A XIX.

század forradalmai
Készíts fogalmazást arról, hogy a szellemi, társadalmi, ipari forradalom milyen kölcsönhatásban volt
egymással, és mindez hogyan hatott Európa történetére, a XIX. sz első felében!

A 17. század során nagyon sok új felfedezést tettek a természettudományok terén, amely az
egyház világnézetét megkérdőjelezte. A filozófiában kibontakozó új nézet, a racionalizmus, a
kutatómunkák tapasztalatait, ismereteit, és azoknak fontosságát hangsúlyozta. A felvilágosodás
megváltoztatta az akkori társadalmi, és politikai berendezkedést. Az új gondolkodásmód először
Angliában jelenik meg, ahol több filozófus is véleményt vallott az általuk ideálisnak vélt polgári
társadalomról, különböző politikai események hatására. Ezen nézetek szerint az államnak szavatolnia
kell a polgári szabadságot. Új filozófiai áramlatok alakultak ki, vallási türelem, alkotmányos keretek,
jogi egyenlőség, gondolkodás, és az ész mindenhatósága jellemezte a felvilágosodást. A 18. században
a felvilágosodás tovább terjed francia területekre, majd egész európára. A felvilágosodás elvetette a
születéskori előjogokat, valamint a vallási fanatizmust, és a babonákat is. Azonban a felvilágosodás
nem az egyházak ellen irányult, csupán az általuk tartott túl sok hatalmat ítélték el.
Az iparban létrejövő fejlődések lehetővé tették a gazdaság folyamatos bővülését. Ekkor
kezdődött el az urbanizáció is, az ipari forradalom okozta népességrobbanás hatására, hiszen a
városokban jobbak voltak az életkörülmények mint egy faluban. A felvilágosodás a társadalom
értelmiségi rétegeihez jutott el leghamarabb, és európa szerte élénk szellemi élet alakult ki. A
felvilágosodás korában lexikonokba és enciklopédiákba gyűjtik a megszerzett tudásukat a filozófusok,
és ezeket még terjesztették is európszerte. Az egyén társadalmi mércéjévé ebben az időben a vagyon
válik.
Az 1789-ben lezajló francia forradalom nyomán kialakulnak a század uralkodó eszméi. A
liberalizmus az egyéni szabadságot képviseli, és egyenlőséget akar. A nacionalizmus a nemzet
összetartozását, és a nyelvhez, szülőföldhöz való kötődést képviseli. A konzervativizmus sok
szempontból hasonló volt a liberalizmushoz, ám lassabb és a hagyományokra épülő változás pártján
állt. A szocializmus elvetette a magántulajdon fogalmát, és a társadalom nagy problémáját a piaci
versenyben látja, az alkotói ennek az irányzatnak: Karl Marx és Friderich Engels.