C. H.

Spurgeon
A te szavadra – áhítatos könyv
Ford. dr. Pótor Imre

Február 2.

„Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól.” Zsolt 32,7

Nem régen láttam egy figyelemre méltó képet, amely jól illusztrálja az Úr Jézusba
vetett hit által az üdvösség útját. Valaki olyan bűncselekményt követett el, amiért meg
kellett halnia. De annakidején a templomokat menedékhelyeknek is tekintették, ahová a
gonosztevők bemenekülhettek és így elkerülhették a halált.
Nos, nézzük ezt az embert! A templomhoz rohan. Kivont karddal és vérszomjasan
üldözik egészen a templomajtóig. A gonosztevő felrohan a lépcsőkön, és éppen, amikor
utolérnék s a templom küszöbén lekaszabolnák, kilép a püspök, feltartva a keresztet és így
kiált: „Vissza! Vissza! Ne mocskoljátok be vérrel az Isten háza küszöbét! Távozzatok!” A
haragos katonák tisztelettel visszavonulnak, miközben a szegény menekült a püspök köntöse
mögé rejtőzik.
Így van ez Krisztussal is. A vétkes bűnös hozzá menekül; és jóllehet üldözi az
igazságszolgáltatás, Krisztus felemeli átszúrt kezeit és így kiált az igazságszolgáltatásnak:
„Térj vissza! Ez a bűnös oltalmam alatt áll. Nem hagyom, hogy elpusztuljon, mert belém
vetette bizalmát.”
Bűnös, menekülj Krisztushoz! Minél rosszabb vagy, annál inkább tiszteled őt, ha
elhiszed, hogy meg tud oltalmazni. Ha jelentéktelen betegséged van és azt mondod az
orvosodnak: „Teljes bizalommal vagyok képességei iránt”, akkor ebben egyáltalán nincs
nagy bók. Nem olyan nehéz egy fájó ujjat vagy egy enyhe rosszullétet meggyógyítani.
De ha súlyos betegen szenvedsz egy veszélyes betegségben, és mégis azt mondod:
„Nem keresek jobb orvost. Nem kell senki más tanácsa, csak az öné, és örömmel bízom
önben”, bizony nagy megbecsülésedet nyilvánítod ki iránta azáltal, hogy kezére bízod az
életedet. Tedd ugyanezt Krisztussal! Add át lelkedet neki, és bízd rá magad a
gondoskodására!