PRAE 2016/4

Pál Ferenc: Guimaraes Rosa (1908-1967) emlékére 2

Marcelo Marinho: A kimondhatatlan és a megnevezhetetlen között ..• 3

Guimaráes Rosa: Párbaj 15

Guimaraes Rosa-fordítások: ~.

Nagy pusztaság: ösvények 37

A nagy bozótos pusztaság: ösvények 41
A nagy bozótos pusztaság: ösvények 43
A vadon 44

Terék Anna: Napalm 46

$zvoren Edina: A varródobozban nincs hely éjjeli állatoknak 50
Deres Kornélia: Ösztönvész; Óvilág 58
Ferencz Mónika: Lecserélt tárgyak; Kiegészítések egy kifestőkönyvhöz 60
Juhász Tibor: Anyatörés; Fizetés után a Kék Acélban 62
Jenei Gyula: Töredékek a városról 67
Murányi Zita: köldök; még látszott •.. 70
Németh Zoltán: K.; N.
Nagy Hajnal Csilla: A 22-es paradicsom; A neved;
A második réteg fontosságáról
72

74
00 ~

Király Kinga Júlia: Nebáncsvirág (regényrés~let) 78

Mizsur Dániel: Hazafelé; Valami most történik; Biztonság 87

Dezső Katalin: Rácváros 89
Fellinger Károly: Hídavatás; Borsómintás fal 90
Géczi János: Mestermunka 91
 Ma rce 10 Ma r í.nho"
Guimaraes Rosa (1908-1967) emlékére

Az idén ötven éve, 1967. november 19-én - három nappal azután, hogy a Brazil Iro- A kimondhatatlan és
dalmi Akadémia tagjai közé választotta - hunyt el Guimaráes Rosa, a XX. századi brazil
irodalom legnagyobb alakja. Írásművészete abból az irodalmi folyamatból ágazott ki,
és jelentette egyik kiteljesedését, amely még az 1910-es évek végén indult meg, hogy
megnevezhetetlen'
a futurizmusbóllendületet véve, majd attól eltávolodva modern szellemben megmutas-
sa Brazíliác, és az országban beszélt portugál nyelvet megújítva, regionális elemekkel gaz-
között: Joao Guimaraes
dagítva segítse az ország önmagára találását. A brazilság lényegének megtalálása és egy ú],
"brazil" nyelv megalkotása vezette el a Minas Gerais államban hosszú ideig élő és alkotó
osa "irracionális
uimaráes Rosa-t a brazil vidékhez és az északkeleti bozótos pusztaság, a sertáo lakóihoz.
~zeknek a magukat "tősgyökeres braziloknak" valló embereknek a világában játszódnak
utobiog ráfiája"
elbeszélései, amelyeket műfajteremtő szándékkal többek között Sagarana (1946, 'Saga-
féle') Estórias (1962, 'Históriák') és Tutameia (1967, 'Kis semmiség') címmel adott ki.
Ezekből a rövidke, legtöbbször mély filozófiai vagy morális kérdéseket felvető elbe- n,lilllélraes Rosa, 'logosz' és a művirágok
szélésekből sarjadt ki nagyregénye, a Grande Sertáo: Veredas ('Nagy bozótos pusztaság:
ösvények'), amely a brazil irodalom legjelentősebb epikai alkotása, és szerepel a világ- 1(I'.IlIy(ró Guimaráes Rosa utolsó és egyben végzetes nyilvános székfoglalóján, I~(),'
irodalom száz legfontosabb regénye között. A történet magva egy brazil szegénylegény, IIItI'!urlu-r l ő-án csütörtökön, a Brazil Irodalmi Akadémiába való belépésének napj;ín
Riobaldo fausti szerződése az ördöggel, amely során az elbeszélőként megjelenő Riobaldo (,1 híres beszédét, az O Verbo eo Logos-t (Az Ige és a Logosz). A nagykövet
111'111111.1 ír6
az ördög, Isten és az afro-brazil istenségek lényegéről, az életről és az emberi kapcsolatok- ·kl~IIC'" I'gyes fejezeteit felelevenítő előadást az irodalmi alkotás előtri tisztelgésként i~
ról elmélkedik. A történet másik szala a narrátor kapcsolata egy másik szegénylegénnyel, Irll!'1 ttllclllll''I.ni, annak ellenére, hogy szám os explicit utalással van tele, mclyck mint]
~ Diadorimmal, aki alakváltó módon van jelen a műben. IlliUli Idc/il< amely aztán három nap múlva végzetszerűen le is csap az íróra.
A regény nemcsak a sertáo hangulatának és jellegzetes alakjainak a felidézésével vált
\ IIIIgl.d6 széles körű rendezvénynek ígérkezett, főleg emiatt döntött úgy n polig
klasszikussá, hanem egyéni nyelvezetével is, amely a Brazíliában beszélt portugál nyelv
il(', 111Igyliibb mint négy év rejtélyes várakozás után, erre az eseményre szánjn h(r~'\
termékenységéc, a XVl-XVlI. században az anyaországból behozott és időbeli fejlődé-
iid.1I11l,lIl1dy végső leköszönésének bejelentéseként is szolgálhatott: "A gente mor n-
sében megrekedt, de horizontális kiterjedésében a helyben élők és a behurcolt, illetve
bevándorolt etnikumok nyelvi elemeivel gazdagodott, olykor önálló utakat járó brazil iti 1" uv.u que viveu" ("Az ember azért hal meg, hogy bizonyítsa - élt.").
lIy(,IVl'1Illutatja meg. A majd egy tucat nyelvet beszélő, és tucatnyi nyelvvel, közrük \" 1lIllnllkd<'l elemzésének tisztázása érdekében Daniel-Henri Pageaux (2001) gOIl
.1 1I1,Igy,IIral is ismerkedő Guimaráes Rosa - aki erről Rónai Pál magyar elbeszélés-ante- !nllll illll/ krll visszatérjünk, aki egy Paul Valéry által alkotott képpel definiálja az alkol;í~
IlIgl,íj.tllIl/ (II clősvavdban vall- James Joyce-hoz hasonlóan nagy regényének nyelvezéré- 11i1\'illllll.1Irs a kőltészet befogadását: "La croissance naturelle d'une Aeur anificlcllc''
III II 1111\,fl\'1 \(' ld {r<'livízióját Brazíliáról és szűkebb pátriájáról. IIll1VlloÍgtermészetes növekedése"). A croissance naturelle (természetes növekedés)
1'/ .1(;lIilllal,I(" Rosa t áttételesen Magyarországhoz és a magyar nyelvhez fűző kap I!II I1I ,1 1()lyaJllatot érti, ahogy az olvasóközönség sokszor különböző többlet vagy
'\111.11"\1\1111/1'1\1.111,1,hogy 2016 őszén, a Grande Sertáo: veredas megjelenésének 60. 11111
,llc 1I1l"Il'Sjclcniéssel, gyakori vagy kifejezetten véletlenszerű, egyedi mondanivalóv.il
rvlllldlllllj.11I ,II 1"1'1'1', BTK Brazil Tudományos Közporujában az írónak szentelt tudo CI," 11'1,II olvasott szöveger.
III,iIlY'" 1""1 1.,d('\1 ll'IHk-:l'úink és ehhez kapcsolódva mMordít:ísi verseny hirdessünk. (,,,IIII,II,ll"\ Rosa önéletrajzakén t olvasva a történetet, nem szabad figyell1lt'n ld
A 11,11'.\fllll.l IlId,'k('/v(' szcrcuiénk közreadni az emlékülésell elhangzott egyik előadrist ,,1 Illgyltll"k, hogya l'oraliture ('oralileralllra'), azaz az orális irodalom (('Og:tlOlll,
Ihol 1IIIIIIIIdttll1 p,"v,í'l;lIra érkezett fordfuisokai.
'lrl}li .1/. IIg,llId,li nyelvész Pio Zirilllll javasolt, hogy elkcrülje a /il/ém/llft' (JfII/t

íplllgYIlIII;IIIy'1 kj(.'jt''1(-s~t'1 i'lIkö'l,(\ khcts(-gl's oxitnoronv) poélikailag POllt.IILIII

1'rI! l'i,rt'III
I /.:iJr.fllJ/I/.fi'/I'/íi,"
cllIII,"o.I" I loolv. " ••1.•• 10 hol ••• iI 01.,1'"'1\' .\'C" I ,ci"" A •••• 01"".,, htl 011111\111'\11,11,.,,111.,
 ('II olyko, klo(é, (l'I'lIii, 'Ilr/Yl'1 pOlolkll,'l!.11l szcrcpének, disszonáns feszültségének,
hC''''i\lck .11.\tt 1l1l'gllyilv;ílllllc') di,\/klluÍv icgycinek köszönhet, és annak, hogy termé- I >to térjünk vissza tehát magához a regényhez, hogy annak bizonyos vonásain keresz-
szeles hasw:ílala ellenére llyíl""1 bilonylalan jelentésseI bír. I fd 11I('génhcssük ezt a homályos élettőrténetet, melyet sokszor építenek be más kitalált
It 1I11'llt'lekbe, ily módon helyezve egymás mellé valós és fiktív eseményeket.
A felsorolt tényezők milldcgyikc fonlOs szerepet játszik abban a kockázatos művelet-
11.1már maga Rosa is Günter Lorenzhez intézett interjújában "irracionális őnélet-
ben, mely lehetővé teszi, hogy a szájhagyományban élő történeteket felvázolják, eltöröl-
jék vagy éppen rekonstruálják. 1'lli/lI.ill" minősíti saját Grande Sertáo: Veredas című regényét, akkor az olvasó sem téved,
1111
Hillh.lldo személyében (R-io-bardo: Rosa-én-dalnok) a poligIott kölrő által kreáIt még
Tanulmányunk igyekszik megtalálni az író Grande Sertáo: VeretÚls('Nagy bozótos
pusztaság: Ösvények') círml regényének helyes ösvényeit, azon bizonyos szempont alap- ilmcll'lll'bb karakterre ismer: a szerző saját szfinxszerű képmására. Ebben az értelemben
,clllit (;"illlaráes Rosa leleményességével, irodalmi munkásságával és tudatosan felépí-
ján, amely megvilágíthatja az "irracionális önéletrajz" fogalmát. Lehetséges metapoétikai
olvasat értelmezési útja ez, melyre maga Guimaráes Rosa mutatott rá, de amelyet mun- ifl t 1lIIIg"lfjai és bibliográfiai tényeken alapuló nyilatkozatai val, azon kívül, hogy életet
kájának kritikusai tagadnak, s félve néznek szembe az oximoron jelenségével. iil,,!! Igy nehezen megragadható, ügyesen kivitelezett karakrernek, megteremtett egy
iiltil, II\lLlk szánt irodalmi alakot is. Egy olyan személyiséget, aki hatéves korában au-
Az esszé igyekszik rávilágítani a regény több szálon futó cselekményének értelmezési
Ichetőségeire, valamint a regényíró által bejelenterr haláleset kétértelmű rejtélyére. Eh- !odl"",!.1 módon megtanul franciául, majd kilencévesen hollandul; huszonegy nyelvet
i~Ii\l.' (!.ii/,llik olyan, szerkezetében és írásmódjában külőnböző nyelveket, mint a hindi,
hez olyan kulcsfogalmak elsődleges értelmezésére van szükség, mint a 'mítosz-biográfia'
(tIIythobiographie) és 'oraliteratúra' (l'orafiture). il, 1I'"V, ,1japán vagy a magyar nyelv); aki medikusként kezdi pályáját; majd sikeresen
i/'l\;j~i!., hogy bekerüljön a diplomata körökbe; és akit később nagykövetnek neveznek
Tanulmányunk függelékében helyet kap joáo Guimaráes Rosa bemutat(koz)ása is
t'/-\yrövid életrajzi összefoglalón keresztül, mely felfedi a rejtély néhány tényleges és iro- hi I\ld /I,kl'r( ér el számos irodalmi versenyen; akinek művei szárnos más nyelven is meg-

dalmi nyomát. A rejtély költői fortély gyümölcse, amely egy élettörténetet mesél el, és kllllfk (ki kell emelni a csendet, amely a művei fordítása után járó némi honorárium

.imely az "irracionális önéletrajz" homályos fogalmának fényében egyszerre bOntakozik ill,(IIYIheil ieu erőfeszítéseit övezte); végül, aki számos irodalmi díjat nyer.
ki, és válik semmissé. t\'Ii,"ll1 hozzájárul ahhoz, hogy egy tényeken, valós, életrajzi és irodalmi eseménye-
il III'II' rit') önéletrajz szöve te jöjjön létre: textualitás és fantázia szöve te. Különböző
I 1" rcrernrő munka eredménye mindez: egy "irracionális önéletrajznak" minősí-
Mítosz-biográfia: történetek, Demiurgosz, személyiség II) publikálása, a hatékony információáramlás érdekében megválasztott embe-
(,'q:"If',f,6knak, íróknak, kritikusoknak) tett nyilatkozatok; ügyesen elhelyezett, az

Al, dcmzés szempontjából fontos megjegyezni, hogy Rosa november 16-i beszédében el- hlilll ri, ','.1111, cgyértelműen sugalmazott mondat egy magánlevélben; az Akadémiá-
hilllt'll vagy egy tucatnyi explicit halálra való utalást, és nem kevesebbszer, rninr hatszor d~ 1" II pI'\rnck négy évig tartó késleltetése; a beavató ceremóniára való felkészülést
( ;l'l "dio Vargasra, a hajdani köztársasági elnökre is hivatkozott, aki 1954-ben hunyt el, Illt'"10 1't'ld(dtsága.
n .ikinck halála e1őtti utolsó szavai híressé váltak: "Serenamente dou o primeiro passo no
Iriilii , hogy holografikus (a terminus optikai értelemben háromdimenziós képet
('/1/11;11/1() da etemidade e saio da uida para entrar na história." ("Békével teszem meg első Ill) (, iorcdékes módon előállítsa saját rnítosz-életrajzát (vagy mitikus biográfiáját),
/('plowm az öröklét útján, kilépek az életből, hogy tÖrténelemmé váljak.") Három nappal tiilll,llltl'\ I~()sa ugyanazokat a többdimenziós technikákat használja, amelyek irodalmi
IH'vloc1t'után, egy mind az irodalom, mind a diplomácia és a magánélet terén megélt 'I'.rillll, ()rmáját és lényegét is adják - szövegei ugyanis különböző palimpszeszt-
IgI'I1,IklÍv és gyümölcsöző élet után, Rosa visszaadja a lelkét teremtőjének. Idu",1.illnak össze, amelyek a rejtély, aszórejtvény és logogrif('szótalány') formáját

Ahogyan Guimaráes Rosa világosan írta Günter Lorenznek: ,,[ ... ] Néha, úgy hiszem, IIV(I 'irl"'"IIl,1kegymásra és szövődnek egymásba. Ezen forgatókönyv szerint tehát a "ho-
I,ogy éli, Joáo egy történer vagyok, amelyet én magam mesélek." (Coutinho, 1983: 71 l',dll,,,\ riglll;!" kifejezés tökéletesen alkalmazható a maga teljességében a regényíró
\,lj,íl ()rdítás). Ilid "II'gll:II'lIlll'l( irodalmi karakterre - a holográfia szó etimológiai értelméből is kiin-
IlIIvIlI IIwly ,Ill jelcru i, "egészében az Író keze által írt" [alak].
Miiu saját maga DemiLUgosza, saját maga élettörténetének írója (és talán saját végzetének
II1l'gír6ja is), Rosa ritka képességérőlletllanl,bizonyságot, melynek kö,~I.önhcI6el1elgondolt:!, \ !C,tY, \/OVl'gt..ket olvasva rnindcn olvasó felépítheti a saját maga Rosa-képét: mate-
1I11'gval6sílOttasaját végzeréi, és ll1cgalapOZlo1
v/5til az élcréról ~/ólcí lov;íhhi 1i)'léllt'lekcl ,Inll illip 1 \ ,11,1\0\,IIlj'llikll~, intuitfv, nyelvész, filozófus, szociológus, geográfus, tőrténész,
híllll:III' ,th 1" p!.I"ljkll~ (-~váltovatos természerét erneli ki Carlos Drurnrnond de
,1uükkel, hogy saját sorsának cgyf.ljl,llldgiklls, kiiliinlege.\lo\ killlC'lIloltjelll'g('1 Ild.ljdollÍIOII.
11./11./11\ (//11 tl'/1/1I111/0 /mlll CI"gy hilOllyOS [o.io') dmi, verse 'l.:ídsakt'lll, amely három

PRAE
nappal a titokzatos regényíró halála után jelent meg: "Joáo era fabulista / fabuloso / \1,.ld6niára, ahová csak másodszori pály:hása során került be 1963-ban. Az Akadé-
rábula? / Ficamos sem saber o que era joáo, ese Joáo existiu de se pegar" ("Mesemondó 1111.1
wgjai, jól sikerült kampánya után, egybehangzóan választották be közösségükbc,
/ rncsés / mese volt Joáo? / Nem tudjuk meg, mi volt Joáo, és hogy valóban létezett-e It!lllhan Rosa egyre csak halogatta ünnepélyes beikratását, nagy gondot fordítva közbcn
joáo" - Olympio, 1968: 17-18). 111.1,hogy belopja magát azoknak a szívébe, akik azt kérdezgetik, mi halogatásának oka.
Oe lépjünk vissza egy kissé. Tíz évvel a Sagarana (1946) című kötet megjelenése \1I!;lIsto Meyer is csodálattal tanúsította, hogy a négy hosszú év alatt, ravasz magyará-
után, rnely egy részben transzhipnotikus állapotban írt novellagyűjtemény (legalábbis az u.rl mcllett mindig valamiféle "gyermeki rémület tükröződött szemében" (Olympio,
író ekképpen nyilatkozott róla kiadójának, a José Olyrnpiónak), Rosa a kirívó és eredeti I%H: 161).
rande Sertáo: Veredasszal rukkol elő közönségének. Nem szabad elfelejteni a tényt, hogy (:lIimaráes Rosa megírja egy lehetséges önéletrajz történetét - annak mintájára,
a regény Riobaldo, a vándorénekes fausti egyezségét helyezi a középpontba - egy olyan lill I{iobaldo karakterével történik meg -, amelyben a regényíró a költői sugallalén
egyezségét, amelynek célja Hermógenes legyőzése (Gérard Genette szerint Saussure-nek uudalrni elköteleződésért cserébe fausti egyezséget köt. Az egyezség lehetséges jutal
az önkényes jelről való értekezésére is utalhat a Hermógenes név választása) akár társa, 1111,11Akadémiába való bekerülés lehet. De minden egyezségnek megvan az ára. Végül
Diadorírn (Deodorina, "deo-doron": Isten ajándéka, vagy a lélek, melyet az egyezségért 1%(, han (megválasztását követően három évet várt), 1967. november l ő-ra tűzi ki az
cserébe felajánl) halála árán is, és amelyért Otacíliát ("moc;:a da carinha redonda": 'ke- IlU ,1 végleges dátumot, ezzel még egy évet hagyva magának ahhoz, hogy felkészüljön
rek arcú lány', aki a pénzérmébe vésett luno Moneta istennőt idézi) kapja jutalmul. Az nuncpélyes beiktatásra, amely aztán utolsó eseményének bizonyul. Élet és irodalom
egyezség után Riobaldóból Uru tu Branco lesz a (francia fordításban Crotale BIanc): az, il).I\'llIl:Ín egybekapcsolódik, de a szerző mégis csupán a fikció bonyodalmának szálait
aki csörgőkígyó (crotale) bőrében van (hasonlatosságot mutatva a Cratyle szóval, amely lit!,I" it.Ínyítani.
Platón egy híres dialógusának szereplőjét jelöli). A főhős, Diadorim (a név amediador 11.110111 nappal később, miután hivatalosan is révbe ért irodalmi karrierje, 1967. nov
-"közvetítő" - portugál szó anagrammája - a lélek) segítségével végül képes legyőzni 1111111
19 én Rosa Faust nyelvét, a németet választja, hogy megírjon egy szótárba szánt
Hermógenest, és végleg eltünteti őt a brazil sertdo (bozótos pusztaság) világának szí- lj \111.1\1Aracy nem feleségének, akitől diszkrét búcsút vett azzal, hogy az élet rövid tar-
néről. A motivált nyelvi jelért folyó harcban (lásd Saussure: Crotyle és Herrnógenes), 11111111
l'I',y áuuazáshoz hasonlította. Rosa 59 évesen hal meg, irodalmi és diplomata kar
a Riobaldóval hasonló eszméket valló jagunfók (zsiványok) többek között a Drumőo i~11!lII," ,1 csúcsán. Az olvasóközönségnek tehát fel kellett, hogy tűnjön az a tény, hogy
(Carlos Drummond), a Dos-Anjos (Augusto dos Anjos) vagy a Selorico (Odorico hr.1\ II .I\j ceremónia fausti pompája vagy az Akadémiába való belépés dicsőséges jutal
Mendes) nevet kapták. Annak érdekében, hogy legyőzzék Hermógenest, át kell kelniük ill 11,,11nem lehet értelmezni a történet végkifejletét, valamint hogy a Grande Seruio:
a Sussuaráo sivatagon (mely hasonlatos Saussure nevéhez). Ezeknek a gondolatoknak , \tlll tudna beteljesedni mint "irracionális önéletrajz". Ez az "oraliteratúrakénl"
fényében, a sertdo világa az irodalom és a nyelv nagy allegóriájává válik (Marinho, 2001). 1{IlI' 1,1111,lntertextuális
önéletrajz formában megjelent poétikus mű egy lényeges kér
E ponton érdemes megemlíteni ama momentumot, amikor Riobaldo egy megj egy- If~I ,u fcl az elernzésünk konklúziójához: miként értelmezzűk az "oraliteratúrát" rnint
í',ést tesz az úgynevezett dona joana (Himatanthus drasticus) brazil virágfajtával kapcso- 111,11'·.1
/I'lld<ll.',rát? Ennek ugyanis tökéletes példáját látjuk a minasi író esetében, aki bel"
l.uban, amelynek terpenoid vegyületei infarktusr tudnak előidézni, és amelyeket későbbi pitelll \,tj;\t fausri életrajzát egy trükkös regény egzisztenciális horizontjába.
vizsgálatok képtelenek kimutatni - elképzelhető-c, hogy ez a végkifejletet előidéző vagy I,f'lHI\(-gCSválaszként szolgálhat a kővetkező: ezen esztétikai tények által meghatáro-
uer.in elodázó utalás lehet? Ebben a rövid metanarratívaban, melyben a saját magá- 'I! lilll'j l'1< kőzőtt az írott szöveg mint egyfajta saját életből vett fizikai entitás érvény"
1.1rőrténő utalások igen hangsúlyosak, Riobaldo egy bizonyos Faustino (a "kis Faust", lll, q',y mozdulatlan és hideg "művirág", ahogyan például a tradicionális és autentikus
Riobaldo másik énje, valamint Cordisburgo költőjének' a fikcióban megjelenő osztott I:ililllllll,tikai törzsek népei is nyilatkoznak a GuaraniróP Ezek a népek ugyanis kű
énjc) fiktív halálát is lefesti, aki egy véletlen folytán "saját keze által",' egy késszúrástól lill1l",,,II ,I'/, (Isi hagyományok védelmezői, a tiszteletre rnéltó elődök - saját, szájh:Jgyo
halt meg, ami pont a szívét érte (Rosa, 1993: 69). "És az Ige megtestesül": irodalmi fel- IIlill)'lddl.lll l'lő irodalmuk leírt és nyomtatolt változatában nem kulturális örökségük
használása a bibliai mondatnak? Íme, az önreflexió a tetőpont jához ér! lilqi,\~I/I~'('"l·k lehetőségór látják, hanem éppen ellenkezőleg, az élő narraLÍva halálát. l~gy
Miurán kijelentette, hogy rnesterrnűvét ihletett állapotban, transzban írta meg cse- 'oI)'illl tltl llill (-Ill'j h:1I:\I~t, mcly a szájhagyománynak lcőszőnhctőcn rnindig az adon élei
kély három n:Jp és két éjszaka :J1;1tt,Rosa 1957-ben beadta kérelméi a Brazil Irodalmi 1100\f/'.' 1·lll'Igi.íi sZl'rím módosul, ahhm, idomul. Mikéni a hlrcs latin mond;ís rnrtj,u

1",1"("tll't.'t.It·~11"'.1C""II,III"1'."1I1r1'1I1""'1
\/111r1l'11,
MIII,I'('\'.,11\11,111 1i.,II"" til "1.'11,11
XIX ".1/.111111101111
lit. 111111
illIIIIIlj"It I\I'IIY"I
 lIa/JlIIIII/II/I/, l(ri/"tI 11111/11'/1/ il \lC'1d",íll (f(:li'demclkcdik), a1,fl;b 1111'1;111.11
.ul (nlcgfagy). U''',I 11/11(')
;lll.hponlj.1 Iddl l''',(\,~\lIh,1I1po!idl(,ti, .1I11i,Ibb,II1 nyilvánul mcg, hogy igyd<
M bllll'l( 1ll0IH\;í~,1'/"OI,dilc·I;III'II.t"fog.dlll,l :lIlal még kifejezőbbé v.illk. IL Itj nwgkii1clflés ir:íny,lba cllllozdfl.llli ,1brazil népesség tanult és olvaseu társadalmi
S1,iivegl'1K'Il,irucuvxru.ill ••l-,~p,II.IICXlU:ílisdimenzióiban az "oraliteratúra" párhuza- 1('lqJCI, Iddl az ország véleményformáló erejét azáltal, hogy a népszerű kuliúra eszkö
Illosan épfli és rombolja le ,1kiiltl)i tényt, ezáltal olyan eredeti és egyedülálló produkciót rilll'J nyúl, Ily módon Rosa, aki választásával amellett, hogy önélerrajzát (ön-fikció-
teremtve meg mindcn cgyes nlk.ilouunal, mclyet semmilyen esetben sem lehet többé lil l) ill "oralilcratúrára" jellemző dinamikus és többszólamú élő szóra alapozta, illető-
ugyanúgy előadni. Az előadás autentikus, kulturálisan és társadalmilag fontos esemény Irllll('I'pfletlc írásműveibe az orális irodalom különbőző megnyilvánulásait, egy eredeti
keretcin belül valósul meg, egy olyan ünnepélyes alkalommal, amely felelős a kollektív !1,!II"dj~zciplináris közeget teremtett, mely megkérdőjelezi a stabil alapokon nyugvó
'sztétikai érzék e1mozdulásáért, és új szerzők karrierjét is elindítja. Egy ehhez hasonló ii)'Ug,ltl irodalmi kánonokat, és kiemeli a populáris kultúra esztétikai és kifejező értékét.
i.inulrnány számára fontos lehet újragondolni a narratíva lineáris olvasatáról, írásáról jl,- Illdl az egyedülálló zsenialitása Rosának, mely úgy virágzik, mint a hibátlan rózsa,
\s a róla való gondolkodásról szóló kérdéseket. Fontos lehet számon tartani a lehetsé- li il I Il'glmlvcsebb Múzsájának: a nép lelkének.
ges különböző tőrténetváltozatokat, amelyek ugyanabból az alaptörténetből sarjadnak
ki, és amelyek egymás mellett léteznek. Ezek mindegyike fennmaradhatna, megfelelve
cgy lehetséges új irodalmi olvasat feltéreleinek. Szükség van tehát egy új megközelítés- 1\i (IIJ I áfiai és bib liog ráfiai áttekintés: a bej elentett
re, elkerülendő annak a veszélyét, hogy e történetek örökre elvesszenek a hanyagság és ~kifejlet kronológiája
a téma iránt érzett közöny miatt.
I1I fl'I~()rolt események és történések eLsősorban Eduardo de Faria Coutinho (1983),
VI\ í lill' (;uimaráes (1972) és Vilma Guimaráes Rosa (1983) könyveiből származnak.
Befejező gondolatok j IF\III,tldwr szintén jelentős forrásnak számít a José Olympio szerkesztésében és kiadásában
!' 1',11 IcIII dokumentumgyűjtemény (a Rosa-recepció által ritkán és kevéssé használt publi-
Miután megvizsgáltuk a regény olvasatának lehetséges új ösvényeit a Rosa-kritika szá- h.\.. II 1), ,II hin memória de Guirnaráes Rosa ('Guimaráes Rosa emlékére'), amely hét hónappal
mára, és visszájára fordítottuk a Bibliából vett ismert közlést, miszerint "Az Ige meg- LI 10[u-lycs esemény után jelent meg, amely a zseniális író minden rajongóját megrázta.
testesült", kijelenthetjük, hogy Guimaráes Rosa kitalál és megteremt egy nem-írott
természetű irodalmi művet (a maga "irracionális őnéletrajzát"), amelyben a test válik ,,'lIliIIS 27-én, Minas Gerais egy kicsiny falujában, Cordisburgóban rnegszűlctik
Igévé, "A mesterséges Rosa természetes növekedése": ekképpen tudnánk értelmezni Paul Idiplomata-regényíró reménysége, egy erős vallásossággal és miszticizmussal átita
Valéry mondatát ahhoz, hogy megmagyarázzuk az őt övező jelenséget, és amelyhez az t 1I1C"lyiség.

ősszcs olyan ember hozzájárult, aki továbbadta tőrténetér (az ő aoidoszai vagy epikus
énekrnondói): a Cordisburgo "elvarázsolt" dalnoka által gondosan előkészített önéletrajz I HI A csodagyerek, aki már ismeri a francia ésholland nyelvet, elkezdi tanulmányait
lehetséges hallás utáni olvasásáról (auditura?) beszélünk. Ez a Rosa egy "művirág" , amely 1\\ Ilrlll Horizonte-i iskolában, Minas Gerais államban. Szabadidejében szótalányokból
j,nll-lc!ten és végleg meghalna, ha bármely nyomtatott szöveg ("posztumusz jelentés" II [rvényckből álló leveleket íro
V.lgy historiográfiai dokumentum) eltörölné azt a homályos kétértelműséget, mely az Ő

1H'lll írott életrajzát övezi. 1'))IIj. livcnhat évesen belép az Orvostudományi Karra. Egyetemi tanulmányainak ezen
Másrészről, ha az "oraliteratúra" privilegizáIt és dinamikus formája a kirekesztett népi id'I\l.lk,1 alatt szám os díjat kap novelláiért, amelyek között kiemelkedik a Chronos Kai
v,lgy ctnikai csoportok kifejezésmódjának- általában a nemzeti társadalom szélén rekedt \11.11\1-(',
a sakkozó története, aki egyezséget köt az ördöggel azért, hogy megnyerjen egy
csoportokról van szó, legalábbis Latin-Amerikában -, ez a fajta irodalmi megnyilvánulás ,If/II .\1, cgyezség motívuma visszaköszön az író Grande Sertáo: Veredas cÍmű művében
l'gy erős bajtársi, társadalmi összetartást eredményez, mely során a költészet és a nyelv . ,IIIH,lyt,rt szárnos irodalmi elismerésben részesül.
szórakozraró, rituális gyakorlatait használják arra, hogy megéljék problémáikat, megosz-
,••dk és megörökítsék mítoszaikar és identitásukat, s hogy kifejezzék a kollektív együtt- 1') Uh Végcz az Orvosi Karon. Ebben az évben, Gerúlio Vargas vezeti a híres Forradal-
élésben lelt örömüket. Ebben az értelemben tehát az "oraliteratúra" képes arra, hogy IIlII, ,1I11dyradikálisari megváltoztarja a nemzeti sorsot és meghatározza egy egész brazil
kialakítsa vagy erősítse a társadalmi, etnikai, regionális és nemzeti egységet. Guimaráes ".111l'1,hh'l Idké!.

08PRAE PI~A EO()

 1933: Hivatásos orvosként a Minas Gerais-i Katonai Rendőrség alkalmazottja lesz. A regény három nagy irodalmi díjat is megnyer. Rosa furcsa nyilatozatában "irracioná-
Megtanul oroszul és japánul. Geraido Franea da Limával együtt Rosa a Brazil Irodalmi 11\ őnéletrajzként" említi a regényt, mikőzben Riobaldo egy "vaskos, szótalányokkal és
Akadémia ünnepélyeinek pompájáról ábrándozik, egy olyan időszakban, amikor az ér- lI'jl vényekkel teleírt évkönyvről" beszél, és oda nem illő módon megemlít egy bizonyos
ICIIII iségiek száma jelentősen csökken. lun« joana nevű gyógynövényt, mely infarktust idézhet elő, ha az elő írt kis mennyiségtől
Illí'r(\ adagban használják. A regény a vándorénekes Riobaldo fausti egyezségének tör-
1934: Pályázik, majd eget verő sikerrel kezdi meg diplomata karrierjét. Rosa rendkívül I! 11('lél meséli el, egy olyan egyezségét, melyet azért kötött, hogy legyőzze Hermógenest
széles körű ismeretekre tesz szert: a jogtól a földrajzig, a filozófiaról a botanikáig min- 1ll.ulorirn elvesztése árán, és amelynek jutalma Otacília ("mofa da carinha redonda": ke-
denben járatosnak bizonyul. IlL .ircú lány, a pénzérmébe vésett arckép).

1936: Elindul a Brazil Irodalmi Akadémia kőltői versenyén, amelyen első helyezést ér el. 11,1)7: Rosa felvételét kéri az Akadémiára, de jelentkezését elutasítják.

1937: A Sagarana című novel1áskötetével második helyezést ér el egy nemzeti irodalmi II."IH: Nagykövetnek nevezi ki barátja és honfitársa, Juscelino Kubitschek.
versenyen.
1% 1: 1rodalmi munkásságáért megkapja a Machado de Assis Díjat. Verseit különböző
1938: Segédkonzuli állományban dolgozik a németországi Hamburgban. Jövőbeli fe- !1I11',l.lInmatikus álnevei alatt publikálja: Soares Guiamar, Sá Araújp Segrim e Meuriss
lcségévcl, Aracyval Rosa több tucat zsidónak segít megmenekülni a náci hatalom elől. I 11',,10.lIa műveinek szereplői nevét szótalányok formájában elemezzük, mindegyik-
l;ul ,1~'/,crző nevének nyomára bukkanunk: Moimeichego (moi-rne-ich-ego), Rosendo,
19lt2: A bogotai nagykövetség titkári pozícióját tölti be Kolumbiában. I J'III.I I~()salina, Orósio, Joáo Porém ...

• 1946: A Miniszteri Kabinet vezetőjeként dolgozik Rio de Janeiróban, a régi föderális I V(; h Rosa ismét beadja felvételi kérelmét az Akadémiára, és a győzelemre eltőkélren,
~ (')v:lrosban. Megjelenik hivatalosan is a Sagarana című novelláskötete, amellyel elnyeri il:hlll\l kampányával járja végig az akadémikusokat. Antonio Callado meg is kérdezi
, ,1 l'clipc dc Oliveira Díjat. Az irodalomnak szemeli magát. Bejelenti, hogy néhány no- Ir II Igy crőfeszíréseinek okát. A sok munka meghozza az eredeményét, hiszen egyhan-
vdl;íj:ll transzhipnotikus állapotban írta meg - az írót övező rejtély itt veszi kezdetét. I ,11I1I1t"\~c1
megszavazzák Rosa felvételét az Akadémiára. Rejtélyes okból kifolyólag
IdLlII line die elnapolja beavatási ünnepéségét. Mikor magyarázni próbálja haloga-
19'Í7: Nagybátyjának, Vicente Guimaráesnek címzett levelében egyfajta "irodalmi há- II:'" oldl, Augusto Meyer állítása szerint mindig "egyfajta gyermeki rémület tükrö-
1101'111'<,>1"
beszél. liI!1 \/,unében". A rejtély még inkább erősödik: a minasi orvos-diplomata író Otto
Iftl 1{1'\('lldének kifejti - mintegy megfenyegetve őt -, hogy ha neki ítélnék oda a No-
19'Í8: A Párizsi Nagykövetség tanácsosa lesz. .ikkor képes lenne arra, hogy megölje Őt. Rosa ezen megszólalásai arra enged-
I 011111,
IIrI! 1!i'lvl'lkcztcrni, hogy miként karakterénél, Riobaldónál (Rosa-io-bardo/j.Rosa-én-
19') 1: Cciúlio Vargas miniszterének, Joáo Neves da Fon to ura kabinet jének vezetője lesz. Ijl"lt) I~ lárhattuk, Guimaráes alkalomadtán képes lenne egy hasonló egyezséget kötni
"I'II',y ,1'1, I 929-ben kiadott Chronos Kai Anagke című novellájában is történt.
19,)'Í: Gctúlio Vargas megkezdi végső utazásának első lépéseit, halála előtti híres-
~(. v.ilr szavaival: .Serennmerue dou o primeira passo no caminho da eternidade e saio ,'Ii MI\g mindig hezitál a hőn áhított Akadémiába való belépésén. Műveit más nyel-
1" (Iir/" /111m eurrar na histária," ("Békével teszem meg első lépésem az öröklét útján, I,. Idilldltj:ik. Munkáinak nérner fordítását Curt Meyer-Clason végzi, akivel a re-
kil(-pl'k :1'1. életből, hogy tőrténclcmmé váljak.") liI \Ilk levelei váll annak érdekében, hogy a nérner változat tökéletes forrása legyen
IOv,·\III;Ii.IIds nyelvekre Iörtén() ford f rásoknak.
1')C)6: Ml'gjl'kllik ,1 (,(If/!IJ dl' IItlih' ('S ol (,'mw/I' ,)'1'/'11111: VO'l'l/f/l dlil(í műv«. Összesen
It1()() litkl\!rIl'W'o Iddoll'oOloll old.il, IIH·ly('! ('gYI'dl'lI I"V,d,11t II1 lill'!; I~o,\" kijclcru i, Ct'jl f\11"dl'lIld ,vt;\ndl,1 ('1d'('H'lk'lI 1ll('}(lollRosa 1l1('g :1'1. Akadémia nyomrisa ellener
IHtgy I1I1IVIIh.uuiu ",11'11111'\kt'l 1)\1011..111
kUI:vtld IlL'. ildl"ll .tll.l)lIIIII,III. ,tlV,I\ 1I(',IIdil. Iheil"l .1 1\\',IV,lIoi\1o ""t'II\('I;I'I N(·I,;í"y"lulod( lH'v.tllj.I, IlOgy ~'IIV(oIll'Il(lw('l'ipmhl(O
 m.iv.il kij'I,d: nLl,\okll,Ik vb/,Ol1( ,II, il.IIII.II':Ily~III:ldlln ületek dO~/,I;kl kiil ld klgyi'lll-llllctt lil 11\II "l'" IWH'1I1'\,Ik ;\nlld,Ilh,I "\111'''''' Amll!!,11I ,1 jdl'lIl(-vllk lIIl'gkiinnydlhi'd('\"I('
munkára panaszkodik. IIY'IIIIIIV('IHhM'sl'i IIl'lllldjl·~iillld(. A'Il kv;llIdIV,lll·lmésl'.t'tl'M:n, hogy hiv:","O,\,11I
f'~idl .11"Imd,dnli kl'll'S/',15égbl'n", mcgnyClvc czáhal a hÖII áhűou dljal és di~IIH'
1966: Meyer-Clason bejelenti megjelenő r()rdll~ís~ínak közcli időpontját, Rosával való le-
vélváltása szünetel. A regényíró végül kirűzi az Akadémiára való belépése ünnepségének
napját. Furcsa módon a kicűzött időpont egyegy évvel későbbi csütörtöki nap, 1967. novemher 19., vasárnap: Ilarmadik nap a ceremónia után. Pedro Cai mon ITg
november 16-a. Az ennyire pontosan csütörtöki napra esett választása azért is furcsa, II 1, II lonhl's'I,élg<:lésük során egy furcsa, megváltozott, melankolikus hangot vél rl'II~·
mert még hónapok vannak hátra az ünnepélyes beiktatásig. III IIIY,IIl,mintha Rosa szcnvednc. relkéri Calmont, hogy olvassa fel beszédét, :lI11l'ly
.t 11I'1l.lJlOkkalkésőbb lát napvilágot. Faust nyelvén, németül írja meg a feleségének,
1967: Megjelenik Tutaméia ('tudo meu': minden az enyém, mai értelemben 'csekélysé- !~) II ti,
,Ij:lnloll szótár kedveskedő szavait, melyben az életet egy átutazáshoz h,ISOII
gek') círnű műve, mely Assis Brasil szerint arra szolgál, hogy segítse Rosa életművének 1.1. S'IIIk.h.h61 cliérően Rosa nem jelenik meg a vasárnapi szenemisén. Ahogy Af(lI\\tI
helyes olvasatát és értelmezését. Emir Monegal egy kőzős utazásuk alatt megfigyelte, iilll~ IIH·,(·Ii,két órával később Íróasztalánál "tágra nyílt szemekkel próbált beszélni, dl'
hogy Rosa úgy élte meg 1967-es utazásuk hónapjait, mintha azok az utolsók lennének, Saját könyvei és Goethe Faustjának három példánya kőzőu lcli h:1I:\I.\I,,:..
III 111.11111".
mintha csak tudta volna, hogy többet nem látogat el azokra a vidékekre. Rosa többször 1'1\ .,1I1udatba esik" - ezzel megszületik a mítosz, a brazil irodalom legnagyobb mllO
is megemlíti, hogy a beavatási ceremóniát elviselné, de fél az azt követő naptól. Rosa két- ! III IH'IIl csupán mítosz ez, hanem rnisztériurn is egyben - egy rnegrnagyarrizhut.ul.m
értelmű megnyilatkozásai csak erősítik a személye körül kialakult rejtélyt. jlli I:fllgh.llatlan misztérium.

1967. november 14., kedd: Az ünnepélyre való felkészülés és a ceremónia menetének

próbája feszített tempóban zajlik. Erősen meghatott állapotban, saját csendjébe vissza- Dorcsák Rékll fordfIlIl/l
húzódva, jéghideg kezével nem győzi vetni a kereszteket. Felidézi 1933-ból a beavatási

93 ceremónia pompájáról szóló ábrándozásait GeraIdo Francinak.

1967. november 15., szerda: A regényíró bevallja, fél attól, hogy a ceremónia alatt hi-
Hlh I om

bázik, elsírja magát vagy esetleg megáll a szíve: "Az Akadémia túl nagy falat nekem." Az 111.11,l.uiz Antonio, «Machado de Assis: vida, obra, curiosidades» = Salto !Jtlm (1

Akadémia túl nagy falat lenne egy nagykövetnek, aki huszonegy nyelvet beszél, akinek "1l' Escola), Ano XVIII, boletim 06, mai de 2008, 6-10.
a műveit több tucat országban fordították le, és aki megvalósÍtott mindent, amit csak r : dl."lo, Antonio, «Crőnica» = Folha de Sáo Paulo, Folha Ilustrada, Sáo Paulo,
kitűzött maga elé az életben? ilii 11)1)_,
C 1I,,\ido, Antonio, Formaedo da literatura brasileira, Belo Horizonte, 19 , Itat i.ri.i.
1967. november 16., csütörtök: A négy éven át tartó várakozás után megtörténik a be- c uut lnho, Eduardo de Faria (éd.), Guimaráes Rosa, Rio de Janeiro, 1983, ivili/',:H"l()
iktatási ünnepély. Rosa lefogyva, ruháiban szinte elveszve ezt mondja az előadás reggelén 1,,·.tll i1.1.
Afonso Arinosnak: "normálisnak lenni nem más mint állatnak lenni". Délután már nem 100tilll.lrfies, Vicente, joáozito, Infáncia de Joáo Guimaráes Rosa, Rio dc janeiru.
eszik, félve veszi fel az arany hímzéssei kivarrr díszöltönyét, a sírástól remeg, és imád- II) il, 111.\(- Olympio.
kozik: "nem élem meg az év végét". Az eseményen készült fotókon látszik, hogy a már 11111I,ds5,Antonio; Vili ar, Mauro de Salles, Diciondrio Houaiss da fíngua portugllt:JtI,
négy éve elkészült díszruha nagy rá. Rosa megkéri GeraIdo Franea de Lima orvost, hogy IlllI .II' l.inciro, 2001, Objetiva.
mindvégig maradjon mellette, mert félti az életét. Beszéde alatt sokszor említi a halált, f\1.lIinho, Marcelo, GRND SRT< uertigens de um enigma, Carnpo Grande, 2001,
és hivatkozik Getúlio Vargasra, akinek utolsó szavai méltán híressé váltak: "Békével te- 111.:1)II/I.etra Livre.
szem meg első lépésem az öröklét útján, kilépek az életből, hogy történelemmé váljak." "'1.lIil1ho, Marcelo,joáo Guimaráes Rosa, Paris, 2003, L'Harmattan.
Rosa sokat beszél erről az "amorf és választható lényegről - az időről". Afonso Arinos M,Ilil1ho, Marcelo, «[oáo Guimaráes Rosa, "aurobiografia irracional" e crűica li
szerint Guimaráes Rosa ,« szívében sírt". Végül Rosa azzal zárja, hogy "az emberek nem 1uiII 1,1 veredas da oratura» = Letras de / Ioje, Porto Alcgre, v. 47, n. 2, 186 1".,.

012PRAE PRAEOI;S
 Moutinho, José Geraldo Nogueira, «Guimaráes Rosa previu a própria morte» =
Gl/llIltlraeS Rosa
'''oLhade Sáo PauLo, Folha Ilustrada, Sáo Paulo, 21. ll. 1967. Acces le 12 aoűt 2016.
<Ilttp://media.folha.uol.com.brlilustrad~/2008/11/21/itustrada-21_11_1967.pdf>.
Olympio,
lympio.
José (éd.), Em memária de Guimaráes Rosa, Rio de Janeiro,

Pageaux, Daniel-Henri, La Iyre d'Amphion,

2001, Presses Universitaires de la Sorbonne Nouvelle.
1968, José

Pour une poétique sans frontieres, Paris,

Rosa, Joáo Guimaráes, «O Verbo e o Logos, Discurso de posse na Academia Brasi-

rbaj'
leira de Letras», Prononcé le 16 novembre 1967 = Olympio, José (éd.), Em memária de
'uimardes Rosa, Rio de Janeiro, José Olympio, 1968,55-87. Acces le 12 aoűt 2016. Ingerülten sivítja a szalmasárga pirdnya:
< http://www.academia.org.brlacadem icos/ joao-guimaraes-rosa/ discurso-de-posse>. - Borotvaéles afogam, csak odaperdüLök, és megoldom a problémrll! ...
Rosa, Joáo Guimaráes, Grande Sertáo: Veredas, Rio de Janeiro, 1993, Nova Fronteira. - Lárifári ... - mondja a rája, csak elszunditol: felmeredt tüskéveLa homokban,
Rosa, Vilma Guimaráes, ReLembramentos: [odo Guimaráes Rosa, meu pai, Rio de Ja- és mindig akad valaki, aki figyelmetlenüL feLnyársllijll tllII.WII.
neiro, 1983, Nova Fronteira. - Hát, barátaim - mormolja az elektromos angoLna, miközben drammal tolti jf.!
Spitzer, Léo, Études de style, Préface de Jean Starobinski, Paris, 1970, Gallimard-Tel. magát - én jobb ha nem isgondolok bele: elég három elektromos gondokajosz!tlll
Teles, Gilberto Mendonca, Vanguarda européia e modernismo brasileiro, Rio de Janeiro, kisüLnek, szétterjednek a vízben, és még ti ketten is holtan ringat6ztok ...
1976, Vozes. (Pdrbeszéd két méter mélyen)

il,j" 1(ldo a Borrachudo partján született, szakmájára nézvést nyeregkészítő volt,

Illiik lógtak az orrából, és ha sírt, nem torzult el az arca; egyszóval: feIfuvaik
ji 1\ ,lop6, bosszúálló természetű és gonosz ember volt. Oe ennek a történetnek a'
Ill' II ,rI. Ő oldalán állt az igazság.
rI,ll.llll az arrafelé élő emberek ezt máig határozottan állítják, jóllehet itt-ott azért
1, l'I/(IIlYOSengedményeket. Azon nem lehet szépíteni, hogy pöffeszkedő kinézctc
1. II ",lk módjával, visszafogottan, szőrmentén és körülrekintéssel fújta fel magát
1 "'I',y lefelé, vagy oldalirányban - nem pedig olyan botrányos módon, rninrha
,lIi\ll,hh volna a kovásznál" ... Meg aztán senki nem születik gusabegyűnek, és nem
ill I"hdvében fújja fel magát: olyasforma próbálkozások során történik ez, mint
h! il' II r.ivi béka a vízparton felfuvalkodik, mert ökörnek akar látszani, és ott vannak
l\il\ill.li. ,1 kenyeres pajtásai, a legalább ötfajta örvösállat. Egy ilyen kicsinyig golyvás
II ItII g 11('111 kiáltott sebészkés után, és nem is csúfította el a viselőjét: Tudbio Tudo
iiVtIlV" ernber benyomását keltette, ha pedig úgy hozta a sora, hogy galléros ingct
id ~~uy.rkkcndőt köiőu, akkor már egészen úrforrnája volt.
,,,,,,1 lit Iti ig.ll':í II bízcu ezekben az adot tságaiba n, és jobbá ra kcrü IIC az cm bereker.
I !~
VIII,IS/IOI(,1 ,1 nYl'l't'gkés'/Íl6 szakm:íl. mcrt így olthon dolgovhaiou, és clbújhatou

" ·11rI/ir' dr, INI (JI (l( ol I ,1 N 1(1/ (11.1 I ,l/l 11/"'/'"111 11,,11"II/Ilii/mil' (",,1 k,·,"rdv,i k.It •., it •.• 1
IliI, 11•••1.'1,,,,1 .'1111/ •• -"ot. I'A, Il.I"loIlrv, ",,.) 111'1.1,1 •.", 11,,,110 j. 101,,(1111, "1 v.II,,,,.1I ,
 A PRAE.HU könyvei Fenyvesi Orsolya: Tükrök állatai, JAK - PRAE.HU. 2013
Udvariatlan szetelem - A közipltori udvariatlan szetelem antológiája, Fodor Péter - L. Varga Péter: Az tltúnis Itonyvri - Bra Easton Elm.
PRAE.HU.2006 2012
A modem brazil tlbeszi/h - ANTOLÓGIA t/Q maderno (onta brasileiro, Gál Ferenc: Ódák és más tagadások. Palimpszeszt - PRAE.HL
PRAE.HU.2007 Gál Ferenc: Az élet sűrűjében. Palimpszeszt - PRAE.HU, 2015
Európai nyavmúvelir (szerk.: Balázs Géea.és Dede Éva), PRAE.HU- Ayhan Gökhan: Fotelap a, JAK - PRAE.HU. 2010
Inter, 2008 Görömbölyi Dávid: Diplornara-űrlevéllel a hárizsákban, PRAE..
Európai hdJeríráso/t (szerk.: Balázs Géza és Dede Éva), PRAE.HU -clnter, Gyáni Levente N A. o. -Nipsurú ajánlaúJ/ua;óvóMyröI,JAK-
2009 Harray Csaba: Ajovő rigisui, PRAE.HU. 2012
A magyar renazdnse SIJ/US (szerk.: Balázs Géza), Inter - Magyar Hegyi Balázs: Kitekar a pillanat. Palimpszeszt - PRAE.HU. 201_
Szemlotikai Társaság - PRAE.HU. 2009 k. kabai lóránt: Idór. JAK - PRAE.HU. 2010
Bizatr játiko/t. Fiatal irodalomtörtin&ult fiatal írókTól-ltö[tókról. JA K - Kele Fodor Ákos: Textoldtri a, JAK - PRAE.HU. 2010
PRAE.HU.201O Keresaresi JóZS(:f: A Kardcsondi úr. JAK - PRAE.HU, 2009
A pi/langók n,,/v,. 20. szdzadi g./'K0 próza (antológia), PRAE.HU 2010. Lázár Bence András: Kez.dődjön ezzel, Palimpszeszt - PRAE.HL _
Add idea drdmád!- Harfi IlralsurziárlÍmói. JAK - PRAE.HU 2011 Lázár Bence András: Rendszeres bonctan. Palimpszeszt - PRAE.Hl
Friss diá-s A Múh,1y Kőr antolőgidja UAK - PRAE.HU) 2011 Lesi Zolrán: M"üt. JAK- PRAE.HU. 2014
Add id e e drámdd!AID 2.•JAK - PRAE.HU. 2013 L. Varga Pérer: A metamorfózís retoriedí, JAK - PRAE.HU, 2~
ÁfraJános: Glaukóm a, JAK - PRAE.HU. 2012 Mán-Yárhegyi Róka: Boldogtalansdg ae Aurőre-telepen, JAK - PRA
Th. Arbau: Orchesograpbía (ford.: [eney Zoltán), ARBEAU Art Kft.- Marno János: A semmi nilJt, Palimpszeszt - PRAE.HU, 2010
PRAE.HU.2009 Milián Orsolya: Atlipiult, Palimpszeszt - PRAE.HU. 2012
Árvai Ferenc Ödön: Mint uítorlds II tavon, PRAE.HU. 2008 Milián Orsolya: Klp" b"zid. JAK - PRAE. HU. 2009
Jorgosz Baia - Demeter Ádám: Angyali üdVÖZÜl, PRAE.HU. 2007 Ariane Mnouchkine: Ajdm múvtsuu, Krérakör PRAE.HU.
c- ~O
Bajrai András: B"ú,mb".JAK- PRAE.HU. 2009 Mohai V. Lajos: A múlt koloritja, PRAE.HU, 2011
Balázs Géza - Takács Szilvia: Btvtutts az antropológiai nytlvisutbt, Pauz- Mohai V. Lajos: Az tm/ilta.ts mt/ankó/idja, PRAE.HU, 2009
Westermann - PRAE.HU lnrer. 2009
-c Mohai V. Lajos: Centrum is p"ifiria. PRAE.HU, 2008
Balázs Géza: Sms-nyelv is -fo/Hór, Inter - PRAE.HU, 2011 Mohai V. Lajos: Egy szín tőnusai, PRAE.HU. 2009
Barok Eszter-Illés Emese: Csak a madarak, PRAE.HU, 2008 Mohai V. Lajos: Kilazult kö. PRAE.HU. 2007
Benesik Orsolya: Akció van!, forum - JAK - PRAE.HU, 2012 Nagy Márra júlia: Ophélia a kádban. JAK- PRAE.HU. 2014
Berida Balázs: Kalandos történet, Podmaniczky Művészeti Alapírvány-. Nagypállsrván: Afiúkrót. JAK - PRAE.HU. 2012
PRAE.HU.2011 Nemes Z. Márió: Bauxit, Palimpszeszr- PRAE. HU. 2010
Benyovszky Anita: Pturkt ballani fog, Palimpszeszt - PRAE.HU, 2012 Németh György: A jÓZSt! Attila Kör története. JA K - PRA E.H U. !o
Bicskei Gabriella: Puha ken, JAK - Forum - PRAE.HU, 2013 Emma Ovary: Hatszor gyorsabban ölt PRAE.HU - Palimpsuszt._
Aaron Blumm: Bicik/iziuink Tőrők Zoliual, JAK - Symposion - PRAE. P. Horvárh Tamás: Tundérvdros. Palimpszeszt - PRAE.HU, 2014
HU.2011 Pál Dániel Levente: OgyVtutő Itöltő a 2J. században, Palirnpszesar
•••• b·.I·ll••••. Alexis Bramhook: Harc Atlantiszén, PRAE.HU. 2008 PRAE.HU.20IQ
Cristovam Buarque: Földalatti isuntk. PRAE.HU - Palimpszeszt, 2008 Pál Sándor Attila: Pontozó. JAK - PRAE.HU. 2013
er:;lt Csobánka Zsuzsa: Belém az ujjdt, JAK - PRAE.HU. 2011 Fernando Pessoa/Álvaro de Campos: Vtrult, PRA E. H U - [btsa 2
!dU Deres Kornélia: Szőrapa, JAK - PRAE.HU. 2011 Perrence Sándor: Fagyott pacsirta, Palimpszeszt - PRAE.HU. 201
1'll1Iiii_' Luis tk Camőes 77szonettje, PRAE.HU - [bísa, 2007 Pollágh Péter: A Cigartttás, Palimpszeszt - PRAE.HU 2010
F. Caroso: Nobi/ta di dame (ford.: Havasi Attila), ARBEAU Arr Kft.- Pollágh Péter: Vorosrólta, Palimpszeszr PRAE.HU
c- 2009
PRAE. H U. 2009 Sirokai Mátyás: Pohdrutca, PRAE.HU - JAK, 2008
Deák Botond: Egyszeri ttl. JAK - PRAE.HU. 2010 Szabó Marcell: A szorűds alakj a, JAK - PRAE.HU. 2011
Deák Botond: Zajló. Palimpszeszt - PRAE.HU, 2012 Szávai Arrlla: Hetedik emelet, JAK - PRAE.HU. 2013
Evellei Kata: Alombunk", Palirnpszesar - PRAE.HU. 2013 Szil Ágnes: T•• gr.m. JAK - PRAE.HU. 2013
Farkas Arnold Levente: A másiltjúáds. JAK - PRAE.HU. 2013 Tóth Kinga: Zsúr, Palimpszeszt-PRAE.HU, 2013
Farkas Tibor: Pdrtmobil; PRAE.HU - JAK. 2008 Váradi Nagy Pál: Urbi a, Korunk- JAK- PRAE.HU. 2012

Eddigi számaink 2006. 2. GameZone 20 II. 2. Budapest

1999.1-2.sci-n 2006. 3. Pop-sziWeg 2011. 3. Párhuzamos univerzurnok
2000. 1-2. (poszdapokalipszis 2006.4. Beda Dada 2011. 4. Hálózatok
2000.3-4. Peter Greeneway 2007. 1. Hífel-e inem? 2012. 1. Adaprációk
200 1. 1-2. cyberpunk 2007.2. biológiai sci-fi 2012.2. Kőnyvrrailer
200 1. 3-4. számirőgép 2007.3. őszi zavargások 2006 2012. 3. Vagány históriák
2002. 1-2. média 2007.4. Vámpírizmus 2012.4. Gaiman
2003. 1. faneasy 2008. 1. Kocsmák 2013. 1. Vagány hisrőriák 2. - Koltók
2003. 2. varázslat 2008. 2. Mémek 2013.2. Hans Ulrich Gumbrccht
2003. 3. édes anyanyelvünk W<öres Sándor 2008. 3. Kortárs magyar kőlrészer 2013.3. Hans Ulrich Gumbrechr 2.
2003.4. pszichoaktiv nyelvszerek 2008.4. Szenrkurhy 2013.4. {dm ';!küt)
2004. 1. horror 2009. 1. Parrioska 2014. 1. JAK-tábor Szigligeren
2004.2. Bm Easton Ellís 2009.2. Generation X 2014.2. Fénypecázás
2004.3. devla 2009.3. Japán 2014.3. Popkulr
2004.4. Amerika 2009.4. Japán médiumok 2014.4. Friedrich Kinler
2005. 1. magyar se-fi 2010. 1. Pynchon 2015.1. Gaga
2005. 2. terszetrek volna forradalmat csinálni 2010.2. Kosztolányi 2016. 1. Karrögrafia
2005.3. pop history' 2010.3. Ésaország 2016.2. Giger
2005.4. obszcén középkor 2010.4. e 2016.3. Zaj
2006. 1. Hajas Tibor 20 ll. 1. Dark fanrasy

Pra irodalmi folyóirat - Megjelenik évente négyszer A szerkesnőség levéleime

hrrp:llwww.prae.hu 2092 Budakései. Rákóczi u. 103.
Főszerkesztő: L. Varga Péter (kultikus@gmail.com) Telefon: (20) 3 JO 25 40
Szerkesztők: H. Nagy Péter tudományos szerkesarő (h.nagyp@gma.il.com) Hirderésfelvétel. 31 562 31 vagy (20) 3 JO 25 40
Mezei Gábor rudcményos szerkeszrő (gmezeig@gmail.com) Kiadja a Palimpszeszt Kulturális A1apítvány
Lapis József próza (lapisjozsef@gmail.com) Felelős kiadó: a kurarőrium elnöke
Adorjáni Panna szerkeszrő Levélcím: J088 Budapest. Múzeum krr. 41c
Su:rkesuőbiwtrság: Balogh Endre, Pál Dánie/Levente Layour és nyomdai előkészítés: Sz&elyhidi Zsolt (szekdyhidizso@gmail.axn
Korábbi szerkeszrőink; BaIU András, Máté Adél. Pollágh Péter. Borítóterv: Bihari Eszter
Runkay Veron (vers és próza); Sopomik Zolrán (próza); Vaskó Péter yomdai munkálarok: Konrurs Nyomdaipari Kft.
(középkor-renesaánsa-kora újkor); Kő Boldizsár (kép); Köves Gergely. Web: PRAE. HU Kft.
Vécsei Márton. Molnár Zsolt (borító); Fodor János (web) ISSN 1585-5112
A Guirnaráes Rosa-biokk szerkesatője pál Ferenc. A beküldörr kéziratokat nem őrizzük meg is nem küldjük vissza.
A megjelenést a Nemzeti Kulrurális Alap támogatta.

n<á
Nemzeti Kulturális Alap