Könny¶ belátni, hogy a

sonkagúla minden oldala olyan trapéz, amelynek

az alapon fekv® szögei 60◦ -osak.

S
16

65

81
1. ábra

16
D C
z R
R1
y
Q Q1
65
P1 x P

60 o
A B
81 65
2. ábra
Rajzoljuk be a feljáró egyes darabjait egymás után az ABCD trapézba A-tól
kiindulva. Az emelkedési szög α, az els® szakasz a BC oldalt a
P , a második
az AD oldalat a Q, a harmadik a BC oldalt az R pontban metszi, a beérkez®
sú s a D (2. ábra). A P, Q és R ponton keresztük húzzunk párhuzamosokat a
trapéz alapjával, ezek a szemközti szárt a P1 , Q1 , R1 pontban metszik. Jelöljük
a P P1 , QQ1 , RR1 szakaszokat rendre x, y , z -vel.
Az ABP , P P1 Q, Q1 QR, R1 RD háromszögek hasonlók (szögeik egyenl®k),
így oldalaikra felírhatjuk a következ® aránypárokat:

81 : x = x : y = y : z = z : 16.

Innen
x2 = 81y, y 2 = xz, z 2 = 16y;
amib®l
x2 81
2
= ,
z 16

1
s mivel x, y , z pozitív,

x 9 9 2 3
= , y2 = z , y= z,
z 4 4 2
3
z 2 = 16 · z -b®l
2
z = 24, y = 36, x = 54.
Ezen szakaszok ismeretében meghatározhatjuk a BP , BQ1 , BR távolságo-
kat.
BP = AB −P P1 = 27, és hasonlóan P Q1 = 18, Q1 R = 12 és RD = 8. Tehát
a feljáró és az oldalélek érintkezési pontjai a megfelel® oldalél alsó végpontjától
rendre 27, 45, 57 m távolságra vannak.