Forrás: http://www.doksi.

hu

Készítette: Racsmán Anita

A tanulást fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségei az

értelmileg akadályozottak tanításában

A korai fejlesztésnek nagyon fontos szerepe van az egyén életében. Minél előbb
elkezdik a fejlesztést annál nagyobb esélye az életben. Pl.: ha egy gyermek szülés során
oxigén hiányos állapotba kerül, ekkor sérülnek az agy különböző területei, melyek később
kihatással lesznek a gyermek fejlődésére. A sérült idegpályákat másik idegpályák
kialakításával lehet kompenzálni. Ezt egyfajta mozgásterápia segítségével lehet, amikor is
bizonyos mozgások hatására az agyban aktiválódnak azon idegpályák, amelyek képesek
átvenni az adott funkciót. Ezen mozgásterápia a Dévény-módszer, melyet már néhány hetes
korban el lehet kezdeni.
Sokféle módszer, terápia létezik, nézzünk néhányat ezek közül:
 Mozgásterápia
 Zeneterápia
 Táncterápia
 Játék terápia
 Lovas terápia (hippoterápia)
 Delfin terápia
 Kutyás terápia
 Dévény-módszer
 Ayres terápia

• Mozgásterápia: A tanulási nehézségek kialakulásában az esetek 70%-ában szerepet játszik

az idegrendszer alulszervezettsége, részleges éretlensége, esetleg sérülése. Meghatározott
mozgásformákkal az idegrendszer más és más területeit stimulálhatjuk, ezen keresztül pedig
jelentős javulást érhetünk el a tanulási nehézségek oldásában. Ahogy a mozgáson keresztül az
idegrendszer ledolgozza deficitjeit, úgy javul a korábban tanulási zavarokkal küzdő gyermek
iskolai teljesítménye.
Természetesen a mozgásterápia nem csodaszer, nem helyettesítheti a tanulást. Abban viszont
segítséget nyújthat a problémákkal küszködő gyermekek számára, hogy ne kelljen minden
szabadidejüket tanulással tölteni, eredménytelenül. Hatására a tanulás és a gyakorlás

1
Forrás: http://www.doksi.hu

meghozza gyümölcsét. Eredmények, a mozgással történő fejlesztés esetében, sem várhatók el,
megfelelő, egyénre szabott, a fejlődés ütemének megfelelően, folyamatosan korrigált
feladatsor napi gyakorlása nélkül. Ez a gyakorlás azonban nem jelenthet többet napi fél óra
tornánál, amit a módszerben járatos pedagógus állít össze.
Nagyon nagy jelentősége van a mindennapos gyakorlásnak. Nem számíthatunk jelentős
fejlődésre, ha heti egy-két alkalommal fejlesztünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy
esetünkben a mozgásgyakorlatok elsődleges célja új kapcsolatok kialakítása a központi
idegrendszerben, nem pedig az izomzat erősítése (bár kétség kívül az izomzat is jelentősen
fejlődik). Ezek a kapcsolatok természetüknél fogva csak úgy épülhetnek ki, ha minden nap
megerősítjük őket. Ellenkező esetben az újonnan létrejött kapcsolatok azonnal elkezdenek
visszafejlődni, a várt fejlődés nem, vagy csak nagyon lassan következik be.
A sikertelen terápiák nagy része mögött a helytelenül megválasztott fejlesztőmódszer, és a
nem kellően gyakori fejlesztés áll.
Az idegrendszer fejlődése egy hierarchikus rend szerint valósul meg. Ha ebbe a hierarchikus
fejlődésbe hiba csúszik, a központi idegrendszer valamely ősibb kialakulású területe nem
fejlődik megfelelően, maga után vonja a ráépülő összes terület, így a nagyagykérgen keresztül
a fejlett gondolkodási folyamatok problémáit is. A fejlesztésben kulcsfontosságú szerepe lesz
majd bizonyos mozgásformák gyakoroltatásának, abban az esetben ha a fejlődésbe akkor
csúszott hiba, amikor még az a mozgás volt a világgal való kommunikáció legfőbb eszköze.
Ilyen eset lehet például, ha kimarad a mozgásfejlődés valamely állomása, és ez a
későbbiekben írás-olvasászavar formájában jelenik meg az iskolás évek alatt.
Egy megfelelően összeállított feladatsorral könnyen feltérképezhetjük az idegrendszert
funkcionális szempontból, amely alapján meglehetős pontossággal állítható össze a fejlesztő
feladatsor.
Ha rosszul választjuk meg a fejlesztő eljárást és a fejlődési hierarchiában magasabban álló
területet kezdünk fejleszteni, sikertelenségre leszünk ítélve. Még a megfelelően összeállított,
lelkiismeretesen, hosszú hónapokon keresztül, naponta végzett fejlesztés esetén is
előfordulhat, hogy maradnak bizonyos maradványtünetek. Bár az idegrendszeri struktúrák
rendeződnek, még sem tűnik el teljesen a tanulási nehézség. Ennek a jelenségnek a hátterében
legtöbbször a teljesítménnyel kapcsolatos szorongás, vagy az iskolai stressz állhat. Előfordul
az is, hogy ezek a lelki tényezők azok, amelyek elsődlegesen szerepet játszanak a problémák
kialakulásában. Ebben az esetben a hatékony segítséget a stresszoldás jelentheti.

2
Forrás: http://www.doksi.hu

• Zeneterápia: Az értelmileg akadályozottak is képesek zenélni, szeretnek dobolni, zenét

hallgatni, sokan közülük szeretnek táncolni is. Kezdetben az értelmileg sérült gyermekekkel
való muzsikálás a puszta énekhangra, vagy óvodákban használatos ütős hangszerekre
korlátozódott. Ha hagyományos hangszerekre próbálták a középsúlyos fokban értelmileg
akadályozott gyermekeket tanítani, a hosszadalmas, gyötrelmes oktatás általában kevés
sikerélményt hozott. Az első elterjedt zenepedagógiai és zeneterápiás módszer, amelyet
értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésére is alkalmaztak, Carl Orff nevéhez fűződik.
Munkájához kizárólag ütős hangszereket használt /főként ritmus hangszereket/. Nagy
hangsúlyt fektetett a zenei önkifejezésre és örömmel tapasztalta, hogy az aktív zenélés által
gyakran csökkent a gyermekek mozgásos ügyetlensége, javult a beszédképességük,
beszédmegértésük és csökkent a magatartási problémák száma is. Heinrich Ullrich német
gyógypedagógus szembeszállt ezzel a módszerrel. Kidolgozott egy olyan módszert, amely
nem igényel komplex gondolkodásmódot, sőt még a színek nevének ismeretét sem, csak a
színek azonosításának képességét. Speciális színes kottarendszerével és az ehhez tartozó
hangszercsaláddal bizonyította, hogy a fenti elhamarkodott vélemény csak azért terjedt el,
mert a hagyományos kottarendszer megtanulása valóban nagyon bonyolult feladat az
értelmileg sérültek számára. A hangok magasságát színek, a hangok hosszúságát körök jelzik,
minden hangot más-más szín jelöl, ezek a színek ismétlődnek meg a hangszereken is. Minden
zenedarabhoz speciális átiratok és kották szükségesek, amelyeket magunk készítünk el. A
tehetségesebb tanulók esetében később áttérhetünk a hagyományos kottára, közbülső állomás
lehet a színes hangok öt vonalon való elhelyezése.
A sérült gyerekeknél a legfontosabb tulajdonság, hogy nem tudnak a másik emberrel
kapcsolatot teremteni, nem tudnak a másik emberre figyelni. Az eredendő sérülést a
zeneterápia nem gyógyítja, de tapasztalatot ad a sérültnek arról, hogy ő is képes valamilyen
szinten ráhangolódni a másikra. Az élmény közvetlen hatása nehezen lemérhető, de
hosszútávon bizonyítható a pozitív változás. Javul az állapota, jobban képes a környezetével
együtt lenni, az őt körülvevők számára elviselhetőbbé válik.
A módszer csoportos foglalkozások keretein belül a leghatékonyabb, mert a csoportban a
résztvevők egymásra hangolódása, a kapott sikerélmény átélése, az a tapasztalat, hogy képes
valamit csinálni, hogy képes tanulni a másiktól, hogy megvilágosodik számára egy
összefüggés, hogy megengedi magának az együttzenélés örömét, ezek összessége a
zeneterápia hatásmechanizmusa.

3
Forrás: http://www.doksi.hu

• Táncterápia: A táncos mozgásfejlesztés lényegi elemei: a személyiség, az individuum

elfogadása, az arra épülő pedagógiai elv érvényesítése. Az egyéni fejlesztés lényegét
egyértelműen a mozgáshoz köti, amit olyan eszköznek tekint, amellyel közvetlen hatást lehet
elérni a gyermekek fejlesztésében, fejlődésében. A mozgásnevelés jóval több és komplexebb,
mint a testi nevelés egyik területe. A táncos nevelés lényege erre épít, kihasználva a zenére
történő mozgás kontaktuskereső és közvetítő voltát, az egyéni teljesítményt inspiráló hatását,
valamint az érzelmi, szociális és pszichés hatóerők gazdagító együttesét. Elsődleges cél nem a
testi ügyesség fokozása, hanem az egyénenként eltérő mozgáskoordináció fejlesztése.
A középsúlyos fokban értelmileg akadályozott gyermek testükön keresztül
megismerkedhetnek a sikerrel. A tánc magában hordozza azt az individualizáló
feltételválasztékot, melytől remélni lehet az adott gyermek aktivitását. Közösségi formában
pedig az egyes gyermekeket önálló mozgásra ösztönöz a társak aktivitása. A magyar
táncfolklórban direkten meglévő individuális elem nyújtotta mozgásszabadság segíti a hangzó
muzsika ill. dalszöveg térbeli megjelenítésé, hogy a foglalkozás részvevői az önkifejezés ezen
sajátos formáját élhessék át. A tudatosan nem felfogott, de ösztönösen érzett, többszörös
asszociáción át végbemenő mozgásbeli kifejezés fejleszti a logikai gondolkodást, fizikailag
kondicionál, komplex hatása jótékonyan hat a személyiség fejlődésére. A sérülések különböző
fokozataiban szenvedő gyermekeknél a mozgás beszűkülése miatti sajnálatosan nagy számú
egészségügyi gondok enyhítésére, adott esetben azok részleges vagy akár teljes
megszüntetésére kínál megoldást a tánc sajátos formanyelvére támaszkodó program. A
zenekíséret ritmusa csökkenti a sorozatgyakorlatok monotóniáját, ugyanakkor serkenti azok
időbeli végrehajtását. A dallam pedig a pszichére, olykor a tudatalattira gyakorolt hatásával
más dimenzióba emelve ösztönöz a kifejező cselekvésre. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a
művészi megjelenítés, a szabadidős kikapcsolódás mellett a tánc mind inkább teret hódít az
emberek testi, lelki kondíciója megőrzésében, növelésében, speciális esetekben pedig -
terápiás jelleggel- fejlesztésre és gyógyításra.

• Játékterápia: A játék - mint tevékenység, a játék, mint gondolkodásmód, a játék, mint öröm
és társas kapcsolat, s végül a játék, mint életforma - az az összekötő kapocs, mely életünket, a
fejlődést, a felnőttek és gyermekek létezési módját sok tekintetben meghatározza. A korai
kapcsolatok a játék közegében formálódnak, s ahhoz, hogy a gyermek játékfejlődése kielégítő
legyen, fontos, hogy gondozója játékos legyen, s jó játszótársa a gyermeknek, akinek sajátos
gyermeki világába be tud illeszkedni. Az ilyen értelemben vett játékosság vagy játszani tudás

4
Forrás: http://www.doksi.hu

megfelelő érettséget (talán bölcsességnek is nevezhetnénk) és érzelmi gazdagságot feltételez a

felnőtt részéről.
A „játékterápia” (play therapy) viszonylag kevéssé rendszerezett eljárás a gyermeki
alkalmazkodási és viselkedésproblémák diagnosztizálására és kezelésére. A gyermekek a
terapeuta jelenlétében, ill. vele játszanak, a megfigyelés néha nem tudatosan történik. A játék
fajtáját és folyamatát később értelmezik. Feltehető, hogy a játéknak katartikus hatása van, és a
gyermekek játékban könnyebben jelenítik meg az elfojtott konfliktusokat. Arra törekszik,
hogy újonnan kidolgozott módszereik segítségével a hagyományos viszonyulásokat
(pedagógus és gyermek, pedagógus és szülő, szülő és gyermek) egy új dimenzióba viszik,
mely azt eredményezi, hogy a szakember – szaktudása okán érzett – fölényét megszelídítse, és
partnerkapcsolat kialakítására és megtartására ösztönözze. Ebből következően a nevelő-
nevelt, illetve tanító-tanított viszony is megváltozik.

• Lovas terápia:
I. A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás célja, feladata, és alapelvei:
A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás (ló hátán végzett gyakorlatozás) célja a tanulásban
akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és
hallássérült, /esetenként mozgássérült/, magatartászavaros, hyperaktív, valamint beszéd
problémákkal küzdő, esetleg inadaptált gyerekek és fiatalok fogyatékosság specifikus
fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és
környezet által. Általános célként megfogalmazható, hogy a fogyatékos, sérült, akadályozott
emberek számára is nyitottá kell tenni az emberi élet hozzáférhető területeit, hogy minden
lehetőséget felhasználva aktív résztvevői lehessenek a társadalom életének.

Konkrét célok, feladatok:

- A megelőzés, a gyógyítás, a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az életminőség javítása.
- A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzációja
- A sérült, vagy nem megfelelően fejlett pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem,
gondolkodás) fejlesztése.
- Motoros funkciók fejlesztése: nagy mozgások, finommozgások koordinációja, helytelen
mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése,
egyensúlyérzék, ütem- ritmusérzék fejlesztése.
- Az érzelmi-, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú
befolyásolása.

5
Forrás: http://www.doksi.hu

- A szocializáció elősegítése, a társadalomba való beilleszkedés hatékonyabbá tétele.

- Az állattal, a társakkal, a környezettel való kapcsolatteremtés képességének fejlesztése.
- A kommunikációs készségek fejlesztése.
- Szenzoros integráció tréningje.
- A testtudat és a térérzékelés fejlesztése.
- A tér és időbeli tájékozódás fejlesztése.
- Önállóságra való nevelés.
- Fegyelem, kitartás céltudatosság, felelősségérzet, a kötelességtudat kialakítása.
- A bátorság, a gyorsaság, az ügyesség, az erőnlét növelése.
- Segítségadás, önzetlenség, a szeretet, a tapintat megtapasztalása.
- Sikerélmények elérése, örömszerzés.
- A szabadidő kellemes és hasznos eltöltése.
- Új ismeretek szerzése a lóról, a ló környezetéről, életmódjáról, gondozási körülményeiről.
- Személyiség fejlesztése, önmagunk megismerése.
A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi
a sérült lovasok komplex fejlesztését egy olyan területen, ahol a ló nem eszköz, hanem egy
aktív cselekvő társ.

• Delfin terápia: Ha a delfin segítette terápiáról beszélünk, először is figyelembe kell vennünk
a víz jelentőségét, s annak fontosságát, hogy ez milyen jelentős hatású terápiás közeg, hiszen
az emberi élet egy "vizes" közegben kezdődik, egy védett lebegésben. A víz érzése a magzat
és bőre körül, az elsődleges bőrérzékelés, mely a saját test és közvetlen környezetének
érzékelését biztosítja. Így tehát nem meglepő, ha a későbbi életünk során legtöbbünk igen jól
érzi magát a vízben.
Természetes életörömükkel, játékosságukkal és kedvességükkel a delfinek intenzív
szeretetvágyat és természethez való kötődést ébresztenek bennünk. Ezeket az érzelmeket a
szakemberek a terápia során beépítik a gyakorlatokba, ezáltal is gyorsítva a fejlődést.
A terápia lényege, mint az élet lényege; boldogságot, odafigyelést adni és kapni. A itt két
szinten dolgoznak, az egyik az érzelmi szint, a másik a tudatos tanulás. A tanulást célzó
terápiában a gyerek egy személyes terapeuta segítségével csatlakozik a tréninghez, ezt az
egyéni szükségleteinek megfelelően állítják össze. Ebben a keretben a gyermek megtanulja,
hogy bizonyos aktivitásokat hajtson végre a delfinekkel, melyek koncentrációt, gondolkodást,
figyelmet, koordinációt és tervezést igényelnek, pl. eteti őket, a delfinek által ismert jeleket ad nekik,
stb. A találkozás célját így élményszerű és kellemes módon érik el, és a gyermek

6
Forrás: http://www.doksi.hu

motivációjának, valamint kooperációjának szintjét azonnal érzékelni lehet. A terápiában való

részvétel kb. fél óra. Ezalatt bátorítják a gyereket, hogy fokozatosan közelítse meg a
delfineket, és elérnek arra a pontra, ahol a gyermek maga eteti és irányítja (jelekkel) őket.
Fontos a tréning alatt, hogy növekedjék a koncentráció és a lelkesedés szintje, valamint hogy
olyan célt adjanak a gyermeknek, melyet elérhet a delfinekkel kapcsolatban, ami serkenti a
gondolkodás folyamatát, menetét és az együttműködési szándékot. A delfinek eredendő
barátságosságuk az ember felé, az orruk, bőrük tapintásának kellemes érzete, a hangok
skálája, amit kiadnak, és az örökös mosoly az "arcukon", mind izgalmassá és motiválóvá
teszik ezeket a találkozásokat a gyermek számára, aki rádöbben, hogy az ő fogyatékossága
nem taszítja a delfineket, mint ahogy esetleg az emberekkel ez előfordulhat, sőt tökéletesen
elfogadják őket. A delfin felismeri a szokatlant és mély érdeklődéssel, kedvességgel fordul
felé. A mólón történő tréningbe beletartozik a gondolkodási folyamat fejlesztése is. A
találkozás a vízben inkább a szívet érinti meg és az érzelmi vonatkozásokkal foglalkozik.
Érzelmi-értelmi fejlesztés
A gyerekek gondolkodási szintje egyre fejlettebbé válik, de növekszik önbizalmuk,
önértékelésük is, valamint az általános kommunikáció szintje, illetve azon képessége, hogy
kifejezzék érzelmeiket, mint pl. a szeretetet és a boldogságot. A mólón való tevékenység,
mely önmagában is kihívást jelent, együtt jár nagy megelégedettséggel, kombinálva a spontán
aktivitással. Mindezek együttvéve hozzájárulnak ahhoz, hogy fejlődjön a gondolkodási
képesség, a bizalom, az önbecsülés, a kommunikáció és az a képesség, hogy ki tudjanak
fejezni olyan érzelmeket, mint a szeretet és az öröm érzése.

• Kutyás terápia: Ezen foglalkozások nagyban kapcsolódnak az iskolai tananyaghoz. A

feladatokat a gyermek szükségletei (fejlesztendő területekhez) és a kutya képességeihez
igazítják, melyek megoldásával a gyermekek a kutyával való játékos tevékenység során
sajátítják el az ismereteket. A kutyák aktív és passzív résztvevőként vannak jelen.
Mivel értelmileg akadályozott gyermekek figyelme hamar eltérül és kevésbé tartós,
kifejezetten fontos a jó motiváció, mely a feladatokat érdekessé teszi. A foglalkozásokon a
kutyák segítségével érjük el, hogy a feladatok még érdekesebbek, hangulatosabbak és
játékosabbak legyenek. Ezen kívül nagyon sok területet lehet fejleszteni a terápiás
foglalkozásokon (nagymozgás, finommotorika, emlékezet, testséma, térérzékelés, látási
percepció, alaklátás, tapintásos észlelés, hallási észlelés, analízis-szintézis, stb.), melyeket
megfelelő előképzettséggel és felkészültséggel eredményesen lehet kialakítani és javítani.

7
Forrás: http://www.doksi.hu

• Dévény-módszer: Két részből épül fel: 1. Speciális manuális technika

2. Analitikus gimnasztika
1. Speciális manuális technika (továbbiakban SMT)
Alkalmazásának hármas célja van.
- Kontraktúraoldás
(az izom-ínzsugorodások és letapadások föllazítása, az izom-ín- és kötőszövet természetes
állapotának és ezzel működőképességének helyreállítása.)
Hatásmechanizmusának magyarázata:
A mozgássérülések – eredettől függetlenül - mindig inaktivitással, az inaktivitás izom-
ínkontraktúrák kialakulásával jár. Az izmokat – beleértve az inas eredés –tapadást is – vékony
hártya (fascia) veszi körül. Ez a kötőszövetes hüvely a kontraktúra fő „felelőse”, mivel
sérülés, vagy inaktivitás esetén, azonnal „összeugrik” és kisebb felületre kényszeríti az
izomrostokat, mint ahogy azok működni képesek. Ez a természetellenes állapot később rögzül
és a mozgás mechanikai akadályává válik. Ezt a mechanikai akadályt elhárítani csak
mechanikai úton – kézzel végzett, a fascia feloldására irányuló – technikával lehet. A Dévény
speciális manuális technika egyik sajátos fogásával föllazítható mind a fascia, mind az
izomrostok közti kontraktilis elemek. A kezelés hatására a fascia és az általa körbevett
izomrostok visszanyerik eredeti méretüket és alakjukat, ezzel működőképességüket.
- Izomhelyzet normalizálás
A mozgássérülések nemcsak kontraktúrákat, hanem kóros tartásokat és helyzeteket is
létrehoznak. Kóros helyzetből pedig épen működő izmokkal is csak kóros mozgás jöhet létre,
mivel az izom elhelyezkedése meghatározza a mozgás irányát, ezért kóros izomhelyzet esetén
az izom „rossz irányba húz”. Az SMT feladata a kontraktúrák fellazítása mellett kóros
izomhelyzetek megszüntetése.
- Direkt idegrendszeri stimuláció
A DGSM az inakat az izom-ínapparátuson belül önálló rendszernek tekinti. Az inak nemcsak
az izmok eredés-tapadására szolgálnak, hanem az idegrendszer perifériás részét is képezik,
miután bennük helyezkednek el az idegrendszeri végkészülékek. A végkészülékek által felvett
ingerek a gerincvelőn keresztül eljutnak az agy különböző szintjeire. A direkt ingerlés
beindítja az agy, az agy pedig – visszacsatolás révén - az izmok működését. A
végkészülékekre az SMT-vel kifejtett hatás a direkt idegrendszeri stimuláció. A direkt hatás
mindig erőteljesebb az indirektnél. Ebből következik, hogy a direkt idegrendszeri stimuláció
hatékonyságát semmilyen indirekt ingerlés (torna, úszás, játék, stb.) nem éri el.

8
Forrás: http://www.doksi.hu

A szülési agykárosodások (cerebralparesis= CP) gyógyítása ennek a direkt idegrendszeri

stimulációnak köszönhető.
Gyógyuláson a Dévény-módszer normál mozgást és életlehetőséget ért, nem a sérült egyén
valamilyen módon történő foglalkoztatását.
2. Esztétikus analitikus gimnasztika (EAG)
Az analitikus gimnasztika a mozgássérüléseket az esztétikus, - minden egyes testrészt
önállóan kidolgozó -analitikus testképzés módszerével és gyakorlatanyagával korrigálja
csoportos, zenés órák keretében. Célja a korrekció mellett a tudatos, pontos, célszerű,
harmonikus mozgás kialakítása a sérülés adta lehetőségeken belül.
A csoportbeosztás diagnózis, életkor és haladási szint szerint történik az alábbiak szerint:
- Orthopediai problémákkal (hanyagtartás, gerincferdülés, csípőficam, stb.) küzdő fiatalok, felnőttek
csoportja
- Cerebralparesis, vagy egyéb okok miatt mozgáskorlátozott gyermekek és felnőttek csoportja
- Koordinációs zavarokkal, figyelmi és tanulási problémákkal küzdő gyermekek kiscsoportos
foglalkozása
- Külön csoportokban egészséges gyermekeknek és felnőtteknek esztétikus kondicionáló órák
A csoportokba felvétel alsó életkori határa 3,5 – 4 éves kor, felső korhatár nincs.

• Ayres terápia: úgynevezett "szenzomotoros integrációs" terápia, amely a különböző

problémákat a mozgáson keresztül közelíti meg, megfelelő terápiás eszközök
felhasználásával. Tulajdonképpen a mozgás és az érzékelési rendszer együttes fejlesztése
történik, innen a szenzomotoros elnevezés. Az Ayres-módszer pszichés problémákra
alkalmazható nagyon eredményesen. A mozgás- és érzékszervek szoros kapcsolatban vannak
az érzelmi élettel: szorongások, nem megfelelő anya-gyerek kapcsolat, testvér-féltékenység,
önértékelési zavar mind előkerül a mozgás során. Így ez viselkedés-terápiaként is funkcionál.
Ayres véleménye szerint a gyerekek viselkedésében megfigyelhető zavarok utalnak a fejlődés
hiányára, de egyúttal a fejlesztés útját is kijelölik. Fontos szempont, hogy a terápia során oda
megyünk vissza, onnan építkezünk, amely idegrendszeri szinten a fejlődési hiány vagy
diszfunkció megjelent. A szenzomotoros fejlesztő program három fontos részterület
fejlesztését végzi:
1. Finommotrika fejlesztése - ennek célja a megfelelő szem-kéz koordináció kialakítása.
2. Nagymozgások fejlesztése - legfontosabb célkitűzései:
· A torna.
· Fejleszteni a testi képességeket.

9
Forrás: http://www.doksi.hu

· Kedvezően befolyásolni a gyermeki szervezet növekedését, teherbírását, és az egyes szervek

teljesítőképességét.
· Egészséges életmódra nevelni.
· A mozgáskultúra segítése mellett fejleszteni a térben való tájékozódást.
3. A testi tudatosság és utánzás.
A terápia hely- és eszközigényes. A szenzoros és vesztibuláris ingerléshez nélkülözhetetlenek
bizonyos speciális eszközök, mint például: függőháló, függőágy, hinták, óriáslabda, guruló
hengerek, „mózeskocsi”, gördeszka. Jó, ha van bordásfal, zsámoly és tornapad. További
szükséges eszközök: kötél, karika, kerék, takaró, párna, kendő. Hasznát vehetjük egyszerűbb
hangszereknek (cintányér, furulya, dob) és zenés, dalos magnókazettáknak is (auditoros
ingerlés).
A fejlesztést és a terápiát általában egyénileg végzik. A gyermekek nem egyformán reagálnak
a terápiára, a fiatalabb gyermekek általában jobban hasznosítják.
Fontosnak tartom, hogy mindenki megtanuljon egy terápiás módszert, mert ezzel sokat
segíthet a sérült gyermekeknek. Kevesen vannak akik tudnak valamilyen terápiás módszert,
erre pedig nagy igény lenne.

Felhasznált irodalom:
• Szigeti Mónika: A kutyás terápia alkalmazása kommunikációs zavarokkal küzdő
gyermekeknél, Fejlesztő pedagógia 18. évf. 3.-4. sz. 67-70 old.
• Puskorics Lívia: A lovasterápia - mint kiegészítő terápiás eljárás- helye a
szomatopedagógiában, Gyógypedagógiai szemle, 2000. (28. évf.) 2. sz. 109-115. old.
• Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet, Logo-Ped KM Bt. 2005. Bicske
• http://www.deveny.hu
• http://www.lovasterapia.hu/fooldal/gyogypedagogiai_lovaglas/
• http://www.tanulasinehezsegek.hu/mozg.html
• http://kutyaterapia.hu/
• http://www.mikkamakka.hu
• http://www.babazo.hu/szakertok/20051122csecsemokori.html
• http://lfze.hu/letoltes/okt_anyagok/pandy/Hatranyos/Szellemi%20fogyat%E9kos%20gyermekek%20
zeneoktat%E1sa.doc.
• http://www.montagh-bp.sulinet.hu/apache2-default/tancterapia.html

10