You are on page 1of 70

F T ra n sf o F T ra n sf o

PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

2. verzió

A PÉNZKEZELÉS

20
BIBLIAI ALAPELVE

A BOLDOGULÁS BIBLIAI ALAPELVEI

HOGYAN JUSSUNK EGYRŐL


A KETTŐRE PÉNZÜGYILEG?

1
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ
1. A BŐVÖLKÖDÉS ELVE
2. A HIT ELVE
3. AZ ADÁS ELVE
4. A VETÉS ÉS ARATÁS ELVE
5. A HASZNÁLAT ELVE
6. A HŰSÉG ELVE
7. A TAKARÉKOSSÁG ELVE
8. AZ ELŐRELÁTÁS ELVE
9. A TERVEZÉS ELVE
10. A MEGELÉGEDETTSÉG ELVE
11. A KITARTÁS ELVE
12. A SZABADSÁG ELVE
13. A VISZONOSSÁG ELVE
14. AZ ADÓSSÁG ELVE
15. A SZERETET ELVE
16. A SZORGALOM ELVE
17. A JÓZANSÁG ELVE
18. A FELELŐSSÉG ELVE
19. AZ ÖNÁLLÓSÁG ELVE
20. A BECSÜLETESSÉG ELVE

2
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

ELŐSZÓ

A könyvben felsorolt húsz alapelv mind bibliai alapelv.


Ahogyan a minket körülvevő fizikai világban találunk alapelveket,
például a gravitáció elvét, úgy a szellemi világban is működnek szellemi
alapelvek.
Ezek a szellemi alapelvek pedig megnyilvánulnak a látható, fizikai
világban, mindenben, így a pénzügyi területen is.

A közhiedelemmel ellentétben Isten nagy jelentőséget tulajdonít a hívők


anyagi, pénzügyi helyzetének és a pénzhez való viszonyulásuknak.
Ugyanis a pénzhez való hozzáállás, mint egy lakmuszpapír, hűen
megmutatja az Isten felé való viszonyulást!

Luk. 16,11: Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná


reátok az igazi kincset?

Aki hűséges és tiszta a pénzügyek, pénzkezelés területén, az hűséges lesz


Isten dolgaiban is.

Ezek az elvek Istentől, a Teremtőtől erednek. Ha ezeket figyelembe


vesszük az életünk alakítása során, akkor áldást nyerünk.
Ha viszont nem veszünk róluk tudomást és nem ezek szerint
kormányozzuk az életünket, akkor hibát követünk el, és súlyos
következményekkel számolhatunk a jövőben.
Sok hitetlen ember ösztönösen alkalmazza ezeket az elveket és
működnek az életükben, anélkül, hogy Jézus Krisztussal kapcsolatban
lennének és meg lennének váltva.
Sok hívő viszont annak ellenére, hogy megtért és ismeri Istent, nem
foglalkozik ezekkel az alapelvekkel és folyamatos anyagi gondokkal
küzd.

Éppen ezért fontos, hogy ezeket az alapelveket tanulmányozzuk,


gondolkodjunk rajtuk és hogy beépítsük az életünkbe!
Meg fogod látni, hogy ahogyan alkalmazni kezded őket, úgy fog az Úrral
való kapcsolatod és az anyagi helyzeted stabilizálódni és jó irányba
fordulni!

3
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

1. A BŐVÖLKÖDÉS ELVE

…én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”


Jn. 10,10

Meg kell ismernünk, hogy mit mond Isten a pénzügyekről, hogy utána hit
által birtokba vehessük azokat az áldásokat, amiket elkészített a
számunkra.

2Kor. 8,9
Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére
szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.

Jézus Krisztus kegyelme megnyilvánul anyagi területen is! Ő nem


gyönyörködik a szükségekben, nyomorúságokban, szegénységben.
Ha Ő egy szerető mennyei apuka, ahogy kijelenti a Biblia, akkor miért
feltételezik sokan, hogy Ő örül, ha a gyermekei nyomorognak? Pedig már
Jézus is felhívta a hallgatósága figyelmét arra, hogy egy földi apa sem ad
rosszat a gyerekének. Nem ad kígyót, ha halat kér vagy skorpiót, ha tojást
kér. Mégis sokan így gondolkodnak Istenről.
A szövegkörnyezet egyértelművé teszi, hogy anyagi gazdagságról szól ez
az ige, vagy legalább az anyagiak is beletartoznak. Nem mondhatjuk azt
önkényesen, hogy ez csak lelki áldásokra vonatkozik, úgymint
bővölködés jó cselekedetekben, örömben vagy békességben.
Ez az ige éppen azt jelenti, ami írva van: Jézus Krisztus szegénnyé lett
értünk, hogy mi ezáltal meggazdagodjunk! Jézus nemcsak a halálunkat,
betegségeinket, bűneinket vitte fel a testében a fára, hanem az átkainkat
is, a szegénység átkát is megtörte a kereszten! Ez a tény befejezett,
egyetemes, de nem automatikus. A hívőnek ismernie kell ezt a valóságot
és hit által érvényesítenie kell az életére vonatkozólag.

Jn. 10,10
A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem,
hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”

A tolvaj (Sátán) azért jött, hogy lopjon, öljön, pusztítson, tönkretegye az


embereket, Jézus Krisztus pedig azért jött, hogy lerontsa az Ördög

4
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

munkáit. A szegénység, szükségek, hiányok, nyomorúság helyett


gyarapodást, jólétet, bőséget akar adni az övéinek.
Nem olvashatunk a Bibliában olyat, hogy „evangéliumi szegénység”. Az
evangélium örömhír, amely azt mondja, hogy Jézus Krisztus gazdag volt
és szegénnyé lett értünk, hogy mi az Ő szegénysége által
meggazdagodjunk! A bőséget áldásként fogja fel az Ige, a szegénységet
átokként.

5Móz. 28,1
Ha engedelmesen hallgatsz az ÚRnak, Istenednek a szavára, ha
megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma
parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az
ÚR. (…) Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérnek téged, ha
hallgatsz az ÚRnak, Istenednek a szavára. Áldott lesz méhed gyümölcse,
termőfölded gyümölcse és állataid ivadéka, teheneid ellése és juhaid
szaporulata. Áldást bocsát az ÚR csűreidre és minden vállalkozásodra,
és megáld azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked. Bővölködővé
tesz téged az ÚR méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed
termésében azon a földön, amelyről megesküdött az ÚR atyáidnak, hogy
neked adja. Megnyitja az ÚR gazdag kincsesházát, az eget, és idejében
ad esőt földedre, és megáldja kezed minden munkáját. Te kölcsönadsz a
többi népnek, de te nem szorulsz kölcsönre. Elsővé tesz téged az ÚR, nem
utolsóvá, mindig fölül leszel, és nem alul, ha hallgatsz az ÚRnak,
Istenednek a parancsolataira,

Izrael népének vezetői közül némelyeknek fel kellett menni a Garizim-


hegyre és az Ebál-hegyre, hogy onnan mondják ki az áldásokat és az
átkokat.
Láthatjuk, hogy az áldások feltételhez vannak kötve: ha az ember hallgat
az Úr szavára, engedelmeskedik Őneki, és megtartja az Ő parancsolatait,
akkor áldás szabadul fel az életében. Ha viszont az ellenkezőjét cselekszi
és nem engedelmeskedik az Úrnak, akkor az átkot von maga után.

5 Móz. 30,19-20
Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a
halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy
élhess mind te, mind a te magod; Hogy szeressed az Urat, a te Istenedet,
és hogy hallgass az ő szavára, és ragaszkodjál hozzá; mert ő a te életed…

Isten szabad akaratot adott az embernek, szabadon választhat a jó és


rossz, az élet és halál, az áldás és átok között. Isten nem gyönyörködik a
bűnös halálában, nem akarja, hogy az ember átok alá kerüljön, ezért
felszólítja, hogy az életet válassza. Milyen fájdalmas, hogy sokan inkább

5
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

a halál és az átok mellett kötelezik el magukat, pedig élhetnének és


bővölködhetnének!
Ha az ember betölti a Királyi törvényt, azaz szereti az Urat és az
embertársait, akkor nem esik nehezére az engedelmesség. Az Istennek és
az Ő általa rendelt tekintélyi rendben mozgó vezetőknek való
engedelmesség gyümölcse élet és áldás!
Nem mondhatja senki, hogy Istent, akit nem lát, szereti, ha a testvérét
nem szereti, akit lát. Ugyanígy nem mondhatja senki, hogy engedelmes
Istennek, ha az Isten által adott vezetőknek nem rendeli alá magát. Ha az
ember engedetlen a vezetőivel szemben, akkor közvetve Isten ellen
engedetlen!

4 Móz. 16,30
…akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat.

Amikor Kóré és csapata Mózes és Áron ellen támadt, akkor nem emberek
ellen lázadtak fel, hanem Isten ellen! Az ilyen magatartás átkot von maga
után. De az engedelmesség felszabadítja Isten áldását az ember életében!
Amikor Jézus azt mondta, hogy azért jöttem, hogy életük legyen és
bővölködjenek, akkor tulajdonképpen azt mondta: azt akarom, hogy
népem áldott legyen! A bővölködés áldás, a szűkölködés átok az 5 Mózes
28. rész alapján!

Miben nyilvánul meg az áldás? A pozitív szellemi és lelki hatások mellett


teljesen gyakorlati, kézzelfogható dolgokban!
Az áldott ember egyre inkább emelkedik a munkahelyi ranglétrán,
hírnévben, elismertségben, tekintélyben addig, míg első nem lesz egy
bizonyos területen. Minden munkájában, vállalkozásában sikeres és jó
szerencsés. Növekedik, szaporodik, sokasodik mindene, amije csak van.
Ő ad kölcsön, és nem szorul rá arra, hogy kölcsön vegyen. Bővölködik
mindenben, amire csak szüksége van, azaz másokat is tud segíteni
anyagilag.
Ábrahám a hit atyja, akinek a követői vagyunk, ilyen és hasonló
áldásokkal áldatott meg, olyannyira, hogy kora leggazdagabb és
leghatalmasabb emberévé vált.

Gal. 3,13-14
Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert
meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: Hogy az Ábrahám áldása
Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Lélek ígéretét elnyerjük
hit által.

6
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Ez az ige is megerősíti, hogy Krisztus maga lett átok értünk, és


helyettünk, és megszabadított az átkoktól, így a szegénység átkától is.
Miért? Azért, hogy Ábrahám áldása kiáradjon ránk, vagyis azokra, akik
ugyanúgy hisznek, mint Ábrahám! Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és
tulajdoníttatott neki igazságul!

2Kor. 9,8
Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza
rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és
bőségben éljetek minden jó cselekedetre.

Isten akarata az, hogy bőségben éljünk, azaz minden helyen, minden
időben, minden olyan dologgal rendelkezzünk, amire szükségünk van,
sőt még maradjon is, azért, hogy másokon is tudjunk segíteni. Ez a több,
mint elég állapotot jelenti. Isten számunkra több, mint elég! Az Úr
hegyén a Gondviselés!
Én hiszek abban, hogyha az ember Istent keresi és teljes szívéből szereti,
akkor bőségesen megadatnak neki anyagi területen is számára a
szükséges dolgok. Mert Isten jelenlétéhez hozzátartoznak ezek a jó
dolgok. De nem hiszek abban, hogy ha Isten távol levő, önző és egoista
emberek arrogánsan és erőszakosan követelik a mennytől imában és
megvallásokban a fenti áldásokat. Jó tisztában lenni a Fiúság áldásaival,
de ha felcserélődik a fontossági sorrend, és a pénz, az áldás fontosabbá
válik, mint Isten, az Áldó, akkor ott nagy baj van!

Péld. 30,7
Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg
a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj
nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne
tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne
lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!

Az állandó anyagi szükség nem Isten akarata! Rövid időre lehet Istentől
való próba, amikor szükség lép fel, hiszen Pál is tudott bővölködni és
tudott szűkölködni is. De folyamatos szűkölködést, nyomorúságot inkább
a hívő engedetlensége vonhat maga után.
A gazdagság alatt nem a mai magyar középosztály „jóléte” értendő,
hanem a felső tízezer luxus fényűzése.

Mt. 13,22-23
Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a
gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést. Akinél pedig

7
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a


másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.”

A világi, anyagi gondok, nélkülözések, szükségek megfojtják az igét, az


ember szíve beszűkül, a hite elkopik, kishitűvé, szűkkeblűvé teszik.
Állandóan a láthatókra néz, kesereg, zúgolódó lesz, mint a zsidók a
pusztában.
A gazdagság hajhászása a világi kívánságok felé irányítják az ember
szívét, az üzlet, a biznisz teljesen lekötik a figyelmét és képtelen
megnyugodni, Istenre figyelni.
A nagy gazdagság pedig könnyen a rabjává teszi az embert, bizalmát nem
az Úrba helyezi, hanem a látható, anyagi javakba, vagyonba, így
bálványimádásba juttatja.
Az Ige alapján elmondhatjuk, hogy az Úr azt akarja, hogy jólétben,
bőségben éljünk, ne szűkölködjünk semmiben sem. Mindenki a maga
szintjén, a tálentumai szerint részesedjen Isten áldásaiból. Lényeges,
hogy ezzel tisztában legyünk, és ennek tudatában munkálkodjunk saját és
mások jólétén.
Nagyon fontos az is, hogy a jellemünk krisztusivá váljon, hogy ha az Úr
akarata szerinti bővölködést elértük, a szívünk ugyanúgy Krisztusban
maradjon, mint Ábrahámé vagy Józsefé!

8
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

2. A HIT ELVE

A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem


látott dolgokról való meggyőződés.
Zsid. 11,1

Jak. 1,6
De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint
a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát
az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján
állhatatlan ember.

Hit nélkül nem kaphatunk semmit az Úrtól, hinnünk kell abban, hogy
Isten bőséget ad és gondot visel rólunk! Miért kell ezt hinnünk? Mert
maga Isten jelentette ki ezt az Ő Igéjében!
Az, hogy hiszek Istenben, azt jelenti, hogy hiszek az Ő Igéjében.
Tulajdonképpen szaván fogom Istent. A hit tudja, hogy Isten nem
hazudhat, hiszen Ő az Igazság.
Ezért nem a körülményekre, a tapasztalatokra, az érzésekre néz, hanem
egyedül Isten ígéreteire!

Róm. 12,2
és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek
megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó,
ami neki tetsző és tökéletes.

Lényeges a gondolkodás megújítása az Ige által, hogy megtudjuk, mi


Isten akarata anyagi, pénzügyi vonatkozásban is. Akit úgy tanítottak,
hogy Isten akarata a szegénység és ez erény, az nem fog tudni hinni a
bővölködésben. Az ilyen embernek előbb át kell mosni az elméjét Isten
Igéjével. Az ismeret megelőzi a hitet. A bibliai hit nem egy vakhit,
hanem Isten Igéjén áll. Tudnunk kell, mi van a Bibliában, mik Isten
gondolatai egy adott kérdésben, ahhoz, hogy hinni tudjunk benne.
Valamivel mindenképpen meg van töltve az ember elméje, olyan nincs,
hogy teljesen üres. A kérdés csak az, hogy milyen gondolatokat enged be
a hívő az elméjébe, Isten gondolatait vagy esetleg egészen más forrásból

9
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

származó gondolatokat? Valaki mindenképpen befolyásolni fogja az


embert, a legjobb az, ha Istentől hagyjuk befolyásolni magunkat!

Lk. 2,19
Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében.
1Sám. 3,19
Sámuel felnövekedett. Az ÚR pedig vele volt, és semmit sem engedett
földre hullani igéiből.

Forgasd a szívedben az igét, elmélkedjél rajta, ebből lesz a hit. Ha Isten


Igéjén elmélkedsz éjjel és nappal, akkor olyan leszel, mint a folyóvíz
mellé ültetett fa! Leveled el nem hervad és minden utadban jó szerencsés
leszel.

Józs. 1,8
El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál
arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva
van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor
boldogulsz.

Ha a hívő Isten Igéjén elmélkedik, azzal táplálkozik, azt mondja ki a


száján és azt cselekszi meg, akkor csodálatos élményekben lesz része.
Minden sikerülni fog neki, amihez hozzáfog, sikeres, áldott, jó szerencsés
lesz minden útjában!
Sokan úgy szeretnének sikeresek lenni, hogy figyelmen kívül hagyják a
fenti ige első részét, csak a második részére, az ígéretre koncentrálnak!
De az ígéret feltételhez van kötve. Amikor a ’ha’ szócskával kezdődik a
mondat, akkor érdemes megvizsgálni azt is, hogy mik az ígéret
beteljesülésének a feltételei!
Sokan szeretnének gazdagok, áldottak lenni anyagi területen, a saját
elképzeléseik szerint. Emberi mércével mérve mindent megtesznek az
érvényesülésért és az anyagi gyarapodás érdekében, csak éppen az igével
való kapcsolatuk hagy maga után finoman szólva kívánnivalót. De ez így
nem működik!

Péld 28,20
A szilárd férfiú bőséges áldást kap, aki a gazdagságot hajszolja, nem
marad büntetlen.

Az a hívő, aki szilárdan áll az Isten Igéjén, meggyökerezik az Ő


beszédében az bőséges áldást kap az Úrtól. Aki viszont meg akar
gazdagodni, erőlteti, hajszolja az anyagi dolgokat, az önmagával tesz

10
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

rosszat. Nem fogja tudni elérni a célját és az Úrral való kapcsolata is


hajótörést szenvedhet.

Jak. 4,2-3
Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem
tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok. Mégsem kapjátok meg azért,
mert nem kéritek. Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul
kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni.

Az saját tagjaiban dúló önző kívánságok és az irigység belehajszolják az


embert értelmetlen és hiábavaló harcokba, viszályokba. Az emberi
szívből származnak ezek a gonosz gondolatok, kívánságok. Ezért fontos,
hogy minden félten dolognál jobban őrizzük meg a szívünket, mert abból
indul ki az élet. Ha a hívőt a saját egoista vágyai vezetik és nem rendeli
alá az akaratát Isten akaratának, akkor Isten nem fog válaszolni az
imáira! Imameghallgatásra akkor van ígéret, ha az Ő akarata szerint
kérünk valamit!
Engedd, hogy Isten szavai, gondolatai bemenjenek a szívedbe. A hit a
szívben jön létre, nem az elmében. Szívvel hiszünk az igazságra, a hit
nem pusztán egy elmebeli elfogadást jelent. Hidd el Isten akaratát a saját
életedre!

Zsid. 4,14
Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten
Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.

Ragaszkodnunk kell a hitünk megvallásához! Újra és újra azz kell


megvallanunk, amit Isten Igéje mond nekünk bizonyos helyzetekre
vonatkozólag. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, együtt kell
gondolkoznunk és együtt kell beszélnünk Istennel! Mondd ki Isten
akaratát az életedre!

Péld. 18,21
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki
szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.

A közmondás szerint a szó elszáll, az írás megmarad. De az Ige szerint a


szó nem száll el következmények nélkül! Erő és hatalom van a hittel
kimondott szavakban. Tulajdonképpen önbeteljesítő hatalmat hordoznak
szavaink.
Sok ember, ha különböző tünetek, fájdalmak keletkeznek a testükben,
azonnal megvallják, hogy betegek: úgy látszik, elkapott az influenza!
Aztán pontosan azt kapják, amit hittek és kimondtak!

11
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Anyagi, pénzügyi területen ugyanígy működik. Ha a körülmények


rosszabbul alakulnak, szorultságba kerül az ember, akkor hajlamos arra,
hogy, ne az Igét vallja meg, hanem a láthatókat, és még inkább úgy
fognak alakulni a dolgok.
A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés. Sokan mégis úgy
gondolkodnak, mintha a láthatókról való meggyőződés lenne a hit!
Világos pedig, hogy amit már látunk, abban nem kell egyúttal hinni is.
Ezért nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók
ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
Élet és halál van a nyelv hatalmában. Ahogyan él vele az ember, úgy
fogja learatni a gyümölcsét. Ha a láthatatlanokra néz, és Isten Igéjét
szólja, akkor életet és áldást fog aratni. De ha a világ szerint beszél, és a
láthatók irányítják a beszédét, akkor halál és átok lesz a gyümölcs.

Jak. 2,17.26
Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.
Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott
cselekedetek nélkül.

Nem elég az Igén elmélkedni, nem elég az Igét megvallani, fontos, hogy
át is ültessük a gyakorlatba! Elméleti síkon rengetegen hisznek, de ha ez
a hit nem nyilvánul meg cselekedetekben, akkor ez a hit halott!
Ha valóban hiszünk Jézus Krisztusban, akkor ennek meg kell látszódnia
az életvitelünkben, magatartásunkban, tetteinkben is!
Mit jelenthet ez pénzügyi területen? Azt, hogy a hited szerint cselekszel:
szorgalmasan dolgozol, keresed az Urat a növekedés lehetőségeiben, de
az Úrtól várod az áldást, nem a saját munkád eredményétől!
Tégy mindent úgy, mintha csak rajtad múlna, de imádkozz úgy, mintha
minden csak Istenen múlna!
Sokan rengeteget dolgoznak, másod- sőt harmadállásban is, de
mindenben csak magukban bíznak, ezért nincs látszata a munkájuknak,
nem tudnak egyről a kettőre lépni.
Ugyanakkor vannak olyanok is, akik semmit nem csinálnak, mindent az
Úrtól várnak, várják a sült galambot, hogy a szájukba repüljön. De ez
ostobaság! Isten nem fogja helyettünk megtenni, amit nekünk kell
elvégezni! Mi pedig ne próbáljuk meg megtenni azt, amit csak Isten
képes véghezvinni! Az Úrtól kell jó belátás, hogy a kettő között
különbséget tudjunk tenni!
A gyakorlatban alkalmazottként gyakran be vagyunk határolva, szűkítve,
az Úr viszont tágas térre akar állítani minket. Fontos a bölcsesség,
józanság egy vállalkozás elkezdésénél, hogy nehogy két szék között a
padlón találjuk magunkat. Érdemes egy ideig két vasat tartani a tűzben,

12
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

azaz amíg lehet és van értelme, addig a régi munkát is megtartani, hogy
szükség esetén vissza lehessen lépni hozzá.
Sokan úgy indulnak el ’hittel’, hogy utánam a vízözön, minden hidat
felégetnek maguk után, aztán ha tévedtek, és ’nem jött be’ az új
vállalkozás, már nincs hová visszamenni.

Mt. 6,31
„Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk?
- vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti
mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.
Jób. 3,25
Mert amitől leginkább rettegtem, az jött rám, amitől remegtem, az ért
utol engem.

Végezetül egy jó tanács: ne aggódj! Az aggódás nem más, mint félelem,


azaz negatív hit. Megrabol, lebénít, passzívvá tesz! Az Istenben való
bizalom helyét foglalja el! Mivel mindent hit által tudunk átvenni
Istentől, ezért meglopja a hívőt, elzárja Isten áldásaitól!
Még Jób sorsát is negatívan befolyásolta az aggódása! Amiben negatív
irányban hitt, beteljesedtek az életében!
El kell döntened, hogy nem engeded be az aggodalmaskodást az életedbe,
érzelmeidbe, hanem ellenállsz neki. Van hatalmad az Úrban, hogy kizárd
az életedből ezt a pusztítót!
Mit mond az Ige? Valami teljesen más dolgot kell tennünk. Keresnünk
kell először Isten országát és az Ő igazságát, és minden megadatik
nekünk, amire csak szükségünk van. Az áldás Istentől adatik, ha
engedelmeskedünk az Ő Igéjének.
Az Úr áldása gazdagít meg, a gyarapodást nem lehet erőltetni!

13
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

3. AZ ADÁS ELVE

Jobb adni, mint venni.


ApCsel. 20,35

Ján. 3,16
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy
valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Isten adó Isten, Ő odaadta a Fiát nekünk és értünk, hogy el ne vesszünk.


Ha az egyszülött Fiát odaadta értünk, hogyne adna vele együtt mindent
nekünk! Ő mindennel megajándékozott bennünket, amire csak
szükségünk volt, amire csak szükségünk van most, és amire csak
szükségünk lesz a jövőben!
Nem nekünk kell ’kitalálni’ magunkat, nem nekünk kell menedzselni
magunkat, hiszen Isten már kitalálta az egész életünket. Nekünk egy
feladatunk van: hogy Őt keresve megismerjük Isten tervét az életünkre
nézve, és belehelyezkedjünk ebbe a tervbe pénzügyi vonatkozásban is!

Ef 2,10
Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket;
ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.

Isten előre elrendelte azokat a jótetteket, amikben járnunk kellene és


amikben élnünk kellene. Ha valóban ezekben a jó cselekedetekben
járunk, akkor az engedelmesség áldást szabadít fel az életünkben anyagi
területen is.
Sokan azért mulasztják el Isten áldását, mert nem képesek figyelni, várni,
hallgatni Rá, hanem a saját akaratukból, a saját elképzeléseik alapján, a
saját testi-lelki erőfeszítéseikkel a saját terveiket valósítják meg! De Isten
csak a saját tervét áldja meg, arra nincs ígéret, hogy a mi
elgondolásainkat is megáldja!

Lk. 6,38
Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett
mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan
mértékkel mérnek viszonzásul nektek.”

14
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Ha továbbadod azt, amit kaptál Istentől, akkor az nem fog elfogyni,


hanem újratermelődik! Még többet kapsz Tőle. Ha nem adod tovább,
akkor megáll Isten folyója. Nekünk olyan csatornákká kell válnunk,
akiken keresztül akadálytalanul megnyilvánulhat Isten. Ő alig várja, hogy
valami jót tehessen velünk és általunk!

Jer. 32,41
Örömmel teszek jót velük teljes szívemmel és lelkemmel, és véglegesen
elültetem őket ebbe a földbe.

Sokak elképzelésével vagy tapasztalatával ellentétben Isten nem


’ünneprontó’, aki mindent megtilt, mindent elvesz és mindenért
haragszik. Isten jó Isten, Ő a Szeretet, és jó dolgokat tervezett el a
gyermekei számára. Ő örvendezik, ha valami jót tehet velünk.

Az adás elve működik, mivel ez egy szellemi törvényszerűség. Ha egy


almát leejtek az emeletről, az a földre fog pottyanni, mert működik a
gravitáció törvénye. Ugyanígy működik az adás törvénye is! Csak
alkalmazni kell, engedelmeskedni kell Isten igéjének az adakozás és
tizedfizetés területén.

A tizeddel kapcsolatban sokan ellenállást tanúsítanak, mondván, hogy ez


kizárólag a törvény és az Ószövetség idején volt. Két dologra szeretném
felhívni a figyelmet ezzel kapcsolatban.
Egyfelől Pál apostol úgy hivatkozott a törvény előírásaira, mint ami a
hívőkre is vonatkozik! A ’nyomtató ökörnek ne kösd be a száját’ előírást
abszolút az újszövetségi hívőkre vonatkoztatta, azaz a gyülekezetek
elöljáróinak pénzügyi támogatására!
Másfelől érdemes elgondolkodni azon, hogy Ábrahám is tizedet adott
Melkisédeknek, aki Jézus Krisztus inkarnációja volt, bőven a mózesi
törvény bevezetése előtt! Tehát a tizedfizetés a törvény előtt is és után is
aktuális, és áldást hoz azoknak az életére, akik hittel gyakorolják azt!

Az engedelmesség szabadítja fel az áldást pénzügyi területen is az ember


életében! Hallgatom Isten Igéjét és megcselekszem! Aki szereti hallgatni
az Igét, de nem ülteti át a gyakorlatba, az olyan, mint az az ember, aki
homokra építette a házát: rövidesen semmivé lesznek a tervei.
Adakozó szívűnek kell lennünk, irgalmasnak, nyitottnak az adásra. Ez
viszont nem azt jelenti, hogy automatikusan minden helyzetben és
mindenkinek adni kell. Nagyon fontos, hogy ezen a területen is az Úrra
figyeljünk, a Szentlélek vezetésére!

15
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Róm. 8,14
Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.

Kik az Isten fiai? Akiket a lelkük, a saját gondolataik vagy az érzelmeik


vezetnek? Nem! Azok az Isten fiai, akiket a Szent Szellem vezet!
Hogyan vezet Isten? Az első a belső bizonyosság, amit a Szent Szellem
hoz létre az emberi szívben. Ez a legfontosabb! A próféciák, vagy más
emberek véleménye csak megerősítheti ezt a belső meggyőződést. Ha
egy prófécia nem egyezik a benned levő vezetéssel, akkor legyél óvatos!
Egy ilyen üzenet, vezetés származhat a lélekből és démonikus forrásból
is! Sok hívő került már nehéz anyagi helyzetbe azért, mert nem a
szellemére figyelt, hanem a saját vagy mások gondolatai motiválták
valaminek a megtételére.
Éppen ezért fontos, hogy mindig szűrjük meg az információkat az Ige
szűrőjén. Ami ellentmond Isten Igéjének vagy nem harmonizál az Igével,
azt nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni.
Persze van olyan is, hogy valami látszólag igei, de a mögötte levő
szellem nem a Szent Szellem. Ennek felismeréséhez bölcsességre és
érettségre van szükség.
Mivel sok tanácsos által áll meg a vezetés, ezért nagy döntések előtt
érdemes tanácsot kérni érett szellemi emberektől. De ha már eldöntötted
mit fogsz tenni, és csak megerősítést vársz, akkor semmi értelme bárkit is
megkérdezni. Az önfejűség, makacsság, konokság, büszkeség nem jó
tanácsadó!

Ha nem az Úr által adakozol, az nem lesz áldás senkinek! Sem az adó,


sem a fogadó fél nem fogja valódi áldásként megélni a dolgot. Gyakran
balul sülnek el az ilyen jellegű, Istentől független magánakciók. Mint
minden másban, így az anyagi területen is az Istentől való függés, az
Őbenne való teljes bizalom hoz áldást.
Az adásnál a valódi szükséget kell felismerni, nem azt, amit a másik fél
elvár! Elvárásból, pszichikai nyomás hatására nem érdemes adni, mert
ami nem hitből van, az bűn!

2 Kor. 9,7
Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből;
mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.

Adni csak megfelelő motivációból érdemes, azaz jókedvűen, szívből,


szabadon, hittel, hálával, önként, örömmel. Az ilyen áldozatokban
gyönyörködik Isten. De a szomorúságból, kényszerűségből való adakozás
nem ér célba, nem fog áldást hozni az emberre.

16
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

1 Kor. 13,3
És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is,
szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

A fő motivációnak a szeretetnek kell lenni, mert e nélkül a


leglátványosabb jótétemény sem használ semmit!
Ez az ige is rávilágít arra a lényeges tényre, hogy Isten a szíveket
vizsgálja. A motiváció, a cselekedetek mozgatórugója jobban érdekli
Istent, mint maga a cselekedet! Ezért fontos, hogy mi se a szemünk
szerint ítéljünk meg egy embert vagy a cselekedeteit, hanem az Úr
szemével, szellem szerint.

17
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

4. A VETÉS ÉS ARATÁS ELVE

Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is


Gal. 6,7

2Kor. 9,6-12
Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven
is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne
kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert „a jókedvű adakozót szereti az
Isten”. Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét
kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel
rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre. Amint meg
van írva: „Bőkezűen osztott a szegényeknek, igazsága megmarad
örökké.” Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret,
megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja „igazságotok
gyümölcsét.” Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre,
amely hálaadást szül az Isten iránt általunk. Mert ennek a szolgálatnak
az ellátása nemcsak a szentek szükségleteit elégíti ki, hanem sokakat
hálaadásra is indít az Isten iránt.

Jézus gyakran beszélt példázatokban, és olyan képeket alkalmazott,


amiket az egyszerű emberek is megértettek. Ilyenek voltak a
mezőgazdaságról, földművelésről hozott példák. Az akkori emberek
földművelésből, állattenyésztésből éltek és pontosan tudták, miről beszél
Jézus. Ahhoz, hogy bármit is learathassunk, szükséges vetnünk. Vetés
nélkül nem várhatunk eredményt. Ez minden területre igaz. Balgaság azt
gondolni, hogy mag elvetése nélkül bármi is kikelhetne. Pál apostol ezt
az elvet ragadja meg, amikor a feltámadásról beszél. (1 Kor. 15, 35-54)
Ebben az igerészben a mag egyértelműen a pénzt jelenti, de az Igében
más összefüggésben is olvasunk róla. Például a magvető példázatában az
igét jelenti.

Zsolt. 126,5-6
A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd. A ki vetőmagját
sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.

18
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

A vetés sokszor fáradságos, nehéz, keserves munka. A magvető hittel


végzi ezt, abban a tudatban, hogy megfelelő időben beérik a gyümölcs.
Bármit teszünk, hit nélkül értelmetlen dolog, a vetés sem hoz eredményt,
ha nem hiszünk benne. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni.
Még ha könnyhullatással, sírva végezzük is a vetés munkáját, benne van
a jövő ígérete, hogy vígadozással fogunk aratni és birtokba venni a jól
megérdemelt jutalmat. Ha a földműves elveti a magot, sokáig nem lát
semmilyen eredményt vagy változást! Mégsem kételkedik, nem megy ki
télen, hogy a hóból kiássa a magot, hogy történt-e már valami.
Reménységgel várja a jó időt, hogy arathasson. Így kell ennek lennie a mi
életünkben is: reménységgel kell vetnünk anyagi területen, adakozni,
tizedet fizetni, és idejében meg lesz a gyümölcse! Tehát nem rögtön,
hanem idő kell a magnak, hogy elhaljon, aztán életre keljen!

Ján. 12,24
Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal,
csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.

Minden elvetett magnak át kell menni a meghaláson, hogy életre keljen


és sok gyümölcsöt teremjen. Meg kell halnia a személyes, önző
ambícióknak, a saját elképzeléseknek, a rossz motivációknak,
mindennek, ami emberi, hogy teret adjon mindannak, ami Istentől
származik.
Ezért nem lehetünk olyanok, mint az az ember, aki egyszer-kétszer vet,
aztán mivel nem lát azonnali eredményt abbahagyja, mondván, hogy ez
még sem működik. Az aratáshoz idő kell!
A várakozás ideje alatt tud Isten bennünk elvégezni olyan mélyreható
változásokat, amelyek nélkül nem tudnánk továbblépni! Nincsen hit
várakozás nélkül, ez alatt a próba alatt válik a hitünk olyanná, mint a
tűzben megpróbált arany. Semmit nem tud az ember nehezebben viselni,
mint a várakozást. Lényeges, hogy ne passzívan, mindentől
visszavonulva várjunk Istenre, hanem legyünk aktívak az Ő keresésében
és tegyük meg a kezünk ügyében levő dolgokat.

Az egyik szélsőség, amit elkövetnek az emberek, hogy csak dolgoznak,


dolgoznak és dolgoznak, de nem imádkoznak. Ezzel arról tesznek
tanúbizonyságot, hogy magukban, az elvégzett munkájukban és a saját
erőfeszítéseikben bíznak, és nem Istenben. Pedig a saját erőforrásaink
végesek, előbb-utóbb kimerülnek a lelki-fizikai erőtartalékaink, és ha
nem Istenből merítünk, akkor kiégés lesz a vége. Ez a magatartás olyan,
mintha elvetnénk a magot a földbe, de azt nem készítenénk elő, nem
ásnánk föl, nem gereblyéznénk el, nem trágyáznánk meg és nem

19
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

öntöznénk folyamatosan. Akik így tesznek, azok nem sok termésre


számíthatnak.
A másik hibát akkor követik el a hívők, amikor csak imádkoznak,
imádkoznak és imádkoznak, de ezen kívül semmit nem tesznek a jó
termés érdekében, hanem várják a csodát. Ez mezőgazdasági nyelvre
lefordítva olyan, mintha valaki gondosan előkészítené a földjét, felásná,
elegyengetné, megtrágyázná, megöntözné, de magot elfelejtene
belevetni! Balgaság lenne ilyenkor azt várni, hogy bármi ki fog hajtani a
gyomokon kívül.

Amilyen mértékkel mérsz, neked is olyannal mérnek. Ebben az igében az


adás mértéke van középpontban. Ha szűken vetünk, szűken fogunk aratni
is, de ha bőven vetünk, bőséges aratásban lesz részünk. Amilyen
arányban történik a vetés, olyan lesz az aratás is. Tehát, ha kevés magot
vetünk el, nem várhatunk rekordtermést!
Isten viszont megígérte, hogy megadja a vetőmagot, a kezdő tőkét is, és
meg is szaporítja azt, hogy sok magot vethessünk el és bőséges legyen az
aratásunk. Ha hűségesek vagyunk, Ő megszaporítja igazságunk
gyümölcsét!
Sok hívő ott követi el a hibát, hogy amikor Isten megáldja és sok lesz a
vetőmagja, akkor feléli az egészet és nem vet a jövőre nézve! Elkölti az
összes pénzét autóra, televízióra, külföldi nyaralásra, és nem marad mit
elvetni, befektetni! A mag nagy részét el kell vetni, hogy jövőre
arathassunk és csak kis részéből szabad kenyeret sütni és megenni! Ne
edd meg a vetőmagot! Sokan megeszik az összes magot és aztán
keseregnek, hogy nincs mit vetni, vetés nélkül pedig nem lesz mit enni!

20
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

5. A HASZNÁLAT ELVE

Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az
is elvétetik, amije van.
Mt. 13,12

A fenti ige valójában nem azt mondja, hogy vannak szerencsés emberek,
akiknek van, és bizony vannak olyanok is, akiknek nincsen semmijük.
Ez az ige inkább arról szól, hogy mindenkinek van valamije, amit Istentől
kapott, de csak kevesen hiszik ezt el, és ezért kevesen is használják azt,
amit kaptak!
Van aki tudatában van annak, hogy van valamije, és mindegy, hogy ez
sok vagy nagyon kevés! Ha elkezdi használni, pénzügyi területen
befektetni, kamatoztatni, vállalkozni, akkor adatik neki még több és
bővölködni fog!
De van olyan ember, aki azt mondja, hogy annyira kevés, amim van,
hogy nem érdemes vele vesződni, úgysem tudok vele semmire sem
menni, és ahelyett, hogy használná, elkölti más dolgokra. Az ilyen ember
még azt is elveszíti, amije van.
Ugyanerről szól a tálentumok példázata is.

Mát. 25,14-30
Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni,
eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik. És ada az egyiknek öt
tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az
ő erejéhez képest; és azonnal útra kele. Elmenvén pedig a ki az öt
tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere. A ki pedig az egyet
kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot,
mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot
nyertem azokon. Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű
szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak
örömébe. Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda:

21
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem
azokon. Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen
voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. Előjövén
pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam,
hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott
is takarsz, a hol nem vetettél; Azért félvén, elmentem és elástam a te
tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy
ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én,
megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el azért
tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van. Mert
mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig
nincsen, attól az is elvétetik, a mije van. És a haszontalan szolgát
vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Ez az igerész is megerősíti, hogy mindenki kapott az Úrtól tálentumokat:


szellemi, lelki, anyagi területen egyaránt. Nincs szó arról, hogy mindenki
egyformán kapott volna, de mindenki kapott valamennyit: ki ötöt, ki
kettőt, ki egyet. Olyan szolgáról nem olvasunk, aki nem kapott semmit.
Mégis sokan úgy viselkednek, mintha nem kaptak volna semmit. Úgy
okoskodnak, hogy nulla az, amim van, ezt hiába sokszorozza meg az Úr,
matematikából tudjuk, hogy nulla szorozva ezerrel, az még mindig csak
nulla!
Csakhogy abban tévednek, hogy nem nulla a kiindulási pont, hanem 0,1
vagy 1. Ha ezeket szorozzuk meg ezerrel, akkor már egész szép
eredmény jön ki!
Mások állandóan a másik emberhez mérik magukat. Ne hasonlítgasd
magad másokhoz se anyagi, se szellemi értelemben! Isten adja a
talentumokat, kinek többet, kinek kevesebbet, és neki tartozunk
elszámolással. Akinek sok adatott, attól többet vár el az Úr! Nem az
számít, hogy objektíven mennyi az eredmény, hanem szubjektíven
kihoztad-e magadból a lehető legtöbbet!
Nézzünk meg egy történetet Márk evangéliumából.

Márk. 12,41-44
És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a
sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala
abba. És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy
negyed pénzt vete bele. Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik:
Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett,
hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala. Mert azok

22
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a


mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.

Jézus nyugodtan helyet foglalt a persellyel szemben és figyelte, hogyan


adakoznak az emberek. Elsősorban nem a bedobott pénz mennyisége
érdekelte, hanem, hogy milyen szívvel, milyen motivációból adnak.
Sok gazdag sokat vetett a perselybe.
Egy szegény özvegyasszony jelentéktelen összeget, mindössze két fillért
adakozott. Mint később Jézus kijelentette, ez az asszony minden
vagyonát, megélhetését beadakozta és ezzel mindenkinél többet
adakozott Isten szerint! Mert Isten a szíveket vizsgálja és tisztában van a
lehetőségeinkkel.
Mondhatta volna az asszony, hogy ebédre kell a pénz, meg amúgy is
annyira kevés, hogy úgyis mindegy, hogy beadom-e vagy sem. Ezzel
ugyanúgy járt volna el, mint az egy tálentumos szolga.
De ő nem így tett! Nem ásta el az egy tálentumát, hanem használta! Így
még bőségesebb jutalomra számíthatott a mennyben!
De nem csak a mennyben! Itt a földön is betöltődtek a szükségei, mert
Jézus megígérte: akinek van, bármennyire kevés is, és ezt használja,
annak adatik és bővölködik! Isten, az árvák és özvegyek pártfogója
minden bizonnyal megsegítette az özvegyasszonyt és nem engedte
éhenhalni.
Ugyanúgy, ahogy a sareptai özvegyasszonyt is.

Luk. 4,25-26
És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt
Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva,
úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt; Mégis azok közül
senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az
özvegy asszonyhoz.

Nagy éhség támadt a földön Illés idejében, három és félig nem esett az
eső. Elszáradtak a növények, elszáradt a vetés, a gabona, minden. Sok
özvegyasszony éhezett ezekben a napokban, de Isten csak ehhez az
asszonyhoz küldte Illést, hogy segítsen rajta. Vajon miért?
Ugyanazért, amiért Elizeus napjaiban nem tisztult meg egy leprás sem,
csak a Szíriából való Naámán. Nála talált hitet az Úr!
A hit az a csatorna, amelyen keresztül Isten meg tud nyilvánulni. Jézus
nem tehetett semmi csodát a hazájában – az ő hitetlenségük miatt!
A sareptai özvegyaszony is használta azt a kicsit, amije volt:
’beadakozta’ a prófétának! Odaadta az utolsó lisztjét és olaját Illésnek.
Tudta a szellemi törvényszerűséget: akinek van, annak adatik és
bővölködik! Isten pedig bőségesen megáldotta az özvegyasszonyt a

23
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

hitéért, a vékabeli liszt és a korsóbeli olaj nem fogyott el, amíg újra nem
esett eső a tartományban.
Ha nem használod, amid van, akkor el fogod veszíteni! Ha használod,
akkor növekedni, gyarapodni fog!
Ez az élet minden aspektusára igaz, úgy a szolgálatra, mint az anyagi
életre is.

24
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

6. A HŰSÉG ELVE

A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?


Péld. 20,6

Mi Isten javainak, így anyagi forrásainak is, és az Őtőle kapott


tálentumoknak, képességeknek a sáfárai, gondnokai vagyunk.

1Kor. 4,2
Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük
hűségesnek bizonyuljon.

A gondnokok felé a legfontosabb elvárás az, hogy hűségesek legyenek a


rá bízott javakon, megbízhatók legyenek a munkájukban. Mindnyájan,
kivétel nélkül!
Ki az, aki megbízhatatlan, léhűtő emberre bízná a kasszakulcsot? A múlt
században csak úgy alkalmaztak komornyikokat, gondnokokat, ha
megfelelő ajánlásokkal rendelkeztek. Isten is nézi a mi referenciáinkat!

Lk. 16,10-12
Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is
hamis az. Ha tehát a hamis mammonon nem voltatok hűek, ki bízza rátok
az igazit? És ha a másén nem voltatok hűek, ki adja oda nektek azt, ami a
tietek?”

Szellemi alapelv: aki a kevesen hű, a sokon is az lesz, aki a kevesen


hamis, a sokon is az lesz. Aki a kis dolgokban nem tud hűségesnek
bizonyulni, az várhat arra, hogy az Úr valami nagy dologra bízza.
Aki a kis pénzösszegek kezelésében, forgatásában nem hűséges, annak
nem lesz lehetősége nagy összegek fölött diszponálni.
Ha előre akarsz lépni anyagilag, akkor legyél hűséges a kis dolgokban!
Sokan rögtön a csúcson akarják kezdeni! Látják, hogy a másik sokkal
előrébb tart és irigylik a javait. Gyors előmenetelben reménykednek,
azonnal akarják azt az áldást, amit a másik hosszú idő alatt ért el. Ez a
rossz motiváció sok káros és értelmetlen indulatot szabadít fel az ember

25
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

életében és olyan dolgokba hajszolják bele, amik letérítik az egyenes


ösvényről, az Isten útjáról.
Manapság az egész világ felgyorsult. Mindent gyorsan és azonnal meg
akarnak kapni az emberek és ezért bármire képesek. Harcolnak és
viszálykodnak és még sincs semmijük. Pedig Isten sohasem ígért gyors
meggazdagodást, hanem lassú gyarapodást. Az emberek úgy akarnak
gyors előremenetelt, hogy az árát nem akarják megfizetni!

A hamis mammon a pénzügyek világát jelenti. Ahogyan egy ember


viszonyul a pénzhez, úgy fog viszonyulni Isten dolgaihoz is. Érdemes
megfigyelni saját magunkat, hogy a pénzügyek területén hűségeseknek
bizonyulunk-e?
Ugyanis, ha ezen a területen nem tud megállni az ember, akkor Isten nem
akarja, hogy az illető szolgáljon neki. Főleg nem lehet sem presbiter, sem
pedig diakónus!
Ne legyen senki pénzsóvárgó, mint a farizeusok, ne legyen becstelen,
tisztességtelen, hanem becsületes, korrekt módon járjon el az üzleti,
vállalkozási, pénzügyi dolgokkal kapcsolatban.
Ne tartozzon másnak, ne kérjen kölcsön, ne verje magát adósságokba! Ez
nem jelenti azt, hogy soha nem lehet hitelt fölvenni. Az átgondolt,
megtervezett vállalkozási vagy ingatlan hitel elfogadható, mert ezeknél
értéknövelő befektetésről van szó. De krízishelyzetben, nyomások alatt, a
megélhetésre fölvett hitelek egy adósságspirálba sodorják az embert,
amiből nagyon nehéz kikerülni.

Zsolt 15,4
a gonoszt nem veszi sokba, azt tiszteli, ki az Urat féli. Aki nem szegi
esküjét, még ha veszt is rajta,

Régen szóban köttettek a szerződések és kézadással erősítették meg


azokat. Néhány ágazatban, például a gyémántkereskedők között a mai
napig fennáll ez a szokás. Aki megszegi a megállapodást, azt kivetik
maguk közül, és soha többé nem kereskedhet a gyémántpiacon.
Üdvös lenne, ha minél elterjedtebb lenne ez a hozzáállás. Manapság
sajnos inkább az ellenkezőjére van példa. Hiába a leírt szerződés, a tanúk,
az ügyvéd, ha kára származik az embernek belőle, akkor inkább felrúgja
a megállapodást. Ez látszik a könnyebb és kifizetődőbb útnak, pedig
valójában ez nagyon rossz döntés. Közép- vagy hosszútávon sokkal több
kár fogja érni az embert, mint amennyit esetleg rövidtávon nyert. Amit
vet az ember, azt aratja!

26
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

1Tim. 5,8
Ha pedig valaki övéiről és főként háza népéről nem gondoskodik, az
megtagadja a hitet, és rosszabb a hitetlennél.

Isten elvárja a hívőtől, hogy a családját jól tartsa el, biztosítva a


szükséges dolgokat! Mivel Isten nem kér olyat tőlünk, amiről tudja, hogy
nem tudjuk megtenni, akkor bármilyen nehéz is a gazdasági helyzet és
mostohák a körülmények, az ember megfelelő hozzáállással, az isteni
alapelvek gyakorlásával meg tud felelni ezeknek az elvárásoknak!
Aki anyagilag és érzelmileg (!) nem gondoskodik a családjáról, mindegy
milyen okból, legyen akár szuperszellemi vagy lusta, dorbézoló,
részeges, vagy szenvedélybeteg, azt Isten nem számítja hívőnek!!

27
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

7. A TAKARÉKOSSÁG ELVE

Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol


háborúság van.
Péld. 15,16

A takarékosság nem azt jelenti, hogy állandóan szűkölködöm, bár


átmenetileg ilyen is lehet! Ugyanis Isten megpróbálja hitünket a
nyomorúság kohójában.

1Pt. 1,7
hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de
tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak
bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre.

Csak a tűzön átment hit igazi hit! Ezt a hitet a tűzben megpróbált
aranyhoz hasonlítja az Ige. De a kipróbált hit sokkal értékesebb az
aranynál. Jézus Krisztus visszajövetelekor dicséretet, dicsőséget és
tisztességet fog szerezni azoknak, akik rendelkeznek vele.

Fil. 4,12-13
Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva
mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe
egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.

Pál apostol hite alaposan meg volt próbálva! Az Igéből ismerjük


apostolsága jeleit, amelyek olyan mértékű szenvedések voltak, hogy nem
sokan bírták volna ki őket. Ő is csak az Úr különleges kegyelme által
tudta elviselni azokat.
Anyagi területen is gyakran megpróbáltatott a hite. Volt olyan időszak,
amikor szűkölködött és volt olyan időszak is, amikor bőségben élt. Tehát
a hívő élet tapasztalatától nem kell, hogy messze álljon a hitnek a
megpróbáltatása anyagi területem sem!

28
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Péld. 13,7
Van, aki gazdagnak mutatja magát, pedig semmije sincs; van, aki
szegénynek, pedig nagy a vagyona.

Van olyan ember, aki állandóan fogához veri a garast és jóval


alacsonyabb életszínvonalon él, mint amit megengedhetne magának! A
takarékosság nem ezt jelenti!

Szélsőséges esetek is előfordulnak. Egy asszony állandóan a


szeméttelepen guberált, és kéregetett. Amikor meghalt, óriási
pénzösszeget találtak a szállásán, az ágyneműjébe varrva.
Az ellenpólusa ennek az, amikor nincs semmije az embernek, de hogy a
látszatot fenntartsa, inkább eladósítja magát, csakhogy olyan dolgokat
megvehessen, pl. autót, amit jelenleg messze nem engedhetne meg
magának.
Mit jelent a takarékosság? Azt, hogy nem költekezem ki a lehetőségem
határáig, hanem meghagyok egy biztonsági tartalékot a váratlan
kiadásokra. Azt jelenti, hogy nem költöm el a nyereséget rögtön, hanem
visszaforgatom a megtakarított pénzt a vállalkozásom fejlesztésébe. Nem
vágom le az aranytojást tojó tyúkot! Nem eszem meg a magot, amiből
kenyér lesz! Sokan pedig éppen ezt cselekszik, aztán csodálkoznak,
amikor eljönnek a nehezebb idők és nincs mit aprítani a tejbe.

Péld. 28,20
A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni,
büntetlen nem marad.

A hívő ember bővölködik Isten áldásaival anyagi területen is! Aki viszont
képtelen Istenre támaszkodni, Őrá várni, Őbenne bízni, az saját maga
fogja megpróbálni megszerezni a gazdagságot olyan utakon, amit Isten
nem mondott neki. Így könnyen eltávolodhat az Isten akaratától.
A hirtelen meggazdagodás ellentétes a lassabb, fokozatos gyarapodással,
amiben nagy szerepet kap az ésszerű takarékoskodás is.
Sokszor bűnös úton jön hirtelen a pénz, de könnyen jött pénz, könnyen
megy! Aki illegális forrásokból keresi a gazdagságot, az büntetlen nem
marad!
Pedig a pénzhez felelősség is társul! Aki kevés pénzt nem tud kezelni és
felelősen beosztani, arra nem fog Isten többet bízni, mert hiába lenne
több pénze, az is kifolyna a kezei közül!
Az átok nem csak abban nyilvánulhat meg, ha valaki folyamatosan
szűkölködik és szegénységben él, hanem abban is, ha sok bevétel mellett
sem jut egyről a kettőre az ember, képtelen félretenni, elfolynak a
pénzforrásai.

29
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

8. AZ ELŐRELÁTÁS ELVE

Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te


határozataidra.
Zsolt. 119,100

A bölcs ember ismérve az, hogy előrelátó. Ez a képesség az érettség jele.


Az ilyen ember előre látja, hogy bizonyos döntéseknek,
magatartásformáknak és cselekedeteknek mi lesz a következménye.
Ennek függvényében képes rá, hogy a folyamatok áttekintése és elemzése
révén levonja a konzekvenciákat az életére nézve.
A megfelelő következtetések alapján pedig cselekvési programokat
készít, és elvégzi a szükséges korrekciókat, változtatásokat – szellemi,
anyagi és egyéb területekre vonatkozólag is.

Az előrelátó embernek nemcsak a jövőre nézve van ’látása’, hanem a


jelenre nézve is! Felismeri a kedvező lehetőségeket és alkalmakat, és ki is
használja azokat a gyarapodása érdekében.
Ehhez bizonyos fokú bátorságra és egészséges kockázat-vállalásra
mindenképpen szükség van. Aki semmilyen kockázatot nem hajlandó
meghozni, és csak és kizárólag a holtbiztos szituációkban mer mozogni,
az nem nagyon fog tudni előre jutni! Kockázat nélkül nincs győzelem!
Például a kilencvenes években bekövetkezett egy árrobbanás az
ingatlanpiacon, az úgynevezett ’nagy bumm’. Volt olyan ismerősöm, aki
ki tudta használni a lehetőségeket, mert felismerte, hogy itt egy nagy
változás lépett életbe. Ugyanakkor volt olyan is, aki az árrobbanás
kezdetén még leszorított áron eladta a lakását, és egy év múlva már a
háromszorosát érte az ingatlan!

Péld. 29,18
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt,
oh mely igen boldog!

A világ azt mondja: élj a mának! Isten viszont azt mondja: gondolj a
jövőre is! Amikor az embernek nincs világos elképzelése, ’látása’ a
jövőjéről, akkor ennek hiányában tévutakra fog tévedni.

30
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Manapság nagyon sokan élnek máról-holnapra, az előrelátás legkisebb


jele nélkül. Egészen addig nem igazgatják magukat, amíg minden megy a
maga útján. Megvesznek mindent, amit a szemük megkíván, gyakran
hitelből. Hogy aztán ez miből lesz finanszírozva, azt már nem tudják.
’Majd lesz valahogy’ – körülbelül ez minden, amit mondani tudnak. De
ennek a felelőtlen magatartásnak előbb-utóbb megisszák a levét.
Emlékszem egy ismerősömre, aki amikor volt munkája és jól ment a
szekér, hitelből lakást, plazma TV-t vett, úgy számolva, hogy ezeket a
törlesztő részleteket tudja fizetni. De az eszébe sem jutott, hogy esetleg
elveszítheti a munkahelyét! Pedig pontosan ez történt. Onnan kezdve egy
folyamatos lejtmenetre került anyagilag: elveszítette a lakását, mindenét!
Mindezt azért, mert nem volt előrelátó, nem gondolkodott előre!

Mindenki ismeri a tücsök és hangya meséjét. Aki veszi a fáradságot, az a


mesékből is tud okulni.
Tehát a mese szerint a tücsök egész nyáron csak hegedült, ünnepelt,
élvezte az életet. Az nem baj, hogy megpróbálta élvezni az életet, hiszen
Isten is azt szeretné, ha a gyermekei örvendeznének és élveznék az életet.
A baj csak az volt, hogy mindezt esztelenül, felelőtlenül tette a tücsök.
Amíg jó idő volt, sütött a nap, addig eszébe sem jutott, hogy jönnek még
más szelek is. Így vannak ezzel sokan mások is.
A hangyák viszont kihasználták a kedvező lehetőségeket, és amíg
lehetett, addig szorgoskodtak és eledelt gyűjtöttek a hideg téli napokra.
Mert látták előre, hogy a tél bizony el fog jönni. Ez nem pesszimizmus
volt a részükről, hanem józan belátás.
S amikor beköszöntött a tél, akkor bizony a hangyák vigadoztak a meleg
szállásukon, a tücsök meg majdnem megfagyott. Csak a hangyák
jóindulatán múlt, hogy életben maradt.
Érdemes levonni a tanulságot a történetből. Okos ember a más kárán
tanul, az átlagember a maga kárán, a balga még a sajátján sem!

Péld. 22,3
Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig
belekeverednek, és megjárják.

A bölcs ember meglátja, hogy veszedelem közelít és még idejében


elrejtőzik előle. Mit jelent elrejtőzni? Azt, hogy megteszi a megfelelő
lépéseket a baj kivédése érdekében. Az együgyűek viszont nem veszik
észre, hogy nagy veszély leselkedik rájuk, naivan belekeverednek és kárt
szenvednek. Sem megfelelő látásuk nincsen az események felismerésére,
sem elegendő védelmi mechanizmussal nem rendelkeznek az esetleges
negatív események vagy tendenciák kivédésére, vagy a hozzájuk való
alkalmazkodás érdekében.

31
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Nem elég rugalmasak, hogy gyors döntéseket hozzanak, és gyorsan


reagáljanak a kihívásokra. Az Egyesült Államokban például
mindennapos, hogy valaki egy munkahely miatt több ezer kilométerrel
arrébb költözik, ráadásul ezt többször is megteszik az életük folyamán.
Hazánkban sokkal nehezebben mozdulnak az emberek.
Ez a rugalmatlanság, merevség jól megfigyelhető a munkanélküliek
között. Ha valaki elveszíti a munkahelyét, főleg, ha évtizedek óta egy
helyen dolgozott, akkor már nagyon nehezen vált más irányba.
A vállalkozási kedv és kreativitás hiánya, a megszokások és félelmek
bizonytalanságot hoznak be az életükbe és ez megakadályozza őket a
változtatásokban és elvágja az új munka lehetőségétől. Minél több idő
eltelik úgy, hogy segélyből él valaki, annál nehezebben tud
visszakapaszkodni az aktív dolgozók táborába. Sokak megrekednek ezen
a szinten és lassú erózió, leépülés veszi kezdetét az életükben pszichikai,
fizikai , kapcsolati és anyagi téren egyaránt. A legnagyobb probléma, ha
lelkileg feladják a harcot. Hit és reménység nélkül biztos kudarcra
vannak ítélve.
A dolgozókat általában derült égből villamcsapásként éri, ha elküldik
őket, pedig a legtöbbször vannak jelei annak, hogy leépítések,
elbocsátások fognak következni. Aki kicsit is nyitott szemmel jár, észre
fogja venni, hogy mi következik. Nyilván ilyenkor el lehet kezdeni más
munka után nézni, kérdezősködni, felhasználni a természetes
kapcsolatokat.

Ján. 16,13
De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden
igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és
a bekövetkezendőket megjelenti néktek.

Minden személyes dolgunkban, így pénzügyi-anyagi életünkben is a


Szent Szellem a legjobb segítőtárs. Őt pártfogónak, tanácsadónak küldte
az Atya. A Szent Szellem elvezet minket minden igazságra és bejelenti a
bekövetkezendőket, vagyis a jövőbeni eseményeket. Ha nyitottak
vagyunk a hangjára és szoros kapcsolatban élünk Ővele, akkor meg
fogjuk hallani a hangját. Ő meg fogja előre mutatni a veszélyes
szituációkat, negatív helyzeteket, azért, hogy fel tudjunk készülni rájuk és
ki tudjuk védeni őket.
De nemcsak a veszélyekre készít fel, hanem a nyitott kapukat is
megmutatja, amiken keresztül beléphetünk egy nagyobb áldásba, és
magasabb szintre kerülhet az életszínvonalunk.
Azok a vállalkozók, akik a Szent Szellemre figyelve hoznak döntéseket
anyagi területen, azok természetfölötti módon tapasztalhatják meg Isten
jóságát, áldásait és gondviselését.

32
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

9. A TERVEZÉS ELVE

Gondolkodik mező felől, és megveszi azt;


az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Péld. 31,16

A tervezés és az előrelátás összefüggő fogalmak. Mindkettő a jövőre néz.


A látás alapján különböző célokat tűzünk ki magunk elé és az ezek
eléréséhez vezető utat megtervezzük.
A célok kitűzése alapvető feladat. Fontos, hogy legyenek céljaid! Ahová
nézel, oda jutsz!
Akinek nincsenek céljai, az soha nem fog egyről a kettőre jutni, hanem
csak sodródni fog a körülmények szorításában.

Jak. 1,6
De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos
a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.

A kételkedő, azaz minden útjában állhatatlan ember olyan, mint a tenger


habja: ide s tova hajtja a szél.
Hasonlóképpen a célok nélküli emberek is ide-oda sodródnak a
körülmények fogságában. Nincs semmi, ami felé elindulhatnának, nincs
ami motiválhatná őket. Gyorsan elröpülnek az évek, és egyszer csak
ráébrednek, hogy semmi értelmeset nem csináltak az életükkel.
Természetesen az élet fő célja és értelme az, hogy az ember visszataláljon
a Teremtőjéhez és örök életet nyerjen. De a hívő életet is meg lehet
tölteni tartalommal vagy el lehet tékozolni. Nem mindegy, hogy Isten
tervei vagy a saját elképzeléseink szerint éljük a testben hátralevő időt.
Ha engedjük, hogy Isten tervei valósuljanak meg az életünkben, akkor
aranyból, ezüstből, gyémántból építünk, és a munkánk jutalmat nyer. Ha
viszont a saját terveinket valósítjuk meg, akkor szénát, szalmát, pozdorját
építünk, ami meg fog égni.

Zsolt. 40,6
Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi
érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de
többek, semhogy elszámlálhatnám.

33
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Istennek is vannak tervei, ráadásul jó tervei vannak felőlünk, életünk


minden területére vonatkozólag. Isten a Szeretet, Ő a legjobbat tartogatja
a gyermekeinek. Ha az egyszülött Fiát odaadta értünk, hogyne adna
Ővele együtt mindent nekünk. Isten anyagi, pénzügyi területen is jót
tervezett az életünk felől.
A sátánnak is vannak tervei az emberek számára, de azok rossz tervek,
rombolásra, pusztulásra vonatkoznak. Az ördög azért jött, hogy öljön,
lopjon és pusztítson, de Jézus Krisztus azért jött, hogy életünk legyen és
bőségben éljünk. Ő azért jött, hogy az ördög minden munkáját lerontsa!
Lényeges, hogy ne higgyük el a sátán negatív, rossz tervét az életünkre,
hogy meg ne valósulhasson. Az Ige azt mondja: ’legyen neked a te hited
szerint.’ Ha rossz dolgokat várunk, ha elhisszük, hogy romlás következik,
ezzel felgyorsítjuk a negatív folyamatokat és ha tudatlanul is, de
részeseivé, csatornáivá válunk a negatív forrásoknak.
A mi feladatunk az, hogy ellenálljunk az ördögnek, és felfedezzük
Istennek az életünkre vonatkozó tervét! Isten megismerése és az Igéjének
való engedelmesség által tudjuk felismerni és birtokba venni az
örökségünket és az áldást.
Az Isten útja egyenes és világos az Őt félők számára, és ennek az útnak a
mentén vannak elhelyezve az áldások. De ha a magunk útját járjuk, akkor
nem fogunk találkozni Isten elkészített ajándékaival és áldásaival.

Ésa. 32,8
De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.

A nemes ember Istenhez hasonlóan terveket készít, jó dolgokat tervel ki,


és azokat végig is viszi. Legyenek céljaid és terveid pénzügyi vonalon is
az életedre vonatkozólag!
A pénzügyi tervek lehetnek rövidtávra, középtávra vagy egészen
hosszútávra szóló tervek. Fontos, hogy se alul ne tervezzünk, mert ez
nem fogja kihozni belőlünk a maximumot, se irracionális terveket ne
állítsunk fel, mert ekkor viszont könnyen elcsüggedhetünk és
feladhatjuk!
Az ’ahogy esik, úgy puffan, majd csak lesz valahogy’ mentalitásból ki
kell jönni és értelmes célokat kell kitűznünk magunk elé.
Sokan csak egy hétre vagy egy hónapra tudnak tervezni, mert csak addig
tudnak előre nézni. Ilyenkor az a baj, hogy elvesznek a mindennapok
harcában, szétforgácsolódnak az erőforrásaik a megpróbáltatásokban.
A tervek időszakokra szólnak és időnként jó felülvizsgálni és korrigálni
azokat a változások függvényében. Ha nagyon megváltoznak a
körülmények, akkor késznek kell mutatkoznunk arra, hogy az ésszerűség
keretein belül, bizonyos korrekciókat hajtsunk végre a terveinkben.

34
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

A tervek megvalósításának üteme, időzítése is kiemelt jelentőséggel bír!


Lehet, hogy jó a terv, lehet, hogy Istentől van, de ha nem a megfelelő
időpontban kezdünk bele a megvalósításba, akkor kudarcot fogunk
vallani! Mindennek rendelt ideje van, meg kell tanulni várni Isten
Szellemére. Fontos, hogy meghalljuk a hangját arra vonatkozólag is,
hogy mikor indulhatunk el.

35
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

10. A MEGELÉGEDETTSÉG ELVE

De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel


1 Tim. 6,6

1 Tim. 6,6-10
De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel, Mert semmit
sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; [Préd.
5,15.] De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. [Péld.
30,9.] A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok
esztelen és káros kívánságba esnek, melyek [Péld. 23,4. 28,20.] az
embereket veszedelembe és romlásba merítik.

Miért nyereség megelégedettségben lenni minden körülmények között?


A kérdés megválaszolásához fontos megérteni, hogy a megelégedettség
nem feladást, közönyösséget és fásult beletörődést jelent egy nehéz
helyzetbe. Éppen ellenkezőleg! A kiutat jelenti ebből a kilátástalannak
tűnő állapotból. Ha ki szeretnénk kerülni egy anyagi krízisből, akkor
elengedhetetlen az, hogy alapjáraton megelégedettek legyünk a
sorsunkkal. Tudjunk hálákat adni azokért a jókért, amit Isten adott már
eddig nekünk. Ha másért nem is, de az örök életért mindenképpen
dicsérhetjük Istent!
Ha ezzel a mentalitással élünk és ilyen attitűddel vagyunk egy szorult
helyzetben, akkor Isten segítse már nincs messze tőlünk!

Zsolt. 50,23
A ki hálával áldozik, [Zsolt. 18,20-27.] az dicsőít engem, és a ki az útra
vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.

Akinek hálával van tele a szíve az Úr felé és hálaáldozatokkal áldozik


Neki, az egyszersmind dicsőséget is ad Istennek. Ez kedves dolog Ő
előtte és megszabadítja azokat, akik ezt teszik. A hálaadás felszabadítja
Isten működő erejét és a körülményekben pozitív változások, áttörés
történik. Megnyílnak olyan kapuk, amelyek addig be voltak zárva és
olyan lehetőségek adódnak az ember előtt, amelyek elképzelhetetlenek
voltak azelőtt.

36
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Sok hívő viszont éppen az ellenkezőjét teszi, vagyis állandóan


elégedetlenkedik, zúgolódik, panaszkodik: ezzel a mentalitással egyre
lejjebb süllyed az élete anyagi értelemben is.

1 Kor. 10,10-11
Se pedig ne zúgolódjatok, miképen ő közülök zúgolódának némelyek, és
elveszének a pusztító által. Mindezek pedig példaképen estek rajtok;
megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az időknek vége elérkezett.

Az örök elégedetlenkedőknek, pesszimistáknak semmi sem elég jó,


mindenben csak a rosszat látják, mindenben találnak hibát. Nekik a pohár
nem félig teli vízzel, hanem félig üres!
Egy anekdota szerint egy cipőgyár Afrikába küldte két üzletkötőjét, hogy
felmérjék a piaci lehetőségeket. Az egyik a következő táviratot küldte: itt
mindenki mezítláb jár STOP. Nincs üzlet STOP.
A másiktól ez az üzenet érkezett: Itt senkinek nincs cipője STOP. Óriási
üzlet STOP.
Tehát ugyanazt a helyzetet teljesen eltérő módon értelmezték, attól
függően, hogy mi volt a szívükben és milyen szemüvegen keresztül
nézték a világot.

Izrael népe állandóan elégedetlenkedett, zúgolódott a pusztában, ami


Isten ítéletét vonta maga után. Egyik csapás a másikat követte, de nem
tértek meg az elégedetlenségből, a zúgolódásból, a hálátlanságból.
Ugyanez volt a helyzet akkor, amikor Mózes kiküldte a 12 harcost, hogy
kémleljék ki az Ígéret földjét. Ugyanazt az utat járták be, ugyanazt a
földet látták, ugyanazokkal az ellenségekkel találkoztak, ugyanazokat a
gyümölcsöket hozták haza, de mégis teljesen más konzekvenciákat
vontak le a tapasztalatokból. Tíz kém csak a láthatókra nézett és magában
bízott, ezért vissza akart menni Egyiptomba.
Józsué és Káleb viszont az Úrban bíztak, a hit szemüvegén keresztül
nézték a helyzetet, hálákat adtak az Úrnak, és tudták, hogy be fognak
menni arra a földre. Így is lett! A többiek viszont mind egy szálig
elvesztek.
Ezek a történetek a mi tanulságunkra írattak meg, akikhez az időknek a
vége elközelített!
A nyomorúságok, a nehézségek, a nyomások alatt derül ki igazán, hogy
mi lakozik az ember szívében! Ilyenkor kipréselődik az, amivel tele van a
szíve, és azt fogja mondani. Hiszen a szív bőségéből szól a száj.

37
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Fil. 4,11
Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam,
hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek.

Pál apostol megtanulta azokból, amiket szenvedett, hogy megelégedett


legyen! Ahogy Jézus a szenvedések által vált tökéletessé és ezek által
tanulta meg az engedelmességet, úgy Pál szenvedései, apostolságának
jelei kimunkálták benne a megelégedettséget. Neki mindegy volt, hogy
szűkölködik vagy bővölködik, mert az Úr vele volt!

Zsid. 13,5
Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal,
a mitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom
tőled;

Isten átvisz dolgokon és megtanítja nekünk, hogy legyünk


megelégedettek. Ez egy belső békességet és kiegyensúlyozottságot hoz
az ember szívébe minden helyzetben és az Istenben való feltétlen
bizalomból fakad: tudom, hogy Ő el nem hagy és el nem távozik tőlem.
Tudom, hogy Ő a legjobbat adja nekem, mert minden a javára van annak,
aki Istent szereti.

Luk. 3,14
És megkérdék őt a vitézek is, mondván: Hát mi mit cselekedjünk? És
monda nékik: Senkit se háborítsatok, se ne patvarkodjatok; és elégedjetek
meg zsoldotokkal.

Keresztelő János a megtérés keresztségét hirdette: ’teremjetek


megtéréshez illő gyümölcsöket!’ Ezek a gyümölcsök egészen konkrét
cselekedetekben kellett, hogy megnyilvánuljanak. A katonáknak például
azt parancsolta, hogy elégedjenek meg a zsoldjukkal.
Ez ugyanaz, mintha ma azt mondanánk valakinek: elégedj meg a
fizetéseddel! Lehet, hogy most kevés a fizetésed, de ha
megelégedettségben élsz, akkor lehetőséget adsz Istennek arra, hogy
magasabb szintre állítson téged! Ha viszont ellenkezőleg teszel, azaz
elégedetlen vagy, panaszkodsz és zúgolódsz, akkor csak azt árulod el,
hogy nem hiszel az Úrban. A hitelenségeddel pedig megkötöd Isten
kezét, és nem tud semmit tenni érted!

38
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Márk. 6,5-6
Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg,
rájok vetvén kezeit. És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén.

Még Jézus sem tudott semmi csodát tenni a hazájában, a társadalom


hitetlensége miatt. A hitetlenség megköti Isten kezét, a hit viszont
felszabadítja Isten áldásait és a Szent Szellem működését.

A megelégedettségen túl kell, hogy legyen egy „szent elégedetlenség”: ez


mozdítja tovább az embert, egyébként csak az állóvízben dagonyázna.
Ahogy a költő írja: ’A helyett, hogy törnénk fölfelé, posvány iszapját
szopva éldegéljünk?!’
Fontos a vállalkozó szellem, az újra való nyitottság, a kreativitás. A
megelégedett szellem tehát nem azt jelenti, hogy lemondok a
továbblépés, a fejlődés, a növekedés, a gyarapodás lehetőségéről, hanem
egy szívbeli állapotot, hozzáállást tükröz. Azt, hogy minden helyzetben
Istenre támaszkodom, Őbenne bízom. Mert elég nekem az Ő kegyelme!

39
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

11. A KITARTÁS ELVE

Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart


Jak. 1,12

Az igaz ember egyik jellemző tulajdonsága a kitartás. A kitartás azt


jelenti, hogy a látható dolgok, a körülmények és a nehézségek ellenére
megy tovább az ember az útján, nem adja fel, nem hátrál meg. Ez igaz az
élet minden aspektusára nézve, így a vállalkozásban, a munkában, a
pénzügyi területen is.

Jób. 17,8
Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.

Az igaz ember kitart a dolgaiban és ez által válik egyre erősebb


személyiséggé. Aki kitart, az egyre erősebb lesz a hitében, a jellemében,
lelkileg és szellemileg egyaránt. Az az igazi férfi, az az erős ember, aki
minél nagyobb terheket képes elhordozni hosszú időn keresztül! Rövid
ideig sokan készek szenvedni, terheket hordozni, de sokáig annál
kevesebben hajlandók erre! Pedig komoly eredményeket csak így lehet
elérni!
Amikor minden jól megy, szinte magától fut a szekér, süt a nap, minden
sikerül, amihez nyúlunk, akkor könnyű kitartani és megállni a helyünkön.
De amikor kudarc kudarcot követ, minden sötét és kilátástalan, akkor
csak azok tudnak kitartani, akik hitben állnak, azaz látják a láthatatlant!
Ez létfontosságú elv a szolgálatban és vállalkozásban, pénzügyekben
egyaránt!
Sokszor csak évek vagy évtizedek múlva lesz látható valaminek a
gyümölcse és kitartás nélkül nem lehet azt meglátni.

A kínai bambusz egyedülálló teljesítményre képes. Ha elvetjük a magját,


akkor tavasszal hiába keressük a helyét, nem fogunk semmit sem látni.
Újabb év telik el, és még mindig semmi eredmény, látszólag elpusztult a
mag. Három év elteltével még mindig semmi…A negyedik évben viszont
valami bámulatos dolog történik: kibújik a földből a növény és pár hónap
alatt húsz méter magasra nő!

40
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Az anyagi gyarapodás legtöbbször ugyanilyen módon történik.


Befektetünk időt, pénzt, energiát az üzletünkbe, munkánkba, és sokáig
nem látunk semmit. De egyszer csak, minden előzmény nélkül, hirtelen
jön az áttörés, és sokszoros hasznot aratunk le, ha kitartunk! Sokan azért
nem aratnak, mert idő előtt feladják. De te ne add föl, hanem tarts ki!

Márk. 4,301-32
És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában
példázzuk azt?A mustármaghoz, a mely mikor a földbe vettetik, minden
földi magnál kisebb, És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél
nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket
rakhatnak az égi madarak.

Isten Országa hasonlatos a mustármaghoz, amely minden magnál kisebb


ugyan, de idővel a legnagyobb vetemény válik belőle. De csak akkor, ha
hagyunk neki elegendő időt, ha tudunk kitartással várni rá.
Az Olimpiára készülő sportolók sok éven keresztül keményen készülnek
a nagy megmérettetésre. Mindent alárendelnek a nagy cél érdekében.
Azokból lesz bajnok, akik mindenkinél inkább kitartanak a nehézségek
idején is, és nem futamodnak meg.

Zsid. 10,39
De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi,
hogy életet nyerjünk.

A meghátrálás emberei elvesznek, nem fogják learatni a munkájuk


gyümölcsét. A hit emberei viszont kitartanak, megállnak a helyükön
mozdíthatatlanul és rendíthetetlenül és életet, áldást nyernek.

Jak. 1,2-4
Teljes örömnek [1 Pét. 1,6. Róm. 5,3.] tartsátok, atyámfiai, mikor
különféle kísértésekbe estek, Tudván, hogy a ti [Róm. 5,3.] hiteteknek
megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet
legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.

Teljes örömnek kell, hogy tartsuk a különféle kísértéseket, próbákat.


Miért? Azért, mert hitünk megpróbáltatása kitartást szerez a számunkra.
A hívők hajlamosak meghátrálni, feladni, így elszalasztják az áttörést, az
áldást. Isten hosszútávra tervez, a hívő élet olyan, mint a marathoni futás,
kitartást igényel! Sokan jól kezdenek, aztán elszállnak az első nehézség
alkalmával.

41
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Mát. 13,20-21
A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt
örömmel fogadja; De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való;
mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal
megbotránkozik.

Ha az Ige magja köves talajra, azaz kemény szívbe esik, akkor hiába a
nagy öröm, a jó indulás. Mivel az ember nincsen meggyökerezve az
igazságban, ezért csak ideig való a fellángolása. Amint nehézség vagy
nyomorgatás támad, azonnal megbotránkozik és feladja. Ezzel feladja a
kizárólag kitartás által birtokba vehető élet és áldás lehetőségét!
A hit és a kitartás szoros kapcsolatban vannak egymással. Aki hisz, az
nem menekül el, azaz nem hátrál meg a nehézségek dacára sem. Aki nem
hisz, az előbb-utóbb meghátrál és elveszt mindent!
Kitartás nélkül nem lehet komoly eredményeket elérni semmilyen
fórumon, így pénzügyi területen sem! Türelemmel kell várni a
befektetésünk gyümölcsbe hajlását.

42
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

12. A SZABADSÁG ELVE

Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.


Ján. 8,36

1Tim. 6,10
Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.

Ha figyelmesen olvassuk e sorokat, akkor rögtön láthatjuk, hogy a széles


körben elterjedt vélekedés, miszerint minden rossznak a pénz az oka,
egész egyszerűen nem igei! Le kell rombolni ezt a hamis mítoszt és
helyettesíteni kell az Igével!
Mit is mond itt az Ige valójában? Világosan kijelenti, hogy minden
rossznak gyökere a pénz szerelme, és nem a pénz! Tehát nem a pénz a
gonosz dolog önmagában, hiszen pénzen tudunk bármit is megvásárolni,
szükségünk van rá. Hanem ha a pénzt kezdjük el szeretni és bálványozni,
akkor veszélyes területre lépünk, ugyanis kiszolgáltatjuk magunkat a
pénz mögött álló sötét angyalnak, a Mammonnak.
A pénz szeretete elválasztja az embert Istentől, hiszen egyszerre csak egy
urat szerethetünk. Akiket ilyen módon megkötöz a Mammon, azok
eltévelyednek a hittől és sok fájdalmat okoznak saját maguknak.
Tehát üdvösség kérdése, hogy milyen kapcsolatban állunk a pénzzel!
Isten azt akarja, hogy legyünk teljesen szabadok a pénz befolyásától. Ez
csak akkor sikerülhet, ha egyedül Istenben bízunk, és Őtőle várjuk az
anyagi, pénzügyi előrehaladásunkat.

2 Tim. 3,1-2
Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert
lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek,
káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,

Pál apostol próféciája a szemünk előtt teljesedik be. Az emberek jóllehet


megtartják a kegyesség látszatát, azaz a vallásos külsőségeket, de belül a
szívükben a romlás virágai teremnek. Egyik ilyen virág a pénz utáni
sóvárgás. Azonnali, gyors meggazdagodásra vágyik sok ember, akik
szerint ’a cél szentesíti az eszközt’. Ezért a célért bármire képesek,
lopnak, csalnak, sikkasztanak, áruba bocsátják a testüket, vagy egyéb

43
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

bűnös cselekedeteket hajtanak végre a sok pénz reményében. De azt nem


tudják, hogy a bűnök által legyőzetve annak a rabszolgái lesznek, és le
kell aratniuk azt, amit vetettek.

Jak. 4,2
Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem
nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert
nem kéritek.

Jakab szerint a hívők egy része úgy próbál meg anyagi haszonra szert
tenni, hogy közben gyilkos indulatok szabadulnak fel a szívükben,
lelkükben. Irigykednek, gyűlölködnek, harcolnak, de hiába, így semmijük
sem lesz.
Az irigység különösen gyakori és veszélyes bűn. Az emberek
összehasonlítják magukat másokkal, és ha úgy érzik, hogy nekik
kevesebbjük van, akkor keserű irigység támad a szívükben, ami sok
gyötrelemmel és gonoszsággal jár együtt és tönkreteszi az emberi
kapcsolatokat.

Mát. 19,23
Jézus pedig monda az ő tanítványainak: Bizony mondom néktek, hogy a
gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába.

Jézus itt egy egyszerű kijelentést tesz: nehezen megy be a gazdag ember
a mennyek országába. De vajon miért megy be a gazdag nehezen az Isten
országába? Azért, mert reménységét, bizalmát a pénzébe, a vagyonába
veti, és nem Istenben bízik! Felfuvalkodik és a szívében legbelül
eltávolodik az Úrtól. Úgy érzi, hogy valójában nincs szüksége Istenre,
hiszen pénzen mindent megkaphat, mindent el tud intézni.
Nem törvényszerű, hogy a gazdag emberek ilyen szellemi-lelki állapotba
kerüljenek, hiszen Ábrahámot sem változtatta meg a gazdagság, szabad
volt a pénztől, teljes szívéből hitt az Úrnak, és ez tulajdoníttatott neki
igazságul. De az emberi szív csalárdabb mindennél, és a gazdag emberek
jó része nem tudja tisztán megőrizni a szívét, nem tud szabad lenni a
pénztől, hanem a pénz mögött álló sötét szellemi erők befolyása alá
kerül.

Kol. 3,5-6
Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a
paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a
kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten.

44
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Azokat a vágyakat, kívánságokat, amelyek kizárólag a földi boldogulásra


irányulnak, meg kell ölnie magában a hívőnek. Kicsit sem engedhet teret
nekik, mert különben le fogják uralni és el fogják választani a hittől és az
Úrtól egyaránt.
A kapzsiság nem más, mint olyan gonosz kívánság, amely a minél több
pénz, vagyon, anyagi haszon és különféle javak megszerzésére és minden
áron való megtartására irányul. A kapzsi ember annyira meg van kötözve
a pénzzel, hogy szóba sem jöhet semmiféle adakozás vagy
jótékonykodás, kivéve, ha annak valamiféle haszna, hozadéka van,
amiről viszont nem kell másnak tudnia.
A kapzsiságot bálványimádásnak mondja az Ige! Nem kell aranyborjú
előtt leborulni valakinek, hogy a bálványimádás bűnébe essen. A
modernkori bálványimádásnak számtalan példáját láthatjuk manapság.
Ilyen a pénz bálványozásán túl például a test bálványozása is, melyet a
szépségipar, a divatvilág, a wellness és a fitness fellegvárai kreálnak és
erősítenek, a reklámok manipulatív hatásait kihasználva milliók és
milliók életében.

Luk. 12,15
Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget;
mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.

A telhetetlenség a megelégedettség ellentéte: a telhetetlen embernek soha


nem elég, ami van, mindig több és több kell, mindig más és más szinten
akar megfelelni a környezete, vagy saját hamis elvárásainak. Ezt a
mentalitást nem dédelgetheti az ember a szívében, mert az Úrral való
kapcsolatát rontja meg.
Nem a vagyonnal, anyagiakkal való bővölködésben van az ember élete!
A hívő ember élete Krisztusban van. Krisztus lakik hit által a hívő
szívében, és Isten Szelleme eleveníti meg, ad neki életet. A hívőnek már
most örök élete van és átment a halálból az életbe. Jézus Krisztus az Út,
az Igazság, és az Élet, és ezzel az Élettel való bővölködésben van az
embernek az élete.
Ez az Élet kisugárzik a hívő ember életének minden részére, a szellemi,
lelki, fizikai, kapcsolati és anyagi területekre egyaránt. Ebből a
kapcsolatból, közösségből fakad fel az az isteni forrás, ami áldást hoz a
hívő életébe nemcsak lelki vagy testi, hanem pénzügyi, anyagi
vonatkozásban is.

Még egy gyakori félreértést érdemes tisztázni.


Gyakran hallhatunk olyan vélekedést, hogy a gazdag emberek gonoszak,
irigyek, csalók, a szegények viszont alázatosak, jószívűek és bőkezűek.

45
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Természetesen ilyen is van, de ennek az ellenkezőjére is számos példát


fel lehetne hozni!
Fontos leszögezni, hogy nem attól függ, hogy jó ember-e valaki, hogy
gazdag vagy szegény, hogy mennyi pénz van a birtokában, hanem a szíve
állapotától!
Lehet valaki szegény és megkötözve a pénzzel. Erre jó példa Géházi,
Elizeus próféta szolgája, aki keservesen learatta pénzsóvárságának
gyümölcsét: leprás lett nemcsak ő, hanem a leszármazottai is!
Ugyanakkor lehet valaki szegény úgy is, hogy szabad a pénztől!
Gondoljunk csak a szegény özvegyasszonyra, aki egész vagyonát
bedobta a templomi perselybe. Jézus szerint ő minden gazdag embernél
többet adakozott!
Ugyanígy találkozunk a Bibliában olyan gazdag emberrel is, aki
pénzsóvár és gonosz volt. Ilyen például a gazdag ember Jézusnak a
szegény Lázárról szóló történetében. Vagy Nábál, Abigail férje, aki
fösvény volt, a neve jelentése szerint pedig bolond. Isten megverte őt és
hirtelen halt meg.
Viszont jócskán találunk az Igében arra is példát, hogy valaki
dúsgazdagon élt és jó ember volt, Isten kedvét lelte benne. Ilyen ember
volt Ábrahám, József vagy élete végét leszámítva Salamon király.

Ezért legyél szabad a pénztől, és ne engedd, hogy megkötözzön a


Mammon! Ha azt akarod, hogy sok pénzed legyen, akkor szabadnak kell
lenned tőle!

46
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

13. A VISZONOSSÁG ELVE

A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.


Zsolt. 18,27

Szükséges tisztázni egy nagy félreértést.


Vannak hívők, akik úgy gondolják, hogy bármilyen bűnt
megtehetnek, hiszen Isten szereti őket, ezért a szeretet ugyanúgy fog
viszonyulni hozzájuk, mint amikor tisztán éltek.
Valóban, igaz, hogy Isten szereti a gyermekeit, akkor is ha vétkeznek,
akkor is, ha nem, de mégis egészen másként fog megnyilvánulni a
szeretete a gyakorlatban ebben a két helyzetben a hívő felé.
Isten szeretete nem egy passzív, konstans állapot, ami ugyanúgy
nyilvánul meg mindenkinél és minden helyzetben, hanem nagyon is
aktív és változóan nyilvánul meg, attól függően, hogy milyen az
ember szíve. A legjobbat akarja az embernek, épp ezért a helyzettől
függően lágy és irgalmas, vagy kemény és erős!
Fontos, hogy ezt megértsük: Isten szeret minden embert, de a velük
való bánásmódja különböző, a szerint, hogy milyen az ember szíve és
hozzáállása!

Róm. 11,22
Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt
a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha
megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.

Az Ige szerint Isten máshogy viszonyul emberekhez az alapján, amit


tettek. Kegyességét és jóságát fejezi ki azok felé, akik megmaradnak a
jóban, és keménységét azok iránt, akik elestek valamilyen bűnben és
nem hajlandóak a korrekcióra.

Zsolt. 18,26-27
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy. A
tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.

47
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Ahogyan viszonyul az ember az élethez, a pénzhez, az embertársaihoz


és végeredményben Istenhez, Isten is hasonlóan bánik vele!
Aki visszás, azaz nem megbízható, hazug, inkorrekt, minden útjában
állhatatlan, egyszer így gondolja, egyszer úgy, az szomorúan fogja
tapasztalni, hogy vele szemben az Úr is hasonlóan fog viselkedni!
A ’visszáshoz visszás vagy’ kijelentés más fordítás szerint azt jelenti,
hogy a hamisnak ellenállsz. Vannak olyan emberek, aki azért nem
jutnak egyről a kettőre, mert hamisak és Isten ellenük áll. Ha nem
térnek meg, akkor csinálhatnak bármit, amíg Isten ellenük áll, addig
nem lesz áldás rajtuk!

Ez az elv nem mond ellent olyan igéknek, mint például: ’nem a


bűneink szerint cselekszik velünk Isten.’ Hiszen amikor keményen lép
fel Isten az emberrel szemben, akkor azért teszi, hogy helyreállítsa, és
még akkor sem a megérdemelt büntetését kapja meg a bűnös!

Zsolt. 37,21
Kölcsönt kér a bűnös, és nem adja vissza, de az igaz könyörületes és
adakozó.

A pénzhez való hozzáállás alapján beszél az Ige bűnös és igaz


emberről!
Ha kölcsönkér a hívő és nem adja vissza, ezt bűnnek mondja az ige,
tulajdonképpen lopásnak számít! Hazudik is közben, mert megígéri,
hogy időre visszaadja és mégsem úgy cselekszik.
Az ilyen ember nem megbízható, nem hűséges, nem korrekt. Isten
semmit sem fog rá bízni, amíg meg nem tér belőle.
Hiába csodálkozik, hogy miért nincs áldás az életén.

Préd. 5,4-5
Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak mert nem
gyönyörködik a bolondokban. A mit fogadsz, megteljesítsd! Jobb hogy
ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be.

Ha Istennek fogadást tesz az ember nyomorúságában, akkor teljesítse


is a fogadását, mert Isten nem felejtkezik el arról. Figyeli, hogy ki
bizonyul szavahihetőnek és megbízhatónak, és ki az, aki csak össze-
vissza beszél. Jobb, ha nem fogad semmit az ember Isten előtt, mintha
fogad valamit és nem teljesíti.
Ugyanez az elv vonatkozik az embertársainkkal való kapcsolatra is.
Ha fogadsz valamit a testvérednek, akkor ne halogasd megtenni. Ha
megígértél valamit, akkor azt teljesítsd is. Ha megígérted, hogy egy

48
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

idő múlva megadod a tartozásodat, akkor a szavaid által esel tőrbe, ha


nem teljesíted!
Az én életemben is voltak nehéz idők anyagi területen. Nagyon kevés
fizetésért dolgoztam, a feleségem otthon volt a legkisebb
gyerekünkkel, és tartozásunk volt, kölcsönkértem egy rokonomtól.
Össze kellett húzni magunkat egy teljes évig, autónk nem volt, még az
ételen is spóroltunk, szűkölködtünk, de időre visszafizettük a
tartozást. Most utólag úgy látom, hogy sok áldás annak a vetésnek az
eredménye az életünkben, amit akkor vetettünk.

49
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

14. AZ ADÓSSÁG ELVE

megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te


pedig nem veszesz kölcsönt.
5 Móz. 28,12

Az áldás nyomán az ember bőségre jut, jó szerencsés lesz minden


útjában, sikerül minden, amire ráteszi a kezét.
Az áldás jele az is, ha az ember kölcsön tud adni másoknak és nem
szorul mások segítségére.

5Móz. 28,43-44
A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, te pedig egyre alább
hanyatlasz. Az fog neked kölcsönadni, nem te kölcsönzöl neki, az lesz
az első, te pedig az utolsó.

Az átok ennek az ellenkezője: egyik következménye a kölcsönök,


hitelek felvétele, az eladósodás folyamata. Miért? Mert aki
kölcsönvesz, az kiszolgáltatott állapotba kerül a kölcsönadóval
szemben, azaz szolga lesz! Aki adósságba veri magát, az rabszolga
lesz!

Ha valaki kamat nélkül ad kölcsön, akkor az infláció miatt kevesebbet


kap vissza. Ha az infláció mértékét kéri kamatnak, akkor még mindig
csak nullszaldós, és amennyiben az infláció fölött kér kamatot, akkor
beszélhetünk nyereségről.
De ez még nem uzsorakamat! Az uzsorát tiltja a Biblia, mint
tisztességtelen, gonosz eljárást. Ez akkor teljesül, ha jóval a piaci
kamatok fölött, irracionálisan sokat követelnek vissza, kihasználva a
másik fél elesett voltát, rászorultságát.

A bankok hitelezési mechanizmusa erősen abba az irányba hat, hogy a


profit oltárán minden mást feláldozzanak, a tisztességet, erkölcsöt és
magát az embert is, akinek hiteleznek. Így kialakul a modernkori
rabszolgaság intézménye. Úgy vannak kitalálva a szerződések,
kamatok, hogy a kisember ne járjon jól, csak lehetőleg a bank. A

50
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

hitelesek egész életükben azért dolgoznak, hogy visszafizessék a


kamatokat, nem is a törzstőkét!
Magyarország hasonló adósságspirába került: csak a
kamattörlesztésekre sokezer milliárd forintot fizetünk évente! A
globális pénztőke a hitelkihelyezésekkel tartja sakkban az általa
’megsegített’ országokat.
Hogy a bankok mindenáron hitelek felvételére, és ezzel eladósodásra
akarják rábírni az embereket, az nyilvánvaló tény. Ennek egyik
példája az az érdekes helyzet, hogy új autót hitelre olcsóbban meg
lehet vásárolni, mint készpénzzel!

A média, a reklámok tudatosan manipulálnak és olyan termékek


megvételére veszik rá az embertömegeket, amire nincs is szükségük
vagy nem amiket nem engedhetnének meg maguknak!
Ezért azt tanácsolom, hogy ne vegyél fel hitelt, vagy csak nagyon
körültekintően tedd meg. Ha már felvettél, igyekezz megszabadulni
tőle. Ugyanis annyira kiszámíthatatlan, bizonytalan a gazdasági
helyzet, hogy vállalkozások, cégek is jobb, ha százszor is
meggondolják, hogy vesznek-e fel hitelt.

Ha egy hívő már eladósodott és úgy érzi, hogy összecsapnak a


hullámok a feje fölött, akkor éppen ideje, hogy Istenhez forduljon
segítségért. A legnagyobb adósságból is ki lehet jönni az Ő
segítségével! Lehet, hogy a jelen katasztrofális, de a jövőt nem a jelen
határozza meg, hanem az, hogy hogyan viszonyulunk a jelenhez.
Félelemmel, aggodalmaskodással, kesergéssel, zúgolódással és
panaszkodással egy negatív spirálba kerül az ember és egyre
mélyebbre süllyed a nyomorúság mocsarában.
De aki hálával áldozik, az dicsőíti Istent és annak mutatja meg a
szabadítását!

Péld. 6,1-5
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted
magadat másért: Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a
te szádnak beszédivel. Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat,
mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és
kényszerítsd felebarátodat. Még álmot se engedj szemeidnek, se
szunnyadást szemöldökidnek, Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a
vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.

A kezességtől szintén óv bennünket az Ige. A barátjáért, rokonáért


esetleg vállalkozik kezességre az ember, de a Biblia ezt is csapdának
nevezi. Olyan helyzetbe kerülhet az ember, hogy önhibáján kívül

51
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

elveszítheti mindenét más miatt. Ezért Isten egyértelműen veszélyes


és tiltott területnek mondja a kezesség intézményét. Aki bölcs, az
megóvja magát tőle!
Ha valaki már kezes lett, akkor arra int az Ige, hogy alázza meg magát
és mindenáron próbáljon szabadulni ebből a helyzetből, legalább
olyan intenzíven, ahogy a csapdába esett vadállat próbál kiszabadulni
a tőrből.

Péld. 11,15
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli
a kezességet, bátorságos lesz.

Aki idegenért vállal kezességet, az még nagyobb ostobaságot követ


el., mint aki rokonáért teszi ezt. Nagyon rosszul fog járni és
keservesen meg fogja bánni tettét. Ugyanis nem mindenki olyan
készséges, mint amilyen ő volt a kezesség felvállalásakor. Szinte
kivétel nélkül súlyos öröksége van az ilyen ügyleteknek.
Aki viszont gyűlöli a kezességet, az biztonságban tudhatja a
vagyonát. Nem lesz, aki háborgassa.

52
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

15. A SZERETET ELVE

Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak.


1 Ján. 2,15

Mt. 6,24
„Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a
másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem
szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”

Csak egy urat szerethet és szolgálhat egyszerre az ember! Nem lehet


egyszerre a pénzt és Istent is szeretni, ez képtelenség! Sok embert a pénz
szeretete távolít el Istentől!
Nézzük meg Pétert és Júdást: tulajdonképpen ugyanarról a szintről
indultak, de az egyik Isten szolgájaként élt és a mennybe került, míg a
másik saját kezével vetett véget az életének és a pokolban tölti az
örökkévalóságot. Pedig mindketten vétkeztek, ebben nem volt különbség
köztük!
De mégis volt egy nagy különbség a két ember között.
Péter szerette Jézust, alapvetően tiszta volt a szíve, csak a nyomások alatt
összeroppant. Júdás viszont a pénzt szerette, gonosz volt a szíve, nem
volt őszinte, egyenes, előre kitervelte az árulást is.
Júdás a pénzen kezdett elcsúszni! Ő volt a pénztáros a tanítványok
csapatában és ezt a pozíciót arra használta föl, hogy folyamatosan
sikkasztott, csalt, lopott a közös pénztárból, az erszényből – végül 30
ezüstpénzért elárulta Jézust. Egy pusztító folyamat indult el az életében,
aminek a pénz szeretete volt a kiinduló pontja.

Luk. 22,32
De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért
idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.

Miért tudott Péter megtérni? Mert imádkozott érte Jézus! Ilyen fontos a
közbenjárás másokért. Júdásért nem olvassuk, hogy közbenjárt volna
Jézus. Miért nem imádkozott, személyválogató volt? Távol legyen!
Jézus tudta, hogy mi lakik az ember szívében, azt is tudta, hogy Júdás lop
az erszényből. Látta, hogy gonosz a szíve, elferdült az ő útjában, hamis és
hazug, ez a pénzhez való hozzáállásában derült ki először!

53
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Ismét leszögezhetjük, hogy Isten szeret minden embert, de a velük való


bánásmódja különböző, a szerint, hogy milyen az ember szíve és
hozzáállása Ő felé!!!

1Tim. 6,10
Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva
egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.

A pénz szeretete minden rossznak a gyökere! Akik utána sóvárognak,


azok el fognak tévelyedni a hittől és sok fájdalmas megtapasztalásban
lesz részük.
A pénz szeretete megvakítja az embert és hazugságba, képmutatásba
viszi bele. Ez történt Anániással és Safirával. A pénz szeretete őket is
eltévelyítette, a hazugság szellemének befolyása alá kerültek és
képmutatásuk Isten ítéletét vonta maga után. Mint tudjuk, mindketten
azonnal meghaltak, mivel be akarták csapni a Szent Szellemet! A pénz
szeretete tehát valamilyen módon hazugságba, megtévesztésbe viszi bele
az embert!

Amint már korábban említettük, a pénz szeretete nem függ attól, hogy az
ember mennyi pénzt birtokol! Gyakran olyan emberek vannak
megkötözve vele, akik szegények és semmijük nincsen.

Préd. 5,10
A ki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és a ki szereti a sokaságot nem
telik be jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.

Ez is egy érdekes kijelentés: szinte törvényszerű, hogy minél inkább


szereti valaki a pénzt, annál inkább el fog az futni előle.
Viszont minél jobban szereti valaki Istent, és keresi először Őt, annál
biztosabb, hogy megadatnak neki azok az anyagi, pénzügyi eszközök,
amikre szüksége van.
Tehát két út közül választhat a hívő: vagy a saját útját járja és saját
erejéből, saját tervei alapján próbál előre jutni anyagilag és pénzügyileg.
Vagy a másik megoldást választja, azaz Istent és az Ő országát keresi
először és Istenre bízza azt, hogy anyagilag megáldja és életének ezen a
területén jó előmenetelt és boldogulást adjon.

54
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

16. A SZORGALOM ELVE

Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.


Péld. 10,4

Péld. 12,24
A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.

A szorgalom belülről fakad, az ember belső hozzáállását, motivációját


jelenti!
Ez az elv nem tűnik túl szelleminek és fontosnak, de annál nagyobb
jelentőséget kell tulajdonítani neki!
Az Ige szerint a szorgalmas ember meggazdagodik és uralkodni fog! Az
ilyenek uralmat fognak gyakorolni a környezetükben és a
körülményeikben egyaránt. Még egyszer leszögezhetjük: ez lehet, hogy
nem tűnik túl szelleminek, de ha gazdag akarsz lenni, akkor alapvető,
hogy legyél szorgalmas!
A lusta ember elszegényedik és robotolni fog egész életében! Sok ember
azért szegény, mert egyszerűen lusta, nem akar dolgozni!

2 Thess. 3,10
Mert a mikor nálatok voltunk is, azt rendeltük néktek, hogy ha valaki nem
akar dolgozni, ne is egyék.

Ez is egy fontos kijelentés: aki nem akar dolgozni az ne is egyen!


Manapság sokan arra rendezkedtek be, hogy segélyekből és különféle
szociális juttatásokból fedezzék a kiadásaikat, mindenféle munka nélkül!
Aki nem akar dolgozni, arról Istennek az a véleménye, hogy rendben, de
akkor ne is egyen semmit!

Péld. 6,6-11
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! A kinek
nincs vezére, igazgatója, vagy ura, Nyárban szerzi meg az ő kenyerét,
aratáskor gyűjti eledelét. Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te
álmodból? Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-
összefonás, hogy pihenjek; Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed,
és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!

55
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

A hangya bölcs: nincs ura, mégis szorgalmasan dolgozik. Sokan csak


akkor igyekeznek, ha látják őket, amint elmegy a főnök, azonnal
visszakapcsolnak pihenő üzemmódba.

Eféz. 6,6-7
Nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni,
hanem mint Krisztus szolgái, cselekedvén az Istennek akaratját lélekből,
Jó akarattal, mint a kik az Úrnak szolgálnak és nem embereknek;

Pedig az Ige egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen magatartás


távol van Isten akaratától. Isten azt akarja, hogy ne a szemnek
szolgáljunk, mint akik embereknek akarnak tetszeni, hanem szívből,
Istennek dolgozzunk, mint akik az Úrnak teszik és nem embereknek.

A hangya nyárban, aratáskor gyűjti eledelét, vagyis kitart egészen addig,


amíg eljön a kedvező idő a számára, az aratás ideje. Akkor aztán
szorgosan kihasználja a felismert kedvező alkalmakat, lehetőségeket.
Sok ember viszont vakon elmegy a kínálkozó lehetőségei mellett.

A rest szegény lesz és szűkölködni fog! Sok ember egyszerűen azért


szegény, mert lusta! Azzal mentegetőznek, hogy nincs munka a
környékükön, ezért nem dolgoznak. De csak mondják, hogy ők úgy
szeretnének dolgozni, viszont nem tesznek érte semmit, várják a sült
galambot!
Ha szerez nekik valaki munkát, akkor vagy eltanácsolják őket egy hét
múlva, olyan hanyagul dolgoznak vagy ők hagyják ott a munkahelyet
rövidesen.
Ilyen és ezekhez hasonló nyomós indokok szoktak felmerülni: ez nehéz
munka, nem bírja a derekam, nem jövök ki a főnökkel, nem enged
evangelizálni. De ne munka helyett akarjon evangelizálni!
Az igazság az, hogy aki igazán akar dolgozni, az talál magának
munkalehetőséget.

Préd 11,4
Aki a szélhez igazodik, az sohasem vet, s aki a felhőket lesi, nem arat.

A lusta ember mindig talál kifogást, hogy miért ne dolgozzon. Ugyanúgy,


ahogy valaki a legkedvezőbb széljárást várja azért, hogy vethessen, vagy
aki felhőket lesi, hogy ideális idő legyen az aratáshoz. Mivel az ideális
körülmények ritkán következnek be, ezért sohasem vetnek és nem is
aratnak.

56
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Péld. 31,10 .13-20. 22-24. 27. 29


Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az
igazgyöngyöket. Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel
kedvvel. Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő
eledelét. Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő
szolgálóleányinak. Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő
kezeinek munkájából szőlőt plántál. Az ő derekát felövezi erővel, és
megerősíti karjait. Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem
alszik el az ő világa. Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete. Gyolcsot
sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek. Vigyáz a házanépe
dolgára, és restségnek étkét nem eszi. Sok leány munkálkodott
serénységgel; de te meghaladod mindazokat!

A derék asszony ismérve, hogy gyakorlatilag meg nem áll egész álló nap,
hanem serényen munkálkodik, a restségnek étkét nem eszi! Saját kezeivel
készíti meg a lent és gyapjat, ráadásul jó kedvvel! Kereskedik
mindenfélével, mezővel, ingatlanokkal is. Még hajnalban felkel és
eligazítja a háza dolgait. Szőlőt plántál, fon, sző, állandóan szorgalmasan
tevékenykedik. Ráadásul adakozik és jótékonykodik.
Meg is van ennek az eredménye! Mindenben sikeres, amihez hozzáfog,
és meglátja munkája hasznát és gyümölcsét. Mindenki elismerően beszél
róla, a férje dicséri mások előtt. De a legnagyobb elismerést Istentől
kapja! Így áldatik meg mindenki, aki szorgalmasan munkálkodik és féli
az Urat!

57
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

17. A JÓZANSÁG ELVE

Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és


szeretetnek és józanságnak lelkét.
2 Tim. 1,7

A Szent Szellem a józanság Szelleme, Isten azért adta az elménket, hogy


gondolkozzunk vele, hogy használjuk!
Természetesen nem arról beszélünk, hogy az ember kizárólag az elméjére
támaszkodjon, vagy az észt magasztalja fel. Hiszen ezt tették a görög
filozófusok és a felvilágododás, valamint a racionalizmus hívei is, és
kizárták Istent a gondolataikból, ezáltal hiábavalókká lettek és
elidegenedtek az isteni élettől.
Inkább arra próbáljuk ráirányítani a figyelmet, hogy az ember józanul
bölcselkedjen, amint a hit mértékét kapta. Némelyek nem gondolkoznak,
kizárólag a belső, spirituális megérzéseikre támaszkodnak, de azok
könnyen megcsalhatják őket. Hiszen egy gondolat, sugallat, benyomás
legalább három féle forrásból származhat: Istentől, az embertől és az
ördögtől.
Minden szellemi sugallatot meg kell mérni az Ige mérlegén, és érdemes
bölcsekkel is tanácskozni, hiszen meg van írva: sok tanácsos által áll meg
a vezetés! Érdemes a körülmények adta jeleket is figyelni, de a
legfontosabb, hogy a Szent Szellem által belső meggyőződés, békesség
legyen az ember szívében.
A mai kor embereit elvakítják a reklámok, elvesztik a józan eszüket, a
realitás érzéküket, és nyakra-főre veszik fel a hiteleket. Talán érdemes a
közismert közmondást megfogadni: Addig nyújtózkodj, amíg a takaród
ér!

Luk. 16,8
És dícséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világnak
fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.

Pénzügyi, életvezetési kérdésekben a hitetlenek gyakran okosabban


döntenek, mint a hívők! Nem veszítik el a realitás érzéküket, és nem
hiszik azt a saját gondolataikra, hogy Isten szava!

58
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Péld. 16,18
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.

A hívők gyakran hagyják, hogy az ördög becsapja őket! Főleg a makacs,


önfejű, büszke emberek vannak kitéve a Sátán megtévesztéseinek, akik
mindent jobban tudnak és korrekciót, tanácsot senkitől sem fogadnak el.
Az ilyen kevély, felfuvalkodott ember közel van az eleséshez, és ha nem
hajlandó megtérni, akkor végül összetörik gyógyíthatalanul.

Zsolt 32,9
Ne legyetek olyanok, mint a ló és öszvér, értelem híján, úgyhogy kedvük
ellenére fékkel és kantárral kell őket kényszeríteni, [különben nem
közelednek]!”

A lovat és az öszvért értelem híján különböző eszközökkel kell


kényszeríteni, hogy azt tegyék, amit a gazdájuk akar.
Nekünk nem szabad szuperszellemi embereknek lennünk, akik hasonló
módon, értelem, józan ész és ítélőképesség nélkül élik az életüket és
hoznak meg fontos döntéseket. Ennek beláthatatlan következményei
lehetnek!

Soha nem felejtem el azt az esetet, ami egy hívő barátommal történt. Még
a nagy ingatlan-áremelkedés előtt többször próbálta eladni a lakását, de
hiába, mivel eléggé előnytelen adottságai voltak: közös udvar, viszonylag
sötét, lepusztult környék. A nagy bumm közepén viszont sikerült
értékesítenie, de a régi áron! Ő nem tudta, hogy azóta már felmentek az
árak, és örült neki, de egyébként nem csinált jó üzletet. Azután még meg
akarta forgatni egy kicsit a pénzt, hogy egy rendes lakást tudjon
vásárolni.
Berakta az összes pénzét egy pár hónapja alakult pénzügyi társasághoz,
akik annyira irreálisan magas kamatot ígértek, hogy ez gyanút kellett
volna, hogy keltsen bennük. Ráadásul senkivel sem konzultáltak az
üggyel kapcsolatban. Az eredmény katasztrofális lett: a cég eltűnt sok
kisember millióival, és persze az ő vagyonával. Sajnos albérletbe
kényszerült és a családja is ráment erre a rossz döntésre! Pedig csak egy
kis józanságot kellett volna gyakorolni…

Ha munkával, vállakozással kapcsolatban valaki váltásban gondolkodik,


azt érdemes óvatosan tenni, nehogy két szék közt a földre essen. Jó
megoldás lehet egy ideig két vasat tartani a tűzben.
Gyakran megesik, hogy az ember kap egy ígéretet egy új és jobb
munkával kapcsolatban, és erre alapozva otthagyja a régi, jól bevált
munkahelyét. Az új helyre pedig mégsem alkalmazzák, vagy csak a

59
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

réginél rosszabb opciókkal. Ilyeneket látva felvetődik a kérdés: érdemes


volt annyira sietni és kapkodni?

Luk. 14,28-30
Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén
felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze? Nehogy minekutána
fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt
mindenki, a ki látja, Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és
nem bírta véghez vinni!

Ezt a példázatot Jézus a hívő életre mondta: aki Őt akarja követni, az


mérje fel, hogy meg akarja-e igazán tenni? Kész-e búcsút mondani
minden javának, hogy az örök életet elnyerje?
Ehhez kell egy józan gondolkodás és belátás. Ugyanúgy, ahogy építkezés
előtt mindenki költségvetést csinál és józan ésszel gondosan felméri,
hogy lesz-e elég pénze a megvalósításhoz és a befejezéshez, vagy nem?
Mégis azt látjuk, hogy sokan belevágnak valamibe anélkül, hogy igazán
felmérték volna a realitásokat, és utána kudarcot vallanak. Miért? Mert
elfelejtették használni a józan eszüket!

60
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

18. A FELELŐSSÉG ELVE

A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál


ellenségeid között!
Zsolt. 110,2

Kell tudni döntéseket hozni és kell tudni felelősséget vállalni a


döntéseinkért!
Ma sok ember egyszerűen döntésképtelen: másoktól várnak mindent,
sodródnak a tömeggel, az árral, a korszellemmel.
A mai posztmodern fiatalok nem akarják felvállalni a családalapítás
felelősségét! Ezért köttetik olyan kevés házasság, és ezért házasodik
egyre később a mai kor embere. A szingli életmódot részesítik előnyben,
lehetőleg otthon laknak a szülőknél, mert ez nemcsak kényelmes, hanem
olcsó és kifizetődő is!
Nagyon jellemző magatartásforma a struccpolitika, vagyis az emberek a
homokba dugják a fejüket, képtelenek szembenézni a nehézségeikkel,
nem képesek felvállalni a döntéseik következményeit!
Gyakori példa, hogy a felszólító levél kijön a banktól, kidobják a
szemétbe, és várják a csodát, ahelyett, hogy bemennének tárgyalni a
feltételekről, például az átütemezésről vagy a futamidő hosszabbításáról.
Aztán csodálkoznak, hogy egyszer csak jön a végrehajtó.

A volt szocialista országoknak van egy romboló hagyatéka: az emberek


magukon kívül keresnek kapaszkodókat, és másra hárítják a felelősséget.
Gyakran az államtól várják kizárólagosan a megélhetésüket és a
nehézségeikért a felelősséget is másokban látják. A ’majd az állam
gondoskodik’ mentalitás uralja a gondolkodásmódjukat, ami nagyfokú
önállótlanságot, passzivitást eredményez, hiányzik a kreativitás és a
kezdeményező készség.
Szembenézés helyett inkább menekülnek az emberek! Ilyen közkedvelt
menekülési útvonal az ital, a szex, a kábítószer, de akár a munka is lehet
hasonló mánia. Az emberek elkábítják magukat, de aztán előbb vagy
utóbb, de mindig jön a kijózanodás!

61
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Ézs. 28,16
Ezért így szól az én Uram, az ÚR: A Sionra egy követ teszek le alapul,
szilárd követ, drága sarokkövet alapul. Aki hisz, az nem menekül el!

Aki hisz, az nem a menekülést választja, hanem szembenéz a


problémákkal! Bármilyen nehézség, ha szembe nézünk vele és a
nehézségek ellenére sem hátrálunk meg, a javunkra lesz! De ha
elmenekülünk ezek elől, akkor soha nem leszünk azok az emberek, akik
valójában lehetnénk.
A felelősség áthárítása azt jelenti, hogy gyakran másokra, a
körülményekre hárítják a felelősséget az emberek: mindig más a hibás,
de ő nem, ennek verbális megjelenése, amikor teli tüdővel szidják a
kormányt. Ezzel csak maguk alatt vágják a fát, ugyanis a negatív, ártó
beszédekkel csak erősítik a rossz helyzeteket.
Ha pozitív változást akarsz, akkor áldásokat mondjál más emberekre, az
ország vezetőire, mert az átkozódás még rosszabb helyzetet teremt!

Van még egy gyakori probléma: az áldozat mentalitás. Ez főleg nőkre


jellemző, nem tudnak nemet mondani, mindig mindenkinek meg akarnak
felelni, mindenkinek segítenek és közben tönkremegy az életük. Sok
esetben megbetegszenek, például jellemzően rákban.
Vigyázz, ne engedd, hogy átlépjék a felelősségi határaidat és te se lépd át
másét! Sok hívő azért megy tönkre, mert engedi, hogy állandóan átlépjék
a határait és a szeretetre hivatkozva kihasználják, illetve megfelelésből
olyan terheket vesznek magukra, amik nem az övék, és ezért
belerokkannak. Ne felejtsd: az Isten terhe gyönyörűséges és könnyű!

Fontos tudni, hogy a pénz felelősséggel jár: sok pénz kezelése nem
könnyű dolog!
Ennek ékes példája, hogy akik szerencsejátékon lettek milliárdosok, pár
év múlva rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben előtte voltak!
Azért, mert nem tanultak meg a pénzzel megfelelően bánni, és a pénzzel
járó felelősséget elhordozni! Például gyakran luxus utakra vagy kastélyra
költötték a pénz nagy részét, de arra már nem gondoltak, hogy a kastély
puszta fenntartása is óriási pénzeket emészt fel! Ezért szépen
eladósodtak!

Amit Isten rád bízott, azért felelősséggel tarozol, sáfársággal vagy


megbízva. Például a férfi a családjáért felelős, egy szolgáló a
szolgálatáért, egy pásztor a nyájért, egy tanuló a tanulmányaiért.

62
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Mivel ez a te felelősségi övezeted, Isten téged fog vezetni, segíteni ezen a


területen. Nyilván ez nagykorúakra vonatkozik, a gyerekek tartoznak
engedelmeskedni a szüleiknek. A saját felelősségi területünkön nekünk
kell irányítani a dolgokat. Soha ne engedd meg, hogy más irányítsa,
vezesse a te felelősségi övezetedet! Ez manipulációhoz, leuraláshoz
vezet!
Más ember vagy prófécia csak megerősítheti azt, amit már neked Isten
mondott! Semmit nem szabad kontroll nélkül elfogadni az életünkre,
vagyis a saját felelősségi övezetünkre vonatkozólag, ami ellenkezik Isten
Igéjével!
Természetesen tanácsot kérhetünk másoktól, hiszen sok tanácsos által áll
meg a vezetés, de nekünk kell döntenünk és a felelősséget vállalnunk, ezt
nem engedhetjük át senki másnak!
Gyakran úgy kérnek egyesek tanácsot, hogy már eldöntötték a szívükben,
hogy mit fognak tenni. Ilyenkor csak megerősítésre várnak, és ha ez nem
történik meg, akkor addig mennek, amíg találnak valakit, aki egyetért
velük.
Mások meg azért kérnek tanácsot, mert képtelenek felvállalni a
döntéseikkel járó felelősséget és így a tanácsadóra akarják testálni a
felelősséget. Ha nem jól sül el a dolog bármilyen okból kifolyólag, akkor
pedig rögvest készek a tanácsadó támadására.

Mi sem avatkozhatunk bele más dolgába és nem próbálhatunk meg


irányítani, manipulálni egy másik embert az ő felelősségi övezetében!
Ahogyan egy vállalat irányítása az elnök és az igazgatóság feladata és
nem a takarító nénié, ugyanígy egy gyülekezet vezetését a pásztornak és
a presbitériumnak mutatja meg az Úr, és nem az egy éves hívőnek,
akinek a tojáshéj még ott van a fenekén. Miért? Mert az nem az ő
felelősségi övezete!

Az embereknek nincsenek céljaik, ide-oda sodródnak. Te ne légy ilyen


ember, aki a körülmények rabszolgája és aki állandóan csak reagál a
vészhelyzetekre!
Ha nem vállalod föl az irányítás felelősségét, akkor majd fog téged más
irányítani: vagy a körülményeid, vagy más emberek.

Kelj fel, uralkodj a körülményeiden és irányítsd az életedet!


Te vagy a felelős a sorsodért, az életedért! Vállald fel ezt a felelősséget!

63
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

19. AZ ÖNÁLLÓSÁG ELVE

Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában


2Kor. 6,14

Alkalmanként, átmenetileg bárki kerülhet nehéz helyzetbe, a hívőknél is


előfordulhat olyan helyzet, amikor segítségre szorulnak. Pál apostol is
arról tett bizonyságot, hogy mindenben ismerős, a bővölködésben és a
szűkölködésben is, de soha nem az motiválta, hogy másoktól anyagi
javakat zsebeljen be.
Néhányan mégis arra rendezkednek be, hogy másokat lenyúljanak,
másokból éljenek folyamatosan! Az Egyháznak észnél kell lennie,
nehogy a humanizmus bűnébe essen, ugyanis vannak egy olyan réteg,
akik rájöttek arra, hogy a különféle egyházi közösségek biztos anyagi
forrásokat jelentenek. Az ilyen emberek egyáltalán nem Istent keresik,
hanem a hívők naivitását, jóhiszeműségét használják ki önző céljaikra. A
fő probléma az, hogy ezzel azokat fosztják meg a segítségtől, akiknek jó
motivációik vannak és valóban rászorulnak a segítségre!

Zsolt. 37,25
Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett
az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált.

Az Ige alapján az Isten gyermeke státusz nem egyeztethető össze azzal,


ha valaki elhagyatott és koldus! Ha valaki hívő létére huzamosabb ideig
ilyen körülmények között él, ott nagy baj van: lehet, hogy verbálisan
hívő, de cselekedeteivel ezt tagadja.
Hajléktalan vagy koldus általában nem egy nap alatt lesz az ember. Ilyen
helyzetbe egy hosszú lecsúszási folyamaton át vezet az út, aminek a
során sok rossz döntés születik. Ekkor még lehetne többször is korrigálni,
de aki erre nem hajlandó, az learatja tettei gyümölcsét.
A koldusok egy része a saját bűnei, hibái miatt kerül az utcára és gyakran
sajnos belül fel is adta a harcot, nem akar felépülni! Ilyenkor már nem
lehet rajta segíteni, mert ha nincs meg a megfelelő belső motiváció a
változásra, akkor kívülről nem lehet senkit sem megváltoztatni.

64
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Alapelv, hogy senki sem akarhatja jobban egy másik ember változását,
mint ő maga! Aki nem akar felépülni, meggyógyulni, helyreállni, az nem
is fog, azzal nem lehet mit kezdeni!
Te sem akarhatod jobban más ember helyreállását, mint ő maga: mert
egyfelől hiábavaló próbálkozás, másfelől csak manipulációhoz vezet.

Szükség van arra, hogy a hívők megőrizzék önállóságukat,


szuverenitásukat pénzügyi területen is! Nem szabad másoktól függeni,
adósság, kezesség vagy rossz kapcsolatok miatt!

2Kor. 6,14
Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az
igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a
sötétséghez?

Ez az ige elsősorban a házasságra vonatkozik, de üzleti, vállalkozási


szempontból is igaz. Gyakran kötnek emberek olyan szövetséget, amit
később nagyon megbánnak. Számtalan emberrel találkoztam, akik
elmesélték, hogyan csapta be és fosztotta ki őket az üzlettársuk.
Hívő lehetőleg ne legyen hitetlennel felemás igában semmilyen
kontextusban. Nincs áldás rajta!

2Krón. 20,35-37
Azután társult Jósáfát, Júda királya Ahazjával, Izráel királyával, aki
bűnös dolgokat vitt véghez. Azért társult vele, hogy hajókat építsenek,
amelyeknek Tarsísba kellett volna menniük. A hajókat Ecjón-Geberben
építették. Eliezer azonban, a márésai Dódaváhú fia így prófétált Jósáfát
ellen: Mivel társultál Ahazjával, összezúzza művedet az ÚR! Össze is
törtek a hajók, és nem tudtak Tarsísba eljutni.

Ez a történet is csak a fenti eszmefuttatást erősíti meg. Jósafát hiába volt


kedves az Úr előtt, szövetséget kötött az Izrael királyával, aki viszont
gonoszul cselekedett az Isten szemei előtt. Közös vállalkozásba kezdtek,
de ez eleve kudarcra volt ítélve. Isten elküldte a prófétáját az üzenetével,
ami be is következett. Mivel társult Jósafát Ahazjával, akivel nem kellett
volna közösséget vállalnia, ezért összetörtek a hajók és semmivé lett az
üzlet. Ma is sokan megszívlelhetnék a történet tanulságait.

Az Egyházban a hívők között jelen van egy téveszme: a gyülekezet, a


vezető, a testvérek azért vannak, hogy az illető jólétét szolgálják! Ez
nagyon távol van az igazságtól! Akik így gondolkodnak, azok kizárólag
kapni akarnak, de adni már kevésbé. Úgy járnak különféle egyházi

65
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

közösségekbe, mint más a sarki boltba. Aztán amint valami nem tetszik
nekik, azonnal tovább állnak.
A hívőnek elsősorban szolgáló mentalitással kell rendelkeznie, azt kell
néznie, hogy miben segíthet, nem azt, hogy milyen haszna származhat a
szolgálatból.

A gyülekezetnek és a vezetőknek elsősorban nem az a feladatuk, hogy


segélyeket osszanak, az Egyház elsősorban nem karitatív szervezet!
Mégis gyakran kizárólag ebbe az irányba mozdulnak el a közösségek.
Pedig sokkal fontosabb a szellemi aspektus: az, hogy hirdessük az
örömhírt és megtérésre vezessük az embereket.
Az Egyháznak az a feladata, hogy, megtanítsa a hívőket arra, hogyan
növekedjenek a hitben, érettségben, és hogy megmutassa, hogyan tudják
megoldani a saját problémáikat az Úrral együtt!
Nem arra van szükségük az embereknek, hogy állandóan halat kérjenek,
hanem, hogy megtanuljanak horgászni! Nyilván egy újszülött hívőt egy
ideig etetni kell, de utána fokozatosan önállóvá kell válnia!
Nem arra van szükségük az embereknek, hogy állandóan mások adjanak
neki inni, hanem, hogy megtanulja kiásni a saját kútját!

Ássál mélyre az Igében, az Úrral való kapcsolatodban és meg fogod


érteni az Úr útjait ás meg fogod találni az áldás helyét!

66
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

20. A BECSÜLETESSÉG ELVE

Vigyázz, hogy feddhetetlen légy, ügyelj, hogy becsületes maradj, mert a


jövő a béke emberéé!
Zsolt. 37,37

Szándékosan hagytuk a legvégére ezt az alapelvet, ugyanis az eddigi


elvek nem érnek semmit, ha ezt az elvet marginálisan kezeljük, és ebben
nem gyakoroljuk magunkat.
Pénzügyi területen nagyon könnyű elcsúszni azon a bizonyos
banánhéjon. Mindnyájan hajlamosak vagyunk nagyvonalúan kezelni a
dolgokat. Manapság nem népszerű az erkölcs és becsület oldaláról
megközelíteni a dolgokat. Sajnos az emberek egy része fittyet hány a
becsületességre és tisztességtelen eszközökkel akar nemtelen előnyökhöz
jutni. Nem tudják, hogy ezzel önmagukkal tesznek rosszat!
Szilárdan el kell dönteni: ezen a területen nincs elvtelen
kompromisszum! A Biblia is egyértelműen figyelmeztet mindenkit:
ügyeljen rá, hogy tisztán, becsületesen intézze a pénzügyeit és vezesse
üzletét és vállalkozását, mert csak így lesz jövője.
Azok az emberek, akik pénzügyeikben nem tisztességesek, becsapnak
másokat, hazudnak azért, hogy hasznot szerezzenek, végezetül mégis
rosszul fognak járni!
Ahogy már említettük: amit vet az ember, azt fogja aratni! Aki
erkölcstelen, becstelen üzletvezetést folytat és megkárosít másokat, az
biztosan számíthat rá, hogy vissza fog ütni a dolog, mint egy bumeráng.
Őt magát is be fogják csapni és ki fogják használni. Ráadásul Isten sem
áldja meg az ilyen mentalitást, sőt átkot von maga után.
Rövidtávon tűnhet úgy, hogy kifizetődő a ’cél szentesíti az eszközt’
felfogás, de közép- és hosszútávon beérnek a negatív gyümölcsei az
efféle hozzáállásnak.

5Móz. 27,18
Átkozott, aki félrevezeti a vakot az úton! Az egész nép mondja rá: Ámen!

Vegyünk egy gyakori példát: egy férfi el szeretné adni a házát, és tudja,
hogy minden nagyobb viharnál beázik, de elhallgatja ezt a tényt, és nem
hozza a vevő tudomására. Nyilván előbb-utóbb a vevő is szembesül ezzel
a problémával, és vérmérséklete szerint vagy beperli az eladót, vagy
lenyeli a békát. De az eladó is rosszul fog járni! Mivel az ügyfele nem

67
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

tudott a dologról, ezért ezen a területen vak volt, akit szépen félrevezettek
és becsaptak. Ez a cselekmény átkot eredményez az eladó életében! Ez
lehet, hogy csak sok év múlva fog megmutatkozni, de ne csodálkozzon,
ha anyagi területen nagy veszteségek fogják érni! Minden tisztességtelen
magatartás megérleli a maga pusztító gyümölcsét!

Péld. 19,9
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél,
elvész.

Nem csak az a hazugság, amikor valakinek a szemébe mondunk egy


teljesen valótlan dolgot. A hazugság sokféle köntösben jelentkezik.
Így hazugságnak minősül a féligazság kimondása, a teljes igazság
elhallgatása, vagy a mellébeszélés, a ködösítés is. Néhány politikus
magas szinten űzi az igazság elkendőzésének ezen verbális eszközeit.
Pedig Isten Igéje szerint a hazugság nem marad következmények nélkül,
nem marad büntetlenül. Aki folyamatosan hazugságokat beszél, az
vigyázzon, mert közel van a teljes megromláshoz mind anyagi, mind
kapcsolati, mind testi-lelki vonatkozásban!

Mt. 5,37
Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami
pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.”

Bármivel kapcsolatban ha megkérdeznek, vagy egyszerűen csak állást


kell foglalnunk egy dologgal kapcsolatban, azt az igazságot követve, a
legjobb lelkiismeretünk szerint, őszintén kell megtennünk.
Az igenünk legyen valóban igen az igazság szerint, és a nem legyen
valóban nem az igazság szerint. Ami ezen felül van, úgymint
relativizálás, összemosás, ködösítés, hamisítás, az mind a gonosztól van!

Adózási kérdésekben is törekedni kell arra, hogy a lelkiismeretünk


szerint járjunk el. Sokan bizonytalanok abban a kérdésben, hogy mennyi
adót fizessenek. Jézus kortársait is izgatta a kérdés, és feltették neki, hogy
megfogják ezzel a fogós kérdéssel. Jézus viszont isteni bölcsességgel
adta meg a választ:

Lk. 20,25
Ő pedig így válaszolt nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré,
és az Istennek, ami az Istené.”

68
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Jézus Krisztus nem mondta meg, hogy mennyi adót fizessenek a


császárnak, de arra felhívta a figyelmet, hogy meg kell adni mindenkinek
azt, ami jogosan megilleti.
Istentől kaptunk mindent, tehát mindenünk az Övé, mégis csak a
jövedelmünk tizedét és jókedvű adakozást kér a hívőktől.
De mi a helyzet a császárral, vagyis az állammal? Kell neki adót fizetni
vagy nem? Jézus szerint az államnak is meg kell adni azt, ami megilleti,
hiszen közintézményeket, kórházakat, iskolákat tart fent, és a
tömegközlekedést, a közbiztonságot, az igazságszolgáltatást is felügyeli.
Ezek rengeteg pénzt emésztenek fel, az állampolgároknak részt kell
venniük ezen feladatok finanszírozásában.
Az adó mértékéről viszont Jézus nem adott biztos támpontot, úgyhogy mi
sem tesszük. Ezzel túllépnénk az Isten által felállított kereteken, így
ebben a kérdésben nem szeretnénk állásfoglalásba bocsátkozni.
Egy lényeges szempontot mindenképpen érdemes figyelembe venni: ezen
a területen is a jó erkölcs és tisztesség szerint járjunk el az Istentől kapott
szabadságunkban.

Vállalkozásoknál előfordulhat csőd közeli állapot. Lehet olyan helyzet,


amikor egy cég, a tulajdonosok legjobb szándéka és becsületessége
ellenére is fizetésképtelenné válik. De úgy jelenteni csődöt, hogy a
vagyont illegális csatornákon kimentik és eszük ágában sincs az
ügyfeleket kártalanítani vagy az alvállalkozókat kifizetni: ez aljasság és
gonoszság.

Jak. 5,4
Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, a mit ti elfogtatok, kiált. És az
aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.

Méltó a munkás a maga bérére. Ha egy vállakozó nem fizeti ki az


alkalmazottait vagy alvállalkozóit, akik tisztességesen elvégezték a
szerződésben lefektetett munkálatokat, az meglopja ezeket az embereket
és sokszor családokat tesz tönkre. Az a pénz, amit nem fizet ki, hanem
visszatart, Istenhez kiált igazságért. Ezek a kiáltások eljutnak a mennybe
és Isten alkalmas időben igazságot szolgáltat. Nem marad büntetés nélkül
az, aki ilyet tesz!

Mivel komoly szellemi következményei vannak a bűnnek és


gonoszságnak, ezért minden körülmények között érdemes megmaradni az
igazság útján. Önmagával tesz jót az az ember, aki pillanatnyi hátrány
ellenére is tisztességesen jár el az ügyeiben.

69
F T ra n sf o F T ra n sf o
PD rm PD rm
Y Y
Y

Y
er

er
ABB

ABB
y

y
bu

bu
2.0

2.0
to

to
re

re
he

he
k

k
lic

lic
C

C
w om w om
w

w
w. w.
A B B Y Y.c A B B Y Y.c

Zsolt 15,4-5
…Aki nem szegi esküjét, még ha veszt is rajta,…Aki így cselekszik, soha
meg nem rendül.

Ha egy szerződés megkötése után a külső körülmények romlanak és


kiderül, hogy annak betartása nem fog hasznot hozni, nagy a kísértés,
hogy az ember felrúgja a megállapodást. De Isten nem így gondolkodik!
Az az ember, aki kára ellenére is betartja a szavát, kedves Isten előtt.
Lehet, hogy rövidtávon, pénzügyileg kára származik a dologból, de
erkölcsi és szellemi értelemben nem is gondolja mekkora üzletet csinált!
Ugyanis a jövőben áldás fog rászállni mindenre amibe belefog, és
sokszoros hasznot fog realizálni. Ráadásul nem rendül meg soha,
semmilyen válság idején!

70

You might also like