Professional Documents
Culture Documents
A Billentyűzet. 1. Ábra A Billentyűzet Általános Felépítése
A Billentyűzet. 1. Ábra A Billentyűzet Általános Felépítése
A billentyűzet
A billentyűzet (más néven klaviatúra) a számítógép alapértelmezett beviteli eszköze.
A billentyűzet kialakítása, tartalma az elmúlt évtizedek során sokat változott, de alap-
vető kialakítása a mai napig az IBM írógépszabványon alapul. Az első IBM PC gé-
pekhez 83, majd később 101 gombos billentyűzetet alakítottak ki. A szabványos ma-
gyar billentyűzet ettől annyiban tér el, hogy az ékezetes betűk miatt 102 gombos.
A billentyűzet felépítése
1. ábra
A billentyűzet általános felépítése
2. ábra
Egyes billentyűk jelentése
Shift, Ctrl, Alt: Lenyomott állapotukban módosítják a velük együtt használt billentyűk
tartalmát (kódját). A Shift a billentyűk felső részén jelzett karaktereket, vagy betű ese-
tén annak nagybetűs változatát adja. A Ctrl és Alt módosítók által előállított kódokat a
programok szokták speciális igényeik szerint értelmezni.
Caps (Caps Lock): Bekapcsolt állapotánál a betűbillentyűk esetében a nagybetűket
eredményezi.
Mai billentyűzetek és további gombok
A mai számítógépek sokféle célra használatosak, s ezt a billentyűzet-gyártók is igye-
keznek támogatni. A Windows, az internet és a multimédia jellegű felhasználást tá-
mogatandó, több olyan gomb is megjelent a billentyűzeteken, amelyekkel az ezekhez
kapcsolódó, gyakran használatos felhasználói funkciókat lehet egyetlen mozdulattal
aktiválni, például: a webböngésző vagy az e-mail program indítása, a gép hangrend-
szerének vezérlése (hangosítás, halkítás, zene- és filmlejátszás indítá-
sa/megállítása).
Internet- és multimédia-
vezérlő gombok.
3. ábra
Mai, internet- és multimédiavezérlő gombokkal kiegészített billentyűzet
4. ábra
Multimédiás billentyűzet
Speciális multimédia-
vezérlés.
5. ábra
Egy, az új Windows Vista rendszerhez optimalizált, vezeték nélküli billentyűzet és egér
A billentyűzet működése
Mint említettük, a billentyűzet az alapértelmezett bemeneti egység, azaz ha a fel-
használó másképp nem rendelkezik, akkor a CPU innen várja az adatokat. Az adat-
áramlás egyirányú: az adatok a processzor irányában haladnak. A billentyűzet felépí-
tése egy hagyományos írógéphez hasonlít, a betűk elhelyezkedése is azonos, a kü-
lönbség mindössze annyi, hogy a számítógép billentyűzetén több, különleges jellel
és funkcióval ellátott nyomógomb is található. Egy-egy billentyű lenyomása billentyű-
kódot, ún. scan kódot generál, ezt a BIOS (a gépet vezérlő alapprogramok csoportja)
értelmezi, és – az alkalmazott operációs rendszertől függően – belső (pl. ASCII vagy
ANSI) kódokká alakítva tárolja a gép memóriájában. A billentyűzet sokkal intelligen-
sebb, mint gondolnánk: saját processzorral, vezérléssel rendelkezik, amely a billen-
tyűlenyomásokat és a kódok továbbítását vezérli. Önálló tárolója is van, amelyben a
lenyomott billentyűk kódjai a számítógépbe való átvitelre várakoznak (ezért lehet az,
hogy pl. már abbahagytuk a gépelést, de a képernyőn még jelennek meg karakte-
rek).
6. ábra
IBM billentyűzet
7. ábra
101 gombos, magyar nyelvi kiosztású billentyűzet
Új betűbillentyű
8. ábra
102 gombos, magyar nyelvi kiosztású billentyűzet
9. ábra
Magyar billentyűzet Alt Gr gombbal
10. ábra
Flexibilis billentyűzet
További ismeretek:
Billentyűzet
Billentyűzet
Az egér
Bár az egér (a név a rágcsálóhoz való hasonlatosságából ered) használatának meg-
jelenését és elterjedését sokan a Windows operációs rendszerhez kapcsolják, maga
az eszköz sokkal régebbi, eredete a 60-as évekbe nyúlik visz-
sza. Az egerek lényeges jellemzője, hogy használatukkor
mozgatni kell őket. A képernyőn látható egérmutató az egér
mozgatásával arányosan és annak irányában mozdul el. Az
egér mozgatását azonban a számítógéphez való csatlakozása
és a megkívánt felület, amin mozgatni kell, erősen korlátoz-
hatja.
11. ábra
Vezetékes, golyós egér
12. ábra
Vezeték- és elemnélküli optikai egér
A trackball
A trackball (hanyattegér) az egerek funkcióját látja el, de eh-
hez nem kell az egész berendezést egy felületen mozgatni, a
mozgást átvivő golyó ugyanis a tetején van, és ujjainkkal ezt
mi forgatjuk. A golyó elhelyezkedésétől függetlenül, a
trackball célja és működési elve megegyezik az egérével.
Előnye, hogy használatakor nincs szükség mozgástérre és
egérpadra, illetve kevésbé szennyeződik.
13. ábra
Trackball
A touchpad
A touchpad (érintőpad) az egérprobléma megoldása notebookok esetében. Bár az
egérjellegű eszközök természetesen külső csatlakozón (pl. USB) is hozzákapcsolha-
tók a notebookhoz, de meg kellett őrizni annak minden külső eszköztől független,
hordozható jellegét. Többféle próbálkozás (pl. a billentyűk között elhelyezett gumipö-
cök) után a touchpad vált általános megoldássá.
14. ábra
Touchpad egy notebook számítógépen
A fényceruza
A fényceruza katódsugárcsöves megjelenítőkhöz használt ceru-
za alakú eszköz, mellyel a képernyő egy tetszőleges pontja kije-
lölhető. A fényceruzában egy fényérzékeny áramköri alkatrész, a
foto-tranzisztor érzékeli azt, amikor a katódsugár a képernyő fris-
sítésekor rávillant a ceruzára. A villanás időpontjában a ceruza
jelet küld a számítógépnek; mérhető, hogy hol is jár az elektron-
sugár, így ebből meghatározható, hogy hol van a fényceruza a
képernyőn. Persze ez önmagában még nem elég: szükség van
egy nyomógombra is (akár a ceruza hegye is lehet), melynek
nyomva tartásával jelezzük a gép felé, hogy most akarunk „írni” a
ceruzával.
15. ábra
USB csatlakozású fényceruza
A fényceruza célja az egerekéhez hasonló, csak itt nem az asztalon, hanem a képer-
nyő előtt mozgatjuk az eszközt.
A joystick
A joystick (botkormány) szintén a programok vezérlésére használható eszköz; általá-
nos célú gépen leginkább játékprogramok irányítására alkalmas.
16. ábra
Joystick
Hangrendszer
A számítógép multimédiás szolgáltatásainak egyik legfontosabb eleme a hangok fel-
vétele illetve visszajátszása. Ezeknek a funkcióknak a teljesítéséhez a gép az alábbi
eszközökkel rendelkezhet:
· hangkártya
· mikrofon
· hangszóró(k)
Hangkártya
A hangrendszer központi eleme a hangkártya. A hangkártya egy bővítőkártya, amely
hangot fogad és bocsát ki.
17. ábra
Hangkártya két oldala
18. ábra
Hangkártya külső csatlakozói
További ismeretek:
MIDI
Hangkártya
A mikrofon
Ahhoz, hogy egy térben lejátszódó hangeseményt rögzítsünk, felerősítsünk, vagy
egyéb elektronikai úton manipuláljunk, a hangot át kell alakítanunk elektromos jelek-
ké. Erre szolgálnak a mikrofonok. A legegyszerűbb mikrofon működési elve meg-
egyezik a közönséges hangszórókéval. Az évek során sokféle mikrofon látott napvi-
lágot, így manapság már számtalan típusú, gyártmányú mikrofonhoz juthatunk hoz-
zá. A következőkben különböző szempontok szerint fogjuk a mikrofonokat csoporto-
sítani és bemutatni.
Dinamikus mikrofonok
Ezek a mikrofonok felépítésüket tekintve az elektromágneses indukció jelenségét
használják fel, konkrétan azt a jelenséget, hogy a mágneses erőtérben mozgó veze-
tőben áram indukálódik. A dinamikus mikrofonokban egy membránra rögzített lengő-
tekercs mozog egy mágneskör légrésében a hanghullámok hatására, és abban a
hangnak megfelelő elektromos áram indukálódik, amelyet felerősítve felhasználunk.
A dinamikus mikrofon az egyik leggyakrabban használt típus, egyszerűsége, robosz-
tussága, megbízhatósága és nem utolsósorban jó hangminősége miatt.
Kondenzátormikrofonok
A kondenzátormikrofon – mint ahogy a neve is mutatja – nem más, mint egy légszi-
geteléses kondenzátor, néhány pF (pikofarád) kapacitással. A kondenzátor egyik
fegyverzete maga a membrán, amely általában egy műanyag fólia, amelyre fémet
gőzölnek, a másik pedig egy általában fémmel gőzölt kerámia vagy fémdarab. Erre a
kondenzátorra egyenáramot kapcsolnak. A hanghullámoktól a membrán mozgásba
jön, és ezzel változik a kondenzátor fegyverzeteinek a távolsága, amivel változik a
kondenzátor kapacitása, ami a kondenzátor fegyverzetei közti feszültség megválto-
zását is maga után vonja. Ez a feszültségváltozás megfelel a hanghullámoknak. Saj-
nos ennek az elektromos jelnek a teljesítménye nagyon alacsony, így a kondenzá-
tormikrofonokban mindig előerősítőt alkalmaznak, amely régebben elektroncsöves
volt (meglehetősen nagyok lettek ettől a mikrofonok), manapság a tranzisztoros mo-
dellek elterjedtebbek. A kondenzátormikrofonok hangminősége felülmúlja a dinami-
kus mikrofonok hangminőségét, mert a membránnak nem kell mozgatnia a lengőte-
kercs tömegét, ezért impulzusátvitelük sokkal jobb. A kondenzátor-mikrofonok érzé-
kenyebbek az ütődésekre és a környezeti paraméterekre (hőmérséklet, relatív pára-
tartalom) a dinamikus mikrofonoknál.
Elektret mikrofonok
Ezek a mikrofonok olyan kondenzátormikrofonok, melyeknek a membránját a gyártás
során polarizálták (töltéseket fagyasztottak be benne) és így nem igényelnek előfe-
szítést. Az elektret mikrofon szintén nagy impedanciás és előerősítőt igényel. Az
elektret mikrofonok egyszerűbbek a kondenzátormikrofonoknál, relatíve olcsóbbak is,
ezért egyre gyakrabban használják hangosításban és stúdiókban is. Nagyon kicsik is
lehetnek, ami lehetővé tesz néhány speciális alkalmazást (pl. gomblyukmikrofon).
Szalagmikrofon
A szalagmikrofonban egy vékony hajtogatott fémszalag helyezkedik el egy állandó
mágneskör légrésében. Ez a hajtogatott fémszalag tölti be a membrán szerepét. A
hanghullámok hatására ez a fémszalag mozgásba jön, metszi a mágneskör erővona-
lait, amitől a hangrezgésekkel arányos áram indukálódik benne. A nagyon alacsony
impedancia miatt ezt az áramot illesztőtranszformátorra vagy megfelelő illesztő-
erősítőre vezetik. A szalagmikrofonok minősége kitűnő, áruk azonban drága és rend-
kívül érzékenyek a külső behatásokra. (Egyes korai modelleket tönkre lehetett tenni
egyszerűen azzal, hogy ráköhögünk a membránra.) Hangosításban ezért nagyon
ritkán használják.
Szénmikrofon
A szénmikrofonba szénpor van zárva egy dobozban. Ennek a doboznak az egyik
fedele maga a membrán. A hanghullámok a membránt megmozgatva a hanghullám-
oknak megfelelően összesűrítik a szénport, amelynek elektromos ellenállása ezzel
változik. Ha egyenáramot vezetünk át ezen a változó ellenálláson, akkor váltakozó
feszültséget kapunk. A szénmikrofon hangminősége rossz, viszont egyszerű és stra-
pabíró. Régen a telefontechnikában használták, napjainkban azonban az újabb tele-
fonok többségében már nem szénmikrofon van.
Piezomikrofon
A piezomikrofonban a piezoelektromosság jelenségét használjuk ki. Ez a jelenség
abban nyilvánul meg, hogy bizonyos kristályokat kitüntetett irányok mentén össze-
nyomva, a kristályok felületén feszültségváltozás mérhető. A piezomikrofon így egy
vezetők közé szorított piezoelektromos kristályból és egy hozzákapcsolt membránból
áll. A membrán elmozdulásának következtében a kristály lapjain a hangnak megfele-
lő feszültség keletkezik. A piezomikrofonok nem a minőségükről híresek, inkább az
egyszerűségükről és olcsóságukról, bár jó minőségű típusok is léteznek. Általában
kontaktmikrofonként (elektroakusztikus gitár, bőgő-húrláb) egy adott hangszerre spe-
cializálva, abba beépítve használják.
Kézi mikrofonok
Az egyik legsűrűbben használt mikrofonfajta, úgy tervezték, hogy az énekes
vagy beszélő az előadás közben kézben tarthassa. Hátrányuk, hogy az
akusztikus jelek mellett veszik a fogdosás zaját is, a mai mikrofonoknál kü-
lönböző technikákkal igyekszenek ezt a káros hatást kiküszöbölni. Ennek
egyik egyszerű módja, hogy a mikrofont állványra helyezzük.
Csíptetős mikrofonok
Mozgással is járó helyzetekre (pl. előadások tartása) fejlesztet-
ték ki a csiptetős mikrofonokat, melyet a beszélő ruhájára rögzí-
tenek. Csiptetős mikrofonokat használnak még egyes hangsze-
reken is, ahol az állvány használata kényelmetlen lenne, vagy a
zenész szabadságát korlátozná az állványos mikrofon (pl. sza-
xofon, egyéb fúvóshangszerek)..Léteznek vezetékes és
vezetéknélküli változatok is.
Kontaktmikrofonok
Ezeket a mikrofonokat közvetlenül a hangforrásra rögzítik és annak felületi rezgéseit
veszi fel. Ilyen elven működ(het)nek pl. az üzletek ablakainak riasztóérzékelései.
Nyomásérzékeny mikrofon
Ennél a mikrofonfajtánál a membránt egy nagy sík felület mellett helyezzük el, és a
mikrofon nem a levegősebesség változásait érzékeli, hanem a membránja alatti ke-
vés levegő nyomásának a megváltozását. Színházi hangosításoknál használják őket.
Puskamikrofonok
Alakjuk miatt kapták ezt az elnevezést. Ezek a mikrofonok
irányérzékenyek, amit az oldalról érkező hanghullámok akuszti-
kai – esetleg elektromos – kioltásával érnek el. A puskamikrofo-
nokat főleg filmfelvételeknél használják.
Parabola mikrofon
Egy akusztikai parabolatükörrel egy mikrofonkapszulára fókuszálják a hangot, mellyel
annak irány és abszolút érzékenysége nagyon megnő. Természeti hangok felvételé-
nél használják.
Egyéb mikrofonok
Előfordulhat még, hogy egyetlen testbe több kapszulát építenek. E szerint a mikrofo-
nok lehetnek:
· sztereó mikrofonok
· két- vagy többutas mikrofonok, hasonlóan a kétutas hangszórókhoz
· zajelnyomó mikrofonok, ahol két kapszula helyezkedik el egymás mögött, ellenté-
tes polaritással bekötve, és a mikrofon főirányával ellentétes irányából jövő nem
kívánt zaj így kioltódik
Frekvenciaátvitel
A mikrofonok frekvenciaátvitele nem egyenletes. Ez azonban nem biztos, hogy prob-
lémát okoz, hiszen minden hangforrásra más frekvenciák jellemzők. Így vannak olyan
mikrofonok, amelyek kifejezetten egyféle hangforrásra használatosak, pl.: beszédre,
énekre, különböző hangszerekre stb. A mikrofonok frekvenciaátvitelét általában
20Hz-20kHz-ig szokás megadni. Ezzel nagyjából képet kapunk arról, hogy milyen
tartományban működik a mikrofon.
Tranziensátvitel
A tranziensátvitel nem más, mint a mikrofonok válasza a hirtelen változásokra. A
tranziensátvitelt a membrán és a hozzá kapcsolt tömeg határozza meg. Ezért a sza-
lag és kondenzátormikrofonoknak jobb a tranziensátvitele. A tranziensátvitel általá-
ban annál jobb, minél kisebb a membrán.
Érzékenység
A mikrofon érzékenységén azt értelmezzük, hogy mekkora kimeneti szintet ad egy
adott bemeneti hangnyomás esetén. A hangnyomást decibelben (dB) mérjük.
Túlterhelés
A jó minőségű mikrofonok általában képesek 140 dB SPL hangnyomásszint torzítás
nélküli átvitelére (ez a hangnyomásszint 10 dB-el, a fájdalomküszöb felett van!) Ek-
kora hangnyomásszint pl. egy dob közeli mikrofonozása során léphet fel. Torzítás
léphet fel nagy hangnyomásszintek esetén, ha pl. a mikrofonban kimerült az elem.
Kimeneti impedancia
A mikrofonkapszulák kimeneti impedanciája széles határok között változhat. Az ala-
csony kimeneti impedanciájú mikrofonok jele hosszabb mikrofonkábelen is elvezet-
hető probléma nélkül, a nagy impedanciás mikrofonokról ugyanez nem mondható el,
azok jele zavarérzékenyebb, szintvesztesége nagyobb.
A mikrofonok elhelyezése
A mikrofonokat hangosításban célszerű minél közelebb a hangforráshoz, viszont mi-
nél távolabb a hangszóróktól elhelyezni, ezzel csökkenthetjük a gerjedés veszélyt.
Minél több bekapcsolt mikrofon van közel egymáshoz, annál nagyobb a gerjedés ve-
szélye.
Drótnélküli mikrofonok
A drótnélküli mikrofonok egy mikrofonkapszulával egy házban vagy külön dobozban
elhelyezett VHF vagy UHF FM rádióadóból állnak. Ezeknek a mikrofonoknak a csat-
lakoztatásához nem szükséges kábel, ami nagyfokú szabadságot biztosít, és meg-
szabadulhatunk a kábelek nem túlságosan szép látványától. Hátrányuk, hogy a rá-
diócsatornák használata miatt zavarérzékenyek. A drótnélküli mikrofonok használata
során fontos hogy egy frekvenciát az adott helyen csak egyetlen egy eszköz használ-
jon (pl. zártcélú mobil rádiótelefonok használata azonos frekvencián). Általában
elemről (esetleg akkumulátorról) működnek, amelyet használat előtt érdemes újra
kicserélni (feltölteni). Az elem állapotáról általában tájékoztat egy, az adón elhelye-
zett led, amely akkor kezd világítani, amikor az elemfeszültség kezd erősen csök-
kenni; ill. be-/kikapcsoláskor felvillan, ezzel is tájékoztatva a felhasználót, hogy az
elem még bírja vagy nem.
A hangszóró
A hangszórók olyan eszközök, amelyek elektromos jeleket hanggá alakítanak. Az
átalakítás módja különböző lehet, ennek alapján megkülönböztetünk elektrodinami-
kus, piezo- vagy plazmahangszórókat. A különböző méretű és kivitelű hangszórók
különböző hangfrekvenciák (frekvenciatartomány) előállítására képesek, a teljes ér-
tékű hangzás érdekében több hangszórót egybeépítve hangfalat (hangdoboz) állítha-
tunk össze. A hangfalak a hangzás térbeli irányait nem tükrözik, ezért pl. a sztereó
hatás érdekében több, különböző hangszórót alkalmazunk, megfelelően elhelyezve.
Ez már a hangrendszer sajátosságait és követelményeit is tükrözi.
19. ábra
5.1 és 7.1 rendszerű hangkártyák csatoló felülete
20. ábra
5.1-es rendszer hangszórói
További ismeretek
Hangszóró
Térhatású hangrendszer Windows XP-hez
Digitális fényképezőgép
A hagyományos fényképezőgép egy könnyű kis doboz,
amelynek elején van az objektív, hátuljában pedig a film. Az
objektív lencséi a filmre fókuszálják a fényt, a zár pedig meg-
akadályozza, hogy a kép elkészítése előtt fény érje a nyers-
anyagot. A mechanika lehetővé teszi a film továbbítását, va-
lamint a rekesz és az expozíciós idő beállítását.
A digitális fényképezőgépek alapvető alkatrészei ugyanazok,
mint a hagyományos gépeké, az egyetlen lényeges különbség,
hogy a film helyén töltéscsatolt áramkör (angolul: Charge-coupled Device CCD) ta-
lálható. A CCD pixelek tömegeként érzékeli a képet, a kapcsolódó elektronika pedig
kiolvassa a pixelek színét, és a kiolvasott értékeket elraktározza a memóriában.
További ismeretek: CCD
A legegyszerűbb digitális fényképezőgépekben a memória be van építve a kamerá-
ba, a drágábbakban a képek kivehető memóriakártyákon tárolódnak. Ha a lehető
legjobb minőségre törekszünk, akkor tömörítetlen formában kell elraktároznunk a
képeket, ha pedig azt szeretnénk, hogy minél több kép férjen el a lemezen, akkor
tömöríthetjük a felvételeket. A fényképezőgépek többfajta „sűrítési” módot kínálnak,
így rajtunk múlik, hogy a minőségi és mennyiségi szempontok közül melyiket része-
sítjük előnyben.
fényképezőgép
számítógép
21. ábra
USB fényképezőgép-kábel
Szoftverek
Webkamera