m i 7p MUREDP ONE PE GU BUDAPESTI MUSZAKI ES GAZDASAGTUDOMANYI EGYETEM Gazdasag- és Tarsadalomtudomanyi Kar Uxleti Tudomanyok Intézet KARAI EVA — LAAB AGNES — SZiVOS LASZLO - ROZSA ILDIKO: PENZUGYI SZAMVITELI ELEMZESEK oktatasi segédanyag BUDAPEST, 2015.Tartalomjegyzék BEVEZETES : 1 ABESZAMOLO ELEMZESI CELU HASZNOSITASA 3 4 11 Péxanav1 szawvrrett mNFORMACIOK MEGIELENESE A BESZAMOLOBAN, one LLL A scdnnitelialopelvek bizosijak a2 elemotsekdeszemérhetSseget 6 112A szamvseti politika rogatd a bel seabilyokat 8 1.2” ASzAMVITELI BESZAMOLOK FAITAI,RESZEL 9 121 Eves beszdimolé “9 122 Egysconisiet eves besedmold 10 123 Mikrogazdalkodoi egyszevtsitw éves beszdmolS : 1 2 ASZAMVITELI BESZAMOLO ELOKESZITESE ELEMZESRE ... 211 Eseipélda a srénvitei beszamolo merlegenck elikéscitésere 4 3 AVAGYONI HELYZET ELEMZESE.. 3.1 VERTIKALIS ELEMZES! LEHETOSEOBK : " BLT Bsetpélda a vertikilis elomeés alkaimazdséra. : soon 2h 3.2_ HORIZONTALS ELEMZESI LEHETOSECEK : . : 25 321 Esetpelda a horizontals vagyoni holyzetelemaésér. : ce BP 3.3.” TARGYIESZKOZOK MELYEBB ELEMZESET TAMOGATO MUTATOSZAMOK. : cy 33.1 Eseipéia a tingyseschizak mélyebb elemassere cB 4 APENZUGY! HELYZET ELEMZESE....... 4.1 FoRoOTOKE GAZDALKODAS ELEMZESE 41.1 Nett forgétke meghatérozisa 41.2 Azeszkoz0k péneze valasdinak folyamata : 0 4.13 Esetpélda a forgési sevessegek & forgasi idik meghatdrozasara son BB 4.2” AHZETOKEPESSEG ELEMZESE 34 4.2.1 Likviditési mutate w 422 Esetpélda a litvditisi muratdk moghatdrozdséra z= oe BS 423° Likviditsi mérleg. is 35 4.24 Esetpélda a negyfokozaty likvditasi métlog osseealitasira : BP 42.5 Esetpélda a tobofokozats likviditast mérleg esszealitasara, 39 43. Cas FLow ELewzés. 41 4.3.1 Mikédési cash low... ea : se 432 Befektotési cash flow, : 4 43:3 Finanseirozasi cash flow : 45 43:4 Esetpélda a cash flow kimutatas adatainak Kértékelésére : 8 $ AZEREDMENY ELEMZESE.. sete 49, 5.1_AZEREDMENYHEZ KAPCSOLODO FOGALMAK sss 49 5.1 Eredinénykategériak az eredménykimutatisban...--- . 50 52 Eredménykimutatas osscedlitésa : : 5 5.13 Ayarhatosag a hetfole eredmenykimutatas kozit del ne 2 5.2 HOZAMES RAFORDITAS KATEGORIAK AZ EREDMENYKIMUTATASBAN 33 5.3_AZEREDMENY STRUKTURAUIS ELEMZESE : 3 53.1 Bsetpélda az eredimény strukturdlis elemeésere : : 55 5.4 AJOVEDELMU HELYZET ELEMZESE : : 58 54.1 Jovedelmeassegi mutaick : ad a) 54.2 Hatekonysaigt mutatok 58 5A Megtéritési mutate se 60 $44 Cazdaséigi hozzdadou érték muatija : 65 GAS Esetpélda a jvedeimi helyzet clemadscre 70 6 VALSAGHELYZET VAGY CSODKOZELI ALLAPOT FELTARASAT CELZO ELEMZESEK.... 6.1 AGYORSDIAGNOZIS FONTOSABB MUTATOT =e 62 Z-mutaro Ll 9a 621 — Médositou Zmadeltek : 76 63 CONAN - HOLDER MODELL. : 7 6.4 ARGENTI FELE ELOSELEZESI MODELL (A-SCORE). eT TRODALOMIEGYZEK : oe 81 7 FELHASZNALT JOGSZABALYOK.....Abrajegyzék Beszimold elemzési médszerek esoportos{t4sa....... Flggetlenség (eladésodattsag) elemzésébe bevonhaté mérlegicmek..... Fogétéke gazdalkodas (working capital management) hatsai A forgétdke meghatérozisa.. A készpénzforgas iddegyenese Eredménykategoriak Az credménykimutatas dsszeallitasi lehotdségei .. Uzerni eredmény dsszedllitisa a kétféle eredménykirmutatésban Hozam és raforités kategériak Jovedelmeziségi mutatdk képzése . Hatékonys4gi mutatok képzése. Megtériilési mutatok képzése...... Hagyoményos megtérilési mutatdk felépitési sémaja.- A tikelekatés szimbavételének médjai AROLKomponensel ..nnsnnneneesnee Esély Rt mérlegadatai Az atlagos tkelekétés szémitisa kétiranyé kbzelitésben 20x évben). Az atlagos tOkelekdtés és a részmutatok 6t6k@ ue _BEVEZETES A beszamolébél szémithaté mutatészamok és a killénbéz6 elemzési médszerek nagy segitséget nydjtanak a . vezetSknek ahhoz, hogy visszaigazolast kapjanak gazdasigi dontéseik hatdsardl, eredményességérél a szimokon keresztiil. Az clemzéseket ltalaban készen kapjak, hiszen minden vallalkozis foglalkoztat szakértéket, belsé apparitust az clemzési feladatok cllatasara. A ,Mennyi az elég?” viszont vezei6i szintii dilemma marad: Az se j6, ha a vallalkozds valés helyzetérdl nem kapunk id@ben, kell6 részletezettségben elemzési anyagokat. Ennél is nagyobb veszélyt rejt, ha a részletes elemzés adathalmaz4b6! nem tudjuk kiragadni a valoban fontos mutatokat, azaz ,,nem latjuk a fatol az erdét!” Valogatas nélkiil 6mlik az informécié ~ lehetdleg idegen nyelven ~ és a biség zavardban nem tudjuk figyelmiinket a lényeges hatésokra koncentraini. A bescimol6b6l szimithaté mutatoszamok és a kiilinbdz6 elemzési modszerek nagy segitséget nytijtanak az érdekelteknek ahhoz, hogy megitéljék a vallalkozds tevékenységét. Segitségokkel ugyanis olyan Osszeftiggések is feltirhatdk, melyek kézvetlentil a besz4molébél nem léthatok. Az elemzés alapvetd feltétcle az dsszehasonlithatdség. Az elemzés sorin iddbeli és/vagy térbeli Osszehasonlitasokat végziink. Az idbbeli dsszehasonlitas sorin kUlnb6z6 idészakok tény- vagy tervadatait hasonlitjuk dssze, a térbeli Osszehasonlités sordn kalOnbdz6 vallalatok, vallalati egységek megfelelé adatait vetjak ossze. ‘+ A témakér kapesin a mutatészimokat, elemzési médszereket az Sltaldnos céla beszimolé egyes sedmszaki részeihez kapcsolva tekintjilk dt, megismerjiik ezek tartalmiét, és szimitdsi médjat © Acséd fenyegetetiség az a helyzet, amikor kuldndsen nagy szlkség, van az elemz6 tevékenységre. Ennél a résznél ezért célirényosan, a gyorsdiagnézis felilitiséhoz szikséges néhany mutatét emeljik ki, © Az ismertetésre kerilé mutaték k6zis jellemzéje, hogy a beszimol6bél szimithaték, 4m ez nem jelenti azt, hogy hasonlé tartalmi megfeleltetés meliett ne lennének alkalmasak a részlegek, Snelszimold egységek mikédésének megitélésére. Ez mar a vezetdi szdmvitel terletére vezet, tematikusan —az ismétlés elkerilése érdekében ~ itt targyaljuk. Eredményes munkét és sikeres felkésziilést kivanunk! A szerzbk1 A BESZAMOLO ELEMZESI CELU HASZNOSITASA Ebben a fejezetben kérvonalazauk, milyen elemzési lehetéségeket tartogat a vallalkozésok beszdmoléja, annak elsSsorban a sedmszaki részei, azaz a mérleg az eredménykimutatas és a cash flow kimutatés. A beszdmolok elemzésének egytk legfontosabb kritériuma, hogy térben és idében egymdssal ésszehasonlttaték-e, ezért a beszdmoléval kapcsolatos dltalénos szabdlyozds targyaldsénal azt vizsgaljuk, mennyire biztositjak e cél realizalhatosagat ezek a szabalyok (szamviteli alapelvek, a vallalat belsé .,torvénye", a szdmviteli politika, az egyes szamviteli beszémol6tajta). A gardasagi folyamatok elemzésével a mar rendelkezéstinkre all6 informéciékat kalénboz6 megfigyelési szempontok szerint tjrastrukturdthatjuk, osszefliggéseket térhatunk fel, eltéréseket ragadhatunk meg. Az elemzés a gazdas4gi folyamatok irinyitasahoz, a dOntések eldkészitéschez nélkilézhetetlen eszk6z, amely egyardnt hozzdjérul a varhaté trendek, hatisok eldrejelzéschez, a folyamatos megfigycléshez ellendrzéshez Az elemzés médszertana pératlanul gazdag. Az clemzési lehetségek teljes korét szdmos szakirodalom részletesen tirgyalja“"": az elemzé eljarésok (analytical procedures ) korébe tartoznak a jelentés gazdasagi mutatok és trendck clemzésci, beleérive olyan valtozisok és dsszefliggések vizsgilatit is, amelyek nincsenek dsszhangban més relevns informaciékkal, vagy amelyck eltémek a prognosztizalhaté nagysdgrendektal Korabbi tanulményainkbél mar tudhatjuk, hogy a hazai vallalkozdk beszmolérendszere hivatott biztositani — a szémviteli torvény Altal szabélyozott formdban — a megbizhato, val6s informacidkat a vallalkozas vagyoni, jovedelmi és pénziigyi helyzetérd! és az abban bekévetkezett valtozasokrél. A beszamolérendszer, mint szdmviteli dokumentacié a mérleget, az eredménykimutatast, a kiegészité meliékletet és az ezeket hitelesité kénywvizsgal6i 2éradékot fogialja magdban. A hérom szdmszaki beszamolérész, a mérleg az eredménykimutatas és a cash flow kimutatas célja és feladata a kévetkez6: * A. mérleg a legfontosabb pénziigyi kimutatis, amely megmutatja vagyonunk nagységat, osszetételét, eredetét, valamint novekedését vagy csokkenését egy korabbi idéponthoz képest. + Azeredménykimutatis megmutaija a miikédéstink eredményességére hat6 tranzakeidk (hozamok é riforditasok) jellegét és nagysigrendjét egy adott idészakban, * A ccash flow kimutatés megmutatja a pénzkészletinkre haté pénzgyi tranzakcidk (pénzbevételek, pénzkiadasok) jellegét és nagysdgrendjét egy adott iddszakban, A villalati gezdalkodas mutatéi a kovetkez6 cégallapotok és cégteljesitmenyek jelzésére szolgélnak Likvidités (Liquidity) - Eszkézgazdalkodis (Asset Management) Adéssigkezelés (Debt Management) Tovedelmeziség (Profitability) Az clemazés Iehet a vallalkozast6l készitett kils6 vagy belsd clemzés, annek figevényében, hogy azt a vallalat sajét maga késziti vagy masok készitik a vallalatrél. Ezek az elemzések késziilhetnek bels6 és kiils6 felhasznalasra. +A bels6 felhasznalisra készilé clemzések elsdsorban a vezetést, a tulajdonosokat, esetleg a munkavallalokat téjékoztatjak, amelyeket készithet a cég sajét maga vagy megbizhat ennek feladataval Kalsé tandcsad6kat, szakértket. © Késziilhetnek bels6 elemzések kiils6 felhaszndilisra is. Gondoljunk csak ara, hogy a szimviteli torvény eldirdsa értelmében a vallalkozésnak a kiegészité mellékletben ériékelnie kell a "valés vagyoni, pénzligyi és jovedelmi helyzetét, az eszkbz6k és a forrdsok Osszetételét, a sajat tke é a kotelezetiségek tételeinek alakuldsét, a likviditds és a fizetképesség, valamint a jovedelmezdségalakulasét”, A kilsé érdckeltek? ezéltal a beszdmoléban is taléthatnak elemzéseket a vallalkozés tevékenységének alakulasérdl. Szémos esetben maguk is készitenek elemzéscket a vallalkozésr6l rendelkezéste 4ll6 nyilvanos adatok alapjén, illetve amennyiben joguk és/vagy lehetdségiik van mélyebb betekintést nyerni a vallalkozas életébe, akkor a kiviiléllék szamara nem publikus adatok alapjin is, A beszimolék elemzését sokféle kritérium alapjan csoportosithatjuk: (GoronrosirasrieRy Giza asiermcewis iiciece DOMIIsTELOKEszirOrLEMZEs | A vezeiGi dontéseker elOkészt, ervadatokkal,tervszimokial 1 ‘égrehajtott in. prospektiv elemaésck (elbzetes viesgilatle azt a cél D s szolgilié, hogy megalapozotintzkedéseket hozhasson a vezets © | Orenativ ecenzis ‘A véarchajtis szakaszdban végzett operativ elemzés céja az optimllis P _| végrchajués bietosiésa | © [Revindsreniectmuezis ‘Az idoszak végi (cevlzibs jellegi, visseaickin, retrospekii) ix clemzés a feledatok vésrehajtisét kivetben, utlag elvégzettdttckin, }a ‘rtékolés, mely a mil hibdinak és erényeincktisetizisival a kvetkezd | (ek) redlisterveaését seg ls ‘ADSrOLUT VAGY “Abszolit Kilénbézet seimiésakor Wet Wowk” GiGkadatainak RELATIV KOLONBOZET SzAirAS | kulsnbségét Telativ kulombdzet szdmitiskor két id@szak adatinake szialékos valtozasét vizspéljuk “MuTAToszan eens, Mutatészimok sogistgével (méritet forndban egyetlon adatal ie raékeltetink tényeket, Osszefuggéseket, folyamatokat. Kifejezbetde i eyttthatds és szizalckos formaban is : ‘Az Ssszchasonlitandé id@szakok Ieheinck térgy, biris, tery vagy a ftlagadatok és cece képezhetink z + intenzitisi viszonyszimokat, anikor egymissal Usszeflggs, de E lbnbé2d fat, eselleg chris méndkegységii adatokat s viszonyitunk egymaishoz; 1 + terileti dsszchasonlitd viszonyszimokat, amikor két, hasonls : tevékenységet weg vil lalkorés (esetleg azonos méretd, terletileg E ehatarlt egystg) adatsit visconyijuk egymishoz, vagy egy adott L térsasdigot az dgazati laghoz 3 A | Gsipasicosshct szAmitisox, | Gazdasigossigi szamitasok, kalluliciok KéscitiotOk OR | kauxtrsciox, ~ a d&ntét mogeléa8 szakaszban (elbkalkuléid), e ae ~ a végrehsjtisifizisban (Ktzbensé kalkulici6) és S| =a folyamat végén (wtdkalluliei), ‘TeNvEZORRE HONTAS ‘A hatétényezdkre bontis elven alapule lemadsi eljardsok alkalmazisénak feitele, hogy a vizsgilt jelenség szoreatként, vagy szorzatok osszegeként flirhat6,elslithatd legyen SUENLEUTETO BRAK, TTA szemlélieté abrik, diagramok (oszlop, kér, vonal, grafikonok DIAGRANOK: segitségével az el6db felsorolteljérsok eredményeit,iletve 22 ok- GRATIKONOK okceati osszefggéseket, tendencidkat mutathatjuk be latvéayesan, képszetien ces lobilis az clemals, haa vilahovis exlsrl fogban vizsgaluk pee __ | ituis condyles tlaocsnt caeeg ce sea ‘A TERMELESTFOLYANAT, statikus (egy iddpontra vonatkoz6,dllapott kifeier6) viesgélat | TEVEKENYSEC ALLAPOTA dinamikus (a fejlbdés, a valtozit is elem) viesghlat ae egyszeri elemzés GxaKonsion, remonicrrise | et ylacisnas —| 2 aperiodikus clemeds _ deduktiv (az egésrbil haladva a eek Feld) ‘Eupnais monszone \duktiv (részelemeKb6! Kindulve clutni az egéschez) madszen, amelyok sogitségével feltirhatuk az ok-okozat Ssszefiggéseket ELEMZES TARTALMA ‘Vagyoni helyzet elemzése a mérleg vertikélis (az esek6zokel & * atv. 88. § (2) * a hitelezdk, a potencialis befektetOk, az Wzleti partnerek, a versenytirsak, a hatésigak, a gazdasigi elemabk 5Blew’ a forrdsokat kilén-Kiilbn) é horizontilis (az esckéadket & a forrésokat egymashoz viszonyiiva) vizspélatit jelenti Pénziigyi clemzés a likviditissal és Cash Flow kimutatéssal Jévedelmi helyzet elemzése az eredmeny és a koltségek alakulisaval kapesolatos vizsgdlatokat jelent Beszimolé elemaési médszerek esoportostisa A beszimolok elemzése soran tisztiban kell legyiink azzal, hogy eléfordulhanak olyan tényez6k, melyek rejtve maradhatnak, igy korlatozhatjik @ kapott eredményck haszndlhatésdgat. A teljesség egnye nélical nézelink erre néhany példat: Leet or a ener ee az dsszehasonlitista keriild vallalatok érékelésielvei, szémviteli politikaja Kitlénbéz6 elvi alapokon, értékelési médszerekre épiilhet, a mutatészémok meghatirozasa eltérd lehet a kil6nb6z6 vallalkoz4soknéi, az egyedi vallalati beszdmolokban « kapcsolt vallalatokkal szembeni gazdasigi események hatdsai is megnehezithetik a térbeli és az idébeli dsszchasonlithatdségot, a bemutatott informécié nem teljes, esetleg nem valosdghti, a ziré szimadatok kozmetikazottak (windowdressing), ,,kreativ szdmvitel”, infléci6 hatasa az idébeli dsszchasonlitasok soran nem jelenik meg a szamadatokban, az elemzés soran miiltbeli informaciékat haszndlunk, 1.1 Pénziigyi szimviteli informaci6k megjelenése a beszamoléban Elemzési lehetéségeinket alapvetéen meghatdrozza ~ sokszor determindlja ~, hogy idében és térben mennyite biztosithaté az Ssszehasonlithatésig az clemzés sorin. Térbeli Gsszehasonlitéstél beszélink, ha képesck vagyunk kiilénbéiz6 vallalkozésok beszdmoldit egymassal bsszehasonlitani, mig idébeli Ssszchasonlithatdsdgrél beszélink, ha egy adott vallalkozas esetében dssze tudjuk vetni a targyévi adatokat a megel6z6 idészakok megfelelé adataival. A térbeli és idébeli ésszchasonlithatosag, is feltételekhez kotott: * a térbeli Ssszchasonlithatdsdgot szolgélja, hogy a ktilénbéz6 vallalkozasok beszdmoldi azonos vagy kézel azonos formai és tartalmi eldirésok alapjén késztljenek, * az iddbeli dsszehasonlithatésdg feltétele, hogy a kiilénbzé évek Ssszehasonlité adatai azonos szempontok, elvek alapjin sziilessenek. 1.1.1 A szimviteli alapelvek biztositjak az elemzések Usszemérhetdségét A. szémviteli_alapelvek ké26tt taliljuk meg azokat az alapelveket, amelyck a beszimold dsszehasonlithatésagat hivatottak biztositani. Kezdjik ezért rendszerezett ditekintésiinket a szamviteli alapelyek lényegi megismerésével! oa EEL a cet | A szimwiteli beszamolékat a szimnvitel trvényben nevesitett alapelvek és a konkrét tOrvényi eldirdsok alapjan kell. Ssssedllitani gy, hogy azok megbizhats és valés kdpet mutassanak a villalkozés tevékenységérdl. © Minden dltalanos céhi szdmviteli beszdmolét a vallalkozés folytatasinak szellemében kell elkésziteni, hiszen alapvetden az a természetes allapot, ha egy gazdasdgi vallalkozds a beldthatd Jovoben folytatni tudja és akarja is miik6dési tevékenységet, Az dsszes tobi szémviteli alapelv feltételezi a vallalkozas folytatasanak elvét, ennek az elvnek az érvényesiilésct, ezért ezt az elvet az alapelvek alapelvének is szoktuk nevezni. Abban 22 esetben, ha a vallalat jogutéddal vagy jogutéd nélktil megszinteti gazdasigi tevekenységét, akkor sajétos helyzetének megfeleléen rd elté elbicisok vonatkoznak. Az dsszehasonlithatisig megteremtését edlazza a szdmvitell alapelvek kézil az Ssszemnérés, az dGbeli elhatérolis az évatossig elve,* Az alapelvek kéziil_kiemelt fontossigh az dsszemérés elve, amely az idészaki eredmény meghatarozdsaban nyijt szamunkra segitséget. Az idészak eredményének meghatarozisakor az iddszaki teljesitéseknck az clismert bevételeit és a hozzdjuk kapcsol6d6 réforditésokat kell figyelembe venniink, figgetlentl att6l, hogy pénziigyi rendezésuk megtortént-e vagy sem. Azokhoz a gazdasdgi idészakokhoz kell kapcsolédniuk a bevételeknek, a kéltségeknek és a riforditésoknak, amikor azok gazdasagilag felmeniltek. Az idészaki credmény meghatérozasat szolgaljak az iddbeli elhatdrolds és az évatossag elve is, * Az idobeli ethatérolds elve az osszemérés elvének megvaldsitasaban nytt segitséget, hiszen megmondja, hogy a tobb tizleti évet is érinté eredményhatésokat olyan ardnyban kell elszémolni, ahogyan azt megosztjuk az.alapul szolgilé iddszak és az elszdmolési iddszak k6z6ut, + Az dvatossag elve az idészaki credmény tartalmét korrigalja, hiszen nem Iehet eredményt kimutatni, ha az arbevétel, a bevétel pénziigyi realizélésa bizonytalan. Ugyanakkor a térgyévi eredmény meghatérozisa soran az értékvesztés elszamolasival, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni a2 eldrelathatd kockizatot és feltételezhet6 veszteséget akkkor is, ha az esak az lizleti év mérlegének fordulénapja és a meérlegkészités idépontja k6zéut valt ismentté. Az értékesikkenéseket, az értckvesztéseket és a céltartalékokat el kell sz4molni, figgetleniil attol, hogy az dzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A besziiol6 megbichato, ha azeljes €s valosigh. A scdmvitll torvényben rozitettalapelvek Kz a heszamol6 megbizhatisdgat ateliessé, a valédisig és a tartalom elddlegessége a formaval szembenelvek bicositjak. + A teljesség elve azt jelenti, hogy a gazdélkodénak kényvelnic kell mindazokat a gazdasigi eseményeket, amelycknek ki kell mulatni az eszkGzOkre és a forrasokra, illetve a térgyévi credményre gyakorolt hatasat a beszimoléban. Azokat a gazdaségi eseményeket is, amelyek az adott dizleti évre vonatkoznak és © egyrészt a mérleg fordulénapjat kévetden, de még a mérleg elkészitését megelézden valtak ismertté, © mésrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulénapjaval lezdrt Uzleti év gazdaségi cseményeibal etednek, a mérleg fordulénapja elét még nem koverkeztek be, de a mérleg elkészitését megelézéen ismertté valtak ElképzelhetS ugyanakkor, hogy bar nem érvényesiilt maradéktalanul a teljesség elve, a beszimolé mégis megbizhat6, valés képet ad a vailalkozds tevékenységérl, hiszen Iényeges informécié nem maradt ki a beszémolébél. Lényegesnek mindstil a beszamolé szempontjébdl minden olyan informacié, amelynck elhagyésa vagy téves bemutatisa - az ésszertiség hatérain belil - befolyésolja a beszémols adatait felhasznal6k déntéseit (Iényegesseg elve). * A teljesség elvét korldtozza a kéltség-haszon dsszevetésének az elve, mely szerint a beszimoléban nyilvanossigra hozott informacidk hasznosithatésdga (hasznosséga) dlljon arényban az informicidk eldéllitésdnak kOltségeivel. * A valédisag elve szerint a kényvvitelben régzitett és a beszamoléban szereplé tételeknek a val6ségban is megtalalhatéknak, bizonyithatéknak, all6k Atal is megéllapithatéknak kell Jennitik, Ertékeléstik meg kell, hogy feleljen a szimviteli trvenyben eldirt értékelési elveknek é az azokhoz kapesolodé értékelési eljérdsoknak. + A valésighti bemutatéshoz hozzétartozik az is, hogy a gazdaségi eseménycket a tényleges gazdaségi tartalmuknak megfeleléen mutassuk be aban az esetben is, ha a forma létszdlag mast takar (a tartalom elsédiegessége a formaval szemben el) A beszamold osszehasonlithatdsigat, érthetoségét szolg ossg elve, a2 epyedi értékeléselve, a brutto elszimolis lve, valainint a folytonossig és « kovetkeretesség elve : + A vilagosség elve szerint a kényvvezetést és a beszdmolét dtickinthetd, érthet6, a szémviteli trvénynek megfeleléen rendezett formaban kell elkésziteni * A vildgossagot, a2 attekinthetdséget szolgalja az egyedi értékelés elve,© mely szerint az eszkdziket és a kotelezetiségeket a kénywvezetés és a beszdmold elkészitése sorin egyedileg kell régziteni és értékelni, * tovabba a brutté elszdmolis elve, © melynek értelmében a bevételek és a kGltségek (raforditisok), lletve a kévetelések és a kotelezettségek egymassal szemben — a szdmviteli térvényben szabalyozott esctek kivételével - nem szdmolhatdk el, + A Kivetkezetesség elven keresztiil irtik eld a trvényalkotok, hogy a beszdmolé tartalma és formaja, valamint az azt alatamaszto kinyvvezetés tekintetében biztositani kell az Allandésagot és az Ssszehasonlithatdsagat. + A folytonossag elve ezt tovabb részletezi, hiszen azon tilmenden, hogy a térgyévi nyité adatoknak meg kell egyeznitik a megelézé iizleti év zar6 adataival, eldirja azt is, hogy az egymast kévetd években az eszkdzik és a forrésok értékelése, az eredmény szambavétele csek a szémviteli torvényben meghatérozott szabalyok szerint valtozhat, és ezzel igyekszik biztositani a beszdmoldk id6beli dsszehasonlithatosagat. 1.12 A szimviteli politika rigziti a belsé szabdlyokat A szamviteli trvény szimos szabilyozdsi kérdést a vallalkozdsok hatéskrébe ad, ezzel is eldsegitve, hogy a vallatkoz4s tevékenységi kéréhez, mikddési sajétossagaihoz illeszkedjenck a sok. A vallalkozas ennek a szabélyozisi kOtelezettségének szémviteli politikaja kialakitésival tesz cleget, A szamviteli politika szerves rés2ét képezik a vAllalkozis térvényi kételezettségben eldirt belsé szabalyzatai, é az olyan egyéb szabalyzatok, amelyeket a vallalkozas vezetbi ezeken kivil sziikségesnek tartanak. A szimviteli politika keretében, ezen tilmenden, rogziteni kell a villalkozisra jellemzé scabélyokat, eldirdsokat, modszereket. A villalkozénak a szimviteli torvenyben régritett alapelvek, ért6kelési cldirasok alapjin ki kell alakitania és irésba ‘kell foglainia az adottségainak, kOriilményeinek leginkdbb megielels a torveny végrehajtsdnak médszercit, ceszkizeit meghatéroz6 - szimyiteli politikat, Az Gjonnan alakulé gazdalkodé a szdmviteli politikat a megalakulds iddpontjat6l szamitott 90 napon beltil kell elkészitenic. Térvénymédositas esetén a valtoz4sokat annak hatdlybalépését kovetd 90 napon beliil kell a szdmviteli politikén keresztiilvezetni. A szémviteli politika elkészitéséért, médositésaért mindenkor a gazdélkodé képviseletére jogosult személy a felelés irésban kell régzitenie + azokat a gazdilkodéra jellemzé szabalyokat, eldirasokat, médszereket, amelyekkel meghatérozza, hogy mit tekint a szimviteli elszamolés, az értékelés szempontjabol Kényegesnck, jelentdsnek, nem lényegesnek, nem jelentisnek, tovabba + meghatérozza azt, hogy a torvényben biztositott valasctisi, mindsitési lehetdségek kézill melyeket, milyen feltételek fennailsa esetén alkalmazza, az alkalmazott gyakorlatot esetlegesen milyen okok ‘miatt kell megvaltoztatnia, A szimwviteli politika keretében kell elkészitenie + azeszkizdk és a forrasok leltirkészitési & leltérozdsi szabilyzatat, * az eszkbzbk és a forrasok ériékelési szabélyzatat, © az dnkdliségszémités rendjére vonatkoz6 bels6 szabalyzatot, + apénzkezelési szabilyzatot. Nem kételezd a gazdalkodénak Gnkoliségszmitasi szabalyzatot készitenie, ha egyszertisitett beszdmolét vagy egyszenisiteti éves beszdmolot készit, vagy ha nem éri el az alébbiak szerint meghatarozott értékhatart: Ertékesitésnetdarbevéele~ ELABE ~Kicvetitet szogitatisok értéke 1 mili forint és Ossves termelési koltség (Z Kéltségnemek) < 500 millié foriat.Ellenkezé esetben a kovetkezd évtdl kezdédéen a sajit el6allitast termékek, a végzett szolgaltatésok Onkdltségét_az OnkOltségsz4mités rendjére vonatkoz6 belsé szabalyzat szerinti utokalkulacid modszerével kell megallapitania. Ezen kotelezettsége all a vallalkozé a késObbick sordn — a feltételek ismételt teljesiilése esetén — sem mentesilhet., A pénzkezelési szabalyzatban rendelkeznie kell legalibb a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszamlan tértén6) lebonyolitasénak rendjérdl, a pénzkezelés szemeélyi és tirgyi feltételeirdl, felelosségi szabalyairl, a készpénzben és a bankszamlan tartott pénzeszkoz0k kézotti forgatomrét, a készpénzallomanyt érinté penzmozgasok jogeimeirdl és eljérdsi rendjérdl, a napi késepénz 24ré 4llominy maximélis mértékérdl, a készpénzallomany cllenbrzésckor kovetendé eljarasrél, az ellenérzés gyakorisdgérél, a pénzszillitas feltételeiral, a pénzkezeléssel Kapcsolatosbizonylatok rendjérél_és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvantartési szabdlyokrél 1.2 A szamviteli beszamol6k fajtai, részei A gardilkoddk a gazdasagi tarsasig formajatél, jelleget6l, méretét6l fagasen készithetnek éves heszimolot, egyszorsitettéves beszimolot, mikrogazdalkod6i egy zerisitettéves beszimlét,dsszevont (Konszolidalt) éves beszimolét,valamint ogyszerisitet besebmol6t, A tovabbiakban részletesen az éves beszémoléra, illetve az egyszeriisitett éves beszimoléra vonatkoz6 eldirdsokkal foglatkozunk. Az éves beszamolét és az egyszeriisitett éves beszimolét is kettés Kényvvezetéssel kell alétémasztani. A kettés kényvvezetésti vailalkozésok esetében Altakinos el6iras, hogy éves beszémoldt kell készitcniiik. Kivételes esetben készithetnek egyszeriisitett éves beszimol6t 1.2.1 Eves beszimols AZ ves heszamolo mérleghdl, eredménykimutatisbél és kiegészit6 mellékletb6l All. Az éves beszdmoléval egyidejiteg LO Lizlei jelentést is kell késziteni. Az éves beszimolét a trvényben meghatérozott szerkezetben és legalébb az eldirt tagolésban magyar nyelven kell elkésziteni. A tételeket a trvény altal megadott sorrendben kell bemutatni, figyelembe véve a tételek tovabbtagolasara, illetve ésszevonasanak szabdlyaira vonatkoz6 eldirdsokat. Az éves bbeszémoléban az adatokat ezer forintban kell szerepeltetni, Amennyiben a villalkoz6 éves beszdmoldja mérlegének mérlegfdésszege meghaladja a szazmilliard forintot, akkor az adatokat millid forintban kell megadni. Kivételt jelentenck a devizakiilfoldi tirsasdgok, akik az éves beszdmoldjukat magyar nyelven, a létesité okiratban rogzitett devizaban készitik. A létesité okiratban régzitett_devizaban készithetik beszmoldjét az eurépai gazdasigi egyestilés, az eurdpai részvénytirsasag és az eurdpai szévetkezct is. A devizdban elkészitett éves beszémoliban az adatokat @ Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizadrfolyam jegyzése szerinti devizacgységben kell megadni. Ezen kivil bérmely vallalkoz6 eurdban készitheti el éves beszamoldjat, ha erre vonatkoz6 dintését a szamviteli politikajaban az dzleti Ev els napjat megelézéen régzitette és a Kétesité okirata szerinti devizaként az eurét jelélie meg. A létesitd okiratban rdgziteut - eurdtél eltéré - devizaban készitheti el éves beszdmoldjat az a vallalkoz6 is, amelynél a tevékenység elsddleges gazdasigi kimyczetének pénzneme (a funkciondlis pénznem) az curdt6l elterd deviza, feltéve, hogy 2 Elbirésokat ld. a Konszemszdmvitel jegyzetben 4 Egyszetes KOnywitel alkalmaz6 gazdélkodk késrtheik, amennyiben ert a szémvitel tirvény vagy korminyrendelet sedmulua lehetSvé tes2i 9© bevételei, kiltségei és raforditasai, valamint * _ pénziigyi eszkozei és pénziigyi kotelezettségei az el6z6 és a targyévi tizleti évben kilin-kdlon tobb mint 25%-ban az adott devizaban merdlnek fel Devizaban felmertit tételként lehet figyelembe venni a devizaalapi tételeket is. Az éves beszimolé részét képez6 mérleget, eredménykimutatist és kiegészité mellékletet a hely és a kelet feltiintetésével a vallalkoz6 képviseletére jogosult személy kételes alairni. Ha jogszabily kizbensd mérleg késcitésétirja el6, akkor a kézbensé mérleget a vallalkoz6 dltal meghatérozott fordulénapra vonatkozéan kell, a legutolsé beszdmoléval lezirt dzleti év mérlegforduldnapjét kOvetd nap és a korbenso mérieg fordulonapja kiz6uti idészak gazdaségi eseményeinek figyelembevételével, @ (normél) beszamoléra vonatkoz) szabalyok sterint elkésziteni és azt leltérral alatémasztani. A kézbensé mérleg fordulénapjéra vonatkozoan az analitikus és 2 fkOnyvi nyilvéntartasokat nem Iehet lezérni, azokat folyamatosan kell vezetni. A mérlegiételek értékelésére vonatkoz6 korrekciGkat az analitikus és fSkonyvi nyilvintartésokban nom Iehet szerepeltetni, azokat csak a kizbensé meérleg elkészitésénel leet figyelembe venni. Amennyiben a villalkozéndl kételeaé a kényvvizsgélat, akkor az a jogszabaly dltal elbirt kbzbens6 mérlegre is vonatkozik. Az éves beszimold részét képezd mérleget, eredménykimutatdst és kiegészité meliékletet a hely é a kelet feltiintetésével a vallalkoz6 képviseletére jogosult személy kiteles alairni. 1.2.2 Egyszeriisitett éves beszdmolé Nézzitk meg, hogy mely esetekben engedélyezi a tOrvény egyszerisitett éves beszdmolé készitését! Egyszerisitett éves beszdmol6t készithet a kettds konyvvitelt vezetd vallalkoz6, ha két egymdst kovetd fizleti évben a mérleg fordulénapjén a kovetkez6 hérom mutatéérték kéziil bérmelyik ketté nem haladja meg az alabbi hatérértéket: * a mérlegfSdsszog az 500 millid forintot, az éves nett6 arbevétel az 1000 millié forintot, * 22 lizleti évben dtlagosan foglalkoztatottak szdma az $0 f6t. Jogeléd nélktil alapitot vallalkoz6nél, ha az Uzleti évet megelé2é két zleti év egyikének va mindkettének az adatai hidnyoznak vagy osak részben dlinak rendelkezésre, akkor a targyévi vashato éves értékeket é - ha van - a megelizé (els6) Uzleti év éves (eves szintre diszimitott) értékeit Kell figyelembe venni Nem éihet az egyszeriisitett éves beszimolé készitésének lehetéségével a nyilvinosan miikédé részvénytarsasdg, az anyavillalkozés, az olyan vallalkoz6, amelynek kibocsétott értékpapirjaival t62sdén kereskedheinek vagy erre az. engedélyezést mar kérelmezték Anyavallalatnak nem mindstilé konszolidélasba bevont vallalkozis abban az esetben készithet cgyszerisitett éves beszémoldt, ha nyilvantartdsai alapjan biztositani tudja az ésszevont (Konszolidalt) éves beszdmold dsszedilitasthoz sziikséges informaciékat az anyavillalat részére, "Ac egiserisitettéves beszAmolé mérleghol, eredménykimutatésbol é kiegésits melléklethil al, Uzletijelentét a ‘villaKozénak nem kell készitene. Az egyszeriisitett éves beszdmolé mérlege és eredménykimutatasa az "A", illetve "B" valtozatok kéziil a vallalkozé altal valasztott beszamolérész nagybetiivel és rémai szdmmal jeldlt tételeit tartalmazza, Az cgyszertisitett éves beszimold készitése sordn: nem kotelezé a korébban elszAmolt terven feliili értékesdkkenés, illetve ért¢kvesztés visszairdsa, a sajét termelésti készletet_a még vathatéan felmeril6 kéltségekkel és a kalkulilt haszonnal esdkkentett eladési dron is Ichet érigkeini, ahol a még vathatéan felmerdld Koltségek @ teliesitési fok alapjan aranyositassal is meghatdrozhatok + nem kételezé az tizleti vagy cégértékként kimutatni a tobbletkifizetés Ssszegét cégvasarlas esetén. 10Az egyszeriisitett éves beszémolé kiegésziié mellékletének nem kell tartalmaznia: * aképzett céltartalékot, illetve annak felhaszndlasat jogcimek szerint részletezni, + kovetelésck nyilvintartésba vételi értékének és érigkvesatésének részletezés¢t, + arendkivili bevételek és rendkivilli réforditasok részletezését, * acash flow kimutatést, + akapesolt felekkel, a konszolidélissal kapesolatos kézzétételeket, + a vezeté tisctségviseldk jérandisigaival kapesolatos kézzétételeket, az aktiv és a passziv idbbeli elhatéroldsok részletezését, val6s értékeléssel kapesolatos kézzétételeket, + a tarsasdgi addalap meghatérozdsakor felmertld korrekcids tételeket, a rendkivili tételek tdrsasaigi adora gyakorolt hatésat, * a tirgyi eszkbz6k, immateriélis javak, befektetett pénziigyi eszkézdk, készletek, forgdeszkOz6k k6zétti értékpapirok mozgastablajat, az exporténékesités és az importheszerzés részlete2ését, az arbevétel tevékenységek szerinti bontisat, + akényvvizsgél6i dijakkal kaposolatos kozzéiételeket, © amérlegen kivali tételeket, stb Ha az egyszerlisitett éves beszdmolét készité vallalkozé a harom mutatéérték Kéztl barmelyik kettének a hatdrértékét tillépi két egymast kéveté iizleti évben, akkor a masodik évi beszAmolé elkészitését kovetd évt6l éves beszamolat kiteles késziteni. Ha az éves beszémolot készit6 vallalkozdndl a hérom mutatéérték kézill barmelyik kett6 a hatdrérték ald kertil két egymast Kovet6 Uzleti évben, akkor a misodik évi beszémolé elkészitését kévetd évil a vallalkoz6 egyszerisitett éves beszimol6t készithet. 1.2.3 Mikrogazdilkod6i egyszeriisitett éves beszamold 2013. januér 1. napjét6l hatdlyosan a kettés kénywvitelt vezetd kisebb méretti villalkozasok Altal valaszthaté egyszeriisitett beszdmol6 forma megvéltozott. Sajitos egyszeriisitett éves beszdmolé mar nem készitheté, és helyebe Ipett_ a mikrogazdalkodéi egyszeriisitett éves beszamold. A mikrogazdilkodéi egyszerisitett Eves beszdmol6 készitését a 398/2012. (XIL20.) Korm. rendelet és az azt médosité $18/2013.(XII.30.) Korm. rendelet szabilyozzik. E beszémol6 fajta alapja a szamviteli tGrvény szabalyainak leegyszeriisitése. Mikrogazdilkod6i egyscerisitett éves beszdmolét készithet az a kettés Kkonywitelt folytat6, konywvizsgalatra nem Kételezett vallalkoz6, ahol két egymast kévet6 iizleti évben a mérleg fordulénapjén a kévetkez6 hérom mutatéérték kézil bérmelyik kett6 nem haladja meg a lenti hatarértékeket: « mérlegtSdsszeg a 100 millié forintot, * éves netté arbevétel a 200 millié forintot, ‘+ az tizleti évben dtlagosan foglalkoztatottak szma a 10 ft. A. mikrogazdalkod6i egyszertisitett éves beszmolét eldszér 2013-ban Iehetett vélasztani, Nem valaszthatja a mikrogazdalkodéi beszémolét az a vallalkozas, amelynek naptari éve eltér az tizleti évt6l, illetve ahol kételezé a kénywvizsgalat, A mikrogazdalkod6i egyszerisitett éves beszAmol6 mérlegbél és eredménykimutatisbol all, gyeanek az egyszertisitett éves beszdmol6 mérlegével és credménykimutatdsaval Kiegészit6 mollékletet és tizleti jetentést ehhez a beszamol6 fajtéhoz nem Kell elkésziteniA szabilyozis csak nagyon kevés esetben hagy vélasztisi Iehetdséget és dintési szabadsdgot a gazdalkod6 keeében. Ezekrél a déntésckril a mérleghez kapesoléd6 kiegészit6 informAcidk kézott kell nyilatkozni. A valasztasokt6l csak harom lezart mikrogazdalkodéi év utan lehet eltémi Fébb déntési pontok: + kis értékti eszkdzik egydsszegii leirdsindl alkalmazott értékhatar, ha ez kisebb, mint 100 eFt, © ha a készletekrél a mirogazdalkod6 év kézben folyamatos nyilvantartést vezet, akkor annak a tényét, * a betéti tarsasagként, kokereseti tarsasigként vagy egyéni cégként mikéd6 mikrogazdélkodénél a sajétos szémviteli eljérdsok alkalmazasanak tényét, A mikrogazdélkodé mentesill a szdmlarend elkészitése alél, ha az elszimolésait a 398/2012. Korm. rendelet mellékletében megadott szémlatikor szerint vezeti. Nem kell késziteni sem sedmviteli politikat, sem szdmviteli szabalyzatokat. A beszdmols fbb jellemzéi: * Alapitas-dtszervezds aktivalt értéke, kisérleti fejlesztés aktivalt értéke és iizleti vagy cégérték (sem pozitiv sem negativ) nem mutathatok ki. * Id6beli clhatérolésok elve sajétosan alakul, Olyan események eredményre gyakorolt hatasét, amelyek két évet érintenek, abban évben kell teljes egészében clszémolni, amelyben az elsz4molast alétamaszté bizonylatokat kibocsatottak. Tobb Ozleti évet érintd események eredményre gyakorolt hatasat abban az iddszakban kell elszémolni, amelyikhez kapcsolédnak. Passziv és aktiv idébeli ethatirolis csak a rendeletben felsorolt eseiekben képezhers, + Bekeriilési érték részekémt nem lehet kimutatni példaul a hitel, kéles6n jarulékos kéltségeit, a beruhazashoz kapcsolédé biztositasi dijat, beruhazds tervezés és betanitas dijait. + Tory szerinti értékesokkenés elszdmolds brutté érték alapjén linedris médszerrel torténik, kivéve, ha a torvény szerint nem lehet elszémolni terv szerinti értékesékkenést. Targyi eszkdzdk és immateridlis javak esetében nem lehet maradvanyértekkel sz4molni. Targyi eszk6zdk leirasénal a tarsasagi tOrvény altal megadott Kkulcsot kell alkalmazni, immateridlis javakat és ingatlanokhoz kapesolodé vagyoni értékti jogokat dltalaban harom év alatt kell lefrni, kivéve, ha szerzédés alapjan eltéré a hasznositasi idé. * 100 eFt alatti bekeriilési értékii, kis értékii eszk6z6k (vagyoni értékii jogok, szellemi termékek és targyi eszk6zk), értékesikkenését ez dsszegben kell elszdmolni, + Entékvesztést és terven felili értékesokkenést csak akkor lehet elszamolni, ha az értékkiilénbézet a 30 %-ot meghaladja. + A 100 ePt egyedi bekerillési éték felett, a fordulénapon fennalld 4s a mérlegkészités idépontjsig nem rendezett kévetelések év végi értékelésekor értékvesztést kell elszimolni, ha a kévetelés a mérlegkészités idépontjaban: © t6bb, mint 180 napja lejart, a bekerilési érték 30 %-dnak dsszegében, ‘© bb, mint 270 napja lejart, a bekerilési érték 50 %-anak dsszegeben, © tébb, mint 365 napja lejart, a bekeriilési érék 100 %-dnak dsszegében. * Behajthatatlan kévetelésnek minésithetd, kilén bizonyitis nélkiil, a 100 ezer forintot meg nem halad6 bekeriilési értékii, 180 napja lejart esedékességii kévetelés + Ertekhelyesbités és valds értéken torténd értékelés nem alkalmazhat6, * Devizds tételek ériékellésére fS szabalyként az MNB 4rfolyamot kell alkalmazni, illetve a devizas kovetelések és kételezettségek esetében az AFA térvény szerinti arfolyamot kell alkalmazni., + A devizas kéveteléscket és kitelezettségeket nem kell év végén atériékelni, 22 ASZAMVITELI BESZAMOLO ELOKESZITESE ELEMZESRE Az, hogy az elemzést milyen mértékii Skészités elézi meg, az nagyban fligg az clemzés targyatal és céljat6l. Abban az esetben, ha az elemzés térgya egyetlen (hazai) vallalkozas, melynél a szémviteli beszémol6 idébeli alakulasat szeretnénk megyizsgilni, nines nehéz dolgunk, hiszen a jogszabilyi kémyezetet ismerjilk, é Ssszehasonlithaté tételekkel dolgozunk, Nehezebb a dolgunk akkor, ha egy nem hazai vallalkozés szamviteli beszamolojaval végeznénk ugyanezt. Az clemzés sotin itt tisztéban kell lenni azokkal a killfOldi szamviteli eldirésokkal is, melynek alapjan a beszdmoldkat készitették, Tovabb nehezedik a helyzetiink akkor, ha két vagy tb vallalkozas beszamoldiban szereplé adatokat szeretnénk dsszehasonlitani, A beszimoldk eltérd szdmviteli politikakon, s6t eltérS jogszabilyi eléirisok alapjan készilhetick, Nézziink egy kis izelit6t, hogy milyen problémakkal talalhatjuk szembe magunkat: 7 + iddbeli elhatérolisok megielenitése: az IFRS-ck rendszorében ezek a forgs- / befektetett eszkézdk, illetve hosszii / révid lejéraut kotelezettségek kdz0tt jelennek meg, Németorszagban az iddbeli elhatarolésok egy részét besoroljak a kovetelésck, illetve a kételezettségek kézé, mas részét killin mérlegfScsoportokban jeleniti meg, . * céltartalékok: az IFRS-ck rendszere a céltartalékokat a hosszi, illetve révid Iejérath kotelezettségek k6z6tt jeleniti meg, a jovobeni kéltségekre céltartalékot nem képezhettink. + ha egyedi beszamolékat clemziink, akkor a kapesolt vallalkozdsokkal szembeni kéveteléseket, illetve k6telezetségiiket jellegukt6l fuggéen be kell sorolnunk a megfeleld Kévetelés-, kételezettségtetelhez. "az _értékhelyesbitéseket, értékelési_klinbdzeteket_ hoz kell rendelniink az egyes mérlegtételekhez. + meg kell vizsgilnunk van-e lényeges killinbség az alkalmazott éntékelési cliérésok tekintetében; * esetenként szikséges Ichet, hogy a hosszi lejératét kOtelezettségeket megbontsuk 5 éven beldli é5 éven till tartozésokra. 13