Mechanika Statika

Égert János – Pere Balázs
MECHANIKA
Statika
Egyetemi alapképzésben részt vevő

mérnökhallgatók számára
Készült a HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0102/1.0 pályázat támogatásával.
Szerzők: dr. Égert János

egyetemi tanár
dr. Pere Balázs
egyetemi adjunktus
Lektor: dr. Nándori Frigyes

egyetemi docens
Miskolci Egyetem, Mechanika Tanszék
© Szerzők, 2006
Mechanika A dokumentum használata
A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 3 ►
A dokumentum használata
Mozgás a dokumentumban
A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader
megszokott elemeit és módszereit használhatjuk.
Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfe-
lelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tarta-
lomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző
és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára
megnézett oldalra visz vissza bennünket.
Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével

A bal oldali könyvjelző ablakban tartalomjegyzékfa található, amely-
nek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára ju-
tunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés
mutatja.
A tartalomjegyzék használata
Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével
Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet
első oldalára jutunk.
Keresés a szövegben
A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a
Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíci-
ótól kezdve keres a szövegben.

Mechanika Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Bevezetés................................................................................................ 7
1. A mechanika és a statika alapfogalmai .......................................... 9
1.1. A mechanika részterületei ............................................................... 9
1.2. Mechanikai anyagmodellek (testmodellek)................................... 10
1.3. Mechanikai geometriai modellek .................................................. 10
1.4. Mechanikai kapcsolatok modelljei................................................ 10
1.5. A koordináta-rendszer (KR).......................................................... 15
2. Matematikai alapok ....................................................................... 17
2.1. A görög ABC leggyakrabban használt betűi................................. 17
2.2. Trigonometriai ismétlés................................................................. 17
2.3. Vektoralgebrai összefoglaló .......................................................... 19
2.4. Gyakorló feladatok vektorműveletekre ......................................... 23
3. Az erő............................................................................................... 31
3.1. Erővektor megadásának lehetőségei ............................................. 31
3.2. Erő összetevőkre bontása .............................................................. 32
3.3. Síkbeli erők összegzése ................................................................. 33
3.4. Gyakorló feladatok erő összetevőkre bontására és erők
összegzésére................................................................................... 35
4. Anyagi pont statikája ..................................................................... 44
4.1. Anyagi pontra ható erőrendszer eredője (több erő összegzése) .... 44
4.2. Anyagi pontra ható erőrendszerek egyenértékűsége,
egyensúlyi erőrendszer .................................................................. 45
4.3. Speciális egyensúlyi erőrendszerek............................................... 45
4.4. Gyakorló feladatok anyagi pontra ható erőrendszerek
egyenértékűségére és egyensúlyára ............................................... 47
5. Merev test statikája ........................................................................ 56
5.1. Erő nyomatékai.............................................................................. 56
5.2. Merev testre ható erőrendszerek egyenértékűsége és
egyensúlya ..................................................................................... 58
5.3. Az erőrendszer fogalmának kibővítése ......................................... 59
5.4. Gyakorló feladatok nyomatékok számítására és merev testre
ható erőrendszerek egyenértékűségére és egyensúlyára................ 61

5.5. Síkbeli erőrendszerek .................................................................... 67

5.6. Gyakorló feladatok síkbeli erőrendszerekre.................................. 71
5.7. Vonal mentén megoszló erőrendszer ............................................ 80
5.8. Gyakorló feladatok vonal mentén megoszló erőrendszer
eredőjének meghatározására .......................................................... 82
5.9. Síkbeli szétszórt erőrendszerek helyettesítési és
egyensúlyozási feladatai ................................................................ 85
5.10. Gyakorló feladatok síkbeli szétszórt erőrendszerek
helyettesítésére és egyensúlyozására ............................................. 89
6. Síkbeli szerkezetek statikai feladatai............................................ 93
6.1. A statikailag határozott megtámasztás .......................................... 93
6.2. Speciális síkbeli statikailag határozott szerkezetek....................... 94
6.3. Gyakorló feladatok speciális síkbeli statikailag határozott
szerkezetekre.................................................................................. 97
7. Térbeli párhuzamos erőrendszerek ............................................ 105
7.1. Térbeli párhuzamos erőrendszer redukált vektorkettőse, az
erőközéppont................................................................................ 105
7.2. Speciális irányú térbeli párhuzamos koncentrált erőrendszer ..... 106
7.3. Speciális térbeli párhuzamos megoszló erőrendszer, a
súlyerőrendszer ............................................................................ 107
7.4. Statikai nyomatékok .................................................................... 108
7.5. Gyakorló feladatok térbeli párhuzamos erőrendszerekre és
súlypont helyének kiszámítására ................................................. 110
8. Merev testek belső erőrendszere ................................................. 121
8.1. Rudak igénybevételeinek értelmezése......................................... 121
8.2. Rudak igénybevételeinek meghatározása.................................... 124
8.3. Gyakorló feladatok rudak igénybevételeinek meghatározására.. 125
9. Rudak igénybevételi ábrái ........................................................... 130
9.1. Egyenes rudak egyensúlyi egyenletei.......................................... 131
9.2. A koncentrált erők és koncentrált nyomatékok hatásának
figyelembe vétele......................................................................... 133
9.3. Az igénybevételi ábrák megrajzolásának szabályai .................... 134
9.4. Gyakorló feladatok igénybevételi ábrák megrajzolására ............ 135

10. Statikailag határozott rúdszerkezetek...................................... 153

10.1. Csuklós rúdszerkezetek ............................................................. 154
10.2. Síkbeli rácsos szerkezetek ......................................................... 159
10.3. Gyakorló feladatok síkbeli rúdszerkezetekre ............................ 165
11. Valóságos szerkezetek modellezése – súrlódás ........................ 183
11.1. Érdes felületű testek érintkezése ............................................... 183
11.2. A Coulomb-féle súrlódási törvény ............................................ 184
11.3. A gördülési ellenállás ................................................................ 186
11.4. Testek egyensúlyi helyzetének stabilitása................................. 187
11.5. Gyakorló feladatok valóságos szerkezetek modellezésére........ 189
Szakirodalom ...................................................................................... 204

Mechanika Bevezetés
Bevezetés
A Mechanika számos mérnöki terület fontos alaptudománya. A
mérnökképzésben a mechanikának mérnöki szempontok szerinti ismer-
tetésére kerül sor úgy, hogy az a mérnöki gyakorlatban közvetlenül
használható legyen és erre a tudásanyagra a mérnöki szaktárgyak to-
vábbi ismereteket építhessenek.
A győri Széchenyi István Egyetem Gépész-, Informatikai és Villa-
mosmérnöki Intézetében az egyetemi alapképzésben a Mechanika okta-
tás négy félévig tart és statika, szilárdságtan, mozgástan valamint rez-
géstan félévekre tagozódik.
A gépészmérnöki és mechatronikai mérnöki egyetemi alapképzés-
ben résztvevő hallgatók mind a négy félévet hallgatják, a műszaki
szakoktató szakos hallgatók statikát, szilárdságtant és mozgástant, a
közlekedésmérnök szakos hallgatók statikát és mozgástant, a műszaki
menedzser szakos hallgatók pedig statikát és szilárdságtant tanulnak.
A Mechanika tantárgyak jegyzetei - az előadásokon, gyakorlatokon
és konzultációkon történő részvételt feltételezve - segítséget szándé-
koznak nyújtani a nappali tagozatos hallgatóknak a tantárgy elsajátítá-
sához és a vizsgára történő eredményes felkészüléshez. Hasznos segéd-
eszközök lehetnek azonban a levelező és távoktatási tagozatos egyetemi
alapképzésben résztvevő gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, mű-
szaki szakoktató, műszaki menedzser, és közlekedésmérnöki szakos
hallgatók számára is, akik nagyobb részt önállóan készülnek fel a fél-
évközi házi feladatok megoldására és a vizsgára. Az önálló felkészülést
segíti elő a jegyzetekben például az idegen nevek, mértékegységek,
görög betűk, stb. kiejtésének ismertetése is.
A jegyzetek tartalma nagyrészt megegyezik a távoktatásos hallgatók
rendelkezésére bocsátott internetes tananyagokkal, tagolásuk viszont
ettől kismértékben eltér. Olyan esetekben is lehetőséget nyújtanak a
távoktatási tagozatos hallgatók számára a tárgy tanulására, amikor nem
áll rendelkezésre internetes kapcsolat, vagy számítógép.
A Mechanika - Statika jegyzet megfelelő magyarázatokkal, de tö-
mören tartalmazza a tárgy elméleti tananyagát, részletesen kidolgozott
feladatokon mutatja be az elmélet alkalmazását és a ki nem dolgozott
feladatokkal teremt lehetőséget a hallgatóknak az önálló munkára. A
kidolgozott példák részben az [5] példatárból származnak. Az önálló

Mechanika Bevezetés
feladatmegoldásnak az elméleti anyag megértése és megtanulása, vala-

mint a kidolgozott feladatok gondolatmenetének megértése után célsze-
rű nekikezdeni. A tananyag elsajátítása a félév során folyamatos mun-
kát igényel. A vizsgára történő eredményes felkészüléshez célszerű a
tananyaggal heti 3-4 órát intenzíven foglalkozni és a jegyzetből 15-18
oldalnyi anyagot feldolgozni.
Az eredményes felkészüléshez a hallgatók a Gépszerkezettan és
Mechanika Tanszék honlapján a http://www.sze.hu/ag/ címen további
oktatási anyagokat, kidolgozott elméleti kérdéseket találnak.
A Mechanika – Statika tantárgy anyagának elsajátításához a jegyzet
szerzői eredményes munkát kívánnak.
A szerzők ezen a helyen mondanak köszönetet Dr. Nándori Frigyes
egyetemi docensnek, a jegyzet lektorának hasznos és érdemi szakmai
észrevételeiért, amelyek a jegyzet végleges változatába beépültek.
Győr, 2006. június.

Mechanika A mechanika és a statika alapfogalmai
1. A mechanika és a statika
alapfogalmai
A mechanika a fizika egyik (klasszikus) részterülete.
A mechanika tárgya: testek helyzetváltoztatással járó mozgásainak és
a mozgások okainak leírása.
1.1. A mechanika részterületei

a) A vizsgált testek halmazállapota szerinti felosztás:
- szilárd halmazállapotú testek mechanikája,
- folyékony és légnemű testek mechanikája.
A Mechanika – Statika, a Mechanika – Szilárdságtan, a Mechanika
- Mozgástan és a Mechanika – Rezgéstan tárgyak keretében kizáró-
lag szilárd halmazállapotú testek mechanikájával foglalkozunk.
Nem általánosságban foglalkozunk mechanikával. A mechanikát
alkalmazzuk műszaki (mérnöki) feladatok megoldására.
b) A vizsgálat tárgya szerinti felosztás:
Műszaki mechanika
(a mechanika mérnöki alkalmazása)
Kinematika Dinamika
(a mozgások leírása) (a mozgások okainak leírása)
(erőtan)
Statika Kinetika
(nyugalom) (mozgás)
Merev testek Szilárd testek

statikája statikája
(szilárdságtan)
Tartós nyugalom: a test helyzetét hosszabb időn át nem változtatja

meg a megfigyelőhöz képest.

A mechanikában soha sem a valóságot (valóságos testeket), hanem

modelleket vizsgálunk.
Modellezés: olyan idealizáció (egyszerűsítés), amely a vizsgált

rendszernek, vagy jelenségnek a vizsgálat szempontjából lényeges
tulajdonságait megtartja, a többi tulajdonságát pedig elhanyagolja.
1.2. Mechanikai anyagmodellek (testmodellek)

Az anyagmodell a vizsgált test terhelése és az annak hatására
bekövetkező alakváltozása közötti kapcsolatra nézve ad meg feltétele-
zést (egyszerűsítést).
Merev test: olyan test modell, amelyben bármely két pont távolsága
állandó (a pontok távolsága terhelés hatására sem változik meg).
Szilárd test: olyan test, amely alakváltozásra képes (a pontok távolsága

terhelés hatására megváltozhat).
1.3. Mechanikai geometriai modellek

A geometriai modell a vizsgált test alakjára nézve ad meg feltétele-zést.
Anyagi pont: Az anyagi tulajdonságokkal rendelkező geometriai pont.
Megjegyzés: Szokás anyagi pontnak tekinteni az olyan testet is, amely-

nek helyzete (mozgása) egyetlen pontjának helyzetével (mozgásával)
egyértelműen megadható.
Rúd: olyan test, amelynek egyik mérete lényegesen nagyobb, mint a

másik kettő.
1.4. Mechanikai kapcsolatok modelljei

a) Az erő:

Erő: egymással kapcsolatban levő testek mechanikai kölcsönhatásának

mértéke.
Az erő vektor mennyiség: irány és nagyság (előjel és mértékegység)
jellemzi.
Az erő támadáspontja: a testnek (vagy általánosságban a térnek) az a

pontja, amelyre az erő hat (amelyben az erő támad).
Az erő hatásvonala: az az egyenes vonal, amely mentén az erő hat. (A

támadáspont mindig a hatásvonal egy pontja.)
A Statikában az erő, az erő támadáspontja és az erő hatásvonala azonos

fontosságú fogalmak. A támadáspontjához, vagy a hatásvonalához kap-
csolt erőt kötött erővektornak nevezzük.
Erőrendszer (ER): Valamely szempontból kapcsolatban álló erők

összessége.
Pl. ugyanarra a testre hatnak.
Rendszer: azoknak a testeknek az összessége, amelyeket együtt vizs-

gálunk.
Terhelés: - a rendszerhez nem tartozó testeknek a rendszerre gyakorolt

hatása,
- ismert nagyságú erőhatás.
Koncentrált erő (koncentrált terhelés):

Két test pontszerű érintkezésénél átadódó hatás.
Jele: F , mértékegysége: N (Newton) (kiejtése: nyúton).

A F
A
Pl.: biliárdgolyók érintkezé- A – az erő támadáspontja.

a - az erő hatásvonala.
se.
Megoszló erőrendszer/erő (terhelés):

Ha az erőrendszert alkotó erők támadáspontjai folytonos pontsoka-
ságot (Pl. vonalat, felületet, térfogatot) alkotnak, akkor megoszló
erőrendszerről/erőről (terhelésről) beszélünk.
A megoszló erőrendszerek megadása (a tömeg eloszlásához hason-
lóan) sűrűségvektor segítségével történik.
Vonal mentén megoszló erő (terhelés):

Két test vonal mentén történő érintkezésénél átadódó erőhatás.
Jele: q , mértékegysége: N/m (kiejtése: nyúton per méter).
y y
q ( x)
x x
Felületen megoszló erő (terhelés):

Két test felület mentén történő érintkezésénél átadódó erőhatás.
Jele: p , mértékegysége: N/m2 (kiejtése: nyúton per négyzetmé-
ter)

hóréteg
p
Térfogaton megoszló erő (terhelés):

A testek kölcsönhatása erőtér közvetítésével jön létre.
Jele: f , mértékegysége: N/m3 (kiejtése: nyúton per köbméter).
Pl. önsúly (a gravitációs erőtér hatására jön létre).
b) Kényszerek
Kényszerek: A test és környezete, illetve a rendszert alkotó testek kö-

zötti kapcsolatok, amelyek a vizsgált test mozgását akadályozzák.
Kényszererők (támasztó erők): Olyan ismeretlen hatások, amelyek a

kényszerekről adódnak át a rendszerre. (Ismeretlen erőhatások).
A kényszererők (támasztó erők) meghatározása a Statika egyik fő fel-

adata.
A leggyakrabban előforduló kényszerek:

Csukló: a test egy pontjának minden irányú elmozdulását megakadá-
lyozza.
Síkbeli eset: Térbeli eset:
z y
rúd
y
x A
A x

x A = 0, y A = 0, z A = 0
x A = 0, yA = 0
az A pont x, y, z irányú
az A pont x, y irányú
elmozdulásai.
elmozdulásai.
Görgő: a test egy pontjának egy adott irányú elmozdulását akadályozza

meg.
y x
rúd
y
A
x z
A
y A = 0. y A = 0.
az A pont y irányú az A pont y irányú
elmozdulása. elmozdulása.
Feltételezzük, hogy a testek y irányban nem távolodhatnak el egymás-
tól.
Rudas megtámasztás, felfüggesztés kötéllel: A test egy pontjának egy

adott irányú elmozdulását akadályozza meg.
y
vizsgált rúd
A x
támasztó rúd kötél

A
x vizsgált rúd
y
y A = 0. y A = 0.
az A pont y irányú az A pont y irányú
elmozdulása. elmozdulása.
A rúdban csak rúdirányú erő, a kötélben csak kötél irányú húzóerő lép-
het fel.

Befogás: a test egy pontjának minden irányú elmozdulását és a test

adott pontbeli síkmetszetének az elfordulását akadályozza meg.
y
y
rúd
A x
z
x
x A = y A = 0, x A = y A = z A = 0,
ϕ A z = 0. ϕ A x = ϕ A y = ϕ A z = 0.
Szabadságfok: azoknak a skalár adatoknak (koordinátáknak) a száma,
amelyek a test helyzetét egyértelműen meghatározzák.
Anyagi pont szabadságfoka: 2 3
Merev test szabadságfoka: 3 6
síkbeli eset térbeli eset
1.5. A koordináta-rendszer (KR)

A nyugalom és a mozgás vizsgálata a megfigyelőhöz kötött vonatkozta-
tási rendszer (egy vonatkoztatási merev testhez képest) történik. A vo-
natkozatási rendszerhez a tér pontjainak azonosítása céljából koordiná-
ta-rendszert kötünk. A koordináta-rendszer az a viszonyítási (vonatkoz-
tatási) alap, amely a test mozgásának (nyugalmi állapotának) leírását
teszi lehetővé.
Jobbsodrású, derékszögű koordináta-rendszer:

y y
j + forgásértelem
j + forgásértelem
O
x x
O
i z i
k
Kezdőpont: O (origó). i - az x tengely irányú egy-
Tengelyek: ségvektor,

irányított egyenesek: x, y, z. j - az y tengely irányú egy-

Forgásértelem: ségvektor,
jobbkéz szabály. k - a z tengely irányú egység-
vektor.
Tengely: Irányított egyenes. A tengely egy pontjával és irányával

adható meg.
Koordináta: A tengelyen egy kezdőponttól (origótól) mért előjeles

távolság.
A vizsgált rendszerek viselkedésének leírására skalár és vektor

mennyiségeket használunk.
Skalár mennyiség: nagyság (előjel) és mértékegység jellemzi – a
valós számok halmaza.
Vektor mennyiség: irány, nagyság (előjel) és mértékegység jellemzi.

Mechanika Matematikai alapok
2. Matematikai alapok
2.1. A görög ABC leggyakrabban használt betűi

Kisbetű Nagybetű A betű magyar fonetikus kiejtése
α Α alfa,
β Β beta, vagy béta,
χ Χ khí,
δ ∆ delta,
ε Ε epszilon,
ϕ Φ fí,
γ Γ gamma,
η Η eta,
κ Κ kappa,
λ Λ lambda,
µ Μ mű,
ν Ν nű,
π Π pí,
ϑ Θ teta, vagy téta,
ρ Ρ ró,
σ Σ szigma,
τ Τ tau
ω Ω omega,
ξ Ξ kszí,
ψ Ψ pszí,
ζ Ζ zeta, vagy zéta
2.2. Trigonometriai ismétlés

a) A szögfüggvények (trigonometrikus függvények) értelmezése:
b a
c sin α = , cos α = ,
b c c
α ⋅ b a 1
tgα = , ctgα = = .
a a b tgα

b) Gyakran előforduló szögek trigonometrikus függvényeinek értékei:

1 2
2 45
sin 45o = cos 45o =
O
= ,
1 2 2
tg 45o = ctg 45o = 1 .
45 O
⋅
1
1 3
sin 30o = , cos 30o = ,
60o 2 2
2
1 1 3
tg 30o = = , ctg 30o = 3
30 o
⋅ 3 3
3 3 1
sin 60o = , cos 60o = ,
2 2
1 3
tg 60o = 3 , ctg 60o = =
3 3
sin(0o + kπ ) = 0, sin(90o + kπ ) = 1, ⎫
⎪
cos(0o + kπ ) = 1, cos(90o + kπ ) = 0, ⎪
⎬ k = 1, 2, … n.
tg (0o + kπ ) = 0, tg (90o + kπ ) → ∞, ⎪
ctg (0o + kπ ) → ∞, ctg (90o + kπ ) = 0. ⎪⎭
c) A szögfüggvények előjele:
y
Ha 0o < α < 90o , akkor
1
α sin α sin α > 0, cos α > 0, tgα > 0, ctgα >
cos α x
(Valamennyi trigonometrikus függvény

értéke pozitív.)
y Ha 90o < α < 180o , akkor
1 sin α > 0, cos α < 0, tgα < 0, ctgα <

sin α α
cos α x
(A sin függvény értéke pozitív, a többi
trigonometrikus függvény értéke negatív.)

y Ha 180o < α < 270o , akkor
cos α α sin α < 0, cos α < 0, tgα > 0, ctgα >

sin α x
1 (A sin és a cos függvény értéke
negatív, a többi trigonometrikus
függvény értéke pozitív.)
y Ha 270o < α < 360o , akkor
cosα x sin α < 0, cos α > 0, tgα < 0, ctgα <

α
sin α
1 (A cos függvény értéke pozitív, a
többi trigonometrikus függvény értéke
negatív.)
d) A Pithagorasz tétel:
c a 2 + b2 = c 2 ,
b = c sin α
α ⋅ cos 2 α + sin 2 α = 1 .
a = c cos α
2.3. Vektoralgebrai összefoglaló
Skaláris mennyiség: nagyság, (előjel) és mértékegység jellemzi.
Vektor mennyiség: nagyság (előjel), irány és mértékegység jellemzi.

a) Vektorok megadása:
y ea Egységvektorok: i , j .
ay (Kiolvasás: í vektor, j
vektor.)
a
Az egységvektorok hosz-
sza egységnyi:
| i |=| j |= 1 .
j α
(Kiolvasás: í abszolút ér-
x
ték, j abszolút érték.)
0 i ax
Egy tetszőleges vektor
(Kiolvasás: á vektor egyenlő á x í megadása egységvekto-
plusz á y j.) rokkal: a = ax i + a y j .
Ha ismert az a vektor hossza és az x tengellyel bezárt szöge, akkor
az előző összefüggésből:
a =| a | cos α i + | a | sin α j =| a | (cos α i + sin α j ) =| a | ea
Az a vektor hosszát a Pithagorasz-tétel segítségével számíthatjuk ki:
| a |= ax2 + a y2
Könnyen belátható az is, hogy ea vektor egységvektor:
| ea |= cos 2 α + sin 2 α = 1 .
A vektorok közötti műveletek a vektorok támadásponthoz, vagy ha-
tásvonalhoz kötöttségétől függetlenül érvényesek.
b) Vektorok összeadása:
Legyen adott két vektor: a = ax i + a y j , b = bx i + by j .
A két vektor összegének kiszámítása:
a + b = (ax i + a y j ) + (bx i + by j ) = (ax + bx ) i + (a y + by ) j = c .
cx cy
A két vektor összegének megszerkesztése:

b
c
a c a
b
Háromszög szabály Paralelogramma szabály
c) Vektorok kivonása:
Legyen adott két vektor: a = ax i + a y j , b = bx i + by j .
A két vektor különbségének kiszámítása:
a − b = (ax i + a y j ) − (bx i + by j ) = (ax − bx ) i + (a y − by ) j = d
dx dy
Két vektor különbségének megszerkesztése:
b
−b d
a
a b
d
a + (−b ) = d a −b = d
d) Vektorok skaláris szorzása (az eredmény skaláris mennyiség):
A skaláris szorzás értelmezése: a ⋅ b =| a || b | cos α .
A skaláris szorzás kiszámítása: a ⋅ b = ax bx + a y by + az bz .
Az a ⋅ b jelölés kiejtése (kiolvasása): á skalárisan szorozva bével.
Egységvektorok skaláris i ⋅i = j ⋅ j =1 k ⋅k =1
szorzata: , , ,
i ⋅ j = i ⋅k = 0 j ⋅k = 0
, , .
Az eredmény általánosítása: a ⋅ a =| a | és a ⋅ b = 0 ⇒ a ⊥ b .
2
Az a ⊥ b jelölés kiejtése (kiolvasása): á merőleges bére.

e) Vektorok vektoriális szorzata (az eredmény vektor):
A vektoriális szorzás értelmezése:

Az eredményvektor nagysága: | a × b | = | a | | b | sin α .

a paralelo-
gramma
magassága
Az eredményvektor irá-
nya:
a × b
az eredményvektor a
b
jobbkéz szabály szerint
|b| sin α
α merőleges mindkét szorzó
tényező vektorra
a
A vektoriális szorzás kiszámítása:
i j k
a × b = ax ay az = i (a y bz − by az ) − j (axbz − bx az ) + k (ax by − bx a y ) .
bx by bz
Az a × b jelölés kiejtése (kiolvasása): á kereszt bé, vagy á vektoriáli-
san szorozva bével.
Egységvektorok vektori- i ×i = 0 j × j = 0 k ×k =
ális szorzata: , , ,
i i× j =k j ×k = i k ×i =
j , , ,
k
j ×i = − i ×k = − k × j =
, , .
Szabály: - Ha két egységvektort az ábrán látható nyíllal megegyező
sorrendben szorzunk össze vektoriálisan, akkor pozitív előjellel kap-
juk a harmadik egységvektort.
- Ha két egységvektort az ábrán látható nyíllal ellentétes sorrendben
szorzunk össze vektoriálisan, akkor negatív előjellel kapjuk a harma-
dik egységvektort.
Az eredmény általánosítása: a × b = 0 ⇒ a b .
Az a b jelölés kiejtés (kiolvasása): á párhuzamos bével.

2.4. Gyakorló feladatok vektorműveletekre
2.4.1. feladat: Helyvektorok felírása, összegzése, abszolút értékének

meghatározása
Adott: egy hasáb, valamint a H pont

helye:
e
z H AB = 8 m , BE = 3 m ,
G
F
D AD = 6 m , FH = 0,5 BF .
C
O
E y Feladat: a) A H pont rH helyvektorá-
x A nak meghatározása.
B
b) A H-ból a B pontba mutató
rHB helyvektor meghatározá-
sa.
Kidolgozás:
a) A H pont rH helyvektorának meghatározása:
rH = rOF + rFH .
rOF = rF = (8 j + 6k ) m ,
rBF 1
e= = (−3i + 6k ) m , rBF = (−3i + 6k ) m ,
| rBF | 45
rBF = xBF
2
+ z BF
2
= 32 + 62 = 9 + 36 = 45 m ,

rFH = 0,5 45 m ,
45 1
rFH =| r FH | e = (−3i + 6k ) = (−15
, i + 3k ) m ,
2 45
rH = (8 j + 6k ) + (−15
, i + 3k ) = (−1,5i + 8 j + 9k ) m .
b) A H-ból a B pontba mutató rHB helyvektor meghatározása.
3 3 1
rHB = − | r BF | e = − 45 (−3i + 6k ) m , rHB = (4,5i − 9k ) m .
2 2 45
2.4.2. feladat: Vektorok összege, különbsége, egymással bezárt szöge
Adott: F1 = (40i + 50 j ) N ,
Fy
F2
50 α −F2 F2 = (−20i + 4 j ) N .
40
Feladat:
F0
30 F1
a) A két erő F0 = F1 + F2 ösz-
20 F∗
szegvektorának meghatáro-
10 zása.
Fx
10 20 30 40 50 60 b) A két erő F* = F1 − F2 kü-
lönbségvektorának meghatá-
rozása.
c) A két erővektor által bezárt

α12 szög meghatározása.

Kidolgozás:
a) A két erő F0 = F1 + F2 összegvektorának meghatározása:
F0 = F1 + F2 = (40i + 50 j ) + (−20i + 4 j ) = (20i + 54 j ) N .
b) A két erő F* = F1 − F2 különbségvektorának meghatározása:
F* = F1 − F2 = (40i + 50 j ) − (−20i + 4 j ) = (60i − 46 j ) N .
c) A két erővektor által bezárt α12 szög meghatározása:
F1 ⋅ F2
F1 ⋅ F2 = F1 F2 cos α ⇒ cos α = .
F1 F2
F1 ⋅ F2 = 40(−20) + 50 ⋅ 4 = −800 + 200 = −600 N 2 ,

F1 = F12x + F12y = 402 + 502 = 64,03 N ,
F2 = F22x + F22y = 202 + 42 = 20,40 N ,

−600
cos α = = −0,45934 , α = arc cos(−0,45934) = 117,34° .
64,03 ⋅ 20,40
2.4.3. feladat: Vektor koordinátái és összetevői
Adott: a = (10i + 5 j ) m .
Feladat:
a) Az a vektor x és y irányú skaláris koordinátáinak meghatározása.
b) Az a vektor x és y irányú összetevőinek meghatározása.

Kidolgozás:
a) A vektor koordinátatengely irányú koordinátáinak meghatározása

(skaláris mennyiségek):
A skaláris szorzás értelmezéséből: y

ay
ax = a ⋅ i =| a | ⋅ | i | cos α =| a | cos α ,
a
β
a y = a ⋅ j =| a | ⋅ | j | cos β =| a | cos β .
α x
ax
A skaláris koordináták kiszámítása:
ax = a ⋅ i = (10i + 5 j ) ⋅ i = 10i ⋅ i + 5 j ⋅ i = 10 m ,
a y = a ⋅ j = (10i + 5 j ) ⋅ j = 10i ⋅ j + 5 j ⋅ j = 5 m.
b) A vektor koordinátatengely irányú összetevői (vektor mennyiségek):
ax = ax i = (10i ) m , a y = a y j = (5 j ) m .
2.4.4. feladat: Vektor koordinátái és összetevői
Adott: b = (6i + 6 j ) m , a = (12i + 4 j ) m .
Feladat:
a) A b vektor a irányú b és a irányra merőleges b⊥ skaláris koordi-

nátáinak meghatározása.
b) A b vektor a irányú b és a irányra merőleges b⊥ összetevőinek

meghatározása.
Jelölések kiejtése: b : bé párhuzamos, b⊥ : bé merőleges.

Kidolgozás:
a) Adott irányú koordináták meghatározása: y
96 b⊥
b = = 7,59 m . b a ⋅
12, 65 b x
A b vektor a irányú koordinátája ( a irányra eső vetülete):
a ⋅b
a ⋅ b =| a | ⋅| b | cos α ⇒ b =| b | cos α = .
|a|
b
a ⋅ b = 12 ⋅ 6 + 4 ⋅ 6 = 96 m 2 ,
| a |= 122 + 42 = 160 = 4 10 ≈ 12, 65 m ,
A b vektor a irányra merőleges koordinátája (az a irányra merőle-

ges vetülete):
| a ×b |
| a × b |=| a | | b | sin α ⇒ b⊥ =| b | sin α = .
|a|
b⊥
i j k
a × b = 12 4 0 = k (72 − 24) = (48k ) m 2 , | a × b |= 48 m 2 ,
6 6 0
| a |= 12, 65 m .
| a ×b | 48
b⊥ = = = 3, 79 m .
|a| 12, 65
b) Adott irányú összetevők meghatározása:

A b vektor a irányú összetevője:
a 1
ea = = (12i + 4 j ) = (0, 9486i + 0, 3162 j ) ,
| a | 12, 65
b = b ea = 7, 59(0, 9486i + 0, 3162 j ) = (7, 2i + 2, 4 j ) m .
A b vektor a irányra merőleges összetevője:
⎛ a ×b a ⎞ ⎛ a ×b a ⎞
b⊥ = ⎜ × ⎟ | b | sin α = ⎜ × ⎟ | b | sin α =
⎝ | a ×b | | a | ⎠ b ⎝ | a || b | sin α | a | ⎠
⊥
e⊥
(a × b ) × a
= .
| a |2
(a × b ) × a = (48k ) × (12i + 4 j ) = (−192i + 576 j ) m3 ,
−192i + 576 j
b⊥ = = (−1, 2i + 3, 6 j ) m .
160
Ellenőrzés:
b = b + b⊥ = (7, 2i + 2, 4 j ) + (−1, 2i + 3, 6 j ) = (6i + 6 j ) m .
2.4.5. feladat: Vektorok skaláris szorzata
Adott: F1 = (40i + 18 j − 26k ) kN , F2 = (−2i + 2 j + 3k ) kN ,

F3 = ( F3 y j ) .
Kérdés: Mekkora legyen F3 y , ha azt akarjuk, hogy ( F1 + F3 ) merőleges

legyen F2 -re?

Kidolgozás:
Ha a ⊥ b , akkor a ⋅ b = 0 =| a || b | cos α .
90o
=0
Ezért teljesülnie kell az ( F1 + F3 ) ⋅ F2 = 0 összefüggésnek.
( F1 + F3 ) ⋅ F2 = ⎡⎣ 40i + (18 + F3 y ) j − 26k ⎤⎦ ⋅ (−2i + 2 j + 3k ) = 0 ,
−40 ⋅ 2 + (18 + F3 y )2 − 26 ⋅ 3 = 0 ,
−80 + 36 + 2 F3 y − 78 = 0 ,
2 F3 y = 122 ⇒ F3 y = 61kN .
2.4.6. feladat: Vektor koordinátái és összetevői y

b
Adott: a = (3i + j ) N , b = (4i + 2 j ) N . a ⋅ a⊥
a x
Feladat:
a) Az a vektor b irányú a és a b irányra merőleges a⊥ skaláris ko-

ordinátáinak meghatározása.
b) Az a vektor b irányú a és a b irányra merőleges a⊥ összetevői-

nek meghatározása.
Megoldás:
a) Az a vektor b irányú a és a b irányra merőleges a⊥ skaláris ko-

ordinátái:

a = 2, 235 N , a⊥ = 2, 235 N .
b) Az a vektor b irányú a és a b irányra merőleges a⊥ összetevői:
a ≈ (i + 2 j ) N , a⊥ ≈ (2i − j ) N .

Mechanika Az erő
3. Az erő
3.1. Erővektor megadásának lehetőségei

Az kötött erő vektor mennyiség: nagyság, irány, (előjel és mértékegy-
ség), támadáspont, hatásvonal jellemzi.
Mértékegysége: N = kg m / s 2 (N – Newton, kiejtése: nyúton).
1 N az az erő, amely 1 kg tömegű testre hatva 1 m/s2 (kiejtése: méter
per szekundum négyzet) gyorsulást hoz létre.
a) megadási lehetőség:
z
F =Fe,
e - az erő irány egységvektora,
e
F – az erő koordinátája (előjeles skalár
αz F
szám),
O αy
αx e = cos α x i + cos α y j + cos α z k ,
y
x e = 1 = cos 2 α x + cos 2 α y + cos 2 α z .
b) megadási lehetőség:
y F = Fx i + Fy j + Fz k ,
Fx Fy Fz
Fy F = Fx + Fy + Fz .
F
Fz O Fx
x i, j , k – a koordináta-rendszer x, y, z
z irányú egységvektorai,
Fx , Fy , Fz – az erő összetevői (komponensei),

Fx , Fy , Fz – az erő skaláris koordinátái.
Az erő nagysága (abszolút értéke): F = Fx 2 + Fy 2 + Fz 2 .
Az erő koordináta tengelyekkel bezárt szöge:
F F F
cos α x = x , cos α y = y , cos α z = z .
F F F

Mechanika Az erő
Erő ábrázolása:
Szerkezetábra Erőábra
(Helyzetábra) (Vektorábra)
Hosszlépték: 1 mm 5 m Erőlépték: 1 cm 5 N.
(1:5000).
y
F2 P1
F1
P2 F2 F1
e1
e2 x
e1, e2 – hatásvonalak,
P1, P2 – támadáspontok.
A szerkezetábra az erők hatásvonalának térbeli (síkbeli) helyzetét (el-
helyezkedését), az erőábra pedig az erővektorokat (az erővektorok
nagyságát és irányát) szemlélteti.
Később bizonyítjuk, hogy az Fi (i=1,2) erő a szerkezetábrán a hatás-
vonala mentén elmozdítható, azaz Pi támadáspontja áthelyezhető.
Mivel az erőábra az erőt kötöttség nélkül szemlélteti, ezért ezen az
ábrán az erővektor bárhol, azaz tetszőleges kezdőpontban felvehető.
3.2. Erő összetevőkre bontása

a) Erő tetszőleges irányú összetevőkre bontása:
Adott: az F erővektor és e hatásvonala, valamint az e1 és e2 hatás-
vonalak.
Keresett: az az e 1 és e2 hatásvonalon működő F1 és F2 erővektor,
amelyekre fennáll, hogy F = F1 + F2 .

Mechanika Az erő
Megoldás szerkesztéssel:
e1
e
F
F1
F e2
e2
F2 e1
A
Az szerkezetábrában és az erőábrában egymással párhuzamos egye-
neseket azonos számú áthúzás jelöli.
b) Erő koordináta tengelyekkel párhuzamos összetevőkre bontása:

Itt az e1 , e2 hatásvonalaknak az x, y tengelyek, az A pontnak pedig az O
origó felel meg.
F = Fx + Fy .
• Megoldás szerkesztéssel:
y
e
F
F
Fy
α x α •
Fx
• Megoldás számítással:
Fx = F cos α , Fy = F sin α ,
Fx = Fx i , Fy = Fy j .
Fy
Ellenőrzés: F = Fx 2 + Fy 2 , tgα = .
Fx
3.3. Síkbeli erők összegzése

Adott: az F1 és F2 erővektor és ezek e1 és e2 hatásvonala (közös met-
széspont).

Mechanika Az erő
Keresett: az F = F1 + F2 erővektor és ennek e hatásvonala.

e1 e
F2
e
F1
F
e2 F1 F
A• F2
e – az F eredő erő hatásvonala. F – az F1 és F2 eredője.

(
F1 = F1x i + F1 y j = F1 cos α1 i + sin α1 j ),
F2 = F2 x i + F2 y j = F ( cos α i + sin α j )
2 2 2
.
F1 y sin α1 F2 y
a megadott erők iránya: = = tgα1 , = tgα 2 .
F1x cos α1 F2 x
Az eredő erő kiszámítása: F = ( F1x + F2 x ) i + ( F1 y + F2 y ) j .
Fx Fy
Fy F1 y + F2 y
Az eredő erő x tengellyel bezárt szöge: tgα = = .
Fx F1x + F2 x
y
Skalár egyenletek:
Fx = F1x + F2 x , Fy = F1 y + F2 y .
F
F1
α
j α1 α 2 F2 x
i

Mechanika Az erő
3.4. Gyakorló feladatok erő összetevőkre

bontására és erők összegzésére
3.4.1. feladat: Erők összegzése

y
F4
Adott: F1
α A B
F1 = 40 N , F2 = 60 N ,
2m
F3 = 20 N , F4 = 40 N , x
O C
α = 60° , β = 30° F2 3m
β
F3
Feladat:
a) Az erők összegének (eredőjének) előállítása.
b) Az összeg erő abszolút értékének meghatározása.
c) Az eredő erő irány egységvektorának meghatározása.
Kidolgozás:
a) Az erők összege:
⎛ 4 ⎞
F = F1 + F2 + F3 + F4 = ⎜ ∑ Fi ⎟
⎝ i =1 ⎠ .
⎛ 3 1 ⎞
F1 = F1 (sin α i + cos α j ) = 40 ⎜⎜ i + j ⎟⎟ N
⎝ 2 2 ⎠
,
F2 = F2 j = (60 j ) N
,
⎛ 3 1 ⎞
F3 = F3 (cos β i + sin β j ) = 20 ⎜⎜ i − j ⎟⎟ N
⎝ 2 2 ⎠
,

Mechanika Az erő
F4 = F4 (−i ) = (−40i ) N
,
⎛ 3 1 ⎞ ⎛ 3 1 ⎞
F = 40 ⎜⎜ i + j ⎟⎟ + 60 j + 20 ⎜⎜ i − j ⎟⎟ − 40i =
⎝ 2 2 ⎠ ⎝ 2 2 ⎠
⎛ 3 3 ⎞ ⎛ 1 1⎞
= ⎜⎜ 40 + 20 − 40 ⎟⎟ i + ⎜ 40 + 60 − 20 ⎟ j = (11,96i + 70 j ) N
⎝ 2 2 ⎠ ⎝ 2 2⎠
.
b) Az erők összegének abszolút értéke:
F = Fx2 + Fy2 = 1196

, 2 + 702 = 71, 01N
.
c) Az eredő erő irány egységvektora:
, i + 70 j
F 1196
eF = = = ( 0,168i + 0,986 j )
|F| ,
7101 .
eF = 0,1682 + 0,9862 = 1
Ellenőrzés: .
Az eredő erő (összeg erő) helyének (hatásvonalának) meghatározását

később tárgyaljuk.
a b
3.4.2. feladat: Erő összetevőkre bontása
A B
Adott: a = 3 m , b = 4 m ,
a
m
m = 200 kg , g ≈ 10 . C
s2
D
m
Az AC, BC és CD kötelek súlyát
elhanyagoljuk.

Mechanika Az erő
Feladat:
Az FA és FB támasztóerők meghatározása
a) szerkesztéssel és
b) számítással.
Kidolgozás:
a) A feladat megoldása szerkesztéssel:
A kötelekből álló szerkezetet a test függőlegesen lefelé mutató

G = m g súlyereje terheli. A kötelekben kötél irányú húzóerők ébred-
nek.
A vizsgált rendszer akkor van nyugalomban, ha a rá ható erők eredője

zérus: G + FA + FB = 0 .
Az A ponti FA támasztóerő az AC egyenes mentén, a B ponti támasz-

tóerő a BC egyenes mentén hat.
Szerkezetábra: Erőábra:
eA eB
FB eA
FA
A B
eA eB FA
C G
eG
G FB
eB
eG
b) A feladat megoldása számítással:
A megoldás alapja itt is az egyensúlyi egyenlet: G + FA + FB = 0

Mechanika Az erő
A G erő irányát ismerjük, az FA és FB irányát azonban meg kell

határozni.
Az FA és FB irányába mutató egységvektorok:
a = rCA = (−3i + 3 j ) m , | a |= 32 + 32 = 3 2 m ,
b = rCB = (4i + 3 j ) m , | b |= 32 + 42 = 5 m .
Ezekből az irány-egységvektorok:
a ⎛ 1 1 ⎞ b ⎛4 3 ⎞
eA = = ⎜− i+ j ⎟ , eB = =⎜ i + j⎟.
|a| ⎝ 2 2 ⎠ |b | ⎝ 5 5 ⎠
Az erővektorok:
FA = FA eA , FB = FB eB , G = mg = mg (− j ) = (−2000 j )N = (−2 j ) kN
Tudjuk, hogy a rendszer nyugalomban van:
⎛ 1 1 ⎞ ⎛4 3 ⎞
0 = G + FA + FB = (−2 j ) + FA ⎜ − i+ j ⎟ + FB ⎜ i + j⎟
⎝ 2 2 ⎠ ⎝5 5 ⎠
Szorozzuk meg a vektoregyenletet skalárisan az i , majd a j egy-

ségvektorral!
1 4
− FA + FB = 0 ,
2 5
1 3
−2 + FA + FB = 0 .
2 5

Mechanika Az erő
5
A első egyenletből: FB = FA .
4 2
Ezt a második egyenletbe behelyettesítve:
⎛ 1 35 1 ⎞ 1 ⎛ 3⎞
−2 + FA ⎜ + ⎟ = 0 , ⇒ FA ⎜1 + ⎟ = 2 .
⎝ 2 54 2⎠ 2 ⎝ 4⎠
4 5
FA = 2 2 = 1, 62 kN , FB = 1, 62 = 1, 43kN .
7 4 2
A támasztóerő vektorok:
⎛ 1 1 ⎞
FA = FA e A = 1, 62 ⎜ − i+ j ⎟ = (−1,15i + 1,15 j ) kN ,
⎝ 2 2 ⎠
⎛4 3 ⎞
FB = FB e B = 1, 43 ⎜ i + j ⎟ = (1,14i + 0, 86 j ) kN .
⎝5 5 ⎠
3.4.3. feladat: Erő összetevőkre bontása
Adott: α = 20° , β = 30° ,

uszály y
vontató kötél
Fv = (50 i ) kN A
. α x
β vontató hajók
Az ábrán látható A és B jelű vontatóhajó uszályt vontat úgy, hogy a

vontatókötelek a haladási iránnyal α és β szögeket zárnak be. Ismert
F
az uszály vontatásához szükséges v vontató erő.
FA FB
Feladat: A vontatókötelekben ébredő és erők meghatározása.
a) A feladat megoldása számítással:

Mechanika Az erő
FA = FAeA FB = FB eB Fv = Fv i
, , .
eA = cos α i + sin α j , eA = 1
,
eB = cos β i + sin β j , ( β ≤ 0) , eB = 1
.
Fv i = FA (cos α i + sin α j ) + FB (cos β i + sin β j ) / ⋅i /⋅ j .
A skaláris szorzással kapott egyenletek:
Fv = FA cos α + FB cos β ⎫ / sin β

⎬
0 = FA sin α + FB sin β ⎭ / cos β
,
Az első egyenletet sin β -val, a második egyenletet cos β -val meg-

szorozva:
Fv sin β = FA cos α sin β + FB cos β sin β ⎫

⎬
0 = FA sin α cos β + FB sin β cos β ⎭
.
Az egyenleteket kivonva egymásból:
Fv sin β = FA (cos α sin β − sin α cos β ) = FA sin( β − α )

sin( β −α ) ,
sin β sin(−30°)
FA = Fv = 50 = 32, 64 kN
sin( β − α ) sin(−30° − 20°) .
A második egyenletből:
sin α sin 20°

FB = − FA = −32, 64 = 22, 33kN
sin β sin(−30°) .

Mechanika Az erő
A vontató kötelekben fellépő erők:
FA = 32, 64 (cos 20°i + sin 20° j ) = (30, 67 i + 11,16 j ) kN

,
FB = 22, 33 ⎡⎣cos(−30°) i + sin(−30°) j ⎤⎦ = (19, 33 i − 11,16 j ) kN

.
b) A feladat megoldása szerkesztéssel:
y
eA
FA FB
α ev x
β
Fv
eB
3.4.4. feladat: Erők összegzése
Adott:
Az antenna torony feszítő köteleiről
az egyik horgonyra ható F1 , F2 és F3 feszítő kötelek
erővektor nagysága és hatásvonalának
a vízszintessel bezárt szöge.
F1 = 12 kN , F2 = 30 kN , F3 = 45 kN .
antenna
α1 = 65° , α 2 = 50° , α 3 = 30°
Feladat:
A bal oldali horgonyra ható Fe eredő erő (az erők összege) meghatáro-
zása számítással és szerkesztéssel.
A bal oldali horgonyra ható erők szemléltetése:

Mechanika Az erő
e1
F e
y 1 F 2
2 e3
F3
A x
a) Megoldás számítással:
F1 = F1 (cos α1i + sin α1 j ) = 12(cos 65°i + sin 65° j ) =

= (5, 071 i + 10, 876 j ) kN,
F2 = F2 (cos α 2 i + sin α 2 j ) = 30(cos 50°i + sin 50° j ) =

= (19, 284 i + 22, 981 j ) kN,
F3 = F3 (cos α 3i + sin α 3 j ) = 45(cos 30°i + sin 30° j ) =

= (38, 971 i + 22, 5 j ) kN.
Az erők összege:
Fe = F1 + F2 + F3 = (5, 071 i + 10, 876 j ) + (19, 284 i + 22, 981 j ) +

+ (38, 971 i + 22, 5 j ) = (63,326 i + 56, 357 j ) kN .
b) Megoldás szerkesztéssel:

Mechanika Az erő
e1 F3
e2
y F2
F1 e3
F2 Fe
F3
F1
x
A

Mechanika Anyagi pont statikája
4. Anyagi pont statikája

Mivel az anyagi pont a vizsgálat szempontjából lényegtelen, ezért a
továbbiakban az anyagi pontot nem ábrázoljuk. Ebben a fejezetben tár-
gyalt feladatok minden olyan erőrendszerre érvényesek, amelyeket al-
kotó erők hatásvonalai egy pontban (az anyagi pontban) metsződnek.
4.1. Anyagi pontra ható erőrendszer eredője (több

erő összegzése)
Adott: az F1 , F2 , … Fn erővektor és ezek e1 , e2 , … en hatásvonala (a
hatásvonalak az anyagi pontban metsződnek).
Keresett: az F = F1 + F2 + … + Fn erővektor és ennek e hatásvonala.
e1
F2
e2
Fn
e F1
× ×
i
A F
en
Az erőábrában az F2 és Fn erő közé eső erőket szaggatott vonal je-

löli.
F = Fx i + Fy j = F1 + F2 + … + Fn ,
Skaláris egyenletek: Fx = F1x + F2 x + … + Fnx ,
Fy = F1 y + F2 y + … + Fny ,
Az eredő erő x tengellyel bezárt szöge:
F F + F2 y + … + Fny
tgα = y = 1 y .
Fx F1x + F2 x + … + Fnx

4.2. Anyagi pontra ható erőrendszerek

egyenértékűsége, egyensúlyi erőrendszer
a) Erőrendszerek egyenértékűsége
Tétel: Anyagi pontra ható erőrendszerek egyenértékűek, ha az erőrend-

szerek eredője megegyezik.
Adott: ( ER )′ : F1′ , F2′ ,…. Fn′ ,
( ER )′′ : F1′′ , F2′′ ,…. Fm′′ .

n
Az ( ER )′ erőrendszer eredője: F ′ = ∑ Fi′ ,
i =1
m
Az ( ER )′′ erőrendszer eredője: F ′′ = ∑ Fj′′ .
j =1
Az erőrendszerek egyenértékűek, ha F ′ = F ′′ .
b) Egyensúlyi erőrendszer
Tétel: Anyagi pontra ható erőrendszer akkor egyensúlyi, ha eredője

zérus vektor.
F =0.
A statika alaptétele anyagi pontra: Egy anyagi pont egyensúlyban

marad, ha a rá ható erőrendszer egyensúlyi.
n
F = ∑ Fi = 0 .
i =1
4.3. Speciális egyensúlyi erőrendszerek

a) Két erőből álló erőrendszer:
F = F1 + F2 = 0 ⇒ F1 = − F2

Tétel: két erő akkor van egyensúlyban, ha

- hatásvonaluk közös (azonos),
- nagyságuk megegyező,
- irányuk (értelmük) ellentétes.
Szerkesztés:
F2
F1
F1
F2
e1 ≡ e2
b) Három erőből álló erőrendszer:
F = F1 + F2 + F3 = 0 .
Tétel: három erő csak akkor lehet egyensúlyban, ha

- hatásvonalaik azonos síkba esnek és közös pontban metsződnek,
- erővektoraik zárt vektorháromszöget alkotnak,
- a zárt vektorháromszög nyílfolyama folytonos.

Szerkesztés:
e1
e3 e3
F3
F1
e2 e2
A F2 e1
Számítás:
F1 + F2 + F3 = 0, /⋅ i /⋅ j .
A skaláris szorzások kijelölése: F1 ⋅ i + F2 ⋅ i + F3 ⋅ i = 0 ,
F1 ⋅ j + F2 ⋅ j + F3 ⋅ j = 0 .
A skalár egyenletek: F1x + F2 x + F3 x = 0 ,
F1 y + F2 y + F3 y = 0 .
4.4. Gyakorló feladatok anyagi pontra ható

erőrendszerek egyenértékűségére és
egyensúlyára
4.4.1. feladat: Kettő és három erő egyensúlya
Adott: r = 4 m , A
a) F1 = 1 kN , F2 = 2 kN .
b) F1 = F2 = 1 kN .
r
C F1
B
Feladat: Az FA és FB támasztó-
erők meghatározása. F2
Ebben a feladatban a C pont felel meg az anyagi pontnak!
a) A feladat megoldása különböző nagyságú erők esetén:

A szerkezet egyensúlyának feltétele az, hogy a rá ható erők eredője

zérus legyen:
F1 + F2 + FA + FB = 0 (A négy erő egyensúlyi erőrendszert al-

F
kot.)
Az ismert F1 és F2 erők F eredője meghatározható. Ezzel a fel-

adatot három erő egyensúlyára vezetjük vissza.
A FB F1
ea
F
1
C F x F2
eb 45◦ FA
B
F2 eF
A szerkezetábrában és az erőábrában egymással párhuzamos vo-

nalakat azonos számú áthúzással jelöltük.
F1 + F2 + FA + FB = 0 .
Felhasználjuk, hogy a támasztóerők iránya ismert:
Az FA erő iránya: eA = (cos 45°i − sin 45° j ) , az FB erő iránya

pedig: eB = i .

Felhasználjuk továbbá, hogy F1 = F1i és F2 = F2 j .
A fentiek figyelembevételével az egyensúlyi egyenlet:
F1i + F2 (− j ) + FA (cos 45°i − sin 45° j ) + FB i = 0 .
Ha ezt a vektoregyenletet megszorozzuk skalárisan az i és a j

egységvektorokkal, két skaláris egyenletet (lineáris algebrai
egyenletrendszert) kapunk:
F1 + FA cos 45° + FB = 0 ⎫
⎬
F2 − FA sin 45° = 0 ⎭
Az egyenletrendszert megoldva:
− F2 −2 4
FA = = =− = −2,83kN ,
sin 45° 1 2
2
4 1
FB = − F1 − FA cos 45° = −1 + = 1kN → .
2 2
FA = ( −2i + 2 j ) kN , FB = ( i ) kN .
b) A feladat megoldása azonos nagyságú erők esetén:
A szerkezet egyensúlyának feltétele az, hogy a rá ható erők eredő-

je zérus legyen:
F1 + F2 + FA + FB = 0 (A négy erő egyensúlyi erőrendszert al-

F
kot.)

Az ismert F1 és F2 erők F eredője meghatározható. Ezzel a fel-

adatot három erő egyensúlyára vezettük vissza.
F1
A
ea
F2 FA = −F
FA
FB = 0
1
C F F
eb 45◦
B
F2 eF
A szerkezetábrában és az erőábrában egymással párhuzamos vo-

nalakat azonos számú áthúzással jelöltük.
Hasonlóan az a) feladathoz: F1 + F2 + FA + FB = 0 , amiből
F1i + F2 (− j ) + FA (cos 45°i − sin 45° j ) + FB i = 0 adódik.
Ha ezt a vektoregyenletet megszorozzuk skalárisan az i és a j

egységvektorokkal, ismét két skaláris egyenletet (lineáris algebrai
egyenletrendszert) kapunk:
F1 + FA cos 45° + FB = 0 ⎫
⎬
F2 − FA sin 45° = 0 ⎭

− F2 −1
FA = = = − 2 = −1, 41kN ,
sin 45° 1
2
1
FB = − F1 − FA cos 45° = −1 + 2 = 0.
2
FA = ( −i + j ) kN , FB = 0 .
Egy anyagi pont egyensúlyánál tanultak véges kiterjedésű test egyensú-

lyánál is használhatók, ha az erők hatásvonalai közös ponton metsződ-
nek.
Adott: F = 800 N , α = 45° . C
y
Feladat: Az FA és FB támasz- F
tóerők meghatározása A α B x
2m 2m
b) számítással.
A BC kötél hossza elvileg tetszőleges. Itt azért vettük fel 2 m-re, hogy
az erők hatásvonala a C pontban metsződjön.
Kidolgozás:
Az egyensúlyi egyenlet: FA + FB + F = 0 .

ea eF F FB
eb
F
A α B FA
A szerkezetábrában és az erőábrában egymással párhuzamos vonala-

kat azonos számú áthúzással jelöltük.
rAC = a = (4i + 2 j ) m ,
| a |= ax2 + a y2 = 42 + 22 = 16 + 4 = 2 5 = 4,47 m ,
a 2i + j
eA = = .
|a| 5
rBC = b = eB = j .
⎛ 2 1 ⎞
FA = FA e A = FA ⎜ i+ j ⎟ , FB = FB e B = FB j ,
⎝ 5 5 ⎠
F = F (− cos 45°i − sin 45° j ) = −400( 2 i + 2 j ) N .
Az egyensúlyi vektoregyenlet:
⎛ 2 1 ⎞
FA + FB + F = FA ⎜ i+ j ⎟ + FB j −
⎝ 5 5 ⎠
−400( 2 i + 2 j ) = 0 /⋅ i /⋅ j
2 ⎫
−400 2 + FA = 0⎪
5 ⎪
⎬
FA
400 2 + + FB = 0 ⎪
5 ⎪⎭

FA = 200 10 = 632, 46 N ,
200 10
FB = 400 2 − = 200 2 = 282,84 N ↑ .
5
⎛ 2 1 ⎞
FA = 200 10 ⎜ i+ j ⎟ = ( 565, 69i + 282,84 j ) N ,
⎝ 5 5 ⎠
FB = 200 2 j = ( 282,84 j ) N .
4.4.3. feladat: Három erő egyensúlya

Adott: F = 100 kN , a = 1 m , B
α = 30° .
Feladat: Az FA és FB támasztó
2a
erők meghatározása
b) számítással. a 2a
Kidolgozás:
A szerkezet egyensúlyban van: F + FA + FB = 0 .

e

B

A szerkezet egyensúlyban van: F + FA + FB = 0 .
a = (2i + (2 + 3) j ) m , | a |= 22 + (2 + 3) 2 = 4,23 m ,
a 2i + (2 + 3) j
eA = = = (0,47i + 0,88 j ) .
|a| 4,23
F + FA + FB = 0 = 100(− cos 30o i − sin 30o j ) +
.
+ FA (0,47i + 0,88 j ) + FB (− j )
Szorozzuk meg az egyensúlyi vektoregyenletet az i és a j egység-

vektorokkal!
3 ⎫
−100 + 0,47 FA = 0 ⎪
2 ⎬
− 50 + 0,88FA − FB = 0 ⎭⎪

100 3
FA = = 184, 26 kN, FB = −50 + 0,88 ⋅184,26 = 112,15 kN .
2 ⋅ 0,47
FA = FAeA = 184,26(0,47i + 0,88 j ) = ( 86, 6i + 162,15 j ) kN ,
FB = FB (− j ) = ( −112,15 j ) kN .
y
F0
A C
2m
B x
2m 4m 2m
Adott: F0 = 20 kN .
Feladat: A támasztóerők ön-álló meghatározása számítással és szer-
kesztéssel.
Megoldás: FA = (6, 67 i + 13,33 j ) kN , FB = (−6, 67 i + 6, 67 j ) kN .

y
3m 1,5 m
Adott: F0 = 12 kN .
F0
Feladat: A támasztóerők x
önálló meghatározása szá- A C
mítással és szerkesztéssel. 3m
4m
Megoldás:
FA = (−13,5 i − 6 j ) kN . B
FB = (13,5 i + 18 j ) kN .

Mechanika Merev test statikája
5. Merev test statikája
5.1. Erő nyomatékai

a) Erő pontra számított nyomatáka:
Pontra számított nyomaték: az erő egy adott pont körüli forgató hatá-
sa. z
F
Definició: M O = rOP × F . ϕ
M O - az O pontra számított nyomaték, O rOP P
rOP - az O pontból az erő P támadás
x y
pontjába mutató helyvektor, MO
F - az erővektor.
A pontra számított nyomaték vektor mennyiség.

A nyomatékvektor nagysága: M O = rOP F sin ϕ .
A nyomatékvektor irányát: jobbkéz szabállyal kapjuk: F
A nyomatékvektor merőleges az rOP helyvektorra
⋅⋅ rOP
és az F erővektorra is.
Az rOP , F , M O vektorhármas jobbsodrású
MO
rendszert alkot.
A pontra számított nyomaték tulajdonsága:

Az erővektor hatásvonala mentén a merev testre gyakorolt hatásának,
azaz egy pontra számított nyomatékának megváltoztatása nélkül el-
tolható.

z M O = r2 × F = ( r1 + r12 ) × F =
P2 F
r12 = r1 × F + r12 × F ,
P1 F
=0
r2
r1 mert r12 F .
O y Az O pontra számított nyomaték
x független attól, hogy az erő a hatás-
vonal melyik pontjában támad.
b) Erő tengelyre számított nyomatéka:
Tengelyre számított nyomaték: az erő egy adott tengely körüli forga-

tó hatása.
Definíció: . M a = M A ⋅ ea .
A – az a tengely egy tetszőleges pontja,

ea – az a tengely irány egységvektora.
A tengelyre számított nyomaték z

F
nagysága: M a = M A ea cos α . P
=1 MA
A tengelyre számított nyomaték rAP ea

skaláris mennyiség: M a > 0 és α ⋅
O
A Ma y
a
M a < 0 is lehet.
x
Ha M A ≠ 0 és M a = 0 , akkor M A merőleges az a tengelyre.
Koordináta tengelyekre számított nyomatékok:

MO = MOxi + MO y j + MOz k ,
M x = MO ⋅i = MOx , M y = MO ⋅ j = MO y , M z = MO ⋅ k = MOz .

Tétel: Az F erő nyomatéka zérus

- az erő hatásvonalán levő pontokra (mert rAP F ),
- az erő hatásvonalát metsző tengelyre (mert a metszéspontra számí-
tott nyomaték zérus),
- az erő hatásvonalával párhuzamos tengelyre (mert a tengely pontjai-
ra számított nyomaték merőleges a tengelyre).
c) Összefüggés erő két pontra számított nyomatéka között:
rBP = rBA + rAP z

MB P
A nyomaték értelmezéséből: F
M B = rBP × F = rAP × F + rBA × F . rBP
rAP
MA B MA
rBA
O
M B = M A + rBA × F , vagy
x y
M B = M A + F × rAB . A
5.2. Merev testre ható erőrendszerek

egyenértékűsége és egyensúlya
a) Egyenértékűség:
Definíció: Egy merev testre ható erőrendszerek akkor egyenértékűek,

ha a test bármely pontjára számított nyomatékuk azonos.
Legyen: ( ER )′ : F1′, F2′, F3′ , … Fn′ és ( ER )′′ : F1′′, F2′′, F3′′, … Fm′′
Tétel: az ( ER )′ és ( ER )′′ egyenértékű, ha
n m n m
∑ Fi ′ = ∑ Fj′′ és
i =1 j =1
∑ rAi × Fi′ = ∑ rAj × Fj′′ .
i =1 j =1

azaz F ′ = F ′′ és M A′ = M A′′ .
(Az A pont a tér egy tetszőleges pontja).
b) Egyensúly:
Definíció: Egyensúlyinak nevezzük azt az erőrendszert, amelynek a

test bármely pontjába számított nyomatéka zérus.
A statika alaptörvénye: Egy merev test nyugalomban marad ha a rá

ható erőrendszer egyensúlyi.
Az egyensúly feltétele:
n n
F = ∑ Fi = 0 , és M A = ∑ rAi × Fi = 0 .
i =1 i =1
(Az A pont a tér egy tetszőleges pontja.)
Az előző két vektoregyenletet kielégítő erőrendszert egyensúlyi erő-

rendszernek nevezzük.
A két vektoregyenlet (6 db skaláris egyenlet) elnevezése: egyensúlyi

egyenletek.
c) Erőrendszer redukált vektorkettőse:
A redukált vektorkettős értelmezése:

n m n
F = ∑ Fi , M A = ∑ M j + ∑ rAi × Fi .
i =1 j =1 i =1
Tétel: A redukált vektorkettős az erőrendszerrel azonos hatást fejt ki. A

redukált vektorkettős az erőrendszerrel egyenértékű, azaz azt helyettesí-
ti.
5.3. Az erőrendszer fogalmának kibővítése

a) Az erőpár (koncentrált nyomaték):

Értelmezése: Azonos nagyságú, ellentétes irányú és párhuzamos ha-

tásvonalú két erőből álló erőrendszert erőpárnak nevezzük.
z
F h ( )
M A = rAP1 × F + rAP2 × − F =
P1 ϕ r21
P2 ( )
= rAP1 − rAP2 × F ,
−F
r21
rAP1 rAP2
M A = r21 × F .
O
y Az erőpár nagysága:
M A = F r21 sin ϕ .
x A
h
h – a hatásvonalak merőle-
ges távolsága.
Tétel: Az erőpár tulajdonságai:

- erőpár nyomatéka a tér bármely pontjára ugyanannyi,
- erőpár nagysága a hatásvonalak ⊥ távolságának és az erő nagysá-
gának szorzatával egyenlő,
- erőpár az erők hatásvonalai által meghatározott síkra ⊥ irányú,
- erőpár irányát az erők jobbkéz szabály szerinti forgató hatása adja
meg.
Az erőpárt gyakran a nyomatékával szokás megadni. Ekkor a test A

pontjába egy M A nyomatékot rajzolunk és az F , − F erőket elhagy-
juk.
b) Erőrendszer fogalmának általánosítása:
Definíció: Valamilyen szempontból kapcsolatban levő (pl. egy testre

ható) erők és erőpárok nyomatékainak összessége.

Mi Fi
(ER) F1 , F2 , F3 , … Fi , … Fn és
Pi M1 , M 2 , M 3 … M j … M
.
n
Az erőrendszer eredő erővektora: F = ∑ Fi .
i =1
m n
Az A pontra számított nyomaték vektor: M A = ∑ M j + ∑ rAi × Fi .
j =1 i =1
Továbbra érvényes: M B = M A + F × rAB és M a = M A ⋅ ea .

c) Erőrendszer redukált vektorkettőse:
n m n
Értelmezés: F = ∑ Fi , M A = ∑ M j + ∑ rAi × Fi .
i =1 j =1 i =1
Tétel: A redukált vektorkettős az erőrendszerrel egyenértékű, azaz azt

helyettesíti.
5.4. Gyakorló feladatok nyomatékok számítására

és merev testre ható erőrendszerek
egyenértékűségére és egyensúlyára
5.3.1. feladat: Erő pontra és tengelyre számított nyomatéka
Adott: F = (−40 i + 20 j ) kN , y
F
r P = (4 i + j ) m . 2
1 rP P
Feladat: a) M A = ? ,
x
b) M z = M a = ? .
A 1 2 3 4
Kidolgozás:
a) Az F erő A pontra számított nyomatéka (vektor mennyiség):

M A = rAP × F = (4 i + j ) × (−40 i + 20 j ) = 80k + 40k = (120k ) kNm .
b) Az F erő z ≡ a tengelyre számított nyomatéka (skaláris mennyi-

ség):
M z = M a = M A ⋅ k = 120k ⋅ k = 120 kNm .

z
Adott: P(2, 6, 0) m ,
B
F = (4 i − 3 j + 2k ) N ,
A (3, 0, 0) m , B (0, 0, 4) m .
a
Feladat: a) M A = ?, M B = ? , O
b) M a = ? .
y
A
x
Kidolgozás: P
a) Az F erő A és B pontra számított nyomatéka (vektor mennyiség):
M A = rAP × F = (rAO + rOP ) × F = (−3 i + 2 i + 6 j ) × (4 i − 3 j + 2k ) =

r AO r OP
i j k
= −1 6 0 = (12i + 2 j − 21k ) Nm .
4 −3 2
M B = rBP × F = (rBO + rOP ) × F = (−4k + 2 i + 6 j ) × (4 i − 3 j + 2k ) =

rBO r OP
i j k
= 2 6 4 = (0i − 20 j − 30k ) Nm .
4 −3 2

b) Az F erő a tengelyre számított nyomatéka (skaláris mennyiség):
A tengely irányvektora: a = (−3 i + 4k ) m, | a |= 5 m .
a
A tengely irány egységvektora: e a = = (−0,6i + 0,8k ) .
|a|
M a = M A ⋅ ea = (12 i + 2 j − 21k ) ⋅ (−0,6 i + 0,8k ) = −24 Nm ,
M a = M B ⋅ ea = (−20 i − 30k ) ⋅ (−0,6 i + 0,8k ) = −24 Nm .

z
Adott: F = (−12 i + 30 j + 8k ) N , B
rP = (5 i + 2 j ) m ,
rB
rB = ( i + j + 6k ) m .
A
Feladat: y
x rP
a) Az erő A és B pontra számított
nyomatékának meghatározása. P F
b) Az erő koordináta tengelyekre
számított nyomatékának meghatározása.
Megoldás:
a) M A = (16 i − 40 j + 174k ) Nm , M B = (188 i + 40 j + 132k ) Nm .
b) M x = 16 Nm , M y = −40 Nm , M z = 174 Nm .
5.3.4. feladat: Térbeli erőrendszer redukált vektorkettőse

z
Adott: P1 (2,1, 8) m , F1
P2 (−2, 4, −4) m ,
B(2, −1, 3) m , P1
F1 = (−3i + 2 j + 2k ) kN ,
F2 = (3i − 2 j − 2k ) kN . B O
y
P2
x
F2
Feladat: Az erőrendszer O és B
ponti redukált vektorkettősének
kiszámítása.
Kidolgozás:
a) A O ponti redukált vektorkettős:
F = F (O) = F1 + F2 = 0 ,
M O = r1 × F1 + r2 × F2 = (−30i − 44 j − k ) kNm .
i j k
r1 × F1 = 2 1 8 = (−14i − 28 j + 7 k ) kNm ,
−3 2 2
i j k
r2 × F2 = −2 4 −4 = (−16i − 16 j − 8k ) kNm .
3 −2 −2
b) A B ponti redukált vektorkettős:
F = F ( B) = F (O) = F1 + F2 = 0 , M B = M O + F × rOB = M O .
=0
Ellenőrzés: kiszámítani a nyomaték értelmezéséből az M B nyomaté-

kot.
5.3.5. feladat: Térbeli erőrendszerek egyenértékűsége
Adott: Az ( ER)′ és ( ER)′′ térbeli erőrendszer:

z 3
M z
P3
r3
F2 F4
r2 r4
O P2 P4
O
x y y
r1
r5
x 5
M
P1
F1 P5
( ER)′ ( ER)′′
r1 = (i + 2 j − k ) m , , r4 = (−2i + j ) m
r2 = (−2i + j ) m , r5 = (3i + 2 j − k ) m ,
r3 = (−5i − 3 j − k ) m ,
F1 = (2i − 2 j + k ) kN , F4 = (3i − 2 j + 4k ) kN ,
F2 = (i + 3k ) kN ,
M 3 = (−2i + j + 4k ) kNm . M 5 = (−3i − 4 j − 4k ) kNm .
Kérdés: Egyenértékű-e az ( ER)′ és ( ER)′′ erőrendszer?
Kidolgozás:
Az egyenértékűség feltétele:
n m n n n m
∑ Fi′ = ∑ Fj′′ ,
i =1 j =1
∑ M Ai′ + ∑ rAi × Fi′ = ∑ M Ai′′ + ∑ rAj × Fj′′ .
i =1 i =1 i =1 j =1
Határozzuk meg a vektoregyenletekben szereplő mennyiségeket! Ha a

vektoregyenletek teljesülnek, akkor a két erőrendszer egyenértékű.

( ER)′ :
2
F ′ = ∑ Fi′ = F1 + F2 = (2i − 2 j + k ) + (i + 3k ) = (3i − 2 j + 4k ) kN ,
i =1
2
M O′ = M 3 + ∑ (rOi × Fi ) = M 3 + r1 × F1 + r2 × F2 .
i =1
i j k
r1 × F1 = (i + 2 j − k ) × (2i − 2 j + k ) = 1 2 −1 =
,
2 −2 1
= (0i − 3 j − 6k ) kNm
r2 × F2 = (−2i + j ) × (i + 3 j ) = (3i + 6 j − k ) kNm .
M O′ = (−2i + j + 4k ) + (−3 j − 6k ) + (3i + 6 j − k ) = (i + 4 j − 3k ) kNm.
( ER)′′ :
F ′′ = F4 = (3i − 2 j + 4k ) N . (Ez megegyezik F ′ -vel.)
M O′′ = M 5 + r4 × F4 .
i j k
r4 × F4 = (−2i + j ) × (3i − 2 j + 4k ) = 2 1 0 =
,
3 −2 4
= (4i + 8 j + k ) kNm
M O′′ = (−3i − 4 j − 4k ) + (4i + 8 j + k ) = (i + 4 j − 3k ) kNm .
(Ez szintén megegyezik M O′′ -val.)
Mivel mindkét vektoregyenlet kielégül, ezért az ( ER )′ és ( ER)′′ erő-

rendszerek egyenértékűek.

5.3.6. feladat: Erőrendszerek egyenértékűsége
Adott:
y F1
( ER)′ : F0 = (400 i + 200 j ) N ,
F0
M 0 = (150k ) Nm .
M0 B
F2
( ER)′′ : F1 = (257,14i + 342,86 j ) N ,
rB
F2 = (142,86i − 142,86 j ) N ,
x
rB = ( 3 i + 4 j ) m . O
Feladat: Meghatározni, hogy egyenértékű-e a két erőrendszer.
Megoldás:
F ′ = F1 + F2 = (400 i + 200 j ) N , F ′′ = F0 = (400 i + 200 j ) N .

M B′ = M 0 = (150k ) Nm , M B′′ = 0 .
A két erőrendszer nem egyenértékű!
5.5. Síkbeli erőrendszerek
Definíció: Síkbeli az az erőrendszer, amelynek minden erővektora egy-

azon síkba esik.
Tétel: Síkbeli erőrendszernek a sík pontjaira számított nyomatéka ⊥ a

síkra.
M O = rOP × F , ⇒ M O ⊥ rOP -re és F -re.

a) Speciális síkbeli erőrendszer: két erő.
Az eredő lehetséges esetei: - a két erő metsződő hatásvonalú – az
eredő hatásvonala átmegy a hatásvona-
lak metszéspontján.

- a két erő párhuzamos hatásvonalú – az

eredő hatásvonala párhuzamos az erők
hatásvonalával.
- a két erő párhuzamos hatásvonalú és
eredőjük zérus: ez a síkbeli erőpár,
amely a síkra merőleges nyomatékával
adható meg.
e1 e2 e1 e2 e1 e2
F1
F2 F1
F1 F2
F2
A két erő eredő- A két erő eredő- A két erő eredő- A két erő
jének hatásvo- jének hatásvo- jének hatásvo- síkbeli erő-
nala átmegy az nala az erők nala az erők pár, a síkra
erők hatásvona- hatásvonalaival hatásvonalaival ⊥ nyoma-
lainak metszés- és a hatásvona- és a hatásvona- tékával ad-
pontján. lak között he- lakon kívül he- ható meg.
lyezkedik el. lyezkedik el.
b) Általános síkbeli erőrendszer:
Definíció: ha a síkbeli erőrendszer több erőből és erőpárból áll (és az
erők hatásvonalai nem metsződnek egy közös pontban), akkor síkban
szétszórt erőrendszerről beszélünk.
Tétel: - Síkbeli szétszórt erőrendszer mindig helyettesíthető:
- egyetlen erővel, az erőrendszer eredőjével, vagy
- egyetlen erőpárral.
- Ha van F ≠ 0 eredő erő, akkor az erőrendszernek az eredő
erővektor hatásvonalának pontjaira számított nyomatéka zé-
rus.
Síkbeli erőrendszer redukált vektorkettőse:
Definíció:
FA = ∑ Fi – az eredő erő benne van a síkban,
i

M A = ∑ rAi × Fi + ∑ M j – az eredő nyomaték merőleges a síkra.

i j
Ezért síkbeli erőrendszereknél: FA ⋅ M A = 0 .
c) Az eredő meghatározása számítással:

- meghatározzuk az ER O pontba redukált vektorkettősét: F = Σ Fi ,
i
M O = Σ ri × Fi .
i
- meghatározzuk az eredő hatásvonalának helyét:

y Az eredő iránya: F
e A merőleges távolság:
MO = MO zk F
F Fy
O x h = MO .
e
he xe F F
x
Fy ⋅ A hatásvonal metszéspontja a
ye tengelyekkel:
M M
Fx xe = Oz , ye = − Oz .
Fy Fx
d) Az eredő meghatározása szerkesztéssel:
Részeredő sokszög szerkesztés
Akkor alkalmazható, ha az erők hatásvonalai a papíron (táblán)
metszik egymást.
F = F1 + F2 + F3 + F4 = F1234 .
F12
F123

F1
e1
e2 F1234 = F
e12 F12
F123
e3 F2
F3
e123 F4
e4
e1234 = e
Kötélsokszög szerkesztés:
Akkor kell alkalmazni, ha az erők hatásvonalai a rendelkezésre álló
helyen (papíron, táblán) nem metszik egymást. – Az erők párhuza-
mosak, vagy közel párhuzamosak.
Megoldás
- felveszünk egy egyensúlyi erőrendszert:
( )
F0 , − F0 ; F0 tetszőleges erő és e0 tetszőleges hatásvonal,
- ezt hozzáadjuk a megadott erőrendszerhez:
( ) (
F1 F2 F3 F4 + F0 , − F0 , )
- alkalmazzuk a részeredő sokszög szerkesztésnél alkalmazott
gondo latmenetet:
F = F0 + F1 + F2 + F3 + F4 − F0 = F1234 .
F01
F012
F0123
F01234

e1 e2 e3 e4
F1
F0
F01
F1 F2 F2
F3 F4 F012
e0 F0123
F
F3
F0
F01234
F4 F1234 = F
e0
e = e1234 − F0
− F0
5.6. Gyakorló feladatok síkbeli erőrendszerekre

5.6.1. feladat: Síkbeli erőrendszer redukált vektorkettőse, nyomaték
átszámítás
F2 B 2
M
Adatok: y
F1 = (−8i − 5 j ) N ,
F2 = (−12i ) N ,
F3 = (−20 j ) N ,
M 2 = (−12k) Nm
,
rB = (4i + 6 j) m
A x
,
r C = (3i − j) m . F1 C
F3
Feladat:
a) Az A ponti FA , M A redukált
vektorkettős meghatározása.
F ,M
b) A C ponti C C redukált vektorkettős meghatározása.
Kidolgozás:
a) Az A ponti FA , M A redukált vektorkettős meghatározása:

3
FA = F = ∑ Fi = F1 + F2 + F3 = (−8i − 5 j ) + (−12i ) + (−20 j ) =
i =1
= (−20i − 25 j ) N.
1 3
M A = ∑M i + ∑ (rAj × Fj ) = M 2 + rAB × F2 + rAC × F3 ,
i =1 j =1
rAB × F2 = (4i + 6 j ) × (−12i ) = (72k ) Nm ,

rAC × F3 = (3i − j ) × (−20 j ) = (−60k ) Nm .
M A = (−12k ) + (72k ) + (−60k ) = 0 .
b) A C ponti FC , M C redukált vektorkettős meghatározása:
FC = FA = F = (−20i − 25 j ) N .
A nyomaték értelmezése alapján:
1 3
M C = ∑ M i + ∑ (rCj × Fj ) = M 2 + rCA × F1 + rCB × F2
i =1 j =1
(rCA × F1 ) = −(rAC × F1 ) = −(3i − j ) × (−8i − 5 j ) =

= (15k ) + (8k ) = (23k ) Nm ,
(rCB × F2 ) = ⎡⎣(rCA + rAB ) × F2 ⎤⎦ = ⎡⎣(− rAC + rAB ) × F2 ⎤⎦ =
= ⎡⎣ −(3i − j ) + (4i + 6 j ) ⎤⎦ × (−12i ) =
= (i + 7 j ) × (−12i ) =
= (84k ) Nm .
M C = (−12k ) + (23k ) + (84k ) = (95k ) Nm .
A nyomaték átszámító összefüggéssel:
M C = M A + rCA × F = − rAC × F = −(3i − j ) × (−20i − 25 j ) =
= (20k ) + (75k ) = (95k ) Nm.

5.6.2. feladat: Síkbeli erőrendszer redukált vektorkettőse és eredője

y
Adott: F2
F1 = F2 = F3 = 10 kN ,
F4 = 50 kN , α = 60° , F1
c
a = 0,4 m , b = 0,3 m ,
α
c = 0,5 m . O x
α F4
Feladat:
b
F3 β
a) Az F , M O eredő vektor-kettős
meghatározása. a a
b) Az eredő helyének meghatározása.
Kidolgozás:
a) Az F , M O eredő vektorkettős meghatározása:
4
F = ∑ Fi = Fx i + Fy j .
i =1
4
Fx = ∑ Fix = F1 cos α − F2 + F3 cos α − F4 ⋅ 0,8 =
i =1
1 1
= 10 − 10 + 10 − 50 ⋅ 0,8 = −40 kN.
2 2
0,4
cos β = = 0,8 , 0,5
0,5
0,3
0,3 β
sin β = = 0,6 0,4
0,5
4
Fy = ∑ Fiy = F1 sin α − F3 sin α + F4 sin β =
i =1
3 3
= 10 − 10 + 50 ⋅ 0,6 = 30 kN.
2 2
F = (−40i + 30 j ) kN .

M 0 = M z k = (aF1 sin α + cF2 + aF3 sin α + 0)k =

⎛ 3 3⎞
= ⎜⎜ 0,4 ⋅10 + 0,5 ⋅10 + 0,4 ⋅10 ⎟k =
⎝ 2 2 ⎟⎠
= (5 + 4 3)k = (11,92k ) Nm.
b) Az eredő helyének meghatározása:
Az erő saját hatásvonala mentén a nyomatékszámítás szempontjából
eltolható.
MO = M zk = r × F = y
F
= ( xe i ) × ( Fx i + Fy j ) = Fy
ye
Fx
= ( xe Fy )k , r2
F ke F
⇓ r1 Fy x
M z = xe Fy , 0 Fx xe
e
M
M ,
1192
xe = z = = 0,397 m .
Fy 30
M z k = M O = r × F = ( ye j ) × ( Fx i + Fy j ) = (− ye Fx )k ,
Mz ,
1192
⇒ M z = − ye Fx , ye = −=− = 0,298 m ,
Fx −40
Mz Mz ,
1192
ke = = = = 0,2384 m .
F Fx + Fy
2 2
40 + 302
2


Adott: | F1 |=| F4 |= 20 MN ,
y
α1 = 25° , α 2 = 60° , α 3 = 135° ,
F3 F2
α 4 = 240° , rB = (4i − 2 j ) m ,
F1
F = (−1016
, i + 13934
, j ) MNm , α3
M B = (−53,704k ) MNm . α4
α2
α1 x
A
Feladat:
Az F2 és F3 erővektorok
nagyságának meghatározása.
Kidolgozás: F4
Az erőrendszert alkotó erővektorok:
Fi = Fi (cos α i e x + sin α i e y ), i = 1, 2,3, 4.
Az erőrendszer eredő erővektora:
F = F1 + F2 + F3 + F4 /⋅ i , /⋅ j .
−1016
, = 20 cos α1 + F2 cos α 2 + F3 cos α 3 + 20 cos α 4 ⎫⎪
⎬
, =20sinα1 + F2 sinα 2 + F3 sinα3 + 20sinα 4
13934 ⎪
⎪⎭
A trigonomertikus függvények értékeit behelyettesítve:

−1016
, = 20 ⋅ 0,906 + F2 ⋅ 0,5 + F3 (−0,707) − 20 ⋅ 0,5 ;
0 = 9136
, + 0,5 F2 − 0,707 F3 ⇒ F2 = 1414
, F3 − 18,272 .
,
13934 = 20 ⋅ 0,423 + F2 ⋅ 0,866 + F3 ⋅ 0,707 − 20 ⋅ 0,866 ,
0 = −22,79 + 0,866 F2 + 0,707 F3 ,
0 = −22,79 + 0,866 ⋅1414, F3 − 0,866 ⋅18,272 + 0,707 F3 ,
0 = −38,61 + 193
, F3 ⇒ F3 = 19,99 ≈ 20 MN .
F2 = 1414
, ⋅ 20 − 18,272 = 10,008 ≈ 10 MN


Adott: M1 y F3
F1 = F2 = 100 N ,
F1
F3 = F4 = 100 2 N , F2 2a x
M 1 = 100 Nm , O
M 2 = 200 Nm , M2
a =1m . F 4
o
2a
Feladat:
Az erőrendszer O pontba redukált vektorkettősének meghatározása és
eredője hatásvonalának meghatározása.
Megoldás: F0 = (100 i − 100 j ) N , M O = (−100k ) Nm .
Az eredő iránya: F0 , hatásvonalának metszéspontjai a koordináta ten-
gelyekkel: xe = 1 m , ye = 1 m
Adott:
y
B (4, 0) m ,
F1 = (2 j ) kN ,
F1 F2
F2 = (6 j ) kN .
xC
Feladat:
Az erőrendszer helyettesítése
A C B x
egy erővel.
a) Szerkesztéssel.
b) Számítással. α1 α2
Kidolgozás:

Helyzetábra Erőábra
c.e.
F1
C F F = F1 + F2
F2 F1
F2
α1 α2

F = F1 + F2 = (8 j ) kN ,
M C = 0 = (− xC i ) × ( F1 j ) + (4 − xC )i × F2 j ,
0 = −2 xC + 24 − 6 xC = 24 − 8 xC ,
xC = 3m .
5.6.6. feladat: Részeredő sokszög szerkesztés
F1
Adott: y
F1 = F4 = F5 = 5 kN α F2
F2 = 6 kN , F3 = 4 kN , 2m 3m F3 F4
α = 45° , β = 30° .
β
Feladat:
5m
Az ( F1 ,…, F5 ) síkbeli
3m
erőrendszer eredő
erővektorának és az x
eredő hatásvonalának β
meghatározása. F5
6m
Kidolgozás:
Megoldás részeredő sokszög szerkesztéssel: F = F 1 + F 5 + F 3 + F 4 + F 2
F 15
F 153
F 1534

F1
F5
45◦ F2 4 F1
F15
F F3 F4
30◦ F153 F3
2
3
F1534
1
F15342 = F
F4
30◦ F2
F5
5.6.7. feladat: Kötélsokszög szerkesztés

Adott: e1 , e2 , e3 hatásvonalak és ½ ¾ ¿
| F1 |= 4 kN ,
¿
| F2 |= 6 kN , ½ ¾
| F3 |= 8 kN .
Feladat: Az erőrendszer F eredő

erővektorának és az eredő e
hatásvonalának meghatározása.
Kidolgozás:
Megoldás kötélsokszög szerkesztéssel: F = F1 + F2 + F3

e1 e2 e e3
F1
F3
F1 F2 F F2
F O
F3
5.6.8. feladat: Párhuzamos erőrendszer eredője

Adott: e1 , e2 , e3 , e4 hatásvonalak és F1 = 100 kN , F2 = 70 kN ,
F3 = 100 kN , F4 = 30 kN . y
e1 e2 e3 e4
Feladat:
Az erőrendszer eredő erő-
vektorának és az eredő erő
hatásvonalának meghatározása F1 F2 F4
a) szerkesztéssel és F3
b) számítással.
Kidolgozás:
Az erőrendszer eredő
4 O x
erővektora: F = ∑ Fi .
i =1
0,6 m 1m 1m
a) Megoldás szerkesztéssel: kötélsokszög szerkesztés.


O

b) Megoldás számítással:
F = Fy = −100 − 70 + 100 − 30 = −100 kN ↓ ,
M z = 16
, ⋅100 + 1 ⋅ 70 − 1⋅ 30 = 200 kNm .
M 200
xe = z = = −2 m .
Fy −100
5.7. Vonal mentén megoszló erőrendszer

Csak az egyenes vonal mentén megoszló párhuzamos erőrendszereket
vizsgáljuk.
y A vonal mentén megoszló
dFq erőrendszer sűrűségvekto-
ra (intenzitásvektora):
q ( x) = q ( x) j .
A sűrűségvektor mérték-
q (x )
egysége: N/m .
r x Az elemi erő:
O
x dx dFq = q ( x ) dx .
l
Az elemi erő nagysága egyenlő az ábrán sraffozott területtel.
Az eredő erő: Fq = ∫ q ( x ) dx .
(l )
Az eredő erő nagysága egyenlő a q ( x ) görbe alatti területtel.

Az O pontra számított eredő nyomaték:

MO = ∫ r × q dx = ∫ ⎡⎣( xi ) × ( q ( x ) j )⎤⎦ dx = ∫ x q ( x ) dx k
(l ) (l ) (l )
Az eredő helyének meghatározása:

Az eredő hatásvonala mindig átmegy az x tengely és a q( x) görbe által
meghatározott síkidom súlypontján.
y A q ( x ) erőrendszert helyette-
e sítettük az F , M O redukált
F F
vektorkettőssel.
MO e – az eredő hatásvonala.
Az eredő hatásvonal helyének
x meghatározása:
O
M
xe M O = xe F ⇒ xe = O
F
Az integrálok kiszámítása a Simpson formulával:
y f ( x)
Az integrál kiszámítására
alkalmas közelítő képlet:
l
fb fk fj ∫(l ) f ( x) dx ≅ 6 ( fb + 4 f k + f j )
x
xb xk xj
l – az integrálási tartomány
l mérete (hossza),
fb , f k , f j - az integrálandó függvény helyettesítési értéke a tartomány
bal szélén, a közepén és a jobb szélén.
A Simpson formula (képlet) harmadfokú polinomig bezárólag az integ-
rál pontos értékét adja meg. A formula harmadfokúnál magasabb fokú
integrandusz esetén közelítő eredményt szolgáltat.

5.8. Gyakorló feladatok vonal mentén megoszló

erőrendszer eredőjének meghatározására
5.8.1. feladat: Egyenletesen megoszló terhelés eredője
l
Fq = ( q + 4q + q ) = q l , y
6 xe Fq
2
l⎛ l ⎞ ql
Mz = ⎜0⋅q + 4 q + l q⎟ = ,
6⎝ 2 ⎠ 2 q
x
O
ql 2
M l l
xe = z = 2 = .
F ql 2
5.8.2. feladat: Lineárisan változó terhelés eredője
l⎛ q ⎞ ql
Fq = ⎜ 0 + 4 + q ⎟ = , y
6⎝ 2 ⎠ 2 xe Fq
2
l⎛ l q ⎞ ql
Mz = ⎜0⋅0 + 4 +l q⎟ = , q
6⎝ 22 ⎠ 3 x
O
q l2
l
M 2
xe = z = 3 = l .
Fq q l 3
2
5.8.3. feladat: Vonal mentén megoszló erőrendszer eredő vektorkettőse
kN y
Adott: f = (2 j ) .
m
Feladat: f
A B C x
Az erőrendszer A és C
pontbeli eredő vektor- 4m 1m
kettősének meghatározása.
Kidolgozás:
F = ∫ f dx = (4 ⋅ 2) j = (8 j ) kN ,
(l )

l
MA = ∫ r × f dx = 6 ( x
(l )
f + 4 xk f k + x j f j ) i × j =
b b
k
4
= (0 ⋅ 2 + 4 ⋅ 2 ⋅ 2 + 4 ⋅ 2)k = (16 k ) kNm.
6
4
M C = ∫ r ∗ × f dx = (−5 ⋅ 2 − 4 ⋅ 3 ⋅ 2 − 1⋅ 2)k = (−24 k ) kNm .
(l )
6
Ellenőrzés: M C = M A + F × rAC = (16 − 40)k = (−24 k ) kNm .
F × rAC = 8 j × 5 i = (−40k ) .
5.8.4. feladat: Vonal mentén megoszló erőrendszer jellemzőinek meg-
határozása
y
Adott: Az f = f y ( x) j lineárisan
megoszló erőrendszer redukált
vektorkettőse:
M F f
F = (12 j ) N , M A = (48 k ) Nm . B x
A
Feladat: a) Az eredő helyének a
meghatározása.
b) f B = ? , a = ?
Kidolgozás:
a) Az eredő erő helyének meghatározása:
F = Fy j , M A = M Az k , re = xe i .
M Az 48
M Az = xe Fy ⇒ xe = = = 4 m . ⇒ re = (4i ) m .
Fy 12
b) Az f B sűrűség (intenzitás) és az a hossz meghatározása:
2 3 3
xe = a ⇒ a = xe = 4 = 6 m ,
3 2 2
1 2 F 2 ⋅12 N
F = a fB ⇒ fB = = =4 .
2 a 6 m

5.8.5. feladat: Vonal mentén megoszló erőrendszer eredője

Adott: f 1 = (4 j ) kN/m , a = 3 my, f 2 = (− j ) kN/m , b = 2 m .
Feladat:
a) A megoszló erőrendszer
helyettesítése két koncentrált f1
erővel. A B C x
b) A megoszló erőrendszer f2
eredőjének meghatározása
szerkesztéssel. a b
Kidolgozás:
a) Az erőrendszer helyettesítése koncentrált erőkkel:
af 3⋅ 4
F1 = 1 j = j = (6 j ) kN , y
2 2
a F1
xC1 = = 1m . A
B C x
3
F2
F2 = − f 2b j = (−1 ⋅ 2) j = (−2 j ) kN , xC1
b xC2
xC 2 = a + = 4 m .
2
b) Az eredő erő (nagyságának és hatásvonalának) meghatározása szer-
kesztéssel:
Helyzetábra Erőábra
α2
y
αe F2
α1
F1
A F2 B C x
F1
xe Fe
1
Fer = (4 j ) kN , xe = − m.
2

5.9. Síkbeli szétszórt erőrendszerek helyettesítési

és egyensúlyozási feladatai
a) Síkbeli szétszórt ER helyettesítése a sík egy pontjában:
y
y
F2
e3
F3
F
e2 Fi
e1 F1
x MO x
O O
he ⋅ ei
Helyettesítő (eredő) erő: F = Σ Fi = F1 + F2 + … + Fn .

i
Helyettesítő (eredő) nyomaték: M O ; M O = M z = Σ hi Fi , ahol hi az

i
Fi erő hatásvonalának a koordináta-rendszer kezdőpontjától mért

merőleges távolsága.
Tétel: Síkbeli szétszórt erőrendszer a sík bármely A pontjában helyette-

síthető az F eredő erővel és az M A eredő nyomatékkal, amely merő-
leges a síkra.
M A = M a és iránya merőleges a síkra,
F = Fx2 + Fy2 , Fx = Σ Fxi , Fy = Σ Fyi .

i i
b) Síkbeli szétszórt erőrendszer helyettesítése egyetlen erővel:

y
y
F
F
e x
MO x O
O ⋅
he
Az eredő e hatásvonalának z tengelytől mért merőleges távolsága:
MO M
he = = z.
F F
Tétel: Síkbeli szétszórt erőrendszer F ≠ 0 esetén mindig helyettesíthe-
tő egyetlen erővel. Ezt az erőt a erőrendszer eredő erővektorának ne-
vezzük. Az eredő erővektor hatásvonalának pontjaira számított nyoma-
ték zérus.
c) Egy erő helyettesítése és egyensúlyozása három adott hatás-vonalon:
Feltétel: a hatásvonalak nem közös pontban metszik egymást.
Helyettesítés ≡ egyenértékűség.
• Megoldás szerkesztéssel: Culmann-féle szerkesztés
- Helyettesítés:
Adott: F0 , e0 és e1 , e2 , e3 .
Keresett: F1 , F2 , F3 , amelyekre fennáll F0 = F1 + F2 + F3 .
F23
e3
F1
e0
F2
F0 e23
F0
F23
e2
e1 F3
e23 - Culmann egyenes Az erővektorok nyílfolyama

ütköző.
- Egyensúlyozás:
Adott: F0 , e0 és e1 , e2 , e3 .
Keresett: F1 , F2 , F3 , amelyre fennáll F0 + F1 + F2 + F3 = 0 .
F12
e3 F1
e0
F2
F0 F12
e12
F0
e2
e1 F3
Az erővektorok nyílfolyama
e12 - Culmann egyenes folytonos.
A szerkesztés gondolatmenete:
- két ismeretlen erőt összegzünk,
- ezzel a feladatot visszavezetjük: - helyettesítésnél erő két kom-
ponensre bontására,
- egyensúlyozásnál három erő
egyensúlyozására,
- az erőábra nyílfolyama: helyettesítésnél ütköző, egyensúlynál
folytonos.
• Megoldás számítással: Ritter-féle számítás
Értelmezés: két erőrendszer akkor egyenértékű (akkor helyettesíti
egymást), ha F eredő erővektoruk és a tér (sík) tetszőleges A
pontjára számított M A nyomatékvektoruk azonos.
Fx′ = Fx′′ ,
F ′ = F ′′ ⎫⎪
⎬ Síkbeli erőrendszer esetén Fy′ = Fy′′ ,
M A′ = M A′′ ⎪⎭ ⇒
M ′ = M ′′ a a
- Helyettesítés:
Adott: F0 , e0 és e1 , e2 , e3 . Keresett: F1 , F2 , F3 .
( ER )′ : F0 , ( ER )′′ : F1 , F2 , F3 .

M a′ = M a′′ ⇒ F3 = …
B M b′ = M b′′ ⇒ F1 = …
e0
e3 M c′ = M c′′ ⇒ F2 = …
Az ismeretlen erők hatásvonalai-
F0 e2 nak A, B, C metszéspontján átme-
C nő, a rajz síkjára merőleges tenge-
lyekre írunk fel nyomatéki egyen-
e1 letet.
A
A nyomatéki egyenletekből az
ismeretlen erők meghatározhatók.
Ha két hatásvonal , akkor a metszésponton átmenő tengelyre
számított nyomatéki egyenlet helyett a hatásvonalakra ⊥ irá-
nyú vetületi egyenletet kell felírni.
- Egyensúlyozás:
Adott: F0 , e0 és e1 , e2 , e3 . Keresett: F1 , F2 , F3 .
( ER ) : F0 , F1 , F2 , F3 egyensúlyi.
Ma = 0 ⇒ F3 = …
B Mb = 0 ⇒ F1 = …
e0
Mc = 0 ⇒ F2 = …
e3
Az ismeretlen erők hatásvonalai-
F0 e2 nak A, B, C metszéspontján át-
C menő, a rajz síkjára merőleges
tengelyekre írunk fel nyomatéki
e1 egyenletet.
A A nyomatéki egyenletekből az
ismeretlen erők meghatározha-
tók.

5.10. Gyakorló feladatok síkbeli szétszórt

erőrendszerek helyettesítésére és
egyensúlyozására
5.10.1. feladat: Négy erő egyensúlya
C
Adott: Az ábrán látható kötélszerkezet
méretei és m = 100 kg , g ≅ 10 m/s 2 .
3m
Feladat: Az FA , FB , FC támasztó- D B
erők meghatározása.
2m
Megjegyzés: A kötelekben kötél irányú A E
húzóerők ébrednek.
G = mg = − mgj =
m
= (−100 ⋅10 j ) N = (− j ) kN .
3m 2m 2m
Kidolgozás:
a) Megoldás szerkesztéssel: (Culmann szerkesztés)
Egyensúlyi vektoregyenlet: G + FA + FB + FC = 0 .
FBC
C
FB
B
FC FBC

G
D
FA
A E eBC ≡ Culmann egyenes

G
Az ED kötélágban FBC nagyságú kötélerő ébred.

b) Megoldás számítással (Ritter számítás)

M d = 2 FA + 2G = 0 ⇒ FA = −G = −1 kN ← .
4 4
+2 +2
⎛4 ⎞ 3 3 5
M h = ⎜ + 2 ⎟ G − 2 FB = 0 ⇒ FB = G= 1 = kN → .
⎝3 ⎠ 2 2 3
FC FCy
FCx C
y
3
3 2
= D B FB x
2 x 2
⇓
2
4 FA
x = m. A E H
3 x
Fy = 0 = FC y − G ⇒ FC y = G = 1 kN ↑ .
| FC x | 2 2 2 2 2
= ⇒ | FC x |= | FC y | ⇒ FC x = FC y = 1 = kN ← .
| FC y | 3 3 3 3 3
2
⎛2⎞
FC = F + F = ⎜ ⎟ + 12 = 1202
2
Cx
2
Cy , kN .
⎝3⎠
⎛5 ⎞
FA = FA x i = (−i ) kN , FB = FB y j = ⎜ i ⎟ kN ,
⎝3 ⎠
⎛ 2 ⎞
FC = FC x i + FC y j = ⎜ − i + j ⎟ kN .
⎝ 3 ⎠

5.10.2. feladat: Sima falnak támasztott rúd

Adott: G = 600 N , a = 1 m , α = 45° . A
Az érintkező felületek simák.
Feladat: Az FA , FB és FC támasztó-
erők meghatározása.
Sima fal: µ0 = 0 ⇒ a támasztó-
erő merőleges a felületre. D
Egyensúlyi vektoregyenlet:
G + FA + FB + FC = 0 . C B
FAB
a a a
Kidolgozás:
a) Megoldás szerkesztéssel (Culmann szerkesztés)
A
A F ea H

G FC
eab eb
ec
FCy FC FAB
e FCx FB
D
G
3
a FA
a FB 2

C B
eAB = Culmann egyenes
2a

b) Megoldás számítással (Ritter számítás)

3 4
M h = 0 = 2aG + aFCx ⇒ FCx = − G = −800 N ← ,
2 3
FC x 2 1
= ⇒ FC y = FC x = −400 N ↓ ,
FC y 1 2
FC = FC2x + FC2y = 8002 + 4002 = 894,43 N ,
Fx = 0 = FA + FCx ⇒ FA = − FCx = −800 N → ,
Fy = 0 = −G + FCy + FB ⇒ FB = G − FCy = 600 − (−400) = 1000 N ↑ .
5.10.3. feladat: Megoszló terhelés helyettesítése három adott hatásvo-

nalon y
α2
Adott:
a = 4 m,
b=2m,
a α3
f = 5 kN/m .
Feladat: f B C α1 x
a) A megoszló erőrendszer A
eredőjének és az eredő f
hatásvonalának meghatározása.
b) A megoszló erőrendszer helyet- a b
tesítése az adott α1 , α 2 , α 3 hatásvonalon.
A helyettesítést végezze el számítással és szerkesztéssel is!
Megoldás: a) Fe = (−10 j ) kN , xe = 6,33 m .
b) F1 = (−15,83 i ) kN , F2 = (0,83 i ) kN ,
F3 = (15 i − 10 j ) kN .

Mechanika Síkbeli szerkezetek statikai feladatai
6. Síkbeli szerkezetek statikai

feladatai
6.1. A statikailag határozott megtámasztás
Szabadságfok: azoknak a skalár koordinátáknak a száma, amelyek a

szerkezet helyzetét egyértelműen meghatározzák.
Csak a síkbeli esetet vizsgáljuk.

a) A szerkezet szabadságfoka: s = 3 × n
2 n – a vizsgált szerkezetet alkotó
testek száma.
1
n
b) A kényszerekkel lekötött szabadságfokok száma: nk
- Görgős, rudas megtámasztás: nk = 1 .
A FA
FA A
- Csukló: nk = 2 .
y y
2
FAx x
A
1 A x
FAx
FAy FAy
Az 1 és 2 jelű test is terhelt.

- Befogás: nk = 3 .

FAx A x
M Az
FAy
Statikailag határozott megtámasztású az a szerkezet:

1. definíció: Ha a belső és külső kényszerekkel lekötött nk szabadság-
fokok száma megegyezik a test s szabadságfokainak számával:
nb + nk = s .
2. definíció: Ha az ismeretlen támasztó és belső erőkoordináták száma
megegyezik a szerkezetre felírható skaláris statikai egyensúlyi egyenle-
tek számával és az egyenletrendszer az ismeretlenekre egyértelműen
megoldható.
6.2. Speciális síkbeli statikailag határozott

szerkezetek
A Statika egyik fő feladata mérnöki szerkezetek támasztó- és belső erő-
inek meghatározása.
a) A támasztóerők meghatározásának gondolatmenete:
- Az ismeretlen erő/nyomaték koordinátákat pozitívnak, azaz a KR
tengelyeivel megegyező irányúaknak tételezzük fel. (Ha a számítá-
sokból az erő/nyomaték koordinátákra negatív értéket kapunk ez azt
jelenti, hogy a koordináta tengelyekkel ellentétes irányúak.)
- Az ismeretlenekre statikai egyensúlyi (nyomatéki és vetületi) egyen-
leteket írunk fel. Az egyenletek felírásánál arra törekszünk, hogy az
egyes egyenletek csak egy-egy ismeretlent tartalmaz-zanak.
- A vetületi és nyomatéki egyneletekből meghatározzuk az ismeretlen
támasztó erő/nyomaték koordinátákat. A kapott eredményeket ábrá-
zoljuk (szemléltetjük) a szerkezeten.
- Az előzőekben fel nem használt statikai egyensúlyi egyenletekkel
ellenőrző számítást végzünk. (Ezt a lépést csak bonyolultabb felada-
toknál szokás elvégezni.)
Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló, egy merev testet (alkat-
részt) tartalmazó statikailag határozott szerkezettípusok támasztóerői-
nek meghatározását mutatjuk be.

b) Kéttámaszú tartó:
y Adott: F0 , M 0 , q0 , a .
M0
Keresett: FA , FB .
Fq Megoldás:
a - A megoszló erőrendszer eredője:
q0
B x Az eredő erő: Fq = a q0 ↓ ,
a/2 Az eredő hatásvonalának helye:
a xe = a / 2 .
a FBy
F0 - A támasztó erőrendszer meghatá-
rozása:
a FA = FAx i + FAy j ,
FAx A C FB = FBy j .
FAy
a
M a = 0 = −aF0 − M 0 − a q0 + a FB y ⇒ FB y = …
2
Fq
a
M c = 0 = −aF0 − M 0 + a q0 − aFA y ⇒ FA y = …
2
Fq
Fx = 0 = F0 + FA x ⇒ FA x = …
M a = 0 az A ponton átmenő, z tengellyel megegyező irányú tengely-
re felírt nyomatéki egyenlet.
Ellenőrzés: Fy = 0 = −a q0 + FA y + FB y .
c) Befogott tartó:
F2 Adott: F1 , F2 , a, b .
y
Keresett:
F1 b FA = FAx i + FA y j ,
FAx A x
M A = M Azk .
M Az a a
FAy

Megoldás:
Fx = 0 = FAx − F2 ⇒ FAx = …
Fy = 0 = FA y − F1 ⇒ FA y = …
M z = 0 = M A z − aF1 + bF2 ⇒ M Az = …
d) Három rudas megtámasztás:
y Adott:
2m A szerkezet mére-
tei és terhelései.
A 3 kN m 8 kN Feladat:
Az FA , FB , FC tá-
3m masztóerők meg-
C x határozása.
4m
B
Kidolgozás:
• A feladat megoldása szerkesztéssel (Culmann-szerkesztés):
A szerkezet egyensúlyban van: F0 + FA + FB + FC = 0 .
FBC
8kN
6kN
eA D 8kN
1m F0
6kN FB
eBC 3m FBC
E
4m eC FA FC
eB
F0 = 82 + 62 = 10 kN ,
F0 = ( −8i − 6 j ) kN .
• A feladat megoldása számítással (Ritter-számítás):

M d = 0 = −3 ⋅ 6 + 3FC ⇒ FC = 6 kN → .

M e = 0 = −3 ⋅ 6 + 3 ⋅ 8 − 3FA ⇒ FA = 2 kN → .
Fy = 0 = −6 + FB ⇒ FB = 6kN ↑ .
3m y
FA A 6 kN 8kN
D
3m
E C FC x
4m
B
FB
A rudas megtámasztások miatt az FA , FB , FC támasztóerők hatás-

vonala (iránya) ismert.
Nyomatéki egyenleteket írunk fel a hatásvonalak D és E metszés-
pontján átmenő, z irányú tengelyekre.
Ellenőrzés:
Fx = 0 = 2 − 8 + 6 .
Az eredmény vektorokkal felírva:
FA = ( 2i ) kN, FB = ( 6 j ) kN, FC = ( 6i ) kN.
6.3. Gyakorló feladatok speciális síkbeli

statikailag határozott szerkezetekre
6.3.1. feladat: Kéttámaszú konzolos tartó
Adott:
F = 50 kN ,
a = 500 mm , α = 60° . α
Feladat: Az FA és FB
támasztóerők meghatározása
b) számítással.

Kidolgozás:
a) Megoldás szerkesztéssel:
A B
α
ea
F eb F
FA
FB
y
A B Ü x

Ý Ý
Fx = F cos α = 50 ⋅ 0,5 = 25 kN ,
Fy = F sin α = 50 3 / 2 kN .
Fe = ∑ Fi = Fe x i + Fe y j = 0 .
i
Fx = 0 = 25 + FB x ⇒ FB x = −25 kN ← .
M a = 0 = 500 ⋅ 25 3 + 1500 FB y ⇒ FB y = −25 3 / 3 =
= −14,43 kN ↓ .
M b = 0 = 2000 ⋅ 25 3 − 1500 FA y ⇒ FA y = 100 3 / 3 =
= 57,74 kN ↑ .
FB = FB2x + FB2y = 625 + 208,33 = 2887
, kN .
FA = (57,74 j ) kN , FB = (−25 i − 14,43 j ) kN .

6.3.2. feladat: Kéttámaszú törtvonalú tartó

Adott: ¾
B
a) F1 = F2 = 2 kN ,
b) F1 = 2 kN , F2 = 4 kN . ½
Feladat:
4m
Az FA és FB támasztóerők
meghatározása számítással. A
¾Ñ ¾Ñ ¾Ñ
Kidolgozás:
a) A feladat megoldása F1 = − F2 erőpár esetére:
4m
Fx = 0 . 2 kN
⇓ B
| FA x |=| FB x | .
2 kN
4m
M b = −4 ⋅ 2 + 4 FA x = 0 ,
y
⇓
FA x = 2 kN → . A x
Fx = 0 .
⇓
FB x = − FA x = −2 kN ← .

b) A feladat megoldása az általános esetre:

Fy = 0 = 2 − 4 + FA y , 4 kN
y
⇓ B Ü
C
FA y = 2 kN ↑ . 2 kN
M a = 0 = −2 ⋅ 2 − 2 ⋅ 4 − 4 FB x ,
4m
⇓
Ü
FB x = −3 kN ← . A x
M c = 0 = −2 ⋅ 2 − 2 ⋅ 4 + 4 FA x , Ý
2m 2m 2m
⇓
FA x = 3 kN → .
6.3.3. feladat: Kéttámaszú tartó

Adott: y ¿ ½
F1 = 5000 N , C
2 B x
F2 = 2000 N , 1
¾
F3 = 7071 N ,
A a a a a
a =1m ,
α = 45° .
Feladat: Az FA és FB támasztóerők meghatározása számítással.
Kidolgozás: ¿ ½
y
C Ü Ü B x

Ý
¾

A Ý


A (2) test egyensúlya:

M c = 0 = −aF3 sin α + 2aF2 + 3aFB y − 4aF1 ,
0 = −7071 2 / 2 + 2 ⋅ 2000 + 3FB y − 4 ⋅ 5000 =
= −5000 + 4000 − 2000 + 3FB y ,
21000
FB y = = 7000 N ↑ .
3
M b = 0 = −3aFA y + 2aF3 sin α − aF2 − aF1 ,
0 = −3FA y + 2 ⋅ 7071 2 / 2 − 2000 − 5000 =
= −3FA y + 10 000 − 7000,
FA y = 1000 N ↑ .
FA y FA y 1000
tg α = ⇒ FA x = = = 1000 N → .
FA x tg α 1
2
Fx = 0 = FA x + F3 cos α + FB x = 1000 + 7071 + FB x , ⇒
2
FB x = −6000 N ← .
FA = 10002 + 10002 = 1414,2 N , FB = 60002 + 70002 = 9219,5 N .
Ellenőrzés: Fy = 1000 − 5000 + 2000 + 7000 − 5000 = 0 .
Támasztó erővektorok:
FA = ( FA x i + FA y j ) = (1000i + 1000 j ) N ,
FA = ( FB x i + FB y j ) = (−6000i + 7000 j ) N .
6.3.4. feladat: Kéttámaszú tartó

Adott: A szerkezet méretei
y
és F = (−10 j ) kN . C
Feladat: F 2m
A támasztóerők megha- A B x
tározása számítással és 2m 2m 2m
szerkesztéssel.

Megoldás: FA = (−5 i + 5 j ) kN , FB = (5 i + 5 j ) kN .
6.3.5. feladat: Kéttámaszú tartó y
Adott: A szerkezet méretei A

és F = (−4i − 6 j ) kN .
3m
F
Feladat: A támasztóerők B C x
önálló meghatározása számí-
3m 3m
tással és szerkesztéssel.
Megoldás: FA = (3 j ) kN , FC = (4 i + 3 j ) kN .

6.3.6. feladat: Befogott tartó

y
Adott: A szerkezet
méretei és f0 M0 F0 x
A
M 0 = 80 kNm ,
F0 4 m B
F0 = 70 kN , 2m 4m
f 0 = 10 kN/m .
Feladat: A támasztó erőrendszer meghatározása.
Megoldás: Fe = 8 ⋅10 = 80 kN ↓ .
Fx = 0 = FAx + 70, ⇒ FAx = −70 kN ← .
Fy = 0 = FAy + 70 − 80, ⇒ FAy = 10 kN ↑ .
M a = 0 = M Az + 80 + 6(70 − 80), ⇒ M Az = −20 kNm .
6.3.7. feladat: Befogott tartó y
Adott: a = 2 m , q0 = 4 kN/m , q0
B C
F0 = 12 kN . 1,5 a a
F0
Feladat: A támasztó erőrend- D
szer meghatározása. 3a
Megoldás:
Fx = 0 = 12 + FAx ⇒ FAx = −12 kN ← .
Fy = 0 = −3 ⋅ 4 + FAy ⇒ FAy = 12 kN ↑ . A FAx x
M z = 0 = −1,5a ⋅12 − 2a ⋅12 + M Az , FAy M Az
M Az = 66 kNm

6.3.8. feladat: Három rudas megtámasztás

Adott: a = 2 m , M = 6 kNm .
C
Feladat: Az FA , FB és FC x

támasztóerők megha-
H
tározása számítással.
a
A E y
D
a a
B
Megoldás számítással (Ritter):

M e = 0 = −6 + 2 2 FC ⇒ FC = 3 / 2 = 212
, kN .
M h = 0 = −6 + 2 FA ⇒ FA = 3 kN → .
M d = 0 = −6 + 2 2 FB ⇒ FB = 212
, kN .
6.3.9. feladat: Három rudas megtámasztás
Adott: R = 2 m , F = (−16 i ) kN . y
C
Feladat: Az FA , FB és FC támasz-
tóerők önálló meghatározása számí- F R x
tással és szerkesztéssel. S
A
B
Megoldás:
FA = (16 i ) kN , FB = (−8 j ) kN , FC = (8 j ) kN .

Mechanika Térbeli párhuzamos erőrendszerek
7. Térbeli párhuzamos erőrendszerek
7.1. Térbeli párhuzamos erőrendszer redukált

vektorkettőse, az erőközéppont
Értelmezés: Térbeli párhuzamos erőrendszerről abban az esetben be-

szélünk, ha az erőrendszert alkotó valamennyi erő párhuzamos egy
adott e iránnyal.
e - az adott irány egység-

F1 Fi vektora,
Pi
e
Az ER-t alkotó erők:
ri F
A
rK Fi = Fi e ,
K
y ( i = 1, 2,3, ... n ) .
Fn
x
Az erőrendszer redukált vektorkettőse:

FA = Σ Fi = e Σ Fi = e F ,
i i
M A = Σ ri × Fi = Σ ri × Fi e = Σ ri Fi × e .
i i
( i
)
Az erőrendszer tulajdonsága: F ⋅ M A = 0 ⇒ F ⊥ MA.
Definíció: Térbeli párhuzamos erőrendszer K erőközéppontja az a pont,

amelyen az erőrendszer egyetlen erővel helyettesíthető.

z
F =Fe
F=Fe e M A = ∑ ri × Fi = rK × F
i
rK
A ∑ ri Fi × e = rK ∑ Fi × e
K i i
y
F .
x
∑ ri Fi
Az erőközéppont helyvektora: rK = i
.
∑ Fi
i
Tétel: Ha térbeli párhuzamos erőrendszer eredője F ≠ 0 , akkor ennek

támadáspontja (azaz az erőrendszer középpontja) független az erők
irányától csak azok nagyságától és támadáspontjának helykoordinátái-
tól függ.
7.2. Speciális irányú térbeli párhuzamos

koncentrált erőrendszer
z e ≡ k - az erők z tengely irá-
ei nyúak,
F Fi = Fi k ,
M Ay Fi ri = xi i + yi j .
A
y i
ri
MA xi k j
yi
M Ax Pi
x
Az eredő vektorkettős:
i
( )
F = ∑ Fi = ∑ Fi k ,
i
M A = Σ ri × Fi = Σ ( xi i + yi j ) × Fi k = Σ ( − xi Fi ) j + Σ yi Fi i .
i i i
( i
)
MAy M Ax
Helyettesítés egyetlen erővel:

z
F ⊥ MA
F
F M A x = yK F ⎪⎫
y ⎬
MA M A y = − xK F ⎪⎭
xK
yK
x
7.3. Speciális térbeli párhuzamos megoszló

erőrendszer, a súlyerőrendszer
z g – gravitációs gyorsulás,
V ρ - tömegsűrűség,
dV Az elemi térfogat súlya:
m q
dG = qdV = − g ρ dV k ,
dG
A test súlya:
G = − ∫ g ρ dV k = −G k .
y (V )
x
a) A test S súlypontjának értelmezése:
Értelmezés: A test S súlypontja, a test térfogatán megoszló súlyerő-

rendszer K erőközéppontja.
∫ r ρ gdV
(V )
A test S súlypontjának helyvektora: rK = rS =
∫ ρ gdV
(V )
Speciális eset: ρ = állandó (homogén test), g = állandó (ez általá-
ban fennáll).
A V térfogat S súlypontjának helyvektora:
rS =
∫ r dV = ∫ r dV /⋅ i / ⋅ j /⋅ k .
∫ dV V
(V )

Skaláris egyenletek:
∫ xdV ∫ ydV ∫ zdV
(V ) (V ) (V )
xS = , yS = , zS = .
V V V
b) A súlypont fogalmának kiterjesztése:
• Kiterjesztés síkidomra:
y A
dA
S
∫ r dA
( A)
rS = ,
r A
rS
x
A – a síkidom területe.
• Kiterjesztés térbeli vonalra:

z ∫ r ds
ds S (l )
A B rS = ,
l
l
r rS l – a vonalszakasz hossza.
y
x O
Az integrálok tulajdonságából következik, hogy homogén (állandó tö-

megeloszlású) test, valamint térfogat, felület (síkidom) és vonal szim-
metria pontja (tengelye, síkja) egyúttal súlypont (súlyvonal, súlysík).
7.4. Statikai nyomatékok

A súlypont kiszámítására felírt összefüggések számlálójában szereplő
integrálokkal értelmezett mennyiségeket statikai (lineáris) nyomaté-
koknak nevezzük.
A súlypont ismeretében a statikai nyomaték meghatározható, mint a
súlypont helyvektorának és a teljes tömegnek (térfogatának, felület
területének, vonal hosszának) a szorzata. Ebben az esetben nincs szük-
ség integrálásra.
a) Test pontra számított statikai nyomatéka:

z Az m tömegű ( V térfogatú)
V dV test O pontra számított statikai
dm nyomatéka:
SO = ∫ r dm = ∫ r ρ dV .
(m) (V )
r Az O pontból az elemi tö-
O y
meghez (térfogathoz) mutató
helyvektor:
x y x
r = xi + y j + z k .
A pontra számított statikai
nyomaték vektor mennyiség.
b) Test síkra számított statikai nyomatéka:

Az xy síkra számított statikai nyomaték:
S xy = ∫ z dm = ∫ z ρ dV = SO ⋅ k .
(m) (V )
Az yz síkra számított statikai nyomaték:

S yz = ∫ x dm = ∫ x ρ dV = SO ⋅ i .
(m) (V )
Az zx síkra számított statikai nyomaték:

S zx = ∫ y dm = ∫ y ρ dV = SO ⋅ j .
(m) (V )
A síkra számított statikai nyomaték skalár mennyiség.
c) Síkidom tengelyre számított statikai nyomatéka:

Az x tengelyre számított statikai nyomaték: S x = ∫
( A)
y dA .
Az y tengelyre számított statikai nyomaték: S y = ∫ x dA .

( A)
d) Összefüggés két pontra számított statikai nyomaték között:

z SB = ∫r B dm = ∫ (rBA + rA ) dm =
V dV (m) (m)
m dm = rBA ∫ dm + ∫ r
(m) (m)
A dm =
rA rB
m SA
A
rAB = − mrAB + S A
B y
O S B = S A − m rAB .
x m – az egész test tömege.
7.5. Gyakorló feladatok térbeli párhuzamos

erőrendszerekre és súlypont helyének
kiszámítására
7.5.1. feladat: Térbeli koncentrált párhuzamos erőrendszer
Adott:
z
Fi = ( Fi z k ) kN ,
F1 z = 40 kN ,

F2 z = 20 kN , m
0m
25
F3 z = −10 kN , O
y
600 mm 0 mm
F4 z = 80 kN , 600 mm 25
x
F5 z = −30 kN .

Feladat: Az erőrendszer középpontjának meghatározása.
Kidolgozás: Az eredő erő nagysága:
5
F = ∑ Fi z = 40 + 20 − 10 + 80 − 30 = 100 kN .
i =1
Az erőrendszer O pontra számított nyomatéka:
M O = M O xi + M O y j .
5
M O x = ∑ ( yi Fi z ) = 600 ⋅ 40 − 600 ⋅ 20 + 600 ⋅ 80 − 600 ⋅ 30 =
i =1
= −6000 kNmm = −6 kNm,

5
M O y = ∑ (− xi Fi z ) = −250 ⋅ 40 + 250 ⋅ 20 + 250 ⋅ 30 =
i =1
= 2500 kNmm = 2,5 kNm.

Az erőrendszer középpontjának helyvektora:
∑i ri Fi z ∑ xi Fi z = − 2,5 = −0,025 m ,
rK = = xK i + y K j . xK = i
∑ Fi
i
F 100
yK =
∑ i 6 yi Fi z
=−
= −0,06 m .
F 100
Az erőrendszer eredőjének a
hatásvonala:
z
MOx ⎫
yE = yK = ,⎪
F ⎪
⎬ E
MO y ⎪
Ü
xE = xK = − .
F ⎭⎪

y
O
Ý
x
c.e.

7.5.2. feladat: Térbeli koncentrált párhuzamos erőrendszer

Adott: z
F = Fi i , (i = 1, 2, 3) ,
F = ∑ Fi = 10 kN ,
i
P1
P2
rK = (−2i + 7,5 j ) m , r1 r2 C K
P1 (10, 0, 7) m , F1 O
rk F2
P2 (0, 5, 3) m , r3
y
P3 (6, 5, 1) m . x
P3
F3
Feladat:
Az erőrendszert alkotó erők Fi skaláris koordinátáinak meghatározása.
Kidolgozás:
Az erőrendszer K középpontjának helyvektora:
3
∑F r i i
F1 r 1 + F2 r 2 + F3 r 3
rK = i =1
= / ⋅i , / ⋅ j , / ⋅k .
3
F1 + F2 + F3
∑F i =1
i
A vektoregyenletet az i , j , k egységvektorokkal megszorozva három

skalár egyenletet kapunk:
F xK = F1 x1 + F2 x2 + F3 x3 ⎫⎪ −20 = 10 F1 + 6 F3 ⎫⎪
⎪ ⎪
F yK = F1 y1 + F2 y2 + F3 y3 ⎪⎬ ⇒ 75=5 F2 +5 F3 ⎬⎪ .
⎪ ⎪
F zK = F1z1 + F2 z2 + F3 z3 ⎪⎪⎭ 0=7 F1 +3F2 + F3 ⎭⎪⎪
Lineáris algebrai egyenletrendszer F1 , F2 , F3 -ra.
Az egyenletrendszer megoldása:
F1 = −5 kN , F2 = 10 kN , F3 = 5 kN .

7.5.3. feladat: Síkidom súlypontja

y
Adott: A síkidom 30
méretei mm-ben.
Feladat:
A síkidom súlypont-
jának meghatározása.
60
20
x
O
90
Kidolgozás:
a) Egy téglalapnak súlypontjának meghatározása.
Mivel a koordinátarendszer kezdőpontja a téglalap középpontjában
van, minden ρ helyvektorú ∆A felületelemhez található egy − ρ
helyvektorú, ugyanakkora ∆A területű felületelem.
η
Ezért ∫
( A)
ρ dA = 0 .
A r1 dA
O ξ
A téglalap S pontja az O r2
∫ ρ dA dA
pontba esik: ρ S = ( A)
= 0.
∫
( A)
dA
Vegyük fel a koordinátarendszer tengelyeit a téglalap oldalaira és je-

löljük P-vel a téglalap középpontját.
y
A
dA
r3
P
r1
r2
O x
A téglalap S pontjának helyvektora az xy koordináta-rendszerben:

∫ r dA ∫ (r
( A) ( A)
P + ρ ) dA
rS = = =
∫
( A)
dA A
=0 A
∫r
( A)
P dA ∫
( A)
ρ dA rP ∫ dA
( A)
= + = rP . =
A A A
b) A síkidom S pontjának meghatározása:
Bontsuk fel a síkidomot két téglalapra az ábrán látható módon. Az el-
ső téglalap S1 súlypontjába mutató helyvektor legyen rS 1 , a második
téglalap S2 súlypontjába mutató helyvektor pedig rS 2 . A téglalapok
terület ét jelölje A1 illetve A2 .
y
S1 S 2
r1 rs
r2 S2
x
O
A1 = 30 ⋅ 60 = 1800 mm 2 = 18 cm 2 , r S1 = (15i + 30 j ) mm ,
A1 = 60 ⋅ 20 = 1200 mm 2 = 12 cm 2 , r S2 = (60i + 10 j ) mm .
2
∑r Si Ai
A1 rS 1 + A2 rS 2
rS = =
i =1
.
2
A1 + A2
∑A i =1
i

A skaláris egyenletek:
A x + A2 xS 2 18 ⋅15 + 12 ⋅ 60
xS = 1 S 1 = = 33 mm ,
A1 + A2 30
A y + A2 yS 2 18 ⋅ 30 + 12 ⋅10
yS = 1 S 1 = = 22 mm .
A1 + A2 30
A súlypont helyvektora: rS = xS i + yS j = (33 i + 22 j ) mm .

Adott: R = 100 mm .
Feladat: A szív alakú síkidom súlypontjának meghatározása.
y
R R
x
2R
2R
Kidolgozás:
4R
a) Egy félkör területének súlypontja: yS =
3π
y
S
ys
O x
xs = 0

b) A síkidom súlypontja:
Bontsuk fel a síkidomot a (2) és (3) jelű félkörre és az (1) jelű négy-
zetre. y
A félkör területek súlypont- 3

2
jának meghatározása:
x
S3 S2
4 R 4 ⋅100 S
x= = = 42,44 mm .
3π 3π S1 x
R
R
1
R
R
y
S2
x
yS2
R
45 x
xS2
A (2) jelű félkör terület S2 súlypontja az xy KR-ben:
xS 2 = ( R + x) cos 45° = (100 + 42,44) 0,7071 = 100,72 mm ,
yS 2 = ( R + x) sin 45° = (100 + 42,44) 0,7071 = 100,72 mm .
Az xS 3 és yS 3 hasonlóan kapható meg.
A részterületek:
⎫
A1 = 200 ⋅ 200 = 40 000 mm 2 = 400 cm 2 , ⎪
⎪
2 ⎪
3
1
A2 = 100 π = 15708 mm = 1571
2 2
, cm , ⎬ ⇒ A = ∑ Ai = 714,2 cm 2 .
2 ⎪ i =1
1 ⎪
A3 = 1002 π = 15708 mm 2 = 1571 , cm 2 . ⎪
2 ⎭
A részterületek súlypontjainak helyvektorai:
rS 1 = 0 , rS 2 = (100,72 i + 100,72 j ) mm ,
rS 3 = (−100,72 i + 100,72 j ) mm .
A síkidom súlypontjának helykoordinátái:

∑x Si Ai
0 ⋅ 400 + 100,72 ⋅1571
, − 100,72 ⋅1571
,
xS = i =1
= =0,
3
400 + 2 ⋅1571,
∑A
i =1
i
∑y Si Ai
0 ⋅ 400 + 2(100,72 ⋅1571)
,
yS = i =1
= = 44,3 mm .
3
400 + 2 ⋅1571,
∑A i =1
i

Adott: Az ábrán látható méretek y
és a kör (furat) középpontjának B
helykoordinátái:
xK = 111
, m;
yK = 0,61 m. T
2m
0,4 m
Feladat:
A satírozott területű síkidom S
súlypontjának meghatározása. x
A
1,5 m
Kidolgozás:
A téglalap területe és súlypontjának helyvektora:
AT = 2 ⋅15, = 3 m2 , rT = (0,75 i + j ) m .
A kör területe és súlypontjának helyvektora:
d 2π 016 , ⋅ 314
,
AK = = = 01256
, m 2 , rK = (1,11i + 0, 61 j ) m .
4 4
A satírozott síkidom S pontjának helyvektora:
r A −r A 3(0, 75i + j ) − 0,1256(1,11i + 0, 61 j )
rS = T T K K = ≈
AT − AK 3 − 0,1256
, i + 2,924 j )
(211
≈ = (0, 735 i + 1, 019 j ) m .
2,87

Adott: Az ábrán látható méretek:

a = 15 mm ,
r = 10 mm.
Feladat: A sraffozott területű síkidom S súlypontjának meghatározá-
sa.
Megoldás: xS = 21,94 mm , yS = 12, 23 mm .
7.5.7. feladat: Térbeli rúd súlypontja
Adott: l1 = 750 mm , l2 = 500 mm , l3 = 300 mm .
Feladat: A térbeli rúd S pontjának meghatározása.
Kidolgozás:
A (4) jelű rúdszakasz hossza:
l4 = (l22 + l32 ) + l12 = (5002 + 3002 ) + 7502 = 950 mm ,
Az egész rúd hossza:
4
l = ∑ li = 750 + 500 + 300 + 950 = 2500 mm .
i =1

A rúdszakaszok súlypontjai:
z z
1
S1 4
l1
S4
S2 2
y
y
S3
l3
x l2
x 3
r S 1 = (375k ) mm , r S 2 = (250 j ) mm , r S 3 = (150i + 500 j ) mm ,

r S 4 = (150i + 250 j + 375k ) mm
A térbeli zárt rúdszerkezet súlypontjának helykoordinátái:
4
∑x Si i l
150 ⋅ 300 + 150 ⋅ 950
xS = i =1
4
= = 75 mm ,
2500
∑l i =1
i
∑y Si i l
250 ⋅ 500 + 250 ⋅ 950 + 500 ⋅ 300
yS = i =1
4
= = 205 mm ,
2500
∑l i =1
i
∑z Si i l
375 ⋅ 750 + 375 ⋅ 950
zS = i =1
4
= = 255 mm .
2500
∑l
i =1
i
A súlypont helyvektora: rS = (75i + 205 j + 255k ) mm .

7.5.8. feladat: Síkbeli vonal súlypontja
Adott: Az ábrán látható K betű alakú síkbeli vonal.

Feladat: A vonal súlypontjának meghatározása.
Megoldás: xS = 21, 72 mm , yS = 38, 72 mm

Mechanika Merev testek belső erőrendszere
8. Merev testek belső erőrendszere

Erők
Külső erők Belső erők
Terhelések Támasztó Testek közötti Testek belüli erők
erők erők (Igénybevételek)
8.1. Rudak igénybevételeinek értelmezése
Rúd: olyan test, amelynek egyik mérete lényegesen nagyobb, mint a

másik kettő.
Keresztmetszet: a rúd legnagyobb méretére merőleges metszet.
Rúd középvonala (rúd S ponti szála): A keresztmetszetek S pontjai

által alkotott vonal. A középvonal a rúd mechanikai modellje.
Az igénybevétel értelmezése: Rúd tetszőleges keresztmetszetének

igénybevétele a keresztmetszeten megoszló belső erőrendszernek a
keresztmetszet S pontjába redukált vektorkettőse, illetve a vektorkettős
skaláris koordinátái.
a) Az igénybevételek bevezetésének gondolatmenete:

A K keresztmetszet igénybevétele:
- A tartót a K keresztmetszetben gondolatban két részre bontom.
K
x
I. rész II. rész

Az egész tartó és a tartó két része külön-külön is egyensúlyban van.
- Az egyik részt elhagyom, a másik részt megtartom:

p A megtartott rész K keresztmet-

K
x szetén p ( y, z ) belső erőrendszer
ébred - felületen megoszló belső
ER.
I. rész
A p ( y, z ) belső erőrendszer a rúd II. részének a I. részre gyakorolt
hatása.
A megtartott tartórésznek (rúdrésznek) önmagában is egyensúlyban
kell lennie.
- A p ( y, z ) belső erőrendszert redukálom a keresztmetszet S pontjá-
ba:
FS
K
x FS , M S
S
eredő vektorkettős
MS
FS - a megoszló p ( y, z ) erőrendszer eredő erővektora,

M S - a megoszló p ( y, z ) erőrendszer S pontra számított eredő
nyomatékvektora.
b) Az igénybevételek előjelének értelmezése:
• Az eredő vektorkettős skaláris koordinátái és összetevői:
FS = N i + (−Ty j − Tz k ) = N + T ,
N T
ahol N - a rúderő vektor és T - a nyíróerő vektor
M S = M c i + ( M h y j − M h z k ) = M c + M h , , ahol:
M c - a csavaró nyomaték
Mc Mh
vektor,
M h - a hajlító nyomaték
vektor.
Az eredő vektorkettős skaláris koordinátái:

y y
M hy > 0
M hz > 0
Tz > 0
S x S x
N >0
z z Mc >0
Ty > 0
N - rúderő, M c - csavaró nyomaték,

Ty , Tz - nyíróerők, M hz , M hy - hajlító nyomatékok.
• Az eredő vektorkettős skaláris koordinátái x, y síkbeli esetben:

y y
N x Mc x
Ty = T
M hz = M h
N – rúderő, M h - hajlító nyomaték,
T – nyíróerő, M c - csavaró nyomaték.
• Az előjelek értelmezése elemi rúdszakaszon:

Az előjelek értelmezése nem koordináta-rendszerhez, hanem ele-
mi rúdszakaszhoz kötött.
z y z y
x x
N >0 Mc >0
z y z y
x x
Tz , Ty > 0 M hz , M hy > 0
N > 0 - húzás, N < 0 - nyomás.

Jól látható, hogy az N , M c , Ty , Tz igénybevételek pozitív előjele

az ábrák 180o -os elforgatásával nem változik. Az M hz , M hy vi-
szont előjelet vált, azaz a pozitív előjel a hajlító nyomatékoknál a
haladási iránytól (+x tengely, -x tengely) is függ.
8.2. Rudak igénybevételeinek meghatározása

- A p ( y, z ) felületen megoszló belső erőrendszer statikai módszerekkel
nem határozható meg.
- Az igénybevételek statikai módszerekkel meghatározhatók.
(Statikai módszerek ≡ nyomatéki és vetületi egyenletek alkalmazá-
sa.)
( ER )I ( ER )II
( ER )
(ER) – a rúdra ható külső erőrendszert (adott terhelések + támasztó-
erők)
(ER)I.– az I. részre ható külső erők (adott terhelések + támasztóerők)
(ER)II. – a II. részre ható külső erők (adott terhelések + támasztóerők)
a) Az igénybevételek meghatározása a megtartott rész egyensúlyából:
FS
( ER )I + ( FS , M S ) = ( 0 )
MS
( ER )I
b) Az igénybevételek meghatározása az elhagyott részre ható ER re-
dukálásával:

( FS , M S ) = ( ER) II
az elhagyott rész
hatását reprezentálja
8.3. Gyakorló feladatok rudak igénybevételeinek

meghatározására
8.3.1. feladat: Kéttámaszú tartó igénybevételei
Adott: A szerkezet méretei y
2aq0
és terhelése.
Feladat: A tartó K kereszt- A q0 B x
metszetében az igénybevé- K
telek meghatározása. a a a
FAy F By
Kidolgozás: A támasztó erők meghatározása:

FA x = 0 ,
2
M a = 0 = −2a 2 q0 + 3a FB y ⇒ FB y = a q0 ↑,
3
4
M b = 0 = 4a 2 q0 − 3a FA y ⇒ FA y = a q0 ↑ .
3
Az igénybevételek meghatározása a baloldali rész egyensúlyából:
4 1
Fy = 0 = aqo − aqo − TK , TK = a q0 , q0
3 3 K
a 4 TK
M k = 0 = a q0 − M hK − a a q0 , M hK
2 3 FA y
5
M hK = − a q02 .
6
Az igénybevételek meghatározása a jobboldali részről redukálva:
2 1
TK = a q0 − a q0 = a q0 , q0
3 3 K
a 2 a 2 q0 4 2 TK
M hK = a q0 − 2a a q0 = − a q0 = M hK
2 3 2 3 FAy
5
= − q0 a 2 .
6
Az igénybevételek meghatározása a jobboldali rész egyensúlyából:

2 TK
Fy = 0 = TK − q0 a + a q0 ,
3 q0
a q0
TK = , . K
3 M hK
a 2 FB y
M k = 0 = M hK − a q0 + 2a a q0 ,
2 3
5
M hK = − a q02 .
6
Az igénybevételek meghatározása a baloldali részről redukálva:
4 1 TK
TK = a q0 − a q0 = a q0 ,
3 3 q0
4 a K
M hK = −a a q0 + a q0 =
3 2 M hK
FB y
4a 2 q0 a 2 q0 5
=− + = − q0 a 2
.
3 2 6
8.3.2. feladat: Befalazott tartó igénybevételei
Adott: A rúd méretei y
és terhelése. 5 kN
2 kN 4 kNm
Feladat: A bejelölt ke- K C x
resztmetszetek igénybe- A B D
vételeinek meghatározása. 2m 2m 2m 2m
Kidolgozás:
a) A K keresztmetszet igénybevételei:
NK = 0 ,
2 kN
TK = 2 kN , K
4 kNm
M hK = −4 kN .
b) A B − (a B mellett közvetlenül balra levő) keresztmetszet igénybevé-
telei:
N B− = 0 ,
2 kN
TB− = 2 kN ,
8 kNm
M hB− = −8 kN . B−

c) A B + (a B mellett közvetlenül jobbra levő) keresztmetszet igénybe-

vételei:
N B− = 0 ,
TB+ = −3 kN , 8 kNm
B+
M hB+ = −8 kN . 3 kN
−
d) A C (a C mellett közvetlenül balra levő) keresztmetszet igénybevé-
telei:
N C − = 0, TC − = −3 kN ,
C−
M hC − = −2 ⋅ 6 + 5 ⋅ 2 = 2 kNm
= −12 + 10 = −2 kN . 3 kN
e) A C + (a C mellett közvetlenül jobbra levő) keresztmetszet igénybe-
vételei:
N C + = 0, TC + = −3 kN , C+
6 kNm
M hC + = −2 ⋅ 6 + 5 ⋅ 2 − 4 =
= −12 + 10 − 4 = −6 kN 3 kN
f) A D keresztmetszet igénybevételei:
N D = 0, TD = −3 kN ,
D
M hD = −2 ⋅ 8 + 5 ⋅ 4 − 4 =
= −16 + 20 − 4 = 0 . 3 kN

g) A támasztó erőrendszer:
FDx = 0 , MD
FDx
FDy = 3 kN ↑ , D
M Dz = 0 . FDy
3 kN
8.3.3. feladat: Befalazott törtvonalú tartó igénybevételei

Adott: A rúdszerkezet 3kNm
méretei és terhelései. K2 K4 s
s K1 K3 K5
Feladat: A K1 ,…, K 5
2m
keresztmetszet igény-
3m
4kN s
R=
bevételeinek meghatá-
rozása. 60
2kN
2m 2m 6kN
Kidolgozás:
a) A K1 keresztmetszet igénybevételei:
N K 1 = 4 kN , TK 1 = 6 − 2 + 3 ⋅ 2 = 10 kN ,
M hK 1 = −2 ⋅ 4 + 5 ⋅ 6 + 1⋅ 6 = −8 + 30 + 6 = 28 kNm
b) A K 2 keresztmetszet igénybevételei:
N K 2 = 4 kN , TK 2 = 6 − 2 = 4 kN ,
M hK 2 = −2 ⋅ 4 + 2 ⋅ 2 + 3 ⋅ 6 = −8 + 4 + 18 = 14 kNm .
c) A K 3 keresztmetszet igénybevételei:
N K 3 = −2 kN , TK 3 = −4 kN ,
M hK 3 = −2 ⋅ 4 + 2 ⋅ 2 = −8 + 4 = −4 kNm .
d) A K 4 keresztmetszet igénybevételei:
NK 4 = 0 , TK 4 = 6 kN ,
M hK 4 = 3 ⋅ 6 = 18 kNm .

e) A K 5 keresztmetszet igénybevételei:
3kN/m
K5
N
T
4kN
60◦
2kN
6kN
N K 5 = 6 cos 60o = 3 kN ,
TK 5 = 6sin 60o = 3 3 kN ,
M hK 5 = 6 R(1 − cos 60o ) =
⎛ 1⎞
= 6 ⋅ 3 ⎜1 − ⎟ = 9 kNm .
⎝ 2⎠

Mechanika Rudak igénybevételi ábrái
9. Rudak igénybevételi ábrái
Igénybevételi ábra: Az igénybevételeket a tartó minden keresztmet-

szetében meghatározzuk a rúd középvonala mentén mért helykoordiná-
ta függvényében és ábrázoljuk:
Igénybevételek síkbeli esetben: N = N ( x), Ty = T = T ( x),

M c = M c ( x), M hz = M h = M h ( x).
Példa: az igénybevételi ábrák rajzolására az igénybevételek értelmezé-
se alapján. y
Adott: a tartó méretei F0
és terhelése: A B C x
F0 = (2i − 4 j ) kN, 4m 4m
M0
M 0 = (6k ) kNm.
Feladat: Az igénybevételi ábrák megrajzolása.

Kidolgozás:
A támasztó erők meghatározása:
FC x = −2 kN ← , FC y = 4 kN ↑ ,
Mc = 0 = 6 + 4 ⋅ 4 − MC ⇒ M C = 22 kNm .
Az igénybevételi ábrákat az igénybevételek értelmezése (8. fejezet)
alapján rajzoljuk meg:
- A tartót gondolatban két részre bontjuk, az egyik részt elhagyjuk és
redukáljuk az elhagyott részre ható erőrendszert (a terhelést és a tá-
masztó erőrendszert is figyelembe véve!) a megtartott rész elmetszési
keresztmetszetébe – 1. lehetőség.
- A tartót gondolatban két részre bontjuk, az egyik részt elhagyjuk és a
megtartott rész egyensúlyából (a terhelést és a támasztó erőrendszert
is figyelembe véve!) határozzuk meg a megtartott rész elmetszési ke-
resztmetszetének igénybevételeit – 2. lehetőség.
- Ezt az eljárást a tartó AB és BC szakaszának több keresztmetszetére
elvégezve kapjuk meg az igénybevételi ábrákat.

4 kN
Az igénybevételi
A 2 kN B C FC x
ábrákon az igény-
bevételi függvé- FC y M
6 kNm 4m 4m C
nyek jellemző ér-
tékeit mindig fel N [ kN]
szokás tüntetni. x
T [ kN] −2 −2
Mh [ kNm ] −4 −4
22
6 6 x
9.1. Egyenes rudak egyensúlyi egyenletei

Az egyensúlyi egyenletek megadják az összefüggést a terhelések és
igénybevételek között.
y
q y ( x) - terhelésábra
qy ( x )
x
B C
x ∆x
Megvizsgáljuk a ∆ x hosszúságú rúdszakasz egyensúlyát:
η∆ x q yk - középérték,
q yk Ty q y Ty + ∆Ty
q yk ∆ x - az eredő erő.
M hz M hz + ∆M hz
B C
∆x
A ∆ x hosszúságú rúdszakasz egyensúlya:

Fy = 0 = Ty + q yk ∆ x − (Ty + ∆Ty ) ,
∆Ty
0 = q yk ∆ x − ∆Ty ⇒ = q yk .
∆x
Mc = 0 = Mhz − Ty ∆ x − q yk ∆ x η ∆ x − ( M h z + ∆M h z ) ,
ahol 0 < η < 1 , q yk ∆ x a megoszló terhelés eredője és η ∆ x az eredő

erő távolsága a C ponttól:
∆ Mhz
0 = −Ty ∆ x − q ykη ∆ x∆ x − ∆ M h z ⇒ = −Ty − q yk η ∆ x .
∆x
Határátmenet képzés – az egyensúlyi egyenletek differenciális alakja:
∆Ty dTy ∆ Mhz d Mhz

lim = = q y ( x), lim = = −Ty ( x) .
∆x → 0 ∆x dx ∆x → 0 ∆x dx
Következmény (a 2. egyenletet az 1. egyenletbe helyettesítve):

d 2M h z
= −q y ( x) .
dx 2
q y ( x)
x2
dTy
Integrálás:
dx
= q y ( x) / ∫ … dx .
x1
x1 x2
Integrál alak: A Ty nyíróerő megváltozása az

x2
Ty ( x2 ) − Ty ( x1 ) = ∫ q y ( x ) dx . x1 x2 hosszon egyenlő a q y ( x )
x1 terhelésábra x1 x2 intervallum alat-
ti területével.
x2 Ty ( x)
dM h z
Integrálás:
dx
= −Ty ( x) / ∫ … dx .
x1
x1 x2

Integrál alak: Az M h z hajlító nyomaték

x2
M h z ( x2 ) − M h z ( x1 ) = − ∫ Ty ( x ) dx megváltozása az x1 x2 hosz-
x1
. szon egyenlő a nyíróerő ábra
negatív előjellel vett x1 x2
intervallum alatti területével.
Igénybevételi ábrák előállítása:
(+) integrálás (-) integrálás
q y ( x) ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ → Ty ( x) ⎯⎯⎯⎯⎯⎯→ M h z ( x) .
9.2. A koncentrált erők és koncentrált nyomatékok

hatásának figyelembe vétele
a) Koncentrált erő hatása:
F0 = eq y ,
F0
lim e q y = F0 - a koncentrált
e →0
qy eq y → F0
e erő.
T A koncentrált erő a nyíróerő
eq y
x
ábrában szakadást (ugrást) idéz
elő.
A nyíróerő ábra szakadásának
(ugrásának) nagysága:
∆Ty = ∫ q y ( x ) dx = q y e = F0 .
(e)
A nyíróerő ábra szakadásának iránya x irányba (balról jobbra) halad-

va megegyezik a koncentrált erő irányával.
b) Koncentrált nyomaték hatása:

M0 F M 0 = eF .
F
A nyíróábrában a sraffozott terü-
let: eF.
e lim e F = M 0 .
e→0
eF → M 0
T
A koncentrált nyomatékot a nyí-
F
x róerő ábrában területvektor jelö-
li.
T A koncentrált nyomaték a nyo-
matéki ábrában szakadást (ug-
M0
rást) idéz elő.
x
A hajlító nyomatéki ábra szaka-
Mh
dásának (ugrásának) nagysága:
∆ M h x = − ∫ Ty dx = − M 0 .
M0 (e)
x
e A hajlító nyomatéki ábra szaka-
dásának iránya x irányba (balról
jobbra) haladva ellentétes a terü-
letvektor irányával.
9.3. Az igénybevételi ábrák megrajzolásának

szabályai
A nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra mindig nulla értékről indul és nul-
la értékkel végződik, ha a tartóra ható teljes külső erőrendszert (a terhe-
léseket és a támasztóerő rendszert is) figyelembe vesszük.
a) Egyensúlyi egyenletek:
x2 x2
Ty ( x2 ) − Ty ( x1 ) = ∫ q y ( x)dx , M h z ( x2 ) − M h z ( x1 ) = − ∫ Ty ( x)dx .
x1 x1
- A Ty nyíróerő megváltozása az x1 x2 hosszon egyenlő a q y ( x ) terhe-

lésábra x1 , x2 határok között vett integráljával.
- Az M h z hajlító nyomaték megváltozása az x1 x2 hosszon egyenlő a
nyíróerő ábra x1 , x2 határok között vett negatív integráljával.
b) Az y irányú koncentrált erő esetén:
A nyíróerő ábrában: szakadás (ugrás) van és az ugrás iránya x irányú
(balról jobbra) haladás esetén megegyezik az erő irányával.

A nyomatéki ábrában: törés van.

c) A z irányú koncentrált nyomaték estén:
A nyíróerő ábrában: területvektor van és a területvektor irányát az y
irányú erőkből álló helyettesítő erőpár baloldali
erőjének iránya adja meg.
A nyomatéki ábrában: szakadás (ugrás) van és az ugrás iránya x irá-
nyú (balról jobbra) haladás esetén ellentétes a
területvektor irányával.
9.4. Gyakorló feladatok igénybevételi ábrák

megrajzolására
9.4.1. feladat: Kéttámaszú tartó igénybevételi ábrái
y
Adott: a szerkezet
F
méretei és terhelései. B x
A
Feladat: az igénybe-
a
vételi ábrák megraj- FA y FB y
zolása. l
Kidolgozás:
A támasztóerők meghatározása:
a
M a = 0 = − aF + l FB y ⇒ FB y = F ↑,
l
l−a
M b = 0 = −l FA y + (l − a) F ⇒ FA y = F ↑.
l

Az igénybevételi ábrák megrajzolása:

y
F
x
l −a a
F F
l l
T
l −a
F
l x
F
a
− F
l
Mh
A hajlító nyomaték x
maximuma:
a
M h max = (l − a ) F .
l a
− (l − a ) F
l

y
Adott: a szerkezet
méretei és terhelései. A M B x
Feladat: az igénybe- a
vételi ábrák megraj- FAy l FBy
zolása.
Kidolgozás:
M
M a = 0 = − M + l FB y ⇒ FB y = ↑,
l
M
M b = 0 = − M − l FA y ⇒ FA y =− ↓.
l

y
M x
M M
l l
T M
x
M M
− −
l l
a
M
Mh l
x
M
l −a
− M
l

Adott: a szerkezet mé- y
F0 = f0l
retei és terhelései.
A f0 B x
Feladat: az igénybevé-
teli ábrák megrajzolása.
FAy l FBy
Kidolgozás:
l f0 l
Ma = 0 = − f 0 l + l FB y , ⇒ FB y = ↑.
2 2
l f0 l
Mb = 0 = f 0 l − l FA y , ⇒ FA y = ↑.
2 2


y
f0 x
f 0l f 0l
2 2
T
f 0l
2 x
f 0l
Mh 2
A hajlító nyomaték M h max

maximuma: x
f l2
M h max = .
8 f 0l l
−
2 2
A nyíróerő ábra grafikus integrálása:
- A T ( x) lineáris függvényt helyettesítem a szaggatott vonallal jelölt
„lépcsős függvénnyel”. A lépcsős függvényt úgy kapom, hogy az in-
tegrálási tartományt megfelezem és az integrálási tartomány bal olda-
li felére a nyíróerő bal szélső, f 0l / 2 függvényértékét, a tartomány
jobb oldali felén pedig a nyíróerő jobb szélső, − f 0l / 2 függvényérté-
két veszem állandó értékű függvénynek. Az egész integrálási hosz-
szon a lépcsős függvény alatti terület megegyezik a lineáris függvény
alatti vonalkázott területtel.
- A lépcsős függvényt könnyű integrálni, mert a téglalapok területét
kell csak kiszámítani. A lépcsős függvény szerinti integrálással meg-
kapom az M h ( x) ábrában a másodfokú polinom (parabola) függvény
értékét az integrálási tartomány jobb szélén és a parabola érintőit
(szaggatott egyenesek) a tartomány két szélső pontjában. A téglalap
f 0l l
területek határozzák meg az érintők − metszéspontját is.
2 2
- A parabola két (szélső) pontjának ismeretében megrajzolható a para-
bola szelője, azaz a két parabola pontot összekötő egyenes. (Ez az
egyenes ebben az esetben az x tengelyre esik.)

- A parabola harmadik (a szakasz felénél lévő) pontját úgy kapom

meg, hogy az érintők metszéspontján át függőleges egyenest húzok
és megfelezem a függőleges egyenesnek az érintők metszéspontja és
f 0l 2
a szelő közé eső szakaszát. Így adódik ki a parabola középső −
8
függvényértéke.
- A harmadik (a szakasz felénél) lévő parabola pontban a parabola
érintője párhuzamos a szelővel, ebben az esetben az x tengellyel.
A további feladatok parabola szerkesztéseinél minden esetben értelem-
szerűen a fenti gondolatmenetet alkalmazzuk.
9.4.4. feladat: Kéttámaszú konzolos tartó igénybevételi ábrái
y
1 m 8 kN
12 kN
4 kN m A B x
2m 2m 2m
Adott: a szerkezet méretei és terhelése.
Feladat: az igénybevételi ábrák megrajzolása.
Kidolgozás:
M a = 0 = 1 ⋅ 8 − 2 ⋅ 12 + 4 FB y ⇒ FB y = 4kN ↑ ,
M b = 0 = 5 ⋅ 8 − 4 FA y + 2 ⋅ 12 ⇒ FA y = 16kN ↑ .

y
12 kN
4 kN m x
16 kN 4 kN
T [ kN ]
8 8
x
−4 −4
−8
Mh [ kNm ] 8
−8

Adott: a szerkezet y
24 kN
méretei és terhelése.
6 kN m 10 kNm B x
Feladat: az igénybe- A
vételi ábrák megrajz-
2m 2m 2m 8 kN
olása.
Kidolgozás:
M a = 0 = −2 ⋅ 24 + 10 + 4 FB y + 6 ⋅ 8 ⇒ FB y = −2,5 kN ↓ ,
M b = 0 = −4 FA y + 2 ⋅ 24 + 2 ⋅ 8 + 10 ⇒ FA y = 18,5 kN ↑ .
Itt az M h ( x) hajlító nyomatéki ábra megrajzolásánál két parabolát kell
rajzolni azért, mert a koncentrált nyomaték (és az ennek megfelelő terü-
letvektor) az ábrában szakadást okoz.

y
6 kN m 10 kNm x
18,5 kN
2, 5 kN
T [ kN ] 8 kN
18,5 10 kNm
6,5
x
−5,5
−8 −8
Mh [ kNm ]
−15
−16
−18,5 −21,5
−25
y
F = 60kN
kN
p = 80
A m B x
0,9 m 0,6 m
Adott: A tartó méretei és terhelése.

Feladat: Az igénybevételi ábrák megrajzolása és a maximális hajlító
nyomaték meghatározása.
Kidolgozás:
M a = 0 = −0,45 ⋅ 72 + 0,9 ⋅ 60 + 15
, FB y
0,45 ⋅ 72 − 0,9 ⋅ 60
FB y = = −14,4 kN ↓,
,
15

M b = 0 = −0,6 ⋅ 60 + 105
, ⋅ 72 − 15
, FA y
−0,6 ⋅ 60 + 105
, ⋅ 72
FA y = = 26,4 kN ↑ .
,
15
0,45 m
60 kN
80 kN/m
A B
26,4 kN 14,4 kN
72 kN
T
[kN] 26,4
14,4 x
x
-45,6
Mh [kNm] 8,64
M h*
-11,88
A maximális hajlító nyomaték a nyíróerő és a hajlító nyomatéki ábra
felhasználásával határozható meg.
A hajlító nyomaték egyik szélsőértékének helye:
26,4 x
A nyíróerő ábrából: = ⇒ x = 0,33 m .
45,6 0,9 − x
A hajlító nyomaték egyik szélsőértékének nagysága a hajlító nyomaték
értelmezése alapján adódik:
0, 33
M h∗ = −0,33 ⋅ 26,4 + 0,33 ⋅ 80 = −4,356 kNm .
2
A hajlító nyomaték maximális értéke a hajlító nyomatéki ábrából:
| M h |max = 8,64 kNm .

9.4.7. feladat: Kéttámaszú elágazásos tartó igénybevételi ábrái

4 kN
4 kN
y
1m
4 kN/m B x
A
1,2 m 0,6 m 1,4 m

Feladat: Az igénybevételi ábrák megrajzolása és a maximális hajlító
Kidolgozás:
Fx = 0 = −4 + FB x ⇒ FB x = 4 kN → ,
M a = 0 = −0,6 ⋅ 4,8 − 3,2 ⋅ 4 + 1 ⋅ 4 + 3,2 FB y
0,6 ⋅ 4,8 + 3,2 ⋅ 4 − 1 ⋅ 4
FB y = = 3,65 kN ↑,
3,2
M b = 0 = 1 ⋅ 4 + 2,6 ⋅ 4,8 − 3,2 FA y ⇒
1 ⋅ 4 + 2,6 ⋅ 4,8
FA y = = 515
, kN ↑ .
3,2
Terhelés redukálása az AB szakasz középvonalába:
F0 = (−4i − 4 j ) kN ,
M 0 = M 0 k , M 0 = 1 ⋅ 4 − 14
, ⋅ 4 = −16
, kNm .

y
4 kN
A
4 kN B 4 kN x
1, 6 kNm 3, 65 kN
5,15 kN 4,8 kN
T [ kN ]
5,15 1, 6 kNm
0,35 x
−3,65
M h [ kNm ]
M h max x
−3,09
−3,3 −3,51
−5,11
A hajlító nyomatéki ábrából: | M h |max = 511
, kNm .

y
A 15 kN/m B x
45 kNm 1,5 m 6m 1,5 m

Feladat: Az igénybevételi ábrák megrajzolása, és a maximális hajlító
nyomaték kiszámítása.
Kidolgozás:
−45 + 3 ⋅ 90
M a = 0 = 45 − 3 ⋅ 90 + 7,5 FB y ⇒ FB y = = 30 kN ↑ ,
7,5
45 + 4,5 ⋅ 90
M b = 0 = 45 − 7,5 FA y + 4,5 ⋅ 90 ⇒ FA y = = 60 kN ↑ .
7,5

y
45 kNm
15 kN/m
B x
A
60 kN 90 kN 30 kN
T [ kN ]
60
45 kNm −30 −30

x
Mh [ kNm ]
45 45
M h* x
−45
− 67,5
−135
A hajlító nyomaték egyik szélsőértékének helye a nyíróerő ábrából:
60 6 − x
= , 2x = 6 − x ⇒ 3x = 6 ⇒ x=2m.
30 x
A hajlító nyomaték szélsőértékének nagysága:
2
| M h∗ |=| (2 + 15)30
, − ⋅ 2 ⋅ 15 |= 75 kNm .
2
A hajlító nyomaték maximális értéke: | M h |max = 75 kNm .
9.4.9. feladat: Befogott tartó igénybevételi ábrái
y
4 kN
1 kN m B 3 kN x
A
1m 2m 4 kN


nyomaték kiszámítása.
Kidolgozás:
A támasztóerő rendszer meghatározása:
Fx = 0 = FA x − 3 ⇒ FA x = 3 kN → .
Fy = 0 = FA y − 4 − 3 + 4 ⇒ FA y = 4 + 3 − 4 = 3 kN ↑ .
M a = 0 = −1 ⋅ 4 − 15
, ⋅ 3 + 3⋅ 4 + M A
M A = 1 ⋅ 4 + 15
, ⋅ 3 − 3 ⋅ 4 = −35
, kNm .
A maximális hajlító nyomaték (az ábráról): | M h |max = 6 kNm
y 1 kN 2 kN
3,5 kNm 4 kN
1 kN/m 3 kN x
3 kN A B
3 kN 4 kN
N [kN]
x
-3 -3
T [kN]
3,5 kNm
3
2
x
-2
-4
M h [kNm]
M h max x
-3,5
-4
-5 -6

9.4.10. feladat: Törtvonalú tartó igénybevételi ábrái

Adott: A tartó méretei
és terhelése. y
Feladat: Az igénybevételi A B x
ábrák megrajzolása, és a s s
maximális hajlító nyoma-
a
ték meghatározása. M F s
C 2F
D
Kidolgozás: a a
Fx = 0 = FA x + 2 F ⇒ FA x = −2 F = −2 ⋅ 10 = −20 kN ← ,
M a = 0 = 2aFB y + a 2 F − aF − M ⇒
−2aF + aF + M −2 ⋅ 1 ⋅ 10 + 1 ⋅ 10 + 20
FB y = = = 5 kN ↑ ,
2a 2 ⋅1
Fy = 0 = FA y + FB y − F ⇒ FA y = − FB y + F = −5 + 10 = 5 kN ↑ .
5 kN 5 kN
20 kN A B
s s
20 kNm 10 kN s
20 kN
D C

A B C D s
N [kN] 20
20 10 10
s
T [kN] 20 kNm
5 5 s
-10
-10
-20 -20
M h [kNm] 20 20
10
s
-10
A tartót egyenesbe terítjük és az egyes keresztmetszeteket az s ívkoor-
dinátával azonosítjuk. A rúderő és a nyíróerő ábrát az igénybevételek
értelmezése alapján rajzoljuk meg.
A tartó középvonalának töréspontjai előtt és után az N ( s) és T ( s) áb-
rákon az igénybevételek értelmezéséből következően különböző irányú
terhelő erőket kell figyelembe venni és ennek következtében még az
előjel is megváltozhat. Ezért az N ( s ) és T ( s ) ábrákban a középvonal
töréspontjaiban akkor is bekövetkezhet szakadás (ugrás), ha ott nem
működik koncentrált külső terhelés.
A maximális hajlító nyomaték (az ábrából): | M h |max = 20 kNm .
9.4.11. feladat: Gerber tartó igénybevételi ábrái
y
4 kNm
A B 1,5 kN/m C 2 kN x
3m 3m 4m


Kidolgozás:
A támasztó és belső erőrendszer meghatározása:
A (2) jelű rúd egyensúlya:
Fx = 0 = F12 x + 2 ⇒ F12 x = −2 kN ← , ⇒
F21x = − F12 x = 2 kN → .
M b = 0 = −2 ⋅ 6 + 4 FCy ⇒ FCy = 3 kN ↑ .
M c = 0 = −4 F12 y + 2 ⋅ 6 ⇒ F12 y = 3 kN ↑ , ⇒
F21 y = − F12 y = 3 kN ↓ .
Az (1) jelű rúd egyensúlya:
Fx = 0 = 2 + FAx ⇒ FAx = −2 kN ← ,
Fy = 0 = −3 + FAy ⇒ FAy = 3 kN ↑ .
M a = 0 = M A − 4 − 6 ⋅ 3 ⇒ M A = 22 kNm .
4 kNm
2 kN A 1,5 kN/m
B C 2 kN x
22 kNm 3 kN 3 kN
N [kN]
2 2
x
T [kN] 4 kNm 3
3
x
Mh [kNm] -3
22
13
9
x
-3
Ellenőrzés: A B csuklópontban a nyomatéknak nullának kell lennie!


Adott: A tartó méretei y
12 kN
és terhelése. A C B x
Feladat: Az igénybevé- D
5 kN/m
2m
teli ábrák önálló megraj-
zolása a tartó ACBD
3m 3m 1m
egyenes szakaszán.
Megoldás: az igénybevételi ábrák jellemző metszékei:
Rúderő ábra: N A = −10 N , N C = −10 N , NC = 0 , N D = 0 .
− +
Nyíróerő ábra: TA = −3,67 N , TB = −3,67 N , TB = 12 N , TD = 12 N .

− +
Nyomatéki ábra: M hA = 0 , M hC − = 11 kNm , M hC + = 1 kNm ,

M hB = 12 kNm , M hD = 0 .

y
M0
F0 p0 A F0 p0 B F0 x
C D E
F 0
2m 3m 3m 2m
Adott: A tartó méretei és terhelése

M 0 = 30 kNm , F0 = 10 kN , p0 = 10 kN/m .
Feladat: Az igénybevételi ábrák megrajzolása.

Megoldás: az igénybevételi ábrák jellemző metszékei:
N C = −10 kN , N A = −10 kN , N A = −20 kN , N D = −20 kN ,
− + −
N D+ = −10 kN , N B = −10 kN , N E = −10 kN .

TC = 10 kN , TA− = −10 kN , TA+ = 25 kN , TB− = −35 kN , TB + = 0 ,
TE = 0 .
M hC = 0 , M hA = 0 , M hD = −30 kNm , M hB = 30 kNm , M hE = 30 kNm .

9.4.14. feladat: Törtvonalú tartó igénybevételi ábrái

Adott: a =6m, b=3m, y
F = (5k ) kN , f = ( −3k ) kN/m . f
A z
Feladat: Az igénybevételi B
a
ábrák megrajzolása. b
Megoldás: az igénybevételi C F
ábrák jellemző metszékei:
N A = 5 kN , N B = 5 kN , N B = −6,5 kN , N C = −6,5 kN .
− +
TA = 11,5 kN , TB− = −6,5 kN , TB+ = −5 kN , TC = −5 kN .

M hA = 0 , M hB = −15 kNm , M hC = 0 .
9.4.15. feladat: Befalazott tartó igénybevételi ábrái

Adott: y
A szerkezet méretei
és M 0 = 80 kNm , f0 M0 F0 x
F0 = 70 kN , A B C D
f 0 = 10 kN/m . 2m 4m F0 4 m
Feladat:
Az igénybevételi ábrák megrajzolása.
Megoldás: N A = 70 kN , N B = 70 kN , N C = 70 kN , N D = 70 kN .
TA = 10 kN , TB = 10 kN , TC = −30 kN , TC = 40 kN , TD = 0 .
− +
M hA = −20 kNm , M hB = −40 kNm , M hC − = 0 , M hC + = 80 kNm , M hD = 0 .
9.4.16. feladat: Gerber tartó igénybevételi ábrái

y
2F
A B C f FG x x
G
E
F 1 2F D 2
FC y FG y
FAy a a a a a
Adott: A szerkezet méretei és F = 6 kN , f = 6 kN/m .

Feladat: a) A támasztó és belső erők meghatározása.

b) Az igénybevételi ábrák önálló megrajzolása.
Megoldás:
a) FA = (3 j ) kN , FC = (15 j ) kN , FG = (6 i + 6 j ) kN ,
F12 = − F21 = (−6 i + 6 j ) kN .
b) N A = 0 , N B = 0 , N B = NC = N D = −6 kN ,
− + −
N D+ = N E = N G = 6 kN .
TA = TB− = 3 kN , TB+ = TC − = −9 kN , TC + = TD = 6 kN , TE = 0 ,
TG = −6 kN .
M hA = 0 , M hB = −3 kNm , M hC = 6 kNm ,
M hD = 0 , M hE = −3 kNm , M hG = 0

Mechanika Statikailag határozott rúdszerkezetek
10. Statikailag határozott

rúdszerkezetek
Szabadságfok ( s ): azoknak a skaláris koordinátáknak a száma, ame-

lyek egy test helyzetét egyértelműen meghatározzák.
Mechanikai modellek szabadságfoka:

Térbeli eset Síkbeli eset
Tömegpont 3 2
Merev test 6 3
N db merev testből 6N 3N
álló rendszer
Kényszerekkel lekötött szabadságfok: ( nk )
Térbeli eset Síkbeli eset
Görgő 1 1
Csukló 3 2
Befogás 6 3
Statikailag határozott szerkezet (1. definíció): nb + nk = s .

A belső és külső kényszerekkel lekötött szabadságfokok száma meg-
egyezik a szerkezetet alkotó testek szabadságfokai összegével.
Statikailag határozott szerkezet (2. definíció):

Ha az ismeretlen támasztó és belső erőkoordináták száma megegyezik a
szerkezetre felírható skaláris statikai egyensúlyi egyenletek számával és
az egyenletrendszer az ismeretlenekre egyértelműen megoldható.
Statikailag határozatlan szerkezetek: nb + nk > s .
Labilis szerkezet: nb + nk < s .

10.1. Csuklós rúdszerkezetek
Definíció: Olyan rudakból felépített szerkezetek, amelyeknek elemei

(alkatrészei) egymáshoz csuklóval, a környezethez pedig tetszőleges
kényszerrel kapcsolódnak. (A csuklók nem feltétlenül a rudak végén
helyezkednek el.)
a) Konzol: a b
Adott: A szerkezet mé- F
retei és terhelése. A D
Feladat: A szerkezet tá-
c
masztó és bel-
ső erőinek
meghatározása. B
• Megoldás szerkesztéssel: F + FA + FB = 0 .
eA
eB F FA
A D
FB
F
a b
F
FAx
A α D
FAy 1
c
2
B
FBx
FBy

c FBy
tgα = ⇒ α =…, = tgα .
a FBx
Az egész szerkezet (1+2) egyensúlyát vizsgáljuk:
M a = 0 = −(a + b) F + cFB x ⇒ FB x = … ,
(Feltételeztük, hogy az FB a B pontban támad.)
M b = 0 = −(a + b) F − cFA x ⇒ FA x = … ,
M a = 0 = −(a + b) F + aFB y ⇒ FB y = … ,
(Feltételeztük, hogy az FB a D pontban támad.)
Fy = 0 = FA y + FB y − F ⇒ FA y = … .
FB y
Ellenőrzés: FA x + FB x = 0 . tgα = .
FB x
b) Háromcsuklós ív (háromcsuklós szerkezet):
• Egyik rúdján terhelt háromcsuklós ív:
Adott: A szerkezet méretei és terhelése.
Feladat: A támasztóerők meghatározása.
C
FB′
F1
F1 FA′
A B
FA′ FB′
• Mindkét rúdján terhelt háromcsuklós ív:

Feladat: A támasztóerők meghatározása.

C
F1
F2
A B
Szuperpozíció elv: Az egyes erők hatásait külön-külön vizsgáljuk meg

és utána a hatásokat összegezzük.
Az F1 terheléshez tartozó támasztóerők:
C
FB′
F1
F1 FA′
A B
FA′ FB′
Az F2 terheléshez tartozó támasztóerők:

C
F2
F2
FA′′
FB′′
A B
FB′′
FA′′

Szuperpozíció: az erők összegzése.

Erőábra
FA = FA′ + FA′′ ,
FA′′
FB = FB′ + FB′′ . FB FB′
FA
FA′ FB′′
Megoldás számítással:
nk + nb = 4 + 2 = 6, s = 2 ⋅ 3 = 6 ⇒ a szerkezet statikailag határozott.
y
a b
C
F1 y
F2 y
F1 1 F2
F2 x c
F1x
c1 c2 2
A FAx B x
FBx
a1 b1
FAy FBy
Az egész szerkezetet vizsgálva: (1+2)
M a = 0 = −c1 F1 x − a1 F1 y + c2 F2 x − ⎡⎣ a + ( b − b1 ) ⎤⎦ F2 y + ( a + b ) FB y ,
FB y = … .
M b = 0 = −c1 F1 x + c2 F2 x + ⎡⎣b + ( a − a1 ) ⎤⎦ F1 y + b1 F2 y − (a + b) FA y ,
FA y = … .

Szétbontjuk a szerkezetet:
F21y F12 y
F12 x
C F21x C F2
F1
1
2
A FAx B
FBx
FAy FBy
(1) M c = 0 = −aFA y + cFA x + (c − c1 ) F1 x + (a − a1 ) F1 y ,

FA x = … ,
Fx = 0 = FAx + F1 x + F21 x ⇒ F21 x = … ,
Fy = 0 = FAy − F1 y + F21 y ⇒ F21 y = … .
Ellenőrzés:
Ma = 0 =…
(2) M c = 0 = cFBx + bFBy − (c − c2 ) F2 x − (b − b1 ) F2 y ,
FB x = … ,
Fx = 0 = FB x − F2 x − F12 x ⇒ F12 x = … ,
Fy = 0 = FB y − F2 y − F12 y ⇒ F12 y = … .
Ellenőrzés:
Ma = 0 =….
F12 = − F21 .
(1+2) Ellenőrzés: Fx = 0 = … , Fy = 0 = … .
c) Gerber tartó:
Definíció: Egyenes tengelyű, több rúdból álló csuklós rúdszerkezet.

y
F1 F2
F3 A B FCx x
C
1 2
FAy a a b b b FCy
FBy
Az (1)+(2) jelű test egyensúlyát vizsgáljuk.
(1+2) Fx = 0 = − F3 + FC x ⇒ FC x = … .
Az (1) jelű test Fx = 0 = − F3 + F21 x ⇒ F21 x = … ,
egyensúlyát vizsgál- M a = 0 = − aF1 + 2a F21 y ⇒ F21 y … ,
juk:
M d = 0 = a F1 − 2a FA y ⇒ FA y = … .
F1 Belső erők:
F3 A D F21x F12 x = − F21 x , F12 y = − F12 y .
1
F21y
FAy a a
A (2) jelű test egyensúlyát M b = 0 = −bF12 y − bF2 + 2bFC y ,

vizsgáljuk. FC y = …. ,
F12 y F2
FCx
D B C M c = 0 = −3bF12 y − 2bFB y + bF2 ,
F12 x 2
FBy = …. .
b b b FCy
FBy
Ellenőrzés:
Fx = 0 = − F12 x + FC x ,
Fy = 0 = F12 y + FB y − F2 + FC y
.
Ellenőrzés: (1+2) Fy = 0 = FA y − F1 + FB y − F2 + FC y .
10.2. Síkbeli rácsos szerkezetek
Rácsos rúdszerkezet: egyenes tengelyű rudakból csuklók segítségével

felépített és csak a csuklókon terhelt és megtámasztott szerkezet.

Síkbeli rácsos szerkezet: minden rúd tengelye egy síkban helyezkedik

el.
Értelmezhető külső és belső statikai határozottság.
Külső statikai határozottság: nb + nk = s .
Belső statikai határozottság: r = 2c − 3 , ahol r – a rudak száma,

c – a csuklók száma.
Kizárólag külsőleg és belsőleg statikailag határozott síkbeli rácsos
szerkezetekkel foglalkozunk.
Síkbeli rácsos szerkezetek gyakorlati előfordulásai:
pl.: hídszerkezetek,
nagyfeszültségű távvezetékek oszlopai,
daruk (építkezés).
Csomópont: a rudak kapcsolódási helyei (csuklós kapcsolat).
Valóság Mechanikai modell

csomólemez
Feltételezések, elhanyagolások:
- A rudak a csomópontokban csuklókkal kapcsolódnak egymáshoz.
- A szerkezetre csak a csomópontokban működik terhelés (a szerkezet
önsúlyát elhanyagoljuk).
Következmény: A szerkezetet alkotó rudakban csak rúdirányú erők

lépnek fel. (A rudak igénybevétele kizárólag rúderő.)
Húzott rúd Nyomott rúd
N >0 N <0

Vakrúd: N = 0 .
Ábrázolás:
A szerkezeten a csuklók jelölését
általában elhagyjuk.
A síkbeli rácsos tartók megoldási módszereit egy nagyon egyszerű

szerkezeten mutatjuk be:
Adott: A szerkezet mé-
F2 = 2 kN retei és terhelése.
F1 = 3 kN
C
Feladat:
y D a) A támasztóerők meg-
4m
határozása.
FA x A B x b) A rúderők meghatáro-
zása.
FA y 3 m 3m 3m Megoldás alapja:
FB y A szerkezet egészében és
részenként is egyensúly-
ban van.
a) A támasztóerők meghatározása:
Nyomatéki és vetületi egyensúlyi egyenletekkel (a szokásos módon).
Fx = 0 = 3 + FA x ⇒ FA x = −3 kN ← .
M a = 0 = −4 ⋅ 3 − 9 ⋅ 2 + 6 FB y ⇒ FB y = 5 kN ↑ .
M b = 0 = −4 ⋅ 3 − 3 ⋅ 2 − 6 FA y ⇒ FA y = −3 kN ↓ .
2 kN
3 kN D 5
C
y
3
1 4
3 kN A 2 B x
3 kN
5 kN
b) A rúderők meghatározása:
A rúderők meghatározására két eljárás ismert.

• A csomóponti módszer:
Egy kiragadott csomópont (csukló) egyensúlyát vizsgáljuk meg.
A módszer síkbeli esetben 2 skaláris ismeretlen meghatározására
alkalmas.
A C csomópont egyensúlya:
- A feladat megoldása szerkesztéssel:
N5 > 0
2 kN
e5 N 5
C 2 kN N4 < 0
N4
e4 e
- A feladat megoldása számítással:
Fy = 0 = −2 − N 4 y ⇒ N 4 y = −2 kN ↑
2 kN .
N5 N4 x 3 3
= ⇒ N 4 x = 2 = 1,5 kN
N4 x C N4 y 4 4
;
N4 y N 4 x = 1,5 kN → .
N4
N 4 = − 22 + 1,52 = −2,5 kN , N4 < 0 .

Fx = 0 = 1,5 − N 5 ⇒ N 5 = 1,5 kN , N5 > 0 .
A D csomópont egyensúlya:
N5 N1 , N 3 , N 5 - három ismeretlen rúderő.
3 kN D
(Ez túl sok, mert csak két vetületi e-
N3 gyenletünk van).
N1
• Átmetsző módszer:
- A szerkezetet gondolatban két részre bontjuk (átmetsszük).
- A szerkezet egyik részét megtartjuk, a másik részt elhagyjuk.
- A megtartott rész elmetszett rúdjaiban rúderők lépnek fel, (a rúd-
erőket az ábrába berajzoljuk).
- A rúderőket a megtartott rész egyensúlyából határozzuk meg.

A módszer síkbeli esetben három skaláris ismeretlen meghatározá-

sára alkalmas.
⇓
Legfeljebb három olyan (nem egy csomóponthoz kapcsolódó) rudat
metszhetünk át, amelyben ismeretlen a rúderő.
Bonyolultabb esetben a két módszer egyidejűleg is alkalmazható. A
cél az, hogy annyi statikai egyensúlyi egyenletet írjunk fel, ahány
ismeretlen rúderőt szeretnénk meghatározni.
A szerkezetet a I.-gyel jelölt
I. 2 kN szaggatott vonallal (átmet-
3 kN D 5
C széssel) két részre bontjuk.
y
A szaggatott vonaltól jobbra
3
1 4 eső részt elhanyagoljuk és a
3 kN A 2 B x megtartott (bal oldali) rész
egyensúlyát vizsgáljuk.
3 kN
5 kN
I. átmetszés:
- A feladat megoldása szerkesztéssel (Culmann szerkesztés):
Az eredő erő: A rúderők:
3 kN D eer N 5 e5 3kN
et Ft 3kN F
N3 Fer N3
3 kN A N2 e2 er
Culmann e3
3 kN egyenes 3 kN
Ft = (3i − 3 j ) kN N5 N2
Fer + N 5 + N 2 + N 3 = 0 . A rúderők:
N 5 = 1,5 kN ,
N 23
N 2 = 0,75 kN ,
Az erőábrából a rúderők
nagysága, a szerkezetábrá-
ból a rúderők előjele hatá- N 3 = − 32 + 2,52 = −3,75 kN .
rozható meg.
- A feladat megoldása számítással (Ritter számítás):

3 kN D N5 Az N 2 és N 3 ismeretlen
y
rúderő hatásvonalának met-
széspontja: B.
N3 4 m Az N 3 és N 5 ismeretlen
3 kN A N2 B x
rúderő hatásvonalának met-
3 kN 3m 3m széspontja: D.
Elnevezés: B – a 2 és 3 jelű rúd főpontja,

D – a 3 és 5 jelű rúd főpontja.
M b = 0 = +6 ⋅ 3 − 4 ⋅ 3 − 4 N 5 ⇒ N 5 = 1,5 kN ,
M d = 0 = −4 ⋅ 3 + 3 ⋅ 3 + 4 N 2 ⇒ N 2 = 0,75 kN ,
Fy = 0 = −3 − N 3 y ⇒ N 3 y = −3 kN ↑ .
N3 y N3 N3 x 3 3
= ⇒ N3 x = 3 = 2, 25 kN → .
N3 y 4 4
N3 x
N 3 = − N 23 x + N 23 y = − 2, 252 + 32 = −3,75 kN .
Vakrúd: ha az adott rúdban a rúderő zérus. A vakrúd nem visel terhet,
ezért elhagyható. Vakrúd kialakulása függ:
- a szerkezet kialakításától,
- a szerkezet terhelésétől.

10.3. Gyakorló feladatok síkbeli rúdszerkezetekre

10.3.1. feladat: Csuklós rúdszerkezet
Adott: b
F1 = 240 kN , F2 = 120 kN , ¾
a =3m, b = 4m ,

c = 2 m , α = 30o . C c
A
½
Feladat:
Az FA és FB támasztóerők a
meghatározása
b) számítással. B
Kidolgozás: a
a) Megoldás szerkesztéssel:
A szerkezet egyensúlyban van: F1 + F2 + FA + FB = 0
F12
¾
C
A
½
½¾ ¾
½¾

½
B
F2
C A FAx
α
FBx
F1 FBy FAy

| FBy |
= tg 45o = 1 ⇒ | FBx |=| FBy | .
| FBx |
M c = 0 = (b − a) F1 sin 30o − (a − c) F2 + aFAy ⇒
( a − b) F1 sin 30o + ( a − c) F2 (3 − 4)240 ⋅ 0,5 + (3 − 2)120
FAy = = = 0.
a 3
M a = 0 = bF1 sin 30o − aFBy + cF2 ⇒
bF1 sin 30o + cF2 4 ⋅ 240 ⋅ 0,5 + 2 ⋅ 120
FBy = = = 240 kN ↑ .
a 3
FBx = − | FBy |= 240 kN ← .
Fx = 0 = − F1 cos30o − FBx + FAx ⇒
3
FAx = 240 + 240 = 447,85 kN → .
2 C
10.3.2. feladat: Háromcsuklós ív
2m
Adott: A szerkezet méretei 35 kN 40 kN
és terhelése. y 1
Feladat: A támasztóerők 2
4m
és a belső erők meghatár-
ozása. A B x
2m 2m 5m
Kidolgozás:
A támasztóerők: FA = FA x i + FA y j , FB = FB x i + FB y j .
A belső erők: F21 = F21x i + F21 y j , F21 = F12 .
Az (1+2) test egyensúlya:
M a = 0 = −2 ⋅ 35 + 4 ⋅ 40 + 9 FB y ,
0 = −70 + 160 + 9 FBy ⇒ FB y = −10 kN ↓ .
M b = 0 = −9 FA y + 7 ⋅ 35 + 4 ⋅ 40 ,
0 = −9 FAy + 245 + 160 ⇒ FA y = 45 kN ↑ .

Az (1) test egyensúlya: C

M c = 0 = 6 FA x − 180 + 70 ,
⇓ 35 kN 40 kN
FAx = 18,33 kN → . y 1
Fx = 0 = 18,33 + F21x , 2
F21x = −18,33 kN ← . FAx FBx x
A B
Fy = 0 = 45 − 35 + F21 y ,
FAy FBy
F21 y = −10 kN ↓ . F21y
F21x
Az (1+2) test egyensúlya: C
Fx = 0 = FA x − 40 + FB x = C F12 x
= 18,33 − 40 + FB x 35 kN 1
F12 y
⇓ 40 kN
FB x = 2167
, kN → .
A (2) test egyensúlya: A FAx 2
Fy = 0 = FB y + F12 y ,
FAy B FBx
0 = −10 + F12 y ,
⇓ FBy
F12 y = 10 kN ↑ .
F21 y = − F12 y = −10 kN ↓ .
A támasztó erők:
FA = (18,33i + 45 j ) kN , FA = FA2x + FA2y = 48,6 kN ,
FB = (2167
, i − 10 j ) kN , FB = FB2x + FB2y = 2387
, kN .
A belső erők:
F12 = − F21 = (18,33i + 10 j ) kN , F12 = F21 = F122 x + F122 y = 20,88 kN .

10.3.3. feladat: Háromcsuklós ív

Adott: a=2m, y F2
p = 2kN/m , F1 = 4 kN , p C M0
M 0 = 4 kNm . a
2
F1 2
Feladat: A támasztó
és a belső erők meg- 1 a
a R=
határozása. 2 A B x
a a
Kidolgozás:
A megoszló terhelés eredője: F2 = pa = 4 kN ↓ .
Az (1+2) test egyensúlya:
a a
M a = 0 = − F1 − F2 + M 0 + FB y 2a = −4 ⋅ 1 − 4 ⋅ 1 + 4 + 4 FB y ⇒
2 2
FB y = 1 kN ↑ .
a 3
M b = 0 = − F1 + aF2 + M 0 + 2aFA y = −1 ⋅ 4 + 3 ⋅ 4 + 4 + 4 FA y ⇒
2 2
FA y = 3 kN ↑ .
M c = 0 = M 0 + aFB y + aFB x = 4 + 2 ⋅ 1 + 2 FB x ⇒ FB x = −3 kN ← .
Az (1+2) test egyensúly:
Fx = 0 = F1 + FA x + FB x = 4 + FA x − 3 ⇒ FA x = −1 kN ← .
Fx = 0 = F12 x + FB x = F12 x − 3 ⇒ F12 x = 3 kN → .
Fy = 0 = F12 y + FB y = F12 y + 1 ⇒ F12 y = −1 kN ↓ .
A támasztó erők:
FA = (−i + 3 j ) kN , FA = FA2x + FA2y = 316
, kN ,
FB = (−3i + j ) kN , FB = FB2x + FB2y = 316

, kN .
A belső erők:
F12 = − F21 = (3i − j ) kN , F12 = F21 = F122 x + F122 y = 316
, kN .

10.3.4. feladat: Összetett (több merev testből álló) szerkezet

Adott: G = 6 kN , R = 15
, m.
A hengerre a D és C pon- A
z
3m
tokban a henger felületére 3
merőleges erők adódnak át.
1
Feladat: Az FA , FB támasz-
R
tóerők és az F12 , F23 belső 2 C
erők meghatározása 4m
G
D
b) számítással.
Kidolgozás: B x
Egyensúlyi egyenletek: (1) G + FC + F21 = 0 ,
(2) F12 + F32 + FB = 0 .
A
FC
F21
C αC
G
F32
α32 F12
G
D FB
α12
αB B

Az (1) jelű test egyensúlya:
C FCx
G + FC + F12 = 0 / ⋅ i / ⋅ k
Fz = 0 = −G + F21z F21x
G
⇓
F21z = G = 6 kN ↑ . F21y
F21
| F21x | 4 4 4
= ⇒ F21x = F21z = 6 = 8 kN → ,
| F21z | 3 3 3

Fx = 0 = F21x − FCx ⇒ FCx = F21x = 8 kN ← .
A (2) jelű test egyensúlya: F32z

F32 + F12 + FB = 0 / ⋅ i /⋅k F12z F12
Fx = 0 = − F21x + FBx ,
F12x
⇓ D
FBx = F12 x = − F21x = 8 kN → . FB FBz
FBx B
4 4 4
Mb = 0 = R F12 z − 3F32 z + R F12 x
5 5 3
4 R F12 z 4 ⋅ 4 R F12 x 4 ⋅ 15
, ⋅ 6 4 ⋅ 4 ⋅ 15
, ⋅8
F32 z = + = + = 6,6 kN ↑ .
5⋅3 5⋅3⋅3 5⋅3 5⋅3⋅3
A (3) jelű test egyensúlya: FA = F23 = − F32 .
A szerkezet támasztó és belső erői:
FA = (2,2k ) kN , FB = (8 i − 0,6k ) kN , FC = (−8 i ) kN ,
F12 = − F21 = (−8i − 6 j ) kN , F23 = − F32 = (−6,6 k ) kN .
10.3.5. feladat: Gerber tartó
y
4 kNm 6 kN
A B C 2 kN x
1 2
3m 3m 2m 2m
Feladat: A támasztó és belső erők meghatározása.
Kidolgozás:
A támasztó erőrendszer:
FA = FA x i + FA y j , FC = FC y j , M A = M Azk .
Belső erők:
F12 = F12 x i + F12 y j , F21 = − F12 .

A (2) jelű test egyensúlya:

Fx = 0 = F21 x + 2 ⇒ 6 kN
F21 x = −2 kN ← . F21x B C 2 kN
M b = 0 = −2 ⋅ 6 + 4 FC y ⇒ FCy
F21y
FC y = 3 kN ↑ .
M c = 0 = −4 F21 y + 2 ⋅ 6 ⇒ F21 y = 3 kN ↑ .
FC = (3 j ) kN , F21 = (−2i + 3 j ) kN ⇒ F12 = − F21 = (2i − 3 j ) kN .
3 kN
Az (1) test egyensúlya: MAz
4 kNm
FAx
Fx = 0 = 2 + FA x ⇒ B 2 kN
A
FA x = −2 kN ← .
Fy = 0 = −3 + FA y ⇒ FAy
FA y = 3 kN ↑ .
Ma = 0 = M Az − 4 − 6 ⋅ 3 , ⇒ M Az = 22 kNm .
FA = (−2i + 3 j ) kN , M A = (22k ) kNm .
10.3.6. feladat: Síkbeli rácsos tartó

Adott: II . 4 D
y I.
A szerkezet mére-
tei és terhelései. 2 6 4m
3 5
Feladat: A 1 B x
A bejelölt rudak- C
12 kN 8 kN
Ban fellépő rúde- FAy FBy
4×4 m
rők meghatározása.
Kidolgozás:
M a = 0 = −4 ⋅ 12 − 8 ⋅ 8 + 16 FB y ⇒ FB y = 7 kN ↑ ,
M b = 0 = 12 ⋅ 12 + 8 ⋅ 8 − 16 FA y ⇒ FA y = 13 kN ↑ .

Az A csomópont egyensúlya:
Fy = 0 = 13 + N 2 y ⇒
N2
N 2 y = −13 kN ↓ , N2
N2 y
A
N2x N1
=1 ⇒ N 2 x = 13 kN ← ,
N2 y 13 kN N2x
N 2 = −13 2 = −18,38 kN .
Fx = 0 = −13 + N1 ⇒ N1 = 13 kN .
Az I. átmetszés: N2
N3
M a = 0 = −4 ⋅ 12 + 4 N 3 ,
N 3 = 12 kN ↑ . A
13 kN 12 kN
A II. átmetszés:
Fy = 0 = 13 − 12 − N 5 y , N4
N 5 y = 1 kN ↓ , N5
A hatásvonal irányából: C
N 5 x = 1 kN → ,
13 kN 12 kN
N 5 = N 25 x + N 25 y = 1, 41 kN .
M c = 0 = −8 ⋅ 15 + 4 ⋅ 12 − 4 N 4 ⇒ N 4 = −14 kN .
A D csomópont egyensúlya:
D
Fy = 0 = − N 6 - A 6 jelű rúd vakrúd.
N6

10.3.7. feladat: Síkbeli rácsos szerkezet

F1
2 D F2
3m
3 5
A C 4 E B
F3
4m 4m 4m
Adott: A rácsos szerkezet méretei és terhelése:

F1 = F2 = F3 = 30 kN .
Feladat: A támasztóerők és a megjelölt rudakban a rúderők meghatá-
rozása.
Kidolgozás:
F1 I. II.
2 D F2
1 3 5
FAx A C 4 E B
F3 FBy
FAy
Fx = 0 = FA x + 30 , ⇒ FA x = −30 kN ← .
M a = 0 = −4 ⋅ 30 − 3 ⋅ 30 − 8 ⋅ 30 + 12 FB y ⇒
4 ⋅ 30 + 3 ⋅ 30 + 8 ⋅ 30
FB y = = 37,5 kN ↑ .
12
M b = 0 = −3 ⋅ 30 + 4 ⋅ 30 + 8 ⋅ 30 − 12 FA y ⇒
−3 ⋅ 30 + 4 ⋅ 30 + 8 ⋅ 30 .
FA y = = 22,5 kN ↑ .
12

Az I. átmetszés:
30 kN
Fy = 0 = 22,5 − 30 − N1 , ⇒ N2
N1 = −30 + 22,5 = −7,5 kN . N1

M c = 0 = −4 ⋅ 22,5 − 3 N 2 , 30 kN A
⇓ C
4 ⋅ 22,5 22,5 kN
N2 = − = −30 kN
3
.
A II. átmetszés:
30 kN
N2 D
N3y N3
30 kN A N3x
C N4
22,5 kN
M d = 0 = 4 ⋅ 30 − 8 ⋅ 22,5 − 3 ⋅ 30 + 3 N 4 ,
⇓
−4 ⋅ 30 + 8 ⋅ 22,5 + 3 ⋅ 30
N4 = = 50 kN .
3
Fy = 0 = 22,5 − 30 + N 3 y ⇒ N 3 y = −22,5 + 30 = 7,5 kN ↑ .
N3 x 4 N3
= ⇒ N3y
N3 y 3
4 4
N3x = N 3 y = 7,5 = 10 kN → , N3x
3 3

N 3 = N 32x + N 32y = 102 + 7,52 = 12,5 kN .

Az E csomópont egyensúlya:
N5
M b = 0 = 4 ⋅ 30 − 4 N 5 ⇒
50 kN E
N 5 = 30 kN .
30 kN
10.3.8. feladat: Síkbeli rácsos szerkezet 12 kN

Adott: 1
A rácsos szerke- 2
5m
6 7
zet méretei és
terhelése. 8 18 kN
Feladat:
A támasztóerők 9 3
5m
5
és rúderők meg-
határozása. A B
4
12 m
Kidolgozás:
12 kN
Fx = 0 = −12 − 18 + FB x 1 C
I.
2
FB x = 12 + 18 = 30 kN → . 6 7
8 D
M a = 0 = 10 ⋅ 12 + 5 ⋅ 18 + 12 FB y 18 kN
II.
FB y = −17,5 kN ↓ . 5 9 3
M b = 0 = 10 ⋅ 12 + 5 ⋅ 18 − 12 FA y
III.
A B
FA y = 17,5 kN ↑ . 4 FBx
FAy FBy

A C csomópont egyensúlya: N1 12 kN
Fx = 0 = −12 − N1 ⇒ N1 = −12 kN . C
Fy = 0 = − N 2 .
A (2) jelű rúd vakrúd. N2
Az I. átmetszés:
Fx = 0 = −12 + N 7 x ⇒ C 12 kN
N 7 x = 12 kN → . N7x
| N 7 x | 12
= ⇒ N7 N2
| N7 y | 5 N6 N7y
5 D
| N 7 y |=| N 7 x | = 5 kN ↓ .
12
N 7 = N 72x + N 72y = 122 + 52 = 13 kN .
M d = 0 = 5 ⋅ 12 + 12 N 6 ⇒ N 6 = −5 kN .
A II. átmetszés: C 12 kN
Fx = 0 = −12 − 18 − N8 ⇒
N8 = −12 − 18 = −30 kN . N6
N8 D 18 kN
Fy = 0 = 5 − N 3 ⇒ N 3 = 5 kN . N3
A III. átmetszés:
Fx = 0 = − N 9 x + 30 ⇒ N5 N9 N9y 5 kN
N 9 x = 30 kN ← , A N9x B 30 kN
| N 9 x | 12
= ⇒ 17,5 kN
| N9 y | 5 17,5 kN
5
| N 9 y |= | N 9 x |= 12,5 kN ↑ ,
12
N 9 = N 92x + N 92y = 12,52 + 302 = 32,5 kN .

Az A csomópont egyensúlya:

Fx = 0 = N 4 .
N5
A (4) jelű rúd vakrúd.
A N4
Fy = 0 = 17,5 + N 5 ⇒ N 5 = −17,5 kN . 17,5 kN

2 kN
8 kN
Adott: A rácsos szerkezet méretei 2 1
és terhelése.
3
4
4×2m
2 kN
Feladat: A támasztóerők és
rúderők meghatározása.
5
6
7
A B
Kidolgozás: 4m

a) A támasztóerők meghatározása: 2 kN
8 kN
Fx = 0 = −2 − 2 + FB x ⇒ 2 1 I.
FB x = 2 + 2 = 4 kN → .
3 II.
4 2 kN
M a = 0 = 8 ⋅ 2 + 4 ⋅ 2 − 2 ⋅ 8 + 4 FB y
III.
4⋅2
FB y = − = −2 kN ↓ . 5
4
6 IV.
M b = 0 = 8 ⋅ 2 + 4 ⋅ 2 + 2 ⋅ 8 − 4 FA y 7
A B FBx
8⋅ 2 + 4⋅ 2 + 2⋅8
FA y =− = 10 kN ↑ .
4 FAy FBy
Az I. átmetszés:
2 kN
M d = 0 = 2N2 ⇒ N2 = 0 D
A (2) jelű vakrúd. 8 kN
M c = 0 = −0,5 ⋅ 8 + 2 ⋅ 2 − 1N1 y ⇒ N1
C
N1 y = −0,5 ⋅ 8 + 2 ⋅ 2 = 0 ⇒ N1 = 0 . N2
Az (1) jelű is vakrúd.
A II. átmetszés: 2 kN
1,5 D
x
0,5 8 kN
2
x 2
=
0,5 1,5 C
N3x
x = 0,67 m N4
M d = 0 = (2 + 0,67) N 3 x ⇒ N 3 = 0 - vakrúd.
N3 N3y
M e = 0 = 4 ⋅ 2 − 1 ⋅ 8 − 2 N 4 y ⇒ N 4 = 0 - vakrúd. E

A III. átmetszés:
M d = 0 = −4 ⋅ 2 + (4 + 0,8) N5 x ⇒
2 kN
4⋅2 D
N5 x = = 167
, kN → .
4,8 8 kN
2,5
x
1
x 2 2 2 kN
=
1 2,5 N5x
x = 0,8 m
N5y N5
| N5 x | 1
= ⇒
| N 5 y | 0,8
| N 5 y |= 0,8 | N 5 x |= 0,8 ⋅ 167
, = 133
, kN ↓ .
N 5 = N 52x + N 52y = 213

, kN .
A IV. átmetszés:
M a = 0 = −4 ⋅ 2 + 4 N 6 y ⇒ N 6 y = 2 kN ↑ . N7y N7
N6
| N 6 x | 0,5
= ⇒ N7x
| N6 y | 2 A B 4 kN
1 10 kN
| N 6 x |= | N 6 y |= 0,8 ⋅ 167
, = 133
, kN ↓ . 2 kN
4
N 6 = N 62x + N 62y = 0,52 + 22 = 2,06 kN

x 2
M d = 0 = −2 ⋅ 10 − 2 ⋅ 2 + 8 ⋅ 4 + (8 − 114)
, N7 x , =
2 3,5
2 ⋅ 10 + 2 ⋅ 2 − 8 ⋅ 4 x = 1,14 m
N7 x = = −117
, kN ← .
8 − 114
, x
2
2
3,5
| N 7 x | 35
, 2 2
= ⇒ | N 7 y |= | N 7 x |= 117
, = 0,67 kN ↓ .
| N7 y | 2 ,
35 ,
35
N 7 = N 72x + N 72y = 117

, 2 + 0,67 2 = 135
, kN .


Adott: A rácsos szer-
kezet méretei és ter- y 2
3m
1
helése. 6 kN
I.
Feladat: A kijelölt ru- 3
3m
dakban a rúderők
meghatározása. 4 II.
3m 5
III.
3m
6
A B x
Megoldás: 4m 4m 4m
N1 = 0 ,
N 2 = 9 + 144 ≈ 12,4 kN .
N3 = 0 , N 5 = −18 kN , N4 = 0 , N 6 = 12 kN .
I. 4 kN
y
1 D 3 C x
A
5 4 3 kN
3m
B
3m 3m 3m

Feladat: A támasztóerők és a kijelölt rudakban a rúderők meghatározá-
sa.
Megoldás:
a) A támasztóerők: FA = (−17i + 7 j ) kN , FB = (7i ) kN .

b) A rúderők: N 2 = − N 22x + N 22y = −2,82 kN ,

N1 = 17 kN ,
N 5 = 2 kN ,
N 4 = − 9 + 81 = −9,49 kN ,
N 3 = 9 kN .

Feladat: A támasztóerők és a kijelölt rudakban a rúderők meghatározá-
sa.
Megoldás:
A támasztóerők: FA = (9,33 i + 8 j ) kN , FB = (−9,33 i ) kN
A rúderők: N1 = 3,61 kN , N 2 = 0 vakrúd,

N 3 = −2 kN , N 4 = 4 kN ,
N 5 = −5 kN , N 6 = 9,61 kN .

10.3.13. feladat: Síkbeli csuklós szerkezet
Adott: A szerkezet méretei és terhelése:

a = 200 mm , F = 50 N ,
p = 500 N/m .
Feladat:
A támasztóerők és az AB vízszintes rúdról az AC ferde rúdra átadódó
F12 belső erő meghatározása.
Megoldás:
A támasztóerők: FB = (−350 i − 75 j ) kN , FC = (300 i + 325 j ) kN .
A belső erő: F12 = (−350 i − 325 j ) kN .

Mechanika Valóságos szerkezetek modellezése – súrlódás
11. Valóságos szerkezetek

modellezése – súrlódás
11.1. Érdes felületű testek érintkezése

A szerkezetekben az alkatrészek (testek) legtöbbször felületi érintke-
zéssel kapcsolódnak egymáshoz. A testek felülete a valóságban valami-
lyen mértékben mindig érdes.
Az érintkezés lehetséges:
a) Pontban – Pl. gömb-sík érintkezése.
(Itt koncentrált erő lép fel.)
b) Vonal mentén – Pl. henger-sík érintkezése.
(Itt vonal mentén megoszló erőrendszer lép fel.)
c) Felület mentén – Pl. sík-sík érintkezése.
(Itt felület mentén megoszló erőrendszer lép fel.)
Statikai egyenletekből csak koncentrált erőket lehet meghatározni, ezért
a b) c) esetben a megoszló erőrendszereket eredőjükkel kell helyettesí-
teni.
a) Pontbeli érintkezés:
n n – az érintkező felüle-
tekre merőleges egy-
megtámasztott ségvektor (normális
test egységvektor) - a
A t
megtámasztó testből
megtámasztó kifelé mutat,
FA
test t – az érintkező testek
β
érintősíkjába eső egy-
ségvektor (tangenciá-
lis egységvektor).
t = 1, n = 1. FA – támasztóerő vektor.
• Érdes felület (van súrlódás):

Ha β ≠ 0 ⇒ FA = FAt t + FAn n .
• Sima felület (nincs súrlódás):

Ha β = 0 ⇒ FA = FAn n .

A valóságban minden felület valamilyen mértékben érdes, a sima

felület csak idealizáció.
Az FA támasztóerő iránya függ:
- az érintkező felületek minőségétől,
- az érintkező testek anyagától,
- a testek közötti kenőanyagtól.
β - az FA támasztóerőnek az n felületi normálissal bezárt szöge.
11.2. A Coulomb-féle súrlódási törvény

Kísérlet: Fn = állandó mellett növeljük az Ft erőt.
n Fn Fn - az érintkezési felületre
merőleges erőkoordiná-
Ft ut
1 ta,
Ft Ft - az érintősíkba eső erő-
2 t
koordináta,
Fn ut - az 1 jelű test 2 jelű test-
hez képesti (relatív) tan-
genciális elmozdulása.
Tapasztalat:
- Ft kr kritikus erőnél a test megmozdul.
0
- A mozgás Ft kr < Ft kr erővel is fenntartható.

0
Ft
Ft kr 0
Ft kr
ut
mikro csúszás makro csúszás

(nincs mozgás) (van mozgás)
Coulomb-féle súrlódási törvény: a kritikus tangenciális erők és a

normál erő között kapcsolat van.
a) Nyugvásbeli súrlódás (nincs mozgás):
Ft kr = µ0 Fn , ahol µ0 – nyugvásbeli súrlódási tényező.
0

A test akkor van tartós nyugalomban, ha Ft ≤ Ft kr = µ0 Fn . 0
b) Mozgásbeli súrlódás (van mozgás):

Ft kr = µ Fn , ahol µ – mozgásbeli súrlódási tényező.
A mozgás Ft erővel tartható fenn: Ft = Ft kr = µ Fn .
Statika: mindig nyugvásbeli súrlódás van ⇒ Ft akármekkora lehet az

Ft kr határon belül.
0
Nyugvásbeli súrlódási kúp:

n
ρ0 a nyugvásbeli súrlódási kúp fél nyílás-
szöge. ( tg ρ 0 = µ 0 - a nyugvásbeli súrlódá-
si tényező). ρ0 ρ0
Tartós nyugalom addig van, amíg az FA A t
támasztóerő a nyugvásbeli súrlódási kúpon
belül helyezkedik el: FA
β ≤ ρ 0 ⇒ FAt ≤ µ 0 FAn β
Nyugalom esetén FAt közvetlenül nem
számítható ki! (Csak egyensúlyi egyenle-
tekből!)
Mozgásbeli súrlódási kúp: n
A mozgásbeli súrlódási kúp fél nyílásszö-
ge: ρ . ( tg ρ = µ - a mozgásbeli súrlódási
tényező). ρ ρ
A testek között van relatív tangenciális A t
ut
elmozdulás.
Az FA támasztóerő az egyik kúpalkotóra FA
esik. β
Ez az eset nem tartozik a Statika vizsgálati
körébe! Nincs nyugalom!
Tartós nyugalom: tg β ≤ µ 0 tg β ≤ tg ρ 0 = µ 0 .
FAt
≤ µ0 ⇒ FAt ≤ µ 0 FAn .
FAn
FAt , FAn - egymástól független ismeretlenek!

Az FAt és FAn erőkoordináták meghatározása egyensúlyi (nyomatéki,

vetületi) egyenletekből lehetséges.
11.3. A gördülési ellenállás

Tiszta gördülés: a testek érintkezési
S uS pontjai között
nincs relatív tan-
genciális elmozdu-
A uA
lás.
uS ≠ 0 – az S pont elmozdulása,
u A = 0 - az A érintkezési pont relatív
tangenciális elmozdulása.
Csúszva gördülés: a testek érintkezési pontjai között van relatív tan-
genciális elmozdulás.
uS ≠ 0, u A ≠ 0 és uS ≠ u A .
A valóságban nincs pontbeli érintkezés, mindig felületi (vonal menti)
érintkezés van.
Gördülés csak érdes felületek esetén lehetséges.
a) Gördülés erő hatására:
y Adott: r, G, F0 .
n Feladat:
A támasztóerő meghatározása.
r A támasztóerő:
S F0
Fα = − Fα t t + Fα n n .
G β Egyensúly: G + F0 + Fα = 0
α A Fα t t x Három erő egyensúlya ⇒ az F
α
Fα n hatásvonalának át kell mennie az

Fα S ponton.
f
Skaláris egyensúlyi egyenletek:

Fx = 0 ⇒ Fα t = F0 , Fy = 0 ⇒ Fα n = G ,
r r
M a = 0 = − rF0 + f Fα n ⇒ Fα n = F0 = Fα t .
f f

f – a gördülési ellenállás karja (a gördülési ellenállás nagyságát jel-

lemzi).
f
Fα t = Fα n - Az erő hatására történő gördülésnél az Fα iránya ismert.
r
Nincs megcsúszás, ha β ≤ ρ0 , ⇒ tg β ≤ tg ρ0 = µ0 .
Fα t f
= ≤ µ0 .
Fα n r
f
A tiszta gördülés feltétele: ≤ µ0 .
r
b) Gördülés nyomaték hatására:
y Adott: r, G, M 0 .
n Feladat: A támasztóerő meg-
határozása.
r
Egyensúly: G + Fα = 0 .
S Az Fα támasztóerő párhuza-
M0 mos a G súlyerővel: Fα = Fα n n
α AG t x
Fα = Fα n n
f
A skaláris egyensúlyi egyenletek:

Fy = 0 ⇒ Fα n = G .
M0
M a = 0 = − M 0 + f Fα n ⇒ Fα n = .
f
11.4. Testek egyensúlyi helyzetének stabilitása

a) Egy pontban megtámasztott testek
Stabilis egyensúlyi helyzet: a testet ebből a helyzetből kimozdítva,

majd magára hagyva, visszatér ebbe a helyzetbe.

k A visszatérítő
nyomaték:
S S Mv = k G .
G
G
A A
FA FA
Instabil egyensúlyi helyzet: a testet ebből a helyzetből kimozdítva,

majd magára hagyva, nem tér vissza ebbe a helyzetbe.
S k
S
G S
A GA G A
FA FA FA
A tovább mozdító nyomaték: M t = k G
Közömbös (indifferens) egyensúlyi helyzet: a testet ebből a helyzeté-

ből kimozdítva majd magára hagyva, nem mozdul tovább.
S B
S
G G
A A
FA FA
b) Több ponton, vagy felületen megtámasztott testek:

F0 Stabilis egyensúlyi helyzet:

Ha a támasztóerő a felfekvési ha-
eer tárfelületen (vagy határpontokon)
S Fer belül halad keresztül.
Egyensúlyi egyenlet:
α G F0 + G + Fα = 0 .
Fer
Fα
eα
F0 Instabil egyensúlyi helyzet:
Ha a támasztóerő a felfekvési ha-
eer tárfelületen (vagy határpontokon)
S kívül halad át.
Fer Egyensúlyi egyenlet:
α G C F0 + G + Fα = 0 .
•
Fer
Ebben az esetben a test a C pont
Fα
eα
körül felbillen.
A stabilitása mérőszáma: felborulással szembeni biztonsági tényező.
A stabilizáló nyomaték:
β M st = a ⋅ G
F0
A billentő nyomaték: M b = p ⋅ F
S
⋅ M st
A stabilitási mérőszám: nst =
p Mb
α G C
• nst > 1 stabil helyzet,
a nst < 1 billenés (instabil helyzet).
11.5. Gyakorló feladatok valóságos szerkezetek

modellezésére
11.5.1. feladat: Hasáb nyugalmi helyzete
Adott: µ0 , m . y
m µ0
Kérdés: Mekkora lehet az α
szög, hogy a test ne csússzon le? A α x
A hasáb nyugalmi (egyensúlyi)

helyzetét vizsgáljuk:
Kidolgozás:
n
A hasábra két erő hat: α mg
t
mg + FA = 0 . µ0
A két erő hatásvonalának FA t S
azonosnak kell lennie. x
A α FA n
β =α . β
Fx = 0 ⇒ FAt = mg sin α , FA
Fy = 0 ⇒ FAn = mg cos α .
Nincs megcsúszás, ha
β ≤ ρ0 ⇒ α ≤ ρ 0 ⇒ tgα ≤ tg ρ 0 = µ 0 ⇒ tgα ≤ µ 0
11.5.2. feladat: Hasáb nyugalmi helyzete

Adott:
b

a = 0, 3 m , b = 0, 4 m ,
3
tg α = , G = 100 N ,
4
µ0 = 0, 25 és a γ jelű sík. S
a
Kérdés:
¼
Mekkora Fmin és Fmax
erő esetén mozdul el a
test balra, illetve jobbra?
Feladat : a) Megoldás szerkesztéssel.
b) Megoldás számítással.
Kidolgozás:
Az egyensúly két határesete: G + Fγ′ + Fmin = 0 ,
G + Fγ′′ + Fmax = 0


- Feltételezzük, hogy a megcsúszás → irányban következik be:
Az egyensúlyi egyenlet: G + Fγ′′ + Fmax = 0 , ahol G = −Gj ,
Fγ′′ = − Fγ x i + Fγ y j ,
Fmax = Fmax cos α i + Fmax sin α j .
Nyugalmi súrlódás esetén: Fγ x ≤ µ0 Fγ y ,
de ebben a megcsúszási határhelyzetében: Fγ x = − µ0 Fγ y .
Ha megszorozzuk az egyensúlyi egyenletet skalárisan az i és a j
egységvektorokkal, két skalár egyenletet kapunk, melyekből a két
ismeretlen ( Fγ y és Fmax ) meghatározható:
Fmax cos α − µ0 Fγ y = 0 ⎫⎪
⎬
−G + Fmax sin α + Fγ y = 0 ⎪⎭ ⇒ Fγ y = G − Fmax sin α .
Behelyettesítve az első egyenletbe:
Fmax cos α − µ0 (G − Fmax sin α ) = 0 ,
Fmax ( cos α + µ0 sin α ) − µ0 G = 0 ,
µ0 G 0,25 ⋅ 100
Fmax = = = 26,32 N .
cos α + µ0 sin α 4 + 0,25 3
5 5
- Feltételezzük, hogy a megcsúszás ← irányban következik be:
Az egyensúlyi egyenlet: G + Fγ′′ + Fmin = 0 , ahol G = −Gj ,
Fγ′′ = − Fγ x i + Fγ y j ,
Fmin = Fmin cos α i + Fmin sin α j .
Nyugalmi súrlódás esetén: Fγ x ≤ µ0 Fγ y ,

de ebben a megcsúszási határhelyzetében: Fγ x = µ0 Fγ y .

A skaláris egyensúlyi egyenletek:
Fmin cos α + µ0 Fγ y = 0 ⎫⎪
⎬
−G + Fmin sin α + Fγ y = 0 ⎪⎭ ⇒ Fγ y = G − Fmin sin α .
Behelyettesítve az első egyenletbe:
Fmin cos α + µ0 (G − Fmin sin α ) = 0 ,
Fmin (cos α − µ0 sin α ) + µ0 G = 0 ,
− µ0 G −0,25 ⋅ 100
Fmin = = = −38,46 N .
cos α − µ0 sin α 4 − 0,25 3
5 5
11.5.3. feladat: Hasáb tartós nyugalmi helyzete
Adott: G = (−800 j ) N , F1 = (300 i − 200 j ) N , µ0 = 0,35 .
F1
Feladat: a) Az Fα támasztóerő meghatározása

- szerkesztéssel és
- számítással.
b) Annak eldöntése, hogy a hasáb tartós nyugalomban ma-
rad-e.
Kidolgozás:
a) A támasztóerő meghatározása:
- A feladat megoldása szerkesztéssel G + F1 + F2 = 0 .


G
F1 Fα
S
α

G Fα
F1
- A feladat megoldása számítással
A támasztóerő vektor:
Fα = −G − F1 = (800 j ) − (300 i − 200 j ) = (−300 i + 1000 j ) N .

A támasztó erővektor hatásvonalának helye:

Ma = 0 ,
0 = −1 ⋅ 200 + x AB 1000 FAy F1y
A B F1x
⇓
FAy
x AB = 0,2 m . S
α
xAB
G
b) A hasáb tartós nyugalomban maradása:

µ0 = tg ρ0 = 0,35 ;
| Fα x | 300
tg α = = = 0,3 ;
| Fα y | 1000 ρ0 ρ0
tg α ≤ µ0
⇓ Fα
α
A test tartós nyugalomban marad.
11.5.4. feladat: Falnak támasztott létra nyugalmi helyzete

Adott: Az AB súlytalan
létra méretei. A
Feladat: Milyen magasra

lehet felmászni a létrán, ha
a) µ0 A = µ0 B = 0 ,
b) µ0 A = 0, µ0 B = 0,2 ,
3m
c) µ0 A = 0, 2; µ0 B = 0 ,
d) µ0 A = µ0 B = 0,2 ?
2m
Kidolgozás:

a) Az érintkező felületek az A és B pontban simák ( µ0 A = µ0B = 0 ):

G + FA + FB = 0 .
Az FA és FB támasztóerők
ea és eb hatásvonala merő-
leges a falra, illetve a talajra.
A G erő (a létrán felmászó
Személy súlyereje) hatásvo-
nalának át kell mennie az ea
és eb hatásvonalak C met-
széspontján, ugyanis csak eb-
ben az esetben lehet a három
erő egyensúlyban.
Ebben az esetben nem lehet
felmenni a létrára. ¼
b) Az érintkező felületek az A pontban simák, B pontban érdesek

( µ0 A = 0, µ0 B = 0,2 ):
G + FA + FB = 0 . y
Az FA támasztóerő ea ha- A C
tásvonala merőleges a falra,
az FB támasztóerő eb ha-
tásvonala pedig a ± ρ0 fél-
¼ ¼
nyílásszögű nyugvásbeli
súrlódási kúpon belül he- ¼ ¼
lyezkedik el.
A G erő hatásvonalának
bele kell metszenie C pon- B x
ton átmenő megvastagí- ¼
tott vízszintes vonalsza-
kaszba. (Csak ebben az esetben lehet a három erő hatásvonalának
közös metszéspontja!)
A létrán a falat x0 távolságra lehet megközelíteni.
x0 = 2 − 3tg ρ 0 = 2 − 3 ⋅ 0,2 = 14
, m.

c) Az érintkező felületek az A pontban érdesek, a B pontban simák

( µ0 A = 0, 2; µ0 B = 0) :
G + FA + FB = 0 . y ¼ ¼
Az FA támasztóerő ea hatásvo-
A ¼ C
nala a ± ρ0 félnyílásszögű nyug- ¼
vásbeli súrlódási kúpon belül he-
lyezkedik el, az FB támasztóerő

eb hatásvonala merőleges a talaj-
ra.
A G erő hatásvonalának bele

kell metszenie C ponton átmenő
megvastagított függőleges vonal- B x
szakaszba. (Csak ebben az eset- ¼
ben lehet a három erő hatásvona-
lának közös metszéspontja!)
Ebben az esetben nem lehet felmenni a létrára.
d) Az érintkező felületek az A és a B pontban érdesek ( µ0 A = µ0 B = 0,2 ):
G + FA + FB = 0 .
Az FA támasztóerő ea és
az FB támasztóerő eb ha-
tásvonala is a ± ρ0 félnyí-
lásszögű nyugvásbeli súr-
lódási kúpon belül helyez-
kedik el.
A G erő hatásvonalának
bele kell metszenie C kö-
rül megjelölt négyszög tar-
tományba. (Csak ebben az
esetben lehet a három erő
hatásvonalának közös met-
széspontja!)
Határesetben a G erő hatásvonalának át kell mennie a tartomány bal
felső sarokpontján.
Az ea hatásvonal egyenlete a felső határhelyzetben:
y = 0, 2 x + 3 .

Az eb hatásvonal egyenlete a bal oldali határhelyzetben:

y = −5 x + 10 .
Az egyenesek metszéspontjának meghatározása:
0,2 x + 3 = −5 x + 10 , ⇒ x = x0 = 135
, m.
11.5.5. feladat: Henger nyugalmi helyzete – gördülési ellenállás

Adott: m = 6 kg , f = 3 mm , y
m
g = 10 , α = 14° , r = 200 mm , F r
s2
β S
β = 30° . µ0 x
Kérdés: α
a) Mekkora Fmax maximális erő esetén lesz a henger egyensúly-
ban?
b) Mekkora lehet minimális µ0 min nyugalmi súrlódási tényező
értéke, hogy a henger ne csússzon meg?
Kidolgozás:
a) Az Fmax erő meghatározása:
- A feladat megoldása szerkesztéssel:
Egyensúlyi egyenlet: G + FA + Fmax = 0 .
Szerkezetábra Erőábra:

A
f

- A feladat megoldása számítással:

Egyensúlyi egyenlet: y
G + FA + Fmax = 0 .
ahol:

G = − mg sin α i − mg cos α j ,

FA = − FA sin γ i + FA cos γ j =
x
= FAt i + FAn j , A
Fmax = Fmax cos β i − Fmax sin β j .

Az egyensúlyi egyenletet meg-

szorozzuk skalárisan az i és a
j egységvektorokkal.
−G sin α − FA sin γ + Fmax cos β = 0 ⎫
⎬,
−G cos α + FA cos γ − Fmax sin β = 0 ⎭
| FAt | f 3
tg γ = = = ⇒ γ = 0,859° .
| FA n | r 200
A második skaláris egyensúlyi egyenletből:
G cos α + Fmax sin β
FA = .
cos γ
Ezt behelyettesítve az első egyenletbe:
G cos α + Fmax sin β
−G sin α − sin γ + Fmax cos β = 0 .
cos γ
sin γ sin γ
Fmax (cos β − sin β ) = G (sin α + cos α ) ,
cos γ cos γ
3
0,242 + 0,97
sin α + tg γ cos α 200
Fmax =G = 60 = 17,92 N .
cos β − tg γ sin β 0,866 −
3
0,0,5
200
b) A megcsúszáshoz tartozó µ0 min legkisebb nyugvásbeli súrlódási té-
f
nyező meghatározása: µ0 = tg γ = = 0,015 .
min
r
11.5.6. feladat: Egymáson fekvő hasábok nyugalmi helyzete
Adott: m1 = 10 kg , m2 = 20 kg , µ01 = 0,6 ; µ02 = 01
, , α = 45o ,
g ≈ 10 m/s 2 .

Kérdés: Mekkora Fmax maximális erőnél vannak még nyugalomban a

testek?
a) Megoldás szerkesztéssel.
b) Megoldás számítással.
y
1 S1
m1
µ01
2 F
S2
m2
µ02 x
Kidolgozás:
Az (1) jelű test egyensúlya: m1 g + K + F21 = 0 .


½
¾½
¼½
¾½
¼½ ¼½
A (2)jelű test egyensúlya: F12 + m2 g + F 2 + Fmax = 0 ,

Fe
ahol F12 = − F21 .
½ ¼¾ ¼¾
½¾
½¾
½¾ ¾

¾
¾

¼¾
¾ ¾

Az (1) jelű test egyensúlya: m1 g + K + F21 = 0 ,
ahol: m1 g = − m1 g j ,
K = − K cos α i + K sin α j ,
F21 = F21t i + F21n j .
Nyugalom esetén az F21 belső támasztóerő koordinátái között az kö-
vetkező összefüggés áll fenn: F21t ≤ µ01 F21n .
A megcsúszási határhelyzetben az egyenlőség érvényes:

F21t = µ01 F21n .

Szorozzuk meg az egyensúlyi egyenletet skalárisan az i és j egy-
ségvektorokkal:
− K cos α + µ01 F21n = 0 ⎪⎫ µ01 F21n
⎬ Az első egyenletből: K = .
− m1 g + K sin α + F21n = 0 ⎪⎭ cos α
Behelyettesítve a második egyenletbe:
µ01 F21n
− m1 g + F21n + sin α = 0 ,
cos α
− m1 g + F21n (1 + µ01tg α ) = 0 ,
m1 g 10 ⋅ 10
F21n = = = 62, 5 N ↑ .
1 + µ01tg α 1 + 0,6 ⋅ 1
A (2) jelű test egyensúlya: m2 g + F12 + Fmax + F2 = 0 .
ahol: m2 g = −m2 g j ,
F12 = − F21 = − µ01 F21n i − F21n j ,
Fmax = Fmax i .
F2 = − F2 t i + F2 n j .
Nyugalom esetén: F2 t ≤ µ02 F2 n .
A megcsúszási határhelyzetben: F2 t = µ02 F2 n .
− µ01 F21n + Fmax − F2 n µ02 = 0 ⎫⎪
A skaláris egyensúlyi egyenletek: ⎬
− F21n − m2 g + F2 n = 0 ⎪⎭
A második egyenletből: F2 n = F21n + m2 g .
Az első egyenletbe behelyettesítve:
Fmax = µ01 F21n + µ02 ( F21n + m2 g ) = 0,6 ⋅ 62,5 + 01(62
, ,5 + 20 ⋅ 10) =
= 63,75 N → .

11.5.7. feladat: Ideiglenes közlekedési jelzőtábla billenése

Adott:
∅ 300
p0 = 500 N/m 2 szélnyomás,
nb = 2 (a billenéssel szembeni
biztonsági tényező), p0
µ0 = 0,2 ; g = 10 m/s 2 .
2m
Feladat:
Meghatározni, hogy mekkora m
legyen a talp minimális tömege
és fellép-e megcsúszás a talp és ∅ 300
a talaj között.
a) A feladat megoldása számítással.
b) A feladat megoldása szerkesztéssel.
Kidolgozás:
a) A feladat megoldása számítással:
A táblára ható eredő erő: A feladat mechanikai modellje:
0,32 π F
F0 = p0 A = 500 = 35,34 N 0
4
M a = 0,2 mmin g − 2 F0 nb = 0 .
Billenés akkor következik be, ha
az F0 erő A pontra számított
nyomatéka nagyobb mint az mg 2m
súlyerőé.
Billenési határhelyzet:
2 F0 nb
mmin = = 70,68 kg . A
0,2 g
Megcsúszás: F0 ≤ µ0 mmin g . mg 0, 2 m
35,34 < 0,2 ⋅ 70,68 ⋅ 10 = 14136
,
Nem következik be megcsúszás!

b) A feladat megoldása szerkesztéssel: F0 + m* g + FA = 0 .

F0 eF 0 F0
eG
m∗ g
eA FA
m* g
A
Billenés akkor következik be, ha az FA támasztóerő az A felfekvési

határponttól jobbra metszi a talajt.
A talp minimális tömege: mmin = nb m∗ .
11.5.8. feladat: Hasáb nyugalmi állapota
Adott: a F
α = 30° , m = 120 kg ,
µ0 = 0, 25 , a = 0,6 m , S
h = 0, 4 m , g ≈ 10 m/s 2 . h µ0
Kérdés: Az erő milyen α
Fmin legkisebb és Fmax
legnagyobb értékei között marad a hasáb a lejtőn nyugalomban?
A feladatot oldja meg szerkesztéssel és számítással is!
Megoldás: Fmin = 343,3 N , Fmax = 1160,3 N .

Mechanika Szakirodalom
Szakirodalom
[1] Beer, F.P. – Johnston, E.R.: Vector mechanics for engineers –

Statics, McGraw-Hill Book Company, 1984.
[2] Gross – Hauger – Schnell: Technische Mechanik 1. – Statik, Sprin-

ger Lehrbuch, 1988.
[3] M. Csizmadia B. – Nándori E.: Mechanika mérnököknek – Statika,

Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.
[4] Égert J.: Statika, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2001.
[5] NME Mechanikai Tanszék Munkaközössége: Mechanikai példatár

I., Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
[6] Égert J. – Pere B.: Statika példatár, Universitas-Győr Kht., 2005.
[7] Roberts, A.: Statics and Dynamics with Background Mathema-tics,

Cambridge University Press, 2003.
[8] Böge, A. – Schlemmer, W.: Mechanikai és szilárdságtani feladat-

gyűjtemény, Műszaki Könyvkiadó, 1993.

Mechanika Statika

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Mechanika Statika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Égert János – Pere Balázs

Egyetemi alapképzésben részt vevő

Szerzők: dr. Égert János

Lektor: dr. Nándori Frigyes

Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 3 ►

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 4 ►

5.5. Síkbeli erőrendszerek .................................................................... 67

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 5 ►

10. Statikailag határozott rúdszerkezetek...................................... 153

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 6 ►

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 7 ►

feladatmegoldásnak az elméleti anyag megértése és megtanulása, vala-

Győr, 2006. június.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 8 ►

1.1. A mechanika részterületei

Merev testek Szilárd testek

Tartós nyugalom: a test helyzetét hosszabb időn át nem változtatja

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 9 ►

A mechanikában soha sem a valóságot (valóságos testeket), hanem

Modellezés: olyan idealizáció (egyszerűsítés), amely a vizsgált

1.2. Mechanikai anyagmodellek (testmodellek)

Szilárd test: olyan test, amely alakváltozásra képes (a pontok távolsága

1.3. Mechanikai geometriai modellek

Anyagi pont: Az anyagi tulajdonságokkal rendelkező geometriai pont.

Megjegyzés: Szokás anyagi pontnak tekinteni az olyan testet is, amely-

Rúd: olyan test, amelynek egyik mérete lényegesen nagyobb, mint a

1.4. Mechanikai kapcsolatok modelljei

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 10 ►

Erő: egymással kapcsolatban levő testek mechanikai kölcsönhatásának

Az erő támadáspontja: a testnek (vagy általánosságban a térnek) az a

Az erő hatásvonala: az az egyenes vonal, amely mentén az erő hat. (A

A Statikában az erő, az erő támadáspontja és az erő hatásvonala azonos

Erőrendszer (ER): Valamely szempontból kapcsolatban álló erők

Rendszer: azoknak a testeknek az összessége, amelyeket együtt vizs-

Terhelés: - a rendszerhez nem tartozó testeknek a rendszerre gyakorolt

Koncentrált erő (koncentrált terhelés):

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 11 ►

Pl.: biliárdgolyók érintkezé- A – az erő támadáspontja.

Megoszló erőrendszer/erő (terhelés):

Vonal mentén megoszló erő (terhelés):

Felületen megoszló erő (terhelés):

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 12 ►

Térfogaton megoszló erő (terhelés):

Kényszerek: A test és környezete, illetve a rendszert alkotó testek kö-

Kényszererők (támasztó erők): Olyan ismeretlen hatások, amelyek a

A kényszererők (támasztó erők) meghatározása a Statika egyik fő fel-

A leggyakrabban előforduló kényszerek:

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 13 ►

Görgő: a test egy pontjának egy adott irányú elmozdulását akadályozza

Rudas megtámasztás, felfüggesztés kötéllel: A test egy pontjának egy

támasztó rúd kötél

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 14 ►

Befogás: a test egy pontjának minden irányú elmozdulását és a test

1.5. A koordináta-rendszer (KR)

Jobbsodrású, derékszögű koordináta-rendszer:

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 15 ►

irányított egyenesek: x, y, z. j - az y tengely irányú egy-

Tengely: Irányított egyenes. A tengely egy pontjával és irányával

Koordináta: A tengelyen egy kezdőponttól (origótól) mért előjeles

A vizsgált rendszerek viselkedésének leírására skalár és vektor

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Szakirodalom Vissza ◄ 16 ►

2.1. A görög ABC leggyakrabban használt betűi