DÁSOK

MEGOL
 Részletes megoldások

Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc

Fizika 9
című tankönyvéhez

R.sz.: RE 16105

1
 Tartalomjegyzék:

1. lecke A mechanikai mozgás

2. lecke Egyenes vonalú egyenletes mozgás
3. lecke Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség
4. lecke Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
5. lecke Kezdősebességgel rendelkező egyenletesen változó mozgások
6. lecke Szabadesés, függőleges és vízszintes hajítások
7. lecke Newton I. törvénye
8. lecke Tömeg, sűrűség
9. lecke Lendület
10. lecke Newton II. törvénye
11. lecke Newton III. törvénye
12. lecke A dinamika alapegyenlete
13. lecke Nehézségi erő, súly és súlytalanság
14. lecke A rugóerő
15. lecke Súrlódás
16. lecke Közegellenállás
17. lecke Pontrendszerek (Kiegészítő anyag)
18. lecke Az egyenletes körmozgás kinematikai leírása
19. lecke Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása
20. lecke A Newton-féle gravitációs (tömegvonzási) törvény
21. lecke A bolygók mozgása, Kepler-törvények
22. lecke Forgatónyomaték, merev testekre ható erőrendszerek
23. lecke Merev testek egyensúlya
24. lecke Egyszerű gépek
25. lecke A munka
26. lecke Gyorsítási munka és a mozgási energia
27. lecke A rugalmassági energia
28. lecke Emelési munka, helyzeti energia és a mechanikai energia megmaradása
29. lecke A súrlódási erő munkája
30. lecke Az energia fajtái és előállításuk
31. lecke Teljesítmény, hatásfok

2
1.lecke A mechanikai mozgás

1. Mondjunk olyan vonatkoztatási rendszert, amelyből a folyón lévő csónak

nyugalomban látszik!
Megoldás:
A vonatkoztatási rendszerünket bármely másik folyón úszó tárgyhoz kell
rögzítenünk. Ekkor a csónak állni látszik.

2. Válaszolj a következő kérdésekre:

a) Földön állva egy helikoptert látunk elhaladni felettünk. Milyen mozgást végez
a helikopter légcsavarjának egy pontja a helikopterhez és hozzánk képest?
Megoldás:
A helikopterhez képest egyenletes körmozgást végez, míg hozzánk képest
összetett mozgást: egy egyenes vonalú egyenletes mozgást és egy egyenletes
körmozgást végez.
b) Lehetséges-e, hogy az Egyenlítőn álló megfigyelő nyugalomban lát egy
mesterséges holdat?
Megoldás:
Igen, azt a mesterséges holdat látja nyugalomban, amelyik a Földdel együtt
forog. Ezek a stacionárius pályán lévő műholdak.
c) Egy mozgó járműben leejtünk egy pénzérmét. Vajon álló járműben is
ugyanannyi idő alatt esik le a pénzérme?
Megoldás:
Igen, mert a mindkét vonatkoztatási rendszerben ugyanúgy értelmezzük a
mozgást.

3. Keress az interneten néhány olyan mértékegységet, amelyet ma már nem

használunk. Milyen területen használták ezeket?
Megoldás:
Pl. Bibliában:
Hosszmértékek: ujj, tenyér, arasz (1 ujj = 18,75 mm, 1 tenyér = 4 ujj, 1 arasz = 3
tenyér).
Területmérték: egy iga (1 iga = 0,25 ha).
Térfogatmérték: egy sea (véka) (1 sea = 7,3 l).
Görögöknél:
Hosszmértékek: egy olümpiai stadion = 192,27 m.
Területmérték: arura (egy arura = 2760 m2).
Térfogatmérték: medimnosz (egy medimnosz = 78,79 l).
Középkori Magyarországon:
Hosszmértékek: rőf (egy rőf = 2 láb = 24 hüvelyk = 32 ujj = kb. 60-65 cm).
Területmérték: négyszögöl (1 négyszögöl = 3,6 m2).
Súlymérték: obulus (1 obulus = 1/48 uncia = 1/24 lat = 0,57 g)

4. Nagymaros és Visegrád között komppal lehet átkelni a Dunán. Nyáron,

munkanapokon Nagymaros és Visegrád között az első kompjárat Visegrádról indul
5 óra 25 perckor. A következő Visegrádról induló járat a 6 óra 25 perces, majd ezt
követően 7 óra 45 perctől 20 óra 45 percig óránként megy a komp Visegrádról
Nagymarosra. Az utolsó járat Nagymarosról indul 21 órakor. A két révkikötő
közötti távolság 500 m. Milyen hosszú utat tesz meg a komp egy nap alatt?

3
 Megoldás:
A komp naponta 16-szor indul Nagymarosról Visegrád felé. A komp által megtett
út: 16⋅1000 m = 16 000 m= 16 km.

5. A Börzsönyben lévő Nagy-Hideg-hegy magassága 864 m, a Csóványos magassága

938 m. A két csúcs távolsága légvonalban 2,4 km. Becsüljük meg a térképrészlet
alapján, hogy legalább hány km utat teszünk meg, ha Nagy-Hideg-hegyről az
országos kéktúra útvonalán átmegyünk Csóványosra! (A becslésnél azt is
figyelembe kell venni, hogy nem mindig felfelé haladunk.) Mekkora az
ugyanehhez az úthoz tartozó elmozdulás?
Megoldás:
A turista útvonalakon a barna szintvonalak 50 m emelkedést vagy süllyedést jelent.
Összesen lefele kb. 10, felfelé kb. 11 szintvonalat keresztezünk. Ezenkívül a
légvonaltól is eltér az utunk, így összesen több, mint 3 km-t kell megtennünk.
Az elmozdulásvektor Nagyhideghegyről Csóványosra mutat. A függőleges irányú
elmozdulás 938m – 865 m = 73 m, míg a vízszintes irányú elmozdulás 2,4 km. A
függőleges irányú elmozdulás elhanyagolható a vízszintes irányú elmozdulás
nagyságához képest, így a teljes elmozdulás hossza 2,4 km. Az elmozdulásvektort
az ábra mutatja.

1. ábra: Nagyhideghegyről Csóványosra mutató elmozdulásvektor

4
2. lecke Egyenes vonalú egyenletes mozgás

1. A budavári sikló eredetileg 3 m/s sebességűre építették ki; de a tempót 1988-ban

az utasok kérésére a felére csökkentették. A pálya hosszúsága közel 100 méter. Az
alsó és felső állomás közti szintkülönbség mintegy 50 méter.
a) Mennyi idő alatt ér a sikló a célállomásra?
b) Készítsük el a budavári sikló út-idő és sebesség-idő grafikonját!
Megoldás:
m
Adatok: v = 1,5 ,
s
s = 100 m.
t=?

a) Az alsó és a felső állomás közti út megtételéhez szükséges idő:

s 100m 2
t= = =66 s.
v m 3
1,5
s
200
A budavári sikló s alatt ér a célállomásra.
3
b)

2. ábra: Milyen arányosság áll fenn az

egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén a 3. ábra: Az egyenes vonalú egyenletes
megtett út és az eltelt idő között? mozgás sebesség-idő grafikonja az idő
tengellyel párhuzamos egyenes.

2. Egyenletesen haladó vonat ablakából kitekintve azt látjuk, hogy a vonat 2,5 perc
alatt 45 db telefonoszlop mellett halad el. Mennyi idő alatt éri el a vonat a 600 m-
re lévő útkereszteződést, ha két telefonoszlop távolsága 50 m?
Megoldás:
Adatok:
t1 = 2,5 min,
s = 600 m.
t2 = ?

A 2,5 perc alatt megtett út: s = 45 ⋅ 50 m = 2250 m.

2250m m m
A vonat sebessége: v = = 900 = 15 .
2,5 min min s

5
 s 600m
Az útkereszteződésig visszalévő idő: t2 = = = 40 s.
v m
15
s
A vonat 40 s alatt éri el az útkereszteződést.

km km
3. Egy autó 30 percen át 40 , majd 15 percen át 60 sebességgel halad.
h h
a) Mekkora utat tett meg 45 perc alatt?
b) Ábrázoljuk a mozgását sebesség-idő, majd út- időgrafikonon!
Megoldás:
Adatok:
km
v1 = 40 , t1 = 30 min = 0,5 h,
h
km
v2 = 60 , t2 = 15 min = 0,25 h.
h
a) s = ?

a) Megtett utak:
km
s1 = v1⋅t1 = 40 ⋅ 0,5 h = 20 km,
h
km
s2 = v2⋅t2 = 60 ⋅ 0,25 h = 15 km.
h
s = s1 + s2 = 35 km.
Az autó 35 km utat tett meg 45 perc alatt.

b) Grafikonok:

4. ábra: A megtett út az idő függvényében 5. ábra: A sebesség-idő grafikon a alapján

hogyan lehet a megtett utat kiszámolni?

6
 km km
4. Egy gépkocsi először 3 óráig 90 , ezután 2 óráig 60 sebességgel haladt.
h h
a) Hol van a gépkocsi az indulás után 4 óra múlva?
b) Mikor van a gépkocsi az indulás helyétől 360 km-re?
c) Mennyi utat tett meg összesen a gépkocsi?
d) Ábrázoljuk a mozgást út-idő és sebesség-idő grafikonon!
Megoldás:
Adatok:
km
v1 = 90 ,
h
t1 = 3 h,
km
v2 = 60 ,
h
t2 = 2 h.
a) s=?
b) t=?
c) s=?

a) s= v1⋅t1 + v2⋅t2’ = 270 km + 60 km = 330 km (t2’ = 1h)

km
b) 3 h alatt megtett 270 km-t, a vissza levő 90 km-t 60 sebességgel 1,5 h alatt
h
teszi meg. Az összes eltelt idő 4,5 h.

c) Az összes megtett út:

km km
s = v1⋅t1 + v2⋅t2 = 90 ⋅ 3 h + 60 ⋅ 2 h = 270 km + 120 km = 390 km.
h h
d) A mozgás grafikonjai:

6. ábra: Egyenletes mozgást végzett a gépkocsi 7. ábra: Hol van a gépkocsi az indulás után 4
az út megtétele alatt? óra múlva?

A gépkocsi 4 óra alatt 330 km-t tett meg. A gépkocsi az indulási helyétől 360 km-re 4,5 h
múlva ért, míg 5 óra alatt összesen 390 km-t tett meg.

7
 5. Az ábra egy kerékpáros út-idő grafikonját mutatja.
a) Határozd meg, hogy az egyes
szakaszokhoz milyen mozgást
tartozik!
b) Mekkora a megtett út?
c) Ábrázoljuk a kerékpáros
mozgását sebesség-idő
grafikonon!
8. ábra: Az egyes szakaszokon milyen típusú
Megoldás: mozgás játszódik le?
a)
I. egyenes vonalú egyenletes mozgás,
II. áll,
III. egyenes vonalú egyenletes mozgás (a test visszafele mozog).

Az egyes szakaszokon a sebességek:

40m m
vI = =2
20s s
m
vII = 0
s
− 40m m
vIII = = -4
10s s

b) A megtett út 80 m.
c)

9. ábra: A mozgás sebesség-idő grafikonján

mit jelent, hogy a sebesség negatív előjelű?

8
3. lecke Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség

1. Feltétlenül egyenletesen mozog az a kerékpáros, amely időegységenként egyenlő

utakat tesz meg?
Megoldás:
Nem, mert időegységen belül változtathatja sebességét, csak a megtett utaknak kell
megegyezniük.

2. Magyarországon az ügetőverseny rekordját egy Hitelező nevű kanca tartja, ideje 1

min17,6 másodperc. A derbi távja 1900 méter, indítása autóstarttal történik.
Mekkora volt a győztes ló átlagsebessége?
Megoldás:
s = 1900 m,
t = 1 min 17,6 s = 77,6 s.
vátl = ?

1900m m
vátl = = 24,48 .
77,6s s
m
A győztes ló átlagsebessége 24,48 volt.
s

3. Egy gépkocsi a Budapest – Pécs közötti 210 km-es utat 3 óra alatt teszi meg. Az út
km
első felében 60 átlagsebességgel haladt.
h
a) Mekkora az egész útra számított átlagsebesség?
b) Mekkora az autó átlagsebessége az út második felében?
Megoldás:
km
Adatok: s = 210 km, t = 3 h, v1 = 60 .
h
210km km
a) vátl = = 70 .
3h h
km
A gépkocsi egész útra számított átlagsebessége 70 .
h
s 105km
b) t1 = 1 = = 1,75 h, t2 = 1,25 h
v1 km
60
h
105km km
v2,átl = = 84 .
1,25h h
km
Az autó átlagsebessége az út 2. felében 84 .
h

9
4. Carlos Sastre Candill lett a 21 futamból álló 2008-as Tour de France győztese. A
futam részeredményeit hetes bontásban az alábbi táblázatban találod. Számítsd ki,
hogy mekkora átlagsebességgel nyerte meg a versenyt!

1. hét 2. hét 3. hét

Út [km] 1186 1265 1108,5
Idő 28h 25min 14s 30h 31min 9s 28h 56min 29s
10. ábra: A győztes részeredményei hetes bontásban
Megoldás:
Adatok: s1 = 1186 km = 1186000 m,
s2 = 1265 km = 1265000 m,
s3 = 1108,5 km = 1108500 m,
t1 = 28h 25min 14s = 102 314 s,
t1 = 30h 31min 9s = 109 869 s,
t1 = 28h 56min 29s = 104 189 s.
vátl =
s1 + s 2 + s3 1186000m + 1265000m + 1108,5 3559500m m km
= = = 11,25 = 40,5 .
t1 + t 2 + t 3 102314 s + 109869 s + 104189 s 316372 s s h

km
Carlos Sastre Candill 40,5 átlagsebességgel nyerte meg a versenyt.
h

5. Az ábrán egy személygépkocsi sebesség-idő grafikonja látható. Mekkora a teljes

időre számított átlagsebesség?
Megoldás:
Adatok:
km 1
v1 = 90 , t1 = h ,
h 2
km 1
v2 = 72 , t2 = h .
h 4

km 1
s1 = v1⋅t1 = 90 ⋅ h = 45 km,
h 2
km 1
s2 = v2⋅t2 = 72 ⋅ h = 18 km,
h 4 11. ábra: Meg tudná határozni a mozgás
45km + 18km km egyes szakaszain megtett utakat?
vátl = = 84 .
1 1 h
h+ h
2 4

km
Az egész útra számított átlagsebesség 84 .
h

10
 km
6. Egy autós a 6-os főútvonalon 40 percig 90 sebességgel halad, majd utolér egy
h
km
72 sebességgel haladó teherautót. 15 percig nem tudja megelőzni, így követi
h
azt.
a) Mekkora az összes megtett út?
b) Mekkora az autó átlagsebessége a mozgás teljes ideje alatt?
c) Rajzoljuk fel ugyanabban a koordinátarendszerben a sebesség-idő és az
átlagsebesség-idő grafikont!
d) Rajzoljuk fel az út-idő koordinátarendszerben mozgás grafikonját!
Megoldás:
km 2
Adatok: v1 = 90 , t1 = h ,
h 3
km 1
v2 = 72 , t2 = h.
h 4
km 2 km 1
a) s = v1t1 + v2t2 + v1t’ = 90 ⋅ h + 72 ⋅ h = 78 km.
h 3 h 4
Az összes megtett út 78 km.

60km + 18km km
b) vátl = = 85,1 .
2 1 h
h+ h
3 4
km
Az autó átlagsebessége a mozgás teljes ideje alatt 85,1 .
h

c) Grafikonok:

13. ábra: Megegyezik a sebesség-idő

grafikonok alatti terület az átlagsebesség-idő 12. ábra: A mozgás megtett út- idő grafikonja
grafikon alatti területtel?

11
4. lecke Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

m m
1. Egy személygépkocsi a sebességét 15 s alatt 5 -ról 20 -ra növeli.
s s
a) Mekkora a gyorsulása?
b) Mekkora utat tesz meg a mozgás ezen időszakában?
Megoldás:
Adatok:
m m
v0 = 5 , v = 20 ,
s s
t = 15s
a) a = ?
b) s = ?
Δv m
a) A gépkocsi gyorsulása a = összefüggés alapján: a= 1 2 .
Δt s
b) A feladatot kétféleképpen oldhatjuk meg.
a
I. s = v0t + t 2 , behelyettesítve s = 187,5 m.
2
v +v
II. s = 0 t alapján: s = 187,5 m.
2
A személygépkocsi 187,5 m utat tesz meg.

2. Egy kezdősebesség nélkül induló, egyenletesen gyorsuló test 6 s alatt 9 m utat tesz
meg.
a) Mekkora a mozgó test gyorsulása?
b) Mekkora a test sebessége 6 s eltelte után?
c) Mekkora utat tett meg a test az ötödik másodperc végéig?
d) Mekkora utat tett meg a mozgás ötödik és hatodik másodperce között?
Megoldás:
Adatok:
t = 6 s, s = 9 m.
a) a = ?
b) v = ?
c) s5 = ?
d) ∆s = ?
a) A test gyorsulása:
2s 18 m
a= 2 = = 0,5 2 .
t 36 s
b) A test sebessége a 6. másodperc végén:
m
v = a⋅t = 0,5⋅6 = 3 .
s
c) Az ötödik másodperc végéig megtett út:
a 0,5
s5 = t 2 = 25 = 6,25 m.
2 2
d) A hatodik másodpercben megtett utat megkapjuk, ha az első hat másodperc
alatti útból kivonjuk az első öt másodperc alatti utat:

12
 m
0,5
∆s = (
a 2 2
2
t6 − t5 = ) 2
( )
s 2 36s 2 − 25s 2 = 2,75 m.

3. Legalább milyen hosszú kifutópálya szükséges a MIG-29 katonai repülőgép

felszállásához, hogy a repülőgép egyenletesen gyorsuló mozgással elérje a földön
km
a felszálláshoz szükséges 225 sebességet, ha teljes terhelés esetén a maximális
h
m
gyorsulása 4 2 ?
s
Megoldás:
Adatok:
km m
v = 225 = 62,5 ,
h s
m
a=4 2 .
s
A felszálláshoz szükséges idő:
m
62,5
v s = 15,625 s.
t= =
a m
4 2
s
A kifutópálya minimális hossza:
m
4 2
s = t = s (15,625s ) = 488,25 m.
a 2 2

2 2
Biztonsági okokból a repülőtereken a kifutópályák hossza minimális a felszállási
hossznál lényegesen hosszabb (min. kétszerese).

m
4. Egy autó induláskor 1,5 állandó gyorsulással 75 m-es úton gyorsít.
s2
e) Mennyi ideig gyorsított?
f) Mekkora lett a végsebessége?
g) Rajzold fel a mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjait!
Megoldás:
m
Adatok: a = 1,5 , s = 75 m.
s2
a) t=?
b) v=?
c)
a 2 2⋅s
a) Az autó az s = ⋅ t összefüggés alapján, t = ideig gyorsít.
2 a
2s 2 ⋅ 75m
t= = = 10 s.
a m
1,5 2
s

13
 b) Az autó végsebessége:
m
v = a ⋅ t = 15 .
s

c) A mozgás grafikonjai:

15. ábra: Az egyenletesen gyorsuló mozgást 14. ábra: Az egyenletesen gyorsuló mozgást
végző gépkocsi grafikonja parabola. végző gépkocsi sebessége egyenletesen nő.

5. Egy villamos két állomás között 3000 m

utat tesz meg. Sebességének nagyságát
az ábra mutatja. Mekkora volt a villamos
sebessége a két állomás között?

16. ábra: Számold ki a grafikon alatti terület

nagyságát!
Megoldás:
A grafikon alatti terület a megtett úttal egyenlő. Egyenletesen változó mozgásnál a
v
grafikon alatti terület megegyezik a átlagsebességgel egyenletesen haladó jármű
2
sebességével. Így felírható:
v v
s = t1 + v⋅t2 + ⋅t3,
2 2
m km
amelyből v = 10 = 36 .
s h
km
A villamos sebessége a két állomás között 36 .
h

14
5. lecke Kezdősebességgel rendelkező egyenletesen változó mozgások

m m
1. Egy teherautó 10 sebességről 20 másodpercen keresztül 0,6 2 gyorsulással
s s
gyorsít.
a. Mekkora sebességre tesz szert a teherautó?
b. Mennyi utat fut be az idő alatt?
Megoldás:
Adatok:
m
v0 = 10
s
t = 20 s
m
a = 0,6 2
s
a) v = ?
b) s= ?

a) A teherautó sebességét a v = v0 + a ⋅ t összefüggéssel számíthatjuk ki.

m m
v = 10 + 0,6 2 ⋅20 s = 22 .
s s
m
A teherautó 22 sebességet ért el.
s
a
b) A teherautó által befutott utat az s = v0⋅t + t 2 összefüggés alapján számítjuk
2
ki.
m
0,6
m s 2 (20s) 2 = 320 m.
s = 10 ⋅20 s +
s 2
A teherautó 320 m utat fut be.

km
2. Egy autó 54 sebességről 6 másodperc alatt lassult le, és állt meg. Egy
h
m
motorkerékpáros álló helyzetből indulva 6 s alatt érte el a 18 sebességet.
s
Melyiknek volt nagyobb a gyorsulása?
Megoldás:
Adatok:
km
v1 = 54
h
t=6s
m
v = 18
s
aautó = ?,
amotor = ?

15
 m
0 − 15
Az autó gyorsulása: aautó = s = -2,5 m .
6s − 0s s2
m m
18 − 0
A motorkerékpáros gyorsulása: amotor = s s =3 m
6s − 0s s2

A motorkerékpáros gyorsulása volt a nagyobb: ⎟aautó⎢< amotor.

km
3. Egy gépkocsi 72 sebességről 8 s alatt fékezett le, egyenletesen változó mozgással.
h
h) Mekkora a fékút?
i) Rajzold fel a mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjait!
Megoldás:
km m
Adatok: v = 72 = 20 , t = 8 s.
h s
a) A fékút kiszámításához először a gyorsulást kell meghatároznunk:
m m
0 − 20
Δv s = −2,5 m .
a= = s
Δt 8s s2
A fékút:
m
2,5 2
a s 64 s 2 = 80m .
s = t2 =
2 2

b) A mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjai:

17. ábra: Egyenletesen lassuló mozgásnál

a gépkocsi egyre lassabban halad. Az 18. ábra: A Sebesség egyenletesen csökken?
egyes időtartamokra eső megtett utakról
mit mondhatunk?

16
 km
4. Egy álló helyzetből induló autó 12 másodperc alatt 108 sebességre gyorsult fel.
h
Mekkora utat tett meg eközben?
Megoldás:
Adatok:
t = 12s
km
v = 108
h
s=?

Első lépésben az álló helyzetből induló autó gyorsulását számítjuk ki.

m
30
v s = 2,5 m .
a= =
t 12s s2
Az autó által megtett út:
m
2,5 2
a s 144s 2 = 180 m.
s = t2 =
2 2
Az autó által 12 másodperc alatt megtett út 180 m.

5. Az ábrán egy kerékpáros sebesség-idő

grafikonja látható.
a) Milyen mozgást végez a
kerékpáros az egyes időközökben?
b) Mekkora a gyorsulása, és mennyi
utat tesz meg az egyes
időközökben? 19. ábra: Melyszakaszokon nő, csökken ill. állandó
a mozgás sebessége?
Megoldás:
a) Az egyes időközök alatti mozgások:
I. egyenletesen gyorsuló mozgás
II. egyenletes mozgás (v=állandó)
III. egyenletesen lassuló mozgás
Δv
b) A gyorsulást az a = összefüggéssel számítjuk ki. A megtett utat
Δt
a
egyenletesen változó mozgásnál az s = t 2 , míg egyenletes mozgásnál s =
2
v ⋅ t felhasználásával számítjuk ki.
m m
3 −0
a1 = s s = 1,5 m , ⇒ s = 3 m.
1
2s − 0s s2
m m
3 −3
a2 = s s = 0 m , ⇒ s = 6 m.
1
4s − 2s s2

17
 m m
0 −3
a3 = s s = −3 m , ⇒ s = 1,5 m.
1
5s − 4 s s2

A kerékpáros az egyes szakaszokon rendre 3 m-t, 6 m-t és 1,5 m-t tesz meg.

6. Álló helyzetből induló jármű 20 másodpercen keresztül egyenletesen gyorsít.

m
Gyorsulása 1 2 , majd a megszerzett sebességgel egyenletesen mozog.
s
c) Mekkora utat tesz meg a jármű az indulástól számított 60 s alatt?
d) Mennyi idő alatt tesz meg 300 m utat?
Megoldás:
m
Adatok: t1 = 20 s, a = 1 2 , t2 = 60 s, s2 = 300 m.
s
a) A mozgás egy egyenletesen gyorsuló és egy egyenletes mozgásból áll.
a
Az egyenletesen gyorsuló szakasz: s1 = t 2 = 200 m.
2
Az egyenletesen gyorsuló mozgás alatt elért végsebességgel halad a test az
egyenletes mozgás alatt:
m
v = a ⋅ t = 20 , s2 = v(t2-t1) = 800 m.
s
A összes megtett út:
s = s1 + s2 = 1000 m.
Az indulástól számított 20 s alatt 1 km-t tett meg a jármű.
m
b) Az első 200 m-t 20 s alatt teszi meg, a további 100 m-en 20 sebességgel
s
halad. Így az összes eltelt idő: t = 25 s.

7. Egyenletesen gyorsuló gépkocsi sebessége 12 s alatt a kezdeti érték háromszorosára

nőtt, miközben a jármű 240 m utat tett meg. Mekkora volt a gépkocsi kezdeti
sebessége és a gyorsulása?
Megoldás:
Adatok:
t = 12 s
s = 240 m
v0 = ?
a=?

A gépkocsi kezdeti sebessége v0, végsebessége 3v0.

v + 3v 0
A gépkocsi kezdősebességét az s = 0 t összefüggéssel számíthatjuk ki, amelyre
2
m
v0 = 10 -ot kapunk.
s
m m
30 − 10
Δv s s = 1,66 m .
A gépkocsi gyorsulása: a = =
Δt 12s s2

18
 m m
A gépkocsi kezdeti sebessége 10 , a gyorsulása pedig 1,66 2 volt.
s s

8. Az Anna-kolibrik testhossza csupán tíz centiméter, üzemanyaguk teljesen hétköznapi

nektár, mégis ők tartják a zuhanórepülés világrekordját. A kolibri minden más
gerinces állat repülési rekordját megdöntötte, még a fecskéét is, amely testhosszának
csupán a 350-szeresét teszi meg másodpercenként. Az Anna-kolibri közel függőleges
m
irányú zuhanásban27,3 sebességre gyorsul fel, 4,2 m-es úton. A zuhanás végén
s
hirtelen széttárja szárnyait, és felröppen. Mekkora gyorsulással zuhan a kolibri?
Megoldás:
Adatok:
m
v = 27,3
s
s = 4,2 m
a=?

A kolibri gyorsulása a v = 2as összefüggésből számítható ki, amely levezethető az s =

a 2
t és a v = a⋅t összefüggésekből.
2
m
(27,3 ) 2
v2 s m
A gyorsulás: a = = = 88,725 2 .
2s 2 ⋅ 4,2m s
m
Az Anna-kolibrik 88,725 2 gyorsulással zuhan.
s

19
6. lecke Szabadesés, függőleges és vízszintes hajítások

1. Egy 12 m magas magasugró toronyból ugró versenyző mennyi idő alatt mutatja be
gyakorlatát? Milyen sebességgel ér a vízbe?
Megoldás:
Adatok:
h = 12 m
v=?

2s
A vízbeérés ideje: t = összefüggésbe behelyettesítve t = 1,55 s.
g
A vízbeérés sebességét kétféleképpen számolhatjuk ki:
m
I. A v = g ⋅ t alapján v = 15,5 .
s
m
II. A v = 2 ⋅ g ⋅ s alapján a sebesség: v = 15,5 .
s

m
A magasugró 1,55 s alatt, 15,5 sebességgel ér a vízbe.
s

2. A Pisai ferdetorony magassága legalacsonyabb oldalán 55,68 m, míg a legmagasabb

oldalán 56,70 m. Amennyiben Galilei ejtési kísérleteket végzett volna a
ferdetoronyból, mennyi idő alatt és milyen sebességgel értek volna le a vasgolyók?
Mekkora lett volna az átlagsebességük?
Megoldás:
Adatok:
h = 55,68 m
t=?
vátl = ?

g 2
A szabadesés ideje a h = t -ből számítható, ahonnan t = 3,34 s.
2
m
A v = g⋅t összefüggésből: v = 33,4 .
s

A ferdetoronyból eső test átlagsebessége:

h m
vátl = =16,67 .
t s
m m
A vasgolyók 3,34 s alatt 33,4 sebességgel éretek volna a talajra 16,67
s s
átlagsebességgel.

20
 m
3. A bungee jumpinggal mélybe ugró ember sebessége az egyik pontban 3 , míg a
s
m
másik pontban 6 . Menyi idő telik el míg egyik pontból a másikba ér? Mekkora a
s
két pont közötti távolság?
Megoldás:
m m
Adatok: v1 = 3 , v2 = 6 .
s s
∆t = ?
∆s = ?

A szabadesés kezdetétől eltelt idő:

v1
t1 = , melyből v1 = 0,3 s,
g
v
t2 = 2 , melyből v2 = 0,6 s.
g
∆t = t2 – t1 , ∆t = 0,3 s.
A két pont közötti távolság:
g 2 g 2
∆s = s2 – s1 = t 2 − t1 ,
2 2
behelyettesítve: ∆s = 1,35 m.

A mélybe ugró ember 0,3 s alatt ér az egyik pontból a másikba, amelyek közötti távolság
1,35 m.

m
4. Egy személyfelvonó egyenletesen 12 sebességgel mozog lefelé. A felvonó mellett
s
kavicsot ejtünk el. Mikor és hol találkozik a kavics a felvonóval? Mekkora a
találkozáskor a kavics sebessége? Rajzoljuk fel a felvonó és a kavics út-idő és
sebesség-idő grafikonját!
Megoldás:
Adatok:
m
v = 12
s
t=?
s=?
vk = ?

A felvonó egyenletes mozgással mozog, míg az elejtett kavics szabadeséssel. A megtett

útjaik egyenlők.
g
v ⋅t = t2
2
2v m
At= -ből t = 2,4 s. A megtett út s = v⋅t = 12 ⋅2,4 s = 28,8 m.
g s

21
 m m
A kavics sebessége vk = g⋅t = 10 2
⋅2,4 s = 24 .
s s

20. ábra: Hogyan változik a mozgás folyamán

21. ábra: A személyfelvonó egyenletes a személyfelvonó és a kavics sebessége?
mozgást végez, míg a kavics szabadesést.

A kavics a felvonóval 2,4 s múlva találkozik, ez idő alatt mindkét test 28,8 m-t tett meg.
m
Találkozáskor a kavics sebessége 24 .
s

5. Egy test h = 80 m magasról esik. Osszuk fel az utat kettő olyan részre, amelyet a test
egyenlő időközök alatt tesz meg!
Megoldás:
Adatok:
h = 80 m

A h magasságból az esés ideje: t = 4s.

Mindkét útszakaszt 2 s alatt teszi meg, a megtett utak: h1 = 20 m, h2 = 60 m.

A 80 m-es út első 20 m-ét és a további 60 m-t egyaránt 2 s alatt tette meg a szabadon eső
test.

m
6. Egy helyben lebegő léghajóból kidobunk egy testet a föld felé irányuló v0 = 10
s
kezdősebességgel.
a) Mekkora lesz a test sebessége 8 s múlva?
b) Mekkora utat tesz meg a test 8 s alatt?
c) Rajzold fel az út-, sebesség- és gyorsulás-idő grafikonokat!
Megoldás:
m
Adatok: v0 = 10 , t = 8 s.
s
m
a) A test pillanatnyi sebessége: v = v0 + g ⋅ t , behelyettesítve: v = 90 .
s
m
A test sebessége 8 s múlva 90 .
s
1
b) A megtett út a h = v0 ⋅ t + ⋅ g ⋅ t 2 alapján számítható.
2

22
 h = 80m + 320 m = 400 m.
A kidobott test 400 m utat tesz meg.

c) A léghajóból kidobott test mozgásának grafikonjai:

24. ábra: Az egyenletesen 23. ábra: A gyorsulás- idő

gyorsuló mozgást végző test 22. ábra: A sebesség-idő grafikon koordinátarendszerben a
megtett út - idő grafikonja alapján is kiszámítható a megtett grafikon alatti terület a
parabola. út nagysága? sebességváltozás előjeles
nagyságával egyenlő.

m
7. A földről függőlegesen fellőtt test sebessége v0 = 20 .
s
a) Mekkora a test sebessége 1 s, 2 s, 4 s múlva?
b) Mekkora magasságban van ezekben az időpontokban a test?
Megoldás:
Adatok:
m
v0 = 20
s
a) v1 = ?, v2 = ?, v3 = ?
b) h1 = ?, h2 = ?, h3 = ?

a) A test függőleges hajítást végez függőlegesen felfelé.

m m m
v1 = v0 - g⋅t1 = 20 - 10 2 ⋅ 1s = 10 ,
s s s
m m m
v2 = v0 - g⋅t2 = 20 - 10 2 ⋅ 2s = 0 ,
s s s
m m m
v3 = v0 - g⋅t3 = 20 - 10 2 ⋅ 4s = - 20 .
s s s

m
10
g m s 2 (1s )2 = 15 m.
h1 = v0⋅t1 - t 12 = 20 1s-
2 s 2
m
10 2
g m s (2 s )2 = 20 m.
h2 = v0⋅t2 - t 22 = 20 2s-
2 s 2
m
10 2
g 2 m s (4 s )2 = 0 m.
h3 = v0⋅t - t 3 = 20 4s-
2 s 2

23
 A földről függőleges hajítást végző test az elhajítás után 1 s múlva 15 m-es
m
magasságban 10 sebességgel halad. Kettő másodperc múlva 20 m magasságban
s
m
megáll (0 a sebessége), vagyis ez a pálya legmagasabb pontja. A harmadik esetben
s
m
4 s alatt visszatért a kiindulási helyzetébe – 20 sebességgel (a sebesség iránya lesz
s
ellentétes az elhajítás sebességével).

8. Mekkora vízszintes irányú sebességgel kell egy 45 m magas toronyház tetejéről

eldobnunk egy kavicsot ahhoz, hogy a kavics a toronyháztól 60 m-re érjen földet?
Megoldás:
Adatok:
h = 45 m,
s = 60 m
v0 = ?

A kavics a mozgása folyamán vízszintes hajítást végez: függőlegesen szabadon esik, míg
vízszintesen egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.

A szabadesésének ideje:
2⋅h
t= = 3 s.
g
Ezen idő alatt a kavics vízszintesen egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, így a
kezdősebessége:
s 60 m m
v0 = = = 20 .
t 3s s
m
A kavicsot vízszintesen 20 sebességet kell elhajítani.
s

24
7. lecke Newton I. törvénye

6. Mi a magyarázata az alábbi jelenségeknek?

a) A háziasszonyok az ablakon át ki szokták rázni a portörlő rongyot. Miért
hullanak ki a rongyból a porrészecskék?
Megoldás:
A rázás következtében a tehetetlenségüknél fogva hullanak ki a részecskék
a törlőrongyból.

b) Miért löttyen ki a leves a tányérunkból, ha hirtelen megmozdítjuk a

tányért?
Megoldás:
A leves tehetetlenségénél fogva helyben marad, a tényár „kiszalad” alóla.

c) A meglazult kalapácsnyelet szeretnénk a kalapács fejébe beleerősíteni.

Melyik erősítési mód a jobb?
Megoldás:
A kalapács fejének nagyobb a tömege, mint a
nyelének. Ezért a kalapács nyelét kell a talajhoz
ütnünk. A kalapács feje jobban rászorul a nyélre,
mintha fordítva tennénk.
25. ábra: Melyik esetben szorul
rá jobban a nyélre a kalapács
feje?

7. Inerciarendszernek tekinthető-e a következő testekhez rögzített vonatkoztatási

rendszer:
a) az úttest mellett álló személygépkocsi;
b) egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző kerékpáros;
c) kanyarodó autóbusz;
d) fékező vonat?
Megoldás:
a) A személygépkocsi áll, inerciarendszernek tekinthető.
b) A kerékpáros is inerciarendszernek tekinthető.
c) Nem inerciarendszer.
d) Nem inerciarendszer.

25
8. Egy űrhajókabinból a Földre történő visszaérkezése közben vízszintes v
sebességgel kilőnek az űrhajóból egy kis csomagot. Milyen mozgást végez a
csomag a szabadesés alatt lévő kabinból figyelve?
Megoldás:
A szabadesést végző kabinhoz képest a csomag vízszintes irányú egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez (külső körülmények zavaró hatásától eltekintünk).

9. Ha hirtelen mozdulattal kirántjuk a vízzel teli pohár alól a papírlapot, a pohár alig
mozdul el, de a papírlapot ki tudjuk húzni. Ha lassan, óvatosan
végezzük el a kísérletet, akkor nem sikerül kihúzni a lapot. Mi az
oka?
Megoldás:
A pohár a tehetetlensége miatt az első esetben mozdulatlan marad a
pohár.
26. ábra: Miért nem szakad el a vékony papírlap?

10. Személygépkocsiban egy fonál végére egy kis vasgolyót rögzítünk. Mi történik a
vasgolyóval, ha az autó elindul vagy fékez? Merre mozdul el a vasgolyó,
amikor a gépkocsi elindul?
Megoldás:
Az autó elinduláskor a vasgolyó tehetetlenségénél fogva mozgásiránnyal
ellentétesen mozdul el, míg fékezéskor az eredeti mozgásirányba lendül
ki.
27. ábra: Gépkocsiban fonálon függő vasgolyó

26
8 lecke Tömeg, sűrűség

Feladatok:
1. Nézzünk utána az interneten, hogy melyik a szárazföldön, illetve a vízben
élő legnagyobb tömegű állat? Mekkora a tömegük?
Megoldás:
Szárazföldön: afrikai elefánt kb. 5 tonna, vízen: kékbálna 130 tonna.

kg
2. A higany sűrűsége ρHg = 13 546 .
m3
a) Mekkora a tömege 1 dm3 higanynak?
b) Mekkora a térfogata 1 kg higanynak?
Megoldás:
Adatok:
V = 1 dm3 = 10-3 m3,
kg
ρHg = 13 546 .
m3
m =?
V=?

a) Az 1 dm3 higany tömege:

kg
m = ρ⋅V = 13 546 3
⋅ 10-3 m3 = 13,546 kg⋅
m
b) Az 1 kg higany térfogata:
m 1kg
V= = = 7,38⋅10-5 m3 (=73,8 cm3).
ρ 13546
kg
m3
Az 1 dm3 higany tömege 13546 kg, míg az 1 kg térfogata 7,38⋅10-5 m3.

3. Egy 225 tonnás jéghegy térfogata 250 m3. Mekkora a jéghegy sűrűsége?
Megoldás:
Adatok:
m = 225 t = 2,25⋅105 kg,
V = 250 m3
ρ =?

A jéghegy sűrűsége:
m 2,25 ⋅ 10 5 kg kg
ρ = = 3
= 900 3 .
V 250 m m
kg
A jéghegy 900 sűrűségű.
m3

27
4. Mekkora annak a hordónak a térfogata, amelybe 180 kg tömegű gázolajat
kg
tudtunk tölteni, ha az gázolaj sűrűsége 840 ?
m3
Megoldás:
Adatok:
kg
ρ = 840
m3
m = 180 kg,
V=?

A hordó térfogata:
m 180 kg
V= = = 0,214 m3.
ρ kg
840 3
m
A gázolajat 0,214 m3 (=214 liter) térfogatú hordóba tudjuk beletölteni.

5. Egy üzemanyagtöltő állomáson a föld alá helyezett henger alakú vastartály

hossza 12,5 m, belső átmérője 2,9 m. A tartályt 90%-áig megtöltve hányszor
kg
lehet belőle 50 liter benzint tankolni? (ρbenzin = 740 )
m3
Megoldás:
kg
Adatok: h = 12,5 m, r = 1,45 m, ρbenzin = 740 3
, Va = 50 l = 0,05 m3.
m
A benzintartály térfogata:
V = r2⋅π⋅m = (1,45 m)2 ⋅π ⋅12,5 m = 82,56 m3.
Ennek 90%-a: V’ = 74,3 m3.
V ' 74,3m 3
A megtankolható autók száma: n = = = 1486 db.
Va 0,05m 3

6. A Négyjegyű Függvénytáblázat c. könyv magassága 23,5 cm,

szélessége16,5 cm és vastagsága 2 cm, a tömege pedig 610 g. Egy
ugyanekkora alumínium téglatest tömege 2,1 kg. Mekkora az egyes testek
sűrűsége külön-külön?
Megoldás:
Adatok:
a = 23,5 cm = 0,235 m,
b = 16,5 cm = 0,165 m,
c = 2 cm = 0,02 m,
m1 = 610 g = 0,61 kg,
m2 = 2,1 kg.
ρ 1 = ?, ρ 2 = ?

A Négyjegyű Függvénytáblázat térfogata és sűrűsége:

28
V1 = a⋅b⋅c = 0,235 m ⋅ 0,165 m ⋅ 0,02 m = 7,755⋅10-4 m3.
0,61kg kg
ρ1 = −4
= 786,6 3 .
7,755 ⋅ 10 m 3
m
Az alumínium téglatest térfogata és sűrűsége:
V2 = V1 = 7,755⋅10-4 m3.
2,1kg kg
ρ2 = −4
= 2 707,9 3 .
7,755 ⋅ 10 m 3
m

kg
A Négyjegyű Függvénytáblázat sűrűsége 786,6 , az alumínium sűrűsége
m3
kg
2 707,9 .
m3

29
9. lecke Lendület

Feladatok:
1. Lehet-e egyenlő egy futball- és egy kosárlabda lendülete? Miért? Mi a feltétele
ennek?
Megoldás:
Lehet, ekkor a két labdára a tömeg és sebesség szorzatának egyenlőnek kell lennie
(m1v1=m2v2).

2. Mekkora sebességgel halad az a személygépkocsi, amelynek a tömege 1000 kg és

m
lendülete 15000kg ?
s
Megoldás:
Adatok:
m=1000kg
m
I=15000 kg
s
v=?
A lendületre vonatkozó összefüggésből:
m
15 000 kg
I s = 15 m .
v= =
m 1000 kg s

m
A személygépkocsi sebessége 15 .
s

m
3. Egy eredetileg nyugvó 300 kg tömegű csónakból 2,5 sebességgel vízbe ugrik
s
egy 60 kg tömegű ember. Mekkora és milyen irányú lesz ezután a csónak
sebessége?

Megoldás:
Adatok:
M = 300 kg
M = 60 kg
m
v1 = 2,5
s

30
v2=?

A csónak és az ember összes lendülete kiugrás előtt nulla. A csónak az ember sebességével
ellentétes irányban indul el.
A csónak sebességének nagyságát a lendület-megmaradás törvényéből számíthatjuk ki.

0=M·v2-m·v1,

m 60kg m m
Ebből a csónak sebessége v2 = ·v1 = ⋅ 2,5 = 0,5 .
M 300kg s s

m
A csónak sebességének a nagysága 0,5 lesz, iránya a vízbe ugró ember sebességének
s
irányával lesz ellentétes.

4. Egy álló 55 kg tömegű görkorcsolyázó gyermekhez hátulról közeledik egy 45 kg

m
tömegű, 4 sebességgel haladó másik görkorcsolyázó, aki találkozáskor hátulról
s
átkarolja az állót. Mekkora közös sebességgel haladnak tovább?

Megoldás:
Adatok:
m1=55kg
m2=45kg
m
v2=4
s
u=?
A két görkorcsolyázó találkozásakor rugalmatlan ütközés játszódik le. A lendület-
megmaradás törvényét felírva:
m1·v1+m2·v2=(m1+m2)·u
Mivel v1=0, ezért
m2
u= ⋅ v2
m1 + m2
Behelyettesítve:
45 kg m m
u= ⋅ 4 = 1,8
55 kg + 45 kg s s
m
A görkorcsolyázók 1,8 közös sebességgel haladnak tovább.
s

31
 m
5. sebességű, 6 kg-os medicinlabdát
Egy görkorcsolyán álló tanulónak szemből 3
s
dobunk. Mekkora sebességgel fog az 50 kg tömegű görkorcsolyázó haladni,
miután elkapta a labdát?
Megoldás:
Adatok:
m
v1 = 3 ,
s
M = 50 kg,
m = 6 kg
u=?

A medicinlabda eredeti mozgásirányát vesszük pozitívnak, ehhez viszonyítjuk a

sebességek előjelét. A rugalmatlan ütközés játszódik le, így a lendületmegmaradás
törvénye:
M⋅v + m⋅v1 = (M+m)⋅u.
m
Az u értéke: u= 0,32 .
s
m
A görkorcsolyázó 0,32 sebességgel halad a medicinlabdával együtt.
s

m
6. Egy 0,2kg tömegű játékautó, amelynek sebessége 0,4 , utolér egy vele egy
s
m
irányban haladó, 0,15kg tömegű és 0,2 sebességű kocsit. Ütközés után az elöl
s
m
haladó kocsi sebessége 0,4 lesz. Mekkora hátsó játékautó sebessége?
s

Megoldás:
Adatok:
m
m1=0,2kg, v1=0,4
s
m
m2=0,15kg, v2=0,2
s
m
u 2 = 0,4
s
u1=? 28. ábra:
Hogyan vesszük figyelembe a lendületek irányát, azaz vektor jellegét?

Az m1 tömegű test mozgásának irányát vegyük pozitív iránynak. Az ütközés tökéletesen

rugalmasan játszódik le.

32
A lendület-megmaradás törvényét felírva:
m1·v1+m2·v2=m1·u1+m2·u2
Behelyettesítve:
m m m
0,2 kg ⋅ 0,4 + 0,15 kg ⋅ 0,2 = 0,2 kg ⋅ μ1+ 0,15kg ⋅ 0,4
s s s
m
amelyből u1=0,25 .
s
m
Az m1 tömegű játékautó az eredeti mozgásirányával ellentétesen u1=0,25 sebességgel
s
halad.

7. Egy házbontáshoz 150 kg-os faltörő ingát használnak. Az ingára függesztett

m
vasgolyó előttünk jobbról balra haladva 2,5 sebességgel halad át a mozgása
s
legmélyebb pontján. Mennyi lesz lendületének megváltozása, míg balról jövet
jobbra halad át a legmélyebb pontján?

Megoldás:
Adatok:
M=150kg
m
v = 2,5
s
∆I=? 29. ábra:
A lendület „visszafelé” jövet előjelet vált.

A lendületváltozás a sebesség irányának megváltozásából következik.

r
ΔI = v − (−v) = 2v .
r r m m
Így ΔI = m ⋅ Δv = 150kg ⋅ 5 = 750kg .
s s
r m
A faltörő inga lendületváltozása ΔI =750 kg .
s

33
10. lecke Newton II. törvénye

Feladatok:
m
1. Mekkora erő gyorsítja a 250kg tömegű motorkerékpárt, ha gyorsulása 2,5 ?
s2
Megoldás:
Adatok:
m=250kg
m
a=2,5 2
s
F=?

Newton II. törvénye alapján:

m
F=m·a=250kg·2,5 =625N.
s2
A motorkerékpárt 625 N nagyságú erő gyorsítja.

m
2. Egy teherautó 4 500 N erő hatására 0,6 gyorsulással mozgott. Mekkora a
s2
tömege?
Megoldás:
Adatok:
F= 4500 N
m
a=0,6 2
s
m=?
Newton II. törvényéből kifejezve:
F 4500 N
m= = = 7500kg .
a 0,6 m
s2
A teherautó tömege 7 500 kg.

3. Mekkora erő hat az 500 kg tömegű pótkocsira, ha sebességét 8 másodperc alatt

m
zérusról 10 -ra gyorsítja? Mekkora lendületre tesz szert a pótkocsi a gyorsítás
s
folyamán?
Megoldás:
Adatok:
t = 8 s,
m = 500 kg,
m
v = 10
s
F=?

34
 I=?

a) A gépkocsira ható erő nagysága:

ΔI mΔv
F= = = 625 N.
Δt Δt
b) Lendület:
m
I = mv = 5000 kg .
s
m
A pótkocsira 625 N nagyságú erő hat, miközben 5 000 kg nagyságú lendületre tesz
s
szert.

4. Mekkora állandó erőt kell az 50 kg tömegű kiskocsira kifejteni, hogy a kocsi az

indulástól számított 5 s alatt 12,5 m utat tegyen meg?
Megoldás:
Adatok:
m = 50 kg,
t = 5 s,
s = 12,5 m
F=?

a 2
Számítsuk ki a kiskocsi gyorsulását az s = t összefüggésből!
2
2s m
a= 2 =1 2 .
t s
A kiskocsira ható gyorsító erő nagysága:
m
F = m⋅a = 50 kg ⋅1 2 = 50 N.
s
A kiskocsira 50 N állandó erő hat a 12,5 m-es úton.

km
5. Mennyi idő alatt gyorsul fel az 1200 kg tömegű gépkocsi 54 sebességről
h
km
72 sebességre, ha 3000N állandó nagyságú erő gyorsítja?
h
Megoldás:
Adatok:
m=1200kg
F=3000N
km m
v1=54 = 15
h s
km m
v2=72 = 20
h s
s=?
A gyorsulás az F=m·a alapján:

35
 F 3000 N m
a= = = 2,5 2 .
m 1200kg s
Δv
A gyorsulás ideje az a= -ből:
Δt
m m
20 − 15
Δv s s = 2s .
t= =
a m
2,5 2
s

A megtett utat kétféleképpen számolhatjuk ki.

I. A grafikon alatti terület adja a megtett utat:
v + v2
s= 1 ⋅t ,
2
m m
15 + 20
s= s s ⋅ 2s = 35m .
2

30. ábra: A sebesség-idő

a
II. Az s= v 0 ⋅ t + ⋅ t 2 képlettel számolunk. koordinátarendszerben a
2 grafikon alatti terület a megtett
m úttal egyenlő.
2,5 2
m s ⋅ 4s 2 = 35m .
s=15 ⋅ 2s +
s 2

A gépkocsi 2 s alatt gyorsul fel, ezalatt 35 m utat tesz meg.

6. A grafikon egy 800 kg tömegű személygépkocsi mozgásáról készült. A grafikon

alapján határozzuk meg, hogy mekkora volt a személygépkocsi gyorsulása! Egy
irányban haladt-e, vagy menet közben megfordult a gépkocsi?
Megoldás:
Adatok:
m = 800kg
a=?
Jelöljük rendre a1, a2 és a3-mal az egyes szakaszok
gyorsulását.
F 1000 N m
a1 = 1 = = 1,25 2 ,
m 800kg s
m
a2=0 2 , mert F = 0 N.
s
F3 − 600 N m
a3= = = −0,75 2 ,
m 800kg s 31. ábra: A mozgás folyamán egy
irányban haladt vagy megfordult a
tehát a személygépkocsi lassult a 3. szakaszban. gépkocsi?

36
 m m m
A személygépkocsi gyorsulása az egyes szakaszokon: 1,25 2
, 0 2 , -0,75 2 .
s s s

A gépkocsi sebessége az 1. szakasz végén:

m m
v1 = a1‚t1 = 1,25 2
‚5 s = 6,25 .
s s

A 2. szakaszon a személygépkocsi sebessége nem változik (v2 = v1). A 3. szakasz végén a

sebessége:

m m m
v3 = v2 – a3‚t3 = 6,25 - 0,75 2 ‚15 s = -5 .
s s s

m
A személygépkocsi sebessége a 3. szakasz végére -5 , mivel a 3. szakasz alatt a sebessége
s
nullára csökken, majd a sebesség iránya ellentétesre fordul. Tehát a személygépkocsi
megfordul menet közben.

7. Mekkora állandó gyorsító erő szükséges ahhoz, hogy az m = 1260 kg tömegű

km
személyautó 100 m úton 54 sebességet érjen el?
h
Megoldás:
Adatok:
m=1 260 kg
s=100m
km m
v = 54 = 15
h s

F=?
A test gyorsulását kell meghatároznunk, majd abból megkapjuk a gyorsító erő nagyságát.
v
A v=a·t összefüggésből: t= ,
a
2
a⎛v⎞ v2 v2
amelyet az s= ⎜ ⎟ = ⇒a= .
2⎝ a ⎠ 2a 2s
Behelyettesítve:
m2
225 2
a= s = 1,125 m .
2 ⋅100m s2
A testre ható gyorsító erő:
m
F = m ⋅ a = 1260 kg ⋅ 1,125
= 1417,5 N.
s2
1417,5 N gyorsítóerő szükséges a személyautó felgyorsításához.

37
11. lecke Newton III. törvénye

Feladatok

1. A lovas kocsit a ló ugyanakkora erővel húzza, mint amekkora erővel a kocsi hat a
lóra. Miért nem marad a kocsi nyugalomban?

Megoldás:
A lovaskocsi és a ló között valóban Newton III. törvénye értelmében
ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú erő hat. A ló és a kocsi nem alkot zárt
rendszert, mert ló lábával erőt fejt ki a talajra. Ez az erő a (un. tapadási súrlódási erő)
fogja mozgatni a lovaskocsit a menetirányban.

2. Egy kötélhúzó versenyen két csapatban 5- 5 ember húzza ellentétes irányban a

kötél két végét. Mindkét csapat a kötélre 2000-2000 N erőt fejt ki. Elszakad-e a
kötél, ha 2400 N-nál nagyobb terhelést nem bír el?
Megoldás:
Az egyik csapat által kifejtett 2000 N erő hat a másik csapatra, míg a másik
által kifejtett 2000 N erő hat az elsőre. Ezek a kölcsönhatásban fellépő erők egyenlő
nagyságúak és ellentétes irányúak. A kötél bármely pontját is tekintjük, akkor arra 2000 N
nagyságú erő hat, így a kötél nem szakadhat el.

3. Egy fonállal összekötött rugó mindkét irányban 8 N nagyságú erőt fejt ki. Két
oldalról egy 0,1kg és egy 0,4kg tömegű kiskocsihoz rögzítjük. A fonalat elégetve
0,1s-ig tartó állandó 8 N nagyságú erők gyorsítják a kocsikat.
a) Mekkora az egyes kocsik gyorsulása?
b) Mekkora végsebességet érnek el a kiskocsik?

Megoldás:
Adatok:
F=8N
t=0,1s
m1 = 0,1 kg
m2 = 0,4 kg
a) a1=?; a2=?
b) v1=?; v2=?

a) A fonal elégetése után mindkét kiskocsira 8 N nagyságú gyorsító erő hat.

Newton II. törvénye értelmében a gyorsulások:
F 8N m
a1 = = = 80 2 ,
m1 0,1kg s

38
 F 8N m
a2 = = = 20 2 .
m 2 0,4kg s

m m
Az egyes kocsik gyorsulása 80 2
, illetve 20 2 .
s s

b) A kiskocsikra t=0,1s-ig állandó gyorsító erő hat, így a végsebességek:

m m
v1 = a 1 ⋅ t = 80 2 ⋅ 0,1s = 8 ,
s s
m m
v 2 = a 2 ⋅ t = 20 2
⋅ 0,1s = 2 .
s s

m m
A kiskocsik végsebessége 8 és 2 .
s s

4. Egy összeszorított rugót fonállal összekötünk, majd egyik oldalára egy 0,5kg, míg
a másik oldalára pedig egy ismeretlen tömegű golyót helyezünk. A fonál
m m
elégetésekor a 0,5kg-os golyót 6 sebességgel, míg a másikat 1,5 sebességgel
s s
löki el. Mekkora az ismeretlen golyó tömege? Ezt a módszert a lendület alapján
történő tömegmérésnek nevezik.

Megoldás:
Adatok:
m1=0,5kg
m
v1= 6
s
m
v2= 1,5
s
m2=?

A fonal elégetésekor a rugó mindkét golyóra ugyanakkora erővel hat. Így ∆t idő alatt mindkét
golyó megegyező nagyságú lendületváltozást szenved.

∆I1=∆I2,
m1·∆v1=m2·∆v2.
Az m2-t kifejezve és behelyettesítve:
m
6
Δv
m2 = m1 ⋅ 1 = 0,5kg ⋅ s = 2kg.
Δv2 m
1,5
s
Az ismeretlen tömegű golyó tömege 2 kg.

39
5. Egy 57 kg tömegű nyugvó bomba három részre esik szét, amelyek közül kettő
m
egymásra merőlegesen 6 sebességgel távozik. Milyen irányban és mekkora
s
sebességgel repül el a harmadik darab?

Megoldás:
Adatok:
M=57 kg,
m m
v1 = 6 , v2 = 6 .
s s
v3 = ?

A lendületmegmaradás törvénye értelmében a robbanás előtti lendületek összege

egyenlő a robbanás utáni lendületek összegével. A harmadik repeszdarab lendülete
m
egyenlő nagyságú és ellentétes irányú a két 6 sebességgel haladó test lendületének
s
összegével.
A szétrepülő repeszek tömege egyenként m=19 kg, az ismert sebességűek lendülete:
m m m
I1=m1v1=19kg⋅6 =114 kg , I2=114 kg , I2 = I1.
s s s
2 2
⎛ m⎞ ⎛ m⎞ m
Így I 3 = I + I = ⎜114 kg ⎟ + ⎜114 kg ⎟ = 161,22 kg .
1
2 2
2
⎝ s⎠ ⎝ s⎠ s
A harmadik repeszdarab sebessége:
m
161,22 kg
I3 s ≈ 16,12 m .
v3 = =
m3 10 kg s
A harmadik darab iránya mindkét repeszdarabbal 135°-os szöget zár be.

32. ábra: A harmadik repeszdarab lendülete az

első két repeszdarab lendületének összegével
egyenlő.

40
12. lecke A dinamika alapegyenlete

Feladatok:
1. Mekkora és milyen irányú a testre ható erők eredője az alábbi esetekben?

a) A teherautó egyenes vonalú pályán egyenletesen gyorsul, majd egyenletes

mozgást végez, végül lassul.
b) Ejtőernyős egyenletes sebességgel süllyed a Föld felé.

Megoldás:
Adatok:
a) Gyorsulás esetén az eredő erő a mozgás iránnyal megegyező. Egyenletes
mozgásnál az eredő erő nagysága nulla. Lassulás esetén az eredő erő a mozgás
irányával ellentétes.
b) Az eredő nagysága nulla.

2. Lehet-e a testre ható erők eredőjének nagysága kisebb,

valamelyik összetevőjének nagyságánál? Rajzoljuk le!

Megoldás:
A két erő egymással tompaszöget zár be, akkor az eredő erő kisebb
valamelyik összetevőnél. Ha a két erő egyenlő nagyságú, ellentétes
irányú, akkor az eredő nullvektor.
33. ábra: Az eredő
nagysága kisebb is
lehet, mint bármelyik
összetevő nagysága.

3. Egy megfeszített íj húrjai 120°-os szöget zárnak be egymással. Mindegyik húr

150N nagyságú erővel feszít. Mekkora gyorsulással indul el a 0,5 kg tömegű nyíl?

Megoldás:
Adatok:
F1 = 150 N,
F2 = 150 N,
α = 120°,
m = 150 kg.
a=?
r r
Az F1 és F2 nyíl húrjaiban ható erők, és α = 60°-os szöget zárnak be
a kilövés irányával. A nyíl az eredő irányában gyorsul. Az ábra
r
látható szabályos háromszögekből következik, hogy Fe = 60° .

34. ábra: A nyílvesszőre F1 és F2 erők hatnak, mégis úgy gyorsul, mintha az eredő gyorsította
volna.

41
 4. Egy labdát egyszerre ketten értek el, és egymásra merőleges irányú 100N és 300N
nagyságú erővel rúgtak bele. Határozd meg az eredő nagyságát, és szerkeszd meg
az eredő irányát!

Megoldás:
Adatok:
F1 = 100 N,
F2 = 300 N
Fe = ?

Az eredő nagyságát Pitagorasz tétellel határozzuk

meg.

Fe2 = F12 + F22 ⇒ Fe=316,2N.

35. ábra: Az eredő erő nagysága határozza meg a labda mozgásának irányát.

5. Az 1200kg tömegű gépkocsink motorjának húzóerejét kívánjuk megmérni.

km km
Mérésünk szerint a jármű 36 sebességről 54 sebességre 8s alatt gyorsult
h h
fel, és a mozgást akadályozó összes erőt 350N erőre becsüljük. Mekkora húzóerőt
fejtett ki a gépjármű motorja?

Megoldás:
Adatok:
m=1200kg

km m 36. ábra: A gépjárműre a motor húzóereje és

v1= 36 = 10
h s a mozgást akadályozó erő hat.
km m
v2= 54 = 15
h s
t=8s
Fell = 350 N
Fh=?

A dinamika alapegyenlete alapján felírható, hogy

Fe=Fh-Fell
Határozzuk meg a gépkocsi gyorsulását, majd a dinamika alapegyenletéből az eredő
nagyságát.
m m
15 − 10
Δv s s = 0,625 m ,
a= =
Δt 8s s2

42
 m
Fe = m ⋅ a = 1200kg ⋅ 0,625 = 750 N .
s2
A húzóerő: Fh=Fe+Fell.
Behelyettesítve:
Fh=750N+350N=1100N.
A gépjármű motorja 1 100 N húzóerőt fejt ki.

6. Egy folyóban lévő csónakot két gyerek húz. Egyik dél felé 110 N, Míg a másik
nyugat felé 100 N erővel. A víz északi irányban 80 N erőt, míg a szél kelet felé 60
m
N erőt fejt ki. Ezen erők hatására a csónak 0,5 gyorsulással mozog.
s2
a) Mekkora a csónak tömege?
b) Szerkeszd meg az eredő irányát!
Megoldás:
Adatok:
FD = 110 N
FNY = 100 N
FÉ = 80 N
FK = 60 N
m
a = 0,5
s2
a) m = ?
b) Fe = ?

a) Az eredő erő nagyságát az ábra felhasználásával határozhatjuk meg.

Fe = 50 N.

A csónak tömegét a dinamika alapegyenletéből számíthatjuk ki.

Fe 50 N
m= = = 100 kg.
a m
0,5 2
s
A csónak 100 kg tömegű.
b)

43
 37. ábra: A csónak gyorsulását az
eredő iránya határozza meg.

7. Egy 500 000 kg tömegű Airbus 380-as utasszállító repülőgépre felszállás közben a
négy hajtóműve egyenként 340 000 N tolóerőt fejt ki. A haladási iránnyal
ellentétesen a repülőgépre 260 000 N erő hat. Mekkora úton és mennyi idő alatt éri
m
el az álló helyzetből induló repülőgép a 70 felszállási sebességet?
s
Megoldás:
Adatok:
m = 500 000 kg
Ft = 340 000 N
Fell = 260 000 N
m
v = 70
s
s=?
t=?

Az Airbusra ható tolóerő a négy hajtómű által kifejtett tolóerő összege:

Ft = 4‚340 000 N = 1 360 000 N.
A Airbusra ható erők eredője
Fe = Ft – Fell = 1 360 000 N – 260 000 N = 1 100 000 N.
A dinamika alapegyenletéből meghatározzuk az Airbus gyorsulását:
Fe 1100 000 N m
a= = = 2,2 2 .
m 500 000 N s
A felszálláshoz szükséges idő:

44
 m
70
v s = 31,8 s.
t= =
a m
2,2 2
s
A felszálláshoz szükséges úthossz:
m
2,2
a
s = t2 = s 2 (31,8s )2 = 1 113,6 m.
2 2
Az álló helyzetből induló repülőgép 31,8 s alatt 1 113,6 m -es pályán éri el a felszálláshoz
m
szükséges 70 sebességet.
s

45
13. lecke Nehézségi erő, súly és súlytalanság

Feladatok:
8. Válaszoljunk a következő kérdésekre:
a) Mekkora a súlya az 1kg tömegű almának?
b) A Citroen gépkocsi tömege 1320kg. Mekkora a súlya?
c) Az osztályteremben elejtünk egy 0,5kg tömegű könyvet. Mekkora a könyvre
ható nehézségi erő és mekkora a könyv súlya esés közben?
Megoldás:
a) G=10N.
b) G=13 200N.
c) A nehézségi erő mg = 5 N. A könyvnek nincs súlya (G = 0 N), mert
szabadeséssel esik.

9. Válaszolj a következő kérdésekre:

a) Milyen erő hat a Föld körül keringő űrhajóban az űrhajósra?
Megoldás:
Az űrhajósra csak a nehézségi erő hat.
b) Mekkora erővel nyomja az űrhajóban a széket a rajta ülő 75 kg-os űrhajós?
Megoldás:
Az űrhajó szabad mozgásakor a székre és az űrhajósra is csak a nehézségi erő
hat. Így mindannyian közös gyorsulással szabadon esnek a Föld felé. Tehát a
szék és az űrhajós között semmilyen erő sem lép fel.
c) Szabadon eső liftben egy vízzel teli poharat szájával lefele fordítunk. Mi
történik a vízzel?
Megoldás:
A szabadon eső liftben a pohár és a víz is szabadon esik, így egymáshoz
képest nem mozdulnak el.
d) Érvényes-e Arkhimédész törvénye a súlytalanság állapotában?
Megoldás:
Nem, mert a súlytalanság állapotában nem hat felhajtóerő.

46
 m
10. Egy lift 1,5 gyorsulással indul felfelé. Mekkora erőt mutat a liftben álló 50 kg
s2
tömegű fiú lába alá helyezett szobamérleg?

Megoldás:
Adatok:
m
a = 1,5 , felfelé
s2
m = 50kg
Fn=?

A lift felfelé indul, a dinamika alaptörvénye alapján: m·a=Fn-

m·g.
A szobamérleg által mutatott súly:
Fn=m·g+ m·a=m·(g+a).
Behelyettesítve: 38. ábra: Melyik erő a
nagyobb: az Fn vagy az
⎛ m m⎞ mg?
Fn = 50kg ⋅ ⎜10 2 + 1,5 2 ⎟ = 575N .
⎝ s s ⎠
A szobamérleg 575 N nagyságú erőt mutat.

11. Mekkora gyorsulással és merre indul az a lift, amely egy 120kg tömegű szekrény
súlya 950N?

Megoldás:
Adatok:
m=120kg
Fn = 900 N
a=?

A szekrény súly „normál” körülmények között 1200N. Mivel a

liftben mért súly kisebb, mint a „normál”, ezért a lift lefele
mozog.
A dinamika alaptörvényét felírva:
m·a=m·g- Fn.

Behelyettesítve:
39. ábra: Milyen
erők hatnak a
bútorra?

47
 1200 N − 900 N m
a= = 2,5 2 .
120kg s
m
A lift lefele mozog 2,5 gyorsulással.
s2

12. Egy kötél maximális terhelése (szakítószilárdsága) 840N. Legfeljebb mekkora

gyorsulással mászhat rajta felfelé egy 70kg tömegű ember?

Megoldás:
Adatok:
m=70kg
K = 840 N
a=?

Az ember felfele gyorsul a kötélen, így az emberre ható erők

eredője felfelé mutat. A dinamika alaptörvénye alapján:
Fe=K-m·g.
A gyorsulás:
40. ábra: A K erő mire
K − m ⋅ g 840 N − 700 N m
a= = =2 2 . fordítódik? Miért
m 70kg s nagyobb, mint az mg?

m
A kötélen legfeljebb 2 gyorsulással mászhat felfelé egy 70 kg tömegű ember.
s2

13. Egy 800N súlyú ember összecsavart lepedőből font függőleges kötélen menekül az
égő ház emeletéről.
a) Hogyan kell leereszkednie anélkül, hogy a kötél elszakadna, ha a kötél
maximális terhelése 700N?
b) Mekkora sebességgel érkezik le, ha az emelet magassága 4m?

Megoldás:
Adatok:
mg=800N;
h=4m
K max = 700 N
a) a=?
b) v=?

48
a) Az embernek egy minimális gyorsulással kell lefele
ereszkednie, hogy ne szakadjon el a kötél.

A dinamika alaptörvénye alapján:

41. ábra: Függeszkedhet-e egy
ma=m·g-Kmax. helyben ezen a kötélen az ember?

A gyorsulás nagysága:
m ⋅ g − K max
a min = .
m
Behelyettesítve:
800 N − 700 N m
a= = 1,25 2 .
80kg s
m
Az embernek legalább 1,25 gyorsulással kell süllyednie, hogy ne szakadjon el a
s2
kötél.

b)
m
amin = 1,25 .
s2
A mozgás egy kezdősebesség nélküli egyenletesen gyorsuló mozgás.

m m
v min = 2a ⋅ h = 2 ⋅1,25 2
⋅ 4m = 3,16 .
s s
m
A földet érés sebessége legalább 3,16 .
s

49
14. lecke A rugóerő

Feladatok:
1. Mekkora annak a rugónak a rugóállandója, amelyet egy 100 N súlyú test 5 cm-rel nyújt
meg? Milyen irányú a fellépő rugóerő?
Megoldás:
Adatok:
G = 100 N,
∆x = 5 cm = 0,05 m
D = ?, Fr = ?

Newton II. törvénye értelmében a rugó megnyúlását okozó nehézségi erő a

rugóerővel tart egyensúlyt:
Fr – mg = 0.
A rugóállandót az Fr = - D⋅∆x összefüggésből számíthatjuk ki: 42. ábra: A rugóerő és a
F 100 N N nehézségi erő hatására
D= r = = 2 000 . egyensúlyban van a
Δx 0,05 m m felfüggesztett test.
A rugóerő a rugóra ható erővel ellentétes irányú, azaz a rugóerő a
megnyúlással ellentétes irányban lép fel.

2. Egy vasúti mozdony egy-egy lengéscsillapítójára 3 000 kg teher jut. Mekkora a

lengéscsillapítóban használt rugó rugóállandója, ha a mozdony súlya miatt 3 cm-t
nyomódik össze?
Megoldás:
Adatok:
m = 3 000 kg
∆x = 3 cm = 0,03 m
D=?

A lengéscsillapítóra a mozdony Fn nyomóereje hat: Fn = 30 000 N.

Az mg nehézségi erő tart egyensúlyt a rugó által kifejtett Fr rugóerővel.
Fn = Fr
A rugóállandó nagysága az Fr = -D⋅∆x lineáris erőtörvényből a
következőképpen számítható ki:

Fr F 43. ábra: A
D= = n . lengéscsillapítóra kifejtett
Δx Δx
nyomóerő egyensúlyt tart a
Az adatokat behelyettesítve: rugóerővel.
30000 N N
D= = 106 .
0,03 m m
N
A lengéscsillapítóban használt rugóállandó 106 .
m

50
 N
3. Egy 200 rugóállandójú rugóra felfüggesztünk egy 2 kg tömegű testet. Mekkora lesz a
m
rugó megnyúlása, ha a ráakasztott test nyugalomban van?
Megoldás:
Adatok:
N
D = 200
m
m = 2 kg
∆x = ?

Newton II. törvénye értelmében a rugóban ébredő erő tart egyensúlyt a 2 kg tömegű testre
ható nehézségi erővel, vagyis
mg - D⋅∆x = 0.
A rugó megnyúlása:
mg 20 N
∆x = = = 0,1 m.
D N
200
m
A rugó 0,1 m-re nyúlik meg, ha a test nyugalomban van.

4. Egy rugóra akasztott test a Földön 36 cm-rel nyújtja meg a rugót. Mennyire nyújtaná meg
a rugót a Holdon ugyanez a test?
Megoldás:
Adatok:
∆xF = 36 cm = 0,36 m
∆xH = ?
1
A Holdon a testek súlya hatoda a Földön mértnek, vagyis GH = ⋅GF. Ez azt jelenti, hogy a
6
Holdon a rugót a rugóra akasztott test hatod annyira nyújtja meg, vagyis ∆xH = 6 cm-re.

N N
5. Egy 500 és egy 1000 rugóállandójú dinamométert összeakasztunk, majd
m m
széthúzzuk őket. A kisebb rugóállandójú erőmérő 10 N erőt mutat. Mekkora erőt mutat a
másik? Mekkora az egyes rugók megnyúlása?
Megoldás:
Adatok:
N
D1 = 500 ,
m
N
D2 = 1000 ,
m
F1 = 10 N 44. ábra: Az egyes rugókban fellépő
F2 = ? rugóerők egyenlőek egymással.

Newton III. törvénye értelmében a nagyobb rugóállandójú erőmérő is 10 N nagyságú erőt

mutat: (F = F1 = F2 )
Az egyes rugók megnyúlását az F = -D⋅∆x összefüggéssel számítjuk ki.

51
 F 10 N
∆x1 = = = 0,02 m,
D1 N
500
m
F 10 N
∆x2 = = = 0,01 m.
D2 N
1000
m
A másik rugóban is 10 N nagyságú erő hat. A két rugó megnyúlása rendre 0,02 m és 0,01 m.

N N
6. Egy 100 és egy 200 rugóállandójú rugót párhuzamosan kötünk egymással. A
m m
végükre helyezett, mindvégig vízszintes pálcát 30 N erővel húzunk.
a) Mekkora a rugók megnyúlása? Mekkora erőt fejtenek ki az egyes rugók?
b) Mekkora rugóállandójú rugóval lehetne helyettesíteni a két rugót?
Megoldás:
Adatok:
N
D1 = 100 ,
m
N
D2 = 200 ,
m
F = 30 N
a) ∆x1 = ?, ∆x2 = ?, F1 = ?, F2 = ?
b) De = ?
a) A két rugó egyenlő mértékben nyúlik meg (∆x1 = ∆x2), mivel a pálca mindvégig
vízszintes marad. Az F = 30 N húzóerő egyenlő a két rugó által kifejtett erő
összegével: F = F1 + F2.
Mivel F1 = D1⋅∆x és F2 = D2⋅∆x, így
F = D1⋅∆x + D2⋅∆x = (D1 + D2)⋅∆x.
A rugók megnyúlása az adatok behelyettesítése után:
∆x = 0,1 m.
Az egyes rugók által kifejtett erők nagysága:
N
F1 = D1⋅∆x = 100 ⋅0,1 m = 10 N,
m
N
F2 = D2⋅∆x = 200 ⋅0,1 m = 20 N.
m
A rugók 0,1 m-re nyúlnak meg a 30 N húzóerő 45. ábra: Az F húzóerővel a két
hatására. Az egyes rugókban 10 N illetve 20 N rugóban ébredő erő eredője tart
nagyságú erő ébred. egyensúlyt.

b) A két rugót olyan rugóállandójú rugóval lehet helyettesíteni, amelynek pontosan

ugyanakkora a megnyúlást hoz létre, mint az előző kettő.
A rugóerőre vonatkozó F = - D⋅∆x összefüggés alapján:
F 30 N N
De = = = 300 .
Δx 0,1m m
N
Egy 300 rugóállandójú rugóval lehet helyettesíteni a két rugót.
m

52
15. lecke Súrlódás

1. Mekkora vízszintes irányú húzóerővel kell húznunk az egyenletes sebességgel

mozgó szánkót a havon, ha az 5 kg tömegű szánkón egy 30 kg tömegű gyermek
ül? A szánkó és a hó közötti csúszási
súrlódási együttható 0,1.

Megoldás:
Adatok:
m1 = 5 kg,
m2 = 30 kg
μ = 0,15.

A Fh húzóerővel az Fs csúszási súrlódási erő tart

egyensúlyt. 46. ábra: Az egyenletes mozgatáshoz
miért van szükség húzóerőre?
Fs=μ⋅(m1+m2)⋅g=52,5N.
Tehát Fh=52,5N.
A szánkót 52,5 N vízszintes irányú erővel kell húznunk.

2. Egy m = 80 kg tömegű össztömegű szánt 100 N vízszintes irányú erővel húzzuk. A

szán talpa és havas út közötti csúszási súrlódási együttható 0,1.
a) Mekkora gyorsulással mozog a szán a húzóerő hatására?
b) Mekkora végsebességet ér el 8 másodperc alatt?

Megoldás:
Adatok:
m = 80 kg
Fh = 100 N
μ=0,1 47. ábra: Mire fordítódik a húzóerő és a
t=8s súrlódási erő nagyságának különbsége?
a) a=?
b) v=?

a) A testre vízszintes irányban az Fh húzóerő és az Fs súrlódási erő hat.

A súrlódási erő nagysága:
m
Fs = μ ⋅ Fh = μ ⋅ mg = 0,1 ⋅ 80kg ⋅10 = 80 N .
s2
Az Fh és Fs eredője hozza létre a test gyorsulását:
m·a=Fh-Fs.
A gyorsulás:
F −F
a= h s .
m
Behelyettesítve:

53
 100 N − 80 N m
a= = 0,25 2 .
80kg s
m
A szán 0,25 gyorsulással mozog 100 N erő hatására.
s2
b) A végsebesség a v=a·t összefüggéssel számítható.
m m
v = a ⋅ t = 0,25 2 ⋅ 8s = 2 .
s s
m
A szán 2 végsebességet ér el 8 s alatt.
s

m
3. Azt vettük észre, hogy a sík jégen 3 sebességgel ellökött korong 4 másodperc
s
múlva áll meg. Mekkora csúszási súrlódási együttható?

Megoldás:
Adatok:
m
v=3
s
t = 4s
μ=? 48. ábra: A jégkorongra ható súrlódási
erő milyen irányú a sebesség irányához
A korongot a súrlódási erő lassítja. képest?

Fe=Fs ⇒m·a=μ·m·g ⇒a=μ·g. (1)

A korong gyorsulása:
m m
−30
Δv s = 0,75 m .
a= = s
Δt 4s s2
(1)-be helyettesítve:
m
0,75
a
μ= = s 2 = 0,075.
g m
10 2
s

A korong és a jég közötti csúszási súrlódási együttható értéke 0,075.

54
4. A kosárlabdázó cipőjének talpa és a sportcsarnok padlója közötti tapadási súrlódási
együttható 1,1. Mekkora gyorsulással indulhat meg egy kosárlabdázó magcsúszás
nélkül?
Megoldás:
Adatok:
μ0 = 1,1
a=?
A kosárlabdázó a tapadási súrlódási erő maximumát (Ft.max) fejheti ki induláskor, amely
egyben az eredő is.
Fe = Ft,max,
m⋅a = μ0⋅m⋅g.
Innét
m
a = 11 .
s2
m
A kosárlabdázó akár 11 gyorsulással is indulhat megcsúszás nélkül.
s2

5. Mekkora erővel lehet megmozdítani egy 120 kg tömegű szekrényt, amelynek

tapadási súrlódási együtthatója 0,7?
Megoldás:
Adatok:
m = 120 kg
μ0 = 0,7
F=?

A szekrény megmozdításához a tapadási súrlódási erő maximumánál nagyobb erőt kell

kifejtenünk.
m
Ft,max = μ0⋅m⋅g = 0,7⋅120 kg⋅10 = 840 N.
s2
A szekrény megmozdításához 840 N-nál nagyobb erőre van szükség.

55
 m
6. Egy 4 gramm tömegű revolvergolyót 280 sebességgel lövünk bele egy
s
fahasábba, amelyben 5 cm mélyen egyenletesen lassulva megáll. Mekkora a golyó
lassulását okozó súrlódási erő nagysága?
Megoldás:
Adatok:
m = 4 g = 4⋅10-3 kg,
m
v = 280 ,
s
d = 5 cm = 0,05 m
μ=?
Először kiszámítjuk a revolvergolyó lassulását az 5 cm-es úton a v = 2⋅a ⋅s
összefüggéssel.
m
(280 ) 2
v2 s m
a= = = 7,84⋅105 2 .
2⋅s 2 ⋅ 0,05 m s
A revolvergolyóra a fahasábban csak a súrlódási erő hat, amely egyben az eredő erő is, így
m⋅a = Fs.
A súrlódási erő nagysága:
m
Fs = m‚a = 4‚10-3 kg‚7,84‚105 = 3136 N.
s2
A golyó lassulását okozó súrlódási erő nagysága 3136 N.

7. A teherautón bútorokat szállítanak. A bútorok és a teherautó platója között a

tapadási súrlódási együttható 0,4. Mekkora maximális gyorsulással indulhat a
teherautó? Mekkora az a minimális út, amely alatt a bútorok megcsúszása nélkül a
km
teherautó elérheti az 54 sebességet?
h

Megoldás:
Adatok:
km m
v = 54 = 15
h s
μ t = 0,4 49. ábra: Milyen irányú erő gyorsítja a
bútorokat? Hogyan nevezzük ezt az erőt?
amax=?
s=?
A bútorokat a tapadási súrlódási erő gyorsítja.

56
Így: m·amax=μ0·mg.
m
A maximális gyorsulás: a max = 4 .
s2
m
15
v s = 3,75s .
A gyorsítás időtartama: t = =
a 4m
s2
a 2
A megtett út az s = ⋅ t képlettel számítható.
2
Behelyettesítve:
m
4 2
s = s ⋅ (3,75s ) 2 = 28,125m.
2

A maximális úthossz 28,125 m.

8. Parafa és üveg között a tapadási súrlódási együttható 0,3. A dugót 60 N erővel sikerült
kihúzni az üvegből. Mekkora erővel lépett fel az üveg és a parafa között?
Megoldás:
Adatok:
μ0 = 0,3,
Fh = 60 N.
K=?

A parafa dugóra az üveg szájával párhuzamos irányban Fh

erővel hatunk. Erre az Fh húzóerőre merőleges az üveg és a
parafa között fellépő a parafát az üvegbe szorító K erő. Ez a K
erő egyben a fellépő tapadási súrlódási erő is. A K erő
körkörösen fellép az üveg és a parafa érintkezési határán, mi
egyszerűsítés miatt az ábrán egy helyen az teljes parafára ható
nyomóerőt jelöljük. 50. ábra: A húzóerő
Ezért az üveg és parafa közötti K erő az Fn felületre merőleges nagyságát az üveg
nyomóerő. oldalirányú nyomóereje
határozza meg.
F 60 N
Fh = μ⋅K ⇒ K = h = = 200 N .
μ 0,3
Az üveg és a parafa között 200 N nagyságú erő lépett fel.

km
9. Egy 90 sebességgel haladó személygépkocsi akadályt vesz észre maga előtt.
h
A gépkocsi nedves aszfalton fékez, a gépkocsik kerekei és az aszfalt közötti
tapadási súrlódási együttható érétke 0,6.
a) Mennyi idő alatt tud megállni, ha a kerekek nem csúsznak meg?
b) Mekkora utat tesz meg a megállásig?
c) Rajzold fel a megtett utat az idő, majd a sebesség függvényében is!

57
Megoldás:
Adatok:
km m
v = 90 = 25
h s
μ0=0,5
a) t=?
b) s=?
c) s-t grafikon

a) A gépkocsit kerekei megcsúszás nélkül maximális tapadást biztosítanak, így a tapadási

súrlódási erő lassítja a gépkocsit
A dinamika alapegyenlete szerint:
m·a=μ0·mg,
m m
a = 0,5 ⋅10 2
=5 2 .
s s
A megálláshoz szükséges idő a v=a·t képletből számítható.
m
25
v s = 5s .
t= =
a 5m
s2
A gépkocsi 5 s alatt tud megállni, ha a kerekek nem csúsznak meg.

a 2
b) Az egyenletes lassulás az s = ⋅ t összefüggéssel is számítható (mintha nyugalomból
2
indulva v sebességre gyorsulna):
m
2
5
s = s ⋅ 25s 2 = 62,5m.
2
A gépkocsi a megállásig 62,5 m utat tesz meg.

c) A gépkocsi egyenletesen lassul.

A megtett út a sebesség függése a v = 2a ⋅ s 51. ábra: Egyenletesen lassuló gépkocsi

megtett út- idő grafikonja
összefüggés alapján ábrázolható.

58
 m
a=5 ,
s2
v2 1
s= ⇒ s = v2.
2a 10
A képlet grafikonja fél parabola.
Látható, hogy pl. kétszeres sebesség esetén négyszeres
52. ábra: Kétszer akkora sebesség esetén
útra van szükség a megállásig.
a fékút hányszorosára nő?

59
16. lecke Közegellenállás

Feladatok:
1. Felgyorsulhat-e akármekkora sebességre egy levegőben eső test?
Megoldás:
Esés közben a közegellenállási erő addig nő, ameddig el nem éri az esőcseppre
ható nehézségi erő nagyságát. Innen kezdve az esőcsepp egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez.

2. Egy focilabdát és egy ugyanakkora méretű léggömböt ugyanolyan magasságból

elejtünk.
a) Hasonlítsuk össze a két testre ható közegellenállási erő nagyságát!
b) Melyik ér előbb le a földre? Miért?
Megoldás:
a) A focilabda levegővel szembeni felülete gömb, így közegellenállási tényezője
c=0,4. Hasonlóan a léggömb is közelíthető gömbfelszínnel, így c=0,4.
b) A focilabda előbb ér földet, mert a focilabda szabadeséssel esik, a léggömb
pedig egyenletes sebességgel. Ennek az az oka, hogy a léggömbre ható
nehézségi erőt már kis sebességnél kiegyenlíti a vele ellentétes irányban
fellépő közegellenállási erő.

m
3. Mekkora közegellenállási erő hat a levegőben egy 25 cm átmérőjű 15
s
sebességgel ellőtt focilabdára? A levegő sűrűségét vedd a Négyjegyű
Függvénytáblázatból!
Megoldás:
Adatok:
r = 0,25 m,
kg
ρ = 1,29 3 (levegő sűrűsége),
m
m
v = 15 .
s
Fk = ?

A labda a közegellenállás szempontjából gömbnek tekinthető, így a

közegellenállási tényező értéke c = 0,225.
A homlokfelület nagysága: A = r2⋅π.
A közegellenállási erő:
1 1 kg m2
F = k ⋅ ⋅ ρ ⋅ v 2 ⋅ A = 0,225⋅ ⋅1,29 3 ⋅225 2 ⋅0,0625⋅π m2 = 6,41 N.
2 2 m s
A focilabdára ható közegellenállási erő 6,41 N.

60
 m
4. Mekkora az 1,5 gyorsulással mozgó 1320 kg tömegű autóra ható közeg-
s2
ellenállási erő, ha a motor által kifejtett húzóerő 2050 N?
Megoldás:
Adatok:
Fh = 2100 N,
m
a = 1,5 2
s
Fk = ?

Felírjuk a dinamika alapegyenletét:

ma = Fh - Fk.
A közegellenállási erő:
m
Fk = 2050 N – 1320 kg⋅ 1,5 = 70 N.
s2
Az autóra ható közeg-ellenállási erő nagysága 70 N.

61
17. lecke Pontrendszerek (Kiegészítő anyag)

Feladatok:
1. Vízszintes asztallapra egymás mellé m = 2 kg és M = 6 kg tömegű téglatesteket
helyezünk. A két téglatestet egy F = 40 N nagyságú, vízszintes irányú, az
oldallapokra merőleges erővel megtoljuk.
a) Mekkora a téglák gyorsulása, ha a
súrlódástól eltekintünk?
b) Mekkora erővel nyomja az egyik test
a másikat?
Megoldás:
Adatok: 53. ábra: A két testet külön-külön
M = 6 kg, vizsgáljuk meg, hogy milyen erők hatnak
m = 2 kg, rájuk!
F = 40 N
a) a = ?
b) K = ?

I. megoldás:
A két testre ható erőket az ábra mutatja.
A dinamika alaptörvényét mindkét tesre felírva:
M⋅a = K
m⋅a = F – K

A gyorsulást a mozgásegyenletek összeadásával kapjuk: 54. ábra: Irjuk fel mindkét

m testre a mozgásegyenleteket!
a=5 2 .
s
A két test között fellépő erő nagysága:
m
K = M⋅a = 6 kg⋅5 2 = 30 N.
s
m
A téglák gyorsulása a = 5 2 , közöttük 30 N nagyságú erő lép fel.
s

II. megoldás:
A két testet egy testnek tekintjük. Ebben az esetben a M-m tömegű testre csak az F erő hat. A
Newton II. törvényét felírva:
(M+m)⋅a = F.
A megadott adatokat behelyettesítve kapjuk:
m
a=5 2 .
s
Ebben az esetben a M és m test között fellépő K erő értékét nem tudjuk kiszámolni. A I.
megoldásban ismertett módszert kell alkalmazni a K értékének meghatározásához.

62
 2. Az ábrán látható módon egy vízszintes talajon húzunk három, kötéllel összekötött
testet. A húzóerő nagysága 50 N, a testek tömege m1=10kg, m2=8kg, m3=4kg, a
súrlódás a testek és az asztal között μ=0,2.
a) Mekkora a testek gyorsulása?
b) Mekkora erő ébred a kötélben?
Megoldás:
Adatok:
Fh=50 N 55. ábra: Milyen erők hatnak az egyes
testekre?
m1=10kg
m2=8kg
m3=4kg
μ=0,2
a=?
K=?
A testre ható erőket az ábra mutatja.

Az m1 tömegű test gyorsulását a Fh, Fs1 és K1

eredője határozza meg (függőleges irányú
56. ábra: Melyik kötélben hat nagyobb
elmozdulás nincs, így Fh1 =m1·g). Hasonlóan m2 erő? Miért?

gyorsulását K1, Fs 2 és K2, míg m3 tömegű test gyorsulását K2 és Fs 2 határozza meg.

A fonal nyújthatatlanságából következik, hogy a test gyorsulása megegyezik.
Ezeket az összefüggéseket és a dinamika alaptörvényét alkalmazva a mozgásegyenleteket
felírjuk. Vegyük pozitív iránynak a mozgás irányát.
m1 ⋅ a 1 = Fh − Fs1 − K 1

m 2 ⋅ a 2 = K 1 − Fs 2 − K 2

m 3 ⋅ a 3 = K 2 − Fs 3

a1 = a 2 = a 3

A súrlódási erők:
Fs1 = μ ⋅ m1 ⋅ g = 20 N,

Fs 2 = μ ⋅ m 2 ⋅ g = 16 N,

Fs 3 = μ ⋅ m 3 ⋅ g = 8 N.
A gyorsulást a mozgásegyenletek összeadásával kapjuk meg.

63
 Fh − Fs1 − Fs 2 − Fs 3
a=
m1 + m 2 + m 3
Behelyettesítve:
m
a = 0,25
s2
A kötélerőket a mozgásegyenletekből számoljuk.
K 2 = m 3 ⋅ a + Fs 3 , míg K 1 = Fh − m1 ⋅ a − Fs1

Behelyettesítés után:
K1=27N
K2=9N

3. Vízszintes asztallapon m1 = 8 kg tömegű testhez, csigán átvetett fonállal, m2=4kg

tömegű testet kötünk. Az asztallap és a rajta lévő test között a csúszási súrlódási
együttható 0,2. A csiga és a fonál tömege, valamint a csiga tengelyénél fellépő
súrlódás elhanyagolható.
a) Mekkora gyorsulással mozog a
rendszer?
b) Mekkora erő feszíti a fonalat?
Megoldás:
Adatok: 57. ábra: Mely erők hatnak a
rendszerre?
m1=8kg
m2=4kg
μ=0,2
a) a=?
b) K=?
Az ábra mutatja az egyes testre ható erőket.
A csiga tömege elhanyagolható, ezért forgatásához
nem szükséges, hogy a rá ható K1 és K2 erők közül
valamelyik nagyobb legyen a másiknál. (A csiga
szerepe ebben a feladatban az, hogy a fonal irányát,
azaz a ható erők irányát megváltoztassa.) A K1 és K2 58. ábra: Az m1 tömegű testre ható
függőleges irányú erők részt vesznek-e a
nagysága megegyik. A fonal nyújthatatlan, ezért rendszer gyorsításának?
a1=a2.

A rendszer mozgásirányát pozitív iránynak választjuk, és felírjuk a mozgásegyenleteket.

64
 m1 ⋅ a 1 = K 2 − Fs1

m 2 ⋅ a 2 = m 2 ⋅ g − K1
a1=a2
K1 = K 2
Az egyenletrendszer megoldva:
m 2 ⋅ g − Fs1
a=
m1 + m 2
A súrlódási erő:
m
Fs1 = μ ⋅ m1 ⋅ g = 0,2 ⋅ 8kg ⋅10 = 16 N
s2
A gyorsulás:
40 N − 16 N m
a= =2 2
12kg s
A kötélerő:
K=m2·g-m2·a=m2·(g-a)
⎛ m m⎞
K = 4g ⋅ ⎜10 2 − 2 2 ⎟ = 32 N.
⎝ s s ⎠

65
 4. Az ábrán látható elrendezésben m1=4kg, m2=12kg, m3=8kg. A testeket összekötő
fonál és a csigák tömege elhanyagolható, a súrlódás értéke 0,15. Mekkora a testek
gyorsulása?
Megoldás:
Adatok:
m1=4kg
m2=12kg
m3=8kg
μ=0,2
a=? 59. ábra: Merre indul a rendszer?

Az ábra mutatja az egyes testekre, illetve az egyes kötéldarabokban ható erőket. A csigák
tömege elhanyagolható: K1=K2. A fonal
nyújthatatlan: a1=a2=a3.
Válasszuk pozitívnak az m3 irányát.
A mozgásegyenleteket felírva:
m1 ⋅ a 1 = K 1 − m1 ⋅ g
m 2 ⋅ a 2 = K 2 − K 1 − Fs

m3 ⋅ a 3 = m3 ⋅ g − K 2

a 1= a 2 = a 3 60. ábra: Mi dönti el, hogy a rendszer elindul-e,

illetve jobbra vagy balra gyorsul?
K1 = K 2
A súrlódási erő:
m
Fs = μ ⋅ m 2 ⋅ g = 0,2 ⋅12kg ⋅10 = 24 N.
s2
Az egyenletrendszert megoldva:
m 3 ⋅ g − m1 ⋅ g − Fs
a=
m1 + m 2 + m 3
Behelyettesítve:
80 N − 40 N − 24 N 2 m
a= =
24kg 3 s2

66
 5. Az m1=2kg és m2=4kg tömegű testeket zsineggel összekötünk
és felfüggesztünk az ábra szerint.
a) Mekkora F húzóerőt kell a felső zsinegre kifejteni ahhoz, hogy
a két testet a földfelszín felett tartsuk?
b) Mekkora erővel kell hatni a felső zsinegre, hogy a két test
m
felfelé irányuló 1,4 gyorsulással 61. ábra: Rajzoljuk be az egye testekre
s2 ható erőket!
mozogjon?
c) A b)-beli feltételek mellett mekkora erő feszíti a két testet összekötő fonalat?
Megoldás:
Adatok:
m1=2kg
m2 = 4kg
a) a=?

m 62. ábra: Milyen erők hatnak a

b) F=?, ha a = 1,4
s2 rendszerre? A belső erők is részt
vesznek a rendszer mozgatásában?
c) K=?

a) Az ábrán látható az egyes testekre, illetve a kötélben ható erő. A fonal nyújthatatlan, így
a két test gyorsulása megegyezik (a1=a2). Midnkét test nyugalomban van, ezrt
figyelembe véve a mozgásegyenletek (pozitív irány felfele mutat):

0=F-m1·g-K
0 = K − m2 ⋅ g
Az egyenletrendszer megoldása után:
F=(m1+m2)·g,
azaz F= 60 N.
b) Mindkét test felfele mozog, így a pozitív irány is felfelé mutat:

m1·a1=F-m1·g-K
m2·a2=K-m2·g
a1 = a 2
Ebből:
F=(m1+m2)·a+(m1+m2)·g=(m1+m2)·(g+a)
F=68,4 N.

67
c) A fonalat összekötő erő a b)-beli mozgásegyenletből számolhatjuk ki.

K=m2·(g+a),
K= 45,6 N.

6. A teherautó M = 2000 kg tömegű pótkocsiján áll egy m = 150 kg tömegű szekrény.

A pótkocsi és a szekrény közötti súrlódási együttható μ = 0,25. A pótkocsi és a
talaj közötti súrlódás elhanyagolható. Határozzuk meg azt a legkisebb F erőt,
amellyel a pótkocsira hatva a szekrény
éppen megcsúszik a platón!

Megoldás:
Adatok:
M = 2000 kg
m = 150 kg 63. ábra: Mitől függ, hogy megcsúszik-e a
μ = 0,25 szekrény a pótkocsin?

Fmin = ?

Az ábrán láthatóak a testekre ható erők: M tömegű

pótkocsira az F húzóerő és az Ft,max
tapadási súrlódási erőt, és a m tömegű szekrényre
ható tapadási súrlódási erőt.

Számítsuk ki a tapadási súrlódási erő maximumát!

m 64. ábra: A szekrényt a tapadási
Ft,max = μ⋅mg = 0,25⋅150 kg⋅10 2 = 375 N. súrlódási erő gyorsítja.
s
Azt az esetet nézzük meg, amikor a két test éppen együtt mozog. Ebben az esetben a
két test gyorsulása (a1 = a2) megegyezik. Felírva a mozgásegyenletet:
M⋅a = F – Ft, max
m⋅a = Ft, max
A gyorsulás nagysága:
m
a = 2,5 2 .
s
A pótkocsira ható húzóerő nagysága:
m
F= M⋅a + Ft, max = 2000 kg⋅2,5 2 +375 N = 5 375 N.
s
5 375 N-nál nagyobb erő esetén a szekrény megcsúszik a pótkocsin: Fmin > 5 375 N.

68
7. Vízszintes asztallapra egymás
mellé m = 1 kg és M = 4 kg
tömegű téglatesteket, közéjük
pedig elhanyagolható tömegű
papírlapot helyezünk. A m tömegű
téglatestet F = 15 N erővel tolni
kezdjük az oldallapjára 65. ábra: Rajzoljuk be a két testre és a papírlapra
merőlegesen úgy, hogy az a M ható erőket!
tömegű testet maga előtt tolja. A téglatestek és az asztallap közötti súrlódástól
tekintsünk el.
a. Mekkora a téglák gyorsulása, ha a súrlódástól eltekintünk?
b. Mekkora erővel tudjuk kihúzni a téglák közül a papírlapot, ha a papír és a
téglatestek közötti súrlódási együttható μ = 0,2?
Megoldás:
Adatok:
m = 1 kg
M = 4 kg
F = 15 N
a) a = ?
b) Fh = ?

a) Az ábrán látható két testre ható erő.

Mindkét test azonos gyorulással mozog
(a1=a2), ezt figyelembe véve a
mozgásegyenletek (pozitív irány F erővel
megegyező irányban mutat):
m⋅a1 = F –K 66. ábra: Rajzoljuk be a testekre és a
M⋅a2 = K papírlapra fellépő erőket!
A két egyenletet összeadva és figyelembe véve, hogy a1 = a2 a két test közös
gyorsulása:
m
a=3 2 .
s
b) Először számítsuk ki a két tégla között fellépő K nyomóerőt.
K = M⋅a = 15 N.
A téglák között lévő papírlap mindkét felületén fellép az Fs súrlódási erő, így a
papírlapra ható Fh húzóerő nagysága kétszerese a papírlap egyik oldala és a téglák
között fellépő súrlódási erőnek: Fh = 2⋅Fs.
A súrlódási erő nagysága:
Fs = μ⋅K = 0,2⋅15 N = 2,4 N.
Így a húzóerő
Fh = 2⋅Fs = 4,8 N.
A papírlapot a téglák közül 4,8 N erővel tudjuk kihúzni.

69
8. Egy 2500 kg tömegű kisméretű tehergépkocsira 300 kg tömegű ládát helyezünk. A
test és a kocsi között a csúszási súrlódási együttható 0,25. Határozzuk meg a két
test gyorsulását és a köztük fellépő súrlódási erőt, ha tehergépkocsi motorja
a. F1 = 8000 N,
b. F2 = 4000 N vízszintes irányú
erőt fejt ki.

Megoldás:
Adatok:
M = 2500 kg,
m = 300 kg,
67. ábra: Vizsgáljuk meg mindkét esetben a ládára
μ = 0,25.
ható gyorsítóerő nagyságát!
a) a1 = ?, a2 = ?, ha F1 = 8000 N,
b) a2 = ?, a2 = ?, ha F2 = 4000 N.

a) Az ábrán láthatóak a két testre ható erők: a M tömegű tehergépkocsira F

húzóerő és az Fs súrlódási erő hat, míg a m tömegű ládára az Fs súrlódási erő.
Az Fs súrlódási erő legnagyobb értéke:
m
Fs,max = μ⋅mg = 0,25⋅300 kg⋅10 2 = 750 N.
s
Ha a két láda együtt mozog, akkor a mozgásegyenlet a következő:
(M+m)⋅a = F,
amelyből a gyorsulás:
m
a = 2,86 2 .
s
Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy a két láda együtt mozogjon az szükséges,
hogy a ládára ható Fe gyorsítóerő nagysága kisebb legyen, mint a súrlódási erő.
Fe ≤ Fs,max.
Az Fe = ma = 857,1 N, ami nagyobb, mint az Fs,max.

Ez azt jelenti, hogy a láda megcsúszik a

teherautón, így a két test külön mozog.
A két testre felírva a mozgásegyenleteket:
M⋅a1 = F - Fs
m⋅a2 = Fs

Az egyes egyenleteket megoldva a

gyorsulások nagysága: 68. ábra: Ha a két test külön mozog,
m m akkor a ládát a csúszási súrlódási erő
a1 = 2,9 2 , a2 = 2,5 2 . gyorsítja.
s s

70
b) Megvizsgáljuk, hogy a két test együtt vagy külön mozog. Ha a két test együtt
mozog, akkor a mozgásegyenlet:
(M+m)⋅a = F,
amelyből
m
a = 1,42 2 .
s
A láda akkor mozog együtt a teherkocsival, ha a ládára ható Fe = m⋅a gyorsítóerő
nagysága kisebb, mint a súrlódási erő maximuma.
Fe ≤ Fs,max.
A kapott értékek: Fe = m⋅a = 429 N,
Fs,max = 750 N.

Ez azt jelenti, hogy a láda együtt mozog

a tehergépkocsival, vagyis nem csúszik
meg a platón.
69. ábra: Ha a két test együtt mozog, akkor a
ládát a tapadási súrlódási erő gyorsítja.

71
18. lecke Az egyenletes körmozgás kinematikai leírása

Feladatok:
1. A lemezjátszó 18 teljes fordulatot tesz meg 40 s alatt. Mekkora a fordulatszáma és
a periódusideje?

Megoldás:
Adatok:
n=18
∆t=40s
f=?
T=?

A fordulatszám:
n 18 1
f = = = 0,45 .
Δt 40s s
A periódusidő:
1 1
T= = = 2,22s .
f 1
0,45
s
1
A lemezjátszó fordulatszáma 0,45 , a periódusideje 2,22 s.
s

2. Egyenletes körmozgást végző körhinta egy kocsija 8 m sugarú körpályán 16 s alatt

tesz meg egy kört.
a) Mekkora körhinta kocsijának fordulatszáma?
b) Mekkora a szögsebessége?
c) Mekkora sebességgel halad a körhinta kocsijában ülő gyermek, ha a hinta
külső felére ült?

Megoldás:
Adatok:
r=4m
T=8s
a) f = ?
b) ω = ?
c) v = ?
1 1 1
a) A fordulatszám: f = = = 0,125 .
T 8s s

72
 2π 2π π 1
b) A szögsebesség: ω= = = .
T 8s 4 s

c) A gyermek kerületi sebessége:

2r ⋅ π 2 ⋅ 4m ⋅ π m
v= = =π .
T 8s s

1 π 1 m
A körhinta fordulatszáma 0,125 , a szögsebessége , a kerületi sebessége pedig π .
s 4 s s

3. A Föld 150 millió km sugarú körpályán 365,25 nap alatt járja körül a Napot.
Mennyi a Föld középpontjának kerületi sebessége?

Megoldás:
Adatok:
r=150 millió km=1,5·108km
T=365,25 nap=3,156·107s
v=?
2 rπ
A Föld pályáját körpályával írjuk le, akkor a kerületi sebességet a v = összefüggésből
T
számoljuk.
2rπ 2 ⋅1,5 ⋅10 8 Π km km
v= = = 29,86 .
T 3,156 ⋅10 s7
s

km
A Föld középpontjának Nap körüli kerületi sebessége 29,86 .
s

4. Európa legnagyobb óriáskerekének átmérője 135 m. Mekkora az óriáskerék

szögsebessége és kerületi sebessége, ha 30 perc alatt tesz meg egy teljes kört?

Megoldás:
Adatok:
r = 67,5 m
T =30 perc=1800s
ω=?
v=?
2π
A London Eye szögsebességét ω = összefüggéssel számíthatjuk ki.
T

73
 2π 2π 1
ω= = = 3,5 ⋅10 −3 ,
T 1800s s
1 m
v = ω ⋅ r = 3,5 ⋅ 10 −3 ⋅ 6,75m = 0,24 .
s s

1 m
Az óriáskerék szögsebessége 3,5⋅10-3 , míg kerületi sebessége 0,24 .
s s

m
5. Egy autó 15 sebessége halad, kerekének átmérője 0,6 m.
s
a) Mekkora a kerekének periódusideje és fordulatszáma?
b) Hány fordulatot tesz meg percenként?
c) Mekkora utat fut be az autó egy perc alatt, és mennyi a kerék egy külső pontja által
befutott ív hossza?
Megoldás:
Adatok:
m
v = 15
s
d = 0,6 m, r = 0,3 m.
a) T = ?, f = ?
b) n = ?
c) s = ? i = ?

m
a) Az autókerék külső pontjainak kerületi sebessége vk = 15 . (Ha a kezemben lévő
s
m m
kerék külső pontjainak kerületi sebessége 15 , akkor ha letesszük a földre az 15
s s
sebességgel fog elindulni.)

2 ⋅ r ⋅π
A kerék periódusideje: vk = összefüggésből:
T
2 ⋅ r ⋅π 2 ⋅ 0,3 ⋅ π
T= = = 0,1256 s.
vk m
15
s
A fordulatszám:
1 1 1
f= = = 7,95 .
T 0,126 s s
b) Egy perc alatt megtett fordulatok száma:
1
n = f‚t = 7,95 ‚60 s = 477.
s
Az autó kereke egy perc alatt 477 fordulatot tesz meg.

c) A befutott út hossza és a befutott ívhossz megegyezik.

s = 477‚ 2r π = 900 m.
Az autó 900 m-t tesz meg egy perc alatt.

74
 6. Egy egyenletes körmozgást végző kerék kettő ugyanazon a sugáron fekvő „A”
m m
pontjának 3 , míg a „B” pontjának 6 a kerületi sebessége. Mekkora a két
s s
1
körpálya sugarának különbsége, ha a szögsebességük egyaránt 1,5 ?
s

Megoldás:
Adatok:
1
ω = 1,5
s
m
vA = 3
s
m
vB = 6
s
∆r=?

A két sugár különbsége ∆r = rB - rA.

A sugarakat a v=ω·r összefüggésből határozzuk meg.

m
3
v
Így rA = A = s = 2m,
ω 1
1,5
s

m
6
v
rB = B = s = 4m.
ω 1
1,5
s

A sugarak különbsége ∆r = rB−rA = 4m - 2m = 2m.

75
19. lecke Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása

Feladatok:
1. A játékvasút mozdonya az 1,6m sugarú körpályán 6 perc alatt 18 teljes kört tesz
meg. Mekkora a centripetális gyorsulása a mozdonynak?

Megoldás:
Adatok:
r=1,6m
t=6 perc=360s
n=18
acp=?

n 18 1
A fordulatszám: f = = = 0,05 .
Δt 360s s

A szögsebesség:
1 1
ω = 2π ⋅ f = 2Π ⋅ 0,05 = 0,314 .
s s
A centripetális gyorsulás:
2
⎛ 1⎞ m
a cp = ω ⋅ r = ⎜ 0,314 ⎟ ⋅ 1,6m = 0,158 2 .
2

⎝ s⎠ s
1 1
A játékvasút mozdonyának fordulatszáma 0,05 , szögsebessége 0,314 , centripetális
s s
m
gyorsulása 0,158 2 .
s

2. A Föld Nap körüli pályájának átlagos sugara 1,5⋅108 km, pálya menti sebessége 30
km
.
s
a) Mekkora utat fut be a Föld egy nap alatt?
b) Mekkora a Föld centripetális gyorsulása a Nap körüli pályán haladva?

Megoldás:
Adatok:
r = 1,5 ⋅ 108 km = 1,5 ⋅ 1011 m,
km m
v = 30 = 3⋅104 ,
s s
t = 24 h = 86400 s.
a) s = ?
b) acp = ?

a) A Föld egy nap alatt befutott útjának hossza:

76
 km
s = v⋅t = 30 ⋅86400s = 2 592 000 km.
s
b) A Föld centripetális gyorsulása:
m
2 (3 ⋅ 10 4 ) 2
v s m
acp = = = 6 ⋅ 10 −3 2 .
r 1,5 ⋅ 10 m
11
s
A Föld a Nap körül 2 592 000 km utat fut be egy nap alatt. A centripetális
m
gyorsulása 6 ⋅ 10 −3 2 .
s

3. A francia SPOT műholdak körpályán keringenek, átlagos pályamagasságuk a Föld

felszínétől 832 km. A Földet 101 percenként kerülik meg.
a) Mekkora a SPOT műholdak kerületi sebessége?
b) Mekkora a műholdak centripetális gyorsulása?
c) Mekkora a műholdakra ható centripetális erő, ha a tömegük 720 kg?

Megoldás:
Adatok:
d = 832 km= 8,32 ⋅ 105 m,
RF = 6370 km =6,37 ⋅ 106 m,
T = 101 min = 6060 s
a) v=?
b) acp =?
c) Fcp = ?

2(R F + d )π
a) A műhold kerületi sebessége: vker = .
T
Behelyettesítve:
m km
v = 7467 = 7,467 .
s s
b) A műholdak centripetális gyorsulása:
v2
acp = ,
RF + d
amelyből
m
acp = 7,73 2 .
s
c) A SPOT műholdra ható centripetális erő nagysága:
m
Fcp = m⋅acp = 720 kg⋅7,73 2 = 5 565,6 N.
s
km m
A Spot műholdak kerületi sebessége 7,467 , centripetális gyorsulásuk 7,73 2 ,
s s
a műholdakra ható centripetális erő nagysága 5 565,6 N.

77
 4. Egy 0,3 m sugarú fonálon megforgatom a 200 g tömegű tolltartómat. A tolltartó
másodpercenként pontosan egy teljes kört tesz meg. Mekkora lesz a fonálban
fellépő erők eredője, azaz a centripetális erő?

Megoldás:
Adatok:
r = 0,3 m,
T = 1 s,
m = 200 g = 0,2 kg
Fcp = ?

A tolltartó kerületi sebessége:

2 ⋅ r ⋅π 2 ⋅ 0,3 m ⋅ π m
v= = = 1,88 .
T 1 s
A centripetális gyorsulás nagysága:
2
⎛ m⎞
⎜1,88 ⎟
v2 m
= ⎝
s⎠
acp = = 11,78 2 .
r 0,3 m s
A centripetális erő nagysága (eredő erő):
m
Fcp = m⋅acp = 0,2 kg⋅11,78 2 = 2,36 N.
s
A fonálban fellépő erők eredője, azaz a centripetális erő 2,36 N.

1
5. A mosógép centrifugájának fordulatszáma 15 . Mekkora a centripetális
s
gyorsulása a 20 cm sugarú centrifugadobra tapadó ruhadarabnak? Mekkora a 2,5
kg tömegű ruhára ható erők eredője?

Megoldás:
Adatok:
1
f= 15
s
r=20cm=0,2m
m = 2,5 kg
acp=?

A ruhadarab kerületi sebessége:

1 m
v = ω ⋅ r = 2π ⋅ f ⋅ r = 2Π ⋅15 ⋅ 0,2m = 18,85 .
s s

A centripetális gyorsulás:

78
 2
⎛ m⎞
2 ⎜18,85 ⎟
=⎝
v s⎠ m
acp = = 1776,6 2 .
r 0,2m s

A ruhára ható erők eredője:.

m
Fcp = m⋅acp = 2,5 kg⋅1777 = 4 441,5 N.
s2

m
A mosógép centrifugájának centripetális gyorsulása 1776,6 , a ruhára ható erők eredője
s2
4 441,5 N.

km
6. Egyenes pályán 162 sebességgel haladó Intercity egy 500m sugarú kanyarhoz
h
közeledik. A mozdony tömege 1,2⋅105kg. Mekkora oldalirányú erő terheli a külső
sínszálat, ha a kanyarban sem csökkenti a sebességét?

Megoldás:
Adatok:
km m
v = 162 = 45 ,
h s
r=500m,
m = 1,2 ⋅ 10 5 kg . 70. ábra: A vonat kerekére
csak a külső sínszál fejti ki a
K=? körpályán maradáshoz
szükséges kényszererőt.
A körpályán tartáshoz szükséges centripetális erőt a sínszál által
a kerék peremére kifejtett oldalirányú erő szolgáltatja.
2
⎛ m⎞
2 ⎜ 45 ⎟
v s⎠
Fcp = m ⋅ = 1,2 ⋅ 10 kg ⋅ ⎝
5
= 4,86 ⋅ 10 5 N.
r 500m
Ugyanekkora erővel nyomja a kerék pereme oldalirányban a sínszálat.

km
7. Egy 2500kg tömegű kisteherautó 54 sebességgel 100m sugarú kanyarhoz
h
közeledik. Mekkora súrlódási együttható szükséges ahhoz, hogy a kanyarban a
kisteherautó meg ne csússzon?

Megoldás:
Adatok:

79
m=2500kg,
km m
v = 54 = 15 ,
h s
r=100m.
μ=?
v2
Az autónak a körpályán tartásához Fcp = m ⋅ centripetális erőre van szükség. Ezt a
r
centripetális erőt a kerekekre oldalirányban ható a kerekek és a talaj között fellépő tapadási
súrlódási erő szolgáltatja.
A tapadási súrlódási erőre fennáll, hogy Ft max ≤ μ 0 mg , ezért

Fcp ≤ Ft max ,
v2
m⋅ ≤ μ 0 mg.
r
v2
Ebből: ≤ μ0 .
r ⋅g
Az adatokat behelyettesítve:
2
⎛ m⎞
2 ⎜15 ⎟
v
= ⎝
s⎠
μ0 ≥ = 0,225.
r ⋅g m
100m ⋅10 2
s

A tapadási súrlódási együtthatónak legalább 0,225-nek kell lennie.

km
8. Mekkora erővel nyomja a híd közepét a hídon 90 sebességgel áthaladó
h
1150kg tömegű Suzuki, ha a hídpálya egy 150m sugarú körívnek tekinthető?

Megoldás:
Adatok:
km
v = 90
h
m=1200kg
r = 150m
K’=? 71. ábra: Az autóra ható K
kényszererő mikor kisebb,
A Suzukira az mg nehézségi erő és a híd által a járműre kifejtett nagyobb vagy egyenlő a
K nyomóerő hat. A két erő eredője hozza létre a kör középpontja nehézségi erővel?

80
felé mutató centripetális erőt.
Fcp=mg−K,
v2 ⎛ v2 ⎞
K = mg − Fcp = mg − m = m⎜⎜ g − ⎟⎟.
r ⎝ r ⎠
Behelyettesítve:
⎛ ⎛ m ⎞ ⎞⎟
2
⎜ ⎜15 ⎟
⎜ m ⎝ s⎠ ⎟
K = 1200kg ⋅ ⎜10 2 − = 10200 N.
s 150m ⎟
⎜ ⎟
⎜ ⎟
⎝ ⎠
A híd 10200N erővel nyomja az autót, ugyanekkora erővel nyomja az autó is a hidat:
K’=10200N.

9. Egy Boeing 747-es kétszintes utasszállító repülőgép vízszintes síkú köríven fordul
km
délről nyugatra. A gép törzsének sebessége 720 , a szárnyvégek távolsága 70
h
m.
a) Mekkora a gép törzse által befutott körív sugara, ha a szárnyvégek kerületi
sebességei úgy aránylanak egymáshoz, mint 9:10?
b) Mennyi ideig fordul a gép?
c) Mekkora a gép törzsének centripetális gyorsulása?
d) Mekkora a gép törzsére ható erők eredője, azaz a centripetális erő, ha a tömege
3,6⋅105 kg?
Megoldás:
Adatok:
km m
v=720 = 200
h s
5
m = 3,6⋅10 kg
d=70m
a) r=?
b) t=?
c) acp=?

a) A két szárnyvég pályasugara r1 és r2= r1+d, míg sebessége v1 és v2.

A szárnyak szögsebessége egyenlő:
v v
(ω=) 1 = 2 .
r1 r2
Ebből r1=630 m, míg r2 = 700 m.
A géptörzs pályaívének sugara r = 665 m.
1 m
b) A gép a fordulás ideje alatt körívet tesz meg, amelyhez 200 sebességgel t idő
4 s
szükséges. A kerületi sebességre felírható:

81
 2 ⋅ 665 ⋅ π
vk = 4 , ahonnan
t
t = 5,22 s.
2
v m
c) A centripetális gyorsulás acp = , amelybe behelyettesítve: acp = 60 2 .
r s
d) A centripetális erő nagysága:
m
Fcp = m⋅acp = 3,6⋅105 kg⋅60 2 = 2,16⋅107 N.
s

A géptörzs sugara 665 m, a gép fordulási ideje 5,22 s.

m
A gép centripetális gyorsulásának nagysága 60 2 , a centripetális erő nagysága 2,16⋅107 N.
s

82
20. lecke A Newton-féle gravitációs (tömegvonzási) törvény

Feladatok:
1. Mekkora gravitációs vonzóerő hat a Föld és a Nap között, ha tudjuk, hogy
távolságuk 150 millió km, a Föld tömege 6⋅1024 kg, a Nap tömege 2⋅1030 kg?

Megoldás:
Adatok:
r=150 millió km=1,5·108km=1,5·1011m,
m=6·1024kg,
M=2·1030kg.
F=?

A gravitációs vonzóerő:

m⋅M −11 m 2 6 ⋅10 24 kg ⋅ 2 ⋅10 30 kg

F=γ = 6, 67 ⋅ 10 N ⋅ = 3,55 ⋅10 22 N .
r 2
kg 2
(
1,5 ⋅10 m11
)
2

A Nap és a Föld között a gravitációs erő nagysága 3,55‚1022 N.

2. A Hold 384 000km távolságra kering a Föld körül. Mekkora gravitációs erő hat:
a) A Föld egy, a Hold helyére képzelt 1kg tömegű testre;
b) A Föld és a Hold között?

Megoldás:
Adatok:
r=384000km=3,84·105km,
m=1kg.
F=?

a) A gravitációs vonzóerő az 1kg tömegű test és a Föld között lép fel.

m⋅M −11 m 2 1kg ⋅ 6 ⋅ 10 24 kg

F=γ = 6, 67 ⋅ 10 N ⋅ = 2,71 ⋅ 10 −3 N .
r 2
kg 2
(
3,84 ⋅ 10 m
8 2
)
A Hold helyére képzelt 1 kg tömegű testre a Föld 2,71‚10-3 N erővel hat.

b) A Föld és a Hold között fellépő gravitációs erő:

m⋅M m 2 7,347 ⋅10 22 kg ⋅ 6 ⋅10 24 kg

F = γ 2 = 6,67 ⋅10 N 2 ⋅
−11
= 2 ⋅10 20 N .
r kg 3,84 ⋅10 m8
(2
)
A Föld és Hold között fellépő gravitációs erő nagysága 2‚1020 N.

83
3. Mekkora gyorsulással indul el egy 50 kg tömegű űrbéli tárgy a tőle 6 370 km-re
lévő M = 6‚1024 kg tömegű bolygó felé?
Megoldás:
Adatok:
m = 50 kg
M = 6‚1024 kg
R = 6 370 km
acp = ?

Az űrbéli tárgy és a bolygó között a Newton-féle gravitációs vonzóerő lép fel

m⋅M
(Fg=γ‚ 2 ), amelynek hatására fellépő gyorsulás nagysága:
r
M m2 6 ⋅10 24 kg m
g’ = γ‚ 2 = 6,67‚10-11 N 2 ‚ = 9,86 2 .
r kg (6,37 ⋅10 m) 6 2
s
m
Az űrbéli tárgy 9,86 2 gyorsulással indul el a bolygó felé.
s

4. A Hold tömege a Föld tömegének 0,0123-szerese, míg átmérője a Föld

átmérőjének 0,273-szorosa. Mekkora g értéke a Hold felszínén?

Megoldás:
Adatok:
mH = 0,0123mF,
rH = 0,273rF
gH =?

A Holdon a gravitációs gyorsulás a földivel kifejezve:

m 0,0123m F m m
gH = γ 2H = γ 2
= 0,165 γ 2F = 1,61 2 .
rH (0,273rF ) rF s
m
A Hold felszínén a g értéke 1,61 2 .
s

m
5. A Nap sugara 700 000 km. Felszínén a gravitációs gyorsulás 274 . Mekkora a
s2
Nap tömege és átlagos sűrűsége?
Megoldás:
Adatok:
R = 700 000 km = 7‚105 km
m
gNap = 274 2
s
MNap = ?
ρNap = ?

84
 A Nap felszínén lévő képzeletbeli m tömegű testre ható nehézségi erő és a gravitációs
erő egyenlő.
m⋅M
mg = γ‚ .
R2
Az adatokat behelyettesítve:

R2 ⋅ g
( 2
7 ⋅108 m ⋅ 274 2
m
)
s = 2‚1030 kg.
M= =
γ m 2
6,67 ⋅10 −11 N 2
kg
A Nap átlagos sűrűsége:
M M 2 ⋅ 1030 kg kg
ρ= = = = 1 392 3 .
V 4
3
⋅ R3 ⋅π
4
3
(
⋅ 7 ⋅ 108 m ⋅ π
3
) m

kg
A Nap tömege 2‚1030 kg, a Nap átlagos sűrűsége 1 392 3 .
m

6. A Mars tömege 0,1-szerese a Föld tömegének, sugara fele a Föld sugarának.

Mekkora a nehézségi gyorsulás a Mars felszínén? Mekkora gravitációs erő hatott a
410 kg-os Phoenix űrszondára a Mars felszínén?

Megoldás:
Adatok:
MFöld=6·1024kg,
MMars=0,1·MFöld=6·1023kg,
R Föld
R Mars = = 3185km = 3,185‚106 m.
2
gMars=?
Egy bolygó felszínén lévő am tömegű testre ható mg nehézségi erő egyenlő a gravitációs
erővel.
m⋅M
mg = γ .
R2
M
Ebből g=γ .
R2
A Mars felszínén a g értéke:
0,1M M
gM = γ ⋅ 2
= 0,4 γ ⋅ = 0,4g Föld .
⎛R⎞ R2
⎜ ⎟
⎝2⎠

85
 m
A Mars felszínén a gravitációs gyorsulás 0,4-szerese a földinek, értéke g Mars = 3,92 .
s2
A gravitációs vonzóerő az űrszonda és a Mars között:

m⋅M m 2 410kg ⋅ 6 ⋅ 10 23 kg
Fg = γ ⋅ 2 = 6,67 ⋅ 10 N 2 ⋅
−11
= 1617 N .
r kg (
3,185 ⋅ 10 6 m
2
)
m
A Mars felszínén a nehézségi gyorsulás 3,92 , a gravitációs vonzóerő 1617 N.
s2

86
21. lecke A bolygók mozgása, Kepler-törvények

Feladatok:
1. A Nap-Föld távolság 150 millió km, és a Nap tömege 2⋅1030 kg. Mekkora a Föld
kerületi sebessége, ha feltételezzük, hogy a Föld közelítőleg körpályán kering a
Nap körül?
Megoldás:
Adatok:
r=150 millió km=1,5·108km=1,5·1011m,
M = 2 ⋅ 10 30 kg
v=?
mM
A Föld és a Nap között fellépő F = γ gravitációs erő adja a Nap felé mutató centripetális
r2
erőt.
v2 mM
m =γ 2 ,
r r
amelyből
M
v= γ .
r
Az adatokat behelyettesítve:

−11 m 2 2 ⋅10 30 kg m km
v = 6,67 ⋅10 N 2⋅ = 29822 = 29,8 .
kg 1,5 ⋅10 m
11
s s

km
A Föld kerületi sebessége a Nap körüli pályán 29,8 .
s

2. A Hold átmérője 3400 km, tömege 7,5 ⋅10 22 kg. Az Apollo-11 űrhajó a Hold
felszíne felett 100 km magasságban keringett a Hold körül. Mennyi volt a
keringési ideje?
Megoldás:
Adatok:
dHold=3400 kg
M Hold = 7,5 ⋅ 10 22 kg
h=100km
T=?
Az űrhajó és a Hold között fellépő gravitációs vonzás a centripetális erőt adja R+h
magasságban.

87
 v2 mM
m =γ ,
R+h (R + h )2
M
v= γ . (1)
R+h

2(R + h )π
Az űrhajó kerületi sebessége v = , amelyből
T

2(R + h )π
T= . (2)
v

Az (1) összefüggést a (2)-be helyettesítve:

2(R + h )π 4π 2 (R + h )
3
T= = .
M γM
γ
R+h

Behelyettesítve:

T=
(
4π 2 ⋅ 1,7 ⋅10 6 m + 10 5 m ) 3

= 6784 s = 113 min 4s.

−11 m2
6,67 ⋅10 N 2 ⋅ 7,5 ⋅10 kg 22

kg

Az Apollo-11 űrhajó Hold körüli keringési ideje 113 min 4 s volt.

3. A Mars holdja a Phobos 9,38 ⋅10 3 km átlagos távolságra 0,319 nap alatt kerüli meg
a Marsot. Milyen távolságra kering a Deimos a Mars körül, ha a keringési ideje
1,262 nap?
Megoldás:
Adatok:
RP = 9,38⋅103 km,
TP = 0,319 nap,
TD = 1,262 nap
RD = ?

A Deimos és a Phobos a Mars körül kering, így a keringési idejük és a pályasugaraik

között fennáll:
R 3D TD2
= .
R 3P TP2
Behelyettesítve:
RD = 2,346 ⋅10 4 km.
4
A Deimos 2,346⋅10 km távolságra kering a Mars körül.

88
 4. Az egyik Galilei–hold, az Io 424 000 km sugarú pályán kering a Jupiter körül.
Mekkora a Jupiter tömege, ha az Io keringési ideje 1,77 nap?
Megoldás:
Adatok:
rIo=424000km=4,24·105km=4,24·108m,
TIo=1,77 nap=152928 s.
MJupiter=?
2 rπ
Az Io pályájának kerületi sebessége v = alapján számítható.
T
2rπ 2 ⋅ 4,24 ⋅108 m ⋅ π m km
v Io = = = 17420 = 17,42 .
T 152928s s s
Az Io és a Jupiter között fellépő gravitációs vonzás adja a körpályán tartáshoz szükséges
centripetális erőt.
v2 m⋅M
m =γ 2 ,
r r
v2 ⋅ r
amelyből M= = 1,92 ⋅ 10 27 kg.
γ
A Jupiter tömege 1,92⋅1027 kg, amely 318-szor nagyobb a Föld tömegénél.

5. Egy másik Jupiter hold, a Callisto keringési ideje 16,7 nap. Milyen messze van a
Jupitertől? A Jupiter tömegét vedd a Négyjegyű függvénytáblázatból!
(1 882 000km)
Megoldás:
Adatok:
T=16,7 nap=1,44·106s,
M=318·6·1024kg=1,91·1027kg
r=?

2 rπ
A Callisto körpályán kering a Jupiter körül, kerületi sebessége v = összefüggéssel
T
számítható. A Callisto körpályán tartásához szükséges centripetális erőt a gravitációs erő
biztosítja.
v2 m⋅M
m =γ 2 (1)
r r
2 rπ
Az (1) összefüggésbe a v = -t behelyettesítve és egyszerűsítve:
T

89
 4π 2 ⋅ r 3
= γ ⋅ M.
T2
A körpálya sugara:

γ ⋅ MT 2
r =3 .
4π 2
Behelyettesítve:

3
6,67 ⋅10 −11 m2
(
N 2 ⋅1,91 ⋅10 27 kg ⋅ 1,44 ⋅10 6 s
kg
)
2

r= = 1,88 ⋅10 9 m = 1,88 ⋅10 6 km.

4π 2

A Callisto 1 888 000 km távolságra van a Jupitertől.

6. A Mars pályájának sugara 1,524, míg a Vénuszé 0,723 csillagászati egység. Egy
csillagászati egységnek nevezik a Nap-Föld távolságot, amely 150 millió km.
Mekkora a Vénusz Nap körüli keringési ideje, ha a Mars 687 nap alatt kerüli meg a
Napot?

Megoldás:
Adatok:
rM=1,524
rV=0,723
TN=687 nap
TV=?
r13 T12
A bolygók Nap körüli mozgására érvényes Kepler 3. törvénye: = .
r23 T22
Az összefüggést felhasználva:

3
rV3 ⎛r ⎞
Tv = 3
⋅ TM2 = ⎜⎜ V ⎟⎟ ⋅ TM .
rM ⎝ rM ⎠

Behelyettesítve:

3
⎛ 0,723 ⎞
TV = ⎜ ⎟ ⋅ 687 = 224,5nap .
⎝ 1,524 ⎠

A Vénusz Nap körüli keringési ideje 224,5 nap.

90
91
22. lecke Forgatónyomaték, merev testekre ható erőrendszerek

Feladatok:
1. Mekkora a forgatónyomatéka annak az 50N nagyságú erőt kifejtő szerelőkulcsnak,
ha a szerelőkulcs hossza 30 cm és az erő hatásvonala merőleges rá? Mekkora lesz
a forgatónyomaték, ha az erőkart a felére csökkentjük, de az erő nagyságát
megháromszorozzuk?

Megoldás:
Adatok:
F=50N
d=30cm=0,3m
a) M=?
b) M’=?

a) A forgatónyomaték definíciója alapján:

M=F·d=50N·0,3m=15Nm,

d
b) M ' = 3F ⋅ = 1,5F ⋅ d = 1,5M = 22,5Nm .
2
A szerelőkulcs által kifejtett forgatónyomaték első esetben 15 Nm, míg a szerelőkulcs hosszát
felére csökkentve 22,5 Nm.

2. Egy 50kg-os és egy 30kg-os gyermek mérleghintázik. Az 50kg-os fiú 1,5m-re ül a

forgástengelytől. Hova üljön a másik gyermek, hogy egyensúlyban legyenek?

Megoldás:
Adatok:
m1=50kg
m2=30kg
d1=1,5m
d2=?
A mérleghinta akkor lesz egyensúlyban, ha F1 ⋅ d 1 = F2 ⋅ d 2 .

F1 mg 500 N
Ebből d 2 = ⋅ d1 = 1 ⋅ d1 = ⋅ 1,5m = 2,5m .
F2 m2g 300 N

A másik gyermek a forgástengelytől 2,5 m-re üljön, az elsővel ellentétes oldalon.

92
 3. Egy 45 cm hosszúságú, elhanyagolható tömegű rúdra a forgástengelytől 30 cm-re
egy m=0,3 kg tömegű testet akasztunk. Mekkora erővel kell az ábra szerint rúd
másik végét emelnünk, hogy a rúd továbbra is vízszintes maradjon? (

Megoldás:
Adatok:

l=45 cm= 0,45 m

d1 = 30 cm = 0,3 m
m = 0,3 kg
d1=?
A forgástengelyre a forgatónyomatékok egyenlőségét 72. ábra: A forgatónyomatékok
felírva: egyenlőségét a forgástengelyre áll
F l = mg d1. fenn.
Innét:
F = 2 N.
A rúd végét 2 N erővel kell emelnünk.

4. Két tanuló az iskolatáskáját egy 60cm hosszú rúdra szeretné felakasztani. Hol kell
a rudat alátámasztaniuk, ha az egyik táska 5kg, míg a másik 8kg tömegű?

Megoldás:
Adatok:
m1=5kg
m2=8kg
l = 60cm = 0,6m 73. ábra: A felfüggesztési pont a
d1=? nagyobb tömegű táskához lesz
közelebb.
d2=?

A táskák közös tömegközéppontjára felírjuk a forgatónyomatékok egyenlőségét. (l=d1+d2)

m1g·d1=m2g·(l−d1).

A d1-et kifejezve:

m2
d1 = ⋅l .
m1 + m 2

Behelyettesítve:

8kg
d1 = ⋅ 0,6m = 0,37m .
5kg + 8kg

d2=0,23m.

A rudat a nehezebb táskától 23 cm-re kell alátámasztani.

93
 5. Egy autót két párhuzamos hatásvonalú, megegyező irányú erővel tol két ember.
Mekkora nagyságú erőt fejt ki az egyik ember, ha az eredő erejük 200 N nagyságú,
és a másik ember 80 N nagyságú erővel tolja az autót? Milyen távolságra van az
eredő hatásvonala a nagyobbik erő hatásvonalától, ha a két ember 120 cm-re áll
egymástól? Rajzold le a ható erőket és az eredőt!

Megoldás:
Adatok:
Fe = 200 N,
F2 = 80 N,
d = 120 cm = 1,2 m
Az első ember által kifejtett erő nagysága F1 = 120 N. Az
eredő hatásvonalára nézve a két összetevő
forgatónyomatéka egyenlő:
F1 x = F2⋅(d-x).

Az egyenletbe az adatokat behelyettesítve x = 0,48 m. 74. ábra: Párhuzamos, megegyező

irányú erők esetén az eredő a két
Az eredő hatásvonala a nagyobbik erő hatásvonalától hatásvonal közöt helyezkedik el.
0,48 m-re van.

6. Egy 4 m hosszúságú mérleghinta egyik végére ült Józsi, akinek tömege 40 kg. A
másik végére Eszter ül, aki 30 kg-os. Hova ültessék Feri nevű kistestvérüket,
akinek tömege 25 kg?

Megoldás:
Adatok:
L = 4 m,
m1 = 40 kg,
m2 = 30 kg.
m3 = 25kg.
A mérleghinta forgástengelyére felírva a
forgatónyomatékokat: 75. ábra: A forgástengelyre nézve a
forgatónyomatékok egyenlőségének fenn kell
l l állnia.
m1g⋅ = m2g⋅ + m3g⋅x,
2 2
amelyből x= 0,8 m.
Ferinek 0,8 m-re kell ülnie a mérleghinta forgástengelyétől Eszter oldalán.

94
 7. Egy testre egymástól 60 cm távolságban két párhuzamos hatásvonalú, ellentétes
irányú erő hat, amelynek nagysága 150 N és 60 N. Számítsuk ki az eredő
nagyságát és határozzuk meg a hatásvonalának helyét!

Megoldás:
Adatok:
F1 = 150 N,
F2 = 60 N
d = 60 cm = 0,6 m.
Fe = ?
Az eredő nagysága Fe = 90 N, hatásvonala párhuzamos az
összetevőkkel.
Hatásvonalának távolsága legyen az F1-től d1, F2-től d2. Az eredő
hatásvonalára felírjuk a két összetevő forgatónyomatékát:
F1⋅d1 = F2⋅d2.
Az egyenletbe a megadott adatokat behelyettesítve: d1 = 0,4 m, d2 = 1
m.
Az eredő nagysága 90 N. Az eredő hatásvonala a két összetevő
hatásvonalán kívül, a nagyobbik összetevő oldalán helyezkedik el, 76. ábra: Két párhuzamos
tőle 0,4 m távolságra. hatásvonalú, ellentétes
irányú erő esetén az eredő a
két hatásvonalon kívül, a
nagyobbik oldalán
helyezkedik el.

8. Egy erőpár forgatónyomatéka 12 Nm, a ható erők nagysága 8 N. Mekkora a

hatásvonalaik távolsága?

Megoldás:
Adatok:
M = 12 Nm,
F=8N
d=?
Az erőpár forgatónyomatékát felírva: M = F⋅d, amelyből:
M 12 Nm
d= = = 1,5 m.
F 8N
Az erőpár két összetevőjének hatásvonala 1,5 m távolságra helyezkedik el egymástól.

95
23. lecke Merev testek egyensúlya

Feladatok:

9. Egy 600N súlyú terhet l hosszúságú rúdon ketten emelnek úgy, hogy a teher a rúd
egyik végétől kétszer olyan távolságra van a rúdra függesztve, mint a másiktól.
Mekkora erőket kell a teher felemeléséhez a rúd
végére kifejteni?

Megoldás:
Adatok:
mg=600N,
l
d1 = ,
3
2 77. ábra: A teherhez közelebb, vagy
d2 = l. távolabb kell nagyobb erőt kifejteni?
3
F1=?
F2=?
A rúdra a nehézségi erőn kívül az F1 és F2 erő hat. Legyen az F1 támadáspontja a
forgástengely, akkor
0=F2·l−mg·d1.
Az F2 nagysága:
d1
F2 = mg ⋅ .
l
Behelyettesítve:
l
F2 = 600 N ⋅ 3 = 200 N .
l
A testre ható erők eredője nulla, így
0=F1+F2−mg.

Ebből: F1=mg−F2=600N−200N=400N.

10. Egy vándor 12kg terhet visz a vállán. A terhet a bot egyik végére akasztotta, míg a
bot közepét vállával alátámasztotta. A bot másik végén kezében fogva vízszintesen
tartja a botot.
a) Mekkora erővel nyomja a bot a vándor vállát?
b) Mekkora lenne a vállát nyomó erő, ha a botot a vállán a teher felöli egyharmad
hosszban támasztaná alá?

Megoldás:

96
Adatok:
m = 12kg
a) F1=?
′ l
b) F1 = ?, ha d =
3
a) A botra ható erők: a teher mg nehézségi ereje és az F1,
F2 erők. A rúd vízszintes és egyensúlyban van, így
F2=m·g.
F1=F2+mg=2mg.

Behelyettesítve:
F1=240N, F2=120N. 78. ábra: A vándor vállának mely
erőket kell kiegyensúlyoznia?
A bot a vándor vállát 240N erővel nyomja.

′
b) Az F1 támadáspontját véve forgástengelynek:
′ 2 l
0 = F2 ⋅ l − mg ⋅ ,
3 3
′ mg
F2 = = 60 N.
2
Az erők eredője nulla, így 79. ábra: Hogyan tudná
csökkenteni a vállára ható
′ ′ nyomóerőt?
0 = F1 − F2 − mg ,
′ ′
F1 = F2 + mg .
Behelyettesítve:
′
F1 = 60 N + 120 N = 180 N .

11. Ásóval földdarabot emelünk. Egyik kezünkkel az ásó nyelét 100N nagyságú erővel
emeljük, míg a másik kezünkkel az ásó nyelének végét 55N erővel lefelé nyomjuk.
Mekkora földdarab tömege és milyen hosszú az
ásó, ha a két kezünk távolsága 50cm.

Megoldás:
Adatok:
F1=100N,
80. ábra: Milyen irányú erőt
F2=55N,
fejtünk ki kezünkkel az
d = 50cm = 0,5m . ásónyélre?
mg=?
l=?

97
Az ásó rúdjára az erők merőlegesen hatnak. A rúd egyensúlyban van, ezért a rá ható erők
eredője nulla.

0=F1−F2−mg.

Ebből: mg=F1−F2=45N.

A földdarab tömege 4,5kg.

Az egyensúlyban lévő test forgatónyomatékainak előjeles összege is nulla. Legyen az mg
támadáspontja a forgástengely:

F1·(l−d)=F2·l.

F1 •
Ebből l= ⋅ d = 1,1m.
F1 − F2

A földdarab tömege 4,5 kg, míg az ásó hossza 1,1 m.

12. Egy előadáson az előadóművész egy 250kg tömegű, 10m hosszú, víz fölé lógó
homogén tömegeloszlású gerendán játszik. A gerenda az egyik végén, és a másik
végétől 2,5m-re van alátámasztva. Kisétálhat-e a gerenda végére a 70kg tömegű
előadóművész? Mekkora erők hatnak ekkor az alátámasztási pontokban?

Megoldás:
Adatok:
M=250kg,
m=70kg,
l=10m,
d = 2,5m .
F1=? 81. ábra: Sorolja fel a deszkára ható erőket, és
F2=? írja fel az erők forgatónyomatékát!

A gerenda egyensúlyban van, tehát a testre ható erők eredője nulla és a forgatónyomatékok
előjeles összege szintén nulla.
A forgástengelyt az F1 támadáspontjában vegyük fel.
0=F1+F2−mg−Mg, (1)
⎛l ⎞
0 = F2 ⋅ (l − d ) − Mg ⋅ ⎜ − d ⎟ + mg ⋅ d . (2)
⎝2 ⎠

A (2) összefüggés alapján F2 meghatározható.

F2=600N.

98
Az (1) egyenlet alapján:

F1=(M+m)·g−F2,

Behelyettesítve:

F1=2600N.

Az előadóművész kisétálhat a deszka végére. Az alátámasztási pontokban fellépő erők:

F1=2600N, F2=600N.

13. A 6m hosszú ugródeszka egyik végén és ettől 1,2m távolságban van megerősítve.
A deszka szabad végén egy 60kg tömegű műugró áll. Mekkora és milyen irányú
erők hatnak a deszka rögzítési pontjaiban?

Megoldás:
Adatok:
l=6m,
d=1,2m,
m = 60kg .
F1=?
F2=?

Az ugródeszkára a nehézségi erőn kívül az 82. ábra: A rögzítési pontokban milyen

irányú erő hat? Melyik erő nagysága a
alátámasztási pontokban hat erő. Mivel a testre ható nagyobb?
erők eredője nulla, ezért F1 lefelé, míg F2 felfelé hat.
Az F1 támadáspontjában írjuk fel a forgatónyomatékokat:

0=F2·d−mg·l.
l
Ebből: F2 = mg ⋅ .
d

1,2m
Behelyettesítve: F2 = 600 N ⋅ = 120 N .
6m

Az ugródeszkára ható erők eredője nulla, így:

0=F2−F1−mg,

F1=F2−mg.

99
Az adatokat behelyettesítve:

F1=120N−600N=−480N.

Az F1 iránya ellentétes az F2 irányával.

A deszkára az alátámasztásban felfelé 120 N erő hat, míg a deszka végén 480 N nagyságú erő
hat lefelé.

100
24. lecke Egyszerű gépek

Feladatok:
1. Egy talicskával egyszerre 80 kg földet szeretnénk eltolni. Mekkora erővel kell
megemelnünk a talicskát, hogyha a talicska hossza 1,4 m, a teher
tömegközéppontja pedig 0,3 m-re van a kerék középpontjától?

Megoldás:
Adatok:
M=80kg,
d1=1,4m,
d 2 = 0,3m .
F=? 83. ábra: A talicska egy egykarú emelő

A talicska egykarú emelőként működik. A talicska

kerekét választjuk forgástengelynek, így a forgatónyomatékok egyenlőségét felírva:

F·d1=Mg·d2.

A talicskát emelő erő:

d2
F = Mg ⋅ .
d1

Behelyettesítve:

0,3m
F = 800 N ⋅ = 171,4 N .
1,4m

A talicskát 171,4 n nagyságú erővel kell megemelnünk.

2. Egy csípőfogó markolatának végére kezünkkel 20 N nagyságú erőt fejtünk ki. A

csípőfogó vágóél felöli hossza 10 mm, míg a markolat hossza 8 cm. Mekkora erő
éri elvágás közben a rézdrótot?

Megoldás:
Adatok:
F1=20 N,
d1=10mm=1cm,
d 2 = 8cm .
F2=?

101
A csípőfogó kétkarú emelőként működik. A forgatónyomatékok egyenlőségéből:
F1·d1=F2·d2.
Behelyettesítve:
F2=25N.
A rézdrótra vágás közben 25 N nagyságú erő hat.

3. Egy építkezésen a 4 kg tömegű mozgócsigára egy 30 kg össztömegű téglával

megrakott vödröt akasztanak. Mekkora erővel húzhatjuk felfelé egyenletesen a
vödröt? Mekkora erővel húzhatjuk egyenletesen felfelé a vödröt? Mekkora erőt fejt
ki egyenletes mozgatáskor a kötél a felfüggesztési pontra?

Megoldás:
Adatok:
m =4kg,
M = 30kg .
F=?
A mozgócsiga mindkét kötélszárban F =
(M + m ) ⋅ g 84. ábra: A
nagyságú erő hat. mozgócsigára
2
A vödröt felfelé F=
(M + m ) ⋅ gnagyságú erővel húzhatjuk. A kötél a
akasztott teher súlya a
kötél két szárában
2 egyenlő arányban
felfüggesztési pontra F erővel hat. oszlik meg?

Behelyettesítve:
F=170N.

A vödröt 170 N nagyságú erővel húzhatjuk egyenletesen felfelé. A felfüggesztési pontra a

kötél 170 N nagyságú erőt fejt ki.

4. Egy működő kerekes kút hengerének sugara 10cm, míg a hajtókar sugara 60cm.
Mekkora erővel lehet a kútból felhúzni a 20kg tömegű, vízzel teli vödröt?

Megoldás:
Adatok:
r=10cm,
R=50cm,
m = 20kg .
F=?

102
A hengerkerék középpontjára felírva a forgatónyomatékok 85. ábra: Milyen előjelű
az mg és az F erő
egyenlőségét: forgatónyomatéka?

0=F·R - mg·r.

Az F értéke:

F=40N.

A kerekes kúttal 40 N erővel lehet felhúzni a 20 kg tömegű vödröt.

5. A gémeskút 200 kg-os kútgémének egyik fele 4m, míg a másik fele 6m
hosszúságú. A kútgém hosszabbik végén vödör lóg, mely vízzel teli tömege 25kg.
Mekkora tömegű fahasábot (koloncot) rögzítettek a gémeskút kútgémének szabad
végéhez, hogy a gémeskút vízszintes
helyzetben éppen egyensúlyi helyzetben
van?

Megoldás:
Adatok:
d1=4m,
d2=6m,
m1=25kg, 86. ábra: Milyen irányú lesz a kútgémre
M = 200kg . ható erők forgatónyomatéka?

m2=?

A kútgémre az Mg nehézségi erőn kívül a vödör m1g súlya, a fahasáb (kolonc) m2g súlya és a
F erő hat.
A testre ható forgatónyomatékok előjeles összege a kútgém bármely pontjára nulla. Írjuk fel a
forgatónyomatékokat az F erő támadáspontjára.
⎛l ⎞
0 = m 2 g ⋅ d1 − Mg⎜ − d 2 ⎟ − m1g ⋅ d 2 .
⎝2 ⎠
Behelyettesítve:
m2=87,5kg.

87,5 kg tömegű fahasábot (koloncot) rögzítettek a gémeskút kútgémének szabad végéhez.

103
25. lecke A munka

1.
a. Igen ha az erőhatás merőleges az elmozdulásra. Például a kötéllel körpályán forgatott test
esetén a kötélerő nem végez munkát.
b. Ha ez erő az elmozdulással ellentétesen ha. Például a súrlódási erő vagy fékező erő
munkája.

2. Nem végez munkát, mert a kötélre fejt ki erőt, de a kötélhez képest nem mozdul el.

3. Mivel azonos úton azonos erőt fejtettek ki, azonos munkát végeztek.
F = 300 N s = 5m , W = ? Mindkét esetben W = 300 N ⋅ 5m = 1500 J a végzett munka.

4. F1 = 50 N F2 = 120 N s = 30m
F1 + F2 50 N + 120 N
a teljes úton végzett munka: W1 = ⋅s = ⋅ 30m = 2550 J ,
2 2
az út második részén végzett munka:
F + F2 50 N + 120 N
félúton az erő nagysága: F3 = 1 = = 85 N ,
2 2
F + F2 s 85 N + 120 N 30m
a végzett munka: W2 = 3 ⋅ = ⋅ = 1537,5 J
2 2 2 2

104
26. lecke Gyorsítási munka és a mozgási energia

1.
a. Kinetikus energiává.
1
b. E kin = m ⋅ v 2 Nem, mert a tömeg és a sebesség négyzete sem lehet negatív.
2
2. v 2 = ?
Gondolkodós megoldás számolás nélkül:
Mivel a mozgási energia a sebesség négyzetével arányos, ezért a kétszeres energiához 2 -
m
szeres sebesség, vagyis v 2 = 14,1 tartozik. (A kidolgozott feladatban megkaptuk, hogy a
s
m
sebesség v = 10 )
s
Számolós megoldás: A kétszeres mozgási energia: E 2 = 2 ⋅ E ker = 2 ⋅ 1kJ = 2kJ
1 2 ⋅ E ker 2 ⋅ 2000 J m
E2 = m 2 ⋅ v 22 , v 2 = = = 14,1
2 m2 20kg s

km m
3. t = 8,7 s , m = 1500kg , v = 100 = 27,7... . Az autó kinetikus energiája a gyorsító erő
h s
munkájából származik. (a veszteségeket nem vesszük figyelembe):
2
1 1 ⎛ 100 m ⎞
E kin = m ⋅ v 2 = 1500kg ⋅ ⎜ ⎟ = 578,7 kJ Az autó által megtett utat kinematikai
2 2 ⎝ 3,6 s ⎠
meggondolás alapján számítjuk ki. Az autó gyorsulása (nincs kezdősebesség):
100 m m
3,19
v 3,6 s m a s ⋅ (8,7 s )2 = 120,83m
a= = = 3,193 2 , a megtett út: s = t 2 =
t 8,7 s s 2 2
A gyorsító erő munkája ( E kin = W ): W = F ⋅ s ,
W 578,7kJ
A gyorsító erő: F = = = 4789 N
s 120,7m

4. m = 70kg , F1 = 80 N , F2 = 20 N s = 6m .
1
a. A munkatételt alkalmazva: (F1 − F2 ) ⋅ s = m ⋅ v2 − 0
2
(F1 − F2 ) ⋅ s = (80 N − 20 N ) ⋅ 6m = 360 J , vagyis a kinetikus energianövekedés: ΔE kin = 360 J
b. A kerékpáros munkavégzése: Wker = F1 ⋅ s = 80 N ⋅ 6m = 480 J
c. A különbség a fékező erő munkája lett, végső soron hővé alakult.

5. h = 4m , s = 8m
A két távolságadatból elemi geometriai ismeretek alapján megállapítható, hogy a lejtó
hajlásszöge 30 0 . Ebből merőleges szárú szögek egyenlősége miatt az következik, hogy a
testre ható nehézségi erő nagyságának fele a lejtő irányú komponens, ami a testet gyorsítja.

105
 mg
Fgy = A gyorsító erő munkája lesz a test kinetikus energiája, amiből a sebessége
2
1 m⋅g 1
kiszámítható. Fgy ⋅ s = m ⋅ v 2 , ⋅ s = m ⋅ v2 ,
2 2 2
m m m
v = g ⋅ s = 10 2 ⋅ 8m = 80 = 8,944
s s s
m
6. v 0 = 600 , d 1 = 10cm , d 2 = 5cm
s
Megoldás gondolkodással, kevés számolással: Ha a fékezőerő állandó, akkor a fékezési út
első felén a golyó kinetikus energiájának fele válik fékezési munkává, vagyis felére csökken a
1
mozgási energia. Fele mozgási energiához -szeres sebesség tartozik, vagyis félúton a
2
v 600 m
golyó sebessége v f = 0 = = 424,3
2 2 s
Megoldás munkatétellel: A fal fékező erejének munkája okozza a golyó mozgási energiájának
„eltűnését”. (A fékezőerő ellentétes a golyó mozgásával.) A munkatételből tehát a fékezőerő
1 m ⋅ v 02 m ⋅ v 02
kifejezhető: − F fék ⋅ d 1 = 0 − m ⋅ v 02 , F fék = Ez a fékezőerő d 2 úton W = ⋅ d2
2 2 ⋅ d1 2 ⋅ d1
munkát végez, vagyis ennyivel csökkenti a golyó mozgási energiáját. A maradék mozgási
1 m ⋅ v 02 ⎛ d 2 ⎞ 1
energia tehát 5cm fékezés után: E mar = m ⋅ v 0 − W = 2
⎜⎜1 − ⎟⎟ = m ⋅ v 02 A mozgási
2 2 ⎝ d1 ⎠ 4
1 1 1
energia csökkenése: m ⋅ v 02 − m ⋅ v 02 = m ⋅ v 02 Ez a mennyiség egyenlő a fal
2 4 4
1
munkavégzésével: m ⋅ v 02 =
4
m
7. μ = 0,15 , v 0 = 3 , s1 = 1,82m , s = ? v = ?
s
a. Vízszintesen (az elmozdulás mentén) a testre csak a súrlódási erő hat, a munkatétel ezért
1
így alakul: (A súrlódási erő ellentétes a test mozgásával.) − Fs ⋅ s = 0 − m ⋅ v 02 ,
2
2
⎛ m⎞
2 ⎜3 ⎟
1 v0 ⎝ s⎠
− μ ⋅ m ⋅ g = − m ⋅ v0 , s =
2
= = 3m
2 2⋅μ ⋅ g m
2 ⋅ 0.15 ⋅10 2
s

b. A test mozgási energiája és abból a sebessége s1 út megtétele után a munkatétel alapján

1 1 1 1
számítható:: − Fs ⋅ s1 = m ⋅ v12 − m ⋅ v 02 , m ⋅ v12 = m ⋅ v 02 − μ ⋅ m ⋅ g ⋅ s1 , ebből a sebesség:
2 2 2 2
2
⎛ m⎞ m
v1 = v − 2 ⋅ μ ⋅ g ⋅ s1 = ⎜ 3 ⎟ − 2 ⋅ 0,15 ⋅ 10 2 ⋅ 1,82m =1,88 m/s
2
0
⎝ s⎠ s

106
27. lecke A rugalmassági energia

1. A húzóerővel szemben a rugóerő, mint ellenerő, reakcióerő lép fel.

2. A két rugóban a rugalmas energia:

1 1 E D1 D1 3
E D1 = D1 ⋅ (Δl ) , E D2 = D2 ⋅ (Δl ) A két energia aránya:
2
= =
2 2 E D2 D2 2
1 1
A megnyújtásukhoz szükséges munka: W = F ⋅ Δl = ⋅ 60 N ⋅ 0,15m = 4,5 J
2 2
3 2
E D1 = ⋅ 4,5 J = 2,7 J , E D2 = ⋅ 4,5 J = 1,8 J
5 5

3. Mindkét rugót F = 40 N erő húzza.

F F
Az egyes rugók megnyúlása: Δl1 = , Δl 2 =
D1 D2
F 2 1 F 2 1 (40 N )
2
1 1
D1 ⋅ (Δl ) = D1 ⋅ 2 =
2
A rugalmas energiák: E D1 = = = 0,8 J
2 2 D1 2 D1 2 N
1000
m
1 (40 N )
2 2 2
1 1 1F
= D2 ⋅ (Δl ) = D2 ⋅ 2 =
2 F
E D2 = = 0,533 J
2 2 D2 2 D2 2 N
1500
m

4. d = 5cm , Δd = 10cm W = ?
1 1
D ⋅ d 2 = ⋅ 2000 ⋅ (0,05m ) = 2,5 J
N 2
d-re megnyújtott állapotban a rugó energiája: E d =
2 2 m
1 1
d + Δd megnyúlásnál: E d + Δd = D ⋅ (d + Δd ) = ⋅ 2000 (0,15m ) = 22.5 J
2 N 2

2 2 m
A keresett munka a két energia különbsége: W = E d + Δd − E d = 22, J − 2,5 J = 20 J
N
A számolást egyszerűsíthetjük azzal, a -ben és cm-ben számolunk, de fel kell hívni a
cm
figyelmet lehetséges veszélyekre.

5. Δl ' = ?
Számolás nélkül, gondolkozva: A rugalmas energia a megnyúlás négyzetével arányos, vagyis
az eredeti megnyúlás 2 -szeresénél kétszereződik meg. Az eredeti megnyúláshoz képest
tehát 2 − 1 szeres további megnyújtást kell végezni, vagyis Δl ' = Δl 2 − 1( )
Számolós megoldás:
1
Az eredeti megnyúláshoz tartozó rugalmas energia: E r = D ⋅ (Δl ) ,
2

2
1
(
A kétszeres rugalmas energia: 2 ⋅ E r = D ⋅ Δl + Δl '
2
2
)
A két egyenlet megoldása: Δl = Δl ⋅ 2 − 1
'
( )

107
28. lecke Emelési munka, helyzeti energia és a mechanikai energia megmaradása

1. a. Azért, mert az elmozdulás (függőlegesen fel) ellentétes a nehézségi erő irányával

(függőlegesen le).
b. Fel tud emelni vagy mozgásba tud hozni egy másik testet.

2. a. A nehézségi erő − 1 -szeresével nőtt a test helyzeti energiája, vagyis 75 J -lal.

b. A test mozgási energiája az emelőerő és a helyzet energia növekedésének különbségével
egyezik meg, ami egyenlő az eredő erő munkájával is.
E m = Wem − Wneh = We = 120 J − 75 J = 45 J

3. H = 3m , l = 60cm , m = 3kg , h = 75cm , E padló = ? , E asztal = ? , E mennyezet = ?

A padlótól H − l magasságban van, tehát a magassági energiája a padlóhoz képest:
E padló = m ⋅ g ⋅ (H − l ) = 3kg ⋅ 10 ⋅ (3m − 0,6m ) = 72 J
m
s
E asztal = m ⋅ g ⋅ (H − h − l ) = 3kg ⋅ 10 2 ⋅ (3m − 0,75m − 0,6m ) = 49,5 J
m
s
E mennyezet = m ⋅ g ⋅ (− l ) = 3kg ⋅ 10 2 (− 0,6m ) = −18 J
m
s

4. l1 = 2m , l 2 = 1m
l2
A kötél tömegközéppontja kezdetben a H magasságú asztal lapjától h = távolsággal lejjebb
4
3
van. Amikor a vége elhagyja az asztalt, akkor h ' = l 2 távolsággal van lejjebb. A kötél
4
3
potenciális energiájának csökkenése: ΔE p = m ⋅ g ⋅ l 2 Ez alakul mozgási energiává.
4
Feltesszük, hogy a kötél végig feszes marad, minden pontja azonos sebességgel, a
3 1
tömegközéppont sebességével halad. m ⋅ g ⋅ = m ⋅ v2 ,
4 2
3 m 3 m m
v = 2 ⋅ g ⋅ l 2 = 2 ⋅ 10 2 ⋅ m = 15 = 3,873
4 s 4 s s

m
5. h = 6m , s = 20m , v 0 = 1 v1 = ? , v 2 = ?
s
a. Mivel csak konzervatív erő végez munkát, alkalmazható a mechanikai energia megmaradás
törvénye. A szánkózó magassági energiája h-val csökken, ez alakul át mozgási energiává.
1 m m
m ⋅ g ⋅ h = m ⋅ v12 , v1 = 2 ⋅ g ⋅ h = 2 ⋅ 10 2 ⋅ 6m = 10,95
2 s s
b. Most a kezdeti mozgási és helyzeti energia együttesen alakul mozgási energiává:

2
1 1 ⎛ m⎞ m m
m ⋅ v 02 + m ⋅ g ⋅ h = m ⋅ v 22 v 2 = v 02 + 2 ⋅ g ⋅ h = ⎜1 ⎟ + 2 ⋅ 10 2 ⋅ 6m = 11
2 2 ⎝ s⎠ s s

108
29. lecke A súrlódási erő munkája

1. A két esetben azonos munkavégzés történik. Mindkét súrlódási erő a munkavégzés

folyamán a kezdeti mozgási energiát alakítja hővé.

2. A kenőanyagok optimális hatásukat általában szobahőmérséklet felett fejtik ki. A

súrlódásból származó hő ezt biztosítja. Járművek fékezésénél a mozgási energia
lecsökkentése, megszüntetése a cél. A súrlódási erő munkája hővé alakítja a mozgási energiát.
Télen, hidegben összedörzsöléssel tudjuk melegíteni a kezünket.

3. s = 3m , W1−3 ? , W2 −5 ? ΔE kin ?
a. A súrlódási erő: Fs = − μ ⋅ m ⋅ g , munkája az első három méteren:
m
W1−3 = −( μ ⋅ m ⋅ g ) ⋅ s = −0,1 ⋅ 4kg ⋅ 10 2 ⋅ 3m = −12 J
s
b. Ha a súrlódási erő állandó, akkor a végzett munka nem függ attól, hogy a pálya melyik
szakaszát vizsgáljuk. Tehát W1−3 = W2 −5 = −12 J
m
c. A súrlódási erő munkája méterenként: W1 = −(0,1 ⋅ 4kg ⋅ 10 2 ) ⋅ 1m = −4 J Ez megegyezik a
s
kinetikus energia csökkenésével, tehát: ΔE kin = −4 J

m
4. Fgy = 10 N , a = 2 , m = 4kg , s = 5m , Ws = ?
s2
m
A ládára ható eredő erő: Fer = m ⋅ a = 4kg ⋅ 2 2 = 8 N , ez alapján a súrlódási erő: Fs = 2 N
s
A súrlódási erő munkája s úton: Ws = − Fs ⋅ s = 2 N ⋅ 5m = −10 J Tehát 10 J hő keletkezik.

5. h = 5m , s = 25m , m = 55kg , Fer = ? , Ws = ? , Wneh ? , ΔE ö = ?

a. Mivel egyenletes sebességgel csúszik le, ezért a testre ható lejtő irányú erők eredője nulla.
Vagyis a nehézségi erő lejtő irányú komponense azonos nagyságú, mint a súrlódási erő.
Fer = 0
b. Mivel a mozgás során a kinetikus energia nem változik, a magassági energia csökkenése
m
fedezi a súrlódási erő munkáját. W s = −(m ⋅ g ⋅ h) = 55kg ⋅10 2 ⋅ 5m = −2750 J
s
c. Wneh = m ⋅ g ⋅ h = 2750 J
d. A test összenergiája annyival csökkent, amennyi munkát a nehézségi erő végzett:
ΔE ö = −Wneh = −2750 J

6. F f = 40 N s = 10m , Ws = ?
m
A talaj és a láda közötti nyomóerő: Fny = mg − F f = 10kg ⋅ 10 − 40 N = 60 N
s2
A súrlódási erő: Fs = μ ⋅ Fny = 0,3 ⋅ 60 N = 18 N
A súrlódási erő munkája s úton: Ws = − Fs ⋅ s = 18 N ⋅ 10m = −180 J

m
7. v 0 = 2 , m1 = 0,5kg , m 2 = 2kg , μ = 0,2 , s1 = ? , s 2 = ?
s

109
 1
A kinetikus energia válik súrlódási munkává: m1 ⋅ v 02 = μ ⋅ m1 ⋅ g ⋅ s1 ,
2
2
⎛ m⎞
⎜2 ⎟
v 02 ⎝ s⎠
s1 = = = 1m
2⋅μ ⋅ g m
2 ⋅ 0,2 ⋅ 10 2
s
Látható, hogy a fékezési út nem függ a test tömegétől, tehát mindkét test 1m úton áll meg.

110
30. lecke Az energia fajtái és előállításuk

A feladatok egyéni adatgyűjtést igényelnek, a számonkérésnél érdemes figyelni, mennyire

reális számértékek hoznak a diákok.

111
31. lecke Teljesítmény, hatásfok

1. Egyéni adatgyűjtést igényel.

2. A kWh az energia mértékegysége, de csak a villamos energia mérésére használják.

3. m = 85kg , t = 19 s , (A feladat kitűzésénél az idő hibásan szerepel!) h ' = 3m , n = 22 , P = ?

A futó tömegközéppontjának emelkedése 21 emelet és a földszint, tehát h = 66m
A nehézségi erővel szemben végzett munkája: W = m ⋅ g ⋅ h
m
85kg ⋅ 10 2 ⋅ 66m
W m⋅g ⋅h s
A futó átlagteljesítménye: P = = = = 2,95kW
t t 19 s

4. m1 = 2kg , m 2 = 10kg , h = 15m , t = 10 s , P = ? , η = ?

a. A vízzel teli vödör felemeléséhez szükséges munka:
W = (m1 + m 2 ) ⋅ g ⋅ h = (2kg + 10kg ) ⋅ 10 2 ⋅ 15m = 1800 J
m
s
W 1800 J
A szükséges motorteljesítmény: P = = 180W
t 10s
Mivel a villanymotorok hatásfoka mintegy 90% , a valóságban legalább 200W -os motorra

van szükség.

b. Az emelés hatásfokát úgy értelmezzük, hogy csupán a víz felemelése a hasznos munka,

ezért:

Wvíz m
η= , ahol Wvíz = m 2 ⋅ g ⋅ h = 10kg ⋅ 10 2 ⋅ 15m = 1500 J , vagyis
W s

1500 J
η= = 0.833 = 83,3%
1800 J

5. M = 85kg , m1 = 2kg , m 2 = 25kg , h = 12m , η1 = ? , η 2 = ?

a. Gondolkodós megoldás: A munkavégzés a tömegekkel arányos, tehát a hatásfokot a

m1 2kg
hasznos és az összes tömeg aránya adja meg: η1 = = = 0,023 = 2,3%
M + m1 85kg + 2kg

Számolósabb megoldás:

A postás és a kis csomag felviteléhez szükséges összes munka:

112
Wö = (M + m1 ) ⋅ g ⋅ h = (85kg + 2kg ) ⋅ 10
m
⋅ 12m = 10440 J
s2

m
A hasznos munka: Wh = m1 ⋅ g ⋅ h = 2kg ⋅ 10 ⋅ 12m = 240 J
s2

Wh m1 ⋅ g ⋅ h m1 2kg
A hatásfok: η1 = = = = = 0,023 = 2,3%
Wö (M + m1 ) ⋅ g ⋅ h M + m1 85kg + 2kg

m2 25kg
b. A nagyobb csomag esetén a hatásfok: η 2 = = = 0,227 = 22,7%
M + m 2 85kg + 25kg

kg
6. ρ = 2 , η' =?
m

A kötél tömege: m k = ρ ⋅ h = 30kg A kötél emelését úgy tekinthetjük, hogy a

h
h' = = 7,5m mélyen levő tömegközéppontját emeljük a földfelszínig. Ez az emelési munka:
2

m
Wköt = m k ⋅ g ⋅ h ' = 30kg ⋅ 10 ⋅ 7,5m = 2250 J Ez az érték az összes munkát növeli, vagyis a
s2

Wvíz 1500 J
módosult hatásfok: η ' = = = 0,37 = 37%
W + Wköt 1800 J + 2250 J

, P(t ) = ? , Pátlag = ? , Pt =5 = ?
m
7. m = 10kg , a = 2
s2

m
a. A testet F = m ⋅ a = 10kg ⋅ 2 = 20 N erő gyorsítja.
s2

Állandó erő teljesítménye: P = F ⋅ v = F ⋅ a ⋅ t = m ⋅ a 2 ⋅ t = 40t (W )

J
b. Az erő teljesítménye lineárisan nő nulláról. Pt =0 = 0W , Pt =10 = 40 ⋅ 10s = 400W
s2

Pt =0 + Pt =10 0W + 400W
Az átlagteljesítmény: Pátlag : = = = 200W
2 2

113
 km km
8. m = 1500kg , P = 90kW , v 0 = 36 , v = 90 t =?
h h

A felgyorsításhoz szükséges energia a végállapotbeli és a kezdeti kinetikus energiák

különbsége: E = E vég − E kezd

km m km m
v 0 = 36 = 10 , v = 90 = 25
h s h s

2 2
1 1 1 ⎛ m⎞ 1 ⎛ m⎞
E= m ⋅ v 2 − m ⋅ v02 = ⋅ 1500 kg ⋅ ⎜ 25 ⎟ − 1500 kg ⋅ ⎜10 ⎟ = 393750 J
2 2 2 ⎝ s⎠ 2 ⎝ s⎠

W 393750 J
Ennyi munkát a motor t = = = 4,375 s alatt végez.
P 90000 W

114