A kurzus kódjai: BBN-XFI-202.07 BBN-FIL-402.91 TANM-FIL-402.91 BMA-FILD-402.

91
BBV-020.39 BMVD-020.39
A kurzus megnevezése: Kant, Dilthey, Heidegger, Gadamer
A kurzus megnevezése angolul: Kant, Dilthey, Heidegger and Gadamer
A kurzus időpontja és helye: Csütörtök 12:00-13:30 i ép. I. em./129.
A KURZUS ELSŐ FOGLALKOZÁSÁRA
A február 11-ÉN KEZDŐDŐ HÉTEN KERÜL SOR
A kurzus előadója: Dr. Lengyel Zsuzsanna Mariann

A kurzus előfeltétele(i): nincs

Neptunbeli cimke: Oktatás célja

Általános bevezetés Kant, Dilthey, Heidegger, Gadamer filozófiájába és a történelemfilozófia
problémakörébe.

Neptunbeli cimke: Tantárgy tartalma

Bevezetés: A történetiség fogalma a hermeneutikában. Fogalommeghatározás, mértékadó

pozíciók.

Kant és a történetfilozófia.
- Kant: Történetfilozófiai írások. Budapest: Ictus, 1997. 13–22.o., 23–40.o., 41–
Kant Herder-recenziói – a történelem eszméje
- Kant: Történetfilozófiai írások. Budapest: Ictus, 1997.
- Cassirer: Kant élete és műve. Osiris, Budapest, 2001 (részlet)
Kant és a hermeneutikai fordulat – Heidegger és Gadamer
- Gadamer, Hans-Georg: "Kant und die hermeneutische Wendung". In: Uö. Neuere
Philosophie I. J. C. B Mohr Tübingen, GW 3. 1999, 213–223.o.

Dilthey, hermeneutika, történetiség.

- Wilhelm Dilthey: "A hermeneutika keletkezése". Dilthey: A történeti világ felépítése a
szellemtudományokban. Szerk. Erdélyi Ágnes. Bp. Gondolat. 1974. 469–493.o.
- W. Dilthey: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, szerk. Erdélyi
Ágnes, Gondolat, Budapest, 1974 (részletek, első órán pontosítjuk)
Dilthey és a korabeli historizmus.
- Dilthey: A filozófia lényege. Ford, utószó. Csejtei Dezső-Juhász Anikó, Attraktor,
Gödöllő-Máriabesenyő, 2007

Dilthey és Husserl 1911-es levelezése

- „Wilhelm Dilthey és Edmund Husserl levélváltása”, in W. Dilthey: A történelmi világ
felépítése a szellemtudományokban, szerk. Erdélyi Ágnes, Gondolat, Budapest, 1974,
543–556.o.

Történelem és történetiség Heidegger és Gadamer gondolkodásában

- Heidegger: Lét és idő, ford. Vajda Mihály et al. Osiris, Budapest, 2001.
- Gadamer: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata, ford. Bonyhai
Gábor, átnézte, frissítette Fehér M. István, Bp., Osiris, 2003 (2. kiad.) (Sapientia
Humana).

Dilthey és Yorck von Wartenburg 1877 és 1897 közötti levelezése – Heidegger és a yorcki
történetfelfogás
- Heidegger: Der Begriff der Zeit, Hrsg.: F.–W. von Herrmann, Klostermann, Frankfurt
am Main, 2004, 7 – 17.o., 85–103.o.

Heidegger és Dilthey. Történetiség a Lét és időben

- Heidegger: Lét és idő, ford. Vajda Mihály, Angyalosi Gergely, Bacsó Béla, Kardos
András, Orosz István, Osiris, Budapest, 2001. (§§ 31–34, § 44., §§ 72–77. §, 171–
196.o., 248–268.o., 428–463.o.)

Gadamer és Dilthey. Igazság és módszer – megértés és történetiség, a historizmus problémája

- Gadamer: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata, ford. Bonyhai
Gábor, átnézte, frissítette Fehér M. István, Bp., Osiris, 2003 (2. kiad.) (Sapientia
Humana), 251–298.o., 311–319.o.
- Gadamer: Das Problem des historischen Bewußtseins, Tübingen, Mohr Siebeck, 2001
Neptunbeli cimke: Számonkérési és értékelési rendszere
A jegyszerzés módja(i): referátum, szóbeli vizsga vagy 5-10 oldalas dolgozat

A kurzus eredményes elvégzése megkívánja az órák rendszeres látogatását

Ajánlott BA és MA hallgatóknak.

Neptunbeli cimke: Irodalom

A kurzushoz tartozó kötelező irodalom:

Kant: Történetfilozófiai írások. Budapest: Ictus, 1997. (részletek – megbeszélés az első órán)
Dilthey, Wilhelm (1974): A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Ford. és
szerk. Erdélyi Ágnes. Budapest, Gondolat Kiadó. (részletek – megbeszélés az első órán)
Dilthey: A filozófia lényege. Ford, utószó. Csejtei Dezső-Juhász Anikó, Attraktor, Gödöllő-
Máriabesenyő, 2007.
Heidegger: Lét és idő, ford. Vajda Mihály et al. Osiris, Budapest, 2001. (részletek –
megbeszélés az első órán)
Gadamer: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata, ford. Bonyhai Gábor,
átnézte, frissítette Fehér M. István, Bp., Osiris, 2003 (2. kiad.) (Sapientia Humana).
(részletek – megbeszélés az első órán)

Ajánlott irodalom:
Heidegger: Phänomenologie der Anschauung und des Ausdrucks. Theorie der
philosophischen Begriffsbildung, Hrsg.: Claudius Strube, Klostermann, Frankfurt am
Main, 1993. (GA 59.)
Heidegger: Der Begriff der Zeit, Hrsg.: F.–W. von Herrmann, Klostermann, Frankfurt am
Main, 2004, 7 – 17.o., 85–103.o.
Gadamer, Hans-Georg: "Die hermeneutik und die Dilthey Schule". In: Uö. Hermeneutik im
Rückblick. J. C. B Mohr Tübingen, GW 10. 1995,185–206.
Gadamer, Hans-Georg: "Kant und die hermeneutische Wendung". In: Uö. Neuere Philosophie
I. J. C. B Mohr Tübingen, GW 3. 1999, 213–223.
Boedel, Heribert: "Dilthey und Heidegger. Zur Geschichtlichkeit des Menschen", In: Orth,
Ernst (Hg.), Dilthey und der Wandel des Philosophiebegriffs seit dem 19. Jahrhundert,
In: Phänomenologische Forschungen 16. Karl Alber München, 1984, 161–177.
O. Pöggeler: "’Geschichtlichkeit’ im Spätwerk Heideggers“. Heidegger und die hermeneutische
 Philosophie Freiburg / München: Alber, 1983, 139–170.
Gerhard Bauer: »Geschichtlichkeit«. Wege und Irrwege eines Begriffs, Berlin 1963.
Leonhard von Renthe-Fink: Geschichtlichkeit. Ihr terminologischer und begrifflicher
Ursprung bei Hegel, Haym, Dilthey und Yorck, 2., durchgesehene Auflage, Göttingen
1968.
J. Rüsen, Historische Vernunft; Rekonstruktion der Vergangenheit; Lebendige Geschichte (=
J. Rüsen, Grundzüge einer Historik. I-III.). Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1983,
1986, 1989.
Fehér M. István: "The Early Heidegger. Phenomenology, Hermeneutics, Lebensphilosophie on
His Way to Being and Time: The Confrontation with Husserl, Dilthey, and Jaspers".
Existentia, 1992, 2 (1-4). 69–96.
Fehér M. István: "Destrukció és applikáció avagy a filozófia mint »saját korának filozófiája«.
Történelem és történetiség Heidegger és Gadamer gondolkodásában". Világosság XLIII,
2002/4–7, 19–33. Ld. Internet: http://www.vilagossag.hu./pdf/20030704121036.pdf
Marquard: Egyetemes történelem és más mesék. Atlantisz. 2001, 157–185.
Gundrun Kühne-Bertram – Frithjof Rodi (Hg.): Dilthey und die hermeneutische Wende in der
Philosophie. Wirkungsgeschichtliche Aspekte seines Werkes. Vandenhoeck & Ruprecht,
Göttingen 2008.