Körkörös életutak

Ebben az esszében Puskin: Mese a halászról meg a kis halról és Lázár

Ervin: A nagyravágyó feketerigó című novellák összehasonlító elemzése
szerepel.

Mindkét történet körkörösnek nevezhető. Puskin novellájában a halász

kifog egy aranyhalat, ami arra kéri őt, hogy eressze vissza a tengerbe, és
jutalmul teljesíti, bármit kíván, de a halász semmit sem kér díjul a szabadon
engedésért. Az öregember hazamegy, a kunyhójába ahol felesége várja, kinek
elkezdi mesélni az aznap történteket az aranyhalról. A felesége jól lehordja,
hogy miért nem kért díjat az aranyhaltól, majd visszaküldi a partra, hogy
kívánjon az aranyhaltól, mégpedig egy új teknőt, mert a mostani már teljesen
elrepedt. Az öreg elmegy a partra, szólongatja az aranyhalat. Az aranyhal
megjelenik és megkérdi az öreget, mivel szolgálhat. Az öreg elmeséli, hogy
kikapott az asszonytól, mert nem kért semmit jutalmul. Így most egy teknőt kér
az aranyhaltól. Az aranyhal teljesíti a kívánságát. Hazamegy az öreg és odaadja
az asszonynak a teknőt, aki ismét szidalmazni kezdi, hiszen ez csak egy teknő.
Újból visszaküldi a partra az öreget, most egy parasztházat kér. Majd egy
parasztházad, aztán hogy ne parasztasszony legyen, hanem ősnemes
nagyasszony, aztán cárasszony, majd végül már királynő akar lenni. Az utolsó
kívánsága az, hogy a tengerben akar élni, s, hogy az aranyhal legyen az ő
szolgája. Az öregember elpanaszolja ezt az aranyhalnak, az aranyhal megelégeli,
csap egyet farok úszójával, s, megjelenik a kunyhó, előtte a parasztasszonnyal és
a törött teknővel. Tehát visszaérkezünk a történet kezdetéhez. Ugyanez történik
a feketerigóval. Nincs megelégedve külsejével, azt hiszi ő a legrusnyább madár
a ligetben. Minap arra jár egy kisfiú, aki madárbarátot keres, a rigó is barátot
keres, de nem mer megmutatkozni, mert fél, hogy külleme miatt kicsúfolják. A
kisfiú visszajár a ligetbe barátokat keresvén, a feketerigó pedig egyszer
zöldküllőnek, másszor gólyának, végül pedig sárgarigónak festette ki magát. Ott
botlott meg a dolog, hogy a kisfiú nem ilyesfajta madarak után érdeklődött, ő
 Körkörös életutak
éppen egy feketerigót keresett volna, akit aznap látott, mikor először járt a
ligetben. A félénk madár végül felfedte magát, visszanyerte eredeti színét, majd
mind két jó barát, a kisfiúval elhagyták a ligetet. Tehát a feketerigó, sok
átváltozáson keresztül, de sikeresen elfogadta önmagát. Lázár Ervin történetében
fontos szerepe volt az elbeszélőnek is. Ő ismertette meg az olvasóval a ligetet, a
ligetben élő öreg festőt, és a sokféle madárfajt, és azok jellemzőit. Puskin
művében a parasztasszony galádul, kegyetlenül, és becsmérlően csak magára
gondolva cselekszik, és nem azért teszi ezt, mert nem tudja elfogadni magát. A
feketerigó viszont csak a visszautasítástól, csúfolkodástól fél, nem pedig
pénzéhes, dicsőségre és hatalomra vágyik.

A történet felveti az emberi kapcsolatok fontosságát, megértését is. A

legfőbb tanulság mindkét történetből az, hogy semmiképpen sem csak a saját
gondolataink, megérzéseink, magunkról alkotott kép alapján kell cselekednünk.
Figyelembe kell venni partnerünket, az ő elvárásait, meglátásait, és érzéseit
egyaránt.