Professional Documents
Culture Documents
Kovacs Kiss Landi Miert Ne Dohanyozzunk
Kovacs Kiss Landi Miert Ne Dohanyozzunk
Miért ne
dohányozzunk?
SubRosa Kiadó
Előszó
Pipázás
Szivarozás
Bagózás
Cigarettázás
2. táblázat
A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon és néhány fejlett
országban
3. táblázat
A légcső-, hörgő- és tüdőrákban meghaltak száma Magyarországon
1960 2028
1970 3391
1980 5159
1985 5836
1990 6908
1993 7436
4. táblázat
A tüdő- és gégerák-halálozás különböző országokban 1992-ben
100 000 lakosra vonatkoztatva
Tüdőrák Gégerák
Magyarország 144,6 13,8
Ausztria 82,3 4,08
Németország 89,4 4,4
Lengyelország 93,1 9,2
Anglia 135,8 3,6
USA 114,5 3,1
Franciaország 79,8 10,05
Csehország 115,2 5,8
Finnország 80,1 1,8
Japán 65,6 1,4
Románia 62,9 8,5
WHO Statisztikai Évkönyv adatai
Tüdőrák
Gégerák
5. táblázat
Cigarettázó férfiak spermiumainak vizsgálata (120 fő)
Anyai hatások
Magzati ártalmak
6. táblázat
Cigarettázó nők koraszülésének gyakorisága, újszülöttjeik súlycsökkenése
Az artériák és a keringés
1. ábra 2. ábra
3. ábra
Az artériafal, az érbelső és a vér kapcsolata az érelmeszesedés folyamán
Szívinfarktus Lábüszkösödés
70
60
50
Klinikai megjelenés
meszesedés
40 vérzés,
kifekélyesedés,
thrombus
30-
kötőszövetes plakk
20-
zsírcsíkok
10-
ép artéria
0-
4. ábra
Az érelmeszesedés előrehaladása az életkor függvényében
Az érelmeszesedés folyamata
5. ábra
Monocita tapadása az érbelhártyára
(elektronmikroszkópos kép)
6. ábra
Zsírral telt monociták az érbelhártya alatt
(elektronmikroszkópos kép)
A szív vérellátása
8. ábra
A szív artériái, a koszorúerek
Szívinfarktus (angina pectoris)
9. ábra
Koszorúér-elzáródás kimutatása érfestéses röntgenvizsgálattal
40
30
20
10
10. ábra
553 férfi koszorúér-belfelszínén lévő plakkok felülete nem dohányosokban
és dohányosokban
Az Amerikai Egyesült Államokban 1320 25-64 éves elhalt
boncolása során nyert adatokkal bizonyították, hogy a 25-nél több
cigarettát szívók koszorúereinek belfelületén statisztikailag jelen
tősen nagyobb volt a plakkok kiterjedése. Ugyanezt találták a
főütőér (aorta) belfelszínén is.
11. ábra
A szívinfarktus és a dohányzás kapcsolata
Koszorúér-betegség és halálozás
1600
1500
1000 .
12. ábra
Az összes halálozás alakulása Magyarországon
14. ábra
Koszorúér-betegség miatti halálozás 5 éven belül
15. ábra
Alsó végtagi artériák
Mint ahogy arról már szó volt, kóros esetben az artériákon
szűkületek, elzáródások alakulhatnak ki. A 16. ábrán a comb
artéria érfestéssel kimutatott teljes elzáródása figyelhető meg.
16. ábra
A combartéria érfestéssel kimutatott elzáródása
Az érszűkület tünetei
A betegség kimenetele
Betegszám
követési évek
18. ábra
Az amputációk időbeni eloszlása
szorosan együttműködnie, hiszen a betegség különböző fázisai
ban eltérőek az alkalmazott gyógymódok.
Az alsó végtagi érszűkület és az érelmeszesedés egyéb helye
ken való megjelenése - koszorúereken, artériákon - elég nagy
gyakorisággal együtt fordul elő. Sajnos a csatlakozó szívin
farktus 15-35%-a halálos kimenetelű.
A nyaki nagy artériák szűkülete, elzáródása mintegy 20%-ban
társul az alsó végtagi érszűkülethez, 3-9%-nak tartják az alsó
végtagi érszűkületes betegek agyi katasztrófáját (agytrombózis,
agyvérzés stb.). Mindezek szerint ezen társbetegségek magas ha
lálozási aránya az oka az érszűkületesek az átlagos lakosságét
két-háromszorosan meghaladó halálozásának. Ezt mutatja az alsó
végtagi érszűkületes betegeink nyomon követése során észlelt
túlélési arány a 19. ábrán.
19. ábra
Túlélés a betegekben és a lakosságban
20. ábra
A nyugalmi fájdalom %-os előfordulása
21. ábra
A dohányos és nem dohányos betegek túlélése
Hogyan éljünk együtt
betegségünkkel?
22. ábra
Plazmanikotin-szint
Balázsolás
A L B U M I N O K lásd plazmafehérjék.
ADRENALIN: A mellékvese velőállományának hormonja. Növeli a
vérnyomást és a szénhidrát-anyagcserét. Serkenti a szimpatikus
idegrendszert.
A G Y A L A P I M I R I G Y (hipofízis): belső elválasztású mirigy, kb. bab
s z e m nagyságú. A szervezet hormonális rendszerének irányítója.
A M P U T Á C I Ó : a végtag csonkítása.
A N T I G É N : olyan anyag, amely a gerincesek szervezetébe kerülve im
munválaszt vált ki. Az antigén a szervezetben hatására képződött
antitestekhez (ellenanyagokhoz) v a g y immunsejthez kötődik.
C U K O R B E T E G S É G : emelkedett vércukorértékkel, a vizeleten át tör
ténő cukorürítéssel járó megbetegedés. Alapja legtöbb esetben az
inzulinhiány.
D E G E N E R A T Í V E L V Á L T O Z Á S O K : a sejtek, szövetek pusztulásával
járó folyamat.
É R F E S T É S : speciális tű segítségével a fő ütőérbe v a g y a combartéria
felső részébe röntgensugarak által észlelhető a n y a g o t adnak be,
amely kirajzolja az erek belsejét.
É R M Ű T É T E K : az erek lumenének helyreállítását célzó műtéti beavat
kozások.
E X T R A S Z I S Z T O L E : a normális szívritmustól eltérő - a szívizom kü
lönböző területeiről kiinduló elektromos inger hatására fellépő -
szívösszehúzódás.
F E H É R V É R S E J T E K : sem működésüket, sem alakjukat tekintve n e m
egységesek. Közös jellemzőjük, hogy sejtmagjuk van, és n e m tar
talmaznak hemoglobint, ezért színtelenek. E g y felnőtt ember 1
m m 3 vérében átlagosan 5 - 8 ezer fehérvérsejt található. H á r o m cso
portba sorolhatók. A granulociták a vörös csontvelőben keletkez
nek, élettartamuk mindössze néhány nap. A szervezet önálló moz
gásra képes, védekező elemei, amelyek a fertőzés v a g y sérülés he
lyéhez közel e s ő hajszálerekből amőboid mozgásukkal kilépve,
körülveszik a behatoló baktériumokat v a g y kisebb méretű idegen
anyagokat. Ezeket bekebelezik, majd enzimjeik segítségével le-
bontják. Közben a legtöbb granulocita elpusztul (a fertőzés helyén
keletkező genny ilyen összegyűlt és elpusztult fehérvérsejtek tö
mege). A monociták a vörös csontvelőben keletkező, nagyméretű
fehérvérsejtek, amelyek átmenetileg a vérbe jutnak, majd rövid tar
tózkodás után amőboid mozgással a különböző szövetekbe távoz
nak, ahol fontos szerepük van a szervezet védekezésében: kiszűrik
a szövetekből a nagyobb méretű idegen anyagokat, kórokozókat,
bekebelezik a különböző sejttörmelékeket, és enzimjeik segítsé
gével lebontják őket. A limfociták a nyirokszervekben kialakuló
fehérvérsejtek, egy-egy idegen a n y a g felismerésére és hatástalaní
tására specializálódtak. Ez m a g y a r á z z a alapvető biológiai szere
püket az immunrendszer működésében.
F I B R I N O G É N lásd plazmafehérjék.
GÉN: a tulajdonságok öröklődésének anyagi egysége; a genetikai in
formációt h o r d o z ó öröklődési anyag.
G L O B U L I N O K lásd plazmafehérjék.
GRANULOCITÁK lásd fehérvérsejtek.
H E M O G L O B I N : vörös vérfesték. Összetett fehérje, amely négy alegy
ségből épül fel. Kiemelkedő élettani jelentősége a légzési gázok
szállításában van.
H U M O R A L I S (orv): a test nedveire vonatkozó.
K A P I L L Á R I S O K : hajszálerek, ahol a hemoglobin átadja az oxigént a
szöveti sejteknek.
K A R D I O L Ó G U S S Z A K O R V O S : a szív és az érrendszer megbetege
déseivel foglalkozó orvos. Belgyógyászati szakvizsga után tehet
nek kardiológiából szakvizsgát az orvosok.
KOLESZTERIN: a zsíranyagcsere alapvegyülete, amely a sejtek és
szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül fontos. A ko
leszterint az élő szervezet képes előállítani, de többnyire a táplá
lékokból fedezi koleszterinszükségletét. Koleszterint tartalmaz az
epekő, az idegszövet és a vérplazma is, feldúsulása érrendszeri
megbetegedésekre vezet. Több alcsoportja van. A szervezetet „vé
dő", a szerkezetre vonatkozó angol megnevezésből eredően ún.
HDL-koleszterin; és a szervezetre „káros", az angol rövidítés sze
rint az LDL-koleszterin.
K O M P L E X E K : összetett molekulák.
K O R O N Á R I A - Ö R Z Ő : a szív vérellátási zavarával járó megbetegedés
ben szenvedők számára intenzív klinikai megfigyelést adó kórterem.
L I M F O C I T Á K lásd fehérvérsejtek.
MEGKERÜLŐ ÉRHÁLÓZAT: artériás elzáródás esetén a m é g és a
m á r szabad lumenű artériaszakaszok között több kis keresztmet
szetű artéria nyílik meg, ezeken keresztül történik az elzáródástól
távolabb lévő szövetek vérellátása. Természetesen ez n e m tudja
teljes mértékben az eredeti érlumen biztosította vérellátást pótolni.
MELLÉKVESE: a két vese felső pólusán elhelyezkedő, három
szög alakú belső elválasztású mirigy.
MONOCITÁK lásd fehérvérsejtek.
P A T O L Ó G I A I V I Z S G Á L A T : a boncolások során nyert anyagok vizs
gálata.
PLAKK: az artériák falában olyan foltok, amelyek zsírt, a későbbiekben
fibrint, majd kalciumot tartalmaznak.
P L A Z M A F E H É R J É K : igen nagyszámú, különböző felépítésű fehérje
molekulák. H á r o m nagy csoportjuk van. Az albumimik tisztán ami
nosavakból felépülő egyszerű fehérjék. Fontos szerepűk van a zsír
savak és epesavak szállításában. A globulinok összetett fehérjék,
amelyek elsősorban szénhidrátokat tartalmaznak. Fontosak a kü
lönböző a n y a g o k szállításában és a szervezet védekező működé
sében. A fibrinogén a véralvadásban jelentős fehérje, mivel alva-
dáskor a plazmából oldhatatlan fibrin fehérjemolekulaként kicsa
pódik.
VÉR A L A K O S E L E M E I : a vérsejtek, a z a z a vörösvérsejt, a fehérvérsejt
és a vérlemezke.
T R O M B U S Z (vérrög): a véralvadás folyamán a vér fibrinjéből és vér
lemezkékből képződő, az érfal sérülését elzáró vérrög. Ha az eret
elzárja, trombózis alakul ki.
V É R F E S T É K E K : az oxigén felvételében és szállításában részt vevő,
fémtartalmú, nagy molekulájú vegyületek. A gerincesekben csak
a hemoglobintartalmú vörösvérsejtek szolgálnak az oxigén szállí
tására.
V É R G Á Z O K : a vérben kötött, illetve oldott állapotban található gázok.
A levegővel való érintkezés következtében az oxigén és a nitrogén,
az anyagcsere termékeként a szén-dioxid jelentős. Az oxigén és a
szén-dioxid nagyobb része kötött állapotban van.
V É R L E M E Z K É K : a vörös csontvelőben keletkező sejtekből kialakuló
sejtplazmatöredékek, amelyeket szabályos sejthártya borít. Ha egy
ér megsérül, a vérből vérlemezkék tapadnak a sérült érfalra, majd
egymással is összekapcsolódnak. A sérülés helyére folyamatosan
érkező vérlemezkék összekapcsolódása rövid idő alatt sűrű
masszát képez, amely az érfal nyílását elsődlegesen elzárja.
V É R S E J T E K Ö S S Z E C S A P Z Ó D Á S A : normális esetben is előfordul,
főleg a vörösvérsejtek összecsapzódása, összetapadása, azonban
normál keringés esetén a keringési erők a sejtek szétválasztását is
elvégzik. Ha lelassul a keringés, akkor ez a spontán sejtszétvá-
lasztódás n e m történik meg, és vérrög (trombusz) alakul ki.
V É R V I S Z K O Z I T Á S : a vérnek az a tulajdonsága, amely arra utal, hogy
milyen e r ő szükséges egységnyi vérrétegek egymástól való elmoz
dulására.
V Ö R Ö S V É R S E J T E K : a vér alakos elemei közül a legnagyobb számban
fordulnak elő. Egy felnőtt ember 1 m m 3 vérében 5 millió vö
rösvérsejt található. A vörös csontvelőben keletkeznek, fejlődésük
4-5 napig tart, ezalatt e g y r e csökken nukleinsav-tartalmuk, végül
egészen lebomlik az egész sejtmag. A vérbe kerülő vörösvérsejtek
m á r sejtmag nélküliek. A nukleinsav csökkenésével p á r h u z a m o s a n
hemoglobin-molekulák épülnek a vörösvérsejt sejtplazmájába,
ezek szállítják a légzési gázokat. A vörösvérsejtek élettartama a
vérben viszonylag rövid, kb. 120 nap. Az elöregedett vörösvérsej
teket a lép vonja ki a forgalomból.
V Ö R Ö S V É R S E J T E K A L A K V Á L T O Z T A T Ó K É P E S S É G E (deformabi-
litása): a vörösvérsejteket külső hártya (membrán) tartja össze és
választja el a külvilágtól. E m e m b r á n segítségével a vörösvérsejt
alaki változásra képes. Ha e m e m b r á n szerkezetében változás áll
be, akkor ez az alakváltozás n e m történhet meg.
a) Ép hámmal borított b) Krónikus gyulladás, c) Krónikus gyulladás,
nyálkahártya. megvastagodott a felületen a piros réteg
Szabályosan rétegzett, nyálkahártya a kóros szaruképződés
egyforma sejtek,
egyforma sejtmagokkal
4. Krónikusan gyulladt,
megvastagodott hangszalag,
dohányos embernél
5. Krónikusan gyulladt,
vizenyősen megvastagodott
hangszalag, dohányzási ártalom
6. Krónikus gyulladás és kóros
szaruképződés a szájnyálkahártyán.
Rákmegelőző állapot (leukoplakia)
7. Kóros szaruképződés a
hangszalagon. Rákmegelőző
állapot
b) Felnagyított állapot
MELLÉKLET
11. Az eltávolított és
felhasított gégében a
fehér terület a rák.
12. Az egész
gégeüreget elzáró
rák, mely már
fulladást okoz.
13. Gégeeltávolítás után a nyaki légzőnyílás (trachrostoma)