Csak Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer megy kárba, ami

nemcsak a pazarlás miatt ijesztő, hanem azért is, mert előállításával és

megsemmisítésével a környezetet is terheljük. Ebből 400 ezer tonnát mi
magunk helyezünk a kukába. A Fusions legfrissebb felmérése szerint ez
68 kg/fő élelmiszert jelent.

Az ENSZ becslése szerint évente a világon megtermelt élelmiszer

körülbelül harmada veszik kárba,

Európa jön, ahol évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék

keletkezik, aminek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót.

Ebből 47 millió tonnát a háztartások tesznek a kukákba, ami egyben azt is

jelenti, hogy a teljes mennyiség 53 százalékáért mi felelünk – ez már
az unió pár évvel ezelőtt zárult Fusions projektjéből derült ki.

A megmaradt élelem megsemmisítésekor olyan gázok – például metán –

kerülnek a levegőbe, amelyek károsak a környezetre.
Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-
biztonsági Bizottságának 2017-es jelentése szerint az Unióban évente
kidobott 88 millió tonna élelmiszer keletkezése és ártalmatlanítása 170
millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.
kommunális hulladék
A Tesco adományai az Élelmiszerbank segítségével több mint 200
szervezethez – egyebek mellett családsegítőkhöz, hajléktalanszállókhoz,
anya- és gyermekotthonokhoz – jutnak el naponta, a segítséggel pedig
éves szinten több mint 100 ezer rászorulót érnek el.

Mara Gyöngyvér biológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának

egyetemi docense és Jánossy Alíz gasztronómiai újságíró ama kimutatás
kapcsán, miszerint egy romániai átlagpolgár évi 129 kiló élelmet dob el. ezt
Cornel Hanganu, a kormány fenntartható fejlesztéssel foglalkozó
főosztályának tanácsosa közölte szeptember végén az élelmiszer-pazarlás
elleni világnap alkalmából tartott szakmai tanácskozáson.

A mértéktelen, előre nem tervezett és impulzív bevásárlások

azzal, hogy többet vásárolunk, a piacnak azt üzenjük, hogy nagyobb
mennyiségre van szükség, és ha megvásároljuk, ha nem, a már áruházba
jutott, rövidebb szavatosságú élelmiszerek akár az áruházak polcain is
veszendőbe mehetnek.
„Minden terméknek van egy életciklusa. Előállításakor, kereskedelembe
kerülésekor, használatakor és fölöslegessé válásakor is hatással van a
környezetre, azaz mondhatjuk, hogy van „ökológiai lábnyoma”.

A biológus arról is beszélt, hogy mi történik a kukába került élelmiszer-

hulladékkal. „Leggyakrabban a kommunális hulladékban végzi, ahol az
anaerob bomlás (a levegő kizárásával végbemenő kémiai átalakulás, a
szerves anyagok levegő távollétében, mikroorganizmusok hatására
leépülnek – szerk. megj.) vagy akár az égetés során is újabb
üvegházhatású gázok keletkeznek. Tehát az élelmiszerek megsemmisítése
is környezetterhelő” – magyarázta Mara Gyöngyvér.

nem szabadna felhalmozni az eledelt, csak annyit kellene tárolni, vásárolni,

amennyire valóban szüksége.
a felhalmozás semmiképp sem költséghatékony
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatása szerint évente több
mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban
Magyarországon.

Ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését

fedezné.A Nébih az élelmezési világnap alkalmából arra szeretné felhívni a
figyelmet, hogy az élelmiszerpazarlás egyszerre környezetvédelmi,
gazdasági és erkölcsi probléma.

egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”.

Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj,

tojáshéj stb.),