Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Fogaskerekbolygomuvek

    Uploaded by

    Antal Gál
    29 views129 pages

    Original Title

    fogaskerekbolygomuvek

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    29 views129 pages

    Fogaskerekbolygomuvek

    Uploaded by

    Antal Gál

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 129
    A szora8k ext 2 konyvet BOTKA IMRE, 1a mOszaki tudoményok kandidétusa, eves fogaskerék-szakember emlékénck ajénljk ‘ Dr. Terplin- dr. Apré- dr. Antal - Dabréczéni Fogaskerék-bolygémGivek MAszaki Kényvkiad6, Budapest, 1979 Selailagelendeiate MAKHULT MIHALY kl éptizmeérndk suerte DR, TERPLAN ZENO DR. APRO FERENC okt gépészméendk, kl. gSpaxmérndk {mak eudominyok doktors 55.2. fjenee Boh Sy 6 FS a AD net DR. ANTAL MIKLOS, DOBROCZONI ADAM ‘kl gpésemérndk okt giptsrmérnde 10. fjezee 52.8. fjeet Scorkesstetee OR, TERPLAN ZENO okt gépésmdenoke { mdsakitudominyok doktora © Dr. Terplin Zén6, dr. Apré Ferenc, de. Antal Mklés, DSbraexéntAaim, 1979 FTO: 1.8536 IsBN: 96910 22080 lel azereaat: Mac Acti ol pszméendk Tartalomjegyzék Elbsx5. 7 Jelmagyarézat 9 1. Bevezetls oo. eeeseseeseses cee BB 2, Elnoventsak 6s jelBlések..... 15 3, Osztélyoxdl elvek,cxabadsdgfokok &5 KBEEtESEgCK os... oT 1" » 33 A moze 6s ejay tovibbiis sri cativouds 19 34, Keto Knmatha pals sant ety on 20 315, Seabadsiafok szerinti ontiyoris 2 20 4, Mozgis- & erétani vizsgilatak. A teljesttményflyam ....c.ccescesesseeee 28 41, A mozghs: és az ertaniviseanyok 2 42, Tejestméayfolyamatok +... 6 5. Vesztesdgek és hatsfokviasgélatok » 5,1. Egykard, 1 seabadsdgfoks fosaskerék-bolygémivek hatisfokinak viltorisai .. 42 52. Ket egyzer bolyesmUbsl Sszekapcslt, | wabadsigfok fogaskerek-bobypond hatisfokinak valtozésai 53. Az egykari, 2 szabadsiefokifopaskerék-bolygémivek hatisfokiinak viagilata 55 514, A bolysémivek legnagyobb vesciesépforrisinak helye oe 6, Fogsrdmnvélasztis 6s tartoményhatirok . 6.1. Fogaskerék-kapesolédisifelttelek 662. A bolygémi méreteinek optimum 63. A megengedett Poppinge-scim mint tartoményhat 6A, A fopakert-olygbaivek alaptpueinak ‘Seszchase imdnyhatérok seine... 7 65. Tovabbi tartomdinyhatirok 7.A fogazat-helyesbités lohetSségel fogaskerk-bolygémdvekben 74 A Mb tus fps tolveémtve Komen foto mepatorsn srerkesntssel stim sal. a 8. A jirulékes er8k és az Indités (fekezés) 9. A fogaskerék-bolygémiivek méreterése . 7.2. A kb ipusi fopaskerék-bolygomiivek kompenziltfogazatiénak meghatérozésa 9.1. Goometrii meéretezés 9.2. Srilrdsgi méretezts 2 2..222217) 93. A radifls méretek meshatévorisa : oo 9.4. & kompenaalt és az altalénos fogazatok tljestinénymivels hata. 9S. A ferde fogazatis fogaskerti-bolygémil méreteaésének kérdésc. 10. A fogaskerék-bolygémdvek mérése, kisérletel 11. A fogaskerék-bolygémdvek kilénleges gyértés! kérdései 12. A fogaskersk-bolygémdvek szerkezetl megoldésai cette Fuggelék....... wen . settee Gyskrabban el6fordulé fogaskertk-bolygémlvek dsszafostlisa ‘Achat bolygémtalaptipus és a Wolfrom-éle bolyzémt kinemati tétethatérat cecccetetateecese ‘A.kb+kb bolygémid 7 szabadsigfoki kombinécidi inematicalvizwgdata & ar ite. Tek gyakorlaitartomanybatirai tosses A 3. faggelékben serepl6, A, Bés Ctipusok hatisfok- tot kénnyits résaletek . Hat fogaskerék-bolygémialaptipus plete... Eo Fogszimuilasctsi tiblézat kb tipusi, egyszerfogaskerck-bolygomitos, okerok esettre . vee A belsofogazati gylvtberdk fejahadisinak A E> 1 bizonyitisa (78, dra). : 2 Settee ‘A relaty estinisok exysceri scerkesatsinek alkalmazisa fogaskerck-bolygémtvekre A ki fogaskerék-bolygémivek x profileltolsitényeat joy = etn, _ ‘A Kb fornskertk-bolyzémtivek x profietolisitényez6i | | fogscdmviszony estén Akb tipusi, egyszer fogaskerék-bolygémdvek a 10. fgeelek seri’ profilo! t2, Axkb tipus6, egyscerfogaskertk-bolygimivek a Ti. fgeelek szerint probiltolis! yeadk eset vs. aan oe Seimpélda « kb tipust,egyszertfogaskerék-bolyadail india viszonyaira A mets2bker6k tus =1(Za)figavény-kapesolatainak levezetései ‘A153 11.6 bra soimitisi menete, Rieter W. médszerealepjin ==. =... A fogaskerék-bolygémivek kilonfale Kombinici6i a kapesolédsok tell kino. matkal paraival.. . aan ‘Stimapélda a kb tiusi, egyszer fogaskerék-boiyomtve Irodalom . vizslata & &t- tints Képletl, & a seni- oly ‘Térgymutaté 100 + 160 166 176 m 184 194 196 7 201 205 209 Elész6é A fogaskerék-bolygimi a, mechanikus hajtémtvek egyik Kilénleges, szllemes, az ipar kilomboz5 terletin jl alkalmazhat6 ajkja.A hajtoma kifejeass a magyar gepe- suet szaknyelvben acta gépszerkezoetjleni, amelyot a hajtéxép (pl. villamos vagy bes6 égésti motor) és a munkagép k62é kell elbelyezni, hogy a ket g&p tzemi pllem. abit Ssezehangolja, egyittmikodését IchetSvé tegye. E hajtomivek Koll a leg. gyakoribbak azok, amelyek: forgé mozgist tovibbitanak. A forgé mozgist tovabbito ‘mechanikus hadinvek egy lényeges jellemz6 adata a Kinematikal diel, vagyis 4 be és kihajtstongelyek fordulaiszimainak (szdgsebességeineh) ardnya (vsgy ari nyai). A forgd morgisttovabbft6 mechanikus hajtomavek legtobbje kalbnfele pus Jogaskerckekkel olja meg a feladatot. ‘A bolygémd kinematikailag annyiban sér el a kazOnséges éiclemben vettfogas- torekeshajt6mivektOl (fogaskerékmivekt6), hogy van olyan fogaskercke is a bolygskerék — amely Sszatett mozgist véger; sajattengeye Kérll forog, & Kozben tengelye egy misik tengely Kora! kering, tehdt bolygémozgist végez, Eze kinemati kai & egyeb izemi jllemz6i Iényegesen eltémek a fogaskerskitvek jellems5itl. Haszndthaidk a fogaskerék-bolygémiivek dllands &ttételhajtémtvekként, foko- zatos é3 fokozat nélklsebességvaltdkKéat, cljsitmény-elagartatisra Il. -Soepe- sre; teljesiuény vagy mozeis tovibbitiséra; Snommechanikal milszerck mocgis- problémdinak megoldéséra;cikloid gérbék képzésére; manipulitorok mozeatsara sib, Efelsorolisbel leggyairabban az dllandé atétld 1 szabadsagtoki(atkdbban 2 szabadsigfoké) sebességltSkat hasznéljak, amelyeket sok filet ipari onaghan sorozatban is gyactanak Némely ipanlag felett orszdg cimilt évekbelistatisztikja scent a fogaskers bolygémtvek termelsiérigke megkdzelit a csigahajtasoket, do a kopkerekes & kip- hheagereskerekes fogaskerskmivek vi tormeléslértékénck is Kb. ketharmadat i el Minek koszinheti a fogaskertk-bolygémii az utSbbi évtizedben kétségelenlelért sikeré?? Sok elénye KOzill kiemelhetOk a legjellemzbbbek. Mér kevés elemb6t il suerkezet is vszoaylag nagy éiiéelt képes megvaldsitani viszonylag kis tamegzl,é8 arinylag kis (sokszor egyharmadnyi) ferjedelomben. Ennek alapja & tobb, pathuza- mosan kapesolhatS bolygokertk, amelyek végcrediményben a bolygémdvel tovibbe tout teljestményt megoszajk tObb fogaskerekpar KOzdt, il. egy kereknek egyzcrro {bb fopit is kihasandljsk terhelésstadasra, s ugyanakkor bizonyos esapdayak ter. helesit is kedvezdvé teszik. Tovabbi elGnytk, hogy a be- es kihajle tengeyek oaxilisakcehetnek, & a legtobb esetben nagyon 6 hatdyok is eléthets. E kényvet a szerzdk a havai géptervezSknck szinjak azzal a reméanyel, hogy Kényy is nbveli majd a fogaskerék-bolygomaivekterverésének, aydrtisinak, beepte- sénck — Atlan hazal elteredéxének ~ szinvonalit, Ezért a lehetSlepegyszeribb, szabatos tirgyalési médot vilasztottk, é olyan tar- talmi tagolist, hogy a gépterve25 vilaszt kaphasson a fogaskerék-bolygémtivek alkal- rmaziséval kapesolatos minden Ieayeges kérdésre. E kOnyv annyiban tér el & hasonl6 ‘térgya mivekt6l, hogy a bolygémiveket nemesak mechanizmus-clmeleti szempont- ‘bl clemzi, hanem gépelemeit (ls6sorban fogaskereket) is méretezi ‘A kényy szdveges része rOvid és t6mér, viszont nem takarékoskodik Gra, tiblé~ zat. fUggelék-anyaggal. Kiln megjegyzend6, hogy a KGnyy néhény abrija tObb fejezetbell anyagot tSmérit egybe.Ilyenkor az a szerabk javaslata, hogy az olvas6 ké=- saftsen olvasis kzben sajat vézlatokat. Kiemelhet6 iovabbd a szatirodalom sok forrishelyénck K6zreadésa, mintegy serkentve az olvasst a kOnyvben tirgyalt kérdé- sek tovabbi tanulményozsséra. Mivel a szerz6k tadomanyos Kutatomunkaia i réso- ben e targykdrrel volt kapesolaos az elmiilt egy-Két évtizedben, szakirodalmi mun- Kssigukat klon Osezefoglalésban tesik Koza. ‘A Kony megjelenését szorgalmazta é sok, nagyon érigkes segiséget nytitott ‘Makhult Mihdly lektor. 361 fel Iehetett hasznilni a miskolei Nehézipari Mszaki Eayetem Gépelemek Tanszéke tobb volt és jelenlegi munkatérsinak, doktordnak tudoményos didkkéri hallgatdjinak — dr. Buzgd Jozsefnek, dr. Drobni Jézsefnek, Eancsali Jézsefek, Horodth Péternek, dr. Kinczel Ferenenek, dr. Lévai Imrének, ae. Scholiz Pétemok, dr. Szota Gyargymek, Tatdr leéanak & Huccka Andrdsné Toth ‘Mériénak — e targykirie vig dolgozatait. Az dbrakat Péter Jézsef késittte. Mindannyiukat Készénet ileti, hogy © kényy megielenhetet ‘Avszoraik e kényvet Botka inre kivalé fogaskertk-szakeriber emlékének ajinljak, aki a miskolei Nehézipari MGszaki Eagyetem Gépelemek Tanszékénck fogaskerekek- Kel, bolygémivekkel kapesolatos kutatmunkajat ete véség felkarota, brdlataival gerkentte, fs aknck tudomnos s gyakorat ereménye a srz6ke Kényvben is felhasmnéltak. Miskole-Egyetemvéros, 1977. jinius. A szerzbk Jelmagyarazat a cegyszertisitd jel 4, mm tengelytiv ab cegyszerd bolygémitvek kombinécigs jelei @ mest gyorslés 4 ponte Ag mm tengelytiv-alapérték ABC tipusjeek Ay By Cys kinematikai pérok (csapdgyak, fogazat-kapesolasok) jele ZROD ‘sszefogs tagok 4, B,C, D, kapesolisi pontok 3mm fosnaslesés b bels6 fogazatkapcsolédasti elem! bolygémii jele Deb Kets bolygokerekes, belé foguzatkapesolddast bolygémi jele B Pontjel; evolvens-fiiggvény; anyagtényez6 B ‘koszinusz-fiigevény e consummald tengelyjele mm, fejezag cA fejhézagtényez’ é fBpont 4mm damérs 4,mm osztskbritmers am fejuoratmees a mm gordilSkoritmérs @ mm labkarstmers D a KétEldob ele D, mm a bolygékerék-oszt6kisr sdrolta nagyobbike kérgytin Kils6 fitmérdje (csetenként megegyezik a gylirlikerék oszték6rdt- -mérdjével) «mm Crcentrictis; kétegybevdg6 evolvenstévolsiga z cegésr seam; clemi fogazatfajlagos gOrbileti sugara £, N-mm™* rugalmassigi tényez6- fmm fopfeimagassig te fcjmagassagtényez5 BN F jel G ‘a generiitor jele GN sily PW: 44,45 fo, ill. S-* O.m-N hid (ka) jele (megenyezik a k jelel) a hajtémijele fogmagassig kocds fogmagassig foglébmagassig ‘Aszimitisi tEnyezb kinematikai tiétel dinamikai tétel ‘az indukeids tengely jele ‘tehetetlenségi nyomatsk kar fogazatkapesolédisi pont, segédelem Kls6 fognzatkapesolédist, elemi bolygsmiijele (b a belsS fogazatiapesolédést, elem bolyaémttjele) cegyszeri fogaskerék-bolygéma jele Wolfrom. ill. 3K-jel fogaskerék-bolygémijele kentds bolygokerekes, Kils6 & bels6 fogazatkapesolédésit Ddolygsmiljele Kets toypokerekes,kas6 fouzatkapssolodis bolyeomt jle ‘Ssegédbolygakerekes bolygémd egyik viltozatinak jele kkétkaros, két sorbakapesolt, folyamatos teljestmény-folya- sii, egyszerii bolygémtjle palistayomas Kompenzilt fogazat fajlagos g6rbilleti sugara; tényez ‘a kézponti kersk jele; tengelykapesols jee tengelyBsszetolasi rényers cegyszerd bolyg6mt jele (mt modul tomes amoior jele ayomaték fordulatszam tagszam biztonsigi tenyea6 (hajlitisra) alapkorpont; ciklusszdm parhuzamosan kapesolt bolygékerekek sama Ielytllé csapégyak jele; kerékkGzpont jle kinematikai pérok szima lus Poppinga-szim teljsitmény Altalanos koordingtak ‘ltalénos nyomatékkomponens sugir ostdkorsugir fejkbsugér sirlédasi kor fogaskerék-kapesol6désokra surlédisi kor sugara gérdUlScsapSgyakra; pOrdilbkOrsugir vagy }) mm mim Se 4mm Ye te lebkorsugir sirlédisi kés sugara sikldcsapégyakra sugir supirfigevény fogvastagsae szabadsigfok fogfejvastagsig a sebességvalt6 jele Fogosatis ids alaposctis encrgia 4 talppont ele fogsedmviszony sebessés dlralinosfogazat fjlagos g6rbileti sugara térfogat energia kKinematikai ttétel; profileltoldsitényez5 kitew6jelek (Sen-fligavények) hosszisigjel Koordinata cesisvis; kinematikai stétel; paraméter; tengelytivtényers fogalaktényezs hossziségjel Koordindta fogszdin hhatérfogszim helyettesit6 fogszimok sujet alapprofisz6g fejpont kapesoldszige aposolészbg a gytir- és a metszbkerek kozdtt sadgschességek differencil-hinyadosa oszishengerifogterdeséei szbg slaphengeri foglerdestgi sabe ‘a rOgzitett elem jlo téayers elonbsée, Kaposolészdim sadggyorsulés fejkapesolészim abkapesol6szim hossziséa hhatisfok; relativ essai kites jeles paraméter homérssklet sirl6disi tényez6 fogvastagsig-szdmitisi tnyezbk 1 fogaskerékkapesoléds veszteségtényezsje : tangesariny;téayezb ih dinamkus tayecd z Suis tam Beil sug; vole 2Nemm-* Eevalség Stok baie 9. fok sziigiel fo szbgjel gen sopseheetg 2 terelsepyenlits wayexs Indexjelek a aap tin minimum cals M” motor te behats 2 nonmil b basse > pancly Bo bolyes: PL Rati terbslcloslés 3 sili D Dinamikus fees © deni © tenito fie Vtainosfogaat, vests F fogs fk © bebajd elem, ost br vagy ox gordi, gbrdaés eager B fatir, hdvetestd, homiok- = Kotbiségsdm finer 1 ahtzjle J eomtetdostagjlek 2 fotoségsxim © Tar, Kompenzil, Kats 2 anapkersk le ki kha 3S bolypoteti le K Kapesolsterheléskonontricis 4a gylrkerék le Die = Sgyenesll eceardmoz various m__Kozopes, miesésl S thgte elem max maine 33, 23 nape ebolypokersk kaposol6disa mcg) mogengedett 45,3,49" py 6 bolygSkek kap- ‘eolédisa 1. Bevezetés ‘A fogaskerék-bolygémil olyan fogaskerékhajtés, amelyben egy vagy tObb fogaskerék ‘mint bolygdkerék exyidejfleg véger forgs mozgést a sajt tengelye kbril és keringd ‘movgist més fogaskersk (napkersk, gyrdkerSk) tengelye k6ril. A fogaskerék-boly- gémtivek haszndlhatSk teljesitmény-tovabbitésra allandé vagy véltozs éttétellel, teljesitmény-cligaztatisra, il, -OsszegerSsre, mozgistovabbitisra visconylag nagy ftitelle, & ciklois g6rbék el6alitaséra. ‘A fogaskertk-bolyzémd nem a legijabb id6k talilménya. Mar Watt J. 1769-05, sézgépénck hajtémiivében is szerepelt. Wilis R. attétlszimitisa 1841-es Keltezési. ‘Az el86 német szabadalmak — Brever K. szerint — 1880-ban jelentek meg. Eben az iben — Kenny szabilyozhatésiguk miatt — foleg a seSlerSmivekbe épitetiék be a fogaskerék-bolygdmiiveket. AXX. 67, hiszas évet6l kezdve a bolygémil egyik véltozata, a kOzismert kipkere- kes Kettds kihajtésd bolygémd(népszertien differencidlmf) a pépjérmtivek kerekeinek Kanyarbeli csiszisnélkili g6rdUlését oldotta meg. Eavik tObbkares, bonyolult viltozatét, az tin. Wilson-bolygémtivet a londoni kbz- ti autébuszokba épltettgk be, Ez més’a fokozatnélkili Sebességvalt6 kérdéstnck cenyik megoldésa is, Kés6bb lemezes dérzstengelykapesol6val Ssszeépitve hasenéltak. ‘A miiszerekben hasznilt mozgéskézveti6 szerepl, é viszonylag nagy teljesitmé- ayeket tovabbit6 gépjirmilbeli bolyesmiveken kivil 1935-161 mar az. étainos gép- par céljaira is megjelennek a viszonylag kisebb teljesiuménytl & viszonylag Kisebb Dehajté fordulatseima fogaskersk-bolygémiivek, fbleg az in. Stoeckich-fele, bedlld tengelya bolygémtivek. ‘A mésodik viléghibord el6ttjelentek meg a gépjirmiivekben és a linctalpas von- tat6kban a teljesen automatikusan mikod6, tljsitmény., il. nyomaték-szabilyozést Fogaskerék-bolygémivek, amelyek hidraulikus, ill dOrzskapesol6kkal dsszegpitett svetkezetek voltak, é alapelvik ma is hasznélatos. ‘Az utdbbi évtizedekben © hajtémiiajta djjésziletését li. Télndtt a miszeripar és _aépjdemilipar Keretein, és beépiik az dltalanos gépipar, a hajézis, a repiiés, a mez5- ‘guadasig, a nchézipar, a szerszimeépipar, és a szlitdberendezések szémtalan gépébe. ‘A. fogaskerék-bolygémivek témakore svinte énéllé tudoméinydggs izmosodott, amelyet fleg az angol, német és orosz, djabban pedig japéin nyelven is megielent, ¢ tireykérd kOnyvek 6 szakcikkek tkrSenek, é a szerkezeti tkéletestéseket tar- talmaz6 sok seabadalom egészit ki. E kényvben elsésorban a leggyakrabban el6fordulé bolygémivek hat alaptipusarél olvashatunk, ezek egyenes vagy ferde fogazati és evolvens fosg6rbéj fogaskerekek- ‘bl illnak. A kipkerekek Iényegében visszavezethetSk a hengeres kerekekre. ‘A sziveg jobb itekintésétsegiti el6, hogy a hosszabb levezet&sek, nagyobb tabli- zatok, ill. az azonos médszerd vizsgilatok — amelyek a szBveget egySbként megtbr- rnék— mind a Figgelék-ben talilhatdk meg, rBvid utalésokkal, 2. Elnevezések és jelélések A teljesitmény-tovabbitisra legayakrabban hasznalt, tin, egyszerd fopaskersk-bolysé- ‘mia 2.1. ébrin lithats kirajzolt fogazatokkal, majd dorzshajtasszerien, a tovabbiake ban haszndlt elneverisekkel. E szerint az egyszertifogaskersk-bolygéml lemel (tag iad: ius fogaskerk-bolygémt “hat; 2 phe ptr 4 errant har 1 haz, amelyhez viszonyitva a tdbbi tag elmozdulhat; 2 napleerék, amelynek a tengelyvonala a térben, azaz a szerkezethez képest rogzi- tett, é5 a bolygdkerék rajta gOrdtl les 3 bolygokerék, amelynek a tengelyvonala a nap- ill. gyGrikerék tengelyvonala ‘k6ril forgathat6, azaz maga a bolygdkerék a nap- ill. gytrdkerék koril keringhet; 4 aniirikerék, bels6 fogazattal, amely a bolygékerékkcel ill. bolygdkerekekkelkap- csolddik, 68 epytengelyli a napkerékkel; kar, mint a bolygokerék (bolyedkerekek) tengelyének a napkersk tengelye kori keringését Iétesit6 elem. A 2.1. dbrindl egyszertibb vagy bonyolultabb fogaskersk-bolygémiivek mindig cerekb6l a tagokbél, ill. ezek tovabbi véltozataibl és ezek legviltozatosabb kapesola taibél dlinak. ‘A foguskerék-bolyp6mfivekkel foglalkoz6 szakirodalom azonban nem a 2.1. abrin, lithat6 Képies abrdlkal scemléitet, hanem ennél is egyszerdbb, sikbeli dbrdkkl, ahol a fopaskerékkapesolatot a dbrzshajtasra emlékeztetS vézlat, mig a esapéayakat csuk- 1s kapesolatjel, a tengelyeket és esapokat eayenes vonalak helyettesiti. yen vizla~ tok lithatok a 2.2. abran, ezek KGzll is legtbbbszir esak a jobboldalit hasnalik. E sajétos vizlatfiggetien att, hogy a fogas kapesolat fogai egyenes-, ferde- vagy anylfogszatiiak-e, hogy a esapigyak sikld- vagy gordildcsapdgyak-e, s hogy a valo- ‘gos szerkezetben az adott kinematikai par egyéb részletei milyenek. A legfontosabb vizsgilatokhoz. ugyanis ezek a vazlatok teljesen megfelelnek, «e i“ ps Be ele pee Bl 7 a A) + 2.2. dra. Payne (Kb push) fogskerck-olyediml cxyszortstett (oezshatiswerd) vista, Inkdb'jobbodal Ardzolist basznalak, A rajzlt heljat 2 sabadsigfokd 4 2. dra. Ketaonsrblapon oped bolyeomirtah6 Ab QR dus) band Példakénttanulmnyoczak a 2.3. dria lithats kétkar, eyscerd,sorbakapesole focaskerckbolgdm seckerlGorst 24. tbe). Vizsglatainthor 2 fogaskerekcbolygémG mar cmletttagjait kilbm szdmmal és bette kell lla A szakirodslomban tliat sokfuta vltorat kl cen KSnyw 4 Kovetkezkben —- mint mdr eb Michat6 volt — kOvekeastsen a hajémdbtoat Tayeh a fogaskerokekottoribbiszimokial, aig a kat k betel! kUGnbOret meg. A kinematikai pérokat pedig (csapégyakat és fogaskerék-kapesolddisokat) am ab abe nagy bevel joke (4. Abra). ‘A fogaskerskcbolypémivek tirgylist _rendklval megkOnnyltl a a egycerl fle! mA (ace a Tameka vakirodalom ib cyre ayakrabean alkal- rar), hogy Wada fopasterekparok.kapcolatat botfivel jeldljik, ha kiils6-killsé fogazatd kerekek kap- solédaak exyndstal, 6 b betGvely a. bel6-ks6 fogaratak kaposclddnak. A 21. 6 3.2 thr exysze- 24. dora. & 2.3. abra helyette rij fogaskerék-bolygémiive pl. kb jelfi, mert a killsé siSvilimauask eel ssa Toguaatd nap, Gaels fognzatigydrikerckkel Jrakadcisfokn makoges ‘I’ cgyidejiien kapesol6dik a kilsS fogazati bolygdke- mk ike te Jeslményfolyam. ea ei asd) 16 3. Osztalyozasi elvek, szabadsagfokok és kétdttségek Azosztalyozis eéja, hogy az azonos osztalyba sorolt azonos tulajdonsiigt fogaskerék- Dolygémilveket azonos médszerrel lehessen vizsgélni, clem« A szakirodalomban tbbfajia osztalyozis talilhaté, Ezek kézil kiemelink néhé- nyat: 3.1. Elnevezés szerinti osztélyozés (1. figgelék) Az elem fogaskerék-bokygdmivek (3.1. é 3.2. abra) a legkevesebb taghél élinak, Aamelyen bell egyszoribb a k Kils6 fognzati, és kissé bonyolultabb a b belsd fogazatd, ‘kapesolédast. Az egyszeril fogaskertk-bolygémiivekben (2.2. dra), — mint léttuk — egyszert kils6 fogazatd bolygokerék kOzvetitia mozgist egyidében (kb) a kils6 &s belsd fopa- ‘ati kapesoldssal. A kettds bolygakerekes fogaskerék-bolygémivekben (3.3-—3.6. Sra) a kettds boly- okerék nap- é eyirdkerékkel val6 kapesolata ad harom valtoratot. A 3.6, Sbra egy- ‘ceri fogaskerék-bolygémtinek (2.2. bra) egy b jell clemmel valé kiegészitése even ale 6 & német nye sakrodlomban Wolfam-bolyssmtnek nevek (ete) 32. dra. Bal fo- ‘azatkapesaish (OF 4.3. den, Reuse bolas eres fopakerdc bh Pros) lt fon. gia eo Fee-bolygsd| ‘botnet ete pte ii here! apecloom Siete 2 Fopstenkolyemivee A segédbolygikerekes fogaskerék-bolygémivek (3.1. bra) az egyszerti fogaskeréke bolygemé attételi hatardt novelik (pl. K-+K--b). " “Pobbkari fogaskerék-bolygdmivek az eddig megismert egykaré bolygémtivek leg- -viltozatosabh kapesolés-Kombinécidival hozhatdk létre. Ezek egy részétalaposabban Poppinga R. és késbb Jensen P. W. elemezte, A 2.3. & 2.4, dbra ezek legegyszertibb fatajat mutatja (kb-+-Kb). @s) eg A Le ae Pl ry l2 a 7 ran le = = ‘ual 7 7 a2 7 Te Ty 1, dra. Kets 25, Kets ra, Ket blygdhrckes, Teton Ietigkertes ‘egal fopmkecioygsme opted oly 2 aged eo fentene biodefense BREE ES ees LG eementwanieon wpe eo mic Shuna “tesm — Gudnov emo enteceg mc bis oma exe fevuictapacta ane ae Is alone nee SE A'moretnbreshiombe eit aie a tw boone A visszakapesolt fogaskerék-bolygémivek (3.8. dra) kiln teljesitmény-elégaztat6, majd -gyGjt0 fajtdk, amelybe mechanikus, hidraulikus vagy villamos fokozatnelkcli sebesséavilté van igg megvalésitiséra, Tiyen dsszetettszerkerettel a fokozainélkili scbességvilt6 szabilyozhatésiga bOvit- het8 vagy sztkithet6, nagyteljesitmény® fokozatnelkilisebességvslt6k alakithatsk ki 4 2 el le 2 of - - PT Te dbolygerekes {o- 38, dire, Vlazakopezoltfogasertkbolygomivek ‘askerekbelypimivek eek yale eavik paaija| Fan batanall valtoata (eK ‘reo lta 1 ona ora es ‘ipus) 18 ea Kinyy az fevers sxernt sztiyonstalkalmazza. Megsjeayerak, hogy Siraich .1970- ten mogjlent Edm fs einevetuck suerint caoportost- pleqyeaerdbolyaoutteleshajtmivek (Gintache Plans Cbersetaunssetciebe) fordalatsramvaltonto kiajtis hajtomtivek (dezahi- ‘einderbare Abwisbo), coset bolywondvek (rusimmengesette Plapeengetibs)strepelnck ‘ila amelyeken bell mesktlOnblztet nytt (oflene) es visser (rlctkehrende) ajiomivek. ‘Keelbiflsoroli saan elemik a nyt eas Oss bd anne Sz egptaerdek, a elds bal pilerekenck bn spedbalgkerekesch) 2 7a 3.2. Tengelyszém szerinti osztalyozés Poppinga R. oszélyorisa: — Kéttengelyes fogaskerék-bolygsmiivek (megegyezek az clemi fogaskeré botygsmiivekke!), — Haromtengelyes fogaskerék-bolyssmiivek egyszorti bolygékerékkel (megesyez- nck az egyszerifogaskerék-bolygémivekkel). — Haromtengelyes fogsskerék-bolygémilvek KettSs bolygdkerékkel (megegyer- nck a kettds bolygdkerekes fogaskersk-bolygémivekkel). — Néaytengelyes fogaskerék-bolygsmiivek Kett6s bolye6kerékkel (megeayeanek plea Wolfrom-bolygémivel. — Tébbtengelyi dsszekapesolt fogaskerék-bolyaémivek (mesegyemek a tObb- ‘ari fogaskerék-bolygémivekkel) 3.3. A mozgés- és a teljesitmény-tovabbités szerinti osztélyozas Seliger K. gondolata, hogy a fogaskerék-bolygémfiveket két nagy csoportba kell sorolni, éspedig mozgdst kOzcetts (de kis teljesitméay() viszonylag nagyon nagy Atté- {cli fogaskerék-bolygémiivekre, il. feljesitményt tovdbbité fogaskerékebolygomivek- 1, A szétvalasrtis hatéra a kovésbé jé & a nagyon jé hatisfok. A killondsen nagy &t- {Wield és ugyanakkor kevés tagbdl Allé fogaskerék-bolygdmivek (1. a 3.2. dbrabél Kialakitott 39. dbrit) — a tapasctalat szerint — bizonyos teljesitményfolyamok cesetén rosszabb hatisfolviak, s igy nagyobb teljesitmények tovabbitésira nem alkal- rmasak. Az effata berendezfsek hatisfokénak a javitishra jelent meg a legtSbb szaba- dalom (a Klsaleges fogazatokra & a kil6nleges tengelykapesol6kra). | | | | | | | | 3.4. Kézés kinematikai targyalds szerinti osztélyoz4s ‘udrjoocen V.N. a fogaskers-bolygomveketnégy osztlyba sorota és betlelsssel itlosbontetc meg. Ar eedetigcillbets eke mepartva, a kOvetker5 osilyok FalonboattheiSk mes: ‘NH bolygombvel (K—kécpontikerokek: nap il, gyedkerdk; Hb, kar). [Az figgelek mutatja, hogy e soportbalrtoznak a Kb, k-+b, +k és b+ b ogas- erck-bolyeda fale 4 1 ‘V-K-H-bolygémiivek (V=variator). Ide tar- | tomak ab foguskerlcbolygsmtve, abol y ‘ator pl ctcentus tengelykapeso6 Tebet (3.9. abra). 3k-bolygémivek, amelyekben tehit hirom Tee koncentlas tengelyd fopsierdk dolgoak (Wotfomsilefogskerek-bolygSm). ‘cl-bolygémlvek:(¢-=consumimdle,Sssegez5 IT 59, diva. Varitoral (1. kets iatdin-kerert) hajeottB pasa di 2 tengely, T=indukciés, bebajté tengely) a mar Filner Lérgyalt viswzakaposolt fogaskerék-bolygémive- Seen srt ket jelenti 3.5, Szabadsdgfok szerinti osztélyozés ‘A legtdbb fogaskerék-bolygémi egyszerfl sikbeli mechanizmusként kezelhet6, E sik- beli mechanizmusok szabadsigioka egy vagy Ke lehet. Ha a szabadsigfok egy, akkor az egyik tengely forgatisa egyértelmtfen meghatérozza a fogaskerék-bolygémii teljes mozgésillapotat. Ha viszont a szabadsigfok kert6, akkor két tengely forgatisa fad hatérozott mozgisillapotot. A szakirodalomban 1 szabadsigfok esetén sziikebb értelemben bolygdmtirl szoktak besaflni, a 2 szabadsifokti mik6dés esetén a tee Sitményfolyam irinyatel figg6en kertds behatdsi (Ssszegez6), ill. kettds kihailis (Kiegyenlité, differencial) bolygém kifejezést hase. ‘Adott szerkezet szabadsigfokit viszonylag gyorsan Ki lehet szAmitani gy, hogy a hatjémiihizhoz viszonyltva mozgist véq76 tagok egyenkéat 3 szabad mozgisszdmé- nak dsszogéb6l levonjuk a tagok egyméshoz kapesolddasinak Ssszes k6tdttségeit (csapdgyakndl e kétottség 2, fopaskapesolsdésoknal 1). Képletben: 30 1)—2p.—Piy en amelyben s a szabadsigfok, m @ mechanizmus Osszes tagszima, n~1 tehit a viszony- Tagosan mozg6 tagok szima, p, a két kotdttsézi kinematikai parok szima (csap- gyak, amelyek esak forgist engedack meg), é p, az egy OtOttségi kinematikai pi- rok szhma (ogas érintkezés, amely egyirinyé elmozdulist és forgist enged meg) 'A.2.2 Sorin lthatoegyszer foastordk-blygsendseabadsgfokatehit S235 24-122, doha pa gyGrikereket a hizhor rg, kor p= 34-23-12 [A szabadsigfok ismeretében md voina a fogaskersi-bolypéimiveket visiraveret a laros-sull6ssikbei meshanizmusok ostilyozsdra, amelye azonban az nines Seats, mert mind az I, mind a2 seabadsigioki foprakerék-bolygdmQvek Kner tial és dinamikai viseataepyarintexyszarenelvegezhet6,c mins Kéztak lene ss kllonbe. ‘Kreinese M. A. és Rozoessij M, Sz. fogaskerék-bolygémtveket a szerkezsti fel ‘pits szerint it esoportba sora sabalyos, — hem szabllyos bolygémivekre Zz in, szabalyosbolygamivek exetn a szabadsigfok egyzaribben is szamihat. A mozgé tagok szamat n’=n—I-gyel jeldive: Py G2, ahol p, a fogaskerék-kapesolédésok szémat jelenti ‘A22. drabeli bolygdmd szabadsigfoka tehit 2 Megjegyezzik, hogy a fogaskerék-kapesolédisokat NI bolygokerskscdm esctin i egyetlen bolygokerekne! kell figyelembe venni, hiszen tObb bolygOkersk be- Epltée nem valtoztaja meg a kinematiai visconyokat. ‘A szablyos bolygomivek fix lembsl, a fix elembe Kozvetled égyazott alapelem, bl (alapclemektl)é az alapelembe kézvetlenill 4gyazott bolygokerekb ol (bolyz6- erekekb6) al. F6 jellemasje més, hogy az elemek koz6tt fogaskerék-kapcsoatot aegszinietve, az alapelemek egyméshor képest szabadon elforgathatSk. TE az osztllyozist médot az egységes matematikai trgyals ttte sztkstyesé, és a legiltalanosabbnak (ekinthet3, Magia foglalja az eddig fesoroltésszesbolyzomt- sade vet. ‘Nem szabilyos fogaskerék-bolygémivek rtkén fordulnak el6 (a gyakorlatban alkal- mazolt bolygdmivek kb. 3a), & legnagyobb hanyadukat az tn, emeletes bolyes- inv allogtk. Rika elforduiuiraval6tkinetel © konyvben nem tryaljok ket. * Lathaté, hogy mindegyik osztélyozisi elynek van sajitos el6nye, de egyik sem ne- verhetd teljesnek. A kévetkezdkben tehét az elnoverés szerinti osrtilyozist vessalk alapul, 6 leginkabb a legayakrabban el6fordulé elem, egyszertt és kett6s bolygokere- ‘kes fogaskerék-bolygémivekkel foglalkozunk, a tovabbiakra pedig esak utalunk, ha a oz6lt vizsgélati méd Kiterjeszthet6, 2 4. Mozgas- és erdtani vizsgalatok A teljesitményfolyam A szakirodalomban alkalmazott vizsgilati médok kézil — kés6bb megvilgitands ‘okok miatt — azok helyesck, amelyek a sebesség- és erGallapotot egyiitt vizsealjél. ‘Allogjobb attckintést a sebesste- és erddbra alkalmazisa, vizsgélata adja, amely a né- ‘met szakirodalomban Kutzbach K. nevéhez ftiz6dik. 4.4. A mozgis- és az erdtani viszonyok |A.4.1 dra pl. kets bolygdkerekes (k+) fogaskerti-bolyaémt wizatét muta, atnelynek seabadsipfoka 2s a rajot helyzetben ett behajisd. Tovabbi flee, hogy alland sedgrbesség Gzemrl van s26. Az epyes tagokra nézve fennll a, hogy amor a kerletisebeséqvektorok és a tag Atal kifsttterdvektorok azonos Selick, akkor a tag behajt, ha ellenkez8, Say Kihats. Az erdk indoréack sor- Ye Ky oe wee ee sees h \ fa o3 le © ®© © @® ® 4 dora ipa, keds bolypdkerckesfogaskers-bolygémi 1 bolas ei 6 eenadegies makes opik seek) act soe ‘lena ike uel ¢) epipngelonere maksts scouts ‘STpetentetr anette kv! Kerasotes ena apatite rendje: haté-tamasct6 (pl! F, a 2 tag hatdsa a 3 tagra), A sebesség- és erbibra szer- keselése rendkivil egyszerG, részleteire nem térlink ki. Inkabb sak arra utalunk, hogy a b) sebességlbra szdmozott egyenesei a fogaskeréi-bolygémil azonos szimo- visi tagjainak sugaraihoz tartozé (abszolit) ‘eriloti sebességeket abrizoljék. 23 A figgblegessel bezért szgck tangensei tehit a vizsglt tagoknak a hajtémtthazhoz viszonyitott szdgsebességeivel ardnyosak (pl. o,=t8 23, =18 dy, @y=18 2 6 coy=tg a). Iay a bolygdmt 6) sebességillapotihor tartozé sebosségibra kiegészit- het az e), tn, sedgsebességdbréval, amely Onkéoyesen vilaszitt exysée segtséaé- vel kézvetlen Kivetitl a sabgsebességekkel arinyos metszékeket, s6t a viszonyitott forgisérielmet is mutatja. ‘Az erbibra a bolygokerékre hat6 erOket személetiegvensilyi illapotban. ‘A sebesség- és erdibra egyittes vizspilatit az indokolja, hogy a 2 seabadsdefokG fogaskeréicbolygémil két szabadon valasrthats sebességsnck dsszhangban kell ma- radnia azzal a felétellel, hogy pl. a fogaskerék-bolygéma kett6s behajtasi maradjon, ‘mégpedig éppen azon a két tagon, amelyen a sebességeketeldirtuk. Az erSébra pedis (ha a jérulékos erdket elhanyagoljuk) csak egyféleIehet, ill. sajét tkorképe. fey tehat Dbirmennyire seabatosak és j6l attekinthetOk a ycsak"” kinematikai vizpalatokat ‘sszefoglal fogaskerék-bolygdmil szakcikkek, Kizirlag a Kérdés egyik oldalt vilé- sitjék meg, €8 a teljesitményfolyam szempontjabsl meg nem valésithats escteket is ‘magukba foglalék. Minden fajta fogaskerék-bolygémé miikédésének Két kilaleges esete van: az cayrrd oases ic abaya tage apeslaset keds ald ee) gy oacaracin ‘gh Q20cenes By BR & BL |k - a : oe | 71 I id o"@ “@ “@ * @ 4.2. ira. + past, kets bolygterckesfognskerékbalygSm0 vizata, ‘rsibrija, tovabba scbeséeibria afar dlandd 0, Kerletsebesgivel ‘Ga balygokertk "© viltoza tnt kerletissbemsgeive! ‘Ac wbat etn, kl e megan, Kamae van lal Sentinal siser nei, anit erat! ope ik ‘ehsentmy artnet, any vocals engagear ote simi! enor scoala 24 bra), A bizonyftés mell6zésével mutatunk ré arra, hogy a 4.1. abra b) sebességkbrija 1c) é d) sebességibrik Ssszegenistbél is el6AllithatS, vagy forditva: erre a két ki lonleges tzemallapotnak mepfelel6 sebességébrira bonthats. A fogaskerckszerd m- kodéskor a kar dll, a tengelykapesoldsceriinél pedig mindegyik mozg6 tag azonos sabgsebesséxgel forog. Ebb6l viszont az Kovetkezik, hogy a fogaskerék-bolygémiibe vezetett tn, killed {eljesiemény a bolygémivin bell ket tin belsételjesiiményre ,bomlik”: az tn, fogas~ kerék-teljesitményre é a kapesolé-teljesioményre, amelyeket gy sz4mithatunk ki hogy az erGabra erbit a sebességsbra megfelel6 scbességeivel Ssszeszorozzuk. I A kinematikai & dinamikai vizsgélatok kapesolatat, a kils6-bels6 teljesitmények arinyét a 4.2. dbra szemlsiteti, amely a 4.1, abra szerinti k+-b kett6s bolygdkerekes fogaskerék-bolygémtire vonatKozslag — fllandé fogszimokat és Alland6 eroket (ezen belil landé hasznos teljesitményt) feltétclezve — dsszefoplalja az Ssszes olyan mii- | Kodési lehetSségeket, amelyek esetén az egyik kihajté tag adatai barmely Gzemilla- potban dllandék. A ikilOnbiz6 jellegzetes mUkbdési IehetOségeket a megfclel sebes- ségibrilc mutatjik, amelyek az bra jobb fels6 részén dsszerajzolva,als6 részén pedig szétbontva léthaték. A vastagon kihiizott sebességvektorok a KUISS teljsitmények- kel,a szazgatottsebességvektorok a fogaskerék-teljesitményekkl, mig a vékonyan ki- Indzott sebességvektorok a kapesol6-teljesitményekkel ardnyosak (az erSk és nyoma- \kok k8zben viltozatlanok). ‘A 4.2. aba kilene kilnb025, de jllegzates sebességéllapotinak a kOvetker6 tzem- fllapotok felelnek meg: 1 Kett6s kihajtist bolygémii (differencm®) behajts napkerékkel; 2 Bolygdm6 alld gyirikerékkel (s=1); 3a Kettds behajtist bolygéml, 2, a tbbbi szOgsebesséngelcllentétes értelmé (4.1. bra); 3b Kettds behajtasi bolygémé, de 0,0; 3c Kettds behajtésd bolyedmd, «, értelme megeayezik a tabbi szgscbesség értl- mével; 4 Tengelykapesolészerti mikéd wo sa / ay chy, A Le only BE oalfocien 7 eR e YE AAS {3-r dp, cen opted png Cae ee ee ae Stier Ranma oo eaten a ae Seatac tae aseenben tnementececontriee ee ee crs ato conten as vere Forearm 25 00 90002 a Fas, 0999881 te ORY : Sere > WT 0 %@ Me Yo! de, dra. ios elem fopaskers-bolyeéms vislat, gf 6 ayomaléksbraja, tovabbs sobstetbeija a kar dilands o kere! sbestgsvel 5a bolygdkerek —0 viltoat sera Krill bestest -Arstbiaat lacoste, mae ny earl ks telsnéveal ek ‘20 swim sgt velo a ford tar ine asso ‘sc, won vetorliala templar mud wlameafone aves aenoedes / V ® “@ (£5, diva Wo tposs, escent fopaseertbolygoens veda x6tbra, \ovibbé sbessgibiije a kar Allandé ve keri schesegtel esa bolypokerek DC villonat sri levied! seboncoewel ‘A mobi rutoes, Abn ie megnolak; Bente rig wom A a ‘tinge nessa aut kth sutra mde tales says shen, van onal a encore oe ‘ods thodnye eho sik 26 j Xettds bohajtist bolyeémd, a, értelme megegyezik a tObbi sz5gscbesség értele mével é egydtal kozSttile a legnagyobb: 6 Bolyg6mé all6 napkerékkel (s=1);, 7 Kett6s kihajtéstt bolygdma (dlferencislms) behajts gytirdkerékkel ‘A 3a—e dsszevonésénak indoka az, hogy az o, valtoréséval sem a teljestményfo- yam, sem az «)

    You might also like