Palyazati Utmutato Integralt Tersegi Programok

TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ
a
Társadalmi Megújulás Operatív Program
Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik

felzárkózási esélyeinek növelésére
c.
tervezési felhívásához
(A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projekt)
Kódszám:
TÁMOP-5.2.3-A-11.
1
Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a pályázati kiírás és
dokumentumai esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a változtatás
jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a www.nfu.hu
honlapon megjelenő közleményeket!
A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon

megadott sablonoknak megfelelően állították össze.
2
Tartalom
A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE.................................................................4
A1. Alapvető cél és háttér információ.......................................................................4
A2. Részcélok...........................................................................................................5
A projekt célcsoportja.................................................................................................6
A3. Rendelkezésre álló forrás...................................................................................7
A4. Támogatható projektjavaslatok száma...............................................................7
B. PÁLYÁZÓK KÖRE...........................................................................................8
B1. Jogi forma............................................................................................................8
B2. Méret....................................................................................................................9
B3. Székhely...............................................................................................................9
B4. Iparág..................................................................................................................9
B5. Típus/karakter.....................................................................................................9
B6. A pályázat benyújtásának egyéb feltételei............................................................9
C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA.................................................................13
C1. Támogatható tevékenységek köre.......................................................................13
C2. Nem támogatható tevékenységek köre...............................................................27
C3. Elszámolható költségek köre...............................................................................27
C4. Nem elszámolható költségek köre.......................................................................36
C5. Illeszkedési előírás.............................................................................................36
C6. Projekt területi korlátozása.................................................................................37
C7. Projekt iparági korlátozása.................................................................................37
C8. A projekt megkezdése.........................................................................................37
C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje.........................38
C10. Fenntartási kötelezettség..................................................................................38
C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban....................................39
D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK....................40
D1. Támogatás formája..........................................................................................40
D2. Támogatás mértéke..........................................................................................40
D3. Támogatás összege..........................................................................................40
D4. Az önrész összetétele.......................................................................................40
D5. Egyéb pénzügyi eszközök.................................................................................40
D6. Biztosítékok köre.............................................................................................40
D7. Előleg igénylése...............................................................................................40
D8. Egyéb feltételek...............................................................................................40
E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK.....................................................................42
E.1 MONITORING MUTATÓK..............................................................................51
F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK..................................................................54
F1. A kiírás felfüggesztése és megszüntetése............................................................54
F2. A projektjavaslat benyújtásának módja, helye és határideje...............................54
F3. A projektjavaslat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók......................55
F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend)..............................55
F5. Kifogás................................................................................................................62
F6. Vonatkozó jogszabályok listája...........................................................................64
Fogalomjegyzék........................................................................................................70
F7. Pályázati Útmutató mellékletei............................................................................74
F8. Csatolandó mellékeltek listája.............................................................................74
3
A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE
i) Alapvető cél és háttér információ
A konstrukció alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése,

és a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a „Legyen jobb a
gyermekeknek!”1 Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel összhangban.
A pályázati program célja, hogy a részt vevő kistérségek helyi közösségei – gyermekek és
szülők, pedagógusok és más szakemberek, civil szerveződések és egyházak – partneri
együttműködésben olyan helyi programokat indítsanak el, amelyek előkészítése és
megvalósítása során kidolgozzák a Nemzeti Stratégiához illeszkedő és helyi szinten rövid-
és hosszú távon elérhető prioritásokat és célokat.
A program alapvető célja a Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban
álló, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítása és megvalósítása,
a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolása és fejlesztése, a
kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok esélyeinek növelése érdekében.
Alapelvként kell érvényesüljön, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelemben a
kistérségek célzottan tervezzék az elérhető támogatások felhasználását. Alakítsák ki a
fenntarthatóságot biztosító helyi megoldásokat a kistérség és az ott élő emberek további
leszakadásának megelőzése és megakadályozása érdekében.
A konstrukció kiemelt figyelmet fordít olyan helyi Biztos Kezdet programok
megvalósítására, amelyek a gyermeki szükségletekhez igazodóan hatékonyan segítik a
szegénységben élő 0-5 éves gyerekek fejlődését, a szülők felkészítését a szülői szerepre,
és ezáltal hozzájárulnak a szegénység újratermelődésének megakadályozásához.
A konstrukció egyúttal az ágazatközi és összehangolt fejlesztések megvalósítását is
célozza. Ezt segíti a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének
szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt, valamint
a Szécsényi kistérség gyerekesély programja során kidolgozott, modellezett
programelemek, innovatív, komplex beavatkozások felhasználása. A TÁMOP-5.2.1. kiemelt
projekt főkedvezményezettje, a Wekerle Sándor Alapkezelő, konzorciumban a Magyar
Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programjával és a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat Egyesülettel.
A kiemelt projekt főkedvezményezettje és konzorciumi partnerei folyamatos támogatást
nyújtanak az érintett kistérségeknek programjuk előkészítésében és megvalósításában, az
érintett szakemberek felkészítésében, képzésében, szakmai támogatásában, az
eredmények nyomon követésében, a kistérségekben élő gyermekes családok helyzetének
és szükségleteinek felmérésében, a kistérségek közötti együttműködések,
tapasztalatcserék szervezésében és megvalósításában.
A jelen pályázat a Gyerekesély program országos kiterjesztését egységes keretben
támogatja, az integrált helyi programokat támogató korábbi TÁMOP-5.2.2. (A korai
beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos
szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre) és a TÁMOP-5.2.3.
(Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére) konstrukciók
összevonásával.
Háttér
Az Országgyűlés 2007-ben fogadta el a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti
Stratégiát2, amelynek célja, hogy meghatározza mindazokat a követendő elveket,
értékeket, prioritásokat, fejlesztési területeket és eszközöket, amelyek szükségesek a
1
47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032
2
47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 - lásd a
17. sz. mellékletben
4
gyermekszegénység csökkentéséhez és a szegénység újratermelődésének
megakadályozásához.
„A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó
célt kíván elérni.
 Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik
szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a
gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.
 Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregáció és mélyszegénység
szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.
 Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működése és
szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés
újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál
sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek
kibontakoztatásához, s ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén,
teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.” (47/2007. (V.
31.) OGY határozat)
A Stratégia kimunkálására és jogszabályba foglalására azért volt szükség, mert a

gyermekek, pontosabban a gyermekes háztartások körében mért szegénységi ráták évek
óta meghaladják az ország népességére jellemző átlagos szintet. Magyarországon az
összlakosságból 12 százalék, a 0-17 éves gyermekek közül 21 1 százalék él egy széles
körben elfogadott szegénységi küszöb alatt.
A gyermekek szegénysége a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben koncentráltan
jelentkezik. A falusi szegénységgel küzdő országokban, így Magyarországon is jellemzőek
az alábbiak:
 hiányoznak, rosszul szervezettek, vagy rosszul szerveződnek át a gyermekek
egész közoktatási pályafutását segítő intézmények és szolgáltatások;
 a szolgáltatások elérhetősége nehéz és költséges, többek között a rossz
közlekedési lehetőségek miatt;
 rossz a munkaerő-piaci helyzet.
Mindezek nyomán a területek közötti egyenlőtlenség nő, vagy nőhet. A gyermekek, és
különösen a - többségében nem csak anyagi segélyezésre szoruló - rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek sokkal nagyobb arányban élnek a
hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, mint amilyen arányban ott
elérhetők ezek a szolgáltatások.
Ha a folyamatokat nem sikerül megállítani, megfordítani, akkor mindezek a tényezők oda
vezetnek, hogy a most születő generáció minden ötödik-hatodik tagja húsz év múlva is
esélytelen lesz arra, hogy munkához jusson, tisztes életszínvonalon éljen.
ii) Részcélok
A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben

meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség jövőbeni gazdasági és jóléti
fejlődését megalapozó humán-tőke beruházás a mai gyermekekbe: olyan intézményi,
szervezeti és társadalmi működésbeli változások elindítása, amelyek révén
 megkezdődik a helyi szükségleteken alapuló térségi, intézményi és

szolgáltatási fejlesztések megalapozása és megvalósítása a gyermekek,
fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében;
1
Laekeni indikátorok 2009 (KSH Statisztikai Tükör)
5
 megerősödik a családok és a térségi szereplők részvétele a
gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló helyi/lokális
stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában;
 kistérségi szinten javul a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások
minősége, eredményessége és elérhetősége;
 a gyermekintézményekben, oktatási intézményekben javulnak a hátrányos
helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi, tanulási és
továbbtanulási - ezen keresztül a szegénységből való kikerülésük - esélyei;
 fejlődnek a közintézmények és a szülők közötti együttműködések,
megerősödnek azok rendszeres, szokásszerű és intézményes formái, a szülők
és a kistérség teljes lakossága körében általánosabbá válik a tanulási
ambíciókat erősítő támogatás;
 hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket segítő
szolgáltatások, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az
intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle
ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő
együttműködési formái;
 javulnak a kisgyerekes családok egészségügyi ellátásának lehetőségei, az
egészséges fejlődést és az egészség megőrzését biztosító szolgáltatásokhoz
való hozzáférés esélyei;.
 a gazdasági, kulturális, vagy egyéb okokból hátrányos helyzetben élő 0-5
éves gyerekek a lehető legkorábbi életszakaszban kapnak segítséget
készségeik és képességeik kibontakoztatásához, fejlődéséhez, ezzel is
felkészítve őket a közoktatási rendszerbe való sikeres belépésre és
részvételre, hozzájárulva ezzel esélyeik javításához;
 a korai életkorban nyújtott szolgáltatások hatékonyan képesek bevonni és
megerősíteni azokat a szülőket, akik esetében ez szükséges, annak
érdekében, hogy aktív szereplői lehessenek a gyerekeik harmonikus
személyiségfejlődésének és képességeik kibontakoztatásnak folyamatában, a
társadalmi intézményekkel való együttműködésben.
A projekt célcsoportja
A projekt elsődleges (közvetlen) célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségben élő

gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a
szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják (ld. fogalommagyarázat).
A projekt másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és

családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a
döntéshozók, és a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják.
iii) Rendelkezésre álló forrás
Jelen tervezési felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 3,4

milliárd forint.
6
Jelen forrásból csak azon kistérségek részesülhetnek, melyek támogatásáról a
leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjának zsűrije 2009 tavaszán
döntött. A felsorolást az útmutató B. pontja tartalmazza. Az eredmények itt találhatók:
http://www.nfu.hu/2009_tavszi_dontesek
A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú
tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 15%-a
fordítható.
Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése

társfinanszírozásban biztosítja.
iv) Támogatható projektjavaslatok száma
Egy jogosult kistérségből egy projekt támogatható.

A támogatható projektek száma: 6 db.
7
B. PÁLYÁZÓK KÖRE
Az 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

(2007-2010.) szóló kormányhatározat 46. §-a rendelkezik arról, hogy „2011-ig 10 modell-
értékű, komplex, kistérségi szintű kiemelt programot kell elindítani a Stratégiában
megfogalmazott célok összehangolt érvényesítésére. A kistérségi programok módszertani
megalapozásába be kell vonni az MTA Gyermekszegénység Elleni Programját.” Ennek
megfelelően az MTA GYEP 2008-ban megkezdte a program színteréül szolgáló kistérségek
kiválasztási kritériumainak felállítását és az érintett kistérségekkel való kapcsolatfelvételt.
A kapcsolatfelvétel során a kiválasztási szempontok között szerepelt, hogy a kistérség
elhatározással bírjon a program megvalósítására, valamint a települések és az ott élő
lakosok száma, illetve a problémák kiterjedtsége és mélysége indokolttá tegyék a
beavatkozást.
A program tartalmáról, indításának lehetőségeiről a leghátrányosabb helyzetű kistérségek
felzárkóztatási programjával párhuzamosan regionális tájékoztatókon, a program
honlapján és a felkészülést segítő szakértői teamektől, az NFÜ kistérségi koordinátoraitól
és az MTA GYEP munkatársaitól kaptak az érintett kistérségek tájékoztatást. Az LHH
program keretében valamennyi LHH kistérség lehetőséget kapott arra, hogy a program
megvalósításának szándékát kifejezze, s azt a zsűrinek benyújtott dokumentációban
jelezze. 11 kistérség élt ezzel a lehetőséggel, amelyek az LHH zsűri döntése alapján
jogosulttá váltak – két ütemben - a program indítására.
Jelen kiírás keretében az alábbi kistérségek többcélú kistérségi társulásai

nyújthatnak be projekttervet:
 Ózdi
 Mezőcsáti
 Csengeri
 Jánoshalmai
 Sarkadi
 Szigetvári
Ezen kistérségekkel a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének

szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt
megvalósítói (A Wekerle Sándor Alapkezelő és a Magyar Tudományos Akadémia
Gyerekesély Program munkatársai, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület),
már a meghirdetést megelőzően, folyamatosan kapcsolatot tartanak a fejlesztések
megfelelő szakmai megalapozása, továbbgondolása, minél sikeresebb megvalósíthatósága
érdekében.
v) Jogi forma
Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezet pályázhat (KSH besorolással, a

statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény
alapján):
 Többcélú kistérségi társulás (KSH 326)
Jelen pályázati kiírás keretében konzorciumi partnert csak a Biztos Kezdet szolgáltatás
megvalósítására lehet bevonni, és ekkor is legfeljebb egy konzorcium partner vonható be
az alábbi szervezetek közül;
 Helyi kisebbségi önkormányzati (KSH 371)
8
 Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv (KSH 372)
 Területfejlesztési önkormányzati társulás (KSH 328)
 Egyház (KSH 551, 552)
 Közalapítvány, Közalapítvány önálló intézménye, Egyéb alapítvány (KSH 561, 562,
569)
 Egyesület (KSH 529)
 Egyesülés (KSH 591)
 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság, nonprofit részvénytársaság (KSH 572, 573)
 Szociális szövetkezet (KSH 127)
A fentiek alól az LHH zsűri döntése alapján a Csengeri Többcélú Kistérségi Társulás képez
kivételt, amennyiben csak a csengeri kistérség esetében lehetséges konzorcium
létrehozása a Csengeri Református Egyházközség (KSH 551, 552) bevonásával a Biztos
Kezdet szolgáltatáson túli feladatokra is.
A konzorciumi partner Csengeri Református Egyházközség részesedése a támogatási
összegből nem haladhatja meg az 50 millió Ft-ot.
A konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik.
vi) Méret
Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.
vii) Székhely
A főpályázó és a konzorciumi partner szervezet a devizajogszabályok alapján belföldinek

minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet lehet.
Projektgazda csak az a többcélú kistérségi társulás lehet, amelynek székhelye a
kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. sz.
mellékletében meghatározott komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű
kistérség közül, a jelen útmutató B. pontjában meghatározott kistérségek területén van.
viii) Iparág
ix) Típus/karakter
x) A pályázat benyújtásának egyéb feltételei
1. Adminisztratív feltételek
A pályázat benyújtásának egyéb feltételei
1. A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó ellen nem folyhat csőd-,

végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló,
jogszabályban meghatározott eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési
9
eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett
esetében adósságrendezési eljárás. Amennyiben a pályázó ellen csőd-,
végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló,
jogszabályban meghatározott, illetve adósságrendezési eljárás indul a pályázat
elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig, annak tényét a pályázónak
azonnal be kell jelenteni.
2. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy nevét, a projekt

tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben
szabályozott módon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzéteszi.
3. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által

működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a jogszabályban
meghatározott jogosultak, a közreműködő szervezet és a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség, valamint az Állami Számvevőszék, az Európai Támogatásokat Auditáló
Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a csekély összegű támogatások
nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek.
4. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik arról, hogy a 292/2009. (XII. 19.)

Korm. rendelet 127. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek bekövetkezése esetén a
támogatást és annak kamatait visszafizeti.
5. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm.

rendelet 121. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget teljesíti.
6. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, amennyiben a pályázó szervezet

helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó
bármely esemény következik be, úgy a közreműködő szervezetet haladéktalanul,
de legkésőbb 30 napon belül értesíti.
7. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, amennyiben biztosíték nyújtására

köteles, a pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. §-ában és a pályázati
felhívásban vagy útmutatóban meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve
az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja.
8. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy a projekt saját forrása

rendelkezésre áll, és azt a pályázónak a pályázati útmutatóban vagy a pályázati
felhívásban meghatározott időpontig a 292/2009. (XII. 19.) 113. § (3)
bekezdésének aa)-ac) pontja szerint igazolja.
9. A projekt keretében beszerzett ingatlan, vagyontárgy a fenntartási kötelezettség

fennállása alatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előzetes jóváhagyása és az
1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem
idegeníthető el és nem terhelhető meg.
10. A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi, hogy a közpénzekből nyújtott

támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban
Knyt.) 6. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a pályázó
személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak
fenn. Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat
benyújtását követően merül fel, vagy a pályázó a törvény bármely rendelkezését
megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem
részesülhet.
10
11. A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a 9. pont szerinti összeférhetetlenség
a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a pályázó a törvény bármely
rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és
támogatásban nem részesülhet.
12. A pályázat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt.

rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség
megszüntetése érdekében.
13. A pályázat benyújtásával a Pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Knyt. 8. §

(1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a pályázóval, illetve a pályázóként
megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő
közzétételét 8 munkanapon belül a pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot
befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a
jelen pályázati felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján.
14. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy amennyiben a Knyt. 8. § (1)

bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a pályázóval, illetve a pályázóként
megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő
közzétételét 8 munkanapon belül kezdeményezi a pályázatot befogadó szervnél, az
érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen pályázati felhívás
mellékletét képező közzétételi kérelem alapján.
15. Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi

önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 2007-2013 időszakban az
Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós
Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló
rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg a
292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 140/A. §-ban foglaltaknak.
16. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy amennyiben a

közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI.
törvény 8. § (1) szerinti érintettség a pályázó személyével, illetve a pályázóként
megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény
közzétételére sor kerül.
17. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik, hogy főtevékenységként TEÁOR

szám: 01.11-05.02 tevékenységet nem végez és a mezőgazdasági tevékenységből
származó nettó árbevétel kevesebb, mint az összes árbevétel 50%-a.
18. A pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat befogadását

követően (a szerződéskötést megelőzően) a pályázatban foglaltakat az arra
feljogosított szervezet előzetesen a helyszínen a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet
105. §-ának megfelelően ellenőrizze. A pályázat kedvező elbírálása esetén
hozzájárul, hogy a pályázatban foglaltak megvalósításának szakszerűségét,
valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását az arra feljogosított szervek
ellenőrizzék.
19. A pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy az általa képviselt

szervezet adószámát a támogatás folyósítója és a Kincstár felhasználja a lejárt
köztartozások teljesítése, illetve a köztartozás bekövetkezése tényének és
összegének megismeréséhez.
11
20. A pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy az általa képviselt
szervezet adatait a Támogató és a Közreműködő Szervezet nyilvántartsa és kezelje.
21. A pályázat benyújtásával a pályázó vállalja, hogy a Projekt adatlap 5.4 pontjában
szereplő tervezett számokat, mint a jövőre vonatkozó kötelezettségvállalás
követelményeit teljesíti.
22. A pályázat benyújtásával a pályázó kijelenti, hogy jelen kiírásra benyújtott projekt
más pályázati forrásból támogatásban nem részesül.
23. Nem nyújthat be pályázatot, nem köthető támogatási szerződés, és nem

folyósítható támogatás a pályázó részére, ha a székhely szerint illetékes állami,
illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve
az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, és arra az illetékes
adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett
24. A pályázónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 15. §-ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok
követelményeinek. A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania az Áht 15.§ (11)
bekezdés szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet adatait.
25. A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi, hogy amennyiben valótlan
adatot közölt, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló
adminisztrációs hiba esetét kivéve – a projektjavaslat nem támogatható.
26. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik, hogy az adott tárgyban pályázatot

korábban nem nyújtott be. Amennyiben az adott tárgyban korábban vagy
egyidejűleg pályázatot nyújtott be, abban az esetben külön nyilatkozaton fel kell
tüntetni a pályázat kiírójának nevét, az adott pályázati konstrukció azonosító
számát, továbbá a pályázat benyújtásának időpontját.
27. A pályázat benyújtásával a pályázó kijelenti, hogy az általa képviselt szervezet ellen
az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata
nincs érvényben.
28. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy az adatlap fenntarthatósági és

esélyegyenlőségi lapján a kötelező adatszolgáltatásnak eleget tesz és, hogy a
választható szempontok között megjelölt szempontok teljesítését bevállalja.
Nem köthető támogatási szerződés azon pályázóval,
a. amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, vagy egyéb – megszüntetésére irányuló

jogszabályban meghatározott eljárás alatt áll;
b. amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg;
c. amely működéséhez a szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;
d. amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az
államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a
strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási
szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben
teljesítette, kivéve a vis maior esetét.
e. amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke
(alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent (Nonprofit korlátolt
felelősségű társaság, nonprofit részvénytársaság esetében),
12
C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA
xi) Támogatható tevékenységek köre
A pályázó által tervezett tevékenységek abban az esetben támogathatóak, ha azok

összhangban állnak a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiával (47/2007.
(V.31.) OGY határozat), és az abban megfogalmazott célok és prioritások kistérségi szintű
eléréséhez járulnak hozzá.
További elvárás, hogy a tervezett tevékenységek garantálják a tervezési felhívásban
megfogalmazott monitoring mutatók elérését.
A pályázónak a C1.1. pontban felsorolt kötelező tevékenységek mindegyikét és a
C1.2. pontban felsorolt választható tevékenységek közül legalább két
tevékenységet kell megvalósítania a felsorolt tevékenységek közül. A kötelezően
választható tevékenységeknek ki kell terjednie a kistérségi központon kívül a
települések, azok lakóinak, illetve érintett korosztályainak legalább 30, az ózdi
kistérség esetében legalább 10 százalékára.1
Kistérségenként legalább kettő Biztos Kezdet Programot kötelező megvalósítani
a C1.1 9. pontban foglaltak szerint, kivéve a jánoshalmi kistérségben, ahol –
tekintettel a kistérség méretére – egy Biztos Kezdet program megvalósítása
elégséges.
C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések
1. Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozása és működtetése , melynek feladata a

kistérségi gyerekesély stratégia és a cselekvési program kidolgozása, a helyi
közösséggel való megismertetése és elfogadásának támogatása, valamint
megvalósulásának nyomon követése és értékelése. A Kistérségi Gyerekesély
Bizottságnak meg kell jelenítenie a gyermekek mindenek felett álló érdekeit a
kistérség, a települések, intézmények és a lakosság felé. A Kistérségi Gyerekesély
Bizottságban a többcélú kistérségi társulás, a hátrányos helyzetű emberek, a
szakemberek, valamint az érintett korosztályok2 képviselete mellett kötelezően
helyet kell kapnia a jelen projekt menedzserének, szakmai vezetőjének, a
térségben működő cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek
képviselőjének, valamint állandó meghívottként a TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt
képviselőjének is.
A Kistérségi Gyerekesély Bizottságot be kell vonni a projektet és a stratégiát érintő
kistérségi, intézményfenntartó társulási, települési önkormányzati és intézményi
döntések előkészítésébe, döntéseibe és a tevékenységek utólagos követésébe-
értékelésébe. A Gyerekesély Bizottság több albizottságot hozhat létre, összhangban
a kistérségi stratégia beavatkozási területeivel. Tevékenysége során biztosítani kell
a működésének és döntéseinek nyilvánosságát.
A Bizottság üléseit legalább negyedévente egy alkalommal tartja. A bizottság
ügyrendjét az első, jegyzőkönyveit pedig az aktuális időszakos beszámolóhoz
csatolni kell.
1
Például, ha egy kistérségben nyári napközit kívánnak szervezni az általános iskola alsó tagozatos tanulói
számára, azt vagy a – kistérség székhelyén kívüli – települések 30%-án kell megvalósítani, vagy olyan módon,
hogy az érintett települések alsó tagozatos általános iskolai korosztályainak 30 %-a részt vehessen a napközi
programjában, pl. az utaztatás megszervezésével. A kistérségi központban is megszervezhetőek a
szolgáltatások, de a többi település részvételi arányát ebben az esetben is biztosítani szükséges. Ózd esetében a
térség népességszáma háromszorosa a második legnépesebb térségnek is (Szigetvár) – ami indokolja a az
alacsonyabb arányt.
2
gyermekek és fiatalok
13
2. Kistérségi Gyerekesély Iroda létrehozása és működtetése , amely biztosítja a
Bizottság működésének és a program helyi megvalósításának adminisztratív és
szakmai háttérét. Az Irodát a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetén belül,
szakmailag önálló egységként, vagy a kistérségi társulás intézményeként kell
létrehozni. A pályázatban be kell mutatni a gyerekiroda szervezetben elfoglalt
helyét, kapcsolódási pontjait más szervezeti egységekkel, gazdálkodási
jogosultságait, valamint azt, hogyan biztosítható, hogy szakmai feladatait Kistérségi
Gyerekesély Bizottság irányításával végezze. A Kistérségi Gyerekesély Iroda
vezetését jelen projekt menedzserének vagy szakmai vezetőjének kell ellátnia.
3. Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása ,

amelynek meg kell valósítania a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia
alapelveit, és ki kell terjednie a kistérségi szinten értelmezhető, a kistérségi
szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának
figyelembe kell vennie a kistérségi szinten elkészült, vagy készítendő terveket,
stratégiákat (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási
esélyegyenlőségi terv, integrált városfejlesztési stratégia, és jogszabályok által
előírt további terveket, stratégiákat). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési
tervvel (lásd 4. pont) összhangban felül kell vizsgálni a projektidőszak lejártát
követően is.
A stratégiát a közösségi tervezés módszereit alkalmazva, az érintettek – ideértve a
leghátrányosabb helyzetű családokat, a szolgáltatókat, intézményeket és
fenntartóikat – közvetlen bevonásával kell elkészíteni és az elkészült stratégiát
legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig a Kistérségi Gyerekesély
Bizottságnak, valamint a többcélú kistérségi társulás tanácsának el kell fogadnia. Az
erről szóló határozatokat a időszakos beszámolóhoz csatolni kell.
4. A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési

program és forrástérkép1 elkészítése, valamint elfogadása a többcélú kistérségi
társulás tanácsa és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által. A cselekvési tervet és
forrástérképet legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni és
a dokumentumokat a időszakos beszámolóhoz csatolni szükséges. A
forrástérképnek be kell mutatnia, hogy a cselekvési programot milyen saját,
pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani.
5. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és

szükségleteinek felmérése a projektidőszak alatt két alkalommal, a megvalósítás
első és harmadik harmadában együttműködve az MTA Gyerekszegénység Elleni
Programirodával. (Ennek költségeit a pályázatban az útmutató 22. számú
mellékletében található információk alapján kell megtervezni.)
6. A kistérségi gyermekstratégia és a pályázati lehetőségek, önkéntesség,

adományozás, szponzoráció összekapcsolását megvalósító forrásfejlesztés
kialakítása.
Intézmény- és szolgáltatásfejlesztés
7. Kistérségi és településszintű szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése a
gyermekek, fiatalok és családjaik érdekében működő intézmények és
szolgáltatások2 munkatársainak részvételével az összehangolt, eredményesebb és
1
Az elkészítést segítő útmutatót a mellékletben csatoltuk
2
Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, védőnők, egészségügyi szolgáltatók, közoktatási
intézmények, stb. A hálózatok kialakítását és működtetését az MTA GYEP által készített útmutató segíti, amely
elérhető a www.gyerekesely.hu honlapon
14
hatékonyabb szolgáltatások és jelzőrendszerek érdekében. A szakmaközi hálózatok
működtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek
és családok (ld. fogalommagyarázat) szükségleteihez jobban igazodó, összehangolt
feladatellátásra. A szakmaközi hálózatok munkájába be kell vonni mindazokat a
közszolgáltatásokat nyújtó ellátó, kistérségen kívüli szervezeteket, hálózatokat is,
akik a helyi szakemberek munkáját hatékonyan segíthetik. 1
8. Legalább kettő, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, fiatalok és szüleik

számára biztosított, fenntartható szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi,
egészségügyi, pedagógiai vagy egyéb szolgáltatás hozzáférésének biztosítása a
kistérségben élő valamennyi érintett számára (pl. adósságkezelés, mobil
szolgáltatások, szűrések, stb.), és/vagy elérhetőségének javítása (pl. az érintettek
utaztatása, kihelyezett szolgáltatások megszervezése, a részvétel ösztönzése, stb.).
9. A kistérség minimálisan kettő - a jánoshalmi kistérség esetében minimálisan egy -

szegregátumában, vagy gettósodó településén2 olyan közösségi ház3 és kapcsolódó
komplex settlement-típusú szolgáltatás létrehozása és működtetése, amely
megfelel az alábbi kritériumok mindegyikének:
 a közösségi munka eszköztárának alkalmazásával segíti a szegregátumban
élőket, hogy tevékenyen részt vegyenek helyzetük javításában,
változtatásában (empowerment4);
 támogatja a szegregátumban lakók közösségi kezdeményezéseit, életét;
– olyan közösségi akciók szervezése, melyek hozzájárulnak a lakókörnyezet, a
lakhatás feltételeinek és körülményeinek javításához; (pl.
megközelíthetőség: közlekedés, utak állapotának javítása,
környezetrendezés, hulladékmentesítés, közszolgáltatások elérhetősége,
infrastrukturális feltételek javítása, stb.);
 biztosítja a helyi közösség számára a közösségi összejövetelekhez,
képzésekhez, szakkörökhöz, szabadidős tevékenységekhez szükséges
minimum 30 m2-es világos, nagy ablakos teret; és egy kisebb, egyéni
fejlesztésre, vagy beszélgetésre alkalmas kisebb helyiséget;
 enyhíti a lakások alacsony komfortfokozatából származó hátrányokat (a
legalapvetőbb szükségleteknek megfelelően fürdési, tisztálkodási, mosási,
tanulási, stb. lehetőséget biztosít);
 biztosítja a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, az óvodás kor alatti

gyerekek és szüleik részére rendszeres, szakember által irányított
foglalkozások megtartását és ehhez kapcsolódóan lehetőséget nyújt a
gyermekek étkeztetésére5, amihez rendelkeznie kell teakonyhával;
 helyet ad a Biztos Kezdet szolgáltatásnak (amennyiben a településen nem

működik gyerekház), és biztosítja a hozzá szükséges feltételeket6
 biztosítja a hátrányos helyzetű gyermekek életminőségének javítása
érdekében kulcsfontosságú, a 47/2007 OGY határozattal elfogadott Nemzeti
Stratégiában meghatározott (szociális, gyermekjóléti, egészségügyi,
1
Ezen intézmények, szervezetek, hálózatok listáját és elérhetőségét az MTA Gyerekszegénység Elleni
Programiroda rendelkezésre bocsátja
2
A szegregátum és a gettósodó település fogalma a fogalomjegyzékben található
3
A közösségi ház részletes leírása a pályázati útmutató 15. számú mellékletében található. A tervezést és a
megvalósítását az MTA GYEP által készített módszertani útmutató is segíti, amely elérhető a www.gyerekesély.hu
honlapon
4
A fogalom definíciója a fogalommagyarázatban található
5
Kiszállított melegétel, tízórai, uzsonna, a napszaknak és a programnak megfelelően
6
A Biztos Kezdet gyermekházakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes elvárásokat a 9. számú melléklet
tartalmazza
15
munkaerőpiaci, pedagógiai, stb.) alapszolgáltatások és szakosított ellátások
helyben történő igénybevételét és rendelkezik erre alkalmas helyiséggel;
 lehetőséget nyújt a közérdekű információk helyben történő elérésére pl.
internet hozzáférési pontok kialakításával; biztosítja az IKT oktatás, a
digitális írástudás elsajátításának lehetőségét a közösség és az egyének
életminőségének javítása érdekében;
 folyamatosan, az év minden szakában, lehetőség szerint a hét minden
napján, de legalább heti öt napot, minimum napi 8 órán keresztül nyitva
tart;
 heti rendszerességgel közösségi programokat biztosít a gyerekek és fiatalok
számára;
 szolgáltatásaival hozzájárul a telepen élők környezeti és személyi higiénés,
életvezetési, háztartási, gazdálkodási, az önellátást szolgáló – kertkultúra,
háztáji gazdálkodás, ház körüli javítások, karbantartás, stb. – illetve
családtervezési és gyermeknevelési ismereteinek és képességének
fejlesztéséhez;
 megfelel az akadálymentesség jogszabályban 1 meghatározott
követelményeinek;
 a fenntartó biztosítja, hogy a komplex szolgáltatások helyszínéül szolgáló
épület/épületrész székhelye, vagy telephelye lehessen a már meglévő, a
gyermekszegénység elleni küzdelemhez kapcsolódó célú nonprofit
szervezetnek;
 biztosítja, hogy az adott célcsoport tagjai is vegyenek részt a szolgáltató
(közösségi) ház kialakításában, felújításában és aktív működtetésében.
10. Biztos Kezdet Gyerekház és/vagy szolgáltatás

A Biztos Kezdet program célja lehető legjobb esély biztosítása a készségek-,
képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek
számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A feladat olyan gyerek- és
családbarát szolgáltatási környezet kialakítása, amely a szülők partneri bevonása és
aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett
képességek kibontakozásához.
A Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósításának elsődleges helyszíne a Gyerekház,

de a program külső helyszínen is nyújthat a Biztos Kezdet szolgáltatásokat a
gyerekházzal nem rendelkező településeken, településrészeken. A település
méretének, a lakosság lélekszámának, a település szegénységi kockázati kódjának 2
a lakosságon belül a 0-5 éves gyerekek arányának figyelembe vételével a Biztos
Kezdet programot több formában lehet megvalósítani.
Biztos Kezdet szolgáltatás létrehozása3:

A két minimálisan elvárt programból az egyiket a 10. pontban előírt kötelezően
megvalósítandó settlement-szolgáltatáson belül kell kötelezően megvalósítani.
Amennyiben az érintett településen, településrészen már működik Biztos Kezdet
1
OTÉK - 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
2
Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók:
Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek
aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj
összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a 18-59
évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 évesekből, 2006;
Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005. Az MTA GYEP
által készített kistérségi tükrökben valamennyi település szegénységi kockázati kódja megtalálható.
3
A 9. számú mellékletben a Biztos Kezdet szolgáltatásra vonatkozóan tevékenységenként megjelöltük a kötelező
vagy választható jelleget.
16
szolgáltatás, úgy azt 15 ezer lakos feletti városok esetében más településrészen,
más esetben a kistérség másik településén kell létrehozni.
 Tárgyi feltételek biztosítása (az ERFA átjárhatósági feltételek betartásával)
kötelező
o Ingatlan átalakítása, alkalmassá tétele a szolgáltatás biztosítására
o Eszközbeszerzés, kisértékű játék- eszközkészlet
 Személyi feltételek biztosítása kötelező
o Biztos Kezdet gyerekház vezető, valamint egy teljes munkaidejű vagy
két részmunkaidőben alkalmazott munkatárs.
o amennyiben a Biztos Kezdet program megvalósításához konzorciumi
partner bevonására kerül sor, akkor a korai képességgondozás/
Biztos Kezdet szakterületi koordinátort (lásd a C1.3 pontban) a
partnernél kell alkalmazni.
 Célzott programok (lásd a 9. számú mellékletben lévő táblázatot)
o A Biztos Kezdet szolgáltatási leírásban megfogalmazott
tevékenységek (a hivatkozott melléklet)
o Személyiség- és kompetenciafejlesztő programok, foglalkozások
gyermekek és szüleik számára (pl. háztartási munkák, főzési,
táplálkozási ismeretek, pénzkezelési, háztáji, állattartási,
kertművelési ismertek, személyi és higiénés ismeretek és
családtervezés támogatása, stb. Az ismeretek átadását nem csak a
gyerekházban dolgozók, hanem a gyerekházzal kapcsolatban lévő
egyéb szakemberek, önkéntesek is biztosíthatják, illetve segíthetik.)
o Devianciák megelőzését szolgáló programok szülők számára (pl.
egészségmegőrzés, bűnmegelőzés)
o A gyerek és a szülő együttjátszását támogató programok
 Étkezés biztosítása a szolgáltatásban részesülő gyermekek részére
(kötelező), amely lehet kiszállított vagy helyben készített étel
A Biztos Kezdet szolgáltatások formáit, minimum követelményeit, elvárásokat,

kötelező és választható tevékenységeket, valamint a TÁMOP-5.2.1 kiemelt
projekttel való együttműködés leírását részletesen a 9. számú melléklet
tartalmazza.
11. Részvétel a TÁMOP-5.2.1. kiemelt projekt által a kistérségben működő, a

gyermekeket és családjaikat érintő intézmények és szolgáltatások vezetői,
munkatársai, valamint a közigazgatásban, intézményfenntartásban dolgozók,
szülők, önkéntesek, civil szervezetek, egyházak tagjai és képviselői, valamint a
Biztos kezdet Gyerekházak és szolgáltatások munkatársai számára szervezett
képzéseken, szakmai műhelyeken, szakmai rendezvényeken. (Az ezzel kapcsolatos
elvárások a Pályázati útmutató 9. és 22. számú mellékletében találhatók.)
12. A térség gyermekjóléti és családsegítő szolgálatainak bevonása a programba;
13. Tekintettel arra, hogy az egész gyerekesély program szempontjából kulcskérdés a

célcsoportok és a lakosság elérése, a célok és tervek bemutatása, az egyes
célcsoportokra szabott kommunikáció, valamint az átláthatóság, a számon
kérhetőség, az ellenőrizhetőség; a kedvezményezetteknek kötelező
kommunikációs tervet készíteni, amelyben részletezik, hogyan biztosítják a
projekt transzparens működését, hogyan érik el az egyes célcsoportokat. Ezt a
tervet az előkészítés során, vagy a projekt megkezdésétől számított 6 hónapon
belül kell elkészíteni és az időszakos beszámolóhoz kell csatolni.
Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek:
17
A projekt megvalósításához kapcsolódó menedzsment és adminisztrációs
tevékenységek. A projektnek az előrehaladás nyomon követése és a megfelelő szakmai
támogatás biztosítása érdekében a kiemelt projekt megvalósítói által kért adatokat és
információkat az előírt formátumban és rendszerességgel kell biztosítania.
Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása

A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban
meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a
projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt
nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség (www.ujszechenyiterv.gov.hu) honlapjáról letölthető
„Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az
„Arculati Kézikönyv” tartalmazza.
A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából
vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs munkatársával. Az
előírt kommunikációs tevékenységek elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az
előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás
kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után.
Könyvvizsgálat
A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről
szóló igazolást a záró beszámolás részeként szükséges benyújtani.
C1.2. Választható, bírálatnál előnyt jelentő kapcsolódó

tevékenységek, szolgáltatások
A stratégia „társadalmasítása”, a lakosság bevonása

1. A stratégia elkészítését és elfogadását támogató rendezvények szervezése.
2. Gyermek- és/vagy diákönkormányzatok létrehozása és működési feltételeik
biztosítása.
3. A helyi közösség különböző csoportjai és vezetői közötti, és a gyermekes családok
és intézmények/szolgáltatások közötti együttműködés, párbeszéd, elősegítése, pl.
képzések, tréningek, fókuszcsoportok, stb. szervezésével, amelyben segítséget
nyújthatnak a helyi internetes közösségi terek pl. eMagyarország Pont, Teleház,
stb., és az ott dolgozó személyzet (pl. eTanácsadó, IT mentor).
4. Az előítéletek leküzdését, a harmonikus együttélést szolgáló tevékenységek
megvalósítása, pl. mediáció, tréningek, felvilágosító programok megvalósítása,
családi és közösségi konfliktusok kezelése.
5. Kistérségi gyerek(esély) honlap létrehozása és működtetése. A honlapon biztosítani
kell a projekt tevékenységeinek és eredményeinek nyilvánosságát, közzé kell tenni
a gyermekeket és családjaikat érintő legfontosabb információkat (pl. intézmények,
szolgáltatások elérhetősége, rendezvények, programok, e-ügyintézés, stb.).
6. A hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra irányuló civil kezdeményezések
elősegítése, támogatása.
7. Állampolgári ismeretek elsajátítását, az állampolgárok önszerveződését,
jogérvényesítését, valamint a közösségek együttműködését elősegítő szolgáltatások
és módszerek kialakítása, bevezetése, fejlesztése.
Szakmai-módszertani fejlesztés (képzés, tapasztalatcsere, tréning,

konzultációs és tanácsadási lehetőségek)
18
8. A programban résztvevő, valamint a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó helyi
szakemberek felkészítése, képzése, továbbképzése a hátrányos helyzetű
gyermekek és családjaik körében végzett eredményesebb és hatékonyabb munka
érdekében.
9. A kistérségben hiányzó, vagy a szükségletekhez képest nem megfelelő mértékben
rendelkezésre álló szaktudás és szakértelem programba vonása (pl. gyógytornász,
pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens,
dietetikus, stb.).
10. Hazai és határmenti1 tapasztalatcserék szervezése, jó gyakorlatok megismerése,
megismertetése és hasznosítása érdekében, különös tekintettel az integrált
gyerekesély programot megvalósító kistérségek együttműködésére,
tapasztalatcseréjére.
11. A szakmai fejlődést szolgáló, a hálózatos működést támogató, illetve a kiégést
megelőző szolgáltatások (esetmegbeszélés, szupervízió, mestertanár, stb.) a
gyermekekre és családjaikra irányuló szolgáltatásokat megvalósító intézményekben
és szervezetekben.
12. Szervezett együttműködés kialakítása a felsőoktatási intézmények és a humán
közszolgáltató intézmények (közoktatás, szociális szolgáltatások és gyermekjólét,
egészségügy, foglalkoztatás) között; új gyakorlati és kutatási helyszínek
létrehozása a szakmaközi hálózatok munkájának erősítése céljából.
13. Szervezett együttműködés kialakítása és működtetése a gyerekesély programot
megvalósító kistérségek között
Intézményi koordináció, komplex hátrány-enyhítés

14. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások kistérségi szintű összehangolása
és közös szabályozásának kialakítása, (helyi rendeletek, és szolgáltatásfejlesztési
koncepciók kistérségi szintű összehangolása), jogosultság, valamint a
szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése (pl. mozgó
szolgáltatások igénybevételének biztosítása, stb.).
15. A leghátrányosabb helyzetű gyermekek egészségi, készségekre, képességekre
irányuló szűrővizsgálatainak megszervezése, és a vizsgálat eredményének
megfelelő ellátásba, szolgáltatásba jutásának elősegítése.
16. Prevenciós tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai
terhességek, káros szenvedélyek, stb. megelőzése érdekében.
Szolgáltatásfejlesztés
17. Bölcsődékben, óvodákban, iskolák alsó tagozatán, és más kisgyermekkori
szolgáltatásokban a Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése.
18. Bölcsődei, óvodai, iskolai, telepi szociális munka biztosítása.
19. Szülők felkészítése a szülői szerepre, gyermeknevelésre (pl. baba-mama klubok,
játszóházak, tanácsadások, képzések, stb.).
20. A jelenleg gyermekintézménybe nem járó gyerekek ideiglenes (napi néhány órás)
ellátásának megoldása addig, ameddig a szülő alkalmi munkát végez, ügyeit intézi.
21. Hiányzó, vagy a szükségletekhez képest elégtelen mértékben rendelkezésre álló
szolgáltatások biztosítása. A támogatás nem vehető igénybe a jogszabályok alapján
kötelező kapacitások biztosítására.
22. A fent felsorolt programokhoz szervesen kapcsolódó, azzal egy szakmai célkitűzést
és programelemet képviselő 7-14 napos tábor jellegű (egész napos együttlétet
biztosító) programok szervezése.
1
csak határmenti kistérségek esetében
19
23. Nyári napközi, családi nyaralás, illetve szabadidős programok megszervezése és
fenntartása, valamint ezekhez kapcsolódóan a meleg étkeztetés biztosítása, s az
ehhez szükséges feltételek megteremtése – a rendelkezésre álló intézményi keretek
kihasználásával.
24. A leghátrányosabb helyzetű, szociális vagy gyermekétkeztetésben nem részesülő
gyermekek étkeztetése, beleértve az iskolai szüneteket és a hétvégéket is.
25. A kistérségi gyerekétkeztetés szakmai fejlesztése és az egészséges táplálkozás
szempontjainak beépítése.
26. Fiatalok számára közösségi terek kialakítása és működtetése, alacsonyküszöbű
szolgáltatások, képzések, továbbképzések, szabadidős és sportprogramok
megszervezése és működtetése információk nyújtása, önkéntesség meghonosítása
a célcsoport szükségleteinek megfelelően.
27. A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek, a munkaerő-piaci részvételhez
szükséges készség- és képességfejlesztés, különösen a korai iskolaelhagyók,
valamint az általános- vagy középiskolás fiatalok számára.
28. Az információs társadalom fejlesztése céljából közösségi internet hozzáférési pontok
kialakítása, a hozzá kapcsolódó információszolgáltatás, az IKT oktatás, a digitális
írástudás elsajátítása lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében együttműködés a
közeli nyilvános internetes közösségi terekkel (pl. eMagyarország Pont, Teleház,
stb.), a gyerekházba és közösségi házba érkező családtagok motiválása a
számítógép- és internethasználatra, részükre oktatás szervezése a legközelebbi
internetes közösségi térben a digitális és információs írástudás elterjesztése
érdekében. E-közszolgáltatások közvetítése, népszerűsítése, tanácsadás az e-
ügyintézésben, FIP pont létesítés az internet hozzáférési pontok és személyzetük
segítségével. Open source tanácsadás (szabad- és nyílt forráskódú szoftver
megoldások terjesztése, szakmai tanácsadással, technikai segítségnyújtással az
önkormányzatok és intézményeik felé, illetve szükség esetén a lakosságnak is).
29. Önkéntesek bevonása a program megvalósításába.
30. Játszóterek, sportudvarok kialakítása és működtetése gyermekek és fiatalok
számára, amennyiben a gyerekházhoz, közösségi házhoz, vagy a program egyéb
szolgáltatásához kapcsolódik, és elérhető a helyi közösség számára, elszámolható.
Sportudvar kialakítása indokolt nagyságrendben történhet, nem jelentheti komplett,
versenyzésre alkalmas sportpályák kialakítását.
31. Legalább egy, a kistérség óvoda és iskola nélküli településén élő gyermekek
számára szóló, a felzárkózást szolgáló (napközi, vagy tanulószoba, vagy
korrepetálás jellegű) és szabadidős szolgáltatások, valamint nyári napközbeni
ellátás megszervezése és folyamatos 1 működtetése. (Amennyiben nincs olyan
település, ahol óvoda és iskola sincs, akkor olyan településen is megvalósítható ez a
tevékenység, ahol vagy óvoda, vagy iskola nincs.)
Biztos Kezdet szolgáltatás

32. A választható tevékenységeket a 9. Biztos Kezdet melléklet tartalmazza.
A választott tevékenységeket a pályázónak a pályázatához csatolt

megvalósíthatósági tanulmányában kell bemutatnia. A tanulmányban ezeknek a
tevékenységeknek az eredményeit számszerűsítenie is kell. A számszerűsítés a
projektek szakmai nyomon követését szolgálja.
Kiegészítő, önállóan nem támogatható tevékenységek:
1
Folyamatos nyitva tartáson az év minden szakában, azaz a tanév ideje alatt és a szünetekben egyaránt,
legalább munkanapokon minimum napi 4 órás nyitva tartást értünk.
20
- Projekt előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek (szakértők: mérnök,
közbeszerzési és egyéb szakértők igénybe vétele, tervek, tanulmányok készíttetése,
engedélyeztetési eljárások lefolytatása, a projekt előkészítését végző munkatársak
alkalmazásának költségei)
- ERFA típusú támogatható tevékenységek:

 ingatlanvásárlás, építés abban az esetben, amennyiben a Biztos Kezdet
Gyerekházhoz, vagy a szegregátumban megvalósítandó komplex
programhoz nem áll rendelkezésre megfelelő épület;
 épület-felújítás, átalakítás, építés, beleértve az akadálymentesítést is
(Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.
(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK));
 eszközbeszerzés (kizárólag új eszközök beszerzése támogatható);
 informatikai fejlesztések; amelyek során elsősorban a nyílt hozzáférést kell
biztosítani, azaz lehetővé kell tenni, hogy a fejlesztések közcélúak,
közérdekűek, közhasznúak legyenek (pl. WiFi hot spot létesítés, szabad
hozzáférésű tárhelyek biztosítása)
 játszóterek és sportudvarok kialakítása;
 étkeztetés feltételeinek kialakítása a közösségi házban, napközik, nyári
táborok helyszínein (teakonyha). (lásd 8. sz. melléklet)
ERFA-típusú tevékenység önállóan nem, csakis az A3 pontban meghatározott átjárhatósági

mértékig (az elszámolható összes költség 15%-a) támogatható, ha közvetlenül
kapcsolódik a pályázó kötelező, vagy választott tevékenységeihez, a tevékenység
megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és ez a pályázatban bemutatásra kerül.
C1.3. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban
A projektgazdának TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-

módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt megvalósítóival – a
Wekerle Sándor Alapkezelővel és a Magyar Tudományos Akadémia Gyermekszegénység
Elleni Programjával (MTA GYEP) – együtt kell működnie a projekt előkészítése és
megvalósítása során. Az erről szóló együttműködési megállapodást (14. mellékletben) a
pályázathoz csatolni kell. A TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének
szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt
megvalósítóinak feladatait a 14. mellékletben tartalmazza.
A pályázónak arra kell törekednie, hogy a projekt menedzsmentjét és szakmai
megvalósítóit főként a kistérségben élő szakemberek alkalmazásával alakítsa ki. Közülük is
előnyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik a pályázat előkészítésében aktívan
részt vettek. Ennek bemutatására a pályázathoz csatolt szakmai önéletrajzokban ki kell
térni.
A projekt megvalósításába munkanélküli, álláskereső, közfoglalkoztatott személyek is
bevonhatók, amennyiben a pályázó biztosítani tudja a projektben való folyamatos
részvételüket, és megfelelnek az egyes posztokat betöltőkkel szembeni elvárásoknak.
A kistérségi Gyerekesély Irodát úgy kell kialakítani, hogy a munkahelyek mellett

lehetőséget biztosítson stábülésekre, képzésekre, szakmai műhelyekre.
Valamennyi szakmai megvalósítónak részt kell vennie legalább három, a kiemelt projekt
által szervezett képzésen, amelyek közül az egyiknek a saját szakterületét érintő
képzésnek kell lennie.
A projekt menedzsmentje, a szakmai vezető és a szakterületi koordinátorok, valamint a
közösségi ház munkatársai részére átlagosan kétheti rendszerességgel egy szupervíziót
21
kell biztosítani. A vezetők (menedzser, szakmai vezető) részére ugyanilyen intenzitással
és mennyiségben a csoportos mellett egyéni szupervízió, vagy coaching is biztosítható.
A szupervíziót diplomás vagy akkreditált szupervízor végezheti. A coachingot szupervízor,
vagy coach képesítésű személy végezheti.
A Biztos Kezdet szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások
A Biztos Kezdet szolgáltatások alábbi típusait különböztetjük meg:

a) Alaptípus a Biztos Kezdet gyerekház – jellemzően mintegy ezer fő feletti
településeken (példa: a korábbi Biztos Kezdet pályázatokon létrejött szolgáltatások
nagy többsége).
A Biztos Kezdet szolgáltatás ilyen típusát olyan ingatlanban kell létrehozni, amely az
érintett családok számára gyalog, babakocsival megközelíthető.
b) Biztos Kezdet gyerekház a gyerekek és szülők a környező településekről történő
beszállításával, behordásával – jellemzően kisebb településeken, ahol a behordás
megoldható (példa: Teklafalu),
c) Biztos Kezdet gyerekház kitelepüléssel, részidős nyitva tartással – jellemzően
egymáshoz viszonylag közel eső kisebb településeken vagy településrészeken,
szegregátumokban, ahol a behordás nem oldható meg, vagy nem célravezető,
viszont a térségben már működik (vagy jelen kiírás keretében alakul) Biztos Kezdet
gyerekház, mely a kitelepülő szolgáltatás anyaintézményeként is funkcionál
(egyelőre nincs itthoni példa). Ez a megoldás az alaptípusú anyaintézmény mellett,
azon kívül két közeli helyen váltva (pl. napi váltásban) működő Biztos Kezdet
szolgáltatást jelent.
A kitelepülő szolgáltatás megvalósítói nem azonosak az anyaintézmény dolgozóival.
Mindkét kitelepülő helyszínen biztosítani kell a minimum feltételeket.
d) Elhelyezés szempontjából lehet a Biztos Kezdet gyerekház meglévő intézményben
(pl. óvodában, settlementben, olyan közösségi térben, ahol más szolgáltatás is
működik) – jellemzően nagyobb településeken, a Biztos Kezdet szolgáltatás
integritásának garantálása esetén (példa: Jánoshalma.)
A Biztos Kezdet szolgáltatások minimum követelményeit, a megvalósítókra

vonatkozó speciális elvárásokat, kötelező és választható tevékenységeket, valamint
a TÁMOP-5.2.1 kiemelt projekttel való együttműködés leírását részletesen a 9. sz.
melléklet tartalmazza.
A Pályázónak az építkezés vagy átépítés előtt az illetékes Építésügyi Hatósággal

egyeztetnie kell, hogy az általa végzendő munkálatok építési engedély kötelesek-e.
- Amennyiben igen, akkor a Hatóság előírásai alapján köteles eljárni, betartva az
érvényes idevonatkozó jogszabályokat, valamint mind a létesítési engedélyt, mind a
használatbavételi engedélyt be kell szereznie a projekt végrehajtása során.
- Amennyiben nem építési engedély köteles, akkor is az érvényben lévő jogszabályok
szerint kell eljárnia, különös tekintettel az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) és OTÉK betartására, valamint a
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról című
jogszabály 1. és 5. fejezetének előírásaira.
Az épület átalakításának műszaki tervdokumentációját minden esetben csatolni

kell a pályázathoz. Engedélyköteles átalakítás esetén kötelező az elvi építési
engedély benyújtása a pályázathoz.
A projekt megvalósítóinak és menedzsmentjének ismernie kell a „Legyen Jobb a

Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiát, és képesnek kell lenni arra, hogy
alapértékeinek megfelelő munkát végezzen és végeztessen kollégáival.
22
C1.4. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban
Az alábbiakban meghatározott elvárásoknak való megfelelést a pályázathoz benyújtott

önéletrajzoknak kell alátámasztania. A pályázathoz a projektmenedzser, a pénzügyi vezető
és a szakmai vezető, valamint a szakterületi koordinátorok, gyerekház vezető, közösségi
ház vezető szakmai önéletrajzát kötelező csatolni. A többi munkatárs esetében a
kiválasztási kritériumokat kell bemutatni.
1. Projektmenedzsmenttel szembeni elvárások:

A Pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében a
következő személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: projektmenedzser, pénzügyi
vezető, projekt- és /vagy pénzügyi asszisztens, akiknek a velük szemben támasztott alább
felsorolt követelmények mindegyikének meg kell felelniük.
Projektmenedzser
 felsőfokú végzettség,
 2 év vezetői vagy projektmunkában szerzett tapasztalat,
 munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát,
 foglalkoztatása munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati
jogviszony keretében lehetséges.
Pénzügyi vezető
 felsőfokú pénzügyi szakirányú végzettséggel,
 2 év pénzügyi területen szerzett tapasztalat, és legalább egy
projektben szerzett tapasztalattal kell rendelkeznie,
Projekt asszisztens és/vagy pénzügyi asszisztens (maximum 2 fő, az ózdi

kistérségben maximum 4 fő)
 minimum középfokú, pénzügyi asszisztens esetében szakirányú
végzettséggel rendelkezik,
2. Szakmai megvalósítókkal szembeni elvárások:

A projektgazdának vállalnia kell, hogy a szakmai vezetőt a projekt teljes hossza alatt, a
többi alkalmazottat legalább a megvalósítandó tevékenységek tervezett időtartamára (a
tevékenységek előkészítését is beleértve) munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy
közszolgálati jogviszonyban alkalmazza, akiknek a velük szemben támasztott alább
felsorolt követelmények mindegyikének meg kell felelniük:
Szakmai vezető
 humán területen szerzett felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves
szakmai tapasztalattal és
 minimum két éves vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie,
23
Szakterületi koordinátor (minimum 4, maximum 8 fő)

Szakterületi koordinátorokat legalább 4, legfeljebb 8 főt a projekt beavatkozási
területeinek megfelelően az alábbi szakterületek közül kiválasztott valamelyikén kell
alkalmazni. Egy-egy szakterületen csak egy szakterületi koordinátor alkalmazható, de egy
koordinátor két szakterületért is felelős lehet, amennyiben szakmai tapasztalata és
szaktudása erre alkalmassá teszi. A szakterületi koordinátorok legalább 3 év, az adott
szakterületen, főállású, két szakterültet koordináló személy esetében legalább az egyik
szakterületen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezzenek, a vezetői, szervezői
tapasztalat előnyt jelent a kiválasztásnál
Szakterületek:
 Korai képességgondozás/Biztos kezdet (A koordinátor a program egésze
tekintetében felelős a szakterület céljainak, tevékenységeinek
összehangolásáért és a Biztos Kezdet szemlélet elterjesztéséért. A
szakterületi koordinátor munkaideje el kell érje a heti 40 órát.) .
 Közoktatás
 Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
 Foglalkoztatás, helyi gazdaságfejlesztés, szociális gazdaság
 Ifjúság
 Közösségi munka
 Információs társadalom szakértő
 Egészségügy
A szakterületi koordinátorok kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy a területen felsőfokú
végzettséggel rendelkező helyi szakemberek kerüljenek főállású, vagy részfoglalkoztatású
munkaviszonyban, közalkalmazotti, vagy közszolgálati jogviszonyban (vagy azzal
egyenértékű jogviszony) alkalmazásra.
A szakterületi szakértők munkáját segítendő 1-4 fő asszisztens alkalmazása is lehetséges

főállású munkaviszonyban, vagy munkaviszonnyal egyenértékű jogviszonyban. Az
asszisztenseknek legalább középfokú végzettséggel kell rendelkezniük és ebben a
munkakörben pályakezdők és közfoglalkoztatottak alkalmazása is lehetséges.
Az egyes szakterületen további eseti vagy folyamatos munkát végző szakértők, oktatók,
stb. alkalmazása is lehetséges.
A közösségi ház munkatársaival kapcsolatos elvárások

A közösségi házban legalább négy főt kell alkalmazni munkaviszony, közalkalmazotti, vagy
közszolgálati jogviszony, a kisegítő személyzet esetében munkaviszony, közalkalmazotti,
vagy közszolgálati jogviszony vagy – átmenetileg - közfoglalkoztatás formájában. Közülük
a ház vezetőjének és legalább egy munkatársának heti munkaideje el kell érje a 40 órát,
további két fő esetében a minimum heti 20 órát. A munkatársak kiválasztása során
törekedni kell arra, hogy elsősorban az adott környezetből és célcsoportból kerüljenek ki.
A közösségi ház munkatársainak átlagosan kéthetente egy szupervíziót kell biztosítani.
A közösségi ház vezetője és egy szakmai munkatársa esetében az alábbi előírások

érvényesek
– A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) számú SZCSM
24
rendelet 3. számú melléklet 5. (a családsegítő szolgálatokra vonatkozó)
pontjában meghatározott felsőfokú végzettség valamelyikével kell
rendelkeznie. A kiválasztás során a helyben élőket előnyben kell
részesíteni, és amennyiben a helyben élő, a munkakört betölteni kívánó
személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, az
előírt képesítés alól felmentés adható. Elvárás továbbá, hogy a közösségi
ház vezetője a Civil Kollégium Alapítvány a közösségfejlesztés elméletén és
gyakorlatán alapuló alapképzési kurzusai közül legalább kettőt elvégezzen.
A közösségi ház és a szolgáltatások működtetése és a helyi lakosokkal való

kapcsolatépítés érdekében
– a helyben élők közül legalább egy, középfokú végzettséggel vagy
szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező személyt kell alkalmazni minimum
heti 20 órában munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony keretében, amely maximum egy évig történhet közfoglalkoztatás
formájában is; (Az érintett személy munkavégzéséhez szükséges képzése,
továbbképzése – akár iskolarendszerű képzés formájában is – a program
keretében kívánatos.)
 a helyben lakó célcsoport tagjai a közösségi ház kialakításában, felújításában

és aktív működtetésében, munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló
jogviszony, közfoglalkoztatás, vagy önkéntes munka keretében részt
vehetnek; (Képzésük – pl. az általános iskola befejezése, a szakképzése
történő belépéshez szükséges iskolai végzettség megszerzése,
szakképzésben, továbbképzésben, vagy egyéb képzésekben való részvétel –
a program keretében támogatható, akár iskolarendszerű formában is.)
A Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósítóival kapcsolatos elvárásokat a 9. sz.

Biztos Kezdet melléklet rögzíti.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás bevonásával kapcsolatos elvárások

A térség családsegítő és gyermekjóléti szolgálatait legalább az alábbi tevékenységekbe
kötelező bevonni:
a) kistérségi gyerekbizottság működésének támogatása;
b) részvétel a kistérségi gyerekstratégia kialakításában és rendszeres
felülvizsgálatában;
c) részvétel a kistérségi cselekvési terv és forrástérkép kialakításában és
rendszeres felülvizsgálatában;
d) részvétel a kistérségi és településszintű szakmaközi hálózatok kialakításában
és működtetésében;
e) részvétel a szolgáltatásfejlesztések tervezésében, előkészítésben és
megvalósításában, különös tekintettel az adósságkezelésre, a mobil
szolgáltatások bevezetésére, és a szegregátumokban végzett munkára;
f) a telepeken folytatott munkában (különösen, ahol közösségi ház működik),
elsősorban mobil/kitelepülő szolgáltatás műkötetésével.
3. Beszerzésekhez kapcsolódó elvárások:
A.
A projekt végrehajtása során a projekt megvalósításának időpontjában hatályos
közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről, a továbbiakban:
Kbt.) szabályai szerint kell eljárnia.
25
A támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően kedvezményezett köteles a
4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 37.§ - 46.§-aiban, a közbeszerzési eljárások
lefolytatását szabályozó paragrafusokban foglaltak szerint eljárni.
B.
Amennyiben a pályázó támogatásból megvalósuló beszerzése alapján nem tartozik a
Kbt. hatálya alá, abban az esetben is az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel
való egyenlő elbánás elveit követő eljárással szükséges a szolgáltatókat kiválasztani az
alábbi szabályok alkalmazásával (az értékek ÁFA nélkül értendők):
 A 150.000 Ft-nál kisebb értékű beszerzések számla bemutatása ellenében
kifizethetők (a szerződésnek ez esetben is rendelkezésre kell állnia), ezen körben
tehát nem kell ajánlatokat bekérni;
 A 150.000 Ft és 1.500.000 Ft közötti értékű beszerzések esetén elegendő, ha a
pályázó egy ajánlatot kér be;
 1.500.000 Ft feletti értékű beszerzések esetében, a szolgáltató kiválasztásához
legalább három árajánlatot kell bekérni.
A szolgáltató kiválasztására a pályázó a szerződés tárgya szerinti tevékenységi területen

tapasztalattal rendelkező szolgáltatótól köteles egyidejűleg, írásban (e-mailben, faxon,
vagy postai úton) árajánlatot kérni. Az ajánlattételre történő felkérésnek és a beérkezett
ajánlatoknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a feladat meghatározása olyan részletezettséggel, amely alapján szakmailag és
pénzügyileg megalapozott ajánlat nyújtható be;
b) jelen útmutatóban foglaltakkal összhangban annak ismertetését, hogy mely
feltételek fennállása esetén alkalmas az ajánlatot tevő szolgáltató a szerződés
teljesítésére. Különös tekintettel a képzésekkel kapcsolatos azon követelményre,
hogy a szolgáltatónak a támogatás (képzés) teljes időtartamára érvényes FAT által
igazolt intézmény-akkreditációval kell rendelkeznie valamint a Munkaügyi Központ
által kiadott regisztrációval;
c) ajánlatok értékelésének szempontjai és módszere.
A pályázó azzal a szolgáltatóval köt szerződést, amelyik az adott szolgáltatói piacon a

legjobb ár-minőség (azonos szakmai tartalmú ajánlatok esetén a kedvezőbb áru) arányt
ajánlja - kellő gondot fordítva az összeférhetetlenség elkerülésére -, az átláthatóság és a
potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elveivel összhangban.
A beszerzési eljárásnak átláthatónak, azaz minden mozzanatában dokumentáltnak kell
lennie, a dokumentációnak tartalmaznia kell az árajánlatkéréseket, valamint azok
kiértékelését.
A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetére meghatározott eljárás
lefolytatását a helyszíni ellenőrzés során fenti eljárás dokumentációjának bemutatásával
kell igazolni. A fenti eljárást valamennyi az adott körbe tartozó (tehát amelyek esetében
nem a Kbt. szerinti eljárást kell lefolytatni), részben vagy egészben támogatás terhére
kötött beszerzési (szolgáltatási) szerződés megkötéséhez alkalmazni kell.
C. Játszóterek építése, felújítása esetén a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló

78/2003. (XI. 27.) számú, a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló GKM rendelet
előírása irányadóak.
4. Célcsoport bevonásához kapcsolódó elvárások:
26
Minden támogatható tevékenység tervezése és megvalósítása során prioritást kell kapniuk
a hátrányos helyzetű és roma1 gyermekeknek és családjaiknak. Ezért a pályázatban be kell
mutatni, hogyan biztosítható a kistérségi helyzethez képest is rossz helyzetben élő
gyerekek és szüleik bevonása és benntartása a tervezett tevékenységekbe és
programokba, illetve milyen módon válik elérhetővé számukra egy-egy szolgáltatás.
(motiváció, utaztatás, megfelelő felszerelés és eszközök megvásárlása, étkeztetés, stb.)
A tevékenységek tervezése során a pályázónak arra kell törekednie, hogy az érintett
kistérség legsúlyosabb helyzetben élő2 gyermekes családjai részesüljenek a program
tevékenységeiből, eredményeiből és hatásaiból. Ugyanakkor nem cél a kizárólag erre a
csoportra irányuló tevékenységek és programok megvalósítása, a program az
integrációban megvalósuló fejlesztéseket támogatja.
A roma célcsoport bevonásával kapcsolatban lásd még a 10. számú mellékletet.
xii) Nem támogatható tevékenységek köre
Nem támogatható olyan tevékenység, mely a C.1 pontban nem került felsorolásra.
A pályázati forrásból csak olyan tevékenység támogatható, amely esetében a kettős
finanszírozás bizonyíthatóan nem áll fenn. A kettős finanszírozás tényét a támogató
mind a pályázati források mind a normatív állami finanszírozással érintett
tevékenységek tekintetében vizsgálja. Nem tekintendő ugyanakkor kettős
finanszírozásnak, ha a pályázó a normatív vagy pályázati finanszírozásban részesülő
szolgáltatást kiegészíti (pl. a kötelezően előírt mértéken túli többletszolgáltatásokat nyújt),
térben, vagy személyekre vonatkozóan kiterjeszti, illetve elérhetőségét, hozzáférhetőségét
javítja.
A közfoglalkoztatottaknak a központi költségvetésből megtérített munkabérei és annak
járulékai nem tartoznak az elszámolható költségek körébe, ugyanakkor az alkalmazásukkal
járó egyéb költségek elszámolhatóak.
xiii) Elszámolható költségek köre
Konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik.

A projekt keretében az ESZA és ERFA alapok közötti átjárhatóság alapján az ERFA típusú
tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 15%-a
fordítható.
Konzorciumi tagok a projekt keretén belül egymás között nem számlázhatnak.
Az elszámolhatóság általános szabályait a jelen útmutató 4. számú mellékletét képező

ESZA Elszámolható költségek általános útmutató, az 5. számú mellékletét képező ERFA
Elszámolható költségek általános útmutató rögzíti.
Az ESZA elszámolható költségek általános útmutatóban, valamint az ERFA elszámolható

költségek általános útmutatóban foglaltakat a TÁMOP 5.2.3-A-11 pályázatos konstrukció
esetében jelen útmutató az alábbiak szerint szűkíti:
1
A roma gyermekek és szülők bevonásával kapcsolatos útmutató a 10. számú mellékletben található.
2
hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, szegregátumban élő, roma, illetve foglalkoztatott nélküli
családban élő gyerekek
27
1. Projekt előkészítés (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 4.
pont)
A projekt előkészítő szakasza jelen pályázati felhívás megjelenésének napjától a

Támogatási Szerződésben szereplő dátum szerinti projektkezdés napját megelőző napig
tart.
A projekt előkészítő szakaszában a tervezéshez szükséges mérnöki, jogi, közbeszerzési és

pénzügyi szakértők igénybevételének költsége, a projekt előkészítésében résztvevők
napidíja, szakhatósági engedélyek költsége számolható el, úgymint:
 Mérnöki, szakértői díjak (529. sor),

 tervek, tanulmányok költsége (529. sor),
 közbeszerzéshez kapcsolódó költségek, (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is)
kivéve azon keret-megállapodásos közbeszerzési eljárás költségeit, amely nem
kizárólag a projekttel összefüggő beszerzésekre irányul; (529. sor)
 hatósági szolgáltatási, igazgatási díjak, illetékek (531. sor),
 az előkészítésben részt vevők bér- és járulékköltségei, egyéb személyi jellegű
költségei (54., 551., 56. sorok),
Csak olyan előkészítési költségek számolhatóak el, amelyek a projekt megvalósításával

összefüggenek, illetve a projekt előkészítéséhez, a pályázat benyújtásához előírt
dokumentációk elkészítéséhez kapcsolódnak.
Az előkészítés költségeit kizárólag egy alkalommal, az első kifizetési kérelem

benyújtásakor van lehetőség elszámolni (a továbbiakban nem).
A projekt előkészítés költségei együttesen nem haladhatják meg a projekt elszámolható

összes költségének 3%-át!
2. Projektmenedzsment költségei (ESZA elszámolható költségek általános

útmutató 5. pont)
Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a támogatások igénylése során a

projekt kifizetési kérelmeit regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell
ellenjegyeznie!
A projektmenedzsment bérköltségeinél és személyi jellegű ráfordításainál a

projektmenedzseri, pénzügyi-könyvelési, jogi és adminisztratív feladatokat ellátó
munkatársak – munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, megbízási
viszonyban (kivéve projekt menedzser, pénzügyi vezető és projekt és/vagy pénzügyi
asszisztens, ők csak munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban)
– bérköltsége, illetve annak a projekt menedzselésére fordított munkaidejével arányos
része vehető figyelembe.
28
Itt kell elszámolni az egyéb jogviszony keretében a projektmenedzsment feladatainak
ellátásával összefüggő tevékenységhez kapcsolódó költségeket is (pl. általános jogi
tanácsadás, kiszerződött pénzügyi-könyvelés igénybevétele).
A béren kívüli személyi juttatások köréből a kedvezményezett szervezet egységes, minden

munkavállalójára kiterjedő, jogszabályoknak megfelelő belső szabályozása alapján
cafeteria, munkába járás költsége stb. elszámolható.
A menedzsment nem rendszeres költségei közül az útiköltség, szállás és ellátás, valamint
napidíj (amennyiben az ellátás költségét nem térítik) költségei elszámolhatóak.
Elszámolható költségek:
 Bérköltség és járulékai (54. és 56. sorok);

 Megbízási díj és járulékai (54. és 56. sorok);
 Vállalkozói díj (529. sor);
 Személyjellegű költségei (munkába járás költségei, cafeteria stb., amennyiben a
kedvezményezett szervezet egységes, minden munkavállalójára kiterjedő,
jogszabályoknak megfelelő belső szabályozással rendelkezik a kifizethető juttatások
körére és mértékére vonatkozóan) (551. sor);
 A projektmenedzsment tagok útiköltsége, szállás és ellátás költsége (526. sor)
valamint napidíja (5591. sor) (amennyiben ellátás költségét nem térítik), ha a
támogatott tevékenységhez kapcsolódó munkavégzés, illetve továbbképzés külső
helyszínen történik.
A projekt menedzsment költségei együttesen nem haladhatják meg a projekt elszámolható

összes költségének 12 %-át!
3. Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek (ESZA

elszámolható költségek általános útmutató 6. pont)
A projekt céljának megvalósításban és/vagy szakmai felügyeletében, ill. a projekt nyomon

követésben közvetlenül közreműködő személyzet bér és személyi jellegű költségei
számolhatók el.
 Bérköltség és járulékai (54. és 56. sor), valamint személyjellegű költségei
(munkába járás költségei, étkezési jegy stb. (551. sor), amennyiben a
kedvezményezett szervezet egységes, minden munkavállalójára kiterjedő,
jogszabályoknak megfelelő belső szabályozással rendelkezik a kifizethető juttatások
körére és mértékére vonatkozóan);
 A megvalósításban részt vevő munkatársak útiköltsége, szállítás költsége, szállás
költsége (a szállás költsége maximum bruttó 7.000 Ft/fő/nap) és ellátás költsége
(maximum 4.000 Ft/fő/nap) (526. sor), valamint napidíja (5591. sor) (amennyiben
ellátás költségét nem térítik), ha a támogatott tevékenységhez kapcsolódó
munkavégzés, ill. továbbképzés külső helyszínen történik. Az elszámolhatóság
további feltételeit az ESZA elszámolható költségek általános útmutató tartalmazza.
A fenti költséghatárok a kiemelt projekt által meghatározandó helyszíneken
szokásos tarifák figyelembe vételével kerültek meghatározásra.
 A TÁMOP-5.2.1. program által nyújtott képzésekre jutás, az ahhoz kapcsolódó
ellátás és szállás költségek betervezése kötelező! Erről a 22. számú mellékletben
található részletes információ.
 A megvalósításban részt vevő munkatársak képzésének, továbbképzésének,
képzéshez kapcsolódó egyéb költségek, képzésre való eljutásának költsége
29
Közérdekű önkéntes tevékenység esetében kizárólag személyi jellegű költségek
számolhatóak el, a 2005. évi LXXXVIII. törvényben meghatározottak alapján.
A szakmai megvalósítók képzési költsége elszámolható (525. sor) (másoddiploma és nyelvi

képzés nem támogatható), úgymint a megvalósításban részt vevő munkatársak
képzésének, továbbképzésének részvételi díja, valamint képzéshez kapcsolódó egyéb
költségek, és a képzésre való eljutásának költsége.
A fentieken túl a projektbe bevont további szakmai megvalósítók megbízási vagy

vállalkozói szerződéssel történő foglalkoztatását a projekt megvalósításhoz
igénybevett szolgáltatások költségei között kell elszámolni.
A kistérségi gyerekbizottság tagjai a bizottságban való részvételükért díjazásban

semmilyen módon nem részesülhetnek. A bizottsági munkában való részvétel költségei (pl.
utazás, stb.) ugyanakkor megtéríthetők számukra.
4. A célcsoport képzési költségei (ESZA elszámolható költségek általános

útmutató 7.1 pont)
A célcsoport képzési költségei között elszámolható:

• A célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás, illetve egyéb a képzésük idejére
fizetett díjazás, vagy kereset-kiegészítés (legfeljebb a képzést megelőzően és az az
alatt elért átlagkereset különbözete), a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen
kifizetések után fizetendő adókkal, járulékokkal együtt elszámolható.
• A vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a részt vevők létszámát, a juttatás
egy főre és egy képzési időegységre vonatkozó összegét, és az időtartamot
(órákban),
• Bértámogatás elszámolható, amennyiben hozzájárul a foglalkoztatott tartós
foglalkoztatásához és a munkáltató, jogutódja, vagy a foglalkoztatást szerződésben
átvállaló vállalja a legalább a támogatás időtartamával, bérszintjével,
munkaidejével, munkakörével, az alkalmazás jogviszonyával megegyező
továbbfoglalkoztatást.
5. Célcsoport számára biztosított egyéb támogatások költségei (ESZA

elszámolható költségek általános útmutató 7.2 pont)
A célcsoport számára biztosítható egyéb támogatások között elszámolható:

- a célcsoport útiköltsége, szállítási költsége, ami a szolgáltatások igénybe vételére, a
foglalkozásokra, képzésre jutással kapcsolatosan merül fel (526. sor)
- a célcsoport ellátásának költségei a programok, foglalkozások, képzések és egyéb
projekthez kapcsolódó eseményeken, mértéke maximum bruttó 4.000 Ft/fő/nap (526. sor)
 - célcsoport részére a programokhoz, foglalkozásokhoz, képzésekhez, tréningekhez
való részvétel esetén szállás költség maximum bruttó 7.000 Ft/fő/nap mértékig
(529. sor). A fenti költséghatárok a kiemelt projekt által meghatározandó
helyszíneken szokásos tarifák figyelembe vételével kerültek meghatározásra.
- a célcsoport részére a programokhoz, foglalkozásokhoz, képzésekhez, tréningekhez

szükséges oktatási segédlet, tankönyv és egyéb eszközök, felszerelések beszerzésének
költsége, illetve a szükséges anyagjellegű költségek programokhoz szükséges nem
eszköz jellegű kellékek költségei (511. sor) (papír, írószer, kellékek, sporteszköz,
sportfelszerelés, stb.)
30
- a célcsoport ellátásának költségei a következők szerint: a projekt folyamán vezetett
forgalmi napló adatai alapján számolható el max. bruttó 300 Ft/fő/nap, a gyerekházban
töltött napok kizárólag gyerekek esetében (526. sor)
- A projekt megvalósításába munkanélküli, álláskereső, közfoglalkoztatott személyek is
bevonhatók, (sőt bevonásuk kívánatos) amennyiben a pályázó biztosítani tudja a
projektben való folyamatos részvételüket és megfelelnek az egyes posztokat betöltőkkel
szembeni elvárásoknak. A közfoglalkoztatottak munkabérei és annak járulékai nem
tartoznak az elszámolható költségek körébe, ugyanakkor az alkalmazásukkal járó egyéb
költségek elszámolhatóak (különösen üzemorvosi vizsgálat, munkaeszköz, munkaruha,
védőruha, munkába járás költsége, étkeztetés).
- Önállóan nem, de programokhoz kapcsolódóan gyermek és családi tábor, étkeztetés -
nyári napközi, szabadidős programok megszervezése és megvalósítása, valamint ezekhez
kapcsolódóan a meleg étkeztetés biztosítása, s az ehhez szükséges feltételek
megteremtése – a rendelkezésre álló intézményi keretek kihasználásával. Az étkezés
költsége tábor esetében személyenként maximum bruttó 2.000 Ft/fő/nap, egész napos
rendezvények esetén maximum bruttó 1.000 Ft/fő/nap lehet a helyben szokásos költségek
figyelembevételével, amennyiben az étkeztetést nem a nyári gyerekétkeztetés hazai
támogatásból finanszírozzák. A kettős finanszírozás nem megengedett.
5. Projekt megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások (ESZA elszámolható

költségek általános útmutató 8. pont)
A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó

alábbi szolgáltatások igénybevételének költsége számolható el:
Bérleti díjak:
 Projektmenedzsment részére irodabérlet költsége, amennyiben a pályázó
megfelelően alátámasztott indoklást tesz.
 Terembérlet költsége (522. sor), amennyiben a pályázó megfelelően alátámasztott
indoklást tesz.
 Gépjármű bérlet költsége (522. sor), amennyiben a pályázó megfelelően
alátámasztott indoklást tesz.
 Eszközbérlet költsége (522. sor), amennyiben a pályázó megfelelően alátámasztott
indoklást tesz.
Hirdetés, reklám, propaganda költségek:

 Célcsoport toborzásának (pl.: szórólap, újsághirdetés stb.) költsége. (524. sor)
Oktatás, képzés költségei:

 Szervezett képzések, tréningek, szakmai műhelyek szervezési, lebonyolítási
költsége. (525. sor)
Egyéb szakmai szolgáltatások költségei (529. sor):

 Szakértői díjak; (vállalkozói díj, megbízási díj)
 Tervek, tanulmányok költsége;
 A projekthez kapcsolódó rendezvények költsége;
 Műszaki, ellenőri költségek (Gyerekház esetében)
 Egyéb szakmai tanácsadás.
A projekthez kapcsolódó hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek (531. sor).
31
A projekthez kapcsolódó hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek (pl. a dolgozók
egészségügyi kiskönyvhöz kapcsolódó költség (vizsgálat)) és a munkaviszonyban
foglalkoztatott szakmai megvalósítók munkavállalásához szükséges esetleges orvosi
vizsgálatok költségei (531. sor).
Értékcsökkenés
A projektmenedzsment számára a projekt végrehajtása érdekében az alábbi eszközöknek
kizárólag a művelet időtartama alatt felmerülő - a társasági és osztalékadóról szóló 1996.
évi LXXXI. tv. 2. számú melléklete szerinti leírási kulcsok alapján számított-
értékcsökkenése számolható el
- Számítógép és ahhoz kapcsolódó szoftver (amelyek együttes értéke maximum
200.000 Ft/db);
- Fénymásoló, nyomtató, szkenner, fax: az eszközök együttes értéke maximum
800.000 Ft lehet;
A projekt megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni a megbízási
szerződéssel rendelkező szakmai megvalósítók bér és járulék költségét is (54+56. sor).
6. Egyéb szolgáltatások (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 9.

pont)
A projekt keretei között megvalósítandó közbeszerzési eljárások költségei (pl.

közbeszerzési szakértő díja, hirdetési költségek, ajánlati felhívás elkészítésének költségei)
(529. sor).
A projekthez kapcsolódó kötelező nyilvánosság biztosításának költsége (529. sor). A

projekt nyitó és záró konferencia költsége (terembérlet, eszközbérlet, szervezés költségét
is beleértve) nem lehet több, mint 300.000 Ft/konferencia. A projekthez kapcsolódó
sajtótájékoztatók költsége nem lehet több, mint 50.000 Ft/db.
Kötelezően előírt könyvvizsgálat költsége (529. sor): Az 50 millió Ft feletti megítélt

támogatás esetén egyszeri alkalommal a záró projekt előrehaladási jelentéssel egy időben
benyújtott utolsó kifizetési kérelemhez kell a projekt vizsgálata alapján kiállított
könyvvizsgálói igazolás másolati példányát csatolni.
7. Eszközbeszerzés (ESZA elszámolható költségek általános útmutató 11. pont

valamint ERFA elszámolható költségek általános útmutató 12.1.1. – 12.1.3
pont, 12.2-12.3 pont)
Eszközbeszerzés:
A projektmenedzsment részére kizárólag egy összegben leírható, kis értékű (a 2000. évi C.
törvény – számviteli tv. – 80.§ (2) meghatározott értékhatárig) eszközbeszerzés
támogatható. (141. és 143 sor). A projektmenedzsment részére a fenti értékhatárt
meghaladó eszközök esetében csak a projekttel időarányos értékcsökkenés számolható el,
az értékcsökkenés soron (lásd C.3. fejezet 6. pontja).
A szakmai megvalósításhoz szükséges új eszközök beszerzése, melyekből a személyi
eszközök (mobiltelefon, laptop) kizárólag munkaszerződéssel foglalkoztatott megvalósítók
részére. Mobileszközök beszerzése csak akkor lehetséges, amennyiben a projekt
megvalósítása szempontjából különösen indokolt.
32
Az ERFA átjárhatóság keretében beszerezhető eszközök a következők (143. sor):
 Irodabútor a szakmai megvalósítók részére

 Számítástechnikai eszközök a szakmai megvalósítók részére, valamint egyes
programelemekhez, tevékenységekhez kapcsolódóan
 Egyéb irodai eszközök
 Játékok, fejlesztő- és sporteszközök, játszótéri berendezések.
 Szórakoztató elektronikai eszközök, bútorok, stb. az egyes
programelemekhez/tevékenységekhez kapcsolódóan
 Teakonyha berendezése, felszerelése
 Közösségi ház berendezéséhez szükséges felszerelés
A felsorolásban nem szereplő, de az egyes tevékenységek megvalósításához szükséges

eszközök beszerzése csak akkor lehetséges, amennyiben az különösen indokolt és a nem
elszámolható költségek között nem szerepel.
Egyes eszközökből csak meghatározott számban lehet beszerezni az alábbiaknak
megfelelően:
 Mobiltelefon (a menedzsment és a szakmai megvalósítók számára személyenként

legfeljebb 1 db, maximum 20.000 Ft/készülék értékben;)
 Laptop és szoftver együtt (a menedzsment és a szakmai megvalósítók számára
személyenként legfeljebb 1 db)
 Projektor: maximum 2 db
A következő beszerezhető eszközökre a pályázat során maximum egységárak kerülnek

kikötésre:
- laptop és szoftver együtt: 200.000 Ft
- projektor: 200.000 Ft
- mobiltelefon 20.000 Ft
 vezetékes telefonkészülék maximum 10.000 Ft/db értékben (gyerekházban
kötelező)
 a program keretében kialakított irodák és szolgáltatási helyszínek épületeinek
védelmét szolgáló riasztóberendezések (amennyiben szükséges pl.: a
vagyonbiztosításhoz)
 A gyerekházat szolgáló eszközök gyerekházanként (2 db asztali számítógép
konfiguráció maximum 200.000 Ft/db értékben szoftverekkel együtt – 1 db a
gyerekház dolgozói számára és 1 db a célcsoport számára; 1 db nyomtató
maximum 50.000 Ft értékben; 1 db videokamera maximum 80.000 Ft értékben; 1
db fényképezőgép maximum 50.000 Ft értékben; 1 db TV készülék maximum
60.000 Ft értékben; 1 db DVD lejátszó maximum 30.000 Ft értékben)
 Fejlesztőeszközök, játékok (9. számú melléklet eszközlista)
 Gyerekház egyéb berendezése, felszerelése pl.: Teakonyha, fürdőszoba, játéktér
A kisértékű fejlesztő eszközök, játékok, anyag jellegű eszközök beszerzését a tervezésnél

általános „csomagban” lehet tervezni, de az elszámolásnál tételesen kell igazolni! A
csomagban történő tervezés feltétele, hogy a csomagokat tevékenységcsoportokra és
felhasználási célokra is csoportosítva adják meg. A bútor, konyhai gép, berendezési és
használati tárgyak beszerzését részletesen kell tervezni.
33
Átalakítás, felújítás, építés:
Az építési, átalakítási- és felújítási költségek elszámolhatók, amennyiben közvetlenül a

projekt megvalósításához kötődnek és végrehajtása nélkül az épület nem alkalmas a
feladat ellátására, különösen amennyiben a fogyatékkal élő személyek projektben való
részvétele egyébként nem lenne biztosított, valamint ennek szükségességét és az
átalakítási terv megfelelőségét szakvélemény támasztja alá.
A felújítási költségek alatt kell érteni minden, az építmény rendeltetésszerű hasznosítását
lehetővé tevő átalakítást, bontást, felújítást, bővítést.
Játszóterek, sportudvarok kialakítása (123. sor), amennyiben nem közterületen, hanem
program saját helyszínén történik elszámolható. Sportudvar kialakítása indokolt
nagyságrendben történhet, nem jelentheti komplett, versenyzésre alkalmas sportpályák
kialakítását.
Akadálymentesítés költségei
A konstrukcióban elszámolható ingatlan felújítása esetében a világítási-, és fűtési rendszer

korszerűsítésének költsége is, amennyiben az a célcsoportnak nyújtott szolgáltatások
megfelelő minőségének biztosítása érdekében feltétlenül szükséges, és szakvélemény
támasztja alá, hogy az épület e nélkül nem alkalmas a feladat ellátására, és megfelelőbb
helyszín nem áll rendelkezésre, ahol ilyen jellegű beruházás nélkül is biztosítható lenne a
szolgáltatás.
Bérelt ingatlanon történő felújítás kiadásai elszámolásának feltételei:

1.) a bérelt ingatlanra vonatkozóan megkötött bérleti szerződés időtartama legalább a
projekt keretében az ingatlanon végzett felújítási munkálatok megkezdésétől számított 15
év.
2.) A felújítás összegének minden esetben csökkentenie kell a bérleti díj összegét (ezt a
vonatkozó bérleti szerződésben is érvényesíteni szükséges), függetlenül attól, hogy a
bérleti díj a projekt költségei között elszámolható-e vagy sem. A bérbeadóval
megállapodást kell kötni, hogy a bérbeadó hozzájárul a felújításokhoz.
Föld és ingatlan vásárlás:
Földvásárlás (122. sor) és ingatlan vásárlás és építés (123. sor) elszámolható, amennyiben
a szegregátumban megvalósítandó komplex programhoz nem áll rendelkezésre megfelelő
épület. Erre a tervezett ERFA költségek 10%-át lehet maximum fordítani. Ezt a korlátot a
megvalósítás során is tartani kell, az ettől való eltérés nem lehetséges.
Földvásárlás
A földtulajdon és szolgalmi jog vétele az elszámolható költségtípusok közé sorolandó, a
következő feltételekkel:
- A földterület tulajdonjogának megszerzése elengedhetetlen a projekt eredményes
végrehajtásához.
- A földvásárlást megelőzően független minősített értékbecslőtől vagy jogszabályban
meghatalmazott hivatalos szervtől olyan igazolást kell beszerezni, amely megerősíti, hogy
a vételár nem haladja meg a piaci értéket.
- Létesítményeket tartalmazó földterület csak egyedileg indokolt esetekben támogatható,
amennyiben a projekt költségvetésében szerepel és indokolt.
Az adás-vétellel kapcsolatos költségek (ügyvédi díjak, értékbecslés, kártalanítási költségek
stb.) elszámolhatóak.
34
Nem számolhatóak el azonban a peres ügyekkel, késedelmi kamattal, ítélet alapján
fizetendő kártérítésekkel kapcsolatos költségek.
Ingatlanvásárlás
Elszámolható költség, amennyiben az ingatlanvásárlás vagy telephelyvásárlás (telek és a
rajta lévő építmény) közvetlenül kapcsolódik a projekt céljához és a projekt
végrehajtásához megfelelő. Az ingatlanvásárlás értéke nem haladhatja meg az ERFA
elszámolható költségek 10%-t.
Nem elszámolható, amennyiben az ingatlan megvásárláshoz a beszerzést megelőző 10
évben az EU vagy a hazai költségvetés hozzájárult (ez alól a közigazgatási épületek hazai
forrásból történő beszerzése kivételt képezhetnek).
Az ingatlan értékét független értékbecslőnek kell megállapítania vagy alátámasztania.
A fenti költségek (a 7. pontban foglaltak: eszközbeszerzés, felújítás, vásárlás) együttesen

nem haladhatják meg a projekt elszámolható összes költségének 15 %-át.
8. Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő általános költség (ESZA

elszámolható költségek általános útmutató 10. pont)
A projektmenedzsment és szakmai megvalósítók tevékenységével kapcsolatban felmerülő

általános költségek, úgymint:
 Dokumentációs, irattarozási, archiválási költségek (pl. fénymásoló papír, toner,

irodaszer, irodai fogyóeszköz) (511. sor, 513. sor). Az irodaszer, irodai fogyóeszköz
költsége nem haladhatja meg az 50.000 Ft/hó összeget. A Gyerekházban résztvevő
megvalósítók irodaszer költsége maximum 15.000 Ft/hó.
 Posta, és telekommunikációs szolgáltatások telefon, fax, internet előfizetés
költségei (539. sor). A projektmenedzsment és a szakmai megvalósítók
mobiltelefon + mobil internet egy főre eső átlagos elszámolható költsége nem
haladhatja meg a 10.000 Ft/hó összeget. (Gyerekház és közösségi ház esetében a
telefon és internet összesen maximum 30.000 Ft/hó)
 A támogatás fogadására szolgáló elkülönített bankszámlanyitás és –vezetés
költségei (532. sor).
 A projekt keretében létrehozott, átalakított ingatlan (Gyerekház, közösségi ház)
vagyonbiztosítási díja – kizárólag a projekt időtartama alatt (533. sor).
Fenti költségek együttesen nem haladhatják meg a projekt elszámolható összes

költségének 10 %-át.
9. Tartalék
A tervezett tartalék az előre nem látható, nem tervezhető (de elszámolható költséget
jelentő) kiadások fedezetére szolgál, es tervezett aránya az ESZA elszámolható költségek
általános útmutatónak megfelelően sávosan kerül megállapításra, így amennyiben a
projekt összes elszámolható költségének összege:
a.) 0,5 milliárd Ft alatti, akkor a projekt összes elszámolható költségének 5%-a;
b.) 0,5 - 1 milliárd Ft közötti, akkor 25 millió Ft és az 0,5 milliárd forint feletti rész 2%-a;
A tartalék a kedvezményezett írásban benyújtott kérelme alapján, csak a közreműködő

szervezet előzetes engedélyével használható fel.
35
A tartalék felhasználása során is figyelembe kell venni, az útmutatóban, specifikációban
részletezett korlátokat, a költségvetés belső arányaira vonatkozó szabályokat.
A tartalék összegét nem kell a projekt tevékenységeire külön-külön megtervezni, azt egy
összegben kell a tervezés során feltüntetni.
Mindazok a költségek, melyek nem szerepelnek az elszámolható költségek között,

nem elszámolhatóak.
10. Nem elszámolható költségek köre (ESZA elszámolható költségek általános

útmutató 12. pont)
Mindazon költségek, melyek nem szerepelnek az ESZA típusú elszámolható költségek

között, különösen:
 hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek;
 visszaigényelhető adók;
 természetbeni hozzájárulások
 lízing díjak
 deviza/valuta átváltási jutalék veszteség
 jutalékok és osztalék, profit kifizetés
 kamattartozás kiegyenlítés
 bírságok, kötbérek és perköltségek
 valamint az elszámolhatósági útmutató pontjaiban külön nevesített nem
elszámolható költségek
 rezsi költségek
 használt eszközök beszerzése
 értékcsökkenés.
xiv) Nem elszámolható költségek köre
A C3. pontban felsoroltakon kívül más költség nem számolható el, különös tekintettel az
ESZA/ERFA Elszámolható költségek általános útmutató szerinti el nem számolható
költségekre, valamint a költségvetési specifikációban nevesített el nem számolható
költségekre vonatkozóan!
A közfoglalkoztatottaknak a központi költségvetésből megtérített munkabérei és annak
járulékai nem tartoznak az elszámolható költségek körébe.
Nem számolhatóak el azonban a peres ügyekkel, késedelmi kamattal, ítélet alapján
fizetendő kártérítésekkel kapcsolatos költségek.
xv) Illeszkedési előírás
A projekt tartalmával kapcsolatban elvárás, hogy illeszkedjen a „Legyen Jobb a

Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiához, az Új Magyarország Felzárkóztató Programhoz, a
Társadalmi Megújulás Operatív Programhoz és a TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély program
országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése című
kiemelt projekthez, valamint összhangban álljon az LHH kistérségi projektterveket értékelő
zsűri döntésével, és megfeleljen a kistérség társadalmi-gazdasági szükségleteinek.
A projektnek illeszkednie kell a kistérségben, illetve a régióban megvalósuló egyéb
Társadalmi Megújulás Operatív Program, illetve Társadalmi Infrastruktúra Operatív
Program keretében megvalósuló szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási
fejlesztésekhez.
36
xvi) Projekt területi korlátozása
A projektet a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.)

Kormányrendelet komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek
közül a pályázati útmutató B pontjában meghatározott kistérségek területén lehet csak
megvalósítani.
xvii) Projekt iparági korlátozása
Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns.
xviii) A projekt megkezdése
A projekt a jelen felhívásra benyújtott részletes projektjavaslat támogatásáról szóló döntés

kézhezvételének napjától saját felelősségre megkezdhető.
A projektet legkésőbb a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 hónap

elteltével meg kell kezdeni.
C8.1. Megkezdettség
Támogatás a pályázat támogatásáról hozott döntés kézhezvételét megelőzően megkezdett

projekthez nem igényelhető.
A projekt előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek nem minősülnek a projekt

megkezdésének.
A projekt megkezdésének minősül:
a. Jelen pályázati kiírás keretében megvalósuló, eszközbeszerzésre irányuló beruházás

megkezdésének időpontja: az első beszerzett technológiai korszerűsítést eredményező
eszköz szállítását igazoló okmányon feltüntetett, és az átvevő szervezet (Pályázó) által,
a képviseletre jogosult aláírásával igazolt átvételi, vagy a Pályázó bármely telephelyére
történő beszállítási nap.
b. Immateriális javak esetében az átvétel időpontja,
c. Egyéb tevékenység esetén (például oktatás, tanácsadás, személyi jellegű kifizetések,
tanúsíttatás, stb.) a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja. A
pályázó által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül.
d. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. második rész IV. fejezet (7/A. cím)
szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén az eljárás második szakaszának
eredményeként kötött szerződés létrejöttének napja.
Amennyiben a részletes projektjavaslatban ismertetett projektet több célterületre

(tevékenységcsoportra) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az
egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi
időpont.
37
A projekt megkezdésénél figyelembe kell venni, hogy a projektre vonatkozó - végső
pénzügyi elszámolást tartalmazó – záró beszámolót legkésőbb a C9. pontban jelzett
határidőig be kell nyújtani.
A projekt előkészítésével összefüggő tevékenységek megkezdése, illetve a projekt

megalapozását szolgáló tanulmányok elkészítése (megvalósíthatósági tanulmány, költség
– haszon elemzés, szükséglet felmérés, stb.) nem jelenti a projekt megkezdését. (Az
előkészítés költségeivel kapcsolatos további információkat a C3. elszámolható költségek
fejezet tartalmazza.
xix) A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás

végső határideje
A projekt időtartama egységesen 36 hónap. A projektgazda projekttel kapcsolatos

záró szakmai beszámolóját tartalmazó végső pénzügyi elszámolása benyújtásának végső
határideje a szakmai tevékenységek teljesítését (projekt megvalósításának befejezését)
követő 30. nap.
xx) Fenntartási kötelezettség
A projektgazdának vállalnia kell, hogy a támogatott projekt keretében létrehozott

kistérségi gyerekesély bizottságot és kistérségi gyerekirodát a projekt befejezésétől
számított 5 évig fenntartja. A kistérségi gyerekesély stratégiát évente a gyerekesély
cselekvési tervvel (lásd 4. pont) összhangban felül kell vizsgálni a projektidőszak lejártát
követően is. A projekt keretében létrejött kapacitások és szolgáltatások fenntartására a
projekt zárását követően legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési programot és
forrástérképet kell elkészítenie, és időarányosan meg kell kezdeni az abban foglaltak
megvalósítását.
A projektgazdának vállalnia kell továbbá, hogy a projekt megvalósulását követő 3 évben
együttműködik a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-
módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekt megvalósítóival az
eredmények és hatások nyomon követésében adatszolgáltatással és a fenti
dokumentumok rendelkezésre bocsátásával azok elkészültét követő 15 napon belül.
A projektgazdának vállalnia kell – a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a
támogatás visszafizetésének terhe mellett -, hogy a támogatásból beszerzett nagy értékű
(a 2000. évi C. törvény – számviteli tv. – 80.§ (2) meghatározott értékhatárt meghaladó)
eszközök rendeltetésében és tulajdonjogviszonyban változás nem történik, használatából
bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. A támogatás által megvalósított
fejlesztés eredménye (beleértve kifejlesztett szolgáltatások és eszközbeszerzés) a
fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül nem
idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe.
A fenntartási kötelezettség teljesítéséről a projektgazdának a projekt befejezését követően
5 évig évente be kell számolnia Projekt Fenntartási Jelentés formájában.
A projektgazdának a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell
nyilvántartania, és legalább 2020. december 31-ig azokat megőriznie.
Amennyiben a projektgazda a Projekt adatlap „Számszerűsíthető eredmények” pontjában a

projektzárást követően elérendő célokat jelöl meg (hatás monitoring mutató), akkor
azokat az ott leírtak szerint teljesítenie kell.
Felhívjuk a figyelmet, amennyiben a pályázati adatlapon a Horizontális

szempontoknál a projekt fenntartás végén tervezett adatokat szerepeltet, akkor
azt teljesítenie kell.
38
xxi) Egyéb korlátozások a projekt tartalmával
kapcsolatban
Adatlapon szereplő projekt másik pályázatban nem indulhatott, nem indítható.

 Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma a tervezési
útmutatóban megfogalmazott célokkal nincs összhangban.
 Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely keretében a beszerezni
kívánt technológiai korszerűsítést eredményező eszközök nem felelnek meg a
vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar
rendeleteknek; amelyhez a projektgazda nem rendelkezik az esetlegesen szükséges
engedélyekkel; vagy amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel
meg.
 Jelen kiírásra benyújtott projekt más pályázati forrásból támogatásban nem
részesülhet.
 Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a projektgazda a
támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja
felhasználni.
 Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a projektgazda a
támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség
fennállása alatt értékesíti.
 Támogatás kizárólag új eszköz vásárlásához vehető igénybe.
 Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely esetében a projektgazda
nem tesz eleget a projektre vonatkozó horizontális szempontoknak.
39
D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK
xxii) Támogatás formája
A projektgazda működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli

végleges juttatásban (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) részesül.
xxiii) Támogatás mértéke
A projekt elszámolható összes költségének 100%-a.
xxiv) Támogatás összege
A jelen tervezési felhívás keretében igényelhető támogatás minimális összege

400.000.000 Ft, maximális összege 600.000.000 Ft,
Biztos Kezdet szolgáltatásra maximum 35.000.000 Ft tervezhető
szolgáltatásonként.
A projekt finanszírozása konzorcium esetében tagonként történik
xxv) Az önrész összetétele
xxvi) Egyéb pénzügyi eszközök
xxvii) Biztosítékok köre
Biztosítéknyújtás tekintetében a 2007–2013 programozási időszakban az Európai

Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó
támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet 33-34. §-
ában foglaltak szerint kell eljárni.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet 33. § (5) bekezdése alapján
a támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető,
ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.
XXVIII) Előleg igénylése
Jelen felhívás keretében a kedvezményezett által igényelhető előleg összege – az

államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – maximum a támogatási összeg 25%-
a. Részletes rendelkezéseket a Pályázati Útmutató F4.8.1. pontja tartalmazza.
xxix) Egyéb feltételek
A projekt nem eredményezhet nyereséget a kedvezményezett számára, ezért a

rendelkezésre bocsátott támogatási összeg után keletkező kamatbevételét, esetleges
árfolyamnyereségét, valamint a projekt végrehajtása során keletkezett egyéb bevételeit
40
kizárólagosan a projekt céljaival összhangban, a szerződés megszűntét megelőzően, a
projekt megvalósításával szoros összefüggésben felmerülő, a projekt költségvetésén kívüli
kiadásai kiegyenlítésére fordíthatja, és ezekről köteles elszámolni.
Bevételnek tekintendő mindenféle ellenszolgáltatás összege, bármilyen jogcímen érkezzen

a kedvezményezetthez. A jövedelem a nettó bevétel (bevétel csökkentve a működési
kiadással).
Nem tartozik a bevételek közé:
 kötbér
 a közbeszerzési dokumentumok eladásából származó bevétel (amennyiben a
dokumentáció ellenértéke megfelel a 2003. évi CXXIX törvény (Kbt.) 54. § (5)
bekezdésében leírtaknak).
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közbeszerzések lefolytatására további részletes

szabályozást tartalmaznak a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési
Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások
felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 37-
46. §-i.
Az 1083/2006/EK rendelet 55. cikk szerint a jövedelemtermelő projektekre fordítható

elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referenciaidőszak
során származó nettóbevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási
költséget. Ez alapján szükséges kiszámítani a támogatási összeg felső korlátját. A rendelet
értelmében jövedelemtermelő projekt „bármely, olyan infrastrukturális beruházást
magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő
díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más
ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet”.
Nem minősül jövedelemtermelőnek:
 a bevételt nem termelő projekt;
 olyan projekt, amelynek bevételei nem fedezik teljesen a működési költségeket;
 azon projektek, amelyekre az állami támogatásokról szóló szabályok vonatkoznak.
41
E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK
A kiválasztás során használt kiválasztási kritériumok fő kategóriái:

1. Befogadási és jogosultsági kritériumok
2. Egyéb követelmények
3. Tartalmi értékelési kritériumok
1. Befogadási és jogosultsági kritériumok

Elutasítás
Igen/N
Szempontok Megjegyzés a szemponthoz esetén
em
indoklás
A pályázat a benyújtási határidőn belül Benyújtásnak az a nap minősül,

került benyújtásra. amikor a postai bélyegző szerint
1.
a pályázatot ajánlott
küldeményként postára adták.
2. Az igényelt támogatás összege nem Projekt adatlap 2.5 pontja

haladja meg a maximálisan igényelhető
támogatási összeget, és eléri a
minimálisan igényelhető támogatást, és
az igényelt támogatási arány nem
haladja meg a kiírásban megjelölt
maximális támogatási intenzitást.
A támogatást igénylő a pályázati
felhívásban meghatározott lehetséges
Projekt adatlap 3.7, 3.10 pontja
3. pályázói körbe tartozik:
a pályázó jogi formája az útmutató B1
pontjának megfelelő.
A pályázatot tartalmazó CD és a
pályázati kiírás részét képező,
4. kinyomtatott és cégszerűen aláírt
pályázati adatlap és nyilatkozat
benyújtásra került.
A pályázó a B pontban felsorolt Projekt adatlap 3. pontja

5. kistérségek többcélú kistérségi
társulása
Ha a projektjavaslat a fenti feltételeknek nem felel meg, a közreműködő szervezet a

támogatást igénylő egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a
projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül
elutasítja a projektjavaslatot.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a benyújtási határidőn belül a pályázat ismételt
benyújtásának nincs akadálya.
2. Egyéb követelmények
Elutasít
ás
Igen/Ne
Szempontok Megjegyzés a szemponthoz esetén
m
indoklá
s
42
A projekt adatlapot sem tartalmában,
5.
sem alakjában nem változtatták meg.
Az adatlap és a megvalósíthatósági
6. tanulmány minden kötelezően
kitöltendő része ki van töltve.
A támogatást igénylő megfelel a B. Projekt adatlap 3.7, 3.10 pontja
7.
pontban meghatározott feltételeknek
8. Ha a kétféle módon benyújtott
adatlap eltérést mutat, akkor a
papíralapú és aláírt projekt
A papír alapú adatlap tartalma
adatlap tekintendő hitelesnek, és
megegyezik az elektronikusan
a pályázó kötelessége
benyújtott változat tartalmával.
gondoskodni a papíralapú és az
elektronikus formájú adatlap
egyezőségéről.
9. A részletes költségvetést csatolta a 3. sz. melléklet
pályázó.
10. Projekt megvalósításának időtartama Projekt adatlap 2.3, 2.4 pontja.

a pályázati felhívásban megadott
időintervallum maximumán belül
van..
11. A pályázati útmutatóban, a 3. számú melléklet: Részletes
költségvetésre előírt belső korlátokat költségvetési tábla
betartották.
12. A költségvetés, a projekt adatlap és Projekt adatlap 2.5, 2.6, 5.6.3

a megvalósíthatósági tanulmány pontja,
összhangban van. 3. számú melléklet: Részletes
költségvetési tábla
megvalósíthatósági tanulmány
összhangban van.
A projekt adatlapban szereplő, az Projekt adatlap 2.5, 2.6, 5.6.3
igényelt támogatásra vonatkozó pontja,
13. táblázatok adatai egyezőek. 3. számú melléklet: Részletes
költségvetési tábla
A költségvetés eredeti formátumát 3. számú melléklet: Részletes

14.
nem változtatták meg. költségvetési tábla
A pályázó a projekt adatlap Projekt adatlap 8. pontja,
15. Esélyegyenlőségi szempontok részében
a kötelező adatszolgáltatást megtette.
A pályázó a projekt adatlap Környezeti Projekt adatlap 9. pontja,
fenntarthatóság pontjában a kötelező
16. adatszolgáltatást megtette,
kategóriánként legalább 1 szempontot
megjelölt.
A pályázati útmutató F8 pontjában Pályázati útmutató F8. Pont
felsorolt, kötelezően benyújtandó
17. dokumentumokat csatolta a pályázó.
18. 1. számú melléklet - Projekt adatlap

2. számú melléklet – Részletes és
19.
Komplex költségvetés
43
20. 3. számú melléklet - GANTT diagram
4. számú melléklet - Megvalósíthatósági
21.
tanulmány
valamennyi tervezett tevékenységre
vonatkozóan kitöltötték a tevékenység-
22.
adatlapot a megvalósíthatósági
tanulmányban
23. 5. számú melléklet - OTMR adatlap
6. számú melléklet - Önéletrajzok
24. (projektmenedzsment és szakmai
megvalósítók)
7. számú melléklet - Aláírt együttműködési
megállapodás a TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély
25. program országos kiterjesztésének szakmai-
módszertani megalapozása és a program
kísérése című kiemelt projekttel
8. számú melléklet – Ingatlan/telek vásárlás
vagy átalakítás esetén tulajdoni lap;
26.
Ingatlan/telek vásárlás esetén hivatalos
értékbecslés
9. számú melléklet – építés, átalakítás,
felújítás esetén terv; engedélyköteles építés,
27.
átalakítás, felújítás esetén terv és elvi építési
engedély
10. számú melléklet - bérlemény esetén
28. bérleti szerződés, amely legalább 15 évre
szól
29. 11. számú melléklet - Közzétételi kérelem
A projekt megkezdésének dátuma a Projekt adatlap 2.3
30. támogatási szerződés megkötését követő
legkésőbb 2. hónap.
Amennyiben az ellenőrzés során a Közreműködő Szervezet megállapítja, hogy a

támogatást igénylő által benyújtott támogatási kérelem nem felel meg a felhívásban
meghatározott egyéb követelményeknek vagy a rendelkezésre álló adatok alapján
egyértelműen nem megállapítható az adott szempont teljesítése az F4.3 pontban leírt
módon egyszeri alkalommal hiánypótlásra van lehetőség.
3. Tartalmi értékelési kritériumok
Adatlap/egyéb
Értékelés,
Értékelési szempont benyújtandó
indoklással
dokumentum
Megfelel
1. A projektszervezet Részben felelt meg
értékelése Nem felel meg
1.1. Jól megfelelt megvalósíthatósági
A projekt szervezeti kereteit
Részben felelt meg tanulmány
az előírásoknak megfelelően
Nem felelt meg
bemutatták és megfelel a
44
Adatlap/egyéb
Értékelés,
indoklással
dokumentum
projekt végrehajtásának
A projekt belső információs
rendszerét az előírásoknak Jól megfelelt
megvalósíthatósági
1.2 megfelelően bemutatták és Részben felelt meg
tanulmány 5. fejezet
megfelel a projekt Nem felelt meg
végrehajtásának
A projekt széleskörű Jól megfelelt
szakmaközi és szektorközi Megvalósíthatósági
1.3 Részben felelt meg
partnerségi tanulmány
Nem felelt meg
együttműködésre épít.
A kialakításra kerülő
együttműködésekbe,
szolgáltatások
működtetésébe, programok,
rendezvények szervezésébe Jól megfelelt
Megvalósíthatósági
1.4 és bonyolításába a projekt Részben felelt meg
tanulmány
gazda minél több helyi Nem felelt meg
önkéntest, civil szervezetet,
szakértőt, intézményt,
illetve vállalkozást von be a
kistérségből
Megfelel
Részben felelt meg
2.
A projekt céljának
A projekt a pályázati célokat Jól megfelelt
2.1 megfelelően mutatja be Részben felelt meg adatlap
Nem felelt meg
A projektben
megfogalmazott szakmai
célok illeszkednek a
tervezési útmutatóban és a
Jól megfelelt
„Legyen jobb a
2.2 Részben felelt meg adatlap
gyermekeknek!” Nemzeti
Nem felelt meg
Stratégiában
megfogalmazott szakmai
célokhoz. (Ha nem, az
kizáró ok!)
A projekt a pályázatban
további, a kistérség
speciális helyzetére és Jól megfelelt
2.3 szükségleteire reagáló Részben felelt meg
tanulmány
célokat fogalmaz meg, és Nem felelt meg
azok összhangban állnak a
tervezett tevékenységekkel
2.4 Az alábbi szempontok Jól megfelelt Adatlap,
megjelennek a projektben: Részben felelt meg
Nem felelt meg
 Érintett családok tanulmány
közvetlen bevonása a
stratégia-alkotásba és a
45
Adatlap/egyéb
Értékelés,
indoklással
dokumentum
megvalósításba
A pályázó vállalja a kötelezően
Gantt-diagram,
megvalósítandó tevékenységek Jól megfelelt
2.5 megvalósíthatósági tanulmány
és legalább 2 választható Nem felelt meg
tevékenység-adatlapok
tevékenység végrehajtását
A tervezett megalapozott,
Jól megfelelt
megfelelően indokolt Megvalósíthatósági
tevékenységek tanulmány
Nem felelt meg
megvalósítása.
A tervezett tevékenységek
egymást erősítik, és
települési, kistérségi szinten Jól megfelelt
2.7 is a komplexitás szemléletét Részben felelt meg
tanulmány
tükrözik. Nem felelt meg
A kötelezően választható
tevékenységek kiterjednek
a kistérségi központon kívül
a települések, illetve azok Megfelel Megvalósíthatósági
2.8
érintett korosztályainak, Nem felelt meg tanulmány
lakóinak legalább 30
százalékára, Ózd esetében
legalább 10 %-ára.
A Biztos kezdet szolgáltatás
megfelel az előírásoknak. Jól megfelelt
2.9 A településen igazolható az Részben felelt meg
tanulmány
igény a szolgáltatásra. Nem felelt meg
Az egyes tevékenységek
helyszínét adó ingatlanok
elhelyezkedése és
megközelíthetősége,
alkalmassá tételének terve
Jól megfelelt
megfelel az útmutatónak. A Megvalósíthatósági
meglévő, valamint az tanulmány
Nem felelt meg
újonnan létrejövő
szolgáltatások, azok
helyszínei könnyebben
elérhetővé válnak a
célcsoport számára.
Megfelel
Részben felelt meg
3.
Erőforrások Nem felel meg
A projektmenedzsment
(projektvezető, pénzügyi Jól megfelelt Szakmai önéletrajz,
3.1 vezető) megfelel a jelen Részben felelt meg referenciák (13. sz.
kiírásban előírt Nem felelt meg melléklet)
feltételeknek.
3.2. A szakmai megvalósítók Jól megfelelt Szakmai önéletrajz,
megfelelnek a jelen Részben felelt meg referenciák (13. sz.
46
Adatlap/egyéb
Értékelés,
indoklással
dokumentum
kiírásban előírt
Nem felelt meg melléklet)
feltételeknek.
A bevont partnerek és a
Jól megfelelt
konzorciumi tagok Megvalósíthatósági
megfelelnek a tervezett tanulmány
Nem felelt meg
feladatnak.
A gyerekház vezető és
Jól megfelelt
munkatárs minden partner
3.4 Részben felelt meg Megvalósíthatósági
esetében megfelel az
Nem felelt meg tanulmány és önéletrajzok
útmutatónak.
Pénzügyi értékelés -
összességében megfelel, ha
minden részszempontnak
Megfelel
legalább részben megfelelt.
Részben felelt meg
4. Ha egy részszempontnak
nem felel meg, akkor
Nem felel meg
összességében sem felelt
meg, ez esetben a pályázat
elutasításra kerül
Mennyire világos és
részletes a költségvetés?
- Számszaki hibáktól
mentes? Részletes költségvetés és
Jól megfelelt szöveges indoklás
- A szöveges indoklás
megfelelő? Megvalósíthatósági
Nem felelt meg
- Minden tevékenységhez tanulmány
rendeltek költséget?
- Csak elszámolható
költségeket tartalmaz?
A költségvetés indokolt
nagyságú költségeket
tartalmaz? (A tervezett
kiadások mennyire
lényegesek a projekt
megvalósítása
szempontjából? Az egyes
költségkomponensek
Részletes költségvetés és
indokoltsága, Jól megfelelt szöveges indoklás,
4.2 szükségessége a projekt Részben felelt meg
céljainak eléréséhez.) Nem felelt meg Megvalósíthatósági
tanulmány
- minden olyan
tevékenység mellett
szerepel szöveges indoklás,
melyre költséget terveztek,
- a szöveges indoklás
alapján a költség nagysága
és szükségessége
megfelelően alátámasztott.
4.3 Mennyire reálisak a Jól megfelelt Részletes költségvetés és
költségek? Részben felelt meg szöveges indoklás,
Nem felelt meg
- A tervezett kiadások Megvalósíthatósági
reálisak, az előírt maximum tanulmány
47
Adatlap/egyéb
Értékelés,
indoklással
dokumentum
értékeket, illetve a helyi
piaci árakat nem meghaladó
mértékűek
- A projekt
tevékenységeihez
kellőképpen illeszkednek.
- A tervezett költségek az
„értéket a pénzért” elvet
követik.
Mennyire Jól megfelelt
Részletes költségvetés és
4.4 költséghatékonyak a Részben felelt meg
szöveges indoklás
tervezett kiadások? Nem felelt meg
Projektterv értékelése -
összességében megfelel, ha
minden részszempontnak
Megfelel
legalább részben megfelelt.
Részben felelt meg
5. Ha egy részszempontnak
nem felel meg, akkor
Nem felel meg
összességében sem felelt
meg, ez esetben a pályázat
elutasításra kerül
Jól megfelelt Adatlap,
A projektterv körültekintő,
5.1. Részben felelt meg Megvalósíthatósági
megalapozott.
Nem felelt meg tanulmány
A projektterv a célcsoport Jól megfelelt Adatlap,
5.2. igényeihez és Részben felelt meg Megvalósíthatósági
szükségleteihez igazodik. Nem felelt meg tanulmány
A projekttervben a Jól megfelelt Megvalósíthatósági

5.3 tevékenységek bemutatása Részben felelt meg tanulmány
megfelelő. Nem felelt meg
A projektben szereplő
módszerek illeszkednek a Jól megfelelt
Adatlap,
5.4 szükségletfelmérésben Részben felelt meg
megfogalmazott sajátos Nem felelt meg Megvalósíthatósági
igényekhez, problémákhoz. tanulmány
A pályázatban szereplő Jól megfelelt Adatlap,

5.5 tevékenységek egymásra Részben felelt meg Megvalósíthatósági
épülnek, egymással Nem felelt meg tanulmány
koherensek.
Részletesen bemutatják a
projekt eredményes
Jól megfelelt
végrehajtását veszélyeztető Megvalósíthatósági
kockázatokat és azok tanulmány
Nem felelt meg
hatásának csökkentésére
tervezett intézkedéseket.
A projekt végrehajtásától
Jól megfelelt
várt eredmények Megvalósíthatósági
bemutatása részletes és tanulmány
Nem felelt meg
konkrét
48
Adatlap/egyéb
Értékelés,
indoklással
dokumentum
A monitoring mutatók
teljesülése összhangban van Jól megfelelt
5.8 a pályázatban bemutatott Részben felelt meg
tanulmány
ütemtervvel és Nem felelt meg
költségvetéssel.
A projekt önértékelésének
Jól megfelelt
(belső monitoringjának) Megvalósíthatósági
bemutatása megfelelően tanulmány
Nem felelt meg
kidolgozott.)
A pályázatban a kötelező Adatlap,
Jól megfelelt
tevékenységek mellett
5.10 Részben felelt meg Megvalósíthatósági
többlettevékenységek
Nem felelt meg tanulmány
megvalósítását is vállalja.
Megfelel
Részben felelt meg
6. Fenntarthatóság
A projekt keretében
megvalósult fejlesztés
eredményének nyomon Jól megfelelt
követése és hozzáférése Adatlap
biztosított a projektzárást Nem felelt meg
követően
Megfelel
Részben felelt
7. meg
Esélyegyenlőség Nem felel meg

A projektgazda és a
konzorciumi partnerek a Jól megfelelt
7.1 kötelező előírásokon felül Részben felelt meg Adatlap
tettek vállalásokat e Ne felelt meg
területen.
A kötelező előírásokon felül
vállaltak a szervezetre
vetítve valós
Jól megfelelt
szükségleteinek
7.2 Részben felelt meg Adatlap
kielégítésére irányulnak,
Nem felelt meg
annak megvalósítása
kivitelezhető, pozitív
eredmény várható.
Megfelel
Részben felelt
8. Környezeti meg
fenntarthatóság Nem felel meg
A projektgazda és a
konzorciumi partnerek a Jól megfelelt
8.1 kötelező előírásokon felül Részben felelt meg Adatlap
tettek vállalásokat e Nem felelt meg
területen.
8.2 A kötelező előírásokon felül Jól megfelelt Adatlap
49
Adatlap/egyéb
Értékelés,
indoklással
dokumentum
vállaltak a szervezetre
vetítve valós
szükségleteinek
Részben felelt meg
kielégítésére irányulnak,
Nem felelt meg
annak megvalósítása
kivitelezhető, pozitív
eredmény várható.
Területi kohézió - A
projektterv értékelése Megfelel
esetében, a szempont Részben felelt meg
9.
körében a megfelel elérése
szükséges, különben a Nem felel meg
pályázat elutasításra kerül
A meglévő, valamint az
újonnan létrejövő
Jól megfelelt
szolgáltatások, azok Megvalósíthatósági
helyszínei könnyebben tanulmány
Nem felelt meg
elérhetővé válnak a
célcsoport számára
Megfelel
Részben felelt meg
10.
Nyilvánosság biztosítása Nem felel meg
A tájékoztatás biztosítása
érdekében megfelelő
Jól megfelelt
tevékenységeket terveztek,
hogy projekt eredményei
Nem felelt meg
szélesebb körben is ismertté
váljanak.
Megfelel
Részben felelt meg
Összességében Nem felel meg
50
E.1 MONITORING MUTATÓK
Sor- Mutató neve Típus Mérték- Minimálisan Célérték Mutató

szám (kimenet/e egység elvárt eléréséne forrása
redmény) célérték k
időpontja
A szakmaközi évente
hálózatok (naptári időszakos
1. kimenet db 6
összejöveteleine év beszámolók
k száma számít)
A TÁMOP 5.2.1
kiemelt projekt
keretében Az
MTA
Gyerekszegénys
ég Elleni Projekt
Időközi
2. Program által eredmény db 105 zárásako
beszámolók
szervezett r
képzések sikeres
elvégzése során
megszerzett
tanúsítványok
száma
Létrejött
Projekt
szolgáltatások és időszakos
3. Kimenet db 10 zárásako
programok beszámolók
r
száma
Gyerekeknek
szóló Projekt
Időszakos
4. szolgáltatások eredmény % 10 zárásako
beszámolók
által elért r
gyerekek aránya
A szegregált
lakókörnyezetbe időszakos
Projekt
n megvalósított beszámolók
5. eredmény % 30 zárásako
programmal a
r
célcsoportból
elértek aránya
időszakos
Biztos Kezdet beszámolók
Projekt
programok , Gyerekház
6. kimenet db 80 zárásako
látogatásának monitoring
r
száma dokumentá
ció
7. Biztos Kezdet eredmény fő 10 Projekt időszakos

programban zárásako beszámolók
51
Sor- Mutató neve Típus Mérték- Minimálisan Célérték Mutató
szám (kimenet/e egység elvárt eléréséne forrása
redmény) célérték k
időpontja
rendszeresen , Gyerekház
résztvevő monitoring
r
gyermekek dokumentá
száma ció
Monitoring mutató fogalommagyarázat
1. A szakmaközi hálózatok összejöveteleinek száma

A programban kötelező tevékenység a gyermekek és családjaik érdekében működő
intézmények és szervezeteinek, valamint az ott dolgozó szakemberek hálózat-jellegű (azaz
a szervezett, rendszeres, az egyes szolgáltatások működési rendjébe beépülő)
együttműködésének kialakítása és fenntartása. Településenként és kistérségenként – a
szükségleteknek megfelelően – egy vagy több hálózat is létrehozható. Ezekben helyet kell
kapniuk a legalább a közoktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi
intézmények munkatársainak. A hálózatoknak évente legalább 6 összejövetelt kell
megtartani a kistérség településeinek minimum 50%-át érintően. A szakmai hálózatok
működését a projektben alkalmazott szakterületi koordinátorok segítik. A mutatóban
valamennyi működő hálózat összejöveteleinek összesített számát kell megjelölni. A cél
elérését a időszakos beszámolóihoz csatolt a találkozókról készített jelenléti ívek és
tartalmi beszámolók igazolják. A célértéket tört naptári évben arányosan kell számolni.
2. A képzések sikeres elvégzése során megszerzett tanúsítványok száma
A mutatóban azon tanúsítványok számát kell feltüntetni, amelyeket a TÁMOP 5.2.1 kiemelt
projekt keretében az MTA Gyerekszegénység Elleni Program által biztosított képzések
sikeres elvégzése eredményeként szereztek a kistérségi résztvevők. A teljesítés mutatója a
megszerzett tanúsítvány. A tanúsítványt szerző személyt annyiszor lehet a mutatóba
beszámítani, ahány tanúsítványt szerzett a képzés teljesítéséről. A résztvevők bevonása
során a pályázónak figyelemmel kell lennie arra, hogy az előírt indikátornak a maximálisan
engedélyezett 30%-os lemorzsolódást – részt vevők száma / a képzést teljesítők száma –
követően is teljesülnie kell.)
3. Létrejött szolgáltatások és programok száma

A gyerekek részére létrejött tanulószoba, korrepetálás és szabadidős szolgáltatások, nyári
napközi és egyéb jellegű szolgáltatások, valamint a szegregált lakókörnyezetben
megvalósított programok száma együttesen, beleértve a Biztos Kezdet programok számát
is.
4. Gyerekeknek szóló szolgáltatások által elért gyerekek aránya

A létrejött napközi, tanulószoba, korrepetálás és szabadidős szolgáltatások, nyári napközi
jellegű szolgáltatások által a célcsoportból bevontak aránya a létrejött szolgáltatások
célcsoportjának (pl. a településen élő általános iskolás és/vagy óvodás korú gyermekek) a
korosztály települési összlétszámához viszonyítva.
52
5. A szegregált lakókörnyezetben megvalósított programmal (közösségi ház) a
célcsoportból elértek aránya
A közösségi ház működéséről forgalmi naplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a
nyitva tartás időtartamát, a megvalósult eseményeket, programokat és a részt vevők
nevét. A célérték elérését a forgalmi napló adatainak összesítésével kell igazolni. Elért
gyermeknek és fiatalnak ennél a monitoring mutatónál az a személy számít, aki a
közösségi ház valamely szolgáltatását naptári évente legalább 4 alkalommal igénybe vette.
A célérték kiszámításánál egy személy csak egyszer vehető figyelembe.
A gyerekház látogatók számát külön kell szerepeltetni!
6. Biztos Kezdet programok látogatásának száma

Havi átlagadat éves szinten mérve. Elvárt, hogy a gyerekházban nyitvatartási naponta
minimum 5 gyerek legyen a gyerekház megnyitásától számított fél éven belül. A
programot látogató 0-5 éves gyerekeket a Gyerekház munkatársai a dokumentációs
rendszerben rögzítik. A dokumentációs rendszerben kalkulálható az, hogy milyen volt a
gyerekház havi látogatottsága.
7. Biztos Kezdet Gyerekház programban rendszeresen résztvevő gyermekek

száma
Éves átlag Biztos Kezdet programonként. Rendszeresen járó gyermekek azok a 0-5 éves
gyermekek, akik még nem járnak óvodába. A rendszeresség életkoronként eltérő
gyakoriságú megjelenést jelent a Gyerekházban: 0-2 éves gyermekek esetében ez hetente
legalább 1 alkalom, 2-5 éves (nem óvodás) gyermekek esetében legalább heti 3 alkalom.
Csak a rendszeresen járó gyermekek esetében várható változás a gyermekek
fejlődésében. Lesznek gyermekek, akik a programba csak néhány hónapot járnak (pl. azok
a gyermekek, akik 3 éves koruk előtt legalább 2 hónapig a Gyerekházba járnak
rendszeresen, majd óvodába mennek), a rendszeresség az ő esetükben is értelmezhető.
Az első évben legalább 8, a második évben legalább 10 gyermek rendszeres részvétele az
elvárt. (gyerekház megnyitásától számított fél éven belül)
Kérjük, hogy a projekt adatlap számszerűsíthető eredmények pontjában a fenti

táblázatban megjelenő mutatókat szerepeltesse.
Amennyiben a mutató mellett minimálisan elvárt célérték is jelölve van, akkor pályázat
csak abban az esetben támogatható, ha a minimálisan elvárt érték teljesítését vállalni
tudja. Ha nincs minimálisan elvárt érték jelölve, akkor ilyen feltétel nem áll fent.
Pályázatában meg kell jelölnie, hogy a fenti mutatók mely években teljesülnek. Kérjük,
ügyeljen arra, hogy a mutatók teljesülésének időpontjai összhangban legyenek a
pályázatban bemutatott ütemtervvel, valamint a pályázat költségvetésével.
A program keretébe bevont személyekről legalább az alábbiak szerint szükséges adatot
gyűjteni és a projekt előrehaladási jelentésekben aggregált formában az alábbi bontásban
beszámolni:
nem, életkor, iskolai végzettség, régió (beleértve hátrányos helyzetű kistérség), hátrányos
helyzet, megcélzott és megszerzett képesítés.
53
F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK
Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat a 2007-13.

programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális
Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási
szabályairól szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet szabályozza.
xxx) A kiírás felfüggesztése és megszüntetése
Jelen tervezési felhívásra nem vonatkozik.
xxxi) A projektjavaslat benyújtásának módja, helye

és határideje
A pályázatot (kitöltött projekt adatlapot és a felhívásban, valamint az útmutatóban előírt

mellékleteket) magyar nyelven, elektronikus adathordozón (kizárólag egyszer írható,
írásvédett CD lemezen) a pályázati kiírás részét képező, kinyomtatott és cégszerűen
(lásd Fogalomjegyzék) aláírt pályázati adatlappal és nyilatkozattal együtt zárt
csomagolásban, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai/futárposta (garantált kézbesítési
idejű belföldi postai szolgáltatás) szállítás igénybevételével a következő címre kell
beküldeni:
Társadalmi Megújulás Operatív Program

Kódszám: TÁMOP-5.2.3.-11/A
Közreműködő Szervezet:
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA Nonprofit Kft.)
1385 Budapest, Postafiók 818.
Amennyiben a pályázatot csomagként kívánja feladni, a csomagon a

1134 Budapest, Váci út 45., C. épület.
címzést kell feltüntetni.
Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetőség.
Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy jelen kiírás keretében a pályázati adatlapot nem
kitöltő program segítségével kell kitölteni és benyújtani. Az elektronikus benyújtás jelen
kiírásban a kitöltött dokumentumok Word vagy Excel formátumban történő CD-re
másolását jelenti.
Kérjük, hogy a CD lemez tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát
(TÁMOP-5.2.3.-11/A), a pályázó nevét és címét. Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat,
illetve győződjön meg a kitöltés sikerességéről, az adathordozó épségéről!
A kétféle módon benyújtott projektadatlapban található eltérés esetén a papír alapú és

aláírt projektadatlap tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus
projektadatlap megegyezőségéről a pályázó köteles gondoskodni.
54
A projektjavaslat benyújtása a felhívás megjelenését követő 10. naptól kezdve
2011. október 1-ig lehetséges. A pályázatok benyújtása és elbírálása egy szakaszban
történik.
A pályázati felhívás megjelenik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, amelynek

címe: www.ujszechenyiterv.gov.hu.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat benyújtását követően az ellenőrzésre

feljogosított szervek megkezdhetik a projekt ellenőrzését!
xxxii) A projektjavaslat benyújtásával kapcsolatos

gyakorlati tudnivalók
Felhívjuk a figyelmet, hogy:
 A projekt adatlap kitöltésekor ügyelni kell a Projekt adatlap lapjain, illetve az Adatlap
kitöltési útmutatójában megadott tartalmi és terjedelmi követelmények pontos
betartására.
 A projekt adatlap alakjának, formátumának megváltoztatása hiánypótlásra kerül sor!.
Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai

esetén az NFÜ a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék
figyelemmel a www.nfu.hu honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt
ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott
sablonoknak megfelelően állították össze.
xxxiii) A projektkiválasztás folyamatának bemutatása

(eljárásrend)
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében működő Humán Erőforrás Programok Irányító

Hatósága a pályázatkezelési feladatokra közreműködő szervezeteket vesz igénybe, akik az
eljárásrendben szabályozott kérdésekben a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága
felhatalmazása alapján járnak el. Jelen konstrukció esetében a projektjavaslat döntés-
előkészítését, a szerződéskötését, a finanszírozását, nyomon követését és ellenőrzését
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ESZA Nonprofit Kft.) végzi.
F1.1. Befogadás
A beérkezést követően a közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat

megfelel-e a felhívásban meghatározott benyújtási kritériumoknak:
a) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra,

b) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási
összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány
nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást,
c) a támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe
tartozik, a pályázó jogi formája az útmutató B1 pontjának megfelelő.
d) A pályázatot tartalmazó CD és a pályázati kiírás részét képező, kinyomtatott és
cégszerűen aláírt nyilatkozat benyújtásra került; a pályázati kiírás részét képező,
kinyomtatott és cégszerűen aláírt nyilatkozat és a projekt adatlap benyújtásra került.
e) A pályázó a B pontban felsorolt kistérségek többcélú kistérségi társulása.
55
Ha egyértelműen megállapítható, hogy a projektjavaslat a fenti feltételeknek nem felel
meg, a közreműködő szervezet a támogatást igénylő egyidejű tájékoztatása mellett, az
indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül
hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot.
Jelen pályázati konstrukcióban a projektjavaslat elutasítása esetén a benyújtási határidőn

belül lehetőség van új pályázat benyújtására.
Ha a projektjavaslat megfelel a felhívásban meghatározott befogadási és jogosultsági

kritériumoknak, a közreműködő szervezet azt befogadja, és az NFÜ által meghatározott
módon tartalmilag értékeli. A befogadásról a közreműködő szervezet a projektjavaslat
beérkezésétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a pályázót a projektjavaslat
befogadásáról (befogadó nyilatkozat).
Felhívjuk a figyelmet, hogy a befogadás kizárólag a befogadási és jogosultsági

feltételeknek való megfelelést jelenti, de nem jelenti a támogatás megítélését.
F1.2. Egyéb követelmények vizsgálata
Amennyiben a fentiekben („Befogadás”) felsorolt feltételek adott pályázat vonatkozásában

maradéktalanul teljesülnek, vizsgálatra kerül a pályázó és a pályázat jelen útmutatóban
meghatározott egyéb követelményeinek való megfelelése. Ez annak az ellenőrzését jelenti,
hogy a pályázó/projekt megfelel-e a Pályázati Útmutató C., D. és E. pontjai szerinti
követelményeknek.
Amennyiben a fentiekben („Egyéb követelmények vizsgálata”) felsorolt feltételek adott
pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a közreműködő szervezet tartalmi
értékelésre bocsátja a pályázatot.
F1.3. A hiánypótlás rendje
Az ESZA Nonprofit Kft. a pályázót kizárólag írásban, egyszeri alkalommal megfelelő, de

legalább 15 naptári napos határidő kitűzésével – az összes hiány, vagy hiba egyidejű
megjelölése mellett a támogatást igénylőt támogatási kérelmének kijavítására szólítja fel,
amennyiben:
- nem állapítható meg egyértelműen, hogy a pályázat a befogadási és jogosultsági
kritériumoknak megfelel-e,
- nem állapítható meg egyértelműen, hogy a pályázó által benyújtott projektjavaslat
megfelel-e a felhívásban meghatározott egyéb követelményeknek,
- a pályázó által benyújtott projektjavaslat nem felel meg a felhívásban meghatározott
egyéb követelményeknek.
Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylőt.
Ha az E. fejezet 2. pontban szereplő kritérium hiánypótlást követően nem

teljesül, vagy a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be és az E.
fejezet 2. pontban szereplő kritériumra vonatkozó adat hiányzik, úgy a döntés-
előkészítő bizottság a tartalmi értékelés mellőzésével a pályázat elutasítására
tesz javaslatot.
Egyéb esetben, ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás,
hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni.
56
F1.4. Tartalmi értékelés
A pályázat tartalmi értékelés annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban szereplő

információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e.
A tartalmi értékelés alapjául szolgáló értékelési szempontokat az E. fejezet tartalmazza. Az
értékelés során a szempontoknak való megfelelést vizsgálják.
A közreműködő szervezet a befogadott projekteket az objektív és számszerűsíthető
tartalmi értékelési kritériumok alapján megfelelt / nem felelt meg kategóriákba rendezi,
jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát és összegző lapokkal a döntés-
előkészítő bizottság elé terjeszti. Nem támogathatók azok a pályázatok amelyek a
Projektterv értékelése értékelési pontoknál egy részszempontnak és így összességében
sem feleltek meg.
F1.5. Bírálat
A Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága a benyújtott pályázatok elbírálása

érdekében döntés-előkészítő bizottságot hoz létre.
A támogatandó pályázatok az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján az
értékelési szempontoknak megfelelt pályázatok meghatározását jelenti.
A döntés-előkészítő bizottság minden előzetes projektjavaslatról összegző lapot tölt ki,

amely tartalmazza
a) a pályázó és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat,
b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést, továbbá a megfelelt /
nem felet meg minősítést,
c) indokolással ellátott javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történő
támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történő támogatására vagy
elutasítására,
d) támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek
meghatározását.
A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot tesz

a) a projektjavaslat támogatására,
b) a projektjavaslat feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel történő támogatására,
vagy
c) a projektjavaslat elutasítására.
57
F1.6. Döntés
A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata a Humán Erőforrás Programok Irányító

Hatósága vezetőjéhez kerül döntésre.
A döntésről a közreműködő szervezet írásban tájékoztatja a projektgazdát. A közreműködő
szervezetnek a döntésről szóló tájékoztatása tartalmazza a projektjavaslat elutasítása,
csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása
esetén a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.
A döntésről történő tájékoztatást követően a pályázók a döntési javaslat pályázatukra
vonatkozó részét megtekinthetik.
Az NFÜ a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett nevét, a projekt tárgyát, a
döntés időpontját az év és a hónap megjelölésével nyilvánosságra hozza.
Amennyiben a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság vezetője a pályázatot
elutasítja, a közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követően, írásban, elutasító
levélben értesíti a pályázót arról, hogy pályázata nem kerül támogatásra. Az értesítés
tartalmazza az elutasítás indokát is.
F1.7. A Támogatási Szerződés megkötésének feltételei
A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezett köteles benyújtani:

a) a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek – a költségvetési szerv, a
helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyház, a felsőoktatási intézmény, a
közalapítvány és a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság
kivételével – bank által igazolt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által
hitelesített aláírásmintáját,
b) a kedvezményezett – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi
önkormányzat, az egyház, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány, és a Magyar Állam
kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – alapító (létesítő) okiratát,
vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát,
c) a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat, és
d) a projekt megvalósításának elindításához szükséges összes jogerős hatósági engedélyt,
vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumokat.
e) a döntés-előkészítő bizottság által meghatározott, a támogatást igénylő által
teljesítendő előfeltételek teljesítése.
A Kbt. hatálya alá tartozó kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének

feltételeként, a szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatása is előírható.
A közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges
dokumentumok beérkezésétől számított 10 napon belül az általa aláírt támogatási
szerződést a kedvezményezettnek megküldi. Ha a megküldött dokumentumok hiányosak
vagy hibásak, a közreműködő szervezet a beérkezéstől számított 10 napon belül, az
összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével, hiánypótlásra hívja fel a
kedvezményezettet.
A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok bemutatására vonatkozó határidő

elmulasztása esetén a támogatásról szóló döntés érvényét veszti a 292/2009. (XII.
19.) Korm. rendelet 112. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint.
58
1. A Támogatási Szerződés módosítása
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Támogatási Szerződés módosítása csak kivételesen indokolt
esetben, olyan célból és tartalommal lehetséges, amely a projekt eredeti célkitűzését nem
változtatja meg.
A Támogatási Szerződés esetleges módosítását a Kedvezményezett vagy a Támogató
kezdeményezheti írásban.
A Kedvezményezettnek a szerződés-módosítási kérelmét megfelelő indoklással
alátámasztva, a módosítások beálltát megelőzően kell benyújtania. A módosítási kérelem
tartalma nem lehet ellentétes az értékelés során meghatározott feltételekkel.
A módosítási kérelem tárgyában hozott döntésről a Támogató írásban értesíti a
kedvezményezettet.
A Közreműködő Szervezetnek lehetősége van arra, hogy a szerződés
módosítására vonatkozó kérelmet saját mérlegelése alapján elutasítsa.
F1.8. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata
Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási összeg – ideértve az előleget is – első

folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a D6 pontban meghatározott
biztosítékok rendelkezésre állnak.
A kedvezményezett a támogatás igénybevételére irányuló kifizetési igénylést – az előleget
kivéve – az időszakos vagy a záró beszámolóval együttesen nyújtja be. Támogatás
kizárólag az NFÜ vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet által jóváhagyott
beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható.
A kifizetés igénylése elektronikusan történik.
A kifizetési igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell
a) az eredeti számlák hitelesített másolatát,
b) a számlák – a szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén
a számla támogatáson felüli összege – kifizetését igazoló, az elszámolást alátámasztó
dokumentumok másolatát, és
c) az NFÜ által meghatározott formátumú összesítőt.
A kedvezményezett a kifizetési igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetési
igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken
alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel. A hitelesítés módját az NFÜ
határozza meg.
A kedvezményezett az eredeti számlán köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát,

és azt, hogy a számla „támogatás elszámolására benyújtásra került”.
Ha a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 – szállítói
finanszírozás esetén 15 – napon belül legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével, az adott
igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra és a hiba
javítására kell felhívni a kedvezményezettet. Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a
határidő elteltétől számított 7 napon belül nem kerül sor, ez a kifizetési igénylés érintett
részének elutasítását eredményezi, ez esetben további hiánypótlásnak nincs helye.
Ha a megvalósítás nyomon követése, vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem
merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a
közreműködő szervezet a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 45 –
szállítói finanszírozás esetén 30 – napon belül kifizeti. A szállítói és utófinanszírozást
vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetében is biztosítani kell a szállító részére 30
napon belül történő kifizetést.
59
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén
a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás az Áht. 13/A.§ (4) bekezdése alapján
nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve az Áht. 13/A.
§-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése
érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon -
visszatartásra kerül.
A támogatás folyósítására – a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján

– utófinanszírozással kerül sor.
Utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás
összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a kétszázezer forintot. Az
egymilliárd forintot meghaladó értékben megítélt támogatás esetén időközi kifizetési
igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási
szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget.
Fentiek nem vonatkoznak az első időszakos beszámolóval együtt benyújtott kifizetési
igénylésre.
Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e
rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási
szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a
támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás
visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé. A
felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.
A pénzügyi elszámolás részletes szabályozását a Támogatási Szerződés melléklete

tartalmazza.
2. Előleg igénylésének lehetősége
Minden kedvezményezett – jogszabályi kivételtől eltekintve – a 4/2011. (I. 28.) Korm.

rendeletben előírt biztosítékok nyújtása mellett – a támogatott tevékenység elindításához
és likviditásának biztosításához a támogatási szerződés megkötését követően jogosult a
megítélt támogatás maximum 25%-ának megfelelő előlegre.
A kedvezményezett(ek) az előleg teljes összegének lehívására egyszeri alkalommal
jogosult(ak).
A Közreműködő Szervezet az előleget a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylési
kérelem beérkezését követőn 15 napon belül folyósítja.
A kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget a támogatást nyújtó szervezetnek,

amennyiben nem nyújt be igénylést időközi fizetésre a támogatást nyújtó szervezethez az
előleg fizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy
más körülmény a támogatás nem rendeltetésszerű használatát bizonyítja. A támogatási
előleg visszafizetése esetén a kedvezményezett az előleget a folyósítás napjától számított,
Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Ha a visszafizetéssel
késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti kamatot is érvényesíteni kell.
F1.9. A monitoring adatok szolgáltatásának rendje, időszakos beszámolók
A Kedvezményezett – a Támogatási Szerződésben foglalt gyakorisággal és tartalommal –

adatokat köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról.
60
Figyelem! Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a Támogatási
Szerződésben foglalt kötelezettség megszegésének minősül, ezért ez esetben
Támogató a szerződéstől elállhat, és a támogatási összeget visszafizetteti.
Támogatás kizárólag az NFÜ vagy a közreműködő szervezet által jóváhagyott

beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható. A beszámoló
információkat tartalmaz a támogatott projekt eredményességéről és hatékonyságáról, így
különösen
a) a célokhoz mért előrehaladásról, ideértve a számszerűsített célok mutatóit, továbbá
– megfelelő indokolással és a célok aktualizálásával – a céloktól való jelentős
eltérésekről,
b) a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről,
c) a helyszíni szemlék és a helyszíni ellenőrzések megállapításai alapján a
kedvezményezett által készített intézkedési tervekről és a megtett intézkedésekről.
A kedvezményezett köteles a pályázatot, a projekt megvalósításával kapcsolatos

dokumentumokat, és a jelentési kötelezettség időszakában felmerült projekttel kapcsolatos
dokumentumokat legalább 2020. december 31-ig megőrizni.
F1.10. Ellenőrzések
A támogatási igény jogosultságát és a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását a

jogszabályban, a felhívásban, a támogatói okiratban és a támogatási szerződésben
meghatározott szervek ellenőrizhetik.
A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb
segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a
támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a
költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység
befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor.
F1.11. Az értesítések és határidők számításának szabályai
Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és
kézbesíteni.
Elektronikus úton megküldött nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat
megtételének napjaként tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a
válaszra rendelkezésre álló határidő a következő napon kezdődik.
Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy
meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a
kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést – az ellenkező
bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik napon
kézbesítettnek kell tekinteni.
A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.
A hónapokban, vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál
fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap
utolsó napján.
Ha a napokban megállapított határidő utolsó napja nem munkanap, a határidő a következő
munkanapon jár le.
A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás napját kell a nyilatkozat
megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre
álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik,
amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni.
61
A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának
elteltével állnak be.
A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
xxxiv) Kifogás
A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az

Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának
rendjéről szóló 4/2011. (II.28.) Kormányrendelet 81. §-a alapján a támogatást igénylő
vagy a kedvezményezett a pályázat benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony
időtartama alatt a közreműködő szervezet döntése ellen a közreműködő szervezetnél az
NFÜ-nek címzett, az NFÜ döntése ellen az NFÜ-nél a fejlesztéspolitikáért felelős
miniszternek címzett kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény
befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a
támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására,
visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, vagy a felhívásba, illetve a
támogatási szerződésbe ütközik.
A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 10
napon belül, de legfeljebb a kifogásolt intézkedéstől számított 60 napon belül egy
alkalommal, az indokok megjelölésével van lehetőség.
A kifogást a következő helyre lehet benyújtani:
A közreműködő szervezet döntése elleni kifogás:

ESZA Nonprofit Kft.
Cím: 1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület
(A kifogás címzettje: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító

Hatósága)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése elleni kifogást:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jogi Főosztály

Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
(A kifogás címzettje: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)
A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, amennyiben, azt

1. határidőn túl
2. nem az arra jogosult
3. korábbival azonos tartalommal, ismételten
nyújtották be.
A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.
Nincs helye kifogás benyújtásának a szabálytalanságot megállapító döntés és

szabálytalanságot megállapító döntés ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást lezáró
döntés ellen.
62
A kifogással kapcsolatosan az alábbi döntések születhetnek:
1. a kifogásban foglaltaknak helyt adás, egyúttal a jogszerű állapot helyreállítása
2. a kifogás indokolt döntéssel történő elutasítása
A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének nincs helye.
63
xxxv) Vonatkozó jogszabályok listája
1. Törvények
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról
2000. évi C. törvény a számvitelről
2001. évi XCIII. tv. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó
törvények módosításáról
2001. évi CXX. tv. A tőkepiacról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről
2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról
2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról
2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án
kelt Egyezmény kihirdetéséről
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Szt.)
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)
2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról (Szht.)
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
(Foglalkoztatási törvény)
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
64
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköréről
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
2. Kormányrendeletek
292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről
249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és
könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról
102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi
támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján
finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről
193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről
37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami
támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai
Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó
támogatások felhasználásának rendjéről
253/1997. (XII.20) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési
követelményekről (OTÉK)
235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek
és személyek által kezelt személyes adatokról
311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról
315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról
47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési
támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának
részletes szabályairól
96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános
feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról
63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet (a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások
igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól)
149/1997 (IX. 10) Kormányrendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról
240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból
elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott
települések jegyzékéről
137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról
133/1997.(VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz
felhasználható bizonyítékokról
65
188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények
és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás
engedélyezéséről
259/2002.(XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató
tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói
engedélyről
261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes
szülői jogviszony egyes kérdéseiről
239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről
206/2008. (VIII. 26.) Korm. rendelet a bölcsődék és közoktatási intézmények
infrastrukturális fejlesztése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben támogatás
igénybevételének részletes feltételeiről
206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről
19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása
felhasználásának részletes szabályairól
184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint
a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről
331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és
hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési
programok akkreditációjának szabályairól
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
3. Miniszteri rendeletek
1. 1092/2007. (XI.29.)
Kormányhatározat a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007
(V.31.) OGY határozta végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-
2010.)
1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során
kiszabható bírságról
7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési
programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól
290/2007. (X.31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési
naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük
feltételeiről
9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek
továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet a betegjogi, az ellátott jogi és a gyermekjogi képviselő
működésének feltételeiről
14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai
szakszolgálatokról
49/2004 (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról
2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és
folytatásának részletes szabályairól
13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról
34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság

feltételeiről
66
8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának
feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről
6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a
Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról
30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz

kapcsolódóan nyújtható támogatásokról
1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények

szakmai feladatairól és működésének feltételeiről
47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének

egyes szervezési kérdéseiről
4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi

tevékenységről
26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról
9/2008. (I. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a
kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehető támogatások részletes
feltételeiről
3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendelet a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai
követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről
14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról és a képzési

kötelezettségről
11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
10/1994.(V.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról
23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és

a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról
33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés

alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről
80/1999.(XII. 28.) GM – EüM – FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés

keretében történő élelmiszer – előállítás és forgalmazás feltételeiről
6/2000.(VII. 6) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények

szakmai feladatairól és működésének feltételeiről
8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak

működési nyilvántartásáról
29/2003.(V.20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit
67
működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás
előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamról
90/2003.(VII.30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és

forgalmazásának élelmiszer higiéniai feltételeiről
1/2005. (III. 1.) OKM rendelet: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve
23/1997. (VI. 4.) MKM sz. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása tantervi
irányelve kiadásáról
14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai

szakszolgálatokról
28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet 2. § (4) az ép értelmű fogyatékos tanulókat oktató-
nevelő iskolák helyi tantervének tartalmi szabályozásáról
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
4. Országgyűlési határozatok
47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról,
2007-2032
67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció
elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről
4. Közösségi szabályok
A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap
az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések
megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK Rendelete az Európai Regionális
Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános
rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai
Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi
rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1081/2006/EK
Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999 EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK
Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről
5. Módszertani levelek, ajánlások, kiadványok

A bölcsődei gondozás-nevelés minimum feltételei és a szakmai munka részletes
szempontjai. Módszertani levél. Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Bp. 1999
Korai fejlesztés a bölcsődében. Szerk.: Gyírkis Ágnes. Módszertani levél. Nemzeti Család-
és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2003.
68
Grosch Mária - Sebestyén Bianka - Dr. Takács Bernadett - Vokony Éva: Gyermekek
napközbeni ellátása standardok, irányelvek. (GYN) SZMI, 2007, kézirat.
http://www.unitedway.gyor.hu/letolt/marcius/GYN.pdf, Gyermekek napközbeni ellátása.
Standard. 2007. www.szmi.hu
Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes – Korintus Mihályné dr. – Rózsa Judit: A bölcsődei
nevelés-gondozás országos alapprogramja. SZMI, 2008
Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes – Pethő Mónika: Az óvodai nevelés országos
alapprogramja és A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Összehasonlító
elemzés. SZMI, Budapest, 2008. Kézirat
Folyamatos napirend a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani
Intézete, Bp. 1982
Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In: Előadások – közlemények – dokumentumok.
Módszertani levelek, irányelvek. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982
Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató a
fokozatos beszoktatás c. módszertani levélhez. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete,
Bp. 1982
Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. Bölcsődék Országos Módszertani
Intézete, Bp. 1989
Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp.,
1997
Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei (ajánlás). (Az Országos Csecsemő- és
Gyermekegészségügyi Intézet által 1994-ben összeállított, „Az egészséges csecsemő
táplálásának irányelveiről” c. viselő 47. számú módszertani levél helyébe lép. 2001
Korai fejlesztés a bölcsődében. Módszertani levél. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai
Intézet, Bp. 2003
A család és a bölcsőde kapcsolata. Módszertani levél. Kézirat. Magyar Bölcsődék
Egyesülete, Pedagógus - Pszichológus Tagozat anyaga, 2007
69
Fogalomjegyzék
A Tervezési Felhívásban, Projekt adatlapon, illetve Útmutatóban található fogalmak

definíciója
- Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését

célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi
esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
- Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját
munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön
jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés
szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában
meghatározott személy.
- Biztos kezdet program: A „Biztos kezdet” - ágazatközi együttműködésen alapuló és
civil szerveződésekkel együttesen működtetett -, 0-7 éves korú gyermekek
esélyegyenlőségének megteremtésére irányuló, helyi kezdeményezéseken keresztül
megvalósuló olyan program, mely a hátrányos helyzetű térségekben, falvakban,
városi lakónegyedekben, lakótelepeken élő, kisgyermeket nevelő családok komplex
támogatását szolgálja a gyermekszegénység egészségügyi, szociális, mentális káros
következményeinek megelőzése és a kisgyermekek életkori szükségleteinek
megfelelő egyenlő ellátása, gondozása céljából.
- Biztos kezdet szolgáltatás: A „Biztos kezdet” program szolgáltatásai a gyermek-
egészségügyi szervezetek, kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődék,
óvodák, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok együttműködésében, újonnan
létrejövő integrációk keretében, helyi szükségleteken alapuló közösségi programok
útján valósíthatók meg. A program megvalósításába minden meglévő helyi szociális,
egészségügyi, oktatási és gyermekjóléti intézményt és szolgáltatást be kell vonni. A
hiányzó szolgáltatásokat a helyi igények szerint lehet kialakítani, a program céljaihoz
kötődően, a program keretén belül. (Különösen: kisgyermekek rugalmas napközbeni
ellátását biztosító integrált bölcsőde, óvoda, játszóház és segítő szolgáltatások
együttes működtetése
- Biztos kezdet gyerekház: A Biztos Kezdet Gyerekház a hátrányos helyzetű
településeken, településrészeken élő, 0-5 éves gyereket nevelő családok számára - a
biztos kezdet alapelvek mentén - nyújt szolgáltatást, a hátránykompenzációban, a
kora gyermekkori fejlesztésben, a szocializációs folyamatok támogatásában továbbá
személyiség- és kompetenciafejlesztő foglalkozásokat, közösségi programokat
biztosít a gyermekek és szüleik számára.
- Cégszerű aláírás: A társasági szerződésben, és/vagy a cégkivonatban szabályozott
módon, a cég hivatalos képviseletére jogosult személy(ek)nek a cég nevében, az
aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy
meghatalmazása alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve
nyomtatott neve alá történő aláírás(ok)kal történik.
- Célterület: bizonyos pályázati konstrukciók esetében lehetséges többféle típusú
tevékenység egyidejű megvalósítása is (pl. új gép beszerzése és használt gép
beszerzése). Ilyen esetben a célterültet kifejezés az egyes tevékenység-típusok
megjelölésére, egymástól való elválasztására szolgál.
- Elbírálásból való kizárás: az adott pályázatnak a bírálat eljárásának folyamatából
történő kirekesztése - a projektgazda által elkövetett - valamely lényeges formai,
tartalmi, vagy eljárási hiba, hiányosság következtében.
- Eljárásrend: eljárásrend alatt jelen összefüggésben a HEP IH-nak, illetve a
Közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő
70
valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a
szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok
feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük.
- Ellenőrzési hatóság: az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól független
szerv, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének
ellenőrzéséért felel
- Empowerment: „A képessé tétel úgy is definiálható, mint azok az eszközök

(módszerek) melyek segítségével az egyének, a csoportok és/vagy a közösségek
átveszik az irányítást saját életük felett, elérik saját céljaikat, ezáltal válnak képessé
önmaguk és mások életkörülményeinek javítása érdekében munkálkodni.” (Adams
2003:8) Az empowerment szó szerint felhatalmazást jelent. A közösségfejlesztési
szótárban jelentése: az emberek (állampolgárok) tudással és képességekkel való
felruházása azért, hogy érdekeiket hatékonyabban képviselhessék es önállóan
tudjanak életkörülményeik jobbításáért akciókat indukálni.1
- Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) – az Új Magyarország

Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai
Bizottság hagyott jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában.
- Hátrányos helyzetű család: akik a 33 komplex programmal segítendő
leghátrányosabb helyzetű kistérségek valamelyikében élnek
- Hátrányos helyzetű gyermek: A hátrányos helyzetű gyermek a közoktatási
törvényben foglaltak szerint az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző
megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a
tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes
nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló
esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik
évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos
helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. (1993. évi LXXIX.
Számú törvény 121. §. 14. pont)
- Hiánypótlás: valamennyi melléklet hiánypótolható, a hiánypótlás csak egy
alkalommal lehetséges, a rendelkezésre álló határidő nem hosszabbítható meg.
- Igazoló Hatóság (IgH): A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és
benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt
szervezet. Az Igazoló Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program
vonatkozásában - a Nemzetgazdasági Minisztérium.
- Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési
(tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató
tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának
vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
- Irányító Hatóság (IH): a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti
egysége, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok)
stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének
biztosítása
1
Forrás: Lakatos Kinga:A képessé tétel (empowerment) lehetőségei a civil társadalomban.
Forrás:
http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/aeb5e4c08ec7c2ce852566f20014
0bd7/7373cc05159d68d1c125775a005c586a?OpenDocument
71
- Monitoring mutató: megvalósulást, teljesülést mérő fizikai vagy pénzügyi
számszerűsített mutató
- Kedvezményezett: a támogatási szerződést aláíró projektgazda, vagyis a
támogatásban részesült projektgazda, akivel a támogató támogatási szerződést köt.
- Közreműködő Szervezet (KSz): az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az
Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések
megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK
tanácsi rendelet) 2. cikk 6. pontja szerint bármely közjogi vagy magánjogi
intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy
ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó
kedvezményezettek tekintetében,
- Leghátrányosabb helyzetű kistérség: a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet
szerinti 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség. A 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet
3. § (1) bekezdése alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból
elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel
sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben
meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és
infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot jelentősen
meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a hátrányos helyzetű
kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek.
- Melléklet: a projektjavaslatban rögzített, egyes tényt (tényeket) alátámasztó, és így
a projektjavaslat elbírálását megalapozó dokumentum
- Operatív program: az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások
egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése
alapján az Európai Bizottság hagy jóvá.
- Összeférhetetlenség: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló
2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdésében, valamint a 2007-2013
programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai
Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának
rendjéről szóló 4/2011. (II.28.) Korm. rendelet 14. §-ban meghatározott szempontok
alapján áll fenn.
- Pályázat: a pályázó által benyújtott dokumentumok összessége (Projekt adatlap,
mellékletek, CD lemez)
- Pályázati Felhívás: Az NFÜ pályázati felhívásban tájékoztatja az akciótervben
meghatározott lehetséges támogatást igénylőket a támogatás igénylésének
feltételeiről. A pályázati felhívás a támogatási konstrukció akcióterv szerinti
bemutatását, a projektadatlapot, a projektjavaslat elkészítéséhez összeállított
útmutatót és a támogatási szerződés tervezetét tartalmazza.
- Projekt adatlap: e dokumentum tartalmazza a pályázó, valamint a projekt adatait,
valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A dokumentum
kitöltése a pályázó feladata.
- Permentes ingatlan: az ingatlan nem áll peres eljárás alatt.
- Projekt: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott
művelet; (az érintett program irányító hatósága által vagy hatáskörében a monitoring
bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt vagy
projektcsoport, amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy
megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó prioritási tengely céljai.)
- Projekt adatlap: e dokumentum tartalmazza a projektgazda, valamint a projekt
adatait, valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A
dokumentum kitöltése a projektgazda feladata.
72
- Időszakos beszámoló: a kedvezményezett rendszeres beszámolója a Közreműködő
Szervezet felé a támogatott projekt megvalósulásáról.
- Projekt fenntartási jelentés: a Kedvezményezettnek a pénzügyi beszámoló
jóváhagyását követően, a teljes fenntartási időszak alatt a Támogatási Szerződésben
meghatározott rendszerességű és tartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége a
közreműködő szervezet felé.
- Szegénységben élők: azokat a személyeket és családokat soroljuk a
szegénységben élők közé, akik az alábbiakban felsorolt 1-6. sorszámú kritériumok
közül legalább kettőnek, vagy a hetedik kritériumnak megfelelnek.
1. a szülők egyike, vagy mindkettő nem foglalkoztatott
2. legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek,
3. kettőnél több gyermeket nevelnek,
4. egyszülős háztartásban élnek,
5. fogyatékos gyermeket nevelnek,
6. roma kisebbséghez tartozók,
7. a gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek
8. a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek
valamelyikében élnek
- Szegénységgel veszélyeztetettek: szegénységgel veszélyeztetetteknek azokat a
személyeket és családokat tekintjük, akik a fenti kritériumok közül legalább egynek
megfelelnek.
- Szegregátum és gettósodó, fiatalodó település: a szegregátumok jelen

pályázathoz kapcsolódóan olyan – jellemzően térben elkülönült vagy lehatárolható –
településrészek, amelyekben az alacsony státuszú lakosság koncentráltan – legalább
50%-ban – van jelen, továbbá a 18 év alatti népesség eléri az 50 főt. Alacsony
státuszú lakosságon az aktív korú, alacsony, legfeljebb 8 általános iskolai
végzettségű, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosokat értjük.
Gettósodó, fiatalodó településnek azt nevezzük, ahol a cigánynak tartott gyerekek
száma eléri az 50 főt, vagy 500 lakos alatti kistelepülés esetén a 25 főt, továbbá a
településen a 18 év alattiak aránya meghaladja a 20%-ot, mert ebben az esetben
feltételezhető, hogy a cigány népesség száma és aránya növekedni fog.
- Szupervízió: a szupervízió olyan tanácsadási folyamat, ami a személyes
hatékonyság növelését tűzi ki célul szakmai helyzetekre fókuszálva. Eszköze a
tapasztalati tanulás. A folyamat kiindulópontja mindig a személyes tapasztalat, az
átélt szakmai szituáció. A módszer abban segíti a szupervizáltat, hogy a szakmai
személyiség önazonosságának megtartása mellett nyitottá váljon az önreflexióra, a
saját helyzetből való tanulásra és rugalmasabban reagáljon szakmai szituációkban.A
szupervíziós folyamatban való részvétel a mindennapok szintjén növelheti a
tudatosságot, a belső energiák mozgósítását, a kompetenciahatárok átláthatóságát.
Szupervíziós folyamatok vezetését olyan szakemberek végzik, akik saját életükben is
törekednek az önreflexióból kiinduló tudatos jelenlétre és nyitottak a változásra.
- Telephely: a cég - székhelyétől különböző helyen lévő - telephelye a tevékenység
gyakorlásának helye. (2006. évi V törvény 7.§).
- Új gép: amely használatban még nem volt, és a géppel nem folytattak üzemszerű
gyártási tevékenységet függetlenül a gyártási évtől. (Az új gépnek nem kell
feltétlenül a projektjavaslat benyújtásának évében gyártottnak lennie, tehát korábbi
évjáratú gép is lehet a pályázat szempontjából új, ha a gyártó vagy forgalmazó
raktárából szállítják.)
- Új Széchenyi Terv (ÚSZT): Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás
dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés
feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A
tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó
programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.
73
xxxvi) Pályázati Útmutató mellékletei
1. Projekt adatlap sablon és Nyilatkozat sablon

2. Projekt adatlap kitöltési útmutató
3. Komplex költségvetés
4. ESZA Elszámolható költségek általános útmutató
5. ERFA Elszámolható költségek általános útmutató
6. Gantt-diagram sablon
7. Megvalósíthatósági tanulmány formanyomtatvány
8. Közösségi ház leírás
9. Útmutató Biztos kezdet szolgáltatás kialakításához és megvalósításához, valamint a
tervezett szolgáltatás bemutatásához
10. Útmutató a roma családok és gyerekek bevonásához
11. OTMR adatlap
12. Önéletrajz sablon
13. Közzétételi kérelem
14. Együttműködési megállapodások formanyomtatványa a TÁMOP 5.2.1 Gyerekesély
program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a
program kísérése című kiemelt projekttel
15. Esélyegyenlőségi útmutató
16. Fenntartható fejlődés útmutató
17. Arculati kézikönyv
18. Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei
19. Útmutató a munkaszerződések, megbízási szerződések és a vállalkozási
szerződések elszámolásához
20. Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához
21. Támogatási szerződés sablon
22. Képzések listája
23. Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató
24. TÁMOP 5.2.1. kiemelt projekt feladatai
xxxvii) Csatolandó mellékeltek listája
Papíralapon benyújtandó mellékletek:

 Nyilatkozat
 Projekt adatlap
CD/DVD-n benyújtandó mellékletek és a benyújtás módja:

1. Projekt adatlap (word)
2. Részletes költségvetés (excel) és Komplex költségvetés (részletes költségvetés,
időbeli ütemezés, szöveges indoklás, beszerzendő eszközök listája) (excel)
3. GANTT diagram (excel)
4. Megvalósíthatósági tanulmány (word)
5. OTMR adatlap
74
6. Önéletrajzok (projektmenedzsment és szakmai megvalósítók)
7. Aláírt együttműködési megállapodások a TÁMOP 5.2.1
Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani
megalapozása és a program kísérése című kiemelt projekttel (aláírt szkennelt pdf)
8. Ingatlan/telek vásárlás vagy átalakítás esetén tulajdoni lap; ingatlan/telek vásárlás
esetén hivatalos értékbecslés;
9. építés, átalakítás, felújítás esetén terv, engedélyköteles építés, átalakítás, felújítás
esetén terv és elvi építési engedély;
10. bérlemény esetén bérleti szerződés, amely legalább 15 évre szól
11. Közzétételi kérelem (aláírt szkennelt pdf)
12. Konzorciumban benyújtott pályázat esetén konzorciumi
megállapodás (aláírt szkennelt pdf)
13. Ha a gyerekházra nem a kistérség pályázik, akkor
együttműködési megállapodás az érintett települési önkormányzattal
75

Palyazati Utmutato Integralt Tersegi Programok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Palyazati Utmutato Integralt Tersegi Programok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ

Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik

(A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projekt)

A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon

i) Alapvető cél és háttér információ

A konstrukció alapvető célja a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése,

A Stratégia kimunkálására és jogszabályba foglalására azért volt szükség, mert a

A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben

 megkezdődik a helyi szükségleteken alapuló térségi, intézményi és

A projekt elsődleges (közvetlen) célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségben élő

A projekt másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és

iii) Rendelkezésre álló forrás

Jelen tervezési felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 3,4

Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése

iv) Támogatható projektjavaslatok száma

Egy jogosult kistérségből egy projekt támogatható.

Az 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

Jelen kiírás keretében az alábbi kistérségek többcélú kistérségi társulásai

Ezen kistérségekkel a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének

Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezet pályázhat (KSH besorolással, a

A konzorcium esetében a finanszírozás tagi szinten történik.

Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.

A főpályázó és a konzorciumi partner szervezet a devizajogszabályok alapján belföldinek

Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.

Jelen tervezési felhívás esetében nem releváns.

x) A pályázat benyújtásának egyéb feltételei

1. A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó ellen nem folyhat csőd-,

2. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy nevét, a projekt

3. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által

4. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik arról, hogy a 292/2009. (XII. 19.)

5. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm.

6. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, amennyiben a pályázó szervezet

7. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, amennyiben biztosíték nyújtására

8. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy a projekt saját forrása

9. A projekt keretében beszerzett ingatlan, vagyontárgy a fenntartási kötelezettség

10. A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi, hogy a közpénzekből nyújtott

12. A pályázat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt.

13. A pályázat benyújtásával a Pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Knyt. 8. §

14. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy amennyiben a Knyt. 8. § (1)

15. Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi

16. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy amennyiben a

17. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik, hogy főtevékenységként TEÁOR

18. A pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat befogadását

19. A pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy az általa képviselt

23. Nem nyújthat be pályázatot, nem köthető támogatási szerződés, és nem

26. A pályázó a pályázat benyújtásával nyilatkozik, hogy az adott tárgyban pályázatot

28. A pályázó a pályázat benyújtásával vállalja, hogy az adatlap fenntarthatósági és

Nem köthető támogatási szerződés azon pályázóval,

a. amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, vagy egyéb – megszüntetésére irányuló

xi) Támogatható tevékenységek köre

A pályázó által tervezett tevékenységek abban az esetben támogathatóak, ha azok

C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések

1. Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozása és működtetése , melynek feladata a

3. Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása ,

4. A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési

5. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és

6. A kistérségi gyermekstratégia és a pályázati lehetőségek, önkéntesség,

8. Legalább kettő, a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, fiatalok és szüleik

9. A kistérség minimálisan kettő - a jánoshalmi kistérség esetében minimálisan egy -

 biztosítja a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, az óvodás kor alatti

 helyet ad a Biztos Kezdet szolgáltatásnak (amennyiben a településen nem

10. Biztos Kezdet Gyerekház és/vagy szolgáltatás

A Biztos Kezdet szolgáltatás megvalósításának elsődleges helyszíne a Gyerekház,