1.

Gazdasági szereplők és törekvéseik

Gazdaság: az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és
fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége
Gazdálkodó: döntéshozó aktor (piaci - nem piaci; egyén - szervezet; üzleti sz. - ÁH sz. - egyéb sz. -
MNB)
Nemzetgazdaság: egy ország teljes termelésének, összes fogyasztásának, megtakarításainak és
beruházásainak összessége.
Gazdálkodás: szűkös erőforrások ésszerű felhasználása /a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban hozott
racionális döntések sorozata
Közgazdaságtan: a gazdálkodás kérdéseivel foglalkozó társadalomtudomány; elméleti és alkalmazott
gazdaságtanok szerteágazó és egyszersmind egybefonódó rendszere
Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása termelési erőforrások
felhasználásával (újratermelés)
Fogyasztás: javakkal és szolgáltatásokkal történő szükséglet kielégítés
Mikroökonómia: egyes fogyasztók és egyes cégek, azaz a gazdaságot alkotó sejtek magatartását
vizsgálja részletesen
Makroökonómia: gazdasági szereplők kollektív viselkedése hogyan alakítja az összesített gazdasági
eredményeket
A főáramú közgazdaságtan kerüli a Normatív megnyilvánulásokat módszertan és mérés problémái
Gazdasági modellek: leegyszerűsítik a valós jelenségeket, segítenek az alapvető összefüggések
felfedezésében
Ceteris paribus elv: a következtetéseink akkor állják meg a helyüket, ha a nevesített kondíciók és
változók mellett minden egyéb befolyásolható tényezőt változatlannak tekintünk.
Gazdaság szereplői: mindazok, akik gazdálkodásra kényszerülnek (háztartások, vállalatok, állam és
külföld)
 Háztartás: a fogyasztás legkisebb közössége; - a háztartások adják a gazdaság számára
a munkavállalókat
o Bevétel: bérek és társadalmi transzferek (támogatások), esetleg
tőkejövedelmek (megtakarítások kamatai)
o Kiadás:
 Visszatérő (lakhatási költségek)
 Nem rendszeres (nyaralás)
 Rendkívüli (kár)
 Változó költség (évszaktól függő rezsi)
 Állandó összegű költség: mindig ugyanannyi
 Költségvetés: a háztartás pénzügyi terve; a bevételek és kiadások összessége
o Költségvetési korlát: a jövedelmek összege; a fogyasztási lehetőségek
felső határa
 Vállalat: üzleti szervezet. Profitérdekből létrehozott termelő- vagy szolgáltatóegység.
o Termelés: a vállalat gazdasági javakat állít elő a termelés során, amely a
fogyasztáshoz hasonlóan alapvető gazdasági aktivitás.
 Erőforrások felhasználásával
o Gazdasági racionalitás: hatékony és eredményes működést szolgáló
gazdálkodás
 Külföld: sok elméletben egyetlen egység, amely minden, a nemzetgazdaságon kívüli
olyan gazdaságot jelent, amelyekkel gazdasági kapcsolatunk van
o Export - import
o Áru - munkaerő - tőke áramlás
 Állam: szabályozási keretek a szereplők számára, javak újraelosztása
o Fogyaszt: intézményeinek vásárol
o Termel: állami szolgáltatások
Alapvető gazdasági aktivitások:
 Fogyasztás: az emberi szükségletek kielégítését célozza, alapvető gazdasági aktivitás
o Termékek
 o Szoláltatások
 Termelés
 Csere: alapja, hogy valami hasznos dolgot más hasznos dologért felajánlunk
o Barter: tárgyak cseréje
o Adásvétel: pénz közvetítésével történő csere
 Újraelosztás: adózás
 Elosztás (allokáció): piaci mechanizmus
 Megtakarítás: a jövőbeni fogyasztásai forrásaira a gazdaság minden szereplőre
képezhet pénzügyi alapot
Hatékonyság:
o/i o=output; i=input eredmény/ráfordítás
 
2. A szűkösség problémája és a gazdaságszervezés
 
 Javak = jószág: tárgyi javak + szolgáltatások
Szűkösség: a gazdasági javak, és a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége, különösen, ha az
igényeinkkel vetjük össze azokat
Javak: háztartások által elfogyasztott javak döntő része gazdasági jószág. Tárgyi javakat és
szolgáltatásokat értünk alatta
 Termék: megfoghatók, tárgyként alkalmasak szükséglet kielégítésre (könyv)
 Szolgáltatás: tevékenység, közvetlenül szolgálja a fogyasztói igényt (oktatás)
 Szabad javak: természet adta javak (napfény, esővíz, vadvirág)
 Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak (termékek ill. szolgáltatások)
o Vásárlással jutunk hozzájuk, nem korlátlan az elfogyasztható
mennyiségük
 Magánjavak: ha vki már elfogyasztotta, nem fogyaszthatja el senki más; korlátozott
mennyiség; egyesek kizárhatók a fogyasztásból
 Közjavak: senki sem zárható ki, nem osztható, közösségi szervezéssel kell elosztani
o Áru: nem saját szükségletre, hanem eladásra állítanak elő
 Van áruk, megvásárolhatók, van értékük és
forgalomképességük
o Szűkösen rendelkezésre álló, de vágyott jószágok - be kell osztani őket - a
szűkösség az, amiből a gazdálkodás igénye ered
 A modern társadalomban a fogyasztási szükséglet mindig,
minden társadalomban meghaladja a rendelkezésre álló
javak mennyiségét
 Mit, Hogyan és Kinek termeljünk?
 Termelési lehetőségek görbéje
o Meg kell termelni
 Termelőeszközök: egyesek közvetlen fogyasztási célokra alkalmatlanok, míg mások
fogyasztásra és termelésre is használhatók és a felhasználó dönti el, hogyan használja
Gazdasági ERŐFORRÁSOK: (termelési tényező)
 Munka: jövedelemszerzési céllal történő törvényes emberi tevékenység (ára: bér,
népesség, munkaidő, szokások) -> munkanélküliség
 Természeti tényezők: természetes formájukban alkalmasak termelési célokra
o Nem megújítható: kimerül és örökre elfogy
o Megújuló: korlát nélkül rendelkezésre áll
o Megújítható: az ember önmérséklettel vissza tud pótolni, magától
újratermelődhet (erdő)
 Tőkejavak: további javak előállítására alkalmas eszközök ált. pénzben kifejezve (ára:
kamat, bef.: kockázatok, hasznok, technol., fejlettség) reáltőke/pénztőke -> beruházás
 Vállalkozó: termelési tényezőket egységbe szervezi, irányítja (ára: profit, bef.: oktatás,
vállalk. kultúra
 Információ: amely nélkül racionális gazdálkodási döntés nem születhetne
Jövedelem: a magán- vagy állami tulajdonban lévő erőforrás a tulajdonosnak jövedelmet biztosít.
 Munkaerő tulajdonos (munkavállaló): munkabért kap
 Földtulajdonos: járadékot
 Vállalkozó: profitot
 Tőketulajdonos: kamatot
Makroszintű gazdaságszervezés:
 Tradicionális
o Reciprocitás
o Agresszív koordináció
 Kapitalista (tiszta piacgazdaság)
o Magántulajdon
o Decentralizált
o Piaci koordináció
 Szocialista (tiszta tervgazdaság)
o Állami tulajdon
o Centralizált
o Redisztribúció - elveszi majd visszaosztja
 Vegyes gazdaság
o Piacgazdaság + állami
o Redisztribúció (pl.: USA, Skandináv államok)
 Gazdasági rendszerek ismérvei: (mitől működőképes egy nemzetgazdaság)
o Tulajdon
 Minden magántulajdon
 Minden központi/állami
 Összes köztes megoldás is lehetséges
o Döntéshozás módja
 Tökéletesen centralizált - egy központban létre
 Tökéletesen decentralizált - minden fogyasztó maga dönti
el
o Koordináció (ahogy a javakat elosztják, termelőtől eljut a fogyasztóig a
jószág)
 Agresszív - erősebb elveszi a gyengébbtől, monetarizált
 Etikai - önként átadja a jószágot, nem mindig pénzben
történik pl.: adományozás
 Bürokratikus (redisztribúció) - alá-fölérendeltség, jog
szabályozza, monetarizált pl.: adózás
 Piaci - egyenrangú szereplők, önként lépnek kapcsolatba,
monetarizált kapcsolatok
 
3. Gazdasági racionalitás a fogyasztásban
Szükséglet
 Mikroökonómia számára a kiindulópont
 A fogyasztást ez irányítja
 Hiányérzetként merül fel
 Tárgyuk: amilen jószágra, dologra vagy szolgáltatásra irányít
 Alany: akiben a hiányérzet felmerül
 Motiváció is: az igény kielégítésére sarkall
 Effektív: kielégíthető és kifejezett
 Látens: lappangó igény
 Alapvető: a létfenntartáshoz elengedhetetlen
 Komfort- és luxusszükséglet: nincs éles határvonal
 Fogyasztói rangsor: preferencia-sorrend
o Reflexivitás
  Két egyforma kosár közömbös
o Összehasonlíthatóság
 Két kosár egymáshoz képest erősen preferált, gyengén
preferált, vagy közömbös
o Tranzitivitás
o Dominancia
 A több mindig jobb
o A kardinális hasznosság elmélete: képesek vagyunk bármely jószág
szubjektív hasznosságát megállapítani a magunk számára
o A választások sorozata is preferencia-sorrendet eredménye, ezt használja
ki az ordinális hasznossági elmélet. -> indifferenciagörbék;
közömbösségi görbék rendszere
 Hasznosság: a szükségletkielégítés foka
Összhaszon: a fogyasztás során realizált élvezeti értékek összessége
 Csökkenő mértékben növekszik a telítettségi pontig
 Itt a határhaszon nulla - összhaszon maximuma - további fogyasztás negatív
határhasznot, és az összhaszon csökkenését eredményezi
Határhaszon vagy marginális hasznosság: az utolsó elfogyasztott egység hozzáadott élvezeti értéke
 Csökkenő
Gossen 2. törvénye: "Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje,
vagy pénze, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető
legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak
részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy adott pillanatan, amikor a rendelkezésre álló idő
lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen." - előnykiegyenlítődés elve
Közömbösségi görbék rendszere
 2 jószág végtelenül változatos kombinációkban való fogyasztása révén nyert
hasznossági szintek
 Monoton csökkenők, origóra konvexek, nem érintik és nem metszik egymást, sem a
tengelyeket
 Meredekségüket a két jószág közti helyettesítés határrátája alakítja
Budgetegyenes: költségvetési egyenes
 Jövedelmi korlát
 Optimum pont: a lenagyobb hasznosságot mutató görbe és a költségvetési egyenes
érintési pontja
Jövedelem-fogyasztási-görbe: különböző jövedelmekhez tartozó optimális jószágkombinációk
halmaza
Ár-fogyasztási görbe: különböző árakhoz tartozó optimális jószágkombinációk halmaza
Helyettesítési hatás: ha egy kéttermékes modellben az egyik jószág ára nő, a fogyasztó elkezdi a
fogyasztását a másik növelésével átstrukturálni
Jövedelmi hatás: az árnövekedés egyben azt is jelenti, hogy a költségvetési egyenes alacsonyabb
szintre tolódik, éppen úgy, mint amikor a jövedelme csökken
Paradox hatások: presztízs- vagy sznobhatás -> luxusjavak elvesztik vonzerejüket az árcsökkenés
miatt
Fogyasztói többlet: a fogyasztás során a kardinális hasznosságfelfogás szerint a hasznosság
mindvégig mérhető, és az egymás után következő egységnyi javak elfogyasztásával folyamatosan
csökkenő.
 Rezervációs ár: aza az ár, amelyet a fogyasztó maximum megadna a jószágért
o amelyet az eladó minimum elvár az eladni szándékozott jószágért.
 Tranzakciós ár: amelyen az eladás megtörténik
Korlátozott racionalitás: a döntéshozó nem mindig ismeri az összes döntési alternatívát, nincs
mindig tisztában döntései következményeivel, nem képes én nem is mindig akar racionális döntést
hozni
 
4. Hatékonyság, eredményesség, profitabilitás,
 

gazdasági racionalitás a termelésben 

Használati érték, csereérték
 A termelés hozza létre az ilyen javakat, szolgáltatásokat
 Érték: ami valakinek kívánatos, értékes / más értékekre, pénzre átváltató
Termelés
 Transzformáció: a gazdasági erőforrásként tárgyalt inputok a termelés outputját jelentő
termékké válnak
 Vállalkozó: a saját nevében és kockázatára végez üzleti tevékenységet, képes
erőforrásokat összeszervezni, velük észszerűen gazdálkodni ily módon tevékenysége
gyümölcse lesz a termelés outputja, jutalma pedig a realizált profit
 Termelési lehetőségek: lehetséges input-output kombinációk
o Hatékonysági követelmények: az outputok és inputok relációja
o Eredményességi követelmény: a tervezett és megvalósult, azaz a
tényadatokat veti egybe
 Profitabilitás: haszonmaximalizálás
o Költségek és bevételek különbsége
 Rövid távon: a vállalkozó nem dönthet szabadon az erőforrásait illetően; legfeljebb
egyet tud megváltoztatni
 Hosszú távon: mindegyik erőforrás mennyisége megváltoztatható
 Piaci időtáv: olyan rövid, hogy egyik erőforrást sem lehet megváltoztatni, kizárólag a
piac befolyásolásával (Pl.: reklámmal) lehet változást elérni
 Termelési függvény: a kibocsátást és a felhasznált erőforrások összefüggését határozza
meg
o Olyan technikai összefüggés, amely az egyes specifikus ráfordítás-
(vagyis termelési tényező) kombinációk által előállítható maximális
kibocsátás mennyiségét adja meg a termelési ismeretek adott állapota
nélkül.
o

 Total product TP: teljes termelés

 Határtermék, marginal product MP: az utolsó inputegység felhasználásával nyert
outputmennyiség
 Átlagtermék, average product AP: egy adott mennyiségű inputfelhasználásra osztja az
azzal elérhető teljes outputmennyiséget
 Növekvő hozadék: addig tart, amíg a hatértermék nem csökken az átlagtermék szintére
 Csökkenő hozadék
 Negatív hozadék: ha a határtermék nullává válik, a pótlólagos inputok már kárt okoznak
 Cobb-Dougles-függvény: a közgazdaságtan legismertebb termelési függvénye
 Növekvő skálahozadék: ha az összes terelési erőforrást növeljük, és a kibocsátás ennél
nagyobb mértékben nő
  Állandó skálahozadék: a éppen az inputnövekedés mértékében nő a kibocsátás
 Csökkenő skálahozadék: kisebb mértékben nő a kibocsátás, mint az inputnövelés
Isoquant-isocost rendszer
 Isoquantok: azonos kibocsátást eredményező tényezőkombinációk egy kéttényezős
modellben
 Origóra konvex
 Ideális tényezőkombináció: ahol az isocostegyenes a legmagasabb isoquant görbét
érinti
Termelésnövelés
 Extenzív: erőforrások egyre nagyobb arányú bevonása
 Intenzív: a meglévő erőforrások kihasználása nő
Haszon: a vállalkozás profitja
 Számviteli eredmény: A hozamok és ráfordítások különbözete
 Pénzügyi eredmény -cash flow: a pénzkiadások és pénzbevételek különbözete
 Gazdasági profit: az explicit költségek mellett az úgynevezett implicit költségeket is
számba veszi
o Explicit: nyilvántartásokban megjelennek
o Implicit: nem készül róla számla, bérjegyzék, a nyilvántartásokba sem
kerülnek be.
 Alternatívköltség, haszonáldozat, opportunity cost
 Hozamok:
o Árbevétel: az eladott termékek árának és mennyiségének szorzata.
Legfontosabb
o Pénzbevétel: az árbevétel pénzbevételben realizálódik
o Hozam: minden, ami növeli a profitot (pl.:kapott kártérítés)
 Ráfordítás:
o Költség: a termelés során elhasználódott eszköznek az ára. Nagy részét
nem azonnal, anm később kell fizetni.
 Határköltség, átlagköltség, alternatívköltség
 Explicit-implicit
 Mely erőforráshoz kapcsolódnak:
 Bérjellegű költség
 Amortizációs költség
 Anyagjellegűek
 Fix (biztosítás, bérleti díj) TFC- változó (alapanyagok, stb)
TVC
 Proporcionális költség: a kibocsátással együtt
változik
 Progresszív: a kibocsátás
növekedésével nagyob
mértékben növekszik
 Degresszív: a kibocsátás
növekedésénél kisebb
mértékben növekszik
 Teljes költség TC: a termelés egészére jutó fix és változó
költségek összessége
o Pénzkiadás: a költség előbb utóbb pénzkiadáshoz vezet
o Ráfordítás: van ami, nem költség, mert semmilyen erőforráshoz nem
tartozik pl.: bírság
 Profit: az árbevétel és a költségek különbözete
o Árbevétel magasabb: nyereséges vállalkozás
o Költség magasabb: veszteséges
 
5. A piac szervező ereje és a pénz szerepe
 Piac: árucsere, amely döntően monetarizált (azaz pénz által közvetített) tranzakciókat,
adásvételeket jelent
o Potenciális vevők (akiknek bizonyos szükségletei és igényei
megegyeznek és akik készek és képesek csereügyletbe bonyolódni, hogy
azokat kielégítsék) + potenciális eladók (eladásra kínált termékeik
vannak) találkozása
 Kereslet: vételi szándék és akarat, amelyet a vásárlási képesség, tehát a megfelelő
jövedelem is alátámaszt
o Az árumennyiség, amelyet a vásárlók különböző árak mellett hajlandók és
képesek megvásárolni
o Függ: a termék árától, a jövedelemtől, a többi termék árától, a fogyasztó
ízlésétől, termék jellegétől
o Az árral fordítottan arányos
Parciális fv. Q=mennyiség (vízszintes)
P=ár (függőleges)
I=jövedelem
o Veblen-javak (presztízsjavak):
fogyasztói eltéren reagálnak az
árcsökkenésre, mert csökkentik
keresletüket; luxus
o Giffen-javak fogyasztói
bizonyos ársávban az
áremelkedésre a keresletük
növelésével reagálnak, alantas
o Árrugalmasság
 Keresztár-
rugalmasság: amikor egy adott termék keresletváltozását
egy másik termék árváltozásának függvényében vizsgáljuk
 Jövedelem-rugalmasság: ha a kereslet változását a
jövedelem függvényében ábrázoljuk
 Kínálat: a termelők a különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak
eladásra a piacon.
o Függ: termelők száma, termelők költségei, eladási árak
o Kínálat és ár egyenesen arányosak

 Piaci kínálat rugalmassága:

 Alkufolyamat: kedvezményeket adnak egymásnak

 Ár: áru értékének pénzben történő kifejezése
o Tranzakciós: amiről tárgyalnak
o Rezervációs: ár elképzelés előzetesen, vevőnél maximális összeg,
eladónál konkrét, minimum ár
 2 termék vagy szolgáltatás lehet: független (toll és bicikli), kiegészítő (gépkocsi és
üzemag.), helyettesítő (kifli és zsemle)
 A tranzakciók lebonyolítását a piac teszi lehetővé, ahol a kereslet és a kínálat
megnyilvánulhat, megfogalmazódhat
o Disztribúciós csatornák
o Piaci ár; Tranzakciós ár: amelyen a termékek gazdát cserélnek
 Piac fajtái:
o Termék szerint (áru, munka, pénz)
o Hatókör szerint (milyen kiterjedt: helyi, regionális, országos, nemzetközi)
o Szereplők pozíciói szerint (monopol, duopol, szabadverseny)
o Tökéletes vs nem tökéletes
 Fogyasztáscikk- vagy erőforráspiac
o Fogyasztáspiac: a kínálatot a vállalatok biztosítják, a keresletet pedig a
háztartások tagjai teremtik meg
o Munkaerőpiac: a munkaerő az áru; amelynek ára a munkabér
 Kínálat: a munkaerő tulajdonosai, a háztartások tagjai
 Kereslet: a vállalatok, állam
 o Reáltőkepiac: termeléshez szükségek eszközök, pl.: termelőgépek
cserélnek gazdát.
 Egyes vállaltok kínálják, mások keresik az eszközöket
o Földpiac: a föld az áru, melyet eladnak vagy földjáradékért bérbe adnak
 Földtulajdonosok vállalatok számára
o Pénzpiac: megtakarítók kölcsön adnak kamat fejében a hitelt
kérelmezőknek
 Kiterjedt közvetítő szektor (pl.: bankok)
o Tökéletes versenypiac (kompetitív piac)
 Végtelen sok eladó és vevő (egy-egy belépés v. kilépés nem
jelent érzékelhető változást)
 A szereplők árelfogadóak (senki sem diktálhat árat)
 A gyártott termék homogén (osztható, standard)
 A szereplők tökéletesen informáltak (nincs információs
monopólium)
 Az ágazatban a be- és kilépés költségmentes
 Nincsenek piacon kívüli hatások (pl. állami beavatkozás)
 Piaci egyensúly - Marshall-kereszt
o Nincs többlet, sem hiány
o Egyensúlyi ár - piactisztító ár
o R (árbevétel) = P (ár) * Q (mennyiség)
PÉNZ
 Forgalmi feladatot lát el -könnyebb árucsere
 Fizetési eszköz
 Nem kell fizikailag jelen lenni a modern pénz az árakat és az arányokat méri, nem egy
elvont, filozófiai értéket, legfeljebb azt az értéket mutatja, amely az árakban tükröződik
 Jó pénz: vagyontartásra is alkalmas
o Kincsképző funkció
 Világpénz: nemzetközi és globális piacokon is ellát feladatokat
 Hitelpénz: a kereskedelmi bankok hitelnyújtásával keletkezik, és a hitel
visszafizetésével szűnik meg
o Csak az M0 (monetáris bázis) van jelen fizikailag érmék és bankjegyek
formájában a piacon

 
E = keresett mennyiség %-os változása/termék ár %-os változása
 
S=kínálat
D=kereslet MARSHALL-KERESZT
 
 
 
6. A piac kudarcai
20.században figyelem irányul a piac kudarcaira
 Monopolisztikus torzulások
 Externáliákhoz és közjavakhoz kapcsolódó problémák
 Állam szükséges közbeavatkozása
Tökéletes piac hibái
 Nem létezik
 Kevés befolyásoló tényező -> árverseny helyett megállapodások, árkartell
 Torzulások: Monopólium, duopólium, oligopólium és a monopolisztikus verseny
o Monopólium: egyetlen eladó van a piacon, egyedi terméket kínál,
miközben nagyszámú vevő képezi a keresletet
 Piacra lépés mások számára nehéz
 Árt a monopólium ár diktálja (jóval a versenypiaci ár felett)
o Duopólium: két vállalkozás a kínálat, mások nagyon nehezen lépnek a
piacra
 Felosztják egymás közt a piacot - árkartell
 Extraprofit: a fogyasztói többlet nagy részét magas árral
elvonják
o Oligopólium: csak néhány eladó alkotja a kínálatot.
o Monopolisztikus versenyszituáció: a kínálati oldalon nagyvállalatok
versenyeznek egymással
 Terméket minél inkább egyedivé tenni, és a fogyasztókat
brandhez kötni
 Magasabb árak, mint a tökéletes verseny esetén
 Piaci belépés szabad, egy-egy vállalat ármeghatározó
szerepe korlátozott
 Árdiszkriminációval elvonják a fogyasztói többletet
 Elsőfokú árdiszkrimináció: a vállalat
minden termékegységet a rezerváció áron
igyekszik értékesíteni
 Másodfokú árdiszkrimináció: a vásárolt
mennyiségtől függ az ár. Az egyre nagyobb
fogyasztást egyre alacsonyabb árakkal
jutalmazza az eladó, ezzel közelítve a
rezervációs árhoz
  Harmadfokú árdiszkirimináció: a piaci
kereslet árrugalmassága alapján csoportosítja
át a kínálatot olyan piacokra vagy
vevőcsoportok felé, ahol nagyobb
határbevétel realizálható
 Holtteherveszteség
o Monopolizáció irányába viszi el a gazdaságot: a termelés nagy
tőkeigénye, a be- és kilépési korlátok, a lassú megtérülés, a kezdeti
veszteségesség, speciális licenc vagy know-ohw birtoklás, erőforrások
feletti ellenőrzési jogok korlátai
o Természetes monopólium: olyan nagy a megfelelő üzemméret, hogy
csak egyetlen vállalatot bír el a piac (pl.: erőmű, reptér)
o Externáliák jelensége: A gazdaság szereplői szándékaikon kívül
másoknak előnyt vagy hátrányt okoznak, ezen külső hatások a piaci
árakban nem térülnek meg, a költségekben nem jelentkeznek, így a
nemezetgazdaság számára az optimálisnál kiterjedtebb vagy kisebb lesz a
piaci megfontolásokon való termelés
 Negatív termelési externália: környezetszennyezés, amelyet
a termelő másoknak okoz (profit a termelőé, kár a másik
gondja)
 Pozitív termelési externália: okozott többletaszon nem
jelentkezik a termelőnél -> előbb beszünteti a hasznos
tevékenységét
 Externália a fogyasztásban: dohányzás, védőoltás
 Coase-tétel: a privát felek alkui megoldják az
externáliák problémáit
 Tranzakciós költségek olyan
magasak, hogy nem jöhet létre
hatékony megoldás
 Internalizálás: állam által irányított, azaz
állami szabályozás, bírságok, többletadók
vagy dotációk
o Bizonyos tevékenységeket csak állami közfeladatként lehet megvalósítani
 Honvédelem, törvényhozás, közjogi tevékenységek
o Az állam magára vállalja közpénzből finanszírozva.
 Oktatás, egyészségügy, öregségi ellátások
 Fontos szempontok: esélyegyenlőség, igazságosság,
szolidaritás - tiszta piaci mechanizmusban lehetetlen
Gazdasági ciklusok
 Gazdasági és társadalmi veszteségekkel, munkanélküliséggel, szegénységgel járnak
együtt
 Megélénkülés, fellendülés, a válság, depresszió váltakozása - szinuszgörbe
 Konjuktúraciklusok: 8-15 évesek
 Exogén elméletek: gazdaságon kívüli hatások, pl.: háborúk okozzák
 Endogén elméletek: a ciklikus működés a piacgazdaság sajátossága, törvényszerűen
váltják egymást felfelé és lefelé ívelő szakaszok
 Piactisztitó, egyensúlyi ár gyakran túl hosszú idő alatt, túl nagy veszteséggel alakul csak
ki, miközben tönkremennek egyes termelők -> hosszabb időre hátrányos helyzetbe
kerülnek a fogyasztók
 
Javak csoportosítása
 Fogyasztásért való versengés és kizárhatóság alapján
o Magánjavak
 A javak zöme
 Nem élvezeti bárki, azé lesz aki az árát kifizeti, megveszi
 o Vegyes javak
Vagy a kizárhatóság vagy a versengés kritériuma nem
teljesül
 Pl.: úthasználat, múzeum látogatás
 Néha piaci alapon működik, máskorközjószágként
o Tiszta közjavak
 Ezek fogyasztásából nem lehet egyeseket kizárni, és nem
lehet egymás elől elfogyasztani ezeket, mindannyian
egyszerre élvezhetik a hasznát
 Pl.: árvízvédelem
 Előállításukat nem lehet piacosítani, közfeladatként kell
ezekről gondoskodni
Klasszikus gazdaságelmélet
 A piagazdaság belső törvényszerűségei elegendők a társadalom számára is optimális
helyzet fenntartásához
o Gazdaság annyit termel, amennyire képes - haszonmaximalizálás,
hasznosságmaximalizálás
 Értelmetlen a kapacitások kihasználatlanságát (pl.: tartós munkanélküliséget
feltételezni)
 Előbb utóbb minden piacon kialakul az egyensúly
Modern makroökonómia (20. század eleje)
 Számolnak piaci kudarcokkal
 Az állam gazdasági szerepvállalása igazolást nyer
  
7. Az állam gazdaságszervező tevékenysége 
Közfeladat: klasszikus állami alaptevékenység
 Törvényhozás, honvédelem, igazságszolgáltatás
 20.sz: társadalompolitikai valamint egyéb gazdasági feladatokkal egészül ki
 Minden állami beavatkozás egyben a közjó szolgálata érdekében tett erőfeszítés legyen
 Gazdasági feladatok
o Allokáció
 Hátterében piaci kudarcok
 Meghatározott jószágok (elsősorban közjavak) biztosítását,
termelését és elosztását jelenti
o Redisztribúció
 Újraelosztás
 Jövedelmek átcsoportosítása
 A gazdaságban megtermelt jövedelem egy részét elvonja,
és máshova csoportosítja át
o Stabilizáció
 A gazdaság piaci alapon történő működését biztosítja
-szükséges jogi és intézményi feltételek
 Bevételek, kiadások vannak/kellenek - állami költségvetés
 Intézményrendszerén keresztül
o Hivatali apparátus, hadsereg, törvényhozó és rendfenntartó testület, stb.
Államháztartás: az állam összes intézményének gazdálkodási tevékenységét magában foglalja, ily
módon intézmények csoportjaként, feladatok összességeként és a közfeladatok ellátásának egységes
szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási szabályok szerint működő rendszereként
értelmezhető
Gazdaságpolitika: az állam, illetve kormán gazdasággal kapcsolatos elképzeléseinek összessége,
beleértve a rövid és hosszú távú célokat, a gazdaságszervezési elveket, eszközöket é módszereket
 Agrárpolitika
 Iparpolitika
 Kereskedelempolitika, stb.
  Fiskális és monetáris politika
Fiskális, vagy költségvetési politika
 Államháztartás bevételein és kiadásain keresztül fejti ki hatását
 Legnagyobb bevétel: adóztatás
o ADÓPOLITIKA
o Adórendszer: az adott időben és helyen érvényen lévő adó összessége;
kialakítása és működtetése a kormányok feladata
o Adó: kötelező hozzájárulás a közkiadásokhoz, melyet pénzben kell
megfizetni a kivető állam vagy más közjogi testület szabályai szerint, és
amelyért cserébe nincs direkt ellentételezés
 Bevétel e közfeladatok ellátásához
 Gazdaságszabályozás eszköze
 Megadóztatott tevékenység mérséklését, az adóval nem
terhelt tevékenység ösztönzését is szolgálja
 Autonóm adók: nem függenek a jövedelemtől, a
öltségvetési egyenest efelé tolják - kisebb fogyasztás,
megtakarítás
 Nem autonóm adók: jövedelemfüggőek
--jövedelemnövekedés egyre nagyobb terhet jelent -
költségvetési egyenes meredeksége csökken, szűkíti a
háztartások lehetőségeit
 Tételes adók: egyösszegű, vállalatok terhére, amelyek
növelik a fix költségeket és a változó költségeket növelő
százalékos adókat, amelyeket az adóztatott tevékenység
vagy állomány nagyságára vetítenek arányosan (lineárisan),
progresszíven (az állománynövekedésnél nagyobb
mértékben), vagy annál kisebb mértékben (degresszíven)
 Fogyasztási adók: közvetett, indirekt adók, mert az eladó
fizeti azokat, de mivel áraiba beépíti az adót is, csak
továbbhárítja azokat a fogyasztóra, akik az adó valódi
terhét viselik.
 Jövedelem- és vagyonadók: direkt, közvetlen adók, mert a
jövedelem- vagy vagyontulajdonost terhel minden, adóval
kapcsolatos nyilvántartási, elszámolási, befizetési stb.
kötelezettség és teher
 Egyéb bevétel: vám, kamat, osztalék (az állami tulajdonú vállalkozások profitjából
fizetik), adományok, segélyek, kapott hitelek
 Legnagyobb kiadás: transzferek
o A gazdaság szereplőinek redisztribúció keretében juttatott összegek
(öregségi és betegségi ellátások, ösztöndíjak, családi támogatások,
munkanélküli segélyek)
 Kiadás: Nagy ellátórendszerek
o Oktatás, egészségügy, szociális rendszer
 Működési kiadások (az intézményrendszerben folyó finanszírozást szolgálják) és
Felhalmozási kiadások (tartós eszközök létrehozatala, vagy megújítása
 EGYENSÚLY: ha bevételei fedezik a kiadásokat
o Szufficit: az állami gazdálkodás megtakarításra képes
o Deficit: ha túlköltekezett
 Finanszírozása: államkötvények kibocsátásával, vagy
hitelek felvételével
 Bevételi oldalon: hitelek, kötvényeladás
 Kiadás: törlesztés, kamatok
 GDP: az ország területén egy év alatt létrehozott és végső fogyasztásra szánt áruk és
szolgáltatások piaci értékének összege
 o gazdasági teljesítménynövekedés legismertebb mérőeszköze
 Számos célt kell szolgálnia
o Foglalkoztatás bővülését
o Esélyegyenlőség növelését
o Társadalmi erőforrások minél hatékonyabb felhasználását
o Fejlesztési programok kiegyensúlyozott finanszírozását
o Adópolitikával befolyásolják a konjunkturális változásokat, gazdasági
szerkezetet, befektetések és fogasztái szerkezet alakulását
MONETÁRIS POLITIKA
 Következeteség: pontosan annyi pénz legyen a gazdaságban, mint amennyi szükséges
 Pénztartás céljai
o Tranzakciós cél: a pénzmennyiségnek elegendőnek kell lennie minden
forgalmi és fizetési ügylethez, azaz minden piaci tranzakcióhoz
 Mennyiségi pénzelmélet legismertebb formulája: Fisher-
képlet: a szükséges pénzmennyiség a forgási sebeséggel és
az árszínvonallal egyenesen arányos
 Jegybank: a pénzmennyiség kontrollálása, a törvényes
fizetőeszköz értékállóságánk biztosítása, az árak és a piac
stabilizálása.
 A modern pénzügyi rendszer kétszintű
csúcsán a jegybankok állnak, második
szintjén a kereskedelmi bankok és egyéb
közvetítő intézmények, amelyek közvetlen
kapcsolatban állnak a háztartásokkal,
vállatokkal
 Jegybanki függetlenség: a kormányoktól és
fiskális politikától való függetlenség
o Vagyontartási cél: a pénzkereslet mögött
 
Állam gazdasági szerepvállalása és az újraelosztás mértéke
 Államháztartás kiadásainak és bevételeinek aránya az éves össztermékhez viszonyítva
o Két mérőszám
 Centralizációs hányad: államháztartási bevételek/GDP
 Újraelosztási hányad: államháztartási kiadások/GDP
 Mo-n a kiadások a felét teszik ki a GDP-nek
 Újraelosztások mértéke mindenhol jelentősen megnőtt az elmúlt 100 évben, mg az I.VH
előtt nemigen haladta meg a 10%-ot, most 30-50% közé esik
 Jóléti állam koncepció: piac mellet nagyon erőteljes az állami jelenlét - 50%.ot is
meghaladó újraelosztás
o A közhatalom rendszeresen és a piaci folyamatok eredményéhez képest
tartósan eltéríti a fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelem szintjét a
tiszta piaci modellben vélelmezetthez képest
o Célja: méltányosság, közbéke, fennálló rend elfogadtatása
o Skandináv jóléti modell
 Más nézetek: az állam gazdasági szerepvállalása felesleges, hatástalan, káros, mert a
piaci mechanizmusokat kell mindenekelőtt érvényre juttatni
o Válság esetén halkak ezek a hangok
 2008-9-es válság bizonyított, hogy a piaci dominanciájú
gazdaságokban is szükség van az államra, mint végső
menedékre 
 
8. Ingyenebéd potyautasokkal
Moral hazard: erkölcsi kockázat azt jelenti, hogy a személy kevésé lesz kockázatkerülő attól, hogy a
tevékenysége esetleges következményeit nem egyedül kell viselnie, azaz a kárfelelősségben osztozik
vele a biztosító vagy másvalaki.
 
Potyautas: a javak közösségi finanszírozása indokolatlanul nagy fogyasztásra csábít, mert az
ingyenesség látszatát kelti
Nincs ingyenebéd: a gazdasági javaknak mindig van költségük, legfeljebb nem a fogyasztónál
jelentkezik
Közlegelők tragédiája: a közösségi tulajdon arra ösztönöz, hogy az erőforrást túlhasználják a
fogyasztók
Járadékvadász: aki kihasználja a jogi szabályozás gyengeségeit vagy a saját befolyását arra, hogy
számára kedvező jogi keret szülessék
 Járadák két módon:
o A döntéshozók szándékosan előnyben részesítenek valamilyen csoportot
o Az állami döntés fogyatékosság miatt jön létre
 Improduktív
A bürokraták az iparági lobbicsoportokkal szövetkezve, saját érdekeiket követve képesek eltéríteni a
törvényhozó eredeti szándékaitól a joggyakorlatot
 Legális lobbbitevékenység: sok országban az érdekkijárás elfogadott módja, de szigorú
szabályai vannak
 Tovább távolodik a gazdaság a tökéletes versenyhelyzettől
Bürokrácia
 Az állami szerepvállalás ennek növekedésével jár
 Minden állami hivatalnok a bürokrácia része
 Költségei közvetlenül vagy közvetve az egész társadalmat érintik
 Káros következmények a Versenyképességre: makroszinten: a gazdaságban előállított
termékek képesek megfelelni a nemzetközi piacok követelményeinek, az erőforrásokat
hatékonyan használják fel, és a nemzetgazdaság egésze növekvő pályán van. A
gazdaságok versenyképessége a vállalatok versenyképességén nyugszik, azt viszont
jelentősen befolyásolja a kormányzati gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a
társadalom és a környezet állapota is.
 Közösségi fenntartásra mégis szükség van - sok minden a közjót szolgálja
 VALÓDI PROBLÉMA: indokolatlan bürokrácia - haszonmaximalizálási törekvés
miatt jön létre
o Közösségi döntések
o Bürokraták: hivatali helyzetükkel visszaélő, saját befolyásukat szüntelen
növelni vágyó emberek
 Elodázni, másra hárítani döntéseket
 Felelőssége csökken
Költség-haszon elemzés
 Közszférában nehezebb, mint a piaciban -> nehezebb a bürokrácia okozta
hatékonyságvesztést kimutatni
o Nehezen beárazatók
o "ezek bármennyit megérnek"
 NPM- New Public Management: az üzleti megoldásokat kell minél széleseb körben
átültetni az állami szektorba
Korrupció: megvesztegetés, amikor egy piaci szereplő jogosulatlan előnyszerzése érdekében
megveszteget egy állami szereplőt
 Hatékonyságcsökkenés, holtteherveszteség, kontraszelekció és a versenyképesség
romlása
Megoldások:
 Privatizáció
 Közös tulajdon megszüntetése
 Magántulajdonba helyezés
9. Komparatív előnyök - nyitott gazdaság 
Abszolút előny: ha egy termelő másoknál olcsóbban, kisebb erőforrás-felhasználás mellett vagy
rövideb idő alatt képes egy adott terméket előállítani
 Kedvezőbb természeti adottságok
 Magasabban képzett munkaerő
 Fejlettebb technológia
 Erőteljesebb szakosodás: a munkamegosztás kiterjedése- adott munkafolyamat jobb
megismerése, begyakorlása, szakértővé válás az adott területen --> gyorsabb
munkavégzés, jobb minőség
Termékenyebb
Alternatív költségek összevetése
Komparatív előny
 Nemzetközi szinten mindenkinek előnyös
Világpiaci árak: azaz egyensúlyi ár, amelyen a nemzetközi kereskedelembe bekapcsolódó országok
kereskednek
 A egy országban az adott termék egyensúlyi ára alacsonyabb, mint a világpiaci ár, az azt
jelenti, hogy a termelőknek abszolút előnyük van másokkal szemben, tehát érdekükben
áll a piacnyitás
o Sikeres exportőrök lehetnek
 Ha egy termék piaca nemzetközivé válik belföldön is felemelkednek az árak a világpiac
szintjére
 Ha egy országban egy adott termék ára magasabb, minta világpiaci ár a fogyasztók
érdekében álla a piacnyitás.
o Importőrök révén beáramlik az olcsóbb termék, akkor a belföldi
termelők szenvednek el a piacról való kiszorulás miatt veszteségeket
Nemzetközi kereskedelem
 akkor lesz egy nemzetgazdaság számára előnyös, ha az exportőrök által realizált
többletek meghaladják a fogyasztók áremelkedésből származó veszteségeit
 Előnyök:
o A termelői méretgazdaságosság kihasználását teszi lehetővé
o Információáramlás, technológia gyorsabb terjedése
 Hátrányok:
o Sokkal nehezebb a termékek minőségét, gyártái körülményeit
standardizálni
o Információs aszimmetria nagyobb a fogyasztó és a külföldi termelő
között
o Nemeztgazdasági kitettség: túl magas kockázat
 Vámok: importált termékek adója, megemeli a behozatali költségeket, ezzel az eladási
árat is
o Kisebb eltérés a belföldi és importár között
o Hatékony piaci allokáció ellen hat
o Holtteherveszteséget okoz
o Hosszútávú cél: vámok leépítése
 EU Római szerződés 1957: az áruk, szolgáltatások, tőke,
és a személyek szabad áramlása NÉGY
ALAPSZABADSÁG
o Washingtoni konszenzus: kereskedelempolitikában a vámok
csökkentése, tőkebefektetés növelése, világpiaci versenybe való gátak
lebontása, dereguláció lebontása, privatizáció, pénzügyi liberalizáció,
Szabad tőkeáramlás
 Nyitott gazdaság
 Nemzetközi fizetési mérleg
 o Export-import ellenérték
o Pénzáramok
 Pénzügyi befektetések külföldről
o Pótolják a belgazdaság megtakarításait - pótlólagos forrás vállalkozások
hiteleihez
 Külföldi forró tőke
o Rövid távú üzleti előnyök (pl.:árfolyamnyereség)
o Növeli a belgazdaság számára rendelkezésre álló tőkeállományt
o Váratlan kivonás: romlás - negatív tőzsdei hangulat előidézése
Munkaerő szabad áramlás
 Többleterőforrás a munkaadó részére
 Több adóbevétel ígérete az államnak
 Pluszkereslet az áruk és szolgáltatások piacán
 Munkavállaló számára:
o Rövid távon hátrányos: bérszínvonalnál alacsonyabb bérért dolgoznak, a
belföldinél nagyobb termelékenységgel dolgoznak
 Migráció
Zárt gazdaság
 Sikeres manapság nem létezik
 De gazdaságok nyitottsága nem egyforma mértékű
o Általában kisebb országok, gazdaságok nagyobb export-importtal
rendelkeznek, azaz nyitottabbak
 Kiívások kockázatok a nyílt gazdaságban
o világválság
 
10. Gazdasági teljesítmény értékelése
Teljesítménymérés: bonyolult, de nem elhanyagolható
 Az ellenőrzés egy területe
SNA-ESA (System of National Account - European System of National and Regional Accounts)
 Legfontosabb mutatója a bruttó hazai termék
GDP (Gross Domestic Product)
 Egy adott országban, az egyes ágazatokban, ez adott időszak alatt, általában egy naptári
év alatt előállított és végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci
összértékét jelenti.
 Folyó áron: a pénzromlás befolyásolásával is számolni kell
 Bázis áron: a gazdasági teljesítményeket minden időszakban ugyanazon árakkal
számolva összesíti, így a növekedés nem származhat áremelkedésből, csak az azonos
minőségű output mennyiségek növekedéséből
 Vásárlóértéken: vásárló-erő paritáson, kiszűri az országok közötti árbeli eltéréseket és
a pénznemek átváltásából eredő torzításokat
 Egy főre jutó GDP
o Nem árul el sokat a gazdaság fejlettségéről, ha azonban azt elosztjuk a
népességszámmal, akkor már sokkal tisztábban látunk
 Nem tartalmazza a környezeti károsodás, az értékpapír-forgalmat, a nem paci alapon
elszámolt teljesítményeket
 Nemzetközi sztenderdizálás, amely lehetővé teszi az időben való és a
nemzetgazdaságok közötti összevetést
Nemzeti jövedelem
 Nem számítanak bele a külföldiek hazai jövedelmei, de hozzáadódnak a belföldi
illetékességűek országhatáron túlról származó jövedelmei
Foglalkoztatási helyzet
 Erőforrás oldaláról: a rendelkezésre álló emberi erőforrás kihasználatlan a kínálat
oldalán
  Az alacsony szintű foglalkoztatás a keresletet is beszűkíti, és szociológiai, pszichológiai,
össztársadalmi kára van
 Aktivitási ráta: a munkaképes lakosság aktív tagjai foglalkoztatottak vagy
munkanélküliek.
o Munkanélküliek: akik nem foglalkoztatottak, de aktívan keresnek
munkát
o Passzívak: nem foglalkoztatottak, de nem is álláskeresők
 Lehet önkéntes (pl.: tanulmányok folytatása)
 Végleg kiszorultak a piacról, ezért feladták az álláskeresést
o Jelöléssel: LFRPLF/WP (Aktívak/munkaképesek)
 Munkanélküliségi ráta: munkanélküliek/aktívak
 Minél nagyobb az aktivitási ráta és minél kisebb a munkanélküliségi annál inkább
megközelíti a gazdaság a teljes foglalkoztatottságot - ideális állapot
 Közvetlenül hat a költségvetés kiadásair (segélyek) és bevételekre (adók), a GDP-re
(megtermelt termékek) és az egész társadalom állapotára
Infláció
 Az árak tartós emelkedése, pénzromlás
 Jegybankok
 Különböző indexek
o Fogyasztói árindex: a fogyasztási cikkek évi átlagos növekedési ütemét
mutatja
 A háztartások által fogyasztott termék- és szolgáltatáslista,
a fogyasztói kosár elemeinek árváltozásából számítják a
fogyasztásban elfoglalt arányukkal súlyozva
o Termelői árindex: a kosárba ilyenkor a termelési tényezők kerülnek, de
módszertana hasonló az előzőhöz
Versenyképességi indexek
 WEF, IMD
Hitelminősítők
 
11. Munkapiac
Munkanélküliség
Konjunkturális munkanélküliség
A Munkapiac Származékos piac: a munkaerő iránt csak akkor van kereslet, ha az általa előállított
termék iránt van kereslet az árupiacon
 A termelékenység
 és a reálbér is befolyásolja
o A kínálatra is hat, de mégse viselkedik úgy, mint egy közönséges áru ára
o Nominálbérek: rugalmatlanok lefelé, ezért akadályozzák a munkapici
egyensúly létrejöttét
 A munka túlkínálata nem csökkenti azt, de a túlkereslet
emeli
 A frikciós munkanélküliség mértékét nehéz befolyásolni
 Munkanélküliség természetes rárája: ha a munka és az árupiacok egyensúlyban
vannak
Strukturális, területi munkanélküliség
 Nem összességében van eltérés a munka kereslete és kínálata között, hanem a szakmál
vagy a földrajzi területek között oszlik el másként a munka kereslete, mint a kínálata
Munkanélküliség kezelése
 Elvárás a modern állammal szemben
 Támogatások, segélyek (pénzbeli és nem pénzeli juttatások), szociális háló biztosítása
az érintettek és családjuk számára
o Passzív eszközök
  Aktív eszközök: megelőzni a munkanélküli helyzet kialakulását - munkahelyek
megóvása, teremtése
Infláció
 A pénz értékvesztése: amikor ugyanannyi pénzért egyre kevesebb árut tudunk vásárolni,
mert az árak egyre növekednek
 Kúszó infláció
o Egy számjegyű, ehhez jól alkalmazkodnak a gazdaság szereplői
 Anticipált: a gazdasági számtásoknál már korábban
figyelembe volt véve
 Vágtató infláció
o Két vagy három számegyű és súlyos torzulásokat okoz a gazdaságban
 Hiperinflációk
o Ezeket nem élik túl a pénzrendszerek
 Magas inflációs ráta
o Ellehetetleníti a gazdasági kalkulációkat
o Megkárosítják a hitelezőket, és azokat akik pénzben tartották vagyonukat
o Torzítja az árakat, és hatékonyságvesztést okoz
o Kedvező lehet a kormányzatnak, mert a sávos adórendszerben
automatikusan emelkednek az adóbevételek a nominális jövedelmek
emelkedésével ami arra csábítja a kormányzatokat, hogy gerjesszék az
inflációt, ha megtehetik
 Beindítja
o költségtolta infláció
 a pénzkínálat túlzott növekedése
 Gazdaság lelassulása
 Stagfláció: ha a pénzromlás közben a növekedés megáll
o keresletúzta infláció
 a keresleti oldalon pl.: a kormányzati költés megugrása
Defláció
 Az árak tendenciaszerű csökkenése
 Folyamánya a termelés csökkenése, a gazdasági növekedés leállása, amely akár tartós
depressziós állapotot is előidézhet
Nyomorúságindex
 Infláció, munkanélküliség, gazdasági növekedés hiánya
 Gazdaság egészsége
Pillips-elmélet
 Az infláció a munkanélküliséggel fordítottan arányos, egymással ellentétesen mozog,
ezért a kormányok trade off döntésre kényszerülnek velük kapcsolatban
 Hibás: az inflációt eszerint a bérnövekedés okozná
 Megcáfolta M. Friedman: hossza távon a munkanélküliség természetes rátája felé tart,
függetlenül a pénzromlás mértékétől
Államok túlköltekezése
 Deficites állami költségvetések: szinte az összes országban meghaladják a költések a
bevételeket
 Eladósodás, adósszolgálat: a visszafizetendő összegek, a tőketörlesztés és a
felszámított kamat
o A gazdasági növekedést veszélyezteti
 Nemzeti vagyon védelme stratégiai cél
Gazdasági növekedés
 Hosszúttávú cél
 Ez teremti meg a gazdasági jólét, és a társadalmi jóllét forrását
 Ált. GDP-vel mérik - az ország kibocsátásának bővülése
 Elképzelések
 o Munkaerő kínálat növelés, tőkefelhalmozás, technológiai haladás (a
munka hatékonyságának növekedése)
o Erőforrás kibővítése természeti erőforrásokkal
 Technológiai haladás exogén (gazdaságon kívülről
érkező)tényező
o Állami innovációösztönzés, intézményrendszer szerepe
 Kulturális tényezők
o Bizalom
o Baksis beépülése
o Korrupcióra való fogékonyság, stb.
 GAZDASÁGI FEJLŐDÉS
o A növekedés felett (növekedés nem biztos hogy társadalmi jóllétet idéz
elő)
o GDP helyett, mellett más komplexebb mérés
 
12. A gazdaságelmélet mérföldkövei
Ókori görög
 Oikosz - háztartás
 Nomosz -törvény
 Xenophón
o Püthagorasz-követő, Szókratész-tanítvány
o Kr.e. 4.század
o Háztartásvezetés szabályai, munkamegosztás, munkaszervezés
 Arisztotelész
o Polihisztor
o Etikai elmélkedések, államelméletek, filozófiai munkák keretében
o Városállam-gazdaság, irodalomszervezési kérdések
o Pénz, gazdaság, természetes csere, igazságos ár
Középkor
 Keresztény és iszlám vallásfilozófusok
 Averroes, Szent Tamás, Navarrus
 Pénz természete, értékmérő és kincsképző funkciója, helyes árak és elfogadható mértékű
kamatok
Reneszánsz 14.-17.század
 Makrogazdasági funkciók
 Merkantilizmus
o Abszolutista uralkodási módhoz illő elmélet
o Gyarmatsítás okozta európai pénzőség
o Exporttevékenységek
o Protekcionista intézkedések -> azai ipar fejlődése, eáramló nemesfém
felhalmozás
o Colbert (francia), Mun (angol)
 Fiziokrata
o Francois Quesnay (1694-1774)
 A pénz körforgását a test véráramlásának analógiájára
képzelte el
 Kezdő impulzus: földesurak vásárlásai
 Érvágás: állami adóztatás
 Népek jólléte - forrása a föld
 Gazdaság: önműködő, laissez faire
Modern közgazdaság
 Adam Smith (1759, 1776)
o A nemzetek gazdasága 1776
 o Piacgazdaság működése
o Láthatatlan kéz
o Klasszikus modell
o Önérdekkövetés
 Bernard Mandeville 1670-1733
o A méhek meséje - önérdekérvényesítés
 Thomas Robert Malthust (1766-1834)
o Népesedéselmélet
 Exponenciálisan növekvő társadalom és a csökkenő
hozadék miatt legfeljebb lineárisan növekvő élelemtermelés
törvényszerűen szorítja létminimumra a munkabért, és idéz
periodikusan elő háborúk vagy járványok révén drasztikus
népességcsökkenést.
 David Ricardo (1772-1823)
o Munkérték-elmélet
o Tőkés társadalmi berendezkedés
o Komparatív előnyök elve a szabadkereskedelem mellett érvel
 Karl Marx (1818-1883)
o A tőke
 Kapitalizmus igazságtalansága, tőkés kizsákmányolás
 Kommunizmus gazdasági alapja
 Neoklasszikusok, marginalisták
o Klasszikus eszmék
o Haszonmaximalizáló törekvések
o Piaci önszabályozó mechanizmus
o Léon Walras (1834-1910)
 Piacok általános egyensúlyának elmélete
o Marshall
 Tankönyv
o Irving Fishert (1867-1947)
 Forradalmi újítások
 Várakozás bekapcsolódása a gazdaságelmélete
 Kamatláb két fő mozgatórugója: türelmetlenség; beruházási
leetőségek
o Nagy világválságig uralják a közgazdaságtan elméleteit
 Válság rávilágít: hogy hiányzik a jól működő makromodell
 John Maynard Keynes (1883-1946)
o Gyógyírt keres a munkanélküliségre
o Legfőbb ok: kereslethiány
o Gyógyszer: állami beavatkozás
o Pszichológiai faktorok bevezetése a közgazdaságba
o Multiplikátor fogalma
o Elméletileg megalapozta roosevelti New Deal programot és a Bretton
Woods-i intézményrendszert - az amerikai gazdasági csoda alapkövei
o Expanzív gazdaságpolitika: kereslet és kínálat is növekszik, nő a
kibocsátás, a foglalkoztatás, a gazdaság közelebb kerül a kapacitási
határához, és a megnövekvő jövedelmek a társadalom jólétét is növelik
o Fiskális expanzió: a költségvetési kiadások növelése és/vagy az adók
csökkenése miatt valósul meg, eladósodáshoz is vezethet
o Monetáris expanzió: a pénzkibocsátás fokozása, és a hitelhez jutás
könnyítése, pedig a fizetőeszköz értékvesztését okozhatja
 Frieric August von Hayek (1899-1992)
o Inflációra megoldás
o Chicagói iskola
  Milton Friedman (1912-2006)
o Monetarizmus megalkotója
 Pénzkibocsátás, illetve a hitelhez jutás szigorú szabályai -
infláció megelőzése
 Monetáris restrikció: veszély - túlhűl a gazdaság -->
lelassul a növekedés, és a jövedelemtermelődés
 Fiskális restrikció: helyreállítja a költségvetési egyensúlyt,
megállíthatja az eladósodást, piaci anomáliák
korrigálásából és a gazdaságösztönzésből is kivonul a
kormányzat
o Libertariánus megközelítés
o Antitröszt politika, regulációs politika - állam tevékenységének
kiterjedése
o Public choice: az állam gazdasági beavatkozása káros vagy hatástalan
 Intézményi gazdaságtan
o Középpontba az intézmények
o Társadalomba lefektetett szabályok és azok változásai
 Viselkedés-gazdaságtan
o Fogyasztói, termelői, menedzseri viselkedés tanulmányozása
o Tőzsdei mechanizmus pszichológiai komponensei
 Alternatív irányzatok
o Zöld-gazdaságtan
 Környezettudatos gazdálkodás
o Sharing economics
 Erőforrások megosztása
 Gazdasági innovációk megosztása
o Hagyományos paradigmarendszertől eltérő elképzelések
 
13. Módszertani kérdések
Kvalitatív, kvantitatív elemzési módszereket egyaránt használ
Statisztika módszertani apparátusa
 Gazdaságstatisztika: a gazdaságról gyűjt ér értékel adatokat
Ökonometria
 A közgazdasági modellek statisztikai idősorokkal és matematikai módszerekkel történő
alátámasztása
 Adatgyűjtésnek és feldolgozásnak szigorú szabályai vannak
 Primer kutatások (önálló, vagy saját kutatások) - itt is e kell tartani a szabályokat
 Szekunder kutatások: más által összegyűjtött adatokat használnak fel, dolgoznak fel és
értékelnek, akár újabb és újabb célokból és módszerekkel
Eszközök
 Viszonyszámok: azaz, hányadosok képzése, a az adatok egymással kapcsolatan vannak
o Dinamikus viszonyszámok
 Láncviszonyszám: ha egy idősor adatait a megelőző
időszaki adatokkal osztjuk el
 Bázisviszonyszám: egy közös viszonyítási pont adatával
osztjuk el
o Megoszlási viszonyszámok
 Ha a részadatokat az adathalmaz összegével vetjük össze
 Középértékek, átlagok, szóródási mutatók, terjedelem
 Adatok koncentrációjának számítása
 Grafikus ábrázolás
o Kördiagramok
o Idősorábrák: időbeli dinamika
 o Koordináta rendszer: két változó összefüggésének feltárása
o Korreláció: egymástól való függés
 Néha függvényszerű, máskor sztochasztikus (valószínűségi
kapcsolat)
 Index: egymással nem összesíthető, de valamiért összetartozó javakra vonatkozó térbeli
vagy időbeli összegzés
o Fogyasztói árindex az infláció számításában
Gazdasági mutatók
 Stockjellegű: állapotmutató
o Nincs idődimenzió
o Jelenség pillanatnyi állapota
o Leltárak, mérlegek
 Flowjellegű: dinamikus mutató
o Egy-egy időszak értékeit összegzik
o Éves költségvetések, időszaki jövedelmek
 Bruttó érték
o Adózás előtti
o Az adókkal együtt számított
o Beszerzési vagy bekerülési érték (ebből még az amortizáció, azaz az
értékcsökkenés le lesz vonva)
o Bér mely tartalmazza még az adót, és nem adójellegű pluszokat
o Tartalmazhat járulékos elemeket, pl.: termék csomagolását
 Nettó érték
o Adók levonása utáni érték
o Az adók felszámítását megelőző érték
o Az amortizáció levonása utáni érték
o Kifizetett bér
o Tiszta tartalom
Függvények
 Lineáris
o Lejtése a korrelációs összefüggést mutatja
 Emelkedő: egyenes arányosság
 Csökkenő: fordított arányosság a két változó között
o Meredeksége állandó
 Nem lineáris
o Változó meredekség
 Megegyezik a függvény adott pontjához húzott érintő
meredekségével
 Matematikailag: derivált
 Trigonometrikusan: az érintő és az x tengely
által bezárt szög tangense
 Nagy jelentőség a termelési függvényeknél a
rugalmasságok számításában
 Határelemzések
o A marginalista módszertan óta központban
o Határhaszon, határköltség, határbevétel, határtermék
Értékek, kamatok, stb
 Nominál- és reálérték
o Nominál: folyóáras mennyiség, amelyet az érték kifejezésére szolgáló
pénznem esetleges romlása befolyásol
o Reálérték: úgy számítják, hogy elvégzik az inflációs korrekciót, egyazon
áron, úgynevezett bázisáron számolnak
 Valódi
  Képes az inflációs hatás kiszűrésére, de nem jelent
megoldást a pénz időértékének kifejezésére
 A mai pénz a pénzromlás mellett is
értékesebb, mint a holnapi, mert azonnal
rendelkezésre áll, elkölthető, tőkeként
felhasználható vagy befektethető
 Jelenérték-jövőérték á
o

o Jelenérték: egy jövőbeni jövedelemáramlás pénzértéke a mai napon

 Kamat: a kölcsönadott pénz használati díja
o Kamatláb: a kamat és a kölcsönösszeg százalékos aránya, leggyakrabban
egy évre számítva
 Kockázatmentes kamatláb: elvben csak az időértéket
fejezi ki, gyakorlatban ezt államkötvények kamatjával
azonosítják
Módszertani nehézségek
 Aggregálási probléma
o Bonyolult jelenségek vizsgálata során előfordul, hogy a diszkrét értékek
összeadásakor nem érvényesül a tiszta matematika, a matematikai
összegzés várt eredményénél kisebb vagy nagyobb érték jön ki a
bonyolult kölcsönhatások miatt
o Amikor a mikroökonómiai egységek adatait makroökonómiai szintre
emeljük
 Post hoc tévedés
o Bonyolult, összetett, egyedi jelenségek azonos módon sosem
reprodukálhatók
o Két egymást követő gazdasági jelenséget összekötünk, és köztük tévesen
ok-okozati összefüggéseket feltételezünk
 
 MAKROÖKONÓMIA:
Háztartási szektor: azon gazdasági szereplők összessége, akiknek fő célja a szükségletek minél
teljesebb kielégítése, a fogyasztás. A szükséglet kielégítése érdekében a háztartások jövedelmet
szereznek, melyet a termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak.

Vállalati szektor: azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából árukat termelnek.
Költségeiket bevételeikből fedezik. Tevékenységük célja a profitszerzés.

Állami szektor: ide a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények tartoznak, amelyek nem a
piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat főként adó jellegű állami bevételeikből
fedezik.

Külföldi szektor: a nemzetgazdaság külső kapcsolatait testesíti meg. Gazdasági tevékenységük döntő
részét nem az adott nemzetgazdaságban fejtik ki, de áru- és pénzkapcsolatban állnak a vizsgált
nemzetgazdaság szektoraival.

PIACOK

Árupiac: a termékek és szolgáltatások összes keresletét és kínálatát, valamint az azok közötti

kapcsolatot jelenti. A kínálatot a vállalatok és a külföldiek teremtik meg, a keresletet az összes
gazdasági szektor. A háztartások fogyasztási cikkeket vásárolnak, a vállalatok tőkejavakat, az állam
olyan termékeket, amelyek a közösségi fogyasztásához szükségesek, a külföld pedig bármilyen
termékcsoportot, amely megfelel céljainak.

Tőkepiac: A tőkejavak megvásárlásához szükséges pénzt a vállalatok itt szerzik be. Keresletét a
vállalatok adják, amelyet termelésükhöz használnak fel. A kínálatot a gazdasági szereplők
megtakarításai jelentik. A megtakarítás a bevételnek az a része, amit a szereplők bevételeikből nem
fogyasztanak el. A tőkepiacon pénztőke adás-vétele történik kamat ellenében.

Munkapiac: A munkapiac a munka, mint termelési tényező cseréjét közvetíti. A keresletet a vállalatok
jelentik, a kínálatot a háztartások biztosítják. A piaci adás-vétel során a munkavállalók munkabérért
cserébe, a munkaadók által meghatározott munka elvégzésére kötelezik magukat.

Bruttó hazai termék (GDP): az országban előállított

termékek és szolgáltatások összkibocsátásának a
legátfogóbb mércéje. A GDP az országban adott év
alatt megtermelt fogyasztás (C), bruttó beruházás
(I), a kormányzati termék- és szolgáltatásvásárlás
(G), valamint a nettó export (X) pénzértékének
összege. GDP = C+G+I+X
GDP – Gross Domestic Product – egy adott országban, az
egyes ágazatokban, egy adott időszak alatt előállított és
végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások
piaci összértéke
Többféle közelítés: • Megtermelt, termelő-fogyasztás
nélküli hozzáadott érték • Az országban realizált bruttó
tényezőjövedelmek összessége • Szektorok végső felhasználásra szánt kiadásai.

GO – Gross Output, B kibocsátás GDP – Gross Domestic Prodult, B hazai termék NDP – Net
Domestic Product, N hazai termék GNI – Gross National Income, B nemzeti jövedelem NNI – Net
National Income, N nemzeti jövedelem GNDI – Gross National Disposable Income, B n.
rendelkezésre álló jövedelem NNDI – Net National Disposable Income, N n. r. á. jövedelem
GDP NEM TARTALMAZZA:
 használt javak értéke (korábbi évek GDP-jében volt)
 közbülső termékek (továbbfelhasználásra szánt javak)
 nem piaci „otthoni” szolgáltatások
 feketegazdaság teljesítménye (legális v. illegális)
 értékpapírok vétele és eladása (nem termék, nem szolgáltatás)
 szabadidő értéke, jól-lét, boldogság
 környezetkárosítás

FISKÁLIS
POLITIKA
Legfőbb magyar
adók,
besorolásuk,
aktuális mértékük
Tényleges költségvetés: a
kiadások, bevételek és a hiány
valós értékét jelenti egy adott
időszakban.
Strukturális költségvetés: azt
mutatja, mekkora lenne a
kormányzati bevétel, kiadás és a hiány, ha a
gazdaság elérné a potenciális kibocsátást.
Ciklikus költségvetés: a tényleges és a
strukturális költségvetés különbsége. Ez a pillanatnyi konjunkturális helyzet hatását mutatja a
költségvetésre, számításba véve, hogyan befolyásolja a ciklus adott szakasza a bevételeket, kiadásokat
és a hiányt.
Tartós deficit →Államadósság: az állam által korábban felvett és még nem törlesztett hitelek
kumulált összege; a forgalomban levő államkötvények teljes pénzértéke.
ADÓZTATÁS HATÁSAI
Közvetlen hatások: Jövedelemstruktúra átalakítása - Fogyasztói kereslet befolyásolása - Beruházási
kereslet befolyásolása - Fogyasztói és termelői megtakarítási szándék ösztönzése
Közvetett hatások: • Konjunkturális változások (Szlovákia) • Gazdasági szerkezet (NHP-kkv) •
Befektetés orientáció • Infláció alakulása (háborúk) • Fogyasztói struktúra módosulása
(dohánytermék) • Export – import orientáció • Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása
ADÓK CSOPORTOSÍTÁSAI
Teherviselés szempontjából: o Közvetlen/ egyenes (pl. SZJA, TB) o Közvetett adó (pl. ÁFA)
Adókulcs szerint: o Lineáris o Progresszív
Adóztatási jog szerint: o Központi o Helyi
Az adó tárgya szerint: o Vagyont o Jövedelmet o Fogyasztást terhelő
ADÓFAJTÁK, ADÓBEVÉTELEK
A jelenlegi adórendszer: 1988. 01.01-től önbevallásra alapuló, többféle adónem, törvényi szintű stb. •
Személyi jövedelemadó – SZJA • Általános forgalmi adó – ÁFA • Társasági adó – TAO vagy TA •
Helyi adók • Illetékek • Vám • TB • Egyéb adók: Fogyasztási adó, Szakképzési hj., Különadók…

MONETÁRIS POLITIKA, PÉNZÜGYI RENDSZER

Mai pénz: belső érték nélküli, nem reáljószág, működése bizalmon alapul
Formái: készpénz (bankjegy,érme), bankszámlapénz (folyószámlabetét)
PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK
. A takarékbetétek - bankoknál vagy hitelintézeteknél elhelyezett, általában államilag garantált betétek
• A hitelpiaci eszközök a kormányzati szervek vagy magánszereplők (dollárban denominált)
kötelezettségei kötvények
• A törzsrészvények a társaságok tulajdonrészeit képviselik
• A pénzpiaci és befektetési alapok – eszközeik értékét tört részekre osztják, és a kisbefektetők veszik
meg őket befektetési jegyek formájában
• A nyugdíjalapok
• A pénzügyi derivatívák (származékos eszközök) – ezek értéke más aktívák értékén nyugszik vagy
abból származtatható (pl. részvényopció)
PÉNZ FUNKCIÓI
Értékmérő = elszámolási eszköz), értékarányt mutat → közvetett árucsere: ÁRU - PÉNZ – ÁRU
(nem kell, hogy fizikailag is jelen legyen a pénz az értékméréshez)
Forgalmi eszköz = termék és szolgáltatás cseréjét közvetíti (fizikailag jelen kell lennie)
Fizetési eszköz = eladást és a vételt időben és térben elkülöníti egymástól
Felhalmozási eszköz = megtakarítás, kincsképzés (nem
romlik, értéktartó)
Világpénz = nemzetközi áruforgalomban közvetít

BANKÜGYLETEK
AKTÍV (követelés szerzés): hitelnyújtás, betét elhelyezés
más bankokban (kötelező tartalék), pénzkövetelések
vásárlása (állampapírok), tőkeérdekeltségek szerzése
PASSZÍV (kötelezettség vállalás), betétgyűjtés, értékpapír
kibocsátás, hitelfelvétel
SEMLEGES (fizetési forgalom bonyolítása, külker.
elszámolások, valutaváltás, letétkezelés, széfszolgáltatás
stb.)

BANKRENDSZER
Törvényes fizetőeszköz védelme
jegybank, feladata: A pénzpiaci egyensúlyra való törekvés: Md=Ms
pénzmennyiség,
kamatláb,
valutaárfolyam szabályozása,
infláció karbantartása.
MONETÁRIS POLITIKA CÉLKITŰZÉSEI
Gazdasági növekedés elősegítése
Infláció alakulásának befolyásolása
Árstabilitás
A külgazdasági egyensúly elősegítése

MUNKAPIAC
A munkapiac a munka, mint termelési tényező cseréjét közvetíti.
Piac jellemzői:
Áru/Kereslet/kínálat/ár/nominálbér/reálbér/béralku/Egyensúly és egyensúlytalanság
A keresletet ezen a piacon a vállalatok (+ az állam, + a külföld) jelentik.
A kínálatot pedig a háztartások biztosítják (+ a külföld). A piaci adás-vétel során a munkavállalók
munkabérért cserében, a munkaadók által meghatározott munka elvégzésére kötelezik magukat.

Munkakereslet (D): Árupiaci helyzet (származékos piac!), Technológiai fejlettség (munka

termelékenysége), Munkabér (bérköltség), A munkaerővel szembeni elvárások (jogi környezet)
Munkakínálat (S): Demográfiai helyzet (NÉPESSÉG JELLEMZŐI), Képzési rendszer (képzettség,
adaptációs képességek), Munkabér (háztartások bevétele), A munkáltatóval szembeni elvárások (jogi
környezet), Egyéb (vallás, hagyományok)

Ragadós bér: Béralku tárgya: nominálbér, nominálbér lefelé rugalmatlan, aszimmetria: túlkínálat
esetén nem csökken a nominálbér, túlkereslet esetén nő a nominálbér • Érdekképviseletek
Aktivitási ráta A/M
Foglalkoztatási ráta F/A
Munkanélküliségi ráta U/A
A munkanélküliség természetes rátája (mobilitás függvénye, ~6%)

MUNKANÉLKÜLISÉG FAJTÁI, OKAI:

súrlódásos (frikciós): az információáramlás tökéletlensége miatt
szerkezeti (strukturális): munkakereslet szerkezete gyorsabban
változik, mint a munkakínálaté/munkabérek rugalmatlanok
kereslethiányos (konjunkturális): oka: a munka összkereslete kisebb, mint az összkínálata
területi: a kereslet és kínálat földrajzi helye eltér
A munkanélküliség kapcsolódása a konjunktúra ciklusokhoz (fellendülés,recesszió,válság). A
munkanélküliség magas lehet munkapiaci egyensúlynál (AD=AS) is!

INFLÁCIÓ:
• Pénzkibocsátás növekedése
• Árszínvonal általános emelkedése
• Pénz vásárlóerejének csökkenése
• Pénz értékvesztése
Megmutatják az átlagos árszintek arányát két időpont között:
Inflációs ráta (Pi) = Árszínvonal vált. (Delta P)/ Árszínvonal (P)
MÉRÉSE:
CPI- A fogyasztóiár-index a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és
szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos)
árváltozását méri.
Termelői árindex (PPI, Producer Price Index) azt az
átlagos árváltozást méri, ami a hazai, a belföldre és
exportra termelőket érinti a termelési folyamat egyes
állomásain.
Maginfláció – core inflation: az árváltozások
általános és tartós komponensét ragadja meg, kiszűri
az átmeneti, vagy nem piaci eredetű árhatásokat (pl.
hatósági döntések, támogatási rendszer változása,
rendkívüli időjárás stb.)
Nyugdíjas CPI
INFLÁCIÓ OKAI
Keynesiánus értelmezés szerint: keresleti és kínálati infl. - reálgazdasági okok
Monetarista értelmezés szerint: a gazdaságban a hibás monetáris politika okozza az inflációt
(pénzkínálat nő vagy pénzkereslet lecsökken)

Infláció formái: kúszó (<3%), közepes (4-8%), magas (kétszámjegyű), vágtató (<100%), hiper (3 szj.)
kiszámítható, nem kiszámítható
becsült, mért
INFLÁCIÓ KÖVETKEZMÁNYEI:
kalkulációs és tervezési probléma, jövedelem-átcsoportosítás, elszegényedés (ha bér- és nyugdíj-
indexálás nincs), rejtett adó (adóbevételek nőnek pl. sávváltás)

Defláció: egy bizonyos időszakban csökken az általános árszínvonal. Növekszik a pénz vásárlóereje,
az inflációval ellentétes folyamat.

Stagfláció: magas áremelkedési ütem, amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár hanyatlással,
illetve magas munkanélküliséggel párosul.

Az üzleti szervezetek gazdálkodásának sajátosságai, költség- és jövedelem összefüggései

Stakeholder-ek
Belső érintettek: Tulajdonosok (van, mikor külső!),
Menedzserek, Alkalmazottak, munkavállalók
Külső érintettek: Fogyasztók, Versenytársak, Állami
intézmények, Szállítók, Helyi és választott közösségek

Termelés, Szolgáltatás
Szükséglet-kielégítést céloz • A természet átalakításával jár •
Céltudatos tevékenység • Fizikai és szellemi tevékenység •
Munkafolyamat • Kommunikációt, munkamegosztást
(természetes, technikai, társadalmi) feltételez •  Társadalmi
tevékenység • Szükségletek újratermelődése miatt -
újratermelés • Szükségletek bővülése miatt - bővített
újratermelés

A termelési függvény a ráfordítások adott mennyiségével

előállítható maximális kibocsátást mutatja.
 Piaci ismérvek
Egy termék piacának jellegét, formáját és szerkezetét meghatározó tényezők:
1. piaci szereplők száma és nagysága
2. termék jellege
3. piacra lépés feltételei
4. piaci szereplők befolyása az áralakulásra
5. az információhoz való hozzájutás lehetőségei

A tökéletes versenypiac
Végtelen sok eladó és vevő (egy-egy belépés v. kilépés nem jelent érzékelhető változást) • A szereplők
árelfogadóak (senki sem diktálhat árat) • A gyártott termék homogén (osztható, standard) • A
szereplők tökéletesen informáltak (nincs információs monopólium) • Az ágazatban a be- és kilépés
költségmentes • Nincsenek piacon kívüli hatások (pl. állami beavatkozás)

Piaci elégtelenségek
Monopólium • Igazságtalanság,
egyenlőtlenség (↔ hatékonyság) •
Externáliák • Ciklusok

Külső gazdasági hatások –

externáliák
Egy gazdasági szereplő
tevékenysége befolyásolja egy
másik gazdasági szereplő jólétét •
Nem fizetnek érte, piaci
ellentételezés nincs • Nem
szándékolt

Ciklusok fázisai
• Expanzió vagy megélénkülés: a
konjunktúra ciklus alsó
fordulópontjától a felszálló ág
inflexiós pontjáig terjedő
szakasza.
 • Prosperitás vagy fellendülés: a konjunktúra ciklus felszálló ágának inflexiós pontjától a felső
fordulópontig terjedő szakasza. Fékeződés jellemzi.
• Recesszió vagy hanyatlás: a konjunktúraciklus felső fordulópontjától a leszálló ág inflexiós pontjáig
terjedő szakasza.
• Depresszió vagy pangás: a konjunktúra ciklus leszálló ágának inflexiós pontjától az alsó
fordulópontig terjedő szakasza. Fékeződés jellemzi.