Professional Documents
Culture Documents
SVT
SVT
Nyolcszoros memória-világbajnok
A sikeres vizsgázás
titkai
TRIVIUM KIADÓ
Fordította:
Ambrus Orsolya
www.triviumkiado.hu
Előszó
Tony Buzan
Tar talomj egyzék
1. Bevezetés 9
2. Gyorstanulás 13
3. Jegyzetelés és a gondolattérkép 23
4. Memória 42
5. Képzelőerő és asszociáció 49
6. A kapcsolat módszer 55
7. Vizualizáció 61
8. Az utazás módszer 66
9. A számok nyelve 76
10. Hogy az idézeteket el ne felejtsük 97
11. A nyelvtanuláshoz vezető könnyű út 113
12. A matematika leegyszerűsítése 130
13. A tudományok absztrakt világa 137
14. Hogyan jegyezzük meg a történelmi dátumokat? 157
15. Földrajzi tippek 170
16. Az üzleti agy 177
17. Figyelj a médiára! 182
18. Az informatikus képzelőereje 186
19. A gördülékeny előadás 191
20. A tanulás megtervezése 205
Utószó 213
Bevezetés
Hit és magabiztosság
Tanuljunk tanulni
Remélem, hogy az önök tanulási élményei nem olyan
szörnyűek, mint az enyémek. Utáltam az iskolát. Vonakodva
ugyan, de elfogadtam, hogy ez a dolgok menete, de nem ér
tettem miért kell lekorlátozódni egy szürke, mesterséges osz
tályteremre, mikor kint a természet a maga háromdimenziós
dicsőségével hívogat. „O’Brien! Miért bámulsz állandóan az
ablakon kifelé? Hagyd már abba az ábrándozást, és koncent
rálj!” A trükköm az volt, hogy szemeimet a tanáromra sze
geztem, s folytattam a képzelgést. „O’Brien! Miről is volt
szó? Nem emlékszel semmire? Semmi nem maradt meg a fe
jedben?” Akkoriban kevés hasznos információ maradt meg
bennem, mert senki nem magyarázta el nekem a felfogás és
elmélyítés folyamatait. Ha új mosógépet veszünk, természe
tesen jár hozzá használati útmutató. A számítógépekhez ha
talmas terjedelmű tájékoztató füzetet adnak. Agyunk minden
számítógép felett álló, hihetetlenül bonyolult szerkezet. Szüle
tésünkkor miért nem kapunk hozzá útmutatót? Egy kompu
terhez hasonlóan, hogyan várják el tőlem a kimeneti informá
ciókat, ha előtte nem mondják meg, hogy a bevitelt hogyan
kell kezelnem?
Erős meggyőződésem, hogy legyen szó bármilyen tan
tárgyról, minden diáknak tudnia kell, hogyan kell tanulni. Ez
a könyv ezeket a folyamatokat fedi fel, tehát kezeljük úgy, mint
egy agyunkhoz szóló használati útmutatót!
Gyorstanulás
Hiszem, ha látom________________________________
Amint azt az imént olvashattuk, az emberi szem olvasási ké
pessége elméletileg meghaladhatja még a 90 000 szó per perc
mennyiséget is. Többségünk ezt fantasztikusnak, hihetetlen
nek vagy éppen elképzelhetetlennek tartja. Minden bizonnyal
akadnak olyanok, akik megdöbbennek ezeken a számokon,
de úgy tűnik, hogy az orosz csodagyerek, Eugénia Alexeyenko
számára az olvasás terén egyáltalán nincs lehetetlen.
Ha a következő beszámoló igaz (márpedig miért ne lehetne
az?), akkor személyében a következő memória világbajnoksá
gon komoly kihívóm akadhat. A beszámolók szerint a mind
össze tizennyolc éves Eugénia olyan elképesztő sebességgel ol
vas, hogy Lev Tolsztoj 1200 oldalas Háború és Békéjével, vagy
a hasonlóan vaskos terjedelmű, Vikram Seth tollából szárma
zó Megfelelő fiú című regénnyel úgy tíz perc alatt végzett.
„Ez a lenyűgöző képességekkel rendelkező leány gyorsab
ban olvas, mint ahogy ujjai a könyvet lapozni tudnák. És ha
emiatt nem kellene lassítania, illetve szüneteket tartania, ak
kor képes lenne 416 250 szót mindössze egyetlen perc alatt
elolvasni.” - nyilatkozta a Moszkvai Tudományos Akadémia
egyik idősebb kutatója.
A Kijevi Agykutató Központ egy speciális tesztet szervezett
a csodagyerek számára, melyet tudósok egy csoportja előtt
kellett végrehajtania. A testületnek biztosra kellett mennie,
hogy Eugénia teljesen ismeretlen szövegeket kapjon, ezért az
aznap megjelenő politikai és irodalmi lapokból válogattak,
kizárólag azután, hogy a leányt teljesen elkülönítették a teszt
központban. A tudósok az újságok mellett ismeretlen, régi és
frissen kiadott, németről oroszra (a leány által egyetlen ismert
nyelvre) fordított könyveket is készenlétbe helyeztek.
Mialatt Eugénia egy külön helységben tartózkodott, a ku
tatók többször is elolvasták a tesztanyagot, és tartalmából
jegyzeteket, valamint arra vonatkozó szövegértési, ellenőrző
feladatokat készítettek. Ez után a lány elé tették a szöveg két
oldalát, hogy olvasási sebességét ki tudják számítani.
Az eredmény még a sokat látott szakembereket is megdöb
bentette: Eugénia az 1390 szóból álló szöveget a másodperc
ötöd része alatt olvasta el - ami gyakorlatilag egy pislogásnyi
időnek felel meg. Ezután számos regényt, magazint, tanul
mányt adtak neki, melyeket minden erőfeszítés nélkül, pilla
natok alatt sikerült elolvasnia.
„Amit az elképesztő olvasási sebesség mellett szinte hihetet
lennek találok, az a tartalom bizonyítható megértése. Részlete
sen kikérdeztük, ráadásul olyan kérdéseket is feltettünk neki,
melyeket a tinédzserek nagy része gyakorlatilag fel sem fogott
volna. Ennek ellenére válaszai azt bizonyítják, hogy mindent
tökéletesen megértett.” - mondta az egyik kutató.
Meglepő módon, Eugénia ezen csodálatos képességéről
15 éves koráig senki sem tudott. Rendkívüli tehetségére ak
kor derült fény, amikor édesapja, Nyikolaj Alekszejenko egy
aznapi, hosszú újságcikket mutatott neki. Amikor lánya két
másodperc múlva visszaadta neki, hozzáfűzvén, hogy a cikket
nagyon érdekesnek találta, azt hitte csak viccel. Azonban apja
szövegre vonatkozó kérdéseire tökéletesen tudott felelni.
Amennyiben ez a beszámoló igaz, akkor azt jelenti-e, hogy
Eugénia természetfeletti eidetikus és fotografikus memóriával
rendelkezik? Nem feltétlenül, legalábbis a leány beszámolója
szerint nem. „Nem tudom mi lehet a titkom. Az oldalak csak
úgy bemennek az agyamba, én pedig magára a felfogás pil
lanatára emlékszem, nem konkrétan a szövegre. Valamiféle
elemzés megy végbe az agyamban, amit nem igazán tudok
sem megmagyarázni sem pedig megérteni. De néha úgy ér
zem, mintha egy egész könyvtár lenne a fejemben.”
S mit gondolnak önök? Elhiszik-e, hogy Eugénia rendkívüli
képességeire van magyarázat, vagy esetleg az egész történetet
a képzelet szüleményének tartják?
1. Mi Eugénia vezetékneve?
□ Zverevszkij I Alekszejenko
2. Hány éves?
□ 16 □ 18
□ Moszkvában □ Kijevben
□ Német Q Holland
6. Az oroszt leszámítva, hány nyelven beszél Eugénia?
7. Mi az édesapja neve?
□ Mikanov □ Nyikolaj
□ 15 □ 11
A szemvezető
Miközben fejünket mozdulatlanul egy helyben tartjuk, pró
báljuk meg a szobát végigpásztázni balról jobb irányba anél
kül, hogy tekintetünkkel bármelyik ponton megállnánk.
A feladatot gyakorlatilag lehetetlennek fogjuk találni, hiszen
a szemünk automatikusan meg akar állni, hogy különböző
tárgyakra fókuszálhasson. Ismételjük meg az előző felada
tot, de ezúttal úgy, hogy mutatóujjunkat a szemünk előtt ki
tartva egyfajta „vezetőként” használjuk. Ha az ujjhegyünk
re fókuszálunk, mialatt azt lassan balról jobbra mozgatjuk,
észre fogjuk venni, hogy a szemünk egyhuzamban végig
tudja pásztázni a szobát. Sőt, látószerveink ezáltal nemcsak
pihentebbnek fogják magukat érezni, hanem a háttérben
lévő, fókuszból kieső tárgyakat is könnyebben észreveszik
majd.
Használjuk ugyanezt a megoldást olvasáskor is. Tegyük uj
júnkat az olvasni kívánt sor alá, és kezdjük el balról jobbra
mozgatni, egészen addig, amíg szemünk nem képes a szöveget
megállás nélkül követni. Fokozatosan gyorsítsuk a tempónkat,
egészen addig, amíg a szavak össze nem folynak előttünk -
mindeközben ne aggódjunk azon, hogy a szöveget nem sikerül
pontosan értelmezni. Érdemes megjegyezni, hogy az a pont,
amikor a szavakat már nem tudjuk szétválasztani, elkülöníteni
egymástól, jóval 1000 szó per perc fölött van, azaz gyakorla
tilag nincs, mi akadályozhatná fejlődésünket. Hacsak nem az,
hogy ilyen sebesség mellett már valóban nem tudjuk a szöve
get értelmezni.
Ha már egyszer elértük a felső határt, lassítsunk le egy
olyan ütemre, melyet még kényelmesnek találunk, de ügyel
jünk arra, hogy tempónk ne essen az előzőekben elért sebesség
fele alá. Kísérletezzünk különböző, úgynevezett pointerekkel.
Én személy szerint a leghatékonyabb szemvezetőnek a vékony
golyóstollat illetve ceruzát találtam. A kézmozgásunk számára
is fejlesszünk ki egy egyenletes ritmust. Agyunk hamar el fog
ja fogadni az információ-bevitel ezen zavartalan módját, ami
azt jelenti, hogy többé nem lesz szükség megállásokra, és visz-
szaugrásra.
Képzeljük el, hogy egy festői helyen autózunk. Ha minél
többet látni szeretnénk a tájból magunk körül, akkor ennek
egyik módja az, hogy rövid, gyors pillantásokat vetünk a
vezetőülésről, mialatt biztonsági okokból lelassítunk. A másik
megoldás az, hogy minden egyes kilométer után megállunk,
kiszállunk az autóból, hogy gyönyörködhessünk a látványban.
A baj csak az, hogy ez a megoldás túl lassú, és elmulasztjuk
a látnivalókat két megálló között. A legjobb módszer termé
szetesen az, ha megkérünk valakit, hogy helyettünk vezes
sen, és mi az anyósülésről gyönyörködünk. Lehet, hogy így
elveszítjük az autó irányításának lehetőségét, és nem tudunk
majd mindenhol megállni, ahol mi szeretnénk, de legalább
zavartalanul gyönyörködhetünk a tájban és még a vezetés
terhétől is megszabadulunk. Tehát kezeljük a kezünket egyfaj
ta személyi sofőrként. Hagy irányítsa a sebességet, míg mi csak
hátradőlünk és élvezzük az elhaladó információk áradatát.
Gyakorlatilag két-három sor egyszerre történő olvasása is
lehetséges. Miközben az első sort olvassuk, már rápillantunk
a következő sor szavaira.
Az elkövetkezendő napokban és hetekben gyakoroljuk az új
olvasási módszerünket, és rendszeresen kísérjük figyelemmel
fejlődésünket. Találjuk meg a leghatékonyabb pointert, és ha
van metronómunk, használjuk gyakorlásunk során az egyen
letes ritmus fenntartásához. Kísérjük figyelemmel olvasási
sebességünket. Tempónk szédületes magasságokba való fel-
tornászása után eredeti olvasási sebességünk kifejezetten las
súnak fog tűnni mihelyt lelassítunk egy kényelmesebb ütemre.
* Ki tudja, talán belőlünk is lehetne gyorsolvasó világbajnok!
Jegyzetelés és a gondolattérkép
Jegyzeteljünk!
Akár előadáson ülünk, akár vizsgára, prezentációra készülünk,
egy jó jegyzet mindig elengedhetetlen fontosságú. De lehe
tünk-e hatékonyabbak jegyzetelés nélkül? Állnak-e rendelke
zésünkre olyan módszerek, melyek segítik jegyzeteinket hasz
nálhatóbbá, átláthatóbbá, könnyebben megérthetőbbé tenni?
Vannak-e olyan megoldások, technikák, melyek segítenek
agyunknak az összes releváns információt egy egész képként
bevésni? A válasz természetesen igen.
A figyelemküszöb
Ültünk már úgy végig órát vagy előadást, hogy a végén gya
korlatilag semmire sem emlékeztünk abból, amit ott hallot
tunk? Buta kérdésnek tűnhet, de tudjuk-e ennek valódi okát?
Feltehetőleg az alábbi megállapítások valamelyike lehet a ma
gyarázat:
Hatékonyság
Bármi is legyen koncentrációkészségünk hiányának oka,
a jegyzetkészítés enyhítheti ezen problémánkat. Ahogy az íté
letnap (azaz a vizsgánk időpontja) egyre közeledik, elkezdünk
pánikszerűen, egyre gyorsabban, össze-vissza jegyzetelni.
• A nagykanál
• A precíz mérnökök
A gondolat építőkövei
Az emberi lény elképesztő képességgel rendelkezik az infor
mációk feldolgozása terén. Ebben a folyamatban kulcsfontos
ságú szerepet játszanak az agyi idegsejtek, azaz a neuronok.
Meglehetősen csábító dolog ezeket a neuronokat a számí
tógépek belső egységeivel összehasonlítani, azonban ezek a
sejtek a különleges elektromos és kémiai jellegük tekintve is
páratlanok. Minden neuron rendelkezik egy fő nyúlvánnyal,
melyet axonnak nevezünk, valamint számtalan kisebb nyúl
vánnyal, a dendritekkel. Működése során az idegsejt axonja
ingert továbbít, melyet egy másik neuron dendritjei fogadnak.
A mindössze néhány nanométer nagyságú pontot, ahol ezek az
információk átadásra illetve fogadásra kerülnek, szinaptikus
résnek nevezzük, ahol olyan elektrokémiai folyamtok mennek
végbe, melyek elengedhetetlen fontosságúak a gondolkodás
szempontjából. Szinte lehetetlen felfogni az agy kapacitását,
ha figyelembe vesszük az alábbiakat:
1. vizuális elemzés
2. fantáziadús beszéd
3. térbeli logika
4. választékos fogalmazási mód
Gondolattérkép
Jó barátom és kollégám, Tony Buzan szinte egész életét ennek a
témának szentelte. Tony már számos bestsellert írt az agyról és
a tanulási folyamatokról, emellett ő a kitalálója a jegyzetkészítés
forradalmasított módjának, amit gondolattérképnek nevezett el.
Talán alulértékelem a munkáját azáltal, hogy jegyzetkészí-
tési-módszernek nevezem, hiszen ez a technika jóval több an-
nál. Ez sokkal inkább egy tanulási módszer, számos előnyös
tulajdonsággal
Az alábbiakban a gondolattérkép rövid, vázlatos leírását ol
vashatjuk:
Itáliában-*?'' Sikeréi
szegény Pénzügyek yS* ^ . ... Istenek
Termékeny
Istennők
Apja Johann
Joseph
Katolikus
\ 1741
Egypályájú agy
Irányelvek a gondolattérképhez
Vágy és technika
Csakúgy, mint az élet több területére, erre is igaz: bármiben
is szeretnénk jeleskedni, eredményeink a siker iránti vágy
tól függenek. A legkiválóbb sportolóknak és sportolónőknek
egy közös tulajdonságuk van: a siker elérése iránt érzett óri
ási akaraterő, amit a sportjuk iránt érzett erős szenvedélyük
kelt. Ha az akarat, az eltökéltség és a szeretet megvan, akkor
a megfelelő technika megtanulása és alkalmazása élvezetté vá
lik - és nem feladattá.
Ugyanez igaz a tanulásra is. Lehet, hogy a fizika iránt érzett
szeretetünk nem túl erős, de há a tantárgy egyes területei iránt
érdeklődést mutatunk, az tovább fokozhatja lelkesedésünket.
De hogyan alakul ki bennünk a vágy valami iránt?
A sport iránti lelkesedést általában az inspiráció motiválja.
Az álom, hogy első osztályú futballisták legyünk talán onnan
ered, hogy láttuk Wayne Rooney hálószaggató lövését. Tenisz
iránti lelkesedésünk kiváltó oka lehet például Venus Williams
egy emlékezetes fonákja.
Akár inspirál, lenyűgöz, versenyre késztet, vagy felkelti
érdeklődésünket, valahol történik egy olyan kezdeti hatás, ami
végig elkísér minket, ami motivál bennünket, és akaraterőnket
a siker felé irányítja.
E könyv megírásában engem például az a televízió program
inspirált, melyben Creighton egy pakli kártyát memorizált.
Az nyűgözött le, hogy láttam, hogy valaki olyasvalamit ér el,
amit addig gyakorlatilag lehetetlennek tartottam - Carvallo
ötvenkét látszólag összefüggéstelen információdarabot me
morizált kevesebb, mint három perc alatt, kizárólag szellemi
képességeit használva. Ez felkeltette kíváncsiságomat, és meg
próbáltam rájönni, hogyan csinálhatta.
Az inspiráció megtette a hatását, és én egy életre rabja let
tem.
Agyunk edzése
így utólag visszaemlékezve a kezdeti ambícióim meglehetősen
korlátozottak voltak. Mindössze Creighton rekordját szeret
tem volna megdönteni úgy, hogy egyben a rekordok könyvébe
is bekerülök. Nem vettem észre, hogy az, amibe belevágok, és
ami az előttem álló hetekben, hónapokban rám vár, egy gyors-
tanulási lecke lesz. Úgy gondoltam, hogy memória-trénin-
gem végére az agyam egy kis része valami teljesen új készséget
fog elsajátítani: csak és kizárólag a kártyapakli memorizálását.
Senki nem mondta nekem, hogy memóriafejlesztés olyan
területeket is pozitívan fog érinteni, mint:
1. erősebb koncentráció
2. hosszútávú memorizálás
3. letisztultabb gondolkodás
4. nagy magabiztosság
5. jobb megfigyelőkészség
Milyen jó a memóriánk?
Próbáljuk meg két perc alatt az alábbi lista elemeit sorrendben
memorizálni!
1. Gyémánt
2. Agy
3. Fésű
4. Tűz
5. Ló
6. Ablak
7. Gondola
8. Baba
9. Kincs
10. Doktor
11. Szakács
12. íróasztal
13. Halvány
14. Szőnyeg
15. Bolygó
16. Sárkány
17. Könyv
18. Hegedű
19. Fűnyíró
20. Árnyék
20 Tökéletes
16-19 Kiváló
11-15 Nagyon jó
7-10 Jó
3-6 Átlagos
0-2 Gyenge
Képzelőerő - a kulcs
A kiváló görög filozófus, Arisztotelész úgy vélte, hogy az em
beri lélek nem működik, anélkül, hogy először ne alkotna egy
szellemi képet. Nézetei szerint minden tudás és információ
az öt érzékelési-észlelési forma (látás, hallás, tapintás, szaglás
és ízlelés) valamelyikén keresztül lép be a lélekbe (valójában
az agyba). Ezután az üzenet dekódolásával, illetve az informá
ció képpé alakításával a képzelőerő lép életbe. Az intellektus
csak ezt követően tud elkezdeni az információn dolgozni.
Más szóval, ahhoz, hogy a körülöttünk lévő dolgoknak ér
telmet adhassunk, a fejünkben úgynevezett képi modelleket
kell készítenünk mindenről.
Többségünk már gyerekkorban elkezd efféle képeket alkot
ni, és elég hamar elkezdjük ezt a készséget kiválóan alkalmazni.
Képesek vagyunk valakit, pusztán lépteinek jellegzetes hangjá
ról felismerni. Szinte bárkinek meg tudjuk ítélni a hangulatát,
akár a legkisebb mozdulatából is. De amit most látni fogunk,
az sokkal látványosabb, érdekesebb példa lesz. A szemünk gya
korlatilag játszi könnyedséggel vándorol egy sereg betű hosszú
folyamán, agyunk pedig szavakként ismeri fel azokat, és az ol
vasás gyorsaságával képeket formál. A leglátványosabb dolgok
egyike, amit képzelőerőnk alkotni képes, az álmunk. Egy kí
sérlet során önkénteseket teszteltek olyan gépekkel, melyekhez
szenzorokkal ellátott szemüvegek voltak csatlakoztatva, hogy
azok a gyors szemmozgást (RÉM - rapid eye movement) vizs
gálják. Ez az alvási folyamat azon ismétlődő periódusa, amikor
álmaink a legaktívabbak. Amint a szemüvegen található szen
zorok a REM-et érzékelték, apróbb fénycsóvákat bocsátottak
ki. Ennek a célja az volt, hogy a kísérlet alanyai fokozatosan
rájöjjenek, hogy alszanak, anélkül hogy közben fölébredné
nek. Ez a félig tudatos állapot lehetővé teszi, hogy a résztvevő
személyek az álom virtuális valóságának minden apró moz
zanatát, részletét, színeit az „első sorból” lássák. Például az
álomban felbukkant rég nem látott barátok és rokonok arcát
hihetetlen pontossággal írták le, a megélt érzékeket, érzéseket
pedig hátborzongatóan valósnak vélték.
A fantáziátlan megoldás:
„Kiakasztanám a nappaliban”
Asszociáció
A tárgyakat nem az alapján határozzuk meg, hogy mik is va
lójában, hanem, hogy mihez tudjuk társítani őket. Amikor
egy pipát látok, nem mondom egyből magamnak, hogy „Ez
egy cső, az egyik végén egy nagyobb fejjel, amit dohánnyal
szokás megtölteni.” Ilyenkor én Sherlock Holmes-ra, egy kis
dohányboltra, vagy René Magritte „Ez nem egy pipa” című
festményén látható pipába tömött Balkan Sobranies illatára
gondolok.
Amikor egy pár gumicsizmát látok, nem az jut eszembe
egyből, hogy „Ezek a műanyag lábbelik a vádlit és a lábfejet
borítják, megvédvén lábainkat az elázástól.” Ilyenkor egy sá
ros ösvényre, egy horgászkirándulásra, lovaglásra, erdei sétára
asszociálok, vagy gyakorlatilag bármire - persze a szótárbeli
definíciót leszámítva. És ugyanez a magyarázata annak is, hogy
amikor osztrigát látok, összecsordul a nyál a számban.
A tárgyakat tehát (például egy macskát, vagy egy telefont)
nem a funkciójuk, vagy a kémiai összetevőik, hanem a korábbi
asszociációink alapján érzékeljük. Minél többször szembesü
lünk, találkozunk valamivel, akkor az a tárgy annál több úgy
nevezett szellemi horogra akad rá. Az évek alatt pedig olyan
sok horgot gyűjtünk, hogy ezek az élmények, események,
asszociációk egyfajta aurát képeznek a tárgy köré, megadva
annak saját karakterét. Mi jut eszünkbe például egy telefon
esetén? A külvilággal való kapcsolat, érdekes és rossz hírek,
vagy akár a számlafizetés. Ha sokat, és elég kitartóan gondol
koznánk, talán még egy könyvet is megtölthetnénk ezekkel.
Milyen érzéseket kelt bennük a telefon csengőhangja? Öröm,
pánik, kíváncsiság, megkönnyebbülés vagy idegesség. Ezeken
az asszociációkon való töprengés finom átmenetet jelenthet
a következő fejezethez.
A kapcsolat módszer
Hadd jöjjön!
Ha a negyedik fejezetben található lista memorizálását nehéz
nek találtuk, akkor az azért volt, mert nem volt egyértelmű
kapcsolat az elemek között. A megoldás tehát, hogy mi ma
gunk hozzunk létre mesterséges kapcsolatot képzelőerőnk se
gítségével.
Ezt nevezik kapcsolat módszernek. Különösen hasznos le
het bizonyos tantárgyak, mint például a történelem esetén,
ahol események hosszú sorozatát kell megjegyeznünk. Még ha
a tanult tantárgy nem is igényli, hogy kiterjedt listákat tanul
junk meg, a kapcsolat módszer mindenféleképp hasznunkra
válhat memóriánk tréningezésében, hiszen nem csak a krea
tív képzelőerőnket, hanem az asszociációs készségünket is re
mekül kihasználja. Ráadásul soha nem kell azon aggódnunk,
hogy olyan szavak is előfordulhatnak, melyeket semmihez
sem tudunk kapcsolni. Meg fogjuk látni, hogy a furcsa ám
megjegyezhető képek milyen könnyen fognak áramlani.
Nézzük meg újra a negyedik fejezetben látott listát, de most
úgy, hogy minden egyes elemet beépítjük egy különös tör
ténetbe. Kezdésként képzeljük el, hogy egy hatalmas, hegyes
gyémántot használunk, mellyel felbontjuk az agyat. Ahogy el
kezdjük fölvágni, találunk benne egy színpompás fésűt, amit
kivesszük onnan, és észrevesszük, hogy sortéi megpörkölődtek,
talán a tűznek köszönhetően... És a történet folytatódik.
Az alábbi listát használva próbáljuk meg a saját történetün
ket kitalálni. Hogy minél emlékezetesebb legyen, nyugodtan
eltúlozhatjuk a jeleneteket, és vonjuk be mindegyik érzékün
ket - a tapintást, az érintést, az ízlelést, a szaglást és a látást.
De mindenekfelett vizuálisan koncentráljunk a történetre -
amennyire csak a képzelőerőnk engedi. Ne sajnáljuk az időt,
és ha elolvastunk egy szót, nyugodtan csukjuk be a szemünket,
hiszen így a képet könnyebben el tudjuk képzelni.
1. Gyémánt
2. Agy
3. Fésű
4. Tűz
5. Ló
6. Ablak
7. Gondola
8. Baba
9. Kincs
10. Doktor
11. Szakács
12. íróasztal
13. Halvány
14. Szőnyeg
15. Bolygó
16. Sárkány
17. Könyv
18. Hegedű
19. Fűnyíró
20. Árnyék
Hasonlítsuk össze az újonnan szerzett pontjainkat a korábbi
akkal. Ezúttal bizonyosan sokkal jobban szerepeltünk. Ha egy-
egy szót még most is kihagytunk, az az alábbiak miatt lehetett:
A háttér meghatározása
A tökéletes memóriánk
Ha a mai napnak mindent apró részletét - például, hogy mit
ettünk reggelire, beszélgetéseket, konfrontációkat, látottakat,
hallottakat, gondolatokat, érzéseket - le kellene írnunk, talán
egy napba is beletelne. Ha sokáig gondolkoznánk, gyakorlati
lag több ezer eseményt tudnánk felidézni.
Úgy tűnik, itt egyfajta ellentmondás van. Ha a memóriánk
annyira tökéletes, hogy vissza tudunk emlékezni, cipőfűzőn
ket délután egy óra negyven perckor fűztük be, illetve, hogy
a lekváros kenyerünk tetejéről egy darab szöszt szedtünk le,
akkor miért nem emlékszünk arra, hogy a hidrogén atomtö
mege 1,00797?
Az egyszerű válasz arra, hogy miért tudunk a mai napból annyi
információt megjegyezni az, hogy ott voltunk, átéltük. A napunk
egy gazdagon díszített gobelin, melyen a képeket az asszociációk
fonalaiból összeszőtt élmények és tapasztalatok teszik emléke
zetessé. Emlékszünk, hogy l:40-kor kötöttük be a cipőnket,
hiszen ekkor éppen a Jerry Springer Show-t néztük a tévében
ahelyett, hogy az egyetemi előadásunkon lettünk volna.
A nap eseményeinek sorrendjére szintén könnyű visszaem
lékezni. Mindössze végig kell gondolnunk, hogy hol voltunk és
mit csináltunk. Kétlem, hogy megkérdeznénk magunktól, hogy
azután vagy néhány órával az előtt részesültem-e orvosi ellá
tásban, miután átestem egy uszkáron és szétnyílt a koponyám
- hacsak nem sokkot szenvedtünk a baleset következtében.
Azért emlékszünk annyira jól, hogy vonattal utaztunk a fő
iskolára, mert láttuk az utasokat, és az elszaladó mezőket, be
széltünk a kalauzzal, éreztük a zötyögést és a vonat jellegzetes
szagát. És ha ez még nem volna elég bizonyíték memóriánk
számára, a megfigyeléseinket keményen bebetonozhatjuk úgy,
hogyha még a saját gondolatainkat, érzéseinket is hozzátesz-
szük ezekhez az élményekhez.
Hány érzékünket kell lezárni, blokkolni ahhoz, hogy ne
emlékezzünk egy átélt esetre? Egy napot bekötött szemmel
eltölteni az iskolában nem volna elég. Kétségtelen, ha példá
ul füldugót viselnénk, az meggátolna minket a tanulásban,
de nem tudná megakadályozni, hogy az egész napunkat
felidézzük. Valójában nem számít, hogy mennyire érzék-
telenítettük el magunkat, hiszen memóriánk számára még
mindig megmarad valami, amit nem tudunk kiiktatni: a kép
zelőerőnk.
Hogy ezt alátámasszuk, íme egy teljes egészében megtör
tént, laterális gondolkodást igénylő eset.
Laterális leképzés
Egy kísérlet alkalmával (melynek számos tanúja volt) egész
nap egy szobában ültem csukott szemmel, bedugott füllel. El
képzeltem, hogy megszabott sorrendben 2808 emberrel talál
kozom. A szemem csak akkor nyitottam ki, amikor egy meg
határozott karaktert mutattak nekem.
64
www, !:riVI.ii/iiikIa do»!i u
letezni kezdtem, a lapok szimbólumaként eleinte különböző
háztartási eszközöket választottam, mint például könyv, szék
vagy asztal, de mindegyikükből hiányzott a Brad Pitt tényező.
Nem meglepő, de Brad Pittre könnyebben emlékszünk, mint
a konyhaasztalra. Az embereknek megvan a maguk jellegzetes
sége: élnek, sokoldalúak, a különböző szituációkra különböző
módon reagálnak, és rengeteg féle képpen kapcsolatba kerül
hetünk velük. A konyhaasztal legyen bárhol, akkor is csak egy
konyhaasztal marad.
Az emberek azok, akik a kulcsfontosságú memorizálandó in
formációkat hordozni tudják - legyen az kártyák véletlenszerű
sorozata, egy Shakespeare dráma bonyolult beszéde, egy ké
miai képlet, történelmi dátumok, vagy akármilyen tény, adat,
amit egy vizsgán így akár kisujjunkból is kirázhatunk.
Az utazás módszer
Előkészület
1- Fel kell készülnünk egy szellemi utazásra, mely tizenkét ál
lomásból áll. Az útvonal lehet teljesen hétköznapi, vezethet
például az otthonunktól az iskoláig, egyetemig, vagy bará
tunk lakásáig.
2. Az út haladj on keresztül hangsúlyos, könnyen megj egyezhető
megállókon, mint például templom, posta, vagy buszmeg
álló.
3. Győződjünk meg, hogy utazásunk megállói logikus sor
rendet követnek-e, és ezt a sorrendet tartsuk meg a ké
sőbbiekben is.
4. Ha már összeállítottuk az útvonalat, tanuljuk meg a meg
állókat, mielőtt a listára néznénk. Valami hasonlót kaphat
tunk:
1. harang
2. bacon
3. Eiffel-torny
4. Michael Schumacher
5. gríz
6. Bob Geldof
7. fagylalt
8. Lux szappan
9. halászháló
10. egy pohár portói
11. bika
12. korona
A teljes felidézés
Virtuális utazások
Mnemonika
Az ok, aminek köszönhetően hosszú, véletlenszerűen válasz
tott számok sorozatait, bináris számjegyeket és kártyalapo
kat tudok memorizálni az, hogy az elmúlt néhány évemet
a mnemonika technikájának tökéletesítésével töltöttem. Mi is
a mnemonika valójában?
A mnemonika olyan módszer, mely segíti memóriánk tré-
ningezését. A szó a görög emlékezés anyjának, Mnémoszüné
nevéből származik, aki állítólag kilenc Zeusszal töltött éjszaka
után világra hozta a kilenc múzsát. A mnemonika a látszólag
értelmetlen adatok érthetőbbé, agyunk számára könnyebben
befogadhatóbb formává való alakításának rendkívül hasznos
módszere.
Ebben a fejezetben ennek a folyamatnak a pontos mecha
nikáját igyekszem felfedni. Remélem, hogy ezt az új techni
kát - miután kellő hatékonysággal elsajátítottuk - vizsgáink
sikeres letételéhez, nem pedig kaszinók fosztogatására fogjuk
használni.
Azok a bonyolult számok
Számokban beszélve
vagy:
• The Decoding Of Mundane Incoherent Numbers Intő
Clarity! („Az összefüggéstelen számok érthetővé való dekó
dolása.”)
Rímelő számok
A szám-rím egy, a bűvészek körében is rendkívül népszerű
módszer, melyet számsorozatok megjegyzésére használha
tunk. Ez egy nagyon egyszerű, alapvető technika, melyet rend
kívül sokféleképpen alkalmazhatunk.
Először gondoljunk egy szóra, ami rímel egy számra. Pél
dául választhatjuk a légy - négy párosítást. Innentől kezdve
mindig a légy szó lesz az, amit bármilyen megjegyzendő lista
negyedik elemének szimbólumaként használhatunk.
Időről időre megfigyelhettük, hogy az ilyen technikák
tökéletes és hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy
a szimbólumokat mi magunk gyártsuk. Természetesen el
magyarázhatom egy rendszernek a főbb elveit, és azt, hogy
hogyan érdemes egy új technikával hatékonyan dolgozni, de
a képzelőerő világa teljesen személyre szabott, ezért érdemes
mindig a saját ötleteinkre támaszkodni.
Azonban ha nem érezzük magunkat kellően kreatívnak, az aláb
biakban néhány, szám-rímekre vonatkozó javaslatot olvashatunk:
Egy - meggy
Kettő - tető
Három - a párom (például a legjobb barátom)
Négy - légy
Öt - tök
Hat - pad
Hét - rét
Nyolc - polc
Kilenc - perec
Tíz - víz
80
WWW'* i f i . V I lllltl.líl ÍI Cl ö * 11II
hogy megijesszen minket. Ne felejtsük el az összes érzékünket
használni, a képekhez túlzásokat és mozgásokat hozzáadni, és
hagyjuk képzeletünket elkalandozni. Három percet adjunk
magunknak.
1. TonyBlair
2. John Major
3. Margaret Thatcher
4. James Callaghan
5. Harold Wilson
6. Edward Heath
7. Harold Wilson
8. Alec Douglas-Home
9. Harold Macmillan
10. Anthony Edén
7........................................................
6 ....................
3........................................................
2..........................................................
8........................................................
9........................................................
1............................................................
1 0.....................................................
5..........................................................
4........................................................
Szám-alakok
Ha hozzám hasonlóan jobban tudunk szavak helyett képek
ben gondolkozni, akkor ezt a módszert testreszabottabbnak
fogjuk találni.
A szám-alak egy, a szám-rímekhez hasonló módszer azzal
a különbséggel, hogy ezúttal a számok alakjából alkotunk ké
pet magunknak. Például mire emlékeztet bennünket a 7-es
szám alakja? Egy sziklára, járdaszegélyre, vagy esetleg egy bu
merángra? A 4-es szám formájáról nekem mindig egy vitorla
jut eszembe, míg a 2-ről egy hattyú. Állítsunk össze egy saját
listát különböző alakokból, melyek külsőleg illenek az egytől
tízig terjedő számokhoz. Ha kevés ötletünk van, az alábbi fel
sorolás segítségünkre lehet:
1. gyertya, piszkavas
2. hattyú, kígyó
3. bilincs, ajak
4. vitorla, zászló
5. függönycsipesz, tengeri csikóhal
6. ormány, ütő
7. bumeráng, szörfdeszka
8. homokóra, modell
9. léggömb és madzag, monokli
10. karika és pálca, Stan és Pan ,
A szám-alak módszer kiválóan alkalmazható a szám-rím tech
nika alternatívájaként, de a kettőt akár kombinálhatjuk is, ha
különböző adatmennyiségek tárolásáról van szó. A szám-rím
módszert a brit miniszterelnökök sorrendjének magtanulásá
hoz használtuk, de mindkettő alkalmazható mennyiségek me
morizálása esetén is.
Például, hogy könnyebben eszünkbe jusson, hogy naprend
szerünkben kilenc bolygó található, képzeljünk el egy hatal
mas léggömböt és annak köteleit, melyeken az egész naprend
szer függ. A Mars körül méltóságteljesen repkedő gyönyörű
fehér hattyú szürreális képe könnyen emlékeztethet minket
a bolygó két holdjára. Ez a módszer rendkívül hatékony módja
a nagy mennyiségű információ befogadásának, attól függet
lenül, hogy a részletek mennyire homályosak vagy hétközna
piak. Amennyiben a magunknak alkotott képek keekően bi-
zarrok és túlzóak, agyunkra sokáig tartó benyomást tudnak
gyakorolni. így, egy remek technika birtokában vagyunk, mely
nagy segítség lehet vizsgákra való készülés esetén. Nekem ezzel
a módszerrel sikerült a 7500 választ megjegyeznem egy Trivial
Pursuit verseny során. (Egy műveltségi társasjáték.)
Ezúttal használjuk a saját szám-alakjainkat, és kapcsoljuk
össze az alábbi kérdéseket a hozzájuk tartozó válaszokkal:
Kérdés Válasz
Hány oldala van egy hópehelynek? 6
Hány része van egy tehén gyomrának? 4
Hány szín található a spektrumon? 7
Hány kéménye volt a süllyedő Titanic-nak? 4
Hány szíve van egy polipnak? 3
Hány szárnya van egy méhnek? 4
Hány egyforma szöge van egy egyenlőszárú
háromszögnek? 2
Ha létrehoztuk a saját képeinket, egészítsük ki számokkal az
alábbi állításokat:
A DOMINIC módszer
A DOMINIC módszert eredetileg versenyekre fejlesztettem
ki. Egy olyan technikára volt szükségem, mely lehetővé teszi,
hogy a számokat az észlelés pillanatában képként raktároz
zam el. Ügy gondoltam, hogy ha számcsoportokhoz szokta
tom magamat, akkor gyakorlatilag akár száz számjegyből álló
számokat is képes leszek olyan könnyen átolvasni és memo
rizálni, mint amilyen egyszerűen egy száz betűt tartalmazó
mondatot megjegyzek.
Eljátszottam a gondolattal, hogy egy asztalnál ülve min
den négyjegyű számnak egy-egy képet rajzolok. A 8047-
et például egy állólámpa jelképezi, míg az 5564 nem más,
mint egy kecske. De a négyjegyű számoknak 10 000 kom
binációja létezik, ami azt jelentette volna, hogy soha nem
lesz időm ekkora mennyiségű adatot megjegyezni. Még
a háromjegyűek esetén is túl nagy kép-készletet kellett volna
alkalmaznom, de a kétjegyű számok könnyen kezelhetőnek
bizonyultak.
A kártyalapok memorizálása esetén megtanultam, hogy
ilyen esetben a leghasznosabb, ha a képeinken nem tárgya
kat, hanem személyeket jelenítünk meg. Az emberek ru
galmasak, mozognak, és vannak reakcióik. Egy személlyel
ellentétben a bókolás vagy épp a szitkozódás egy állólámpá
ból soha, semmilyen érzést nem váltana ki. Ezért számom
ra minden számpárt egy-egy személy reprezentál. Vannak
olyan számok, melyeket könnyű emberré alakítani. A 07 lehet
például James Bond, míg a 99 egy fagylaltárus. A 39-es szá
mot Alfréd Hitchkock Harminckilenc Lépcsőfok című film
jének egyik szereplőjéhez kapcsolom; az 57-es pedig a ke
resztapám, ugyanis 1957-ben születtem. Ha elkezdünk rajta
gondolkozni, biztosak lehetünk benne, hogy a legtöbb szám
esetén találni fogunk valamiféle kapcsolatot (még ha nagyon
gyengét is).
Azonban akadhatnak olyan számok is, melyeket nem tud
juk azonnal valakihez hozzákötni, Ilyen esetben használjunk
szellemi ugródeszkát, hogy segítsen a képzeletünket bein
dítani. Ennek egy bevált és könnyű módja, hogy minden
egyes számjegyet az ábécé egyes betűihez kötünk. Ezt kö
vetően a betűket tetszés szerint párosíthatjuk úgy, hogy sze
mélynevek kezdőbetűit kapjuk meg. (Ezt a későbbiekben
láthatjuk.)
Szereposztás
Ha nem tudunk a 48-as számra közvetlenül asszociálni, ak
kor használjuk a korábbiakban a számjegyekhez hozzárendelt
D és H betűket a nevek meghatározására. A DH kezdőbetű
utalhat Damon Hill-re, Debbie Harry-ra vagy akár Daryl
Hannah-ra. Hasonló módon a 16-os lehet például Arnold
Schwarzenegger.
Természetesen a betűknek nem kell mindig a nevek kez
dőbetűinek megfelelni. Például ha az NO (90) édesapánkra
emlékeztet, akitől gyakran halljuk ezt a szót (No = nem), vagy
a CD-ről (34) nővérünk jut eszünkbe, mert mindig CD leme
zeket hallgat, akkor nyugodtan használjuk az ő személyüket e
számok esetén.
íme egy útmutató, mely segíthet összeállítani memória
munkásaink egész hadseregét:
• Visszaható-szint
Négyjegyű számok
18 46
Adolf Hitler Tortát süt
(személy) (cselekedet)
35 77 4
Clint Eastwood Melltartót éget Vitorla
(személy) (cselekedet) (Szám alak)
40 88 36
Dominic O'Brien Birkózik Claudia Schiffer
(személy) (cselekedet) (személy)
összegzés
Rövid idézetek
A hosszú szövegek
1.felvonás, 2. jelenet
Első feladatunk, hogy minden egyes sor első szavát egy szim
bolikus képpé alakítsuk, majd utunk során a megállóknál
elhelyezzük azokat. Képzeljük el magunkat a sétánk elején,
amint egy hatalmas gyűrű, vagy karika mellett állunk. Ez
a későbbiekben mindig az „Ó” sóhaj / felkiáltás jele lehet - je
len esetben pedig az első sor első szaváé. Ahhoz, hogy magára
a sorra emlékezzünk, válasszunk egy olyan képet, amelyről azt
feltételezzük, hogy a legjobban megjeleníti azt - itt például egy
darab olvadó húst.
Az én kiindulópontom az East Herts golfklub első elütési
pontja, ahol elképzelem magam, amint egy tüzes karikán sétá
lok keresztül, mialatt jobb lábam a melegtől megolvadt húsba
süllyed. Legyen bármilyen morbid is, ez a jelenet engem min
dig a kezdő sorra emlékeztet.
• Második megálló
• Harmadik megálló
• Negyedik megálló
• Ötödik megálló
Mily V
Unott egy szobor
Üres csokoládésdoboz
Nyomasztó fekete felhők az égen
Nékem néger
A korábbiakban említettem, hogy gondolataink szabad áram
lásának segítése érdekében érdemes nyílt terepet választanunk,
és most már láthatjuk miért. Amint a szavakat megfogható
képekké alakítottuk, a kapcsolat módszerrel könnyen össze
köthetjük őket a bizonyos megállóknál.
De valóban működik ez a módszer? Igen, több okból is.
Észre fogjuk venni, hogy mivel a képeink kellően erősek, így
könnyen megjegyezhetőek, ezért képesek leszünk:
Cicero: A szónok
Ha már jól ismerjük a szöveget, a mnemonikus szimbólu
mok mindig kéznél lesznek, hogy megvédjenek bennünket
a leblokkolástól, ugyanis képeink megragadnak agyunkban,
így lehetetlen, hogy megrekedjünk a sorok felidézése közben.
Mikor következem?
A fentiekben ismertetett módszer akkor is rendkívül hasznos
lehet, ha színészek vagyunk. Mivel a forgatókönyvben agyunk
kal látjuk a saját szereposztásunk minden egyes sorát, pontosan
tudni fogjuk, mennyi idő múlva következik a mi szerepünk;
így van időnk felkészülni a saját sorunkra, és tökéletes össz
hangba kerülni a szereplő társainkkal. Olyan mintha a forgató-
könyvet az egész előadás alatt a kezünkben tartanánk.
Egy kis kalkulációval a sorok helyét akár pontosan meg is
határozhatjuk. Ha utunk minden ötödik vagy tizedik megál
lóját fejben megszámozzuk, akkor gyakorlatilag bármelyik sor
számát meg tudjuk határozni. Én ezt általában úgy szoktam
csinálni, hogy a tizenegyedik megállónál egy ajtót, míg a hu
szonegyediknél egy meredek lépcsőt képzelek el. Ahhoz, hogy
rájöjjek, mi a huszonkettedik sor, először felidézem a huszadi
kat, majd kettőt lépek előre. A huszonkilencedikre pedig úgy
emlékszem vissza, hogy a harmincadik megállóból egyet visz-
szalépek.
Az imént vizsgált Hamlet monológ az eredeti mű szerint
a 129. sorral kezdődik. Hogy ezt megjegyezzük, használjuk
a DOMINIC módszert egyfajta szövegkiemelőként. Ha a sor
számát 12-re és 9-re bontjuk, Boleyn Anna képét láthatjuk
(AB = 1 2 ), amint egy léggömböt tart kezében (a 9-es szám
alak). Ha ezt a képet hozzákötjük útvonalunk első állomásá
hoz, akkor bármelyik számú sort azonnal fel tudjuk idézni,
feltéve persze, ha akár ötösével, akár tízesével, további megál
lókat is megszámoztunk.
• Mi a 159. sor?
Shakespeare nyelve
• Hyperion
Napisten
m Szatir
Félig ember, félig kecske
m Üszög és dudva
gabonabetegség, illetve gazfajta
• Niobe
Gyermekeit sirató, kővé váló hősnő
Tanulási tippek
A vizsgánk során a saját megértésünket, értelmezésünket és
véleményünket értékelik, tehát a mi érdekünk, hogy egy szín
darab tanulásában minél aktívabban részt vegyünk.
Képzeljük magunkat a karakterek helyébe. Gondoljuk el,
milyen lehetett Hamletnek. Hogyan reagálnánk, ha édes
anyánkat az a nagybátyánk venné feleségül, aki két hónappal
ezelőtt vette el édesapánk életét? Próbáljuk meg Hamlet össze
roppanása okozta fájdalmát átélni és megérteni.
Érdemes a monológot többször átolvasni, de mindegyik al
kalommal úgy, hogy más-más szereplő helyzetébe képzeljük
magunkat. így nagyobb rálátásunk lesz a különböző karakte
rekre, és jobban fel tudunk készülni az esetleges vizsgakérdé
sekre. Ha a saját értelmezésünkkel végeztünk, vessük össze azt
másokéval akár a csoportos megbeszélések során, akár úgy,
hogy irodalmi elemzéseket olvasunk a műről.
Ha vizuális típusok vagyunk, akkor képzeljük el a jelenete
ket előadva is. Kire osztanánk Hamlet szerepét? Melyik színész
tudná leginkább Hamlet személyiségét megtestesíteni?
Mindig gondoljunk az íróra is - ebben az esetben William
Shakespeare-re. Vajon mit próbált meg az egyes jelenetekkel
elérni? Miért pont azt a szereplőt választotta egy bizonyos
sor elmondására? Miért pont azokat a szavakat mondat
ta szereplőivel? Bizonyos kifejezések előidéztek-e bennünk
bárminemű asszociációt? Ezek a társított gondolatok, mellék
ötletek mivel járultak hozzá a karakterek, vagy jelenetek köny-
nyebb megértéséhez?
Összegzés
• Mielőtt memorizálást segítő irodalmi segédanyagot gyár
tanánk magunknak, a szöveget ilyen szempontok alapján
olvassuk:
112
w w w tríviiim M adoJm
A nyelvtanuláshoz vezető
könnyű út
Majd' elsüllyedek...
Amikor nyelvet tanultam az iskolában, azt mondták, hogy
a padló franciául plancher, és ez egy hímnemű főnév. Amikor
megkérdeztem a tanáromat, hogy mégis, ezt hogyan kellene
megjegyeznem, azt felelte, hogy ismételgessem a szót addig,
amíg belém nem ivódik. Mivel a padló és a plancher szavak
között nem volt kézzelfogható kapcsolat, és arra sem volt ér
telmes magyarázat, hogy a padló miért hímnemű, míg az ab
lak nőnemű, számomra úgy tűnt, ez volt az egyetlen lehetsé
ges magyarázat, mellyel a tanárom szolgálhatott. Más szóval
a nyelvtanulás nem volt több lassú, unalmas erőlködésnél.
Egyáltalán nem tetszett, hogy fáradságosan ismételgessem
ugyanazt a szót, csak azért, hogy a szódolgozatok során elszen
vedjem a szavak elfelejtésének frusztráló és megalázó érzését.
Nem csoda tehát, hogy gyűlöltem a nyelveket. így utólag visz-
szatekintve fejlődésemet egy olyasvalakihez hasonlítanám, aki
erős ködben vezet - hátrafelé és bekötött szemmel! Tudtam
hová kellene eljutnom, de elképzelésem sem volt, hogyan.
Ha ismertem volna azt a módszert, amelyet most be fogok
mutatni, biztos vagyok benne, hogy kiváló érdemjegyeket sze
reztem volna spanyolból, franciából és latinból, ráadásul még
tehetséges nyelvész is válhatott volna belőlem. Ehelyett abba
kellett hagynom a latint, és a belefektetett energiák ellenére
a másik két tantárgyból is épphogy csak át tudtam menni. Kár,
hogy ennek így kellett történnie, és mind a mai napig össze
rezzenek, amikor visszagondolok erre a rengeteg elpazarolt
időre.
A szavak tanulására fordított idő nagymértékben lecsök
kenthető, aminek következtében a felszabaduló időnket a
nyelvtani szerkezetek elmélyítésére, a kultúra tanulmányozá
sára és az akcentus finomítására is használhatjuk. Ha követjük
azokat a lépéseket, melyeket ismertetni fogok, akkor tíz óra
alatt képesek leszünk akár ezer szót is megtanulni, beleértve
a főnevek megfelelő nemét is.
Ha léteznek olyan tantárgyak, melyek tanulására a mód
szereim tökéletesen rászabhatóak, akkor azok a nyelvek,
ugyanis ez esetben a három, már a korábbiakban ismert
memóriafejlesztő eszköz (az asszociáció, a képzelőerő és az
elhelyezés) teljes mértékben kihasználható.
A francia plancher, azaz padló szó megjegyzésének két
módja van:
Várostervezés
Egyszerű. Bevonjuk a memória tréningezésének hármas szá
mú, legfontosabb eszközét, az ismerős helyek használatát.
Természetesen ez ismét a bizarr, gyakran felháborító képek
bevonásával jár, melyeket elengedhetetlenül fontos valahova
elhelyeznünk, hogy egy későbbi időpontban könnyebben hoz
zájuk férhessünk. Olyan ez, mintha úgy nyitnánk ki az eskü
vői ajándékokat, hogy meg sem nézzük, kitől kaptuk azokat.
Ha nem tudjuk kitől vannak, akkor hogyan fogjuk megkö
szönni őket?
Bármilyen nyelvet is tanulunk, válasszunk egy ismerős vá
rost vagy falut, ahol az agyunkban generált képeket tárolni
tudjuk. Ezek a képek fogják az alapszókincsünket jelenteni.
Gondoljunk azokra a szavakra, melyeket meg kell tanulnunk:
könyvtár, eladó, zöldségek, posta, közlekedési lámpa, fal, stb.
Csak maga a fizikális értelemben vett falu / város képes több
ezer szónak helyt adni. Válasszunk egy jól ismert helyet, hiszen
ez lesz a helyszín, ahol szupermarketekbe, kávézókba, házakba
fogunk bemenni és kijönni, ahol autónkkal parkolunk, vagy
éppen fára mászunk. Ezután osszuk fel városunkat különbö
ző részekre. A helyi kertek, a park vagy a szépségszalon tar
talmazhatják az összes elképzelhető melléknevet: nedves, ma
gas, furcsa, zöld, természetes, míg a mozgást kifejező igék,
(mint például fut, emel, úszik, üt, lemerül) helyi sportközpont
körüli részen helyezhetők el. Ami azonban az igazi szépsége
ennek a módszernek az az, hogy a szavakat még akár nemük
alapján is elkülöníthetjük úgy, hogy különböző „nemi zóná
kat” alakítunk ki.
Csak nőknek!
Vegyük például a francia nyelvet. Ha a képzeletbeli városunkat,
vagy falunkat középen egy főút segítségével kettéosztjuk, akkor
a hímnemű főneveket az úttól keletre, míg a nőneműeket nyu
gatra csoportosíthatjuk. Az út hatékony, de egy kicsit kirekesztő
határvonal szerepét játszhatja, ami meggátolja a két nem kép
viselőit abban, hogy egymás útjait keresztezzék.
Ha képzeletben egy telefonfülkét helyezünk el a keleti
zónában, akkor mindig eszünkbe fog jutni, hogy a telefon
hímnemű: le téléphone. A főútvonaltól nyugatra elhelyezkedő
bank pozíciója egyértelműen jelzi annak nőnemű voltát:
la banque. Nincs felfordulás, és ráadásul még extra mne-
monikus kép bevonására sem volt szükségünk. A szavak ilyen
jellegű elhelyezése leveszi vállunkról a főnevek nemeinek
megtanulásának terhét, hiszen a pozíciójuk egyértelműen jel
zi, hogy mely csoportba tartoznak. Ezt akár még csalásnak
is hívhatjuk, hiszen a város bennünk élő képe egyfajta puska
is lehet például tesztírás során. Sőt, egészen odáig megyek,
hogy azt állítom, többé nem is fogjuk a főnevek nemeit me
morizálni, hiszen a képzelőerőnk és a nemi zóna fog helyet
tünk dolgozni.
Ha könnyebb, akár kettő, vagy több várost is használha
tunk a nemek elkülönítésére; a német nyelvben a főneveknek
például három csoportját különböztetjük meg: hímnem,
nőnem, és semlegesnem. Mivel Bradford és Leeds városai
meglehetősen közel vannak egymáshoz, ideális helyszínnek
bizonyulhatnak. Tételezzük föl, hogy ismerjük ezt a két vá
ros. Töltsük meg Bradfordot nőnemű főnevekkel, míg a tőle
keletre fekvő Leedset alakítsuk férfi-zónává. A köztük lévő
terület pedig legyen a semlegesnemű szavak gyűjtőhelye,
az eunuch-zóna.
Nemrégiben megtanítottam ezt a módszert Dave-nek, aki
már egy jó ideje küszködik a német nyelvvel. Megdöbbenve
tapasztaltam, hogy még csak azt sem tudja megkülönböztet
ni, hogy a dér, die és das névelők közül melyik a hímnemű,
nőnemű és a semlegesnemű. Figyelembe véve, hogy már két
éve tanulja a nyelvet, sok következtetést levonhatunk a mód
szereit illetően. Azonban egy kis képzelőerőt segítségül hívva,
és félretéve a pontos kiejtés kényszerét, ő így jegyezte meg
pillanatok alatt a három névelőt:
1. Dér: erről mindig egy kába, fiú osztálytársa jutott eszébe
2. Die: ez mindig a halál szóra, és a nagynénje temetésére asz-
szociált (Az angol die szó magyarul azt jelenti, meghalni.)
3. Das: egy jól ismert mosópor márkára gondolt, ami semle
gesíti a ruhák rossz illatát
Városunk benépesítése
Ahhoz, hogy elkezdhessük a francia szókészletünket fel
építeni, képzeljük el városunkat, és osszuk két különálló
részre. Miközben végigvesszük a következő példát, használ
juk a képzelőerőnket és asszociációs készségünket a megfelelő
helyek kijelölésére, melyekhez a képeinket is hozzárendel
hetjük.
• La route - az út
• Le chou - a káposzta
• Le marché - a piac
• Le o r- a z arany
• Le garage - a garázs
• Courir-futni
• Lever-emelni
• Manger-enni
magyar francia
arany ...................................?
mérges ...................................?
garázs .................................. ?
piac ...................................?
elbújni ...................................?
út .................................. ?
futni ...................................?
vékony ...................................?
káposzta ...................................?
francia magyar
rapidé ................................... ?
manger ................................... ?
court ................................... ?
lever ................................... ?
gérer ................................... ?
rose ................................... ?
lutter ................................... ?
Iáid ................................... ?
la directeur ...................................?
Nőnemű
la librairie könyvesbolt
la pátisseire cukrászda
la boulangerie pékség
la poste posta
la gare routiére buszállomás
la cathédrale katedrális
une église templom
la mairie városháza
la pharmacie patika
la boucherie hentes
la station service benzinkút
la bibliothéque könyvtár
la banlieue külváros
Himnemű
le parking parkoló
le supermarché szupermarket
le stade stadion
un hopital kórház
le musée múzeum
le centre commercial bevásárlóközpont
le commissariat rendőrség
le centre-ville városközpont
le terrain de sport sportpálya
le cinéma mozi
un hotel szálloda
le camping kemping
le quqrtier negyed
A hét napjai
Városunk befogadóképességének gyakorlatilag nincsen ha
tára. Ha bármilyen nyelven problémát jelent például a hét
napjainak a megtanulása, használjuk a hatodik fejezetben is
mertetett kapcsolat módszert, olyan formában, hogy egy rövid
történetet alkotunk, melyben az egyik napot hozzákapcsoljuk
a következőhöz. Használjunk egy megfelelő helyszínt, ahol
a jelenetet lejátszhatjuk magunkban - például egy buszmegál
lót, az úgyis mindig tele van menetrendekkel. Emellett pedig
próbáljunk meg a lehető legkreatívabbak lenni. A hét napjai
franciául:
Vasárnap dimanche
Hétfő lundi
Kedd mardi
Szerda mercredi
Csütörtök jeudi
Péntek vendredi
Szombat samedi
Számok
1 un(e) seize
2 deux dix-sept
3 trois dix-huit
4 quatre dix-neuf
5 cinq vingt
6 six trente
7 sept quarante
8 hűit cinquante
9 neuf soixante
10 dix soixante-dix
11 onze quatre-vingts
12 douze quatre-vingt-dix
13 treize cent
14 quatroze miile
15 quinze
Cicero: A szónok
Ne felejtsük...
Minél többet gyakorlunk, képeink annál inkább letisztultak
lesznek. Minél letisztultabbak a képeink, annál könnyebben
tudunk további képeket létrehozni.
Paradox módon, minél több képet gyártunk, annál nagyobb
kapacitással fogunk rendelkezni ezek tárolására, ugyanis me
móriánk gyorsabban lesz képes erősödni. Ráadásul egyre na
gyobb tudásra fogunk szomjazni, ugyanis e módszer segítségével
agyműködésünk fokozódik, ami gyorsabb tanulást eredményez.
Nem szabad tehát az első próbálkozás után feladnunk. Ha
nem vagyunk hozzászokva, hogy képzelőerőnket ily módon
használjuk, agyunk eleinte egy kicsit lomhának fog tűnni,
pontosan úgy, ahogy testünk viselkedik, amint sportolni kez
dünk. De tartsunk ki és kísérletezzünk, hiszen a jutalmunkat
kár lenne veszni hagyni.
Összegzés
• Minden nyelv esetén válasszunk egy ismerős várost vagy fa
lut, ahol az alapszókincsünket tárolhatjuk.
128
www, iriYiit in .t0.ii.ci.ciuun
hatjuk a sportközpontot, míg a park lehet a melléknevek
helye.
„A szorzás bosszantó,
Az osztás hasonlóképp;
Az egyenletrendezés összezavar,
A gyakorlás pedig megőrjít”
Szellemi számtan
Jól emlékszem az alsó tagozatban eltöltött éveimre. Akkoriban
úgy vélték, a félelem a legjobb módszer, ami segít egy diákot
a szorzótábla megtanulására rávenni. Mivel a 9 x 7-et egyszer
nem jól tudtam, büntetésként az osztály előtt kellett a kilences
szorzótáblát felmondanom. Hogy megaláztatásom még na
gyobb legyen, minden egyes kiejtett számot egy, lábam hátsó
részére mért vonalzóütés kísért, csakhogy otthon is eszembe
jusson az óra tanulsága. „Kilencszer... csatt, egy... csatt, az ki
lenc. . .csatt” és így tovább.
Azóta a matematikatanítás természetesen jelentős vál
tozásokon ment keresztül, nagy hangsúlyt fektetve például
a kalkulációs és problémamegoldó készség fejlesztésére,
vagy éppen a gyakorlatias vizsgálódásra. Fontos, hogy le
bontsuk azt az előítéletet, miszerint a matematika teljesen
absztrakt tantárgy, azáltal, hogy élvezetesebbé, érdekesebbé
tesszük.
Matematikai definíciók
• Szabályos háromszög
• Szabálytalan háromszög
• Hegyesszögű háromszög
• Módusz
• Műveleti sorrend
Például:
7364
4201
3871
67 28
2609
8735
1312
5236
9043
+ 7492
52
42
35
41
+
56591
59+85 = 144
6 0 + 8 5 = 145-1 = 144
99 + 76 = ?
68 + 52 = ?
81 + 55 = ?
198 + 66 = ?
151 + 75 = ?
A tudományok absztrakt világa
Fenntartás és megértés
Mit gondolunk, az iskolában tanult anyag mekkora részét je
gyezzük meg? És mit gondolhatnak a tanáraink, mennyit ér
tünk meg egyáltalán?
Egyre több a bizonyíték, hogy sajnos nemcsak, hogy na
gyon kevés dologra emlékszünk, de még annál is kevesebbet
értünk meg. A londoni King’s College kutatóinak egy nagy el
ismerést kivívó tanulmánya szerint „az elfogadható vizsgatel
jesítmény látszólag elvész egy bosszantóan nagy és kártékony
zűrzavarban”.
Mi tehát a megoldás?
Hogyan tudnánk a csökönyös félreértelmezéseinket kordában
tartani, és befogadni a tudományos alapismereteket?
• A megközelítés
• Megkérdőjelezés
• Kérdezd a tanárod!
• Válogassunk
• Kémiai elemek
• Vegyületek
• Savak
Ötvözetek
• Oldódás
• Alkoholok
• Ionok
• Anionok
• Exoterm reakció
• Endoterm reakció
• Allotrop
• Ammónia
PV állandó
~T
Amint sikerült a
PV állandó
T
Hogyan memorizáljuk
a periódusos rendszert?
Néhány évvel ezelőtt telefonhívást kaptam egy tévés szer
kesztőtől, aki felkért, hogy vegyek részt egy beszélgetős mű
sorban, ahová vizsgáik miatt aggódó diákok telefonálhatnak
be. Megkértek, hogy adjak tippeket, és - ha nincs ellenem
re - a műsor kezdéséig tanuljam meg a periódusos rendszert
a saját módszereim segítségével.
Amikor arra kérnek, hogy valamit ilyen gyorsan tanuljak
meg, mindig arra gondolok, hogy az emberek azt feltételezik,
hogy fotografikus memóriám van - azaz rápillantok a papírra
és már meg is jegyeztem amit azon látok. Sajnos nincs ilyen
képességem, de ha lenne, valószínűleg már az összes memória
versenytől eltiltottak volna, szabálytalan versenyzés miatt.
Az én agyam alapvetően ugyanolyan, mint bárki másé.
Az egyetlen ok, ami miatt a memóriám jobban működik, az
az, hogy megtanultam az információkat úgy bevésni, hogy
egy későbbi időpontban bármikor előhívhassam azokat. Kár,
hogy az iskolában, amikor kémiai elemekkel kellett birkóz
nom, még nem ismertem ezt a technikát.
Magamhoz véve a periódusos rendszer egy fénymásolatát,
a Heathrow repülőtéren gépre szálltam, s mire Liverpoolban
(ahol a tévé stúdió volt) landoltunk, már az egész táblázatot
fejből tudtam.
Amikor tudásomról élőben kellett számot adnom, akkor
mind a 110 elemet, azok jelét, csoportját és atomtömegét is
hibátlanul tudtam. Természetesen mindenki azt feltételez
te, hogy a fejemben van a periódusos rendszer egy másolata,
ahonnan az adatokat előhívom.
A könyvemben bemutatott technikákat viszonylag egyszerű
elsajátítani, azonban mechanizmusukat egy tévés műsoron
keresztül néhány szóban ismertetni meglehetősen merész vál
lalkozás. Ha minden magyarázat nélkül azt mondom, „kép
zeljük el Nelson Admirálist, aki épp telefonon hívja Brian
Epsteint egy elefánt hátán”, akkor megkockáztattam volna,
hogy a nézők teljesen elidegenedjenek a látottaktól, és, hogy
komplett idiótának nézzenek.
Szerencsére, legalább könyvem olvasói tudják, hogy miről
beszélek!
Csoporttervezés
Hélium
Neon
Argon
02 Hélium
Orlando Bloom Lufin ücsörög
(személy) (cselekedet)
Nemesgázok
Alkálifémek
Helyszín: menza
Csoport: 1 (gyertya alak)
Színkód: sárga
Kerekedjünk felül
A történelmet a diákok mindig is kemény diónak tartották.
Azonban ha a megfelelő tanulási stratégiákat használjuk,
nem csak jegyeink lehetnek jobbak kevesebb munkával, ha
nem még magát a tanulást is élvezetesnek fogjuk találni. Hogy
a történelem nehézségeit le tudjuk küzdeni, három fontos do
logra van szükségünk:
1. Sok olvasás
2. Elemzés
3. Képzelőerő
1917
A bolsevikok elfoglalják
az Auróra cirkálót, melyre kitűzik
a vörös zászlót. A hajó a Néván,
a Téli palotával szemben
horgonyoz.
1918
1919
1924
1940
A szakszavak megjegyzése
Csakúgy, mint más tantárgyak esetén, a történelemnél is szá
mos bonyolult fogalommal találkozhatunk. Ha nem értjük va
lamelyik szót, ne ugorjuk át; vegyük elő inkább lexikonunkat.
Amint egy kifejezésnek megtudjuk a jelentését, használjunk
egy kapcsot vagy egy szellemi ugródeszkát, mely segíti a me
morizálást. íme néhány példa:
• Oligarchia
• Anarchia
• Totalitarizmus
• Autokrácia
• Reakciós
• 1170
• 1455
• 1773
Paracelsus (1493-1541)
A memória világa
A földrajz a kortikális, azaz agykérgi készségeket igénylő
tantárgyak kiváló példája, hiszen a térképek, diagrammok,
grafikonok rajzolása és értelmezése során nagy hangsúlyt
kap például a térlátási- vagy elemzési készségünk. Emellett
a memóriánk is kulcsszerephez jut a tanulás során, hiszen a té
nyek, adatok pontos ismerete szintén elengedhetetlen ahhoz,
hogy egy földrajzvizsgán jól teljesítsünk. Meg kell értenünk
a folyórendszereket, a vulkánokat, az eróziót, az időjárási
rendszert, a földrengéseket, a talaj szerkezetet, csakúgy, mint
a népesedési folyamatokat elemző társadalomföldrajzi kérdé
seket, vagy éppen a gazdaságföldrajzot.
Ilyen nagy mennyiségű anyag esetén érdemes olyan tech
nikát elsajátítanunk, mely segíti az adatok gyors és hatékony
tanulását, hiszen a tantárgy megértéséhez és visszaadásához
elengedhetetlen a számok és tények pontos ismerete.
Tanulmányunk során előfordulhat, hogy átfogó elemzést
kell készíteni egy adott országról. Ilyen esetben a legjobb mód
szer az, ha az adatok tárolására megfelelő helyet alakítunk ki
egy ismerős helyszín felhasználásával. Az összes Németor
szágra vonatkozó adatot például egy barátunk házában, míg
a Hollandiával kapcsolatos információkat egy bevásárlóutcán
tárolhatjuk képek formájában. Ha pedig már jártunk a szóban
forgó országban, és ismerünk ottani jellegzetes helyeket, akkor
adatainkat akár ott is elhelyezhetjük.
Amint mindegyik ország számára kijelöltünk egy-egy he
lyet, elkezdhetjük a statisztikákat és adatokat elraktározni úgy,
hogy a DOMINIC módszer segítségével az adatokat és statisz
tikákat képekké alakítjuk. A különféle információk helyettesí
tésére használjunk különböző képi formában megjelenő tár
gyakat: például a népességet jelöljük popcornnal.
Ahhoz, hogy Hollandia lakosságát megjegyezzük (16 mil
lió fő), képzeljük el, amint egy bevásárlóközpontban Arnold
Schwarzenegger (AS = 16) éppen pattogatott kukoricát oszto
gat rajongóinak.
Nagy-Britannia egyik legismertebb épülete a Big Ben, tehát
miért ne képzelhetnénk el az Elfújta a szél hősnőjét, Scarlett
O’Harát (SO = 60), amint éppen a toronyóra tetején ücsö
rögve egy nagy adag popcornt majszol, ezzel tudatván velünk,
hogy a szigetország lakossága kábé 60 millió fő?
Amint minden országhoz rendeltünk egy-egy helyszínt,
a következő népességi listát szinte gyerekjáték lesz megta
nulni:
Fővárosok
Előfordulhat, hogy különböző országokat kell vidéki és vá
rosi viszonylatban összehasonlítanunk, vagy az országok
fővárosához kell bizonyos adatokat hozzárendelnünk. Ilyen
esetben alapvető fontosságú az országok fővárosainak nevét
megtanulnunk, melynek a legjobb módja a már korábbiak
ban megismert, idegen szavak tanulásának technikája. A titok
nyitja az, hogy egy jellegzetes kép formájában megtaláljuk
a kapcsolatot a főváros és ország között.
Ukrajna fővárosa Kijev. Ha ennek a városnak a nevét hal
lom, mindig az ínycsiklandó kijevi csirkemell jut az eszembe.
Helyszínünk egy konyha, ahol a fent említett ételt szeretnénk
elkészíteni: a csirkét már megfogtuk, azonban az, - sorsát
előre látva - legszívesebben kiugrana kezünkből. Ez eset
ben a csirke - ugrana párosítás segíthet a két földrajzi nevet
megjegyezni. Nézzük meg az alábbi listát és alkossuk meg
a saját őrült, ám könnyen megjegyezhető képeinket. Nyu
godtan használjunk humort, túlzásokat, mozgást, szexuali
tást, és színeket.
Ország Főváros
Svájc Bern
Belgium Brüsszel
Afganisztán Kabul
Nepál Katmandu
Románia Bukarest
Fülöp-szigetek Manila
Észak-Korea Phenjan
Dél-Korea Szöul
Üj-Zéland Wellington
Grenada St George’s
Kuba Havanna
Dominikai Köztársaság Santo Domingo
Törökország Ankara
Uruguay Montevideo
Chile Santiago de Chile
Indonézia Jakarta
Szingapúr Szingapúr
Egyesült Államok Washington DC
Bulgária Szófia
• Svájc-Bern
• Grenada - St George’s
• Fülöp-szigetek-Manila
Listák memorizálása
Az utazás- vagy a kapcsolat módszerrel könnyen tanulhatunk
meg olyan információs listákat, mint például a legnagyobb
tengerek vagy sivatagok, a leghosszabb folyó, vagy éppen a leg
magasabb hegycsúcsok. íme a világ legnagyobb óceánjainak
és tengereinek listája:
1. Csendes-óceán
2. Atlanti-óceán
3. India-óceán
4. Jeges-tenger
5. Arab-tenger
6. Dél-kínai-tenger
7. Karib-tenger
8. Földközi-tenger
9. Bering-tenger
10. Bengáli-öböl
Az üzlet nyelve
Ha a modern kornak van olyan területe, mely akkora meny-
nyiségű szakzsargont használ, mitől agyunk könnyen szét
durranhat, akkor az kétségkívül az üzlet világa. Ezt a zsargont
- azaz az üzleti életben használt, a rendszerek és folyamatok
leírására szolgáló speciális nyelvet és fogalomtárat - lehetet
len elkerülnünk, ha például gazdasági pályára készülünk. Nem
tehetünk mást, egyszerűen meg kell tanulnunk a releváns ki
fejezéseket.
A probléma csupán az, hogy az új trendek és folyamatok
jellemzésére a média új és új kifejezéseket talál ki, melynek kö
vetkeztében a gazdasági szaknyelv folyamatosan változik. Ilyen
fogalom például a „fehér lovag”, amit olyan cégek esetben
használunk, akik megpróbálnak más, problémákkal küszködő
vállalkozásoknak segíteni. Ha jól emlékszem ezt a fogalmat ak
kor kezdték el használni, amikor a híres brit porcelángyártót,
a Wedgewood-t egy másik, „fénylő páncélban érkező” cég meg
mentette a felvásárlástól, akinek köszönhetően ma több százezer
brit hölgy továbbra is nyugodtan szürcsölgetheti délutáni teáját.
Előfordulhat, hogy különböző cégek egyes, széles kör
ben elterjedt üzleti kifejezéseket a maguk módján hasz
nálnak, és ugyanarra a folyamatra gyakran más-más ter
minológiát alkalmaznak. Például a gazdasági felzárkózás
helyett sokszor hallhatjuk a gazdasági konvergencia ki
fejezést. A két fogalom jelentése természetesen egy és
ugyanaz.
Mit jelent?
Természetesen a gazdasági kifejezéseket nincs értelme úgy
megtanulnunk, hogy a szakszavakhoz ne rendelnénk meg
bízható definíciókat. A vizsgalapot bárki teleírhatja szakkife
jezések tömkelegével, de a siker kulcsát az jelenti, ha ezeket
a fogalmakat környezetükben megfelelően használva adunk
számot tudásunkról.
Szerencsénkre a gazdasági kifejezések sok esetben könnyen
megjegyezhető formában, képek vagy asszociációk felhaszná
lásával jelölik a már kifejlett vagy kialakulófélben lévő folya
matokat. Könnyű memorizálni például a bika piac fogalmát,
ami természetesen növekvő piacot jelöl, ahol az árfolyamok
egyre erősödnek, a befektetők pedig a nagy profit reményében
megvadult bika módjára szeretnének jobb és jobb részvények
hez jutni. A medve piac ennek éppen az ellenkezője: a tőzsdei
pesszimizmus időszaka, amikor mindenki szabadulni próbál
a részvényeitől. Ilyenkor mindig egy orrát lógató medvére
gondolok.
Természetesen nem mindegyik üzleti kifejezés ennyire
könnyen elképzelhető, de egy logikus kapcsolat a legtöbb
esetben felfedezhető a fogalom és annak definíciója között.
Ugorjunk vissza a gazdasági felzárkóztatás / konvergen
cia kifejezésekhez. A konvergencia eredetileg egy, a latinból
származó matematikai kifejezés, melyet azonban a gazda
sági életben is előszeretettel használnak, felruházva azt a
„felzárkóztatás, közeledés” jelentéssel. A konvergencia szót
könnyebben megjegyezhetjük, ha a belőle képzett, „ver” szó
segítségével elképzeljük, amint egy régió vagy ország a jobb
életszínvonal reményében verekszi magát előre. Amikor ilyen
magyarázatokat gyártva információkat vésünk agyunkba,
akkor szintén asszociációs készségünket használjuk, azzal
a különbséggel, hogy ez esetben nem képi, hanem verbális
képzettársításról van szó.
Beszéljünk a fogalmakról
íme néhány javaslat, hogyan tudunk a gazdasági szaknyelv
egy adott területéhez, a marketinghez kapcsolódó fogalmakat
könnyedén megjegyezni. Az alábbiakhoz hasonló asszociáci
ók segítségével a vizsgánk anyagát képző szavak bármelyiké
hez könnyen gyárthatunk saját, személyre szabott magyará
zatot.
• Boston mátrix
• Kutyák
• Kérdőjelek
• Sztárok
A fogalmak megjegyzése
Ahhoz, hogy elvont fogalmakat könnyedén megjegyezhessünk,
mindössze egyetlen dologra van szükségünk: képzelőerőre.
Vegyük például az alábbi, médiaelemzés során alapvető fon
tosságú kifejezéseket:
• Szemiotika
Célközönség
Dokumentumfilmek
Újságok,
A virtuális nyelv
Számomra ami az informatikát leginkább megkülönbözteti
más tantárgyaktól, az a furcsa és gyakran összezavaró rövi
dítések és akronímák használata. Ha egy informatikust hal
lok előadást tartani számítógépes problémákról, akkor az
számomra olyan, mint amikor egy memória versenyen kell
véletlenszerűen választott betűkből összeállított listát megje
gyeznem. Lehet, hogy többségünk tudja mit jelent a RAM és
a ROM (Random Access Memory és Read-Only Memory,
azaz véletlen elérésű memória, illetve csak olvasható memó
ria), és előfordulhat, hogy sokan tudjuk, hogy az ISP rövidí
tés mit jelöl (Internet Service Provider - Internetszolgáltató).
Amikor azonban olyan kifejezésekről van szó, mint LAN,
WAN, URL, WIMP, akkor gyakorlatilag elveszettnek érzem
magam. Ahhoz, hogy egy ilyen tantárgyban sikereket érjünk
el, folyékonyan kell „beszélnünk” azt a különleges nyelvet,
mely egy virtuális világ eszköze.
Bővítsük a szereplőlistánkat
Ahhoz, hogy ezt az úgymond virtuális nyelvet megtanuljuk,
a korábbiakban tanult, asszociációkra és képzelőerőre épülő
memória-technikákat kell bevonnunk, úgymint a szám alako
kat, a DOMINC módszert, és a helyszínek személyekhez való
hozzárendelését.
Ha az informatikai rövidítésekben a DOMINIC módszer
esetén használt tíz betű valamelyike önmagában áll, használ
juk helyettük a már korábbiakban kialakított szám alakokat.
Betűpárok esetén alkalmazzuk a DOMINIC módszer szemé
lyeit, hiszen így rengeteg előre kigondolt karakter áll rendel
kezésünkre, hogy a száz darab kétbetűs kombináció valame
lyikét képviselve segítse memorizációs munkánkat. így tehát
meg van az a lehetőségünk, hogy ezer darab hárombetűs
kombinációt hozzunk létre, majd alkalmazzunk tanulásunk
során.
Ha az informatikában használt akronímák olyan betűt
tartalmaznak, melyeket a DOMINIC módszer tíz betűje kö
zött nem találhatunk meg, akkor a NATO 1950-es években
katonai távközlési szabványként kifejlesztett fonetikus ábé
céjét használom. Ezek mindegyike közismert, széles körben
használt szavak, melyekből kiválóan megegyezhető képek
alkothatok.
Az alábbiakban a NATO ábécéjét láthatjuk, melyben a
DOMINIC módszerben már szereplő betűket (és ahhoz tar
tozó szavakat) dőlt betűvel jelölöm.
A Alpha N November
B Bravó O Oscar
C Charlie P Papa
D Delta Q Quebec
E Echo R Romeo
F Foxtrot S Sierra
G Golf T Tango
H Hotel U Uniform
I India V Victor
J Juliét w Whisky
K Kilo X X-ray (röntgen)
L Lima Y Yankee (jenki)
M Mike Z Zulu
Lássuk a betűket
íme néhány informatikai rövidítés, melyet a fentiekben ma
gyarázott technikák kombinációjával pillanatok alatt könnyen
megjegyezhetővé tehetünk - az akronímák pedig még soha
sem voltak ennyire látványosak.
• ADC (Analogue-to-Digital Converter - analóg-digitális át
alakító)
• Sebezhetőség
A prezentáció megtervezése
A prezentációra való készülés egyik legjobb módja, ha a min
den ötletünket papírra vetjük a harmadik fejezetben részle
tezett gondolattérkép segítségével. Engedjük gondolatainkat
kiáramlani, és mindent jegyzeteljünk le. Ezt követően határoz
zuk meg beszédünk fő kiindulási pontját, majd képpé alakítva
rajzoljuk le egy papírlap közepére. Például, ha nekem kellene
egy beszédet megterveznem a memóriáról, a központi képem
egy elefánt lenne. Ezután engedném a hozzá kapcsolódó gon
dolatokat, ötleteket kiáramlani, anélkül, hogy a fontossági sor
renden, vagy a mondatok szerkezetén aggódnék. A központi
elefánt képéből növő ágakat pedig csak ezután kezdeném el
megnevezni: mnemonika, számrendszerek, a memória törté
nete, szemléltetése. Beszédünk ily módon elkészített vázlata
segít a témát és az egyes vázlatpontokat könnyen átlátni.
Saját ötleteink és ismereteink mellett gondolattérképünk
höz további, külső forrásból (könyvek, újságcikkek, interjúk,
filmek) származó információkat is hozzárendelhetünk. Fon
tos, hogy minden ötletet még a vázlatpontok sorrendjének
meghatározása előtt gyűjtsünk össze. Ha elkövetjük azt a hi
bát, hogy még a felkészülés elején ki akarjuk találni, hogy az
egyes részek milyen sorrendben következzenek, akkor saját
magunkat hátráltatjuk, hiszen így elnyújtjuk a tervezési időt,
ráadásul felborulhat az egyes témák közötti egyensúly is.
Tételezzük fel, hogy diáktársainkkal azt a feladatot kaptuk,
hogy tartsunk előadást a női művészek sikereiről. Beszédünk
témájául válasszuk Angelica Kauffmann-t, akiről természete
sen a lehető legérdekesebb és leghatásosabb prezentációt sze
retnénk tartani.
Az alábbiakban a művésznő rövid élettörténetét olvashat
juk. A gyakorlás hasznos módja lehet, ha a saját gondolattér
képünk elkészítésével megpróbálunk egy fiktív előadást fel
építeni. Emeljük ki a szövegből a legfontosabb információkat,
és azokat kulcsszavakként rendeljük hozzá a központi képből
kinövő ágakhoz.
Angelica Kauffmann
Sorba rendezés
Mihelyt az összes információt összehasonlítottuk és látjuk elő
adásunk várható terjedelmét, következő lépésünk, hogy valami
alapján sorrendbe rakjuk vázlatpontjainkat. Mindössze any-
nyit kell tennünk, hogy megszámozzuk a kulcsszavakat, mi
közben az előadásunkat fejben végigfuttatjuk. Javaslom, hogy
a számozáshoz először ceruzát használjunk, ugyanis egyrészt
előfordulhat, hogy megváltoztatjuk a sorrendet, másrészt pedig a
későbbiek során további információkat adhatunk vázlatunkhoz.
Prezentációnkat valószínűleg a következő sorokkal kezde
nénk: „Angelica Kauffmann a művészetek történetének egyik
legsikeresebb festőnője. A legfigyelemre méltóbb sikerei.....
1741-ben született Svájcban....” Ezeket a nyitógondolatokat
úgy jegyezhetjük meg a legkönnyebben, ha a „sikerei” szó
val jelölt ág mellé egy 1-est, míg a „született” ághoz egy 2-est
írunk. Gondolattérképünket előadásunk során egyfajta forga
tókönyvként tudjuk majd használni. A kulcsszavak segítenek
az egyes témák kijelölésében, míg a számok végigvezetnek
minket az egyes pontokon.
Ne felejtsük el, hogy egy jó előadásnak van eleje, közepe
és vége is. A gondolattérkép biztosítja számunkra a prezentá
ciónk gerincét, de érdemes egy kis időt szánnunk egy színes,
érdekes bevezetés és befejezés kigondolására is. Az előadások
legvégén pedig szokás megkérdezni a hallgatóságot, hogy
van-e bármilyen kérdésük.
Próbáljuk meg beszédünket úgy gyakorolni, hogy magunk
elé elképzeljük közönségünket, sőt, ha elég bátrak vagyunk,
akkor akár hangfelvételt is készíthetünk, hogy megállapíthas
suk, mennyire jól fejeztük ki magunkat. Minél jobban hoz
zászokunk a saját hangunkhoz ezalatt a néhány próbálkozás
alatt, előadásunk annál könnyebben, gördülékenyebben fog
menni a megmérettetés napján.
Ne próbáljuk meg előadásunk anyagát szóról szóra bema
golni, ugyanis így könnyen előfordulhat, hogy monotonná
válik, ami elidegenítheti közönségünket, sőt, lehet, hogy még
el is alszanak. Az emberek a gondolatok spontán módon való
kifejezését szeretik hallani, és biztosak lehetünk benne, hogy
a kulcsszavaink segítenek nekünk az úton maradni.
Ne is jegyzeteljünk!
Memória szakértőként beszédeim során elvárható tőlem,
hogy előadásaimat fejből tartsam meg, még egy szimpla
gondolattérképet se használjak. Ez sokkal könnyebb feladat,
mint ahogy az emberek hinnék. Amint arra a szintre eljutot
tunk, hogy a főbb gondolatokat számmal jelöljük gondolat
térképünkön, onnan már csak egy aprócska lépés mindent
kívülről megjegyezni, és előadásunkat kívülről megtartani.
Mindössze annyit kell tennünk, hogy az előadásunk kulcs
pontjait asszociációs képekké alakítjuk, majd az utazás mód
szert használva elhelyezzük őket egy útvonal különböző állo
másaiként.
A tizedik fejezetben bemutattam, hogyan lehet egy Shakes
peare monológot megjegyezni úgy, hogy az egyes sorokat egy
vagy több képpé alakítjuk, majd azokat elhelyezzük sétaútvo
nalunk, vagy golfpályánk különböző állomásain. Egy prezen
táció memorizálásának elve nagyban hasonlít ehhez a mód
szerhez, ám ezúttal nincs meg bennünk az a nyomás, hogy
minden egyes sort szóról szóra kell tudnunk felidézni, így
sokkal könnyebb dolgunk van, mint például egy Shakespeare
idézet memorizálása esetén. Ráadásul itt saját gondolatain
kat kell szavakba öltenünk, nem valaki másét.
Ha az előadás ténye frusztrálóan, ijesztően hat ránk, nyug
tassuk meg magunkat egy olyan ismerős helyszín kiválasztásá
val, melyhez csupa kellemes emlék fűz minket: háttérképünk
lehet például egy kedvenc nyaralóhelyünk. Amint kiválasztot
tuk a megfelelő helyszínt, kezdjük meg szellemi útvonalunk
megtervezését a házak, éttermek, a tengerparti sziklák és bü
fék között úgy, hogy az egyes állomásokat megszámozzuk.
Útvonalunk megállóinak száma természetesen az előadásunk
pontjainak számától függ. Ez persze a témakör, illetve is
meretanyagunk nagysága, valamint a rendelkezésünkre álló
idő függvényében előadásonként teljesen eltérő lehet. Én egy
egyórás beszéd tervezése esetén nagyjából ötven megállót
szoktam elképzelni.
• Első állomás:
• Második állomás:
• Harmadik állomás:
• Negyedik állomás:
Előnyök
Prezentációnk memorizálása nem fog sok időt igénybe ven
ni. A módszernek köszönhetően az anyagot nemcsak, hogy
hosszú távra bevéssük az agyunkba, de ráadásul előadásunk
is sokkal gördülékenyebb lesz, az alábbi okok miatt:
• Szemkontaktus
• Gördülékenység
• Hol is tartottam?
Plutarkhosz (46-127)
Idő és szándék
Amikor tanulásra kerül sor, a legelső teendőnk, hogy tervet
készítsünk. Rendkívül fontos, hogy a tanulnivalót beosszuk,
hiszen minden egyes tantárgynak megfelelő időmennyiséget
kell szentelni.
• Frissek maradunk
• Raktározunk
Tartsuk a tempót!
Miután készítettünk magunknak egy menetrendet, tartsuk is
magunkat ahhoz. Mindannyian emberek vagyunk, így köny-
nyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy valami nyomós in
dokot találva teendőinket mindig csak halogatjuk.
Egy menetrend lehet akár a fogadalmunk is: ha egyszer fo
gadalmat tettünk, azt nem szeghetjük meg. Ily módon elkerül
hetjük a halogatást, hiszen nem mondhatjuk magunknak azt,
hogy „semmi baj, majd holnap bepótolom”.
Szokások
Képzelőerő és stressz-kezelés
Az egyik ok, ami miatt csak nagyon nehezen tudjuk rászánni
magunkat a tanulásra az, hogy a tanulás számos kellemet
len érzést tud kiváltani bennünk. Ezek a negatívumok
a másodperc törtrésze alatt, nagyjából ilyen sorrendben ala
kulnak ki:
210
www.í liviiiü j kiadó Jiu
Próbáljuk ki ezt a módszert mi magunk is! Nálam tökéle
tesen bevált, és bizonyára mindannyiunk számára nagy segít
ség lesz.
Utószó
MEMÓRIAFEJLESZTÉS
A nyolcszoros memória világbajnok módszerével
www.triviumkiado.hu
Kedves Olvasónk!
A 21 éves Trivium Kiadó teljes kínálata
megtekinthető honlapunkon:
www.triviumkiado.hu
Legyen törzsvásárlónk, iratkozzon fel hírlevelünkre,
így rendszeresen tudjuk Önt tájékoztatni megjelenő
újdonságainkról, akcióinkról, rendezvényeinkről
és irodalmi estjeinkről.
További információért forduljon
hozzánk bizalommal!
konyvek@triviumkiado.hu