Cengurazott CgészSég A betegség-ipar futészalagian© Dr. Lenkei Gabor, 2003 Minden jog fenntarwa ISBN: 963 212 455 3 ISSN 1785-5861 Megielent a Free Choice Kiad6 gondozdséban 1073 Budapest, Erzsébet krt. 13. Felelés kiadé. Dr. Lenkei Gabor 2. javitott kiadds 2004 Nyomdai elékészités: Draft-Press Grafikai Stédio info@drafipress.hu Borito: Ceruza Stiidié / Mez6 Imre Zsolt Nyomia és kétotte Draft-Press Bt Barmilyen engedély nélkiili masolds, forditas, sokszorositds vagy terjesztés, egészben vagy részben, barmilyen formaban — beleértve az elektronikus mésolést, térolast, vagy tovbbitist ~ az ide vonatkoz6 Wirvények megsértését jelenti. Tartalomjegyzék ea, Monts Az olvasdsi segédletrél Ajanle Fontos figyelm © Két fontos megiegyzés © ELSO KONYV - VALAMI BUZLIK 1. fejez ‘Alasziton — Muszaij dénteniink 0. 16 ‘Miért éliink feleannyi ideig, mint lehetne? “> Miben scabad meghalni? <> Mi ok helyett ,Minck a hidinya ok + A nagy vilaszok mindig tl egyszeriiek” % A ,,hiketetlen” csapdaja ~ ne essen bele! <> Hat millidrd dontés kell csupén 2. fajezet: Gyilkos ostobasig — Avagy mi Mégiydra vele!* « , Ragjuk ki!” > ,Nem vagyok hajlandé ki Ezaz ember bolond!” & Hogyan lesznek , clmebetegekbdl” hésik> ,,.Leve- gOnél nehezebb targy nem repiithet!” 3. fejezet: Cenzirazott epésrség - A betegség-ipar futosralay 29 Nem tanulharsz réla” <> Majd mi megmondjuk, mi tudomdnytalan és mi sarlatdinsdg” +> Rockefeller még nem elég gazdag? > Hogyan is orvosképzést a betegsée-ipar céljaihoz? 4. fejeret: Tal nagy — Beszéljenek a szémok! Vagonja 40 Ft < A csomagolis tabbe keril, mint a hatdanyag meguédeni ezt az icletet? > Beszéljenek a szdimok 5. fejezet: Barmi éron? ~ Meggygyulsz, ha beledigless is Mennyire bistonséigosak a gydgyszerek? > Mi olvashaté az Amerikai Orvosok Szovetségének tudoméinyos lapjéban? + A negyedik haldlok > Pro- {fit ~ birmi dron? « Nines feletds? 6. fejezet: Gatlistalanul ~— Gydgyscerez6 iskolaprogram.. 38 Jobb koran, mint késOn % Azok a biidés kalkOk + Kitaldle betegsés > Gydgysze- 1rez6 iskolaprogram ¢ A Ritalin-bisnis: Hidba héborodnak fel szakemberek? 37. fejezet: Nines esélyed! - Ugyis nekiink lesz igazunk!. vee 66 Néhiny a gydgyszeripar médszerei Elitholjuk < Megvesctegetjak ~ Lehetetlenné tessziik ~ Torvénnyel korldtozcuk © Megszoritjuk a korményt © Csak ezt ne. 1 8, fejezet: Miért nem maradhat a suszte! aA verseny bin” & A szabad gondolat veszél Babuk a sakktéblén ~ Kik sakkoznak? + Lépések egy totilis diktatiira felé? ~ A suszternak néha fet kell Gltnia a kaptafa mello 9. fejezet: Osszegzés — Kulesfont adatok. 1 88 MASODIK KONYV - HOGYAN LEHETUNK MEGIS EGESZSI:GESEK? 10, fejezet: Hogyan mGkédik az emberi test?... 92 A alapvets mikiidésck > Az alapvet6 téplilékok * Hogyan tudné On gy0r san tnkretenni az autdjt? I. fejezet: Ami nem jut be... Mindségi éhecés & A mitragydzds ,jotékony” hatdsa <> Beteg ndve beteg dillat —> heteg ember < Csak a kilé szémit > Szedd le zilden —» ‘messzire —> térold hosszi ideig > nézd meg, mi marad Pedig létfontossaigi lenne...... 99 ‘eny > Mitsd 12. fejezet: Ami bejut... ~ Pedig nem lenne szabad ... : 105 Kémial rérsadalomban élink % Mi mindennel mérgezcik a tester? & A mér- gek megnévelik a vitaminigényt + A hizds egyik lehetséges oka 13. fajezet: A természetes egésaség... 113 séges népesoportok ~ akik sosem ldtiak gydgyszert ~ Szemt-Gyorgyi — Pauling ~ Colgan hogyan esindlja? « A sednyes ald sdpdrt uelomdny 14, fejezet: Hirom milliméteres esirkecombot ebédeltem 130 Mi kéze Hitlernek a C-vitaminhoz? * Meddig ér el a gydgyszeripar keze? A Codex Alimentarius segit éhezni > Az RDA-tritkk ~ a esirkecomb 3 mm-re ssugoritdsa © A hamis adatok elterjesctésének midszere 15, fejezet: Mit (ehetink nmagunkért? — KiGt a kelepeéb6t 139 Mit probdljunk keriilni? % Hogyan tudjuk potolni a hidnyokat? > Melvik a drdga megoldds? 152 16, fejevet: Mikorra varhato eredmény? a % A tépanyaghidnyok felhalmo- Egy nehéonek tiind kérdés: mi az egészsée: 26dnak + Egy kis tirelemre van sztikség 17. fejezet: Osszegeés — Kulesfontossiigd adatok. 157 HARMADIK KONYY - OSSZEDOL A KARTYAVAR 18, fejezet: Szerezziink érvényt az Alkotménynak. i 160 A legfobb tarvény > Mit garantél az Alkotminy? <> Jogszabdlyi zirzavar aka- dalyozza alkotmanyos jogaink érvényesilését 19, fejezet: A kormény egészségiigyi programja Az egésesdg évtizedérdl + Az egyéni vélaszids kiteljesedésér6l © A wiltsrdl + A megeldzésrél és az Sngondoskodésr6l > A nemzeti Ssszefosds- él 20, fejezet: Meg kell tanulnunk haszndlni az EU+t.... 167 Barmilyen esckoz lehet veszélyes és Iehet hascnos is © Hogyan tdmogatja az EU az alapveté emberi jogok érvényesilésé1? 1 169 21. fejezet: Valami mér elindult.... iwdr8k? & Hogyan esatlakozhat Magyaror- Tébb mint 100 dllansfé “> Kik sedg? 22, fejenet: A veretik felelOssége..... ee mm Fényesebb a ldncndl a kard" < Minden part osszefoghat 23. fejezet: Egy dj kultira megteremtéi — Az orvosok ... 174 A munkénk eredménye az egészség A munkink egyre scebb lesz NEGYEDIK KONYV - BIZONYITEKOK REFERENCIA IRODALOM...... 176 OTODIK KONYY - FUGGELI cK Tadblézat a tipanyagtartalom cstikkenésérOl > Nyomelemek listdja > Olvasd- si segédlet < A szerz6r6l < Elokésziletben HATSO BELSO BORITO Mindennapi hidnypétlds - Free Choice készitmények 5Ha ez a kinyv sci-fi lenne, lehetséges, hogy nemsoksra tinnepelt, népszerti r6 lennék, Még a kritikusok is diesémék a szmnyal6 fan- tazidmat, Aza probléma, hogy e7 itt a val6sdg. AJANLAS Kényvemet a mindenkori Koztdrsasdgi Elndknek, Minisztereindknek, Egészségiigyi Miniszternek és.az dsszes orszdggyillési képviselének ajdnlom. Akényvben taldlhat6 informédcidkat felhaszndlva nagyon sokat tud- nak tenni egy egészségesebb, szabadabb, boldogabb Magyarorszdg megteremtéséért boyy Tisztelettel: Me: leh Dr. Lenkei GaborKOSZONET Egy készénetnyilv4nitésban lehetetlen felsorolni_ mindazokat, akiktGl az ember szeretetet, tamogatist, tithaigazitast, bélesességet kapott. Ki kell emelni néhény nevet, mert a lista végtelentl hossaa lenne. Elsoként Dr. Gulyds Tamés orvos kollégémnak mondok kiszi- netet, aki segitett Ssszegydjteni a kinyv megirisdhor a tudomanyos héutér-irodalmat, és mindvégig tmogatott kivalé tandesaival és lel- kesedésével. Készinettel tartozom Dr. Matthias Rathnak, akinek kutatasai és rendithetetleniil bator, szabads4gharcos kidlldsa megteremtették ey Gj evészségkuluira alapjait Halival tartozom a Nobel dijas Szent-Gydrgyi Albertnek és Linus Carl Paulingnak felbecstilhetetlenitl értékes kutatsaikért, Michael Colgannek és Adelle Davisnek a ,természctes ¢gész- ség” megteremtését segit6 kutat6munkajukért és kOnyveikért, Koszinetet mondok Drdbik Jénosnak, aki preciz munkéjaval hozzdjérult az emberiséget megnyomorit6, a héttérben rejt6rkid6 gazdasigi-politikai erdk leleplezéséhez. Halas vagyok Edward G. Griffinnek, amiétt megirta a World Without Cancer (A vikig rik nélkiil) cimd bitor kinyvet. Halival tartozom sok ezernyi becsiiletes kutaténak, akik viesya- lataikkal bizonyitékok sorat advik egy tij ,egészségkultira” megie- remtéséhez. Végiil, de nem utolsésorban hélés Készinetet mondok LZ. Row Hubbardnak, akit minden mesteremnél jobban szeretek és tiszte~ lek. Téle tanultam a ,,Becsiiletkédex”-ct. MOTTO Amikor képes vagy arra, hogy segits az embertarsaidon, ez a ,,képesség” megsziinik pusztin képesség lenni, és felelbsséggé valk. Adelle Davis,ELOSZO Ez a konyv sokkolé informécidkat tartalmaz. Csak azok fognak nyerni az elolvasdsabdl, akik nem fordulnak el, akik nem hunyjék be a szemilket ijedten. Nem lesz kinny(i megemészteni a leirtaket. Edward G. Griffin frt egy kényvet World Without Cancer (A vi- lig rak néikil) cfmmel, Ebb6I megtudhatjuk, hogy a rettegett be- tegség hatékony kezelése mar tb évtizede megoldott természetes médszerekkel. A szerz6 leleplezi azt az. aljas manipuliciét, ami megakadilyorta, hogy a felfedezés széles kérben ismertté viljon. Hiszen egy sok milliérd dolléros ,betegségiizlet” esne darabjaira ‘A kényy magyar forditésa mar elkésziilt, jémagam lektordltam szakmailag. A kéziratot megmutattam egy barétomnak. Elolvasta, majd ezeket mondta: »Teljesen tényszertt, egyetlen logikai buktatét sem taléltam ben- ne. Ez egy tkéletes dokumentumregény. Mégsem hiszem el, hogy mindez igaz lehet. Nem létezik ekkora szdndékos gonoszsdg.” Ez a legkényesebb, legér2ékenyebb pont. A johiszemt emberek szdméra komoly nehézséget oko7, ha szembe kell néznilk a szdn- dékos rosszindulattal. Ezért aztan nagyon sokszor dldozatéul esnek, Amivel nem meriink szembenézni, az hatalommal, erével fog bir- ni felettiink. Senki sem oltja el azt a tiizet, amire r sem bir nézni. Szeretettel: Dr. Lenkei Gabor 10 FONTOS FIGYELMEZTETES Ez a kényv tényeken, dokumentilt igazségokon alapszik. Nem pusztdn a szerz6 véleményét tiikrézi. A szerz6 orvos. Ezzel egyiitt a konyv egyetlen sora sem tekinthe- 16 orvosi javallatnak, nem kezelhet6 a szer26 alta tett igéretkent. A kéinyy senkit sem probal meg lebeszéIni a hagyomanyos orvo- si kezelésr6l. Elsdsorban egészséges emberek szdmeéra irddott, bir betegek is haszonnal forgathatjék. A betegeknek az itt leirtakkal kapesolatban minden esetben ki kell kémitik kezelorvosuk véle- ményét. A knyv nem helyettesiti az orvosi kezelést vagy tandcs- adast! A kényvben kézilt informaciék nem haszndlhatok fel a felel6s- ség dthiritésaira, A szerz6 célja az volt, hogy dj informacidkkal Issa el mindazo- kat, akik tbbet kivinnak tenni a sajét egészségtikért a modern tu- domény eredményeinek ismeretében, Segitséget kivéntam nydjta a déntés szabadsigahoz. A dontés szabadséga azonban mindig egyiitt kell, hogy jdrjon a sajét déntésért vallalt felelosséggel! En nem donthetek senki helyett. Azt vallom, hogy az egészség csak a személy odaad6 igyekezeté- vel, és az Snmagéért tOrténd teljes felel6sségvallaléson keresztil érhet el. A kinyy a felelésséget felvallalé embereknek irédott. uKET FONTOS MEGJEGYZES Nem témadom, nem kritizilom az orvosokat, ez a kényvb6l ki is deriil. Tadom, hogy a télnyoms tSbbségik észintén segiteni akar. Kéatiik éltem, ezt kittam, ezt tapasztaltam, A kényy az 6 szimukra is megmutatja azt a vilégot, amit bizo- nyos gazdasigi-politikai erdk el6Iik is megprobaltak elrejteni ‘A modern twdominy etedményeinek alkalmazésval 6k is jobban fogjak tudni vépezni a munkajukat. Tébb sikertik lesz, mindannyi- unk Grdmeére Lehetetten volt kikerlilal politika témakdrét, Teljesen dtszivi az eyesrsey. teriiletét, Vannuk politikus bardtaim, Tudom, hogy a tbbséeuk azért valusstoltu evi a pilyat, mert ~ mint az orvosok is tiny érzi, tchet valanit ay emberekért, Remélem, a kinyvvel sike- wil nom az 6 munkajukat is. me 12 AZ OLVASASI SEGEDLETROL Igyekeztem Gay megimni a kinyvet, hogy ne legyen benne till sok idegen s26, vagy orvosi szakkifejezés, hogy ne legyen til tudomé- nyos. Van egy érdekes jelenség. Amikor valaki olyan sz6val talélkozik olvasés kézben, amelynek a jelentése nem, vagy nem teljesen vilé- 208 a szdimaira, akkor elakadhat, vagy problémai leheinek a tovabbi olvasissal, Lehet, hogy esak egyszerten nem érdekli annyira a Kony, mint eddig. Ennek oka lehet az, hogy dilépett egy ilyen s26t A srbvegben el6fordulé és *-gal jeldlt szavakrol (pl. AMA*) to- vabbi leirds taldlhats a kinyv végén lév6 olvasisi segédletben. Ezek segitik a teljes megértést, haszndilja bdtran, J6 olvasdst, j6 szdrakozast kivanok. 13ELSO KONYV VALAMI BUZLIK A tudomény emberének nemesak az a feladata, hogy megbirk 26k a tudoményokkal, amelyeknek az ember a térgya, hanem — és ez mér sokkal nehezebb dolog — ré is kell vennie a vildgot, hogy sefvlelie meg azt, amit 6 felfedezett. Ha ezt a vallalkozdst nem korondzza siker, az ember nmagdt fogia elpusztitani a féliton megrekedt okosséigaval.” Bertrand Russel 151. fejezet Valasziton - Muszaj dénteniink Miért étiink fele annyi ideig, mint lehetne? Miben szabad meghalni? “Mi okozza?” helyett ,Minek a hidnya okozza?” A nagy valaszok mindig til egyszertiek” A , hihetetlen” csapddja ~ ne essen bele! Hat millidrd dontés kell csupén ‘Taldn nines is olyan ember, akit ne foglalkoztatndnak ezek a kér~ dések: meddig fogok élni? Meddig tervezhetek? Mennyi id6 all arendelkezésemre? Meddig maradok egészséges? ‘Tudnia kell, hogy a legtbb emlés vérhats élettartama a néveke- déséhez szllkséges idének kb. hatszorosa. Egy Allat, amelyik 10 évig novekszik, varhatéan kb. 60 évet él majd. ‘Ac ember névekedése 20 éves kora kéritl fejezédik be. Ez kiilon- biiz6 a néknél és a férfiakndl, de az els6 durva szémitéshoz megfe- lel cz a megkézelités. ‘Hatszor huisz, az egyent6 szdihiész! Ehhez képest siralmasan ala sony, amit az ember ma virhats életiartamként egyéltalin remél- ni mer. On hiny évvel szdmol? Legyen dszinte Snmagéhoz! ‘Vannak népesoportok, ahol egydltaldn nem ritkasdg a 100 év ki- rili, egészséges, aktiv,j6 Allapoti ember, Tudja, az eben a furcsa, hogy ez.a normals. Mi, akik eleve kevesebbet reméliink, igy mutogatunk ezekre az emberekre, mint valamiféle esodabogarakra. MI VAGYUNK A CSODABOGARAK a csupan harom-négy szeres élettartamunkkal a hatszoros helyett; a 60-80 éviinkkel! A betegségeinkkel*! Persze, nem csak az élettartam szimit. Av is 16 fontos, hogy az ember egészséges* legyen. Betegeskedve akér nydig is Iehet a hosszt élet. Kell, hogy legyen ré magyardzat, miért éliink szinte csak feleany- nyi, j6 esetben kétharmadnyi ideig, mint Ichetne, és miért beteges- kediink! ‘Az emberiség egészségi dllapota hanyatléban van. Mindegy, mit probalnak elhitetni a statisztikak. Ha egyszerGen koriilnéz, kithatja. A sajit szemének higgyen! Egy embernek ~ normdlisan — élete végtig alapvetéen egésasé- gesnek kellene maradnia. Az elfogadhaté az lenne, ha a nagyon idés emberek (tigy 100 év kiriil, vagy afelett) természetes haldllal halndnak meg. & természetes haldlt a népnyely ,.végelgyengillés- nek” nevezi. Ez azt jelenti, hogy a test elhaszndlédott, elkopott ~ mint a nagyon sok kilométert futott aut6 -, é mar alkalmatlan arra, hogy tovébb szolgaljon minket. Ebbe belefér az, ha egy nagyon idés ember a hakila el6tt révid ideig betegeskedik Viszont egydiltalén nem fogadhats el az, hogy az emberek évtiz deken at nydglédnek, szenvednek betegségekt6l, és id6 el6tt tnk- remegy a testik, Az embernek egészségesen kellene meghalnia, ahogyan régen a nagyon idés emberek este lefekiidtek, és reggel mar nem ébredtek fel. Teljesen elfogadhatatlan, és nagyon ritka esetnek kellene ten- nie annak, hogy valaki betegséghen hal meg. Ma sajnos nem ez helyzet. ‘Az Amerikai Orvosok Szavetségének hivatalos, tudomiinyos lap- ja, a JAMA® szerint az USA-ban évente kézel 750 ezer ember hal meg sziv-érrendszeri betegségek, {bb mint $00 ezer rik, kb. 150 ezer agyi vérkeringési zavarok, kb, 100 ezer tiidbetegségck, kb. 90 ezer balesetek, 17kb. 75 ezer tiiddgyulladés, és tb mint 50 ezer cukorbetegség kévetkeztében, Altal sati-hosszti betegeskedést kévelGen és id6 clétt. hosz- Ez a balesetek nélkiil is bb mint egymillid-hatszazezer ember minden évben! Ez elfogadhatatlan, Nem taldl olyan orvost, aki ki merné jelenteni Onnek, hogy a hi- vatalosan elfogadott médszerekkel meg tudja gyégyitani, mondjuk a lista é1én 4116 hérom betegséget. Olyat sem sokat taldl, aki meg tudja mondani Gnnek, mit kell tennie ahhoz, hogy meg tudja el6z- ni ezeket. A hivatalos orvostudomédny csak a tiineteket kezeli, nem jutott el ‘oda, hogy megtabilja a val6di okokat! A statisztikak nem javulnak. S6u! Ha egy hidépité mémok hidjai nem birjék a tervezett terhelést, ha egy épitész. hazai sorban megrogynak, meg kell talilnia: ,niért!?”. Ha nem taldlja meg a valédi vdlaszt, tudnia kell, hogy rossz irdny- ban kereste. Nem torédhet bele! Nem mondhatja azt, hogy a hidak mir csak ilyenek. Nem mondhatja, hogy a hézak valamiféle isme- retlen okbél megrogynak, de majd dsszetartjuk Gket beton-injek- ciékkal, Példaul az ember évszizacokon at hidba kereste egy gyilkos kér, a skorbut* okat, Tengerészbetegségnek hivték. Sok szizezer ember halt meg skorbutban a hosszii hajéutak sorén, Mindenféle titokza- tos kivilt6 okok utén kutattak, Nem taldlték. Nem csoda, hiszen a vallasz. ttl egyszerd volt. Nem valami okozzal VALAMINEK A HIANYA OKOZZA! Ami hiényzott, az a C-vitamin*. Vitaminhi- dnyban meg lehet halni! Akér nagyon révid id6 alatt is. Térténet- irdk szerint Anglia tengeri nagyhatalomma valsdhoz nagymérték- ben hozzdjérult az, hogy elkezdték elldini a legénységet citrustélék- kel a hossz0 titra, A citrusfélék sok C-vitamint tartalmaznak. 18 Van egy orvos, Dr. Matthias Rath-nak hivjak. 6 is a hagyomdnyos titon indult el, a sziv- és érrendszeri betegségek okait kutatva, Azi kereste, mi okozza ezeket: vajon tényleg a koleszterin®, vagy vala- mi mas? Majd felismerte, hogy rossz az irény. Volt bitorsdga és ele- gend6 kitartisa ahhoz, hogy elinduljon a mdsik irényba. Igaza lett. Elképesaté felfedezéseket eredményezett ez a kutatés, a helyes irény. Az emberiséget fenyegeté, gydtré leggyakoribb betegségeket VALAMINEK A HIANYA OKOZZA! Ezek a skorbuthoz hason- lan HIANYBETEGSEGER*, legalabbis ami a testi oldalt illeti. A lelki dsszetev6 is nagyon fontos a betegségek keletkezésénél, de most a testi okokra dsszpontositunk, Ha pedig a testi okok kéziil a .Walaminck a hidnya” ll az élen, az azt is jelenti, hogy ez kinnyd- szerrel megelézhet6. Ha nines hidny, nincs betegség! Ezzel egycsapasra megnyiltak a kapuk egy uj, egészségesebb, hosszabb élet megteremtése felé. A teljes egészség és a hosszti élet igy széles tomegek kinesévé valhat. A nagy vélaszok mindig ,,tiil egyszerit” ek. Ahhoz, hogy ezek a felfedezések széles korben elterjedhessenek, és valdban haszndlatba is vegy¢k ket, nem kevesebb, mint hat mil- liérd déntésre van sziikség! Az egészség ugyanis ezen az tj titon esak egyénileg érheté el! A hidnyt csak On tudja pétolni. Meglitja, pofon egyszerii Ezért létfontossdgd, hogy minden ember hozzdjuthasson a kényvben leirt tényekhez, adatokhoz, amelyek birtokaban meg tud- ja hozni a sajat diintését, melyik iranyba indul. A kényv tovabbi részeiben meg fogja létni: sokkal tibet tud ten- ni dnmagdért, mint eddig gondolta vagy remélte. Ez a konyv sajnos nem segit azokon, akik teljesen masokt6l var- jak a megoldast. Csak azoknak az embereknek tudunk segiteni, akik hajlandéak sajdt maguk is tenni valamit Gnmagukért. Csak Onnek tudunk segiteni! 19Lehet azonban egy akadély. Amikor az ember , til egyszerti” vi laszt kap, gyakran elkezd dolgozni benne a kisbrdég. A kisérdig, gonoszkodni kezd: ‘Ha ilyen egyszerd, akkor miért nem terjed el nagyon gyorsan?” ,Olyan sokan kutatték ezt a terilletet évtizedeken at, nehogy mar csak tigy megoldja valaki, ez nem hihet6!” Mint pont ez a fick6 jonne ré a megolddsra!” Csak nem azt akarod mondani, hogy ...?” Ahhoz, hogy teljes képe legyen ezen a teriileten, el kell olvasnia akivetkez6 fejezeteket. A ,Gyilkos ostobas4g” megmutatja, mi az egyik oka annak, hogy mindezekrdl eddig nem tudott. A ,Cenziirézott egészség” fe- Jezet megismerteti azokkal az erdkkel, akik nem is szeretnék, hogy a sajat kezébe vegye az egészsége irdnyitasat. NE ESSEN BELE A ,,HIHETETLEN” CSAPDAJABA! Vizs- gilja meg a tényeket, bizonyitékokat, A kényv el fogja létni elegendé informaciéval ahhoz, hogy j6zan déntést hozhasson. Most pedig ismerkedjen meg korunk egyik Iegnagyobb tudésé- val, Dr. Matthias Rath-tal. Nézzik meg, mit mond 6 maga az it- jarl és feliedezéseirdl. wEn a sztv- és érrendszeri betegségek okainak hagyomdnyos ku- tatésdval kezdtem, Akkoriban tigy gondoltuk, hogy a magas kolesz- terinszint® a szivroham és az agyvérzés legf6bb oka. Az orvosoknak = a koleszterinesokkent6 gydgyszerek gydrtdinak hatdséra — azt mondtik, hogy a magas koleszterinszint kérosttja az érfalakat, e: dltal azok megvastagodnak és végiil elzdrédnak, s ennek kévetkez ménye a szivroham és az agyvérzés. Ma mar tudjuk, hogy ez nem volt tbb, mint a gydgyszeripar egyik marketingétlete*. Ha a ma- gas koleszterin kdrositané az érfalakat, annak ezt mindeniitt meg kellene tennie az érrendszer egészén, Ez a rendszer fgy mindeniitt 20 ledrédna, nem csak a szivben vagy az agyban, Mas szavakkal, ki kellene alakutnia orrinfarktusnak, fil-, térd-, kOnyok- 63 wjjinfark- tusnak, vagy a test barmely més szerve infarktusos* megbetegedé- sének is. Nyilvénvalé azonban, hogy nem e: a helyzet.” Lathatja: elésziir 6 is azt vi sehova. rsgilta: MI OKOZZA? Nem is jutott in felfigyeltem arra, hogy a sziv- és érrendszeri betegségek lényegében ismeretlenek az dllatok kézétt, mikdzhen az embereknél ez a vezetd haldlok. A kivetkez6 felfedezés ditdrést jelentett a ter- miészetes egészség terén az egész vildgon: az dllatok sajdt testiik- ben maguk allitidk el6 a C-vitamint*, amire sziikség van a testitk és érrendszeriik ellendllé-képességét erdstt6 molekuldknak, az tigy nevezeit kollagéneknek* az eldilitdsdhoz. Minél tab a C-vitamin, anndil t6bb a kollagén, andl stabilabbak az éifalak, és andl kev sebb a szfvroham. Az dllatok azért kapnak igen ritkén szivroha- mot, mert testitkben elegendé mennyiségben dillitanak elé C-vita- mint. Mi, emberek ebb6l a vitaminbét* egyetlen molekuldt sem t- dunk el6allttani, réadésul gyakori, hogy étrendiink til kevés vitamint tartalmaz, ezért érrendszeriink meggyengill és kialakulnak a lerakédasok. Ezek a lerakédasok elsdsorban azokon a teriileteken jonnek létre, ahol az érfalak mechanikus megterhelésnek is ki van- nak téve, igy hat példdul a sztv pumpaldsa a koszorierekre.” Ezek kulcsfontossiigt felismerések. Az erek kirosod:ésa vitamin- higny kévetkezménye. A kérosodott érfalba mar val6ban lerak6dik a koleszterin. De az elsé a vitaminhidny miatti kérosodés. A ko- leszterincsikkent6 diétak & gydgyszerek nem kezelik a vitaminhi- ny probléméjét, sét, sok esetben még stilyosbitjak is azt. Hogy ho- gyan, azt késGbb megtudja. A kevés koleszterin nem oldja meg a helyzetet. A megfelelé mennyiségd vitamin és egyéb mikrotépa- nyag* bevitele dvja meg az ereket a kérosodastl. 2Ez a felfederé esak arra ad magyar. rohamot, hanem arra is, hogy az emberek miért sorozat azért volt annyira meggy6z6, mert nem- uot, hogy az dllatok miért nem kapnak sinfarrktu hap- nak, és nem orrinfarktust. 1dbkézben ezeket a drémai eredménye- ket kutatési adatok és Klinikai vizsgdlatok minden kétséget kizdéréan megerdsitették. igy azok a tudoményos felfedezések, amelyekben részem leherett, képezick a legfontosabb okot, amiért ethagytam a hagyoményos kuatas teriiletés, és azok felé a molekutdk felé forduliam, amelyek a leghaiékonyabban akadélyozzdk meg, illetve gyégylijak a ma hetegségeit — azok felé a molekuldk felé, amelyeket a természet maga alkot meg, és amelyek sctikségesek a sejtek* optimdlis miiko- esther. A szlv- és érrendszeri betegségekhez vezet6 kértilmények felfede- ése, dzaz a szivroham és az agyvérzés okainak feltdrdsa exak a kezdet volt. Mitttdn megértettem, hogy testiink sejtmillidinak mii- kidéschez — egyfajta biolégiai tizemanyagként ~ vitaminokra*, dsvanyi anyagokra*, bizonyos aminosavakra* és nyomelemekre* van szitksége, nyilvdnvaldvé vélt, hogy ennek a uddsnak az alkal- ddval nemesak a koszoriterek* meghetegedései és a szivroham akaddlyozhatok meg, hanem a ma még gyakori hetegségek kbzill sok més is. Az elmiilt években kutatdintézetem — egyiittmatkédve mds tudésokkal és orvosokkal szerte a vildgon ~ minden kétséget kizdréan megdllapttotta, hogy az aldbbi betegségek elsésorban a mikrotépanyagok (vitaminok, dsvanyi anyagok sth.) hosszti tdvii hiénya miatt jonnek létre. Ha ezekbdl a mikrotépanyagokbdl ~ ikdsos étrendiinkben, akér tigy, hogy étrend-kiegészitOket* fogyasztunk ~ optimdilis mennyiséget vesziink magunkhoz, az aldb- bi dllapotok nagyrészt megelézhetdek: magas vérnyomds (amit az érfalak sejemillidiban a hosszit ideig fennallé mikrotépanyag-hidiny okoz), szivelégtelenség (a szivizomsejtek millidinak mikro- tdpanyag-hidnya), valamint a szfvritmuszavar, a diabetikus® ere. detit keringési problémdk, s6t mas kdros elvaltozdsok is." akér 22 It a nagy vélasz! Bz a helyes irdny! Ha p6tolja az ember a hid- nyokat, Iétrejon a javulds. Ha nines hidny, megérizhet6 az egész ség, Ki sem alakul a hidnybetegség. Tobb mint elég bizonyiték van arra, hogy megtaldltuk a j6 megoldast. Ennyire egyszert lene? Szinte hihetetlen! Orvosok, kutat6k szdzai tdmasctjdk ald a legszigortibb tudomd- nyos eldirdsoknak megfeleléen elvégcett kisérletekkel, hogy Rath doktornak igaza van! Tengernyi bizonyiték sz6l az egészségi problémdk HIANYBETEGSEG természete mellett, Az irodalom- jegyzékben rengeteg olyan orvosi cikket talilhat, amelyek ezt iga- zoljk. A teljes 13. fejezet csak err6l sz6l. Mar esak két er6 jelenthet akadélyt. Az egyik a benniink Iév6 kisérddg, al suk azt, ami a szemiink el6tt van, A mésik egy tudatos cenziira, elnyomis Iehetne ezen a terileten, amelyik nem szeretné szabadnak litni az embereket. Ez is miki- dik. Van cenztira. Nem is akérmilyen. em engedi, hogy meghis- KEDVES BARATOM! LEHET, HOGY HULYET CSINAL- TAK BELOLUNK? 232. fejezet Gyilkos ostobasag — Avagy mi a baj az ijdonsaggal »Médglyéra vele!” »-Riigjuk ki!” Nem vagyok hajlandé kezet mosni!” z ember bolond!” Hogyan lesznek ,elmebetegekb6!" hOsbk? nLevegénél nehezebb tdrgy nem repiilhet!” Az ditalam is nagyon nagyrabeesilt Dr. Rath idézi egy tudéstél a kévetkez6 sorokat: ij felfedezések hdrom fazison mennek dit: eldszdr kinevetik, médsodszor keményen ellenzik azokat, végiil azonban mdr nyilvén- valdnak tartjdk.” Az emberiség trténelme sok-sok példdval témasztja ala a fenti megallapitast. A benniink lévé kisordég azt probdlja elhitetni ve- link, hogy nines sziikség véltozdsra, nines. sziikség. tjdonsdgra. Minden kor embere gy vélte, hogy az 6 kora a ,modern kor”. A miiltra kénnyd rdnézni, a jelent néha nehéz egy kicsit tavolabbrél, elfogulatlanul szemléini. Mivel éppen azt tartjuk modern kornak, amiben éliink, hajlamosak lehetiink idegenkedni az djdonsdgoktsl. ime, néhany példa arra, hogyan akadalyozta az Gj dolgok elterjedé- sét a kisdrdég ostobasig: Semmelweis Igndcot ma az ,anyak megmentéjcként” tiszteljik. Valéban az. Semmelweis nem tudott belenyugodni abba, hogy az 6 osztflydn sokkal t6bb édesanya betegszik meg és hal meg gyer- mekégyi lézban, mint mis osztélyokon. Azt kereste, mi lehet az el- térés oka. Eszrevette, hogy az 6 osztdlyéinak orvosai boncolast is végeznek, mig egy masik osztilyé — ahol kevesebb édesanya halt 24 ‘meg ~ nem. Akkoriban ~ ez ma mar hihetetlen — nem mostak kezet az orvosok a boncolis utin, és tigy vizsgalttk meg a gyermekdgyas asszonyokat. Ezzel — akaratlanul ~ 6k maguk okoztik sok-sok n6 hhabalat Semmelweis erészakkal ravette a kollégdit, hogy kl6ros vizben mossanak kezet. Az eredmények egycsapisra 61 igazoltak. Drasati- kusan lecsikkent a fert6zések & a kivetkezményes megbetegedé- sek szima. Semmelweis nem tudta megmagyardzni, pontosan miért t@rténik mindez, ,esak” a sz4mok igazolték, hogy nagyon fontos és hasznos, amit taldlt, Mellbevag6 értetlenséggel és érdek- telenséggel, s6t, ellenségességgel kellett szembenéznic. Kinigtdék az. dllasdbol. Tanitasat ginyoltak, ellenezték. Ki tudja, hiny asszonynak kellett még meghalnia, csak azért, mert ,til egyszerii” volt, amit megol- dasként javasolt. Hidba mutogatta a tényeket, szdmokat. Kézel negyed évszirad- dal a felismerését kévet6en egy Berlinben tartott nemzetkézi or- voskongresszuson testiiletileg elvetették ,,tudomdnytalan” tanitdsa- it. A nagy orvos nem tudta feldolgozni az éntetlenséget. Elméje meghaborodott, ime egy mésik sztori, a skorbutrél: 1600 és 1800 kiztt tdbb mint egymilli6 tengerész.halt meg skor- butban csupén a brit hajékon. A gyégymédra mér 1535-ben rétalalt egy Jaques Cartier nevi francia hajés. Télen, Amerikaban, a Szent Lérinc foly6 jégesapdaba ejtette a hajGit. 110 {6s tegénységéb6l 25 {6 mar meghalt skorbutban, és a tobbiek is olyan rossz Allapotban voltak, hogy csak vari tudték a halalt, Egy Oslakos indidn mutatta meg nekik a megoldést. Olyan italt készitett, amelybe fakérget és egy feny6féle tGleveleit keverte. fay ~ bir nem volt tudés ~ C-vitaminban gazdag ,gySgyszert” készi- (ett. A legénység dllapota gyorsan javult, Hazatértiik utin Cartier jelentette a trténteket. A hat6sdgok ter- mészetesen nem vették komolyan a ,,tudatlan vademberek boszor- 25kanyos gySgymédjat”, és semmiféle eldrelépés nem trtént. A skorbut — az ismert megoldas ellenére ~ még tdbb mint kéts7z 6vig szedte az aldozatait 1747-ban kerilttjra teritékre a téma. Egy John Lind nevi térti, aki egészségiigyi asszisztens volt a brit haditengerészetnél, felfe- dezte, hogy a citrom és a naranes leve enyhiti a skorbutot. 6 sem volt felkent tudés. Javasolta, hogy a brit hajék a hosszii utakra vi- gyenek magukkal citrusféléket. Mar ,csak” negyvennyole évnek kellett eltelnie, mire javaslatat a gyakorlathan is alkalmazni kezdlték. ‘Végiil is mindéssze 260 év telt el az6ta, hogy Cartier talilkozott az indidnnal! Hiny emberéletbe keriilt még a gyilkos ostobasig? Amikor az ember arra vért, hogy a ..hatdsiigok”, a ,hivatalos szervek” elfogadjék és timogassik az tijat, tobbnyire rossz.léra tett. A hivatalos diintés legtbbszir teljesen fliggetlen volt a tényekt6l, bizonyitékokt6l Exért minden korban egyéni mérlegelésre és déntésre van szitk- ség. A hivatalos tudominy nagyon sokszor, tal sokszor bizonyult mar a haladas kerékkét6jének. a Louis Pasteur sajat koriban hosszi ideig a vicclapok kedvelt té- dja volt. Guinyottak a tuddst, aki ,apro allatkakat lt” a mikro- sakép leneséi alatt. Ma az akkoriban ,nem VétezSnek” tatott apr Allatkak, a baktériumok ellen pasztirizélassal védekeziink, tartésitva az élelmiszereket. A médszer 6rzi Pasteur nevét. A himl6 elleni véd6oltis sziiléatyjat, William Jennert akkoriban még kéklernck*, sarlaténnak* mindsitették. Ma iinnepelt tudés. Le, 130 kérill Galenusnak menekiilnie Kellett Rémabél a mester~ ségesen felszitott népharag el6l. Ma szinte nines olyan orvosi anatémia* tankGnyv, amelyik ne hivatkozna alapvet6 felfedezéseire. 26 Andreas Vesatius sem jért jobban. Anatémiai felfedezéseit nem ismerték el, neki is el kellett hagynia az orszdgat. Szélhdmosnak, eretneknek* bélyegezték, Ma 6t is az orvostudominy nagyjai ‘koz6tt tartjake szdmon, William Harvey ,olyan ostobaségot” llitott, hogy a vért a sziv pumpilja az artéridkba*, és ezdiltal jon Iétre a vérkeringés. Valéban vérlézit6! Ugye? Ma mar minden kisiskolés megtanulja, hogy igy van. Hogyan nézne ma egy olyan emberre, aki megprébaind elmagyarézni On- nek, hogy ez nem igaz? Egy tjabb hires ,,sarlatn” Withelm C. Réntgen. Ot azzal vidol- tak, hogy a titokzatos sugaraival ki akarja kémlelni a hélészobak titkait ‘A maga koraban veszélyes talilménynak mindsftettsk a g6zmoz- donyt, és lelkesen cikkeztek a sziiguldas (kb. 30-40 km/6ra) e ségkrosit6 hatdsarél, Kolumbusct riltnck tartotték, mest azt Alitotta, hogy a Féld g&mbdlya és kérbe lehet hajézni. Szerencsére 6t sem sikerillt meg- alltani. Giordano Bruno méglyan végezte, mest megallapitotta, hogy a Fold nem a viligegyctem kézepe. Galileit haldlos gyn arra kényszeritették, hogy vonja vissza a tanitsat, amely szerint a Fold forog a Nap kériil és nem forditva. Ennyi példa taldn elég is lesz. Kiiln kényvet lehetne itni err6l atémérdl, Lord Kelvin, az Angol Kirilyi Tudomanyos Akadémia néhai elndke a mésik oldalon allt. 6 azt a fajta szaktekintélyt képviselte, 27akinek beosztaséndl fogva igaza kell, hogy legyen. Hires mondésa: »-Levegdnél nehezebb targy nem repiilhet” Ugy tGnik, nem dllta ki az idk probajat. Sajnos, a felel6s beosztas nem mindig jar annak a megértésével, hogy mekkora feleldsség és kételesség térsul hozzd Ez.a konyy kérdéseket fog felvetni. Vélaszokat is ad. Felmertil- het Onben: Elfogadjam? Elhiggyem? Szerenesére senkinek nem kell elhinnie semmit. Csupin a tudo- minyos bizony{tékokat kell elfogulatlanul megvizsgdlni, Pusztén a tények alapjén kell dénteni. Még egy tudés is fejet hajt a bizonyi- tékok elétt. Akkor is, ha kordbban mast gondolt. E61 tud6s. Biztosan lesz néhany nevetséges alak, aki ~ dacolva a tényekket és. bizonyitékokkal — kirmeszakadtdig fogia védeni a sajdt igazds é silletlenségeket fog dllitani, Ok a kisérdég rabjai. Nem szaimit, ‘nem kell réjuk figyelni. A kutya ugat, a karavén halad.” 3. fejezet Cenztrazott egészség — A betegség-ipar futészalagjan Nem tanulhatsz réla” »Majd mi megmondjuk, mi wdomdnytalan és mi sarlaténsdg” Rockefeller még nem elég gazdag? Hogyan igazitotak az orvosképzést a betegség-ipar céljaihoz ‘Tail sok érthetetlen dologgal kellett szembenéznem, amikor még gyakorl6 orvos voltam, ‘A 90-¢s évek elején sziilész-ndgydgydszként dolgoztam. Beosz- tottak a klinika onkol6gia osztélyara. Nap, mint nap rékos betegek- kel taldlkoztam, Siralmasnak taldltam, milyen keveset tudunk segf- teni. Ugy éreztem, szinjétékot jétszunk. Mi, orvosok, és a betegek is, Nem voltunk 6szinték. Sem Gnmagunkhoz, sem egymdshoz. ‘Tudtuk, hogy nem sok esély van a gyégyulisra. Onmagunkat és a betegeket is biztatva paskolgattuk a keziiket. ,Minden rendben lesz". ,Szépen megcsindljuk a mGtétet, utina egy kis sugirkezelés, és szépen meg fog gydgyulni". A folyosén a hozzétartozdknak mést mondtunk. Imédtam olvasni. Szép, sok kOtetes kinyvtéram volt. Kénnyen elesabultam a knyvesboltokban, és gyakran teleszedtem a beva- sérlékosarat. Egyszer a kezembe akadt egy kényv. Beata Bishop frta, az volt a cime, hogy ,.Ideje a gySgyitésnak”. Beata — akivel késObb személyesen is megismerkedtem — valaha a rak egyik legagresszivebb formajaban szenvedett. Rosszindulaté festékes anyajegy rékban, orvosi nevén melanoma malignumban, amely gyakran egy-mésfél év alatt elviszi a betegeket. 29En Beataval tébb mint 15 évvel azutén talilkoztam, hogy kézil- ték vele a diagnézist. Kivélé egészségnek drvendett, energikus, szeretetre és csodilatra mélt6 volt. Oa Gerson diétat* vilasztotta, mint utols6 lehet6séget, amikor az. orvosai mar teljesen lemondtak réla. A médszert kifejleszt6 Dr. Max Gerson orvos volt. Megszereztem a kényvét, amelyben tébb tucat gydgyult esetr6l fr, orvosi_ médszerekkel, vizsgdlatokkal timasztva ald a teljes gyégyulast. Gydgyult esetek! Erti?! Akkor még nem értetiem, nem tudiam felfogni, miért nem hal- lottam errél a médszerrél az egyetemen. Miért egy kinyvesbolt- ban kell megtudnom, hogy van ityen lehetdség? Miért? Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam az tj utak, az tin. alter- nativ® lehetdségek feltérképezéssbe. Rengeteg olyan médszert is- mertem meg, amelyekr6l semmit sem tanultam a hat éy alatt, mint orvostanhallgat6, és amelyekkel figyelemreméls eredményeket le- het elémi, Megbardtkoztam a digtaterdpidkkal*, az akupunktiré- valt, a homeopatidval®, és egyéb altemativ médszerekkel is. Meg- vizsgaltam a hatékonysagukat. Sokszor messze jobb volt, mint az 4ltalam ismert hivatalos médszereké. Ezekre a szokvanyos orvosi reakci6é akkoriban az volt, hogy tu- doménytalanok. Kéklerség, sarlaténség. Olyanok mondték, akik nem mélyedtek e] benniik. Akkor még azt hittem, hogy csak a korlétoltsdg és egy kUilinis szakmai g6g okozza azt, hogy a nem hivatalos, de hatékony méd- szerek nem foglalhatjak el az Gket megilleté helyet a gyégyitasban. TdGkizben az élet més teriiletén kezdtem dolgozni, abbahagytam a gyOgyitdst. Egy orvos azonban a szive mélyén mindig orvos ma- rad, foglalkozzon bérmivel. Masfél-két évvel ezelétt egy bardtom hivta fel a figyelmem egy kéinyvre. Edward G. Griffin frta, cfime: World Without Cancer, ma- gyarul A vilég rk nélkiil”, Récsaptam. A kOnyy fantasztikus. Mindenkinek szivbél ajanlom. 30 Griffin arr6l hires, hogy a kényveit hatalmas kutat6munkaval ké- sziti el6, & mindent bizonyftani tud, amit lefrt. Arr6l is hires, hogy rendszeresen kényes témakat vilaszt, Sokszor megeibdlta mar az, alv6 oroszlan bajuszat. Elképesztéen bator ember. Eza kinyve két témér6l sz6l. Az egyik az, hogy a rettegett rik az ceyik legegyszertibb betegsép. Hidnybetegség. Nem valami okoz- 2a, hanem a mai kor emberének taplalkozdsab6l hidnyzé dolgok okozzdk. Hidnybetegség. Til egyszert. A masik téma, amivel foglalkozik, annak az aljas Osszeeskiivés- nek a leleplezése, amely elsiillyesztette, illegélissa tette a rik keze- lésének a hivatalosan elismert médszereknél hatékonyabb, termé- szetes médjit, Visszads egészen a gydkerckig, Néhany beszédes fejezetcim a kinyvb6l — Kornupcié és becstelenség a gyégyszerkutatésban — A Rockefellerek befolyasa a gyégyszeriparban és a nemzetké- zi politikaban A gy6gyszeripari kartell befolydsa az Egyesiilt Allamok orvosi egyetemein — Az orvostanhallgaték gyégyszerkézpontti képzése iként tamadja a kormany a kiilonleges tdpanyag- és minipart ~ Az FDA* kettés mércéjének vi talmatlan, gyégyszernek nem minéstilé készitményeket, tsbbek kézt vitaminokat és étrend-kiegészitéket stijtanak a mérgeknél és a veszélyes gySgyszereknél stilyosabb korlatozdssal. —Parhuzam a biol6giai és a politikai rék kOzott; a Iehetdség mindketté egyiittes legyézésére. A fejezetcimek érzékeltetik, mirél 261 a kényy. Remélem, hama- rosan megjelenik. 31Ha dttekintjik az orvoslis trténetét, érdekes dolgokta bukka- nunk, Tudnia kell, hogy kb. 100 évvel ezelott a gySgyitassal foglal kozOknak esak kevesebb, mint egyharmada volt tin. allopata orvos. Allopata: aki a tiinetek elfojtasival ,gydgyit". Nem a fjdalom okét saiinteti meg, hanem féjdalomesillapitot rendel. Nem az idegess feszilltség okét kezeli, hanem nyugtatst ad. Nem az dlmatlanség hatterét kutatja, altat6val intézi el a problémdt. Az érelmeszesedés okdnak megkeresése helyett eret cserél. A mai kor hivatalos orvos- tudoménya allopata, ‘A masik vonal a homeopata gondolkodés. Itt az okokat keressk. ‘A valédi okokat. A bajok gyékerét. 100 éve a gybgyitassal foglal- koz6k kb. kétharmada homeopata szemiéletti volt. Az arény meg- fordulisdiban nagy szerepet jétszott az, hogy az allopata orvasokat szivetségbe témiritette az AMA* (az Amerikai Orvosok SzGvetsé- ge), mig.a homeopatsék magényos farkasok maradtak, nem szerve- zédtek csoportté, Nem tudtak kézisen hangot adni a sikereiknek, nem Képviselték Osszefogott erdkkel az érdekeiket. Nem cxoda, hogy egy szervezett csoporttal szemben az elszigetelt egyének ku- darcot vallottak, Ma is az allopaték vannak jobban megszervezve. Van néhény alapvet6 ellentmondas a gydgyitis fejlédésének te- riileién, Sok sikert konyvelhet el azokndl a betegségeknél, ahol fel- ismerték, hogy nem valami okozza, hanem ellenkezGleg, valami- nek a hidnya okozza. Néhdny ezek kézill: Angolkér* ~ D-vitamin hiény Farkasvaks4g* — A-vitamin hidny Skorbut* ~ C-vitamin higny ‘Vészes vérszegénység* ~ B12-vitamin hidny Pellagra* ~ B3-vitamin hiény Beriberi* — B1-vitamin hidny Ezek a val6di ok felismerését, és a vitaminnal tortén6 kezelést megelézécn stilyos betegségnek szémitottak. Tébb kézilitk halélos volt. A vitaminterdpia azonban Kitvanyos sikert hozott. A kutatdéso- 32 kat ki kellett volna terjeszteni a vitaminhidnyok mélyebb megis- merésének iranydba. Az orvostudomdny mégsem ebbe az irdnyba Seiliidiu, Miért? Az 1900-as évek elején a Rockefellerek és mas érdlekesoportok beléptek a gySgyitas terilletére, mint befcktet6k. Olajuk, vegyiparuk volt. Ki kellett talsini, hogyan lehet még tb pénzi csindlni. Gyégyszert, vegyi anyagokat kell eladni, Ehhez csu- pan az orvosképeést kellett a kivinatos irdnyba atalakitani, Griffin fgy fr err 1910 eldit az orvostudomdinyi gyakorlat biven hagyott maga etn kivéinnivaldkat esillt Allamokban. Az orvasi diploma levelez6 titon vagy kiegészii6 oktatds keretében, nem me gfelelden felszereit orvosi iskolakban is beszerezheté volt. A térsadalom el6itéleteket tdpldlt az orvosi hivatéssal szemben, és a valtozds el6jelei mar érezhetdek voltak. ‘Az Amerikai Orvosi Scovetség (AMA), etkezdte megtisztitani a sajét szervezetét. Megalapitotta az Orvostudoményi Oktatési Tandes nevit szervét, amelynek célja az orvoské} szintt felmérése, illerve a képzés fejlesziésére alkotou konkrét ja- vaslatok kidolgozdsa volt. 1908-ra azonban nehézségeik témad- tak a bizottsdgbeli nézetktilénbségek és a gyenge anyagi hduér miatt, Ez volt az a ~ zsdkutcdnak tind — szituécid, amelyben a Rockefeller-Carnegic ivetség brillid tratégiaval és tokéletes idézitéssel fellépett. Henry S. Pritchett, a Carnegie Alapitvany elndke megkereste az AMA-t, és felajénlota, hogy diveszik az egész tervezetet. Az AMA Orvostudoményi Oktatdsi Tandesa 1908. decemberéhen New Yorkban tartow iilésének réscletei hiien adjak vissza a torténteket: “Egy Srakor féthivatalos térgyaldst folytatunk Pritchett elnok lirral és Abraham Flexner iirral a Carnegie Alaptivanyi6l, Pritchett ir levelében mér kordbbban kifejezte, hogy az Alapitviny 33hajlands egyiitimidkédni az Orvostudoményi Oktatési Tandccsal cgdldsdban. Most azt is bejelentette, hogy iny tervei kOzott szerepel »s szakma: a jog, az orvostudomény és a tealdgia® felillvizsgdlata, Pritchett egyetér- ett a Tandcs tagjainak azzal a kordbbi véleményével, hogy bar az Alapitvéiny munkéjat alapvetéen a Tandcs vizsgalatai hataro: zak meg, a részrehajldssal kapesolatos, scokvényos tiltakozdsok megelOzésének érdekében nem tennének réla tb emlitést a Ta- ndcs jelentésében, mint bdrhol mashol. Eppen ezért a jelentést partatlannak tekintenék, és széleskaril nyilvénossdgot kapna. Ez nagy szerepet jdtszana a pozitiy kézvélemény kialakitdsdban is" sez Rockefeller és Carnegie azonnal elkezdtek dolldrmilliékat fek- tetni azokba az iskolikba, amelyek elfogadtak az iranyitdsukat. Azokt6i pedig, amelyek erre nem voltak hajlandéak, megvontdk a témogatdsukat, igy azok elkeriithetetleniil tnkrementek, hiszen nem birték a versenyt a j6l felszerelt, t6keer6s iskolékkal szem- ben. 1905-ben még szdzhatvan iskola miikédétt. 1927-re a szdmuk mindéssze nyolevanra csdkkent. A ténkrement intézmények nagy része gyengén teljestteit, de nem a mindségi oktatds volt a témo- gatds egyetlen meghatdrozd kivetelménye. Az elsddleges mérce az volt, hogy az iskola igazgatdsa és tanszékei hajlandéak-e elfogadni a tantervek gydgyszerkutatésra vonatkozé részét. A hefektetett pénz (és a nem ethanyagothas nyereség) ezen az tion dramlott vissza az ,,adomdnyozokh 1910 61a az alapttvényok tobb mint egy millidrd dotlért ,,fektet- tek be” Amerika orvostudoményi egyetemeibe. A karok tagjainak Kozel fele mira az alapitvanyi ,,kutaudsi” adomdnyokbol sz jovedelmének egy részét, és tbh mint tizenhat szézalékuk teljesen ebbOl a forrésbél tartja fenn magér. Joseph C. Hinsley A magénalapitvanyok szerepe a modem orvoslis fejlédésében cimé mérvadé cikkében dttekinti ennek a 34 novekvé hatésnak a menetét: felsorolja azokat az orvosképz6 fels6- oktatasi intézményeket, amelyekben az alapitvnyi t6ke mar korin jelentds befolyasra tett szert: A Johns Hopkins Medical School, A St. Lousi-i Washington Egyetem, Yale, Chicago Egyetem, Towa Egyetem, Colorado Egyetem, Oregon Egyetem, Virginia Egyetem, Georgia Cincinatti Egyetem, Howard Egyetem, Meharry Orvosi Iskola, Harvard, Vanderbilt, Columbia, Comell, Tulane, Westen Reserve, Rochester, Duke, Emory nevé felsGoktatasi intézmények, és a New Yorki-i Memorial Hospital. Feltétleniil meg kell még emliteni Northwestern, Kansas, és Rochester orvosi iskoldit, mivel mindegyik jelent6s tamogatist ka- pott vagy a Rockefeller vagyonbél, vagy attél a Kizjéléti Alaptél (Commonwealth Fund), amely szorosan igazodott a Rockefeller ér- dekekhez, Edward Griffin fgy dsszegzi a hatalomdtvétel hatdsét: Exért torténhetett, hogy az orvostudomdny’ iskoldk tandri karai mara egy kiilonleges emberfajtit képviselnek. Kivélasztésukkor 35és képzésiikkor is olyan tandrokat kerestek, akik mind alkatilag, ‘mind pedig kiilonleges érdekI6aési teriletik miaut alkalmasak a kutatéi munkéra, kiilénés tekintettel a gydgyszerkutatésra. Ezért alakult tigy, hogy mara az orvostudoményi karok tandrai nem csupdn sajdt meggy ik, hanem a beléjiik nevelt szellemiség miatt is act a gydgyszerkdzpontisdgot tamogatjak, amely az egés: amerikai orvostudoményi meghatdrozza. A dolgok irénidja az, hogy a tandrok (tanitvanyaikkal egyiit) tdvolrél sincsenek azzal tisztdban, hogy csupdn egy jél megfon- tolt, kereskedelmi indokok vezérelte kivélasztési folyamat ter- mékei. Mivel ett6l a tényt6l gondosan elszigetelték dket, kevesen képesek elfogadni az eldttiik feltért nyilvdnvald igazsdgor, hiszen ennek elismerése szakmai biiszkeségiiket sértené. Altalanossés ban véve, minél mélyebben meriil valaki az orvostucomdnyba, és minél (bb id6t 161 et eben a szervezetben, andl nehezebben 16r ki a korldtai kéziil. Egyszeritbb szavakkal ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az utolsé ismerésiink, aki elfogadja ennek a tanulmdnynak a tényeit, pont az orvosunk lesz.” Dr. David L. Edsall egy id6ben a Harvard Medical School dékin- Jat volt. A kovetkez6 nyilatkozatot tette: Egy ideig a gyégyszertan és. a gydgyszeres kezeléstan profes:- scora voltam, és tapasztatatbél tudom, hogy a hallgatok éltalam és a tobbi professzor dital is szdmtalan gydgyszer megtanuldsra voltak kételezve, amelyek kéziil sok értéktelen, sok haszontalan, néhdny pedig feltehetéleg még kéros is volt... A haligatdknak majdnem minden térgyat parhuzamosan, az egyetem ugyanazon szakaszdban, ugyanolyan sorrendben kellett felvennitik. Ez akko~ ra anyag elsajdtitdsdval jért, hogy csak keveseknek sikeriithetett (a fiiggetlen érdekIddés szellemében) barmelyik térgyat is mé- lyebben megismeri. Egy kisebb felmérés azt mutatja, hogy ebben az orszdghan az dsszes egyetemi oktatdsi forma kéziil az orvost Karok hallgatéi rendetkeznek a legkevesebb intellektudlis sca- badsdiggal”. 36 Még néhany gondolat Edward Griffint6l: Nos, az egyeremek gy tancolnak, ahogy a2 alapitvanyok fityiil- nek. Természetesen az orvosi oktatdst finansziroz6k nem hatdroz- hatjak meg teljes részletességében a tanagyagot. Viszont ez nem is sziikséges ahhoz, hogy a kartellek* elérjék a céljaikat. Ugyan- is azt mindenképpen Ok hatérozcdk meg, hogy mi ne legyen a tananyag része. Semmilyen kériilmények kézétt sem juthat Rockefeller vaskos pénzkétegeibél egy fillér sem olyan orvosi fo- iskoléknak, k6rhdzaknak, tandri karoknak vagy kutatéknak, akik azt a kevéssé hagyomdnyos nézetet valljdk, hogy a természet a legiobb orvossag. Az orvostanhallgatokat arra kényszeritik, hogy éveket toltsenek a ‘gydgyszertudomény tanuldsdval, ugyanakkor szereneséjitk van, ha egyetlen egy olyan kurzuson részt vehetnek, amely az alap- vets egéscséges taplélkozésrdl szél. Ennek az az eredménye, hogy egy dlagos orvosnél még a felesége is tibet tud errata te- rilletv61.” Egy orvos a kapott képzések egyoldaliséga miatt egyéltalén nem is gondolkodik a ,MINEK A HIANYA OKOZZA?” irdnyban. Tel- jesen mas gondolkodismédra képezték. Kemény szavak ezek, de észinték, és igazak. Kilondsen nehéz lehet egy orvos helyzete, amikor ezeket a soro- kat olvassa, Nekem is hOnapokba telt, mire megemésztettem az, igazségot. Nem volt kinnyéi felfogni, hogy szemellenz6vel terel- tek, mint a lovat. Pedig az én megélhetésem mar nem is fiigg a gy6- gyitastdl. Sokkol6 volt réjonni, hogy hiilyét csinaltak belélem. Mint az év- folyamom egyik legjobb tanuldja, jelesre vizsgdzott .,gySgyszer- tigyndk” lettem, Hallgatoként lelkesen és johiszemien tanultam. Gy6gyitani akar- tam. Ketségek nélkiil elfogadtam, hogy amit tanftottak, az. a lehet- séges legjobb tit, a legjobb médszer. Fel sem tételeztem, hogy ey- diltalan létezik mas is, hogy lehet mésnak is létjogosultsdga. Hiszen 7ez. AZ orvostudomany, amit én tanulok. bb letick kétségeim, amikor rdjéttem, hogy egyoldali, hié- nyos képzést kaptam € nagyon sok mindenrél nem tudok, amirél tudnom kellene. Dr. Paul Starr is nagyon izgalmas kinyvet {rt arrél, hogyan valt az orvostudomény egyre inkabb ipariggd (Az amerikai orvostudo- many térsadalmi dtalakulésa cimmel). Atfog6 képet ad arrél, hogyan velték ki a eyégyitast az orvosok kezébsl, és hogyan véltak 6k maguk is a profitéhes Uizleti véllalkozasok eszkézévé. Nyomon kévethetjiik azt az dtalakulast, amelynek eredményeként egyre in- kabb profitot és cgyre kevésbé egészséget eléallité egészséatigy Jott létre, Megtudjuk, hogyan s26tte at mindinkdbb a gyégyitas te- rilletét a haszonlesés és a korrupcié. Onvos vagyok ~ bar nem gyakorlom a szakmit, Nem viidolom semmivel a kollégdimat. Oket is félrevezették, dket is becsaptik. Az éremnek esak az egyik oldakit mutattsk meg nekik. Egyébként Griffin sem gondol semmi rosszat a gydgyit6 orve- sokrél. A kévetkezGket olvashatjuk kényvében: WA gydgyszergydrtdk minden évben annyi tij gydgyszerrel bom- bdzzdk a piacot, hogy az orvos gyakran nem tudja, valéjaban mennyire hatékony az a szer, amit felir. Csak azt tudja, hogy lét- ta a hirdetéstiket az AMA Journalban, az orvoss. iban, és a céx képviseldjétal kapott egy , elemz r6l, meg esetleg azt, hogy korabbi pacienseknél milyen hatdsa volt. Mivel & gyakorlé orvos, és nem kutaté, nem végezhet ellen- 6726 kisérleteket, hogy meghatdrozhassa az tij szer relativ haté- konysdgdt a mas cégektol beszerezhetd, régebbi, vagy szintén tj gydgyszerekhez képest. ... Ha az elsé receptiel nem éri el a kivant hatdst, felir egy masikat.” wAz orvos szempontjabdl nincs ebben semmi helytelen. O csak megtesz mindent, hogy elldssa a betegeit azokkal a gydgyszerek- 38 Kel, amelyek legjobb tudésa szerint a gyégyszeripar legujabb technoligidjat képviselik. Ne felejtsitk el, hogy nem & profitdl a receptek felirisdbdl. Kétségtelen, hogy az orvosok a sokmilliérd dolldros gydg: ipar termékértékesitéinek szerepét toltik be, de ezért a fontos s: repért nem kapnak pénzt. Azonban képzést kapnak rd. Az or {fobb orvosi egyetemei képzési tantervének segitségével a tantldk erek haszndlatérAl (mig isterdpidrdl lényegében semmit nem tanulnak), hogy tesnek tekintik, hogy gyakorlati- zerekkel kezelik er olyan intenziv képzést kapnak a gydgy: a taplatkoz amikor lediplomdznak, termés lag az dsszes betegséget gydgys: Nem is gondolkodnak hiénybetegségekben. Senki sem tanftotta nekik, hogy ezek ilyen fontosak. Ismerkedjank most meg egy kiesit a Rockefeller birodalom hét- terével, szintén E. Griffin tollabél. Vajon honnan ered a vonzalmuk az egészségiigyhiz? wA Rockefellerek érdekeit a gydgyszerek profittermelésében egé- szen John D. Rockefeller apjdig, William Avery Rockefellerig ve- zethetjik vissza. A ,,Nagy Bill” , ahogyan bardtai és szomszédai ismerték New York dllam északi részében, foként nyersolajhal és alkoholbél készitett, sarlaidn gydgyszerek vandorlé drusa volt, Soha nem vert részt semmiféle orvosi képzésben, mégis a ,Dok- tor William A. Rockefeller, a hires rékspecialista” tnulust adta magdnak, és a helyi adminisztrdcidval orvosként jegyeztette be magdt. Rekldm-poscterein ez dilt: ,Mindenféle rk gyégyitdsa, hacsak nem harapédzott el tilségosan, mely esetben nagymérté- it javulds varhats" Rockefetler ,doki” szemfényvesztd volt. Mindenkit becsapott, kit esak tudott, amikor esak lehetett, és biiszke volt ré. 1844-ben létolvajldssal vadolték. Felmeriilt a gyanti, hogy bigdmidban® él. 1849-ben azzal vddolték, hogy megerdszakolia a szolgdlélényu- kat. Hogy ne kelljen ie a véddal, a Nagy Bill a biro-sig hatdskorén kivillre, Oswegdba kéleozdt. John D. Rockefeller késbb bitszkén idézte vissza, mit tanult ap- itél. Azt mondta: "6 maga oktatott gyakorlati dolgokra. Kiilénféle vallatkoz voltak - sokat heszélt nekem réluk... 6s megtanitotta nekem a: let alapelveit és médszereit.’” sai Hogy milyen iizleti elveket és médszereket tanult John D. Rocke- feller az. apjat61? Az életrajzir6 John T. Flynn sien aranya: Rock feller és korénak térténete cimii konyvében adja meg erre a valaszt: A Nagy Bill szeretett kérkedni a ravaszsdgdval és azzal, hogyan Jari nil masok eszén... Ennek az embernek gyakortatilag nem vol- tak erkélesei. Bérkit szivesen elszérakoztatott a sajdt furfangos torténeteivel... Az ilyeneket hividk késObb’ dérzsilt fickoknak’, és 6 mindent megtett azért, hogy a fiai is ugyanolyan’ dbrzséltek’ le- gyenek, mint 6: = Amikor csak dom, diverem a fiaimat ~ mondta egyszer az Greg Joe Websternek. ~ Azt akarom, hogy véigion az eszitk, mint a heretva. Usletelek a fiikkat, és lehitzom dket, amikor esak tn- dom. Azt akarom, hogy vagjon dz eszitk, mint a beretva.” Es vdgott is — kilndsen John D. esze, akibél a vildg egyik legke- gyetlenebb és legsikeresehb monopolisidja* lett. Ismét emlékez- tetniink kell arra, hogy minden ellentétes dllttds ellenére a monopélium* nem a szabad véllalkozdsra épiild kapitalizmus terméke, hanem a kitit abil. Ext maga John D. Rockefeller is szdmos alkalommal megerésitette karrierje sordn. Az egyik ked- venc monddsa {gy hangzott: A verseny biin”.” Ez érz6dik is a gyégyitis teriiletén. A hivatalosként elfogadtatott médszer vetélytarsai nem sok esélyt kapnak. De ennél azért t6bbr6l volt sz6. John T. Flynn igy ir err: »Ahogyan ezutén belépett a: ete, majd felépitente a karrier- 40 Jt, az nagyidbél kérvonatazza az amerikai gazdasdg fejlédésé- nek és az ,€Ini és élni hagyni” elleni hdbortinak a térténesét Rockefeller kétségkiviil meg volt gyéz6dve arrél, hogy a vildg versenyre épiild rendszere tévedés. A rend, a hatékonysdg & a gazdasig elleni biinnek tekintene, és tigy vélte, csak tigy lehet megsziintetni, ha az dsszes rivélist elsbpri. A terve fgy konkrét alakot dltétt. Ugy déntéu, az dsszes rivdlisdt beveszi az iizletbe. A legerdsebbeket partnerként, a tobbieket részvényesként... Azo- kat pedig, akik nem hajlandok tdrsulni, eltapossa.” A tery sikerét a Rockefeller-birodalom felemelkedése bizonyitja. Nem kfvénok a sziikségesnél bbet foglalkozni ezzel a kérdés- sel, de muszaj volt valamennyire megvilégitanom az On szmara a hatteret. Meg Kellett mutainom, hogy a mai hivatalos orvostudo- mény a maga gydgyszerkizpontii szemléletével nem egy természe- tes fejlodési folyamat terméke, hanem egy profitorientélt® lobbi* ital erésen manipuldlt eredmény. Ha mélyebben érdekli Ont ez a hattér, a kényv végén bévebben taldl javasolt irodalmat. Engem jobban érdekel a megoldas, mint a gazemberség. Az, hogy az orvostudomany, a gySgyitds elfajulhat, ross7, tra tévedhet, egyditaldn nem tj gondolat. Dr. Benjamin Rush orvos volt az amerikai Figgetlenségi Nyilat- kozat egyik aldir6ja. O volt a washingtoni seregek egészségilgyi f6- parancsnoka és tagja volt az Amerikai Kongresszusnak* is. Rush fr akkor figyelmeztetett arra, hogy a jévében problémak kelet- Kezhetnek a gySgyitds tertiletén. Javasolta, hogy ext megelézend6, iktassdk be az alkotmény els6 médositasai kizé a gySzyitiis gya- korlésdnak szabadsdgét.” Az 6 szavaival: Hlacsak nem iktatjuk az alkotményba a gydgyitds scabadségdt, eljén majd az id6, amikor a medicina titkos diktatiérdvé valik. Ha az emberek egyetlen esoportianak kezébe adjuk a gydgyitds 41miivészetének gyakorlésdt, masokat pedig megfosztunk ugyan- ezekt6l a jogokt6l, az annyi, mintha feldliitandnk az orvostudo- mény Bastille*-jét. Minden ilyen tirvény amerikaiatlan és zsarnoki... 6 nines helye egy kiztdrsasdghan... A kiiadrsasdg alkotmanyénak gondoskodnia kell az orvostudomdny scabad gyakorlasdnak biztositésdrél...” ‘A mai kép azt mutatja, hogy amit6l ez a nagy orvos félt, valésig- ga valt. Nyilvanval6, csak kisriil kell nézni, Szerencsére Onnek nem kell forradalmarként, az élete kockézta- ésdval megrohamozni a Bastille-t Sokkal egyszeribben biztosithatja a sajat szabadsigat. A kévetkez6 fejezettol megtudja, mekkora biznisz a gyégyszer- 4. fejezet Tal nagy biznisz! - Beszéljenek a szAmok! Vagonja 40 Fr. A csomagolis tabbe keriil, mint a hatéanyag? Erdemes megvédeni ezt az ttzletet? Beszéljenck a szdmok Tanultam kémidt. Vannak vegyész baritaim, Az dsszegyGjtott is- mereteim alapjin mar sok évvel ezelott, még orvostanhallgatéként, majd fiatal orvosként azzal viccelédtem a bardtaimnak, hogy a gyégyszergyértds biztosan nagy biznisz. Azt mondtam: ,a gydgy- szerek tbbsége olyan alapanyagokb6l késziil, amelyeknek vagon- ja 40 FL.” ,,A esomagolis biztosan tbbe keriil, mint a hatéanyag” Akkor vicenek szdntam, Még nem tudtam annyit, mint ma, Tele voltam lelkesedéssel, bizalommal a hivatalos orvostudominy irdnt. Gyégyitani akartam azzal, amit az egyetemen tanitottak, Voltak furcsasdgok. Voltak adatok, amiket nem tudtam beilleszteni a tanult rendszerbe. Példdul, ha a szervezet maga is termel, gydrt koleszterint (testiinkben naponta megfordulé néhdny grammnyi koleszterin nagyobb része ,sajdt gydriményd"), hogyan lehet eny- nyire veszélyes a kolbiiszos rantotta? Hogyan Ichettek makkegészségesek szalonnst-hagymiit-kenyeret evé dseink? Miért vonnak ki a forgalombél idénként tmegével gydgyszere- ket a ,hatdsossdga nem igazolt”, ,méjkdrosodast okoz”, stb. indok- lassal, ha oly sok évig fejlesztették, vizsgaltak Gket? Volt sok ellentmondés, amiket nehéz volt megemészteni. Igazén nem is tudtam. 43