Szilárd anyagok szerkezete és tulajdonságai

A szilárd halmazállapotú anyagokban a részecskék között olyan erős a kölcsönhatás, hogy nemcsak a
térfogatuk állandó, hanem az alakjuk is. A szilárd anyagok lehetnek amorf és kristályos szerkezetűek.
 Az amorf anyagokban a részecskék elrendeződése csak
megközelítőleg szabályos. Az anyag egy kiválasztott
részecskéje körül a részecskék elrendeződése elég szabályos,
de növekvő távolsággal ez a rendezettség megszűnik (lásd a
túlsó ábrán). Az amorf anyagok olvadáspontja nem
meghatározott. Ilyen amorf anyag például az üveg, az aszfalt,
a viasz, a gyanta, ill. a műanyagok.
 A kristályos anyagokban a részecskék szabályos rendben,
kristályrácsban helyezkednek el, a rácspontokon lévő
részecskék rezgőmozgást végeznek. A rezgőmozgás
intenzitása a hőmérséklettől függ.
A szilárd anyagok néha mint monokristályok (egykristályok) fordulnak elő. Ezekben a részecskék
szabályos elrendeződése az egész kristályon belül érvényesül (pl. kősó,
gyémánt). A kristályos anyagok többsége mint polikristály (kristályhalmaz)
fordul elő. Ezek sok apró kristályszemcséből épülnek fel. A
kristályszemcsében a részecskék elrendeződése szabályos, azonban a
kristályszemcsék elhelyezkedése véletlenszerű. Ilyen pl. a kifényesített
cinklemez felszíne, amin szépen megfigyelhetők a kristályszemcsék.
A kristályszemcsék különböző irányú elhelyezkedése miatt a
kristályhalmazok többsége izotróp, azaz az anyag tulajdonságai minden
irányban egyformák. A monokristályban kitüntetett irányok vannak
(gondoljatok pl. a grafit szerkezetére – kémián láttátok), amelyek szerint
változnak az anyag tulajdonságai. Azt mondjuk, hogy a monokristályok
anizotrópok.

Az ideális kristályrács

A kristály belső szerkezetére jellemző a rendezettség. A részecskék

szabályos, háromdimenziós rendszerben, ún. kristályrácsban helyezkednek
el (lásd az ábrát jobbra). A kristályrács legkisebb építőkövét elemi cellának
hívjuk. Az elemi cellák párhuzamos lapjainak összeillesztésével tetszés
szerinti nagyságú kristály felépíthető. Az elemi cella alakja alapján a
kristályokat 7 kristályrendszerbe soroljuk. Mi csak eggyel közülük, a köbös
kristályrendszerrel fogunk foglalkozni.
A köbös (szabályos) kristályrendszer elemi cellája kocka alakú.
A kocka oldalhosszát rácsálandónak hívjuk (Jele: a). A kockában található
részecskék elhelyezkedése alapján az elemi cella lehet (lásd az ábrát a másik oldalon):
1. primitív (egyszerű) – csak a kocka sarkaiban találhatók részecskék (pl. polónium)
2. lapcentrált (lapközepes) – a sarkokon kívül a kocka 6 lapjának közepén is van 1-1 részecske (pl.
alumínium, réz, arany, ezüst)
3. tércentrált (térközepes) – a sarkokon kívül a kocka középpontjában is van egy részecske (pl. króm,
wolfrám)
Az ábrák alatti NP, NL és NT mennyiségek az elemi cellára jutó részecskék számát adják. Ezt úgy kapjuk
meg, hogy megvizsgáljuk, hogy hány részecske található a kocka belsejében. A kocka sarkában levő
részecskén az alatta, felette, mellette levő elemi cellák is osztoznak, a részecske egynyolcada „lóg bele” a
kockába, a maradék rész már a szomszédos elemi cellákba tartozik. A lap közepén levő részecskén két cella
osztozik, a kocka belsejébe a részecske fele lóg. A tércentrált cella közepében pedig a teljes részecske benne
van a kockában.
 Primitív elemi cella Lapcentrált elemi cella Tércentrált elemi cella

Feladatok:
1. Határozzuk meg az alumínium sűrűségét, ha elemi cellája lapcentrált, a rácsállandója 0,405 nm. Az
alumínium relatív atomtömege 26,98. Az atomi tömegegység mu = 1,66.10-27 kg.
A sűrűséget úgy számítjuk ki, hogy az elemi cella belsejében található atomok teljes tömegét elosztjuk az
elemi cella (a kocka) teljes térfogatával.
a = 0,405 nm = 0,405.10-9 m
NL = 4
Ar(Al) = 26,98
=?
m
(1) 
V
(2) m = NL.Ar(Al).mu
(3) V = a3
N L . Ar  Al .mu
(1,1) 
a3
 =2700 kg.m-3
Az alumínium sűrűsége 2700 kg/m3.

2. Számítsátok ki a nikkel és a króm rácsállandóját, ha a nikkel relatív atomtömege 58,7; a krómé pedig
52,0. A nikkel sűrűsége 8900 kg.m-3, a krómé pedig 7100 kg.m-3. A nikkelnek köbös és lapcentrált, a
krómnak köbös és tércentrált a kristályrácsa. [0,352 nm; 0,290 nm]
Megj.: a feladatot úgy kell megoldani, ahogy az elsőt, csak a sűrűség végső képletéből, a levezetést
tovább folytatva, még ki kell fejezni az „a” értékét. Vigyázz, köbgyököt kell vonni a számológéppel. 😊

3. 910 °C hőmérsékletig a vas tércentrált köbös kristályrácsot alkot, a rácsállandó 0,287 nm. A vasnak ezt a
kristálymódosulatát α-vasnak nevezzük. 910 °C-nál nagyobb hőmérsékleten a vas kristályrácsa szintén a
köbös rendszerbe tartozik, azonban lapcentrált és a rácsállandó 0,363 nm (γ-vas). Azonos-e az α-vas és a
γ-vas sűrűsége? [α = 7843 kg.m-3; γ = 7753 kg.m-3; a két sűrűség nem azonos]

Ha nincs túl nagy kedvetek fizikázni elég, ha a feladatokból csak az egyik részt számoljátok ki, pl. a 2.-ból a
króm rácsállandóját, a 3.-ból a γ-vas sűrűségét. Gyakorlásnak az is megteszi. A lényeg, hogy megértsétek a
tananyagot.