SZERKESZTL HOMAN BALINT 1. KOTET ~ 7/¢. FOzET. A XV, SZAZAD NYUGATI _ ELBESZELO FORRASAI tea ALDASY ANTAL BUDAPEST /RIADJA A MAGYAR TORTENELMI TARSULAT3568S A MAGYAR TORTENETTUDOMANY KEZIKONYVE. a A XV. SZAZAD NYUGATI ELBESZELO FORRASAI. tera ALDASY ANTAL. A Magyar Térténelmi Térsulat igazgatévélascte ménya 1920. évi oktéber hé Tsén elhatérozta a Magyar Térténettudomény Kezikényvének kiaddsét, melynck részletes tervét a hitsé boritékon adjuk. Célank egyréset a magyar térténet dj 'szintétikus fele dolgosdsinak dtjat egyengetni és. a jévb tervszerd? eésalethutatésdnak iednyité szempontokat adni, mase réset a térténettudomény miiveléinek, a kézépiskolat tandroknak és egyetemi hallgatéknak kezébe haszndle haté vezérkinvvet adni. E eélokhoz képest nem tj elindletek és hypothesisek feldllitéséra, hanem a leg. ut6bbi évtizedek részletkutatési eredményeinek targyi lagos dsszefoglalisdca.s ahol ez az el6tanulmdnyok Fosyatékossdga miatt ma még lehetetlen (pl. Magyar joge trténet, Térténeti statistika), a j6v6 kutatés irényt és (foladatait_hiellé vézlatos fildoleozdsra. tice / 1, A magyar torténot a XV, sadzad ta kozbs uralkodék révén mindinkébb ésezeszivédik a KGrnyez6 Allamoknak, fokép a Némot- birodalom keleti tartoményainak: Aueztria é Csthorszdgnak, meg Longyeloreaignak torténetével. Nogyrészt uralkodéi személyén Kapesolédik be a hazai torténet a XV. ex~i nagy valldsi és ogy asi mozgalmakba: a konstanzi é@ haeelizsinatok, 6 a husezita mozgalmak nagy eseményeibe, Masfel6l: a tardkedg elbretirése késati a keresatény orezdgokat a Magyaroreadggal valé kézds hadi véllala- tokra, keresates héborik tervezésére, 6 a kézis veszély egyébként is fokosea az érdeklédést a magyarség irént, — Ezeken a szélac Kon fonddott be a XV. sidzadi magyar torténet a nyugati Koresztényaég t8rténetébe = tUrtGnetiraedba, 8 innen van, hogy sadmos XV. szdzadi nyugati t6rlénotiré mive tantledgos forrdca magyar torténetnek is, ‘Ax olbeezél6 forrdsok ebben a korban bizonyos fokig héttérbe szorulnak 6 nem jétszdk aut a ezerepet, mint a korai kézépkor. ban. Ennek oka elsé sorban az okleveles enyag nagymérvi meg: szaporodésiban rejlik, Az exrekre men6 oklevelok, hivatalos ira: tok, diploméciai akték adataira tdmaszkodik els6sorban e kor torbinetirdja, a ki természetesen az oklevelek nyujtotta, adatok mellett ax elbeszél6 forrdsok adatait sem néliil6zheti Ax elbesaélé forrdsok hittérbe szorulését a késdbbi kézépkor- ban mas k&rdlménybé) is magyardzisk. Orroxan Lonenz, kinek munkéjét a német torténet “katfoirél a XIIL sedzad kénepétsl kezdve, @ magyar torténetiré nem nélkulisheti, “a hdttérbe sroru- Mast ezemélyi 66 térzyi okokkal magyarinan, 'Szerinte a. kéoSbbi kozépkor elbeszél6 forrdsainak szerz6i javardext nem a Kouéletben jelentdsebb szorepet jitszott eeyhézi vagy vildgi ezemélyek soré. bél kerilltek ki, hanem a vildgink az alacsonyabb lovayi, vagy vérosi polgéri rondbél, az egyhéziak podig az alsobb papess, vagy koldulé szorgotes rendok tagjainak: sardb6l 63 a legtobb eselben tGvoldllottak az ltaluk tdrgyalt eseményektél, azok folydsdba, frdnyitdsiba befolyésuk nom volt, Kéavetlen tudoméseal réluk rendszerint nem birtak, a mi mind hogyban befolyéeolja munkdik \A a‘ACDASY ANTAL adatainak becsét és jolentiségét. Ehher jérul még ax a kérilmény is, hogy ax anyag feldolgonisdra, adataik kell6 kritikai értékeléaére a legtihh esethen. nem valt meg a kellf. képzetiségile sem. ‘A. suélosebb kord érdekl6dés, mly a tirténetirds torn © kor~ ban ditaléban mognyilatkozik, a’nyelvbon is kilojozéere jut. A latin nycly mollott mind nagyobb ézorop jut a hazai nyelvnok, lingua vulgarie-nak,- {gy Németorssdeban {leg a varosi krénikékban, melyek ily médon a nyelvészot torén is fontossdgra teszmek szert. Atnézetiink két részre ostlik, Az cles Zsigmond korérél, a mésodik Albert 6 utédainak, a Hunyadiak és Jagellok kordnak Fontosabb forrdsairél szél. Minden egyes torrie’ ismertetésénél a jera6 ezemélyéro és mivére vonatkoz6 fontosabb irodalmi mfivek wllett mogieloltuk ax illet6 forrds lojobb kisddsét, oxotlog tobbféle kiaddest, vagy utalunk arra, hogy hol vannak a’ kiadésok felzorolva. A Koiphorelbol6forrésokeloroaséra, a rebjuk vouathoz6 biklographiat ogy adatoklal egyitt Kot magy monks Jon! ekiattbe: Avausr Porriasr: ibletwn blateea edl aev. Wogan darch dio Geschichtanerte des earopalshen Mittlliors ba 1300. Zlte verteserte und Yermebrte Auflege, Berlin, #96, Ait Kcetben —M Cuevausea! Hepertoize den sourcse Matorquee ce. moyen Age 4, Bo Bitiogaphio. Pars, 1005 (ausod adds) 2, Topo-Bibliographis. Part, ist 1508" Mindogyik rst ket Koteton. int kitstamkétikiayrek e kovetex) mveeemliend gra Lowen, O.: Destarsands Geechictagaslle en ittlalter sel isiachaten Jabrhunderts. Dotto, ig Verbindung alt, Dx. Ann Goupcor ungearbaiete Autage. Bors, 1866 Kot ketetben, — Varbuatry He isndbech dor Guslenkunde sur deatachen Geschichte, Band Ti. Vom Palle der Stn fer bis um Auftroten des Hornaniaus, Araiberg, 1500, TI. kladde. Weal, 1908, dJwsiee Mund Scantre Kartexosxo L.: Historiograpie aod Quelle det deatecoa Gevehichts ie 1500. Il. Aufloge. Lelpig. 1914. (Grundraa der Guichichtewa 58 I. Dee igines_ aux agoerrn liao (1401) por A. Motinien, Paris, 1901-06, hat kotetbons = HL. Ls fi eile (494-1610) par H. Hausen. Ty TE (1559) Pari 1808-08 "Anglira, On, Gross; The eoura sad literature of England history from the amet tines to shout 1485. Landon. 1900, Mdeodiekisdds, London, 1903 a Srijes, Ws ¥. “Goachehte "der" ‘Historiographie in’ der” Sehwel avi 188. Spunseloratera. Bausesven y Casreit, Re Las fortes nacrativas ds la historia de Hepat duranto le edad eda 417"—1¢74, Palma 6 Mallren, 1808 ‘Glassorsiera neave Lowen, Viconaur G JaNceN hesikoeyve! snake ale tecabyfligoatdt, ‘Min biblogeaphind egdakcoy ok 9 Rovethezdk emltendb: Hrenye P. Quelleskands aur Weliscicht. Leipxig, 1910, mely ax ogyee orardgok'fontosbb biblographiai sogiakany ll ie elmrolje. ~ Németorsasgra Dancatosn"Warra: Quellseuade der dentnten GescieteAthie Avfage” Hersue sgetbon von Paul flere, Laipag, 3912, uly a vem némat Votfokee 4s redslone fayelsnnel van. — Frenclantisdgra: Mowoo “G.. Bibliographis de’ Vhistite Se oe depain to origin jueq'au 1789. Paria, 1858. ~~ Angliéra: Gross 1 Spanpolorsedgra: B. SaxesterALoxso: Peentes ds la Watosia, Eepatola Made, 1819" ~ Olasorasdgra: Catt, Ee Dibloten dl bibliog. storie Haliaua. Rowe, 1803. — Sippl Homa, 1907 Loan, Ce Diblotza iatoica dal sntien 200 Hain Iale, 188," iitetbon. ~ Bont, Puro: La stra” mudora "A irtoati irodalomuak da forrekindvdnyoknak ISTE-6t endive loge, ‘rtkal leerttéer ede Jastaow, klalbb G. Seausren All eendcetettJebree: Vee in a LD pom Gesciictavisonecheftkotesiun foglalttik (Bern, 1880 4 ky mel lil, or iodaimdt jmertoto Kotte 1916%an lent eg. Aveta ant, A hidnyt, melyt megsrOate okozote, patolat igyekeatt a: Wi Tenwshatlcoe Fowebngxvarene- Tiraamgrqnben von To! Dn. Ka Hons, Mitel ‘Sterite GeeshieteBearieitel vou K. Hung. Gotha: 1902 may a hdbord slate Togilent fontenbb irodainat Samerti. A habord. sit. megiloot lash, ten ‘Engl, epaeyol kizépkori trae rodaiet redlotesn lomertat a Neuse “Archit ‘ir Guslachate fer alter doatache Gonhihtekunds 14 45, 6 @ 47 kote Newel ‘reedgra nave a Jahresbeetcto mogevune dal okosot hidnytpotaal lgyekenie @ Snkrosbrichte er davtsehen Gacdhihte, Hersuesegsben von LOWE. und. STING, Brosac, 1800 + kk, mlybOl ndgy f0zer let meg. de sely veaak &-namet trodaloinra van beintt B véllalat a IV. fusettd mogertnt, belgét a Jahr ‘Deveate fr deatacbe GrachieNte fopiits vi, melymk’ I Ketede , Brack to Fr. Mortmg scrtoatletbn az 1925. &y iodalmat tartalmezre, Leipsig, 1927 A) ZSIGMOND KORA. 2. A Nagy Lajos korét kavet6 eseményokro IJ. Kéroly kirély rovid “magyarorezdgi szereplésére Monacis Lomixc Kélteménye a 16 lbessd6 forrésunk, Szerzdje el6kel6 veloncei esalédbol szdrmagott, 1348-ban a doge tandesdnak jegyzdje, majd a. tandes tagja, 1888-t61 kozdve podig krétai fSkancellér volt, meghalt 1429-ben, A veleneei kéztérsaség 1387-ben Barbo Pantaleo mellett kovetil kldte Magyarorszagba. Zsigmond mogbizdesb6l visezatért Velen- eébe, majd Zonggbo ment, hol a fogedgdbél kiszabadult Méria. rélyn6vel tsldlkozott, a ki, mint 6 mondja, folezdlitotta 6t kora esoményeinek mogiréséra. E folezélitésnak ‘cloget tévo trta_ meg. Carmen da cesu illustrium reginarum et de lugubri exitu Carolé Hi, Parvi de Ongaria eimi, 561 hexamoterre terjedé kélteményét. Monaci az 1387. ével Megyarorsaigon tltvén, ezemtanuja volt a Iefolyt eseméayeknek. Kolteményében csak egy chronologiai adatot emlit, Kis Kiroly meggyilkoltatdsdnak hénapjét. A mflben hellyel- korzel targyi tévedésok vannak, a besuédek, melyeket: Kis Kéroly- nak és nejénck, Erzaébetnek és Mariénak, Brassbetnek és Garainak ad sxdjdba, természetosen koltvttck, do ennek dacdra az 1387. év eseményeire nem nélktWishetd, mert azoknak egyedtli elbeszél6 forrdsa. Ismerte Monaci mivét’ mar Thurdezi Jénos is. Kindta F, Convezios, Laur. da Mosaciis Veet, Cretae Cabelas Chronicon de rebun Vente ab ac ad ann. 1864. Venotie 1758, foggalbes, Magyar force fe Uoyeertaod aUann Sano, a Gounos Pe Ann eeriesa- ‘tie Kizipkor! krduikdeok mugyer fordidsban e.vélaat - kéteben. Bales. 3, Zsigmond kirdlynak félszdzadra terjed6 uralkoddséra {6torré- sunk Winpecke Esernanp munkéja. Windecke Eberhard Mainzban szilletett 1380 vagy 1989-bon. Sxileirél Kézelebbi adataink ninesenok, ‘igy Iétezik, szegénysorcban éltok, atyja valdasinileg keresked® voit. Kordn’elkerlt, a sxil6i héri6l, 1393-ban Wormsben taldl- jk,” késdbb Frankfurtban és Exfurthan tartézkodott, valészini— log’ atyja kulddtte Gt oda. Exfurti tartéekoddaa utdn hazament, majd 1396-ban Németalfoldon 6s Périsban taldljuk a hol hérom Gig tartéulodott, 1399 vogén pedig visszatér Mainzba, Atyja *