Bevezetés

1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz
külügyminiszterek a bécsi Belvedere palotában kihírdették a később második bécsi döntésként
elhíresülő határozatot, amely Erdély Magyarország és Románia közti elosztását hivatott
tisztázni1. A döntés értelmében mintegy 43 000 négyzetkilométernyi terület került vissza
Magyarországhoz, magába foglalva Nagyváradot, Nagyszalontát, Kolozsvárt és Székelyföldet.
Erdély 3/5-e maradt román fennhatóság alatt, olyan fontos településekkel, mint Temesvár,
Brassó, Nagyenyed2.
A döntés nemcsak Erdélyt, hanem az Erdélyi Református Egyházkerületet is ketté-
szakította, figyelmen kívül hagyva a történelmi régiók vagy az egyházmegyei struktúrák
egységét. Az Óromániában (Havasalföld és Moldva) élő magyar reformátusokkal együtt
körülbelül 240 000 dél-erdélyi református hívő maradt idegen uralom alatt 3. A Dél-Erdélyben
rekedt gyülekezetek nehéz helyzetéről dr. Tóth Lajos segesvári lelkész levélben számolt be
Vásárhelyi János püspöknek. „Itt maradjak-e, vagy a változott körülmények miatt más lelkészi
állást kérjek?” kérdését három nappal a második bécsi döntés után teszi fel Tóth, ami jól mutatja,
mennyire kilátástalan volt a dél-erdélyi lelkészek számára a helyzet. Híveik – elsősorban azok,
akik nem hagytak hátra saját tulajdonú ingatlant – tömegesen költöztek Észak-Erdélybe
(„...református híveink valósággal özönlenek Udvarhely felé”). Emiatt a lelkészek megélhetése is
kérdésessé vált, az egyházi fenntartású iskolák is tanulók nélkül maradtak. Tóth levelében
beszámol arról is, hogy számításai szerint 200 gyülekezet nem került vissza az anyaországhoz.
Ezeket a gyülekezeteket valamilyen szervezeti egységbe kellett fogni. A segesvári lelkész
javasolja, hogy Nagyenyed legyen a leszakadt területek központja, semmiképpen sem Bukarest.
Néhány lelkész a döntést követően magyar területre költözött, elhagyva szolgálati helyét,
ám a többség osztotta Tóth véleményét, hogy a püspök jóváhagyása nélkül szolgálati helyüket
nem hagyják el.

1
Magyarország története 1918–1919, 1919–1945. Főszerk. Ránki György. Akadémia kiadó. Budapest. 1988. 1023–
1028.
2
Balogh Béni, L.:  A második bécsi döntés. [online] Elérhető: https://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf942.pdf
[Megnyitva: 2021.05.04].
3
Nagy Alpár Csaba: A Dél-Erdélyi Református Egyházkerületi Rész rövid története (1940–1945). [online] Elérhető:
http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1639.pdf [Megnyitva: 2021.05.04].

1
 Vásárhelyi János püspök pásztorlevélben szólította meg híveit 4. Ebben a levélben arra
kérte a Dél-Erdélyben élő reformátusokat, hogy engedelmeskedjenek elöljáróiknak. Kérte a
lelkészeket, kántorokat, presbitereket, hogy maradjanak szolgálati helyükön. Leveléből kitűnik,
hogy nem mond le az ottani református hívek pásztorolásáról, az egyházkerület Igazgatótanácsa
megfelelő embereket nevezett ki a Romániában maradt emberek vezetésére.
1940. augusztus 31-én valóban gyűlésezett az Igazgatótanács. Ekkor még nem tudták
pontosan, hogy a határokat hol húzták meg, de Illés Gyula előadótanácsos jelentette, hogy négy
egyházmegye teljes egészében Romániában marad a nagyenyedi kollégiummal együtt. A
jelenlévők teljes erkölcsi és anyagi felelősséget vállaltak az elszakadtakért. Megbízták gróf
Bethlen Bálint főgondnokot és Nagy Ferenc5 esperest, hogy az egyházmegyék vezetőivel
alkossanak egy bizottságot, amely az elszakadt gyülekezeteket hivatott igazgatni 6. A lelkészi
szolgálati hely elhagyásával kapcsolatosan leszögezték, hogy az ilyen személyek indokolatlan
Magyarországra költözésük esetén nem kapnak kinevezést7.
Az egyháznak egy másik fontos kérdésben is döntenie kellett: hogyan szervezik meg a
Dél-Erdélyi Egyházkerületi Rész lelkészképzését? Dolgozatunkban a Nagyenyeden ideiglenesen
megszervezett lelkészképzés első tanévével foglalkozunk. Az intézet megszervezését, az oktatás
elindítását vizsgáljuk, majd a tantervet és a teológusoknak előírt elsajátítandó kompetenciákat
taglaljuk. A dolgozatban külön fejezetben tárgyaljuk a tantestület tagjainak életrajzát. Fontosnak
tartottuk, hogy az egyetem sikerességét az ott tanuló hallgatók későbbi szakmai sikereinek,
lelkészi helytállásának fényében vizsgáljuk, éppen ezért a dolgozat végén a fellelhető
információk alapján összeállítottuk a teológusok egyetem utáni életrajzát is.
Specifikusan a dél-erdélyi lelkészképzés témakörében még nem születtek tanulmányok,
éppen ezért kutatásunk elsődleges forrásanyagát a levéltári iratok képezik. A Bethlen Gábor
Teológia Akadémia működésének megismerésében megkerülhetetlen forrás Dr. Musnai László
rektor 1945-ben írt könyve, amelyet a tanári kar megbízásából állított össze 8. A Református
Szemle ritkán számolt be a Dél-Erdélyben zajló egyházi életről, de a tanárok és teológusok

4
Vásárhelyi János: Pásztorlevél. In: Református Szemle. 1940. 381–383.
5
Nagy Ferencet 10 évnyi esperesi mandátum után éppen abban az évben, 1940-ben választották újra a
Gyulafehérvári Egyházmegye élére. Református Szemle. 1940. 337.
6
Jegyzőkönyv az erdélyi református egyházkerület Igazgatótanácsának helyi (kolozsvári) tagjaiból alakult értekezlet
1940. évi augusztus hó 31-én. Református Szemle. 1940. 386–388.
7
Református Szemle. 1940. 389.
8
Musnai László: Az Ige szolgálatában. Bethlen Gábor Teológia Akadémia. Nagyenyed. 1945. (a továbbiakban
Musnai)

2
későbbi életpályájának feltárásához elengedhetetlen forrásnak bizonyultak az egyes lapszámok.
Témánk alaposabb megismerésének érdekében a Dél-Erdélyi Egyházkerületi Résszel foglalkozó
írásokat is, valamint a korabeli világi médiaorgánumok szellemi termékeit is tanulmányoztuk.
A témaválásztásnál elsődleges szempont volt, hogy a Dél-Erdélyben lévő
szórványmagyarság küzdelmes történetének egy olyan epizódját mutassuk be, amely nem az
önfeladásról, hanem a megmaradásért való megmérettetésről tesz bizonyságot.

3
 Rendkívüli teológiai tanfolyam

A II. bécsi döntés következtében sok Dél-Erdélyi teológus nem tudta befejezni
tanulmányait Kolozsváron, ezért Csefó Sándor tanügyi előadótanácsos kéréssel fordult a román
Kultuszminisztériumhoz. Ebben a levélben Csefó megköszöni a román állam pozitív
hozzáállását a nagyenyedi teológiai képzéshez, valamint biztosítja, hogy megfelelő
intézkedéseket hoznak a román nyelv és irodalom tanítását illetően. Írásának azonban igazi célja
egy kéthónapos teológiai tanfolyam jóváhagyatása. 1941. április 22-től kezdve szervezték volna
meg ezt a továbbképzőt a Bethlen Kollégiumban, amelynek célja az volt, hogy a teológusok
tanulmányaikat befejezzék, a továbbképző végén pedig teljesíthessék a lelkészi vizsgákat. Ezzel
szerették volna elérni, hogy a teológusok ne szökjenek Magyarországra tanulmányaikat
folytatni.9 Csefó beszámol arról is, hogy kik lesznek a képzésen az előadók: dr. Musnai László,
dr. Illyés Géza, Nagy József, dr. Horváth Jenő, Juhász Adalbert. Erre a továbbképzőre 10–12
teológus hallgatót vártak.10
Az Intézőbizottság csatolmányban elküldte a minisztériumba a továbbképző tantervét is.
E szerint a hallgatókat két csoportra osztották, az első-másodév, valamint a harmad-negyedév
egy csoportban vett részt a képzésen. Heti 21–27 tanóra volt.11
A minisztérium engedélye nem érkezett meg időben, egy későbbi irat tanúsága szerint a
továbbképzőt csak május 2-án tudták elkezdeni, és akkor is csak a hatályos törvényekre
hivatkozva, mert az engedély akkorra sem érkezett meg. A továbbképzőre jelentkező hallgatók
végül sikeresen le tudták tenni a Kolozsváron elmaradt vizsgákat, és nem kellett évveszteséggel
kezdjék az 1941/1942-es tanévet.12

9
Musnai. 10.
10
Csefó Sándor levele a Tanügyminisztérium Kultusz- és Művészetek osztályának vezetőjéhez. 1941. április 10.
Nagyenyed.
11
DERLev- B sorozat. XXVIII/3. 1016–1941. III. sz.
12
DERLev- B sorozat. XXVIII/4.

4
 A nagyenyedi teológia életre hívása

Nagyenyeden a lelkészképzés évszázados hagyományokkal rendelkezett. Egészen 1895-

ig itt képezték az erdélyi református lelkészeket, míg Szász Domokos püspök javaslatára és
támogatásával Kolozsváron új lelkészképző intézetet indítottak. A kolozsvári intézet miatt a
nagyenyedi lelkészképző beszüntette tevékenységét13. Nagyenyeden a kollégium ezt követően is
megmaradt. Az 1936–37-es tanévben gyakorlati segédlelkészi tanfolyamot szervezett a
kolozsvári egyetem a nagyenyedi kollégiumban. Ennek a tanfolyamnak a célja az volt, hogy a
lelkészjelölteket felkészítsék a falusi életre, s hogy a mezőgazdasági ismeretek elmélyítésével
többletjövedelemhez juttassák a leendő lelkészeket. Ennek a tanfolyamnak a fő pártolója Makkai
Sándor püspök volt, ám Erdélyből való távozása után a képzést megszüntették 14. 1941. május 14-
én a nagyenyedi református Bethlen Kollégium elöljárói tanácskoztak, a résztvevők közt jelen
volt dr. Szász Pál (ő volt a tanácskozás elnöke), dr. Müller Jenő, Elekes Viktor, Csefó Sándor, dr.
Musnai László, Juhász Albert. Dr. Nagy Endre gazdasági igazgatóként szintén meghívást kapott
tanácskozó tagként. Elekes Viktor ezen a gyűlésen jelentette, hogy ugyanazon a napon délelőtt
Bethlen Bálint elnökletével gyűlést tartott egy bizottság, amelyet a teológia megszervezése
végett hívtak össze, és ezen a gyűlésen a Bethlen Kollégium elöljárósága „készséggel hajol meg
a Nagytiszteletű Intézőbizottság egyetemes óhajt, s a történelmi helyzet parancsszavát kifejező
azon kívánsága előtt, hogy az erdélyi református egyházkerület legeminensebb célját szolgáló
theologia Akadémia a Bethlen kollégium keretében szerveztessék meg”15. Elekes Viktor
egyértelművé tette felszólalásában, hogy a felállítandó egyetem az 1896-ban megszűnt teológia
jogutódja lesz, közigazgatásilag pedig a főtanodai jellegét visszanyerő kollégium főiskolai
tagozataként fog működni. Ezen a gyűlésen meghatározták az intézmény szabályzatát is. A
teológia hivatalos megnevezése a következő lett: A romániai református egyház „Bethlen Gábor”
theológia akadémiája. A szabályzatban ismét kifejezik, hogy a teológia a Bethlen Kollégium
főiskolai tagozataként illeszkedik bele a főtanoda „testébe”, ezért közigazgatásilag a tanoda
felügyelő és kormányzó szerveinek vezetése alatt áll. Az anyagi kiadásokat azonban nem a
13
Cj.edu.ro. (2019). A protestáns teológiai képzés története évszámokban. [online] Elérhető:
https://www.proteo.cj.edu.ro/intezet/tortenet/reformatus [Megnyitva: 2021.05.05].
14
Musnai. 3.
Délerdélyi Református Egyházkerületi Rész Intézőbizottságának Levéltára (a továbbiakban DERLEV) B sorozat.
15

XXVIII/9. 1352/1941. Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium Elöljárósága 1941. május 14-én tartott
ülésének jegyzőkönyvéből.

5
Kollégium finanszírozza, hanem az Intézőbizottság16. A teológiai tanárok az elöljárótestületben
megfelelő arányú képviseletet kapnak, kötelességeik és jogaik megegyeznek az intézet többi
tanáráéval. Ekkor még hat tanszéket javasolnak (ezekből végül csak négyet tudnak felállítani
anyagi okok miatt, ám a 2 tanszék kimaradására ideiglenes állapotként tekintenek)17:
1. Bibliai teológia – Ószövetség
2. Bibliai teológia – Újszövetség
3. Rendszeres teológia
4. Egyháztörténelem
5. Gyakorlati teológia – Liturgiális
6. Gyakorlati teológia – Pasztorális
Az Intézőbizottság 1352–1941 II. sz. alatt jelentette a teológia felállításával kapcsolatos
álláspontját. Ennek szövege lényegében megegyezik a Bethlen Kollégium elöljáróinak tartott
gyűlés jegyzőkönyvi kivonatával. Az Intézőbizottság kiemeli, hogy az 1940. augusztus 30-án
meghozott bécsi döntés után a Romániában maradt református gyülekezetek lelkészutánpótlás-
biztosítása miatt vált szükségessé ez az intézkezdés. Az Intézőbizottság továbbá megköszöni a
Bethlen Kollégium pozitív hozzállását, és tudomásul veszik, hogy a Kollégium az 1896-ban
megszűnt nagyenyedi lelkészképzés újjáéledését látja a teológia életre hívásában. Az
Intézőbizottság jelentése tisztázza ugyanakkor a teológiai akadémia fenntartásának kérdését is.
Az elhelyezés, a konviktusi költségek a Bethlen Kollégiumot terhelik. A teológusok konviktusi
és internátusi kedvezményben részesülnek. A személyi és tanügyi szükségletek fedezéséről az
egyetemes egyház gondoskodik. A szervezési kérdéseket a Kollégium elöljáróságának
hatáskörébe utalták. Csefó Sándor tanügyi előadótanácsos az Intézőbizottsági jelentésnél
szubjektívebb levélben mondott köszönetet a Bethlen Kollégium vezetőségének. Levelében úgy
értékeli az egyetem felállítását, hogy azzal „...a romániai kálvinista Anyaszentegyház egyik
legidőszerűbb és legfundamentalistább kérdését jelentősen előre vitte a megvalósulás útján. E
sarkalatos kérdés pedig az, hogy egyházunkban az igehírdetés és az iskolák minden időkben
fenntartassanak.”18

A nagyenyedi teológia tanterve

16
Musnai. 4
17
Uo.
18
Csefó Sándor levele a Bethlen Kollégium elöljáróságához. 1941. május 29.

6
 Elekes Viktor rektor-professzor 1941 májusában javasolta, hogy a felállítandó teológiai
képzés megszervezésének élére nevezzék ki dr. Musnai Lászlót, amíg megalakul a teológia tanári
kara és dékánt választanak maguknak. Dr. Musnait bízzák meg azzal is, hogy ennek a
választásnak a megszervezését tegye lehetővé. Addig is havi járandósággal honorálták munkáját.
Ezt a javaslatot a bizottság elfogadta. 19 Ezt a javaslatot az Intézőbizottság is elfogadta, a
meglévő levéltári forrásból azonban hiányzik a Musnainak folyósított tiszteletdíj összege.20
1941-ben dr. Musnai László bemutatta a nagyenyedi teológia számára készített tanulmányi
rendet, melynek megírásakor a következő alapelvekre voltak tekintettel:
1. Figyelembe véve, hogy az egyházkerületi rész nagy lelkészhiánnyal küzdött, és
különösen fiatal lelkészekből volt hiány, ezért a nagyenyedi teológia képzési időtartama
négyéves lett. Az ötödik év anyagát belesűrítették a négy év anyagába.
2. A képzendő lelkészek gyülekezetüknek minden téren vezetői lesznek, ezért ismereteiket
is ez irányba is kell képezni. Ismerniük kell gyülekezetük gazdasági, jogi, szociális
helyzetét is, ezekre tudjanak megfelelő válaszokat, segítséget nyújtani. Legyen gondjuk
az egész rájuk bízott népre.
3. Erdély multinacionális közeg, egy lelkésznek pedig ismernie kell az itt élő népek nyelvét,
kultúráját, sajátosságait, szokásait stb. Éppen ezért a teológiai oktatásban helyet kap a
román és német nyelv, valamint kultúra oktatása is (utóbbi az igényes teológiai
gondolkodás kialakításában is elengedhetetlen, minthogy a teológiai munkák nagyrészt
ezen a nyelven íródnak).
4. Az egyházkerületi részben nagyon sok szórványgyülekezet volt, ezért a teológia
hangsúlyozta a szórványmisszió fontosságát is. Mind a négy évfolyam tantervébe
beiktatták a gyülekezeti missziót, harmad- és negyedéven pedig egyházi közigazgatást és
ügyvitelt is tanítottak.
5. A szociális és gazdasági ismeretek tanítását szintén fontosnak tartották, az állami jogba is
bevezetést kaptak a diákok.
A tanulmányi rend alapelvei azt mutatják, hogy a nagyenyedi teológia tanárai nemcsak a
teológiai ismeretek megszerzését látták elengedhetetlenül fontosnak diákjaik számára, hanem

19
DERLEV- B sorozat. XXVIII/5 Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium Elöljárósága 1941. május
14-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
20
DERLEV- B sorozat. XXVIII/5. 1348.1941 Intézőbizottsági jelentés.

7
 a kor általános, gazdasági, jogi, szociális ismereteit is. Az Intézőbizottság jegyzőkönyve arról
tanúskodik, hogy az egyházkerületi rész vezetői elvárták: a tanulók – mint leendő iskolaszéki
vezetők és hitoktatók – sajátítsnak el iskolavezetői kompetenciákat. Indoklásként a
tanítóhiányra hivatkoztak. Javaslatot fogalmaznak meg, hogy a lelkészjelöltek ápoljanak
szoros kapcsolatot a tanítóképzős diákokkal, és a négyéves képzésük kiegészítéseként az
ottani órákat is látogassák szorgalmasan. Szintén ez a jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy az
egyházkerületi részben nagyon sok a szórványgyülekezet, ezek száma folyamatosan
növekszik, ezért a teológusok szórványmisszió teljesítésével készüljenek az ilyen
gyülekezetekben való szolgálatra. Javasolják a néprajzi ismeretek tágítását is, de kiemelik,
hogy a teológusokat nem szabad leterhelni, kellő szabadidőt kell hagyni, hogy
ismerkedhessenek, szociális és fizikai fejlődésükre is figyelhessenek.21
Dr. Musnai László vázolta a teológiai tantervet órákra és óraszámra lebontva is az
Intézőbizottság számára. Ez alapján a diákok a következők szerint tanultak:
Első évfolyam: héber és görög nyelv heti 2-2 órában, szentírásismeret heti 2 órában,
hitvallásismeret heti 2 órában, teológiai enciklopédia heti 1 órában, vallásbölcsészet
és annak története heti 2 órában, filozófiai gondolkodás története heti 2 órában,
filozófiai enciklopédia heti 2 órában, egyháztörténelem heti 3 órában, homiletikai
gyakorlat heti 1 órában, belmissziói gyakorlat heti 1 órában, egyházi ének és zene heti
1 órában, román nyelv, irodalom, történelem heti 2 órában, német nyelv heti 2 órában,
gazdasági ismeretek heti 2 órában, egészségtan heti 1 órában;
Második évfolyam: ószövetségi exegézis heti 2 órában, újszövetségi exegézis heti 2
órában, filozófiai gondolkodás története heti 2 órában, filozófiai enciklopédia heti 2
órában, egyháztörténet heti 3 órában, homiletikai szónoklás heti 2 órában, neveléstan
és neveléstörténet heti 2 órában, belmissziói gyakorlat heti 1 órában, egyházi ének és
zene heti 1 órában, román nyelv, irodalom, történelem heti 2 órában, német nyelv heti
2 órában, gazdasági ismeretek heti 2 órában, egészségtan heti 1 órában;
Harmadik/negyedik évfolyam: ószövetségi exegézis heti 2 órában, újszövetségi
exegézis heti 2 órában, ószövetségi irodalomtörténet heti 2 órában, újszövetségi
irodalomtörténet heti 2 órában, etika heti 3 órában, protestáns egyháztörténet heti 3
órában, magyar egyháztörténet heti 3 órában, liturgika heti 2 órában, pojmenika heti 2

21
DERLev- B sorozat. XXVIII/11. 1369–1941. Intézőbizottsági jelentés.

8
 órában, katechetika heti 2 órában, katechetikai gyakorlat heti 1 órában, egyházjog és
törvények magyarázata heti 2 órában, gyakorlati bibliamagyarázat heti 1 órában,
közigazgatás és ügyvitel heti 1 órában, belmissziói gyakorlat heti 1 órában, egyházi
ének és zene heti 1 órában, román nyelv, irodalom, történelem heti 2 órában, német
nyelv heti 2 órában, gazdasági ismeretek heti 2 órában, jogi ismeretek, állami
törvények heti 1 órában.

Láthatjuk, hogy a nagyenyedi teológia tantervének struktúrája nagyjából megegyezett a

maival, az akkori képzés azonban több teológián kívül eső tárgy tanulmányozását írta elő. A
tanterv beterjeszétésénél kiemelik, hogy némely tárgyak előadásaira felváltva kerül sor, vagy
csak kéthetente. Ezt lászámítva is átlagban heti 20–25 órán vettek részt a nagyenyedi
teológusok. Ezen kívül a tanterv évi 20 előadást irányozott elő, melyek témája néptudomány,
művelődés, művészet kategóriába volt sorolható. Egy Bethlen Kollégiumi jegyzőkönyv
kivonata rámutat arra is, hogy a teológiai tárgyakat oktató tanároknak heti hány órájuk lesz. E
szerint a rendszeres teológiai tanárnak heti 10, a történelem professzorának heti hat, míg a
gyakorlati professzornak heti 14 órát irányoztak elő.22 A fent vázolt tanterv nemcsak az
Intézőbizottság kérésére készült, de annak megszövegezését a Kultuszminisztérium is előírta.
Levélben23 tájékoztatták az Intézőbizottságot, hogy nagyvonalakban nem ellenzik egy
teológiai intézet létesítését Nagyenyeden, ám annak tényleges életre hívása előtt szeretnék
látni a tantervet, a tanári kar névsorát.
Feltételként szabták meg ugyanakkor a román nyelv és irodalom, valamint a román
történelem oktatását. 1941. május 17-én a minisztérium levélben kérte az Intézőbizottságot,
hogy nevesítsék a létesítendő egyetem romántanárát.24 Erre a minisztérium május 22-én
kapott választ az Intézőbizottságtól Csefó Sándor aláírásával, aki George Valest nevezte meg
mint leendő romántanárt. Vales román származású nagyenyedi ember volt, aki 17 éve tanított
román nyelvet és irodalmat.25 George Vales részletesen a minisztérium elé tárta a tervezett
oktatási tantervet.

22
DERLev- B sorozat. XXVIII/10. Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium Elöljárósága 1941. május
17.-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
23
DERLev- B sorozat. XXVIII/1. 15089-1941.
24
DERLev- B sorozat. XXVIII/4. 22749-1941. Kultuszminisztérium levele az Intézőbizottsághoz. 1941. május 17..
25
DERLev- B sorozat. XXVIII/4. Intézőbizottság levele a minisztériumba. 1941. május 22.

9
 Az elsőéves hallgatók a román grammatika történetét kellett megismerjék, fonetikát,
valamint a különböző dialektusok történeti és filológiai szempontjait sajátították el.
Betekintést nyertek továbbá a román irodalom kezdeteibe, a szláv és huszita vallási művekbe,
a bogumilizmus, a lutheranizmus, a kálvinzimus román irodalomra gyakorolt hatásaiba.
Néhány ortodox pap irodalmi munkássága is bekerült a tantervbe (Diaconu Coresi, Nifon
pátriárka stb.). Szintén elsőéves tananyag volt a román fejedelemségek krónikásainak
munkássága (Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce stb.).
A másodéves hallgatók morfológiával és szemantikával foglalkoztak, az irodalom terén
pedig XVIII–XIX. századi román írókkal, költőkkel ismerkedtek, akik az Erdélyi Iskola
tagjai voltak (Samuil Micu, Gheorghe Șincai stb.). A latinisták művei is másodéven kerültek
terítékre (pl. Andrei Mureșanu).
A harmadéves hallgatók már nem tanultak nyelvtant, helyette modern költőkkel és
írókkal foglalkoztak (Kogălniceanu, Vasile Alecsandri, Rădulescu, Negruzzi).
Negyedéven a Junimea irodalmi kör tevékenységét ismerték meg a hallgatók (Titu
Maiorescu, Mihai Eminescu, Ion Creangă, Ion Luca Caragiale, Ioan Slavici, Alexandru
Vlahuță). Román nyelv és irodalom tanulmányaik végén a teológusok a kortárs román
irodalmat is tanulmányozták többek közt Ion Pillat, Octavian Goga, Lucian Blaga művein
keresztül. George Vales romántanár részletes beszámolójából kitűnik, hogy igen komolyan
hangsúlyozták a román nyelv és irodalom oktatásának fontosságát, minden bizonnyal azért,
hogy a román állam engedélyezze a képzés elindítását.26
A tanterven utólag változtattak. Csefó Sándor erről levélben tájékoztatta Szász Pál
főgondnokot. A tanügyi előadótanácsos leszögezte: a harmad- és negyedév képzését akkor is
meg kell szervezni, ha azokra csak egy-egy hallgató jelentkezne, mert anélkül a teológiai
képzés csonka lenne. Mivel ezeken az évfolyamokon kis létszámú hallgatósággal
foglalkoznának a tanárok, ezért javasolják, hogy az óraszámot csökkentsék heti 12-re. Az
elsőévesek végül nem heti három órában tanultak egyháztörténetet, a belmisszió és
szórványgondozás óráikat is törölték. Kiegészítéseket is tartalmazott Csefó irata, mely szerint
az elsőéves tantervbe be kell iktatni a filozófiai gondolkodás történetét heti két órában,
valamint a „lelkipásztor és a társas élet” tárgyat heti egy órában.27

26
DERLev- B sorozat. XXVIII/1. George Vales levele a Kultuszminisztériumba. 1941. július 8.
27
DERLev- B sorozat. XXVIII/14. Csefó Sándor levele Szász Pálnak. 1941. szeptember 7.

10
 A teológia tanári kara, az oktatás beindulása

1941. május 14-én a nagyenyedi református Bethlen Kollégium elöljárói tanácskoztak, a

résztvevők közt jelen volt dr. Szász Pál (ő volt a tanácskozás elnöke), dr. Müller Jenő, Elekes
Viktor, Csefó Sándor, dr. Musnai László, Juhász Albert. Dr. Nagy Endre gazdasági igazgatóként
szintén meghívást kapott tanácskozó tagként. Elekes Viktor 4 teológiai tanszék felállítását
javasolta a tervezett 6 helyett (ennek anyagi okai voltak), valamint kéréssel fordult a főhatóság
felé, hogy a nem teológiai tárgyakat oktató tanári állásokat is meghirdethessék. A négy tanszék
Elekes javaslata szerint a következő volt:

1. Bibliai teológia (Ó- és Újszövetség)

2. Rendszeres teológia
3. Liturgiális tanszék
4. Pasztorális tanszék

A fenti felsorolásból kitűnik, hogy a tanszékek csökkentését úgy oldották meg, hogy az Ó- és
Újszövetséget egybeolvasztották, míg az Egyháztörténeti tanszék kimaradt, jóllehet Illyés Gézát
felkérték, hogy egyháztörténeti szemináriumokat tartson bizonyos időközönként. Musnai
beszámolójából tudjuk, hogy Illyés távoli gyülekezetéből csak ritkán tudott Nagyenyedre
utazni28.
A tanszékeket meghívásos módszerrel kívánták betölteni, azzal a kikötéssel, hogy a leendő
tanárok megmaradnak egyházközségi tisztségükben is, a tanári állásra pedig ideiglenes
megbízatásként tekintenek, amíg az egyházkerületet véglegesen meg nem szervezik. 29 Az
Intézőbizottság teljes egészében elfogadta Elekes Viktor javaslatát, válaszuk csupán annyiban
egészíti ki azt, hogy a nem teológiai tárgyakat oktató személyeket évről évre szóló, ideiglenes
megbízást kapnak.30
1941 augusztusában ismét ülésezett a Bethlen Kollégium elöljárósága, ezen Dr. Musnai
László bejelentette, hogy az Intézőbizottság már szeptember elsejétől engedélyezi a négy tanszék
betöltését. Ezen a gyűlésen a következő leendő tanárokat nevesítették: Dr. Musnai László, Nagy
28
Musnai. 11.
29
DERLev- B sorozat. XXVIII/8. Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium Elöljárósága 1941. május 14-
én tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
30
Intézőbizottsági jelentés. 1351–1941. II. sz.

11
József, Dr. Horváth Jenő, Juszász Albert. Musnai és Horváth teológiai doktori címmel
rendelkeztek, Nagy Józsefnek magántanári képesítése volt. Juhász Albertnek nem volt ilyen
irányú végzettsége, ám a gyűlésvezető Musnai leszögezte, hogy Juhásznak kiváló katechetikai és
nevelői érzéke van. A gyűlésen szavazással döntöttek. Bíró Lajos esperes már ekkor jelezte,
hogy amennyiben a megnevezett személyeket választják, úgy ő meg fogja fellebezni a döntést,
mert szerinte az nem az előírt Intézőbizottsági meghagyások alapján történt. A bizottság tagjai
ezt tudomásul vették, ennek ellenére a szavazást megtartották. Titkos szavazást rendeltek el,
melyen egy valaki üres szavazólapot adott be, a többiek elfogadták a javasolt személyeket.
Musnai Juhászról alkotott véleményét erősíti, hogy a szavazáson volt, aki Juhászt második helyre
sorolta, így megelőzte a doktori címmel rendelkező Horváthot és a magántanári képesítést
birtokló Nagy Józsefet.31
Musnai hébert és görögöt tanított az elsőévnek, ó- és újszövetségi exegézist, ószövetségi
irodalmat a harmadévnek. Horváth Jenő szentírásismeretet, teológiai enciklopédiát,
ekléziasztikát, belmissziót, szórványgondozást tanított az első évfolyamnak, míg belmissziót,
szórványgondozást, német nyelvet és pedagógiát a harmadik évfolyamnak. Nagy József volt
megbízva a hazai egyháztörténet, valamint a filozófiai gondolkodás történetének oktatásával.
Juhász Albert szónoklat, egyetemes protestáns egyháztörténet, hitvallásismeret órákat tartott.32
Bíró Lajos marosdécsei lelkész, a nagyenyedi egyházmegye esperese33 ígéretéhez híven
megfellebbezte a tanárok megválasztását, arra hivatkozva, hogy a Bethlen Kollégium vezetői
nem az Intézőbizottság által előírt módon jártak el. Beadványában sérelmezte, hogy a Kollégium
vezetői nem vették figyelembe az Intézőbizottság által javasolt felállítandó tanszékeket, a
tanárokat értékelő minősítő táblázatokat is helytelenül töltötték ki. 34 Csefó Sándor az ügy
kivizsgálásához további tájékoztatást kért Bíró Lajostól35. Bíró nem továbbított bővebb
tájékoztatást, helyette visszavonta a fellebezését. A visszavonást nem indokolta, rövid levélben
tudatta az Intézőbizottsággal, hogy nem tartja fenn az óvását.36 Úgy tűnik, hogy Bíró Lajos
esperes és Musnai László rektor-professzor személyes viszonyát ez az eset nem árnyékolta be.

31
DERLev- B sorozat. XXVIII/19 Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium Elöljáróságának 1941.
augusztus 16-án tartott ülése jegyzőkönyvéből.
32
DERLev- B sorozat. XXVIII/24. Tárgyfelosztás a theologiai és középiskolai vallástanításra, 1941–1942.
33
Református Szemle. 1928. 574–575
34
DERLev- B sorozat. XXVIII/18. Bíró Lajos fellebezése az Intézőbizottságnak. 1941. augusztus 21.
35
Uo. Csefó Sándor válaszlevele. 1941. augusztus 30.
36
DERLev- B sorozat. XXVIII/21. Bíró Lajos levele az Intézőbizottsághoz. 1941. szeptember 11.

12
1948-ban, Bíró Lajos temetésén Musnai László rendkívül elismerően beszélt az egykori
esperesről37.
A nem teológiai tárgyakat oktató tanárok ügyében hozott döntésről az Intézőbizottság 1941.
szeptemberében tájékoztatta a Bethlen Kollégium elöljáróságát. Dr. Nagy Endrét a gazdasági
tárgyak, Vulcu Györgyöt a román nyelv, dr. Pécsi Lászlót pedig az egészségtan oktatására
alkalmazták óraadói minőségben.38 A kinevezések a Bethlen Kollégium javaslatára történet, az
Intézőbizottság megjegyzések, ellenvetés nélkül elfogadta a Kollégium vezetőinek javaslatát.
Néhány óraadói állás betöltését későbbi időpontra halasztották. A kinevezett óraadó tanárok
mind kapcsolatban álltak már a Kollégiummal, Nagy Endre annak gazdasági igazgatója, Pécsi
László pedig az iskola orvosa volt.
1941. szeptember 10-én a Bethlen Kollégium elöljárósága néhány kérdéssel fordult az
Intézőbizottsághoz: hány évfolyammal fog indulni a tanítás? Hány tanárt hívjanak be a
megválasztott négy személyből? A kérdések felvetése után Elekes Viktor rektor javasolta, hogy
amelyik évfolyamra jelentkezik diák, azt létszámtól függetlenül feltétlenül indítsák el (a
lelkészhiány méreteire hivatkozva fejtette ki ezt az álláspontját). Mivel közeledett a tanévkezdés,
ezért ekkorra már tisztázódott, hogy az elsőévre hat rendes és néhány rendkívüli hallgató
jelentkezett, a harmadévre egy rendes hallgató iratkozott be, a negyedéven pedig egy rendkívüli
teológus kezdett volna. Elekes azt javasolta, hogy mivel a negyedéves hallgatóval a tanárok
másképp kívántak foglalkozni, ezért az oktatást az első- és a harmadéven indítsák el. Reményét
fejezte ki, hogy időközben újabb hallgatók is jelentkeznek a képzésre. Elekes a felmerülő
kérdésekkel kapcsolatban azt is elmondta, hogy noha csak két évfolyam indul, azok megfelelő
lelki neveléséhez elengedhetetlenül szükséges mind a négy megválasztott tanár behívása.39
Elekes javaslatai közül kiolvasható, hogy az állam részéről ekkorra sem érkezett meg a
megfelelő jóváhagyás az egyetem elindításához. Annak ellenére, hogy a gyűlést szeptember 10-
én tartották, a tanárok alkalmazási feltételeinél még mindig szerepel, hogy amennyiben az állam
nem hagyja jóvá az egyetem tényleges működését, a tanárok munkaszerződése bármikor
felbontható. Ez az óvatos megfogalmazás véleményünk szerint egyértelműen az egyház
aggódását mutatja, hogy az állam bármikor megtilthatja az Intézet működését. Szeptember 11-ei

37
Református Szemle. 1948. 243–246
38
DERLev- B sorozat. XXVIII/17. 1897–1941. II. sz. Intézőbizottsági jelentés.
39
DERLev- B sorozat. XXVIII/20. Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium Elöljáróságának 1941.
szeptember 10-én tartott ülése jegyzőkönyvéből.

13
dátummal a Bukaresti Református Egyházközségtől levelet kapott az Intézőbizottság 40, melyben
tudatják, hogy az állam jóváhagyta az egyetem működését és a tanári kar kinevezését, de
módosításokat kértek a román nyelv és irodalom órák tantervében. Azt is kérték, hogy a nemzeti
(vagyis a magyar) tantárgy részletes leírását is továbbítsák Bukarestbe, mert azt elmulasztották.
Ezzel szemben a levél semmilyen támogatásról, anyagi juttatásról nem számol be. Az is
figyelmet érdemel, hogy nem a Kultuszminisztérium küldte a levelet, hanem a Bukaresti
Református Egyházközség, ami szintén a román állam időhúzásaként tudható be.
Az Intézőbizottság módosítás nélkül jóváhagyta Elekes javaslatait, így mind a négy tanárt
behívták a Bethlen Gábor teológiára tanítani. 41 Musnai László kihirdette a tanévnyitó dátumát: a
Romániai Református Egyház „Bethlen Gábor” Theológia Akadémiájának 1941/1942-es tanévét
1941. szeptember 28-án délelőtt 11 órakor tartották az intézet dísztermében.42 A megnyitón Nagy
Ferenc püspökhelyettes hirdette az igét, majd Dr. Musnai László tartott ünnepi köszöntőt. Ezt
követően az elsőévesek fogadalmat tettek43.
Egy nappal az intézet megnyitója után, 1941. szeptember 29-én érkezett hivatalos átirat
az Oktatási és Kultuszminisztériumból, melyben bejelentik, hogy az Intézet működését
szeptember 1-jei dátummal jóváhagyták. Viszont a minisztériumot ekkor is a román nyelv
megfelelő oktatása foglalkoztatja a leginkább. Az átirat újabb pontosításokat fogalmaz meg: az
általános huszita és lutheránus hatások helyett azok román kultúrára gyakorolt hatását kell
oktatni. Be kell iktatni a tanrendben a román alkotmány, a nevezetes román sajtótermékek és a
románok történetének tanulmányozását is. Az átirat utolsó bekezdése beigazolta az egyház
félelmét: a román állam nem járul hozzá anyagilag az egyetem működéséhez, azt az egyház saját
forrásokból kell finanszírozza.44 Szintén aznap, szeptember 29-én a kultuszminiszter, Marinescu
levélben kérte a tanárok önéletrajzát. 45 Ezeket 1941. október 29-én továbbították a
minisztériumba. Musnai László az Intézőbizottsághoz írt felterjesztő levelét már a teológia
igazgatójaként írta alá46. Az egyházi levéltárban fellelhető példányok magyar nyelven íródtak, a
tanárok román nyelven is megírták azokat a minisztérium számára.
40
DERLev- B sorozat. XXVIII/23. Bukaresti Református Egyházközség levele az Intézőbizottságnak. 1941.
szeptember 11.
41
DERLev- B sorozat. XXVIII/20. 2045-1941. II. sz. Intézőbizottsági jelentés.
42
DERLev- B sorozat. XXVIII/22. Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium Elöljáróságának 1941.
szeptember 10-én tartott ülése jegyzőkönyvéből.
43
Musnai. 14.
44
DERLev- B sorozat. XXVIII/25
45
DERLev- B sorozat. XXVIII/25 Kultuszminiszter levele az Intézőbizottshoz, 1941. szeptember 29.
46
DERLev- B sorozat. XXVIII/26. Musnai László levele az Intézőbizottsághoz. 1941. október 20.

14
 Musnai visszaemlékezésében méltatja a tanárok lelkiismeretes munkáját. Egyszerre
szolgáltak gyülekezetben és tanítottak az egyetemen, de emelett is vállalták, hogy az egész
kollégiumi életbe bekapcsolódnak, lelki nevelőként ott állnak a nagyenyedi diákság mellett.
Megszervezték a reggeli áhítatokat, a csendes napokat, különböző evangelizációs alkalmakat 47. A
diákok vendégelőadókkal is találkozhattak, többek közt Nagy Ferenc püspökhelyettessel, Szász
Pál főgondnokkal. A háborús helyzet miatt igyekeztek minél közelebbi embereket meghívni48.

47
Musnai. 4.
48
Musnai. 17.

15
 A tanárok rövid életrajzai

Dr. Musnai László 49

Musnai László 1888. február 26-án született Székelykövesden50 régi református papi
családba. Elemi iskolába Cegőtelkén, Magyarnemegyén és Kisfülpösön járt. Saját tanúsága
szerint apja tanította, aki csupán lévita lelkészi tisztségig jutott el. Ezt követően a
Székelyudvarhelyi Kollégiumban tanult, ott tett érettségi vizsgát 1906-ban. A kolozsvári teológia
mellett a Ferenc József Tudományegyetemen is tanult, az 1910–1911-es tanévet pedig
Németországban51 töltötte, ahol külön figyelmet szentelt az ó- és újszövetségi tudományoknak.
Az egyház felfigyelhetett tehetségére, mert 1911-es papi vizsgáját követően a gyulafehárvári
diákok vallásoktatása mellett fogházi lelkészi feladatokkal is megbízták, emellett
Marosszentimrének és szórványainak rendes lelkészi tisztségét is ő töltötte be. Ennek a
gyülekezetnek az újjászervezése is őt dícséri, a parókia felépítése is az ő nevéhez fűződik.
Lelkészi teendői mellett a tudományt sem hanyagolta el, 1913-ban teológiai tanári vizsgát tett le
bibliai tudományokból. A világháború beleszólt felfelé ívelő karrierjébe, 1914-ben Bécsben,
majd az olasz fronton teljesített szolgálatot tábori lelkészként. Végül 1928-ban tudott doktori
fokozatot szerezni. Közben esperessé választották a mezőségi egyházmegyében. Ezt a tisztséget
öt és fél éven át töltötte be, ezt követően a Nagyenyedi Bethlen Kollégiumban dolgozott
vallásoktatóként.
Karrierje nemcsak a tudomány területén, hanem az egyházban is szárnyalt. Tagja volt az
egyházkerületi lelkészképesítő és tanárokat képesítő bizottságoknak, a teológia és a
Marosvárásárhelyi Kollégium elöljáróbizottságának, az országos zsinatnak és a kerületi
igazgatótanácsnak. 1934–1937 között a Nagyenyedi Bethlen Kollégium rektor-professzora, majd
az intézet könyvátárának és levéltárának igazgatója.
Kilenc önálló teológiai és egy történelmi munkája jelent meg, ezek közül
legjelentősebbek a szentírási könyvekről írott kommentárjai, a magyar bibliafordítások és
-kiadásokkal foglalkozó kötetei. Nagyenyeden töltött évei alatt a román misszió kérdése

49
Rövid életrajzának megírásához felhasználtuk önéletrajzát, melyet a Kultuszminisztérium számára írt meg 1941-
ben. DERLev- B sorozat. XXVIII/26.
50
Musnai születésekor Maros-Torda vármegye, Marosi alsó járás része, ma Maros megye.
51
A berlini Friedrich Wilhelm Tudományegyetemen tanult.

16
foglalkoztatta, de a város hagyományainak átörökítésére is nagy gondot fordított. Hozzájárult
ahhoz, hogy a diákok megismerják Kőrösi Csoma Sándor emlékét és munkásságát.
Amikor a szovjetek a második világháború végén lefoglalták a Bethlen Kollégium
épületét, Musnai védte meg az intézet könyvtárát a pusztítástól. 1967. május 8-án hunyt el,
életének 80-ik évében Nagyenyeden, ott is temették el52. Halálhírét a Református Szemle a
következő méltatással közölte: „Úgy ismertük meg őt, mint Istennek mindig komoly és mindig
örvendező szolgáját, aki a hivatás hűséges betöltését sosem érezte tehernek, mert az Ige mint a
lelki megújulás forrása táplálta életét, békességessé és építővé tette minden járását-kelését.” 53
Musnai Lászlónak három gyermeke volt, mindhárman egyházközeli életet éltek. Fia, ifj. Musnai
László előbb brassói segédlelkész54, majd vízaknai lelkész55 volt. Idejekorán, életének 33-ik
évében, 1945. március 15-én hunyt el 56. Lányai, Ilona és Sára lelkészekhez mentek férjhez.
Hagyatékának egy részét (bibliagyűjteményét) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
könyvtára őrzi.57

Nagy József 58
Nagy József 1907. január 10-én született Brassóban. Apja, akit szintén Nagy Józsefnek
hívtak, a Brassói Református Egyházközség presbitere, majd gondnoka volt. Anyja foglalkozása
nem ismert, csupán a nevét ismerjük: Bartalis Róza. Nagy József nem felejtette el származását,
teológiai tanárként is részt vett a brassói gyülekezet jeles eseményein. 59 Ökumenikus neveltetést
kapott: először a brassói szász-evangélikus elemi iskolában, majd a római katolikus fiúliceumban
tanult. 1925-ben szerzett érettségi diplomát szintén szülővárosában. Rögtön ezt követően
beiratkozott a kolozsvári teológiára, ahonnan már másodéves korában Zürichbe küldték
cserediákként, később Genfben is megfordult. 1929-ben diplomázott, majd néhány évig a
teológián maradt a diákság senioraként. Ezt követően nyolc évig dévai lelkészként szolgált,

52
EREL-gyászjelentők. Dr. Musnai László.
53
Református Szemle. 1967. 205–206
54
Brassói Lapok. XLIII. Évfolyam. 1937.03.06. 6.
55
Blogspot.com. (2018). Lelkipásztorok. [online] Elérhető: https://vizakna.blogspot.com/p/lelkipasztorok.html
[Megnyitva: 2021.04.30.]
56
EREL-gyászjelentők. Musnai László.
57
Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M).
Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994.
58
Rövid életrajzának megírásához felhasználtuk önéletrajzát, melyet a Kultuszminisztérium számára írt meg 1941-
ben. DERLev- B sorozat. XXVIII/26.
59
Dr. Ménessy Pál: A brassói református egyház története. Brassói Lapok kiadó. Brassó. 2013. 111. oldal

17
közben magántanári vizsgát tett. A világháború kitörése előtt, 1939 áprilisában Balázsfalvára
hívták meg lelkésznek. Bár doktori fokozatot ekkorra még nem szerzett, alma materében
többször is órát tartott 1935–36 valamint 1939–40 között. A losonci szemináriumban szintén
tartott órákat. Doktori fokozatot végül 1942-ben szerzett Debrecenben. 1949–1970 között a
Kolozsvári Protestáns Teológia professzoraként tevékenykedett.
1929–1932 között szerkesztője volt az Ifjú Erdély című egyházi kiadványnak, valamint a
Brassói Diákok című lapnak. Írásai jelentek meg a Brassói Lapok, Református Szemle,
Evangelisches Kirchenblatt lapokban. Számos könyve jelent meg nyomtatásban: Krisztus és
Antikrisztus Oroszországban; A dévai egyház története; Kálvin és a művészetek; Kálvin
igehirdetése; Reformátoraink ismeretlen emberi arca.60
Lánya, Nagy Emese szintén református lelkész lett, a későbbi püspökhöz, Csiha
Kálmánhoz ment feleségül. Veje, Csiha Kálmán így emlékezett teológiai tanárára, későbbi
apósára: „És a gyengékkel mindig törődő, Dél-Erdélyből jött, lágert megjárt Nagy József, akinek
minden szolgálatán és óráján átütött a líra és a közvetlenség.” 61 Nagy Józsefet Isten hosszú élettel
ajándkozta meg, 2003. január 23-án hunyt el 96 éves korában62. Kolozsvárt, a Házsongárdi
temető evangélikus sírkertjében helyezték örök nyugalomra63.

Juhász Albert 64
Juhász Albert 1881. augusztus 22-én született a Hajdú megyei Kabán. Szülei református
földművesek voltak, gyermeküket a település református iskolájába íratták, ott végezte az első
hat osztályt. Erről az időszakról így vallott: „Életem nagy áldása az, hogy 12 éves koromig tiszta
magyar és tiszta református légkörben növekedtem.”65
1893-tól a Debreceni Református Kollégium tanulója volt, itt szerzett érettségi diplomát
1901-ben. Ezt követően nyert felvételt a kolozsvári teológiára. Ezzel egyetemben a kolozsvári

60
Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk.
Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002.; PIM Névtér. (2017). Nagy József |
PIM Névtér. [online] Elérhető: https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM74865 [Megnyitva: 2021.02.27].
61
Csiha Kálmán: Fény a rácsokon. Kálvin János kiadó. Budapest. 1992. 21.
62
EREL-gyászjelentők. Dr. Nagy József.
63
Református Szemle. 2003. 197–198.
64
Rövid életrajzának megírásához felhasználtuk önéletrajzát, melyet a Kultuszminisztérium számára írt meg 1941-
ben. DERLev- B sorozat. XXVIII/26.
65
Uo.

18
főiskolára is benevezett, majd tanári alapvizsgát tett mennyiségtanból és fizikából. Első és
második lelkészképesítő vizsgáin jeles bizonyítvánnyal abszolvált.
1907–1912 között Kolozsvárt tanított hittant. A kolozsvári éveket követően a nagyenyedi
Bethlen Kollégiumban vállalt állást, mint a tanítóképző vallástanára, de tanított számtant,
pszichológiát, logikát is. A nagyenyedi iskola bentlakásának ő volt a vezetője.
Juhász Albert tagja volt a Vécsi Szövetségnek66. Hagyatékában, melyet az Erdélyi
Református Egyházkerület Levéltárában őríznek, megtalálhatóak a Vécsi Szövetség
jegyzőkönyvei67.
Munkásságából kitűnik, hogy mindvégig az oktatást tartotta legfontosabb feladatának:
saját vallástankönyvet jelentetett meg a tanítóképző intézetek felső osztályai számára. A második
bécsi döntést követően teológiai tanárként sem hagyott fel a vallástankönyvek szerkesztésével.
Nagy József tanártársával átdolgozták Gönczy Lajos és Nagy Géza valláskönyvét, mely a
középiskolák I. és II. osztályának íródott, valamint Imre Lajos és Maksay Albert
vallástankönyvét, melyet elemiseknek szerkesztettek a szerzők. 68 Felkarolta a Vasárnapi Iskola
mozgalmát is. 1933-tól szerkeszti a Vezetők Lapját, ami eleinte a Vasárnapi Iskola, majd a
kerületi belmisszió egészét átfogó sajtóorgánum volt. Tanítványa, Incze János festőművész így
emlékezett egykori tanítójára: „Sokoldalú, nagy műveltségű nevelő, kitűnő irodalomszakértő,
lelkes Ady-barát... alig volt órája, hogy ne idézett volna Adyból valami fontosat vagy szépet.” 69
Juhász Albert 1959. május 14-én halt meg életének 78. évében 70. Fia, Juhász István szintén
teológiai tanár lett.

Horváth Jenő 71
1900. október 13-án született az Alsófehér megyei Marosújváron. Születésekor a
településén még többséget alkotott a magyar etnikum72. Elemi iskoláit szülővárosában végezte
66
Barabási Endre: Vécsi szövetség . In: Református Szemle .1 (2001), 142–144. oldalak.
67
Sipos Gábor: A kolozsvári Református Gyűjtőlevéltár negyven éve. In: Korunk 9. (2001) 46–49. oldalak
68
lexikon.kriterion.ro (2021). református egyházi irodalom. [online] Kriterion.ro. Elérhető:
https://lexikon.kriterion.ro/szavak/3699/ Megnyitva: 2021.04.13].
69
Szakács Dávid (2016). Bethlen Gábor Kollégium. [online] Bethlengabor.ro. Elérhető:
https://bethlengabor.ro/knagyjai.php#Juh%C3%A1sz_Albert [Megnyitva: 2021.04.13].
70
EREL-gyászjelentők. Juhász Albert. Horvá
71
Rövid életrajzának megírásához felhasználtuk önéletrajzát, melyet a Kultuszminisztérium számára írt meg 1941-
ben. DERLev- B sorozat. XXVIII/26.
72
Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal: A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első
rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Athenaeum irodalmi és nyomdai R.-
Társulat. Budapest. 1912. 919. oldal

19
állami iskolában, ezt követően Nagyenyeden tanult, ahol 1920-ban szerzett érettségi oklevelet. A
középiskola elvégzése után, 1921-ben nyert felvételt a Kolozsvári Református Teológiára, innen
ment 1925-ben külföldi peregrinációra előbb Glasgowba és Aberdeenbe (Skócia), majd Bethel
bei Bielefeldbe (Németország). Visszatérése után, 1926-ban tette le első, majd második
lelkészképesítő vizsgáját jó általánossal.
Kolozsvári, aranyospolyáni, nagyenyedi segédlelkészsége után a Hunyad megyei
Aninoszán volt parókus lelkész 1928–41 között. Közben egy évig (1936) Baselben tanult, ezt
követően szerezte meg doktori címét Debrecenben (1937). A Nagyenyedi Bethlen Teológiai
Akadémia megszűnése után a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanított 1960-ban
bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig.
Horváth Jenő szerkesztője volt az Egyház és Misszió, illetve az Ige című lapoknak.
Közben nemcsak egyházi témájú írásokat közölt, hanem a szülőföld szeretetével kapcsolatos
írásokat is, többek közt az Erdélyi Helikon című kulturális folyóiratban. Verseiben az enyedi
kollégiumnak, valamint annak egykori neves diákjainak is emléket állított. 73 Hat írását közölte az
1943-ban megjelent Romániai magyar írók antológiája is74. Alázatosságát mutatja, hogy
önéletrajzában csupán tényként közli, hogy 24 nyomtatásban önállóan megjelentetett műve van,
ám ezek közül egyet sem említ cím szerint. Két önálló szépirodalmi kötete is megjelent, az első
1935-ben (Betemetett bányász), a második 1938-ban (Most szedtem a fáról)75.
1989. szeptember 13-án, 88 évesen halt meg Kolozsváron, a házsongárdi temetőben
temették el76.

73
Horváth Jenő: Enyedi diák. In: Brassói Lapok. XLII. Évfolyam, 1936.10.04. 16.
74
Romániai magyar írók antológiája. Szerk.: Vita Zsigmond. Bethlen könyvnyomda. Nagyenyed. 1943. 28–32.
oldalak
75
Oszk.hu. (2021). ROMÁNIAI MAGYAR IRODALMI LEXIKON. [online] Elérhető:
http://mek.oszk.hu/03600/03628/html/h.htm#Horv%C3%A1thJen%C5%91 [Megnyitva: 2021.04.14].
76
EREL-gyászjelentők. Dr. Horváth Jenő.

20
 Az intézet költségvetésének alakulása

Hozzávetőleges költségvetéstervezet a teológia szervezésére 77

Az Intézőbizottság rövid költségvetési tervének felvezetője az Intézőbizottság azon
szándékáról tájékoztat, hogy a képzést 1941. szeptember 1-jével kezdődően indítsák be. Ehhez a
Kultuszminisztérium elviekben hozzájárult a fentebb említett átiratával. A nagyenyedi teológiára
négy állandó professzort kívántak alkalmazni, munkájukat további óraadó tanárok segítették. Az
első évben 10 teológus hallgatót említ a költségvetés. A tanárok fizetésének megállapításakor a
többi erdélyi teológia fizetéseit tekintették mérvadónak. A hallgatók mentesültek a tandíjfizetés
alól. A tanárok fizetése két kategóriára oszlott: 3 év korpótlékkal a fizetés 240 600 lej, míg 5 év
korpótlékkal 309 000 lej volt. Az óraadó tanároknák óránként 200 lejt tudtak fizetni. A
költségvetésben megjelenik egy másik személyi tétel: „szolga fizetése”. Ezt havi 3000 lejben
határozták meg. A személyi kiadások egy évre tehát körülbelül 1 200 000 lejt értek el. A
költségvetés kiterjedt az egyéb szükségletekre is. 3 teremhez 4 öl fával számoltak, ami akkor 14
400 lejbe került. Ennek a fának a felvágása külön költségvetési tételként szerepel 2400 lejes
kiadással. A legnagyobb kiadás egyértelműen a 10 tanuló kilenc havi ellátása, melyre 180 000
lejt irányoztak elő. Feltűnik az is, hogy az ellátást leszámítva a legtöbb pénzt könyvekre és
folyóiratokra költötték, évi 50 000 lejt. A teológia egy évi működése ilyenformán 1 500 000 lejre
rúgott. Ez igen nagy összeg volt, különösen olyan körülmények között, hogy a költségvetésbe
belefoglalták: készpénzfedezet jelenleg nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor egy költségvetéssel
kapcsolatos kimutatásban rávilágítottak arra, hogy a felállítandó intézet a dél-erdélyi
reformátusság legmagasabb fokú tudományos intézete lesz. A kimutatás szerint hat szaktanárra
lenne szükség, ám az alacsony hallgatói létszám miatt csak négyet fognak alkalmazni, akiknek
azonban biztosítani kell minden feltételt az igényes teológiai kutatásokhoz,
tudományműveléshez.78

77
DERLev- B sorozat. XXVIII/2.
78
DERLev- B sorozat. XXVIII/4. Kimutatás a romániai református egyház felállítandó Theologiájára.

21
Költségvetési javaslat 1941 szeptemberében
Csefó Sándor 1941 szeptemberében hosszú levélben fordult Szász Pál főgondnokhoz,
melyben felmérte a teológia reális szükségleteit az 1941–1942-es tanévre vonatkozóan79.
Csefó egy korábbi memorandumot említ, amely hangsúlyozza, hogy a négy teológiai
tanár alkalmazása elengedhetetlen, ennél kevesebb tanár nem tudna színvonalas oktatást
biztosítani a hallgatók számára, figyelembe véve, hogy négy nagyobb kategóriára lehet osztani a
képzést, de egy tanár csak egy kategóriában lehet teljes mértékben jártas. A memorandum
leszögezi: a négy tanár egyszerre kell munkába álljon, hogy ha az államhatalom majd átveszi a
tanári fizetések folyósítását, mindannyian megkapják a fizetésüket. A II. lelkészképesítő vizsga
szabályzata nem engedte meg, hogy csak 1-2 tanár vizsgáztassa a jelölteket, a Csefó által idézett
memorandum szerint ezért is fontos, hogy a tanárok egyszerre álljanak munkába. Négy tanár
elegendő arra is, hogy a Bethlen Kollégium vallásóráit és az ifjak vallásos nevelését ellássák.
Csefó a memorandum ezen előírásait cáfolja. Szerinte éppen a nagyenyedi képzés, a Bethlen
Kollégium az ékes példája, hogy akár egy teológiai tanár is képes áldásos munkát végezni.
Érvként hozza fel továbbá, hogy a gyulafehérvári római katolikus teológián is mindössze két
tanár tanít. Mivel a jelentkezések alapján csak az első évfolyamon lesz látogatásos oktatás, ezért
sem szükséges a négy tanár, hiszen az ő képzésük nem igényel ekkora tanerőt. Helyben hagyja,
hogy a II. lelkészképesítő vizsgán nem lehet csak 1-2 vizsgáztató személy, ám meglátása szerint
a vizsgáztatók egyházi elöljárók is lehetnek.
Csefó elmondja: szerinte téves az előzőleges költségvetéstervezet, mert az már teljesen
felszerelt teológiai intézettel számol. Meglátása szerint minden iskola/akadémia fokozatosan épül
ki, annak felszereléseit fokozatosan, igény szerint szerzik be. Szintén tévedésnek látja azt, hogy a
költségvetéstervezet 1,5 millió lejjel számol, mintha ez a pénz rendelkezésre állna. Kifejti, hogy
szükséges egy, a reális szükségletek fényében összeállított új költségvetés megalkotása.
A tanügyi előadótanácsos ezen leveléből megtudjuk, hogy elsőévre 5 hallgató jelentkezett, ebből
hárman reformátusok, ketten pedig ágostai hitvallású evangélikusok voltak. Kiemeli, hogy
harmadévre egy kiváló teljesítményű ifjú jelentkezett, akivel teológiai tanárainak „magasabb
rendű céljaik” voltak. Az alacsony létszám miatt Csefó a következő javaslattal állt elő: csak az
első évfolyamot hívják be az egyetemre, a harmadéves hallgató pedig szemináriumi

79
DERLev- B sorozat. XXVIII/14. Csefó Sándor levele Szász Pálnak. 1941. szeptember 7.

22
gyakorlatokat végezzen tanárai előírása szerint, majd év végén kéthónapos továbbképző keretébe
sűrítsék az éves tananyagot.
Az új költségvetés összeállításához további javaslatokat fogalmaz meg: a teológiai tanárok teljes
fizetését a teológia kell állja; a tanárok fizetését igazítsák a többi erdélyi teológia
szokásrendjéhez; a korpótlék számításakor a szolgálati évek 2/3-a alapján számoljanak; a tanárok
plusszóráit fizessék ki, erre Csefó 300 lej/órát javasol nem teológiai óráknál, míg teológiai
óráknál 600 lej/órát; a fűtés, takarítás, világítás díját szintén ki kell számolni, és a költségvetésbe
belefoglalni; a teológusok indokolt esetben kérvényezhessék az ingyenes oktatást; a római
katolikus hallgatók ne kapjanak kedvezményt; más vallásokkal külön meg kell egyezni diákjaik
kedvezményeit illetően. Csefó egy mellékletben pontosítja a számokat, ebben a költégvetésben
már a tanári lakások költsége is szerepel irodai és postaköltségekkel egyetemben. A korábbi
költségvetés 1,5 millió lejjel számolt, a Csefó által javasolt már csak 902 547 lejt ír elő a teológia
számára.

Költségvetési kiegészítés 1942 márciusában

1942. március 30-án ülésezett a Bethlen Kollégium gazdasági bizottsága. A gyűlés egyik
kivonata80 a teológiára vonatkozó részeket tárgyalja. Ebben a tanári kar a teológus hallgatóknak
úgynevezett kisebb díjakat szabott ki: Konviktusi felszerelés (100 lej); Kórházi díj (50 lej);
Fürdési díj (100/250 lej). Ezek az összegek a teljes tanévre szóltak a konviktusi és bentlakási
díjak mellett.

DERLev- B sorozat. XXVIII/53. Kivonat a nagyenyedi református Bethlen Kollégium 1942. március 30-án tartott
80

gazdasági bizottsági ülésének jegyzőkönyvéből.

23
 Lelkészi különbözeti vizsgák 1941-ben

Jarosievitz Zoltán és Csáky Gyula kérései, bár a teológiai képzéshez nem fűződnek
szorosan, mégis rávilágítanak a lelkészhiányra, és az annak megoldására tett kísérletekre.
Jarosievitz a Bethlen Kollégium tanára volt, aki római katolikus lelkészi végzettéséggel
rendelkezett. Jarosievitz kérvényt nyújtott be az Intézőbizottsághoz, hogy engedélyezzék
számára különbözeti vizsga letételét, amelynek sikeres abszolválása esetén azután református
lelkészként tevékenykedhessen. Az Intézőbizottság kedvezően bírálta el kérelmét, a
lelkészképesítő szabályzat 208–212 és 214§ alapján különbözeti vizsgát tehetett.81
Csáky Gyula tanárjelölt volt az a Bethlen Kollégiumban, aki a kollégium internátusát
felügyelte. Csáky a 214-es paragrafusra hivatkozva kérte, hogy tehessen lelkészi vizsgát. A
kérésből kiderül, hogy a jelölt még nem teljesített három év tanári szolgálatot, mert óraadó
tanárként megszakításokkal végezte munkáját. A teológiai tanfolyam előadóinak testülete
támogatta Csáky kérését. Az Intézőbizottság ezt a kérést is jóváhagyta.82
A lelkészképzés beindítása után érkezett egy újabb kérés, melyet a Bánáti Egyházmegye
esperese terjesztett fel az Intézőbizottsághoz83. Meizenberger István egykori római katolikus
lelkész azzal a kéréssel fordult a nagyenyedi teológiához, hogy különbözeti vizsgát tehessen.
Levelében azt kérte, hogy 1941 decemberében vizsgázhasson szentírásismeretből, hitvallásokból
és egyháztörténetből is. Ígéretet tett arra is, hogy a soron következő tanévben részt vesz az
akadémia óráin84. A bánáti esperes arra kérte az Intézőbizottságon keresztül a lelkészképesítő
bizottságot, hogy minél korábbi dátumot tűzzenek ki a jelölt vizsgáztatására, mert személyesen
ismeri a jelöltet, s meg van róla győződve, hogy Meizenberger „levonta döntése
következményeinek konzekvenciáit”85. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy Meizenberger
azért kérte vizsgáztatását, mert katonai szolgálatteljesítése miatt nem engedték beiratkozni az
intézetbe. A katonaság elhagyásához igazolnia kellett lelkészi jellegét, ezért a teológia
felajánlotta, hogy sikeres vizsga esetén segédlelkészi státust kap, majd ezt követően beiratkozhat

81
DERLev- B sorozat. XXVIII/12.
82
DERLev- B sorozat. XXVIII/13.
83
DERLev- B sorozat. XXVIII/31 A bánáti református esperes, Nemes Elemér levele az Erdélyi Református Egyház
Intézőbizottságához. 1941. november 30. (Továbbiakban: Bánáti esperes levele – 1941.11.30)
84
DERLev- B sorozat. XXVIII/31 Meizenberger István levele a nagyenyedi Bethlen Gábor Ref. Teológiai Akadémia
Lelkészképesítő Bizottságának. 1941. november 30.
85
Bánáti esperes levele – 1941.11.30

24
a képzésre. A tanári kar véleménye szerint így nem sérül az intézet szabályzata, és ezzel
egyidőben annak a lehetősége is megcsillan, hogy egy „árva gyülekezet lelkészt kaphasson”86.
A hunyadi egyházmegye esperese 1942-ben kérte az akadémiát, hogy dr. Simon Ferencz
petrozsényi elemi iskolai igazgatónak engedélyezzék a teológusképzésre való beiratkozását, úgy,
hogy Simon Ferencz ne kelljen részt vegyen az órákon87. Ezt a kérést az Intézőbizottság előbb
elutasította88, arra hivatkozva, hogy a kérés az egyetem szabályzatába ütközik, azt megváltoztatni
pedig csak közgyűlésen lehet, majd engedélyezték a beiratkozását, azzal a megkötéssel, hogy a
középiskolai oktatóknak járó engedményekkel végezheti tanulmányait89. Az Intézőbizottság
véleményének változására a tanári kar volt hatással. Musnai véleménye szerint a kedvezményes
feltételeket ki kell terjeszteni azokra is, akiknek érettségijük és egyetemi végzettségük van.
Ebben az esetben az ilyen jelentkezők négy félév alatt végezhetik el teológiai tanulmányaikat
látogatási kötelezettség nélkül, viszont kollokviumkötelezettséggel90.

86
DERLev- B sorozat. XXVIII/33. A Bethlen Gábor Theologia Akadémia Igazgatóságának levele az Erdélyi
Református Egyház Intézőbizottságához. 1941. december 13.
87
A hunyadi református egyházmegye esperesi hivatalának levele az Erdélyi Református Egyház
Intézőbizottságához. 1942. január 25.
88
DERLev- B sorozat. XXVIII/45. Az Erdélyi Református Anyaszenegyház Ideiglenes Intézőbizottsága a Hunyadi
Egyházmegye esperesének. 1942. február 24.
89
DERLev- B sorozat. XXVIII/45. Az Erdélyi Református Anyaszentegyház Ideiglenes Intézőbizottságától a
Református Bethlen Kollégium Méltóságos Elöljáróságának. 1942. február 22.
90
DERLev- B sorozat. XXVIII/45. A Nagyenyedi Bethlen Református Kollégium Elöljáróságától a Nagytiszteletű
Ideiglenes Intézőbizottságnak. 1942. február 18.

25
 Az egyetem hallgatói

Az egyetemre jelentkező diákoknak rendelkezniük kellett érettségi diplomával, valamint

vallástanári ajánlással kellett igazolják, hogy korábbi magaviseletük alkalmassá teszi őket a
lelkészi pályára91.
Musnai 1941 novemberében örömteli hírt közölt az Intézőbizottsággal: az egyetem
hallgatóinak száma a tanév szemptemberi kezdete óta máris gyarapodott. Az egyetem
hallgatóihoz csatlakozott Máté János evangélikus lévita, akinek taníttatását az evangélikus
egyház finanszírozta. Ő különbözeti vizsga végett iratkozott az egyetemre. Egy másik
evangélikus hallgató, Lengyel Lóránd ugyan kérelmezte a felvételét, de nem jelent meg
betegségre hivatkozva. Az egyetem vezetője személyes megjelenésig függőben tartotta az amúgy
püspöke által javasolt hallgató felvételét. Lengyel végül jelentkezett, később sikeresen elvégezte
a teológiai képzést.
Rendes tanulóként csatlakozott Görög Béla és Tamás Sándor. Görög Béla nem a történelmi
Erdély területéről iratkozott a teológiára, hanem Plojest városból. Az ottani lelkész ajánlotta
(vele konfirmált), ám iratkozását jóvá kellett hagyja a Kultuszminisztérium 92. Görög elszántságát
mutatja, hogy már az 1941 tavaszán tartott teológiai továbbképzőn is részt vett 93. Érdekes tény,
hogy regáti teológusa is volt az egyetemnek. Tamás Sándor a nagyenyedi kollégium növendéke
volt, aki érettségi után Németországban szeretett volna tanulni, de a román állam nem adott
számára útlevelet, ezért végül a teológia mellett döntött. Musnai kíváló diákként jellemezte, s
ezért kérte az Intézőbizottságot, hogy konviktusi és bentlakási költségei fedezését támogassák. A
levél megírásakor az elsőéven 12 rendes és 4 különleges státussal bíró hallgató tanult, míg
felsőbb évre 2 hallgató jelentkezett.94
Az Intézőbizottság anyagi támogatásáról biztosította a teológus hallgatókat, amennyiben
azok vállalták, hogy teológiai tanulmányaikat elvégzik, ezt követően pedig legalább 5 évig
szolgálnak lelkészként a Dél-Erdélyi Egyházkerületi részben. Az egyházkerületi rész vezetői

91
DERLev- B sorozat. XXVIII/40. A nagyenyedi Bethlen Kollégium elöljárósága a Nagytiszteletű
Intézőbizottsághoz. 1942. február 4.
92
DERLev- B sorozat. XXVIII/40. 57116-1941. Ministerul Culturii Naționale și al Cultelor. Subsecretariatul de stat
al cultelor și artelor. Direcțiunea cultelor.
93
DERLev- B sorozat. XXVIII/46. A Bethlen Gábor Teológiai Akadémia Igazgatósága a Méltóságos Erdélyi
Református Egyház Ideiglenes Intézőbizottságához. 1942. február 12.
94
DERLev- B sorozat. XXVIII/35. Musnai László levele az Erdélyi Református Egyház Intézőbizottságához. 1941.
november 17.

26
felkérték dr. Nagy Miklós egyházkerületi jogtanácsost, hogy készítsen elő egy jogilag helytálló
szerződést ebből a célból a hallgatók számára. A szerződést nemcsak a hallgatók, de szüleik és
gyülekezeti lelkészük (a lelkész tanúi minőségben) is alá kellett írják, az anyagi támogatást csak
ezt követően folyósították a hallgatóknak.95 Az elkészült szerződés hosszú paragrafusban
tárgyalja, hogy amennyiben a hallgató nem tesz eleget a vállalt kötelezettségeknek, úgy ő és az ő
családja kötelesek az oktatási és egyéb költségeket visszatéríteni az Intézőbizottságnak. A
szerződés rögzíti, hogy a család ingatlanjai, egyéb javai így jelzálogként kerülnek
számontartásba, s a szerződés felbontása esetén az Intézőbizottság bekebelezheti azokat96.
Érdekes módon a román Kultuszminisztérium nem a tanév megkezdésekor kérte a
hallgatók névsorát, hanem csak 1942 februárjában 97. Az egyetem kilenc hallgatót nevezett meg,
akik felsőbbéves diákként vettek részt az akadémiai életben (a táblázatban feltűntették, ha valaki
római katolikus hitről tért át, vagy más végzettséggel is rendelkezzett). Közülük csak egy
hallgató volt luteránus felekezetű (Máthé János). Az első évfolyamon 13 hallgató tanult, közülük
négyen voltak evangélikusok. Az irat tisztázza, hogy ezek a hallgatók mindannyian rendelkeznek
érettségi oklevéllel. Ezen kívül négy diákot rendkívüli módon vettek fel az egyetemre:
bejárhattak ugyan órára, de kötelezniük kellett magukat, hogy érettségi oklevelet szerezzenek98.

Legációk és kötelező nyári szolgálatok

A Nagyenyedi Bethlen Teológiai Akadémia hallgatói már az intézmény működésének
első évének karácsonyán legációs szolgálatra mentek Erdély különböző településeire. A román
kultuszminisztérium kérte az intézményt, hogy számoljanak be arról, ki melyik gyülekezetben
teljesített szolgálatot99. A minisztériumnak küldött jelentésből100 láthatjuk, hogy 17 legátust
küldött ki az intézet (néhány hallgató betegségre hivatkozva nem vállalta a szolgálatot 101). A

95
DERLev- B sorozat. XXVIII/36. Az Erdélyi Református Anyaszentegyház Ideiglenes Intézőbizottságától a Ref.
Bethl. Kollégium Méltóságos Elöljáróságához. 1942. január 12.
96
DERLev- B sorozat. XXVIII/38. Kötelezvény.
97
DERLev- B sorozat. XXVIII/48. 8192-1942. Ministerul Culturii Naționale și al Cultelor. Subsecretariatul de stat al
cultelor și artelor. Direcțiunea cultelor. 1942. február 27.
98
DERLev- B sorozat. XXVIII/49. 358-1942. Academia Teologica Reformata „G. Bethlen” din Aiud. 1942. március
23.
99
Uo. 1077-1942. Ministerul Culturii Naționale și al Cultelor. Subsecretariatul de stat al cultelor și artelor.
Direcțiunea cultelor.
100
DERLev- B sorozat. XXVIII/42. Comitetul Dirigent Provizoriu al Bisericilor Reformate din Ardeal către Onorat
Ministerul Culturii Naționale și al Cultelor. Tablou despre tineri teologi care au făcut practica teologică pe lângă
preoți cu prilejul sfîntei sărbători de Crăciun 1941. 1942. február 8.
101
Uo. A Bethlen Gábor Teológiai Akadémia Igazgatósága a Méltóságos Intézőbizottsághoz. 1942. február 2.

27
teológusok többsége városi gyülekezetbe ment (Brassó, Marosludas, Torda, Dicsőszentmárton,
Nagyenyed, Szászváros stb), néhányan azonban kisebb gyülekezetekben szolgáltak (Algyógy,
Harasztos, Végvár, Hosszúfalu). Előfordult, hogy két gyülekezet fogadott egy legátust (Árapatak
és Erősd). A 17 hallgatóból öten a Tordai Egyházmegyében szolgáltak.
A román Kultuszminisztérium 1942. március 23-án értesítette az Intézőbizottságot, hogy
a kultuszminiszter, figyelembe véve a háborús helyzetet és a „rendkívüli időket, melyeken az
ország átmegy”, nem engedélyezi a teológus hallgatók húsvéti legációs szolgálatát 102. Az
Intézőbizottság tudomásul vette a kultuszminiszter határozatát, s azt különösebb megjegyzések
nélkül továbította a teológiának103.
A teológia tanári kara április 16-ai gyűlésén úgy határozott, hogy a diákok a nyári
munkaprogram helyett kötelező nyári szolgálatot teljesítsenek valamelyik gyülekezetben. Ennek
minimális időtartamát egy hónapban határozták meg. A tanárok pozitívan értékelték, hogy a
mezőségi egyházmegye esperese három teológus munkábaállítását is felvállalta, sőt ezeknek a
teológusoknak szállást, étkezést és némi honoráriumot is kilátásba helyezett. A teológusok
feladatkörét így foglalták össze: kötelességük gyülekezeti istentiszteletek tartása, konfirmációi
oktatás, a gyermekek vallástanítása, a hívek látogatása, segédkezés irodai munkában. A tanári
kar ugyanakkor előrebocsátotta, hogy elméleti feladatokkal is ellátják a hallgatókat. Lelkészek
helyettesítését szintén megengedik, Demény Zoltán (figyelembe véve, hogy első lelkészképesítő
vizsgáját sikeresen teljesítette) pedig helyettes lelkésznek is kinevezhető a nyári időszakra104.

Az 1941–42-es tanév lelkészképesítő vizsgájának követelményei

Dr. Musnai László rektor-professzor 1941. december 3-án terjesztette fel javaslatait a
lelkészképesítő vizsgát illetően az Intézőbizottság elnökéhez 105. A júniusi vizsgaidőszakban házi
dolgozat formájában kellett a tanulók számot adjanak tudásukról.
Az első lelkészképesítő vizsgán a következő tételek voltak előírva:
1. A különböző ószövetségi törvénygyűjtemények összehasonlítása
2. Pál mint misszionárius és lelkipásztor leveleinek tükrében

102
DERLev- B sorozat. XXVIII/52. 15557-1942. Ministerul Culturii Naționale și al Cultelor. Subsecretariatul de stat
al cultelor și artelor. Direcțiunea cultelor. 1942. március 23.
103
DERLev- B sorozat. XXVIII/52 721-1942. II. Az Erdélyi Ref. Anyaszentegyház Ideiglenes Intézőbizottsága.
1942. április 2.
104
DERLev- B sorozat. XXVIII/55. 439-1942. Bethlen Gábor Theologia Akadémia Igazgatósága.. 1942. április 18.
105
DERLev- B sorozat. XXVIII/37. Musnai László levele az Intézőbizottság elnökéhez. 1941. december 3.

28
 3. Melanchthon, Bullinger, Béza
4. A református, evangélikus és római katolikus úrvacsoratan összehasonlítása
Második lelkészképesítő vizsgán a követelmény a következő volt:
1. Bibliai történetek tanítása az elemi iskolában
2. Az egyházfegyelem és lelkigondozás kapcsolata
3. A zsinat és főkonzisztórium, a hierarchia és küriarchia küzdelmei és egységre jutása az
erdélyi református egyházban.
4. Prédikációírás a Róma 12,4-5 alapján.
5. Bibliamagyarázat János első levele alapján

Láthatjuk, hogy az első lelkészképesítő vizsgán a szentírásismeretre, egyháztörténetre és a

dogmatikára fektették a hangsúlyt, míg a második lelkészképesítő vizsgán inkább a gyakorlati
teológiai ismereteket kérték számon. Figyelemre méltó, hogy elsősorban az erdélyi viszonyokat
tükröző ismeretekről kellett számot adjanak a hallgatók, figyelembe véve a térség felekezeti
sokszínűségét. A jelöltek a fenti tételek közül egyet kellett válasszanak, azt 1942. május 31-ig
kellett leadniuk a teológián. Mindeközben a kolozsvári teológián zárthelyi írásbeli vizsgán kellett
teljesítsenek a lelkészjelöltek, majd szóbeli vizsgán adtak számot tudásukról 106. Véleményünk
szerint a kolozsvári diákoknak nehezebb vizsgát írtak elő, ennek oka azonban a különleges dél-
erdélyi helyzetben keresendő. A második lelkészképesítő vizsgára jelentkezőknek a prédikáció
megírása kötelező volt, ezen kívül tetszés szerint választhattak egy bibliai részt, amelyet a
vizsgán szóban kellett magyarázzanak. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgáztató
bizottság (minden bizonnyal tekintettel a háborús helyzetre és az egyéb körülményekre) nem
támasztott teljesíthetetlen elvárásokat a jelöltek felé.
A vizsgakövetelményeket az Intézőbizottság elfogadta. Nagy Ferenc püspökhelyettes
körlevélben107 értesítette a lelkészképesítő vizsga bizottságának tagjait, valamint az érdekelt
jelölteket. A körlevél szövege megegyezik Musnai felterjesztésével, a püspökhelyettes
hozzáfűzésként csupán nyomatékosan emlékeztette a jelentkezőket az E.T. II. tc. 68§-ra.
Időközben Demény Zoltán tanár-teológus kérvényt nyújtott be, hogy az I. lelkészképesítő vizsgát
már 1942. márciusában letehesse, hivatkozva arra, hogy bármikor behívhatják katonai

106
EREL. Első lelkészképesítő-vizsgai jegyzőkönyvek 1938-tól 1948-ig. Jegyzőkönyv. 1941. június 16-17.
107
DERLev- B sorozat. XXVIII/37. Nagy Ferenc püspökhelyettes körlevele. 1942. január 12.

29
szolgálatra108. A tanári kar helyt adott Demény kérésének, s azt felterjesztette az
Intézőbizottsághoz jóváhagyásra, azzal a megjegyzéssel, hogy Demény a kezdetektől
szorgalmasan teljesíti egyetemi kötelességeit, az óralátogatási kötelezettség alóli felmentése
ellenére is látogatja az előadásokat, amikor tanári munkája mellett erre ideje van 109. Az
Intézőbizottság elfogadta a teológia tanári karának érveit, azzal a kikötéssel, hogy ez semmiféle
precedenst nem teremthet110.

108
DERLev- B sorozat. XXVIII/50 Demény Zoltán levele a Lelkészképesítő Bizottsághoz. 1942. március 9.
109
DERLev- B sorozat. XXVIII/50. 344-1941/42. Bethlen Gábor Theologia Akadémia Igazgatósága. 1942. március
10.
110
Uo. 581-1942. II. sz. Az Erdélyi Ref. Anyaszentegyház Ideiglenes Intézőbizottsága. 1942. március 20.

30
 A nagyenyedi teológia hallgatói az egyetem elvégzése után

Ebben a fejezetben igyekszünk utána járni annak, hogy mi történt a nagyenyedi

teológusokkal lelkésszé szentelésük után. Lelkészi életpályájuk felgöngyölítésében legnagyobb
segítségünkre a Református Szemlében található információk voltak, de néhány egyházi
sajtóterméken kívüli forrást is felhasználtunk.
A diákok bemutatásakor az 1942-ben a Kultuszminisztériumba küldött névsort vettük
alapul. A teológusok egy részéről semmilyen információt nem találtunk, így csak azok kerülnek
bemutatásra a következőkben, akiknek az élete nyomon követhető a nagyenyedi teológia
elvégzése után.

Péntek Árpád
Péntek Árpád 1921-ben született Lugoson111. Szülővárosában érettségizett, ezt követően
iratkozott be a kolozsvári teológiára. 1941-ben már mint harmadéves teológus lett a nagyenyedi
teológia hallgatója. A levéltári forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy oktatói már ekkor
meglátták benne a tehetséget, nem egyszer hivatkoznak rá mint legkiválóbb diákra. 1943-ban
végezte el az egyetemet, ezt követően szülővárosában és Temesváron volt segédlelkész. 1946–
1961 között Szucságon parókus lelkészként tevékenykedett112. 1958-ban már önálló cikket
jelentetett meg a Református Szemlében Az előfohász és az áldás címmel 113. 1959-ben két cikket
is megjelentetett az egyházi lapban, előbbi címe Temetési igehirdetésünk tartalma 114 – a
homiletika tárgykörében. A második egy fordítás dr. Binder Hermann nagyszebeni teológiai
tanár művéről115. Választott teológiai diszciplínája tehát már itt megmutatkozott, noha doktori
dolgozatát csak 1973-ban védte meg (Az igehirdető szolgálat egyes emberi vonásai).
Tudományos munkáiban mindig a gyakorlati hasznot keresi. „Miért kell a lelkipásztornak
állandóan tanulnia?”116 – teszi fel a kérdést, majd válaszol terjedelmes cikkben Péntek 1961-ben.

111
Rövid életrajzához felhasználtuk a következő forrást is: Oszk.hu. (2021). ROMÁNIAI MAGYAR IRODALMI
LEXIKON. [online] Elérhető: http://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm#P%C3%A9ntek%C3%81rp%C3%A1d
[Megnyitva: 2021.05.01].
112
RSz. 1947. 136.
113
Református Szemle. 1958. 255–258.
114
RSz. 1959. 228–235.
115
A „hamis sáfárról” szóló példázat. In: Református Szemle. 1959. 251.
116
RSz. 1961. 224.

31
 1961. december 17-én iktatták be az Ótordai Református Egyházközség lelkipásztori
tisztségébe. Erről az alkalomról a Református Szemle így tudósított: „...nevezett atyánkfia
személyében hív sáfárt nyert a választó egyházközség. (...) Az evangéliumi tudomány
ápolásában, a gyülekezetek építésében és közegyházi forgolódásában éppoly buzgósággal
teljesítette feladatait, amilyen őszinte odaadással tett eleget tisztjéből is származó állampolgári
kötelességeinek.”117 Az a tény, hogy az egyház hivatalos lapja ilyen megkülönböztetett
figyelemmel számol be szolgálati helyének változásáról, mutatja egyházának beléje vetett
bizalmát. 1964-ben Kálvin Szentlélekről szóló tanítását vizsgálta 118. Ezt követően bizonyára
doktori dolgozatának megírására koncentrált, mert a Református Szemle 1971-ig nem közölt
Péntektől nagyobb lélegzetvételű írást. 1972-ben a temetési igehirdetés elvi szempontjairól,
valamint az igehirdetés időszerűségéről értekezik119.
Péntek Árpád gyakran képviselte a református egyházat hazai és külföldi rendezésű
konferenciákon, találkozókon. 1972-ban részt vett az NSZK-beli Református Szövetség és a
Romániai Református Egyház találkozóján. Péntek ezen a találkozón ismertette az erdélyi
gyülekezetek helyzetét, szervezetét, a kolozsvári lelkészképzést 120. 1979-ben Nagyszebenben az
Interkonfesszionális Konferenciáról tudósított121.
1982-ben négy évre a Protestáns Teológiai Intézet rektorává választották 122. Ezt a
tisztséget végül 1990-ig ő töltötte be. 1990-ben, a kommunista rezsim bukása után a teológus
ifjúság nyomatékosan kérte őt, hogy rektori tisztségéről mondjon le. Kérésüket 5 váddal
támasztották alá:
1. Tétlenül szemlélte az egyház és a teológiai intézet romlását.
2. Nem állt ki a meghurcolt lelkészek mellett (ezen a ponton külön kiemelik Tőkés László
nevét).
3. Több diáknak is a Securitateval való együttműködést javasolta.
4. Kis-Lukács István harmadéves teológus halálesetének kivizsgálásához passzívan állt
hozzá.
5. Nem támogatja a diákság reformtörekvéseit.

117
RSz. 1962. 123.
118
RSz. 1964. 123–129
119
RSz. 1972. 78–85; 427–433
120
RSz. 1973. 76–78
121
RSz. 1979. 363–366
122
RSz.1982. 469.

32
 A sajtóbeszámolók szerint Péntek Árpád kettétépte a diákok beadványát 123. Végül az
egyetem szenátusa bizalmat szavazott Pénteknek, rektori tisztségében maradhatott 1990.
szeptember 1-jei nyugdíjazásáig124. 1993. augusztus 30-án hunyt el életének 73. évében. A
kolozsvári házsongárdi temetőbe helyezték örök nyugalomra125.

Meixensberger István
Meixensberger életéről kevés információ áll rendelkezésünkre. Római katolikus teológiát
végzett, ezt követően iratkozott be a nagyenyedi teológiára különbözeti vizsgával. A Református
Szemle tanúsága szerint 1992. augusztus 8-án hunyt el. A folyóirat ekkor úgy említi, mint
nyugalmazott pankotai lelkészt126. A Pankotai Református Egyházközség lelkészeinek
névsorában valóban megtalálható Meixensberger neve, mellette szolgálati ideje (1959–1968),
valamint az, hogy az egyházközség történetének megírásához Meixensberger kéziratait is
felhasználták.127. Arról, hogy az ezt megelőző, illetve az ezt követő időszakban hol szolgált, arról
nincs információnk.

Demény Zoltán
Demény Zoltánról a minisztériumnak küldött névsor feltünteti, hogy tanári végzettsége
volt, ennél fogva csak időnként látogatta az egyetemi órákat. A későbbi évekből egyetlen
információnk van a Református Szemléből. Csendes napok a Bethlen Kollégiumban címmel
beszámolót írt a nagyenyedi kollégium három tagozatának (főgimnázium, tanítóképző, gazdasági
iskola) közös programjáról 1947-ben128. Ez azonban azt feltételezi, hogy Demény ekkor még a
kollégiumban volt, vagyis nem helyezték gyülekezetbe, minden bizonnyal a tanári pálya mellett
döntött. A Nagyenyedi Bethlen Kollégium egykori neves diákoknak és tanároknak emléket állító
plakettjén Demény neve is szerepel. A kollégium nagyjai közt Deményre mint az iskola egyik
legfelkészültebb matematikatanárára emlékeznek129. 1988-ban hunyt el.
123
A Protestáns Teológiai Intézet hallgatói a rektor lemondását követelik. In: Szabadság (Kolozsvár). II. évfolyam.
1990. február 11. 2.
124
Üzenet. 1990. szeptember 15.
125
EREL-gyászjelentők. Dr. Péntek Árpád.
126
RSz. 1992. 82.
127
Blogspot.com. (2021). Adatok a Pankotai Református Egyházközség történetéhez. [online] Elérhető:
http://aradrefeme.blogspot.com/2010/10/adatok-pankotai-reformatus-egyhazkozseg.html [Megnyitva:2021.05.01.]
128
RSz. 1947. 129–130.
129
Szakács Dávid (2016). Bethlen Gábor Kollégium. [online] Bethlengabor.ro. Elérhető:
https://bethlengabor.ro/knagyjai.php#Dem%C3%A9ny_Zolt%C3%A1n_ [Megnyitva: 2021.05.02].

33
Köble József
Köble, akárcsak Demény, szintén tanári diplomával jelentkezett a nagyenyedi teológia
képzésére. 1929-ben fegyelmi eljárást indítottak ellene, ám a vizsgálóbizottság felmentette őt 130.
1942-ben már Magyarbecei lelkipásztor, egészen 1945-ig szolgált a nagyenyedi egyházmegye
gyülekezetében131. 1942-ben ismét vizsgálat indult ellene, mert a nagyenyedi kollégium diákjai
az utcán magyar nótákat énekeltek. Köble Józsefnél súlyosbító körülménynek nevezték azt is,
hogy a rendőr kérdésére a kollégium tanára így válaszolt: „Nem lehet elvárni a magyar
gyermekektől, hogy a magyar helyett kínai nótát énekeljenek.” 132 Ezt követően nincs
információnk arról, hogy más gyülekezetben is szolgált volna, valószínűbbnek tűnik, hogy
lelkészi jellegét felfüggesztve a tanári pályának szentelte életét. Történelem-földrajz szakos
tanárként a nagyenyedi kollégium történelmi gyűjteményének kurátori tisztségét is ő töltötte
be133. 1991-ben halt meg.

Kecskés József
Kecskés József elsősorban gazdaságtörténészként, közgazdasági szakíróként szerzett
hírnevet. 1910-ben született Medgyesen. 1929-ben végzett a nagyenyedi kollégiumban, ezt
követően Kolozsvárt tanult. Alma materében igazgatói titkárként tevékenykedett, 1938–1940
között ebbéli minőségben írt tájékoztatót a nagyenyedi kollégium fiúlíceumának nevezett
tanéveiről134. A háború után szakfelügyelő, majd főfelügyelő lett. 1949-től tanított a Bolyai
Tudományegyetemen135. Nincs információ, amely szerint lelkészi szolgálatot teljesített volna.
1997. márciusában halt meg136.

130
Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának jelentése 1929. november 1-től 1931. november 1-ig.
Minerva irodalmi és nyomdai műintézet R.T. Kolozsvár. 1931. 15.
131
Www.nre.ro. (2013). Nagyenyedi Református Egyházmegye – Régiók/Gyülekezetek. [online] Elérhető:
http://www.nre.ro/regiok-gyulekezetek/nagyenyed-regio/magyarbece [Megnyitva: 2021.05.02].
132
Hankó-Nagy Alpár: Lelkészek és egyházi vezetők elleni hatósági zaklatások Dél-Erdélyben 1940–1945 között.
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica (Kolozsvár). XV. évfolyam. 2010. 103.
133
Szakács Dávid (2016). Bethlen Gábor Kollégium. [online] Bethlengabor.ro. Elérhető:
https://bethlengabor.ro/knagyjai.php#K%C3%B6ble_J%C3%B3zsef_ [Megnyitva: 2021.05.02].
134
RSz. 1938. 349-352; 1939. 323-326; 1940. 289–293
135
lexikon.kriterion.ro (2021). Kecskés József. [online] Kriterion.ro. Elérhető:
http://lexikon.kriterion.ro/szavak/1884/ [Megnyitva: 2021.05.02].
136
Kecskés Józseftől búcsúzunk. In: Szabadság (Kolozsvár). 1997. március 24. 2.

34
Jarosievitz Zoltán
Jarosievitz a Bethlen Kollégium latin-francia szakos tanára volt. Tanulmányokat
folytatott a párizsi Sorbonne egyetemen is. Római katolikus lelkészi végzettséggel rendelkezett,
amikor kérvényezte, hogy különbözeti vizsga után mint református lelkész tevékenykedhessen.
Jarosievitzet 1944-ben Zsilvásárra internálták több kollégiumi tanártásával együtt137. Nem tudunk
róla, hogy valaha is szolgált volna lelkészként. 1948–1955 között a nagyenyedi középiskola
igazgatója volt. 1981-ben hunyt el. Fia, ifj. Jarosievitz Zoltán fizika szakos tanárként volt a
nagyenyedi iskola igazgatóhelyettese138.

Id. Szegedi László

Szegedi László élete meglehetősen jól dokumentált, köszönhetően Vetési László, Nagy
Veronika és Xantus Gábor Kövek és emlékek pásztora139 című dokumentumfilmjének. A Fehér
megyei Zalatnán született 1923. március 6-án. Egyetemi tanulmányait eleve Nagyenyeden
kezdte, itt is szerzett lelkészi képesítést. Ötven évig volt magyarigeni lelkipásztor, 1944-től
1994-es nyugdíjba vonulásáig. A gyülekezet ekkor 75 lelket számlált. Félévszázados szolgálata
végére a gyülekezet már csak alig néhány lelket számlált. Magyarigenen kívül a környező
szórványgyülekezetekben (Sárd, Boroskrakkó, Zalatna, Abrudbánya és Verespatak) szintén ő
látta el a lelkészi teendőket140. A szórványlét nehézségei ellenére erőn felüli gyülekezeti munkát
fejtett ki. Vezetésével 1974-ben sikerült a templomot teljesen felújítani. Szegedi lelkészsége alatt
nem csak a magyarigeni templom újult meg, hanem az általa vezetett szórványgyülekezetek
ingatlanai is141. A környező települések magyar árváinak oktatást szervezett Magyarigenben 142.
Szegedi Lászlót előbb a Gyulafehérvári–Vajdahunyadi Egyházmegye főjegyzője lett, majd a

137
Józsa Miklós: A nagyenyedi száműzetés. In: Művelődés (Kolozsvár). LXV. Évfolyam. 2012. február. 15.
138
Sukjaro.eu. (2020). Jarosievitz Zoltán | Dr. Sükösd Csaba és Dr. Jarosievitz Beáta weboldala. [online] Elérhető:
http://sukjaro.eu/node/103 [Megnyitva: 2021.05.02]
139
Vetési László (2013). Arcok a szórványból – Kövek és emlékek pásztora, Magyarigen. YouTube. Elérhető:
https://www.youtube.com/watch?v=C-e8fnMAC8o&ab_channel=Vet%C3%A9siL%C3%A1szl%C3%B3
[Megnyitva: 2021.05.02].
140
Bodolai Gyöngyi: Az életé, a megújulásé az utolsó szó. Beszélgetés Szegedi László Tamás brassói
lelkipásztorral, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktorával. In: E-nepujsag.ro. (2019 https://www.e-
nepujsag.ro/articles/az-elete-a-megujulase-az-utolso-szo) [Megnyitva: 2021.05.03]
141
www.nre.ro. (2011). Nagyenyedi Református Egyházmegye - Régiók / Gyülekezetek. [online] Elérhető:
http://www.nre.ro/regiok-gyulekezetek/hegyalja/magyarigen-sard-boroskrakko-zalatna [Megnyitva: 2021.05.03].
142
Relatoria.ro. (2011). Magyarigen. [online] Elérhető: http://www.relatoria.ro/kozossegek/magyarigen/10
[Megnyitva: 2021.05.03].

35
bukaresti tiltakozás143 ellenére is esperessé választották. Szegedi László szórványban végzett
értékörző munkáját 1994-ben Csiha Kálmán püspök Czelder Márton-díjjal ismerte el144.

Pataki János
Pataki János előbb kolozsvári segédlelkész volt, majd 1948-ban kihelyezték
Magyarbényére önálló lelkipásztornak145. 1963-ban a Szeben megyei Magyarpéterfalvára ment
át146. Innen néhány év múlva a Déva melletti Brádra hívták meg 147. További szolgálati helyeiről,
életéről nem találtunk információkat.

Lengyel Lóránd
Lengyel Lóránd Brassóban született 1921. április 19-én. A helyi római katolikus
középiskolában végezte középiskolai tanulmányait, majd ezt követően iratkozott a nagyenyedi
teológiára mint evangélikus hallgató. 1945-ben szerzett lelkészi oklevelet, ezt követően
szülővárosában lett segédlelkész. Időközben a Bolyai Tudományegyetemen pedagógia-lélektan-
műveszettörténet szakon végzett, majd magyar nyelv és irodalom szakon is diplomát szerzett 148.
Időközben előadótanár lett a kolozsvári teológián. 1965-ben egy liturgikai német könyv ajánlóját
írta meg a Református Szemlébe149. 1971-ben az egyházjogról mint gyakorlati teológiai
diszciplináról értekezik150. 1975-ben részt vett az Egyházak Világtanácsának ötödik naggyűlésén
Nairobiban. A találkozó eredményeiről terjedelmes cikkben számolt be151. Munkásságában,
teológiai tanári pályafutásában mindig a reformátusok és lutheránusok közti egységet

143
1989. őszén meghalt az egyházmegye addigi esperese. A lelkészi közösség Szegedi László megválasztását
támogatta, de a bukaresti hatóságok nyomatékosan kérték a püspökséget, hogy Szegedi megválasztását
akadályozzák meg. A rendszerváltoztatás tette lehetővé, hogy végül mégis ő lett az egyházmegye esperese.
144
Fazekas István: A példaképek közöttünk élnek. In: Szabadság (Kolozsvár). VI. Évfolyam. 1994.11.11. 3.
145
RSz. 1948. 275.
146
RSz. 1963. 190.
147
RSz. 1964. 80.
148
lexikon.kriterion.ro (2021). Lengyel Lóránd. [online] Kriterion.ro. Elérhető:
https://lexikon.kriterion.ro/szavak/2515/ [Megnyitva: 2021.05.03]
149
RSz. 1965. 201-205.
150
RSz. 1971. 266-274.
151
RSz. 1976. 86-103.; Keresztény Magvető. LXXXII. Évfolyam. 1976. 1. szám.

36
hangsúlyozta152. Ének-zenét is oktatott. Több jeles magyar költő versét zenésítette meg élete
során153. 2014. szeptemberében halt meg154.

Karácsonyi István
Karácsonyi István Balázsfalván született 1922. július 4-én. Előbb szülővárosában, majd
Nagyenyeden és Kolozsváron tanult. Tövisen, Erdőfülén, majd Kézdivásárhelyen szolgált. 1949-
ben került haza mint balázsfalvi lelkipásztor155. Fiatalon, életének 51., szolgálatának 27. évében,
1972-ben halt meg Balázsfalván. Temetésén egykori nagyenyedi teológustársai is szolgáltak
(Pataki János, Szegedi László)156.

152
RSz. 1987. 256-261.
153
Oszk.hu. (2021). ROMÁNIAI MAGYAR IRODALMI LEXIKON. [online] Elérhető:
https://mek.oszk.hu/03600/03628/html/l.htm#LengyelLor%C3%A1nd [Megnyitva: 2021.05.03].
154
Szabadság (Kolozsvár). XXVI. Évfolyam. 2014.09.29. 6.
155
RSz. 1949. 346.
156
RSz. 1972. 478.

37
 Következtetések

Ahogy az dolgozatunkban látható, a Bethlen Gábor Teológia Akadémiát a Dél-Erdélyi

Református Egyházkerületi Rész sikeresen megszervezte és működtette. Meg kell állapítanunk,
hogy a nagyenyedi lelkészképzést nem indították volna újra akkor, ha Erdély kettészakítása nem
következett volna be, ám az egyház részéről felelős döntés volt, hogy a lelkészképzést nem
hanyagolta el a háborús körülmények ellenére sem.
A tanrendben a nagyenyedi teológia az évszázados hagyományokat vitte tovább, ötvözve
a modern kor kihívásaival, törekedve arra, hogy a leendő lelkészeknek széleskörű felkészültséget
biztosítson. A tanári kar felkészültsége szakmai önéletrajzukból és tudományos munkásságukból
egyértelműen kitűnik. Dr. Musnai, dr. Horváth és dr. Nagy végül a kolozsvári teológián is tanári
pozíciót töltöttek be.
Dolgozatunk elején kifejtettük, hogy az egyetem sikerességét leginkább a hallgatók
egyetem utáni eredményeinek fényében lehet a leginkább megvizsgálni. A fenti példákból
kirajzolódik, hogy az egyetem hallgatóinak egy része igen komoly tudományos karriert futott be,
míg mások, kitartva a Dél-Erdélyben élő magyarság mellett, hosszú évtizedeken keresztül
vállalták a szórványban lévő szolgálat nehézségeit. Az mindannyiuk életrajzából kitűnik, hogy
egyházuknak valóban hű szolgái lettek. Az ő életrajzukat szemlélve nem lehet kétséges a mai
kutató számára, hogy érdemes volt elindítani a nagyenyedi képzést, ha csak pár év erejéig is.
Kutatásunk nem ér véget jelen dolgozatunkkal. Az egyetem további tanéveit szintén
érdemes megvizsgálni. Fontos, hogy a ma még azonosítatlan, Nagyenyeden végzett lelkészekről
is információkat találjunk, s így a teljes diákságról átfogó képet nyerjünk. Érdemes lenne külön
tárgyalni az egyetem evangélikus hallgatóinak sorsát is. Összességében megállapítjuk, hogy a
téma koránt sincs kimerítve, feldolgozása további kutatást igényel.

38