalra Tuto (La vnasntesnyilakat). A 26. bra svrint reste aoe -- aE 24, dra, nllamon-tanereelés lve att tehercselésehnél exok ax ininyok 65 egyiittal a kefepolarita- sok is megyéltoznak. A 26. abrén hérom_menetbél Allo hurkds tekeroselemet litunk, mig a 27. dbra kétmenetes hulkimos tekeres- 125, dora, Keresetetsck 28, Abra, Hurkostexereem clemet_mutat, Valoséghan ¢ menetekhex tartord veretéke horonyban dltaléban egymas alatt helyezkednek el, amint ast 20, dbra dj, ¢), {) 68 g) valtozataindl lattuk. A tokercselés geometriai kialakitésdra a kivetkez6 értékek jellemz6k: th & tekercselési-lépés, yx a kapesoldsi-lépés Ye ered’ tkereselési-lépés, yy a horony-lépés 63 yx @ ommutétor-lépés. ‘A tekereselési-, a kaposolisi- és az eredé vekeroselési-lépést tekereselem-szémban, « horonylépést horony- és kommutator- Mpést szelet-szamban fejer- atk. i, Ha a tokeresoldalak pon- tosan egy pélusosztésnyira nnak egyméstil, akkor a lekercselés dtméris é3 a horonylépés z “Dp Ha a Z/2p_ nem exist dim (pl. 104), akkor ke- vesebbel, vagy tobbel Iépiink (y, = 10 vagy 14), ami villamos szemponth6l mindig.lépésrividtiést jelent. Ekkor a tekerese- lest hiros. tekereselésnek nevezzilk. ‘A folsorolt tobbi lépések magyardzatit « 23. 68 24. abrakon létjuk. Mivel egy tekeresoldalban w tekoreselem van, tehat tokereselési-lépés 27, bea, Hulldmoe-tekeresetem h= te A kapesolisi Iépés hurkos tekercselésnél az anna tt képlet alapjan szamithatd, eredé tekereselési-lépés a kommutétor-, valamint az 3 26A positiv eldjel a keresztezetlen, a negativ a keresztezett tekeresre vonatkozik. A kommutécis szempontbél kedvez6 lépesds tekereseléseknél @ tekeresek fels6 oldalaihor tartozs tekerosclemek mogtelelé cegyenes részei egy horonyban, mfg az alsék kiilonboz’ hornyok- ban vannak (28. bra) Lépesés tokerosek esotén y,/u nem ogésa szdm. Suh 28, dra, Lapestotekereelés eve Hullémos tekereselésnél ax eredé tekoreselési lépés Yh Ue = te 6s a kommutator lépés Kat n= , ahol K a kommutatorszeleteknek é& p a poluspéroknak a cima, Itt a nogativ elojel a keresztezetion és a poritiy. a Keoresrveztt tekereselésnok felel meg. Hollmnos tekoreselésck is Kesaithotk lépesée kivitelben és exeknél az yj srintén nem opész szam. Vay a hurkos, mint a hullamos tekerosolés elvileg tobb- jérati is lohet. A gyakorlatban a tidratihurkas 6s & soros- Pérlusamos, tin, Arnold-tekerseéseKkel talélkozunk. A.jératok riménak jelolése: m. Villamos forgdgépek tekercselési elve 37 A kétjératis hurkos tekercselésnél a kd, egy pélusosttésra, a horony also rétegében fekwé vezetétél a kapesolési lépésnek mogtelelGon visszalépve, nem Kbavetlentil a kiindulési kom- * mutitorszelet mellé, hanom még egy szelettel odébb léptink, tehit a kommutétor-lépés no +2,faltalbin y= sm. A 29, fbra a Kétjératsi hurkos-tekereselés tekereselemét mutatja. Ha a kommutatorszelotok sama piros, akkor a tekeresel két részbél tevédik dssze: ex a hétszer zirddé, kétjaratit hurkos tekercselés, ha viszont a K piratlan szim, akkor a tokereselés egyszer zirbd ‘A tobbjératé hullamos-tekereseléseknél az armatiira kerii- letén egyszer koriilhaladva nem a kiinduldsi kommutétor- szelet -mellé, hanem attol m szimi szelettel odébh levohox esatlakozunk, Ennek megieleléen a kommutitor-l6pés Kim P _ Ezek @ tekereselések egyszer zirédnak, ha a K-nak 6s ax ‘venak nines egynél nagyobb kézis osztéja, kilnben a kbzbs osmténak megielel6 a zivddasok szima, Ue38 Aitaténos rész Villamos forgdgépek tekercselési elve 39 Ax egysterd, egyjérati: hullamos-tekereselések kivételével mindegyiket kiogyenlitd dsszokbtésokkel litjuk el, az egyen- firamagépek targyaldséndl (2. fojezet) kifojtett, okok miatt. An Onkiegyenliti-tekerosol6sck’ Koziil legelterjedtebbek a Latour-féle (békalah) tekercselések. Ezeknél két tokercselési- rendszer van, amelyek @ kommutitoron st pérhuzamosan vannak Kapesolva. Altaléban az egyik. tokercselési-rendszer hhurkos, « mésik hullamos. Kgy-egy tokereselemét a 30. abra mutatja. A Latour-tekeresolésnél a hullimos-tekeroselés jarat- sxama_p-szoroso a hurkos-tekeroseldsének. 1,82 ValtakozSaramé tekeresel6sok A. valtakozbiramé ‘tekereselésckkel szemben témasztott, kovetelmények, tobb (iltalaban harom) fézis eseté 4) az egyes févisokban indukilt feseiltségek eredsi egyent6 nagysagiiak legyenek, }) az egymashoz mért fiziseltéréstik a féxisszamnak meg- felelden ugyanakkora. legyen. Ha Z-vel jeloljdk a hornyoknak, 2p-vel a pélusoknak a sedmét és ma fézisszim, akkor ogy fézisra Z/m horony jut. A polusonként egy fazisra es6 horonyszim Z 1 Spm A horony egy rétogéhen fokvd veretdk tekercsoldat alkotnak, amelyet, az ugyanazon fézishor tartoz) kb. polusosetdanyira lev6 mésik tekeresoldallal tekeresfejek kapesolnak basze. Ley Kkapjuk a tekeresel. Aq semi tekeres egymassal osszekotve tekerescsoportot képer. Bay faxis tekereselése az azonos fazisi tokoresesoportokbol épiil fel Mivel_ a tokeresoldalak killonb626 térbeli helyzeteineke megteleléen az ogy polushoz. és exy fézishor tartoz6 vezetékben -azonos iddponthan indukilt, feszltségok Kézott. féaiscleénés van, a foszilts6gek dssuogez6s0 vektorosan torténik. Ax ogyes tekerosoldalakban indukalt festilltségek kizti féziseltérés, villamos-fokokban kifejezve 180° mm ‘A oillamos jok a geometriai fok p-suerese, tehit a kétféle fok- szim esak kétpolusti gépeknél (p = 1) azonos. fay pl. a hérom fizis egyes fézisai villamosan 360/3 — 120 villamos foknyira vannak egyméstél, viszont 2, 4, 6, 8 stb. polusszdmok esetén, ugyanilyen sorrendben @ kote levé geometriai fok 120, 50, 40, 30 stb. Egy tekerescsoport eredé-fosziltsége (U,) @ _voktoros ‘ssrogezés folytin, kisebb lesz, mint. az Osszetevé tekerosek indukalt. fesailtségeinck (U) al- ebrai Osszeqe: UyaqU. Ext q=4 6 m=3 esotére a a1. bra mutatja, ahol 180° ana Ha a tekercsolés atméris (a **“™ Teniaeed™ =? polusosztissal azonos lépésit toker- esekbél ll), vagy ezzel azonos tulajdonsdgi, akkor a geometriailag bsszogozott eredd fesaltségnek és a részfessilt- ségek algebrai sszexének hanyadosat. tekercselési tényezdnek —< noveznik (§). ae aw “ ami egyné kisebb sa4m,