Balogh Ferenc

MAGYARORSZÁG
ORSZÁGISMERET

A könyvben linkként működik

a Tartalomjegyzék és a
Földrajzi nevek mutatója.

További lehetőségek az
Ön által használt program szerint.
 Írta:
Balogh Ferenc

Lektorálta:
Dr. Zelcsényi Béláné

A kiadványt a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft.

fejlesztette ki, együttműködve a
Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájával.

Szakértő, szaktanácsadó:
Kubesch Mária

Alkotó szerkesztő:
Donka Attila
főiskolai adjunktus

Felelős szerkesztő:
Timár Lászlóné

© Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Budapest, 2004

1. javított kiadás 2007

ISBN 978 963 637 270 5

Kiadja a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft.

1077 Budapest, Rózsa u. 4–6.
Felelős kiadó: KIT Kft. ügyvezetője
 Tartalomjegyzék
KOLOFON,

KIT-BEN SZEDIK

ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI FÖLDRAJZA . . . . . 11

Magyarország földrajzi helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Magyarország területének földtörténete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
A Kárpát-medence földtani kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
A talajtakaró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Magyarország éghajlati adottságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Magyarország vízrajzi adottságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Folyóink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Tavaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Felszín alatti vizeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Magyarország élõvilága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Hazánk növényvilága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Hazánk állatvilága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Magyarország természetföldrajzi tájai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Az Alföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A Kisalföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A nyugat-magyarországi peremvidék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A Dunántúli-dombság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A Dunántúli-középhegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Az Északi-középhegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Közlekedési adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Magyarország társadalmi-gazdasági adottságai . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A gazdasági-közigazgatási térszerkezet változása: a régiók . . . . . . . . . 20
Népesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Hazánk gazdasága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Magyarország mûvelõdéstörténeti emlékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Régészeti, történelmi és vallástörténeti adottságok . . . . . . . . . . . . . 23
Mûvészettörténeti adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Néprajzi adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Természetvédelem, nemzeti parkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
A Világörökség és az Europa Nostra-díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

ORSZÁGISMERET 3
aA Tartalomjegyzék Bb aA Tartalomjegyzék Bb
A BUDAPEST-KÖZÉP-DUNA-VIDÉKI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 A Bükk hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Eger; Szarvaskõ; Bélapátfalva; Szilvásvárad; Síkfõkút; Noszvaj; Bogács;
A Dunakanyar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Felsõtárkány; Mezõkövesd
A Duna-szakasz jobb partjának települései, tájai . . . . . . . . . . . . . . . 41 Miskolc; Miskolc-Tapolca; Diósgyõr; Lillafüred; Muhi; Ónod; Sajólád
Visegrádi-hegység; Szentendre; Leányfalu; Tahitótfalu; Szentendrei-sziget; Az Aggteleki-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Dunabogdány; Kisoroszi; Visegrád; Dömös; Pilismarót; Esztergom; Aggtelek; Jósvafõ; Szalonna; Tornaszentandrás; Rudabánya; Szendrõ
Pilis-hegység; Pilisszentlélek; Pilisszentkereszt– Dobogókõ; Csobánka; A Zempléni-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Csobánka-Szentkút; Pomáz Monok; Szerencs; Tállya; Mád; Tarcal
A Duna-szakasz bal partjának települései, tájai . . . . . . . . . . . . . . . 62 A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Dunakeszi; Fót; Vácrátót; Göd; Vác; Nógrád; Diósjenõ; Rétság; Bánk; Tokaj; Sárospatak; Sátoraljaújhely; Széphalom; Pálháza; Füzér; Hollóháza;
Nagyoroszi; Hont; Karcsa; Pácin
Börzsöny; Verõce; Kismaros; Szokolya; Kóspallag; Nagymaros; A Zempléni-hegység nyugati, a Hernád völgyére lejtõ oldalának települései . 139
Zebegény; Szob; Márianosztra; Nagybörzsöny; Kemence Boldogkõvár; Vizsoly; Gönc

A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió egyéb területei . . . . . . . . . . . . . . 75 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

A 10-es útról elérhetõ települések és látnivalóik . . . . . . . . . . . . . . . 75
Üröm; Pilisvörösvár; Piliscsaba; Tinnye; Kesztölc; Klastrompuszta; Dorog A Felsõ-Tisza-vidék idegenforgalmi körzetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Az M1-es útról elérhetõ települések és látnivalóik . . . . . . . . . . . . . . 77 Szabolcs; Kisvárda
Zsámbék A Szatmári-síkság és a Beregi-síkság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
A 6-os úton lévõ települések és látnivalóik . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Lónya; Vásárosnamény; Tákos; Csaroda; Tarpa; Szatmárcseke; Tiszacsécse;
Érd; Százhalombatta Túristvándi; Fehérgyarmat; Tunyogmatolcs; Mátészalka; Csenger
Az M3-as út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . 79 A Nyírség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Gödöllõi-dombvidék; Mogyoród; Gödöllõ; Máriabesnyõ; Szada; Aszód; Nyíregyháza; Máriapócs; Nyírbátor; Vaja
Isaszeg; Pécel A Hajdúság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
A Tápió vidéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Hajdúböszörmény; Hajdúdorog; Hajdúnánás
Tápiószele; Tápióbicske; Tápiószentmárton A Hortobágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
A 4-es út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . . 84 A Hortobágyi Nemzeti Park; Debrecen; Hajdúszoboszló; Nádudvar; Karcag
Csévharaszt; Cegléd; Nagykõrös A Jászság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Az M5-ös út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . 86 Jászberény; Szolnok
Ócsa; Pusztavacs A Tiszazug . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
Az 51-es út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . 86 Martfû; Tiszaföldvár; Tiszakürt; Cserkeszõlõ; Kunszentmárton; Túrkeve; Mezõtúr
Csepel-sziget; Halásztelek; Szigetszentmiklós; Ráckeve; Dömsöd; Apajpuszta
A TISZA-TAVI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Természeti adottságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Gazdasági és kulturális adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
A Cserhát – Palócföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Buják; Szirák; Hollókõ; Szécsény; Benczúrfalva; Balassagyarmat; Ipolytarnóc; A Tisza-tavi régió kiemelt települései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Salgótarján; Salgóvár; Somoskõ; Horpács; Mohora; Tiszafüred; Abádszalók; Kisköre; Poroszló; Sarud; Tiszacsege; Berekfürdõ;
Csesztve; Sóshartyán; Nógrádsáp Kunhegyes

A Mátra–Bükk kiemelt üdülõkörzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177

Mátra; Gyöngyös; Mátrafüred; Mátraháza; Kékestetõ; Parádsasvár; Parád;
Parádfürdõ; Recsk; Sirok; Bükkszék;
Pásztó; Tar; Mátraverebély-Szentkút; Fallóskút; Piszkés-tetõ; Mátraszentimre;
Mátraszentistván; Galyatetõ; Gyöngyöspata; Visonta; Abasár; Kisnána;
Verpelét; Tarnaszentmária; Feldebrõ; Kápolna; Egerszalók
A Duna–Tisza-köze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Az M5-ös, 52-es, 51-es és 44-es út és környéke . . . . . . . . . . . . . . . 178
Kecskemét; Kiskunsági Nemzeti Park; Tõserdõ; Lakitelek; Felsõ-kiskunsági
tavak; Fülöpházi buckavidék; Bugac; Kiskunfélegyháza; Petõfiszállás-Pálos-
szentkút; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

4 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 5
aA Tartalomjegyzék Bb aA Tartalomjegyzék Bb
A BUDAPEST-KÖZÉP-DUNA-VIDÉKI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 A Bükk hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Eger; Szarvaskõ; Bélapátfalva; Szilvásvárad; Síkfõkút; Noszvaj; Bogács;
A Dunakanyar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Felsõtárkány; Mezõkövesd
A Duna-szakasz jobb partjának települései, tájai . . . . . . . . . . . . . . . 41 Miskolc; Miskolc-Tapolca; Diósgyõr; Lillafüred; Muhi; Ónod; Sajólád
Visegrádi-hegység; Szentendre; Leányfalu; Tahitótfalu; Szentendrei-sziget; Az Aggteleki-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Dunabogdány; Kisoroszi; Visegrád; Dömös; Pilismarót; Esztergom; Aggtelek; Jósvafõ; Szalonna; Tornaszentandrás; Rudabánya; Szendrõ
Pilis-hegység; Pilisszentlélek; Pilisszentkereszt– Dobogókõ; Csobánka; A Zempléni-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Csobánka-Szentkút; Pomáz Monok; Szerencs; Tállya; Mád; Tarcal
A Duna-szakasz bal partjának települései, tájai . . . . . . . . . . . . . . . 62 A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Dunakeszi; Fót; Vácrátót; Göd; Vác; Nógrád; Diósjenõ; Rétság; Bánk; Tokaj; Sárospatak; Sátoraljaújhely; Széphalom; Pálháza; Füzér; Hollóháza;
Nagyoroszi; Hont; Karcsa; Pácin
Börzsöny; Verõce; Kismaros; Szokolya; Kóspallag; Nagymaros; A Zempléni-hegység nyugati, a Hernád völgyére lejtõ oldalának települései . 139
Zebegény; Szob; Márianosztra; Nagybörzsöny; Kemence Boldogkõvár; Vizsoly; Gönc

A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió egyéb területei . . . . . . . . . . . . . . 75 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

A 10-es útról elérhetõ települések és látnivalóik . . . . . . . . . . . . . . . 75
Üröm; Pilisvörösvár; Piliscsaba; Tinnye; Kesztölc; Klastrompuszta; Dorog A Felsõ-Tisza-vidék idegenforgalmi körzetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Az M1-es útról elérhetõ települések és látnivalóik . . . . . . . . . . . . . . 77 Szabolcs; Kisvárda
Zsámbék A Szatmári-síkság és a Beregi-síkság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
A 6-os úton lévõ települések és látnivalóik . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Lónya; Vásárosnamény; Tákos; Csaroda; Tarpa; Szatmárcseke; Tiszacsécse;
Érd; Százhalombatta Túristvándi; Fehérgyarmat; Tunyogmatolcs; Mátészalka; Csenger
Az M3-as út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . 79 A Nyírség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
Gödöllõi-dombvidék; Mogyoród; Gödöllõ; Máriabesnyõ; Szada; Aszód; Nyíregyháza; Máriapócs; Nyírbátor; Vaja
Isaszeg; Pécel A Hajdúság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
A Tápió vidéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Hajdúböszörmény; Hajdúdorog; Hajdúnánás
Tápiószele; Tápióbicske; Tápiószentmárton A Hortobágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
A 4-es út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . . 84 A Hortobágyi Nemzeti Park; Debrecen; Hajdúszoboszló; Nádudvar; Karcag
Csévharaszt; Cegléd; Nagykõrös A Jászság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Az M5-ös út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . 86 Jászberény; Szolnok
Ócsa; Pusztavacs A Tiszazug . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
Az 51-es út és környéke településeinek látnivalói Pest megye határáig . . 86 Martfû; Tiszaföldvár; Tiszakürt; Cserkeszõlõ; Kunszentmárton; Túrkeve; Mezõtúr
Csepel-sziget; Halásztelek; Szigetszentmiklós; Ráckeve; Dömsöd; Apajpuszta
A TISZA-TAVI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Természeti adottságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Gazdasági és kulturális adottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
A Cserhát – Palócföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Buják; Szirák; Hollókõ; Szécsény; Benczúrfalva; Balassagyarmat; Ipolytarnóc; A Tisza-tavi régió kiemelt települései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Salgótarján; Salgóvár; Somoskõ; Horpács; Mohora; Tiszafüred; Abádszalók; Kisköre; Poroszló; Sarud; Tiszacsege; Berekfürdõ;
Csesztve; Sóshartyán; Nógrádsáp Kunhegyes

A Mátra–Bükk kiemelt üdülõkörzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177

Mátra; Gyöngyös; Mátrafüred; Mátraháza; Kékestetõ; Parádsasvár; Parád;
Parádfürdõ; Recsk; Sirok; Bükkszék;
Pásztó; Tar; Mátraverebély-Szentkút; Fallóskút; Piszkés-tetõ; Mátraszentimre;
Mátraszentistván; Galyatetõ; Gyöngyöspata; Visonta; Abasár; Kisnána;
Verpelét; Tarnaszentmária; Feldebrõ; Kápolna; Egerszalók
A Duna–Tisza-köze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Az M5-ös, 52-es, 51-es és 44-es út és környéke . . . . . . . . . . . . . . . 178
Kecskemét; Kiskunsági Nemzeti Park; Tõserdõ; Lakitelek; Felsõ-kiskunsági
tavak; Fülöpházi buckavidék; Bugac; Kiskunfélegyháza; Petõfiszállás-Pálos-
szentkút; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

4 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 5
aA Tartalomjegyzék Bb
Az alföldi Duna-völgy (51-es és 53-as út). . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Szalkszentmárton; Dunavecse; Apostag; Solt; Szelidi-tó; Kalocsa;
Hajós; Baja; Kiskõrös; Kiskunhalas; Szeged
A Szanazug idegenforgalmi körzete – a 44-es út környéki települések . . . 202
Szarvas; Kondoros; Békéscsaba; Szabadkígyós; Gyula
Az Alsó-Tisza idegenforgalmi körzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
Csongrád; Makó; Kiszombor; Hódmezõvásárhely; Mártély;
Orosháza–Gyopárosfürdõ; Mezõhegyes
A Hármas-Körös idegenforgalmi körzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
Gyomaendrõd; Körösladány; Szeghalom; Vésztõ–Mágor Történelmi Emlékhely;
Mezõberény; Békés
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
A Velencei-tó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
A Velencei-tó délkeleti partvidékének települései . . . . . . . . . . . . . . 220
Velence, Kápolnásnyék; Gárdony; Agárd
A Velencei-tó északi partvidéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221
Velencei-hegység; Nadap; Sukoró
A Mezõföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
A Mezõföld északi része (az M7-es és a 70-es út és környéke) . . . . . . . 222
Martonvásár; Tordas; Vál; Alcsútdoboz
A Mezõföld déli része, a Duna és a Sió-csatorna közötti területek
látnivalóival . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
Ercsi; Adony; Dunaújváros; Seregélyes; Sárbogárd; Vajta; Cece; Sáregres;
Mezõszilas; Dég; Székesfehérvár; Tác (Gorsium)
A Bakony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236
A Keleti-Bakony 81-es út nyugati oldala mentén található települései . . . 236
Moha; Fehérvárcsurgó; Bodajk; Jásd; Csatka; Tés; Kisbér; Ászár
A 8-as fõút menti települések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
Várpalota; Öskü; Sóly; Veszprém; Herend; Szentgál; Városlõd; Kislõd;
Magyarpolány; Ajka; Devecser; Somlóvásárhely; Somló; Iszkáz; Zirc;
Bakonybél; Csesznek; Ganna; Döbrönte; Pápa; Sümeg; Bazsi; Sümegprága
A Vértes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
A Vértes délkeleti oldala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Csákvár; Gánt; Csókakõ
A Vértes északnyugati oldala – Vértesalja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Várgesztes; Majkpuszta; Vértesszentkereszt; Mór; Császár
A Gerecse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259
Bajna; Neszmély; Dunaalmás; Szõny; Komárom
A Tatai-árok – Az M1-es út és környéke települései . . . . . . . . . . . . . . . 262
Bicske; Bodmér; Tatabánya; Vértesszõlõs; Tata
6 ORSZÁGISMERET
aA Tartalomjegyzék Bb
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
A Kisalföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
Pannonhalma; Gyõr; Abda; Lébény; Mosonmagyaróvár
A Szigetközi Tájvédelmi Körzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
Ásványráró; Hédervár; Máriakálnok
A Fertõ–Hanság Nemzeti Park . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282
A Fertõ tó és a Hanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283
Rábaköz; Csorna; Árpás; Kapuvár; Hövej; Fertõd; Fertõszéplak; Hidegség;
Fertõboz; Balf; Fertõrákos; Nagycenk
A Soproni-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290
Sopron; Lõvérek; Sopronbánfalva; Sopronhorpács
A Kõszegi-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297
Kõszeg
Kõszeg környékének nevezetes települései . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
Cák; Kõszegszerdahely; Velem; Bozsok; Bük; Szombathely; Ják;
Sárvár; Celldömölk; Csempeszkopács; Körmend; Szentgotthárd
Az Õrség és Hetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310
Zalalövõ; Hegyhátszentjakab; Pankasz; Õriszentpéter; Szalafõ; Velemér;
Magyarszombatfa; Gödörháza
A Zalai-dombság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
Zalaegerszeg; Bucsuszentlászló; Csatár; Nagykapornak; Türje; Söjtör;
Kehidakustány; Nova; Nagykanizsa
A BALATONI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319
A Balaton északi partjának part menti települései (71-es út) . . . . . . . . . . 321
Balatonakarattya; Balatonkenese; Balatonfûzfõ; Vörösberény; Balatonalmádi;
Alsóörs; Lovas; Felsõörs; Csopak; Balatonarács; Balatonfüred; Tihany;
Aszófõ; Örvényes; Balatonudvari; Balatonakali, Dörgicse; Zánka;
Ábrahámhegy; Badacsonyörs; Badacsonytomaj; Badacsony; Szigliget;
Balatonederics
A Keszthelyi-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329
Balatongyörök; Keszthely; Hévíz; Egregy; Zalaszántó; Fenékpuszta;
Sármellék; Kis-Balaton; Zalavár; Kápolnapuszta; Zalakaros
A Balaton északi partjának háttértelepülései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333
Nemesvámos; Balácapuszta; Tótvázsony; Nagyvázsony; Vöröstó
A Pécselyi-, Kapolcsi- és Káli-medence. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Tapolca
ORSZÁGISMERET 7
aA Tartalomjegyzék Bb
Az alföldi Duna-völgy (51-es és 53-as út). . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Szalkszentmárton; Dunavecse; Apostag; Solt; Szelidi-tó; Kalocsa;
Hajós; Baja; Kiskõrös; Kiskunhalas; Szeged
A Szanazug idegenforgalmi körzete – a 44-es út környéki települések . . . 202
Szarvas; Kondoros; Békéscsaba; Szabadkígyós; Gyula
Az Alsó-Tisza idegenforgalmi körzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
Csongrád; Makó; Kiszombor; Hódmezõvásárhely; Mártély;
Orosháza–Gyopárosfürdõ; Mezõhegyes
A Hármas-Körös idegenforgalmi körzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
Gyomaendrõd; Körösladány; Szeghalom; Vésztõ–Mágor Történelmi Emlékhely;
Mezõberény; Békés
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
A Velencei-tó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
A Velencei-tó délkeleti partvidékének települései . . . . . . . . . . . . . . 220
Velence, Kápolnásnyék; Gárdony; Agárd
A Velencei-tó északi partvidéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221
Velencei-hegység; Nadap; Sukoró
A Mezõföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
A Mezõföld északi része (az M7-es és a 70-es út és környéke) . . . . . . . 222
Martonvásár; Tordas; Vál; Alcsútdoboz
A Mezõföld déli része, a Duna és a Sió-csatorna közötti területek
látnivalóival . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
Ercsi; Adony; Dunaújváros; Seregélyes; Sárbogárd; Vajta; Cece; Sáregres;
Mezõszilas; Dég; Székesfehérvár; Tác (Gorsium)
A Bakony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236
A Keleti-Bakony 81-es út nyugati oldala mentén található települései . . . 236
Moha; Fehérvárcsurgó; Bodajk; Jásd; Csatka; Tés; Kisbér; Ászár
A 8-as fõút menti települések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
Várpalota; Öskü; Sóly; Veszprém; Herend; Szentgál; Városlõd; Kislõd;
Magyarpolány; Ajka; Devecser; Somlóvásárhely; Somló; Iszkáz; Zirc;
Bakonybél; Csesznek; Ganna; Döbrönte; Pápa; Sümeg; Bazsi; Sümegprága
A Vértes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
A Vértes délkeleti oldala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255
Csákvár; Gánt; Csókakõ
A Vértes északnyugati oldala – Vértesalja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Várgesztes; Majkpuszta; Vértesszentkereszt; Mór; Császár
A Gerecse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259
Bajna; Neszmély; Dunaalmás; Szõny; Komárom
A Tatai-árok – Az M1-es út és környéke települései . . . . . . . . . . . . . . . 262
Bicske; Bodmér; Tatabánya; Vértesszõlõs; Tata
6 ORSZÁGISMERET
aA Tartalomjegyzék Bb
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
A Kisalföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269
Pannonhalma; Gyõr; Abda; Lébény; Mosonmagyaróvár
A Szigetközi Tájvédelmi Körzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281
Ásványráró; Hédervár; Máriakálnok
A Fertõ–Hanság Nemzeti Park . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282
A Fertõ tó és a Hanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283
Rábaköz; Csorna; Árpás; Kapuvár; Hövej; Fertõd; Fertõszéplak; Hidegség;
Fertõboz; Balf; Fertõrákos; Nagycenk
A Soproni-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290
Sopron; Lõvérek; Sopronbánfalva; Sopronhorpács
A Kõszegi-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297
Kõszeg
Kõszeg környékének nevezetes települései . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
Cák; Kõszegszerdahely; Velem; Bozsok; Bük; Szombathely; Ják;
Sárvár; Celldömölk; Csempeszkopács; Körmend; Szentgotthárd
Az Õrség és Hetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310
Zalalövõ; Hegyhátszentjakab; Pankasz; Õriszentpéter; Szalafõ; Velemér;
Magyarszombatfa; Gödörháza
A Zalai-dombság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
Zalaegerszeg; Bucsuszentlászló; Csatár; Nagykapornak; Türje; Söjtör;
Kehidakustány; Nova; Nagykanizsa
A BALATONI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319
A Balaton északi partjának part menti települései (71-es út) . . . . . . . . . . 321
Balatonakarattya; Balatonkenese; Balatonfûzfõ; Vörösberény; Balatonalmádi;
Alsóörs; Lovas; Felsõörs; Csopak; Balatonarács; Balatonfüred; Tihany;
Aszófõ; Örvényes; Balatonudvari; Balatonakali, Dörgicse; Zánka;
Ábrahámhegy; Badacsonyörs; Badacsonytomaj; Badacsony; Szigliget;
Balatonederics
A Keszthelyi-hegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329
Balatongyörök; Keszthely; Hévíz; Egregy; Zalaszántó; Fenékpuszta;
Sármellék; Kis-Balaton; Zalavár; Kápolnapuszta; Zalakaros
A Balaton északi partjának háttértelepülései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333
Nemesvámos; Balácapuszta; Tótvázsony; Nagyvázsony; Vöröstó
A Pécselyi-, Kapolcsi- és Káli-medence. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335
Tapolca
ORSZÁGISMERET 7
aA Tartalomjegyzék
A Balaton déli partjának part menti települései (M7-es és 7-es út) . . . . . .
Siófok; Szántódpuszta; Szántód; Kõröshegy; Balatonföldvár; Balatonszárszó;
Balatonszemes; Balatonlelle; Balatonboglár; Fonyód; Balatonfenyves;
Balatonkeresztúr; Balatonszentgyörgy; Vörs
A Balaton déli partjának háttértelepülései . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ságvár; Zala; Andocs; Somogytúr; Buzsák; Nikla; Somogyvár
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A 6-os út tolnai szakasza melletti települések . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Dunaföldvár; Paks; Tolna; Szekszárd; Gemenci-erdõ
A Somogyi-dombság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A 61-es út menti települések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Simontornya; Ozora; Tamási; Törökkoppány; Igal; Dombóvár; Gölle; Mosdós;
Kaposvár; Szenna; Somogyvámos
Sárköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Decs; Bátaszék; Cikádor; Mohács; Mohács-Sátorhely Történelmi Emlékhely
A 6-os út baranyai szakasza melletti települések . . . . . . . . . . . . . . . . .
A Völgység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kakasd; Bonyhád; Grábóc
A Mecsek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mecseknádasd; Pécsvárad; Pécs
Mecseki kirándulások Pécsrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kõvágószõlõs; Cserkút; Orfû; Abaliget; Mánfa; Sikonda; Szigetvár;
Ibafa
Kirándulások Pécstõl délre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A Villányi-hegység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Siklós; Máriagyûd; Nagyharsány; Harkány
Az Ormánság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sellye; Drávaiványi; Vajszló
A Duna-Dráva Nemzeti Park . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Földrajzi nevek mutatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Irodalomjegyzék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ajánlott internet oldalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8 ORSZÁGISMERET
Bb aA Elõszó Bb
337
Elõszó
342
349
350 Közel 50 esztendõs tanári, idegenvezetõi és szakírói munkásságom is-
mereteit és tapasztalatait kívánom ebben a munkámban átadni az uta-
355 zási irodáknak, az idegenvezetõknek, az idegenforgalmi szakképzés-
355 ben résztvevõknek és a saját kocsival utazóknak.
Munkámban igyekeztem – a kiadó által meghatározott terjedel-
men belül – a tankönyv, az útikönyv és az idegenvezetõk által használ-
361
ható kézikönyv elõnyeit érvényre juttatni, továbbá az utazási irodák-
nak is segítségére lenni a programkészítésben.
365
365
A könyv bevezetõ részében rövid áttekintést adok Magyarország
általános idegenforgalmi földrajzáról, idegenforgalmi adottságairól.
367 A további fejezetekben kilenc régióba osztva mutatom be Magyaror-
szág regionális idegenforgalmi földrajzát. A régiókon belül tekintettel
378
voltam a kisebb, hagyományos idegenforgalmi körzetekre, és ami a
gépkocsival közlekedõnek különösen elõnyös, a látnivalókat igyekez-
tem a számozott útvonalakhoz rendezni abban a sorrendben, ahogyan
380
380 az útvonalon haladó találkozik a látnivalókkal.
Munkámban az idegenforgalmi földrajz komplex személetét alkal-
383 mazva bemutatom Magyarország földrajzi, történelmi, mûvészettörté-
neti, irodalmi, néprajzi és vallási értékeit, különös tekintettel azokra az
385
értékekre, amelyek hazánkat az európai kultúrához kapcsolják, és
ugyanakkor jellegzetesen magyar értékek. Az egyes települések jelen-
387 tõsebb idegenforgalmi rendezvényeit is ismertetem.
393
A könyv a mûemlékekben gazdag városokban megadja a legelõ-
nyösebb városnézési útvonalat, és részletesen ismerteti látnivalóit.
395
Az idegenvezetõi szakmai vizsgára való eredményes felékészülést
397 segítik a könyv végén – Tudáspróba cím alatt lévõ – régiónkénti cso-
portosításban található ellenõrzõ kérdések.
A földrajzi nevek mutatójában több mint 400 településnév szere-
pel. Ez segíti a megismerni kívánt település megkeresését.
A Szerzõ
ORSZÁGISMERET 9
aA Tartalomjegyzék
A Balaton déli partjának part menti települései (M7-es és 7-es út) . . . . . .
Siófok; Szántódpuszta; Szántód; Kõröshegy; Balatonföldvár; Balatonszárszó;
Balatonszemes; Balatonlelle; Balatonboglár; Fonyód; Balatonfenyves;
Balatonkeresztúr; Balatonszentgyörgy; Vörs
A Balaton déli partjának háttértelepülései . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ságvár; Zala; Andocs; Somogytúr; Buzsák; Nikla; Somogyvár
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A 6-os út tolnai szakasza melletti települések . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Dunaföldvár; Paks; Tolna; Szekszárd; Gemenci-erdõ
A Somogyi-dombság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A 61-es út menti települések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Simontornya; Ozora; Tamási; Törökkoppány; Igal; Dombóvár; Gölle; Mosdós;
Kaposvár; Szenna; Somogyvámos
Sárköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Decs; Bátaszék; Cikádor; Mohács; Mohács-Sátorhely Történelmi Emlékhely
A 6-os út baranyai szakasza melletti települések . . . . . . . . . . . . . . . . .
A Völgység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kakasd; Bonyhád; Grábóc
A Mecsek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mecseknádasd; Pécsvárad; Pécs
Mecseki kirándulások Pécsrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kõvágószõlõs; Cserkút; Orfû; Abaliget; Mánfa; Sikonda; Szigetvár;
Ibafa
Kirándulások Pécstõl délre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A Villányi-hegység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Siklós; Máriagyûd; Nagyharsány; Harkány
Az Ormánság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sellye; Drávaiványi; Vajszló
A Duna-Dráva Nemzeti Park . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Földrajzi nevek mutatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Irodalomjegyzék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ajánlott internet oldalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8 ORSZÁGISMERET
Bb aA Elõszó Bb
337
Elõszó
342
349
350 Közel 50 esztendõs tanári, idegenvezetõi és szakírói munkásságom is-
mereteit és tapasztalatait kívánom ebben a munkámban átadni az uta-
355 zási irodáknak, az idegenvezetõknek, az idegenforgalmi szakképzés-
355 ben résztvevõknek és a saját kocsival utazóknak.
Munkámban igyekeztem – a kiadó által meghatározott terjedel-
men belül – a tankönyv, az útikönyv és az idegenvezetõk által használ-
361
ható kézikönyv elõnyeit érvényre juttatni, továbbá az utazási irodák-
nak is segítségére lenni a programkészítésben.
365
365
A könyv bevezetõ részében rövid áttekintést adok Magyarország
általános idegenforgalmi földrajzáról, idegenforgalmi adottságairól.
367 A további fejezetekben kilenc régióba osztva mutatom be Magyaror-
szág regionális idegenforgalmi földrajzát. A régiókon belül tekintettel
378
voltam a kisebb, hagyományos idegenforgalmi körzetekre, és ami a
gépkocsival közlekedõnek különösen elõnyös, a látnivalókat igyekez-
tem a számozott útvonalakhoz rendezni abban a sorrendben, ahogyan
380
380 az útvonalon haladó találkozik a látnivalókkal.
Munkámban az idegenforgalmi földrajz komplex személetét alkal-
383 mazva bemutatom Magyarország földrajzi, történelmi, mûvészettörté-
neti, irodalmi, néprajzi és vallási értékeit, különös tekintettel azokra az
385
értékekre, amelyek hazánkat az európai kultúrához kapcsolják, és
ugyanakkor jellegzetesen magyar értékek. Az egyes települések jelen-
387 tõsebb idegenforgalmi rendezvényeit is ismertetem.
393
A könyv a mûemlékekben gazdag városokban megadja a legelõ-
nyösebb városnézési útvonalat, és részletesen ismerteti látnivalóit.
395
Az idegenvezetõi szakmai vizsgára való eredményes felékészülést
397 segítik a könyv végén – Tudáspróba cím alatt lévõ – régiónkénti cso-
portosításban található ellenõrzõ kérdések.
A földrajzi nevek mutatójában több mint 400 településnév szere-
pel. Ez segíti a megismerni kívánt település megkeresését.
A Szerzõ
ORSZÁGISMERET 9
 Magyarország általános
idegenforgalmi földrajza

Magyarország területe 93 030 km2 . A határok közötti legnagyobb tá-

volság észak-déli irányban 220 km, kelet-nyugati irányban 520 km.
Határaink hosszúsága 2263 km.
Az ország legmagasabb pontja a Mátrában a Kékes (1014 m
tszf.), a legalacsonyabb (76 m tszf.) pedig a Tisza völgyében van,
Szegedtõl délre.
Magyarország szintezési alappontját a trieszti Molo Sartorio tenger-
szintmérõ állomás közelében lévõ egykori pénzügyõri õrház falába elhe-
lyezett furatos magasságjegy 0 pontjához mérték be. Ezt a szintezési õs-
jegyet a Velencei-hegység keleti oldalán lévõ Nadapon helyezték el.

Magyarország
földrajzi helyzete

Magyarország területe az északi félgömbön az északi szélesség 45° 48’

és 48° 35’ közé, valamint a keleti hosszúság 16° 05’ és 22° 58’ közé
esik. Közép-Európa keleti felében az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák
által övezett Közép-Duna medencében helyezkedik el. A történelmi Ma-
gyarország, amely az egész Kárpát-medencét kitöltötte, a trianoni béke-
diktátum (1920) következtében a medence középsõ részére szorult
vissza. Magyarország a jelenlegi szóhasználat szerint kelet-közép-euró-
pai ország. Az ország földrajzi középpontja a Pest megyei Pusztavacs
határában van.
A hazánkkal határos országok a következõk (nyugatról keletre halad-
va): Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlo-
vénia.

ORSZÁGISMERET 11
 Magyarország általános
idegenforgalmi földrajza

Magyarország területe 93 030 km2 . A határok közötti legnagyobb tá-

volság észak-déli irányban 220 km, kelet-nyugati irányban 520 km.
Határaink hosszúsága 2263 km.
Az ország legmagasabb pontja a Mátrában a Kékes (1014 m
tszf.), a legalacsonyabb (76 m tszf.) pedig a Tisza völgyében van,
Szegedtõl délre.
Magyarország szintezési alappontját a trieszti Molo Sartorio tenger-
szintmérõ állomás közelében lévõ egykori pénzügyõri õrház falába elhe-
lyezett furatos magasságjegy 0 pontjához mérték be. Ezt a szintezési õs-
jegyet a Velencei-hegység keleti oldalán lévõ Nadapon helyezték el.

Magyarország
földrajzi helyzete

Magyarország területe az északi félgömbön az északi szélesség 45° 48’

és 48° 35’ közé, valamint a keleti hosszúság 16° 05’ és 22° 58’ közé
esik. Közép-Európa keleti felében az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák
által övezett Közép-Duna medencében helyezkedik el. A történelmi Ma-
gyarország, amely az egész Kárpát-medencét kitöltötte, a trianoni béke-
diktátum (1920) következtében a medence középsõ részére szorult
vissza. Magyarország a jelenlegi szóhasználat szerint kelet-közép-euró-
pai ország. Az ország földrajzi középpontja a Pest megyei Pusztavacs
határában van.
A hazánkkal határos országok a következõk (nyugatról keletre halad-
va): Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlo-
vénia.

ORSZÁGISMERET 11
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Magyarország területének földtörténete
A Kárpát-medence földtani kialakulása
A Kárpát-medence aljzata – eltérõen a korábbi tudományos véleményektõl –
nem egységes kristályos tömbbõl áll, hanem különbözõ korú és eredetû kõ-
zetlemezek maradványából épül fel, amelyek egykor egymástól távol voltak,
és csak 15–20 millió évvel ezelõtt kerültek egymás mellé.
A Magyarország területén található, üledékes kõzetekbõl felépülõ hegy-
ségek többsége a triász idõszakból származó tengeri üledékekbõl épül fel.
A vastag üledékrétegek a késõbbi szerkezeti mozgások hatására töredeztek
és emelkedtek ki. Üledékes hegységeink a következõk: a Keszthelyi-hegy-
ség, a Bakony, a Vértes, a Gerecse, a Budai-hegység, a Pilis, a Bükk, az
Aggteleki-hegység, valamint a Mecsek és a Villányi-hegység. Hazánk jelen-
kori természeti földrajzi képe kialakulásának hasonlóan fontos szakasza a mi-
océn. Ekkor az egységes szárazulatot a szerkezeti mozgások feldarabolták, a
korábbi tönkfelszín rögökre szakadozott. Az erõteljes miocén vulkanizmus
hazánk területén található, belsõ ívének tagjai: a Visegrádi-hegység, a Bör-
zsöny, a Cserhát, a Karancs, a Mátra és a Zempléni-hegység.
A pliocénban volt a legnagyobb mértékû hazánk területének a süllye-
dése, ekkor borította el a Pannon-tenger.
A tenger gazdag élõvilágának maradványából képzõdtek földgáz- és
kõolajtelepeink.
A Pannon-tengert a beleömlõ folyók szinte teljesen feltöltötték üledékkel, ezekbõl jöttek
létre az agyag-, márga-, homok- és homokkõ-rétegek. A medence süllyedése tágulásos
töréseket hozott létre, amelyeknek mentén újabb vulkánosság indult meg a korszak vé-
gén. A pliocén bazaltvulkánok Nógrádban (Karancs, Medves), valamint a Bakony pere-
mén (Ság, Somló, Tapolcai-medence peremhegységei, Fonyód) keletkeztek. A Dunántú-
lon jellegzetes bazaltsapkás tanúhegyek jöttek létre a környezet lepusztulásával. A bazalt
kihûlésekor bazaltoszlopok képzõdtek (Hegyes-tû, a Szent György-hegy „bazaltorgonái”,
Somoskõ „bazaltzuhataga”).
Hazánk geológiai történetét szabadtéri geológiai múzeumokban (Tata),
geológiai tanösvényeken (Salgó, Ság-hegy, Hegyes-tû, Gánt, Aggtelek stb.),
vagy könnyen megközelíthetõ helyszíni feltárásokban (sukorói ingókövek,
paksi löszfeltárás, fülöpházi homokbuckák stb.) lehet megismerni.
A talajtakaró
Magyarország földrajzi helyzete és a talajképzõ erõk változatossága következ-
tében sokszínû talajföldrajzi kép alakult ki. Az ország területének legelterjed-
tebb talajféléi a barna erdõtalajok, amelyek a csapadékosabb, hûvösebb kö-
zéphegységekben és dombságokon találhatók.
12 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Mészkõhegységeink (a Bükk, a Dunántúli-középhegység nagy része,
a Mecsek egy része) jelentõs talaja a (fekete) rendzina, amely nem tartal-
maz szervetlen mállási anyagot, hanem teljes mértékben szerves anyag-
ból áll.
A vulkanikus eredetû bazalt és andezit hegységek területén fekete nyi-
roktalajok képzõdnek (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra). Mivel nyáron
gyorsan kiszáradnak, csak fûben gazdagok, de találhatók rajta csenevész fás
növénytársulások is.
A löszös alföldi területek talajképzõdményei a csernozjom (feketeföld)
talajok (Hajdúhát, Nagykunság, Maros–Körös köze).
A víz hatására képzõdött talajok közül a legjellegzetesebbek az alföldi
folyók mocsári és ártéri erdeinek talajai és a láptalajok. Utóbbiak egyik típu-
sa a rétláptalaj.
Magyarország
éghajlati adottságai
Hazánk az északi mérsékelt övben helyezkedik el. A kontinentális éghajlaton
belül érvényesül az óceáni és a mediterrán éghajlat hatása is. Az évi közép-
hõmérséklet 8–11°C. A hõmérséklet évi közepes ingása 21–25°C, amely
nyugatról kelet felé növekszik.
Bár hazánkban a mérsékelten kontinentális éghajlat meleg nyarú válto-
zata uralkodik, a nyugati országrészben érzõdik az óceáni hatás is, ami ma-
gasabb csapadékértékben (700–800 mm) és a napsütéses órák kisebb szá-
mában nyilvánul meg (évi 1700–2000 óra).
A kontinentalitás a medencejelleg hatására nem a keleti országrészben,
hanem a Közép-Tisza táján jelentkezik legerõteljesebben. Itt a legkevesebb a
csapadék (évi 500 mm), és a legmagasabb a napsütéses órák száma (évi
2050 óra felett).
Az ország legcsapadékosabb területe (évi 800 mm) a délnyugati határ
közelében van, ami annak köszönhetõ, hogy az ország többi részében lévõ
nyár eleji csapadékmaximumhoz itt még egy mediterrán hatásra jelentkezõ
õszi csapadékmaximum is jelentkezik.
A Tisza vonalától nyugatra a leggyakoribb szélirány az északnyugati, a
keleti országrészben az északkeleti.
Külön említést érdemel a Balaton környezetétõl eltérõ mikroklímája.
A Balaton vízfelülete a ráesõ napsugárzás 90%-át elnyeli. A tó vize nyáron hidegebb a
környezeténél, ami a felhõzet csökkentésében is szerepet játszik. Így napfényben az or-
szág leggazdagabb tájai közé tartozik. A víz hõtároló képessége révén pedig kiegyenlítet-
tebb a hõmérséklet évi és napi járása. A Balaton szélviszonyainál megemlítendõ a Ba-
konyból lezúduló, fõnszerû „vázsonyi szél”. Ezek a hatások azonban csak a Balatonhoz
tartozó néhány kilométeres partsávon éreztetik hatásukat.
ORSZÁGISMERET 13
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Magyarország területének földtörténete
A Kárpát-medence földtani kialakulása
A Kárpát-medence aljzata – eltérõen a korábbi tudományos véleményektõl –
nem egységes kristályos tömbbõl áll, hanem különbözõ korú és eredetû kõ-
zetlemezek maradványából épül fel, amelyek egykor egymástól távol voltak,
és csak 15–20 millió évvel ezelõtt kerültek egymás mellé.
A Magyarország területén található, üledékes kõzetekbõl felépülõ hegy-
ségek többsége a triász idõszakból származó tengeri üledékekbõl épül fel.
A vastag üledékrétegek a késõbbi szerkezeti mozgások hatására töredeztek
és emelkedtek ki. Üledékes hegységeink a következõk: a Keszthelyi-hegy-
ség, a Bakony, a Vértes, a Gerecse, a Budai-hegység, a Pilis, a Bükk, az
Aggteleki-hegység, valamint a Mecsek és a Villányi-hegység. Hazánk jelen-
kori természeti földrajzi képe kialakulásának hasonlóan fontos szakasza a mi-
océn. Ekkor az egységes szárazulatot a szerkezeti mozgások feldarabolták, a
korábbi tönkfelszín rögökre szakadozott. Az erõteljes miocén vulkanizmus
hazánk területén található, belsõ ívének tagjai: a Visegrádi-hegység, a Bör-
zsöny, a Cserhát, a Karancs, a Mátra és a Zempléni-hegység.
A pliocénban volt a legnagyobb mértékû hazánk területének a süllye-
dése, ekkor borította el a Pannon-tenger.
A tenger gazdag élõvilágának maradványából képzõdtek földgáz- és
kõolajtelepeink.
A Pannon-tengert a beleömlõ folyók szinte teljesen feltöltötték üledékkel, ezekbõl jöttek
létre az agyag-, márga-, homok- és homokkõ-rétegek. A medence süllyedése tágulásos
töréseket hozott létre, amelyeknek mentén újabb vulkánosság indult meg a korszak vé-
gén. A pliocén bazaltvulkánok Nógrádban (Karancs, Medves), valamint a Bakony pere-
mén (Ság, Somló, Tapolcai-medence peremhegységei, Fonyód) keletkeztek. A Dunántú-
lon jellegzetes bazaltsapkás tanúhegyek jöttek létre a környezet lepusztulásával. A bazalt
kihûlésekor bazaltoszlopok képzõdtek (Hegyes-tû, a Szent György-hegy „bazaltorgonái”,
Somoskõ „bazaltzuhataga”).
Hazánk geológiai történetét szabadtéri geológiai múzeumokban (Tata),
geológiai tanösvényeken (Salgó, Ság-hegy, Hegyes-tû, Gánt, Aggtelek stb.),
vagy könnyen megközelíthetõ helyszíni feltárásokban (sukorói ingókövek,
paksi löszfeltárás, fülöpházi homokbuckák stb.) lehet megismerni.
A talajtakaró
Magyarország földrajzi helyzete és a talajképzõ erõk változatossága következ-
tében sokszínû talajföldrajzi kép alakult ki. Az ország területének legelterjed-
tebb talajféléi a barna erdõtalajok, amelyek a csapadékosabb, hûvösebb kö-
zéphegységekben és dombságokon találhatók.
12 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Mészkõhegységeink (a Bükk, a Dunántúli-középhegység nagy része,
a Mecsek egy része) jelentõs talaja a (fekete) rendzina, amely nem tartal-
maz szervetlen mállási anyagot, hanem teljes mértékben szerves anyag-
ból áll.
A vulkanikus eredetû bazalt és andezit hegységek területén fekete nyi-
roktalajok képzõdnek (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra). Mivel nyáron
gyorsan kiszáradnak, csak fûben gazdagok, de találhatók rajta csenevész fás
növénytársulások is.
A löszös alföldi területek talajképzõdményei a csernozjom (feketeföld)
talajok (Hajdúhát, Nagykunság, Maros–Körös köze).
A víz hatására képzõdött talajok közül a legjellegzetesebbek az alföldi
folyók mocsári és ártéri erdeinek talajai és a láptalajok. Utóbbiak egyik típu-
sa a rétláptalaj.
Magyarország
éghajlati adottságai
Hazánk az északi mérsékelt övben helyezkedik el. A kontinentális éghajlaton
belül érvényesül az óceáni és a mediterrán éghajlat hatása is. Az évi közép-
hõmérséklet 8–11°C. A hõmérséklet évi közepes ingása 21–25°C, amely
nyugatról kelet felé növekszik.
Bár hazánkban a mérsékelten kontinentális éghajlat meleg nyarú válto-
zata uralkodik, a nyugati országrészben érzõdik az óceáni hatás is, ami ma-
gasabb csapadékértékben (700–800 mm) és a napsütéses órák kisebb szá-
mában nyilvánul meg (évi 1700–2000 óra).
A kontinentalitás a medencejelleg hatására nem a keleti országrészben,
hanem a Közép-Tisza táján jelentkezik legerõteljesebben. Itt a legkevesebb a
csapadék (évi 500 mm), és a legmagasabb a napsütéses órák száma (évi
2050 óra felett).
Az ország legcsapadékosabb területe (évi 800 mm) a délnyugati határ
közelében van, ami annak köszönhetõ, hogy az ország többi részében lévõ
nyár eleji csapadékmaximumhoz itt még egy mediterrán hatásra jelentkezõ
õszi csapadékmaximum is jelentkezik.
A Tisza vonalától nyugatra a leggyakoribb szélirány az északnyugati, a
keleti országrészben az északkeleti.
Külön említést érdemel a Balaton környezetétõl eltérõ mikroklímája.
A Balaton vízfelülete a ráesõ napsugárzás 90%-át elnyeli. A tó vize nyáron hidegebb a
környezeténél, ami a felhõzet csökkentésében is szerepet játszik. Így napfényben az or-
szág leggazdagabb tájai közé tartozik. A víz hõtároló képessége révén pedig kiegyenlítet-
tebb a hõmérséklet évi és napi járása. A Balaton szélviszonyainál megemlítendõ a Ba-
konyból lezúduló, fõnszerû „vázsonyi szél”. Ezek a hatások azonban csak a Balatonhoz
tartozó néhány kilométeres partsávon éreztetik hatásukat.
ORSZÁGISMERET 13
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Magyarország vízrajzi adottságai
Folyóink
Magyarország vízrajzi képe több millió éves folyamatos fejlõdés eredménye-
ként jött létre. Az ország vízföldrajzi szempontból két, nagyjából egyenlõ te-
rületû részre osztható: a Duna közvetlen és a Tisza közvetlen vízgyûjtõ terü-
letére. A kettõ között a vízválasztó a Duna–Tisza közén, a Cserhátban és a
Karancson fut. Mivel a Tisza is – hazánkon kívül, Titelnél – a Dunába torkollik,
hazánk egész területe a Duna vízgyûjtõjéhez tartozik.
A Volga után a Duna Európa legnagyobb folyója, egyben nemzetközi
víziút. Hosszúsága a Fekete-erdõtõl a Fekete-tengerig 2860 km.
Magyarországi szakasza 416,8 km. A Dunának minden évben két árvi-
ze van: a kora tavaszi (jeges) és a kora nyári (zöldár).
A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca, a Rába, a Marcal, a
Sárvízzel bõvült Sió és a Dráva, amely hosszú szakaszon határfolyó Horvátor-
szág felé. A bal parti mellékfolyók közül csak az Ipoly érdemel említést,
amely egy szakaszon szintén határfolyó Szlovákia felé.
A Tisza vízgyûjtõ területe a Kárpát-medence keleti felét foglalja magá-
ba. Végig középszakasz jelleggel, kanyarogva folyik.
A Tisza vízrendszerén összesen 2700 km védgát épült, miközben szá-
mos kanyar átvágásával meg is rövidült a folyó hossza. A kiskörei gát által
felduzzasztott vízmennyiség révén alakult ki a Tisza-tó. A Tisza jobb oldali
mellékfolyói: a Tokajnál torkolló Bodrog, a Bódvával, majd Hernáddal egye-
sült Sajó, a Szolnoknál érkezõ – a Tarna, Galga és Tápió vizeit összegyûjtõ –
Zagyva.
A Tisza bal oldali mellékfolyói: a Túr, a Szamos és a Kraszna (utóbbi
csatornahálózatának segítségével vezették le az Ecsedi-láp vizeit), valamint a
Csongrád közelében a Tiszába folyó Hármas-Körös, amely a Fehér-, Fekete-
és Sebes-Körös, valamint a Hortobágy és a Berettyó vizét vezeti a Tiszába.
A Körösök és a Berettyó vidékén hajdan a Kis- és Nagy-Sárrét mocsárvilága
terült el. A Tisza legbõvízûbb mellékfolyója a Maros, ami csak rövid szaka-
szon fut hazánk területén.
Tavaink
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Hossza 77 km, szélessége
3–11 km között váltakozik. A Tihanyi-félsziget csúcsánál 1,5 km széles, de
itt a legmélyebb, 11,5 m az úgynevezett „Tihanyi-kút”-ban. A tó átlagos víz-
mélysége 3–4 m, a területe 596 km2, a partvonal hossza 200 km.
A Balaton medencéje vetõdésekkel kialakult árkok összekapcsolódá-
sával alakult ki. Vízháztartása a befolyó vizektõl függ, hiszen a nyári párol-
gás meghaladja a csapadékvíz mennyiségét.
14 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A Fertõ tó a második legnagyobb tavunk, területe átlagos vízállásnál
280 km2, bár ennek csak kisebb része esik hazánk területére. Átlagos mélysé-
ge 1–1,5 m, legnagyobb mélysége 4 m. Hossza 35 km, szélessége 8,5 km.
Területét és vízmennyiségét állandóan változtatja. A Vulka és a Fertõráko-
si-patak táplálja vizével. A Balaton és a Bodeni-tó után Közép-Európa legna-
gyobb tava. Az osztrák oldalon élénk fürdõzõ és sportélete van. Fertõrákos és
Fertõmeggyes (Mörbisch) között hajóval is átkelhetünk Ausztriába. A hazai ol-
dal fõleg a Fertõ–Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó, védett területekbõl áll.
A Velencei-tó keletkezésének kora és módja megegyezik a Balatonéval.
A tó területe 22,5 km2, hossza 10, szélessége 2,5 km, átlagos mélysége
1,2 m. Fõ víztáplálója a Császár-víz. Felszínének 40%-át nádas borítja. Dél-
nyugati része védett madárrezervátum, keleti része üdülõterület.
Felszín alatti vizeink
A felszín alatti vizek jelentõségét jól mutatja, hogy hazánk ivóvízellátása több
mint 90%-ban a felszín alatti vizeken alapul. Itt kell megemlíteni a folyókat kí-
sérõ kavicsmezõket is, amelyekbõl parti szûrésû kutakkal egész városokat
látnak el ivóvízzel (például Budapestet).
A talajvizek ivóvíznek ma már általában nem alkalmasak. Tiszajenõ
környékén azonban 15–20 g/l sótartalmú víz is elõfordul, amelyet mint mag-
nézium-szulfátos keserûvizet, Mira néven, természetes glaubersós gyógy-
vízként forgalmaznak.
A negyedidõszaki õsfolyók több száz méter vastag hordalékaiban tá-
rolódó rétegvizekbõl, a magasabban fekvõ vizek nyomására, a fúrással
megnyitott kutakból a víz a felszínre tör. Ezek az úgynevezett artézi kutak.
Hazánkban az elsõ artézi kutat 1884-ben Hódmezõvásárhelyen nyitották.
Ma már több mint 70 000 kút mûködik. Az egyedi kutas vízellátás helyét
azonban egyre inkább a kútcsoportokra alapított vezetékes vízellátás ve-
szi át.
Karbonátos hegységeink szegélyövezeteiben a természetes meleg és
langyos források régóta ismertek.
A tektonikai mozgások azonban olyan helyzeteket is teremtettek, hogy a csapadékvíz a
mélység felé való áramlásra kényszerült, ahol felmelegedett, míg végül utat talált a felszín
felé. Például a Gellért-hegy dolomitja a pesti oldal felé lépcsõsen a mélybe vetõdött és
Üllõ táján már 3000 m-nél mélyebben található. A mélyben felmelegedett víz a Duna
menti nagy törésvonal mentén, az úgynevezett „budai termális vonal”-on talált utat a
felszín felé.
A mészkõ vízben jól oldódik. A mészkõhegységek belsejében lefelé
áramló karsztvíz, elérve a völgyek szintjét, oldalirányba áramolva, karsztfor-
rások formájában tör a felszínre. A pécsi Tettye karsztforrása századokon át
egyedül látta el Pécset ivóvízzel.
ORSZÁGISMERET 15
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Magyarország vízrajzi adottságai
Folyóink
Magyarország vízrajzi képe több millió éves folyamatos fejlõdés eredménye-
ként jött létre. Az ország vízföldrajzi szempontból két, nagyjából egyenlõ te-
rületû részre osztható: a Duna közvetlen és a Tisza közvetlen vízgyûjtõ terü-
letére. A kettõ között a vízválasztó a Duna–Tisza közén, a Cserhátban és a
Karancson fut. Mivel a Tisza is – hazánkon kívül, Titelnél – a Dunába torkollik,
hazánk egész területe a Duna vízgyûjtõjéhez tartozik.
A Volga után a Duna Európa legnagyobb folyója, egyben nemzetközi
víziút. Hosszúsága a Fekete-erdõtõl a Fekete-tengerig 2860 km.
Magyarországi szakasza 416,8 km. A Dunának minden évben két árvi-
ze van: a kora tavaszi (jeges) és a kora nyári (zöldár).
A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca, a Rába, a Marcal, a
Sárvízzel bõvült Sió és a Dráva, amely hosszú szakaszon határfolyó Horvátor-
szág felé. A bal parti mellékfolyók közül csak az Ipoly érdemel említést,
amely egy szakaszon szintén határfolyó Szlovákia felé.
A Tisza vízgyûjtõ területe a Kárpát-medence keleti felét foglalja magá-
ba. Végig középszakasz jelleggel, kanyarogva folyik.
A Tisza vízrendszerén összesen 2700 km védgát épült, miközben szá-
mos kanyar átvágásával meg is rövidült a folyó hossza. A kiskörei gát által
felduzzasztott vízmennyiség révén alakult ki a Tisza-tó. A Tisza jobb oldali
mellékfolyói: a Tokajnál torkolló Bodrog, a Bódvával, majd Hernáddal egye-
sült Sajó, a Szolnoknál érkezõ – a Tarna, Galga és Tápió vizeit összegyûjtõ –
Zagyva.
A Tisza bal oldali mellékfolyói: a Túr, a Szamos és a Kraszna (utóbbi
csatornahálózatának segítségével vezették le az Ecsedi-láp vizeit), valamint a
Csongrád közelében a Tiszába folyó Hármas-Körös, amely a Fehér-, Fekete-
és Sebes-Körös, valamint a Hortobágy és a Berettyó vizét vezeti a Tiszába.
A Körösök és a Berettyó vidékén hajdan a Kis- és Nagy-Sárrét mocsárvilága
terült el. A Tisza legbõvízûbb mellékfolyója a Maros, ami csak rövid szaka-
szon fut hazánk területén.
Tavaink
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Hossza 77 km, szélessége
3–11 km között váltakozik. A Tihanyi-félsziget csúcsánál 1,5 km széles, de
itt a legmélyebb, 11,5 m az úgynevezett „Tihanyi-kút”-ban. A tó átlagos víz-
mélysége 3–4 m, a területe 596 km2, a partvonal hossza 200 km.
A Balaton medencéje vetõdésekkel kialakult árkok összekapcsolódá-
sával alakult ki. Vízháztartása a befolyó vizektõl függ, hiszen a nyári párol-
gás meghaladja a csapadékvíz mennyiségét.
14 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A Fertõ tó a második legnagyobb tavunk, területe átlagos vízállásnál
280 km2, bár ennek csak kisebb része esik hazánk területére. Átlagos mélysé-
ge 1–1,5 m, legnagyobb mélysége 4 m. Hossza 35 km, szélessége 8,5 km.
Területét és vízmennyiségét állandóan változtatja. A Vulka és a Fertõráko-
si-patak táplálja vizével. A Balaton és a Bodeni-tó után Közép-Európa legna-
gyobb tava. Az osztrák oldalon élénk fürdõzõ és sportélete van. Fertõrákos és
Fertõmeggyes (Mörbisch) között hajóval is átkelhetünk Ausztriába. A hazai ol-
dal fõleg a Fertõ–Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó, védett területekbõl áll.
A Velencei-tó keletkezésének kora és módja megegyezik a Balatonéval.
A tó területe 22,5 km2, hossza 10, szélessége 2,5 km, átlagos mélysége
1,2 m. Fõ víztáplálója a Császár-víz. Felszínének 40%-át nádas borítja. Dél-
nyugati része védett madárrezervátum, keleti része üdülõterület.
Felszín alatti vizeink
A felszín alatti vizek jelentõségét jól mutatja, hogy hazánk ivóvízellátása több
mint 90%-ban a felszín alatti vizeken alapul. Itt kell megemlíteni a folyókat kí-
sérõ kavicsmezõket is, amelyekbõl parti szûrésû kutakkal egész városokat
látnak el ivóvízzel (például Budapestet).
A talajvizek ivóvíznek ma már általában nem alkalmasak. Tiszajenõ
környékén azonban 15–20 g/l sótartalmú víz is elõfordul, amelyet mint mag-
nézium-szulfátos keserûvizet, Mira néven, természetes glaubersós gyógy-
vízként forgalmaznak.
A negyedidõszaki õsfolyók több száz méter vastag hordalékaiban tá-
rolódó rétegvizekbõl, a magasabban fekvõ vizek nyomására, a fúrással
megnyitott kutakból a víz a felszínre tör. Ezek az úgynevezett artézi kutak.
Hazánkban az elsõ artézi kutat 1884-ben Hódmezõvásárhelyen nyitották.
Ma már több mint 70 000 kút mûködik. Az egyedi kutas vízellátás helyét
azonban egyre inkább a kútcsoportokra alapított vezetékes vízellátás ve-
szi át.
Karbonátos hegységeink szegélyövezeteiben a természetes meleg és
langyos források régóta ismertek.
A tektonikai mozgások azonban olyan helyzeteket is teremtettek, hogy a csapadékvíz a
mélység felé való áramlásra kényszerült, ahol felmelegedett, míg végül utat talált a felszín
felé. Például a Gellért-hegy dolomitja a pesti oldal felé lépcsõsen a mélybe vetõdött és
Üllõ táján már 3000 m-nél mélyebben található. A mélyben felmelegedett víz a Duna
menti nagy törésvonal mentén, az úgynevezett „budai termális vonal”-on talált utat a
felszín felé.
A mészkõ vízben jól oldódik. A mészkõhegységek belsejében lefelé
áramló karsztvíz, elérve a völgyek szintjét, oldalirányba áramolva, karsztfor-
rások formájában tör a felszínre. A pécsi Tettye karsztforrása századokon át
egyedül látta el Pécset ivóvízzel.
ORSZÁGISMERET 15
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Magyarország élõvilága
Hazánk növényvilága
Magyarország területe a mérsékelt övi lomberdõ zónába tartozik. A közép-
hegységek és dombvidékek eredeti növénytakarója az összefüggõ zárt lomb-
erdõ volt, míg az Alföld jelentõs részét erdõs sztyepp borította. Hazánk közép-
hegységi területeit ma is nagyrészt erdõk borítják, míg az Alföldrõl a mezõ-
gazdálkodás révén az eredeti növénytakaró visszaszorult, már csak foltokban
maradt meg.
A Börzsöny, a Mátra és a Bükk magasabb részein és az északi lejtõkön
kárpáti jellegû növényzetet találunk, míg az alacsonyabb részeken és a déli
lejtõkön már pannon vegetációt. A növényzet vertikális tagolódását itt figyel-
hetjük meg leginkább. Az alacsonyabb területeken tatárjuharos és mezei ju-
haros tölgyesek, cseres-tölgyes erdõk találhatók. Felettük gyertyános tölgye-
sek, majd 600 métertõl középhegységi, végül 800–900 m felett magashegy-
ségi bükkösök találhatók. Kárpáti növénytársulások egyedül itt vannak az or-
szágban.
A Mecsek és a Villányi-hegység flórajárása már az illír flóratartomány-
hoz sorolható. A Villányi-hegység déli lejtõi gazdagok szubmediterrán és bal-
káni elemekben (dalmát csenkesz, olasz füge).
Az Alpokalja flóravidékén összefüggõ állományban jelenik meg a lucfe-
nyõ és az erdei fenyõ, mellettük egyedül itt él a havasi éger. Az Õrség és a Va-
si-dombvidék flórajárás erdei fenyveseivel, ritka páfrányfajokkal, égerligetek-
kel, tõzegmohalápjaival jelentõs értéket képvisel.
Hazánk állatvilága
Hazánk területén több mint 30 ezer állatfaj él. Középhegységeink területén
élnek a nagyobb testû állatok, közöttük a legnagyobb számban élõ vaddisz-
nó. Gímszarvas-állományunk európai hírû. Az õz az egész ország területén,
még a mezõgazdasági területeken is megtalálható. Betelepített fajta a dám-
vad (Gyulaj) és a muflon. Ez utóbbi fõként az Északi-középhegység területén
gyakori. Elõfordul még a borz, a nyest, a nyuszt, északkeleten a vadmacska
és az Ipoly-völgyében a hiúz. Mindenütt találkozhatunk, fõleg a ligetesebb te-
rületeken a mókussal és a mogyorós pelével.
Az alföldeken és dombvidékeken nagyobb számban fordul elõ a mezei
nyúl és a mezei pocok. A mezõségeken találkozhatunk az ürgével és a hör-
csöggel. A Tiszántúl déli részén a földi kutya is megtalálható. Bevándorolt
rágcsáló az üregi nyúl.
16 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A hajdan rendkívül gazdag madárvilágot a folyószabályozások megrit-
kították. A ritka, védelem alatt álló fajaink közé tartozik a nemes kócsag, a
túzok, a reznek, a fehér és fekete gólya, a fácán, a Hortobágyon a szirti sas,
az Északi-középhegységben a kerecsensólyom és az Alpokalján a siketfajd.
A kihalás szélére jutott nagytestû túzokot mesterségesen is szaporítják (Dé-
vaványa).
A kétéltûeket nagy fajtagazdagság és egyedszám jellemzi.
Magyarország
természetföldrajzi tájai
Magyarországon hat különbözõ természeti nagytájat különböztetünk meg:
az Alföld, a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli-
dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.
Az Alföld
Hazánk legnagyobb tája. Területét fõleg mezõgazdasági céllal hasznosítják,
ásványi nyersanyagokban szegény. Jelentõsebbek az Alföld mélyének
szénhidrogén-elõfordulásai. A hévízkincs elhelyezkedése alapján az Alföld
területén 50°C-tól 80°C-ig terjedõ hõmérséklettel bíró víz nyerhetõ mélyfú-
rások révén.
Az Alföld résztájai két csoportba sorolhatók: a dunai Alföld és a tiszai
Alföld résztájaiba.
A dunai Alföldet a Duna és az Õs-Sárvíz töltögette, erre utalnak a futó-
homok-területek, majd löszképzõdés jellemezte, de a fiatal ártéri üledékek is
jelentõsek. A tiszai Alföld szintkülönbsége alig haladja meg a 100 m-t. Nagy
részét folyóvízi üledékek borítják. Egyhangúságát csak a löszhátak és futó-
homok-területek enyhítik. Egyes területein védett füves és szikes puszták
találhatók.
A Kisalföld
A Dunántúl északnyugati részén fekszik, hazánk legszelesebb tája. A Kisal-
föld építõipari nyersanyagokban gazdag: jelentõs a téglagyártáshoz használt
agyagfélék elõfordulása. A Kisalföld szinte teljes egészében mezõgazdasági
terület.
ORSZÁGISMERET 17
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Magyarország élõvilága
Hazánk növényvilága
Magyarország területe a mérsékelt övi lomberdõ zónába tartozik. A közép-
hegységek és dombvidékek eredeti növénytakarója az összefüggõ zárt lomb-
erdõ volt, míg az Alföld jelentõs részét erdõs sztyepp borította. Hazánk közép-
hegységi területeit ma is nagyrészt erdõk borítják, míg az Alföldrõl a mezõ-
gazdálkodás révén az eredeti növénytakaró visszaszorult, már csak foltokban
maradt meg.
A Börzsöny, a Mátra és a Bükk magasabb részein és az északi lejtõkön
kárpáti jellegû növényzetet találunk, míg az alacsonyabb részeken és a déli
lejtõkön már pannon vegetációt. A növényzet vertikális tagolódását itt figyel-
hetjük meg leginkább. Az alacsonyabb területeken tatárjuharos és mezei ju-
haros tölgyesek, cseres-tölgyes erdõk találhatók. Felettük gyertyános tölgye-
sek, majd 600 métertõl középhegységi, végül 800–900 m felett magashegy-
ségi bükkösök találhatók. Kárpáti növénytársulások egyedül itt vannak az or-
szágban.
A Mecsek és a Villányi-hegység flórajárása már az illír flóratartomány-
hoz sorolható. A Villányi-hegység déli lejtõi gazdagok szubmediterrán és bal-
káni elemekben (dalmát csenkesz, olasz füge).
Az Alpokalja flóravidékén összefüggõ állományban jelenik meg a lucfe-
nyõ és az erdei fenyõ, mellettük egyedül itt él a havasi éger. Az Õrség és a Va-
si-dombvidék flórajárás erdei fenyveseivel, ritka páfrányfajokkal, égerligetek-
kel, tõzegmohalápjaival jelentõs értéket képvisel.
Hazánk állatvilága
Hazánk területén több mint 30 ezer állatfaj él. Középhegységeink területén
élnek a nagyobb testû állatok, közöttük a legnagyobb számban élõ vaddisz-
nó. Gímszarvas-állományunk európai hírû. Az õz az egész ország területén,
még a mezõgazdasági területeken is megtalálható. Betelepített fajta a dám-
vad (Gyulaj) és a muflon. Ez utóbbi fõként az Északi-középhegység területén
gyakori. Elõfordul még a borz, a nyest, a nyuszt, északkeleten a vadmacska
és az Ipoly-völgyében a hiúz. Mindenütt találkozhatunk, fõleg a ligetesebb te-
rületeken a mókussal és a mogyorós pelével.
Az alföldeken és dombvidékeken nagyobb számban fordul elõ a mezei
nyúl és a mezei pocok. A mezõségeken találkozhatunk az ürgével és a hör-
csöggel. A Tiszántúl déli részén a földi kutya is megtalálható. Bevándorolt
rágcsáló az üregi nyúl.
16 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A hajdan rendkívül gazdag madárvilágot a folyószabályozások megrit-
kították. A ritka, védelem alatt álló fajaink közé tartozik a nemes kócsag, a
túzok, a reznek, a fehér és fekete gólya, a fácán, a Hortobágyon a szirti sas,
az Északi-középhegységben a kerecsensólyom és az Alpokalján a siketfajd.
A kihalás szélére jutott nagytestû túzokot mesterségesen is szaporítják (Dé-
vaványa).
A kétéltûeket nagy fajtagazdagság és egyedszám jellemzi.
Magyarország
természetföldrajzi tájai
Magyarországon hat különbözõ természeti nagytájat különböztetünk meg:
az Alföld, a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli-
dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.
Az Alföld
Hazánk legnagyobb tája. Területét fõleg mezõgazdasági céllal hasznosítják,
ásványi nyersanyagokban szegény. Jelentõsebbek az Alföld mélyének
szénhidrogén-elõfordulásai. A hévízkincs elhelyezkedése alapján az Alföld
területén 50°C-tól 80°C-ig terjedõ hõmérséklettel bíró víz nyerhetõ mélyfú-
rások révén.
Az Alföld résztájai két csoportba sorolhatók: a dunai Alföld és a tiszai
Alföld résztájaiba.
A dunai Alföldet a Duna és az Õs-Sárvíz töltögette, erre utalnak a futó-
homok-területek, majd löszképzõdés jellemezte, de a fiatal ártéri üledékek is
jelentõsek. A tiszai Alföld szintkülönbsége alig haladja meg a 100 m-t. Nagy
részét folyóvízi üledékek borítják. Egyhangúságát csak a löszhátak és futó-
homok-területek enyhítik. Egyes területein védett füves és szikes puszták
találhatók.
A Kisalföld
A Dunántúl északnyugati részén fekszik, hazánk legszelesebb tája. A Kisal-
föld építõipari nyersanyagokban gazdag: jelentõs a téglagyártáshoz használt
agyagfélék elõfordulása. A Kisalföld szinte teljes egészében mezõgazdasági
terület.
ORSZÁGISMERET 17
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
– Velencei-hegység,
A nyugat-magyarországi peremvidék – Gerecse,
– Budai-hegység,
A Fertõ–Hanság- és a Marcal-medencétõl, valamint az Alsó-Zala-völgytõl – Pilis,
nyugatra, a határig terjedõ változatos felszínû táj összefoglaló neve. – Visegrádi-hegység.
Résztájai:
– Alpokalja, amely a Soproni- és Kõszegi-hegység magyarországi részét foglalja magá-
ba. A Kõszegi-hegység Írott-kõ csúcsa 882 m-es magasságával a Dunántúl legmaga-
sabb pontja.
Az Északi-középhegység
– Vas-soproni síkság,
– Vasi-Hegyhát, Az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység csapásirányának foly-
– Kemeneshát. tatásában, a Börzsönytõl a Zempléni-hegységig terjed, az Alföld és az or-
A szénhidrogén-kutató fúrásokból több helyen magas hõfokú, gyógy- szághatár között. Szerkezetileg belsõ-kárpáti vulkanikus vonulat, de vannak
hatású hévizeket nyernek (Bük, Zalakaros). üledékes kõzetbõl felépülõ részei is. Az ország legváltozatosabb felépítésû,
A nyugat-magyarországi peremvidék legfontosabb ásványkincse a Za- középhegységi tája.
lai-dombság szénhidrogénkészlete. Ezen a nagytájunkon a legjelentõsebb az Résztájai:
erdõvel borított területek aránya. – Börzsöny,
– Cserhát,
– Gödöllõi-dombság,
– Mátra,
A Dunántúli-dombság – Bükk,
– az Aggteleki-hegység,
A Dunántúli-dombság az Alpokalja, a Dunántúli-középhegység és az Alföld – a Tokaj–Eperjesi- (Zempléni-) hegység,
között, a Balatontól délre elterülõ nagytájunk. Fõleg mezõgazdasági haszno- – a hegységek között fiatal folyóvízi üledékekkel kitöltött medencék vannak, ezek: az
Ipoly völgye, a Nógrádi-medence, a Borsodi-dombság és a Cserehát.
sítású területeket foglal magába, az ásványkincsek elõfordulási helye a Me-
csek. A törésvonalak mentén ezen a tájon is gyakoriak a termál- és gyógy- Az Északi-középhegység ásványkincsei sokfélék, de nem számottevõ
vízelõfordulások. mennyiségûek. A területen jelentõs borvidékeket találunk (mátraaljai, egri,
tokaj-hegyaljai). Világhírû bora a tokaji aszú.
Résztájai:
a közel azonos felépítésû
– Zalai-dombság,
– Somogyi-dombság,
– Tolnai-dombság, valamint a
– Mecsek, Közlekedési adottságok
– Villányi-hegység.

Magyarország Kelet-Közép-Európában fekszik, az európai nyugat-keleti és

A Dunántúli-középhegység észak-déli fõközlekedési útvonalak egyik találkozási helyén. Ezért számotte-
võ az átmenõ (tranzit-) forgalom.
A Dunántúli-középhegység északkelet–délnyugati irányban a Keszthe-
Közlekedési hálózatának alapszerkezete évszázados fejlõdés eredmé-
lyi-hegységtõl a Visegrádi-hegységig húzódik, változatos domborzatú, ala-
nye. Jellegzetességei a 19. század második felében alakultak ki, miután Bu-
csony középhegység. Fõleg mészkõbõl épül fel, a Bakony peremén bazalt-
dapest az ország kiemelkedõ gazdasági központjává vált. A legfontosabb
vulkáni kúpok, lávatakarók és tanúhegyek is találhatók. A Velencei-hegység
vasúti és közúti fõvonalak alkotta gerinchálózat sugaras jellegû lett. Az elsõ
alacsony vonulata gránitból épül fel, míg a Visegrádi-hegység vulkáni ere-
vasútvonal 1846-ban nyílt meg Pest és Vác között.
detû. A hegységet harántirányú törések tagolják.
Közútjaink teljes hossza meghaladja a 30 ezer km-t, amelybõl közel
Résztájai:
7000 km (23%) tartozik a fõútvonalak kategóriájába. Autópályáink, illetve
– Bakony,
– Vértes, autóútjaink együttes hossza 952 km. Az ország nyugati és keleti része közöt-

18 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 19
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
– Velencei-hegység,
A nyugat-magyarországi peremvidék – Gerecse,
– Budai-hegység,
A Fertõ–Hanság- és a Marcal-medencétõl, valamint az Alsó-Zala-völgytõl – Pilis,
nyugatra, a határig terjedõ változatos felszínû táj összefoglaló neve. – Visegrádi-hegység.
Résztájai:
– Alpokalja, amely a Soproni- és Kõszegi-hegység magyarországi részét foglalja magá-
ba. A Kõszegi-hegység Írott-kõ csúcsa 882 m-es magasságával a Dunántúl legmaga-
sabb pontja.
Az Északi-középhegység
– Vas-soproni síkság,
– Vasi-Hegyhát, Az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység csapásirányának foly-
– Kemeneshát. tatásában, a Börzsönytõl a Zempléni-hegységig terjed, az Alföld és az or-
A szénhidrogén-kutató fúrásokból több helyen magas hõfokú, gyógy- szághatár között. Szerkezetileg belsõ-kárpáti vulkanikus vonulat, de vannak
hatású hévizeket nyernek (Bük, Zalakaros). üledékes kõzetbõl felépülõ részei is. Az ország legváltozatosabb felépítésû,
A nyugat-magyarországi peremvidék legfontosabb ásványkincse a Za- középhegységi tája.
lai-dombság szénhidrogénkészlete. Ezen a nagytájunkon a legjelentõsebb az Résztájai:
erdõvel borított területek aránya. – Börzsöny,
– Cserhát,
– Gödöllõi-dombság,
– Mátra,
A Dunántúli-dombság – Bükk,
– az Aggteleki-hegység,
A Dunántúli-dombság az Alpokalja, a Dunántúli-középhegység és az Alföld – a Tokaj–Eperjesi- (Zempléni-) hegység,
között, a Balatontól délre elterülõ nagytájunk. Fõleg mezõgazdasági haszno- – a hegységek között fiatal folyóvízi üledékekkel kitöltött medencék vannak, ezek: az
Ipoly völgye, a Nógrádi-medence, a Borsodi-dombság és a Cserehát.
sítású területeket foglal magába, az ásványkincsek elõfordulási helye a Me-
csek. A törésvonalak mentén ezen a tájon is gyakoriak a termál- és gyógy- Az Északi-középhegység ásványkincsei sokfélék, de nem számottevõ
vízelõfordulások. mennyiségûek. A területen jelentõs borvidékeket találunk (mátraaljai, egri,
tokaj-hegyaljai). Világhírû bora a tokaji aszú.
Résztájai:
a közel azonos felépítésû
– Zalai-dombság,
– Somogyi-dombság,
– Tolnai-dombság, valamint a
– Mecsek, Közlekedési adottságok
– Villányi-hegység.

Magyarország Kelet-Közép-Európában fekszik, az európai nyugat-keleti és

A Dunántúli-középhegység észak-déli fõközlekedési útvonalak egyik találkozási helyén. Ezért számotte-
võ az átmenõ (tranzit-) forgalom.
A Dunántúli-középhegység északkelet–délnyugati irányban a Keszthe-
Közlekedési hálózatának alapszerkezete évszázados fejlõdés eredmé-
lyi-hegységtõl a Visegrádi-hegységig húzódik, változatos domborzatú, ala-
nye. Jellegzetességei a 19. század második felében alakultak ki, miután Bu-
csony középhegység. Fõleg mészkõbõl épül fel, a Bakony peremén bazalt-
dapest az ország kiemelkedõ gazdasági központjává vált. A legfontosabb
vulkáni kúpok, lávatakarók és tanúhegyek is találhatók. A Velencei-hegység
vasúti és közúti fõvonalak alkotta gerinchálózat sugaras jellegû lett. Az elsõ
alacsony vonulata gránitból épül fel, míg a Visegrádi-hegység vulkáni ere-
vasútvonal 1846-ban nyílt meg Pest és Vác között.
detû. A hegységet harántirányú törések tagolják.
Közútjaink teljes hossza meghaladja a 30 ezer km-t, amelybõl közel
Résztájai:
7000 km (23%) tartozik a fõútvonalak kategóriájába. Autópályáink, illetve
– Bakony,
– Vértes, autóútjaink együttes hossza 952 km. Az ország nyugati és keleti része közöt-

18 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 19
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
ti kapcsolatot nehezíti, hogy a Dunán Budapesttõl délre csak Dunaföldvár-
nál, Szekszárdnál és Bajánál vezet át híd.
Közútjaink közül az egyszámjegyû útvonalak – egy kivételével (8-as) –
Budapestrõl indulnak. Kilométerszámozásuk kiindulópontja a Lánchíd budai
hídfõjénél a „0” kilométerkõ.
Európa legjelentõsebb belvízi közlekedési tengelye, a Duna–Maj-
na–Rajna vízi út, amelynek része a Duna 417 km hosszú magyarországi sza-
kasza. Jelentõs belvízi és nemzetközi hajózás csak a Dunán és nyári turista-
szezonban a Balatonon zajlik.
A nemzetközi légiforgalom Budapest Ferihegy nemzetközi repülõteré-
re összpontosul. Ezen kívül Debrecenben, Sármelléken, Pécsett és Balaton-
kilitin mûködik nemzetközi repülõtér.
Magyarország társadalmi-gazdasági
adottságai
A gazdasági-közigazgatási
térszerkezet változása: a régiók
Az ország közigazgatási szempontból 19 megyére oszlik, amelyek a követ-
kezõk (a zárójelben a megyeszékhelyeket tüntettük fel):
Baranya (Pécs), Bács-Kiskun (Kecskemét), Békés (Békéscsaba), Borsod-Abaúj-Zemp-
lén (Miskolc), Csongrád (Szeged), Fejér (Székesfehérvár), Gyõr-Moson-Sopron (Gyõr),
Hajdú-Bihar (Debrecen), Heves (Eger), Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok), Komá-
rom-Esztergom (Tatabánya), Nógrád (Salgótarján), Pest (Budapest), Somogy (Kapos-
vár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza), Tolna (Szekszárd), Vas (Szombathely),
Veszprém (Veszprém), Zala (Zalaegerszeg).
A 90-es években, alkalmazkodva az Európai Unió területfejlesztési
politikájához, kialakításra kerültek a régiók, amelyek az EU-s támogatások
célterületei.
Egy-egy régiót megyékbõl, azaz eredeti közigazgatási egységekbõl állítottak össze.
1. Nyugat-Dunántúl: Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
2. Közép-Dunántúl: Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye
3. Dél-Dunántúl: Baranya, Tolna és Somogy megye
4. Észak-Magyarország: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye
5. Észak-Alföld: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye
6. Dél-Alföld: Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye
7. Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
Itt kell megemlíteni, hogy az idegenforgalmi régióbeosztás különbözik
a területfejlesztési rendszer beosztásától. A gazdasági miniszter 4/2000.
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
(II. 2.) GM-rendelete alapján Magyarországot a következõ kilenc idegenfor-
galmi régióra osztották:
1. Budapest – Közép-Duna-vidéki régió
Budapest, Pest megye és Komárom-Esztergom megye, illetve Nógrád megye egy
része.
2. Észak-magyarországi régió
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, továbbá Heves megye a Tisza-tóhoz tartozó telepü-
léseinek, valamint Nógrád megye a Dunakanyarhoz tartozó településeinek a
kivételével.
3. Észak-alföldi régió
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-
Szolnok megye a Tisza-tóhoz tartozó településeinek a kivételével.
4. Tisza-tavi régió
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy
része.
5. Dél-alföldi régió
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye.
6. Közép-dunántúli régió
Fejér megye, valamint Komárom-Esztergom megye a Dunakanyarhoz tartozó tele-
püléseinek kivételével, továbbá Veszprém megye a Balatoni régióhoz tartozó
településeinek a kivételével.
7. Balatoni régió
Somogy, Veszprém és Zala megye egy része
8. Dél-dunántúli régió
Baranya és Tolna megye, valamint Somogy megyének a Balatoni Régióhoz nem
tartozó része.
9. Nyugat-dunántúli régió
Gyõr-Moson-Sopron és Vas megye, valamint Zala megye a Balatoni Régióhoz tarto-
zó településeinek a kivételével.
Könyvünk ezt a régióbeosztást követi úgy, hogy a korábbi idegenfor-
galmi tájegységeket is figyelembe veszi, sõt igyekszik tekintettel lenni az
útvonalra is.
Népesség
A Magyar Köztársaság lakóinak száma 10 millió 67 ezer fõ (KSH, 2006.).
A népsûrûség 109 fõ/km2 az egész országra számítva. A lakosság, a
3,45%-nyi nemzetiség kivételével, anyanyelvként a finnugor nyelvcsaládhoz
tartozó magyar nyelvet beszéli.
Hazánk kisebbségei közül a romák (3,7%) többfelé, a németek (1,6%)
a nyugati határvidéken, a Dunántúli-középhegységben, a Dél-Dunántúlon ta-
lálhatók. A szlovákok (1,1%) az Alföld déli részén (Békéscsaba) és a fõváros
környékén, a románok (0,2%) az Alföld délkeleti határ menti területein, a
szerb, horvát és szlovén (0,5%) nemzetiségek az ország déli határa mentén
laknak. A magyarság egyharmada, elsõsorban a trianoni békeszerzõdés kö-
vetkezményeként, hazánk határain kívül él. Legtöbben (több mint 2 millió)

20 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 21
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
ti kapcsolatot nehezíti, hogy a Dunán Budapesttõl délre csak Dunaföldvár-
nál, Szekszárdnál és Bajánál vezet át híd.
Közútjaink közül az egyszámjegyû útvonalak – egy kivételével (8-as) –
Budapestrõl indulnak. Kilométerszámozásuk kiindulópontja a Lánchíd budai
hídfõjénél a „0” kilométerkõ.
Európa legjelentõsebb belvízi közlekedési tengelye, a Duna–Maj-
na–Rajna vízi út, amelynek része a Duna 417 km hosszú magyarországi sza-
kasza. Jelentõs belvízi és nemzetközi hajózás csak a Dunán és nyári turista-
szezonban a Balatonon zajlik.
A nemzetközi légiforgalom Budapest Ferihegy nemzetközi repülõteré-
re összpontosul. Ezen kívül Debrecenben, Sármelléken, Pécsett és Balaton-
kilitin mûködik nemzetközi repülõtér.
Magyarország társadalmi-gazdasági
adottságai
A gazdasági-közigazgatási
térszerkezet változása: a régiók
Az ország közigazgatási szempontból 19 megyére oszlik, amelyek a követ-
kezõk (a zárójelben a megyeszékhelyeket tüntettük fel):
Baranya (Pécs), Bács-Kiskun (Kecskemét), Békés (Békéscsaba), Borsod-Abaúj-Zemp-
lén (Miskolc), Csongrád (Szeged), Fejér (Székesfehérvár), Gyõr-Moson-Sopron (Gyõr),
Hajdú-Bihar (Debrecen), Heves (Eger), Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok), Komá-
rom-Esztergom (Tatabánya), Nógrád (Salgótarján), Pest (Budapest), Somogy (Kapos-
vár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza), Tolna (Szekszárd), Vas (Szombathely),
Veszprém (Veszprém), Zala (Zalaegerszeg).
A 90-es években, alkalmazkodva az Európai Unió területfejlesztési
politikájához, kialakításra kerültek a régiók, amelyek az EU-s támogatások
célterületei.
Egy-egy régiót megyékbõl, azaz eredeti közigazgatási egységekbõl állítottak össze.
1. Nyugat-Dunántúl: Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
2. Közép-Dunántúl: Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye
3. Dél-Dunántúl: Baranya, Tolna és Somogy megye
4. Észak-Magyarország: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye
5. Észak-Alföld: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye
6. Dél-Alföld: Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye
7. Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
Itt kell megemlíteni, hogy az idegenforgalmi régióbeosztás különbözik
a területfejlesztési rendszer beosztásától. A gazdasági miniszter 4/2000.
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
(II. 2.) GM-rendelete alapján Magyarországot a következõ kilenc idegenfor-
galmi régióra osztották:
1. Budapest – Közép-Duna-vidéki régió
Budapest, Pest megye és Komárom-Esztergom megye, illetve Nógrád megye egy
része.
2. Észak-magyarországi régió
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, továbbá Heves megye a Tisza-tóhoz tartozó telepü-
léseinek, valamint Nógrád megye a Dunakanyarhoz tartozó településeinek a
kivételével.
3. Észak-alföldi régió
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-
Szolnok megye a Tisza-tóhoz tartozó településeinek a kivételével.
4. Tisza-tavi régió
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy
része.
5. Dél-alföldi régió
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye.
6. Közép-dunántúli régió
Fejér megye, valamint Komárom-Esztergom megye a Dunakanyarhoz tartozó tele-
püléseinek kivételével, továbbá Veszprém megye a Balatoni régióhoz tartozó
településeinek a kivételével.
7. Balatoni régió
Somogy, Veszprém és Zala megye egy része
8. Dél-dunántúli régió
Baranya és Tolna megye, valamint Somogy megyének a Balatoni Régióhoz nem
tartozó része.
9. Nyugat-dunántúli régió
Gyõr-Moson-Sopron és Vas megye, valamint Zala megye a Balatoni Régióhoz tarto-
zó településeinek a kivételével.
Könyvünk ezt a régióbeosztást követi úgy, hogy a korábbi idegenfor-
galmi tájegységeket is figyelembe veszi, sõt igyekszik tekintettel lenni az
útvonalra is.
Népesség
A Magyar Köztársaság lakóinak száma 10 millió 67 ezer fõ (KSH, 2006.).
A népsûrûség 109 fõ/km2 az egész országra számítva. A lakosság, a
3,45%-nyi nemzetiség kivételével, anyanyelvként a finnugor nyelvcsaládhoz
tartozó magyar nyelvet beszéli.
Hazánk kisebbségei közül a romák (3,7%) többfelé, a németek (1,6%)
a nyugati határvidéken, a Dunántúli-középhegységben, a Dél-Dunántúlon ta-
lálhatók. A szlovákok (1,1%) az Alföld déli részén (Békéscsaba) és a fõváros
környékén, a románok (0,2%) az Alföld délkeleti határ menti területein, a
szerb, horvát és szlovén (0,5%) nemzetiségek az ország déli határa mentén
laknak. A magyarság egyharmada, elsõsorban a trianoni békeszerzõdés kö-
vetkezményeként, hazánk határain kívül él. Legtöbben (több mint 2 millió)

20 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 21
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Erdélyben, Szlovákiában 650 ezren, a Vajdaságban 360 ezren, Kárpátalján
180 ezren élnek. Kisebb magyar etnikum él Szlovéniában, Horvátországban
és Ausztriában.
Hazánk lakosságának több mint 70%-a él az ország 289 városában,
közte a 23 megyei jogú városában. Világvárosnak csak Budapest tekinthetõ
(1 millió 694 ezer lakos). Lélekszámát tekintve utána Debrecen (210 ezer),
Miskolc (175 ezer), Szeged (165 ezer), Pécs (157 ezer), Gyõr (127 ezer),
Nyíregyháza (117 ezer), Kecskemét (108 ezer), Székesfehérvár (102 ezer)
a sorrend.
Hazánk gazdasága
Ipar
Az 1989-es rendszerváltozás alapvetõ politikai, társadalmi és gazdasági
változásokat hozott. Gazdasági téren talán az iparban történt a legjelentõ-
sebb változás. Az ipar megváltozott szerkezetében, tulajdonviszonyaiban,
térszerkezetében és a beruházások mértékében. Az ország ipari cégeinek
jelentõs része Budapesten és Pest megyében koncentrálódik. Ez elsõsor-
ban a tõkegazdagságnak, a fejlettebb infrastruktúrának és a fizetõképes ke-
resletnek köszönhetõ. Leggyorsabban a gépipar fejlõdik (elektronika, az
elektro-, a híradás- és a számítástechnika, valamint a közúti jármû- és al-
katrészgyártás). Az ipari parkok az ipari termelés új színhelyei.
Az idegenforgalomban a termelési bemutatók és védett ipari mûemlé-
kek tarthatnak számot közvetlen érdeklõdésre. A legnagyobb látogatottság-
nak a Herendi Porcelángyár termelési bemutatója örvend. Az ipari mûemlé-
kek közül leglátogatottabb a mûködõképes örvényesi és túristvándi vízima-
lom, a tatai vízimalmok, a tési szélmalmok, a szarvasi és tarpai szárazmalom,
a pápai kékfestõ üzem, a garadnai õskohó, és a salgótarjáni József-bánya.
Mezõgazdaság
A rendszerváltás a mezõgazdaságban is jelentõs változásokat hozott. Elõtér-
be került az egyéni gazdálkodás támogatása.
A termelés szerkezetét tekintve a szántóföldi növénytermesztésben a
búza áll az elsõ helyen, amit a kukorica követ. Az ipari növények közül a nap-
raforgó és cukorrépa termelése jelentõs. A kiváló fûszerpaprikának (Kalocsa,
Szeged) és hagymának (Makó) megmaradtak a hagyományos termesztõ
körzetei, bár a hagymatermesztés újabban a Jászságban is elterjedt. A szán-
tóföldi kultúrák között meg kell még említeni a kiváló dinnye- (Heves), mál-
na- (Börzsöny) és földieper-termesztést (Szentendrei-sziget).
22 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Szõlõ- és bortermelésünk már a 17. században nemzetközi hírû volt.
Huszonkét borvidékünk, mint jellegzetes szõlõtermõ tájak, az évszázadok fo-
lyamán alakultak ki. Legismertebb borvidékeink: a tokaj-hegyaljai, egri,
mátraaljai, soproni, somlói, badacsonyi, Balatonfüred-csopaki, balaton-felvi-
déki, dél-balatoni, móri, szekszárdi, villányi. A tokaji bor nemzetközileg is vé-
dett márkájú bor.
Magyarország
mûvelõdéstörténeti emlékei
Régészeti, történelmi
és vallástörténeti adottságok
Hazánk földjének legrégibb lakója feltehetõen az a Vértesszõlõsön megta-
lált, félmillió éves elõember (homo (erectus vagy sapiens) paleohungaricus)
volt, akinek a tarkócsontját az itteni kõbányában megtalálták. A szabadtéri
múzeum feltárásban mutatja be azt a kultúrréteget, ahol az elõemberrel
együtt élt állatok lábnyoma is látható.
A Bükk hegységben száznál több nagyobb barlang van, amelyek közül
néhányban 30 ezer évvel ezelõtt itt élt õsemberek kõ- és csonteszközei kerül-
tek elõ („Bükki kultúra”). Legismertebb a Szeleta-, a Subalyuk- és az Istál-
lós-kõi barlang. Ez utóbbiban az õsember tûzhelye is elõkerült. De õsembe-
rek lakták a Tatabánya feletti Szelim-barlangot és a Budai-hegységben lévõ
Remete-barlangot is.
Százhalombattán, a településnek nevet adó, 2700 éves „halmok” alatt,
a hallstatti kultúra elõkelõségei nyugszanak. A Matrica Múzeum és Régészeti
Park területén látható egy halomsír belseje, valamint a bronz- és vaskorból
származó õskori falu hiteles rekonstrukciója.
Kr.e. 400-tól hazánk területén is a keltáknak volt meghatározó szere-
pük. Városias jellegû magaslati telepük közül legismertebb az eraviszkusz
törzs központja a budai Gellért-hegyen. Ennek Ak-ink (bõ víz) nevét örökölte
a késõbb északabbra épült római város, Aquincum.
Kr.e. 11-ben Tiberius római császár elfoglalta a Dunántúl területét és
Pannonia néven határtartománnyá tette. A rómaiaknak sok értékes emléke
maradt ránk. Ezek épületmaradványok (például polgárváros Aquincumban),
utak (például a „borostyánkõút” az egykori Savariában), vízvezetékek, teme-
tõk (például a Világörökség-listán szereplõ ókeresztény sírkamrák Pécsett) és
képzõmûvészeti alkotások. A legjelentõsebb római kori értékek Óbudán
(Aquincum), Tácon (Gorsium), Szombathelyen (Savaria), Pécsett (Sopianae),
ORSZÁGISMERET 23
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Erdélyben, Szlovákiában 650 ezren, a Vajdaságban 360 ezren, Kárpátalján
180 ezren élnek. Kisebb magyar etnikum él Szlovéniában, Horvátországban
és Ausztriában.
Hazánk lakosságának több mint 70%-a él az ország 289 városában,
közte a 23 megyei jogú városában. Világvárosnak csak Budapest tekinthetõ
(1 millió 694 ezer lakos). Lélekszámát tekintve utána Debrecen (210 ezer),
Miskolc (175 ezer), Szeged (165 ezer), Pécs (157 ezer), Gyõr (127 ezer),
Nyíregyháza (117 ezer), Kecskemét (108 ezer), Székesfehérvár (102 ezer)
a sorrend.
Hazánk gazdasága
Ipar
Az 1989-es rendszerváltozás alapvetõ politikai, társadalmi és gazdasági
változásokat hozott. Gazdasági téren talán az iparban történt a legjelentõ-
sebb változás. Az ipar megváltozott szerkezetében, tulajdonviszonyaiban,
térszerkezetében és a beruházások mértékében. Az ország ipari cégeinek
jelentõs része Budapesten és Pest megyében koncentrálódik. Ez elsõsor-
ban a tõkegazdagságnak, a fejlettebb infrastruktúrának és a fizetõképes ke-
resletnek köszönhetõ. Leggyorsabban a gépipar fejlõdik (elektronika, az
elektro-, a híradás- és a számítástechnika, valamint a közúti jármû- és al-
katrészgyártás). Az ipari parkok az ipari termelés új színhelyei.
Az idegenforgalomban a termelési bemutatók és védett ipari mûemlé-
kek tarthatnak számot közvetlen érdeklõdésre. A legnagyobb látogatottság-
nak a Herendi Porcelángyár termelési bemutatója örvend. Az ipari mûemlé-
kek közül leglátogatottabb a mûködõképes örvényesi és túristvándi vízima-
lom, a tatai vízimalmok, a tési szélmalmok, a szarvasi és tarpai szárazmalom,
a pápai kékfestõ üzem, a garadnai õskohó, és a salgótarjáni József-bánya.
Mezõgazdaság
A rendszerváltás a mezõgazdaságban is jelentõs változásokat hozott. Elõtér-
be került az egyéni gazdálkodás támogatása.
A termelés szerkezetét tekintve a szántóföldi növénytermesztésben a
búza áll az elsõ helyen, amit a kukorica követ. Az ipari növények közül a nap-
raforgó és cukorrépa termelése jelentõs. A kiváló fûszerpaprikának (Kalocsa,
Szeged) és hagymának (Makó) megmaradtak a hagyományos termesztõ
körzetei, bár a hagymatermesztés újabban a Jászságban is elterjedt. A szán-
tóföldi kultúrák között meg kell még említeni a kiváló dinnye- (Heves), mál-
na- (Börzsöny) és földieper-termesztést (Szentendrei-sziget).
22 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Szõlõ- és bortermelésünk már a 17. században nemzetközi hírû volt.
Huszonkét borvidékünk, mint jellegzetes szõlõtermõ tájak, az évszázadok fo-
lyamán alakultak ki. Legismertebb borvidékeink: a tokaj-hegyaljai, egri,
mátraaljai, soproni, somlói, badacsonyi, Balatonfüred-csopaki, balaton-felvi-
déki, dél-balatoni, móri, szekszárdi, villányi. A tokaji bor nemzetközileg is vé-
dett márkájú bor.
Magyarország
mûvelõdéstörténeti emlékei
Régészeti, történelmi
és vallástörténeti adottságok
Hazánk földjének legrégibb lakója feltehetõen az a Vértesszõlõsön megta-
lált, félmillió éves elõember (homo (erectus vagy sapiens) paleohungaricus)
volt, akinek a tarkócsontját az itteni kõbányában megtalálták. A szabadtéri
múzeum feltárásban mutatja be azt a kultúrréteget, ahol az elõemberrel
együtt élt állatok lábnyoma is látható.
A Bükk hegységben száznál több nagyobb barlang van, amelyek közül
néhányban 30 ezer évvel ezelõtt itt élt õsemberek kõ- és csonteszközei kerül-
tek elõ („Bükki kultúra”). Legismertebb a Szeleta-, a Subalyuk- és az Istál-
lós-kõi barlang. Ez utóbbiban az õsember tûzhelye is elõkerült. De õsembe-
rek lakták a Tatabánya feletti Szelim-barlangot és a Budai-hegységben lévõ
Remete-barlangot is.
Százhalombattán, a településnek nevet adó, 2700 éves „halmok” alatt,
a hallstatti kultúra elõkelõségei nyugszanak. A Matrica Múzeum és Régészeti
Park területén látható egy halomsír belseje, valamint a bronz- és vaskorból
származó õskori falu hiteles rekonstrukciója.
Kr.e. 400-tól hazánk területén is a keltáknak volt meghatározó szere-
pük. Városias jellegû magaslati telepük közül legismertebb az eraviszkusz
törzs központja a budai Gellért-hegyen. Ennek Ak-ink (bõ víz) nevét örökölte
a késõbb északabbra épült római város, Aquincum.
Kr.e. 11-ben Tiberius római császár elfoglalta a Dunántúl területét és
Pannonia néven határtartománnyá tette. A rómaiaknak sok értékes emléke
maradt ránk. Ezek épületmaradványok (például polgárváros Aquincumban),
utak (például a „borostyánkõút” az egykori Savariában), vízvezetékek, teme-
tõk (például a Világörökség-listán szereplõ ókeresztény sírkamrák Pécsett) és
képzõmûvészeti alkotások. A legjelentõsebb római kori értékek Óbudán
(Aquincum), Tácon (Gorsium), Szombathelyen (Savaria), Pécsett (Sopianae),
ORSZÁGISMERET 23
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Szõnyben (Brigetio), Zalalövõn (Sala), Keszthely-Fenékpusztán (Valcum) és
Nemesvámos határában, Balácán találhatók.
A honfoglalás emlékei közül Ópusztaszert kell említeni, ahol Anony-
mus szerint a honfoglaló magyarok elsõ országyûlésüket tartották. Ond ve-
zér leszármazottai a honfoglalás emlékére e helyen monostort emeltek.
Ópusztaszeren tekinthetjük meg Feszty Árpád „A magyarok bejövetele”
címû híres körképét is egy különálló épületben. A Tatabánya feletti Turul-he-
gyen a honfoglalás bánhidai gyõztes csatájának emlékére állított emlékmû
egy turulmadarat ábrázol, amely Európa legnagyobb madárszobra.
Történelmi emlékhelyeink közül meg kell említeni a Szent László által
alapított somogyvári apátságot, a muhi csata emlékmûvét, a mohácsi csa-
tatéri emlékhelyet és a Vésztõ–Mágor emlékhelyet.
Földváraink közül kiemelkedik a viszonylagos épségben lévõ szabolcsi
földvár. Leglátogatottabb talán a tihanyi prehisztorikus földvár az Óvár tetején.
Kõváraink közül viszonylag legépebben maradt Sárospatak, Siklós,
Kõszeg, Ozora, Simontornya és Nagyvázsony vára. Leginkább látogatott az
egri, a visegrádi, a sümegi, a szigetvári és a pécsváradi vár, továbbá a látvá-
nyos hegycsúcsokon fekvõ, mint például Csesznek, Füzér, Regéc és Sirok
várromja.
A török kor építészetének Magyarországon találhatók a legészakibb
emlékei Pécsett, Szigetváron, Siklóson és Budapesten, valamint Egerben.
A különbözõ szerzetesrendek által alapított apátságoknak nagy törté-
nelmi, kulturális és gazdasági jelentõségük volt. Az elsõ bencés alapítás
996-ban Pannonhalma volt. III. Béla királyunk nevéhez fûzõdik a magyaror-
szági cisztercita rend megtelepítése. Francia ciszterci szerzetesekkel alapítot-
ta a ma is mûködõ zirci apátságot, a rend magyarországi anyaházát. A cisz-
tercieknek a korszerû mezõgazdaság elterjesztésében van elévülhetetlen
érdemük. Ciszteri apátság mûködött Bélapátfalván is.
Az elsõ domonkos szerzeteseket még a rendalapító Szent Domonkos
küldte hazánkba (Gyõr, Esztergom, Buda). Õk kezdték meg 1221-ben a ku-
nok evangelizálását. A ferences rend elsõ kolostorát 1228 körül építette Esz-
tergomban. Sokat tettek a magyar anyanyelvi kultúra megteremtéséért. Írá-
sos munkájukból megemlítendõ az Ómagyar Mária-siralom és a Jókai-kó-
dex. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálos rend 1250-ben jött létre.
Özséb esztergomi kanonok alapította. Leghíresebb kolostoraik a buda-
szentlõrinci és a ma is mûködõ márianosztrai voltak. A nemzeti irodalom
mûvelése körükben kezdettõl jellemzõ volt. Mûvelõi között említhetjük
Báthori Lászlót, Ányos Pált, Virág Benedeket, Verseghy Ferencet.
Az elsõ jezsuita rendház 1561-ben jött létre Nagyszombatban. A jezsui-
ták a tudományok mûvelésében és oktatásában tûntek ki. Hell Miksa világhí-
rû csillagász, Sajnovics János a finnugor nyelvészet úttörõje. A különbözõ
szerzetesrendek kolostorai nagy látogatottságnak örvendenek, hiszen mû-
vészi értékû templomaik, bennük képek, freskók, szobrok sokasága és kolos-
24 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
toraikban a pompás bútorzatú könyvtárak könyvészeti ritkaságokkal külön-
leges értéket képviselnek.
Az egyházmegyék püspöki székvárosaiban gyakran találkozunk felbe-
csülhetetlen értékû egyházmûvészeti gyûjteményekkel.
Pannonhalmán látogatható a világ legnagyobb, 300 ezer kötetes ben-
cés könyvtára, valamint a nagy értékû egyházmûvészeti és képzõmûvészeti
gyûjtemény.
Rendkívül értékes egyházmûvészeti múzeum van Gyöngyösön a Szent
Bertalan-plébánia épületében.
Vallási jellegû búcsújáró helyeink közül a legismertebbek: Máriapócs,
Mátraverebély-Szentkút, Andocs, Máriagyûd, Bodajk és Csatka. Ez utóbbi
helyen tartják a látványos cigány búcsút. A búcsú napja mindig a templom
védõszentjének az ünnepén van. Fõként a Mária-kegyhelyek vonzanak nagy
tömegeket.
A mûvészi értékû bútorzattal rendelkezõ patikák mindig kedvelt turisztikai
célpontok. Mûemlék patikáink többsége 18. századi egyházi alapítású, és bútor-
zatát többnyire szerzetesek faragták. Legszebbek a kõszegi „Apothéka az Arany
Egyszarvúhoz”, a székesfehérvári „Fekete Sas”, az egri „Telekessy-patika”, a
budai „Arany Sas” és a gyõri „Széchenyi-patika”.
Mûvészettörténeti adottságok
A honfoglalás korának mûvészete
A honfoglaló magyarság mûvészetérõl fõként a sírleletekbõl szerzünk tudo-
mást. Díszítõmûvészetüknek érdekes emlékei az övre függesztett bõrtarsolyt
borító 10–12 cm nagyságú fém tarsolylemezek. A honfoglalás korának legér-
tékesebb emléke a nagyszentmiklósi kincs, amely 23 darabból áll: aranykor-
sók, csészék, ivóedények és szelence. A leletanyag a bécsi Kunsthistori-
sches Museumban látható.
A román stílusú mûvészet
A román stílus korszakában nálunk is, mint mindenütt Európában az építé-
szet és azon belül a templomépítészet volt az uralkodó. Európa szerencsé-
sebb tájaival szemben Magyarországon – fõként a tatárjárás és a 150 éves tö-
rök hódoltság következményeként – a román stílus építészeti emlékei nagy-
részt elpusztultak.
A román stílus hazai emlékei közül legjelentõsebbek a következõk:
A feldebrõi templom kéthajós altemploma hazánk legkorábbi 11. szá-
zadi freskóival, a tihanyi apátság háromhajós altemploma 1055-bõl, az alapí-
ORSZÁGISMERET 25
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Szõnyben (Brigetio), Zalalövõn (Sala), Keszthely-Fenékpusztán (Valcum) és
Nemesvámos határában, Balácán találhatók.
A honfoglalás emlékei közül Ópusztaszert kell említeni, ahol Anony-
mus szerint a honfoglaló magyarok elsõ országyûlésüket tartották. Ond ve-
zér leszármazottai a honfoglalás emlékére e helyen monostort emeltek.
Ópusztaszeren tekinthetjük meg Feszty Árpád „A magyarok bejövetele”
címû híres körképét is egy különálló épületben. A Tatabánya feletti Turul-he-
gyen a honfoglalás bánhidai gyõztes csatájának emlékére állított emlékmû
egy turulmadarat ábrázol, amely Európa legnagyobb madárszobra.
Történelmi emlékhelyeink közül meg kell említeni a Szent László által
alapított somogyvári apátságot, a muhi csata emlékmûvét, a mohácsi csa-
tatéri emlékhelyet és a Vésztõ–Mágor emlékhelyet.
Földváraink közül kiemelkedik a viszonylagos épségben lévõ szabolcsi
földvár. Leglátogatottabb talán a tihanyi prehisztorikus földvár az Óvár tetején.
Kõváraink közül viszonylag legépebben maradt Sárospatak, Siklós,
Kõszeg, Ozora, Simontornya és Nagyvázsony vára. Leginkább látogatott az
egri, a visegrádi, a sümegi, a szigetvári és a pécsváradi vár, továbbá a látvá-
nyos hegycsúcsokon fekvõ, mint például Csesznek, Füzér, Regéc és Sirok
várromja.
A török kor építészetének Magyarországon találhatók a legészakibb
emlékei Pécsett, Szigetváron, Siklóson és Budapesten, valamint Egerben.
A különbözõ szerzetesrendek által alapított apátságoknak nagy törté-
nelmi, kulturális és gazdasági jelentõségük volt. Az elsõ bencés alapítás
996-ban Pannonhalma volt. III. Béla királyunk nevéhez fûzõdik a magyaror-
szági cisztercita rend megtelepítése. Francia ciszterci szerzetesekkel alapítot-
ta a ma is mûködõ zirci apátságot, a rend magyarországi anyaházát. A cisz-
tercieknek a korszerû mezõgazdaság elterjesztésében van elévülhetetlen
érdemük. Ciszteri apátság mûködött Bélapátfalván is.
Az elsõ domonkos szerzeteseket még a rendalapító Szent Domonkos
küldte hazánkba (Gyõr, Esztergom, Buda). Õk kezdték meg 1221-ben a ku-
nok evangelizálását. A ferences rend elsõ kolostorát 1228 körül építette Esz-
tergomban. Sokat tettek a magyar anyanyelvi kultúra megteremtéséért. Írá-
sos munkájukból megemlítendõ az Ómagyar Mária-siralom és a Jókai-kó-
dex. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálos rend 1250-ben jött létre.
Özséb esztergomi kanonok alapította. Leghíresebb kolostoraik a buda-
szentlõrinci és a ma is mûködõ márianosztrai voltak. A nemzeti irodalom
mûvelése körükben kezdettõl jellemzõ volt. Mûvelõi között említhetjük
Báthori Lászlót, Ányos Pált, Virág Benedeket, Verseghy Ferencet.
Az elsõ jezsuita rendház 1561-ben jött létre Nagyszombatban. A jezsui-
ták a tudományok mûvelésében és oktatásában tûntek ki. Hell Miksa világhí-
rû csillagász, Sajnovics János a finnugor nyelvészet úttörõje. A különbözõ
szerzetesrendek kolostorai nagy látogatottságnak örvendenek, hiszen mû-
vészi értékû templomaik, bennük képek, freskók, szobrok sokasága és kolos-
24 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
toraikban a pompás bútorzatú könyvtárak könyvészeti ritkaságokkal külön-
leges értéket képviselnek.
Az egyházmegyék püspöki székvárosaiban gyakran találkozunk felbe-
csülhetetlen értékû egyházmûvészeti gyûjteményekkel.
Pannonhalmán látogatható a világ legnagyobb, 300 ezer kötetes ben-
cés könyvtára, valamint a nagy értékû egyházmûvészeti és képzõmûvészeti
gyûjtemény.
Rendkívül értékes egyházmûvészeti múzeum van Gyöngyösön a Szent
Bertalan-plébánia épületében.
Vallási jellegû búcsújáró helyeink közül a legismertebbek: Máriapócs,
Mátraverebély-Szentkút, Andocs, Máriagyûd, Bodajk és Csatka. Ez utóbbi
helyen tartják a látványos cigány búcsút. A búcsú napja mindig a templom
védõszentjének az ünnepén van. Fõként a Mária-kegyhelyek vonzanak nagy
tömegeket.
A mûvészi értékû bútorzattal rendelkezõ patikák mindig kedvelt turisztikai
célpontok. Mûemlék patikáink többsége 18. századi egyházi alapítású, és bútor-
zatát többnyire szerzetesek faragták. Legszebbek a kõszegi „Apothéka az Arany
Egyszarvúhoz”, a székesfehérvári „Fekete Sas”, az egri „Telekessy-patika”, a
budai „Arany Sas” és a gyõri „Széchenyi-patika”.
Mûvészettörténeti adottságok
A honfoglalás korának mûvészete
A honfoglaló magyarság mûvészetérõl fõként a sírleletekbõl szerzünk tudo-
mást. Díszítõmûvészetüknek érdekes emlékei az övre függesztett bõrtarsolyt
borító 10–12 cm nagyságú fém tarsolylemezek. A honfoglalás korának legér-
tékesebb emléke a nagyszentmiklósi kincs, amely 23 darabból áll: aranykor-
sók, csészék, ivóedények és szelence. A leletanyag a bécsi Kunsthistori-
sches Museumban látható.
A román stílusú mûvészet
A román stílus korszakában nálunk is, mint mindenütt Európában az építé-
szet és azon belül a templomépítészet volt az uralkodó. Európa szerencsé-
sebb tájaival szemben Magyarországon – fõként a tatárjárás és a 150 éves tö-
rök hódoltság következményeként – a román stílus építészeti emlékei nagy-
részt elpusztultak.
A román stílus hazai emlékei közül legjelentõsebbek a következõk:
A feldebrõi templom kéthajós altemploma hazánk legkorábbi 11. szá-
zadi freskóival, a tihanyi apátság háromhajós altemploma 1055-bõl, az alapí-
ORSZÁGISMERET 25
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
tó I. András sírjával és a 11. századi tarnaszentmáriai egyhajós templom, fal-
oszlopain az érdekes örmény és grúz épületszobrászat emlékeivel.
A 12. századból a III. Béla építette esztergomi várkápolnát, valamint
a veszprémi Gizella-kápolna bizáncias ízlésû apostolfreskóit kell említeni.
A szegedi Szent Dömötör-torony alsó, négyszögletes része és a kapuzat
fölötti kõbárány is román stílusú, 1150-bõl. A pécsi székesegyház a falai-
ban és – a többszöri átépítés ellenére – az alakjában is õrzi a román kor
ízlését.
A 13. század legmonumentálisabb román stílusú alkotásai a nemzeti-
ségi monostor-templomok. Közülük a legtisztább román stílusú a lébényi
templom. A szobrászati elemekkel leggazdagabban díszített templom a jáki
templom. A zsámbéki templomot – amely sajnos, csak romosan maradt
ránk – 1258-ban építették a premontrei szerzetesrend számára.
A bélapátfalvai templom francia ciszterek stílusában készült, torony
nélküli templom, amely a tájba illeszkedés szép hazai példája. A falusi román
stílusú templomok legszebb példái a csempeszkopácsi, sopronhorpácsi és a
nagybörzsönyi templomok. A kor freskófestészetébõl ki kell még emelni a hi-
degségi és a vizsolyi templom freskóit.
Jellegzetesek a kor várai, amelyek többnyire fallal, vizesárokkal és föld-
bástyákkal körülvett lakótornyok (Nagyvázsony). Legismertebb az 1250-es
években épített visegrádi Salamon-torony és a sárospataki Vörös- torony.
A gótikus stílusú mûvészet
A gótika a 13. század második felében jelenik meg nálunk és a 16. század
elejéig virágzik. Az egyházi és a világi építészet elterjedésében az országba
betelepedett németek, valamint a szerzetesrendek – fõként a ciszterci, feren-
ces és domonkos szerzetesek – vállaltak jelentõs szerepet. A történelmi Ma-
gyarország legmonumentálisabb gótikus alkotása a kassai Szent Erzsé-
bet-dóm. A mai Magyarország területén a gótikus épületek is megsínylették a
török, majd az egyéb háborús pusztításokat. Különösen a szárnyas oltárok
estek áldozatul a tüzeknek.
Gótikus templomaink közül megemlítendõ a budavári Nagyboldog-
asszony (Mátyás-templom), a pesti Belvárosi templom 3 hajós körüljárós
szentélye, a szegedi alsóvárosi (ferences) templom és a nyírbátori – ma re-
formátus – templom gótikus hálóboltozata, a soproni ferences (majd bencés)
templom, a mellette lévõ kolostorban a Káptalanterem és végül a szécsényi
ferences templom a legszebb gótikus sekrestyével.
Gótikus váraink közül legismertebbek a sümegi, a kõszegi, a tatai, a
diósgyõri és a várpalotai vár. Zsigmond 1405-ben kiadott rendelete értelmé-
ben jelentõsebb városaink (Pest, Pécs, Sopron) városfalat kaptak. A világi
gótikus építészet legszebb emlékei a budai várnegyed gótikus ülõfülkéi.
26 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Képzõmûvészetünkbõl kiemelkedik Kolozsvári György és Márton mun-
kássága. Legismertebb munkáik a Szent György-szobor (Prágában) és a
Szent László-herma (Gyõrben).
Késõ gótikus festészetünk egyik legszebb alkotása M.S. mester
„Kálváriá”-ja (Esztergomi Keresztény Múzeum) és a kódexek miniatúrái. Je-
lentõs gótikus emlékek a budai vár ásatásainál megtalált gótikus szobortöre-
dékek. Ötvösmûvészetünkbõl elsõsorban kelyhek, monstranciák, cibóriu-
mok, feszületek maradtak meg.
A reneszánsz stílusú mûvészet
A reneszánsz stílus Itália után Magyarországon jelent meg elõször, Mátyás
uralkodásának idején. Visegrád és a budai palota reneszánsz szépségét
csak elképzelni tudjuk a megmaradt részletekbõl. Épségben maradt az esz-
tergomi Bakócz-kápolna, a sárospataki Rákóczi-vár Perényi-szárnya. Meg-
maradtak még fõúri paloták reneszánsz udvarai és a templomokban néhány
gazdagon díszített pasztofórium.1
A barokk stílusú mûvészet
Magyarországon az elsõ barokk épületek még a 17. század elsõ felében
épültek (a nagyszombati és a gyõri jezsuita templom). Mivel Magyarország
török uralom alóli felszabadulása éppen a barokk stílus virágzásának idejére
esik, érthetõ, hogy az újjáépítésben is ez a stílus volt a meghatározó. A temp-
lomok közül mûvészi szépségben kiemelkedik a budapesti Egyetemi és a ví-
zivárosi Szent Anna-templom. Vidéki városaink, elsõsorban Eger, Székesfe-
hérvár, Vác, Gyõr és Sümeg templomai magas mûvészi szintet képviselnek,
és különösen értékes a 18. század végéig elnyúló szobrászati, festészeti és de-
korációs kiképzésük. A barokk korban az egyházi építmények mellett már
nagy számban megjelentek a fõúri kastélyok és paloták, sõt közintézmények
is. A legszebb kastélyok közé tartozik a ráckevei Savoyai-, a gödöllõi Gras-
salkovich-, az edelényi l’Huilier-, a keszthelyi Festetics- és a fertõdi Ester-
házy-kastély.
A klasszicizáló barokk, nálunk copf ízlés legmonumentálisabb épülete
az egri Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola, a váci és szombathelyi szé-
kesegyházak és a székesfehérvári püspöki palota. Copf ízlésben épült az or-
szág egyetlen diadalkapuja, a váci úgynevezett Kõkapu.
A magyarországi barokk festészet kiemelkedõ mûvészei: Franz Anton
Maulbertsch (Sümeg), Lucas Kracker (Eger), Paul Troger (Gyõr), Caspar
Franz Sambach (Székesfehérvár) és Dorffmeister István (Szigetvár).
1
Pasztofórium: fülke istenképpel.
ORSZÁGISMERET 27
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
tó I. András sírjával és a 11. századi tarnaszentmáriai egyhajós templom, fal-
oszlopain az érdekes örmény és grúz épületszobrászat emlékeivel.
A 12. századból a III. Béla építette esztergomi várkápolnát, valamint
a veszprémi Gizella-kápolna bizáncias ízlésû apostolfreskóit kell említeni.
A szegedi Szent Dömötör-torony alsó, négyszögletes része és a kapuzat
fölötti kõbárány is román stílusú, 1150-bõl. A pécsi székesegyház a falai-
ban és – a többszöri átépítés ellenére – az alakjában is õrzi a román kor
ízlését.
A 13. század legmonumentálisabb román stílusú alkotásai a nemzeti-
ségi monostor-templomok. Közülük a legtisztább román stílusú a lébényi
templom. A szobrászati elemekkel leggazdagabban díszített templom a jáki
templom. A zsámbéki templomot – amely sajnos, csak romosan maradt
ránk – 1258-ban építették a premontrei szerzetesrend számára.
A bélapátfalvai templom francia ciszterek stílusában készült, torony
nélküli templom, amely a tájba illeszkedés szép hazai példája. A falusi román
stílusú templomok legszebb példái a csempeszkopácsi, sopronhorpácsi és a
nagybörzsönyi templomok. A kor freskófestészetébõl ki kell még emelni a hi-
degségi és a vizsolyi templom freskóit.
Jellegzetesek a kor várai, amelyek többnyire fallal, vizesárokkal és föld-
bástyákkal körülvett lakótornyok (Nagyvázsony). Legismertebb az 1250-es
években épített visegrádi Salamon-torony és a sárospataki Vörös- torony.
A gótikus stílusú mûvészet
A gótika a 13. század második felében jelenik meg nálunk és a 16. század
elejéig virágzik. Az egyházi és a világi építészet elterjedésében az országba
betelepedett németek, valamint a szerzetesrendek – fõként a ciszterci, feren-
ces és domonkos szerzetesek – vállaltak jelentõs szerepet. A történelmi Ma-
gyarország legmonumentálisabb gótikus alkotása a kassai Szent Erzsé-
bet-dóm. A mai Magyarország területén a gótikus épületek is megsínylették a
török, majd az egyéb háborús pusztításokat. Különösen a szárnyas oltárok
estek áldozatul a tüzeknek.
Gótikus templomaink közül megemlítendõ a budavári Nagyboldog-
asszony (Mátyás-templom), a pesti Belvárosi templom 3 hajós körüljárós
szentélye, a szegedi alsóvárosi (ferences) templom és a nyírbátori – ma re-
formátus – templom gótikus hálóboltozata, a soproni ferences (majd bencés)
templom, a mellette lévõ kolostorban a Káptalanterem és végül a szécsényi
ferences templom a legszebb gótikus sekrestyével.
Gótikus váraink közül legismertebbek a sümegi, a kõszegi, a tatai, a
diósgyõri és a várpalotai vár. Zsigmond 1405-ben kiadott rendelete értelmé-
ben jelentõsebb városaink (Pest, Pécs, Sopron) városfalat kaptak. A világi
gótikus építészet legszebb emlékei a budai várnegyed gótikus ülõfülkéi.
26 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Képzõmûvészetünkbõl kiemelkedik Kolozsvári György és Márton mun-
kássága. Legismertebb munkáik a Szent György-szobor (Prágában) és a
Szent László-herma (Gyõrben).
Késõ gótikus festészetünk egyik legszebb alkotása M.S. mester
„Kálváriá”-ja (Esztergomi Keresztény Múzeum) és a kódexek miniatúrái. Je-
lentõs gótikus emlékek a budai vár ásatásainál megtalált gótikus szobortöre-
dékek. Ötvösmûvészetünkbõl elsõsorban kelyhek, monstranciák, cibóriu-
mok, feszületek maradtak meg.
A reneszánsz stílusú mûvészet
A reneszánsz stílus Itália után Magyarországon jelent meg elõször, Mátyás
uralkodásának idején. Visegrád és a budai palota reneszánsz szépségét
csak elképzelni tudjuk a megmaradt részletekbõl. Épségben maradt az esz-
tergomi Bakócz-kápolna, a sárospataki Rákóczi-vár Perényi-szárnya. Meg-
maradtak még fõúri paloták reneszánsz udvarai és a templomokban néhány
gazdagon díszített pasztofórium.1
A barokk stílusú mûvészet
Magyarországon az elsõ barokk épületek még a 17. század elsõ felében
épültek (a nagyszombati és a gyõri jezsuita templom). Mivel Magyarország
török uralom alóli felszabadulása éppen a barokk stílus virágzásának idejére
esik, érthetõ, hogy az újjáépítésben is ez a stílus volt a meghatározó. A temp-
lomok közül mûvészi szépségben kiemelkedik a budapesti Egyetemi és a ví-
zivárosi Szent Anna-templom. Vidéki városaink, elsõsorban Eger, Székesfe-
hérvár, Vác, Gyõr és Sümeg templomai magas mûvészi szintet képviselnek,
és különösen értékes a 18. század végéig elnyúló szobrászati, festészeti és de-
korációs kiképzésük. A barokk korban az egyházi építmények mellett már
nagy számban megjelentek a fõúri kastélyok és paloták, sõt közintézmények
is. A legszebb kastélyok közé tartozik a ráckevei Savoyai-, a gödöllõi Gras-
salkovich-, az edelényi l’Huilier-, a keszthelyi Festetics- és a fertõdi Ester-
házy-kastély.
A klasszicizáló barokk, nálunk copf ízlés legmonumentálisabb épülete
az egri Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola, a váci és szombathelyi szé-
kesegyházak és a székesfehérvári püspöki palota. Copf ízlésben épült az or-
szág egyetlen diadalkapuja, a váci úgynevezett Kõkapu.
A magyarországi barokk festészet kiemelkedõ mûvészei: Franz Anton
Maulbertsch (Sümeg), Lucas Kracker (Eger), Paul Troger (Gyõr), Caspar
Franz Sambach (Székesfehérvár) és Dorffmeister István (Szigetvár).
1
Pasztofórium: fülke istenképpel.
ORSZÁGISMERET 27
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A klasszicista stílusú mûvészet
A klasszicista mûvészet hazánkban elsõsorban a 19. század elsõ felében ha-
tott. Európai viszonylatban is egyik legszebb példája a Nemzeti Múzeum
Pollack Mihály tervezésében. Õ tervezte még a székesfehérvári és szekszárdi
megyeházákat is. A kor legtermékenyebb tervezõje Hild József volt. Õ ter-
vezte az egri fõszékesegyházat és fejezte be az esztergomi fõszékesegyhá-
zat. Érdekes mûve még a szilvásváradi kerektemplom. A debreceni Refor-
mátus Nagytemplom és Kollégium Péchy Mihály alkotása.
A szobrászatban Ferenczy István, a festészetben pedig Markó Károly és
Barabás Miklós alkottak maradandót.
A romantikus stílusú mûvészet
A romantika korának legjelentõsebb építésze Ybl Miklós, akinek legismer-
tebb alkotása a fóti templom. A pesti Vigadót Feszl Frigyes tervezte. Ro-
mantikus ízlésû a De Serres-Eiffel tervezte Nyugati pályaudvar is.
Az eklektikus stílusú mûvészet
Az eklektika legmonumetálisabb hazai alkotása az Országház (Steindl Imre),
a szegedi Fogadalmi templom (Foerk Ernõ), a budapesti Operaház (Ybl Mik-
lós), valamint Szeged belvárosa és a pesti Andrássy út. A századforduló épí-
tészei közül a historizmus szellemében dolgoztak Hauszmann Alajos, Alpár
Ignác és Schulek Frigyes. A szobrászok közül legtöbbször Zala György és
Stróbl Alajos nevével találkozunk, de meg kell még említeni Róna Józsefet,
Fadrusz Jánost, Ligeti Miklóst, Kallós Edét és Telcs Edét. A 19. század fes-
tészetébõl a legjobbak Munkácsy Mihály, Paál László, Mészöly Géza, Szinyei
Merse Pál, Hollósy Simon és Rippl-Rónai József.
A szecessziós stílusú mûvészet
A történelmi formakészlet ismételgetésébõl kiutat keresõ törekvések nálunk a
19. század végén kezdték a hatásukat éreztetni. Különleges jelentõsége a ma-
gyar építészetnek, hogy az új, szecessziónak nevezett európai irányzathoz, amely
csak a formai kialakításra fordított gondot, jelentõs értéktöbbletként nemzeti
törekvéseket és népi motívumokat is adott. A szecesszió kezdeti szakaszát leg-
hívebben Vágó József és Quittner Zsigmond Gresham-palotája képviseli. A ma-
gyaros szecesszió úttörõ jelentõségû alkotója a gazdag fantáziától fûtött Lechner
Ödön. Az õ épületeinek tömegalakításában és tetõképzésében a francia rene-
szánsz és a magyarság származási irányára utaló keleti stílusjegyek vegyül-
nek. A részletalakításban pedig az ornamentika magyar népmûvészetbõl gyûj-
28 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
tött elemeit érvényesítette. Építõanyagként különbözõ égetett agyagtermékeket
használt: színes, mázas kerámiát és cserepet, majolikát, pirogránitot, eozint stb.
Három fõmûve: az Iparmûvészeti Múzeum (1897), a Földtani Intézet (1899) és
a Postatakarékpénztár (1901). Pártos Gyulával együtt tervezett jelentõs mûvei
a kecskeméti városháza és a kõbányai Szent László-templom. Kós Károly
Székelyföld népmûvészetét is felhasználta építészetében: a pesti állatkert néhány
pavilonja (Zrumeczky Dezsõvel, 1908) és a zebegényi plébániatemplom
(Jánszky Bélával, 1908) említendõ erdélyi munkái mellett.
A szecessziós festészetnek talán legnagyobb hazai mestere Rippl-Rónai József. A kor
festõi közül kiemelkedik még Feszty Árpád és László Fülöp. A nagybányai és szolnoki
festészet fontos szerepet töltött be. A tájképfestészet a nagybányai, a népi élet festészete a
szolnoki festõiskola jellemzõje. Az elõbbiekhez tartozott Hollósy Simon, Ferenczi Károly,
Csók István stb., az utóbbiakhoz Fényes Adolf, Kernstok Károly, Vaszary János és
Koszta József.
A modern stílusú mûvészet
Lechner legkiválóbb tanítványa, Lajta Béla, a szecessziót már csak jelzésszerûen
alkalmazta az architektúrában. Igazában õ az elsõ modern épületnek, a budapesti
Rákóczi úton lévõ Gázmûvek épületének és a Szervita téren lévõ Rózsavöl-
gyi-háznak, valamint az Új Színház épületének (Budapest) a megteremtõje.
A 20. század funkcionális építészetének kezdeményezõ intézménye a
Bauhaus, amelynek magyar tagjai Moholy-Nagy László, Breuer Marcell és
Molnár Farkas. Ezt az irányt követte Árkay Bertalan, Major Máté és
Rimanóczi Gyula. Ebben az idõben az egyházi építészetünk is szakított a tör-
ténelmi formákkal, és megalkotott néhány mûvészileg kiemelkedõ templo-
mot. Ezek közül megemlítendõ a budapesti városmajori plébániatemplom
(Árkay Bertalan, 1932), a pasaréti katolikus templom (Rimanóczi Gyula,
1934) és a balatonboglári katolikus templom (Kotsis Iván, 1941).
A jelen magyar modern építészetbõl kiemelkedik az organikus építészet
legkiválóbb mestere, Makovecz Imre és a hasonló ízlésben alkotó Csete György.
Makovecz Imre legismertebb alkotása a paksi katolikus és a siófoki evangélikus
templom, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületei Piliscsabán, a sárospa-
taki Mûvelõdési Ház, Csete Györgyé a halásztelki katolikus templom.
A szobrászok közül Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Vilt Tibor, Borsos Miklós, Varga
Imre, Melocco Miklós és Szervátiusz Tibor említendõ, a festõk közül pedig Aba Novák
Vilmos, Molnár C. Pál, Kontuly Béla, Rudnay Gyula, Czóbel Béla, Szõnyi István, Barcsay
Jenõ és Egry József.
Néprajzi adottságok
A magyar népmûvészet nemzeti kultúránk egyik legszebb és legváltozato-
sabb ága, amelyet fõként a parasztság hosszú évszázadok alatt hozott létre.
ORSZÁGISMERET 29
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A klasszicista stílusú mûvészet
A klasszicista mûvészet hazánkban elsõsorban a 19. század elsõ felében ha-
tott. Európai viszonylatban is egyik legszebb példája a Nemzeti Múzeum
Pollack Mihály tervezésében. Õ tervezte még a székesfehérvári és szekszárdi
megyeházákat is. A kor legtermékenyebb tervezõje Hild József volt. Õ ter-
vezte az egri fõszékesegyházat és fejezte be az esztergomi fõszékesegyhá-
zat. Érdekes mûve még a szilvásváradi kerektemplom. A debreceni Refor-
mátus Nagytemplom és Kollégium Péchy Mihály alkotása.
A szobrászatban Ferenczy István, a festészetben pedig Markó Károly és
Barabás Miklós alkottak maradandót.
A romantikus stílusú mûvészet
A romantika korának legjelentõsebb építésze Ybl Miklós, akinek legismer-
tebb alkotása a fóti templom. A pesti Vigadót Feszl Frigyes tervezte. Ro-
mantikus ízlésû a De Serres-Eiffel tervezte Nyugati pályaudvar is.
Az eklektikus stílusú mûvészet
Az eklektika legmonumetálisabb hazai alkotása az Országház (Steindl Imre),
a szegedi Fogadalmi templom (Foerk Ernõ), a budapesti Operaház (Ybl Mik-
lós), valamint Szeged belvárosa és a pesti Andrássy út. A századforduló épí-
tészei közül a historizmus szellemében dolgoztak Hauszmann Alajos, Alpár
Ignác és Schulek Frigyes. A szobrászok közül legtöbbször Zala György és
Stróbl Alajos nevével találkozunk, de meg kell még említeni Róna Józsefet,
Fadrusz Jánost, Ligeti Miklóst, Kallós Edét és Telcs Edét. A 19. század fes-
tészetébõl a legjobbak Munkácsy Mihály, Paál László, Mészöly Géza, Szinyei
Merse Pál, Hollósy Simon és Rippl-Rónai József.
A szecessziós stílusú mûvészet
A történelmi formakészlet ismételgetésébõl kiutat keresõ törekvések nálunk a
19. század végén kezdték a hatásukat éreztetni. Különleges jelentõsége a ma-
gyar építészetnek, hogy az új, szecessziónak nevezett európai irányzathoz, amely
csak a formai kialakításra fordított gondot, jelentõs értéktöbbletként nemzeti
törekvéseket és népi motívumokat is adott. A szecesszió kezdeti szakaszát leg-
hívebben Vágó József és Quittner Zsigmond Gresham-palotája képviseli. A ma-
gyaros szecesszió úttörõ jelentõségû alkotója a gazdag fantáziától fûtött Lechner
Ödön. Az õ épületeinek tömegalakításában és tetõképzésében a francia rene-
szánsz és a magyarság származási irányára utaló keleti stílusjegyek vegyül-
nek. A részletalakításban pedig az ornamentika magyar népmûvészetbõl gyûj-
28 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
tött elemeit érvényesítette. Építõanyagként különbözõ égetett agyagtermékeket
használt: színes, mázas kerámiát és cserepet, majolikát, pirogránitot, eozint stb.
Három fõmûve: az Iparmûvészeti Múzeum (1897), a Földtani Intézet (1899) és
a Postatakarékpénztár (1901). Pártos Gyulával együtt tervezett jelentõs mûvei
a kecskeméti városháza és a kõbányai Szent László-templom. Kós Károly
Székelyföld népmûvészetét is felhasználta építészetében: a pesti állatkert néhány
pavilonja (Zrumeczky Dezsõvel, 1908) és a zebegényi plébániatemplom
(Jánszky Bélával, 1908) említendõ erdélyi munkái mellett.
A szecessziós festészetnek talán legnagyobb hazai mestere Rippl-Rónai József. A kor
festõi közül kiemelkedik még Feszty Árpád és László Fülöp. A nagybányai és szolnoki
festészet fontos szerepet töltött be. A tájképfestészet a nagybányai, a népi élet festészete a
szolnoki festõiskola jellemzõje. Az elõbbiekhez tartozott Hollósy Simon, Ferenczi Károly,
Csók István stb., az utóbbiakhoz Fényes Adolf, Kernstok Károly, Vaszary János és
Koszta József.
A modern stílusú mûvészet
Lechner legkiválóbb tanítványa, Lajta Béla, a szecessziót már csak jelzésszerûen
alkalmazta az architektúrában. Igazában õ az elsõ modern épületnek, a budapesti
Rákóczi úton lévõ Gázmûvek épületének és a Szervita téren lévõ Rózsavöl-
gyi-háznak, valamint az Új Színház épületének (Budapest) a megteremtõje.
A 20. század funkcionális építészetének kezdeményezõ intézménye a
Bauhaus, amelynek magyar tagjai Moholy-Nagy László, Breuer Marcell és
Molnár Farkas. Ezt az irányt követte Árkay Bertalan, Major Máté és
Rimanóczi Gyula. Ebben az idõben az egyházi építészetünk is szakított a tör-
ténelmi formákkal, és megalkotott néhány mûvészileg kiemelkedõ templo-
mot. Ezek közül megemlítendõ a budapesti városmajori plébániatemplom
(Árkay Bertalan, 1932), a pasaréti katolikus templom (Rimanóczi Gyula,
1934) és a balatonboglári katolikus templom (Kotsis Iván, 1941).
A jelen magyar modern építészetbõl kiemelkedik az organikus építészet
legkiválóbb mestere, Makovecz Imre és a hasonló ízlésben alkotó Csete György.
Makovecz Imre legismertebb alkotása a paksi katolikus és a siófoki evangélikus
templom, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületei Piliscsabán, a sárospa-
taki Mûvelõdési Ház, Csete Györgyé a halásztelki katolikus templom.
A szobrászok közül Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Vilt Tibor, Borsos Miklós, Varga
Imre, Melocco Miklós és Szervátiusz Tibor említendõ, a festõk közül pedig Aba Novák
Vilmos, Molnár C. Pál, Kontuly Béla, Rudnay Gyula, Czóbel Béla, Szõnyi István, Barcsay
Jenõ és Egry József.
Néprajzi adottságok
A magyar népmûvészet nemzeti kultúránk egyik legszebb és legváltozato-
sabb ága, amelyet fõként a parasztság hosszú évszázadok alatt hozott létre.
ORSZÁGISMERET 29
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A néprajz tudományának elsõ mûvelõje Bél Mátyás evangélikus lelkész, történész, aki az lyosó, amelyik nagyrészt reneszánsz vagy barokk hatást mutat. Jellegzetes
1712-ben megjelent „Notitia Hungariae” címû munkájában pontos leírását adja a
bútordarab a tölgyfából faragott, háttámlás szék. Elterjedt a ruhatartó
megyék népéletének.
láda. A dunántúli pásztorfaragások teljes képet adnak errõl a népi díszítõ-
mûvészeti ágról. A dunántúli fazekasságra a nemes arányú, változatos for-
Magyarország néprajzi tájegységei mák jellemzõk, kívül mázatlanok, belül fehér, zöld vagy barna mázt alkal-
maztak. A legjelentõsebb fazekas központ a 19. század elején Veszprém és
A mai Magyarországot három nagy néprajzi tájegységre oszthatjuk: az Al- Csákvár volt. Az Õrségben ma is sok fazekas dolgozik. Központjuk Magyar-
földre, a Dunántúlra és a Felföldre. szombatfa. Külön meg kell említeni a habán kerámiákat, melyek jellemzõ
színei a sárga és kék.
A Dunántúl rendkívül gazdag és változatos viseletei közül kitûnik a
Az Alföld sárközi, a sióagárdi, a csökölyi, a kapuvári, a buzsáki.
Dél-Baranyában (például Szalánta) a sokácok (délszlávok) viseletének
Az alföldi háztípus a hármas osztatú szoba-konyha-kamra vagy szoba-
alapanyaga a csíkos színezésû, házi szövésû gyapjúkelme. Érdekes, sok
konyha-szoba kapcsolású. A szoba füstmentes, a kemencét kívülrõl fûtik.
csomóval kötött fehér harisnyát és ezüsttel hímzett fõkötõt viselnek.
A házak fala vályogtéglás, vagy döngölt földfalú. Az épület legdíszesebb ré-
A dunántúli szûr úgynevezett „befenekelt szûr” volt. Vert rövid ujját
sze az udvar felé nyíló tornác. A házbelsõ bútorai közül megemlítendõk a lá-
posztóval befenekelték, és így az csak zsebként volt használható. A rövid
dák, falitékák és a karfás, úgynevezett „gondolkodó szék”-ek.
szûrt még bokorugró szûrnek is hívták.
A népi faragókultúra inkább a szaruból, csontból készült tárgyakon és a
bõrmunkákon teljesedik ki. Az alföldi lakosság edényeirõl a fazekasok gon-
doskodtak. A mai díszes, mázas edények eredetét a 16–17. századi rene-
szánsz és török kerámiákban találjuk meg.
A Felföld etnikai tájegysége
Az Alföld viseletérõl szólva elsõsorban a pásztorok viseletére kell gon-
Észak-Magyarország földrajzi adottságai miatt a települések szerkezete
dolnunk, mert õk õrizték meg a legrégibb formákat. A férfiak ruházatának ál-
igen változatos. Kialakulásuk idején utcás, soros, út menti és patak menti
talános darabja a gatya és az ing, amit mindig házilag szõttek. Felsõruháza-
faluképeket találunk. Az utóbbi a palócok jellegzetes falutípusa. Mezõkö-
tuk a suba, a ködmön és a szûr. A nõk viseletének legrégibb darabja a párta,
vesden érdekes a kétbeltelkes, zsákutcás falutípus, az úgynevezett Hadas
ez aranyhímzéssel, gyöngyökkel kivarrott, abroncs alakú fejdísz, amit csak
település. A házak építõanyaga az erdõk rohamos fogyása miatt a fa helyett
lányok viseltek. A nõk viselete sokráncú, bõ, hosszú szoknya, amihez ing,
a föld, a kõ, majd a tégla lett. A kõbányák közelében a borospincék is kõbõl
selyemkendõ és pruszlik tartozott.
épültek.
Egyes etnikai csoportoknak kiemelkedõen színpompás viselete van.
A felvidéki pásztorfaragás jellegzetessége az áttört és dombormûves
Ilyenek a matyók Mezõkövesden és környékén, valamint a kalocsai, mely-
díszítés és az ólomöntés. A leggazdagabb díszítést a csanakokon (ivóedény)
nek népviselete, hímzése, falpingálása ma is a legismertebb itthon és külföld-
láthatjuk.
ön is. A nõk a bolti fehér gyolcsot hímzéssel varázsolták szépséges ruházat-
Az északi tájak fazekasipara sem technikában, sem díszítésben nem
tá. A férfiak viseletében a virágos, csatos és szalagos kalap a különleges.
versenyezhet az alföldi vagy dunántúli fazekasokkal.
A hímzésmintákat tervezõ és a falpingáló asszonyok szabadon rögtönözve
A legjellegzetesebb a palócok népviselete, amelyet Bujákon és Holló-
dolgoznak ma is.
kõn ma is felvesznek a vasárnapi misére.

A Dunántúl etnikai tájegysége

A dunántúli falvak legtöbbje úgynevezett utcás település, vagyis az utca
mindkét oldalát beépítették úgy, hogy a házak oromfala az utcára nézett.
Délen és nyugaton, a fában gazdag területeken boronafalú házak, máshol
téglaházak, míg a kõben gazdag területeken kõházak épültek. A házak leg-
szebb része az udvari homlokzaton épített oszloptornácos, bolthajtásos fo-
Szabadtéri néprajzi múzeumok
A népi mûemlékek többségének helyszínen történõ fenntartása a magas költ-
ségek miatt nem biztosítható. Ezért egy részüket, az európai gyakorlatnak
megfelelõen, nálunk is igyekeznek egy-egy idegenforgalmi centrumban
összegyûjteni és szabadtéri néprajzi múzeumban bemutatni.

30 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 31
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A néprajz tudományának elsõ mûvelõje Bél Mátyás evangélikus lelkész, történész, aki az lyosó, amelyik nagyrészt reneszánsz vagy barokk hatást mutat. Jellegzetes
1712-ben megjelent „Notitia Hungariae” címû munkájában pontos leírását adja a
bútordarab a tölgyfából faragott, háttámlás szék. Elterjedt a ruhatartó
megyék népéletének.
láda. A dunántúli pásztorfaragások teljes képet adnak errõl a népi díszítõ-
mûvészeti ágról. A dunántúli fazekasságra a nemes arányú, változatos for-
Magyarország néprajzi tájegységei mák jellemzõk, kívül mázatlanok, belül fehér, zöld vagy barna mázt alkal-
maztak. A legjelentõsebb fazekas központ a 19. század elején Veszprém és
A mai Magyarországot három nagy néprajzi tájegységre oszthatjuk: az Al- Csákvár volt. Az Õrségben ma is sok fazekas dolgozik. Központjuk Magyar-
földre, a Dunántúlra és a Felföldre. szombatfa. Külön meg kell említeni a habán kerámiákat, melyek jellemzõ
színei a sárga és kék.
A Dunántúl rendkívül gazdag és változatos viseletei közül kitûnik a
Az Alföld sárközi, a sióagárdi, a csökölyi, a kapuvári, a buzsáki.
Dél-Baranyában (például Szalánta) a sokácok (délszlávok) viseletének
Az alföldi háztípus a hármas osztatú szoba-konyha-kamra vagy szoba-
alapanyaga a csíkos színezésû, házi szövésû gyapjúkelme. Érdekes, sok
konyha-szoba kapcsolású. A szoba füstmentes, a kemencét kívülrõl fûtik.
csomóval kötött fehér harisnyát és ezüsttel hímzett fõkötõt viselnek.
A házak fala vályogtéglás, vagy döngölt földfalú. Az épület legdíszesebb ré-
A dunántúli szûr úgynevezett „befenekelt szûr” volt. Vert rövid ujját
sze az udvar felé nyíló tornác. A házbelsõ bútorai közül megemlítendõk a lá-
posztóval befenekelték, és így az csak zsebként volt használható. A rövid
dák, falitékák és a karfás, úgynevezett „gondolkodó szék”-ek.
szûrt még bokorugró szûrnek is hívták.
A népi faragókultúra inkább a szaruból, csontból készült tárgyakon és a
bõrmunkákon teljesedik ki. Az alföldi lakosság edényeirõl a fazekasok gon-
doskodtak. A mai díszes, mázas edények eredetét a 16–17. századi rene-
szánsz és török kerámiákban találjuk meg.
A Felföld etnikai tájegysége
Az Alföld viseletérõl szólva elsõsorban a pásztorok viseletére kell gon-
Észak-Magyarország földrajzi adottságai miatt a települések szerkezete
dolnunk, mert õk õrizték meg a legrégibb formákat. A férfiak ruházatának ál-
igen változatos. Kialakulásuk idején utcás, soros, út menti és patak menti
talános darabja a gatya és az ing, amit mindig házilag szõttek. Felsõruháza-
faluképeket találunk. Az utóbbi a palócok jellegzetes falutípusa. Mezõkö-
tuk a suba, a ködmön és a szûr. A nõk viseletének legrégibb darabja a párta,
vesden érdekes a kétbeltelkes, zsákutcás falutípus, az úgynevezett Hadas
ez aranyhímzéssel, gyöngyökkel kivarrott, abroncs alakú fejdísz, amit csak
település. A házak építõanyaga az erdõk rohamos fogyása miatt a fa helyett
lányok viseltek. A nõk viselete sokráncú, bõ, hosszú szoknya, amihez ing,
a föld, a kõ, majd a tégla lett. A kõbányák közelében a borospincék is kõbõl
selyemkendõ és pruszlik tartozott.
épültek.
Egyes etnikai csoportoknak kiemelkedõen színpompás viselete van.
A felvidéki pásztorfaragás jellegzetessége az áttört és dombormûves
Ilyenek a matyók Mezõkövesden és környékén, valamint a kalocsai, mely-
díszítés és az ólomöntés. A leggazdagabb díszítést a csanakokon (ivóedény)
nek népviselete, hímzése, falpingálása ma is a legismertebb itthon és külföld-
láthatjuk.
ön is. A nõk a bolti fehér gyolcsot hímzéssel varázsolták szépséges ruházat-
Az északi tájak fazekasipara sem technikában, sem díszítésben nem
tá. A férfiak viseletében a virágos, csatos és szalagos kalap a különleges.
versenyezhet az alföldi vagy dunántúli fazekasokkal.
A hímzésmintákat tervezõ és a falpingáló asszonyok szabadon rögtönözve
A legjellegzetesebb a palócok népviselete, amelyet Bujákon és Holló-
dolgoznak ma is.
kõn ma is felvesznek a vasárnapi misére.

A Dunántúl etnikai tájegysége

A dunántúli falvak legtöbbje úgynevezett utcás település, vagyis az utca
mindkét oldalát beépítették úgy, hogy a házak oromfala az utcára nézett.
Délen és nyugaton, a fában gazdag területeken boronafalú házak, máshol
téglaházak, míg a kõben gazdag területeken kõházak épültek. A házak leg-
szebb része az udvari homlokzaton épített oszloptornácos, bolthajtásos fo-
Szabadtéri néprajzi múzeumok
A népi mûemlékek többségének helyszínen történõ fenntartása a magas költ-
ségek miatt nem biztosítható. Ezért egy részüket, az európai gyakorlatnak
megfelelõen, nálunk is igyekeznek egy-egy idegenforgalmi centrumban
összegyûjteni és szabadtéri néprajzi múzeumban bemutatni.

30 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 31
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A szabadtéri néprajzi múzeumokban nemcsak építészeti alkotások, hanem az épületben
elhelyezett tárgyak, bútorok, háztartási és gazdasági eszközök, valamint az ezekkel
szemléltetett munkafolyamatok együttesen tárják fel az emberek életmódját. A nagyobb
szabású skanzenek kiegészítõ létesítményekkel is bõvülhetnek. Ilyenek a mûhelyek,
pásztorépítmények, fogadók, csárdák, malmok, vámházak, présházak, útszéli keresz-
tek, védõszentek szobrai, kálváriák, temetõi sírjelek stb.
Az elsõ nagyobb szabású skanzen, a Göcseji Falumúzeum 1968-ban
nyílt Zalaegerszegen. A következõ években nyílt meg a Nyíregyháza-Sóstói
Múzeumfalu, a Szennai Falumúzeum, a szombathelyi Vasi Múzeumfalu és az
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyûjtemé-
nye. A továbbiakban gyorsan szaporodtak a gyakran csak egy portából álló
falumúzeumok, valamint a tájházak és helytörténeti gyûjtemények. A sza-
badtéri múzeumok közé sorolandó intézmények száma az 1980-as években
már meghaladta a százat.
A legnagyobb szabású központi Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szent-
endre határában épül. A több mint három évtizede fennálló múzeum állandó-
an bõvül. A 46 hektárnyi területen az ország 10 tájának – a földrajzi nagytájak
elvei szerint összeállított – építményeit és tárgyait láthatjuk majd. Jelenleg
több tájegység, például a Felsõ-Tiszavidék és a Kisalföld már elkészült.
Természetvédelem, nemzeti parkok
Hazánkban a jogszabály által természetvédelem alá vont területek – az európai
12–18%-os átlag alatt – az ország területének 9,9%-ára terjednek ki.
Hazánkban jelenleg 10 nemzeti park található. Ezenkívül 36 tájvédel-
mi körzet és 142 országos jelentõségû természetvédelmi terület tartozik a
védett értékek közé.
A nemzeti parkok létesítésének célja az adott térség geológiai, hidroló-
giai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes,
részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alap-
vetõ ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos
biztosítása.
A természetvédelmi terület általában olyan természeti ritkaságok védelmére kijelölt, ki-
sebb kiterjedésû terület, amelynek megõrzése tudományos, oktatási és ismeretterjesztési
vagy génfenntartási szempontból indokolt. A tájvédelmi körzet kialakításának célja a vé-
dett területek legjellemzõbb tulajdonságainak megõrzése, a tájkép természetes alkotóele-
meinek meghatározott egyensúlyban tartása. Megemlítendõ, hogy az önkormányzatok
által védetté nyilvánított helyi természeti értékek száma 1200.
1961 óta valamennyi barlang védett, a 3363 barlang közül pedig 133
fokozottan védett. A természet védelmérõl szóló 1996-os törvény védelem
alá helyezte a magyarországi szikes tavakat, lápokat, forrásokat, kunhalmo-
kat (kurgánokat) és földvárakat.
A 10 nemzeti parkunk az alapítás sorrendjében a következõ:
Hortobágyi Nemzeti Park – 1973, Kiskunsági Nemzeti Park – 1975,
Bükki Nemzeti Park – 1976, Aggteleki Nemzeti Park – 1985, Fertõ–Hanság
32 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Nemzeti Park – 1991, Duna–Dráva Nemzeti Park – 1996, Balaton-felvidéki
Nemzeti Park – 1997, Duna–Ipoly Nemzeti Park – 1997, Körös–Maros Nem-
zeti Park – 1997, Õrségi Nemzeti Park – 2002.
A Hortobágyi Nemzeti Park
A Hortobágyi Nemzeti Park az elsõ (1973-ban) védetté nyilvánított nemzeti
parkunk. Egyúttal a legjelentõsebb is, hiszen az IUCN (Nemzetközi Termé-
szetvédelmi Unió) szerint is nemzeti parknak elismert intézmény, amely a Vi-
lágörökség-listára is felkerült. E nemzeti park területe 52 ezer hektár. A mo-
csaraktól, ingoványoktól a szikes pusztákon át a pusztai tölgyesekig az Al-
földre jellemzõ szinte összes élõhely típusát fellelhetjük, és a hazánkban elõ-
forduló valamennyi madárfajt észlelték már a Hortobágyi Nemzeti Park terü-
letén. Nagytestû állatai közül a szürkemarhát, a nóniusz lovat és a racka
juhot kell említeni.
A Hortobágy elhelyezkedése idegenforgalmilag is szerencsés, mert
szomszédságában van Debrecen városa, Hajdúszoboszló gyógyfürdõje és a
Tisza-tó. Igazgatósága Debrecenben van.
A Kiskunsági Nemzeti Park
Második nemzeti parkunk a Kiskunsági Nemzeti Park. A Duna–Tisza közén
több kisebb, szigetszerû terület egyesítésével 1975-ben létesült. Ez a
park a Duna–Tisza közének természeti, táji és néprajzi értékeit hivatott meg-
õrizni.
Nagy kiterjedésû legelõk, puszták, homokbucka-vonulatok, szikes tavak különleges élõ-
világgal, nádasok, zsombékosok, turjánosok, természetes erdõtársulások, hangulatos fo-
lyószakaszok, homoki szõlõk, gyümölcsösök és az alföldi tanyavilág jelentik a rendkívül
színes, változatos táji értékeket.
A mozaikszerû park egymástól távol lévõ hat különálló egységbõl áll:
1. Tõserdõ és a tiszaugi Holt-Tisza, 2. Kiskunsági szikes puszta (Apaj),
3. Kiskunsági szikestavak (Fülöpszállás), 4. Fülöpházi homokbuckák,
5. Izsáki Kolon-tó, 6. Bócsa-Bugac buckavilága és a homokpuszta.
A Kiskunsági Nemzeti Park Kecskeméten lévõ igazgatósága a törzste-
rületen kívül még két tájvédelmi körzet és nyolc országos jelentõségû termé-
szetvédelmi terület kezelését is ellátja.
A Bükki Nemzeti Park
Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdõs nemzeti parkja létrehozásának alap-
ját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg.
ORSZÁGISMERET 33
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A szabadtéri néprajzi múzeumokban nemcsak építészeti alkotások, hanem az épületben
elhelyezett tárgyak, bútorok, háztartási és gazdasági eszközök, valamint az ezekkel
szemléltetett munkafolyamatok együttesen tárják fel az emberek életmódját. A nagyobb
szabású skanzenek kiegészítõ létesítményekkel is bõvülhetnek. Ilyenek a mûhelyek,
pásztorépítmények, fogadók, csárdák, malmok, vámházak, présházak, útszéli keresz-
tek, védõszentek szobrai, kálváriák, temetõi sírjelek stb.
Az elsõ nagyobb szabású skanzen, a Göcseji Falumúzeum 1968-ban
nyílt Zalaegerszegen. A következõ években nyílt meg a Nyíregyháza-Sóstói
Múzeumfalu, a Szennai Falumúzeum, a szombathelyi Vasi Múzeumfalu és az
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyûjtemé-
nye. A továbbiakban gyorsan szaporodtak a gyakran csak egy portából álló
falumúzeumok, valamint a tájházak és helytörténeti gyûjtemények. A sza-
badtéri múzeumok közé sorolandó intézmények száma az 1980-as években
már meghaladta a százat.
A legnagyobb szabású központi Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szent-
endre határában épül. A több mint három évtizede fennálló múzeum állandó-
an bõvül. A 46 hektárnyi területen az ország 10 tájának – a földrajzi nagytájak
elvei szerint összeállított – építményeit és tárgyait láthatjuk majd. Jelenleg
több tájegység, például a Felsõ-Tiszavidék és a Kisalföld már elkészült.
Természetvédelem, nemzeti parkok
Hazánkban a jogszabály által természetvédelem alá vont területek – az európai
12–18%-os átlag alatt – az ország területének 9,9%-ára terjednek ki.
Hazánkban jelenleg 10 nemzeti park található. Ezenkívül 36 tájvédel-
mi körzet és 142 országos jelentõségû természetvédelmi terület tartozik a
védett értékek közé.
A nemzeti parkok létesítésének célja az adott térség geológiai, hidroló-
giai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes,
részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alap-
vetõ ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos
biztosítása.
A természetvédelmi terület általában olyan természeti ritkaságok védelmére kijelölt, ki-
sebb kiterjedésû terület, amelynek megõrzése tudományos, oktatási és ismeretterjesztési
vagy génfenntartási szempontból indokolt. A tájvédelmi körzet kialakításának célja a vé-
dett területek legjellemzõbb tulajdonságainak megõrzése, a tájkép természetes alkotóele-
meinek meghatározott egyensúlyban tartása. Megemlítendõ, hogy az önkormányzatok
által védetté nyilvánított helyi természeti értékek száma 1200.
1961 óta valamennyi barlang védett, a 3363 barlang közül pedig 133
fokozottan védett. A természet védelmérõl szóló 1996-os törvény védelem
alá helyezte a magyarországi szikes tavakat, lápokat, forrásokat, kunhalmo-
kat (kurgánokat) és földvárakat.
A 10 nemzeti parkunk az alapítás sorrendjében a következõ:
Hortobágyi Nemzeti Park – 1973, Kiskunsági Nemzeti Park – 1975,
Bükki Nemzeti Park – 1976, Aggteleki Nemzeti Park – 1985, Fertõ–Hanság
32 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Nemzeti Park – 1991, Duna–Dráva Nemzeti Park – 1996, Balaton-felvidéki
Nemzeti Park – 1997, Duna–Ipoly Nemzeti Park – 1997, Körös–Maros Nem-
zeti Park – 1997, Õrségi Nemzeti Park – 2002.
A Hortobágyi Nemzeti Park
A Hortobágyi Nemzeti Park az elsõ (1973-ban) védetté nyilvánított nemzeti
parkunk. Egyúttal a legjelentõsebb is, hiszen az IUCN (Nemzetközi Termé-
szetvédelmi Unió) szerint is nemzeti parknak elismert intézmény, amely a Vi-
lágörökség-listára is felkerült. E nemzeti park területe 52 ezer hektár. A mo-
csaraktól, ingoványoktól a szikes pusztákon át a pusztai tölgyesekig az Al-
földre jellemzõ szinte összes élõhely típusát fellelhetjük, és a hazánkban elõ-
forduló valamennyi madárfajt észlelték már a Hortobágyi Nemzeti Park terü-
letén. Nagytestû állatai közül a szürkemarhát, a nóniusz lovat és a racka
juhot kell említeni.
A Hortobágy elhelyezkedése idegenforgalmilag is szerencsés, mert
szomszédságában van Debrecen városa, Hajdúszoboszló gyógyfürdõje és a
Tisza-tó. Igazgatósága Debrecenben van.
A Kiskunsági Nemzeti Park
Második nemzeti parkunk a Kiskunsági Nemzeti Park. A Duna–Tisza közén
több kisebb, szigetszerû terület egyesítésével 1975-ben létesült. Ez a
park a Duna–Tisza közének természeti, táji és néprajzi értékeit hivatott meg-
õrizni.
Nagy kiterjedésû legelõk, puszták, homokbucka-vonulatok, szikes tavak különleges élõ-
világgal, nádasok, zsombékosok, turjánosok, természetes erdõtársulások, hangulatos fo-
lyószakaszok, homoki szõlõk, gyümölcsösök és az alföldi tanyavilág jelentik a rendkívül
színes, változatos táji értékeket.
A mozaikszerû park egymástól távol lévõ hat különálló egységbõl áll:
1. Tõserdõ és a tiszaugi Holt-Tisza, 2. Kiskunsági szikes puszta (Apaj),
3. Kiskunsági szikestavak (Fülöpszállás), 4. Fülöpházi homokbuckák,
5. Izsáki Kolon-tó, 6. Bócsa-Bugac buckavilága és a homokpuszta.
A Kiskunsági Nemzeti Park Kecskeméten lévõ igazgatósága a törzste-
rületen kívül még két tájvédelmi körzet és nyolc országos jelentõségû termé-
szetvédelmi terület kezelését is ellátja.
A Bükki Nemzeti Park
Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdõs nemzeti parkja létrehozásának alap-
ját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg.
ORSZÁGISMERET 33
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Az 1976-ban létesült Bükki Nemzeti Park zöme hegységi terület.
900 m magas fennsíkjával, ennek peremén meredek letöréseivel („kövek”),
szurdokvölgyeivel, mésztufa- és cseppkõképzõdményeivel, valamint õsem-
berlakta barlangjaival jelentõs természeti és kultúrtörténeti értéket képvi-
sel. Hatalmas erdõségeivel, hegyi rétjeivel, bõvízû patakjaival (Szinva,
Garadna, Szalajka) rendkívüli esztétikai élményt nyújt. Emellett klímája, tisz-
ta levegõje és csendje élettanilag is kedvezõ hatású. A Bükki Nemzeti Park
39 ezer hektár területének 95%-a erdõ, 2%-a legelõ, amelyen tájfenntartó
gazdálkodást folytatnak (vad-, hal-, vízgazdálkodás, erdõ-legelõ). Igazgató-
sága Miskolcon van.
Az Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park az Aggteleki-hegység területén található. Nagy-
értékû természeti (földtani) értékek megõrzésére, bemutatására 1985-ben
avatták fel. A közel 700 kisebb-nagyobb barlangból álló karsztrendszert
1995 végén, Magyarország természeti értékei közül elsõként, felvették az
UNESCO Világörökség-listájára. A Szlovák Karszttal együtt lett Világörökség a
két ország föld alatti barlangvilága. A karsztjelenségek közül a leglátványosabb
és leglátogatottabb is a cseppkõképzõdményekben gazdag Baradla-barlang.
2002-ben a Rákóczi-barlang is megnyílt a látogatók elõtt, sõt a Béke-barlang is
újra fogadja a turistákat. A barlangrendszerekben közel 500 állatfajta él. A fel-
színen is sok érdekes karsztjelenséget tanulmányozhatunk. Ilyenek a dolinák,
dolinatavak, karrmezõk, víznyelõk, vakvölgyek stb. A felszíni ökológiai, bota-
nikai, zoológiai és néprajzi értékek is említést érdemelnek. 2002-ben Szlovákia
is nemzeti parkká nyilvánította a karszt határon túli részét.
Fertõ–Hanság Nemzeti Park
Az 1991-ben létesített park a Fertõ tó és a Hanság mocsarainak, láprétjei-
nek megmaradt foltjait foglalja magában. Mivel ilyen sós vízû, alig egy mé-
ter mély sztyepptavat nyugatabbra már nem lehet találni, önmagában is in-
dokolja a magas szintû védelmet. A park területén megfigyelhetõ a vízi nö-
vényzet fejlõdési folyamata a nyílt víztõl a kezdeti vízi növényzet betelepü-
léséig, majd a nádasokon, a lápréteken, a rekettyefüzeseken keresztül az
égeredõig, a tölgy-kõris-szil ligeterdõkig, illetve a mesterséges égeresekig
és nyárasokig. A Hanság legjellemzõbb növénytársulása az égerláperdõ.
A nagy kiterjedésû támasztógyökeres erdõkbõl mára már csak a Csí-
kos-éger és a Királytói-égeres területén találunk kisebb foltokat. A Fertõ ta-
vat szegélyezõ nádas és a Szárhalmi-erdõ bioszféra-rezervátumként is
megkülönböztetett védelmet élvez. A Fertõ tó ausztriai része is nemzeti park
34 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel néven. A tavat osztrák és magyar
oldalon kísérõ dombok pedig kultúrtáj kategóriában a Világörökség részét
képezik.
2001-ben befejezett láprekonstrukció keretében a lápot újra vízzel
árasztották el, ami új élõhelyeket teremtett. Újra fészkel a nyári lúd, a büty-
kös hattyú, a kárókatona, a bölömbika és a küszvágó csér. A hódok visszate-
lepítése is folyamatban van. A park központja Sarudon van.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Az 1997-ben alapított nemzeti park a pannon táj sajátos, legérdekesebb
részeit öleli föl. Magában foglalja a Tihanyi-félszigetet, a Tapolcai-meden-
ce vulkanikus tanúhegyeit, a Balaton víztükrének egy részét, a Kis-Bala-
ton nádasait, a Keszthelyi-hegységet és a Balaton-felvidék zárt kisme-
dencéit. Ez a park egyúttal az ország legismertebb kiránduló- és üdülõ-
helye.
A Duna–Dráva Nemzeti Park
A park 1996-ban a Dunát és a Drávát szalagszerûen kísérõ védett területek-
bõl alakult ki. Legnagyobb egysége a Szekszárd közelében lévõ, dunai árté-
ren fekvõ Gemenci-erdõ, valamint a Drávára támaszkodó belsõ-somogyi táj-
egység, a barcsi Õsborókás. A Gemenci-erdõ az európai hírû szarvas-
állomány mellett nagyszámú õznek és vaddisznónak is élõhelye. A park
egész területének gazdag madárvilága, a galériaerdõknek és égerlápoknak
pedig változatos növényvilága van. Jelentõsek a Keleti-Mecsek geológiai ér-
dekességei és tájképi szépségekkel bíró völgyei. A park kiemelkedõ néprajzi
és történelmi emlékekkel is bír.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park
Az 1997-ben megalakult park a vulkanikus eredetû Börzsönyre és Visegrá-
di-hegységre, a Pilis mészkõrögére, a Szentendrei-szigetre és az Ipoly-völgy
egy részére terjed ki. A park növénytani értékei közül kiemelkednek a pilisi
len és a bioszféra-rezervátumként elismert pilisi lomberdõk. A parkhoz tarto-
zik a pusztavacsi jeltorony az ország földrajzi központjában és a budai bar-
langok.
A park területén jelentõs történelmi emlékek is találhatók. Nemzeti
parkjaink közül az egyik leglátogatottabb, idegenforgalmi jelentõsége hatá-
rainkon is túlnyúlik.
ORSZÁGISMERET 35
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Az 1976-ban létesült Bükki Nemzeti Park zöme hegységi terület.
900 m magas fennsíkjával, ennek peremén meredek letöréseivel („kövek”),
szurdokvölgyeivel, mésztufa- és cseppkõképzõdményeivel, valamint õsem-
berlakta barlangjaival jelentõs természeti és kultúrtörténeti értéket képvi-
sel. Hatalmas erdõségeivel, hegyi rétjeivel, bõvízû patakjaival (Szinva,
Garadna, Szalajka) rendkívüli esztétikai élményt nyújt. Emellett klímája, tisz-
ta levegõje és csendje élettanilag is kedvezõ hatású. A Bükki Nemzeti Park
39 ezer hektár területének 95%-a erdõ, 2%-a legelõ, amelyen tájfenntartó
gazdálkodást folytatnak (vad-, hal-, vízgazdálkodás, erdõ-legelõ). Igazgató-
sága Miskolcon van.
Az Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park az Aggteleki-hegység területén található. Nagy-
értékû természeti (földtani) értékek megõrzésére, bemutatására 1985-ben
avatták fel. A közel 700 kisebb-nagyobb barlangból álló karsztrendszert
1995 végén, Magyarország természeti értékei közül elsõként, felvették az
UNESCO Világörökség-listájára. A Szlovák Karszttal együtt lett Világörökség a
két ország föld alatti barlangvilága. A karsztjelenségek közül a leglátványosabb
és leglátogatottabb is a cseppkõképzõdményekben gazdag Baradla-barlang.
2002-ben a Rákóczi-barlang is megnyílt a látogatók elõtt, sõt a Béke-barlang is
újra fogadja a turistákat. A barlangrendszerekben közel 500 állatfajta él. A fel-
színen is sok érdekes karsztjelenséget tanulmányozhatunk. Ilyenek a dolinák,
dolinatavak, karrmezõk, víznyelõk, vakvölgyek stb. A felszíni ökológiai, bota-
nikai, zoológiai és néprajzi értékek is említést érdemelnek. 2002-ben Szlovákia
is nemzeti parkká nyilvánította a karszt határon túli részét.
Fertõ–Hanság Nemzeti Park
Az 1991-ben létesített park a Fertõ tó és a Hanság mocsarainak, láprétjei-
nek megmaradt foltjait foglalja magában. Mivel ilyen sós vízû, alig egy mé-
ter mély sztyepptavat nyugatabbra már nem lehet találni, önmagában is in-
dokolja a magas szintû védelmet. A park területén megfigyelhetõ a vízi nö-
vényzet fejlõdési folyamata a nyílt víztõl a kezdeti vízi növényzet betelepü-
léséig, majd a nádasokon, a lápréteken, a rekettyefüzeseken keresztül az
égeredõig, a tölgy-kõris-szil ligeterdõkig, illetve a mesterséges égeresekig
és nyárasokig. A Hanság legjellemzõbb növénytársulása az égerláperdõ.
A nagy kiterjedésû támasztógyökeres erdõkbõl mára már csak a Csí-
kos-éger és a Királytói-égeres területén találunk kisebb foltokat. A Fertõ ta-
vat szegélyezõ nádas és a Szárhalmi-erdõ bioszféra-rezervátumként is
megkülönböztetett védelmet élvez. A Fertõ tó ausztriai része is nemzeti park
34 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel néven. A tavat osztrák és magyar
oldalon kísérõ dombok pedig kultúrtáj kategóriában a Világörökség részét
képezik.
2001-ben befejezett láprekonstrukció keretében a lápot újra vízzel
árasztották el, ami új élõhelyeket teremtett. Újra fészkel a nyári lúd, a büty-
kös hattyú, a kárókatona, a bölömbika és a küszvágó csér. A hódok visszate-
lepítése is folyamatban van. A park központja Sarudon van.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Az 1997-ben alapított nemzeti park a pannon táj sajátos, legérdekesebb
részeit öleli föl. Magában foglalja a Tihanyi-félszigetet, a Tapolcai-meden-
ce vulkanikus tanúhegyeit, a Balaton víztükrének egy részét, a Kis-Bala-
ton nádasait, a Keszthelyi-hegységet és a Balaton-felvidék zárt kisme-
dencéit. Ez a park egyúttal az ország legismertebb kiránduló- és üdülõ-
helye.
A Duna–Dráva Nemzeti Park
A park 1996-ban a Dunát és a Drávát szalagszerûen kísérõ védett területek-
bõl alakult ki. Legnagyobb egysége a Szekszárd közelében lévõ, dunai árté-
ren fekvõ Gemenci-erdõ, valamint a Drávára támaszkodó belsõ-somogyi táj-
egység, a barcsi Õsborókás. A Gemenci-erdõ az európai hírû szarvas-
állomány mellett nagyszámú õznek és vaddisznónak is élõhelye. A park
egész területének gazdag madárvilága, a galériaerdõknek és égerlápoknak
pedig változatos növényvilága van. Jelentõsek a Keleti-Mecsek geológiai ér-
dekességei és tájképi szépségekkel bíró völgyei. A park kiemelkedõ néprajzi
és történelmi emlékekkel is bír.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park
Az 1997-ben megalakult park a vulkanikus eredetû Börzsönyre és Visegrá-
di-hegységre, a Pilis mészkõrögére, a Szentendrei-szigetre és az Ipoly-völgy
egy részére terjed ki. A park növénytani értékei közül kiemelkednek a pilisi
len és a bioszféra-rezervátumként elismert pilisi lomberdõk. A parkhoz tarto-
zik a pusztavacsi jeltorony az ország földrajzi központjában és a budai bar-
langok.
A park területén jelentõs történelmi emlékek is találhatók. Nemzeti
parkjaink közül az egyik leglátogatottabb, idegenforgalmi jelentõsége hatá-
rainkon is túlnyúlik.
ORSZÁGISMERET 35
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A Körös–Maros Nemzeti Park
Az 1997-ben alakult, mozaikszerûen elhelyezkedõ park feladata a Körös
és Maros folyók környezetében kialakult jellegzetes tájszerkezet, illetve a
már korábban is védett szikesek, löszterületek, árterek, erdõk, mocsarak és
holtágak növény- és állatvilágának védelme és bemutatása. A kardoskúti
múzeumban e nemzeti park területét és a térség természeti értékeit lehet
megismerni. Dévaványán a túzok szabadtéri állományvédelmének és zárttéri
tenyésztésének látogatható központja van.
Õrségi Nemzeti Park
Az Õrség és a vend vidék két korábbi tájvédelmi körzetére épülve 2002-ben
nyerte el a tájegység az Õrségi Nemzeti Park címet. Új területekkel bõvült a
Szent-György-völgyi Tájvédelmi Körzet és a nemzeti parkon belülre került
három belsõ-õrségi falu is, a szabályozatlan Rába egy szakaszának árterei-
vel együtt. A nemzeti park területén termõ palástfû egyedül itt található meg
az országban. Ritkaságnak számít az itt termõ gyapjúsás, szibériai nõszirom,
sárgaliliom, hegyi zergevirág és a zergeboglár is. A szõcei tõzegmohás rét a
botanikusok paradicsoma. Tíz ritka tõzegmohafaj él a területén. Szinte min-
den településen megtalálhatók az értékes mûemlék templomok, szoknyás
faharanglábak és a népi építészet értékei. Különleges településforma a sze-
res település, amelyet Pityerszeren, a szabadtéri falumúzeumban tanulmá-
nyozhatunk.
A Világörökség és az Europa Nostra-díj
A Világörökség
A „világ kulturális és természeti örökségérõl” szóló Egyezmény története
visszavezet az Assuan-i gát építésének idõszakába, Egyiptomba. A gát épí-
tése miatt jelentõs területek kerültek víz alá, fontos régészeti, mûemléki érté-
kekkel együtt – ez lett volna a sorsa az Abu-Simbel-i sziklatemplomnak is.
Nemzetközi összefogás jött létre, hogy megmenthessék ezt az együttest, s
az látogatható is legyen. Világossá vált, hogy vannak olyan, az emberiség
egésze számára közös kincset jelentõ értékek, amelyek sorsának megoldása
meghaladja az érintett ország lehetõségeit.
Ezért született 1972-ben a „Világörökség Egyezmény”, amelyet az
ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, közismertebb ne-
vén UNESCO (United Nations Educational and Scientific and Cultural
36 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Organization) hozott létre. A különösen nagy értékû, az egész emberiség
szempontjából egyetemes jelentõségû természeti és kulturális örökség meg-
védéséhez nemzetközi összefogásra és egy olyan hatékony rendszer létre-
hozására volt szükség, amely ezt az összefogást intézményesíti. Az Egyez-
ményben részt vevõ tagállamok Világörökség Bizottságot hoznak létre (lét-
száma 21 fõ), amely elbírálja a segítségnyújtás iránti kérelmet, elkészíti a
tagállamok által összeállított leltár alapján a Világörökség javainak listáját,
valamint egy külön listát a Világörökség veszélyben lévõ javairól, amelyek
megmentéséhez nagyarányú munkálatok szükségesek. Az egyik, hogy ké-
szüljön olyan jegyzék is, amely a világ kulturális és természeti örökségét fog-
lalja magába, vagyis azoknak az értékeknek a felsorolását, amelyekre min-
denképpen oda kell figyelni, akár bajban vannak, akár nem, a másik, hogy a
veszélybe került, kiemelkedõ értékû emlékeket UNESCO-jegyzékbe fel-
vegyék.
Magyarország csak 1985-ben csatlakozott az egyezményhez – az ab-
ban az évben Budapesten rendezett Európai Kulturális Fórum alkalmából.
A hivatalos csatlakozás megnyitotta a lehetõséget Magyarország elõtt, hogy
javaslatokat tehessen a jegyzékre való fölvételre.
A jegyzékbe vétel alaposan kidolgozott, részletes folyamat eredménye.
Meghatározott kritériumok alapján kerülhet valami a Világörökség jegyzé-
kébe.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága évenként egyszer ülésezik és
adományozza a „Világörökség” rangját három kategóriában. Ezek: 1. termé-
szeti környezet, 2. épített örökség, 3. kultúrtáj. A megtisztelõ rangot az illetõ
országnak kell kérnie, amit megfelelõ helyszíni vizsgálat után adományoz az
UNESCO. A Világörökségnek idegenforgalmi szempontból nagy jelentõsége
van, mert mindenki kíváncsi egy-egy különleges, ritka értékre. Európában
374 Világörökség rangjával bíró látnivaló van. Magyarországon az elsõ kate-
góriába a Hortobágyi NP és az Aggteleki NP, a második kategóriába Hollókõ
palóc faluja, Pannonhalma középkori bencés apátsága, Pécs római emlékei,
Budapesten a Vár és alatta a két Duna-part panorámája, valamint az
Andrássy út, a harmadik kategóriába Tokaj és a Fertõ-táj az osztrák oldallal
és 10 faluval együtt tartozik.
A Világörökség emblémája: körben az egyik nyitott sarkára állított négyzet (bástya). Az
embléma egyben a természeti és a kulturális javak egymástól való kölcsönös függését
jelképezi: a sarkára állított négyzet az alkotó ember keze munkáját, az ezt ölelõ kör pedig
az épített alkotásokat körülvevõ természetet szimbolizálja. A kör egyszersmind a föld-
gömböt, s ugyanakkor az óvó-féltõ kezet is jelöli.
A Világörökség várományosi listán a következõ elõterjesztett értékek szerepelnek:
Ipolytarnóc õslelõhely, Komárom-Komarno-i erõdrendszer, Dunakanyar kultúrtáj, a ró-
zsadombi termálkarszt területe, Lechner Ödön és kortársai (a magyar szecesszió), A Ti-
hanyi-félsziget a Tapolcai-medence tanuhegyeivel és a Hévízi-tóval, a római limes ma-
gyarországi szakasza, a mezõhegyesi Állami Ménesbirtok, a hazai tájház hálózat és az
Északkeleti-Kárpát-medence fatemplomai.
ORSZÁGISMERET 37
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
A Körös–Maros Nemzeti Park
Az 1997-ben alakult, mozaikszerûen elhelyezkedõ park feladata a Körös
és Maros folyók környezetében kialakult jellegzetes tájszerkezet, illetve a
már korábban is védett szikesek, löszterületek, árterek, erdõk, mocsarak és
holtágak növény- és állatvilágának védelme és bemutatása. A kardoskúti
múzeumban e nemzeti park területét és a térség természeti értékeit lehet
megismerni. Dévaványán a túzok szabadtéri állományvédelmének és zárttéri
tenyésztésének látogatható központja van.
Õrségi Nemzeti Park
Az Õrség és a vend vidék két korábbi tájvédelmi körzetére épülve 2002-ben
nyerte el a tájegység az Õrségi Nemzeti Park címet. Új területekkel bõvült a
Szent-György-völgyi Tájvédelmi Körzet és a nemzeti parkon belülre került
három belsõ-õrségi falu is, a szabályozatlan Rába egy szakaszának árterei-
vel együtt. A nemzeti park területén termõ palástfû egyedül itt található meg
az országban. Ritkaságnak számít az itt termõ gyapjúsás, szibériai nõszirom,
sárgaliliom, hegyi zergevirág és a zergeboglár is. A szõcei tõzegmohás rét a
botanikusok paradicsoma. Tíz ritka tõzegmohafaj él a területén. Szinte min-
den településen megtalálhatók az értékes mûemlék templomok, szoknyás
faharanglábak és a népi építészet értékei. Különleges településforma a sze-
res település, amelyet Pityerszeren, a szabadtéri falumúzeumban tanulmá-
nyozhatunk.
A Világörökség és az Europa Nostra-díj
A Világörökség
A „világ kulturális és természeti örökségérõl” szóló Egyezmény története
visszavezet az Assuan-i gát építésének idõszakába, Egyiptomba. A gát épí-
tése miatt jelentõs területek kerültek víz alá, fontos régészeti, mûemléki érté-
kekkel együtt – ez lett volna a sorsa az Abu-Simbel-i sziklatemplomnak is.
Nemzetközi összefogás jött létre, hogy megmenthessék ezt az együttest, s
az látogatható is legyen. Világossá vált, hogy vannak olyan, az emberiség
egésze számára közös kincset jelentõ értékek, amelyek sorsának megoldása
meghaladja az érintett ország lehetõségeit.
Ezért született 1972-ben a „Világörökség Egyezmény”, amelyet az
ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, közismertebb ne-
vén UNESCO (United Nations Educational and Scientific and Cultural
36 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Organization) hozott létre. A különösen nagy értékû, az egész emberiség
szempontjából egyetemes jelentõségû természeti és kulturális örökség meg-
védéséhez nemzetközi összefogásra és egy olyan hatékony rendszer létre-
hozására volt szükség, amely ezt az összefogást intézményesíti. Az Egyez-
ményben részt vevõ tagállamok Világörökség Bizottságot hoznak létre (lét-
száma 21 fõ), amely elbírálja a segítségnyújtás iránti kérelmet, elkészíti a
tagállamok által összeállított leltár alapján a Világörökség javainak listáját,
valamint egy külön listát a Világörökség veszélyben lévõ javairól, amelyek
megmentéséhez nagyarányú munkálatok szükségesek. Az egyik, hogy ké-
szüljön olyan jegyzék is, amely a világ kulturális és természeti örökségét fog-
lalja magába, vagyis azoknak az értékeknek a felsorolását, amelyekre min-
denképpen oda kell figyelni, akár bajban vannak, akár nem, a másik, hogy a
veszélybe került, kiemelkedõ értékû emlékeket UNESCO-jegyzékbe fel-
vegyék.
Magyarország csak 1985-ben csatlakozott az egyezményhez – az ab-
ban az évben Budapesten rendezett Európai Kulturális Fórum alkalmából.
A hivatalos csatlakozás megnyitotta a lehetõséget Magyarország elõtt, hogy
javaslatokat tehessen a jegyzékre való fölvételre.
A jegyzékbe vétel alaposan kidolgozott, részletes folyamat eredménye.
Meghatározott kritériumok alapján kerülhet valami a Világörökség jegyzé-
kébe.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága évenként egyszer ülésezik és
adományozza a „Világörökség” rangját három kategóriában. Ezek: 1. termé-
szeti környezet, 2. épített örökség, 3. kultúrtáj. A megtisztelõ rangot az illetõ
országnak kell kérnie, amit megfelelõ helyszíni vizsgálat után adományoz az
UNESCO. A Világörökségnek idegenforgalmi szempontból nagy jelentõsége
van, mert mindenki kíváncsi egy-egy különleges, ritka értékre. Európában
374 Világörökség rangjával bíró látnivaló van. Magyarországon az elsõ kate-
góriába a Hortobágyi NP és az Aggteleki NP, a második kategóriába Hollókõ
palóc faluja, Pannonhalma középkori bencés apátsága, Pécs római emlékei,
Budapesten a Vár és alatta a két Duna-part panorámája, valamint az
Andrássy út, a harmadik kategóriába Tokaj és a Fertõ-táj az osztrák oldallal
és 10 faluval együtt tartozik.
A Világörökség emblémája: körben az egyik nyitott sarkára állított négyzet (bástya). Az
embléma egyben a természeti és a kulturális javak egymástól való kölcsönös függését
jelképezi: a sarkára állított négyzet az alkotó ember keze munkáját, az ezt ölelõ kör pedig
az épített alkotásokat körülvevõ természetet szimbolizálja. A kör egyszersmind a föld-
gömböt, s ugyanakkor az óvó-féltõ kezet is jelöli.
A Világörökség várományosi listán a következõ elõterjesztett értékek szerepelnek:
Ipolytarnóc õslelõhely, Komárom-Komarno-i erõdrendszer, Dunakanyar kultúrtáj, a ró-
zsadombi termálkarszt területe, Lechner Ödön és kortársai (a magyar szecesszió), A Ti-
hanyi-félsziget a Tapolcai-medence tanuhegyeivel és a Hévízi-tóval, a római limes ma-
gyarországi szakasza, a mezõhegyesi Állami Ménesbirtok, a hazai tájház hálózat és az
Északkeleti-Kárpát-medence fatemplomai.
ORSZÁGISMERET 37
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Az Europa Nostra-díj és az Európa Diploma
Az Europa Nostrát néhány civil mûemlékvédõ szervezet alapította az Európa
Tanács párizsi központjában 1963-ban. Ma az Europa Nostra az építészeti és
természeti örökség megmentésével foglalkozó legjelentõsebb „nem kor-
mányzati” szervezet a kontinensen. Több mint kétszáz, az építészeti és ter-
mészeti értékek megmentésében érdekelt, nem állami nemzeti szervezet,
száz helyi hatóság és több ezer egyéni tag vesz részt munkájában. Fõ célja
kontinensünk építészeti és természeti örökségének védelme és értékeinek
megõrzése, a történeti környezet minõségének javítása. Titkársága Hágában
mûködik. Az Europa Nostrát 1996-ban felkérte az Európa Tanács az európai
örökség megóvásán tevékenykedõ szervezetek munkájának összefogására,
az „Európai Örökség Csoport” megalapítására és munkájának megszervezé-
sére. Tanácsadóként mûködik közre az Európa Tanács munkájában. A közel
kétszáz város- és faluvédõ szervezetet magában foglaló magyar szervezetet
1991-ben vették fel az Europa Nostrába, Hungaria Nostra néven.
Az Európa Tanács legmagasabb európai természetvédelmi elismerése
az Európa Diploma. Magyarországon Ipolytarnóc és Tihany kapta ezt a ki-
tüntetést.
Mûemlékvédelemért és a helyreállításért az Europa Nostra-díjat kapták
hazánkban:
– az apostagi zsinagóga,
– a siklósi Malkocs bej dzsámi,
– a fertõdi kastélykápolna,
– a pápai Esterházy-kastély és kápolnája,
– Gyõr barokk belvárosa,
– Sopron belvárosa,
– Szenna Falumúzeuma,
– Ócsa református temploma,
– Magyarpolány, Petõfi utca,
– Székesfehérvár Palotavárosi skanzen,
– Szántódpusztai Turisztikai és Kulturális Központ,
– a szikszói, a sonkádi és a szamosújlaki templom,
– a Millenáris Park az üzemcsarnokból történt átalakításért,
– a Fõvárosi Állatkert Elefántháza,
– a Fõvárosi Vidámpark 1906-ból való lovas körhintája,
– a Wenckheim-palota, Budapest (a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár
Központi épülete),
– az Új Színház épülete, Budapest.
38 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 39
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
Az Europa Nostra-díj és az Európa Diploma
Az Europa Nostrát néhány civil mûemlékvédõ szervezet alapította az Európa
Tanács párizsi központjában 1963-ban. Ma az Europa Nostra az építészeti és
természeti örökség megmentésével foglalkozó legjelentõsebb „nem kor-
mányzati” szervezet a kontinensen. Több mint kétszáz, az építészeti és ter-
mészeti értékek megmentésében érdekelt, nem állami nemzeti szervezet,
száz helyi hatóság és több ezer egyéni tag vesz részt munkájában. Fõ célja
kontinensünk építészeti és természeti örökségének védelme és értékeinek
megõrzése, a történeti környezet minõségének javítása. Titkársága Hágában
mûködik. Az Europa Nostrát 1996-ban felkérte az Európa Tanács az európai
örökség megóvásán tevékenykedõ szervezetek munkájának összefogására,
az „Európai Örökség Csoport” megalapítására és munkájának megszervezé-
sére. Tanácsadóként mûködik közre az Európa Tanács munkájában. A közel
kétszáz város- és faluvédõ szervezetet magában foglaló magyar szervezetet
1991-ben vették fel az Europa Nostrába, Hungaria Nostra néven.
Az Európa Tanács legmagasabb európai természetvédelmi elismerése
az Európa Diploma. Magyarországon Ipolytarnóc és Tihany kapta ezt a ki-
tüntetést.
Mûemlékvédelemért és a helyreállításért az Europa Nostra-díjat kapták
hazánkban:
– az apostagi zsinagóga,
– a siklósi Malkocs bej dzsámi,
– a fertõdi kastélykápolna,
– a pápai Esterházy-kastély és kápolnája,
– Gyõr barokk belvárosa,
– Sopron belvárosa,
– Szenna Falumúzeuma,
– Ócsa református temploma,
– Magyarpolány, Petõfi utca,
– Székesfehérvár Palotavárosi skanzen,
– Szántódpusztai Turisztikai és Kulturális Központ,
– a szikszói, a sonkádi és a szamosújlaki templom,
– a Millenáris Park az üzemcsarnokból történt átalakításért,
– a Fõvárosi Állatkert Elefántháza,
– a Fõvárosi Vidámpark 1906-ból való lovas körhintája,
– a Wenckheim-palota, Budapest (a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár
Központi épülete),
– az Új Színház épülete, Budapest.
38 ORSZÁGISMERET
aA Magyarország általános idegenforgalmi földrajza Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 39
 A Budapest-Közép-Duna-vidéki
régió

A régió Pest megye egészét, Komárom-Esztergom megye dunakanyari

részét, valamint Nógrád megye börzsönyi körzeteit foglalja magában.
E terület mind földrajzi, mind történelmi és közigazgatási értelemben
központi szerepet foglal el. Egy része a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a
Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozik. Számos tájvédelmi kör-
zet, védelem alatt álló kistérség is gondoskodik az élõvilág védelmérõl.
A régión belül a Dunakanyar kiemelt üdülõkörzet.

A Dunakanyar

A Dunakanyar legfõbb természeti adottságait – a tájképi szépséget, a jelen-

tõs mértékû erdõsültséget és a tájat kettészelõ Dunát – már a 19. század
végén felismerték Budapest polgárai. A századfordulótól kezdõdõen pedig a
jobb módú fõvárosi polgárok hétvégi házakat és villákat építettek, ahová nyá-
ron és hétvégi idõszakokra kitelepedtek. Napjainkra ez az üdülõkörzet a hazai
és nemzetközi idegenforgalom egyik elsõdleges fogadóterületévé vált. Erre
tájképi, természeti, kultúrtörténeti és közlekedés-földrajzi adottságai egy-
aránt alkalmassá teszik. Az üdülõkörzet értékét kiemeli, hogy jelentõs részét
képezi a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak.

A Duna-szakasz jobb partjának települései, tájai

11-es út Budapest felõl ezen az úton történik a Dunakanyar jobb parti terü-
letének megközelítése.
Bár Aquincumnál még a fõváros III. kerületében járunk, de az Aranyhegyi-patak felett átha-
ladva a Budai-hegység területérõl a Pilis peremterületére érünk. Balról a római polgárváros
amfiteátrumának falait látjuk. Az út jobb oldalán, a valamikori Krempl-malomban nyílt
meg 1888-ban az aquincumi leletek elsõ állandó kiállítása. A malom késõbb vendéglõ lett,

ORSZÁGISMERET 41
 A Budapest-Közép-Duna-vidéki
régió

A régió Pest megye egészét, Komárom-Esztergom megye dunakanyari

részét, valamint Nógrád megye börzsönyi körzeteit foglalja magában.
E terület mind földrajzi, mind történelmi és közigazgatási értelemben
központi szerepet foglal el. Egy része a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a
Kiskunsági Nemzeti Park területéhez tartozik. Számos tájvédelmi kör-
zet, védelem alatt álló kistérség is gondoskodik az élõvilág védelmérõl.
A régión belül a Dunakanyar kiemelt üdülõkörzet.

A Dunakanyar

A Dunakanyar legfõbb természeti adottságait – a tájképi szépséget, a jelen-

tõs mértékû erdõsültséget és a tájat kettészelõ Dunát – már a 19. század
végén felismerték Budapest polgárai. A századfordulótól kezdõdõen pedig a
jobb módú fõvárosi polgárok hétvégi házakat és villákat építettek, ahová nyá-
ron és hétvégi idõszakokra kitelepedtek. Napjainkra ez az üdülõkörzet a hazai
és nemzetközi idegenforgalom egyik elsõdleges fogadóterületévé vált. Erre
tájképi, természeti, kultúrtörténeti és közlekedés-földrajzi adottságai egy-
aránt alkalmassá teszik. Az üdülõkörzet értékét kiemeli, hogy jelentõs részét
képezi a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak.

A Duna-szakasz jobb partjának települései, tájai

11-es út Budapest felõl ezen az úton történik a Dunakanyar jobb parti terü-
letének megközelítése.
Bár Aquincumnál még a fõváros III. kerületében járunk, de az Aranyhegyi-patak felett átha-
ladva a Budai-hegység területérõl a Pilis peremterületére érünk. Balról a római polgárváros
amfiteátrumának falait látjuk. Az út jobb oldalán, a valamikori Krempl-malomban nyílt
meg 1888-ban az aquincumi leletek elsõ állandó kiállítása. A malom késõbb vendéglõ lett,

ORSZÁGISMERET 41
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
ahol Tóth Árpád „Az aquincumi korcsmában” címû versét írta. Balról, az Aranyhegyen ér-
dekes alakú kilátót pillanthatunk meg. Még az 1930-as években építtette Szász Farkas,
hogy felújítsa az õsmagyar pogány vallás szertartásait, amelyhez ez lett volna a fõoltár. Mö-
götte tornyosodik a Nagykevély mészkõsziklás orma. Továbbhaladva, jobbról Rómaifürdõt
érjük el. Forrásainak vizét a rómaiak Aquincumba vezették. A vízvezeték (aquaeductus)
maradványai ma is láthatók. Csillaghegy és Békásmegyer után az egykori kavicsbányá-
ban lévõ úgynevezett Omszki-tó mellett elhaladva elõttünk feltûnik a vulkáni eredetû Vi-
segrádi-hegység. Balról szép rálátás nyílik a Kõhegyre, ahol Petõfi ottjártát egy emlékosz-
lop hirdeti. Oldalában a vulkáni agglomerátum érdekes lepusztulásformái, az úgynevezett
„kalaposkövek” láthatók. Mögötte még magasabbra emelkedik a Nagy-Csikóvár és a Böl-
csõhegy. Ez utóbbi oldalában látható a Lajos-forrás turistaház, ahová Szentendrérõl
kocsival is feljuthatunk. Környéke a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, és területe egyúttal
Nemzetközi Bioszféra-rezervátum is.
VISEGRÁDI-HEGYSÉG Az Alföldtõl északra az idõs medencealjzat
egy része a mélybe süllyedt. Mozgásával egyidõben a föld kérgében keletke-
zett repedések mentén a miocénben (14 millió éve) felszíni vulkáni mûködés
kezdõdött. A kitörések során andezitlávából és tufából felépülõ sztrato-
vulkánok képzõdtek. A kitörések után – az évmilliók során – erõsen lepusztult
a hegység. Késõbb a középhegység általános kiemelkedésével egyidõben
újabb törések érték a területet a régi szerkezeti vonalak mentén. Ilyen törés-
vonal mentén talált utat a Duna az egykor összefüggõ Visegrádi-hegység és
a Börzsöny között. A negyedidõszak folyamán a Duna bevágó képessége lé-
pést tudott tartani az emelkedõ hegységgel, és bepréselte magát a két hegy-
ség közé, kialakítva a mai 200–300 m mély, teraszokkal rendelkezõ, patkó
alakú visegrádi völgyszorost. A Duna három leglátványosabb szakasza
közül ez az egyik (a másik kettõ: az osztrák Wachau és az Al-Duna kazán-
szorosi része).
SZENTENDRE A 11-es úton az elsõ jelentõsebb mûemlé-
kekben gazdag város a 23 ezer lakosú Szentendre. A város a Duna
jobb parti teraszain fekszik. Északról és nyugatról a Visegrádi-hegység fogja
körül. A települést középkori plébániatemplomának védõszentjérõl, Szent
András apostolról nevezték el.
A római idõkben az Ulcisia Castra nevû római katonai tábor állott a mai
város déli részén. Csekély falmaradványai a Római sánc utcában láthatók.
A belvárost elkerülõ fõút mellette halad el. Jelentõsebb kõemlékei a Római
Kõtárban láthatók.
Amikor a törökök a rigómezei csatában 1389-ben elfoglalták Szerbiát,
sok ezer szerb és dalmát menekült érkezett Magyarországra, és fõleg a
Duna mentén települt le. A 17. század végén, a törökök Magyarországról
való kiûzése után a Balkán továbbra is török kézen maradt. Ekkor újabb
szerb, dalmát és macedóniai görög menekültek érkeztek Magyarországra,
és Csernojevics Arzén ipeki szerb pátriárka vezetésével egy részük Szent-
endrén telepedett le. A királytól különleges kiváltságokat kaptak (adóelen-
gedés stb.). Korábbi hazájuk latinos neve („Rascia”) után rácoknak nevezték
42 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
õket. Az egy helységbõl érkezettek Szentendrén is egymás mellett telepedtek
le, és közösen építettek templomot.
Így a belgrádiak a Szaborna szerb ortodox püspöki templomot, a pozsareváciak a
Pozsarevacska, a csiprováciak a Csiprovacska és az opováciak az Opovacska templo-
mot építették fel. A vallásukhoz (fõleg szerb ortodox) való ragaszkodás az identitástuda-
tuk megõrzését is jelentette.
Szentendre barokk arculata 18. századi aranykorában alakult ki.
1799-ben azonban árvíz, majd tûzvész és újra árvíz pusztította, lakosait járvá-
nyok tizedelték. Híres szõlõit a 19. század végén filoxéra pusztította el. Új
lendületet a város fejlõdésének az 1887-ben megindult gõzvasút – a mai HÉV
elõdje – adott, amelyet késõbb villamosítottak. Ezzel közvetlen gyorsvasúti
összeköttetés létesült a fõvárossal.
A magyar városoknál megszokott, parkokkal, kertekkel fellazított leve-
gõs városkép helyett Szentendrén zárt, helyenként teraszosan függõleges
városképet találunk. A betelepült szerb, dalmát és görög lakosság ugyanis a
hazájában megszokott mediterrán városképet alakította ki.
A város jellegzetes látnivalói: barokk szerb templomai, kapui, pincéi
(kacsárnyák), kovácsoltvas szerb emlékkeresztjei, rácsos ablakai, középkori
római katolikus temploma, szép barokk, valamint klasszicista házai, 22 mú-
zeuma, számos képzõmûvészeti galériája és a város határában felépült Sza-
badtéri Néprajzi Múzeum.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Dumtsa Jenõ utca – Fõ tér –
Görög utca – Vastagh György utca (Kovács Margit Múzeum) – Rákóczi Fe-
renc utca – Templomtér – Lépcsõköz – Gõzhajó utca – Rab Ráby tér – Hunya-
di utca – Bogdányi utca – Mûvésztelep. A Sztaravodai úton lévõ Szabadtéri
Néprajzi Múzeumot autóval lehet megközelíteni.
A Fõ térhez déli irányból vezetõ Dumtsa Jenõ u. 10. sz. házában kapott
helyet a Barcsay Gyûjtemény.
Barcsay Jenõ (1900–1988) festõ, grafikus, Kossuth-díjas mûvész, a modern magyar
festõmûvészet egyik vezetõ mestere, akinek a mûveit a szigorú szerkezet és a mély kolorit
remek egysége jellemzi. Ösztöndíjjal Párizsban és Itáliában tanult. Részt vett 1929-ben a
Velencei Biennálén, majd ettõl kezdve nyarait a szentendrei mûvésztelepen töltötte.
A háromszög alakú Fõ tér hazánkban egyedülálló 18. századi mûemléki
együttes, amely sajátosságát a már említett délies jellegétõl kapta. A Duna-
partról érkezõ Görög utca sarkán áll a Blagovesztenszka, vagy ismertebb nevén
„görög templom”, amelyet 1752-ben a barokk kor egyik legkiválóbb építésze,
Mayerhoffer András tervezett. Az oldalkapuja mellett a falban egy 18. századi
görög kereskedõ sírköve látható, amirõl a templom a nevét kapta.
A sírkõ magyar szövege szerint „Itt nyugszik a megboldogult, Úrban elpihent Tolojanne
Demeter, Hüpészkhiász városból. Élt 48 évet. Elhunyt pedig az 1759. évben, április 24-én
Szentendrén.”
ORSZÁGISMERET 43
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
ahol Tóth Árpád „Az aquincumi korcsmában” címû versét írta. Balról, az Aranyhegyen ér-
dekes alakú kilátót pillanthatunk meg. Még az 1930-as években építtette Szász Farkas,
hogy felújítsa az õsmagyar pogány vallás szertartásait, amelyhez ez lett volna a fõoltár. Mö-
götte tornyosodik a Nagykevély mészkõsziklás orma. Továbbhaladva, jobbról Rómaifürdõt
érjük el. Forrásainak vizét a rómaiak Aquincumba vezették. A vízvezeték (aquaeductus)
maradványai ma is láthatók. Csillaghegy és Békásmegyer után az egykori kavicsbányá-
ban lévõ úgynevezett Omszki-tó mellett elhaladva elõttünk feltûnik a vulkáni eredetû Vi-
segrádi-hegység. Balról szép rálátás nyílik a Kõhegyre, ahol Petõfi ottjártát egy emlékosz-
lop hirdeti. Oldalában a vulkáni agglomerátum érdekes lepusztulásformái, az úgynevezett
„kalaposkövek” láthatók. Mögötte még magasabbra emelkedik a Nagy-Csikóvár és a Böl-
csõhegy. Ez utóbbi oldalában látható a Lajos-forrás turistaház, ahová Szentendrérõl
kocsival is feljuthatunk. Környéke a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, és területe egyúttal
Nemzetközi Bioszféra-rezervátum is.
VISEGRÁDI-HEGYSÉG Az Alföldtõl északra az idõs medencealjzat
egy része a mélybe süllyedt. Mozgásával egyidõben a föld kérgében keletke-
zett repedések mentén a miocénben (14 millió éve) felszíni vulkáni mûködés
kezdõdött. A kitörések során andezitlávából és tufából felépülõ sztrato-
vulkánok képzõdtek. A kitörések után – az évmilliók során – erõsen lepusztult
a hegység. Késõbb a középhegység általános kiemelkedésével egyidõben
újabb törések érték a területet a régi szerkezeti vonalak mentén. Ilyen törés-
vonal mentén talált utat a Duna az egykor összefüggõ Visegrádi-hegység és
a Börzsöny között. A negyedidõszak folyamán a Duna bevágó képessége lé-
pést tudott tartani az emelkedõ hegységgel, és bepréselte magát a két hegy-
ség közé, kialakítva a mai 200–300 m mély, teraszokkal rendelkezõ, patkó
alakú visegrádi völgyszorost. A Duna három leglátványosabb szakasza
közül ez az egyik (a másik kettõ: az osztrák Wachau és az Al-Duna kazán-
szorosi része).
SZENTENDRE A 11-es úton az elsõ jelentõsebb mûemlé-
kekben gazdag város a 23 ezer lakosú Szentendre. A város a Duna
jobb parti teraszain fekszik. Északról és nyugatról a Visegrádi-hegység fogja
körül. A települést középkori plébániatemplomának védõszentjérõl, Szent
András apostolról nevezték el.
A római idõkben az Ulcisia Castra nevû római katonai tábor állott a mai
város déli részén. Csekély falmaradványai a Római sánc utcában láthatók.
A belvárost elkerülõ fõút mellette halad el. Jelentõsebb kõemlékei a Római
Kõtárban láthatók.
Amikor a törökök a rigómezei csatában 1389-ben elfoglalták Szerbiát,
sok ezer szerb és dalmát menekült érkezett Magyarországra, és fõleg a
Duna mentén települt le. A 17. század végén, a törökök Magyarországról
való kiûzése után a Balkán továbbra is török kézen maradt. Ekkor újabb
szerb, dalmát és macedóniai görög menekültek érkeztek Magyarországra,
és Csernojevics Arzén ipeki szerb pátriárka vezetésével egy részük Szent-
endrén telepedett le. A királytól különleges kiváltságokat kaptak (adóelen-
gedés stb.). Korábbi hazájuk latinos neve („Rascia”) után rácoknak nevezték
42 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
õket. Az egy helységbõl érkezettek Szentendrén is egymás mellett telepedtek
le, és közösen építettek templomot.
Így a belgrádiak a Szaborna szerb ortodox püspöki templomot, a pozsareváciak a
Pozsarevacska, a csiprováciak a Csiprovacska és az opováciak az Opovacska templo-
mot építették fel. A vallásukhoz (fõleg szerb ortodox) való ragaszkodás az identitástuda-
tuk megõrzését is jelentette.
Szentendre barokk arculata 18. századi aranykorában alakult ki.
1799-ben azonban árvíz, majd tûzvész és újra árvíz pusztította, lakosait járvá-
nyok tizedelték. Híres szõlõit a 19. század végén filoxéra pusztította el. Új
lendületet a város fejlõdésének az 1887-ben megindult gõzvasút – a mai HÉV
elõdje – adott, amelyet késõbb villamosítottak. Ezzel közvetlen gyorsvasúti
összeköttetés létesült a fõvárossal.
A magyar városoknál megszokott, parkokkal, kertekkel fellazított leve-
gõs városkép helyett Szentendrén zárt, helyenként teraszosan függõleges
városképet találunk. A betelepült szerb, dalmát és görög lakosság ugyanis a
hazájában megszokott mediterrán városképet alakította ki.
A város jellegzetes látnivalói: barokk szerb templomai, kapui, pincéi
(kacsárnyák), kovácsoltvas szerb emlékkeresztjei, rácsos ablakai, középkori
római katolikus temploma, szép barokk, valamint klasszicista házai, 22 mú-
zeuma, számos képzõmûvészeti galériája és a város határában felépült Sza-
badtéri Néprajzi Múzeum.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Dumtsa Jenõ utca – Fõ tér –
Görög utca – Vastagh György utca (Kovács Margit Múzeum) – Rákóczi Fe-
renc utca – Templomtér – Lépcsõköz – Gõzhajó utca – Rab Ráby tér – Hunya-
di utca – Bogdányi utca – Mûvésztelep. A Sztaravodai úton lévõ Szabadtéri
Néprajzi Múzeumot autóval lehet megközelíteni.
A Fõ térhez déli irányból vezetõ Dumtsa Jenõ u. 10. sz. házában kapott
helyet a Barcsay Gyûjtemény.
Barcsay Jenõ (1900–1988) festõ, grafikus, Kossuth-díjas mûvész, a modern magyar
festõmûvészet egyik vezetõ mestere, akinek a mûveit a szigorú szerkezet és a mély kolorit
remek egysége jellemzi. Ösztöndíjjal Párizsban és Itáliában tanult. Részt vett 1929-ben a
Velencei Biennálén, majd ettõl kezdve nyarait a szentendrei mûvésztelepen töltötte.
A háromszög alakú Fõ tér hazánkban egyedülálló 18. századi mûemléki
együttes, amely sajátosságát a már említett délies jellegétõl kapta. A Duna-
partról érkezõ Görög utca sarkán áll a Blagovesztenszka, vagy ismertebb nevén
„görög templom”, amelyet 1752-ben a barokk kor egyik legkiválóbb építésze,
Mayerhoffer András tervezett. Az oldalkapuja mellett a falban egy 18. századi
görög kereskedõ sírköve látható, amirõl a templom a nevét kapta.
A sírkõ magyar szövege szerint „Itt nyugszik a megboldogult, Úrban elpihent Tolojanne
Demeter, Hüpészkhiász városból. Élt 48 évet. Elhunyt pedig az 1759. évben, április 24-én
Szentendrén.”
ORSZÁGISMERET 43
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A templomnak két, tölgyfából faragott, gazdag díszítésû, rokokó kapuja
van, a torony alatti bejárata fölött áttört kõerkéllyel. A templombelsõ értéke
az ikonosztázion, amely Mihajlo Zsivkovics budai szerb ikonfestõ munkája
(1804).
A templommal egybeépült a Ferenczy Károly Múzeum szép copf stílusú
épülete. Az épületben 1816-ig hazánk legrégibb szerb nyelvû tanítóképzõje
mûködött. Késõbb az ország elsõ szerb gimnáziuma lett. A múzeumnak je-
lentõs helytörténeti, népmûvészeti és képzõmûvészeti – elsõsorban a szent-
endrei mûvészek alkotásai – anyaga van. Ez utóbbit fõként a Ferenczy-
család (Ferenczy Károly és felesége, Fialka Olga, valamint gyermekeik:
Béni, Noémi és Valér) alkotásai jelentik.
Ferenczy Béni a magyar szobrászat kiemelkedõ egyénisége, Ferenczy Noémi gobelint,
kárpitokat készített, Ferenczy Valér, a legidõsebb testvér, festõ és grafikus volt.
A Fõ tér legérdekesebb épülete a keleti oldalát elfoglaló Szerb Privi-
legiális Kereskedõ Társaság egykori kereskedõháza. Ma a Szentendrei Kép-
tár mûködik az épületben.
Eredetileg a földszintjén volt az öt kereskedõ üzlete, mögötte a raktár, az emeleten pedig a
kereskedõk lakása. A magas padlásteret bõrszárításra, vagy raktárként használták. Így az
épület ritka építészettörténeti emléke a városnak.
A kereskedõház mögött, a Görög utca és a Vastagh György utca sar-
kán álló barokk épület régen sóház, majd a város postaállomása volt. A Gö-
rög utcai oldalán négy szép kovácsoltvas, apácarácsos ablaka van. Ebben az
épületben helyezték el a Kovács Margit Gyûjteményt.
Kovács Margit (1902–1977) a 20. században a magyar kerámiamûvészet úttörõ mes-
tere. Fejlett szobrászati tudása, sajátos figuráinak õsi naívságot árasztó, üde hangula-
ta biztosít mûveinek különleges vonzerõt. Kerekplasztikái, faliképei, épületkerámiái
és edényei egyaránt kiemelkedõ mûvészi tudását igazolják. A párizsi világkiállításon
magas kitüntetést, a brüsszelin Grand Prix-t nyert mûveivel. Itthon Kossuth-díjat ka-
pott.
A Fõ tér déli oldalán az alig két méter széles sikátor, a Török köz vezet
az egykori Csiprovacska-templomhoz, amely most Péter-Pál-templom né-
ven a katolikusoké. A Fõ tér és a Török köz sarkán emelkedik a város egyik
legszebb mûemléke, egy rokokó stukkós egyemeletes épület. A térre nézõ
emeleti ablakai között elhelyezett stukkó szõlõtõi, leveles ágai a fürtökkel a
szentendrei díszítõmûvészet kedvelt motívumai. Jelenleg étterem mûködik
az épületben, amely kiterjed a mellette lévõ két épület földszintjére is.
A Fõ tér közepén kovácsoltvas kerítéssel övezett, vörös márvány talap-
zaton nyugvó, késõ rokokó, kovácsoltvas szerb kereszt áll. Az oszloptörzsön
bádogra festett ikonok láthatók, mert az ortodox szokás szobor elhelyezését
nem engedi meg. A kereszt szerb nyelvû felirata szerint: „Ezt a szent keresztet
a szerb privilegiális szentendrei kereskedõ társaság emelte 1763. évben.”
A Fõ téren találjuk (21. sz.) Kmetty János (1889–1975) festõmûvész em-
44 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
lékmúzeumát is. Kmetty János, aki Ferenczy Károly tanítványa volt, hosszú
ideig dolgozott Szentendrén.
A Fõ térrõl nyíló Bogdányi utcát nevezhetjük idegenforgalmi utcának
is, mert itt sorakoznak a régiségboltok, a Nosztalgia Kávéház, a Vidám Szer-
zetesek vendéglõ és az egyik épület udvarának függõfolyosóján a butiksor. Itt
nyílt meg 1998-ban (32. sz. alatt) a régi fûrészmalom átalakításával az úgy-
nevezett Mûvészet Malom, avagy kortárs mûvészeti központban mûködõ élõ
múzeum. Itt az idõszakos kiállításokon túl megismerhetjük a szentendrei kép-
zõmûvészet egész spektrumát. Alkalmas mûvészeti konferenciák, fesztivá-
lok és alkotótáborok megrendezésére is. Remények szerint Közép-Európa
egyik legjelentõsebb mûvészeti központjává válik.
Ha a Fõ térrõl nyugati irányba, a Rákóczi út felé indulunk, az étterem
utáni barokk épület kapujának zárókövén a szerb kereskedõ társaság jelvé-
nyét láthatjuk.
Ez a szerb kettõs kereszt, amely alul horgonyban végzõdik, a szerb dunai hajózást jelenti.
A kereszt felsõ vége egy 4-es számban végzõdik, ami a tisztességes, 4%-os kereskedõi
hasznot jelenti. A kõbe vésett jelvény két oldalán F-HJ monogramot látni.
A Rákóczi utcán továbbhaladva a barokk, de többször átépített Város-
házához érünk, amelynek neobarokk oromfalát messzirõl látni. Vele szemben
áll az egykori erdészlak, amelyben a hagyomány szerint Mária Terézia is
megszállt. Itt található a Népmûvészetek Háza.
A Rákóczi utcából egy kis lépcsõközön juthatunk a Templom-dombra.
A lépcsõsor felsõ végén a támfalon helyezték el az emléktáblát, amelynek ta-
núsága szerint: „A Magyar Urbanisztikai Társaság az 1980. évben Szentendre
városának adományozta a Hild János emlékérmet.” Ezt a kitüntetést köztu-
dottan a mûemlékek gondos helyreállításáért és a mûemléki városkép meg-
õrzéséért adományozzák.
A Templom-dombra a Fõ térrõl is feljuthatunk: a Blagovesztenszka- vagy Görög-temp-
lommal szembeni két ház között, egy alig másfél méter széles sikátor, a hevedertámíves
Váralja-lépcsõ vezet fel a dombra.
A Templom-dombon álló katolikus templom a város legrégibb épülete
a 13. századból. Román ablakait a 14. században befalazták, és nagyobb
csúcsíves ablakokat és kapuzatot nyitottak, valamint támpilléreket építettek
hozzá. Ekkor került a torony alatti támpillérre a kõbõl faragott napóra. A tö-
rök idõk pusztítása után a Zichy-család, mint a város kegyura barokk ízlés-
ben építtette újjá. Mai restaurált formájában mindhárom építési periódus
részletei megfigyelhetõk az épületen. A kapun át a keresztboltozatos kórus
alá, majd a háromboltszakaszos hajóba érünk. Szentélyének falait a szent-
endrei Mûvésztelep tagjai az 1930-as években freskókkal díszítették. Beren-
dezése a 18. századi újjáépítést követõ idõbõl való.
A templom mögötti mellvédrõl nyílik a városra a legmegragadóbb kilátás. Innen tárul fel
a legjellegzetesebb szentendrei városkép: a középkori utcahálózatot követõ, egymásra
ORSZÁGISMERET 45
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A templomnak két, tölgyfából faragott, gazdag díszítésû, rokokó kapuja
van, a torony alatti bejárata fölött áttört kõerkéllyel. A templombelsõ értéke
az ikonosztázion, amely Mihajlo Zsivkovics budai szerb ikonfestõ munkája
(1804).
A templommal egybeépült a Ferenczy Károly Múzeum szép copf stílusú
épülete. Az épületben 1816-ig hazánk legrégibb szerb nyelvû tanítóképzõje
mûködött. Késõbb az ország elsõ szerb gimnáziuma lett. A múzeumnak je-
lentõs helytörténeti, népmûvészeti és képzõmûvészeti – elsõsorban a szent-
endrei mûvészek alkotásai – anyaga van. Ez utóbbit fõként a Ferenczy-
család (Ferenczy Károly és felesége, Fialka Olga, valamint gyermekeik:
Béni, Noémi és Valér) alkotásai jelentik.
Ferenczy Béni a magyar szobrászat kiemelkedõ egyénisége, Ferenczy Noémi gobelint,
kárpitokat készített, Ferenczy Valér, a legidõsebb testvér, festõ és grafikus volt.
A Fõ tér legérdekesebb épülete a keleti oldalát elfoglaló Szerb Privi-
legiális Kereskedõ Társaság egykori kereskedõháza. Ma a Szentendrei Kép-
tár mûködik az épületben.
Eredetileg a földszintjén volt az öt kereskedõ üzlete, mögötte a raktár, az emeleten pedig a
kereskedõk lakása. A magas padlásteret bõrszárításra, vagy raktárként használták. Így az
épület ritka építészettörténeti emléke a városnak.
A kereskedõház mögött, a Görög utca és a Vastagh György utca sar-
kán álló barokk épület régen sóház, majd a város postaállomása volt. A Gö-
rög utcai oldalán négy szép kovácsoltvas, apácarácsos ablaka van. Ebben az
épületben helyezték el a Kovács Margit Gyûjteményt.
Kovács Margit (1902–1977) a 20. században a magyar kerámiamûvészet úttörõ mes-
tere. Fejlett szobrászati tudása, sajátos figuráinak õsi naívságot árasztó, üde hangula-
ta biztosít mûveinek különleges vonzerõt. Kerekplasztikái, faliképei, épületkerámiái
és edényei egyaránt kiemelkedõ mûvészi tudását igazolják. A párizsi világkiállításon
magas kitüntetést, a brüsszelin Grand Prix-t nyert mûveivel. Itthon Kossuth-díjat ka-
pott.
A Fõ tér déli oldalán az alig két méter széles sikátor, a Török köz vezet
az egykori Csiprovacska-templomhoz, amely most Péter-Pál-templom né-
ven a katolikusoké. A Fõ tér és a Török köz sarkán emelkedik a város egyik
legszebb mûemléke, egy rokokó stukkós egyemeletes épület. A térre nézõ
emeleti ablakai között elhelyezett stukkó szõlõtõi, leveles ágai a fürtökkel a
szentendrei díszítõmûvészet kedvelt motívumai. Jelenleg étterem mûködik
az épületben, amely kiterjed a mellette lévõ két épület földszintjére is.
A Fõ tér közepén kovácsoltvas kerítéssel övezett, vörös márvány talap-
zaton nyugvó, késõ rokokó, kovácsoltvas szerb kereszt áll. Az oszloptörzsön
bádogra festett ikonok láthatók, mert az ortodox szokás szobor elhelyezését
nem engedi meg. A kereszt szerb nyelvû felirata szerint: „Ezt a szent keresztet
a szerb privilegiális szentendrei kereskedõ társaság emelte 1763. évben.”
A Fõ téren találjuk (21. sz.) Kmetty János (1889–1975) festõmûvész em-
44 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
lékmúzeumát is. Kmetty János, aki Ferenczy Károly tanítványa volt, hosszú
ideig dolgozott Szentendrén.
A Fõ térrõl nyíló Bogdányi utcát nevezhetjük idegenforgalmi utcának
is, mert itt sorakoznak a régiségboltok, a Nosztalgia Kávéház, a Vidám Szer-
zetesek vendéglõ és az egyik épület udvarának függõfolyosóján a butiksor. Itt
nyílt meg 1998-ban (32. sz. alatt) a régi fûrészmalom átalakításával az úgy-
nevezett Mûvészet Malom, avagy kortárs mûvészeti központban mûködõ élõ
múzeum. Itt az idõszakos kiállításokon túl megismerhetjük a szentendrei kép-
zõmûvészet egész spektrumát. Alkalmas mûvészeti konferenciák, fesztivá-
lok és alkotótáborok megrendezésére is. Remények szerint Közép-Európa
egyik legjelentõsebb mûvészeti központjává válik.
Ha a Fõ térrõl nyugati irányba, a Rákóczi út felé indulunk, az étterem
utáni barokk épület kapujának zárókövén a szerb kereskedõ társaság jelvé-
nyét láthatjuk.
Ez a szerb kettõs kereszt, amely alul horgonyban végzõdik, a szerb dunai hajózást jelenti.
A kereszt felsõ vége egy 4-es számban végzõdik, ami a tisztességes, 4%-os kereskedõi
hasznot jelenti. A kõbe vésett jelvény két oldalán F-HJ monogramot látni.
A Rákóczi utcán továbbhaladva a barokk, de többször átépített Város-
házához érünk, amelynek neobarokk oromfalát messzirõl látni. Vele szemben
áll az egykori erdészlak, amelyben a hagyomány szerint Mária Terézia is
megszállt. Itt található a Népmûvészetek Háza.
A Rákóczi utcából egy kis lépcsõközön juthatunk a Templom-dombra.
A lépcsõsor felsõ végén a támfalon helyezték el az emléktáblát, amelynek ta-
núsága szerint: „A Magyar Urbanisztikai Társaság az 1980. évben Szentendre
városának adományozta a Hild János emlékérmet.” Ezt a kitüntetést köztu-
dottan a mûemlékek gondos helyreállításáért és a mûemléki városkép meg-
õrzéséért adományozzák.
A Templom-dombra a Fõ térrõl is feljuthatunk: a Blagovesztenszka- vagy Görög-temp-
lommal szembeni két ház között, egy alig másfél méter széles sikátor, a hevedertámíves
Váralja-lépcsõ vezet fel a dombra.
A Templom-dombon álló katolikus templom a város legrégibb épülete
a 13. századból. Román ablakait a 14. században befalazták, és nagyobb
csúcsíves ablakokat és kapuzatot nyitottak, valamint támpilléreket építettek
hozzá. Ekkor került a torony alatti támpillérre a kõbõl faragott napóra. A tö-
rök idõk pusztítása után a Zichy-család, mint a város kegyura barokk ízlés-
ben építtette újjá. Mai restaurált formájában mindhárom építési periódus
részletei megfigyelhetõk az épületen. A kapun át a keresztboltozatos kórus
alá, majd a háromboltszakaszos hajóba érünk. Szentélyének falait a szent-
endrei Mûvésztelep tagjai az 1930-as években freskókkal díszítették. Beren-
dezése a 18. századi újjáépítést követõ idõbõl való.
A templom mögötti mellvédrõl nyílik a városra a legmegragadóbb kilátás. Innen tárul fel
a legjellegzetesebb szentendrei városkép: a középkori utcahálózatot követõ, egymásra
ORSZÁGISMERET 45
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
épült házak kis udvarokkal, változatos háztetõkkel, szûk sikátorokkal, lépcsõközökkel és
templomtornyokkal.
A Templom tér 1. sz. alatti épületben kapott helyet a Czóbel Múzeum.
Czóbel Béla (1883–1976) Kossuth-díjas festõ. Párizsban alakította ki ideges érzékenysé-
gû, expresszionista kifejezésmódját, dekoratív szépségû szín- és formavilágát. A modern
magyar mûvészet egyik ösztönzõje volt. Az 1930-as évektõl felváltva dolgozott Párizsban és
Szentendrén. Festészetének komor feszültségét idõvel lágyabb, oldottabb színek váltották
fel. A múzeumban Czóbel különbözõ korszakaiból származó alkotásokkal találkozunk.
A Szabornát, a Szerb Püspöki Székesegyházat (1756–1764) és a püs-
pöki rezidenciát a Templom-domb északi szomszédságában találjuk, magas
kõkerítés mögött. A templomkertbe Ginesser Márton szentendrei lakatos-
mester rokokó stílusú kovácsoltvas kapuján léphetünk be. A középtornyos,
18. század közepén épült templom külsõ falába több szerb feliratú vörös
márvány sírkövet építettek be. A templombelsõ legnagyobb értéke a boltoza-
tig érõ ikonosztázion, amely aranyozott és színezett hársfából készült. A gaz-
dagon faragott keretekben elhelyezett képeket (Jézus, Mária, szentek, bibliai
jelenetek) Osztoics Vazul neves szerémségi festõmûvész készítette a
18. század második felében. Az egyik elöl lévõ padra festett képen egy szerb
boronaház építése látható. Az építkezést szemlélõ kaszás ember állítólag
Ráby Mátyást ábrázolja. Az épületegyütteshez tartozik a püspöki rezidencia
épülete, amelynek egy részében helyezték el a Szerb Ortodox Egyházmû-
vészeti Múzeumot.
A Budai Szerb Ortodox Püspökség kincstárából és a hazai szerb templomokban fellelhetõ
kegytárgyakból jött létre a múzeum 1964-ben. Az intézmény kezeli a püspökségi és egy-
házmegyei könyvtárat és a levéltárat is. Az állandó kiállításon bemutatott ikonok, ötvös-
munkák és más iparmûvészeti tárgyak jól reprezentálják azt az utat, amelyet a késõ bizánci
hatástól a nyugat-európai irányzatok, a barokk és a klasszicizmus követéséig megtett a
szerb egyházi mûvészet. A levéltári anyagból látható a grábóci és a ráckevei szerb kolos-
torok 16. századi török kiváltságlevele, a könyvtárból számos ószláv õsnyomtatvány.
A templomkertben található az 1975-ben tragikus körülmények között
elhunyt szerb zeneszerzõ, Vujicsics Tihamér síremléke.
Néhány lépésnyire a Szabornától, a Ferenczy Károly köz sarkán emlék-
tábla hirdeti, hogy: „Ferenczy Károly, a nagybányai festõk társaságának el-
nöke, a magyar impresszionisták és naturalisták körének egyik vezetõje, a
régi Mintarajziskola tanára e házban élt 1889–1892-ig.”
A Rab Ráby térre a Gõzhajó utcán át érünk. Itt egy hatásos megjelenésû
barokk ikerházat találunk közös barokk kapuzattal és egy vasajtós kaszár-
nyával. Jellegzetes barokk lakóépület, osztatlan udvarral. A két ház közötti
kosáríves kapu zárókövén szõlõfürt, valamint az 1768-as évszám látható.
A hagyomány szerint Ráby Mátyás háza volt.
Ráby Mátyás kisnemes, kancelláriai tisztviselõ volt, aki a 18. század végén feltárta a vá-
rosban történt visszaéléseket, és feljelentette a várost a császárnál. Erre a városi tanács
börtönbe zárta õt, és csak a császár sürgetésére engedték szabadon. Késõbb Bécsben,
majd Franciaországban élt. Német nyelvû emlékiratait használta fel Jókai Mór „Rab
Ráby” c. regénye megírásához. A ház falán emléktábla tudósít a történtekrõl.
46 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Északra, a Szamárhegy felé haladva érünk a Kmetty téren emelke-
dõ Tobakosok keresztjéhez. Ezt a tímárcéh állíttatta a 18. században.
Augusztus 19-én, a hagyományos szerb búcsú idején itt mulatozik a fia-
talság tambura mellett. Itt szentelik meg a szõlõt. Szép kilátás nyílik innen
a Dunára, a Szentendrei-szigetre és a közvetlenül alattunk lévõ tímárok
templomára, a Preobrazsenszkára. A templom belsõ berendezése a ha-
gyományos ortodox templomokéval megegyezõ, rendkívül szép ikonosz-
tázionja van.
A Szõlõsgazdák keresztjéhez az Angyal utcán kell leereszkedni. A leve-
les-fürtös szõlõindával díszített kõoszlop kovácsoltvas kettõs keresztet tart.
A keresztet Szent Orbán vértanú pápa († 230) tiszteletére emelték. Õ a
szõlõsgazdák védõszentje.
A magyar népies meteorológia a fagyosszentek közé sorolja. Õ volt az elsõ pápa, akit a
Callixtus katakombába temettek. Május 25-ei ünnepén régen körmenetben jött a papság
a szõlõsgazdákkal a kereszthez. Szent Orbánt fagy ellen szokták segítségül hívni. Szent-
endre határában ugyanis közel negyvenezer hektoliter bor termett, amibõl még Lengyel-
országba is szállítottak. A 19. század végén a filoxérajárvány kipusztította a szõlõket.
Napjainkban szõlõk és gyümölcsösök színesítik a szentendrei lejtõket. Különösen híres az
egresük.
A Mûvésztelepet, amit 1928-ban alapítottak, a Szõlõsgazdák kereszt-
jének a szomszédságában találjuk. Az itt dolgozó mûvészeket nem fûzte össze
program, mégis közös vonásuk a konstruktív szerkezetes kompozicionális
építés, amelyet a dombra épült város vizuális élménye táplált. Jelesebb tagjai
között találjuk Barcsay Jenõt, Czóbel Bélát, Ámos Imrét, Kmetty Jánost és
Korniss Dezsõt.
Szentendrétõl északnyugati irányban a Sztaravodai úton találjuk az or-
szág legnagyobb Szabadtéri Néprajzi Múzeumát (skanzent), amely 1967 óta
tájegységekbe csoportosítva igyekszik bemutatni az ország egyes vidékeinek
népi építészetét és lakáskultúráját. A már megépült tájegységek: Felsõ-Ti-
szavidék, Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld. További tájegységek építés alatt:
Észak-Magyarország, az Alföld egy mezõvárosa, Dél-Dunántúl, Bakony, Ba-
laton-felvidék. Áprilistól októberig, bizonyos napokon, hagyományõrzõ prog-
ramok keretében népi kismesterségek bemutatóit is megrendezik: fazekasok,
kötélverõk, gyertyamártók, fafaragók, kovácsok ismertetik meg a látogatók-
kal mesterségük titkait.
9 v9
A szentendrei programok sorában megemlítendõk a „Szentendrei
nyár” rendezvényei júniustól augusztus végéig. Augusztusban két fontos
program is várja a turistákat: a „Tiszta forrásból” népdalfesztivál és a „Régi
Zenei Nyári Akadémia” hangversenyei.
Szentendrétõl észak felé továbbhaladva, a 11-es úton elhaladunk a
Pap-szigetre vezetõ gát mellett. A Pap-szigeten kempinget és strandot talá-
lunk. A 11-es út egészen Esztergomig a Duna mellett vagy közelében halad.
ORSZÁGISMERET 47
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
épült házak kis udvarokkal, változatos háztetõkkel, szûk sikátorokkal, lépcsõközökkel és
templomtornyokkal.
A Templom tér 1. sz. alatti épületben kapott helyet a Czóbel Múzeum.
Czóbel Béla (1883–1976) Kossuth-díjas festõ. Párizsban alakította ki ideges érzékenysé-
gû, expresszionista kifejezésmódját, dekoratív szépségû szín- és formavilágát. A modern
magyar mûvészet egyik ösztönzõje volt. Az 1930-as évektõl felváltva dolgozott Párizsban és
Szentendrén. Festészetének komor feszültségét idõvel lágyabb, oldottabb színek váltották
fel. A múzeumban Czóbel különbözõ korszakaiból származó alkotásokkal találkozunk.
A Szabornát, a Szerb Püspöki Székesegyházat (1756–1764) és a püs-
pöki rezidenciát a Templom-domb északi szomszédságában találjuk, magas
kõkerítés mögött. A templomkertbe Ginesser Márton szentendrei lakatos-
mester rokokó stílusú kovácsoltvas kapuján léphetünk be. A középtornyos,
18. század közepén épült templom külsõ falába több szerb feliratú vörös
márvány sírkövet építettek be. A templombelsõ legnagyobb értéke a boltoza-
tig érõ ikonosztázion, amely aranyozott és színezett hársfából készült. A gaz-
dagon faragott keretekben elhelyezett képeket (Jézus, Mária, szentek, bibliai
jelenetek) Osztoics Vazul neves szerémségi festõmûvész készítette a
18. század második felében. Az egyik elöl lévõ padra festett képen egy szerb
boronaház építése látható. Az építkezést szemlélõ kaszás ember állítólag
Ráby Mátyást ábrázolja. Az épületegyütteshez tartozik a püspöki rezidencia
épülete, amelynek egy részében helyezték el a Szerb Ortodox Egyházmû-
vészeti Múzeumot.
A Budai Szerb Ortodox Püspökség kincstárából és a hazai szerb templomokban fellelhetõ
kegytárgyakból jött létre a múzeum 1964-ben. Az intézmény kezeli a püspökségi és egy-
házmegyei könyvtárat és a levéltárat is. Az állandó kiállításon bemutatott ikonok, ötvös-
munkák és más iparmûvészeti tárgyak jól reprezentálják azt az utat, amelyet a késõ bizánci
hatástól a nyugat-európai irányzatok, a barokk és a klasszicizmus követéséig megtett a
szerb egyházi mûvészet. A levéltári anyagból látható a grábóci és a ráckevei szerb kolos-
torok 16. századi török kiváltságlevele, a könyvtárból számos ószláv õsnyomtatvány.
A templomkertben található az 1975-ben tragikus körülmények között
elhunyt szerb zeneszerzõ, Vujicsics Tihamér síremléke.
Néhány lépésnyire a Szabornától, a Ferenczy Károly köz sarkán emlék-
tábla hirdeti, hogy: „Ferenczy Károly, a nagybányai festõk társaságának el-
nöke, a magyar impresszionisták és naturalisták körének egyik vezetõje, a
régi Mintarajziskola tanára e házban élt 1889–1892-ig.”
A Rab Ráby térre a Gõzhajó utcán át érünk. Itt egy hatásos megjelenésû
barokk ikerházat találunk közös barokk kapuzattal és egy vasajtós kaszár-
nyával. Jellegzetes barokk lakóépület, osztatlan udvarral. A két ház közötti
kosáríves kapu zárókövén szõlõfürt, valamint az 1768-as évszám látható.
A hagyomány szerint Ráby Mátyás háza volt.
Ráby Mátyás kisnemes, kancelláriai tisztviselõ volt, aki a 18. század végén feltárta a vá-
rosban történt visszaéléseket, és feljelentette a várost a császárnál. Erre a városi tanács
börtönbe zárta õt, és csak a császár sürgetésére engedték szabadon. Késõbb Bécsben,
majd Franciaországban élt. Német nyelvû emlékiratait használta fel Jókai Mór „Rab
Ráby” c. regénye megírásához. A ház falán emléktábla tudósít a történtekrõl.
46 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Északra, a Szamárhegy felé haladva érünk a Kmetty téren emelke-
dõ Tobakosok keresztjéhez. Ezt a tímárcéh állíttatta a 18. században.
Augusztus 19-én, a hagyományos szerb búcsú idején itt mulatozik a fia-
talság tambura mellett. Itt szentelik meg a szõlõt. Szép kilátás nyílik innen
a Dunára, a Szentendrei-szigetre és a közvetlenül alattunk lévõ tímárok
templomára, a Preobrazsenszkára. A templom belsõ berendezése a ha-
gyományos ortodox templomokéval megegyezõ, rendkívül szép ikonosz-
tázionja van.
A Szõlõsgazdák keresztjéhez az Angyal utcán kell leereszkedni. A leve-
les-fürtös szõlõindával díszített kõoszlop kovácsoltvas kettõs keresztet tart.
A keresztet Szent Orbán vértanú pápa († 230) tiszteletére emelték. Õ a
szõlõsgazdák védõszentje.
A magyar népies meteorológia a fagyosszentek közé sorolja. Õ volt az elsõ pápa, akit a
Callixtus katakombába temettek. Május 25-ei ünnepén régen körmenetben jött a papság
a szõlõsgazdákkal a kereszthez. Szent Orbánt fagy ellen szokták segítségül hívni. Szent-
endre határában ugyanis közel negyvenezer hektoliter bor termett, amibõl még Lengyel-
országba is szállítottak. A 19. század végén a filoxérajárvány kipusztította a szõlõket.
Napjainkban szõlõk és gyümölcsösök színesítik a szentendrei lejtõket. Különösen híres az
egresük.
A Mûvésztelepet, amit 1928-ban alapítottak, a Szõlõsgazdák kereszt-
jének a szomszédságában találjuk. Az itt dolgozó mûvészeket nem fûzte össze
program, mégis közös vonásuk a konstruktív szerkezetes kompozicionális
építés, amelyet a dombra épült város vizuális élménye táplált. Jelesebb tagjai
között találjuk Barcsay Jenõt, Czóbel Bélát, Ámos Imrét, Kmetty Jánost és
Korniss Dezsõt.
Szentendrétõl északnyugati irányban a Sztaravodai úton találjuk az or-
szág legnagyobb Szabadtéri Néprajzi Múzeumát (skanzent), amely 1967 óta
tájegységekbe csoportosítva igyekszik bemutatni az ország egyes vidékeinek
népi építészetét és lakáskultúráját. A már megépült tájegységek: Felsõ-Ti-
szavidék, Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld. További tájegységek építés alatt:
Észak-Magyarország, az Alföld egy mezõvárosa, Dél-Dunántúl, Bakony, Ba-
laton-felvidék. Áprilistól októberig, bizonyos napokon, hagyományõrzõ prog-
ramok keretében népi kismesterségek bemutatóit is megrendezik: fazekasok,
kötélverõk, gyertyamártók, fafaragók, kovácsok ismertetik meg a látogatók-
kal mesterségük titkait.
9 v9
A szentendrei programok sorában megemlítendõk a „Szentendrei
nyár” rendezvényei júniustól augusztus végéig. Augusztusban két fontos
program is várja a turistákat: a „Tiszta forrásból” népdalfesztivál és a „Régi
Zenei Nyári Akadémia” hangversenyei.
Szentendrétõl észak felé továbbhaladva, a 11-es úton elhaladunk a
Pap-szigetre vezetõ gát mellett. A Pap-szigeten kempinget és strandot talá-
lunk. A 11-es út egészen Esztergomig a Duna mellett vagy közelében halad.
ORSZÁGISMERET 47
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Visegrádig helyenként szinte a Dunáig futnak az enyhe lejtõk szép kertekkel
és villákkal.
LEÁNYFALU kiemelt üdülõterület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
Szépségét Gyulai Pál és Rózsahegyi Kálmán fedezték fel, majd más mûvé-
szek is ide építették villáikat. Közéjük tartozik Móricz Zsigmond is. Leányfa-
lui házában, az úgynevezett Sicc-villában, 1996 óta a Leányfalu írói címû ál-
landó kiállításon találkozhatunk Móricz és más írók, valamint mûvészek
emlékeivel. Legrégibb múltjának emléke egy római õrtorony maradványa,
amely I. Valentinianus császár idejébõl (4. század) származik.
A rómaiak a Duna mentén a hadiút és a dunai átkelõhelyek megfigyelésére katonai erõd-
rendszert, „castrumokat” alakítottak ki, mint például Aquincum (Óbuda), Ulcisia Castra
(Szentendre), Cirpi (Dunabogdány), Solva (Esztergom), közöttük kisebb õrtornyokat
építettek. Egy ilyen õrtorony volt a leányfalui is.
A települést 1936-ban hivatalosan is üdülõhellyé nyilvánították. Leány-
faluban épült meg a katolikus egyház egyik, Szent Gellértrõl nevezett Lelki-
gyakorlatos Háza is. A településen termálvizes strand is van.
TAHITÓTFALU két részbõl álló település, a Szentendrei-szigeten
(Tótfalu) és a Duna jobb partján (Tahi) terül el. Évszázadokon át híres volt
borászatáról. Tahiban az elsõ nyaraló és présház a híres klasszicista építé-
szé, Pollack Mihályé volt. Itt is temették el, síremlékét Ybl Miklós alkotta.
Egykori szüreti házában emlékszobát rendeztek be a mester eredeti búto-
raival. A község barokk református templomának úrasztalát süttõi vörös
márványból készítették.
Tahitótfalunál híd vezet át a Szentendrei-szigetre.
SZENTENDREI-SZIGET A Duna a Visegrádi-szorosból kilépve kiszé-
lesedett, esése lecsökkent és a magával hozott hordalékának jelentõs részét
lerakva felépítette a Budapest és Visegrád közötti 31 km hosszú és 3 km
(változó) szélességû Szentendrei-szigetet. Területe 58 km2. A szigetet a kö-
zépkorban a Rosd és a Tahi nemzetség birtokolta, ezért a legrégibb oklevelek-
ben Rosd-szigetként említik. A török korban kincstári (khász) birtok volt.
Nyugati oldalán négy települést: Kisoroszit, Tahit, Pócsmegyert és Szigetmo-
nostort, a keleti oldalán üdülõtelepeket: Surányt és Horányt találjuk. A keleti
oldalon a Pokol csárdától autóbuszokat is szállító komp közlekedik az
Öreg-Dunán át Vácra.
A 11-es úton továbbhaladva balról a dunabogdányi Csódi-hegy hatal-
mas kõbányái láthatók.
DUNABOGDÁNY A Duna menti községek közül Dunabogdány õrizte
meg leginkább hagyományos építészeti arculatát. A népi építészetnek jel-
lemzõit õrzik a faragott kõkapukeretes, az utcára merõlegesen álló, föld-
szintes házak. A település feletti dombon látványosan jelenik meg a
48 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
19. századi Kálvária. Ritka érdekességnek számít a templom mellett lát-
ható emlékmû, amely a német ajkú lakosok háború utáni kitelepítésének
állít emléket.
A török idõkben megfogyatkozott lakosság pótlására az 1700-as évek elején németeket
telepítettek ide, akik szõlõ- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Az 1946-os kitelepí-
tés súlyosan érintette az évszázadok óta itt élõ embereket.
KISOROSZI Mielõtt beérnénk Visegrádra, a Szentendrei-szigetcsúcson
feltûnnek a település házai. Lakóinak õsei még Könyves Kálmán idejében
Oroszországból betelepedett bazilita szerzetesek voltak. A hagyomány sze-
rint innen származik a település mai neve. A szigetcsúcson a vízitúrázók szá-
mára kempinget létesítettek. A közelben golfpálya is van.
VISEGRÁD
a Dunakanyar, s egyben az ország természeti és tör-
ténelmi látnivalókban egyik leggazdagabb települése. Kedvezõ adottsá-
gai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is
az érdeklõdés központjában állt. Évszázadokig itt õrizték a Szent Koronát és a
14. században az ország székhelye is volt.
A 11-es út a visegrádi Vízibástyán keresztülhaladva éri el Visegrád bel-
területét. A bástyán IV. Béla szobra látható. A Duna-parton épített közúton
haladunk tovább a parkolóig.
Visegrád történelme
A történelmi eseményekben gazdag terület már az õskorban lakott volt. A ró-
maiak a 4. században erõdöt (Pone Navata) építettek a Sibrik-dombon. (A
domb neve a terület egykori birtokosára, Sibrik Miklósra, II. Rákóczi Ferenc
ezredes-kapitányára utal.) A 9. században szlávok telepedtek meg itt, és te-
lepülésüket õk nevezték el Visegrádnak (magas várnak) a római erõdrõl. Itt
állt az 1002-ben alapított Visegrádi várispánság. Az I. András feleségével,
Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával érkezett görögkeleti
bazilita szerzetesek a mai Várkertben telepedtek le. Salamont a mogyoródi
csatavesztés után (1074) Visegrádon vetették fogságba. Róla kapta a nevét
a mai Salamon-torony, mert korábban azt hitték, ebben volt fogságban. (A
torony 200 évvel késõbb épült.) Visegrád az Anjouk idején, a 14. században
emelkedett országos, illetve nemzetközi jelentõségûvé. Csák Máté leverése
után ugyanis Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fõvárosának. Itt
zajlott harmadik esküvõje is a lengyel király lányával, Lokietek Erzsébettel.
E házasságból született I. Lajos, aki 1323-ban megépíttette a Duna-parton a
nagyszabású királyi palotát, amely kora Európájának legszebb palotái közé
tartozott. Itt történt a Zách Felicián-féle merénylet a király és családja ellen.
A merénylet az elégedetlenkedõ fõurak tette volt. A Képes Krónika (1370) egy miniatúrá-
ja is megörökítette az eseményt. Arany János pedig, kissé átköltve, a „Zách Klára” címû
balladájában énekelte meg.
ORSZÁGISMERET 49
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Visegrádig helyenként szinte a Dunáig futnak az enyhe lejtõk szép kertekkel
és villákkal.
LEÁNYFALU kiemelt üdülõterület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
Szépségét Gyulai Pál és Rózsahegyi Kálmán fedezték fel, majd más mûvé-
szek is ide építették villáikat. Közéjük tartozik Móricz Zsigmond is. Leányfa-
lui házában, az úgynevezett Sicc-villában, 1996 óta a Leányfalu írói címû ál-
landó kiállításon találkozhatunk Móricz és más írók, valamint mûvészek
emlékeivel. Legrégibb múltjának emléke egy római õrtorony maradványa,
amely I. Valentinianus császár idejébõl (4. század) származik.
A rómaiak a Duna mentén a hadiút és a dunai átkelõhelyek megfigyelésére katonai erõd-
rendszert, „castrumokat” alakítottak ki, mint például Aquincum (Óbuda), Ulcisia Castra
(Szentendre), Cirpi (Dunabogdány), Solva (Esztergom), közöttük kisebb õrtornyokat
építettek. Egy ilyen õrtorony volt a leányfalui is.
A települést 1936-ban hivatalosan is üdülõhellyé nyilvánították. Leány-
faluban épült meg a katolikus egyház egyik, Szent Gellértrõl nevezett Lelki-
gyakorlatos Háza is. A településen termálvizes strand is van.
TAHITÓTFALU két részbõl álló település, a Szentendrei-szigeten
(Tótfalu) és a Duna jobb partján (Tahi) terül el. Évszázadokon át híres volt
borászatáról. Tahiban az elsõ nyaraló és présház a híres klasszicista építé-
szé, Pollack Mihályé volt. Itt is temették el, síremlékét Ybl Miklós alkotta.
Egykori szüreti házában emlékszobát rendeztek be a mester eredeti búto-
raival. A község barokk református templomának úrasztalát süttõi vörös
márványból készítették.
Tahitótfalunál híd vezet át a Szentendrei-szigetre.
SZENTENDREI-SZIGET A Duna a Visegrádi-szorosból kilépve kiszé-
lesedett, esése lecsökkent és a magával hozott hordalékának jelentõs részét
lerakva felépítette a Budapest és Visegrád közötti 31 km hosszú és 3 km
(változó) szélességû Szentendrei-szigetet. Területe 58 km2. A szigetet a kö-
zépkorban a Rosd és a Tahi nemzetség birtokolta, ezért a legrégibb oklevelek-
ben Rosd-szigetként említik. A török korban kincstári (khász) birtok volt.
Nyugati oldalán négy települést: Kisoroszit, Tahit, Pócsmegyert és Szigetmo-
nostort, a keleti oldalán üdülõtelepeket: Surányt és Horányt találjuk. A keleti
oldalon a Pokol csárdától autóbuszokat is szállító komp közlekedik az
Öreg-Dunán át Vácra.
A 11-es úton továbbhaladva balról a dunabogdányi Csódi-hegy hatal-
mas kõbányái láthatók.
DUNABOGDÁNY A Duna menti községek közül Dunabogdány õrizte
meg leginkább hagyományos építészeti arculatát. A népi építészetnek jel-
lemzõit õrzik a faragott kõkapukeretes, az utcára merõlegesen álló, föld-
szintes házak. A település feletti dombon látványosan jelenik meg a
48 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
19. századi Kálvária. Ritka érdekességnek számít a templom mellett lát-
ható emlékmû, amely a német ajkú lakosok háború utáni kitelepítésének
állít emléket.
A török idõkben megfogyatkozott lakosság pótlására az 1700-as évek elején németeket
telepítettek ide, akik szõlõ- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Az 1946-os kitelepí-
tés súlyosan érintette az évszázadok óta itt élõ embereket.
KISOROSZI Mielõtt beérnénk Visegrádra, a Szentendrei-szigetcsúcson
feltûnnek a település házai. Lakóinak õsei még Könyves Kálmán idejében
Oroszországból betelepedett bazilita szerzetesek voltak. A hagyomány sze-
rint innen származik a település mai neve. A szigetcsúcson a vízitúrázók szá-
mára kempinget létesítettek. A közelben golfpálya is van.
VISEGRÁD
a Dunakanyar, s egyben az ország természeti és tör-
ténelmi látnivalókban egyik leggazdagabb települése. Kedvezõ adottsá-
gai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is
az érdeklõdés központjában állt. Évszázadokig itt õrizték a Szent Koronát és a
14. században az ország székhelye is volt.
A 11-es út a visegrádi Vízibástyán keresztülhaladva éri el Visegrád bel-
területét. A bástyán IV. Béla szobra látható. A Duna-parton épített közúton
haladunk tovább a parkolóig.
Visegrád történelme
A történelmi eseményekben gazdag terület már az õskorban lakott volt. A ró-
maiak a 4. században erõdöt (Pone Navata) építettek a Sibrik-dombon. (A
domb neve a terület egykori birtokosára, Sibrik Miklósra, II. Rákóczi Ferenc
ezredes-kapitányára utal.) A 9. században szlávok telepedtek meg itt, és te-
lepülésüket õk nevezték el Visegrádnak (magas várnak) a római erõdrõl. Itt
állt az 1002-ben alapított Visegrádi várispánság. Az I. András feleségével,
Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával érkezett görögkeleti
bazilita szerzetesek a mai Várkertben telepedtek le. Salamont a mogyoródi
csatavesztés után (1074) Visegrádon vetették fogságba. Róla kapta a nevét
a mai Salamon-torony, mert korábban azt hitték, ebben volt fogságban. (A
torony 200 évvel késõbb épült.) Visegrád az Anjouk idején, a 14. században
emelkedett országos, illetve nemzetközi jelentõségûvé. Csák Máté leverése
után ugyanis Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fõvárosának. Itt
zajlott harmadik esküvõje is a lengyel király lányával, Lokietek Erzsébettel.
E házasságból született I. Lajos, aki 1323-ban megépíttette a Duna-parton a
nagyszabású királyi palotát, amely kora Európájának legszebb palotái közé
tartozott. Itt történt a Zách Felicián-féle merénylet a király és családja ellen.
A merénylet az elégedetlenkedõ fõurak tette volt. A Képes Krónika (1370) egy miniatúrá-
ja is megörökítette az eseményt. Arany János pedig, kissé átköltve, a „Zách Klára” címû
balladájában énekelte meg.
ORSZÁGISMERET 49
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Itt zajlott a híres Visegrádi Kongresszus 1335-ben, ahol közös politikai,
katonai és gazdasági határozatokat hozott Károly Róbert magyar, János cseh
és Kázmér lengyel király. Ettõl kezdve élénk kereskedelmi forgalom indult
meg Kassán és Bártfán át Magyarország és Lengyelország között. Az itteni
határozat eredményeként került a lengyel trónra Károly Róbert fia, Nagy
Lajos, 1342-ben.
Erre a történelmi eseményre emlékezve hozták létre – a rendszerváltás után – a „Visegrá-
di Hármak” (majd „Négyek”) államcsoportját Magyarország kezdeményezésére, Len-
gyelország, Csehország (és Szlovákia) részvételével.
Mátyás olasz mûvészek és szász iparosok közremûködésével rene-
szánsz stílusban tovább építtette a királyi palotát. Ekkor keltezte Bartolomeo
de Maraschi pápai követ IV. Sixtus pápához írt levelét így: „Visegrádról, a földi
paradicsomból”.
A török uralom alatt elpusztult palotát a hegyoldalról lezúduló törme-
lék nyomtalanul betemette. Schulek János, hitelt adva Oláh Miklós esztergo-
mi érsek leírásának Mátyás 350 termes palotájáról, azt kutatni kezdte, és meg
is találta 1934-ben. A feltáró munka ma is folytatódik.
Visegrád nagy értékû látnivalói: a Károly Róbert alatt épült, majd
fénykorát Mátyás alatt élt királyi palota ásatásai. A tatárjárás után épült
három részbõl álló várrendszer, amelynek részei: a Vízibástya, a Sala-
mon-torony és a Fellegvár. A három egységet kettõs fal köti össze egy-
mással.
A királyi palota díszudvarát és az azt körülvevõ kerengõt, továbbá az
emelet lodzsáit, valamint néhány földszinti termét a millennium alkalmából
2000-re újjáépítették. A palota díszudvarának közepén áll a Giovanni Dal-
mata alkotásának tartott, rekonstruált reneszánsz díszkút, a Herkules-kút.
A kút megmaradt eredeti darabjait, amelyek süttõi vörös márványból készül-
tek, a palota földszinti termében állították ki. A teraszon a gótikus kápolna
alapfalait tárták fel. A kápolna kötötte össze Mátyás és Beatrix palotáját.
A második emeleten volt a király és a királyné lakosztálya, az ebédlõ és a für-
dõ, valamint a királyi pár magánkertje. Ennek legfõbb dísze egy késõ góti-
kus, vörös márvány, oroszlános falikút volt. Helyére az eredeti rekonstruált
változata került, míg az eredeti maradványai a Salamon-toronyban nyertek
elhelyezést.
A Salamon-toronyhoz a Salamon-torony utcán juthatunk. A déli várka-
pun haladt át az Esztergomból Budára tartó középkori út. A Salamon-torony-
nak nevezett középkori lakótornyot francia minták után építették a 13. szá-
zadban. A 31 m magas, nyújtott hatszög alaprajzú torony 3,5 m vastag fala-
in román ikerablakok nyílnak. Felül láthatók a hajdani gyilokjáró tartógeren-
dái. Mátyás ebben a toronyban õriztette Vlad Tepes („Drakula”) havasalföldi
vajdát. Ebben az épületben helyezték el a lebontott Mátyás Király Múzeum
anyagát. A torony földszintjén az Anjou-kútházat, az egyes emeleteken hely-
történeti anyagot és tárgyi emlékeket láthatunk.
50 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A Fellegvárat a barokk plébániatemplomtól induló Panoráma úton lehet
megközelíteni. Az út elhalad a temetõ mellett, ahol Áprily Lajos költõnk van
eltemetve.
A Fellegvár 1245 és 1255 között épült IV. Béla feleségének, Lascaris
Máriának családi ékszereibõl, hogy ellenséges támadás esetén apácák és ár-
vák menedékéül szolgáljon. A királyné nyilván leányának, Margitnak a védel-
mére is gondolt, aki ekkor a Nyulak szigetén volt domonkos apáca.
A meredek sziklacsúcson álló vár alaprajza derékszögû háromszög. Ma
látható építészeti részletei azonban zömmel 14–15. századiak. Épségben
maradt ránk a 15. századi keleti várkapu. Jól látható, hogy csapórácsos
rendszerû volt, felül gyilokjáróval, amelynek a gyámkövei ma is megvannak.
A belsõ vár udvarát emeletes épületek vették körül. A földszinten 16 helyi-
ség (kápolna, kincseskamra, lovagterem stb.), az emeleten 18 helyiség volt,
nagyrészt királyi és királynéi lakosztályokkal.
Az északi és keleti épületek között lévõ öregtorony koronakamrájába
hozatta Károly Róbert a koronázási ékszereket és a Szent Koronát, és itt
õrizték évszázadokig.
1370-tõl néhány évtizedig a lengyel királyi koronát is itt õrizték, sõt Zsigmond idejében a
német-római császári koronát is. Az itteni koronakamrából lopatta el Erzsébet királyné
(az elsõ magyarországi Habsburg királynak, Albertnek /1437–1439/ az özvegye) csecse-
mõ fia, a késõbbi V. László részére a királyi koronát Kottaner Jánosné (Ilona) udvar-
hölggyel.
A felsõ udvarban egy hatalmas ciszterna és a falon a „Koronaõrök
emléktáblájá”-nak a másolata látható.
Itt raboskodtak a Zách-család tagjai. Itt halt meg Károly Róbert. Nagy Lajos itt tartotta
fogva a tarantói hercegeket, és rövid ideig itt raboskodott Zsigmond is, aki késõbb meglá-
togatta a várat, és 1403-ban itt szállásolta el Ulászló lengyel királyt.
A vár feltárása, állagmegóvása és részleges mûemléki helyreállítása je-
lenleg is folyik. A vár északi bejárata elõtti teraszról rendkívül szép kilátás nyí-
lik a Dunára és a Börzsönyre.
A vár bejáratánál lévõ parkolót elhagyva jutunk a Nagy-Villámi Turistaházhoz, a
Nagy-Villám kilátójához és a modern Silvanus Szállóhoz. Ez utóbbi közelében van a nyá-
ri bobpálya és a minigolfpálya. A Panoráma út körút formájában továbbhalad a Szabadidõ
Központhoz és a Jurtatáborhoz (amit Makovecz Imre tervezett), és a Sibrik-domb alatt ér
vissza a 11-es útra.
A 11-es úton továbbhaladva a kompkikötõ elõtt mesterséges dombon
áll a Mária-kápolna.
A kápolnát a 18. században építették a keresztény csapatoknak a török felett aratott gyõ-
zelme emlékére. A hagyomány szerint a dombot még a keresztény seregek katonái hord-
ták össze 1684-ben, hogy innen könnyebben ágyúzhassák az Alsó-várban lévõ törököket.
Visegrád legjelentõsebb idegenforgalmi rendezvényére a Nemzetközi
Visegrádi Palotajátékokra minden év júliusában kerül sor.
ORSZÁGISMERET 51
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Itt zajlott a híres Visegrádi Kongresszus 1335-ben, ahol közös politikai,
katonai és gazdasági határozatokat hozott Károly Róbert magyar, János cseh
és Kázmér lengyel király. Ettõl kezdve élénk kereskedelmi forgalom indult
meg Kassán és Bártfán át Magyarország és Lengyelország között. Az itteni
határozat eredményeként került a lengyel trónra Károly Róbert fia, Nagy
Lajos, 1342-ben.
Erre a történelmi eseményre emlékezve hozták létre – a rendszerváltás után – a „Visegrá-
di Hármak” (majd „Négyek”) államcsoportját Magyarország kezdeményezésére, Len-
gyelország, Csehország (és Szlovákia) részvételével.
Mátyás olasz mûvészek és szász iparosok közremûködésével rene-
szánsz stílusban tovább építtette a királyi palotát. Ekkor keltezte Bartolomeo
de Maraschi pápai követ IV. Sixtus pápához írt levelét így: „Visegrádról, a földi
paradicsomból”.
A török uralom alatt elpusztult palotát a hegyoldalról lezúduló törme-
lék nyomtalanul betemette. Schulek János, hitelt adva Oláh Miklós esztergo-
mi érsek leírásának Mátyás 350 termes palotájáról, azt kutatni kezdte, és meg
is találta 1934-ben. A feltáró munka ma is folytatódik.
Visegrád nagy értékû látnivalói: a Károly Róbert alatt épült, majd
fénykorát Mátyás alatt élt királyi palota ásatásai. A tatárjárás után épült
három részbõl álló várrendszer, amelynek részei: a Vízibástya, a Sala-
mon-torony és a Fellegvár. A három egységet kettõs fal köti össze egy-
mással.
A királyi palota díszudvarát és az azt körülvevõ kerengõt, továbbá az
emelet lodzsáit, valamint néhány földszinti termét a millennium alkalmából
2000-re újjáépítették. A palota díszudvarának közepén áll a Giovanni Dal-
mata alkotásának tartott, rekonstruált reneszánsz díszkút, a Herkules-kút.
A kút megmaradt eredeti darabjait, amelyek süttõi vörös márványból készül-
tek, a palota földszinti termében állították ki. A teraszon a gótikus kápolna
alapfalait tárták fel. A kápolna kötötte össze Mátyás és Beatrix palotáját.
A második emeleten volt a király és a királyné lakosztálya, az ebédlõ és a für-
dõ, valamint a királyi pár magánkertje. Ennek legfõbb dísze egy késõ góti-
kus, vörös márvány, oroszlános falikút volt. Helyére az eredeti rekonstruált
változata került, míg az eredeti maradványai a Salamon-toronyban nyertek
elhelyezést.
A Salamon-toronyhoz a Salamon-torony utcán juthatunk. A déli várka-
pun haladt át az Esztergomból Budára tartó középkori út. A Salamon-torony-
nak nevezett középkori lakótornyot francia minták után építették a 13. szá-
zadban. A 31 m magas, nyújtott hatszög alaprajzú torony 3,5 m vastag fala-
in román ikerablakok nyílnak. Felül láthatók a hajdani gyilokjáró tartógeren-
dái. Mátyás ebben a toronyban õriztette Vlad Tepes („Drakula”) havasalföldi
vajdát. Ebben az épületben helyezték el a lebontott Mátyás Király Múzeum
anyagát. A torony földszintjén az Anjou-kútházat, az egyes emeleteken hely-
történeti anyagot és tárgyi emlékeket láthatunk.
50 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A Fellegvárat a barokk plébániatemplomtól induló Panoráma úton lehet
megközelíteni. Az út elhalad a temetõ mellett, ahol Áprily Lajos költõnk van
eltemetve.
A Fellegvár 1245 és 1255 között épült IV. Béla feleségének, Lascaris
Máriának családi ékszereibõl, hogy ellenséges támadás esetén apácák és ár-
vák menedékéül szolgáljon. A királyné nyilván leányának, Margitnak a védel-
mére is gondolt, aki ekkor a Nyulak szigetén volt domonkos apáca.
A meredek sziklacsúcson álló vár alaprajza derékszögû háromszög. Ma
látható építészeti részletei azonban zömmel 14–15. századiak. Épségben
maradt ránk a 15. századi keleti várkapu. Jól látható, hogy csapórácsos
rendszerû volt, felül gyilokjáróval, amelynek a gyámkövei ma is megvannak.
A belsõ vár udvarát emeletes épületek vették körül. A földszinten 16 helyi-
ség (kápolna, kincseskamra, lovagterem stb.), az emeleten 18 helyiség volt,
nagyrészt királyi és királynéi lakosztályokkal.
Az északi és keleti épületek között lévõ öregtorony koronakamrájába
hozatta Károly Róbert a koronázási ékszereket és a Szent Koronát, és itt
õrizték évszázadokig.
1370-tõl néhány évtizedig a lengyel királyi koronát is itt õrizték, sõt Zsigmond idejében a
német-római császári koronát is. Az itteni koronakamrából lopatta el Erzsébet királyné
(az elsõ magyarországi Habsburg királynak, Albertnek /1437–1439/ az özvegye) csecse-
mõ fia, a késõbbi V. László részére a királyi koronát Kottaner Jánosné (Ilona) udvar-
hölggyel.
A felsõ udvarban egy hatalmas ciszterna és a falon a „Koronaõrök
emléktáblájá”-nak a másolata látható.
Itt raboskodtak a Zách-család tagjai. Itt halt meg Károly Róbert. Nagy Lajos itt tartotta
fogva a tarantói hercegeket, és rövid ideig itt raboskodott Zsigmond is, aki késõbb meglá-
togatta a várat, és 1403-ban itt szállásolta el Ulászló lengyel királyt.
A vár feltárása, állagmegóvása és részleges mûemléki helyreállítása je-
lenleg is folyik. A vár északi bejárata elõtti teraszról rendkívül szép kilátás nyí-
lik a Dunára és a Börzsönyre.
A vár bejáratánál lévõ parkolót elhagyva jutunk a Nagy-Villámi Turistaházhoz, a
Nagy-Villám kilátójához és a modern Silvanus Szállóhoz. Ez utóbbi közelében van a nyá-
ri bobpálya és a minigolfpálya. A Panoráma út körút formájában továbbhalad a Szabadidõ
Központhoz és a Jurtatáborhoz (amit Makovecz Imre tervezett), és a Sibrik-domb alatt ér
vissza a 11-es útra.
A 11-es úton továbbhaladva a kompkikötõ elõtt mesterséges dombon
áll a Mária-kápolna.
A kápolnát a 18. században építették a keresztény csapatoknak a török felett aratott gyõ-
zelme emlékére. A hagyomány szerint a dombot még a keresztény seregek katonái hord-
ták össze 1684-ben, hogy innen könnyebben ágyúzhassák az Alsó-várban lévõ törököket.
Visegrád legjelentõsebb idegenforgalmi rendezvényére a Nemzetközi
Visegrádi Palotajátékokra minden év júliusában kerül sor.
ORSZÁGISMERET 51
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Visegrád után, a Lepence-patak völgyének bejáratánál találjuk hazánk
legnagyobb erdei termálvizû strandját. Mellette nyílt meg 2004-ben a Danu-
bius Hotels Groups legújabb szállodája, a Danubius Spa és Conference Hotel
Visegrád (Visegrád Termál Gyógyszálló és Fürdõ néven). A strand közelében
található a Zsigmondy Vilmos-gyûjtemény, amelynek „A magyar kútfúrás út-
törõi” címû kiállításán sok érdekes technikatörténeti dokumentummal ismer-
kedhetünk meg.
DÖMÖS neve valószínûleg a Dömötör személynévbõl származik, annak
becézõ neve. Szent Dömötör a vízenjárók védõszentje. Itt, a Duna mellett
érthetõ az elnevezés. A település a Duna teraszán fekszik, erdõs hegyektõl
körülvéve. Már a magyar királyság megalapítása óta jelentõs hely volt, mert a
környezõ hegyvidék erdei kedvelt királyi vadászterületnek számítottak. Sorra
épültek itt királyi vadászkastélyok és paloták.
Ezek egyikében történt, hogy I. Béla – ahogy a Képes Krónika írja – „összezúzódott beom-
ló trónján” (1063). Szent László király innen indult hadaival a Salamon által behívott
IV. Henrik császár ellen.
A 12. században Kálmán öccsének, Álmos hercegnek lett a birtoka,
aki itt monostort épített.
A monostor romjait a temetõ fölött, a községtõl nyugatra találjuk.
Kálmán itt békült ki öccsével, a lázadó Álmos herceggel, a templom felszentelésekor. Kál-
mán – a király elleni összeesküvés vádjával – késõbb megvakíttatta Álmost és fiát Bélát
(1113), majd Álmos megölésére adott parancsot. A merénylõk elõl Álmos a templomba
menekült, és Szûz Szent Margit oltárába kapaszkodva megmenekült. A monostor apátja
Álmos fiát, Bélát a biztonság kedvéért a pécsváradi monostorba menekítette. Õ késõbb
Kálmán fiát (II. Istvánt), II. (Vak) Béla néven követte a trónon.
A Dömösi Galériában a helyi születésû Vertel József háromszoros
ENSZ-díjas bélyegtervezõ-grafikusnak és a környék festõinek alkotásaival is-
merkedhetünk meg.
Dömös évenkénti rendezvénye a Dömösi Lovagi Játékok.
PILISMARÓT A 11-es út a Pilismaróti-síkság területén kissé eltávolodik
a Dunától. A hagyomány szerint ezen a fiatal Duna-teraszon, a Basaharc-me-
zõn ölte meg feleségét Dobozy Mihály 1526-ban, nehogy az üldözõ török ke-
zébe kerüljön, majd maga a törökkel vívott harcban esett el. Az eseményt
– többek között – Székely Bertalan is megörökítette egyik festményén, Kisfa-
ludy Sándor és Kölcsey Ferenc pedig versben énekelte meg. Ugyancsak a
hagyomány szerint a Feszl Frigyes tervezte Heckenast-villában dolgozta ki
Deák Ferenc a kiegyezés tervét. A Duna túlpartjáról idelátszik az Ipoly torko-
lata, amely határfolyó Szlovákia felé. Rangos eseménye Pilismarótnak a
Nemzetközi Motoros Találkozó.
A Hideglelõs kereszt a Hosszú-hegy meredek letörésén látható, ott,
ahol a 11-es út ismét a Duna mellé kanyarodik. A keresztet a dunai hajósok
számára állíttatta Nagy Mihály esztergomi lakos, hálából, hogy megmenekült
52 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
egy dunai szerencsétlenségbõl. A kereszt mellett még fellelhetõk a Duna
menti római limes legmagasabban fekvõ katonai táborának romjai. Pompás
kilátás nyílik innen a Helembai-szigetvilágra.
ESZTERGOM
A 11-es út Esztergomot a város északi részén
lévõ Szentgyörgymezõnél éri el, ahol Barbarossa Frigyes és Bouillon
Gottfried keresztes hadai táboroztak. Barokk templomának helyén állott a
Szent István által alapított prépostság.
A 29 ezer lakosú Esztergom a Duna teraszaira, a Várhegyre, a Szent
Tamás-hegyre, valamint a Vaskapu-hegy felé egyre emelkedõ dombokra te-
lepült. A város kialakulását és fejlõdését segítõ tényezõk: a jó dunai átkelõ-
hely (hídváros) és a fontos útvonalak találkozóhelye (vásárváros). Jelentõ-
ségét fokozta jól védhetõ földrajzi helyzete, és hogy Szent István óta az or-
szág egyházi központja és a király székhelye volt. 2001-ben újjáépült a
Dunán a Mária Valéria közúti híd, amely ismét összeköti Esztergomot Pár-
kánynánával (a szlovákiai Stúrovóval).
Esztergom helyén már a rómaiaknak megerõsített városuk volt Solva
Mansio néven.
A Duna partján kíépített római limes erõdrendszerének fontos pontja volt a Solva nevû ró-
mai tábor, a mai Esztergom területén. 172 és 180 között innen kelt át légióival a Dunán
Marcus Aurelius, hogy a túlparton, a Garam folyó mellett megvívjon a quádok és
markomannok seregeivel. Marcus Aurelius filozófus császár a Garam mellett írta a híres
„Elmélkedések” egy részét a hadjárat alkalmával.
Amikor Nagy Károly frank király a 8. században elfoglalta, Osterrin-
gunnak („keleti vár”) nevezte el, tehát a frankok keleti vára. Feltételezhetõen
ebbõl a névbõl származik a középkori város latin neve: Stringonium, illetve a
mai Esztergom elnevezés. Az elõkerült leletek tanúsítják, hogy a honfoglaló
magyarok is felismerték a hely stratégiai fontosságát. Nagyobb jelentõségre
azonban akkor emelkedett, amikor Géza fejedelem a Várhegy sziklafennsík-
jának déli részén felépítette egyik legkorábbi kõvárunkat, egy hatszögû lakó-
tornyot. Géza fejedelem 972-ben Esztergomba helyezte az ország székhelyét.
Itt született Géza fia, Vajk. Gézát és Vajkot itt keresztelte meg Bruno Sankt
Gallen-i püspök. A keresztségben mindketten az István nevet kapták. Szent
Istvánt itt koronázta meg Domonkos, Esztergom elsõ érseke, az Asztrik által
a pápától hozott koronával 1000 karácsonyán. Az Árpád-kor elsõ századai-
ban is Esztergom volt az ország fõvárosa. A magyar egyházszervezet jogi
kezdete is Esztergomhoz fûzõdik, mert ez volt az elsõ magyar érsekség,
amelyet a pápa 1001-ben Ravennában megerõsített (Mater et caput). Az esz-
tergomi vár volt az István király pénzeinek feliratán szereplõ Regia Civitas (Ki-
rályi Vár), ahol az elsõ magyar pénzeket verték. István a hegy déli végén új ki-
rályi palotát építtetett és kõfallal vette körül. Késõbb II. Géza itt fogadja
1147-ben a seregeivel Szentföldre induló III. Konrád német császárt, majd
VII. Lajos francia királyt. Miután ez a palota tûzvész áldozata lett, III. Béla új
ORSZÁGISMERET 53
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Visegrád után, a Lepence-patak völgyének bejáratánál találjuk hazánk
legnagyobb erdei termálvizû strandját. Mellette nyílt meg 2004-ben a Danu-
bius Hotels Groups legújabb szállodája, a Danubius Spa és Conference Hotel
Visegrád (Visegrád Termál Gyógyszálló és Fürdõ néven). A strand közelében
található a Zsigmondy Vilmos-gyûjtemény, amelynek „A magyar kútfúrás út-
törõi” címû kiállításán sok érdekes technikatörténeti dokumentummal ismer-
kedhetünk meg.
DÖMÖS neve valószínûleg a Dömötör személynévbõl származik, annak
becézõ neve. Szent Dömötör a vízenjárók védõszentje. Itt, a Duna mellett
érthetõ az elnevezés. A település a Duna teraszán fekszik, erdõs hegyektõl
körülvéve. Már a magyar királyság megalapítása óta jelentõs hely volt, mert a
környezõ hegyvidék erdei kedvelt királyi vadászterületnek számítottak. Sorra
épültek itt királyi vadászkastélyok és paloták.
Ezek egyikében történt, hogy I. Béla – ahogy a Képes Krónika írja – „összezúzódott beom-
ló trónján” (1063). Szent László király innen indult hadaival a Salamon által behívott
IV. Henrik császár ellen.
A 12. században Kálmán öccsének, Álmos hercegnek lett a birtoka,
aki itt monostort épített.
A monostor romjait a temetõ fölött, a községtõl nyugatra találjuk.
Kálmán itt békült ki öccsével, a lázadó Álmos herceggel, a templom felszentelésekor. Kál-
mán – a király elleni összeesküvés vádjával – késõbb megvakíttatta Álmost és fiát Bélát
(1113), majd Álmos megölésére adott parancsot. A merénylõk elõl Álmos a templomba
menekült, és Szûz Szent Margit oltárába kapaszkodva megmenekült. A monostor apátja
Álmos fiát, Bélát a biztonság kedvéért a pécsváradi monostorba menekítette. Õ késõbb
Kálmán fiát (II. Istvánt), II. (Vak) Béla néven követte a trónon.
A Dömösi Galériában a helyi születésû Vertel József háromszoros
ENSZ-díjas bélyegtervezõ-grafikusnak és a környék festõinek alkotásaival is-
merkedhetünk meg.
Dömös évenkénti rendezvénye a Dömösi Lovagi Játékok.
PILISMARÓT A 11-es út a Pilismaróti-síkság területén kissé eltávolodik
a Dunától. A hagyomány szerint ezen a fiatal Duna-teraszon, a Basaharc-me-
zõn ölte meg feleségét Dobozy Mihály 1526-ban, nehogy az üldözõ török ke-
zébe kerüljön, majd maga a törökkel vívott harcban esett el. Az eseményt
– többek között – Székely Bertalan is megörökítette egyik festményén, Kisfa-
ludy Sándor és Kölcsey Ferenc pedig versben énekelte meg. Ugyancsak a
hagyomány szerint a Feszl Frigyes tervezte Heckenast-villában dolgozta ki
Deák Ferenc a kiegyezés tervét. A Duna túlpartjáról idelátszik az Ipoly torko-
lata, amely határfolyó Szlovákia felé. Rangos eseménye Pilismarótnak a
Nemzetközi Motoros Találkozó.
A Hideglelõs kereszt a Hosszú-hegy meredek letörésén látható, ott,
ahol a 11-es út ismét a Duna mellé kanyarodik. A keresztet a dunai hajósok
számára állíttatta Nagy Mihály esztergomi lakos, hálából, hogy megmenekült
52 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
egy dunai szerencsétlenségbõl. A kereszt mellett még fellelhetõk a Duna
menti római limes legmagasabban fekvõ katonai táborának romjai. Pompás
kilátás nyílik innen a Helembai-szigetvilágra.
ESZTERGOM
A 11-es út Esztergomot a város északi részén
lévõ Szentgyörgymezõnél éri el, ahol Barbarossa Frigyes és Bouillon
Gottfried keresztes hadai táboroztak. Barokk templomának helyén állott a
Szent István által alapított prépostság.
A 29 ezer lakosú Esztergom a Duna teraszaira, a Várhegyre, a Szent
Tamás-hegyre, valamint a Vaskapu-hegy felé egyre emelkedõ dombokra te-
lepült. A város kialakulását és fejlõdését segítõ tényezõk: a jó dunai átkelõ-
hely (hídváros) és a fontos útvonalak találkozóhelye (vásárváros). Jelentõ-
ségét fokozta jól védhetõ földrajzi helyzete, és hogy Szent István óta az or-
szág egyházi központja és a király székhelye volt. 2001-ben újjáépült a
Dunán a Mária Valéria közúti híd, amely ismét összeköti Esztergomot Pár-
kánynánával (a szlovákiai Stúrovóval).
Esztergom helyén már a rómaiaknak megerõsített városuk volt Solva
Mansio néven.
A Duna partján kíépített római limes erõdrendszerének fontos pontja volt a Solva nevû ró-
mai tábor, a mai Esztergom területén. 172 és 180 között innen kelt át légióival a Dunán
Marcus Aurelius, hogy a túlparton, a Garam folyó mellett megvívjon a quádok és
markomannok seregeivel. Marcus Aurelius filozófus császár a Garam mellett írta a híres
„Elmélkedések” egy részét a hadjárat alkalmával.
Amikor Nagy Károly frank király a 8. században elfoglalta, Osterrin-
gunnak („keleti vár”) nevezte el, tehát a frankok keleti vára. Feltételezhetõen
ebbõl a névbõl származik a középkori város latin neve: Stringonium, illetve a
mai Esztergom elnevezés. Az elõkerült leletek tanúsítják, hogy a honfoglaló
magyarok is felismerték a hely stratégiai fontosságát. Nagyobb jelentõségre
azonban akkor emelkedett, amikor Géza fejedelem a Várhegy sziklafennsík-
jának déli részén felépítette egyik legkorábbi kõvárunkat, egy hatszögû lakó-
tornyot. Géza fejedelem 972-ben Esztergomba helyezte az ország székhelyét.
Itt született Géza fia, Vajk. Gézát és Vajkot itt keresztelte meg Bruno Sankt
Gallen-i püspök. A keresztségben mindketten az István nevet kapták. Szent
Istvánt itt koronázta meg Domonkos, Esztergom elsõ érseke, az Asztrik által
a pápától hozott koronával 1000 karácsonyán. Az Árpád-kor elsõ századai-
ban is Esztergom volt az ország fõvárosa. A magyar egyházszervezet jogi
kezdete is Esztergomhoz fûzõdik, mert ez volt az elsõ magyar érsekség,
amelyet a pápa 1001-ben Ravennában megerõsített (Mater et caput). Az esz-
tergomi vár volt az István király pénzeinek feliratán szereplõ Regia Civitas (Ki-
rályi Vár), ahol az elsõ magyar pénzeket verték. István a hegy déli végén új ki-
rályi palotát építtetett és kõfallal vette körül. Késõbb II. Géza itt fogadja
1147-ben a seregeivel Szentföldre induló III. Konrád német császárt, majd
VII. Lajos francia királyt. Miután ez a palota tûzvész áldozata lett, III. Béla új
ORSZÁGISMERET 53
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
reprezentatív palotát építtetett, ahol francia építészek is dolgoztak. A tatárok
a várost elpusztították, de a várat nem tudták elfoglalni. A tatárjárás után IV.
Béla a várat a királyi palotával együtt az esztergomi érsekeknek adomá-
nyozta, és az ország székhelyét Budára helyezte.
A prímás elnevezés IV. Béla egyik oklevelében jelent meg elõször. Hivatalosan 1279 óta
viselik a prímási címet az esztergomi érsekek. Prímási jogaik közé tartozott a királykoro-
názás, amely szertartás szempontjából egyházi, hatásában közjogi aktus volt. (A királyi
tanácsban mindenkit megelõztek.)
Amikor IV. Béla az ország székhelyét Budára tette, a palota az esztergomi
érsek birtokába került. A várat a tatárok nem tudták elfoglalni, de a törökök
1543-ban igen. Késõbb az Esztergomot ostromló keresztény seregben harcolt
Claudio Monteverdi, az opera megteremtõje, és itt halt hõsi halált Balassi Bálint.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALAI: (ajánlott csoportosítás)
1. Várhegy és környéke – Fõszékesegyház, Fõszékesegyházi Kincstár,
középkori királyi palota,
2. Pázmány Péter utca – Prímási palota és a Keresztény Múzeum,
3. Széchenyi tér és környéke.
A Várhegyen álló Bazilika elõtti hatalmas téren öt szobor áll. Az alsó vé-
gén Boldog Özsébnek, a pálos rend alapítójának és Kõrösi Márk kassai vérta-
núnak szobra, akit 1995-ben avatott szentté II. János Pál pápa. A felsõ végén
Szent Istvánnak és Szent Lászlónak, a Bazilika portikusza elõtt pedig Szûz Má-
riának a szobra áll. A teret a város felõl kanonoki házsor, a Duna felõli oldalon
szintén kanonoki házsor és a Papnevelde épülete keretezi. A kettõ között a tér
alatt áthaladó alagút, a „Sötétkapu” teremt kapcsolatot. A Papnevelde épülete
évtizedekig szovjet katonai objektum volt. Jelenleg folyik a helyreállítása, amely
az óriási költségek miatt még évekig eltart. Már megnyílt benne a Mindszenty
Emlékmúzeum (bejárat a Bazilika felõl), és majd helyet kap benne a Szemi-
nárium, az egyházi levéltár és könyvtárak, valamint oktatási intézmények.
Az elsõ templomot a Várhegyen még Géza fejedelem építtette Szent Ist-
ván, a kereszténység elsõ vértanúja tiszteletére. I. (Szent) István a székesegy-
házat 1010 körül Szent Adalbert vértanú (õ bérmálta Istvánt) tiszteletére
szenteltette fel. A késõbbi székesegyházat építõ érsekek Telegdi Csanád és
Széchi Dénes voltak (a 13. és 14. században). Vitéz János (15. század) pe-
dig egy emeletes könyvtárat is építtetett a székesegyház északi falához. Ez a
könyvtár a királyi (Mátyás) bibliotheka mellett a legjelentõsebb könyvgyûjte-
mény volt. A déli oldalra Bakócz Tamás érsek építtetett pompás reneszánsz
sírkápolnát a maga számára (1506). A török idõkben Szinán építõmester
dzsámivá alakította a székesegyházat. Ez késõbb lõporrobanástól elpusztult.
A mai bazilikát klasszicista stílusban Rudnay Sándor prímás kezdte
építtetni Kühnel Pál, majd Pákh János tervei szerint 1822-ben. Befejezésére
Hild József kapott megbízást (1840). Pénzhiány miatt lemondtak a körülötte
54 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
tervezett épületek felépítésérõl. Az ország legnagyobb egyházi épületét 1856.
augusztus 31-én szentelték fel Liszt Ferenc „Esztergomi misé”-jének hang-
jai mellett.
A felszentelés eredetileg 1823-ra volt tervezve, és ehhez Beethoven felajánlotta a „Missa
solemnis”-t, de a felszentelés késése miatt azt hamarabb bemutatták Olmützben.
A Bazilika fõbejáratát korinthoszi oszlopcsarnok díszíti. A fõbejárat két ol-
dalán Telegdi Csanád érsek és Nagy Lajos király szobra (Kiss György), az oldal-
fülkékben pedig Széchi Dénes érsek és Hunyadi János szobra (J. Hutterer) áll.
A falon a négy építtetõ hercegprímás – Rudnay Sándor, Kopácsy József,
Scitovszky János, Simor János – címere látható. A fõhomlokzat két oldalához
egy-egy boltívvel két harangtorony kapcsolódik, amelyek nagymértékben fo-
kozzák az épület monumentalitását. Ugyanezt a hatást érte el Hild József az osz-
lopkoszorúval ékes, magasított kupoladobbal is. Így az épület magassága ép-
pen 100 méter (az altemplomtól). Hossza 118 méter.
A római Szent Péter-bazilika márvány padozatába bejelölték földünk legnagyobb temp-
lomainak hosszát. Az elsõk között bronz betûkkel van beöntve: „Esztergom 118 m”, mivel
ez földünk egyik legnagyobb méretû temploma.
A külsõ falon Johann Meixner dombormûveit látjuk: a fõbejárat fölött
Zakeust, a bal oldali torony boltíve felett a templom felszentelését, a jobb ol-
dali fölött az alapkõ letételét.
A Bazilika belsejébe a bal oldali torony felõl jutunk be. Az orgonakarza-
tot zenélõ angyalok alakjai díszítik. A karzat elõtti oldalfalakon dombormûve-
ket látunk. Jobbról „Engedjétek hozzám a gyermekeket”, balról „Jézus dia-
dalmas jeruzsálemi bevonulása” látható.
Az elsõ látnivaló balról a Bakócz-kápolna, amely a legszebb – épségben
megmaradt – reneszánsz építészeti emlékünk. Bakócz Tamás érsek építtette
temetkezési helyéül. A süttõi vörös „márványból” épített sírkápolnát a bazili-
ka építésekor 1600 darabra szétszedték, és eredeti helyétõl kissé távolabb
építették be a mai bazilikába. A kápolna faragványai rendkívül szépek: a
Bakócz-címeres pilaszterfejezetek, az ívközök bõségszarukkal, levélindákkal
díszített dombormûvei és a fülkék rozettái. A párkány frízében lévõ latin nyel-
vû felirat magyarul így hangzik: „Erdõdi Bakócz Tamás esztergomi bíboros Is-
ten anyjának, Szûz Máriának építtette kegyelettel az 1507. évben.” A kápolna
fõoltárát Andrea Ferrucci faragta fehér carrarai márványból. Az oltár fõdom-
bormûve az Angyali üdvözlet. A jobb oldali pillér alján látható a térdeplõ
Bakócz Tamás alakja is. A törökök az alakos dombormûveket megcsonkítot-
ták. A kápolna két fülkéjében lévõ szobrokat, Szent István és Szent László
alakját késõbb faragta ide Pietro della Vedova. A kápolna szépségérõl még
Evlia Cselebi török utazó is elragadtatással ír. Kevéssé ismert, hogy Bakócz
Tamás titkára volt az a Lázár deák, aki az elsõ magyar térképet készítette
1528-ban.
ORSZÁGISMERET 55
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
reprezentatív palotát építtetett, ahol francia építészek is dolgoztak. A tatárok
a várost elpusztították, de a várat nem tudták elfoglalni. A tatárjárás után IV.
Béla a várat a királyi palotával együtt az esztergomi érsekeknek adomá-
nyozta, és az ország székhelyét Budára helyezte.
A prímás elnevezés IV. Béla egyik oklevelében jelent meg elõször. Hivatalosan 1279 óta
viselik a prímási címet az esztergomi érsekek. Prímási jogaik közé tartozott a királykoro-
názás, amely szertartás szempontjából egyházi, hatásában közjogi aktus volt. (A királyi
tanácsban mindenkit megelõztek.)
Amikor IV. Béla az ország székhelyét Budára tette, a palota az esztergomi
érsek birtokába került. A várat a tatárok nem tudták elfoglalni, de a törökök
1543-ban igen. Késõbb az Esztergomot ostromló keresztény seregben harcolt
Claudio Monteverdi, az opera megteremtõje, és itt halt hõsi halált Balassi Bálint.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALAI: (ajánlott csoportosítás)
1. Várhegy és környéke – Fõszékesegyház, Fõszékesegyházi Kincstár,
középkori királyi palota,
2. Pázmány Péter utca – Prímási palota és a Keresztény Múzeum,
3. Széchenyi tér és környéke.
A Várhegyen álló Bazilika elõtti hatalmas téren öt szobor áll. Az alsó vé-
gén Boldog Özsébnek, a pálos rend alapítójának és Kõrösi Márk kassai vérta-
núnak szobra, akit 1995-ben avatott szentté II. János Pál pápa. A felsõ végén
Szent Istvánnak és Szent Lászlónak, a Bazilika portikusza elõtt pedig Szûz Má-
riának a szobra áll. A teret a város felõl kanonoki házsor, a Duna felõli oldalon
szintén kanonoki házsor és a Papnevelde épülete keretezi. A kettõ között a tér
alatt áthaladó alagút, a „Sötétkapu” teremt kapcsolatot. A Papnevelde épülete
évtizedekig szovjet katonai objektum volt. Jelenleg folyik a helyreállítása, amely
az óriási költségek miatt még évekig eltart. Már megnyílt benne a Mindszenty
Emlékmúzeum (bejárat a Bazilika felõl), és majd helyet kap benne a Szemi-
nárium, az egyházi levéltár és könyvtárak, valamint oktatási intézmények.
Az elsõ templomot a Várhegyen még Géza fejedelem építtette Szent Ist-
ván, a kereszténység elsõ vértanúja tiszteletére. I. (Szent) István a székesegy-
házat 1010 körül Szent Adalbert vértanú (õ bérmálta Istvánt) tiszteletére
szenteltette fel. A késõbbi székesegyházat építõ érsekek Telegdi Csanád és
Széchi Dénes voltak (a 13. és 14. században). Vitéz János (15. század) pe-
dig egy emeletes könyvtárat is építtetett a székesegyház északi falához. Ez a
könyvtár a királyi (Mátyás) bibliotheka mellett a legjelentõsebb könyvgyûjte-
mény volt. A déli oldalra Bakócz Tamás érsek építtetett pompás reneszánsz
sírkápolnát a maga számára (1506). A török idõkben Szinán építõmester
dzsámivá alakította a székesegyházat. Ez késõbb lõporrobanástól elpusztult.
A mai bazilikát klasszicista stílusban Rudnay Sándor prímás kezdte
építtetni Kühnel Pál, majd Pákh János tervei szerint 1822-ben. Befejezésére
Hild József kapott megbízást (1840). Pénzhiány miatt lemondtak a körülötte
54 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
tervezett épületek felépítésérõl. Az ország legnagyobb egyházi épületét 1856.
augusztus 31-én szentelték fel Liszt Ferenc „Esztergomi misé”-jének hang-
jai mellett.
A felszentelés eredetileg 1823-ra volt tervezve, és ehhez Beethoven felajánlotta a „Missa
solemnis”-t, de a felszentelés késése miatt azt hamarabb bemutatták Olmützben.
A Bazilika fõbejáratát korinthoszi oszlopcsarnok díszíti. A fõbejárat két ol-
dalán Telegdi Csanád érsek és Nagy Lajos király szobra (Kiss György), az oldal-
fülkékben pedig Széchi Dénes érsek és Hunyadi János szobra (J. Hutterer) áll.
A falon a négy építtetõ hercegprímás – Rudnay Sándor, Kopácsy József,
Scitovszky János, Simor János – címere látható. A fõhomlokzat két oldalához
egy-egy boltívvel két harangtorony kapcsolódik, amelyek nagymértékben fo-
kozzák az épület monumentalitását. Ugyanezt a hatást érte el Hild József az osz-
lopkoszorúval ékes, magasított kupoladobbal is. Így az épület magassága ép-
pen 100 méter (az altemplomtól). Hossza 118 méter.
A római Szent Péter-bazilika márvány padozatába bejelölték földünk legnagyobb temp-
lomainak hosszát. Az elsõk között bronz betûkkel van beöntve: „Esztergom 118 m”, mivel
ez földünk egyik legnagyobb méretû temploma.
A külsõ falon Johann Meixner dombormûveit látjuk: a fõbejárat fölött
Zakeust, a bal oldali torony boltíve felett a templom felszentelését, a jobb ol-
dali fölött az alapkõ letételét.
A Bazilika belsejébe a bal oldali torony felõl jutunk be. Az orgonakarza-
tot zenélõ angyalok alakjai díszítik. A karzat elõtti oldalfalakon dombormûve-
ket látunk. Jobbról „Engedjétek hozzám a gyermekeket”, balról „Jézus dia-
dalmas jeruzsálemi bevonulása” látható.
Az elsõ látnivaló balról a Bakócz-kápolna, amely a legszebb – épségben
megmaradt – reneszánsz építészeti emlékünk. Bakócz Tamás érsek építtette
temetkezési helyéül. A süttõi vörös „márványból” épített sírkápolnát a bazili-
ka építésekor 1600 darabra szétszedték, és eredeti helyétõl kissé távolabb
építették be a mai bazilikába. A kápolna faragványai rendkívül szépek: a
Bakócz-címeres pilaszterfejezetek, az ívközök bõségszarukkal, levélindákkal
díszített dombormûvei és a fülkék rozettái. A párkány frízében lévõ latin nyel-
vû felirat magyarul így hangzik: „Erdõdi Bakócz Tamás esztergomi bíboros Is-
ten anyjának, Szûz Máriának építtette kegyelettel az 1507. évben.” A kápolna
fõoltárát Andrea Ferrucci faragta fehér carrarai márványból. Az oltár fõdom-
bormûve az Angyali üdvözlet. A jobb oldali pillér alján látható a térdeplõ
Bakócz Tamás alakja is. A törökök az alakos dombormûveket megcsonkítot-
ták. A kápolna két fülkéjében lévõ szobrokat, Szent István és Szent László
alakját késõbb faragta ide Pietro della Vedova. A kápolna szépségérõl még
Evlia Cselebi török utazó is elragadtatással ír. Kevéssé ismert, hogy Bakócz
Tamás titkára volt az a Lázár deák, aki az elsõ magyar térképet készítette
1528-ban.
ORSZÁGISMERET 55
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A Bakócz-kápolnával átellenben, a jobb oldalon van Szent István elsõ
vértanú kápolnája a szentségi kápolna. Kimagasló mûvészi értéke a fõoltár
szobra: Szent István vértanú térdre roskadó alakja, amit Ferenczy István, a
klasszicista szobrászat mestere alkotott. A kápolna másik jelentõs szobrásza-
ti mûve Károly Ambrus hercegprímás síremléke Giuseppe Pisani modenai
szobrásztól (1826).
A kupola alsó részeit Ludvig Moralt müncheni festõnek a négy nagy
nyugati egyházatyát (Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent
Gergely) ábrázoló mozaikja díszíti. A kupola alatti két pilléren egy-egy szobor
látható. Az egyik Pázmány Péter (1570–1637) érseknek a szobra Pietro della
Vedovától.
Pázmány Péter a 17. századi magyar katolikus megújulás vezetõje, de egyúttal a magyar
irodalom egyik legnagyobb alakja. 40 mûve közül legismertebb az „Isteni igazságra ve-
zérlõ kalauz”. Rendkívüli mûveltségére jellemzõ, hogy ebben közel 200 kortárs író mûvét
idézi, gyakran szó szerint. A magyar tudományos és irodalmi nyelv megteremtésében
Pázmánynak óriási érdemei vannak. Õ alapította (még Nagyszombatban) a Pázmány Pé-
ter Tudományegyetemet, amelyre saját vagyonából 100 ezer forintot adott, a bécsi
Pazmaneumot (1623), sok jezsuita kollégiumot, papneveldéket, országosan sok száz is-
kolát, szegény tanulóknak pedig a lakást és élelmet adó „Bursa Sancti Adalberti”-t. Ér-
seksége jövedelmének kétharmadát tanulókra és iskolákra költötte. Ez akkor óriási
összeget jelentõ több mint egymillió forintot tett ki.
A másik pilléren Simor János (1813–1891) érsek szobrát Stróbl Ala-
jos készítette.
Simor János bíboros koronázta meg Ferencz Józsefet, õ fejezte be a Bazilika építését, õ
alapította a Keresztény Múzeumot és a prímási palota gazdag könyvtárát.
A kereszthajók két mellékoltárán a Golgotát, valamint a Szent István fel-
ajánlja a koronát és vele az országot Máriának címû oltárképét a velencei Mi-
chelangelo Grigoletti festette. Az õ munkája a szentély fõoltárképe is: „Mária
mennybevitele”. Ez földünk legnagyobb oltárképe: 13x6,5 méter. Grigoletti
mintául Tiziano – a velencei Frari templomában lévõ – Assunta címû festmé-
nyét tekintette. A fõoltárt Bonani Péter carrarai márványból faragta. A szen-
tély boltozatának freskóját, a Szentháromságot, Ludwig Moralt festette.
A jobb oldali kereszthajó középoltára Kõrösi Márk, Pongrácz István és
Grodecz Menyhért 1619-ben Kassán kivégzett vértanúknak állít emléket. II. Já-
nos Pál pápa 1995. július 2-án Kassán tett látogatásakor szentté avatta õket.
Az ország leggazdagabb egyházmûvészeti kincstára a kupolatérbõl
nyílik. A kincstár egyidõs az érsekség alapításával. Az évszázadok során
azonban felbecsülhetetlen értékeket raboltak el belõle, vagy értékesítettek
hadi kiadások fedezésére (Bécs török elleni védelmét részben ebbõl fedez-
ték). A bejárat utáni teremben látható a székesegyháznak és környékének
építési terve rajzon és fa maketten, valamint a várra és székesegyházra vo-
natkozó régi ábrázolások.
A kincstár legrégibb darabja egy hegyikristályba vésett karoling-kereszt
és egy 12. századi Békecsók-tábla. Jelentõs történelmi értéket is képvisel a
56 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
színarany, drágakövekkel ékített Koronázási eskükereszt, amelyre a 13. szá-
zad óta esküdtek királyaink. A legértékesebb darabnak a Mátyás-kálváriát
tartják. A színaranyból készült, drágakövekkel díszített, zománcozott alakokkal
ékes Kálvária felsõ része párizsi, alsó része itáliai munka.
Az altemplomban, amelynek bejárata az elõcsarnokból nyílik, Andreas
Schrott Gyász és Öröklét címû szobrai állnak. Az óegyiptominak ható, kör
alakú altemplomban nyugszanak az esztergomi érsekek. A régi székesegy-
házakból származó néhány síremléket is itt helyeztek el, mint például Széchi
Dénesét és Vitéz Jánosét. 1991 óta itt nyugszik Mindszenty József bíboros
hercegprímás is.
A szocialista rendszer alatt hosszú börtönéveket és számûzetést kellett elviselnie.
1975-ben bekövetkezett halálától hazahozataláig a máriazelli kegytemplomban nyugo-
dott. Sírját ott is sok százezer zarándok kereste fel a világ minden részébõl. Szentté avatá-
sának pere folyamatban van. 2002-tõl Mariazell Esztergom testvérvárosa.
Esztergomban õrzik az ország legrégibb harangját a 11. vagy 12. szá-
zadból. II. János Pál pápa esztergomi miséjén ezt szólaltatták meg.
A kupolához a bejárati elõcsarnokból vezet fel lépcsõ. Fent a kupolát kí-
vülrõl körül lehet járni. Innen csodálatos panorámában tárul fel egész Eszter-
gom, a Duna látképe a 2000-ben újjáépített Mária-Valéria híddal, sõt tiszta
idõben a Kárpátokat is látni.
A Bazilika északi tornyától néhány méterre 2000-ben a millenniumi ün-
nepségek alkalmával nemzeti emlékhelyet avattak. Az itt álló vörös márvány
szabadtéri oltár elõtti márványtábla felírása: „Ezen a helyen állt Géza fejede-
lem palotája, Szent István születésének helye és a vele egybeépült Szent Ist-
ván elsõ vértanúról nevezett templom, amely a helyszíne volt a magyar nem-
zet alábbi jeles eseményeinek: Géza fejedelem és ötszáz magyar fõúr megke-
resztelkedésének. Vajk megkeresztelésének, aki a keresztségben az István
nevet kapta. István herceg és bajor Gizella hercegnõ házasságkötésének.
1001. január 1-jén Szent István és Boldog Gizella megkoronázásának. Szent
Imre herceg megkeresztelésének.” A táblán látható még Géza palotájának és
a Szent István elsõ vértanúról elnevezett templomnak az alaprajza. A szabad-
téri oltár szomszédságában áll Medgyessy Ferenc Szent István szobra.
Esztergom a központja a Szent István Lovagrendnek. Tagjainak az a
feladata, hogy a szellem erejével szolgálják az egyházat, ápolják a hitet és
védjék a magyar nemzetet.
A Bazilika északi oldalától jutunk a Várhegy Dunára nézõ meredek vé-
gén emelkedõ nagy északi rondellára. Ennek közepén áll Melocco Miklós
2001. augusztus 15-én leleplezett monumentális millenniumi emlékmûve, a
„Szent István megkoronázása” címû két alakos kompozíció.
A Bazilika szomszédságában találjuk az egykori királyi palota részeit
bemutató Vármúzeumot. Elõször a középkori királyi palota megmaradt he-
lyiségeit mutatjuk be. Itt helyezték el a hajdani Szent Adalbert-székesegyház
„Porta speciosa”-jának makettjét. Legértékesebb látnivalói: egy négybolt-
ORSZÁGISMERET 57
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A Bakócz-kápolnával átellenben, a jobb oldalon van Szent István elsõ
vértanú kápolnája a szentségi kápolna. Kimagasló mûvészi értéke a fõoltár
szobra: Szent István vértanú térdre roskadó alakja, amit Ferenczy István, a
klasszicista szobrászat mestere alkotott. A kápolna másik jelentõs szobrásza-
ti mûve Károly Ambrus hercegprímás síremléke Giuseppe Pisani modenai
szobrásztól (1826).
A kupola alsó részeit Ludvig Moralt müncheni festõnek a négy nagy
nyugati egyházatyát (Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent
Gergely) ábrázoló mozaikja díszíti. A kupola alatti két pilléren egy-egy szobor
látható. Az egyik Pázmány Péter (1570–1637) érseknek a szobra Pietro della
Vedovától.
Pázmány Péter a 17. századi magyar katolikus megújulás vezetõje, de egyúttal a magyar
irodalom egyik legnagyobb alakja. 40 mûve közül legismertebb az „Isteni igazságra ve-
zérlõ kalauz”. Rendkívüli mûveltségére jellemzõ, hogy ebben közel 200 kortárs író mûvét
idézi, gyakran szó szerint. A magyar tudományos és irodalmi nyelv megteremtésében
Pázmánynak óriási érdemei vannak. Õ alapította (még Nagyszombatban) a Pázmány Pé-
ter Tudományegyetemet, amelyre saját vagyonából 100 ezer forintot adott, a bécsi
Pazmaneumot (1623), sok jezsuita kollégiumot, papneveldéket, országosan sok száz is-
kolát, szegény tanulóknak pedig a lakást és élelmet adó „Bursa Sancti Adalberti”-t. Ér-
seksége jövedelmének kétharmadát tanulókra és iskolákra költötte. Ez akkor óriási
összeget jelentõ több mint egymillió forintot tett ki.
A másik pilléren Simor János (1813–1891) érsek szobrát Stróbl Ala-
jos készítette.
Simor János bíboros koronázta meg Ferencz Józsefet, õ fejezte be a Bazilika építését, õ
alapította a Keresztény Múzeumot és a prímási palota gazdag könyvtárát.
A kereszthajók két mellékoltárán a Golgotát, valamint a Szent István fel-
ajánlja a koronát és vele az országot Máriának címû oltárképét a velencei Mi-
chelangelo Grigoletti festette. Az õ munkája a szentély fõoltárképe is: „Mária
mennybevitele”. Ez földünk legnagyobb oltárképe: 13x6,5 méter. Grigoletti
mintául Tiziano – a velencei Frari templomában lévõ – Assunta címû festmé-
nyét tekintette. A fõoltárt Bonani Péter carrarai márványból faragta. A szen-
tély boltozatának freskóját, a Szentháromságot, Ludwig Moralt festette.
A jobb oldali kereszthajó középoltára Kõrösi Márk, Pongrácz István és
Grodecz Menyhért 1619-ben Kassán kivégzett vértanúknak állít emléket. II. Já-
nos Pál pápa 1995. július 2-án Kassán tett látogatásakor szentté avatta õket.
Az ország leggazdagabb egyházmûvészeti kincstára a kupolatérbõl
nyílik. A kincstár egyidõs az érsekség alapításával. Az évszázadok során
azonban felbecsülhetetlen értékeket raboltak el belõle, vagy értékesítettek
hadi kiadások fedezésére (Bécs török elleni védelmét részben ebbõl fedez-
ték). A bejárat utáni teremben látható a székesegyháznak és környékének
építési terve rajzon és fa maketten, valamint a várra és székesegyházra vo-
natkozó régi ábrázolások.
A kincstár legrégibb darabja egy hegyikristályba vésett karoling-kereszt
és egy 12. századi Békecsók-tábla. Jelentõs történelmi értéket is képvisel a
56 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
színarany, drágakövekkel ékített Koronázási eskükereszt, amelyre a 13. szá-
zad óta esküdtek királyaink. A legértékesebb darabnak a Mátyás-kálváriát
tartják. A színaranyból készült, drágakövekkel díszített, zománcozott alakokkal
ékes Kálvária felsõ része párizsi, alsó része itáliai munka.
Az altemplomban, amelynek bejárata az elõcsarnokból nyílik, Andreas
Schrott Gyász és Öröklét címû szobrai állnak. Az óegyiptominak ható, kör
alakú altemplomban nyugszanak az esztergomi érsekek. A régi székesegy-
házakból származó néhány síremléket is itt helyeztek el, mint például Széchi
Dénesét és Vitéz Jánosét. 1991 óta itt nyugszik Mindszenty József bíboros
hercegprímás is.
A szocialista rendszer alatt hosszú börtönéveket és számûzetést kellett elviselnie.
1975-ben bekövetkezett halálától hazahozataláig a máriazelli kegytemplomban nyugo-
dott. Sírját ott is sok százezer zarándok kereste fel a világ minden részébõl. Szentté avatá-
sának pere folyamatban van. 2002-tõl Mariazell Esztergom testvérvárosa.
Esztergomban õrzik az ország legrégibb harangját a 11. vagy 12. szá-
zadból. II. János Pál pápa esztergomi miséjén ezt szólaltatták meg.
A kupolához a bejárati elõcsarnokból vezet fel lépcsõ. Fent a kupolát kí-
vülrõl körül lehet járni. Innen csodálatos panorámában tárul fel egész Eszter-
gom, a Duna látképe a 2000-ben újjáépített Mária-Valéria híddal, sõt tiszta
idõben a Kárpátokat is látni.
A Bazilika északi tornyától néhány méterre 2000-ben a millenniumi ün-
nepségek alkalmával nemzeti emlékhelyet avattak. Az itt álló vörös márvány
szabadtéri oltár elõtti márványtábla felírása: „Ezen a helyen állt Géza fejede-
lem palotája, Szent István születésének helye és a vele egybeépült Szent Ist-
ván elsõ vértanúról nevezett templom, amely a helyszíne volt a magyar nem-
zet alábbi jeles eseményeinek: Géza fejedelem és ötszáz magyar fõúr megke-
resztelkedésének. Vajk megkeresztelésének, aki a keresztségben az István
nevet kapta. István herceg és bajor Gizella hercegnõ házasságkötésének.
1001. január 1-jén Szent István és Boldog Gizella megkoronázásának. Szent
Imre herceg megkeresztelésének.” A táblán látható még Géza palotájának és
a Szent István elsõ vértanúról elnevezett templomnak az alaprajza. A szabad-
téri oltár szomszédságában áll Medgyessy Ferenc Szent István szobra.
Esztergom a központja a Szent István Lovagrendnek. Tagjainak az a
feladata, hogy a szellem erejével szolgálják az egyházat, ápolják a hitet és
védjék a magyar nemzetet.
A Bazilika északi oldalától jutunk a Várhegy Dunára nézõ meredek vé-
gén emelkedõ nagy északi rondellára. Ennek közepén áll Melocco Miklós
2001. augusztus 15-én leleplezett monumentális millenniumi emlékmûve, a
„Szent István megkoronázása” címû két alakos kompozíció.
A Bazilika szomszédságában találjuk az egykori királyi palota részeit
bemutató Vármúzeumot. Elõször a középkori királyi palota megmaradt he-
lyiségeit mutatjuk be. Itt helyezték el a hajdani Szent Adalbert-székesegyház
„Porta speciosa”-jának makettjét. Legértékesebb látnivalói: egy négybolt-
ORSZÁGISMERET 57
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
szakaszos terem, középütt oszloppal alátámasztva, az ország legrégibb lakó-
szobája (12. sz.), néhány román oszlopfõvel. Tovább Vitéz János dolgozó-
szobája a négy sarkalatos erény reneszánsz freskójával (bölcsesség, igazsá-
gosság, mértékletesség, lelkierõ). A legszebb belsõ tér a III. Béla által francia
mesterrel építtetett királyi kápolna, amely a legkorábbi gótikus alkotás ha-
zánkban. A kápolna építészeti kialakítása bravúros, mert a belsõ tér a kettõs
oszlopsor kialakításával sokkal nagyobbnak látszik a valóságosnál. Kétoldalt
kis kápolnák vannak, amelyekbe normann, fûrészfogas díszítésû ajtók ve-
zetnek feltehetõen az egykori sekrestyébe vagy magánkápolnába. Az egyik
ajtó oszlopfõjén a dombormû a jó és a rossz küzdelmét ábrázolja. A szen-
télyben olyan oroszlános freskót látunk életfával, amely Imre és II. András pe-
csétjein is megjelenik. A hajó oldalfalain apostolfreskók vannak, amelyeket
feltehetõen Nicolo di Tomasso (1340) festett.
Itt két oszlopfõn egy durva és egy finomabb arcú fej van. Valószínûleg ez is a jó és a go-
nosz megjelenítése, bár egyesek a francia építész és a magyar pallér ábrázolását sejtik
benne. A királyi kápolna freskóit Mauro Pelliccioli restaurálta.
Külön bejáraton juthatunk az Árpád-házi királyok nagy palotájába.
A 45 m hosszú és 10 m széles palotához északon egy 34 m hosszú és 7 m
széles kétszintes palotaszárny csatlakozott. Az Árpádok nagy palotája fölé
emelte Vitéz János érsek azt a hatalmas palotát, amelyet Széchi Dénes még
tovább épített.
Az 1578-ban itt járt Reinhold von Lubenau írta a palotáról: „...egy gyönyörû nagy terembe
érkeztünk, amelyben több mint száz asztal is állhatott, és amelyben sem pillér, sem oszlop
nem volt. Fenn a mennyezetet szépen faragott aranyozott rozetták díszítették. Körben a
falakon az összes keresztény császár és magyar király életnagyságú mûvészi képe...”
A mai látogató ebbe a helyreállított terembe lép be, amelynek üveg-
padlója alatt több mint kétezer év régészeti rétegzõdése, építkezései figyel-
hetõk meg. A ma is fennálló 12. századi palotafalak alatt a Géza- és Szent
István-kori elsõ palota sárga homokkõ kváderekbõl épített fala, ez alatt ró-
mai falmaradványok, végül a Kr.e. 1. századból való kelta épület részletei
láthatók. A Vármúzeum új épületei a Millenniumra készültek el. Tervezõje
Gál Tibor. A kapubejárat melletti új téglaépület a 12. század végi palota észa-
ki szárnya, az úgynevezett Kis román-palota helyén épült fel. Az épület
emeletén idõszaki kiállítások láthatók.
A királyi palotához a város felõl is eljuthatunk. A Várhegy oldalában elõször Géza fejede-
lem „Országalapító” címû szobra fogadja a látogatót. A szobrot a város ezer éves fennál-
lásának jubileuma (1973) alkalmából Vígh Tamás szobrászmûvész készítette. Az Ország-
alapító szobrától egy felvonóhídon át jutunk a vár külsõ kapujához. A kapuvédõ torony
után a falszorosban a Nemzeti Múzeum középkori haranggyûjteményét látni. Áthaladva a
második kaputornyon, a falközbe épített Várszínházba jutunk. Továbbmenve, a harmadik
kapun át jutunk a millenniumra kialakított Vármúzeum épületegyütteséhez, amelynek
újonnan épített részei III. Béla király palotájának alaprajzát követik. A Vármúzeum
udvarára egy hatalmas kapun juthatunk be.
58 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A várból a városba vezetõ úton találjuk a Kopácsy Sándor érsek által
1842-ben létesített Vitéz János Katolikus Tanítóképzõt. Elõtte áll Balassi
Bálint szobra, Dózsa Farkas András alkotása.
A költõ és végvári vitéz innen mintegy 150 méterre, a Viziváros falának rohamozásánál
kapta halálos sebét egy török ágyúgolyótól, 1594. május 19-én.
Balassi szobrának szomszédságában áll a Hild József tervezte Fõszékes-
egyházi Könyvtár, a Bibliotheka. Állománya eléri a negyedmilliót.
Mintegy ezer kötetnyi kézirat, több mint 700 õsnyomtatvány közül az elsõ jelentõs ado-
mány Küküllei János fõesperes, érseki helynöktõl, Nagy Lajos történetírójától való, de Vi-
téz János érsek hagyatéka is a könyvtárat gyarapította. A legjelentõsebb gyarapodás
azonban 1611 után kezdõdött. Ekkor rendelte el az esztergomi zsinat, hogy az érsekek és
kanonokok könyvtárát nem lehet elidegeníteni, azokat – haláluk után – a fõegyházmegyei
könyvtárba kell beszolgáltatni.
A Bibliothekával szemben helyezték el Liszt Ferenc modern hangvételû
szobrát, Marosits István alkotását.
Az Érseki Palotához és a benne elhelyezett Keresztény Múzeumhoz a
vár alatt futó Pázmány Péter utcán juthatunk. A Simor érsek által Lippert Jó-
zseffel terveztetett (1882), eklektikus stílusú Érseki Palota északi részében
találjuk a Keresztény Múzeum világviszonylatban is jelentõs képzõ- és ipar-
mûvészeti gyûjteményét. Alapítója Simor János érsek, aki múzeummá ren-
dezett gyûjteményét 1875-ben a nyilvánosság számára is láthatóvá tette. Ez
bõvült Ipolyi Arnold híres mûgyûjtõ püspök hagyatékával (1920), majd a San
Marco-házaspár iparmûvészeti gyûjteményével.
A múzeum állandó kiállítása a régi magyar és külföldi festészet és szobrászat anyagát
mutatja be. A 19. századi magyar és külföldi képgyûjtemény, a szoboranyag egy része és
a rendkívül gazdag iparmûvészeti gyûjtemény csak idõszakos kiállításokon látható. Ma
ez az egyik legkorszerûbb múzeum Magyarországon.
A felbecsülhetetlen értékû mûgyûjteménybõl érdemes külön megemlíteni M. S. mester
képeit, továbbá Kolozsvári Tamás 1427-bõl való szárnyas oltárát, amelyen Zsigmond ki-
rály egyetlen hiteles képe is látható, valamint a középkori magyar faszobrászat páratlan
remekét, a garamszentbenedeki Úrkoporsót. Kiemelkedõ értéket képvisel a Simor érsek
által Rómában, a Bartinelli-családtól vásárolt, 60 darabból álló olasz képtár, világhírû
mestermûvekkel.
Az Érseki Palotával egybeépült a vízivárosi plébániatemplom. A kéttor-
nyú szép barokk templomot súlyos háborús pusztítás után építették újjá.
A Duna-parti Sobieski sétányon a Veprech-torony oldalánál látható a
török feliratú Szulejmán-emléktábla, amely a szultán 1543-as gyõztes ostro-
mának az emlékét õrzi. Közelében áll a Sobieski-emlékmû.
Sobieski János lengyel királynak jelentõs szerepe volt Magyarországnak, így Esztergom-
nak is a török alóli felszabadításában.
A nagy múltú város még számtalan látnivalót kínál. Ezek közül csak fel-
sorolásként a következõket említjük meg.
A múlt században épült a Fürdõ Szálló, amelyben Kossuth Lajos, Szé-
chenyi István és Liszt Ferenc is megszállt. A szálló telkén hajdan melegvizû tó
ORSZÁGISMERET 59
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
szakaszos terem, középütt oszloppal alátámasztva, az ország legrégibb lakó-
szobája (12. sz.), néhány román oszlopfõvel. Tovább Vitéz János dolgozó-
szobája a négy sarkalatos erény reneszánsz freskójával (bölcsesség, igazsá-
gosság, mértékletesség, lelkierõ). A legszebb belsõ tér a III. Béla által francia
mesterrel építtetett királyi kápolna, amely a legkorábbi gótikus alkotás ha-
zánkban. A kápolna építészeti kialakítása bravúros, mert a belsõ tér a kettõs
oszlopsor kialakításával sokkal nagyobbnak látszik a valóságosnál. Kétoldalt
kis kápolnák vannak, amelyekbe normann, fûrészfogas díszítésû ajtók ve-
zetnek feltehetõen az egykori sekrestyébe vagy magánkápolnába. Az egyik
ajtó oszlopfõjén a dombormû a jó és a rossz küzdelmét ábrázolja. A szen-
télyben olyan oroszlános freskót látunk életfával, amely Imre és II. András pe-
csétjein is megjelenik. A hajó oldalfalain apostolfreskók vannak, amelyeket
feltehetõen Nicolo di Tomasso (1340) festett.
Itt két oszlopfõn egy durva és egy finomabb arcú fej van. Valószínûleg ez is a jó és a go-
nosz megjelenítése, bár egyesek a francia építész és a magyar pallér ábrázolását sejtik
benne. A királyi kápolna freskóit Mauro Pelliccioli restaurálta.
Külön bejáraton juthatunk az Árpád-házi királyok nagy palotájába.
A 45 m hosszú és 10 m széles palotához északon egy 34 m hosszú és 7 m
széles kétszintes palotaszárny csatlakozott. Az Árpádok nagy palotája fölé
emelte Vitéz János érsek azt a hatalmas palotát, amelyet Széchi Dénes még
tovább épített.
Az 1578-ban itt járt Reinhold von Lubenau írta a palotáról: „...egy gyönyörû nagy terembe
érkeztünk, amelyben több mint száz asztal is állhatott, és amelyben sem pillér, sem oszlop
nem volt. Fenn a mennyezetet szépen faragott aranyozott rozetták díszítették. Körben a
falakon az összes keresztény császár és magyar király életnagyságú mûvészi képe...”
A mai látogató ebbe a helyreállított terembe lép be, amelynek üveg-
padlója alatt több mint kétezer év régészeti rétegzõdése, építkezései figyel-
hetõk meg. A ma is fennálló 12. századi palotafalak alatt a Géza- és Szent
István-kori elsõ palota sárga homokkõ kváderekbõl épített fala, ez alatt ró-
mai falmaradványok, végül a Kr.e. 1. századból való kelta épület részletei
láthatók. A Vármúzeum új épületei a Millenniumra készültek el. Tervezõje
Gál Tibor. A kapubejárat melletti új téglaépület a 12. század végi palota észa-
ki szárnya, az úgynevezett Kis román-palota helyén épült fel. Az épület
emeletén idõszaki kiállítások láthatók.
A királyi palotához a város felõl is eljuthatunk. A Várhegy oldalában elõször Géza fejede-
lem „Országalapító” címû szobra fogadja a látogatót. A szobrot a város ezer éves fennál-
lásának jubileuma (1973) alkalmából Vígh Tamás szobrászmûvész készítette. Az Ország-
alapító szobrától egy felvonóhídon át jutunk a vár külsõ kapujához. A kapuvédõ torony
után a falszorosban a Nemzeti Múzeum középkori haranggyûjteményét látni. Áthaladva a
második kaputornyon, a falközbe épített Várszínházba jutunk. Továbbmenve, a harmadik
kapun át jutunk a millenniumra kialakított Vármúzeum épületegyütteséhez, amelynek
újonnan épített részei III. Béla király palotájának alaprajzát követik. A Vármúzeum
udvarára egy hatalmas kapun juthatunk be.
58 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A várból a városba vezetõ úton találjuk a Kopácsy Sándor érsek által
1842-ben létesített Vitéz János Katolikus Tanítóképzõt. Elõtte áll Balassi
Bálint szobra, Dózsa Farkas András alkotása.
A költõ és végvári vitéz innen mintegy 150 méterre, a Viziváros falának rohamozásánál
kapta halálos sebét egy török ágyúgolyótól, 1594. május 19-én.
Balassi szobrának szomszédságában áll a Hild József tervezte Fõszékes-
egyházi Könyvtár, a Bibliotheka. Állománya eléri a negyedmilliót.
Mintegy ezer kötetnyi kézirat, több mint 700 õsnyomtatvány közül az elsõ jelentõs ado-
mány Küküllei János fõesperes, érseki helynöktõl, Nagy Lajos történetírójától való, de Vi-
téz János érsek hagyatéka is a könyvtárat gyarapította. A legjelentõsebb gyarapodás
azonban 1611 után kezdõdött. Ekkor rendelte el az esztergomi zsinat, hogy az érsekek és
kanonokok könyvtárát nem lehet elidegeníteni, azokat – haláluk után – a fõegyházmegyei
könyvtárba kell beszolgáltatni.
A Bibliothekával szemben helyezték el Liszt Ferenc modern hangvételû
szobrát, Marosits István alkotását.
Az Érseki Palotához és a benne elhelyezett Keresztény Múzeumhoz a
vár alatt futó Pázmány Péter utcán juthatunk. A Simor érsek által Lippert Jó-
zseffel terveztetett (1882), eklektikus stílusú Érseki Palota északi részében
találjuk a Keresztény Múzeum világviszonylatban is jelentõs képzõ- és ipar-
mûvészeti gyûjteményét. Alapítója Simor János érsek, aki múzeummá ren-
dezett gyûjteményét 1875-ben a nyilvánosság számára is láthatóvá tette. Ez
bõvült Ipolyi Arnold híres mûgyûjtõ püspök hagyatékával (1920), majd a San
Marco-házaspár iparmûvészeti gyûjteményével.
A múzeum állandó kiállítása a régi magyar és külföldi festészet és szobrászat anyagát
mutatja be. A 19. századi magyar és külföldi képgyûjtemény, a szoboranyag egy része és
a rendkívül gazdag iparmûvészeti gyûjtemény csak idõszakos kiállításokon látható. Ma
ez az egyik legkorszerûbb múzeum Magyarországon.
A felbecsülhetetlen értékû mûgyûjteménybõl érdemes külön megemlíteni M. S. mester
képeit, továbbá Kolozsvári Tamás 1427-bõl való szárnyas oltárát, amelyen Zsigmond ki-
rály egyetlen hiteles képe is látható, valamint a középkori magyar faszobrászat páratlan
remekét, a garamszentbenedeki Úrkoporsót. Kiemelkedõ értéket képvisel a Simor érsek
által Rómában, a Bartinelli-családtól vásárolt, 60 darabból álló olasz képtár, világhírû
mestermûvekkel.
Az Érseki Palotával egybeépült a vízivárosi plébániatemplom. A kéttor-
nyú szép barokk templomot súlyos háborús pusztítás után építették újjá.
A Duna-parti Sobieski sétányon a Veprech-torony oldalánál látható a
török feliratú Szulejmán-emléktábla, amely a szultán 1543-as gyõztes ostro-
mának az emlékét õrzi. Közelében áll a Sobieski-emlékmû.
Sobieski János lengyel királynak jelentõs szerepe volt Magyarországnak, így Esztergom-
nak is a török alóli felszabadításában.
A nagy múltú város még számtalan látnivalót kínál. Ezek közül csak fel-
sorolásként a következõket említjük meg.
A múlt században épült a Fürdõ Szálló, amelyben Kossuth Lajos, Szé-
chenyi István és Liszt Ferenc is megszállt. A szálló telkén hajdan melegvizû tó
ORSZÁGISMERET 59
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
volt. A tó forrásainál az ország elsõ közfürdõjét III. Béla elsõ felesége, Anti-
ochiai Anna királyné létesítette.
A város központja a 18–19. századi polgárházakkal szegélyezett Széche-
nyi tér. A téren álló Városháza – barokk kori lábasház – egykor Vak Bottyán
kuruc generális kúriája volt. Elõtte mûvészi barokk Szentháromság-szobor áll.
A mai Ferences Gimnázium, rendház és templom helyén állott a közép-
kori ferences templom és kolostor, ahová IV. Béla királyunkat temették kí-
vánsága szerint, ahogyan a Képes Krónika írja: „Ott nyugszik boldogan Mária
nevû feleségével... és legkedvesebb fiával, Bélával együtt.” Az utca sarkára
épített bronz emlékmû IV. Bélát ábrázolja családjával (Nagy János).
A Szent Tamás-hegyen, a 12. században alapított prépostság helyén áll
a Szent Tamás Kálvária-kápolna.
Névadója Becket Tamás canterbury-i érsek, aki együtt volt diák Bánffy Lukács esztergo-
mi érsekkel a párizsi egyetemen. Kapcsolatuk késõbb is megmaradt. II. Henrik angol ki-
rály 1170-ben Becket Tamást kivégeztette. Vértanúhalála után röviddel kápolnát emeltek
a tiszteletére Esztergomban.
Az elõhegy oldalában, a költõ egykori nyaralójában Babits Mihály Em-
lékmúzeumot rendeztek be. A veranda falára az idelátogató írók, költõk
– köztük: Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Tamási Áron, Kosztolányi Dezsõ,
Karinthy Frigyes – felírták a nevüket. A múzeumban a költõ itt írt verseit, tár-
gyait találjuk, és megrázó levelezését környezetével abból az idõbõl, amikor
gégerákja miatt már nem tudott beszélni.
A belváros közelében találjuk a Duna Múzeumot. Hivatalos neve: Magyar
Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum. A magyar vízgazdálkodás, valamint a
Duna és vízrendszere múltját õrzi, gyûjti és mutatja be. Jelentõs értéket képvi-
selnek a Széchenyi Istvánhoz kapcsolódó anyagok, dokumentumok.
A Dorog felé vezetõ úton, a Hõsök terén áll a klasszicista Szent An-
na-körtemplom, amit Rudnay Sándor prímás terveztetett a Bazilika építõjé-
vel, Packh Jánossal.
9v9
PILIS-HEGYSÉG Esztergomból Dobogókõn át is visszatérhetünk Buda-
pestre. Az út a Pilis-hegység és a Visegrádi-hegység határán halad. A Pi-
lis-hegység Esztergom és Aquincum között északnyugat-délkeleti irányú do-
lomit- és mészkõvonulat. Legmagasabb pontja a Pilis (756 m), amely egyben
a Dunántúli-középhegységnek is a legmagasabb csúcsa.
A nemzeti park terletén kiépített turistautak, tûzrakóhelyek, esõbeállók, valamint síelés-
re, szánkázásra, sziklamászásra kijelölt helyek és erdei tornapályák létesültek. Az autós
turizmus számára kiépített parkolók vannak.
PILISSZENTLÉLEK Az Esztergom-dobogókõi országútról jól látni a
település feletti domboldalon a pilisszentléleki pálos kolostor romjait. Az
épület eredetileg IV. Béla vadászkastélya volt, amit a pálos szerzetesek-
60 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
nek ajándékozott. 1281-ben a fõurak egy csoportja ebben a kolostorban
tartotta fogva Kun Lászlót. Nagy Lajos itt töltötte 1378-ban a nagyhetet.
A település katolikus templomának belsejét egyedülálló nonfiguratív fres-
kókkal díszítették.
PILISSZENTKERESZT A községtõl északnyugatra, a Klastrom-kertben
állnak a III. Béla által behívott, francia feleségét kísérõ, ciszterci szerzetesek
elsõ magyarországi kolostorának romjai (1184). Valahol ezen a környéken
történt 1213. szeptember 28-án II. András feleségének, Gertrúd királynénak,
Berthold merániai herceg leányának a meggyilkolása. A Képes Krónika sze-
rint a ciszterci barátok pilisi monostorába temették el. Síremlékének töredé-
keit is itt találták meg. Az eseményt Katona József a „Bánk bán” címû drá-
májában dolgozta fel. A településtõl délkeletre a Dera-patak szurdokvölgye
kiemelkedõ geológiai és botanikai értéket képvisel.
DOBOGÓKÕ – amely közigazgatásilag Pilisszentkereszt település része –
a Pilis legkedveltebb kirándulóhelye. A Két-Bükkfa-nyeregnél találkozik a Pi-
lis mészkõröge a másfél kilométerre lévõ Dobogó-kõ vulkáni andezitjével. Itt
a hegyhát kiszélesedõ, ellaposodó részét nevezik dobogónak. Talán innen
kapta a nevét a 700 méter magas Dobogó-kõ. Télen kiváló síterep. Az út két
oldalán, a hajdani Kádár-villában és a hozzá tartozó épületekben kapott he-
lyet a jezsuita rend lelkigyakorlatos háza, a Manréza és a szerzetesek szobái.
A hajdani pártüdülõben, amely most szintén a jezsuitáké, szimpóziumokat,
tanfolyamokat, kisebb kongresszusokat tartanak, és részben szálloda szere-
pét tölti be.
Dobogókõn 1898-ban készült el az ország elsõ középhegységi turista-
háza, amelyet Eötvös Lorándról neveztek el. A fából épült turistaház sport-
történeti emlékhely és múzeum, ahol a magyar természetjárás egyes szak-
ágai történetét mutatják be. A teraszon áll Téry Ödönnek, a hazai turizmus
egyik úttörõjének bronz dombormûvel ellátott kõpiramisa, 1926-ban készí-
tette Cristián Sándor. Az épület mögötti teraszról páratlanul szép kilátás nyílik
a Szõke-forrás völgyére, a Prédikálószékre, a Duna völgyére, sõt az egész
Börzsönyre. A sziklafal alatt a vakok és siketnémák egy kedves Mária-kép
körül kis kegyhelyet alakítottak ki. A közelben találjuk a Nimród Szállót
– melyet az 1971-es Vadászati Világkiállításra építettek – és a sífelvonót.
CSOBÁNKA Kiskovácsi-puszta elõtt balra, a Nagy Csikóvár aljában ro-
mantikus mészkõszurdok, a Holdvilág-árok húzódik, ahol egy idõben Árpád
sírját is keresték. Csikóváron találjuk az ország egyik dagadólápját. Jobbra a
Kis-Kevély látszik, oldalában az õsember által is lakott Mackó-barlanggal.
Alatta épült a szép fekvésû Csobánka falu. Vegyes lakosú település, szerbek
alapították az 1600-as évek végén. A 18. században németek és szlovákok,
1945 után felvidéki magyarok és csángók telepedtek le területén. A község
18. századi görögkeleti templomában korabeli mûvészi ikonosztázion talál-
ORSZÁGISMERET 61
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
volt. A tó forrásainál az ország elsõ közfürdõjét III. Béla elsõ felesége, Anti-
ochiai Anna királyné létesítette.
A város központja a 18–19. századi polgárházakkal szegélyezett Széche-
nyi tér. A téren álló Városháza – barokk kori lábasház – egykor Vak Bottyán
kuruc generális kúriája volt. Elõtte mûvészi barokk Szentháromság-szobor áll.
A mai Ferences Gimnázium, rendház és templom helyén állott a közép-
kori ferences templom és kolostor, ahová IV. Béla királyunkat temették kí-
vánsága szerint, ahogyan a Képes Krónika írja: „Ott nyugszik boldogan Mária
nevû feleségével... és legkedvesebb fiával, Bélával együtt.” Az utca sarkára
épített bronz emlékmû IV. Bélát ábrázolja családjával (Nagy János).
A Szent Tamás-hegyen, a 12. században alapított prépostság helyén áll
a Szent Tamás Kálvária-kápolna.
Névadója Becket Tamás canterbury-i érsek, aki együtt volt diák Bánffy Lukács esztergo-
mi érsekkel a párizsi egyetemen. Kapcsolatuk késõbb is megmaradt. II. Henrik angol ki-
rály 1170-ben Becket Tamást kivégeztette. Vértanúhalála után röviddel kápolnát emeltek
a tiszteletére Esztergomban.
Az elõhegy oldalában, a költõ egykori nyaralójában Babits Mihály Em-
lékmúzeumot rendeztek be. A veranda falára az idelátogató írók, költõk
– köztük: Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Tamási Áron, Kosztolányi Dezsõ,
Karinthy Frigyes – felírták a nevüket. A múzeumban a költõ itt írt verseit, tár-
gyait találjuk, és megrázó levelezését környezetével abból az idõbõl, amikor
gégerákja miatt már nem tudott beszélni.
A belváros közelében találjuk a Duna Múzeumot. Hivatalos neve: Magyar
Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum. A magyar vízgazdálkodás, valamint a
Duna és vízrendszere múltját õrzi, gyûjti és mutatja be. Jelentõs értéket képvi-
selnek a Széchenyi Istvánhoz kapcsolódó anyagok, dokumentumok.
A Dorog felé vezetõ úton, a Hõsök terén áll a klasszicista Szent An-
na-körtemplom, amit Rudnay Sándor prímás terveztetett a Bazilika építõjé-
vel, Packh Jánossal.
9v9
PILIS-HEGYSÉG Esztergomból Dobogókõn át is visszatérhetünk Buda-
pestre. Az út a Pilis-hegység és a Visegrádi-hegység határán halad. A Pi-
lis-hegység Esztergom és Aquincum között északnyugat-délkeleti irányú do-
lomit- és mészkõvonulat. Legmagasabb pontja a Pilis (756 m), amely egyben
a Dunántúli-középhegységnek is a legmagasabb csúcsa.
A nemzeti park terletén kiépített turistautak, tûzrakóhelyek, esõbeállók, valamint síelés-
re, szánkázásra, sziklamászásra kijelölt helyek és erdei tornapályák létesültek. Az autós
turizmus számára kiépített parkolók vannak.
PILISSZENTLÉLEK Az Esztergom-dobogókõi országútról jól látni a
település feletti domboldalon a pilisszentléleki pálos kolostor romjait. Az
épület eredetileg IV. Béla vadászkastélya volt, amit a pálos szerzetesek-
60 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
nek ajándékozott. 1281-ben a fõurak egy csoportja ebben a kolostorban
tartotta fogva Kun Lászlót. Nagy Lajos itt töltötte 1378-ban a nagyhetet.
A település katolikus templomának belsejét egyedülálló nonfiguratív fres-
kókkal díszítették.
PILISSZENTKERESZT A községtõl északnyugatra, a Klastrom-kertben
állnak a III. Béla által behívott, francia feleségét kísérõ, ciszterci szerzetesek
elsõ magyarországi kolostorának romjai (1184). Valahol ezen a környéken
történt 1213. szeptember 28-án II. András feleségének, Gertrúd királynénak,
Berthold merániai herceg leányának a meggyilkolása. A Képes Krónika sze-
rint a ciszterci barátok pilisi monostorába temették el. Síremlékének töredé-
keit is itt találták meg. Az eseményt Katona József a „Bánk bán” címû drá-
májában dolgozta fel. A településtõl délkeletre a Dera-patak szurdokvölgye
kiemelkedõ geológiai és botanikai értéket képvisel.
DOBOGÓKÕ – amely közigazgatásilag Pilisszentkereszt település része –
a Pilis legkedveltebb kirándulóhelye. A Két-Bükkfa-nyeregnél találkozik a Pi-
lis mészkõröge a másfél kilométerre lévõ Dobogó-kõ vulkáni andezitjével. Itt
a hegyhát kiszélesedõ, ellaposodó részét nevezik dobogónak. Talán innen
kapta a nevét a 700 méter magas Dobogó-kõ. Télen kiváló síterep. Az út két
oldalán, a hajdani Kádár-villában és a hozzá tartozó épületekben kapott he-
lyet a jezsuita rend lelkigyakorlatos háza, a Manréza és a szerzetesek szobái.
A hajdani pártüdülõben, amely most szintén a jezsuitáké, szimpóziumokat,
tanfolyamokat, kisebb kongresszusokat tartanak, és részben szálloda szere-
pét tölti be.
Dobogókõn 1898-ban készült el az ország elsõ középhegységi turista-
háza, amelyet Eötvös Lorándról neveztek el. A fából épült turistaház sport-
történeti emlékhely és múzeum, ahol a magyar természetjárás egyes szak-
ágai történetét mutatják be. A teraszon áll Téry Ödönnek, a hazai turizmus
egyik úttörõjének bronz dombormûvel ellátott kõpiramisa, 1926-ban készí-
tette Cristián Sándor. Az épület mögötti teraszról páratlanul szép kilátás nyílik
a Szõke-forrás völgyére, a Prédikálószékre, a Duna völgyére, sõt az egész
Börzsönyre. A sziklafal alatt a vakok és siketnémák egy kedves Mária-kép
körül kis kegyhelyet alakítottak ki. A közelben találjuk a Nimród Szállót
– melyet az 1971-es Vadászati Világkiállításra építettek – és a sífelvonót.
CSOBÁNKA Kiskovácsi-puszta elõtt balra, a Nagy Csikóvár aljában ro-
mantikus mészkõszurdok, a Holdvilág-árok húzódik, ahol egy idõben Árpád
sírját is keresték. Csikóváron találjuk az ország egyik dagadólápját. Jobbra a
Kis-Kevély látszik, oldalában az õsember által is lakott Mackó-barlanggal.
Alatta épült a szép fekvésû Csobánka falu. Vegyes lakosú település, szerbek
alapították az 1600-as évek végén. A 18. században németek és szlovákok,
1945 után felvidéki magyarok és csángók telepedtek le területén. A község
18. századi görögkeleti templomában korabeli mûvészi ikonosztázion talál-
ORSZÁGISMERET 61
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
ható. A Csobánkára vezetõ úttól balra emelkedik az Oszoly meredek szikla-
fala, a sziklamászók kedvenc gyakorlóterepe.
CSOBÁNKA-SZENTKÚT A Csobánkáról északra vezetõ zöld jelzé-
sen félórás sétával jutunk a budapestiek kedvelt búcsújáró helyére,
Csobánka-Szentkútra. A szép fekvésû kápolna „Segítõ Mária” kegyképének
német elnevezése is – a Mariahilf – utal a csobánkai búcsújáróhely német
eredetére.
A hajdani Habsburg Birodalomban mindenfelé találkozunk hasonló másolatokkal, ame-
lyeknek az eredetijét még Lucas Cranach (1472–1553) festette. Bécs török ostroma
idején (1683) az udvar Passauban tartózkodott, és Lipót király a kapucinusok templomá-
ban lévõ Mariahilf oltár elõtt sokszor imádkozott, kérve Mária segítségét. A gyõzelmet,
majd a török hatalom hanyatlását az uralkodó a Keresztények Segítsége (Mariahilf) köz-
benjárásának tulajdonította. Ettõl kezdve a kegykép másolata gyorsan terjedt a Habsburg
Monarchiában. Néhányszor a különbözõ helyeken lévõ másolatok is csodatevõ hírbe
kerültek. Így a Csobánkán lévõ is.
Csobánkáról Pomáz 5 km hosszú településén át érjük el újra a 11-es utat.
POMÁZ a Pilis kapuja. Számos kirándulási lehetõséget kínál többek kö-
zött a Kõ-hegyre, a Lajos-forráshoz, a Holdvilág-árokhoz vagy a Rám-szaka-
dékhoz. A rómaiak elõtti évezredekben is lakott terület volt. Az elõkerült lele-
tek alapján a rómaiak is építkeztek a területén. Az Árpád-kori falu és
környezete a dömösi apátsághoz tartozott. A török idõkben elpusztult, a 17.
század végén szerbek, németek, szlovákok telepedtek meg. Pomázon szüle-
tett a neves zeneszerzõ, a szerb népdal és népzene kutatója, Vujicsics Tiha-
mér (1929–1975), aki repülõszerencsétlenség áldozata lett.
Fallal körülvett görögkeleti szerb temploma barokk stílusban épült
1722-ben. Gazdagon díszített ikonfala és püspöki trónja mûvészi értékû.
A barokk-eklektikus jegyeket viselõ Teleki–Wattay-kastély ma gyermekott-
hon. A település központjában álló katolikus temploma 1768-ban épült,
amelyet késõbb többször átépítettek. Az Orbán-kápolnában reneszánsz
szentségfülkét helyeztek el. A Klissza-dombon feltárták a 14. századi góti-
kus templom és udvarház alapfalait.
A Duna-szakasz bal partjának települései, tájai
A 2-es, 2/A és 12-es út,
valamint ezek közelében lévõ települések látnivalói
A 2-es út (E77-es) Budapestrõl kiindulva a Duna bal partján halad észak felé.
Az ezen a szakaszon fekvõ települések tehermentesítésére építették ki a 2/A
jelzésû gyorsforgalmi utat. A Vác után újra egyesülõ út a Börzsöny és a
62 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Cserhát között haladva, az Ipoly völgyében Parassapusztánál éri el a szlovák
határt.
A 2-es út a Váci úton hagyja el a fõváros területét. A Megyeri csárdától
kezdve a Duna partját végigkísérik egészen Dunakesziig a vízmûvek csápos
kútjai.
DUNAKESZI helyén a Kr.u. 4. században római õrtorony állt. A telepü-
léshez tartozik a vele egybeépült Alag. Itt mûködik az egyetlen magyar ver-
senyló-tréningtelep. Alapítása Batthyány Lajos fiának a nevéhez fûzõdik.
Dunakeszinél ágazik el az út Fót felé.
FÓT a Gödöllõi-dombság peremén fekszik. A település, az egykori Kár-
olyi-birtok átalakításával kialakított gyermekvárosáról, valamint a hatalmas
méretû, négytornyos templomáról ismert.
A háromhajós, bazilikás elrendezésû, keleti elemeket is tartalmazó
templom Ybl Miklós korai alkotásai közül a legjelentõsebb. A pesti Vigadó
mellett a magyarországi romantika legjelentõsebb alkotása (1825–1855).
A két négyzet alaprajzú homlokzati torony között nyílik a bélletes kapucsar-
nok, két oldalán Szent István, illetve Szent László szobrával (Hans Gasser bé-
csi szobrász alkotásai). A tornyok közötti oromfalon a horganyból öntött
Immaculata-szobrot (Szeplõtelen Fogantatás) Anton Fernkorn német szob-
rász készítette. Alatta hatalmas rózsaablak látható.
A néhány lépcsõfokkal kiemelt kapuzat román ízlésre emlékeztet. A bejárat feletti ívme-
zõben lévõ, a „Háromkirályok hódolata a gyermek Jézus elõtt” címû dombormûvet Hans
Gasser alkotta. Amilyen nemesen ünnepélyes a templom külsõ megjelenésében, olyan
igényességgel megoldott belsõ építészetében és díszítésében. A legszembetûnõbb az épü-
leten a stílusbeli összhang.
A megemelt szentélyû, bazilikás elrendezésû belsõ tér háromhajós.
A fõhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet, a mellékhajókat kereszt-
boltozat fedi. A szentély negyedgömb boltozatú. A három oltárkép és az ap-
szis freskói Karl Blaas bécsi festõmûvész alkotásai (1855). A fõoltárkép a
„Szeplõtelen fogantatás”-t ábrázolja. Az apszis falán lévõ freskók a Szent-
írásból vett jeleneteket és alakokat ábrázolnak két sorban. A két mellékoltár
közül a bal oldali Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.
Ez utóbbi különösen érdekes, mert a mûvész a kép alakjaiban az építtetõ
Károlyi Istvánt és családját örökítette meg. Szószékét 1850-ben Rómából
hozatták.
A templomban õrzik Szent Lucencius ereklyéit, aki Szent Móric „villámló légió”-jában
szolgált. Szent Móric 300 körül a thébai légió vezére volt. Parancsra keresztényeket kel-
lett volna lemészárolniuk, de mivel már õk is keresztények voltak, a parancsot megtagad-
ták. Ezért elõbb megtizedelték a légiót, majd mind a 6500 tagját felkoncolták.
A háromhajós altemplom a Károlyi-család temetkezõhelye. Az elõtér-
ben lévõ sírkápolna fõoltárának elõlapja márványberakásos, amelyen a szõ-
ORSZÁGISMERET 63
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
ható. A Csobánkára vezetõ úttól balra emelkedik az Oszoly meredek szikla-
fala, a sziklamászók kedvenc gyakorlóterepe.
CSOBÁNKA-SZENTKÚT A Csobánkáról északra vezetõ zöld jelzé-
sen félórás sétával jutunk a budapestiek kedvelt búcsújáró helyére,
Csobánka-Szentkútra. A szép fekvésû kápolna „Segítõ Mária” kegyképének
német elnevezése is – a Mariahilf – utal a csobánkai búcsújáróhely német
eredetére.
A hajdani Habsburg Birodalomban mindenfelé találkozunk hasonló másolatokkal, ame-
lyeknek az eredetijét még Lucas Cranach (1472–1553) festette. Bécs török ostroma
idején (1683) az udvar Passauban tartózkodott, és Lipót király a kapucinusok templomá-
ban lévõ Mariahilf oltár elõtt sokszor imádkozott, kérve Mária segítségét. A gyõzelmet,
majd a török hatalom hanyatlását az uralkodó a Keresztények Segítsége (Mariahilf) köz-
benjárásának tulajdonította. Ettõl kezdve a kegykép másolata gyorsan terjedt a Habsburg
Monarchiában. Néhányszor a különbözõ helyeken lévõ másolatok is csodatevõ hírbe
kerültek. Így a Csobánkán lévõ is.
Csobánkáról Pomáz 5 km hosszú településén át érjük el újra a 11-es utat.
POMÁZ a Pilis kapuja. Számos kirándulási lehetõséget kínál többek kö-
zött a Kõ-hegyre, a Lajos-forráshoz, a Holdvilág-árokhoz vagy a Rám-szaka-
dékhoz. A rómaiak elõtti évezredekben is lakott terület volt. Az elõkerült lele-
tek alapján a rómaiak is építkeztek a területén. Az Árpád-kori falu és
környezete a dömösi apátsághoz tartozott. A török idõkben elpusztult, a 17.
század végén szerbek, németek, szlovákok telepedtek meg. Pomázon szüle-
tett a neves zeneszerzõ, a szerb népdal és népzene kutatója, Vujicsics Tiha-
mér (1929–1975), aki repülõszerencsétlenség áldozata lett.
Fallal körülvett görögkeleti szerb temploma barokk stílusban épült
1722-ben. Gazdagon díszített ikonfala és püspöki trónja mûvészi értékû.
A barokk-eklektikus jegyeket viselõ Teleki–Wattay-kastély ma gyermekott-
hon. A település központjában álló katolikus temploma 1768-ban épült,
amelyet késõbb többször átépítettek. Az Orbán-kápolnában reneszánsz
szentségfülkét helyeztek el. A Klissza-dombon feltárták a 14. századi góti-
kus templom és udvarház alapfalait.
A Duna-szakasz bal partjának települései, tájai
A 2-es, 2/A és 12-es út,
valamint ezek közelében lévõ települések látnivalói
A 2-es út (E77-es) Budapestrõl kiindulva a Duna bal partján halad észak felé.
Az ezen a szakaszon fekvõ települések tehermentesítésére építették ki a 2/A
jelzésû gyorsforgalmi utat. A Vác után újra egyesülõ út a Börzsöny és a
62 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Cserhát között haladva, az Ipoly völgyében Parassapusztánál éri el a szlovák
határt.
A 2-es út a Váci úton hagyja el a fõváros területét. A Megyeri csárdától
kezdve a Duna partját végigkísérik egészen Dunakesziig a vízmûvek csápos
kútjai.
DUNAKESZI helyén a Kr.u. 4. században római õrtorony állt. A telepü-
léshez tartozik a vele egybeépült Alag. Itt mûködik az egyetlen magyar ver-
senyló-tréningtelep. Alapítása Batthyány Lajos fiának a nevéhez fûzõdik.
Dunakeszinél ágazik el az út Fót felé.
FÓT a Gödöllõi-dombság peremén fekszik. A település, az egykori Kár-
olyi-birtok átalakításával kialakított gyermekvárosáról, valamint a hatalmas
méretû, négytornyos templomáról ismert.
A háromhajós, bazilikás elrendezésû, keleti elemeket is tartalmazó
templom Ybl Miklós korai alkotásai közül a legjelentõsebb. A pesti Vigadó
mellett a magyarországi romantika legjelentõsebb alkotása (1825–1855).
A két négyzet alaprajzú homlokzati torony között nyílik a bélletes kapucsar-
nok, két oldalán Szent István, illetve Szent László szobrával (Hans Gasser bé-
csi szobrász alkotásai). A tornyok közötti oromfalon a horganyból öntött
Immaculata-szobrot (Szeplõtelen Fogantatás) Anton Fernkorn német szob-
rász készítette. Alatta hatalmas rózsaablak látható.
A néhány lépcsõfokkal kiemelt kapuzat román ízlésre emlékeztet. A bejárat feletti ívme-
zõben lévõ, a „Háromkirályok hódolata a gyermek Jézus elõtt” címû dombormûvet Hans
Gasser alkotta. Amilyen nemesen ünnepélyes a templom külsõ megjelenésében, olyan
igényességgel megoldott belsõ építészetében és díszítésében. A legszembetûnõbb az épü-
leten a stílusbeli összhang.
A megemelt szentélyû, bazilikás elrendezésû belsõ tér háromhajós.
A fõhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet, a mellékhajókat kereszt-
boltozat fedi. A szentély negyedgömb boltozatú. A három oltárkép és az ap-
szis freskói Karl Blaas bécsi festõmûvész alkotásai (1855). A fõoltárkép a
„Szeplõtelen fogantatás”-t ábrázolja. Az apszis falán lévõ freskók a Szent-
írásból vett jeleneteket és alakokat ábrázolnak két sorban. A két mellékoltár
közül a bal oldali Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.
Ez utóbbi különösen érdekes, mert a mûvész a kép alakjaiban az építtetõ
Károlyi Istvánt és családját örökítette meg. Szószékét 1850-ben Rómából
hozatták.
A templomban õrzik Szent Lucencius ereklyéit, aki Szent Móric „villámló légió”-jában
szolgált. Szent Móric 300 körül a thébai légió vezére volt. Parancsra keresztényeket kel-
lett volna lemészárolniuk, de mivel már õk is keresztények voltak, a parancsot megtagad-
ták. Ezért elõbb megtizedelték a légiót, majd mind a 6500 tagját felkoncolták.
A háromhajós altemplom a Károlyi-család temetkezõhelye. Az elõtér-
ben lévõ sírkápolna fõoltárának elõlapja márványberakásos, amelyen a szõ-
ORSZÁGISMERET 63
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
lõfürt valódi igazgyöngyökbõl készült, – ezt Gaetano Bianchini készítette Fi-
renzében (1846). Az altemplom oltárán a feltámadt Üdvözítõ carrarai
márványból készült szobra található, a következõ felirattal: „Béke veletek, én
vagyok.” A vele szemben lévõ falnál „Az utolsó ítélet angyala”, jobbról Kár-
olyi Erzsébet térdeplõ alakja carrarai márványból Pietro Tenerani – Canova
tanítványa – olasz mûvész alkotása. A szobrokat szekéren szállították ide
Olaszországból. Itt található még Fekete Jánosnak, Fót elsõ birtokosának a
síremléke is. A díszes vasrács mögötti kriptatérben nyugszanak a Károlyi-
család tagjai.
A Károlyi-kastély Fót legjelentõsebb világi mûemléke, egyben a ma-
gyarországi klasszicista építészet egyik kiemelkedõ alkotása. Tervezõjének
Heinrich Koch bécsi építészt tartják. Oldalszárnyait Ybl Miklós tervezte. Az
épület egy részében, valamint a kastélyt körülvevõ hatalmas angolparkban
felépült modern épületekben a Károlyi István Gyermekközpont kapott helyet.
A család hazánkba visszatért tagjai is a kastély egyik szárnyában rendezked-
tek be.
A község fölötti Somlyó-hegyen van az a présház, amelyet Fáy András
építtetett 1837-ben. Sok kortárs író és költõ vendégeskedett itt hajdan. Itt írta
és szavalta el Vörösmarty Mihály híres költeményét, a „Fóti dal”-t 1842-
ben. Ma népszerû vendéglõ mûködik az épületben.
Fót látnivalói közé tartozik Németh Kálmán faragómûvész egykori la-
kóházában megtekinthetõ életmûkiállítás. Fót idegenforgalmi rendezvényei a
Fóti Õsz Népzenei Találkozó és a Fáy-présháznál megrendezett Fóti Szüret.
VÁCRÁTÓT A település a homokos-agyagos Veresegyházi-medencé-
ben fekszik. A korábban Ratoth nevû falut a krónikák szerint a Casertából
származó, itáliai Olivér és Ratold lovagok alapították Kálmán király alatt. Ne-
vezetessége a 23 hektáron fekvõ arborétuma, amely az angolparkok mintá-
jára létesült az 1830-as években. Amikor a kert 1871-ben gróf Vigyázó Sán-
dor birtokába került, a kor híres kertépítõ mesterét, Jámbor Vilmost bízta
meg (aki a Margitsziget parkját is tervezte) a kert megtervezésével.
A kerten átfolyó Szõd-Rákos-patak vizének felhasználásával összefüggõ tórendszert ala-
kítottak ki. A Vác feletti Naszály-hegy anyagából termelték ki a kert építéséhez szüksé-
ges köveket, amelyekbõl mesterséges sziklákat, dombokat építettek. A park hangulatát
vízesés, vízimalom, a tó szigetén gótikus mûromok emelik. A patak mentén megmaradt
az ártéri keményfás ligeterdõ eredeti növénytakarója, a terület többi részén pedig a század
30-as éveiben telepített úgynevezett platánkorszak növényei (például platán, török-
mogyoró, tulipánfa, ezüst juhar, fekete dió, zöld juhar, japán akác, lepényfa stb.) talál-
hatók.
Vigyázó Ferencnek, az alapító fiának végrendelete szerint a kert
1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került. Az ezt
követõ idõszakban az egymást váltó tulajdonosok keze alatt a kert folya-
matosan pusztult. A 30-as évek végén a lebontott kastély helyére épült a
ma is látható udvarházszerû központi épület. Ma itt mûködik a Magyar Tu-
64 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
dományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete, a park fenn-
tartója. Az intézet fõ kutatási területe az ökoreguláció. A munka célja,
hogy az embert körülvevõ környezet igen bonyolult folyamatait megismer-
je, az élõvilág, a talaj, a víz, a levegõ kölcsönhatásait feltárja, majd ennek
alapján kidolgozza a környezeti rendszereknek az ember érdekében távla-
tilag is legelõnyösebb szabályozási módját. Az intézet sok hasonló külföldi
intézettel tart fenn kapcsolatot. A kert ma hazánk leggazdagabb élõnö-
vény-gyûjteménye, több mint 15 ezer fajjal és alfajjal. A biológia szem-
pontjából legérdekesebb része a növényrendszertani élõmúzeum, ahol
100 növénycsalád több ezer növényét szemlélhetjük meg.
Júliusban és augusztusban komolyzenei hangversenyek színtere a kert.
GÖD kedvelt Duna-parti település, már az Árpádok idején lakott volt, az
egykori földvárat ma országzászló és kopjafa jelöli. Idegenforgalmi rendezvé-
nyei a Gödi Nyári Tárlat és a Göd-kupa sportversenyei. De van termálfürdõ-
je, lovaglópályája és lovardája is. Arany János itt írta a „Családi kör” címû
költeményét.
VÁC Hazánk egyik legrégibb városa. Északról a 652 méter magas
Naszály-hegy emelkedik a város fölé. A település kialakulásának körül-
ményeit a jó dunai átkelõhely, a síkság és a hegyvidék találkozási pontja és a
Duna völgyében haladó természetes útvonalak határozták meg. Szent István
itt alapította a tizedik püspökséget. Vác már 1075-tõl városi ranggal bír.
A garamszentbenedeki apátság alapító levelében a neve már mint „Wac
civitas” fordul elõ. Elsõ székesegyházát I. Géza építtette, az 1074-ben lezajlott
gyõzetes mogyoródi csata után. Gézát itt is temették el 1077-ben. A 12. szá-
zadban Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király 1193-ban
nemzeti zsinatot tartott ezen a helyen. A tatárok elpusztították, de hamar újjá-
épült. Az újjáépítés után IV. Béla 1255-ben a vármegyék küldötteivel tanács-
kozást tartott a város falai között. Az egyház ekkor már jelentõs káptalani
iskolát is mûködtetett.
A mai Géza király tér környékén épült ki a város középkori magja. Eh-
hez a késõbb megerõsített maghoz csatlakozott északról a magyar, majd a ta-
tárjárás után betelepített német városrész.
A reneszánsz felvirágzását a városban Báthori Miklós hosszú (1474–
1506) püspöksége segíti. A török hódoltság alatt Vác többször cserélt gaz-
dát, sõt le is égett. A törökök kivonulása után a 18. század fellendülést hozott
a város életében. Ekkor alakult ki a mai Vác történelmi belvárosa, amelynek
tengelye mentén épültek a jelenleg is meglévõ barokk épületek, templomok
és szobrok.
A fejlõdõ Vác életében fontos tényezõ volt, hogy az ország elsõ vasút-
vonala Pest és Vác között épült meg 1846-ban. Az elsõ szerelvényt a Pest és
Buda nevû mozdonyok húzták. Utasai között volt Széchenyi István és Kossuth
ORSZÁGISMERET 65
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
lõfürt valódi igazgyöngyökbõl készült, – ezt Gaetano Bianchini készítette Fi-
renzében (1846). Az altemplom oltárán a feltámadt Üdvözítõ carrarai
márványból készült szobra található, a következõ felirattal: „Béke veletek, én
vagyok.” A vele szemben lévõ falnál „Az utolsó ítélet angyala”, jobbról Kár-
olyi Erzsébet térdeplõ alakja carrarai márványból Pietro Tenerani – Canova
tanítványa – olasz mûvész alkotása. A szobrokat szekéren szállították ide
Olaszországból. Itt található még Fekete Jánosnak, Fót elsõ birtokosának a
síremléke is. A díszes vasrács mögötti kriptatérben nyugszanak a Károlyi-
család tagjai.
A Károlyi-kastély Fót legjelentõsebb világi mûemléke, egyben a ma-
gyarországi klasszicista építészet egyik kiemelkedõ alkotása. Tervezõjének
Heinrich Koch bécsi építészt tartják. Oldalszárnyait Ybl Miklós tervezte. Az
épület egy részében, valamint a kastélyt körülvevõ hatalmas angolparkban
felépült modern épületekben a Károlyi István Gyermekközpont kapott helyet.
A család hazánkba visszatért tagjai is a kastély egyik szárnyában rendezked-
tek be.
A község fölötti Somlyó-hegyen van az a présház, amelyet Fáy András
építtetett 1837-ben. Sok kortárs író és költõ vendégeskedett itt hajdan. Itt írta
és szavalta el Vörösmarty Mihály híres költeményét, a „Fóti dal”-t 1842-
ben. Ma népszerû vendéglõ mûködik az épületben.
Fót látnivalói közé tartozik Németh Kálmán faragómûvész egykori la-
kóházában megtekinthetõ életmûkiállítás. Fót idegenforgalmi rendezvényei a
Fóti Õsz Népzenei Találkozó és a Fáy-présháznál megrendezett Fóti Szüret.
VÁCRÁTÓT A település a homokos-agyagos Veresegyházi-medencé-
ben fekszik. A korábban Ratoth nevû falut a krónikák szerint a Casertából
származó, itáliai Olivér és Ratold lovagok alapították Kálmán király alatt. Ne-
vezetessége a 23 hektáron fekvõ arborétuma, amely az angolparkok mintá-
jára létesült az 1830-as években. Amikor a kert 1871-ben gróf Vigyázó Sán-
dor birtokába került, a kor híres kertépítõ mesterét, Jámbor Vilmost bízta
meg (aki a Margitsziget parkját is tervezte) a kert megtervezésével.
A kerten átfolyó Szõd-Rákos-patak vizének felhasználásával összefüggõ tórendszert ala-
kítottak ki. A Vác feletti Naszály-hegy anyagából termelték ki a kert építéséhez szüksé-
ges köveket, amelyekbõl mesterséges sziklákat, dombokat építettek. A park hangulatát
vízesés, vízimalom, a tó szigetén gótikus mûromok emelik. A patak mentén megmaradt
az ártéri keményfás ligeterdõ eredeti növénytakarója, a terület többi részén pedig a század
30-as éveiben telepített úgynevezett platánkorszak növényei (például platán, török-
mogyoró, tulipánfa, ezüst juhar, fekete dió, zöld juhar, japán akác, lepényfa stb.) talál-
hatók.
Vigyázó Ferencnek, az alapító fiának végrendelete szerint a kert
1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került. Az ezt
követõ idõszakban az egymást váltó tulajdonosok keze alatt a kert folya-
matosan pusztult. A 30-as évek végén a lebontott kastély helyére épült a
ma is látható udvarházszerû központi épület. Ma itt mûködik a Magyar Tu-
64 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
dományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete, a park fenn-
tartója. Az intézet fõ kutatási területe az ökoreguláció. A munka célja,
hogy az embert körülvevõ környezet igen bonyolult folyamatait megismer-
je, az élõvilág, a talaj, a víz, a levegõ kölcsönhatásait feltárja, majd ennek
alapján kidolgozza a környezeti rendszereknek az ember érdekében távla-
tilag is legelõnyösebb szabályozási módját. Az intézet sok hasonló külföldi
intézettel tart fenn kapcsolatot. A kert ma hazánk leggazdagabb élõnö-
vény-gyûjteménye, több mint 15 ezer fajjal és alfajjal. A biológia szem-
pontjából legérdekesebb része a növényrendszertani élõmúzeum, ahol
100 növénycsalád több ezer növényét szemlélhetjük meg.
Júliusban és augusztusban komolyzenei hangversenyek színtere a kert.
GÖD kedvelt Duna-parti település, már az Árpádok idején lakott volt, az
egykori földvárat ma országzászló és kopjafa jelöli. Idegenforgalmi rendezvé-
nyei a Gödi Nyári Tárlat és a Göd-kupa sportversenyei. De van termálfürdõ-
je, lovaglópályája és lovardája is. Arany János itt írta a „Családi kör” címû
költeményét.
VÁC Hazánk egyik legrégibb városa. Északról a 652 méter magas
Naszály-hegy emelkedik a város fölé. A település kialakulásának körül-
ményeit a jó dunai átkelõhely, a síkság és a hegyvidék találkozási pontja és a
Duna völgyében haladó természetes útvonalak határozták meg. Szent István
itt alapította a tizedik püspökséget. Vác már 1075-tõl városi ranggal bír.
A garamszentbenedeki apátság alapító levelében a neve már mint „Wac
civitas” fordul elõ. Elsõ székesegyházát I. Géza építtette, az 1074-ben lezajlott
gyõzetes mogyoródi csata után. Gézát itt is temették el 1077-ben. A 12. szá-
zadban Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király 1193-ban
nemzeti zsinatot tartott ezen a helyen. A tatárok elpusztították, de hamar újjá-
épült. Az újjáépítés után IV. Béla 1255-ben a vármegyék küldötteivel tanács-
kozást tartott a város falai között. Az egyház ekkor már jelentõs káptalani
iskolát is mûködtetett.
A mai Géza király tér környékén épült ki a város középkori magja. Eh-
hez a késõbb megerõsített maghoz csatlakozott északról a magyar, majd a ta-
tárjárás után betelepített német városrész.
A reneszánsz felvirágzását a városban Báthori Miklós hosszú (1474–
1506) püspöksége segíti. A török hódoltság alatt Vác többször cserélt gaz-
dát, sõt le is égett. A törökök kivonulása után a 18. század fellendülést hozott
a város életében. Ekkor alakult ki a mai Vác történelmi belvárosa, amelynek
tengelye mentén épültek a jelenleg is meglévõ barokk épületek, templomok
és szobrok.
A fejlõdõ Vác életében fontos tényezõ volt, hogy az ország elsõ vasút-
vonala Pest és Vác között épült meg 1846-ban. Az elsõ szerelvényt a Pest és
Buda nevû mozdonyok húzták. Utasai között volt Széchenyi István és Kossuth
ORSZÁGISMERET 65
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Lajos is. Az újonnan megnyílt vasúton Petõfi Sándor is utazott, utazásának
emlékét õrzi a „Vasúton” címû verse.
A város látnivalói a város déli határában a Hétkápolnával és a Gom-
bás-patak barokk hídjával kezdõdnek. A jelentõs egyházi mûemlékek a Du-
nával párhuzamosan futó fõútvonal mentén elhelyezkedõ Géza király, Kons-
tantin és Szentháromság téren találhatók. Az útvonal a város polgári központ-
ját jelentõ Március 15. téren keresztül egészen a Kõkapuig húzódik. Végül a
Duna-part kínál még látnivalókat.
Budapest felõl érkezve a városhoz, közvetlenül a 2-es út mentén neves
búcsújáró helyet találunk. Itt áll a Hétkápolnának nevezett híres kegytemp-
lom. 1815 óta búcsújáróhely.
Története a 11. századra nyúlik vissza 1074. március 12-én Géza és László hercegek itt
készültek a Salamon elleni ütközetre. A legenda szerint a csata elõtt Szent László láto-
másában egy angyal koronát helyezett Géza fejére. László itt kért a gyõzelemhez isteni
segítséget. A csata a hercegek gyõzelmével végzõdött, Géza Magyarország királya lett.
Géza azt mondta, ha legyõzik Salamont, templomot emeltet Védõasszonya tiszteletére.
Mogyoród gyõzelmet hozott, a testvérek az építendõ szentély helyét keresték, amikor a
Duna mentén feltûnt egy szarvas, agancsain égõ gyertyákkal, majd eltûnt elõlük az erdõ
felé, és egy helyen megvetette lábát. Így kapták a jelet, hol emelkedjék a Boldogságos
Szûz egyháza. A templom azon a helyen épült fel, amelyet a szarvas felugrása jelölt
meg. A Szarvas Boldogasszony kegyhelyérõl a Bécsi Képes Krónika három illusztrációt
is közöl: az elsõ képen Gézát angyal koronázza, a másodikon a mogyoródi csatát látjuk,
a harmadikon egy ragyogó agancsú szarvas áll a templom mellett. Ez a templom a ta-
tárjáráskor elpusztult. Helyén, a bõvízû forrás mellett felépült a Kúti Boldogasszony
temploma (1245). Ebben helyezték el a mai kegyképet, a pozsonyi máriavölgyi kegy-
hely képének másolatát. Ezt a templomot a török pusztította el, azonban a kegykép
megmenekült. A mai Hétkápolnát Kollonich Zsigmond váci püspök építtette 1714-ben,
miután meggyõzõdött a hely hitelességérõl. A Hétkápolna elnevezést a kápolnához
vezetõ út mentén épített hét kápolnáról kapta. Képei Mária hét fájdalmát jelképezõ
rózsafüzér titkait ábrázolják.
A Hétkápolna mellett helyezték el az 1848–49-es szabadságharc váci
csatájának emlékmûvét, a Honvéd-emlékmûvet. A mesterséges dombra he-
lyezett obeliszk tetejét ágyúgolyó díszíti. Hazánkban ez az elsõ ilyen jellegû
emlékmû. 1868-ban – egy évvel a kiegyezés után – állították.
A 2-es út a kápolna után a Gombás-patak barokk kõhídján halad át,
amelyet szentek szobrai díszítenek. Ez az ország egyetlen ép, szobrokkal dí-
szített kõhídja. 1753–58 között épült Oracsek Ignác tervei alapján.
A híd után a 2-es útról a város észak-déli tengelyén átvezetõ fõútra for-
dulunk. Elsõ látnivalónk a Géza király téren található. A tér az egykori közép-
kori vár területére esik. Neve onnan ered, hogy Géza, fogadalomból a Sala-
mon felett aratott gyõzelem emlékére, a mai Ferences-templom helyén egy
román stílusú székesegyházat emeltetett Szûz Mária tiszteletére. A tatárok fel-
gyújtották, majd IV. Béla gótikus stílusban építtette újjá. 1480-ban Báthori
Miklós püspök pompás reneszánsz templommá alakította át, amelyet a törö-
kök késõbb felrobbantottak.
66 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A ma látható templomot és rendházat a törökök után (1721–65 között)
gróf Koháry István építtette a ferencesek részére.
Rendkívül szép barokk oltárait jómódú polgárok és fõurak emeltették. A fából készült ha-
talmas méretû fõoltárt – az országnak talán legszebb korai rokokó oltárát – Koháry csinál-
tatta. 14 kép és 14 szobor díszíti. A fõoltárkép Koháry István védõszentjét, Szent Istvánt, a
kereszténység elsõ vértanúját ábrázolja. Az oltárt ferences mûvészek készítették. Pompás
barokk szószéke Vitus szerzetes alkotása. Mellvédjét a négy sarkalatos erény szobra díszí-
ti. Fent Jézus alakja áll. A ferences kolostorban mûködõ könyvkötõ mûhelyben köttették
– többek között – az MTA legértékesebb könyveit is.
A püspöki városoknak általában van egy egyházi és egy polgári köz-
pontjuk. Vácnak a Konstantin tér az egyházi központja. Egységes kialakítá-
sára az adott lehetõséget, hogy itt húzódott a hajdani erõdítmény árokrend-
szere. A téglalap alakú téren áll a mai Székesegyház. A teret egyházi épüle-
tek veszik körül: a püspöki palota, a piarista gimnázium (a falán Madách
Imre emléktáblája van, aki piarista diák volt), a kispréposti palota és a papne-
velde. A tér épületei a székesegyház nagyszabású kereteként azonos stílus-
ban készültek. Vác városképi kialakításában Migazzi Kristóf püspök telj-
hatalmú építészeti igazgatójának, Oswald Gáspár piarista szerzetesnek volt
meghatározó szerepe.
A székesegyház tervezésével Migazzi Kristóf püspök a Párizsban tanult
Isidore Canevalet bízta meg. Canevale a francia „forradalmi építészet” ak-
kor legújabb európai stílusában, a klasszicista elemeket is mutató késõ ba-
rokk stílusban tervezte meg az épületet 1761–77 között. A Szûz Mária és
Szent Mihály tiszteletére szentelt templom fõhomlokzatán, a két torony kö-
zött hat oszloppáros elõcsarnok épült. A kissé vaskosnak tûnõ választópár-
kány felett Bechert József szobrai állnak (Szent Péter és Szent Pál, Szûz Má-
ria és Szent József, Szent Jakab és Szent János). Az elõcsarnok falán stuk-
kó dombormûvek az evangéliumból vett jeleneteket és Migazzi címerét áb-
rázolják. A dob nélküli négyezeti kupolát Maulbertsch „A Szentháromság
diadala” címû freskója díszíti, amelyen magyar szenteket is ábrázolt.
Ugyancsak õ festette a fõoltár mögötti fal freskóját amely Szûz Mária Szent
Erzsébetnél tett látogatását a „Visitatio”-t örökíti meg. A kereszthajók Szent
Miklóst és Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképei olasz képek máso-
latai. A festmények J. M. Schmidt alkotásai. A szentély negyedgömb kupo-
láját Kontuly Béla festette 1940-ben. A kereszthajó falára Takács István
freskója került. A boltozatokon és az oldalfalakon a szürke árnyalataival
készült grisaille díszítés van.
A szentély ballusztrádja – kõkorlátja – még a reneszánsz székesegyház-
ban állt, de Canevale jó ízléssel beépítette az új székesegyházba is.
A székesegyház mögött nyíló Báthori u. 15. számú házban laktak Petõfi idõs szülei (em-
léktábla). Petõfi itt írta az „Anyám tyúkja” és „A tintásüveg” címû költeményeit. Vác más
irodalmi hagyományokkal is rendelkezik. Itt jelent meg elsõként Dante Isteni színjátéka
magyar nyelven. Ebbenn a városban adták ki elõször Kármán József „Fanni hagyomá-
nyai” és Csokonai Vitéz Mihály „Dorottya” címû mûvét is.
ORSZÁGISMERET 67
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Lajos is. Az újonnan megnyílt vasúton Petõfi Sándor is utazott, utazásának
emlékét õrzi a „Vasúton” címû verse.
A város látnivalói a város déli határában a Hétkápolnával és a Gom-
bás-patak barokk hídjával kezdõdnek. A jelentõs egyházi mûemlékek a Du-
nával párhuzamosan futó fõútvonal mentén elhelyezkedõ Géza király, Kons-
tantin és Szentháromság téren találhatók. Az útvonal a város polgári központ-
ját jelentõ Március 15. téren keresztül egészen a Kõkapuig húzódik. Végül a
Duna-part kínál még látnivalókat.
Budapest felõl érkezve a városhoz, közvetlenül a 2-es út mentén neves
búcsújáró helyet találunk. Itt áll a Hétkápolnának nevezett híres kegytemp-
lom. 1815 óta búcsújáróhely.
Története a 11. századra nyúlik vissza 1074. március 12-én Géza és László hercegek itt
készültek a Salamon elleni ütközetre. A legenda szerint a csata elõtt Szent László láto-
másában egy angyal koronát helyezett Géza fejére. László itt kért a gyõzelemhez isteni
segítséget. A csata a hercegek gyõzelmével végzõdött, Géza Magyarország királya lett.
Géza azt mondta, ha legyõzik Salamont, templomot emeltet Védõasszonya tiszteletére.
Mogyoród gyõzelmet hozott, a testvérek az építendõ szentély helyét keresték, amikor a
Duna mentén feltûnt egy szarvas, agancsain égõ gyertyákkal, majd eltûnt elõlük az erdõ
felé, és egy helyen megvetette lábát. Így kapták a jelet, hol emelkedjék a Boldogságos
Szûz egyháza. A templom azon a helyen épült fel, amelyet a szarvas felugrása jelölt
meg. A Szarvas Boldogasszony kegyhelyérõl a Bécsi Képes Krónika három illusztrációt
is közöl: az elsõ képen Gézát angyal koronázza, a másodikon a mogyoródi csatát látjuk,
a harmadikon egy ragyogó agancsú szarvas áll a templom mellett. Ez a templom a ta-
tárjáráskor elpusztult. Helyén, a bõvízû forrás mellett felépült a Kúti Boldogasszony
temploma (1245). Ebben helyezték el a mai kegyképet, a pozsonyi máriavölgyi kegy-
hely képének másolatát. Ezt a templomot a török pusztította el, azonban a kegykép
megmenekült. A mai Hétkápolnát Kollonich Zsigmond váci püspök építtette 1714-ben,
miután meggyõzõdött a hely hitelességérõl. A Hétkápolna elnevezést a kápolnához
vezetõ út mentén épített hét kápolnáról kapta. Képei Mária hét fájdalmát jelképezõ
rózsafüzér titkait ábrázolják.
A Hétkápolna mellett helyezték el az 1848–49-es szabadságharc váci
csatájának emlékmûvét, a Honvéd-emlékmûvet. A mesterséges dombra he-
lyezett obeliszk tetejét ágyúgolyó díszíti. Hazánkban ez az elsõ ilyen jellegû
emlékmû. 1868-ban – egy évvel a kiegyezés után – állították.
A 2-es út a kápolna után a Gombás-patak barokk kõhídján halad át,
amelyet szentek szobrai díszítenek. Ez az ország egyetlen ép, szobrokkal dí-
szített kõhídja. 1753–58 között épült Oracsek Ignác tervei alapján.
A híd után a 2-es útról a város észak-déli tengelyén átvezetõ fõútra for-
dulunk. Elsõ látnivalónk a Géza király téren található. A tér az egykori közép-
kori vár területére esik. Neve onnan ered, hogy Géza, fogadalomból a Sala-
mon felett aratott gyõzelem emlékére, a mai Ferences-templom helyén egy
román stílusú székesegyházat emeltetett Szûz Mária tiszteletére. A tatárok fel-
gyújtották, majd IV. Béla gótikus stílusban építtette újjá. 1480-ban Báthori
Miklós püspök pompás reneszánsz templommá alakította át, amelyet a törö-
kök késõbb felrobbantottak.
66 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A ma látható templomot és rendházat a törökök után (1721–65 között)
gróf Koháry István építtette a ferencesek részére.
Rendkívül szép barokk oltárait jómódú polgárok és fõurak emeltették. A fából készült ha-
talmas méretû fõoltárt – az országnak talán legszebb korai rokokó oltárát – Koháry csinál-
tatta. 14 kép és 14 szobor díszíti. A fõoltárkép Koháry István védõszentjét, Szent Istvánt, a
kereszténység elsõ vértanúját ábrázolja. Az oltárt ferences mûvészek készítették. Pompás
barokk szószéke Vitus szerzetes alkotása. Mellvédjét a négy sarkalatos erény szobra díszí-
ti. Fent Jézus alakja áll. A ferences kolostorban mûködõ könyvkötõ mûhelyben köttették
– többek között – az MTA legértékesebb könyveit is.
A püspöki városoknak általában van egy egyházi és egy polgári köz-
pontjuk. Vácnak a Konstantin tér az egyházi központja. Egységes kialakítá-
sára az adott lehetõséget, hogy itt húzódott a hajdani erõdítmény árokrend-
szere. A téglalap alakú téren áll a mai Székesegyház. A teret egyházi épüle-
tek veszik körül: a püspöki palota, a piarista gimnázium (a falán Madách
Imre emléktáblája van, aki piarista diák volt), a kispréposti palota és a papne-
velde. A tér épületei a székesegyház nagyszabású kereteként azonos stílus-
ban készültek. Vác városképi kialakításában Migazzi Kristóf püspök telj-
hatalmú építészeti igazgatójának, Oswald Gáspár piarista szerzetesnek volt
meghatározó szerepe.
A székesegyház tervezésével Migazzi Kristóf püspök a Párizsban tanult
Isidore Canevalet bízta meg. Canevale a francia „forradalmi építészet” ak-
kor legújabb európai stílusában, a klasszicista elemeket is mutató késõ ba-
rokk stílusban tervezte meg az épületet 1761–77 között. A Szûz Mária és
Szent Mihály tiszteletére szentelt templom fõhomlokzatán, a két torony kö-
zött hat oszloppáros elõcsarnok épült. A kissé vaskosnak tûnõ választópár-
kány felett Bechert József szobrai állnak (Szent Péter és Szent Pál, Szûz Má-
ria és Szent József, Szent Jakab és Szent János). Az elõcsarnok falán stuk-
kó dombormûvek az evangéliumból vett jeleneteket és Migazzi címerét áb-
rázolják. A dob nélküli négyezeti kupolát Maulbertsch „A Szentháromság
diadala” címû freskója díszíti, amelyen magyar szenteket is ábrázolt.
Ugyancsak õ festette a fõoltár mögötti fal freskóját amely Szûz Mária Szent
Erzsébetnél tett látogatását a „Visitatio”-t örökíti meg. A kereszthajók Szent
Miklóst és Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképei olasz képek máso-
latai. A festmények J. M. Schmidt alkotásai. A szentély negyedgömb kupo-
láját Kontuly Béla festette 1940-ben. A kereszthajó falára Takács István
freskója került. A boltozatokon és az oldalfalakon a szürke árnyalataival
készült grisaille díszítés van.
A szentély ballusztrádja – kõkorlátja – még a reneszánsz székesegyház-
ban állt, de Canevale jó ízléssel beépítette az új székesegyházba is.
A székesegyház mögött nyíló Báthori u. 15. számú házban laktak Petõfi idõs szülei (em-
léktábla). Petõfi itt írta az „Anyám tyúkja” és „A tintásüveg” címû költeményeit. Vác más
irodalmi hagyományokkal is rendelkezik. Itt jelent meg elsõként Dante Isteni színjátéka
magyar nyelven. Ebbenn a városban adták ki elõször Kármán József „Fanni hagyomá-
nyai” és Csokonai Vitéz Mihály „Dorottya” címû mûvét is.
ORSZÁGISMERET 67
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A városközpont irányába haladva a Szentháromság térre érkezünk.
Nevét a közepén álló mûvészi értékû 18. századi Szentháromság-szoborról
kapta. A tér legjelentõsebb épülete a piaristák temploma és rendháza.
A templom homlokzatának áttört kõerkélye felett Kalazanci Szent József-
nek, a piarista rend alapítójának a szobra áll. A templom egyedülálló érde-
kessége a velencei tükörlapokból álló tabernákulum, amelynek a belsõ olda-
lába bibliai jeleneteket véstek. A tabernákulumot Forgách Pál püspök ajándé-
kozta a piaristáknak. A fõoltárkép a Metterciát – Szent Annát Mária és a kis
Jézus társaságában – ábrázolja. A templommal egybeépült rendházban és is-
kolában mûködik a magyar piarista rend noviciátusa és gimnáziuma. A pia-
risták szomszédságában lévõ Kossuth téren, a Mûszaki Középiskola falán he-
lyezték el Boldog Vác remete szobrát – Kapás Sándor alkotása –, akirõl a
hagyomány szerint Vác városa a nevét kapta.
A Vácon áthaladó észak-déli és kelet-nyugati – a révhez vezetõ – utak
találkozásánál alakult ki a város kereskedelmi (piaci) és polgári közigazgatá-
si központja, a Március 15. tér. A korábban itt állt Szent Mihály-templom 18.
századi lebontásakor bõvült ki a háromszögletû tér a mai alakjára. Ekkor
nyerte a magyaros városképre jellemzõ tágasságát. A 20. század közepén a
tér egy részét két lépcsõnyire lesüllyesztették, díszburkolatot kapott, közepére
díszkutat, a mélyített rész négy sarkára puttókat állítottak. Ez az ország leg-
szebb kisvárosi tere. Legértékesebb épületei: a Fehérek temploma, a Siketné-
mák Országos Intézete, a Városháza, az Irgalmasok Kórháza és a Nagypréposti
Palota.
A Fehérek temploma barokk homlokzatát nagyméretû lantablak díszí-
ti, és háromszög alakú oromfal zárja le. Nevét a domonkosokról kapta, akik
fehér habitusban jártak. A gazdag barokk templombelsõben a fõoltárkép
V. Szent Pius pápát ábrázolja, amint imádkozik a török ellen vívott lepantói
csata sikeréért. Kriptájában, egész Európában ritkaságnak számító 16–18.
századi temetkezési emlékeket tártak fel. A kripta a polgárság és a papság
temetkezõhelyeként 1731–1808 között mûködött, majd késõbb elfalazták
és feledésbe merült. A leletanyag értéke, hogy a háborítatlanság és a kriptá-
ban kialakult különleges klíma épségben õrizte meg az ide temetettek marad-
ványait, öltözetét és különlegesen festett koporsóit. A leletegyüttes – Me-
mento Mori címmel – megtekinthetõ a Vác fõtere alatt egy rendkívül hûvös
középkori pincében kialakított kiállító-helyiségben. A templom melletti egy-
kori Kúria Szálló éttermében Petõfi is fellépett vándorszínészként.
A Siketnémák Országos Intézete két középkori eredetû épületbõl áll.
Gótikus részletei a homlokzaton is látszanak. A török kor után ez volt a püs-
pöki palota, késõbb az angol kisasszonyok zárdája lett, majd katonai objek-
tumként használták. 1802-ben Cházár András ügyvéd itt alapította meg az
ország elsõ siketnéma intézetét. Az épület ma is ezt a célt szolgálja.
A tér szemben lévõ oldalán van a Városháza egyemeletes épülete. He-
lyén egykor török fürdõ állt. A házat Althan Mihály püspök építtette, amely a
68 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
váci világi barokk építészet legszebb emléke. Barokk kapuzata felett ková-
csoltvas erkély, az oromfalon Justitia szobra látható.
Az Irgalmas rendi kórház és kápolna két barokk épület – az Irgalmasok
rendháza és kórháza – egybeépítésével jött létre. A kórház része a kápolna is,
amelyet a huszártorony jelöl. Az épület földszinti ablaksorán szép ková-
csoltvas ablakkosarak vannak.
A nagypréposti palota az 1700-as évek elején kanonoki ház volt. Itt la-
kott a mindenkori nagyprépost, a püspök helyettese. Épületében ma a Tragor
Ignác Múzeum helytörténeti anyaga van. Földszintjén 1996-ban nyílt meg a
Váci Egyházmegyei Gyûjtemény kiállítása. A 18. századi épület kosáríves ka-
pujának jón pillérei kovácsoltvas erkélyt tartanak.
A Duna-parti sétányt Feszl Frigyes neogót stílusú vaskerítése szegé-
lyezi, amely Budapestrõl, a Parlament elõl került ide. Itt áll a városerõdítés
falmaradványa és egy megmaradt tornya, a Hegyes-torony. Innen indul a
komphajó a Szentendrei-szigeten lévõ Pokolcsárdához, ahonnan közúton és a
tahi hídon át elérhetjük a 11-es utat. A komp autóbuszokat is szállít.
A város fõtengelyén észak felé haladva, az ország egyetlen diadalkapu-
ját érjük el, amit itt Kõkapunak neveznek. A kaput Migazzi Kristóf püspök ál-
lítatta azon a helyen, ahol Mária Teréziát váci látogatásakor fogadta. A kaput
copf ízlésben Isidore Canevale tervezte. Rajta Mária Terézia és I. Ferenc dom-
bormûvû mellképe látható, és a következõ felirat olvasható: „AETERNAE
DOMUI” (Az örök háznak). Mária Terézia az akkori püspöki palotában (ma a
Siketnémák Országos Intézete) szállt meg.
A Kõkapu mellett áll, ablaktalan falával az utca felé fordulva a hírhedt
váci fegyház. Az épület eredetileg nemesi akadémia céljaira épült 1777-ben,
Theresianum néven. A Bach-korszak óta börtön.
A 2-es út a továbbiakban a Börzsöny és a Cserhát között halad északi
irányba, a szlovák határ felé Parassapusztáig.
NÓGRÁD a Börzsöny keleti oldalán a róla elnevezett megye elsõ szék-
helye volt. Neve a szláv Novigrád (Új vár) szóból ered. A település szélén
emelkedõ kis sziklafennsíkon már a honfoglalás idején is erõsség állott, amit
késõbb Anonymus is említ. A várat a 16. században Báthory Miklós váci püs-
pök kibõvíttette Giovanni Dalmata tervei alapján. A nagy kiterjedésû várat
1685-ben egy villám felgyújtotta. Azóta romokban áll. Csapórácsos kapuja
épségben megmaradt. Középkori lakótornyának egy fala is áll még. A várból
nagyszerû kilátás nyílik a Börzsönyre.
DIÓSJENÕ szép fekvésû üdülõhely a Börzsöny keleti lábainál, a kör-
nyékbe irányuló gyalogtúrák fontos állomása. A település mellett a Jenõi-tó
partján üdülõtelep alakult ki. A falusi vendéglátás kedvelt színhelye. A tónál
felállított emlékmû felirata szerint itt mértek megsemmisítõ csapást 173-ban
a barbárokra Marcus Aurelius római császár vezetésével a pannóniai légiók.
ORSZÁGISMERET 69
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A városközpont irányába haladva a Szentháromság térre érkezünk.
Nevét a közepén álló mûvészi értékû 18. századi Szentháromság-szoborról
kapta. A tér legjelentõsebb épülete a piaristák temploma és rendháza.
A templom homlokzatának áttört kõerkélye felett Kalazanci Szent József-
nek, a piarista rend alapítójának a szobra áll. A templom egyedülálló érde-
kessége a velencei tükörlapokból álló tabernákulum, amelynek a belsõ olda-
lába bibliai jeleneteket véstek. A tabernákulumot Forgách Pál püspök ajándé-
kozta a piaristáknak. A fõoltárkép a Metterciát – Szent Annát Mária és a kis
Jézus társaságában – ábrázolja. A templommal egybeépült rendházban és is-
kolában mûködik a magyar piarista rend noviciátusa és gimnáziuma. A pia-
risták szomszédságában lévõ Kossuth téren, a Mûszaki Középiskola falán he-
lyezték el Boldog Vác remete szobrát – Kapás Sándor alkotása –, akirõl a
hagyomány szerint Vác városa a nevét kapta.
A Vácon áthaladó észak-déli és kelet-nyugati – a révhez vezetõ – utak
találkozásánál alakult ki a város kereskedelmi (piaci) és polgári közigazgatá-
si központja, a Március 15. tér. A korábban itt állt Szent Mihály-templom 18.
századi lebontásakor bõvült ki a háromszögletû tér a mai alakjára. Ekkor
nyerte a magyaros városképre jellemzõ tágasságát. A 20. század közepén a
tér egy részét két lépcsõnyire lesüllyesztették, díszburkolatot kapott, közepére
díszkutat, a mélyített rész négy sarkára puttókat állítottak. Ez az ország leg-
szebb kisvárosi tere. Legértékesebb épületei: a Fehérek temploma, a Siketné-
mák Országos Intézete, a Városháza, az Irgalmasok Kórháza és a Nagypréposti
Palota.
A Fehérek temploma barokk homlokzatát nagyméretû lantablak díszí-
ti, és háromszög alakú oromfal zárja le. Nevét a domonkosokról kapta, akik
fehér habitusban jártak. A gazdag barokk templombelsõben a fõoltárkép
V. Szent Pius pápát ábrázolja, amint imádkozik a török ellen vívott lepantói
csata sikeréért. Kriptájában, egész Európában ritkaságnak számító 16–18.
századi temetkezési emlékeket tártak fel. A kripta a polgárság és a papság
temetkezõhelyeként 1731–1808 között mûködött, majd késõbb elfalazták
és feledésbe merült. A leletanyag értéke, hogy a háborítatlanság és a kriptá-
ban kialakult különleges klíma épségben õrizte meg az ide temetettek marad-
ványait, öltözetét és különlegesen festett koporsóit. A leletegyüttes – Me-
mento Mori címmel – megtekinthetõ a Vác fõtere alatt egy rendkívül hûvös
középkori pincében kialakított kiállító-helyiségben. A templom melletti egy-
kori Kúria Szálló éttermében Petõfi is fellépett vándorszínészként.
A Siketnémák Országos Intézete két középkori eredetû épületbõl áll.
Gótikus részletei a homlokzaton is látszanak. A török kor után ez volt a püs-
pöki palota, késõbb az angol kisasszonyok zárdája lett, majd katonai objek-
tumként használták. 1802-ben Cházár András ügyvéd itt alapította meg az
ország elsõ siketnéma intézetét. Az épület ma is ezt a célt szolgálja.
A tér szemben lévõ oldalán van a Városháza egyemeletes épülete. He-
lyén egykor török fürdõ állt. A házat Althan Mihály püspök építtette, amely a
68 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
váci világi barokk építészet legszebb emléke. Barokk kapuzata felett ková-
csoltvas erkély, az oromfalon Justitia szobra látható.
Az Irgalmas rendi kórház és kápolna két barokk épület – az Irgalmasok
rendháza és kórháza – egybeépítésével jött létre. A kórház része a kápolna is,
amelyet a huszártorony jelöl. Az épület földszinti ablaksorán szép ková-
csoltvas ablakkosarak vannak.
A nagypréposti palota az 1700-as évek elején kanonoki ház volt. Itt la-
kott a mindenkori nagyprépost, a püspök helyettese. Épületében ma a Tragor
Ignác Múzeum helytörténeti anyaga van. Földszintjén 1996-ban nyílt meg a
Váci Egyházmegyei Gyûjtemény kiállítása. A 18. századi épület kosáríves ka-
pujának jón pillérei kovácsoltvas erkélyt tartanak.
A Duna-parti sétányt Feszl Frigyes neogót stílusú vaskerítése szegé-
lyezi, amely Budapestrõl, a Parlament elõl került ide. Itt áll a városerõdítés
falmaradványa és egy megmaradt tornya, a Hegyes-torony. Innen indul a
komphajó a Szentendrei-szigeten lévõ Pokolcsárdához, ahonnan közúton és a
tahi hídon át elérhetjük a 11-es utat. A komp autóbuszokat is szállít.
A város fõtengelyén észak felé haladva, az ország egyetlen diadalkapu-
ját érjük el, amit itt Kõkapunak neveznek. A kaput Migazzi Kristóf püspök ál-
lítatta azon a helyen, ahol Mária Teréziát váci látogatásakor fogadta. A kaput
copf ízlésben Isidore Canevale tervezte. Rajta Mária Terézia és I. Ferenc dom-
bormûvû mellképe látható, és a következõ felirat olvasható: „AETERNAE
DOMUI” (Az örök háznak). Mária Terézia az akkori püspöki palotában (ma a
Siketnémák Országos Intézete) szállt meg.
A Kõkapu mellett áll, ablaktalan falával az utca felé fordulva a hírhedt
váci fegyház. Az épület eredetileg nemesi akadémia céljaira épült 1777-ben,
Theresianum néven. A Bach-korszak óta börtön.
A 2-es út a továbbiakban a Börzsöny és a Cserhát között halad északi
irányba, a szlovák határ felé Parassapusztáig.
NÓGRÁD a Börzsöny keleti oldalán a róla elnevezett megye elsõ szék-
helye volt. Neve a szláv Novigrád (Új vár) szóból ered. A település szélén
emelkedõ kis sziklafennsíkon már a honfoglalás idején is erõsség állott, amit
késõbb Anonymus is említ. A várat a 16. században Báthory Miklós váci püs-
pök kibõvíttette Giovanni Dalmata tervei alapján. A nagy kiterjedésû várat
1685-ben egy villám felgyújtotta. Azóta romokban áll. Csapórácsos kapuja
épségben megmaradt. Középkori lakótornyának egy fala is áll még. A várból
nagyszerû kilátás nyílik a Börzsönyre.
DIÓSJENÕ szép fekvésû üdülõhely a Börzsöny keleti lábainál, a kör-
nyékbe irányuló gyalogtúrák fontos állomása. A település mellett a Jenõi-tó
partján üdülõtelep alakult ki. A falusi vendéglátás kedvelt színhelye. A tónál
felállított emlékmû felirata szerint itt mértek megsemmisítõ csapást 173-ban
a barbárokra Marcus Aurelius római császár vezetésével a pannóniai légiók.
ORSZÁGISMERET 69
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió
RÉTSÁG a 2-es úton, Vác és a szlovák határ között a legjelentõsebb tele-
pülés.
BÁNK tava környékén üdülõtelep található, hétvégi házakkal, a Tó-motel-
lel, vízi színpaddal. Bánk a magyarországi szlovák kultúra országos hírû köz-
pontja, Szlovák Nemzetiségi és Oktatási Centrummal. Augusztusban rende-
zik a Nógrádi Folklór Fesztivált nemzetiségi találkozóval. A népi mûemlék-
házban Szlovák Nemzetiségi Kiállítás van.
NAGYOROSZI után balra, egy 444 m magas andezitkúpon omladozik
Drégely vára, amelyet 1552-ben Ali budai pasa hatalmas sereggel, 4 napos
ostrommal foglalt el. Az ütközetben a vár kapitánya, a jobbágy származású
Szondi György, és kis létszámú (141 fõ) védõserege hõsi halált halt. Emlé-
küket egy 1860-ban épített emlékkápolna hirdeti. Tinódi Lantos Sebestyén
históriás éneke nyomán Arany János is megörökítette a hõsi védelmet a
„Szondi két apródja” címû balladájában.
HONT Az út déli oldalán látható a természeti érdekességnek számító
Honti-szakadék, amelynek agyagos-löszös omladékos falának rétegsoraiban
tengeri állatok maradványai láthatók (cápafog, csigák stb). A táj ismert ren-
dezvénye a „Csitári búcsú”. A közeli völgy forrása mellett egy kis Mária-
kegyhely, az úgynevezett Kutyika (Kutacska) kápolnája található.
A 12-es út települései és látnivalói
A 12-es út Váctól északnyugatra ágazik ki a 2-es útból. Áthalad a Duna Viseg-
rádi-szorosán, és Szobtól az Ipoly völgyén haladva megkerüli nyugatról, majd
északról a Börzsönyt, végül Parassapuszta határállomásnál éri el a 2-es utat.
BÖRZSÖNY Az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A Visegrá-
di-hegységhez hasonlóan vulkanikus eredetû, különös földtani értéke a sza-
baddá vált andezit lávaréteg és az ebbõl kiinduló lávafolyás.
Észak és nyugat felõl a szlovák–magyar határt jelentõ Ipoly folyó zárja le. Dél felõl a Duna
Visegrádi-szorosa választja el a Visegrádi-hegységtõl. Kelet felé a dombvidék jellegû
Cserháttól tágas medencék választják el. A hegység központi része az úgynevezett Ma-
gas-Börzsöny. Legmagasabb csúcsai az észak-déli irányú, 12 km hosszú gerinc mentén
sorakoznak. Legmagasabbra a Csóványos (939 m) emelkedik. Közel hasonló magassá-
gú a Nagy-Hideg-hegy (865 m) és a Nagy-Inóc is. A Nagy-Hideg-hegy ismert téli sport-
központ sífelvonóval.
A Börzsönyt felépítõ szakaszos vulkáni mûködés fõ periódusa 15 mil-
lió évvel ezelõtt zajlott le és mintegy félmillió évig tartott. Helyenként látvá-
nyos sziklaformációk is kialakultak. Ilyenek a Hangyásbérc vagy a Sza-
bó-kövek. Évmilliók alatt a patakok, amelyekbõl sokat találunk a hegység te-
rületén, alaposan feldarabolták a felszínét. Ennek ellenére a Börzsöny megle-
70 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
hetõsen zárt hegység. Igazi gyalogos turistaparadicsom. Belsejében mind-
össze néhány kisebb települést találunk. A Magas-Börzsönyben mindenütt
összefüggõ bükkös erdõtakarót találunk, amelyet csak helyenként szakítanak
meg erdõirtások.
VERÕCE Duna-parti üdülõhely. Üdülõfaluja mongol jurtasátrakkal van
felszerelve. Mûemléke a barokk-klasszicista Migazzi-kastély, Migazzi Kristóf
váci püspök 1756–1786 között Isidore Canevale tervei alapján építtette. A te-
lepülés központjában áll Géza fejedelem bronz lovasszobra, Tóth Dávid alko-
tása. Fa állványzaton állították fel a „Hét vezér harangjá”-t, amely negyed-
óránkén üt, és harangjátéka is van. A települést otthonául választotta Gorka
Géza (1894–1971), Kossuth-díjas kerámiamûvész. Egykori háza ma múze-
umként mûködik.
Gorka Géza a 20. század jelentõs keramikusa, feleségével 1923-ban telepedett le Verõ-
cén. A kiállításon a névadó munkái mellett leányának, Líviának és unokájának, Voght Gé-
zának mûveit is megtekinthetjük.
KISMAROS sváb település. Telepesei Württembergbõl érkeztek a törö-
kök kiûzése után. Falumúzeumában a helyi sváb lakosság életét, néprajzát
bemutató gazdag fénykép- és dokumentációs anyag tekinthetõ meg. Innen
indul a keskeny nyomtávú Börzsönyi Erdei Vasút Királyrétre.
SZOKOLYA Itt született Mányoki Ádám (1673–1757), a 18. század legje-
lentõsebb arcképfestõje.
Mányoki Ádám apja Szokolya református lelkipásztora volt. Bejárta Európát, annak szá-
mos királyi udvarát, többek között a lengyel uralkodó és Erõs Ágost szász választó fejede-
lem udvarában is járt. II. Rákóczi Ferenc udvari festõje is volt. Legismertebb munkája
II. Rákóczi Ferenc portréja. Egykori szülõházában ma emlékszoba található. Szokolya
kedvelt a kirándulók és a síelõk körében, környékén gyepsí-világkupát is rendeztek.
KÓSPALLAG Kismaros után ágazik el az út a Kóspallagi-medencében
fekvõ falucska felé. Határában van a kisinóci turistaház, a Magas-Börzsöny-
be induló gyalogtúrák bázisa. A napos völgyekben, de körül az egész Bör-
zsönyben nagyarányú málnatermesztés folyik.
NAGYMAROS a Dunakanyar egyik legszebb pontján fekszik. Közép-
kori eredetû település, városi kiváltságait Károly Róbert biztosította. Mai
gyarapodását, gazdagságát a 18. század közepén betelepített német telepe-
sek alapozták meg. Középkori múltjának emléke az 1320 körül épült, de
részben barokkizált temploma. Évente õsszel tartják az ifjúsági ökumenikus
találkozókat. A templom mellett állították fel 2001. augusztus 20-án Szent
István és Gizella bronzszobrát. Itt élt Kittenberger Kálmán, a 20. század
elsõ felének híres Afrika-vadásza és írója (ismert könyve: „A Kilimandzsá-
rótól Nagymarosig”). Szobrát 1971-ben, a Vadászati Világkiállítás alkalmá-
ORSZÁGISMERET 71
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió
RÉTSÁG a 2-es úton, Vác és a szlovák határ között a legjelentõsebb tele-
pülés.
BÁNK tava környékén üdülõtelep található, hétvégi házakkal, a Tó-motel-
lel, vízi színpaddal. Bánk a magyarországi szlovák kultúra országos hírû köz-
pontja, Szlovák Nemzetiségi és Oktatási Centrummal. Augusztusban rende-
zik a Nógrádi Folklór Fesztivált nemzetiségi találkozóval. A népi mûemlék-
házban Szlovák Nemzetiségi Kiállítás van.
NAGYOROSZI után balra, egy 444 m magas andezitkúpon omladozik
Drégely vára, amelyet 1552-ben Ali budai pasa hatalmas sereggel, 4 napos
ostrommal foglalt el. Az ütközetben a vár kapitánya, a jobbágy származású
Szondi György, és kis létszámú (141 fõ) védõserege hõsi halált halt. Emlé-
küket egy 1860-ban épített emlékkápolna hirdeti. Tinódi Lantos Sebestyén
históriás éneke nyomán Arany János is megörökítette a hõsi védelmet a
„Szondi két apródja” címû balladájában.
HONT Az út déli oldalán látható a természeti érdekességnek számító
Honti-szakadék, amelynek agyagos-löszös omladékos falának rétegsoraiban
tengeri állatok maradványai láthatók (cápafog, csigák stb). A táj ismert ren-
dezvénye a „Csitári búcsú”. A közeli völgy forrása mellett egy kis Mária-
kegyhely, az úgynevezett Kutyika (Kutacska) kápolnája található.
A 12-es út települései és látnivalói
A 12-es út Váctól északnyugatra ágazik ki a 2-es útból. Áthalad a Duna Viseg-
rádi-szorosán, és Szobtól az Ipoly völgyén haladva megkerüli nyugatról, majd
északról a Börzsönyt, végül Parassapuszta határállomásnál éri el a 2-es utat.
BÖRZSÖNY Az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A Visegrá-
di-hegységhez hasonlóan vulkanikus eredetû, különös földtani értéke a sza-
baddá vált andezit lávaréteg és az ebbõl kiinduló lávafolyás.
Észak és nyugat felõl a szlovák–magyar határt jelentõ Ipoly folyó zárja le. Dél felõl a Duna
Visegrádi-szorosa választja el a Visegrádi-hegységtõl. Kelet felé a dombvidék jellegû
Cserháttól tágas medencék választják el. A hegység központi része az úgynevezett Ma-
gas-Börzsöny. Legmagasabb csúcsai az észak-déli irányú, 12 km hosszú gerinc mentén
sorakoznak. Legmagasabbra a Csóványos (939 m) emelkedik. Közel hasonló magassá-
gú a Nagy-Hideg-hegy (865 m) és a Nagy-Inóc is. A Nagy-Hideg-hegy ismert téli sport-
központ sífelvonóval.
A Börzsönyt felépítõ szakaszos vulkáni mûködés fõ periódusa 15 mil-
lió évvel ezelõtt zajlott le és mintegy félmillió évig tartott. Helyenként látvá-
nyos sziklaformációk is kialakultak. Ilyenek a Hangyásbérc vagy a Sza-
bó-kövek. Évmilliók alatt a patakok, amelyekbõl sokat találunk a hegység te-
rületén, alaposan feldarabolták a felszínét. Ennek ellenére a Börzsöny megle-
70 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
hetõsen zárt hegység. Igazi gyalogos turistaparadicsom. Belsejében mind-
össze néhány kisebb települést találunk. A Magas-Börzsönyben mindenütt
összefüggõ bükkös erdõtakarót találunk, amelyet csak helyenként szakítanak
meg erdõirtások.
VERÕCE Duna-parti üdülõhely. Üdülõfaluja mongol jurtasátrakkal van
felszerelve. Mûemléke a barokk-klasszicista Migazzi-kastély, Migazzi Kristóf
váci püspök 1756–1786 között Isidore Canevale tervei alapján építtette. A te-
lepülés központjában áll Géza fejedelem bronz lovasszobra, Tóth Dávid alko-
tása. Fa állványzaton állították fel a „Hét vezér harangjá”-t, amely negyed-
óránkén üt, és harangjátéka is van. A települést otthonául választotta Gorka
Géza (1894–1971), Kossuth-díjas kerámiamûvész. Egykori háza ma múze-
umként mûködik.
Gorka Géza a 20. század jelentõs keramikusa, feleségével 1923-ban telepedett le Verõ-
cén. A kiállításon a névadó munkái mellett leányának, Líviának és unokájának, Voght Gé-
zának mûveit is megtekinthetjük.
KISMAROS sváb település. Telepesei Württembergbõl érkeztek a törö-
kök kiûzése után. Falumúzeumában a helyi sváb lakosság életét, néprajzát
bemutató gazdag fénykép- és dokumentációs anyag tekinthetõ meg. Innen
indul a keskeny nyomtávú Börzsönyi Erdei Vasút Királyrétre.
SZOKOLYA Itt született Mányoki Ádám (1673–1757), a 18. század legje-
lentõsebb arcképfestõje.
Mányoki Ádám apja Szokolya református lelkipásztora volt. Bejárta Európát, annak szá-
mos királyi udvarát, többek között a lengyel uralkodó és Erõs Ágost szász választó fejede-
lem udvarában is járt. II. Rákóczi Ferenc udvari festõje is volt. Legismertebb munkája
II. Rákóczi Ferenc portréja. Egykori szülõházában ma emlékszoba található. Szokolya
kedvelt a kirándulók és a síelõk körében, környékén gyepsí-világkupát is rendeztek.
KÓSPALLAG Kismaros után ágazik el az út a Kóspallagi-medencében
fekvõ falucska felé. Határában van a kisinóci turistaház, a Magas-Börzsöny-
be induló gyalogtúrák bázisa. A napos völgyekben, de körül az egész Bör-
zsönyben nagyarányú málnatermesztés folyik.
NAGYMAROS a Dunakanyar egyik legszebb pontján fekszik. Közép-
kori eredetû település, városi kiváltságait Károly Róbert biztosította. Mai
gyarapodását, gazdagságát a 18. század közepén betelepített német telepe-
sek alapozták meg. Középkori múltjának emléke az 1320 körül épült, de
részben barokkizált temploma. Évente õsszel tartják az ifjúsági ökumenikus
találkozókat. A templom mellett állították fel 2001. augusztus 20-án Szent
István és Gizella bronzszobrát. Itt élt Kittenberger Kálmán, a 20. század
elsõ felének híres Afrika-vadásza és írója (ismert könyve: „A Kilimandzsá-
rótól Nagymarosig”). Szobrát 1971-ben, a Vadászati Világkiállítás alkalmá-
ORSZÁGISMERET 71
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
val állították fel. Egykori lakóházát emlékmúzeumként tervezik megnyitni a
látogatók elõtt.
Nagymaros és Visegrád között autókat is szállító komp közlekedik a
Dunán.
Nagymaros és Zebegény között, az út mellett áll Bótai Edének, a ma-
gyar repülés hõskora jelentõs alakjának emlékoszlopa. Itt járt szerencsétle-
nül, nekirepülve a Duna felett átvezetõ magasfeszültségû vezetéknek.
ZEBEGÉNY A Dunakanyarnak Visegrádnál csendesebb, de kedvelt
üdülõhelye. Elsõ lakói szlovák favágók voltak. Szecessziós stílusú katolikus
templomát Kós Károly és Jánszky Béla tervezte 1908–1914 között. Megjele-
nésében az erdélyi fatemplomokra emlékeztet. Belsejét Kõrösfõi Kriesch
Aladár tervei szerint a konstantini diadal (Kr.u. 313) 1600. évfordulójára,
1910–1914 között festették ki. Bár a templom Szûz Mária – Havas boldog-
asszony – tiszteletére épült, freskóinak, szekkóinak programját a Szent Ke-
reszt történetei határozták meg. Ennek megfelelõen falfestményeinek alap-
gondolata a Szent Kereszt diadala és felmagasztalása, vagyis a keresztény
világ apoteózisa. Fõ témája Nagy Konstantin látomása és a Szent Kereszt
magtalálása.
A Kálvária-hegyen állították fel 2001-ben „A nemzeti emlékezés
harangjá”-t, amely mindennap fél ötkor szólal meg.
A Kálvária oldalában lévõ kis temetõben nyugszik Szõnyi István
(1894–1960). Egykori lakóháza és mûterme ma múzeum.
Szõnyi István Kossuth-díjas festõ és grafikus, a 20. század magyar impresszionis-
ta-posztimpresszionista festészetének kiemelkedõ alakja. Nagybányán tanult. Zöldes-
barnás, kemény és rajzos stílusú korai képein a súlyos formák tompa aranybarna tónus-
ban derengenek. Rövid római tartózkodás után (1929) palettája színesebbé vált, és az ok-
kerek, lilák erõsödtek meg a koloritjában. Nyarait Zebegényben töltötte, ahol a Dunaka-
nyar, a család és a helyi lakosok voltak képei témái. Kezdettõl fogva szívesen készített
mesteri rézkarcokat. A halála elõtti években végleg Zebegényben telepedett le.
SZOB vasúti határállomás Szlovákia felé. Az andezit kõbányászat bör-
zsönyi központja. Múzeuma a Börzsöny ásványait, növény- és állatvilágát
mutatja be.
MÁRIANOSZTRA A Szob után elágazó úton juthatunk az ország egyik
legismertebb Mária-kegyhelyére. Pálos kolostorát és a Magyarok Nagy-
asszonya tiszteletére szentelt templomot Nagy Lajos építtette 1352-ben.
Õ maga gyakran vonult ide vissza, hogy imádsággal merítsen erõt királyi fel-
adatainak végzéséhez. Rettentõ betegsége (lepra) okozta szenvedéseiben itt
tett szert önfegyelemre és türelemre. Leánya – a késõbb szentté avatott –,
Hedvig is itt nevelkedett. Nagy Lajos 1382-ben Márianosztráról küldte azt a
16 pálos szerzetest Lengyelországba, akik – unokaöccse segítségével – alapí-
tói lettek a ma már világhírû czestochowai pálos kolostornak. Egy Mária-ké-
72 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
pet is küldött a pálosoknak azzal a szándékkal, hogy Hedvig leányának, a
lengyel trónörökösnek új hazájában lelki támasza legyen.
A pálosok kiküldésének jelenetét örökítette meg Feth Jolán azon a faliszõnyegen, ame-
lyet a magyar püspökök 1982-ben az „ad limina” látogatáson II. János Pál pápának
ajándékoztak. Ennek a faliszõnyegnek a másodpéldányát itt, a márianosztrai templom
szentélyének falán látjuk. A szõnyeg bal szélén Szent Hedvig int búcsút.
Márianosztrát Kapisztrán Szent János, Mátyás király, majd a királyok
egész sora kereste fel. Itt nevelkedett Virág Benedek, Ányos Pál és a Marseil-
laise-t magyarra fordító Verseghy Ferenc. A török pusztítás során az egykori
templomnak csak gótikus szentélye maradt meg viszonylag épségben. Újjá-
építése 1711-ben kezdõdött, a templom újbóli felszentelése 1729-ben történt.
A templom szentélye gótikus, a vele – pálos szokás szerint – egyforma
hosszúságú hajó barokk kori. A belsõ berendezés Hassenmiller János pálos
fafaragó mûvész alkotása. A fõoltáron az ország legszebb Mária-kegyképe
kapott helyet, amelyet a rend a török pusztítás utáni újrainduláskor
Czestochowából kapott. Czestochowában nagy örömet váltott ki az õsi pálos
templom és kolostor újjáépítése, ezért ott Laszkiri Cyprián pálos atya meg-
festette a czestochowai kegykép másolatát. A templomban külön oltárt
emeltek Remete Szent Pál, Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás tiszte-
letére.
Remete Szent Pál a pálos rend védõszentje. Az oltár mögött látható
Remete Szent Pál ereklyéje. A pálosok Szent Ágoston regulája2 szerint él-
nek, így személyében törvényadójukat tisztelik. Aquinói Szent Tamás do-
monkos szerzetes volt, aki támogatta 1261-ben a rendalapító esztergomi
Boldog Özséb kérését IV. Orbán pápánál az új szerzetesrend alapításának
engedélyezésében.
II. József rendeletével a kolostor története elválik a templométól. A ko-
lostor elõbb kórház, majd 1858-tól nõi fegyház, 1950-tõl pedig férfi fegyház
lett. 1989-tõl ismét pálos atyák látják el a kegyhelyet. A márianosztrai búcsú-
kat július elsõ hétvégéjén Jézus Öt Sebe, szeptember elején a Fájdalmas
Szûzanya, december elsõ hétvégéjén a Szeplõtelen Fogantatás tiszteletére
rendezik.
A barokk kálváriától rendkívül szép kilátás nyílik Márianosztrára és kör-
nyékére.
NAGYBÖRZSÖNY A Börzsöny keleti oldalán fekvõ település az Ipoly
völgyébõl érhetõ el. Zsigmond király 1417-ben szász telepeseket hozatott
ide, akiknek bányajogot adott a helyi nemesércek kitermelésére. 1439-ben
már bányavárosként említik. A török hódoltságot követõen 1700 körül „das
deutsche Dorf Pilsen” néven említik, mint kiváltságokkal felruházott helyet.
A század második felére a bányák kimerültek, ekkor tértek át a falu lakói a
2
Regula: szabály, rendi életet szabályzó alaptörvény
ORSZÁGISMERET 73
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
val állították fel. Egykori lakóházát emlékmúzeumként tervezik megnyitni a
látogatók elõtt.
Nagymaros és Visegrád között autókat is szállító komp közlekedik a
Dunán.
Nagymaros és Zebegény között, az út mellett áll Bótai Edének, a ma-
gyar repülés hõskora jelentõs alakjának emlékoszlopa. Itt járt szerencsétle-
nül, nekirepülve a Duna felett átvezetõ magasfeszültségû vezetéknek.
ZEBEGÉNY A Dunakanyarnak Visegrádnál csendesebb, de kedvelt
üdülõhelye. Elsõ lakói szlovák favágók voltak. Szecessziós stílusú katolikus
templomát Kós Károly és Jánszky Béla tervezte 1908–1914 között. Megjele-
nésében az erdélyi fatemplomokra emlékeztet. Belsejét Kõrösfõi Kriesch
Aladár tervei szerint a konstantini diadal (Kr.u. 313) 1600. évfordulójára,
1910–1914 között festették ki. Bár a templom Szûz Mária – Havas boldog-
asszony – tiszteletére épült, freskóinak, szekkóinak programját a Szent Ke-
reszt történetei határozták meg. Ennek megfelelõen falfestményeinek alap-
gondolata a Szent Kereszt diadala és felmagasztalása, vagyis a keresztény
világ apoteózisa. Fõ témája Nagy Konstantin látomása és a Szent Kereszt
magtalálása.
A Kálvária-hegyen állították fel 2001-ben „A nemzeti emlékezés
harangjá”-t, amely mindennap fél ötkor szólal meg.
A Kálvária oldalában lévõ kis temetõben nyugszik Szõnyi István
(1894–1960). Egykori lakóháza és mûterme ma múzeum.
Szõnyi István Kossuth-díjas festõ és grafikus, a 20. század magyar impresszionis-
ta-posztimpresszionista festészetének kiemelkedõ alakja. Nagybányán tanult. Zöldes-
barnás, kemény és rajzos stílusú korai képein a súlyos formák tompa aranybarna tónus-
ban derengenek. Rövid római tartózkodás után (1929) palettája színesebbé vált, és az ok-
kerek, lilák erõsödtek meg a koloritjában. Nyarait Zebegényben töltötte, ahol a Dunaka-
nyar, a család és a helyi lakosok voltak képei témái. Kezdettõl fogva szívesen készített
mesteri rézkarcokat. A halála elõtti években végleg Zebegényben telepedett le.
SZOB vasúti határállomás Szlovákia felé. Az andezit kõbányászat bör-
zsönyi központja. Múzeuma a Börzsöny ásványait, növény- és állatvilágát
mutatja be.
MÁRIANOSZTRA A Szob után elágazó úton juthatunk az ország egyik
legismertebb Mária-kegyhelyére. Pálos kolostorát és a Magyarok Nagy-
asszonya tiszteletére szentelt templomot Nagy Lajos építtette 1352-ben.
Õ maga gyakran vonult ide vissza, hogy imádsággal merítsen erõt királyi fel-
adatainak végzéséhez. Rettentõ betegsége (lepra) okozta szenvedéseiben itt
tett szert önfegyelemre és türelemre. Leánya – a késõbb szentté avatott –,
Hedvig is itt nevelkedett. Nagy Lajos 1382-ben Márianosztráról küldte azt a
16 pálos szerzetest Lengyelországba, akik – unokaöccse segítségével – alapí-
tói lettek a ma már világhírû czestochowai pálos kolostornak. Egy Mária-ké-
72 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
pet is küldött a pálosoknak azzal a szándékkal, hogy Hedvig leányának, a
lengyel trónörökösnek új hazájában lelki támasza legyen.
A pálosok kiküldésének jelenetét örökítette meg Feth Jolán azon a faliszõnyegen, ame-
lyet a magyar püspökök 1982-ben az „ad limina” látogatáson II. János Pál pápának
ajándékoztak. Ennek a faliszõnyegnek a másodpéldányát itt, a márianosztrai templom
szentélyének falán látjuk. A szõnyeg bal szélén Szent Hedvig int búcsút.
Márianosztrát Kapisztrán Szent János, Mátyás király, majd a királyok
egész sora kereste fel. Itt nevelkedett Virág Benedek, Ányos Pál és a Marseil-
laise-t magyarra fordító Verseghy Ferenc. A török pusztítás során az egykori
templomnak csak gótikus szentélye maradt meg viszonylag épségben. Újjá-
építése 1711-ben kezdõdött, a templom újbóli felszentelése 1729-ben történt.
A templom szentélye gótikus, a vele – pálos szokás szerint – egyforma
hosszúságú hajó barokk kori. A belsõ berendezés Hassenmiller János pálos
fafaragó mûvész alkotása. A fõoltáron az ország legszebb Mária-kegyképe
kapott helyet, amelyet a rend a török pusztítás utáni újrainduláskor
Czestochowából kapott. Czestochowában nagy örömet váltott ki az õsi pálos
templom és kolostor újjáépítése, ezért ott Laszkiri Cyprián pálos atya meg-
festette a czestochowai kegykép másolatát. A templomban külön oltárt
emeltek Remete Szent Pál, Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás tiszte-
letére.
Remete Szent Pál a pálos rend védõszentje. Az oltár mögött látható
Remete Szent Pál ereklyéje. A pálosok Szent Ágoston regulája2 szerint él-
nek, így személyében törvényadójukat tisztelik. Aquinói Szent Tamás do-
monkos szerzetes volt, aki támogatta 1261-ben a rendalapító esztergomi
Boldog Özséb kérését IV. Orbán pápánál az új szerzetesrend alapításának
engedélyezésében.
II. József rendeletével a kolostor története elválik a templométól. A ko-
lostor elõbb kórház, majd 1858-tól nõi fegyház, 1950-tõl pedig férfi fegyház
lett. 1989-tõl ismét pálos atyák látják el a kegyhelyet. A márianosztrai búcsú-
kat július elsõ hétvégéjén Jézus Öt Sebe, szeptember elején a Fájdalmas
Szûzanya, december elsõ hétvégéjén a Szeplõtelen Fogantatás tiszteletére
rendezik.
A barokk kálváriától rendkívül szép kilátás nyílik Márianosztrára és kör-
nyékére.
NAGYBÖRZSÖNY A Börzsöny keleti oldalán fekvõ település az Ipoly
völgyébõl érhetõ el. Zsigmond király 1417-ben szász telepeseket hozatott
ide, akiknek bányajogot adott a helyi nemesércek kitermelésére. 1439-ben
már bányavárosként említik. A török hódoltságot követõen 1700 körül „das
deutsche Dorf Pilsen” néven említik, mint kiváltságokkal felruházott helyet.
A század második felére a bányák kimerültek, ekkor tértek át a falu lakói a
2
Regula: szabály, rendi életet szabályzó alaptörvény
ORSZÁGISMERET 73
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
gyümölcstermesztésre, fakitermelésre. Kitaibel Pál (1757–1817) botanikus,
kémikus 1795-ben egy innen származó ezüstérc-darabból különítette el a
tellur nevû kémiai elemet. A falu kiemelkedõ értékei: a Szent István-temp-
lom, a bányásztemplom és a vízimalom.
Az elsõ királyunkról elnevezett Szent István-templom a falu elõtti ma-
gaslaton a település plébánia-egyháza volt a 13. századtól a 15. századig.
A homlokzati tornyos, kerítõfallal körülvett, tiszta román stílusú templom Ár-
pád-kori falusi templomaink legszebb példái közé tartozik. A szentély, a hajó
és a torony egyre növekvõ magassága tökéletes arányokat tükröz. A szép
arányokat a vörösesszürke trachit kváderkövekbõl emelt falazat és a sötét-
szürkés-lila tetõzet festõivé formálja a tájban. A belsõben a hajórészt fa-
mennyezet, a szentélyt negyedgömbboltozat fedi, belsõ oldalfalait freskóma-
radványok díszítik. Részleteit tekintve legszebb a félköríves szentély, ahol az
ívsoros fõpárkány tükreiben 19 bajuszos, magyaros karakterû emberfej lát-
ható. A magányosan álló templomban csak a templom búcsúja napján,
Szent Istvánkor miséznek.
A német telepesek bejövetelét követõen a település központját a völgybe
helyezték át. A dombtetõn álló, 13. századi egyszerûbb román templomot ek-
kor, a 15. században bõvítették a ma látható formára. Ez az úgynevezett bá-
nyásztemplom ekkor kapta szép csillagboltozatos szentélyét, de megmaradt
a román diadalív. Szentélyében gótikus pasztofórium van. Az 1960-as évek-
ben végzett helyreállítása során kapta a Mezey Gábor által tervezett modern ta-
bernákulumot, a Kákonyi tervezte rézdomborítású stációképeket és a Mátyás
budai palotájában talált kályhacsempéket másolva, a szép cserépkályhát.
A Börzsöny-patak vizére épült a 19. században Pest megye egyetlen,
ma is használható állapotban lévõ vízimalma. Megtekintésre érdemes még az
egykori bányagazda házában kialakított Tájház és az Ércbányászati Múzeum.
KEMENCE Õsi falu, a 18. század második felében 42 éven át Hont várme-
gye székhelye volt. A Fõ utcában ma iskolaként mûködõ barokk épület volt a
megyeháza. A Kemence-patak völgyében sípálya, sífelvonó és strand található.
Megközelítésüket a 2000-ben újra indított kisvasút segíti, melynek egyik állomá-
sán erdészeti és kisvasút múzeum is van.
74 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió
egyéb területei
A 10-es útról elérhetõ települések
és látnivalóik
A 10-es út a Bécsi úton hagyja el a fõváros területét. Régen ez volt az 1-es út,
amely Budapestrõl Bécsbe vezetett. Az óbudai temetõt elhagyva balról a Bu-
dai-hegységhez tartozó Csúcs-hegyet és Szarvas-hegyet látjuk, jobbról pe-
dig a Pilis-hegységhez tartozó Nagy-Kevély, Kis-Kevély és a Solymári-fal
sziklái láthatók. A 10-es út a Budai-hegységet a Pilistõl elválasztó Pilisvörös-
vári-törésben halad.
ÜRÖM felé a fõváros határa után elágazás nyílik. Üröm a 19. században
József nádor uradalmához tartozott. A nádor fiatalon elhunyt elsõ felesége,
Alexandra Pavlovna – I. Pál orosz cár lánya – itt talált nyughelyet. Copf stílu-
sú görögkeleti sírkápolnáját 1803-ban építették Heppe Szaniszló tervei alap-
ján. 1982-ben tetemét, koporsójával együtt a budai vár helyreállított Ná-
dor-kriptájába szállították, majd 2004-ben visszakerült eredeti helyére, a fel-
újított kápolnába.
PILISVÖRÖSVÁR A korábban jórészt németek által lakott településen
egy római mérföldkõ jelzi, hogy már a rómaiak idején is fontos út vezetett
erre. A németek a 17. század végétõl érkeztek a környékre. Ezen a területen a
régi pilisi szénbányászat területén járunk. A település határában nyitották
meg az ország egyik legnagyobb dolomitbányáját.
A vasútvonal keresztezése után balról, az erdõs hegyoldalból egy mészkõ-
torony emelkedik ki. Ez a pilisszentiváni Ördögtorony (301 m), a sziklamászók
kedvenc terepe. Környékének növényritkasága a pilisi len. A törések mentén
cirkuláló vasas oldat a fehér dolomitport sárga, vörös vagy lila színûre festi.
A színes kõporok az építõipar értékes anyagai. A dolomitport az építõiparon
kívül az üvegipar, a kohászat és a mezõgazdaság is felhasználják.
Nem messze a dolomitbányáktól, jobbra a Budapest-esztergomi vas-
út az ország második leghosszabb alagútján halad keresztül. Ezen a terüle-
ten nagyfokú a talajerózió, ezért a dolomitkopárokat feketefenyõvel tele-
pítették be.
PILISCSABA A mai Árpád-kori eredetû település a 13. század végén a
margitszigeti apácáké volt, de a török idõkben elpusztult. A hódoltság után né-
met és szlovák családokkal népesült be. Északkeleti része – Klotild-liget – kli-
matikus üdülõtelep a Nagy-Kopasz-hegy (444 m) tövében. Már a rómaiak is
ORSZÁGISMERET 75
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
gyümölcstermesztésre, fakitermelésre. Kitaibel Pál (1757–1817) botanikus,
kémikus 1795-ben egy innen származó ezüstérc-darabból különítette el a
tellur nevû kémiai elemet. A falu kiemelkedõ értékei: a Szent István-temp-
lom, a bányásztemplom és a vízimalom.
Az elsõ királyunkról elnevezett Szent István-templom a falu elõtti ma-
gaslaton a település plébánia-egyháza volt a 13. századtól a 15. századig.
A homlokzati tornyos, kerítõfallal körülvett, tiszta román stílusú templom Ár-
pád-kori falusi templomaink legszebb példái közé tartozik. A szentély, a hajó
és a torony egyre növekvõ magassága tökéletes arányokat tükröz. A szép
arányokat a vörösesszürke trachit kváderkövekbõl emelt falazat és a sötét-
szürkés-lila tetõzet festõivé formálja a tájban. A belsõben a hajórészt fa-
mennyezet, a szentélyt negyedgömbboltozat fedi, belsõ oldalfalait freskóma-
radványok díszítik. Részleteit tekintve legszebb a félköríves szentély, ahol az
ívsoros fõpárkány tükreiben 19 bajuszos, magyaros karakterû emberfej lát-
ható. A magányosan álló templomban csak a templom búcsúja napján,
Szent Istvánkor miséznek.
A német telepesek bejövetelét követõen a település központját a völgybe
helyezték át. A dombtetõn álló, 13. századi egyszerûbb román templomot ek-
kor, a 15. században bõvítették a ma látható formára. Ez az úgynevezett bá-
nyásztemplom ekkor kapta szép csillagboltozatos szentélyét, de megmaradt
a román diadalív. Szentélyében gótikus pasztofórium van. Az 1960-as évek-
ben végzett helyreállítása során kapta a Mezey Gábor által tervezett modern ta-
bernákulumot, a Kákonyi tervezte rézdomborítású stációképeket és a Mátyás
budai palotájában talált kályhacsempéket másolva, a szép cserépkályhát.
A Börzsöny-patak vizére épült a 19. században Pest megye egyetlen,
ma is használható állapotban lévõ vízimalma. Megtekintésre érdemes még az
egykori bányagazda házában kialakított Tájház és az Ércbányászati Múzeum.
KEMENCE Õsi falu, a 18. század második felében 42 éven át Hont várme-
gye székhelye volt. A Fõ utcában ma iskolaként mûködõ barokk épület volt a
megyeháza. A Kemence-patak völgyében sípálya, sífelvonó és strand található.
Megközelítésüket a 2000-ben újra indított kisvasút segíti, melynek egyik állomá-
sán erdészeti és kisvasút múzeum is van.
74 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió
egyéb területei
A 10-es útról elérhetõ települések
és látnivalóik
A 10-es út a Bécsi úton hagyja el a fõváros területét. Régen ez volt az 1-es út,
amely Budapestrõl Bécsbe vezetett. Az óbudai temetõt elhagyva balról a Bu-
dai-hegységhez tartozó Csúcs-hegyet és Szarvas-hegyet látjuk, jobbról pe-
dig a Pilis-hegységhez tartozó Nagy-Kevély, Kis-Kevély és a Solymári-fal
sziklái láthatók. A 10-es út a Budai-hegységet a Pilistõl elválasztó Pilisvörös-
vári-törésben halad.
ÜRÖM felé a fõváros határa után elágazás nyílik. Üröm a 19. században
József nádor uradalmához tartozott. A nádor fiatalon elhunyt elsõ felesége,
Alexandra Pavlovna – I. Pál orosz cár lánya – itt talált nyughelyet. Copf stílu-
sú görögkeleti sírkápolnáját 1803-ban építették Heppe Szaniszló tervei alap-
ján. 1982-ben tetemét, koporsójával együtt a budai vár helyreállított Ná-
dor-kriptájába szállították, majd 2004-ben visszakerült eredeti helyére, a fel-
újított kápolnába.
PILISVÖRÖSVÁR A korábban jórészt németek által lakott településen
egy római mérföldkõ jelzi, hogy már a rómaiak idején is fontos út vezetett
erre. A németek a 17. század végétõl érkeztek a környékre. Ezen a területen a
régi pilisi szénbányászat területén járunk. A település határában nyitották
meg az ország egyik legnagyobb dolomitbányáját.
A vasútvonal keresztezése után balról, az erdõs hegyoldalból egy mészkõ-
torony emelkedik ki. Ez a pilisszentiváni Ördögtorony (301 m), a sziklamászók
kedvenc terepe. Környékének növényritkasága a pilisi len. A törések mentén
cirkuláló vasas oldat a fehér dolomitport sárga, vörös vagy lila színûre festi.
A színes kõporok az építõipar értékes anyagai. A dolomitport az építõiparon
kívül az üvegipar, a kohászat és a mezõgazdaság is felhasználják.
Nem messze a dolomitbányáktól, jobbra a Budapest-esztergomi vas-
út az ország második leghosszabb alagútján halad keresztül. Ezen a terüle-
ten nagyfokú a talajerózió, ezért a dolomitkopárokat feketefenyõvel tele-
pítették be.
PILISCSABA A mai Árpád-kori eredetû település a 13. század végén a
margitszigeti apácáké volt, de a török idõkben elpusztult. A hódoltság után né-
met és szlovák családokkal népesült be. Északkeleti része – Klotild-liget – kli-
matikus üdülõtelep a Nagy-Kopasz-hegy (444 m) tövében. Már a rómaiak is
ORSZÁGISMERET 75
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
letelepedtek itt, és „boldog-liget”-nek nevezték. A múlt század elején József fõ-
herceg uradalmának volt központja. Piliscsaba központjában a barokk katoli-
kus templom berendezése a klarisszák budai templomából – a rend feloszlatá-
sa után – került ide, egyik 18. századi képe Árpád-házi Szent Margitot
ábrázolja. A hajdani szovjet laktanya területén, az 1989-es rendszerváltás után
Piliscsabán épült meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudo-
mányi Kara. Épületeit 1991–1994 között Makovecz Imre tervei szerint épí-
tették.
TINNYE Piliscsabától 4 km-re van. Határában található a négy hektár
területû, természetes – valószínûleg karsztvizekbõl táplálkozó – Garancsi-tó
védett területe. Partján római villák alapfalaira bukkantak. Tinnyén szerzett
az 1840-es évek elején kisebb birtokot Kossuth Lajos, hogy mint Pest me-
gyei birtokos, részt vehessen a megye politikai életében. Így, mint megyei bir-
tokost, 1847-ben Pest megye országgyûlési követévé választották.
KESZTÖLC 10 hektáros horgásztavát a Klastrompusztai-forrásból
duzzasztották fel. Falumúzeumát egy 18. századi parasztházból alakították ki.
Évenként Szlovák Nemzetiségi Találkozót tartanak.
KLASTROMPUSZTA Középkori történelmünk egyik jelentõs emléke
látható itt: az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok õsmonos-
torának romja. Klastrompusztáról gyalogtúrával közelíthetõk meg a Csévi-
szirtek délnyugati falában lévõ karsztos barlangok, a Legény- és Leány-bar-
lang, valamint a Bivak-barlang. Ezeket a kõkorszakban az õsemberek, a kö-
zépkorban pedig a pilisi remeték lakták. Özséb esztergomi kanonok maga is
a pilisi remeték közé vonult, majd késõbb közösségbe gyûjtötte õket. A köze-
li Klastrompusztán építette föl 1250-ben a pálosok Szent Kereszt templo-
mát és kolostorát. Ebbõl lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a
Remete Szent Pálról nevezett pálos rend elsõ kolostora. Ide temették a rend-
alapító Özsébet és két utódát is. 1308-ban azonban a pálos központ szerepét
a budaszentlõrinci kolostor vette át. A pálosok kolostoraiban nagy értékû
kódexek készültek. Gótikus templomának alapfalaival együtt 1961-ben tár-
ták fel. A romok között felszentelt oltár áll.
DOROG Oklevél 1181-ben említi elõször, mint az esztergomi káptalan
birtokát. Már a 13. században is Dorogon át vezetett az út Esztergomból Bu-
dára. Dorog egy része királynéi birtok, a királyné szakácsainak a földje volt.
1278-ban Erzsébet királyné a margitszigeti apácakolostornak ajándékozta.
A 17. századra elnéptelenedett település németekkel települt be. Mivel a fon-
tos Buda–Bécs út mentén épült, már 1696-ban postaállomást létesítettek itt.
1948-ban kapott városi rangot.
Dorogon a szénbányászat 200 éves múltra tekint vissza. A Kenyérme-
zõ-patak partján álló Bányász Emlékház a 200 éve folyó bányászat tárgyi és
76 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
írásos emlékeit mutatja be. Újabban itt is jelentõs átalakuláson megy át az
ipar. Elsõsorban vegyiparát kell említeni, és itt építették meg a vegyi hul-
ladékanyagot elégetõ üzemet.
A 10-es út a Közép-dunántúli régió területén vezet tovább Gyõrig.
Az M1-es útról elérhetõ települések
és látnivalóik
ZSÁMBÉK az Árpád-kori nemzetségi monostortemplomáról híres. Az
M1-es úttól 6 km-re északra, a Zsámbéki-medence központjában találjuk.
A fõvárosból Budakeszin át is megközelíthetjük.
III. Béla francia feleségével francia lovagok is érkeztek hazánkba. Kö-
zéjük tartozott Aynard lovag is. A mai – romokban lévõ – templomot az õ csa-
ládjából való Smaragd és Egyed ispánok építtették 1258-ban, a premontrei
szerzetesrend számára, 1475-tõl a pálosoké lett. Tervezõje valószínûleg a
francia Villard d’Honnecourt. A bazilikás elrendezésû templomnak két tornya
és az egyik oldalfala csaknem épségben áll. A jobb oldali apszis teljesen ép-
ségben maradt. A templom kõbõl lévõ toronysisakja szolgált mintául a jáki
templom toronysisakja helyreállításához. A templomot az 1763-as földren-
gés erõsen megrongálta. Sajnos, a kolostornak – és részben a templomnak –
a köveit a lakosok építkezésekhez széthordták. A pusztulást a Möller István
vezetésével 1889-ben végzett restaurálás állította meg.
Érdekességként említjük, hogy 1933-ban a budapesti Lehel téren Möller István tervei
szerint felépült Szent Margit-templom a zsámbéki templom mása.
Az eredetileg a 14. században épült, de késõbb jelentõsen átépített vár-
kastélyt az egyház a rendszerváltás után visszakapta. Benne a premontrei nõi
kanonokrend katolikus tanítóképzõje, az Apor Vilmos Katolikus Tanítóképzõ
Fõiskola mûködött, amely a 2003 augusztusi tûzvész után Vácott kapott
ideiglenes elhelyezést.
Nemrég még tiszta forrásvizet adott a törökök által 16. században épí-
tett úgynevezett „török kút”.
Egy régi tornácos házban mûködik a Lámpamúzeum. Borus Ferenc
1979-ben megnyitott magángyûjteményében az 1750-es évektõl láthatunk
érdekes világítóeszközöket: a mécsesektõl a petróleumlámpán át a világhírû
porcelángyárak lámpáiig. A Sváb Tájház a sváb nemzetiségi népmûvészetet,
népi kultúrát mutatja be.
Az M1-es út a Közép-dunántúli régió területén folytatódik tovább.
ORSZÁGISMERET 77
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
letelepedtek itt, és „boldog-liget”-nek nevezték. A múlt század elején József fõ-
herceg uradalmának volt központja. Piliscsaba központjában a barokk katoli-
kus templom berendezése a klarisszák budai templomából – a rend feloszlatá-
sa után – került ide, egyik 18. századi képe Árpád-házi Szent Margitot
ábrázolja. A hajdani szovjet laktanya területén, az 1989-es rendszerváltás után
Piliscsabán épült meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudo-
mányi Kara. Épületeit 1991–1994 között Makovecz Imre tervei szerint épí-
tették.
TINNYE Piliscsabától 4 km-re van. Határában található a négy hektár
területû, természetes – valószínûleg karsztvizekbõl táplálkozó – Garancsi-tó
védett területe. Partján római villák alapfalaira bukkantak. Tinnyén szerzett
az 1840-es évek elején kisebb birtokot Kossuth Lajos, hogy mint Pest me-
gyei birtokos, részt vehessen a megye politikai életében. Így, mint megyei bir-
tokost, 1847-ben Pest megye országgyûlési követévé választották.
KESZTÖLC 10 hektáros horgásztavát a Klastrompusztai-forrásból
duzzasztották fel. Falumúzeumát egy 18. századi parasztházból alakították ki.
Évenként Szlovák Nemzetiségi Találkozót tartanak.
KLASTROMPUSZTA Középkori történelmünk egyik jelentõs emléke
látható itt: az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok õsmonos-
torának romja. Klastrompusztáról gyalogtúrával közelíthetõk meg a Csévi-
szirtek délnyugati falában lévõ karsztos barlangok, a Legény- és Leány-bar-
lang, valamint a Bivak-barlang. Ezeket a kõkorszakban az õsemberek, a kö-
zépkorban pedig a pilisi remeték lakták. Özséb esztergomi kanonok maga is
a pilisi remeték közé vonult, majd késõbb közösségbe gyûjtötte õket. A köze-
li Klastrompusztán építette föl 1250-ben a pálosok Szent Kereszt templo-
mát és kolostorát. Ebbõl lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a
Remete Szent Pálról nevezett pálos rend elsõ kolostora. Ide temették a rend-
alapító Özsébet és két utódát is. 1308-ban azonban a pálos központ szerepét
a budaszentlõrinci kolostor vette át. A pálosok kolostoraiban nagy értékû
kódexek készültek. Gótikus templomának alapfalaival együtt 1961-ben tár-
ták fel. A romok között felszentelt oltár áll.
DOROG Oklevél 1181-ben említi elõször, mint az esztergomi káptalan
birtokát. Már a 13. században is Dorogon át vezetett az út Esztergomból Bu-
dára. Dorog egy része királynéi birtok, a királyné szakácsainak a földje volt.
1278-ban Erzsébet királyné a margitszigeti apácakolostornak ajándékozta.
A 17. századra elnéptelenedett település németekkel települt be. Mivel a fon-
tos Buda–Bécs út mentén épült, már 1696-ban postaállomást létesítettek itt.
1948-ban kapott városi rangot.
Dorogon a szénbányászat 200 éves múltra tekint vissza. A Kenyérme-
zõ-patak partján álló Bányász Emlékház a 200 éve folyó bányászat tárgyi és
76 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
írásos emlékeit mutatja be. Újabban itt is jelentõs átalakuláson megy át az
ipar. Elsõsorban vegyiparát kell említeni, és itt építették meg a vegyi hul-
ladékanyagot elégetõ üzemet.
A 10-es út a Közép-dunántúli régió területén vezet tovább Gyõrig.
Az M1-es útról elérhetõ települések
és látnivalóik
ZSÁMBÉK az Árpád-kori nemzetségi monostortemplomáról híres. Az
M1-es úttól 6 km-re északra, a Zsámbéki-medence központjában találjuk.
A fõvárosból Budakeszin át is megközelíthetjük.
III. Béla francia feleségével francia lovagok is érkeztek hazánkba. Kö-
zéjük tartozott Aynard lovag is. A mai – romokban lévõ – templomot az õ csa-
ládjából való Smaragd és Egyed ispánok építtették 1258-ban, a premontrei
szerzetesrend számára, 1475-tõl a pálosoké lett. Tervezõje valószínûleg a
francia Villard d’Honnecourt. A bazilikás elrendezésû templomnak két tornya
és az egyik oldalfala csaknem épségben áll. A jobb oldali apszis teljesen ép-
ségben maradt. A templom kõbõl lévõ toronysisakja szolgált mintául a jáki
templom toronysisakja helyreállításához. A templomot az 1763-as földren-
gés erõsen megrongálta. Sajnos, a kolostornak – és részben a templomnak –
a köveit a lakosok építkezésekhez széthordták. A pusztulást a Möller István
vezetésével 1889-ben végzett restaurálás állította meg.
Érdekességként említjük, hogy 1933-ban a budapesti Lehel téren Möller István tervei
szerint felépült Szent Margit-templom a zsámbéki templom mása.
Az eredetileg a 14. században épült, de késõbb jelentõsen átépített vár-
kastélyt az egyház a rendszerváltás után visszakapta. Benne a premontrei nõi
kanonokrend katolikus tanítóképzõje, az Apor Vilmos Katolikus Tanítóképzõ
Fõiskola mûködött, amely a 2003 augusztusi tûzvész után Vácott kapott
ideiglenes elhelyezést.
Nemrég még tiszta forrásvizet adott a törökök által 16. században épí-
tett úgynevezett „török kút”.
Egy régi tornácos házban mûködik a Lámpamúzeum. Borus Ferenc
1979-ben megnyitott magángyûjteményében az 1750-es évektõl láthatunk
érdekes világítóeszközöket: a mécsesektõl a petróleumlámpán át a világhírû
porcelángyárak lámpáiig. A Sváb Tájház a sváb nemzetiségi népmûvészetet,
népi kultúrát mutatja be.
Az M1-es út a Közép-dunántúli régió területén folytatódik tovább.
ORSZÁGISMERET 77
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió
A 6-os úton lévõ települések és látnivalóik
ÉRD – részben a fõváros közelsége miatt – gyorsan fejlõdõ város. A török
pusztítás után görögkeleti szerbek és katolikus rácok népesítették be, késõbb
németek és szlovákok érkeztek. A 6-os út mellett találjuk a 19. század elsõ fe-
lében épült klasszicista, volt Wimpffen-kúriát. 1983-ban benne nyílt meg ha-
zánk elsõ, tudományos jellegû földrajzi gyûjteménye, a Magyar Földrajzi Mú-
zeum. A kiállításon láthatók a magyar geográfusok, geológusok kutatásai-
nak történeti dokumentumai, egzotikus utazásainak tárgyi emlékei. Többek
között nagy földrajztudósaink, utazóink – Lóczy Lajos, Teleki Sámuel,
Cholnoky Jenõ, Stein Aurél, Széchényi Zsigmond, Teleki Pál, Baktay Ervin –
emlékeivel találkozhatunk. A múzeum udvarában állították fel – más földrajz-
tudósok és utazók szobrának társaságában – Antal Károly még 1942-ben ké-
szített Kõrösi Csoma Sándor szobrát, valamint Teleki Pál földrajztudós,
miniszterelnök szobrát. Ugyanitt napóra is mutatja az idõt.
Érd-Óvárosban, a Mecset utca tengelyében áll a török idõk emlékeként
az egykori dzsámiból megmaradt 17. századi minaret. A hatszögû, 15 m ma-
gas helyi fûrészelt kõbõl épült karcsú torony csak a fõpárkányig maradt meg.
A csúcsát vasbetonból egészítették ki.
SZÁZHALOMBATTA A település nevét a környéken található száznál
több vaskori halomsírtól kapta, amely ma természeti és régészeti védettség
alatt áll.
A monda szerint itt vívták meg a hunok és a rómaiak a népvándorlás egyik legna-
gyobb csatáját, ahol több százezer harcos esett el. Ezt az eseményt Arany János is
megörökítette a „Keveháza” címû költeményében. A halomsírokban valójában a 2700
évvel ezelõtti hallstatti kultúra3 elõkelõségei nyugszanak.
A római idõkben Matrica néven katonai erõd és polgárváros állt a mai
Dunafüred nevû településrész helyén. A törökkori pusztulást követõen szerb
népesség telepedett meg, leszármazottaik ma is õrzik kultúrájukat, vallásu-
kat és szokásaikat. Látnivalói közül említésre méltó a Makovecz Imre tervezte
katolikus templom és a Finta József tervezte református templom. Érdekes-
ség a Csodaszarvas legendáját ábrázoló díszkút és a monumentális Szent
István szobor. Szerb ortodox temploma a 18. században épült, ikonosztáza
kiemelkedõ mûvészi értéket képvisel.
A Matrica Múzeum nevében a hajdani római katonai tábor és polgári te-
lep nevét viseli. A kiállításon 4000 év történelme elevenedik meg. Bemutatja
a település történelmét, a különbözõ régészeti korok használati tárgyait,
sírmellékleteit, feliratos köveket stb.
3
Hallstatti kultúra: a Kr.e. 8–5. századra tehetõ kora vaskori régészeti kultúra, nevét lelõhelyérõl,
az ausztriai Hallstatt-i tóról kapta.
78 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A város határában, a halomsírmezõ közelében nyílt meg magyarország
elsõ õskori szabadtéri múzeuma, a Matrica Múzeum és Régészeti Park. Érde-
kesség az 5 hektárnyi területen felépített õskori falu, ahol a bronz- és vaskorból
származó házak hiteles rekonstrukcióját valósították meg. A látogatók számára
életszerûen mutatják be az õskori kultúrában valaha itt élt emberek szokásait,
ételkészítési technikáit. A temetõ déli részén, a legépebben megmaradt halom-
sírt „in situ” mutatják be. Belülrõl is megtekinthetõ a feltárt és korhûen helyreállí-
tott halomsír belseje, ahol hang- és fényeffektusokkal kísért multimédia-elõadás
keretében a látogató megismerkedhet a korszak temetési szertartásaival.
A Százhalombattán mûködõ Dunai Kõolajfinomítóba a kõolaj csõvezetéken érkezik a ha-
zai kutakból, a Volga vidékérõl és az Adria-csõvezetéken keresztül a Közel-Keletrõl. (Ez
utóbbi jelenleg használaton kívül van.)
A kõolajfinomító 1965-ben kezdte meg a mûködését. Az üzem az általános olajipari ké-
szítmények mellett speciális termékeket (paraffin, propán-bután gáz, fenol stb.) is elõállít.
Innen a kõolajtermékek csõvezetéken jutnak el a fõvárosba és Szajolba, az Alföld elosztó
központjába.
A kõolajfinomító közelében épült meg hazánk legnagyobb hõerõmûve,
a Duna menti Hõerõmû. A hõerõmû vasbeton kéményei, amelyek csúszózsa-
luzással készültek, 200 méteres magasságukkal Európa legmagasabb kémé-
nyei közé tartoznak.
A 6-os út a Közép-dunántúli régió területén folytatódik.
Az M3-as út és környéke településeinek
látnivalói Pest megye határáig
Az M3-as autópálya és a régi 3-as út (most a 30-as számot viseli) – amely a
középkorban a só- és borút volt – a Gödöllõi-dombvidéken vezet át.
GÖDÖLLÕI-DOMBVIDÉK a Nyugati-Cserhát délkeletei nyúlványa,
félszigetszerûen nyúlik be az Alföld belsejébe. A dombvidék tengeri üledékek-
bõl álló talapzatára nagy területen és vastagságban durva homok települt. Ez
a homok a felsõ-pliocén korú õsfolyók üledékének tekinthetõ. A terület fiatal-
kori kéregmozgások révén utólag emelkedett ki. A felszínen ma nagyrészt ho-
mok, homokos lösz, ritkábban típusos lösz található. Legmagasabb pontja a
Boncsok-hegy 317 méterrel.
A terület erdõállományában kimagasló helyet foglalnak el az akácosok.
A máriabesnyõi erdõk méhészeti jelentõsége már a 19. században ismert.
A valkói erdõ Mátyás idejében királyi vadászterület volt. Jelentõsége a mai
napig megmaradt.
A Gödöllõi-dombvidék régóta lakott. Gödöllõn rézkori, Valkón bronzkori
és szkíta emlékek kerültek elõ. Az egyik legjelentõsebb honfoglaláskori emlé-
künk pedig a Gödöllõn talált lovassír. A dombvidék területén 21 õskori és 11
ORSZÁGISMERET 79
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió
A 6-os úton lévõ települések és látnivalóik
ÉRD – részben a fõváros közelsége miatt – gyorsan fejlõdõ város. A török
pusztítás után görögkeleti szerbek és katolikus rácok népesítették be, késõbb
németek és szlovákok érkeztek. A 6-os út mellett találjuk a 19. század elsõ fe-
lében épült klasszicista, volt Wimpffen-kúriát. 1983-ban benne nyílt meg ha-
zánk elsõ, tudományos jellegû földrajzi gyûjteménye, a Magyar Földrajzi Mú-
zeum. A kiállításon láthatók a magyar geográfusok, geológusok kutatásai-
nak történeti dokumentumai, egzotikus utazásainak tárgyi emlékei. Többek
között nagy földrajztudósaink, utazóink – Lóczy Lajos, Teleki Sámuel,
Cholnoky Jenõ, Stein Aurél, Széchényi Zsigmond, Teleki Pál, Baktay Ervin –
emlékeivel találkozhatunk. A múzeum udvarában állították fel – más földrajz-
tudósok és utazók szobrának társaságában – Antal Károly még 1942-ben ké-
szített Kõrösi Csoma Sándor szobrát, valamint Teleki Pál földrajztudós,
miniszterelnök szobrát. Ugyanitt napóra is mutatja az idõt.
Érd-Óvárosban, a Mecset utca tengelyében áll a török idõk emlékeként
az egykori dzsámiból megmaradt 17. századi minaret. A hatszögû, 15 m ma-
gas helyi fûrészelt kõbõl épült karcsú torony csak a fõpárkányig maradt meg.
A csúcsát vasbetonból egészítették ki.
SZÁZHALOMBATTA A település nevét a környéken található száznál
több vaskori halomsírtól kapta, amely ma természeti és régészeti védettség
alatt áll.
A monda szerint itt vívták meg a hunok és a rómaiak a népvándorlás egyik legna-
gyobb csatáját, ahol több százezer harcos esett el. Ezt az eseményt Arany János is
megörökítette a „Keveháza” címû költeményében. A halomsírokban valójában a 2700
évvel ezelõtti hallstatti kultúra3 elõkelõségei nyugszanak.
A római idõkben Matrica néven katonai erõd és polgárváros állt a mai
Dunafüred nevû településrész helyén. A törökkori pusztulást követõen szerb
népesség telepedett meg, leszármazottaik ma is õrzik kultúrájukat, vallásu-
kat és szokásaikat. Látnivalói közül említésre méltó a Makovecz Imre tervezte
katolikus templom és a Finta József tervezte református templom. Érdekes-
ség a Csodaszarvas legendáját ábrázoló díszkút és a monumentális Szent
István szobor. Szerb ortodox temploma a 18. században épült, ikonosztáza
kiemelkedõ mûvészi értéket képvisel.
A Matrica Múzeum nevében a hajdani római katonai tábor és polgári te-
lep nevét viseli. A kiállításon 4000 év történelme elevenedik meg. Bemutatja
a település történelmét, a különbözõ régészeti korok használati tárgyait,
sírmellékleteit, feliratos köveket stb.
3
Hallstatti kultúra: a Kr.e. 8–5. századra tehetõ kora vaskori régészeti kultúra, nevét lelõhelyérõl,
az ausztriai Hallstatt-i tóról kapta.
78 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A város határában, a halomsírmezõ közelében nyílt meg magyarország
elsõ õskori szabadtéri múzeuma, a Matrica Múzeum és Régészeti Park. Érde-
kesség az 5 hektárnyi területen felépített õskori falu, ahol a bronz- és vaskorból
származó házak hiteles rekonstrukcióját valósították meg. A látogatók számára
életszerûen mutatják be az õskori kultúrában valaha itt élt emberek szokásait,
ételkészítési technikáit. A temetõ déli részén, a legépebben megmaradt halom-
sírt „in situ” mutatják be. Belülrõl is megtekinthetõ a feltárt és korhûen helyreállí-
tott halomsír belseje, ahol hang- és fényeffektusokkal kísért multimédia-elõadás
keretében a látogató megismerkedhet a korszak temetési szertartásaival.
A Százhalombattán mûködõ Dunai Kõolajfinomítóba a kõolaj csõvezetéken érkezik a ha-
zai kutakból, a Volga vidékérõl és az Adria-csõvezetéken keresztül a Közel-Keletrõl. (Ez
utóbbi jelenleg használaton kívül van.)
A kõolajfinomító 1965-ben kezdte meg a mûködését. Az üzem az általános olajipari ké-
szítmények mellett speciális termékeket (paraffin, propán-bután gáz, fenol stb.) is elõállít.
Innen a kõolajtermékek csõvezetéken jutnak el a fõvárosba és Szajolba, az Alföld elosztó
központjába.
A kõolajfinomító közelében épült meg hazánk legnagyobb hõerõmûve,
a Duna menti Hõerõmû. A hõerõmû vasbeton kéményei, amelyek csúszózsa-
luzással készültek, 200 méteres magasságukkal Európa legmagasabb kémé-
nyei közé tartoznak.
A 6-os út a Közép-dunántúli régió területén folytatódik.
Az M3-as út és környéke településeinek
látnivalói Pest megye határáig
Az M3-as autópálya és a régi 3-as út (most a 30-as számot viseli) – amely a
középkorban a só- és borút volt – a Gödöllõi-dombvidéken vezet át.
GÖDÖLLÕI-DOMBVIDÉK a Nyugati-Cserhát délkeletei nyúlványa,
félszigetszerûen nyúlik be az Alföld belsejébe. A dombvidék tengeri üledékek-
bõl álló talapzatára nagy területen és vastagságban durva homok települt. Ez
a homok a felsõ-pliocén korú õsfolyók üledékének tekinthetõ. A terület fiatal-
kori kéregmozgások révén utólag emelkedett ki. A felszínen ma nagyrészt ho-
mok, homokos lösz, ritkábban típusos lösz található. Legmagasabb pontja a
Boncsok-hegy 317 méterrel.
A terület erdõállományában kimagasló helyet foglalnak el az akácosok.
A máriabesnyõi erdõk méhészeti jelentõsége már a 19. században ismert.
A valkói erdõ Mátyás idejében királyi vadászterület volt. Jelentõsége a mai
napig megmaradt.
A Gödöllõi-dombvidék régóta lakott. Gödöllõn rézkori, Valkón bronzkori
és szkíta emlékek kerültek elõ. Az egyik legjelentõsebb honfoglaláskori emlé-
künk pedig a Gödöllõn talált lovassír. A dombvidék területén 21 õskori és 11
ORSZÁGISMERET 79
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Árpád-kori földvár található, fõként a Galga és a Tápió mentén. Falumúzeu-
mokat találunk Dányban, Ikladon, Versegen, Galgamácsán és Zsámbokon.
MOGYORÓD Géza és László itt gyõzte le 1074-ben Salamont, aki sógo-
rával, a német királlyal szövetkezett ellenük. A hadizsákmányból templomot
és kolostort építettek, amely a tatárjárás során elpusztult. A római katolikus
templomot a középkori monostor köveibõl építtette Althan Mihály váci püs-
pök 1747–1749 között. Fõoltárképe Guido Reno után készült, Szent Mihályt
ábrázoló másolat. 1986-ban itt épült meg a 3895 méter hosszú Hungaroring
(Forma 1-es) autó-versenypálya, nyolc jobb- és hét balkanyarral. A pálya
mellett 120 ezer nézõ foglalhat helyet. Az M3-as út 18-as és 23-as kilométe-
rénél lehet a pálya felé lehajtani. Itt két nagyszabású autóparkoló épült. Vele
szomszédságban, gyönyörû környezetben 2004-ben nyílt meg az Aquaréna
mogyoródi vízipark.
GÖDÖLLÕ
A török hódoltság alatt elpusztult Árpád-kori telepü-
lés fénykorát I. Grassalkovich Antal – Mária Terézia kegyeltje – idején
élte. Grassalkovich Antal a 18. században lett Gödöllõ birtokosa. Grassal-
kovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezõségére és rendezésé-
re. Utódai sajnos nem sokat törõdtek a gazdasággal, unokája pedig már
adósságokkal terhelten vette át az örökséget.
Közvetlenül a 30-as út mellett találjuk legértékesebb látnivalóját, a Gö-
döllõi Királyi Kastélyt, más néven Grassalkovich-kastélyt, amely hazánk
egyik legszebb barokk kastélya. Építtetõje a már említett I. Garssalkovich
Antal, az „Új szerzeményi Bizottság” elnöke. Kastélyában 1751-ben Mária
Teréziát is vendégül látta. A barokk kor legkiválóbb építõmûvésze, Mayer-
hoffer András tervei alapján kezdték építeni, majd több építési periódus után
az 1760-as évekre alakult ki mai formája. 1782–1785-ben részben átalakí-
tották, barokk színháza is ekkor épült. 1867-ben Ybl Miklós tervei alapján
újították fel. A kastély leglátványosabb külsõ része a kovácsoltvas erkélyes
középrizalit, a ritka megoldású kettõs kupolával. Megszállt a kastélyban
1765-ben Krisztina fõhercegasszony és férje, Albert lengyel király, valamint a
Napóleon elõl menekülõ császári család is. A szabadságharc idején
– 1848–49 telén – Windischgrätznek, az osztrák hadak vezérének a fõhadi-
szállása volt, majd a honvédsereg gyõztes isaszegi csatája után Kossuth La-
jos is itt szállt meg. Ferenc József koronázásakor a magyar kormány koroná-
zási ajándékként vásárolta meg a királyi párnak. Erzsébet királyné szívesen
tartózkodott itt. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári
rezidenciájaként szolgált.
A II. világháború után 1990-ig szovjet katonai bázis volt, és ezalatt telje-
sen tönkrement. Óriási költséggel folyik a helyreállítása. 1996-tól egy része
helyreállítva, korabeli bútorokkal, képekkel berendezve látogatható. 2003
nyarától mûködik benne a barokk színház is. A kastéllyal egybeépült a kápol-
80 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
na. Négyoszlopos fekete márvány baldachin emelkedik az oltár felett. A kó-
rus mellvédjén az építtetõnek – Grassalkovich Antalnak – egykorú velencei
mozaikképét látni.
A vasútállomással szemben áll Gödöllõ híres premontrei gimnáziumá-
nak az épülete, amely az itt létesített Agrártudományi Egyetemnek – ma
Szent István Egyetem – adott otthont. Körülötte egy egyetemváros épült. Au-
lájának fõfalán helyezték el Amerigo Tot monumentális (10x12 m) bronz
dombormûvét, „A mag apotheozisá”-t. Ma itt mûködik Európa legnagyobb
tematikus mezõgazdasági gépparkja. A géntechnológiával foglalkozó Bio-
technológiai Központ és a Mezõgazdasági Kutató Zalaváry Lajos tervei sze-
rint épült fel. 1989 után a premontrei rend más épületben ismét megkezdte
mûködését Gödöllõn.
1901-ben Körösfõi Kriesch Aladár itt alapította meg a szecessziós stí-
lusirányzat mûvésztelepét.
Az egykori Hamvay-Kúriában mûködik a Gödöllõi Városi Múzeum.
A várostörténeti kiállítás mellett a mûvésztelep dokumentumai is itt láthatók.
Gödöllõn született 1795-ben Török Ignác, az 1848–49-es szabadság-
harc tábornoka, az aradi tizenhárom vértanú egyike.
Petõfi itt fordította magyarra a „Robin Hood”-ot, és ekkor írta a Meren-
gés címû versét.
A gödöllõi jószágkormányzó leányát, Mednyánszky Bertát feleségül is kérte, de kiko-
sarazták. Ennek a szerelemnek az emlékét hirdeti a „Szerelem gyöngyei” ciklus 39 ver-
se. Petõfi egykori lakóhelyén álló mai házon emléktábla van, és a ház elõtt áll a költõ
szobra.
Gödöllõ parkokban gazdag. A kastélyparkon kívül itt található a lakos-
ság kedvelt pihenõhelye, a meggyilkolt Erzsébet királyné kultuszát õrzõ Er-
zsébet-park, ahol 1901-ben állították fel Róna József Erzsébet-szobrát.
A parkbeli Kálvária a Golgotát idézi. Tetején Krisztus és a két lator, Krisztus
keresztjének tövében Szûz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja.
A város határában létesült az Erdészeti Tudományos Intézet által kezelt
130 hektár kiterjedésû park.
MÁRIABESNYÕ Ma Gödöllõ része. Gróf Grassalkovich Antal 1758-
ban a 13. századi premontrei templom helyén a Lorettói Szûz tiszteletére
templomot építtetett Máriabesnyõn Mayerhoffer Andrással. Ásás közben a
premontrei szentély oltárának helyén az építkezés kõmûvesmestere egy 14.
századi remekmívû elefántcsont Mária-szobrot talált. Megtalálásának körül-
ményeit Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Ez a mai templom kegy-
szobra. Grassalkovich egy brilliánsokkal díszített ezüst szekrénykét készítte-
tett és 1763-ban a templom oltárára helyeztette. Az oltár ezüst tabernákulu-
ma 18. századi bambergi munka. Grassalkovich meghívására a kapucinus
szerzetesek vették át a kegyhely gondozását, amelynek híre az imameghall-
gatások révén egyre terjedt. A 18. században itt imádkozott P. de Carella, a
ORSZÁGISMERET 81
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Árpád-kori földvár található, fõként a Galga és a Tápió mentén. Falumúzeu-
mokat találunk Dányban, Ikladon, Versegen, Galgamácsán és Zsámbokon.
MOGYORÓD Géza és László itt gyõzte le 1074-ben Salamont, aki sógo-
rával, a német királlyal szövetkezett ellenük. A hadizsákmányból templomot
és kolostort építettek, amely a tatárjárás során elpusztult. A római katolikus
templomot a középkori monostor köveibõl építtette Althan Mihály váci püs-
pök 1747–1749 között. Fõoltárképe Guido Reno után készült, Szent Mihályt
ábrázoló másolat. 1986-ban itt épült meg a 3895 méter hosszú Hungaroring
(Forma 1-es) autó-versenypálya, nyolc jobb- és hét balkanyarral. A pálya
mellett 120 ezer nézõ foglalhat helyet. Az M3-as út 18-as és 23-as kilométe-
rénél lehet a pálya felé lehajtani. Itt két nagyszabású autóparkoló épült. Vele
szomszédságban, gyönyörû környezetben 2004-ben nyílt meg az Aquaréna
mogyoródi vízipark.
GÖDÖLLÕ
A török hódoltság alatt elpusztult Árpád-kori telepü-
lés fénykorát I. Grassalkovich Antal – Mária Terézia kegyeltje – idején
élte. Grassalkovich Antal a 18. században lett Gödöllõ birtokosa. Grassal-
kovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezõségére és rendezésé-
re. Utódai sajnos nem sokat törõdtek a gazdasággal, unokája pedig már
adósságokkal terhelten vette át az örökséget.
Közvetlenül a 30-as út mellett találjuk legértékesebb látnivalóját, a Gö-
döllõi Királyi Kastélyt, más néven Grassalkovich-kastélyt, amely hazánk
egyik legszebb barokk kastélya. Építtetõje a már említett I. Garssalkovich
Antal, az „Új szerzeményi Bizottság” elnöke. Kastélyában 1751-ben Mária
Teréziát is vendégül látta. A barokk kor legkiválóbb építõmûvésze, Mayer-
hoffer András tervei alapján kezdték építeni, majd több építési periódus után
az 1760-as évekre alakult ki mai formája. 1782–1785-ben részben átalakí-
tották, barokk színháza is ekkor épült. 1867-ben Ybl Miklós tervei alapján
újították fel. A kastély leglátványosabb külsõ része a kovácsoltvas erkélyes
középrizalit, a ritka megoldású kettõs kupolával. Megszállt a kastélyban
1765-ben Krisztina fõhercegasszony és férje, Albert lengyel király, valamint a
Napóleon elõl menekülõ császári család is. A szabadságharc idején
– 1848–49 telén – Windischgrätznek, az osztrák hadak vezérének a fõhadi-
szállása volt, majd a honvédsereg gyõztes isaszegi csatája után Kossuth La-
jos is itt szállt meg. Ferenc József koronázásakor a magyar kormány koroná-
zási ajándékként vásárolta meg a királyi párnak. Erzsébet királyné szívesen
tartózkodott itt. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári
rezidenciájaként szolgált.
A II. világháború után 1990-ig szovjet katonai bázis volt, és ezalatt telje-
sen tönkrement. Óriási költséggel folyik a helyreállítása. 1996-tól egy része
helyreállítva, korabeli bútorokkal, képekkel berendezve látogatható. 2003
nyarától mûködik benne a barokk színház is. A kastéllyal egybeépült a kápol-
80 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
na. Négyoszlopos fekete márvány baldachin emelkedik az oltár felett. A kó-
rus mellvédjén az építtetõnek – Grassalkovich Antalnak – egykorú velencei
mozaikképét látni.
A vasútállomással szemben áll Gödöllõ híres premontrei gimnáziumá-
nak az épülete, amely az itt létesített Agrártudományi Egyetemnek – ma
Szent István Egyetem – adott otthont. Körülötte egy egyetemváros épült. Au-
lájának fõfalán helyezték el Amerigo Tot monumentális (10x12 m) bronz
dombormûvét, „A mag apotheozisá”-t. Ma itt mûködik Európa legnagyobb
tematikus mezõgazdasági gépparkja. A géntechnológiával foglalkozó Bio-
technológiai Központ és a Mezõgazdasági Kutató Zalaváry Lajos tervei sze-
rint épült fel. 1989 után a premontrei rend más épületben ismét megkezdte
mûködését Gödöllõn.
1901-ben Körösfõi Kriesch Aladár itt alapította meg a szecessziós stí-
lusirányzat mûvésztelepét.
Az egykori Hamvay-Kúriában mûködik a Gödöllõi Városi Múzeum.
A várostörténeti kiállítás mellett a mûvésztelep dokumentumai is itt láthatók.
Gödöllõn született 1795-ben Török Ignác, az 1848–49-es szabadság-
harc tábornoka, az aradi tizenhárom vértanú egyike.
Petõfi itt fordította magyarra a „Robin Hood”-ot, és ekkor írta a Meren-
gés címû versét.
A gödöllõi jószágkormányzó leányát, Mednyánszky Bertát feleségül is kérte, de kiko-
sarazták. Ennek a szerelemnek az emlékét hirdeti a „Szerelem gyöngyei” ciklus 39 ver-
se. Petõfi egykori lakóhelyén álló mai házon emléktábla van, és a ház elõtt áll a költõ
szobra.
Gödöllõ parkokban gazdag. A kastélyparkon kívül itt található a lakos-
ság kedvelt pihenõhelye, a meggyilkolt Erzsébet királyné kultuszát õrzõ Er-
zsébet-park, ahol 1901-ben állították fel Róna József Erzsébet-szobrát.
A parkbeli Kálvária a Golgotát idézi. Tetején Krisztus és a két lator, Krisztus
keresztjének tövében Szûz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja.
A város határában létesült az Erdészeti Tudományos Intézet által kezelt
130 hektár kiterjedésû park.
MÁRIABESNYÕ Ma Gödöllõ része. Gróf Grassalkovich Antal 1758-
ban a 13. századi premontrei templom helyén a Lorettói Szûz tiszteletére
templomot építtetett Máriabesnyõn Mayerhoffer Andrással. Ásás közben a
premontrei szentély oltárának helyén az építkezés kõmûvesmestere egy 14.
századi remekmívû elefántcsont Mária-szobrot talált. Megtalálásának körül-
ményeit Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Ez a mai templom kegy-
szobra. Grassalkovich egy brilliánsokkal díszített ezüst szekrénykét készítte-
tett és 1763-ban a templom oltárára helyeztette. Az oltár ezüst tabernákulu-
ma 18. századi bambergi munka. Grassalkovich meghívására a kapucinus
szerzetesek vették át a kegyhely gondozását, amelynek híre az imameghall-
gatások révén egyre terjedt. A 18. században itt imádkozott P. de Carella, a
ORSZÁGISMERET 81
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Spanyol Názáreti Rend alapítója, Albert lengyel király, Krisztina osztrák fõ-
hercegnõ, késõbb Erzsébet királyné és leányai is. Az érdekes négyzetes ku-
polás, emeletes templom földszinti részébõl nyílik a Grassalkovich-család
sírkamrája, ahol az alapító síremléke látható. A templomhoz – az út felõl
székelykapun átlépve – mûvészi kálvária mentén juthatunk. A templom
elõtt áll a „Meg nem születettek Emlékmûve”. A templom mögötti temetõ-
ben nyugszik a tragikus sorsú gróf Teleki Pál volt miniszterelnök és föld-
rajztudós. A kegyhely a mai napig is messze vidékekrõl vonzza a zarándokok
tömegeit.
A szerzetesek 1989 után visszakapták kolostorukat, ahol ma lelkiségi
központot mûködtetnek.
SZADA Gödöllõ mellett van Szada, ahol Székely Bertalan (1835–1910)
vásárolt magának házat, és itt lakott 1900-tól 1910-ben bekövetkezett halá-
láig.
Székely Bertalan a 19. századi magyar festészet jelentõs alakja. A bécsi Akadémián,
majd Münchenben tanult. Itt festette fiatalkori fõmûvét, az „Önarckép”-et, a magyar fes-
tészet egyik remekét. Ugyanekkor készült elsõ nagy történelmi kompozíciója, a „II. Lajos
holttestének feltalálása”. 1880-tól dekoratív falképeket festett. Ezek közül a Má-
tyás-templom, a Deák-mauzóleum, a pécsi székesegyház és a kecskeméti városháza
falképei a legismertebbek.
Szadai mûtermében nyílt meg a Székely Bertalan Múzeum, ahol tárgyi
emlékeit, képeit és rajzait láthatjuk. Kívánságára Szadán temették el.
ASZÓD a Galga-völgy központjában fekszik. Az ,aszó’ száraz völgyet je-
lent, ehhez került a ,d’ képzõ, és így lett a Galga völgyének oldalába épült
községbõl Aszód.
A település jelentõs mûemléke a 18. században épített Podmaniczky-
kastély. Jelenlegi kerti kapuja az Unicornis-kapu, ahol a pilléreken címereket
tartó két érdekes egyszarvú szobor áll. Dísztermének mennyezetfreskóját
Kracker János Lukács festette, témája „A hit diadala”. A település fõútvona-
la mentén egy vasrácsos ablakú házon emléktábla hirdeti, hogy a helyén álló
épületben lakott aszódi diák korában – 1835–1838 között – Petõfi Sándor.
A Szontágh lépcsõ 2. szám alatt pedig még áll a késõ barokk evangélikus al-
gimnázium, amely Petõfi életének fontos állomása. Benne találjuk a Petõfi
Sándor Múzeumot, amely a nagy névadó Pest megyei életén kívül bemutatja
a Galga-vidék történelmi, régészeti és néprajzi értékeit is.
Petõfi aszódi tartózkodásáról azt vallja, hogy: „Itt kezdtem elõször verseket írni (Búcsú-
zás), itt voltam elõször szerelmes Cancriny Emíliába, és itt akartam elõször színész lenni.”
A színészetrõl apja beszélte le, aki a hírre azonnal megjelent, s mint Petõfi írja, ennek nyo-
mai „még hetekig meglátszottak hátamon és lelkem porsátorának egyéb helyein.”
ISASZEG Gödöllõtõl 7 km-re van, ahol 1849. április 6-án a magyar hon-
védsereg Görgey vezérletével döntõ csapást mért az osztrákokra. A csata
emlékmûve, amelyet országos gyûjtésbõl emeltek – egy zászlótartó honvéd
82 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
szobra – egy dombtetõn áll. A szobor talapzatán Damjanich Jánosnak, Klap-
ka Györgynek, Aulich Lajosnak és Görgey Arturnak, az isaszegi csata hõsei-
nek dombormûvû képe van. A közeli temetõdombon – ahol a legvéresebb
küzdelen zajlott – áll a 15. századi gótikus katolikus templom. Falumú-
zeumában helytörténeti gyûjteményt találunk.
PÉCEL kastélyát Ráday Pál és fia, Gedeon építette.
A Ráday-család régi református középnemes família volt, a 17. században szinte családi
hagyománnyá vált közöttük a megyei tisztségek viselése. Ráday Pál (1677–1733) II. Rá-
kóczi Ferenc diplomatája, titkos kancelláriájának vezetõje volt. A szabadságharc bukása
után a hazai protestantizmus vezéralakjává vált. Fia, Gedeon (1713–1792) nem akart a
politikai életben részt venni, hanem irodalommal foglalkozott, híres könyvtárat gyûjtött,
tovább építette a kastélyt, amely rövidesen a tudósok és írók találkozóhelye lett, ahol
megfordult Kazinczy Ferenc és Batsányi János is. Híres könyvtára vétel útján 1861-ben
került Budapestre, a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába.
A péceli kúriát Ráday Pál 1722–1730 között építtette, majd fia, Gedeon
– miután megörökölte a kastélyt – 1755–1766 között alakította ki mai formá-
ját. A terveket Mayerhoffer András és fia, János készítették. A kastély a II. vi-
lágháború után 1997-ig MÁV-kórházként mûködött. 1998 óta folyik teljes
restaurálása és történeti bútorokkal történõ berendezése. A helyreállítás mel-
lett az épület látogatható.
A Tápió vidéke
Az Alföld és a Gödöllõi-dombság találkozásánál elhelyezkedõ vidék termé-
szeti kincsekben és látnivalókban egyaránt gazdag terület. A tájegységnek
nevet adó Tápió patak alsó és felsõ ága Tápiószentmártonnál egyesül, majd a
Zagyvába fut. A természetkedvelõk fontos vidéke ez a táj, 70 védett növény-
faj és közel 180 védett állatfaj élõhelye. A farmosi nádastó a vonuló madarak
fontos pihenõállomása.
TÁPIÓSZELE Pécelrõl a 31-es úton érhetõ el. A település látnivalója a
Blaskovich Kúria-Múzeum. Szép park közepén áll a klasszicista kisnemesi
kúria, amelynek muzeális értékû gyûjteményét a Blaskovich-család tagjai
mintegy száz éven át gyûjtötték össze. A hat teremben és a folyosón a hala-
dó középnemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriõr kiállítás
látható: empire bútorok, Lotz Károly, Barabás Miklós és mások festményei,
ötvösmûvészeti tárgyak, vadásztrófeák, pipagyûjtemény, fegyverek és a
tápiószentmártoni Blaskovich-ménes emlékei kerültek kiállításra. Itt láthatók
Kincsemnek, a leghíresebb magyar versenylónak az emlékei: az 1878-as
Goodwood-i verseny tiszteletdíja stb. Szintén itt õrzik a Tápiószentmárton ha-
tárában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a „szkíta
aranyszarvas” másolatát. Eredetije a budapesti Nemzeti Múzeumban látható.
ORSZÁGISMERET 83
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Spanyol Názáreti Rend alapítója, Albert lengyel király, Krisztina osztrák fõ-
hercegnõ, késõbb Erzsébet királyné és leányai is. Az érdekes négyzetes ku-
polás, emeletes templom földszinti részébõl nyílik a Grassalkovich-család
sírkamrája, ahol az alapító síremléke látható. A templomhoz – az út felõl
székelykapun átlépve – mûvészi kálvária mentén juthatunk. A templom
elõtt áll a „Meg nem születettek Emlékmûve”. A templom mögötti temetõ-
ben nyugszik a tragikus sorsú gróf Teleki Pál volt miniszterelnök és föld-
rajztudós. A kegyhely a mai napig is messze vidékekrõl vonzza a zarándokok
tömegeit.
A szerzetesek 1989 után visszakapták kolostorukat, ahol ma lelkiségi
központot mûködtetnek.
SZADA Gödöllõ mellett van Szada, ahol Székely Bertalan (1835–1910)
vásárolt magának házat, és itt lakott 1900-tól 1910-ben bekövetkezett halá-
láig.
Székely Bertalan a 19. századi magyar festészet jelentõs alakja. A bécsi Akadémián,
majd Münchenben tanult. Itt festette fiatalkori fõmûvét, az „Önarckép”-et, a magyar fes-
tészet egyik remekét. Ugyanekkor készült elsõ nagy történelmi kompozíciója, a „II. Lajos
holttestének feltalálása”. 1880-tól dekoratív falképeket festett. Ezek közül a Má-
tyás-templom, a Deák-mauzóleum, a pécsi székesegyház és a kecskeméti városháza
falképei a legismertebbek.
Szadai mûtermében nyílt meg a Székely Bertalan Múzeum, ahol tárgyi
emlékeit, képeit és rajzait láthatjuk. Kívánságára Szadán temették el.
ASZÓD a Galga-völgy központjában fekszik. Az ,aszó’ száraz völgyet je-
lent, ehhez került a ,d’ képzõ, és így lett a Galga völgyének oldalába épült
községbõl Aszód.
A település jelentõs mûemléke a 18. században épített Podmaniczky-
kastély. Jelenlegi kerti kapuja az Unicornis-kapu, ahol a pilléreken címereket
tartó két érdekes egyszarvú szobor áll. Dísztermének mennyezetfreskóját
Kracker János Lukács festette, témája „A hit diadala”. A település fõútvona-
la mentén egy vasrácsos ablakú házon emléktábla hirdeti, hogy a helyén álló
épületben lakott aszódi diák korában – 1835–1838 között – Petõfi Sándor.
A Szontágh lépcsõ 2. szám alatt pedig még áll a késõ barokk evangélikus al-
gimnázium, amely Petõfi életének fontos állomása. Benne találjuk a Petõfi
Sándor Múzeumot, amely a nagy névadó Pest megyei életén kívül bemutatja
a Galga-vidék történelmi, régészeti és néprajzi értékeit is.
Petõfi aszódi tartózkodásáról azt vallja, hogy: „Itt kezdtem elõször verseket írni (Búcsú-
zás), itt voltam elõször szerelmes Cancriny Emíliába, és itt akartam elõször színész lenni.”
A színészetrõl apja beszélte le, aki a hírre azonnal megjelent, s mint Petõfi írja, ennek nyo-
mai „még hetekig meglátszottak hátamon és lelkem porsátorának egyéb helyein.”
ISASZEG Gödöllõtõl 7 km-re van, ahol 1849. április 6-án a magyar hon-
védsereg Görgey vezérletével döntõ csapást mért az osztrákokra. A csata
emlékmûve, amelyet országos gyûjtésbõl emeltek – egy zászlótartó honvéd
82 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
szobra – egy dombtetõn áll. A szobor talapzatán Damjanich Jánosnak, Klap-
ka Györgynek, Aulich Lajosnak és Görgey Arturnak, az isaszegi csata hõsei-
nek dombormûvû képe van. A közeli temetõdombon – ahol a legvéresebb
küzdelen zajlott – áll a 15. századi gótikus katolikus templom. Falumú-
zeumában helytörténeti gyûjteményt találunk.
PÉCEL kastélyát Ráday Pál és fia, Gedeon építette.
A Ráday-család régi református középnemes família volt, a 17. században szinte családi
hagyománnyá vált közöttük a megyei tisztségek viselése. Ráday Pál (1677–1733) II. Rá-
kóczi Ferenc diplomatája, titkos kancelláriájának vezetõje volt. A szabadságharc bukása
után a hazai protestantizmus vezéralakjává vált. Fia, Gedeon (1713–1792) nem akart a
politikai életben részt venni, hanem irodalommal foglalkozott, híres könyvtárat gyûjtött,
tovább építette a kastélyt, amely rövidesen a tudósok és írók találkozóhelye lett, ahol
megfordult Kazinczy Ferenc és Batsányi János is. Híres könyvtára vétel útján 1861-ben
került Budapestre, a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába.
A péceli kúriát Ráday Pál 1722–1730 között építtette, majd fia, Gedeon
– miután megörökölte a kastélyt – 1755–1766 között alakította ki mai formá-
ját. A terveket Mayerhoffer András és fia, János készítették. A kastély a II. vi-
lágháború után 1997-ig MÁV-kórházként mûködött. 1998 óta folyik teljes
restaurálása és történeti bútorokkal történõ berendezése. A helyreállítás mel-
lett az épület látogatható.
A Tápió vidéke
Az Alföld és a Gödöllõi-dombság találkozásánál elhelyezkedõ vidék termé-
szeti kincsekben és látnivalókban egyaránt gazdag terület. A tájegységnek
nevet adó Tápió patak alsó és felsõ ága Tápiószentmártonnál egyesül, majd a
Zagyvába fut. A természetkedvelõk fontos vidéke ez a táj, 70 védett növény-
faj és közel 180 védett állatfaj élõhelye. A farmosi nádastó a vonuló madarak
fontos pihenõállomása.
TÁPIÓSZELE Pécelrõl a 31-es úton érhetõ el. A település látnivalója a
Blaskovich Kúria-Múzeum. Szép park közepén áll a klasszicista kisnemesi
kúria, amelynek muzeális értékû gyûjteményét a Blaskovich-család tagjai
mintegy száz éven át gyûjtötték össze. A hat teremben és a folyosón a hala-
dó középnemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriõr kiállítás
látható: empire bútorok, Lotz Károly, Barabás Miklós és mások festményei,
ötvösmûvészeti tárgyak, vadásztrófeák, pipagyûjtemény, fegyverek és a
tápiószentmártoni Blaskovich-ménes emlékei kerültek kiállításra. Itt láthatók
Kincsemnek, a leghíresebb magyar versenylónak az emlékei: az 1878-as
Goodwood-i verseny tiszteletdíja stb. Szintén itt õrzik a Tápiószentmárton ha-
tárában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a „szkíta
aranyszarvas” másolatát. Eredetije a budapesti Nemzeti Múzeumban látható.
ORSZÁGISMERET 83
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A múzeum, amelyet 1952-ben a Blaskovich fivérek – György és Já-
nos – alapítottak, az ország egyetlen, a második világháborút berendezésé-
ben is sértetlenül átvészelõ kúriamúzeuma.
TÁPIÓBICSKE Az 1848–1849-es szabadságharc egyik gyõztes csatá-
ját vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. A csatában az aradi
vértanú tábornokok közül tizenegyen vettek részt. A magyar veszteség nyolc-
száz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba.
A Nagykáta felé vezetõ út mellett, a Felsõ-Tápió partján áll a csata emlék-
mûve, amely a budavári Honvéd-szobor másolata.
TÁPIÓSZENTMÁRTON határában tárták fel azt a fejedelmi sírt,
amelyben megtalálták a tápiószelei Blaskovich-kúriánál már említett „szkíta
aranyszarvas”-t. A település határában kialakított Kincsem Lovaspark a ha-
zai lipicai lótenyésztés egyik központja. A lovaspark teljeskörû szolgáltatást
nyújt a lovassport és a lovak kedvelõinek. Területén szálloda, étterem és
sportolási lehetõség egyaránt megtalálható. A lovasparadicsom névadója
Kincsem, a „csodakanca”. Tenyésztõje a Blaskovich-család egyik kiemelke-
dõ egyénisége, Blaskovich Ernõ. Az 54 versenyben soha le nem gyõzött teli-
vér a lótenyésztés és a versenyzés történetének legendás alakja. Születésé-
nek 125. évfordulója tiszteletére 1999-ben nyílt meg a Kincsem Múzeum,
amely a híres telivér történetével foglalkozik, egyben bemutatja a helyi népi
életmódot és szokásokat.
Az M3-as út az Észak-magyarországi régió területén folytatódik.
A 4-es út és környéke településeinek látnivalói
Pest megye határáig
CSÉVHARASZT A 4-es útról Monornál ágazik el az út Csévharaszt felé,
ahonnan gyalog lehet megközelíteni a védett borókást. Már Kaán Károly is a
homoki flóra klasszikus képviselõjének tekintette ezt a területet, és kérte a ti-
pikus alföldi nyáras-borókás védetté nyilvánítását, ami 1940-ben meg is
történt. A homokbuckák megõrizték a 17. századi Pótharasztpuszta termé-
szetes növénytakaróját. Köztük megemlítendõ a Kitaibel Pál által felfedezett
pótharaszti szegfû.
CEGLÉD A 38 ezer lakosú Cegléd egyike az Alföld jellegzetes városai-
nak. Pest megye déli felének regionális központja, az Alföld kapujában he-
lyezkedik el. Az elsõ oklevél 1290-ben említi. A török idején szultáni
(khász) város volt. A város központja két egymásba nyíló tér: a Szabadság
és a Kossuth tér. A Kossuth téren áll a klasszicista katolikus templom.
Elõtte azon a helyen áll a barokk Szentháromság-szobor, ahol Kossuth to-
84 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
borzó körútjának elsõ beszédét elmondta: „Hozzád jövék el, derék magyar
nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa...”. A templom mögött helyezték
el Somogyi József kétalakos Dózsa György szobrát. Itt mondta el ugyanis
híres ceglédi beszédét, és itt csatlakozott hozzá Mészáros Lõrinc pap. A kö-
zeli Eötvös tér fõ dísze a Városalapítók szobra. Lantos Györgyi szobrászmû-
vész alakjai – egy apáca, egy parasztlány és egy polgár – a város közel 650
éves múltját idézik. A Szabadság téren a klasszicista kupolás református
templomot Hild József tervezte. Közép-Európa legnagyobb református
temploma 1835–1870 között épült, majd többször átépítették. 2400 fõ befo-
gadására alkalmas. Elõtte a parkban Kossuth-szobor áll, Horvay János al-
kotása. 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulójára állították fel.
Errõl mintázták késõbb a New York-i Kossuth-szobrot. A templom kertjében
állították fel a Kossuth-erkélyt. 1848 márciusában a pozsonyi „Zöldfa” fo-
gadó erkélyérõl hirdette ki Kossuth Lajos a jobbágyfelszabadítást és mutat-
ta be Batthyány Lajost, az ország elsõ felelõs miniszterelnökét. Az erkélyt a
város 1946-ban kapta meg, 1996-ban állították fel jelenlegi helyén. Ritka
Kossuth-relikviákat õriz a Kossuth Múzeum.
A város kimagasló vallási, nemzeti és mûvészeti értéke az 1988-ban
felszentelt Magyarok Nagyasszonya Kápolna. Tervezõje Kerényi József, aki
ezért az alkotásáért 1996-ban Kossuth-díjat kapott. Szentélye Madon-
na-szobrát Melocco Miklós faragta fehér márványból. A kápolna igazi zarán-
dokhely, a világ minden tájáról érkeznek a zarándokok. A város környékén
jelentõs mennyiségû gyümölcsöt és szõlõt termesztenek.
NAGYKÕRÖS A 26 ezer lakosú Nagykõrös híres a kertészetérõl, zöld-
ségtermelésérõl. Erre épül konzervgyára. A régi klasszicista méntelep, majd
huszárlaktanya épületébõl kialakított Arany János Múzeumban gazdag hely-
történeti anyagot és az Arany János Emlékgyûjteményt találjuk. Nagy köl-
tõnk 1851–1860 között a nagykõrösi gimnázium tanára volt, és itt írta többek
között híres történelmi balladáit. A millecentenárium (1996) alkalmából a
múzeum elõtt állították fel Varga Imre hét alakos szobrát, „A nagy tanári
kar” címû kompozíciót, emlékezve, hogy Arany Jánossal együtt neves tudó-
sok (például Salamon Ferenc történész) tanítottak Nagykõrösön. Ekkor állí-
tották fel ugyanitt a Bor-Kalán szobrot, Varga Imre alkotását is. A honfoglalás
után a Bor-Kalán nemzetség birtoka lett ez a terület, de a család századokon
át fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A város központi terén áll
a 15. században épült, de azóta átalakított református templom, a klasszicis-
ta stílusú katolikus templom, a barokk városháza és a régi gimnázium
(1830), amely elõtt tanárának, Arany Jánosnak a mellszobra áll. A városban
több szép klasszicista kúria található.
A 4-es út az Észak-alföldi régió területén folytatódik.
ORSZÁGISMERET 85
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
A múzeum, amelyet 1952-ben a Blaskovich fivérek – György és Já-
nos – alapítottak, az ország egyetlen, a második világháborút berendezésé-
ben is sértetlenül átvészelõ kúriamúzeuma.
TÁPIÓBICSKE Az 1848–1849-es szabadságharc egyik gyõztes csatá-
ját vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. A csatában az aradi
vértanú tábornokok közül tizenegyen vettek részt. A magyar veszteség nyolc-
száz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba.
A Nagykáta felé vezetõ út mellett, a Felsõ-Tápió partján áll a csata emlék-
mûve, amely a budavári Honvéd-szobor másolata.
TÁPIÓSZENTMÁRTON határában tárták fel azt a fejedelmi sírt,
amelyben megtalálták a tápiószelei Blaskovich-kúriánál már említett „szkíta
aranyszarvas”-t. A település határában kialakított Kincsem Lovaspark a ha-
zai lipicai lótenyésztés egyik központja. A lovaspark teljeskörû szolgáltatást
nyújt a lovassport és a lovak kedvelõinek. Területén szálloda, étterem és
sportolási lehetõség egyaránt megtalálható. A lovasparadicsom névadója
Kincsem, a „csodakanca”. Tenyésztõje a Blaskovich-család egyik kiemelke-
dõ egyénisége, Blaskovich Ernõ. Az 54 versenyben soha le nem gyõzött teli-
vér a lótenyésztés és a versenyzés történetének legendás alakja. Születésé-
nek 125. évfordulója tiszteletére 1999-ben nyílt meg a Kincsem Múzeum,
amely a híres telivér történetével foglalkozik, egyben bemutatja a helyi népi
életmódot és szokásokat.
Az M3-as út az Észak-magyarországi régió területén folytatódik.
A 4-es út és környéke településeinek látnivalói
Pest megye határáig
CSÉVHARASZT A 4-es útról Monornál ágazik el az út Csévharaszt felé,
ahonnan gyalog lehet megközelíteni a védett borókást. Már Kaán Károly is a
homoki flóra klasszikus képviselõjének tekintette ezt a területet, és kérte a ti-
pikus alföldi nyáras-borókás védetté nyilvánítását, ami 1940-ben meg is
történt. A homokbuckák megõrizték a 17. századi Pótharasztpuszta termé-
szetes növénytakaróját. Köztük megemlítendõ a Kitaibel Pál által felfedezett
pótharaszti szegfû.
CEGLÉD A 38 ezer lakosú Cegléd egyike az Alföld jellegzetes városai-
nak. Pest megye déli felének regionális központja, az Alföld kapujában he-
lyezkedik el. Az elsõ oklevél 1290-ben említi. A török idején szultáni
(khász) város volt. A város központja két egymásba nyíló tér: a Szabadság
és a Kossuth tér. A Kossuth téren áll a klasszicista katolikus templom.
Elõtte azon a helyen áll a barokk Szentháromság-szobor, ahol Kossuth to-
84 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
borzó körútjának elsõ beszédét elmondta: „Hozzád jövék el, derék magyar
nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa...”. A templom mögött helyezték
el Somogyi József kétalakos Dózsa György szobrát. Itt mondta el ugyanis
híres ceglédi beszédét, és itt csatlakozott hozzá Mészáros Lõrinc pap. A kö-
zeli Eötvös tér fõ dísze a Városalapítók szobra. Lantos Györgyi szobrászmû-
vész alakjai – egy apáca, egy parasztlány és egy polgár – a város közel 650
éves múltját idézik. A Szabadság téren a klasszicista kupolás református
templomot Hild József tervezte. Közép-Európa legnagyobb református
temploma 1835–1870 között épült, majd többször átépítették. 2400 fõ befo-
gadására alkalmas. Elõtte a parkban Kossuth-szobor áll, Horvay János al-
kotása. 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulójára állították fel.
Errõl mintázták késõbb a New York-i Kossuth-szobrot. A templom kertjében
állították fel a Kossuth-erkélyt. 1848 márciusában a pozsonyi „Zöldfa” fo-
gadó erkélyérõl hirdette ki Kossuth Lajos a jobbágyfelszabadítást és mutat-
ta be Batthyány Lajost, az ország elsõ felelõs miniszterelnökét. Az erkélyt a
város 1946-ban kapta meg, 1996-ban állították fel jelenlegi helyén. Ritka
Kossuth-relikviákat õriz a Kossuth Múzeum.
A város kimagasló vallási, nemzeti és mûvészeti értéke az 1988-ban
felszentelt Magyarok Nagyasszonya Kápolna. Tervezõje Kerényi József, aki
ezért az alkotásáért 1996-ban Kossuth-díjat kapott. Szentélye Madon-
na-szobrát Melocco Miklós faragta fehér márványból. A kápolna igazi zarán-
dokhely, a világ minden tájáról érkeznek a zarándokok. A város környékén
jelentõs mennyiségû gyümölcsöt és szõlõt termesztenek.
NAGYKÕRÖS A 26 ezer lakosú Nagykõrös híres a kertészetérõl, zöld-
ségtermelésérõl. Erre épül konzervgyára. A régi klasszicista méntelep, majd
huszárlaktanya épületébõl kialakított Arany János Múzeumban gazdag hely-
történeti anyagot és az Arany János Emlékgyûjteményt találjuk. Nagy köl-
tõnk 1851–1860 között a nagykõrösi gimnázium tanára volt, és itt írta többek
között híres történelmi balladáit. A millecentenárium (1996) alkalmából a
múzeum elõtt állították fel Varga Imre hét alakos szobrát, „A nagy tanári
kar” címû kompozíciót, emlékezve, hogy Arany Jánossal együtt neves tudó-
sok (például Salamon Ferenc történész) tanítottak Nagykõrösön. Ekkor állí-
tották fel ugyanitt a Bor-Kalán szobrot, Varga Imre alkotását is. A honfoglalás
után a Bor-Kalán nemzetség birtoka lett ez a terület, de a család századokon
át fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A város központi terén áll
a 15. században épült, de azóta átalakított református templom, a klasszicis-
ta stílusú katolikus templom, a barokk városháza és a régi gimnázium
(1830), amely elõtt tanárának, Arany Jánosnak a mellszobra áll. A városban
több szép klasszicista kúria található.
A 4-es út az Észak-alföldi régió területén folytatódik.
ORSZÁGISMERET 85
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Az M5-ös út és környéke településeinek
látnivalói Pest megye határáig
ÓCSA az M5-ös és az 50-es út között fekszik, Budapesttõl 20 kilométerre.
A településnek jelentõs mûvészeti és természeti látnivalói vannak.
A középkori magyar mûvészet kiemelkedõ alkotása a 13. század ele-
jén épült egykori premontrei, ma református templom. A román stílusú, há-
romhajós, sokszögû apszissal záruló templomban egykorú, részben töredé-
kes freskók is maradtak. Ezek Szûz Mária megkoronázását, Szent Miklóst,
Szent Lászlót és az utolsó ítéletet ábrázolják. A közelmúltban befejezett mûvé-
szi színvonalú helyreállításáért Európa Nostra-díjat kapott.
A templom körül a zegzugos utcák, nádfedeles házak, fonott oromzatok
biztosítják a méltó mûemléki környezetet. Az Öreghegyen védett ollóágas
pincék sorakoznak. A templom mellett van az Ócsai Tájvédelmi Körzet Fo-
gadóháza.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben találjuk a Duna–Tisza köze hajdan ki-
terjedt lápterületeinek egyik utolsó, értékes maradványát, az ócsa-dabas-
inárcsi úgynevezett turjánvidéket. Területén növény- és állatvilágban gazdag
lápréteket és égeres láperdõket találunk.
PUSZTAVACS határában 1978-ban avatták fel az ország földrajzi kö-
zéppontját jelzõ nyolcszögû gúlát, amit Kerényi József építész tervezett. Ma-
gyarország földrajzi középpontja az északi szélesség 47° 10’ és a keleti
hosszúság 19° 30’ koordináták által meghatározott helyen van.
Az M5-ös út a Dél-alföldi régió területén halad tovább.
Az 51-es út és környéke településeinek
látnivalói Pest megye határáig
CSEPEL-SZIGET A 47 km hosszú, 3–10 km széles, 257 km2 területû
és a Duna hordalékaiból felépült Csepel-sziget kavicsanyagának a kialakulá-
sa már a pleisztocénben megkezdõdött, de mai formáját a holocénban nyerte
el. Partvonalai azonban a folyóhordalék folyamatos lerakódása miatt a mai
napig némileg módosulnak. A sziget vízszûrõ kavicsrétegei 7–15 m vastagok.
Erre épültek a vízmûvek telepei, amelyek fontos szerepet játszanak a kör-
nyék településeinek a vízellátásában. A Ráckevei-Dunát két végén (Csepel-
nél és Tassnál) Kvassay Jenõ által tervezett zsilipekkel zárták el, amely lassú
áramlást biztosít a víznek.
Az M0-ás körgyûrûrõl letérve érhetjük el legkönnyebben a Csepel-sziget
településeit.
86 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
HALÁSZTELEK Itt van a magyar organikus építészet egyik jelentõs
alkotása, a Csete György által az 1980-as években épített római katolikus
templom.
SZIGETSZENTMIKLÓS a Ráckevei-Duna partjára települt. A fõvá-
ros környékén ez a legjelentõsebb horgászparadicsom. A település határá-
ban van a 314 m magas Lakihegyi antennatorony, ami a század elsõ felének
technikai bravúrja.
RÁCKEVE Itt épült meg Savoyai Jenõ számára 1702–1720 között
Johann Lucas Hildebrandt tervei szerint Magyarország egyik legkorábbi ba-
rokk kastélya. Az épület a tájba építés szép példájaként, barokk kastélyépíté-
szetünk egyik legszebb alkotása. Az 1970-es években felújították, ma szállo-
da üzemel benne, konferenciateremmel. A kastély melletti téren álló, hor-
ganyból készült Árpád-szobrot, Szász Gyula alkotását, 1897-ben a mil-
lenniumi ünnepségek alkalmával avatták fel.
Görögkeleti szerb temploma Magyarország egyetlen késõgótikus
szerb ortodox temploma. 1487-ben építtette Hunyadi Mátyás az itt lakó
szerbek (rácok) számára. Késõgótikus, hálóboltozatos belsejét bizáncias jel-
legû freskók borítják. Különálló harangtornyának felsõ része csak a 18. szá-
zadban épült.
A római katolikus templom mennyezetét Patay László festette ki. Patay
modern templomfestészetünk egyik legjelentõsebb mûvésze, magas pápai
kitüntetéssel. A templom elõtt állították fel Nepomuki Horváth János – a Pe-
tõfi által megénekelt „János vitéz” hõse – érdekes, majolikából készült kút-
szobrát. Nepomuki Horváth János valódi vitézi tetteirõl az Árpád Múzeumban
látható tárgyak tanúskodnak.
A Ráckevei-Dunán átívelõ hídon juthatunk a Peregi-parkerdõbe, amely
keresett vízisport- és horgászhely is.
Augusztusban gazdag program várja a Ráckevére látogatókat. A Kis-
dunai Népzenei és Néptánc Találkozó augusztus második felében van, Szent
István ünnepén lampionos csónakfelvonulást tartanak, és végül az érdekes
szerb Nagyboldogasszony-templom búcsúja várja az idelátogatókat.
DÖMSÖD Az 51-es úton Petõfi emlékhelyek egész sorával találkozunk.
Dömsödön a mai Petõfi u. 15. szám alatti kisnemesi házban laktak Petõfi
szülei 1846–47-ben. A ház falán emléktábla jelzi a szülõk és Petõfi emlékét.
Gazdag Petõfi-emlékanyagot õriz a Petõfi Emlékmúzeum, amelyet az egykori
tulajdonos, Kovácsné (Kukucskáné) házában alakítottak ki. 1846-ban itt la-
kott több hétig Petõfi, barátjával, Pálffy Alberttel, aki a „Március 15.” címû la-
pot szerkesztette. Rövid gáton juthatunk a Duna-ág kis szigetére, ahol a vé-
dett Petõfi-fa található. Ez alatt írta a költõ a „Piroslik már a fákon a levél”
ORSZÁGISMERET 87
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
Az M5-ös út és környéke településeinek
látnivalói Pest megye határáig
ÓCSA az M5-ös és az 50-es út között fekszik, Budapesttõl 20 kilométerre.
A településnek jelentõs mûvészeti és természeti látnivalói vannak.
A középkori magyar mûvészet kiemelkedõ alkotása a 13. század ele-
jén épült egykori premontrei, ma református templom. A román stílusú, há-
romhajós, sokszögû apszissal záruló templomban egykorú, részben töredé-
kes freskók is maradtak. Ezek Szûz Mária megkoronázását, Szent Miklóst,
Szent Lászlót és az utolsó ítéletet ábrázolják. A közelmúltban befejezett mûvé-
szi színvonalú helyreállításáért Európa Nostra-díjat kapott.
A templom körül a zegzugos utcák, nádfedeles házak, fonott oromzatok
biztosítják a méltó mûemléki környezetet. Az Öreghegyen védett ollóágas
pincék sorakoznak. A templom mellett van az Ócsai Tájvédelmi Körzet Fo-
gadóháza.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben találjuk a Duna–Tisza köze hajdan ki-
terjedt lápterületeinek egyik utolsó, értékes maradványát, az ócsa-dabas-
inárcsi úgynevezett turjánvidéket. Területén növény- és állatvilágban gazdag
lápréteket és égeres láperdõket találunk.
PUSZTAVACS határában 1978-ban avatták fel az ország földrajzi kö-
zéppontját jelzõ nyolcszögû gúlát, amit Kerényi József építész tervezett. Ma-
gyarország földrajzi középpontja az északi szélesség 47° 10’ és a keleti
hosszúság 19° 30’ koordináták által meghatározott helyen van.
Az M5-ös út a Dél-alföldi régió területén halad tovább.
Az 51-es út és környéke településeinek
látnivalói Pest megye határáig
CSEPEL-SZIGET A 47 km hosszú, 3–10 km széles, 257 km2 területû
és a Duna hordalékaiból felépült Csepel-sziget kavicsanyagának a kialakulá-
sa már a pleisztocénben megkezdõdött, de mai formáját a holocénban nyerte
el. Partvonalai azonban a folyóhordalék folyamatos lerakódása miatt a mai
napig némileg módosulnak. A sziget vízszûrõ kavicsrétegei 7–15 m vastagok.
Erre épültek a vízmûvek telepei, amelyek fontos szerepet játszanak a kör-
nyék településeinek a vízellátásában. A Ráckevei-Dunát két végén (Csepel-
nél és Tassnál) Kvassay Jenõ által tervezett zsilipekkel zárták el, amely lassú
áramlást biztosít a víznek.
Az M0-ás körgyûrûrõl letérve érhetjük el legkönnyebben a Csepel-sziget
településeit.
86 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
HALÁSZTELEK Itt van a magyar organikus építészet egyik jelentõs
alkotása, a Csete György által az 1980-as években épített római katolikus
templom.
SZIGETSZENTMIKLÓS a Ráckevei-Duna partjára települt. A fõvá-
ros környékén ez a legjelentõsebb horgászparadicsom. A település határá-
ban van a 314 m magas Lakihegyi antennatorony, ami a század elsõ felének
technikai bravúrja.
RÁCKEVE Itt épült meg Savoyai Jenõ számára 1702–1720 között
Johann Lucas Hildebrandt tervei szerint Magyarország egyik legkorábbi ba-
rokk kastélya. Az épület a tájba építés szép példájaként, barokk kastélyépíté-
szetünk egyik legszebb alkotása. Az 1970-es években felújították, ma szállo-
da üzemel benne, konferenciateremmel. A kastély melletti téren álló, hor-
ganyból készült Árpád-szobrot, Szász Gyula alkotását, 1897-ben a mil-
lenniumi ünnepségek alkalmával avatták fel.
Görögkeleti szerb temploma Magyarország egyetlen késõgótikus
szerb ortodox temploma. 1487-ben építtette Hunyadi Mátyás az itt lakó
szerbek (rácok) számára. Késõgótikus, hálóboltozatos belsejét bizáncias jel-
legû freskók borítják. Különálló harangtornyának felsõ része csak a 18. szá-
zadban épült.
A római katolikus templom mennyezetét Patay László festette ki. Patay
modern templomfestészetünk egyik legjelentõsebb mûvésze, magas pápai
kitüntetéssel. A templom elõtt állították fel Nepomuki Horváth János – a Pe-
tõfi által megénekelt „János vitéz” hõse – érdekes, majolikából készült kút-
szobrát. Nepomuki Horváth János valódi vitézi tetteirõl az Árpád Múzeumban
látható tárgyak tanúskodnak.
A Ráckevei-Dunán átívelõ hídon juthatunk a Peregi-parkerdõbe, amely
keresett vízisport- és horgászhely is.
Augusztusban gazdag program várja a Ráckevére látogatókat. A Kis-
dunai Népzenei és Néptánc Találkozó augusztus második felében van, Szent
István ünnepén lampionos csónakfelvonulást tartanak, és végül az érdekes
szerb Nagyboldogasszony-templom búcsúja várja az idelátogatókat.
DÖMSÖD Az 51-es úton Petõfi emlékhelyek egész sorával találkozunk.
Dömsödön a mai Petõfi u. 15. szám alatti kisnemesi házban laktak Petõfi
szülei 1846–47-ben. A ház falán emléktábla jelzi a szülõk és Petõfi emlékét.
Gazdag Petõfi-emlékanyagot õriz a Petõfi Emlékmúzeum, amelyet az egykori
tulajdonos, Kovácsné (Kukucskáné) házában alakítottak ki. 1846-ban itt la-
kott több hétig Petõfi, barátjával, Pálffy Alberttel, aki a „Március 15.” címû la-
pot szerkesztette. Rövid gáton juthatunk a Duna-ág kis szigetére, ahol a vé-
dett Petõfi-fa található. Ez alatt írta a költõ a „Piroslik már a fákon a levél”
ORSZÁGISMERET 87
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
címû versét. A hatalmas tölgyfa alatt fatörzsekbõl faragott nagyméretû szobra
van Petõfinek, édesapjának és édesanyjának.
APAJPUSZTA a Kiskunsági Nemzeti Park része Felsõ-Kiskunsági
Szikes Puszta néven. A pusztának ezt a részét meszes-szódás szikes tala-
jok jellemzik, ami meghatározza növény- és állatvilágát. Jellegzetesen
sótûrõ növényzet alakult ki (például a sóvirág). Madárvilágának legérté-
kesebb fajtája a puszták nagytestû madara, a túzok, amelynek mintegy
150 példánya fészkel itt. A puszta területe emberek által alig lakott. A kül-
terjes állattenyésztés ma is jelen van, fõleg a juh- és lótenyésztés. Az
apajpusztai ménes félvér lovai híresek. Gazdájuk többszörös fogathajtó vi-
lágbajnok. A felelevenített pásztorhagyományokra és -szokásokra szerve-
zik július utolsó hetében a „Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok”-at. A be-
mutató helyszínén a látogatóknak lelátókat is építettek, és a közelben
fedett lovarda is van.
Az 51-es út a Dél-alföldi régió területén halad tovább.
88 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 89
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
címû versét. A hatalmas tölgyfa alatt fatörzsekbõl faragott nagyméretû szobra
van Petõfinek, édesapjának és édesanyjának.
APAJPUSZTA a Kiskunsági Nemzeti Park része Felsõ-Kiskunsági
Szikes Puszta néven. A pusztának ezt a részét meszes-szódás szikes tala-
jok jellemzik, ami meghatározza növény- és állatvilágát. Jellegzetesen
sótûrõ növényzet alakult ki (például a sóvirág). Madárvilágának legérté-
kesebb fajtája a puszták nagytestû madara, a túzok, amelynek mintegy
150 példánya fészkel itt. A puszta területe emberek által alig lakott. A kül-
terjes állattenyésztés ma is jelen van, fõleg a juh- és lótenyésztés. Az
apajpusztai ménes félvér lovai híresek. Gazdájuk többszörös fogathajtó vi-
lágbajnok. A felelevenített pásztorhagyományokra és -szokásokra szerve-
zik július utolsó hetében a „Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok”-at. A be-
mutató helyszínén a látogatóknak lelátókat is építettek, és a közelben
fedett lovarda is van.
Az 51-es út a Dél-alföldi régió területén halad tovább.
88 ORSZÁGISMERET
aA A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 89
aA Az Észak-magyarországi régió Bb

Az Észak-magyarországi
régió

A régió területéhez három megye: Nógrád megye (a Dunakanyar ki-

emelt üdülõkörzethez tartozó települések kivételével), Heves megye (a
Tisza-tó kiemelt üdülõterülethez tartozó települések kivételével), vala-
mit Borsod-Abaúj-Zemplén megye tartozik. A régión belül a Mátra–
Bükk kiemelt üdülõkörzetként szerepel.
A tájat az Északi-Középhegység vonulata határozza meg: a Bör-
zsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység. Történelmi,
néprajzi és természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. Mindezt
alátámasztja, hogy területén három Világörökség-helyszín is megtalál-
ható: Hollókõ ófaluja, az Aggteleki-hegység barlangjai, valamint
Tokaj-Hegyalja. A természeti értékek gazdagságát jelzi, hogy három
nemzeti park is osztozik a területén: a Duna–Ipoly, a Bükki és az
Aggteleki.

A Cserhát – Palócföld

A Börzsöny és a Zagyva völgye között elhelyezkedõ Cserhát az Északi-kö-

zéphegység aránylag alacsonyabb hegyvidéke. Formakincsét tekintve in-
kább dombsági jellegû táj, amelybõl csak néhány helyen emelkednek ki ma-
gasabb hegycsoportok. A Nyugati-Cserhátra a dombságból kiemelkedõ
mészkõ- és dolomitrögök, a Keleti-Cserhátra inkább a vulkáni képzõdmé-
nyek a jellemzõk. A rögcsoportok közötti kis medencékben palóc falvakat
találunk. Ezeket kanyargós utak kötik össze.
A palócok az ország egyik legérdekesebb néprajzi csoportja. Eredetükrõl többféle elmélet
létezik. Egyik változat szerint a palóc név az orosz, lengyel „polovec” (kun) szó átvétele,
amely valószínûleg a kunok 13. századi tömeges beköltözése elõtt, a magyarság között
kis csoportokban megtelepülõ kun elemek megjelölésére szolgált. A kora Árpád-kori pa-
lóc-kun népek elszigetelve éltek. Más nézet szerint a palócok õsi magvát a kabarok al-

ORSZÁGISMERET 91
aA Az Észak-magyarországi régió Bb

Az Észak-magyarországi
régió

A régió területéhez három megye: Nógrád megye (a Dunakanyar ki-

emelt üdülõkörzethez tartozó települések kivételével), Heves megye (a
Tisza-tó kiemelt üdülõterülethez tartozó települések kivételével), vala-
mit Borsod-Abaúj-Zemplén megye tartozik. A régión belül a Mátra–
Bükk kiemelt üdülõkörzetként szerepel.
A tájat az Északi-Középhegység vonulata határozza meg: a Bör-
zsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység. Történelmi,
néprajzi és természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. Mindezt
alátámasztja, hogy területén három Világörökség-helyszín is megtalál-
ható: Hollókõ ófaluja, az Aggteleki-hegység barlangjai, valamint
Tokaj-Hegyalja. A természeti értékek gazdagságát jelzi, hogy három
nemzeti park is osztozik a területén: a Duna–Ipoly, a Bükki és az
Aggteleki.

A Cserhát – Palócföld

A Börzsöny és a Zagyva völgye között elhelyezkedõ Cserhát az Északi-kö-

zéphegység aránylag alacsonyabb hegyvidéke. Formakincsét tekintve in-
kább dombsági jellegû táj, amelybõl csak néhány helyen emelkednek ki ma-
gasabb hegycsoportok. A Nyugati-Cserhátra a dombságból kiemelkedõ
mészkõ- és dolomitrögök, a Keleti-Cserhátra inkább a vulkáni képzõdmé-
nyek a jellemzõk. A rögcsoportok közötti kis medencékben palóc falvakat
találunk. Ezeket kanyargós utak kötik össze.
A palócok az ország egyik legérdekesebb néprajzi csoportja. Eredetükrõl többféle elmélet
létezik. Egyik változat szerint a palóc név az orosz, lengyel „polovec” (kun) szó átvétele,
amely valószínûleg a kunok 13. századi tömeges beköltözése elõtt, a magyarság között
kis csoportokban megtelepülõ kun elemek megjelölésére szolgált. A kora Árpád-kori pa-
lóc-kun népek elszigetelve éltek. Más nézet szerint a palócok õsi magvát a kabarok al-

ORSZÁGISMERET 91
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
kották. A palóc nevet s vele együtt a palócság sajátos, zárt életét Mikszáth Kálmán emel-
te irodalmi rangra, s tette népszerûvé a „A jó palócok” címû elbeszéléskötetével.
A palóc nyelvjárás legjellegzetesebb hangtani sajátossága az illabiális „a” hang képzése,
vagyis az ajakkerekítés nélküli rövid „a” hang, valamint a szinte ó-ba hajló hosszú a-féle
hang. A mássalhangzók közül gyakran van jésített hang a jésítetlen helyén (például:
szeretyi, Danyi). A „meg” igekötõ g-je hasonul a szókezdethez (például: mehhal = meghal).
A tájegység kiemelkedõ értéke a palóc népviselet és népi építészet,
valamint az ipolytarnóci õsmaradványok, de jelentõsek az irodalmi, történel-
mi és mûvészeti emlékek is.
BUJÁK A Cserhát-hegység déli nyúlványai alatt fekvõ település. A legis-
mertebb palóc falvak egyike, az idelátogató megtalálja itt a különbözõ korok
emlékeit: középkori várrom, barokk templom, palóc építkezés, gazdag falusi
hagyományok, népviselet.
A falu közepén helyezkedik el a barokk stílusban épült római katolikus
templom. Fõoltárán Szent Márton püspök, a templom védõszentje látható fe-
hér lovon, amikor a köpenyét megfelezi és odanyújtja a koldusnak.
A katolikus templom vasárnapi 10 órás miséjére még ma is népviseletbe öltöznek a lá-
nyok, asszonyok, kivéve a nagyböjti idõszakot. A férfiak már nem járnak népviseletben.
A nõk öltözetére jellemzõ a rövid, sokszoknyás viselet. A szoknyák aljára néha szalagot
varrnak, amely fodrossá teszi azt. A finom fodrokkal ékes szoknyarengeteg kellemes rin-
gását a nyolc alsószoknya adja. Erre kerül még 3 színes szoknya, végül a pompás „száz-
szorszép” felsõ szoknya. A szoknyák elõtt hímzett kötényt viselnek (szakácska), amely-
be hímzett szalagokat tûznek. A felsõ rész a kising (pruszlik). A fodros ingvállat is kihíme-
zik. Erre egy díszes mellényt vesznek. A nyakukba 12–15 soros gyöngysort akasztanak,
hajfonatukba pedig hímzett szalagokat. Az imakönyvükhöz mindig hímzett zsebkendõt
fognak. Fõkötõjük tele van gyöngyökkel és különbözõ anyagokból készített virágcsok-
rokkal. Az asszonyok hímzett kendõt hordanak. A nõk lábán fehér, vagy keresztcsíkos
harisnya van. Gyakran csatos cipõt viselnek. Az 1930-as években Bujákon élt festõmû-
vész, Glatz Oszkár néhány képén megörökítette a bujáki palóc népviseletet.
A néphagyományokra építve minden évben június elején tartják a
Bujáki Vasárnap címû folklórtalálkozót.
Buják vára a török idõkben fontos végvár volt. A középkori vár alatti pa-
tak partján zajlott a vár megszerzéséért vívott híres párviadal Hollókõ várka-
pitánya, Kapitán György és Szanda várparancsnoka, a török Hubiár aga kö-
zött. Az eseményt Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg a „Kapitán György
bajviadala” címû mûvében.
SZIRÁK A település legismertebb nevezetessége a Teleki–Dégenfeld-kas-
tély. A védett parkban álló kastélyt a 17. század végén építette a Róth-család.
A 18. század második felében a Teleki-család birtokába került. A századforduló
táján a Dégenfeld-család lett a birtokosa. Dísztermében antik témájú freskók
vannak. A felújított kastélyban 1985-ben szállodát nyitottak.
Itt született Teleki József (1790–1855) történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia el-
nöke, az Akadémiai Könyvtár alapítója, és Teleki László (1811–1861), az 1848-as forra-
dalom egyik vezetõ diplomatája, író és politikus.
92 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
HOLLÓKÕ
A hollókõi szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vá-
rat a tatárjárás után királyi rendeletre a Kacsics-nemzetség építette.
A vár hadászati szerepe a 14. századtól kezdve fokozatosan csökkent.
1442-ben Giskra huszita vezér és Hont, valamint Nógrád megye képviselõi
ebben a várban egyezkedtek. A török alól 1683-ban Sobieski János szabadí-
totta fel. A Rákóczi vezette szabadságharc végén a bécsi udvar számos ma-
gyar várhoz hasonlóan Hollókõt is leromboltatta. Feltárása és állagmegóvása
a közelmúltban történt meg.
Hollókõt mûemlék falunak is nevezik, mert 1964-ben a régi falut resta-
urálták és mûemléki védettség alá helyezték. Ennek köszönhetõen a falu te-
rületén nem szabad új házakat építeni, így háborítatlanul õrzi a palóc népi
építészet vonásait. Hollókõ palóc ófaluja, fõként palóc népi építészete és
népviselete révén 1987 óta a Világörökség része. A lakóházak a falut ke-
let-nyugati irányban átszelõ út mentén, keskeny szalagtelkeken, fésûs be-
építésben, az útra merõlegesen, a domboldalon épültek.
A hollókõi palóc ház jellegzetes vonásai a nyeregtetõ, a rövidebb oldalon széles vízvetõ-
vel, faragott oszlopos tornáccal, amelynek néha fûrészelt mintákkal díszített deszkamell-
védje van. A ház az utca felõl néha alá van pincézve, a pincelejárat az utcáról nyílik.
A házbelsõ mindig hármas osztatú. A faoszlopos tornácról, az úgynevezett ablakajjáról a
konyhába (pitvarba) nyílik a ház ajtaja. A pitvarból a háznak nevezett szobába jutunk. Itt
élt a család. A falakat szentképekkel, tányérokkal, tükörrel díszítették. A pitvar másik ol-
dalából a család éléstárába, a kamrába jutunk.
A falu közepén álló, 15. században épült katolikus templom, megújított,
fából készült harangtornyával látványosan illeszkedik a faluképbe.
A hollókõi népviselet legjellegzetesebb darabja a fõkötõ. Kezdetben a hátrakötõ kendõ
alól kivillanó fõkötõ szélét elõbb szalagokkal, majd gyöngybefûzéssel tették egyre dísze-
sebbé. Ezért a kendõt egyre keskenyebbre kötötték. Végül a kendõ fõkötõ nélkül, a fõkötõ
pedig kendõ nélkül használhatatlanná vált. Használaton kívül ma már a kettõt együtt
megkötve tartják a szekrényben. Az alsó szoknyából régen 22-t is felvettek, ma már ke-
vesebbel is beérik. A régi kékfestõ szoknyát elõbb fehér, piros, kék, zöld kasmírral, majd
a legkülönbözõbb színû selymekkel váltották fel. Az ingvállat kihímezik. Az ünnepi vise-
lethez a lányoknak is csizma illett. A vasárnapi 11 órás miséhez ma is sokan felöltik a
népviseletet.
Néhány jellegzetes palóc házban falumúzeumot (helytörténeti gyûjte-
ménnyel), turistaházat, háziipari és népmûvészeti házat rendeztek be. A ki-
emelt védelem a hagyásfás legelõre és a kisparcellás szõlõhegyre is vonat-
kozik. Hollókõ kiemelt eseményei a Húsvéti Fesztivál, a június utolsó hétvé-
géjén megrendezésre kerülõ Nógrádi Folklór Fesztivál, valamint a Szüreti
Felvonulás október második vasárnapján.
SZÉCSÉNY
Nógrád megye északi részén, a szlovák határ
közelében fekszik. A tájat, ahová Szécsény is tartozik, a magyarok
már a honfoglaláskor megszállták. Ezt igazolja, hogy a táj településeinek ne-
vében a hét honfoglaló törzs valamelyikének a neve benne van. Ilyenek pél-
ORSZÁGISMERET 93
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
kották. A palóc nevet s vele együtt a palócság sajátos, zárt életét Mikszáth Kálmán emel-
te irodalmi rangra, s tette népszerûvé a „A jó palócok” címû elbeszéléskötetével.
A palóc nyelvjárás legjellegzetesebb hangtani sajátossága az illabiális „a” hang képzése,
vagyis az ajakkerekítés nélküli rövid „a” hang, valamint a szinte ó-ba hajló hosszú a-féle
hang. A mássalhangzók közül gyakran van jésített hang a jésítetlen helyén (például:
szeretyi, Danyi). A „meg” igekötõ g-je hasonul a szókezdethez (például: mehhal = meghal).
A tájegység kiemelkedõ értéke a palóc népviselet és népi építészet,
valamint az ipolytarnóci õsmaradványok, de jelentõsek az irodalmi, történel-
mi és mûvészeti emlékek is.
BUJÁK A Cserhát-hegység déli nyúlványai alatt fekvõ település. A legis-
mertebb palóc falvak egyike, az idelátogató megtalálja itt a különbözõ korok
emlékeit: középkori várrom, barokk templom, palóc építkezés, gazdag falusi
hagyományok, népviselet.
A falu közepén helyezkedik el a barokk stílusban épült római katolikus
templom. Fõoltárán Szent Márton püspök, a templom védõszentje látható fe-
hér lovon, amikor a köpenyét megfelezi és odanyújtja a koldusnak.
A katolikus templom vasárnapi 10 órás miséjére még ma is népviseletbe öltöznek a lá-
nyok, asszonyok, kivéve a nagyböjti idõszakot. A férfiak már nem járnak népviseletben.
A nõk öltözetére jellemzõ a rövid, sokszoknyás viselet. A szoknyák aljára néha szalagot
varrnak, amely fodrossá teszi azt. A finom fodrokkal ékes szoknyarengeteg kellemes rin-
gását a nyolc alsószoknya adja. Erre kerül még 3 színes szoknya, végül a pompás „száz-
szorszép” felsõ szoknya. A szoknyák elõtt hímzett kötényt viselnek (szakácska), amely-
be hímzett szalagokat tûznek. A felsõ rész a kising (pruszlik). A fodros ingvállat is kihíme-
zik. Erre egy díszes mellényt vesznek. A nyakukba 12–15 soros gyöngysort akasztanak,
hajfonatukba pedig hímzett szalagokat. Az imakönyvükhöz mindig hímzett zsebkendõt
fognak. Fõkötõjük tele van gyöngyökkel és különbözõ anyagokból készített virágcsok-
rokkal. Az asszonyok hímzett kendõt hordanak. A nõk lábán fehér, vagy keresztcsíkos
harisnya van. Gyakran csatos cipõt viselnek. Az 1930-as években Bujákon élt festõmû-
vész, Glatz Oszkár néhány képén megörökítette a bujáki palóc népviseletet.
A néphagyományokra építve minden évben június elején tartják a
Bujáki Vasárnap címû folklórtalálkozót.
Buják vára a török idõkben fontos végvár volt. A középkori vár alatti pa-
tak partján zajlott a vár megszerzéséért vívott híres párviadal Hollókõ várka-
pitánya, Kapitán György és Szanda várparancsnoka, a török Hubiár aga kö-
zött. Az eseményt Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg a „Kapitán György
bajviadala” címû mûvében.
SZIRÁK A település legismertebb nevezetessége a Teleki–Dégenfeld-kas-
tély. A védett parkban álló kastélyt a 17. század végén építette a Róth-család.
A 18. század második felében a Teleki-család birtokába került. A századforduló
táján a Dégenfeld-család lett a birtokosa. Dísztermében antik témájú freskók
vannak. A felújított kastélyban 1985-ben szállodát nyitottak.
Itt született Teleki József (1790–1855) történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia el-
nöke, az Akadémiai Könyvtár alapítója, és Teleki László (1811–1861), az 1848-as forra-
dalom egyik vezetõ diplomatája, író és politikus.
92 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
HOLLÓKÕ
A hollókõi szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vá-
rat a tatárjárás után királyi rendeletre a Kacsics-nemzetség építette.
A vár hadászati szerepe a 14. századtól kezdve fokozatosan csökkent.
1442-ben Giskra huszita vezér és Hont, valamint Nógrád megye képviselõi
ebben a várban egyezkedtek. A török alól 1683-ban Sobieski János szabadí-
totta fel. A Rákóczi vezette szabadságharc végén a bécsi udvar számos ma-
gyar várhoz hasonlóan Hollókõt is leromboltatta. Feltárása és állagmegóvása
a közelmúltban történt meg.
Hollókõt mûemlék falunak is nevezik, mert 1964-ben a régi falut resta-
urálták és mûemléki védettség alá helyezték. Ennek köszönhetõen a falu te-
rületén nem szabad új házakat építeni, így háborítatlanul õrzi a palóc népi
építészet vonásait. Hollókõ palóc ófaluja, fõként palóc népi építészete és
népviselete révén 1987 óta a Világörökség része. A lakóházak a falut ke-
let-nyugati irányban átszelõ út mentén, keskeny szalagtelkeken, fésûs be-
építésben, az útra merõlegesen, a domboldalon épültek.
A hollókõi palóc ház jellegzetes vonásai a nyeregtetõ, a rövidebb oldalon széles vízvetõ-
vel, faragott oszlopos tornáccal, amelynek néha fûrészelt mintákkal díszített deszkamell-
védje van. A ház az utca felõl néha alá van pincézve, a pincelejárat az utcáról nyílik.
A házbelsõ mindig hármas osztatú. A faoszlopos tornácról, az úgynevezett ablakajjáról a
konyhába (pitvarba) nyílik a ház ajtaja. A pitvarból a háznak nevezett szobába jutunk. Itt
élt a család. A falakat szentképekkel, tányérokkal, tükörrel díszítették. A pitvar másik ol-
dalából a család éléstárába, a kamrába jutunk.
A falu közepén álló, 15. században épült katolikus templom, megújított,
fából készült harangtornyával látványosan illeszkedik a faluképbe.
A hollókõi népviselet legjellegzetesebb darabja a fõkötõ. Kezdetben a hátrakötõ kendõ
alól kivillanó fõkötõ szélét elõbb szalagokkal, majd gyöngybefûzéssel tették egyre dísze-
sebbé. Ezért a kendõt egyre keskenyebbre kötötték. Végül a kendõ fõkötõ nélkül, a fõkötõ
pedig kendõ nélkül használhatatlanná vált. Használaton kívül ma már a kettõt együtt
megkötve tartják a szekrényben. Az alsó szoknyából régen 22-t is felvettek, ma már ke-
vesebbel is beérik. A régi kékfestõ szoknyát elõbb fehér, piros, kék, zöld kasmírral, majd
a legkülönbözõbb színû selymekkel váltották fel. Az ingvállat kihímezik. Az ünnepi vise-
lethez a lányoknak is csizma illett. A vasárnapi 11 órás miséhez ma is sokan felöltik a
népviseletet.
Néhány jellegzetes palóc házban falumúzeumot (helytörténeti gyûjte-
ménnyel), turistaházat, háziipari és népmûvészeti házat rendeztek be. A ki-
emelt védelem a hagyásfás legelõre és a kisparcellás szõlõhegyre is vonat-
kozik. Hollókõ kiemelt eseményei a Húsvéti Fesztivál, a június utolsó hétvé-
géjén megrendezésre kerülõ Nógrádi Folklór Fesztivál, valamint a Szüreti
Felvonulás október második vasárnapján.
SZÉCSÉNY
Nógrád megye északi részén, a szlovák határ
közelében fekszik. A tájat, ahová Szécsény is tartozik, a magyarok
már a honfoglaláskor megszállták. Ezt igazolja, hogy a táj településeinek ne-
vében a hét honfoglaló törzs valamelyikének a neve benne van. Ilyenek pél-
ORSZÁGISMERET 93
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
dául: Nógrádmegyer, Ipolykér, Ipolykürt, Balassagyarmat, Karancskeszi,
Salgótarján.
Szécsényt feltehetõen már a honfoglalástól kezdve a Kacsics-nemzetség
birtokolta. A ránk maradt oklevelekben azonban csak a 13. században találko-
zunk Szécsény nevével. Várát Zsigmond király idejében emelték, a 15. század
elsõ harmadában. Nagy kiterjedésû erõsség volt, magába foglalta a mai belvá-
rost és a ferences templomot. Többször cserélt gazdát, a török is birtokolta.
Szécsény neve II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején vált ismertté. A fejedelem az
1705 õszére tervezett országgyûlést eredetileg Rákos mezejére akarta összehívni. I. Jó-
zsef császár azonban értesült errõl, és ellenõrzés alá vette a területet. A fejedelmi udvar
ezek után úgy határozott, hogy Szécsény lesz az országgyûlés helyszíne. 1705. szeptem-
ber 20-án királyválasztásra emlékeztetõ formaságok között választották vezérlõ fejede-
lemmé Rákóczit, és kimondták Erdély unióját az anyaországgal.
A település legértékesebb látnivalója a ferences templom és kolostor,
továbbá a Forgách-kastély.
A Kacsics-nemzetség Szécsényi Tamás nevû tagja építtette – XXII. Já-
nos pápa 1332-ben kelt engedélyével – a 12 szerzetes befogadására alkal-
mas ferences templomot és kolostort. Legértékesebb része a magyar góti-
kus építészet egyik gyöngyszeme a sekrestye, és fölötte az oratórium, amit a
helyiek Rákóczi-szobának hívnak. Mindkét rész épségben vészelte át a közép-
kori kolostor pusztulását, és a 18. században ehhez a megmaradt részhez
építették a mai kolostoregyüttest.
A négyzet alaprajzú sekrestye – korábban káptalanterem – csillag-
boltozatát középen egyetlen négyszögletes pillér tartja, amelynek lábaza-
tát vakmérmûvek díszítik. A pillér fejezetén a négy evangélista szimbólu-
ma látható. Közülük az emberalakon (Máté szimbólumán) a hosszú rán-
cokba szedett, öv nélküli ruha az építés idejének jellegzetes viselete. A pil-
lérbõl nyolc körtetag alakú borda indul ki, melyek egy-egy zárókõ beikta-
tásával kettéágaznak, és az oldalfalakon lévõ 2–2 gyámkõben végzõdnek.
A zárókövek levéldíszesek, rozettásak és alakosak. Ez a leggazdagabb dí-
szítésû gótikus boltozat hazánkban. A sekrestyén három csúcsíves ablak
nyílik. A sekrestye bútorzatát a 18. században Oszler Liborius ferences
szerzetes készítette.
A sekrestye középsõ pillére folytatódik a felette lévõ oratóriumban is,
csak itt nincs se lábazata, se fejezete. Simán indul ki belõle nyolc borda,
amely négy keresztboltozatos mennyezetmezõt tart. A négy zárókõ rozettás
díszítésû.
A Rákóczi-szoba elnevezés onnan ered, hogy úgy vélték, az 1705-ös
szécsényi országgyûlésen itt lakott Rákóczi. Õ azonban csak a miséken vett
itt részt, mert a közeli Borjúpáston lévõ sátrában lakott. Rákóczit a kegyelet
is ide hozta, hiszen a kolostor pusztulás utáni felépítõje Bárkányi János, az õ
gyermekkori nevelõ papja volt. Ma újra a felújított rendházban van a rend
noviciátusa is.
94 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A templom szentélyének alaprajzáról, támpilléreirõl és csúcsíves ablaka-
iról könnyen felismerhetõ, hogy középkori eredetû. Újabban feltártak egy hár-
mas osztatú gótikus ülõfülkét és egy török kori mihrábot (imafülkét) is a szen-
télyben. Az itt feltárt imafülke a török építészet legészakibb emléke, ami azt
bizonyítja, hogy a törökök is vallási célokra használták a templomot. Egyszerû
pasztofóriuma is középkori. Fõoltára a barokk mûvészet kiemelkedõ alkotásai
közé tartozik. Tabernákulumát Spiegel Márton fráter készítette. A szentély két
oldalán barokk, falusias jellegû stallum áll, amit Oszler Liborius ferences fafa-
ragó készített. Támla- és elõlapját 6–6 remete képe díszíti.
A gótikus diadalíven Takács István freskója látható, amely a Tá-
bor-hegyi jelenetet4 ábrázolja a magyar szentek hódolatával. A barokk hajó
boltozatának három freskóját is õ festette, témájuk: Jézus születése, feltá-
madása és a Szentlélek eljövetele. A hajóban értékes barokk oltárok és szó-
szék található. Többnyire Spiegel fráter alkotásai, akárcsak az orgona-
szekrény is.
A kolostor gazdag könyvtárából két páratlan értékû kötet elõkerült. Az
egyik a Cicero-kódex a 15. század elejérõl, a másik egy õsnyomtatvány, a
Mainzban nyomtatott Herbárium.
Szécsény másik jelentõs látnivalója az Ipoly teraszán épített barokk
Forgách-kastély. Helyén állt a szécsényi vár magját képezõ középkori vár-
kastély. A hajdani erõdítés megmaradt részét, az északnyugati sarokbástyát
kerti házzá alakították. Ennek a teraszáról nyílik a legszebb kilátás a Borjú-
pást-rétre, ahol 1705-ben az országgyûlés volt. Itt választották meg Rákó-
czit vezérlõ fejedelemmé.
Az úgynevezett Grassalkovich-stílusban, zárt kocsifelhajtóval épült
(1760) kastélyban kapott helyet a Kubinyi Ferenc Múzeum. A múzeum Nóg-
rád megye régészeti és történelmi emlékeit õrzi, valamint a táj élõvilágát
mutatja be sok vadásztrófeával. Az udvarról nyíló kasznárházban a Kõrösi
Csoma Sándor Emlékkiállítás tekinthetõ meg.
Kubinyi Ferenc a reformkor kiemelkedõ politikusa, a természettudományok támogatója
és mûvelõje volt. Õ végezte hazánkban az elsõ õsrégészeti ásatást 1831-ben Kisterenyén.
A tûztorony, Szécsény ferde tornya, a pestis elmúltának emlékére épült
a 19. században, egy fa harangláb helyére. Az egész építmény, valószínûleg a
talaj agyagrétegének megcsúszása miatt észak felé dõlt, szemmel láthatóan
is ferde. Ferdeségéhez állítólag egy II. világháborús bomba is hozzájárult.
Helyreállítása a közelmúltban fejezõdött be. A tûztorony mellett van a Rákó-
czi-emlékoszlop.
BENCZÚRFALVA Szécsénytõl 4 km-re található. Itt van Benczúr Gyu-
lának (1844–1920), a kiváló magyar történelmi és arcképfestõ mûvésznek a
4
1441-ben itt, a szécsényi várkastélyban írták alá a husziták vezetõjével, Giskrával a fegyverszü-
neti egyezményt.
ORSZÁGISMERET 95
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
dául: Nógrádmegyer, Ipolykér, Ipolykürt, Balassagyarmat, Karancskeszi,
Salgótarján.
Szécsényt feltehetõen már a honfoglalástól kezdve a Kacsics-nemzetség
birtokolta. A ránk maradt oklevelekben azonban csak a 13. században találko-
zunk Szécsény nevével. Várát Zsigmond király idejében emelték, a 15. század
elsõ harmadában. Nagy kiterjedésû erõsség volt, magába foglalta a mai belvá-
rost és a ferences templomot. Többször cserélt gazdát, a török is birtokolta.
Szécsény neve II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején vált ismertté. A fejedelem az
1705 õszére tervezett országgyûlést eredetileg Rákos mezejére akarta összehívni. I. Jó-
zsef császár azonban értesült errõl, és ellenõrzés alá vette a területet. A fejedelmi udvar
ezek után úgy határozott, hogy Szécsény lesz az országgyûlés helyszíne. 1705. szeptem-
ber 20-án királyválasztásra emlékeztetõ formaságok között választották vezérlõ fejede-
lemmé Rákóczit, és kimondták Erdély unióját az anyaországgal.
A település legértékesebb látnivalója a ferences templom és kolostor,
továbbá a Forgách-kastély.
A Kacsics-nemzetség Szécsényi Tamás nevû tagja építtette – XXII. Já-
nos pápa 1332-ben kelt engedélyével – a 12 szerzetes befogadására alkal-
mas ferences templomot és kolostort. Legértékesebb része a magyar góti-
kus építészet egyik gyöngyszeme a sekrestye, és fölötte az oratórium, amit a
helyiek Rákóczi-szobának hívnak. Mindkét rész épségben vészelte át a közép-
kori kolostor pusztulását, és a 18. században ehhez a megmaradt részhez
építették a mai kolostoregyüttest.
A négyzet alaprajzú sekrestye – korábban káptalanterem – csillag-
boltozatát középen egyetlen négyszögletes pillér tartja, amelynek lábaza-
tát vakmérmûvek díszítik. A pillér fejezetén a négy evangélista szimbólu-
ma látható. Közülük az emberalakon (Máté szimbólumán) a hosszú rán-
cokba szedett, öv nélküli ruha az építés idejének jellegzetes viselete. A pil-
lérbõl nyolc körtetag alakú borda indul ki, melyek egy-egy zárókõ beikta-
tásával kettéágaznak, és az oldalfalakon lévõ 2–2 gyámkõben végzõdnek.
A zárókövek levéldíszesek, rozettásak és alakosak. Ez a leggazdagabb dí-
szítésû gótikus boltozat hazánkban. A sekrestyén három csúcsíves ablak
nyílik. A sekrestye bútorzatát a 18. században Oszler Liborius ferences
szerzetes készítette.
A sekrestye középsõ pillére folytatódik a felette lévõ oratóriumban is,
csak itt nincs se lábazata, se fejezete. Simán indul ki belõle nyolc borda,
amely négy keresztboltozatos mennyezetmezõt tart. A négy zárókõ rozettás
díszítésû.
A Rákóczi-szoba elnevezés onnan ered, hogy úgy vélték, az 1705-ös
szécsényi országgyûlésen itt lakott Rákóczi. Õ azonban csak a miséken vett
itt részt, mert a közeli Borjúpáston lévõ sátrában lakott. Rákóczit a kegyelet
is ide hozta, hiszen a kolostor pusztulás utáni felépítõje Bárkányi János, az õ
gyermekkori nevelõ papja volt. Ma újra a felújított rendházban van a rend
noviciátusa is.
94 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A templom szentélyének alaprajzáról, támpilléreirõl és csúcsíves ablaka-
iról könnyen felismerhetõ, hogy középkori eredetû. Újabban feltártak egy hár-
mas osztatú gótikus ülõfülkét és egy török kori mihrábot (imafülkét) is a szen-
télyben. Az itt feltárt imafülke a török építészet legészakibb emléke, ami azt
bizonyítja, hogy a törökök is vallási célokra használták a templomot. Egyszerû
pasztofóriuma is középkori. Fõoltára a barokk mûvészet kiemelkedõ alkotásai
közé tartozik. Tabernákulumát Spiegel Márton fráter készítette. A szentély két
oldalán barokk, falusias jellegû stallum áll, amit Oszler Liborius ferences fafa-
ragó készített. Támla- és elõlapját 6–6 remete képe díszíti.
A gótikus diadalíven Takács István freskója látható, amely a Tá-
bor-hegyi jelenetet4 ábrázolja a magyar szentek hódolatával. A barokk hajó
boltozatának három freskóját is õ festette, témájuk: Jézus születése, feltá-
madása és a Szentlélek eljövetele. A hajóban értékes barokk oltárok és szó-
szék található. Többnyire Spiegel fráter alkotásai, akárcsak az orgona-
szekrény is.
A kolostor gazdag könyvtárából két páratlan értékû kötet elõkerült. Az
egyik a Cicero-kódex a 15. század elejérõl, a másik egy õsnyomtatvány, a
Mainzban nyomtatott Herbárium.
Szécsény másik jelentõs látnivalója az Ipoly teraszán épített barokk
Forgách-kastély. Helyén állt a szécsényi vár magját képezõ középkori vár-
kastély. A hajdani erõdítés megmaradt részét, az északnyugati sarokbástyát
kerti házzá alakították. Ennek a teraszáról nyílik a legszebb kilátás a Borjú-
pást-rétre, ahol 1705-ben az országgyûlés volt. Itt választották meg Rákó-
czit vezérlõ fejedelemmé.
Az úgynevezett Grassalkovich-stílusban, zárt kocsifelhajtóval épült
(1760) kastélyban kapott helyet a Kubinyi Ferenc Múzeum. A múzeum Nóg-
rád megye régészeti és történelmi emlékeit õrzi, valamint a táj élõvilágát
mutatja be sok vadásztrófeával. Az udvarról nyíló kasznárházban a Kõrösi
Csoma Sándor Emlékkiállítás tekinthetõ meg.
Kubinyi Ferenc a reformkor kiemelkedõ politikusa, a természettudományok támogatója
és mûvelõje volt. Õ végezte hazánkban az elsõ õsrégészeti ásatást 1831-ben Kisterenyén.
A tûztorony, Szécsény ferde tornya, a pestis elmúltának emlékére épült
a 19. században, egy fa harangláb helyére. Az egész építmény, valószínûleg a
talaj agyagrétegének megcsúszása miatt észak felé dõlt, szemmel láthatóan
is ferde. Ferdeségéhez állítólag egy II. világháborús bomba is hozzájárult.
Helyreállítása a közelmúltban fejezõdött be. A tûztorony mellett van a Rákó-
czi-emlékoszlop.
BENCZÚRFALVA Szécsénytõl 4 km-re található. Itt van Benczúr Gyu-
lának (1844–1920), a kiváló magyar történelmi és arcképfestõ mûvésznek a
4
1441-ben itt, a szécsényi várkastélyban írták alá a husziták vezetõjével, Giskrával a fegyverszü-
neti egyezményt.
ORSZÁGISMERET 95
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
lakóháza. Itt, az egykori Vattay-kúriában töltötte életének utolsó évtizedét.
A festõmûvész a helyi temetõben nyugszik.
BALASSAGYARMAT
, a legbátrabb város (Civitas
Fortissima)5. Az Ipoly folyó mellett fekvõ határmenti település. Kereske-
delmi és kulturális téren jelentõs szerepet tölt be a térségben. Hagyományai,
látnivalói, fesztiváljai révén kiindulópontja a térségben tett kirándulásoknak,
irodalmi, néprajzi barangolásoknak, túráknak. Palóc fõvárosnak is nevezik.
A település nevében hordja eredetét: egyik honfoglaló törzsünk tagjai
telepedtek meg itt. Balassagyarmatnak az Ipoly déli partján tipikusan hídfõ
szerepe volt, itt volt a folyó legforgalmasabb átkelõhelye. Balassagyarmatot,
a tatárjárás pusztítása után, 1246-ban IV. Béla a Balassák õsének, Detre fia
Miklósnak adományozza. A Balassák egészen a török utáni idõkig bírták a
várost. A város fejlõdését a jó közlekedési helyzet biztosította. A 15. század-
ban itt már jó hírû plébániai iskola mûködött. Egy idõben (1584) Balassi Bá-
lint költõ is részbirtokosa a városnak. A törökök után (1790) a megyeszék-
hely rangjáig is eljutott. Trianon után azonban korábbi kapcsolatai megsza-
kadtak, csendes határmenti városka lett belõle.
Két fontos látnivalója van a városnak: a Palóc Múzeum és az irodalom-
történeti rangra emelkedett klasszicista volt megyeháza.
A Palóc Múzeum épületét 1914-ben Wälder Gyula tervei szerint épí-
tették. Itt látható a leggazdagabb palóc népmûvészeti anyag. Külön szo-
bát kapott a múzeumban Mikszáth Kálmán és Madách Imre. A Mik-
száth-szobában az író bútorai mellett láthatjuk az egyes elbeszélések „sze-
replõit” is („A ló, a bárányka és a nyúl”, „Az én pohárom” stb.). A múzeum
elõtt Petõfi szobra áll.
A múzeum épülete mögött van a palócudvar, ahol egy Karancskeszibõl
származó 250 éves zsilipelt lakóház látható, a hozzá tartozó gazdasági épüle-
tekkel. A lakóház az õsi palóc népi építészet utolsó emléke. Ezt tekinthetjük
az elsõ magyar skanzennek. A millecentenárium alkalmából (1996) Má-
ria-kápolnát avattak fel benne. Mária szobra Tereskérõl került a múzeumkert-
be, amely így a legújabb zarándokhelyek egyike lett.
A város fõutcáján álló klasszicista egykori vármegyeházán kezdte köz-
hivatali ténykedését Madách Imre mint aljegyzõ és Mikszáth Kálmán mint
megyei esküdt.
Madách itt ismerte meg egy megyei bálon késõbbi feleségét, Fráter Er-
zsikét. Mikszáth pedig itteni principálisának lányát, Mauks Ilonát vette fele-
ségül.
5
A város a Civitas Fortissima címet azzal érdemelte ki, hogy 1919-ben lakói ellenálltak a meg-
szálló cseh intervenciós csapatoknak, az akkori magyar kormány behódolást sürgetõ felszólítása
ellenére fegyveres felkeléssel, harcok és áldozatok árán verték ki az idegen megszállókat.
96 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A megyeháza elõtt Mikszáth mellszobrát az író halálának ötvenedik év-
fordulójára készíttette a város Herceg Klárával (1961). A megyeháza végénél
lévõ kis parkban Madách Imre nagyméretû ülõszobra látható, amely Sidló
Ferenc alkotása. A megyeháza udvaráról rálátni az ötemeletes klasszicista
(1842–1845) börtön épületére.
IPOLYTARNÓC A településtõl 4 km-re, a 100 hektárnyi védett terüle-
ten lévõ Csapás-völgyben és a Botos-árokban tárták fel hazánk legneveze-
tesebb földtani és õslénytani leletegyüttesét, az ipolytarnóci õsmaradvá-
nyokat.
23–25 millió évvel ezelõtt trópusi tenger borította ezt a területet, majd a tenger visszahú-
zódott, és a szárazulattá vált területet folyam szelte át, amelyre csapatostól jártak inni az
õsállatok. A homokban lévõ lábnyomokat és növényzetet a közeli tûzhányó kitörései so-
rán hamuval borította be, és így ezek konzerválódtak. A tudósok által „õsvilági Pompeji-
nek” nevezett területen cápafogakat, 11 állatfajta több száz lábnyomát (orrszarvúak,
szarvasfélék, madarak és macska-kutyaféle ragadozók) és 15 ezer levéllenyomatot õrzött
meg a vulkáni hamu. Több új, itt élõ növényfaj közül csak a Nógrád kiváló kutatójáról, id.
Noszky Jenõrõl elnevezett pálmafajt a Lalamus noszkyi-t említjük meg, valamint a
helybeliek által „Gyurtyánfá”-nak nevezett, csak innen ismert õsfenyõt, a Pinus Tar-
nocziensis-t. Ez utóbbit a vulkáni hamun átszivárgó vizek telítették kovasavval, és így az
egész nyolc méteres fatörzs kövesedett maradványa látható. A Botos-árokban Koch Antal
geológus által talált cápafogak nyolc cápafajta huszonöt faját képviselik. A legértékesebb
leletek védõépületben láthatók. A jól kiépített geológiai tanösvényen mintegy 800
méteres út tehetõ meg a történelem elõtti múltban.
Az ipolytarnóci leletek jelentõs részét a budapesti Természettudomá-
nyi Múzeumba szállították. A lelõhelyet nagyjelentõségû értékeiért 1995-
ben Európa Diplomával tüntették ki. Várható, hogy a Világörökség listájára
is felkerül.
SALGÓTARJÁN A 45 ezer lakosú Salgótarján 1950-ben lett
Nógrád megye politikai, gazdasági és kulturális központja. Korábban az
ország egyik jelentõs ipari jellegû települése volt, üveg-, vas- és zománcipa-
ra révén. A város fejlõdését az 1848-ban megindult szénbányászat tette le-
hetõvé. A város környékén ma már nincs széntermelés.
A hajdani bányászkodás emlékét õrzi a volt József lejtõsaknából ki-
alakított 280 méter hosszú Földalatti Bányamúzeum. A múzeumban be-
mutatják a szén keletkezését, a különbözõ vágatbiztosításokat, a múltbeli
széntermelés módjait, a különféle munkaeszközöket és világító berende-
zéseket.
Hazánkban itt hajtották végre a legnagyobb szabású modern városre-
konstrukciót, amelynek során a régi város szinte teljesen eltûnt, helyet adva
egy új, modern városnak. A városközpontban lévõ modern Nógrádi Történeti
Múzeum áttekintést ad Salgótarjánnak és környékének történetérõl. 1968-
ban Salgótarján elsõnek kapta meg városépítészetéért a Hild János Emlék-
érmet.
ORSZÁGISMERET 97
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
lakóháza. Itt, az egykori Vattay-kúriában töltötte életének utolsó évtizedét.
A festõmûvész a helyi temetõben nyugszik.
BALASSAGYARMAT
, a legbátrabb város (Civitas
Fortissima)5. Az Ipoly folyó mellett fekvõ határmenti település. Kereske-
delmi és kulturális téren jelentõs szerepet tölt be a térségben. Hagyományai,
látnivalói, fesztiváljai révén kiindulópontja a térségben tett kirándulásoknak,
irodalmi, néprajzi barangolásoknak, túráknak. Palóc fõvárosnak is nevezik.
A település nevében hordja eredetét: egyik honfoglaló törzsünk tagjai
telepedtek meg itt. Balassagyarmatnak az Ipoly déli partján tipikusan hídfõ
szerepe volt, itt volt a folyó legforgalmasabb átkelõhelye. Balassagyarmatot,
a tatárjárás pusztítása után, 1246-ban IV. Béla a Balassák õsének, Detre fia
Miklósnak adományozza. A Balassák egészen a török utáni idõkig bírták a
várost. A város fejlõdését a jó közlekedési helyzet biztosította. A 15. század-
ban itt már jó hírû plébániai iskola mûködött. Egy idõben (1584) Balassi Bá-
lint költõ is részbirtokosa a városnak. A törökök után (1790) a megyeszék-
hely rangjáig is eljutott. Trianon után azonban korábbi kapcsolatai megsza-
kadtak, csendes határmenti városka lett belõle.
Két fontos látnivalója van a városnak: a Palóc Múzeum és az irodalom-
történeti rangra emelkedett klasszicista volt megyeháza.
A Palóc Múzeum épületét 1914-ben Wälder Gyula tervei szerint épí-
tették. Itt látható a leggazdagabb palóc népmûvészeti anyag. Külön szo-
bát kapott a múzeumban Mikszáth Kálmán és Madách Imre. A Mik-
száth-szobában az író bútorai mellett láthatjuk az egyes elbeszélések „sze-
replõit” is („A ló, a bárányka és a nyúl”, „Az én pohárom” stb.). A múzeum
elõtt Petõfi szobra áll.
A múzeum épülete mögött van a palócudvar, ahol egy Karancskeszibõl
származó 250 éves zsilipelt lakóház látható, a hozzá tartozó gazdasági épüle-
tekkel. A lakóház az õsi palóc népi építészet utolsó emléke. Ezt tekinthetjük
az elsõ magyar skanzennek. A millecentenárium alkalmából (1996) Má-
ria-kápolnát avattak fel benne. Mária szobra Tereskérõl került a múzeumkert-
be, amely így a legújabb zarándokhelyek egyike lett.
A város fõutcáján álló klasszicista egykori vármegyeházán kezdte köz-
hivatali ténykedését Madách Imre mint aljegyzõ és Mikszáth Kálmán mint
megyei esküdt.
Madách itt ismerte meg egy megyei bálon késõbbi feleségét, Fráter Er-
zsikét. Mikszáth pedig itteni principálisának lányát, Mauks Ilonát vette fele-
ségül.
5
A város a Civitas Fortissima címet azzal érdemelte ki, hogy 1919-ben lakói ellenálltak a meg-
szálló cseh intervenciós csapatoknak, az akkori magyar kormány behódolást sürgetõ felszólítása
ellenére fegyveres felkeléssel, harcok és áldozatok árán verték ki az idegen megszállókat.
96 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A megyeháza elõtt Mikszáth mellszobrát az író halálának ötvenedik év-
fordulójára készíttette a város Herceg Klárával (1961). A megyeháza végénél
lévõ kis parkban Madách Imre nagyméretû ülõszobra látható, amely Sidló
Ferenc alkotása. A megyeháza udvaráról rálátni az ötemeletes klasszicista
(1842–1845) börtön épületére.
IPOLYTARNÓC A településtõl 4 km-re, a 100 hektárnyi védett terüle-
ten lévõ Csapás-völgyben és a Botos-árokban tárták fel hazánk legneveze-
tesebb földtani és õslénytani leletegyüttesét, az ipolytarnóci õsmaradvá-
nyokat.
23–25 millió évvel ezelõtt trópusi tenger borította ezt a területet, majd a tenger visszahú-
zódott, és a szárazulattá vált területet folyam szelte át, amelyre csapatostól jártak inni az
õsállatok. A homokban lévõ lábnyomokat és növényzetet a közeli tûzhányó kitörései so-
rán hamuval borította be, és így ezek konzerválódtak. A tudósok által „õsvilági Pompeji-
nek” nevezett területen cápafogakat, 11 állatfajta több száz lábnyomát (orrszarvúak,
szarvasfélék, madarak és macska-kutyaféle ragadozók) és 15 ezer levéllenyomatot õrzött
meg a vulkáni hamu. Több új, itt élõ növényfaj közül csak a Nógrád kiváló kutatójáról, id.
Noszky Jenõrõl elnevezett pálmafajt a Lalamus noszkyi-t említjük meg, valamint a
helybeliek által „Gyurtyánfá”-nak nevezett, csak innen ismert õsfenyõt, a Pinus Tar-
nocziensis-t. Ez utóbbit a vulkáni hamun átszivárgó vizek telítették kovasavval, és így az
egész nyolc méteres fatörzs kövesedett maradványa látható. A Botos-árokban Koch Antal
geológus által talált cápafogak nyolc cápafajta huszonöt faját képviselik. A legértékesebb
leletek védõépületben láthatók. A jól kiépített geológiai tanösvényen mintegy 800
méteres út tehetõ meg a történelem elõtti múltban.
Az ipolytarnóci leletek jelentõs részét a budapesti Természettudomá-
nyi Múzeumba szállították. A lelõhelyet nagyjelentõségû értékeiért 1995-
ben Európa Diplomával tüntették ki. Várható, hogy a Világörökség listájára
is felkerül.
SALGÓTARJÁN A 45 ezer lakosú Salgótarján 1950-ben lett
Nógrád megye politikai, gazdasági és kulturális központja. Korábban az
ország egyik jelentõs ipari jellegû települése volt, üveg-, vas- és zománcipa-
ra révén. A város fejlõdését az 1848-ban megindult szénbányászat tette le-
hetõvé. A város környékén ma már nincs széntermelés.
A hajdani bányászkodás emlékét õrzi a volt József lejtõsaknából ki-
alakított 280 méter hosszú Földalatti Bányamúzeum. A múzeumban be-
mutatják a szén keletkezését, a különbözõ vágatbiztosításokat, a múltbeli
széntermelés módjait, a különféle munkaeszközöket és világító berende-
zéseket.
Hazánkban itt hajtották végre a legnagyobb szabású modern városre-
konstrukciót, amelynek során a régi város szinte teljesen eltûnt, helyet adva
egy új, modern városnak. A városközpontban lévõ modern Nógrádi Történeti
Múzeum áttekintést ad Salgótarjánnak és környékének történetérõl. 1968-
ban Salgótarján elsõnek kapta meg városépítészetéért a Hild János Emlék-
érmet.
ORSZÁGISMERET 97
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Salgótarjánt észak felõl félkör alakban a Karancs és Medves vidéke veszi
körül. A Palóc Olymposnak is nevezett Karancs miocén (14 millió év) an-
dezit tömbje emelkedik a legmagasabbra (729 m). A Medves (13 km2 terü-
letû) vékony, pliocénkorú (2 millió év) bazalttakaróját törések, völgyek
szabdalják.
SALGÓVÁR szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos várának romjai egy
625 m magas bazaltkúpon állnak. Az a Simon bán építette a 13. században,
aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában. A várat késõbb Werbõczy
István és Balassi Bálint is birtokolta. A várhegy csúcsa közelében a bazalt
szép oszlopos elválása figyelhetõ meg. Ezen kapott helyet a Petõfi-emléktáb-
la, amely arról tudósít, hogy ez a hely ihlette meg Petõfit ittjártában a „Salgó”
címû elbeszélõ költeményének a megírására. A Salgó a Kis-Salgóval együtt
természetvédelem alatt áll. Geológiai tanösvény mutatja be a vulkáni mûkö-
dés eredményét.
SOMOSKÕ falu magyar területen van, de a falu utolsó háza fölött emel-
kedõ vára már szlovák területre esik. Szlovák oldalon található a vár falai
alatt lévõ „bazaltzuhatag”, ez a vékony, többszögû, meghajlott bazaltoszlo-
pokból álló lávazuhatag.
HORPÁCS Itt találjuk Mikszáth Kálmán (1847–1910) görögös stílusú
neoklasszicista kúriáját, amelyben múzeum van az író emlékeivel. Mikszáth
1904-ben vásárolta ezt a birtokot a hozzá tartozó kúriával Szontágh Páltól.
1906-ban ifj. Mikszáth Kálmán tervei szerint épült fel a Mikszáth-család kúriá-
ja. Az író 1910-ben bekövetkezett haláláig itt élt.
Szontágh Pál ügyvéd Madách Imre barátja volt, akirõl Lucifer alakját mintázta meg.
Szontágh a szabadságharc leverése után két év fogságot szenvedett, mert elõsegítette
Bem szökését a levert bécsi forradalomból.
MOHORA A helységben lakott Mikszáth apósa, Mauks Mátyás fõszol-
gabíró. Ma is megvan a kertjükben az a védelem alatt álló fa, amely alatt Mik-
száth gyakran játszott kisfiával, Jánoskával. A fa alatt írta „A lohinai fû” címû
elbeszélését. Érdekes látnivaló még a 18. századi Vay-kastély, hagymasisa-
kos tornyaival.
Mohorán töltötte gyermekkorát Tolnay Klári (1913–1998) színmû-
vésznõ.
CSESZTVE Itt áll a klasszicista Madách-kúria, amelyben Madách Imre
(1823–1864) élt családjával fiatal házas korában (1845–1853). A kúriában
Madách Emlékmúzeumot rendeztek be, ahol korhû dokumentumok segítsé-
gével idézik fel Madách Imre életét, munkásságát. Az épület elõtt áll Madách
szoborportréja, amely Vígh Tamás alkotása. Ma is zöldell még a kúria udva-
rán Madách kedvelt fája, egy nagy, hármas törzsû krími hársfa. A hagyo-
98 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
mány szerint a fa alatt írta az Ember tragédiája egy részét. A falu fölött áll az
ország legrégibb templomai közé tartozó román-gótikus katolikus templom.
SÓSHARTYÁN Itt palackozzák a Jodaqua gyógyvizet, amely magas jód-
tartalma révén golyva, érelmeszesedés és magas vérnyomás ellen jól használ-
ható.
NÓGRÁDSÁP 14. századi gótikus erõdtemploma korabeli freskóival a
török hódoltság elõtti Magyarország templomépítészetének jelentõs alkotása.
A Mátra–Bükk kiemelt üdülõkörzet
MÁTRA Az Északi-középhegység vulkanikus eredetû hegységei közül a
legmagasabbra emelkedik (Kékes-tetõ 1014 m), így a téli hótakaró is itt tart a
leghosszabb ideig. A hegység a Zagyva és a Tarna folyók között helyezkedik
el. A hegyvidéket mintegy 400 km jelzett turistaút hálózza be. Megközelítése
az M3-as, a 30-as, a 21-es, a 23-as és a 24-es utakról történhet. Gyöngyös és
Mátrafüred között kisvasút is közlekedik.
GYÖNGYÖS
A város a Mátra déli elõterében fekszik, He-
ves megye második legnagyobb városa, közel 36 ezer lakossal.
Gyöngyöst a Mátra kapujának tekinthetjük, mivel a Mátrát bejárni kívánó tu-
risták leggyakrabban Gyöngyösrõl indulnak.
A Mátra déli, napsütötte lejtõin terül el hazánk egyik jelentõs borvidéke, a Mátraaljai. Az
elsõ szõlõket feltehetõen még a kelták telepítették, de a honfoglalás után a magyar Aba
nemzetség – amely a terület birtokosa volt – támogatta a szõlõmûvelést, mivel már a
Szent István korabeli oklevelek szõlõbirtokokat említenek ezen a tájon. IV. Béla a tatárjá-
rás során elpusztult szõlõket Itáliából hozatott új szõlõtõkékkel pótolta. Evlia Cselebi tö-
rök utazó is elragadtatással ír a gyöngyösi borokról. Ma már a Mátraalján mintegy 12 ezer
hektáron termelnek szõlõt. Legismertebb borfajtái az abasári rizling, a domoszlói mus-
kotály és a debrõi hárslevelû.
Károly Róbert már 1334-ben városi rangra emelte Gyöngyöst hûségé-
ért, és a szabad borkereskedelem privilégiumával jutalmazta. Gyöngyös az-
óta is a mátrai borkereskedelem központja. A város megélhetési forrása
mindig is a szõlõ és a Mátra fája volt. A fából történt építkezés következtében
a várost gyakran pusztította tûzvész, amely a mátrai bukószéllel együtt
gyors pusztítást végzett. Közülük a legutóbbi 1917-ben volt. Amikor IV. Kár-
oly király meglátta a romokat, elrendelte a város azonnali újjáépítését. Ekkor
alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép.
A város fõ látnivalói: a Szent Bertalan-templom és környéke, a feren-
ces templom és rendház, valamint a Mátra Múzeum.
ORSZÁGISMERET 99
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Salgótarjánt észak felõl félkör alakban a Karancs és Medves vidéke veszi
körül. A Palóc Olymposnak is nevezett Karancs miocén (14 millió év) an-
dezit tömbje emelkedik a legmagasabbra (729 m). A Medves (13 km2 terü-
letû) vékony, pliocénkorú (2 millió év) bazalttakaróját törések, völgyek
szabdalják.
SALGÓVÁR szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos várának romjai egy
625 m magas bazaltkúpon állnak. Az a Simon bán építette a 13. században,
aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában. A várat késõbb Werbõczy
István és Balassi Bálint is birtokolta. A várhegy csúcsa közelében a bazalt
szép oszlopos elválása figyelhetõ meg. Ezen kapott helyet a Petõfi-emléktáb-
la, amely arról tudósít, hogy ez a hely ihlette meg Petõfit ittjártában a „Salgó”
címû elbeszélõ költeményének a megírására. A Salgó a Kis-Salgóval együtt
természetvédelem alatt áll. Geológiai tanösvény mutatja be a vulkáni mûkö-
dés eredményét.
SOMOSKÕ falu magyar területen van, de a falu utolsó háza fölött emel-
kedõ vára már szlovák területre esik. Szlovák oldalon található a vár falai
alatt lévõ „bazaltzuhatag”, ez a vékony, többszögû, meghajlott bazaltoszlo-
pokból álló lávazuhatag.
HORPÁCS Itt találjuk Mikszáth Kálmán (1847–1910) görögös stílusú
neoklasszicista kúriáját, amelyben múzeum van az író emlékeivel. Mikszáth
1904-ben vásárolta ezt a birtokot a hozzá tartozó kúriával Szontágh Páltól.
1906-ban ifj. Mikszáth Kálmán tervei szerint épült fel a Mikszáth-család kúriá-
ja. Az író 1910-ben bekövetkezett haláláig itt élt.
Szontágh Pál ügyvéd Madách Imre barátja volt, akirõl Lucifer alakját mintázta meg.
Szontágh a szabadságharc leverése után két év fogságot szenvedett, mert elõsegítette
Bem szökését a levert bécsi forradalomból.
MOHORA A helységben lakott Mikszáth apósa, Mauks Mátyás fõszol-
gabíró. Ma is megvan a kertjükben az a védelem alatt álló fa, amely alatt Mik-
száth gyakran játszott kisfiával, Jánoskával. A fa alatt írta „A lohinai fû” címû
elbeszélését. Érdekes látnivaló még a 18. századi Vay-kastély, hagymasisa-
kos tornyaival.
Mohorán töltötte gyermekkorát Tolnay Klári (1913–1998) színmû-
vésznõ.
CSESZTVE Itt áll a klasszicista Madách-kúria, amelyben Madách Imre
(1823–1864) élt családjával fiatal házas korában (1845–1853). A kúriában
Madách Emlékmúzeumot rendeztek be, ahol korhû dokumentumok segítsé-
gével idézik fel Madách Imre életét, munkásságát. Az épület elõtt áll Madách
szoborportréja, amely Vígh Tamás alkotása. Ma is zöldell még a kúria udva-
rán Madách kedvelt fája, egy nagy, hármas törzsû krími hársfa. A hagyo-
98 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
mány szerint a fa alatt írta az Ember tragédiája egy részét. A falu fölött áll az
ország legrégibb templomai közé tartozó román-gótikus katolikus templom.
SÓSHARTYÁN Itt palackozzák a Jodaqua gyógyvizet, amely magas jód-
tartalma révén golyva, érelmeszesedés és magas vérnyomás ellen jól használ-
ható.
NÓGRÁDSÁP 14. századi gótikus erõdtemploma korabeli freskóival a
török hódoltság elõtti Magyarország templomépítészetének jelentõs alkotása.
A Mátra–Bükk kiemelt üdülõkörzet
MÁTRA Az Északi-középhegység vulkanikus eredetû hegységei közül a
legmagasabbra emelkedik (Kékes-tetõ 1014 m), így a téli hótakaró is itt tart a
leghosszabb ideig. A hegység a Zagyva és a Tarna folyók között helyezkedik
el. A hegyvidéket mintegy 400 km jelzett turistaút hálózza be. Megközelítése
az M3-as, a 30-as, a 21-es, a 23-as és a 24-es utakról történhet. Gyöngyös és
Mátrafüred között kisvasút is közlekedik.
GYÖNGYÖS
A város a Mátra déli elõterében fekszik, He-
ves megye második legnagyobb városa, közel 36 ezer lakossal.
Gyöngyöst a Mátra kapujának tekinthetjük, mivel a Mátrát bejárni kívánó tu-
risták leggyakrabban Gyöngyösrõl indulnak.
A Mátra déli, napsütötte lejtõin terül el hazánk egyik jelentõs borvidéke, a Mátraaljai. Az
elsõ szõlõket feltehetõen még a kelták telepítették, de a honfoglalás után a magyar Aba
nemzetség – amely a terület birtokosa volt – támogatta a szõlõmûvelést, mivel már a
Szent István korabeli oklevelek szõlõbirtokokat említenek ezen a tájon. IV. Béla a tatárjá-
rás során elpusztult szõlõket Itáliából hozatott új szõlõtõkékkel pótolta. Evlia Cselebi tö-
rök utazó is elragadtatással ír a gyöngyösi borokról. Ma már a Mátraalján mintegy 12 ezer
hektáron termelnek szõlõt. Legismertebb borfajtái az abasári rizling, a domoszlói mus-
kotály és a debrõi hárslevelû.
Károly Róbert már 1334-ben városi rangra emelte Gyöngyöst hûségé-
ért, és a szabad borkereskedelem privilégiumával jutalmazta. Gyöngyös az-
óta is a mátrai borkereskedelem központja. A város megélhetési forrása
mindig is a szõlõ és a Mátra fája volt. A fából történt építkezés következtében
a várost gyakran pusztította tûzvész, amely a mátrai bukószéllel együtt
gyors pusztítást végzett. Közülük a legutóbbi 1917-ben volt. Amikor IV. Kár-
oly király meglátta a romokat, elrendelte a város azonnali újjáépítését. Ekkor
alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép.
A város fõ látnivalói: a Szent Bertalan-templom és környéke, a feren-
ces templom és rendház, valamint a Mátra Múzeum.
ORSZÁGISMERET 99
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Károly Róbertnek, Gyöngyös városi rangra emelõjének szobra – alko-
tója Kõ Pál – egy magas oszlopon áll a Fõ tér végében. A szobrot 1984-ben,
Gyöngyös várossá nyilvánításának 650 éves évforulóján emelték. Szom-
szédságában, a tér sarkán áll az a ház, amelyben II. Rákóczi Ferenc tárgyalt
Széchenyi Pál érsekkel, a bécsi udvar megbízottjával 1704-ben az esetleges
békekötés feltételeirõl. A téren találjuk a Mátra Szállót is.
A Fõ tér és a Szent Bertalan utca találkozásánál áll a város nagy értékû
mûemléke, a Szent Bertalan-templom. A 14. században épített templomot
egy 18. századi tûzvész után barokk ízlésben átépítették. Középkori tornya
elpusztult. A mai két homlokzati tornya késõ barokk. Mai formáját az
1917-es nagy tûzvész után 1922-ben nyerte el Nagy Virgil tervei szerint.
A hajó és a szentély támpilléres. A hajó külsõ falán az alapító Széchényi Far-
kas Tamás és felesége címere látható. Belül a hajdani gótikus oldalhajók fölé
barokk erkélysort építettek, a keskeny fõhajó pedig csehsüveg boltozatot
kapott. A tûzvészt a fõhajó boltozatán Túry Gyula freskója jeleníti meg.
A Szent Bertalan vértanúságát ábrázoló fõoltárképe a spanyol Ribera képé-
nek másolata. A szentély oldalfalain Dudits Andor ritka, gobelinszerû falfres-
kói vannak, jobbról ószövetségi, balról újszövetségi jelentekkel. A templom
kehelyalakú bronz keresztelõkútja a 15. századból való.
A bal oldali oldalbejárat fölötti freskó világi témájú, és azt a jelenetet
ábrázolja, amikor II. Rákóczi Ferenc találkozik Széchényi Pál érsekkel.
A képmezõ négy sarkában négy kuruc vitéz képe van.
A templom mögötti 18. századi épület a jezsuiták iskolája volt. Szom-
szédságában, a Szent Bertalan utca másik oldalán áll az Almássy-ház, vagy
ismertebb nevén Szent Korona Ház, a város legszebb barokk világi palotája.
Kapuja alatt emléktábla jelzi, hogy 1809-ben Napóleon elõl ide menekítették
a Szent Koronát. A házban lévõ plébánián található a nagy értékû Egyházi
Kincstár, amely ma az ország második leggazdagabb egyházi gyûjteménye,
gótikus és reneszánsz ötvös remekmûvekkel.
A templom fõbejáratával szemben induló Vachott Sándor utca elején
áll az érdekes háromszög alakú barokk Nepomuki Szent János-kápolna,
majd a 8. száma alatt a Vachott fivérek, Imre és Sándor szülõháza, márvány-
táblával. Õk a reformkor írói voltak.
A Vachott-ház közelében, az Eötvös téren áll Szent Orbánnak, a szõlõs-
gazdák védõszentjének szentelt kéttornyú barokk templom.
A város és környéke mûvelõdésének szempontjából oly fontos szerepet
betöltõ ferencesek az 1370-es években települtek a városba. A Barátok te-
rén álló ferences templomot a Báthory-család építtette 1400 körül. Két alka-
lommal is sor került átépítésére tûzvész miatt: elõször a 18. században,
majd 1904-ben. A templom déli falán emléktábla jelzi, hogy itt van eltemetve
Vak Bottyán kuruc generális. A templommal egybeépült 18. századi rendház-
ban gazdag ferences könyvtár van, amely Pannonhalmán kívül az ország
egyetlen, alapítása óta ugyanazon a helyen lévõ kolostori könyvtára. A közel
100 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
16 000 kötetes könyvtár könyveinek nagy részét a ferencesek a jellegzetes
„gyöngyösi kötéssel” látták el.
A város fõtengelyén áll a Mátra Múzeum, a volt Orczy-kastély copf stí-
lusú épülete. A múzeum bemutatja a Mátra ásvány- és élõvilágát, valamint
lakóinak életét. Itt õrzik Magyarország egyetlen, teljes épségben elõkerült
mamutcsontvázát.
A kastélyban 1814-ben megszállt Sándor orosz cár, az 1848-as szabadságharc idején
pedig Kossuth és Görgey. A kastély kerítését a hagyomány szerint a napóleoni háborúk
puskacsöveibõl kovácsolták. Két kapuját négy kõoroszlán õrzi, amelyeket Uhrl Ferenc
morva szobrász készített. A kastély kertjében áll az ország legöregebb, közel 300 éves
török mogyorófája.
A kastélytól indul Mátrafüredre a kisvasút és a 24-es Mátrafüred–Mátra-
háza–Parádfürdõ–Recsk–Eger közút.
MÁTRAFÜRED A közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred a
Mátra egyik klimatikus üdülõközpontja. A hotelekkel (Hotel Avar), szép vil-
lákkal, üdülõházakkal és parkokkal ékes terület erdõkkel van körülvéve. To-
vábbhaladva a 24-es úton a Sás-tóhoz, az ország legmagasabban (520 m)
fekvõ tavához érünk. A 2 hektárnyi területû, 1–2 méter mély tavat kitisztítot-
ták, így azon csónakázni is lehet. 50 m magas kilátójából szinte az egész
Mátra áttekinthetõ. A tóparton kemping található.
MÁTRAHÁZA Forgalmas szubalpin üdülõhely, 700 m magasan a
Kékestetõ alatt. Elsõ épületét, egy érdekes pagodaszerû házat, a Mátraegylet
építette 1930-ban. Ugyanekkor épült az Állami Tüdõgyógyintézet. A téli és
nyári sportok azóta sok üdülõházat vonzottak ide. Szállodái a Hotel Ózon és a
Bérc Hotel Mátra.
KÉKESTETÕ Magyarország legmagasabban fekvõ klimatikus gyógyhe-
lye a Mátraházától 3 km-re lévõ Kékestetõ. Közvetlenül az 1014 m magas
csúcs oldalában épült a szanatórium, ahol idegkimerültséget, légúti huruto-
kat és anyagcserezavarokat gyógyítanak, de egy része szállodaként is üze-
mel. A csúcson épült a 196 m magas tévétorony, amelynek közel félmagas-
ságában lifttel elérhetõ kilátó és eszpresszó is van. Innen indul az északi
nagy sílesiklópálya, és az ország legmagasabban fekvõ sípályája, az enyhébb
lejtésû kislesikló Mátraházára. Ez utóbbinál sífelvonó is üzemel.
PARÁDSASVÁR A 24-es út a Kékes- és Galyatetõ közötti nyeregbõl
erõsen kanyargós úton ereszkedik le Parádsasvárra. Itt találjuk az Ybl Miklós
által romantikus ízlésben tervezett volt Károlyi-kastélyt, amely most 5 csilla-
gos luxusszállodaként üzemel. Szomszédságában, a szintén Ybl által terve-
zett épületben palackozzák a „Parádi vizet”. Az utóvulkáni mûködés hatására
kénhidrogénnel és szénsavval telítõdött gyógyvíz gyomorhurut gyógyítására
alkalmas. A település üveggyárát még II. Rákóczi Ferenc alapította.
ORSZÁGISMERET 101
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Károly Róbertnek, Gyöngyös városi rangra emelõjének szobra – alko-
tója Kõ Pál – egy magas oszlopon áll a Fõ tér végében. A szobrot 1984-ben,
Gyöngyös várossá nyilvánításának 650 éves évforulóján emelték. Szom-
szédságában, a tér sarkán áll az a ház, amelyben II. Rákóczi Ferenc tárgyalt
Széchenyi Pál érsekkel, a bécsi udvar megbízottjával 1704-ben az esetleges
békekötés feltételeirõl. A téren találjuk a Mátra Szállót is.
A Fõ tér és a Szent Bertalan utca találkozásánál áll a város nagy értékû
mûemléke, a Szent Bertalan-templom. A 14. században épített templomot
egy 18. századi tûzvész után barokk ízlésben átépítették. Középkori tornya
elpusztult. A mai két homlokzati tornya késõ barokk. Mai formáját az
1917-es nagy tûzvész után 1922-ben nyerte el Nagy Virgil tervei szerint.
A hajó és a szentély támpilléres. A hajó külsõ falán az alapító Széchényi Far-
kas Tamás és felesége címere látható. Belül a hajdani gótikus oldalhajók fölé
barokk erkélysort építettek, a keskeny fõhajó pedig csehsüveg boltozatot
kapott. A tûzvészt a fõhajó boltozatán Túry Gyula freskója jeleníti meg.
A Szent Bertalan vértanúságát ábrázoló fõoltárképe a spanyol Ribera képé-
nek másolata. A szentély oldalfalain Dudits Andor ritka, gobelinszerû falfres-
kói vannak, jobbról ószövetségi, balról újszövetségi jelentekkel. A templom
kehelyalakú bronz keresztelõkútja a 15. századból való.
A bal oldali oldalbejárat fölötti freskó világi témájú, és azt a jelenetet
ábrázolja, amikor II. Rákóczi Ferenc találkozik Széchényi Pál érsekkel.
A képmezõ négy sarkában négy kuruc vitéz képe van.
A templom mögötti 18. századi épület a jezsuiták iskolája volt. Szom-
szédságában, a Szent Bertalan utca másik oldalán áll az Almássy-ház, vagy
ismertebb nevén Szent Korona Ház, a város legszebb barokk világi palotája.
Kapuja alatt emléktábla jelzi, hogy 1809-ben Napóleon elõl ide menekítették
a Szent Koronát. A házban lévõ plébánián található a nagy értékû Egyházi
Kincstár, amely ma az ország második leggazdagabb egyházi gyûjteménye,
gótikus és reneszánsz ötvös remekmûvekkel.
A templom fõbejáratával szemben induló Vachott Sándor utca elején
áll az érdekes háromszög alakú barokk Nepomuki Szent János-kápolna,
majd a 8. száma alatt a Vachott fivérek, Imre és Sándor szülõháza, márvány-
táblával. Õk a reformkor írói voltak.
A Vachott-ház közelében, az Eötvös téren áll Szent Orbánnak, a szõlõs-
gazdák védõszentjének szentelt kéttornyú barokk templom.
A város és környéke mûvelõdésének szempontjából oly fontos szerepet
betöltõ ferencesek az 1370-es években települtek a városba. A Barátok te-
rén álló ferences templomot a Báthory-család építtette 1400 körül. Két alka-
lommal is sor került átépítésére tûzvész miatt: elõször a 18. században,
majd 1904-ben. A templom déli falán emléktábla jelzi, hogy itt van eltemetve
Vak Bottyán kuruc generális. A templommal egybeépült 18. századi rendház-
ban gazdag ferences könyvtár van, amely Pannonhalmán kívül az ország
egyetlen, alapítása óta ugyanazon a helyen lévõ kolostori könyvtára. A közel
100 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
16 000 kötetes könyvtár könyveinek nagy részét a ferencesek a jellegzetes
„gyöngyösi kötéssel” látták el.
A város fõtengelyén áll a Mátra Múzeum, a volt Orczy-kastély copf stí-
lusú épülete. A múzeum bemutatja a Mátra ásvány- és élõvilágát, valamint
lakóinak életét. Itt õrzik Magyarország egyetlen, teljes épségben elõkerült
mamutcsontvázát.
A kastélyban 1814-ben megszállt Sándor orosz cár, az 1848-as szabadságharc idején
pedig Kossuth és Görgey. A kastély kerítését a hagyomány szerint a napóleoni háborúk
puskacsöveibõl kovácsolták. Két kapuját négy kõoroszlán õrzi, amelyeket Uhrl Ferenc
morva szobrász készített. A kastély kertjében áll az ország legöregebb, közel 300 éves
török mogyorófája.
A kastélytól indul Mátrafüredre a kisvasút és a 24-es Mátrafüred–Mátra-
háza–Parádfürdõ–Recsk–Eger közút.
MÁTRAFÜRED A közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred a
Mátra egyik klimatikus üdülõközpontja. A hotelekkel (Hotel Avar), szép vil-
lákkal, üdülõházakkal és parkokkal ékes terület erdõkkel van körülvéve. To-
vábbhaladva a 24-es úton a Sás-tóhoz, az ország legmagasabban (520 m)
fekvõ tavához érünk. A 2 hektárnyi területû, 1–2 méter mély tavat kitisztítot-
ták, így azon csónakázni is lehet. 50 m magas kilátójából szinte az egész
Mátra áttekinthetõ. A tóparton kemping található.
MÁTRAHÁZA Forgalmas szubalpin üdülõhely, 700 m magasan a
Kékestetõ alatt. Elsõ épületét, egy érdekes pagodaszerû házat, a Mátraegylet
építette 1930-ban. Ugyanekkor épült az Állami Tüdõgyógyintézet. A téli és
nyári sportok azóta sok üdülõházat vonzottak ide. Szállodái a Hotel Ózon és a
Bérc Hotel Mátra.
KÉKESTETÕ Magyarország legmagasabban fekvõ klimatikus gyógyhe-
lye a Mátraházától 3 km-re lévõ Kékestetõ. Közvetlenül az 1014 m magas
csúcs oldalában épült a szanatórium, ahol idegkimerültséget, légúti huruto-
kat és anyagcserezavarokat gyógyítanak, de egy része szállodaként is üze-
mel. A csúcson épült a 196 m magas tévétorony, amelynek közel félmagas-
ságában lifttel elérhetõ kilátó és eszpresszó is van. Innen indul az északi
nagy sílesiklópálya, és az ország legmagasabban fekvõ sípályája, az enyhébb
lejtésû kislesikló Mátraházára. Ez utóbbinál sífelvonó is üzemel.
PARÁDSASVÁR A 24-es út a Kékes- és Galyatetõ közötti nyeregbõl
erõsen kanyargós úton ereszkedik le Parádsasvárra. Itt találjuk az Ybl Miklós
által romantikus ízlésben tervezett volt Károlyi-kastélyt, amely most 5 csilla-
gos luxusszállodaként üzemel. Szomszédságában, a szintén Ybl által terve-
zett épületben palackozzák a „Parádi vizet”. Az utóvulkáni mûködés hatására
kénhidrogénnel és szénsavval telítõdött gyógyvíz gyomorhurut gyógyítására
alkalmas. A település üveggyárát még II. Rákóczi Ferenc alapította.
ORSZÁGISMERET 101
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
PARÁD felé haladva, az út mellett találunk egy növényritkaságot, a „mát-
rai õsjuhar”-t. Mögötte húzódik a Köszörû-völgy, ahonnan rálátni a víztározó
gátjára.
PARÁDFÜRDÕ Parád és Parádfürdõ között a „Cifra istálló”-nak neve-
zett épületet Ybl tervezte a Károlyiak számára. Kocsimúzeumot és a kocsi-
gyártáshoz kapcsolódó mesterségek mûhelyét láthatjuk benne, egybeépítve
a lóistállóval.
Parádfürdõ vasszulfátos, kénes-szénsavas, alkalikus és timsós forrá-
sai körül már 1928-ban rangos fürdõtelep alakult ki. Központja az Ybl Miklós
által tervezett Gyógyfürdõ Kórház. Észak-Magyarország egyik legszebb park-
ja övezi, amit még a Károlyi grófok alakitottak ki.
RECSK A 20. századi történelem egyik legszomorúbb idõszakában,
1950–1953 között itt volt a legfélelmetesebb hírû, „magyar gulagként”, „ha-
láltáborként” emlegetett internálótábor, ahol a politikai internáltakat kõbá-
nyában dolgoztatták embertelen körülmények között. A táborról a helyszínen
1991-ben felállított emlékmû is tanúskodik. 1996 óta pedig Nemzeti Emlék-
parkként mementója a diktatúra áldozatainak. Jelentõs rézérctelepek van-
nak a mélyben, de kitermelésük jelenleg nem gazdaságos.
SIROK A településen érdekes, riolittufába vájt régi barlanglakásokat lát-
hatunk. A település feletti magaslaton a 13. században épült várrom emelke-
dik. Mellette a környezetébõl kipreparálódott két sziklatornyot látunk, ame-
lyeket korábban Barát és Apáca névvel jelölték. Ez a hely a pogány
magyarság áldozóhelye volt.
BÜKKSZÉK A községben olajkutató forrásból sókban gazdag gyógyvíz
fakadt fel. A vizet „Salvus” néven palackozzák. Gyomor- és légcsõbetegsé-
gek gyógyítására használják. Körülötte fürdõtelep is létesült.
A Nyugati-Mátra a 21-es út felõl
A Mátrát nyugat felõl a Zagyva völgye határolja. A folyó völgyében, mint ter-
mészetes útvonal mentén, már a középkor folyamán jelentõs települések jöt-
tek létre. Ezek közül is kiemelkedik Pásztó.
PÁSZTÓ A honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokába
került. Anonymus szerint Árpád vezér hadai innen indultak Nógrád, Hont és
Nyitra meghódítására. Pásztó igen régtõl egyházas hely, királyi alapításként a
12. században bencés monostor jött létre. Ide késõbb III. Béla cisztereket te-
lepített. Pásztó 1407-ben városi rangot kapott Zsigmond királytól. A 16. szá-
zad derekán a város fejlõdését a török hódoltság törte derékba. A török pusz-
102 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
títás után a ciszterciek visszatelepülnek Wellehrádból, és a 18. században
felépítik a ma is álló kolostort. Városi rangját 1871-ben vesztette el, amelyet
csak 1984-ben kapott vissza.
9 v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT LÁTNIVALÓI: az egykori ciszterci kolos-
tor, az oskolamester-ház és a Szent Lõrinc plébániatemplom.
A barokk ciszterci kolostor 1715–1720 körül épült. Ma hely- és rendtörté-
neti kiállítás, valamint Csohány Kálmán Emlékkiállítás tekinthetõ meg benne.
Az Árpád-kori bencés apátság templomának alapfalai (mind a két építési perió-
dusból, 12. és 15. sz.) a barokk kolostor mellett láthatók. A kolostor és a mai
plébániatemplom között tárták fel az 1970-es években az eredeti gótikus stílusú
(15. sz.) „oskolamester-ház”-at. Az épület a mai Magyarország egyetlen, re-
konstruálhatóan fennmaradt, mezõvárosi polgárháza. A háromosztatú épület
egyik szobája alatt 3 méter mély rejtett gabonatároló vermet tártak fel, ahonnan
a 16. századi mezõváros polgári háztartásának sok értékes eszköze elõkerült. Az
elõkerült tárgyakat az épületben megnyitott múzeum tárlóiban láthatjuk. A többi
berendezési tárgyat középkori képek alapján rekonstruálták.
A barokkizált gótikus Szent Lõrinc plébániatemplomnak legrégebbi
építészeti részletei a támpillérek és gótikus ablakok, valamint a déli kápolna,
amelyben megmaradt a gótikus kegyúri fülke, a Rátót-nemzetség hársfaleve-
les címerével. A barokk fõhajó boltozatát Nemcsics Antal modern freskói dí-
szítik, amelyek evangéliumi eseményeket ábrázolnak.
Egyedülálló mûemlék a templom külsõ, északi oldala mellett álló, a
Rátót-nemzetség hatszög alapú, kétszintes, a 13. század közepérõl való te-
metkezõ kápolnája. Ma idõszaki kiállításokat rendeznek benne, többek kö-
zött értékes egyházmûvészeti anyag is látható.
9v9
TAR A település legjelentõsebb látnivalója a kimagasló értékû középkori
templomerõd. A lõréses középkori fallal körülvett templom tornya barokk,
oszlopos portikusza klasszicista. A szentélye 12. századi, amelyet a 14. szá-
zadban két oldalán egy-egy karéjjal bõvítettek. A templom falai nagyrészt gó-
tikusak. Az 1980-as években a templombelsõben gótikus freskótöredékek
kerültek elõ a 7 évig tartó restaurálás során. A legépebb freskótöredékek a
passiót ábrázolják. Eredeti elgondolása a restaurálásnak a boltozat lécrácso-
zattal való borítása. Gótikus oldalkápolnájának bejárata fölött Tari Lõrincnek
és feleségének a címere látható.
A templom közelében lévõ dombon áll Tari Lõrinc várának romja.
Tari Lõrinc, a település egykori birtokosa, Zsigmond király kísérõjeként szerzett érdeme-
ket, késõbb báró, majd királynéi pohárnok és kincstárnok lett. A „pokoljáró Tari Lõrinc”
néven ismert vártulajdonos Arany János „Toldi szerelmé”-ben is szerepel. A „pokoljáró”
jelzõ onnan ered, hogy Tari Lõrinc zarándokként felkereste Írországban Szent Patrik hí-
ORSZÁGISMERET 103
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
PARÁD felé haladva, az út mellett találunk egy növényritkaságot, a „mát-
rai õsjuhar”-t. Mögötte húzódik a Köszörû-völgy, ahonnan rálátni a víztározó
gátjára.
PARÁDFÜRDÕ Parád és Parádfürdõ között a „Cifra istálló”-nak neve-
zett épületet Ybl tervezte a Károlyiak számára. Kocsimúzeumot és a kocsi-
gyártáshoz kapcsolódó mesterségek mûhelyét láthatjuk benne, egybeépítve
a lóistállóval.
Parádfürdõ vasszulfátos, kénes-szénsavas, alkalikus és timsós forrá-
sai körül már 1928-ban rangos fürdõtelep alakult ki. Központja az Ybl Miklós
által tervezett Gyógyfürdõ Kórház. Észak-Magyarország egyik legszebb park-
ja övezi, amit még a Károlyi grófok alakitottak ki.
RECSK A 20. századi történelem egyik legszomorúbb idõszakában,
1950–1953 között itt volt a legfélelmetesebb hírû, „magyar gulagként”, „ha-
láltáborként” emlegetett internálótábor, ahol a politikai internáltakat kõbá-
nyában dolgoztatták embertelen körülmények között. A táborról a helyszínen
1991-ben felállított emlékmû is tanúskodik. 1996 óta pedig Nemzeti Emlék-
parkként mementója a diktatúra áldozatainak. Jelentõs rézérctelepek van-
nak a mélyben, de kitermelésük jelenleg nem gazdaságos.
SIROK A településen érdekes, riolittufába vájt régi barlanglakásokat lát-
hatunk. A település feletti magaslaton a 13. században épült várrom emelke-
dik. Mellette a környezetébõl kipreparálódott két sziklatornyot látunk, ame-
lyeket korábban Barát és Apáca névvel jelölték. Ez a hely a pogány
magyarság áldozóhelye volt.
BÜKKSZÉK A községben olajkutató forrásból sókban gazdag gyógyvíz
fakadt fel. A vizet „Salvus” néven palackozzák. Gyomor- és légcsõbetegsé-
gek gyógyítására használják. Körülötte fürdõtelep is létesült.
A Nyugati-Mátra a 21-es út felõl
A Mátrát nyugat felõl a Zagyva völgye határolja. A folyó völgyében, mint ter-
mészetes útvonal mentén, már a középkor folyamán jelentõs települések jöt-
tek létre. Ezek közül is kiemelkedik Pásztó.
PÁSZTÓ A honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokába
került. Anonymus szerint Árpád vezér hadai innen indultak Nógrád, Hont és
Nyitra meghódítására. Pásztó igen régtõl egyházas hely, királyi alapításként a
12. században bencés monostor jött létre. Ide késõbb III. Béla cisztereket te-
lepített. Pásztó 1407-ben városi rangot kapott Zsigmond királytól. A 16. szá-
zad derekán a város fejlõdését a török hódoltság törte derékba. A török pusz-
102 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
títás után a ciszterciek visszatelepülnek Wellehrádból, és a 18. században
felépítik a ma is álló kolostort. Városi rangját 1871-ben vesztette el, amelyet
csak 1984-ben kapott vissza.
9 v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT LÁTNIVALÓI: az egykori ciszterci kolos-
tor, az oskolamester-ház és a Szent Lõrinc plébániatemplom.
A barokk ciszterci kolostor 1715–1720 körül épült. Ma hely- és rendtörté-
neti kiállítás, valamint Csohány Kálmán Emlékkiállítás tekinthetõ meg benne.
Az Árpád-kori bencés apátság templomának alapfalai (mind a két építési perió-
dusból, 12. és 15. sz.) a barokk kolostor mellett láthatók. A kolostor és a mai
plébániatemplom között tárták fel az 1970-es években az eredeti gótikus stílusú
(15. sz.) „oskolamester-ház”-at. Az épület a mai Magyarország egyetlen, re-
konstruálhatóan fennmaradt, mezõvárosi polgárháza. A háromosztatú épület
egyik szobája alatt 3 méter mély rejtett gabonatároló vermet tártak fel, ahonnan
a 16. századi mezõváros polgári háztartásának sok értékes eszköze elõkerült. Az
elõkerült tárgyakat az épületben megnyitott múzeum tárlóiban láthatjuk. A többi
berendezési tárgyat középkori képek alapján rekonstruálták.
A barokkizált gótikus Szent Lõrinc plébániatemplomnak legrégebbi
építészeti részletei a támpillérek és gótikus ablakok, valamint a déli kápolna,
amelyben megmaradt a gótikus kegyúri fülke, a Rátót-nemzetség hársfaleve-
les címerével. A barokk fõhajó boltozatát Nemcsics Antal modern freskói dí-
szítik, amelyek evangéliumi eseményeket ábrázolnak.
Egyedülálló mûemlék a templom külsõ, északi oldala mellett álló, a
Rátót-nemzetség hatszög alapú, kétszintes, a 13. század közepérõl való te-
metkezõ kápolnája. Ma idõszaki kiállításokat rendeznek benne, többek kö-
zött értékes egyházmûvészeti anyag is látható.
9v9
TAR A település legjelentõsebb látnivalója a kimagasló értékû középkori
templomerõd. A lõréses középkori fallal körülvett templom tornya barokk,
oszlopos portikusza klasszicista. A szentélye 12. századi, amelyet a 14. szá-
zadban két oldalán egy-egy karéjjal bõvítettek. A templom falai nagyrészt gó-
tikusak. Az 1980-as években a templombelsõben gótikus freskótöredékek
kerültek elõ a 7 évig tartó restaurálás során. A legépebb freskótöredékek a
passiót ábrázolják. Eredeti elgondolása a restaurálásnak a boltozat lécrácso-
zattal való borítása. Gótikus oldalkápolnájának bejárata fölött Tari Lõrincnek
és feleségének a címere látható.
A templom közelében lévõ dombon áll Tari Lõrinc várának romja.
Tari Lõrinc, a település egykori birtokosa, Zsigmond király kísérõjeként szerzett érdeme-
ket, késõbb báró, majd királynéi pohárnok és kincstárnok lett. A „pokoljáró Tari Lõrinc”
néven ismert vártulajdonos Arany János „Toldi szerelmé”-ben is szerepel. A „pokoljáró”
jelzõ onnan ered, hogy Tari Lõrinc zarándokként felkereste Írországban Szent Patrik hí-
ORSZÁGISMERET 103
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
res „purgatóriumát”, azaz egy barlangot, ahol a látogató a szivárgó gázok hatására átélte
a pokol borzalmait. Ennek hatására sokan megtértek. A barlangot késõbb az egyháznak
sikerült bezáratnia.
A sámsonházai elágazásnál egy hagyományos alakú buddhista sztúpa
épült Kõrösi Csoma Sándor emlékére, meditációs házzal. A sztúpát 1992-
ben a dalai láma szentelte fel Kõrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordu-
lója tiszteletére.
MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT Mátraverebély gótikus templomát
Vereb Péter erdélyi alvajda építtette 1370 körül. Vereb Péter Nagy Lajos ki-
rály seregében harcolt az oláh vajda ellen és megsebesült. Visszatérve
verebélyi otthonába, a szentkúti forrásnál visszanyerte egészségét. Hálából
építtette a templomot. A huszártornyos, háromhajós gótikus templom déli
oldalfalán kiugró elõcsarnok van, gótikus freskótöredékekkel és csúcsíves
bejárattal. A templom csehsüveg boltozata barokk kori. A szentély falában
két építési periódusból származó páros ülõfülke van. A bal oldalhajóban he-
lyezték el Vereb Péter sírkövét. Késõ reneszánsz népies szószékét egyetlen
tufakõbõl faragták.
Ez a templom volt kezdetben – különleges pápai kiváltságok és búcsúk
révén – a Szent László-kultuszhoz kapcsolódó zarándoklatok célja.
A kegyhely kialakulásának legendája szerint a kunokat üldözõ Szent László királyt és
katonáit bekerítette itt a keskeny völgyben az ellenség. A magyarok – nem lévén vizük –
engedélyt kértek az uralkodótól, hogy pogány áldozatot mutathassanak be. A szent király
erre haragjában egy sziklába vágta lándzsáját, és amikor kihúzta onnan, friss vizû forrás
fakadt a helyén. A legenda másik változata szerint Szent László egyenesen Ágasvár csú-
csáról ugrott ide. Emiatt máig rá emlékeztet a Szent László ugratása elnevezésû tektoni-
kai hasadék.
A néhány kilométerre lévõ Szentkút kápolnáját azonban már egy
1290-bõl való oklevél említi. Egy 1457-bõl való pedig igen látogatott búcsú-
járó helynek állítja.
A török idõkben a magyarok már súlyos váltságdíjat fizettek az egri és a szécsényi pasák-
nak azért, hogy idejöhessenek zarándoklatra. A zarándoklatok helyszíne fokozatosan át-
helyezõdött Mátraverebélyrõl Szentkútra.
A török után a környék birtokosa, Almássy János, látva a búcsúsok tö-
megét, és hallva a sok imameghallgatást, 1763-ban felépíttette a ma látható
barokk templomot. Mária kegyszobra 300 évvel ezelõtt került ide Pásztóról,
de a kultusz inkább a szent forráshoz (Szentkúthoz) kapcsolódik. Kegytemp-
loma 1970 óta „basilica minor” ranggal bír.
A kegytemplom feletti hegyoldalba vágott remetelakokban a középkor-
ban Szent Antal-remeték laktak, a 18. században pedig Bellaagh Antal
aldebrõi plébános remetéskedett itt 20 évig.
Szentkút ma is Észak-Magyarország leglátogatottabb Mária-kegyhe-
lye, ahová rendszeresen érkeznek szinte az egész országból a Mária-tisztelõ
zarándokok.
104 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Mátrán Pásztóról átvezetõ út
Pásztóról Mátrakeresztes felé indulva, Hasznos után balra egy dombtetõn lát-
ható a Rátót nembeli Domonkos által épített Hasznosi-vár romja. A völgyben
a Kövecses-patakon egy víztározó is épült. Mátrakeresztesen fakanálkészí-
tõk mûhelyeit találjuk az út mentén.
FALLÓSKÚT az itt fakadó Vállóskúttól kapta a nevét. A határában
– igen szép természeti környezetben – az 1970-es években felépült Má-
ria-kápolnánál új Mária-kegyhely van kibontakozóban. A kápolna elõtt a kü-
lönlegesen szép, egyedi tûzzománc stációk az ország különbözõ települései-
nek adományaiból készültek. A kápolna elõtt két kútból is meríthetõ a
csodatevõ víz.
PISZKÉS-TETÕ Itt csillagászati obszervatórium és földrengésjelzõ állo-
más épült.
Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván az ország legma-
gasabban fekvõ három települése (800 m felett). Egykori üveghuták helyén
épült kedvelt szubalpin üdülõhelyek.
MÁTRASZENTIMRE Az 1980-ban felszentelt, szép modern katolikus
templom belsejét Kákonyi Asztrik seccói díszítik. Szlovák tájházát 1995
nyarán avatták fel. A település utáni magaslaton a „Három falu temploma”
áll, amelynek Szent István a védõszentje.
MÁTRASZENTISTVÁN A Hutahelyi-patak völgyében találjuk a hí-
res mátrai betyárról, Vidróczkyról elnevezett csárdát. Ezt Kodály Zoltán „Mát-
rai képek” címû zenemûvében is megörökítette.
GALYATETÕ A Mátrának a Kékes mellett látképileg is leghatalmasabb
tömbje a 966 méter magas Galya-tetõ. A Péterhegyesen lévõ kilátóból tisz-
ta idõben nemcsak a Karancs–Medves vidék, hanem még a Magas-Tátra is
látható. A szubalpin klimatikus hely sok üdülõházat vonzott ide. Legszebb
fekvése, hatalmas parkkal a Hotel Galyatetõnek van. A közeli kápolnában a
gyakran itt üdülõ Kodály Zoltán vállalta a kántor szerepét a vasárnapi mi-
séken. Itt szerezte egyik legkiérleltebb mûvét, a „Missa brevis”-t, a „Rövid
misét”.
Galyatetõ után az út leereszkedik a Galyatetõ–Kékes közötti nyeregbe,
és itt éri el a 24-es utat.
GYÖNGYÖSPATA Gyöngyöstõl 12 km-re, az északnyugatra vezetõ út
mentén van Gyöngyöspata. A Szent Péterrõl elnevezett plébániatemploma
hat évszázad építkezését tükrözi. A 12. században kezdték építeni. Ezt a kor-
szakot a szentély északi falába másodlagos helyen beépített kettõs román ív
ORSZÁGISMERET 105
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
res „purgatóriumát”, azaz egy barlangot, ahol a látogató a szivárgó gázok hatására átélte
a pokol borzalmait. Ennek hatására sokan megtértek. A barlangot késõbb az egyháznak
sikerült bezáratnia.
A sámsonházai elágazásnál egy hagyományos alakú buddhista sztúpa
épült Kõrösi Csoma Sándor emlékére, meditációs házzal. A sztúpát 1992-
ben a dalai láma szentelte fel Kõrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordu-
lója tiszteletére.
MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT Mátraverebély gótikus templomát
Vereb Péter erdélyi alvajda építtette 1370 körül. Vereb Péter Nagy Lajos ki-
rály seregében harcolt az oláh vajda ellen és megsebesült. Visszatérve
verebélyi otthonába, a szentkúti forrásnál visszanyerte egészségét. Hálából
építtette a templomot. A huszártornyos, háromhajós gótikus templom déli
oldalfalán kiugró elõcsarnok van, gótikus freskótöredékekkel és csúcsíves
bejárattal. A templom csehsüveg boltozata barokk kori. A szentély falában
két építési periódusból származó páros ülõfülke van. A bal oldalhajóban he-
lyezték el Vereb Péter sírkövét. Késõ reneszánsz népies szószékét egyetlen
tufakõbõl faragták.
Ez a templom volt kezdetben – különleges pápai kiváltságok és búcsúk
révén – a Szent László-kultuszhoz kapcsolódó zarándoklatok célja.
A kegyhely kialakulásának legendája szerint a kunokat üldözõ Szent László királyt és
katonáit bekerítette itt a keskeny völgyben az ellenség. A magyarok – nem lévén vizük –
engedélyt kértek az uralkodótól, hogy pogány áldozatot mutathassanak be. A szent király
erre haragjában egy sziklába vágta lándzsáját, és amikor kihúzta onnan, friss vizû forrás
fakadt a helyén. A legenda másik változata szerint Szent László egyenesen Ágasvár csú-
csáról ugrott ide. Emiatt máig rá emlékeztet a Szent László ugratása elnevezésû tektoni-
kai hasadék.
A néhány kilométerre lévõ Szentkút kápolnáját azonban már egy
1290-bõl való oklevél említi. Egy 1457-bõl való pedig igen látogatott búcsú-
járó helynek állítja.
A török idõkben a magyarok már súlyos váltságdíjat fizettek az egri és a szécsényi pasák-
nak azért, hogy idejöhessenek zarándoklatra. A zarándoklatok helyszíne fokozatosan át-
helyezõdött Mátraverebélyrõl Szentkútra.
A török után a környék birtokosa, Almássy János, látva a búcsúsok tö-
megét, és hallva a sok imameghallgatást, 1763-ban felépíttette a ma látható
barokk templomot. Mária kegyszobra 300 évvel ezelõtt került ide Pásztóról,
de a kultusz inkább a szent forráshoz (Szentkúthoz) kapcsolódik. Kegytemp-
loma 1970 óta „basilica minor” ranggal bír.
A kegytemplom feletti hegyoldalba vágott remetelakokban a középkor-
ban Szent Antal-remeték laktak, a 18. században pedig Bellaagh Antal
aldebrõi plébános remetéskedett itt 20 évig.
Szentkút ma is Észak-Magyarország leglátogatottabb Mária-kegyhe-
lye, ahová rendszeresen érkeznek szinte az egész országból a Mária-tisztelõ
zarándokok.
104 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Mátrán Pásztóról átvezetõ út
Pásztóról Mátrakeresztes felé indulva, Hasznos után balra egy dombtetõn lát-
ható a Rátót nembeli Domonkos által épített Hasznosi-vár romja. A völgyben
a Kövecses-patakon egy víztározó is épült. Mátrakeresztesen fakanálkészí-
tõk mûhelyeit találjuk az út mentén.
FALLÓSKÚT az itt fakadó Vállóskúttól kapta a nevét. A határában
– igen szép természeti környezetben – az 1970-es években felépült Má-
ria-kápolnánál új Mária-kegyhely van kibontakozóban. A kápolna elõtt a kü-
lönlegesen szép, egyedi tûzzománc stációk az ország különbözõ települései-
nek adományaiból készültek. A kápolna elõtt két kútból is meríthetõ a
csodatevõ víz.
PISZKÉS-TETÕ Itt csillagászati obszervatórium és földrengésjelzõ állo-
más épült.
Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván az ország legma-
gasabban fekvõ három települése (800 m felett). Egykori üveghuták helyén
épült kedvelt szubalpin üdülõhelyek.
MÁTRASZENTIMRE Az 1980-ban felszentelt, szép modern katolikus
templom belsejét Kákonyi Asztrik seccói díszítik. Szlovák tájházát 1995
nyarán avatták fel. A település utáni magaslaton a „Három falu temploma”
áll, amelynek Szent István a védõszentje.
MÁTRASZENTISTVÁN A Hutahelyi-patak völgyében találjuk a hí-
res mátrai betyárról, Vidróczkyról elnevezett csárdát. Ezt Kodály Zoltán „Mát-
rai képek” címû zenemûvében is megörökítette.
GALYATETÕ A Mátrának a Kékes mellett látképileg is leghatalmasabb
tömbje a 966 méter magas Galya-tetõ. A Péterhegyesen lévõ kilátóból tisz-
ta idõben nemcsak a Karancs–Medves vidék, hanem még a Magas-Tátra is
látható. A szubalpin klimatikus hely sok üdülõházat vonzott ide. Legszebb
fekvése, hatalmas parkkal a Hotel Galyatetõnek van. A közeli kápolnában a
gyakran itt üdülõ Kodály Zoltán vállalta a kántor szerepét a vasárnapi mi-
séken. Itt szerezte egyik legkiérleltebb mûvét, a „Missa brevis”-t, a „Rövid
misét”.
Galyatetõ után az út leereszkedik a Galyatetõ–Kékes közötti nyeregbe,
és itt éri el a 24-es utat.
GYÖNGYÖSPATA Gyöngyöstõl 12 km-re, az északnyugatra vezetõ út
mentén van Gyöngyöspata. A Szent Péterrõl elnevezett plébániatemploma
hat évszázad építkezését tükrözi. A 12. században kezdték építeni. Ezt a kor-
szakot a szentély északi falába másodlagos helyen beépített kettõs román ív
ORSZÁGISMERET 105
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
képviseli. A két román ív felett látható Mária születését ábrázoló freskót
Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere festtette Hertul mesterrel.
A Washingtonban õrzött híres Nekcsei Bibliát is Hertul festette. A Biblia egyik képén a
tárnokmestert és feleségét is megörökítette, sõt mögöttük egy angyal az általuk kibõvített
templom makettjét is tartja.
A templom déli falán a 15. századból való freskó Krisztust és Tamás apostolt ábrázolja.
A 15. században építették a mai kéthajós templomtestet összefogó,
sokszögzáródású szentélyt és a tagolt hálóboltozatot. Ugyancsak ekkor
épült a négyzetes alapú, de nyolcszögben folytatódó torony. A középkori ká-
polnáknak a templombelsõ felé áttört falaival alakult ki a mai belsõ tér há-
rom hajóval. Ezek a sajátos építészeti megoldások tették a templomot a ma-
gyar késõ gótika egyik legmagyarabb emlékévé. A belsõ térben viszont a
magyar mûvészi gyakorlatban teljesen egyedülálló fõoltár, a Jézus családfá-
ját ábrázoló úgynevezett „Jessze fája” található a 18. századból. A fõoltár a
templom legnevezetesebb látnivalója. Az oltár gyertyapadján Jesszének
– Jézus õsének – életnagyságú, fából faragott szobra fekszik, akinek a tör-
zsébõl hatalmas fa sarjad. A fa ágai tojásdad alakban keretezik a Mária szü-
letését ábrázoló festményt. A fa ágain Jézus õsei (királyok és próféták, köz-
tük Salamon és Dávid) ülnek. Az összehajló ágak felett pedig Mária trónol,
karján a kis Jézussal. A 8 m magas Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóz-
nak az Énekek énekébõl vett idézetekkel.
VISONTA Itt található az ország legnagyobb szénbázisú erõmûve, ame-
lyet külfejtéses, gyenge minõségû lignitre építettek.
A Gyöngyöstõl keletre induló, a Mátra déli lábánál vezetõ út fûzi fel a
szõlõtermelõ községeket: Abasárt, Markazt, Domoszlót, Kisnánát és Ver-
pelétet. A Mátraaljai történelmi borvidék az ország 22 borvidéke közül
17 ezer hektárjával területileg a második, a hegyvidékiek között pedig a leg-
nagyobb. Fõként fehér borairól, a hárslevelûrõl, az olaszrizlingrõl és a szürke-
barátról híres. 1998-ban megalakult a Mátraaljai Borút Egyesület, amely a
borkóstolások szervezésén kívül a térség 15 településén ismerteti meg a láto-
gatót a nevezetességekkel. A borvidék legnagyobb borászata a Nagyrédei
Szõlõskert. A Gyöngyösi Szüreti Fesztiválon három napon keresztül mutat-
ják be boraikat a termelõk.
ABASÁR A település az Aba-család birtoka volt, a hagyomány szerint
Aba Sámuel király itt bencés monostort és apátságot alapított, itt is temették
el. Szobra a Fõ téren áll. 1991-ben emlékmûvet állítottak az 5 millió meg nem
született magyarnak, könyörögve a magzati életek védelméért.
KISNÁNA Az út mellett emelkedik az Aba nembeli Kompolthyak által a
14. században épített vár, még romjaiban is jelentékeny falaival. Az 1710-es
években betelepült szlovákok utódai még ma is élnek, tájházukban gazdag
helytörténeti anyag mutatja be életmódjukat.
106 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
VERPELÉT A településen egy érdekes pendelykéményes népi kovács-
mûhely látható, múlt századi berendezéssel. Verpelétnél éri el az út a Mátrát
keletrõl lezáró Tarna völgyét. Ezen északra, Tarnaszentmária felé haladva ta-
láljuk a verpeléti Várhegy 60 m magas, védelem alatt álló vulkáni kúpját,
amely a mátrai vulkánosság legkeletibb elõfordulása. Lávacsatornájának az
anyagát kibányászták, így feltárva láthatjuk a vulkán kürtõjét.
TARNASZENTMÁRIA Itt, a Mátra keleti végében, a Tarna völgyében
találjuk hazánk legrégibb és legkisebb ma is mûködõ templomát. Az emelt-
szintû szentély alatt még altemplomszerû temetkezõhely is van. Benne egy
sírt is találtak, amely feltehetõen az alapítóé volt. A templomot a 9. században
valószínûleg Géza fejedelem öccse, Mihály építtette. A kívül félköríves szen-
télyû, egyhajós templombelsõ falán faloszlopok vannak, amelyeknek a lába-
zata más-más faragású. Ilyen építészeti megoldásokat Quedlinburgban lát-
hatunk.
A megkeresztelkedett Géza fejedelem elfogadta I. Ottó császár meghívását a quedlin-
burgi értekezletre, amelyen az európai béke és a térítés kérdéseit vitatták meg. Feltehe-
tõen öccse, Mihály is ott volt a székesegyházban tartott ünnepi szertartáson. Õ hívhatta
meg a székesegyház építõit magyarországi birtokára, és építtette velük a tarnaszent-
máriai templomot fejedelmi temetkezõhelynek, amely az elsõ keresztelõegyházak egyike
is volt. Nemzetségfõket és külföldi követeket fogadott itt a hatalom birtokosa.
FELDEBRÕ Ha Verpelétrõl déli irányba haladunk a Tarna völgyében, eu-
rópai jelentõségû mûvészi értéket találunk. A feldebrõi altemplomnak ugyan-
is egész Európában nem ismerjük párját.
Különlegességét nemcsak kora és szépsége adja, hanem az, hogy bár alaprajzát tekintve
a bizánci kereszténység centrális templomaira emlékeztet, azonban a keletiekben nincs
altemplom. Nyugat-Európában viszont – ahol a halottkultusz a 11. századtól erõteljesen
kibontakozott, s ezért az altemplomépítés nagyon gyakorivá vált – centrális templomok
nincsenek. Itt azonban a templom centrális, és van altemplom is.
A feldebrõi templom építtetõje a környék ura, a királyi család tagja:
Aba Sámuel. Õt elõször ide temették, és csak egy idõ után vitték át Abasárra,
saját monostorába.
A négyszög alaprajzú templomot a 12–13. század fordulóján bontások-
kal és új falakkal háromhajóssá szûkítették. Az altemplom azonban a fölötte
lévõ emelt szentéllyel megmaradt, és a szentély alakját követi: öt nyolc-
karélyos, lefelé szélesedõ oszlopköteggel osztott kéthajós tér. Eredeti kereszt-
boltozat-szerû nyomott dongaboltozatán hazánk legkorábbi – itáliai hatást
tükrözõ – freskói maradtak meg: Krisztus mellképe, a négy evangélista, Káin
és Ábel. Nyugati végében találjuk a sírkamrát.
A felsõ templom boltozata és a torony barokk kori. A berendezés ba-
rokk, illetve a modern helyreállítás idejébõl (1983) való.
KÁPOLNA a 3-as fõút menti település az 1849. február 26–27-én lezaj-
lott, vesztes csata során írta be nevét a történelembe. Az ütközet után Kos-
ORSZÁGISMERET 107
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
képviseli. A két román ív felett látható Mária születését ábrázoló freskót
Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere festtette Hertul mesterrel.
A Washingtonban õrzött híres Nekcsei Bibliát is Hertul festette. A Biblia egyik képén a
tárnokmestert és feleségét is megörökítette, sõt mögöttük egy angyal az általuk kibõvített
templom makettjét is tartja.
A templom déli falán a 15. századból való freskó Krisztust és Tamás apostolt ábrázolja.
A 15. században építették a mai kéthajós templomtestet összefogó,
sokszögzáródású szentélyt és a tagolt hálóboltozatot. Ugyancsak ekkor
épült a négyzetes alapú, de nyolcszögben folytatódó torony. A középkori ká-
polnáknak a templombelsõ felé áttört falaival alakult ki a mai belsõ tér há-
rom hajóval. Ezek a sajátos építészeti megoldások tették a templomot a ma-
gyar késõ gótika egyik legmagyarabb emlékévé. A belsõ térben viszont a
magyar mûvészi gyakorlatban teljesen egyedülálló fõoltár, a Jézus családfá-
ját ábrázoló úgynevezett „Jessze fája” található a 18. századból. A fõoltár a
templom legnevezetesebb látnivalója. Az oltár gyertyapadján Jesszének
– Jézus õsének – életnagyságú, fából faragott szobra fekszik, akinek a tör-
zsébõl hatalmas fa sarjad. A fa ágai tojásdad alakban keretezik a Mária szü-
letését ábrázoló festményt. A fa ágain Jézus õsei (királyok és próféták, köz-
tük Salamon és Dávid) ülnek. Az összehajló ágak felett pedig Mária trónol,
karján a kis Jézussal. A 8 m magas Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóz-
nak az Énekek énekébõl vett idézetekkel.
VISONTA Itt található az ország legnagyobb szénbázisú erõmûve, ame-
lyet külfejtéses, gyenge minõségû lignitre építettek.
A Gyöngyöstõl keletre induló, a Mátra déli lábánál vezetõ út fûzi fel a
szõlõtermelõ községeket: Abasárt, Markazt, Domoszlót, Kisnánát és Ver-
pelétet. A Mátraaljai történelmi borvidék az ország 22 borvidéke közül
17 ezer hektárjával területileg a második, a hegyvidékiek között pedig a leg-
nagyobb. Fõként fehér borairól, a hárslevelûrõl, az olaszrizlingrõl és a szürke-
barátról híres. 1998-ban megalakult a Mátraaljai Borút Egyesület, amely a
borkóstolások szervezésén kívül a térség 15 településén ismerteti meg a láto-
gatót a nevezetességekkel. A borvidék legnagyobb borászata a Nagyrédei
Szõlõskert. A Gyöngyösi Szüreti Fesztiválon három napon keresztül mutat-
ják be boraikat a termelõk.
ABASÁR A település az Aba-család birtoka volt, a hagyomány szerint
Aba Sámuel király itt bencés monostort és apátságot alapított, itt is temették
el. Szobra a Fõ téren áll. 1991-ben emlékmûvet állítottak az 5 millió meg nem
született magyarnak, könyörögve a magzati életek védelméért.
KISNÁNA Az út mellett emelkedik az Aba nembeli Kompolthyak által a
14. században épített vár, még romjaiban is jelentékeny falaival. Az 1710-es
években betelepült szlovákok utódai még ma is élnek, tájházukban gazdag
helytörténeti anyag mutatja be életmódjukat.
106 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
VERPELÉT A településen egy érdekes pendelykéményes népi kovács-
mûhely látható, múlt századi berendezéssel. Verpelétnél éri el az út a Mátrát
keletrõl lezáró Tarna völgyét. Ezen északra, Tarnaszentmária felé haladva ta-
láljuk a verpeléti Várhegy 60 m magas, védelem alatt álló vulkáni kúpját,
amely a mátrai vulkánosság legkeletibb elõfordulása. Lávacsatornájának az
anyagát kibányászták, így feltárva láthatjuk a vulkán kürtõjét.
TARNASZENTMÁRIA Itt, a Mátra keleti végében, a Tarna völgyében
találjuk hazánk legrégibb és legkisebb ma is mûködõ templomát. Az emelt-
szintû szentély alatt még altemplomszerû temetkezõhely is van. Benne egy
sírt is találtak, amely feltehetõen az alapítóé volt. A templomot a 9. században
valószínûleg Géza fejedelem öccse, Mihály építtette. A kívül félköríves szen-
télyû, egyhajós templombelsõ falán faloszlopok vannak, amelyeknek a lába-
zata más-más faragású. Ilyen építészeti megoldásokat Quedlinburgban lát-
hatunk.
A megkeresztelkedett Géza fejedelem elfogadta I. Ottó császár meghívását a quedlin-
burgi értekezletre, amelyen az európai béke és a térítés kérdéseit vitatták meg. Feltehe-
tõen öccse, Mihály is ott volt a székesegyházban tartott ünnepi szertartáson. Õ hívhatta
meg a székesegyház építõit magyarországi birtokára, és építtette velük a tarnaszent-
máriai templomot fejedelmi temetkezõhelynek, amely az elsõ keresztelõegyházak egyike
is volt. Nemzetségfõket és külföldi követeket fogadott itt a hatalom birtokosa.
FELDEBRÕ Ha Verpelétrõl déli irányba haladunk a Tarna völgyében, eu-
rópai jelentõségû mûvészi értéket találunk. A feldebrõi altemplomnak ugyan-
is egész Európában nem ismerjük párját.
Különlegességét nemcsak kora és szépsége adja, hanem az, hogy bár alaprajzát tekintve
a bizánci kereszténység centrális templomaira emlékeztet, azonban a keletiekben nincs
altemplom. Nyugat-Európában viszont – ahol a halottkultusz a 11. századtól erõteljesen
kibontakozott, s ezért az altemplomépítés nagyon gyakorivá vált – centrális templomok
nincsenek. Itt azonban a templom centrális, és van altemplom is.
A feldebrõi templom építtetõje a környék ura, a királyi család tagja:
Aba Sámuel. Õt elõször ide temették, és csak egy idõ után vitték át Abasárra,
saját monostorába.
A négyszög alaprajzú templomot a 12–13. század fordulóján bontások-
kal és új falakkal háromhajóssá szûkítették. Az altemplom azonban a fölötte
lévõ emelt szentéllyel megmaradt, és a szentély alakját követi: öt nyolc-
karélyos, lefelé szélesedõ oszlopköteggel osztott kéthajós tér. Eredeti kereszt-
boltozat-szerû nyomott dongaboltozatán hazánk legkorábbi – itáliai hatást
tükrözõ – freskói maradtak meg: Krisztus mellképe, a négy evangélista, Káin
és Ábel. Nyugati végében találjuk a sírkamrát.
A felsõ templom boltozata és a torony barokk kori. A berendezés ba-
rokk, illetve a modern helyreállítás idejébõl (1983) való.
KÁPOLNA a 3-as fõút menti település az 1849. február 26–27-én lezaj-
lott, vesztes csata során írta be nevét a történelembe. Az ütközet után Kos-
ORSZÁGISMERET 107
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
suth Lajos is meglátogatta a csatateret és imát mondott a ma is álló három
hársfa alatt a sebesültekért és halottakért. A csata emlékmûvét 1998-ban ál-
lították. 1919-ben Károlyi Mihály itteni birtokán kezdte meg a nagybirtokok
szimbolikus felosztását.
A Tarna völgye és Eger között helyezkedik el az Egerbakta–Egerszaló-
ki-dombvidék.
EGERSZALÓK Egyházát már 13. századi oklevél is említi. Az 1600-as
években Esterházy Pál nádor „Mennyei Korona” címû munkájában ír az
egerszalóki „Boldogságos Szûz Máriának ékesen írott képé”-rõl. E kép méltó
elhelyezésére épült 1738-ban a mai templom, különálló harangtoronnyal.
1760-ban XIII. Kelemen pápa örök idõkre három búcsút engedélyezett a temp-
lomnak. Minden év nyarán nagyszabású ifjúsági találkozók (hazai és külföldi
résztvevõkkel) zajlanak a település fölötti dombon lévõ kegytemplom körül.
A Demjén felé vezetõ úton, olajkutatás során szulfidos és szénsavas
gyógyvíz tört fel. Az elfolyó forró vízbõl a felszínen vastag rétegben válik ki a
forrásmész. A mészkõteraszok látványáról „Magyar Pamukkalé”-nak is ne-
vezik a helyet, a hasonló képzõdésû törökországi források nyomán. Az elfolyó
víz felhasználására egy kis fürdõmedencét is építettek. 2007-tõl fogadja ven-
dégeit a mészkõképzõdmény lábánál épült Gyógy- és Wellnessfürdõ.
A Bükk hegység
A Bükk a Tarna völgyétõl a Sajó-medencéig terjed. Északon a Borsodi-me-
dence határolja, míg dél felé fokozatosan hanyatlik le a Bükkalja törmelék-
kúp övezetére. Nevét az itt uralkodó fafajtáról kapta. A hegység tulajdonkép-
pen a Kárpátok legbelsõ takarórendszerének a tartozéka és az ország legma-
gasabbra kiemelkedõ (Istállós-kõ, 959 m) karsztos hegysége. Felépítésé-
ben fõként a triász idõszakból való tengeri üledékek uralkodnak.
A hegység déli és nyugati szélein vulkáni eredetû riolit és andezit is elõ-
fordul. A 20 km hosszú és 5–7 km széles, „Óriások asztala” néven ismert
Bükk-fennsíkon 30, 900 méternél magasabb csúcs található. Délnyugati le-
törésénél sorakoznak a legszebb kilátást nyújtó bükki „kövek”: a Három-kõ,
a Tar-kõ, a Pes-kõ, az Õr-kõ és a legmagasabbra emelkedõ Istállós-kõ
(959 m). Ez utóbbinak az oldalában találjuk az õsember-leleteirõl híres Istál-
lós-kõi barlangot.
A Délkeleti-Bükk a Hór-völgy és a Szinva-völgy között elhelyezkedõ
6–700 m magas karsztos terület. Érdekessége az õsember lakta Subalyuk-
forrásbarlang.
A hegységhez délrõl a Bükkalja vulkáni tufából és pannon üledékekbõl
felépülõ, gerincekre tagolt hegyláb-felszíne csatlakozik.
108 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Bükktõl északra az óidei üledékekbõl álló Upponyi-szigethegységet
találjuk. Az Upponyi-szorosban épült meg az ország legszebb fekvésû víztáro-
zója, a Lázbérci-víztározó.
A Bükk hegység nem azonos a Bükki Nemzeti Parkkal. Ez utóbbi
43,2 ezer hektáron fekszik. Ipari környezetébõl még viszonylag érintetlen szi-
getként emelkedik ki. Tájképi megjelenése meredek ormaival, mély szurdok-
völgyeivel, a fennsík karsztos, hullámos felszínével, sok barlangjával, hegyi
rétjeivel és hatalmas erdõségeivel magas fokú esztétikai élményt nyújt.
Az üdülõvidék kereskedelmében meghatározó szerepet játszanak a ki-
váló minõségû borok.
Az üdülõkörzet Heves megyei települései közül, az 1997-es bortörvény
szerint 11 település az egri, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek közül 12 te-
lepülés a bükkaljai borvidékhez tartozik. A szervezett borutak a szõlõ- és bor-
kultúrával történõ ismerkedés mellett a terület mûvészeti és történelmi neve-
zetességeinek megismertetését is célul tûzték ki.
Az egri borvidék legismertebb borfajtái az egri bikavér, a medina és az
egri leányka.
A híres egri bikavért a különbözõ vörös szõlõfajták – kadarka, oportó, nagyburgundi
stb. – együttes szüretelésébõl nyerik. Ma leggyakrabban a kékfrankos, cabernet és a
merlot házasításával készül. A szõlõhéjban lévõ festékanyag adja a szinte feketébe hajló
színt. Ezt a „fekete” szõlõt még III. Béla által Franciaországból behívott ciszterci szerzete-
sek hozták magukkal. Az Anjouk idején olasz szõlõmívesek fejlesztették tovább a szõlõ-
kultúrát. Lehet, hogy még a török idõkben is gazdagodott új szõlõfajtával, mert egy igen jó
bort adó fekete szõlõt az egriek törökhóhérnak hívnak.
A bükkaljai borvidék a Bükk délkeleti lejtõin fõként Bogács, Kács és
Tibolddaróc községek környékén helyezkedik el 900 hektáron. Adottságai a
fehérbor-szõlõfajták termesztésére alkalmasak. Fehérborai tüzesek, kelle-
mesen savasak és aromában gazdagok. Az olaszrizling és a leányka mellett
jellemzõ borai még a muskotály, a chardonnay, a kékfrankos és a cabernet
sauvignon.
A bortermelõ településeken szüreti mulatságokat rendeznek hazai és
külföldi vendégek részvételével.
Az M3-as útból Füzesabonyon át, a 3-as útról Kerecsendnél ágazik ki a
25-ös út, amely a Bükk délnyugati végén halad keresztül. Eger elõtt érinti a
demjéni olajmezõ területét, ahol az út mellett az olajat szivattyúzó himba-
kutakat látjuk, majd Eger következik.
EGER
58 ezer lakosával Heves megye székhelye. Az Eger-patak
völgyében északra haladó fontos útvonal mentén fekszik. Az útvonalat
védõ vára évszázadokon át fontos stratégiai pont volt. Fejlõdéséhez jelentõ-
sen hozzájárult, hogy Szent István itt püspökséget alapított, amely
1804-ben érseki székhely lett. Ennek révén vált az Északi-középhegység leg-
jelentõsebb kulturális központjává. Elsõ székesegyháza már a 11. század-
ban felépült a várban. Itt temették el 1204-ben Imre királyt. Itt nevelkedett III.
ORSZÁGISMERET 109
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
suth Lajos is meglátogatta a csatateret és imát mondott a ma is álló három
hársfa alatt a sebesültekért és halottakért. A csata emlékmûvét 1998-ban ál-
lították. 1919-ben Károlyi Mihály itteni birtokán kezdte meg a nagybirtokok
szimbolikus felosztását.
A Tarna völgye és Eger között helyezkedik el az Egerbakta–Egerszaló-
ki-dombvidék.
EGERSZALÓK Egyházát már 13. századi oklevél is említi. Az 1600-as
években Esterházy Pál nádor „Mennyei Korona” címû munkájában ír az
egerszalóki „Boldogságos Szûz Máriának ékesen írott képé”-rõl. E kép méltó
elhelyezésére épült 1738-ban a mai templom, különálló harangtoronnyal.
1760-ban XIII. Kelemen pápa örök idõkre három búcsút engedélyezett a temp-
lomnak. Minden év nyarán nagyszabású ifjúsági találkozók (hazai és külföldi
résztvevõkkel) zajlanak a település fölötti dombon lévõ kegytemplom körül.
A Demjén felé vezetõ úton, olajkutatás során szulfidos és szénsavas
gyógyvíz tört fel. Az elfolyó forró vízbõl a felszínen vastag rétegben válik ki a
forrásmész. A mészkõteraszok látványáról „Magyar Pamukkalé”-nak is ne-
vezik a helyet, a hasonló képzõdésû törökországi források nyomán. Az elfolyó
víz felhasználására egy kis fürdõmedencét is építettek. 2007-tõl fogadja ven-
dégeit a mészkõképzõdmény lábánál épült Gyógy- és Wellnessfürdõ.
A Bükk hegység
A Bükk a Tarna völgyétõl a Sajó-medencéig terjed. Északon a Borsodi-me-
dence határolja, míg dél felé fokozatosan hanyatlik le a Bükkalja törmelék-
kúp övezetére. Nevét az itt uralkodó fafajtáról kapta. A hegység tulajdonkép-
pen a Kárpátok legbelsõ takarórendszerének a tartozéka és az ország legma-
gasabbra kiemelkedõ (Istállós-kõ, 959 m) karsztos hegysége. Felépítésé-
ben fõként a triász idõszakból való tengeri üledékek uralkodnak.
A hegység déli és nyugati szélein vulkáni eredetû riolit és andezit is elõ-
fordul. A 20 km hosszú és 5–7 km széles, „Óriások asztala” néven ismert
Bükk-fennsíkon 30, 900 méternél magasabb csúcs található. Délnyugati le-
törésénél sorakoznak a legszebb kilátást nyújtó bükki „kövek”: a Három-kõ,
a Tar-kõ, a Pes-kõ, az Õr-kõ és a legmagasabbra emelkedõ Istállós-kõ
(959 m). Ez utóbbinak az oldalában találjuk az õsember-leleteirõl híres Istál-
lós-kõi barlangot.
A Délkeleti-Bükk a Hór-völgy és a Szinva-völgy között elhelyezkedõ
6–700 m magas karsztos terület. Érdekessége az õsember lakta Subalyuk-
forrásbarlang.
A hegységhez délrõl a Bükkalja vulkáni tufából és pannon üledékekbõl
felépülõ, gerincekre tagolt hegyláb-felszíne csatlakozik.
108 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Bükktõl északra az óidei üledékekbõl álló Upponyi-szigethegységet
találjuk. Az Upponyi-szorosban épült meg az ország legszebb fekvésû víztáro-
zója, a Lázbérci-víztározó.
A Bükk hegység nem azonos a Bükki Nemzeti Parkkal. Ez utóbbi
43,2 ezer hektáron fekszik. Ipari környezetébõl még viszonylag érintetlen szi-
getként emelkedik ki. Tájképi megjelenése meredek ormaival, mély szurdok-
völgyeivel, a fennsík karsztos, hullámos felszínével, sok barlangjával, hegyi
rétjeivel és hatalmas erdõségeivel magas fokú esztétikai élményt nyújt.
Az üdülõvidék kereskedelmében meghatározó szerepet játszanak a ki-
váló minõségû borok.
Az üdülõkörzet Heves megyei települései közül, az 1997-es bortörvény
szerint 11 település az egri, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek közül 12 te-
lepülés a bükkaljai borvidékhez tartozik. A szervezett borutak a szõlõ- és bor-
kultúrával történõ ismerkedés mellett a terület mûvészeti és történelmi neve-
zetességeinek megismertetését is célul tûzték ki.
Az egri borvidék legismertebb borfajtái az egri bikavér, a medina és az
egri leányka.
A híres egri bikavért a különbözõ vörös szõlõfajták – kadarka, oportó, nagyburgundi
stb. – együttes szüretelésébõl nyerik. Ma leggyakrabban a kékfrankos, cabernet és a
merlot házasításával készül. A szõlõhéjban lévõ festékanyag adja a szinte feketébe hajló
színt. Ezt a „fekete” szõlõt még III. Béla által Franciaországból behívott ciszterci szerzete-
sek hozták magukkal. Az Anjouk idején olasz szõlõmívesek fejlesztették tovább a szõlõ-
kultúrát. Lehet, hogy még a török idõkben is gazdagodott új szõlõfajtával, mert egy igen jó
bort adó fekete szõlõt az egriek törökhóhérnak hívnak.
A bükkaljai borvidék a Bükk délkeleti lejtõin fõként Bogács, Kács és
Tibolddaróc községek környékén helyezkedik el 900 hektáron. Adottságai a
fehérbor-szõlõfajták termesztésére alkalmasak. Fehérborai tüzesek, kelle-
mesen savasak és aromában gazdagok. Az olaszrizling és a leányka mellett
jellemzõ borai még a muskotály, a chardonnay, a kékfrankos és a cabernet
sauvignon.
A bortermelõ településeken szüreti mulatságokat rendeznek hazai és
külföldi vendégek részvételével.
Az M3-as útból Füzesabonyon át, a 3-as útról Kerecsendnél ágazik ki a
25-ös út, amely a Bükk délnyugati végén halad keresztül. Eger elõtt érinti a
demjéni olajmezõ területét, ahol az út mellett az olajat szivattyúzó himba-
kutakat látjuk, majd Eger következik.
EGER
58 ezer lakosával Heves megye székhelye. Az Eger-patak
völgyében északra haladó fontos útvonal mentén fekszik. Az útvonalat
védõ vára évszázadokon át fontos stratégiai pont volt. Fejlõdéséhez jelentõ-
sen hozzájárult, hogy Szent István itt püspökséget alapított, amely
1804-ben érseki székhely lett. Ennek révén vált az Északi-középhegység leg-
jelentõsebb kulturális központjává. Elsõ székesegyháza már a 11. század-
ban felépült a várban. Itt temették el 1204-ben Imre királyt. Itt nevelkedett III.
ORSZÁGISMERET 109
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
László, II. András és IV. Béla királyunk. Itt tanult Anonymus. A tatár pusztítás
után Itáliából, Franciaországból és Belgiumból érkeztek telepesek. 1552-ben
Dobó István hatalmas török sereggel szemben megvédte a várat. Ennek tör-
ténetét dolgozta fel Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” címû mûvében. A vár
1596-ban mégis török kézre került, és ott is maradt 1687-ig. Erre az idõ-
re emlékeztet a török emlékek legészakibb elõfordulása, egy megmaradt
minaret.
Eger történelmi városképét a váron kívül a 18. században emelt épüle-
tek határozzák meg, és ezek teszik Egert az egyik legszebb barokk váro-
sunkká. Ebben fõ érdeme Barkóczy Ferenc, de még inkább Eszterházy
Károly püspököknek volt.
Az elsõ magyarországi hírlap, a Rákóczi által 1705-ben kiadott Magyar-
országi Igazmondó Hírnök is Egerben jelent meg. Egerben született Bródy
Sándor. Itt járt iskolába Gvadányi József, Verseghy Ferenc, és itt volt végvári
vitéz Balassi Bálint.
Az árutermelés kibontakozásával Eger az északi vásárvárosok fontos
láncszeme lett. Kereskedelmében évszázadok óta kiváló minõségû borok
szerepelnek.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: a Széchenyi és a Kossuth
utca – Dobó tér – a vár és a közelében álló Gárdonyi-ház. Önálló része a vá-
roslátogatás programjának a Szépasszony-völgy.
A Széchenyi és a Kossuth Lajos utca találkozásánál alakult ki a város
egyházi központja, az Eszterházy tér. Itt épült a város két legmonumentáli-
sabb épülete, a Fõszékesegyház (Bazilika) és a Líceum, a mai Eszterházy
Károly Tanárképzõ Fõiskola.
A Fõszékesegyház, amelyet a pápa 1970-ben bazilika rangra emelt, az
ország harmadik legnagyobb temploma. Hossza 93 m, két tornya 54 méter
magas. Helyén a középkori Szent Mihály-templom állott. A középkori,
Szent János evangélistáról nevezett székesegyház a várban volt. Az új szé-
kesegyház mind a két templom titulusát átvette. A tervezõje Hild József, aki
Pyrker László egri érsektõl kapta a megbízást. Az 1831–1836 között épült
fõszékesegyház – ismertebb nevén Bazilika – klasszicista ízlés szerint épült.
Impozáns lépcsõsor vezet a Bazilika hatalmas korinthoszi portikusszal
ékes fõbejáratához. A lépcsõsor két oldalán Marco Cassagrande nagymére-
tû szobrai állnak: Szent István és Szent László, majd feljebb Szent Péter és
Szent Pál. Az épület fõhomlokzatát háromszögletû timpanon zárja le. A ma-
gas oromfalon szintén Cassagrande mûvei, a Hit, a Remény és a Szeretet
szobrai állnak. A hevedergerenda felirata: „Venite adoremus Dominum” (Jöj-
jetek, imádjuk az Urat!).
110 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A templom külsõ és belsõ dombormûvei is Cassagrande alkotásai. Õt
még velencei pátriárka korában ismerte meg Pyrker, és meghívta késõbb
Egerbe.
A bazilika fõhajója négy kupolaboltozattal fedett, míg a kereszthajók
dongaboltozatúak. A nagy kupolát tartó pillérek körül szabadon álló oszlop-
csoportok és az ezeken nyugvó hevederívek esztétikus és mûszaki megoldá-
sa e korban páratlan. Feltehetõen Hild József római tanulmányaira, köze-
lebbrõl Carlo Rainaldi S. Maria in Campitelli templomának hasonló oszlopál-
lásaira utal.
Az olasz márványfajtákból épült baldachinos fõoltárt Nagy Virgil ter-
vezte 1904-ben. A fõoltár képe Josef Danhauser bécsi festõ alkotása, és a
székesegyház védõszentjét, János apostolt ábrázolja, amint a forró olajjal
teli üst felé hurcolják. A szentély boltozatán Tardos-Kenner Viktor freskóját
látjuk: „Szent István megszemléli a várbeli székesegyház építését.”
A nagy kupola freskóját Takács István festette 1950-ben, és János Je-
lenések Könyvét ábrázolja. A csegelyeken a négy evangélista képe van.
A dob ablakai között a 12 apostol képe látható. Ugyancsak Takács festette a
bejárat fölötti freskót, amely a magyarság Rómához való mindenkori hûsé-
gét jeleníti meg magyar történelmi személyiségek felsorakoztatásával.
A csegelyek négy nõi szentünket: Margitot, Erzsébetet, Gizellát és Jolantát
ábrázolják.
A bal oldali mellékhajó zárófalán helyezték el az egykor a Bazilika he-
lyén állott plébániatemplom névadó szentjének, Szent Mihálynak az oltár-
képét, M. Grigoletti alkotását. Ez a Bazilika szentségi oltára. A szentély jobb
oldalához csatlakozó „Szent Szûz-kápolnáját” Szoldatits Ferenc Szûz Mária
életébõl vett jelenetekkel festette ki. Oltárképe a híres máriapócsi kegykép
másolata.
Kiváló mûvészek festették a mellékoltárok képeit is: J. L. Kracker, G.
Schiavone, M. Grigoletti, A. Malatesta és G. Busato. A Bazilika orgonáját a hí-
res salzburgi Moser cég készítette. Az altemplomban van eltemetve Pyrker
érsek urnába zárt szíve, mert mint mondotta: „Egerért dobogott az, legyen az
egrieké!” Testét pedig a lilienfeldi ciszterci apátság sírkertjébe temették,
amelynek korábban apátja volt.
Már a 18. században felmerült a gondolat, hogy Egerben egyetemet
kellene alapítani. Barkóczy püspök Gerl Józsefet bízta meg a tervezett egye-
tem épületének megtervezésével, majd Barkóczy utóda, Eszterházy Károly
püspök vette át a gondolatot, és õ Fellner Jakabot bízta meg a befejezéssel.
A nagyrészt barokk, illetve fõhomlokzatában copf stílusú épület 1785-re
készült el. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem létesítését.
Ezért a közismertebb nevén „Líceumban” különbözõ oktatási intézmények
kaptak helyet. Jelenleg az Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola mû-
ködik benne.
ORSZÁGISMERET 111
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
László, II. András és IV. Béla királyunk. Itt tanult Anonymus. A tatár pusztítás
után Itáliából, Franciaországból és Belgiumból érkeztek telepesek. 1552-ben
Dobó István hatalmas török sereggel szemben megvédte a várat. Ennek tör-
ténetét dolgozta fel Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” címû mûvében. A vár
1596-ban mégis török kézre került, és ott is maradt 1687-ig. Erre az idõ-
re emlékeztet a török emlékek legészakibb elõfordulása, egy megmaradt
minaret.
Eger történelmi városképét a váron kívül a 18. században emelt épüle-
tek határozzák meg, és ezek teszik Egert az egyik legszebb barokk váro-
sunkká. Ebben fõ érdeme Barkóczy Ferenc, de még inkább Eszterházy
Károly püspököknek volt.
Az elsõ magyarországi hírlap, a Rákóczi által 1705-ben kiadott Magyar-
országi Igazmondó Hírnök is Egerben jelent meg. Egerben született Bródy
Sándor. Itt járt iskolába Gvadányi József, Verseghy Ferenc, és itt volt végvári
vitéz Balassi Bálint.
Az árutermelés kibontakozásával Eger az északi vásárvárosok fontos
láncszeme lett. Kereskedelmében évszázadok óta kiváló minõségû borok
szerepelnek.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: a Széchenyi és a Kossuth
utca – Dobó tér – a vár és a közelében álló Gárdonyi-ház. Önálló része a vá-
roslátogatás programjának a Szépasszony-völgy.
A Széchenyi és a Kossuth Lajos utca találkozásánál alakult ki a város
egyházi központja, az Eszterházy tér. Itt épült a város két legmonumentáli-
sabb épülete, a Fõszékesegyház (Bazilika) és a Líceum, a mai Eszterházy
Károly Tanárképzõ Fõiskola.
A Fõszékesegyház, amelyet a pápa 1970-ben bazilika rangra emelt, az
ország harmadik legnagyobb temploma. Hossza 93 m, két tornya 54 méter
magas. Helyén a középkori Szent Mihály-templom állott. A középkori,
Szent János evangélistáról nevezett székesegyház a várban volt. Az új szé-
kesegyház mind a két templom titulusát átvette. A tervezõje Hild József, aki
Pyrker László egri érsektõl kapta a megbízást. Az 1831–1836 között épült
fõszékesegyház – ismertebb nevén Bazilika – klasszicista ízlés szerint épült.
Impozáns lépcsõsor vezet a Bazilika hatalmas korinthoszi portikusszal
ékes fõbejáratához. A lépcsõsor két oldalán Marco Cassagrande nagymére-
tû szobrai állnak: Szent István és Szent László, majd feljebb Szent Péter és
Szent Pál. Az épület fõhomlokzatát háromszögletû timpanon zárja le. A ma-
gas oromfalon szintén Cassagrande mûvei, a Hit, a Remény és a Szeretet
szobrai állnak. A hevedergerenda felirata: „Venite adoremus Dominum” (Jöj-
jetek, imádjuk az Urat!).
110 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A templom külsõ és belsõ dombormûvei is Cassagrande alkotásai. Õt
még velencei pátriárka korában ismerte meg Pyrker, és meghívta késõbb
Egerbe.
A bazilika fõhajója négy kupolaboltozattal fedett, míg a kereszthajók
dongaboltozatúak. A nagy kupolát tartó pillérek körül szabadon álló oszlop-
csoportok és az ezeken nyugvó hevederívek esztétikus és mûszaki megoldá-
sa e korban páratlan. Feltehetõen Hild József római tanulmányaira, köze-
lebbrõl Carlo Rainaldi S. Maria in Campitelli templomának hasonló oszlopál-
lásaira utal.
Az olasz márványfajtákból épült baldachinos fõoltárt Nagy Virgil ter-
vezte 1904-ben. A fõoltár képe Josef Danhauser bécsi festõ alkotása, és a
székesegyház védõszentjét, János apostolt ábrázolja, amint a forró olajjal
teli üst felé hurcolják. A szentély boltozatán Tardos-Kenner Viktor freskóját
látjuk: „Szent István megszemléli a várbeli székesegyház építését.”
A nagy kupola freskóját Takács István festette 1950-ben, és János Je-
lenések Könyvét ábrázolja. A csegelyeken a négy evangélista képe van.
A dob ablakai között a 12 apostol képe látható. Ugyancsak Takács festette a
bejárat fölötti freskót, amely a magyarság Rómához való mindenkori hûsé-
gét jeleníti meg magyar történelmi személyiségek felsorakoztatásával.
A csegelyek négy nõi szentünket: Margitot, Erzsébetet, Gizellát és Jolantát
ábrázolják.
A bal oldali mellékhajó zárófalán helyezték el az egykor a Bazilika he-
lyén állott plébániatemplom névadó szentjének, Szent Mihálynak az oltár-
képét, M. Grigoletti alkotását. Ez a Bazilika szentségi oltára. A szentély jobb
oldalához csatlakozó „Szent Szûz-kápolnáját” Szoldatits Ferenc Szûz Mária
életébõl vett jelenetekkel festette ki. Oltárképe a híres máriapócsi kegykép
másolata.
Kiváló mûvészek festették a mellékoltárok képeit is: J. L. Kracker, G.
Schiavone, M. Grigoletti, A. Malatesta és G. Busato. A Bazilika orgonáját a hí-
res salzburgi Moser cég készítette. Az altemplomban van eltemetve Pyrker
érsek urnába zárt szíve, mert mint mondotta: „Egerért dobogott az, legyen az
egrieké!” Testét pedig a lilienfeldi ciszterci apátság sírkertjébe temették,
amelynek korábban apátja volt.
Már a 18. században felmerült a gondolat, hogy Egerben egyetemet
kellene alapítani. Barkóczy püspök Gerl Józsefet bízta meg a tervezett egye-
tem épületének megtervezésével, majd Barkóczy utóda, Eszterházy Károly
püspök vette át a gondolatot, és õ Fellner Jakabot bízta meg a befejezéssel.
A nagyrészt barokk, illetve fõhomlokzatában copf stílusú épület 1785-re
készült el. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem létesítését.
Ezért a közismertebb nevén „Líceumban” különbözõ oktatási intézmények
kaptak helyet. Jelenleg az Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola mû-
ködik benne.
ORSZÁGISMERET 111
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A barokk ízlésre jellemzõ monumentális lépcsõházon át juthatunk az
elsõ emeletre, ahol az aulában, a Fõegyházmegyei Könyvtárban és a kápol-
nában kiváló freskókat találunk.
Az aula mennyezeti freskóját, amely az intézmény négy fakultását áb-
rázolja, Franz Sigrist bécsi festõ készítette.
A Fõegyházmegyei Könyvtár perspektivikus mennyezetfreskóját
Kracker Lukács János festette, és a Tridenti Zsinatot (1545–1563) ábrázol-
ja. 132 alakja között ott ül Draskovich György pécsi püspök is, a magyar ki-
rály követe. A négy sarokban a zsinaton hozott határozatokat ábrázolta a
mûvész: a papszentelést, a szentek tiszteletét, az egyházi Indexet és a bete-
gek kenetét.
A copf jellegû könyvtárbútorzatot – Fellner Jakab tervei szerint – Lotter
Tamás egri asztalosmester készítette tölgyfából, vasszegek nélkül. A nagy
értékû könyvgyûjtemény elsõ 20 ezer példányát 1793-ban még Eszterházy
püspök hozatta Bécsbõl, Londonból, Párizsból és Brüsszelbõl. Ez volt az or-
szág elsõ nyilvános egyházi könyvtára. Ma már százötvenezer kötete van.
Ezek közül megemlítendõ: Budai Krónika, Thúróczy krónikája, Mikes Kele-
men eredeti törökországi levelei, Mozart egyetlen magyarországi levele, 34
középkori kódex, 1500 kézirat a 16. századtól, közel 100 õsnyomtatvány.
A fõiskola kápolnájának mennyezetét Franz Anton Maulbertsch oszt-
rák festõ, a 18. század egyik legkiválóbb mestere festette. A témája: „Az üd-
vözültek”.
A fõiskola 53 m magas csillagvizsgáló tornyát Hell Miksa jezsuita csil-
lagász és matematikus tervei szerint a kor legkorszerûbb csillagvizsgáló esz-
közeivel szerelték fel. A carrarai márványból készült meridiánvonal Kö-
zép-Európában egyedülálló. Ennek segítségével – a világon harmadikként –
jelezték a lakosság számára a dél pontos idejét.
A Széchenyi utcában a Bazilika mellé épült a barokk U alakú érseki pa-
lota. Az oldalszárnyait Fazola Lénárd kovácsolt kerítése és kapuja köti össze.
A Széchenyi utca a város „sétálóutcája”, közepe táján találjuk a ciszter-
ci templomot, rendházat és gimnáziumot. A mai templom helyén állott török
mecsetben tartották 1687-ben a gyõztes keresztény hadak a hálaadó isten-
tiszteletet. A késõbb lebontott mecset helyén a jezsuiták építettek templo-
mot, amely késõbb a cisztereké lett. A barokk templombelsõ legfõbb értéke
a fõoltár.
Barokk szimbolikája azt fejezi ki, hogy Ábrahám a Messiás õsatyja, áldozata pedig Jézus
kereszthalálának elõképe. Az oromzaton szárnyas kerub tartja a keresztet. Két oldalán
Ábrahám áldozata és Mózes a rézkígyóval. Ez utóbbi szintén Jézus elõképe. Alább
Melkizedek és Áron hatalmas alakja fogja körül az Oltáriszentség imádásába merült
Borgia Szent Ferencet.
A ciszterekkel csaknem szemben, a Széchenyi utcában találjuk a
Telekessy püspök által 1710-ben alapított mûemlék patikát, ami eredetileg
a jezsuita rendházban mûködött. Bútorzatát tölgyfából faragták. A részben
112 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Telekessy címerével díszített patikaedények holicsi gyártmányok. A Széche-
nyi utca végén, dombon épült fel a copf stílusú, egyhajós, görögkeleti temp-
lom, 1784–1799 között, Povolny János tervei szerint.
Visszatérve a Bazilikához, a vár felé vezetõ fõútvonal, a Kossuth Lajos
utca a barokk kori Egernek – de hazánknak is – egyik leglátványosabb ba-
rokk-copf stílusú mûemlékegyüttese. A 18. századtól Káptalan utca a neve,
a kanonoki házak miatt. A kanonokok elöljárói, a kisprépost és a nagy-
prépost is itt építettek palotát.
A Kossuth utca elején találjuk a feltûnõen szép, középrizalitos, erkélyes,
késõ barokk Kispréposti palotát. Tervezõjét nem ismerjük. A pompás ablak-
és erkélyrácsokat Fazola Henrik készítette. Dísztermének allegorikus
mennyezetképét Kracker Lukács János festette: Az erény diadala a bûn felett.
Az utca közepe táján lévõ Foglarianum 18. századi épületében mûkö-
dött a Foglár György kanonok által alapított (1744) jogi iskola. Errõl a kapu-
bejárat fölötti emléktábla tanúskodik. Késõbb a Schola Medicinalis (az orvosi
iskola) hallgatói itt vizsgáztak. 1852-tõl 1949-ig az angolkisasszonyok iskolá-
jának adott otthont.
Régi török mecset helyén építették a 18. század közepén a ferences
templomot és rendházat. A kéttornyú barokk templom fõoltárának balda-
chinja a legszebbek közé tartozik hazánkban. A templom egyik harangját
II. Rákóczi Ferenc ajándékozta a barátoknak.
A templom végétõl ágazik ki az Egészségház utca, amely az Érsek-kert,
valamint az egri fürdõk felé vezet.
Visszatérve a Kossuth Lajos utcához, a barokk Nagypréposti palota,
amit Batthyány Ignác nagyprépost megbízásából Fellner Jakab épített, a fe-
rencesek szomszédságában áll. Az erkély és az ablakok vasrácsai a helyi ro-
kokó vasmûvesség szép emlékei. Jelenleg a Megyei Könyvtár mûködik itt.
Ebben az épületben tartott haditanácsot Görgey és Klapka részvételével,
1849. február 25-én Dembinszky Henrik, a honvéd seregek fõparancsnoka.
A barokk stílusú Megyeháza, amelyet Gerl Mátyás bécsi építész terve-
zett, a Nagypréposti palotával szemben áll. Az épület kimagasló mûvészi ér-
téke a fõkapu feletti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Igazság szimboli-
kus szobraival. Ugyancsak kiemelkedõ értéket képvisel a kapualjból nyíló két
rokokó kovácsoltvas kapu. Az egyik kapu az úgynevezett címeres, a másik
szõlõfürtös. Mindegyiket a Würzburgból Egerbe származott Fazola Henrik ké-
szítette. Az épület udvarán álló, 18. századi kétemeletes épület a volt megyei
börtön, amelynek a falán mûvészi kálvária látható. Belsejében ma Helytörté-
neti kiállítást és – Heves megye úszó és vízilabdasport történetét bemutató –
Sportmúzeumot rendeztek be.
Az Eger-patak partján áll a barokk stílusú, úgynevezett Buttler-ház, a
város legrégibb háza, amely Mikszáth Kálmán Különös házasság címû regé-
nyének egyik színtere volt.
ORSZÁGISMERET 113
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A barokk ízlésre jellemzõ monumentális lépcsõházon át juthatunk az
elsõ emeletre, ahol az aulában, a Fõegyházmegyei Könyvtárban és a kápol-
nában kiváló freskókat találunk.
Az aula mennyezeti freskóját, amely az intézmény négy fakultását áb-
rázolja, Franz Sigrist bécsi festõ készítette.
A Fõegyházmegyei Könyvtár perspektivikus mennyezetfreskóját
Kracker Lukács János festette, és a Tridenti Zsinatot (1545–1563) ábrázol-
ja. 132 alakja között ott ül Draskovich György pécsi püspök is, a magyar ki-
rály követe. A négy sarokban a zsinaton hozott határozatokat ábrázolta a
mûvész: a papszentelést, a szentek tiszteletét, az egyházi Indexet és a bete-
gek kenetét.
A copf jellegû könyvtárbútorzatot – Fellner Jakab tervei szerint – Lotter
Tamás egri asztalosmester készítette tölgyfából, vasszegek nélkül. A nagy
értékû könyvgyûjtemény elsõ 20 ezer példányát 1793-ban még Eszterházy
püspök hozatta Bécsbõl, Londonból, Párizsból és Brüsszelbõl. Ez volt az or-
szág elsõ nyilvános egyházi könyvtára. Ma már százötvenezer kötete van.
Ezek közül megemlítendõ: Budai Krónika, Thúróczy krónikája, Mikes Kele-
men eredeti törökországi levelei, Mozart egyetlen magyarországi levele, 34
középkori kódex, 1500 kézirat a 16. századtól, közel 100 õsnyomtatvány.
A fõiskola kápolnájának mennyezetét Franz Anton Maulbertsch oszt-
rák festõ, a 18. század egyik legkiválóbb mestere festette. A témája: „Az üd-
vözültek”.
A fõiskola 53 m magas csillagvizsgáló tornyát Hell Miksa jezsuita csil-
lagász és matematikus tervei szerint a kor legkorszerûbb csillagvizsgáló esz-
közeivel szerelték fel. A carrarai márványból készült meridiánvonal Kö-
zép-Európában egyedülálló. Ennek segítségével – a világon harmadikként –
jelezték a lakosság számára a dél pontos idejét.
A Széchenyi utcában a Bazilika mellé épült a barokk U alakú érseki pa-
lota. Az oldalszárnyait Fazola Lénárd kovácsolt kerítése és kapuja köti össze.
A Széchenyi utca a város „sétálóutcája”, közepe táján találjuk a ciszter-
ci templomot, rendházat és gimnáziumot. A mai templom helyén állott török
mecsetben tartották 1687-ben a gyõztes keresztény hadak a hálaadó isten-
tiszteletet. A késõbb lebontott mecset helyén a jezsuiták építettek templo-
mot, amely késõbb a cisztereké lett. A barokk templombelsõ legfõbb értéke
a fõoltár.
Barokk szimbolikája azt fejezi ki, hogy Ábrahám a Messiás õsatyja, áldozata pedig Jézus
kereszthalálának elõképe. Az oromzaton szárnyas kerub tartja a keresztet. Két oldalán
Ábrahám áldozata és Mózes a rézkígyóval. Ez utóbbi szintén Jézus elõképe. Alább
Melkizedek és Áron hatalmas alakja fogja körül az Oltáriszentség imádásába merült
Borgia Szent Ferencet.
A ciszterekkel csaknem szemben, a Széchenyi utcában találjuk a
Telekessy püspök által 1710-ben alapított mûemlék patikát, ami eredetileg
a jezsuita rendházban mûködött. Bútorzatát tölgyfából faragták. A részben
112 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Telekessy címerével díszített patikaedények holicsi gyártmányok. A Széche-
nyi utca végén, dombon épült fel a copf stílusú, egyhajós, görögkeleti temp-
lom, 1784–1799 között, Povolny János tervei szerint.
Visszatérve a Bazilikához, a vár felé vezetõ fõútvonal, a Kossuth Lajos
utca a barokk kori Egernek – de hazánknak is – egyik leglátványosabb ba-
rokk-copf stílusú mûemlékegyüttese. A 18. századtól Káptalan utca a neve,
a kanonoki házak miatt. A kanonokok elöljárói, a kisprépost és a nagy-
prépost is itt építettek palotát.
A Kossuth utca elején találjuk a feltûnõen szép, középrizalitos, erkélyes,
késõ barokk Kispréposti palotát. Tervezõjét nem ismerjük. A pompás ablak-
és erkélyrácsokat Fazola Henrik készítette. Dísztermének allegorikus
mennyezetképét Kracker Lukács János festette: Az erény diadala a bûn felett.
Az utca közepe táján lévõ Foglarianum 18. századi épületében mûkö-
dött a Foglár György kanonok által alapított (1744) jogi iskola. Errõl a kapu-
bejárat fölötti emléktábla tanúskodik. Késõbb a Schola Medicinalis (az orvosi
iskola) hallgatói itt vizsgáztak. 1852-tõl 1949-ig az angolkisasszonyok iskolá-
jának adott otthont.
Régi török mecset helyén építették a 18. század közepén a ferences
templomot és rendházat. A kéttornyú barokk templom fõoltárának balda-
chinja a legszebbek közé tartozik hazánkban. A templom egyik harangját
II. Rákóczi Ferenc ajándékozta a barátoknak.
A templom végétõl ágazik ki az Egészségház utca, amely az Érsek-kert,
valamint az egri fürdõk felé vezet.
Visszatérve a Kossuth Lajos utcához, a barokk Nagypréposti palota,
amit Batthyány Ignác nagyprépost megbízásából Fellner Jakab épített, a fe-
rencesek szomszédságában áll. Az erkély és az ablakok vasrácsai a helyi ro-
kokó vasmûvesség szép emlékei. Jelenleg a Megyei Könyvtár mûködik itt.
Ebben az épületben tartott haditanácsot Görgey és Klapka részvételével,
1849. február 25-én Dembinszky Henrik, a honvéd seregek fõparancsnoka.
A barokk stílusú Megyeháza, amelyet Gerl Mátyás bécsi építész terve-
zett, a Nagypréposti palotával szemben áll. Az épület kimagasló mûvészi ér-
téke a fõkapu feletti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Igazság szimboli-
kus szobraival. Ugyancsak kiemelkedõ értéket képvisel a kapualjból nyíló két
rokokó kovácsoltvas kapu. Az egyik kapu az úgynevezett címeres, a másik
szõlõfürtös. Mindegyiket a Würzburgból Egerbe származott Fazola Henrik ké-
szítette. Az épület udvarán álló, 18. századi kétemeletes épület a volt megyei
börtön, amelynek a falán mûvészi kálvária látható. Belsejében ma Helytörté-
neti kiállítást és – Heves megye úszó és vízilabdasport történetét bemutató –
Sportmúzeumot rendeztek be.
Az Eger-patak partján áll a barokk stílusú, úgynevezett Buttler-ház, a
város legrégibb háza, amely Mikszáth Kálmán Különös házasság címû regé-
nyének egyik színtere volt.
ORSZÁGISMERET 113
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Kossuth Lajos utca az Eger-patakon át a Várba vezetõ Dózsa György
térbe torkollik. A mai várdombon épült fel a Szent István alapította egri püs-
pökség elsõ temploma, majd a román és gótikus székesegyház.
Az egri várat a 14. század közepén említi az elsõ oklevél, de egy kisebb
erõdítmény már korábban is állt itt. A 16. században Perényi Péter, majd
Dobó István erõsíti a várat. Dobó 1552-ben maroknyi seregével meg is védi
a nagy török túlerõvel szemben.
(A török 40–50 ezres seregével Dobó alig 2000 várvédõje állt szemben.
A vár ostroma 40 napig tartott, amikor a törökök kénytelenek voltak feladni
az ostromot és elvonulni.)
Az ostrom után Ottavio Baldigara olasz várépítész tervei szeint korsze-
rûsítik a várat, de a törökök 1596-ban mégis elfoglalják, mert egyrészt ek-
kor már hiányzott a vár zsoldos védõibõl a Dobóékat még jellemzõ hazafiúi
önfeláldozás és elszántság, másrészt a megfelelõ anyagi eszközök sem álltak
rendelkezésre. Török kézen maradt 91 évig a vár, majd 1687-ben a Habsbur-
gok kezére került, akik 1702-ben a vár legfontosabb erõdítményeit fel-
robbantották.
A vár fõbejáratát Tar Istvánnak és Illés Gyulának (1952) az 1552-es
ostromot ábrázoló dombormûve díszíti. A fõbejárattól felfelé haladva elõbb a
Gergely-bástya elõtt haladunk el, majd a 15. századi Estei Hippolit püspökrõl
– Beatrix királyné unokaöccsérõl – elnevezett kaputorony elé érünk, amelyen
a püspök töredékesen megmaradt címere látható. A vár falairól igen szép
kilátás nyílik a városra.
A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.
A pusztulásnak indult várépítmények közül Pyrker érsek elõször a középko-
ri Szent János-székesegyház mûemléki védelmére adott utasítást. Az
egyik pillérre Cassagrande-val kifaragtatta Szent István szobrát, valamint
kitisztíttatta a vár kútját. A várudvar egyetlen megmaradt középkori épüle-
tében, a helyreállított gótikus püspöki palota emeleti helyiségeiben Eger és
a vár történetét bemutató kiállítás nyílt. A földszinten épen maradt a góti-
kus boltíves árkádsor egy része. Földszinti helyiségében, a Hõsök termé-
ben helyezték el az egri hõsök csontjait tartalmazó szarkofágokat és a hõ-
sökre emlékeztetõ szobrokat. Ugyancsak itt helyezték el Dobó István vörös
márvány síremlékét, amely eredetileg Dobóruszkán (ma Szlovákiában ta-
lálható, neve Ruska) volt, és Pyrker János hozatta Egerbe. A palota pincéjé-
ben mûködik az éremverde, ahol korabeli pénzérmék és eszközök láthatók.
A Püspöki palota szomszédságában álló épületben találjuk a Képtárat, ahol
16–18. századi olasz és németalföldi, valamint 18–19. századi magyar és
osztrák mesterek alkotásait helyezték el. Az úgynevezett „Setét kapun”
át vezet le az út a vár alatti kazamatarendszerbe, amelyet a vár védõi
kaszárnyának, fegyver- és lõszerraktárnak használtak. A földalatti folyosók
a fülesbástyák alatt az ágyúk gyors elérhetõségét is biztosították az ostrom
idején.
114 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Az 1552-es ostrom idején itt tudták megakadályozni, hogy az oszmán támadók aláak-
názzák a falakat. A megoldás az volt, hogy 20–30 méterenként egy dobot helyeztek el,
amire borsót pakoltak, és amikor a törökök elkezdték csákányozni a falat, hogy elhelyez-
zék az aknát, a borsók felvették a rezgést, a dobon pedig hallhatóvá vált mindez. Így si-
került megóvni a várfalakat az aknás robbantástól. A kazamatarendszer teljes kiterjedésé-
rõl nincs teljes és pontos információ, jelenleg egy rövid szakasz látogatható.
A várban szólni kell még a Föld-bástya földalatti helyiségeiben megnyílt
Panoptikumról is, ahol az egri csillagok és a 16. századi végvári élet jellegze-
tes szereplõinek – köztük Dobó István, Szulejmán és mások – viaszszobrai
elevenednek meg.
Gárdonyi Gézát kívánsága szerint a várban, a délkeleti fülesbástya leg-
magasabb pontján temették el. Sírjának felirata: „Csak a teste!”
Az erõteljesebb feltáró munka Gárdonyi Géza „Egri csillagok” címû
mûvének megjelenése után kezdõdött.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is felelevenítik.
1996-tól minden esztendõ júliusának utolsó hetében rendezik meg „Végvári vígasságok
Egerben” címmel az egri várjátékokat. A programsorozat kosztümös felvonulással veszi
kezdetét, haditornacsapatok tartanak bemutatót, a Keleti kultúrák napján pedig a vár
török kori mindennapjai elevenednek meg.
A vár felsõ kijáratán jutunk Gárdonyi Géza házához, ahol az „Egri csilla-
gok”-at írta. A ház kertjében helyezték el az író szobrát (Somogyi Árpád al-
kotása). A ház irodalmi múzeum, amelyben az író által használt eredeti
berendezést õrizték meg.
A vár alatti kis utcákon keresztül az Eger-patak hídján át érjük el Eger
másik központját, a Dobó teret.
A Dobó tér volt régen a város piactere, ahol már a középkor óta vásáro-
kat, piacokat tartottak. A téren álló minorita templom a mûvészettörténészek
szerint az ország legszebb barokk temploma. A templomot nagy valószínû-
séggel Kilian Ignaz Dientzenhofer, híres prágai építész tervezte. A templom
homlokzata különösen eredeti megoldást tükröz. A két hatalmas torony kö-
zött ívesen kidomborodó fal ugyanis látszólag megszélesíti a homlokzatot. Ez-
zel a megoldással erõsen hasonlít a bécsi Maria Treu templomra. A templom-
belsõ értéke Kracker Lukács János Szent Antalt ábrázoló fõoltárképe és a
mûvészi padsorok, amelyek Joseph Stöckerle minorita szerzetes munkái.
A templom szomszédságában áll a Városháza eklektikus épülete.
A Dobó téren két szoborcsoport van. Az egyik Stróbl Alajos Dobó
István-szobra – egy egri vitézzel és egy egri nõvel – az 1552-es ostromot
idézve. A másik Kisfaludi Stróbl Zsigmond „Végvári harcosok” címû kom-
pozíciója.
A Dobó tértõl rövid sétával érhetõ el Eger török kori nevezetessége,
a 14 szögû, 40 méter magas minaret. 97 lépcsõfokon, szûk csigalépcsõn jut-
hatunk fel a minaret erkélyére, ahonnan valaha a müezzin hirdette Allah
dicsõségét. A minaret mellett állt, egykori dzsámi épületét 1841-ben bontot-
ták le.
ORSZÁGISMERET 115
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Kossuth Lajos utca az Eger-patakon át a Várba vezetõ Dózsa György
térbe torkollik. A mai várdombon épült fel a Szent István alapította egri püs-
pökség elsõ temploma, majd a román és gótikus székesegyház.
Az egri várat a 14. század közepén említi az elsõ oklevél, de egy kisebb
erõdítmény már korábban is állt itt. A 16. században Perényi Péter, majd
Dobó István erõsíti a várat. Dobó 1552-ben maroknyi seregével meg is védi
a nagy török túlerõvel szemben.
(A török 40–50 ezres seregével Dobó alig 2000 várvédõje állt szemben.
A vár ostroma 40 napig tartott, amikor a törökök kénytelenek voltak feladni
az ostromot és elvonulni.)
Az ostrom után Ottavio Baldigara olasz várépítész tervei szeint korsze-
rûsítik a várat, de a törökök 1596-ban mégis elfoglalják, mert egyrészt ek-
kor már hiányzott a vár zsoldos védõibõl a Dobóékat még jellemzõ hazafiúi
önfeláldozás és elszántság, másrészt a megfelelõ anyagi eszközök sem álltak
rendelkezésre. Török kézen maradt 91 évig a vár, majd 1687-ben a Habsbur-
gok kezére került, akik 1702-ben a vár legfontosabb erõdítményeit fel-
robbantották.
A vár fõbejáratát Tar Istvánnak és Illés Gyulának (1952) az 1552-es
ostromot ábrázoló dombormûve díszíti. A fõbejárattól felfelé haladva elõbb a
Gergely-bástya elõtt haladunk el, majd a 15. századi Estei Hippolit püspökrõl
– Beatrix királyné unokaöccsérõl – elnevezett kaputorony elé érünk, amelyen
a püspök töredékesen megmaradt címere látható. A vár falairól igen szép
kilátás nyílik a városra.
A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.
A pusztulásnak indult várépítmények közül Pyrker érsek elõször a középko-
ri Szent János-székesegyház mûemléki védelmére adott utasítást. Az
egyik pillérre Cassagrande-val kifaragtatta Szent István szobrát, valamint
kitisztíttatta a vár kútját. A várudvar egyetlen megmaradt középkori épüle-
tében, a helyreállított gótikus püspöki palota emeleti helyiségeiben Eger és
a vár történetét bemutató kiállítás nyílt. A földszinten épen maradt a góti-
kus boltíves árkádsor egy része. Földszinti helyiségében, a Hõsök termé-
ben helyezték el az egri hõsök csontjait tartalmazó szarkofágokat és a hõ-
sökre emlékeztetõ szobrokat. Ugyancsak itt helyezték el Dobó István vörös
márvány síremlékét, amely eredetileg Dobóruszkán (ma Szlovákiában ta-
lálható, neve Ruska) volt, és Pyrker János hozatta Egerbe. A palota pincéjé-
ben mûködik az éremverde, ahol korabeli pénzérmék és eszközök láthatók.
A Püspöki palota szomszédságában álló épületben találjuk a Képtárat, ahol
16–18. századi olasz és németalföldi, valamint 18–19. századi magyar és
osztrák mesterek alkotásait helyezték el. Az úgynevezett „Setét kapun”
át vezet le az út a vár alatti kazamatarendszerbe, amelyet a vár védõi
kaszárnyának, fegyver- és lõszerraktárnak használtak. A földalatti folyosók
a fülesbástyák alatt az ágyúk gyors elérhetõségét is biztosították az ostrom
idején.
114 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Az 1552-es ostrom idején itt tudták megakadályozni, hogy az oszmán támadók aláak-
názzák a falakat. A megoldás az volt, hogy 20–30 méterenként egy dobot helyeztek el,
amire borsót pakoltak, és amikor a törökök elkezdték csákányozni a falat, hogy elhelyez-
zék az aknát, a borsók felvették a rezgést, a dobon pedig hallhatóvá vált mindez. Így si-
került megóvni a várfalakat az aknás robbantástól. A kazamatarendszer teljes kiterjedésé-
rõl nincs teljes és pontos információ, jelenleg egy rövid szakasz látogatható.
A várban szólni kell még a Föld-bástya földalatti helyiségeiben megnyílt
Panoptikumról is, ahol az egri csillagok és a 16. századi végvári élet jellegze-
tes szereplõinek – köztük Dobó István, Szulejmán és mások – viaszszobrai
elevenednek meg.
Gárdonyi Gézát kívánsága szerint a várban, a délkeleti fülesbástya leg-
magasabb pontján temették el. Sírjának felirata: „Csak a teste!”
Az erõteljesebb feltáró munka Gárdonyi Géza „Egri csillagok” címû
mûvének megjelenése után kezdõdött.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is felelevenítik.
1996-tól minden esztendõ júliusának utolsó hetében rendezik meg „Végvári vígasságok
Egerben” címmel az egri várjátékokat. A programsorozat kosztümös felvonulással veszi
kezdetét, haditornacsapatok tartanak bemutatót, a Keleti kultúrák napján pedig a vár
török kori mindennapjai elevenednek meg.
A vár felsõ kijáratán jutunk Gárdonyi Géza házához, ahol az „Egri csilla-
gok”-at írta. A ház kertjében helyezték el az író szobrát (Somogyi Árpád al-
kotása). A ház irodalmi múzeum, amelyben az író által használt eredeti
berendezést õrizték meg.
A vár alatti kis utcákon keresztül az Eger-patak hídján át érjük el Eger
másik központját, a Dobó teret.
A Dobó tér volt régen a város piactere, ahol már a középkor óta vásáro-
kat, piacokat tartottak. A téren álló minorita templom a mûvészettörténészek
szerint az ország legszebb barokk temploma. A templomot nagy valószínû-
séggel Kilian Ignaz Dientzenhofer, híres prágai építész tervezte. A templom
homlokzata különösen eredeti megoldást tükröz. A két hatalmas torony kö-
zött ívesen kidomborodó fal ugyanis látszólag megszélesíti a homlokzatot. Ez-
zel a megoldással erõsen hasonlít a bécsi Maria Treu templomra. A templom-
belsõ értéke Kracker Lukács János Szent Antalt ábrázoló fõoltárképe és a
mûvészi padsorok, amelyek Joseph Stöckerle minorita szerzetes munkái.
A templom szomszédságában áll a Városháza eklektikus épülete.
A Dobó téren két szoborcsoport van. Az egyik Stróbl Alajos Dobó
István-szobra – egy egri vitézzel és egy egri nõvel – az 1552-es ostromot
idézve. A másik Kisfaludi Stróbl Zsigmond „Végvári harcosok” címû kom-
pozíciója.
A Dobó tértõl rövid sétával érhetõ el Eger török kori nevezetessége,
a 14 szögû, 40 méter magas minaret. 97 lépcsõfokon, szûk csigalépcsõn jut-
hatunk fel a minaret erkélyére, ahonnan valaha a müezzin hirdette Allah
dicsõségét. A minaret mellett állt, egykori dzsámi épületét 1841-ben bontot-
ták le.
ORSZÁGISMERET 115
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Történelmi emlékei mellett Eger 1976 óta hivatalosan is fürdõváros. Az
itt feltörõ víz gyógyhatása már a korai idõkben ismert volt. A víz rendkívül al-
kalmas mozgásszervi panaszok, reumatikus betegségek kezelésére. A kutatá-
sok kiderítették, hogy az elsõ fürdõ írásos nyoma 1448-ból való, amely tanú-
sítja: a fürdõ a karthauzi barátok használatában volt. Gyógyító vizét a törökök
is felismerték. A városban két fürdõt is építettek. A Termálfürdõ területén áll
az egykori, szépen felújított Törökfürdõ, más néven Arnaut pasa fürdõje. 1610
és 1617 között épült, meleg vizes medencével rendelkezett, amelyet a környe-
zõ források táplálnak ma is. (A másik török fürdõ, a Valide pasa fürdõje a vár
közelében állt és gõzfürdõ volt. Feltárása és konzerválása a 80-as években fe-
jezõdött be.) A közeli Flóra Hotelben gyógyászati és wellness-központ is mû-
ködik. A fedett Bitskey Aladár Uszoda érdekes épülete Makovecz Imre tervei
alapján 1998–2000 között épült fel. Az uszoda egy 50 méteres úszómeden-
cével, egy kisebb medencével és pezsgõfürdõvel rendelkezik.
Az egri városnézést a turisták gyakran fejezik be a Szépasszony-völgy
tufába vájt híres borospincéiben.
9v9
Kirándulóhelyek Egerbõl
Egerbõl a 25-ös úton észak felé haladva érjük el a város környékének legis-
mertebb kirándulóhelyeit, Szarvaskõt, Bélapátfalvát és Szilvásváradot.
SZARVASKÕ A völgykatlanban megépült település fölötti meredek szik-
lán ül a szarvaskõi vár. A 13. században épült vár az egri püspök tulajdona
volt, és sorsa is azonos volt az egri váréval. Ebbe a várba zárkózott be
Telekessy István egri püspök mindaddig, amíg vissza nem helyezték püspöki
székébe, amelytõl Rákóczihoz való hûsége miatt megfosztották. A vár alatti
szûk sziklaszorosban csak az út és az Eger-patak fér el. Ezt az utat még
1840-ben Pyrker érsek vágatta a sziklába, hogy megkönnyítse a közle-
kedést észak felé a patak völgyében.
BÉLAPÁTFALVA Szarvaskõ után a jobbra elágazó út halad végig a
Bükk északnyugati lábánál, érintve Bélapátfalvát és Szilvásváradot. Bélapát-
falva az õsi Bél nemzetség birtoka volt. Régi neve Bélháromkút volt a latin ok-
levelekben szereplõ Trium fontium után. Országos hírû mûemléke a ciszterci
apátsági templom. A Bél-kõ tövébe 1232-ben II. Kilit egri püspök (II. András
Aranybullájának fogalmazója) telepítette a francia cisztereket. Ez a templom a
ciszterciek román kori templomépítészetének egyetlen épen maradt magyar-
országi példája. Jellemzõ sajátossága a háromhajós, kereszthajós alaprajz, fõ-
ként pedig a szentély és a kereszthajó egyenes vonalú záródása, továbbá a to-
116 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
ronynélküliség. A külsõ falakat sávosan váltakozva rózsaszínû és zöldesszürke
kváderkövekbõl építették. A homlokzaton jellegzetes román kapuzat és rózsa-
ablak látható. A hajók boltozata már csúcsíves. A templom déli oldalánál a haj-
dani kolostor alapfalait látni, a quadratúrájában egy csorgókúttal.
Sajnos, a templom fölött a Bél-kõ szörnyû kõbánya-sebhelyei látsza-
nak. A kibányászott mészkõmennyiséget a bélapátfalvai cementmû fogyasz-
totta el. Egyik legszebb természeti környezetünk elpusztításának jellegzetes
példája ez. A cementgyár mûködését már leállították.
SZILVÁSVÁRAD Egertõl 35 kilométerre találjuk Szilvásváradot. Kör
alakú, klasszicista református templomát Hild József tervezte 1837–1845
között. Az egykori volt Pallavicini-kastélyt Ybl Miklós tervezte (1860), ame-
lyet 500 hektárnyi védett kastélypark vesz körül. Ma szállodaként üzemel. Ér-
dekes látnivalót kínál a kastélyhoz tartozó, klasszicista stílusban épült ménis-
tálló, ahol hat törzsmén számára van hely. A ménistálló egyik szárnyában
kapott helyet a Lovastörténeti kiállítás, amely a lipicai lófajta tenyésztésé-
nek történetét mutatja be, a lótenyésztéshez kapcsolódó kovács- és bognár-
mesterség szerszámaival és egy kocsibemutatóval kiegészítve.
A lipicai ló õsei Karthágóból kerültek Európába, még az ókorban, a pireneusi lóval ke-
resztezve alakult ki a híres andalúziai ló. 1576-ban II. Károly fõherceg az adriai, Trieszt-
hez közeli Lipizzában ménest alapított, amely a Habsburg-udvart és a bécsi spanyol
lovasiskolát látta el lovakkal.
A lipicai ló magyarországi tenyésztését 1806-tól számítjuk. A lipicai ménes elõbb Mezõ-
hegyesre, majd Fogarasra, késõbb Bábolnára költözött. A szilvásváradi környezet lehetõ-
vé tette az eredeti lipicai tenyésztési körülmények megteremtését, ezért a ménes
1952-ben áttelepült ide, és a mai napig is Szilvásvárad a magyar lipicai ló hazája. A jelen-
legi lóállomány 250 körül alakul. A csikók 3 éves korukig a Bükk-fennsíkon, a Nemzeti
Park kiemelten védett helyén nevelkednek. A fennsík központi nevelõhelyén – Csipkéskú-
ton – hangulatos üdülõházak és teljes panzió várja a vendégeket lovaglási, lovas szánkó-
zási, kocsikázási lehetõséggel. A Szilvásváradon tenyésztett lipicaiak elsõsorban a fajta
fogatos használatára alkalmas típusát képviselik, melyet fémjeleznek a fogathajtó
sportban elért kiemelkedõ hazai és nemzetközi eredmények.
Szilvásváradon évente hazai és nemzetközi hírû lovastalálkozókat ren-
deznek. Legismertebb a Lipicai Lovas Fesztivál és a Fogathajtó Verseny. (Fo-
gathajtó világbajnokságot is rendeztek már.) A völgy torkolatában épült fel Eu-
rópa egyik legszebb fekvésû lovasstadionja, amelynek nézõterén 15 ezer
nézõ fér el. Szemben a pályával épült fel az 1500 férõhelyes fedett lovarda,
ahol lehetõség nyílik mûlovagló és akadályversenyek rendezésére is.
Az Orbán-ház állandó kiállításán a Bükki Nemzeti Park természeti érté-
keivel, állat- és növényvilágával ismerkedhetünk meg.
A hely turisztikai keresettségét az innen nyíló Szalajka-völgy, az ország
egyik legszebb völgye is biztosítja. Neve az itteni õsi mesterségre, az üveg-
gyártáshoz használt hamuzsír (latinul sal alcalicus) gyártására utal. Csodála-
tos természeti adottságai és különleges látnivalói a Szalajka-patak, a Szik-
la-forrás, a Fátyol-vízesés, az Erdei Múzeum, a pisztrángos tavak, és az Is-
ORSZÁGISMERET 117
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
Történelmi emlékei mellett Eger 1976 óta hivatalosan is fürdõváros. Az
itt feltörõ víz gyógyhatása már a korai idõkben ismert volt. A víz rendkívül al-
kalmas mozgásszervi panaszok, reumatikus betegségek kezelésére. A kutatá-
sok kiderítették, hogy az elsõ fürdõ írásos nyoma 1448-ból való, amely tanú-
sítja: a fürdõ a karthauzi barátok használatában volt. Gyógyító vizét a törökök
is felismerték. A városban két fürdõt is építettek. A Termálfürdõ területén áll
az egykori, szépen felújított Törökfürdõ, más néven Arnaut pasa fürdõje. 1610
és 1617 között épült, meleg vizes medencével rendelkezett, amelyet a környe-
zõ források táplálnak ma is. (A másik török fürdõ, a Valide pasa fürdõje a vár
közelében állt és gõzfürdõ volt. Feltárása és konzerválása a 80-as években fe-
jezõdött be.) A közeli Flóra Hotelben gyógyászati és wellness-központ is mû-
ködik. A fedett Bitskey Aladár Uszoda érdekes épülete Makovecz Imre tervei
alapján 1998–2000 között épült fel. Az uszoda egy 50 méteres úszómeden-
cével, egy kisebb medencével és pezsgõfürdõvel rendelkezik.
Az egri városnézést a turisták gyakran fejezik be a Szépasszony-völgy
tufába vájt híres borospincéiben.
9v9
Kirándulóhelyek Egerbõl
Egerbõl a 25-ös úton észak felé haladva érjük el a város környékének legis-
mertebb kirándulóhelyeit, Szarvaskõt, Bélapátfalvát és Szilvásváradot.
SZARVASKÕ A völgykatlanban megépült település fölötti meredek szik-
lán ül a szarvaskõi vár. A 13. században épült vár az egri püspök tulajdona
volt, és sorsa is azonos volt az egri váréval. Ebbe a várba zárkózott be
Telekessy István egri püspök mindaddig, amíg vissza nem helyezték püspöki
székébe, amelytõl Rákóczihoz való hûsége miatt megfosztották. A vár alatti
szûk sziklaszorosban csak az út és az Eger-patak fér el. Ezt az utat még
1840-ben Pyrker érsek vágatta a sziklába, hogy megkönnyítse a közle-
kedést észak felé a patak völgyében.
BÉLAPÁTFALVA Szarvaskõ után a jobbra elágazó út halad végig a
Bükk északnyugati lábánál, érintve Bélapátfalvát és Szilvásváradot. Bélapát-
falva az õsi Bél nemzetség birtoka volt. Régi neve Bélháromkút volt a latin ok-
levelekben szereplõ Trium fontium után. Országos hírû mûemléke a ciszterci
apátsági templom. A Bél-kõ tövébe 1232-ben II. Kilit egri püspök (II. András
Aranybullájának fogalmazója) telepítette a francia cisztereket. Ez a templom a
ciszterciek román kori templomépítészetének egyetlen épen maradt magyar-
országi példája. Jellemzõ sajátossága a háromhajós, kereszthajós alaprajz, fõ-
ként pedig a szentély és a kereszthajó egyenes vonalú záródása, továbbá a to-
116 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
ronynélküliség. A külsõ falakat sávosan váltakozva rózsaszínû és zöldesszürke
kváderkövekbõl építették. A homlokzaton jellegzetes román kapuzat és rózsa-
ablak látható. A hajók boltozata már csúcsíves. A templom déli oldalánál a haj-
dani kolostor alapfalait látni, a quadratúrájában egy csorgókúttal.
Sajnos, a templom fölött a Bél-kõ szörnyû kõbánya-sebhelyei látsza-
nak. A kibányászott mészkõmennyiséget a bélapátfalvai cementmû fogyasz-
totta el. Egyik legszebb természeti környezetünk elpusztításának jellegzetes
példája ez. A cementgyár mûködését már leállították.
SZILVÁSVÁRAD Egertõl 35 kilométerre találjuk Szilvásváradot. Kör
alakú, klasszicista református templomát Hild József tervezte 1837–1845
között. Az egykori volt Pallavicini-kastélyt Ybl Miklós tervezte (1860), ame-
lyet 500 hektárnyi védett kastélypark vesz körül. Ma szállodaként üzemel. Ér-
dekes látnivalót kínál a kastélyhoz tartozó, klasszicista stílusban épült ménis-
tálló, ahol hat törzsmén számára van hely. A ménistálló egyik szárnyában
kapott helyet a Lovastörténeti kiállítás, amely a lipicai lófajta tenyésztésé-
nek történetét mutatja be, a lótenyésztéshez kapcsolódó kovács- és bognár-
mesterség szerszámaival és egy kocsibemutatóval kiegészítve.
A lipicai ló õsei Karthágóból kerültek Európába, még az ókorban, a pireneusi lóval ke-
resztezve alakult ki a híres andalúziai ló. 1576-ban II. Károly fõherceg az adriai, Trieszt-
hez közeli Lipizzában ménest alapított, amely a Habsburg-udvart és a bécsi spanyol
lovasiskolát látta el lovakkal.
A lipicai ló magyarországi tenyésztését 1806-tól számítjuk. A lipicai ménes elõbb Mezõ-
hegyesre, majd Fogarasra, késõbb Bábolnára költözött. A szilvásváradi környezet lehetõ-
vé tette az eredeti lipicai tenyésztési körülmények megteremtését, ezért a ménes
1952-ben áttelepült ide, és a mai napig is Szilvásvárad a magyar lipicai ló hazája. A jelen-
legi lóállomány 250 körül alakul. A csikók 3 éves korukig a Bükk-fennsíkon, a Nemzeti
Park kiemelten védett helyén nevelkednek. A fennsík központi nevelõhelyén – Csipkéskú-
ton – hangulatos üdülõházak és teljes panzió várja a vendégeket lovaglási, lovas szánkó-
zási, kocsikázási lehetõséggel. A Szilvásváradon tenyésztett lipicaiak elsõsorban a fajta
fogatos használatára alkalmas típusát képviselik, melyet fémjeleznek a fogathajtó
sportban elért kiemelkedõ hazai és nemzetközi eredmények.
Szilvásváradon évente hazai és nemzetközi hírû lovastalálkozókat ren-
deznek. Legismertebb a Lipicai Lovas Fesztivál és a Fogathajtó Verseny. (Fo-
gathajtó világbajnokságot is rendeztek már.) A völgy torkolatában épült fel Eu-
rópa egyik legszebb fekvésû lovasstadionja, amelynek nézõterén 15 ezer
nézõ fér el. Szemben a pályával épült fel az 1500 férõhelyes fedett lovarda,
ahol lehetõség nyílik mûlovagló és akadályversenyek rendezésére is.
Az Orbán-ház állandó kiállításán a Bükki Nemzeti Park természeti érté-
keivel, állat- és növényvilágával ismerkedhetünk meg.
A hely turisztikai keresettségét az innen nyíló Szalajka-völgy, az ország
egyik legszebb völgye is biztosítja. Neve az itteni õsi mesterségre, az üveg-
gyártáshoz használt hamuzsír (latinul sal alcalicus) gyártására utal. Csodála-
tos természeti adottságai és különleges látnivalói a Szalajka-patak, a Szik-
la-forrás, a Fátyol-vízesés, az Erdei Múzeum, a pisztrángos tavak, és az Is-
ORSZÁGISMERET 117
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
tállós-kõi õsemberbarlang, A völgybe gyalog, vagy a Szilvásváradról induló
keskeny nyomközû erdei vasúton juthatunk. A Szalajka-forrás a Szilvásvá-
radtól keletre emelkedõ Istállós-kõ (959 m) tövében fakad, majd a patak vé-
gigfolyik a 4 km hosszú Szalajka-völgyön. A kisvasút végállomásánál talál-
juk a Szalajka-patak mésztufa kiválásáról híres „Fátyol vízesés”-t, valamint a
Szabadtéri Erdei Múzeumot, amely az erdei emberek életét, munkáját mutat-
ja be. Innen félórás sétával felkapaszkodhatunk az Istállós-kõi barlanghoz,
ahonnan elõkerültek az õsember kõszerszámai és a tûzhelye. Visszaindulva
Szilvásváradra, megcsodálhatjuk a Szalajka-patak felduzzasztásával létreho-
zott úgynevezett Pisztrángos-tavakat, a pisztrángtenyésztõ telepet és a Szik-
la-forrást. Az egyik tó parján a 19. százaból való öntöttvas tábla felírása
figyelmeztet, hogy: „Tilalmas a halászat ebadta.” A völgy mentén 24 hektá-
ros õsbükkösben gyönyörködhetünk.
SÍKFÕKÚT az egriek másik kedvelt kirándulóhelye Egertõl 12 kilométer-
re, a Kánya-patak völgyében fekszik. Tavát az Imre-forrás vizének felduz-
zasztásával hozták létre.
NOSZVAJ kedvelt kiránduló- és üdülõhely. Jellegzetes hegyi falu, amelyet
minden oldalról 300–500 méteres hegyek, dombok vesznek körül. A telepü-
lés az egri történelmi borvidék szerves része. Barokk-copf stílusú kastélyát
báró Szepessy Sámuel építtette Povolni Jánossal, 1775–1780 között. Az
építés befejezése és a kastély kifestése de la Motte császári ezredes nevéhez
fûzõdik. Szepessy Sámuel ugyanis anyagi eszközök híján kénytelen volt elad-
ni a kastélyt Almásy Antalné báró Vécsey Annának. Az õ második férje volt
de la Motte Antal császári ezredes.
A kastély freskói antik témákat dolgoznak fel, de érdekes a madaras
szoba sok madárfigurája is. A díszterem mennyezetén a bor élvezetét bemu-
tató jelenetet örökített meg a festõ, Szikora György. Parkjában nyaranta
klasszikus zenei hangversenyeket tartanak. A kastély ma szállodaként üze-
mel, néhány terme kastélymúzeumként látogatható.
BOGÁCS Noszvajtól 6 kilométerre található. Kénes ásványi sókat is tar-
talmazó 70°C-os termálvize hatékonyan segíti elõ a reuma, ízületi és mozgás-
szervi betegségek gyógyulását. Több termálvizes nyitott, fedett és egy gyer-
mekmedencén kívül sportolást biztosító úszómedencéje is van. Évente több
mint negyedmillióan keresik fel a termálfürdõt. Jelentõs a falusi turizmus a
térségben. Bogács a Bükkaljai Borvidék központja is.
FELSÕTÁRKÁNY Egerbõl a Felsõtárkányi Erdei Vasút muzeális kis-
vasútjával is megközelíthetõ a község. A település legjelentõsebb állandó víz-
forrása a Szikla-forrás, amelynek vizét itt tóvá duzzasztották. A tavon hor-
gászversenyeket tartanak. A tó partján tartják a majálist és a Szent István-
napi rendezvényeket is. A környék védett növénye, a „boldogasszony papu-
118 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
csa”, Felsõtárkány címernövénye lett. A Szikla-forrást elhagyva, egy szûk
sziklaszoroson lépünk be a Bükk kapuján, amely után a csodálatosan szép
bükki táj tárul fel elõttünk.
MEZÕKÖVESD A 3-as úton továbbhaladva, a Bükkalján fekvõ Mezõkö-
vesdre érünk, amely még 1464-ben Mátyás királytól kapta városi rangját.
Egyesek még a matyók nevének eredetét is Mátyás nevére vezetik vissza. Itt
lehet legszemléletesebben tanulmányozni az úgynevezett zsákutcás telepü-
lésformát. A turisták elsõsorban a színes matyó népviselet kedvéért látogat-
nak ide. A matyóságot a sok színben pompázó hímzései, látványos népvisele-
te és szokásai tették híressé. A matyók a palócok déli csoportjához tartoz-
nak. Mezõkövesden kívül még Szentistván és Tard a matyó települések. Kör-
nyezetükhöz viszonyítva megkülönböztetõ jellegzetesség, hogy a matyók
mind katolikusok. (Az ország más területein is matyóknak hívták a reformá-
tus környezetben szigetként megmaradt római katolikus népcsoportot.) A 19.
század második felétõl a birtokok elaprózódása és az állattartás visszaszoru-
lása szegénységhez vezetett. Még távolabbi vidékekre is kénytelenek voltak
summásnak elszerzõdni. A sivár hétköznapok ellensúlyozására ünnepeiket
színesebben, gazdagabban ülték meg. Ehhez tartozott a gazdagon hímzett
szépséges népviselet.
A matyó nõk ruházata gótikus vonalú. Szemben más népvisletekkel, itt a nõk karcsúnak,
magasnak akarnak látszani. Ezt segíti elõ a csúcsban végzõdõ fõkötõ, a harang alakú, de-
rékban szûk szoknya, amely csak a bokánál szélesedik ki, mert az alja körben kifelé áll,
és ez a mozgást ritmikussá teszi. A hosszú keskeny kötényt szépen kihímezték.
Egész felületében kihímzett kötényt viseltek a legények is, amelynek eredetéhez kedves
történetük is van. Eszerint a matyó legényt az ördög elrabolta. Könyörgõ menyasszonyá-
nak csak úgy volt hajlandó visszadni võlegényét, ha egy kötény virágot visz neki. Télvíz lé-
vén a találékony menyasszony a kötényét hímezte ki virággal, és így váltotta vissza a võle-
gényét. Attól kezdve a legények hálából a kedvesük által kihímzett kötényt viselték.
A legények fejebúbját a hosszú, nagy bokrétájú, széles szalagú, úgynevezett Barczi-ka-
lap fedte. A hagyomány szerint egy 19. századi bíró kicsire nõtt legény fia hozta divatba,
hogy magasabbnak lássék.
A matyó népviselet gazdag anyagát a város fõterén álló Matyó Múze-
umban tekinthetjük meg, a Matyó élet címû kiállításon.
A múzeum, amely 1975-ben nyílt meg, megismertet a matyóság életmódjával, életével,
hétköznapjaival és ünnepeivel, szokásaival. Itt a népviselet mellett a matyó népmûvészet
talán legszebb megnyilvánulását, a térkitöltésre törekvõ, sok színben pompázó hímzést
is megtekinthetjük. A leglátványosabb családi ünnep a lakodalom volt. A múzeumban
látható a menyasszony gazdag stafírungjával feltornyozott szekér, amelyet a lakodalom
alkalmával az egész falun végigvittek, hogy mindenki láthassa.
A múzeum szomszédságában áll a katolikus templom (15. század).
Belsejét, amely – a mennyezeten és középkori keresztelõ kápolnájában – a
matyó népviseletet és a matyók világát jeleníti meg, Mezõkövesdi Takács Ist-
ván, a kiváló templomfestõ festette. Mûveivel sokfelé találkozunk templo-
mainkban.
ORSZÁGISMERET 119
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
tállós-kõi õsemberbarlang, A völgybe gyalog, vagy a Szilvásváradról induló
keskeny nyomközû erdei vasúton juthatunk. A Szalajka-forrás a Szilvásvá-
radtól keletre emelkedõ Istállós-kõ (959 m) tövében fakad, majd a patak vé-
gigfolyik a 4 km hosszú Szalajka-völgyön. A kisvasút végállomásánál talál-
juk a Szalajka-patak mésztufa kiválásáról híres „Fátyol vízesés”-t, valamint a
Szabadtéri Erdei Múzeumot, amely az erdei emberek életét, munkáját mutat-
ja be. Innen félórás sétával felkapaszkodhatunk az Istállós-kõi barlanghoz,
ahonnan elõkerültek az õsember kõszerszámai és a tûzhelye. Visszaindulva
Szilvásváradra, megcsodálhatjuk a Szalajka-patak felduzzasztásával létreho-
zott úgynevezett Pisztrángos-tavakat, a pisztrángtenyésztõ telepet és a Szik-
la-forrást. Az egyik tó parján a 19. százaból való öntöttvas tábla felírása
figyelmeztet, hogy: „Tilalmas a halászat ebadta.” A völgy mentén 24 hektá-
ros õsbükkösben gyönyörködhetünk.
SÍKFÕKÚT az egriek másik kedvelt kirándulóhelye Egertõl 12 kilométer-
re, a Kánya-patak völgyében fekszik. Tavát az Imre-forrás vizének felduz-
zasztásával hozták létre.
NOSZVAJ kedvelt kiránduló- és üdülõhely. Jellegzetes hegyi falu, amelyet
minden oldalról 300–500 méteres hegyek, dombok vesznek körül. A telepü-
lés az egri történelmi borvidék szerves része. Barokk-copf stílusú kastélyát
báró Szepessy Sámuel építtette Povolni Jánossal, 1775–1780 között. Az
építés befejezése és a kastély kifestése de la Motte császári ezredes nevéhez
fûzõdik. Szepessy Sámuel ugyanis anyagi eszközök híján kénytelen volt elad-
ni a kastélyt Almásy Antalné báró Vécsey Annának. Az õ második férje volt
de la Motte Antal császári ezredes.
A kastély freskói antik témákat dolgoznak fel, de érdekes a madaras
szoba sok madárfigurája is. A díszterem mennyezetén a bor élvezetét bemu-
tató jelenetet örökített meg a festõ, Szikora György. Parkjában nyaranta
klasszikus zenei hangversenyeket tartanak. A kastély ma szállodaként üze-
mel, néhány terme kastélymúzeumként látogatható.
BOGÁCS Noszvajtól 6 kilométerre található. Kénes ásványi sókat is tar-
talmazó 70°C-os termálvize hatékonyan segíti elõ a reuma, ízületi és mozgás-
szervi betegségek gyógyulását. Több termálvizes nyitott, fedett és egy gyer-
mekmedencén kívül sportolást biztosító úszómedencéje is van. Évente több
mint negyedmillióan keresik fel a termálfürdõt. Jelentõs a falusi turizmus a
térségben. Bogács a Bükkaljai Borvidék központja is.
FELSÕTÁRKÁNY Egerbõl a Felsõtárkányi Erdei Vasút muzeális kis-
vasútjával is megközelíthetõ a község. A település legjelentõsebb állandó víz-
forrása a Szikla-forrás, amelynek vizét itt tóvá duzzasztották. A tavon hor-
gászversenyeket tartanak. A tó partján tartják a majálist és a Szent István-
napi rendezvényeket is. A környék védett növénye, a „boldogasszony papu-
118 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
csa”, Felsõtárkány címernövénye lett. A Szikla-forrást elhagyva, egy szûk
sziklaszoroson lépünk be a Bükk kapuján, amely után a csodálatosan szép
bükki táj tárul fel elõttünk.
MEZÕKÖVESD A 3-as úton továbbhaladva, a Bükkalján fekvõ Mezõkö-
vesdre érünk, amely még 1464-ben Mátyás királytól kapta városi rangját.
Egyesek még a matyók nevének eredetét is Mátyás nevére vezetik vissza. Itt
lehet legszemléletesebben tanulmányozni az úgynevezett zsákutcás telepü-
lésformát. A turisták elsõsorban a színes matyó népviselet kedvéért látogat-
nak ide. A matyóságot a sok színben pompázó hímzései, látványos népvisele-
te és szokásai tették híressé. A matyók a palócok déli csoportjához tartoz-
nak. Mezõkövesden kívül még Szentistván és Tard a matyó települések. Kör-
nyezetükhöz viszonyítva megkülönböztetõ jellegzetesség, hogy a matyók
mind katolikusok. (Az ország más területein is matyóknak hívták a reformá-
tus környezetben szigetként megmaradt római katolikus népcsoportot.) A 19.
század második felétõl a birtokok elaprózódása és az állattartás visszaszoru-
lása szegénységhez vezetett. Még távolabbi vidékekre is kénytelenek voltak
summásnak elszerzõdni. A sivár hétköznapok ellensúlyozására ünnepeiket
színesebben, gazdagabban ülték meg. Ehhez tartozott a gazdagon hímzett
szépséges népviselet.
A matyó nõk ruházata gótikus vonalú. Szemben más népvisletekkel, itt a nõk karcsúnak,
magasnak akarnak látszani. Ezt segíti elõ a csúcsban végzõdõ fõkötõ, a harang alakú, de-
rékban szûk szoknya, amely csak a bokánál szélesedik ki, mert az alja körben kifelé áll,
és ez a mozgást ritmikussá teszi. A hosszú keskeny kötényt szépen kihímezték.
Egész felületében kihímzett kötényt viseltek a legények is, amelynek eredetéhez kedves
történetük is van. Eszerint a matyó legényt az ördög elrabolta. Könyörgõ menyasszonyá-
nak csak úgy volt hajlandó visszadni võlegényét, ha egy kötény virágot visz neki. Télvíz lé-
vén a találékony menyasszony a kötényét hímezte ki virággal, és így váltotta vissza a võle-
gényét. Attól kezdve a legények hálából a kedvesük által kihímzett kötényt viselték.
A legények fejebúbját a hosszú, nagy bokrétájú, széles szalagú, úgynevezett Barczi-ka-
lap fedte. A hagyomány szerint egy 19. századi bíró kicsire nõtt legény fia hozta divatba,
hogy magasabbnak lássék.
A matyó népviselet gazdag anyagát a város fõterén álló Matyó Múze-
umban tekinthetjük meg, a Matyó élet címû kiállításon.
A múzeum, amely 1975-ben nyílt meg, megismertet a matyóság életmódjával, életével,
hétköznapjaival és ünnepeivel, szokásaival. Itt a népviselet mellett a matyó népmûvészet
talán legszebb megnyilvánulását, a térkitöltésre törekvõ, sok színben pompázó hímzést
is megtekinthetjük. A leglátványosabb családi ünnep a lakodalom volt. A múzeumban
látható a menyasszony gazdag stafírungjával feltornyozott szekér, amelyet a lakodalom
alkalmával az egész falun végigvittek, hogy mindenki láthassa.
A múzeum szomszédságában áll a katolikus templom (15. század).
Belsejét, amely – a mennyezeten és középkori keresztelõ kápolnájában – a
matyó népviseletet és a matyók világát jeleníti meg, Mezõkövesdi Takács Ist-
ván, a kiváló templomfestõ festette. Mûveivel sokfelé találkozunk templo-
mainkban.
ORSZÁGISMERET 119
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A múzeum elõtt áll Kis Jankó Bori szobra, akinek a matyó népmûvé-
szet felújítását köszönhetjük.
A jellegzetes matyó viselet és hímzés mintáit a mezõkövesdi íróasszo-
nyok (hímzésrajzolók) készítették. Kis Jankó Bori a leghíresebb kövesdi író-
asszony volt (1876–1954). A róla elnevezett utcában álló kis palóc emlékhá-
za ma mûemlék. Benne életének, tevékenységének, a korabeli mezõkövesdi
népmûvészetnek és lakáskultúrának állítottak emléket.
Érdekes látnivalókat kínál a Mezõgazdasági Gépek Múzeuma az Eötvös
utcában.
A város kulturális programjai közül kiemelkedik a Matyóföldi Néptánc
Fesztivál, minden év augusztus elsõ hétvégéjén.
A város határában a 71°C-os szénsavas, kénes, jódos gyógyvízre tele-
pült „Zsóry-fürdõ”-t szépen parkosították. Gyógyvize kiválóan alkalmas
mozgásszervi megbetegedések és különbözõ nõi betegségek gyógyítására,
valamint mûtétek utáni utókezelésre. A fürdõ a nevét Zsóry Lajostól kapta,
mert 1938-ban, kõolajfúrás közben az õ birtokán tört fel a gyógyvíz.
MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye 184 ezer
lakossal harmadik legnagyobb lélekszámú városunk. A mai Miskolc
nyugat-keleti irányban 27 km hosszan elnyúló város a Bükk keleti lábánál, a
Szinva-patak medencévé táguló völgyében és a Szinva-pataknak a Sajó felé
nyúló törmeléklejtõjén. Környezetének természeti szépsége, kereskedelmé-
nek nagyvárosias élénksége, kulturális intézményei, szállodái, vendéglátó
hálózata stb. fontos idegenforgalmi fogadóterületté avatják.
A táj már a történelem elõtti idõkben lakott hely volt, hiszen a Cserép-
falu határában lévõ Subalyuk-barlangból elõkerült õsember csontlelet 50 ezer
éves. A miskolci Avas-tetõn elõkerült kovabánya és kõszerszám-készítõ
mûhely tanúsága szerint ez a terület már közel 10 ezer éve viszonylag sûrûn
lakott hely volt. Ezt erõsítik meg a bükki barlangok (például a Szeleta-bar-
lang) õsemberleletei is.
Anonymus már név szerint is említi Miskolcot és Diósgyõrt, tanúsít-
va, hogy a település magja közel ezer esztendõs. Õ írja, hogy a honfoglalás
után Bors vezér Borsod és Geuru (Diósgyõr) várával Borsod vármegyét
alakítja ki.
A mai Miskolc helyén a 12. században a Bors nembeli Miskóc nemzet-
ség földje már lakottabb hely volt. A Miskócok telepítették Tapolcára a ben-
céseket, akik már a 13. században neves klastromiskolát tartottak fenn, és a
tapolcai hévforrásoknál gyógyulást keresõ betegeket is ellátták.
A kõben, fában gazdag Bükk és a Sajó völgyében mélyen benyúló Al-
föld érintkezési vonalán Miskolcnak elsõsorban hadászati jelentõsége volt,
de az eltérõ gazdasági jellegû tájak áruinak piaca is a város területén alakult
ki. A vasút 1859-ben érte el Miskolcot. Ezzel egyidõben indult meg a diós-
gyõri vaskohászat korszerû átszervezése, éppen a vasút ellátása érdekében.
120 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A vasút az ipar fejlõdését erõteljesen segítette. A kohászati mûvek õse a
Fazola Henrik egri lakatosmester által Ómassán épített elsõ kohó.
9 v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Széchenyi utca – (Nemzeti
Színház, Miskolci Galéria), – Erzsébet tér – (Avas-hegy, Avasi református
templom és harangtorony, temetõ, Hermann Ottó Múzeum) – Városház tér –
Szemere-kert – Deák tér (Ortodox templom, Ortodox Egyházi Múzeum) – Pe-
tõfi tér – (Deszkatemplom) – Hõsök tere (Minorita templom) – Déryné utca
(Színészmúzeum) – Széchenyi utca.
A város történelmi fõutcája a Széchenyi utca. A fõváros után elsõként
ezen a miskolci utcán jelentek meg a sárga villamoskocsik. A Kazinczy utca
sarkán állott hajdan a „Három Rózsa” vendéglõ, amelynek erkélyérõl Kos-
suth beszélt a miskolciakhoz.
A vendéglõ helyén létesült szállodában megszállt Edward Albert walesi
herceg és Ferenc József is. A szálló helyén álló mai épület homlokzati dom-
bormûvén ma is látható a három fehér kõrózsa.
Ebben az utcában áll a Miskolci Nemzeti Színház épülete is, elõreugró
árkádos középrésszel.
1815-ben a Pesti Nemzeti Játszó Társaság költözött Miskolcra, amely így a nemzeti szín-
játszás központjává lépett elõ. Igaz, elõször a Korona vendéglõben, majd a Sötétkapuban
lévõ csizmadiaszínben tartották elõadásaikat – a színészek között volt a kor ünnepelt szí-
nésznõje, Déryné Széppataky Róza is –, amíg 1823-ban meg nem nyitották az ország
elsõ állandó magyar nyelvû kõszínházát, Kisfaludy: „A tatárok Magyarországon” címû
drámájával. Széchenyi István maga is páholybérletet vásárolt. Ezt az épületet tûzvész
pusztította el, majd 1857-ben megépült a mai színház.
A színház mai épületét a közelmúltban újították fel és bõvítették, mely-
nek eredményeképpen Közép-Európa legmodernebb színházegyüttese jött
létre. A színház szomszédságában, a Déryné utcában nyílt meg a Színháztör-
téneti és Színészmúzeum.
A Rákóczi utca torkolatánál ma is áll a város egyik legérdekesebb épí-
tészeti emléke, a Sötétkapu. A boltíves, kapuszerû átjáró a 18. században
épült, és a 19. században húzták föléje az emeletet. Mellette a város legrégibb
emeletes háza a Rákóczi-ház. Falán emléktábla emlékeztet, hogy itt szállt
meg 1681-ben Thököly Imre és 1704-ben II. Rákóczi Ferenc. Felújítása óta
a Miskolci Galéria reprezentatív kiállításainak ad otthont, mûemléki szárnyá-
ban kapott helyet Kondor Béla festõ, grafikus (1931–1972) állandó kiállí-
tása.
A Széchenyi utcára nyílik a város legszebb tere, az Erzsébet tér, köze-
pén állították fel 1898-ban Kossuth Lajos elsõ köztéri, egész alakos szobrát,
amely Róna József alkotása. A tér egyik oldalán az Erzsébet-fürdõ, a mási-
kon a Miskolci Akadémiai Bizottság épülete áll.
Az Erzsébet térrõl pompás rálátás nyílik a város fölé emelkedõ Avas-
hegyre. Hegynek aligha nevezhetõ, magassága mindössze 234 méter. Mû-
ORSZÁGISMERET 121
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A múzeum elõtt áll Kis Jankó Bori szobra, akinek a matyó népmûvé-
szet felújítását köszönhetjük.
A jellegzetes matyó viselet és hímzés mintáit a mezõkövesdi íróasszo-
nyok (hímzésrajzolók) készítették. Kis Jankó Bori a leghíresebb kövesdi író-
asszony volt (1876–1954). A róla elnevezett utcában álló kis palóc emlékhá-
za ma mûemlék. Benne életének, tevékenységének, a korabeli mezõkövesdi
népmûvészetnek és lakáskultúrának állítottak emléket.
Érdekes látnivalókat kínál a Mezõgazdasági Gépek Múzeuma az Eötvös
utcában.
A város kulturális programjai közül kiemelkedik a Matyóföldi Néptánc
Fesztivál, minden év augusztus elsõ hétvégéjén.
A város határában a 71°C-os szénsavas, kénes, jódos gyógyvízre tele-
pült „Zsóry-fürdõ”-t szépen parkosították. Gyógyvize kiválóan alkalmas
mozgásszervi megbetegedések és különbözõ nõi betegségek gyógyítására,
valamint mûtétek utáni utókezelésre. A fürdõ a nevét Zsóry Lajostól kapta,
mert 1938-ban, kõolajfúrás közben az õ birtokán tört fel a gyógyvíz.
MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye 184 ezer
lakossal harmadik legnagyobb lélekszámú városunk. A mai Miskolc
nyugat-keleti irányban 27 km hosszan elnyúló város a Bükk keleti lábánál, a
Szinva-patak medencévé táguló völgyében és a Szinva-pataknak a Sajó felé
nyúló törmeléklejtõjén. Környezetének természeti szépsége, kereskedelmé-
nek nagyvárosias élénksége, kulturális intézményei, szállodái, vendéglátó
hálózata stb. fontos idegenforgalmi fogadóterületté avatják.
A táj már a történelem elõtti idõkben lakott hely volt, hiszen a Cserép-
falu határában lévõ Subalyuk-barlangból elõkerült õsember csontlelet 50 ezer
éves. A miskolci Avas-tetõn elõkerült kovabánya és kõszerszám-készítõ
mûhely tanúsága szerint ez a terület már közel 10 ezer éve viszonylag sûrûn
lakott hely volt. Ezt erõsítik meg a bükki barlangok (például a Szeleta-bar-
lang) õsemberleletei is.
Anonymus már név szerint is említi Miskolcot és Diósgyõrt, tanúsít-
va, hogy a település magja közel ezer esztendõs. Õ írja, hogy a honfoglalás
után Bors vezér Borsod és Geuru (Diósgyõr) várával Borsod vármegyét
alakítja ki.
A mai Miskolc helyén a 12. században a Bors nembeli Miskóc nemzet-
ség földje már lakottabb hely volt. A Miskócok telepítették Tapolcára a ben-
céseket, akik már a 13. században neves klastromiskolát tartottak fenn, és a
tapolcai hévforrásoknál gyógyulást keresõ betegeket is ellátták.
A kõben, fában gazdag Bükk és a Sajó völgyében mélyen benyúló Al-
föld érintkezési vonalán Miskolcnak elsõsorban hadászati jelentõsége volt,
de az eltérõ gazdasági jellegû tájak áruinak piaca is a város területén alakult
ki. A vasút 1859-ben érte el Miskolcot. Ezzel egyidõben indult meg a diós-
gyõri vaskohászat korszerû átszervezése, éppen a vasút ellátása érdekében.
120 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A vasút az ipar fejlõdését erõteljesen segítette. A kohászati mûvek õse a
Fazola Henrik egri lakatosmester által Ómassán épített elsõ kohó.
9 v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Széchenyi utca – (Nemzeti
Színház, Miskolci Galéria), – Erzsébet tér – (Avas-hegy, Avasi református
templom és harangtorony, temetõ, Hermann Ottó Múzeum) – Városház tér –
Szemere-kert – Deák tér (Ortodox templom, Ortodox Egyházi Múzeum) – Pe-
tõfi tér – (Deszkatemplom) – Hõsök tere (Minorita templom) – Déryné utca
(Színészmúzeum) – Széchenyi utca.
A város történelmi fõutcája a Széchenyi utca. A fõváros után elsõként
ezen a miskolci utcán jelentek meg a sárga villamoskocsik. A Kazinczy utca
sarkán állott hajdan a „Három Rózsa” vendéglõ, amelynek erkélyérõl Kos-
suth beszélt a miskolciakhoz.
A vendéglõ helyén létesült szállodában megszállt Edward Albert walesi
herceg és Ferenc József is. A szálló helyén álló mai épület homlokzati dom-
bormûvén ma is látható a három fehér kõrózsa.
Ebben az utcában áll a Miskolci Nemzeti Színház épülete is, elõreugró
árkádos középrésszel.
1815-ben a Pesti Nemzeti Játszó Társaság költözött Miskolcra, amely így a nemzeti szín-
játszás központjává lépett elõ. Igaz, elõször a Korona vendéglõben, majd a Sötétkapuban
lévõ csizmadiaszínben tartották elõadásaikat – a színészek között volt a kor ünnepelt szí-
nésznõje, Déryné Széppataky Róza is –, amíg 1823-ban meg nem nyitották az ország
elsõ állandó magyar nyelvû kõszínházát, Kisfaludy: „A tatárok Magyarországon” címû
drámájával. Széchenyi István maga is páholybérletet vásárolt. Ezt az épületet tûzvész
pusztította el, majd 1857-ben megépült a mai színház.
A színház mai épületét a közelmúltban újították fel és bõvítették, mely-
nek eredményeképpen Közép-Európa legmodernebb színházegyüttese jött
létre. A színház szomszédságában, a Déryné utcában nyílt meg a Színháztör-
téneti és Színészmúzeum.
A Rákóczi utca torkolatánál ma is áll a város egyik legérdekesebb épí-
tészeti emléke, a Sötétkapu. A boltíves, kapuszerû átjáró a 18. században
épült, és a 19. században húzták föléje az emeletet. Mellette a város legrégibb
emeletes háza a Rákóczi-ház. Falán emléktábla emlékeztet, hogy itt szállt
meg 1681-ben Thököly Imre és 1704-ben II. Rákóczi Ferenc. Felújítása óta
a Miskolci Galéria reprezentatív kiállításainak ad otthont, mûemléki szárnyá-
ban kapott helyet Kondor Béla festõ, grafikus (1931–1972) állandó kiállí-
tása.
A Széchenyi utcára nyílik a város legszebb tere, az Erzsébet tér, köze-
pén állították fel 1898-ban Kossuth Lajos elsõ köztéri, egész alakos szobrát,
amely Róna József alkotása. A tér egyik oldalán az Erzsébet-fürdõ, a mási-
kon a Miskolci Akadémiai Bizottság épülete áll.
Az Erzsébet térrõl pompás rálátás nyílik a város fölé emelkedõ Avas-
hegyre. Hegynek aligha nevezhetõ, magassága mindössze 234 méter. Mû-
ORSZÁGISMERET 121
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
emlékegyüttese, az avasi Református templom és harangláb, háromhajós,
gótikus, torony nélküli csarnoktemplom. Építése a 13. században kezdõdött, a
gótikában folytatódott. Belsõ berendezésének legértékesebb darabja az
1490-bõl való reneszánsz intarziás stallum, amely feltehetõen a diósgyõri vár-
ból került ide. Az oldallapján fekvõ koronás oroszlán Anjou-lobogót tart. A stal-
lumot Nagy Lajos adományozta a templomnak. A templom melletti különálló
harangtorony a 16. században épült. A mûemléktemplomot és a harangtor-
nyot a város õsi temetõje övezi. Itt van a síremléke két gályarab prédikátor-
nak, itt nyugszanak Tompa Mihály szülei és a Latabár színészcsalád õsei.
Az Avas oldalában, az egykor nagy jelentõségû borkultúrára emlékezve,
mintegy 500 borospince található. A templom mellõl kiinduló lépcsõsoron
az 1963-ban felépült, szép vonalú modern kilátóhoz és presszóhoz (Hoffer
Miklós és Vörös György munkája) jutunk, amely tévétoronyként is mûködik.
Közvetlenül az Avas alatt, a Papszeren áll a Herman Ottó Múzeum.
A múzeumban gazdag helytörténeti és népmûvészeti anyag van. A múzeum
elõtt álló Herman Ottó szobrot Medgyessy Ferenc alkotta.
Visszatérve a városba, a Széchenyi utcán továbbhaladva a Városház
térre jutunk. Itt találjuk a Megyeházát, a Városházát és a Szeremley-házat.
Ez utóbbin emléktábla jelzi, hogy itt szállt meg Petõfi Sándor 1847-ben. A tér
közepén Melocco Miklós eredeti megoldású Széchenyi szobra áll 1994 óta.
Vele szemben érdekes virágóra érintésével a Dísz térre jutunk, ahol a millen-
nium alkalmából Szent István szobrát helyezték el (Jószay Zsolt). A megye-
háza szomszédságában, a Szemere-kertben állították fel a város szülöttének,
Szemere Bertalannak a szobrát (1906, Róna József).
A Deák tér és a Kossuth utca keresztezõdésénél áll a Református, népi-
es elnevezéssel a Kakas-templom. Harangtornya 68 méter magas. Itt van a
város legnagyobb harangja, az „Eszter-harang”, amely minden Eszter-napon
megszólal. A Deák téren áll Deák Ferenc szobra (Gárdos Aladár alkotása).
A szobor közelében, kertes udvarban találjuk a város nagy értékû egyházi
mûemlékét, a görögkeleti ortodox templomot. A 18. század végén görög ke-
reskedõk építették. Belépve, padok nélküli ellipszis alakú központi csarnokba
jutunk. Ennek keleti végében, néhány lépcsõvel megemelve található a szen-
tély. A külsõ és belsõ szentélyt a 16 m magas barokk ikonosztázion választja
el egymástól, Jankovics Miklós egri faszobrász alkotása. A képfal 88 képbõl
áll és a közepén nyílik a „királyajtó” a belsõ szentélybe. A fõhajó falán a „Ka-
záni Fekete Mária” híres kegyképét látjuk, amelyet II. Katalin cárnõ ajándé-
kozott az ortodox egyháznak, amikor átutazott Miskolcon. A templom mellet-
ti épületben helyezték el a Magyar Ortodox Egyház Országos Gyûjteménye
kiállítását, amely Magyarország 9 ortodox templomából származó értékes
egyházi tárgyakat, ikonokat õriz.
A rövid sétával elérhetõ Petõfi tér felett húzódik a Tetemvár, mely nevét
az 1679-es pestisjárvány áldozatainak temetkezési helyérõl kapta. Építészeti
értéke van a temetõben lévõ, rönkfából épített úgynevezett deszkatemplom-
122 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
nak. Helyén már a 17. század végén fatemplom állt, amely többször leégett.
A mai erdélyi jellegû, rönkfából ácsolt református templomot 1938-ban épí-
tették. Az 1997-es gyújtogatás áldozatává vált templomot országos össze-
fogással építették újjá.
A közeli Hõsök terén áll a 18. században épült minorita templom és
rendház. Tervezõje Giovanni Battista Carlone egri építész volt. Helyén már a
15. században templom állott. Fõoltárképe – „Mária mennybevétele” –
1867-ben került ide, Sajósy Alajos alkotása. Pompás barokk faragott padjai
Stöcherle József eperjesi minorita asztalos munkája, a szószéke Piringer
Ágoston szerzetes munkája. A templom kriptájában nyugszik a rendház ala-
pítója, a szentség hírében elhunyt P. Kelemen Didák.
9 v9
A Miskolctapolcára vezetõ út mentén találjuk az Egyetemvárost. Központi
Könyvtára õrzi a híres, 30 ezer kötetes Selmeci Mûemlékkönyvtárat. Az
egyetem aulájában a Tudás fáját szimbolizáló hollóházi porcelán faliképet
Szász Endre készítette. Az aulában koncerteket és kiállításokat is rendeznek.
Kirándulások Miskolc környékére
MISKOLC-TAPOLCA Az Egyetemváros érintésével jutunk Miskolc-
tapolcára, az ország egyik legszebb fekvésû fürdõhelyére. Tapolca hévizet,
meleg vízû forrást jelent. Geológiai törésvonalak mentén hideg karszt- és
meleg termálvizek bukkannak a felszínre. Az évezredek óta ismert meleg for-
rásokat a szerzetesek gyógyításra használták. A mai Barlangfürdõ Európá-
ban egyedülálló. A karsztos barlangi járatokból elõtörõ 30°C-os gyógyvizet
száz év óta keresik a gyógyulni vágyók. A barlang egyik ágában a dögönyö-
zõ-zuhany természetes masszázst ad. A Tavi-fürdõ kagyló alakú medencéjé-
hez a Barlangfürdõbõl sziklaalagút vezet, és itt is találunk dögönyözõ víz-
sugarakat. A közelmúltban élményfürdõt is létesítettek. A strandfürdõ
úszómedencéit (az egyik 100, a másik 50 méteres) hatalmas fás, füves térség
veszi körül. A csónakázótó az erdõ szélén õsfák és apró szigetek között terül
el. Érdekes látnivalót kínál a két mésztufa barlangból kialakított Szikla-ká-
polna a lakónegyed területén.
DIÓSGYÕR Lillafüred irányába, a Szinva völgyében nyugat felé haladva
Diósgyõr várát érintjük.
E helyen már Anonymus említ egy honfoglalás korabeli földvárat. A tatárjárás pusztítása
után Ernye bán lakótornyos várat épített kõbõl. Az építkezést fia folytatta, és Diósgyõrbe
pálos szerzeteseket is telepített. Késõbb Károly Róbert birtokába került, aki a várat és a
környékét királynõi javadalommá tette, és hozzákezdett a mai vár kiépítéséhez. A telje-
sen kõbõl épült, szabályos négyszögû vár, sarkaiban a négy hatalmas toronnyal, kora
legnagyszerûbb épületei közé tartozott. Az emelet az udvartartás céljait szolgálta, a föld-
ORSZÁGISMERET 123
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
emlékegyüttese, az avasi Református templom és harangláb, háromhajós,
gótikus, torony nélküli csarnoktemplom. Építése a 13. században kezdõdött, a
gótikában folytatódott. Belsõ berendezésének legértékesebb darabja az
1490-bõl való reneszánsz intarziás stallum, amely feltehetõen a diósgyõri vár-
ból került ide. Az oldallapján fekvõ koronás oroszlán Anjou-lobogót tart. A stal-
lumot Nagy Lajos adományozta a templomnak. A templom melletti különálló
harangtorony a 16. században épült. A mûemléktemplomot és a harangtor-
nyot a város õsi temetõje övezi. Itt van a síremléke két gályarab prédikátor-
nak, itt nyugszanak Tompa Mihály szülei és a Latabár színészcsalád õsei.
Az Avas oldalában, az egykor nagy jelentõségû borkultúrára emlékezve,
mintegy 500 borospince található. A templom mellõl kiinduló lépcsõsoron
az 1963-ban felépült, szép vonalú modern kilátóhoz és presszóhoz (Hoffer
Miklós és Vörös György munkája) jutunk, amely tévétoronyként is mûködik.
Közvetlenül az Avas alatt, a Papszeren áll a Herman Ottó Múzeum.
A múzeumban gazdag helytörténeti és népmûvészeti anyag van. A múzeum
elõtt álló Herman Ottó szobrot Medgyessy Ferenc alkotta.
Visszatérve a városba, a Széchenyi utcán továbbhaladva a Városház
térre jutunk. Itt találjuk a Megyeházát, a Városházát és a Szeremley-házat.
Ez utóbbin emléktábla jelzi, hogy itt szállt meg Petõfi Sándor 1847-ben. A tér
közepén Melocco Miklós eredeti megoldású Széchenyi szobra áll 1994 óta.
Vele szemben érdekes virágóra érintésével a Dísz térre jutunk, ahol a millen-
nium alkalmából Szent István szobrát helyezték el (Jószay Zsolt). A megye-
háza szomszédságában, a Szemere-kertben állították fel a város szülöttének,
Szemere Bertalannak a szobrát (1906, Róna József).
A Deák tér és a Kossuth utca keresztezõdésénél áll a Református, népi-
es elnevezéssel a Kakas-templom. Harangtornya 68 méter magas. Itt van a
város legnagyobb harangja, az „Eszter-harang”, amely minden Eszter-napon
megszólal. A Deák téren áll Deák Ferenc szobra (Gárdos Aladár alkotása).
A szobor közelében, kertes udvarban találjuk a város nagy értékû egyházi
mûemlékét, a görögkeleti ortodox templomot. A 18. század végén görög ke-
reskedõk építették. Belépve, padok nélküli ellipszis alakú központi csarnokba
jutunk. Ennek keleti végében, néhány lépcsõvel megemelve található a szen-
tély. A külsõ és belsõ szentélyt a 16 m magas barokk ikonosztázion választja
el egymástól, Jankovics Miklós egri faszobrász alkotása. A képfal 88 képbõl
áll és a közepén nyílik a „királyajtó” a belsõ szentélybe. A fõhajó falán a „Ka-
záni Fekete Mária” híres kegyképét látjuk, amelyet II. Katalin cárnõ ajándé-
kozott az ortodox egyháznak, amikor átutazott Miskolcon. A templom mellet-
ti épületben helyezték el a Magyar Ortodox Egyház Országos Gyûjteménye
kiállítását, amely Magyarország 9 ortodox templomából származó értékes
egyházi tárgyakat, ikonokat õriz.
A rövid sétával elérhetõ Petõfi tér felett húzódik a Tetemvár, mely nevét
az 1679-es pestisjárvány áldozatainak temetkezési helyérõl kapta. Építészeti
értéke van a temetõben lévõ, rönkfából épített úgynevezett deszkatemplom-
122 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
nak. Helyén már a 17. század végén fatemplom állt, amely többször leégett.
A mai erdélyi jellegû, rönkfából ácsolt református templomot 1938-ban épí-
tették. Az 1997-es gyújtogatás áldozatává vált templomot országos össze-
fogással építették újjá.
A közeli Hõsök terén áll a 18. században épült minorita templom és
rendház. Tervezõje Giovanni Battista Carlone egri építész volt. Helyén már a
15. században templom állott. Fõoltárképe – „Mária mennybevétele” –
1867-ben került ide, Sajósy Alajos alkotása. Pompás barokk faragott padjai
Stöcherle József eperjesi minorita asztalos munkája, a szószéke Piringer
Ágoston szerzetes munkája. A templom kriptájában nyugszik a rendház ala-
pítója, a szentség hírében elhunyt P. Kelemen Didák.
9 v9
A Miskolctapolcára vezetõ út mentén találjuk az Egyetemvárost. Központi
Könyvtára õrzi a híres, 30 ezer kötetes Selmeci Mûemlékkönyvtárat. Az
egyetem aulájában a Tudás fáját szimbolizáló hollóházi porcelán faliképet
Szász Endre készítette. Az aulában koncerteket és kiállításokat is rendeznek.
Kirándulások Miskolc környékére
MISKOLC-TAPOLCA Az Egyetemváros érintésével jutunk Miskolc-
tapolcára, az ország egyik legszebb fekvésû fürdõhelyére. Tapolca hévizet,
meleg vízû forrást jelent. Geológiai törésvonalak mentén hideg karszt- és
meleg termálvizek bukkannak a felszínre. Az évezredek óta ismert meleg for-
rásokat a szerzetesek gyógyításra használták. A mai Barlangfürdõ Európá-
ban egyedülálló. A karsztos barlangi járatokból elõtörõ 30°C-os gyógyvizet
száz év óta keresik a gyógyulni vágyók. A barlang egyik ágában a dögönyö-
zõ-zuhany természetes masszázst ad. A Tavi-fürdõ kagyló alakú medencéjé-
hez a Barlangfürdõbõl sziklaalagút vezet, és itt is találunk dögönyözõ víz-
sugarakat. A közelmúltban élményfürdõt is létesítettek. A strandfürdõ
úszómedencéit (az egyik 100, a másik 50 méteres) hatalmas fás, füves térség
veszi körül. A csónakázótó az erdõ szélén õsfák és apró szigetek között terül
el. Érdekes látnivalót kínál a két mésztufa barlangból kialakított Szikla-ká-
polna a lakónegyed területén.
DIÓSGYÕR Lillafüred irányába, a Szinva völgyében nyugat felé haladva
Diósgyõr várát érintjük.
E helyen már Anonymus említ egy honfoglalás korabeli földvárat. A tatárjárás pusztítása
után Ernye bán lakótornyos várat épített kõbõl. Az építkezést fia folytatta, és Diósgyõrbe
pálos szerzeteseket is telepített. Késõbb Károly Róbert birtokába került, aki a várat és a
környékét királynõi javadalommá tette, és hozzákezdett a mai vár kiépítéséhez. A telje-
sen kõbõl épült, szabályos négyszögû vár, sarkaiban a négy hatalmas toronnyal, kora
legnagyszerûbb épületei közé tartozott. Az emelet az udvartartás céljait szolgálta, a föld-
ORSZÁGISMERET 123
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
szinten és az alagsorban lakott az õrség és a személyzet. A pincében az uradalomból be-
folyt gabonát, bort stb. raktározták. A vár fénykorát Nagy Lajos alatt élte, aki innen intéz-
te az ország dolgait. 1381-ben a Velencével kötött úgynevezett torinói békét ünnepi kül-
sõségek között itt ratifikálták. Nagy Lajos halála után Diósgyõr egészen 1526-ig a király-
nék javadalma volt. A török idõkben palotajellegét elvesztve erõdítménnyé alakult át.
A késõbbiekben azonban folyamatosan csökkent a vár védelmi jelentõsége, és a 18. szá-
zadra teljesen elromosodott. Igazi feltárása, mûemléki helyreállítása 1950 után indult
meg. Az egykori hatalmas, mintegy 50 helyiséget magába foglaló palotából mindössze
csak négy magas torony és az õket összekötõ épületszárnyak földszintje áll. A keleti pa-
lotaszárnyban volt a kétszintes kápolna. Az emeleti részben volt Giovanni Dalmata alko-
tása a „Diósgyõri Madonna”-ként számon tartott reneszánsz oltár, melynek töredékei ma
a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Az épületegyüttes ma Vármúzeumként mûködik,
vártörténeti és régészeti kiállítással. A régészeti kiállítás a pinceszinten van. Panoptiku-
mot is találunk középkori figurákkal.
A vár udvarán ma szabadtéri elõadásokat tartanak a Miskolci Nyár ke-
retében. Itt zajlanak a Diósgyõri Várjátékok, a Kaláka Nemzetközi Folk-
fesztivál és a Nemzetközi Dixieland-találkozó. A vár melletti Déryné-ház fa-
lán emléktábla hirdeti, hogy itt élt a magyar színészet hõskorának egyik leg-
nagyobb alakja, Déryné Széppataki Róza.
Miskolcról kisvasúttal vagy városi busszal is elérhetjük Lillafüredet.
LILLAFÜRED A Hámori-tó parti üdülõtelepet 1892-ben hozták létre
gróf Bethlen András miniszter kezdeményezésére, amelyet feleségérõl, báró
Vay Lilláról neveztek el. A Palotaszálló a Garadna és a Szinva patakok találko-
zásánál épült, Mátyás korabeli vadászkastély stílusában. Lux Kálmán tervei
szerint, jórészt külföldi kölcsönöket felhasználva épült meg 1927–1930 között.
A második világháborút követõ években SZOT-üdülõként, 1998 nyarától pe-
dig felújítva, Hotel Palota néven, háromcsillagos szállodaként üzemel. József
Attila az 1933-as írókongresszus alkalmával itt írta az Óda címû versét. A Pa-
lotaszálló mögött a Szinva vízesésében gyönyörködhetünk. (Csak vízbõség
esetén, mert a Szinva-forrás vizét elvezették.) A függõkertekbõl nyílik a Petõfi
(ugyanis Petõfi is járt itt), más néven Anna mésztufabarlang.
Az egri út mentén (a nagy parkoló mellett) a Szent István-cseppkõbar-
lang bejárata nyílik. Feltárását Kadic Ottokár végezte el a 20. század elsõ év-
tizedeiben. 1931-tõl látogatható, a látogatók 45 perces séta keretében is-
merkedhetnek a természet alkotta cseppkõképzõdmények világával. A bar-
langtól mintegy kétszáz méterre, az Erzsébet sétányon találjuk Herman Ottó
(1835–1914) egykori házát, az úgynevezett „Peleház”-at, ahol idõs korában
lakott és dolgozott.
Herman Ottónak a kezdeményezésére indult meg a bükki barlangok õsrégészeti kutatá-
sa. Õ volt az, aki elõször ismerte fel, hogy a Lillafüred környéki barlangok lakóhelyek le-
hettek. A kiváló tudós a közeli Hámor község temetõjében van eltemetve.
A közelben – Hámor község felett – találjuk az õsember-leletérõl híres
Szeleta-barlangot is, ahová félórás sétával juthatunk fel.
124 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Garadna vizét Lillafürednél, a hámori vaskohók céljára felduzzasztot-
ták. Az így keletkezett Hámori-tó hossza másfél kilométer, szélessége
120 méter, míg mélysége sehol sem haladja meg a 8 métert. A tó felsõ végé-
nél találjuk a garadnai õskohót, védett ipari mûemlékünket. Érdekes látniva-
ló még az újmassai vasolvasztó és mellette a Massa Múzeum. Az újmassai
vasolvasztót Fazola Frigyes, a hámoralapító Fazola Henrik testvére, építette
1810-ben.
Miskolc után a 3-as út a Hernád völgyének peremén haladva Tornyos-
németinél éri el a szlovák határt.
MUHI határában semmisítette meg Batu tatár kán IV. Béla magyar király
seregét 1241. április 11–12-én. A csata 750 éves évfordulóján, 1991-ben
monumentális emlékmûvet állítottak a Nemzeti Emlékhelyen (Vadász
György és Kiss Sándor alkotása).
ÓNOD A Sajó és Hernád vizei védték a 14. században épült szabályos
négyszög alakú várat, amelyet a 16. század elsõ felében Perényi Imre nádor
és felesége, Kanizsai Dorottya, jelentõsen megerõsíttetett és bõvíttetett
Alessandro Vedanival. A vár a Sajón átvezetõ rév és a fõútvonalak csomó-
pontjának biztonságát szolgálta. A Rákóczi-szabadságharc idején a várral
szemben lévõ Körömi-mezõn tartották 1707-ben azt az országgyûlést, ame-
lyen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A romos vár egyes részleteit
helyreállították. Közelében, a Vár u. 17. szám alatti tájházban Ónod és Muhi
helytörténeti anyaga látható.
A római katolikus templomban Szent Faustus ereklyéi láthatók, ame-
lyeket XII. Ince pápa ajándékozott II. Rákóczi Ferencnek.
SAJÓLÁD római katolikus temploma és plébániaháza az 1387-ben
alapított pálos kolostor köveibõl épült. A kolostor leghíresebb elöljárója
Martinuzzi Fráter György, a 16. század legismertebb politikusa volt.
Az Aggteleki-hegység
Az Észak-Borsodi-karszt, vagy ismertebb nevén Aggteleki-hegység a Sa-
jó-medencétõl északra, a Gömör-Tornai-karszt magyarországi területén talál-
ható, közel 20 ezer hektárnyi területen. A karszt kõzetanyagát nagyrészt a
220 millió évvel ezelõtt itt hullámzott triászkori tenger üledékeibõl képzõdött
mészkõ és dolomit alkotja. Átlagos magassága 4–500 méter. Itt alakultak ki
hazánkban a legszebb és legnagyobb karsztos formák.
A karszt területén csak ritkán található felszíni vízfolyás, a karsztforrások viszont
bõvízûek, a völgyekben sokszor valóságos patakokként lépnek elõ a sziklákból.
A fennsíki formák közül legfeltûnõbbek a dolinák. Ezek néhány méter, máskor 100–
200 méter átmérõjû, rendszerint kerek, tálszerû mélyedések, amelyeknek a mélysége
ORSZÁGISMERET 125
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
szinten és az alagsorban lakott az õrség és a személyzet. A pincében az uradalomból be-
folyt gabonát, bort stb. raktározták. A vár fénykorát Nagy Lajos alatt élte, aki innen intéz-
te az ország dolgait. 1381-ben a Velencével kötött úgynevezett torinói békét ünnepi kül-
sõségek között itt ratifikálták. Nagy Lajos halála után Diósgyõr egészen 1526-ig a király-
nék javadalma volt. A török idõkben palotajellegét elvesztve erõdítménnyé alakult át.
A késõbbiekben azonban folyamatosan csökkent a vár védelmi jelentõsége, és a 18. szá-
zadra teljesen elromosodott. Igazi feltárása, mûemléki helyreállítása 1950 után indult
meg. Az egykori hatalmas, mintegy 50 helyiséget magába foglaló palotából mindössze
csak négy magas torony és az õket összekötõ épületszárnyak földszintje áll. A keleti pa-
lotaszárnyban volt a kétszintes kápolna. Az emeleti részben volt Giovanni Dalmata alko-
tása a „Diósgyõri Madonna”-ként számon tartott reneszánsz oltár, melynek töredékei ma
a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Az épületegyüttes ma Vármúzeumként mûködik,
vártörténeti és régészeti kiállítással. A régészeti kiállítás a pinceszinten van. Panoptiku-
mot is találunk középkori figurákkal.
A vár udvarán ma szabadtéri elõadásokat tartanak a Miskolci Nyár ke-
retében. Itt zajlanak a Diósgyõri Várjátékok, a Kaláka Nemzetközi Folk-
fesztivál és a Nemzetközi Dixieland-találkozó. A vár melletti Déryné-ház fa-
lán emléktábla hirdeti, hogy itt élt a magyar színészet hõskorának egyik leg-
nagyobb alakja, Déryné Széppataki Róza.
Miskolcról kisvasúttal vagy városi busszal is elérhetjük Lillafüredet.
LILLAFÜRED A Hámori-tó parti üdülõtelepet 1892-ben hozták létre
gróf Bethlen András miniszter kezdeményezésére, amelyet feleségérõl, báró
Vay Lilláról neveztek el. A Palotaszálló a Garadna és a Szinva patakok találko-
zásánál épült, Mátyás korabeli vadászkastély stílusában. Lux Kálmán tervei
szerint, jórészt külföldi kölcsönöket felhasználva épült meg 1927–1930 között.
A második világháborút követõ években SZOT-üdülõként, 1998 nyarától pe-
dig felújítva, Hotel Palota néven, háromcsillagos szállodaként üzemel. József
Attila az 1933-as írókongresszus alkalmával itt írta az Óda címû versét. A Pa-
lotaszálló mögött a Szinva vízesésében gyönyörködhetünk. (Csak vízbõség
esetén, mert a Szinva-forrás vizét elvezették.) A függõkertekbõl nyílik a Petõfi
(ugyanis Petõfi is járt itt), más néven Anna mésztufabarlang.
Az egri út mentén (a nagy parkoló mellett) a Szent István-cseppkõbar-
lang bejárata nyílik. Feltárását Kadic Ottokár végezte el a 20. század elsõ év-
tizedeiben. 1931-tõl látogatható, a látogatók 45 perces séta keretében is-
merkedhetnek a természet alkotta cseppkõképzõdmények világával. A bar-
langtól mintegy kétszáz méterre, az Erzsébet sétányon találjuk Herman Ottó
(1835–1914) egykori házát, az úgynevezett „Peleház”-at, ahol idõs korában
lakott és dolgozott.
Herman Ottónak a kezdeményezésére indult meg a bükki barlangok õsrégészeti kutatá-
sa. Õ volt az, aki elõször ismerte fel, hogy a Lillafüred környéki barlangok lakóhelyek le-
hettek. A kiváló tudós a közeli Hámor község temetõjében van eltemetve.
A közelben – Hámor község felett – találjuk az õsember-leletérõl híres
Szeleta-barlangot is, ahová félórás sétával juthatunk fel.
124 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Garadna vizét Lillafürednél, a hámori vaskohók céljára felduzzasztot-
ták. Az így keletkezett Hámori-tó hossza másfél kilométer, szélessége
120 méter, míg mélysége sehol sem haladja meg a 8 métert. A tó felsõ végé-
nél találjuk a garadnai õskohót, védett ipari mûemlékünket. Érdekes látniva-
ló még az újmassai vasolvasztó és mellette a Massa Múzeum. Az újmassai
vasolvasztót Fazola Frigyes, a hámoralapító Fazola Henrik testvére, építette
1810-ben.
Miskolc után a 3-as út a Hernád völgyének peremén haladva Tornyos-
németinél éri el a szlovák határt.
MUHI határában semmisítette meg Batu tatár kán IV. Béla magyar király
seregét 1241. április 11–12-én. A csata 750 éves évfordulóján, 1991-ben
monumentális emlékmûvet állítottak a Nemzeti Emlékhelyen (Vadász
György és Kiss Sándor alkotása).
ÓNOD A Sajó és Hernád vizei védték a 14. században épült szabályos
négyszög alakú várat, amelyet a 16. század elsõ felében Perényi Imre nádor
és felesége, Kanizsai Dorottya, jelentõsen megerõsíttetett és bõvíttetett
Alessandro Vedanival. A vár a Sajón átvezetõ rév és a fõútvonalak csomó-
pontjának biztonságát szolgálta. A Rákóczi-szabadságharc idején a várral
szemben lévõ Körömi-mezõn tartották 1707-ben azt az országgyûlést, ame-
lyen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A romos vár egyes részleteit
helyreállították. Közelében, a Vár u. 17. szám alatti tájházban Ónod és Muhi
helytörténeti anyaga látható.
A római katolikus templomban Szent Faustus ereklyéi láthatók, ame-
lyeket XII. Ince pápa ajándékozott II. Rákóczi Ferencnek.
SAJÓLÁD római katolikus temploma és plébániaháza az 1387-ben
alapított pálos kolostor köveibõl épült. A kolostor leghíresebb elöljárója
Martinuzzi Fráter György, a 16. század legismertebb politikusa volt.
Az Aggteleki-hegység
Az Észak-Borsodi-karszt, vagy ismertebb nevén Aggteleki-hegység a Sa-
jó-medencétõl északra, a Gömör-Tornai-karszt magyarországi területén talál-
ható, közel 20 ezer hektárnyi területen. A karszt kõzetanyagát nagyrészt a
220 millió évvel ezelõtt itt hullámzott triászkori tenger üledékeibõl képzõdött
mészkõ és dolomit alkotja. Átlagos magassága 4–500 méter. Itt alakultak ki
hazánkban a legszebb és legnagyobb karsztos formák.
A karszt területén csak ritkán található felszíni vízfolyás, a karsztforrások viszont
bõvízûek, a völgyekben sokszor valóságos patakokként lépnek elõ a sziklákból.
A fennsíki formák közül legfeltûnõbbek a dolinák. Ezek néhány méter, máskor 100–
200 méter átmérõjû, rendszerint kerek, tálszerû mélyedések, amelyeknek a mélysége
ORSZÁGISMERET 125
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
néhány centimétertõl 20 méterig is terjedhet. Ezek a víz oldó hatására üregessé vált kõ-
zet berogyása révén, vagy a barlangi mennyezet beszakadása esetén keletkeznek. A doli-
na fenekén a szivacsos kõzetben eltûnik a csapadékvíz, kivéve, ha a dolina fenekén vízzá-
ró agyag van, mert akkor dolinató keletkezik (Vörös-tó). Ezeket az Aggtelek és Jósvafõ
közötti út mentén kényelmesen megfigyelhetjük.
A csupasz vagy gyér növényzetû lejtõs mészkõfelszíneken a záporok és az olvadó hólé a
mészkõ oldásával sok keskeny barázdát mélyíthet a kõzetbe. Így alakulnak ki az úgyne-
vezett karrmezõk. Megfigyelhetõ az Aggteleki-tó partján. Ugyanitt az úttest másik oldalán
vakvölgyet látunk, a legmélyebb ponton víznyelõvel. A zsombolyok rendszerint nagy
mélységû függõleges aknabarlangok. A Vecsem-bükki-zsomboly 236 méter mély.
A karsztvíz építõ munkájához tartoznak a cseppkövek. A barlang mennyezetén lecsöp-
penõ vízbõl kiváló mészkõ alkotja a függõ cseppkövet (sztalaktit), a barlang aljára le-
csöppenõ vízbõl kiváló mészkõbõl lesz az állókõ (sztalagmit), ha pedig a kettõ összeér,
cseppkõoszlopról beszélünk. Repedések mentén, szivárgó vizek esetén cseppkõfüggö-
nyök képzõdnek, a falakon lecsorgókból pedig cseppkõkérgezõdések. A Baradlában ta-
láljuk Földünk legnagyobb álló cseppkövét, a 18 m magas úgynevezett Csillagvizsgálót,
amelynek a súlya 911 tonna.
A legjelentõsebb barlangokból is 30-at lehet felsorolni, amelyekbõl 20
fokozottan védett. Ezek közül kiemelkedik az Aggteleki-cseppkõbarlangként
ismert Baradla-barlang, amely Közép-Európa legnagyobb barlangja. A vilá-
gon nagyságrendben a 42., látogatottságát tekintve a 16. helyet foglalja el.
A Baradla-barlang teljes hossza 24 km, amelynek 7 km-es szakasza szlo-
vák terület alatt van. A szlovákiai rész neve Domica. A Baradla–Domica-
barlangrendszer a mérsékelt égöv egyik leghosszabb cseppkõdíszes, aktív
patakos barlangja.
Magyar területen a Baradla fõága is 7 km, benne a Styx-patak folyik, de van két na-
gyobb mellékága is, a Retek-ág és a Törökmecset-ág. A barlang fõágán vannak olyan
szakaszok is, amelyeknek a belsõ tere közel 50 méter magas. A mai szint alatt 30–40
méterrel lejjebb pedig állandó vízfolyás alakult ki az alsóbb barlangjáratokban. A csepp-
kõképzõdményekben csodálatosan gazdag barlang kialakulásának kezdete a földtörté-
neti harmadidõszak vége.
A Baradla-barlangról az elsõ írásos emlék 1549-bõl való. Benne 21 féle virágtalan nö-
vény és 262 állatfaj él. Európa egyetlen más barlangjában sem találtak még ennyi élõ-
lényt. A vizekben ma is találkozhatunk a pokoli vakrákkal vagy a szemercsés vak ász-
kával.
Az Aggteleki-hegység területének különlegesen értékes növényvilá-
ga is hozzájárult ahhoz, hogy az UNESCO 1979-ben Nemzetközi Bioszfé-
ra-rezervátummá minõsítette a térséget. 1986. január 1-jén alakult meg
az Aggteleki Nemzeti Park, majd 1995-ben az UNESCO az Aggteleki- és
a Szlovák-karszt barlangvilágát a Világörökség részévé nyilvánította.
A Kentucky állambeli Mamut-barlang (Egyesült Államok) és a szlové-
niai Skocjani-barlang után ez a harmadik barlangrendszer, amit felvettek a
listára.
A Baradlán kívül a karszton a Béke- és a Szabadság-barlangok tartoz-
nak hazánk legnagyobb barlangjai közé. Az elõbbi 7,2 km, az utóbbi 3,3 km
hosszú. Megemlítendõ még a Vass Imre-, a Kossuth- és a Meteor-barlang.
126 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Baradla-barlangba látogatók általában a következõ programok között választhatnak.
Az úgynevezett rövid túra az aggteleki vagy a jósvafõi bejárathoz közel esõ 1, illetve
1,5 km-es szakaszt tekinti meg. A 2,3 km-es középtúra az Aggtelek és Jósvafõ között ki-
alakított mesterséges vörös-tói barlangbejárattól indul és a jósvafõi mesterséges bejára-
ton jön ki. A hosszú túra résztvevõi elõbb az aggteleki rövid túrát, majd az elõbb említett
középtúra útvonalát teszik meg. Az Aggtelek és Jósvafõ közötti 6 órás, 7 km-es szakaszt
általában csak kis létszámú szakmai csoportok járják végig. Akik a Domicát is meg kí-
vánják látogatni, Aggteleknél léphetik át a határt.
Az Aggteleki-hegység falvainak szélén érdemes felfigyelni a fejfás temetõkre. A fejfák ál-
talában tölgybõl és bükkbõl készülnek változatos formákban. Megjelenésükben az el-
hunyt embert jelentik, így vésetükrõl sok mindent megtudhatunk az elhunytról. A tölgyle-
vél férfit jelent, a szív asszonyt, a bimbó fiatalon elhunytat. A cserépbõl kinövõ fa vagy
virág az örök életbe vetett hitet jelenti.
AGGTELEK Itt alakították ki az Aggteleki Nemzeti Park egyetlen láto-
gatóközpontját ajándékbolttal, Tourinform-irodával. Itt lehet túrákra is jelent-
kezni. A barlang természetes bejáratát egy meredek sziklafal alján találjuk.
Hangversenytermében rendszeresen rendeznek koncerteket. Szomszédságá-
ban a Barlangmúzeum bemutatja a karsztosodás folyamatát, formáit és a
régészeti leleteket. A közelben a Cseppkõ Szálló várja a vendégeket.
JÓSVAFÕ az Aggteleki Nemzeti Park központi települése, a Baradla-
barlang jósvafõi mesterségesen kialakított bejáratától körülbelül 1 km-re ta-
lálható.
A község neve elõször Ilsuafey formában egy 1272-es oklevélben szerepel. Zsigmond
király 1399-ben kelt iratában már a település részletes leírását találjuk. Az oklevél egy
mûködõ hámor és egy torony nélküli kõtemplom leírását is tartalmazza. A mai reformá-
tus templom erõdfallal körülvett, belesejét kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre
méltó a karzat, a szószékkorona és a padelõk díszítése is. A templom fölötti dombon
helyezkedik el az izraelita és a református temetõ, a templomtól különálló harangto-
rony, valamint a kopjafás emlékpark. Az ófalui részben található a Tájház, az Erdei Is-
kolai Bázishely és a szabadtéri színpad, az egykori Középsõ-vízimalom, amelyet foga-
dóvá építettek át. A falu fõterén találjuk a Községházát, valamint az 1848-as és az
1956-os forradalmak és az államalapítás emlékére állított kopjafákat.
Az 1996-ban megnyílt Baradla Galériában a természet és a felszín alatti világ ihlette
képzõmûvészeti alkotások tekinthetõk meg. 1999-ben a település nagy részét mûem-
léki jelentõségû területté nyilvánították. Napjainkban a barlang bejáratától induló,
szervezett faluséták keretében lehet megismerni a község természetes, épített és kul-
turális környezetének harmóniáját, a népi építészet jellemzõ vonásait és legérdeke-
sebb épületeit.
A Baradla-barlangba mesterséges bejáraton juthatunk be. Innen érhetõ
el a csodás cseppkõképzõdményeirõl híres Óriások terme. Méretei is le-
nyûgözõek: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter. A Jósvafõrõl
induló rövid túra hossza körülbelül 1,5 km. A barlang bejárata közelében, a
mesterségesen felduzzasztott Tengerszem-tó fölött találjuk a szép fekvésû
Tengerszem Szállót. Az 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegõ-
jének hasznosítására barlangi asztmaszanatóriumot alakítottak ki, amely a
ORSZÁGISMERET 127
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
néhány centimétertõl 20 méterig is terjedhet. Ezek a víz oldó hatására üregessé vált kõ-
zet berogyása révén, vagy a barlangi mennyezet beszakadása esetén keletkeznek. A doli-
na fenekén a szivacsos kõzetben eltûnik a csapadékvíz, kivéve, ha a dolina fenekén vízzá-
ró agyag van, mert akkor dolinató keletkezik (Vörös-tó). Ezeket az Aggtelek és Jósvafõ
közötti út mentén kényelmesen megfigyelhetjük.
A csupasz vagy gyér növényzetû lejtõs mészkõfelszíneken a záporok és az olvadó hólé a
mészkõ oldásával sok keskeny barázdát mélyíthet a kõzetbe. Így alakulnak ki az úgyne-
vezett karrmezõk. Megfigyelhetõ az Aggteleki-tó partján. Ugyanitt az úttest másik oldalán
vakvölgyet látunk, a legmélyebb ponton víznyelõvel. A zsombolyok rendszerint nagy
mélységû függõleges aknabarlangok. A Vecsem-bükki-zsomboly 236 méter mély.
A karsztvíz építõ munkájához tartoznak a cseppkövek. A barlang mennyezetén lecsöp-
penõ vízbõl kiváló mészkõ alkotja a függõ cseppkövet (sztalaktit), a barlang aljára le-
csöppenõ vízbõl kiváló mészkõbõl lesz az állókõ (sztalagmit), ha pedig a kettõ összeér,
cseppkõoszlopról beszélünk. Repedések mentén, szivárgó vizek esetén cseppkõfüggö-
nyök képzõdnek, a falakon lecsorgókból pedig cseppkõkérgezõdések. A Baradlában ta-
láljuk Földünk legnagyobb álló cseppkövét, a 18 m magas úgynevezett Csillagvizsgálót,
amelynek a súlya 911 tonna.
A legjelentõsebb barlangokból is 30-at lehet felsorolni, amelyekbõl 20
fokozottan védett. Ezek közül kiemelkedik az Aggteleki-cseppkõbarlangként
ismert Baradla-barlang, amely Közép-Európa legnagyobb barlangja. A vilá-
gon nagyságrendben a 42., látogatottságát tekintve a 16. helyet foglalja el.
A Baradla-barlang teljes hossza 24 km, amelynek 7 km-es szakasza szlo-
vák terület alatt van. A szlovákiai rész neve Domica. A Baradla–Domica-
barlangrendszer a mérsékelt égöv egyik leghosszabb cseppkõdíszes, aktív
patakos barlangja.
Magyar területen a Baradla fõága is 7 km, benne a Styx-patak folyik, de van két na-
gyobb mellékága is, a Retek-ág és a Törökmecset-ág. A barlang fõágán vannak olyan
szakaszok is, amelyeknek a belsõ tere közel 50 méter magas. A mai szint alatt 30–40
méterrel lejjebb pedig állandó vízfolyás alakult ki az alsóbb barlangjáratokban. A csepp-
kõképzõdményekben csodálatosan gazdag barlang kialakulásának kezdete a földtörté-
neti harmadidõszak vége.
A Baradla-barlangról az elsõ írásos emlék 1549-bõl való. Benne 21 féle virágtalan nö-
vény és 262 állatfaj él. Európa egyetlen más barlangjában sem találtak még ennyi élõ-
lényt. A vizekben ma is találkozhatunk a pokoli vakrákkal vagy a szemercsés vak ász-
kával.
Az Aggteleki-hegység területének különlegesen értékes növényvilá-
ga is hozzájárult ahhoz, hogy az UNESCO 1979-ben Nemzetközi Bioszfé-
ra-rezervátummá minõsítette a térséget. 1986. január 1-jén alakult meg
az Aggteleki Nemzeti Park, majd 1995-ben az UNESCO az Aggteleki- és
a Szlovák-karszt barlangvilágát a Világörökség részévé nyilvánította.
A Kentucky állambeli Mamut-barlang (Egyesült Államok) és a szlové-
niai Skocjani-barlang után ez a harmadik barlangrendszer, amit felvettek a
listára.
A Baradlán kívül a karszton a Béke- és a Szabadság-barlangok tartoz-
nak hazánk legnagyobb barlangjai közé. Az elõbbi 7,2 km, az utóbbi 3,3 km
hosszú. Megemlítendõ még a Vass Imre-, a Kossuth- és a Meteor-barlang.
126 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Baradla-barlangba látogatók általában a következõ programok között választhatnak.
Az úgynevezett rövid túra az aggteleki vagy a jósvafõi bejárathoz közel esõ 1, illetve
1,5 km-es szakaszt tekinti meg. A 2,3 km-es középtúra az Aggtelek és Jósvafõ között ki-
alakított mesterséges vörös-tói barlangbejárattól indul és a jósvafõi mesterséges bejára-
ton jön ki. A hosszú túra résztvevõi elõbb az aggteleki rövid túrát, majd az elõbb említett
középtúra útvonalát teszik meg. Az Aggtelek és Jósvafõ közötti 6 órás, 7 km-es szakaszt
általában csak kis létszámú szakmai csoportok járják végig. Akik a Domicát is meg kí-
vánják látogatni, Aggteleknél léphetik át a határt.
Az Aggteleki-hegység falvainak szélén érdemes felfigyelni a fejfás temetõkre. A fejfák ál-
talában tölgybõl és bükkbõl készülnek változatos formákban. Megjelenésükben az el-
hunyt embert jelentik, így vésetükrõl sok mindent megtudhatunk az elhunytról. A tölgyle-
vél férfit jelent, a szív asszonyt, a bimbó fiatalon elhunytat. A cserépbõl kinövõ fa vagy
virág az örök életbe vetett hitet jelenti.
AGGTELEK Itt alakították ki az Aggteleki Nemzeti Park egyetlen láto-
gatóközpontját ajándékbolttal, Tourinform-irodával. Itt lehet túrákra is jelent-
kezni. A barlang természetes bejáratát egy meredek sziklafal alján találjuk.
Hangversenytermében rendszeresen rendeznek koncerteket. Szomszédságá-
ban a Barlangmúzeum bemutatja a karsztosodás folyamatát, formáit és a
régészeti leleteket. A közelben a Cseppkõ Szálló várja a vendégeket.
JÓSVAFÕ az Aggteleki Nemzeti Park központi települése, a Baradla-
barlang jósvafõi mesterségesen kialakított bejáratától körülbelül 1 km-re ta-
lálható.
A község neve elõször Ilsuafey formában egy 1272-es oklevélben szerepel. Zsigmond
király 1399-ben kelt iratában már a település részletes leírását találjuk. Az oklevél egy
mûködõ hámor és egy torony nélküli kõtemplom leírását is tartalmazza. A mai reformá-
tus templom erõdfallal körülvett, belesejét kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre
méltó a karzat, a szószékkorona és a padelõk díszítése is. A templom fölötti dombon
helyezkedik el az izraelita és a református temetõ, a templomtól különálló harangto-
rony, valamint a kopjafás emlékpark. Az ófalui részben található a Tájház, az Erdei Is-
kolai Bázishely és a szabadtéri színpad, az egykori Középsõ-vízimalom, amelyet foga-
dóvá építettek át. A falu fõterén találjuk a Községházát, valamint az 1848-as és az
1956-os forradalmak és az államalapítás emlékére állított kopjafákat.
Az 1996-ban megnyílt Baradla Galériában a természet és a felszín alatti világ ihlette
képzõmûvészeti alkotások tekinthetõk meg. 1999-ben a település nagy részét mûem-
léki jelentõségû területté nyilvánították. Napjainkban a barlang bejáratától induló,
szervezett faluséták keretében lehet megismerni a község természetes, épített és kul-
turális környezetének harmóniáját, a népi építészet jellemzõ vonásait és legérdeke-
sebb épületeit.
A Baradla-barlangba mesterséges bejáraton juthatunk be. Innen érhetõ
el a csodás cseppkõképzõdményeirõl híres Óriások terme. Méretei is le-
nyûgözõek: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter. A Jósvafõrõl
induló rövid túra hossza körülbelül 1,5 km. A barlang bejárata közelében, a
mesterségesen felduzzasztott Tengerszem-tó fölött találjuk a szép fekvésû
Tengerszem Szállót. Az 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegõ-
jének hasznosítására barlangi asztmaszanatóriumot alakítottak ki, amely a
ORSZÁGISMERET 127
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
jósvafõi bejáraton át közelíthetõ meg. A barlang klímája eredményes az
asztmatikus betegségek gyógyításában.
A karszt területén nagy értékû román kori templomokat találunk.
SZALONNA Árpád-kori mûemlék református temploma hazánk román
stílusú építészetének egyik legszebb példája. A 12. századi Szent Margit-kör-
templomot a 13. század második felében bõvítették. Belsejében 13. századi
freskókat csodálhatunk meg. A diadalíven, kör alakú mezõkben a 15. század
elején készült prófétákat ábrázoló freskók láthatók. A festett karzat és a ka-
zettás mennyezet eredeti darabjai 1777-bõl valók. A népies barokk stílusú
galériás tornyú haranglábat 1765-ben emelték. Közelében található a Ra-
kaca-patak felduzzasztásával létrehozott Rakacai-tó, a horgászok és a vízi-
sportok kedvelõinek paradicsoma.
TORNASZENTANDRÁS plébániatemploma a 12. századból való.
Ikerszentélyes kialakítása hazánkban egyedülálló. Egyes vélemények szerint
ezt az építészeti megoldást a II. András feleségével, Gertrúd királynéval ha-
zánkba érkezõ, meráni stílust képviselõ építészek alkalmazták.
RUDABÁNYA az ország egyik legrégibb bányásztelepülése. Elõször
1299-ben említik oklevélben, majd 1351-ben városi rangot kapott. 1378-ban
szabad királyi bányászváros lett. A középkorban vas-, réz- és ezüstbányá-
szat folyt itt. A bányászat történetét mutatja be az Érc- és Ásványbányászati
Múzeum. Gótikus stílusú református templomát a 14. század végén épült, de
a 16. században romba dõlt, háromhajós csarnoktemplom nyugati hajóré-
szébõl alakították ki. 120 táblából festett, fakazettás mennyezetét Contra
András és fia, Mátyás jolsvai asztalosok készítették a 17. században. Az észa-
ki hajó falán 1420–1430 körüli freskók láthatók.
SZENDRÕ Az oklevélben elõször 1317-ben említett község várát a
Bebek-család építtette a 14. század közepén, de végleges formáját a
16. században nyerte el. A török hódoltság idején végvárként mûködött.
Eger eleste után a törökök többször is sikertelenül ostromolták. Késõbb csá-
szári csapatok foglalták el. Maradványai a Bódva bal partján emelkedõ
Vár-hegyen láthatók. Református harangtornyát a vár egyik bástyájából ala-
kították ki. Ferences rendi katolikus temploma a 17. században épült, majd a
18. században barokk stílusban bõvítették.
A Zempléni-hegység
A 3-as számú útból Miskolc után ágazik ki kelet felé a 37-es út, amelyen a
Zempléni-hegység területére juthatunk. A Zempléni-hegység az Északi-közép-
hegység legkeletibb tagja, az Eperjes–tokaji-hegylánc magyarországi szaka-
128 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
sza. Északkelet-délnyugati irányú fiatal andezitvulkánokból (és riolitból) fel-
épült hegység, amelynek a közepes magassága 4–500 m. Legmagasabb csú-
csa a szlovák határon lévõ Nagy-Milic (896 m). A hegység legváltozatosabb
fõtömege a Szerencs- és a Bózsva-patak völgye között helyezkedik el. Jelleg-
zetes alakú csoportként különül el a hegység fõtömegétõl Sátoraljaújhely fölött
az úgynevezett Sátoros-hegyek csoportja, valamint a magányosan álló tokaji
romvulkán, az 515 m magas Kopasz-hegy. Külön meg kell említeni a Tokajtól
Sátoraljaújhelyig húzódó és a Bodrogra lejtõ Hegyalját. Napsütötte lejtõin te-
remnek a világhírû hegyaljai (tokaji) borokat adó szõlõk. Talaja nehezen meg-
mûvelhetõ vulkáni málladéktalaj, az úgynevezett nyirok. Csupán a névadó
Tokaji-hegy oldalán terem a szõlõ néhány méteres lösztakarón.
A Zempléni-hegység területén tufát, perlitet, kálitrachitot, bentonitot, ri-
olitot, kaolint és nemesagyagféléket bányásznak. A hegység növényvilágá-
ban már megjelenik a kárpáti flóra. Állatvilágából feltétlenül meg kell említe-
ni a mérges marású viperát, amely elsõsorban a László-tanya, az Istvánkú-
ti-nyíres és a Füzéri-vár környékén gyakori (védett állat).
MONOK A 37-es úttól északra fekvõ Monokon született Kossuth Lajos
1802. szeptember 19-én. A copf stílusú szülõházban másfélezer emlék-
tárggyal mûködik a Kossuth Emlékmúzeum. Az épületet 2002-ben, Kossuth
születésének 200. évfordulójára felújították. A múzeum termeiben Kossuth
Lajos életútjával ismerkedhet meg a látogató.
Az Andrássy-kastélyt 1750-ben építtette gróf Andrássy György. A föld-
szintjén található barokk házikápolna mennyezeti freskója Krisztus feltáma-
dását ábrázolja. A római katolikus templomban találjuk Szent Orbán vértanú
pápának, a szõlõsgazdák védõszentjének ereklyéit. Az ereklye csodaerejében
bízva vásárolta ezt Andrássy gróf, remélve, hogy ezáltal a fagy és a jégesõ
megkíméli a vidék szõlõit.
Õ volt az elsõ pápa (230-ban), akit a Callixtus katakombába temettek. Ereklyéit onnan
hozták ide, hiszen ez a világ egyik leghíresebb bortermõ tája.
A kastély kertjében áll Kossuth egész alakos bronzszobra, Kisfaludi
Stróbl Zsigmond alkotása (1960). A település legrégibb mûemléke a gót-re-
neszánsz Monoky-várkastély. Monok a Monoky-család õsi fészke, akik a
14. század óta a település birtokosai voltak.
SZERENCS A település elsõ hiteles feljegyzése egy 13. századi okirat-
ból való, a 15. század végén már városként említik a települést. A város tör-
ténetének legfontosabb fejezete a 16–17. század fordulójához, Rákóczi Zsig-
mond korához köthetõ. 1605-ben az õ birtokán tartott országgyûlésen
választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. 1889-ben felépített
cukorgyára és 1923-ban alapított csokoládégyára országosan híressé tették
Szerencset.
Szerencs két jelentõs mûemléke a vár és a református templom.
ORSZÁGISMERET 129
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
jósvafõi bejáraton át közelíthetõ meg. A barlang klímája eredményes az
asztmatikus betegségek gyógyításában.
A karszt területén nagy értékû román kori templomokat találunk.
SZALONNA Árpád-kori mûemlék református temploma hazánk román
stílusú építészetének egyik legszebb példája. A 12. századi Szent Margit-kör-
templomot a 13. század második felében bõvítették. Belsejében 13. századi
freskókat csodálhatunk meg. A diadalíven, kör alakú mezõkben a 15. század
elején készült prófétákat ábrázoló freskók láthatók. A festett karzat és a ka-
zettás mennyezet eredeti darabjai 1777-bõl valók. A népies barokk stílusú
galériás tornyú haranglábat 1765-ben emelték. Közelében található a Ra-
kaca-patak felduzzasztásával létrehozott Rakacai-tó, a horgászok és a vízi-
sportok kedvelõinek paradicsoma.
TORNASZENTANDRÁS plébániatemploma a 12. századból való.
Ikerszentélyes kialakítása hazánkban egyedülálló. Egyes vélemények szerint
ezt az építészeti megoldást a II. András feleségével, Gertrúd királynéval ha-
zánkba érkezõ, meráni stílust képviselõ építészek alkalmazták.
RUDABÁNYA az ország egyik legrégibb bányásztelepülése. Elõször
1299-ben említik oklevélben, majd 1351-ben városi rangot kapott. 1378-ban
szabad királyi bányászváros lett. A középkorban vas-, réz- és ezüstbányá-
szat folyt itt. A bányászat történetét mutatja be az Érc- és Ásványbányászati
Múzeum. Gótikus stílusú református templomát a 14. század végén épült, de
a 16. században romba dõlt, háromhajós csarnoktemplom nyugati hajóré-
szébõl alakították ki. 120 táblából festett, fakazettás mennyezetét Contra
András és fia, Mátyás jolsvai asztalosok készítették a 17. században. Az észa-
ki hajó falán 1420–1430 körüli freskók láthatók.
SZENDRÕ Az oklevélben elõször 1317-ben említett község várát a
Bebek-család építtette a 14. század közepén, de végleges formáját a
16. században nyerte el. A török hódoltság idején végvárként mûködött.
Eger eleste után a törökök többször is sikertelenül ostromolták. Késõbb csá-
szári csapatok foglalták el. Maradványai a Bódva bal partján emelkedõ
Vár-hegyen láthatók. Református harangtornyát a vár egyik bástyájából ala-
kították ki. Ferences rendi katolikus temploma a 17. században épült, majd a
18. században barokk stílusban bõvítették.
A Zempléni-hegység
A 3-as számú útból Miskolc után ágazik ki kelet felé a 37-es út, amelyen a
Zempléni-hegység területére juthatunk. A Zempléni-hegység az Északi-közép-
hegység legkeletibb tagja, az Eperjes–tokaji-hegylánc magyarországi szaka-
128 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
sza. Északkelet-délnyugati irányú fiatal andezitvulkánokból (és riolitból) fel-
épült hegység, amelynek a közepes magassága 4–500 m. Legmagasabb csú-
csa a szlovák határon lévõ Nagy-Milic (896 m). A hegység legváltozatosabb
fõtömege a Szerencs- és a Bózsva-patak völgye között helyezkedik el. Jelleg-
zetes alakú csoportként különül el a hegység fõtömegétõl Sátoraljaújhely fölött
az úgynevezett Sátoros-hegyek csoportja, valamint a magányosan álló tokaji
romvulkán, az 515 m magas Kopasz-hegy. Külön meg kell említeni a Tokajtól
Sátoraljaújhelyig húzódó és a Bodrogra lejtõ Hegyalját. Napsütötte lejtõin te-
remnek a világhírû hegyaljai (tokaji) borokat adó szõlõk. Talaja nehezen meg-
mûvelhetõ vulkáni málladéktalaj, az úgynevezett nyirok. Csupán a névadó
Tokaji-hegy oldalán terem a szõlõ néhány méteres lösztakarón.
A Zempléni-hegység területén tufát, perlitet, kálitrachitot, bentonitot, ri-
olitot, kaolint és nemesagyagféléket bányásznak. A hegység növényvilágá-
ban már megjelenik a kárpáti flóra. Állatvilágából feltétlenül meg kell említe-
ni a mérges marású viperát, amely elsõsorban a László-tanya, az Istvánkú-
ti-nyíres és a Füzéri-vár környékén gyakori (védett állat).
MONOK A 37-es úttól északra fekvõ Monokon született Kossuth Lajos
1802. szeptember 19-én. A copf stílusú szülõházban másfélezer emlék-
tárggyal mûködik a Kossuth Emlékmúzeum. Az épületet 2002-ben, Kossuth
születésének 200. évfordulójára felújították. A múzeum termeiben Kossuth
Lajos életútjával ismerkedhet meg a látogató.
Az Andrássy-kastélyt 1750-ben építtette gróf Andrássy György. A föld-
szintjén található barokk házikápolna mennyezeti freskója Krisztus feltáma-
dását ábrázolja. A római katolikus templomban találjuk Szent Orbán vértanú
pápának, a szõlõsgazdák védõszentjének ereklyéit. Az ereklye csodaerejében
bízva vásárolta ezt Andrássy gróf, remélve, hogy ezáltal a fagy és a jégesõ
megkíméli a vidék szõlõit.
Õ volt az elsõ pápa (230-ban), akit a Callixtus katakombába temettek. Ereklyéit onnan
hozták ide, hiszen ez a világ egyik leghíresebb bortermõ tája.
A kastély kertjében áll Kossuth egész alakos bronzszobra, Kisfaludi
Stróbl Zsigmond alkotása (1960). A település legrégibb mûemléke a gót-re-
neszánsz Monoky-várkastély. Monok a Monoky-család õsi fészke, akik a
14. század óta a település birtokosai voltak.
SZERENCS A település elsõ hiteles feljegyzése egy 13. századi okirat-
ból való, a 15. század végén már városként említik a települést. A város tör-
ténetének legfontosabb fejezete a 16–17. század fordulójához, Rákóczi Zsig-
mond korához köthetõ. 1605-ben az õ birtokán tartott országgyûlésen
választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. 1889-ben felépített
cukorgyára és 1923-ban alapított csokoládégyára országosan híressé tették
Szerencset.
Szerencs két jelentõs mûemléke a vár és a református templom.
ORSZÁGISMERET 129
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A 13. században épült, majd reneszánsz ízlésben átépített vár bejárata
feletti, rákot ábrázoló címer a Zólyom megyei Rákóczi család címere. A vár
1586–1616 között a Rákóczi-családé volt. A 18. században új birtokosai meg-
szüntették az épület vár jellegét és kastéllyá alakították át. A várat a szerencsi
születésû Erdei Ferenc építész vezetésével megvalósult többéves restaurálás
után 1991-ben adták át. Az épületben a Huszárvár Szálló, a Városi Kulturális
Központ és Könyvtár, valamint a Zempléni Múzeum mûködik, benne dr.
Petrikovics László, szerencsi fogorvos, mûgyûjtõ több százezer darabos ké-
peslapgyûjteményével, az 1880-as évektõl napjainkig.
A fallal körülvett református templom a 13. században épült, majd a
14. században átépítették. A templomban 1605-ben országgyûlést is tartot-
tak, amely Bocskai Istvánt az ország fejedelmévé választotta. A templom-
belsõ legértékesebb látnivalója Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem késõ-re-
neszánsz vörös márvány síremléke, amelyet 1618-ban készíttetett Rákóczi
Zsigmond három fia. Az alatta lévõ sírkamrában található a fejedelem földi
maradványait õrzõ urna. Koponyáján jól látni, hogy egy harci cselekmény
után csak részben összeforrt, nyitott koponyával élt a fejedelem. Szerencs új
mûvelõdési házát Makovecz Imre tervezte.
A Szerencsi Cukorgyár Múzeumában a cukorgyártás története tekint-
hetõ meg.
A Szerencsrõl Tokaj felé vezetõ útvonal neves bortermõ települései
Tállya, Mád és Tarcal.
TÁLLYA település története és elnevezése a 13. századra nyúlik vissza,
amikor a tatárjárás után betelepített vallon szõlõmûvesek a domboldali bozó-
tokat kiirtották (taille: vágás, irtás) és szõlõt telepítettek. A település hosszú
ideig a Rákóczi-család birtoka volt, majd a báró Maillot-családé. Megtekint-
hetõ az egykori, hatalmas kiterjedésû Rákóczi-pince, amelyben a Rákóczi-
-uradalom borait tárolták. A történelem folyamán mindig a borvidék legjelen-
tõsebb települése volt, a folyami szállítás és kereskedelem központjává
fejlõdött Tokaj után. Egy szellemes hagyomány szerint nevébõl ered a
III. Gyula pápának tulajdonított (más hagyomány szerint IV. Pius pápának az
1562-i tridenti zsinaton mondott) szójáték: „Summum pontificem talia vina
decent.” Ez úgy is fordítható, hogy „ilyen bor illik a pápához”, de úgy is, hogy
„tállyai bor illik a pápához”. Tállya evangélikus templomában keresztelték
meg Kossuth Lajost. Temetõjében nyugszik a magyar verbunkos zene egyik
mestere, Lavotta János.
MÁD egyedülálló mûemlékegyüttese a 18. század végén épült copf stílu-
sú zsinagóga, a rabbi árkádos háza és a Hegyalja legnagyobb zsidó temetõ-
je. Az egykori gazdagságot tükrözõ lakóházak alatt kiterjedt pincerendszerek
húzódnak, amelyek nemespenésszel borított falai érlelik az értékes, jóízû má-
di bort.
130 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
TARCAL „Ma ád Isten e tájon szerencsét Tarcalnak” – mondta a hagyo-
mány szerint Árpád Tarcal vezérnek, amikor neki ajándékozta a Tokajjal
szomszédos mai Tarcal területét egy lovas versenyen aratott gyõzelemért. Az
elõbbi mondásban e vidéknek öt földrajzi neve van elrejtve. Könyves Kálmán
1110-ben itt tartotta azt az országgyûlést, amelyen meghozta híres törvényét
a boszorkányperek megszüntetésérõl. A Tarcal felett emelkedõ Nagy Ko-
pasz-hegyen (512 m) növényritkaságokban lehet gyönyörködni. A pazar ki-
látást nyújtó csúcsára autóval is fel lehet menni.
A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék
A napjainkban 28 települést magába foglaló Tokaj-hegyaljai történelmi bor-
vidék a Bodrogtól nyugatra elhelyezkedõ, a sátoraljaújhelyi és az
abaújszántói Sátor-, valamint a tokaji Kopasz-hegy által határolt terület.
A borvidék szõlõi túlnyomó többségükben a hegyvonulat erõsen napsütötte
déli, az északról jövõ hideg légáramlásoktól védett, enyhe lejtésû területein
fekszenek. Tokaj a viszonylag sok bortermõ hely közül azért vált a borvidék-
nek és nagyhírû borainak névadójává, mert ez volt a legfontosabb közleke-
dési és kereskedelmi csomópont egész Hegyalján.
A tokaji bor titka:
– különleges termõterület – a hosszú napsütéses meleg õsz, a vulkáni málladékon létre-
jött nyiroktalaj, a különleges mikroklíma,
– az évszázadok óta honos és alkalmas szõlõfajták,
– a borvidék korát messze megelõzõ szigorú szabályozása,
– az évszázadok óta szõlõ- és borkultúrával foglalkozó emberek tudása, szakértelme.
A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a
világon elsõként – zárt borvidékké nyilvánította.
A borvidékhez 28 település tartozik. Ezek határában terem a furmint, a
hárslevelû és a sárga muskotály. Vörösbort itt nem készítenek. 1997-ben
megalakult a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület Tarcalon, amely célul tûzte ki a
szervezett borturizmus meghonosítását, fejlesztését.
Nemcsak pincelátogatásokat és borkóstolásokat szerveznek, hanem
helyi hagyományokat bemutató rendezvényeket, mulatságokat és õszi szüre-
ti felvonulásokat is. Ezenfelül gondot fordítanak arra, hogy az idelátogató
megismerje a természeti és épített örökséget is. Minõsítési és védjegyrend-
szerrel az Egyesület elõnyhöz juttatja az igényes szogáltatást nyújtókat.
Az évszázados szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért az
UNESCO Világörökség Bizottsága a tokaji történelmi borvidéket 2002-ben
mint kultúrtájat felvette a Világörökség listájára.
A tokaji bor története egy évezredre nyúlik vissza, bár valószínû, hogy
az elsõ szõlõtõkéket ezen a tájon a kelták telepítették. A 11. században fran-
ORSZÁGISMERET 131
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A 13. században épült, majd reneszánsz ízlésben átépített vár bejárata
feletti, rákot ábrázoló címer a Zólyom megyei Rákóczi család címere. A vár
1586–1616 között a Rákóczi-családé volt. A 18. században új birtokosai meg-
szüntették az épület vár jellegét és kastéllyá alakították át. A várat a szerencsi
születésû Erdei Ferenc építész vezetésével megvalósult többéves restaurálás
után 1991-ben adták át. Az épületben a Huszárvár Szálló, a Városi Kulturális
Központ és Könyvtár, valamint a Zempléni Múzeum mûködik, benne dr.
Petrikovics László, szerencsi fogorvos, mûgyûjtõ több százezer darabos ké-
peslapgyûjteményével, az 1880-as évektõl napjainkig.
A fallal körülvett református templom a 13. században épült, majd a
14. században átépítették. A templomban 1605-ben országgyûlést is tartot-
tak, amely Bocskai Istvánt az ország fejedelmévé választotta. A templom-
belsõ legértékesebb látnivalója Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem késõ-re-
neszánsz vörös márvány síremléke, amelyet 1618-ban készíttetett Rákóczi
Zsigmond három fia. Az alatta lévõ sírkamrában található a fejedelem földi
maradványait õrzõ urna. Koponyáján jól látni, hogy egy harci cselekmény
után csak részben összeforrt, nyitott koponyával élt a fejedelem. Szerencs új
mûvelõdési házát Makovecz Imre tervezte.
A Szerencsi Cukorgyár Múzeumában a cukorgyártás története tekint-
hetõ meg.
A Szerencsrõl Tokaj felé vezetõ útvonal neves bortermõ települései
Tállya, Mád és Tarcal.
TÁLLYA település története és elnevezése a 13. századra nyúlik vissza,
amikor a tatárjárás után betelepített vallon szõlõmûvesek a domboldali bozó-
tokat kiirtották (taille: vágás, irtás) és szõlõt telepítettek. A település hosszú
ideig a Rákóczi-család birtoka volt, majd a báró Maillot-családé. Megtekint-
hetõ az egykori, hatalmas kiterjedésû Rákóczi-pince, amelyben a Rákóczi-
-uradalom borait tárolták. A történelem folyamán mindig a borvidék legjelen-
tõsebb települése volt, a folyami szállítás és kereskedelem központjává
fejlõdött Tokaj után. Egy szellemes hagyomány szerint nevébõl ered a
III. Gyula pápának tulajdonított (más hagyomány szerint IV. Pius pápának az
1562-i tridenti zsinaton mondott) szójáték: „Summum pontificem talia vina
decent.” Ez úgy is fordítható, hogy „ilyen bor illik a pápához”, de úgy is, hogy
„tállyai bor illik a pápához”. Tállya evangélikus templomában keresztelték
meg Kossuth Lajost. Temetõjében nyugszik a magyar verbunkos zene egyik
mestere, Lavotta János.
MÁD egyedülálló mûemlékegyüttese a 18. század végén épült copf stílu-
sú zsinagóga, a rabbi árkádos háza és a Hegyalja legnagyobb zsidó temetõ-
je. Az egykori gazdagságot tükrözõ lakóházak alatt kiterjedt pincerendszerek
húzódnak, amelyek nemespenésszel borított falai érlelik az értékes, jóízû má-
di bort.
130 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
TARCAL „Ma ád Isten e tájon szerencsét Tarcalnak” – mondta a hagyo-
mány szerint Árpád Tarcal vezérnek, amikor neki ajándékozta a Tokajjal
szomszédos mai Tarcal területét egy lovas versenyen aratott gyõzelemért. Az
elõbbi mondásban e vidéknek öt földrajzi neve van elrejtve. Könyves Kálmán
1110-ben itt tartotta azt az országgyûlést, amelyen meghozta híres törvényét
a boszorkányperek megszüntetésérõl. A Tarcal felett emelkedõ Nagy Ko-
pasz-hegyen (512 m) növényritkaságokban lehet gyönyörködni. A pazar ki-
látást nyújtó csúcsára autóval is fel lehet menni.
A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék
A napjainkban 28 települést magába foglaló Tokaj-hegyaljai történelmi bor-
vidék a Bodrogtól nyugatra elhelyezkedõ, a sátoraljaújhelyi és az
abaújszántói Sátor-, valamint a tokaji Kopasz-hegy által határolt terület.
A borvidék szõlõi túlnyomó többségükben a hegyvonulat erõsen napsütötte
déli, az északról jövõ hideg légáramlásoktól védett, enyhe lejtésû területein
fekszenek. Tokaj a viszonylag sok bortermõ hely közül azért vált a borvidék-
nek és nagyhírû borainak névadójává, mert ez volt a legfontosabb közleke-
dési és kereskedelmi csomópont egész Hegyalján.
A tokaji bor titka:
– különleges termõterület – a hosszú napsütéses meleg õsz, a vulkáni málladékon létre-
jött nyiroktalaj, a különleges mikroklíma,
– az évszázadok óta honos és alkalmas szõlõfajták,
– a borvidék korát messze megelõzõ szigorú szabályozása,
– az évszázadok óta szõlõ- és borkultúrával foglalkozó emberek tudása, szakértelme.
A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a
világon elsõként – zárt borvidékké nyilvánította.
A borvidékhez 28 település tartozik. Ezek határában terem a furmint, a
hárslevelû és a sárga muskotály. Vörösbort itt nem készítenek. 1997-ben
megalakult a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület Tarcalon, amely célul tûzte ki a
szervezett borturizmus meghonosítását, fejlesztését.
Nemcsak pincelátogatásokat és borkóstolásokat szerveznek, hanem
helyi hagyományokat bemutató rendezvényeket, mulatságokat és õszi szüre-
ti felvonulásokat is. Ezenfelül gondot fordítanak arra, hogy az idelátogató
megismerje a természeti és épített örökséget is. Minõsítési és védjegyrend-
szerrel az Egyesület elõnyhöz juttatja az igényes szogáltatást nyújtókat.
Az évszázados szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért az
UNESCO Világörökség Bizottsága a tokaji történelmi borvidéket 2002-ben
mint kultúrtájat felvette a Világörökség listájára.
A tokaji bor története egy évezredre nyúlik vissza, bár valószínû, hogy
az elsõ szõlõtõkéket ezen a tájon a kelták telepítették. A 11. században fran-
ORSZÁGISMERET 131
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
cia (vallon) szõlõmûvelõk érkeztek ide, amirõl a Liége-i krónika is beszámol.
III. Béla újabb francia szõlõmûvelõket hívott be. A tatárjárás után IV. Béla
olasz szõlõmûvelõket telepített le a környéken. Emléküket a településnevek
is õrzik (Bodrogolaszi, Olaszliszka). E tájegység a 16. századtól vált a ma-
gyar szõlõtermesztés legfontosabb vidékévé. Igaz, Oláh Miklós érsek „Hun-
gária” címû, 1557-ben megjelent mûvében a tokaji bort még középszerûnek
említi, mert ekkor még a szerémségi és a somlói borok voltak Magyarország
leghíresebb italai. A nagy fordulat 1650 körül következett be, amikor
Lorántffy Zsuzsanna udvari lelkésze, Sepsi Laczkó Máté a hadi események
miatt novemberre halasztotta a szüretet a tokaji Oremus-hegyen. Idõközben
a szõlõben fellépett a nemesrothadás. A hosszú meleg õszben a töppedésre
hajlamos furmint és hárslevelû bogyóin ugyanis megjelent a Botrytis cinerea
nevû gomba, amely a túlérett bogyókat ellepi, keresztülnõ a bogyó héján, és
lehetõvé teszi a bogyó víztartalmának erõsebb párolgását, miközben fo-
gyasztja a savtartalmát és növeli a cukorkoncentrációt. Eközben különlege-
sen finom, nemes zamatanyagok fejlõdnek ki a szõlõ levében, az aszúra jel-
lemzõ ízek és illatok. Az aszúszõlõ elnevezést elõször Fabricius Balázs említi
1560 körül készült latin–magyar szótárában.
Az aszúkészítésnek persze ez újrafelfedezése volt, hiszen már Mago, a karthágói mezõ-
gazdász-tudós leírta, hogyan szórták szalmára, s töppesztették meg a szõlõt honfitársai.
Homérosz pedig az Odüsszeiában örökítette meg az aszúkészítés módját.
1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem megajándékozta XIV. Lajos
francia királyt tokaji birtokának termésével. Ekkor jelent meg a tokaji bor a
Versailles-i udvarban. A Napkirály a következõ szavakkal fejezte ki az iránta
való hódolatát: „Vinum regnum, rex vinorum”, „A királyok bora, és a borok
királya”. A hagyomány szerint a király rendelkezésére a tokaji bor az étlapján
is ezzel a megjegyzéssel szerepelt. Más vélemények szerint ez az elnevezés
XV. Lajostól származik, aki egy lakoma során így kínálta a tokaji aszút Ma-
dame Pompadournak: „C´est le roi des vins et le vin des rois” (ez a királyok
bora, és a borok királya).
I. Gusztáv svéd király pincéjében 72 liter tokaji bor volt. I. Péter cár ál-
landó bevásárlót tartott a vidéken, utódai alatt pedig Szentpétervárott meg-
alakult a Magyar Borok Társasága. Késõbb a tokaji cári szõlõbirtokról szár-
mazó borokat orosz gránátosok kísérték Szentpétervárra. Mária Terézia is
pártfogolta a tokajit, és kedvezményeket biztosított a tokaji szõlõterme-
lõknek.
Az aszúbor készítése õsi hagyományok szerint történik. Az október
28-án, Simon és Júdás-Tádé napján kezdõdõ szüret után az aszúbogyókat
szákba teszik, és lábbal megtapossák vagy préselik. Így jön létre a tésztasze-
rû pép, az aszútészta, amelyben a bogyók héja eltûnik, része lesz az aszútész-
tának, de a magok épen maradnak. Az aszúbor készítésének további szaka-
szában fontos szerepe van a puttonynak (28,30 liter) és a gönci hordónak
(136 liter). Az aszúbor készítésének ugyanis a következõ lépése az aszútész-
132 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
tának jó minõségû újborral esetleg musttal való felöntése. A bor minõségét,
ízét az határozza meg, hogy egy gönci hordó mennyiségû Tokaj-hegyaljai
borra, illetve mustra hány puttony aszútészta jut. Igen édes aszúbor készíté-
sénél öt, kivételes esetben hat puttony aszút vesznek. A leggyakoribbak a
3–4–5 puttonyos aszúborok. Az aszútészta felöntését rendszerint kádakban
végzik. A kellõ (24–36 órai) várakozási idõ után megindul az erjedés, és a
törköly a felszínre emelkedik. Ekkor az egészet összekeverik, speciális zsá-
kokba merik, majd ismét megtapossák, sajtolják. Az így keletkezõ aszú-
mustot öntik azután a gönci hordókba, hogy a pincékben nemes tokaji aszú-
borrá érjen. (Általános, íratlan szabály, hogy ahány puttonyos az aszú, leg-
alább annyi évig kell érlelni, ászkolni.)
A kiváló ízanyagok létrejöttében nem kevés szerepe van a nemes pin-
cepenésznek (Cladosporium cellare), amely létrehozza azt a speciális, más
módon elõ nem idézhetõ mikroklímát, amely a tokaji bor sajátos ízének
egyik feltétele. A penész több centiméter vastagságban borítja a 100 évnél is
öregebb, riolittufába vájt pincék falait, amelyeknek a hõmérséklete állandó-
an 8–10°C.
Az aszúbor méltó társa a szamorodni. A neve lengyel borkereskedõktõl
ered, és azt jelenti, hogy „magától lett”. A neve arra utal, hogy a szamorodni
bor olyan fürtökbõl készül, amelyeknek a bogyói közül az aszúszemeket nem
szedték ki.
Neves hazai és külföldi írók, költõk és tudósok írtak a tokaji borról (Anatole France,
Cromwell, Erasmus, Paracelsus stb.). Paracelsus még el is jött Magyarországra, megvizs-
gálandó, hogy a híreszteléseknek megfelelõen tényleg van-e arany a szõlõben. Schubert
dalt is írt hozzá „Lob des Tokajers” címmel. Goethe a Faustban, a lipcsei Auerbach-
pincében tokaji bort fakasztat Mefisztóval. Mikszáth „Különös házasság”-ában gróf
Larisch díszlépést vezényel a Tokaji-hegynek.
TOKAJ hazánk egyik legismertebb nevû kisvárosa, a Tisza és a Bod-
rog folyók összefolyásánál alakult ki. Hírnevét világhírû borának köszönhe-
ti. Mint az elõbbiekben említettük, Tokaj azért vált a világhírû borvidék név-
adójává, mert hosszú idõn keresztül a környék legfontosabb kereskedelmi
és közlekedési központja volt. Közúti és vasúti hídja ma is fontos átkelõ-
hely a Tiszán az Alföld felé.
A szép fekvésû városkának legfontosabb látnivalói is a borhoz kapcso-
lódnak, bár van néhány szép mûemléke is. Legérdekesebb látnivalója a Rá-
kóczi-pince. A pincét a 15. század elején építették, tulajdonosai királyok, fe-
jedelmek, hercegek és tábornokok voltak. A lenyûgözõ méretû nagyterem
(28 méter hosszú, 10 méter széles, 5 méter magas) 1526-ban Szapolyai Já-
nos királlyá választásának helyszíne volt. Központi termébõl 24 járat ágazik
ki, és 20 000 hl bor tárolására alkalmas. Ez ma is a vendéglátó borkóstolás
leghatásosabb színhelye.
A másik érdekes látnivaló a fõtéren álló barokk, egykori görög kereske-
dõházban kialakított Tokaji Múzeum, amely a szõlõ- és bortermelés múzeu-
ORSZÁGISMERET 133
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
cia (vallon) szõlõmûvelõk érkeztek ide, amirõl a Liége-i krónika is beszámol.
III. Béla újabb francia szõlõmûvelõket hívott be. A tatárjárás után IV. Béla
olasz szõlõmûvelõket telepített le a környéken. Emléküket a településnevek
is õrzik (Bodrogolaszi, Olaszliszka). E tájegység a 16. századtól vált a ma-
gyar szõlõtermesztés legfontosabb vidékévé. Igaz, Oláh Miklós érsek „Hun-
gária” címû, 1557-ben megjelent mûvében a tokaji bort még középszerûnek
említi, mert ekkor még a szerémségi és a somlói borok voltak Magyarország
leghíresebb italai. A nagy fordulat 1650 körül következett be, amikor
Lorántffy Zsuzsanna udvari lelkésze, Sepsi Laczkó Máté a hadi események
miatt novemberre halasztotta a szüretet a tokaji Oremus-hegyen. Idõközben
a szõlõben fellépett a nemesrothadás. A hosszú meleg õszben a töppedésre
hajlamos furmint és hárslevelû bogyóin ugyanis megjelent a Botrytis cinerea
nevû gomba, amely a túlérett bogyókat ellepi, keresztülnõ a bogyó héján, és
lehetõvé teszi a bogyó víztartalmának erõsebb párolgását, miközben fo-
gyasztja a savtartalmát és növeli a cukorkoncentrációt. Eközben különlege-
sen finom, nemes zamatanyagok fejlõdnek ki a szõlõ levében, az aszúra jel-
lemzõ ízek és illatok. Az aszúszõlõ elnevezést elõször Fabricius Balázs említi
1560 körül készült latin–magyar szótárában.
Az aszúkészítésnek persze ez újrafelfedezése volt, hiszen már Mago, a karthágói mezõ-
gazdász-tudós leírta, hogyan szórták szalmára, s töppesztették meg a szõlõt honfitársai.
Homérosz pedig az Odüsszeiában örökítette meg az aszúkészítés módját.
1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem megajándékozta XIV. Lajos
francia királyt tokaji birtokának termésével. Ekkor jelent meg a tokaji bor a
Versailles-i udvarban. A Napkirály a következõ szavakkal fejezte ki az iránta
való hódolatát: „Vinum regnum, rex vinorum”, „A királyok bora, és a borok
királya”. A hagyomány szerint a király rendelkezésére a tokaji bor az étlapján
is ezzel a megjegyzéssel szerepelt. Más vélemények szerint ez az elnevezés
XV. Lajostól származik, aki egy lakoma során így kínálta a tokaji aszút Ma-
dame Pompadournak: „C´est le roi des vins et le vin des rois” (ez a királyok
bora, és a borok királya).
I. Gusztáv svéd király pincéjében 72 liter tokaji bor volt. I. Péter cár ál-
landó bevásárlót tartott a vidéken, utódai alatt pedig Szentpétervárott meg-
alakult a Magyar Borok Társasága. Késõbb a tokaji cári szõlõbirtokról szár-
mazó borokat orosz gránátosok kísérték Szentpétervárra. Mária Terézia is
pártfogolta a tokajit, és kedvezményeket biztosított a tokaji szõlõterme-
lõknek.
Az aszúbor készítése õsi hagyományok szerint történik. Az október
28-án, Simon és Júdás-Tádé napján kezdõdõ szüret után az aszúbogyókat
szákba teszik, és lábbal megtapossák vagy préselik. Így jön létre a tésztasze-
rû pép, az aszútészta, amelyben a bogyók héja eltûnik, része lesz az aszútész-
tának, de a magok épen maradnak. Az aszúbor készítésének további szaka-
szában fontos szerepe van a puttonynak (28,30 liter) és a gönci hordónak
(136 liter). Az aszúbor készítésének ugyanis a következõ lépése az aszútész-
132 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
tának jó minõségû újborral esetleg musttal való felöntése. A bor minõségét,
ízét az határozza meg, hogy egy gönci hordó mennyiségû Tokaj-hegyaljai
borra, illetve mustra hány puttony aszútészta jut. Igen édes aszúbor készíté-
sénél öt, kivételes esetben hat puttony aszút vesznek. A leggyakoribbak a
3–4–5 puttonyos aszúborok. Az aszútészta felöntését rendszerint kádakban
végzik. A kellõ (24–36 órai) várakozási idõ után megindul az erjedés, és a
törköly a felszínre emelkedik. Ekkor az egészet összekeverik, speciális zsá-
kokba merik, majd ismét megtapossák, sajtolják. Az így keletkezõ aszú-
mustot öntik azután a gönci hordókba, hogy a pincékben nemes tokaji aszú-
borrá érjen. (Általános, íratlan szabály, hogy ahány puttonyos az aszú, leg-
alább annyi évig kell érlelni, ászkolni.)
A kiváló ízanyagok létrejöttében nem kevés szerepe van a nemes pin-
cepenésznek (Cladosporium cellare), amely létrehozza azt a speciális, más
módon elõ nem idézhetõ mikroklímát, amely a tokaji bor sajátos ízének
egyik feltétele. A penész több centiméter vastagságban borítja a 100 évnél is
öregebb, riolittufába vájt pincék falait, amelyeknek a hõmérséklete állandó-
an 8–10°C.
Az aszúbor méltó társa a szamorodni. A neve lengyel borkereskedõktõl
ered, és azt jelenti, hogy „magától lett”. A neve arra utal, hogy a szamorodni
bor olyan fürtökbõl készül, amelyeknek a bogyói közül az aszúszemeket nem
szedték ki.
Neves hazai és külföldi írók, költõk és tudósok írtak a tokaji borról (Anatole France,
Cromwell, Erasmus, Paracelsus stb.). Paracelsus még el is jött Magyarországra, megvizs-
gálandó, hogy a híreszteléseknek megfelelõen tényleg van-e arany a szõlõben. Schubert
dalt is írt hozzá „Lob des Tokajers” címmel. Goethe a Faustban, a lipcsei Auerbach-
pincében tokaji bort fakasztat Mefisztóval. Mikszáth „Különös házasság”-ában gróf
Larisch díszlépést vezényel a Tokaji-hegynek.
TOKAJ hazánk egyik legismertebb nevû kisvárosa, a Tisza és a Bod-
rog folyók összefolyásánál alakult ki. Hírnevét világhírû borának köszönhe-
ti. Mint az elõbbiekben említettük, Tokaj azért vált a világhírû borvidék név-
adójává, mert hosszú idõn keresztül a környék legfontosabb kereskedelmi
és közlekedési központja volt. Közúti és vasúti hídja ma is fontos átkelõ-
hely a Tiszán az Alföld felé.
A szép fekvésû városkának legfontosabb látnivalói is a borhoz kapcso-
lódnak, bár van néhány szép mûemléke is. Legérdekesebb látnivalója a Rá-
kóczi-pince. A pincét a 15. század elején építették, tulajdonosai királyok, fe-
jedelmek, hercegek és tábornokok voltak. A lenyûgözõ méretû nagyterem
(28 méter hosszú, 10 méter széles, 5 méter magas) 1526-ban Szapolyai Já-
nos királlyá választásának helyszíne volt. Központi termébõl 24 járat ágazik
ki, és 20 000 hl bor tárolására alkalmas. Ez ma is a vendéglátó borkóstolás
leghatásosabb színhelye.
A másik érdekes látnivaló a fõtéren álló barokk, egykori görög kereske-
dõházban kialakított Tokaji Múzeum, amely a szõlõ- és bortermelés múzeu-
ORSZÁGISMERET 133
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
ma. 1981-ben Béres Béla tokaji esperesplébános ajándékaként színvonalas
egyházmûvészeti gyûjteménnyel is gazdagodott.
SÁROSPATAK
A Bodrog folyó két partján elterülõ város gaz-
dag történelmi és mûvelõdéstörténeti hagyományokkal rendelkezõ tele-
pülés. Hagyományai alapján Bodrog-parti Athénként is emlegetik. Fénykorát
a Rákócziak idejében élte. A történelmi múlt jeles emléke a várkastélyszerû
vár. A Bodrogra kiugró andezit szikla, ahol a vár áll, már a történelem elõtt is
lakott hely volt. A vár falainál bronzkori lakóhely és tûzhely nyomait fedezték
fel. A közelben a Kr.e. 400 körüli idõbõl négy kelta sírt tártak fel. A honfogla-
ló magyarság is megkedvelte a szép fekvésû tájat. Anonymus írja, hogy „Ár-
pád vezér kegyesen Ketelnek adományozta Sátorhalomtól egészen a Tolcsva
vizéig az egész földet lakosaival egyetemben”. Ketel vitéz várat emelt a Bod-
rog partján, amelyet késõbb I. András jegyajándékul adott feleségének. A ki-
rály is gyakran tartózkodott falai között. II. András leánya, Árpád-házi Szent
Erzsébet, Sárospatakon született 1207-ben. Ez az erõsség a tatárjárás alatt
elpusztult. IV. Béla alatt épülhetett az addigi földvár helyett a ma is álló úgyne-
vezett „Vöröstorony”, amely valószínûleg vöröses színû termésköveirõl kap-
ta a nevét. Sárospatak az Anjouk idejében elõbb a király, majd a királyné vá-
rosa. Mohács után Perényi Péter koronaõr, Siklós várát elveszítve,
Sárospatakra menekült, a magával hozott királyi koronát pedig a füzéri vár-
ban rejtette el. A török ellen a sárospataki várat hatalmas erõsséggé építette
ki, és lakópalotával is bõvítette. Itt zajlottak a Váradi békét (1538) megelõzõ
tárgyalások Szapolyai János és I. Ferdinánd között. A Perényi-féle építkezé-
sek idejébõl valók a vár késõ reneszánsz részletei, a Vörös-toronyhoz csatla-
kozó Perényi-lodzsa. Mestere valószínûleg Alessandro da Vedano (1534–67
között). Ekkor épült a hármas reneszánsz ablakkeret is az udvarban.
1618-ban a váron Rákóczi György építkezett. 1643-ban Lorántffy Zsuzsan-
na bõvítette. Az õ idejében, 1647-ben épült az udvar legértékesebb része, a
mai fõbejárati rész, a Lorántffy-lodzsa. A Wesselényi-féle öszeesküvés részt-
vevõi titkos megbeszéléseiket a vár úgynevezett „Sub rosa” (a rózsa alatt)
termében tartották. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának záró-
kövét díszítõ, stilizált rózsáról kapta. Az összeesküvés leleplezése után Bátho-
ry Zsófia – hogy fia, I. Rákóczi Ferenc életét megmentse – Sárospatakot át-
adta a császáriaknak összes hadiszereivel együtt. A vár nemsokára Zrínyi
Ilona és Thököly Imre tulajdonába került. Ifjú korában sokat tartózkodott a
várban II. Rákóczi Ferenc, és idehozta feleségét, Hesseni Amáliát is. A hegy-
aljai parasztfelkelés idején Rákóczi még Bécsbe siet tisztázni magát, de
1700-ban már Patakon tanácskozik embereivel a teendõkrõl. 1708-ban a Vö-
rös-toronyban, a nagyteremben tartják a jobbágyfelszabadító országgyûlést.
Ekkor végzik ki az áruló Bezerédy Imrét és Botka Ádámot is. A Rákóczi-sza-
badságharc bukása után a Trautschon-, majd 1806-ban a Bretzenheim-,
végül 1876-ban a Windischgrätz-családé lesz a vár. A hazai késõ reneszánsz
134 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
építészet legértékesebb együttesei közé tartozó épület ma a Rákóczi Múzeum
állandó kiállításának ad helyet.
A vár mellett találjuk a trinitárius kolostor épületét. A fogolykiváltó
szerzetesek letelepítése II. Rákóczi Ferenc nevéhez fûzõdik. Õ ajándékozta
részükre a 17. században épült egykori gazdasági épületet. A rendet II. József
feloszlatta. Az egykori kolostorépületben az 1970-es évekbeli helyreállítást
követõen a Borostyán szálloda és étterem kapott helyet.
A rendet Mathai Szent János és Valois Félix a Páris melletti Cefroidban alapította
1198-ban. Célkitûzésük a veszélyeztetett hitû keresztények szolgálata és – amire a nevük
is mutat – a Szentháromság tiszteletének a terjesztése. A rend 5 és fél milliárd frankot
gyûjtött, amin közel 1 millió foglyot szabadított ki a pogányok (mórok, törökök) fogsá-
gából. Amikor pénzük nem volt, magukat cserélték ki a foglyokért. Így 7115 szerzetes
halt vértanúhalált a foglyokért. A magyar trinitáriusok is sok magyart szabadítottak ki a
törökök fogságából. A valóságos rabszolgakereskedés ellen a pápák is felléptek. Zakariás
pápa Velencében összevásárolta a rabszolgákat, és szabadon engedte õket. I. Adorján
pápa pedig a rabszállító hajókat elégettette és a kereskedõket kivégeztette.
A katolikus plébániatemplom (Vártemplom) külseje két eltérõ jellegû
és korú tömegbõl, a 15–16. századi késõ gótikus és a 18. század végi eklekti-
kus toronyból alkot egységet. A templombelsõ nagyméretû háromhajós góti-
kus csarnoktemplom. Barokk fõoltára a karmelita rend budavári templomá-
ból került ide. Máriát ábrázoló oltárképét Franz Anton Maulbertsch festette.
Az oltár elõtt van eltemetve Bezerédy Imre. A templom papjai a középkorban
a király szolgálatában álló elõkelõ családokból kerültek ki. A templomba te-
metkeztek Sárospatak urai, a Perényiek, Lorántffyak, Windischgrätzek,
Bretzenheimek és a jezsuiták. Sírköveik egy része az északi falban látható.
Modern mûvészi alkotás Ozsvári Csaba ötvösmûvésznek oszlopon nyugvó,
Szent Erzsébet ereklyéit õrzõ szekrénye.
A templom déli bejárata elõtt román kori körtemplom alapfalai látha-
tók. Itt helyezték el Varga Imre Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló
szobrát.
A szobor azt a jelenetet ábrázolja amikor a lóháton nõiesen ülõ Szent Erzsébet férjéhez
odahajolva búcsúzik tõle. Tudjuk, hogy a Szentföldre induló férjét lóháton elkísérte a ha-
tárig. Szép, érzelmileg rendkívül expresszív szobor.
A hagyomány szerint a sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben
alapította a vár akkori ura, Perényi Péter. Fénykorát a 17. század derekán,
I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna idejében élte. 1650-tõl négy évig
itt tanított Comenius (Jan Ámos Komensky) kiváló cseh pedagógus, a mo-
dern oktatási rendszer egyik megteremtõje. Itt írta a szemléltetõ oktatás út-
törõ kézikönyvét, az Orbis sensualium pictust (A látható világ képekben).
A magyar történelem és kultúra nagy alakjai közül sokan tanultak itt:
Gyöngyösi István, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mi-
hály, Fáy András, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Erdélyi János, Teleki
László, Tompa Mihály, Móricz Zsigmond stb.
ORSZÁGISMERET 135
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
ma. 1981-ben Béres Béla tokaji esperesplébános ajándékaként színvonalas
egyházmûvészeti gyûjteménnyel is gazdagodott.
SÁROSPATAK
A Bodrog folyó két partján elterülõ város gaz-
dag történelmi és mûvelõdéstörténeti hagyományokkal rendelkezõ tele-
pülés. Hagyományai alapján Bodrog-parti Athénként is emlegetik. Fénykorát
a Rákócziak idejében élte. A történelmi múlt jeles emléke a várkastélyszerû
vár. A Bodrogra kiugró andezit szikla, ahol a vár áll, már a történelem elõtt is
lakott hely volt. A vár falainál bronzkori lakóhely és tûzhely nyomait fedezték
fel. A közelben a Kr.e. 400 körüli idõbõl négy kelta sírt tártak fel. A honfogla-
ló magyarság is megkedvelte a szép fekvésû tájat. Anonymus írja, hogy „Ár-
pád vezér kegyesen Ketelnek adományozta Sátorhalomtól egészen a Tolcsva
vizéig az egész földet lakosaival egyetemben”. Ketel vitéz várat emelt a Bod-
rog partján, amelyet késõbb I. András jegyajándékul adott feleségének. A ki-
rály is gyakran tartózkodott falai között. II. András leánya, Árpád-házi Szent
Erzsébet, Sárospatakon született 1207-ben. Ez az erõsség a tatárjárás alatt
elpusztult. IV. Béla alatt épülhetett az addigi földvár helyett a ma is álló úgyne-
vezett „Vöröstorony”, amely valószínûleg vöröses színû termésköveirõl kap-
ta a nevét. Sárospatak az Anjouk idejében elõbb a király, majd a királyné vá-
rosa. Mohács után Perényi Péter koronaõr, Siklós várát elveszítve,
Sárospatakra menekült, a magával hozott királyi koronát pedig a füzéri vár-
ban rejtette el. A török ellen a sárospataki várat hatalmas erõsséggé építette
ki, és lakópalotával is bõvítette. Itt zajlottak a Váradi békét (1538) megelõzõ
tárgyalások Szapolyai János és I. Ferdinánd között. A Perényi-féle építkezé-
sek idejébõl valók a vár késõ reneszánsz részletei, a Vörös-toronyhoz csatla-
kozó Perényi-lodzsa. Mestere valószínûleg Alessandro da Vedano (1534–67
között). Ekkor épült a hármas reneszánsz ablakkeret is az udvarban.
1618-ban a váron Rákóczi György építkezett. 1643-ban Lorántffy Zsuzsan-
na bõvítette. Az õ idejében, 1647-ben épült az udvar legértékesebb része, a
mai fõbejárati rész, a Lorántffy-lodzsa. A Wesselényi-féle öszeesküvés részt-
vevõi titkos megbeszéléseiket a vár úgynevezett „Sub rosa” (a rózsa alatt)
termében tartották. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának záró-
kövét díszítõ, stilizált rózsáról kapta. Az összeesküvés leleplezése után Bátho-
ry Zsófia – hogy fia, I. Rákóczi Ferenc életét megmentse – Sárospatakot át-
adta a császáriaknak összes hadiszereivel együtt. A vár nemsokára Zrínyi
Ilona és Thököly Imre tulajdonába került. Ifjú korában sokat tartózkodott a
várban II. Rákóczi Ferenc, és idehozta feleségét, Hesseni Amáliát is. A hegy-
aljai parasztfelkelés idején Rákóczi még Bécsbe siet tisztázni magát, de
1700-ban már Patakon tanácskozik embereivel a teendõkrõl. 1708-ban a Vö-
rös-toronyban, a nagyteremben tartják a jobbágyfelszabadító országgyûlést.
Ekkor végzik ki az áruló Bezerédy Imrét és Botka Ádámot is. A Rákóczi-sza-
badságharc bukása után a Trautschon-, majd 1806-ban a Bretzenheim-,
végül 1876-ban a Windischgrätz-családé lesz a vár. A hazai késõ reneszánsz
134 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
építészet legértékesebb együttesei közé tartozó épület ma a Rákóczi Múzeum
állandó kiállításának ad helyet.
A vár mellett találjuk a trinitárius kolostor épületét. A fogolykiváltó
szerzetesek letelepítése II. Rákóczi Ferenc nevéhez fûzõdik. Õ ajándékozta
részükre a 17. században épült egykori gazdasági épületet. A rendet II. József
feloszlatta. Az egykori kolostorépületben az 1970-es évekbeli helyreállítást
követõen a Borostyán szálloda és étterem kapott helyet.
A rendet Mathai Szent János és Valois Félix a Páris melletti Cefroidban alapította
1198-ban. Célkitûzésük a veszélyeztetett hitû keresztények szolgálata és – amire a nevük
is mutat – a Szentháromság tiszteletének a terjesztése. A rend 5 és fél milliárd frankot
gyûjtött, amin közel 1 millió foglyot szabadított ki a pogányok (mórok, törökök) fogsá-
gából. Amikor pénzük nem volt, magukat cserélték ki a foglyokért. Így 7115 szerzetes
halt vértanúhalált a foglyokért. A magyar trinitáriusok is sok magyart szabadítottak ki a
törökök fogságából. A valóságos rabszolgakereskedés ellen a pápák is felléptek. Zakariás
pápa Velencében összevásárolta a rabszolgákat, és szabadon engedte õket. I. Adorján
pápa pedig a rabszállító hajókat elégettette és a kereskedõket kivégeztette.
A katolikus plébániatemplom (Vártemplom) külseje két eltérõ jellegû
és korú tömegbõl, a 15–16. századi késõ gótikus és a 18. század végi eklekti-
kus toronyból alkot egységet. A templombelsõ nagyméretû háromhajós góti-
kus csarnoktemplom. Barokk fõoltára a karmelita rend budavári templomá-
ból került ide. Máriát ábrázoló oltárképét Franz Anton Maulbertsch festette.
Az oltár elõtt van eltemetve Bezerédy Imre. A templom papjai a középkorban
a király szolgálatában álló elõkelõ családokból kerültek ki. A templomba te-
metkeztek Sárospatak urai, a Perényiek, Lorántffyak, Windischgrätzek,
Bretzenheimek és a jezsuiták. Sírköveik egy része az északi falban látható.
Modern mûvészi alkotás Ozsvári Csaba ötvösmûvésznek oszlopon nyugvó,
Szent Erzsébet ereklyéit õrzõ szekrénye.
A templom déli bejárata elõtt román kori körtemplom alapfalai látha-
tók. Itt helyezték el Varga Imre Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló
szobrát.
A szobor azt a jelenetet ábrázolja amikor a lóháton nõiesen ülõ Szent Erzsébet férjéhez
odahajolva búcsúzik tõle. Tudjuk, hogy a Szentföldre induló férjét lóháton elkísérte a ha-
tárig. Szép, érzelmileg rendkívül expresszív szobor.
A hagyomány szerint a sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben
alapította a vár akkori ura, Perényi Péter. Fénykorát a 17. század derekán,
I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna idejében élte. 1650-tõl négy évig
itt tanított Comenius (Jan Ámos Komensky) kiváló cseh pedagógus, a mo-
dern oktatási rendszer egyik megteremtõje. Itt írta a szemléltetõ oktatás út-
törõ kézikönyvét, az Orbis sensualium pictust (A látható világ képekben).
A magyar történelem és kultúra nagy alakjai közül sokan tanultak itt:
Gyöngyösi István, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mi-
hály, Fáy András, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Erdélyi János, Teleki
László, Tompa Mihály, Móricz Zsigmond stb.
ORSZÁGISMERET 135
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A mai Nagy Kollégium építése 1845-ben fejezõdött be. Legértékesebb
része a Pollack Mihály által klasszicista ízlés szerint tervezett reprezentatív
könyvtár, amelynek mintegy 30 ezer kötete különbözõ tudományágakat ölel
fel. A Református Könyvtár legbecsesebb darabjait 1945-ben kiszállították
hadizsákmányként a Szovjetunióba. A felbecsülhetetlen értékû könyveket
csak 2006-ban kaptuk vissza. A kollégium udvarán áll a 18. századi
Berna-sor régi kollégiumi épülete, amely most iskolatörténeti és egyház-
történeti múzeumnak ad otthont.
A kollégium újra a református egyházé. Mellette épült fel Makovecz
Imre tervei szerint az új Reprositorium. A kollégiummal szemben, az iskola-
kertben a kollégium pártfogóinak és neves növendékeinek a szobraival talál-
kozunk.
A Comenius Tanítóképzõ Fõiskola épületét 1912-ben emelte Lechner
Jenõ és Varga László, a felvidéki reneszánsz kastélyok stílusában. Itt áll a név-
adó szobra is, Pátzay Pál alkotása.
Makovecz Imre tervezte a Mûvelõdési Házat is 1983-ban. A vendéglá-
tásról a Bodrog Szálló gondoskodik. A városka szélesen kiszabott utcái, zárt
sorú, túlnyomóan földszintes házai, régi kertkultúrára visszavezethetõ virágos
udvarai sajátosan magyar jelleget adnak a városnak.
A vár különbözõ rendezvényeknek ad otthont. Ilyen augusztusban az
egyhetes Zempléni Fesztivál komolyzenei rendezvénysorozata, a Pataki
Nyár rendezvényei, vagy a reneszánsz vacsorák. Pünkösdkor kosztümös tör-
ténelmi felvonulást tartanak Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Sárospa-
takról indul a piros jelzésû Rákóczi-turistaút is, amely a gyalogos turistákat
vezeti végig a hegység történelmi, mûvészeti és természeti értékein.
SÁTORALJAÚJHELY
Zemplén vármegye egykori szék-
helye, mûemlékekben gazdag település, a hegyaljai bortermelés köz-
pontja, egyben a Zempléni-hegység keleti oldalára induló turistautak bázisa.
A városnév a település fekvését (Sátor-hegy tövén) és történelmi létrejöttét (a
tatárjárás után újraépült) ötvözi egy szóba. 1261-ben nyert városi kiváltságo-
kat V. István királytól. Szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetõen
már a középkorban jelentõs fejlõdésnek indult. A világhírû borvidék részeként
fontos kereskedelmi utak vezettek rajta keresztül Oroszország, Lengyelor-
szág, Erdély irányába és az ország belseje felé. Jelentõs történelmi hagyomá-
nyokkal rendelkezik: a szomszédságában fekvõ Borsiban (Szlovákia) szüle-
tett II. Rákóczi Ferenc, innen indult politikai pályára Kossuth Lajos.
A városból és a közeli Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc a magyar
nyelv megújítását. A 18. század közepétõl Zemplén vármegye székhelye lett.
A 19. században gazdasági és társadalmi fejlõdés jellemezte. Az elsõ világ-
háborút lezáró trianoni békeszerzõdés vetett véget a fejlõdésnek. Határváros
lett, a megye területének 70%-a, a lakosság 60%-a a szomszédos Csehszlová-
kiához került. Kereskedelmi forgalma, gazdasági élete visszaesett. Ma az or-
136 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
szág legészakibb városa. Az 1980-as évektõl a város gazdasági és kereske-
delmi élete jelentõsen megváltozott. A város környékén a téli sportok
fellendítésére 1340 m hosszú sífelvonót építettek 2001-ben. A város keleti
szélén folyó Ronyva-patak már határfolyó Szlovákia felé.
Településszerkezete a felvidéki kisvárosokhoz hasonló. A városköz-
pont mai arculata a 19. század közepétõl alakult ki.
A fõtéren álló barokk Városháza épületében kezdte közjogi pályafutását
Kossuth Lajos, és ennek az erkélyérõl mondta el 1831-ben elsõ nyilvános
beszédét. A téren áll a szobra, Gárdos Aladár alkotása, amelynek a felirata
szerint nagyon szerette a várost, és újhelyinek vallotta magát. A városháza le-
véltári anyagát még Kazinczy Ferenc rendezte, õ volt 1816 és 1831 között a
város fõlevéltárnoka.
A város legrégibb mûemléke a piarista templom és rendház, amelynek
elsõ lakói a pálosok voltak, akik már a 13. század második felében meg-
kezdték kolostoruk építését. Tornya 1501-ben épült. Amikor 1786-ban
II. József a rendet feloszlatta, a kolostort a piaristák kapták meg. A templom
barokk berendezését Tatirek Félix pálos szerzetes faragta. Barokk fõoltára
Strécius János György lõcsei szobrász mûtermébõl való. A templom, a rend-
ház és a kollégium újra a piaristáké.
A Kazinczy Ferenc Múzeum a város egyik legszebb mûemlék jellegû
épületében kapott helyet. A reformkorban itt mûködött a haladó gondolkodá-
sú férfiakat tömörítõ Zempléni Casino Társaság, amelynek vendégei között
volt Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petõfi Sándor és még sok kiemelkedõ
személyiség. A kiállítás Sátoraljaújhely történeti fejlõdését és a Zemplénben
végzett régészeti ásatások eredményeit mutatja be.
A város végardói részén 48°C hõmérsékletû vizet ad egy 1964-ben fúrt
kút. Télen az uszoda és a tanmedence sátor alatt mûködik. A strandfürdõt lá-
togatók száma megközelíti az évi negyedmilliót. Ennek több mint a fele kül-
földi, fõleg szlovákiai vendég.
A vasútállomás közelében van az 1911–13-ban Wigand Ede tervezte
bortemplomnak becézett tornyos épület, alatta 12 000 hektoliter bor tárolá-
sára alkalmas pincékkel. Védett zsidótemetõje is a közelben van. Itt található
a magyarországi zsidóság legjelentõsebb zarándokhelyeinek egyike,
Teitelbaum Mózes (1759–1841) csodarabbi sírja is.
A helyi hagyomány szerint a csodarabbi meggyógyította a gyermek Kossuth Lajost,
nagy erõt, hosszú életet jósolva neki: „Te leszel a néped zászlóhordozója.”
Sátoraljaújhely és Hollóháza között értékes látnivalókat találunk.
SZÉPHALOM Kazinczy Ferenc (1759–1831), a magyar irodalmi élet
és a nyelvújítás nagy alakja 1806-tól Széphalmon élt. A települést akkor
még Bányácskának hívták, Kazinczy adta neki a Széphalom nevet. Levele-
zésével innen irányította irodalmi életünket. Utolsó mûve is levél – a pestis
pusztításának drámai rajza –, de nem tudta befejezni, mert a pestis az õ kezé-
ORSZÁGISMERET 137
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A mai Nagy Kollégium építése 1845-ben fejezõdött be. Legértékesebb
része a Pollack Mihály által klasszicista ízlés szerint tervezett reprezentatív
könyvtár, amelynek mintegy 30 ezer kötete különbözõ tudományágakat ölel
fel. A Református Könyvtár legbecsesebb darabjait 1945-ben kiszállították
hadizsákmányként a Szovjetunióba. A felbecsülhetetlen értékû könyveket
csak 2006-ban kaptuk vissza. A kollégium udvarán áll a 18. századi
Berna-sor régi kollégiumi épülete, amely most iskolatörténeti és egyház-
történeti múzeumnak ad otthont.
A kollégium újra a református egyházé. Mellette épült fel Makovecz
Imre tervei szerint az új Reprositorium. A kollégiummal szemben, az iskola-
kertben a kollégium pártfogóinak és neves növendékeinek a szobraival talál-
kozunk.
A Comenius Tanítóképzõ Fõiskola épületét 1912-ben emelte Lechner
Jenõ és Varga László, a felvidéki reneszánsz kastélyok stílusában. Itt áll a név-
adó szobra is, Pátzay Pál alkotása.
Makovecz Imre tervezte a Mûvelõdési Házat is 1983-ban. A vendéglá-
tásról a Bodrog Szálló gondoskodik. A városka szélesen kiszabott utcái, zárt
sorú, túlnyomóan földszintes házai, régi kertkultúrára visszavezethetõ virágos
udvarai sajátosan magyar jelleget adnak a városnak.
A vár különbözõ rendezvényeknek ad otthont. Ilyen augusztusban az
egyhetes Zempléni Fesztivál komolyzenei rendezvénysorozata, a Pataki
Nyár rendezvényei, vagy a reneszánsz vacsorák. Pünkösdkor kosztümös tör-
ténelmi felvonulást tartanak Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Sárospa-
takról indul a piros jelzésû Rákóczi-turistaút is, amely a gyalogos turistákat
vezeti végig a hegység történelmi, mûvészeti és természeti értékein.
SÁTORALJAÚJHELY
Zemplén vármegye egykori szék-
helye, mûemlékekben gazdag település, a hegyaljai bortermelés köz-
pontja, egyben a Zempléni-hegység keleti oldalára induló turistautak bázisa.
A városnév a település fekvését (Sátor-hegy tövén) és történelmi létrejöttét (a
tatárjárás után újraépült) ötvözi egy szóba. 1261-ben nyert városi kiváltságo-
kat V. István királytól. Szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetõen
már a középkorban jelentõs fejlõdésnek indult. A világhírû borvidék részeként
fontos kereskedelmi utak vezettek rajta keresztül Oroszország, Lengyelor-
szág, Erdély irányába és az ország belseje felé. Jelentõs történelmi hagyomá-
nyokkal rendelkezik: a szomszédságában fekvõ Borsiban (Szlovákia) szüle-
tett II. Rákóczi Ferenc, innen indult politikai pályára Kossuth Lajos.
A városból és a közeli Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc a magyar
nyelv megújítását. A 18. század közepétõl Zemplén vármegye székhelye lett.
A 19. században gazdasági és társadalmi fejlõdés jellemezte. Az elsõ világ-
háborút lezáró trianoni békeszerzõdés vetett véget a fejlõdésnek. Határváros
lett, a megye területének 70%-a, a lakosság 60%-a a szomszédos Csehszlová-
kiához került. Kereskedelmi forgalma, gazdasági élete visszaesett. Ma az or-
136 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
szág legészakibb városa. Az 1980-as évektõl a város gazdasági és kereske-
delmi élete jelentõsen megváltozott. A város környékén a téli sportok
fellendítésére 1340 m hosszú sífelvonót építettek 2001-ben. A város keleti
szélén folyó Ronyva-patak már határfolyó Szlovákia felé.
Településszerkezete a felvidéki kisvárosokhoz hasonló. A városköz-
pont mai arculata a 19. század közepétõl alakult ki.
A fõtéren álló barokk Városháza épületében kezdte közjogi pályafutását
Kossuth Lajos, és ennek az erkélyérõl mondta el 1831-ben elsõ nyilvános
beszédét. A téren áll a szobra, Gárdos Aladár alkotása, amelynek a felirata
szerint nagyon szerette a várost, és újhelyinek vallotta magát. A városháza le-
véltári anyagát még Kazinczy Ferenc rendezte, õ volt 1816 és 1831 között a
város fõlevéltárnoka.
A város legrégibb mûemléke a piarista templom és rendház, amelynek
elsõ lakói a pálosok voltak, akik már a 13. század második felében meg-
kezdték kolostoruk építését. Tornya 1501-ben épült. Amikor 1786-ban
II. József a rendet feloszlatta, a kolostort a piaristák kapták meg. A templom
barokk berendezését Tatirek Félix pálos szerzetes faragta. Barokk fõoltára
Strécius János György lõcsei szobrász mûtermébõl való. A templom, a rend-
ház és a kollégium újra a piaristáké.
A Kazinczy Ferenc Múzeum a város egyik legszebb mûemlék jellegû
épületében kapott helyet. A reformkorban itt mûködött a haladó gondolkodá-
sú férfiakat tömörítõ Zempléni Casino Társaság, amelynek vendégei között
volt Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petõfi Sándor és még sok kiemelkedõ
személyiség. A kiállítás Sátoraljaújhely történeti fejlõdését és a Zemplénben
végzett régészeti ásatások eredményeit mutatja be.
A város végardói részén 48°C hõmérsékletû vizet ad egy 1964-ben fúrt
kút. Télen az uszoda és a tanmedence sátor alatt mûködik. A strandfürdõt lá-
togatók száma megközelíti az évi negyedmilliót. Ennek több mint a fele kül-
földi, fõleg szlovákiai vendég.
A vasútállomás közelében van az 1911–13-ban Wigand Ede tervezte
bortemplomnak becézett tornyos épület, alatta 12 000 hektoliter bor tárolá-
sára alkalmas pincékkel. Védett zsidótemetõje is a közelben van. Itt található
a magyarországi zsidóság legjelentõsebb zarándokhelyeinek egyike,
Teitelbaum Mózes (1759–1841) csodarabbi sírja is.
A helyi hagyomány szerint a csodarabbi meggyógyította a gyermek Kossuth Lajost,
nagy erõt, hosszú életet jósolva neki: „Te leszel a néped zászlóhordozója.”
Sátoraljaújhely és Hollóháza között értékes látnivalókat találunk.
SZÉPHALOM Kazinczy Ferenc (1759–1831), a magyar irodalmi élet
és a nyelvújítás nagy alakja 1806-tól Széphalmon élt. A települést akkor
még Bányácskának hívták, Kazinczy adta neki a Széphalom nevet. Levele-
zésével innen irányította irodalmi életünket. Utolsó mûve is levél – a pestis
pusztításának drámai rajza –, de nem tudta befejezni, mert a pestis az õ kezé-
ORSZÁGISMERET 137
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
bõl is kiragadta a tollat. A magyar jakobinusok mozgalmában való részvétel-
ért súlyos börtönt szenvedett – 2387 napot töltött fogságban: Brno, Kufstein
és Munkács börtöneiben. Széphalmi kúriájának dolgozószobája helyén áll az
1859-ben Ybl Miklós által épített – görög templomot utánzó – jón stílusú Em-
lékmúzeuma. A múzeum elõtt áll az Aradon kivégzett Kazinczy Lajos tábor-
nok szobra. Kazinczy Ferenc a kertben van eltemetve. Az 1800-ban általa
ültetett hét nyárfa és egy szomorúfûz ma is él.
PÁLHÁZA a sokoldalúan felhasználható fontos nyersanyag, a perlit leg-
nagyobb hazai elõfordulásának helyszíne, ez a világ harmadik legnagyobb
perlit-bányája.
FÜZÉR felett, egy szép vulkáni kúpon emelkedik az országnak tájképileg
talán legszebb megjelenésû várromja. A várat a 13. században V. István
emeltette. 1430-tól Perényi Péteré, aki a mohácsi vész után (mint koronaõr)
itt rejtegette a királyi koronát. A vár jelentékeny falai állnak még. Kápolnájá-
ban (ami az elmúlt évek helyreállításai során fedelet kapott) különösen szé-
pek a falpillérek gótikus baldachinjai. A Füzéri-medence hazánk egyik leg-
szebb tájképi egysége. A vár környéke természetvédelmi terület. Ezen a
vidéken a kárpáti flórának már sok képviselõje él. Itt és innen a Nagy-Milicig
terjedõ területen gyakori a vipera.
HOLLÓHÁZA Magyarország legészakibb fekvésû települése. Porce-
lángyára 1831 óta mûködik. Az 1970-es években bõvítették és modernizál-
ták. Az 1970-es évek második felét és a 80-as éveket Szász Endre-korszak-
nak nevezik a gyár történetében. Vele új forma- és dekorkísérletek születtek.
A gyár régi és új termékeit bemutató múzeum is létesült, ahol megtekinthetõ
Szász Endre festõmûvész néhány alkotása is.
A Csaba László által 1968-ban tervezett katolikus templom modern
templomépítészetünkben úttörõ jellegû. Földig eresztett sátortetõvel for-
mált hajójához kapcsolódik a szentély hangsúlyos tömege. A különálló to-
rony a tetõszerkezet vonalát követi. Az oltár fölötte függ Somogyi József
bronz feszülete. A stációképeket Kovács Margit kerámiamûvész készítet-
te. Az orgonakarzaton Szász Endre mûvészi értékû kerámiaképe Szent
Lászlót ábrázolja.
A Nagy-Milic oldalában van a Károlyi-vadászkastély svájcias stílusú
épülete, amelyben szálloda és étterem mûködik. A kastély parkjában nagy-
méretû fenyõk, tölgyek és bükkök találhatók. Itt áll az Országos Kék Túra
keleti végét jelzõ emlékmû is.
138 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Bodrogköz két említésre méltó települése
Karcsa és Pácin
KARCSA 11–13. században épült temploma a román kor kiemelkedõ
emléke, alaprajzában a szalonnai, kapuzatának díszítettségében az esztergo-
mi királyi palota kápolnájával rokonítható alkotás.
PÁCIN látnivalója a Mágóchy-család késõ reneszánsz kastélya.
A 16. század utolsó harmadában épült kastélyt 1977 és 1987 között állították
helyre. Jelenleg a Bodrogközi Kastélymúzeumnak az otthona. A múzeum ki-
állításai a kastély építését, az egykori tulajdonosok életkörülményeit, vala-
mint a Bodrogköz népmûvészetét, népéletét mutatják be.
A Zempléni-hegység nyugati,
a Hernád völgyére lejtõ oldalának települései
BOLDOGKÕVÁR A Zempléni-hegység nyugati oldalán haladó útról
látványosan jelenik meg Boldogkõ vára. A várat a 13–14. században építet-
ték. Késõbb Hunyadi János és Szapolyai János is birtokolta a várat. Itt élt
egy ideig Dévai Bíró Mátyás, a magyarországi reformáció elsõ nagy hatású
terjesztõje, az elsõ magyar helyesírási könyv (1535) írója. Balassi Bálint is
több verset írt a vár falai között. Ma turistaház mûködik benne.
A közelben található a „kenyérmezõ”-nek nevezett periglaciális kõtenger. A kõtenger egy
15 millió évvel ezelõtti lávafolyás pleisztocén korban történt feldarabolódása nyomán jött
létre. A hegység nyugati oldalának településein sok helyen találunk középkori eredetû
templomokat.
VIZSOLY A településhez nagy jelentõségû vallástörténeti esemény fûzõ-
dik. 1590-ben Károli Gáspár gönci református esperes itt nyomtatta ki az
elsõ magyar nyelvû Bibliát („Vizsolyi Biblia”). Egy eredeti példány ma is lát-
ható a templomban. A fallal körülvett református templom szentélye a
13. században, a hajó a 14. században épült. Ez utóbbi falán korabeli freskó-
kat tártak fel: Köpenyes Mária, Kálvária, A kereszt feltalálása, Szent Kristóf
stb.
A Regéci-vár romjai egy 624 m magas sziklás hegyormon fekszenek
Mogyoróska és Regéc között. II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekkora egy
részét édesanyjával, Zrínyi Ilonával. Thököly Imre is sokat tartózkodott a vár-
ban. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a szabálytalan alaprajzú, belsõ-
tornyos várat a császáriak lerombolták. Állagmegóvása folyamatban van.
GÖNC 1647-ig Abaúj vármegye székhelye volt. A mai katolikus plébánia
épületében fordította az elsõ magyar nyelvû Bibliát Károli Gáspár
ORSZÁGISMERET 139
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
bõl is kiragadta a tollat. A magyar jakobinusok mozgalmában való részvétel-
ért súlyos börtönt szenvedett – 2387 napot töltött fogságban: Brno, Kufstein
és Munkács börtöneiben. Széphalmi kúriájának dolgozószobája helyén áll az
1859-ben Ybl Miklós által épített – görög templomot utánzó – jón stílusú Em-
lékmúzeuma. A múzeum elõtt áll az Aradon kivégzett Kazinczy Lajos tábor-
nok szobra. Kazinczy Ferenc a kertben van eltemetve. Az 1800-ban általa
ültetett hét nyárfa és egy szomorúfûz ma is él.
PÁLHÁZA a sokoldalúan felhasználható fontos nyersanyag, a perlit leg-
nagyobb hazai elõfordulásának helyszíne, ez a világ harmadik legnagyobb
perlit-bányája.
FÜZÉR felett, egy szép vulkáni kúpon emelkedik az országnak tájképileg
talán legszebb megjelenésû várromja. A várat a 13. században V. István
emeltette. 1430-tól Perényi Péteré, aki a mohácsi vész után (mint koronaõr)
itt rejtegette a királyi koronát. A vár jelentékeny falai állnak még. Kápolnájá-
ban (ami az elmúlt évek helyreállításai során fedelet kapott) különösen szé-
pek a falpillérek gótikus baldachinjai. A Füzéri-medence hazánk egyik leg-
szebb tájképi egysége. A vár környéke természetvédelmi terület. Ezen a
vidéken a kárpáti flórának már sok képviselõje él. Itt és innen a Nagy-Milicig
terjedõ területen gyakori a vipera.
HOLLÓHÁZA Magyarország legészakibb fekvésû települése. Porce-
lángyára 1831 óta mûködik. Az 1970-es években bõvítették és modernizál-
ták. Az 1970-es évek második felét és a 80-as éveket Szász Endre-korszak-
nak nevezik a gyár történetében. Vele új forma- és dekorkísérletek születtek.
A gyár régi és új termékeit bemutató múzeum is létesült, ahol megtekinthetõ
Szász Endre festõmûvész néhány alkotása is.
A Csaba László által 1968-ban tervezett katolikus templom modern
templomépítészetünkben úttörõ jellegû. Földig eresztett sátortetõvel for-
mált hajójához kapcsolódik a szentély hangsúlyos tömege. A különálló to-
rony a tetõszerkezet vonalát követi. Az oltár fölötte függ Somogyi József
bronz feszülete. A stációképeket Kovács Margit kerámiamûvész készítet-
te. Az orgonakarzaton Szász Endre mûvészi értékû kerámiaképe Szent
Lászlót ábrázolja.
A Nagy-Milic oldalában van a Károlyi-vadászkastély svájcias stílusú
épülete, amelyben szálloda és étterem mûködik. A kastély parkjában nagy-
méretû fenyõk, tölgyek és bükkök találhatók. Itt áll az Országos Kék Túra
keleti végét jelzõ emlékmû is.
138 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
A Bodrogköz két említésre méltó települése
Karcsa és Pácin
KARCSA 11–13. században épült temploma a román kor kiemelkedõ
emléke, alaprajzában a szalonnai, kapuzatának díszítettségében az esztergo-
mi királyi palota kápolnájával rokonítható alkotás.
PÁCIN látnivalója a Mágóchy-család késõ reneszánsz kastélya.
A 16. század utolsó harmadában épült kastélyt 1977 és 1987 között állították
helyre. Jelenleg a Bodrogközi Kastélymúzeumnak az otthona. A múzeum ki-
állításai a kastély építését, az egykori tulajdonosok életkörülményeit, vala-
mint a Bodrogköz népmûvészetét, népéletét mutatják be.
A Zempléni-hegység nyugati,
a Hernád völgyére lejtõ oldalának települései
BOLDOGKÕVÁR A Zempléni-hegység nyugati oldalán haladó útról
látványosan jelenik meg Boldogkõ vára. A várat a 13–14. században építet-
ték. Késõbb Hunyadi János és Szapolyai János is birtokolta a várat. Itt élt
egy ideig Dévai Bíró Mátyás, a magyarországi reformáció elsõ nagy hatású
terjesztõje, az elsõ magyar helyesírási könyv (1535) írója. Balassi Bálint is
több verset írt a vár falai között. Ma turistaház mûködik benne.
A közelben található a „kenyérmezõ”-nek nevezett periglaciális kõtenger. A kõtenger egy
15 millió évvel ezelõtti lávafolyás pleisztocén korban történt feldarabolódása nyomán jött
létre. A hegység nyugati oldalának településein sok helyen találunk középkori eredetû
templomokat.
VIZSOLY A településhez nagy jelentõségû vallástörténeti esemény fûzõ-
dik. 1590-ben Károli Gáspár gönci református esperes itt nyomtatta ki az
elsõ magyar nyelvû Bibliát („Vizsolyi Biblia”). Egy eredeti példány ma is lát-
ható a templomban. A fallal körülvett református templom szentélye a
13. században, a hajó a 14. században épült. Ez utóbbi falán korabeli freskó-
kat tártak fel: Köpenyes Mária, Kálvária, A kereszt feltalálása, Szent Kristóf
stb.
A Regéci-vár romjai egy 624 m magas sziklás hegyormon fekszenek
Mogyoróska és Regéc között. II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekkora egy
részét édesanyjával, Zrínyi Ilonával. Thököly Imre is sokat tartózkodott a vár-
ban. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a szabálytalan alaprajzú, belsõ-
tornyos várat a császáriak lerombolták. Állagmegóvása folyamatban van.
GÖNC 1647-ig Abaúj vármegye székhelye volt. A mai katolikus plébánia
épületében fordította az elsõ magyar nyelvû Bibliát Károli Gáspár
ORSZÁGISMERET 139
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
(1529–1591). Szenci Molnár Albert vitte át az elkészült részeket Vizsolyba,
ahol a nyomda volt. Károli Gáspár Göncön van eltemetve. Szobra a refor-
mátus templom kertjében áll.
A gönci kádárok készítették a tokaji bor számára a 136,7 literes „gönci
hordó”-kat, amelyeknek az aszúkészítésben is fontos szerepük volt. Érdeke-
sek a védelmi okokból apró ablakokkal épült, úgynevezett „huszita házak”.
Az ezek egyikében berendezett tájházban látható a gönci hordó egy példánya
is. Az 1999-ben megnyílt Károli Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás bemutat-
ja Gönc neves prédikátorait, a gönci reformátusság évszázados egyházmûvé-
szeti kincseit. Külön termet szentel a Bibliának, bemutatva a különbözõ
korok, népek és nyelvek bibliáit, köztük egy eredeti Vizsolyi Bibliát is.
140 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 141
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
(1529–1591). Szenci Molnár Albert vitte át az elkészült részeket Vizsolyba,
ahol a nyomda volt. Károli Gáspár Göncön van eltemetve. Szobra a refor-
mátus templom kertjében áll.
A gönci kádárok készítették a tokaji bor számára a 136,7 literes „gönci
hordó”-kat, amelyeknek az aszúkészítésben is fontos szerepük volt. Érdeke-
sek a védelmi okokból apró ablakokkal épült, úgynevezett „huszita házak”.
Az ezek egyikében berendezett tájházban látható a gönci hordó egy példánya
is. Az 1999-ben megnyílt Károli Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás bemutat-
ja Gönc neves prédikátorait, a gönci reformátusság évszázados egyházmûvé-
szeti kincseit. Külön termet szentel a Bibliának, bemutatva a különbözõ
korok, népek és nyelvek bibliáit, köztük egy eredeti Vizsolyi Bibliát is.
140 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-magyarországi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 141
aA Az Észak-alföldi régió Bb

Az Észak-alföldi régió

A régiót három, jellegét tekintve egymástól alig különbözõ megye

alkotja: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-
Szolnok megye, a Tisza-tó kiemelt üdülõkörzethez tartozó települé-
sek kivételével. Alföldi jellegû táj, sajátos jegyeket viselõ kisebb táj-
egységekkel.

A Felsõ-Tisza-vidék
idegenforgalmi körzetei

Ez a földrajzi elnevezés több kistájat foglal magába: Rétköz, Beregi-Tiszahát,

Beregi-síkság, Szatmári-Tiszahát, Szamosköz, Szatmári-síkság, és Ecsedi-
láp. Közös jellemzõjük, hogy a Tisza, a Túr, a Szamos és a Kraszna árterüle-
teit foglalják magukba. Az áradásokkal védelmet biztosított a települések szá-
mára a történelem viharos idõszakaiban. Így középkori településszerkezetük
és templomaik a mai napig megmaradtak.

SZABOLCS A település még Szent István uralkodása idején lett Sza-

bolcs vármegye székhelye. Itt találjuk Közép-Európa egyik legépebben ma-
radt kora középkori földvárát. 20 méter magas falainak nagyrésze máig
megmaradt. 1092-ben Szabolcs adott otthont a Szent László király elnökle-
tével tartott Szabolcsi Zsinatnak, ahol az ország fõpapjai, apátjai és világi
elõkelõi részvételével hozott rendelkezések 42 szakasza nagyobbrészt egy-
házi jellegû törvényeket tartalmaz (böjtök, egyházi ünnepek megtartása,
egyházi javak védelme stb.).
A község református temploma a földvárral egyidõs, a 11. század ele-
jérõl való épület. Ez a Tiszántúl egyetlen, ma is meglévõ Árpád-kori temp-
loma.

ORSZÁGISMERET 143
aA Az Észak-alföldi régió Bb

Az Észak-alföldi régió

A régiót három, jellegét tekintve egymástól alig különbözõ megye

alkotja: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-
Szolnok megye, a Tisza-tó kiemelt üdülõkörzethez tartozó települé-
sek kivételével. Alföldi jellegû táj, sajátos jegyeket viselõ kisebb táj-
egységekkel.

A Felsõ-Tisza-vidék
idegenforgalmi körzetei

Ez a földrajzi elnevezés több kistájat foglal magába: Rétköz, Beregi-Tiszahát,

Beregi-síkság, Szatmári-Tiszahát, Szamosköz, Szatmári-síkság, és Ecsedi-
láp. Közös jellemzõjük, hogy a Tisza, a Túr, a Szamos és a Kraszna árterüle-
teit foglalják magukba. Az áradásokkal védelmet biztosított a települések szá-
mára a történelem viharos idõszakaiban. Így középkori településszerkezetük
és templomaik a mai napig megmaradtak.

SZABOLCS A település még Szent István uralkodása idején lett Sza-

bolcs vármegye székhelye. Itt találjuk Közép-Európa egyik legépebben ma-
radt kora középkori földvárát. 20 méter magas falainak nagyrésze máig
megmaradt. 1092-ben Szabolcs adott otthont a Szent László király elnökle-
tével tartott Szabolcsi Zsinatnak, ahol az ország fõpapjai, apátjai és világi
elõkelõi részvételével hozott rendelkezések 42 szakasza nagyobbrészt egy-
házi jellegû törvényeket tartalmaz (böjtök, egyházi ünnepek megtartása,
egyházi javak védelme stb.).
A község református temploma a földvárral egyidõs, a 11. század ele-
jérõl való épület. Ez a Tiszántúl egyetlen, ma is meglévõ Árpád-kori temp-
loma.

ORSZÁGISMERET 143
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A település érdekes látnivalója a kisnemesi Mudrány-kúria. 1980 óta a
nyíregyházi Jósa András Múzeum tárgyaiból és a községben feltárt régészeti
leletekbõl álló kiállítás tekinthetõ meg benne.
KISVÁRDA a Rétköz települése. Nagyméretû mocsári várát Mátyás ki-
rály idejében Várday István építette. A Várdayak az õsi Gutkeled nemzetség
tagjai, akik errõl a településrõl vették fel a Várday nevet. A helyreállított vár
udvara nyaranta a Kárpát-medencei magyarság színházi találkozóinak ad
helyet. A vár melletti strandfürdõt 50°C-os termálvíz táplálja.
A városközpont katolikus temploma azon a helyen épült a 15. században, ahol korábban
Szent László a kunok felett aratott gyõzelem emlékére templomot emelt. A templom
szentélyének hat emberalakos konzolja középkori szobrászatunk becses emléke. Közü-
lük kettõ a templom védõszentjeit, Péter és Pál apostolt ábrázolja. A Rétközi Múzeumot
a hajdani romantikus stílusú zsinagógában helyezték el.
A Szatmári-síkság és a Beregi-síkság
A Szatmári-síkság nagy részét szántók, legelõk és kisebb erdõségek borít-
ják. A Szamos két partját lapos hordalékkúp, a Szamoshát kíséri. A Sza-
moshát és a Nyírség hordalékkúpja között a már lecsapolt Ecsedi-láp
süllyedéke helyezkedik el. A Szamostól északra találjuk a Beregi-síkságot, és
a Beregi-Tiszahátot. Ezen a területen jelentõs történelmi, irodalmi, néprajzi
és vallási emlékeket találunk.
LÓNYA Bánk bán birtokainak a központja volt a 13. században. Refor-
mátus temploma is a 13. században épült, de a 14–15. században bõvítették.
Szentélye gótikus bordás keresztboltozat. Román és gótikus ablakai van-
nak. Fõhajójának festett famennyezete a 18. században készült. A szépen fa-
ragott szószékét Lándor Ferenc, a tákosi templom famunkáinak asztalosa
készítette. A 18. században készült, négy fiatornyos, tûhegyes sisakban
végzõdõ fa harangtornya a vidék legszebbikei közé tartozik.
VÁSÁROSNAMÉNY Fontos tiszai átkelõhely a Nyírség és a Bere-
gi-Tiszahát között. Különös egyedisége a városnak, hogy három folyó ölelé-
sében fekszik, és a jelenlegi területe négy, egykor teljesen önálló település
egyesítésével jött létre. Itt található a Felsõ-Tisza-vidék legjobb adottságú ti-
szai szabad strandja (Gergelyiugornya). A Beregi-síkságot a vásárosnaményi
Tisza-híd köti össze a nyírségi tájjal, bekapcsolva ezzel a kistérséget a megye
és az ország vérkeringésébe. A századfordulón még a város volt a tiszai gõz-
hajózás felsõ végállomása, kikötõjét jelenleg vízügyi és turisztikai célokra
egyaránt használják A Beregi Múzeum a Tiszahát népmûvészetét és régésze-
ti leleteit mutatja be. Érdekes az öntöttvasból álló kályhagyûjteménye. Az
Eötvös-család kúriájában iskolatörténeti kiállítás van.
144 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
TÁKOS A község a beregi keresztszemes hímzés központja. Napjaink-
ban a keresztszemes minták közül a legkedveltebbek közé tartoznak a bere-
giek. A községet a keresztszemes kézimunkái mellett a híres mûemlék temp-
loma tette határainkon túl is ismertté. A mûemlék templom a népi építészet
egyik kimagasló alkotása, 1766-ban épült, amelyet 1784-ben bõvítettek
mai formájára. Az épületet fagerendákból ácsolták a helybeli „faragó molná-
rok”, fala vesszõbõl font, sárral tapasztott paticsfal. A templom puritán, fe-
hér falaival élénk ellentétben áll a belsõ tér sok színben pompázó kazettás fa-
mennyezete, padjainak és karzatának elõlapja. E csodálatos mennyezet,
padok és a szószék Lándor Ferenc asztalos alkotása. A templom jellegzetes
kiegészítõje a fa harangtorony. A templomot és a harangtornyot eredeti szép-
ségében a közelmúltban állították helyre. „Mezítlábas Notre Dame”-nak is
hívják. A mezítlábas jelzõ arra utal, hogy egyszerû, paraszti, szemben az úri,
hatalmas méretû, hivalkodó katedrálisokkal, ugyanakkor az értéke amazoké-
hoz mérhetõ.
CSARODA A Beregi-Tiszahát egyik természeti és építészeti értékeket
rejtõ települése. Évszázadokkal ezelõtt õsi tölgyesek uralták a határt, a föld-
rajzi adottságok lehetõvé tették az ember korai megtelepedését. A település
neve, mely korai szláv helynév (régi formája: „Csarnavoda” = feketevíz) a
szlávok megjelenésére és letelepedésére utal. A község melletti vízfolyást ma
is Csarondának nevezik. Csaroda neve elõször 1299-ben tûnik fel egy okle-
vélben, mely egy idevaló papot említ. A település birtokosaként a Káta nem-
zetséget ismerjük, ebbõl származott késõbb a Csarnavodainak nevezett csa-
lád. A 14. században igen jelentõs hely volt Csaroda. A birtokos család
megyei tisztségviselõi révén Bereg vármegye egy évszázadon át itt tartotta
gyûléseit. Észak-déli irányú utcája a patak kiszélesedése, a tó elõtt kettéága-
zik. A két utca között emelkedik a románkori református templom és a
18. századi harangtorony. A település nagy értékû református temploma
a 13. században épült. A szentély–hajó–torony tömeg- és felületaránya szép
bizonyítéka az aranymetszés tudatos alkalmazásának. A templom belsõ fa-
lára a 13. században festett freskókat a reformáció idején lemeszelték, és
virágmintákat festettek a falra. A középkori freskókat nemrég feltárták
és restaurálták. Az északi falon a 13. századi freskók Szent János evangélis-
tát, Kozma és Damján orvos-vértanúkat, Péter és Pál apostol-fejedelmeket és
a keresztet kezében tartó Máriát ábrázolják.
A diadalív és a szentély 14. századi freskói a sírban fekvõ halott Krisz-
tust, az apostolokat és a négy nyugati egyházatyát ábrázolják. A keleti ablak
rézsûjében lévõ freskókon Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin vér-
tanúk láthatók. A szentély egyedülálló ikonográfiai programja tehát: Jézus
keresztáldozata hozta el a megváltást, tanítása az apostolok által terjedt el,
tételeinek a magyarázatát az egyházatyák végezték el, és igazságát a vér-
tanúk önfeláldozása pecsételte meg.
ORSZÁGISMERET 145
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A település érdekes látnivalója a kisnemesi Mudrány-kúria. 1980 óta a
nyíregyházi Jósa András Múzeum tárgyaiból és a községben feltárt régészeti
leletekbõl álló kiállítás tekinthetõ meg benne.
KISVÁRDA a Rétköz települése. Nagyméretû mocsári várát Mátyás ki-
rály idejében Várday István építette. A Várdayak az õsi Gutkeled nemzetség
tagjai, akik errõl a településrõl vették fel a Várday nevet. A helyreállított vár
udvara nyaranta a Kárpát-medencei magyarság színházi találkozóinak ad
helyet. A vár melletti strandfürdõt 50°C-os termálvíz táplálja.
A városközpont katolikus temploma azon a helyen épült a 15. században, ahol korábban
Szent László a kunok felett aratott gyõzelem emlékére templomot emelt. A templom
szentélyének hat emberalakos konzolja középkori szobrászatunk becses emléke. Közü-
lük kettõ a templom védõszentjeit, Péter és Pál apostolt ábrázolja. A Rétközi Múzeumot
a hajdani romantikus stílusú zsinagógában helyezték el.
A Szatmári-síkság és a Beregi-síkság
A Szatmári-síkság nagy részét szántók, legelõk és kisebb erdõségek borít-
ják. A Szamos két partját lapos hordalékkúp, a Szamoshát kíséri. A Sza-
moshát és a Nyírség hordalékkúpja között a már lecsapolt Ecsedi-láp
süllyedéke helyezkedik el. A Szamostól északra találjuk a Beregi-síkságot, és
a Beregi-Tiszahátot. Ezen a területen jelentõs történelmi, irodalmi, néprajzi
és vallási emlékeket találunk.
LÓNYA Bánk bán birtokainak a központja volt a 13. században. Refor-
mátus temploma is a 13. században épült, de a 14–15. században bõvítették.
Szentélye gótikus bordás keresztboltozat. Román és gótikus ablakai van-
nak. Fõhajójának festett famennyezete a 18. században készült. A szépen fa-
ragott szószékét Lándor Ferenc, a tákosi templom famunkáinak asztalosa
készítette. A 18. században készült, négy fiatornyos, tûhegyes sisakban
végzõdõ fa harangtornya a vidék legszebbikei közé tartozik.
VÁSÁROSNAMÉNY Fontos tiszai átkelõhely a Nyírség és a Bere-
gi-Tiszahát között. Különös egyedisége a városnak, hogy három folyó ölelé-
sében fekszik, és a jelenlegi területe négy, egykor teljesen önálló település
egyesítésével jött létre. Itt található a Felsõ-Tisza-vidék legjobb adottságú ti-
szai szabad strandja (Gergelyiugornya). A Beregi-síkságot a vásárosnaményi
Tisza-híd köti össze a nyírségi tájjal, bekapcsolva ezzel a kistérséget a megye
és az ország vérkeringésébe. A századfordulón még a város volt a tiszai gõz-
hajózás felsõ végállomása, kikötõjét jelenleg vízügyi és turisztikai célokra
egyaránt használják A Beregi Múzeum a Tiszahát népmûvészetét és régésze-
ti leleteit mutatja be. Érdekes az öntöttvasból álló kályhagyûjteménye. Az
Eötvös-család kúriájában iskolatörténeti kiállítás van.
144 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
TÁKOS A község a beregi keresztszemes hímzés központja. Napjaink-
ban a keresztszemes minták közül a legkedveltebbek közé tartoznak a bere-
giek. A községet a keresztszemes kézimunkái mellett a híres mûemlék temp-
loma tette határainkon túl is ismertté. A mûemlék templom a népi építészet
egyik kimagasló alkotása, 1766-ban épült, amelyet 1784-ben bõvítettek
mai formájára. Az épületet fagerendákból ácsolták a helybeli „faragó molná-
rok”, fala vesszõbõl font, sárral tapasztott paticsfal. A templom puritán, fe-
hér falaival élénk ellentétben áll a belsõ tér sok színben pompázó kazettás fa-
mennyezete, padjainak és karzatának elõlapja. E csodálatos mennyezet,
padok és a szószék Lándor Ferenc asztalos alkotása. A templom jellegzetes
kiegészítõje a fa harangtorony. A templomot és a harangtornyot eredeti szép-
ségében a közelmúltban állították helyre. „Mezítlábas Notre Dame”-nak is
hívják. A mezítlábas jelzõ arra utal, hogy egyszerû, paraszti, szemben az úri,
hatalmas méretû, hivalkodó katedrálisokkal, ugyanakkor az értéke amazoké-
hoz mérhetõ.
CSARODA A Beregi-Tiszahát egyik természeti és építészeti értékeket
rejtõ települése. Évszázadokkal ezelõtt õsi tölgyesek uralták a határt, a föld-
rajzi adottságok lehetõvé tették az ember korai megtelepedését. A település
neve, mely korai szláv helynév (régi formája: „Csarnavoda” = feketevíz) a
szlávok megjelenésére és letelepedésére utal. A község melletti vízfolyást ma
is Csarondának nevezik. Csaroda neve elõször 1299-ben tûnik fel egy okle-
vélben, mely egy idevaló papot említ. A település birtokosaként a Káta nem-
zetséget ismerjük, ebbõl származott késõbb a Csarnavodainak nevezett csa-
lád. A 14. században igen jelentõs hely volt Csaroda. A birtokos család
megyei tisztségviselõi révén Bereg vármegye egy évszázadon át itt tartotta
gyûléseit. Észak-déli irányú utcája a patak kiszélesedése, a tó elõtt kettéága-
zik. A két utca között emelkedik a románkori református templom és a
18. századi harangtorony. A település nagy értékû református temploma
a 13. században épült. A szentély–hajó–torony tömeg- és felületaránya szép
bizonyítéka az aranymetszés tudatos alkalmazásának. A templom belsõ fa-
lára a 13. században festett freskókat a reformáció idején lemeszelték, és
virágmintákat festettek a falra. A középkori freskókat nemrég feltárták
és restaurálták. Az északi falon a 13. századi freskók Szent János evangélis-
tát, Kozma és Damján orvos-vértanúkat, Péter és Pál apostol-fejedelmeket és
a keresztet kezében tartó Máriát ábrázolják.
A diadalív és a szentély 14. századi freskói a sírban fekvõ halott Krisz-
tust, az apostolokat és a négy nyugati egyházatyát ábrázolják. A keleti ablak
rézsûjében lévõ freskókon Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin vér-
tanúk láthatók. A szentély egyedülálló ikonográfiai programja tehát: Jézus
keresztáldozata hozta el a megváltást, tanítása az apostolok által terjedt el,
tételeinek a magyarázatát az egyházatyák végezték el, és igazságát a vér-
tanúk önfeláldozása pecsételte meg.
ORSZÁGISMERET 145
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A csarodai tõzegmohaláp (Báb-tava) jégkorszaki maradvány-növény-
társulása egyedülálló az Alföldön.
TARPA A 18. században épített szárazmalma védett népi ipari mûem-
lék. Tarpa temetõjében nyugszik Bajcsy-Zsilinszky Endre. Helytörténeti
múzeumában Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok vannak ki-
állítva. A Báthoryak által épített gótikus templomban a reformáció elõtti
gótikus freskókat tártak fel. Gótikus bejárata felett a sárkányfogas Báthory-
-címer van.
II. Rákóczi Ferenc bronz lovasszobrát, Bíró Lajos alkotását, 2003-ban
avatták fel.
SZATMÁRCSEKE különleges látnivalója a csónakfejfás temetõ. Min-
den fejfán ott találjuk az A.B.F.R.A. felírást, ami azt jelenti „A boldog feltá-
madás reménye alatt”. A temetõben található Kölcsey Ferenc 1938-ban
emelt márvány síremléke. Kölcsey 1815-tõl haláláig (1838) a községben
gazdálkodott. Egykori lakóháza helyén épült mûvelõdési otthonban Köl-
csey Emlékszoba, az épület elõtt pedig a szobra áll. Marton László alkotása
1973-ban készült. Kölcsey 1823. január 22-én írta a Himnuszt. 1994-ben
ökumenikus szertartás keretében avatták fel a világ magyarságának emlék-
harangját, és a Himnusz születésnapját a magyar kultúra napjának nyilvá-
nították.
TISZACSÉCSE A falu csak a 17. század óta van jelenlegi helyén: a Mi-
lotához közel fekvõ régi falut abban a században a Tisza elpusztította, s lakói
akkor települtek át a mai falu helyére. Itt született Móricz Zsigmond
(1879–1942), a 20. század elsõ felének kiváló magyar írója. A Móricz-család
egykori háza a földszintes, zsúptetõs, múlt század végi épület mûemléki véde-
lem alatt áll. Emléktáblával jelölték meg, és az író emlékkiállításának ad ott-
hont. A ház kertjében felállított Móricz-szobor Varga Imre alkotása.
A szomszédos Milotáról nevezték el az ország legjobb minõségû dióját
(milotai dió).
TÚRISTVÁNDI A festõi környezetben lévõ, 18. századi, ma is mûkö-
dõképes, fából épült vízimalma védett ipari mûemlékünk. A település refor-
mátus temploma a 15. században, a templom tornya a 18. században épült.
A templom elõtti parkban áll az 1970-es Tisza-Szamos árvíz emlékmûve,
Szomor László alkotása. A Tisza-Maros árvize 47 falut öntött el és 35 ezer
embert tett hajléktalanná.
FEHÉRGYARMAT az egyik honfoglaló törzsnek, Gyarmatnak a nevét
õrzi. A 15. században épült református templomának szép fagalériás, négy
fiatornyos, zsindelyes sisakkal fedett tornya van. Harangját még Báthory
István lengyel király ajándékozta a település lakóinak.
146 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
TUNYOGMATOLCS határában, a Holt-Szamos partján állt a Petõfi ál-
tal megénekelt kurta kocsma. Azért hívták kurtának, mert csak Szent Mi-
hály napjától Szent György napjáig tartott nyitva.
MÁTÉSZALKA a Szatmári-síkság szélén, a Kraszna mentén, fontos
utak találkozásánál fekvõ település. Városi rangot 1969-ben kapott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legnépesebb városa. A kora közép-
korban még négy faluból állt, késõbb ezek összeolvadásával jött létre a mai te-
lepülés. A 14. század végétõl vásározó hely. A település szerkezete a 18. szá-
zadban alakult ki, alaprajza piacos elrendezésû. A piac körül zárt kapualjú
sorházak épültek, melyekbõl néhány még ma is látható. Gótikus stílusú refor-
mátus templomát a 18–19. század fordulóján építették át. 1883-ban az or-
szágban elsõként itt épült ki a villany közvilágítás. Az országos vasúthálózat
1887-ben érte el. Trianon után, a két világháború között Szatmár vármegye
székhelye volt. Vonzáskörzetének ma is meghatározó gazdasági és kulturális
központja. Országos hírû a Szatmár Múzeumban a néprajzi anyag mellett az
egyedülálló kocsi- és szekérgyûjtemény.
CSENGER közvetlenül a román határ mentén fekvõ település. Közép-
kori református téglatemplomának szépen festett famennyezete van.
A templomban tartották az 1576-os zsinatot, amelyen Méliusz Juhász Péter
vezetésével elfogadták a reformáció kálvini ágát és megfogalmazták a
Csengeri Hitvallást. Az új városközpont épületeit (iskola, sportcsarnok)
Makovecz Imre tervezte az organikus építészet stílusában.
A Nyírség
A Rétköz, a Szatmári-síkság és az Érmellék között elhelyezkedõ Nyírség az
ország második legnagyobb homokvidéke. A területére lefutó folyók
120–300 m vastag folyóvízi hordalékot raktak le a pannon rétegekre, amit a
terület emelkedése következtében eróziós-deflációs lepusztulás váltott fel.
A szélerózió nyomán megindult a futóhomok-képzõdés, és különbözõ futó-
homokformák és deflációs6 mélyedések képzõdtek. A homokmozgást a
19. században erdõsávok telepítésével fékezték meg. A Nyírség mezõgazda-
sági szempontból fontos terület. Legfontosabb terményei a burgonya, az
alma, a dohány és a szilva.
NYÍREGYHÁZA
a Nyírség fõvárosa. 120 ezer lakosá-
val Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. A térség közleke-
désében kulcshelyzete van. Nevét a krónikások 1215-ben említik elõször
6
Defláció: a szél felszínalakító munkája.
ORSZÁGISMERET 147
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A csarodai tõzegmohaláp (Báb-tava) jégkorszaki maradvány-növény-
társulása egyedülálló az Alföldön.
TARPA A 18. században épített szárazmalma védett népi ipari mûem-
lék. Tarpa temetõjében nyugszik Bajcsy-Zsilinszky Endre. Helytörténeti
múzeumában Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok vannak ki-
állítva. A Báthoryak által épített gótikus templomban a reformáció elõtti
gótikus freskókat tártak fel. Gótikus bejárata felett a sárkányfogas Báthory-
-címer van.
II. Rákóczi Ferenc bronz lovasszobrát, Bíró Lajos alkotását, 2003-ban
avatták fel.
SZATMÁRCSEKE különleges látnivalója a csónakfejfás temetõ. Min-
den fejfán ott találjuk az A.B.F.R.A. felírást, ami azt jelenti „A boldog feltá-
madás reménye alatt”. A temetõben található Kölcsey Ferenc 1938-ban
emelt márvány síremléke. Kölcsey 1815-tõl haláláig (1838) a községben
gazdálkodott. Egykori lakóháza helyén épült mûvelõdési otthonban Köl-
csey Emlékszoba, az épület elõtt pedig a szobra áll. Marton László alkotása
1973-ban készült. Kölcsey 1823. január 22-én írta a Himnuszt. 1994-ben
ökumenikus szertartás keretében avatták fel a világ magyarságának emlék-
harangját, és a Himnusz születésnapját a magyar kultúra napjának nyilvá-
nították.
TISZACSÉCSE A falu csak a 17. század óta van jelenlegi helyén: a Mi-
lotához közel fekvõ régi falut abban a században a Tisza elpusztította, s lakói
akkor települtek át a mai falu helyére. Itt született Móricz Zsigmond
(1879–1942), a 20. század elsõ felének kiváló magyar írója. A Móricz-család
egykori háza a földszintes, zsúptetõs, múlt század végi épület mûemléki véde-
lem alatt áll. Emléktáblával jelölték meg, és az író emlékkiállításának ad ott-
hont. A ház kertjében felállított Móricz-szobor Varga Imre alkotása.
A szomszédos Milotáról nevezték el az ország legjobb minõségû dióját
(milotai dió).
TÚRISTVÁNDI A festõi környezetben lévõ, 18. századi, ma is mûkö-
dõképes, fából épült vízimalma védett ipari mûemlékünk. A település refor-
mátus temploma a 15. században, a templom tornya a 18. században épült.
A templom elõtti parkban áll az 1970-es Tisza-Szamos árvíz emlékmûve,
Szomor László alkotása. A Tisza-Maros árvize 47 falut öntött el és 35 ezer
embert tett hajléktalanná.
FEHÉRGYARMAT az egyik honfoglaló törzsnek, Gyarmatnak a nevét
õrzi. A 15. században épült református templomának szép fagalériás, négy
fiatornyos, zsindelyes sisakkal fedett tornya van. Harangját még Báthory
István lengyel király ajándékozta a település lakóinak.
146 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
TUNYOGMATOLCS határában, a Holt-Szamos partján állt a Petõfi ál-
tal megénekelt kurta kocsma. Azért hívták kurtának, mert csak Szent Mi-
hály napjától Szent György napjáig tartott nyitva.
MÁTÉSZALKA a Szatmári-síkság szélén, a Kraszna mentén, fontos
utak találkozásánál fekvõ település. Városi rangot 1969-ben kapott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legnépesebb városa. A kora közép-
korban még négy faluból állt, késõbb ezek összeolvadásával jött létre a mai te-
lepülés. A 14. század végétõl vásározó hely. A település szerkezete a 18. szá-
zadban alakult ki, alaprajza piacos elrendezésû. A piac körül zárt kapualjú
sorházak épültek, melyekbõl néhány még ma is látható. Gótikus stílusú refor-
mátus templomát a 18–19. század fordulóján építették át. 1883-ban az or-
szágban elsõként itt épült ki a villany közvilágítás. Az országos vasúthálózat
1887-ben érte el. Trianon után, a két világháború között Szatmár vármegye
székhelye volt. Vonzáskörzetének ma is meghatározó gazdasági és kulturális
központja. Országos hírû a Szatmár Múzeumban a néprajzi anyag mellett az
egyedülálló kocsi- és szekérgyûjtemény.
CSENGER közvetlenül a román határ mentén fekvõ település. Közép-
kori református téglatemplomának szépen festett famennyezete van.
A templomban tartották az 1576-os zsinatot, amelyen Méliusz Juhász Péter
vezetésével elfogadták a reformáció kálvini ágát és megfogalmazták a
Csengeri Hitvallást. Az új városközpont épületeit (iskola, sportcsarnok)
Makovecz Imre tervezte az organikus építészet stílusában.
A Nyírség
A Rétköz, a Szatmári-síkság és az Érmellék között elhelyezkedõ Nyírség az
ország második legnagyobb homokvidéke. A területére lefutó folyók
120–300 m vastag folyóvízi hordalékot raktak le a pannon rétegekre, amit a
terület emelkedése következtében eróziós-deflációs lepusztulás váltott fel.
A szélerózió nyomán megindult a futóhomok-képzõdés, és különbözõ futó-
homokformák és deflációs6 mélyedések képzõdtek. A homokmozgást a
19. században erdõsávok telepítésével fékezték meg. A Nyírség mezõgazda-
sági szempontból fontos terület. Legfontosabb terményei a burgonya, az
alma, a dohány és a szilva.
NYÍREGYHÁZA
a Nyírség fõvárosa. 120 ezer lakosá-
val Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. A térség közleke-
désében kulcshelyzete van. Nevét a krónikások 1215-ben említik elõször
6
Defláció: a szél felszínalakító munkája.
ORSZÁGISMERET 147
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Nyír alakban. Az -egyháza utótag arra utal, hogy templomos hely volt. Jelen-
tõsége a török hódoltság idején lecsökkent.
A török idõkben csaknem elnéptelenedett homokpusztákra a török ki-
ûzése után a Károlyi-család szlovákokat („tirpákok”) telepített tanyacso-
portokba, úgynevezett „bokortanyák”-ba. A magyar és szlovák lakosság,
megkötve a futóhomkot, virágzó mezõgazdaságot teremtett. II. József
1786-ban a települést mezõvárossá nyilvánította. 1876 óta megyeszékhely.
Jelentõs egyháztörténeti eseményként I. Ferenc József 1912. május
6-án megalapította a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét, amit
Szent X. Pius pápa (a Christifideles Graeci kezdetû bullájával) szentesített.
Miklósy István püspök 1914-ben átköltözött Nyíregyházára, ahol ma a sze-
cessziós stílusú püspöki palota és a teológia mûködik. Itt kapott helyet a Gö-
rög Katolikus Egyházmûvészeti Gyûjtemény is.
A Debrecen–Nyíregyházi (római katolikus) Egyházmegyét II. János Pál
pápa alapította 1993-ban (Hungarorum Gens kezdetû apostoli konstitúciójá-
val). Az egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét fog-
lalja magába, Debrecen székhellyel. Társszékesegyháza a nyíregyházi két-
tornyú, Nagy Virgil tervezte, eklektikus stílusú Magyarok Nagyasszonya-
templom, amely korábban plébániatemplom volt.
1990-ben megyei jogú város rangot kapott. Ma az ország 7. legna-
gyobb városa. A város nem csak megyeszékhely, hanem az ország keleti ré-
giójának gazdasági, kulturális, oktatási és kereskedelmi központja is. A me-
gyeszékhellyé válás óta eltelt 120 év alatt a fejlõdése töretlen, s így napja-
inkban egy szép nyitott város fogadja az ide érkezõket. Fejlett üzlethálózata
és forgalma, valamint Sóstó Gyógyfürdõ révén az idegenforgalma is növek-
võben van.
Nyíregyházán született Krúdy Gyula (1878–1933), a modern magyar
próza egyéni hangú kiváló mestere és Váci Mihály (1924–1970) költõ, vala-
mint Benczúr Gyula (1844–1920) festõ.
A Kossuth téren a Kossuth-szobor és az elsõ világháborús emlékmû
mellett érdekes a Nagy Sándor készítette Örökváltság emlékoszlop amelyet
1974-ben az örökváltság 150 éves évfordulóján emeltek. A nyíregyháziak
életének legfontosabb eseménye az 1824-es örökváltság volt, amikor meg-
váltották magukat a földesúri joghatóság alól. A tér nyugati felén van Nyír-
egyháza legszebb középülete, az eklektikus egykori Városháza. Benkó Kár-
oly tervei szerint épült. A tér díszburkolata a bolygókat megformáló kilenc kör
alakú mozaikkal a Naprendszert jelképezi.
A Kossuth tér déli oldalán, egy 1944-ben leégett házban született
Benczúr Gyula, a 19. századi magyar történelmi festészet jelentõs alakja.
A Városházával átellenes oldalán áll a Nagy Virgil tervezte kéttornyú,
neogót római katolikus templom. 1904-ben szentelték fel. A Kossuth tér-
tõl rövid sétával érhetõ el a görög katolikus templom. Itt találjuk a görög
katolikus püspökséget is. A templom mögötti hangulatos Szent Miklós tér
148 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
közepén Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész Szent Miklós
szobra áll.
A Széchenyi út kettõs, parkosított térre vezet: a Bessenyei téren áll a
névadó szobra Kallós Ede alkotása. Bessenyei György író, költõ, Mária Teré-
zia testõre volt. A tér végében áll az Alpár Ignác tervezte Móricz Zsigmond
Színház, elõtte Kiss Kovács Gyula Thália-szobra. A színháznak 1981 óta ál-
landó társulata van. Közelében álították fel a város szülöttének, Váci Mihály-
nak a szobrát. A Benczúr téren szintén a névadó festõmûvész szobra áll,
amely Fekete Géza alkotása. Itt található a Jósa András Múzeum gazdag ré-
gészeti, néprajzi és képzõmûvészeti anyaggal, Krúdy- és Benczúr-gyûjte-
ménnyel. A múzeum európai hírû régészeti gyûjteményét Jósa András
(1834–1918), Szabolcs vármegye tiszti fõorvosa alapozta meg. A néprajzi
gyûjteményt az utód, Kiss Lajos hozta létre. Õ teremtette meg a Nyírség nép-
rajzi kutatását.
A Luther téren áll a város egyetlen mûemléke, az evangélikus templom,
Giuseppe Aprili tervei alapján épült 1786-ban. A tornyában lévõ 12 harang
óránként õsi zsoltárdallamokat zeng.
A Hõsök terén áll a Vármegyeháza impozáns épülete, amelyet Alpár Ig-
nác tervei alapján 1892-ben építettek. Az épület homlokzatának két fülkéjé-
be Szabolcs vezér és Szent István alakját helyezték el. A téren álló Hõsi em-
lékmûvet Kisfaludi Stróbl Zsigmond tervezte. A szomszédos Október 23. té-
ren áll Orr Lajos hangulatos kakasos ivókútja.
A város talán legérdekesebb modern épülete a Váci Mihály Mûvelõdési
Központ, Bán Ferenc alkotása. A közelben helyezték el Tilles Béla Életfát jel-
képezõ krómacél plasztikáját.
Sóstó fürdõ Nyíregyházától hat kilométerre fekszik. Korábban csak az
Igrice-patak vizével táplált, 14 hektár kiterjedésû, 1,5 m mély alkalikus-szik-
sós vízû tó csillogott itt. Késõbb négy mélyfúrással 50°C jódos-brómos
gyógyvizet nyertek, amely bel- és nõgyógyászati, illetve légzõ- és mozgás-
szervi betegségek gyógyítására alkalmas. Kádfürdõ, uszoda, termál- és hi-
degvízû strand, a Krúdy Vigadó és a Sóstói-Múzeumfalu, a megye népi építé-
szeti emlékeivel, várja az ideérkezõket. A 24 hektáros Nyíregyházi Állatpark a
budapesti állatkert után a legnagyobb hazánkban. 150 féle állatfaj mintegy
ezer egyede él itt.
MÁRIAPÓCS Földünk egyetlen görög katolikus Mária-kegyhelye.
1696-ban a templom Mária-képének szemeibõl könnyek peregtek. A jelenség
18 napig tartott. A hivatalos vizsgálat jegyzõkönyvét 56 tanú – köztük gróf
Corbelli János tábornok is – aláírta. I. Lipót rendeletére a képet Bécsbe vitték.
Ma is a Szent István-dómban látható. Többé nem könnyezett. A róla készült
másolat azonban Máriapócson ismét könnyezett. Máriapócson 1749-ben te-
lepedtek meg a bazilita szerzetesek és építettek rendházat. A kegyhely kéttor-
nyú temploma és mellette a bazilita rendház a 18. században épült. Közelében
ORSZÁGISMERET 149
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Nyír alakban. Az -egyháza utótag arra utal, hogy templomos hely volt. Jelen-
tõsége a török hódoltság idején lecsökkent.
A török idõkben csaknem elnéptelenedett homokpusztákra a török ki-
ûzése után a Károlyi-család szlovákokat („tirpákok”) telepített tanyacso-
portokba, úgynevezett „bokortanyák”-ba. A magyar és szlovák lakosság,
megkötve a futóhomkot, virágzó mezõgazdaságot teremtett. II. József
1786-ban a települést mezõvárossá nyilvánította. 1876 óta megyeszékhely.
Jelentõs egyháztörténeti eseményként I. Ferenc József 1912. május
6-án megalapította a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét, amit
Szent X. Pius pápa (a Christifideles Graeci kezdetû bullájával) szentesített.
Miklósy István püspök 1914-ben átköltözött Nyíregyházára, ahol ma a sze-
cessziós stílusú püspöki palota és a teológia mûködik. Itt kapott helyet a Gö-
rög Katolikus Egyházmûvészeti Gyûjtemény is.
A Debrecen–Nyíregyházi (római katolikus) Egyházmegyét II. János Pál
pápa alapította 1993-ban (Hungarorum Gens kezdetû apostoli konstitúciójá-
val). Az egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét fog-
lalja magába, Debrecen székhellyel. Társszékesegyháza a nyíregyházi két-
tornyú, Nagy Virgil tervezte, eklektikus stílusú Magyarok Nagyasszonya-
templom, amely korábban plébániatemplom volt.
1990-ben megyei jogú város rangot kapott. Ma az ország 7. legna-
gyobb városa. A város nem csak megyeszékhely, hanem az ország keleti ré-
giójának gazdasági, kulturális, oktatási és kereskedelmi központja is. A me-
gyeszékhellyé válás óta eltelt 120 év alatt a fejlõdése töretlen, s így napja-
inkban egy szép nyitott város fogadja az ide érkezõket. Fejlett üzlethálózata
és forgalma, valamint Sóstó Gyógyfürdõ révén az idegenforgalma is növek-
võben van.
Nyíregyházán született Krúdy Gyula (1878–1933), a modern magyar
próza egyéni hangú kiváló mestere és Váci Mihály (1924–1970) költõ, vala-
mint Benczúr Gyula (1844–1920) festõ.
A Kossuth téren a Kossuth-szobor és az elsõ világháborús emlékmû
mellett érdekes a Nagy Sándor készítette Örökváltság emlékoszlop amelyet
1974-ben az örökváltság 150 éves évfordulóján emeltek. A nyíregyháziak
életének legfontosabb eseménye az 1824-es örökváltság volt, amikor meg-
váltották magukat a földesúri joghatóság alól. A tér nyugati felén van Nyír-
egyháza legszebb középülete, az eklektikus egykori Városháza. Benkó Kár-
oly tervei szerint épült. A tér díszburkolata a bolygókat megformáló kilenc kör
alakú mozaikkal a Naprendszert jelképezi.
A Kossuth tér déli oldalán, egy 1944-ben leégett házban született
Benczúr Gyula, a 19. századi magyar történelmi festészet jelentõs alakja.
A Városházával átellenes oldalán áll a Nagy Virgil tervezte kéttornyú,
neogót római katolikus templom. 1904-ben szentelték fel. A Kossuth tér-
tõl rövid sétával érhetõ el a görög katolikus templom. Itt találjuk a görög
katolikus püspökséget is. A templom mögötti hangulatos Szent Miklós tér
148 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
közepén Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész Szent Miklós
szobra áll.
A Széchenyi út kettõs, parkosított térre vezet: a Bessenyei téren áll a
névadó szobra Kallós Ede alkotása. Bessenyei György író, költõ, Mária Teré-
zia testõre volt. A tér végében áll az Alpár Ignác tervezte Móricz Zsigmond
Színház, elõtte Kiss Kovács Gyula Thália-szobra. A színháznak 1981 óta ál-
landó társulata van. Közelében álították fel a város szülöttének, Váci Mihály-
nak a szobrát. A Benczúr téren szintén a névadó festõmûvész szobra áll,
amely Fekete Géza alkotása. Itt található a Jósa András Múzeum gazdag ré-
gészeti, néprajzi és képzõmûvészeti anyaggal, Krúdy- és Benczúr-gyûjte-
ménnyel. A múzeum európai hírû régészeti gyûjteményét Jósa András
(1834–1918), Szabolcs vármegye tiszti fõorvosa alapozta meg. A néprajzi
gyûjteményt az utód, Kiss Lajos hozta létre. Õ teremtette meg a Nyírség nép-
rajzi kutatását.
A Luther téren áll a város egyetlen mûemléke, az evangélikus templom,
Giuseppe Aprili tervei alapján épült 1786-ban. A tornyában lévõ 12 harang
óránként õsi zsoltárdallamokat zeng.
A Hõsök terén áll a Vármegyeháza impozáns épülete, amelyet Alpár Ig-
nác tervei alapján 1892-ben építettek. Az épület homlokzatának két fülkéjé-
be Szabolcs vezér és Szent István alakját helyezték el. A téren álló Hõsi em-
lékmûvet Kisfaludi Stróbl Zsigmond tervezte. A szomszédos Október 23. té-
ren áll Orr Lajos hangulatos kakasos ivókútja.
A város talán legérdekesebb modern épülete a Váci Mihály Mûvelõdési
Központ, Bán Ferenc alkotása. A közelben helyezték el Tilles Béla Életfát jel-
képezõ krómacél plasztikáját.
Sóstó fürdõ Nyíregyházától hat kilométerre fekszik. Korábban csak az
Igrice-patak vizével táplált, 14 hektár kiterjedésû, 1,5 m mély alkalikus-szik-
sós vízû tó csillogott itt. Késõbb négy mélyfúrással 50°C jódos-brómos
gyógyvizet nyertek, amely bel- és nõgyógyászati, illetve légzõ- és mozgás-
szervi betegségek gyógyítására alkalmas. Kádfürdõ, uszoda, termál- és hi-
degvízû strand, a Krúdy Vigadó és a Sóstói-Múzeumfalu, a megye népi építé-
szeti emlékeivel, várja az ideérkezõket. A 24 hektáros Nyíregyházi Állatpark a
budapesti állatkert után a legnagyobb hazánkban. 150 féle állatfaj mintegy
ezer egyede él itt.
MÁRIAPÓCS Földünk egyetlen görög katolikus Mária-kegyhelye.
1696-ban a templom Mária-képének szemeibõl könnyek peregtek. A jelenség
18 napig tartott. A hivatalos vizsgálat jegyzõkönyvét 56 tanú – köztük gróf
Corbelli János tábornok is – aláírta. I. Lipót rendeletére a képet Bécsbe vitték.
Ma is a Szent István-dómban látható. Többé nem könnyezett. A róla készült
másolat azonban Máriapócson ismét könnyezett. Máriapócson 1749-ben te-
lepedtek meg a bazilita szerzetesek és építettek rendházat. A kegyhely kéttor-
nyú temploma és mellette a bazilita rendház a 18. században épült. Közelében
ORSZÁGISMERET 149
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Zarándokház is épült. A templom belsejének egyik legmûvészibb része a fából
készült, aranyozott és áttört ikonosztázion (képfal), amely a külsõ és belsõ
szentélyt egymástól elválasztja. A másik érték az északi oldalon lévõ Má-
ria-kegyoltár párkányos, konzolos, díszesen aranyozott építménye, amelynek
oltárképe a korábban könnyezett Mária-kép.
A könnyezés 250. és az unitus (egyesülés) 300. évfordulóján XII. Pius pápa a kegytemp-
lomot a „basilica minor” rangra emelte. Máriapócs II. János Pál pápa 1991. évi magyar-
országi látogatásának egyik jelentõs állomása volt.
NYÍRBÁTOR A középkorban a Bátor nevû birtok helyezkedett el ezen a
tájon. Kun László ezt a birtokot a Gutkeled nemzetségbõl származó
Berecknek adományozta a 13. században. Bereck leszármazottai errõl a bir-
tokról nevezték magukat Báthoriaknak. A Báthori-uradalom központja,
Nyírbátor, a 14. században már fejlett mezõváros volt. Ekkor telepedett ide a
minorita szerzetesrend. A település nagyobb arányú fejlõdésére a 15. szá-
zadban került sor, amikor a kenyérmezei gyõzelem (1479) után Báthori Ist-
ván erdélyi vajda megépítteti a Szent Györgynek szentelt plébániatemplo-
mot, a mai református templomot és a minorita templomot. Az alapítót ez
utóbbiba temették el 1793-ban. Nyírbátorban a református vallást 1550
után ecsedi Báthori György terjesztette el. A fia, Báthori István országbíró,
zsoltáríró, a Károli Biblia kiadásának (1590) egyik támogatója volt. Az õ ide-
jében számolták fel Nyírbátor katolikus templomainak berendezéseit. Õ vitet-
te át õsének, István vajdának a síremlékét és az 1511-bõl származó pompás
reneszánsz stallumot az akkor már feldúlt minorita kolostortemplomból a re-
formátus – volt Szent György – templomba. A 17. században ebbe temetkez-
tek a Báthori-, majd az iktári Bethlen-család tagjai. Ez utóbbiak emelték
hazánk leghatalmasabb fa harangtornyát a református templom elõtt.
A református templom hatalmas csarnoktemplom, finom osztású háló-
boltozattal. Déli oldalán hatalmas csúcsíves, mérmûves ablakai vannak.
A szentélyben, a valamikori oltár helyén, az alapító Báthori István vajda vö-
rös márványból faragott sírlapját látjuk a vajda alakjával. A lovagi páncélban
ábrázolt alak jobbjában tornalándzsát, baljában pallost tart, sarkantyús lá-
bát pedig kuporgó oroszlánra támasztja. A sírlap mellett Báthori István or-
szágbíró szarkofágja van. A reneszánsz stílusnak értékes emlékei a temp-
lomban: a szentélyben lévõ hajdani pasztofórium, felette elfalazott nyílás elõtt
bábos mellvéd és a déli szentélyfalban a hazánkban egyedülálló hármas papi
ülõfülke. A déli kettõs kapu a 15–16. századforduló legszebb reneszánsz alko-
tásai közé tartozik. Valószínûleg Mátyás építészének, János testvérnek az al-
kotása. A templom mellett magasodik az 1640 körül épült fazsindely
héjazatú harangláb – az erdélyi egyházi-népi építészeti alkotások testvére –,
benne a Bethlenek által öntetett haranggal. A fa harangláb elõtt Tinódi
Lantos Sebestyénnek, a templom kertjében Liszt Ferencnek és Kodály
Zoltánnak a szobra látható.
150 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A szintén Báthori István által a 15. században épített minorita templom
a település másik értékes mûemléke. Kívül támpillérek, a déli oldalán hatal-
mas mérmûves ablakok, a szentély északi oldalán pedig négyzetes alaprajzú
alacsony torony van. Értékes barokk oltárai közül is kiemelkedik a hazánk-
ban egyedülálló, Krucsai János által építtetett Passió-oltár, amely elõtt a 18.
században passiójátékokat adtak elõ.
A Báthori István Múzeum a minoriták 18. században a templommal
egybeépült kolostorában kapott helyet. Itt értékes helytörténeti és néprajzi
anyagot láthatunk. Néhány minorita szerzetes 1993-ban visszatelepült az õsi
kolostorba.
Nyírbátort gazdag történelmi múltja, kulturális öröksége arra kötelezi, hogy azt ápolják,
továbbfejlesszék. 1967 nyarán csendült fel elõször a református templom õsi falai között
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa, hogy megalapozza a Nyírbátori Zenei Napok im-
már több mint három évtizedes hagyományát. Az évrõl évre egyre rangosabb zenei ese-
ménysorozat hangversenyein a magyar és a külföldi zenei elõadómûvészet kiválóságai
léptek fel. Vezényelt itt többek között Vaszy Viktor, Ferencsik János és Kobayashi
Ken-ichiro. Többször is énekelte a Psalmus Hungaricust Simándy József.
Nyírbátor közelében van a Bátorligeti-õsláp védett területe. A természe-
ti értékeket a Bátorligeti-õsláp Múzeumban ismerhetjük meg.
VAJA A település értékes mûemléke a Vay-várkastély, amelynek a középré-
sze a 16. században épült. A helyreállított várban a Vay Ádám Múzeum Rákóczi-
ról és a Rákóczi-szabadságharcról szóló kiállítása tekinthetõ meg. A második
emeleti Rákóczi-teremben tárgyalt Rákóczi a szabadságküzdelem megindításá-
ról 1703-ban Vay Ádámmal, majd ugyanitt az esetleges békekötés feltételeirõl
Pálffy tábornokkal. A terem mennyezetének a freskója Lohr Ferenc alkotása.
A magyarázó felirat szerint azt ábrázolja, hogyan mentette meg Vay Titusz Zsig-
mond királyt a nikápolyi csatában 1396-ban. Valószínûbb azonban, hogy a
mûvész az 1427-es galambóci ütközetet festette meg.
A Hajdúság
A Hajdúság az a természeti-történelmi táj, amelyet keletrõl a Nyírség futóho-
mokja, nyugatról a Hortobágy szikes pusztája fog közre. A táj 70 kilométer
hosszan és 15–20 kilométer szélességben terül el Hajdú-Bihar megye közép-
vonalában.
Ezen a területen valamikor szigetként, egyben a Nyírség és a Horto-
bágy között vízválasztóként emelkedett ki a Pannon-hát, aminek következté-
ben a folyóvízi elöntés is csak késõbb, a környezet feltöltõdése után követke-
zett be. Ez a vidék az ország egyik legjobb termõterülete, a mezõgazdaság
ma is meghatározó szerepet játszik a Hajdúságban.
ORSZÁGISMERET 151
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Zarándokház is épült. A templom belsejének egyik legmûvészibb része a fából
készült, aranyozott és áttört ikonosztázion (képfal), amely a külsõ és belsõ
szentélyt egymástól elválasztja. A másik érték az északi oldalon lévõ Má-
ria-kegyoltár párkányos, konzolos, díszesen aranyozott építménye, amelynek
oltárképe a korábban könnyezett Mária-kép.
A könnyezés 250. és az unitus (egyesülés) 300. évfordulóján XII. Pius pápa a kegytemp-
lomot a „basilica minor” rangra emelte. Máriapócs II. János Pál pápa 1991. évi magyar-
országi látogatásának egyik jelentõs állomása volt.
NYÍRBÁTOR A középkorban a Bátor nevû birtok helyezkedett el ezen a
tájon. Kun László ezt a birtokot a Gutkeled nemzetségbõl származó
Berecknek adományozta a 13. században. Bereck leszármazottai errõl a bir-
tokról nevezték magukat Báthoriaknak. A Báthori-uradalom központja,
Nyírbátor, a 14. században már fejlett mezõváros volt. Ekkor telepedett ide a
minorita szerzetesrend. A település nagyobb arányú fejlõdésére a 15. szá-
zadban került sor, amikor a kenyérmezei gyõzelem (1479) után Báthori Ist-
ván erdélyi vajda megépítteti a Szent Györgynek szentelt plébániatemplo-
mot, a mai református templomot és a minorita templomot. Az alapítót ez
utóbbiba temették el 1793-ban. Nyírbátorban a református vallást 1550
után ecsedi Báthori György terjesztette el. A fia, Báthori István országbíró,
zsoltáríró, a Károli Biblia kiadásának (1590) egyik támogatója volt. Az õ ide-
jében számolták fel Nyírbátor katolikus templomainak berendezéseit. Õ vitet-
te át õsének, István vajdának a síremlékét és az 1511-bõl származó pompás
reneszánsz stallumot az akkor már feldúlt minorita kolostortemplomból a re-
formátus – volt Szent György – templomba. A 17. században ebbe temetkez-
tek a Báthori-, majd az iktári Bethlen-család tagjai. Ez utóbbiak emelték
hazánk leghatalmasabb fa harangtornyát a református templom elõtt.
A református templom hatalmas csarnoktemplom, finom osztású háló-
boltozattal. Déli oldalán hatalmas csúcsíves, mérmûves ablakai vannak.
A szentélyben, a valamikori oltár helyén, az alapító Báthori István vajda vö-
rös márványból faragott sírlapját látjuk a vajda alakjával. A lovagi páncélban
ábrázolt alak jobbjában tornalándzsát, baljában pallost tart, sarkantyús lá-
bát pedig kuporgó oroszlánra támasztja. A sírlap mellett Báthori István or-
szágbíró szarkofágja van. A reneszánsz stílusnak értékes emlékei a temp-
lomban: a szentélyben lévõ hajdani pasztofórium, felette elfalazott nyílás elõtt
bábos mellvéd és a déli szentélyfalban a hazánkban egyedülálló hármas papi
ülõfülke. A déli kettõs kapu a 15–16. századforduló legszebb reneszánsz alko-
tásai közé tartozik. Valószínûleg Mátyás építészének, János testvérnek az al-
kotása. A templom mellett magasodik az 1640 körül épült fazsindely
héjazatú harangláb – az erdélyi egyházi-népi építészeti alkotások testvére –,
benne a Bethlenek által öntetett haranggal. A fa harangláb elõtt Tinódi
Lantos Sebestyénnek, a templom kertjében Liszt Ferencnek és Kodály
Zoltánnak a szobra látható.
150 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A szintén Báthori István által a 15. században épített minorita templom
a település másik értékes mûemléke. Kívül támpillérek, a déli oldalán hatal-
mas mérmûves ablakok, a szentély északi oldalán pedig négyzetes alaprajzú
alacsony torony van. Értékes barokk oltárai közül is kiemelkedik a hazánk-
ban egyedülálló, Krucsai János által építtetett Passió-oltár, amely elõtt a 18.
században passiójátékokat adtak elõ.
A Báthori István Múzeum a minoriták 18. században a templommal
egybeépült kolostorában kapott helyet. Itt értékes helytörténeti és néprajzi
anyagot láthatunk. Néhány minorita szerzetes 1993-ban visszatelepült az õsi
kolostorba.
Nyírbátort gazdag történelmi múltja, kulturális öröksége arra kötelezi, hogy azt ápolják,
továbbfejlesszék. 1967 nyarán csendült fel elõször a református templom õsi falai között
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa, hogy megalapozza a Nyírbátori Zenei Napok im-
már több mint három évtizedes hagyományát. Az évrõl évre egyre rangosabb zenei ese-
ménysorozat hangversenyein a magyar és a külföldi zenei elõadómûvészet kiválóságai
léptek fel. Vezényelt itt többek között Vaszy Viktor, Ferencsik János és Kobayashi
Ken-ichiro. Többször is énekelte a Psalmus Hungaricust Simándy József.
Nyírbátor közelében van a Bátorligeti-õsláp védett területe. A természe-
ti értékeket a Bátorligeti-õsláp Múzeumban ismerhetjük meg.
VAJA A település értékes mûemléke a Vay-várkastély, amelynek a középré-
sze a 16. században épült. A helyreállított várban a Vay Ádám Múzeum Rákóczi-
ról és a Rákóczi-szabadságharcról szóló kiállítása tekinthetõ meg. A második
emeleti Rákóczi-teremben tárgyalt Rákóczi a szabadságküzdelem megindításá-
ról 1703-ban Vay Ádámmal, majd ugyanitt az esetleges békekötés feltételeirõl
Pálffy tábornokkal. A terem mennyezetének a freskója Lohr Ferenc alkotása.
A magyarázó felirat szerint azt ábrázolja, hogyan mentette meg Vay Titusz Zsig-
mond királyt a nikápolyi csatában 1396-ban. Valószínûbb azonban, hogy a
mûvész az 1427-es galambóci ütközetet festette meg.
A Hajdúság
A Hajdúság az a természeti-történelmi táj, amelyet keletrõl a Nyírség futóho-
mokja, nyugatról a Hortobágy szikes pusztája fog közre. A táj 70 kilométer
hosszan és 15–20 kilométer szélességben terül el Hajdú-Bihar megye közép-
vonalában.
Ezen a területen valamikor szigetként, egyben a Nyírség és a Horto-
bágy között vízválasztóként emelkedett ki a Pannon-hát, aminek következté-
ben a folyóvízi elöntés is csak késõbb, a környezet feltöltõdése után követke-
zett be. Ez a vidék az ország egyik legjobb termõterülete, a mezõgazdaság
ma is meghatározó szerepet játszik a Hajdúságban.
ORSZÁGISMERET 151
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A föld mélye is jelentõs földgázlelõhelynek számít, a szénhidrogén-ku-
tatások során tárták fel a számos betegséget enyhítõ gyógyvízkészletet. Szá-
mos környékbeli településen mûködik termálfürdõ.
A Hajdúság nemcsak természetföldrajzi, de történelmi szempontból is
egységes tájegységnek tekinthetõ – az elnevezése is történeti eredetû.
A hajdúk valamikor marhahajcsárok voltak, akik az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkeléstõl
kezdõdõen mind gyakrabban jutottak katonai szerephez is, késõbb már a harcoló szegény-
legényeket és az alkalmanként hozzájuk csatlakozó alföldi parasztokat nevezték így. Bocs-
kai István a Habsburgok ellen vívott függetlenségi harcaihoz megnyerte az úgynevezett
szabad hajdúk jelentõs részét, akiknek helytállását busásan megjutalmazta. Nagyjából a
mai hajdúvárosok területén, jutalmul mintegy tízezer hajdú vitézt telepített le, földet adott
nekik, különleges jogokat élvezhettek. Így alakult ki a hét hajdúváros: Böszörmény, Dorog,
Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs – közülük azonban Polgár alig több
mint száz évvel késõbb, 1715-ben elveszítette kiváltságait. Amikor a kiváltságaik veszély-
ben forogtak, a megmaradt hat hajdúváros a szomszédos Szabolcs vármegyével szemben,
érdekeinek védelmére a 18. század végén Böszörmény székhellyel létrehozta a Hajdúkerü-
letet. Ez a területi közigazgatási egység 1876-ig, Hajdú vármegye megalakulásáig sajátos,
önálló közigazgatási egységként mûködött. A hajdúk utódai Sillye Gábor vezetésével je-
lentõs szerepet vállaltak az 1848-as szabadságharc küzdelmeiben.
A városok neveiben szereplõ „hajdú” elõtag a történelmi összetartozás
jellemzõ megnyilvánulása.
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY a régió hagyományos központja, amely Deb-
recen után Hajdú-Bihar megye második legnagyobb városa. Hajdúböször-
mény több mint 30 ezer lakosú város. A város neve – Böszörmény – a régi
magyar nyelvben mohamedán vallású, valószínûleg bolgár-török nyelvû, a
honfoglalókkal érkezõ, csatlakozott népelemet jelentett, amely az Ár-
pád-korban fontos kereskedelmi és gazdasági tevékenységet folytatott. Saj-
nos, a tatárjárás idején eltûntek. Az elpusztult város újraéledt, 1410-ben már
mezõvárosi kiváltságokkal rendelkezett. A 17. század folyamán komoly ka-
tonai erõt jelentett, elsõsorban a mindenkori erdélyi fejedelmek szolgálatá-
ban. A török hódítása nyomán a város lakossága lecsökkent, de teljesen soha
nem néptelenedett el. Böszörménybe 1609. szeptember 13-án Kállóból cse-
relevéllel Báthory Gábor telepítette át a Bocskai által kiváltságokkal felruhá-
zott hajdúkat. Böszörmény a 17. század végén kialakuló hajdúvárosok
sajátos közigazgatási egységének, a Hajdúkerületnek a központja lett.
A város legértékesebb mûemléke a sugaras körgyûrûs településszer-
kezete.
Ez a szerkezet klasszikus példája az ólaskertes vagy kétbeltelkes formának, ami egyszer-
re szolgált gazdasági és katonai célokat. A kertség az elsõ védelmi övezetet alkotta,
árokkal és palánkvárral oltalmazta a lakóházakat, míg a végsõ menedéket a középpont-
ban álló erõdített templom nyújtotta. A kertségek a 18. század végére benépesültek,
majd újabb városrészek alakultak ki, de a város alaprajza máig hordozza a középkori for-
mát. A város belsejébe ma is az a négy sugárút vezet, amely a strázsával õrzött egykori
városkapuktól indult.
152 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A város központja a Bocskai tér. Itt áll a református templom, amely
eredetileg gótikus stílusban, erõdfallal, sarokbástyával körülvett erõd-
templomnak épült. Mai romantikus formáját 1880–1882 között kapta,
Cziegler Gyõzõ tervei alapján. A templombelsõt a fából készült kazettás
mennyezet, a kétemeletes karzat mellvédjei, a szószék és a régi templom-
ból származó városcímer díszítik. Orgonáját, amely vidéki orgonáink
egyik legnagyobbika, a pécsi Angster-cég készítette. A Hajdúkerület egy-
kori székháza, amely a megye legrégebbi, nem egyházi jellegû épülete,
több építési periódusban alakult ki mai formájára. Hatalmas pincebörtöné-
ben többek között Angyal Bandi, a híres betyár is raboskodott. Az épület
ma a Hajdúsági Múzeumnak és a Városi Bíróságnak ad otthont. Udvarán
azoknak a személyeknek szobrait állították ki, akik tudományos, irodalmi
vagy képzõmûvészeti tevékenységükkel hozzájárultak a város és a hajdú-
ság ismertté tételéhez. Állandó kiállítása „A Hajdúság története és népraj-
za” címet viseli. A tér másik oldalán a Bocskai Gimnázium romantikus
épülete áll. Õse már 1621-ben megvolt. Mai épületét 1864–65 között épí-
tették. Az 1905–1907 között emelt városháza egyemeletes, középrizalitos
épületképzésével a régi magyar megyeházák formai hagyományait követi.
A tér középpontjában látható a Bocskai-szobor, amely azt a pillanatot áb-
rázolja, amikor a fejedelem átadja híres kiváltságlevelét a hajdúságot
képviselõ hajdú vitéznek. Holló Barnabás alkotása 1907. óta áll ezen a he-
lyen. A templom mellett helyezték el a hajdúvárosokat: Szoboszlót, Had-
házat, Vámospércset, Nánást, Dorogot, Polgárt és Böszörményt jelképezõ
hétalakos szoborcsoportot, a „Táncoló hajdúk”-at. Kiss István szobrász-
mûvész alkotása. A Sillye Gábor Mûvelõdési Központ mögött az Európát
szimbolizáló, kõbõl rakott térképen áll a II. világháború áldozatait gyá-
szoló nõi szobor. Varga Imre alkotása.
HAJDÚDOROG 1982-ig a hazai görög katolikus szertartású, magyar
katolikus egyházmegye (püspökség) központja. Elsõ írásos említése
1301-bõl való, akkor a Gutkeled nemzetség birtoka volt. A 17. század végén
lett a Hajdúkerület egyik városa.
Legfontosabb látnivalója a városközpont közelében álló, görög katolikus
székesegyház. A 17. században alapított templomot a 18. században barokk
stílusban építették át. Mai háromhajós, bazilikás elrendezését 1868–1878 kö-
zött kapta. Legértékesebb része a mintegy kétszáz éves, aranyozott keretbe
foglalt, 54 képbõl álló ikonosztáza. Mellette található a város legrégibb mûem-
léke, az egykori erõdfal maradványa. Lakatos Aranka emlékmûvét, amely XIII.
Leó pápa egész alakos szobrát és annak a küldöttségnek a névsorát örökíti
meg, akik a magyar nyelvû szertartás engedélyeztetése érdekében Rómába
zarándokoltak, 1996-ban avatták fel a templom kertjében.
A város fõterén, a Petõfi téren áll Fürtös György által Zsolnay-kerá-
miából készített Hajdúk kútja, amelyet a hét hajdúváros címere díszít. A vá-
ORSZÁGISMERET 153
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A föld mélye is jelentõs földgázlelõhelynek számít, a szénhidrogén-ku-
tatások során tárták fel a számos betegséget enyhítõ gyógyvízkészletet. Szá-
mos környékbeli településen mûködik termálfürdõ.
A Hajdúság nemcsak természetföldrajzi, de történelmi szempontból is
egységes tájegységnek tekinthetõ – az elnevezése is történeti eredetû.
A hajdúk valamikor marhahajcsárok voltak, akik az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkeléstõl
kezdõdõen mind gyakrabban jutottak katonai szerephez is, késõbb már a harcoló szegény-
legényeket és az alkalmanként hozzájuk csatlakozó alföldi parasztokat nevezték így. Bocs-
kai István a Habsburgok ellen vívott függetlenségi harcaihoz megnyerte az úgynevezett
szabad hajdúk jelentõs részét, akiknek helytállását busásan megjutalmazta. Nagyjából a
mai hajdúvárosok területén, jutalmul mintegy tízezer hajdú vitézt telepített le, földet adott
nekik, különleges jogokat élvezhettek. Így alakult ki a hét hajdúváros: Böszörmény, Dorog,
Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs – közülük azonban Polgár alig több
mint száz évvel késõbb, 1715-ben elveszítette kiváltságait. Amikor a kiváltságaik veszély-
ben forogtak, a megmaradt hat hajdúváros a szomszédos Szabolcs vármegyével szemben,
érdekeinek védelmére a 18. század végén Böszörmény székhellyel létrehozta a Hajdúkerü-
letet. Ez a területi közigazgatási egység 1876-ig, Hajdú vármegye megalakulásáig sajátos,
önálló közigazgatási egységként mûködött. A hajdúk utódai Sillye Gábor vezetésével je-
lentõs szerepet vállaltak az 1848-as szabadságharc küzdelmeiben.
A városok neveiben szereplõ „hajdú” elõtag a történelmi összetartozás
jellemzõ megnyilvánulása.
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY a régió hagyományos központja, amely Deb-
recen után Hajdú-Bihar megye második legnagyobb városa. Hajdúböször-
mény több mint 30 ezer lakosú város. A város neve – Böszörmény – a régi
magyar nyelvben mohamedán vallású, valószínûleg bolgár-török nyelvû, a
honfoglalókkal érkezõ, csatlakozott népelemet jelentett, amely az Ár-
pád-korban fontos kereskedelmi és gazdasági tevékenységet folytatott. Saj-
nos, a tatárjárás idején eltûntek. Az elpusztult város újraéledt, 1410-ben már
mezõvárosi kiváltságokkal rendelkezett. A 17. század folyamán komoly ka-
tonai erõt jelentett, elsõsorban a mindenkori erdélyi fejedelmek szolgálatá-
ban. A török hódítása nyomán a város lakossága lecsökkent, de teljesen soha
nem néptelenedett el. Böszörménybe 1609. szeptember 13-án Kállóból cse-
relevéllel Báthory Gábor telepítette át a Bocskai által kiváltságokkal felruhá-
zott hajdúkat. Böszörmény a 17. század végén kialakuló hajdúvárosok
sajátos közigazgatási egységének, a Hajdúkerületnek a központja lett.
A város legértékesebb mûemléke a sugaras körgyûrûs településszer-
kezete.
Ez a szerkezet klasszikus példája az ólaskertes vagy kétbeltelkes formának, ami egyszer-
re szolgált gazdasági és katonai célokat. A kertség az elsõ védelmi övezetet alkotta,
árokkal és palánkvárral oltalmazta a lakóházakat, míg a végsõ menedéket a középpont-
ban álló erõdített templom nyújtotta. A kertségek a 18. század végére benépesültek,
majd újabb városrészek alakultak ki, de a város alaprajza máig hordozza a középkori for-
mát. A város belsejébe ma is az a négy sugárút vezet, amely a strázsával õrzött egykori
városkapuktól indult.
152 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A város központja a Bocskai tér. Itt áll a református templom, amely
eredetileg gótikus stílusban, erõdfallal, sarokbástyával körülvett erõd-
templomnak épült. Mai romantikus formáját 1880–1882 között kapta,
Cziegler Gyõzõ tervei alapján. A templombelsõt a fából készült kazettás
mennyezet, a kétemeletes karzat mellvédjei, a szószék és a régi templom-
ból származó városcímer díszítik. Orgonáját, amely vidéki orgonáink
egyik legnagyobbika, a pécsi Angster-cég készítette. A Hajdúkerület egy-
kori székháza, amely a megye legrégebbi, nem egyházi jellegû épülete,
több építési periódusban alakult ki mai formájára. Hatalmas pincebörtöné-
ben többek között Angyal Bandi, a híres betyár is raboskodott. Az épület
ma a Hajdúsági Múzeumnak és a Városi Bíróságnak ad otthont. Udvarán
azoknak a személyeknek szobrait állították ki, akik tudományos, irodalmi
vagy képzõmûvészeti tevékenységükkel hozzájárultak a város és a hajdú-
ság ismertté tételéhez. Állandó kiállítása „A Hajdúság története és népraj-
za” címet viseli. A tér másik oldalán a Bocskai Gimnázium romantikus
épülete áll. Õse már 1621-ben megvolt. Mai épületét 1864–65 között épí-
tették. Az 1905–1907 között emelt városháza egyemeletes, középrizalitos
épületképzésével a régi magyar megyeházák formai hagyományait követi.
A tér középpontjában látható a Bocskai-szobor, amely azt a pillanatot áb-
rázolja, amikor a fejedelem átadja híres kiváltságlevelét a hajdúságot
képviselõ hajdú vitéznek. Holló Barnabás alkotása 1907. óta áll ezen a he-
lyen. A templom mellett helyezték el a hajdúvárosokat: Szoboszlót, Had-
házat, Vámospércset, Nánást, Dorogot, Polgárt és Böszörményt jelképezõ
hétalakos szoborcsoportot, a „Táncoló hajdúk”-at. Kiss István szobrász-
mûvész alkotása. A Sillye Gábor Mûvelõdési Központ mögött az Európát
szimbolizáló, kõbõl rakott térképen áll a II. világháború áldozatait gyá-
szoló nõi szobor. Varga Imre alkotása.
HAJDÚDOROG 1982-ig a hazai görög katolikus szertartású, magyar
katolikus egyházmegye (püspökség) központja. Elsõ írásos említése
1301-bõl való, akkor a Gutkeled nemzetség birtoka volt. A 17. század végén
lett a Hajdúkerület egyik városa.
Legfontosabb látnivalója a városközpont közelében álló, görög katolikus
székesegyház. A 17. században alapított templomot a 18. században barokk
stílusban építették át. Mai háromhajós, bazilikás elrendezését 1868–1878 kö-
zött kapta. Legértékesebb része a mintegy kétszáz éves, aranyozott keretbe
foglalt, 54 képbõl álló ikonosztáza. Mellette található a város legrégibb mûem-
léke, az egykori erõdfal maradványa. Lakatos Aranka emlékmûvét, amely XIII.
Leó pápa egész alakos szobrát és annak a küldöttségnek a névsorát örökíti
meg, akik a magyar nyelvû szertartás engedélyeztetése érdekében Rómába
zarándokoltak, 1996-ban avatták fel a templom kertjében.
A város fõterén, a Petõfi téren áll Fürtös György által Zsolnay-kerá-
miából készített Hajdúk kútja, amelyet a hét hajdúváros címere díszít. A vá-
ORSZÁGISMERET 153
aA Az Észak-alföldi régió
ros másik terén, a Vasvári Pál téren áll Varga Imre Jákob küzdelme az angyal-
lal címû alkotása, amely a II. világháború áldozatainak állít emléket.
HAJDÚNÁNÁS különleges idegenforgalmi látványossága az ország
elsõ strucctenyésztõ farmja, amely 1993-ban létesült.
A Hortobágy
A Nyírség és a Hortobágy között észak-déli irányban egy 70 km hosszú és
15–20 km széles löszös táblás síkság, a Hajdúhát helyezkedik el. Ettõl dél-
nyugati irányban található, a Tisza bal partja közelében a Hortobágy, amely a
pleisztocénben7 az északról érkezõ folyók hordalékkúpja, majd a holocén-
ben8 a Tisza szabad árterülete volt. A körülbelül 100–200 méter vastag ple-
isztocén kori folyóvízi üledékre iszapos agyagos löszréteg telepedett.
A 2000 km2 területû Hortobágy tökéletes síkság. A folyószabályozások után
lett igazi pusztai táj, szikesedéssel. A Tisza egykori medrében kisebb pata-
kok, folyócskák (Kadarcs, Hortobágy) folydogálnak. Az ország egyik legszá-
razabb vidéke, évi átlagos csapadékmennyisége 500 mm. Napfényben gaz-
dag, a napsütéses órák száma évi 2000 óra. Az évi közepes hõingadozás itt a
legnagyobb az országban: 24,5°C. Természetes, de másodlagos növénytaka-
rója a füves puszta. Különleges pusztai tájképi szépségei és érdekességei
– végtelennek tûnõ látóhatár, délibáb, csárdák, a pásztorélet õsi épületei és
állatfajtái – révén az Alföld egyik legjelentõsebb idegenforgalmi területe.
A Hortobágyi Nemzeti Park
1973. január 10-én valósult meg az elsõ nemzeti parkunk, a Hortobágyi
Nemzeti Park, 70 ezer hektár területtel. A Hortobágy földrajzi tája csupán egy
része a nemzeti parknak, mert mellette számos egyéb védett tájrészlet sze-
repel még. A Hortobágyi Nemzeti Park alapító határozata legfontosabb fel-
adatának tekinti: a puszta jellegzetes természeti értékeinek a védelmét, a
sajátos pusztai tájkép, a növény- és állatvilág megõrzését, a hortobágyi
különleges madárvilág zavartalan fészkelésének és vonulásának a védelmét.
Területén a Debrecent Füzesabonnyal összekötõ 33-as út halad ke-
resztül.
A 33-as úton érjük el a nemzeti park Nyugati Fogadóházát, ahol a Hor-
tobágy múltját és jelenét bemutató kiállítás és a Patkós Galéria van. Szom-
szédságában (az egyeki elágazásnál) a Patkós Fogadó várja a vendégeket.
7 A fehérre meszelt, nádtetõs csárda a népi építészet kiemelkedõ alkotása. Fa-
Pleisztocén: a földtörténeti újkor negyedidõszakának 1,8 millió éve kezdõdött és 10 ezer éve
véget ért szakasza.
8
Holocén: földtörténeti jelenkor, 10 ezer éve kezdõdött és ma is tart.
154 ORSZÁGISMERET
Bb aA Az Észak-alföldi régió Bb
A Kaparó csárda közelében van az elágazás Nagyiván felé, ahol a Táj-
ház néprajzi kiállítását tekinthetjük meg.
A csárda szavunk perzsa eredetû vándorszó, amely hozzánk délszláv közvetítéssel került.
A török kiûzése után az elnéptelenedett Alföldön egymástól nagy távolságra lévõ települé-
seket összekötõ forgalmas utak mentén épültek pihenõhelynek az utasok és állataik szá-
mára. Ezért egymástól két etetés és itatás közötti távolságra épültek. Többnyire csak italt
mértek bennük. A vendégek saját tarisznyából ettek. Lovaikat a falazott oldalú szekérál-
lásban fogták ki etetni, itatni. Ezek a szekérállások a török karavánszerájok magyar válto-
zatai voltak. Nálunk pusztai fogadóként elõször 1773-ban említik a csárdákat.
A Nyugati-fõcsatorna hídja elõtt elágazó földút vezet a talán legérdeke-
sebb 18. századi csárdához, a Meggyeshez, amely ma múzeumként mutatja
be a csárda eredeti berendezését. A csárda mellett halad el a Hortobágyon
átvezetõ eredeti, úgynevezett „középsõ út”. Mivel ezen szállították Mára-
marosból a tiszai révhez tutajon érkezõ sót, ezt a földutat ma is „Só út”-nak
hívják. A csárda mellett kunhalom is van.
A nemzeti park halastavi bemutatóhelye egy régi útkaparóházban a
Hortobágy vízi világát ismerteti. A halastó etetõtornya mellõl ráláthatunk a
halastavakra.
A Hortobágy folyó felett átívelõ Kilenclyukú-híd boltíveinek számáról kapta népies nevét.
A ma látható kõhíd helyén régen fahíd állt, ám az egymást érõ áradások és tüzek szüksé-
gessé tették egy erõsebb híd megépítését. Ez hazánk leghosszabb kõhídja, hossza
167 méter. Elõtte balra útelágazás van a puszta központjába, Mátára, a Hortobágyi
Lovasnapok színhelyére. Itt épült fel a puszta reprezentatív fogadóhelye, az Epona
Lovasfalu. Mátán van a nóniusz lovakat tenyésztõ központ. A szürkegulya, a rackanyáj
és a pusztán kint lévõ ménes megtekintéséhez itt lovaskocsit is lehet bérelni.
A hídról már jól látható Hortobágy központja, a Pásztormúzeum és
környéke. A 19. század elején épült Pásztormúzeum „A hortobágyi pásztor-
élet emlékei” címû állandó kiállítása bemutatja a sajátos pusztai pásztoréle-
tet, a helyi hagyományokat, a népszokásokat és a mindennapos használati
szerszámokat. A tárlókban elhelyezett tárgyakon keresztül megismerhetjük
az egykori puszta világát, a pusztai állattartás kialakulását, megtudhatjuk,
miként éltek régen a hortobágyi pásztorok, hol laktak, mit fõztek. A kiállított
szekerek és lovaskocsik a régi épületet idézik, a múzeum ugyanis eredetileg
szekérállás volt.
A Pásztormúzeum elõtt látható Pásztorfiú-szobor Somogyi Árpád szob-
rászmûvész alkotása. A nyurga bronzszobor egy pásztorkalapban és bõ ga-
tyában ülõ pusztai embert ábrázol. A Hortobágy egyedülálló növény- és ál-
latvilágát, páratlan népmûvészetét mutatja be a Hortobágyi Körszín.
A Pásztormúzeummal szemben, az út túlsó oldalán van a háromszáz
éves Hortobágyi csárda. Az 1699-ben épült fogadót az évek során kétszer is
átalakították: 1781-ben barokk, 1830-ban pedig klasszicista stílusban.
lán emléktábla hirdeti, hogy 1842 telén Petõfi itt írta a „Hortobágyi kocsmá-
rosné” címû versét. Ebben az idõben még 40 csárda állott a Hortobágyot át-
ORSZÁGISMERET 155
aA Az Észak-alföldi régió
ros másik terén, a Vasvári Pál téren áll Varga Imre Jákob küzdelme az angyal-
lal címû alkotása, amely a II. világháború áldozatainak állít emléket.
HAJDÚNÁNÁS különleges idegenforgalmi látványossága az ország
elsõ strucctenyésztõ farmja, amely 1993-ban létesült.
A Hortobágy
A Nyírség és a Hortobágy között észak-déli irányban egy 70 km hosszú és
15–20 km széles löszös táblás síkság, a Hajdúhát helyezkedik el. Ettõl dél-
nyugati irányban található, a Tisza bal partja közelében a Hortobágy, amely a
pleisztocénben7 az északról érkezõ folyók hordalékkúpja, majd a holocén-
ben8 a Tisza szabad árterülete volt. A körülbelül 100–200 méter vastag ple-
isztocén kori folyóvízi üledékre iszapos agyagos löszréteg telepedett.
A 2000 km2 területû Hortobágy tökéletes síkság. A folyószabályozások után
lett igazi pusztai táj, szikesedéssel. A Tisza egykori medrében kisebb pata-
kok, folyócskák (Kadarcs, Hortobágy) folydogálnak. Az ország egyik legszá-
razabb vidéke, évi átlagos csapadékmennyisége 500 mm. Napfényben gaz-
dag, a napsütéses órák száma évi 2000 óra. Az évi közepes hõingadozás itt a
legnagyobb az országban: 24,5°C. Természetes, de másodlagos növénytaka-
rója a füves puszta. Különleges pusztai tájképi szépségei és érdekességei
– végtelennek tûnõ látóhatár, délibáb, csárdák, a pásztorélet õsi épületei és
állatfajtái – révén az Alföld egyik legjelentõsebb idegenforgalmi területe.
A Hortobágyi Nemzeti Park
1973. január 10-én valósult meg az elsõ nemzeti parkunk, a Hortobágyi
Nemzeti Park, 70 ezer hektár területtel. A Hortobágy földrajzi tája csupán egy
része a nemzeti parknak, mert mellette számos egyéb védett tájrészlet sze-
repel még. A Hortobágyi Nemzeti Park alapító határozata legfontosabb fel-
adatának tekinti: a puszta jellegzetes természeti értékeinek a védelmét, a
sajátos pusztai tájkép, a növény- és állatvilág megõrzését, a hortobágyi
különleges madárvilág zavartalan fészkelésének és vonulásának a védelmét.
Területén a Debrecent Füzesabonnyal összekötõ 33-as út halad ke-
resztül.
A 33-as úton érjük el a nemzeti park Nyugati Fogadóházát, ahol a Hor-
tobágy múltját és jelenét bemutató kiállítás és a Patkós Galéria van. Szom-
szédságában (az egyeki elágazásnál) a Patkós Fogadó várja a vendégeket.
7 A fehérre meszelt, nádtetõs csárda a népi építészet kiemelkedõ alkotása. Fa-
Pleisztocén: a földtörténeti újkor negyedidõszakának 1,8 millió éve kezdõdött és 10 ezer éve
véget ért szakasza.
8
Holocén: földtörténeti jelenkor, 10 ezer éve kezdõdött és ma is tart.
154 ORSZÁGISMERET
Bb aA Az Észak-alföldi régió Bb
A Kaparó csárda közelében van az elágazás Nagyiván felé, ahol a Táj-
ház néprajzi kiállítását tekinthetjük meg.
A csárda szavunk perzsa eredetû vándorszó, amely hozzánk délszláv közvetítéssel került.
A török kiûzése után az elnéptelenedett Alföldön egymástól nagy távolságra lévõ települé-
seket összekötõ forgalmas utak mentén épültek pihenõhelynek az utasok és állataik szá-
mára. Ezért egymástól két etetés és itatás közötti távolságra épültek. Többnyire csak italt
mértek bennük. A vendégek saját tarisznyából ettek. Lovaikat a falazott oldalú szekérál-
lásban fogták ki etetni, itatni. Ezek a szekérállások a török karavánszerájok magyar válto-
zatai voltak. Nálunk pusztai fogadóként elõször 1773-ban említik a csárdákat.
A Nyugati-fõcsatorna hídja elõtt elágazó földút vezet a talán legérdeke-
sebb 18. századi csárdához, a Meggyeshez, amely ma múzeumként mutatja
be a csárda eredeti berendezését. A csárda mellett halad el a Hortobágyon
átvezetõ eredeti, úgynevezett „középsõ út”. Mivel ezen szállították Mára-
marosból a tiszai révhez tutajon érkezõ sót, ezt a földutat ma is „Só út”-nak
hívják. A csárda mellett kunhalom is van.
A nemzeti park halastavi bemutatóhelye egy régi útkaparóházban a
Hortobágy vízi világát ismerteti. A halastó etetõtornya mellõl ráláthatunk a
halastavakra.
A Hortobágy folyó felett átívelõ Kilenclyukú-híd boltíveinek számáról kapta népies nevét.
A ma látható kõhíd helyén régen fahíd állt, ám az egymást érõ áradások és tüzek szüksé-
gessé tették egy erõsebb híd megépítését. Ez hazánk leghosszabb kõhídja, hossza
167 méter. Elõtte balra útelágazás van a puszta központjába, Mátára, a Hortobágyi
Lovasnapok színhelyére. Itt épült fel a puszta reprezentatív fogadóhelye, az Epona
Lovasfalu. Mátán van a nóniusz lovakat tenyésztõ központ. A szürkegulya, a rackanyáj
és a pusztán kint lévõ ménes megtekintéséhez itt lovaskocsit is lehet bérelni.
A hídról már jól látható Hortobágy központja, a Pásztormúzeum és
környéke. A 19. század elején épült Pásztormúzeum „A hortobágyi pásztor-
élet emlékei” címû állandó kiállítása bemutatja a sajátos pusztai pásztoréle-
tet, a helyi hagyományokat, a népszokásokat és a mindennapos használati
szerszámokat. A tárlókban elhelyezett tárgyakon keresztül megismerhetjük
az egykori puszta világát, a pusztai állattartás kialakulását, megtudhatjuk,
miként éltek régen a hortobágyi pásztorok, hol laktak, mit fõztek. A kiállított
szekerek és lovaskocsik a régi épületet idézik, a múzeum ugyanis eredetileg
szekérállás volt.
A Pásztormúzeum elõtt látható Pásztorfiú-szobor Somogyi Árpád szob-
rászmûvész alkotása. A nyurga bronzszobor egy pásztorkalapban és bõ ga-
tyában ülõ pusztai embert ábrázol. A Hortobágy egyedülálló növény- és ál-
latvilágát, páratlan népmûvészetét mutatja be a Hortobágyi Körszín.
A Pásztormúzeummal szemben, az út túlsó oldalán van a háromszáz
éves Hortobágyi csárda. Az 1699-ben épült fogadót az évek során kétszer is
átalakították: 1781-ben barokk, 1830-ban pedig klasszicista stílusban.
lán emléktábla hirdeti, hogy 1842 telén Petõfi itt írta a „Hortobágyi kocsmá-
rosné” címû versét. Ebben az idõben még 40 csárda állott a Hortobágyot át-
ORSZÁGISMERET 155
aA Az Észak-alföldi régió Bb
szelõ három útvonal mentén. A Hortobágyi Galéria a pusztához és a népmû-
vészethez kapcsolódó alkotásokat tár látogatói elé. Híres képzõmûvészek
(Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Than Mór stb.) alkotásaival
ismerkedhetünk meg. A híd környékén zajlik évenként a híres „Hídivásár”.
A Szálkahalom határjelzõ volt Debrecen és Balmazújváros között. Egyi-
ke az úgynevezett kunhalmoknak, amelyeknek többsége õsi temetkezõhely
volt. A szomszédságában lévõ õrházban a Hortobágy növényvilágát bemuta-
tó kiállítás van. A mögötte lévõ kis erdõben kékvércsék fészkelnek.
A Kadarcsi csárda épülete balról, a Keleti-fõcsatorna elõtt látható.
A Látókép csárda a 99-es km-kõ közelében van.
A Darassai Bemutatóház, amely a Balmazújváros-tiszacsegei úton, az
úgynevezett „felsõ úton” fekszik, „A hortobágyi erdõk és élõviláguk” címû ki-
állításnak ad otthont.
Ugyanezen az úton áll a Kishortobágyi csárda, amely egyúttal országos
geodéziai mûemlék, mert 1823-ban ez volt az országos lejtmérések egyik
csomópontja. A csárda közelében tartják a hortobágyi bivalycsordát.
DEBRECEN
Hajdú-Bihar megye 211 ezer lakosú megyei jogú
székhelye, az ország második legnagyobb lélekszámú városa. A több
faluból összeépült település már 1360-ban, Nagy Lajos korában városi rangot
kapott. Itt töltötte gyermekkorát Hunyadi Mátyás. Híres nagy vásárai voltak.
A török idõben, jól kihasználva geopolitikai helyzetét, meggazdagodott. Kul-
turális téren a nemzeti nyelvet fejlesztõ reformáció magyarországi központja
lett, „Kálvinista Róma”-ként emlegették. 1849 április 13–14-én itt volt a sza-
badságharc kormányának és országgyûlésének a székhelye, és ekkor
mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. A II. világháború végén – 1944
decemberében – itt alakult meg az Ideiglenes Kormány.
A város legértékesebb látnivalói: a Református Nagytemplom, a Refor-
mátus Kollégium, a Déri Múzeum, a Szent Anna-székesegyház, a Csokonai
Színház és a Nagyerdõ.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Vasútállomás – Piac utca –
Szent Anna utca – Batthyány utca – Kossuth utca – Piac utca – Kossuth tér –
Kálvin tér – Déri tér. Önálló része a városlátogatás programjának a Nagyerdõ.
A város fõútvonala, a Piac utca a pályaudvartól indul. Ez utóbbi falán
emléktábla tudósít arról, hogy Petõfi 1843–1844 telén az akkor e helyen
álló házban lakott („Egy telem Debrecenben”). A pályaudvar elõtti téren Pe-
tõfi szobra áll, Medgyessy Ferenc alkotása.
A Piac utca 58. sz. házon emléktábla hirdeti, hogy ezen a helyen állott
Fazekas Mihály szülõháza. A dombormûves emléktábla a Lúdas Matyi jele-
neteit és Csokonai Vitéz Mihály, valamint Fazekas Mihály alakját ábrázolja.
Alkotója Tóth András szobrászmûvész, Tóth Árpád költõ édesapja.
156 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Továbbhaladva a városközpont felé, a Szent Anna utca sarkán találjuk
a szecessziós Megyeházát. Dísztermének üvegablakait Kernstock Károly
tervezte és a hét vezért ábrázolják. Falát és a mennyezetét stukkók és a me-
gye településeinek címerei díszítik. Ezen a telken állt sokáig Debrecen elsõ
vendégfogadója, a Fehér ló Szálló.
II. János Pál pápa 1993-ban az új Debrecen-Nyíregyháza egyházmegye
püspöki székhelyévé tette Debrecent. Székesegyháza a Szent Anna utca ele-
jén álló, kéttornyos, szép barokk Szent Anna-templom lett, amit az itáliai
származású Johannes Battista Carlone tervezett a 17. században, a piaris-
táknak. A fõhajóját kétoldalt kápolnasor kíséri, a falakat és a boltozatot díszí-
tõ stukkók, valamint a fõoltár és a szószék az 1930-as helyreállítás után
Wälder Gyula tervei szerint készültek magas mûvészi színvonalon, neobarokk
stílusban. A fõoltárkép Szent Annát ábrázolja Carl Rahl alkotása. A mellék-
oltárok eredeti barokk alkotások. A freskókat Ungváry Sándor festette.
A Batthyány utca végén, a Kossuth Lajos utcában áll a romantikus
(mór-bizánci) stílusú Csokonai Színház. 1865-ben épült Skalnitzky Antal ter-
vei alapján. Elsõ elõadásán a Bánk bánt játszották, Gertrudis szerepében
Jókainé Laborfalvi Rózával.
A 12. sz. ház helyén álló fõbírói házban kezdett tárgyalni 1711-ben, a
szatmári béke elõtt, Károlyi Sándor és Pálffy János.
A 21. sz. házban, a régi Angol királyné Szállodában lévõ Bunda ven-
déglõben gyakran megfordult Ady Endre debreceni újságíró korában.
A Piac utca és a Széchenyi utca sarkán találjuk a 18. században épült Re-
formátus Kistemplomot vagy Csonka-templomot. Utóbbi elnevezése arra utal,
hogy tornyát egy szélvihar ledöntötte és újjáépítésekor nem kapott toronysisa-
kot. A Széchenyi u. 6. sz. alatt van a város legrégibb lakóháza a 17. század vé-
gérõl. Vele csaknem szemben a klasszicista Podmaniczky-ház áll (Széchenyi u.
1.), amelynek a dísztermében ülésezett 1849-ben az országgyûlés fõrendihá-
za. Késõbb a cári csapatok tábornoka, Paszkievics szállt meg az épületben.
A 4-es út a Széchenyi utcán át éri el Debrecen belvárosát. A 18. században épült
9. sz. házban volt hajdan a postakocsi-állomás. 1714-ben XII. Károly svéd ki-
rály Oroszországból való menekülésekor itt töltött egy éjszakát.
A Kossuth és a Széchenyi utca keresztezõdésétõl a Piac utca már térré
szélesedik. Itt találjuk (Piac u. 20.) az 1842-ben Povolny Ferenc tervei alap-
ján épült klasszicista városházát. 1849 tavaszán itt lakott Kossuth Lajos, és
itt õrizték a koronát is. A tér nyugati oldalán lévõ Arany Bika Szálló nevét a
debreceni Bika családról kapta, akiknek már az 1600-as évek végén fogadó-
juk volt ezen a helyen. Az épület régi szárnyát elsõ olimpiai bajnokunk, Hajós
Alfréd tervezte 1915-ben.
Ez az egyik legnagyobb vidéki szállodánk. A Piac utca a város szívébe,
a Kossuth térbe torkollik. A teret a Református Nagytemplom zárja le.
A templom a középkori Szent András-templom helyén épült 1822-ben,
klasszicista stílusban, Péchy Mihály tervei szerint. Itt hirdették ki ünnepélye-
ORSZÁGISMERET 157
aA Az Észak-alföldi régió Bb
szelõ három útvonal mentén. A Hortobágyi Galéria a pusztához és a népmû-
vészethez kapcsolódó alkotásokat tár látogatói elé. Híres képzõmûvészek
(Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Than Mór stb.) alkotásaival
ismerkedhetünk meg. A híd környékén zajlik évenként a híres „Hídivásár”.
A Szálkahalom határjelzõ volt Debrecen és Balmazújváros között. Egyi-
ke az úgynevezett kunhalmoknak, amelyeknek többsége õsi temetkezõhely
volt. A szomszédságában lévõ õrházban a Hortobágy növényvilágát bemuta-
tó kiállítás van. A mögötte lévõ kis erdõben kékvércsék fészkelnek.
A Kadarcsi csárda épülete balról, a Keleti-fõcsatorna elõtt látható.
A Látókép csárda a 99-es km-kõ közelében van.
A Darassai Bemutatóház, amely a Balmazújváros-tiszacsegei úton, az
úgynevezett „felsõ úton” fekszik, „A hortobágyi erdõk és élõviláguk” címû ki-
állításnak ad otthont.
Ugyanezen az úton áll a Kishortobágyi csárda, amely egyúttal országos
geodéziai mûemlék, mert 1823-ban ez volt az országos lejtmérések egyik
csomópontja. A csárda közelében tartják a hortobágyi bivalycsordát.
DEBRECEN
Hajdú-Bihar megye 211 ezer lakosú megyei jogú
székhelye, az ország második legnagyobb lélekszámú városa. A több
faluból összeépült település már 1360-ban, Nagy Lajos korában városi rangot
kapott. Itt töltötte gyermekkorát Hunyadi Mátyás. Híres nagy vásárai voltak.
A török idõben, jól kihasználva geopolitikai helyzetét, meggazdagodott. Kul-
turális téren a nemzeti nyelvet fejlesztõ reformáció magyarországi központja
lett, „Kálvinista Róma”-ként emlegették. 1849 április 13–14-én itt volt a sza-
badságharc kormányának és országgyûlésének a székhelye, és ekkor
mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. A II. világháború végén – 1944
decemberében – itt alakult meg az Ideiglenes Kormány.
A város legértékesebb látnivalói: a Református Nagytemplom, a Refor-
mátus Kollégium, a Déri Múzeum, a Szent Anna-székesegyház, a Csokonai
Színház és a Nagyerdõ.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Vasútállomás – Piac utca –
Szent Anna utca – Batthyány utca – Kossuth utca – Piac utca – Kossuth tér –
Kálvin tér – Déri tér. Önálló része a városlátogatás programjának a Nagyerdõ.
A város fõútvonala, a Piac utca a pályaudvartól indul. Ez utóbbi falán
emléktábla tudósít arról, hogy Petõfi 1843–1844 telén az akkor e helyen
álló házban lakott („Egy telem Debrecenben”). A pályaudvar elõtti téren Pe-
tõfi szobra áll, Medgyessy Ferenc alkotása.
A Piac utca 58. sz. házon emléktábla hirdeti, hogy ezen a helyen állott
Fazekas Mihály szülõháza. A dombormûves emléktábla a Lúdas Matyi jele-
neteit és Csokonai Vitéz Mihály, valamint Fazekas Mihály alakját ábrázolja.
Alkotója Tóth András szobrászmûvész, Tóth Árpád költõ édesapja.
156 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Továbbhaladva a városközpont felé, a Szent Anna utca sarkán találjuk
a szecessziós Megyeházát. Dísztermének üvegablakait Kernstock Károly
tervezte és a hét vezért ábrázolják. Falát és a mennyezetét stukkók és a me-
gye településeinek címerei díszítik. Ezen a telken állt sokáig Debrecen elsõ
vendégfogadója, a Fehér ló Szálló.
II. János Pál pápa 1993-ban az új Debrecen-Nyíregyháza egyházmegye
püspöki székhelyévé tette Debrecent. Székesegyháza a Szent Anna utca ele-
jén álló, kéttornyos, szép barokk Szent Anna-templom lett, amit az itáliai
származású Johannes Battista Carlone tervezett a 17. században, a piaris-
táknak. A fõhajóját kétoldalt kápolnasor kíséri, a falakat és a boltozatot díszí-
tõ stukkók, valamint a fõoltár és a szószék az 1930-as helyreállítás után
Wälder Gyula tervei szerint készültek magas mûvészi színvonalon, neobarokk
stílusban. A fõoltárkép Szent Annát ábrázolja Carl Rahl alkotása. A mellék-
oltárok eredeti barokk alkotások. A freskókat Ungváry Sándor festette.
A Batthyány utca végén, a Kossuth Lajos utcában áll a romantikus
(mór-bizánci) stílusú Csokonai Színház. 1865-ben épült Skalnitzky Antal ter-
vei alapján. Elsõ elõadásán a Bánk bánt játszották, Gertrudis szerepében
Jókainé Laborfalvi Rózával.
A 12. sz. ház helyén álló fõbírói házban kezdett tárgyalni 1711-ben, a
szatmári béke elõtt, Károlyi Sándor és Pálffy János.
A 21. sz. házban, a régi Angol királyné Szállodában lévõ Bunda ven-
déglõben gyakran megfordult Ady Endre debreceni újságíró korában.
A Piac utca és a Széchenyi utca sarkán találjuk a 18. században épült Re-
formátus Kistemplomot vagy Csonka-templomot. Utóbbi elnevezése arra utal,
hogy tornyát egy szélvihar ledöntötte és újjáépítésekor nem kapott toronysisa-
kot. A Széchenyi u. 6. sz. alatt van a város legrégibb lakóháza a 17. század vé-
gérõl. Vele csaknem szemben a klasszicista Podmaniczky-ház áll (Széchenyi u.
1.), amelynek a dísztermében ülésezett 1849-ben az országgyûlés fõrendihá-
za. Késõbb a cári csapatok tábornoka, Paszkievics szállt meg az épületben.
A 4-es út a Széchenyi utcán át éri el Debrecen belvárosát. A 18. században épült
9. sz. házban volt hajdan a postakocsi-állomás. 1714-ben XII. Károly svéd ki-
rály Oroszországból való menekülésekor itt töltött egy éjszakát.
A Kossuth és a Széchenyi utca keresztezõdésétõl a Piac utca már térré
szélesedik. Itt találjuk (Piac u. 20.) az 1842-ben Povolny Ferenc tervei alap-
ján épült klasszicista városházát. 1849 tavaszán itt lakott Kossuth Lajos, és
itt õrizték a koronát is. A tér nyugati oldalán lévõ Arany Bika Szálló nevét a
debreceni Bika családról kapta, akiknek már az 1600-as évek végén fogadó-
juk volt ezen a helyen. Az épület régi szárnyát elsõ olimpiai bajnokunk, Hajós
Alfréd tervezte 1915-ben.
Ez az egyik legnagyobb vidéki szállodánk. A Piac utca a város szívébe,
a Kossuth térbe torkollik. A teret a Református Nagytemplom zárja le.
A templom a középkori Szent András-templom helyén épült 1822-ben,
klasszicista stílusban, Péchy Mihály tervei szerint. Itt hirdették ki ünnepélye-
ORSZÁGISMERET 157
aA Az Észak-alföldi régió Bb
sen a Habsburgok trónfosztását 1849. április 14-én. Kossuth karosszéke
ma is a templomban van.
A templom elõtt Kossuth Lajos szobra áll. Margó Ede 1914-ben ké-
szült alkotása. Mellékalakjai a szabadságharc politikusai: a késõbb kivégzett
Perényi Zsigmond fõrendiházi alelnök, Szacsvay Imre képviselõ, a „Függet-
lenségi Nyilatkozat” szerkesztõje és Könyves Tóth Mihály lelkész, aki hét évig
Kufsteinben raboskodott.
A Nagytemplom mögötti emlékkertben Bocskai István erdélyi fejede-
lem szobrát Holló Barnabás készítette 1906-ban. Itt áll a Gályarabok emlék-
oszlopa is. Ez utóbbi a hitükért gályarabságra ítélt protestáns lelkészek em-
lékét hirdeti, akiket De Ruyter holland admirális szabadított ki 1676-ban.
II. János Pál pápa 1991-es látogatása során, engesztelõ szándékkal megko-
szorúzta az emlékmûvet.
A Református Kollégiumot 1546-ban alapították, és 12 évvel késõbb
már fõiskolai rangra emelkedett. Az õsi kollégium épülete az 1802-es tûzvész-
ben elpusztult. Az újjáépítés Péchy Mihály tervei alapján valósult meg. Oratóri-
umában tartotta ülését 1849-ben a képviselõház és 1944-ben az Ideiglenes
Kormány. A kollégium értékes könyvtárában 250 ezer könyvet, 152 õsnyom-
tatványt és egyéb könyvészeti ritkaságot is találunk. Iskolatörténeti kiállításán
sok érdekességgel együtt a kollégium diákjainak önkéntes tûzoltóegyesületi
emlékei is láthatók, köztük a tûzoltáshoz használt kiszélesedõ végû rudak, a
gerundiumok. Az õsi iskola sok híres tanárral és diákkal dicsekedhet (Csoko-
nai, Fazekas, Kazinczy, Kölcsey, Arany, Ady, Móricz, Medgyessy stb.). Móricz
Zsigmond a kollégiumban töltött három és fél évének történetét írta meg a
„Légy jó mindhalálig” címû regényében. A kollégium melletti Kálvin téren áll
Csokonai Vitéz Mihály szobra, Izsó Miklós alkotása.
Az Emlékkerttõl nyugatra, a Perényi utcában Diószeghy Sámuel és Fa-
zekas Mihály emlékmûvét látjuk, Somogyi Sándor készítette 1907-ben. Õk
írták Földi Jánossal együtt az elsõ magyar növénytani könyvet. Sok növény-
nek õk adtak magyar nevet (például gólyahír, nõszirom stb.), és õk alapítot-
ták meg a régi Paptava helyén – mai Déri tér – a Füvészkertet.
A Déri tér nevezetessége a legértékesebb magyar múzeumok közé tar-
tozó Déri Múzeum, amely 1928-ban neobarokk ízlésben épült Györgyi Dénes
és Münich Aladár tervei szerint. Elõtte Medgyessy Ferenc a régészetet, a törté-
nelmet, a mûvészetet és a néprajzot szimbolizáló szobrait helyezték el, ame-
lyek a párizsi világkiállításon nagydíjat nyertek. A múzeum anyaga Déri Fri-
gyes kelet-ázsiai és képzõmûvészeti gyûjteményébõl, valamint régészeti és
helytörténeti anyagból áll. Több Munkácsy-kép mellett itt tekinthetõ meg a
híres trilógia, az „Ecce Homo”, a „Krisztus Pilátus elõtt” és a „Golgota”.
A Nagytemplomtól a Péterfia és a Simonyi úton jutunk a Nagyerdõbe.
A14 ezer hektárnyi terület északi része még ma is az Alföld háborítatlan õsi er-
deinek részbeni maradványa. Ez a terület az ország elsõként, 1939-ben védetté
nyilvánított területe. A Nagyerdõ déli, város felõli része kultúrpark. A Nagyerdei
158 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
körúton az 1933-ban Korb Flóris tervei alapján épített Debreceni Egyetem köz-
pontjához érünk. Az épület elõtti, szökõkúttal ékes, francia stílusú díszpark-
ban, a reformáció debreceni alakjainak a szobrai állnak (Melius Péter, Huszár
Gál, Szenczi Molnár Albert, Komáromi Csipkés György). Az épület nyugati sar-
ka mellett Varga Imre szobra, a „Professzor”, az egyetem egykori híres taná-
rát, Hatvani Istvánt ábrázolja. Az épület mögött van a botanikus kert és az
MTA Napfizikai Obszervatóriuma.
Tovább a körúton az Orvostudományi Egyetem klinikai csoportja, a
nagyerdei gyógyfürdõ és strand, a Vigadó épülete, a csónakázótó, a Stadion,
a Vidám Park és az Állatkert, valamint az új sportcsarnok közelíthetõ meg. Az
Ady Endre út végén, a temetõnél épült meg 1932-ben az ország elsõ halott-
hamvasztója. A város híres nagyüzeme, a Biogal Gyógyszergyár Rt. is itt van.
9v9
HAJDÚSZOBOSZLÓ 1925-ben olajkutatás közben, Pávai Vajna Fe-
renc irányításával, feltárták a 2032 m mélyrõl fakadó 78°C-os jódos-bró-
mos és még 32 vegyianyagot tartalmazó gyógyvizet. Ez gyógyhatás szem-
pontjából európai viszonylatban is az elsõk között van. Idült ízületi
gyulladások, egyes idült nõi betegségek gyógyítására alkalmas. Ivókúra for-
májában hasznos gyomorsavtúltengés, elhízás, vesebántalmak és különbö-
zõ hurutok gyógyítására is.
Naponta 4 millió liter gyógyvíz tör a felszínre. A gyógyfürdõ területén
több nyitott és fedett medence, kádfürdõ, ivócsarnok és fizikoterápia, vala-
mint élményfürdõ található. Legújabb létesítményként a 2000-ben átadott
Aquapark olyan élményeket nyújt, amelyeket csak távoli tengerpartokon él-
vezhet a résztvevõ. A víz egy részét üvegházak fûtésére hasznosítják.
A fürdõ elõtti park különleges látványa a millennium évében felavatott
Harangház. Benne 46 különleges alumíniumötvözetbõl készült harangot he-
lyeztek el. A harangok között van a meghiúsult világkiállításra szánt Világha-
rang és a Kölcsey-harang. A háttérben a magyar címerre utaló hármas hal-
mon a Csodaszarvas, az Életfa és a Turul szobrai állnak. A Harangházat
Rácz Zoltán tervezte, a harangokat az Oborzil Edit–Jeney Tibor mûvész-
házaspár, a szobrokat Gyõri László készítette.
A Kálvin téren áll a 15. századi alapokra épült református templom,
amelynek erõdfala a település legrégibb emléke. A közelben van Bocskai Ist-
ván lovasszobra, Marton László alkotása. A Bocskai-szabadságharc után
hajdúk telepedtek itt le, akik a szabadságharc katonái voltak, és jutalmul
személyes szabadságot és földet kaptak, akárcsak a többi hajdúvárosban.
Az 1776-ban épült római katolikus templom érdekessége a város és a
fürdõ történetét ábrázoló freskó. Érdekes a görög katolikusok bizánci stílusú
temploma is.
A Bocskai Múzeumban értékes népmûvészeti anyagot találunk.
ORSZÁGISMERET 159
aA Az Észak-alföldi régió Bb
sen a Habsburgok trónfosztását 1849. április 14-én. Kossuth karosszéke
ma is a templomban van.
A templom elõtt Kossuth Lajos szobra áll. Margó Ede 1914-ben ké-
szült alkotása. Mellékalakjai a szabadságharc politikusai: a késõbb kivégzett
Perényi Zsigmond fõrendiházi alelnök, Szacsvay Imre képviselõ, a „Függet-
lenségi Nyilatkozat” szerkesztõje és Könyves Tóth Mihály lelkész, aki hét évig
Kufsteinben raboskodott.
A Nagytemplom mögötti emlékkertben Bocskai István erdélyi fejede-
lem szobrát Holló Barnabás készítette 1906-ban. Itt áll a Gályarabok emlék-
oszlopa is. Ez utóbbi a hitükért gályarabságra ítélt protestáns lelkészek em-
lékét hirdeti, akiket De Ruyter holland admirális szabadított ki 1676-ban.
II. János Pál pápa 1991-es látogatása során, engesztelõ szándékkal megko-
szorúzta az emlékmûvet.
A Református Kollégiumot 1546-ban alapították, és 12 évvel késõbb
már fõiskolai rangra emelkedett. Az õsi kollégium épülete az 1802-es tûzvész-
ben elpusztult. Az újjáépítés Péchy Mihály tervei alapján valósult meg. Oratóri-
umában tartotta ülését 1849-ben a képviselõház és 1944-ben az Ideiglenes
Kormány. A kollégium értékes könyvtárában 250 ezer könyvet, 152 õsnyom-
tatványt és egyéb könyvészeti ritkaságot is találunk. Iskolatörténeti kiállításán
sok érdekességgel együtt a kollégium diákjainak önkéntes tûzoltóegyesületi
emlékei is láthatók, köztük a tûzoltáshoz használt kiszélesedõ végû rudak, a
gerundiumok. Az õsi iskola sok híres tanárral és diákkal dicsekedhet (Csoko-
nai, Fazekas, Kazinczy, Kölcsey, Arany, Ady, Móricz, Medgyessy stb.). Móricz
Zsigmond a kollégiumban töltött három és fél évének történetét írta meg a
„Légy jó mindhalálig” címû regényében. A kollégium melletti Kálvin téren áll
Csokonai Vitéz Mihály szobra, Izsó Miklós alkotása.
Az Emlékkerttõl nyugatra, a Perényi utcában Diószeghy Sámuel és Fa-
zekas Mihály emlékmûvét látjuk, Somogyi Sándor készítette 1907-ben. Õk
írták Földi Jánossal együtt az elsõ magyar növénytani könyvet. Sok növény-
nek õk adtak magyar nevet (például gólyahír, nõszirom stb.), és õk alapítot-
ták meg a régi Paptava helyén – mai Déri tér – a Füvészkertet.
A Déri tér nevezetessége a legértékesebb magyar múzeumok közé tar-
tozó Déri Múzeum, amely 1928-ban neobarokk ízlésben épült Györgyi Dénes
és Münich Aladár tervei szerint. Elõtte Medgyessy Ferenc a régészetet, a törté-
nelmet, a mûvészetet és a néprajzot szimbolizáló szobrait helyezték el, ame-
lyek a párizsi világkiállításon nagydíjat nyertek. A múzeum anyaga Déri Fri-
gyes kelet-ázsiai és képzõmûvészeti gyûjteményébõl, valamint régészeti és
helytörténeti anyagból áll. Több Munkácsy-kép mellett itt tekinthetõ meg a
híres trilógia, az „Ecce Homo”, a „Krisztus Pilátus elõtt” és a „Golgota”.
A Nagytemplomtól a Péterfia és a Simonyi úton jutunk a Nagyerdõbe.
A14 ezer hektárnyi terület északi része még ma is az Alföld háborítatlan õsi er-
deinek részbeni maradványa. Ez a terület az ország elsõként, 1939-ben védetté
nyilvánított területe. A Nagyerdõ déli, város felõli része kultúrpark. A Nagyerdei
158 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
körúton az 1933-ban Korb Flóris tervei alapján épített Debreceni Egyetem köz-
pontjához érünk. Az épület elõtti, szökõkúttal ékes, francia stílusú díszpark-
ban, a reformáció debreceni alakjainak a szobrai állnak (Melius Péter, Huszár
Gál, Szenczi Molnár Albert, Komáromi Csipkés György). Az épület nyugati sar-
ka mellett Varga Imre szobra, a „Professzor”, az egyetem egykori híres taná-
rát, Hatvani Istvánt ábrázolja. Az épület mögött van a botanikus kert és az
MTA Napfizikai Obszervatóriuma.
Tovább a körúton az Orvostudományi Egyetem klinikai csoportja, a
nagyerdei gyógyfürdõ és strand, a Vigadó épülete, a csónakázótó, a Stadion,
a Vidám Park és az Állatkert, valamint az új sportcsarnok közelíthetõ meg. Az
Ady Endre út végén, a temetõnél épült meg 1932-ben az ország elsõ halott-
hamvasztója. A város híres nagyüzeme, a Biogal Gyógyszergyár Rt. is itt van.
9v9
HAJDÚSZOBOSZLÓ 1925-ben olajkutatás közben, Pávai Vajna Fe-
renc irányításával, feltárták a 2032 m mélyrõl fakadó 78°C-os jódos-bró-
mos és még 32 vegyianyagot tartalmazó gyógyvizet. Ez gyógyhatás szem-
pontjából európai viszonylatban is az elsõk között van. Idült ízületi
gyulladások, egyes idült nõi betegségek gyógyítására alkalmas. Ivókúra for-
májában hasznos gyomorsavtúltengés, elhízás, vesebántalmak és különbö-
zõ hurutok gyógyítására is.
Naponta 4 millió liter gyógyvíz tör a felszínre. A gyógyfürdõ területén
több nyitott és fedett medence, kádfürdõ, ivócsarnok és fizikoterápia, vala-
mint élményfürdõ található. Legújabb létesítményként a 2000-ben átadott
Aquapark olyan élményeket nyújt, amelyeket csak távoli tengerpartokon él-
vezhet a résztvevõ. A víz egy részét üvegházak fûtésére hasznosítják.
A fürdõ elõtti park különleges látványa a millennium évében felavatott
Harangház. Benne 46 különleges alumíniumötvözetbõl készült harangot he-
lyeztek el. A harangok között van a meghiúsult világkiállításra szánt Világha-
rang és a Kölcsey-harang. A háttérben a magyar címerre utaló hármas hal-
mon a Csodaszarvas, az Életfa és a Turul szobrai állnak. A Harangházat
Rácz Zoltán tervezte, a harangokat az Oborzil Edit–Jeney Tibor mûvész-
házaspár, a szobrokat Gyõri László készítette.
A Kálvin téren áll a 15. századi alapokra épült református templom,
amelynek erõdfala a település legrégibb emléke. A közelben van Bocskai Ist-
ván lovasszobra, Marton László alkotása. A Bocskai-szabadságharc után
hajdúk telepedtek itt le, akik a szabadságharc katonái voltak, és jutalmul
személyes szabadságot és földet kaptak, akárcsak a többi hajdúvárosban.
Az 1776-ban épült római katolikus templom érdekessége a város és a
fürdõ történetét ábrázoló freskó. Érdekes a görög katolikusok bizánci stílusú
temploma is.
A Bocskai Múzeumban értékes népmûvészeti anyagot találunk.
ORSZÁGISMERET 159
aA Az Észak-alföldi régió Bb
NÁDUDVAR A 4-es úttól 10 kilométerre van Nádudvar, ahol ma is vi-
rágzik az õsi fazekasmesterség. Jellegzetességei a fekete, mázatlan edények
és a dörzsöléssel készített minták. Ezek Fazekas Lajos cserepesmester házi
múzeumában is megtekinthetõk.
KARCAG a hajdan még önálló nagykunsági terület székhelye volt.
A Gyõrffy István néprajztudósról elnevezett Nagykun Múzeumban helytörté-
neti anyaggal és a helyi népmûvészet alkotásaival találkozunk. Az 1830-as
években klasszicista stílusban épült kúria több éven keresztül a nagykun ka-
pitány otthonául szolgált. 1968 óta ad otthont a múzeumnak. Kántor Sándor
Kossuth-díjas fazekas népmûvész régi parasztportáján tájházat is nyitottak.
Érdekes látnivaló a város szélén egy 19. századi szélmalom. Karcagon közel
60 malom mûködött, közülük 11 szélmalom volt. Az ipari mûemlék malom-
ban részletesen megismerhetõk az õrlés munkafolyamatai.
A szélmalommal szemközti Fogadóházban a Hortobágy különleges élõ-
világát bemutató állandó kiállítás látogatható.
A Berekfürdõ felé vezetõ úton áll a Székelykapu, amelyet a testvérvá-
ros, Székelykeresztúr adományozott a városnak. E mögött látható a Nagykun
Millenniumi Emlékmû kettõs lovasszobra.
A kun népcsoport 1239 húsvétján Kötöny vezetésével bebocsátást kért a Kárpát-meden-
cébe. A monumentális emlékmû IV. Béla és Kötöny találkozását örökíti meg. A kettejük
között álló oszlop tetején pedig a Nagykunság címerállata, a kettõsfarkú oroszlán látható.
Az emlékmû Gyõrfi Sándor alkotása.
A Jászság
Az Alföld északi részén, a Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, vala-
mint az Ágó patak által körülzárt vizek alkotta sík vidék a Jászság, földrajzilag
a Mátraalja folytatása. Ezer éve még mocsarakkal tarkított erdõs, ligetes táj
volt. A hajdani mocsarak a folyók szabályozása és a belvizek elvezetése követ-
keztében tûntek el, s helyüket szikes pusztai társulások vették át.
A Jászság legrégibb ismert lakói középsõ kõkori halászok és vadászok
voltak, akik a folyók mentén észak felõl vándoroltak ide Kr. e. 8000 körül.
Taksony fejedelem a 10. században a Zagyva alsó folyása mentén besenyõ-
ket telepített le. Keresztény hitre térítésük céljából Jánoshidán premontrei
prépostság létesült. A tatárok pusztítása után IV. Béla a mai Jászság elnépte-
lenedett területére jászokat telepített.
A jászok alán kötelékekbõl kiszakadt, iráni nyelvet beszélõ emberek voltak; földmûvelés-
sel és állattartással foglalkozó bizánci keresztény hitûek. Eredeti iráni nyelvüket már nem
beszélik, de még ma is erõs etnikai tudattal rendelkeznek, szokásaikban, viseletükben,
népi kultúrájukban is megõrizték hagyományaikat.
Jászoknak hívjuk a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati
részén levõ egykori jász kerület, 15 önálló jász település és három nem jász
160 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
eredetû község lakóit. A történészek szerint a jászok a kunokkal együtt a
13. században költöztek be az országba. 1323-ban Károly Róberttõl kiváltsá-
gokat nyertek: saját kapitányaik és bíráik voltak, s Berényszék néven auto-
nóm közigazgatást hoztak létre. Gazdasági, vallási, nyelvi asszimilációjuk a
15. században jelentõsen elõrehaladt, feudális privilégiumaik viszont szilárd
alapot biztosítottak etnikai különállásuknak.
A jászok a feudális függõség állapotába süllyedtek vissza, amikor
I. Lipót császár ezt az országrészt 1702-ben a Nagykunsággal és a Kiskun-
sággal együtt eladta a Német Lovagrendnek. Ez az állapot csak 1745-ben
szûnt meg, amikor Mária Terézia, az osztrák örökösödési háború katonai ál-
dozatvállalásai nyomán, engedélyezte a „megváltakozást”. A Jászkunság
önerejébõl kifizette a földesúrnak az 580 ezer forintot, az uralkodónak felsze-
reltek 1000 lovast, a késõbbiekre pedig vállalták a nemesi felkelésekben való
részvételt és az országos adók fizetését. Mária Teréziától megerõsítve vissza-
kapták kiváltságaikat. Ez az esemény volt a redemptio.
A paraszti gazdálkodás mellett több kismesterség is jelentõssé vált a
Jászságban, a szûcsmesterség egyik központja lett.
JÁSZBERÉNY A Jászság fõvárosa, Jász-Nagykun-Szolnok
megye mûemlékekben leggazdagabb városa. A jellegzetes alföldi telepü-
lés a megye északi részén, a Zagyva folyó két partján fekszik.
Oklevelekben 1357-ben említik elõször Beren néven. A tatárjárás pusz-
títása után a jászok letelepedésével indult meg a fejlõdése. A 15. században a
városba érkezõ ferencesek alapítottak kolostort azzal a céllal, hogy a jászo-
kat katolikus hitre térítsék. A török idõkben a szultán magánbirtoka volt. Eb-
ben az idõben vált Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási
központjává. A redemptio után élte virágkorát és fejlõdését. Az 1848–49-es
szabadságharc küzdelmeiben is keményen kivették a részüket. 1849. április
3-án itt tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Damjanich János, gróf
Leiningen Károly, Joseph Wysoczky, akik innen indították el a dicsõséges ta-
vaszi hadjáratot. A Jász-Kun-Hármas Kerület 1876-os megszüntetésével
elvesztette kiváltságait, Jászberény megyeszékhelynek megfelelõ rangját
Szolnok vette át.
A város látnivalóit a Lehel vezér téren, a Szentháromság téren és a Fe-
rencesek terén találjuk.
A város fõtere a Lehel vezér tér. Itt áll a Déryné Mûvelõdési Központ, az
egykori Lehel Szálló épülete. 1894-ben Steindl Imre mûegyetemi tanár ajánlá-
sára a város Monaszterly Szilárd mûépítész tervei alapján Pitta Lipót rimaszom-
bati építésszel készíttette. Az épület vízellátására saját artézi kutat is fúrattak.
Déryné Széppataki Róza 1793-ban született Jászberényben és 1872-ben halt meg Mis-
kolcon. A magyar nyelvû színjátszás kiemelkedõ alakja az egész országot bejárta és szív-
vel-lélekkel küzdött a nemzeti kultúránk felemelkedéséért. Legnagyobb sikerét Kolozsvá-
ron aratta. 1837-ben a Pesti Magyar Színház, a késõbbi Nemzeti Színház ünnepelt mû-
ORSZÁGISMERET 161
aA Az Észak-alföldi régió Bb
NÁDUDVAR A 4-es úttól 10 kilométerre van Nádudvar, ahol ma is vi-
rágzik az õsi fazekasmesterség. Jellegzetességei a fekete, mázatlan edények
és a dörzsöléssel készített minták. Ezek Fazekas Lajos cserepesmester házi
múzeumában is megtekinthetõk.
KARCAG a hajdan még önálló nagykunsági terület székhelye volt.
A Gyõrffy István néprajztudósról elnevezett Nagykun Múzeumban helytörté-
neti anyaggal és a helyi népmûvészet alkotásaival találkozunk. Az 1830-as
években klasszicista stílusban épült kúria több éven keresztül a nagykun ka-
pitány otthonául szolgált. 1968 óta ad otthont a múzeumnak. Kántor Sándor
Kossuth-díjas fazekas népmûvész régi parasztportáján tájházat is nyitottak.
Érdekes látnivaló a város szélén egy 19. századi szélmalom. Karcagon közel
60 malom mûködött, közülük 11 szélmalom volt. Az ipari mûemlék malom-
ban részletesen megismerhetõk az õrlés munkafolyamatai.
A szélmalommal szemközti Fogadóházban a Hortobágy különleges élõ-
világát bemutató állandó kiállítás látogatható.
A Berekfürdõ felé vezetõ úton áll a Székelykapu, amelyet a testvérvá-
ros, Székelykeresztúr adományozott a városnak. E mögött látható a Nagykun
Millenniumi Emlékmû kettõs lovasszobra.
A kun népcsoport 1239 húsvétján Kötöny vezetésével bebocsátást kért a Kárpát-meden-
cébe. A monumentális emlékmû IV. Béla és Kötöny találkozását örökíti meg. A kettejük
között álló oszlop tetején pedig a Nagykunság címerállata, a kettõsfarkú oroszlán látható.
Az emlékmû Gyõrfi Sándor alkotása.
A Jászság
Az Alföld északi részén, a Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, vala-
mint az Ágó patak által körülzárt vizek alkotta sík vidék a Jászság, földrajzilag
a Mátraalja folytatása. Ezer éve még mocsarakkal tarkított erdõs, ligetes táj
volt. A hajdani mocsarak a folyók szabályozása és a belvizek elvezetése követ-
keztében tûntek el, s helyüket szikes pusztai társulások vették át.
A Jászság legrégibb ismert lakói középsõ kõkori halászok és vadászok
voltak, akik a folyók mentén észak felõl vándoroltak ide Kr. e. 8000 körül.
Taksony fejedelem a 10. században a Zagyva alsó folyása mentén besenyõ-
ket telepített le. Keresztény hitre térítésük céljából Jánoshidán premontrei
prépostság létesült. A tatárok pusztítása után IV. Béla a mai Jászság elnépte-
lenedett területére jászokat telepített.
A jászok alán kötelékekbõl kiszakadt, iráni nyelvet beszélõ emberek voltak; földmûvelés-
sel és állattartással foglalkozó bizánci keresztény hitûek. Eredeti iráni nyelvüket már nem
beszélik, de még ma is erõs etnikai tudattal rendelkeznek, szokásaikban, viseletükben,
népi kultúrájukban is megõrizték hagyományaikat.
Jászoknak hívjuk a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati
részén levõ egykori jász kerület, 15 önálló jász település és három nem jász
160 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
eredetû község lakóit. A történészek szerint a jászok a kunokkal együtt a
13. században költöztek be az országba. 1323-ban Károly Róberttõl kiváltsá-
gokat nyertek: saját kapitányaik és bíráik voltak, s Berényszék néven auto-
nóm közigazgatást hoztak létre. Gazdasági, vallási, nyelvi asszimilációjuk a
15. században jelentõsen elõrehaladt, feudális privilégiumaik viszont szilárd
alapot biztosítottak etnikai különállásuknak.
A jászok a feudális függõség állapotába süllyedtek vissza, amikor
I. Lipót császár ezt az országrészt 1702-ben a Nagykunsággal és a Kiskun-
sággal együtt eladta a Német Lovagrendnek. Ez az állapot csak 1745-ben
szûnt meg, amikor Mária Terézia, az osztrák örökösödési háború katonai ál-
dozatvállalásai nyomán, engedélyezte a „megváltakozást”. A Jászkunság
önerejébõl kifizette a földesúrnak az 580 ezer forintot, az uralkodónak felsze-
reltek 1000 lovast, a késõbbiekre pedig vállalták a nemesi felkelésekben való
részvételt és az országos adók fizetését. Mária Teréziától megerõsítve vissza-
kapták kiváltságaikat. Ez az esemény volt a redemptio.
A paraszti gazdálkodás mellett több kismesterség is jelentõssé vált a
Jászságban, a szûcsmesterség egyik központja lett.
JÁSZBERÉNY A Jászság fõvárosa, Jász-Nagykun-Szolnok
megye mûemlékekben leggazdagabb városa. A jellegzetes alföldi telepü-
lés a megye északi részén, a Zagyva folyó két partján fekszik.
Oklevelekben 1357-ben említik elõször Beren néven. A tatárjárás pusz-
títása után a jászok letelepedésével indult meg a fejlõdése. A 15. században a
városba érkezõ ferencesek alapítottak kolostort azzal a céllal, hogy a jászo-
kat katolikus hitre térítsék. A török idõkben a szultán magánbirtoka volt. Eb-
ben az idõben vált Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási
központjává. A redemptio után élte virágkorát és fejlõdését. Az 1848–49-es
szabadságharc küzdelmeiben is keményen kivették a részüket. 1849. április
3-án itt tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Damjanich János, gróf
Leiningen Károly, Joseph Wysoczky, akik innen indították el a dicsõséges ta-
vaszi hadjáratot. A Jász-Kun-Hármas Kerület 1876-os megszüntetésével
elvesztette kiváltságait, Jászberény megyeszékhelynek megfelelõ rangját
Szolnok vette át.
A város látnivalóit a Lehel vezér téren, a Szentháromság téren és a Fe-
rencesek terén találjuk.
A város fõtere a Lehel vezér tér. Itt áll a Déryné Mûvelõdési Központ, az
egykori Lehel Szálló épülete. 1894-ben Steindl Imre mûegyetemi tanár ajánlá-
sára a város Monaszterly Szilárd mûépítész tervei alapján Pitta Lipót rimaszom-
bati építésszel készíttette. Az épület vízellátására saját artézi kutat is fúrattak.
Déryné Széppataki Róza 1793-ban született Jászberényben és 1872-ben halt meg Mis-
kolcon. A magyar nyelvû színjátszás kiemelkedõ alakja az egész országot bejárta és szív-
vel-lélekkel küzdött a nemzeti kultúránk felemelkedéséért. Legnagyobb sikerét Kolozsvá-
ron aratta. 1837-ben a Pesti Magyar Színház, a késõbbi Nemzeti Színház ünnepelt mû-
ORSZÁGISMERET 161
aA Az Észak-alföldi régió Bb
vésznõje volt. Vasas Károly által készített mellszobra a jászberényi Margit-sziget fõbejá-
ratánál található.
Elõtte áll Zilahy Zoltán szobrászmûvész alkotása, a Korsós lány kútja,
amelyet 1995-ben, a redemptio 250. évfordulója tiszteletére állítottak.
A Jász-Kun-Hármas Kerület Székházának terveit 1734-ben Anton
Erhard Martinelli készítette. 1746-ben, amikor Mária Terézia engedélyezte a
redemptiót (megváltást) és Jászberényt tette a jászkun kerületek székhelyévé,
ez lett a kerületek székháza. 1763-ban az udvarán börtönt építettek. 1827-ben
klasszicizáló stílusban átalakították. 1867-ig a kerületek székháza, majd rövid
ideig megyeháza is volt. Az épületben ma városi bíróság mûködik.
1849. április 3-án itt találkozott Kossuth Lajos Görgey Artúr tábornok-
kal, Damjanich tábornokkal és Bajza Józseffel. Erre ma a fõtérre nézõ falán
elhelyezett emléktábla emlékeztet.
A téren épült fel 1839-ben a klasszicista homlokzatú Városháza épüle-
te. 1914-ben és 1931-ben új szárnyakkal bõvítették.
Közelében található a Jász Múzeum épülete. Az állandó kiállítás a jász
nép eredetét, vándorlását, Magyarországon való letelepedését, gazdálkodá-
sát, népmûvészetét és szellemi kultúráját mutatja be. A helytörténeti anyagon
kívül idõszakos kiállítások is vannak. Itt látható egy külön teremben a város
szimbóluma, becses nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.
Ismereteink szerint a kürt a 10–11. század táján Bizáncban készült.
A gazdagon díszített elefántagyar kürtöt eredetileg valószínûleg cirkuszi játé-
kok alkalmával használták. Erre utalnak a kürt felületének magas mûvészi
értékû, gazdag faragványai is. A kürt Jászberénybe kerülésének idejérõl,
körülményeirõl biztos adatok nem állnak rendelkezésre. Eddig ismert legko-
rábbi ábrázolása, amelyet a Jászberényi Református Egyházközség egykori
pecsétje õrzött meg, 1642-bõl való. A török hódoltság után a kürt képe ráke-
rült Jászberény város, a Jász-Kun-Hármas Kerület, valamint a jászsági köz-
ségek címerére és pecsétjeire. Hatalmi jelvényként ünnepi alkalommal övén
viselte a kürtöt a jászok kapitánya is. De használták ivókürtként és jeles
alkalmakkor meg is szólaltatták.
A Jász Múzeum, eddigi szakmai és közmûvelõdési tevékenységéért,
1999-ben elnyerte az Év Múzeuma címet.
A múzeumalapítás gondolata 1873-ban – az országban elsõk között –
vetõdött fel. Legfõbb szorgalmazója Sipos Orbán helyettes polgármester
volt, aki fontosnak tartotta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre ke-
rüljenek. Kezdetben a városháza egyik udvari épületében helyezték el, s
1874-ben avatták fel. Mai állandó helyére – a városháza üresen álló lóistálló-
jába – 1931-ben költözött. A múzeum azóta is az 1842-ben épült, klasszicista
stílusú, dór oszlopos, mûemlék-épületben mûködik.
A Szentháromság téren állították fel 1926-ban Vass Viktor lovas-
szobrát, a „Huszárszobrot”, az elsõ világháborúban hõsi halált halt jászkun
huszárok emlékére.
162 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A Római katolikus fõtemplom vagy Nagyboldogasszony-templom
1332-ben gótikus stílusban épült. Többszöri átépítés során kapott barokk kül-
sõt. 1685-ben a nyugati homlokzatának csúcsára tornyot építettek. 1722-ben
újabb kétszintes tornyot építettek, 1759-ben a homlokzatot Mayerhoffer János
keletre helyezte át. 1774–1782 között átépítették Jung József, Hacker József és
Rábel Mátyás tervei alapján. A kõfaragó munkákat Conti Lipót végezte. A fõbe-
járat fölött a város címere látható. A templomot 1782-ben szentelték fel. A to-
ronydíszt 1802-ben helyezték el. A fõoltárra a tabernákulum tervét Pollack Mi-
hály készítette. A fõoltár fölötti képet 1883-ban Soldatits Ferenc Rómában fes-
tette, a mennyezeten lévõ képeket 1909-ben Szirmai Albert alkotta. 1956-ban a
toronysisak leégett, amit 1968–1969-ben újjáépítettek. A templom mellett talál-
ható az 1763-ban épült fõplébánia épülete. A Szentháromság-szobrot az
1831-es kolerajárvány emlékére állították fel. 1926-ban került mai helyére.
A fõtemplom szomszédságában találjuk a Kálváriát, népies nevén a Pálinkás
keresztet. 1752-ben Boleman János özvegye, Bálint Judit állítatta. A népies el-
nevezés feltehetõen onnan származik, hogy a térnek azon a részén árulták a
pálinkát két évszázadon keresztül, ahol a Kálvária eredetileg állt.
A Ferencesek terén áll a Ferences templom. A ferencesek a jászok térí-
tésében nagy szerepet játszottak. 1460-ban Mátyás király engedélyével
kezdték a templomot és kolostort építeni, melynek birtokba vételét 1472-ben
engedélyezte a pápa. 1526 után a törökök feldúlták, 1566-ban a templom
hajóját istállóvá, szentélyét mecsetté alakították át. 1690-ben tértek vissza a
ferencesek. Az 1700-as évek elején új tetõt és tornyot építettek rá. Mai ba-
rokk alakját 1770 és 1780 között kapta. A templomban láthatók az eredeti
hajó és szentély támpillérei, a beépített ablakok csúcsívei. Fõoltárképét Holló
Endre, a fali képeket Steffek Albin festette.
Az 1840-ben a lebontott török várban megtalált csontokra helyezték el
a török-magyar emlékmûvet 1909-ben. Az emlékmû Körmendi-Frim Jenõ
szobrászmûvész alkotása.
A ferences kolostor 1472-ben épült. A török pusztítás után 1723-ban
fogtak az új kolostor építéséhez. Terveit az Egerben mûködõ Giovanni
Battista Carlone olasz építész készítette. 1755-re fejezték be a keleti és nyu-
gati szárnyát, illetve a déli szárny ma is teljes pompájában álló ebédlõjét. Az
építkezést 1772-ben fejezték be. A kolostor jelenleg a Római Katolikus Egy-
házi Szeretetszolgálat otthona.
Az utak mellett található szobrok közül a Zagyva-híd melletti, a pászto-
rok védõszentjének, Szent Vendelnek szobrát kell megemlíteni. A szobrot a
juhászok szervezete, a Vendeliánus Társulat 1866-ban emelte. Szent Vendel
színesre festett alakja magyar: széles karimájú kalapot, szûrt, tarisznyát és
kulacsot visel, lábánál birkák fekszenek. Szent Vendel napján, október 20-án
a jászberényi juhtartó gazdák társulata ünnepélyesen kivonult a szoborhoz,
megkoszorúzta, majd birkavacsora mellett adták meg tiszteletüket a szent-
nek. Ez a hagyomány ma is mûködik.
ORSZÁGISMERET 163
aA Az Észak-alföldi régió Bb
vésznõje volt. Vasas Károly által készített mellszobra a jászberényi Margit-sziget fõbejá-
ratánál található.
Elõtte áll Zilahy Zoltán szobrászmûvész alkotása, a Korsós lány kútja,
amelyet 1995-ben, a redemptio 250. évfordulója tiszteletére állítottak.
A Jász-Kun-Hármas Kerület Székházának terveit 1734-ben Anton
Erhard Martinelli készítette. 1746-ben, amikor Mária Terézia engedélyezte a
redemptiót (megváltást) és Jászberényt tette a jászkun kerületek székhelyévé,
ez lett a kerületek székháza. 1763-ban az udvarán börtönt építettek. 1827-ben
klasszicizáló stílusban átalakították. 1867-ig a kerületek székháza, majd rövid
ideig megyeháza is volt. Az épületben ma városi bíróság mûködik.
1849. április 3-án itt találkozott Kossuth Lajos Görgey Artúr tábornok-
kal, Damjanich tábornokkal és Bajza Józseffel. Erre ma a fõtérre nézõ falán
elhelyezett emléktábla emlékeztet.
A téren épült fel 1839-ben a klasszicista homlokzatú Városháza épüle-
te. 1914-ben és 1931-ben új szárnyakkal bõvítették.
Közelében található a Jász Múzeum épülete. Az állandó kiállítás a jász
nép eredetét, vándorlását, Magyarországon való letelepedését, gazdálkodá-
sát, népmûvészetét és szellemi kultúráját mutatja be. A helytörténeti anyagon
kívül idõszakos kiállítások is vannak. Itt látható egy külön teremben a város
szimbóluma, becses nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.
Ismereteink szerint a kürt a 10–11. század táján Bizáncban készült.
A gazdagon díszített elefántagyar kürtöt eredetileg valószínûleg cirkuszi játé-
kok alkalmával használták. Erre utalnak a kürt felületének magas mûvészi
értékû, gazdag faragványai is. A kürt Jászberénybe kerülésének idejérõl,
körülményeirõl biztos adatok nem állnak rendelkezésre. Eddig ismert legko-
rábbi ábrázolása, amelyet a Jászberényi Református Egyházközség egykori
pecsétje õrzött meg, 1642-bõl való. A török hódoltság után a kürt képe ráke-
rült Jászberény város, a Jász-Kun-Hármas Kerület, valamint a jászsági köz-
ségek címerére és pecsétjeire. Hatalmi jelvényként ünnepi alkalommal övén
viselte a kürtöt a jászok kapitánya is. De használták ivókürtként és jeles
alkalmakkor meg is szólaltatták.
A Jász Múzeum, eddigi szakmai és közmûvelõdési tevékenységéért,
1999-ben elnyerte az Év Múzeuma címet.
A múzeumalapítás gondolata 1873-ban – az országban elsõk között –
vetõdött fel. Legfõbb szorgalmazója Sipos Orbán helyettes polgármester
volt, aki fontosnak tartotta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre ke-
rüljenek. Kezdetben a városháza egyik udvari épületében helyezték el, s
1874-ben avatták fel. Mai állandó helyére – a városháza üresen álló lóistálló-
jába – 1931-ben költözött. A múzeum azóta is az 1842-ben épült, klasszicista
stílusú, dór oszlopos, mûemlék-épületben mûködik.
A Szentháromság téren állították fel 1926-ban Vass Viktor lovas-
szobrát, a „Huszárszobrot”, az elsõ világháborúban hõsi halált halt jászkun
huszárok emlékére.
162 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A Római katolikus fõtemplom vagy Nagyboldogasszony-templom
1332-ben gótikus stílusban épült. Többszöri átépítés során kapott barokk kül-
sõt. 1685-ben a nyugati homlokzatának csúcsára tornyot építettek. 1722-ben
újabb kétszintes tornyot építettek, 1759-ben a homlokzatot Mayerhoffer János
keletre helyezte át. 1774–1782 között átépítették Jung József, Hacker József és
Rábel Mátyás tervei alapján. A kõfaragó munkákat Conti Lipót végezte. A fõbe-
járat fölött a város címere látható. A templomot 1782-ben szentelték fel. A to-
ronydíszt 1802-ben helyezték el. A fõoltárra a tabernákulum tervét Pollack Mi-
hály készítette. A fõoltár fölötti képet 1883-ban Soldatits Ferenc Rómában fes-
tette, a mennyezeten lévõ képeket 1909-ben Szirmai Albert alkotta. 1956-ban a
toronysisak leégett, amit 1968–1969-ben újjáépítettek. A templom mellett talál-
ható az 1763-ban épült fõplébánia épülete. A Szentháromság-szobrot az
1831-es kolerajárvány emlékére állították fel. 1926-ban került mai helyére.
A fõtemplom szomszédságában találjuk a Kálváriát, népies nevén a Pálinkás
keresztet. 1752-ben Boleman János özvegye, Bálint Judit állítatta. A népies el-
nevezés feltehetõen onnan származik, hogy a térnek azon a részén árulták a
pálinkát két évszázadon keresztül, ahol a Kálvária eredetileg állt.
A Ferencesek terén áll a Ferences templom. A ferencesek a jászok térí-
tésében nagy szerepet játszottak. 1460-ban Mátyás király engedélyével
kezdték a templomot és kolostort építeni, melynek birtokba vételét 1472-ben
engedélyezte a pápa. 1526 után a törökök feldúlták, 1566-ban a templom
hajóját istállóvá, szentélyét mecsetté alakították át. 1690-ben tértek vissza a
ferencesek. Az 1700-as évek elején új tetõt és tornyot építettek rá. Mai ba-
rokk alakját 1770 és 1780 között kapta. A templomban láthatók az eredeti
hajó és szentély támpillérei, a beépített ablakok csúcsívei. Fõoltárképét Holló
Endre, a fali képeket Steffek Albin festette.
Az 1840-ben a lebontott török várban megtalált csontokra helyezték el
a török-magyar emlékmûvet 1909-ben. Az emlékmû Körmendi-Frim Jenõ
szobrászmûvész alkotása.
A ferences kolostor 1472-ben épült. A török pusztítás után 1723-ban
fogtak az új kolostor építéséhez. Terveit az Egerben mûködõ Giovanni
Battista Carlone olasz építész készítette. 1755-re fejezték be a keleti és nyu-
gati szárnyát, illetve a déli szárny ma is teljes pompájában álló ebédlõjét. Az
építkezést 1772-ben fejezték be. A kolostor jelenleg a Római Katolikus Egy-
házi Szeretetszolgálat otthona.
Az utak mellett található szobrok közül a Zagyva-híd melletti, a pászto-
rok védõszentjének, Szent Vendelnek szobrát kell megemlíteni. A szobrot a
juhászok szervezete, a Vendeliánus Társulat 1866-ban emelte. Szent Vendel
színesre festett alakja magyar: széles karimájú kalapot, szûrt, tarisznyát és
kulacsot visel, lábánál birkák fekszenek. Szent Vendel napján, október 20-án
a jászberényi juhtartó gazdák társulata ünnepélyesen kivonult a szoborhoz,
megkoszorúzta, majd birkavacsora mellett adták meg tiszteletüket a szent-
nek. Ez a hagyomány ma is mûködik.
ORSZÁGISMERET 163
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A város legjelentõsebb kulturális programsorozata a Jászberényi Nyár
Vigadalmi Napok, a Csángó Fesztivál és az Európai Kisebbségek Folklór Fesz-
tiválja és Konferencia.
SZOLNOK
Bár Szolnok nem tartozik a Tiszazughoz, a táj köz-
lekedése és gazdasági élete szorosan kapcsolódik hozzá.
A város õsi közlekedési útvonalon épült. Ma is a legfontosabb tiszai vasúti és
közúti átkelõhelyünk. Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, 76 986 la-
kosa van. Szolnokot elõször a garamszentbenedeki apátság 1075-bõl szár-
mazó oklevele említi. Szent István óta várispánsági központ. A török
1552-ben elfoglalta. 1847-ben Pest és Szolnok között épült meg a második
magyar vasútvonal. Az 1849-es tavaszi hadjárat során itt aratta a honvéd-
sereg elsõ gyõzelmét Damjanich János vezetésével.
Régi üzemei közül mûködik a MÁV Jármûjavító, a papírgyár, a cukor-
gyár és a Tiszamenti Vegyimûvek. Jelentõs a gabonatárháza és mûködõ
üzem még a Tisza Bútorgyár. Hazánk egyik legmodernebb, aluljárós rendsze-
rû, elektronikus vezérlésû vasúti pályaudvara található itt, ahol 34 vágány
fut keresztül. Egyúttal az ország egyik legnagyobb rendezõ-pályaudvara is
itt van.
A városnak egyetlen jelentõs mûemléke van, a 18. századi barokk fe-
rences templom, szép barokk oltárokkal és szószékkel. Az Alföld legnagyobb
barokk templomainak egyike. A volt zsinagóga most a Szolnoki Galéria.
A szép Tisza-parti sétányon van a gyógyfürdõvel egybeépült patinás Tisza
Szálló. Mögötte van Verseghy Ferenc papköltõ szobra. Õ fordította magyarra
a Marseillaise-t, és õ tanította magyarra József nádort. Szolnokon van elte-
metve. Az õ nevét viseli a közeli gimnázium. A szálló mellett van a moderni-
zált Szigligeti Színház épülete. A Kossuth téren találjuk a klasszicista Damja-
nich János Múzeumot gazdag helytörténeti anyaggal.
A Zagyva jobb partján Szolnok egyik legrégebbi városrészének, a régi
Tabánnak néhány skanzenszerûen meghagyott háza áll. A bal parton, a hídfõ-
nél találjuk az 1848–49-es szabadságharc legszebb többalakos emlékmûvét,
amely Radnai Béla alkotása. Az emlékmû diadalív alatt ábrázolja Dam-
janichot. A szobor mögött van a Szolnoki Mûvésztelep, amit 1902-ben 12 fes-
tõ alapított (Bihari, Kernstock, Mednyánszky, Vaszary stb.). A mûvésztelep
kertjében van a szolnoki középkori vár köveibõl összeállított torony. A Tisza-
part parkosított környezetében található a város gyógyfürdõje. Az 1928-ban
emelt épületben a mélybõl feltörõ, 56°C-os termálvizet hasznosítják.
A Tiszazug
A Tisza és a Körös-torkolat közötti terület tartozik ide, amelyen holtágak,
ártéri erdõk, gyógyfürdõk és arborétumok találhatók. Nyugat felõl a Közép-
164 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Tisza-vidéki Tájvédelmi Körzet, kelet felõl a Körös–Maros Nemzeti Park jel-
zik a határait. A települések közül ide tartozik a Szolnoktól délre induló
442-es út mentén található Martfû és Tiszaföldvár, valamint a 44-es út men-
tén lévõ Tiszakürt, Cserkeszõlõ és Kunszentmárton.
MARTFÛ A két világháború között a cseh Bata cég épített itt cipõgyárat,
ahová fõként Tiszaföldvárról toborzott munkásokat. A háború után a Tisza Ci-
põgyár nevet vette fel. Martfû – a templom nélküli város – Szent Tamásnak
szentelt új templomát még a rendszerváltás után is csak a tiszaföldvári plébá-
nos – Tamási József – erõfeszítése nyomán sikerült felépíteni 1995-ben. A Ma-
rosi Gábor tervezte modern és hagyományos elemeket ötvözõ szép templom
egyik érdekessége, hogy a Mohai Attila készítette színes üvegablakok a jövõ
reménybeli magyar szentjeit ábrázolják: báró Apor Vilmos vértanú gyõri püs-
pök és herceg Batthyány Strattmann László, a szegények orvosa, – akiket a
közelmúltban boldoggá avattak –; Kaszap István; Mindszenty József esztergo-
mi bíboros érsek; Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki – mint Mindszenty is
– súlyos börtönbüntetést szenvedett el; Bogner Mária Margit vizitációs szerze-
tesnõvér. Küszöbön van Mindszenty József és Márton Áron boldoggá avatása
is. A Szent Tamás-szobrot, egy érdekes modern feszületet és a stációkat is ne-
ves mûvészek készítették. A templomnak a vallásin kívül erõteljes kulturális
kisugárzása is van. Hangversenyeikhez rendszeresen kiváló elõadómûvésze-
ket hívnak meg, és vendégül látnak neves személyiségeket, hogy idõszerû té-
mákról elõadásokat tartsanak. A templom szomszédságában épült meg a mo-
dern városháza és a református templom is. Az elõttük lévõ téren állították fel
a millennium alkalmából Gyurcsek Ferenc Szent István szobrát.
TISZAFÖLDVÁR 14 ezer lakosával a Tiszazug legnagyobb települése.
Kiváló gyógyhatású alkali-hidrogén-karbonátos, kloridos, 71°C-os hévizének
jelentõs jód- és fluoridtartalma is van. Reumás és nõgyógyászati betegségek
gyógyítására alkalmas. A gyógy- és úszómedencével rendelkezõ fürdõ a vá-
rostól délre fekvõ sík területen fekszik.
A város érdekes látnivalója a Tiszazugi Földrajzi Múzeum a református
templom szomszédságában, amely a táj gazdasági életét és néprajzának
tárgyi emlékeit mutatja be.
A Kossuth utcai iskola tanítói lakásának a falán emléktábla hirdeti,
hogy Kossuth és Damjanich itt készítették elõ az 1849. március 5-ei gyõztes
szolnoki csatát az osztrákok ellen.
A Tiszaföldvárhoz tartozó szõlõ- és gyümölcstermelõ Homok katolikus
templomának érdekessége, hogy itt látható a híres „Torinói halotti lepel”
(amit Jézus halotti leplének tartanak) másolata.
TISZAKÜRT A Tisza gátja mellett telepítette Bolza Péter és fia, József
a 16 hektáros arborétumot. Sokféle fenyõfajta, öreg tölgy, platán és szilfák,
ORSZÁGISMERET 165
aA Az Észak-alföldi régió Bb
A város legjelentõsebb kulturális programsorozata a Jászberényi Nyár
Vigadalmi Napok, a Csángó Fesztivál és az Európai Kisebbségek Folklór Fesz-
tiválja és Konferencia.
SZOLNOK
Bár Szolnok nem tartozik a Tiszazughoz, a táj köz-
lekedése és gazdasági élete szorosan kapcsolódik hozzá.
A város õsi közlekedési útvonalon épült. Ma is a legfontosabb tiszai vasúti és
közúti átkelõhelyünk. Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, 76 986 la-
kosa van. Szolnokot elõször a garamszentbenedeki apátság 1075-bõl szár-
mazó oklevele említi. Szent István óta várispánsági központ. A török
1552-ben elfoglalta. 1847-ben Pest és Szolnok között épült meg a második
magyar vasútvonal. Az 1849-es tavaszi hadjárat során itt aratta a honvéd-
sereg elsõ gyõzelmét Damjanich János vezetésével.
Régi üzemei közül mûködik a MÁV Jármûjavító, a papírgyár, a cukor-
gyár és a Tiszamenti Vegyimûvek. Jelentõs a gabonatárháza és mûködõ
üzem még a Tisza Bútorgyár. Hazánk egyik legmodernebb, aluljárós rendsze-
rû, elektronikus vezérlésû vasúti pályaudvara található itt, ahol 34 vágány
fut keresztül. Egyúttal az ország egyik legnagyobb rendezõ-pályaudvara is
itt van.
A városnak egyetlen jelentõs mûemléke van, a 18. századi barokk fe-
rences templom, szép barokk oltárokkal és szószékkel. Az Alföld legnagyobb
barokk templomainak egyike. A volt zsinagóga most a Szolnoki Galéria.
A szép Tisza-parti sétányon van a gyógyfürdõvel egybeépült patinás Tisza
Szálló. Mögötte van Verseghy Ferenc papköltõ szobra. Õ fordította magyarra
a Marseillaise-t, és õ tanította magyarra József nádort. Szolnokon van elte-
metve. Az õ nevét viseli a közeli gimnázium. A szálló mellett van a moderni-
zált Szigligeti Színház épülete. A Kossuth téren találjuk a klasszicista Damja-
nich János Múzeumot gazdag helytörténeti anyaggal.
A Zagyva jobb partján Szolnok egyik legrégebbi városrészének, a régi
Tabánnak néhány skanzenszerûen meghagyott háza áll. A bal parton, a hídfõ-
nél találjuk az 1848–49-es szabadságharc legszebb többalakos emlékmûvét,
amely Radnai Béla alkotása. Az emlékmû diadalív alatt ábrázolja Dam-
janichot. A szobor mögött van a Szolnoki Mûvésztelep, amit 1902-ben 12 fes-
tõ alapított (Bihari, Kernstock, Mednyánszky, Vaszary stb.). A mûvésztelep
kertjében van a szolnoki középkori vár köveibõl összeállított torony. A Tisza-
part parkosított környezetében található a város gyógyfürdõje. Az 1928-ban
emelt épületben a mélybõl feltörõ, 56°C-os termálvizet hasznosítják.
A Tiszazug
A Tisza és a Körös-torkolat közötti terület tartozik ide, amelyen holtágak,
ártéri erdõk, gyógyfürdõk és arborétumok találhatók. Nyugat felõl a Közép-
164 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
Tisza-vidéki Tájvédelmi Körzet, kelet felõl a Körös–Maros Nemzeti Park jel-
zik a határait. A települések közül ide tartozik a Szolnoktól délre induló
442-es út mentén található Martfû és Tiszaföldvár, valamint a 44-es út men-
tén lévõ Tiszakürt, Cserkeszõlõ és Kunszentmárton.
MARTFÛ A két világháború között a cseh Bata cég épített itt cipõgyárat,
ahová fõként Tiszaföldvárról toborzott munkásokat. A háború után a Tisza Ci-
põgyár nevet vette fel. Martfû – a templom nélküli város – Szent Tamásnak
szentelt új templomát még a rendszerváltás után is csak a tiszaföldvári plébá-
nos – Tamási József – erõfeszítése nyomán sikerült felépíteni 1995-ben. A Ma-
rosi Gábor tervezte modern és hagyományos elemeket ötvözõ szép templom
egyik érdekessége, hogy a Mohai Attila készítette színes üvegablakok a jövõ
reménybeli magyar szentjeit ábrázolják: báró Apor Vilmos vértanú gyõri püs-
pök és herceg Batthyány Strattmann László, a szegények orvosa, – akiket a
közelmúltban boldoggá avattak –; Kaszap István; Mindszenty József esztergo-
mi bíboros érsek; Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki – mint Mindszenty is
– súlyos börtönbüntetést szenvedett el; Bogner Mária Margit vizitációs szerze-
tesnõvér. Küszöbön van Mindszenty József és Márton Áron boldoggá avatása
is. A Szent Tamás-szobrot, egy érdekes modern feszületet és a stációkat is ne-
ves mûvészek készítették. A templomnak a vallásin kívül erõteljes kulturális
kisugárzása is van. Hangversenyeikhez rendszeresen kiváló elõadómûvésze-
ket hívnak meg, és vendégül látnak neves személyiségeket, hogy idõszerû té-
mákról elõadásokat tartsanak. A templom szomszédságában épült meg a mo-
dern városháza és a református templom is. Az elõttük lévõ téren állították fel
a millennium alkalmából Gyurcsek Ferenc Szent István szobrát.
TISZAFÖLDVÁR 14 ezer lakosával a Tiszazug legnagyobb települése.
Kiváló gyógyhatású alkali-hidrogén-karbonátos, kloridos, 71°C-os hévizének
jelentõs jód- és fluoridtartalma is van. Reumás és nõgyógyászati betegségek
gyógyítására alkalmas. A gyógy- és úszómedencével rendelkezõ fürdõ a vá-
rostól délre fekvõ sík területen fekszik.
A város érdekes látnivalója a Tiszazugi Földrajzi Múzeum a református
templom szomszédságában, amely a táj gazdasági életét és néprajzának
tárgyi emlékeit mutatja be.
A Kossuth utcai iskola tanítói lakásának a falán emléktábla hirdeti,
hogy Kossuth és Damjanich itt készítették elõ az 1849. március 5-ei gyõztes
szolnoki csatát az osztrákok ellen.
A Tiszaföldvárhoz tartozó szõlõ- és gyümölcstermelõ Homok katolikus
templomának érdekessége, hogy itt látható a híres „Torinói halotti lepel”
(amit Jézus halotti leplének tartanak) másolata.
TISZAKÜRT A Tisza gátja mellett telepítette Bolza Péter és fia, József
a 16 hektáros arborétumot. Sokféle fenyõfajta, öreg tölgy, platán és szilfák,
ORSZÁGISMERET 165
aA Az Észak-alföldi régió Bb
valamint egzotikus növények teszik kedvelt turisztikai célponttá az arboré-
tumot.
CSERKESZÕLÕ gyümölcs-, szõlõ- és zöldségtermesztése jelentõs. Hír-
nevét azonban gyógyfürdõjének köszönheti. 1943-ban szénhidrogén-kutatás
alkalmával tört fel 2311 m mélyrõl a 83°C-os, 4,4 g/liter oldott ásványi-
anyag-tartalmú alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos, jódos, fluoridos gyógyvíz,
amely mozgásszervi és gyulladásos betegségek gyógyítására alkalmas.
A gyógyvízre nyitott és fedett gyógymedencék épültek, amelyeket kiépített,
zárt, parkosított terület vesz körül. Megfelelõ turisztikai szolgáltatóhelyeket is lé-
tesítettek.
KUNSZENTMÁRTON A Hármas-Körös mentén fekvõ Kunszent-
márton nevében is viseli védõszentje nevét. Templomát is Szent Mártonnak
szentelték, amelyet Jung József tervezett 1748-ban. A szentet ábrázolja
templomának fõoltárképe is, ami Kracker János Lukács alkotása. Évenként,
november 11. környékén Szent Márton-napi kulturális programokat szervez-
nek. A Körös–Maros Nemzeti Park részeként védelem alatt állnak a Körös ár-
téri erdeinek, rétjeinek és holtágainak jellegzetes növénytársulásai és állat-
világa.
TÚRKEVE Itt kell megemlékeznünk a túrkevei Finta Múzeumról. Finta
Sándor készítette a clevelandi Petõfi- és Madách-szobrot, a Los Angeles-i,
Pittsburgh-i és St. Louis-i Kossuth-emlékmûvet. Az említett múzeumban lát-
ható szobrokat a Finta testvérek, Gergely és Sándor ajándékozták szülõ-
városuknak, Túrkevének.
MEZÕTÚR nevével már Anonymusnál és a Váradi Regestrumban is
találkozunk. A város évszázadok óta híres kerámiaiparáról („korsósok”).
Leghíresebb a Badár fazekascsalád. A Badár Emlékszoba és alkotóház mu-
tatja be munkásságukat. A Túri Fazekas Múzeum a több száz éves mezõtúri
fazekasságot ismerteti. A híres túri lóvásárt augusztusban ma is megrende-
zik. Petõfi 1847-ben az itteni Zsindelyes csárdában írta az „Utazás az Alföld-
ön” címû versét. Itt mûködik az ország egyik legrégibb középiskolája, az
1530-ban alapított Református Gimnázium.
166 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 167
aA Az Észak-alföldi régió Bb
valamint egzotikus növények teszik kedvelt turisztikai célponttá az arboré-
tumot.
CSERKESZÕLÕ gyümölcs-, szõlõ- és zöldségtermesztése jelentõs. Hír-
nevét azonban gyógyfürdõjének köszönheti. 1943-ban szénhidrogén-kutatás
alkalmával tört fel 2311 m mélyrõl a 83°C-os, 4,4 g/liter oldott ásványi-
anyag-tartalmú alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos, jódos, fluoridos gyógyvíz,
amely mozgásszervi és gyulladásos betegségek gyógyítására alkalmas.
A gyógyvízre nyitott és fedett gyógymedencék épültek, amelyeket kiépített,
zárt, parkosított terület vesz körül. Megfelelõ turisztikai szolgáltatóhelyeket is lé-
tesítettek.
KUNSZENTMÁRTON A Hármas-Körös mentén fekvõ Kunszent-
márton nevében is viseli védõszentje nevét. Templomát is Szent Mártonnak
szentelték, amelyet Jung József tervezett 1748-ban. A szentet ábrázolja
templomának fõoltárképe is, ami Kracker János Lukács alkotása. Évenként,
november 11. környékén Szent Márton-napi kulturális programokat szervez-
nek. A Körös–Maros Nemzeti Park részeként védelem alatt állnak a Körös ár-
téri erdeinek, rétjeinek és holtágainak jellegzetes növénytársulásai és állat-
világa.
TÚRKEVE Itt kell megemlékeznünk a túrkevei Finta Múzeumról. Finta
Sándor készítette a clevelandi Petõfi- és Madách-szobrot, a Los Angeles-i,
Pittsburgh-i és St. Louis-i Kossuth-emlékmûvet. Az említett múzeumban lát-
ható szobrokat a Finta testvérek, Gergely és Sándor ajándékozták szülõ-
városuknak, Túrkevének.
MEZÕTÚR nevével már Anonymusnál és a Váradi Regestrumban is
találkozunk. A város évszázadok óta híres kerámiaiparáról („korsósok”).
Leghíresebb a Badár fazekascsalád. A Badár Emlékszoba és alkotóház mu-
tatja be munkásságukat. A Túri Fazekas Múzeum a több száz éves mezõtúri
fazekasságot ismerteti. A híres túri lóvásárt augusztusban ma is megrende-
zik. Petõfi 1847-ben az itteni Zsindelyes csárdában írta az „Utazás az Alföld-
ön” címû versét. Itt mûködik az ország egyik legrégibb középiskolája, az
1530-ban alapított Református Gimnázium.
166 ORSZÁGISMERET
aA Az Észak-alföldi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 167
aA A Tisza-tavi régió Bb

A Tisza-tavi régió

A régió területéhez tartozik a következõ négy megye egy-egy része:

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok
megye.
A Tisza-tó az Alföldön, a Közép-Tisza völgyében helyezkedik el.
Nyugatról a Jászság, északról a Hevesi-síkság és a Borsodi Mezõség,
keleten a Hortobágyi Nemzeti Park és délrõl a Nagykunság fogja
közre.

Természeti adottságok

A Tisza-tó nem természetes földrajzi képzõdmény, hanem emberi beavatko-

zás eredményeként jött létre. 1967–1973 között a Kiskörénél megépült -
Tisza II. vízlépcsõ révén egy síkvidéki átfolyásos tározó létesült. Ez az árvíz-
védelmi gátak közötti, hullámtéri terület valójában egy olyan folyószakasz,
ahol a duzzasztást követõ vízszintemelkedés lehetõvé tette, hogy az egykori
mederrészletek, morotvák, árvízjárta laposok és rétek egymással összefüggõ
vízrajzi-hálózati rendszere alakuljon ki.
A Tisza 37 km hosszan folyik át a tározó területén. Magának a Ti-
sza-tónak a területe 127 km2. Vízmélysége változóan néhány decimétertõl
több mint 2 méterig terjed (a Tisza medervonalában 7,6 m). A tározott víz-
mennyiség több mint 300 millió m3. A tó vizének minõségét szinte kizárólag a
Tisza vizének állapota és annak változásai határozzák meg.
Éghajlata azonos a tározót körülvevõ Alföldével, tehát mérsékelten me-
leg, száraz. Az évi középhõmérséklet 10°C körüli. Magas a napsütéses órák
száma, évi 1900–2000 óra közötti. Az évi hõingadozás az országos átlagnál
magasabb. A csapadék évi értéke 500–560 mm között van. Leggyakoribb az
északkeleti szél.
A tó vízi és mocsári növényzetét mintegy 87 fajta gazdagítja.

ORSZÁGISMERET 169
aA A Tisza-tavi régió Bb

A Tisza-tavi régió

A régió területéhez tartozik a következõ négy megye egy-egy része:

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok
megye.
A Tisza-tó az Alföldön, a Közép-Tisza völgyében helyezkedik el.
Nyugatról a Jászság, északról a Hevesi-síkság és a Borsodi Mezõség,
keleten a Hortobágyi Nemzeti Park és délrõl a Nagykunság fogja
közre.

Természeti adottságok

A Tisza-tó nem természetes földrajzi képzõdmény, hanem emberi beavatko-

zás eredményeként jött létre. 1967–1973 között a Kiskörénél megépült -
Tisza II. vízlépcsõ révén egy síkvidéki átfolyásos tározó létesült. Ez az árvíz-
védelmi gátak közötti, hullámtéri terület valójában egy olyan folyószakasz,
ahol a duzzasztást követõ vízszintemelkedés lehetõvé tette, hogy az egykori
mederrészletek, morotvák, árvízjárta laposok és rétek egymással összefüggõ
vízrajzi-hálózati rendszere alakuljon ki.
A Tisza 37 km hosszan folyik át a tározó területén. Magának a Ti-
sza-tónak a területe 127 km2. Vízmélysége változóan néhány decimétertõl
több mint 2 méterig terjed (a Tisza medervonalában 7,6 m). A tározott víz-
mennyiség több mint 300 millió m3. A tó vizének minõségét szinte kizárólag a
Tisza vizének állapota és annak változásai határozzák meg.
Éghajlata azonos a tározót körülvevõ Alföldével, tehát mérsékelten me-
leg, száraz. Az évi középhõmérséklet 10°C körüli. Magas a napsütéses órák
száma, évi 1900–2000 óra közötti. Az évi hõingadozás az országos átlagnál
magasabb. A csapadék évi értéke 500–560 mm között van. Leggyakoribb az
északkeleti szél.
A tó vízi és mocsári növényzetét mintegy 87 fajta gazdagítja.

ORSZÁGISMERET 169
aA A Tisza-tavi régió Bb
Az állatvilág gazdag. Számos hal-, madár- és egyéb állatfaj található, de
itt van a tiszafüredi madárrezervátum, amely nemzetközi egyezménnyel is
védett terület és a Hortobágyi Nemzeti Parknak is része.
Gazdasági és kulturális adottságok
A Tisza-tavi régió területéhez húsz település tartozik. Igen népszerû a kerék-
páros turizmus, mert földúton, illetve kevésbé forgalmas közúton körbe lehet
járni a tavat, és Tiszacsegénél a kerékpárút csatlakozik a Tiszafüred-tisza-
dobi országos kerékpárút-hálózathoz. A tó két partja között három helyen
kompjárat, két helyen – Tiszafürednél és Kiskörénél – Tisza-híd könnyíti a
közlekedést. Az idegenforgalmi fõidényben több helyen is lehetõség van séta-
hajózásra.
Az Abádszalóki-öböl 14 km2 területû nyílt vízterület, amely kiválóan al-
kalmas vízisportok mûvelésére. Különlegessége, hogy motoros jármûveket
is lehet használni, mivel ez a tó legmélyebb része. Az abádszalóki kikötõ sójá-
val is rendelkezik, és a parton új apartmanházakat építettek.
A Sarud–tiszafüredi-medence már változatos vízmélységû, szigetekkel
és holtágakkal tarkított terület. Vízinövényzete, madár- és állatvilága gazdag.
Évszázadokkal ezelõtt ilyen lehetett a Tisza völgye. A horgászatnak, vadá-
szatnak, de a csónakázásnak is fõ területe.
A tiszafüredi madárrezervátum sekély vízborítású területe az ornitoló-
gusok kedvenc helye, mivel a vándormadarak fészkelõ- és költõhelye. Az
európai jelentõségû és védelmû madárélõhelyek ornitológiai szakmai turiz-
must vonzanak.
A Tisza-tó a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet északi végéhez csatlakozik.
A Tisza-tavi régió kiemelt települései
TISZAFÜRED 13 ezer lakosával a régió legnagyobb települése és ide-
genforgalmi központja. A régészeti feltárások során itt egy települést és te-
metõt találtak az Árpád-korból. A város nevét 1273-ban említik elõszõr az
írásos források Füred néven. Középkori történelme során többször elnéptele-
nedett. A 18. század végétõl jelentõs mezõvárosi szerepet töltött be.
1833-ban épült az elsõ állandó hídja a Tiszán, amely új lendületet adott a vá-
170 ORSZÁGISMERET
aA A Tisza-tavi régió Bb
ros fejlõdésének és a település jelentõségét is növelte. 1849-ben itt volt a sza-
badságharc hadseregének fõhadiszállása. Innen indult a tavaszi hadjárat is.
A 19. század végére kiépült a vasútvonal, megindult a polgári fejlõdés. 1984
óta város.
A szabadságharc egyik tábornokáról elnevezett Kiss Pál Múzeum a
klasszicista stílusú, 1840 körül épített Lipcsey-kúriában kapott helyet. Az
épület érdekessége, hogy 1849. március 4–5-én ebben az épületben talál-
kozott Kossuth és Görgey. A múzeum az 1877-ben alapított Tiszavidéki
Régészeti Egyletbõl jött létre. Alapítója: Tariczky Endre katolikus plébá-
nos, a korabeli tudományos és közélet ismert szereplõje. Amatõr régész,
aki Tiszafüred környékén számos ásatást végzett. Az egylet alapgyûjtemé-
nyét ásatásainak leleteivel, történészi dokumentációkkal, érmékkel, termé-
szettudományos és néprajzi tárgyakkal növelte. Ez a jelentõs, közel 15 000
tárgyat tartalmazó gyûjtemény a II. világháború során részben megsemmi-
sült. A megmaradt gyûjteménybõl alakult meg 1949-ben az ország elsõ
Falumúzeuma. 1952-ben költözött mai helyére és Kiss Pál (1809–1867)
honvédtábornokról nevezték el, aki a szabadságharc leverése után itteni
birtokain gazdálkodott. A múzeum régészeti, néprajzi, történeti és termé-
szettudományi anyagokat õriz. Gyûjteményében két eredeti Kossuth-levelet
is megtalálhatunk.
A Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban a tiszafüredi fazekasság történe-
tét ismertetik. A kiállítás az 1839–1910 között élt neves fazekas népi klasszi-
cista lakóházában eredeti berendezési tárgyai, alkotásai segítségével mutatja
be a fazekasok munka- és életkörülményeit.
A város barokk református temploma mûemlék jellegû épület, közép-
kori részekkel. 1819 és 1827 között épült római katolikus templomát Nagy-
boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A városnak gyógyfürdõje és sza-
badstrandja van.
ABÁDSZALÓK Szolnok és Tiszafüred között, a Tisza bal partján he-
lyezkedik el. Tiszaabád és Tiszaszalók nevû községek egyesülésével jött létre
1896-ban. Abádszalók életét mindig meghatározta mezõgazdasági jellege,
földrajzi és gazdasági tényezõi nem kedveztek az ipar kialakulásának. A Ti-
sza-tó létrehozása jelentõs változást hozott a település életébe. A tó 127 km2
nagyságú árterületébõl 14 km2-es egybefüggõ szabadvízfelület található itt,
ezért idegenforgalmi központtá épült ki. Enyhe lejtésû, homokos vízpartja
fürdõzésre kiválóan alkalmas, a vízisportok kedvelõinek a paradicsoma. Az
Attila-öbölben kijelölt területen engedélyezett a motoros vízisporteszközök
használata. Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat kulturális, képzõ-
mûvészeti és sportprogramjai évek óta a látogatók nagy számát vonzzák.
KISKÖRE a Tisza-tó jobb partján fekszik, Heves megyéhez tartozik. Fek-
vésénél fogva állandóan lakott terület volt, a halászat és a mezõgazdaság ál-
ORSZÁGISMERET 171
aA A Tisza-tavi régió Bb
Az állatvilág gazdag. Számos hal-, madár- és egyéb állatfaj található, de
itt van a tiszafüredi madárrezervátum, amely nemzetközi egyezménnyel is
védett terület és a Hortobágyi Nemzeti Parknak is része.
Gazdasági és kulturális adottságok
A Tisza-tavi régió területéhez húsz település tartozik. Igen népszerû a kerék-
páros turizmus, mert földúton, illetve kevésbé forgalmas közúton körbe lehet
járni a tavat, és Tiszacsegénél a kerékpárút csatlakozik a Tiszafüred-tisza-
dobi országos kerékpárút-hálózathoz. A tó két partja között három helyen
kompjárat, két helyen – Tiszafürednél és Kiskörénél – Tisza-híd könnyíti a
közlekedést. Az idegenforgalmi fõidényben több helyen is lehetõség van séta-
hajózásra.
Az Abádszalóki-öböl 14 km2 területû nyílt vízterület, amely kiválóan al-
kalmas vízisportok mûvelésére. Különlegessége, hogy motoros jármûveket
is lehet használni, mivel ez a tó legmélyebb része. Az abádszalóki kikötõ sójá-
val is rendelkezik, és a parton új apartmanházakat építettek.
A Sarud–tiszafüredi-medence már változatos vízmélységû, szigetekkel
és holtágakkal tarkított terület. Vízinövényzete, madár- és állatvilága gazdag.
Évszázadokkal ezelõtt ilyen lehetett a Tisza völgye. A horgászatnak, vadá-
szatnak, de a csónakázásnak is fõ területe.
A tiszafüredi madárrezervátum sekély vízborítású területe az ornitoló-
gusok kedvenc helye, mivel a vándormadarak fészkelõ- és költõhelye. Az
európai jelentõségû és védelmû madárélõhelyek ornitológiai szakmai turiz-
must vonzanak.
A Tisza-tó a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet északi végéhez csatlakozik.
A Tisza-tavi régió kiemelt települései
TISZAFÜRED 13 ezer lakosával a régió legnagyobb települése és ide-
genforgalmi központja. A régészeti feltárások során itt egy települést és te-
metõt találtak az Árpád-korból. A város nevét 1273-ban említik elõszõr az
írásos források Füred néven. Középkori történelme során többször elnéptele-
nedett. A 18. század végétõl jelentõs mezõvárosi szerepet töltött be.
1833-ban épült az elsõ állandó hídja a Tiszán, amely új lendületet adott a vá-
170 ORSZÁGISMERET
aA A Tisza-tavi régió Bb
ros fejlõdésének és a település jelentõségét is növelte. 1849-ben itt volt a sza-
badságharc hadseregének fõhadiszállása. Innen indult a tavaszi hadjárat is.
A 19. század végére kiépült a vasútvonal, megindult a polgári fejlõdés. 1984
óta város.
A szabadságharc egyik tábornokáról elnevezett Kiss Pál Múzeum a
klasszicista stílusú, 1840 körül épített Lipcsey-kúriában kapott helyet. Az
épület érdekessége, hogy 1849. március 4–5-én ebben az épületben talál-
kozott Kossuth és Görgey. A múzeum az 1877-ben alapított Tiszavidéki
Régészeti Egyletbõl jött létre. Alapítója: Tariczky Endre katolikus plébá-
nos, a korabeli tudományos és közélet ismert szereplõje. Amatõr régész,
aki Tiszafüred környékén számos ásatást végzett. Az egylet alapgyûjtemé-
nyét ásatásainak leleteivel, történészi dokumentációkkal, érmékkel, termé-
szettudományos és néprajzi tárgyakkal növelte. Ez a jelentõs, közel 15 000
tárgyat tartalmazó gyûjtemény a II. világháború során részben megsemmi-
sült. A megmaradt gyûjteménybõl alakult meg 1949-ben az ország elsõ
Falumúzeuma. 1952-ben költözött mai helyére és Kiss Pál (1809–1867)
honvédtábornokról nevezték el, aki a szabadságharc leverése után itteni
birtokain gazdálkodott. A múzeum régészeti, néprajzi, történeti és termé-
szettudományi anyagokat õriz. Gyûjteményében két eredeti Kossuth-levelet
is megtalálhatunk.
A Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban a tiszafüredi fazekasság történe-
tét ismertetik. A kiállítás az 1839–1910 között élt neves fazekas népi klasszi-
cista lakóházában eredeti berendezési tárgyai, alkotásai segítségével mutatja
be a fazekasok munka- és életkörülményeit.
A város barokk református temploma mûemlék jellegû épület, közép-
kori részekkel. 1819 és 1827 között épült római katolikus templomát Nagy-
boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A városnak gyógyfürdõje és sza-
badstrandja van.
ABÁDSZALÓK Szolnok és Tiszafüred között, a Tisza bal partján he-
lyezkedik el. Tiszaabád és Tiszaszalók nevû községek egyesülésével jött létre
1896-ban. Abádszalók életét mindig meghatározta mezõgazdasági jellege,
földrajzi és gazdasági tényezõi nem kedveztek az ipar kialakulásának. A Ti-
sza-tó létrehozása jelentõs változást hozott a település életébe. A tó 127 km2
nagyságú árterületébõl 14 km2-es egybefüggõ szabadvízfelület található itt,
ezért idegenforgalmi központtá épült ki. Enyhe lejtésû, homokos vízpartja
fürdõzésre kiválóan alkalmas, a vízisportok kedvelõinek a paradicsoma. Az
Attila-öbölben kijelölt területen engedélyezett a motoros vízisporteszközök
használata. Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat kulturális, képzõ-
mûvészeti és sportprogramjai évek óta a látogatók nagy számát vonzzák.
KISKÖRE a Tisza-tó jobb partján fekszik, Heves megyéhez tartozik. Fek-
vésénél fogva állandóan lakott terület volt, a halászat és a mezõgazdaság ál-
ORSZÁGISMERET 171
aA A Tisza-tavi régió Bb
landó megélhetési lehetõséget biztosított. 1323-ban említik elõször. A török
seregek felégették, a falu újratelepítése 1714-tõl kezdõdött. Falumúzeumá-
ban érdekes helytörténeti gyûjtemény van.
Itt épült meg Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye,
a kiskörei vízlépcsõ és vízerõmû. 1973 óta a felduzzasztott víztározó a Tisza
hajózhatóságát biztosítja. Innen a Tisza-tóból két öntözõcsatornát, a Jászsá-
gi- és a Kunsági-fõcsatornát építették ki. A mesterséges tó körül üdülõkörzet
létesült. Itt a Tisza-tó partja, szigetei és öblei kiváló nyaralási lehetõséget
biztosítanak.
POROSZLÓ a Tisza-tó kapuja. Jelentése: törvényszolga, aki a hatóság
által kijelölt egyéneket elfogja. A török hódoltság alatt elpusztított földvára és
bencés kolostora jelzik, hogy az Árpád-házi és Anjou királyok idején jelentõs
szerepet játszott a környéken. A 18. század végén állították fel a kincstári
sóhivatalt. Poroszló fontos tiszai átkelõhelye volt a Felvidékrõl az Alföld és
Erdély felé irányuló személy- és teherforgalomnak. 1828-ban mezõvárosi
rangban sótároló hely volt. A 19. század második felében az egri káptalan és
a szatmári püspökség birtokai voltak a területén.
SARUD A Tisza-tó itt egy nyugalmas öblöt vet, amit a nagy tófelszínbõl
náddal borított kis szigetek füzére választ el. Az öböl belsõ széle védett a
hullámveréstõl, ezáltal kellemes strandolási, csónakázási és horgászási
lehetõségeket biztosít. Érdekes a település népi építészete. Hagyományos
formában épített lakóházai a vályogfalazatú, szarufás-torokgerendás, nye-
regtetõs, vízvetõs díszes deszkaoromzatos típushoz tartoznak. A falazat
anyaga általánosan a vályog. Kõbõl, téglából uradalmi és egyházi épüle-
tek épültek. A tetõfedés természetes anyaga a nád. Még a templomot is
náddal fedték.
Látnivalói közé tartozik a késõ barokk, a Szentháromság tiszteletére
felszentelt temploma. Belsejében találjuk az aranyozott fa fõoltárt, amely a
Szentháromságot ábrázolja.
TISZACSEGE földrajzi és történeti érdekességekben gazdag telepü-
lés. Az olaj kutatása közben 1972-ben feltört hévíz a falu életében komoly
változásokat idézett elõ. A kiépült termálfürdõ a reumások, az izomfájdal-
makban és sömörös betegségekben szenvedõk gyógyítására kiválóan al-
kalmas. A fürdõ szomszédságában 500 fõs kempinget alakítottak ki. A ti-
szai táj ezen a szakaszon az egyik legszebb. Itt 1993 óta sétahajójáratokat
közlekedtetnek. A község központjában lévõ református templom mûem-
lék. A 14–15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. és a 19. szá-
zadban többször átépítették.
Népi építészeti mûemléke az 1833-ban épített Zsellérház. A benne lévõ
múzeum bemutatja a 19. század végi paraszti élet rekvizitumait, eredeti be-
rendezési tárgyait.
172 ORSZÁGISMERET
aA A Tisza-tavi régió Bb
BEREKFÜRDÕ A Karcag közelében található, 1000 lakosú fiatal kis-
község kitûnõ gyógyvízének, jó levegõjének, vendégszeretõ lakosainak kö-
szönheti népszerûségét. Az 1922 óta önálló település nem rendelkezik gazdag
történelmi múlttal. Az 1920-as esztendõkben még pusztán öt tanya szolgált
a családok otthonául. 1925-ben kõolajfúrásokat kezdtek a környéken. Az
1928 januárjában feltört termálvíz igen gazdag ásványi anyagokban: kalciu-
mot, magnéziumot, jódot, brómot és ként tartalmaz. A következõ években
megkezdõdött a fürdõtelep kiépítése. Napjainkban összesen kilenc medence
várja a gyógyulni, pihenni és kikapcsolódni vágyó vendégeket. A termálvíz
különleges összetevõi elsõsorban reumatológiai megbetegedések gyógyítá-
sára, vérkeringési zavarok kezelésére, idegrendszeri és nõgyógyászati pana-
szok csökkentésére, valamint balesetek utáni rehabilitációkra alkalmasak.
A nyolchektárnyi zöldövezetben elhelyezkedõ gyógyfürdõ-komplexumban
különbözõ méretû és mélységû gyógymedencék, termálmedencék, felnõtt-
és gyermekmedencék, uszoda, nyak-, hát- és derékzuhany élményszolgálta-
tások, súlyfürdõ, gyógy- és víz alatti sugármasszázs, valamint elektroterápia
állnak a vendégek rendelkezésére. A fürdõ területén, 21 hektáron két hor-
gásztó is létesült.
KUNHEGYES a Tisza-tó déli kapuja. A honfoglalás után letelepedõ be-
senyõk utódai, a tiszaderzsi nemesek birtokolták a mai település õsét.
IV. Béla a kunok egy részét 1240-ben, majd a tatárjárást követõen 1243-ban
telepítette a területre. Írásos dokumentumok a települést elõször 1311-ben
említik. Hegyesház néven egyházas hely volt, de még a kunok lakták.
A 15. században a Kenderessy-család birtoka lett, akiknek rokonai kunok
voltak, így kun jogú település lett. A 16. század végén a tizenöt éves háború-
ban elnéptelenedett, késõbb eladták a Német Lovagrendnek. 1704-tõl a
térség a kurucok gyülekezõhelye volt, a Rákóczi-szabadságharc idején a la-
kosság Rakamazra költözött. 1711-ben költöztek vissza. 1745-ben visszavá-
sárolta kiváltságait, 1811-ben mezõvárosi rangot kapott. 1989 óta város.
Látnivalói: 1827–1840 között Homályossy Ferenc és 1841–1844 kö-
zött Hild József tervei alapján épült refermátus temploma. Az Alföld legna-
gyobb református templomai közé tartozik, befogadóképessége 4 ezer fõ.
A város központjában áll a Gyõrfi Lajos által 1988-ban készített Kun emlék-
mû. A szobor talapzata a település határában található kunhalmokat jelké-
pezi. Az emlékmû fõalakja, a lován hátrafelé nyilazó vitéz, azoknak a kun
harcosoknak állít emléket, akik évszázadok során életüket áldozták az
országért.
1779. szeptember 2-án királyi rendelet utasította a zömében refor-
mátusok lakta Kunhegyest, hogy a római katolikus templom építésé-
hez telket adjon. A klasszicista stílusú templom 1829–1831 között
Homályossy János építész közremûködésével épült fel. Érdekessége,
hogy a költségeit Fischer István egri érsek végrendeletében magára vál-
ORSZÁGISMERET 173
aA A Tisza-tavi régió Bb
landó megélhetési lehetõséget biztosított. 1323-ban említik elõször. A török
seregek felégették, a falu újratelepítése 1714-tõl kezdõdött. Falumúzeumá-
ban érdekes helytörténeti gyûjtemény van.
Itt épült meg Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye,
a kiskörei vízlépcsõ és vízerõmû. 1973 óta a felduzzasztott víztározó a Tisza
hajózhatóságát biztosítja. Innen a Tisza-tóból két öntözõcsatornát, a Jászsá-
gi- és a Kunsági-fõcsatornát építették ki. A mesterséges tó körül üdülõkörzet
létesült. Itt a Tisza-tó partja, szigetei és öblei kiváló nyaralási lehetõséget
biztosítanak.
POROSZLÓ a Tisza-tó kapuja. Jelentése: törvényszolga, aki a hatóság
által kijelölt egyéneket elfogja. A török hódoltság alatt elpusztított földvára és
bencés kolostora jelzik, hogy az Árpád-házi és Anjou királyok idején jelentõs
szerepet játszott a környéken. A 18. század végén állították fel a kincstári
sóhivatalt. Poroszló fontos tiszai átkelõhelye volt a Felvidékrõl az Alföld és
Erdély felé irányuló személy- és teherforgalomnak. 1828-ban mezõvárosi
rangban sótároló hely volt. A 19. század második felében az egri káptalan és
a szatmári püspökség birtokai voltak a területén.
SARUD A Tisza-tó itt egy nyugalmas öblöt vet, amit a nagy tófelszínbõl
náddal borított kis szigetek füzére választ el. Az öböl belsõ széle védett a
hullámveréstõl, ezáltal kellemes strandolási, csónakázási és horgászási
lehetõségeket biztosít. Érdekes a település népi építészete. Hagyományos
formában épített lakóházai a vályogfalazatú, szarufás-torokgerendás, nye-
regtetõs, vízvetõs díszes deszkaoromzatos típushoz tartoznak. A falazat
anyaga általánosan a vályog. Kõbõl, téglából uradalmi és egyházi épüle-
tek épültek. A tetõfedés természetes anyaga a nád. Még a templomot is
náddal fedték.
Látnivalói közé tartozik a késõ barokk, a Szentháromság tiszteletére
felszentelt temploma. Belsejében találjuk az aranyozott fa fõoltárt, amely a
Szentháromságot ábrázolja.
TISZACSEGE földrajzi és történeti érdekességekben gazdag telepü-
lés. Az olaj kutatása közben 1972-ben feltört hévíz a falu életében komoly
változásokat idézett elõ. A kiépült termálfürdõ a reumások, az izomfájdal-
makban és sömörös betegségekben szenvedõk gyógyítására kiválóan al-
kalmas. A fürdõ szomszédságában 500 fõs kempinget alakítottak ki. A ti-
szai táj ezen a szakaszon az egyik legszebb. Itt 1993 óta sétahajójáratokat
közlekedtetnek. A község központjában lévõ református templom mûem-
lék. A 14–15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. és a 19. szá-
zadban többször átépítették.
Népi építészeti mûemléke az 1833-ban épített Zsellérház. A benne lévõ
múzeum bemutatja a 19. század végi paraszti élet rekvizitumait, eredeti be-
rendezési tárgyait.
172 ORSZÁGISMERET
aA A Tisza-tavi régió Bb
BEREKFÜRDÕ A Karcag közelében található, 1000 lakosú fiatal kis-
község kitûnõ gyógyvízének, jó levegõjének, vendégszeretõ lakosainak kö-
szönheti népszerûségét. Az 1922 óta önálló település nem rendelkezik gazdag
történelmi múlttal. Az 1920-as esztendõkben még pusztán öt tanya szolgált
a családok otthonául. 1925-ben kõolajfúrásokat kezdtek a környéken. Az
1928 januárjában feltört termálvíz igen gazdag ásványi anyagokban: kalciu-
mot, magnéziumot, jódot, brómot és ként tartalmaz. A következõ években
megkezdõdött a fürdõtelep kiépítése. Napjainkban összesen kilenc medence
várja a gyógyulni, pihenni és kikapcsolódni vágyó vendégeket. A termálvíz
különleges összetevõi elsõsorban reumatológiai megbetegedések gyógyítá-
sára, vérkeringési zavarok kezelésére, idegrendszeri és nõgyógyászati pana-
szok csökkentésére, valamint balesetek utáni rehabilitációkra alkalmasak.
A nyolchektárnyi zöldövezetben elhelyezkedõ gyógyfürdõ-komplexumban
különbözõ méretû és mélységû gyógymedencék, termálmedencék, felnõtt-
és gyermekmedencék, uszoda, nyak-, hát- és derékzuhany élményszolgálta-
tások, súlyfürdõ, gyógy- és víz alatti sugármasszázs, valamint elektroterápia
állnak a vendégek rendelkezésére. A fürdõ területén, 21 hektáron két hor-
gásztó is létesült.
KUNHEGYES a Tisza-tó déli kapuja. A honfoglalás után letelepedõ be-
senyõk utódai, a tiszaderzsi nemesek birtokolták a mai település õsét.
IV. Béla a kunok egy részét 1240-ben, majd a tatárjárást követõen 1243-ban
telepítette a területre. Írásos dokumentumok a települést elõször 1311-ben
említik. Hegyesház néven egyházas hely volt, de még a kunok lakták.
A 15. században a Kenderessy-család birtoka lett, akiknek rokonai kunok
voltak, így kun jogú település lett. A 16. század végén a tizenöt éves háború-
ban elnéptelenedett, késõbb eladták a Német Lovagrendnek. 1704-tõl a
térség a kurucok gyülekezõhelye volt, a Rákóczi-szabadságharc idején a la-
kosság Rakamazra költözött. 1711-ben költöztek vissza. 1745-ben visszavá-
sárolta kiváltságait, 1811-ben mezõvárosi rangot kapott. 1989 óta város.
Látnivalói: 1827–1840 között Homályossy Ferenc és 1841–1844 kö-
zött Hild József tervei alapján épült refermátus temploma. Az Alföld legna-
gyobb református templomai közé tartozik, befogadóképessége 4 ezer fõ.
A város központjában áll a Gyõrfi Lajos által 1988-ban készített Kun emlék-
mû. A szobor talapzata a település határában található kunhalmokat jelké-
pezi. Az emlékmû fõalakja, a lován hátrafelé nyilazó vitéz, azoknak a kun
harcosoknak állít emléket, akik évszázadok során életüket áldozták az
országért.
1779. szeptember 2-án királyi rendelet utasította a zömében refor-
mátusok lakta Kunhegyest, hogy a római katolikus templom építésé-
hez telket adjon. A klasszicista stílusú templom 1829–1831 között
Homályossy János építész közremûködésével épült fel. Érdekessége,
hogy a költségeit Fischer István egri érsek végrendeletében magára vál-
ORSZÁGISMERET 173
aA A Tisza-tavi régió Bb
lalta. A templomot Pyrker János egri érsek szentelte fel a Szentháromság
tiszteletére 1831 tavaszán. A Sóház Kunhegyes legrégebbi épülete.
1739-ben községházának épült, a város lakói azonban csak sóházként is-
merik. 1961-tõl a Városi könyvtárnak ad helyet. Pincegalériájában idõsza-
ki kiállításokat rendeznek.
A város szélén áll a település egyetlen megmaradt szélmalma, amely
népi mûemlék. Az 1800-as évek közepén épült, közel 130 ezer tégla felhasz-
nálásával. Utolsó tulajdonosa, a Komlósi-család 1970-ben berendezésével
együtt eladta az Országos Mûemléki Felügyelõségnek, akik a szentendrei
skanzenben szerették volna felállítani. Ez nem sikerült, 1990-ben a város
visszavásárolta.
174 ORSZÁGISMERET
aA A Tisza-tavi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 175
aA A Tisza-tavi régió Bb
lalta. A templomot Pyrker János egri érsek szentelte fel a Szentháromság
tiszteletére 1831 tavaszán. A Sóház Kunhegyes legrégebbi épülete.
1739-ben községházának épült, a város lakói azonban csak sóházként is-
merik. 1961-tõl a Városi könyvtárnak ad helyet. Pincegalériájában idõsza-
ki kiállításokat rendeznek.
A város szélén áll a település egyetlen megmaradt szélmalma, amely
népi mûemlék. Az 1800-as évek közepén épült, közel 130 ezer tégla felhasz-
nálásával. Utolsó tulajdonosa, a Komlósi-család 1970-ben berendezésével
együtt eladta az Országos Mûemléki Felügyelõségnek, akik a szentendrei
skanzenben szerették volna felállítani. Ez nem sikerült, 1990-ben a város
visszavásárolta.
174 ORSZÁGISMERET
aA A Tisza-tavi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 175
aA A Dél-alföldi régió Bb

A Dél-alföldi régió

A Dél-Alföldi Régió Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye területé-

nek egészére terjed ki. Építészeti értékekben nem a leggazdagabb vi-
dék, de a természet sokszínûsége kárpótlást nyújt mindezért. Az „alföl-
di táj” nem egy homogén fogalom, hanem eltérõ látványt tartogat a
Duna–Tisza köze végeláthatatlan rónáival, a Körösök vidéke az ár-
téri erdõkkel és a kettõ között a kanyargós Tisza a dús árterekkel és
pazar holtágakkal. A régió három különbözõ adottságú, ám természe-
ti kincsekben egyedülálló nemzeti parknak: a Kiskunsági Nemzeti
Parknak, a Duna–Dráva Nemzeti Parknak és a Körös–Maros Nemzeti
Parknak otthona.

A Dél-Alföld elsõsorban a természethez kapcsolódó turisztikai termékeivel

tûnik ki, úgy mint lovasturizmus, gyógyturizmus, öko- és vízi turizmus. Szá-
mos gasztronómiai és (nép)mûvészeti jellegzetesség, melyet a külföld
„Hungaricum”-ként ismer, innen származik. A szegedi paprika, a kalocsai
hímzés és falfestés, a halasi csipke, a „fütyülõs” barackpálinka, a makói
hagyma, a bajai (tésztabetétes) és a szegedi (csípõs) halászlé, a csabai, gyu-
lai kolbász, a messze földön ínyencfalatnak számító libamáj, a könnyû homo-
ki bor, mind e táj kincse. Utolérhetetlen természeti adomány a régió felszíne
alatt rejtõzködõ termálvízkincs. A fürdõk közül kiemelkedik az országosan el-
ismert gyógyfürdõ, a Gyulai Várfürdõ, a Kiskunmajsai Jonathermál Gyógy-
fürdõ, avagy a Tiszakécskei Tiszaparti Termálfürdõ, vagy az utóbbi idõben
komoly fejlesztésekkel büszkélkedõ Orosháza-Gyopárosfürdõ. A régió tele-
pülésszerkezetébõl adódóan sok tanyás térség van, melyek kihasználásával a
falusi turizmus van kialakulóban. Építészeti értékei nem mennyiségük, ha-
nem minõségük alapján értékelhetõk. Olyan építészeti emlékek, mûemlék
jellegû épületek találhatók itt, mint a szegedi Dóm, a kecskeméti Cifrapalota,
a Kalocsai Érseki Palota és Könyvtár, a gyulai téglavár, amelyek egy-egy kor
legkiemelkedõbb értékeit képezik. De nem elhanyagolhatók a gasztronómiai
hagyományok, a környék nevezetes borai, italai sem. Tavasztól õszig min-

ORSZÁGISMERET 177
aA A Dél-alföldi régió Bb

A Dél-alföldi régió

A Dél-Alföldi Régió Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye területé-

nek egészére terjed ki. Építészeti értékekben nem a leggazdagabb vi-
dék, de a természet sokszínûsége kárpótlást nyújt mindezért. Az „alföl-
di táj” nem egy homogén fogalom, hanem eltérõ látványt tartogat a
Duna–Tisza köze végeláthatatlan rónáival, a Körösök vidéke az ár-
téri erdõkkel és a kettõ között a kanyargós Tisza a dús árterekkel és
pazar holtágakkal. A régió három különbözõ adottságú, ám természe-
ti kincsekben egyedülálló nemzeti parknak: a Kiskunsági Nemzeti
Parknak, a Duna–Dráva Nemzeti Parknak és a Körös–Maros Nemzeti
Parknak otthona.

A Dél-Alföld elsõsorban a természethez kapcsolódó turisztikai termékeivel

tûnik ki, úgy mint lovasturizmus, gyógyturizmus, öko- és vízi turizmus. Szá-
mos gasztronómiai és (nép)mûvészeti jellegzetesség, melyet a külföld
„Hungaricum”-ként ismer, innen származik. A szegedi paprika, a kalocsai
hímzés és falfestés, a halasi csipke, a „fütyülõs” barackpálinka, a makói
hagyma, a bajai (tésztabetétes) és a szegedi (csípõs) halászlé, a csabai, gyu-
lai kolbász, a messze földön ínyencfalatnak számító libamáj, a könnyû homo-
ki bor, mind e táj kincse. Utolérhetetlen természeti adomány a régió felszíne
alatt rejtõzködõ termálvízkincs. A fürdõk közül kiemelkedik az országosan el-
ismert gyógyfürdõ, a Gyulai Várfürdõ, a Kiskunmajsai Jonathermál Gyógy-
fürdõ, avagy a Tiszakécskei Tiszaparti Termálfürdõ, vagy az utóbbi idõben
komoly fejlesztésekkel büszkélkedõ Orosháza-Gyopárosfürdõ. A régió tele-
pülésszerkezetébõl adódóan sok tanyás térség van, melyek kihasználásával a
falusi turizmus van kialakulóban. Építészeti értékei nem mennyiségük, ha-
nem minõségük alapján értékelhetõk. Olyan építészeti emlékek, mûemlék
jellegû épületek találhatók itt, mint a szegedi Dóm, a kecskeméti Cifrapalota,
a Kalocsai Érseki Palota és Könyvtár, a gyulai téglavár, amelyek egy-egy kor
legkiemelkedõbb értékeit képezik. De nem elhanyagolhatók a gasztronómiai
hagyományok, a környék nevezetes borai, italai sem. Tavasztól õszig min-

ORSZÁGISMERET 177
aA A Dél-alföldi régió Bb
denki talál kedvére való programot, kulturális szórakozási lehetõséget: közé-
jük tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Gyulai Várjátékok, az
ópusztaszeri rendezvények, vagy a Kecskeméti Hírös Napok.
A Duna–Tisza-köze
Az M5-ös, 52-es, 51-es
és 44-es út és környéke
A Duna–Tisza-közi-hátság, hazánk legnagyobb homokvidéke, a Dunamenti-
és a Tisza-árok fiatal síkságai között helyezkedik el. A hátság az Õs-Duna hor-
dalékkúpjának a maradványa. Amikor a Duna a jégkorszak vége felé elhagyta
ezt a területet, a szél az Õs-Duna hordalékából futóhomokot halmozott fel. Így
alakult ki az Alföld egyik legszebb és legváltozatosabb földrajzi tája.
A táj egyedülálló földrajzi és biológiai értékeit, az 1975. január 1-jén
életbe lépett alapítási határozat értelmében, a Kiskunsági Nemzeti Park ke-
retében védik.
KECSKEMÉT a legrégibb magyar településeink közé tartozik.
A honfoglaló magyarok a 10. században megtelepedtek e tájon. Õsi
kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre. Kecskemét mint mezõváros
már 1368-ban szerepel Nagy Lajos király oklevelében. Ezt a jellegét évszá-
zadokon át megõrizte, kedvezõ éghajlati adottságainak köszönhetõen fejlõ-
dött a zöldség- és gyümölcstermesztés. A török alatt mint khász város meg-
õrizte önkormányzatát és gazdagságát. Bár a felszabadító háborúban és a
Rákóczi-szabadságharcban a város nagy károkat szenvedett, a 18. század-
ban fejlõdésnek indult. Hûbéri terheit 1834-ben tudta megváltani. A kiegye-
zés után lett önálló város. A ma már mintegy 110 ezer lakosú Kecskemét
1950-ben lett megyeszékhely és a régió gazdasági, közigazgatási, oktatási
és kulturális központja.
A várost jellegzetes, parkokkal, terekkel fellazított, tipikus alföldi vá-
roskép jellemzi. A városközpontban a terek sora fogadja a látogatót, ahol a
látnivalók zöme is található. A múlt század végén a kor divatos stílusában
emelt épületek viszonylag jelentõs száma miatt a szecesszió szabadtéri mú-
zeumaként is említik e történelmi városmagot.
Kecskeméten született Katona József (1791–1830), a Bánk bán írója,
Fényes Adolf (1867–1945) festõmûvész és Kodály Zoltán (1882–1967) ze-
neszerzõ. Itt mûködik a nemzetközi hírû Kodály Zoltán Zenepedagógiai Inté-
zet. Mûvésztelepének épületeit Jánszky Béla tervezte 1912-ben.
178 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Az autóval érkezõ számára akkor tárul fel leghatásosabban a városkép, ha a vasúti pálya-
udvarról indul a városközpont felé.
A vasúti pályaudvar épületén emléktábla hirdeti, hogy itt született
Kodály Zoltán 1882-ben. Édesapja itt volt teherfuvarozási pénztárnok. Az
állomás elõtti Katona József parkban van a Katona József Múzeum,
amelynek legértékesebb gyûjteménye a nevezetes kunbábonyi avar feje-
delmi aranylelet. A múzeum elõtt a téren a város jeles személyeinek a
szobrai láthatók.
A térré szélesedõ Rákóczi úton érjük el a Szabadság teret, amelynek a
sarkán áll a Márkus Géza tervei szerint 1902-ben épült, színes majolika tetõ-
vel és díszítésekkel ékes szecessziós „Cifrapalota”, a Kecskeméti Képtár
épülete.
A Rákóczi út másik sarkán áll a Tudomány és Technika Háza, amely
eredetileg zsinagógának épült mór-romantikus ízlésben, Zitterbarth János
tervei alapján 1864–1871-ben. Építését Fischmann Henrik fõrabbi, Fényes
Adolf festõmûvész édesapja kezdeményezte. Az 1911-es nagy földrengés
megrongálta az épületet, a hagymakupola megdõlt és le kellett bontani, a fa-
lak megrepedtek. Baumhorn Lipót irányításával helyreállították a károkat,
ekkor kapta a mai, lótuszvirág bimbójára emlékeztetõ érdekes kupoláját. Ez
volt az elsõ zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külsõ architek-
túrájának megtartásával belül átépítették, új funkciót adva az épületnek. Ér-
dekessége, hogy itt õrzik Michelangelo 15 szobrának – Melocco Miklós által
készített – hiteles másolatát.
A kötelezõ haladási irányt követve jutunk a Piaristák terére, ahol a
Mayerhoffer András által 1745-ben épített Piarista templomot találjuk. Szép
barokk oltárai közül különösen értékes a privigyei (Szlovákia) piarista temp-
lomból idekerült fõoltár/szószék. Legérdekesebb a „Szent Család-oltár”,
közismertebb nevén a „Pásztorok oltára”. Építtetõi ugyanis Kecskemét kör-
nyéki pásztorok voltak, akiknek az volt a kívánságuk, hogy az oltárukat csu-
pa pásztorszentnek a szobra díszítse.
A templomhoz két oldalt a piarista rendház és kollégium csatlakozik. Itt
tanult Katona József, Táncsics Mihály és Klapka György. A Piaristák terén áll
az 1933-ban épített Piarista Gimnázium és Általános Iskola épülete. A mo-
numentális épület elõtt a piaristák kezdeményezésére a város mecénásának,
gróf Koháry Istvánnak új szobrát helyezték el 2001-ben. Koháry István a vá-
ros egykori földesura, hadvezér, országbíró. Õ telepítette le Kecskeméten a
piaristákat. Az autóval érkezõk innen jutnak a város központjába, a Széche-
nyi térhez, ahonnan gyalogos séta keretében ismerkedhetnek meg a belváros
látnivalóival.
Az Aranyhomok Szálló mögött van az Ifjúsági Otthon: az 1906-ban át-
adott egykori Iparos Otthon jellegzetes szecessziós épület, homlokzatát a
stílusra jellemzõ formák díszítik.
ORSZÁGISMERET 179
aA A Dél-alföldi régió Bb
denki talál kedvére való programot, kulturális szórakozási lehetõséget: közé-
jük tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Gyulai Várjátékok, az
ópusztaszeri rendezvények, vagy a Kecskeméti Hírös Napok.
A Duna–Tisza-köze
Az M5-ös, 52-es, 51-es
és 44-es út és környéke
A Duna–Tisza-közi-hátság, hazánk legnagyobb homokvidéke, a Dunamenti-
és a Tisza-árok fiatal síkságai között helyezkedik el. A hátság az Õs-Duna hor-
dalékkúpjának a maradványa. Amikor a Duna a jégkorszak vége felé elhagyta
ezt a területet, a szél az Õs-Duna hordalékából futóhomokot halmozott fel. Így
alakult ki az Alföld egyik legszebb és legváltozatosabb földrajzi tája.
A táj egyedülálló földrajzi és biológiai értékeit, az 1975. január 1-jén
életbe lépett alapítási határozat értelmében, a Kiskunsági Nemzeti Park ke-
retében védik.
KECSKEMÉT a legrégibb magyar településeink közé tartozik.
A honfoglaló magyarok a 10. században megtelepedtek e tájon. Õsi
kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre. Kecskemét mint mezõváros
már 1368-ban szerepel Nagy Lajos király oklevelében. Ezt a jellegét évszá-
zadokon át megõrizte, kedvezõ éghajlati adottságainak köszönhetõen fejlõ-
dött a zöldség- és gyümölcstermesztés. A török alatt mint khász város meg-
õrizte önkormányzatát és gazdagságát. Bár a felszabadító háborúban és a
Rákóczi-szabadságharcban a város nagy károkat szenvedett, a 18. század-
ban fejlõdésnek indult. Hûbéri terheit 1834-ben tudta megváltani. A kiegye-
zés után lett önálló város. A ma már mintegy 110 ezer lakosú Kecskemét
1950-ben lett megyeszékhely és a régió gazdasági, közigazgatási, oktatási
és kulturális központja.
A várost jellegzetes, parkokkal, terekkel fellazított, tipikus alföldi vá-
roskép jellemzi. A városközpontban a terek sora fogadja a látogatót, ahol a
látnivalók zöme is található. A múlt század végén a kor divatos stílusában
emelt épületek viszonylag jelentõs száma miatt a szecesszió szabadtéri mú-
zeumaként is említik e történelmi városmagot.
Kecskeméten született Katona József (1791–1830), a Bánk bán írója,
Fényes Adolf (1867–1945) festõmûvész és Kodály Zoltán (1882–1967) ze-
neszerzõ. Itt mûködik a nemzetközi hírû Kodály Zoltán Zenepedagógiai Inté-
zet. Mûvésztelepének épületeit Jánszky Béla tervezte 1912-ben.
178 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Az autóval érkezõ számára akkor tárul fel leghatásosabban a városkép, ha a vasúti pálya-
udvarról indul a városközpont felé.
A vasúti pályaudvar épületén emléktábla hirdeti, hogy itt született
Kodály Zoltán 1882-ben. Édesapja itt volt teherfuvarozási pénztárnok. Az
állomás elõtti Katona József parkban van a Katona József Múzeum,
amelynek legértékesebb gyûjteménye a nevezetes kunbábonyi avar feje-
delmi aranylelet. A múzeum elõtt a téren a város jeles személyeinek a
szobrai láthatók.
A térré szélesedõ Rákóczi úton érjük el a Szabadság teret, amelynek a
sarkán áll a Márkus Géza tervei szerint 1902-ben épült, színes majolika tetõ-
vel és díszítésekkel ékes szecessziós „Cifrapalota”, a Kecskeméti Képtár
épülete.
A Rákóczi út másik sarkán áll a Tudomány és Technika Háza, amely
eredetileg zsinagógának épült mór-romantikus ízlésben, Zitterbarth János
tervei alapján 1864–1871-ben. Építését Fischmann Henrik fõrabbi, Fényes
Adolf festõmûvész édesapja kezdeményezte. Az 1911-es nagy földrengés
megrongálta az épületet, a hagymakupola megdõlt és le kellett bontani, a fa-
lak megrepedtek. Baumhorn Lipót irányításával helyreállították a károkat,
ekkor kapta a mai, lótuszvirág bimbójára emlékeztetõ érdekes kupoláját. Ez
volt az elsõ zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külsõ architek-
túrájának megtartásával belül átépítették, új funkciót adva az épületnek. Ér-
dekessége, hogy itt õrzik Michelangelo 15 szobrának – Melocco Miklós által
készített – hiteles másolatát.
A kötelezõ haladási irányt követve jutunk a Piaristák terére, ahol a
Mayerhoffer András által 1745-ben épített Piarista templomot találjuk. Szép
barokk oltárai közül különösen értékes a privigyei (Szlovákia) piarista temp-
lomból idekerült fõoltár/szószék. Legérdekesebb a „Szent Család-oltár”,
közismertebb nevén a „Pásztorok oltára”. Építtetõi ugyanis Kecskemét kör-
nyéki pásztorok voltak, akiknek az volt a kívánságuk, hogy az oltárukat csu-
pa pásztorszentnek a szobra díszítse.
A templomhoz két oldalt a piarista rendház és kollégium csatlakozik. Itt
tanult Katona József, Táncsics Mihály és Klapka György. A Piaristák terén áll
az 1933-ban épített Piarista Gimnázium és Általános Iskola épülete. A mo-
numentális épület elõtt a piaristák kezdeményezésére a város mecénásának,
gróf Koháry Istvánnak új szobrát helyezték el 2001-ben. Koháry István a vá-
ros egykori földesura, hadvezér, országbíró. Õ telepítette le Kecskeméten a
piaristákat. Az autóval érkezõk innen jutnak a város központjába, a Széche-
nyi térhez, ahonnan gyalogos séta keretében ismerkedhetnek meg a belváros
látnivalóival.
Az Aranyhomok Szálló mögött van az Ifjúsági Otthon: az 1906-ban át-
adott egykori Iparos Otthon jellegzetes szecessziós épület, homlokzatát a
stílusra jellemzõ formák díszítik.
ORSZÁGISMERET 179
aA A Dél-alföldi régió Bb
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Széchenyi tér – Kossuth tér
– Katona József tér – Kéttemplom köz – Kossuth tér – Kálvin tér – Szabadság
tér.
Sétánkat a Széchenyi téren, az Aranyhomok Szálló Janáky István által
1962-ben tervezett modern épületénél kezdjük. Keleti falán Makrisz
Agamemnon nagyméretû ólomplasztikáját helyezték el, amely a termõ tá-
jat, a föld, a növény, az ember összetartozását jelképezi. A szálló elõtti par-
kot Kalló Viktornak a város 600 éves fennállásának ünnepére készült szobra
díszíti. A fekvõ nõalak kezében a város gyümölcseit, barackot és szõlõt tart.
A Széchenyi tér monumentális épülete az „Öreg templom” vagy Nagytemp-
lom, amit copf ízlésben Oswald Gáspár piarista rendi építész tervezett
1774–1806 között. A templom a pápa 1993-as bullája alapján a kalocsai fõ-
székesegyház társszékesegyháza lett. A bejárat fölötti szoborcsoport Krisz-
tust ábrázolja, amint átadja Szent Péternek a mennyország kulcsait.
A homlokzat fülkéiben Szent István és Szent László, az oromzat szélein Szent
Péter és Szent Pál szobrai állnak. A timpanonban a Patrona Hungariae dom-
bormûve látható. A templom fõoltárképe „Jézus Mennybemenetelé”-t ábrá-
zolja, ismeretlen festõ alkotása. A freskókat Roskovits Ignác 1902-ben, a
mellékoltárok képeit Merész Gyula festette. Roskovits Ignác legjobb munká-
ja a kupolán elhelyezett, 14 méter átmérõjû falikép, amelyen a magyar szen-
tek hódolnak Szûz Máriának. Idegenforgalmi látványosságnak számít a Ba-
rackos Madonna. A Barackos Madonna oltára a város környékén termesztett
gyümölcs dicsõítésére készült. A templom mögött a millennium alkalmából
Szent István bronzszobrát helyezték el.
A templom elõtt egy modern kompozíción, a címerdombon vonalak
mutatják a magyar és nagyobb külföldi városok irányát és távolságát.
A Kossuth téren, a templom szomszédságában áll a magyaros sze-
cesszió egyik legkorábbi és legjelentõsebb alkotása, a Városháza. Lechner
Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült 1893–1895 között. Külsõ falán Pe-
tõfi Sándor-emléktábla van, amely arra emlékeztet, hogy Petõfi diákként,
majd késõbb vándorszínészként is itt lakott a városban. A homlozatot díszítõ
harangjáték – 1983 óta – óránként Kodály Zoltán Háry-szvitjének dallamát
(„Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját”) játsza. 12,05-kor, 18,05-kor és
20,05-kor hazai és külföldi szerzõk dallamai és magyar népdalok hallhatók.
A városháza impozáns dísztermének üvegablakait Róth Miksa, Kratz-
mann Ede, mûvészi berendezését Rainer Károly, monumentális, 1200 kg sú-
lyú aranyozott bronzcsillárját – 63 égõje emlékeztet a történelmi Magyaror-
szág megyéinek számára – Árkay Sándor császári és királyi mûlakatos készí-
tette. Faliképei a magyar történelem jeleneteit és nagy alakjait ábrázolják a
Vérszerzõdéstõl Ferenc József koronázásáig, Székely Bertalan munkája.
Felújított díszudvara zenés esték, színielõadások, hangversenyek színhelye.
Tíz évig dolgozott az épületben Katona József, a Bánk bán szerzõje, aki
1830. április 16-án, a késõi ebédrõl visszatérve itt, a városháza bejáratánál
180 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
esett össze és halt meg. Az épület elõtt egy kettétört kõtömb emlékeztet ha-
lálára. A felirata: „Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának.” A té-
ren álló Kossuth-szobor Telcs Ede alkotása. 1906-ban állították fel.
A tér legrégibb épülete a ferencesek 13. századi, de késõbb barokkizált
Szent Miklós-temploma. Közismertebb nevén a Barátok temploma. Kecske-
mét Szent Miklós (Mikulás) püspök patrociniuma. Valószínû, hogy a város
középkori pecsétjén szereplõ Szent Miklós püspök botjának díszeként ábrá-
zolt kecske kerülhetett át a város címerébe is. A templomban Bardon Alfréd
akadémiai tanár érdekes modern freskóit találjuk: a kórus alatti boltozaton
Szent Miklóst, az oldalfalakon Assisi Szent Ferencet és Szent Klárát, vala-
mint Árpád-házi Szent Erzsébetet, a szentély boltozatán pedig a Bárányt és
a négy evangélista szimbólumát.
A templom északi oldalán lévõ romkert a 15. századi ossarium és – en-
nek alapjaira – a 17. században épült Szent Mihály-kápolna alapfalait õrzi.
A templom kõkerítése elõtt a 18. századi Kálvária dombormûve a tisztítótü-
zet ábrázolja. A kerítés kapui szép kovácsoltvas munkák.
A Katona József téren, a ferences templomtól délre áll a Katona József
Színház. Eklektikus stílusban építették 1896-ban a híres bécsi építészek,
Hellmer Hermann és Fellner Ferdinánd. Az emeleti oldalfülkékben Kisfaludy
Károly és Katona József szobrai láthatók. A színház oldalánál, a téren he-
lyezték el Vígh Tamás Katona József szobrát 1962-ben. A színház elõtt ba-
rokk Szentháromság-szobor van. A téren található az egykori Kiszsinagógá-
ból kialakított Magyar Fotográfiai Múzeum, amely a fotózás másfél évszáza-
dos történetét mutatja be. A Katona József tértõl rövid gyalogsétával érhetõ
el Katona József egykori szülõ- és lakóháza. 1997 óta Emlékház, benne az
író diákéveit, írói pályáját bemutató kiállítással.
A Kéttemplom utcán térünk vissza a Kossuth térre. Az utca közepén a
Kerényi József tervezte díszkút áll, Kiss Kovács Gyula világhírû mûvészeket
ábrázoló bronzplakettjeivel díszítve. A Kéttemplom utcából juthatunk be a
barokk, volt ferences kolostorban mûködõ nemzetközi hírû Kodály Zoltán
Zenepedagógiai Intézetbe. Földszinti folyosóján Kodály Zoltán életútját be-
mutató kiállítás van. A folyosót Fürtös Ilona gobelinje zárja le, ami Kodály
mûvészetét szimbolizálja a Psalmus Hungaricus soraival. A Psalmus Hun-
garicust Kodály Zoltán Kecskeméti Végh Mihály 16. századi költõnek az 55.
zsoltárra írt versére komponálta. A hajdani szerzetesi refektórium (ebédlõ)
ma hangversenyterem, de az udvaron is – a kolostor hajdani udvarában
(quadratúrájában) – tartanak nyáron hangversenyeket.
A Kossuth téren áll a 17. században a szultán engedélyével épített re-
formátus templom reneszánsz építészeti részletekkel.
A Kálvin téren van a klasszicista stílusban, Hofrichter József vezetésével
1838-ban épült Ókollégium épülete. Református iskolának épült, majd 1841-tõl
fõiskolai rangot kapott. Itt tanult Jókai Mór is 1842–1848 között. Jelenleg itt mû-
ködik a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara.
ORSZÁGISMERET 181
aA A Dél-alföldi régió Bb
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Széchenyi tér – Kossuth tér
– Katona József tér – Kéttemplom köz – Kossuth tér – Kálvin tér – Szabadság
tér.
Sétánkat a Széchenyi téren, az Aranyhomok Szálló Janáky István által
1962-ben tervezett modern épületénél kezdjük. Keleti falán Makrisz
Agamemnon nagyméretû ólomplasztikáját helyezték el, amely a termõ tá-
jat, a föld, a növény, az ember összetartozását jelképezi. A szálló elõtti par-
kot Kalló Viktornak a város 600 éves fennállásának ünnepére készült szobra
díszíti. A fekvõ nõalak kezében a város gyümölcseit, barackot és szõlõt tart.
A Széchenyi tér monumentális épülete az „Öreg templom” vagy Nagytemp-
lom, amit copf ízlésben Oswald Gáspár piarista rendi építész tervezett
1774–1806 között. A templom a pápa 1993-as bullája alapján a kalocsai fõ-
székesegyház társszékesegyháza lett. A bejárat fölötti szoborcsoport Krisz-
tust ábrázolja, amint átadja Szent Péternek a mennyország kulcsait.
A homlokzat fülkéiben Szent István és Szent László, az oromzat szélein Szent
Péter és Szent Pál szobrai állnak. A timpanonban a Patrona Hungariae dom-
bormûve látható. A templom fõoltárképe „Jézus Mennybemenetelé”-t ábrá-
zolja, ismeretlen festõ alkotása. A freskókat Roskovits Ignác 1902-ben, a
mellékoltárok képeit Merész Gyula festette. Roskovits Ignác legjobb munká-
ja a kupolán elhelyezett, 14 méter átmérõjû falikép, amelyen a magyar szen-
tek hódolnak Szûz Máriának. Idegenforgalmi látványosságnak számít a Ba-
rackos Madonna. A Barackos Madonna oltára a város környékén termesztett
gyümölcs dicsõítésére készült. A templom mögött a millennium alkalmából
Szent István bronzszobrát helyezték el.
A templom elõtt egy modern kompozíción, a címerdombon vonalak
mutatják a magyar és nagyobb külföldi városok irányát és távolságát.
A Kossuth téren, a templom szomszédságában áll a magyaros sze-
cesszió egyik legkorábbi és legjelentõsebb alkotása, a Városháza. Lechner
Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült 1893–1895 között. Külsõ falán Pe-
tõfi Sándor-emléktábla van, amely arra emlékeztet, hogy Petõfi diákként,
majd késõbb vándorszínészként is itt lakott a városban. A homlozatot díszítõ
harangjáték – 1983 óta – óránként Kodály Zoltán Háry-szvitjének dallamát
(„Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját”) játsza. 12,05-kor, 18,05-kor és
20,05-kor hazai és külföldi szerzõk dallamai és magyar népdalok hallhatók.
A városháza impozáns dísztermének üvegablakait Róth Miksa, Kratz-
mann Ede, mûvészi berendezését Rainer Károly, monumentális, 1200 kg sú-
lyú aranyozott bronzcsillárját – 63 égõje emlékeztet a történelmi Magyaror-
szág megyéinek számára – Árkay Sándor császári és királyi mûlakatos készí-
tette. Faliképei a magyar történelem jeleneteit és nagy alakjait ábrázolják a
Vérszerzõdéstõl Ferenc József koronázásáig, Székely Bertalan munkája.
Felújított díszudvara zenés esték, színielõadások, hangversenyek színhelye.
Tíz évig dolgozott az épületben Katona József, a Bánk bán szerzõje, aki
1830. április 16-án, a késõi ebédrõl visszatérve itt, a városháza bejáratánál
180 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
esett össze és halt meg. Az épület elõtt egy kettétört kõtömb emlékeztet ha-
lálára. A felirata: „Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának.” A té-
ren álló Kossuth-szobor Telcs Ede alkotása. 1906-ban állították fel.
A tér legrégibb épülete a ferencesek 13. századi, de késõbb barokkizált
Szent Miklós-temploma. Közismertebb nevén a Barátok temploma. Kecske-
mét Szent Miklós (Mikulás) püspök patrociniuma. Valószínû, hogy a város
középkori pecsétjén szereplõ Szent Miklós püspök botjának díszeként ábrá-
zolt kecske kerülhetett át a város címerébe is. A templomban Bardon Alfréd
akadémiai tanár érdekes modern freskóit találjuk: a kórus alatti boltozaton
Szent Miklóst, az oldalfalakon Assisi Szent Ferencet és Szent Klárát, vala-
mint Árpád-házi Szent Erzsébetet, a szentély boltozatán pedig a Bárányt és
a négy evangélista szimbólumát.
A templom északi oldalán lévõ romkert a 15. századi ossarium és – en-
nek alapjaira – a 17. században épült Szent Mihály-kápolna alapfalait õrzi.
A templom kõkerítése elõtt a 18. századi Kálvária dombormûve a tisztítótü-
zet ábrázolja. A kerítés kapui szép kovácsoltvas munkák.
A Katona József téren, a ferences templomtól délre áll a Katona József
Színház. Eklektikus stílusban építették 1896-ban a híres bécsi építészek,
Hellmer Hermann és Fellner Ferdinánd. Az emeleti oldalfülkékben Kisfaludy
Károly és Katona József szobrai láthatók. A színház oldalánál, a téren he-
lyezték el Vígh Tamás Katona József szobrát 1962-ben. A színház elõtt ba-
rokk Szentháromság-szobor van. A téren található az egykori Kiszsinagógá-
ból kialakított Magyar Fotográfiai Múzeum, amely a fotózás másfél évszáza-
dos történetét mutatja be. A Katona József tértõl rövid gyalogsétával érhetõ
el Katona József egykori szülõ- és lakóháza. 1997 óta Emlékház, benne az
író diákéveit, írói pályáját bemutató kiállítással.
A Kéttemplom utcán térünk vissza a Kossuth térre. Az utca közepén a
Kerényi József tervezte díszkút áll, Kiss Kovács Gyula világhírû mûvészeket
ábrázoló bronzplakettjeivel díszítve. A Kéttemplom utcából juthatunk be a
barokk, volt ferences kolostorban mûködõ nemzetközi hírû Kodály Zoltán
Zenepedagógiai Intézetbe. Földszinti folyosóján Kodály Zoltán életútját be-
mutató kiállítás van. A folyosót Fürtös Ilona gobelinje zárja le, ami Kodály
mûvészetét szimbolizálja a Psalmus Hungaricus soraival. A Psalmus Hun-
garicust Kodály Zoltán Kecskeméti Végh Mihály 16. századi költõnek az 55.
zsoltárra írt versére komponálta. A hajdani szerzetesi refektórium (ebédlõ)
ma hangversenyterem, de az udvaron is – a kolostor hajdani udvarában
(quadratúrájában) – tartanak nyáron hangversenyeket.
A Kossuth téren áll a 17. században a szultán engedélyével épített re-
formátus templom reneszánsz építészeti részletekkel.
A Kálvin téren van a klasszicista stílusban, Hofrichter József vezetésével
1838-ban épült Ókollégium épülete. Református iskolának épült, majd 1841-tõl
fõiskolai rangot kapott. Itt tanult Jókai Mór is 1842–1848 között. Jelenleg itt mû-
ködik a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara.
ORSZÁGISMERET 181
aA A Dél-alföldi régió Bb
Az Újkollégium huszártornyos épülete a Szabadság téren áll. A hazai sze-
cesszió és az erdélyi építészet szellemében létesült református fõgimnázium és
jogakadémia céljaira. 1911–1913 között Mende Valér tervei alapján épült. Dísz-
termének ablakait üvegmozaik festmények díszítik. A teremben Bartók Béla is
hangversenyezett. Az épület északkeleti sarkán van a Református Lelkészi Hi-
vatal és a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára. Itt õrzik Sylvester
Jánosnak Sárvárott 1541-ben kiadott Újtestamentumát. A Dunamelléki Refor-
mátus Egyházkerület Ráday Gyûjteményének Múzeumát az épület másik
szárnyában nyitották meg, értékes egyházmûvészeti értékeket õriz.
A megyeházától rövid sétával érhetõk el a város legismertebb múzeu-
mai. Az ország elsõ játékmúzeuma a Szórakaténusz Játékmûhely és Múze-
um, épületét Kerényi József tervezte 1981-ben. Benne a világ számos orszá-
gából gyûjtött, kapott 15 ezer darabos játékgyûjtemény tekinthetõ meg.
A Magyar Naív Mûvészek Múzeuma egy régi, provinciális barokk épületben
került elhelyezésre. Közelében van a Magyar Népi Iparmûvészeti Múzeum.
Benne megtalálhatók a két Kapoli, Kántor Sándor, Kis Jankó Bori alkotásai
mellett a népmûvészet, népi iparmûvészet más kiváló mestereinek alkotásai.
A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának épületét Farkas Gábor
tervezte az alföldi népi építészet stílusjegyeinek a felhasználásával.
9v9
A Kiskunsági Nemzeti Park
A Duna–Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein a ter-
mészeti és néprajzi értékek ötvözete az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez
kötõdik. A nemzeti park változatosságát mozaikos felépítésének köszön-
heti, mivel területei különbözõ táj- és élõhelytípusokat jelenítenek meg.
A Duna menti síkság nagy kiterjedésû szikesei – a Felsõ-Kiskunsági pusz-
ta, a Felsõ-Kiskunsági tavak és Miklapuszta – kialakulása nem kis részben
a másodlagos szikesedésnek köszönhetõ. Az 1800-as évek közepéig tar-
tó, állandóan ismétlõdõ dunai árvizek és a tartós vízborítottság addig aka-
dályozta összefüggõ szikesek kialakulását. Ám aztán az árvíz-mentesítési
munkák és belvízelvezetések, valamint meliorációs tevékenység miatt az
ország második legnagyobb szikes területe jött itt létre. A Duna–Tisza köze
legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság, a Kiskunság és a nemze-
ti park legkarakteresebb tája. Buckavonulatai csak néhány tíz méterrel
magasodnak a Duna- és Tisza-völgy fölé, mégis e két nagy folyó vízválasz-
tója. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tisza-
vidéken található, Lakitelek és Tiszaalpár között. (Szikra- és Alpári-rét),
közismertebb része a Tõserdõ, a kedvelt vízparti üdülõhely.
182 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
TÕSERDÕ A Kecskemétrõl induló 44-es út Tiszaugnál lép át a Tiszán, és
halad a gyulai határátkelõig. Ezen az úton érhetõ el a Kiskunsági Nemzeti
Park legkisebb kiterjedésû területe, a Tõserdõ és a szikrai Holt-Tisza. Az
1850-es években végrehajtott Tisza-szabályozás következtében létrejött 4 km
hosszú holtágon tavi- és tündérrózsa virágzik.
A partok mentén az ártéri galériaerdõkben bokorfüzesek, fûz-, nyár-, éger-, tölgy-, kõris-,
szil-ligetek, gyöngyvirágos tölgyesek és a fák törzsére felfutó ritka liános erdei szõlõk ta-
lálhatók. A buja ártéri növényzet, valamint az ehhez csatlakozó alpári égeres és rét nö-
vény- és állatvilága a Tisza szabályozása elõtti állapotokat õrzi. E táj már a honfoglalás
idején hasonló lehetett, amikor 895-ben – Anonymus krónikája szerint – õseink a közeli
alpári csatamezõn megütköztek Zalán seregével.
A természetvédelem és a turizmus érdekeinek összeegyeztethetõségét
bizonyítva, a terület látogatható egyharmadán kiépített erdei sétautak, pihe-
nõhelyek, tûzrakóhelyek, szeméttárolók és tájékoztató táblák vannak. Kilá-
tóját Makovecz Imre tervezte. Mélyfúrásból 40°C-os termálvíz tört fel, amely-
re a Tõsfürdõ-strand épült.
LAKITELEK országosan ismert népfõiskolája révén jelentõs kulturális
központtá fejlõdött. A konferenciaturizmusnak is jelentõs központjává vált.
FELSÕ-KISKUNSÁGI TAVAK Kecskemétrõl indul az 52-es út nyugat
felé, és Dunaföldvárnál lép a Dunántúl területére. Az út két oldalán a szikes ta-
lajfelszín mélyedéseiben természetes úton kialakult szikes tavak láncolatát ta-
láljuk (Zab-szék, Kelemen-szék stb.). Ezek jellemzõje a sekély, szódás kémha-
tású víz, kis szigetekkel, zsombékokkal. A nagy madárvonulások útjába
esnek, de 70–80 madárfaj költõhelyei is. A Borda-tanyából kialakított madár-
tani kutatóbázis mellett madárfigyelõ torony is van. A Kelemen-szék madárvi-
lágára nyaranta madárgyûrûzõ tábort is szerveznek itt, ezért a nemzeti park
madárrezervátumának tekinthetjük.
FÜLÖPHÁZI BUCKAVIDÉK Az 52-es úton, a 23-as kilométernél ta-
láljuk a Fülöpházi buckavidéket. Az Õs-Duna medrébõl származó homokot a
szél rakta le nyugatról kelet felé haladva három buckarajban. Az elsõ bucka-
rajhoz tartozó terület ma már Európa egyetlen dunai eredetû érintetlen ho-
mokvilága, ahol a homok a szél hatására ma is mozog (Fehér-hegy). A terü-
letnek elsõsorban felszínalaktani értéke van, de itt virágzik a kék szamár-
kenyér és több más homokpusztai növény, és itt él a ritka ugartyúk. (A terület
egy része kísérõvel látogatható.)
BUGAC Közvetlenül Kiskunfélegyháza elõtt kell letérni az M5-ös autó-
pályáról a Bugacra vezetõ útra. Bugac a nemzeti park egyik legnagyobb ki-
terjedésû és legváltozatosabb területe. Ezen az egy területen megtalálható a
nemzeti park többi területének szinte minden jellemzõje. Több mint tízezer
hektáron egymást váltogatják a homokbuckák, a homoki növénytársulások,
ORSZÁGISMERET 183
aA A Dél-alföldi régió Bb
Az Újkollégium huszártornyos épülete a Szabadság téren áll. A hazai sze-
cesszió és az erdélyi építészet szellemében létesült református fõgimnázium és
jogakadémia céljaira. 1911–1913 között Mende Valér tervei alapján épült. Dísz-
termének ablakait üvegmozaik festmények díszítik. A teremben Bartók Béla is
hangversenyezett. Az épület északkeleti sarkán van a Református Lelkészi Hi-
vatal és a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára. Itt õrzik Sylvester
Jánosnak Sárvárott 1541-ben kiadott Újtestamentumát. A Dunamelléki Refor-
mátus Egyházkerület Ráday Gyûjteményének Múzeumát az épület másik
szárnyában nyitották meg, értékes egyházmûvészeti értékeket õriz.
A megyeházától rövid sétával érhetõk el a város legismertebb múzeu-
mai. Az ország elsõ játékmúzeuma a Szórakaténusz Játékmûhely és Múze-
um, épületét Kerényi József tervezte 1981-ben. Benne a világ számos orszá-
gából gyûjtött, kapott 15 ezer darabos játékgyûjtemény tekinthetõ meg.
A Magyar Naív Mûvészek Múzeuma egy régi, provinciális barokk épületben
került elhelyezésre. Közelében van a Magyar Népi Iparmûvészeti Múzeum.
Benne megtalálhatók a két Kapoli, Kántor Sándor, Kis Jankó Bori alkotásai
mellett a népmûvészet, népi iparmûvészet más kiváló mestereinek alkotásai.
A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának épületét Farkas Gábor
tervezte az alföldi népi építészet stílusjegyeinek a felhasználásával.
9v9
A Kiskunsági Nemzeti Park
A Duna–Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein a ter-
mészeti és néprajzi értékek ötvözete az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez
kötõdik. A nemzeti park változatosságát mozaikos felépítésének köszön-
heti, mivel területei különbözõ táj- és élõhelytípusokat jelenítenek meg.
A Duna menti síkság nagy kiterjedésû szikesei – a Felsõ-Kiskunsági pusz-
ta, a Felsõ-Kiskunsági tavak és Miklapuszta – kialakulása nem kis részben
a másodlagos szikesedésnek köszönhetõ. Az 1800-as évek közepéig tar-
tó, állandóan ismétlõdõ dunai árvizek és a tartós vízborítottság addig aka-
dályozta összefüggõ szikesek kialakulását. Ám aztán az árvíz-mentesítési
munkák és belvízelvezetések, valamint meliorációs tevékenység miatt az
ország második legnagyobb szikes területe jött itt létre. A Duna–Tisza köze
legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság, a Kiskunság és a nemze-
ti park legkarakteresebb tája. Buckavonulatai csak néhány tíz méterrel
magasodnak a Duna- és Tisza-völgy fölé, mégis e két nagy folyó vízválasz-
tója. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tisza-
vidéken található, Lakitelek és Tiszaalpár között. (Szikra- és Alpári-rét),
közismertebb része a Tõserdõ, a kedvelt vízparti üdülõhely.
182 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
TÕSERDÕ A Kecskemétrõl induló 44-es út Tiszaugnál lép át a Tiszán, és
halad a gyulai határátkelõig. Ezen az úton érhetõ el a Kiskunsági Nemzeti
Park legkisebb kiterjedésû területe, a Tõserdõ és a szikrai Holt-Tisza. Az
1850-es években végrehajtott Tisza-szabályozás következtében létrejött 4 km
hosszú holtágon tavi- és tündérrózsa virágzik.
A partok mentén az ártéri galériaerdõkben bokorfüzesek, fûz-, nyár-, éger-, tölgy-, kõris-,
szil-ligetek, gyöngyvirágos tölgyesek és a fák törzsére felfutó ritka liános erdei szõlõk ta-
lálhatók. A buja ártéri növényzet, valamint az ehhez csatlakozó alpári égeres és rét nö-
vény- és állatvilága a Tisza szabályozása elõtti állapotokat õrzi. E táj már a honfoglalás
idején hasonló lehetett, amikor 895-ben – Anonymus krónikája szerint – õseink a közeli
alpári csatamezõn megütköztek Zalán seregével.
A természetvédelem és a turizmus érdekeinek összeegyeztethetõségét
bizonyítva, a terület látogatható egyharmadán kiépített erdei sétautak, pihe-
nõhelyek, tûzrakóhelyek, szeméttárolók és tájékoztató táblák vannak. Kilá-
tóját Makovecz Imre tervezte. Mélyfúrásból 40°C-os termálvíz tört fel, amely-
re a Tõsfürdõ-strand épült.
LAKITELEK országosan ismert népfõiskolája révén jelentõs kulturális
központtá fejlõdött. A konferenciaturizmusnak is jelentõs központjává vált.
FELSÕ-KISKUNSÁGI TAVAK Kecskemétrõl indul az 52-es út nyugat
felé, és Dunaföldvárnál lép a Dunántúl területére. Az út két oldalán a szikes ta-
lajfelszín mélyedéseiben természetes úton kialakult szikes tavak láncolatát ta-
láljuk (Zab-szék, Kelemen-szék stb.). Ezek jellemzõje a sekély, szódás kémha-
tású víz, kis szigetekkel, zsombékokkal. A nagy madárvonulások útjába
esnek, de 70–80 madárfaj költõhelyei is. A Borda-tanyából kialakított madár-
tani kutatóbázis mellett madárfigyelõ torony is van. A Kelemen-szék madárvi-
lágára nyaranta madárgyûrûzõ tábort is szerveznek itt, ezért a nemzeti park
madárrezervátumának tekinthetjük.
FÜLÖPHÁZI BUCKAVIDÉK Az 52-es úton, a 23-as kilométernél ta-
láljuk a Fülöpházi buckavidéket. Az Õs-Duna medrébõl származó homokot a
szél rakta le nyugatról kelet felé haladva három buckarajban. Az elsõ bucka-
rajhoz tartozó terület ma már Európa egyetlen dunai eredetû érintetlen ho-
mokvilága, ahol a homok a szél hatására ma is mozog (Fehér-hegy). A terü-
letnek elsõsorban felszínalaktani értéke van, de itt virágzik a kék szamár-
kenyér és több más homokpusztai növény, és itt él a ritka ugartyúk. (A terület
egy része kísérõvel látogatható.)
BUGAC Közvetlenül Kiskunfélegyháza elõtt kell letérni az M5-ös autó-
pályáról a Bugacra vezetõ útra. Bugac a nemzeti park egyik legnagyobb ki-
terjedésû és legváltozatosabb területe. Ezen az egy területen megtalálható a
nemzeti park többi területének szinte minden jellemzõje. Több mint tízezer
hektáron egymást váltogatják a homokbuckák, a homoki növénytársulások,
ORSZÁGISMERET 183
aA A Dél-alföldi régió Bb
a zsombékosok, turjánosok, a vadvirágos rétek, a nádasok, a szikes tavak,
a természetes erdõtársulások stb.
A homokbuckák az õsborókással és a pusztát nyugatról lezáró Nagyer-
dõ egyedülálló tájképi látványosság Európában. Ez a táj szolgált búvóhelyül
a híres betyárnak, Bogár Imrének.
Bugacpusztán õsi típusú állattartás folyik, de korszerû genetikai elvek-
nek megfelelõen. A magyar szürkemarha, rackajuh, mangalicasertés és egy
400 állatból álló Furioso ménes, amely tiszta vérvonala a sárvári grófi mé-
nesnek, jelenti ma az ország egyik legfontosabb génbankját.
A tanyavilág – mint a nemzeti park más területein is – Bugacon is jelen-
tõs értéke a nemzeti parknak.
A tájba illõ, Kerényi József tervei alapján megépített pásztormúzeum-
ban a terület jellemzõ élõvilágát, a puszta történetét, a bugaci pásztorélet em-
lékeit, tárgyait, eszközeit láthatjuk. A közelében különbözõ pásztorépítmé-
nyek (cserény stb.) találhatók.
A vendégeket kocsikon viszik a puszta látnivalóihoz és a hagyományos
lovasbemutatóhoz. A Bugaci csárda és a Pásztor csárda kiváló magyaros
ételekkel fogadja a vendégeket.
KISKUNFÉLEGYHÁZA A 13. század közepén betelepült kunok ala-
pították a régi Félegyházát. A város azonban a török idõkben elpusztult.
1743-ban Pohradszky György jászkun kapitány vezetésével 219 család köl-
tözött ide Jászfényszaruról. 1753-ban Kiskunhalasról ide helyezték át a Kis-
kun Kerületi Kapitányságot. 1774-ben Mária Terézia mezõvárosi rangra
emelte.
Az egykori Kiskunfélegyházi Római Katolikus Fõgimnázium diákjai vol-
tak Móra Ferenc író, Holló László és Szántó Piroska festõmûvészek. Ma az is-
kola Móra Ferenc nevét viseli.
A város észak-déli irányú fõtengelyén haladva az elsõ látnivaló a Kiskun
Múzeum 18. századi barokk-copf épülete, amely eredetileg a Kiskun Kapi-
tányságnak a székháza és börtön volt. Félegyháza csak úgy lehetett a Kiskun
Kerület székhelye, ha rendelkezett börtönnel. Egyik része a híres Börtönmúze-
um. Ennek az idõszaknak a hiteles ábrázolása miatt Európában egyedülálló a
Magyar büntetõjog emlékei címû kiállítás. A börtönnek az 1860-as években
Rózsa Sándor is lakója volt. A múzeum gazdag helytörténeti anyaggal rendel-
kezik. Az udvaron állították fel 1962-ben az eredetileg 1860-ban épült, hajdan
a Kismindszenti úton álló hatvitorlás szélmalmot. A malom a hat vitorlája
révén ritkaság, mert a szélmalmoknak általában négy vitorlájuk volt.
A városközpontban találjuk a hazai szecesszió szép alkotását, a
Zsolnay majolikával díszített városházát. A fõútvonal másik oldalán van az
1819-ben épített „Hattyú-ház”, amely a nevét az oromfalán lévõ, hattyút
ábrázoló cégértõl kapta. Az épület Petõfi apjának, Petrovics Istvánnak volt a
mészárszéke. Petõfi itt töltötte gyermekkora egy részét. Ma városi könyvtár
184 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
van benne és Petõfi-kiállítás. A Hattyú-ház elõtti téren áll Köllõ Miklós Petõfi
szobra, amely eredetileg a segesvári csatatéren állt. Onnan került elõször Bu-
dapestre, majd 1922-ben, a költõ születésének 100. évfordulójára, mai helyé-
re. Alkotója az erdélyi, gyergyócsomófalvi Köllõ Miklós.
A Móra Ferenc u. 19. szám alatt van Móra Ferenc (1879–1934) író szü-
lõháza, amely emlékmúzeum.
Az M5-ös úttól 5 kilométerre nyugati irányban érhetõ el a vidék legje-
lentõsebb zarándokhelye, Petõfiszállás-Pálosszentkút.
PETÕFISZÁLLÁS A Duna–Tisza köze legjelentõsebb zarándokturiz-
musa Pálosszentkút Mária-kegyhelyéhez kapcsolódik.
Pálosszentkúton 1791-ben egy pásztor, a nyáját legeltetve, egy addig is-
meretlen forrásra bukkant. A forrásból egyre erõsödõ fény tört elõ, majd a Bol-
dogságos Szûz áldó alakja bontakozott ki, és a helyrõl mennyei hangokat hal-
lott. Ezzel az eseménnyel indulnak meg a zarándoklatok a Szentkúthoz. A Szûz
Mária tiszteletére felszentelt templom 1875-ben épült. A millennium alkalmá-
ból 1896-ban kápolna is épült. A kegyhelyet a pálos szerzetesek kapták meg
1940-ben. Õk építették a pálos plébániát és kolostort. Területének a kialakítá-
sára Kiskunfélegyháza 11 hold földet adományozott. 1948-ban Mindszenty Jó-
zsef bíboros hercegprímás is meglátogatta a kegyhelyet, és egy nagyméretû
templom alapkövét rakta le. A késõbbi idõkben azonban a pálos szerzetesren-
det is feloszlatták, rendfõnökét kivégezték. Mindent államosítottak a kolostor-
ban, kivéve a templomot és néhány szobát. Csak az 1950-es évek végén indul
meg újra a kegyhely fejlõdése. Ma pedig újra a pálosok irányítják a zarándok-
hely életét. A kisméretû templom Szûzanya-freskóját Takács István festette.
A rendházban egy kis Mária Múzeum is mûködött, jelenleg az anyaga Mária-
besnyõn van. A kegyhely területén szép Lourdes-i barlang* épült, szabadtéri ol-
tárral. Bozóky István mûköves építette 1976-ban. Prágai kis Jézus kápolnáját
1980-ban Sugár Gyula készítette.
9x9
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
A Nemzeti Történeti Emlékpark a kulturális örökség védelmét, a honfoglaló
magyarok életének, szokásainak bemutatását, néprajzi gyûjteményének
gyarapítását, valamint annak minél szélesebb körben történõ megismerteté-
sét tartja fõ feladatának. A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született.
Ettõl kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál. 1974-ben
* Templomokban vagy templomkertben, olykor temetõben kialakított, barlangszerû hely a
Lourdes-i Boldogasszony szobrával.
ORSZÁGISMERET 185
aA A Dél-alföldi régió Bb
a zsombékosok, turjánosok, a vadvirágos rétek, a nádasok, a szikes tavak,
a természetes erdõtársulások stb.
A homokbuckák az õsborókással és a pusztát nyugatról lezáró Nagyer-
dõ egyedülálló tájképi látványosság Európában. Ez a táj szolgált búvóhelyül
a híres betyárnak, Bogár Imrének.
Bugacpusztán õsi típusú állattartás folyik, de korszerû genetikai elvek-
nek megfelelõen. A magyar szürkemarha, rackajuh, mangalicasertés és egy
400 állatból álló Furioso ménes, amely tiszta vérvonala a sárvári grófi mé-
nesnek, jelenti ma az ország egyik legfontosabb génbankját.
A tanyavilág – mint a nemzeti park más területein is – Bugacon is jelen-
tõs értéke a nemzeti parknak.
A tájba illõ, Kerényi József tervei alapján megépített pásztormúzeum-
ban a terület jellemzõ élõvilágát, a puszta történetét, a bugaci pásztorélet em-
lékeit, tárgyait, eszközeit láthatjuk. A közelében különbözõ pásztorépítmé-
nyek (cserény stb.) találhatók.
A vendégeket kocsikon viszik a puszta látnivalóihoz és a hagyományos
lovasbemutatóhoz. A Bugaci csárda és a Pásztor csárda kiváló magyaros
ételekkel fogadja a vendégeket.
KISKUNFÉLEGYHÁZA A 13. század közepén betelepült kunok ala-
pították a régi Félegyházát. A város azonban a török idõkben elpusztult.
1743-ban Pohradszky György jászkun kapitány vezetésével 219 család köl-
tözött ide Jászfényszaruról. 1753-ban Kiskunhalasról ide helyezték át a Kis-
kun Kerületi Kapitányságot. 1774-ben Mária Terézia mezõvárosi rangra
emelte.
Az egykori Kiskunfélegyházi Római Katolikus Fõgimnázium diákjai vol-
tak Móra Ferenc író, Holló László és Szántó Piroska festõmûvészek. Ma az is-
kola Móra Ferenc nevét viseli.
A város észak-déli irányú fõtengelyén haladva az elsõ látnivaló a Kiskun
Múzeum 18. századi barokk-copf épülete, amely eredetileg a Kiskun Kapi-
tányságnak a székháza és börtön volt. Félegyháza csak úgy lehetett a Kiskun
Kerület székhelye, ha rendelkezett börtönnel. Egyik része a híres Börtönmúze-
um. Ennek az idõszaknak a hiteles ábrázolása miatt Európában egyedülálló a
Magyar büntetõjog emlékei címû kiállítás. A börtönnek az 1860-as években
Rózsa Sándor is lakója volt. A múzeum gazdag helytörténeti anyaggal rendel-
kezik. Az udvaron állították fel 1962-ben az eredetileg 1860-ban épült, hajdan
a Kismindszenti úton álló hatvitorlás szélmalmot. A malom a hat vitorlája
révén ritkaság, mert a szélmalmoknak általában négy vitorlájuk volt.
A városközpontban találjuk a hazai szecesszió szép alkotását, a
Zsolnay majolikával díszített városházát. A fõútvonal másik oldalán van az
1819-ben épített „Hattyú-ház”, amely a nevét az oromfalán lévõ, hattyút
ábrázoló cégértõl kapta. Az épület Petõfi apjának, Petrovics Istvánnak volt a
mészárszéke. Petõfi itt töltötte gyermekkora egy részét. Ma városi könyvtár
184 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
van benne és Petõfi-kiállítás. A Hattyú-ház elõtti téren áll Köllõ Miklós Petõfi
szobra, amely eredetileg a segesvári csatatéren állt. Onnan került elõször Bu-
dapestre, majd 1922-ben, a költõ születésének 100. évfordulójára, mai helyé-
re. Alkotója az erdélyi, gyergyócsomófalvi Köllõ Miklós.
A Móra Ferenc u. 19. szám alatt van Móra Ferenc (1879–1934) író szü-
lõháza, amely emlékmúzeum.
Az M5-ös úttól 5 kilométerre nyugati irányban érhetõ el a vidék legje-
lentõsebb zarándokhelye, Petõfiszállás-Pálosszentkút.
PETÕFISZÁLLÁS A Duna–Tisza köze legjelentõsebb zarándokturiz-
musa Pálosszentkút Mária-kegyhelyéhez kapcsolódik.
Pálosszentkúton 1791-ben egy pásztor, a nyáját legeltetve, egy addig is-
meretlen forrásra bukkant. A forrásból egyre erõsödõ fény tört elõ, majd a Bol-
dogságos Szûz áldó alakja bontakozott ki, és a helyrõl mennyei hangokat hal-
lott. Ezzel az eseménnyel indulnak meg a zarándoklatok a Szentkúthoz. A Szûz
Mária tiszteletére felszentelt templom 1875-ben épült. A millennium alkalmá-
ból 1896-ban kápolna is épült. A kegyhelyet a pálos szerzetesek kapták meg
1940-ben. Õk építették a pálos plébániát és kolostort. Területének a kialakítá-
sára Kiskunfélegyháza 11 hold földet adományozott. 1948-ban Mindszenty Jó-
zsef bíboros hercegprímás is meglátogatta a kegyhelyet, és egy nagyméretû
templom alapkövét rakta le. A késõbbi idõkben azonban a pálos szerzetesren-
det is feloszlatták, rendfõnökét kivégezték. Mindent államosítottak a kolostor-
ban, kivéve a templomot és néhány szobát. Csak az 1950-es évek végén indul
meg újra a kegyhely fejlõdése. Ma pedig újra a pálosok irányítják a zarándok-
hely életét. A kisméretû templom Szûzanya-freskóját Takács István festette.
A rendházban egy kis Mária Múzeum is mûködött, jelenleg az anyaga Mária-
besnyõn van. A kegyhely területén szép Lourdes-i barlang* épült, szabadtéri ol-
tárral. Bozóky István mûköves építette 1976-ban. Prágai kis Jézus kápolnáját
1980-ban Sugár Gyula készítette.
9x9
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
A Nemzeti Történeti Emlékpark a kulturális örökség védelmét, a honfoglaló
magyarok életének, szokásainak bemutatását, néprajzi gyûjteményének
gyarapítását, valamint annak minél szélesebb körben történõ megismerteté-
sét tartja fõ feladatának. A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született.
Ettõl kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál. 1974-ben
* Templomokban vagy templomkertben, olykor temetõben kialakított, barlangszerû hely a
Lourdes-i Boldogasszony szobrával.
ORSZÁGISMERET 185
aA A Dél-alföldi régió Bb
döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, A magyarok bejövetelének res-
taurálásáról és itteni felállításáról. 1977-ban megkezdõdött a szabadtéri nép-
rajzi múzeum kialakítása. Az 1982 óta Nemzeti Történelmi Emlékpark néven
mûködõ múzeum és kirándulóhely ma mintegy félszáz látnivalóval várja a lá-
togatókat.
AZ EMLÉKPARK LÁTNIVALÓI: a középkori Szer monostorának feltárt rom-
jai; Árpád Emlékmû; A magyarok bejövetele címû Feszty-körkép; Szabadtéri
Néprajzi Múzeum; az Erdõ-ember kiállítás; Nomád park.
Szer- monostorának romjai. Anonymus szerint Árpád vezér itt tartotta az
elsõ országgyûlést. Itt ejtették szerét az ország dolgának, majd „...a vezér azt a
helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvély-tótól
Alpár homokjáig.” Ond vezér leszármazottai a honfoglalást lezáró esemény em-
lékére templomot építettek a 11–12. század fordulóján. Falait – amelyet ké-
sõbb tovább bõvítettek – bizánci görög szerzetesek építhették. A pogány lázadá-
sok leverése után a 11. század vége felé nyugatról érkezõ bencés szerzetesek
új típusú templomot és kolostort építettek. Minthogy királyi út mentén feküdt
– mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett –, erõs gazdasággal bírhatott.
A korábbi épületet a 12. század végén a terület birtokosai rangjukhoz méltó,
márvánnyal borított, szobrokkal díszített bazilikává bõvítették, s megnövelték a
kolostort is. A tatárjárás után az újjáépített épületeket sáncárokkal és védõfallal
övezték. Szer a 15. századra vámszedési és vásártartási joggal rendelkezõ, köz-
ponti mezõvárosa lett a térségnek. A török 1526-os átvonulását még átvészelte,
ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a török
helyõrséget telepített a monostor maradványaiba. A 18–19. század fordulójától
már Puszta Szerként emlegették a területet.
Az 1970-ben kezdõdött ásatások a templom és a kolostor falait feltár-
ták és szépen konzerválták. Még a díszes kapubéllet román kori szobrait is
– másolatban – a helyükre állították.
A korábban feltárt, középkori harangöntõ gödör alján csaknem hiány-
talanul megtalálták egy középkori harang öntõformáját (2118 darabban!).
Az öntõforma restaurálása után Máté István szobrászmûvész és Makk József
kohómérnök 1997 nyarán újra kiöntötte a féltonnás bronzharangot. Püspöki
fölszentelése óta a romkert új dísze a Szent Gellért-harang.
Az Árpád Emlékmûvet – dór oszlopokon nyugvó lépcsõzetes gúla, Ár-
pád vezér ülõ alakjával – az országalapítás ezredik évfordulójára emelték al-
kotói Berczik Gyula és Kallós Ede. Az emlékmû körül a Királygalériában kap-
tak helyet újabban Géza fejedelem, Szent István és más Árpád-házi uralko-
dók szobrai.
A magyarok bejövetele címû körképet, amely Feszty Árpádnak és
mûvésztársainak alkotása, a millecentenárium alkalmából lengyel restauráto-
rok helyreállították. Az 1800 m2 felületû, 120 m hosszú, 15 m magas, egy da-
rabba szõtt belga vászonra festett, a honfoglalást ábrázoló festmény, a Feszty-
186 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
körkép, egy kör alakú épületben látható. A panorámakép a festõi eszközök, a
mûvészi fantázia segítségével és nézõi képzelõerejének jóvoltából idézi fel tör-
ténelmünk 11 évszázaddal ezelõtti eseményének, a honfoglalásnak néhány el-
képzelt epizódját. Feszty Árpádot több festõtársa segítette a két évig, 1892-tõl
1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a
lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az Alföld déli részének népi építészetét
és lakóinak foglalkozását bemutató skanzen nyílt meg 1977-ben. Láthatunk
itt makói hagymás házat, csongrádi halászházat, szentesi és szegedi tanyát,
iparos mûhelyeket, szatócsboltot, tanyasi iskolát, tûzoltószertárt, szélmal-
mot, régi és újabb mezõgazdasági gépeket stb.
Erdõ-ember címû állandó kiállítás újabb létesítménye a parknak. Az or-
ganikus építészet szellemében épült, tíz, fából készült, jurtaszerû – a hon-
foglaló magyarok világára emlékeztetõ – pavilonban található, amelyekkel
szemközt egy kis kéttornyú ökumenikus kápolna és a Világmagyarság háza
áll. Az épületeket Csete György és Dulánszky György tervezte. A pavilonok
két ötös blokkra tagolódnak. A tíz pavilonban – Magyarországon egyedülálló-
an – az erdõ és az ember kapcsolatát bemutató kultúrtörténeti kiállítás te-
kinthetõ meg.
A Nomád Park folyamatosan épülõ-bõvülõ látványa az új emlékpark-
nak, amely az eurázsiai sztyeppe népeinek világát idézi fel régészeti leletek,
néprajzi párhuzamok alapján.
9x9
Az alföldi Duna-völgy
(51-es és 53-as út)
Az alföldi Duna-völgy eróziós és akkumulációs ártér Dunaharasztitól délre, kö-
zel 200 km hosszúságban és 20 km szélességben terül el. A területét nyugat-
ról a Mezõföld löszfala, keletrõl a Duna–Tisza közi hátság és a Kecel-bajai
magaspart övezi. Az utolsó jégkorban és a jelenkorban a terület megsüllyedt,
és a Dunát magához vonzotta. A Duna az alluviális síkság9 nyugati szélén fo-
lyik, a meredek löszfalak mentén. A síkság keleti részén a 132 km-es Duna-
völgyi-fõcsatorna, az egykori Duna-meder helyén a belvizeket gyûjti össze, és
Bajánál torkollik a Dunába. Az 51-es út Budapestrõl indul, és Hercegszántó-
nál éri el déli határunkat. Végig a Duna völgyében halad.
SZALKSZENTMÁRTON Európa-díjas település. Teljes épségben
megvan Petõfi édesapjának mészárszéke és kocsmája, sõt a szoba is,
9
Alluviális: a folyó által szállított hordalékkal feltöltött terület
ORSZÁGISMERET 187
aA A Dél-alföldi régió Bb
döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, A magyarok bejövetelének res-
taurálásáról és itteni felállításáról. 1977-ban megkezdõdött a szabadtéri nép-
rajzi múzeum kialakítása. Az 1982 óta Nemzeti Történelmi Emlékpark néven
mûködõ múzeum és kirándulóhely ma mintegy félszáz látnivalóval várja a lá-
togatókat.
AZ EMLÉKPARK LÁTNIVALÓI: a középkori Szer monostorának feltárt rom-
jai; Árpád Emlékmû; A magyarok bejövetele címû Feszty-körkép; Szabadtéri
Néprajzi Múzeum; az Erdõ-ember kiállítás; Nomád park.
Szer- monostorának romjai. Anonymus szerint Árpád vezér itt tartotta az
elsõ országgyûlést. Itt ejtették szerét az ország dolgának, majd „...a vezér azt a
helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvély-tótól
Alpár homokjáig.” Ond vezér leszármazottai a honfoglalást lezáró esemény em-
lékére templomot építettek a 11–12. század fordulóján. Falait – amelyet ké-
sõbb tovább bõvítettek – bizánci görög szerzetesek építhették. A pogány lázadá-
sok leverése után a 11. század vége felé nyugatról érkezõ bencés szerzetesek
új típusú templomot és kolostort építettek. Minthogy királyi út mentén feküdt
– mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett –, erõs gazdasággal bírhatott.
A korábbi épületet a 12. század végén a terület birtokosai rangjukhoz méltó,
márvánnyal borított, szobrokkal díszített bazilikává bõvítették, s megnövelték a
kolostort is. A tatárjárás után az újjáépített épületeket sáncárokkal és védõfallal
övezték. Szer a 15. századra vámszedési és vásártartási joggal rendelkezõ, köz-
ponti mezõvárosa lett a térségnek. A török 1526-os átvonulását még átvészelte,
ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a török
helyõrséget telepített a monostor maradványaiba. A 18–19. század fordulójától
már Puszta Szerként emlegették a területet.
Az 1970-ben kezdõdött ásatások a templom és a kolostor falait feltár-
ták és szépen konzerválták. Még a díszes kapubéllet román kori szobrait is
– másolatban – a helyükre állították.
A korábban feltárt, középkori harangöntõ gödör alján csaknem hiány-
talanul megtalálták egy középkori harang öntõformáját (2118 darabban!).
Az öntõforma restaurálása után Máté István szobrászmûvész és Makk József
kohómérnök 1997 nyarán újra kiöntötte a féltonnás bronzharangot. Püspöki
fölszentelése óta a romkert új dísze a Szent Gellért-harang.
Az Árpád Emlékmûvet – dór oszlopokon nyugvó lépcsõzetes gúla, Ár-
pád vezér ülõ alakjával – az országalapítás ezredik évfordulójára emelték al-
kotói Berczik Gyula és Kallós Ede. Az emlékmû körül a Királygalériában kap-
tak helyet újabban Géza fejedelem, Szent István és más Árpád-házi uralko-
dók szobrai.
A magyarok bejövetele címû körképet, amely Feszty Árpádnak és
mûvésztársainak alkotása, a millecentenárium alkalmából lengyel restauráto-
rok helyreállították. Az 1800 m2 felületû, 120 m hosszú, 15 m magas, egy da-
rabba szõtt belga vászonra festett, a honfoglalást ábrázoló festmény, a Feszty-
186 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
körkép, egy kör alakú épületben látható. A panorámakép a festõi eszközök, a
mûvészi fantázia segítségével és nézõi képzelõerejének jóvoltából idézi fel tör-
ténelmünk 11 évszázaddal ezelõtti eseményének, a honfoglalásnak néhány el-
képzelt epizódját. Feszty Árpádot több festõtársa segítette a két évig, 1892-tõl
1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a
lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az Alföld déli részének népi építészetét
és lakóinak foglalkozását bemutató skanzen nyílt meg 1977-ben. Láthatunk
itt makói hagymás házat, csongrádi halászházat, szentesi és szegedi tanyát,
iparos mûhelyeket, szatócsboltot, tanyasi iskolát, tûzoltószertárt, szélmal-
mot, régi és újabb mezõgazdasági gépeket stb.
Erdõ-ember címû állandó kiállítás újabb létesítménye a parknak. Az or-
ganikus építészet szellemében épült, tíz, fából készült, jurtaszerû – a hon-
foglaló magyarok világára emlékeztetõ – pavilonban található, amelyekkel
szemközt egy kis kéttornyú ökumenikus kápolna és a Világmagyarság háza
áll. Az épületeket Csete György és Dulánszky György tervezte. A pavilonok
két ötös blokkra tagolódnak. A tíz pavilonban – Magyarországon egyedülálló-
an – az erdõ és az ember kapcsolatát bemutató kultúrtörténeti kiállítás te-
kinthetõ meg.
A Nomád Park folyamatosan épülõ-bõvülõ látványa az új emlékpark-
nak, amely az eurázsiai sztyeppe népeinek világát idézi fel régészeti leletek,
néprajzi párhuzamok alapján.
9x9
Az alföldi Duna-völgy
(51-es és 53-as út)
Az alföldi Duna-völgy eróziós és akkumulációs ártér Dunaharasztitól délre, kö-
zel 200 km hosszúságban és 20 km szélességben terül el. A területét nyugat-
ról a Mezõföld löszfala, keletrõl a Duna–Tisza közi hátság és a Kecel-bajai
magaspart övezi. Az utolsó jégkorban és a jelenkorban a terület megsüllyedt,
és a Dunát magához vonzotta. A Duna az alluviális síkság9 nyugati szélén fo-
lyik, a meredek löszfalak mentén. A síkság keleti részén a 132 km-es Duna-
völgyi-fõcsatorna, az egykori Duna-meder helyén a belvizeket gyûjti össze, és
Bajánál torkollik a Dunába. Az 51-es út Budapestrõl indul, és Hercegszántó-
nál éri el déli határunkat. Végig a Duna völgyében halad.
SZALKSZENTMÁRTON Európa-díjas település. Teljes épségben
megvan Petõfi édesapjának mészárszéke és kocsmája, sõt a szoba is,
9
Alluviális: a folyó által szállított hordalékkal feltöltött terület
ORSZÁGISMERET 187
aA A Dél-alföldi régió Bb
ahol a költõ lakott. Benne ma Petõfi Emlékmúzeum van. A hagyomány
szerint a költõ 112 versét írta itt. A ház elõtt Marton László érdekes Petõ-
fi-szobra áll.
DUNAVECSE
Két Petõfi-emlékhely is van: az egyik, ahol édesapja mé-
szárszéke volt 1841–1844 között, a másik az az épület, ahol Petõfi hazaláto-
gatásakor víg napokat töltött a barátaival.
APOSTAG Itt találjuk az Europa Nostra-díjat kapott klasszicista volt zsi-
nagógát. Belül négyoszlopos bima (tóra-olvasó emelvény) tartja a gazdag
stukkódíszes homlokzatot. Faluház és könyvtár van benne.
SOLT A település fontos közlekedési csomópont. Nevét Árpád fiától,
Solttól kapta, akinek itt volt a szállásterülete. Nevezetessége az 1816-ban
épült Vécsey-kastély. A birtokot I. Ferenc császár adományozta Vécsey
Ágostonnak a grófi ranggal együtt. Kilenc gyermekének egyike volt Vécsey
Károly tábornok, akit az 1848–1849-es szabadságharc bukása után a 13 ara-
di vértanú közül utolsónak végeztek ki. A határban két tanúhegy: a Me-
leg-hegy (125 m) és a Tétel-halom (114 m), az Alföld hajdani löszfelszínének
maradványa. A meleg-hegyi pincefalut 2001-ben védetté nyilvánították. Itt
épült meg a 203,5 m magas rádióadó-torony.
SZELIDI-TÓ Ez a Duna egykori holtága, Dunapatajtól 5 km-re található.
A tó 4 km hosszú, 100–200 m széles és átlagosan 3 m mély. A tó déli partján
üdülõtelep épült. A tó vize oldottanyag-tartalma miatt gyógyhatásúnak tekint-
hetõ.
KALOCSA A 20 ezer lakosú város a „kalocsai terasz”-nak neve-
zett magasabb ártéri szinten fekszik. Elsõ okleveles említése 1000-bõl
való. A II. Szilveszter pápa által 1001-ben Ravennában kiállított – és a ma-
gyar egyházszervezet felállítását elrendelõ – oklevél alapján létesült kalocsai
püspökséget Asztrik (Anasztáz) apát nyerte el 1012-ben. Korábban õ hozta
a koronát a pápától Istvánnak. 1030-ban István király a püspökséget érseki
rangra emelte, és érseke alá rendelte a csanádi és erdélyi püspökséget.
Kalocsa késõbbi érsekei közül meg kell említeni a mohácsi csata vezé-
rét, Tomori Pált, valamint Haynald Lajost, aki 1879-ben megalapította Kalo-
csán a világ 18. csillagvizsgálóját.
Csillagásza a híres jezsuita tudós, Fényi Gyula volt. Fényi kutatóként a Nap légkörének
fizikájával foglalkozott. Vizsgálatai ismertté tették nevét és a kalocsai obszervatóriumot a
világ csillagászai körében.
Kalocsa és a környezõ 32 falu határában több mint ötezer holdon ter-
mesztik a „piros aranyat”, a paprikát.
A paprika amerikai származású fûszernövény, amely nélkül a magyar konyhát el sem lehet-
ne képzelni. Már a 16. században elõfordul nálunk kolostorok kertjében mint orvosság, és
188 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
néhány fõúri kertben mint virág. A parasztsághoz a 18. században érkezik dél felõl, valószí-
nûleg bolgárkertészekkel vagy bunyevácokkal. Már korán két jelentõs termõkörzete alakult
ki: Szeged és Kalocsa környéke. Az augusztus végén összeszedett paprikát elõbb fonnyaszt-
ják, majd felfûzik paprikaszárító pajtákban. A megszáradt paprikát, a belsõ részek eltávolítá-
sa után paprikamalomban összetörik, darálják, majd megtisztítják.
A paprika termesztésének és feldolgozásának régi és újabb eszközeit a
Paprika Múzeumban láthatjuk.
Kalocsa különleges vonzástényezõje a népmûvészet. A hímzés a
múlt század végének gyári készítésû lyukashímzésébõl indult el, amit pi-
ros, kék és fekete színekbõl maguk is kezdtek utánozni. Az utóbbi évtize-
dekben a színezés továbbfejlõdött, és ma már huszonkét színárnyalatot
használnak a pruszlikon, kötényen, fõkötõn, újabban kendõkön és terítõ-
kön is. Az íróasszonyok egyre inkább eltávolodnak az eredeti mintáktól, és
gazdag virágos, leveles, indás mustrákat terveznek. Ez a népmûvészet
nem állt meg a hímzéseknél, hanem a bútorok festésére, a húsvéti tojás dí-
szítésére és a tányérok virágokkal való díszítésére is átterjedt. Leglátvá-
nyosabb azonban a sablon nélkül dolgozó pingáló asszonyok munkája,
akik a házak külsõ, belsõ pingálását végzik. A vasútállomást is a pingáló
asszonyok festették ki. Az országban harmadikként – 1936-ban – megnyílt
Népmûvészeti Házban tekinthetjük meg alkotásaikat.
Építészeti emlékekben, múzeumokban és egyéb látnivalókban gazdag város Kalocsa. Az
ezeréves kalocsai érsekség jelentõs építészeti, mûvészeti és kulturális emlékeket hal-
mozott fel.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: A Szentháromság tér és az
ebbõl induló Szent István király út. Külön kell felkeresni a Népmûvészeti Há-
zat és a vasúti pályaudvart.
A város legmûvészibb és legmonumentálisabb épülete a fõszékesegy-
ház és az érseki palota.
A mai fõszékesegyház már a negyedik ezen a helyen. A második szé-
kesegyház (12–13. század) méretei és alaprajzi elrendezése, valamint
fennmaradt töredékei a középkori Magyarország egyik legnagyszerûbb fõ-
papi templomára engednek következtetni. Ekkor a kalocsai érsekség ha-
talom, befolyás és anyagi erõ tekintetében komoly versenytársa volt az
esztergominak.
A mai templom, amelyet valószínûleg Mayerhoffer András tervezett
1735–1754 között, legszebb barokk mûemlékeink közé tartozik. 1754-ben
szentelték fel. A két hatalmas torony között a fõpárkány félköríves timpa-
nonjában dombormû látható: „Mária a magyar szentekkel”. A tornyok között
vízszintes, barokk fonatos kõmellvéddel lezárt magas oromfal van, kétoldalt
ORSZÁGISMERET 189
aA A Dél-alföldi régió Bb
ahol a költõ lakott. Benne ma Petõfi Emlékmúzeum van. A hagyomány
szerint a költõ 112 versét írta itt. A ház elõtt Marton László érdekes Petõ-
fi-szobra áll.
DUNAVECSE
Két Petõfi-emlékhely is van: az egyik, ahol édesapja mé-
szárszéke volt 1841–1844 között, a másik az az épület, ahol Petõfi hazaláto-
gatásakor víg napokat töltött a barátaival.
APOSTAG Itt találjuk az Europa Nostra-díjat kapott klasszicista volt zsi-
nagógát. Belül négyoszlopos bima (tóra-olvasó emelvény) tartja a gazdag
stukkódíszes homlokzatot. Faluház és könyvtár van benne.
SOLT A település fontos közlekedési csomópont. Nevét Árpád fiától,
Solttól kapta, akinek itt volt a szállásterülete. Nevezetessége az 1816-ban
épült Vécsey-kastély. A birtokot I. Ferenc császár adományozta Vécsey
Ágostonnak a grófi ranggal együtt. Kilenc gyermekének egyike volt Vécsey
Károly tábornok, akit az 1848–1849-es szabadságharc bukása után a 13 ara-
di vértanú közül utolsónak végeztek ki. A határban két tanúhegy: a Me-
leg-hegy (125 m) és a Tétel-halom (114 m), az Alföld hajdani löszfelszínének
maradványa. A meleg-hegyi pincefalut 2001-ben védetté nyilvánították. Itt
épült meg a 203,5 m magas rádióadó-torony.
SZELIDI-TÓ Ez a Duna egykori holtága, Dunapatajtól 5 km-re található.
A tó 4 km hosszú, 100–200 m széles és átlagosan 3 m mély. A tó déli partján
üdülõtelep épült. A tó vize oldottanyag-tartalma miatt gyógyhatásúnak tekint-
hetõ.
KALOCSA A 20 ezer lakosú város a „kalocsai terasz”-nak neve-
zett magasabb ártéri szinten fekszik. Elsõ okleveles említése 1000-bõl
való. A II. Szilveszter pápa által 1001-ben Ravennában kiállított – és a ma-
gyar egyházszervezet felállítását elrendelõ – oklevél alapján létesült kalocsai
püspökséget Asztrik (Anasztáz) apát nyerte el 1012-ben. Korábban õ hozta
a koronát a pápától Istvánnak. 1030-ban István király a püspökséget érseki
rangra emelte, és érseke alá rendelte a csanádi és erdélyi püspökséget.
Kalocsa késõbbi érsekei közül meg kell említeni a mohácsi csata vezé-
rét, Tomori Pált, valamint Haynald Lajost, aki 1879-ben megalapította Kalo-
csán a világ 18. csillagvizsgálóját.
Csillagásza a híres jezsuita tudós, Fényi Gyula volt. Fényi kutatóként a Nap légkörének
fizikájával foglalkozott. Vizsgálatai ismertté tették nevét és a kalocsai obszervatóriumot a
világ csillagászai körében.
Kalocsa és a környezõ 32 falu határában több mint ötezer holdon ter-
mesztik a „piros aranyat”, a paprikát.
A paprika amerikai származású fûszernövény, amely nélkül a magyar konyhát el sem lehet-
ne képzelni. Már a 16. században elõfordul nálunk kolostorok kertjében mint orvosság, és
188 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
néhány fõúri kertben mint virág. A parasztsághoz a 18. században érkezik dél felõl, valószí-
nûleg bolgárkertészekkel vagy bunyevácokkal. Már korán két jelentõs termõkörzete alakult
ki: Szeged és Kalocsa környéke. Az augusztus végén összeszedett paprikát elõbb fonnyaszt-
ják, majd felfûzik paprikaszárító pajtákban. A megszáradt paprikát, a belsõ részek eltávolítá-
sa után paprikamalomban összetörik, darálják, majd megtisztítják.
A paprika termesztésének és feldolgozásának régi és újabb eszközeit a
Paprika Múzeumban láthatjuk.
Kalocsa különleges vonzástényezõje a népmûvészet. A hímzés a
múlt század végének gyári készítésû lyukashímzésébõl indult el, amit pi-
ros, kék és fekete színekbõl maguk is kezdtek utánozni. Az utóbbi évtize-
dekben a színezés továbbfejlõdött, és ma már huszonkét színárnyalatot
használnak a pruszlikon, kötényen, fõkötõn, újabban kendõkön és terítõ-
kön is. Az íróasszonyok egyre inkább eltávolodnak az eredeti mintáktól, és
gazdag virágos, leveles, indás mustrákat terveznek. Ez a népmûvészet
nem állt meg a hímzéseknél, hanem a bútorok festésére, a húsvéti tojás dí-
szítésére és a tányérok virágokkal való díszítésére is átterjedt. Leglátvá-
nyosabb azonban a sablon nélkül dolgozó pingáló asszonyok munkája,
akik a házak külsõ, belsõ pingálását végzik. A vasútállomást is a pingáló
asszonyok festették ki. Az országban harmadikként – 1936-ban – megnyílt
Népmûvészeti Házban tekinthetjük meg alkotásaikat.
Építészeti emlékekben, múzeumokban és egyéb látnivalókban gazdag város Kalocsa. Az
ezeréves kalocsai érsekség jelentõs építészeti, mûvészeti és kulturális emlékeket hal-
mozott fel.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: A Szentháromság tér és az
ebbõl induló Szent István király út. Külön kell felkeresni a Népmûvészeti Há-
zat és a vasúti pályaudvart.
A város legmûvészibb és legmonumentálisabb épülete a fõszékesegy-
ház és az érseki palota.
A mai fõszékesegyház már a negyedik ezen a helyen. A második szé-
kesegyház (12–13. század) méretei és alaprajzi elrendezése, valamint
fennmaradt töredékei a középkori Magyarország egyik legnagyszerûbb fõ-
papi templomára engednek következtetni. Ekkor a kalocsai érsekség ha-
talom, befolyás és anyagi erõ tekintetében komoly versenytársa volt az
esztergominak.
A mai templom, amelyet valószínûleg Mayerhoffer András tervezett
1735–1754 között, legszebb barokk mûemlékeink közé tartozik. 1754-ben
szentelték fel. A két hatalmas torony között a fõpárkány félköríves timpa-
nonjában dombormû látható: „Mária a magyar szentekkel”. A tornyok között
vízszintes, barokk fonatos kõmellvéddel lezárt magas oromfal van, kétoldalt
ORSZÁGISMERET 189
aA A Dél-alföldi régió Bb
Szent Péter és Pál szobraival 1755-bõl, középen pedig egy Mária-szoborral
1867-bõl, Hartmann alkotása.
A fõszékesegyház fõoltárképét Leopold Kupelwieser (1796–1862) bécsi festõmûvész
festette 1857-ben, és Mária mennybevitelét ábrázolja. 1738. augusztus 15-én – a
mennybevitel ünnepén – a város plébániatemplomából a Mária mennybemenetelét ábrá-
zoló oltárképet ünnepélyesen átvitték a székesegyházba, majd felszentelték a már elké-
szült részeket. Ekkor változott meg a templom középkori „Szent Pál” titulusa „Mária
mennybevitelé”-re. A székesegyház barokk berendezése 1857-ig maradt fenn. A fõoltárt
is elbontották, akkor helyezték el a Kupelwiser készítette oltárképet is.
A fõszékesegyház mai külsõ és belsõ arculatát az 1908–1912. közötti
restauráláskor kapta Foerk Ernõ tervei szerint. A belsõ berendezés nagy ré-
sze ekkor készült. Színes üvegablakait Zsellér Imre készítette, és a magyar
szenteket ábrázolja. A fõhajó és a szentély boltozata és stukkó dombormû-
vei a 18. században készültek, és a négy nyugati egyházatyát – Szent Jero-
most, Szent Ágostont, Szent Ambrust és Nagy Szent Gergelyt –, valamint két
allegorikus jelenetet ábrázolnak. A diadalív északi oldalát Szent István, a
déli oldalát Szent László szobra díszíti Andreas Halbigtól (1851–1866). Az
északi szobortalapzat dombormûvének témája: „Asztrik, Kalocsa elsõ érseke
átadja Istvánnak a pápától hozott koronát”, a déli szobortalapzaté pedig:
„Szent László átadja a bácsi érsekség alapító levelét”. Mindkét dombormûvet
Izsó Miklós faragta 1851–66 között.
A barokk szószéket a négy evangélista szobra, valamint dombormûvek
díszítik.
A déli oldal elsõ kápolnájában, a Fájdalmas Szûz oltára felett, Szent
Pius vértanú ereklyéi láthatók üvegkoporsóban. Rómából hozták ide
1741-ben.
A szentély melletti északi kápolnában helyezték el a nagy értékû Érseki
Kincstárt. Legértékesebb látnivalója Szent István hermája. Készítéséhez
1,5 kg aranyat és 45 kg ezüstöt használtak fel, és drágakövekkel ékítették.
A templom déli tornya külsõ falán találjuk Bory Jenõ alkotását, Asztrik
apát dombormûvû alakját a következõ felirattal: „Kalocsa elsõ érseke, Asztrik.
Õ hozta a pápától 1000-ben Szent Istvánnak a koronát.”
A fõszékesegyház elõtt két új szobrot láthatunk. Az egyik Szent Istvánt
ábrázolja, fején koronával, a kezében jogarral és országalmával. A szobor ta-
lapzatának a felírása: „Az oroszlánt megigézni a nagy Sámson kelletik: ma-
gyaroknak prédikálni erõs király küldetik...”. Kirchmayer Károly alkotása.
A másik modern szobor Liszt Ferencet ábrázolja. Eskulits Tamás alkotása.
Liszt a szobor mögött álló érseki palota zongoráján hangversenyt adott.
Az Érseki Palota helyén évszázadokig a kalocsai vár állt, amelyben az
érsekek is laktak. A vár hajdani bástyáját beépítették a mai palotába. A ba-
rokk stílusú palotát Batthyány József érsek kezdte építtetni Oswald Gáspár
piarista tervei szerint 1770–1776 között. Dísztermében Maulbertsch-freskó-
kat találunk. Legnagyobb értéke a több mint 100 ezer kötetbõl álló könyvtár
190 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
kódexekkel, õsnyomtatványokkal és könyvészeti ritkaságokkal. Itt õrzik Lu-
ther Márton saját kezû aláírásával ellátott Bibliáját. A könyvtár anyagának
nagy részét a 18. században gyûjtötték az érsekek, elsõsorban Patasich
Ádám, aki a könyveket azonos díszítésû bõrbe köttette. Figyelmet érdemel a
rokokó könyvtárbútorzat is.
A könyvtárban található a magyar koronázási ékszerek elsõ, legrégibb
másolata, tekintettel arra, hogy Kalocsa elsõ érseke hozta a királyi koronát a
pápától Istvánnak.
A város fõútvonalán, a Szent István király út 2. sz alatt van a barokk
szeminárium épülete, bejárata fölött az építtetõ Batthyány József érsek
címerével. Az épület most Mûvelõdési Központ, földszintjén a Barokk kávé-
házzal.
A Szent István király út középsõ szakaszát sétálóutcává alakították át.
Itt helyezték el a legjelentõsebb érsekek szoborcsoportját. A szoborcsoport
tagjai: Asztrik érsek (1000–1012) alapzattal együtt közel 4 m magas szob-
ra, a többi szobor (lényegesen kisebbek, magasságuk körülbelül
120–132 cm, és körülbelül 150 cm magas oszlopszerû kõalapzatokon áll-
nak: Csák Ugrin érsek (1219–1241), Batthyány József érsek (1760–1776),
Patachich Ádám érsek (1776–1784), Kunszt József érsek (1854–1866),
Haynald Lajos bíboros érsek (1867–1891), Grõsz József érsek (1943–
1961).
A szobrok sorát díszkút zárja. A szobrokat és a sétálóutcát 2000-ben
avatták fel.
A Szent István király út 16–22. (és Hunyadi u. 23–25.) szám alatt van a
Szent István Gimnázium, amit szintén Batthyány prímás építtetett. Elõbb pi-
aristák, majd jezsuiták mûködtették. Az iskola Hunyadi utcai épületének te-
tején mûködött a híres csillagvizsgáló Fényi Gyula jezsuita csillagász vezeté-
sével. Itt tanított a neves geológus, Tóth Mike is. Az iskola tanítványa volt Ma-
gyar László Afrika-kutató, Stein Aurél Ázsia-kutató, Prohászka Ottokár püs-
pök és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.
A Városi Képzõmûvészeti Gyûjteményben (Hunyadi u. 2.) találjuk a
Rómában élt Prokopp Péter pap festõmûvésznek, valamint a Schöffer-tanít-
ványoknak az állandó kiállítását. Az épületet 1796-ban Katona Isván
(1732–1801) jezsuita történetíró, kalocsai kanonok építtette. Õ írta meg az
elsõ oknyomozó magyar történelmi munkát 42 kötetben.
Tovább a fõútvonalon a Viski Károly Múzeumot találjuk. A neves nép-
rajztudósról elnevezett múzeum nagyrészt a jezsuita gimnázium régiségtárá-
nak anyagát tartalmazza néprajzi és numizmatikai kiállítással. A több ezer
darabból álló ásványgyûjtemény, ritka ékköveivel, Tóth Mike jezsuita tanár
gyûjtése.
A fõútvonalon (76. sz.) van a város szülöttének, a Párizsban világhírne-
vet szerzett mûvésznek, Schöffer Miklósnak (1912–1992) szülõháza, amely-
ben a mûvész mobil- és fényszobraiból van kiállítás. Az út végén lévõ autó-
ORSZÁGISMERET 191
aA A Dél-alföldi régió Bb
Szent Péter és Pál szobraival 1755-bõl, középen pedig egy Mária-szoborral
1867-bõl, Hartmann alkotása.
A fõszékesegyház fõoltárképét Leopold Kupelwieser (1796–1862) bécsi festõmûvész
festette 1857-ben, és Mária mennybevitelét ábrázolja. 1738. augusztus 15-én – a
mennybevitel ünnepén – a város plébániatemplomából a Mária mennybemenetelét ábrá-
zoló oltárképet ünnepélyesen átvitték a székesegyházba, majd felszentelték a már elké-
szült részeket. Ekkor változott meg a templom középkori „Szent Pál” titulusa „Mária
mennybevitelé”-re. A székesegyház barokk berendezése 1857-ig maradt fenn. A fõoltárt
is elbontották, akkor helyezték el a Kupelwiser készítette oltárképet is.
A fõszékesegyház mai külsõ és belsõ arculatát az 1908–1912. közötti
restauráláskor kapta Foerk Ernõ tervei szerint. A belsõ berendezés nagy ré-
sze ekkor készült. Színes üvegablakait Zsellér Imre készítette, és a magyar
szenteket ábrázolja. A fõhajó és a szentély boltozata és stukkó dombormû-
vei a 18. században készültek, és a négy nyugati egyházatyát – Szent Jero-
most, Szent Ágostont, Szent Ambrust és Nagy Szent Gergelyt –, valamint két
allegorikus jelenetet ábrázolnak. A diadalív északi oldalát Szent István, a
déli oldalát Szent László szobra díszíti Andreas Halbigtól (1851–1866). Az
északi szobortalapzat dombormûvének témája: „Asztrik, Kalocsa elsõ érseke
átadja Istvánnak a pápától hozott koronát”, a déli szobortalapzaté pedig:
„Szent László átadja a bácsi érsekség alapító levelét”. Mindkét dombormûvet
Izsó Miklós faragta 1851–66 között.
A barokk szószéket a négy evangélista szobra, valamint dombormûvek
díszítik.
A déli oldal elsõ kápolnájában, a Fájdalmas Szûz oltára felett, Szent
Pius vértanú ereklyéi láthatók üvegkoporsóban. Rómából hozták ide
1741-ben.
A szentély melletti északi kápolnában helyezték el a nagy értékû Érseki
Kincstárt. Legértékesebb látnivalója Szent István hermája. Készítéséhez
1,5 kg aranyat és 45 kg ezüstöt használtak fel, és drágakövekkel ékítették.
A templom déli tornya külsõ falán találjuk Bory Jenõ alkotását, Asztrik
apát dombormûvû alakját a következõ felirattal: „Kalocsa elsõ érseke, Asztrik.
Õ hozta a pápától 1000-ben Szent Istvánnak a koronát.”
A fõszékesegyház elõtt két új szobrot láthatunk. Az egyik Szent Istvánt
ábrázolja, fején koronával, a kezében jogarral és országalmával. A szobor ta-
lapzatának a felírása: „Az oroszlánt megigézni a nagy Sámson kelletik: ma-
gyaroknak prédikálni erõs király küldetik...”. Kirchmayer Károly alkotása.
A másik modern szobor Liszt Ferencet ábrázolja. Eskulits Tamás alkotása.
Liszt a szobor mögött álló érseki palota zongoráján hangversenyt adott.
Az Érseki Palota helyén évszázadokig a kalocsai vár állt, amelyben az
érsekek is laktak. A vár hajdani bástyáját beépítették a mai palotába. A ba-
rokk stílusú palotát Batthyány József érsek kezdte építtetni Oswald Gáspár
piarista tervei szerint 1770–1776 között. Dísztermében Maulbertsch-freskó-
kat találunk. Legnagyobb értéke a több mint 100 ezer kötetbõl álló könyvtár
190 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
kódexekkel, õsnyomtatványokkal és könyvészeti ritkaságokkal. Itt õrzik Lu-
ther Márton saját kezû aláírásával ellátott Bibliáját. A könyvtár anyagának
nagy részét a 18. században gyûjtötték az érsekek, elsõsorban Patasich
Ádám, aki a könyveket azonos díszítésû bõrbe köttette. Figyelmet érdemel a
rokokó könyvtárbútorzat is.
A könyvtárban található a magyar koronázási ékszerek elsõ, legrégibb
másolata, tekintettel arra, hogy Kalocsa elsõ érseke hozta a királyi koronát a
pápától Istvánnak.
A város fõútvonalán, a Szent István király út 2. sz alatt van a barokk
szeminárium épülete, bejárata fölött az építtetõ Batthyány József érsek
címerével. Az épület most Mûvelõdési Központ, földszintjén a Barokk kávé-
házzal.
A Szent István király út középsõ szakaszát sétálóutcává alakították át.
Itt helyezték el a legjelentõsebb érsekek szoborcsoportját. A szoborcsoport
tagjai: Asztrik érsek (1000–1012) alapzattal együtt közel 4 m magas szob-
ra, a többi szobor (lényegesen kisebbek, magasságuk körülbelül
120–132 cm, és körülbelül 150 cm magas oszlopszerû kõalapzatokon áll-
nak: Csák Ugrin érsek (1219–1241), Batthyány József érsek (1760–1776),
Patachich Ádám érsek (1776–1784), Kunszt József érsek (1854–1866),
Haynald Lajos bíboros érsek (1867–1891), Grõsz József érsek (1943–
1961).
A szobrok sorát díszkút zárja. A szobrokat és a sétálóutcát 2000-ben
avatták fel.
A Szent István király út 16–22. (és Hunyadi u. 23–25.) szám alatt van a
Szent István Gimnázium, amit szintén Batthyány prímás építtetett. Elõbb pi-
aristák, majd jezsuiták mûködtették. Az iskola Hunyadi utcai épületének te-
tején mûködött a híres csillagvizsgáló Fényi Gyula jezsuita csillagász vezeté-
sével. Itt tanított a neves geológus, Tóth Mike is. Az iskola tanítványa volt Ma-
gyar László Afrika-kutató, Stein Aurél Ázsia-kutató, Prohászka Ottokár püs-
pök és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.
A Városi Képzõmûvészeti Gyûjteményben (Hunyadi u. 2.) találjuk a
Rómában élt Prokopp Péter pap festõmûvésznek, valamint a Schöffer-tanít-
ványoknak az állandó kiállítását. Az épületet 1796-ban Katona Isván
(1732–1801) jezsuita történetíró, kalocsai kanonok építtette. Õ írta meg az
elsõ oknyomozó magyar történelmi munkát 42 kötetben.
Tovább a fõútvonalon a Viski Károly Múzeumot találjuk. A neves nép-
rajztudósról elnevezett múzeum nagyrészt a jezsuita gimnázium régiségtárá-
nak anyagát tartalmazza néprajzi és numizmatikai kiállítással. A több ezer
darabból álló ásványgyûjtemény, ritka ékköveivel, Tóth Mike jezsuita tanár
gyûjtése.
A fõútvonalon (76. sz.) van a város szülöttének, a Párizsban világhírne-
vet szerzett mûvésznek, Schöffer Miklósnak (1912–1992) szülõháza, amely-
ben a mûvész mobil- és fényszobraiból van kiállítás. Az út végén lévõ autó-
ORSZÁGISMERET 191
aA A Dél-alföldi régió Bb
busz-pályaudvar elõtt áll a mûvész szabadtéri alkotása, a 26 méter magas
„Chronos 8” nevû fénytorony.
9v9
HAJÓS A Kalocsától délkeletre fekvõ Hajós, részben németajkú község.
A németeket a török kiûzése után a kalocsai érsek telepítette be. Egy
1700-as évek elejérõl származó okirat szerint az elsõ években jelentõs adó-
kedvezménnyel ösztönözte õket a szõlõtermesztésre. A gondos munkának
köszönhetõen alakult a kis település szõlõ- és borkultúrája. A betelepülõk
Dietelhofenbõl hozták magukkal kedves Mária-szobrukat, amely az itteni
Mária-tiszteletnek az elindítója lett, és hamarosan búcsújáróhellyé avatta Ha-
jóst. A kegyszobor a falu központjában felépített Szent Imre római katolikus
templomban van elhelyezve. A község mellett található a híres védett pince-
falu, ahol a hajósi bort (cabernet) tárolják és árusítják. Az egymás mellé épí-
tett, fehérre meszelt falú présházak a népi építészet remekei. A löszfalba
20–50 méter hosszú pincealagutakat vájtak, amelyek télen-nyáron azonos
hõmérsékletet biztosítanak. A pincefaluban Pince és Présház Múzeumot is
létesítettek.
BAJA A Duna és a Sugovica partján fekvõ város a Duna fontos átkelõhe-
lye. Évszázadokig a víz volt a kereskedelem fõ útvonala és a megélhetés for-
rása. 1696-ban városi rangot kapott.
Sok híres ember született Baján. Szülöttei közül megemlítendõ: Jelky
András (1730–1783), a kalandos életû szabólegény, aki holland királyi taná-
csos, majd japán követ lett, Mészáros Lázár (1796–1858), az 1848-as kor-
mány hadügyminisztere, Türr István (1825–1908) 48-as honvédtábornok, a
Korinthoszi-csatorna építõje, Tóth Kálmán (1831–1881) költõ, Telcs Ede
(1872–1948) szobrászmûvész és Déri Frigyes (1851–1924) mûgyûjtõ, aki
mûkincseit Debrecennek ajándékozta.
Az 51-es út városközponton átvezetõ régi szakasza mellett áll a város
egyik kedves jelképe, a bajai születésû – szabólegénybõl lett világutazó –
Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja. A bronzszobor
Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömb Miskolczy Ferenc alkotása. Köze-
lében a Voinich-kúria szép klasszicista mûemlék, amelyben a Nagy István
Képtár található.
A város tágas fõtere, a Szentháromság tér, a Kamarás-Dunára
(Sugovica) néz, amit a hajók téli kikötõnek is használnak. Sokan a velencei
Szent Márk térhez hasonlítják. Itt találjuk a neoreneszánsz stílusú városhá-
zát, a hajdani barokk Grassalkovich-palotát. A város 1862-ben váltotta
meg magát a földesúri függõségtõl és az épület a városra szállt. A 19. szá-
zad végén kapta mai neoreneszánsz formáját. A tér közepén álló Szenthá-
romság-oszlop késõ barokk alkotás. A tér és a Deák utca sarkán van a Türr
192 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
István Múzeum, amelyben gazdag helytörténeti és néprajzi kiállítás kapott
helyet.
A Deák utcában jutunk a ferencesek barokk Szent Antal-templomá-
hoz, amelynek a berendezése finom rokokó munka. Baján alapította Rudnay
Gyula az Alföld második mûvésztelepét. A Bunyevác Tájházban a török hó-
doltság után bevándorolt katolikus horvát népességnek a századeleji lakás-
kultúráját, tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás.
A Sugovica és a Ferenc-csatorna által határolt Petõfi-sziget a város
idegenforgalmának a központja. A szigeten szálloda, kemping, halászcsárda,
sportpályák, uszoda is található.
A Duna és a Sugovica találkozásánál épült a Türr István emlékmû.
Az 1825-ben született Türr István 16 éves korától az osztrák megszállás alatt lévõ Lom-
bardiában szolgált, s – a magyar szabadságharc hatására – az olasz forradalom mellé állt.
Magyar légiót szervezett, késõbb Garibaldi oldalán harcolt. Nevéhez fûzõdik a Sugovicát
a Ferenc-csatornával összekötõ átvágás, õ indította el a Korinthoszi- és a Panama-csa-
tornák építését.
Az emlékmûrõl elénk tárul az ártéri erdõkkel szegélyezett, kis zöld szi-
getekkel tarka vízivilág.
A város fõterén minden év júliusának második szombatján rendezik
meg a Halászlé Ünnepét. Ilyenkor több mint 2000 fõzõhelyen fõzik a híres
bajai halászlét.
KISKÕRÖS a Solttól Tompa határállomásig haladó 53-as út mentén fek-
szik. Legfõbb látnivalója a központjában fekvõ nádfedeles Petõfi-ház, amely-
ben az 1822-rõl 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján a nagy költõ szüle-
tett. Az öreg ház ma Petõfi Emlékmúzeum. Kiskõrösön állították fel 1861-
ben a költõ elsõ szobrát.
KISKUNHALAS a nevében is jelzi, hogy hajdan egy halastó mellé tele-
pült. A tatárjárás után Halasra települt kunok 1290-ben kiváltságokat kap-
tak. A város a hét kun szék egyike lett. 1436-ban városi rangot kapott.
1753-ig a Kiskun Kerület székhelye volt.
A város legfõbb híressége a csipkekészítés. 1902-ben Dékáni Árpád
tanár és Markovics Mária a régi halasi rajzok és kézimunkák alapján élesztet-
ték újjá 56-féle öltési formával. A halasi varrott csipke nemzetközi kiállításo-
kon nagydíjakat nyert. Elõször 1904-ben Saint Louis-ban, majd Párizsban, és
1958-ban Brüsszelben is.
A Csipkeházban kiállítás mutatja be a csipke történetét, de csipkevar-
rók is dolgoznak az épületben. A ház elõtt Markovics Mária portréjával díszí-
tett emlékoszlop áll.
A Kossuth utcában Damkó József szobrászmûvész által 1904-ben ké-
szített Kuruc vitéz szobrának felirata szerint 234 vitéz ezen a helyen halt hõsi
halált.
ORSZÁGISMERET 193
aA A Dél-alföldi régió Bb
busz-pályaudvar elõtt áll a mûvész szabadtéri alkotása, a 26 méter magas
„Chronos 8” nevû fénytorony.
9v9
HAJÓS A Kalocsától délkeletre fekvõ Hajós, részben németajkú község.
A németeket a török kiûzése után a kalocsai érsek telepítette be. Egy
1700-as évek elejérõl származó okirat szerint az elsõ években jelentõs adó-
kedvezménnyel ösztönözte õket a szõlõtermesztésre. A gondos munkának
köszönhetõen alakult a kis település szõlõ- és borkultúrája. A betelepülõk
Dietelhofenbõl hozták magukkal kedves Mária-szobrukat, amely az itteni
Mária-tiszteletnek az elindítója lett, és hamarosan búcsújáróhellyé avatta Ha-
jóst. A kegyszobor a falu központjában felépített Szent Imre római katolikus
templomban van elhelyezve. A község mellett található a híres védett pince-
falu, ahol a hajósi bort (cabernet) tárolják és árusítják. Az egymás mellé épí-
tett, fehérre meszelt falú présházak a népi építészet remekei. A löszfalba
20–50 méter hosszú pincealagutakat vájtak, amelyek télen-nyáron azonos
hõmérsékletet biztosítanak. A pincefaluban Pince és Présház Múzeumot is
létesítettek.
BAJA A Duna és a Sugovica partján fekvõ város a Duna fontos átkelõhe-
lye. Évszázadokig a víz volt a kereskedelem fõ útvonala és a megélhetés for-
rása. 1696-ban városi rangot kapott.
Sok híres ember született Baján. Szülöttei közül megemlítendõ: Jelky
András (1730–1783), a kalandos életû szabólegény, aki holland királyi taná-
csos, majd japán követ lett, Mészáros Lázár (1796–1858), az 1848-as kor-
mány hadügyminisztere, Türr István (1825–1908) 48-as honvédtábornok, a
Korinthoszi-csatorna építõje, Tóth Kálmán (1831–1881) költõ, Telcs Ede
(1872–1948) szobrászmûvész és Déri Frigyes (1851–1924) mûgyûjtõ, aki
mûkincseit Debrecennek ajándékozta.
Az 51-es út városközponton átvezetõ régi szakasza mellett áll a város
egyik kedves jelképe, a bajai születésû – szabólegénybõl lett világutazó –
Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja. A bronzszobor
Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömb Miskolczy Ferenc alkotása. Köze-
lében a Voinich-kúria szép klasszicista mûemlék, amelyben a Nagy István
Képtár található.
A város tágas fõtere, a Szentháromság tér, a Kamarás-Dunára
(Sugovica) néz, amit a hajók téli kikötõnek is használnak. Sokan a velencei
Szent Márk térhez hasonlítják. Itt találjuk a neoreneszánsz stílusú városhá-
zát, a hajdani barokk Grassalkovich-palotát. A város 1862-ben váltotta
meg magát a földesúri függõségtõl és az épület a városra szállt. A 19. szá-
zad végén kapta mai neoreneszánsz formáját. A tér közepén álló Szenthá-
romság-oszlop késõ barokk alkotás. A tér és a Deák utca sarkán van a Türr
192 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
István Múzeum, amelyben gazdag helytörténeti és néprajzi kiállítás kapott
helyet.
A Deák utcában jutunk a ferencesek barokk Szent Antal-templomá-
hoz, amelynek a berendezése finom rokokó munka. Baján alapította Rudnay
Gyula az Alföld második mûvésztelepét. A Bunyevác Tájházban a török hó-
doltság után bevándorolt katolikus horvát népességnek a századeleji lakás-
kultúráját, tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás.
A Sugovica és a Ferenc-csatorna által határolt Petõfi-sziget a város
idegenforgalmának a központja. A szigeten szálloda, kemping, halászcsárda,
sportpályák, uszoda is található.
A Duna és a Sugovica találkozásánál épült a Türr István emlékmû.
Az 1825-ben született Türr István 16 éves korától az osztrák megszállás alatt lévõ Lom-
bardiában szolgált, s – a magyar szabadságharc hatására – az olasz forradalom mellé állt.
Magyar légiót szervezett, késõbb Garibaldi oldalán harcolt. Nevéhez fûzõdik a Sugovicát
a Ferenc-csatornával összekötõ átvágás, õ indította el a Korinthoszi- és a Panama-csa-
tornák építését.
Az emlékmûrõl elénk tárul az ártéri erdõkkel szegélyezett, kis zöld szi-
getekkel tarka vízivilág.
A város fõterén minden év júliusának második szombatján rendezik
meg a Halászlé Ünnepét. Ilyenkor több mint 2000 fõzõhelyen fõzik a híres
bajai halászlét.
KISKÕRÖS a Solttól Tompa határállomásig haladó 53-as út mentén fek-
szik. Legfõbb látnivalója a központjában fekvõ nádfedeles Petõfi-ház, amely-
ben az 1822-rõl 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján a nagy költõ szüle-
tett. Az öreg ház ma Petõfi Emlékmúzeum. Kiskõrösön állították fel 1861-
ben a költõ elsõ szobrát.
KISKUNHALAS a nevében is jelzi, hogy hajdan egy halastó mellé tele-
pült. A tatárjárás után Halasra települt kunok 1290-ben kiváltságokat kap-
tak. A város a hét kun szék egyike lett. 1436-ban városi rangot kapott.
1753-ig a Kiskun Kerület székhelye volt.
A város legfõbb híressége a csipkekészítés. 1902-ben Dékáni Árpád
tanár és Markovics Mária a régi halasi rajzok és kézimunkák alapján élesztet-
ték újjá 56-féle öltési formával. A halasi varrott csipke nemzetközi kiállításo-
kon nagydíjakat nyert. Elõször 1904-ben Saint Louis-ban, majd Párizsban, és
1958-ban Brüsszelben is.
A Csipkeházban kiállítás mutatja be a csipke történetét, de csipkevar-
rók is dolgoznak az épületben. A ház elõtt Markovics Mária portréjával díszí-
tett emlékoszlop áll.
A Kossuth utcában Damkó József szobrászmûvész által 1904-ben ké-
szített Kuruc vitéz szobrának felirata szerint 234 vitéz ezen a helyen halt hõsi
halált.
ORSZÁGISMERET 193
aA A Dél-alföldi régió Bb
A Thorma János Múzeumban a Kiskunhalason született Thorma János
(1870–1937) festõmûvész képeit és a várostörténeti kiállítást tekinthetjük
meg. A Gyûjtemények Házában Csorba Tibor (1906–1985) festõmûvész ké-
peit és a leghíresebb magyar könyvkötõ, Váci György könyvkötészeti
remekeit láthatjuk.
A múlt században épült Sáfrik-féle szélmalom jeles népi-ipari mûemlék.
SZ
EGED A Tisza mentén fekvõ Szeged Csongrád megye 168
ezer lakosú székhelye, megyei jogú város. Nevének az eredete
földrajzi helyzetébõl adódik. A „szeg”, „szög” szónak „-d” helynévképzõvel
ellátott alakja, ami a Tisza nagy, derékszögszerû kanyarulatára utal a régi
települési mag táján.
Legrégibb településeink egyike. A város lakossága már Szent István
idejében magyar volt. A várost III. Béla 1183. évi oklevele említi: „in
Siggedin”. Az erdélyi sót és fát idáig szállították hajón, majd innen szekéren
Buda felé. A város jövõjét nagymértékben a tiszai szállítás alapozta meg. Ki-
rályaink is nagy figyelmet szemteltek a sószállítás és -elosztás szempontjából
fontos településnek. Ezt bizonyítja IV. Béla 1247. évi adománylevele, amely-
ben városi rangra emelte Szegedet. Az Árpád-kor végén Szeged jelentõs ha-
dászati és egyházi központ volt. A város a kora középkortól kezdve a török
hódoltságig az európai mûveltség sodrában élt. Ezt tanúsítják a kor szellemi
alkotómûhelyei, a kolostorok is. A középkor egyik legjelentõsebb kódexíró
mûhelye a premontrei apácák Szentlélek-monostora volt. Mûködésének
emléke az Apor-, a Lányi-, a Pozsonyi- és a Szegedi-kódex.
A középkor végére a déli nyelvjárások jellemzõ hangtani jelensége, az
ö-zés is kezd megszilárdulni.
Egyes területeken ugyanis az ö hangot tartalmazó szavak igen nagy részében e>ö válto-
zás ment végbe: például kërëszt, szëdër, gërëndë ~ köröszt, szödör, göröndõ. Ez elsõsor-
ban a nyelvjárási terület déli részén mutatható ki, mint például Szegeden, de egykor észak
felé az elterjedése nagyobb lehetett, amit a török uralom okozta elnéptelenedés, majd az
azt követõ települések korlátoztak. Talán ezzel lehet kapcsolatban az is, hogy egyes ö-zõ
nyelvszigeteket a mai alapterülettõl messzebb is találunk.
1405-ben törvényt hoztak a vár és város megerõsítésére. A török elle-
ni hadjáratoknak ettõl kezdve Szeged lett a kiindulópontja. I. Ulászló a békét
is Szegeden kötötte meg a törökkel 1444-ben. A város lakóinak ezidõben a
sókereskedelem mellett legfõbb jövedelemforrása a marhakereskedelem és
a szerémségi bor volt.
A város 1542-ben török uralom alá került, és mint khász város, csak a
szultánnak adózott.
Érdekes, hogy a törökök megtûrték a ferencesek mûködését, így azok a magyar lakos-
ságnak nemcsak lelkipásztorai, hanem orvosai és tanítói is voltak. Valószínûleg a feren-
cesek terjesztették el, mint malária elleni gyógyszert a piros fûszerpaprikát tört, majd
õrölt formában. A ferenceseket a török idõk óta hívják „barátok”-nak, azaz a nép bará-
tainak.
194 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Szegedet a török uralom alól 1686-ban szabadították fel a császári se-
regek. A várban ettõl kezdve az osztrák volt az úr. Börtönnek is használták. Itt
is raboskodott a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor. 1719. május 21. fordu-
lópont volt a város életében: III. Károly király ekkor írta alá Szeged szabada-
lomlevelét, s ekkor kapta történelmi címerét is. Így lett május 21. Szeged
Napja, amelyet minden évben megünnepelnek a település lakói.
A város mûvelõdéstörténetének jelentõs eseménye volt a piaristák gimnáziumának meg-
nyitása 1721-ben, amely az egész Délvidék mûvelõdésére hatással volt. A piarista iskola-
drámák bemutatói a város színjátszásának elsõ alkalmai voltak.
1849 júliusában a szabadságharc kormányának és országgyûlésének
Szeged volt a központja.
1879. március 12-én szörnyû tiszai árvíz pusztította el a várost. 5723
házából mindössze 265 maradt épen. Az újjáépítés Lechner Lajos terveinek se-
gítségével négy év alatt valósult meg. Ekkor épült a város körüli körtöltés, és
kapott a város új körutas, sugárutas alaprajzot. A tragédia után egész Európa
a város megmentésére sietett. A nemzetközi összefogásnak köszönhetõen
egy új, modern nagyváros épült fel a régi helyén. Szeged polgárai hálájuk jelé-
ül a körút egyes szakaszait a segítõ városokról nevezték el. 1880-ban Somogyi
Károly esztergomi kanonok felajánlotta Szegednek 43 ezer kötetes könyvtá-
rát, hogy az újjáépülõ város szellemi felemelkedését szolgálja.
1921-ben Szegedre került a kolozsvári tudományegyetem, 1923-ban
pedig ide tette át székhelyét Temesvárról a csanádi püspök. Rengeteg világhí-
rû kutató, tudós élt és dolgozott itt. Közülük is kiemelkedik a Nobel-díjas
Szent-györgyi Albert professzor, a C-vitamin feltalálója.
1962-ben lett Szeged megyeszékhely, s ma már a Dél-Alföld legna-
gyobb városaként gazdasági, tudományos és kulturális régióközpont. Szeged
iskolaváros. 2000-ben létrejött a tízkarú Szegedi Tudományegyetem, ame-
lyet a József Attila Tudományegyetem, a Szent-györgyi Albert Orvostudomá-
nyi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola, a JATE-hoz tartozó Sze-
gedi Élelmiszeripari Fõiskolai Kar, valamint a DATE Hódmezõvásárhelyi
Mezõgazdasági Fõiskolai Kara alakított meg.
Szegeden született Dugonics András író, az egyetem rektora, tudós pia-
rista szerzetes tanár. Szeged Juhász Gyula városa, de itt lakott Kosztolányi
Dezsõ, Babits Mihály, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Tö-
mörkény István, és itt tanult Radnóti Miklós és József Attila is.
Szeged jellegzetes, terekkel fellazított magyar városképet mutat.
9 v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Széchenyi tér – Klauzál tér –
Kárász utca – Dugonocs tér – Aradi vértanúk tere – Dóm tér – Roosevelt tér –
Vár.
A Széchenyi tér hazánk egyik legszebb, legnagyobb tere, régi nevén: a
„nagy piac”. A mintaszerûen parkosított teret mûvészi értékû szobrok díszí-
ORSZÁGISMERET 195
aA A Dél-alföldi régió Bb
A Thorma János Múzeumban a Kiskunhalason született Thorma János
(1870–1937) festõmûvész képeit és a várostörténeti kiállítást tekinthetjük
meg. A Gyûjtemények Házában Csorba Tibor (1906–1985) festõmûvész ké-
peit és a leghíresebb magyar könyvkötõ, Váci György könyvkötészeti
remekeit láthatjuk.
A múlt században épült Sáfrik-féle szélmalom jeles népi-ipari mûemlék.
SZ
EGED A Tisza mentén fekvõ Szeged Csongrád megye 168
ezer lakosú székhelye, megyei jogú város. Nevének az eredete
földrajzi helyzetébõl adódik. A „szeg”, „szög” szónak „-d” helynévképzõvel
ellátott alakja, ami a Tisza nagy, derékszögszerû kanyarulatára utal a régi
települési mag táján.
Legrégibb településeink egyike. A város lakossága már Szent István
idejében magyar volt. A várost III. Béla 1183. évi oklevele említi: „in
Siggedin”. Az erdélyi sót és fát idáig szállították hajón, majd innen szekéren
Buda felé. A város jövõjét nagymértékben a tiszai szállítás alapozta meg. Ki-
rályaink is nagy figyelmet szemteltek a sószállítás és -elosztás szempontjából
fontos településnek. Ezt bizonyítja IV. Béla 1247. évi adománylevele, amely-
ben városi rangra emelte Szegedet. Az Árpád-kor végén Szeged jelentõs ha-
dászati és egyházi központ volt. A város a kora középkortól kezdve a török
hódoltságig az európai mûveltség sodrában élt. Ezt tanúsítják a kor szellemi
alkotómûhelyei, a kolostorok is. A középkor egyik legjelentõsebb kódexíró
mûhelye a premontrei apácák Szentlélek-monostora volt. Mûködésének
emléke az Apor-, a Lányi-, a Pozsonyi- és a Szegedi-kódex.
A középkor végére a déli nyelvjárások jellemzõ hangtani jelensége, az
ö-zés is kezd megszilárdulni.
Egyes területeken ugyanis az ö hangot tartalmazó szavak igen nagy részében e>ö válto-
zás ment végbe: például kërëszt, szëdër, gërëndë ~ köröszt, szödör, göröndõ. Ez elsõsor-
ban a nyelvjárási terület déli részén mutatható ki, mint például Szegeden, de egykor észak
felé az elterjedése nagyobb lehetett, amit a török uralom okozta elnéptelenedés, majd az
azt követõ települések korlátoztak. Talán ezzel lehet kapcsolatban az is, hogy egyes ö-zõ
nyelvszigeteket a mai alapterülettõl messzebb is találunk.
1405-ben törvényt hoztak a vár és város megerõsítésére. A török elle-
ni hadjáratoknak ettõl kezdve Szeged lett a kiindulópontja. I. Ulászló a békét
is Szegeden kötötte meg a törökkel 1444-ben. A város lakóinak ezidõben a
sókereskedelem mellett legfõbb jövedelemforrása a marhakereskedelem és
a szerémségi bor volt.
A város 1542-ben török uralom alá került, és mint khász város, csak a
szultánnak adózott.
Érdekes, hogy a törökök megtûrték a ferencesek mûködését, így azok a magyar lakos-
ságnak nemcsak lelkipásztorai, hanem orvosai és tanítói is voltak. Valószínûleg a feren-
cesek terjesztették el, mint malária elleni gyógyszert a piros fûszerpaprikát tört, majd
õrölt formában. A ferenceseket a török idõk óta hívják „barátok”-nak, azaz a nép bará-
tainak.
194 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Szegedet a török uralom alól 1686-ban szabadították fel a császári se-
regek. A várban ettõl kezdve az osztrák volt az úr. Börtönnek is használták. Itt
is raboskodott a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor. 1719. május 21. fordu-
lópont volt a város életében: III. Károly király ekkor írta alá Szeged szabada-
lomlevelét, s ekkor kapta történelmi címerét is. Így lett május 21. Szeged
Napja, amelyet minden évben megünnepelnek a település lakói.
A város mûvelõdéstörténetének jelentõs eseménye volt a piaristák gimnáziumának meg-
nyitása 1721-ben, amely az egész Délvidék mûvelõdésére hatással volt. A piarista iskola-
drámák bemutatói a város színjátszásának elsõ alkalmai voltak.
1849 júliusában a szabadságharc kormányának és országgyûlésének
Szeged volt a központja.
1879. március 12-én szörnyû tiszai árvíz pusztította el a várost. 5723
házából mindössze 265 maradt épen. Az újjáépítés Lechner Lajos terveinek se-
gítségével négy év alatt valósult meg. Ekkor épült a város körüli körtöltés, és
kapott a város új körutas, sugárutas alaprajzot. A tragédia után egész Európa
a város megmentésére sietett. A nemzetközi összefogásnak köszönhetõen
egy új, modern nagyváros épült fel a régi helyén. Szeged polgárai hálájuk jelé-
ül a körút egyes szakaszait a segítõ városokról nevezték el. 1880-ban Somogyi
Károly esztergomi kanonok felajánlotta Szegednek 43 ezer kötetes könyvtá-
rát, hogy az újjáépülõ város szellemi felemelkedését szolgálja.
1921-ben Szegedre került a kolozsvári tudományegyetem, 1923-ban
pedig ide tette át székhelyét Temesvárról a csanádi püspök. Rengeteg világhí-
rû kutató, tudós élt és dolgozott itt. Közülük is kiemelkedik a Nobel-díjas
Szent-györgyi Albert professzor, a C-vitamin feltalálója.
1962-ben lett Szeged megyeszékhely, s ma már a Dél-Alföld legna-
gyobb városaként gazdasági, tudományos és kulturális régióközpont. Szeged
iskolaváros. 2000-ben létrejött a tízkarú Szegedi Tudományegyetem, ame-
lyet a József Attila Tudományegyetem, a Szent-györgyi Albert Orvostudomá-
nyi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola, a JATE-hoz tartozó Sze-
gedi Élelmiszeripari Fõiskolai Kar, valamint a DATE Hódmezõvásárhelyi
Mezõgazdasági Fõiskolai Kara alakított meg.
Szegeden született Dugonics András író, az egyetem rektora, tudós pia-
rista szerzetes tanár. Szeged Juhász Gyula városa, de itt lakott Kosztolányi
Dezsõ, Babits Mihály, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Tö-
mörkény István, és itt tanult Radnóti Miklós és József Attila is.
Szeged jellegzetes, terekkel fellazított magyar városképet mutat.
9 v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Széchenyi tér – Klauzál tér –
Kárász utca – Dugonocs tér – Aradi vértanúk tere – Dóm tér – Roosevelt tér –
Vár.
A Széchenyi tér hazánk egyik legszebb, legnagyobb tere, régi nevén: a
„nagy piac”. A mintaszerûen parkosított teret mûvészi értékû szobrok díszí-
ORSZÁGISMERET 195
aA A Dél-alföldi régió Bb
tik. Itt áll Stróbl Alajos 1914-ben készült Széchenyi István szobra, aki a Tisza
szabályozásának elindítója, Mátrai Lajos alkotása Vásárhelyi Pált ábrázolja,
aki a Tisza-szabályozás tervezõje, és Fadrusz Jánosnak az árvíz utáni újjáépí-
tés királyi biztosát, Tisza Lajost ábrázoló szobra. Zala György örökítette meg
1914-ben Deák Ferencnek, a „haza bölcsé”-nek az alakját, akinek tanítása a
szobor talapzatán olvasható: „Amit erõ és hatalom elvesz, azt idõ és kedvezõ
szerencse ismét visszahozhatják, de amirõl a nemzet, félve a szenvedésektõl,
önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.”
A millecentenárium alkalmából, 1996. augusztus 20-án leplezték le Kligl
Sándor bronzból alkotott kétalakos, Szent István királyt és Boldog Gizella
királynét ábrázoló szobrát. Itt kapott mellszobrot gróf Klebelsberg Kunó
(1875–1932) kultuszminiszter is. A szobor Melocco Miklós alkotása.
A téren lévõ vízmedence két végén az Áldást hozó és a Romboló Tisza
jelképes szobrai láthatók. A szobrokat Pásztor János készítette 1930-ban.
A tér épületei közül legjelentõsebb a Városháza, amelynek barokk épüle-
tében ülésezett 1849-ben az országgyûlés. Az árvíz alatt megrongálódott épüle-
tet 1883-ban neobarokk ízlésben újították meg Lechner Ödön és Pártos Gyula
tervei szerint. Udvarán nyaranta kamarahangversenyeket tartanak.
Az épületet a mellette álló bérházzal a „Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as ki-
rálynapokra készült, amelyek során a király meglátogatta az árvíz után felépült új várost.
A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között, s a kapcsolat megteremté-
se érdekében megépítették a zárt hidat.
Két klasszicista épületet kell még itt említeni: a klasszicista stílusú
Zsótér-házat és Grünn Orbán elsõ szegedi nyomdász házát (1801). A tér Ti-
sza felõli oldalán a régi Tisza Szálló épülete irodalmi, történelmi és mûvészeti
emlékhely, a benne megszállt neves személyiségek révén. Törzsasztala volt
itt Babits Mihálynak és Juhász Gyulának, és hangversenytermében Bartók
Béla is zongorázott.
A Széchenyi térbõl induló Kárász utca a város sétálóutcája, és itt talál-
juk az elõkelõbb üzleteket. A Kárász utca elején Párkányi Péter alkotását, a
Köszöntõ szobrok-at láthatjuk, a Dugonics tér felõli végére pedig Kligl Sán-
dor alkotását, az Utcai zenét helyezték el.
A Kárász utcán jutunk a Klauzál térre. A kissé nyújtott téglalap alakú
téren áll az ország elsõ nagy Kossuth-szobra, Róna József alkotása
1902-bõl. A tér legértékesebb épülete a klasszicista Kárász-ház, amelynek
erkélyérõl mondta el Kossuth az utolsó magyarországi beszédét. Ebben az
épületben szállt meg Ferenc József is 1857-ben. A téren újra megnyílt Sze-
ged híres Virág cukrászdája. A téren áll még Tóbiás Klára alkotása, a Kirá-
lyok kútja.
A Kárász utca végén a Dugonics térre – az árvíz elõtti búzapiacra –
érünk. A tér közepén 1979-ben az árvíz századik évfordulójára készült szökõ-
kút áll, amelynek víz-, fény- és hangjátéka kedvelt látványosság. Közelében
Dugonics András piarista szerzetes tanár szobrát látjuk. Õ az elsõ magyar
196 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
regény, az Etelka szerzõje. A szobor kezében is ezt a könyvet látjuk. Alkotója,
Izsó Miklós 1876-ban készítette szobrát. Dugonics András írta egyébként az
elsõ matematika tankönyvünket is.
A tér keleti oldalát az egyetem kora eklektikus központi épülete foglalja
el. Az egyetem mellõl rálátunk a Somogyi utcában lévõ úgynevezett Feke-
te-házra, amely érdekes zárt erkélyével a város legjelentõsebb romantikus
stílusú épülete. Az épületben lévõ állandó kiállítás Csongrád megye társadal-
mával ismerteti meg a látogatót.
A Jókai utcán jutunk az Aradi vértanúk terére, ahol Vastagh György
1912-ben készített II. Rákóczi Ferenc lovas szobra áll. A tér az egyetemi, is-
kolai negyed központja. A szõregi csata emlékoszlopa mögött a régi piarista
gimnázium – a piaristák a város északi részén építettek új gimnáziumot – ek-
lektikus épülete áll. Ebben volt diák többek között Dugonics András, Katona
József, Reitter Ferenc, Juhász Gyula is. Most a Bolyai Intézet van az épület-
ben. Az Aradi vértanúk terérõl nyíló Rerrich Béla téren álló Szent György
szobor eredetijét, a Kolozsvári testvérek 14. században készült mûvét, a Prá-
gai Várban állították fel. Ez a másolata 1939-ben készült. A téren 1997.
október 23-án állították fel az országban talán a legszebb, az 1956-os forra-
dalom több mint húsz, faragott figurából álló emlékmûvét, Melocco Miklós
alkotását.
A vasútállomás felõl a Boldogasszony sugárút a Hõsök Kapuján át fut
be az Aradi vértanúk terére. A Hõsök Kapuja – tervezte Pogány Móric,
1936-ban – dongaboltozatának Aba Novák Vilmos freskói három témát örö-
kítettek meg: a háborús emlékezést, a hõsi halottak dicsõítését és Horthy
Miklós elindulását Szegedrõl. A millennium alkalmából kibontották és restau-
rálva ismét látható. Az Aradi vértanúk terét a Dóm tér felõl a Püspöki palota
és az egyetemi épületek határolják.
Boltíves kapu és árkádok alatt a Dóm térre juthatunk. A tér a 19. szá-
zad végéig Szeged magja volt. Földsánccal és vizesárokkal védett Palánk
nevû városrész húzódott a helyén. A Dóm téren áll a város értékes és igen
látványos épülete, a Fogadalmi templom. A város lakói ugyanis megfogad-
ták, hogy ha városukat az 1879-es árvíz után sikerül újjáépíteni, templomot
építenek Isten dicsõségére. A Fogadalmi templom a tiszai árvíz után épült
Foerk Jenõ tervei szerint, neoromán ízlésben. Építését 1913-ban kezdték, de
építkezését az elsõ világháború miatt meg kellett szakítani. A tornyok addig
elért magasságát a Szózat sorai jelzik, amelyeket 1923-ban, az építkezés
folytatásakor helyeztek el. A templomot 1930. október 24-én szentelték fel.
Két tornya 93 m magas. Bejárata felett Tóth István Mária-szobra és a
l2 apostol mozaikképe van Márton Ferenctõl.
A templom belsejének színgazdag figurális falképeit Muhits Sándor, az
ornamentális részeket Beszédes Ottó és László készítették. Néhány évvel ez-
elõtt Patay László figurális falképei kerültek a kereszthajó város felõli részé-
be, amelyek Szent Gellértnek, az egyházmegye elsõ püspökének életébõl
ORSZÁGISMERET 197
aA A Dél-alföldi régió Bb
tik. Itt áll Stróbl Alajos 1914-ben készült Széchenyi István szobra, aki a Tisza
szabályozásának elindítója, Mátrai Lajos alkotása Vásárhelyi Pált ábrázolja,
aki a Tisza-szabályozás tervezõje, és Fadrusz Jánosnak az árvíz utáni újjáépí-
tés királyi biztosát, Tisza Lajost ábrázoló szobra. Zala György örökítette meg
1914-ben Deák Ferencnek, a „haza bölcsé”-nek az alakját, akinek tanítása a
szobor talapzatán olvasható: „Amit erõ és hatalom elvesz, azt idõ és kedvezõ
szerencse ismét visszahozhatják, de amirõl a nemzet, félve a szenvedésektõl,
önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.”
A millecentenárium alkalmából, 1996. augusztus 20-án leplezték le Kligl
Sándor bronzból alkotott kétalakos, Szent István királyt és Boldog Gizella
királynét ábrázoló szobrát. Itt kapott mellszobrot gróf Klebelsberg Kunó
(1875–1932) kultuszminiszter is. A szobor Melocco Miklós alkotása.
A téren lévõ vízmedence két végén az Áldást hozó és a Romboló Tisza
jelképes szobrai láthatók. A szobrokat Pásztor János készítette 1930-ban.
A tér épületei közül legjelentõsebb a Városháza, amelynek barokk épüle-
tében ülésezett 1849-ben az országgyûlés. Az árvíz alatt megrongálódott épüle-
tet 1883-ban neobarokk ízlésben újították meg Lechner Ödön és Pártos Gyula
tervei szerint. Udvarán nyaranta kamarahangversenyeket tartanak.
Az épületet a mellette álló bérházzal a „Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as ki-
rálynapokra készült, amelyek során a király meglátogatta az árvíz után felépült új várost.
A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között, s a kapcsolat megteremté-
se érdekében megépítették a zárt hidat.
Két klasszicista épületet kell még itt említeni: a klasszicista stílusú
Zsótér-házat és Grünn Orbán elsõ szegedi nyomdász házát (1801). A tér Ti-
sza felõli oldalán a régi Tisza Szálló épülete irodalmi, történelmi és mûvészeti
emlékhely, a benne megszállt neves személyiségek révén. Törzsasztala volt
itt Babits Mihálynak és Juhász Gyulának, és hangversenytermében Bartók
Béla is zongorázott.
A Széchenyi térbõl induló Kárász utca a város sétálóutcája, és itt talál-
juk az elõkelõbb üzleteket. A Kárász utca elején Párkányi Péter alkotását, a
Köszöntõ szobrok-at láthatjuk, a Dugonics tér felõli végére pedig Kligl Sán-
dor alkotását, az Utcai zenét helyezték el.
A Kárász utcán jutunk a Klauzál térre. A kissé nyújtott téglalap alakú
téren áll az ország elsõ nagy Kossuth-szobra, Róna József alkotása
1902-bõl. A tér legértékesebb épülete a klasszicista Kárász-ház, amelynek
erkélyérõl mondta el Kossuth az utolsó magyarországi beszédét. Ebben az
épületben szállt meg Ferenc József is 1857-ben. A téren újra megnyílt Sze-
ged híres Virág cukrászdája. A téren áll még Tóbiás Klára alkotása, a Kirá-
lyok kútja.
A Kárász utca végén a Dugonics térre – az árvíz elõtti búzapiacra –
érünk. A tér közepén 1979-ben az árvíz századik évfordulójára készült szökõ-
kút áll, amelynek víz-, fény- és hangjátéka kedvelt látványosság. Közelében
Dugonics András piarista szerzetes tanár szobrát látjuk. Õ az elsõ magyar
196 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
regény, az Etelka szerzõje. A szobor kezében is ezt a könyvet látjuk. Alkotója,
Izsó Miklós 1876-ban készítette szobrát. Dugonics András írta egyébként az
elsõ matematika tankönyvünket is.
A tér keleti oldalát az egyetem kora eklektikus központi épülete foglalja
el. Az egyetem mellõl rálátunk a Somogyi utcában lévõ úgynevezett Feke-
te-házra, amely érdekes zárt erkélyével a város legjelentõsebb romantikus
stílusú épülete. Az épületben lévõ állandó kiállítás Csongrád megye társadal-
mával ismerteti meg a látogatót.
A Jókai utcán jutunk az Aradi vértanúk terére, ahol Vastagh György
1912-ben készített II. Rákóczi Ferenc lovas szobra áll. A tér az egyetemi, is-
kolai negyed központja. A szõregi csata emlékoszlopa mögött a régi piarista
gimnázium – a piaristák a város északi részén építettek új gimnáziumot – ek-
lektikus épülete áll. Ebben volt diák többek között Dugonics András, Katona
József, Reitter Ferenc, Juhász Gyula is. Most a Bolyai Intézet van az épület-
ben. Az Aradi vértanúk terérõl nyíló Rerrich Béla téren álló Szent György
szobor eredetijét, a Kolozsvári testvérek 14. században készült mûvét, a Prá-
gai Várban állították fel. Ez a másolata 1939-ben készült. A téren 1997.
október 23-án állították fel az országban talán a legszebb, az 1956-os forra-
dalom több mint húsz, faragott figurából álló emlékmûvét, Melocco Miklós
alkotását.
A vasútállomás felõl a Boldogasszony sugárút a Hõsök Kapuján át fut
be az Aradi vértanúk terére. A Hõsök Kapuja – tervezte Pogány Móric,
1936-ban – dongaboltozatának Aba Novák Vilmos freskói három témát örö-
kítettek meg: a háborús emlékezést, a hõsi halottak dicsõítését és Horthy
Miklós elindulását Szegedrõl. A millennium alkalmából kibontották és restau-
rálva ismét látható. Az Aradi vértanúk terét a Dóm tér felõl a Püspöki palota
és az egyetemi épületek határolják.
Boltíves kapu és árkádok alatt a Dóm térre juthatunk. A tér a 19. szá-
zad végéig Szeged magja volt. Földsánccal és vizesárokkal védett Palánk
nevû városrész húzódott a helyén. A Dóm téren áll a város értékes és igen
látványos épülete, a Fogadalmi templom. A város lakói ugyanis megfogad-
ták, hogy ha városukat az 1879-es árvíz után sikerül újjáépíteni, templomot
építenek Isten dicsõségére. A Fogadalmi templom a tiszai árvíz után épült
Foerk Jenõ tervei szerint, neoromán ízlésben. Építését 1913-ban kezdték, de
építkezését az elsõ világháború miatt meg kellett szakítani. A tornyok addig
elért magasságát a Szózat sorai jelzik, amelyeket 1923-ban, az építkezés
folytatásakor helyeztek el. A templomot 1930. október 24-én szentelték fel.
Két tornya 93 m magas. Bejárata felett Tóth István Mária-szobra és a
l2 apostol mozaikképe van Márton Ferenctõl.
A templom belsejének színgazdag figurális falképeit Muhits Sándor, az
ornamentális részeket Beszédes Ottó és László készítették. Néhány évvel ez-
elõtt Patay László figurális falképei kerültek a kereszthajó város felõli részé-
be, amelyek Szent Gellértnek, az egyházmegye elsõ püspökének életébõl
ORSZÁGISMERET 197
aA A Dél-alföldi régió Bb aA A Dél-alföldi régió Bb
vett jeleneteket ábrázolnak. A kereszthajóban lévõ Szent Gellért-oltáron he- története is erre a korszakra nyúlik vissza. De ide sorolható a szegedi Szent Dömötör-
templom elõdje is.
lyezték el a Szent Gellért-ereklyét is. Itt találjuk Fadrusz János híres feszüle-
tének az eredetijét. A mûvész önmagát kötöztette keresztre, és az errõl Szent Dömötör (Demetrius, † 306) Görögország helytartója volt, és keresztény hitéért
került börtönbe, ahol egy pogány katona megölte. Vértanúereklyéi késõbb a Szerém-
készült fényképek segítségével mintázta meg Krisztus alakját.
ségbe kerültek. Szent Dömötör Magyarországnak is védõszentje, de a vízenjárók és a
A négyzet körüli falmezõkön Márton Ferenc erényfreskói és magyar vá- halászok is oltalmát kérik. Így érthetõ itt, a Tisza mentén a tisztelete.
roscímerek láthatók. A millennium alkalmából Patay László nagyméretû
A Dóm keleti tornyával szemközt áll a Szentháromság-szobor, Köllõ
seccoi kerültek a kupolába. A fõoltár fölött fehér márvány baldachin emel-
Miklós alkotása 1896-ból. Ezt azonban csak 1994 óta lehet látni, mert akkor
kedik. A mögötte lévõ falikép Reischl Károly alkotása, amely a Magyarok
bontották le a Szabadtéri Játékok világosító tornyát, amely addig eltakarta.
Védasszonyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, fején a magyar koroná-
Szerencsére az egész állandó színpadot lebontották, és minden nyáron gyor-
val, vállán a koronázási palásttal és kezében jogarral. A negyedgömb kupolát
san felépíthetõ színpaddal helyettesítették. A Szabadtéri Játékok gondolata a
Márton Ferenc gyönyörû Szentháromság mozaikképe díszíti. A szentély bolt-
Szegedi Fiatalok Mûvészi Kollégiumában született. Az elsõ elõadásra – Ma-
ívén XI. Pius gondolata olvasható: „Facere magna, pati fortia: hungaricum
dách: Az ember tragédiájára – 1933 nyarán került sor. A Szabadtéri Játékok
est”, vagyis „Nagyot cselekedni és a sorsot elviselni: magyar dolog”.
Szegednek ma is jelentõs mûvészeti és idegenforgalmi eseménye.
A templom egyik érdekessége a fõoltár fölötti boltozaton Márton Fe-
A Dóm tér négyszög alakú területe éppen akkora – 12 000 m2 – , mint a
renc „Szögedi Máriá”-ja, szûrben, szegedi papucsban és stilizált magyar ru-
velencei Szent Márk tér, emlékeztetõül arra, hogy Szent Gellért, a Sze-
hában.
ged–Csanádi Egyházmegye elsõ püspöke, Velencébõl érkezett.
Az apszisban Tóth István szobrai és dombormûvei láthatók bibliai és
A tér észak-európai stílusú, sötétvörös klinkertéglába burkolt homlok-
várostörténeti témákkal. A szentély bal oldalán, Szent Gellért püspök dom-
zatú épületeit, amelyek három oldalról határolják a teret, Rerrich Béla ter-
bormûve alatt, 73 püspök-utódjának a neve olvasható.
vezte 1928-ban. A tér nyugati oldalán a püspökség, a Hittudományi fõiskola
A színes üvegablakok Róth Miksa és Zsellér Imre mûvei. A templom
és az egyetemi kollégium van, déli és keleti részén pedig természettudomá-
orgonája Európa legnagyobb orgonái közé tartozik, csak a passaui és a milá-
nyi és orvosi egyetemi intézetek találhatók.
nói dóm orgonája elõzi meg. Geyer József tervezte, és a pécsi Angster orgo-
A tér délkeleti szögletében az Orvosvegytani Intézetben dolgozott – an-
nakészítõ cég építette. Játékasztala ötmanuálos, 9040 sípján 136-féle játék
nak igazgatójaként – 1928–1945 között Szent-Györgyi Albert. Itteni kutatá-
szólaltatható meg. A legnagyobb síp 5 méteres, a legkisebb másfél cm-es.
saiért, fõként a szegedi fûszerpaprikában kimutatott aszkorbinsav – C-vita-
A sípok többsége a kóruson van, de van kupolamû, és a szentély két oldalán
min – tiszta elõállításáért és gyakorlati alkalmazásáért kapta az 1937. évi
is elhelyeztek sípokat.
orvosi Nobel-díjat. Szeged még abban az évben díszpolgárává választotta. Az
A templom jobb kereszthajójában van gróf Klebelsberg Kunónak, a
egyetemi integrációkig az Orvostudományi Egyetem az õ nevét viselte.
20. század kiemelkedõ kultúrpolitikusának a sírja.
A déli homlokzaton a középkori egyetemek jelképe, a hazánkban egye-
A Dóm elõtt áll a város legrégibb mûemléke, a 13. századi Dömötör-to-
dülálló zenélõóra látható. Kilenc percnyi dallamára egy rektor, négy pro-
rony. A Fogadalmi templom építéséhez szükséges tér biztosítása érdekében a
fesszor, tizenkét diák és egy pedellus figurája vonul fel. A zenélõórát Csuri Fe-
középkori eredetû Szent Dömötör-templom hajóját le kellett bontani. Csak a
renc órásmester készítette 1935-ben.
román-gót tornyát hagyták meg, és keresztelõkápolnává alakították. Falké-
A teret szegélyezõ árkádsor több mint 300 m hosszú, és 101 ívbõl áll.
peit Aba Novák Vilmos festette 1931-ben. A torony falába vágott kapuzat fe-
Alatta található a Klebelsberg Kunó által alapított Nemzeti Emlékcsarnok.
letti ívben helyezték el a város legrégibb szobrászati emlékét, a XII. századi
Az eddig elhelyezett 87 szobor és dombormû a magyar történelem, iroda-
szegedi kõbárányt.
lom, mûvészet és tudomány jeles képviselõinek állít emléket.
A magyarságra – vagy legalább egy részére – a bizánci görög kereszténység hatott elõ-
ször komolyabban. Az ország keleti részérõl Bulcsú harka, az ország harmadik méltósága,
Mivel a Szent István által alapított Csanádi püspökség székhelye
Árpád vezér dédunokájával, Tormással Bizáncba ment. Ott Bíborbanszületett Konstan- 1923-ban Temesvárról Szegedre került, az új fogadalmi templom lett a sze-
tin császárral barátságra léptek és megkeresztelkedtek. Néhány évvel késõbb a Zombor ged–csanádi püspök székesegyháza.
nevû gyula is követte ezt a lépést, és Bizáncban felvette a keresztséget. Vissszatérõben A Dóm tér nyugati oldalán építették fel a Somogyi Könyvtár új, igen
püspököt is hozott magával, Hierotheoszt. Õ az egykorú források szerint mintegy 20 évig szép, modern stílusú épületét (1978). Ebben 300 ezer kötet könyv és folyó-
mûködött Magyarországon. Valószínûleg ezzel a misszióval hozható kapcsolatba több
olyan templomnak az építése, amelynek bizánci védõszentje volt, fõleg a Maros és a Ti-
irat szolgálja az oktatást és a tudományos munkát. Az épület elõtt áll az alapí-
sza környékén. Erdélyben a Küküllõ folyó menti, Szent Demeternek szentelt templomok tó Somogyi József kanonok (1811–1888) modern mellszobra, az alapítóra

198 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 199

aA A Dél-alföldi régió Bb aA A Dél-alföldi régió Bb
vett jeleneteket ábrázolnak. A kereszthajóban lévõ Szent Gellért-oltáron he- története is erre a korszakra nyúlik vissza. De ide sorolható a szegedi Szent Dömötör-
templom elõdje is.
lyezték el a Szent Gellért-ereklyét is. Itt találjuk Fadrusz János híres feszüle-
tének az eredetijét. A mûvész önmagát kötöztette keresztre, és az errõl Szent Dömötör (Demetrius, † 306) Görögország helytartója volt, és keresztény hitéért
került börtönbe, ahol egy pogány katona megölte. Vértanúereklyéi késõbb a Szerém-
készült fényképek segítségével mintázta meg Krisztus alakját.
ségbe kerültek. Szent Dömötör Magyarországnak is védõszentje, de a vízenjárók és a
A négyzet körüli falmezõkön Márton Ferenc erényfreskói és magyar vá- halászok is oltalmát kérik. Így érthetõ itt, a Tisza mentén a tisztelete.
roscímerek láthatók. A millennium alkalmából Patay László nagyméretû
A Dóm keleti tornyával szemközt áll a Szentháromság-szobor, Köllõ
seccoi kerültek a kupolába. A fõoltár fölött fehér márvány baldachin emel-
Miklós alkotása 1896-ból. Ezt azonban csak 1994 óta lehet látni, mert akkor
kedik. A mögötte lévõ falikép Reischl Károly alkotása, amely a Magyarok
bontották le a Szabadtéri Játékok világosító tornyát, amely addig eltakarta.
Védasszonyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, fején a magyar koroná-
Szerencsére az egész állandó színpadot lebontották, és minden nyáron gyor-
val, vállán a koronázási palásttal és kezében jogarral. A negyedgömb kupolát
san felépíthetõ színpaddal helyettesítették. A Szabadtéri Játékok gondolata a
Márton Ferenc gyönyörû Szentháromság mozaikképe díszíti. A szentély bolt-
Szegedi Fiatalok Mûvészi Kollégiumában született. Az elsõ elõadásra – Ma-
ívén XI. Pius gondolata olvasható: „Facere magna, pati fortia: hungaricum
dách: Az ember tragédiájára – 1933 nyarán került sor. A Szabadtéri Játékok
est”, vagyis „Nagyot cselekedni és a sorsot elviselni: magyar dolog”.
Szegednek ma is jelentõs mûvészeti és idegenforgalmi eseménye.
A templom egyik érdekessége a fõoltár fölötti boltozaton Márton Fe-
A Dóm tér négyszög alakú területe éppen akkora – 12 000 m2 – , mint a
renc „Szögedi Máriá”-ja, szûrben, szegedi papucsban és stilizált magyar ru-
velencei Szent Márk tér, emlékeztetõül arra, hogy Szent Gellért, a Sze-
hában.
ged–Csanádi Egyházmegye elsõ püspöke, Velencébõl érkezett.
Az apszisban Tóth István szobrai és dombormûvei láthatók bibliai és
A tér észak-európai stílusú, sötétvörös klinkertéglába burkolt homlok-
várostörténeti témákkal. A szentély bal oldalán, Szent Gellért püspök dom-
zatú épületeit, amelyek három oldalról határolják a teret, Rerrich Béla ter-
bormûve alatt, 73 püspök-utódjának a neve olvasható.
vezte 1928-ban. A tér nyugati oldalán a püspökség, a Hittudományi fõiskola
A színes üvegablakok Róth Miksa és Zsellér Imre mûvei. A templom
és az egyetemi kollégium van, déli és keleti részén pedig természettudomá-
orgonája Európa legnagyobb orgonái közé tartozik, csak a passaui és a milá-
nyi és orvosi egyetemi intézetek találhatók.
nói dóm orgonája elõzi meg. Geyer József tervezte, és a pécsi Angster orgo-
A tér délkeleti szögletében az Orvosvegytani Intézetben dolgozott – an-
nakészítõ cég építette. Játékasztala ötmanuálos, 9040 sípján 136-féle játék
nak igazgatójaként – 1928–1945 között Szent-Györgyi Albert. Itteni kutatá-
szólaltatható meg. A legnagyobb síp 5 méteres, a legkisebb másfél cm-es.
saiért, fõként a szegedi fûszerpaprikában kimutatott aszkorbinsav – C-vita-
A sípok többsége a kóruson van, de van kupolamû, és a szentély két oldalán
min – tiszta elõállításáért és gyakorlati alkalmazásáért kapta az 1937. évi
is elhelyeztek sípokat.
orvosi Nobel-díjat. Szeged még abban az évben díszpolgárává választotta. Az
A templom jobb kereszthajójában van gróf Klebelsberg Kunónak, a
egyetemi integrációkig az Orvostudományi Egyetem az õ nevét viselte.
20. század kiemelkedõ kultúrpolitikusának a sírja.
A déli homlokzaton a középkori egyetemek jelképe, a hazánkban egye-
A Dóm elõtt áll a város legrégibb mûemléke, a 13. századi Dömötör-to-
dülálló zenélõóra látható. Kilenc percnyi dallamára egy rektor, négy pro-
rony. A Fogadalmi templom építéséhez szükséges tér biztosítása érdekében a
fesszor, tizenkét diák és egy pedellus figurája vonul fel. A zenélõórát Csuri Fe-
középkori eredetû Szent Dömötör-templom hajóját le kellett bontani. Csak a
renc órásmester készítette 1935-ben.
román-gót tornyát hagyták meg, és keresztelõkápolnává alakították. Falké-
A teret szegélyezõ árkádsor több mint 300 m hosszú, és 101 ívbõl áll.
peit Aba Novák Vilmos festette 1931-ben. A torony falába vágott kapuzat fe-
Alatta található a Klebelsberg Kunó által alapított Nemzeti Emlékcsarnok.
letti ívben helyezték el a város legrégibb szobrászati emlékét, a XII. századi
Az eddig elhelyezett 87 szobor és dombormû a magyar történelem, iroda-
szegedi kõbárányt.
lom, mûvészet és tudomány jeles képviselõinek állít emléket.
A magyarságra – vagy legalább egy részére – a bizánci görög kereszténység hatott elõ-
ször komolyabban. Az ország keleti részérõl Bulcsú harka, az ország harmadik méltósága,
Mivel a Szent István által alapított Csanádi püspökség székhelye
Árpád vezér dédunokájával, Tormással Bizáncba ment. Ott Bíborbanszületett Konstan- 1923-ban Temesvárról Szegedre került, az új fogadalmi templom lett a sze-
tin császárral barátságra léptek és megkeresztelkedtek. Néhány évvel késõbb a Zombor ged–csanádi püspök székesegyháza.
nevû gyula is követte ezt a lépést, és Bizáncban felvette a keresztséget. Vissszatérõben A Dóm tér nyugati oldalán építették fel a Somogyi Könyvtár új, igen
püspököt is hozott magával, Hierotheoszt. Õ az egykorú források szerint mintegy 20 évig szép, modern stílusú épületét (1978). Ebben 300 ezer kötet könyv és folyó-
mûködött Magyarországon. Valószínûleg ezzel a misszióval hozható kapcsolatba több
olyan templomnak az építése, amelynek bizánci védõszentje volt, fõleg a Maros és a Ti-
irat szolgálja az oktatást és a tudományos munkát. Az épület elõtt áll az alapí-
sza környékén. Erdélyben a Küküllõ folyó menti, Szent Demeternek szentelt templomok tó Somogyi József kanonok (1811–1888) modern mellszobra, az alapítóra

198 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 199

aA A Dél-alföldi régió Bb
vonatkozó Mikszáth idézettel: „Akadt egy ember, egy munkás nagylelkületû
pap, ki egész életén át gyûjtögette a szellemi kincseket, s ki most, élete alko-
nyán mind ideajándékozta Szegednek.” A könyvtár legértékesebb darabja a
hártyára írt Prágai Misekönyv (1492).
A Dóm tér északi oldalán a barokk görögkeleti szerb templom egytor-
nyos épülete áll. Értékes barokk ikonosztázionját Popovics János készítette.
A Tisza partján áll a hatalmas krómacélból készült, romboló hullámo-
kat stilizáló centenáriumi árvízi emlékmû, Segesdy György szobrászmûvész
1979-ben készült alkotása. Az elõtte álló gránittömbe vésték Szegednek és
annak a hat városnak a címerét, amelyek segítettek Szegedet újjáépíteni,
ezek: Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Róma és Párizs. Róluk nevezték el a
város nagy körútjának egyes szakaszait is.
A Tisza-hídnál lévõ Roosevelt téren fõleg a Szegeden élt és alkotó írók,
költõk szobra – Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tömörkény István, Mikszáth
Kálmán, valamint Bartók Béla szobra látható.
A tér reprezentatív épülete a Közmûvelõdési Palota. 1896-ban épült
neoklasszicista stílusban. A két szélsõ oszlop elõtt Homérosz és Szókratész, a
bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak. Az épületben a Móra
Ferenc Múzeum mûködik. Értékes helytörténeti és néprajzi anyagot, gazdag
képtárat és Móra-emlékszobát találunk a múzeumban.
A térrõl a Belvárosi híd vezet át a Tisza túlsó partjára. A híd az eredeti-
leg Feketeházy János tervei alapján az Eiffel-cég által kivitelezett elsõ közúti
híd helyén épült újjá 1948-ban.
A múzeum mögött találjuk a 13. században épített, de 1882-ben le-
bontott vár maradványait, amelyben várostörténeti kiállítást helyeztek el.
Néhány évvel ezelõtt a szegediek kívánságára itt, a vár elõtt helyezték el Er-
zsébet királyné carrarai márványból faragott szobrát, Ligeti Miklós alkotá-
sát, amely addig a vármúzeum kertjében állt.
Fõhomlokzatával a térre néz a Szegedi Nemzeti Színház eklektikus
épülete. Az épületet a budapesti Vígszínházat tervezõ páros, Hellmer és
Fellner tervei szerint építették eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt
meg. Homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik.
A Hungária Szálló elõtt áll Dankó Pista szobra, Margó Ede alkotása. Ez
a világ egyetlen cigányprímást ábrázoló szobra. Dankó Pista több mint 400
dalt írt, dalait ma is országszerte éneklik.
9v9
A Belvárostól kissé távolabb találjuk az Alsóvárosi templomot és kolostort,
Szeged és a Dél-Alföld egyik legjelentõsebb mûemlékét. Építõje valószínûleg
az a János testvér volt, aki a kolozsvári és a nyírbátori késõ gótikus templo-
mot is építette. Szép gótikus hálóboltozatának csak díszítõ, nem tartó szere-
pe van. Fõoltárképe a holdsarlón álló napsugár-mandorlás Madonnát, az
200 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
úgynevezett „Napbaöltözött Asszony”-t ábrázolja, balján a kisded Jézussal,
jobbján jogarral. Készítésének idõpontját a mûértõk 1543-ra teszik.
Mátyás nagy tisztelõje volt a korábban itt lévõ Mária-képnek. 1465-ben
fogadalmat tett Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán Szent János jelenlétében,
hogy a templomot és a kolostort megnagyobbíttatja (ezért hívják Má-
tyás-templomnak is). Az eredeti kegyképet, amely a római Santa Maria
Maggiore oltárképének a másolata, a török elõl Makóra vitték, ahol ma is lát-
ható. A mai kegyképet 1550-ben Csanádról menekülõ hívek hozták maguk-
kal, de ezt is évtizedekig egy mocsárban rejtegették. Feljegyzés tanúskodik
róla, hogy a templomnak már a 17. század közepén dalmát hitszónoka is
volt, mert a híres Mária-kegyhelyet a Balkán távoli vidékeirõl is felkeresték.
Meglepõ, hogy annyi idõ és viszontagság után a kép épségben maradt, és
színei frissen ragyognak. A fõhajó falán látható két freskó – Szûz Mária hét
öröme és hét fájdalma – Kontuly Béla alkotása (1948). A templomnak érté-
kes barokk berendezése van, ami Graf Antal ferences testvér alkotása.
A templom külsõ falán Mátyás bautzeni emlékmûvének másolata látható.
A kolostorban mûködött korábban a ferencesek rendi fõiskolája.
1993-ban a képzést újraindították. A kolostor quadratúrájában régen ritka
gyógynövényeket, majd paprikát is itt termesztettek hazánkban elõször a
szerzetesek.
A Gutenberg utcában találjuk a szegedi szecesszió legsikerültebb alkotá-
sát, a Baumhorn Lipót által 1903-ban tervezett zsinagógát. Legérdekesebb a
kupola. Belsejében a kék üvegburkolat csillagokkal a világegyetem végtelensé-
gét jelképezi, 24 oszlopa a nap 24 óráját, fehér virágai pedig a hitet. Színes
üvegablakai a Bibliában szereplõ növényeket ábrázolják. Figyelemre méltóak a
mûvészi ablakai: a földszintiek a liturgiai év eseményeit örökítik meg. A zsinagó-
ga kitûnõ akusztikájának köszönhetõen Szeged egyik koncertterme is.
A Tisza bal partján fekvõ Újszegeden van a füvészkert, amelynek lan-
gyos vízû tavában virágzik az indiai lótusz. Értékes látnivalói közé tartozik
még a rózsakert, a sziklakert és az üvegházak. A kert egyik nevezetessége a
szecsuáni fenyõ.
Szeged környékének látnivalói közé tartozik a kiskundorozsmai szél-
malom, amelyet 1801-ben építettek, és amely Dankó Pista nótájából orszá-
gosan ismertté vált. Innen három kilométerre szép fenyveserdõben van
Széksósfürdõ. Gyógyhatása régóta ismert. Az itt összesöprögetett természe-
tes sziksót régen országszerte edények tisztítására használták. A Fehér-tó
13 km2-es szikes medencéje Szegedtõl 6 km-re, az 5-ös út mellett van. A ma-
dárvonulásban van nagy jelentõsége. Több mint 200 átvonuló madárfajt
figyeltek meg, de 75 itt is fészkel.
ORSZÁGISMERET 201
aA A Dél-alföldi régió Bb
vonatkozó Mikszáth idézettel: „Akadt egy ember, egy munkás nagylelkületû
pap, ki egész életén át gyûjtögette a szellemi kincseket, s ki most, élete alko-
nyán mind ideajándékozta Szegednek.” A könyvtár legértékesebb darabja a
hártyára írt Prágai Misekönyv (1492).
A Dóm tér északi oldalán a barokk görögkeleti szerb templom egytor-
nyos épülete áll. Értékes barokk ikonosztázionját Popovics János készítette.
A Tisza partján áll a hatalmas krómacélból készült, romboló hullámo-
kat stilizáló centenáriumi árvízi emlékmû, Segesdy György szobrászmûvész
1979-ben készült alkotása. Az elõtte álló gránittömbe vésték Szegednek és
annak a hat városnak a címerét, amelyek segítettek Szegedet újjáépíteni,
ezek: Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Róma és Párizs. Róluk nevezték el a
város nagy körútjának egyes szakaszait is.
A Tisza-hídnál lévõ Roosevelt téren fõleg a Szegeden élt és alkotó írók,
költõk szobra – Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tömörkény István, Mikszáth
Kálmán, valamint Bartók Béla szobra látható.
A tér reprezentatív épülete a Közmûvelõdési Palota. 1896-ban épült
neoklasszicista stílusban. A két szélsõ oszlop elõtt Homérosz és Szókratész, a
bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak. Az épületben a Móra
Ferenc Múzeum mûködik. Értékes helytörténeti és néprajzi anyagot, gazdag
képtárat és Móra-emlékszobát találunk a múzeumban.
A térrõl a Belvárosi híd vezet át a Tisza túlsó partjára. A híd az eredeti-
leg Feketeházy János tervei alapján az Eiffel-cég által kivitelezett elsõ közúti
híd helyén épült újjá 1948-ban.
A múzeum mögött találjuk a 13. században épített, de 1882-ben le-
bontott vár maradványait, amelyben várostörténeti kiállítást helyeztek el.
Néhány évvel ezelõtt a szegediek kívánságára itt, a vár elõtt helyezték el Er-
zsébet királyné carrarai márványból faragott szobrát, Ligeti Miklós alkotá-
sát, amely addig a vármúzeum kertjében állt.
Fõhomlokzatával a térre néz a Szegedi Nemzeti Színház eklektikus
épülete. Az épületet a budapesti Vígszínházat tervezõ páros, Hellmer és
Fellner tervei szerint építették eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt
meg. Homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik.
A Hungária Szálló elõtt áll Dankó Pista szobra, Margó Ede alkotása. Ez
a világ egyetlen cigányprímást ábrázoló szobra. Dankó Pista több mint 400
dalt írt, dalait ma is országszerte éneklik.
9v9
A Belvárostól kissé távolabb találjuk az Alsóvárosi templomot és kolostort,
Szeged és a Dél-Alföld egyik legjelentõsebb mûemlékét. Építõje valószínûleg
az a János testvér volt, aki a kolozsvári és a nyírbátori késõ gótikus templo-
mot is építette. Szép gótikus hálóboltozatának csak díszítõ, nem tartó szere-
pe van. Fõoltárképe a holdsarlón álló napsugár-mandorlás Madonnát, az
200 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
úgynevezett „Napbaöltözött Asszony”-t ábrázolja, balján a kisded Jézussal,
jobbján jogarral. Készítésének idõpontját a mûértõk 1543-ra teszik.
Mátyás nagy tisztelõje volt a korábban itt lévõ Mária-képnek. 1465-ben
fogadalmat tett Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán Szent János jelenlétében,
hogy a templomot és a kolostort megnagyobbíttatja (ezért hívják Má-
tyás-templomnak is). Az eredeti kegyképet, amely a római Santa Maria
Maggiore oltárképének a másolata, a török elõl Makóra vitték, ahol ma is lát-
ható. A mai kegyképet 1550-ben Csanádról menekülõ hívek hozták maguk-
kal, de ezt is évtizedekig egy mocsárban rejtegették. Feljegyzés tanúskodik
róla, hogy a templomnak már a 17. század közepén dalmát hitszónoka is
volt, mert a híres Mária-kegyhelyet a Balkán távoli vidékeirõl is felkeresték.
Meglepõ, hogy annyi idõ és viszontagság után a kép épségben maradt, és
színei frissen ragyognak. A fõhajó falán látható két freskó – Szûz Mária hét
öröme és hét fájdalma – Kontuly Béla alkotása (1948). A templomnak érté-
kes barokk berendezése van, ami Graf Antal ferences testvér alkotása.
A templom külsõ falán Mátyás bautzeni emlékmûvének másolata látható.
A kolostorban mûködött korábban a ferencesek rendi fõiskolája.
1993-ban a képzést újraindították. A kolostor quadratúrájában régen ritka
gyógynövényeket, majd paprikát is itt termesztettek hazánkban elõször a
szerzetesek.
A Gutenberg utcában találjuk a szegedi szecesszió legsikerültebb alkotá-
sát, a Baumhorn Lipót által 1903-ban tervezett zsinagógát. Legérdekesebb a
kupola. Belsejében a kék üvegburkolat csillagokkal a világegyetem végtelensé-
gét jelképezi, 24 oszlopa a nap 24 óráját, fehér virágai pedig a hitet. Színes
üvegablakai a Bibliában szereplõ növényeket ábrázolják. Figyelemre méltóak a
mûvészi ablakai: a földszintiek a liturgiai év eseményeit örökítik meg. A zsinagó-
ga kitûnõ akusztikájának köszönhetõen Szeged egyik koncertterme is.
A Tisza bal partján fekvõ Újszegeden van a füvészkert, amelynek lan-
gyos vízû tavában virágzik az indiai lótusz. Értékes látnivalói közé tartozik
még a rózsakert, a sziklakert és az üvegházak. A kert egyik nevezetessége a
szecsuáni fenyõ.
Szeged környékének látnivalói közé tartozik a kiskundorozsmai szél-
malom, amelyet 1801-ben építettek, és amely Dankó Pista nótájából orszá-
gosan ismertté vált. Innen három kilométerre szép fenyveserdõben van
Széksósfürdõ. Gyógyhatása régóta ismert. Az itt összesöprögetett természe-
tes sziksót régen országszerte edények tisztítására használták. A Fehér-tó
13 km2-es szikes medencéje Szegedtõl 6 km-re, az 5-ös út mellett van. A ma-
dárvonulásban van nagy jelentõsége. Több mint 200 átvonuló madárfajt
figyeltek meg, de 75 itt is fészkel.
ORSZÁGISMERET 201
aA A Dél-alföldi régió Bb
A Szanazug idegenforgalmi körzete –
a 44-es út környéki települések
SZARVAS
Már Anonymus is említi a települést Szarvashalom né-
ven. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész 1791-ben itt alapította meg a
kontinens elsõ mezõgazdasági iskoláját, amelynek mai utóda a Debreceni Agrár-
tudományi Egyetem Mezõgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kara.
Tessedik Sámuel (1742–1820) a lóhere, a lucerna és a cukorrépa hazai meghonosítója.
Nevéhez fûzõdik az elsõ szikjavítás is (digózás), valamint a korszerû talajmûvelés.
1767-ben foglalta el lelkészi hivatalát a városban, s 1820-ban bekövetkezett haláláig itt
tevékenykedett.
Szarvason született Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944), Ruzicskay
György (1897–1993) festõmûvész és Melis György operaénekes (1923–).
A Holt-Körös hídján áthaladva, az út jobb oldalán, az egyetem elõtt áll
Tessedik Sámuel szobra, Kiviczky Hugó alkotása. 1942-ben állították fel,
Tessedik Sámuel születésének 200. évfordulóján. A magas kõtalapzaton álló
alak körül a gazdaképzés jelképei láthatók. Sírja pedig a temetõ központjá-
ban van. Az egyetemi sétányon kiváló vízmérnökök szobrai sorakoznak
(Vedres István, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Kvassay Jenõ, Trummel
Árpád, Hank Olivér).
Az út bal oldalán áll, Holt-Körös felé forduló klasszicista homlokzatával
(portikuszával) a volt Bolza-kastély, amelyben most az Öntözési Kutatóinté-
zet van. A Körösre lejtõ lépcsõjén a capitoliumi farkas szobra jelzi a család
itáliai származását.
A kastélytól kissé távolabb, a Holt-Körös partján egy stilizált szélma-
lomépület jelzi a történelmi Magyarország közepét. Helyét Mihálfi József
gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a 19. század végén. Az
emlékmûvet 1939-ben állították fel. Nagy-Magyarország mértani közepe a
számítás szerint egybeesett egy akkor még mûködõ szélmalom helyével,
ezért választották a szélmalom-formát.
A kastély mögötti Vajda Péter utcában áll az evangélikus Ótemplom, falán
Tessedik Sámuel emléktáblájával. Szomszédságában van a Tessedik Sámuel
Múzeum épülete, amelyet a névadó 1791-ben eredetileg gazdasági iskolának
épített. A falán emléktáblák hirdetik a kiváló tanárok és tanítványok emlékét.
Az Ótemplom mögötti Körös-parttól indul az országban egyedülálló
Történelmi Emlékút.
Az 1,1 km-es út egy székelykapun át felvezet a Holt-Körös körgátjára. Ennek végén egy
másik székelykapun át vezet a történelmi Magyarország közepének nevezett, stilizált
szélmalomhoz. A gáton 17 stációt alakítottak ki, s az itt felállított emlékmûvek Magyar-
ország történelmének 17 jelentõs állomására emlékeztetnek. Az elsõ négy emlékmûvet
– honfoglalás, államalapítás, Árpád-kor, 20. század – 2000-ben avatták fel, a többi helyét
egy-egy faragott oszlop jelöli. A 2–4 m magas emlékmûveket, melyeknek anyaga tölgy
202 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
– öt-tíz év távlatában – folyamatosan állítják majd föl. Tervezõje és kivitelezõje Lestyán
Goda János szobrászmûvész.
A város fõútvonalán találjuk a klasszicista, volt Mitrovszky-kastélyt,
amelyben most a Kohán Kálmán Mûvészeti Alapiskola és a Városi Könyvtár
mûködik. Elõtte van a város jelképe, a bronz szarvasbika és a Tessedik ültet-
te öreg akácfa, a „Tessedik Emlékfa”.
A város érdekes látnivalója az Ady Endre utcában lévõ 19. századi száraz-
malom, amely védett ipari mûemlék, valamint a Hoffman utcában lévõ Szlovák
Tájház. Az elsõ szlovák telepesek 1722-ben érkeztek Szarvasra a Felvidékrõl.
Az Anna-ligetet Csáky Albin közoktatásügyi miniszter feleségérõl,
Bolza Annáról nevezték el. 1908-ban építették a ligetben lévõ Csáky-
kastélyt, amely ma a Körös–Maros Nemzeti Park központja. Korábban
Bolza József (1780–1862) itt kezdte a faritkaságokat telepíteni a 18. század
végén.
Szarvas legnagyobb idegenforgalmi vonzerejét a 84 hektáros arborétum,
a Pepi-kert jelenti. Az arborétum telepítéseit Bolza József unokája, Bolza Pál
(1861–1947) kezdte és a kertet József nevû nagybátyja becenevérõl Pepi-kert-
nek nevezte el. Ez az egyik legnagyobb kiterjedésû arborétuma hazánknak,
amelyben közel 2000 fafajta és változatai találhatók a világ minden tájáról. Ki-
emelkedõ értékei a nehézszagú boróka, a legöregebb mamutfenyõnk (130
éves), a simafenyõ, a szomorú jegenyefenyõ és a hamisciprus.
Szarvason nyaranta Nemzetközi Pásztortalálkozót és Dudásfesztivált
rendeznek, szeptemberben pedig Szilvanapot.
KONDOROS A híres kondorosi betyárcsárda 1820-ban épült épülete
ma is áll. Híres betyároknak: Zöld Marcinak, Liliom Petinek, Fábián Pistának,
Rózsa Sándornak és Bogár Imrének volt igazi betyár-búvóhelye. A rejtekhe-
lyet õrzõ nagy kémény, a csúszdák a szobában és a pincében ma is láthatók.
A csárda mellett „Betyár Napok a Kondorosi Csárda mellett” címen évente
augusztusban rendezvénysorozatot tartanak.
BÉKÉSCSABA
70 ezer lakosával Békés megye székhelye.
Az Alföld délkeleti részének gyorsan fejlõdõ gazdasági, kereskedelmi
és közlekedési csomópontja. A város területe a legrégebbi idõk óta lakott.
Nevével elõször az 1332–1337-es pápai tizedlajstromban találkozunk. Itt
már mint templomos hely szerepel. Neve az Árpád-korban már használt
Csaba személynévbõl ered. A középkori Csaba falut a törökök elpusztítot-
ták. A törökdúlás után a Habsburgok báró Harruckern János linzi hadi-
szállítónak ajándékozták, aki a megfogyatkozott lakosság pótlására szlo-
vák telepeseket hozatott ide a Felvidékrõl. Az új betelepülés 1715 táján
kezdõdött meg. A 19. század elején már Európa legnagyobb falujaként
emlegették. 1841-ben megszerezte a mezõvárosi címet, és a környék leg-
népesebb településévé vált. Gazdasági fejlõdésében kiemelkedõ szerepe
ORSZÁGISMERET 203
aA A Dél-alföldi régió Bb
A Szanazug idegenforgalmi körzete –
a 44-es út környéki települések
SZARVAS
Már Anonymus is említi a települést Szarvashalom né-
ven. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész 1791-ben itt alapította meg a
kontinens elsõ mezõgazdasági iskoláját, amelynek mai utóda a Debreceni Agrár-
tudományi Egyetem Mezõgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kara.
Tessedik Sámuel (1742–1820) a lóhere, a lucerna és a cukorrépa hazai meghonosítója.
Nevéhez fûzõdik az elsõ szikjavítás is (digózás), valamint a korszerû talajmûvelés.
1767-ben foglalta el lelkészi hivatalát a városban, s 1820-ban bekövetkezett haláláig itt
tevékenykedett.
Szarvason született Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944), Ruzicskay
György (1897–1993) festõmûvész és Melis György operaénekes (1923–).
A Holt-Körös hídján áthaladva, az út jobb oldalán, az egyetem elõtt áll
Tessedik Sámuel szobra, Kiviczky Hugó alkotása. 1942-ben állították fel,
Tessedik Sámuel születésének 200. évfordulóján. A magas kõtalapzaton álló
alak körül a gazdaképzés jelképei láthatók. Sírja pedig a temetõ központjá-
ban van. Az egyetemi sétányon kiváló vízmérnökök szobrai sorakoznak
(Vedres István, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Kvassay Jenõ, Trummel
Árpád, Hank Olivér).
Az út bal oldalán áll, Holt-Körös felé forduló klasszicista homlokzatával
(portikuszával) a volt Bolza-kastély, amelyben most az Öntözési Kutatóinté-
zet van. A Körösre lejtõ lépcsõjén a capitoliumi farkas szobra jelzi a család
itáliai származását.
A kastélytól kissé távolabb, a Holt-Körös partján egy stilizált szélma-
lomépület jelzi a történelmi Magyarország közepét. Helyét Mihálfi József
gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a 19. század végén. Az
emlékmûvet 1939-ben állították fel. Nagy-Magyarország mértani közepe a
számítás szerint egybeesett egy akkor még mûködõ szélmalom helyével,
ezért választották a szélmalom-formát.
A kastély mögötti Vajda Péter utcában áll az evangélikus Ótemplom, falán
Tessedik Sámuel emléktáblájával. Szomszédságában van a Tessedik Sámuel
Múzeum épülete, amelyet a névadó 1791-ben eredetileg gazdasági iskolának
épített. A falán emléktáblák hirdetik a kiváló tanárok és tanítványok emlékét.
Az Ótemplom mögötti Körös-parttól indul az országban egyedülálló
Történelmi Emlékút.
Az 1,1 km-es út egy székelykapun át felvezet a Holt-Körös körgátjára. Ennek végén egy
másik székelykapun át vezet a történelmi Magyarország közepének nevezett, stilizált
szélmalomhoz. A gáton 17 stációt alakítottak ki, s az itt felállított emlékmûvek Magyar-
ország történelmének 17 jelentõs állomására emlékeztetnek. Az elsõ négy emlékmûvet
– honfoglalás, államalapítás, Árpád-kor, 20. század – 2000-ben avatták fel, a többi helyét
egy-egy faragott oszlop jelöli. A 2–4 m magas emlékmûveket, melyeknek anyaga tölgy
202 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
– öt-tíz év távlatában – folyamatosan állítják majd föl. Tervezõje és kivitelezõje Lestyán
Goda János szobrászmûvész.
A város fõútvonalán találjuk a klasszicista, volt Mitrovszky-kastélyt,
amelyben most a Kohán Kálmán Mûvészeti Alapiskola és a Városi Könyvtár
mûködik. Elõtte van a város jelképe, a bronz szarvasbika és a Tessedik ültet-
te öreg akácfa, a „Tessedik Emlékfa”.
A város érdekes látnivalója az Ady Endre utcában lévõ 19. századi száraz-
malom, amely védett ipari mûemlék, valamint a Hoffman utcában lévõ Szlovák
Tájház. Az elsõ szlovák telepesek 1722-ben érkeztek Szarvasra a Felvidékrõl.
Az Anna-ligetet Csáky Albin közoktatásügyi miniszter feleségérõl,
Bolza Annáról nevezték el. 1908-ban építették a ligetben lévõ Csáky-
kastélyt, amely ma a Körös–Maros Nemzeti Park központja. Korábban
Bolza József (1780–1862) itt kezdte a faritkaságokat telepíteni a 18. század
végén.
Szarvas legnagyobb idegenforgalmi vonzerejét a 84 hektáros arborétum,
a Pepi-kert jelenti. Az arborétum telepítéseit Bolza József unokája, Bolza Pál
(1861–1947) kezdte és a kertet József nevû nagybátyja becenevérõl Pepi-kert-
nek nevezte el. Ez az egyik legnagyobb kiterjedésû arborétuma hazánknak,
amelyben közel 2000 fafajta és változatai találhatók a világ minden tájáról. Ki-
emelkedõ értékei a nehézszagú boróka, a legöregebb mamutfenyõnk (130
éves), a simafenyõ, a szomorú jegenyefenyõ és a hamisciprus.
Szarvason nyaranta Nemzetközi Pásztortalálkozót és Dudásfesztivált
rendeznek, szeptemberben pedig Szilvanapot.
KONDOROS A híres kondorosi betyárcsárda 1820-ban épült épülete
ma is áll. Híres betyároknak: Zöld Marcinak, Liliom Petinek, Fábián Pistának,
Rózsa Sándornak és Bogár Imrének volt igazi betyár-búvóhelye. A rejtekhe-
lyet õrzõ nagy kémény, a csúszdák a szobában és a pincében ma is láthatók.
A csárda mellett „Betyár Napok a Kondorosi Csárda mellett” címen évente
augusztusban rendezvénysorozatot tartanak.
BÉKÉSCSABA
70 ezer lakosával Békés megye székhelye.
Az Alföld délkeleti részének gyorsan fejlõdõ gazdasági, kereskedelmi
és közlekedési csomópontja. A város területe a legrégebbi idõk óta lakott.
Nevével elõször az 1332–1337-es pápai tizedlajstromban találkozunk. Itt
már mint templomos hely szerepel. Neve az Árpád-korban már használt
Csaba személynévbõl ered. A középkori Csaba falut a törökök elpusztítot-
ták. A törökdúlás után a Habsburgok báró Harruckern János linzi hadi-
szállítónak ajándékozták, aki a megfogyatkozott lakosság pótlására szlo-
vák telepeseket hozatott ide a Felvidékrõl. Az új betelepülés 1715 táján
kezdõdött meg. A 19. század elején már Európa legnagyobb falujaként
emlegették. 1841-ben megszerezte a mezõvárosi címet, és a környék leg-
népesebb településévé vált. Gazdasági fejlõdésében kiemelkedõ szerepe
ORSZÁGISMERET 203
aA A Dél-alföldi régió Bb
volt a vasútnak, 1858-ban megépült a Pest–Arad, majd 1871-ben a Nagy-
várad–Fiume vasútvonal. A kiegyezés után meggyorsult a település váro-
siasodása. Ugyanakkor Békéscsaba a századfordulóra a Viharsarok ki-
bontakozó agrárszocialista mozgalmainak egyik központja lesz. Az elsõ
világháború után, 1919. január 1-jétõl az akkor 40 000 lakosú település
végre hivatalosan is elnyerte a városi rangot. A II. világháború után az
újjászervezett megyerendszerben 1950-ben lett Békés megye székhelye.
Látnivalói a város központjában találhatók, a Kossuth és a Szent István
téren. A betelepített szlovákok számára épült 1745-ben a város legrégibb
mûemléke, a barokk evangélikus kistemplom, tûzfigyelõ toronnyal és búbos
kemencés õrszobával. Ezt követõen 1807–1824 között épült fel klasszicis-
ta ízlésben az ország legnagyobb evangélikus temploma. A csarnoktemplom
belsõ tere monumentális hatású, kétoldalt két karzatszinttel. A négy sarok-
ban csigalépcsõk vezetnek a karzatokra. A szószéket Dunaiszky Lõrinc ké-
szítette. A kitûnõ akusztikájú, 3500 férõhelyes templomban orgonahangver-
senyeket is tartanak.
A város a magyarországi szlovákság jelentõs kulturális központja.
A Kossuth téren álló Szlovák Kultúra Házát 1996-ban alakították ki. Az épü-
letben szálloda és étterem kapott helyet.
A téren áll Kossuth Lajos egész alakos szobra, Horvay János alkotása.
A Szent István téren a romantikus és kora eklektikus Városháza épüle-
te a meghatározó. U alakú belsõ udvara nyaranta zenés rendezvényeknek, a
Városházi Estéknek színtere. Vele szemben áll a Fiume Szálló épülete,
amely a 19. század végén épült Sztraka Ernõ tervei szerint. Ezen a helyen
már a 18. században is vendégfogadó állt. Hozzá csatlakozik az 1877–
1879-ben Halmai Andor tervei szerint épült Jókai Színház. Békéscsaba
1879-tõl rendelkezett kõszínházzal, vendégszínészei között ott volt Jászai
Mari és Blaha Lujza is.
A Szlovák Tájház jellegzetes tornácos, a telek belseje felé nyúló épület.
A szlovák népi építészet podsztyenás – facsipkés tornácos – házaiból néhány
még található a város területén. A lakóház a 19. századi szlovák lakáskultúra
gazdag szín- és formavilágát mutatja be. Különlegessége a nyitott kémény,
ahol a csabai kolbászt házilag konzerválták.
A Munkácsy Mihály Múzeumban gazdag helytörténeti és néprajzi
anyag, valamint a Munkácsy Emlékszoba tekinthetõ meg. Kertjében áll Mun-
kácsy Mihály szobra Borsos Miklóstól.
Az 1992–1993-ban épült erzsébeti Jézus Szíve római katolikus templo-
mot Patay László Munkácsy-díjas festõmûvész modern, 500 m2-es seccoja dí-
szíti, amelyen 530 alakot jelenített meg. A mûvész munkájáért a Vatikán „Egy-
házért, pápáért” kitüntetését kapta. A templom belsõ liturgikus terét és szobrait
Kiss György szobrászmûvész tervezte. A fõbejárati kaput a rózsafüzér titkainak
faragott dombormûvei díszítik. Mladonyiczky Béla mûve, aki munkájáért kor-
mánykitüntetésben részesült. Munkácsy Mihály (1844–1900), a magyar nemzeti
204 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
festészet korszakalkotó jelentõségû mestere Békéscsabán asztalosinasként dol-
gozott. „Ásító inas” címû képén ennek az idõszaknak az emléke jelenik meg. Az
õ munkája ebbõl az idõszakból az Omaszta-kúria egyik ajtaja.
A Munkácsy Mihály Emlékház 1994-ben – Munkácsy Mihály születésé-
nek 150. évfordulóján – nyílt meg a Steiner–Omaszta-kúriában. Életével do-
kumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkás-
ságáról pedig 21 eredeti alkotásából – köztük vázlatok, tanulmányalakok,
szalonképek, portrék – szerezhetünk átfogó képet.
A kúria építtetõje Steiner Jakab és felesége, Munkácsy rokonai és nevelõszülei voltak.
Munkácsy Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban, Steineréknél. Õ maga pedig sokat
vendégeskedett náluk nevelõapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillana-
tait töltötte e falak között. Steinerék után az Omaszta-család lakta a házat közel száz
éven keresztül, 1950-ig. Az utolsó leszármazott az evangélikus egyháznak adta a család
arcképeit, bútorait, tárgyait. A hagyatékból berendezett szobabelsõk tájékoztatnak a
századforduló Békéscsabájának kisnemesi, polgári életmódjáról és körülményeirõl.
Békéscsaba régóta a hentesek városa is. A csabai kolbász ma is a leg-
keresettebb hentesáruk közé tartozik. Itt élt Stark Antal, a neves szõlõneme-
sítõ. Nevéhez kapcsolódik a Csabagyöngye, a legkorábban érõ szõlõfajtánk.
A város híres ipari üzeme a Kner Nyomda.
SZABADKÍGYÓS Békés megye kastélyparkjai sokat megõriztek ere-
deti szépségükbõl. Ezek közül kerttörténeti és mûemléki értékét tekintve
legjelentõsebb a szabadkígyósi kastély és park együttese.
A török idõkben elnéptelenedett területet az új tulajdonos, Harruckern János népesítette
be magyar, szlovák és német telepesekkel. A birtok beházasodás útján került a
Wenckheim-család birtokába.
A kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Krisztina építtette Ybl
Miklós tervei alapján, neoreneszánsz ízlésben, 1875–1879 között. Az alapfa-
lak kiásásából kikerült földmennyiségbõl a kastély fõhomlokzata elõtt nagy
területû teraszt építettek. Elõtte alakították ki a franciakertet (pleasure
ground), amelyhez az angolkert csatlakozik, végül egy bokros, csalitos terü-
lettel a kastélypark átmenetet képez a szabad természetbe. A kastélyparkot
õshonos erdõspusztai növénytársulásra alapozták. Kocsányos tölgy, szürke
nyár, mezei juhar és platán idõs példányai a legszebb díszei a parknak.
A kastélyban jelenleg a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Szakiskola
mûködik. Csak a park és a kastély könyvtára látogatható.
A majorsági épületek közelében, egy kis dombon álló klasszicista
Szent Anna-templomot Wenckheim József építtette 1844-ben Czigler Antal-
lal. Alatta a Wenckheim-család kriptája van.
GYULA
A Szanazug idegenforgalmilag leginkább ismert és
keresett alföldi kisvárosa. A Fehér-Körös bal partján terül el. A te-
lepülésrõl a legrégibb írásos emlék 1214-bõl maradt ránk. Ekkor adomá-
nyozta Boleszló váci püspök Árpa falut a gyulai monostornak. A monostort
ORSZÁGISMERET 205
aA A Dél-alföldi régió Bb
volt a vasútnak, 1858-ban megépült a Pest–Arad, majd 1871-ben a Nagy-
várad–Fiume vasútvonal. A kiegyezés után meggyorsult a település váro-
siasodása. Ugyanakkor Békéscsaba a századfordulóra a Viharsarok ki-
bontakozó agrárszocialista mozgalmainak egyik központja lesz. Az elsõ
világháború után, 1919. január 1-jétõl az akkor 40 000 lakosú település
végre hivatalosan is elnyerte a városi rangot. A II. világháború után az
újjászervezett megyerendszerben 1950-ben lett Békés megye székhelye.
Látnivalói a város központjában találhatók, a Kossuth és a Szent István
téren. A betelepített szlovákok számára épült 1745-ben a város legrégibb
mûemléke, a barokk evangélikus kistemplom, tûzfigyelõ toronnyal és búbos
kemencés õrszobával. Ezt követõen 1807–1824 között épült fel klasszicis-
ta ízlésben az ország legnagyobb evangélikus temploma. A csarnoktemplom
belsõ tere monumentális hatású, kétoldalt két karzatszinttel. A négy sarok-
ban csigalépcsõk vezetnek a karzatokra. A szószéket Dunaiszky Lõrinc ké-
szítette. A kitûnõ akusztikájú, 3500 férõhelyes templomban orgonahangver-
senyeket is tartanak.
A város a magyarországi szlovákság jelentõs kulturális központja.
A Kossuth téren álló Szlovák Kultúra Házát 1996-ban alakították ki. Az épü-
letben szálloda és étterem kapott helyet.
A téren áll Kossuth Lajos egész alakos szobra, Horvay János alkotása.
A Szent István téren a romantikus és kora eklektikus Városháza épüle-
te a meghatározó. U alakú belsõ udvara nyaranta zenés rendezvényeknek, a
Városházi Estéknek színtere. Vele szemben áll a Fiume Szálló épülete,
amely a 19. század végén épült Sztraka Ernõ tervei szerint. Ezen a helyen
már a 18. században is vendégfogadó állt. Hozzá csatlakozik az 1877–
1879-ben Halmai Andor tervei szerint épült Jókai Színház. Békéscsaba
1879-tõl rendelkezett kõszínházzal, vendégszínészei között ott volt Jászai
Mari és Blaha Lujza is.
A Szlovák Tájház jellegzetes tornácos, a telek belseje felé nyúló épület.
A szlovák népi építészet podsztyenás – facsipkés tornácos – házaiból néhány
még található a város területén. A lakóház a 19. századi szlovák lakáskultúra
gazdag szín- és formavilágát mutatja be. Különlegessége a nyitott kémény,
ahol a csabai kolbászt házilag konzerválták.
A Munkácsy Mihály Múzeumban gazdag helytörténeti és néprajzi
anyag, valamint a Munkácsy Emlékszoba tekinthetõ meg. Kertjében áll Mun-
kácsy Mihály szobra Borsos Miklóstól.
Az 1992–1993-ban épült erzsébeti Jézus Szíve római katolikus templo-
mot Patay László Munkácsy-díjas festõmûvész modern, 500 m2-es seccoja dí-
szíti, amelyen 530 alakot jelenített meg. A mûvész munkájáért a Vatikán „Egy-
házért, pápáért” kitüntetését kapta. A templom belsõ liturgikus terét és szobrait
Kiss György szobrászmûvész tervezte. A fõbejárati kaput a rózsafüzér titkainak
faragott dombormûvei díszítik. Mladonyiczky Béla mûve, aki munkájáért kor-
mánykitüntetésben részesült. Munkácsy Mihály (1844–1900), a magyar nemzeti
204 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
festészet korszakalkotó jelentõségû mestere Békéscsabán asztalosinasként dol-
gozott. „Ásító inas” címû képén ennek az idõszaknak az emléke jelenik meg. Az
õ munkája ebbõl az idõszakból az Omaszta-kúria egyik ajtaja.
A Munkácsy Mihály Emlékház 1994-ben – Munkácsy Mihály születésé-
nek 150. évfordulóján – nyílt meg a Steiner–Omaszta-kúriában. Életével do-
kumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkás-
ságáról pedig 21 eredeti alkotásából – köztük vázlatok, tanulmányalakok,
szalonképek, portrék – szerezhetünk átfogó képet.
A kúria építtetõje Steiner Jakab és felesége, Munkácsy rokonai és nevelõszülei voltak.
Munkácsy Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban, Steineréknél. Õ maga pedig sokat
vendégeskedett náluk nevelõapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillana-
tait töltötte e falak között. Steinerék után az Omaszta-család lakta a házat közel száz
éven keresztül, 1950-ig. Az utolsó leszármazott az evangélikus egyháznak adta a család
arcképeit, bútorait, tárgyait. A hagyatékból berendezett szobabelsõk tájékoztatnak a
századforduló Békéscsabájának kisnemesi, polgári életmódjáról és körülményeirõl.
Békéscsaba régóta a hentesek városa is. A csabai kolbász ma is a leg-
keresettebb hentesáruk közé tartozik. Itt élt Stark Antal, a neves szõlõneme-
sítõ. Nevéhez kapcsolódik a Csabagyöngye, a legkorábban érõ szõlõfajtánk.
A város híres ipari üzeme a Kner Nyomda.
SZABADKÍGYÓS Békés megye kastélyparkjai sokat megõriztek ere-
deti szépségükbõl. Ezek közül kerttörténeti és mûemléki értékét tekintve
legjelentõsebb a szabadkígyósi kastély és park együttese.
A török idõkben elnéptelenedett területet az új tulajdonos, Harruckern János népesítette
be magyar, szlovák és német telepesekkel. A birtok beházasodás útján került a
Wenckheim-család birtokába.
A kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Krisztina építtette Ybl
Miklós tervei alapján, neoreneszánsz ízlésben, 1875–1879 között. Az alapfa-
lak kiásásából kikerült földmennyiségbõl a kastély fõhomlokzata elõtt nagy
területû teraszt építettek. Elõtte alakították ki a franciakertet (pleasure
ground), amelyhez az angolkert csatlakozik, végül egy bokros, csalitos terü-
lettel a kastélypark átmenetet képez a szabad természetbe. A kastélyparkot
õshonos erdõspusztai növénytársulásra alapozták. Kocsányos tölgy, szürke
nyár, mezei juhar és platán idõs példányai a legszebb díszei a parknak.
A kastélyban jelenleg a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Szakiskola
mûködik. Csak a park és a kastély könyvtára látogatható.
A majorsági épületek közelében, egy kis dombon álló klasszicista
Szent Anna-templomot Wenckheim József építtette 1844-ben Czigler Antal-
lal. Alatta a Wenckheim-család kriptája van.
GYULA
A Szanazug idegenforgalmilag leginkább ismert és
keresett alföldi kisvárosa. A Fehér-Körös bal partján terül el. A te-
lepülésrõl a legrégibb írásos emlék 1214-bõl maradt ránk. Ekkor adomá-
nyozta Boleszló váci püspök Árpa falut a gyulai monostornak. A monostort
ORSZÁGISMERET 205
aA A Dél-alföldi régió Bb
korábban egy Gyula nevû keresztény fõúr építtette a bencés szerzeteseknek.
Innen ered a régi neve, Gyulamonostora, amelyet késõbb Gyulára rövidítet-
tek. A város elsõ hiteles említése 1313-ból való, a gyulai uradalom létreho-
zója Károly Róbert királyunk. Zsigmond király 1403-ban az uradalmat
Maróthi János macsói bánnak adományozta. Õ volt a gyulai uradalom leg-
nagyobb szervezõje és a vár építtetõje. A vár létesítése 1405 körül kezdõd-
hetett. A török veszély közeledtével Gyula végvárrá válik, és kiemelkedõ sze-
repet tölt be a végvári rendszerben. A Szigeterõd megerõsítése 1560-tól
Kerecsényi László várkapitány nevéhez fûzõdik. Az építkezés Paolo Mi-
randola olasz hadmémök tervei alapján indul meg. Ekkor épülnek ki a füles-
bástyák, és ekkor nyeri el végleges alakját.
A török hadak 1566-ban mégis elfoglalják Gyulát. A város 1695-ben
szabadul fel. A török kiûzése után Harruckern János György a királytól szol-
gálatai fejében megkapta a várost és szinte egész Békés megyét. Gyulára
magyarokat, németeket és románokat telepített. Külön városrészek alakultak
ki: Magyargyulát és Németgyulát 1857-ben egyesítették. Gyula az 1715-ben
újjáalakuló Békés székhelye lett, és az is maradt egészen 1950-ig. A város
sok csapást átélt a 19. században, tûzvészt, árvizeket, járványokat. A szá-
zadfordulóra húszezer körüli a város lakossága. Az elsõ világháborút követõ
békeszerzõdés a várostól 5–6 km-re húzta meg a magyar-román határt, így
Gyula elvesztette vonzáskörzete jelentõs részét. Az 1950-es és 1960-as
években a város fõ erõit a gyógyfürdõ és az idegenforgalom fejlesztésére
fordította: két évtized alatt nemzetközileg elismert fürdõhellyé vált.
A ma Gyulához tartozó, középkori Ajtóson élt a 14. században Ajtóssy
Ajtós Antal ötvösmester. Legidõsebb fia, a nagy német festõ, Albrecht Dü-
rer apja, szintén ötvös lett. Vándorlása közben 1445-ben érkezett Nürnberg-
be, ahol letelepedett, nevét németre változtatta (Ajtós=Thürer=Dürer). Itt
született 1471-ben fia, a késõbbi világhírû festõ, Albrecht Dürer, akinek je-
lentõs az egyházmûvészeti munkássága is. (Címerük is az eredetükre utal: a
pajzson faácsolatú, kétszárnyas, kitárt faajtó látható.)
Gyulán született Erkel Ferenc (1810–1893), a Himnusz zeneszerzõje.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Vár – Várfürdõ – Szent Miklós
park sétánya – Kossuth Lajos utca – Városház utca – Harruckern tér – Erkel tér –
Petõfi tér – Jókai Mór utca – Apor Vilmos tér – Ferencesek tere – Epreskert utca.
A város idegenforgalmi központja a Várnegyed vagy Szigeterõd, ahol
országos jelentõségû épületegyüttes található: a 15. században épült vár, a
Várfürdõ és a Harruckern–Almásy-kastély.
A gyulai vár Közép-Európa egyetlen épségben megmaradt síkvidéki
téglavára. A várat a 15. század elején a Maróthiak fejlesztették tovább.
A Maróthiak kihalása után a koronára szállt gyulai uradalmat Mátyás ki-
206 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
rály 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A sok háborús vi-
szontagság után is megmaradt a belsõvár és a rondella.
A gyulai vár a Fehér-Körös ágai által körülvett, szigetszerû, enyhe magaslaton épült, és a
szabályos alaprajzú, belsõtornyos várak típusához tartozik. A 15. században épül fel a közel
téglalap alaprajzú belsõvár körítõfala, a délkeleti falszakasz középrészén a négyzet alaprajzú
kaputorony és a nyugati sarokban lévõ „lakórész”. A várat 1990-tõl 15 éven át restaurál-
ták. Az elkezdõdött rekonstrukció után a gótikus téglavár mûemléki, múzeumi, színházi
funkciót kap. A belsõ részben ma is meglévõ kerengõrendszer a 16. századi meglévõ ele-
mek kiegészítésével korhû módon épül ki. Helyreállításra kerül a várúmõi és a vámagyi
lakosztály. A kialakított termekben fegyvertárat, várbörtönt, lovagtermet, valamint hely-
történeti kiállítást rendeznek be.
Udvara 1966 óta a Gyulai Várszínház-játékok és hangversenyek szín-
helye. A Gyulai Várszínház elõkelõ helyet foglal el a nyári rendezvények sorá-
ban az országban és a határon túl is. Kívül, a vár déli sarkán Tóth Béla „Vég-
vári vitéz” címû lovasszobra áll. A vár mellett – az egykori várárok felhaszná-
lásával – csónakázótavat alakítottak ki.
Az 1849. augusztus 23-ai gyulai tiszti fegyverletétel elõtti éjszakát
Damjanich János és Lahner György honvéd tábornok a vár kapubejárata
melletti helyiségben töltötte. A szabadságharc kivégzett fõtisztjeinek az
emlékmûve 13 kõoszlopon álló, körben elhelyezett bronzszobor. Az aradi
13 vértanú fõtiszt közül ugyanis kilencet Gyulán tartottak fogva. Itt, a Vár
és a kastély közötti területen fegyverezték le a szabadságharc mintegy
1300 honvédtisztjét. Az emlékmû 1989-ben, a szabadságharc 140. év-
fordulójára készült el.
A Várkertben, a Várral szemben találjuk a Várfürdõt. A Várfürdõ a vá-
ros történelmi magját képezõ várnegyednek mintegy kétharmad része.
Az ország legszebb fekvésû fürdõinek egyike. A Harruckern–Almásy-kastély védetté nyil-
vánított 8,5 hektáros õsparkjában került kialakításra. Vízellátását 1958-ban elõször egy
2000 m mély, 70°C-os alkáli-hidrogénkarbonátos termálvizet adó kút biztosította, de
1972-ben egy új, 2500 m-es kutat fúrtak, amelybõl percenként 520 liter 93°C-os gyógy-
vizet nyertek. A fürdõ vizét 1971-ben gyógyvízzé, a fürdõt gyógyfürdõvé, 1985-ben pe-
dig a környékét gyógyhellyé nyilvánították. A gyógyvíz kiválóan alkalmas különbözõ
mozgásszervi és nõi megbetegedések gyógyítására, ivókúraként pedig gyomor- és bélpa-
naszok enyhítésére és a fogszuvasodás megelõzésére. A fürdõnek külön balneoterápiai
részlege van. A fürdõ nyolc különbözõ hõmérsékletû medencéjében a fürdési módok
rendkívül gazdag választékát kínálja.
A fürdõ melletti Harruckern–Almásy-kastélyt még a Harruckerek kezd-
ték építeni a 18. században. 1888-ban költözött ide az Almásy-család, akik
1902-ben átalakították, a szárnyépületekre is emeleteket húztak. Az Almásy-
család közeli jóbarátja volt Erkel Ferenc. A fürdõparkban pusztulóban lévõ
öreg mezei juhart Erkel-fának hívják, mert alatta komponálta Erkel a Bánk
bán zenéjét.
A Várfürdõ parkjának két kedves szobra Bencsik István „Szamaras
fiú”-ja és Simon Ferenc „Madaras fiú”-ja.
ORSZÁGISMERET 207
aA A Dél-alföldi régió Bb
korábban egy Gyula nevû keresztény fõúr építtette a bencés szerzeteseknek.
Innen ered a régi neve, Gyulamonostora, amelyet késõbb Gyulára rövidítet-
tek. A város elsõ hiteles említése 1313-ból való, a gyulai uradalom létreho-
zója Károly Róbert királyunk. Zsigmond király 1403-ban az uradalmat
Maróthi János macsói bánnak adományozta. Õ volt a gyulai uradalom leg-
nagyobb szervezõje és a vár építtetõje. A vár létesítése 1405 körül kezdõd-
hetett. A török veszély közeledtével Gyula végvárrá válik, és kiemelkedõ sze-
repet tölt be a végvári rendszerben. A Szigeterõd megerõsítése 1560-tól
Kerecsényi László várkapitány nevéhez fûzõdik. Az építkezés Paolo Mi-
randola olasz hadmémök tervei alapján indul meg. Ekkor épülnek ki a füles-
bástyák, és ekkor nyeri el végleges alakját.
A török hadak 1566-ban mégis elfoglalják Gyulát. A város 1695-ben
szabadul fel. A török kiûzése után Harruckern János György a királytól szol-
gálatai fejében megkapta a várost és szinte egész Békés megyét. Gyulára
magyarokat, németeket és románokat telepített. Külön városrészek alakultak
ki: Magyargyulát és Németgyulát 1857-ben egyesítették. Gyula az 1715-ben
újjáalakuló Békés székhelye lett, és az is maradt egészen 1950-ig. A város
sok csapást átélt a 19. században, tûzvészt, árvizeket, járványokat. A szá-
zadfordulóra húszezer körüli a város lakossága. Az elsõ világháborút követõ
békeszerzõdés a várostól 5–6 km-re húzta meg a magyar-román határt, így
Gyula elvesztette vonzáskörzete jelentõs részét. Az 1950-es és 1960-as
években a város fõ erõit a gyógyfürdõ és az idegenforgalom fejlesztésére
fordította: két évtized alatt nemzetközileg elismert fürdõhellyé vált.
A ma Gyulához tartozó, középkori Ajtóson élt a 14. században Ajtóssy
Ajtós Antal ötvösmester. Legidõsebb fia, a nagy német festõ, Albrecht Dü-
rer apja, szintén ötvös lett. Vándorlása közben 1445-ben érkezett Nürnberg-
be, ahol letelepedett, nevét németre változtatta (Ajtós=Thürer=Dürer). Itt
született 1471-ben fia, a késõbbi világhírû festõ, Albrecht Dürer, akinek je-
lentõs az egyházmûvészeti munkássága is. (Címerük is az eredetükre utal: a
pajzson faácsolatú, kétszárnyas, kitárt faajtó látható.)
Gyulán született Erkel Ferenc (1810–1893), a Himnusz zeneszerzõje.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Vár – Várfürdõ – Szent Miklós
park sétánya – Kossuth Lajos utca – Városház utca – Harruckern tér – Erkel tér –
Petõfi tér – Jókai Mór utca – Apor Vilmos tér – Ferencesek tere – Epreskert utca.
A város idegenforgalmi központja a Várnegyed vagy Szigeterõd, ahol
országos jelentõségû épületegyüttes található: a 15. században épült vár, a
Várfürdõ és a Harruckern–Almásy-kastély.
A gyulai vár Közép-Európa egyetlen épségben megmaradt síkvidéki
téglavára. A várat a 15. század elején a Maróthiak fejlesztették tovább.
A Maróthiak kihalása után a koronára szállt gyulai uradalmat Mátyás ki-
206 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
rály 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A sok háborús vi-
szontagság után is megmaradt a belsõvár és a rondella.
A gyulai vár a Fehér-Körös ágai által körülvett, szigetszerû, enyhe magaslaton épült, és a
szabályos alaprajzú, belsõtornyos várak típusához tartozik. A 15. században épül fel a közel
téglalap alaprajzú belsõvár körítõfala, a délkeleti falszakasz középrészén a négyzet alaprajzú
kaputorony és a nyugati sarokban lévõ „lakórész”. A várat 1990-tõl 15 éven át restaurál-
ták. Az elkezdõdött rekonstrukció után a gótikus téglavár mûemléki, múzeumi, színházi
funkciót kap. A belsõ részben ma is meglévõ kerengõrendszer a 16. századi meglévõ ele-
mek kiegészítésével korhû módon épül ki. Helyreállításra kerül a várúmõi és a vámagyi
lakosztály. A kialakított termekben fegyvertárat, várbörtönt, lovagtermet, valamint hely-
történeti kiállítást rendeznek be.
Udvara 1966 óta a Gyulai Várszínház-játékok és hangversenyek szín-
helye. A Gyulai Várszínház elõkelõ helyet foglal el a nyári rendezvények sorá-
ban az országban és a határon túl is. Kívül, a vár déli sarkán Tóth Béla „Vég-
vári vitéz” címû lovasszobra áll. A vár mellett – az egykori várárok felhaszná-
lásával – csónakázótavat alakítottak ki.
Az 1849. augusztus 23-ai gyulai tiszti fegyverletétel elõtti éjszakát
Damjanich János és Lahner György honvéd tábornok a vár kapubejárata
melletti helyiségben töltötte. A szabadságharc kivégzett fõtisztjeinek az
emlékmûve 13 kõoszlopon álló, körben elhelyezett bronzszobor. Az aradi
13 vértanú fõtiszt közül ugyanis kilencet Gyulán tartottak fogva. Itt, a Vár
és a kastély közötti területen fegyverezték le a szabadságharc mintegy
1300 honvédtisztjét. Az emlékmû 1989-ben, a szabadságharc 140. év-
fordulójára készült el.
A Várkertben, a Várral szemben találjuk a Várfürdõt. A Várfürdõ a vá-
ros történelmi magját képezõ várnegyednek mintegy kétharmad része.
Az ország legszebb fekvésû fürdõinek egyike. A Harruckern–Almásy-kastély védetté nyil-
vánított 8,5 hektáros õsparkjában került kialakításra. Vízellátását 1958-ban elõször egy
2000 m mély, 70°C-os alkáli-hidrogénkarbonátos termálvizet adó kút biztosította, de
1972-ben egy új, 2500 m-es kutat fúrtak, amelybõl percenként 520 liter 93°C-os gyógy-
vizet nyertek. A fürdõ vizét 1971-ben gyógyvízzé, a fürdõt gyógyfürdõvé, 1985-ben pe-
dig a környékét gyógyhellyé nyilvánították. A gyógyvíz kiválóan alkalmas különbözõ
mozgásszervi és nõi megbetegedések gyógyítására, ivókúraként pedig gyomor- és bélpa-
naszok enyhítésére és a fogszuvasodás megelõzésére. A fürdõnek külön balneoterápiai
részlege van. A fürdõ nyolc különbözõ hõmérsékletû medencéjében a fürdési módok
rendkívül gazdag választékát kínálja.
A fürdõ melletti Harruckern–Almásy-kastélyt még a Harruckerek kezd-
ték építeni a 18. században. 1888-ban költözött ide az Almásy-család, akik
1902-ben átalakították, a szárnyépületekre is emeleteket húztak. Az Almásy-
család közeli jóbarátja volt Erkel Ferenc. A fürdõparkban pusztulóban lévõ
öreg mezei juhart Erkel-fának hívják, mert alatta komponálta Erkel a Bánk
bán zenéjét.
A Várfürdõ parkjának két kedves szobra Bencsik István „Szamaras
fiú”-ja és Simon Ferenc „Madaras fiú”-ja.
ORSZÁGISMERET 207
aA A Dél-alföldi régió Bb
A Szent Miklós park – Kossuth Lajos utca felé esõ – szélén szoborsé-
tány húzódik. A gyûjtemény gyulai kötõdésû írók és mûvészek szobraiból
áll: Munkácsy Mihály (Vasas Károly), Bartók Béla (Makrisz Agamemnon),
Dürer Albrecht (Kocsis András) és Ady Endre (Buza Barna). Itt találjuk az
1802–1812 között épült, késõ késõ barokk miklósvárosi görögkeleti román
templomot is. Ez az ország egyetlen román ortodox mûemléki temploma.
Tornya 1854-ben készült el. Nagyméretû, héttengelyes, négyszintes ikonosz-
tázának építménye gazdag kora klasszicista munka. A közelében van a Ro-
mán Ortodox Püspökség székhelye is.
A város központját a Kossuth Lajos, majd a Városház utcán át érjük
el, amelyet három szomszédos tér, a Harruckern, az Erkel és a Petõfi tér
alkot.
A Városház utca rávezet az Élõvíz-csatornán átívelõ Bárdos-hídra,
amely Békés megye legrégibb közúti téglahídja. 1808-ban épült. A Békés-
csaba felõl érkezõ út ezen a hídon át jut a városközpontba.
A Harruckern téren áll a helyiek által csak római katolikus Belvárosi
templomként nevezett Nádi Boldogasszony-plébániatemplom. Helyén már a
török idõk elõtt is templom állt, benne õrizték a „Nádi Szûz Mária”-képet.
A törökök mecsetté alakították át. 1775–1779 között Harruckern Ferenc
építtette Linck Károly tervei szerint. Szentélyében az építtetõ Harruckern Fe-
renc síremléke, Martin Schmidt, bécsi szobrász alkotása látható 1777-bõl.
Mellette 1998-ban helyezték el a Boldog Apor Vilmos (1892–1945) oltárt.
Ebben a templomban szentelték pappá a késõbbi vértanú gyõri püspököt, aki
Gyulán volt plébános a két világháború között, 1918-tól 1941-ig. 1941-ben
itt avatták gyõri püspökké is. (Róla Gyõr városánál szóltunk részletesebben.)
1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.
A hagyomány szerint az egykori monostor templomában õrizték a Boldogságos Szûz
nagy tiszteletben álló képét, a Nádi Szûz Mária-képet, amelyhez a fennmaradt írások sze-
rint rendszeresen „nagy sokaság zarándokolt”. Ezért IX. Bonifác pápa már 1398-ban bú-
csúkat engedélyezett a zarándokoknak. A Nádi Boldogasszony tisztelete még abban az
idõben virágzott ki, amikor a Körösök vidékét végtelen nádasokkal borított lápok jelle-
mezték. A monostor a kegyképpel együtt a török idõkben elpusztult. Emléke azonban to-
vább élt, és a török után, a 18. században felépült plébániatemplomot is Szûz Máriának
szentelték, aki a város címerében is helyet kapott. Újkori kultusza akkor kezdõdött, ami-
kor Mindszenty József bíboros meghirdette a Mária-évet (1947–1948).
A Nádi Boldogasszony új kegyképét 1951-ben Borsa Antal festõmû-
vész készítette, és azt a belvárosi plébániatemplom kegyoltára fölött helyez-
ték el. Az oltár két oldalán két hatalmas tõ nádat helyeztek el az õsi nádi bú-
csúk emlékére. Azóta ide, a náddal díszített kegyoltárhoz zarándokolnak a
környékbeliek.
A plébánia épületének falán Boldog Apor Vilmos vértanú emléktáblája
van. Boldog Apor Vilmos egész alakos szobra, Bocskay Vince szovátai mû-
vész alkotása, a templom elõtt áll.
208 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Az Erkel téren áll Erkel Ferenc Kallós Ede által 1896-ban készített
bronz mellszobra. A talapzaton a Himnusz kezdõsorait olvashatjuk. A tér
copf stílusú, egyemeletes sarokházának földszintjén mûködik 1840 óta a
Százéves cukrászda. Saroktermének berendezése mûemlék. Az ebbõl nyíló
két helyiséget az eredeti mintájára biedermeyer bútorokkal rendezték be. Az
Erkel és a Petõfi tér között induló Jókai utca elején álló Ladics-ház a polgári
életmód körülményeit, tárgyi emlékeit mutatja be. Falán emléktábla örökíti
meg, hogy 1849-ben ebben a házban látogatta meg Petõfi barátját, Szakál
Lajos jegyzõt, a kor népies költõjét.
A Petõfi téren van az eklektikus stílusú városháza, amely régen a
Békés megyei Vármegyeháza volt. Fõhomlokzatának timpanonjában Bé-
kés megye címere látható. A téren áll Ferenczy Béni 1960-ban felállított
Petõfi-szobra.
Az Apor Vilmos téren áll az úgynevezett német templom, amelyet az
ide telepített németek építettek 1863–1866 között, klasszicista-romantikus
stílusban. Érdekes a templombelsõ Patay László által festett seccoja, a „Két-
százhatvan év hálája”, amely Gyula nagyjait ábrázolja. A tér szélén van az
1795-ben iskolának épült klasszicista földszintes épület, amelyben Erkel Fe-
renc (1810–1893) született, és ide is járt iskolába. A szülõház három szobá-
jában rendezték be az Erkel Emlékmúzeumot. A ház falán helyezték el Dürer
Albrecht emléktábláját, amely a nagy német festõ gyulai származásáról em-
lékezik meg.
Az Erkel-család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Erkel Ferenc édesapja 1841-ig
ebben az épületben lakott és tanított. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc,
a nemzeti opera megteremtõje, a Himnusz megzenésítõje. 1837-ben került Pestre. Nyolc
operát írt, melyek közül a legismertebb a Hunyadi László és a Bánk bán. Megalapította a
Filharmóniai Társaságot. Az 1884-ben megnyílt Operaház elsõ igazgatója. Gyula városa
1888-ban díszpolgárává választotta.
A Ferencesek terén álló víztorony tetején napfizikai obszervatórium
mûködik.
Gyulán született, és itt van eltemetve Bay Zoltán fizikus (fénysebességmérés, rádiócsilla-
gászat), a Föld–Hold-távolság elsõ hiteles megmérõje.
A közeli Epreskert utcában van a ferences rendi romkert. A kolostort
egy 1452-es oklevél említi elõször. Az épületegyüttest a törökök elpusztítot-
ták. Az 1931-ben feltárt és az 1960-as években restaurált kolostorból csak a
35x10 m-es gótikus templom szentélye és a hozzáépített cellák láthatók.
A templomba temették Corvin János feleségét, Frangepán Beatrixot és leá-
nyát, Corvin Erzsébetet, a Hunyadi-család utolsó sarját. A romkert közelében
lévõ Népkertben helyezték el Kohán György Gyula városára hagyott
különleges festményeit és grafikai alkotásait.
Gyula múzeumát Erkel Ferencrõl nevezték el. A múzeumot 1868-ban
alapították, Erkel Ferenc nevét 1951-ben vette fel. Állandó kiállításai a város
különbözõ múzeumaiban találhatók: Dürer Terem, Vármúzeum, Erkel Em-
ORSZÁGISMERET 209
aA A Dél-alföldi régió Bb
A Szent Miklós park – Kossuth Lajos utca felé esõ – szélén szoborsé-
tány húzódik. A gyûjtemény gyulai kötõdésû írók és mûvészek szobraiból
áll: Munkácsy Mihály (Vasas Károly), Bartók Béla (Makrisz Agamemnon),
Dürer Albrecht (Kocsis András) és Ady Endre (Buza Barna). Itt találjuk az
1802–1812 között épült, késõ késõ barokk miklósvárosi görögkeleti román
templomot is. Ez az ország egyetlen román ortodox mûemléki temploma.
Tornya 1854-ben készült el. Nagyméretû, héttengelyes, négyszintes ikonosz-
tázának építménye gazdag kora klasszicista munka. A közelében van a Ro-
mán Ortodox Püspökség székhelye is.
A város központját a Kossuth Lajos, majd a Városház utcán át érjük
el, amelyet három szomszédos tér, a Harruckern, az Erkel és a Petõfi tér
alkot.
A Városház utca rávezet az Élõvíz-csatornán átívelõ Bárdos-hídra,
amely Békés megye legrégibb közúti téglahídja. 1808-ban épült. A Békés-
csaba felõl érkezõ út ezen a hídon át jut a városközpontba.
A Harruckern téren áll a helyiek által csak római katolikus Belvárosi
templomként nevezett Nádi Boldogasszony-plébániatemplom. Helyén már a
török idõk elõtt is templom állt, benne õrizték a „Nádi Szûz Mária”-képet.
A törökök mecsetté alakították át. 1775–1779 között Harruckern Ferenc
építtette Linck Károly tervei szerint. Szentélyében az építtetõ Harruckern Fe-
renc síremléke, Martin Schmidt, bécsi szobrász alkotása látható 1777-bõl.
Mellette 1998-ban helyezték el a Boldog Apor Vilmos (1892–1945) oltárt.
Ebben a templomban szentelték pappá a késõbbi vértanú gyõri püspököt, aki
Gyulán volt plébános a két világháború között, 1918-tól 1941-ig. 1941-ben
itt avatták gyõri püspökké is. (Róla Gyõr városánál szóltunk részletesebben.)
1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.
A hagyomány szerint az egykori monostor templomában õrizték a Boldogságos Szûz
nagy tiszteletben álló képét, a Nádi Szûz Mária-képet, amelyhez a fennmaradt írások sze-
rint rendszeresen „nagy sokaság zarándokolt”. Ezért IX. Bonifác pápa már 1398-ban bú-
csúkat engedélyezett a zarándokoknak. A Nádi Boldogasszony tisztelete még abban az
idõben virágzott ki, amikor a Körösök vidékét végtelen nádasokkal borított lápok jelle-
mezték. A monostor a kegyképpel együtt a török idõkben elpusztult. Emléke azonban to-
vább élt, és a török után, a 18. században felépült plébániatemplomot is Szûz Máriának
szentelték, aki a város címerében is helyet kapott. Újkori kultusza akkor kezdõdött, ami-
kor Mindszenty József bíboros meghirdette a Mária-évet (1947–1948).
A Nádi Boldogasszony új kegyképét 1951-ben Borsa Antal festõmû-
vész készítette, és azt a belvárosi plébániatemplom kegyoltára fölött helyez-
ték el. Az oltár két oldalán két hatalmas tõ nádat helyeztek el az õsi nádi bú-
csúk emlékére. Azóta ide, a náddal díszített kegyoltárhoz zarándokolnak a
környékbeliek.
A plébánia épületének falán Boldog Apor Vilmos vértanú emléktáblája
van. Boldog Apor Vilmos egész alakos szobra, Bocskay Vince szovátai mû-
vész alkotása, a templom elõtt áll.
208 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Az Erkel téren áll Erkel Ferenc Kallós Ede által 1896-ban készített
bronz mellszobra. A talapzaton a Himnusz kezdõsorait olvashatjuk. A tér
copf stílusú, egyemeletes sarokházának földszintjén mûködik 1840 óta a
Százéves cukrászda. Saroktermének berendezése mûemlék. Az ebbõl nyíló
két helyiséget az eredeti mintájára biedermeyer bútorokkal rendezték be. Az
Erkel és a Petõfi tér között induló Jókai utca elején álló Ladics-ház a polgári
életmód körülményeit, tárgyi emlékeit mutatja be. Falán emléktábla örökíti
meg, hogy 1849-ben ebben a házban látogatta meg Petõfi barátját, Szakál
Lajos jegyzõt, a kor népies költõjét.
A Petõfi téren van az eklektikus stílusú városháza, amely régen a
Békés megyei Vármegyeháza volt. Fõhomlokzatának timpanonjában Bé-
kés megye címere látható. A téren áll Ferenczy Béni 1960-ban felállított
Petõfi-szobra.
Az Apor Vilmos téren áll az úgynevezett német templom, amelyet az
ide telepített németek építettek 1863–1866 között, klasszicista-romantikus
stílusban. Érdekes a templombelsõ Patay László által festett seccoja, a „Két-
százhatvan év hálája”, amely Gyula nagyjait ábrázolja. A tér szélén van az
1795-ben iskolának épült klasszicista földszintes épület, amelyben Erkel Fe-
renc (1810–1893) született, és ide is járt iskolába. A szülõház három szobá-
jában rendezték be az Erkel Emlékmúzeumot. A ház falán helyezték el Dürer
Albrecht emléktábláját, amely a nagy német festõ gyulai származásáról em-
lékezik meg.
Az Erkel-család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Erkel Ferenc édesapja 1841-ig
ebben az épületben lakott és tanított. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc,
a nemzeti opera megteremtõje, a Himnusz megzenésítõje. 1837-ben került Pestre. Nyolc
operát írt, melyek közül a legismertebb a Hunyadi László és a Bánk bán. Megalapította a
Filharmóniai Társaságot. Az 1884-ben megnyílt Operaház elsõ igazgatója. Gyula városa
1888-ban díszpolgárává választotta.
A Ferencesek terén álló víztorony tetején napfizikai obszervatórium
mûködik.
Gyulán született, és itt van eltemetve Bay Zoltán fizikus (fénysebességmérés, rádiócsilla-
gászat), a Föld–Hold-távolság elsõ hiteles megmérõje.
A közeli Epreskert utcában van a ferences rendi romkert. A kolostort
egy 1452-es oklevél említi elõször. Az épületegyüttest a törökök elpusztítot-
ták. Az 1931-ben feltárt és az 1960-as években restaurált kolostorból csak a
35x10 m-es gótikus templom szentélye és a hozzáépített cellák láthatók.
A templomba temették Corvin János feleségét, Frangepán Beatrixot és leá-
nyát, Corvin Erzsébetet, a Hunyadi-család utolsó sarját. A romkert közelében
lévõ Népkertben helyezték el Kohán György Gyula városára hagyott
különleges festményeit és grafikai alkotásait.
Gyula múzeumát Erkel Ferencrõl nevezték el. A múzeumot 1868-ban
alapították, Erkel Ferenc nevét 1951-ben vette fel. Állandó kiállításai a város
különbözõ múzeumaiban találhatók: Dürer Terem, Vármúzeum, Erkel Em-
ORSZÁGISMERET 209
aA A Dél-alföldi régió Bb
lékház, Kohán Képtár, Városi Képtár stb. A Dürer Terem a múzeum idõszaki
kiállításainak ad otthont.
9v9
Az Alsó-Tisza idegenforgalmi körzete
CSONGRÁD A város a Tisza jobb partján, csaknem a Körös torkolatá-
val szemben, jó tiszai átkelõhelynél alakult ki. Középkori oklevelekben cerni-
gradenses-ként (feketevári) találkozunk a nevével. A szláv nyelvbõl átvett ki-
fejezés a fekete – azaz földsáncokból álló – várat jelentette. Szent István
korában ez volt a várispánság központja. A tatárjárás idején a vár elpusztult,
és szerepét Szeged vette át. A hajdani vár területét ma is Öregvárnak hívják.
Csongrádnak ez az egykori belvárosa az Alföld egyetlen településméretû mû-
emléki együttese. Zegzugos utcáival, tekervényes útjaival szinte érintetlenül
megõrizte középkori utcahálózatát. Az itt található házaknak – feltehetõen
védekezési célból – eredetileg nem volt utcára nézõ ablakuk, sõt néhánynak
ma sincs.
A ligetes területen lévõ gyógy-, termál- és strandfürdõ betegek, pihenni
vágyók és sportolók minden igényét kielégíti. A 46°C-os termálvizet 1091 m
mélységû kútból kapják. Mozgászervi megbetegedések gyógyítására alkal-
mas gyógyvíz.
Aki a természetes nyílt folyóvízi fürdést kedveli, a Körös-toroki Ti-
sza-part 700 méter hosszú, homokos fövenystrandját keresi fel.
A barokk katolikus Nagyboldogasszony-templom kapuja felett Isten-
szem-motívum és a Károlyiak címere látható.
A Tari László Múzeumban a kubikosélet emlékeit mutatják be.
A Szent Rókus kápolna érdekessége, hogy Borsa Antal a halász- és
kubikosélet jeleneteit festette a boltozatra a város képével.
MAKÓ A ma 26 ezer lakosú város a Maros jobb partján, kedvezõ átkelõ-
helynél épült. Honfoglaláskori neve, Velnök (révész) is erre a szerepére utal.
Mai nevét Mako bánról kapta, aki a 13. században a terület birtokosa volt.
A 18. században meghonosodott hagymatermesztés révén a város meggaz-
dagodott. 1730-tól 1950-ig Csanád megye székhelye volt.
A város neves szülöttei: Pulitzer József (1847–1922) amerikai újság-
író, lapkiadó, a róla elnevezett irodalmi díj alapítója, továbbá Torma Imre
(1893–1954) festõmûvész és Erdei Ferenc (1919–1971) szociológus, agrár-
közgazdász.
A város fõtere a Széchenyi tér, három útvonal találkozásánál alakult ki
a 18. században. A téren áll a klasszicista városháza – eredetileg Csanád me-
gye székháza volt –, ahol jelentõs kulturális események történtek. Itt hangver-
210 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
senyezett Bartók Béla is 1929-ben. Az épület elõtt Hollósy Kornélia
(1827–1890) operaénekesnõ mellszobrát Telcs Ede készítette. A téren lévõ
Kossuth-szobor Kallós Ede alkotása 1905-bõl. Jelentõs épülete még az ek-
lektikus ízlésben épült Korona Szálló, ahol Tömörkény István is lakott, ami-
kor apja a nagyvendéglõt bérelte. A szálló elõtti parkban, a szökõkút mellett
álló József Attila szobor Tar István 1957-ben készült alkotása. Ugyancsak a
szökõkút közelében került felállításra Sütõ Ferenc pécsi mûvész „Hagyma”
szobra. A hagymafej kibontott leveleibõl magasba szökkenõ szár – az
alapzatra árnyékot vetve – jeles idõpontokat mutat a város történetébõl.
A József Attila Múzeum Makó gazdag helytörténeti anyagát õrzi. A múze-
um elõtt Somogyi József „Megfáradt ember” címû szoborkompozíciója van.
Az Espersit-ház Makó irodalmi emlékmúzeuma. Espersit János ügy-
véd gazdag mecénás, Juhász Gyula barátja és József Attila pártfogója volt.
Lakása a Dél-Alföld jelentõs szellemi központja volt.
A Csanád vezér téren álló József Attila Gimnáziumban tanított négy
évig Juhász Gyula, és itt tanult József Attila és Erdei Ferenc. Itt áll a Szent
Gellért középiskolai kollégium is, amely eredetileg püspöki nyári laknak
épült klasszicista ízlésben 1826-ban. Ez ad helyet nyaranta a Rudnay Gyula
munkásságára, hagyományaira épülõ nemzetközi festõtelepnek. A résztve-
võk évente két mûvüket hagyják a jelenleg több mint 300 darabot számláló
városi gyûjteményre.
Újabb érdekes látnivalója a városnak a Makovecz Imre tervezte Hagy-
maház.
Rendeltetése szerint Thalia papjainak temploma: 390 férõhellyel, színpaddal, aulával, ká-
véházzal, klubokkal, irodákkal. Belül a magyar õsvallás kultikus helye: miként népmesé-
inkben és a pogány magyar néphitben az égig érõ fa tartja az égboltot, úgy itt is az elágazó
fabordákra nehezedik a terem boltozata. Kívül a makói református ótemplom szellemisé-
ge jelenik meg fehér falaival, tornyával, egykori kerítésének négy bástyájával.
A Maros-parti üdülõtelepen vadászház és festõi környzetû partfürdõ ta-
lálható.
KISZOMBOR A Makó határában fekvõ településen jeles mûemlék, a
köralaprajzú kistemplom található az Árpád-korból.
HÓDMEZÕVÁSÁRHELY A 49 ezer lakosú város helyén a tatárjárás
elõtt már hét templomos falu létezett. 1208-ban a város határában gyõzte le
IV. (Kun) László az Oldamur vezette, a Tiszántúlt pusztító, föllázadt kunokat a
közeli Hód-tó melletti csatában.
A csata után a kunok egy része elmenekült Magyarországról, a többi meghódolt. A gyõ-
zelem érdekessége, hogy a csata közben eleredt esõ tette használhatatlanná a kunok íjait,
és segítette a magyar gyõzelmet.
A török idõkben 18 falu tûnt el a környékrõl. A helyükön alakult ki a
mai kiterjedt tanyavilág. A 18. század végén és a következõ század elején a
város és környéke a Károlyi-család birtoka volt.
ORSZÁGISMERET 211
aA A Dél-alföldi régió Bb
lékház, Kohán Képtár, Városi Képtár stb. A Dürer Terem a múzeum idõszaki
kiállításainak ad otthont.
9v9
Az Alsó-Tisza idegenforgalmi körzete
CSONGRÁD A város a Tisza jobb partján, csaknem a Körös torkolatá-
val szemben, jó tiszai átkelõhelynél alakult ki. Középkori oklevelekben cerni-
gradenses-ként (feketevári) találkozunk a nevével. A szláv nyelvbõl átvett ki-
fejezés a fekete – azaz földsáncokból álló – várat jelentette. Szent István
korában ez volt a várispánság központja. A tatárjárás idején a vár elpusztult,
és szerepét Szeged vette át. A hajdani vár területét ma is Öregvárnak hívják.
Csongrádnak ez az egykori belvárosa az Alföld egyetlen településméretû mû-
emléki együttese. Zegzugos utcáival, tekervényes útjaival szinte érintetlenül
megõrizte középkori utcahálózatát. Az itt található házaknak – feltehetõen
védekezési célból – eredetileg nem volt utcára nézõ ablakuk, sõt néhánynak
ma sincs.
A ligetes területen lévõ gyógy-, termál- és strandfürdõ betegek, pihenni
vágyók és sportolók minden igényét kielégíti. A 46°C-os termálvizet 1091 m
mélységû kútból kapják. Mozgászervi megbetegedések gyógyítására alkal-
mas gyógyvíz.
Aki a természetes nyílt folyóvízi fürdést kedveli, a Körös-toroki Ti-
sza-part 700 méter hosszú, homokos fövenystrandját keresi fel.
A barokk katolikus Nagyboldogasszony-templom kapuja felett Isten-
szem-motívum és a Károlyiak címere látható.
A Tari László Múzeumban a kubikosélet emlékeit mutatják be.
A Szent Rókus kápolna érdekessége, hogy Borsa Antal a halász- és
kubikosélet jeleneteit festette a boltozatra a város képével.
MAKÓ A ma 26 ezer lakosú város a Maros jobb partján, kedvezõ átkelõ-
helynél épült. Honfoglaláskori neve, Velnök (révész) is erre a szerepére utal.
Mai nevét Mako bánról kapta, aki a 13. században a terület birtokosa volt.
A 18. században meghonosodott hagymatermesztés révén a város meggaz-
dagodott. 1730-tól 1950-ig Csanád megye székhelye volt.
A város neves szülöttei: Pulitzer József (1847–1922) amerikai újság-
író, lapkiadó, a róla elnevezett irodalmi díj alapítója, továbbá Torma Imre
(1893–1954) festõmûvész és Erdei Ferenc (1919–1971) szociológus, agrár-
közgazdász.
A város fõtere a Széchenyi tér, három útvonal találkozásánál alakult ki
a 18. században. A téren áll a klasszicista városháza – eredetileg Csanád me-
gye székháza volt –, ahol jelentõs kulturális események történtek. Itt hangver-
210 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
senyezett Bartók Béla is 1929-ben. Az épület elõtt Hollósy Kornélia
(1827–1890) operaénekesnõ mellszobrát Telcs Ede készítette. A téren lévõ
Kossuth-szobor Kallós Ede alkotása 1905-bõl. Jelentõs épülete még az ek-
lektikus ízlésben épült Korona Szálló, ahol Tömörkény István is lakott, ami-
kor apja a nagyvendéglõt bérelte. A szálló elõtti parkban, a szökõkút mellett
álló József Attila szobor Tar István 1957-ben készült alkotása. Ugyancsak a
szökõkút közelében került felállításra Sütõ Ferenc pécsi mûvész „Hagyma”
szobra. A hagymafej kibontott leveleibõl magasba szökkenõ szár – az
alapzatra árnyékot vetve – jeles idõpontokat mutat a város történetébõl.
A József Attila Múzeum Makó gazdag helytörténeti anyagát õrzi. A múze-
um elõtt Somogyi József „Megfáradt ember” címû szoborkompozíciója van.
Az Espersit-ház Makó irodalmi emlékmúzeuma. Espersit János ügy-
véd gazdag mecénás, Juhász Gyula barátja és József Attila pártfogója volt.
Lakása a Dél-Alföld jelentõs szellemi központja volt.
A Csanád vezér téren álló József Attila Gimnáziumban tanított négy
évig Juhász Gyula, és itt tanult József Attila és Erdei Ferenc. Itt áll a Szent
Gellért középiskolai kollégium is, amely eredetileg püspöki nyári laknak
épült klasszicista ízlésben 1826-ban. Ez ad helyet nyaranta a Rudnay Gyula
munkásságára, hagyományaira épülõ nemzetközi festõtelepnek. A résztve-
võk évente két mûvüket hagyják a jelenleg több mint 300 darabot számláló
városi gyûjteményre.
Újabb érdekes látnivalója a városnak a Makovecz Imre tervezte Hagy-
maház.
Rendeltetése szerint Thalia papjainak temploma: 390 férõhellyel, színpaddal, aulával, ká-
véházzal, klubokkal, irodákkal. Belül a magyar õsvallás kultikus helye: miként népmesé-
inkben és a pogány magyar néphitben az égig érõ fa tartja az égboltot, úgy itt is az elágazó
fabordákra nehezedik a terem boltozata. Kívül a makói református ótemplom szellemisé-
ge jelenik meg fehér falaival, tornyával, egykori kerítésének négy bástyájával.
A Maros-parti üdülõtelepen vadászház és festõi környzetû partfürdõ ta-
lálható.
KISZOMBOR A Makó határában fekvõ településen jeles mûemlék, a
köralaprajzú kistemplom található az Árpád-korból.
HÓDMEZÕVÁSÁRHELY A 49 ezer lakosú város helyén a tatárjárás
elõtt már hét templomos falu létezett. 1208-ban a város határában gyõzte le
IV. (Kun) László az Oldamur vezette, a Tiszántúlt pusztító, föllázadt kunokat a
közeli Hód-tó melletti csatában.
A csata után a kunok egy része elmenekült Magyarországról, a többi meghódolt. A gyõ-
zelem érdekessége, hogy a csata közben eleredt esõ tette használhatatlanná a kunok íjait,
és segítette a magyar gyõzelmet.
A török idõkben 18 falu tûnt el a környékrõl. A helyükön alakult ki a
mai kiterjedt tanyavilág. A 18. század végén és a következõ század elején a
város és környéke a Károlyi-család birtoka volt.
ORSZÁGISMERET 211
aA A Dél-alföldi régió Bb
A városban született Kallós Ede (1866–1950) szobrászmûvész és Tor-
nyai János (1869–1936) festõmûvész.
Tornyai budapesti lakásában, padlócsere közben 713 elrejtett festményét találták meg a
háború utáni években, amelyeket feltehetõen – a közben szintén elhunyt – özvegye rejtett
el. A képek a Magyar Nemzeti Galériába kerültek.
Más híres mûvészek is dolgoztak Vásárhelyen (Rudnay, Barcsay,
Medgyessy). Képeikbõl kiállítás nyílt az Alföldi Galériában. A Németh László
Emlékházban az író bútorait, könyveit és írógépét õrzik.
A református öregtemplom a 18. században épült. Harangja és órája a
nagyecsedi Rákóczi-várból való.
A város fõterén, a Kossuth téren van az eklektikus stílusú városháza, Ybl
Lajos tervezte 1894-ben. Nagytermét történelmünk nagyjainak portréi díszítik.
Ugyancsak a Kossuth téren van a Pártos Gyula által 1905-ben tervezett Fekete
Sas Szálló, amelyben a megye talán legimpozánsabb díszterme van. A szálló
elõtt áll Pásztor János szép kútszobra, a „Korsós lány”. A tér harmadik oldalát a
régi Magyar Hitel Bank hatalmas szecessziós épülete zárja le. Kupoláját a keres-
kedelem római istenének, Merkurnak a szobra, homlozatát pedig a mezõgazda-
ság, illetve a takarékosság allegorikus alakjai díszítik. A térbe torkolló Szõnyi
utca sarkán áll a Bethlen Gábor Református Gimnázium, amelynek Németh
László író is tanára volt 1945–1949 között.
A Hõsök terén látható az 1879-es szegedi árvíz után épített 3 km
hosszú árvédelmi fal egy részlete. A Bakay-kút az elsõ alföldi artézi kút, ame-
lyet Zsigmondy Béla fúrt (1880).
A Tornyai János Múzeumban gazdag helytörténeti anyagot és Tornyai
János emlékszobáját láthatjuk.
A Csúcsi Fazekasházban Vékony Sándor fazekas népmûvész mûhelyét
és paraszti szobabelsõt, valamint vásárhelyi kerámiákat láthatunk.
MÁRTÉLY A Hódmezõvásárhelytõl 10 km-re északra fekvõ Mártélyt
egy 11. századi oklevél Zenth Adrianmartyr néven említi, Szent Adorján
Mártír neve alapján. A három elemû helységnévbõl végül csak az utolsó tag
maradt.
A szabályozott Tisza hullámterében kialakított táj (a jellegzetes élõvilág,
a holtágak, kubiktavak, rétek és galériaerdõk) a magyar Alföld egyedülálló sajá-
tossága. Mártélynál a különlegesen szép folyóártér nemzetközi jelentõségû ma-
dárvilággal is párosul. A holtág nyáron az üdülõket vonzza.
A térség elsõ természetvédelmi területe, a Sasér 1951-ben létesült.
A Tisza és a jobb parti védõtöltése között 63 hektárt felölelõ hullámtér védetté
nyilvánítását az itteni hatalmas gémtelep és rétisas-fészkelõhely indokolta.
Az Ányási-holtág által közrezárt Ányás-sziget festõi szépségû. Elsõsor-
ban turisztikai, üdülési célokat szolgál.
Mártély nevét Tornyai János és kortársai által teremtett mûvésztelepi
hagyományok tették ismertté. A Mártélyi Mûvésztelepet a Képzõmûvészeti
212 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Alap létesítette 1963-ban. Az 1969-ben emelt korszerû épületben közös mû-
terem van. Itt képzõmûvészeti szabadiskola mûködik, ahol neves vásárhelyi
képzõmûvészek foglalkoznak fiatal tehetségekkel.
OROSHÁZA–GYOPÁROSFÜRDÕ Orosháza a nevét elsõ tulajdo-
nosáról, Orosról kapta. Oklevél 1466-ban említi elõször. A török uralom alatt
elnéptelenedett. Az elnéptelenedett területre a Harruckern-család a Dunán-
túlról telepített ide lakosságot. 1744-ben 70 evangélikus család indította itt
újra a település életét. Mivel a 19. század végén vasúti csomópont lett, gazda-
sága is fellendült. A legnagyobb magyar falunak nevezett Orosháza csak
1946-ban lett város. Jelentõs mezõgazdasági ipara (malmok, baromfi-fel-
dolgozó) mellett az olajbányászat és az üvegipar is megjelent. Ma 32 ezer
lakosa van.
Az újratelepülés 250. évfordulója alkalmából kialakított Történelmi em-
lékpark Szervátiusz Tibor munkája. Táncsics Mihály szobra Antal Károly al-
kotása.
A Szántó Kovács János Múzeum 1744-tõl mutatja be a város történe-
tét. Elnevezését az alföldi agrárszocialista mozgalom vezetõjérõl, Szántó Ko-
vács Jánosról (1852–1908) kapta. Elsõsorban néprajzi, régészeti és helytör-
téneti gyûjteménye van. A „Nyolc nemzedék élete” címû kiállítás 1744-tõl,
Orosháza újratelepítésétõl követi nyomon a város történetét.
A Boldizsár-képtár mutatja be Boldizsár István festõmûvész 36 képét,
amelyet szülõvárosának ajándékozott.
Egy használaton kívüli víztoronyból 1983-ban Kútmúzeumot alakítot-
tak ki. Benne „Az ásott kúttól a víztoronyig” címû állandó kiállítás látható.
Gyopárosfürdõ közigazgatásilag Orosházához tartozik. Itt három, egy-
mástól gáttal elválaszott, szikes tó található. Hosszúságuk 1 km, területük
8,6 hektár. A középsõ tavat használják fürdésre. Az elsõ épületet 1901-ben
emelték. Két fúrt kútból 39, illetve 46°C-os víz tör elõ. Ezek hígítják a szikes
tó vizét, amely jó hatású köszvényes, idegrendszeri és gyulladásos betegsé-
gek gyógyítására. Vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé. A gyógyászati
tevékenység európai szintre emelkedett az utóbbi évtized fejlesztései révén.
A hármas tórendszer, a hat hektáros ligetes zöldövezet és a fürdõt körülvevõ
parkerdõ országosan jegyzett kiváló mikroklímát eredményez.
MEZÕHEGYES Békés és Csongrád megye határán fekszik. Fejlõdése a
18. század végén kezdõdött, amikor Csekonics József vértesszázados javas-
latára és parancsnoksága alatt II. József császár, 1784 végén e helyen alapí-
totta meg az Osztrák Császári és Magyar Apostoli Királyi Ménesbirtokot.
A Ménesbirtok feladata a Habsburg birodalom hadseregének ellátása volt.
A ménesbe elõször spanyol vérû, illetve szilaj lóállományt telepítettek, majd
1816 után került sor a normann eredetû, hadi és civil feladatokra egyaránt
alkalmas nóniusz lófajta tenyésztésére. Ezzel nemzetközi hírnévre is szert
ORSZÁGISMERET 213
aA A Dél-alföldi régió Bb
A városban született Kallós Ede (1866–1950) szobrászmûvész és Tor-
nyai János (1869–1936) festõmûvész.
Tornyai budapesti lakásában, padlócsere közben 713 elrejtett festményét találták meg a
háború utáni években, amelyeket feltehetõen – a közben szintén elhunyt – özvegye rejtett
el. A képek a Magyar Nemzeti Galériába kerültek.
Más híres mûvészek is dolgoztak Vásárhelyen (Rudnay, Barcsay,
Medgyessy). Képeikbõl kiállítás nyílt az Alföldi Galériában. A Németh László
Emlékházban az író bútorait, könyveit és írógépét õrzik.
A református öregtemplom a 18. században épült. Harangja és órája a
nagyecsedi Rákóczi-várból való.
A város fõterén, a Kossuth téren van az eklektikus stílusú városháza, Ybl
Lajos tervezte 1894-ben. Nagytermét történelmünk nagyjainak portréi díszítik.
Ugyancsak a Kossuth téren van a Pártos Gyula által 1905-ben tervezett Fekete
Sas Szálló, amelyben a megye talán legimpozánsabb díszterme van. A szálló
elõtt áll Pásztor János szép kútszobra, a „Korsós lány”. A tér harmadik oldalát a
régi Magyar Hitel Bank hatalmas szecessziós épülete zárja le. Kupoláját a keres-
kedelem római istenének, Merkurnak a szobra, homlozatát pedig a mezõgazda-
ság, illetve a takarékosság allegorikus alakjai díszítik. A térbe torkolló Szõnyi
utca sarkán áll a Bethlen Gábor Református Gimnázium, amelynek Németh
László író is tanára volt 1945–1949 között.
A Hõsök terén látható az 1879-es szegedi árvíz után épített 3 km
hosszú árvédelmi fal egy részlete. A Bakay-kút az elsõ alföldi artézi kút, ame-
lyet Zsigmondy Béla fúrt (1880).
A Tornyai János Múzeumban gazdag helytörténeti anyagot és Tornyai
János emlékszobáját láthatjuk.
A Csúcsi Fazekasházban Vékony Sándor fazekas népmûvész mûhelyét
és paraszti szobabelsõt, valamint vásárhelyi kerámiákat láthatunk.
MÁRTÉLY A Hódmezõvásárhelytõl 10 km-re északra fekvõ Mártélyt
egy 11. századi oklevél Zenth Adrianmartyr néven említi, Szent Adorján
Mártír neve alapján. A három elemû helységnévbõl végül csak az utolsó tag
maradt.
A szabályozott Tisza hullámterében kialakított táj (a jellegzetes élõvilág,
a holtágak, kubiktavak, rétek és galériaerdõk) a magyar Alföld egyedülálló sajá-
tossága. Mártélynál a különlegesen szép folyóártér nemzetközi jelentõségû ma-
dárvilággal is párosul. A holtág nyáron az üdülõket vonzza.
A térség elsõ természetvédelmi területe, a Sasér 1951-ben létesült.
A Tisza és a jobb parti védõtöltése között 63 hektárt felölelõ hullámtér védetté
nyilvánítását az itteni hatalmas gémtelep és rétisas-fészkelõhely indokolta.
Az Ányási-holtág által közrezárt Ányás-sziget festõi szépségû. Elsõsor-
ban turisztikai, üdülési célokat szolgál.
Mártély nevét Tornyai János és kortársai által teremtett mûvésztelepi
hagyományok tették ismertté. A Mártélyi Mûvésztelepet a Képzõmûvészeti
212 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
Alap létesítette 1963-ban. Az 1969-ben emelt korszerû épületben közös mû-
terem van. Itt képzõmûvészeti szabadiskola mûködik, ahol neves vásárhelyi
képzõmûvészek foglalkoznak fiatal tehetségekkel.
OROSHÁZA–GYOPÁROSFÜRDÕ Orosháza a nevét elsõ tulajdo-
nosáról, Orosról kapta. Oklevél 1466-ban említi elõször. A török uralom alatt
elnéptelenedett. Az elnéptelenedett területre a Harruckern-család a Dunán-
túlról telepített ide lakosságot. 1744-ben 70 evangélikus család indította itt
újra a település életét. Mivel a 19. század végén vasúti csomópont lett, gazda-
sága is fellendült. A legnagyobb magyar falunak nevezett Orosháza csak
1946-ban lett város. Jelentõs mezõgazdasági ipara (malmok, baromfi-fel-
dolgozó) mellett az olajbányászat és az üvegipar is megjelent. Ma 32 ezer
lakosa van.
Az újratelepülés 250. évfordulója alkalmából kialakított Történelmi em-
lékpark Szervátiusz Tibor munkája. Táncsics Mihály szobra Antal Károly al-
kotása.
A Szántó Kovács János Múzeum 1744-tõl mutatja be a város történe-
tét. Elnevezését az alföldi agrárszocialista mozgalom vezetõjérõl, Szántó Ko-
vács Jánosról (1852–1908) kapta. Elsõsorban néprajzi, régészeti és helytör-
téneti gyûjteménye van. A „Nyolc nemzedék élete” címû kiállítás 1744-tõl,
Orosháza újratelepítésétõl követi nyomon a város történetét.
A Boldizsár-képtár mutatja be Boldizsár István festõmûvész 36 képét,
amelyet szülõvárosának ajándékozott.
Egy használaton kívüli víztoronyból 1983-ban Kútmúzeumot alakítot-
tak ki. Benne „Az ásott kúttól a víztoronyig” címû állandó kiállítás látható.
Gyopárosfürdõ közigazgatásilag Orosházához tartozik. Itt három, egy-
mástól gáttal elválaszott, szikes tó található. Hosszúságuk 1 km, területük
8,6 hektár. A középsõ tavat használják fürdésre. Az elsõ épületet 1901-ben
emelték. Két fúrt kútból 39, illetve 46°C-os víz tör elõ. Ezek hígítják a szikes
tó vizét, amely jó hatású köszvényes, idegrendszeri és gyulladásos betegsé-
gek gyógyítására. Vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé. A gyógyászati
tevékenység európai szintre emelkedett az utóbbi évtized fejlesztései révén.
A hármas tórendszer, a hat hektáros ligetes zöldövezet és a fürdõt körülvevõ
parkerdõ országosan jegyzett kiváló mikroklímát eredményez.
MEZÕHEGYES Békés és Csongrád megye határán fekszik. Fejlõdése a
18. század végén kezdõdött, amikor Csekonics József vértesszázados javas-
latára és parancsnoksága alatt II. József császár, 1784 végén e helyen alapí-
totta meg az Osztrák Császári és Magyar Apostoli Királyi Ménesbirtokot.
A Ménesbirtok feladata a Habsburg birodalom hadseregének ellátása volt.
A ménesbe elõször spanyol vérû, illetve szilaj lóállományt telepítettek, majd
1816 után került sor a normann eredetû, hadi és civil feladatokra egyaránt
alkalmas nóniusz lófajta tenyésztésére. Ezzel nemzetközi hírnévre is szert
ORSZÁGISMERET 213
aA A Dél-alföldi régió
tett. Itt tenyésztették ki a mezõhegyesi angol félvér fajtát. A ménes 1944-ig
katonai intézmény maradt, de polgári célú lótenyésztés is volt.
Mezõhegyes mérnöki pontossággal megtervezett „szabálytalan” telepü-
lés. Közel 60 védett épülete – melyek egy része épületegyüttest alkot – orszá-
gosan is egyedülálló agrártörténeti emlékkel bír. A késõ barokk stílusban
épült Jung-féle kaszárnya épületében ma a 60 férõhelyes Nónius Hotel mûkö-
dik, amely 18. századi bútorokkal, korhûen van berendezve. A szálló elõtti ud-
varban találhatók az istálló, a karámok és a futtatók. Itt van a Kocsimúzeum
is, ahol régi túrakocsik, fiákerek, szánok láthatók. A Hild János tervezte Lovar-
da az ország legrégebben épült lovardája. Homlokzata 1885-ben kapta a mai
fachwerkes megoldást. A város újkori fejlõdése elválaszthatatlan a település
számára világszerte elismerést kiváltó lótenyésztéstõl. A sokféle gazdasági for-
mációt átélt mezõgazdasági nagyvállalat – az Állami Ménesbirtok Rt. – ma
már nemcsak a lótenyésztésrõl híres. Tradicionális szakmai és lovasrendezvé-
nyek nyújtanak szórakozást és látnivalót a több ezer idelátogatónak.
A Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok építészeti, tájképi együttese és ál-
lattartási hagyományai alapján folyamatban van a Világörökség-listára való
elõterjesztése.
A Hármas-Körös idegenforgalmi körzete
GYOMAENDRÕD 1982-ben a korábbi két nagyközség, Gyoma és
Endrõd egyesülésébõl jött létre. A Körös patkó alakú kanyarulatában alakult
ki a település központja. Nevét már 1331-ben oklevél említi. 1830-ban mezõ-
városi rangot kapott. A Körös holtágrendszere halakban és átvonuló vízima-
darakban gazdag. Legfõbb látnivalója a Kner Múzeum, az ország egyetlen
nyomdaipari gyûjteménye. A múzeum 1970 óta mûködik Kner Imre egykori
lakóházában, mely 1925-ben épült Kozma Lajos építész-grafikus tervei alap-
ján, népies barokk stílusban.
A múzeum kiállítása bemutatja a Kner-család tagjainak munkásságát
és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. „Könyvek és
nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” az állandó kiállítás címe. A mú-
zeumban láthatók a nyomdában készült könyvek, mûvészi báli meghívók,
naptárak, levelezõlapok, plakátok, részvények, korabeli fotók és történeti do-
kumentumok, mûködõképes állapotú nyomdagépek és könyvkötészeti esz-
közök. A gyomai nyomdát Kner Izidor alapította 1882-ben. Mûvészi munká-
val teremtették meg a modern magyar tipográfia alapjait. A magyar könyv-
kiadás legszebb példányait itt állították elõ.
Kner Izidor (1860–1935) zsidó származású vándor könyvkötõ családból származott.
Édesapja telepedett le Gyomán. Kner Izidor folytatta a könyvkötõ mesterséget, de megta-
nulta a betûszedést is. 1882-ben alapította nyomdáját. Igényes, színvonalas munkáival
214 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Dél-alföldi régió Bb
hamarosan kitûnt a többi nyomda közül. A közgazdasági nyomtatványok készítése és for-
galmazása jelentette számára a gazdasági alapot, ez tette lehetõvé a könyvkiadást és a
mûvészi báli meghívók forgalmazását. Fia, Kner Imre (1890–1945) lipcsei tanulmányai
után, 17 évesen lett a nyomda mûszaki vezetõje. A kor tipográfiai gyakorlatával szakítva
megalkotta a barokk tipográfiát. Grafikus munkatársa Kozma Lajos volt, aki megalkot-
ta-megrajzolta a könyvdíszeket, iniciálékat és körzeteket. E díszek felhasználásával ké-
szültek a barokk tipográfiájú könyvek, melyekkel az országhatáron túl is ismerté tették a
Kner nevet. Késõbb, a Bodoni betû alkalmazásával a klasszicista tipográfia felé fordultak,
a harmincas évek könyvkiadására e stílus volt a jellemzõ. Tartalmas és szép könyveket és
könyvsorozatokat adtak ki. 1944-ben Kner Imrét és családját zsidó származásuk miatt
elhurcolták és legtöbbjük – köztük Kner Imre – a holokauszt áldozata lett.
Az Erzsébet-ligeti Ligetfürdõ termálkútja 1137 m mélységbõl percen-
ként 360 liter, 64°C-os gyógyvizet ad. A meleg vizet tározóban hûtik, így min-
dig friss és megfelelõ hõmérsékletû vízzel tölthetik a medencéket. Az
alkáli-hidrokarbonátos gyógyvíz mozgásszervi panaszok, idült gyulladások,
idegrendszeri és nõgyógyászati megbetegedések gyógyítására alkalmas. Ivó-
kúrára is ajánlható savtúltengés, nyálkahártya-betegségek és gyomorfekély
esetén.
A település népi építésû – klasszicista és eklektikus – házainál érdeke-
sek a padlásteret lezáró, díszesen faragott deszka oromfalak. Érdekes látni-
való még a Soczó Múzeum motorkerékpár-gyûjteménye és a Városi Képtár-
ban a Vidovszky Béla Gyûjtemény.
KÖRÖSLADÁNY határpere ihlette Arany Jánost „A hamis tanú” cí-
mû balladájának megírására.
1728-ban vita alakult ki egy határrész tulajdonlásáért két falu, Tarcsa
és Ladány között, amelynek azzal akartak véget vetni, hogy a legöregebb
„hites” embert, a ladányi Márkus Jánost a vitatott földön esküvésre szólítot-
ták fel a föld ügyében. A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy azért
volt hamis az eskü, mert a vén Márkus a csizmájába otthon ladányi földet
tett. Vagyis a csizmája ugyan tarcsai földön állott, de õ nem, s így szerzett
meg falujának egy újabb földterületet.
SZEGHALOM nevét már Anonymus is említi. A Sárrét „fõvárosának”
tekinthetõ település a 15. sz. végén már mezõváros volt. A Kossuth téren álló
református templom barokk, a lelkészlak, a kántorlak és a magtár klasszicis-
ta. Ez utóbbi falán lévõ tábla szerint 1718-ban a téren égettek utoljára boszor-
kányt a Sárréten. A Wenckheim-kastélyban van a Sárrét Múzeum.
9x9
ORSZÁGISMERET 215
aA A Dél-alföldi régió
tett. Itt tenyésztették ki a mezõhegyesi angol félvér fajtát. A ménes 1944-ig
katonai intézmény maradt, de polgári célú lótenyésztés is volt.
Mezõhegyes mérnöki pontossággal megtervezett „szabálytalan” telepü-
lés. Közel 60 védett épülete – melyek egy része épületegyüttest alkot – orszá-
gosan is egyedülálló agrártörténeti emlékkel bír. A késõ barokk stílusban
épült Jung-féle kaszárnya épületében ma a 60 férõhelyes Nónius Hotel mûkö-
dik, amely 18. századi bútorokkal, korhûen van berendezve. A szálló elõtti ud-
varban találhatók az istálló, a karámok és a futtatók. Itt van a Kocsimúzeum
is, ahol régi túrakocsik, fiákerek, szánok láthatók. A Hild János tervezte Lovar-
da az ország legrégebben épült lovardája. Homlokzata 1885-ben kapta a mai
fachwerkes megoldást. A város újkori fejlõdése elválaszthatatlan a település
számára világszerte elismerést kiváltó lótenyésztéstõl. A sokféle gazdasági for-
mációt átélt mezõgazdasági nagyvállalat – az Állami Ménesbirtok Rt. – ma
már nemcsak a lótenyésztésrõl híres. Tradicionális szakmai és lovasrendezvé-
nyek nyújtanak szórakozást és látnivalót a több ezer idelátogatónak.
A Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok építészeti, tájképi együttese és ál-
lattartási hagyományai alapján folyamatban van a Világörökség-listára való
elõterjesztése.
A Hármas-Körös idegenforgalmi körzete
GYOMAENDRÕD 1982-ben a korábbi két nagyközség, Gyoma és
Endrõd egyesülésébõl jött létre. A Körös patkó alakú kanyarulatában alakult
ki a település központja. Nevét már 1331-ben oklevél említi. 1830-ban mezõ-
városi rangot kapott. A Körös holtágrendszere halakban és átvonuló vízima-
darakban gazdag. Legfõbb látnivalója a Kner Múzeum, az ország egyetlen
nyomdaipari gyûjteménye. A múzeum 1970 óta mûködik Kner Imre egykori
lakóházában, mely 1925-ben épült Kozma Lajos építész-grafikus tervei alap-
ján, népies barokk stílusban.
A múzeum kiállítása bemutatja a Kner-család tagjainak munkásságát
és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. „Könyvek és
nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” az állandó kiállítás címe. A mú-
zeumban láthatók a nyomdában készült könyvek, mûvészi báli meghívók,
naptárak, levelezõlapok, plakátok, részvények, korabeli fotók és történeti do-
kumentumok, mûködõképes állapotú nyomdagépek és könyvkötészeti esz-
közök. A gyomai nyomdát Kner Izidor alapította 1882-ben. Mûvészi munká-
val teremtették meg a modern magyar tipográfia alapjait. A magyar könyv-
kiadás legszebb példányait itt állították elõ.
Kner Izidor (1860–1935) zsidó származású vándor könyvkötõ családból származott.
Édesapja telepedett le Gyomán. Kner Izidor folytatta a könyvkötõ mesterséget, de megta-
nulta a betûszedést is. 1882-ben alapította nyomdáját. Igényes, színvonalas munkáival
214 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Dél-alföldi régió Bb
hamarosan kitûnt a többi nyomda közül. A közgazdasági nyomtatványok készítése és for-
galmazása jelentette számára a gazdasági alapot, ez tette lehetõvé a könyvkiadást és a
mûvészi báli meghívók forgalmazását. Fia, Kner Imre (1890–1945) lipcsei tanulmányai
után, 17 évesen lett a nyomda mûszaki vezetõje. A kor tipográfiai gyakorlatával szakítva
megalkotta a barokk tipográfiát. Grafikus munkatársa Kozma Lajos volt, aki megalkot-
ta-megrajzolta a könyvdíszeket, iniciálékat és körzeteket. E díszek felhasználásával ké-
szültek a barokk tipográfiájú könyvek, melyekkel az országhatáron túl is ismerté tették a
Kner nevet. Késõbb, a Bodoni betû alkalmazásával a klasszicista tipográfia felé fordultak,
a harmincas évek könyvkiadására e stílus volt a jellemzõ. Tartalmas és szép könyveket és
könyvsorozatokat adtak ki. 1944-ben Kner Imrét és családját zsidó származásuk miatt
elhurcolták és legtöbbjük – köztük Kner Imre – a holokauszt áldozata lett.
Az Erzsébet-ligeti Ligetfürdõ termálkútja 1137 m mélységbõl percen-
ként 360 liter, 64°C-os gyógyvizet ad. A meleg vizet tározóban hûtik, így min-
dig friss és megfelelõ hõmérsékletû vízzel tölthetik a medencéket. Az
alkáli-hidrokarbonátos gyógyvíz mozgásszervi panaszok, idült gyulladások,
idegrendszeri és nõgyógyászati megbetegedések gyógyítására alkalmas. Ivó-
kúrára is ajánlható savtúltengés, nyálkahártya-betegségek és gyomorfekély
esetén.
A település népi építésû – klasszicista és eklektikus – házainál érdeke-
sek a padlásteret lezáró, díszesen faragott deszka oromfalak. Érdekes látni-
való még a Soczó Múzeum motorkerékpár-gyûjteménye és a Városi Képtár-
ban a Vidovszky Béla Gyûjtemény.
KÖRÖSLADÁNY határpere ihlette Arany Jánost „A hamis tanú” cí-
mû balladájának megírására.
1728-ban vita alakult ki egy határrész tulajdonlásáért két falu, Tarcsa
és Ladány között, amelynek azzal akartak véget vetni, hogy a legöregebb
„hites” embert, a ladányi Márkus Jánost a vitatott földön esküvésre szólítot-
ták fel a föld ügyében. A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy azért
volt hamis az eskü, mert a vén Márkus a csizmájába otthon ladányi földet
tett. Vagyis a csizmája ugyan tarcsai földön állott, de õ nem, s így szerzett
meg falujának egy újabb földterületet.
SZEGHALOM nevét már Anonymus is említi. A Sárrét „fõvárosának”
tekinthetõ település a 15. sz. végén már mezõváros volt. A Kossuth téren álló
református templom barokk, a lelkészlak, a kántorlak és a magtár klasszicis-
ta. Ez utóbbi falán lévõ tábla szerint 1718-ban a téren égettek utoljára boszor-
kányt a Sárréten. A Wenckheim-kastélyban van a Sárrét Múzeum.
9x9
ORSZÁGISMERET 215
aA A Dél-alföldi régió Bb
Vésztõ–Mágor Történelmi Emlékhely
Mágor község egyre szélesebb körben ismert, tavasztól késõ õszig látogatha-
tó nevezetessége a Szeghalom felé vezetõ út bal oldalán található Vész-
tõ–Mágori Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszé-
lyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két
különleges, 9–10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vá-
gott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegzõdött településnyomait,
leletanyagait szemlélteti.
Sikerült kibontani a táj 10–12. századi nagyhatalmú családja, a Csolt
nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazili-
kával, szerzetesi cellákkal, belsõ udvarral rendelkezõ kolostort a 10–12. szá-
zadban emelték, igényes kõmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a ké-
sõbb épített, hatalmas Wenckheim-borpincében állították ki. Az állandó kiál-
lítás a domb történetét mutatja be a török hódoltság koráig. A Mágori domb
régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll. Vésztõ-Mágort számos szo-
bor is díszíti. Szent László lovasszobrát 1996-ban emelték. A Népi Írók Szo-
borparkjában állnak az Alföld felemelkedéséért küzdõ írók, költõk, tudósok
szobrai. 1990 óta évente visszatérõ esemény a Sárréti Piknik egész napos
rendezvénysorozata.
9x9
MEZÕBERÉNY Itt van Békés megye elsõ gimnáziuma, amelynek diákjai
között volt Sárosi Gyula költõ, Martiny Károly, Petõfi keresztapja, Orlai Petrich
Soma festõ, Petõfi unokaöccse. A városháza helyén állott Orlai Petrich Soma
szüleinek a háza, ahol Petõfi többször megfordult, és 1849 júliusában innen in-
dult Erdélybe, Bem táborába. A település múzeuma Orlai Petrich Soma nevét
viseli. A volt Wenckheim-kastélyban mûködõ leánynevelõ intézetnek Szendrey
Júlia is növendéke volt. Szendrey Júlia mellszobra a kastély elõtt áll.
BÉKÉS sokáig székhelye volt Békés megyének. Itt született Jantyik Má-
tyás (1864–1903) festõmûvész és Püski Sándor (1911–), a népi írók kiadója.
A barokk Szentháromság-templom fõoltárképét Dorffmeister, a szentély
mennyezetét Vastagh György, a stációképek többségét Orlai Petrich Soma
festette, a 14. stáció képe Jantyik Mátyás mûve. A múzeum névadója Jantyik
Mátyás. Állandó kiállítása bemutatja a környék emberének hétköznapjait és
ünnepeit, a Körös-vidék madárvilágát, valamint a festõ, Jantyik Mátyás és a
régész Banner János emlékeit.
216 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 217
aA A Dél-alföldi régió Bb
Vésztõ–Mágor Történelmi Emlékhely
Mágor község egyre szélesebb körben ismert, tavasztól késõ õszig látogatha-
tó nevezetessége a Szeghalom felé vezetõ út bal oldalán található Vész-
tõ–Mágori Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszé-
lyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két
különleges, 9–10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vá-
gott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegzõdött településnyomait,
leletanyagait szemlélteti.
Sikerült kibontani a táj 10–12. századi nagyhatalmú családja, a Csolt
nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazili-
kával, szerzetesi cellákkal, belsõ udvarral rendelkezõ kolostort a 10–12. szá-
zadban emelték, igényes kõmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a ké-
sõbb épített, hatalmas Wenckheim-borpincében állították ki. Az állandó kiál-
lítás a domb történetét mutatja be a török hódoltság koráig. A Mágori domb
régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll. Vésztõ-Mágort számos szo-
bor is díszíti. Szent László lovasszobrát 1996-ban emelték. A Népi Írók Szo-
borparkjában állnak az Alföld felemelkedéséért küzdõ írók, költõk, tudósok
szobrai. 1990 óta évente visszatérõ esemény a Sárréti Piknik egész napos
rendezvénysorozata.
9x9
MEZÕBERÉNY Itt van Békés megye elsõ gimnáziuma, amelynek diákjai
között volt Sárosi Gyula költõ, Martiny Károly, Petõfi keresztapja, Orlai Petrich
Soma festõ, Petõfi unokaöccse. A városháza helyén állott Orlai Petrich Soma
szüleinek a háza, ahol Petõfi többször megfordult, és 1849 júliusában innen in-
dult Erdélybe, Bem táborába. A település múzeuma Orlai Petrich Soma nevét
viseli. A volt Wenckheim-kastélyban mûködõ leánynevelõ intézetnek Szendrey
Júlia is növendéke volt. Szendrey Júlia mellszobra a kastély elõtt áll.
BÉKÉS sokáig székhelye volt Békés megyének. Itt született Jantyik Má-
tyás (1864–1903) festõmûvész és Püski Sándor (1911–), a népi írók kiadója.
A barokk Szentháromság-templom fõoltárképét Dorffmeister, a szentély
mennyezetét Vastagh György, a stációképek többségét Orlai Petrich Soma
festette, a 14. stáció képe Jantyik Mátyás mûve. A múzeum névadója Jantyik
Mátyás. Állandó kiállítása bemutatja a környék emberének hétköznapjait és
ünnepeit, a Körös-vidék madárvilágát, valamint a festõ, Jantyik Mátyás és a
régész Banner János emlékeit.
216 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-alföldi régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 217
aA A Közép-dunántúli régió Bb

A Közép-dunántúli régió

A régió a Dunától a Balaton-felvidékig terjedõ tájat foglalja magába.

Északnyugati területén a Gerecsére, a Vértesre és a Bakonyra tagoló-
dó röghegység, a Dunántúli-középhegység húzódik. Területén Fejér
megye, Komárom-Esztergom megye (a Dunakanyar kiemelt üdülõkör-
zethez tartozó települések kivételével) és Veszprém megye (a Balatoni
régióhoz tartozó települések kivételével) osztozik. A régión belül a Ve-
lencei-tó kiemelt üdülõkörzet, amelynek a területét 1998-ban Marton-
vásár és környékével, a Váli-völgy és a Szent László-patak menti tele-
pülésekkel, valamint a Vértes egészével kibõvítették.

A Velencei-tó

Az alig 26 km2 területû tó a Velencei-hegység lábánál, fiatal süllyedékben he-

lyezkedik el. A Balaton és a Fertõ tó után Magyarország harmadik legnagyobb
természetes állóvize. Hossza 10,5 km, szélessége 2–3 km, átlagos mélysége
1,2 m, legnagyobb mélysége 3 m. Vízállása, mivel fõként talaj- és csapadék-
víz táplálja, ingadozó. Ezt az ingadozást a Pátkai- és a Zámolyi-tározók vizével
igyekeznek kiegyenlíteni. A Császár-patak délnyugatról folyik a tóba, fölös vi-
zét pedig a közelében kifolyó Dinnyés–kajtori-csatorna vezeti le a Sárvízbe.
A tó egyharmadát nádas borítja. A tó az évi 2050 napsütéses órának köszön-
heti a „napfény tava” elnevezést.
A Velence név eredetét ez ideig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A legendák, s a re-
neszánsz történetírója, Bonfini szerint névadói a Mátyás király udvarába érkezett olasz te-
lepesek voltak. A nyelvtörténészek szerint Velence – maga a tó és a falu – a széljárás jel-
zésére használt õsi halászeszközrõl, a népiesen velencének nevezett szélzászlóról kapta
a nevét, amit a tó keleti felében lakók készítettek.

A Velencei-tó délnyugati fele (4,2 km2) a Velencei Madárrezervátum

Természetvédelmi Terület, amely biztosítja a madárvilág nyugalmát. Az itt

ORSZÁGISMERET 219
aA A Közép-dunántúli régió Bb

A Közép-dunántúli régió

A régió a Dunától a Balaton-felvidékig terjedõ tájat foglalja magába.

Északnyugati területén a Gerecsére, a Vértesre és a Bakonyra tagoló-
dó röghegység, a Dunántúli-középhegység húzódik. Területén Fejér
megye, Komárom-Esztergom megye (a Dunakanyar kiemelt üdülõkör-
zethez tartozó települések kivételével) és Veszprém megye (a Balatoni
régióhoz tartozó települések kivételével) osztozik. A régión belül a Ve-
lencei-tó kiemelt üdülõkörzet, amelynek a területét 1998-ban Marton-
vásár és környékével, a Váli-völgy és a Szent László-patak menti tele-
pülésekkel, valamint a Vértes egészével kibõvítették.

A Velencei-tó

Az alig 26 km2 területû tó a Velencei-hegység lábánál, fiatal süllyedékben he-

lyezkedik el. A Balaton és a Fertõ tó után Magyarország harmadik legnagyobb
természetes állóvize. Hossza 10,5 km, szélessége 2–3 km, átlagos mélysége
1,2 m, legnagyobb mélysége 3 m. Vízállása, mivel fõként talaj- és csapadék-
víz táplálja, ingadozó. Ezt az ingadozást a Pátkai- és a Zámolyi-tározók vizével
igyekeznek kiegyenlíteni. A Császár-patak délnyugatról folyik a tóba, fölös vi-
zét pedig a közelében kifolyó Dinnyés–kajtori-csatorna vezeti le a Sárvízbe.
A tó egyharmadát nádas borítja. A tó az évi 2050 napsütéses órának köszön-
heti a „napfény tava” elnevezést.
A Velence név eredetét ez ideig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A legendák, s a re-
neszánsz történetírója, Bonfini szerint névadói a Mátyás király udvarába érkezett olasz te-
lepesek voltak. A nyelvtörténészek szerint Velence – maga a tó és a falu – a széljárás jel-
zésére használt õsi halászeszközrõl, a népiesen velencének nevezett szélzászlóról kapta
a nevét, amit a tó keleti felében lakók készítettek.

A Velencei-tó délnyugati fele (4,2 km2) a Velencei Madárrezervátum

Természetvédelmi Terület, amely biztosítja a madárvilág nyugalmát. Az itt

ORSZÁGISMERET 219
aA A Közép-dunántúli régió
lévõ madárrezervátum területén madárfigyelõ állomás és kutatószállás mû-
ködik. A „Madárvártának” nevezett madárfigyelõn szervezett látogatás kere-
tében a madarak életével, költözési és költési szokásaival, valamint a tó élõvi-
lágával ismerkedhetnek meg az érdeklõdõk. Az itt élõ és fészkelõ 30 madár-
fajtából fõként a karcsú testû, hófehér nemeskócsag, a kiskócsag, a kanalas
gém és a nyári lúd említendõ.
A Velencei-tó délkeleti partvidékének
települései
A Velencei-tó keleti-délkeleti partvidéke a vízparti üdülés céljait szolgálja Ve-
lence, Gárdony és Agárd térségében. Ez a terület már az 1930-as években is
a fõváros kedvelt üdülõ- és kirándulóhelyei közé tartozott, de nagyobb ará-
nyú fejlõdése a 20. század második felében következett be, és céltudatos fej-
lesztés eredményeként vált kiemelt üdülõterületté. Jelentõs partrendezést is
végrehajtottak. Strandokat, kempingeket, horgásztanyákat, csónak- és vitor-
láskikötõket építettek. Az északkeleti parton egy 2300 méteres kajak-kenu
versenypálya is létesült.
VELENCE egykor a halászat központja volt. A római korban itt haladt át
az Aquincumot és Savariát összekötõ útvonal. Római katolikus templomát
Hild József tervei alapján építették. Az egykori nádtetõs, sárfalú Halászház a
Velence-tavi halászat és nádvágás emlékeinek és eszközeinek bemutató
helye.
KÁPOLNÁSNYÉK Vörösmarty Mihály (1800–1855) szülõfaluja. Szü-
lõháza ma már nem áll, de a tó délkeleti sarkánál van az a gazdatiszti ház,
amelyben a gyermekkorát töltötte. Ma Irodalmi Emlékmúzeumként mûkö-
dik, ahol a költõ személyes tárgyait és mûveinek dokumentumait állították ki.
GÁRDONY Fejlõdéséhez hozzájárult, hogy 1907-ben vasúti megállót
kapott. A település a tó déli partjának központja, a közigazgatásilag hozzá
tartozó Agárddal 1989-ben városi rangot kapott. A Gárdony közeli Bi-
ka-völgyben talált gyógyhatású termálvízre 1984-ben modern fürdõ épült.
A termálfürdõ Fejér megye egyetlen fedett melegvizes gyógyfürdõje.
AGÁRD hivatalosan 1936 óta üdülõhely. Õsi település, III. Béla oklevelé-
ben említik Ágor néven, 1193-ban. 1849 után a Nádasdy-család birtoka lett,
akik jól gépesített, tõkés nagybirtokot hoztak itt létre. Agárdtól délkeletre,
Agárd-pusztán (2 km) található Gárdonyi (Ziegler) Géza (1863–1922) író
szülõháza, amely ma Irodalmi Múzeum.
Gárdonyi eredeti neve, a Ziegler helyett a szomszédos település, Gárdony nevét vette fel.
Apja a Nádasdy-család birtokán uradalmi gépész volt.
220 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Velencei-tó északi partvidéke
VELENCEI-HEGYSÉG A Velencei-tó és a Zámolyi-medence közötti
alacsony gránittönk a Velencei-hegység. A Velencei-hegység hazánk egyet-
len önálló õshegysége, melynek tömegét gránit alkotja. Az alacsony, közép-
korú hegység földtörténeti szempontból Közép-Európa legrégibb geológiai
képzõdménye. Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy is csak 352 m magas.
A geológiai óidõben jött létre a gránit. A fedõrétegek késõbb lepusztultak. Ma
a hegység enyhe lejtésû, tál alakú széles völgyekkel tagolt, hullámos gránit-
tönkfelület. A hegységben a gránittérszín sajátos lepusztulás-formáival, az
úgynevezett ingókövekkel találkozunk. Ezek úgy keletkeztek, hogy az egy-
máson fekvõ, nagyméretû gránittömbök közül a csapadék és a víz kipusztí-
totta a kevésbé ellenálló kõzetrétegeket, s ennek következményeként a szik-
latömbök lazán támaszkodnak egymásra. Legszebb közülük az úgynevezett
„Likaskõ”, a Meleg-hegy oldalában és Sukorónál a „gyapjaszsák”.
NADAP katolikus templomában keresztelték meg Vörösmarty Mihályt.
A közelben lévõ Bence-hegy oldalában ma is megvan Vörösmarty egykori
présháza. A hegy tetejére pedig, ahonnan pazar kilátás nyílik a hegységre és
a tóra, kitûnõ autóút vezet fel. A Bence-hegy pincéi a „borúthálózat” kedvelt
állomásai is egyben. A környéken hagyományosan fehér szõlõfajtákat ter-
mesztenek. A község a „szintezési õsjegyrõl” nevezetes.
Mivel a Velencei-hegység hazánk legrégibb kéregdarabjai közé tartozik, úgy gondolták,
hogy ez nem mozog, ezért ide helyezték az ország szintezési alappontját. Itt ugyanis nem
kell tektonikai mozgásokra, földrengésre számítani. Az Adriai-tenger trieszti kikötõjében,
a Molo Sartorio közelében lévõ pénzügyõri laktanya „0 pontjához” mérték be a Velen-
cei-hegység keleti oldalán lévõ „Nadap szintezési õsjegyét”, amelynek az értéke
173,8385 m. Az országban a magasságméréseket ehhez az alapponthoz határozzák
meg. Az õsjegy egy ráccsal körülvett obeliszk (1888). Az õsjegytõl 30 méterre nyugatra
találunk egy új szintezési alappontot, amelyet 1951-ben a szovjet Balti-tengeri Kronstadt
kikötõjének középvízszintjéhez mértek be.
SUKORÓ református templomában volt a haditanács az 1848. szeptem-
ber 29-ei pákozdi csata elõtti éjszakán. A haditanács résztvevõinek helyét
a templom padjaiban nevük kis réztáblái jelzik. A gyõztes csata a Sukoró–
Pákozd közötti területen zajlott le. Emlékét a Mészeg-hegyen egy minden
irányból jól látható obeliszk hirdeti. Mögötte van a csata emlékmúzeuma
(1978). Az obeliszkhez vezetõ út mentén áll a Szabó Tamás tervei alapján
készült Don-kanyar Emlékkápolna. Ez az ökumenikus kápolna az 1990-es
években, a II. világháborúban, a Don-kanyarban elesettek emlékére épült.
A kápolnában ünnepi szentmiséket tartanak. Itt helyezték el az Ismeretlen
Katona sírját is. A hegy alatt, a tó partján van a Szunyog-csárda, ahová a déli
partról hajók is hoznak vendégeket. A Velencei-hegység területén új szõlõ- és
borvidék alakult ki.
ORSZÁGISMERET 221
aA A Közép-dunántúli régió
lévõ madárrezervátum területén madárfigyelõ állomás és kutatószállás mû-
ködik. A „Madárvártának” nevezett madárfigyelõn szervezett látogatás kere-
tében a madarak életével, költözési és költési szokásaival, valamint a tó élõvi-
lágával ismerkedhetnek meg az érdeklõdõk. Az itt élõ és fészkelõ 30 madár-
fajtából fõként a karcsú testû, hófehér nemeskócsag, a kiskócsag, a kanalas
gém és a nyári lúd említendõ.
A Velencei-tó délkeleti partvidékének
települései
A Velencei-tó keleti-délkeleti partvidéke a vízparti üdülés céljait szolgálja Ve-
lence, Gárdony és Agárd térségében. Ez a terület már az 1930-as években is
a fõváros kedvelt üdülõ- és kirándulóhelyei közé tartozott, de nagyobb ará-
nyú fejlõdése a 20. század második felében következett be, és céltudatos fej-
lesztés eredményeként vált kiemelt üdülõterületté. Jelentõs partrendezést is
végrehajtottak. Strandokat, kempingeket, horgásztanyákat, csónak- és vitor-
láskikötõket építettek. Az északkeleti parton egy 2300 méteres kajak-kenu
versenypálya is létesült.
VELENCE egykor a halászat központja volt. A római korban itt haladt át
az Aquincumot és Savariát összekötõ útvonal. Római katolikus templomát
Hild József tervei alapján építették. Az egykori nádtetõs, sárfalú Halászház a
Velence-tavi halászat és nádvágás emlékeinek és eszközeinek bemutató
helye.
KÁPOLNÁSNYÉK Vörösmarty Mihály (1800–1855) szülõfaluja. Szü-
lõháza ma már nem áll, de a tó délkeleti sarkánál van az a gazdatiszti ház,
amelyben a gyermekkorát töltötte. Ma Irodalmi Emlékmúzeumként mûkö-
dik, ahol a költõ személyes tárgyait és mûveinek dokumentumait állították ki.
GÁRDONY Fejlõdéséhez hozzájárult, hogy 1907-ben vasúti megállót
kapott. A település a tó déli partjának központja, a közigazgatásilag hozzá
tartozó Agárddal 1989-ben városi rangot kapott. A Gárdony közeli Bi-
ka-völgyben talált gyógyhatású termálvízre 1984-ben modern fürdõ épült.
A termálfürdõ Fejér megye egyetlen fedett melegvizes gyógyfürdõje.
AGÁRD hivatalosan 1936 óta üdülõhely. Õsi település, III. Béla oklevelé-
ben említik Ágor néven, 1193-ban. 1849 után a Nádasdy-család birtoka lett,
akik jól gépesített, tõkés nagybirtokot hoztak itt létre. Agárdtól délkeletre,
Agárd-pusztán (2 km) található Gárdonyi (Ziegler) Géza (1863–1922) író
szülõháza, amely ma Irodalmi Múzeum.
Gárdonyi eredeti neve, a Ziegler helyett a szomszédos település, Gárdony nevét vette fel.
Apja a Nádasdy-család birtokán uradalmi gépész volt.
220 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Velencei-tó északi partvidéke
VELENCEI-HEGYSÉG A Velencei-tó és a Zámolyi-medence közötti
alacsony gránittönk a Velencei-hegység. A Velencei-hegység hazánk egyet-
len önálló õshegysége, melynek tömegét gránit alkotja. Az alacsony, közép-
korú hegység földtörténeti szempontból Közép-Európa legrégibb geológiai
képzõdménye. Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy is csak 352 m magas.
A geológiai óidõben jött létre a gránit. A fedõrétegek késõbb lepusztultak. Ma
a hegység enyhe lejtésû, tál alakú széles völgyekkel tagolt, hullámos gránit-
tönkfelület. A hegységben a gránittérszín sajátos lepusztulás-formáival, az
úgynevezett ingókövekkel találkozunk. Ezek úgy keletkeztek, hogy az egy-
máson fekvõ, nagyméretû gránittömbök közül a csapadék és a víz kipusztí-
totta a kevésbé ellenálló kõzetrétegeket, s ennek következményeként a szik-
latömbök lazán támaszkodnak egymásra. Legszebb közülük az úgynevezett
„Likaskõ”, a Meleg-hegy oldalában és Sukorónál a „gyapjaszsák”.
NADAP katolikus templomában keresztelték meg Vörösmarty Mihályt.
A közelben lévõ Bence-hegy oldalában ma is megvan Vörösmarty egykori
présháza. A hegy tetejére pedig, ahonnan pazar kilátás nyílik a hegységre és
a tóra, kitûnõ autóút vezet fel. A Bence-hegy pincéi a „borúthálózat” kedvelt
állomásai is egyben. A környéken hagyományosan fehér szõlõfajtákat ter-
mesztenek. A község a „szintezési õsjegyrõl” nevezetes.
Mivel a Velencei-hegység hazánk legrégibb kéregdarabjai közé tartozik, úgy gondolták,
hogy ez nem mozog, ezért ide helyezték az ország szintezési alappontját. Itt ugyanis nem
kell tektonikai mozgásokra, földrengésre számítani. Az Adriai-tenger trieszti kikötõjében,
a Molo Sartorio közelében lévõ pénzügyõri laktanya „0 pontjához” mérték be a Velen-
cei-hegység keleti oldalán lévõ „Nadap szintezési õsjegyét”, amelynek az értéke
173,8385 m. Az országban a magasságméréseket ehhez az alapponthoz határozzák
meg. Az õsjegy egy ráccsal körülvett obeliszk (1888). Az õsjegytõl 30 méterre nyugatra
találunk egy új szintezési alappontot, amelyet 1951-ben a szovjet Balti-tengeri Kronstadt
kikötõjének középvízszintjéhez mértek be.
SUKORÓ református templomában volt a haditanács az 1848. szeptem-
ber 29-ei pákozdi csata elõtti éjszakán. A haditanács résztvevõinek helyét
a templom padjaiban nevük kis réztáblái jelzik. A gyõztes csata a Sukoró–
Pákozd közötti területen zajlott le. Emlékét a Mészeg-hegyen egy minden
irányból jól látható obeliszk hirdeti. Mögötte van a csata emlékmúzeuma
(1978). Az obeliszkhez vezetõ út mentén áll a Szabó Tamás tervei alapján
készült Don-kanyar Emlékkápolna. Ez az ökumenikus kápolna az 1990-es
években, a II. világháborúban, a Don-kanyarban elesettek emlékére épült.
A kápolnában ünnepi szentmiséket tartanak. Itt helyezték el az Ismeretlen
Katona sírját is. A hegy alatt, a tó partján van a Szunyog-csárda, ahová a déli
partról hajók is hoznak vendégeket. A Velencei-hegység területén új szõlõ- és
borvidék alakult ki.
ORSZÁGISMERET 221
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Mezõföld
A Mezõföld 4 ezer km2 területû, háromszög alakú táját nyugaton a Duna, ke-
leten a Sió, északon pedig a Dunántúli-középhegység határolja. Felépítésé-
ben és arculatában a Dunántúl dombságai és az Alföld közötti átmenet, a
két tájat összekapcsoló terület.
A Mezõföld északi része
(az M7-es és a 70-es út és környéke)
Az Északi-Mezõföld, amelyen haladunk, a legtagozottabb. A szintkülönbsé-
gek helyenként a 100 métert is elérik. A negyedkori szerkezeti mozgások
sakktáblaszerûen feldarabolták a területét. Táblarögök emelkedtek ki, me-
dencék (Velencei-tó, Zámolyi-medence, Balaton) mélyültek a felszínébe.
Északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti mozgások jelölték ki a folyóvizek
pályáit (Szent László-víz, Váli-víz, Sárvíz, Sió). A Mezõföld lösztakaróján év-
ezredek alatt vastag, termékeny mezõségi talaj alakult ki.
MARTONVÁSÁR Az avar idõkben is lakott hely volt, errõl sírfeltárások
is tanúskodnak. Az államalapítás korában emelt templom freskótöredékeit is
megtalálták. A források elõször 1268 körül említik, mint Forum Martinit.
A török utáni újjáépítésben fontos szerepe volt a Brunswick-családnak. Kor-
szerû gazdálkodást honosítottak meg. A család nagy zenekedvelõ volt.
A település fõ látnivalója az angol-neogót stílusban épült Brunswick-
kastély. A kastélyban két alkalommal – 1800-ban és 1801-ben – látta vendé-
gül Brunswick Ferenc és Teréz a 19. század elsõ éveiben Ludwig van Beetho-
vent, akihez szoros barátság fûzte õket.
Itt fejezte be a zeneköltõ az Apassionatát, és a család tagjainak ajánlotta a Cisz-moll-
(Holdfény-), az F-moll és a Fisz-dúr szonátát, valamint az op. 77. zongorafantáziát.
(Beethoven titokzatos „halhatatlan kedvese” Brunswick Jozefin, gróf Deym Józsefné
volt.) Két magyar vonatkozású mûvet is alkotott Beethoven, az „István a király”-t és az
„Athén romjai”-t.
A 69 hektáros kastélypark természetvédelmi terület. A kert fái közül
említést érdemelnek a nagy erdeifenyõk, égerfák, tölgyek, bükkök, nyárfák,
juhar- és hársfák. Itt találjuk az ország legnagyobb mocsári ciprusát. Kis fahí-
don jutunk a szigetre, ahol Pásztor János Beethoven-szobra áll. Itt van a
hangversenyek pódiuma, ahol 1960 óta nyaranta Beethoven-emlékhangver-
senyeket rendeznek. A szigeti kõpadon Beethoven szívesen üldögélt, Teréz-
zel beszélgetve. A közelben egy Beethoven-emlékfát is találunk.
A kastély egyik szárnyában ma Beethoven Emlékmúzeum mûködik,
ahol a Brunswick-család történetével és Beethoven látogatásának emlékeivel
ismerkedhet meg a látogató. Brunswick Teréz volt a magyar óvodák megala-
222 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
pítója. A kastély bejárata elõtti ház homlokzatán errõl emléktábla tudósít. Az
elsõ kisdedóvót, az Angyalkertet, Budán alapította 1828-ban (az Attila út és a
Mikó utca sarkán szintén emléktábla található).
A kastély másik részében mûködik a Magyar Tudományos Akadémia
Mezõgazdasági Kutató Intézete, ahol fõleg búza- és kukorica-nemesítéssel
foglalkoznak. A növénykutatás és -nemesítés céljára épült meg a kertben az
ország legnagyobb fitotronja.10
A környék erdeiben ejtették el 1965-ben a világ egyik legszebb trófeáját
viselõ õzbakot. A Magyar Posta külön bélyeget is bocsátott ki a trófea raj-
zával.
TORDAS A Szent László-víz völgyében fekvõ Tordason, a ma is meglévõ
kastélyban született 1733-ban Sajnovics János jezsuita csillagász és nyel-
vész, a finnugor nyelvészeti kutatások elindítója.
A bécsi csillagvizsgálóban dolgozott, a szintén jezsuita Hell Miksa csillagász mellett.
A dán király megbízásából 1769-ben a norvégiai Vardö szigetén végeztek csillagászati
megfigyeléseket. Hell Miksa itt határozta meg helyesen – elõször a világon – a Föld és a
Nap közötti távolságot, a Vénusznak a Nap elõtti elvonulásakor végzett megfigyelések és
mérések során. Sajnovics János az itt élõ lappok nyelvére felfigyelve kezdte meg nyelvé-
szeti kutatásait. Õ ismerte fel elsõként a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát.
VÁL a Váli-víz völgyében fekszik. Mûemléki nevezetessége a klasszicista
templom, amelyet Ürményi József országbíró építtetett 1842-ben Engel Fe-
renc és Heine János tervei alapján. Belsejében Ürményi márványszobrát
Ferenczy István alkotta. A templom szép faragású szekrényei a majki
kamalduli templomból valók. A copf stílusú Ürményi-kastély 1800-ra lett ké-
szen. Az Ürményi-család klasszicista, kör alakú mauzóleumát valószínûleg a
templom tervezõi építették 1834-ben.
Vál határában az Antali-erdõ szélén lévõ erdészházban élte gyermekko-
rát Vajda János (1827–1897) költõ, író és publicista, a 19. század második
felének egyik legnagyobb magyar lírikusa. Gyermekkora boldogságának
színhelyét, a váli erdõt verseiben is megénekelte.
ALCSÚTDOBOZ A Váli-víz völgyében fekvõ település jelentõs látniva-
lója a volt Habsburg-kastély megmaradt klasszicista homlokzata és a köré
telepített 40 hektáros arborétum.
Az arborétum elsõ fáit 1825-ben telepítette József nádor, a királyi udvari kertész
Tost-dinasztia segítségével. Ekkor ültették a park nevezetességének számító akácfát is a
kastély mellett. A nádor volt a platán egyik nagy népszerûsítõje. Egy óriási platán a kert
egyik dísze. A parkban egyesül a Vértesacsai-patak a Váli-vízzel. Az elõbbi táplálja a
2,5 hold nagyságú tavat, amelynek partján mocsári ciprusok léggyökerei látszanak.
10
Fitotron: kísérleti laboratórium, amelyben a növények életfeltételeinek megfelelõen szabályoz-
ható éghajlati és egyéb környezetet lehet létrehozni.
ORSZÁGISMERET 223
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Mezõföld
A Mezõföld 4 ezer km2 területû, háromszög alakú táját nyugaton a Duna, ke-
leten a Sió, északon pedig a Dunántúli-középhegység határolja. Felépítésé-
ben és arculatában a Dunántúl dombságai és az Alföld közötti átmenet, a
két tájat összekapcsoló terület.
A Mezõföld északi része
(az M7-es és a 70-es út és környéke)
Az Északi-Mezõföld, amelyen haladunk, a legtagozottabb. A szintkülönbsé-
gek helyenként a 100 métert is elérik. A negyedkori szerkezeti mozgások
sakktáblaszerûen feldarabolták a területét. Táblarögök emelkedtek ki, me-
dencék (Velencei-tó, Zámolyi-medence, Balaton) mélyültek a felszínébe.
Északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti mozgások jelölték ki a folyóvizek
pályáit (Szent László-víz, Váli-víz, Sárvíz, Sió). A Mezõföld lösztakaróján év-
ezredek alatt vastag, termékeny mezõségi talaj alakult ki.
MARTONVÁSÁR Az avar idõkben is lakott hely volt, errõl sírfeltárások
is tanúskodnak. Az államalapítás korában emelt templom freskótöredékeit is
megtalálták. A források elõször 1268 körül említik, mint Forum Martinit.
A török utáni újjáépítésben fontos szerepe volt a Brunswick-családnak. Kor-
szerû gazdálkodást honosítottak meg. A család nagy zenekedvelõ volt.
A település fõ látnivalója az angol-neogót stílusban épült Brunswick-
kastély. A kastélyban két alkalommal – 1800-ban és 1801-ben – látta vendé-
gül Brunswick Ferenc és Teréz a 19. század elsõ éveiben Ludwig van Beetho-
vent, akihez szoros barátság fûzte õket.
Itt fejezte be a zeneköltõ az Apassionatát, és a család tagjainak ajánlotta a Cisz-moll-
(Holdfény-), az F-moll és a Fisz-dúr szonátát, valamint az op. 77. zongorafantáziát.
(Beethoven titokzatos „halhatatlan kedvese” Brunswick Jozefin, gróf Deym Józsefné
volt.) Két magyar vonatkozású mûvet is alkotott Beethoven, az „István a király”-t és az
„Athén romjai”-t.
A 69 hektáros kastélypark természetvédelmi terület. A kert fái közül
említést érdemelnek a nagy erdeifenyõk, égerfák, tölgyek, bükkök, nyárfák,
juhar- és hársfák. Itt találjuk az ország legnagyobb mocsári ciprusát. Kis fahí-
don jutunk a szigetre, ahol Pásztor János Beethoven-szobra áll. Itt van a
hangversenyek pódiuma, ahol 1960 óta nyaranta Beethoven-emlékhangver-
senyeket rendeznek. A szigeti kõpadon Beethoven szívesen üldögélt, Teréz-
zel beszélgetve. A közelben egy Beethoven-emlékfát is találunk.
A kastély egyik szárnyában ma Beethoven Emlékmúzeum mûködik,
ahol a Brunswick-család történetével és Beethoven látogatásának emlékeivel
ismerkedhet meg a látogató. Brunswick Teréz volt a magyar óvodák megala-
222 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
pítója. A kastély bejárata elõtti ház homlokzatán errõl emléktábla tudósít. Az
elsõ kisdedóvót, az Angyalkertet, Budán alapította 1828-ban (az Attila út és a
Mikó utca sarkán szintén emléktábla található).
A kastély másik részében mûködik a Magyar Tudományos Akadémia
Mezõgazdasági Kutató Intézete, ahol fõleg búza- és kukorica-nemesítéssel
foglalkoznak. A növénykutatás és -nemesítés céljára épült meg a kertben az
ország legnagyobb fitotronja.10
A környék erdeiben ejtették el 1965-ben a világ egyik legszebb trófeáját
viselõ õzbakot. A Magyar Posta külön bélyeget is bocsátott ki a trófea raj-
zával.
TORDAS A Szent László-víz völgyében fekvõ Tordason, a ma is meglévõ
kastélyban született 1733-ban Sajnovics János jezsuita csillagász és nyel-
vész, a finnugor nyelvészeti kutatások elindítója.
A bécsi csillagvizsgálóban dolgozott, a szintén jezsuita Hell Miksa csillagász mellett.
A dán király megbízásából 1769-ben a norvégiai Vardö szigetén végeztek csillagászati
megfigyeléseket. Hell Miksa itt határozta meg helyesen – elõször a világon – a Föld és a
Nap közötti távolságot, a Vénusznak a Nap elõtti elvonulásakor végzett megfigyelések és
mérések során. Sajnovics János az itt élõ lappok nyelvére felfigyelve kezdte meg nyelvé-
szeti kutatásait. Õ ismerte fel elsõként a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát.
VÁL a Váli-víz völgyében fekszik. Mûemléki nevezetessége a klasszicista
templom, amelyet Ürményi József országbíró építtetett 1842-ben Engel Fe-
renc és Heine János tervei alapján. Belsejében Ürményi márványszobrát
Ferenczy István alkotta. A templom szép faragású szekrényei a majki
kamalduli templomból valók. A copf stílusú Ürményi-kastély 1800-ra lett ké-
szen. Az Ürményi-család klasszicista, kör alakú mauzóleumát valószínûleg a
templom tervezõi építették 1834-ben.
Vál határában az Antali-erdõ szélén lévõ erdészházban élte gyermekko-
rát Vajda János (1827–1897) költõ, író és publicista, a 19. század második
felének egyik legnagyobb magyar lírikusa. Gyermekkora boldogságának
színhelyét, a váli erdõt verseiben is megénekelte.
ALCSÚTDOBOZ A Váli-víz völgyében fekvõ település jelentõs látniva-
lója a volt Habsburg-kastély megmaradt klasszicista homlokzata és a köré
telepített 40 hektáros arborétum.
Az arborétum elsõ fáit 1825-ben telepítette József nádor, a királyi udvari kertész
Tost-dinasztia segítségével. Ekkor ültették a park nevezetességének számító akácfát is a
kastély mellett. A nádor volt a platán egyik nagy népszerûsítõje. Egy óriási platán a kert
egyik dísze. A parkban egyesül a Vértesacsai-patak a Váli-vízzel. Az elõbbi táplálja a
2,5 hold nagyságú tavat, amelynek partján mocsári ciprusok léggyökerei látszanak.
10
Fitotron: kísérleti laboratórium, amelyben a növények életfeltételeinek megfelelõen szabályoz-
ható éghajlati és egyéb környezetet lehet létrehozni.
ORSZÁGISMERET 223
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A kert szomszédságában lévõ csaplári erdõ egyik védett hajlatában van
az ország legnagyobb és legszebben fejlett cédrusfája (35 m magas, törzs-
körmérete 350 cm).
A kastélyt József nádor építtette Pollack Mihállyal 1819–27 között,
klasszicista stílusban. A kastély 1945-ben teljesen kiégett, csak a jón oszlo-
pos portikusz és a hozzá csatlakozó homlokzat maradt meg. Ennek megtar-
tása azonban fontos volt, mert erre komponálták az egész parkot. Megmaradt
még a kápolna és a vízház is. A helyreállított kápolnában hazánk egyetlen,
történeti kerteket bemutató kiállítása látható.
Zsigmondy Vilmos mérnök itt fúrta az ország elsõ artézi kútjainak
egyikét (185 méter mély). Az Etyek felé vezetõ úton, közel két kilométer
hosszú, kétszáz éves platánfasor vezet a festõi Mária-völgyben fekvõ Pan-
nónia Golf Clubhoz. A nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas
golfpályához üdülõközpont is csatlakozik, tenisz- és lovaspályákkal, uszo-
dával.
A Mezõföld déli része,
a Duna és a Sió-csatorna közötti területek
látnivalóival
A régió déli felét elfoglaló tájegység a Velencei-tó déli partvonalától – a Duna
és a Sió-csatorna által határoltan – a Somogy–Tolnai-dombságig húzódik.
Lösz borította halomvidék, átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli-közép-
hegység között.
A Duna Fejér megyei szakasza mintegy 50 km hosszúságban alkotja a
térség keleti határát. A Mezõföldhöz tartozó vidéket a pannon tábla patakvöl-
gyekkel szabdalt, széles, teraszos szerkezetû táblaröge alkotja, amely a fo-
lyó mentén 50–60 méter magasságú löszplatóban végzõdik, innen merede-
ken ereszkedik le a Duna völgyére. A Dél-Mezõföld természeti értékekben és
szépségekben bõvelkedõ tája a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott
vízgyûjtõ, a Sárvíz völgye.
ERCSI a 6-os útnak a Duna menti térségen átvezetõ szakaszán az elsõ
jelentõs település, õsidõk óta lakott hely. Elsõ írásos emléke 1037-bõl szár-
mazik. III. István uralkodása alatt Tamás nádor Szent Miklós néven monostort
épített a Duna bal partján. A török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett a tele-
pülés, a megfogyatkozott lakosság pótlására késõbb rácok telepedtek
le. A törökök kiûzése után gróf Szapáry Péter, majd a 19. század elején az
Eötvös-család birtoka lett. Itt töltötte gyermek- és ifjúkorát báró Eötvös Jó-
zsef (1813–1871), a kiemelkedõ reformkori író, a Batthyány-kormány mi-
nisztere és a magyar iskolarendszer egyik megalapítója. Végakaratában ezt a
helyet jelölte meg nyughelyéül.
224 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Lilien József báró Szapáry Juliannát vette feleségül, s hozományként került birtokába az
ercsi uradalom. Az új birtokos modern, tõkésített nagybirtokot hozott létre. A Mária Teré-
ziától bárói rangot kapott Eötvös-család szintén házasság útján került a birtokra, Lilien
Annát báró Eötvös Ignác vette feleségül. Gyermekük, Eötvös József itt írta legismertebb
regényeit, többek között a Falu jegyzõjét, a Karthauzit és a Magyarország 1514-ben-t.
A város érdekessége a Granárium, amelyet a törökök gabonatárolásra
építettek 1572-ben. A város központjában áll az 1903-ban épült Tûzoltóto-
rony. A Templom tér látványossága a gróf Szapáry Péter által 1762–1767
között építtetett Római katolikus templom. 1855 óta Csodatévõ Mária
kegyképe révén a Duna menti népek búcsújáró helye. Közelében állították
fel 1996-ban a Millecentenáriumi emlékmûvet, amelyhez az egykori mo-
nostor megmaradt köveit használták fel. A magas Duna-part északi részén
áll az Eötvös József kápolna és obeliszk. A kápolnát 1828-ban építtette
Szapáry Julianna férje temetkezési helyéül. Az obeliszket, melyen a babér-
koszorúban foglalt dombormû báró Eötvös Józsefet ábrázolja, Ybl Miklós
tervei alapján, közadakozásból emelték 1874-ben. A volt Eötvös-kúria ma
emlékmúzeum, benne iskolatörténeti és Eötvös József életútját bemutató
kiállítás található.
ADONY helyén a római korban a Vetus Salina nevû katonai tábor állt. Az
Árpád-házi uralkodók alatt a királyi ménesek átkelõhelye volt. (A szemben
lévõ Csepel-szigeti Lórév elnevezés is erre utal.) A török hódoltság alatt el-
néptelenedett korábbi mezõvárost a község birtokosa, Zichy István szerbek-
kel telepítette újra. A 18. században jelentõs számú német és szlovák népes-
ség jelent meg az évtizedek óta itt élõ szerb lakosság mellett. A betelepülõ
németek honosították meg a mind máig is élõ Szent Orbán-kultuszt, a szõlõ
és bor védõszentjének ünnepét. Az egykori Zichy-kastélyban ma mûvelõdési
központ mûködik. Jeles régészeti érték egy 6–7. századi avar ötvös sírja és a
7–8. századi temetõ lovas sírjai.
DUNAÚJVÁROS Az egykori Dunapentele déli határa mellett az
1950-es években kiépült város 1961-ben kapta a Dunaújváros nevet. Az
50-es évek iparfejlesztése eredményeként megépült Dunai Vasmû – a mai
Dunaferr Rt. – teremtette meg a mai város alapjait. Az egykori Dunapentele
múltja több ezer éves. A római Castellum Intercisa nevû katonai tábor ha-
tárvédõ erõd volt a barbár betörések ellen. A település középkori története a
Szalki-szigeti monostor felépítésével kezdõdött. A kolostor Szent Pantaleon
bizánci orvosszent tiszteletére épült, lakói görög szerzetesek voltak. A mo-
nostort a tatárjárás pusztította el, de a Duna partján újra kialakuló települést
róla Pentelének nevezték el. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18.
századi betelepülések során fõleg szerbek találtak itt otthonra. A 20. század
hozott nagy változást a csendes falu életében. 1949-ben elhatározták, hogy
az eredetileg Mohácsra tervezett és építés alá vett ipartelepet a politikai viszo-
nyok változásai miatt Dunapentele fölött a magasparton építik ki. Az építke-
ORSZÁGISMERET 225
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A kert szomszédságában lévõ csaplári erdõ egyik védett hajlatában van
az ország legnagyobb és legszebben fejlett cédrusfája (35 m magas, törzs-
körmérete 350 cm).
A kastélyt József nádor építtette Pollack Mihállyal 1819–27 között,
klasszicista stílusban. A kastély 1945-ben teljesen kiégett, csak a jón oszlo-
pos portikusz és a hozzá csatlakozó homlokzat maradt meg. Ennek megtar-
tása azonban fontos volt, mert erre komponálták az egész parkot. Megmaradt
még a kápolna és a vízház is. A helyreállított kápolnában hazánk egyetlen,
történeti kerteket bemutató kiállítása látható.
Zsigmondy Vilmos mérnök itt fúrta az ország elsõ artézi kútjainak
egyikét (185 méter mély). Az Etyek felé vezetõ úton, közel két kilométer
hosszú, kétszáz éves platánfasor vezet a festõi Mária-völgyben fekvõ Pan-
nónia Golf Clubhoz. A nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas
golfpályához üdülõközpont is csatlakozik, tenisz- és lovaspályákkal, uszo-
dával.
A Mezõföld déli része,
a Duna és a Sió-csatorna közötti területek
látnivalóival
A régió déli felét elfoglaló tájegység a Velencei-tó déli partvonalától – a Duna
és a Sió-csatorna által határoltan – a Somogy–Tolnai-dombságig húzódik.
Lösz borította halomvidék, átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli-közép-
hegység között.
A Duna Fejér megyei szakasza mintegy 50 km hosszúságban alkotja a
térség keleti határát. A Mezõföldhöz tartozó vidéket a pannon tábla patakvöl-
gyekkel szabdalt, széles, teraszos szerkezetû táblaröge alkotja, amely a fo-
lyó mentén 50–60 méter magasságú löszplatóban végzõdik, innen merede-
ken ereszkedik le a Duna völgyére. A Dél-Mezõföld természeti értékekben és
szépségekben bõvelkedõ tája a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott
vízgyûjtõ, a Sárvíz völgye.
ERCSI a 6-os útnak a Duna menti térségen átvezetõ szakaszán az elsõ
jelentõs település, õsidõk óta lakott hely. Elsõ írásos emléke 1037-bõl szár-
mazik. III. István uralkodása alatt Tamás nádor Szent Miklós néven monostort
épített a Duna bal partján. A török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett a tele-
pülés, a megfogyatkozott lakosság pótlására késõbb rácok telepedtek
le. A törökök kiûzése után gróf Szapáry Péter, majd a 19. század elején az
Eötvös-család birtoka lett. Itt töltötte gyermek- és ifjúkorát báró Eötvös Jó-
zsef (1813–1871), a kiemelkedõ reformkori író, a Batthyány-kormány mi-
nisztere és a magyar iskolarendszer egyik megalapítója. Végakaratában ezt a
helyet jelölte meg nyughelyéül.
224 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Lilien József báró Szapáry Juliannát vette feleségül, s hozományként került birtokába az
ercsi uradalom. Az új birtokos modern, tõkésített nagybirtokot hozott létre. A Mária Teré-
ziától bárói rangot kapott Eötvös-család szintén házasság útján került a birtokra, Lilien
Annát báró Eötvös Ignác vette feleségül. Gyermekük, Eötvös József itt írta legismertebb
regényeit, többek között a Falu jegyzõjét, a Karthauzit és a Magyarország 1514-ben-t.
A város érdekessége a Granárium, amelyet a törökök gabonatárolásra
építettek 1572-ben. A város központjában áll az 1903-ban épült Tûzoltóto-
rony. A Templom tér látványossága a gróf Szapáry Péter által 1762–1767
között építtetett Római katolikus templom. 1855 óta Csodatévõ Mária
kegyképe révén a Duna menti népek búcsújáró helye. Közelében állították
fel 1996-ban a Millecentenáriumi emlékmûvet, amelyhez az egykori mo-
nostor megmaradt köveit használták fel. A magas Duna-part északi részén
áll az Eötvös József kápolna és obeliszk. A kápolnát 1828-ban építtette
Szapáry Julianna férje temetkezési helyéül. Az obeliszket, melyen a babér-
koszorúban foglalt dombormû báró Eötvös Józsefet ábrázolja, Ybl Miklós
tervei alapján, közadakozásból emelték 1874-ben. A volt Eötvös-kúria ma
emlékmúzeum, benne iskolatörténeti és Eötvös József életútját bemutató
kiállítás található.
ADONY helyén a római korban a Vetus Salina nevû katonai tábor állt. Az
Árpád-házi uralkodók alatt a királyi ménesek átkelõhelye volt. (A szemben
lévõ Csepel-szigeti Lórév elnevezés is erre utal.) A török hódoltság alatt el-
néptelenedett korábbi mezõvárost a község birtokosa, Zichy István szerbek-
kel telepítette újra. A 18. században jelentõs számú német és szlovák népes-
ség jelent meg az évtizedek óta itt élõ szerb lakosság mellett. A betelepülõ
németek honosították meg a mind máig is élõ Szent Orbán-kultuszt, a szõlõ
és bor védõszentjének ünnepét. Az egykori Zichy-kastélyban ma mûvelõdési
központ mûködik. Jeles régészeti érték egy 6–7. századi avar ötvös sírja és a
7–8. századi temetõ lovas sírjai.
DUNAÚJVÁROS Az egykori Dunapentele déli határa mellett az
1950-es években kiépült város 1961-ben kapta a Dunaújváros nevet. Az
50-es évek iparfejlesztése eredményeként megépült Dunai Vasmû – a mai
Dunaferr Rt. – teremtette meg a mai város alapjait. Az egykori Dunapentele
múltja több ezer éves. A római Castellum Intercisa nevû katonai tábor ha-
tárvédõ erõd volt a barbár betörések ellen. A település középkori története a
Szalki-szigeti monostor felépítésével kezdõdött. A kolostor Szent Pantaleon
bizánci orvosszent tiszteletére épült, lakói görög szerzetesek voltak. A mo-
nostort a tatárjárás pusztította el, de a Duna partján újra kialakuló települést
róla Pentelének nevezték el. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18.
századi betelepülések során fõleg szerbek találtak itt otthonra. A 20. század
hozott nagy változást a csendes falu életében. 1949-ben elhatározták, hogy
az eredetileg Mohácsra tervezett és építés alá vett ipartelepet a politikai viszo-
nyok változásai miatt Dunapentele fölött a magasparton építik ki. Az építke-
ORSZÁGISMERET 225
aA A Közép-dunántúli régió Bb
zések 1950-ben a legkorszerûbb elvek szerint kezdõdtek, az uralkodó szél-
irány miatt északon a lakótelepet, tõle délre a Vasmûvet építették föl,
amelyben 1951. november 7-én már vasat is csapoltak. A régi Dunapentele
a felépülõ nehézipari központ óvárosaként élt tovább. Így a mai Dunaújváros
egymástól jól elkülöníthetõen három részre oszlik.
Az Óváros mûemléke az 1696-ban felépült barokk Rác-templom. In-
nen keleti irányban, rövid sétával érhetõ el a horgásztanya és az egykori töl-
tésen át az Ifjúsági- (Szalki-) sziget, ahol halászcsárda és kemping is épült.
Az 50-es évektõl kezdõdõen épült ki az Újváros, a korra jellemzõ, úgyneve-
zett „szocreál” stílusban. A Duna partján a löszfal pereme a beavatkozások
következtében mozgásnak indult. A további földcsuszamlásokat széles er-
dõsávos, parkosított teraszokkal akadályozták meg. Az így kialakított park
egyben a Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep több mint félszáz zsürizett
alkotásainak is a szabadtéri kiállítóhelye. A vörös téglából épült evangélikus
templom Nagy Tamás Ybl-díjas építész munkája. A Városháza közelében, a
Széchenyi-ligetben állították fel 1998-ban a Széchenyi Istvánt és Kossuth
Lajost ábrázoló szoborkompozíciót.
Széles erdõsáv – amely, ha megfordul a szélirány, a lakónegyedet védi a
Vasmû levegõszennyezésétõl – választja el a lakónegyedektõl az Ipartelepet.
A Vasmû fõbejáratát a kor szellemének megfelelõen Domanovszky Endre
(1907–1974) festõmûvész Munkás-paraszt szövetség címû, szocreál stílusú
freskója díszíti. A Vasmûhöz vezetõ utat díszíti a város legismertebb köztéri
alkotása, Somogyi József Martinász szobra.
A város római kori történetét az Intercisa Múzeum mutatja be.
SEREGÉLYES a Dunújvárost Székesfehérvárral összekötõ 62-es fõút
mentén elhelyezkedõ település. A római korban itt vezetett a Gorsiumot a
Duna menti erõdökkel összekötõ õsi útvonal. A környékén kelta és avarkori
sírokat, római kori kocsitemetõt tártak fel. Az egykori királyi birtok a Bat-
thyány-, majd a Zichy-család tulajdona lett. Késõbb házasság révén Hadik
János kezére került. Az 1821-ben épült klasszicista stílusú, korhûen felújított
Zichy–Hadik-kastély jelenleg kastélyszálló. Római termét a székesfehérvári
Pilch Ferenc falfestményei díszítik. A kastélyt gondosan helyreállított park ve-
szi körül. A csónakázótó a vendégek kényelmét szolgálja.
Az épület keletkezésérõl máig él a szóbeszéd, mely szerint I. Ferenc osztrák császár és
magyar király egy alkalommal így szólt pénzügyminiszteréhez, gróf Zichy Ferenchez:
„A jövõ esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek. Hallom, Önnek ott szép kas-
télya van, ott fogok megszállni.” A kastély abban az idõben még nem létezett, Zichy gróf
azonban rögtön futárt menesztett azzal a paranccsal, hogy haladék nélkül fogjanak hozzá
a kastély megépítéséhez, hogy kellõ idõben kész legyen.
Fejér megye déli részének különleges természeti értéke a Sárszent-
ágota és Sárkeresztúr környéki szikes tórendszer, ritka madárfajok fészke-
lõ-, pihenõ- és táplálkozóhelye madárvonulás idején.
226 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
SÁRBOGÁRD Fejér megye déli részének a 63-as út menti, központi tele-
pülése. A környékbeli mocsarak jó menedékhelyet kínáltak a tatárok, majd a
törökök elõl bujkáló lakosságnak. A mai település csak a 19. század végén,
a vasútépítések következtében jött létre, több falu egyesítésével. A kulturális
hagyományok ápolására minden évben Bogárdi Napokat rendeznek. A város
neves szülötte Mészöly Géza (1844–1887), a kiváló festõ, a magyar tájkép-
festészet egyik úttörõje.
VAJTA a régió legdélibb települése. Az út mellett álló Zichy-kastély építé-
se Pollack Mihály száz évvel korábbi tervei alapján, az 1920-as években kez-
dõdött meg. A kastélyt oszlopsor, timpanon díszíti és tökéletes arányosság
jellemzi. Az épületen 12 kémény és 365 ablak van. Elõkertje francia stílusú.
A hátsó, angolkertre nézõ homlokzaton 13 méter magas, kazettás boltozatú
kupolát helyeztek el. 2002-ben a kastélyt a kaliforniai Calvary-Golgota Köz-
pont és annak magyarországi közössége keresztény szabadidõ- és konferen-
ciaközpont céljára alakította át. Vajta értéke még az ásványi anyagokban
gazdag, hatalmas parkkal körülvett hévízfürdõ.
CECE Itt töltötte gyermekkorát Csók István (1865–1960) festõmûvész.
A mûvész szüleinek egykori kúriájában Csók István Emlékmúzeumot ren-
deztek be a mûvész és a család használati tárgyaival és alkotásaival.
A község egyik régi parasztportáján berendezett tájmúzeum a helyi pa-
raszti élet és gazdálkodás körülményeit – kiemelten paprikatermelését –
mutatja be. Itt állt be vándorszínésznek és lépett fel elõször Petõfi Sándor.
SÁREGRES Az egykori Zichy-birtokon épült vízimalomban született
Csók István festõ. A község református templomában õrzik Úrvacsoraosztás
címû képét.
MEZÕSZILAS A 64-es út menti településen töltötte a nyarakat nagy-
szülei házában Németh László (1901–1975) író, ahol ma Németh László Em-
lékszoba van.
Az elmúlt évtizedekben Mezõszilast ménese országosan ismertté tette.
DÉG a Festetics grófok egykori központja. Kastélyukat Festetics Antal
építtette 1815–1819 között Pollack Mihály tervei alapján. A reprezentatív
kastély a magyarországi korai klasszicizmus kiváló példája, ékessége az osz-
lopos, oromzatos elõcsarnok. Belsõ részei közül kiemelkedik az ovális alap-
rajzú, félkörívû fülkékkel bõvített és tükrökkel borított díszterem, amely
rendhagyó módon a kastély bal oldalszárnyában kapott helyet. A kastély kö-
rül arborétum jellegû parkot alakítottak ki. A park egyik mesterséges szige-
tén áll a vörös-fehér téglás Hollandi-ház, ahol idõszaki képzõmûvészeti kiállí-
tásokat rendeznek.
Dél-Mezõföldrõl a 63-as úton jutunk a megye székhelyére, Székesfehér-
várra.
ORSZÁGISMERET 227
aA A Közép-dunántúli régió Bb
zések 1950-ben a legkorszerûbb elvek szerint kezdõdtek, az uralkodó szél-
irány miatt északon a lakótelepet, tõle délre a Vasmûvet építették föl,
amelyben 1951. november 7-én már vasat is csapoltak. A régi Dunapentele
a felépülõ nehézipari központ óvárosaként élt tovább. Így a mai Dunaújváros
egymástól jól elkülöníthetõen három részre oszlik.
Az Óváros mûemléke az 1696-ban felépült barokk Rác-templom. In-
nen keleti irányban, rövid sétával érhetõ el a horgásztanya és az egykori töl-
tésen át az Ifjúsági- (Szalki-) sziget, ahol halászcsárda és kemping is épült.
Az 50-es évektõl kezdõdõen épült ki az Újváros, a korra jellemzõ, úgyneve-
zett „szocreál” stílusban. A Duna partján a löszfal pereme a beavatkozások
következtében mozgásnak indult. A további földcsuszamlásokat széles er-
dõsávos, parkosított teraszokkal akadályozták meg. Az így kialakított park
egyben a Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep több mint félszáz zsürizett
alkotásainak is a szabadtéri kiállítóhelye. A vörös téglából épült evangélikus
templom Nagy Tamás Ybl-díjas építész munkája. A Városháza közelében, a
Széchenyi-ligetben állították fel 1998-ban a Széchenyi Istvánt és Kossuth
Lajost ábrázoló szoborkompozíciót.
Széles erdõsáv – amely, ha megfordul a szélirány, a lakónegyedet védi a
Vasmû levegõszennyezésétõl – választja el a lakónegyedektõl az Ipartelepet.
A Vasmû fõbejáratát a kor szellemének megfelelõen Domanovszky Endre
(1907–1974) festõmûvész Munkás-paraszt szövetség címû, szocreál stílusú
freskója díszíti. A Vasmûhöz vezetõ utat díszíti a város legismertebb köztéri
alkotása, Somogyi József Martinász szobra.
A város római kori történetét az Intercisa Múzeum mutatja be.
SEREGÉLYES a Dunújvárost Székesfehérvárral összekötõ 62-es fõút
mentén elhelyezkedõ település. A római korban itt vezetett a Gorsiumot a
Duna menti erõdökkel összekötõ õsi útvonal. A környékén kelta és avarkori
sírokat, római kori kocsitemetõt tártak fel. Az egykori királyi birtok a Bat-
thyány-, majd a Zichy-család tulajdona lett. Késõbb házasság révén Hadik
János kezére került. Az 1821-ben épült klasszicista stílusú, korhûen felújított
Zichy–Hadik-kastély jelenleg kastélyszálló. Római termét a székesfehérvári
Pilch Ferenc falfestményei díszítik. A kastélyt gondosan helyreállított park ve-
szi körül. A csónakázótó a vendégek kényelmét szolgálja.
Az épület keletkezésérõl máig él a szóbeszéd, mely szerint I. Ferenc osztrák császár és
magyar király egy alkalommal így szólt pénzügyminiszteréhez, gróf Zichy Ferenchez:
„A jövõ esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek. Hallom, Önnek ott szép kas-
télya van, ott fogok megszállni.” A kastély abban az idõben még nem létezett, Zichy gróf
azonban rögtön futárt menesztett azzal a paranccsal, hogy haladék nélkül fogjanak hozzá
a kastély megépítéséhez, hogy kellõ idõben kész legyen.
Fejér megye déli részének különleges természeti értéke a Sárszent-
ágota és Sárkeresztúr környéki szikes tórendszer, ritka madárfajok fészke-
lõ-, pihenõ- és táplálkozóhelye madárvonulás idején.
226 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
SÁRBOGÁRD Fejér megye déli részének a 63-as út menti, központi tele-
pülése. A környékbeli mocsarak jó menedékhelyet kínáltak a tatárok, majd a
törökök elõl bujkáló lakosságnak. A mai település csak a 19. század végén,
a vasútépítések következtében jött létre, több falu egyesítésével. A kulturális
hagyományok ápolására minden évben Bogárdi Napokat rendeznek. A város
neves szülötte Mészöly Géza (1844–1887), a kiváló festõ, a magyar tájkép-
festészet egyik úttörõje.
VAJTA a régió legdélibb települése. Az út mellett álló Zichy-kastély építé-
se Pollack Mihály száz évvel korábbi tervei alapján, az 1920-as években kez-
dõdött meg. A kastélyt oszlopsor, timpanon díszíti és tökéletes arányosság
jellemzi. Az épületen 12 kémény és 365 ablak van. Elõkertje francia stílusú.
A hátsó, angolkertre nézõ homlokzaton 13 méter magas, kazettás boltozatú
kupolát helyeztek el. 2002-ben a kastélyt a kaliforniai Calvary-Golgota Köz-
pont és annak magyarországi közössége keresztény szabadidõ- és konferen-
ciaközpont céljára alakította át. Vajta értéke még az ásványi anyagokban
gazdag, hatalmas parkkal körülvett hévízfürdõ.
CECE Itt töltötte gyermekkorát Csók István (1865–1960) festõmûvész.
A mûvész szüleinek egykori kúriájában Csók István Emlékmúzeumot ren-
deztek be a mûvész és a család használati tárgyaival és alkotásaival.
A község egyik régi parasztportáján berendezett tájmúzeum a helyi pa-
raszti élet és gazdálkodás körülményeit – kiemelten paprikatermelését –
mutatja be. Itt állt be vándorszínésznek és lépett fel elõször Petõfi Sándor.
SÁREGRES Az egykori Zichy-birtokon épült vízimalomban született
Csók István festõ. A község református templomában õrzik Úrvacsoraosztás
címû képét.
MEZÕSZILAS A 64-es út menti településen töltötte a nyarakat nagy-
szülei házában Németh László (1901–1975) író, ahol ma Németh László Em-
lékszoba van.
Az elmúlt évtizedekben Mezõszilast ménese országosan ismertté tette.
DÉG a Festetics grófok egykori központja. Kastélyukat Festetics Antal
építtette 1815–1819 között Pollack Mihály tervei alapján. A reprezentatív
kastély a magyarországi korai klasszicizmus kiváló példája, ékessége az osz-
lopos, oromzatos elõcsarnok. Belsõ részei közül kiemelkedik az ovális alap-
rajzú, félkörívû fülkékkel bõvített és tükrökkel borított díszterem, amely
rendhagyó módon a kastély bal oldalszárnyában kapott helyet. A kastély kö-
rül arborétum jellegû parkot alakítottak ki. A park egyik mesterséges szige-
tén áll a vörös-fehér téglás Hollandi-ház, ahol idõszaki képzõmûvészeti kiállí-
tásokat rendeznek.
Dél-Mezõföldrõl a 63-as úton jutunk a megye székhelyére, Székesfehér-
várra.
ORSZÁGISMERET 227
aA A Közép-dunántúli régió Bb
SZ ÉKESFEHÉRVÁR
Fejér megye 106 ezer lakosú
székhelye. A legõsibb magyar városaink egyike. A nevében a „szé-
kes” szó fõváros voltára utal, a fejedelmi szín, a „fehér” az õsi magyar „fejér”
szóból származik, a „vár” pedig középkori várát jelzi.
Kézai Simon írja krónikájában: „Árpád vezér ott ütötte fel sátrait, ahol
most Fehérvár városa van, s e hely volt Árpád vezér elsõ szállása.”
Alapítása Géza fejedelem (972–997) és fia, az államalapító Szent István (1000–1038) ne-
véhez fûzõdik. A környezõ mocsarakból kiemelkedõ szigeten épült. Neve elõször
1009-ben, a veszprémi püspökség alapító levelében szerepel Alba Civitasként (késõbb
Alba Regia). Nagyarányú kiépítése a keletet és nyugatot összekötõ jeruzsálemi zarándok-
út 1018. évi megnyitásának eredményeként történt. Ekkor építteti István a Szûz Má-
ria-bazilikát. Itt koronázták, eskették és temették a királyi család tagjait. A Szent István
által alapított bazilikában 1030-tól 1540-ig 37 királyt és 39 királynét koronáztak, s
15 uralkodót temettek. Alba Regiában õrizték a királyi hatalom jelképeit, a koronázási jel-
vényeket, a legértékesebb ereklyéket, az ország levéltárát, a királyi kincstárat, s fogadták
a Szentföldre induló zarándokokat. Innen indultak ünnepélyesen a háborúba. Itt volt a he-
lye a királyavató trónszéknek is, amelyrõl a nevét kapta a város. Itt tartották az úgyneve-
zett törvénylátó napokat, s a késõbbi korokban 46 országgyûlést. A városban nyitotta
meg az egyház az ország elsõ iskoláit. A mintegy 20 egyháza (temploma) irányító szere-
pet biztosított az ország kulturális (írásbeliség, zenekultúra, történetírás) és gazdasági
életében. A város történetének legfényesebb eseményei közé tartozik Imre herceg és
István király szentté avatása és a törvénygyûjtemény, az Aranybulla 1222-ben történt ki-
adása.
Miután a 13. század közepétõl Buda lett az ország fõvárosa, Alba Regia megmaradt a ki-
rályi dinasztia szakrális és kulturális székhelyének, s mint ilyen, továbbra is fontos szere-
pet játszott az ország életében.
A középkori fejlõdést megszakította a török hódoltság. A város csaknem másfél évszá-
zadig volt a török félhold uralma alatt. A török uralmat követõen 1703-ban ismét szabad
királyi város lett, de középkori rangját, jelentõségét többé nem nyerte vissza.
Az 1700-as években, valamint a 19. században alakult ki a mai város-
képet is meghatározó, s a barokk stílus értékes magyarországi építészeti
együttesének számító belvárosi utcakép.
A 19. században a királyi bazilika feltárására indított régészeti kutatások
Székesfehérvárra irányították a figyelmet. Az 1848-ban megkezdett, majd
1882-ben folytatott feltárás során felszínre került a Szent István-i bazilika
mintegy háromnegyede, s Mátyás király sírkápolnája. A Szent István halálá-
nak 900. évfordulójára való készülõdés idején alakították ki a romkertet, a
hozzá tartozó mauzóleummal és a kõtárral.
Budapest közelsége miatt a vásárváros jellegû Székesfehérvárott csak a
20. század elsõ felében lendült fel az iparosodás. A mai jelentõs ipari bázis
alapjai akkor alakultak ki. A II. világháborúban egyike volt a legtöbbet szen-
vedett magyar településeknek. A II. világháborút követõen Székesfehérvár
rohamos fejlõdésnek indult. Mára ipari központtá vált, multinacionális cégek
telepedtek le, építettek üzemet.
228 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A magyar gazdaságban betöltött meghatározó szerepe mellett saját fõiskolával rendelke-
zõ iskolaváros, kulturális központ, nemzetközi fesztiválok és tudományos tanácskozások
színtere. Saját színtársulata, kõszínháza és nyári színháza van.
Székesfehérvár legnagyobb, külföldi vendégek számára is vonzó ren-
dezvénysorozata az augusztus közepétõl kezdõdõ Királyi Napok Nemzetközi
Néptáncfesztivál. Szeptember nagy eseménye a Fehérvári Vígasságok Fú-
vószenei Fesztivállal, Partnervárosok Napjával és Európa Nappal.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Alba Régia Szálló –
Prohászka-liget – Középkori Romkert – Koronázó tér – Városháza tér – Fõ utca
– majd vissza az Oskola utcán át – Városház tér – Arany János utca – Petõfi
utca – Szent István tér – Kossuth utca – Alba Regia Szálló. Székesfehérvár bel-
városát csak gyalogosan lehet körbejárni, mivel az autókat kitiltották.
A Középkori Romkert és a Püspökkert végét 106 m hosszú török kori
várfal és a Monostor-bástya maradványa zárja le. Az egykori várfalak körül
mély, vízzel telt árok volt a mai út helyén. A várba két kapu – a Budai- és a
Palotai-kapu – vezetett. A várfal elõtt alakították ki a Prohászka-ligetet.
A várfal tövében, egy öreg tiszafa szomszédságában a török harcokban fog-
ságba esett, szerencsétlen sorsú várkapitánynak, Wathay Ferencnek a szob-
ra látható. Török rabságban írta a „Székesfehérvár veszésérõl való historiá”-
ját, amely komoly költõi tehetségre vall. A liget közepén állították fel 1995-
ben Szent László király bronz mellszobrát, Schwalm László alkotását. A vár-
fal végében van a Prohászka-emlék. 1943-ban emelték Prohászka Ottokár
megyés püspök emlékére. Az emlékmûvön dombormûvû arcképe látható.
A város legnevesebb püspökét, Prohászka Ottokárt 1905-ben iktaták be püspöki tiszté-
be. A rendkívüli mûveltséggel rendelkezõ fõpap gondolatai már elõremutattak a II. Vatiká-
ni Zsinat (1962–65) tanítására. Elméletileg õ alapozta meg nálunk a keresztényszocialis-
ta mozgalmat. Ennek világnézeti alapjait XIII. Leo pápa „Rerum novarum” kezdetû encik-
likájából merítette. Pázmány Péter óta egyetlen katolikus egyházi író sem gyakorolt akko-
ra hatást olvasóira, mint õ. Legismertebb mûve: „A diadalmas világnézet”.
Várkapuszerû árkádos átjárón jutunk a Szent István által épített bazilika
maradványait õrzõ Középkori Romkertbe. Az 1848-ban megkezdett, majd
1862–1887 és 1936–1937 között folytatott feltárások során felszínre került a
Szent István-i bazilika mintegy háromnegyede, s Mátyás király sírkápolnája.
A Romkertet belül lombard-neoromán jellegû kõtár keretezi, amit Lux Géza
tervezett és épített 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára. Itt a
régi bazilika területén végzett ásatások leleteit, a bazilika faragott kõtöredé-
keit állították ki.
A Középkori Romkertben, amely Nemzeti Emlékhely is egyben, talál-
juk az István király által alapított és 1018–1038 között emelt, Szûz Mária tisz-
teletére felszentelt templom romjait. Román stílusú templomnak épült, elõ-
ORSZÁGISMERET 229
aA A Közép-dunántúli régió Bb
SZ ÉKESFEHÉRVÁR
Fejér megye 106 ezer lakosú
székhelye. A legõsibb magyar városaink egyike. A nevében a „szé-
kes” szó fõváros voltára utal, a fejedelmi szín, a „fehér” az õsi magyar „fejér”
szóból származik, a „vár” pedig középkori várát jelzi.
Kézai Simon írja krónikájában: „Árpád vezér ott ütötte fel sátrait, ahol
most Fehérvár városa van, s e hely volt Árpád vezér elsõ szállása.”
Alapítása Géza fejedelem (972–997) és fia, az államalapító Szent István (1000–1038) ne-
véhez fûzõdik. A környezõ mocsarakból kiemelkedõ szigeten épült. Neve elõször
1009-ben, a veszprémi püspökség alapító levelében szerepel Alba Civitasként (késõbb
Alba Regia). Nagyarányú kiépítése a keletet és nyugatot összekötõ jeruzsálemi zarándok-
út 1018. évi megnyitásának eredményeként történt. Ekkor építteti István a Szûz Má-
ria-bazilikát. Itt koronázták, eskették és temették a királyi család tagjait. A Szent István
által alapított bazilikában 1030-tól 1540-ig 37 királyt és 39 királynét koronáztak, s
15 uralkodót temettek. Alba Regiában õrizték a királyi hatalom jelképeit, a koronázási jel-
vényeket, a legértékesebb ereklyéket, az ország levéltárát, a királyi kincstárat, s fogadták
a Szentföldre induló zarándokokat. Innen indultak ünnepélyesen a háborúba. Itt volt a he-
lye a királyavató trónszéknek is, amelyrõl a nevét kapta a város. Itt tartották az úgyneve-
zett törvénylátó napokat, s a késõbbi korokban 46 országgyûlést. A városban nyitotta
meg az egyház az ország elsõ iskoláit. A mintegy 20 egyháza (temploma) irányító szere-
pet biztosított az ország kulturális (írásbeliség, zenekultúra, történetírás) és gazdasági
életében. A város történetének legfényesebb eseményei közé tartozik Imre herceg és
István király szentté avatása és a törvénygyûjtemény, az Aranybulla 1222-ben történt ki-
adása.
Miután a 13. század közepétõl Buda lett az ország fõvárosa, Alba Regia megmaradt a ki-
rályi dinasztia szakrális és kulturális székhelyének, s mint ilyen, továbbra is fontos szere-
pet játszott az ország életében.
A középkori fejlõdést megszakította a török hódoltság. A város csaknem másfél évszá-
zadig volt a török félhold uralma alatt. A török uralmat követõen 1703-ban ismét szabad
királyi város lett, de középkori rangját, jelentõségét többé nem nyerte vissza.
Az 1700-as években, valamint a 19. században alakult ki a mai város-
képet is meghatározó, s a barokk stílus értékes magyarországi építészeti
együttesének számító belvárosi utcakép.
A 19. században a királyi bazilika feltárására indított régészeti kutatások
Székesfehérvárra irányították a figyelmet. Az 1848-ban megkezdett, majd
1882-ben folytatott feltárás során felszínre került a Szent István-i bazilika
mintegy háromnegyede, s Mátyás király sírkápolnája. A Szent István halálá-
nak 900. évfordulójára való készülõdés idején alakították ki a romkertet, a
hozzá tartozó mauzóleummal és a kõtárral.
Budapest közelsége miatt a vásárváros jellegû Székesfehérvárott csak a
20. század elsõ felében lendült fel az iparosodás. A mai jelentõs ipari bázis
alapjai akkor alakultak ki. A II. világháborúban egyike volt a legtöbbet szen-
vedett magyar településeknek. A II. világháborút követõen Székesfehérvár
rohamos fejlõdésnek indult. Mára ipari központtá vált, multinacionális cégek
telepedtek le, építettek üzemet.
228 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A magyar gazdaságban betöltött meghatározó szerepe mellett saját fõiskolával rendelke-
zõ iskolaváros, kulturális központ, nemzetközi fesztiválok és tudományos tanácskozások
színtere. Saját színtársulata, kõszínháza és nyári színháza van.
Székesfehérvár legnagyobb, külföldi vendégek számára is vonzó ren-
dezvénysorozata az augusztus közepétõl kezdõdõ Királyi Napok Nemzetközi
Néptáncfesztivál. Szeptember nagy eseménye a Fehérvári Vígasságok Fú-
vószenei Fesztivállal, Partnervárosok Napjával és Európa Nappal.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Alba Régia Szálló –
Prohászka-liget – Középkori Romkert – Koronázó tér – Városháza tér – Fõ utca
– majd vissza az Oskola utcán át – Városház tér – Arany János utca – Petõfi
utca – Szent István tér – Kossuth utca – Alba Regia Szálló. Székesfehérvár bel-
városát csak gyalogosan lehet körbejárni, mivel az autókat kitiltották.
A Középkori Romkert és a Püspökkert végét 106 m hosszú török kori
várfal és a Monostor-bástya maradványa zárja le. Az egykori várfalak körül
mély, vízzel telt árok volt a mai út helyén. A várba két kapu – a Budai- és a
Palotai-kapu – vezetett. A várfal elõtt alakították ki a Prohászka-ligetet.
A várfal tövében, egy öreg tiszafa szomszédságában a török harcokban fog-
ságba esett, szerencsétlen sorsú várkapitánynak, Wathay Ferencnek a szob-
ra látható. Török rabságban írta a „Székesfehérvár veszésérõl való historiá”-
ját, amely komoly költõi tehetségre vall. A liget közepén állították fel 1995-
ben Szent László király bronz mellszobrát, Schwalm László alkotását. A vár-
fal végében van a Prohászka-emlék. 1943-ban emelték Prohászka Ottokár
megyés püspök emlékére. Az emlékmûvön dombormûvû arcképe látható.
A város legnevesebb püspökét, Prohászka Ottokárt 1905-ben iktaták be püspöki tiszté-
be. A rendkívüli mûveltséggel rendelkezõ fõpap gondolatai már elõremutattak a II. Vatiká-
ni Zsinat (1962–65) tanítására. Elméletileg õ alapozta meg nálunk a keresztényszocialis-
ta mozgalmat. Ennek világnézeti alapjait XIII. Leo pápa „Rerum novarum” kezdetû encik-
likájából merítette. Pázmány Péter óta egyetlen katolikus egyházi író sem gyakorolt akko-
ra hatást olvasóira, mint õ. Legismertebb mûve: „A diadalmas világnézet”.
Várkapuszerû árkádos átjárón jutunk a Szent István által épített bazilika
maradványait õrzõ Középkori Romkertbe. Az 1848-ban megkezdett, majd
1862–1887 és 1936–1937 között folytatott feltárások során felszínre került a
Szent István-i bazilika mintegy háromnegyede, s Mátyás király sírkápolnája.
A Romkertet belül lombard-neoromán jellegû kõtár keretezi, amit Lux Géza
tervezett és épített 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára. Itt a
régi bazilika területén végzett ásatások leleteit, a bazilika faragott kõtöredé-
keit állították ki.
A Középkori Romkertben, amely Nemzeti Emlékhely is egyben, talál-
juk az István király által alapított és 1018–1038 között emelt, Szûz Mária tisz-
teletére felszentelt templom romjait. Román stílusú templomnak épült, elõ-
ORSZÁGISMERET 229
aA A Közép-dunántúli régió Bb
csarnokos bejárattal és hét pár oszloppal három hajóra osztott belsõ térrel,
szentélyében mozaikokkal. Korának egyik legnagyobb épülete volt, méretei
– 61x32,5 méter – impozánsak. Nagyrészt a közelben lévõ Gorsium köveibõl
épült. A bazilika egy része a város 1601. évi ostromának esett áldozatul.
A megmaradt részek köveinek felhasználásával épült az 1800-as évek elején
a homlokzati része és tornyai fölé a mai Püspöki palota. A bazilika 1181-tõl
közvetlenül a római Szentszék alá tartozott. Csak a király és a prépost enge-
délye alapján lehetett benne misézni. A királyok koronázását pedig ugyanitt
az esztergomi érsek és a királynékét a veszprémi püspök végezhette azokkal
a királyi jelvényekkel, amelyeket a bazilikában õriztetett a király. Ez a rend az
egész középkoron át megmaradt. A bazilikában 15 királyt, 21 királyi család-
tagot és 18 fõurat temettek el 1031 és 1543 között. Az ásatások során feltárt,
a török idõkben feltúrt sírokból származó hamvakat közös sírban helyezték
el a Középkori Romkert bejáratánál, egy kereszttel jelölt egyszerû kõlap alatt
1938-ban.
III. Béla és felesége azonosítható hamvait a budai Mátyás-templomba szállították, és ma
az ott kialakított kápolnában látható a síremlékük. Vörös márvány koporsójukat pedig az
itteni székesegyház altemplomában õrzik. Ezen a bomlási termékek maró hatása
kirajzolta a király és királyné alakját.
A bejárat jobb oldalánál, a Kõtárhoz csatlakozva kialakított mauzóleum
rejti Szent István kõszarkofágját. A szarkofágon szalagfonatos díszítés, életfa
és Szent István õrangyala látható, amint az újszülöttként ábrázolt Szent Ist-
vánt az ég felé viszi. A szentek halálának napja ugyanis mennyei születés-
napjuk. A szarkofágot rejtõ mauzóleum belsõ falait Aba Novák Vilmos nagy-
méretû (130 m2) freskói díszítik. A freskó a Szent Koronához és a Szent
Jobbhoz kapcsolódó eseményeket és személyeket – köztük Horthy Miklóst
és az akkori kultuszminisztert, Hóman Bálintot – ábrázolja. A mauzóleumot az
1996. évi millecentenáriumra restaurálták, újbóli felszentelése 1996. au-
gusztus 15-én történt. A mauzóleum és a sírokból származó hamvakat õrzõ
közös sír körül alakították ki a Nemzeti Emlékhelyet.
Szent László király pápai felhatalmazással 1083. augusztus 15-én, István király halá-
lának 45. évfordulóján országos zsinatra hívta a törvénynapon Székesfehérváron gyü-
lekezõ püspököket, apátokat és országnagyokat. A zsinat István királyt, Imre herce-
get, Gellért püspököt és a zoborhegyi remetéket (Andrást és Benedeket) szentekké
nyilvánította. Ezzel a magyar népnek saját szenteket, példaképeket adott.
A Koronázó tér és a Városház tér találkozásánál az Ohmann Béla al-
kotta Országalma látható süttõi vörös márványból. Körbefutó latin nyelvû
felirata: „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano Concessae”, azaz
„Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta”.
Mária Terézia 1777-ben Székesfehérvárt püspökségi rangra emelte. Ekkor épült a Rom-
kert végében a Püspöki palota, amely egyike az ország legjelentékenyebb copf stílusú
alkotásainak (1802).
230 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A ferences, más néven Szent Imre-templom (1720–1732) barokk épü-
lete azon a helyen áll, ahol a királyi palota lehetett és Imre herceg született.
Az épület végén Medgyessy Ferenc dombormûves falikútja a török elleni har-
cokat ábrázolja, és a város török alóli felszabadulásának 250 éves évforduló-
jára készült. A templom Városház téri falán Fadrusz János 1892-ben készült
„Krisztus a keresztfán” címû alkotásának alumíniumötvözetbõl készült má-
solata van. A templom szomszédságában, a Városház téren álló Hiemer-ház
rokokó stukkódíszeivel a város legszebb épületeinek egyike. Nevét egykori
tulajdonosáról, Hiemer Mihály városbíróról kapta. Függönydíszítéssel keretelt
szoborfülkéjében Szent Sebestyén szobra látható. Nem marad el szépség-
ben a téren álló barokk Városháza sem. Keleti szárnya az egykori Zichy-palo-
ta, amely 1781-ben copf stílusban készült. Jellegzetesen szép ablakkeretei
mellett a homlokzat bal szélén lévõ fõbejárat a legszebb, gazdagon tagozott
része az épületnek. A fõbejárat feletti kõerkély két oldalának allegorikus
szobrait – Justitia (Igazságosság) és Prudentia (Okosság) – Thomas Walch
kismartoni kõfaragómester készítette.
2000-ben a Közép-Európai Államfõk Találkozóján tizenegy államfõ tanácskozott Székes-
fehérvárott. Az eseményt a városháza falán elhelyezett emléktábla örökíti meg.
A téren látványosan megjelenõ lovasszobor a Tízes huszárok emlék-
mûve, Pátzay Pál alkotása.
A Fõ utca a város üzletutcája és egyben korzója is. Látnivalói: a
Nepomuki Szent János-templom és rendház, a Fekete Sas Patika, a Má-
tyás-szobor, a virágóra, a Vörösmarty Színház és a Magyar Király Szálló.
A Nepomuki Szent János-templomot és a rendházat a jezsuiták épí-
tették a 18. században. Késõbb a pálosoké, majd a cisztereké lett. A temp-
lom különleges értéke Bebo Károly barokk szószéke, valamint az ország
legszebb rokokó sekrestye-bútorzata, amelyet Hyngeller János pálos fafa-
ragó készített. A fõoltár freskómûve – Nepomuki Szent János megdicsõülé-
se – Caspar Franz Sambachnak, a bécsi Mûvészeti Akadémia tanárának az
alkotása, és hazánkban a barokk illuzionisztikus architektúrafestészetnek
ritka emléke. A szentély freskói – Loyolai Szent Ignác megdicsõülése, Szent
István koronafelajánlása és a Szentháromság – szintén Sambachtól való. Kí-
vül a rendház falán Virág Benedek (1754–1830) költõ (akinek Békesség-
óhajtás címû versére Kodály énekkari mûvet szerzett) és Ányos Pál költõ,
pálos szerzetesek emléktáblája arról tudósít, hogy az 1700-as évek végén
tanítottak a jezsuiták, majd a pálosok gimnáziumában. A két emléktábla
között kapott helyet Vörösmarty Mihály emléktáblája, aki a gimnázium di-
ákja volt. A rendház épületében jelenleg a Szent István Király Múzeum
régészeti anyaga, a Romkert kõtöredékei és a gorsiumi ásatások anyaga
látható.
A 18. században a jezsuita rendházban mûködõ Fekete Sas Patika ba-
rokk bútorzata – amely Baumgartner Bernát jezsuita fafaragó mûhelyébõl ke-
ORSZÁGISMERET 231
aA A Közép-dunántúli régió Bb
csarnokos bejárattal és hét pár oszloppal három hajóra osztott belsõ térrel,
szentélyében mozaikokkal. Korának egyik legnagyobb épülete volt, méretei
– 61x32,5 méter – impozánsak. Nagyrészt a közelben lévõ Gorsium köveibõl
épült. A bazilika egy része a város 1601. évi ostromának esett áldozatul.
A megmaradt részek köveinek felhasználásával épült az 1800-as évek elején
a homlokzati része és tornyai fölé a mai Püspöki palota. A bazilika 1181-tõl
közvetlenül a római Szentszék alá tartozott. Csak a király és a prépost enge-
délye alapján lehetett benne misézni. A királyok koronázását pedig ugyanitt
az esztergomi érsek és a királynékét a veszprémi püspök végezhette azokkal
a királyi jelvényekkel, amelyeket a bazilikában õriztetett a király. Ez a rend az
egész középkoron át megmaradt. A bazilikában 15 királyt, 21 királyi család-
tagot és 18 fõurat temettek el 1031 és 1543 között. Az ásatások során feltárt,
a török idõkben feltúrt sírokból származó hamvakat közös sírban helyezték
el a Középkori Romkert bejáratánál, egy kereszttel jelölt egyszerû kõlap alatt
1938-ban.
III. Béla és felesége azonosítható hamvait a budai Mátyás-templomba szállították, és ma
az ott kialakított kápolnában látható a síremlékük. Vörös márvány koporsójukat pedig az
itteni székesegyház altemplomában õrzik. Ezen a bomlási termékek maró hatása
kirajzolta a király és királyné alakját.
A bejárat jobb oldalánál, a Kõtárhoz csatlakozva kialakított mauzóleum
rejti Szent István kõszarkofágját. A szarkofágon szalagfonatos díszítés, életfa
és Szent István õrangyala látható, amint az újszülöttként ábrázolt Szent Ist-
vánt az ég felé viszi. A szentek halálának napja ugyanis mennyei születés-
napjuk. A szarkofágot rejtõ mauzóleum belsõ falait Aba Novák Vilmos nagy-
méretû (130 m2) freskói díszítik. A freskó a Szent Koronához és a Szent
Jobbhoz kapcsolódó eseményeket és személyeket – köztük Horthy Miklóst
és az akkori kultuszminisztert, Hóman Bálintot – ábrázolja. A mauzóleumot az
1996. évi millecentenáriumra restaurálták, újbóli felszentelése 1996. au-
gusztus 15-én történt. A mauzóleum és a sírokból származó hamvakat õrzõ
közös sír körül alakították ki a Nemzeti Emlékhelyet.
Szent László király pápai felhatalmazással 1083. augusztus 15-én, István király halá-
lának 45. évfordulóján országos zsinatra hívta a törvénynapon Székesfehérváron gyü-
lekezõ püspököket, apátokat és országnagyokat. A zsinat István királyt, Imre herce-
get, Gellért püspököt és a zoborhegyi remetéket (Andrást és Benedeket) szentekké
nyilvánította. Ezzel a magyar népnek saját szenteket, példaképeket adott.
A Koronázó tér és a Városház tér találkozásánál az Ohmann Béla al-
kotta Országalma látható süttõi vörös márványból. Körbefutó latin nyelvû
felirata: „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano Concessae”, azaz
„Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta”.
Mária Terézia 1777-ben Székesfehérvárt püspökségi rangra emelte. Ekkor épült a Rom-
kert végében a Püspöki palota, amely egyike az ország legjelentékenyebb copf stílusú
alkotásainak (1802).
230 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A ferences, más néven Szent Imre-templom (1720–1732) barokk épü-
lete azon a helyen áll, ahol a királyi palota lehetett és Imre herceg született.
Az épület végén Medgyessy Ferenc dombormûves falikútja a török elleni har-
cokat ábrázolja, és a város török alóli felszabadulásának 250 éves évforduló-
jára készült. A templom Városház téri falán Fadrusz János 1892-ben készült
„Krisztus a keresztfán” címû alkotásának alumíniumötvözetbõl készült má-
solata van. A templom szomszédságában, a Városház téren álló Hiemer-ház
rokokó stukkódíszeivel a város legszebb épületeinek egyike. Nevét egykori
tulajdonosáról, Hiemer Mihály városbíróról kapta. Függönydíszítéssel keretelt
szoborfülkéjében Szent Sebestyén szobra látható. Nem marad el szépség-
ben a téren álló barokk Városháza sem. Keleti szárnya az egykori Zichy-palo-
ta, amely 1781-ben copf stílusban készült. Jellegzetesen szép ablakkeretei
mellett a homlokzat bal szélén lévõ fõbejárat a legszebb, gazdagon tagozott
része az épületnek. A fõbejárat feletti kõerkély két oldalának allegorikus
szobrait – Justitia (Igazságosság) és Prudentia (Okosság) – Thomas Walch
kismartoni kõfaragómester készítette.
2000-ben a Közép-Európai Államfõk Találkozóján tizenegy államfõ tanácskozott Székes-
fehérvárott. Az eseményt a városháza falán elhelyezett emléktábla örökíti meg.
A téren látványosan megjelenõ lovasszobor a Tízes huszárok emlék-
mûve, Pátzay Pál alkotása.
A Fõ utca a város üzletutcája és egyben korzója is. Látnivalói: a
Nepomuki Szent János-templom és rendház, a Fekete Sas Patika, a Má-
tyás-szobor, a virágóra, a Vörösmarty Színház és a Magyar Király Szálló.
A Nepomuki Szent János-templomot és a rendházat a jezsuiták épí-
tették a 18. században. Késõbb a pálosoké, majd a cisztereké lett. A temp-
lom különleges értéke Bebo Károly barokk szószéke, valamint az ország
legszebb rokokó sekrestye-bútorzata, amelyet Hyngeller János pálos fafa-
ragó készített. A fõoltár freskómûve – Nepomuki Szent János megdicsõülé-
se – Caspar Franz Sambachnak, a bécsi Mûvészeti Akadémia tanárának az
alkotása, és hazánkban a barokk illuzionisztikus architektúrafestészetnek
ritka emléke. A szentély freskói – Loyolai Szent Ignác megdicsõülése, Szent
István koronafelajánlása és a Szentháromság – szintén Sambachtól való. Kí-
vül a rendház falán Virág Benedek (1754–1830) költõ (akinek Békesség-
óhajtás címû versére Kodály énekkari mûvet szerzett) és Ányos Pál költõ,
pálos szerzetesek emléktáblája arról tudósít, hogy az 1700-as évek végén
tanítottak a jezsuiták, majd a pálosok gimnáziumában. A két emléktábla
között kapott helyet Vörösmarty Mihály emléktáblája, aki a gimnázium di-
ákja volt. A rendház épületében jelenleg a Szent István Király Múzeum
régészeti anyaga, a Romkert kõtöredékei és a gorsiumi ásatások anyaga
látható.
A 18. században a jezsuita rendházban mûködõ Fekete Sas Patika ba-
rokk bútorzata – amely Baumgartner Bernát jezsuita fafaragó mûhelyébõl ke-
ORSZÁGISMERET 231
aA A Közép-dunántúli régió Bb
rült ki –, a rend feloszlatásakor került a mai helyére. A patika 1973-ig mûkö-
dött, azóta múzeum.
Elhelyezésében az egyik legérdekesebb szobrunk, Melocco Miklós Má-
tyás király szobra, gótikát utánzó ívek alatt látható. Mátyás halálának
500 éves évfordulóján emelték, hiszen Mátyást is ide, az õsi bazilikába te-
mették. A szobor mellett láthatók még a hét szabad mûvészetet szimbolizáló
szobrok, és egy delfines kút. Európa nagyvárosaiban sem mindig a fõtereken
találjuk a legfõbb mûvészi értékeket.
A kis Várkapu utca a Fõ utcából balra nyílik. A várfalon itt nyílott a Bu-
dai-kapu. Itt áll Varkocs György várkapitány szobra (Erdey Dezsõ alkotása).
1543-ban, mint a vár kapitánya, õ védte II. Szulejmán török hadaival szem-
ben a várat. Itt a Budai-kapu elõtt halt hõsi halált, amikor visszavonuló csa-
patai elõtt a város áruló polgárai bezárták a kapukat.
Kicsit tovább, az utca jobb oldalán, az Országzászló téren áll az érdekes
virágóra. Még a napi dátum is virágokból van kirakva. A pontos órát elektro-
mos szerkezet vezérli. Pár lépés innen a Szent István Király Múzeum, amely
gazdag helytörténeti és képzõmûvészeti anyaggal rendelkezik. A múzeum
gyûjteményét 35 ezer kötetes könyvtár egészíti ki, amelynek jelentõs része
a pártállam idején feloszlatott jezsuita és ciszterci rendház könyvtárából ke-
rült ide.
Az utca végénél baloldalt van a Vörösmarty Színház eklektikus épülete
(1874). Avatásán Laborfalvy Róza mondta el a Jókai által írt köszöntõt.
A színház szomszédságában áll a Magyar Király Szálló klasszicista épülete,
amelynek tervezésében Pollack Mihály is részt vett.
Kis sétával elérhetõ a Zichy-liget, ahol a millenniumi szoborpályázatra
készült alkotást, a Millenniumi emlékmûvet állították fel. A fekete gránit ta-
lapzaton álló, kelet-nyugati tájolású hajó az állam, a hit, Szent István, vala-
mint a meg- és fennmaradás szimbóluma. A szobor csillagképes talapzata a
magyarság világmindenségben elfoglalt helyét jelképezi.
A János közön át elérhetõ Oskola utca a város egyik legrégibb utcája,
amely visszavezet a Városház térre. A Juhász Gyula utca sarkán a város leg-
régibb lakóháza került elõ helyreállítás közben a vakolat alól. Az emeleti ré-
szen négy mélyen tagozott román ablak, a kapualjban pedig gótikus ülõfül-
kék vannak. 1854-ben itt született Goldzieher Ignác neves orientalista. A ház
falán lévõ emléktáblája Bory Jenõ alkotása.
Az Oskola utca végén, a volt ferences rendházban van az Egyházme-
gyei Múzeum. A ferences templomnál érünk vissza a Városház térre.
A téren 1995-ben helyezték el a II. világháborús emlékmûvet, Lugossy
Mária alkotását. Az emlékmû egy bombakrátert szimbolizál, benne egy ha-
rang található. Ez a harang a Fõ utcai ciszter templom harangja volt, amely
egy bombatalálat következtében lezuhant a toronyból.
Innen tovább a kissé emelkedõ Arany János utcán (a középkorban
Szent Péter utca) jutunk a Géza király térre. Itt, a város történeti magvát ké-
232 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
pezõ dombon állott egykor Géza fejedelem palotája. Itt találjuk a gótikus
Szent Anna-kápolnát, a város egyetlen épségben maradt középkori emlé-
két. Kívülrõl – pompás pálcatagos kapuzata fölött – rózsaablak van, oldalfa-
lán három csúcsíves ablak, a tetõzetén huszártorony. Belül finom hálóbolto-
zatot látunk, a falon pedig a török ornamentális festészet maradványait. A tö-
rök hódoltság idején dzsámiként használták. A kis huszártorony a 18. századi
restauráláskor került a tetejére.
A kápolna elõtt Kálmáncsehi Domonkosnak a szobra áll, kezében a ká-
polna makettjével (Ohmann Béla). A szobor elhelyezésével fontos térrendezõ
szerepet tölt be.
Kálmáncsehi Domonkos, a reneszánsz kiemelkedõ humanista tudósa és diplomatája, Má-
tyás király idején élt. 1474–1495 között a város prépostja, a székesegyház õre volt.
A tér meghatározó épülete a Szent István-székesegyház. Még IV. Béla
alapította ifjabb király korában. Õt ebben a templomban koronázták. A koro-
názási szertartások egy része – ítélkezés és lovaggá ütés – késõbb is itt játszó-
dott le. Mai barokk formáját 1777-ben kapta, amikor székesegyház lett.
A templombelsõ legszebb része a Franz Anton Hillebrandt udvari fõépítész ál-
tal tervezett szentély. Fõoltárképét – Szent István koronafelajánlását – Vinzenz
Fischer, bécsi akadémiai tanár festette. A székesegyházban õrzik Szent István
koponyaeklyéjét.
A székesegyház bejárata elõtt, a tér burkolatában más színû kõvel ki-
rakva jelzik a tér alatt feltárt, de visszatemetett négykaréjos templom helyét,
amely Géza fejedelem temetkezõ kápolnája lehetett. A székesegyház melletti
kis téren állították fel a város ezeréves fennállása alkalmából (1972)
Meszlényi István Géza fejedelem szobrát.
A dombról lefelé haladva a Budenz-ház – Ybl-gyûjtemény – copf stílusú
épületét találjuk. Itt lakott Budenz József, az összehasonlító nyelvészet tudó-
sa. Az épület ma múzeum, Ybl Ervin mûvészettörténész (az építész Ybl Miklós
fia) jelentõs magángyûjteményét és az Ybl-család hagyatékát, valamint kép-
zõmûvészeti gyûjteményét õrzi.
Az Arany János utca végén, a Petõfi utca sarkán lévõ házon van a Pe-
tõfi-emléktábla, ahol a költõ vándorszínész korában lakott. A ház elõtt van a
kovácsoltvas Maulbertsch-emlékkút.
A Petõfi utcában találjuk Székesfehérvár egyik legjelentõsebb mûvésze-
ti értékét, a Boldogasszonyról nevezett karmelita templomot. A templom leg-
fõbb értéke Maulbertsch freskómûve a boltozaton, valamint oltárképei.
A mennyezet freskói Szûz Mária életébõl vett jelenteket ábrázolnak: születé-
sét, mennybevitelét és mennyei dicsõségét. A mellékoltárok képei: Szent
József halála, Szent Anna és karmelita Szent Albert. Az oratóriumban
Maulbertsch híres feszületet ábrázoló freskóját láthatjuk, engedéllyel.
A karmelita templom és rendház épületegyüttese mögött a város egyik
legegységesebb klasszicista hatású terét, a Szent István teret találjuk. A há-
romszögû tér súlypontjában Szent István lovasszobra áll, fekete svéd gránit
ORSZÁGISMERET 233
aA A Közép-dunántúli régió Bb
rült ki –, a rend feloszlatásakor került a mai helyére. A patika 1973-ig mûkö-
dött, azóta múzeum.
Elhelyezésében az egyik legérdekesebb szobrunk, Melocco Miklós Má-
tyás király szobra, gótikát utánzó ívek alatt látható. Mátyás halálának
500 éves évfordulóján emelték, hiszen Mátyást is ide, az õsi bazilikába te-
mették. A szobor mellett láthatók még a hét szabad mûvészetet szimbolizáló
szobrok, és egy delfines kút. Európa nagyvárosaiban sem mindig a fõtereken
találjuk a legfõbb mûvészi értékeket.
A kis Várkapu utca a Fõ utcából balra nyílik. A várfalon itt nyílott a Bu-
dai-kapu. Itt áll Varkocs György várkapitány szobra (Erdey Dezsõ alkotása).
1543-ban, mint a vár kapitánya, õ védte II. Szulejmán török hadaival szem-
ben a várat. Itt a Budai-kapu elõtt halt hõsi halált, amikor visszavonuló csa-
patai elõtt a város áruló polgárai bezárták a kapukat.
Kicsit tovább, az utca jobb oldalán, az Országzászló téren áll az érdekes
virágóra. Még a napi dátum is virágokból van kirakva. A pontos órát elektro-
mos szerkezet vezérli. Pár lépés innen a Szent István Király Múzeum, amely
gazdag helytörténeti és képzõmûvészeti anyaggal rendelkezik. A múzeum
gyûjteményét 35 ezer kötetes könyvtár egészíti ki, amelynek jelentõs része
a pártállam idején feloszlatott jezsuita és ciszterci rendház könyvtárából ke-
rült ide.
Az utca végénél baloldalt van a Vörösmarty Színház eklektikus épülete
(1874). Avatásán Laborfalvy Róza mondta el a Jókai által írt köszöntõt.
A színház szomszédságában áll a Magyar Király Szálló klasszicista épülete,
amelynek tervezésében Pollack Mihály is részt vett.
Kis sétával elérhetõ a Zichy-liget, ahol a millenniumi szoborpályázatra
készült alkotást, a Millenniumi emlékmûvet állították fel. A fekete gránit ta-
lapzaton álló, kelet-nyugati tájolású hajó az állam, a hit, Szent István, vala-
mint a meg- és fennmaradás szimbóluma. A szobor csillagképes talapzata a
magyarság világmindenségben elfoglalt helyét jelképezi.
A János közön át elérhetõ Oskola utca a város egyik legrégibb utcája,
amely visszavezet a Városház térre. A Juhász Gyula utca sarkán a város leg-
régibb lakóháza került elõ helyreállítás közben a vakolat alól. Az emeleti ré-
szen négy mélyen tagozott román ablak, a kapualjban pedig gótikus ülõfül-
kék vannak. 1854-ben itt született Goldzieher Ignác neves orientalista. A ház
falán lévõ emléktáblája Bory Jenõ alkotása.
Az Oskola utca végén, a volt ferences rendházban van az Egyházme-
gyei Múzeum. A ferences templomnál érünk vissza a Városház térre.
A téren 1995-ben helyezték el a II. világháborús emlékmûvet, Lugossy
Mária alkotását. Az emlékmû egy bombakrátert szimbolizál, benne egy ha-
rang található. Ez a harang a Fõ utcai ciszter templom harangja volt, amely
egy bombatalálat következtében lezuhant a toronyból.
Innen tovább a kissé emelkedõ Arany János utcán (a középkorban
Szent Péter utca) jutunk a Géza király térre. Itt, a város történeti magvát ké-
232 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
pezõ dombon állott egykor Géza fejedelem palotája. Itt találjuk a gótikus
Szent Anna-kápolnát, a város egyetlen épségben maradt középkori emlé-
két. Kívülrõl – pompás pálcatagos kapuzata fölött – rózsaablak van, oldalfa-
lán három csúcsíves ablak, a tetõzetén huszártorony. Belül finom hálóbolto-
zatot látunk, a falon pedig a török ornamentális festészet maradványait. A tö-
rök hódoltság idején dzsámiként használták. A kis huszártorony a 18. századi
restauráláskor került a tetejére.
A kápolna elõtt Kálmáncsehi Domonkosnak a szobra áll, kezében a ká-
polna makettjével (Ohmann Béla). A szobor elhelyezésével fontos térrendezõ
szerepet tölt be.
Kálmáncsehi Domonkos, a reneszánsz kiemelkedõ humanista tudósa és diplomatája, Má-
tyás király idején élt. 1474–1495 között a város prépostja, a székesegyház õre volt.
A tér meghatározó épülete a Szent István-székesegyház. Még IV. Béla
alapította ifjabb király korában. Õt ebben a templomban koronázták. A koro-
názási szertartások egy része – ítélkezés és lovaggá ütés – késõbb is itt játszó-
dott le. Mai barokk formáját 1777-ben kapta, amikor székesegyház lett.
A templombelsõ legszebb része a Franz Anton Hillebrandt udvari fõépítész ál-
tal tervezett szentély. Fõoltárképét – Szent István koronafelajánlását – Vinzenz
Fischer, bécsi akadémiai tanár festette. A székesegyházban õrzik Szent István
koponyaeklyéjét.
A székesegyház bejárata elõtt, a tér burkolatában más színû kõvel ki-
rakva jelzik a tér alatt feltárt, de visszatemetett négykaréjos templom helyét,
amely Géza fejedelem temetkezõ kápolnája lehetett. A székesegyház melletti
kis téren állították fel a város ezeréves fennállása alkalmából (1972)
Meszlényi István Géza fejedelem szobrát.
A dombról lefelé haladva a Budenz-ház – Ybl-gyûjtemény – copf stílusú
épületét találjuk. Itt lakott Budenz József, az összehasonlító nyelvészet tudó-
sa. Az épület ma múzeum, Ybl Ervin mûvészettörténész (az építész Ybl Miklós
fia) jelentõs magángyûjteményét és az Ybl-család hagyatékát, valamint kép-
zõmûvészeti gyûjteményét õrzi.
Az Arany János utca végén, a Petõfi utca sarkán lévõ házon van a Pe-
tõfi-emléktábla, ahol a költõ vándorszínész korában lakott. A ház elõtt van a
kovácsoltvas Maulbertsch-emlékkút.
A Petõfi utcában találjuk Székesfehérvár egyik legjelentõsebb mûvésze-
ti értékét, a Boldogasszonyról nevezett karmelita templomot. A templom leg-
fõbb értéke Maulbertsch freskómûve a boltozaton, valamint oltárképei.
A mennyezet freskói Szûz Mária életébõl vett jelenteket ábrázolnak: születé-
sét, mennybevitelét és mennyei dicsõségét. A mellékoltárok képei: Szent
József halála, Szent Anna és karmelita Szent Albert. Az oratóriumban
Maulbertsch híres feszületet ábrázoló freskóját láthatjuk, engedéllyel.
A karmelita templom és rendház épületegyüttese mögött a város egyik
legegységesebb klasszicista hatású terét, a Szent István teret találjuk. A há-
romszögû tér súlypontjában Szent István lovasszobra áll, fekete svéd gránit
ORSZÁGISMERET 233
aA A Közép-dunántúli régió Bb
talapzaton. A monumentális bronz alkotás Sidló Ferenc mûve (1938). A ko-
ronát és palástot viselõ lovas a vasakaratú uralkodót ábrázolja, aki kérlelhe-
tetlen eréllyel szabott új irányt a magyar népnek, biztosítva a helyét Euró-
pában.
A tér uralkodó épülete a nyugati oldalt elfoglaló klasszicista megyehá-
za. Homlokzatát erõsen kiugró rizalittal Pollack Mihály tervezte. A közeli Me-
gyeház utcában van az európai ritkaságnak számító Fehérvári Babaház,
amely 13–19. századi játékgyûjteményt mutat be.
A Szent István tér folytatásaként a Vörösmarty teret találjuk. A téren
Vörösmarty Mihály bronzszobra áll, fehér márvány talapzaton. Az országos
mozgalom eredményeként létrejött elsõ Vörösmarty-szobor Vay Miklós alko-
tása (1865).
Visszafelé indulva a Koronázó tér felé, a Kossuth utca 15. szám alatt ta-
láljuk a Gyõri-házat, amelyben a 19. század elején a Pelikán fogadó mûködött.
Udvari részén emelkedett a színházterem, amelyben 1790-tõl 1873-ig tartottak színi-
elõadásokat. A „Székesfehérvári nemzeti játékszíni társulat” keretében falai között ját-
szott Kántorné, Déryné, Lendvayné, Szentpéteri Zsigmond. Itt kezdte pályáját Jókainé
Laborfalvy Róza és Jászai Mari. Vándorszínész korában szerepelt a színpadán Petõfi Sán-
dor. Itt aratta elsõ sikereit Kisfaludy Károly, és megfordult itt Katona József is.
9v9
NAGYOBB VÁROSNÉZÕ PROGRAMBA ILLESZTHETÕ: a Palotavárosi
Skanzen, amely a népi mûemlékek megmentéséért Európa Nostra-díjat
kapott 1989-ben. Ezen a területen nagy számban telepedtek le rác iparosok.
Deszkakerítéses, meszelt falú, nádfedeles házaik egy csoportját, valamint az
1774-ben épített templomukat 1981–1988 között helyreállították, értékes
részét képezve a város idegenforgalmi kínálatának. A 11. számú házban Pa-
lotaváros és története címû állandó kiállítás nyílt meg. A ház elsõ szobájá-
ban és konyhájában az eredeti bútorok, a további helyiségekben a hajdani
mesterségek emlékei, valamint Dittrich Ede volt kalaposmûhelyének felsze-
relése látható. Az egykori szerb iskola és tanítói lakás épületében tejipari
történeti kiállítás tekinthetõ meg. A skanzen a Fõ utcáról az Ady Endre ut-
cán át érhetõ el.
A vasúti pályaudvar szomszédságában van a monumentális kör alakú, ku-
polás Prohászka Emléktemplom. 1933-ban a római Pantheon mintájára épült.
Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök síremléke a templom belsõ terében
van. A templomkertben nyugszik Kaszap István (1916–1935) jezsuita novícius,
aki hosszú ideig tartó, nagy szenvedéseit Istentõl alázatosan elfogadva, Istenbe
vetett teljes bizalommal, 19 évesen halt meg. A jezsuita rend szorgalmazza bol-
doggá avatását. A kertben Prohászka Ottokár szobrát is láthatjuk.
A Bory-vár a város különleges építészeti és szobrászati együttese, a
város északkeleti részében, az Öreghegyen áll. A várat Bory Jenõ (1879–
234 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
1959) szobrász és építõmûvész alkotta saját tervei alapján. Az építkezés
1923-ban kezdõdött és közel négy évtizedig, az alkotó haláláig tartott. A ro-
mantikus vár a festõmûvész felesége, Komócsin Ilona tiszteletére, a mû-
vészházaspár otthonának, alkotóházának épült. Egyben egy példamutató-
an szép házasélet szimbóluma, ahol Bory Jenõ márványba vésett szobrai
és versei õrzik feleségéhez fûzõdõ szerelme emlékét. A vár termeiben, udva-
rában és kertjében helyezte el Bory Jenõ a több mint 500 alkotásból álló
mûgyûjteményét, mely magába foglalja neves magyar mûvészek, továbbá
saját, felesége és leánya munkáit is.
Az Aranybulla Emlékmû a közeli Csúcsos-hegyen áll. A hagyomány
szerint itt hirdette ki II. András 1222-ben az Aranybullát. Ugyanitt, a közút
másik oldalán a város hajdani legnagyobb üzemének, a Könnyûfémmûnek az
épületei látszanak. Ez vonzotta ide korábban az Ikarusz Jármû- és Karos-
szériagyárat.
TÁC (Gorsium) Székesfehérvártól délnyugati irányban, a Sárvíz völgyé-
ben fekvõ Tác határában tárták fel, mintegy 2 km2 nagyságú területen,
Gorsium-Herculia római település romjait. Nevét az Itinerarium Antonini ró-
mai útikönyv tartotta fenn. Gorsium feltárását még 1866-ban Rómer Flóris
bencés szerzetes tudós, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazga-
tója kezdte el, majd 1934-tõl megszakításokkal napjainkig is tart. Az ásatá-
sok a szentélykerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folytatód-
nak. Gorsium-Herculia ma is a legnagyobb régészeti park a Kárpát-meden-
cében, de az egész város tervezett feltárásával és bemutatásával egy magyar-
országi Pompejit fog a látogatók elé tárni.
A Sárvíz átkelõhelyén a rómaiak az 1. század közepén jelentek meg. A fontos útcsomó-
pont védelmére 500 fõbõl álló lovasság állomásozott itt. Traianus császár a 106-ban
szervezett Alsó-Pannónia (Pannonia Inferior) provinciából Gorsiumot jelölte ki a tarto-
mánygyûlés székhelyéül és a császárkultusz vallási központjául. 260-ban érte a legna-
gyobb támadás Gorsiumot, amikor az egész szentélykerület rombadõlt. Helyén 290-ben
Diocletianus császár Herculia néven új várost alapított a romok fölött. Központját fallal
vette körül. A honfoglalás idején kis falu alakult a helyén, amely a török idõkben pusztult
el. A török kiûzése után is puszta maradt a területe: ez tette lehetõvé, hogy helyén a Ré-
gészeti Park létrejöjjön. A rommezõn megtaláljuk egy nagy palota, az üzletsor, a Forum,
az ókeresztény bazilika, a Curia, a császárkultusz csarnokai, egy 4. századi temetõ rom-
jait, valamint feltártak egy kutat is.
A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett
római kõemlékekkel, sírkövekkel és a legszebb leleteket bemutató állandó
kiállítással.
Az 1200 fõt befogadó, görög-római jellegû színházban évente, a tava-
szi szezonnyitáskor – az antik Floralia ünnepén (április vége–május eleje) –
ünnepi játékokat rendeznek, és augusztus végén, a Ludi Romani – Gorsiumi
Nyári Játékok alkalmával, antik drámákat bemutató színielõadásokat tar-
tanak.
ORSZÁGISMERET 235
aA A Közép-dunántúli régió Bb
talapzaton. A monumentális bronz alkotás Sidló Ferenc mûve (1938). A ko-
ronát és palástot viselõ lovas a vasakaratú uralkodót ábrázolja, aki kérlelhe-
tetlen eréllyel szabott új irányt a magyar népnek, biztosítva a helyét Euró-
pában.
A tér uralkodó épülete a nyugati oldalt elfoglaló klasszicista megyehá-
za. Homlokzatát erõsen kiugró rizalittal Pollack Mihály tervezte. A közeli Me-
gyeház utcában van az európai ritkaságnak számító Fehérvári Babaház,
amely 13–19. századi játékgyûjteményt mutat be.
A Szent István tér folytatásaként a Vörösmarty teret találjuk. A téren
Vörösmarty Mihály bronzszobra áll, fehér márvány talapzaton. Az országos
mozgalom eredményeként létrejött elsõ Vörösmarty-szobor Vay Miklós alko-
tása (1865).
Visszafelé indulva a Koronázó tér felé, a Kossuth utca 15. szám alatt ta-
láljuk a Gyõri-házat, amelyben a 19. század elején a Pelikán fogadó mûködött.
Udvari részén emelkedett a színházterem, amelyben 1790-tõl 1873-ig tartottak színi-
elõadásokat. A „Székesfehérvári nemzeti játékszíni társulat” keretében falai között ját-
szott Kántorné, Déryné, Lendvayné, Szentpéteri Zsigmond. Itt kezdte pályáját Jókainé
Laborfalvy Róza és Jászai Mari. Vándorszínész korában szerepelt a színpadán Petõfi Sán-
dor. Itt aratta elsõ sikereit Kisfaludy Károly, és megfordult itt Katona József is.
9v9
NAGYOBB VÁROSNÉZÕ PROGRAMBA ILLESZTHETÕ: a Palotavárosi
Skanzen, amely a népi mûemlékek megmentéséért Európa Nostra-díjat
kapott 1989-ben. Ezen a területen nagy számban telepedtek le rác iparosok.
Deszkakerítéses, meszelt falú, nádfedeles házaik egy csoportját, valamint az
1774-ben épített templomukat 1981–1988 között helyreállították, értékes
részét képezve a város idegenforgalmi kínálatának. A 11. számú házban Pa-
lotaváros és története címû állandó kiállítás nyílt meg. A ház elsõ szobájá-
ban és konyhájában az eredeti bútorok, a további helyiségekben a hajdani
mesterségek emlékei, valamint Dittrich Ede volt kalaposmûhelyének felsze-
relése látható. Az egykori szerb iskola és tanítói lakás épületében tejipari
történeti kiállítás tekinthetõ meg. A skanzen a Fõ utcáról az Ady Endre ut-
cán át érhetõ el.
A vasúti pályaudvar szomszédságában van a monumentális kör alakú, ku-
polás Prohászka Emléktemplom. 1933-ban a római Pantheon mintájára épült.
Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök síremléke a templom belsõ terében
van. A templomkertben nyugszik Kaszap István (1916–1935) jezsuita novícius,
aki hosszú ideig tartó, nagy szenvedéseit Istentõl alázatosan elfogadva, Istenbe
vetett teljes bizalommal, 19 évesen halt meg. A jezsuita rend szorgalmazza bol-
doggá avatását. A kertben Prohászka Ottokár szobrát is láthatjuk.
A Bory-vár a város különleges építészeti és szobrászati együttese, a
város északkeleti részében, az Öreghegyen áll. A várat Bory Jenõ (1879–
234 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
1959) szobrász és építõmûvész alkotta saját tervei alapján. Az építkezés
1923-ban kezdõdött és közel négy évtizedig, az alkotó haláláig tartott. A ro-
mantikus vár a festõmûvész felesége, Komócsin Ilona tiszteletére, a mû-
vészházaspár otthonának, alkotóházának épült. Egyben egy példamutató-
an szép házasélet szimbóluma, ahol Bory Jenõ márványba vésett szobrai
és versei õrzik feleségéhez fûzõdõ szerelme emlékét. A vár termeiben, udva-
rában és kertjében helyezte el Bory Jenõ a több mint 500 alkotásból álló
mûgyûjteményét, mely magába foglalja neves magyar mûvészek, továbbá
saját, felesége és leánya munkáit is.
Az Aranybulla Emlékmû a közeli Csúcsos-hegyen áll. A hagyomány
szerint itt hirdette ki II. András 1222-ben az Aranybullát. Ugyanitt, a közút
másik oldalán a város hajdani legnagyobb üzemének, a Könnyûfémmûnek az
épületei látszanak. Ez vonzotta ide korábban az Ikarusz Jármû- és Karos-
szériagyárat.
TÁC (Gorsium) Székesfehérvártól délnyugati irányban, a Sárvíz völgyé-
ben fekvõ Tác határában tárták fel, mintegy 2 km2 nagyságú területen,
Gorsium-Herculia római település romjait. Nevét az Itinerarium Antonini ró-
mai útikönyv tartotta fenn. Gorsium feltárását még 1866-ban Rómer Flóris
bencés szerzetes tudós, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazga-
tója kezdte el, majd 1934-tõl megszakításokkal napjainkig is tart. Az ásatá-
sok a szentélykerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folytatód-
nak. Gorsium-Herculia ma is a legnagyobb régészeti park a Kárpát-meden-
cében, de az egész város tervezett feltárásával és bemutatásával egy magyar-
országi Pompejit fog a látogatók elé tárni.
A Sárvíz átkelõhelyén a rómaiak az 1. század közepén jelentek meg. A fontos útcsomó-
pont védelmére 500 fõbõl álló lovasság állomásozott itt. Traianus császár a 106-ban
szervezett Alsó-Pannónia (Pannonia Inferior) provinciából Gorsiumot jelölte ki a tarto-
mánygyûlés székhelyéül és a császárkultusz vallási központjául. 260-ban érte a legna-
gyobb támadás Gorsiumot, amikor az egész szentélykerület rombadõlt. Helyén 290-ben
Diocletianus császár Herculia néven új várost alapított a romok fölött. Központját fallal
vette körül. A honfoglalás idején kis falu alakult a helyén, amely a török idõkben pusztult
el. A török kiûzése után is puszta maradt a területe: ez tette lehetõvé, hogy helyén a Ré-
gészeti Park létrejöjjön. A rommezõn megtaláljuk egy nagy palota, az üzletsor, a Forum,
az ókeresztény bazilika, a Curia, a császárkultusz csarnokai, egy 4. századi temetõ rom-
jait, valamint feltártak egy kutat is.
A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett
római kõemlékekkel, sírkövekkel és a legszebb leleteket bemutató állandó
kiállítással.
Az 1200 fõt befogadó, görög-római jellegû színházban évente, a tava-
szi szezonnyitáskor – az antik Floralia ünnepén (április vége–május eleje) –
ünnepi játékokat rendeznek, és augusztus végén, a Ludi Romani – Gorsiumi
Nyári Játékok alkalmával, antik drámákat bemutató színielõadásokat tar-
tanak.
ORSZÁGISMERET 235
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Bakony
A Dunántúli-középhegység legnagyobb – 4000 km2 – kiterjedésû hegyvidéke.
Északkelet-délnyugati irányban a Móri-ároktól a Hévízi-völgyig, észak-déli
irányban a Kisalföldtõl a Balatonig tart. Nagyrészt középidei mészkõbõl és
dolomitból épül fel.
Felszíne nagy vonalakban három lépcsõzetes fennsíkra tagolódik. A Magas- (vagy
Öreg-) Bakonyt a Veszprém-devecseri-árok választja el a Déli-Bakonytól, és a Litér–
nagyvázsonyi-törés választ el a Balaton-felvidéktõl. A Déli-Bakonyt és a Balaton-felvidék
nyugati részét helyenként pliocénkorú lepényszerû bazalttakarók borítják. Legszebb ter-
mészeti látnivalóihoz tartoznak a többnyire szerkezeti vonalak mentén futó eróziós szur-
dokvölgyek (Cuha-, Gerence-, Gaja-völgy). Gyakori karsztforma a barlang (több mint
100 van) és a karrmezõ11 is. Karsztvízforrások bõven fakadnak a hegység lábánál és a
medencékben. A települések a nevükben is viselik az életet adó „kút” nevet: Úrkút,
Pénzeskút, Lókút, Iharkút stb. A változatos geológiai felépítésû hegység területén ritkasá-
gokat is tartalmazó gazdag növény- és állategyüttes él. Ezek közé tartozik a Fenyõfõi
õsfenyves, amely az erdeifenyõ egyik legszebb õshonos magyarországi állománya.
Szentgál mellett található Európa egyik legnagyobb kiterjedésû õshonos tiszafás területe
mintegy 100 ezer példánnyal. A hegység ásványkincsei közül megemlítendõ a bauxit, a
mangánérc és a barnaszén.
A Keleti-Bakony 81-es út
nyugati oldala mentén található települései
A 81-es út Székesfehérvár és Gyõr között, a Bakonyt a Vértestõl elválasztó
Móri-árokban, majd a Kisalföld területén halad.
MOHA Innen származik a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos ás-
ványvíz, melyet „Ágnes víz” néven 1880 óta palackozva hoznak forgalomba.
A víz nevét a birtokot öröklõ Kempelen Imre nevezte el édesanyjáról, Bajzáth
Ágnesrõl.
FEHÉRVÁRCSURGÓ a Móri-árokra lejtõ bakonyi lankák között fekszik.
Itt született Amerigo Tot (Tóth Imre) szobrászmûvész. A település egyszerû kö-
zépkori templomának ajándékozta a „Csurgói Madonna” néven ismert szobrá-
nak másodpéldányát, amely libanoni cédrusfa oszlopon nyugszik. Mária alak-
jában édesanyját, a gyermek Jézusban önmagát mintázta a mûvész.
A templom mûvészi fadombormûves stációit Kopp Judit faragta.
A szobor eredeti példánya VI. Pál pápa számára készült, és ma a Vati-
káni Múzeumnak – a VI. Pál pápa által alapított – modern mûvészeteket be-
mutató részében látható.
11
Karr: mészkõsziklák felszínén az esõvíz hatására keletkezett tarajos bemélyedés. Karrmezõ:
olyan terület, amelyen nagyszámú karr található.
236 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Három, messze földön ismert Mária-kegyhelyet találunk ezen a tájon,
ahová tízezrek zarándokolnak az ország minden részébõl.
BODAJK Mária-kegyhelye ezer esztendõs, még Szent István épített itt
kápolnát a Szent Szûz tiszteletére. Õ és családja sûrûn látogatta, de Szent
Gellért és Szent László is gyakran imádkozott itt. A mai kegytemplom a Se-
gítõ Boldogasszony tiszteletére a kapucinus atyák rendházával együtt a
18. században épült. Értékes freskói ismeretlen mestertõl valók. Kegyképe a
passaui Segítõ Szûz Mária kegyképének a másolata. A 18. századi Kálváriá-
ja védett barokk mûemlék egy közeli dombon. Bodajk másik nevezetessége
a klasszicista stílusban épült Lamberg-kastély 1836-ból. Legújabb nevezetes-
sége a Keselõhegy oldalában – az elhagyott kõbánya helyén – kialakított
szoborpark.
JÁSD a legismertebb búcsújáró hely a vidéken. A Gaja-patak idilli szép
völgyében fekszik. Jásd-Szentkúton van a Keleti-Bakony legrégibb Mária-
kegyhelye. A régészek által itt feltárt leletek arra utalnak, hogy a jásdi
Szentkút és környéke már a kelta korban is áldozat-bemutató helyként szol-
gált. Késõbb a pogány magyarság is végzett kultikus szertartásokat ezen a
helyen.
A helyi legenda szerint Péter remete vezekelt itt bûneiért, de a szárazság kiszárította a pa-
takot, amelynek vizét itta. Egyik éjjel álmában megjelent Szûz Mária, karján a kis Jézussal
és megmondta neki, hol kell ásnia. Sikerült vizet találnia, és a víz csodát is tett, egy oda-
érkezõ sántának meggyógyította a lábát. Azóta járnak ide a gyógyulást keresõ emberek.
Szentkút területe ma szabadtéri misézõ kegyhely, ahol egy kis kápol-
na, egy modern, nagyméretû Mária-szobor és szabadtéri oltár található.
A Szentkút bõven áradó vizét elvezették Tés vízellátására.
Jásd nevezetessége a római katolikus templom. Helyén a 12. század-
ban már bencés kolostor is állt, ahol a kereszténység szép ideálját, a Boldog-
ságos Szüzet tisztelték. A mai templom 1865–1866-ban épült. Értéke a
gyõri búcsúsok által idehozott, hársfából, tölgyfa berakással készült barokk
Mária-szobor.
A jásdi Szentkúttól induló turistaúton juthatunk a Gaja-patak szurdok-
völgyébe, a vadregényes „Római fürdõ”-höz.
CSATKA Itt találjuk a harmadik Mária-kegyhelyet a Bakony festõi szép-
ségû völgyében, védett öreg bükköstõl körülvéve. A kápolnát Kisboldog-
asszony tiszteletére szentelték fel. 1863 óta „hivatalos” búcsújáróhely. Ide-
genforgalmi látványosságnak is tekinthetjük az évenként Kisboldogasszony
napján zajló híres cigánybúcsút. A cigányok részére külön cigány nyelvû
misét is celebrálnak.
Csatka központjában áll a Kont Miklós nádor által a pálosoknak épített
gótikus templom Nemcsics Antal modern freskóival.
ORSZÁGISMERET 237
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Bakony
A Dunántúli-középhegység legnagyobb – 4000 km2 – kiterjedésû hegyvidéke.
Északkelet-délnyugati irányban a Móri-ároktól a Hévízi-völgyig, észak-déli
irányban a Kisalföldtõl a Balatonig tart. Nagyrészt középidei mészkõbõl és
dolomitból épül fel.
Felszíne nagy vonalakban három lépcsõzetes fennsíkra tagolódik. A Magas- (vagy
Öreg-) Bakonyt a Veszprém-devecseri-árok választja el a Déli-Bakonytól, és a Litér–
nagyvázsonyi-törés választ el a Balaton-felvidéktõl. A Déli-Bakonyt és a Balaton-felvidék
nyugati részét helyenként pliocénkorú lepényszerû bazalttakarók borítják. Legszebb ter-
mészeti látnivalóihoz tartoznak a többnyire szerkezeti vonalak mentén futó eróziós szur-
dokvölgyek (Cuha-, Gerence-, Gaja-völgy). Gyakori karsztforma a barlang (több mint
100 van) és a karrmezõ11 is. Karsztvízforrások bõven fakadnak a hegység lábánál és a
medencékben. A települések a nevükben is viselik az életet adó „kút” nevet: Úrkút,
Pénzeskút, Lókút, Iharkút stb. A változatos geológiai felépítésû hegység területén ritkasá-
gokat is tartalmazó gazdag növény- és állategyüttes él. Ezek közé tartozik a Fenyõfõi
õsfenyves, amely az erdeifenyõ egyik legszebb õshonos magyarországi állománya.
Szentgál mellett található Európa egyik legnagyobb kiterjedésû õshonos tiszafás területe
mintegy 100 ezer példánnyal. A hegység ásványkincsei közül megemlítendõ a bauxit, a
mangánérc és a barnaszén.
A Keleti-Bakony 81-es út
nyugati oldala mentén található települései
A 81-es út Székesfehérvár és Gyõr között, a Bakonyt a Vértestõl elválasztó
Móri-árokban, majd a Kisalföld területén halad.
MOHA Innen származik a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos ás-
ványvíz, melyet „Ágnes víz” néven 1880 óta palackozva hoznak forgalomba.
A víz nevét a birtokot öröklõ Kempelen Imre nevezte el édesanyjáról, Bajzáth
Ágnesrõl.
FEHÉRVÁRCSURGÓ a Móri-árokra lejtõ bakonyi lankák között fekszik.
Itt született Amerigo Tot (Tóth Imre) szobrászmûvész. A település egyszerû kö-
zépkori templomának ajándékozta a „Csurgói Madonna” néven ismert szobrá-
nak másodpéldányát, amely libanoni cédrusfa oszlopon nyugszik. Mária alak-
jában édesanyját, a gyermek Jézusban önmagát mintázta a mûvész.
A templom mûvészi fadombormûves stációit Kopp Judit faragta.
A szobor eredeti példánya VI. Pál pápa számára készült, és ma a Vati-
káni Múzeumnak – a VI. Pál pápa által alapított – modern mûvészeteket be-
mutató részében látható.
11
Karr: mészkõsziklák felszínén az esõvíz hatására keletkezett tarajos bemélyedés. Karrmezõ:
olyan terület, amelyen nagyszámú karr található.
236 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Három, messze földön ismert Mária-kegyhelyet találunk ezen a tájon,
ahová tízezrek zarándokolnak az ország minden részébõl.
BODAJK Mária-kegyhelye ezer esztendõs, még Szent István épített itt
kápolnát a Szent Szûz tiszteletére. Õ és családja sûrûn látogatta, de Szent
Gellért és Szent László is gyakran imádkozott itt. A mai kegytemplom a Se-
gítõ Boldogasszony tiszteletére a kapucinus atyák rendházával együtt a
18. században épült. Értékes freskói ismeretlen mestertõl valók. Kegyképe a
passaui Segítõ Szûz Mária kegyképének a másolata. A 18. századi Kálváriá-
ja védett barokk mûemlék egy közeli dombon. Bodajk másik nevezetessége
a klasszicista stílusban épült Lamberg-kastély 1836-ból. Legújabb nevezetes-
sége a Keselõhegy oldalában – az elhagyott kõbánya helyén – kialakított
szoborpark.
JÁSD a legismertebb búcsújáró hely a vidéken. A Gaja-patak idilli szép
völgyében fekszik. Jásd-Szentkúton van a Keleti-Bakony legrégibb Mária-
kegyhelye. A régészek által itt feltárt leletek arra utalnak, hogy a jásdi
Szentkút és környéke már a kelta korban is áldozat-bemutató helyként szol-
gált. Késõbb a pogány magyarság is végzett kultikus szertartásokat ezen a
helyen.
A helyi legenda szerint Péter remete vezekelt itt bûneiért, de a szárazság kiszárította a pa-
takot, amelynek vizét itta. Egyik éjjel álmában megjelent Szûz Mária, karján a kis Jézussal
és megmondta neki, hol kell ásnia. Sikerült vizet találnia, és a víz csodát is tett, egy oda-
érkezõ sántának meggyógyította a lábát. Azóta járnak ide a gyógyulást keresõ emberek.
Szentkút területe ma szabadtéri misézõ kegyhely, ahol egy kis kápol-
na, egy modern, nagyméretû Mária-szobor és szabadtéri oltár található.
A Szentkút bõven áradó vizét elvezették Tés vízellátására.
Jásd nevezetessége a római katolikus templom. Helyén a 12. század-
ban már bencés kolostor is állt, ahol a kereszténység szép ideálját, a Boldog-
ságos Szüzet tisztelték. A mai templom 1865–1866-ban épült. Értéke a
gyõri búcsúsok által idehozott, hársfából, tölgyfa berakással készült barokk
Mária-szobor.
A jásdi Szentkúttól induló turistaúton juthatunk a Gaja-patak szurdok-
völgyébe, a vadregényes „Római fürdõ”-höz.
CSATKA Itt találjuk a harmadik Mária-kegyhelyet a Bakony festõi szép-
ségû völgyében, védett öreg bükköstõl körülvéve. A kápolnát Kisboldog-
asszony tiszteletére szentelték fel. 1863 óta „hivatalos” búcsújáróhely. Ide-
genforgalmi látványosságnak is tekinthetjük az évenként Kisboldogasszony
napján zajló híres cigánybúcsút. A cigányok részére külön cigány nyelvû
misét is celebrálnak.
Csatka központjában áll a Kont Miklós nádor által a pálosoknak épített
gótikus templom Nemcsics Antal modern freskóival.
ORSZÁGISMERET 237
aA A Közép-dunántúli régió Bb
TÉS A Bakonynána és Várpalota közötti út a Tési-fennsíkon halad át. Tés
a Bakony legmagasabban fekvõ települése (tszf. 461 m). Víz hiányában a
széljárta fennsík szélmalmok építésére volt alkalmas. Itt négy szélmalom is
épült. Ezek közül kettõ, a Held- és az Ozi-féle szélmalmok 1951-ig mûködtek,
de ma már csak érdekes ipartörténeti mûemlékként tartjuk számon.
A malmok különlegessége a ma is mûködõképes belsõ szerkezet. Mindkét malom zsin-
delytetõzete körsínen forgatható, így a hat vitorlát szélirányba lehetett állítani. A Held-
malom naponta négy mázsát is õrölt. A malmok nyolcas vámra dolgoztak: 100 kiló õrle-
ménybõl 8 kiló illette meg a molnárt.
KISBÉR A Móri-árokból a Kisalföld peremére érve jutunk Kisbérre. Az
1853-ban alapított katonai célokat szolgáló ménesrõl vált országosan is-
mertté a település neve. A ménesbirtok tenyésztõ munkáját az angliai szár-
mazású lovak alapozták meg. Az 1770-ben épült, volt Batthyány-kastélyt
1840-ben klasszicista stílusban átalakították. Az egykori kastély ma kórház-
ként mûködik.
ÁSZÁR községben született 1855-ben a Nemzeti Színház valamikor hí-
res tragikája, Jászai Mari. Szülõháza emlékmúzeum. Elõtte áll a mûvésznõ
szobra. Ászár napjainkban az Ászár-Neszmélyi borvidék központja is.
A 8-as fõút menti települések
VÁRPALOTA bányász- és ipari településként növekedett várossá.
1951-ben hozzácsatolták Inotát és Pétfürdõt. 1997-ben népszavazás ered-
ményeképpen Pétfürdõ újra önállóvá vált. Elõször az inotai alumíniumkohó
és erõmû mellett haladunk el, amelyet az 1950-es években építettek.
Várpalota legjelentõsebb mûemléke a település közepén álló négyzet
alaprajzú, négy saroktornyos gótikus Újlaky-, vagy híres törökverõ várkapi-
tánya után Thury-vár. A vár a török idõkben fontos végvár volt. Négy sarok-
tornyából 1845-ben kettõt lebontottak. A várat 1958-ban restaurálták, ma
különbözõ múzeumoknak ad otthont. Itt tekinthetjük meg Közép-Európa
egyetlen vegyészeti kiállítását, a Magyar Vegyészeti Múzeumot, de bányatör-
téneti és régészeti kiállítása is van. A várudvar nyaranta szabadtéri rendezvé-
nyeknek ad otthont.
ÖSKÜ római katolikus kerektemploma a 12. században épült. Tetejét ér-
dekes, félgömbös formájú zsindelytetõ fedi. Valószínûleg a 12–15. századi
Garay-vár egykori bástyájából alakították ki. Napjainkban már nem istentisz-
teletek, hanem kulturális rendezvények színhelye.
SÓLY temploma már az 1009-es, a magyar püspökségek újjászervezését
említõ oklevélben is szerepel. A templomot Szent István királyunk 998-ban
238 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Koppány felett a közelben aratott gyõzelme után hálából építette védõszentje –
Szent István elsõ vértanú – tiszteletére. Késõbb a templom a reformátusoké lett,
akik díszesen festett kazettás síkmennyezettel látták el, amely ma a budapesti
Iparmûvészeti Múzeumban látható. István és Koppány csatájára emlékeztet Ist-
ván kardjának hatalmas, fából készült mása a Kálvária-dombon (1998).
VESZPRÉM
A 63 ezer lakosú település Veszprém megye szék-
helye, egyben legkorábbi városaink egyike. A Veszprémi-fennsíkon te-
lepült város a Bakony nagy szerkezeti vonalainak – a Devecseri-ároknak és a
Nagyvázsonyi-törésnek – a találkozásánál épült. Látképileg a legszebb fekvé-
sû városunk, öt dombra (Cserhát, Vár, Temetõ, Jeruzsálem és Kálvária-hegy)
épült. Bár a vasúti fõvonal elkerülte, a Bakony szerkezeti vonalain futó fontos
útvonalak itt találkoztak.
A honfoglaló magyarok 900 körül érkeztek a Várhegy alá, és egyhetes
ostrom után foglalták el a várat. Kezdetben a Szalók-nemzetség birtokolta,
majd az Árpád-ház, a fejedelmi család vette tulajdonába.
Itt tartotta székét, illetve nyári szállását Árpád fia, Jutas és unokája, Fajsz. Ezekre a kör-
nyék helynevei is utalnak. Taksony herceg kérésére – aki a követét Rómába küldte –
XII. János pápa már 962-ben Zakearust, püspökké szentelve, Magyarországra indította
térítõ útra.
Az egyházszervezõ munkát már Géza fejedelem megkezdte ezen a
vidéken.
Géza fejedelem felesége, Sarolt már keresztény volt, amikor Géza a Sankt Gallenben (ma
Svájc) tartózkodó I. Ottó német császártól kért hittérítõ papokat. Ottó 972-ben
Prunwardot, szerzetesi nevén Brúnót küldte Sankt Gallenbõl, miután Mainz érsekével Ma-
gyarország püspökévé szenteltette. Bruno elsõsorban a fejedelmi törzs szállásterületén
– így Veszprémben – mûködött. Mivel a bizánci és a német–római császárság középkori vé-
dõszentje Mihály arkangyal volt, a késõbbi székesegyház névadásában elõkészítõ szerepe
lehetett Brúnónak. De Sankt Gallen-i hatásra utal több dunántúli Szentgál helységnév is.
Bruno keresztelte meg Gézát és fiát, Vajkot, aki a keresztségben az István nevet kapta.
A veszprémi püspökség alapítását 1000-ben, a ravennai zsinaton
hagyták jóvá, s 1009-ben oklevélben rögzítették birtokai határát. Koppány
legyõzése után István és felesége, a bajorországi Gizella szívesen tartózko-
dott Veszprémben. Õk alapították a Szent Mihály-székesegyházat, és való-
színûleg a Veszprém-völgyi apácakolostort is, ahol az eredetileg miseruhá-
nak szánt magyar koronázási palástot varrták. A hagyomány szerint a palást
hímzésén Gizella királyné is dolgozott.
Ez a kor legépebb textilmûvészeti emléke, és egyike a legszebb középkori hímzéseknek.
A Nemzeti Múzeumban õrzik. A korona után a magyar koronázási jelvények legbecse-
sebb darabja.
A város ettõl az idõszaktól lett a királynék városa, ami azt is jelentette,
hogy a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása és õ volt az uralko-
dó feleségének kancellárja is. Az 1231-es törvény oklevél-kiállító, úgyneve-
zett hiteles hellyé jogosította a káptalant. 1313-tól pedig a mindenkori veszp-
ORSZÁGISMERET 239
aA A Közép-dunántúli régió Bb
TÉS A Bakonynána és Várpalota közötti út a Tési-fennsíkon halad át. Tés
a Bakony legmagasabban fekvõ települése (tszf. 461 m). Víz hiányában a
széljárta fennsík szélmalmok építésére volt alkalmas. Itt négy szélmalom is
épült. Ezek közül kettõ, a Held- és az Ozi-féle szélmalmok 1951-ig mûködtek,
de ma már csak érdekes ipartörténeti mûemlékként tartjuk számon.
A malmok különlegessége a ma is mûködõképes belsõ szerkezet. Mindkét malom zsin-
delytetõzete körsínen forgatható, így a hat vitorlát szélirányba lehetett állítani. A Held-
malom naponta négy mázsát is õrölt. A malmok nyolcas vámra dolgoztak: 100 kiló õrle-
ménybõl 8 kiló illette meg a molnárt.
KISBÉR A Móri-árokból a Kisalföld peremére érve jutunk Kisbérre. Az
1853-ban alapított katonai célokat szolgáló ménesrõl vált országosan is-
mertté a település neve. A ménesbirtok tenyésztõ munkáját az angliai szár-
mazású lovak alapozták meg. Az 1770-ben épült, volt Batthyány-kastélyt
1840-ben klasszicista stílusban átalakították. Az egykori kastély ma kórház-
ként mûködik.
ÁSZÁR községben született 1855-ben a Nemzeti Színház valamikor hí-
res tragikája, Jászai Mari. Szülõháza emlékmúzeum. Elõtte áll a mûvésznõ
szobra. Ászár napjainkban az Ászár-Neszmélyi borvidék központja is.
A 8-as fõút menti települések
VÁRPALOTA bányász- és ipari településként növekedett várossá.
1951-ben hozzácsatolták Inotát és Pétfürdõt. 1997-ben népszavazás ered-
ményeképpen Pétfürdõ újra önállóvá vált. Elõször az inotai alumíniumkohó
és erõmû mellett haladunk el, amelyet az 1950-es években építettek.
Várpalota legjelentõsebb mûemléke a település közepén álló négyzet
alaprajzú, négy saroktornyos gótikus Újlaky-, vagy híres törökverõ várkapi-
tánya után Thury-vár. A vár a török idõkben fontos végvár volt. Négy sarok-
tornyából 1845-ben kettõt lebontottak. A várat 1958-ban restaurálták, ma
különbözõ múzeumoknak ad otthont. Itt tekinthetjük meg Közép-Európa
egyetlen vegyészeti kiállítását, a Magyar Vegyészeti Múzeumot, de bányatör-
téneti és régészeti kiállítása is van. A várudvar nyaranta szabadtéri rendezvé-
nyeknek ad otthont.
ÖSKÜ római katolikus kerektemploma a 12. században épült. Tetejét ér-
dekes, félgömbös formájú zsindelytetõ fedi. Valószínûleg a 12–15. századi
Garay-vár egykori bástyájából alakították ki. Napjainkban már nem istentisz-
teletek, hanem kulturális rendezvények színhelye.
SÓLY temploma már az 1009-es, a magyar püspökségek újjászervezését
említõ oklevélben is szerepel. A templomot Szent István királyunk 998-ban
238 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Koppány felett a közelben aratott gyõzelme után hálából építette védõszentje –
Szent István elsõ vértanú – tiszteletére. Késõbb a templom a reformátusoké lett,
akik díszesen festett kazettás síkmennyezettel látták el, amely ma a budapesti
Iparmûvészeti Múzeumban látható. István és Koppány csatájára emlékeztet Ist-
ván kardjának hatalmas, fából készült mása a Kálvária-dombon (1998).
VESZPRÉM
A 63 ezer lakosú település Veszprém megye szék-
helye, egyben legkorábbi városaink egyike. A Veszprémi-fennsíkon te-
lepült város a Bakony nagy szerkezeti vonalainak – a Devecseri-ároknak és a
Nagyvázsonyi-törésnek – a találkozásánál épült. Látképileg a legszebb fekvé-
sû városunk, öt dombra (Cserhát, Vár, Temetõ, Jeruzsálem és Kálvária-hegy)
épült. Bár a vasúti fõvonal elkerülte, a Bakony szerkezeti vonalain futó fontos
útvonalak itt találkoztak.
A honfoglaló magyarok 900 körül érkeztek a Várhegy alá, és egyhetes
ostrom után foglalták el a várat. Kezdetben a Szalók-nemzetség birtokolta,
majd az Árpád-ház, a fejedelmi család vette tulajdonába.
Itt tartotta székét, illetve nyári szállását Árpád fia, Jutas és unokája, Fajsz. Ezekre a kör-
nyék helynevei is utalnak. Taksony herceg kérésére – aki a követét Rómába küldte –
XII. János pápa már 962-ben Zakearust, püspökké szentelve, Magyarországra indította
térítõ útra.
Az egyházszervezõ munkát már Géza fejedelem megkezdte ezen a
vidéken.
Géza fejedelem felesége, Sarolt már keresztény volt, amikor Géza a Sankt Gallenben (ma
Svájc) tartózkodó I. Ottó német császártól kért hittérítõ papokat. Ottó 972-ben
Prunwardot, szerzetesi nevén Brúnót küldte Sankt Gallenbõl, miután Mainz érsekével Ma-
gyarország püspökévé szenteltette. Bruno elsõsorban a fejedelmi törzs szállásterületén
– így Veszprémben – mûködött. Mivel a bizánci és a német–római császárság középkori vé-
dõszentje Mihály arkangyal volt, a késõbbi székesegyház névadásában elõkészítõ szerepe
lehetett Brúnónak. De Sankt Gallen-i hatásra utal több dunántúli Szentgál helységnév is.
Bruno keresztelte meg Gézát és fiát, Vajkot, aki a keresztségben az István nevet kapta.
A veszprémi püspökség alapítását 1000-ben, a ravennai zsinaton
hagyták jóvá, s 1009-ben oklevélben rögzítették birtokai határát. Koppány
legyõzése után István és felesége, a bajorországi Gizella szívesen tartózko-
dott Veszprémben. Õk alapították a Szent Mihály-székesegyházat, és való-
színûleg a Veszprém-völgyi apácakolostort is, ahol az eredetileg miseruhá-
nak szánt magyar koronázási palástot varrták. A hagyomány szerint a palást
hímzésén Gizella királyné is dolgozott.
Ez a kor legépebb textilmûvészeti emléke, és egyike a legszebb középkori hímzéseknek.
A Nemzeti Múzeumban õrzik. A korona után a magyar koronázási jelvények legbecse-
sebb darabja.
A város ettõl az idõszaktól lett a királynék városa, ami azt is jelentette,
hogy a veszprémi püspök joga volt a királyné koronázása és õ volt az uralko-
dó feleségének kancellárja is. Az 1231-es törvény oklevél-kiállító, úgyneve-
zett hiteles hellyé jogosította a káptalant. 1313-tól pedig a mindenkori veszp-
ORSZÁGISMERET 239
aA A Közép-dunántúli régió Bb
rémi püspök lett Veszprém megye fõispánja. A magyar királynék Veszprém
székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük,
koronájukat a székesegyház kincstárában õrizték.
A „királynék városa” elnevezés eredetére többféle magyarázat is van. Az
egyik szerint itt koronázták a királynékat, a másik szerint a veszprémi püspök
joga volt, hogy a fehérvári koronázáskor a királynét megkoronázza. A harmadik
vélemény arra a középkori egyházi szokásra vezeti vissza az elnevezést, amely
szerint, amikor a karácsonyi és a húsvéti ünnepekre a királyné az általa építte-
tett székesegyházba érkezett, a székesegyház püspöke az ünnepélyesség foko-
zására és az alapítót megilletõ tiszteletadás kifejezéseként házi koronájával meg-
koronázta a királynét, aki így vonult be a székesegyházba.
A középkori Veszprém virágkora a 13. század végéig tartott. Az uralko-
dók szívesen tartózkodtak itt. IV. Béla király itt neveltette hat éven át leányát,
Margitot. A város, amely ekkor lényegében a Várat jelentette, gazdag és fé-
nyes volt.
A székesegyház kanonokjai, akik kettõs doktorátusukat külföldi egyete-
meken szerezték, a 13. században a „Veszprémi studium”-nak nevezett
egyetemen tanítottak. Feltételezhetõ, hogy az ország többi püspöki székhe-
lyén mûködõ káptalani iskolák közül a legkiválóbb lehetett. Egy királyi okle-
vél (1277-bõl) a párizsi egyetemmel hasonlítja össze. Megelõzte a prágai
(1348), krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetemeket is.
Az erõdítmény 1242-ben ellenállt a tatárnak, azonban 1267-ben az or-
szágot pusztító belvillongások során Csák Péter nádor ostrommal elfoglalta,
kirabolta és felgyújtotta. 1381-ben tûzvész pecsételte meg a középkori vár
sorsát. A Püspökvár dolomitfennsíkján a külsõ várfal 1405 után épülhetett.
Ekkor a város püspöke az olasz Branda de Castiglione piacenzai bíboros volt, aki olasz
építészeket alkalmazott. Jó barátja volt Filippo Scolari (Ozorai Pipo) temesi ispán, aki
megismertette Masolino de Panicale toszkán festõvel, aki udvari festõje lett. Így került
Veszprém várának képe a bíboros észak-olaszországi grófi palotájának falára.
A város második fénykorát Mátyás király idejében élte, amikor a nagy
mûveltségû reneszánsz fõpap, Vetési Albert volt a püspök. Õ építtette újjá a
híres Szent György-kápolnát, és Veszprémet kulturális központtá tette. Leg-
korábbi reneszánsz emlékünk, egy vörös márvány oltártöredék is tõle szár-
mazik.
1552-ben a törökök elfoglalták a veszprémi várat, a középkori épüle-
tek jó része elpusztult. A veszprémi püspökség Sümegre menekült, és két év-
századon át ezen a biztonságosabb helyen maradt. 1683-ban szabadult fel a
török uralom alól, de ekkor a császári hadvezetés, nehogy a kurucok kezére
kerüljön, leromboltatta a város erõdítményeit és feldúlta a várost.
A mai történelmi városkép a 18. század közepén alakult ki. Ekkor épí-
tették a szép barokk épületeket, ekkor vezették fel az Úrkút vizét a várba, és
ekkor települt a kézmûipar Veszprémbe. Nagyobb ipar nem létesülhetett a vá-
rosban, mert a várost elkerülte a Budapest-Celldömölk vasútvonal. A vasút
240 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
1909-ben közelítette meg a várost. 1938-ban épült meg a völgyhíd, a város
jelképe.
A középkori várra elsõsorban az egykori kanonoki házak kerítésfalait
képezõ régi várfalak és a tûztorony emlékeztetnek.
A város egyháztörténetének nevezetes eseménye volt, amikor II. Já-
nos Pál pápa bullájával a veszprémi püspökséget érseki rangra emelte és
metropolita székhellyé tette (1993). A szombathelyi és az új kaposvári püs-
pökség tartozik a joghatósága alá.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALAI: Budapest felõl érkezve –
az alábbi útvonalon érjük el: Kossuth Lajos utca – Szabadság tér – Rákóczi
út – Óváros tér – Vár utca (Vár) – majd a Szabadság térre visszaérkezve Me-
gyeház tér – Erzsébet sétány – Egyetem.
Budapest felõl érkezve a Veszprém Szálló modern épülete fogadja a láto-
gatót. Közelében áll a permi vörös homokkõbõl, neoromán ízléssel épült
Károly-templom. Veszprém 20. század végi építkezései nem voltak szerencsé-
sek. A toronyház és a Séd Filmszínház betontömbje nem illik a hagyományos
városképet nagyszerûen tükrözõ Bajcsy-Zsilinszky és Kossuth Lajos utca egy-
emeletes filigrán házacskái közé, ahol néhány szép barokk polgárház is van.
A Kossuth Lajos utca Veszprém sétálóutcája, számos étteremmel, kávéházzal
és üzletekkel. A 7. számú házban született Cholnoky Jenõ (1870– 1950), a je-
les földrajztudós. Elsõ sarokháza a szép barokk Kapuváry-ház hajdani tulajdo-
nosának és a városnak a címerével. Ez az épület volt a korábbi városháza.
Ezen a ponton futnak össze a történelmi városrész legfontosabb utcái.
Az Óváros tér a Várba vezetõ út kiindulópontja. Valaha itt volt a régi Veszp-
rém központjának a határa, a külsõ fal. Legértékesebb épülete a kiemelkedõ
szépségû copf stílusú, egyemeletes Pósa-ház, amelyet a zirci ciszterciták építet-
tek. Vázákkal ékesített oromfalán kettõs címerkép látható. Az egyiken a ciszter-
ci rend jelvénye, a másikon pedig az éberséget jelképezõ õrdaru látható.
Az újjárendezett Óváros tér másik jelentõs épülete a felújított Városhá-
za. Mellette van R. Kiss Lenke bájos „Korsós lány” szobra, amelyet a veszp-
rémiek csak Zsuzsinak hívnak.
A Vár utca vezet Veszprém legjelentõsebb mûemléki negyedébe, a Vár-
ba. Az Óváros térrõl rálátunk a Vár u. 1. udvarán emelkedõ Vigyázó-, vagy
Tûztoronyra, amelynek alsó, középkori része a régi vár védõtornyának a ma-
radványa.
Ott, ahol emelkedni kezd a vár felé az utca szintje, egy kis fülkében
Nepomuki Szent János kõszobra áll.
Az 1729-ben szentté avatott prágai fõpapot a gyónási titok megõrzése miatt dobatta
Vencel cseh király a Moldva hídjáról a vízbe. Emlékszobrai ezért állnak a hidaknál. Itteni
barokk szobra is a várkapuhoz felvezetõ hajdani híd helyét jelzi.
ORSZÁGISMERET 241
aA A Közép-dunántúli régió Bb
rémi püspök lett Veszprém megye fõispánja. A magyar királynék Veszprém
székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük,
koronájukat a székesegyház kincstárában õrizték.
A „királynék városa” elnevezés eredetére többféle magyarázat is van. Az
egyik szerint itt koronázták a királynékat, a másik szerint a veszprémi püspök
joga volt, hogy a fehérvári koronázáskor a királynét megkoronázza. A harmadik
vélemény arra a középkori egyházi szokásra vezeti vissza az elnevezést, amely
szerint, amikor a karácsonyi és a húsvéti ünnepekre a királyné az általa építte-
tett székesegyházba érkezett, a székesegyház püspöke az ünnepélyesség foko-
zására és az alapítót megilletõ tiszteletadás kifejezéseként házi koronájával meg-
koronázta a királynét, aki így vonult be a székesegyházba.
A középkori Veszprém virágkora a 13. század végéig tartott. Az uralko-
dók szívesen tartózkodtak itt. IV. Béla király itt neveltette hat éven át leányát,
Margitot. A város, amely ekkor lényegében a Várat jelentette, gazdag és fé-
nyes volt.
A székesegyház kanonokjai, akik kettõs doktorátusukat külföldi egyete-
meken szerezték, a 13. században a „Veszprémi studium”-nak nevezett
egyetemen tanítottak. Feltételezhetõ, hogy az ország többi püspöki székhe-
lyén mûködõ káptalani iskolák közül a legkiválóbb lehetett. Egy királyi okle-
vél (1277-bõl) a párizsi egyetemmel hasonlítja össze. Megelõzte a prágai
(1348), krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetemeket is.
Az erõdítmény 1242-ben ellenállt a tatárnak, azonban 1267-ben az or-
szágot pusztító belvillongások során Csák Péter nádor ostrommal elfoglalta,
kirabolta és felgyújtotta. 1381-ben tûzvész pecsételte meg a középkori vár
sorsát. A Püspökvár dolomitfennsíkján a külsõ várfal 1405 után épülhetett.
Ekkor a város püspöke az olasz Branda de Castiglione piacenzai bíboros volt, aki olasz
építészeket alkalmazott. Jó barátja volt Filippo Scolari (Ozorai Pipo) temesi ispán, aki
megismertette Masolino de Panicale toszkán festõvel, aki udvari festõje lett. Így került
Veszprém várának képe a bíboros észak-olaszországi grófi palotájának falára.
A város második fénykorát Mátyás király idejében élte, amikor a nagy
mûveltségû reneszánsz fõpap, Vetési Albert volt a püspök. Õ építtette újjá a
híres Szent György-kápolnát, és Veszprémet kulturális központtá tette. Leg-
korábbi reneszánsz emlékünk, egy vörös márvány oltártöredék is tõle szár-
mazik.
1552-ben a törökök elfoglalták a veszprémi várat, a középkori épüle-
tek jó része elpusztult. A veszprémi püspökség Sümegre menekült, és két év-
századon át ezen a biztonságosabb helyen maradt. 1683-ban szabadult fel a
török uralom alól, de ekkor a császári hadvezetés, nehogy a kurucok kezére
kerüljön, leromboltatta a város erõdítményeit és feldúlta a várost.
A mai történelmi városkép a 18. század közepén alakult ki. Ekkor épí-
tették a szép barokk épületeket, ekkor vezették fel az Úrkút vizét a várba, és
ekkor települt a kézmûipar Veszprémbe. Nagyobb ipar nem létesülhetett a vá-
rosban, mert a várost elkerülte a Budapest-Celldömölk vasútvonal. A vasút
240 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
1909-ben közelítette meg a várost. 1938-ban épült meg a völgyhíd, a város
jelképe.
A középkori várra elsõsorban az egykori kanonoki házak kerítésfalait
képezõ régi várfalak és a tûztorony emlékeztetnek.
A város egyháztörténetének nevezetes eseménye volt, amikor II. Já-
nos Pál pápa bullájával a veszprémi püspökséget érseki rangra emelte és
metropolita székhellyé tette (1993). A szombathelyi és az új kaposvári püs-
pökség tartozik a joghatósága alá.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALAI: Budapest felõl érkezve –
az alábbi útvonalon érjük el: Kossuth Lajos utca – Szabadság tér – Rákóczi
út – Óváros tér – Vár utca (Vár) – majd a Szabadság térre visszaérkezve Me-
gyeház tér – Erzsébet sétány – Egyetem.
Budapest felõl érkezve a Veszprém Szálló modern épülete fogadja a láto-
gatót. Közelében áll a permi vörös homokkõbõl, neoromán ízléssel épült
Károly-templom. Veszprém 20. század végi építkezései nem voltak szerencsé-
sek. A toronyház és a Séd Filmszínház betontömbje nem illik a hagyományos
városképet nagyszerûen tükrözõ Bajcsy-Zsilinszky és Kossuth Lajos utca egy-
emeletes filigrán házacskái közé, ahol néhány szép barokk polgárház is van.
A Kossuth Lajos utca Veszprém sétálóutcája, számos étteremmel, kávéházzal
és üzletekkel. A 7. számú házban született Cholnoky Jenõ (1870– 1950), a je-
les földrajztudós. Elsõ sarokháza a szép barokk Kapuváry-ház hajdani tulajdo-
nosának és a városnak a címerével. Ez az épület volt a korábbi városháza.
Ezen a ponton futnak össze a történelmi városrész legfontosabb utcái.
Az Óváros tér a Várba vezetõ út kiindulópontja. Valaha itt volt a régi Veszp-
rém központjának a határa, a külsõ fal. Legértékesebb épülete a kiemelkedõ
szépségû copf stílusú, egyemeletes Pósa-ház, amelyet a zirci ciszterciták építet-
tek. Vázákkal ékesített oromfalán kettõs címerkép látható. Az egyiken a ciszter-
ci rend jelvénye, a másikon pedig az éberséget jelképezõ õrdaru látható.
Az újjárendezett Óváros tér másik jelentõs épülete a felújított Városhá-
za. Mellette van R. Kiss Lenke bájos „Korsós lány” szobra, amelyet a veszp-
rémiek csak Zsuzsinak hívnak.
A Vár utca vezet Veszprém legjelentõsebb mûemléki negyedébe, a Vár-
ba. Az Óváros térrõl rálátunk a Vár u. 1. udvarán emelkedõ Vigyázó-, vagy
Tûztoronyra, amelynek alsó, középkori része a régi vár védõtornyának a ma-
radványa.
Ott, ahol emelkedni kezd a vár felé az utca szintje, egy kis fülkében
Nepomuki Szent János kõszobra áll.
Az 1729-ben szentté avatott prágai fõpapot a gyónási titok megõrzése miatt dobatta
Vencel cseh király a Moldva hídjáról a vízbe. Emlékszobrai ezért állnak a hidaknál. Itteni
barokk szobra is a várkapuhoz felvezetõ hajdani híd helyét jelzi.
ORSZÁGISMERET 241
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Tovább balra a Vár utca elsõ háza a copf stílusú Fecskendõház, amely
Ipartestületi Székház is volt. Falfülkéjében Szent Flóriánnak, a tûzoltók védõ-
szentjének szobrát helyezték el.
Szent Flórián a laureacumi római helyõrség fõtisztje volt. Keresztény hitéért vértanúságot
szenvedett (304-ben). Legendája szerint egy égõ házat imájával megmentett.
A ház pártafalán Veszprém címere és a különbözõ iparágakat jelképezõ
szerszámok láthatók és Csirke János városi fõjegyzõ kronosztikonja szerint
1814-re utaló szövege: „VárosI poLgárok pénzén épüLe föL e ház, Itt tüzI
pusztÍtás VéDeLeM eszköze áLL.”
Ha a versikének az épületen piros színnel kiemelt nagybetûinek római számmal kifejezett
értékeit összeadjuk, megkapjuk az építés idõpontját.
A középkori várkapu helyére 1936-ban épült a ma látható neoromán
Hõsök kapuja, az elsõ világháború magyar áldozatainak állít emléket. Jobb-
oldali tornyában Kõtár és Ásványkiállítás van. Ezen a kapun át jutunk a haj-
dani 10x400 méteres, szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vár területére,
amelynek egyetlen utcáján fõként a 18. században épült házakat találunk.
A boltíves átjárón balra befordulva található a Csikász Galéria, amely kortárs
képzõmûvészeti kiállításoknak ad otthont. A galéria mellett elhaladva jutunk
a már említett Tûztoronyhoz.
A Vár elsõ jelentõsebb tömegû épülete a piaristák volt gimnáziuma és
rendháza. Az eredeti épületek a 18. században épültek, de a 19. és 20. század-
ban azonos stílusban bõvítették õket, így egységes építészeti hatást tükröznek.
A piarista gimnázium falán híres diákjának, Batsányi Jánosnak (1762–1845)
az emléktáblája látható. Közelében pedig Brusznyai Árpád tanárnak, az
1956-os forradalmi tanács kivégzett vezetõjének az emléktáblája.
A piarista gimnáziumban kiváló tudósok és mûvészek nevelkedtek. A piarista tanárok
kultúrateremtõ tevékenységéhez tartozott az iskolai színielõadások szervezése. Ennek
révén fejlõdött ki a veszprémiek színészet iránti szeretete, amely 1814-ben létrehozta a
város színtársulatát. Veszprémben született meg az ország elsõ teológiai folyóirata is
„Egyházi értekezések és tudósítások” címmel (1820).
A rendházban ma a Veszprém Megyei Levéltár mûködik. Mellette épült a
klasszicista piarista templom 1828–1833 között. A falon „MMT” feliratot ol-
vashatunk, a három betû a következõ görög szöveg rövidítése: Mária, Isten szü-
lõanyja. A fõoltárkép Szent Imre tiszteletére készült. A templom ma állandó
egyházmûvészeti kiállításnak ad otthont. A templom után derékszögben meg-
törõ utcánál tárták fel (de visszatemették) a hajdani belsõ vár kapuját. Felette
az út világosabb kövekkel van kirakva. A tér kiöblösödõ részében állították ki a
vörös márvány Vetési-kõ másolatát, amely Magyarország egyik legkorábbi re-
neszánsz emléke. Névadója a korábban már említett Vetési Albert püspök.
Az innen térré szélesedõ utcán látványosan jelenik meg elõttünk Fellner
Jakabnak talán legszebb copf stílusú épülete: az Érseki palota (18. sz.). Az
egyemeletes, E alaprajzú épületnek északon és délen 10 méteres kiugró szár-
nya, középen pedig, a kocsifelhajtós bejárat felett, erkélye van. A timpanon-
242 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
ban az építtetõ Koller Ignác püspök címere látható. A palotában jelentõs
képzõmûvészeti értékek mellett az ország egyik leggazdagabb püspöki
könyvtárát és rendkívül jelentõs levéltárat találunk. A palota az egykori ki-
rálynéi és püspöki kastély helyén épült. A millecentenárium évére, 1996-ra
újították fel.
Az Érseki palota szomszédságában található a Gizella-kápolna, amely a
vár egyik építészeti gyöngyszeme. Nevét a 18. században kapta annak emlé-
kére, hogy õ volt a püspöki székesegyház építtetõje. Eredetileg annak a közép-
kori palotaegyüttesnek a kápolnája volt, amelyet a 14. század elõtti királyi-ki-
rálynõi palotának feltételeznek. A kápolna hajója és szentélye keresztboltozat-
tal van fedve, alakos és növényi díszítésû zárókövekkel. Északi falát bizánci
stílusú apostolfreskók díszítik. Az életnagyságú figurák alatti sáv márvány-
utánzatos díszítésû. Mûvészettörténészek a freskókat hazánk legjelesebb
13. századi freskóiként ítélik meg. A felsõ kápolnából csupán az északi falban
lévõ diadalív oszlopkötege és az egykori hajó boltozatát tartó faloszlopköteg
maradt meg, valamint a szentély és a hajó három boltszakaszát szegélyezõ
homlokív kõsora. A 20. század harmincas éveiben felújításra került sor, az oltá-
ron ma is olvasható felirat: „Õseink hite, a jövõ reménye” ekkor született.
A Gizella-kápolna elõtti Várkút építési kora ismeretlen. A 16. századból
maradt fenn elsõ említése. Mai mélysége 32 m. A kút kávájának latin nyelvû
felirata magyarul: „Az a város, ahol egykor bõségben fakadtak a magyar
kultúra forrásai. A Vetési nembéli Albert veszprémi püspök emlékére (1458–
1486).”
A Gizella kápolna északi falához csatlakozó Nagypréposti-ház a székes-
egyház elõtti tér egyik legszebb, de egyben legbonyolultabb építéstörténeti
épülete. A 17. századi földszintes épületet a 18. században Padányi Bíró Már-
ton püspök – még mint nagyprépost – építtette, megközelítõen a mai formá-
jára, de végleges alakját csak az 1909-es tûzvész után nyerte el. Ma az Érseki
Hivatal mûködik benne.
A tér barokk Szentháromság-szobrának jelentõségét fokozza a mûvé-
szi kivitel és a jól megválasztott hely. A Szentháromság alatt Szûz Mária, an-
gyalok és szentek szobrai, valamint az építtetõ Bíró Márton címere látható.
Felirata: „Az örök egy és hármas istenség dicsõséges kultuszáért állíttatta
Bíró Márton püspök (1750).” A szoborcsoport a vár fõterének névadója, ahol
a nyaranta felállított szabadtéri színpadon zenés-táncos folklór- és színházi
elõadásokat tartanak.
A tér nyugati oldalán álló ferences templom és kolostor a 18. század-
ban épült, de az 1909-es tûzvész után homlokzata neoromán stílusban épült
újjá. A templom mennyezetfreskóit Bucher Xavér Ferenc festette (Asztrik,
Szent István, Szent Imre). A Lourdes-i kápolna falán Feszty Masa „Mária
Szeplõtelen Szíve” címû festménye látható. A templom kriptájában van elte-
metve Ányos Pál (1756–1784) pálos költõ, tanár, nemzeti irodalmunk egyik
jeles úttörõje.
ORSZÁGISMERET 243
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Tovább balra a Vár utca elsõ háza a copf stílusú Fecskendõház, amely
Ipartestületi Székház is volt. Falfülkéjében Szent Flóriánnak, a tûzoltók védõ-
szentjének szobrát helyezték el.
Szent Flórián a laureacumi római helyõrség fõtisztje volt. Keresztény hitéért vértanúságot
szenvedett (304-ben). Legendája szerint egy égõ házat imájával megmentett.
A ház pártafalán Veszprém címere és a különbözõ iparágakat jelképezõ
szerszámok láthatók és Csirke János városi fõjegyzõ kronosztikonja szerint
1814-re utaló szövege: „VárosI poLgárok pénzén épüLe föL e ház, Itt tüzI
pusztÍtás VéDeLeM eszköze áLL.”
Ha a versikének az épületen piros színnel kiemelt nagybetûinek római számmal kifejezett
értékeit összeadjuk, megkapjuk az építés idõpontját.
A középkori várkapu helyére 1936-ban épült a ma látható neoromán
Hõsök kapuja, az elsõ világháború magyar áldozatainak állít emléket. Jobb-
oldali tornyában Kõtár és Ásványkiállítás van. Ezen a kapun át jutunk a haj-
dani 10x400 méteres, szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vár területére,
amelynek egyetlen utcáján fõként a 18. században épült házakat találunk.
A boltíves átjárón balra befordulva található a Csikász Galéria, amely kortárs
képzõmûvészeti kiállításoknak ad otthont. A galéria mellett elhaladva jutunk
a már említett Tûztoronyhoz.
A Vár elsõ jelentõsebb tömegû épülete a piaristák volt gimnáziuma és
rendháza. Az eredeti épületek a 18. században épültek, de a 19. és 20. század-
ban azonos stílusban bõvítették õket, így egységes építészeti hatást tükröznek.
A piarista gimnázium falán híres diákjának, Batsányi Jánosnak (1762–1845)
az emléktáblája látható. Közelében pedig Brusznyai Árpád tanárnak, az
1956-os forradalmi tanács kivégzett vezetõjének az emléktáblája.
A piarista gimnáziumban kiváló tudósok és mûvészek nevelkedtek. A piarista tanárok
kultúrateremtõ tevékenységéhez tartozott az iskolai színielõadások szervezése. Ennek
révén fejlõdött ki a veszprémiek színészet iránti szeretete, amely 1814-ben létrehozta a
város színtársulatát. Veszprémben született meg az ország elsõ teológiai folyóirata is
„Egyházi értekezések és tudósítások” címmel (1820).
A rendházban ma a Veszprém Megyei Levéltár mûködik. Mellette épült a
klasszicista piarista templom 1828–1833 között. A falon „MMT” feliratot ol-
vashatunk, a három betû a következõ görög szöveg rövidítése: Mária, Isten szü-
lõanyja. A fõoltárkép Szent Imre tiszteletére készült. A templom ma állandó
egyházmûvészeti kiállításnak ad otthont. A templom után derékszögben meg-
törõ utcánál tárták fel (de visszatemették) a hajdani belsõ vár kapuját. Felette
az út világosabb kövekkel van kirakva. A tér kiöblösödõ részében állították ki a
vörös márvány Vetési-kõ másolatát, amely Magyarország egyik legkorábbi re-
neszánsz emléke. Névadója a korábban már említett Vetési Albert püspök.
Az innen térré szélesedõ utcán látványosan jelenik meg elõttünk Fellner
Jakabnak talán legszebb copf stílusú épülete: az Érseki palota (18. sz.). Az
egyemeletes, E alaprajzú épületnek északon és délen 10 méteres kiugró szár-
nya, középen pedig, a kocsifelhajtós bejárat felett, erkélye van. A timpanon-
242 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
ban az építtetõ Koller Ignác püspök címere látható. A palotában jelentõs
képzõmûvészeti értékek mellett az ország egyik leggazdagabb püspöki
könyvtárát és rendkívül jelentõs levéltárat találunk. A palota az egykori ki-
rálynéi és püspöki kastély helyén épült. A millecentenárium évére, 1996-ra
újították fel.
Az Érseki palota szomszédságában található a Gizella-kápolna, amely a
vár egyik építészeti gyöngyszeme. Nevét a 18. században kapta annak emlé-
kére, hogy õ volt a püspöki székesegyház építtetõje. Eredetileg annak a közép-
kori palotaegyüttesnek a kápolnája volt, amelyet a 14. század elõtti királyi-ki-
rálynõi palotának feltételeznek. A kápolna hajója és szentélye keresztboltozat-
tal van fedve, alakos és növényi díszítésû zárókövekkel. Északi falát bizánci
stílusú apostolfreskók díszítik. Az életnagyságú figurák alatti sáv márvány-
utánzatos díszítésû. Mûvészettörténészek a freskókat hazánk legjelesebb
13. századi freskóiként ítélik meg. A felsõ kápolnából csupán az északi falban
lévõ diadalív oszlopkötege és az egykori hajó boltozatát tartó faloszlopköteg
maradt meg, valamint a szentély és a hajó három boltszakaszát szegélyezõ
homlokív kõsora. A 20. század harmincas éveiben felújításra került sor, az oltá-
ron ma is olvasható felirat: „Õseink hite, a jövõ reménye” ekkor született.
A Gizella-kápolna elõtti Várkút építési kora ismeretlen. A 16. századból
maradt fenn elsõ említése. Mai mélysége 32 m. A kút kávájának latin nyelvû
felirata magyarul: „Az a város, ahol egykor bõségben fakadtak a magyar
kultúra forrásai. A Vetési nembéli Albert veszprémi püspök emlékére (1458–
1486).”
A Gizella kápolna északi falához csatlakozó Nagypréposti-ház a székes-
egyház elõtti tér egyik legszebb, de egyben legbonyolultabb építéstörténeti
épülete. A 17. századi földszintes épületet a 18. században Padányi Bíró Már-
ton püspök – még mint nagyprépost – építtette, megközelítõen a mai formá-
jára, de végleges alakját csak az 1909-es tûzvész után nyerte el. Ma az Érseki
Hivatal mûködik benne.
A tér barokk Szentháromság-szobrának jelentõségét fokozza a mûvé-
szi kivitel és a jól megválasztott hely. A Szentháromság alatt Szûz Mária, an-
gyalok és szentek szobrai, valamint az építtetõ Bíró Márton címere látható.
Felirata: „Az örök egy és hármas istenség dicsõséges kultuszáért állíttatta
Bíró Márton püspök (1750).” A szoborcsoport a vár fõterének névadója, ahol
a nyaranta felállított szabadtéri színpadon zenés-táncos folklór- és színházi
elõadásokat tartanak.
A tér nyugati oldalán álló ferences templom és kolostor a 18. század-
ban épült, de az 1909-es tûzvész után homlokzata neoromán stílusban épült
újjá. A templom mennyezetfreskóit Bucher Xavér Ferenc festette (Asztrik,
Szent István, Szent Imre). A Lourdes-i kápolna falán Feszty Masa „Mária
Szeplõtelen Szíve” címû festménye látható. A templom kriptájában van elte-
metve Ányos Pál (1756–1784) pálos költõ, tanár, nemzeti irodalmunk egyik
jeles úttörõje.
ORSZÁGISMERET 243
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A várnegyed legmagasabb épülete a Szent Mihály-székesegyház. A Bol-
dog Gizella királyné által emeltetett templomot az 1380-as tûzvész pusztította
el. Ezt követõen alakították ki bõvített szentélyét és Szûz Mária tiszteletére
szentelt altemplomát. Az 1552-es török ostrom idején ismét leégett, és felépí-
tetlen maradt a hódoltság idején. Épen maradt altemploma 1630-tól volt ismét
használatban. Barokk stílusú helyreállítására 1723-ban került sor, a 20. század
elején pedig neoromán stílusban állították helyre, de megõrizték a középkori
szentélyt és az altemplomot. A mai külsõ-belsõ megjelenése ezt az építést tükrö-
zi. Az 1976-ban befejezõdött felújítás nem sokat változtatott, de feltárták az
északi és déli oldalon a középkori falak egy részét.
A háromhajós, bazilikás elrendezésû templom fõhajóját kazettás sík-
mennyezet borítja. A falképeket Szirmay Antal festette: magyar szenteket,
egyházatyákat ábrázolnak, és a diadalíven a négy evangélista látható. Legér-
tékesebbek Árkayné Sztehló Lili színes üvegablakai. A szentély középsõ ab-
lakán Szent Mihály harcát, a hajó üvegablakain pedig Szent Józsefet, magyar
szenteket és a magyar királynék koronázó templomát látjuk.
Az emelt szentélyben modern asztaloltár áll, mindkét oldalon 6–6 kano-
noki stallummal. Legújabb értéke a szentélynek a Gizella királynét ábrázoló
szobor és a modern, mûvészi ereklyetartó, amelyben Passau ajándékaként
Boldog Gizella karcsontjának darabjait helyezték el.
A szentélybe vezetõ lépcsõ mellett jutunk a szentély alatt lévõ három-
hajós, 14. századi keresztboltozatos gótikus altemplomba. A falán Beriszló
Péter püspöknek – aki a törökök elleni harcban esett el (1520) – a rene-
szánsz sírköve látható. Jobb oldalt nyílik Padányi Bíró Márton püspök sírká-
polnája, ahol a nagyméretû tumba12 fedõlapján a püspök alakja van kifarag-
va. A síremlék barokk szobrászatunk ritka emléke.
II. János Pál pápa 1981-ben a székesegyháznak a „Basilica minor” cí-
met és az ezzel járó kiváltságokat adományozta. A 18. század óta a székes-
egyház miséivel és hangversenyeivel a városi zenekultúrát is szolgálja.
A székesegyházzal szemben találjuk a Gizella Királyné Egyházmegyei
Múzeumot, amelyet 1983-ban a Veszprémi Egyházmegye alapított. A gyûjte-
mény legértékesebb darabja az aranyszállal átszõtt, 1480-ból származó mise-
ruha, amely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt.
A székesegyház északi oldalához csatlakozik a Szent György-kápolna,
Veszprém legkorábbi építészeti emléke. Nevét és korát Szent István bizánci
szövetségével lehet összefüggésbe hozni. Bazileos császár ajándékozta
Szent Istvánnak az addig Ohridban (ma Macedónia) õrzött Szent György-
ereklyét. A Szent István idejében épült rotundát13 a 13. században nyolcszög-
letûre építették. A Szent György-ereklyérõl híres búcsújáró helyet Zsigmond
király is felkereste. A 15. század végén Vetési Albert püspök is ide temetke-
zett. Sírkövének rekonstruált – az eredetei részek felhasználásával kiegészí-
12
Tumba: síremlék, szabadon álló, olykor lábakon nyugvó díszes szarkofág.
13
Rotunda: kerek alaprajzú épület.
244 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
tett – változata a kápolna közepén található. A kápolna küszöbének a felira-
ta: IN LIMIE NO SEDETO, vagyis: „Ne ülj a küszöbre”. A kápolna alapfalai
fölé beton védõtetõt emeltek. Elõtte Erdei Dezsõ alkotása, Szent Imre her-
cegnek, a magyar ifjúság védõszentjének bronzszobra áll. Szent Imre herceg
ebben a kápolnában tette le szüzességi fogadalmát.
A kápolnával szemközti oldalon Dravecz õrkanonok 18. századi házá-
ban rendezték be az MTA Veszprémi Bizottságának a székházát, ez Veszprém
szellemi életének egyik legrangosabb központja. Dubniczai kanonok házában
kapott helyet a Vár Galéria.
Az utca végét lezáró mellvédes párkányon, az úgynevezett Bástyakilátón
Szent István király és felesége, Boldog Gizella kétalakos szobra áll. Az Ispánky
József által 1938-ban, a király halálánk 900. évfordulójára készített szoborpár
mára a város szimbólumává vált. Innen elragadó kilátás nyílik: balra a Séd fölött
a Szent István-völgyhíd ível át (Folli Róbert, 1938), elõttünk a Szent Bene-
dek-hegy meredek falú sziklatömbje a kereszttel, alatta az aszimmetrikus
Séd-völgyben a 13. századi Szent Katalin-zárda templomának romja.
Alexandriai Szent Katalin († 305) tiszteletét a domonkosok hozták Itáliából Magyarországra
a 13. században. A romokat „Margit romok”-nak hívják, mert ebben a zárdában élt 10 éves
koráig Szent Margit, IV.Béla lánya. Béla és felesége a tatárok elõl menekülve fogadalmat tet-
tek, hogy születendõ gyermeküket felajánlják Istennek, ha az országot sikerül a tatároktól fel-
menteni és újjáépíteni. Így került leányuk, Margit, már kisgyermekként a domonkos apácák-
hoz Veszprémbe, majd innen a Nyulak szigetén épített új kolostorba. Az 1271-ben megindult
szentté avatási perben kihallgatott 110 tanú egy része még együtt élt Margittal Veszprém-
ben. A novíciák vezetõje, Magyarországi Boldog Ilona, Krisztus öt szent sebét viselte a tes-
tén. Õ itt halt meg Veszprémben 1270-ben. Szent Margit legendájának magyarra fordítása, a
Marcellus-féle latin szövegbõl, Ráskai Lea domonkos szerzetesnõvér másolatában maradt
ránk 1510-bõl. Ezek a fordítások a magyar nyelvû vallásos irodalom fejlõdésére nagy hatás-
sal voltak. Szent Margit életével korunk írói is foglalkoztak. Kiemelkedõ értékû Kodolányi
János: „Boldog Margit” címû regénye.
Visszatérve a Kapuváry-házhoz, a várral ellentétes irányba, a Megyeház
tér felé indulva, jobbról a hajdani Korona Szálló épületén Csikász Imre em-
léktáblája arra emlékeztet, hogy Petõfi is megszállt itt. Mögötte emelkedik a
szecessziós stílusú, sikeresen modernizált Petõfi Színház (Medgyasszay
István, 1908).
Az Erzsébet sétányon találjuk Medgyessy Ferencnek Laczkó Dezsõ pi-
arista szerzetes tanárt ábrázoló kõszobrát.
Laczkó Dezsõ alapította és volt igazgatója a ma nevét viselõ múzeumnak, sõt tízezer da-
rabból álló geológiai gyûjteményével õ vetette meg az alapját a zirci Természettudomá-
nyi Múzeumnak is. Nevét két általa felfedezett õslény rendszertani elnevezése is õrzi.
Herman Ottó után talán õ volt az utolsó magyar polihisztor. Õ tárta fel geológiailag a Ba-
konyt, és õ fedezte fel Baláca-puszta római emlékeit.
A szobor mellett találjuk az 1904-ben alapított Laczkó Dezsõ Múzeu-
mot. Mai épületét 1914–1922 között Medgyasszay István tervei alapján épí-
tették, benne a kiállítás 1925-ben nyitotta meg kapuit. A múzeumnak gazdag
helytörténeti, régészeti, történeti, numizmatikai és képzõmûvészeti anyaga
ORSZÁGISMERET 245
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A várnegyed legmagasabb épülete a Szent Mihály-székesegyház. A Bol-
dog Gizella királyné által emeltetett templomot az 1380-as tûzvész pusztította
el. Ezt követõen alakították ki bõvített szentélyét és Szûz Mária tiszteletére
szentelt altemplomát. Az 1552-es török ostrom idején ismét leégett, és felépí-
tetlen maradt a hódoltság idején. Épen maradt altemploma 1630-tól volt ismét
használatban. Barokk stílusú helyreállítására 1723-ban került sor, a 20. század
elején pedig neoromán stílusban állították helyre, de megõrizték a középkori
szentélyt és az altemplomot. A mai külsõ-belsõ megjelenése ezt az építést tükrö-
zi. Az 1976-ban befejezõdött felújítás nem sokat változtatott, de feltárták az
északi és déli oldalon a középkori falak egy részét.
A háromhajós, bazilikás elrendezésû templom fõhajóját kazettás sík-
mennyezet borítja. A falképeket Szirmay Antal festette: magyar szenteket,
egyházatyákat ábrázolnak, és a diadalíven a négy evangélista látható. Legér-
tékesebbek Árkayné Sztehló Lili színes üvegablakai. A szentély középsõ ab-
lakán Szent Mihály harcát, a hajó üvegablakain pedig Szent Józsefet, magyar
szenteket és a magyar királynék koronázó templomát látjuk.
Az emelt szentélyben modern asztaloltár áll, mindkét oldalon 6–6 kano-
noki stallummal. Legújabb értéke a szentélynek a Gizella királynét ábrázoló
szobor és a modern, mûvészi ereklyetartó, amelyben Passau ajándékaként
Boldog Gizella karcsontjának darabjait helyezték el.
A szentélybe vezetõ lépcsõ mellett jutunk a szentély alatt lévõ három-
hajós, 14. századi keresztboltozatos gótikus altemplomba. A falán Beriszló
Péter püspöknek – aki a törökök elleni harcban esett el (1520) – a rene-
szánsz sírköve látható. Jobb oldalt nyílik Padányi Bíró Márton püspök sírká-
polnája, ahol a nagyméretû tumba12 fedõlapján a püspök alakja van kifarag-
va. A síremlék barokk szobrászatunk ritka emléke.
II. János Pál pápa 1981-ben a székesegyháznak a „Basilica minor” cí-
met és az ezzel járó kiváltságokat adományozta. A 18. század óta a székes-
egyház miséivel és hangversenyeivel a városi zenekultúrát is szolgálja.
A székesegyházzal szemben találjuk a Gizella Királyné Egyházmegyei
Múzeumot, amelyet 1983-ban a Veszprémi Egyházmegye alapított. A gyûjte-
mény legértékesebb darabja az aranyszállal átszõtt, 1480-ból származó mise-
ruha, amely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt.
A székesegyház északi oldalához csatlakozik a Szent György-kápolna,
Veszprém legkorábbi építészeti emléke. Nevét és korát Szent István bizánci
szövetségével lehet összefüggésbe hozni. Bazileos császár ajándékozta
Szent Istvánnak az addig Ohridban (ma Macedónia) õrzött Szent György-
ereklyét. A Szent István idejében épült rotundát13 a 13. században nyolcszög-
letûre építették. A Szent György-ereklyérõl híres búcsújáró helyet Zsigmond
király is felkereste. A 15. század végén Vetési Albert püspök is ide temetke-
zett. Sírkövének rekonstruált – az eredetei részek felhasználásával kiegészí-
12
Tumba: síremlék, szabadon álló, olykor lábakon nyugvó díszes szarkofág.
13
Rotunda: kerek alaprajzú épület.
244 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
tett – változata a kápolna közepén található. A kápolna küszöbének a felira-
ta: IN LIMIE NO SEDETO, vagyis: „Ne ülj a küszöbre”. A kápolna alapfalai
fölé beton védõtetõt emeltek. Elõtte Erdei Dezsõ alkotása, Szent Imre her-
cegnek, a magyar ifjúság védõszentjének bronzszobra áll. Szent Imre herceg
ebben a kápolnában tette le szüzességi fogadalmát.
A kápolnával szemközti oldalon Dravecz õrkanonok 18. századi házá-
ban rendezték be az MTA Veszprémi Bizottságának a székházát, ez Veszprém
szellemi életének egyik legrangosabb központja. Dubniczai kanonok házában
kapott helyet a Vár Galéria.
Az utca végét lezáró mellvédes párkányon, az úgynevezett Bástyakilátón
Szent István király és felesége, Boldog Gizella kétalakos szobra áll. Az Ispánky
József által 1938-ban, a király halálánk 900. évfordulójára készített szoborpár
mára a város szimbólumává vált. Innen elragadó kilátás nyílik: balra a Séd fölött
a Szent István-völgyhíd ível át (Folli Róbert, 1938), elõttünk a Szent Bene-
dek-hegy meredek falú sziklatömbje a kereszttel, alatta az aszimmetrikus
Séd-völgyben a 13. századi Szent Katalin-zárda templomának romja.
Alexandriai Szent Katalin († 305) tiszteletét a domonkosok hozták Itáliából Magyarországra
a 13. században. A romokat „Margit romok”-nak hívják, mert ebben a zárdában élt 10 éves
koráig Szent Margit, IV.Béla lánya. Béla és felesége a tatárok elõl menekülve fogadalmat tet-
tek, hogy születendõ gyermeküket felajánlják Istennek, ha az országot sikerül a tatároktól fel-
menteni és újjáépíteni. Így került leányuk, Margit, már kisgyermekként a domonkos apácák-
hoz Veszprémbe, majd innen a Nyulak szigetén épített új kolostorba. Az 1271-ben megindult
szentté avatási perben kihallgatott 110 tanú egy része még együtt élt Margittal Veszprém-
ben. A novíciák vezetõje, Magyarországi Boldog Ilona, Krisztus öt szent sebét viselte a tes-
tén. Õ itt halt meg Veszprémben 1270-ben. Szent Margit legendájának magyarra fordítása, a
Marcellus-féle latin szövegbõl, Ráskai Lea domonkos szerzetesnõvér másolatában maradt
ránk 1510-bõl. Ezek a fordítások a magyar nyelvû vallásos irodalom fejlõdésére nagy hatás-
sal voltak. Szent Margit életével korunk írói is foglalkoztak. Kiemelkedõ értékû Kodolányi
János: „Boldog Margit” címû regénye.
Visszatérve a Kapuváry-házhoz, a várral ellentétes irányba, a Megyeház
tér felé indulva, jobbról a hajdani Korona Szálló épületén Csikász Imre em-
léktáblája arra emlékeztet, hogy Petõfi is megszállt itt. Mögötte emelkedik a
szecessziós stílusú, sikeresen modernizált Petõfi Színház (Medgyasszay
István, 1908).
Az Erzsébet sétányon találjuk Medgyessy Ferencnek Laczkó Dezsõ pi-
arista szerzetes tanárt ábrázoló kõszobrát.
Laczkó Dezsõ alapította és volt igazgatója a ma nevét viselõ múzeumnak, sõt tízezer da-
rabból álló geológiai gyûjteményével õ vetette meg az alapját a zirci Természettudomá-
nyi Múzeumnak is. Nevét két általa felfedezett õslény rendszertani elnevezése is õrzi.
Herman Ottó után talán õ volt az utolsó magyar polihisztor. Õ tárta fel geológiailag a Ba-
konyt, és õ fedezte fel Baláca-puszta római emlékeit.
A szobor mellett találjuk az 1904-ben alapított Laczkó Dezsõ Múzeu-
mot. Mai épületét 1914–1922 között Medgyasszay István tervei alapján épí-
tették, benne a kiállítás 1925-ben nyitotta meg kapuit. A múzeumnak gazdag
helytörténeti, régészeti, történeti, numizmatikai és képzõmûvészeti anyaga
ORSZÁGISMERET 245
aA A Közép-dunántúli régió
van. Állandó kiállítása a „Bakony és a Balaton-felvidék évezredei” címû kiál-
lítás. Elõcsarnokát Udvardi Erzsébet „Évszázadok – évezredek” címû képe dí-
szíti. A múzeum szomszédságában áll a jellegzetes bakonyi ház nádfedeles,
boltívestornácú, fehérre meszelt épülete, amelyet Öcs község egyik házának
mintájára építettek, 1935-ben. Ez volt az ország egyik legkorábbi szabadtéri
néprajzi kiállítóhelye, az elsõ vidéki skanzen.
A múzeummal szemben emelkedik a néhány méter magas Kálvá-
ria-hegy, ahol a 13. században épült Szent Miklós-templom alapfalait ta-
láljuk.
Szent Miklós a 4. században a kisázsiai Myra város püspöke (a Mikulás), akinek hamvait
a 11. században az olaszországi Bari kikötõvárosba vitték át. Itt ismerkedtek meg tisztele-
tével a Jeruzsálem felé hajózó kereskedõk és zarándokok. A Székesfehérvárra és Eszter-
gomba települt francia és vallon kereskedõk pontosan az e domb alján haladó nemzetkö-
zi útvonalon haladtak Róma és Bari felé. Így nem csoda, hogy itt került elõ Szent Miklós
tiszteletének az emléke.
A templom falaitól jól láthatók a Veszprémi Egyetem, az MTA Mûszaki
Kutató Intézete és az Országos Oktatástechnikai Központ épületei.
9v9
A Viadukt alatti völgyben nyílt meg 1958-ban a Kittenberger Kálmán
Növény- és Vadaspark. Ma mintegy 120 állatfaj 450 példányának ad otthont,
közöttük több zoológiai ritkaság is található.
HEREND A 8-as úton – amely az Öreg- és a Déli-Bakony közötti Deve-
cseri-árokban fut – Veszprém után érjük el a várost. A porcelán gyártásának a
kezdete a soproni Stingl Vince nevéhez fûzõdik. Tõle vette meg az üzemet
1839-ben Fischer Mór, és azt európai hírûvé tette. Eleinte az erdõ fája és a he-
lyi nyersanyag döntötte el a telephely kiválasztását, de ma már mindkettõ je-
lentõs részben máshonnan érkezik. Ami pótolhatatlan, az a mûvészi színvo-
nal. 7 tervezõmûvész, 600 festõ és 15 mérnök irányítja a gyár mûszaki és
mûvészi életét.
Az 1862-es londoni világkiállításon az angol Viktória királynõ rendelt a
herendi lepkés-virágos mintájú készletbõl. Ez ma is a legkedveltebb herendi
minták közé tartozik „Queen Victoria” szerviz néven.
A gyár régi fõépületében külön bemutatótermek vannak a látogatók ré-
szére, ahol a porcelángyártás menete tekinthetõ meg. Az emeleten lévõ mú-
zeum a gyár régi és új legszebb termékeit mutatja be.
SZENTGÁL Herenddel szemben, a 8-as út déli oldalán találjuk, amelyet
már 1281-ben oklevél említ. Lakói nemesi joggal bíró királyi vadászok voltak
egészen a 19. századig. A község szélétõl a Miklóspál-hegyig nyúló tiszafás
erdõ európai érték.
246 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
VÁROSLÕD 1378-ban Nagy Lajos itt, az erdõktõl borított Szent Mihály-
völgyben alapította meg a lövöldi karthauzi kolostort.
A karthauziak szigorú rendjének alapjait Kölni Szent Bruno († 1101) reimsi kanonok
fektette le, amikor Chartusium (Chartreuse) rengetegében – Grenoble közelében – reme-
teséget alapított 1084-ben. Az állandó hallgatásban élõ rendtagok számára az ima mel-
lett a kerti munka és a könyvmásolás volt elõírva. Fõ érdemük a kultúra terjesztése, az
aszketikus és teológiai irodalom mûvelése.
Lövöldön írta (1524–1527 között) a Karthauzi Névtelen az elsõ ismer-
tetõjérõl Érdy-kódexnek nevezett, nagy prédikáció- és legendagyûjteményét.
Könyve 660 lapon 104 prédikációt, 10 legendát és egy Szent Istvánról szóló éneket tar-
talmaz. Ez a magyar nyelvû legendáknak leggazdagabb gyûjteménye. Írója számára a
magyar nyelv már az irodalom eljövendõ nyelve. A Karthauzi Névtelen munkáján kívül
egyetlen más kódexünk sincs, amely ily nagy mértékben tudta volna kamatoztatni a ko-
rabeli magyar nyelv minden lehetõségét. A kódexet az Országos Széchényi Könyvtárban
õrzik. Beszédeiben – a fenyegetett történelmi helyzetben – fokozott munkára ösztönzi a
szerzeteseket és apácákat a magyar egyház, és így a nemzet érdekében.
A kolostorban híres könyvkötõ mûhely is mûködött. Itt tartották a mo-
hácsi vészt megelõzõ védelmi intézkedéseket tárgyaló gyûlést is a megye ne-
meseinek részvételével.
A török idõk harcaiban a kolostor teljesen elpusztult. Padányi Bíró
Márton veszprémi püspök a 18. század közepén a karthauzi kolostor romjai-
ra, a még megmaradt faragott kövek felhasználásával építette a mai templo-
mot. Fõoltárát a püspök eredetileg Veszprém székesegyházának rendelte.
A fõoltár a szószékkel együtt a mai templom mûemléki értéke.
Az 1994 õszén kezdett ásatások a templom déli oldalán feltárták az
õsi karthauzi kolostor alapfalainak és belsõ kövezetének egy részét.
KISLÕD Városlõd szomszédságában van. Plébánosa, Markója László, a
vallási élettel kapcsolatos ritka tárgyi emlékeket gyûjtött össze a plébánia
épületében. Az 1800 darabból álló gyûjtemény leggazdagabb része az 500
darabból álló keresztgyûjtemény. A múzeumot a régebben itt szolgált és a
falu jótevõjeként ismert plébánosról, Bõthy Mihályról nevezték el.
MAGYARPOLÁNY a 8-as úttól északra (4 km) fekvõ, Európa Nostra-
díjas település. Német ajkú lakói még a 18. században telepedtek ide. Petõfi
utcája a Nemzeti Örökség része, a házak közül 43 országos, további 40 helyi
védettséget élvez. Az itt lévõ épületek bemutatják a régi faluszerkezetet.
A település barokk mûemlék kálváriája (1770–1780) meredek lépcsõ-
sor mentén helyezkedik el. A lépcsõsor pihenõinél sátortetõs kis építmények-
ben festett, fából készült alakokkal jelenítik meg a fájdalmas rózsafüzér öt tit-
kát. A lépcsõsor (153 lépcsõ) felsõ végén álló kereszt mögött a Fájdalmas
Szûz kápolnája áll, amelyet 1910-ben épített Weber zirci kõmûves. A Kálvári-
ánál rendezik meg minden év pünkösdjén a Polányi Passiót.
ORSZÁGISMERET 247
aA A Közép-dunántúli régió
van. Állandó kiállítása a „Bakony és a Balaton-felvidék évezredei” címû kiál-
lítás. Elõcsarnokát Udvardi Erzsébet „Évszázadok – évezredek” címû képe dí-
szíti. A múzeum szomszédságában áll a jellegzetes bakonyi ház nádfedeles,
boltívestornácú, fehérre meszelt épülete, amelyet Öcs község egyik házának
mintájára építettek, 1935-ben. Ez volt az ország egyik legkorábbi szabadtéri
néprajzi kiállítóhelye, az elsõ vidéki skanzen.
A múzeummal szemben emelkedik a néhány méter magas Kálvá-
ria-hegy, ahol a 13. században épült Szent Miklós-templom alapfalait ta-
láljuk.
Szent Miklós a 4. században a kisázsiai Myra város püspöke (a Mikulás), akinek hamvait
a 11. században az olaszországi Bari kikötõvárosba vitték át. Itt ismerkedtek meg tisztele-
tével a Jeruzsálem felé hajózó kereskedõk és zarándokok. A Székesfehérvárra és Eszter-
gomba települt francia és vallon kereskedõk pontosan az e domb alján haladó nemzetkö-
zi útvonalon haladtak Róma és Bari felé. Így nem csoda, hogy itt került elõ Szent Miklós
tiszteletének az emléke.
A templom falaitól jól láthatók a Veszprémi Egyetem, az MTA Mûszaki
Kutató Intézete és az Országos Oktatástechnikai Központ épületei.
9v9
A Viadukt alatti völgyben nyílt meg 1958-ban a Kittenberger Kálmán
Növény- és Vadaspark. Ma mintegy 120 állatfaj 450 példányának ad otthont,
közöttük több zoológiai ritkaság is található.
HEREND A 8-as úton – amely az Öreg- és a Déli-Bakony közötti Deve-
cseri-árokban fut – Veszprém után érjük el a várost. A porcelán gyártásának a
kezdete a soproni Stingl Vince nevéhez fûzõdik. Tõle vette meg az üzemet
1839-ben Fischer Mór, és azt európai hírûvé tette. Eleinte az erdõ fája és a he-
lyi nyersanyag döntötte el a telephely kiválasztását, de ma már mindkettõ je-
lentõs részben máshonnan érkezik. Ami pótolhatatlan, az a mûvészi színvo-
nal. 7 tervezõmûvész, 600 festõ és 15 mérnök irányítja a gyár mûszaki és
mûvészi életét.
Az 1862-es londoni világkiállításon az angol Viktória királynõ rendelt a
herendi lepkés-virágos mintájú készletbõl. Ez ma is a legkedveltebb herendi
minták közé tartozik „Queen Victoria” szerviz néven.
A gyár régi fõépületében külön bemutatótermek vannak a látogatók ré-
szére, ahol a porcelángyártás menete tekinthetõ meg. Az emeleten lévõ mú-
zeum a gyár régi és új legszebb termékeit mutatja be.
SZENTGÁL Herenddel szemben, a 8-as út déli oldalán találjuk, amelyet
már 1281-ben oklevél említ. Lakói nemesi joggal bíró királyi vadászok voltak
egészen a 19. századig. A község szélétõl a Miklóspál-hegyig nyúló tiszafás
erdõ európai érték.
246 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
VÁROSLÕD 1378-ban Nagy Lajos itt, az erdõktõl borított Szent Mihály-
völgyben alapította meg a lövöldi karthauzi kolostort.
A karthauziak szigorú rendjének alapjait Kölni Szent Bruno († 1101) reimsi kanonok
fektette le, amikor Chartusium (Chartreuse) rengetegében – Grenoble közelében – reme-
teséget alapított 1084-ben. Az állandó hallgatásban élõ rendtagok számára az ima mel-
lett a kerti munka és a könyvmásolás volt elõírva. Fõ érdemük a kultúra terjesztése, az
aszketikus és teológiai irodalom mûvelése.
Lövöldön írta (1524–1527 között) a Karthauzi Névtelen az elsõ ismer-
tetõjérõl Érdy-kódexnek nevezett, nagy prédikáció- és legendagyûjteményét.
Könyve 660 lapon 104 prédikációt, 10 legendát és egy Szent Istvánról szóló éneket tar-
talmaz. Ez a magyar nyelvû legendáknak leggazdagabb gyûjteménye. Írója számára a
magyar nyelv már az irodalom eljövendõ nyelve. A Karthauzi Névtelen munkáján kívül
egyetlen más kódexünk sincs, amely ily nagy mértékben tudta volna kamatoztatni a ko-
rabeli magyar nyelv minden lehetõségét. A kódexet az Országos Széchényi Könyvtárban
õrzik. Beszédeiben – a fenyegetett történelmi helyzetben – fokozott munkára ösztönzi a
szerzeteseket és apácákat a magyar egyház, és így a nemzet érdekében.
A kolostorban híres könyvkötõ mûhely is mûködött. Itt tartották a mo-
hácsi vészt megelõzõ védelmi intézkedéseket tárgyaló gyûlést is a megye ne-
meseinek részvételével.
A török idõk harcaiban a kolostor teljesen elpusztult. Padányi Bíró
Márton veszprémi püspök a 18. század közepén a karthauzi kolostor romjai-
ra, a még megmaradt faragott kövek felhasználásával építette a mai templo-
mot. Fõoltárát a püspök eredetileg Veszprém székesegyházának rendelte.
A fõoltár a szószékkel együtt a mai templom mûemléki értéke.
Az 1994 õszén kezdett ásatások a templom déli oldalán feltárták az
õsi karthauzi kolostor alapfalainak és belsõ kövezetének egy részét.
KISLÕD Városlõd szomszédságában van. Plébánosa, Markója László, a
vallási élettel kapcsolatos ritka tárgyi emlékeket gyûjtött össze a plébánia
épületében. Az 1800 darabból álló gyûjtemény leggazdagabb része az 500
darabból álló keresztgyûjtemény. A múzeumot a régebben itt szolgált és a
falu jótevõjeként ismert plébánosról, Bõthy Mihályról nevezték el.
MAGYARPOLÁNY a 8-as úttól északra (4 km) fekvõ, Európa Nostra-
díjas település. Német ajkú lakói még a 18. században telepedtek ide. Petõfi
utcája a Nemzeti Örökség része, a házak közül 43 országos, további 40 helyi
védettséget élvez. Az itt lévõ épületek bemutatják a régi faluszerkezetet.
A település barokk mûemlék kálváriája (1770–1780) meredek lépcsõ-
sor mentén helyezkedik el. A lépcsõsor pihenõinél sátortetõs kis építmények-
ben festett, fából készült alakokkal jelenítik meg a fájdalmas rózsafüzér öt tit-
kát. A lépcsõsor (153 lépcsõ) felsõ végén álló kereszt mögött a Fájdalmas
Szûz kápolnája áll, amelyet 1910-ben épített Weber zirci kõmûves. A Kálvári-
ánál rendezik meg minden év pünkösdjén a Polányi Passiót.
ORSZÁGISMERET 247
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A lépcsõsor alján lévõ Szentháromság-szobor 1890-ben, a Pieta 1901-
ben készült.
AJKA A 32 ezer lakosú város fontos ipari település. A szénbányászatot
1865-ben kezdték. A csingervölgyi Bányászati Múzeumban bányászattörté-
neti emlékeket állítottak ki. A Városi Múzeumban helytörténeti anyag, Borsos
Miklós Emlékkiállítás, Fekete István és Molnár Gábor, a világjáró vadászíró
emlékszobája várja a látogatót. A Kristály Üvegipari Kft. (2004) mûhelyeiben
kézzel csiszolt ólomüveg dísztárgyak, tálak, poharak stb. készülnek. Az üzem
engedéllyel látogatható.
DEVECSER várának alapjait a Torna-patak árterén lévõ halmon, feltehe-
tõen egy emeletes és tornyos kõház építésével vetette meg a 15. században a
Csoron-család. A 16. században erõdítményszerû várkastéllyá alakították át.
A ma gótikus és reneszánsz elemeket is mutató épületet az Esterházy-család
építtette át barokk kastéllyá. A szépen helyreállított várkastély fõépületében
ma a városi könyvtár mûködik, reneszánsz kandallója értékes.
SOMLÓVÁSÁRHELY a Somlói borvidék központja. A Bakony nyugati
végén, már a Marcal-medencébe érve, három vulkáni tanúhegyet találunk,
tetejükön bazalttakaróval. Devecser után a 8-as útról jobbra látható impo-
záns megjelenésével a magányos Somló (433 m).
SOMLÓ A hegy oldalán, ahol a hegynek nevet adó som tenyészett, már
a rómaiak szõlõt termesztettek. Az Árpádok idején a Szerémség után a má-
sodik legjelentõsebb borvidéke volt hazánknak. Ma is szépen ápolt szõlõk so-
rakoznak a hegy oldalán, egészen a meredeken álló bazaltoszlopokig.
Volt itt szõlõje Mátyás királynak, Kinizsi Pálnak, Vak Bottyánnak, Vörösmarty Mihálynak
és Mikszáth Kálmánnak is, aki így ír a boráról: „Ha Tokaj a bortermõ hegyek királya,
Somló se kutya, nagy oligarcha Somló is. Aranyszínû nedve Grand Vin, s behûtve, a világ
bármelyik pecsenye borával felveszi a versenyt.” A somlói bort évszázadokig természe-
tes gyógyborként tartották számon, és sokféle betegség ellen használták. Latin közmon-
dás is állítja gyógyhatását: „Vinum Somlainum omni tempore sanum”, vagyis „A somlói
bor mindig gyógyít”. Kitûnõ vesetisztítónak és savképzõnek tartják ma is e tájon. A som-
lói borvidék jellegzetes borai a furmint, a juhfark és a tramini. A legenda szerint – Mária
Terézia parancsára – az ifjú Habsburg-fõhercegek a nászéjszakájukon egy pohár somlói
bort fogyasztottak a fiú utód nemzése érdekében.
A hegy lejtõjének közepe táján érhetjük el az ország egyetlen épségben
maradt taposókútját, vagy ahogyan itt nevezik: tipró kútját. A 80 méter mélybõl
egy nagy forgódobban elõregyalogolva – tiporva – lehet a nagy vödröt felhúzni.
A szõlõkre a legszebb kilátást a 15. században épült Margit-kápolnától,
egy 250 éves védett hársfa árnyékából élvezhetjük. A kápolna Kisfaludy
„Essegvár”-ában is szerepel. Kisfaludy ugyanis nagyon szerette a somlói bort
és az itteni víg szüreteket.
248 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A hegy bazaltsapkájának legmagasabb pontján (433 m) lévõ Szent
István-kilátóból nagyszerû panorámában gyönyörködhetünk. A hegy kü-
lönálló, alacsonyabb ormára épült a 14–15. századi vár.
ISZKÁZ A Somló szomszédságában van, ahol Nagy László költõnk szü-
letett. Szülõháza ma Emlékmúzeum.
ZIRC A város legértékesebb látnivalói: a ciszterci apátság templo-
ma, az apátság muzeális értékû könyvtára és Természettudományi Mú-
zeuma, az apátság arborétuma és Reguly Antal szülõháza.
A ciszterci apátságot III. Béla alapította 1182-ben. A 800 éves évfor-
dulón a pápa „basilica minor” rangra emelte a templomot. A 12. században
a franciaországi Clairvaux-ból betelepített szerzetesek építették az elsõ
rendházat. Alapfalait az arborétumban látjuk. Kívül az út mellett egy román-
kori pillér maradt meg az apátságból. A török idõkben elnéptelenedett bako-
nyi tájon a ciszterek teremtettek újra kultúrát és virágzó gazdaságot. A rend-
szerváltozás óta a ciszterek a templom belsejét (freskók stb.) gyönyörûen
restaurálták.
A mai nagyméretû, kéttornyú, barokk ciszterci templom Witwer Már-
ton Athanáz karmelita építész tervei szerint épült 1727–1733 között. Mária
mennybevitelét ábrázoló fõoltárképét Maulbertsch festette. Az õ munkája a
jobb oldali mellékoltár Magdolna-képe is.
A legértékesebb a templom berendezésébõl a barokk szószék. A szó-
szék hangvetõjének a tetején a Tábor-hegyi jelenet alakjai vannak. A mell-
véd három dombormûve Jézus születését, feltámadását és a Szentlélek eljö-
vetelét ábrázolja, párkányán pedig a három isteni erény (hit, remény, szere-
tet) allegorikus szobrai láthatók. Végül a feljárati korláton a négy nyugati egy-
házatya (Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston, Szent Gergely) dom-
bormûve látható. Asztalosremek a barokk gyóntatószék, orgonaszekrény és
a kórus aranyozott rácsozata. Késõbb készült a kétsoros neobarokk stallum.
A szószék közelében, a falban egy feliratos kõ Imre király (1196–1204)
oltáralapítását hirdeti.
Az apátság épületének értékes látnivalója a könyvtár díszterme. A mai
60 ezer kötetet számláló könyvtár elsõ könyvei még a Heinrichau-i ciszter
apátságból kerültek ide a 17. században. Itt õrzik az egyik Schedel-féle
Weltchronik-ot, amelyben Buda hiteles 15. század végi rajzát láthatjuk.
A díszterem intarziás könyvtárbútorzatát a 19. században Wilde Mihály zirci
asztalos készítette, nagyrészt habos kõrisbõl, egyéb bakonyi fákból és pali-
szanderbõl. Fia, Wilde József a Bakony százféle fájából egy intarziás asztal-
lapot készített, amely az 1862-es londoni világkiállításon díszoklevelet nyert.
(Ez az asztal mellett látható.) A könyvtár folyosóján Reguly Antal mun-
kásságát bemutató kiállítás látható.
ORSZÁGISMERET 249
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A lépcsõsor alján lévõ Szentháromság-szobor 1890-ben, a Pieta 1901-
ben készült.
AJKA A 32 ezer lakosú város fontos ipari település. A szénbányászatot
1865-ben kezdték. A csingervölgyi Bányászati Múzeumban bányászattörté-
neti emlékeket állítottak ki. A Városi Múzeumban helytörténeti anyag, Borsos
Miklós Emlékkiállítás, Fekete István és Molnár Gábor, a világjáró vadászíró
emlékszobája várja a látogatót. A Kristály Üvegipari Kft. (2004) mûhelyeiben
kézzel csiszolt ólomüveg dísztárgyak, tálak, poharak stb. készülnek. Az üzem
engedéllyel látogatható.
DEVECSER várának alapjait a Torna-patak árterén lévõ halmon, feltehe-
tõen egy emeletes és tornyos kõház építésével vetette meg a 15. században a
Csoron-család. A 16. században erõdítményszerû várkastéllyá alakították át.
A ma gótikus és reneszánsz elemeket is mutató épületet az Esterházy-család
építtette át barokk kastéllyá. A szépen helyreállított várkastély fõépületében
ma a városi könyvtár mûködik, reneszánsz kandallója értékes.
SOMLÓVÁSÁRHELY a Somlói borvidék központja. A Bakony nyugati
végén, már a Marcal-medencébe érve, három vulkáni tanúhegyet találunk,
tetejükön bazalttakaróval. Devecser után a 8-as útról jobbra látható impo-
záns megjelenésével a magányos Somló (433 m).
SOMLÓ A hegy oldalán, ahol a hegynek nevet adó som tenyészett, már
a rómaiak szõlõt termesztettek. Az Árpádok idején a Szerémség után a má-
sodik legjelentõsebb borvidéke volt hazánknak. Ma is szépen ápolt szõlõk so-
rakoznak a hegy oldalán, egészen a meredeken álló bazaltoszlopokig.
Volt itt szõlõje Mátyás királynak, Kinizsi Pálnak, Vak Bottyánnak, Vörösmarty Mihálynak
és Mikszáth Kálmánnak is, aki így ír a boráról: „Ha Tokaj a bortermõ hegyek királya,
Somló se kutya, nagy oligarcha Somló is. Aranyszínû nedve Grand Vin, s behûtve, a világ
bármelyik pecsenye borával felveszi a versenyt.” A somlói bort évszázadokig természe-
tes gyógyborként tartották számon, és sokféle betegség ellen használták. Latin közmon-
dás is állítja gyógyhatását: „Vinum Somlainum omni tempore sanum”, vagyis „A somlói
bor mindig gyógyít”. Kitûnõ vesetisztítónak és savképzõnek tartják ma is e tájon. A som-
lói borvidék jellegzetes borai a furmint, a juhfark és a tramini. A legenda szerint – Mária
Terézia parancsára – az ifjú Habsburg-fõhercegek a nászéjszakájukon egy pohár somlói
bort fogyasztottak a fiú utód nemzése érdekében.
A hegy lejtõjének közepe táján érhetjük el az ország egyetlen épségben
maradt taposókútját, vagy ahogyan itt nevezik: tipró kútját. A 80 méter mélybõl
egy nagy forgódobban elõregyalogolva – tiporva – lehet a nagy vödröt felhúzni.
A szõlõkre a legszebb kilátást a 15. században épült Margit-kápolnától,
egy 250 éves védett hársfa árnyékából élvezhetjük. A kápolna Kisfaludy
„Essegvár”-ában is szerepel. Kisfaludy ugyanis nagyon szerette a somlói bort
és az itteni víg szüreteket.
248 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A hegy bazaltsapkájának legmagasabb pontján (433 m) lévõ Szent
István-kilátóból nagyszerû panorámában gyönyörködhetünk. A hegy kü-
lönálló, alacsonyabb ormára épült a 14–15. századi vár.
ISZKÁZ A Somló szomszédságában van, ahol Nagy László költõnk szü-
letett. Szülõháza ma Emlékmúzeum.
ZIRC A város legértékesebb látnivalói: a ciszterci apátság templo-
ma, az apátság muzeális értékû könyvtára és Természettudományi Mú-
zeuma, az apátság arborétuma és Reguly Antal szülõháza.
A ciszterci apátságot III. Béla alapította 1182-ben. A 800 éves évfor-
dulón a pápa „basilica minor” rangra emelte a templomot. A 12. században
a franciaországi Clairvaux-ból betelepített szerzetesek építették az elsõ
rendházat. Alapfalait az arborétumban látjuk. Kívül az út mellett egy román-
kori pillér maradt meg az apátságból. A török idõkben elnéptelenedett bako-
nyi tájon a ciszterek teremtettek újra kultúrát és virágzó gazdaságot. A rend-
szerváltozás óta a ciszterek a templom belsejét (freskók stb.) gyönyörûen
restaurálták.
A mai nagyméretû, kéttornyú, barokk ciszterci templom Witwer Már-
ton Athanáz karmelita építész tervei szerint épült 1727–1733 között. Mária
mennybevitelét ábrázoló fõoltárképét Maulbertsch festette. Az õ munkája a
jobb oldali mellékoltár Magdolna-képe is.
A legértékesebb a templom berendezésébõl a barokk szószék. A szó-
szék hangvetõjének a tetején a Tábor-hegyi jelenet alakjai vannak. A mell-
véd három dombormûve Jézus születését, feltámadását és a Szentlélek eljö-
vetelét ábrázolja, párkányán pedig a három isteni erény (hit, remény, szere-
tet) allegorikus szobrai láthatók. Végül a feljárati korláton a négy nyugati egy-
házatya (Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston, Szent Gergely) dom-
bormûve látható. Asztalosremek a barokk gyóntatószék, orgonaszekrény és
a kórus aranyozott rácsozata. Késõbb készült a kétsoros neobarokk stallum.
A szószék közelében, a falban egy feliratos kõ Imre király (1196–1204)
oltáralapítását hirdeti.
Az apátság épületének értékes látnivalója a könyvtár díszterme. A mai
60 ezer kötetet számláló könyvtár elsõ könyvei még a Heinrichau-i ciszter
apátságból kerültek ide a 17. században. Itt õrzik az egyik Schedel-féle
Weltchronik-ot, amelyben Buda hiteles 15. század végi rajzát láthatjuk.
A díszterem intarziás könyvtárbútorzatát a 19. században Wilde Mihály zirci
asztalos készítette, nagyrészt habos kõrisbõl, egyéb bakonyi fákból és pali-
szanderbõl. Fia, Wilde József a Bakony százféle fájából egy intarziás asztal-
lapot készített, amely az 1862-es londoni világkiállításon díszoklevelet nyert.
(Ez az asztal mellett látható.) A könyvtár folyosóján Reguly Antal mun-
kásságát bemutató kiállítás látható.
ORSZÁGISMERET 249
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Az apátságban kapott helyet a Bakony Természettudományos Szak-
múzeuma. Az 1972-ben alapított múzeum „A Bakony természeti képe” né-
ven 1962 óta folyó tudományos kutatóprogram eredményeit mutatja be: élõ-
helyek szerint csoportosítva látható a hegység növény- és állatvilága, vala-
mint a „Kárpát-medence ásványai” címû kiállítás.
Az apátsági angolkertet, ismertebb nevén az arborétumot Dréta Antal
apát fejlesztette jelentõs gyûjteménnyé a 19. században. A napjainkban
20 hektáron fekvõ arborétumban megtalálható fafajok száma több mint
600. A legöregebb egy 350 éves kocsányos tölgy. A 111 fából álló hársfasort
1809-ben telepítették a hajdani római út mentén.
A város fõterén áll emléktáblával jelölve Reguly Antal (1819–1858)
szülõháza. A kiváló tudós volt az Észak-Ural elsõ kutatója és feltérképezõje.
Finnországtól az Észak-Uralig a magyar nép rokonait kutatta, miközben ha-
talmas földrajzi, néprajzi és nyelvészeti anyagot gyûjtött. Szülõházában ka-
pott helyet az életútját és munkásságát, valamint Zirc és a Magas-Bakony
helytörténeti, néprajzi tárgyi emlékeit õrzõ múzeum. A tudós mellszobra a
város fõterén található. A téren van a „turista 0 kilométerkõ” is: egy kis osz-
lopon kõcipõ emlékeztet arra, hogy a városból kellemes turistautak vezetnek
a Bakony vadregényes tájaira.
BAKONYBÉL a Kõris-hegy alatt – a Zirc–Pápa közötti úton – helyezke-
dik el. Bencés kolostorát Szent István építtette. Itt remetéskedett Szent Gel-
lért, Szent Imre nevelõje és Boldog Günther, Szent István sógora. A 12. szá-
zadban itt volt az ország második legnagyobb könyvtára. A mai barokk
templomban Dorffmeister István és Stern János barokk festményei látha-
tók. A fõoltárkép Szent Móricot, a templom védõszentjét ábrázolja. Szent Mó-
ric annak a bajor uralkodóháznak volt a védõszentje, ahonnan az elsõ kolos-
tort építõ Günther (és Gizella királyné is) származott. Nem véletlen tehát,
hogy a templomot neki szentelték.
Szent Móric (Mauritius) Maximianus császár kiváló hadvezére, a thébai légió vezére volt.
300 körül Aganuum-nál (ma St. Moritz) állomásoztak, amikor parancsra keresztényeket
kellett volna lemészárolniuk. Mivel õk is keresztények voltak, a parancsot megtagadták.
Ezért elõbb megtizedelték a légiót – Móriccal az élen –, majd az egészet felkoncolták.
A Hasprai-családtól megvásárolt tornácos bakonyi, népi építésû házban
rendezték be a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. Érdekes a Bakonyi Erdõk
Háza. A zirci apátság hajdani gazdasági épületében természetvédelmi és
erdészeti gyûjteményt állítottak ki.
Az apátságtól egy kilométerre, egy kis tavacska partján, idilli környe-
zeteben álló kápolna jelzi a helyet, ahol Szent Gellért remetéskedett. A fölöt-
te lévõ magaslatra fut fel a Kálvária stációkkal jelzett útja.
CSESZNEK különösen szép fekvésû bakonyi várának a romjait a Zirctõl
északra vezetõ 82-es út mentén találjuk. Hatalmas mészkõsziklán áll a haj-
dan öt helyiségû belsõ vár romja. A vár elsõ említése 1308-ból származik,
250 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
akkor a Csák nemzetségé volt, majd különbözõ fõuraké, köztük a Garaiaké,
akik lovagvárrá építették át. Egy ideig a török is birtokolta. Késõbb Ester-
házy-birtok lett. 1820-ban villámcsapás által keletkezett tûzvész pusztította
el. Állagmegóvása és helyreállítása részben megtörtént.
GANNA Az Esterházyak temetkezõhelye, a 83-as úttól 4 km-re találjuk.
A gannai kerektemplom a magyar klasszicizmus páratlan érdekességû al-
kotása, amit az Esterházyak megbízásából Charles de Moreau francia építész
tervezett 1808–1818 között. Az épület a római pantheon kicsinyített mása.
A templombelsõ legértékesebb díszítõelemei Josef Klieber szobrai. A gannai
kripta megformálásában az antik sírépítményekhez fordul vissza. Az épület
magja egy magasra emelt centrális hajótér. Alatta helyezkedik el a kör alap-
rajzú kripta. A kriptában az Esterházy-család számos jelentõs tagja nyug-
szik. A hajó elõtt oszlopos elõcsarnok található.
DÖBRÖNTE A Himfyek õsi fellegvára Ganna szomszédságában van.
A Himfy Benedek által 1367-ben épített Szarvaskõ várának a romjaitól gyö-
nyörû kilátás nyílik. Itt rendezik meg minden szeptemberben a „Döbröntei
várünnepségek”-et. Télen sífelvonó is mûködik.
PÁPA Zircrõl a szépséges Gerence-völgyön át jutunk a Bakony és a
Kisalföld találkozásánál, az úgynevezett „Pápai-síkság”-on fekvõ város-
ba. Az egymástól eltérõ jellegû gazdasági területeknek az érintkezõ vonalán
mint kereskedõváros jött létre, majd ipari és kulturális központ jellege került
elõtérbe. Elsõsorban textilipara jelentõs, de a Pápai Húsipari Kombinát ké-
szítményei is kiváló hírnévnek örvendenek.
A település elsõ említése 1051-bõl való, és 1401-ben már városi ran-
got kapott. A török idõkben végvár volt, és csak rövid ideig volt török kézen.
A török után hangulatos barokk várossá fejlõdött. Az Esterházy-család bir-
tokközpontjaként az 1700-as években élte virágkorát. A város szellemiségét
a múlt században a Református Kollégium határozta meg. Különbözõ szintû
iskolák oktató-nevelõ tevékenységét fogta egybe, méltó társaként Sárospa-
tak és Debrecen kollégiumainak. A magyar történelem számos alakja töltötte
diákéveit az iskola falai között. A sikeres városrekonstrukció eredményekép-
pen 1989-ben Hild-emlékérmet nyert.
A VÁROS LEGÉRTÉKESEBB LÁTNIVALÓI: a katolikus plébániatemplom,
az Esterházy-kastély, a bencés templom, a Református Egyháztörténeti
Múzeum és a Kékfestõ Múzeum, amelyek a város fõterén és fõutcájában ta-
lálhatók.
A Fõ téren álló katolikus plébániatemplomot Esterházy Károly egri
püspök építtette Szent István diakónus, elsõ vértanú tiszteletére. 1774–1786
között épült. A templom tervezõjének, Fellner Jakabnak a munkájához Es-
ORSZÁGISMERET 251
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Az apátságban kapott helyet a Bakony Természettudományos Szak-
múzeuma. Az 1972-ben alapított múzeum „A Bakony természeti képe” né-
ven 1962 óta folyó tudományos kutatóprogram eredményeit mutatja be: élõ-
helyek szerint csoportosítva látható a hegység növény- és állatvilága, vala-
mint a „Kárpát-medence ásványai” címû kiállítás.
Az apátsági angolkertet, ismertebb nevén az arborétumot Dréta Antal
apát fejlesztette jelentõs gyûjteménnyé a 19. században. A napjainkban
20 hektáron fekvõ arborétumban megtalálható fafajok száma több mint
600. A legöregebb egy 350 éves kocsányos tölgy. A 111 fából álló hársfasort
1809-ben telepítették a hajdani római út mentén.
A város fõterén áll emléktáblával jelölve Reguly Antal (1819–1858)
szülõháza. A kiváló tudós volt az Észak-Ural elsõ kutatója és feltérképezõje.
Finnországtól az Észak-Uralig a magyar nép rokonait kutatta, miközben ha-
talmas földrajzi, néprajzi és nyelvészeti anyagot gyûjtött. Szülõházában ka-
pott helyet az életútját és munkásságát, valamint Zirc és a Magas-Bakony
helytörténeti, néprajzi tárgyi emlékeit õrzõ múzeum. A tudós mellszobra a
város fõterén található. A téren van a „turista 0 kilométerkõ” is: egy kis osz-
lopon kõcipõ emlékeztet arra, hogy a városból kellemes turistautak vezetnek
a Bakony vadregényes tájaira.
BAKONYBÉL a Kõris-hegy alatt – a Zirc–Pápa közötti úton – helyezke-
dik el. Bencés kolostorát Szent István építtette. Itt remetéskedett Szent Gel-
lért, Szent Imre nevelõje és Boldog Günther, Szent István sógora. A 12. szá-
zadban itt volt az ország második legnagyobb könyvtára. A mai barokk
templomban Dorffmeister István és Stern János barokk festményei látha-
tók. A fõoltárkép Szent Móricot, a templom védõszentjét ábrázolja. Szent Mó-
ric annak a bajor uralkodóháznak volt a védõszentje, ahonnan az elsõ kolos-
tort építõ Günther (és Gizella királyné is) származott. Nem véletlen tehát,
hogy a templomot neki szentelték.
Szent Móric (Mauritius) Maximianus császár kiváló hadvezére, a thébai légió vezére volt.
300 körül Aganuum-nál (ma St. Moritz) állomásoztak, amikor parancsra keresztényeket
kellett volna lemészárolniuk. Mivel õk is keresztények voltak, a parancsot megtagadták.
Ezért elõbb megtizedelték a légiót – Móriccal az élen –, majd az egészet felkoncolták.
A Hasprai-családtól megvásárolt tornácos bakonyi, népi építésû házban
rendezték be a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. Érdekes a Bakonyi Erdõk
Háza. A zirci apátság hajdani gazdasági épületében természetvédelmi és
erdészeti gyûjteményt állítottak ki.
Az apátságtól egy kilométerre, egy kis tavacska partján, idilli környe-
zeteben álló kápolna jelzi a helyet, ahol Szent Gellért remetéskedett. A fölöt-
te lévõ magaslatra fut fel a Kálvária stációkkal jelzett útja.
CSESZNEK különösen szép fekvésû bakonyi várának a romjait a Zirctõl
északra vezetõ 82-es út mentén találjuk. Hatalmas mészkõsziklán áll a haj-
dan öt helyiségû belsõ vár romja. A vár elsõ említése 1308-ból származik,
250 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
akkor a Csák nemzetségé volt, majd különbözõ fõuraké, köztük a Garaiaké,
akik lovagvárrá építették át. Egy ideig a török is birtokolta. Késõbb Ester-
házy-birtok lett. 1820-ban villámcsapás által keletkezett tûzvész pusztította
el. Állagmegóvása és helyreállítása részben megtörtént.
GANNA Az Esterházyak temetkezõhelye, a 83-as úttól 4 km-re találjuk.
A gannai kerektemplom a magyar klasszicizmus páratlan érdekességû al-
kotása, amit az Esterházyak megbízásából Charles de Moreau francia építész
tervezett 1808–1818 között. Az épület a római pantheon kicsinyített mása.
A templombelsõ legértékesebb díszítõelemei Josef Klieber szobrai. A gannai
kripta megformálásában az antik sírépítményekhez fordul vissza. Az épület
magja egy magasra emelt centrális hajótér. Alatta helyezkedik el a kör alap-
rajzú kripta. A kriptában az Esterházy-család számos jelentõs tagja nyug-
szik. A hajó elõtt oszlopos elõcsarnok található.
DÖBRÖNTE A Himfyek õsi fellegvára Ganna szomszédságában van.
A Himfy Benedek által 1367-ben épített Szarvaskõ várának a romjaitól gyö-
nyörû kilátás nyílik. Itt rendezik meg minden szeptemberben a „Döbröntei
várünnepségek”-et. Télen sífelvonó is mûködik.
PÁPA Zircrõl a szépséges Gerence-völgyön át jutunk a Bakony és a
Kisalföld találkozásánál, az úgynevezett „Pápai-síkság”-on fekvõ város-
ba. Az egymástól eltérõ jellegû gazdasági területeknek az érintkezõ vonalán
mint kereskedõváros jött létre, majd ipari és kulturális központ jellege került
elõtérbe. Elsõsorban textilipara jelentõs, de a Pápai Húsipari Kombinát ké-
szítményei is kiváló hírnévnek örvendenek.
A település elsõ említése 1051-bõl való, és 1401-ben már városi ran-
got kapott. A török idõkben végvár volt, és csak rövid ideig volt török kézen.
A török után hangulatos barokk várossá fejlõdött. Az Esterházy-család bir-
tokközpontjaként az 1700-as években élte virágkorát. A város szellemiségét
a múlt században a Református Kollégium határozta meg. Különbözõ szintû
iskolák oktató-nevelõ tevékenységét fogta egybe, méltó társaként Sárospa-
tak és Debrecen kollégiumainak. A magyar történelem számos alakja töltötte
diákéveit az iskola falai között. A sikeres városrekonstrukció eredményekép-
pen 1989-ben Hild-emlékérmet nyert.
A VÁROS LEGÉRTÉKESEBB LÁTNIVALÓI: a katolikus plébániatemplom,
az Esterházy-kastély, a bencés templom, a Református Egyháztörténeti
Múzeum és a Kékfestõ Múzeum, amelyek a város fõterén és fõutcájában ta-
lálhatók.
A Fõ téren álló katolikus plébániatemplomot Esterházy Károly egri
püspök építtette Szent István diakónus, elsõ vértanú tiszteletére. 1774–1786
között épült. A templom tervezõjének, Fellner Jakabnak a munkájához Es-
ORSZÁGISMERET 251
aA A Közép-dunántúli régió
terházy püspök minden részletre kiterjedõ egyházi és mûvészi programot
adott, így valóságos társalkotóvá lépett elõ.
A kéttornyú copf ízlésû templom oromfalán Szent István elsõ vértanú
szobra áll, Messerschmidt János alkotása. A timpanonban az Esterházy püs-
pöki címer látható. A monumentális belsõ tér berendezésén és díszítésén ki-
váló mûvészek dolgoztak. A fõoltár képét, Szent István megkövezését a bécsi
Hubert Maurer festette. A templom boltozatán folytatódnak a szent életébõl
vett jelenetek, de már Franz Anton Maulbertsch-tõl. A berendezésnél hasz-
nált anyag is különleges értéket képvisel: a tabernákulum urali malachitból,
a szószék libanoni cédrusból, az életfát ábrázoló keresztelõkút pedig vörös
márványból készült. A szobrokat Procop Fülöp bécsi szobrász készítette – a
fõoltáron Szent István és Szent László alakjai láthatók.
Van egy történelmi érdekességû grissaille-kép a szentélyben, amely azt a jelenetet ábrá-
zolja, amikor Géza feleségének, Saroltnak megjelenik álmában a vértanú István, és meg-
jövendöli fia születését. Innen ered az István keresztnév választása.
Gróf Esterházy Károlynak, mint városépítõnek az új bronzszobra a
templom elõtt áll.
A templom mögött – mintegy lezárva a Fõ teret – áll az U-alakú Ester-
házy-kastély. A kastély az egykori vár alapjának a felhasználásával készült
Franz Anton Pilgram tervei szerint (1750). Késõbb Fellner Jakab, majd
Grossmann József vezette a munkálatokat. Az épületben az Esterházy Károly
Múzeum, Zeneiskola és Könyvtár mûködik. A kápolna ma a könyvtár olvasó-
terme. Restaurálásáért Král Éva és Felhõsi István Europa Nostra-díjat kapott.
A kastély úgynevezett Nádor Terme (régen „Ebédlõ palotá”-nak hívták)
idézi legjobban a régi kastély légkörét. Innen indul a fával burkolt, arannyal
díszített, mennyezetstukkókkal, cserépkályhákkal, csillárokkal ékes termek
barokkosan egymásba nyíló sora.
A kastély mellett az egykori lovardából alakították ki a Platán Szállót.
A kastély elõtt áll Somogyi József Petõfi-szobra annak emlékére, hogy itt
kapott két arany jutalmat Petõfi a Szín és való címû verséért. A Petõfi-szobor
szomszédságában egy fehér kõhasábba véste Szervátius Jenõ Jókai alakját.
A Fõ téren a Kapuszín alatt áthaladva jutunk a Kossuth, majd a kisvá-
rosi hangulatot idézõ Petõfi utcába, ahol egy földszintes házban, a házon lévõ
emléktábla szerint, Petõfi lakott.
Pápa a 16. században a kálvini reformáció dunántúli központjává vált.
A Fõ utcában van a Református Egyháztörténeti Múzeum (amelyben a du-
nántúli reformátusság egyháztörténeti és mûvészeti emlékeit gyûjtötték
össze) és a Levéltár.
A Fõ utca ékessége a Witwer Márton (Athanáz) karmelita szerzetes ál-
tal tervezett bencés templom. A barokk minden szépségét megtaláljuk a
Tatirek Félix pálos szerzetes által faragott oltárokon, kórusrácson, szószé-
ken, stallumokon, padokon és szobrokon. A templom elõcsarnokában látha-
tó a gótika korából való úgynevezett „Szerecsen Krisztus”.
252 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Kékfestõ Múzeum közép-európai viszonylatban egyedülálló ipartör-
téneti gyûjtemény. A Kluge-féle kékfestõmûhelyt tekinthetjük meg itt eredeti
teljes fölszereléssel.
A Március 15. tér déli részén magasodik az 1895-ben épített Református
Kollégium épülete, falán prédikátorok, tanárok és Nagy László költõ emléktáb-
lájával. A kollégium 20. századi neves diákjai közül megemlítjük még Somo-
gyi József szobrászt, Lõrincze Lajos nyelvészt és Csoóri Sándor költõt.
SÜMEG A város a Bakony és a Keszthelyi-hegység találkozásánál,
a Marcal-medencére lejtõ peremvidéken, a Balatontól mindössze
20 km-re helyezkedik el. Kimagasló történelmi és mûvészettörténeti látni-
valói sok turistát vonzanak.
A LÁTNIVALÓK MEGTEKINTÉSÜK SORRENDJÉBEN: a katolikus plébá-
niatemplom, Kisfaludy Sándor szülõháza, a püspöki nyaraló, a ferences
templom és a vár.
A katolikus plébániatemplomot Padányi Bíró Márton veszprémi püs-
pök építtette Tiethart Józseffel 1756–1759 között. A templomba belépõt,
a szerény külsõ után, rendkívüli mûvészi élmény fogadja. Falai és mennyeze-
te csodálatos szépségû freskókkal vannak tele. A freskókat még a fiatal
Maulbertsch, a barokk kor – nálunk alkotó – legnagyobb festõje készítette
1757–1758-ban. Az 1843. évi tûzvészkor megsérült freskókat 1938-ban
Mauro Pellicioli restaurálta.
A freskók alakjai helyenként rákerültek még az építészeti tagozatokra is. A freskókat a
hevederpárokkal három részre tagolt dongaboltozaton, a vastag oldalfalakban 3–3 félkör-
íves, félkupolával boltozott fülkékben, a szentélyben, az orgonakarzaton és az alatta lévõ
boltozaton találjuk.
A legszebb képek a fali fülkékben láthatók, és Jézus életébõl vett jele-
neteket ábrázolnak, a bejárattól elõre haladva, a jobb oldali fülkékben: „A
pásztorok imádása”, „A királyok imádása” és „Krisztus feltámadása”; a bal
oldali fülkékben: „Jézus körülmetélése”, „Golgota” és „Szent Péter elsõ prédi-
kációja” címen.
„A pásztorok imádásá”-n minden részvevõ elragadtatással szemléli a Kisdedet. A Gyer-
mekbõl áradó fény világítja meg a jelenlévõket. Egyetlen személy – egy sajtot hozó pász-
tor – azonban kihívóan a freskót szemlélõre tekint, nem a Gyermekre, így vonva magára a
figyelmet. Alakjában a mûvész önmagát festette meg. A mûvész a kórus freskóján is
megörökítette magát: Bíró Márton püspök mellett lehet látni narancsszínû frakkban.
A szentély zárófalának triptichonszerû freskómûve: „Krisztus menny-
bemenetele”. Mind a bal, mind a jobb oldali szárnyfreskón egy-egy, a valódi
faloszlopokra kitámaszkodó alakot festett Maulbertsch, ami ritka barokkos
megoldás.
A jobb oldali szárnykép jobb alsó sarkában Maulbertsch festõi jelképe,
a kóró is látható, alatta a névaláírásával: „Maulbertsch pinxit”.
ORSZÁGISMERET 253
aA A Közép-dunántúli régió
terházy püspök minden részletre kiterjedõ egyházi és mûvészi programot
adott, így valóságos társalkotóvá lépett elõ.
A kéttornyú copf ízlésû templom oromfalán Szent István elsõ vértanú
szobra áll, Messerschmidt János alkotása. A timpanonban az Esterházy püs-
pöki címer látható. A monumentális belsõ tér berendezésén és díszítésén ki-
váló mûvészek dolgoztak. A fõoltár képét, Szent István megkövezését a bécsi
Hubert Maurer festette. A templom boltozatán folytatódnak a szent életébõl
vett jelenetek, de már Franz Anton Maulbertsch-tõl. A berendezésnél hasz-
nált anyag is különleges értéket képvisel: a tabernákulum urali malachitból,
a szószék libanoni cédrusból, az életfát ábrázoló keresztelõkút pedig vörös
márványból készült. A szobrokat Procop Fülöp bécsi szobrász készítette – a
fõoltáron Szent István és Szent László alakjai láthatók.
Van egy történelmi érdekességû grissaille-kép a szentélyben, amely azt a jelenetet ábrá-
zolja, amikor Géza feleségének, Saroltnak megjelenik álmában a vértanú István, és meg-
jövendöli fia születését. Innen ered az István keresztnév választása.
Gróf Esterházy Károlynak, mint városépítõnek az új bronzszobra a
templom elõtt áll.
A templom mögött – mintegy lezárva a Fõ teret – áll az U-alakú Ester-
házy-kastély. A kastély az egykori vár alapjának a felhasználásával készült
Franz Anton Pilgram tervei szerint (1750). Késõbb Fellner Jakab, majd
Grossmann József vezette a munkálatokat. Az épületben az Esterházy Károly
Múzeum, Zeneiskola és Könyvtár mûködik. A kápolna ma a könyvtár olvasó-
terme. Restaurálásáért Král Éva és Felhõsi István Europa Nostra-díjat kapott.
A kastély úgynevezett Nádor Terme (régen „Ebédlõ palotá”-nak hívták)
idézi legjobban a régi kastély légkörét. Innen indul a fával burkolt, arannyal
díszített, mennyezetstukkókkal, cserépkályhákkal, csillárokkal ékes termek
barokkosan egymásba nyíló sora.
A kastély mellett az egykori lovardából alakították ki a Platán Szállót.
A kastély elõtt áll Somogyi József Petõfi-szobra annak emlékére, hogy itt
kapott két arany jutalmat Petõfi a Szín és való címû verséért. A Petõfi-szobor
szomszédságában egy fehér kõhasábba véste Szervátius Jenõ Jókai alakját.
A Fõ téren a Kapuszín alatt áthaladva jutunk a Kossuth, majd a kisvá-
rosi hangulatot idézõ Petõfi utcába, ahol egy földszintes házban, a házon lévõ
emléktábla szerint, Petõfi lakott.
Pápa a 16. században a kálvini reformáció dunántúli központjává vált.
A Fõ utcában van a Református Egyháztörténeti Múzeum (amelyben a du-
nántúli reformátusság egyháztörténeti és mûvészeti emlékeit gyûjtötték
össze) és a Levéltár.
A Fõ utca ékessége a Witwer Márton (Athanáz) karmelita szerzetes ál-
tal tervezett bencés templom. A barokk minden szépségét megtaláljuk a
Tatirek Félix pálos szerzetes által faragott oltárokon, kórusrácson, szószé-
ken, stallumokon, padokon és szobrokon. A templom elõcsarnokában látha-
tó a gótika korából való úgynevezett „Szerecsen Krisztus”.
252 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Kékfestõ Múzeum közép-európai viszonylatban egyedülálló ipartör-
téneti gyûjtemény. A Kluge-féle kékfestõmûhelyt tekinthetjük meg itt eredeti
teljes fölszereléssel.
A Március 15. tér déli részén magasodik az 1895-ben épített Református
Kollégium épülete, falán prédikátorok, tanárok és Nagy László költõ emléktáb-
lájával. A kollégium 20. századi neves diákjai közül megemlítjük még Somo-
gyi József szobrászt, Lõrincze Lajos nyelvészt és Csoóri Sándor költõt.
SÜMEG A város a Bakony és a Keszthelyi-hegység találkozásánál,
a Marcal-medencére lejtõ peremvidéken, a Balatontól mindössze
20 km-re helyezkedik el. Kimagasló történelmi és mûvészettörténeti látni-
valói sok turistát vonzanak.
A LÁTNIVALÓK MEGTEKINTÉSÜK SORRENDJÉBEN: a katolikus plébá-
niatemplom, Kisfaludy Sándor szülõháza, a püspöki nyaraló, a ferences
templom és a vár.
A katolikus plébániatemplomot Padányi Bíró Márton veszprémi püs-
pök építtette Tiethart Józseffel 1756–1759 között. A templomba belépõt,
a szerény külsõ után, rendkívüli mûvészi élmény fogadja. Falai és mennyeze-
te csodálatos szépségû freskókkal vannak tele. A freskókat még a fiatal
Maulbertsch, a barokk kor – nálunk alkotó – legnagyobb festõje készítette
1757–1758-ban. Az 1843. évi tûzvészkor megsérült freskókat 1938-ban
Mauro Pellicioli restaurálta.
A freskók alakjai helyenként rákerültek még az építészeti tagozatokra is. A freskókat a
hevederpárokkal három részre tagolt dongaboltozaton, a vastag oldalfalakban 3–3 félkör-
íves, félkupolával boltozott fülkékben, a szentélyben, az orgonakarzaton és az alatta lévõ
boltozaton találjuk.
A legszebb képek a fali fülkékben láthatók, és Jézus életébõl vett jele-
neteket ábrázolnak, a bejárattól elõre haladva, a jobb oldali fülkékben: „A
pásztorok imádása”, „A királyok imádása” és „Krisztus feltámadása”; a bal
oldali fülkékben: „Jézus körülmetélése”, „Golgota” és „Szent Péter elsõ prédi-
kációja” címen.
„A pásztorok imádásá”-n minden részvevõ elragadtatással szemléli a Kisdedet. A Gyer-
mekbõl áradó fény világítja meg a jelenlévõket. Egyetlen személy – egy sajtot hozó pász-
tor – azonban kihívóan a freskót szemlélõre tekint, nem a Gyermekre, így vonva magára a
figyelmet. Alakjában a mûvész önmagát festette meg. A mûvész a kórus freskóján is
megörökítette magát: Bíró Márton püspök mellett lehet látni narancsszínû frakkban.
A szentély zárófalának triptichonszerû freskómûve: „Krisztus menny-
bemenetele”. Mind a bal, mind a jobb oldali szárnyfreskón egy-egy, a valódi
faloszlopokra kitámaszkodó alakot festett Maulbertsch, ami ritka barokkos
megoldás.
A jobb oldali szárnykép jobb alsó sarkában Maulbertsch festõi jelképe,
a kóró is látható, alatta a névaláírásával: „Maulbertsch pinxit”.
ORSZÁGISMERET 253
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A szentély oldalfalain a négy nyugati egyházatya grisaille14 képét lát-
hatjuk. Bal oldalon Szent Jeromost és Szent Gergelyt, a jobb oldalon Szent
Ambrust és Szent Ágostont.
A plébániától – keresztezve a város fõutcáját – Kisfaludy Sándor
(1772–1844) szülõházához jutunk. A földszintes épületben ma a Kisfaludy
Emlékmúzeum van. A költõ itt is halt meg.
A Kisfaludy-házon túl, már emelkedõ térszínen épült meg Bíró Márton
veszprémi püspök nyaraló palotája. Az aszimmetrikus barokk palotát
Tiethart József építette (1755). Fõbejáratát atlaszok által tartott, Bíró
Márton püspök címerével ellátott erkély díszíti. Értékes könyvtárbútorzata
ma az Iparmûvészeti Múzeumban van Budapesten. A palota stukkódíszeit
A. Orsatti készítette.
A tér legmagasabb pontján a ferences templom áll. 1652–1657 között
emeltette Széchenyi György püspök. 1733-ban bõvítették, és ekkor épült a
tornya is a gyõri Witwer Márton karmelita építész tervei szerint. A fõoltárát
Franz Richter karmelita szerzetes faragta. Kontuly Béla Mária életébõl vett
jelenetekkel festette ki a boltozatot. A ferences templom egy 17. századi cso-
dás gyógyulás után Mária-kegyhely lett. A fõoltáron lévõ Pieta több tûzvész-
bõl meglepõ módon épségben került ki. A templomhoz csatlakozó kolostor-
épületben 17. századi szép faragott bútorokat találunk.
A vár alatti nyeregben van a Bíró Márton püspök által építtetett lóistálló,
amely jelentõs mezõgazdasági mûemlék, és ma is a lovas turizmus céljait
szolgálja. Érdekes a „Nyereg- és lószerszám-történeti kiállítás”.
A krétamészkõbõl felépülõ kis rög – amelyet a Pannon-tenger romboló
munkája választott le a Nyugati-Bakonyról – tetején emelkedik a sümegi vár
romja. A szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vár a Balaton-vidék legna-
gyobb és legjobb állapotban lévõ várromja. Észak-déli irányban legnagyobb
hosszúsága 125 m. Alapfalainak a vastagsága a 4 métert is meghaladja. Már
IV. Béla uralkodása alatt is fennállott. Õ maga is lakott a vár falai között a ta-
tárjárás idején. Egy ideig itt õrizték az ország ereklyéit, a többi között a Szent
László-hermát is. Késõbb a veszprémi püspökségé lett, amikor a török elfog-
lalta Veszprémet, a püspökség a sümegi várba költözött. Kövess püspök
(1554) új védõmûvekkel erõsíttette a várat. Rövid ideig a töröké (1563),
majd újra a püspökségé (1587). Rákóczi szabadságharca idején itt tartották
a dunántúli megyék gyûlését is. Emiatt a császár parancsára 1713-ban rész-
ben lerombolták. A maradványokat az 1774-es tûzvész pusztította el. Utána
Széchényi Pál püspök elrendelte, hogy csak kõbõl lehet építkezni. Így az újjá-
épült vár szép épületeiben ma is gyönyörködhetünk. A vár mai rekonst-
rukciója és üzemeltetése példaértékû. Az évente megrendezésre kerülõ
Sümegi Várjátékok sok látogatót vonzanak.
14
Grisaille: a szürkének különbözõ árnyalataival való festési mód, illetve az így készült, dombor-
mû hatású kép.
254 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A sümegi temetõben nyugszik Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedi
Róza. A síremlék Kisfaludyt ábrázoló carrarai márvány mellszobrát Gerendai
Antal készítette. A talapzatán Szegedi Róza bronz dombormûvû arcképe lát-
ható. A temetõben még néhány szép mûvészi síremlék látható Istók Jánostól
és Kallós Edétõl.
BAZSI Itt született 1926-ban Simon István költõ, és itt is temették el.
SÜMEGPRÁGA A településen évenként fazekastalálkozót rendeznek,
cserépvásárral és folklórmûsorokkal.
A Vértes
A Vértes a Tata–Váli-árok és a Móri-árok között mintegy 35 km hosszan el-
helyezkedõ, átlagosan 400 m magas, tagolatlan lapos fennsík, amely fõként
triász dolomitból épül fel.
Az északkelet-délnyugati csapású röghegységet minden oldalról törések és vetõdések
mentén kialakult meredek lépcsõk határolják. A hegység mai letarolt felszíne a miocén
vége felé alakult ki, de fiatalabb mozgások ezt még feldarabolták, és féloldalasan ki is emel-
ték. Legmagasabb pontjai a Nagy-Csákány (487), a Körtvélyes (480) és a Csóka-kõ
(479). A hegység területén kis lösszel fedett szerkezeti medencék és völgyek találhatók.
Változatos növényvilága van. Az északi és déli eredetû növények sajátos együttélése teszi
érdekessé a hegységet. A szakadékos mély völgyekben sok a vaddisznó, több díjazott
példányt kilõttek már innen. Sokszínûsége leginkább a Csákvár-gánti országútról leágazó
geológiai-botanikai tanösvényen és a Fáni-völgy turistaútján fedezhetõ fel.
A Vértes délkeleti oldala
CSÁKVÁR A mai Csákvár helyén a rómaiak Floriana nevû városa állt,
amelyet közvetlen út kötött össze Gorsiummal (Tác). Régen jelentõs faze-
kas központ volt. Az itt készített csíkos fazekakat és zöld köcsögöket messze
vidéken ismerték.
A település legértékesebb épülete az Esterházy-kastély, amely hazánk
legszebb klasszicista kastélyépülete. 1823-ban épült, valószínûleg Charles
Moreau francia építész tervei szerint.
Az 1748-ban épített, de Esterházy Miklós megbízásából Ybl Miklós ter-
vei szerint 1852–1859 között átépített katolikus templom fõ értéke a szen-
télyben álló, Georg Herzog osztrák szobrász által 1854-ben készített, fehér
márvány Szent Mihály-szobor. Az oromzat Patrona Hungariae-szobra szintén
Georg Herzog alkotása.
GÁNT a magyar bauxitbányászat bölcsõje. Az 1920-as évek elején egy
addig ismeretlen mérnök, Balázs Jenõ fedezte fel a Gánttól délnyugatra
(2 km) lévõ nagy kiterjedésû bauxittelepeket. A gánti bányából közel 12 mil-
ORSZÁGISMERET 255
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A szentély oldalfalain a négy nyugati egyházatya grisaille14 képét lát-
hatjuk. Bal oldalon Szent Jeromost és Szent Gergelyt, a jobb oldalon Szent
Ambrust és Szent Ágostont.
A plébániától – keresztezve a város fõutcáját – Kisfaludy Sándor
(1772–1844) szülõházához jutunk. A földszintes épületben ma a Kisfaludy
Emlékmúzeum van. A költõ itt is halt meg.
A Kisfaludy-házon túl, már emelkedõ térszínen épült meg Bíró Márton
veszprémi püspök nyaraló palotája. Az aszimmetrikus barokk palotát
Tiethart József építette (1755). Fõbejáratát atlaszok által tartott, Bíró
Márton püspök címerével ellátott erkély díszíti. Értékes könyvtárbútorzata
ma az Iparmûvészeti Múzeumban van Budapesten. A palota stukkódíszeit
A. Orsatti készítette.
A tér legmagasabb pontján a ferences templom áll. 1652–1657 között
emeltette Széchenyi György püspök. 1733-ban bõvítették, és ekkor épült a
tornya is a gyõri Witwer Márton karmelita építész tervei szerint. A fõoltárát
Franz Richter karmelita szerzetes faragta. Kontuly Béla Mária életébõl vett
jelenetekkel festette ki a boltozatot. A ferences templom egy 17. századi cso-
dás gyógyulás után Mária-kegyhely lett. A fõoltáron lévõ Pieta több tûzvész-
bõl meglepõ módon épségben került ki. A templomhoz csatlakozó kolostor-
épületben 17. századi szép faragott bútorokat találunk.
A vár alatti nyeregben van a Bíró Márton püspök által építtetett lóistálló,
amely jelentõs mezõgazdasági mûemlék, és ma is a lovas turizmus céljait
szolgálja. Érdekes a „Nyereg- és lószerszám-történeti kiállítás”.
A krétamészkõbõl felépülõ kis rög – amelyet a Pannon-tenger romboló
munkája választott le a Nyugati-Bakonyról – tetején emelkedik a sümegi vár
romja. A szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vár a Balaton-vidék legna-
gyobb és legjobb állapotban lévõ várromja. Észak-déli irányban legnagyobb
hosszúsága 125 m. Alapfalainak a vastagsága a 4 métert is meghaladja. Már
IV. Béla uralkodása alatt is fennállott. Õ maga is lakott a vár falai között a ta-
tárjárás idején. Egy ideig itt õrizték az ország ereklyéit, a többi között a Szent
László-hermát is. Késõbb a veszprémi püspökségé lett, amikor a török elfog-
lalta Veszprémet, a püspökség a sümegi várba költözött. Kövess püspök
(1554) új védõmûvekkel erõsíttette a várat. Rövid ideig a töröké (1563),
majd újra a püspökségé (1587). Rákóczi szabadságharca idején itt tartották
a dunántúli megyék gyûlését is. Emiatt a császár parancsára 1713-ban rész-
ben lerombolták. A maradványokat az 1774-es tûzvész pusztította el. Utána
Széchényi Pál püspök elrendelte, hogy csak kõbõl lehet építkezni. Így az újjá-
épült vár szép épületeiben ma is gyönyörködhetünk. A vár mai rekonst-
rukciója és üzemeltetése példaértékû. Az évente megrendezésre kerülõ
Sümegi Várjátékok sok látogatót vonzanak.
14
Grisaille: a szürkének különbözõ árnyalataival való festési mód, illetve az így készült, dombor-
mû hatású kép.
254 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A sümegi temetõben nyugszik Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedi
Róza. A síremlék Kisfaludyt ábrázoló carrarai márvány mellszobrát Gerendai
Antal készítette. A talapzatán Szegedi Róza bronz dombormûvû arcképe lát-
ható. A temetõben még néhány szép mûvészi síremlék látható Istók Jánostól
és Kallós Edétõl.
BAZSI Itt született 1926-ban Simon István költõ, és itt is temették el.
SÜMEGPRÁGA A településen évenként fazekastalálkozót rendeznek,
cserépvásárral és folklórmûsorokkal.
A Vértes
A Vértes a Tata–Váli-árok és a Móri-árok között mintegy 35 km hosszan el-
helyezkedõ, átlagosan 400 m magas, tagolatlan lapos fennsík, amely fõként
triász dolomitból épül fel.
Az északkelet-délnyugati csapású röghegységet minden oldalról törések és vetõdések
mentén kialakult meredek lépcsõk határolják. A hegység mai letarolt felszíne a miocén
vége felé alakult ki, de fiatalabb mozgások ezt még feldarabolták, és féloldalasan ki is emel-
ték. Legmagasabb pontjai a Nagy-Csákány (487), a Körtvélyes (480) és a Csóka-kõ
(479). A hegység területén kis lösszel fedett szerkezeti medencék és völgyek találhatók.
Változatos növényvilága van. Az északi és déli eredetû növények sajátos együttélése teszi
érdekessé a hegységet. A szakadékos mély völgyekben sok a vaddisznó, több díjazott
példányt kilõttek már innen. Sokszínûsége leginkább a Csákvár-gánti országútról leágazó
geológiai-botanikai tanösvényen és a Fáni-völgy turistaútján fedezhetõ fel.
A Vértes délkeleti oldala
CSÁKVÁR A mai Csákvár helyén a rómaiak Floriana nevû városa állt,
amelyet közvetlen út kötött össze Gorsiummal (Tác). Régen jelentõs faze-
kas központ volt. Az itt készített csíkos fazekakat és zöld köcsögöket messze
vidéken ismerték.
A település legértékesebb épülete az Esterházy-kastély, amely hazánk
legszebb klasszicista kastélyépülete. 1823-ban épült, valószínûleg Charles
Moreau francia építész tervei szerint.
Az 1748-ban épített, de Esterházy Miklós megbízásából Ybl Miklós ter-
vei szerint 1852–1859 között átépített katolikus templom fõ értéke a szen-
télyben álló, Georg Herzog osztrák szobrász által 1854-ben készített, fehér
márvány Szent Mihály-szobor. Az oromzat Patrona Hungariae-szobra szintén
Georg Herzog alkotása.
GÁNT a magyar bauxitbányászat bölcsõje. Az 1920-as évek elején egy
addig ismeretlen mérnök, Balázs Jenõ fedezte fel a Gánttól délnyugatra
(2 km) lévõ nagy kiterjedésû bauxittelepeket. A gánti bányából közel 12 mil-
ORSZÁGISMERET 255
aA A Közép-dunántúli régió Bb
lió tonna ércet termeltek ki. A külfejtés mellett, mivel a bányászat már meg-
szûnt, megnyitották a Bagoly-hegyi Bauxitbányászati Múzeumot.
Mint azt a táró melletti tábla is tanúsítja: „Itt a Bagolyhegyen létesítették 1924/25-ben a
gánti bauxitbányászat elsõ kutatótáróját.” Láthatók a táróban a bauxitbányászat régi és új
eszközei. A tárótól 10 perces sétával érhetõ el a Meleges II. bauxitelõfordulás területe.
A látogatót megragadja a dolomit-töbrökben visszamaradt bauxittípusoknak az a sokszí-
nûsége, változatossága, amely jellemzõ a magyarországi, de különösen a gánti bauxittí-
pusokra. Látható a bauxitkeletkezés elõtti vetõsíkok mentén, vagy a földrengések folytán
megújult fiatalabb korú kéregmozgások helye, elvetési magassága. De az elmozdulás
irányára is lehet következtetni a különbözõ irányú érdekes vetõkarcokról.
CSÓKAKÕ A Vértes délnyugati végén, 298 m magas sziklaormon áll a
csókakõi vár romja. A szabálytalan alaprajzú belsõtornyos várat a Csák nem-
zetség építette a 13. században.
1601-ben Brindisi Szent Lõrincnek, a kapucinus szerzetesrend generálisának a szavára a
keresztény fejedelmek az elõnyomuló török hadakkal szemben egyesítették seregeiket.
A keresztény sereg Magyarországon gyûlt össze. Lõrinc – kereszttel a kezében – a hadse-
reg élére állt, s a katonákat meg a tiszteket fellelkesítve, október 15-én a csókakõi csatá-
ban elsöprõ gyõzelemre vezette õket a török sereg ellen. A török csak 42 évvel késõbb
tudta elfoglalni a csókakõi várat.
A Vértes északnyugati oldala – Vértesalja
VÁRGESZTES Környérõl jutunk a hegység belsejébe vezetõ úton Vár-
gesztesre. Néhány perces sétával a vár alatti parkolóból érhetjük el a 385 m
magasan fekvõ várat. A 14. században épített téglalap alakú királyi várban az
1980-as években végzett helyreállítás során turistaházat és éttermet alakí-
tottak ki.
A fõfalakat körülvevõ védõmûveken át jutunk a négyszögletes udvarba.
A tetõteraszról szép kilátás nyílik egyfelõl Várgesztes piros háztetõire, másfe-
lõl a Nagy Kutyaorom, Ûzõ-hegy és Vadászdombok öreg erdeire. A környék
földrajzi nevei is elárulják, hogy századokon át királyok tartottak itt nagy va-
dászatokat. Zsigmond is építkezett itt, Nagy Lajos pedig így keltezte a közeli
Gerencsér várból a leveleit: „vadászatunk helye”. A nagy vadászatoknak iro-
dalmi hagyományai is vannak. Gvadányi József itt vadásztatja a pozsonyi
diéta mulatni vágyó ifjúságát a „Vértesi vadászat” címû mûvében. Ha pedig a
Lófõ orma nem takarná el, éppen belátnánk a Mocsárrét völgyébe, Vörös-
marty Mihály „Szép Ilonka” címû elbeszélõ költeményének helyszínére.
Várgesztesen épült meg hazánk négycsillagos üdülõfaluja, a Villapark.
Minden kényelemmel felszerelt 125 villa várja egész évben a vendégeit.
MAJKPUSZTA A Környe és Csákvár közötti úton érjük el a majki ka-
malduli remeteséget. Majk az Esterházy-család gesztesi uradalmának tarto-
zéka volt.
256 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A kamalduliak a negyedik magyar remeteséget Esterházy József segítségével építették
meg a 18. században, a Quirinium nevû római telep köveibõl. A bencés szellemben élõ
szigorú remete rendet Szent Romuald alapította 980 körül, az itáliai Arezzo közelében lévõ
Camaldoliban.
Az épületegyüttes tervezésében részt vett Franz Anton Pilgram, a ba-
rokk kiemelkedõ építésze is.
A majki – több sorban álló – 17 remetelak oromfalán a donátorok15 cí-
merei láthatók (Esterházy, Cziráky, Erdõsy stb.). Mindegyik házhoz kis kert is
tartozott, ahol a remeték dolgoztak. Az egyik remeteházban rendtörténeti ki-
állítás látható, amely bepillantást enged a remeték egykori életébe. A temp-
lomnak csak a barokk tornya maradt meg. A toronyból szól az a harangjáték,
amely minden negyedórában Esterházy Pál Harmonia Caelestis címû zenei
gyûjteményébõl ad elõ részleteket. A templom elõtt nyaranta hangversenye-
ket rendeznek. Napjainkban a cellákat apartmanként hasznosítják. Az épüle-
tek végén áll a volt Esterházy-kastély (18. század).
VÉRTESSZENTKERESZT Oroszlánytól délnyugatra, a Vértes renge-
tegében találjuk a vértesszentkereszti bencés apátság és templom jelentõs
értékû romjait. Az apátságot Csák Ugrin kalocsai érsek építtette 1140 körül.
Elsõ írásos említésével 1146-ban találkozunk. A török hódoltság alatt pusz-
tult el. Az eredetileg két homlokzati tornyos, háromhajós templomnak rész-
ben még áll a nyugati zárófala és a szentélye. Fõapszisa három levelû lóhere
alaprajzú, míg a mellékhajók apszisa félköríves. Az északi oldalán álló bencés
monostornak csak csekély falmagasságú részei maradtak meg. A legszebb
eredeti kõfaragványokat Tatán, az Esterházyak parkjában Charles Moreau
által tervezett mûromok építéséhez használták fel. A park a Cseke-tó partján
helyezkedik el. A vértesszentkereszti apátság romjainak konzerválása az
1980-as években történt meg.
MÓR a Vértes Móri-árokra lejtõ délnyugati végének gazdasági és turiszti-
kai központja. Legjelentõsebb mûemléke a Szent István téren álló barokk
Lamberg-kastély, amely Fellner Jakab tervei szerint épült a 18. század máso-
dik felében. Építtetõje Lamberg Ferenc Antal volt, aki nyári rezidenciának
szánta az épületet. A kastélyban helytörténeti gyûjtemény tekinthetõ meg.
A téren még egy 18. századi kastélyt találunk, a Luzsénszky-család építtette
úgynevezett „Láncos kastély”-t, amely a homlokzata elõtt végigfutó lán-
cokról kapta a nevét. Benne ma az önkormányzat mûködik.
A fõtér magasabb pontján álló kapucinus templomot 1695-ben kezdték
építeni és 1701-ben szentelték fel, de a 19. század végén jelentõsen átalakí-
tották. A templomot Brindisi Szent Lõrincnek, a sárréti csata hõsének tisztele-
tére szentelték fel. Fõoltárképét, amely Jézust és Máriát ábrázolja, páter
15
Donátor: adományozó, alapítványt tevõ személy.
ORSZÁGISMERET 257
aA A Közép-dunántúli régió Bb
lió tonna ércet termeltek ki. A külfejtés mellett, mivel a bányászat már meg-
szûnt, megnyitották a Bagoly-hegyi Bauxitbányászati Múzeumot.
Mint azt a táró melletti tábla is tanúsítja: „Itt a Bagolyhegyen létesítették 1924/25-ben a
gánti bauxitbányászat elsõ kutatótáróját.” Láthatók a táróban a bauxitbányászat régi és új
eszközei. A tárótól 10 perces sétával érhetõ el a Meleges II. bauxitelõfordulás területe.
A látogatót megragadja a dolomit-töbrökben visszamaradt bauxittípusoknak az a sokszí-
nûsége, változatossága, amely jellemzõ a magyarországi, de különösen a gánti bauxittí-
pusokra. Látható a bauxitkeletkezés elõtti vetõsíkok mentén, vagy a földrengések folytán
megújult fiatalabb korú kéregmozgások helye, elvetési magassága. De az elmozdulás
irányára is lehet következtetni a különbözõ irányú érdekes vetõkarcokról.
CSÓKAKÕ A Vértes délnyugati végén, 298 m magas sziklaormon áll a
csókakõi vár romja. A szabálytalan alaprajzú belsõtornyos várat a Csák nem-
zetség építette a 13. században.
1601-ben Brindisi Szent Lõrincnek, a kapucinus szerzetesrend generálisának a szavára a
keresztény fejedelmek az elõnyomuló török hadakkal szemben egyesítették seregeiket.
A keresztény sereg Magyarországon gyûlt össze. Lõrinc – kereszttel a kezében – a hadse-
reg élére állt, s a katonákat meg a tiszteket fellelkesítve, október 15-én a csókakõi csatá-
ban elsöprõ gyõzelemre vezette õket a török sereg ellen. A török csak 42 évvel késõbb
tudta elfoglalni a csókakõi várat.
A Vértes északnyugati oldala – Vértesalja
VÁRGESZTES Környérõl jutunk a hegység belsejébe vezetõ úton Vár-
gesztesre. Néhány perces sétával a vár alatti parkolóból érhetjük el a 385 m
magasan fekvõ várat. A 14. században épített téglalap alakú királyi várban az
1980-as években végzett helyreállítás során turistaházat és éttermet alakí-
tottak ki.
A fõfalakat körülvevõ védõmûveken át jutunk a négyszögletes udvarba.
A tetõteraszról szép kilátás nyílik egyfelõl Várgesztes piros háztetõire, másfe-
lõl a Nagy Kutyaorom, Ûzõ-hegy és Vadászdombok öreg erdeire. A környék
földrajzi nevei is elárulják, hogy századokon át királyok tartottak itt nagy va-
dászatokat. Zsigmond is építkezett itt, Nagy Lajos pedig így keltezte a közeli
Gerencsér várból a leveleit: „vadászatunk helye”. A nagy vadászatoknak iro-
dalmi hagyományai is vannak. Gvadányi József itt vadásztatja a pozsonyi
diéta mulatni vágyó ifjúságát a „Vértesi vadászat” címû mûvében. Ha pedig a
Lófõ orma nem takarná el, éppen belátnánk a Mocsárrét völgyébe, Vörös-
marty Mihály „Szép Ilonka” címû elbeszélõ költeményének helyszínére.
Várgesztesen épült meg hazánk négycsillagos üdülõfaluja, a Villapark.
Minden kényelemmel felszerelt 125 villa várja egész évben a vendégeit.
MAJKPUSZTA A Környe és Csákvár közötti úton érjük el a majki ka-
malduli remeteséget. Majk az Esterházy-család gesztesi uradalmának tarto-
zéka volt.
256 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A kamalduliak a negyedik magyar remeteséget Esterházy József segítségével építették
meg a 18. században, a Quirinium nevû római telep köveibõl. A bencés szellemben élõ
szigorú remete rendet Szent Romuald alapította 980 körül, az itáliai Arezzo közelében lévõ
Camaldoliban.
Az épületegyüttes tervezésében részt vett Franz Anton Pilgram, a ba-
rokk kiemelkedõ építésze is.
A majki – több sorban álló – 17 remetelak oromfalán a donátorok15 cí-
merei láthatók (Esterházy, Cziráky, Erdõsy stb.). Mindegyik házhoz kis kert is
tartozott, ahol a remeték dolgoztak. Az egyik remeteházban rendtörténeti ki-
állítás látható, amely bepillantást enged a remeték egykori életébe. A temp-
lomnak csak a barokk tornya maradt meg. A toronyból szól az a harangjáték,
amely minden negyedórában Esterházy Pál Harmonia Caelestis címû zenei
gyûjteményébõl ad elõ részleteket. A templom elõtt nyaranta hangversenye-
ket rendeznek. Napjainkban a cellákat apartmanként hasznosítják. Az épüle-
tek végén áll a volt Esterházy-kastély (18. század).
VÉRTESSZENTKERESZT Oroszlánytól délnyugatra, a Vértes renge-
tegében találjuk a vértesszentkereszti bencés apátság és templom jelentõs
értékû romjait. Az apátságot Csák Ugrin kalocsai érsek építtette 1140 körül.
Elsõ írásos említésével 1146-ban találkozunk. A török hódoltság alatt pusz-
tult el. Az eredetileg két homlokzati tornyos, háromhajós templomnak rész-
ben még áll a nyugati zárófala és a szentélye. Fõapszisa három levelû lóhere
alaprajzú, míg a mellékhajók apszisa félköríves. Az északi oldalán álló bencés
monostornak csak csekély falmagasságú részei maradtak meg. A legszebb
eredeti kõfaragványokat Tatán, az Esterházyak parkjában Charles Moreau
által tervezett mûromok építéséhez használták fel. A park a Cseke-tó partján
helyezkedik el. A vértesszentkereszti apátság romjainak konzerválása az
1980-as években történt meg.
MÓR a Vértes Móri-árokra lejtõ délnyugati végének gazdasági és turiszti-
kai központja. Legjelentõsebb mûemléke a Szent István téren álló barokk
Lamberg-kastély, amely Fellner Jakab tervei szerint épült a 18. század máso-
dik felében. Építtetõje Lamberg Ferenc Antal volt, aki nyári rezidenciának
szánta az épületet. A kastélyban helytörténeti gyûjtemény tekinthetõ meg.
A téren még egy 18. századi kastélyt találunk, a Luzsénszky-család építtette
úgynevezett „Láncos kastély”-t, amely a homlokzata elõtt végigfutó lán-
cokról kapta a nevét. Benne ma az önkormányzat mûködik.
A fõtér magasabb pontján álló kapucinus templomot 1695-ben kezdték
építeni és 1701-ben szentelték fel, de a 19. század végén jelentõsen átalakí-
tották. A templomot Brindisi Szent Lõrincnek, a sárréti csata hõsének tisztele-
tére szentelték fel. Fõoltárképét, amely Jézust és Máriát ábrázolja, páter
15
Donátor: adományozó, alapítványt tevõ személy.
ORSZÁGISMERET 257
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Norbert kapucinus szerzetes festette a 18. században. A templom egyik
mennyezeti freskója – Rovátkai Lajos munkája – Brindisi Szent Lõrincet ábrá-
zolja a csókakõi csatában. Színes üvegablakai Bécsben készültek.
Mór a móri borvidék központja. A Vértes-hegység peremén, védve az
északi szelektõl, és a június–júliusi napsütésnek kitéve, 600 hektáron terem a
„móri ezerjó”, a külföldön is legismertebb magyar borok egyikének alap-
anyagául szolgáló szõlõ. A szõlõhegyen keresztek, kis kápolnák, pincesorok,
lejjebb a Bormúzeum található. Ez utóbbi a borkóstolók színhelye. A szüret
idõszakához kapcsolódik a Móri Bornapok rendezvénysorozata.
CSÁSZÁR A római katolikus templom Fellner Jakab alkotása a 18. szá-
zadból. A templombelsõ freskóit és oltárképeit a barokk kor kiváló festõje,
id. Dorffmeister István festette. A fõoltárkép Péter és Pál apostolok búcsúját
ábrázolja. A szentélykupolán a Szentháromság, Szûz Mária, Péter és Pál vér-
tanúsága koszorúit tartó angyalok láthatók. A középkupola freskóján Jézus
átadja Péternek a mennyország kulcsait. A harmadik kupola freskója Szent
Pált ábrázolja, amint a pogányoknak prédikál. A templomnak tehát össze-
függõ ikonográfiai programja van.
A szószék ritka ábrázolási forma: bárkát ábrázol evezõkkel, hálóval és genezáreti halá-
szokkal. A hajóban Jézus mellett a hálóját kivetõ, halászó Péter ül. Az orgonakarzat mell-
védjén muzsikáló angyalok szobrai állnak.
A templom európai jelentõségû ritkasága a húsvéti gyertyatartó, felte-
hetõen a 17. vagy a 18. századból. A közel két méter magas, oszlopszerûen
megformált gyertyatartó, mintha teljes egészében a Physiologustól (200 kö-
rül) merítette volna az ikonográfiáját.
Talapzatán két hatalmas oroszlánmancs kapaszkodik a földbe. Itt az oroszlán Krisztus
feltámadásának a szimbóluma. A Physiologus szerint ugyanis az oroszlán nyitott szem-
mel alszik: Krisztus is testi mivoltában alszik a kereszten, de isteni lénye éber marad. Más,
hasonló korból való értelmezés szerint, a nõstény oroszlán holtan hozza világra a kicsi-
nyeit, csak a harmadik napon kelti õket életre az apjuk úgy, hogy rálehel az arcukra. Ez
utalás arra, hogy Jézus három napig holtan feküdt a sírban. Ugyanerre a gondolatra utal a
két oroszlánmancs között a cet szájából elõbukkanó Jónás próféta. Jézus maga mond-
ja:„Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás pró-
fétáét.” Jónás ugyanis három napig volt a cet gyomrában, mint Jézus lesz majd a sírban,
mielõtt feltámad.
A gyertyatartó tetején a Physiologus által leírt, de a valóságban nem létezõ fõnixmadár
látható, amint a tûzbe veti magát. Az antik mondavilágból való leírás szerint a fõnix Indiá-
ból származik. Ötszáz évenként Egyiptomba repül, és Heliopoliszban, egy oltáron elégeti
magát. A harmadik napon azonban poraiból megfiatalodva újjáéled, és visszatér hazájá-
ba. Ezt az antik történetet a Physiologus összefüggésbe hozza Jézus szavaival: „Azért sze-
ret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy aztán vissza is vegyem. Senki sem veszi el
tõlem. Önként adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, és hatalmam van arra,
hogy visszavegyem. Ezt a föladatot kaptam az Atyától.” A fõnix tehát Jézus halálát és
föltámadását jelenti.
258 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A fõnix alatt egy dombormû az Anasztáziszt, Krisztusnak a pokol tornácára szállását áb-
rázolja. Krisztus megváltó kereszthaláláig ugyanis az ószövetségi igazak sem mehettek be
az üdvösségre, Isten színelátására. Krisztus tehát nekik viszi meg elõször a megváltás
örömhírét. A keleti egyházban a mai napig is az Anasztázisz jelenlétével ábrázolják a hús-
véti misztériumot. A nyugati egyházban egy gazdagabb passióciklusba olvad bele. Sza-
lagszerûen még egy felirat is olvasható a gyertyatartón: „Az halál és pokol meggyõ-
zõjének.”
A Gerecse
A Dunántúli-középhegységhez tartozó Gerecse szerkezetileg aprólékosan
feldarabolódott röghegység. A Magas- vagy Nyugati-Gerecse a hegység leg-
magasabb (Gerecse 634 m), legzártabb vonulatait és néhány szép, tágas lö-
szös medencét (Tarjáni-, Tardosi-, Vértestolnai-medencét) foglal magába.
A triász dolomitban és mészkõben barlangok jöttek létre. A többszintes Pisznice-barlang
járatainak a hossza eléri az 500 métert, és benne több denevérfaj él. A bajóti Öreg-kõ
Jankovics-barlangja az utolsó jégkorszak emberének az emlékét õrzi, akárcsak a tata-
bányai Szelim-barlang, amelynek a bejárata az autópályáról is jól látható. A Magas-Gere-
cse tájvédelmi körzet. Nevezetes kincse a kemény, vöröses, szép rajzolatú júramészkõ,
amit piszkei vagy tardosi márvány néven már a középkorban fejtettek a Pisznicén és a
Bánya-hegyen. Süttõ mellett a Haraszt-hegyen pedig a süttõi fehér édesvízi mészkövet
termelik ki. A tardosi márvány fejtésére már Imre király bányajogot adott. Feljegyzések
szerint Mátyás király egyszerre 96 gálya márványt szállíttatott Budára. Tardosbányán ma
is találkozunk a 18. században bevándorolt olasz márványbányászok családneveivel.
A Nagy-Pisznice már felhagyott kõfejtõin található a botanikusok egyik legféltettebb kin-
cse, a Sadler-husáng vagy magyarföldi husáng. Az egész világon számontartott hét ter-
mõhelybõl öt van Magyarországon. Ezt a Ferula Sadlerianának nevezett bennszülött nö-
vényt Sadler Józsefrõl (1791–1849), az Egyetemi Botanikuskert egykori igazgatójáról
nevezték el, aki „Pest és Buda környékének flóramûvé”-ben közel ezer itt élõ növényfajt
ismertet.
A hegység madárvilágából meg kell említeni a kerecsensólymot, amely földrészünkön
csak néhány országban él, és mindenhol zoológiai ritkaságként tartják számon.
A hegység erdeinek nagy részét kocsánytalan tölgy alkotja. A Tudományos Akadémia
támogatásával hozták létre Agostyán község határában, a Bocsájtó-völgyben az
agostyáni arborétumot. Elsõdleges célja az exóta fajok, elsõsorban a fenyõfélék állo-
mányszerû telepítése. Az örökzöld növényeknek a magyar kontinentális klíma alatti
megtelepíthetõségét vizsgálták. A 25 hektáros arborétum ma kedvelt célpontja az
idegenforgalomnak.
BAJNA A község szélén áll a Sándor–Metternich-kastély klasszicista
épülete, amelyet Sándor Móric, a legendás „ördöglovas” 1834-ben alakítta-
tott Hild Józseffel a mai formájára.
A település katolikus temploma a 15. században épült. Szentélyében
megmaradt a gótikus pálcatagos ajtókeret és a reneszánsz pasztofórium.
ORSZÁGISMERET 259
aA A Közép-dunántúli régió Bb
Norbert kapucinus szerzetes festette a 18. században. A templom egyik
mennyezeti freskója – Rovátkai Lajos munkája – Brindisi Szent Lõrincet ábrá-
zolja a csókakõi csatában. Színes üvegablakai Bécsben készültek.
Mór a móri borvidék központja. A Vértes-hegység peremén, védve az
északi szelektõl, és a június–júliusi napsütésnek kitéve, 600 hektáron terem a
„móri ezerjó”, a külföldön is legismertebb magyar borok egyikének alap-
anyagául szolgáló szõlõ. A szõlõhegyen keresztek, kis kápolnák, pincesorok,
lejjebb a Bormúzeum található. Ez utóbbi a borkóstolók színhelye. A szüret
idõszakához kapcsolódik a Móri Bornapok rendezvénysorozata.
CSÁSZÁR A római katolikus templom Fellner Jakab alkotása a 18. szá-
zadból. A templombelsõ freskóit és oltárképeit a barokk kor kiváló festõje,
id. Dorffmeister István festette. A fõoltárkép Péter és Pál apostolok búcsúját
ábrázolja. A szentélykupolán a Szentháromság, Szûz Mária, Péter és Pál vér-
tanúsága koszorúit tartó angyalok láthatók. A középkupola freskóján Jézus
átadja Péternek a mennyország kulcsait. A harmadik kupola freskója Szent
Pált ábrázolja, amint a pogányoknak prédikál. A templomnak tehát össze-
függõ ikonográfiai programja van.
A szószék ritka ábrázolási forma: bárkát ábrázol evezõkkel, hálóval és genezáreti halá-
szokkal. A hajóban Jézus mellett a hálóját kivetõ, halászó Péter ül. Az orgonakarzat mell-
védjén muzsikáló angyalok szobrai állnak.
A templom európai jelentõségû ritkasága a húsvéti gyertyatartó, felte-
hetõen a 17. vagy a 18. századból. A közel két méter magas, oszlopszerûen
megformált gyertyatartó, mintha teljes egészében a Physiologustól (200 kö-
rül) merítette volna az ikonográfiáját.
Talapzatán két hatalmas oroszlánmancs kapaszkodik a földbe. Itt az oroszlán Krisztus
feltámadásának a szimbóluma. A Physiologus szerint ugyanis az oroszlán nyitott szem-
mel alszik: Krisztus is testi mivoltában alszik a kereszten, de isteni lénye éber marad. Más,
hasonló korból való értelmezés szerint, a nõstény oroszlán holtan hozza világra a kicsi-
nyeit, csak a harmadik napon kelti õket életre az apjuk úgy, hogy rálehel az arcukra. Ez
utalás arra, hogy Jézus három napig holtan feküdt a sírban. Ugyanerre a gondolatra utal a
két oroszlánmancs között a cet szájából elõbukkanó Jónás próféta. Jézus maga mond-
ja:„Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás pró-
fétáét.” Jónás ugyanis három napig volt a cet gyomrában, mint Jézus lesz majd a sírban,
mielõtt feltámad.
A gyertyatartó tetején a Physiologus által leírt, de a valóságban nem létezõ fõnixmadár
látható, amint a tûzbe veti magát. Az antik mondavilágból való leírás szerint a fõnix Indiá-
ból származik. Ötszáz évenként Egyiptomba repül, és Heliopoliszban, egy oltáron elégeti
magát. A harmadik napon azonban poraiból megfiatalodva újjáéled, és visszatér hazájá-
ba. Ezt az antik történetet a Physiologus összefüggésbe hozza Jézus szavaival: „Azért sze-
ret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy aztán vissza is vegyem. Senki sem veszi el
tõlem. Önként adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, és hatalmam van arra,
hogy visszavegyem. Ezt a föladatot kaptam az Atyától.” A fõnix tehát Jézus halálát és
föltámadását jelenti.
258 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A fõnix alatt egy dombormû az Anasztáziszt, Krisztusnak a pokol tornácára szállását áb-
rázolja. Krisztus megváltó kereszthaláláig ugyanis az ószövetségi igazak sem mehettek be
az üdvösségre, Isten színelátására. Krisztus tehát nekik viszi meg elõször a megváltás
örömhírét. A keleti egyházban a mai napig is az Anasztázisz jelenlétével ábrázolják a hús-
véti misztériumot. A nyugati egyházban egy gazdagabb passióciklusba olvad bele. Sza-
lagszerûen még egy felirat is olvasható a gyertyatartón: „Az halál és pokol meggyõ-
zõjének.”
A Gerecse
A Dunántúli-középhegységhez tartozó Gerecse szerkezetileg aprólékosan
feldarabolódott röghegység. A Magas- vagy Nyugati-Gerecse a hegység leg-
magasabb (Gerecse 634 m), legzártabb vonulatait és néhány szép, tágas lö-
szös medencét (Tarjáni-, Tardosi-, Vértestolnai-medencét) foglal magába.
A triász dolomitban és mészkõben barlangok jöttek létre. A többszintes Pisznice-barlang
járatainak a hossza eléri az 500 métert, és benne több denevérfaj él. A bajóti Öreg-kõ
Jankovics-barlangja az utolsó jégkorszak emberének az emlékét õrzi, akárcsak a tata-
bányai Szelim-barlang, amelynek a bejárata az autópályáról is jól látható. A Magas-Gere-
cse tájvédelmi körzet. Nevezetes kincse a kemény, vöröses, szép rajzolatú júramészkõ,
amit piszkei vagy tardosi márvány néven már a középkorban fejtettek a Pisznicén és a
Bánya-hegyen. Süttõ mellett a Haraszt-hegyen pedig a süttõi fehér édesvízi mészkövet
termelik ki. A tardosi márvány fejtésére már Imre király bányajogot adott. Feljegyzések
szerint Mátyás király egyszerre 96 gálya márványt szállíttatott Budára. Tardosbányán ma
is találkozunk a 18. században bevándorolt olasz márványbányászok családneveivel.
A Nagy-Pisznice már felhagyott kõfejtõin található a botanikusok egyik legféltettebb kin-
cse, a Sadler-husáng vagy magyarföldi husáng. Az egész világon számontartott hét ter-
mõhelybõl öt van Magyarországon. Ezt a Ferula Sadlerianának nevezett bennszülött nö-
vényt Sadler Józsefrõl (1791–1849), az Egyetemi Botanikuskert egykori igazgatójáról
nevezték el, aki „Pest és Buda környékének flóramûvé”-ben közel ezer itt élõ növényfajt
ismertet.
A hegység madárvilágából meg kell említeni a kerecsensólymot, amely földrészünkön
csak néhány országban él, és mindenhol zoológiai ritkaságként tartják számon.
A hegység erdeinek nagy részét kocsánytalan tölgy alkotja. A Tudományos Akadémia
támogatásával hozták létre Agostyán község határában, a Bocsájtó-völgyben az
agostyáni arborétumot. Elsõdleges célja az exóta fajok, elsõsorban a fenyõfélék állo-
mányszerû telepítése. Az örökzöld növényeknek a magyar kontinentális klíma alatti
megtelepíthetõségét vizsgálták. A 25 hektáros arborétum ma kedvelt célpontja az
idegenforgalomnak.
BAJNA A község szélén áll a Sándor–Metternich-kastély klasszicista
épülete, amelyet Sándor Móric, a legendás „ördöglovas” 1834-ben alakítta-
tott Hild Józseffel a mai formájára.
A település katolikus temploma a 15. században épült. Szentélyében
megmaradt a gótikus pálcatagos ajtókeret és a reneszánsz pasztofórium.
ORSZÁGISMERET 259
aA A Közép-dunántúli régió Bb
NESZMÉLY neves borvidék központja (Dunaalmással és Dunaszent-
miklóssal), bár a szõlõk kiterjedése csak néhány száz hektár. A szõlõk nem a
déli, hanem az északi oldalon helyezkednek el, mégis jó termést adnak, mert
a Duna víztükre visszatükrözi a kívánt napsugárzást. A borvidéken fõleg ezer-
jót termelnek („Neszmélyi fehér”).
DUNAALMÁS természeti kincse volt valamikor a bõvízû 24°C-os kénes
gyógyvíz. Gyógyhatása évszázadok óta ismert. Fennmaradt róla egy 1746-os
orvosi jelentés is. Mára a környékbeli bányászat következtében a források
elapadtak.
A temetõben nyugosznak Csokonai Vitéz Mihály szerelmének, Lillának (Vajda Julianna)
hamvai egy vörös márvány sírkõ alatt, amelynek a felirata: „Lilla áldott hamvainak férje
Végh Mihály esperes. Élt 78 évet. Meghalt febr. 15. 1855. Béke hamvainak.” 1966-ban
Csokonainak a mellszobrát is elhelyezték a településen.
Dunaalmás után a Gerecse ellankásodik, és lassan belesimul a Kisalföld
felszínébe.
SZÕNY a római Brigetio helyén épült, amely jelentõs, kolóniarangú váro-
sa volt Pannóniának. Egy hadjárat során 375-ben itt halt meg Valentinianus
római császár. A folyamatos ásatásokból rengeteg értékes római lelet ke-
rült ki.
KOMÁROM
A történelmi Komáromnak a mai magyar Komá-
rom csak a Duna jobb partján lévõ külsõ városrésze volt Újszõny néven.
István király a Duna és a Vág (Kis-Duna) folyók összefolyásánál földvárat
építtetett, amelyet Komárom vármegye székhelyévé tett. Komáromot az
„erõdök városa” névvel is illetik, összesen nyolc erõdje épült, ebbõl három a
magyar oldalon. A Duna-parti település a középkorban, majd a török idõkben
fontos végvár volt. A 19. század elején a Bécset elfoglaló Napóleon elõl ide
menekült I. Ferenc császár családjával és udvartartásával. Mai erõdjellegét
Ferenc császárnak köszönheti, ugyanis 1809-ben elrendelte, hogy a biroda-
lom legnagyobb erõdjévé építsék ki. A megkezdett építkezések az 1870-es
évekig tartottak. Ekkorra alakult ki a mai erõdrendszer. Miután a trianoni bé-
kediktátumban a történelmi Komáromot Komarno néven Szlovákiához csa-
tolták, a magyar Komárom önálló várossá vált. A két városrészt közúti és
vasúti híd köti össze.
Magyar Komáromban a múlt században három, részben földalatti ka-
zamata-erõd épült: a Csillag-, a Monostori- és az Igmándi-erõd. A Monosto-
ri-erõd Közép-Európa legnagyobb újkori erõdítménye, melyet a Duna Gib-
raltárjának is neveznek. Kiépítése az 1848–49-es szabadságharc után,
1850–1871 között történt. Osztrák hadmérnökök tervezték, a legmoder-
nebb építészeti és hadászati tervek alapján. Az erõd maga egyetlen össze-
függõ épületegyüttes, amelyet magas földtakarás véd oly módon, hogy kí-
260 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
vülrõl alig lehet észrevenni. Ma is lenyûgözõ a várfalak és bástyák, földsánc-
ok, földalatti kazamaták szövevényes hálózata. A hatalmas körbezárt udvar
körül közel 30 ezer m2 fedett terület biztosította a több ezer katona ellátá-
sát, kiképzését. Itt gyûjtötték össze a második világháború végén a nyugat-
ról elengedett magyar hadifoglyokat, és közülük sokakat – jogtalanul – a
Szovjetunió hadifogolytáboraiba szállítottak, ahonnan egy részük soha
nem térhetett vissza. Az erõd ezután szovjet lõszer- és rakétabázis lett.
Hogy a tárolt lõszer közelében még csak szikra se képzõdhessen, teljes vil-
lamos hálózatát felszámolták.
A szovjet haderõ kivonulása után – 1990. november – elkezdõdött a
helyreállítás munkája. A helyreállított helyiségekben 1998 õszén nyílt meg
Komárom katonaéletét bemutató „Várak, erõdök, katonák” címû kiállítás.
A ma mûemlékké nyilvánított erõd kezelõi tervbe vették az egyedülálló épí-
tészeti és haditechnikai együttes Világörökség-listára való felvételét. Az
Igmándi-erõdben a Klapka György Múzeum római kõtárát rendezték be.
Déli lejtõjén alakították ki a Kopjafás Emlékparkot, ahol 11 kopjafa állít em-
léket az 1848–49-es szabadságharc komáromi hõseinek.
A városháza alagsorában mûködik hazánk egyetlen Tengerészeti Mú-
zeuma. 1987-ben nyílt meg a Bécsben élõ Juba Ferenc egykori hajóskapi-
tány és hajóorvos gyûjtõmunkája eredményeként, és a magyar tengerészet
múltját mutatja be.
A szlovák oldalon lévõ erõd volt az 1848–49-es szabadságharc utolsó
bástyája, amelyet Klapka György és katonái védtek, megfutamítva az osztrák
seregeket és Ferenc Józsefet egyezkedésre kényszerítve. A Duna túlsó part-
ján, a ma Szlovákiához tartozó Komarnoban született Jókai Mór (1825–
1904) és a híres operettszerzõ, Lehár Ferenc (1870–1948). Lehár Ferenc
szülõházán, illetve a Jókai Mór szülõháza helyén álló épületen emléktáblákat
helyeztek el.
Komárom egyik vonzereje az 58°C-os termálvíz. A gyógyhatásúvá nyil-
vánított vízre már kész gyógyászati komplexum települt. Az egész évben üze-
melõ szabadtéri termálmedence mellett hideg- és melegvizes strand és fedett
uszoda is épült.
Komárom nyugati szélén, az út mellett egy eredeti helyén álló római mér-
földkõ van (3 m magas mészkõoszlop) „GENIO ROMANO” felirattal. Tõle to-
vább két kilométerre a postakocsik idejébõl való mérföldkõ áll. A közelben, egy
kis erdõ szélén áll a szabadságharc 1849. júliusi csatájának emlékmûve.
Gönyû belterületén ma is megvan a barokk postakocsi-állomás épülete.
ORSZÁGISMERET 261
aA A Közép-dunántúli régió Bb
NESZMÉLY neves borvidék központja (Dunaalmással és Dunaszent-
miklóssal), bár a szõlõk kiterjedése csak néhány száz hektár. A szõlõk nem a
déli, hanem az északi oldalon helyezkednek el, mégis jó termést adnak, mert
a Duna víztükre visszatükrözi a kívánt napsugárzást. A borvidéken fõleg ezer-
jót termelnek („Neszmélyi fehér”).
DUNAALMÁS természeti kincse volt valamikor a bõvízû 24°C-os kénes
gyógyvíz. Gyógyhatása évszázadok óta ismert. Fennmaradt róla egy 1746-os
orvosi jelentés is. Mára a környékbeli bányászat következtében a források
elapadtak.
A temetõben nyugosznak Csokonai Vitéz Mihály szerelmének, Lillának (Vajda Julianna)
hamvai egy vörös márvány sírkõ alatt, amelynek a felirata: „Lilla áldott hamvainak férje
Végh Mihály esperes. Élt 78 évet. Meghalt febr. 15. 1855. Béke hamvainak.” 1966-ban
Csokonainak a mellszobrát is elhelyezték a településen.
Dunaalmás után a Gerecse ellankásodik, és lassan belesimul a Kisalföld
felszínébe.
SZÕNY a római Brigetio helyén épült, amely jelentõs, kolóniarangú váro-
sa volt Pannóniának. Egy hadjárat során 375-ben itt halt meg Valentinianus
római császár. A folyamatos ásatásokból rengeteg értékes római lelet ke-
rült ki.
KOMÁROM
A történelmi Komáromnak a mai magyar Komá-
rom csak a Duna jobb partján lévõ külsõ városrésze volt Újszõny néven.
István király a Duna és a Vág (Kis-Duna) folyók összefolyásánál földvárat
építtetett, amelyet Komárom vármegye székhelyévé tett. Komáromot az
„erõdök városa” névvel is illetik, összesen nyolc erõdje épült, ebbõl három a
magyar oldalon. A Duna-parti település a középkorban, majd a török idõkben
fontos végvár volt. A 19. század elején a Bécset elfoglaló Napóleon elõl ide
menekült I. Ferenc császár családjával és udvartartásával. Mai erõdjellegét
Ferenc császárnak köszönheti, ugyanis 1809-ben elrendelte, hogy a biroda-
lom legnagyobb erõdjévé építsék ki. A megkezdett építkezések az 1870-es
évekig tartottak. Ekkorra alakult ki a mai erõdrendszer. Miután a trianoni bé-
kediktátumban a történelmi Komáromot Komarno néven Szlovákiához csa-
tolták, a magyar Komárom önálló várossá vált. A két városrészt közúti és
vasúti híd köti össze.
Magyar Komáromban a múlt században három, részben földalatti ka-
zamata-erõd épült: a Csillag-, a Monostori- és az Igmándi-erõd. A Monosto-
ri-erõd Közép-Európa legnagyobb újkori erõdítménye, melyet a Duna Gib-
raltárjának is neveznek. Kiépítése az 1848–49-es szabadságharc után,
1850–1871 között történt. Osztrák hadmérnökök tervezték, a legmoder-
nebb építészeti és hadászati tervek alapján. Az erõd maga egyetlen össze-
függõ épületegyüttes, amelyet magas földtakarás véd oly módon, hogy kí-
260 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
vülrõl alig lehet észrevenni. Ma is lenyûgözõ a várfalak és bástyák, földsánc-
ok, földalatti kazamaták szövevényes hálózata. A hatalmas körbezárt udvar
körül közel 30 ezer m2 fedett terület biztosította a több ezer katona ellátá-
sát, kiképzését. Itt gyûjtötték össze a második világháború végén a nyugat-
ról elengedett magyar hadifoglyokat, és közülük sokakat – jogtalanul – a
Szovjetunió hadifogolytáboraiba szállítottak, ahonnan egy részük soha
nem térhetett vissza. Az erõd ezután szovjet lõszer- és rakétabázis lett.
Hogy a tárolt lõszer közelében még csak szikra se képzõdhessen, teljes vil-
lamos hálózatát felszámolták.
A szovjet haderõ kivonulása után – 1990. november – elkezdõdött a
helyreállítás munkája. A helyreállított helyiségekben 1998 õszén nyílt meg
Komárom katonaéletét bemutató „Várak, erõdök, katonák” címû kiállítás.
A ma mûemlékké nyilvánított erõd kezelõi tervbe vették az egyedülálló épí-
tészeti és haditechnikai együttes Világörökség-listára való felvételét. Az
Igmándi-erõdben a Klapka György Múzeum római kõtárát rendezték be.
Déli lejtõjén alakították ki a Kopjafás Emlékparkot, ahol 11 kopjafa állít em-
léket az 1848–49-es szabadságharc komáromi hõseinek.
A városháza alagsorában mûködik hazánk egyetlen Tengerészeti Mú-
zeuma. 1987-ben nyílt meg a Bécsben élõ Juba Ferenc egykori hajóskapi-
tány és hajóorvos gyûjtõmunkája eredményeként, és a magyar tengerészet
múltját mutatja be.
A szlovák oldalon lévõ erõd volt az 1848–49-es szabadságharc utolsó
bástyája, amelyet Klapka György és katonái védtek, megfutamítva az osztrák
seregeket és Ferenc Józsefet egyezkedésre kényszerítve. A Duna túlsó part-
ján, a ma Szlovákiához tartozó Komarnoban született Jókai Mór (1825–
1904) és a híres operettszerzõ, Lehár Ferenc (1870–1948). Lehár Ferenc
szülõházán, illetve a Jókai Mór szülõháza helyén álló épületen emléktáblákat
helyeztek el.
Komárom egyik vonzereje az 58°C-os termálvíz. A gyógyhatásúvá nyil-
vánított vízre már kész gyógyászati komplexum települt. Az egész évben üze-
melõ szabadtéri termálmedence mellett hideg- és melegvizes strand és fedett
uszoda is épült.
Komárom nyugati szélén, az út mellett egy eredeti helyén álló római mér-
földkõ van (3 m magas mészkõoszlop) „GENIO ROMANO” felirattal. Tõle to-
vább két kilométerre a postakocsik idejébõl való mérföldkõ áll. A közelben, egy
kis erdõ szélén áll a szabadságharc 1849. júliusi csatájának emlékmûve.
Gönyû belterületén ma is megvan a barokk postakocsi-állomás épülete.
ORSZÁGISMERET 261
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Tatai-árok – az M1-es út
és környéke települései
BICSKE Az M1-es útról déli irányba rálátni az 1986-ban várossá nyilvá-
nított Bicskére. 1848 decemberében itt igyekezett tárgyalni Batthyány La-
jos, az elsõ felelõs magyar miniszterelnök az elõrenyomuló Windischgrätz-
cel, de eredménytelenül. Nagy parkban áll a kétemeletes barokk, volt Bat-
thyánykastély. Falai között 1928 óta gyermekotthon mûködik. Nyugati
szárnyában Batthyány-emlékkiállítás valamint a gyermekvédelem és az
intézménytörténet, oktatástörténet témakörében összegyûjtött anyag ki-
állítása kapott helyet. Dísztermében Ferenc Józseffel és Erzsébettel kap-
csolatos relikviák láthatók. A Batthyányiak jószágkormányzója, Nagy Kár-
oly építtette a mányi út mentén fekvõ hajdani csillagvizsgálót. Nagy
Károly szerkesztette az elsõ magyar éggömböt (csillagtérképet). 1844-ben
Párizsban megvette az ott készült platina mintamétert és mintakilogram-
mot, amelyeket hazahozott magával. A méterrendszer hazai beveze-
tésének ez volt az egyik elsõ lépcsõfoka.
BODMÉR Bicskétõl délnyugatra, Bodmér határában áll az elsõ magyar
óceánrepülõknek, Endresz Györgynek és Magyar Sándornak az emlékmûve.
1931. július 15-én itt landoltak kétüléses gépükkel, miután az USA-beli
Harbour-Grace-bõl kiindulva átrepülték az Atlanti-óceánt. 26 óra 20 perc
alatt tettek meg 5770 km-t, megdöntve az addigi óceán-átrepülési rekordot.
T ATABÁNYA A város a Tatabányai-medencében fekszik.
Négy különálló településbõl – Felsõ- és Alsógallából, Tatabányából és
Bánhidából – egyesült Tatabánya néven. Egykor az ország legnagyobb bá-
nyavárosa volt, de mára a szénbányái kimerültek. Két erõmûve és bánya-
gépgépgyártása még korábbi szénbányászatára épült. A lakosság jelentõs ré-
sze ipari üzemekben dolgozik. A 72 ezer lakosú város Komárom-Esztergom
megye székhelye.
Tatabánya-Újváros felett a Kõhegy (Turul-hegy) meredek letörésének a
peremén – az M1-es útról is jól láthatóan – áll a vörösrézbõl készült Turul-em-
lékmû. A Donáth Gyula tervei szerint készült turulmadarat a honfoglalást be-
fejezõ, 907-ben lezajlott bánhidai csata emlékére emelték 1907-ben. Szár-
nyának a fesztávolsága 14,8 m, és egy 12,5 m hosszú Árpád-kardot tart a
karmai között. A rendkívül szép kilátást nyújtó pontra autóút vezet fel Tata-
bányáról.
A turultól 100 méternyire északra van a meredek sziklafalban a Sze-
lim-lyuk bejárata. A kõkorszak emberének volt a lakóhelye ez a részben fel-
szakadt karsztos barlang, a víz oldó hatásának érdekes nyomaival. Régészek
262 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
az õsember kõszerszámait, valamint az általa elfogyasztott állatok csontjait
tárták fel a barlangban.
VÉRTESSZÕLÕS A vértesszõlõsi kõbányában a Nemzeti Múzeum és
az MTA ásatásokat indított. Vértes László régész 1965 elején itt találta az
elsõ embermaradványokat: néhány gyermekfogat. Európában a maueri
állkapcson kívül ezek a fogacskák voltak a legõsibb emberi maradványok.
1965. augusztus 21-én találták meg egy felnõtt ember tarkócsontját. Ez
az archantropus (elõember) meglehetõsen eltér a mai embertõl. Thoma
Andor antropológus, aki tudományosan feldolgozta a leleteket, a Homo
erectus seu sapiens (= felegyenesedett vagy értelmes) paleohungaricus
nevet adta neki. Az elnevezés azt jelenti, hogy az eddigi leletek alapján
nem lehet biztosan megmondani, hogy a mai emberfajta (sapiens) körébe,
vagy a legkezdetlegesebb elõemberek (erectus) csoportjába sorolandó-e.
A tarkócsont morfológiai jellegzetességei más elõemberek tarkócsontjai-
nak jegyeivel rokonok, ugyanakkor a mérhetõ adatokból kiszámítható
agyûrtartalom nagy (1300–1400 cm3).
Mivel a tarkócsontot Sámuel napján találták, a „Samu” nevet adták az
elõembernek. A feltárt leletek köré szabadtéri bemutatóhelyet létesítettek.
A Szabadtéri Múzeumban megtekinthetõ az a kultúrréteg, amelyen Samu élt,
valamint az egykori puha mésziszapba mélyedt, megkövesedett emberi láb-
nyom, továbbá õsbölény, orrszarvú, medve és szarvas lábnyoma. A vízbe
esett növényeket (200 fajtát) és rovarokat a mésztufa bekérgezte, így azok is
ránk maradtak.
TATA
A 25 ezer lakosú Tata a Gerecse nyugati elõterében a Tata–
bicskei-törésvonal tengelyében fekszik. Ennek a földrajzi helyzetnek kö-
szönheti azt a 30 forrást, ami a területén fakad. A terület hajdani mocsárvilá-
gát Mikovinyi Sámuel tervei szerint még a 18. században lecsapolták. Ma két
nagyobb tavat találunk itt, az Öreg-tavat és a Cseke-tavat. Mindkettõ duz-
zasztott tó. Így Tatára is ráillik a „vizek városa” elnevezés. A város két részre
osztható: (Öreg) Tatára és a Tóvárosra.
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Kálvária-domb – plébánia-
templom – Esterházy-kastély – vár – tóparti vízimalmok – Országgyûlés tér.
Az óváros szélén, a plébániatemplom mögött juthatunk (autóval) a Kál-
vária-dombra, a Város Szabadtéri Geológiai Múzeumába. Itt a gótikus Kálvá-
ria-kápolna szomszédságában a jura idõszak (170 millió év) kivékonyodott
rétegfejeit, 110 millió éves krétakori sziklás tengerpart részleteit, valamint az
ember 4 ezer éves tûzkõfejtõ gödreit láthatjuk. A rétegfelszíneken megköve-
sedett ammonitesek szépen fejlett példányait szemlélhetjük. Kis múzeumi
épületben az ember csont- és kõszerszámait állították ki. Az eredetileg Már-
vány-hegynek nevezett magaslaton 1350 körül egy háromhajós templom
ORSZÁGISMERET 263
aA A Közép-dunántúli régió Bb
A Tatai-árok – az M1-es út
és környéke települései
BICSKE Az M1-es útról déli irányba rálátni az 1986-ban várossá nyilvá-
nított Bicskére. 1848 decemberében itt igyekezett tárgyalni Batthyány La-
jos, az elsõ felelõs magyar miniszterelnök az elõrenyomuló Windischgrätz-
cel, de eredménytelenül. Nagy parkban áll a kétemeletes barokk, volt Bat-
thyánykastély. Falai között 1928 óta gyermekotthon mûködik. Nyugati
szárnyában Batthyány-emlékkiállítás valamint a gyermekvédelem és az
intézménytörténet, oktatástörténet témakörében összegyûjtött anyag ki-
állítása kapott helyet. Dísztermében Ferenc Józseffel és Erzsébettel kap-
csolatos relikviák láthatók. A Batthyányiak jószágkormányzója, Nagy Kár-
oly építtette a mányi út mentén fekvõ hajdani csillagvizsgálót. Nagy
Károly szerkesztette az elsõ magyar éggömböt (csillagtérképet). 1844-ben
Párizsban megvette az ott készült platina mintamétert és mintakilogram-
mot, amelyeket hazahozott magával. A méterrendszer hazai beveze-
tésének ez volt az egyik elsõ lépcsõfoka.
BODMÉR Bicskétõl délnyugatra, Bodmér határában áll az elsõ magyar
óceánrepülõknek, Endresz Györgynek és Magyar Sándornak az emlékmûve.
1931. július 15-én itt landoltak kétüléses gépükkel, miután az USA-beli
Harbour-Grace-bõl kiindulva átrepülték az Atlanti-óceánt. 26 óra 20 perc
alatt tettek meg 5770 km-t, megdöntve az addigi óceán-átrepülési rekordot.
T ATABÁNYA A város a Tatabányai-medencében fekszik.
Négy különálló településbõl – Felsõ- és Alsógallából, Tatabányából és
Bánhidából – egyesült Tatabánya néven. Egykor az ország legnagyobb bá-
nyavárosa volt, de mára a szénbányái kimerültek. Két erõmûve és bánya-
gépgépgyártása még korábbi szénbányászatára épült. A lakosság jelentõs ré-
sze ipari üzemekben dolgozik. A 72 ezer lakosú város Komárom-Esztergom
megye székhelye.
Tatabánya-Újváros felett a Kõhegy (Turul-hegy) meredek letörésének a
peremén – az M1-es útról is jól láthatóan – áll a vörösrézbõl készült Turul-em-
lékmû. A Donáth Gyula tervei szerint készült turulmadarat a honfoglalást be-
fejezõ, 907-ben lezajlott bánhidai csata emlékére emelték 1907-ben. Szár-
nyának a fesztávolsága 14,8 m, és egy 12,5 m hosszú Árpád-kardot tart a
karmai között. A rendkívül szép kilátást nyújtó pontra autóút vezet fel Tata-
bányáról.
A turultól 100 méternyire északra van a meredek sziklafalban a Sze-
lim-lyuk bejárata. A kõkorszak emberének volt a lakóhelye ez a részben fel-
szakadt karsztos barlang, a víz oldó hatásának érdekes nyomaival. Régészek
262 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
az õsember kõszerszámait, valamint az általa elfogyasztott állatok csontjait
tárták fel a barlangban.
VÉRTESSZÕLÕS A vértesszõlõsi kõbányában a Nemzeti Múzeum és
az MTA ásatásokat indított. Vértes László régész 1965 elején itt találta az
elsõ embermaradványokat: néhány gyermekfogat. Európában a maueri
állkapcson kívül ezek a fogacskák voltak a legõsibb emberi maradványok.
1965. augusztus 21-én találták meg egy felnõtt ember tarkócsontját. Ez
az archantropus (elõember) meglehetõsen eltér a mai embertõl. Thoma
Andor antropológus, aki tudományosan feldolgozta a leleteket, a Homo
erectus seu sapiens (= felegyenesedett vagy értelmes) paleohungaricus
nevet adta neki. Az elnevezés azt jelenti, hogy az eddigi leletek alapján
nem lehet biztosan megmondani, hogy a mai emberfajta (sapiens) körébe,
vagy a legkezdetlegesebb elõemberek (erectus) csoportjába sorolandó-e.
A tarkócsont morfológiai jellegzetességei más elõemberek tarkócsontjai-
nak jegyeivel rokonok, ugyanakkor a mérhetõ adatokból kiszámítható
agyûrtartalom nagy (1300–1400 cm3).
Mivel a tarkócsontot Sámuel napján találták, a „Samu” nevet adták az
elõembernek. A feltárt leletek köré szabadtéri bemutatóhelyet létesítettek.
A Szabadtéri Múzeumban megtekinthetõ az a kultúrréteg, amelyen Samu élt,
valamint az egykori puha mésziszapba mélyedt, megkövesedett emberi láb-
nyom, továbbá õsbölény, orrszarvú, medve és szarvas lábnyoma. A vízbe
esett növényeket (200 fajtát) és rovarokat a mésztufa bekérgezte, így azok is
ránk maradtak.
TATA
A 25 ezer lakosú Tata a Gerecse nyugati elõterében a Tata–
bicskei-törésvonal tengelyében fekszik. Ennek a földrajzi helyzetnek kö-
szönheti azt a 30 forrást, ami a területén fakad. A terület hajdani mocsárvilá-
gát Mikovinyi Sámuel tervei szerint még a 18. században lecsapolták. Ma két
nagyobb tavat találunk itt, az Öreg-tavat és a Cseke-tavat. Mindkettõ duz-
zasztott tó. Így Tatára is ráillik a „vizek városa” elnevezés. A város két részre
osztható: (Öreg) Tatára és a Tóvárosra.
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Kálvária-domb – plébánia-
templom – Esterházy-kastély – vár – tóparti vízimalmok – Országgyûlés tér.
Az óváros szélén, a plébániatemplom mögött juthatunk (autóval) a Kál-
vária-dombra, a Város Szabadtéri Geológiai Múzeumába. Itt a gótikus Kálvá-
ria-kápolna szomszédságában a jura idõszak (170 millió év) kivékonyodott
rétegfejeit, 110 millió éves krétakori sziklás tengerpart részleteit, valamint az
ember 4 ezer éves tûzkõfejtõ gödreit láthatjuk. A rétegfelszíneken megköve-
sedett ammonitesek szépen fejlett példányait szemlélhetjük. Kis múzeumi
épületben az ember csont- és kõszerszámait állították ki. Az eredetileg Már-
vány-hegynek nevezett magaslaton 1350 körül egy háromhajós templom
ORSZÁGISMERET 263
aA A Közép-dunántúli régió Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
állt. Ennek az alapzatára épült a 18. században a Fellner-kápolna. A domb A falán emléktábla tudósít arról, hogy az országszerte dühöngõ pestisjárvány
mai elnevezését a Schweigel Antal által 1770-ben alkotott Kálvária-szo- miatt II. Ulászló 1510-ben itt tartotta az országgyûlést. Ezen jelen volt
borcsoportról kapta. Bakócz Tamás esztergomi érsek, a német–római császár, valamint a francia
Öreg-Tatán áll a Fellner Jakab tervezte plébániatemplom. Fellner Jaka- és a lengyel király, továbbá számos fejedelemség és õrgrófság követe. A té-
bot is itt temették el. Szobrát a templom elõtt láthatjuk. A copf templombelsõ ren áll a 18. században épült kapucinus templom.
érdekességei a modern mennyezeti freskók (Jézus születése, halála és feltá- A Tata közelében lévõ Nagyigmándon palackozzák az „Igmándi kese-
madása, A Szentlélek eljövetele) és a színes kerámia stációképek Nemcsics rûvíz”-et.
Antaltól. Ez utóbbiakon színekkel is igyekezett kifejezni az emberi érzelmeket:
a szenvedést, az anyai fájdalmat stb.
A tölgyfából készített szép rokokó sekrestyebútorzatot a majki ka-
malduli kolostorból hozták ide.
A tópartra vezetõ út mentén, az egykori zsinagógában az érdekes Gö-
rög–római Szobormásolatok Múzeumát helyezték el.
A tóparton álló barokk Esterházy-kastélyt Fellner Jakab tervezte.
Egyik saroktornyában írták alá 1809-ben a schönbrunni békét, mert a Na-
póleon elõl menekülõ Ferenc császár néhány hónapig a kastélyban lakott.
A rendszerváltásig kórház mûködött benne.
A kastély és a vár közötti tóparton, rendkívül hatásos elhelyezésben
– a tóban lévõ sziklán – Kovács Mária Keresztelõ Szent János szobrát
látjuk.
A tóparton áll a Lackfyak által a 14. század végén épített vár, Magyaror-
szág egyetlen vízivára. Nem védelmi célokra épült, inkább birtokközpontnak,
a királyi korszakokban pedig a királyok kedvelt pihenõ- és vadászkastélya
volt. Zsigmond 1400 körül nagyszabású Quadrum-palotává bõvítette, és
egy ideig benne is lakott. Itt fogadta 1424-ben VIII. Erik dán királyt és
Paleologos Mánuel bizánci császárt. A török rombolás után Süess Orbán ter-
vei szerint ó-olasz rendszerû bástyákkal megerõsítették. Ezek ma is láthatók
(Ferrando-, Rosenberg- és Kecske-bástya)
A török pusztítás után az Esterházyaké lett, akik a mai formájára a 19.
század végén átépítették. Ekkor látogatott ide egy hadgyakorlat során Fe-
renc József és Vilmos német császár. A várban ma a Kuny Domokos Múzeum
modern elrendezésû helytörténeti anyagát és az egykori tatai fajanszgyártás
emlékeit láthatjuk. A vár körül hazánk legépebben maradt vizesárokrendsze-
rét találjuk – sajnos – halrácsokkal elcsúfítva, mert a tavat halgazdasági cé-
lokra hasznosítják.
Az Öreg-tó partjának legérdekesebb látnivalói a vízimalmok. A vár
szomszédságában van a legöregebb (16. századi) Cifra-malom, míg a többi-
ek 18. századiak (Pötörke, Nepomucénos és egy festékõrlõ malom). A fõút-
vonal mentén van a Miklós-malom.
A tó partján, parkosított környezetben strand, kemping és éttermek ta-
lálhatók.
Az Országgyûlés téren áll a nyolcszögletes, fából épült óratorony, ame-
lyet vasszegek felhasználása nélkül Éder Ferenc tatai ácsmester készített.

264 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 265

aA A Közép-dunántúli régió Bb aA A Közép-dunántúli régió Bb
állt. Ennek az alapzatára épült a 18. században a Fellner-kápolna. A domb A falán emléktábla tudósít arról, hogy az országszerte dühöngõ pestisjárvány
mai elnevezését a Schweigel Antal által 1770-ben alkotott Kálvária-szo- miatt II. Ulászló 1510-ben itt tartotta az országgyûlést. Ezen jelen volt
borcsoportról kapta. Bakócz Tamás esztergomi érsek, a német–római császár, valamint a francia
Öreg-Tatán áll a Fellner Jakab tervezte plébániatemplom. Fellner Jaka- és a lengyel király, továbbá számos fejedelemség és õrgrófság követe. A té-
bot is itt temették el. Szobrát a templom elõtt láthatjuk. A copf templombelsõ ren áll a 18. században épült kapucinus templom.
érdekességei a modern mennyezeti freskók (Jézus születése, halála és feltá- A Tata közelében lévõ Nagyigmándon palackozzák az „Igmándi kese-
madása, A Szentlélek eljövetele) és a színes kerámia stációképek Nemcsics rûvíz”-et.
Antaltól. Ez utóbbiakon színekkel is igyekezett kifejezni az emberi érzelmeket:
a szenvedést, az anyai fájdalmat stb.
A tölgyfából készített szép rokokó sekrestyebútorzatot a majki ka-
malduli kolostorból hozták ide.
A tópartra vezetõ út mentén, az egykori zsinagógában az érdekes Gö-
rög–római Szobormásolatok Múzeumát helyezték el.
A tóparton álló barokk Esterházy-kastélyt Fellner Jakab tervezte.
Egyik saroktornyában írták alá 1809-ben a schönbrunni békét, mert a Na-
póleon elõl menekülõ Ferenc császár néhány hónapig a kastélyban lakott.
A rendszerváltásig kórház mûködött benne.
A kastély és a vár közötti tóparton, rendkívül hatásos elhelyezésben
– a tóban lévõ sziklán – Kovács Mária Keresztelõ Szent János szobrát
látjuk.
A tóparton áll a Lackfyak által a 14. század végén épített vár, Magyaror-
szág egyetlen vízivára. Nem védelmi célokra épült, inkább birtokközpontnak,
a királyi korszakokban pedig a királyok kedvelt pihenõ- és vadászkastélya
volt. Zsigmond 1400 körül nagyszabású Quadrum-palotává bõvítette, és
egy ideig benne is lakott. Itt fogadta 1424-ben VIII. Erik dán királyt és
Paleologos Mánuel bizánci császárt. A török rombolás után Süess Orbán ter-
vei szerint ó-olasz rendszerû bástyákkal megerõsítették. Ezek ma is láthatók
(Ferrando-, Rosenberg- és Kecske-bástya)
A török pusztítás után az Esterházyaké lett, akik a mai formájára a 19.
század végén átépítették. Ekkor látogatott ide egy hadgyakorlat során Fe-
renc József és Vilmos német császár. A várban ma a Kuny Domokos Múzeum
modern elrendezésû helytörténeti anyagát és az egykori tatai fajanszgyártás
emlékeit láthatjuk. A vár körül hazánk legépebben maradt vizesárokrendsze-
rét találjuk – sajnos – halrácsokkal elcsúfítva, mert a tavat halgazdasági cé-
lokra hasznosítják.
Az Öreg-tó partjának legérdekesebb látnivalói a vízimalmok. A vár
szomszédságában van a legöregebb (16. századi) Cifra-malom, míg a többi-
ek 18. századiak (Pötörke, Nepomucénos és egy festékõrlõ malom). A fõút-
vonal mentén van a Miklós-malom.
A tó partján, parkosított környezetben strand, kemping és éttermek ta-
lálhatók.
Az Országgyûlés téren áll a nyolcszögletes, fából épült óratorony, ame-
lyet vasszegek felhasználása nélkül Éder Ferenc tatai ácsmester készített.

264 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 265

aA A Közép-dunántúli régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
266 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 267
aA A Közép-dunántúli régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
266 ORSZÁGISMERET
aA A Közép-dunántúli régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 267
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb

A Nyugat-dunántúli régió

A régió területén három megye: Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala me-

gye osztozik. Zala megye területének egy része a szomszédos Balatoni
régió része. Életében ma is fontos szerepet játszanak a folyók, tavak és
nem utolsó sorban a felszín alatti vizek, hiszen a gyógyidegenforgalom
nemzetközileg is elismert központjai – mint például Bük, Sárvár, Balf –
szintén ezen terület részei. Változatos tája természeti értékekben rend-
kívül gazdag. Nem véletlen, hogy az ország 10 nemzeti parkja közül
kettõ is megtalálható a térségben: a Fertõ–Hanság Nemzeti Park és a
legújabb, az Õrségi Nemzeti Park. A régió három jellegzetes néprajzi
tájegysége: az Õrség-Vendvidék, Göcsej és Hetés.

A Kisalföld

A Kisalföld magyarországi területe közel 6000 km2. Az Alpok nyúlványai és

a Dunántúli-középhegység közé zárt terület. Kialakulása a kristályos alap-
hegység lassú süllyedésével a miocén derekán kezdõdött. A lesüllyedt alap-
hegységre lajta- és szarmatamészkõ települt, majd a Pannon-tenger benyo-
mulása révén jelentõs vastagságú (1500–3000 m) tengeri és beltavi rétegsor
jött létre. Erre felsõpliocén-kori és negyedidõszaki folyóvízi kavics és homok
települt. A Duna a Kárpát-medencébe lépve hatalmas hordalékkúpokat épí-
tett fel: a Csallóközt és Szigetközt. A Rába és a Marcal a kavicsos hordalék-
kúpjába vágta be magát, és a Kemeneshátat a pleisztocénben teraszfenn-
síkká alakította.
A Gyõri-medence négy kistájat foglal magába: a Szigetközt, a Moso-
ni-síkságot, a Fertõ–Hanság medencéjét és a Rábaközt.
A Kisalföld hazánk egyik legszelesebb tája, hazánk szélkapuja: ezen át
lépnek a csapadékszállító óceáni légáramlatok hazánk területére. A csapa-
dék értéke évi 550–600 mm. A napsugárzás értéke nyugat felé fokozatosan
csökken.

ORSZÁGISMERET 269
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb

A Nyugat-dunántúli régió

A régió területén három megye: Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala me-

gye osztozik. Zala megye területének egy része a szomszédos Balatoni
régió része. Életében ma is fontos szerepet játszanak a folyók, tavak és
nem utolsó sorban a felszín alatti vizek, hiszen a gyógyidegenforgalom
nemzetközileg is elismert központjai – mint például Bük, Sárvár, Balf –
szintén ezen terület részei. Változatos tája természeti értékekben rend-
kívül gazdag. Nem véletlen, hogy az ország 10 nemzeti parkja közül
kettõ is megtalálható a térségben: a Fertõ–Hanság Nemzeti Park és a
legújabb, az Õrségi Nemzeti Park. A régió három jellegzetes néprajzi
tájegysége: az Õrség-Vendvidék, Göcsej és Hetés.

A Kisalföld

A Kisalföld magyarországi területe közel 6000 km2. Az Alpok nyúlványai és

a Dunántúli-középhegység közé zárt terület. Kialakulása a kristályos alap-
hegység lassú süllyedésével a miocén derekán kezdõdött. A lesüllyedt alap-
hegységre lajta- és szarmatamészkõ települt, majd a Pannon-tenger benyo-
mulása révén jelentõs vastagságú (1500–3000 m) tengeri és beltavi rétegsor
jött létre. Erre felsõpliocén-kori és negyedidõszaki folyóvízi kavics és homok
települt. A Duna a Kárpát-medencébe lépve hatalmas hordalékkúpokat épí-
tett fel: a Csallóközt és Szigetközt. A Rába és a Marcal a kavicsos hordalék-
kúpjába vágta be magát, és a Kemeneshátat a pleisztocénben teraszfenn-
síkká alakította.
A Gyõri-medence négy kistájat foglal magába: a Szigetközt, a Moso-
ni-síkságot, a Fertõ–Hanság medencéjét és a Rábaközt.
A Kisalföld hazánk egyik legszelesebb tája, hazánk szélkapuja: ezen át
lépnek a csapadékszállító óceáni légáramlatok hazánk területére. A csapa-
dék értéke évi 550–600 mm. A napsugárzás értéke nyugat felé fokozatosan
csökken.

ORSZÁGISMERET 269
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
P ANNONHALMA
A Pannonhalmi-dombság a Bakonyhoz
észak felõl csatlakozik. Pannonkori homok, agyag és homokkõ építi fel.
A terület a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része.
A legmagasabb (282 m) dombtetõn épült a Szent Mártonnak szentelt
bencés templom és monostor. Csaknem ezer év alatt alakult ki a ma látható
épületegyüttes, amely klasszikus homlokzatával a dombtetõrõl messzire lát-
hatóan uralkodik a táj felett. Az apátság elhelyezése a bencés hagyományok-
ban rejlik, akik általában magányos hegyeket kerestek kolostoraik számára.
A helyet elõször Sacer Mons Pannoniae (Pannónia szent hegye) névvel jelölték. A közép-
kortól kezdve Monasterium Sancti Martini (Szent Márton hegye) néven ismert. A Pannon-
halma elnevezés Kazinczy Ferenc levelezése nyomán 1823-tól használatos.
Az elsõ bencések 996 táján jelentek meg Géza fejedelem hívására ud-
varában, a vértanúhalált halt Adalbert püspök környezetébõl való Radla pap
vezetésével. Az elsõ templomot azonban csak Szent István idején, 1001-ben
szentelték fel. Szent István itt kért imáiban segítséget Istentõl Koppány ellen.
Miután gyõzött, Koppány birtokai jövedelmének tizedét István a pannonhalmi
bencéseknek ajándékozta. Ekkor – 1001-ben – készült a pannonhalmi alapí-
tólevél, amit itt õriznek. Szent István idejében Pannonhalmán alakult meg az
elsõ kolostori iskola. Leghíresebb növendéke Szent Mór (1000–1070), ké-
sõbb Pécs püspöke.
Az országban több helyen is kolostort építõ bencés szerzetesek nagy-
mértékben hozzájárultak a magyarság kulturális és gazdasági életének fej-
lõdéséhez azáltal, hogy a földmûvelés és a kertgazdálkodás, a konyhakerté-
szet és gyümölcstermesztés terén a korszerû termelési eljárásokat és terme-
lési eszközöket honosították meg, iskoláik, könyvtáraik, könyvmásoló mûhe-
lyeik által pedig a szellemi mûveltség elemeit terjesztették a nép körében, és
a mûveltség ápolására törekedtek.
A 13. század elején keletkezett a ma is álló központi udvar – kerengõ – körül kialakított,
szabályos kolostorépület. A kolostor erõsségét mutatja, hogy a tatár támadásnak is el-
lenállt. Késõbb aztán hol magyar, hol török kézen volt a kolostorerõddé lett épületegyüt-
tes. A ma is látható barokk épületeket 1722–1768 között építették, Sajghó Benedek fõ-
apát irányításával, Witwer Márton Athanáz karmelita szerzetes-építész tervei alapján.
II. József a többi szerzetesrenddel együtt a pannonhalmi Szent Benedek-rendet is felosz-
latta, de 1802-ben újra elfoglalhatták kolostorukat. A 19. század elsõ felében megépí-
tették a hatalmas könyvtárépületet és a templom hatalmas klasszicista tornyát. Így
alakult ki a kolostor mai képe.
A fõapátságot az UNESCO Világörökség Bizottsága fölvette a világ
kulturális örökségeinek sorába. Az 1996. december 6-án Mexikóvárosban
hozott döntést a különbözõ korszakokból származó épületrészek és a bencés
szellemiség ezeréves folyamatos fenntartása, jövõbe mutató továbbéltetése
indokolta.
A mai apátságba egy szimbólumokkal ékes kovácsoltvas kapun jutha-
tunk be, majd a modern hatszintes, F alakú gimnázium úgynevezett Szélka-
puján haladunk át. Itt a római Forum Romanumról származó köveket látha-
270 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
tunk. A felsõ várudvarban áll Jankovich Gyula Asztrik apátot ábrázoló szob-
ra. A jobbra álló épület falán Borbereki Kovács Zoltán kõ dombormûve lát-
ható: István Gellértre bízza fia, Imre herceg nevelését. Az 55 m magas harang-
tornyot Packh János tervezte klasszicista stílusban, 1828–1832 között. A tor-
nyon lévõ mozaikot Róth Miksa tervezte, amely Pannonhalma alapításának
és a rend 1802-ben történõ visszaállításának állít emléket. Középen az egyhá-
zat jelképezõ nõalak – Ecclesia – egyik oldalán az alapító Szent Istvánt látjuk,
amint átadja Anasztáz apátnak a hithirdetésre – „Predicate” – felszólító leve-
let. A másik oldalon a rendet visszaállító Ferenc császár levelében tanításra
– „Docete” – szólítja a bencéseket. A templom új, a jubileumi évben, 1996-
ban készült dombormûves bronzkapuját Rieger Tibor szobrászmûvész, volt
bencés diák készítette.
A háromhajós 13. századi templom emelt szentélye alatt egy szintén
13. századi altemplom van. A pápa által „basilica minor” rangra emelt
templom Szent Benedek-kápolnája a gótika ritka szép alkotása. A mellette
lévõ kápolna diadalíve reneszánsz stílusú.
A templomhoz épült kolostor gótikus kerengõje a bencés kolostorok
egyetlen épségben lévõ emléke hazánkban. Innen nyílik a páratlan szépségû,
román stílusú „porta speciosa”, ívmezejében Szent Márton képével.
A templomba délrõl, a kerengõ felõl nyíló kapu, régi latin nevén „Porta
speciosa = ékes kapu” méltó nevéhez: a vörösmárványból és fehér mészkõbõl
épült tágas kaput könnyed páros oszlopokkal bélelték.
A kerengõ bordaindító konzolainak növényi és a bûnök és erények ala-
kos ábrázolásai plasztikus illusztrációul szolgáltak a szerzetesek és a hívek
elmélkedéséhez. A huszonöt épen maradt konzol közül tizenegyet stilizált nö-
vényi ábrázolásokkal díszítettek. Ezek a gyógynövényekre, mint a bûnök gyó-
gyításának szimbólumaira utalnak. A quadratúrában a szerzetesek gyógynö-
vényeket termesztettek, amelyekkel a betegeket gyógyították. E gyógynövé-
nyek jelentõs részét ma is felhasználja a gyógyszeripar.
A középkor szerzetese a gyógynövényeket nemcsak a testi betegségek gyógyítására
használta, hanem a bûnök gyógyításának jelképeiként is értelmezte. Így figyelmeztetik a
gyógynövények a pannonhalmi kerengõben is az embereket a bûnök gyógyítására. Az
egyik konzolon például a kökörcsint látjuk, amelyet a szembajok gyógyítására használ-
tak, de a lelki vakságra is figyelmezteti a hívõ embert. Egy másikon szõlõindát látunk,
amelyrõl Mátyás király füves kódexe jut eszünkbe, amelyben a különbözõ borfajták gyó-
gyító hatásáról olvashatunk, de emlékeztet az Eucharisztiára, az örök élet italára is. Az
alakos konzolok vagy erényeket, vagy azt ábrázolják, hogy a bûnök hogyan torzítják el a
lelket. Ezek többnyire fejszobrok. A pannonhalmi kerengõ alakos ábrázolásaival kapcso-
latban meg kell emlékezni Prudentius Clemens (348–405) római keresztény költõrõl,
aki költészetével elindítója volt ezeknek a psichomachiáknak. Ezek Theodulf orleansi
püspök (11. század) közvetítésével elõször Franciaországban terjedtek el, majd éppen az
õ munkája révén a 15. századra az egész európai mûvészet közkincsévé váltak. A pan-
nonhalmi kerengõ északkeleti sarkára sem véletlenül került 15. századi (1486) dátum.
Ennek a sarokkonzolnak két egymással küzdõ alakja a jó és a rossz küzdelmét ábrázolja,
mintegy kiindulópontul a kerengõben váltakozva jelentkezõ erény- és bûnábrázolások-
ORSZÁGISMERET 271
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
P ANNONHALMA
A Pannonhalmi-dombság a Bakonyhoz
észak felõl csatlakozik. Pannonkori homok, agyag és homokkõ építi fel.
A terület a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része.
A legmagasabb (282 m) dombtetõn épült a Szent Mártonnak szentelt
bencés templom és monostor. Csaknem ezer év alatt alakult ki a ma látható
épületegyüttes, amely klasszikus homlokzatával a dombtetõrõl messzire lát-
hatóan uralkodik a táj felett. Az apátság elhelyezése a bencés hagyományok-
ban rejlik, akik általában magányos hegyeket kerestek kolostoraik számára.
A helyet elõször Sacer Mons Pannoniae (Pannónia szent hegye) névvel jelölték. A közép-
kortól kezdve Monasterium Sancti Martini (Szent Márton hegye) néven ismert. A Pannon-
halma elnevezés Kazinczy Ferenc levelezése nyomán 1823-tól használatos.
Az elsõ bencések 996 táján jelentek meg Géza fejedelem hívására ud-
varában, a vértanúhalált halt Adalbert püspök környezetébõl való Radla pap
vezetésével. Az elsõ templomot azonban csak Szent István idején, 1001-ben
szentelték fel. Szent István itt kért imáiban segítséget Istentõl Koppány ellen.
Miután gyõzött, Koppány birtokai jövedelmének tizedét István a pannonhalmi
bencéseknek ajándékozta. Ekkor – 1001-ben – készült a pannonhalmi alapí-
tólevél, amit itt õriznek. Szent István idejében Pannonhalmán alakult meg az
elsõ kolostori iskola. Leghíresebb növendéke Szent Mór (1000–1070), ké-
sõbb Pécs püspöke.
Az országban több helyen is kolostort építõ bencés szerzetesek nagy-
mértékben hozzájárultak a magyarság kulturális és gazdasági életének fej-
lõdéséhez azáltal, hogy a földmûvelés és a kertgazdálkodás, a konyhakerté-
szet és gyümölcstermesztés terén a korszerû termelési eljárásokat és terme-
lési eszközöket honosították meg, iskoláik, könyvtáraik, könyvmásoló mûhe-
lyeik által pedig a szellemi mûveltség elemeit terjesztették a nép körében, és
a mûveltség ápolására törekedtek.
A 13. század elején keletkezett a ma is álló központi udvar – kerengõ – körül kialakított,
szabályos kolostorépület. A kolostor erõsségét mutatja, hogy a tatár támadásnak is el-
lenállt. Késõbb aztán hol magyar, hol török kézen volt a kolostorerõddé lett épületegyüt-
tes. A ma is látható barokk épületeket 1722–1768 között építették, Sajghó Benedek fõ-
apát irányításával, Witwer Márton Athanáz karmelita szerzetes-építész tervei alapján.
II. József a többi szerzetesrenddel együtt a pannonhalmi Szent Benedek-rendet is felosz-
latta, de 1802-ben újra elfoglalhatták kolostorukat. A 19. század elsõ felében megépí-
tették a hatalmas könyvtárépületet és a templom hatalmas klasszicista tornyát. Így
alakult ki a kolostor mai képe.
A fõapátságot az UNESCO Világörökség Bizottsága fölvette a világ
kulturális örökségeinek sorába. Az 1996. december 6-án Mexikóvárosban
hozott döntést a különbözõ korszakokból származó épületrészek és a bencés
szellemiség ezeréves folyamatos fenntartása, jövõbe mutató továbbéltetése
indokolta.
A mai apátságba egy szimbólumokkal ékes kovácsoltvas kapun jutha-
tunk be, majd a modern hatszintes, F alakú gimnázium úgynevezett Szélka-
puján haladunk át. Itt a római Forum Romanumról származó köveket látha-
270 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
tunk. A felsõ várudvarban áll Jankovich Gyula Asztrik apátot ábrázoló szob-
ra. A jobbra álló épület falán Borbereki Kovács Zoltán kõ dombormûve lát-
ható: István Gellértre bízza fia, Imre herceg nevelését. Az 55 m magas harang-
tornyot Packh János tervezte klasszicista stílusban, 1828–1832 között. A tor-
nyon lévõ mozaikot Róth Miksa tervezte, amely Pannonhalma alapításának
és a rend 1802-ben történõ visszaállításának állít emléket. Középen az egyhá-
zat jelképezõ nõalak – Ecclesia – egyik oldalán az alapító Szent Istvánt látjuk,
amint átadja Anasztáz apátnak a hithirdetésre – „Predicate” – felszólító leve-
let. A másik oldalon a rendet visszaállító Ferenc császár levelében tanításra
– „Docete” – szólítja a bencéseket. A templom új, a jubileumi évben, 1996-
ban készült dombormûves bronzkapuját Rieger Tibor szobrászmûvész, volt
bencés diák készítette.
A háromhajós 13. századi templom emelt szentélye alatt egy szintén
13. századi altemplom van. A pápa által „basilica minor” rangra emelt
templom Szent Benedek-kápolnája a gótika ritka szép alkotása. A mellette
lévõ kápolna diadalíve reneszánsz stílusú.
A templomhoz épült kolostor gótikus kerengõje a bencés kolostorok
egyetlen épségben lévõ emléke hazánkban. Innen nyílik a páratlan szépségû,
román stílusú „porta speciosa”, ívmezejében Szent Márton képével.
A templomba délrõl, a kerengõ felõl nyíló kapu, régi latin nevén „Porta
speciosa = ékes kapu” méltó nevéhez: a vörösmárványból és fehér mészkõbõl
épült tágas kaput könnyed páros oszlopokkal bélelték.
A kerengõ bordaindító konzolainak növényi és a bûnök és erények ala-
kos ábrázolásai plasztikus illusztrációul szolgáltak a szerzetesek és a hívek
elmélkedéséhez. A huszonöt épen maradt konzol közül tizenegyet stilizált nö-
vényi ábrázolásokkal díszítettek. Ezek a gyógynövényekre, mint a bûnök gyó-
gyításának szimbólumaira utalnak. A quadratúrában a szerzetesek gyógynö-
vényeket termesztettek, amelyekkel a betegeket gyógyították. E gyógynövé-
nyek jelentõs részét ma is felhasználja a gyógyszeripar.
A középkor szerzetese a gyógynövényeket nemcsak a testi betegségek gyógyítására
használta, hanem a bûnök gyógyításának jelképeiként is értelmezte. Így figyelmeztetik a
gyógynövények a pannonhalmi kerengõben is az embereket a bûnök gyógyítására. Az
egyik konzolon például a kökörcsint látjuk, amelyet a szembajok gyógyítására használ-
tak, de a lelki vakságra is figyelmezteti a hívõ embert. Egy másikon szõlõindát látunk,
amelyrõl Mátyás király füves kódexe jut eszünkbe, amelyben a különbözõ borfajták gyó-
gyító hatásáról olvashatunk, de emlékeztet az Eucharisztiára, az örök élet italára is. Az
alakos konzolok vagy erényeket, vagy azt ábrázolják, hogy a bûnök hogyan torzítják el a
lelket. Ezek többnyire fejszobrok. A pannonhalmi kerengõ alakos ábrázolásaival kapcso-
latban meg kell emlékezni Prudentius Clemens (348–405) római keresztény költõrõl,
aki költészetével elindítója volt ezeknek a psichomachiáknak. Ezek Theodulf orleansi
püspök (11. század) közvetítésével elõször Franciaországban terjedtek el, majd éppen az
õ munkája révén a 15. századra az egész európai mûvészet közkincsévé váltak. A pan-
nonhalmi kerengõ északkeleti sarkára sem véletlenül került 15. századi (1486) dátum.
Ennek a sarokkonzolnak két egymással küzdõ alakja a jó és a rossz küzdelmét ábrázolja,
mintegy kiindulópontul a kerengõben váltakozva jelentkezõ erény- és bûnábrázolások-
ORSZÁGISMERET 271
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
nak. A délnyugati sarok férfialakja például az egyik sarkalatos erényt, az okosságot je-
lenti. Ellentéteként a másik konzol tátott szájú bamba arcáról a gondolkodni is rest mély-
séges butaság tekint ránk. A templom bejárata közelében lévõ konzol egy gyíkot ábrázol.
A középkor legelterjedtebb vallásos-szimbolikus természetrajzi munkája, a „Physiologus”
szerint a gyík vénségére megvakul, de ha a felkelõ Napba néz, az visszaadja a látását.
A templom bejáratánál lévõ gyík arra utal, hogy az erények és a bûnök között küzdõ
ember Krisztushoz, a mi Napunkhoz (az Eucharisztiában) a templom kapuján át juthat.
A világ egyik legnagyobb apátsági könyvtárát klasszicista stílusban
Engel József, majd Packh János tervei szerint építették, 1824–1826 között.
Belsõ terét Klieber József festõ és szobrász, a bécsi Szépmûvészeti Akadé-
mia igazgatója festette ki. A boltozaton a tudomány istennõjét, Minervát fes-
tette meg, amint egy ókori öltözékben ábrázolt ifjút vonz magához. Ugyan-
csak õ készítette Szent István és Ferenc király szobrát is. A hatalmas épü-
letben kapott elhelyezést a levél-, könyv- és képtáregyüttes. A könyvtár elõ-
terében kapott helyet a régiségtár, a belsõ teremben pedig a koronázó palást
másolata. A levéltár felbecsülhetetlen értékû anyagot õriz az egyház és a ma-
gyar mûvelõdés történetébõl. A 300 ezer kötetes könyvtár a legnagyobb ben-
cés gyûjtemény. Számos könyvritkasága közül ki kell emelni a Pannonhal-
mi-kódexet és a Forgács–Tihanyi-kódexet. A levéltárban õrzik a magyar
nyelv legrégebbi írásos emlékét, az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevelet.
A képtár legismertebb képe Teniers: Brüsszeli búcsú címû alkotása.
1996-ban, az ezeréves fennállás ünneplésére készülõdve, jelentõs feltáró munkát végez-
tek a templom és az apátság területén. A porta speciosával ellentétes oldalon egy azo-
nos korú bejárat kapubélletét már korábban megtalálták a kerengõben. Elõkerült a Szent
István (vagy még Géza) korabeli terazzo padló maradványa is, valamint egy Jézust ábrá-
zoló freskó. A feltáró munka sok értékes leletet hozott felszínre. Közülük talán a legérde-
kesebb a kórus alatt talált lépcsõ és oszlopláb, amely a bambergi dóméhoz hasonló,
úgynevezett „császárkórus” tartozéka lehetett. Feltehetõen még Szent István építtette
az oltárral szemközt. Feltárták a nyugati apszis félköríves alapfalait is. A feltárt leletek
alapján egyértelmûvé vált, hogy Szent István itt valóban a bambergi dómhoz hasonló,
kétszentélyes királyi apátsági egyházat építtetett. Ezzel magyarázható, hogy Szent Lász-
ló miért itt tartott országgyûlést 1078-ban, és Könyves Kálmán miért itt fogadta az
országon átvonuló keresztesek vezérét, Bouillon Gottfriedet 1096-ban.
A hármas halom középsõ magaslatán építették föl 1896-ban a történel-
mi Magyarország hét millenniumi emlékmûvének az egyikét. A kápolnaszerû
klasszicista épület belsejét Lotz Károly festette. A harmadik dombon lévõ
Mária-kápolna a szerzetesek temetkezési helye.
Az apátság fõbejáratával szemben egy szép kovácsoltvas kapun jut-
hatunk a 22 hektárnyi pannonhalmi arborétumba. A domboldal meredek
északkeleti oldalára telepített arborétumban 400 növényfajt gondoznak. Egy
hatalmas platán Kazinczy Ferenc 1830-as látogatásának az emlékét õrzi.
A Sokoró nyugati dombsorának lejtõin teremnek a Pannonhalma–So-
koróaljai borvidék kiváló rajnai rizlingjei és traminijei.
272 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
GYÕR
kialakulását és máig tartó fejlõdését földrajzi fekvésének
köszönheti. A folyótorkolatok és a Hanságon átvezetõ út jelölték
ki a helyét. A folyók városának is nevezik, három folyó folyik és találkozik a
városnál: a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna.
A várost még a kelták alapították a Kr.e. 5. században, és a Rába folyóról
Arrabonának, Rábaszállásnak nevezték el. Ezt a nevet a rómaiak is átvették.
A 6. századtól kezdve avarok birtokolták a mai Gyõr környékét. Õk a
római castrumot ismét megerõsítették, telephelyüket gyûrû alakú sánccal
vették körül.
Szent István püspöki székhellyé és várispánsággá tette. Középkori
vára, amely Európa egyik legerõsebb vára volt, a mai Püspökvár területén fe-
küdt. A török idõkben katonai szempontból jelentõssé vált.
1529-ben a török elleni védekezésül a városparancsnok felégette a vá-
rost, nem vállalva a város kockázatos védelmét. Ekkor kapta a törököktõl a
„Janik Kula” – „Égett vár” – elnevezést. A török veszély végül szükségessé
tette a város megerõsítését.
1537–1575 között építették ki az akkor bevehetetlennek számító gyõri
várat. Az erõdítmény kialakításában nagy szerepet játszottak az olasz hadmér-
nökök és építészek. A várfalak és a hét „füles bástya” kialakítása Francesco
Benigno olasz várépítõ mester tervei alapján valósult meg. Csak néhány évig
– 1594–1598 között – volt a törökök kezén. 1743-ban szabad királyi város lett,
amely gazdasági és kereskedelmi fellendülést indított el. 1809. június 9-én zaj-
lott le Kismegyernél az úgynevezett gyõri csata, amelyben a császári csapatok,
valamint a sietve összehívott, elszántan harcoló, de kellõen ki nem képzett ma-
gyar nemesi felkelés súlyos vereséget szenvedett Napóleon seregeitõl. A csata
után a várost is megszállták Napóleon seregei és 300 000 forintnyi hadisarcot
róttak ki rá. Rövid ideig maga Napóleon is lakott a városban.
A gyõztes kismegyeri csatát és Gyõr bevételét a franciák a mai napig
nem felejtették el. Gyõr nevét a párizsi diadalív oszlopára is felvésték, mint
Napóleon sikeres ütközeteinek egyikét.
Az 1820-as években döntöttek a város erõdítményeinek és városfalai-
nak lebontásáról, ezzel megnyílt az alkalom a város fejlesztésére. Házak épül-
tek a régi várfalakra, az egykori bástyák közül csupán a Kastély-bástya és a
Sforza-bástya õrzi a hajdani vár emlékét.
Gyõr a 19. század derekától, mint iskolaváros is nevezetes szerepet játszott. Olyan tudó-
sok tanítottak itt, mint Fejér György történetíró, Rómer Flóris, a hazai régészeti és mû-
emléki feltárások elõharcosa, Czuczor Gergely költõ, s egyúttal a magyar nyelv elsõ értel-
mezõ szótárának szerkesztõje, Jedlik Ányos, a dinamó magyar feltalálója. A gyõri bencés
gimnázium diákja volt Xantus János, a neves magyar földrajz- és természettudós, a
budapesti állatkert megalapítója.
A nagy jelentõségû, nyugat felé vezetõ út és villamosított vasút ma is itt halad át. Így lett
Gyõr az ország egyik legjelentõsebb ipariközpontja. A városnak elsõsorban a gép- és textil-
ipara fejlett. Itt van az ország egyik legnagyobb bevételét hozó üzeme, az Audi-gyár.
ORSZÁGISMERET 273
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
nak. A délnyugati sarok férfialakja például az egyik sarkalatos erényt, az okosságot je-
lenti. Ellentéteként a másik konzol tátott szájú bamba arcáról a gondolkodni is rest mély-
séges butaság tekint ránk. A templom bejárata közelében lévõ konzol egy gyíkot ábrázol.
A középkor legelterjedtebb vallásos-szimbolikus természetrajzi munkája, a „Physiologus”
szerint a gyík vénségére megvakul, de ha a felkelõ Napba néz, az visszaadja a látását.
A templom bejáratánál lévõ gyík arra utal, hogy az erények és a bûnök között küzdõ
ember Krisztushoz, a mi Napunkhoz (az Eucharisztiában) a templom kapuján át juthat.
A világ egyik legnagyobb apátsági könyvtárát klasszicista stílusban
Engel József, majd Packh János tervei szerint építették, 1824–1826 között.
Belsõ terét Klieber József festõ és szobrász, a bécsi Szépmûvészeti Akadé-
mia igazgatója festette ki. A boltozaton a tudomány istennõjét, Minervát fes-
tette meg, amint egy ókori öltözékben ábrázolt ifjút vonz magához. Ugyan-
csak õ készítette Szent István és Ferenc király szobrát is. A hatalmas épü-
letben kapott elhelyezést a levél-, könyv- és képtáregyüttes. A könyvtár elõ-
terében kapott helyet a régiségtár, a belsõ teremben pedig a koronázó palást
másolata. A levéltár felbecsülhetetlen értékû anyagot õriz az egyház és a ma-
gyar mûvelõdés történetébõl. A 300 ezer kötetes könyvtár a legnagyobb ben-
cés gyûjtemény. Számos könyvritkasága közül ki kell emelni a Pannonhal-
mi-kódexet és a Forgács–Tihanyi-kódexet. A levéltárban õrzik a magyar
nyelv legrégebbi írásos emlékét, az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevelet.
A képtár legismertebb képe Teniers: Brüsszeli búcsú címû alkotása.
1996-ban, az ezeréves fennállás ünneplésére készülõdve, jelentõs feltáró munkát végez-
tek a templom és az apátság területén. A porta speciosával ellentétes oldalon egy azo-
nos korú bejárat kapubélletét már korábban megtalálták a kerengõben. Elõkerült a Szent
István (vagy még Géza) korabeli terazzo padló maradványa is, valamint egy Jézust ábrá-
zoló freskó. A feltáró munka sok értékes leletet hozott felszínre. Közülük talán a legérde-
kesebb a kórus alatt talált lépcsõ és oszlopláb, amely a bambergi dóméhoz hasonló,
úgynevezett „császárkórus” tartozéka lehetett. Feltehetõen még Szent István építtette
az oltárral szemközt. Feltárták a nyugati apszis félköríves alapfalait is. A feltárt leletek
alapján egyértelmûvé vált, hogy Szent István itt valóban a bambergi dómhoz hasonló,
kétszentélyes királyi apátsági egyházat építtetett. Ezzel magyarázható, hogy Szent Lász-
ló miért itt tartott országgyûlést 1078-ban, és Könyves Kálmán miért itt fogadta az
országon átvonuló keresztesek vezérét, Bouillon Gottfriedet 1096-ban.
A hármas halom középsõ magaslatán építették föl 1896-ban a történel-
mi Magyarország hét millenniumi emlékmûvének az egyikét. A kápolnaszerû
klasszicista épület belsejét Lotz Károly festette. A harmadik dombon lévõ
Mária-kápolna a szerzetesek temetkezési helye.
Az apátság fõbejáratával szemben egy szép kovácsoltvas kapun jut-
hatunk a 22 hektárnyi pannonhalmi arborétumba. A domboldal meredek
északkeleti oldalára telepített arborétumban 400 növényfajt gondoznak. Egy
hatalmas platán Kazinczy Ferenc 1830-as látogatásának az emlékét õrzi.
A Sokoró nyugati dombsorának lejtõin teremnek a Pannonhalma–So-
koróaljai borvidék kiváló rajnai rizlingjei és traminijei.
272 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
GYÕR
kialakulását és máig tartó fejlõdését földrajzi fekvésének
köszönheti. A folyótorkolatok és a Hanságon átvezetõ út jelölték
ki a helyét. A folyók városának is nevezik, három folyó folyik és találkozik a
városnál: a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna.
A várost még a kelták alapították a Kr.e. 5. században, és a Rába folyóról
Arrabonának, Rábaszállásnak nevezték el. Ezt a nevet a rómaiak is átvették.
A 6. századtól kezdve avarok birtokolták a mai Gyõr környékét. Õk a
római castrumot ismét megerõsítették, telephelyüket gyûrû alakú sánccal
vették körül.
Szent István püspöki székhellyé és várispánsággá tette. Középkori
vára, amely Európa egyik legerõsebb vára volt, a mai Püspökvár területén fe-
küdt. A török idõkben katonai szempontból jelentõssé vált.
1529-ben a török elleni védekezésül a városparancsnok felégette a vá-
rost, nem vállalva a város kockázatos védelmét. Ekkor kapta a törököktõl a
„Janik Kula” – „Égett vár” – elnevezést. A török veszély végül szükségessé
tette a város megerõsítését.
1537–1575 között építették ki az akkor bevehetetlennek számító gyõri
várat. Az erõdítmény kialakításában nagy szerepet játszottak az olasz hadmér-
nökök és építészek. A várfalak és a hét „füles bástya” kialakítása Francesco
Benigno olasz várépítõ mester tervei alapján valósult meg. Csak néhány évig
– 1594–1598 között – volt a törökök kezén. 1743-ban szabad királyi város lett,
amely gazdasági és kereskedelmi fellendülést indított el. 1809. június 9-én zaj-
lott le Kismegyernél az úgynevezett gyõri csata, amelyben a császári csapatok,
valamint a sietve összehívott, elszántan harcoló, de kellõen ki nem képzett ma-
gyar nemesi felkelés súlyos vereséget szenvedett Napóleon seregeitõl. A csata
után a várost is megszállták Napóleon seregei és 300 000 forintnyi hadisarcot
róttak ki rá. Rövid ideig maga Napóleon is lakott a városban.
A gyõztes kismegyeri csatát és Gyõr bevételét a franciák a mai napig
nem felejtették el. Gyõr nevét a párizsi diadalív oszlopára is felvésték, mint
Napóleon sikeres ütközeteinek egyikét.
Az 1820-as években döntöttek a város erõdítményeinek és városfalai-
nak lebontásáról, ezzel megnyílt az alkalom a város fejlesztésére. Házak épül-
tek a régi várfalakra, az egykori bástyák közül csupán a Kastély-bástya és a
Sforza-bástya õrzi a hajdani vár emlékét.
Gyõr a 19. század derekától, mint iskolaváros is nevezetes szerepet játszott. Olyan tudó-
sok tanítottak itt, mint Fejér György történetíró, Rómer Flóris, a hazai régészeti és mû-
emléki feltárások elõharcosa, Czuczor Gergely költõ, s egyúttal a magyar nyelv elsõ értel-
mezõ szótárának szerkesztõje, Jedlik Ányos, a dinamó magyar feltalálója. A gyõri bencés
gimnázium diákja volt Xantus János, a neves magyar földrajz- és természettudós, a
budapesti állatkert megalapítója.
A nagy jelentõségû, nyugat felé vezetõ út és villamosított vasút ma is itt halad át. Így lett
Gyõr az ország egyik legjelentõsebb ipariközpontja. A városnak elsõsorban a gép- és textil-
ipara fejlett. Itt van az ország egyik legnagyobb bevételét hozó üzeme, az Audi-gyár.
ORSZÁGISMERET 273
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Gyõr legszebb barokk városaink egyike. A várost ma Európa-szerte a
városmegújítás legjobb példái között emlegetik. A barokk belváros sikeres
rekonstrukciója eredményeként 1989-ben Gyõr a mûemlékvédelem Euró-
pai-díját nyerte el.
Gyõrbe érkezésünkkor elõször az ország egyik legszebb eklektikus stí-
lusú tornyos Városházáját pillantjuk meg. Az eklektikus tömb 1896–98 kö-
zött Hübner Jenõ tervei alapján épült, a lebontott városfalak és bástyák he-
lyére. Az épület dísztermében gyakran tartanak hangversenyeket is.
Az építkezés anyagi hátterét egy nincstelen üveginasként idekerült üvegesmester,
Bisinger József vetette meg, aki élete végén szorgalmasan összegyûjtött vagyonát a vá-
rosra hagyta. Ennek az örökségnek egyötödét használták fel az építkezésre.
Vele szemben a modern Megyeháza és az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz-
gatóság épülete található, szomszédságában a Rába Szállóval.
9v 9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Városháza tér – Aradi vérta-
núk útja – Bécsi kapu tér – Káptalan-domb – Gutenberg tér – Apáca utca –
Stelczer utca – Széchenyi tér – Kazinczy utca.
A Városháza tértõl az Aradi vértanúk útja vezet be a város központjába, a
Bécsi kapu térre. A Bécsi kapu tér már az egykori gyõri vár területén található,
csak három oldalról van beépítve, a Rába folyó felõl nyitott. Valaha itt állt az
1860-ban lebontott Bécsi-kapu. A legszebb épülete az ovális alaprajzú karme-
lita templom, amit Witwer Márton Athanáz karmelita szerzetes-építész terve-
zett 1716–1725 között. Witwer Márton Ausztria több városában is dolgozott
és valóságos dunai iskolát teremtett. Az oltárok, szobrok és padok Richter Fe-
renc karmelita mester alkotásai. Szentélyét és kupolafreskóit Johann Kastner
festette. A fõoltár kitölti a téglalap alakú szentély egész falfelületét A mellékol-
tárok képeit Altomonte Hohenberg Martin festette.
A Nápolyban született osztrák festõ (1657–1745) a kor egyik legtehetségesebb, legter-
mékenyebb templomfestõje, majd III. Sobieski János udvari festõje volt. Képeivel Bécs-
ben, Linzben, Salzburgban és Prágában is találkozunk.
A karmelita templom melletti fülkében legszebb barokk Madonna-szob-
runkat, a Hab-Máriát láthatjuk, alkotója Giovanni Giuliani.
A szobor eredetileg a Rába-szigeten volt. A különleges nevet egy legenda magyarázza.
A 18. század elején Gyõrt több árvíz is fenyegette. A legenda szerint a hívek könyörgését
meghallgatta a Szent Szûz, és az áradás alábbhagyott, a szobor pedig ott maradt a habok
között. Innen a Hab-Mária elnevezés.
A templomhoz csatlakozó barokk karmelita rendház 1987-tõl hotel-
ként mûködik.
A tér közepén Kisfaludy Károly szobra áll, amelyet Mátrai Lajos készített.
Kisfaludy Károly (1788–1830) költõ, novella- és drámaíró, a 19. század elsõ harmada iro-
dalmi életének irányítója. 1822-ben õ indította el az Auróra címû szépirodalmi zsebköny-
274 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
vet. A körülötte kialakuló olvasókör, az Auróra-kör tette Pestet véglegesen az irodalom
központjává. A Gyõr melletti Téten született, iskoláit is Gyõrben végezte.
A tér két legszebb homlokzatú háza a copf homlokzatú Ott-ház és az
Altabak-ház. A középkori eredetû Altabak-ház két sarkát zárt sarokerkélyek
díszítik. Homlokzatán gazdag barokk stukkódíszítés van. A tér harmadik
– Rába-parti – oldalán húzódik a régi várfal megmaradt részlete és egyik bás-
tyája, a Sforza-bástya. A bástya udvarán és a kazamatákban a Xantus János
Múzeum kõtárát helyezték el. Benne a Gyõrben és környékén elõkerült ró-
mai kori sírköveket, egyéb kõemlékeket találunk. A várfal elõtt Medgyessy
Ferenc kisméretû Szent István-lovasszobra áll.
A térrõl a Király utcába tekintve, jobbról a második ház az úgynevezett
Bezerédy- vagy Napóleon-ház. Ebben a házban szállt meg Napóleon 1809-
ben, a kismegyeri csata után.
A Káptalan-domb a város legõsibb magva, a Rába egy magasabb te-
raszdarabján, a három folyó összefolyásánál alakult ki. A legrégibb politikai
és katonai központ, ma mûvészeti értékekben leggazdagabb része a város-
nak. Legjelentõsebb épületei a Püspökvár – a gyõri püspökök rezidenciája –
és a székesegyház. A székesegyházzal szemben van a püspöki palota. Cson-
ka tornyának felsõ része barokk jellegû, dongaboltozatú alsó részében góti-
kus ülõfülkék vannak, homlokzatát reneszánsz sgraffitto díszíti. A palota tor-
nyához déli oldalról csatlakozik Dóczy – Nagylucsei – Orbán püspök 15. szá-
zadban emelt gótikus kápolnája. A székesegyház északi oldalán van a Püs-
pöki Papnevelõ Intézet, a déli oldalán a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár
modern vendégháza található.
A Káptalan-domb közepén – a Püspökvárral szemben – épült a város
legértékesebb épülete, a székesegyház. Az elsõ román stílusú székesegyház
1030 körül épült. Ezt a 13. század folyamán bencésekhez közelálló mesterek
átépítették. A Szent Lászlóról elnevezett gótikus Szentháromság-kápolnát
Héderváry János püspök építtette a 15. században a székesegyházhoz. A tö-
rök idõkben súlyosan sérült és kiégett templomot a 17. században Dras-
kovich György püspök barokk stílusban építtette újjá Giovanni Battista Rava
olasz építésszel, és megszüntette az emelt szentélyû, altemplomos régi temp-
lomot. Ekkor épült a torony, és a román falakra a dongaboltozat. Jelenlegi
klasszicista stílusú oromfalát a 19. század elején építették elé annak érde-
kében, hogy a statikailag megrendült torony ledõlését megakadályozzák.
A mai háromhajós, dongaboltozatos templombelsõt Hefele Menyhért alakí-
totta ki a 18. században.
A belsõ tér értékei közül ki kell emelni Maulbertsch fõoltárképét, amely
Mária mennybevitelét ábrázolja. Ugyancsak õ készítette a szentély dongabolto-
zatán a Magyar szentek hódolatát és a fõhajón a Krisztus színeváltozását ábrá-
zoló képeket. A mellékoltárok képeit Paul Troger és Maulbertsch festette.
Az északi mellékhajó apszisában, a szentségi oltár felett látható a híres
könnyezõ és vérrel verítékezõ Mária-kép, amelyet Lynche Walter ír püspök a
ORSZÁGISMERET 275
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Gyõr legszebb barokk városaink egyike. A várost ma Európa-szerte a
városmegújítás legjobb példái között emlegetik. A barokk belváros sikeres
rekonstrukciója eredményeként 1989-ben Gyõr a mûemlékvédelem Euró-
pai-díját nyerte el.
Gyõrbe érkezésünkkor elõször az ország egyik legszebb eklektikus stí-
lusú tornyos Városházáját pillantjuk meg. Az eklektikus tömb 1896–98 kö-
zött Hübner Jenõ tervei alapján épült, a lebontott városfalak és bástyák he-
lyére. Az épület dísztermében gyakran tartanak hangversenyeket is.
Az építkezés anyagi hátterét egy nincstelen üveginasként idekerült üvegesmester,
Bisinger József vetette meg, aki élete végén szorgalmasan összegyûjtött vagyonát a vá-
rosra hagyta. Ennek az örökségnek egyötödét használták fel az építkezésre.
Vele szemben a modern Megyeháza és az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz-
gatóság épülete található, szomszédságában a Rába Szállóval.
9v 9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Városháza tér – Aradi vérta-
núk útja – Bécsi kapu tér – Káptalan-domb – Gutenberg tér – Apáca utca –
Stelczer utca – Széchenyi tér – Kazinczy utca.
A Városháza tértõl az Aradi vértanúk útja vezet be a város központjába, a
Bécsi kapu térre. A Bécsi kapu tér már az egykori gyõri vár területén található,
csak három oldalról van beépítve, a Rába folyó felõl nyitott. Valaha itt állt az
1860-ban lebontott Bécsi-kapu. A legszebb épülete az ovális alaprajzú karme-
lita templom, amit Witwer Márton Athanáz karmelita szerzetes-építész terve-
zett 1716–1725 között. Witwer Márton Ausztria több városában is dolgozott
és valóságos dunai iskolát teremtett. Az oltárok, szobrok és padok Richter Fe-
renc karmelita mester alkotásai. Szentélyét és kupolafreskóit Johann Kastner
festette. A fõoltár kitölti a téglalap alakú szentély egész falfelületét A mellékol-
tárok képeit Altomonte Hohenberg Martin festette.
A Nápolyban született osztrák festõ (1657–1745) a kor egyik legtehetségesebb, legter-
mékenyebb templomfestõje, majd III. Sobieski János udvari festõje volt. Képeivel Bécs-
ben, Linzben, Salzburgban és Prágában is találkozunk.
A karmelita templom melletti fülkében legszebb barokk Madonna-szob-
runkat, a Hab-Máriát láthatjuk, alkotója Giovanni Giuliani.
A szobor eredetileg a Rába-szigeten volt. A különleges nevet egy legenda magyarázza.
A 18. század elején Gyõrt több árvíz is fenyegette. A legenda szerint a hívek könyörgését
meghallgatta a Szent Szûz, és az áradás alábbhagyott, a szobor pedig ott maradt a habok
között. Innen a Hab-Mária elnevezés.
A templomhoz csatlakozó barokk karmelita rendház 1987-tõl hotel-
ként mûködik.
A tér közepén Kisfaludy Károly szobra áll, amelyet Mátrai Lajos készített.
Kisfaludy Károly (1788–1830) költõ, novella- és drámaíró, a 19. század elsõ harmada iro-
dalmi életének irányítója. 1822-ben õ indította el az Auróra címû szépirodalmi zsebköny-
274 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
vet. A körülötte kialakuló olvasókör, az Auróra-kör tette Pestet véglegesen az irodalom
központjává. A Gyõr melletti Téten született, iskoláit is Gyõrben végezte.
A tér két legszebb homlokzatú háza a copf homlokzatú Ott-ház és az
Altabak-ház. A középkori eredetû Altabak-ház két sarkát zárt sarokerkélyek
díszítik. Homlokzatán gazdag barokk stukkódíszítés van. A tér harmadik
– Rába-parti – oldalán húzódik a régi várfal megmaradt részlete és egyik bás-
tyája, a Sforza-bástya. A bástya udvarán és a kazamatákban a Xantus János
Múzeum kõtárát helyezték el. Benne a Gyõrben és környékén elõkerült ró-
mai kori sírköveket, egyéb kõemlékeket találunk. A várfal elõtt Medgyessy
Ferenc kisméretû Szent István-lovasszobra áll.
A térrõl a Király utcába tekintve, jobbról a második ház az úgynevezett
Bezerédy- vagy Napóleon-ház. Ebben a házban szállt meg Napóleon 1809-
ben, a kismegyeri csata után.
A Káptalan-domb a város legõsibb magva, a Rába egy magasabb te-
raszdarabján, a három folyó összefolyásánál alakult ki. A legrégibb politikai
és katonai központ, ma mûvészeti értékekben leggazdagabb része a város-
nak. Legjelentõsebb épületei a Püspökvár – a gyõri püspökök rezidenciája –
és a székesegyház. A székesegyházzal szemben van a püspöki palota. Cson-
ka tornyának felsõ része barokk jellegû, dongaboltozatú alsó részében góti-
kus ülõfülkék vannak, homlokzatát reneszánsz sgraffitto díszíti. A palota tor-
nyához déli oldalról csatlakozik Dóczy – Nagylucsei – Orbán püspök 15. szá-
zadban emelt gótikus kápolnája. A székesegyház északi oldalán van a Püs-
pöki Papnevelõ Intézet, a déli oldalán a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár
modern vendégháza található.
A Káptalan-domb közepén – a Püspökvárral szemben – épült a város
legértékesebb épülete, a székesegyház. Az elsõ román stílusú székesegyház
1030 körül épült. Ezt a 13. század folyamán bencésekhez közelálló mesterek
átépítették. A Szent Lászlóról elnevezett gótikus Szentháromság-kápolnát
Héderváry János püspök építtette a 15. században a székesegyházhoz. A tö-
rök idõkben súlyosan sérült és kiégett templomot a 17. században Dras-
kovich György püspök barokk stílusban építtette újjá Giovanni Battista Rava
olasz építésszel, és megszüntette az emelt szentélyû, altemplomos régi temp-
lomot. Ekkor épült a torony, és a román falakra a dongaboltozat. Jelenlegi
klasszicista stílusú oromfalát a 19. század elején építették elé annak érde-
kében, hogy a statikailag megrendült torony ledõlését megakadályozzák.
A mai háromhajós, dongaboltozatos templombelsõt Hefele Menyhért alakí-
totta ki a 18. században.
A belsõ tér értékei közül ki kell emelni Maulbertsch fõoltárképét, amely
Mária mennybevitelét ábrázolja. Ugyancsak õ készítette a szentély dongabolto-
zatán a Magyar szentek hódolatát és a fõhajón a Krisztus színeváltozását ábrá-
zoló képeket. A mellékoltárok képeit Paul Troger és Maulbertsch festette.
Az északi mellékhajó apszisában, a szentségi oltár felett látható a híres
könnyezõ és vérrel verítékezõ Mária-kép, amelyet Lynche Walter ír püspök a
ORSZÁGISMERET 275
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
vallásüldözés elõl menekülve hozott magával Galway városkából. Mivel a há-
rom napig tartó könnyezést nagy tömegek látták, és errõl hiteles jegyzõköny-
vek is készültek, a pápa – a könnyezés emlékére és a lelkek üdvösségére –
mint Mária-kegyhelynek, búcsúkat engedélyezett.
A hajó szentély elõtti két elsõ pillérén helyezték el az úgynevezett fekete
oltárokat, rajtuk Müller Jakab, olaszosan Mollinarolo, ón dombormûveivel.
Témájuk: „Szent István koronafelajánlása” és „Szent László felemeli István
testét”. A szentélyben 18. századi stallumok vannak. A püspöki trónus Mária
Terézia trónszéke volt.
A Szentháromság- (Szent László-) kápolnában helyezték el Szent László aranyozott
ezüstbõl készült fej-ereklyetartóját – hermáját16 –, amely a középkori magyar ötvösmû-
vészet legkiemelkedõbb alkotása.
Írott források már 1400-ban megemlékeznek róla. A hermát Kolozsvári Márton készítette.
Alapos vizsgálatok alapján feltételezik, hogy maga a kétszeres életnagyságú fej III. Béla
király megrendelésére, László szentté avatására készült a nagyváradi székesegyház
számára. A sodronyzománcos mellrészt 14. századi alkotásnak tartják. A jelenlegi koro-
na az 1600-as években, valószínûleg a nyakrésszel egy idõben készült. Néhány kutató vé-
leménye szerint az aranyozott ezüst herma fejrésze – arca – III. Béla király portréja. A 16.
században a gyulafehérvári székesegyházba került, majd a török elõl Prágába menekülõ
Náprági Demeter püspök vitte magával. Onnan késõbb Pozsonyba, majd 1606-ban
Gyõrbe hozta, amikor itt lett püspök.
A kápolna kórusa alatt Boldog Apor Vilmos vértanú püspöknek – akit
szovjet katonák lõttek le, mert a Püspökvárba menekült nõk védelmére kelt –
vörös márvány síremléke van, Boldogfai Farkas Sándor készítette 1948-ban.
A síremlék mögötti falat Mattioni Eszter hímeskõ mozaikja díszíti. A kápolna
három színes üvegablaka Árkayné Sztehló Lili alkotása.
A székesegyház bejáratával szemben 2000-ben avatták fel Szervátiusz
Tibor kõ dombormûvét, amely Szent István koronafelajánlását ábrázolja.
A dombormûvön Szent István a koronával, Szûz Mária és a kis Jézus alakja
látható. Felirata: „Mária magyarok Nagyasszonya segítsd meg magyar né-
pedet.”
A székesegyház mögött, az Apor Vilmos püspök téren találjuk Borsos
Miklós Kossuth-díjas szobrászmûvész állandó kiállítását.
Borsos Miklós (1906–1993) a magyar szobrászat kimagasló, Kossuth-díjas mûvésze.
Gyõrben vésnökként kezdte pályafutását. A város díszpolgárává avatta. Mûvei a világ
nagy múzeumaiban is megtalálhatók. Alkotásai egy részét a mûvész ajándékozta a vá-
rosnak.
A térrõl nyíló kis utca végében, a régi szeminárium (Papnevelõ Intézet)
épületében van a Gyõri Egyházmegyei Kincstár. Gazdag anyagában liturgi-
kus tárgyak és ruhák, szobrok és ritka könyvek találhatók.
A Gutenberg téren áll a Frigyláda-szobor, egyik legszebb barokk szo-
borcsoportunk. Tervezõjének Fischer von Erlachot vélik. III. Károly egy, a ka-
tonái által okozott botrány után engesztelésként emeltette.
16
Herma: fej alakú, fémbõl készült ereklyetartó.
276 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
1729-ben egy szökött katona a körmenetben ministráns ruhát öltve próbált megbújni,
de a várõrség felismerte. Amikor megpróbálták kirángatni a körmenetbõl, kiütötték a
pap kezébõl a monstranciát. III. Károly a gyõri polgárok kiengesztelésére a vétkes kato-
nákra kirótt büntetéspénzbõl állíttatta 1731-ben a szobrot.
Szomszédságában, az Apáca utca sarkán áll a 18. századi Kreszta-ház.
Az épület Kreszta János fûszerkereskedõé volt, innen a neve. E ház padláste-
rében kapott helyet Kovács Margitnak, a gyõri születésû kiváló kerámiamû-
vésznek az állandó kiállítása.
A Duna-kapu téren, a heti piacok színhelyén, egy kovácsoltvas díszkút
tetején látjuk a gyõri vaskakas másolatát. Veress Gyula 1998-ban felállított
kétalakos szobra Pálffy Miklósnak és Schwarzenberg Adolfnak, Gyõrt a tö-
röktõl visszafoglaló hadvezéreknek állít emléket. A Jedlik Ányos utcában a
legszebb gyõri cégért találjuk, az „Aranyhajó”-t.
Továbbhaladva, az Apáca utcában a késõ reneszánsz-kora barokk
formákat mutató Fejérvári-házat látjuk, amely Gyõr egyik legpatinásabb
épülete. Egykori tulajdonosa Gyõr városbírája volt. Szomszédságában, a
Káptalani zenészek házában született a világhírû magyar karnagy,
Wagner zenéjének egyik legkiválóbb tolmácsolója, Richter János (1843–
1916).
A Széchenyi tér a középkorban a város fõtere, piaca, népgyûléseinek a
színhelye és vesztõhely volt. A tér legmonumentálisabb épülete a kéttornyú
Szent Ignác-templom és a hozzá kapcsolódó bencés rendház, valamint a
bencés gimnázium. A templomot a jezsuiták számára Baccio del Bianco ter-
vezte a 17. században. Az oldalkápolnák freskói és stukkói a 17. századból,
míg a fõhajóé a 18. századból valók. A fõoltár képét Paul Troger bécsi aka-
démiai tanár festette. Témája: Szent Ignác megdicsõülése. Az õ munkái a
szentély Szent Ignác lelkének mennybevitelét és a hajó Annuntiatio-t, az An-
gyali üdvözletet ábrázoló mennyezetfreskói is. A mûvészi barokk szószék
Gode Lajos pozsonyi mûvész munkája. Pátzay Mária rézdomborításos stá-
cióképei a keresztút kápolnában vannak.
A bencés gimnázium elõtti kis téren 2001-ben állították fel Rieger Tibor
alkotását, Jedlik Ányos és Czuczor Gergely kiváló bencés tanárok egész ala-
kos bronzszobrát.
A rendház épületében, a térre nyíló ajtóval találjuk a hajdan jezsuiták
által 1654-ben alapított és mûködtetett Széchényi Patikát. A múzeumpati-
kát ma a bencések mûködtetik.
A mennyezetet gazdag stukkódísz ékíti a négy évszak alakos ábrázolá-
sával. A freskók a Bibliából vett gyógynövényeket ábrázolnak.
A gyógynövények freskója a virágszentelés középkori hagyományát idézi. Ez a szertartás
Nagyboldogasszony napján történt. E nap évszázadokon át olvasott szentleckéje Sirák
könyvébõl való: „Magasra nõttem, mint Libanon cédrusa, és mint Sion hegyén a ciprus.
Úgy nõttem, mint a cadesi pálma és mint a jerikói rózsatõ. Felnõttem, mint a szép olajfa a
mezõn és mint a platánfa a víz mellett a tereken. Mint fahéj és az illatozó balzsam illatoz-
tam és mint a kiválogatott mirrha, jó szagot árasztottam.”
ORSZÁGISMERET 277
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
vallásüldözés elõl menekülve hozott magával Galway városkából. Mivel a há-
rom napig tartó könnyezést nagy tömegek látták, és errõl hiteles jegyzõköny-
vek is készültek, a pápa – a könnyezés emlékére és a lelkek üdvösségére –
mint Mária-kegyhelynek, búcsúkat engedélyezett.
A hajó szentély elõtti két elsõ pillérén helyezték el az úgynevezett fekete
oltárokat, rajtuk Müller Jakab, olaszosan Mollinarolo, ón dombormûveivel.
Témájuk: „Szent István koronafelajánlása” és „Szent László felemeli István
testét”. A szentélyben 18. századi stallumok vannak. A püspöki trónus Mária
Terézia trónszéke volt.
A Szentháromság- (Szent László-) kápolnában helyezték el Szent László aranyozott
ezüstbõl készült fej-ereklyetartóját – hermáját16 –, amely a középkori magyar ötvösmû-
vészet legkiemelkedõbb alkotása.
Írott források már 1400-ban megemlékeznek róla. A hermát Kolozsvári Márton készítette.
Alapos vizsgálatok alapján feltételezik, hogy maga a kétszeres életnagyságú fej III. Béla
király megrendelésére, László szentté avatására készült a nagyváradi székesegyház
számára. A sodronyzománcos mellrészt 14. századi alkotásnak tartják. A jelenlegi koro-
na az 1600-as években, valószínûleg a nyakrésszel egy idõben készült. Néhány kutató vé-
leménye szerint az aranyozott ezüst herma fejrésze – arca – III. Béla király portréja. A 16.
században a gyulafehérvári székesegyházba került, majd a török elõl Prágába menekülõ
Náprági Demeter püspök vitte magával. Onnan késõbb Pozsonyba, majd 1606-ban
Gyõrbe hozta, amikor itt lett püspök.
A kápolna kórusa alatt Boldog Apor Vilmos vértanú püspöknek – akit
szovjet katonák lõttek le, mert a Püspökvárba menekült nõk védelmére kelt –
vörös márvány síremléke van, Boldogfai Farkas Sándor készítette 1948-ban.
A síremlék mögötti falat Mattioni Eszter hímeskõ mozaikja díszíti. A kápolna
három színes üvegablaka Árkayné Sztehló Lili alkotása.
A székesegyház bejáratával szemben 2000-ben avatták fel Szervátiusz
Tibor kõ dombormûvét, amely Szent István koronafelajánlását ábrázolja.
A dombormûvön Szent István a koronával, Szûz Mária és a kis Jézus alakja
látható. Felirata: „Mária magyarok Nagyasszonya segítsd meg magyar né-
pedet.”
A székesegyház mögött, az Apor Vilmos püspök téren találjuk Borsos
Miklós Kossuth-díjas szobrászmûvész állandó kiállítását.
Borsos Miklós (1906–1993) a magyar szobrászat kimagasló, Kossuth-díjas mûvésze.
Gyõrben vésnökként kezdte pályafutását. A város díszpolgárává avatta. Mûvei a világ
nagy múzeumaiban is megtalálhatók. Alkotásai egy részét a mûvész ajándékozta a vá-
rosnak.
A térrõl nyíló kis utca végében, a régi szeminárium (Papnevelõ Intézet)
épületében van a Gyõri Egyházmegyei Kincstár. Gazdag anyagában liturgi-
kus tárgyak és ruhák, szobrok és ritka könyvek találhatók.
A Gutenberg téren áll a Frigyláda-szobor, egyik legszebb barokk szo-
borcsoportunk. Tervezõjének Fischer von Erlachot vélik. III. Károly egy, a ka-
tonái által okozott botrány után engesztelésként emeltette.
16
Herma: fej alakú, fémbõl készült ereklyetartó.
276 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
1729-ben egy szökött katona a körmenetben ministráns ruhát öltve próbált megbújni,
de a várõrség felismerte. Amikor megpróbálták kirángatni a körmenetbõl, kiütötték a
pap kezébõl a monstranciát. III. Károly a gyõri polgárok kiengesztelésére a vétkes kato-
nákra kirótt büntetéspénzbõl állíttatta 1731-ben a szobrot.
Szomszédságában, az Apáca utca sarkán áll a 18. századi Kreszta-ház.
Az épület Kreszta János fûszerkereskedõé volt, innen a neve. E ház padláste-
rében kapott helyet Kovács Margitnak, a gyõri születésû kiváló kerámiamû-
vésznek az állandó kiállítása.
A Duna-kapu téren, a heti piacok színhelyén, egy kovácsoltvas díszkút
tetején látjuk a gyõri vaskakas másolatát. Veress Gyula 1998-ban felállított
kétalakos szobra Pálffy Miklósnak és Schwarzenberg Adolfnak, Gyõrt a tö-
röktõl visszafoglaló hadvezéreknek állít emléket. A Jedlik Ányos utcában a
legszebb gyõri cégért találjuk, az „Aranyhajó”-t.
Továbbhaladva, az Apáca utcában a késõ reneszánsz-kora barokk
formákat mutató Fejérvári-házat látjuk, amely Gyõr egyik legpatinásabb
épülete. Egykori tulajdonosa Gyõr városbírája volt. Szomszédságában, a
Káptalani zenészek házában született a világhírû magyar karnagy,
Wagner zenéjének egyik legkiválóbb tolmácsolója, Richter János (1843–
1916).
A Széchenyi tér a középkorban a város fõtere, piaca, népgyûléseinek a
színhelye és vesztõhely volt. A tér legmonumentálisabb épülete a kéttornyú
Szent Ignác-templom és a hozzá kapcsolódó bencés rendház, valamint a
bencés gimnázium. A templomot a jezsuiták számára Baccio del Bianco ter-
vezte a 17. században. Az oldalkápolnák freskói és stukkói a 17. századból,
míg a fõhajóé a 18. századból valók. A fõoltár képét Paul Troger bécsi aka-
démiai tanár festette. Témája: Szent Ignác megdicsõülése. Az õ munkái a
szentély Szent Ignác lelkének mennybevitelét és a hajó Annuntiatio-t, az An-
gyali üdvözletet ábrázoló mennyezetfreskói is. A mûvészi barokk szószék
Gode Lajos pozsonyi mûvész munkája. Pátzay Mária rézdomborításos stá-
cióképei a keresztút kápolnában vannak.
A bencés gimnázium elõtti kis téren 2001-ben állították fel Rieger Tibor
alkotását, Jedlik Ányos és Czuczor Gergely kiváló bencés tanárok egész ala-
kos bronzszobrát.
A rendház épületében, a térre nyíló ajtóval találjuk a hajdan jezsuiták
által 1654-ben alapított és mûködtetett Széchényi Patikát. A múzeumpati-
kát ma a bencések mûködtetik.
A mennyezetet gazdag stukkódísz ékíti a négy évszak alakos ábrázolá-
sával. A freskók a Bibliából vett gyógynövényeket ábrázolnak.
A gyógynövények freskója a virágszentelés középkori hagyományát idézi. Ez a szertartás
Nagyboldogasszony napján történt. E nap évszázadokon át olvasott szentleckéje Sirák
könyvébõl való: „Magasra nõttem, mint Libanon cédrusa, és mint Sion hegyén a ciprus.
Úgy nõttem, mint a cadesi pálma és mint a jerikói rózsatõ. Felnõttem, mint a szép olajfa a
mezõn és mint a platánfa a víz mellett a tereken. Mint fahéj és az illatozó balzsam illatoz-
tam és mint a kiválogatott mirrha, jó szagot árasztottam.”
ORSZÁGISMERET 277
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Érthetõ tehát, ha a gyõri patika barokk mennyezetfreskója éppen Mária mennybenetelét
ábrázolja. Körülötte a Boldogasszonynak bibliai jelképei latin feliratokkal: titkos értelmû
rózsa (rosa mystica), ékes olajfa (oliva spaciosa), választott mirrha (mirrha electa), lili-
om a tövisek között (lilium inter spinas). Az egész kompozíció idézi a kerteknek, mezõk-
nek a megdicsõült Boldogasszony ünnepén a lélek épülésére, a test orvoslására szentelt
virágait, füveit és más orvosságait.
A Széchenyi tér északi oldalán az Apátúr-ház kimagaslóan szép barokk
épülete áll, amelyet a 18. században Sajghó Benedek pannonhalmi fõapát
építtetett a rend megszállóházaként. Különösen szép a bejárat fölötti zárt er-
kély kiképzése. Az épületben a Xantus János Múzeum gazdag anyaga látha-
tó, amely Gyõr és környékének történetét mutatja be az õskortól napjainkig.
A múzeum anyagának jelentõs részét Rómer Flóris (1815–1889) kiváló szer-
zetes tudós gyûjtötte össze. Gyûjteményébõl hozták létre az elsõ állami mú-
zeumot 1859-ben. Rómer Flóris új fejszobra a múzeummal szembeni te-
recskén áll.
A tér és a Stelczer utca sarkán van az úgynevezett „Vastuskós-ház”.
A barokk ház sarkán lévõ vastuskó a bécsi „Stock im Eisen” mintájára ké-
szült egy fûszerkereskedés cégéreként.
A céhrendszer idején egy-egy kivágott fatörzset állítottak fel a városok-
ban. A kötelezõ vándorútjukat járó iparoslegények hagyománya volt, hogy
ottjártuk emlékére egy-egy vasszöget vertek a tuskókba. Innen a vastuskó
elnevezés.
A tér és a Múzeum utca sarkán van a régi barokk városháza, amelynek
szép kovácsoltvas rácsú erkélye van. A hagyomány szerint pincebörtönében
tartották fogva 1715-ben a Jókai Mór regényébõl is ismert „lõcsei fehér
asszony”-t, Korponay Jánosnét, akit késõbb a téren végeztek ki.
A tér közepén álló 16 méteres Mária-oszlopot Kollonics Lipót érsek
építtette 1686-ban Buda visszafoglalásának az emlékére.
Ha innen továbbmegyünk, a II. Rákóczi Ferenc utcában a Magyar Ispita
épületét találjuk, amit Széchényi György püspök 1666-ban létesített öregek
otthonának. Páratlanul szép a két reneszánsz udvara. Az udvar nyaranta
hangversenyeknek ad otthont.
9v 9
Néhány kiemelkedõ értékû modern épülete van Gyõrnek, amit meg kell em-
líteni. Az 1978-ban megnyitott Gyõri Nemzeti Színházat Vincze Kálmán ter-
vezte. Külsõ márvány falburkolatának díszítése a magyar származású festõ-
mûvész, Victor Vasarely (Vásárhelyi Gyõzõ) tervei szerint készült. Az
elõcsarnokát Szász Endre porcelánfala díszíti. Színpadán prózai és operata-
gozata, valamint a Gyõri balett tartja elõadásait.
Gyõr Nádor-város nevû részében áll a Szent Imre-templom. Benne a
két világháború közötti mûvészvilág kiváló alkotásait találjuk. A templomot
Körmendi Nándor tervezte. Elõtte Varga Jenõ Szent Imre-szobra áll. Belül
278 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Szõnyi István legmonumentálisabb freskómûvei: a szentélyben Jézus
mennybemenetelét, a hajó falán a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja szent-
jeink és a nép között. A Szent Imre-oltárt Borsos Miklós rézdomborításai dí-
szítik. A szószéken Mattioni Eszter négy evangélistáját látjuk. A fõbejáratot
Kovács Margit „az isteni és a sarkalatos erények” témájú kerámiája díszíti.
A legújabb templomot Ráskai László tervezte a 83-as út mentén lévõ
temetõ mellé, ez a Szentlélek-templom. A templom a görög színházakra em-
lékeztetõ, legyezõszerû belsõ térrel, emelkedõ padsorokkal épült. Kákonyi
Asztrik gyönyörû nagyméretû színes üvegablakai és seccoi17 díszítik.
A Duna és a Rába folyók találkozásának szegletében épült ki Gyõr
fürdõnegyede. Strand, fedett- és versenyuszoda, valamint új termálfürdõ vár-
ja a látogatókat.
ABDA a középkorban királyi vámszedõhely volt. Az 1-es úton Gyõrbõl
Abda felé haladva az út mellett találjuk Melocco Miklósnak 1980-ban készí-
tett Radnóti Miklós-emlékmûvét. A költõ itt halt mártírhalált 1944 õszén.
A Rábca folyó partján II. Rákóczi Ferenc emlékmûve áll. Az 1701-es hegyal-
jai felkelés leverése után ezen az úton kísérték a fejedelmet bécsújhelyi bör-
tönébe. Erre emlékeztet az 1940-ben felállított dombormûves emlékmû,
amelyen a fejedelem az ajándékként kapott halat visszadobja a Rábcába.
LÉBÉNY Gyõrtõl nyugatra, az M1-es úttól 4 km-re, Lébényben van a
magyar román kori építészet kimagasló alkotása, a 12–13. század fordulóján
épült Szent Jakab-templom. A falut Szent István adományozta a német szár-
mazású Gyõr lovagnak. Az õ utódai, Pot és Csépán ispánok építtették nem-
zetségi monostortemplomnak, és bencéseket telepítettek ide. A kéttornyú
templom nyugatra nézõ fõhomlokzatának legfõbb dísze a rézsûs díszkapu,
amelynek falsarkaiban sima oszlopok állnak. Az oszlopok közötti falmezõt
rendkívül gazdagon díszítõ inda-akantuszlevél faragás tölti ki. Egy szakállas
és egy tonzúrás18 férfifejet az építõmesterrel és az építõ apáttal azonosítják.
Valószínûbb, hogy a Jó és a Rossz ábrázolása. Mai toronysisakját a 19. szá-
zad végi átépítéskor kapta. Belül bimbós fejezetû oszlopok osztják három ha-
jóra a bazilikás elrendezésû templomot. A fõhajó dongaboltozata a 17. száza-
di helyreállításkor készült. A színes üvegablakok Árkayné Sztehló Lili
alkotásai, és a magyar szenteket ábrázolják.
MOSONMAGYARÓVÁR
Az M1-es út mentén fekvõ
Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta folyó torkolatánál Ma-
gyaróvár és Moson településekbõl jött létre.
Kr.u. az 1. században a római limes mentén fekvõm Ad Flexum nevû katonai õrhelyébõl
fejlõdött római településsé. A honfoglalás után itt húzódott a nyugati gyepûvonal. Az ál-
17
Secco: száraz vakolatra történõ festés.
18
Tonzúra: a katolikus szerzetesek feje tetején kiborotvált felület, pilisnek is nevezik.
ORSZÁGISMERET 279
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Érthetõ tehát, ha a gyõri patika barokk mennyezetfreskója éppen Mária mennybenetelét
ábrázolja. Körülötte a Boldogasszonynak bibliai jelképei latin feliratokkal: titkos értelmû
rózsa (rosa mystica), ékes olajfa (oliva spaciosa), választott mirrha (mirrha electa), lili-
om a tövisek között (lilium inter spinas). Az egész kompozíció idézi a kerteknek, mezõk-
nek a megdicsõült Boldogasszony ünnepén a lélek épülésére, a test orvoslására szentelt
virágait, füveit és más orvosságait.
A Széchenyi tér északi oldalán az Apátúr-ház kimagaslóan szép barokk
épülete áll, amelyet a 18. században Sajghó Benedek pannonhalmi fõapát
építtetett a rend megszállóházaként. Különösen szép a bejárat fölötti zárt er-
kély kiképzése. Az épületben a Xantus János Múzeum gazdag anyaga látha-
tó, amely Gyõr és környékének történetét mutatja be az õskortól napjainkig.
A múzeum anyagának jelentõs részét Rómer Flóris (1815–1889) kiváló szer-
zetes tudós gyûjtötte össze. Gyûjteményébõl hozták létre az elsõ állami mú-
zeumot 1859-ben. Rómer Flóris új fejszobra a múzeummal szembeni te-
recskén áll.
A tér és a Stelczer utca sarkán van az úgynevezett „Vastuskós-ház”.
A barokk ház sarkán lévõ vastuskó a bécsi „Stock im Eisen” mintájára ké-
szült egy fûszerkereskedés cégéreként.
A céhrendszer idején egy-egy kivágott fatörzset állítottak fel a városok-
ban. A kötelezõ vándorútjukat járó iparoslegények hagyománya volt, hogy
ottjártuk emlékére egy-egy vasszöget vertek a tuskókba. Innen a vastuskó
elnevezés.
A tér és a Múzeum utca sarkán van a régi barokk városháza, amelynek
szép kovácsoltvas rácsú erkélye van. A hagyomány szerint pincebörtönében
tartották fogva 1715-ben a Jókai Mór regényébõl is ismert „lõcsei fehér
asszony”-t, Korponay Jánosnét, akit késõbb a téren végeztek ki.
A tér közepén álló 16 méteres Mária-oszlopot Kollonics Lipót érsek
építtette 1686-ban Buda visszafoglalásának az emlékére.
Ha innen továbbmegyünk, a II. Rákóczi Ferenc utcában a Magyar Ispita
épületét találjuk, amit Széchényi György püspök 1666-ban létesített öregek
otthonának. Páratlanul szép a két reneszánsz udvara. Az udvar nyaranta
hangversenyeknek ad otthont.
9v 9
Néhány kiemelkedõ értékû modern épülete van Gyõrnek, amit meg kell em-
líteni. Az 1978-ban megnyitott Gyõri Nemzeti Színházat Vincze Kálmán ter-
vezte. Külsõ márvány falburkolatának díszítése a magyar származású festõ-
mûvész, Victor Vasarely (Vásárhelyi Gyõzõ) tervei szerint készült. Az
elõcsarnokát Szász Endre porcelánfala díszíti. Színpadán prózai és operata-
gozata, valamint a Gyõri balett tartja elõadásait.
Gyõr Nádor-város nevû részében áll a Szent Imre-templom. Benne a
két világháború közötti mûvészvilág kiváló alkotásait találjuk. A templomot
Körmendi Nándor tervezte. Elõtte Varga Jenõ Szent Imre-szobra áll. Belül
278 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Szõnyi István legmonumentálisabb freskómûvei: a szentélyben Jézus
mennybemenetelét, a hajó falán a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja szent-
jeink és a nép között. A Szent Imre-oltárt Borsos Miklós rézdomborításai dí-
szítik. A szószéken Mattioni Eszter négy evangélistáját látjuk. A fõbejáratot
Kovács Margit „az isteni és a sarkalatos erények” témájú kerámiája díszíti.
A legújabb templomot Ráskai László tervezte a 83-as út mentén lévõ
temetõ mellé, ez a Szentlélek-templom. A templom a görög színházakra em-
lékeztetõ, legyezõszerû belsõ térrel, emelkedõ padsorokkal épült. Kákonyi
Asztrik gyönyörû nagyméretû színes üvegablakai és seccoi17 díszítik.
A Duna és a Rába folyók találkozásának szegletében épült ki Gyõr
fürdõnegyede. Strand, fedett- és versenyuszoda, valamint új termálfürdõ vár-
ja a látogatókat.
ABDA a középkorban királyi vámszedõhely volt. Az 1-es úton Gyõrbõl
Abda felé haladva az út mellett találjuk Melocco Miklósnak 1980-ban készí-
tett Radnóti Miklós-emlékmûvét. A költõ itt halt mártírhalált 1944 õszén.
A Rábca folyó partján II. Rákóczi Ferenc emlékmûve áll. Az 1701-es hegyal-
jai felkelés leverése után ezen az úton kísérték a fejedelmet bécsújhelyi bör-
tönébe. Erre emlékeztet az 1940-ben felállított dombormûves emlékmû,
amelyen a fejedelem az ajándékként kapott halat visszadobja a Rábcába.
LÉBÉNY Gyõrtõl nyugatra, az M1-es úttól 4 km-re, Lébényben van a
magyar román kori építészet kimagasló alkotása, a 12–13. század fordulóján
épült Szent Jakab-templom. A falut Szent István adományozta a német szár-
mazású Gyõr lovagnak. Az õ utódai, Pot és Csépán ispánok építtették nem-
zetségi monostortemplomnak, és bencéseket telepítettek ide. A kéttornyú
templom nyugatra nézõ fõhomlokzatának legfõbb dísze a rézsûs díszkapu,
amelynek falsarkaiban sima oszlopok állnak. Az oszlopok közötti falmezõt
rendkívül gazdagon díszítõ inda-akantuszlevél faragás tölti ki. Egy szakállas
és egy tonzúrás18 férfifejet az építõmesterrel és az építõ apáttal azonosítják.
Valószínûbb, hogy a Jó és a Rossz ábrázolása. Mai toronysisakját a 19. szá-
zad végi átépítéskor kapta. Belül bimbós fejezetû oszlopok osztják három ha-
jóra a bazilikás elrendezésû templomot. A fõhajó dongaboltozata a 17. száza-
di helyreállításkor készült. A színes üvegablakok Árkayné Sztehló Lili
alkotásai, és a magyar szenteket ábrázolják.
MOSONMAGYARÓVÁR
Az M1-es út mentén fekvõ
Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta folyó torkolatánál Ma-
gyaróvár és Moson településekbõl jött létre.
Kr.u. az 1. században a római limes mentén fekvõm Ad Flexum nevû katonai õrhelyébõl
fejlõdött római településsé. A honfoglalás után itt húzódott a nyugati gyepûvonal. Az ál-
17
Secco: száraz vakolatra történõ festés.
18
Tonzúra: a katolikus szerzetesek feje tetején kiborotvált felület, pilisnek is nevezik.
ORSZÁGISMERET 279
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
lamalapítás után ispánsági székhely. Szent István 1030-ban e tájon semmisítette meg a
hazánkra támadó Konrád császár seregeit.
Moson földvárát 1271-ben Ottokár cseh király csapatai lerombolták, a tatárjárást köve-
tõen az óvári várat erõsítették meg. Magyaróvár 1354-ben Nagy Lajostól városi és áru-
megállítási jogot kapott. Várát a Bécs ellen vonuló törökök többször feldúlták. 1809-ben
Napóleon csapatai szállták meg a várost.
A városon vezetett keresztül az Alföldrõl Bécsbe irányuló gabona- és állatszállítmányok
útvonala. Míg Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlõdött, addig Moson
gazdálkodók, kereskedõk lakta nagyközség volt. A két városrész 1939-ben egyesült Mo-
sonmagyaróvár néven.
A város területén ágazik szét a 10-es út Hegyeshalom-Bécs felé, illetve a
15-ös út Rajka-Pozsony felé a határállomások irányába. Magyaróvár történel-
mi városrészén a 15-ös út halad végig. A várhoz közel esõ részében, egy ro-
mantikus stílusú házban lakott 1822–1823-ig Nikolaus Lenau osztrák költõ,
amikor az Akadémia hallgatója volt. Erre a ház falán emléktábla emlékeztet.
Az egykori Fekete sas Szálló a város legrégebbi fogadója volt, amelyben Beth-
len Gábor is megszállt 1619-ben. Az 1924-ig vármegyeháza, a mai Városháza
1892-ben épült neoreneszánsz stílusban. Falán emléktáblák emlékeztetnek a
napóleoni háborúk idején betöltött szerepére. Homlokzatán Moson vármegye
címere látható.
A középkori alakját megõrzött fõtéren, a Deák téren áll a város legszebb
barokk szobra, az 1744-ben emeltetett Nepomuki Szent János-szobor. A tér
sarkán, szemben a vár kapujával, áll az egykori Habsburg-kastély. Híres ven-
dégei voltak. Az épületben szállt meg Széchenyi István 1847-ben, a pákozdi
csata után menekülõ Jellasits töltött itt néhány napot. 1848. október 3-án
Kossuth Lajos az erkélyszoba ablakából mondott beszédet. A zárt saroker-
kélyen a dombormûves emléktábla erre emlékeztet. A régi városháza emeleti
tanácstermében választották meg a megyei rendek Széchenyi Istvánt
Moson megye országgyûlési követévé. Az eseményt dombormû örökíti meg
a ház falán. A 14–15. századi gótikus alapokon nyugvó Cselley-házban ka-
pott helyet a Hanság Múzeum ipartörténeti kiállítása és a Gyurkovics-gyûj-
temény, amely a teljes magyar festészetet felöleli. Pincéjében római kõtárat
alakítottak ki.
A fõtérrõl a Lajta-hídon áthaladva pillantjuk meg a négy saroktornyos,
szabálytalan négyszög alaprajzú, kétemeletes 16. századi vár épületét. Az
óvári vár a római település maradványaira a 13. században épült, többször át-
alakították. Téglahídon jutunk át a várárkon és érjük el a várkaput. A kapu-
zatban két római feliratos kõ van.
1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia veje agrár-felsõoktatási in-
tézményt alapított. Ennek jogutódja a vár épületében mûködõ Nyugat-Magyarországi Egye-
tem Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara. A várban a Hanság Múzeum egy részle-
ge, a Hanság állatvilágát bemutató gyûjtemény, valamint az egyetem intézménytörténeti ki-
állítása tekinthetõ meg. A belsõ várudvaron kõpad és mellszobor örökíti meg Lenau
emlékét.
280 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A vár épülete elõtt van az I. és II. világháború hõsi halottainak és az
1956-os mosonmagyaróvári sortûz gazdász áldozatainak emlékmûve, Hajas
István és Pauer Gyula alkotása.
A mosoni városrészben találjuk a Hansági Múzeumot. A múzeum
klasszicizáló stílusú épülete 1912-ben épült, de benne a múzeum csak
1921-ben nyílt meg. Ma a várost és környékét bemutató állandó kiállításnak
ad otthont.
1966-ban 75°C-os gyógyvizet tártak fel 2000 m mélységbõl, jód-,
fluor- és kovasav-tartalommal. Környékét többmedencés gyógyfürdõvé
építették ki.
A Szigetközi Tájvédelmi Körzet
A Szigetköz az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna által közrefogott tájegység.
Hossza alig 50 km, szélessége 8–10 km között váltakozik. A Szigetközi Táj-
védelmi Körzetet 1987-ben alapították a Szigetköz sajátos vízrendszerének,
jellegzetes növény- és állatvilágának megõrzésére. Fontosabb területi részei
a Mosoni-Duna menti erdõk a keményfaligetek maradványaival, a Duna hul-
lámtere, valamint kisebb, különálló gyepterületek a mentett (töltésen kívüli)
oldalon.
A Duna 19. század végén történt szabályozásakor a töltések között
olyan széles hullámteret hagytak, hogy áradáskor a folyam szinte tengerré
szélesedett, majd visszahúzódva medrébe, apró szigetek százait hagyta
maga után. Morfológiai sajátosságát ma is az árterek és ezek mikroképzõd-
ményei adják.
A homokos üledékek alatt fekvõ több száz méter vastag dunai kavics-
hordalékban találjuk Európa legnagyobb ivóvízminõségû természetes víztá-
rozóját.
Szigetköznek ebbe a még természetes állapotot õrzõ tájába emelték a Bõs–Nagymaros
erõmû részeként a Dunakiliti duzzasztómûvet. A tömeges tiltakozások hatására a kor-
mány 1989-ben leállította a magyar oldal építkezéseit. Csehszlovákia ezért a szlovák ol-
dalon megépítette a Mosoni-Dunát lezáró saját zsilipet és azt a hajózó csatornát, ami mi-
att a Duna fõmedrének vízszintje 2,5–3 méterrel csökkent. Ez magyar oldalon a talajvíz-
szint drasztikus csökkenéséhez vezetett, ami pusztulással fenyegette Szigetköz nagy érté-
kû, védelem alatt álló élõvilágát. Ezért a szükséges vízpótlás érdekében megépült az a fe-
nékküszöb, ami remélhetõleg lehetõvé teszi a hullámtér vízellátását.
A Szigetköz kiemelt települései
ÁSVÁNYRÁRÓ a Szigetköz horgász- és vadászközpontja. Szépségét a
dunai ártéri erdõk és 30 sziget adja, közöttük valóságos vízi paradicsommal.
ORSZÁGISMERET 281
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
lamalapítás után ispánsági székhely. Szent István 1030-ban e tájon semmisítette meg a
hazánkra támadó Konrád császár seregeit.
Moson földvárát 1271-ben Ottokár cseh király csapatai lerombolták, a tatárjárást köve-
tõen az óvári várat erõsítették meg. Magyaróvár 1354-ben Nagy Lajostól városi és áru-
megállítási jogot kapott. Várát a Bécs ellen vonuló törökök többször feldúlták. 1809-ben
Napóleon csapatai szállták meg a várost.
A városon vezetett keresztül az Alföldrõl Bécsbe irányuló gabona- és állatszállítmányok
útvonala. Míg Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlõdött, addig Moson
gazdálkodók, kereskedõk lakta nagyközség volt. A két városrész 1939-ben egyesült Mo-
sonmagyaróvár néven.
A város területén ágazik szét a 10-es út Hegyeshalom-Bécs felé, illetve a
15-ös út Rajka-Pozsony felé a határállomások irányába. Magyaróvár történel-
mi városrészén a 15-ös út halad végig. A várhoz közel esõ részében, egy ro-
mantikus stílusú házban lakott 1822–1823-ig Nikolaus Lenau osztrák költõ,
amikor az Akadémia hallgatója volt. Erre a ház falán emléktábla emlékeztet.
Az egykori Fekete sas Szálló a város legrégebbi fogadója volt, amelyben Beth-
len Gábor is megszállt 1619-ben. Az 1924-ig vármegyeháza, a mai Városháza
1892-ben épült neoreneszánsz stílusban. Falán emléktáblák emlékeztetnek a
napóleoni háborúk idején betöltött szerepére. Homlokzatán Moson vármegye
címere látható.
A középkori alakját megõrzött fõtéren, a Deák téren áll a város legszebb
barokk szobra, az 1744-ben emeltetett Nepomuki Szent János-szobor. A tér
sarkán, szemben a vár kapujával, áll az egykori Habsburg-kastély. Híres ven-
dégei voltak. Az épületben szállt meg Széchenyi István 1847-ben, a pákozdi
csata után menekülõ Jellasits töltött itt néhány napot. 1848. október 3-án
Kossuth Lajos az erkélyszoba ablakából mondott beszédet. A zárt saroker-
kélyen a dombormûves emléktábla erre emlékeztet. A régi városháza emeleti
tanácstermében választották meg a megyei rendek Széchenyi Istvánt
Moson megye országgyûlési követévé. Az eseményt dombormû örökíti meg
a ház falán. A 14–15. századi gótikus alapokon nyugvó Cselley-házban ka-
pott helyet a Hanság Múzeum ipartörténeti kiállítása és a Gyurkovics-gyûj-
temény, amely a teljes magyar festészetet felöleli. Pincéjében római kõtárat
alakítottak ki.
A fõtérrõl a Lajta-hídon áthaladva pillantjuk meg a négy saroktornyos,
szabálytalan négyszög alaprajzú, kétemeletes 16. századi vár épületét. Az
óvári vár a római település maradványaira a 13. században épült, többször át-
alakították. Téglahídon jutunk át a várárkon és érjük el a várkaput. A kapu-
zatban két római feliratos kõ van.
1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia veje agrár-felsõoktatási in-
tézményt alapított. Ennek jogutódja a vár épületében mûködõ Nyugat-Magyarországi Egye-
tem Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara. A várban a Hanság Múzeum egy részle-
ge, a Hanság állatvilágát bemutató gyûjtemény, valamint az egyetem intézménytörténeti ki-
állítása tekinthetõ meg. A belsõ várudvaron kõpad és mellszobor örökíti meg Lenau
emlékét.
280 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A vár épülete elõtt van az I. és II. világháború hõsi halottainak és az
1956-os mosonmagyaróvári sortûz gazdász áldozatainak emlékmûve, Hajas
István és Pauer Gyula alkotása.
A mosoni városrészben találjuk a Hansági Múzeumot. A múzeum
klasszicizáló stílusú épülete 1912-ben épült, de benne a múzeum csak
1921-ben nyílt meg. Ma a várost és környékét bemutató állandó kiállításnak
ad otthont.
1966-ban 75°C-os gyógyvizet tártak fel 2000 m mélységbõl, jód-,
fluor- és kovasav-tartalommal. Környékét többmedencés gyógyfürdõvé
építették ki.
A Szigetközi Tájvédelmi Körzet
A Szigetköz az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna által közrefogott tájegység.
Hossza alig 50 km, szélessége 8–10 km között váltakozik. A Szigetközi Táj-
védelmi Körzetet 1987-ben alapították a Szigetköz sajátos vízrendszerének,
jellegzetes növény- és állatvilágának megõrzésére. Fontosabb területi részei
a Mosoni-Duna menti erdõk a keményfaligetek maradványaival, a Duna hul-
lámtere, valamint kisebb, különálló gyepterületek a mentett (töltésen kívüli)
oldalon.
A Duna 19. század végén történt szabályozásakor a töltések között
olyan széles hullámteret hagytak, hogy áradáskor a folyam szinte tengerré
szélesedett, majd visszahúzódva medrébe, apró szigetek százait hagyta
maga után. Morfológiai sajátosságát ma is az árterek és ezek mikroképzõd-
ményei adják.
A homokos üledékek alatt fekvõ több száz méter vastag dunai kavics-
hordalékban találjuk Európa legnagyobb ivóvízminõségû természetes víztá-
rozóját.
Szigetköznek ebbe a még természetes állapotot õrzõ tájába emelték a Bõs–Nagymaros
erõmû részeként a Dunakiliti duzzasztómûvet. A tömeges tiltakozások hatására a kor-
mány 1989-ben leállította a magyar oldal építkezéseit. Csehszlovákia ezért a szlovák ol-
dalon megépítette a Mosoni-Dunát lezáró saját zsilipet és azt a hajózó csatornát, ami mi-
att a Duna fõmedrének vízszintje 2,5–3 méterrel csökkent. Ez magyar oldalon a talajvíz-
szint drasztikus csökkenéséhez vezetett, ami pusztulással fenyegette Szigetköz nagy érté-
kû, védelem alatt álló élõvilágát. Ezért a szükséges vízpótlás érdekében megépült az a fe-
nékküszöb, ami remélhetõleg lehetõvé teszi a hullámtér vízellátását.
A Szigetköz kiemelt települései
ÁSVÁNYRÁRÓ a Szigetköz horgász- és vadászközpontja. Szépségét a
dunai ártéri erdõk és 30 sziget adja, közöttük valóságos vízi paradicsommal.
ORSZÁGISMERET 281
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
HÉDERVÁR a Szigetköz központjának tekinthetõ. A Héderváry-család
õse, Héder comes, még a 12. században II. Géza királytól kapta a Szigetközt
birtokul. Héder, a család alapító tagja mosoni ispán, késõbb királyi udvarbíró
és nádor volt. Õ tette Hédervárt a Szigetköz központjává és építhette fel a
Héder várát, amely a mai kastélytól kissé északkeletre levõ halmon volt, és
évszázadokon át volt e család birtokában.
A mai – egykori Khuen–Héderváry – várkastély magját Héderváry István építtette a 16.
században a középkori vártól néhány száz méterre. Mai barokk összképe a 18. századi
átépítés eredménye, végül a múlt század fordulóján épült ki mai formájára. Jelenleg ele-
gáns szálló mûködik benne. A kastély bejáratát két szfinx õrzi, amelyen keresztül négy-
szögletes udvarba jutunk. Belsõ részei reneszánsz és barokk elemeket õriznek.
A kastélytól kissé távolabb állt a Kont-fa. A néphagyomány szerint ez
alatt a fa alatt tartotta megbeszéléseit Héderváry-Kont István, a kemény vitéz,
a királyellenes összeesküvés során. Az elpusztult öreg fa helyén új fát ültettek.
A Boldogasszony- (temetõ-) kápolna a 13. században – más vélemé-
nyek szerint a 14. században – épült. A 17. század végén Héderváry Katalin
barokk stílusban átépítette és díszes Lorettói-kápolnával bõvítette. A század-
fordulón neogótikus stílusban alakították át. A kápolna mellett lévõ öreg
tölgyfa hasonló korú. A tölgyfát a néphit Árpád-fájának tartja, amihez egykor
a fejedelem a lovát kötötte. Mellette van a Khuen–Héderváry-család sírboltja.
MÁRIAKÁLNOK Magyaróvár szomszédságában a táj ismert Má-
ria-kegyhelye. Üdítõ vízû forrásához a feljegyzések szerint már 1550-tõl so-
kan jártak. A mai kápolna 1874-ben épült. Oltára fölött van az õsi Mária-szo-
bor, amelyet a hagyomány szerint egy kálnoki halász talált a forrás vizében.
Imameghallgatásokról a plébánia naplói tanúskodnak.
A Fertõ–Hanság Nemzeti Park
A Fertõ-táj már igen régóta nemzetközileg is elismert terület. 1979-ben az
UNESCO-MAB programja keretében bioszféra-rezervátummá nyilvánították,
1989-tõl pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentõségû vadvizei között
is számon tartják. A Fertõ tavi Nemzeti Park és a Hanság Tájvédelmi Körzet
1991-ben – az egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtör-
téneti értékek védelme érdekében – Fertõ–Hanság Nemzeti Park néven
egyesült. Ehhez csatlakozott 1994-ben az osztrák oldalon Nationalpark
Neusiedler See–Seewinkel néven megalakult nemzeti park, amely lehetõvé
tette a mesterséges határokat nem ismerõ természeti értékek szoros együtt-
mûködéssel megvalósuló kezelését. A nemzeti park elsõsorban vizes élõhe-
282 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
lyeirõl (mocsárvilágáról) nevezetes. A Fertõ-tó és környéke 2001-tõl az
UNESCO Világörökség listáján szerepel.
2001 decemberében mind a magyar, mind az osztrák oldalon az egész Fertõ táj elnyerte
a világörökség kultúrtája címet. A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentá-
lis, szubmediterrán, alpin) találkozásánál terül el a Fertõ, és néhány kilométeren belül kis
helyen elõfordul akár a jégkori idõket idézõ láprét, vagy éppen a száraz kontinentális pan-
non puszta, illetve a sekély vízû, hatalmas kiterjedésû mocsár. A világörökség részét ké-
pezik az olyan történelmi és kulturális értékek is, mint Ruszt, az egykori legkisebb ma-
gyar szabad királyi város belvárosa, a nagycenki Széchenyi-kastély és környezete, a ma-
gyar Versailles-ként számon tartott Esterházy-kastély Fertõdön, vagy a Fertõ menti
falvak is.
A nemzeti park központja és kutatóbázisa a sarródi faszerkezetû, úgynevezett Kócsag-
vár. A nemzeti parkhoz a terület településeinek kultúrtörténeti értékei is hozzátartoznak.
A Fertõ tó és a Hanság
A „Lacus Peiso” néven már a rómaiak által is ismert Fertõ tó a Keleti-Alpok
lábainál elterülõ sztyepptó. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, el-
sõsorban a csapadékvíz, továbbá a Vulka és a Rákos-patak táplálja. Termé-
szetes lefolyása nincs, de a fertõújlaki zsilip megnyitásával a Hanság-fõcsa-
tornán keresztül, vize mesterségesen leereszthetõ. A kontinentális síkvidéki
sós tavak legnyugatibb fekvésû utolsó darabja, korát mintegy 20 ezer évre
becsülik.
A tó alapvetõen érintetlen növényzetével és állatvilágával bioszféra-re-
zervátum. E téren gyümölcsözõ magyar-osztrák együttmûködés alakult ki a
150-nél több madárfaj, a halállomány és a növényvilág megõrzésére. A tó
körül osztrák–magyar együttmûködéssel kerékpárutat építettek.
A Hanság hazánk egyik legnagyobb, s a Fertõvel egykor összefüggõ
lápterülete volt. Ma a számos emberi beavatkozás (vízrendezési munkálatok,
tõzegbányászat stb.) következtében kultúrtájjá szelídült. Területe a nemzeti
parkban két részbõl áll. A hajdani Hanság központi, ma is lápi erdõkkel, vize-
nyõs rétekkel borított területébõl, valamint az észak-hansági láprétek helyén
elterülõ erdõkbõl és két kisebb, nádasok övezte tóból áll.
A mai Hanság a mocsárrétekbe betelepült rekettyefüzesek óriási terü-
lete. A Hanság legjellemzõbb növénytársulása az égerláperdõ. A támasztó-
gyökeres, nagy kiterjedésû állományából ma már csak a csíkos-éger és a ki-
rálytói-égeres szinte õserdõ jellegû területe maradt meg. Az állatvilága gaz-
dag (fekete gólya, túzok, nagy póling, hamvas rétihéja, nagy kócsag, vörös
gém, parlagi vipera stb.). A Déli-Hanság területén található Öntésmajorban
a Hanság kialakulását, élõvilágát és a „hanyi emberek” egykori életét bemu-
tató múzeumot rendeztek be.
ORSZÁGISMERET 283
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
HÉDERVÁR a Szigetköz központjának tekinthetõ. A Héderváry-család
õse, Héder comes, még a 12. században II. Géza királytól kapta a Szigetközt
birtokul. Héder, a család alapító tagja mosoni ispán, késõbb királyi udvarbíró
és nádor volt. Õ tette Hédervárt a Szigetköz központjává és építhette fel a
Héder várát, amely a mai kastélytól kissé északkeletre levõ halmon volt, és
évszázadokon át volt e család birtokában.
A mai – egykori Khuen–Héderváry – várkastély magját Héderváry István építtette a 16.
században a középkori vártól néhány száz méterre. Mai barokk összképe a 18. századi
átépítés eredménye, végül a múlt század fordulóján épült ki mai formájára. Jelenleg ele-
gáns szálló mûködik benne. A kastély bejáratát két szfinx õrzi, amelyen keresztül négy-
szögletes udvarba jutunk. Belsõ részei reneszánsz és barokk elemeket õriznek.
A kastélytól kissé távolabb állt a Kont-fa. A néphagyomány szerint ez
alatt a fa alatt tartotta megbeszéléseit Héderváry-Kont István, a kemény vitéz,
a királyellenes összeesküvés során. Az elpusztult öreg fa helyén új fát ültettek.
A Boldogasszony- (temetõ-) kápolna a 13. században – más vélemé-
nyek szerint a 14. században – épült. A 17. század végén Héderváry Katalin
barokk stílusban átépítette és díszes Lorettói-kápolnával bõvítette. A század-
fordulón neogótikus stílusban alakították át. A kápolna mellett lévõ öreg
tölgyfa hasonló korú. A tölgyfát a néphit Árpád-fájának tartja, amihez egykor
a fejedelem a lovát kötötte. Mellette van a Khuen–Héderváry-család sírboltja.
MÁRIAKÁLNOK Magyaróvár szomszédságában a táj ismert Má-
ria-kegyhelye. Üdítõ vízû forrásához a feljegyzések szerint már 1550-tõl so-
kan jártak. A mai kápolna 1874-ben épült. Oltára fölött van az õsi Mária-szo-
bor, amelyet a hagyomány szerint egy kálnoki halász talált a forrás vizében.
Imameghallgatásokról a plébánia naplói tanúskodnak.
A Fertõ–Hanság Nemzeti Park
A Fertõ-táj már igen régóta nemzetközileg is elismert terület. 1979-ben az
UNESCO-MAB programja keretében bioszféra-rezervátummá nyilvánították,
1989-tõl pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentõségû vadvizei között
is számon tartják. A Fertõ tavi Nemzeti Park és a Hanság Tájvédelmi Körzet
1991-ben – az egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtör-
téneti értékek védelme érdekében – Fertõ–Hanság Nemzeti Park néven
egyesült. Ehhez csatlakozott 1994-ben az osztrák oldalon Nationalpark
Neusiedler See–Seewinkel néven megalakult nemzeti park, amely lehetõvé
tette a mesterséges határokat nem ismerõ természeti értékek szoros együtt-
mûködéssel megvalósuló kezelését. A nemzeti park elsõsorban vizes élõhe-
282 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
lyeirõl (mocsárvilágáról) nevezetes. A Fertõ-tó és környéke 2001-tõl az
UNESCO Világörökség listáján szerepel.
2001 decemberében mind a magyar, mind az osztrák oldalon az egész Fertõ táj elnyerte
a világörökség kultúrtája címet. A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentá-
lis, szubmediterrán, alpin) találkozásánál terül el a Fertõ, és néhány kilométeren belül kis
helyen elõfordul akár a jégkori idõket idézõ láprét, vagy éppen a száraz kontinentális pan-
non puszta, illetve a sekély vízû, hatalmas kiterjedésû mocsár. A világörökség részét ké-
pezik az olyan történelmi és kulturális értékek is, mint Ruszt, az egykori legkisebb ma-
gyar szabad királyi város belvárosa, a nagycenki Széchenyi-kastély és környezete, a ma-
gyar Versailles-ként számon tartott Esterházy-kastély Fertõdön, vagy a Fertõ menti
falvak is.
A nemzeti park központja és kutatóbázisa a sarródi faszerkezetû, úgynevezett Kócsag-
vár. A nemzeti parkhoz a terület településeinek kultúrtörténeti értékei is hozzátartoznak.
A Fertõ tó és a Hanság
A „Lacus Peiso” néven már a rómaiak által is ismert Fertõ tó a Keleti-Alpok
lábainál elterülõ sztyepptó. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, el-
sõsorban a csapadékvíz, továbbá a Vulka és a Rákos-patak táplálja. Termé-
szetes lefolyása nincs, de a fertõújlaki zsilip megnyitásával a Hanság-fõcsa-
tornán keresztül, vize mesterségesen leereszthetõ. A kontinentális síkvidéki
sós tavak legnyugatibb fekvésû utolsó darabja, korát mintegy 20 ezer évre
becsülik.
A tó alapvetõen érintetlen növényzetével és állatvilágával bioszféra-re-
zervátum. E téren gyümölcsözõ magyar-osztrák együttmûködés alakult ki a
150-nél több madárfaj, a halállomány és a növényvilág megõrzésére. A tó
körül osztrák–magyar együttmûködéssel kerékpárutat építettek.
A Hanság hazánk egyik legnagyobb, s a Fertõvel egykor összefüggõ
lápterülete volt. Ma a számos emberi beavatkozás (vízrendezési munkálatok,
tõzegbányászat stb.) következtében kultúrtájjá szelídült. Területe a nemzeti
parkban két részbõl áll. A hajdani Hanság központi, ma is lápi erdõkkel, vize-
nyõs rétekkel borított területébõl, valamint az észak-hansági láprétek helyén
elterülõ erdõkbõl és két kisebb, nádasok övezte tóból áll.
A mai Hanság a mocsárrétekbe betelepült rekettyefüzesek óriási terü-
lete. A Hanság legjellemzõbb növénytársulása az égerláperdõ. A támasztó-
gyökeres, nagy kiterjedésû állományából ma már csak a csíkos-éger és a ki-
rálytói-égeres szinte õserdõ jellegû területe maradt meg. Az állatvilága gaz-
dag (fekete gólya, túzok, nagy póling, hamvas rétihéja, nagy kócsag, vörös
gém, parlagi vipera stb.). A Déli-Hanság területén található Öntésmajorban
a Hanság kialakulását, élõvilágát és a „hanyi emberek” egykori életét bemu-
tató múzeumot rendeztek be.
ORSZÁGISMERET 283
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
RÁBAKÖZ a Kisalföld jellegzetes kistája, felszínét a Rába és a Répce le-
rakódásai alakították ki törmelékkúpjukkal. Délen és keleten a Rába határol-
ja, nyugaton a Répce, a Kis-Rába folyása mentén a Vas–Soproni-síkság ka-
vicstakarójáig terjed. Honfoglaló õseink a gyõztes bánhidai csata után,
906-ban foglalták el ezt a területet. Települései nagy része ezért Árpád-kori
eredetû. A gyepû védelmére besenyõ és székely határõröket telepítettek ide a
11–13. században. Származásukat még sok helyen õrzik a hagyományok-
ban. Falvai közül Bogyoszlón a fafaragók, Hövejen a csipkekészítõk, Dõrben
a fazekasok ma is élõ mûvészetével ismerkedhetünk meg.
A Rábaközön vezet keresztül a Gyõrt Sopronnal és az országhatárral
összekötõ 85-ös számú fõútvonal.
CSORNA a 85-ös fõút elsõ jelentõs telelpülése. Legértékesebb látniva-
lója a premontrei prépostsági templom és rendház. A középkori eredetû
templomot a 18. században barokk stílusban átalakították. A 12. századi
templomból mindössze Szent Mihály dombormûve maradt meg az elõcsar-
nokban. Szûz Mária oltárképét sötét színe miatt a nép „Szerecsen
Máriá”-nak nevezi. Mivel a templom az 1790-ben pusztító tûzvészbõl megle-
põ módon épségben került ki, az újjáépítés alkalmából a kép részére külö-
nösen díszes oltárt emeltek. Csorna Mária-kegyhelyeink sorába lépett.
A rendház épületében kapott helyet a Rábaköz népmûvészetét, jellegzetes-
ségeit bemutató Csornai Múzeum.
ÁRPÁS A településen Csornától délkeletre, a Rába folyó partján a pre-
monteriek alapítottak templomot a 13. században. A 18. században a klarisszák
tulajdonába került, akik barokk stílusban átalakították. Az 1992-ben történt
helyreállítás során számos középkori elemét is felszínre hozták. Legértékesebb
része a gótikus, csúcsíves boltozatú, egyenes záródású szentély. Érdekes az is-
meretlen mester által készített fõoltárkép, amelyen a Köpenyes Madonna védõ-
en vonja köpenye alá Magyarország térképét. Alatta térdel Lipót császár, Wes-
selényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és Széchényi
György gyõri püspök, a kép megrendelõje társaságában.
KAPUVÁR neve az egykori határvédõ gyepûrendszer megerõsített átjá-
rójára – kapujára – utal. A hajdani várat három oldalról a Hanság mocsarai
védték. Részben a vár köveibõl épült fel 1750 körül az Esterházy-várkastély,
amely ma is a város legértékesebb épülete. A város közigazgatási intézmé-
nyei és a Rábaközi Múzeum kapott benne helyet. A múzeum helytörténeti és
értékes néprajzi anyagot mutat be. Itt kapott helyet Pátzay Pál (1896–1979)
szobrászmûvésznek – Kapuvár szülöttének – szobormintáiból álló kiállítás is.
Az épület elõtt, a város fõterén áll Pátzay Pál Kenyérszegõ címû szobra.
A Kapuvár-öntésmajori egykori iskolaépületben a Hanság élõvilágát bemu-
tató kiállítás van.
284 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
HÖVEJ Népi hímzõkultúránk egyik legjelentõsebb rábaközi települése.
A vidék legjellegzetesebb terméke a rábaközi pókos hímzés.
A „pókozásos”, „laposhímzésû” fehérhímzés 1890 körül honosodott
meg Hövejen. Mintáikban a falusi kertek szinte minden virága szerepel.
A hímzés kialakulását és elterjedését kis kiállítás ismerteti.
FERTÕD
Itt épült meg Magyarország egyik legszebb barokk-roko-
kó stílusú kastélyegyüttese, a „magyar Versailles”-ként emlegetett Es-
terházy-kastély. A ma Fertõd város nyugati részét alkotó, Eszterháza néven
egykor önálló település középpontja és történeti magja az Ester-
házy-kastélyból, melléképületeibõl, kiterjedt parkból és erdõbõl álló együttes.
Mindez az Esterházy-család hercegi ága, elsõsorban „Pompakedvelõ” vagy
„Fényes” Esterházy I. Miklós herceg (1714–1790) uralkodása alatt alakult ki.
Magját az Anton Martinelli által 1720-ban tervezett süttöri vadászkastély al-
kotja. Ezt építtette tovább Esterházy Fényes Miklós, a Versailles-i és
Schönbrunn-i kastélyok mintájára. Az 1760-as évek eleje és a 80-as évek kö-
zepe között kialakított hercegi rezidencia a kor egyik reprezentatív épület-
együttese lett, melyhez a nagyméretû fõépületen kívül operaház, bábszín-
ház, õrségházak, muzsikaház, orangerie, lovarda és istállók tartoztak.
A fõbejárat két földszintes épületrésze között egy háromrészes, párat-
lan szépségû rokokó kovácsoltvas kapuzat nyílik. A kaputól jobbra és balra
ovális alakban elõször földszintes, majd kétemeletes épületszárnyak záród-
nak a toronyszerû hajdani vadászkastélyhoz, amelynek elsõ emeletére dísz-
lépcsõ vezet. Az udvar közepén díszkút áll puttókkal és delfinnel. A földszin-
ten a torony alatt van a nyári ebédlõként szolgáló Sala Terrena márvány pa-
dozattal, velencei tükrökkel. Mennyezetének freskóit Joseph Ignatz Mildorfer
osztrák festõ készítette, rajta az építtetõ nevének rózsákból kifestett kezdõ-
betûivel. Mildorfer festette 1765-ben a nemrégiben felújított földszinti, ovális
alaprajzú kápolna freskóit is, amelynek helyreállításáért 2001-ben az Europa
Nostra Örökség-díjával tüntették ki.
Az impozáns díszterem freskóját Grundemann, a herceg udvari festõje
készítette. A mellette lévõ zeneteremben Joseph Haydn mûvészetének szen-
telt kiállítást láthatunk.
A kastélyban 126 szoba volt gazdag rokokó díszítéssel, amelyeket
részben helyreállítottak. A háború végén a kastélyt teljesen kirabolták. Így a
bútorok, dísztárgyak többsége más kastélyokból való. A vázák és a cserép-
kályhák eredetiek. A kastély fõépülete ma múzeum, amely látogatható.
A kastélyhoz hatalmas park tartozik. Nyugati sarkán áll a Muzsikaház
– ma a kastély mellett Fertõd egyik legszebb barokk mûemléke –, amelyben
a hercegi udvartartás zenészei laktak, köztük 1766-tól 1790-ig Josef Haydn
is. Az épület utca felõli falán Bory Jenõ mûve, Haydn emléktáblája látható.
Benne 1994 novemberében állandó Helytörténeti Kiállítás nyílt. J. Haydn em-
lékét emlékszoba õrzi.
ORSZÁGISMERET 285
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
RÁBAKÖZ a Kisalföld jellegzetes kistája, felszínét a Rába és a Répce le-
rakódásai alakították ki törmelékkúpjukkal. Délen és keleten a Rába határol-
ja, nyugaton a Répce, a Kis-Rába folyása mentén a Vas–Soproni-síkság ka-
vicstakarójáig terjed. Honfoglaló õseink a gyõztes bánhidai csata után,
906-ban foglalták el ezt a területet. Települései nagy része ezért Árpád-kori
eredetû. A gyepû védelmére besenyõ és székely határõröket telepítettek ide a
11–13. században. Származásukat még sok helyen õrzik a hagyományok-
ban. Falvai közül Bogyoszlón a fafaragók, Hövejen a csipkekészítõk, Dõrben
a fazekasok ma is élõ mûvészetével ismerkedhetünk meg.
A Rábaközön vezet keresztül a Gyõrt Sopronnal és az országhatárral
összekötõ 85-ös számú fõútvonal.
CSORNA a 85-ös fõút elsõ jelentõs telelpülése. Legértékesebb látniva-
lója a premontrei prépostsági templom és rendház. A középkori eredetû
templomot a 18. században barokk stílusban átalakították. A 12. századi
templomból mindössze Szent Mihály dombormûve maradt meg az elõcsar-
nokban. Szûz Mária oltárképét sötét színe miatt a nép „Szerecsen
Máriá”-nak nevezi. Mivel a templom az 1790-ben pusztító tûzvészbõl megle-
põ módon épségben került ki, az újjáépítés alkalmából a kép részére külö-
nösen díszes oltárt emeltek. Csorna Mária-kegyhelyeink sorába lépett.
A rendház épületében kapott helyet a Rábaköz népmûvészetét, jellegzetes-
ségeit bemutató Csornai Múzeum.
ÁRPÁS A településen Csornától délkeletre, a Rába folyó partján a pre-
monteriek alapítottak templomot a 13. században. A 18. században a klarisszák
tulajdonába került, akik barokk stílusban átalakították. Az 1992-ben történt
helyreállítás során számos középkori elemét is felszínre hozták. Legértékesebb
része a gótikus, csúcsíves boltozatú, egyenes záródású szentély. Érdekes az is-
meretlen mester által készített fõoltárkép, amelyen a Köpenyes Madonna védõ-
en vonja köpenye alá Magyarország térképét. Alatta térdel Lipót császár, Wes-
selényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és Széchényi
György gyõri püspök, a kép megrendelõje társaságában.
KAPUVÁR neve az egykori határvédõ gyepûrendszer megerõsített átjá-
rójára – kapujára – utal. A hajdani várat három oldalról a Hanság mocsarai
védték. Részben a vár köveibõl épült fel 1750 körül az Esterházy-várkastély,
amely ma is a város legértékesebb épülete. A város közigazgatási intézmé-
nyei és a Rábaközi Múzeum kapott benne helyet. A múzeum helytörténeti és
értékes néprajzi anyagot mutat be. Itt kapott helyet Pátzay Pál (1896–1979)
szobrászmûvésznek – Kapuvár szülöttének – szobormintáiból álló kiállítás is.
Az épület elõtt, a város fõterén áll Pátzay Pál Kenyérszegõ címû szobra.
A Kapuvár-öntésmajori egykori iskolaépületben a Hanság élõvilágát bemu-
tató kiállítás van.
284 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
HÖVEJ Népi hímzõkultúránk egyik legjelentõsebb rábaközi települése.
A vidék legjellegzetesebb terméke a rábaközi pókos hímzés.
A „pókozásos”, „laposhímzésû” fehérhímzés 1890 körül honosodott
meg Hövejen. Mintáikban a falusi kertek szinte minden virága szerepel.
A hímzés kialakulását és elterjedését kis kiállítás ismerteti.
FERTÕD
Itt épült meg Magyarország egyik legszebb barokk-roko-
kó stílusú kastélyegyüttese, a „magyar Versailles”-ként emlegetett Es-
terházy-kastély. A ma Fertõd város nyugati részét alkotó, Eszterháza néven
egykor önálló település középpontja és történeti magja az Ester-
házy-kastélyból, melléképületeibõl, kiterjedt parkból és erdõbõl álló együttes.
Mindez az Esterházy-család hercegi ága, elsõsorban „Pompakedvelõ” vagy
„Fényes” Esterházy I. Miklós herceg (1714–1790) uralkodása alatt alakult ki.
Magját az Anton Martinelli által 1720-ban tervezett süttöri vadászkastély al-
kotja. Ezt építtette tovább Esterházy Fényes Miklós, a Versailles-i és
Schönbrunn-i kastélyok mintájára. Az 1760-as évek eleje és a 80-as évek kö-
zepe között kialakított hercegi rezidencia a kor egyik reprezentatív épület-
együttese lett, melyhez a nagyméretû fõépületen kívül operaház, bábszín-
ház, õrségházak, muzsikaház, orangerie, lovarda és istállók tartoztak.
A fõbejárat két földszintes épületrésze között egy háromrészes, párat-
lan szépségû rokokó kovácsoltvas kapuzat nyílik. A kaputól jobbra és balra
ovális alakban elõször földszintes, majd kétemeletes épületszárnyak záród-
nak a toronyszerû hajdani vadászkastélyhoz, amelynek elsõ emeletére dísz-
lépcsõ vezet. Az udvar közepén díszkút áll puttókkal és delfinnel. A földszin-
ten a torony alatt van a nyári ebédlõként szolgáló Sala Terrena márvány pa-
dozattal, velencei tükrökkel. Mennyezetének freskóit Joseph Ignatz Mildorfer
osztrák festõ készítette, rajta az építtetõ nevének rózsákból kifestett kezdõ-
betûivel. Mildorfer festette 1765-ben a nemrégiben felújított földszinti, ovális
alaprajzú kápolna freskóit is, amelynek helyreállításáért 2001-ben az Europa
Nostra Örökség-díjával tüntették ki.
Az impozáns díszterem freskóját Grundemann, a herceg udvari festõje
készítette. A mellette lévõ zeneteremben Joseph Haydn mûvészetének szen-
telt kiállítást láthatunk.
A kastélyban 126 szoba volt gazdag rokokó díszítéssel, amelyeket
részben helyreállítottak. A háború végén a kastélyt teljesen kirabolták. Így a
bútorok, dísztárgyak többsége más kastélyokból való. A vázák és a cserép-
kályhák eredetiek. A kastély fõépülete ma múzeum, amely látogatható.
A kastélyhoz hatalmas park tartozik. Nyugati sarkán áll a Muzsikaház
– ma a kastély mellett Fertõd egyik legszebb barokk mûemléke –, amelyben
a hercegi udvartartás zenészei laktak, köztük 1766-tól 1790-ig Josef Haydn
is. Az épület utca felõli falán Bory Jenõ mûve, Haydn emléktáblája látható.
Benne 1994 novemberében állandó Helytörténeti Kiállítás nyílt. J. Haydn em-
lékét emlékszoba õrzi.
ORSZÁGISMERET 285
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Joseph Haydn (1732–1809), a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzõje csaknem két évti-
zedet töltött a „pompakedvelõ”, mûvészetet és kultúrát támogató Esterházy Miklós her-
ceg szolgálatában. Az itteni hozzáértõ környezet és a nyugodt körülmények rendkívül ins-
pirálóan hatottak a zeneszerzõre, aki bátran kísérletezhetett a kor zenei stílusát valóság-
gal forradalmasító, eredeti megoldásokkal. A bécsi klasszikus zene a maga érett formá-
jában itt, Eszterházán született meg az 1770 körüli években. A 70-es évek végéig Haydn
tucatnyi operát, marionett-operát és német nyelvû daljátékot írt Eszterháza számára, ahol
állandó operatársulat is létrejött. Az itt zajló zenei életet Európa számos helyén árgus
szemekkel figyelték, s irigylésre méltónak ítélték. A hagyomány szerint Mária Terézia
egyszer így szólt: „...ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek...” A kastély köze-
lében felépült operaházban és színházban Haydn számos operájának õsbemutatóját vezé-
nyelte. A kastélyban csendült fel elõször a híres „Búcsú”-szimfónia is. J. Haydn emlékét
a kastélyban múzeum, egykori lakhelyén, a Muzsikházban emlékszoba õrzi.
A kastély díszterme – alkalmanként pedig a Sala Terrena – a nyári hó-
napokban koncerteknek ad otthont. A Budapesti Vonósok Fesztiválja július
közepén zajlik. Szeptember elején kerül sor az Európa-szerte híres „Haydn
Eszterházán” fesztiválra, amely szinte kizárólag Haydn mûveit mutatja be,
korhû elõadásban. Néhány éve a „Magyarországi Barokk Vigasságok” kere-
tében Eszterházán újra megszólalnak „kosztümös” korabeli operák, színházi
elõadások, és mint egykor, tûzijáték zárja az ünnepet.
FERTÕSZÉPLAK fõútvonalán, az erre a tájra jellemzõ népi építkezés
igen szép emlékei sorakoznak: a sarkosan kiugró, tornácos, az utcára merõ-
leges tengelyû lakóházak.
HIDEGSÉG nagy értékû mûemléke a Szent András tiszteletére szentelt
katolikus templom, amely a falu feletti dombon áll. A 12. században épült
templom kívül négyszögletes, de belül az õsi rotunda falait szemlélhetjük a
12. századi apostolfreskókkal. A félkupolában a négy evangélista szimbólu-
mai fogják közre Krisztus trónoló alakját. Helyén egykor római õrtorony állt.
FERTÕBOZ A településnél a Fertõ tó meredek letörésének tetején,
majdnem a cenki hársfasor végénél, egy 1801-ben épült kör alakú, klasszi-
cista Gloriett áll. József nádor itteni látogatásának az emlékére emeltette
Széchényi Ferenc. A Gloriett-tõl elragadó kilátás nyílik a Fertõ tóra.
BALF a Fertõ tó mellett fekszik. Lítiumos, szénsavas forrásait már a ró-
maiak is ismerték, és minden bizonnyal fürdés céljára használták.
A Balfon feltárt leletek arra utalnak, hogy 180 körül már fejlett fürdõélet
lehetett itt. A 16. század közepe táján kezdett el Sopron városa a balfi gyógyvi-
zekkel foglalkozni. I. Ferdinánd 1560-ban a város fõbírájának kérésére engedé-
lyezte, hogy fürdõépületet emeljenek, s fürdési díjat szedjenek. Gyógykovácsot
is fogadtak, és hamarosan híre ment a fürdõnek a nemesek és fõnemesek kö-
zött. A fürdõt teljesen újjáépítették Mária Terézia uralkodása alatt. 1898-ban
Sopron város eladta a fürdõt dr. Wosinszky István szombathelyi orvosnak, aki
a fürdõt teljesen modernizálta. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedtek
286 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
az építmények, ezért mûködésüket be is tiltották. A telep nagy részét lebon-
tották, helyére a 90-es években ötemeletes gyógyszállót építettek.
Az új gyógyszálló és a hozzá csatlakozó fürdõépület szép park köze-
pén áll.
Balf temetõjének bejáratánál két emlékmû van: az egyik az 1944–
1945-ben a környéken meghalt deportáltaké, a másik Szerb Antalé, ame-
lyet 1968. május 5-én avattak fel, Szerb Antal özvegyének jelenlétében.
Az emlékmû a mártírok menetelését ábrázolja, talapzatán márványba fara-
gott nyitott könyv fekszik. Rajta Szerb Antal jelmondata: „A szabadság
nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Szerb Antal (1901–1945) Budapesten és Grazban tanult, irodalomtörténész, író volt. Leg-
ismertebb munkái: A magyar irodalom története, A világirodalom története, Utas és hold-
világ, Pendragon legenda stb. 1944-ben hívták be munkaszolgálatra. 1944. november
24-én a századát tehervonatokba rakták, és elindították nyugat felé. Egyhetes kegyetlen
utazás után érkeztek meg a soproni teherpályaudvarra. Innen Fertõrákosra, majd Balfra
kerültek. Közben budapesti barátai megpróbálták kiszabadítani, de az akció nem sikerült,
mert sorstársait nem volt hajlandó elhagyni. Szilveszter éjszakáján társainak még irodalmi
elõadást tartott. Egészségi állapota azonban az éhezés, a dermesztõ hideg, a ruhátlanság
következtében egyre romlott, s 1945. január 27-én meghalt.
FERTÕRÁKOS a Fertõ tó partján fekvõ egyutcás falu, amelyet még
Szent István adományozott a gyõri püspökségnek, s az õ birtokuk volt
1945-ig. Miután Gyõr a török kezére került, a püspök ideköltözött. A régi
püspöki kastélyt a 18. században Zichy püspök alakíttatta mai egyemeletes
barokk formájára. A kastély egyik részében múzeumot rendeztek be helytör-
téneti és néprajzi anyaggal, a másikban szálloda üzemel.
A térré szélesedõ Fõ utcán található az 1530-as években készült pel-
lengér (szégyenoszlop), amely ma az ország egyetlen, eredeti helyén álló
ilyen jellegû építménye. Közelében, a Rákos-patak mellett áll a 17. század-
ban épült vízimalom, a falán napórával. Most turistaház mûködik benne.
A település Kristálymúzeumában Magyarország ritka szép ásványainak
gyûjteménye tekinthetõ meg.
A fõ idegenforgalmi látnivaló azonban a község északi területén
emelkedõ domb, a kõfejtõ. A már a rómaiak által is ismert egykori püspö-
ki kõbányát 1628 óta mûvelték és 1948-ig, a bezárásáig nagy mélységek-
be behatolva lenyûgözõ méretû csarnokokat alakítottak ki. Az itt bányá-
szott, fehér, jól faragható Lajta-mészkõ a 15 millió évvel ezelõtt a miocén
korban itt hullámzott, part közeli tengerben élõ állatok és algák marad-
ványaiból épült fel.
A szép rajzolatú mészkõ a környék kedvelt építõanyaga volt. Elsõsor-
ban Sopronban és Bécsben védõfalak, templomok, középületek és lakóhá-
zak építésére használták.
A kõfejtõ nyitott föld alatti részének kitûnõ akusztikájú termeiben 1970
óta mûködik a Barlang Színház, ahol a Soproni Ünnepi Hetek alkalmából
operákat és görög drámákat adnak elõ. A kõfejtõ tetejérõl tiszta idõben az Al-
ORSZÁGISMERET 287
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Joseph Haydn (1732–1809), a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzõje csaknem két évti-
zedet töltött a „pompakedvelõ”, mûvészetet és kultúrát támogató Esterházy Miklós her-
ceg szolgálatában. Az itteni hozzáértõ környezet és a nyugodt körülmények rendkívül ins-
pirálóan hatottak a zeneszerzõre, aki bátran kísérletezhetett a kor zenei stílusát valóság-
gal forradalmasító, eredeti megoldásokkal. A bécsi klasszikus zene a maga érett formá-
jában itt, Eszterházán született meg az 1770 körüli években. A 70-es évek végéig Haydn
tucatnyi operát, marionett-operát és német nyelvû daljátékot írt Eszterháza számára, ahol
állandó operatársulat is létrejött. Az itt zajló zenei életet Európa számos helyén árgus
szemekkel figyelték, s irigylésre méltónak ítélték. A hagyomány szerint Mária Terézia
egyszer így szólt: „...ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek...” A kastély köze-
lében felépült operaházban és színházban Haydn számos operájának õsbemutatóját vezé-
nyelte. A kastélyban csendült fel elõször a híres „Búcsú”-szimfónia is. J. Haydn emlékét
a kastélyban múzeum, egykori lakhelyén, a Muzsikházban emlékszoba õrzi.
A kastély díszterme – alkalmanként pedig a Sala Terrena – a nyári hó-
napokban koncerteknek ad otthont. A Budapesti Vonósok Fesztiválja július
közepén zajlik. Szeptember elején kerül sor az Európa-szerte híres „Haydn
Eszterházán” fesztiválra, amely szinte kizárólag Haydn mûveit mutatja be,
korhû elõadásban. Néhány éve a „Magyarországi Barokk Vigasságok” kere-
tében Eszterházán újra megszólalnak „kosztümös” korabeli operák, színházi
elõadások, és mint egykor, tûzijáték zárja az ünnepet.
FERTÕSZÉPLAK fõútvonalán, az erre a tájra jellemzõ népi építkezés
igen szép emlékei sorakoznak: a sarkosan kiugró, tornácos, az utcára merõ-
leges tengelyû lakóházak.
HIDEGSÉG nagy értékû mûemléke a Szent András tiszteletére szentelt
katolikus templom, amely a falu feletti dombon áll. A 12. században épült
templom kívül négyszögletes, de belül az õsi rotunda falait szemlélhetjük a
12. századi apostolfreskókkal. A félkupolában a négy evangélista szimbólu-
mai fogják közre Krisztus trónoló alakját. Helyén egykor római õrtorony állt.
FERTÕBOZ A településnél a Fertõ tó meredek letörésének tetején,
majdnem a cenki hársfasor végénél, egy 1801-ben épült kör alakú, klasszi-
cista Gloriett áll. József nádor itteni látogatásának az emlékére emeltette
Széchényi Ferenc. A Gloriett-tõl elragadó kilátás nyílik a Fertõ tóra.
BALF a Fertõ tó mellett fekszik. Lítiumos, szénsavas forrásait már a ró-
maiak is ismerték, és minden bizonnyal fürdés céljára használták.
A Balfon feltárt leletek arra utalnak, hogy 180 körül már fejlett fürdõélet
lehetett itt. A 16. század közepe táján kezdett el Sopron városa a balfi gyógyvi-
zekkel foglalkozni. I. Ferdinánd 1560-ban a város fõbírájának kérésére engedé-
lyezte, hogy fürdõépületet emeljenek, s fürdési díjat szedjenek. Gyógykovácsot
is fogadtak, és hamarosan híre ment a fürdõnek a nemesek és fõnemesek kö-
zött. A fürdõt teljesen újjáépítették Mária Terézia uralkodása alatt. 1898-ban
Sopron város eladta a fürdõt dr. Wosinszky István szombathelyi orvosnak, aki
a fürdõt teljesen modernizálta. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedtek
286 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
az építmények, ezért mûködésüket be is tiltották. A telep nagy részét lebon-
tották, helyére a 90-es években ötemeletes gyógyszállót építettek.
Az új gyógyszálló és a hozzá csatlakozó fürdõépület szép park köze-
pén áll.
Balf temetõjének bejáratánál két emlékmû van: az egyik az 1944–
1945-ben a környéken meghalt deportáltaké, a másik Szerb Antalé, ame-
lyet 1968. május 5-én avattak fel, Szerb Antal özvegyének jelenlétében.
Az emlékmû a mártírok menetelését ábrázolja, talapzatán márványba fara-
gott nyitott könyv fekszik. Rajta Szerb Antal jelmondata: „A szabadság
nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Szerb Antal (1901–1945) Budapesten és Grazban tanult, irodalomtörténész, író volt. Leg-
ismertebb munkái: A magyar irodalom története, A világirodalom története, Utas és hold-
világ, Pendragon legenda stb. 1944-ben hívták be munkaszolgálatra. 1944. november
24-én a századát tehervonatokba rakták, és elindították nyugat felé. Egyhetes kegyetlen
utazás után érkeztek meg a soproni teherpályaudvarra. Innen Fertõrákosra, majd Balfra
kerültek. Közben budapesti barátai megpróbálták kiszabadítani, de az akció nem sikerült,
mert sorstársait nem volt hajlandó elhagyni. Szilveszter éjszakáján társainak még irodalmi
elõadást tartott. Egészségi állapota azonban az éhezés, a dermesztõ hideg, a ruhátlanság
következtében egyre romlott, s 1945. január 27-én meghalt.
FERTÕRÁKOS a Fertõ tó partján fekvõ egyutcás falu, amelyet még
Szent István adományozott a gyõri püspökségnek, s az õ birtokuk volt
1945-ig. Miután Gyõr a török kezére került, a püspök ideköltözött. A régi
püspöki kastélyt a 18. században Zichy püspök alakíttatta mai egyemeletes
barokk formájára. A kastély egyik részében múzeumot rendeztek be helytör-
téneti és néprajzi anyaggal, a másikban szálloda üzemel.
A térré szélesedõ Fõ utcán található az 1530-as években készült pel-
lengér (szégyenoszlop), amely ma az ország egyetlen, eredeti helyén álló
ilyen jellegû építménye. Közelében, a Rákos-patak mellett áll a 17. század-
ban épült vízimalom, a falán napórával. Most turistaház mûködik benne.
A település Kristálymúzeumában Magyarország ritka szép ásványainak
gyûjteménye tekinthetõ meg.
A fõ idegenforgalmi látnivaló azonban a község északi területén
emelkedõ domb, a kõfejtõ. A már a rómaiak által is ismert egykori püspö-
ki kõbányát 1628 óta mûvelték és 1948-ig, a bezárásáig nagy mélységek-
be behatolva lenyûgözõ méretû csarnokokat alakítottak ki. Az itt bányá-
szott, fehér, jól faragható Lajta-mészkõ a 15 millió évvel ezelõtt a miocén
korban itt hullámzott, part közeli tengerben élõ állatok és algák marad-
ványaiból épült fel.
A szép rajzolatú mészkõ a környék kedvelt építõanyaga volt. Elsõsor-
ban Sopronban és Bécsben védõfalak, templomok, középületek és lakóhá-
zak építésére használták.
A kõfejtõ nyitott föld alatti részének kitûnõ akusztikájú termeiben 1970
óta mûködik a Barlang Színház, ahol a Soproni Ünnepi Hetek alkalmából
operákat és görög drámákat adnak elõ. A kõfejtõ tetejérõl tiszta idõben az Al-
ORSZÁGISMERET 287
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
pokat és a pozsonyi várat is látni. Itt helyezték el Gabriela von Habsburg Pán-
európai Emlékmûvét, amely a „vasfüggöny” egy darabját jelképezve az
1989-es határáttörés emlékét idézi fel.
A Mörbisch felé vezetõ úton figyelmet érdemel a római korból származó, kicsiny
Mithras-barlang. A keleti misztériumvallást magukkal hozó római határõr katonák a per-
zsa Napisten számára, közel két évezrede egy sziklakápolnát alakítottak ki, amelyben a
sziklából született Mithrasnak emeltek oltárt. A szentély felújítva várja látogatóit.
2003-ban a Fertõ-tavon megnyitották a Fertõrákos és az osztrák Fer-
tõmeggyes közötti hajóutat.
NAGYCENK A 85-ös utat a Sopron–Balaton közötti 84-es út Nagycenk-
nél keresztezi. Nagy- és Kiscenk két, önállóan fejlõdõ község volt. A két falut
1893-ban egyesítették Nagycenk néven, de máig sem épültek össze. Nagy-
cenk nevét elõször egy 1243-as oklevél említi. 1376-ban Zsigmond király
engedélyt ad kastély építésére. Századok során több nemesi család birtokol-
ta a területet, míg 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek és öccse,
Lõrinc vásárolta meg. Ettõl kezdve a Széchényi-család kezén maradt
Nagycenk.
A Széchényi-család a Nógrád megyei Szécsénykén a 17. században emelkedett a fõne-
mesek sorába. A család tekintélyét és birtokait Széchényi György (I.) szerezte meg, aki
1677-ben vette meg Sárvár-Felsõvidéket. A vagyon kezelõje öccse, Lõrinc volt. A va-
gyont Lõrinc két fia: György és Pál örökölte. Széchényi Pál pálos szerzetes, majd kalocsai
érsek volt. Teteme a cenki sírkápolnában, üvegkoporsóban van. Széchényi György (II.) a
török elleni harcokban vitézségéért 1697-ben kapta a grófi címet. György négy unokája
közül osztozkodáskor Antal gróf kapta Cenket, s 1741-ben át is költözött oda. Széchényi
Ferenc (1754–1820) 1783-ban költözött Cenkre. Sopronban és Cenken hatalmas ura-
dalmi gazdálkodást létesített. Hatalmas könyvtárát 1802-ben a magyar nemzetnek aján-
dékozta. 1806-tól 1819-ig megépítteti a temetõi mauzóleumot. 1804 körül új szárnyat
épít a kastélyhoz, a Vörös-kastélyt. Malmot építtet a községben, melyhez külön csatornát
is ásat. 1815-ben három fia részére birtokait felosztotta. István fiának jutott Pölöske, ide
tartozott a két Cenk, Bóz stb.
A már korábban itt állott kastélyt Széchényi Antal 1758–1761 között
átépíttette. Kápolna, színházterem, nagy fogadóterem épült. Ekkor kezdték
kialakítani a díszkertet, és Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna ekkor telepí-
tette a park kapujától induló híres kettõs hársfasort is 1752-ben. A kastély
gyûjteményei és könyvtára már a 18. században ismertek voltak. Széchényi
Ferenc gróf ezzel a gyûjteményével alapította meg 1802-ben a Magyar
Nemzeti Múzeumot, amelynek a fennmaradásáról életében maga gondos-
kodott. A múzeum önállóvá vált könyvtárát róla nevezték el.
1814-ben Nagycenk Széchenyi István birtokába jutott. Õ nagyszabású
gazdasági fejlesztést indított el. Selyemtermelés és selyemfonoda létesítése,
lótenyésztés, juhászat, gyapjútermelés jellemzik a fejlõdést. Hengermalma
1949-ig mûködött.
Közvetlenül a 85-ös út mentén, szép park közepén áll ma a kastély.
A kétemeletes kastély erõteljesen elõreugró középrizalitját manzárdtetõ fedi.
288 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Vasrácsos erkélyét négy toszkán oszlop tartja. A háromszögû oromzatban a
Széchenyi-címer látható. A kastély fõépületében és a nyugati szárnyban a
Széchenyi István Emlékmúzeum kapott helyet.
Az Emlékmúzeum két részbõl áll. A földszinti teremsor a Széchényi-család életét és Szé-
chenyi István életét mutatja be. A másik részében pedig Széchenyi István gazdasági, poli-
tikai tevékenységét jeleníti meg. Számos eredeti dokumentum és tárgy, modellek és ma-
kettek szolgálják a korabeli közlekedés, lótenyésztés, mezõgazdaság, az ipar bemutatá-
sát. A kiállítást Szent István korától napjainkig tartó pénztörténet zárja.
A keleti szárnyépületben lovasközpont és kocsimúzeum mûködik. Egy
részét szállodává alakították.
Mikor Széchenyi István fiának, Széchenyi Bélának a felesége, Endrõdy
Hanna fiatalon meghalt, kívánsága szerint az akkor 645 hársfát számláló,
2,6 km hosszú híres hársfasor végében temették el. Ma is ott áll szarkofág
alakú síremléke svéd vörös gránitból, amelyet Kundmann Károly bécsi szob-
rász bronz dombormûvei díszítenek. A hársfasor szomszédságában találjuk
a Széchenyi Múzeumvasutat, amely a hazai keskeny vágányú személyko-
csik és mozdonyok különbözõ típusaival közlekedik egy 3600 méter hosszú
pályán.
A Nagycenket kettészelõ 84-es út mentén van a Széchenyi tér, közepén
a Stróbl Alajos készítette Széchenyi István szoborral. A szobor talapzatán a
felirat: „Magyarország nem volt, hanem lesz!”
A Széchenyi tér felett dombon emelkedik a Szent István-templom,
amelynek építését Széchenyi István határozta el, de csak halála után, 1864-
ben került sor a templom felszentelésére. Tervezõje Ybl Miklós.
A templom melletti temetõ közepén áll a Széchényi-család temetkezési
helyéül szolgáló mauzóleum. A mauzóleum két részbõl áll: az ovális alapraj-
zú, barokk belsõ kápolna 1778-ban épült, a külsõ, klasszicista elõcsarnokot
pedig Széchényi Ferenc 1806–1810 között emeltette Ringer Józseffel. A ka-
pun téglalap alakú elõcsarnokba jutunk, amelyet ión oszlopok tagolnak há-
rom kazettás mennyezetû hajóra. A bejárat felett íves orgonakarzat nyugszik.
Az 1800-as évekbõl származó orgonán egykor Liszt Ferenc is játszott.
A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárkép Hess Mihály egri festõ alko-
tása. Az oltártól jobbra nyílik a kripta lejárata, szûk lépcsõje felett felirattal:
„Voltunk, mint ti, lesztek mint mi: por és hamu.” A kripta is két részbõl áll; a
barokk kápolna alatt ovális, boltozott tér, az újabb rész alatt kereszt alakú
folyosó húzódik.
A sírbolt elsõ, ovális terének bal oldalán egyszerû feliratos sírkõ mö-
gött nyugszik Széchenyi István. Nyugvóhelye alatt van feleségének, Seilern
Crescentiának a sírja. A sírbolt belsõ részében áll az 1710-ben elhunyt Szé-
chényi Pál kalocsai érsek üvegtetejû tölgyfa koporsója. A közelében elhelye-
zett vasládában Széchenyi István koponyájának az a csontdarabja, amelyet
a golyó szakított ki. A leghátsó fal két felsõ sírkamrájában nyugszanak
Széchenyi szülei, körülötte a család számos tagja.
ORSZÁGISMERET 289
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
pokat és a pozsonyi várat is látni. Itt helyezték el Gabriela von Habsburg Pán-
európai Emlékmûvét, amely a „vasfüggöny” egy darabját jelképezve az
1989-es határáttörés emlékét idézi fel.
A Mörbisch felé vezetõ úton figyelmet érdemel a római korból származó, kicsiny
Mithras-barlang. A keleti misztériumvallást magukkal hozó római határõr katonák a per-
zsa Napisten számára, közel két évezrede egy sziklakápolnát alakítottak ki, amelyben a
sziklából született Mithrasnak emeltek oltárt. A szentély felújítva várja látogatóit.
2003-ban a Fertõ-tavon megnyitották a Fertõrákos és az osztrák Fer-
tõmeggyes közötti hajóutat.
NAGYCENK A 85-ös utat a Sopron–Balaton közötti 84-es út Nagycenk-
nél keresztezi. Nagy- és Kiscenk két, önállóan fejlõdõ község volt. A két falut
1893-ban egyesítették Nagycenk néven, de máig sem épültek össze. Nagy-
cenk nevét elõször egy 1243-as oklevél említi. 1376-ban Zsigmond király
engedélyt ad kastély építésére. Századok során több nemesi család birtokol-
ta a területet, míg 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek és öccse,
Lõrinc vásárolta meg. Ettõl kezdve a Széchényi-család kezén maradt
Nagycenk.
A Széchényi-család a Nógrád megyei Szécsénykén a 17. században emelkedett a fõne-
mesek sorába. A család tekintélyét és birtokait Széchényi György (I.) szerezte meg, aki
1677-ben vette meg Sárvár-Felsõvidéket. A vagyon kezelõje öccse, Lõrinc volt. A va-
gyont Lõrinc két fia: György és Pál örökölte. Széchényi Pál pálos szerzetes, majd kalocsai
érsek volt. Teteme a cenki sírkápolnában, üvegkoporsóban van. Széchényi György (II.) a
török elleni harcokban vitézségéért 1697-ben kapta a grófi címet. György négy unokája
közül osztozkodáskor Antal gróf kapta Cenket, s 1741-ben át is költözött oda. Széchényi
Ferenc (1754–1820) 1783-ban költözött Cenkre. Sopronban és Cenken hatalmas ura-
dalmi gazdálkodást létesített. Hatalmas könyvtárát 1802-ben a magyar nemzetnek aján-
dékozta. 1806-tól 1819-ig megépítteti a temetõi mauzóleumot. 1804 körül új szárnyat
épít a kastélyhoz, a Vörös-kastélyt. Malmot építtet a községben, melyhez külön csatornát
is ásat. 1815-ben három fia részére birtokait felosztotta. István fiának jutott Pölöske, ide
tartozott a két Cenk, Bóz stb.
A már korábban itt állott kastélyt Széchényi Antal 1758–1761 között
átépíttette. Kápolna, színházterem, nagy fogadóterem épült. Ekkor kezdték
kialakítani a díszkertet, és Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna ekkor telepí-
tette a park kapujától induló híres kettõs hársfasort is 1752-ben. A kastély
gyûjteményei és könyvtára már a 18. században ismertek voltak. Széchényi
Ferenc gróf ezzel a gyûjteményével alapította meg 1802-ben a Magyar
Nemzeti Múzeumot, amelynek a fennmaradásáról életében maga gondos-
kodott. A múzeum önállóvá vált könyvtárát róla nevezték el.
1814-ben Nagycenk Széchenyi István birtokába jutott. Õ nagyszabású
gazdasági fejlesztést indított el. Selyemtermelés és selyemfonoda létesítése,
lótenyésztés, juhászat, gyapjútermelés jellemzik a fejlõdést. Hengermalma
1949-ig mûködött.
Közvetlenül a 85-ös út mentén, szép park közepén áll ma a kastély.
A kétemeletes kastély erõteljesen elõreugró középrizalitját manzárdtetõ fedi.
288 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Vasrácsos erkélyét négy toszkán oszlop tartja. A háromszögû oromzatban a
Széchenyi-címer látható. A kastély fõépületében és a nyugati szárnyban a
Széchenyi István Emlékmúzeum kapott helyet.
Az Emlékmúzeum két részbõl áll. A földszinti teremsor a Széchényi-család életét és Szé-
chenyi István életét mutatja be. A másik részében pedig Széchenyi István gazdasági, poli-
tikai tevékenységét jeleníti meg. Számos eredeti dokumentum és tárgy, modellek és ma-
kettek szolgálják a korabeli közlekedés, lótenyésztés, mezõgazdaság, az ipar bemutatá-
sát. A kiállítást Szent István korától napjainkig tartó pénztörténet zárja.
A keleti szárnyépületben lovasközpont és kocsimúzeum mûködik. Egy
részét szállodává alakították.
Mikor Széchenyi István fiának, Széchenyi Bélának a felesége, Endrõdy
Hanna fiatalon meghalt, kívánsága szerint az akkor 645 hársfát számláló,
2,6 km hosszú híres hársfasor végében temették el. Ma is ott áll szarkofág
alakú síremléke svéd vörös gránitból, amelyet Kundmann Károly bécsi szob-
rász bronz dombormûvei díszítenek. A hársfasor szomszédságában találjuk
a Széchenyi Múzeumvasutat, amely a hazai keskeny vágányú személyko-
csik és mozdonyok különbözõ típusaival közlekedik egy 3600 méter hosszú
pályán.
A Nagycenket kettészelõ 84-es út mentén van a Széchenyi tér, közepén
a Stróbl Alajos készítette Széchenyi István szoborral. A szobor talapzatán a
felirat: „Magyarország nem volt, hanem lesz!”
A Széchenyi tér felett dombon emelkedik a Szent István-templom,
amelynek építését Széchenyi István határozta el, de csak halála után, 1864-
ben került sor a templom felszentelésére. Tervezõje Ybl Miklós.
A templom melletti temetõ közepén áll a Széchényi-család temetkezési
helyéül szolgáló mauzóleum. A mauzóleum két részbõl áll: az ovális alapraj-
zú, barokk belsõ kápolna 1778-ban épült, a külsõ, klasszicista elõcsarnokot
pedig Széchényi Ferenc 1806–1810 között emeltette Ringer Józseffel. A ka-
pun téglalap alakú elõcsarnokba jutunk, amelyet ión oszlopok tagolnak há-
rom kazettás mennyezetû hajóra. A bejárat felett íves orgonakarzat nyugszik.
Az 1800-as évekbõl származó orgonán egykor Liszt Ferenc is játszott.
A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárkép Hess Mihály egri festõ alko-
tása. Az oltártól jobbra nyílik a kripta lejárata, szûk lépcsõje felett felirattal:
„Voltunk, mint ti, lesztek mint mi: por és hamu.” A kripta is két részbõl áll; a
barokk kápolna alatt ovális, boltozott tér, az újabb rész alatt kereszt alakú
folyosó húzódik.
A sírbolt elsõ, ovális terének bal oldalán egyszerû feliratos sírkõ mö-
gött nyugszik Széchenyi István. Nyugvóhelye alatt van feleségének, Seilern
Crescentiának a sírja. A sírbolt belsõ részében áll az 1710-ben elhunyt Szé-
chényi Pál kalocsai érsek üvegtetejû tölgyfa koporsója. A közelében elhelye-
zett vasládában Széchenyi István koponyájának az a csontdarabja, amelyet
a golyó szakított ki. A leghátsó fal két felsõ sírkamrájában nyugszanak
Széchenyi szülei, körülötte a család számos tagja.
ORSZÁGISMERET 289
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A Soproni-hegység
A Soproni-hegység a Fertõ melléki dombsággal, a Balfi-tönkkel és a Sopro-
ni-medence néhány kis kristályos rögével, továbbá a Kõszegi-hegységgel
együtt a Keleti-Alpok kristályos palaövének része. Legmagasabb pontja a
Magasbérc (558 m). A hegység nagy része a Soproni Tájvédelmi Körzethez
tartozik.
SOPRON
a Soproni-hegyég és a Balfi-tönk közötti Soproni-me-
dencében fekszik. Kedvezõ földrajzi elhelyezkedése révén mint kereske-
dõ-, illetve vásárváros fejlõdött, de ipara is korán fellendült. Kertgazdasága és
bora mindig híres volt. A szõlõtõkék közé is babot ültetõ polgárok neve, a
Ponzichter, tulajdonképpen babtermelõt – németül Bohnenzüchter-t – jelent.
Borát, a kékfrankost és a traminit az egész országban ismerik. Élelmiszeripa-
rából kiemelkedik a sörgyártás.
Táji szépsége és kitûnõ szubalpin levegõje miatt ma már üdülõhelynek
is tekinthetjük. Az ország egyik legszebb történelmi városa, 400 mûemlék
vagy mûemlékjellegû épülettel. A nyugati városfejlõdés legjellegzetesebb
magyar példája.
Sopron helyén a kelta település nevét átvevõ római város, Scarbantia
állott. Fóruma a mai belvárosban volt. A quádok 4. századi betörését meg-
elõzõen került sor a római város egy részének a megerõsítésére. Az ovális
alakú, hatalmas kváderkövekbõl rakott falrendszer vonalvezetésében ponto-
san megegyezik a középkori belváros falrendszerével, amely tulajdonképpen
annak továbbfejlesztése. A város mai neve a magyar Suprun személynévbõl
származik. Ásatások bizonyították, hogy a hajdani római város területe már a
10. század végétõl magyarok által folyamatosan lakott volt. Zsigmond idejé-
ben Sopron árumegállító jogot kapott, 1445-ben pedig már szabad királyi
város. A török 1529-ben veszélyeztette ugyan, de török uralom alá nem jutott
soha. Falai között tartott országgyûlést 1553-ban I. Ferdinánd. Az 1676-os
tûzvész után barokk stílusban építették újjá. Amikor a középkori városfal el-
vesztette védelmi jelentõségét, kívül és belül házak épültek a falának támasz-
kodva. Így alakult ki a mai belvárost körülvevõ ovális alakú körút, a Várkerü-
let. A barokk köntös alól gyakran bukkan elõ korábbi gótikus épület. A tria-
noni békediktátum Sopront Ausztriának juttatta, de a fellángoló ellenállás
miatt 1921-ben népszavazást rendeltek el, amelynek eredményeként Sop-
ron Magyarország területén maradt. Ennek a népszavazásnak az emlékét
õrzi a Tûztorony dombormûve és a „Civitas fidelissima” – a leghûségesebb
város – címû felirata.
A Hamburgban székelõ Mûemlékvédelmi Európa-díj Kuratóriuma
1976-ban Sopronnak adományozta a Mûemlékvédelmi Európa-díj aranyérmét.
290 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A város látnivalóinak zöme a középkori várost ellipszis vagy patkó
alakban körülvevõ Várkerületen belül található. Elsõként a Várkerület külsõ
látnivalóit érdemes megtekinteni, majd az Ógabona tér – Petõfi tér útvonalon
a Széchenyi térre juthatunk. Innen a Hátsókapun elindulva a belvárost ismer-
hetjük meg, majd az Elõkapun át érünk vissza a Várkerületre.
A 85-ös út várkerületi találkozásánál álló ház emeleti sarkán lévõ kõ-
oroszlán a hajdan itt állott Arany Oroszlán fûszerkereskedés cégére volt.
A mellette lévõ Pannónia Szálló 1893-ban épült. Ennek a helyén elõzõleg a
Vörös Ökör, majd az Arany Szarvas fogadó állt, amelyben még Liszt Ferenc
és ifjabb Johann Strauss is megszállt.
Majdnem szemben a Pannóniával, az 1944. december 6-ai bombázás
után láthatóvá vált a belsõ várfal egy része az 1614-ben épült rondellával.
Ekkor pusztult el az 1790-ben megnyílt Fehér Rózsa Szálló, amelyben még
I. Ferenc és V. Ferdinánd is megszállt.
A Várkerület külsõ házsora már a középkorban ismeretes Fogadószer
és Szénapiac néven. A középkori házak helyére épültek a mai copf és rokokó
stílusú kis házacskák, helyenként középkori részletekkel.
Egyik legérdekesebb épülete a hajdani Fehér Ló vendégfogadó. Itt ven-
dégelte meg Steiner Jakab polgármester Zrínyi Miklós költõt és hadvezért,
de szálltak itt meg a török fõtisztek és császári tisztek is. A soproni bábsü-
tõk már a középkorban is híresek voltak. A Wassy bábsütõ háza a 18. szá-
zadban épült.
A Várkerület északkeleti kanyarulatánál lévõ Mária-oszlopot 1745-ben
szentelték fel. Andreas Altomonte tervezte és Jakob Schletterer faragta. He-
lyén elõbb kút, a közelében pedig pellengér állott. Innen a várostoronyhoz a
hajdani erõdkapu vonalát követõ Elõkapun át juthatunk, ahol régen megerõ-
sített felvonóhíd vezetett a Belvárosba. Itt érdekes a házak védelmi célokat
szolgáló fûrészfogas beépítése.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Hátsókapu – Fegyvertár
utca – Orsolya tér – Szent György utca – Fõ tér – Új utca (vagy Kolostor utca)
– Fõ tér – Elõkapu – Várkerület.
A Petõfi tér dísze a Petõfi Színház. Az elsõ színházépület 1840-ben
épült klasszicista stílusban, majd a tûzvész után 1909-ben Medgyasszay
István tervei alapján szecessziós stílusú új épületet emeltek a helyén.
A legutóbbi években eredeti szecessziós formájának megfelelõen állítot-
ták helyre.
Sopron egyik legszebb tere a Várkerület lezárását jelentõ Széchenyi tér.
Keleti oldalát a Széchenyi-palota zárja le. Három barokk épületbõl alakította
ki mai klasszicista formáját 1851-ben Koch Henrik. Széchényi Ferenc itt he-
ORSZÁGISMERET 291
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A Soproni-hegység
A Soproni-hegység a Fertõ melléki dombsággal, a Balfi-tönkkel és a Sopro-
ni-medence néhány kis kristályos rögével, továbbá a Kõszegi-hegységgel
együtt a Keleti-Alpok kristályos palaövének része. Legmagasabb pontja a
Magasbérc (558 m). A hegység nagy része a Soproni Tájvédelmi Körzethez
tartozik.
SOPRON
a Soproni-hegyég és a Balfi-tönk közötti Soproni-me-
dencében fekszik. Kedvezõ földrajzi elhelyezkedése révén mint kereske-
dõ-, illetve vásárváros fejlõdött, de ipara is korán fellendült. Kertgazdasága és
bora mindig híres volt. A szõlõtõkék közé is babot ültetõ polgárok neve, a
Ponzichter, tulajdonképpen babtermelõt – németül Bohnenzüchter-t – jelent.
Borát, a kékfrankost és a traminit az egész országban ismerik. Élelmiszeripa-
rából kiemelkedik a sörgyártás.
Táji szépsége és kitûnõ szubalpin levegõje miatt ma már üdülõhelynek
is tekinthetjük. Az ország egyik legszebb történelmi városa, 400 mûemlék
vagy mûemlékjellegû épülettel. A nyugati városfejlõdés legjellegzetesebb
magyar példája.
Sopron helyén a kelta település nevét átvevõ római város, Scarbantia
állott. Fóruma a mai belvárosban volt. A quádok 4. századi betörését meg-
elõzõen került sor a római város egy részének a megerõsítésére. Az ovális
alakú, hatalmas kváderkövekbõl rakott falrendszer vonalvezetésében ponto-
san megegyezik a középkori belváros falrendszerével, amely tulajdonképpen
annak továbbfejlesztése. A város mai neve a magyar Suprun személynévbõl
származik. Ásatások bizonyították, hogy a hajdani római város területe már a
10. század végétõl magyarok által folyamatosan lakott volt. Zsigmond idejé-
ben Sopron árumegállító jogot kapott, 1445-ben pedig már szabad királyi
város. A török 1529-ben veszélyeztette ugyan, de török uralom alá nem jutott
soha. Falai között tartott országgyûlést 1553-ban I. Ferdinánd. Az 1676-os
tûzvész után barokk stílusban építették újjá. Amikor a középkori városfal el-
vesztette védelmi jelentõségét, kívül és belül házak épültek a falának támasz-
kodva. Így alakult ki a mai belvárost körülvevõ ovális alakú körút, a Várkerü-
let. A barokk köntös alól gyakran bukkan elõ korábbi gótikus épület. A tria-
noni békediktátum Sopront Ausztriának juttatta, de a fellángoló ellenállás
miatt 1921-ben népszavazást rendeltek el, amelynek eredményeként Sop-
ron Magyarország területén maradt. Ennek a népszavazásnak az emlékét
õrzi a Tûztorony dombormûve és a „Civitas fidelissima” – a leghûségesebb
város – címû felirata.
A Hamburgban székelõ Mûemlékvédelmi Európa-díj Kuratóriuma
1976-ban Sopronnak adományozta a Mûemlékvédelmi Európa-díj aranyérmét.
290 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A város látnivalóinak zöme a középkori várost ellipszis vagy patkó
alakban körülvevõ Várkerületen belül található. Elsõként a Várkerület külsõ
látnivalóit érdemes megtekinteni, majd az Ógabona tér – Petõfi tér útvonalon
a Széchenyi térre juthatunk. Innen a Hátsókapun elindulva a belvárost ismer-
hetjük meg, majd az Elõkapun át érünk vissza a Várkerületre.
A 85-ös út várkerületi találkozásánál álló ház emeleti sarkán lévõ kõ-
oroszlán a hajdan itt állott Arany Oroszlán fûszerkereskedés cégére volt.
A mellette lévõ Pannónia Szálló 1893-ban épült. Ennek a helyén elõzõleg a
Vörös Ökör, majd az Arany Szarvas fogadó állt, amelyben még Liszt Ferenc
és ifjabb Johann Strauss is megszállt.
Majdnem szemben a Pannóniával, az 1944. december 6-ai bombázás
után láthatóvá vált a belsõ várfal egy része az 1614-ben épült rondellával.
Ekkor pusztult el az 1790-ben megnyílt Fehér Rózsa Szálló, amelyben még
I. Ferenc és V. Ferdinánd is megszállt.
A Várkerület külsõ házsora már a középkorban ismeretes Fogadószer
és Szénapiac néven. A középkori házak helyére épültek a mai copf és rokokó
stílusú kis házacskák, helyenként középkori részletekkel.
Egyik legérdekesebb épülete a hajdani Fehér Ló vendégfogadó. Itt ven-
dégelte meg Steiner Jakab polgármester Zrínyi Miklós költõt és hadvezért,
de szálltak itt meg a török fõtisztek és császári tisztek is. A soproni bábsü-
tõk már a középkorban is híresek voltak. A Wassy bábsütõ háza a 18. szá-
zadban épült.
A Várkerület északkeleti kanyarulatánál lévõ Mária-oszlopot 1745-ben
szentelték fel. Andreas Altomonte tervezte és Jakob Schletterer faragta. He-
lyén elõbb kút, a közelében pedig pellengér állott. Innen a várostoronyhoz a
hajdani erõdkapu vonalát követõ Elõkapun át juthatunk, ahol régen megerõ-
sített felvonóhíd vezetett a Belvárosba. Itt érdekes a házak védelmi célokat
szolgáló fûrészfogas beépítése.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Hátsókapu – Fegyvertár
utca – Orsolya tér – Szent György utca – Fõ tér – Új utca (vagy Kolostor utca)
– Fõ tér – Elõkapu – Várkerület.
A Petõfi tér dísze a Petõfi Színház. Az elsõ színházépület 1840-ben
épült klasszicista stílusban, majd a tûzvész után 1909-ben Medgyasszay
István tervei alapján szecessziós stílusú új épületet emeltek a helyén.
A legutóbbi években eredeti szecessziós formájának megfelelõen állítot-
ták helyre.
Sopron egyik legszebb tere a Várkerület lezárását jelentõ Széchenyi tér.
Keleti oldalát a Széchenyi-palota zárja le. Három barokk épületbõl alakította
ki mai klasszicista formáját 1851-ben Koch Henrik. Széchényi Ferenc itt he-
ORSZÁGISMERET 291
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
lyezte el annak a gyûjteménynek egy részét, amelyet 1802-ben a Nemzeti
Múzeumnak – alapításakor – felajánlott.
A tér déli oldalán áll az 1719–1725 között emelt domonkos templom
kéttornyú barokk épülete. Fõoltára, szószéke és egyik mellékoltára egy do-
monkos rendi fráter fafaragó mûvészetét dícséri. A gyóntatószék és a padok
is a 18. században készültek. A templom boltozatát Závory Zoltán Jézus éle-
tébõl vett jeleneteket és szimbólumokat ábrázoló modern freskói díszítik.
A templomhoz csatlakozik a 18. századi domonkos kolostor. A tér templom-
mal szembeni oldalán négy romantikus stílusban épült házat látunk. A tér déli
oldalának közepét a szecessziós, hatalmas postapalota foglalja el. Mellette
találjuk az evangélikus Berzsenyi Gimnázium kétemeletes épületét. Kapuja
két oldalán két híres tanítványának, Berzsenyi Dánielnek és Kis János evan-
gélikus lelkésznek, Berzsenyi felfedezõjének bronz dombormûvû emléktáblá-
ja látható. A tér nyugati sarokháza helyén volt a régi posta, ahol 1839–1840
telén Petõfi Sándor, soproni katona korában silbakolt a fekete-sárga faköpö-
nyeg mellett. Elõtte a téren helyezték el gránit talapzaton Széchenyi István
bronzszobrát, amit Izsó Miklós vázlata alapján Mátrai Lajos készített. A tér
északnyugati sarkában emelkedik a monumentális Liszt Ferenc Kultúrház,
amelyben nagyméretû hangverseny- és báltermek vannak. Az épület olda-
lánál Liszt Ferenc mellszobra emlékeztet soproni hangversenyeire.
Belvárosi sétánkra a Hátsókapun keresztül indulunk. A Hátsókapu a
soproni belváros második középkori kapuja volt, amelyhez kis õrtorony
csatlakozott. Az õrtornyot és falakat az 1800-as évek elején bontották el.
A Fegyvertár utca nevét a 17–18. században itt lévõ fegyvertárról kapta.
A 3. sz. alatti épületben nyílt meg 1695-ben az elsõ soproni postakocsi-ál-
lomás.
Az Orsolya tér helyén már a 13. században piac nyílt, amelyet
1428-ban sópiac néven emlegetnek az okmányok. Késõbb mészárszékek
voltak itt. 1747-ben az orsolyita apácák zárdát, templomot és iskolát építet-
tek a téren. Az elnevezése innen ered. A régi templom helyén 1864-ben egy
új neogótikus stílusú templomot építettek. A tér közepét szép, 18. századi
Mária-kút díszíti. 1945-ig a város leghangulatosabb kis zárt tere volt, de a
bombázások legszebb házait elpusztították, viszont elõkerült egy addig isme-
retlen lábasház. Ebben idõszakos kiállítások és mûtárgymásolatokat árusító
bolt van.
Az Orsolya térrõl indul a Szent György utca – követve a városfal keleti
ívét – a Fõ térig. Házainak többsége mûemlék, többnyire középkori falakkal,
barokk köntösben. A 19. században Domgasse volt a neve. A 22. sz. alatti
Sax-ház a 17. század végén épült. Udvara szép toszkán oszlopos, lodzsás.
Falán Révai Miklós emléktábláját látjuk. A Szent György utca és a Hátsókapu
sarkán áll a középkori eredetû Caesar- vagy Zöld-ház. Sarokerkélye zárt,
hengeres. Kosáríves kapuján belépve pompás, toszkán oszlopos, lodzsás ud-
var látható. 1681-ben az itt ülésezõ fõrendiház választotta Esterházy Pált
292 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
nádorrá. Az épületben helyezték el Sopron nagy festõjének, Soproni Horváth
Józsefnek (1891–1961) emlékkiállítását.
Soproni Horváth József nem Sopron szülötte, de az itt leélt mûvészélete igazi sopronivá
tette. Mûfajteremtõ mestere lett a választott festési módszernek, az akvarellfestésnek.
Õ tette az akvarellfestést az olajfestészettel egyenrangúvá.
A ház pincéjében hangulatos borozót rendeztek be. Bástyakertjében a
régi városfal tárul fel.
Az 1740-ben épült, volt Erdõdy-palota Sopron legszebb rokokó stílusú
épülete. A ház a 18. század elején a Széchényi-családé volt. 1710-ben itt halt
meg Széchényi Pál érsek. A 12. számot viselõ, kívül egyszerû barokk
Eggenberg-háznak pompás lodzsás udvara van. Elsõ emeletén szabad szó-
szék látható a bejárattal szemben. Eggenberg hercegné engedélyt kapott,
hogy a 17. században itt evangélikus istentiszteletet tartsanak, ami ebben
az idõben nyilvános helyen tiltva volt. Ezeken még a bécsi protestáns követek
is részt vettek.
Sopron különleges mûemléke a Szent György- vagy Dóm-templom.
Eredetileg gótikus templom volt. A gótika emlékei a bejárat felett feltárt régi
csúcsíves kapuzáródások dombormûves maradványai. Az egyiken Szent
György harcát látjuk a sárkánnyal, a másik Antiochiai Szent Margitot ábrá-
zolja. Az 1676-os tûzvész után a templomot barokk stílusban újították meg.
Ennek legérdekesebb vonása a templombelsõ szokatlanul gazdag stukkódí-
sze, amely Pietro Antonio Contitól származik. A rokokó fõoltár képe Szent
Györgyöt ábrázolja. Az oldalkápolnák felett donátor-címereket helyeztek el.
A Fõ tér hazánk egyik legharmonikusabb építészeti egysége. A tér
szépségére jellemzõ, hogy már II. Lajos király 1525-ben megtiltotta a tér
arányainak megváltoztatását. Sajnos, az új városháza építésével 1893-ban
megbontották a tér csodálatos hangulatát.
A Fõ tér 2. sz. alatti úgynevezett Patika-házban 1640 óta mûködik egy
gyógyszertár, amely ma Patikamúzeum. Mellette a 3. sz. alatti Gambri-
nus-ház volt régen a városháza, amelyet még Zsigmond király adományozott
Sopronnak. A ház mûemléki helyreállításával a gótikus, reneszánsz és barokk
részletek jól felismerhetõk.
Szemben, a tér másik oldalán a Storno-ház áll. A 15. század óta tudunk
létezésérõl. A 15. század elején a Haberleiter-család tulajdona volt, akik
1483–1484 telén Mátyás királyt is vendégül látták. A ház falán emléktábla
emlékezik meg az eseményrõl. Az épület mai formáját a 18. században nyer-
te. Kétemeletes sarokház, hengeres, zárt sarokerkéllyel. Homlokzatát gazdag
stukkó díszíti. A ház udvarán kétemeletes lodzsa van. A ház 1872-ben került
Storno Ferenc akadémiai festõ és restaurátor tulajdonába.
A Storno-család Svájc Tessin tartományából származik. Idõs Storno Ferenc 1821-ben
Kismartonban született és Landshutban nevelkedett. Korán megmutatkozott rajztehetsé-
ge, ám a szegény kéményseprõ család nem tudta taníttatni, így folytatni kényszerült apja
mesterségét, de minden szabadidejét rajzolással töltötte. Vándorlásai során 1845-ben te-
ORSZÁGISMERET 293
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
lyezte el annak a gyûjteménynek egy részét, amelyet 1802-ben a Nemzeti
Múzeumnak – alapításakor – felajánlott.
A tér déli oldalán áll az 1719–1725 között emelt domonkos templom
kéttornyú barokk épülete. Fõoltára, szószéke és egyik mellékoltára egy do-
monkos rendi fráter fafaragó mûvészetét dícséri. A gyóntatószék és a padok
is a 18. században készültek. A templom boltozatát Závory Zoltán Jézus éle-
tébõl vett jeleneteket és szimbólumokat ábrázoló modern freskói díszítik.
A templomhoz csatlakozik a 18. századi domonkos kolostor. A tér templom-
mal szembeni oldalán négy romantikus stílusban épült házat látunk. A tér déli
oldalának közepét a szecessziós, hatalmas postapalota foglalja el. Mellette
találjuk az evangélikus Berzsenyi Gimnázium kétemeletes épületét. Kapuja
két oldalán két híres tanítványának, Berzsenyi Dánielnek és Kis János evan-
gélikus lelkésznek, Berzsenyi felfedezõjének bronz dombormûvû emléktáblá-
ja látható. A tér nyugati sarokháza helyén volt a régi posta, ahol 1839–1840
telén Petõfi Sándor, soproni katona korában silbakolt a fekete-sárga faköpö-
nyeg mellett. Elõtte a téren helyezték el gránit talapzaton Széchenyi István
bronzszobrát, amit Izsó Miklós vázlata alapján Mátrai Lajos készített. A tér
északnyugati sarkában emelkedik a monumentális Liszt Ferenc Kultúrház,
amelyben nagyméretû hangverseny- és báltermek vannak. Az épület olda-
lánál Liszt Ferenc mellszobra emlékeztet soproni hangversenyeire.
Belvárosi sétánkra a Hátsókapun keresztül indulunk. A Hátsókapu a
soproni belváros második középkori kapuja volt, amelyhez kis õrtorony
csatlakozott. Az õrtornyot és falakat az 1800-as évek elején bontották el.
A Fegyvertár utca nevét a 17–18. században itt lévõ fegyvertárról kapta.
A 3. sz. alatti épületben nyílt meg 1695-ben az elsõ soproni postakocsi-ál-
lomás.
Az Orsolya tér helyén már a 13. században piac nyílt, amelyet
1428-ban sópiac néven emlegetnek az okmányok. Késõbb mészárszékek
voltak itt. 1747-ben az orsolyita apácák zárdát, templomot és iskolát építet-
tek a téren. Az elnevezése innen ered. A régi templom helyén 1864-ben egy
új neogótikus stílusú templomot építettek. A tér közepét szép, 18. századi
Mária-kút díszíti. 1945-ig a város leghangulatosabb kis zárt tere volt, de a
bombázások legszebb házait elpusztították, viszont elõkerült egy addig isme-
retlen lábasház. Ebben idõszakos kiállítások és mûtárgymásolatokat árusító
bolt van.
Az Orsolya térrõl indul a Szent György utca – követve a városfal keleti
ívét – a Fõ térig. Házainak többsége mûemlék, többnyire középkori falakkal,
barokk köntösben. A 19. században Domgasse volt a neve. A 22. sz. alatti
Sax-ház a 17. század végén épült. Udvara szép toszkán oszlopos, lodzsás.
Falán Révai Miklós emléktábláját látjuk. A Szent György utca és a Hátsókapu
sarkán áll a középkori eredetû Caesar- vagy Zöld-ház. Sarokerkélye zárt,
hengeres. Kosáríves kapuján belépve pompás, toszkán oszlopos, lodzsás ud-
var látható. 1681-ben az itt ülésezõ fõrendiház választotta Esterházy Pált
292 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
nádorrá. Az épületben helyezték el Sopron nagy festõjének, Soproni Horváth
Józsefnek (1891–1961) emlékkiállítását.
Soproni Horváth József nem Sopron szülötte, de az itt leélt mûvészélete igazi sopronivá
tette. Mûfajteremtõ mestere lett a választott festési módszernek, az akvarellfestésnek.
Õ tette az akvarellfestést az olajfestészettel egyenrangúvá.
A ház pincéjében hangulatos borozót rendeztek be. Bástyakertjében a
régi városfal tárul fel.
Az 1740-ben épült, volt Erdõdy-palota Sopron legszebb rokokó stílusú
épülete. A ház a 18. század elején a Széchényi-családé volt. 1710-ben itt halt
meg Széchényi Pál érsek. A 12. számot viselõ, kívül egyszerû barokk
Eggenberg-háznak pompás lodzsás udvara van. Elsõ emeletén szabad szó-
szék látható a bejárattal szemben. Eggenberg hercegné engedélyt kapott,
hogy a 17. században itt evangélikus istentiszteletet tartsanak, ami ebben
az idõben nyilvános helyen tiltva volt. Ezeken még a bécsi protestáns követek
is részt vettek.
Sopron különleges mûemléke a Szent György- vagy Dóm-templom.
Eredetileg gótikus templom volt. A gótika emlékei a bejárat felett feltárt régi
csúcsíves kapuzáródások dombormûves maradványai. Az egyiken Szent
György harcát látjuk a sárkánnyal, a másik Antiochiai Szent Margitot ábrá-
zolja. Az 1676-os tûzvész után a templomot barokk stílusban újították meg.
Ennek legérdekesebb vonása a templombelsõ szokatlanul gazdag stukkódí-
sze, amely Pietro Antonio Contitól származik. A rokokó fõoltár képe Szent
Györgyöt ábrázolja. Az oldalkápolnák felett donátor-címereket helyeztek el.
A Fõ tér hazánk egyik legharmonikusabb építészeti egysége. A tér
szépségére jellemzõ, hogy már II. Lajos király 1525-ben megtiltotta a tér
arányainak megváltoztatását. Sajnos, az új városháza építésével 1893-ban
megbontották a tér csodálatos hangulatát.
A Fõ tér 2. sz. alatti úgynevezett Patika-házban 1640 óta mûködik egy
gyógyszertár, amely ma Patikamúzeum. Mellette a 3. sz. alatti Gambri-
nus-ház volt régen a városháza, amelyet még Zsigmond király adományozott
Sopronnak. A ház mûemléki helyreállításával a gótikus, reneszánsz és barokk
részletek jól felismerhetõk.
Szemben, a tér másik oldalán a Storno-ház áll. A 15. század óta tudunk
létezésérõl. A 15. század elején a Haberleiter-család tulajdona volt, akik
1483–1484 telén Mátyás királyt is vendégül látták. A ház falán emléktábla
emlékezik meg az eseményrõl. Az épület mai formáját a 18. században nyer-
te. Kétemeletes sarokház, hengeres, zárt sarokerkéllyel. Homlokzatát gazdag
stukkó díszíti. A ház udvarán kétemeletes lodzsa van. A ház 1872-ben került
Storno Ferenc akadémiai festõ és restaurátor tulajdonába.
A Storno-család Svájc Tessin tartományából származik. Idõs Storno Ferenc 1821-ben
Kismartonban született és Landshutban nevelkedett. Korán megmutatkozott rajztehetsé-
ge, ám a szegény kéményseprõ család nem tudta taníttatni, így folytatni kényszerült apja
mesterségét, de minden szabadidejét rajzolással töltötte. Vándorlásai során 1845-ben te-
ORSZÁGISMERET 293
aA A Nyugat-dunántúli régió
lepedett le Sopronban, ahol azonnal munkába állt egy kéményseprõ mesternél. Annak
halála után az özvegyet feleségül vette, így a vállalkozás megélhetését biztosította. Pártfo-
gói révén, akik felismerték és méltányolták mûvészi tehetségét, csakhamar a Monarchia
egyik legkeresettebb restaurátora lett. Az 1850-es években hónapokat dolgozott Bécs-
ben, ahol mûemlékek felmérésével, tárgyak tervezésével foglalkozott, többek között
Habsburg Lipót fõherceg részére. Az 1860-as évektõl bekapcsolódott a hazai mûemlék-
feltáró munkákba. Nevéhez fûzõdik többek között a soproni Szent Mihály-templom, vala-
mint a pannonhalmi bencés apátság kriptájának, majd templomának a restaurálása.
A 70-es évektõl már fiaival – Ferenccel és Kálmánnal – dolgozott együtt, akik családi ha-
gyománynak megfelelõen kitanulták a kéményseprést, majd külföldi akadémiákon a
mûvészi mesterséget is elsajátították. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt mûértéket
mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyûjtemény alapjait. A régiségekkel
és a családtagok alkotásaival berendezett enteriõrök képet adnak a 19. század végének
lakáskultúrájáról.
Ma a Storno-család magángyûjteményét találjuk az épületben. Darab-
jait értékes bútorok, fegyverek, porcelán- és üvegmunkák képezik, amelyek
a második emeleti szobákban tekinthetõk meg, ahol a család 1875-tõl
1984-ig lakott. A ház elsõ emeletén helytörténeti kiállítás mutatja be Sopron
és a vármegye új és legújabb kori történetét.
A Storno-ház és a Városháza között jutunk a Várostoronyhoz, vagy
Tûztoronyhoz, amely Sopron szimbóluma. Az alsó része Árpád-kori, római
falmaradványokra épült. Lodzsás körerkélye reneszánsz, rézsisakja barokk.
A kettõs sas az 1681-es soproni országgyûlés alkalmából került a tetejére.
Ekkor készült az órája is. Az 1921-es népszavazás emlékét õrzi a torony alsó
átjárója, a „Hûségkapu”. Felette a szoborcsoport: Hungária maga köré gyûj-
ti Sopron hûséges lakóit, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1975-ben a
Várostorony tövében sikerült feltárni a római borostyánkõút épen maradt
szakaszát. A toronyban és a mellette lévõ városfalban várostörténeti kiállítás
tekinthetõ meg.
A 6. számú ház a Fabricius-ház.
Névadója Fabricius Endre városbíró, polgármester, 1806-ban vette
meg a házat. Baráti szálak fûzték Petõfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszök-
ve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. Egyszerû barokk hom-
lokzata mögött értékes gótikus és szép reneszánsz épületrészeket találunk.
Különösen szép az udvaráról szemlélhetõ kétemeletes lodzsa és az azt össze-
kötõ szabad lépcsõ. Az épület három kiállításnak ad otthont. A pincében egy
gótikus keresztboltozatos teremben, igen hatásos elhelyezésben a római kor-
ból származó nagyméretû Jupiter-, Juno- és Minerva-szobor látható egyéb
római emlékek társaságában. Az emeleten négy nagyobb gótikus ablakot
bontottak ki egy szép gótikus teremmel együtt. Az épület hátsó traktusában a
Liszt Ferenc Múzeum középkori anyaga „Háromezer év a Borostyánkõ-út
mentén” címû régészeti kiállítás látható. A homlokzati szárny elsõ és máso-
dik emeletén a 17. és 18. századi polgári lakáskultúra változásait – korabeli
tárgyakon és a bútormûvészet remekein keresztül – lehet végigkövetni.
294 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A tér közepén álló Szentháromság-szobor a magyarországi barokk
szobrászat egyik legszebb alkotása. Itt alkalmazták elõször (1701) külsõ szo-
bornál a csavart oszlopot.
A tér nyugati oldalát lezáró, volt klasszicista Megyeháza két korábbi
ház egybekapcsolásából épült, 1829–1834 között. A mellette lévõ Kossow-
ház homlokzata kora barokk. Az 1622-es és 1625-ös országgyûlés idején itt
szállt meg II. Ferdinánd és neje, 1681-ben pedig I. Lipót. 1684–1685 telén in-
nen indult Buda ostromára Lotaringiai Károly, az osztrák seregek fõvezére.
A tér legrégibb és legszebb épülete az egykori ferences templom,
amely 1280 körül épült. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta. A népies
nevén Kecske-templom a bencéseké lett. Nevét a homlokzatán lévõ kecs-
kés címerrõl kapta. Falai között királyokat koronáztak és országgyûlést is
tartottak. A kapu timpanonjában a középkori Köpenyes Mária freskója
van. Belsõ berendezése barokk, szép rokokó szószékkel. Hátul egy másik,
alacsonyan fekvõ gótikus szószékrõl, a hagyomány szerint a török ellen lel-
kesítõ Kapisztrán Szent János is prédikált. 1625-ben ebben a templomban
koronázták meg az akkor még trónörökös III. Ferdinándot. 1634-ben pedig
országgyûlést tartottak benne. A templom belsejét Storno Ferenc res-
taurálta.
A templomhoz déli oldalról csatlakozó kolostor Káptalanterme a
Templom utcából nyíló barokk ajtón és rövid folyosón érhetõ el. A Kápta-
lanterem a gótika legszebb hazai emlékei közé tartozik. Különösen gazda-
gok a csúcsíves oszlopok, gyámköves oszlopfõk és konzolok érdekes fa-
ragványai és a középkori freskók töredékei. A konzolok a hét fõbûnnek a
szimbolikus, alakos ábrázolásai. Megújultak a mérmûves gótikus ablakok
és freskómaradványok is.
A Kecske-templommal szemben, a Templom utca Fõ tér felõli végében
az Esterházyak két palotája áll. Az egyikben kapott helyet a Központi Bá-
nyászati Múzeum. Anyagának nagy része Selmecbányáról származik. A mú-
zeumi kiállítás 2001-ben az „Év múzeuma” díját nyerte el, mely az évszáza-
dokon át európai jelentõségû magyar nemesfémbányászat emlékei mellett
bepillantást enged az elmúlt évszázad bányászatának eredményeibe, techni-
kai vívmányaiba. A másodikban az Erdészeti, Faipari és Földmérés-történeti
Gyûjtemény. A gyûjteményben a 19–20. század fordulóján készült erdészeti
szerszámokat, asztalos eszközöket, földmérõ és térképészeti mûszereket
tekinthetünk meg.
A palota, amelyben a kiállítás van, 1921-ben nevezetes esemény hely-
színe volt. A soproni népszavazás eredményét az antant hatalmak képviselõi
itt állapították meg, amely végérvényesen eldöntötte Sopron Magyaror-
szághoz való tartozását.
A Fõ térrõl indul az Orsolya tér felé az Új utca. Nevével ellentétben Sop-
ron legrégibb utcái közé tartozik. Már 1379-ben Judengasse néven említik.
ORSZÁGISMERET 295
aA A Nyugat-dunántúli régió
lepedett le Sopronban, ahol azonnal munkába állt egy kéményseprõ mesternél. Annak
halála után az özvegyet feleségül vette, így a vállalkozás megélhetését biztosította. Pártfo-
gói révén, akik felismerték és méltányolták mûvészi tehetségét, csakhamar a Monarchia
egyik legkeresettebb restaurátora lett. Az 1850-es években hónapokat dolgozott Bécs-
ben, ahol mûemlékek felmérésével, tárgyak tervezésével foglalkozott, többek között
Habsburg Lipót fõherceg részére. Az 1860-as évektõl bekapcsolódott a hazai mûemlék-
feltáró munkákba. Nevéhez fûzõdik többek között a soproni Szent Mihály-templom, vala-
mint a pannonhalmi bencés apátság kriptájának, majd templomának a restaurálása.
A 70-es évektõl már fiaival – Ferenccel és Kálmánnal – dolgozott együtt, akik családi ha-
gyománynak megfelelõen kitanulták a kéményseprést, majd külföldi akadémiákon a
mûvészi mesterséget is elsajátították. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt mûértéket
mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyûjtemény alapjait. A régiségekkel
és a családtagok alkotásaival berendezett enteriõrök képet adnak a 19. század végének
lakáskultúrájáról.
Ma a Storno-család magángyûjteményét találjuk az épületben. Darab-
jait értékes bútorok, fegyverek, porcelán- és üvegmunkák képezik, amelyek
a második emeleti szobákban tekinthetõk meg, ahol a család 1875-tõl
1984-ig lakott. A ház elsõ emeletén helytörténeti kiállítás mutatja be Sopron
és a vármegye új és legújabb kori történetét.
A Storno-ház és a Városháza között jutunk a Várostoronyhoz, vagy
Tûztoronyhoz, amely Sopron szimbóluma. Az alsó része Árpád-kori, római
falmaradványokra épült. Lodzsás körerkélye reneszánsz, rézsisakja barokk.
A kettõs sas az 1681-es soproni országgyûlés alkalmából került a tetejére.
Ekkor készült az órája is. Az 1921-es népszavazás emlékét õrzi a torony alsó
átjárója, a „Hûségkapu”. Felette a szoborcsoport: Hungária maga köré gyûj-
ti Sopron hûséges lakóit, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1975-ben a
Várostorony tövében sikerült feltárni a római borostyánkõút épen maradt
szakaszát. A toronyban és a mellette lévõ városfalban várostörténeti kiállítás
tekinthetõ meg.
A 6. számú ház a Fabricius-ház.
Névadója Fabricius Endre városbíró, polgármester, 1806-ban vette
meg a házat. Baráti szálak fûzték Petõfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszök-
ve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. Egyszerû barokk hom-
lokzata mögött értékes gótikus és szép reneszánsz épületrészeket találunk.
Különösen szép az udvaráról szemlélhetõ kétemeletes lodzsa és az azt össze-
kötõ szabad lépcsõ. Az épület három kiállításnak ad otthont. A pincében egy
gótikus keresztboltozatos teremben, igen hatásos elhelyezésben a római kor-
ból származó nagyméretû Jupiter-, Juno- és Minerva-szobor látható egyéb
római emlékek társaságában. Az emeleten négy nagyobb gótikus ablakot
bontottak ki egy szép gótikus teremmel együtt. Az épület hátsó traktusában a
Liszt Ferenc Múzeum középkori anyaga „Háromezer év a Borostyánkõ-út
mentén” címû régészeti kiállítás látható. A homlokzati szárny elsõ és máso-
dik emeletén a 17. és 18. századi polgári lakáskultúra változásait – korabeli
tárgyakon és a bútormûvészet remekein keresztül – lehet végigkövetni.
294 ORSZÁGISMERET
Bb aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A tér közepén álló Szentháromság-szobor a magyarországi barokk
szobrászat egyik legszebb alkotása. Itt alkalmazták elõször (1701) külsõ szo-
bornál a csavart oszlopot.
A tér nyugati oldalát lezáró, volt klasszicista Megyeháza két korábbi
ház egybekapcsolásából épült, 1829–1834 között. A mellette lévõ Kossow-
ház homlokzata kora barokk. Az 1622-es és 1625-ös országgyûlés idején itt
szállt meg II. Ferdinánd és neje, 1681-ben pedig I. Lipót. 1684–1685 telén in-
nen indult Buda ostromára Lotaringiai Károly, az osztrák seregek fõvezére.
A tér legrégibb és legszebb épülete az egykori ferences templom,
amely 1280 körül épült. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta. A népies
nevén Kecske-templom a bencéseké lett. Nevét a homlokzatán lévõ kecs-
kés címerrõl kapta. Falai között királyokat koronáztak és országgyûlést is
tartottak. A kapu timpanonjában a középkori Köpenyes Mária freskója
van. Belsõ berendezése barokk, szép rokokó szószékkel. Hátul egy másik,
alacsonyan fekvõ gótikus szószékrõl, a hagyomány szerint a török ellen lel-
kesítõ Kapisztrán Szent János is prédikált. 1625-ben ebben a templomban
koronázták meg az akkor még trónörökös III. Ferdinándot. 1634-ben pedig
országgyûlést tartottak benne. A templom belsejét Storno Ferenc res-
taurálta.
A templomhoz déli oldalról csatlakozó kolostor Káptalanterme a
Templom utcából nyíló barokk ajtón és rövid folyosón érhetõ el. A Kápta-
lanterem a gótika legszebb hazai emlékei közé tartozik. Különösen gazda-
gok a csúcsíves oszlopok, gyámköves oszlopfõk és konzolok érdekes fa-
ragványai és a középkori freskók töredékei. A konzolok a hét fõbûnnek a
szimbolikus, alakos ábrázolásai. Megújultak a mérmûves gótikus ablakok
és freskómaradványok is.
A Kecske-templommal szemben, a Templom utca Fõ tér felõli végében
az Esterházyak két palotája áll. Az egyikben kapott helyet a Központi Bá-
nyászati Múzeum. Anyagának nagy része Selmecbányáról származik. A mú-
zeumi kiállítás 2001-ben az „Év múzeuma” díját nyerte el, mely az évszáza-
dokon át európai jelentõségû magyar nemesfémbányászat emlékei mellett
bepillantást enged az elmúlt évszázad bányászatának eredményeibe, techni-
kai vívmányaiba. A másodikban az Erdészeti, Faipari és Földmérés-történeti
Gyûjtemény. A gyûjteményben a 19–20. század fordulóján készült erdészeti
szerszámokat, asztalos eszközöket, földmérõ és térképészeti mûszereket
tekinthetünk meg.
A palota, amelyben a kiállítás van, 1921-ben nevezetes esemény hely-
színe volt. A soproni népszavazás eredményét az antant hatalmak képviselõi
itt állapították meg, amely végérvényesen eldöntötte Sopron Magyaror-
szághoz való tartozását.
A Fõ térrõl indul az Orsolya tér felé az Új utca. Nevével ellentétben Sop-
ron legrégibb utcái közé tartozik. Már 1379-ben Judengasse néven említik.
ORSZÁGISMERET 295
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Késõbb a zsidók között itt egyre több keresztény lakik, és a 15. századtól az
Új utca elnevezés használatos.
Az Új utcai Stahremberg-palota emeleti nagytermében tartották hajdan
a nagy soproni bálokat. Ilyen alkalomkor járt Sopronban idõsebb Johann
Strauss.
A 16. sz. ház a városnak egyik legszebb mûemlék polgárháza. Elsõ
emelete konzolokon nyugvó boltívsoron kissé elõreugrik. Három csúcsíves,
osztósugaras, mérmûves ablak díszíti. A szép gótikus épület 1480 körül
épült. Az Országos Mûemlékvédelmi Felügyelõség tulajdonában van.
A 11. sz. alatt találjuk az egyik középkori zsinagógát. 1526-ig ez volt a
soproni zsidóság imaháza. A 22. sz. házban 1975-ben egy másik középkori,
vagy Ó-zsinagógára bukkantak, s megnyitották a látogatók számára. A zsi-
nagóga bejáratától folyosó vezet a nagyterembe, melynek csúcsíves, timpa-
nonnal díszített fõbejárata és két oldalsó kávája 1300-ból, a zsinagóga idejé-
bõl származik. Az Áronfülkét gazdagon díszített kõkeret és timpanon díszíti,
rajta a természet színeivel kifestett szõlõfürtök és levelek motívumai. A hat-
szögletû szószéknek csak az alapja eredeti. Melléképületei ma is láthatók: a
nõi imaterem kis kiállítással és a rituális fürdõ.
A Szent Mihály utca felé emelkedve a Bécsi úton egy pékmester
18. századi lakását és mûhelyét Pékmúzeumként lehet látogatni.
A Szent Mihály utca legértékesebb háza a „Két mór”-ház, amely a népi
ikerház-építészet szép barokk példája. A két házat díszes csavart oszlopú
kapu köti össze, amelynek a párkányát két mór alakja tartja.
Tómalom–Fertõrákos felé a Várkerület északi kanyarulatától, a beboltozott
Ikva-hídon át vezet az út. Itt, a Balfi utcában találjuk az eklektikus jellegû
Zettl–Langer-házat, amelyben a város második jelentõs magángyûjteményét
õrzik. A lakásgyûjtemény változatlan formában 1955-tõl áll nyitva a látogatók
elõtt. A család tagjai a város és környéke történetét mutatják be római emléke-
ken, kerámiákon, céhes emlékeken, bútorokon és egyéb tárgyakon keresztül.
A gyûjtemény alapítója Zettl Gusztáv (1852–1917), átvéve a család 1844-ben alapított
szeszfõzdéjét és ecetgyárát, sohasem szakított mûvészi ambícióival. A bécsi festõakadé-
mián tanult, majd festés iránti lelkesedése mellett, a megnövekedett gyári bevételekbõl
régiségek gyûjtésébe kezdett. Mûvészeti és szellemi örökségét leszármazottai – az itt lakó
ükunoka és családja –, valamint egy közhasznú alapítvány ápolja.
A közeli gótikus, részben barokkizált Szentlélek-templomot a johanni-
ták alapították 1406-ban. A Szent Mihály utca legmagasabb pontján, a Bé-
csi-dombon áll a Szent Mihály-templom. Okiratok már a 13. században em-
lítik. Bélletes, gótikus kapuzata fölött emelkedik a torony, amelyet kõsisak
zár. Ennek csúcsát kõgaléria ékesíti, felette a Storno Ferenc tervezte kõvi-
rággal. Ez a legszebb hazai gótikus toronylezárás ismétlõdik a Kecske-temp-
lomnál is. A templom belül háromhajós, két középkori freskómaradvánnyal.
Fából készült Madonna-szobra 1460-ból származik. Oltárképeit B. Alto-
monte és F. I. Leicher festette. A szentélyben gótikus ülõfülkesor van. A sek-
restye emeletes, hálóboltozatos. Hazánkban csak itt található hasábmust-
296 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
rás-színes, mázas csempepadló. A templom mellett ma is áll a középkori mé-
szárosok 13. századi román-gót stílusú Szent Jakab-kápolnája.
9v9
Három figyelemre méltó kirándulás kínálkozik a mûemlékekben leggazda-
gabb belváros megtekintése után a város külsõ kerületeire, illetve környéké-
re. Ezek a Lõvérek, Sopronbánfalva és a Tómalom Fertõrákossal.
LÕVÉREK Elnevezése a hajdan itt élt besenyõ lövészek emlékét õrzi.
A Lõvérek felé vezetõ úton, a Deák téren van a Liszt Ferenc Múzeum, a vasúti
átjárótól jobbra pedig az Erdészeti és Faipari Egyetem bejárata nyílik. Az egye-
tem épületét hatalmas botanikus kert övezi. A Várisi úton, a Szanatórium mellett
elhaladva érjük el a Lõvér Szállót. A közelében 2 km hosszú, 20 állomással ellá-
tott erdei tornapálya, valamint tanösvény létesült. Félórás sétával juthatunk a
környék legszebb panorámáját nyújtó Károly-magaslatra (398 m).
SOPRONBÁNFALVA Közvetlenül az út mellett van a Mária Magdol-
na-templom. Diadalív-freskója alapján építését a 12. századra teszik. A to-
rony a 14. században, a szentély – a zárókövén lévõ évszám szerint –
1427-ben épült. A templom körüli ásatások kelta települést tártak fel. A há-
rom oldalról is erdõs hegyektõl körülvett falu felett óriási tömbjével uralkodik
a volt pálos, majd karmelita kolostor és templom. Egyhajós, gótikus templo-
mát 1441-ben említik elõször. A templomhoz felvezetõ kolostorlépcsõt
14 helyreállított szobor díszíti.
Fertõrákos felé haladva jobbra ágazik le a két medencébõl álló Tómalom felé vezetõ út. A tó
eredetileg római kori duzzasztott halastó volt, ma a soproniak kedvelt fürdõ- és üdülõhelye.
Tovább haladva átkelünk azon a kõhídon, amelytõl a balra lévõ sopronkõhidai fegyház a ne-
vét kapta. Itt végezték ki 1944. december 24-én Bajcsy-Zsilinszky Endrét, és itt tartották
fogva a nyilasok az akkor még veszprémi püspök Mindszenty Józsefet is.
SOPRONHORPÁCS A Lövõrõl Kõszegre tartó út mellett van az Osli-
nemzetség által a 12. században Szent Péter és Pál tiszteletére épített
templom, amely román kori falusi templomépítészetünk értékes emléke. Mû-
emlék-helyreállításunknak is egyik legszebb példája. Román kori részletei: a
tölcséresen befelé szûkülõ, oszlopokkal bélelt, félköríves lezáródású kapuza-
ta, valamint a kegyúri karzatot tartó pillérkötegek oszlopfõi és lábazatai.
A szentély már a gótika szülötte.
A Kõszegi-hegység
A Kõszegi-hegység (régi nevén Borostyánkõi- vagy Rohonci-hegység) a Gyön-
gyös és a Pinka völgye között, a Keleti-Alpok központi kristályos övezetének ré-
sze. Az Írott-kõ 882 m magas csúcsával a Dunántúl legmagasabb pontja.
ORSZÁGISMERET 297
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Késõbb a zsidók között itt egyre több keresztény lakik, és a 15. századtól az
Új utca elnevezés használatos.
Az Új utcai Stahremberg-palota emeleti nagytermében tartották hajdan
a nagy soproni bálokat. Ilyen alkalomkor járt Sopronban idõsebb Johann
Strauss.
A 16. sz. ház a városnak egyik legszebb mûemlék polgárháza. Elsõ
emelete konzolokon nyugvó boltívsoron kissé elõreugrik. Három csúcsíves,
osztósugaras, mérmûves ablak díszíti. A szép gótikus épület 1480 körül
épült. Az Országos Mûemlékvédelmi Felügyelõség tulajdonában van.
A 11. sz. alatt találjuk az egyik középkori zsinagógát. 1526-ig ez volt a
soproni zsidóság imaháza. A 22. sz. házban 1975-ben egy másik középkori,
vagy Ó-zsinagógára bukkantak, s megnyitották a látogatók számára. A zsi-
nagóga bejáratától folyosó vezet a nagyterembe, melynek csúcsíves, timpa-
nonnal díszített fõbejárata és két oldalsó kávája 1300-ból, a zsinagóga idejé-
bõl származik. Az Áronfülkét gazdagon díszített kõkeret és timpanon díszíti,
rajta a természet színeivel kifestett szõlõfürtök és levelek motívumai. A hat-
szögletû szószéknek csak az alapja eredeti. Melléképületei ma is láthatók: a
nõi imaterem kis kiállítással és a rituális fürdõ.
A Szent Mihály utca felé emelkedve a Bécsi úton egy pékmester
18. századi lakását és mûhelyét Pékmúzeumként lehet látogatni.
A Szent Mihály utca legértékesebb háza a „Két mór”-ház, amely a népi
ikerház-építészet szép barokk példája. A két házat díszes csavart oszlopú
kapu köti össze, amelynek a párkányát két mór alakja tartja.
Tómalom–Fertõrákos felé a Várkerület északi kanyarulatától, a beboltozott
Ikva-hídon át vezet az út. Itt, a Balfi utcában találjuk az eklektikus jellegû
Zettl–Langer-házat, amelyben a város második jelentõs magángyûjteményét
õrzik. A lakásgyûjtemény változatlan formában 1955-tõl áll nyitva a látogatók
elõtt. A család tagjai a város és környéke történetét mutatják be római emléke-
ken, kerámiákon, céhes emlékeken, bútorokon és egyéb tárgyakon keresztül.
A gyûjtemény alapítója Zettl Gusztáv (1852–1917), átvéve a család 1844-ben alapított
szeszfõzdéjét és ecetgyárát, sohasem szakított mûvészi ambícióival. A bécsi festõakadé-
mián tanult, majd festés iránti lelkesedése mellett, a megnövekedett gyári bevételekbõl
régiségek gyûjtésébe kezdett. Mûvészeti és szellemi örökségét leszármazottai – az itt lakó
ükunoka és családja –, valamint egy közhasznú alapítvány ápolja.
A közeli gótikus, részben barokkizált Szentlélek-templomot a johanni-
ták alapították 1406-ban. A Szent Mihály utca legmagasabb pontján, a Bé-
csi-dombon áll a Szent Mihály-templom. Okiratok már a 13. században em-
lítik. Bélletes, gótikus kapuzata fölött emelkedik a torony, amelyet kõsisak
zár. Ennek csúcsát kõgaléria ékesíti, felette a Storno Ferenc tervezte kõvi-
rággal. Ez a legszebb hazai gótikus toronylezárás ismétlõdik a Kecske-temp-
lomnál is. A templom belül háromhajós, két középkori freskómaradvánnyal.
Fából készült Madonna-szobra 1460-ból származik. Oltárképeit B. Alto-
monte és F. I. Leicher festette. A szentélyben gótikus ülõfülkesor van. A sek-
restye emeletes, hálóboltozatos. Hazánkban csak itt található hasábmust-
296 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
rás-színes, mázas csempepadló. A templom mellett ma is áll a középkori mé-
szárosok 13. századi román-gót stílusú Szent Jakab-kápolnája.
9v9
Három figyelemre méltó kirándulás kínálkozik a mûemlékekben leggazda-
gabb belváros megtekintése után a város külsõ kerületeire, illetve környéké-
re. Ezek a Lõvérek, Sopronbánfalva és a Tómalom Fertõrákossal.
LÕVÉREK Elnevezése a hajdan itt élt besenyõ lövészek emlékét õrzi.
A Lõvérek felé vezetõ úton, a Deák téren van a Liszt Ferenc Múzeum, a vasúti
átjárótól jobbra pedig az Erdészeti és Faipari Egyetem bejárata nyílik. Az egye-
tem épületét hatalmas botanikus kert övezi. A Várisi úton, a Szanatórium mellett
elhaladva érjük el a Lõvér Szállót. A közelében 2 km hosszú, 20 állomással ellá-
tott erdei tornapálya, valamint tanösvény létesült. Félórás sétával juthatunk a
környék legszebb panorámáját nyújtó Károly-magaslatra (398 m).
SOPRONBÁNFALVA Közvetlenül az út mellett van a Mária Magdol-
na-templom. Diadalív-freskója alapján építését a 12. századra teszik. A to-
rony a 14. században, a szentély – a zárókövén lévõ évszám szerint –
1427-ben épült. A templom körüli ásatások kelta települést tártak fel. A há-
rom oldalról is erdõs hegyektõl körülvett falu felett óriási tömbjével uralkodik
a volt pálos, majd karmelita kolostor és templom. Egyhajós, gótikus templo-
mát 1441-ben említik elõször. A templomhoz felvezetõ kolostorlépcsõt
14 helyreállított szobor díszíti.
Fertõrákos felé haladva jobbra ágazik le a két medencébõl álló Tómalom felé vezetõ út. A tó
eredetileg római kori duzzasztott halastó volt, ma a soproniak kedvelt fürdõ- és üdülõhelye.
Tovább haladva átkelünk azon a kõhídon, amelytõl a balra lévõ sopronkõhidai fegyház a ne-
vét kapta. Itt végezték ki 1944. december 24-én Bajcsy-Zsilinszky Endrét, és itt tartották
fogva a nyilasok az akkor még veszprémi püspök Mindszenty Józsefet is.
SOPRONHORPÁCS A Lövõrõl Kõszegre tartó út mellett van az Osli-
nemzetség által a 12. században Szent Péter és Pál tiszteletére épített
templom, amely román kori falusi templomépítészetünk értékes emléke. Mû-
emlék-helyreállításunknak is egyik legszebb példája. Román kori részletei: a
tölcséresen befelé szûkülõ, oszlopokkal bélelt, félköríves lezáródású kapuza-
ta, valamint a kegyúri karzatot tartó pillérkötegek oszlopfõi és lábazatai.
A szentély már a gótika szülötte.
A Kõszegi-hegység
A Kõszegi-hegység (régi nevén Borostyánkõi- vagy Rohonci-hegység) a Gyön-
gyös és a Pinka völgye között, a Keleti-Alpok központi kristályos övezetének ré-
sze. Az Írott-kõ 882 m magas csúcsával a Dunántúl legmagasabb pontja.
ORSZÁGISMERET 297
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A rajta emelkedõ kilátónak a felezõvonala a határ Ausztria felé. Magyar oldalról
az Írott-kõre gyalog lehet felkapaszkodni. A hegységnek csak mintegy negyed-
része tartozik Magyarországhoz. A 800–900 mm körüli évi csapadék és a kris-
tályos kõzetek révén sok a forrás és a patak. A legismertebb talán a Hétve-
zér-forrás. A Stájer-házak köré faritkaságokat telepítettek. Védett növényei a
fehér sáfrány és a kornis tárnics. A hegység természeti értékei révén a Kõszegi
Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ebben a tájvédelmi körzetben alakították ki Ma-
gyarország elsõ természeti parkját 1997-ben. Az Írottkõ Natúrpark jelenleg
14 magyar és 13 osztrák települést foglal magába.
KÕSZEG
nagyrészt sík területen, a Kõszegi-hegység lábánál fek-
szik, a Gyöngyös-patak két partján elterülõ szántóktól körülvéve. Vá-
rosépítészetileg, akárcsak Sopron, jellegzetesen nyugati típusú városunk.
Mûemlékeinek helyreállításáért és védelméért Hild János-emlékéremmel
tüntették ki. A hegység felé emelkedõ kavicsos lejtõkön szõlõk és gyümöl-
csösök díszlenek, amelyek egészen a hegység hatalmas erdeiig terjednek.
Idegenforgalmi szempontból az egyik legvonzóbb városunk. Szép ter-
mészeti környezete, tiszta levegõje, kultúrája és nem utolsó sorban ritka be-
csû mûemlékei teszik idegenforgalmi központtá. Mint iskolaváros is kiemel-
kedõ múltra tekinthet vissza. A Jurisics Miklós Gimnáziumot 1677-ben ala-
pította Széchényi György püspök. Jeles tanítványai közé tartozott Faludi Fe-
renc költõ, Hadik András generális, Chernel István ornitológus és sok más
kiemelkedõ személyiség.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Fõ tér – Városháza utca –
Jurisics tér – Chernel utca – Flórián tér – Várkerület – Rajnis József utca – Vár
– Táblaház utca – Schneller utca – Jurisics tér.
A mai forgalmas Fõ tér sarkán találjuk a patinás Strucc Szállót, ame-
lyet már 1718-ban is ezen a néven említenek. A tér közepén szép barokk
Szentháromság-szobor áll, az 1710-es pestisjárvány emlékére. Mögötte a
Ludwig Schöne által 1892-ben tervezett neogót Jézus Szíve-plébániatemplo-
mot látjuk. Tornyának magassága 60 méter. Orgonája 1894-ben készült, a
Rieger testvérek munkája. Belsõ festése Otto Kott mûve, színes üvegablakai
mûvészi értéket képviselnek, közülük néhány tehetõs család adományából
készült. Belsõ berendezési tárgyai között értékes középkori és barokk ötvös-
munkákat találunk, melyek közül különösen értékes két, 1421-bõl és
1486-ból származó kehely. Nagyon szép kegytárgy a 15. század második fe-
lébõl származó aranyozott ezüst úrmutató. A templom tornyából délben
12 órakor és este 18 órakor harangjáték idézi fel Haydn Sámson címû operá-
jának egyik motívumát. A téren és környékén találjuk a város üzleti központ-
ját, valamint az 1979-ben épült, fedett átriumos Írottkõ Szállodát.
298 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A szûk kis Városkapu utcán haladunk a régi városfal irányába. A kis
utca az egykori várárok helyén vezet. A várárok felett híd vezetett át, errõl
tanúskodik a torony elõtti ház fülkéjében álló Nepomuki Szent János-szobor,
õt tartották ugyanis a hídon átkelõk védõszentjének. Az utca végében meg-
pillantjuk a kõszegi várvédelem 400 éves évfordulójára, 1932-ben épült Hõ-
sök tornyát. Helyén a 15. században emelt, a városvédelmi rendszer egyik
legfontosabb része, az úgynevezett Alsó-kaputorony emelkedett, amelyet
1880-ban bontottak le. A kapu boltíve alatt dombormû emlékeztet a város
1532-es hõs védõire. A torony emeleti részében múzeum mûködik.
Áthaladva a torony alatt, a középkori város területére érünk. Itt a
Jurisics tér mindegyik háza mûemlék, zömmel a 16–18. századból. A tér kö-
zepén a Lorenz Eisenköbel soproni kõfaragómester által 1739-ben faragott
Mária-oszlopot látjuk. A mestert a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó pro-
testánsokra kivetett pénzbírságból fizette meg. Mögötte a klasszicista Vá-
rosikút áll.
A toronytól jobbra az elsõ épület a Pákh-ház. Ez hazai viszonylatban
egyedülálló két pillérsoros lábasház. 1774-ben a város elsõ bálházaként
épült. Ma a város levéltára mûködik benne. A torony másik oldalán áll a Tá-
bornok-ház. A Hõsök tornyával egybeépült részén kõszegi kismesterségeket
és a város céheinek történetét bemutató kiállítást rendeztek be. Mellette van
a Városháza, amely 15. századi gótikus és 16. századi reneszánsz részletek
felhasználásával a 17. században épült. Funkciója a mai napig nem változott.
A homlokzatán ovális keretekben az ország, a város korábbi, és a Juri-
sics-család címere, valamint Szent István és a Madonna képe látható.
A tér 7. számú háza az úgynevezett sgraffitos ház, tulipános és geomet-
rikus díszítésével a legszebb épület. Ma az Írottkõ Natúrpark Információs
Központ mûködik benne.
A 11. sz. házban mûködik az „Arany Egyszarvúhoz” címzett Patikamú-
zeum. A patika a jezsuitáké volt, 1777-tõl Svalla Mátyás patikus vásárolta
meg. A tölgy-, dió- és hársfából készített bútorzatot jezsuita szerzetesek
készítették.
Két templomot is találunk a téren. A torony nélküli Szent Jakab-temp-
lom a régebbi, Garai Miklós nádor, Kõszeg hajdani ura építtette 1403–1407
között. A négyzetes alaprajzú csarnoktemplomnak a belsõ berendezése ba-
rokk. Balra elöl értékes sírkövet találunk a templomban: Jurisics Miklós két,
a templomban eltemetett gyermekének vörös márvány dombormûves sírkö-
vét a családi címerrel. A déli mellékhajó végében gótikus eredetû falfestmé-
nyeket találunk. Bal oldalon Szent Kristóf, a vándoremberek, fuvarosok vé-
dõszentje, középen a Palástos vagy Köpenyes Madonna alakja látható,
amely talán oltárképül szolgált. A templom kriptájában Széchy Mária (a
„murányi Vénusz”), a Wesselényi-összeesküvés kivégzett vezetõjének, Wes-
selényi Ferencnek felesége nyugszik.
ORSZÁGISMERET 299
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A rajta emelkedõ kilátónak a felezõvonala a határ Ausztria felé. Magyar oldalról
az Írott-kõre gyalog lehet felkapaszkodni. A hegységnek csak mintegy negyed-
része tartozik Magyarországhoz. A 800–900 mm körüli évi csapadék és a kris-
tályos kõzetek révén sok a forrás és a patak. A legismertebb talán a Hétve-
zér-forrás. A Stájer-házak köré faritkaságokat telepítettek. Védett növényei a
fehér sáfrány és a kornis tárnics. A hegység természeti értékei révén a Kõszegi
Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ebben a tájvédelmi körzetben alakították ki Ma-
gyarország elsõ természeti parkját 1997-ben. Az Írottkõ Natúrpark jelenleg
14 magyar és 13 osztrák települést foglal magába.
KÕSZEG
nagyrészt sík területen, a Kõszegi-hegység lábánál fek-
szik, a Gyöngyös-patak két partján elterülõ szántóktól körülvéve. Vá-
rosépítészetileg, akárcsak Sopron, jellegzetesen nyugati típusú városunk.
Mûemlékeinek helyreállításáért és védelméért Hild János-emlékéremmel
tüntették ki. A hegység felé emelkedõ kavicsos lejtõkön szõlõk és gyümöl-
csösök díszlenek, amelyek egészen a hegység hatalmas erdeiig terjednek.
Idegenforgalmi szempontból az egyik legvonzóbb városunk. Szép ter-
mészeti környezete, tiszta levegõje, kultúrája és nem utolsó sorban ritka be-
csû mûemlékei teszik idegenforgalmi központtá. Mint iskolaváros is kiemel-
kedõ múltra tekinthet vissza. A Jurisics Miklós Gimnáziumot 1677-ben ala-
pította Széchényi György püspök. Jeles tanítványai közé tartozott Faludi Fe-
renc költõ, Hadik András generális, Chernel István ornitológus és sok más
kiemelkedõ személyiség.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Fõ tér – Városháza utca –
Jurisics tér – Chernel utca – Flórián tér – Várkerület – Rajnis József utca – Vár
– Táblaház utca – Schneller utca – Jurisics tér.
A mai forgalmas Fõ tér sarkán találjuk a patinás Strucc Szállót, ame-
lyet már 1718-ban is ezen a néven említenek. A tér közepén szép barokk
Szentháromság-szobor áll, az 1710-es pestisjárvány emlékére. Mögötte a
Ludwig Schöne által 1892-ben tervezett neogót Jézus Szíve-plébániatemplo-
mot látjuk. Tornyának magassága 60 méter. Orgonája 1894-ben készült, a
Rieger testvérek munkája. Belsõ festése Otto Kott mûve, színes üvegablakai
mûvészi értéket képviselnek, közülük néhány tehetõs család adományából
készült. Belsõ berendezési tárgyai között értékes középkori és barokk ötvös-
munkákat találunk, melyek közül különösen értékes két, 1421-bõl és
1486-ból származó kehely. Nagyon szép kegytárgy a 15. század második fe-
lébõl származó aranyozott ezüst úrmutató. A templom tornyából délben
12 órakor és este 18 órakor harangjáték idézi fel Haydn Sámson címû operá-
jának egyik motívumát. A téren és környékén találjuk a város üzleti központ-
ját, valamint az 1979-ben épült, fedett átriumos Írottkõ Szállodát.
298 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A szûk kis Városkapu utcán haladunk a régi városfal irányába. A kis
utca az egykori várárok helyén vezet. A várárok felett híd vezetett át, errõl
tanúskodik a torony elõtti ház fülkéjében álló Nepomuki Szent János-szobor,
õt tartották ugyanis a hídon átkelõk védõszentjének. Az utca végében meg-
pillantjuk a kõszegi várvédelem 400 éves évfordulójára, 1932-ben épült Hõ-
sök tornyát. Helyén a 15. században emelt, a városvédelmi rendszer egyik
legfontosabb része, az úgynevezett Alsó-kaputorony emelkedett, amelyet
1880-ban bontottak le. A kapu boltíve alatt dombormû emlékeztet a város
1532-es hõs védõire. A torony emeleti részében múzeum mûködik.
Áthaladva a torony alatt, a középkori város területére érünk. Itt a
Jurisics tér mindegyik háza mûemlék, zömmel a 16–18. századból. A tér kö-
zepén a Lorenz Eisenköbel soproni kõfaragómester által 1739-ben faragott
Mária-oszlopot látjuk. A mestert a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó pro-
testánsokra kivetett pénzbírságból fizette meg. Mögötte a klasszicista Vá-
rosikút áll.
A toronytól jobbra az elsõ épület a Pákh-ház. Ez hazai viszonylatban
egyedülálló két pillérsoros lábasház. 1774-ben a város elsõ bálházaként
épült. Ma a város levéltára mûködik benne. A torony másik oldalán áll a Tá-
bornok-ház. A Hõsök tornyával egybeépült részén kõszegi kismesterségeket
és a város céheinek történetét bemutató kiállítást rendeztek be. Mellette van
a Városháza, amely 15. századi gótikus és 16. századi reneszánsz részletek
felhasználásával a 17. században épült. Funkciója a mai napig nem változott.
A homlokzatán ovális keretekben az ország, a város korábbi, és a Juri-
sics-család címere, valamint Szent István és a Madonna képe látható.
A tér 7. számú háza az úgynevezett sgraffitos ház, tulipános és geomet-
rikus díszítésével a legszebb épület. Ma az Írottkõ Natúrpark Információs
Központ mûködik benne.
A 11. sz. házban mûködik az „Arany Egyszarvúhoz” címzett Patikamú-
zeum. A patika a jezsuitáké volt, 1777-tõl Svalla Mátyás patikus vásárolta
meg. A tölgy-, dió- és hársfából készített bútorzatot jezsuita szerzetesek
készítették.
Két templomot is találunk a téren. A torony nélküli Szent Jakab-temp-
lom a régebbi, Garai Miklós nádor, Kõszeg hajdani ura építtette 1403–1407
között. A négyzetes alaprajzú csarnoktemplomnak a belsõ berendezése ba-
rokk. Balra elöl értékes sírkövet találunk a templomban: Jurisics Miklós két,
a templomban eltemetett gyermekének vörös márvány dombormûves sírkö-
vét a családi címerrel. A déli mellékhajó végében gótikus eredetû falfestmé-
nyeket találunk. Bal oldalon Szent Kristóf, a vándoremberek, fuvarosok vé-
dõszentje, középen a Palástos vagy Köpenyes Madonna alakja látható,
amely talán oltárképül szolgált. A templom kriptájában Széchy Mária (a
„murányi Vénusz”), a Wesselényi-összeesküvés kivégzett vezetõjének, Wes-
selényi Ferencnek felesége nyugszik.
ORSZÁGISMERET 299
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Közvetlenül a Szent Jakab-templom mellett lévõ Szent Imre-templo-
mot 1615-ben építették. Szent Imrét ábrázoló oltárképét ifj. Dorffmeister
István festette.
A templomokkal szemben nyílik a Chernel utca. A 10. sz. ház a
Chernel-ház, szép barokk kapuval. Chernel Kálmán történész volt, a fia, Ist-
ván pedig híres ornitológus. A ház felirata szerint itt szállt meg Eugéne
Beauharnais itáliai alkirály, Napóleon hadvezére 1809-ben. A 14. sz. ház
gróf Sigray Jakabé volt, aki részt vett a Martinovics-mozgalomban, és a bu-
dai Vérmezõn 1795-ben õt is lefejezték.
A Chernel utca a Flórián térbe torkollik. Itt áll az ország legszebb barokk
Szent Flórián-szobra. A Várkerületrõl rálátás nyílik a vár hajdani vizesárkára,
amelyben egy magányos, öreg mocsári ciprus áll.
Visszatérve a Jurisics térre a Rájnis József utcán haladunk a vár felé.
Érdekes a Rájnis József utca védelmi célokat szolgáló, sarkos beépítésû ház-
sora. A közeli házban szállt meg Zrínyi Miklós. A 8. sz. ház pincéjében van az
igényesen berendezett Ponzichter-borozó.
Kõszeg várát a Kõszegi-család építtette a tatárjárás után, az õsi avar
település helyén, köré duzzasztva a Gyöngyös-patak vizét. A 13. század vé-
gén, az oligarchák korában ez volt a Kõszegi-család rablóközpontja, majd ki-
rályi vár lett. Mai terjedelmét a 14. században kapta. Késõbb a Habsburgoké,
majd Mátyásé. A mohácsi vész után Habsburg Ferdinándé lett. Ekkor a vár
kapitánya Jurisics Miklós. A török, Bécs elleni hadjárata során, 1532. au-
gusztus elején kezdte ostromolni, és 25 napi véres harc után kénytelen volt
azzal megelégedni, hogy a félholdas zászlót kitûzhette a vár ormára, de a
vár török kézre nem került. A sikeres védelem emlékét hirdeti Kõszegen a
délelõtt 11 órai harangszó, ugyanis ebben az órában vonultak vissza a tö-
rökök.
A vár mai formáját nagyrészt az 1777-es tûzvész után kapta. Építé-
szetileg két elkülönülõ részbõl, az elõvárból és a belsõ várból állott. Két
négyzet alaprajzú torony a belsõ vár keleti sarkán épült. A Rájnis utcából a
felvonóhíd helyén épült kõhídon jutunk a külsõ vár udvarába. A két olda-
lán emelt földszintes épületek egyrészt az õrség elhelyezésére, másrészt
magtárak, istállók és kocsiszín céljait szolgálták. Jurisics Miklós várkapi-
tány szobrát, Mikus Sándor alkotását, 1963-ban avatták fel az elõvár udva-
rán. A belsõ vár homlokzatán, a kapu fölött az Esterházyak kõcímere és
egy jóval korábbi eredetû, török sátrat ábrázoló freskó látható. Egy újabb
hídon, amely egykor szintén felvonóhíd volt, jutunk a belsõ vár kapucsar-
nokába, majd onnan vár szabálytalan négyszögû udvarába. Ezt három ol-
dalról emeletes árkádfolyosó veszi körül. A felsõ árkádsort beüvegezték,
ezáltal az emeleti lovagterembõl kialakított színházterem fûtött sétálófo-
lyosója lett. Falát kiegészített reneszánsz ablakok törik át. A földszinten,
a mûemlékfalak megõrzésével presszót létesítettek. A földszinten van a
gótikus várkápolna barokk oltárral. A várban ma mûvelõdési központ, ud-
300 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
varán nyaranta várszínház mûködik. A Jurisics Miklós Vármúzeumban vá-
ros- és helytörténeti anyagot õriznek. Különösen érdekes a Szõlõjövések
Könyve, amelybe 1740 óta minden évben Szent György napkor lerajzolják
a gazdák által bemutatott szõlõhajtásokat. A szõlõ hajtásának állapota
elõre jelzi a várható termést. Ezt a hagyományt ünnepélyes keretek között
ma is folytatják.
A várral szemben lévõ Táblaház utca elején van az 1795-ben megnyílt
úgynevezett Bálház, amely a városnak egy évszázadon át mûvelõdési köz-
pontja volt. Magyar és német színtársulatok léptek fel falai között, és Liszt Fe-
renc is adott itt hangversenyt. A Bálháztól a Schneller utcán jutunk vissza a
Jurisics térre.
9v9
Kõszeg környékének nevezetes települései
CÁK nevezetessége szabadtéri néprajzi múzeuma: a boronafalú, kon-
tyolt tetejû pincesora. Szépek a pincesor mellett a hatalmas szelídgeszte-
nyefák.
KÕSZEGSZERDAHELY római katolikus temploma gótikus eredetû a
15. századból, barokk átalakításokkal. A velemi úton egy 20. század eleji vízi-
malom található.
VELEM szubalpin klímája sok üdülõt vonz a szép fekvésû üdülõhelyre.
Környékén nagy területen szelídgesztenyések vannak. Velem Képzõmûvésze-
ti Alkotótáborában, népi mesterségeket bemutató mûhelyekben textil-, fafa-
ragó-, fazekas- és kovácsmûhely mûködik. A község felett, a Kõszegi-hegy-
séghez tartozó 582 méter magas Szent Vid-hegyen, a hajdani vár helyén áll
a Szent Vid-kápolna (1859). Közelében, a Kr.e. 13–11. század óta lakott
területen, bronz öntõmûhelyre bukkantak a régészek.
BOZSOK mindössze két kilométerre van az osztrák határtól. Állítólag Má-
tyás vadászkastélyából építették át 1610-ben az árkádos udvarú Sibrik-
kastélyt, amely irodalmi alkotóházként mûködött, de ma már Sibrik Kastély-
szálló néven üzemel. A közelében határátkelõ van Rohonc (Rechnitz) felé.
BÜK község Kõszegtõl 20 km-re található. A település feltehetõen az ál-
lamalapítás idején alakult ki, 1265-bõl való elsõ említése. A helyi nemesség-
bõl az idõk során egyetlen család emelkedett ki: a Mankóbüki Fodor-család
leszármazottai, a késõbbi Felsõbüki Nagy-család. Õk fontos tisztségeket töl-
töttek be, Felsõbüki Nagy Pál a megye országgyûlési követe lett. Az õ
1825-ben elmondott beszéde után ajánlotta fel gróf Széchenyi István egyévi
jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére. A mai Bük nagy-
ORSZÁGISMERET 301
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Közvetlenül a Szent Jakab-templom mellett lévõ Szent Imre-templo-
mot 1615-ben építették. Szent Imrét ábrázoló oltárképét ifj. Dorffmeister
István festette.
A templomokkal szemben nyílik a Chernel utca. A 10. sz. ház a
Chernel-ház, szép barokk kapuval. Chernel Kálmán történész volt, a fia, Ist-
ván pedig híres ornitológus. A ház felirata szerint itt szállt meg Eugéne
Beauharnais itáliai alkirály, Napóleon hadvezére 1809-ben. A 14. sz. ház
gróf Sigray Jakabé volt, aki részt vett a Martinovics-mozgalomban, és a bu-
dai Vérmezõn 1795-ben õt is lefejezték.
A Chernel utca a Flórián térbe torkollik. Itt áll az ország legszebb barokk
Szent Flórián-szobra. A Várkerületrõl rálátás nyílik a vár hajdani vizesárkára,
amelyben egy magányos, öreg mocsári ciprus áll.
Visszatérve a Jurisics térre a Rájnis József utcán haladunk a vár felé.
Érdekes a Rájnis József utca védelmi célokat szolgáló, sarkos beépítésû ház-
sora. A közeli házban szállt meg Zrínyi Miklós. A 8. sz. ház pincéjében van az
igényesen berendezett Ponzichter-borozó.
Kõszeg várát a Kõszegi-család építtette a tatárjárás után, az õsi avar
település helyén, köré duzzasztva a Gyöngyös-patak vizét. A 13. század vé-
gén, az oligarchák korában ez volt a Kõszegi-család rablóközpontja, majd ki-
rályi vár lett. Mai terjedelmét a 14. században kapta. Késõbb a Habsburgoké,
majd Mátyásé. A mohácsi vész után Habsburg Ferdinándé lett. Ekkor a vár
kapitánya Jurisics Miklós. A török, Bécs elleni hadjárata során, 1532. au-
gusztus elején kezdte ostromolni, és 25 napi véres harc után kénytelen volt
azzal megelégedni, hogy a félholdas zászlót kitûzhette a vár ormára, de a
vár török kézre nem került. A sikeres védelem emlékét hirdeti Kõszegen a
délelõtt 11 órai harangszó, ugyanis ebben az órában vonultak vissza a tö-
rökök.
A vár mai formáját nagyrészt az 1777-es tûzvész után kapta. Építé-
szetileg két elkülönülõ részbõl, az elõvárból és a belsõ várból állott. Két
négyzet alaprajzú torony a belsõ vár keleti sarkán épült. A Rájnis utcából a
felvonóhíd helyén épült kõhídon jutunk a külsõ vár udvarába. A két olda-
lán emelt földszintes épületek egyrészt az õrség elhelyezésére, másrészt
magtárak, istállók és kocsiszín céljait szolgálták. Jurisics Miklós várkapi-
tány szobrát, Mikus Sándor alkotását, 1963-ban avatták fel az elõvár udva-
rán. A belsõ vár homlokzatán, a kapu fölött az Esterházyak kõcímere és
egy jóval korábbi eredetû, török sátrat ábrázoló freskó látható. Egy újabb
hídon, amely egykor szintén felvonóhíd volt, jutunk a belsõ vár kapucsar-
nokába, majd onnan vár szabálytalan négyszögû udvarába. Ezt három ol-
dalról emeletes árkádfolyosó veszi körül. A felsõ árkádsort beüvegezték,
ezáltal az emeleti lovagterembõl kialakított színházterem fûtött sétálófo-
lyosója lett. Falát kiegészített reneszánsz ablakok törik át. A földszinten,
a mûemlékfalak megõrzésével presszót létesítettek. A földszinten van a
gótikus várkápolna barokk oltárral. A várban ma mûvelõdési központ, ud-
300 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
varán nyaranta várszínház mûködik. A Jurisics Miklós Vármúzeumban vá-
ros- és helytörténeti anyagot õriznek. Különösen érdekes a Szõlõjövések
Könyve, amelybe 1740 óta minden évben Szent György napkor lerajzolják
a gazdák által bemutatott szõlõhajtásokat. A szõlõ hajtásának állapota
elõre jelzi a várható termést. Ezt a hagyományt ünnepélyes keretek között
ma is folytatják.
A várral szemben lévõ Táblaház utca elején van az 1795-ben megnyílt
úgynevezett Bálház, amely a városnak egy évszázadon át mûvelõdési köz-
pontja volt. Magyar és német színtársulatok léptek fel falai között, és Liszt Fe-
renc is adott itt hangversenyt. A Bálháztól a Schneller utcán jutunk vissza a
Jurisics térre.
9v9
Kõszeg környékének nevezetes települései
CÁK nevezetessége szabadtéri néprajzi múzeuma: a boronafalú, kon-
tyolt tetejû pincesora. Szépek a pincesor mellett a hatalmas szelídgeszte-
nyefák.
KÕSZEGSZERDAHELY római katolikus temploma gótikus eredetû a
15. századból, barokk átalakításokkal. A velemi úton egy 20. század eleji vízi-
malom található.
VELEM szubalpin klímája sok üdülõt vonz a szép fekvésû üdülõhelyre.
Környékén nagy területen szelídgesztenyések vannak. Velem Képzõmûvésze-
ti Alkotótáborában, népi mesterségeket bemutató mûhelyekben textil-, fafa-
ragó-, fazekas- és kovácsmûhely mûködik. A község felett, a Kõszegi-hegy-
séghez tartozó 582 méter magas Szent Vid-hegyen, a hajdani vár helyén áll
a Szent Vid-kápolna (1859). Közelében, a Kr.e. 13–11. század óta lakott
területen, bronz öntõmûhelyre bukkantak a régészek.
BOZSOK mindössze két kilométerre van az osztrák határtól. Állítólag Má-
tyás vadászkastélyából építették át 1610-ben az árkádos udvarú Sibrik-
kastélyt, amely irodalmi alkotóházként mûködött, de ma már Sibrik Kastély-
szálló néven üzemel. A közelében határátkelõ van Rohonc (Rechnitz) felé.
BÜK község Kõszegtõl 20 km-re található. A település feltehetõen az ál-
lamalapítás idején alakult ki, 1265-bõl való elsõ említése. A helyi nemesség-
bõl az idõk során egyetlen család emelkedett ki: a Mankóbüki Fodor-család
leszármazottai, a késõbbi Felsõbüki Nagy-család. Õk fontos tisztségeket töl-
töttek be, Felsõbüki Nagy Pál a megye országgyûlési követe lett. Az õ
1825-ben elmondott beszéde után ajánlotta fel gróf Széchenyi István egyévi
jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére. A mai Bük nagy-
ORSZÁGISMERET 301
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
község Felsõ-, Közép- és Alsóbük egyesítésével jött létre 1902-ben. Látniva-
lói közül az egykori barokk Szapáry-kastély ma kihasználatlanul áll.
A Felsõbüki Nagy-kúriában panzió és étterem mûködik.
Bük nevét az 1957-ben a község határában olajkutatás közben
1280 m mélységbõl feltörõ 53°C-os víz tette híressé. A nagy bõségben feltö-
rõ víz a vizsgálatok szerint szénsavas alkalikus, fluorikus, kalcium-magnézi-
um-karbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi megbetegedések gyógyításá-
ra és ivókúrára is alkalmas. Az elsõ fürdõmedencét 1962-ben adták át, s a
termálvizet 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyvízre fürdõtelep
épült több fedett és nyitott medencével, valamint magyar-svéd kooperáció-
ban a 400 ágyas Thermál Hotel Bük, a mozgássérültek számára külön ki-
képzett szobákkal. Itt palackozzák a „Büki ásványvíz”-et is.
SZOMBATHELY Vas megye 82 ezer lakosú székhelye a
Kõszegi-hegység és a Rába között elterülõ Vasi-völgység központjá-
ban helyezkedik el. A város Nyugat-Dunántúl egyik legjelentõsebb gazdasági
és kulturális központja. Két patak szeli át észak-déli irányban: a Gyöngyös és
a Perint. Kétezer éve lakott település. A város mai helyén a rómaiak alapítottak
várost Colonia Claudia Savaria néven Kr.u. 43-ban. Savaria elsõ polgárai ki-
szolgált római katonák, veteránok voltak. Már a rómaiak idejében fontos utak
találkoztak ezen a helyen. Itt haladt át az õsi „borostyánkõ-út”, de fontos volt
az Arrabona (Gyõr) és a Sopiane (Pécs) felé vezetõ út is. A város ezt a fontos
közlekedési csomópont jellegét a mai napig megõrizte. Savariában több csá-
szár is megfordult, a város idõvel a császárkultusz pannóniai központja lett.
Savariában született 316 táján Szent Márton, akit 371-ben Turonensis (ma
Tours) püspökévé választottak. Az ókori Savariát 456-ban földrengés pusztí-
totta el. A természeti csapás után – szerencsére – Savaria nem néptelenedett el
teljesen. 791-ben Nagy Károly frank király az avarok elleni hadjárata során (a
valamikori római úton) felkereste Savariát. A város 860 körül a salzburgi érsek
fennhatósága alatt állt. Nyugat-Pannónia 900-ban került a honfoglaló magyar-
ság birtokába. A Szent István király idején megszületõ vármegyerendszerben a
hajdani Savaria az ország egyik nyugati határmegyéjének része lett. A hon-
foglalás után a város egyházilag továbbra is a salzburgi egyházmegyéhez tarto-
zott, csak Gizella királyné jegyajándékaként került vissza Magyarországhoz.
A vármegye központja Vasvár lett. Szombathely már a 14. században városi
jogokkal élt, de írásba foglalt kiváltságokról csak 1407-ben kelt privilégiumle-
vél. A 13. század óta a gyõri püspökök birtoka. A 15. század végén már bizo-
nyosan fallal körülvett település volt. Az erõdítés alapját a római kori városfa-
lak adták, megerõsítése valószínûleg az 1440-es években történt. A középkori
Szombathelynek körülbelül 1800–2000 lakosa lehetett. A város fejlõdésének
egyik legfontosabb színtere volt a piac, ahol (ahogy a város neve is jelöli)
szombatonként zajlott a heti sokadalom. A 13. században két temploma
volt. Az egyik az akkor még városon kívül esõ Szent Márton-templom, a má-
302 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
sik a belsõ várhoz tartozó Szûz Mária-templom, amit Vártemplomnak is
neveztek. A 14. században letelepedett ferencesek gótikus csarnoktemploma
és a hozzá kapcsolódó kolostorépület a keleti városkapu közelében állt.
A középkori Szent Márton-templom és a ferencesek régi épülete – szá-
mos átalakítás után – még ma is látható, a Vártemplomot Szily János püspök
bontatta el a mai Székesegyház megépítésekor. A török fenyegetettségnek
köszönhetõen 1578-ban újra jelentõs szerepet kapott a város. A vasvári
társaskáptalant Szombathelyre menekítették. A 16. század végén a megye-
székhelyi rangot is átvette a város. Mária Terézia országos egyházreformja
részeként 1777-ben létrehozta a szombathelyi egyházmegyét. A város újra
központi szerepet kapott, és az elsõ püspök, felsõszopori Szily János jóvoltá-
ból megkezdõdött a barokk egyházi székváros kiépítése. Az átfogó városren-
dezési munkában a püspök szellemi társa volt Hefele Menyhért építész, az õ
tervei szerint született Szombathely ma is látható történelmi városmagja.
A 19. századi modern város fejlõdésének kiemelkedõ eseménye volt a
vasút megépítése. A vasút megjelenésével és a kereskedelem fellendülésével
a város ipari fejlõdése is megindult. Több jóhírû üzem telepedett meg a vá-
rosban: a Pohl Gépgyár, a Magyar Motor- és Gépgyár, a MÁV-mûhely és a
Szombathelyi Bõrgyár.
Napjainkban Szombathely egyike azoknak a magyar városoknak, ame-
lyeket az ország kulturális életének centrumaként tartanak számon. Törté-
nelmi múltjából fakadóan is jelentõs történeti, kultúrtörténeti hagyomá-
nyokkal rendelkezik. A város építészeti emlékei mellett kiemelendõk nagy
rendezvényei, melyek sok látogatót vonzanak. Nemzetközileg is ismert az év-
tizedek óta nyár elején megrendezésre kerülõ Savaria Nemzetközi Táncver-
seny, valamint az augusztus utolsó hétvégéjén zajló, Közép-Európában egye-
dülálló Savaria Történelmi Karnevál. Népszerû a minden év novemberében
megrendezésre kerülõ Szent Márton-hét is, melynek keretében Szombathely
világhírû szülöttére, Szent Mártonra emlékezik a város.
A Magyar Urbanisztikai Társaság 1972-ben Szombathelynek ítélte a
Hild János-emlékérmet.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Berzsenyi Dániel tér –
Templom tér – Fõ tér – Iseum – Savaria tér. A Kámoni arborétumot kocsival le-
het felkeresni.
A Berzsenyi tér középpontjában Berzsenyi Dániel (1776–1836) szobra
áll. Szobrát a millennium alkalmából, 1896-ban állították fel. 1797-ben
Szombathelyen szavalta el Berzsenyi „A felkölt nemességhez” címû versét a
gyülekezõ nemesi hadaknak. A tér déli oldalát a barokk Megyeháza foglalja
el. Mai homlokzatát 1880 körül a Hauszmann Alajos tervei alapján végzett át-
ORSZÁGISMERET 303
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
község Felsõ-, Közép- és Alsóbük egyesítésével jött létre 1902-ben. Látniva-
lói közül az egykori barokk Szapáry-kastély ma kihasználatlanul áll.
A Felsõbüki Nagy-kúriában panzió és étterem mûködik.
Bük nevét az 1957-ben a község határában olajkutatás közben
1280 m mélységbõl feltörõ 53°C-os víz tette híressé. A nagy bõségben feltö-
rõ víz a vizsgálatok szerint szénsavas alkalikus, fluorikus, kalcium-magnézi-
um-karbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi megbetegedések gyógyításá-
ra és ivókúrára is alkalmas. Az elsõ fürdõmedencét 1962-ben adták át, s a
termálvizet 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyvízre fürdõtelep
épült több fedett és nyitott medencével, valamint magyar-svéd kooperáció-
ban a 400 ágyas Thermál Hotel Bük, a mozgássérültek számára külön ki-
képzett szobákkal. Itt palackozzák a „Büki ásványvíz”-et is.
SZOMBATHELY Vas megye 82 ezer lakosú székhelye a
Kõszegi-hegység és a Rába között elterülõ Vasi-völgység központjá-
ban helyezkedik el. A város Nyugat-Dunántúl egyik legjelentõsebb gazdasági
és kulturális központja. Két patak szeli át észak-déli irányban: a Gyöngyös és
a Perint. Kétezer éve lakott település. A város mai helyén a rómaiak alapítottak
várost Colonia Claudia Savaria néven Kr.u. 43-ban. Savaria elsõ polgárai ki-
szolgált római katonák, veteránok voltak. Már a rómaiak idejében fontos utak
találkoztak ezen a helyen. Itt haladt át az õsi „borostyánkõ-út”, de fontos volt
az Arrabona (Gyõr) és a Sopiane (Pécs) felé vezetõ út is. A város ezt a fontos
közlekedési csomópont jellegét a mai napig megõrizte. Savariában több csá-
szár is megfordult, a város idõvel a császárkultusz pannóniai központja lett.
Savariában született 316 táján Szent Márton, akit 371-ben Turonensis (ma
Tours) püspökévé választottak. Az ókori Savariát 456-ban földrengés pusztí-
totta el. A természeti csapás után – szerencsére – Savaria nem néptelenedett el
teljesen. 791-ben Nagy Károly frank király az avarok elleni hadjárata során (a
valamikori római úton) felkereste Savariát. A város 860 körül a salzburgi érsek
fennhatósága alatt állt. Nyugat-Pannónia 900-ban került a honfoglaló magyar-
ság birtokába. A Szent István király idején megszületõ vármegyerendszerben a
hajdani Savaria az ország egyik nyugati határmegyéjének része lett. A hon-
foglalás után a város egyházilag továbbra is a salzburgi egyházmegyéhez tarto-
zott, csak Gizella királyné jegyajándékaként került vissza Magyarországhoz.
A vármegye központja Vasvár lett. Szombathely már a 14. században városi
jogokkal élt, de írásba foglalt kiváltságokról csak 1407-ben kelt privilégiumle-
vél. A 13. század óta a gyõri püspökök birtoka. A 15. század végén már bizo-
nyosan fallal körülvett település volt. Az erõdítés alapját a római kori városfa-
lak adták, megerõsítése valószínûleg az 1440-es években történt. A középkori
Szombathelynek körülbelül 1800–2000 lakosa lehetett. A város fejlõdésének
egyik legfontosabb színtere volt a piac, ahol (ahogy a város neve is jelöli)
szombatonként zajlott a heti sokadalom. A 13. században két temploma
volt. Az egyik az akkor még városon kívül esõ Szent Márton-templom, a má-
302 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
sik a belsõ várhoz tartozó Szûz Mária-templom, amit Vártemplomnak is
neveztek. A 14. században letelepedett ferencesek gótikus csarnoktemploma
és a hozzá kapcsolódó kolostorépület a keleti városkapu közelében állt.
A középkori Szent Márton-templom és a ferencesek régi épülete – szá-
mos átalakítás után – még ma is látható, a Vártemplomot Szily János püspök
bontatta el a mai Székesegyház megépítésekor. A török fenyegetettségnek
köszönhetõen 1578-ban újra jelentõs szerepet kapott a város. A vasvári
társaskáptalant Szombathelyre menekítették. A 16. század végén a megye-
székhelyi rangot is átvette a város. Mária Terézia országos egyházreformja
részeként 1777-ben létrehozta a szombathelyi egyházmegyét. A város újra
központi szerepet kapott, és az elsõ püspök, felsõszopori Szily János jóvoltá-
ból megkezdõdött a barokk egyházi székváros kiépítése. Az átfogó városren-
dezési munkában a püspök szellemi társa volt Hefele Menyhért építész, az õ
tervei szerint született Szombathely ma is látható történelmi városmagja.
A 19. századi modern város fejlõdésének kiemelkedõ eseménye volt a
vasút megépítése. A vasút megjelenésével és a kereskedelem fellendülésével
a város ipari fejlõdése is megindult. Több jóhírû üzem telepedett meg a vá-
rosban: a Pohl Gépgyár, a Magyar Motor- és Gépgyár, a MÁV-mûhely és a
Szombathelyi Bõrgyár.
Napjainkban Szombathely egyike azoknak a magyar városoknak, ame-
lyeket az ország kulturális életének centrumaként tartanak számon. Törté-
nelmi múltjából fakadóan is jelentõs történeti, kultúrtörténeti hagyomá-
nyokkal rendelkezik. A város építészeti emlékei mellett kiemelendõk nagy
rendezvényei, melyek sok látogatót vonzanak. Nemzetközileg is ismert az év-
tizedek óta nyár elején megrendezésre kerülõ Savaria Nemzetközi Táncver-
seny, valamint az augusztus utolsó hétvégéjén zajló, Közép-Európában egye-
dülálló Savaria Történelmi Karnevál. Népszerû a minden év novemberében
megrendezésre kerülõ Szent Márton-hét is, melynek keretében Szombathely
világhírû szülöttére, Szent Mártonra emlékezik a város.
A Magyar Urbanisztikai Társaság 1972-ben Szombathelynek ítélte a
Hild János-emlékérmet.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: Berzsenyi Dániel tér –
Templom tér – Fõ tér – Iseum – Savaria tér. A Kámoni arborétumot kocsival le-
het felkeresni.
A Berzsenyi tér középpontjában Berzsenyi Dániel (1776–1836) szobra
áll. Szobrát a millennium alkalmából, 1896-ban állították fel. 1797-ben
Szombathelyen szavalta el Berzsenyi „A felkölt nemességhez” címû versét a
gyülekezõ nemesi hadaknak. A tér déli oldalát a barokk Megyeháza foglalja
el. Mai homlokzatát 1880 körül a Hauszmann Alajos tervei alapján végzett át-
ORSZÁGISMERET 303
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
alakítás során kapta. Szomszédságában van a Schmidt-féle magángyûjte-
mény, amit orvos tulajdonosa a városnak adományozott.
Alapítója dr. Schmidt Lajos nyugalmazott kórházigazgató fõorvos volt,
aki nagyértékû magángyûjteményét Szombathely városának és Vas megyé-
nek ajándékozta. Az 1971 októberében megnyílt múzeum gyûjteményében
régi érmék, órák, bútorok, fegyverek és egyéb tárgyak találhatók.
A Berzsenyi Dániel térrel szomszédos tér – a Templom tér – a város
egyházi központja.
Szombathely Mária Teréziának köszönhetõen 1777 óta püspöki székhely. Elsõ püspöke
Szily János volt. Õ bízta meg Hefele Menyhértet az egyházi központ kialakításával.
Hefele Menyhért tervezte 1791–1797 között a székesegyházat, egyik oldalán a Püspöki
palotával, a másikon a szemináriummal, és végül a székesegyházzal szemközt az
Eölbey-házat. A templom és a Püspöki palota létrehozásához le kellett bontani a helyén
álló, de már nagyon rossz állapotban lévõ várat a Vártemplommal együtt.
Az 1783-ra elkészült Püspöki palota a hazai copf építészet egyik leg-
szebb alkotása. A Püspöki palotának a székesegyház felõli oldalán van a be-
járat a palotának a nyilvánosság számára is megnyitott részébe. A földszinten
látogatható a Sala Terrena terem, hazánk elsõ archeológiai múzeuma, ahol
Szily János püspök által gyûjtött feliratos kövek, szobortöredékek láthatók.
Ugyancsak itt van az Egyházmegyei Kincstár. A rendkívül gazdag gyûjte-
ményben gyönyörû egyházi ruhákat és mûvészi kivitelû liturgikus eszközö-
ket láthatunk, fõleg a gótika és a barokk idejébõl. 1991-ben II. János Pál
pápa ennek az erkélyérõl mondott áldást a hívõkre.
A kéttornyú székesegyház homlokzatán megjelenõ fülkék még a késõ
barokk jelenlétét jelzik. A timpanon csúcsán lévõ szobrok a Hit, Remény és
Szeretet szimbolikus ábrázolásai, két oldalt Péter és Pál apostolok szobraival.
A templom kupolája alatt mutatta be Kuncz Adolf tanár és Eötvös Loránd a
múlt század végén Foucault-nak a Föld forgását bizonyító ingakísérletét.
A székesegyház a II. világháborúban helyrehozhatatlan károkat szenvedett,
mert elpusztultak Maulbertsch gyönyörû boltozati freskói. A háború után
megkezdõdött a székesegyház nagy anyagi áldozatokkal járó helyreállítása,
amely a mai napig is tart. Az oltárképek egy részét sikerült restaurálni, az el-
pusztultak helyére újakat festettek. Az újak közé tartozik Takács István Jézus
Szíve és Vizitáció oltárképe, valamint Feszty Masa Lisieux-i Szent Teréz képe.
Ez utóbbi oltáron kapott helyet Szent Placidus († 543) vértanú ereklyéje is,
amely még 1793-ban került ide Rómából. A fõhajó északi oldalán lévõ oltár-
képeket Feszty Masa, Dorffmeister István és Takács István, a déli oldalét
Spreng és Dorffmeister festette. Az északi kereszthajó oltárképét Maulbertsch
festette, és Szent Mártont ábrázolja. Alatta a Tóth István által készített erek-
lyetartóban helyezték el az 1913-ban Tours-ból idehozott Szent Márton-erek-
lyéket. A kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, amely a székesegyház
szentségi kápolnája. Oltárán Raffaello Sixtusi Madonnájának a másolata áll
(Romanellitõl). A kápolna mennyezetén Winterhalder „Utolsó ítélet” címû
304 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
freskómûve van. Ez a kápolna a bombázáskor épen maradt. A déli kereszthajó
oltárképén Maulbertsch Szent Quirinus vértanúságát († 309) örökítette meg.
A legenda szerint a vértanú püspököt Savariában végezték ki úgy, hogy malomkõvel a
nyakában a Sibaris – ma Perint – patakba dobták.
A kép alatt látható Van Dyck Szent Család képe. A fõoltár képét, a Vizitá-
ciót Takács István festette. A szentély falán Cortona Szent Pál megtérésének
másolata látható. A rézdomborítású stációképeket Borsos Miklós készítette.
A székesegyház elõtt áll a pestisjárvány emlékére állított Szenthárom-
ság-szobor a nyitott kaput ábrázoló városcímerrel.
A székesegyházzal szemközti oldalon áll az Eölbey János kanonok által
építtetett ház. Az építészetileg rendkívül szép, egyemeletes, téglalap alaprajzú
épületet Hefele Menyhért tervezte. A kilenc ablaktengelyes homlokzatot toszkán
fejezetû pilaszterek tagolják, amelyek felett konzolos párkány koronázza a hom-
lokzatot. Az épület elõtt van Szily János püspök ülõ szobra Tóth Istvántól.
A székesegyház mellett van a bejárata a feltárójáról, Járdányi
Paulovits István Romkertnek nevezett Római kori rommezõnek, amely
Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggõ részletét mutatja be. Leg-
értékesebb része a Szent Quirinus-bazilika mozaikpadlója, amelyrõl ma
már azt tartják, hogy a római helytartó palotája volt. Feltárták a négy irány-
ba futó eredeti, bazalt burkolású római utakat, köztük a híres „borostyán-
kõutat”. A borostyánkõút elnevezése újkori eredetû, nevét a feltételezhetõ-
en erre szállított értékes kövületrõl, a borostyánról kapta. A borostyánkõút
mellett látható a vámház, a Mercur-szentély, a mûhelyek és a rekonstruált
fürdõ. Fennmaradt a római rommezõre épített 13. századi vár csaknem két
méter vastag falrészlete is.
A történelmi belváros szerkezetében még ma is õrzi középkori formáját.
A Fõ tér a középkorban piacként funkcionált, de ma is a város kereskedelmi
központja. Kialakulása a 13. századra tehetõ. Ekkor a városkapu elõtti gyüle-
kezõhely volt. A középkor folyamán itt volt a város piaca. A szombati piac-
napról kapta a nevét is a város. A 2000. év Szent Márton-napján visszakerült
a Fõ térre a fogadalmi Szentháromság-szobor.
A Fõ tér déli oldalán a Kupai-kút szoborcsoportja – Körössényi Tamás:
„Városi polgárok” – és az új városháza elõtt elhaladva érünk az Iseumhoz. Az
Isis-szentély maradványaira 1955-ben bukkantak a kutatók, a részleges ré-
gészeti feltárást, majd az azt követõ rekonstrukciós munkákat Szentléleky Ti-
hamér irányította. Isis istennõ templomát Kr.u. 188-ban emelték, de a
455-ös földrengés tönkretette. A belsõ udvar közepén állt a fehér már-
vánnyal borított központi szentélyépület. A bejárati csarnokot alátámasztó
négy oszlop felett gazdag tagozatú architráv és reliefdíszes homlokzati fríz
volt. Mivel ez utóbbiból jelentékeny részek megmaradtak, a homlokzati rész
helyreállítva látható. A frízen eredeti az Isis-kultuszhoz tartozó alakok közül
a Sothis kutyán lovagló Isis, Abundantia és az Anubissá vált Isis-pap.
A szentély melletti épületben helyezték el a feltárt tárgyi emlékeket.
ORSZÁGISMERET 305
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
alakítás során kapta. Szomszédságában van a Schmidt-féle magángyûjte-
mény, amit orvos tulajdonosa a városnak adományozott.
Alapítója dr. Schmidt Lajos nyugalmazott kórházigazgató fõorvos volt,
aki nagyértékû magángyûjteményét Szombathely városának és Vas megyé-
nek ajándékozta. Az 1971 októberében megnyílt múzeum gyûjteményében
régi érmék, órák, bútorok, fegyverek és egyéb tárgyak találhatók.
A Berzsenyi Dániel térrel szomszédos tér – a Templom tér – a város
egyházi központja.
Szombathely Mária Teréziának köszönhetõen 1777 óta püspöki székhely. Elsõ püspöke
Szily János volt. Õ bízta meg Hefele Menyhértet az egyházi központ kialakításával.
Hefele Menyhért tervezte 1791–1797 között a székesegyházat, egyik oldalán a Püspöki
palotával, a másikon a szemináriummal, és végül a székesegyházzal szemközt az
Eölbey-házat. A templom és a Püspöki palota létrehozásához le kellett bontani a helyén
álló, de már nagyon rossz állapotban lévõ várat a Vártemplommal együtt.
Az 1783-ra elkészült Püspöki palota a hazai copf építészet egyik leg-
szebb alkotása. A Püspöki palotának a székesegyház felõli oldalán van a be-
járat a palotának a nyilvánosság számára is megnyitott részébe. A földszinten
látogatható a Sala Terrena terem, hazánk elsõ archeológiai múzeuma, ahol
Szily János püspök által gyûjtött feliratos kövek, szobortöredékek láthatók.
Ugyancsak itt van az Egyházmegyei Kincstár. A rendkívül gazdag gyûjte-
ményben gyönyörû egyházi ruhákat és mûvészi kivitelû liturgikus eszközö-
ket láthatunk, fõleg a gótika és a barokk idejébõl. 1991-ben II. János Pál
pápa ennek az erkélyérõl mondott áldást a hívõkre.
A kéttornyú székesegyház homlokzatán megjelenõ fülkék még a késõ
barokk jelenlétét jelzik. A timpanon csúcsán lévõ szobrok a Hit, Remény és
Szeretet szimbolikus ábrázolásai, két oldalt Péter és Pál apostolok szobraival.
A templom kupolája alatt mutatta be Kuncz Adolf tanár és Eötvös Loránd a
múlt század végén Foucault-nak a Föld forgását bizonyító ingakísérletét.
A székesegyház a II. világháborúban helyrehozhatatlan károkat szenvedett,
mert elpusztultak Maulbertsch gyönyörû boltozati freskói. A háború után
megkezdõdött a székesegyház nagy anyagi áldozatokkal járó helyreállítása,
amely a mai napig is tart. Az oltárképek egy részét sikerült restaurálni, az el-
pusztultak helyére újakat festettek. Az újak közé tartozik Takács István Jézus
Szíve és Vizitáció oltárképe, valamint Feszty Masa Lisieux-i Szent Teréz képe.
Ez utóbbi oltáron kapott helyet Szent Placidus († 543) vértanú ereklyéje is,
amely még 1793-ban került ide Rómából. A fõhajó északi oldalán lévõ oltár-
képeket Feszty Masa, Dorffmeister István és Takács István, a déli oldalét
Spreng és Dorffmeister festette. Az északi kereszthajó oltárképét Maulbertsch
festette, és Szent Mártont ábrázolja. Alatta a Tóth István által készített erek-
lyetartóban helyezték el az 1913-ban Tours-ból idehozott Szent Márton-erek-
lyéket. A kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, amely a székesegyház
szentségi kápolnája. Oltárán Raffaello Sixtusi Madonnájának a másolata áll
(Romanellitõl). A kápolna mennyezetén Winterhalder „Utolsó ítélet” címû
304 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
freskómûve van. Ez a kápolna a bombázáskor épen maradt. A déli kereszthajó
oltárképén Maulbertsch Szent Quirinus vértanúságát († 309) örökítette meg.
A legenda szerint a vértanú püspököt Savariában végezték ki úgy, hogy malomkõvel a
nyakában a Sibaris – ma Perint – patakba dobták.
A kép alatt látható Van Dyck Szent Család képe. A fõoltár képét, a Vizitá-
ciót Takács István festette. A szentély falán Cortona Szent Pál megtérésének
másolata látható. A rézdomborítású stációképeket Borsos Miklós készítette.
A székesegyház elõtt áll a pestisjárvány emlékére állított Szenthárom-
ság-szobor a nyitott kaput ábrázoló városcímerrel.
A székesegyházzal szemközti oldalon áll az Eölbey János kanonok által
építtetett ház. Az építészetileg rendkívül szép, egyemeletes, téglalap alaprajzú
épületet Hefele Menyhért tervezte. A kilenc ablaktengelyes homlokzatot toszkán
fejezetû pilaszterek tagolják, amelyek felett konzolos párkány koronázza a hom-
lokzatot. Az épület elõtt van Szily János püspök ülõ szobra Tóth Istvántól.
A székesegyház mellett van a bejárata a feltárójáról, Járdányi
Paulovits István Romkertnek nevezett Római kori rommezõnek, amely
Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggõ részletét mutatja be. Leg-
értékesebb része a Szent Quirinus-bazilika mozaikpadlója, amelyrõl ma
már azt tartják, hogy a római helytartó palotája volt. Feltárták a négy irány-
ba futó eredeti, bazalt burkolású római utakat, köztük a híres „borostyán-
kõutat”. A borostyánkõút elnevezése újkori eredetû, nevét a feltételezhetõ-
en erre szállított értékes kövületrõl, a borostyánról kapta. A borostyánkõút
mellett látható a vámház, a Mercur-szentély, a mûhelyek és a rekonstruált
fürdõ. Fennmaradt a római rommezõre épített 13. századi vár csaknem két
méter vastag falrészlete is.
A történelmi belváros szerkezetében még ma is õrzi középkori formáját.
A Fõ tér a középkorban piacként funkcionált, de ma is a város kereskedelmi
központja. Kialakulása a 13. századra tehetõ. Ekkor a városkapu elõtti gyüle-
kezõhely volt. A középkor folyamán itt volt a város piaca. A szombati piac-
napról kapta a nevét is a város. A 2000. év Szent Márton-napján visszakerült
a Fõ térre a fogadalmi Szentháromság-szobor.
A Fõ tér déli oldalán a Kupai-kút szoborcsoportja – Körössényi Tamás:
„Városi polgárok” – és az új városháza elõtt elhaladva érünk az Iseumhoz. Az
Isis-szentély maradványaira 1955-ben bukkantak a kutatók, a részleges ré-
gészeti feltárást, majd az azt követõ rekonstrukciós munkákat Szentléleky Ti-
hamér irányította. Isis istennõ templomát Kr.u. 188-ban emelték, de a
455-ös földrengés tönkretette. A belsõ udvar közepén állt a fehér már-
vánnyal borított központi szentélyépület. A bejárati csarnokot alátámasztó
négy oszlop felett gazdag tagozatú architráv és reliefdíszes homlokzati fríz
volt. Mivel ez utóbbiból jelentékeny részek megmaradtak, a homlokzati rész
helyreállítva látható. A frízen eredeti az Isis-kultuszhoz tartozó alakok közül
a Sothis kutyán lovagló Isis, Abundantia és az Anubissá vált Isis-pap.
A szentély melletti épületben helyezték el a feltárt tárgyi emlékeket.
ORSZÁGISMERET 305
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Az Iseum szabadtéri kiállítóhelyként látogatható, nyaranta pedig az
Iseumi Szabadtéri Játékoknak, többek között Mozart: Varázsfuvola címû
elõadásának ad otthont.
Isis istennõ az egyiptomi Osiris-kultusz egyik papnõje, Oziris isten nõvére és felesége,
Hórusz isten anyja, a hitvesi és anyai szeretet, a szerelem és a termékenység istennõje.
Fején tehénszarvak között a napkoronggal, s azon egy trónussal ábrázolták. Tisztelete
Dél-Itáliából érkezett Savariába, itteni szentélye a legészakibb kultuszhelye egész
Pannóniában. Az Iseumot két párhuzamos római út közötti szent területen építették,
a belsõ magjában álló szentélyépületet oszlopos elõcsarnokkal hangsúlyozták. A csar-
nok felsõ részén reliefdíszes dombormû töredéke maradt fenn, rajta a kutyán lovagoló
Isis istennõ alakja. A szentély elõtti 5x5 méteres oltár volt az áldozatok bemutatásának
színtere.
Az Iseum mellett épült fel a modern Szombathelyi Képtár épülete. Vele
szemben a romantikus stílusú zsinagógát Ludwig Schöne tervezte keleti és
romantikus elemek felhasználásával. 1975-ben hangversenytermet alakí-
tottak ki benne, és hozzáépítették a zeneiskola modern épületét. Mellette lát-
ható a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékmûve.
Visszatérve a Fõ térre, annak keleti végénél, a városba érkezõ ke-
let-nyugati és észak-déli utak találkozásánál alakult ki a Savaria tér. Itt épült
fel a Szent Erzsébet ferences templom és kolostor a 14. században. Mai for-
máját többszöri átépítés után kapta. Az építési korszakokat gótikus támpillé-
rek és a barokk torony jelzik. Belsõ terében a szentély õrzi a gótikus jelleget.
Itt gótikus ülõfülkét is találunk. Egyik mellékoltárán látható a fallal körülvett
város legrégebbi képe is. A fõoltár képeit Molnár C. Pál festette, Árpádházi
Szent Erzsébet életébõl vett jelenetekkel. A szentély falán helyezték el
Csíksomlyói Márkos Attila cseresznyefából faragott modern stáció-dombor-
mûveit. Új festett üvegablakain korunk jeles személyeit – Kodály Zoltánt,
Batthyány Strattmann Lászlót, Szent Maximilián Kolbe-t – örökítette meg
Mohay Attila. A kriptában nyugszik Hefele Menyhért, a templom építésze.
A templom melletti téren áll Marton Lászlótól Tyché istennõ szobra, egy
Claudius dombormûvével díszített kúton.
A ferencesektõl nem messze, a Szent Márton utcában van a domonko-
sok Szent Márton-temploma és kolostora. A hagyomány szerint a szent háza
fölé épített templom valójában a Kárpát-medence egyetlen, a 4. század óta
használt kultuszépülete. A templom a város szülöttének, Szent Mártonnak
(316–397) és kultuszának adott helyet. Az elsõ oklevél már 1298-ban emlí-
ti, de mai formáját a 17. században kapta. A templom elõtti kúton áll Rumi
Rajki István szobra: „Szent Márton megkereszteli édesanyját.”
Szent Márton kultusza Pannóniában már a honfoglalás elõtt is virágzott. Magyarorszá-
gi tiszteletét Szent István is felkarolta, amikor zászlaira a hadverõ Márton képét fes-
tette. Szûz Mária után Szent Márton lett az ország patrónusa (patronus regni). A szabol-
csi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette. Márton késõbb Franciaország védõszent-
je, egyúttal Nyugat-Európa egyik legtiszteltebb patrónusa lett. II. Ferdinánd Szombat-
helyt a királyi kincstárnak járó adó alól is mentesítette azzal a feltétellel, hogy Márton
306 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
ünnepén gondoskodik a szegényekrõl. Ezt a szokást századokon át gyakorolták, amirõl
hazánk különbözõ tájairól származó feljegyzések is tanúskodnak. Márton napján még
pásztoroknak is ételt és italt küldtek ki a mezõre. Márton-napi lúdpecsenye és bor jár-
ta az ünnepen. A népi rigmus szerint: „Aki Márton napján ludat nem eszik, egész éven át
éhezik.” Korábbi századokban Szent Márton napja (november 11.) a gazdasági évnek
kiemelkedõ napja volt. A jószág is ekkor került végleg az istállóba, de a pásztorfogadás
is ezen a napon történt.
A Márton-napi egyházi és világi szokásokat elevenítették fel az utóbbi
években közös istentisztelettel és lakomával egybekötve Szombathelyen és
Pannonhalmán.
A patinás Savaria Szállóval szemközt induló utca elején találjuk a Czigler
Gyõzõ által 1908-ban épített Savaria Múzeumot, amelynek értékes régészeti,
természettudományi és néprajzi anyaga van. A múzeum két állandó és több
idõszaki kiállítással várja látogatóit. A Tájak, korok, települések címû kiállítás
természettudományi termei Nyugat-Dunántúl föld- és élettörténetét, élõvilágát,
régészeti része az újkõkori, a velem-szentvidi bronzkori település emlékeit és a
római város, Savaria eddig elõkerült legszebb tárgyait mutatja be. A Lapi-
dariumban római kori kõfaragók ránk maradt alkotásai láthatók. A múzeum
elõtt a szombathelyi születésû Horváth Boldizsár – 1848-as képviselõ, majd a
kiegyezés után igazságügyi miniszter – szobra áll.
A kocsival elérhetõ látnivalók közé tartozik a 19 holdon fekvõ üdülõte-
rület. Az itt megvalósult nagyvonalú koncepció révén épült meg a tófürdõ,
kemping, a csónakázótó, a horgásztó és a Vasi Múzeumfalu. Az 1973-ban
megnyílt múzeumfalu 39 zsúpfedeles háza és építménye a letûnt paraszti vi-
lág életmódját, tárgykultúráját reprezentálja, a horvát és német nemzetiségû
falvak jellegzetességeivel. A megye népi építészeti szempontból legértéke-
sebb portáit, lakóházait állították itt fel a néprajzkutatók. A múzeumfalu a
népi kalendárium jeles napjain – húsvéthétfõ, Szent György napja, pünkösd-
hétfõ, Szent Iván-nap, Szent Márton napja – hagyományõrzõ rendezvé-
nyeknek, vásároknak ad otthont.
Itt épült fel a Claudius Szálló szomszédságában a fedett uszoda is.
A város északi részén, a Szent Imre herceg úton, a Gyöngyös-patak
partján van, a Sághy István által száz évvel ezelõtt létesített Kámoni arboré-
tum, az ország egyik leggazdagabb dendrológiai gyûjteménye. 27 hektáron
2700 növényfajtát tartanak nyilván. A rhododendronok májusi virágzása
különösen színpompás.
JÁK
Szombathelytõl 10 km-re találjuk a jáki templomot, a hazai román-
kori nemzetségi monostortemplomok legszebbikét. Jáki Nagy Márton épít-
tette a bencés rendnek a 13. században. Építése a tatárjárás miatt félbemaradt,
csak 1256-ban szentelték fel. Két zömök torony zárja közre a rendkívül díszes,
bélletes fõkaput és a fölötte lévõ háromszög alakú homlokzatot. A rézsûs kapu
oszlopait részben geometrikus, finom technikájú díszítés borítja. Háromszögletû
oromzatát a hazai román stílusú monumentális szobrászat legjelentõsebb alko-
ORSZÁGISMERET 307
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
Az Iseum szabadtéri kiállítóhelyként látogatható, nyaranta pedig az
Iseumi Szabadtéri Játékoknak, többek között Mozart: Varázsfuvola címû
elõadásának ad otthont.
Isis istennõ az egyiptomi Osiris-kultusz egyik papnõje, Oziris isten nõvére és felesége,
Hórusz isten anyja, a hitvesi és anyai szeretet, a szerelem és a termékenység istennõje.
Fején tehénszarvak között a napkoronggal, s azon egy trónussal ábrázolták. Tisztelete
Dél-Itáliából érkezett Savariába, itteni szentélye a legészakibb kultuszhelye egész
Pannóniában. Az Iseumot két párhuzamos római út közötti szent területen építették,
a belsõ magjában álló szentélyépületet oszlopos elõcsarnokkal hangsúlyozták. A csar-
nok felsõ részén reliefdíszes dombormû töredéke maradt fenn, rajta a kutyán lovagoló
Isis istennõ alakja. A szentély elõtti 5x5 méteres oltár volt az áldozatok bemutatásának
színtere.
Az Iseum mellett épült fel a modern Szombathelyi Képtár épülete. Vele
szemben a romantikus stílusú zsinagógát Ludwig Schöne tervezte keleti és
romantikus elemek felhasználásával. 1975-ben hangversenytermet alakí-
tottak ki benne, és hozzáépítették a zeneiskola modern épületét. Mellette lát-
ható a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékmûve.
Visszatérve a Fõ térre, annak keleti végénél, a városba érkezõ ke-
let-nyugati és észak-déli utak találkozásánál alakult ki a Savaria tér. Itt épült
fel a Szent Erzsébet ferences templom és kolostor a 14. században. Mai for-
máját többszöri átépítés után kapta. Az építési korszakokat gótikus támpillé-
rek és a barokk torony jelzik. Belsõ terében a szentély õrzi a gótikus jelleget.
Itt gótikus ülõfülkét is találunk. Egyik mellékoltárán látható a fallal körülvett
város legrégebbi képe is. A fõoltár képeit Molnár C. Pál festette, Árpádházi
Szent Erzsébet életébõl vett jelenetekkel. A szentély falán helyezték el
Csíksomlyói Márkos Attila cseresznyefából faragott modern stáció-dombor-
mûveit. Új festett üvegablakain korunk jeles személyeit – Kodály Zoltánt,
Batthyány Strattmann Lászlót, Szent Maximilián Kolbe-t – örökítette meg
Mohay Attila. A kriptában nyugszik Hefele Menyhért, a templom építésze.
A templom melletti téren áll Marton Lászlótól Tyché istennõ szobra, egy
Claudius dombormûvével díszített kúton.
A ferencesektõl nem messze, a Szent Márton utcában van a domonko-
sok Szent Márton-temploma és kolostora. A hagyomány szerint a szent háza
fölé épített templom valójában a Kárpát-medence egyetlen, a 4. század óta
használt kultuszépülete. A templom a város szülöttének, Szent Mártonnak
(316–397) és kultuszának adott helyet. Az elsõ oklevél már 1298-ban emlí-
ti, de mai formáját a 17. században kapta. A templom elõtti kúton áll Rumi
Rajki István szobra: „Szent Márton megkereszteli édesanyját.”
Szent Márton kultusza Pannóniában már a honfoglalás elõtt is virágzott. Magyarorszá-
gi tiszteletét Szent István is felkarolta, amikor zászlaira a hadverõ Márton képét fes-
tette. Szûz Mária után Szent Márton lett az ország patrónusa (patronus regni). A szabol-
csi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette. Márton késõbb Franciaország védõszent-
je, egyúttal Nyugat-Európa egyik legtiszteltebb patrónusa lett. II. Ferdinánd Szombat-
helyt a királyi kincstárnak járó adó alól is mentesítette azzal a feltétellel, hogy Márton
306 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
ünnepén gondoskodik a szegényekrõl. Ezt a szokást századokon át gyakorolták, amirõl
hazánk különbözõ tájairól származó feljegyzések is tanúskodnak. Márton napján még
pásztoroknak is ételt és italt küldtek ki a mezõre. Márton-napi lúdpecsenye és bor jár-
ta az ünnepen. A népi rigmus szerint: „Aki Márton napján ludat nem eszik, egész éven át
éhezik.” Korábbi századokban Szent Márton napja (november 11.) a gazdasági évnek
kiemelkedõ napja volt. A jószág is ekkor került végleg az istállóba, de a pásztorfogadás
is ezen a napon történt.
A Márton-napi egyházi és világi szokásokat elevenítették fel az utóbbi
években közös istentisztelettel és lakomával egybekötve Szombathelyen és
Pannonhalmán.
A patinás Savaria Szállóval szemközt induló utca elején találjuk a Czigler
Gyõzõ által 1908-ban épített Savaria Múzeumot, amelynek értékes régészeti,
természettudományi és néprajzi anyaga van. A múzeum két állandó és több
idõszaki kiállítással várja látogatóit. A Tájak, korok, települések címû kiállítás
természettudományi termei Nyugat-Dunántúl föld- és élettörténetét, élõvilágát,
régészeti része az újkõkori, a velem-szentvidi bronzkori település emlékeit és a
római város, Savaria eddig elõkerült legszebb tárgyait mutatja be. A Lapi-
dariumban római kori kõfaragók ránk maradt alkotásai láthatók. A múzeum
elõtt a szombathelyi születésû Horváth Boldizsár – 1848-as képviselõ, majd a
kiegyezés után igazságügyi miniszter – szobra áll.
A kocsival elérhetõ látnivalók közé tartozik a 19 holdon fekvõ üdülõte-
rület. Az itt megvalósult nagyvonalú koncepció révén épült meg a tófürdõ,
kemping, a csónakázótó, a horgásztó és a Vasi Múzeumfalu. Az 1973-ban
megnyílt múzeumfalu 39 zsúpfedeles háza és építménye a letûnt paraszti vi-
lág életmódját, tárgykultúráját reprezentálja, a horvát és német nemzetiségû
falvak jellegzetességeivel. A megye népi építészeti szempontból legértéke-
sebb portáit, lakóházait állították itt fel a néprajzkutatók. A múzeumfalu a
népi kalendárium jeles napjain – húsvéthétfõ, Szent György napja, pünkösd-
hétfõ, Szent Iván-nap, Szent Márton napja – hagyományõrzõ rendezvé-
nyeknek, vásároknak ad otthont.
Itt épült fel a Claudius Szálló szomszédságában a fedett uszoda is.
A város északi részén, a Szent Imre herceg úton, a Gyöngyös-patak
partján van, a Sághy István által száz évvel ezelõtt létesített Kámoni arboré-
tum, az ország egyik leggazdagabb dendrológiai gyûjteménye. 27 hektáron
2700 növényfajtát tartanak nyilván. A rhododendronok májusi virágzása
különösen színpompás.
JÁK
Szombathelytõl 10 km-re találjuk a jáki templomot, a hazai román-
kori nemzetségi monostortemplomok legszebbikét. Jáki Nagy Márton épít-
tette a bencés rendnek a 13. században. Építése a tatárjárás miatt félbemaradt,
csak 1256-ban szentelték fel. Két zömök torony zárja közre a rendkívül díszes,
bélletes fõkaput és a fölötte lévõ háromszög alakú homlokzatot. A rézsûs kapu
oszlopait részben geometrikus, finom technikájú díszítés borítja. Háromszögletû
oromzatát a hazai román stílusú monumentális szobrászat legjelentõsebb alko-
ORSZÁGISMERET 307
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
tásainak másolatai díszítik: középen Krisztus, kétoldalt pedig az apostolok
szobrai. Két apostolszobor a homlokzatra került. Eredeti feje csak a három fel-
sõ alaknak van. Gazdag díszítésû a fõpárkány és a hajdani porta speciosa is.
A templom háromhajós, bazilikás elrendezésû. A szentélyfalon egy 13. századi,
Szent Györgyöt, a templom védõszentjét ábrázoló freskó van. A déli toronyalj-
ban is freskókat találunk ugyanabból a korból, amelyek feltehetõen az alapítót
és családját ábrázolják. Az északi oldalhajó apszisában lévõ oltáron értékes, kö-
zépkori, fából faragott Madonna-szobor van. Külsején, elsõsorban a szentély
hátsó falán gazdag szobordíszítést találunk.
A templom elõtt áll a kétszintes, négykaréjos alaprajzú, Szent Ja-
kab-kápolna a 13. századból. A kápolna a község plébániatemplomaként
szolgált. A középkori szerzetesi templomokban ugyanis az úgynevezett plé-
bánosi funkciókat nem volt szabad végezni. Így a keresztelés, esketés, te-
metés céljaira külön kápolnát emeltek.
SÁRVÁR Szombathelytõl keletre, a Rába völgyében, fontos útvonalak
találkozásánál fekszik. Elõdje Bassiana néven ismert, római kori település
volt. Legfontosabb látnivalója a város közepén lévõ, reneszánsz várkas-
tély. A reneszánsz várkastély kapujához hosszú kõhídon át jutunk. Az elsõ
kõvárat a 13. század közepén építették. 1530-ban a Nádasdyak birtoká-
ba került a vár. Mai alakját az õ idejükben kapta. Építésén neves várépítõk
dolgoztak: 1550 körül Sennyei Ferenc, 1674-ben Pietro Orsolini. A ma
látható óolasz bástyás védelmi rendszer 1588 és 1615 között épült. A vár a
17. században készült rézmetszeten hatalmas tóval volt körülvéve. Ez a
vízfelület és a környezõ mocsárvilág érthetõvé tette, hogy a török soha
nem tudta elfoglalni.
Sárvár a magyar protestantizmus egyik szellemi központjává lett.
Nádasdy Tamás a sárvári várban olyan neves mûvészeket és prédikátorokat
látott vendégül, mint Tinódi Lantos Sebestyén, Sylvester János és Dévai Bíró
Mátyás, akit „magyar Luther”-nek is neveztek. Nyomdája harmadik volt az or-
szágban. Itt adták ki 1541-ben a Sylvester János által magyar nyelvre elsõ-
ként fordított Újszövetséget. Nádasdy Ferenc 1653-ban, Hans Rudolf Millerrel
az ötszögû vár dísztermében, a mennyezeti stukkókeretbe csataképeket feste-
tett. A falakra a 18. században Dorffmeister István bibliai tárgyú képei kerül-
tek. A várat 1803-ban Ferenc estei és modenai herceg, Mária Terézia fia kapta
meg, majd késõbb a bajor uralkodóház, a Wittelsbach-család tulajdona lett,
akik egészen 1945-ig birtokolták. Ma a várban Vármúzeum mûködik: Sárvár
és a Nádasdy-család, valamint a magyar huszárság történetét bemutató kiállí-
tás és iparmûvészeti gyûjtemény tekinthetõ meg falai között. A várárok parkjá-
ban Sylvester-emlékpad és Tinódi-emlékmû látható.
Sárvár egykori iskolájában tanított 1884-ben Gárdonyi Géza.
Kõolajkutatás közben 44°C-os, magas fluorid- és metabórsav-tartalmú
termálvíz tört fel. A víz nõgyógyászati és reumatikus betegségek gyógyításá-
308 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
ra kiválóan alkalmas. Erre települt a magyar–osztrák együttmûködéssel épült
Termál Szálló. A szálló elõtt áll Nádasdy Tamásnak, a „fekete bég”-nek nap-
óraként is mûködõ bronzszobra.
A település központi részén helyezkedik el a 9 hektár kiterjedésû arbo-
rétum. A 17. században kialakított kert legjellegzetesebb növényei a 3–400
éves tölgyek, a 32 méter magas piramistölgy és a hóvirágfa.
CELLDÖMÖLK a Kemenesalja mezõgazdasági központja. A város köz-
pontjában 1780-ban épült barokk apátsági templom található, benne az
osztrák mariazelli templom kegykápolnájának másával.
Celldömölk déli határában emelkedik a Ság-hegy. A vulkáni tanúhegy
bazalttakarójának nagy részét a 19–20. század fordulóján útépítkezésekhez
bányászták ki. Így ma már csak 291 m magas. 235 hektáros környezete
1975 óta tájvédelmi körzet. Kráterében fúvóshangversenyeket tartanak.
A kráterbe tanösvényen gyalog lehet eljutni. A hegyen lévõ bányaépületben
kialakított múzeum helytörténeti és természetföldrajzi anyagot mutat be, va-
lamint az Eötvös-féle inga másolatát. Ugyanis a nagy tudós a Ság-hegyen is
kísérletezett. 1971-ben bazaltból Eötvös Loránd-emlékmûvet állítottak.
CSEMPESZKOPÁCS A 87-es út mentén fekvõ falunak a 13. században
épült, szépen restaurált román stílusú temploma jellegzetes példája a román
kori falusi templomoknak. Tökéletes arányaival, gazdagon díszített fûrészfo-
gas kapuzatával azok közül is az egyik legszebb.
A 87-es út és a 8-as fõút találkozásánál, Kám határában találjuk a
70 hektáros Jeli-arborétumot, amelyet Ambrózy-Migazzi István alakított ki
az I. világháború után. Sok más botanikai érték mellett itt találjuk hazánk leg-
gazdagabb rododendron- (havasszépe-) gyûjteményét.
KÖRMEND elsõ okleveles említése 1238-ból való, 1244-ben már sza-
bad királyi város. Fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, ez
meghatározta jelentõségét. Zsigmond király idején földesúri kézbe került.
Több tulajdonos után az 1600-as évek elején jutott a Batthyány-család ke-
zébe, s több mint három évszázadon keresztül a város birtokosai maradtak.
A Batthyány-várkastély közvetlenül a 8-as út mellett van. Középkori eredetû,
négy kerek saroktornyos épület, Vas megye legszebb kastélya. Mai formáját
a 18–19. században barokk-klasszicista jelleggel alakították ki. Az épületet
48 hektáros park veszi körül, amelyben hatalmas, 200 évnél idõsebb töl-
gyek, platánfák és tulipánfák vannak.
A kastély e századi legnevesebb lakója herceg dr. Batthyány Strattmann László volt
(1870–1931). Õ a „szegények orvosa”. Kórházat épít elõször Köpcsényben (ma Kittsee),
majd Trianon után Körmenden. Maga operál, felesége – Coreth Mária Terézia grófnõ –
asszisztál. Pénzt a szegény betegeitõl soha el nem fogadott, inkább õ adott a betegeinek
gyógyszerre, útiköltségre. A MÁV kórházvonatokat indított szaporodó betegeinek. Több
ezer ingyenes szemmûtétet végzett. II. János Pál pápa 2003 márciusában avatta bol-
ORSZÁGISMERET 309
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
tásainak másolatai díszítik: középen Krisztus, kétoldalt pedig az apostolok
szobrai. Két apostolszobor a homlokzatra került. Eredeti feje csak a három fel-
sõ alaknak van. Gazdag díszítésû a fõpárkány és a hajdani porta speciosa is.
A templom háromhajós, bazilikás elrendezésû. A szentélyfalon egy 13. századi,
Szent Györgyöt, a templom védõszentjét ábrázoló freskó van. A déli toronyalj-
ban is freskókat találunk ugyanabból a korból, amelyek feltehetõen az alapítót
és családját ábrázolják. Az északi oldalhajó apszisában lévõ oltáron értékes, kö-
zépkori, fából faragott Madonna-szobor van. Külsején, elsõsorban a szentély
hátsó falán gazdag szobordíszítést találunk.
A templom elõtt áll a kétszintes, négykaréjos alaprajzú, Szent Ja-
kab-kápolna a 13. századból. A kápolna a község plébániatemplomaként
szolgált. A középkori szerzetesi templomokban ugyanis az úgynevezett plé-
bánosi funkciókat nem volt szabad végezni. Így a keresztelés, esketés, te-
metés céljaira külön kápolnát emeltek.
SÁRVÁR Szombathelytõl keletre, a Rába völgyében, fontos útvonalak
találkozásánál fekszik. Elõdje Bassiana néven ismert, római kori település
volt. Legfontosabb látnivalója a város közepén lévõ, reneszánsz várkas-
tély. A reneszánsz várkastély kapujához hosszú kõhídon át jutunk. Az elsõ
kõvárat a 13. század közepén építették. 1530-ban a Nádasdyak birtoká-
ba került a vár. Mai alakját az õ idejükben kapta. Építésén neves várépítõk
dolgoztak: 1550 körül Sennyei Ferenc, 1674-ben Pietro Orsolini. A ma
látható óolasz bástyás védelmi rendszer 1588 és 1615 között épült. A vár a
17. században készült rézmetszeten hatalmas tóval volt körülvéve. Ez a
vízfelület és a környezõ mocsárvilág érthetõvé tette, hogy a török soha
nem tudta elfoglalni.
Sárvár a magyar protestantizmus egyik szellemi központjává lett.
Nádasdy Tamás a sárvári várban olyan neves mûvészeket és prédikátorokat
látott vendégül, mint Tinódi Lantos Sebestyén, Sylvester János és Dévai Bíró
Mátyás, akit „magyar Luther”-nek is neveztek. Nyomdája harmadik volt az or-
szágban. Itt adták ki 1541-ben a Sylvester János által magyar nyelvre elsõ-
ként fordított Újszövetséget. Nádasdy Ferenc 1653-ban, Hans Rudolf Millerrel
az ötszögû vár dísztermében, a mennyezeti stukkókeretbe csataképeket feste-
tett. A falakra a 18. században Dorffmeister István bibliai tárgyú képei kerül-
tek. A várat 1803-ban Ferenc estei és modenai herceg, Mária Terézia fia kapta
meg, majd késõbb a bajor uralkodóház, a Wittelsbach-család tulajdona lett,
akik egészen 1945-ig birtokolták. Ma a várban Vármúzeum mûködik: Sárvár
és a Nádasdy-család, valamint a magyar huszárság történetét bemutató kiállí-
tás és iparmûvészeti gyûjtemény tekinthetõ meg falai között. A várárok parkjá-
ban Sylvester-emlékpad és Tinódi-emlékmû látható.
Sárvár egykori iskolájában tanított 1884-ben Gárdonyi Géza.
Kõolajkutatás közben 44°C-os, magas fluorid- és metabórsav-tartalmú
termálvíz tört fel. A víz nõgyógyászati és reumatikus betegségek gyógyításá-
308 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
ra kiválóan alkalmas. Erre települt a magyar–osztrák együttmûködéssel épült
Termál Szálló. A szálló elõtt áll Nádasdy Tamásnak, a „fekete bég”-nek nap-
óraként is mûködõ bronzszobra.
A település központi részén helyezkedik el a 9 hektár kiterjedésû arbo-
rétum. A 17. században kialakított kert legjellegzetesebb növényei a 3–400
éves tölgyek, a 32 méter magas piramistölgy és a hóvirágfa.
CELLDÖMÖLK a Kemenesalja mezõgazdasági központja. A város köz-
pontjában 1780-ban épült barokk apátsági templom található, benne az
osztrák mariazelli templom kegykápolnájának másával.
Celldömölk déli határában emelkedik a Ság-hegy. A vulkáni tanúhegy
bazalttakarójának nagy részét a 19–20. század fordulóján útépítkezésekhez
bányászták ki. Így ma már csak 291 m magas. 235 hektáros környezete
1975 óta tájvédelmi körzet. Kráterében fúvóshangversenyeket tartanak.
A kráterbe tanösvényen gyalog lehet eljutni. A hegyen lévõ bányaépületben
kialakított múzeum helytörténeti és természetföldrajzi anyagot mutat be, va-
lamint az Eötvös-féle inga másolatát. Ugyanis a nagy tudós a Ság-hegyen is
kísérletezett. 1971-ben bazaltból Eötvös Loránd-emlékmûvet állítottak.
CSEMPESZKOPÁCS A 87-es út mentén fekvõ falunak a 13. században
épült, szépen restaurált román stílusú temploma jellegzetes példája a román
kori falusi templomoknak. Tökéletes arányaival, gazdagon díszített fûrészfo-
gas kapuzatával azok közül is az egyik legszebb.
A 87-es út és a 8-as fõút találkozásánál, Kám határában találjuk a
70 hektáros Jeli-arborétumot, amelyet Ambrózy-Migazzi István alakított ki
az I. világháború után. Sok más botanikai érték mellett itt találjuk hazánk leg-
gazdagabb rododendron- (havasszépe-) gyûjteményét.
KÖRMEND elsõ okleveles említése 1238-ból való, 1244-ben már sza-
bad királyi város. Fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, ez
meghatározta jelentõségét. Zsigmond király idején földesúri kézbe került.
Több tulajdonos után az 1600-as évek elején jutott a Batthyány-család ke-
zébe, s több mint három évszázadon keresztül a város birtokosai maradtak.
A Batthyány-várkastély közvetlenül a 8-as út mellett van. Középkori eredetû,
négy kerek saroktornyos épület, Vas megye legszebb kastélya. Mai formáját
a 18–19. században barokk-klasszicista jelleggel alakították ki. Az épületet
48 hektáros park veszi körül, amelyben hatalmas, 200 évnél idõsebb töl-
gyek, platánfák és tulipánfák vannak.
A kastély e századi legnevesebb lakója herceg dr. Batthyány Strattmann László volt
(1870–1931). Õ a „szegények orvosa”. Kórházat épít elõször Köpcsényben (ma Kittsee),
majd Trianon után Körmenden. Maga operál, felesége – Coreth Mária Terézia grófnõ –
asszisztál. Pénzt a szegény betegeitõl soha el nem fogadott, inkább õ adott a betegeinek
gyógyszerre, útiköltségre. A MÁV kórházvonatokat indított szaporodó betegeinek. Több
ezer ingyenes szemmûtétet végzett. II. János Pál pápa 2003 márciusában avatta bol-
ORSZÁGISMERET 309
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
doggá. Sírja a németújvári (ma az ausztriai Güssing) katolikus templomban van. Tizen-
egy gyermekük közül még ma is vannak élõk. A kastélyban jelenleg a Rába Helytörténeti
Gyûjtemény tekinthetõ meg. Egyik melléképületében érdekes kiállítás van: Cipõtörténeti
Múzeum, ahol a lábbelik történetérõl érdekes információkat tudhatunk meg.
SZENTGOTTHÁRD A nyugati határszéli települést III. Béla király ala-
pította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített a terület-
re. A város életét is befolyásoló jelentõs esemény volt az 1664-ben lezajlott
szentgotthárdi csata, ahol Montecuccoli császári generális legyõzte Köprüli
Ahmed török hadvezér seregét. A csatát a szégyenteljesnek nevezett vasvári
béke követte, de a gyõzelem Magyarország török alóli felszabadulásának kez-
detét jelentette. A város legértékesebb látnivalója az Anton Pilgram által
1740–1764-ben tervezett barokk cisztercita templom és a hozzá kapcsolódó
kolostor. Alacsony tornyú homlokzatát szentek kõszobrai és az aranyozott
apáti címer díszítik. A díszes templombelsõben a szentgotthárdi csatát ábrá-
zoló mennyezeti freskót id. Dorffmeister István készítette. A fõoltár képét
Matthias Gusner ciszterci szerzetes festette ki. A szobrokat és a szószéket
ciszterci szerzetesek faragták.
Rábafüzesnél éri el a 8-as út az osztrák határátkelõt.
Az Õrség és Hetés
A Dunántúl délnyugati sarkában, az Ausztria és Szlovénia területébe benyúló
határháromszögben (hazánk legnyugatibb pontja is itt van) fekszik az Õrség
mikrotája. A változatos dombsági tájon fenyõ- és bükkerdõk váltakoznak
zöldellõ rétekkel és bakhátas szántóföldek keskeny szalagjaival. Az Õrség és
a Vend-vidék korábbi tájvédelmi körzeteire épülve 2002-ben létesült 10.
nemzeti parkunk, az Õrségi Nemzeti Park. A táj hazánk különleges, folyók
és patakok által formált, változatos, erõsen szabdalt dombvidéke. Északról a
Rába, délrõl a Zala és a Kerka határolja. Leggyakoribb erdõtársulásai a mész-
kerülõ erdei fenyvesek, melyeknek jellemzõ növényei a boróka, a szõrös nyír,
a fekete és a vörös áfonya stb. A táj népi és kultúrtörténeti emlékekben is
gazdag. Az õrségi falvak egyedülálló településformája a dombhátakon kiala-
kult, a házcsoportok szétszórt halmazából álló, szeres településforma,
amely így le tudta zárni a határvidéket, és meg tudta védeni a támadásoktól.
Lakóit ezért is telepítették ide a 11. században. A szerek a honfoglalás utáni
faluformát õrzik. Az õsi építkezés anyaga a fa volt, jellemzõek a boronafalú
épületek. Az Õrségben a kõvárak szerepét a ma is látható erõdszerû templo-
mok vették át (Õriszentpéter, Velemér, Szõce, Hegyhátszentjakab stb.). Az
Õrséget a 86-os úton közelíthetjük meg legelõnyösebben. Zalalövõn nem-
csak a 86-os út halad keresztül, hanem fontos kelet-nyugati út is, és belõlük
310 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
kiágazva utak egész hálózata köti össze Zala megye apró településeit.
Legtöbbjükben értékes építészeti emlékeket találunk.
ZALALÖVÕ az Õrségi Nemzeti Park határán lévõ település. Legértéke-
sebb látnivalója a római Salla feltárt épületeinek maradványai, a „borostyán-
kõút” egy részletével. A mai Zala-hídnál keltek át a Zalán a rómaiak is. Népi
mûemlékháza füstöskonyhás, tipikus középparaszti házból alakult ki.
HEGYHÁTSZENTJAKAB Azt tartják az õrségi emberek, hogy a kõ-
mûvesek hazája. A dombon álló, a 13. században épült temploma egyhajós,
félköríves szentéllyel, részben barokkizált. A falutól északra találjuk a bõvizû
Vadása-patak völgyében a patakról elnevezett Vadása-tavat, amely a patak
vizének a felduzzasztásával keletkezett. A festõi fekvésû tó fürdésre, csóna-
kázásra és horgászásra egyaránt alkalmas. Környékén panziók, kempingek
épültek.
PANKASZ Itt találjuk az 1730 körül fából készült szoknyás haranglábat,
az egyik legszebbet az õrségi haranglábak közül.
ÕRISZENTPÉTER az Õrség központja. A 13. században épült Szent
Péterrõl elnevezett temploma legjelentõsebb román kori mûemlékeink egyi-
ke. Gazdagon díszített fûrészfogas kapuja, ikerablakos homlokzati tornya és
félköríves szentélye van. Védõárok vette körül, így a templomerõdök közé
sorolható.
SZALAFÕ közelében található az Õrség jellegzetes szeres településformájá-
nak a legszebbike, a Pityerszer. Itt alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Gyûjte-
ményt. A szer jellegzetes épületformája a „kerített ház”, a „hajlított ház” és a
„kástu”. Ez utóbbi szín, présház, hombár, kamra és éléskamra egyszerre. A ke-
rített ház esetében a négyszögletes udvart három oldalról ház, a negyedik oldal-
ról erõs kerítés övezte. Az udvarra hajtották be éjszakára az állatokat a farkasok
elõl, de támadás esetén a védelmet is könnyebbé tette. A hajlított ház L alakban
épült. Többnyire „tóká”-t , azaz víztározó medencét is ástak.
VELEMÉR már a Hetés határán van. Az Õrség leglátogatottabb mûem-
léke. A falun kívüli kis dombon áll a Szentháromságnak szentelt temploma.
Értékessé az egyedülálló, a 14. században festett freskói teszik. A templom
falait beborító, Aquila János által festett bibliai témájú freskóknak különle-
ges ikonográfiája van. A szentély Szentháromságot ábrázoló freskómûvének
a Fiúra vonatkozó részét ábrázolja a legérdekesebben a mûvész. Krisztus a
világ világossága, tehát középütt ablak van. Az ablak bélletében kilenc virág
jelzi, hogy Jézus kilenc hónapig a Szûzanya méhében volt. A virágok az OMO
(HOMO) formát adják, tehát Jézus ember is, amit az ablak felsõ részén az ar-
cának ábrázolása is meg kíván erõsíteni. Az ablak két oldalán az Angyali üd-
ORSZÁGISMERET 311
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
doggá. Sírja a németújvári (ma az ausztriai Güssing) katolikus templomban van. Tizen-
egy gyermekük közül még ma is vannak élõk. A kastélyban jelenleg a Rába Helytörténeti
Gyûjtemény tekinthetõ meg. Egyik melléképületében érdekes kiállítás van: Cipõtörténeti
Múzeum, ahol a lábbelik történetérõl érdekes információkat tudhatunk meg.
SZENTGOTTHÁRD A nyugati határszéli települést III. Béla király ala-
pította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített a terület-
re. A város életét is befolyásoló jelentõs esemény volt az 1664-ben lezajlott
szentgotthárdi csata, ahol Montecuccoli császári generális legyõzte Köprüli
Ahmed török hadvezér seregét. A csatát a szégyenteljesnek nevezett vasvári
béke követte, de a gyõzelem Magyarország török alóli felszabadulásának kez-
detét jelentette. A város legértékesebb látnivalója az Anton Pilgram által
1740–1764-ben tervezett barokk cisztercita templom és a hozzá kapcsolódó
kolostor. Alacsony tornyú homlokzatát szentek kõszobrai és az aranyozott
apáti címer díszítik. A díszes templombelsõben a szentgotthárdi csatát ábrá-
zoló mennyezeti freskót id. Dorffmeister István készítette. A fõoltár képét
Matthias Gusner ciszterci szerzetes festette ki. A szobrokat és a szószéket
ciszterci szerzetesek faragták.
Rábafüzesnél éri el a 8-as út az osztrák határátkelõt.
Az Õrség és Hetés
A Dunántúl délnyugati sarkában, az Ausztria és Szlovénia területébe benyúló
határháromszögben (hazánk legnyugatibb pontja is itt van) fekszik az Õrség
mikrotája. A változatos dombsági tájon fenyõ- és bükkerdõk váltakoznak
zöldellõ rétekkel és bakhátas szántóföldek keskeny szalagjaival. Az Õrség és
a Vend-vidék korábbi tájvédelmi körzeteire épülve 2002-ben létesült 10.
nemzeti parkunk, az Õrségi Nemzeti Park. A táj hazánk különleges, folyók
és patakok által formált, változatos, erõsen szabdalt dombvidéke. Északról a
Rába, délrõl a Zala és a Kerka határolja. Leggyakoribb erdõtársulásai a mész-
kerülõ erdei fenyvesek, melyeknek jellemzõ növényei a boróka, a szõrös nyír,
a fekete és a vörös áfonya stb. A táj népi és kultúrtörténeti emlékekben is
gazdag. Az õrségi falvak egyedülálló településformája a dombhátakon kiala-
kult, a házcsoportok szétszórt halmazából álló, szeres településforma,
amely így le tudta zárni a határvidéket, és meg tudta védeni a támadásoktól.
Lakóit ezért is telepítették ide a 11. században. A szerek a honfoglalás utáni
faluformát õrzik. Az õsi építkezés anyaga a fa volt, jellemzõek a boronafalú
épületek. Az Õrségben a kõvárak szerepét a ma is látható erõdszerû templo-
mok vették át (Õriszentpéter, Velemér, Szõce, Hegyhátszentjakab stb.). Az
Õrséget a 86-os úton közelíthetjük meg legelõnyösebben. Zalalövõn nem-
csak a 86-os út halad keresztül, hanem fontos kelet-nyugati út is, és belõlük
310 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
kiágazva utak egész hálózata köti össze Zala megye apró településeit.
Legtöbbjükben értékes építészeti emlékeket találunk.
ZALALÖVÕ az Õrségi Nemzeti Park határán lévõ település. Legértéke-
sebb látnivalója a római Salla feltárt épületeinek maradványai, a „borostyán-
kõút” egy részletével. A mai Zala-hídnál keltek át a Zalán a rómaiak is. Népi
mûemlékháza füstöskonyhás, tipikus középparaszti házból alakult ki.
HEGYHÁTSZENTJAKAB Azt tartják az õrségi emberek, hogy a kõ-
mûvesek hazája. A dombon álló, a 13. században épült temploma egyhajós,
félköríves szentéllyel, részben barokkizált. A falutól északra találjuk a bõvizû
Vadása-patak völgyében a patakról elnevezett Vadása-tavat, amely a patak
vizének a felduzzasztásával keletkezett. A festõi fekvésû tó fürdésre, csóna-
kázásra és horgászásra egyaránt alkalmas. Környékén panziók, kempingek
épültek.
PANKASZ Itt találjuk az 1730 körül fából készült szoknyás haranglábat,
az egyik legszebbet az õrségi haranglábak közül.
ÕRISZENTPÉTER az Õrség központja. A 13. században épült Szent
Péterrõl elnevezett temploma legjelentõsebb román kori mûemlékeink egyi-
ke. Gazdagon díszített fûrészfogas kapuja, ikerablakos homlokzati tornya és
félköríves szentélye van. Védõárok vette körül, így a templomerõdök közé
sorolható.
SZALAFÕ közelében található az Õrség jellegzetes szeres településformájá-
nak a legszebbike, a Pityerszer. Itt alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Gyûjte-
ményt. A szer jellegzetes épületformája a „kerített ház”, a „hajlított ház” és a
„kástu”. Ez utóbbi szín, présház, hombár, kamra és éléskamra egyszerre. A ke-
rített ház esetében a négyszögletes udvart három oldalról ház, a negyedik oldal-
ról erõs kerítés övezte. Az udvarra hajtották be éjszakára az állatokat a farkasok
elõl, de támadás esetén a védelmet is könnyebbé tette. A hajlított ház L alakban
épült. Többnyire „tóká”-t , azaz víztározó medencét is ástak.
VELEMÉR már a Hetés határán van. Az Õrség leglátogatottabb mûem-
léke. A falun kívüli kis dombon áll a Szentháromságnak szentelt temploma.
Értékessé az egyedülálló, a 14. században festett freskói teszik. A templom
falait beborító, Aquila János által festett bibliai témájú freskóknak különle-
ges ikonográfiája van. A szentély Szentháromságot ábrázoló freskómûvének
a Fiúra vonatkozó részét ábrázolja a legérdekesebben a mûvész. Krisztus a
világ világossága, tehát középütt ablak van. Az ablak bélletében kilenc virág
jelzi, hogy Jézus kilenc hónapig a Szûzanya méhében volt. A virágok az OMO
(HOMO) formát adják, tehát Jézus ember is, amit az ablak felsõ részén az ar-
cának ábrázolása is meg kíván erõsíteni. Az ablak két oldalán az Angyali üd-
ORSZÁGISMERET 311
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
vözlet jelenete van, amely szintén a Fiú megtestesülésére mutat. A szentély
északi falán a mûvész saját arcvonásait is megörökítette.
MAGYARSZOMBATFA és GÖDÖRHÁZA A két településen népi
fazekasmûhelyek mûködnek.
A Zalai-dombság
A Zalai-dombság a Zala felsõ folyásától a Dráváig, a Zalaegerszegnél torkolló
Válicka völgyétõl a Hévízi-völgyig és a Kis-Balatonig nyúló terület. A törések
és folyóvizek által kialakított, laza üledékekbõl fölépült dombvidéket jelleg-
zetes észak-déli irányú meridionális völgyek jellemzik. A völgyekben vize-
nyõs rétek, a 200 m-es tetõkön sötétzöld fenyvesek, bükk- és tölgyerdõk ta-
lálhatók. Ez a legerdõsültebb tájaink egyike, és csapadékban is a leggazda-
gabbak (750–800 mm) közé tartozik.
ZALAEGERSZEG a zalai táj természetes központja. Köz-
ponti helyzetét jól tükrözi az út- és vasúthálózat is. 62 ezer lakosával Zala
megye székhelye. Elsõ említése 1247-bõl származik, de már az õskortól folya-
matosan lakott. Jelentõsége akkor nõ meg, amikor Kanizsát 1600-ban elfog-
lalják a törökök. Ezután Egerszeg vára hivatott védeni – a Zala folyó mocsarával
– a Dunántúl egy részét. Palánkvára központja lesz a kialakuló végvári láncnak.
A török csak egyszer foglalta el (1664) rövid idõre. A 18. század elejétõl egyre
gyakrabban tartották itt a megyegyûléseket, s az egykori vár területén 1732-re
felépül a vármegyeháza a megyegyûlési teremmel, ezzel a megye székhelye Za-
laegerszegen állandósul. 1885-ben nyeri el a rendezett város jogállását, s az ezt
követõ évtizedben, valamint az 1920–30 közötti évtizedben fejlõdik a legdinami-
kusabban. Ma több általános és középiskolája mellett a Pénzügyi és Számviteli
Fõiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kara
intézetei teszik teljessé az oktatási struktúrát.
A város történelmi magja az L alakban elhelyezkedõ két tér. Találkozá-
suknál helyezkedik el a 18. században épült plébániatemplom, amelyet a vá-
ros földesura, a veszprémi Padányi Bíró Márton építtetett. Falképeit Johann
Cymbal festette. Legértékesebb mûemléke egy 17. században készített
Piéta-szobor. A fõoltárkép Mária Magdolnát ábrázolja, aki a templom védõ-
szentje, s ez szerepel a város történelmi címerében is. A templom két világhá-
ború közötti plébánosa történelmi személyiség volt: Mindszenty József. Egész
alakos bronzszobrát a templom déli oldalánál 2000-ben állították fel. A temp-
lom szomszédságában, a Deák téren találjuk a Göcseji Múzeumot, amely hely-
történeti és néprajzi anyagot mutat be. Az épületet 1890-ben takarékpénztári
hivatali helyiségek és bérház céljára emelték. Múzeumi célra 1971–1973 kö-
zött alakították át. Elõtte Göcsej és Hetés néprajzát elkészítõ Gönczi Ferenc
312 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
néprajzkutató szobra áll (Fitz János, 1973). Az épület déli szárnyában
Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak (1884–1975) a végrendeletében a városnak
adományozott alkotásai láthatók. A téren a Megyei Bíróság épülete helyén állt
az egerszegi vár, jelentõsége Nagykanizsa visszafoglalása (1690) után szûnt
meg, 1703-ban felrobbantották. Helyén 1730–1732 között építették meg a
vármegyeházát Donato Felice ’Allio tervei szerint barokk stílusban. 1872 óta a
bíróság épülete. Nagyterme, fõleg a reformkorban, politikai küzdelmek színhe-
lye, benne tábla õrzi Spissich János, Csányi László és Deák Ferenc emlékét,
akinek itt hangzott el a híres beszéde a közteherviselésrõl, és itt utasította
vissza 1843-ban a megyegyûlés követi megbízatását. Külsõ falán a hajdani vár
történetét idézõ felirat olvasható. A tér közepén áll Deák Ferenc szobra, Vay
Miklós alkotása. A „Patikaház” a város legrégibb épületei közé tartozik.
A városközponttól déli irányban, a Kossuth Lajos utca mentén találjuk
a Dísz teret, a város új központját, ahol a stilizált tulipánt utánzó díszkút
arra utal, hogy a várost a virágok városának is hívják.
A teret a „Csipkeházak” zárják le. Az elnevezést a köznyelv teremtette
a csipkemintákra emlékeztetõ erkélykorlátokról. Vadász György tervezõ a te-
tõk kialakításánál is a göcseji kontyos házak vonalvezetését alkalmazta.
A Kisfaludy utca sarkán lévõ stilizált virágot utánzó három óraszerkezet
minden órában egy zalai népdalt zenél.
A Kossuth Lajos utca végén található Csányi László emlékmûvet, Istók
János alkotását, 1931-ben avatták fel.
A talapzat hátsó oldalán a szobor felállításához szükséges összeg gyûjtését elindító Bor-
bély György gimnáziumi tanár és lapszerkesztõ portréja látható. Csányi László
(1790–1849) reformpolitikus, miniszter Deák Ferenc mellett, a Zala megyei liberális el-
lenzék vezére volt. Kossuth híveként elõször a dunántúli sereg kormánybiztosa, 1849-ben
Erdély teljhatalmú biztosa. Több ízben közvetített Kossuth és Görgey között. 1849. októ-
ber 10-én a pesti Újépületben Haynau kivégeztette.
Zalaegerszeg állandó színtársulata a Megyei Mûvelõdési Központ épüle-
tébõl átalakított Hevesi Sándor Színházban 1983 óta mûködik. Közelében ta-
lálható a Zsinagóga épülete, amely ma a Városi Hangverseny- és Kiállító-
teremnek ad otthont.
A Falumúzeum utca vezet az ország elsõ szabadtéri néprajzi múzeu-
mához, a Göcseji Falumúzeumhoz és a Magyar Olajipari Múzeumhoz. A fa-
lumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán
emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épü-
letet láthat az idelátogató. Eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többi
épületet és berendezését 92 zalai faluból hozták ide eredeti helyérõl. Itt jól ta-
nulmányozható a 150–200 évvel ezelõtti göcseji tájra és a korra jellemzõ épít-
kezési mód. Található itt kovácsmûhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi
pince, útmenti feszület, galambdúc, gémeskút, minden, ami e néprajzi táj
anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum
mellett az 1969-ben megnyílt Olajipari Múzeum látogatható. A múzeum ren-
ORSZÁGISMERET 313
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
vözlet jelenete van, amely szintén a Fiú megtestesülésére mutat. A szentély
északi falán a mûvész saját arcvonásait is megörökítette.
MAGYARSZOMBATFA és GÖDÖRHÁZA A két településen népi
fazekasmûhelyek mûködnek.
A Zalai-dombság
A Zalai-dombság a Zala felsõ folyásától a Dráváig, a Zalaegerszegnél torkolló
Válicka völgyétõl a Hévízi-völgyig és a Kis-Balatonig nyúló terület. A törések
és folyóvizek által kialakított, laza üledékekbõl fölépült dombvidéket jelleg-
zetes észak-déli irányú meridionális völgyek jellemzik. A völgyekben vize-
nyõs rétek, a 200 m-es tetõkön sötétzöld fenyvesek, bükk- és tölgyerdõk ta-
lálhatók. Ez a legerdõsültebb tájaink egyike, és csapadékban is a leggazda-
gabbak (750–800 mm) közé tartozik.
ZALAEGERSZEG a zalai táj természetes központja. Köz-
ponti helyzetét jól tükrözi az út- és vasúthálózat is. 62 ezer lakosával Zala
megye székhelye. Elsõ említése 1247-bõl származik, de már az õskortól folya-
matosan lakott. Jelentõsége akkor nõ meg, amikor Kanizsát 1600-ban elfog-
lalják a törökök. Ezután Egerszeg vára hivatott védeni – a Zala folyó mocsarával
– a Dunántúl egy részét. Palánkvára központja lesz a kialakuló végvári láncnak.
A török csak egyszer foglalta el (1664) rövid idõre. A 18. század elejétõl egyre
gyakrabban tartották itt a megyegyûléseket, s az egykori vár területén 1732-re
felépül a vármegyeháza a megyegyûlési teremmel, ezzel a megye székhelye Za-
laegerszegen állandósul. 1885-ben nyeri el a rendezett város jogállását, s az ezt
követõ évtizedben, valamint az 1920–30 közötti évtizedben fejlõdik a legdinami-
kusabban. Ma több általános és középiskolája mellett a Pénzügyi és Számviteli
Fõiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kara
intézetei teszik teljessé az oktatási struktúrát.
A város történelmi magja az L alakban elhelyezkedõ két tér. Találkozá-
suknál helyezkedik el a 18. században épült plébániatemplom, amelyet a vá-
ros földesura, a veszprémi Padányi Bíró Márton építtetett. Falképeit Johann
Cymbal festette. Legértékesebb mûemléke egy 17. században készített
Piéta-szobor. A fõoltárkép Mária Magdolnát ábrázolja, aki a templom védõ-
szentje, s ez szerepel a város történelmi címerében is. A templom két világhá-
ború közötti plébánosa történelmi személyiség volt: Mindszenty József. Egész
alakos bronzszobrát a templom déli oldalánál 2000-ben állították fel. A temp-
lom szomszédságában, a Deák téren találjuk a Göcseji Múzeumot, amely hely-
történeti és néprajzi anyagot mutat be. Az épületet 1890-ben takarékpénztári
hivatali helyiségek és bérház céljára emelték. Múzeumi célra 1971–1973 kö-
zött alakították át. Elõtte Göcsej és Hetés néprajzát elkészítõ Gönczi Ferenc
312 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
néprajzkutató szobra áll (Fitz János, 1973). Az épület déli szárnyában
Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak (1884–1975) a végrendeletében a városnak
adományozott alkotásai láthatók. A téren a Megyei Bíróság épülete helyén állt
az egerszegi vár, jelentõsége Nagykanizsa visszafoglalása (1690) után szûnt
meg, 1703-ban felrobbantották. Helyén 1730–1732 között építették meg a
vármegyeházát Donato Felice ’Allio tervei szerint barokk stílusban. 1872 óta a
bíróság épülete. Nagyterme, fõleg a reformkorban, politikai küzdelmek színhe-
lye, benne tábla õrzi Spissich János, Csányi László és Deák Ferenc emlékét,
akinek itt hangzott el a híres beszéde a közteherviselésrõl, és itt utasította
vissza 1843-ban a megyegyûlés követi megbízatását. Külsõ falán a hajdani vár
történetét idézõ felirat olvasható. A tér közepén áll Deák Ferenc szobra, Vay
Miklós alkotása. A „Patikaház” a város legrégibb épületei közé tartozik.
A városközponttól déli irányban, a Kossuth Lajos utca mentén találjuk
a Dísz teret, a város új központját, ahol a stilizált tulipánt utánzó díszkút
arra utal, hogy a várost a virágok városának is hívják.
A teret a „Csipkeházak” zárják le. Az elnevezést a köznyelv teremtette
a csipkemintákra emlékeztetõ erkélykorlátokról. Vadász György tervezõ a te-
tõk kialakításánál is a göcseji kontyos házak vonalvezetését alkalmazta.
A Kisfaludy utca sarkán lévõ stilizált virágot utánzó három óraszerkezet
minden órában egy zalai népdalt zenél.
A Kossuth Lajos utca végén található Csányi László emlékmûvet, Istók
János alkotását, 1931-ben avatták fel.
A talapzat hátsó oldalán a szobor felállításához szükséges összeg gyûjtését elindító Bor-
bély György gimnáziumi tanár és lapszerkesztõ portréja látható. Csányi László
(1790–1849) reformpolitikus, miniszter Deák Ferenc mellett, a Zala megyei liberális el-
lenzék vezére volt. Kossuth híveként elõször a dunántúli sereg kormánybiztosa, 1849-ben
Erdély teljhatalmú biztosa. Több ízben közvetített Kossuth és Görgey között. 1849. októ-
ber 10-én a pesti Újépületben Haynau kivégeztette.
Zalaegerszeg állandó színtársulata a Megyei Mûvelõdési Központ épüle-
tébõl átalakított Hevesi Sándor Színházban 1983 óta mûködik. Közelében ta-
lálható a Zsinagóga épülete, amely ma a Városi Hangverseny- és Kiállító-
teremnek ad otthont.
A Falumúzeum utca vezet az ország elsõ szabadtéri néprajzi múzeu-
mához, a Göcseji Falumúzeumhoz és a Magyar Olajipari Múzeumhoz. A fa-
lumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán
emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épü-
letet láthat az idelátogató. Eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többi
épületet és berendezését 92 zalai faluból hozták ide eredeti helyérõl. Itt jól ta-
nulmányozható a 150–200 évvel ezelõtti göcseji tájra és a korra jellemzõ épít-
kezési mód. Található itt kovácsmûhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi
pince, útmenti feszület, galambdúc, gémeskút, minden, ami e néprajzi táj
anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum
mellett az 1969-ben megnyílt Olajipari Múzeum látogatható. A múzeum ren-
ORSZÁGISMERET 313
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
geteg mûszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidro-
gén-kutatásnak és -kitermelésnek. A kiemelkedõ kutatók mellszobrai is lát-
hatók egy szoborparkban, de megtekinthetõk itt az iparág emlékezetes ka-
tasztrófáinak mementói is.
A várostól délre a Bazita-tetõn egy 65 m magas tévétornyot építettek,
a magasban egy 60 személyes presszóval. A toronyból szinte térképszerûen
áttekinthetõ a göcseji táj.
BUCSUSZENTLÁSZLÓ A mocsaras terület kis szigetén elõször a
13. században épült román stílusú templom, amit a ferencesek a 18. szá-
zadban barokk fõhajóval bõvítettek. Ez a táj nagy tömegeket fogadó Má-
ria-kegyhelye.
CSATÁR A késõbb elpusztult bencés monostorból került az ausztriai
Admontba a magyar középkori kódexmûvészet értékes alkotása, az épen
maradt „Csatári Biblia”.
NAGYKAPORNAK apátsági temploma a 12. században épült, de
többször átépítették. Helyével és tömegével jelentõs tájképi értékkel bír a falu
feletti dombon.
TÜRJE Az itt található egyik legkorábbi (13. sz.), majdnem teljesen épen
maradt premontrei apátsági templom a francia építõmûhely alkotása. Barokk
kori freskóit Dorffmeister István festette.
SÖJTÖR Itt született 1803. október 17-én Deák Ferenc, a haza bölcse.
A szülõház egyszerû barokk épület (1760), amelyet a 200 éves évfordu-
lóra – 2003-ban – felújítottak, és állandó kiállítás nyílt benne Deák Fe-
rencrõl. Deák Ferenc nem lakott itt, mert édesanyja a születésekor meg-
halt, ezután Zalatárnokra került, majd néhány évvel késõbb pedig
Kehidára.
KEHIDAKUSTÁNY Itt élt Deák Ferenc 1822 és 1854 között. A De-
ák-kúriának nevezett épület elõterét Zala György Deák Ferenc-mellszobra dí-
szíti. A Kossuth úton épült meg néhány éve négy nyitott medencével a Ter-
mál Gyógyfürdõ, amelynek szulfátos vize mozgásszervi betegségek
gyógyítására alkalmas. A létesítmény területén fedett és szabadtéri élmény-
fürdõ is mûködik.
NOVA községet Zalaegerszegrõl a 75-ös úton érjük el. Római katolikus
temploma 1788-ban épült barokk stílusban. Mûemlék freskóit és fõoltárké-
pét Dorffmeister István festette. Érdekessége, hogy a szenteltvíztartókat
összekötõ ív különlegesen jól közvetíti a hangot.
314 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
NAGYKANIZSA
A 7-es fõút menti város Délnyugat-Ma-
gyarország kapuja. Területén a kelták, majd a rómaiak laktak. Elsõ írá-
sos emléke 1245-bõl származik. Vára Szigetvár 1566-os eleste után fontos
végvár lett. 1600-ban elfoglalják a törökök. Csak 1690-ben szabadul fel.
A Rákóczi-szabadságharc leverése után Lipót császár kivonja a katonaságot,
és a várat leromboltatja. Az újabb fellendülés a kiegyezést követõen követke-
zett be. 1880-ban megépült a vasúthálózat, ezáltal jelentõs kereskedelmi
központtá fejlõdött.
A VÁROS LEGFONTOSABB LÁTNIVALÓI: Alsóvárosi templom és kolostor;
Vasember-ház; Török díszkút; Batthyány-kastély; a 17. hosszúsági kör em-
lékmûve; Várkapu-emlékmû
Az Alsóvárosi templom és kolostor 1702–1714 között épült a lebontott
vár tégláiból a ferences rendi szerzetesek számára barokk stílusban. Ez a vá-
ros legértékesebb mûemléke. A templom fõhajós és mellékhajós rendszerû.
A falakon és a szentély kupoláján stukkós dombormûvek, a falak mentén dí-
szes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkõbõl farag-
ták. A fõoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. Megtekintésre érde-
mes a sekrestyében lévõ faragott barokk szekrénysor. A templom alatt nagy
kripta van. Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor. Közvetlenül a
templomhoz simul. A kolostor jelenleg a városi könyvtárnak ad helyet.
A Vasember-házat a város földesura építette a 18. század közepén ba-
rokk stílusban, késõbb klasszicista vonásokat is nyert. Valaha lakóház volt, a
földszintjén üzletekkel és mûhelyekkel, az udvarán raktárakkal. Nevét a hom-
lokzatán látható páncélos vitézrõl kapta, amely egy vaskereskedõ cégére
volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk a Váro-
si Képtárat, az elegáns házasságkötõ- és fogadótermeket. A Városi Képtár
õrzi az USA-ban dolgozó Õsze András mûveinek egy részét.
Török díszkút. A múzeum régészeti osztályán elhelyezett török kút pon-
tos másaként avatták föl 1995-ben, Kanizsa elsõ írásbeli említésének 750.
évfordulóján, miután nagyszerû elõdje javíthatatlanul tönkrement. Készítõje
Kovács Attila szobrászmûvész.
A város legrégibb épülete, a Batthyány-kastély. 1705–1712 között
épült a kanizsai vár tégláiból. A Batthyány-család tulajdonát képezte, a kani-
zsaiak hercegi várként emlegették. Az épület funkciója többször változott, je-
lenleg a Thury György Múzeum régészeti osztályának ad helyet. Az építmény
Vasember-ház felõli sarkánál zárt emeleti erkély látható. Az Erdõ és ember
Zalában címû állandó múzeumi kiállítás országos érdeklõdésre is számot tart-
hat. A múzeum udvarán helyezték el védõtetõ alatt az eredeti Török kutat,
melynek szögletes kõmedencéje – hagyományok szerint – Kanizsa török
kori várából származik. A medence közepébõl emelkedik ki a puha homok-
kõbõl faragott, barokk stílusú oroszlános vízköpõ. Erre egy klasszicista
oszlopot állítottak a múlt század második felében.
ORSZÁGISMERET 315
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
geteg mûszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidro-
gén-kutatásnak és -kitermelésnek. A kiemelkedõ kutatók mellszobrai is lát-
hatók egy szoborparkban, de megtekinthetõk itt az iparág emlékezetes ka-
tasztrófáinak mementói is.
A várostól délre a Bazita-tetõn egy 65 m magas tévétornyot építettek,
a magasban egy 60 személyes presszóval. A toronyból szinte térképszerûen
áttekinthetõ a göcseji táj.
BUCSUSZENTLÁSZLÓ A mocsaras terület kis szigetén elõször a
13. században épült román stílusú templom, amit a ferencesek a 18. szá-
zadban barokk fõhajóval bõvítettek. Ez a táj nagy tömegeket fogadó Má-
ria-kegyhelye.
CSATÁR A késõbb elpusztult bencés monostorból került az ausztriai
Admontba a magyar középkori kódexmûvészet értékes alkotása, az épen
maradt „Csatári Biblia”.
NAGYKAPORNAK apátsági temploma a 12. században épült, de
többször átépítették. Helyével és tömegével jelentõs tájképi értékkel bír a falu
feletti dombon.
TÜRJE Az itt található egyik legkorábbi (13. sz.), majdnem teljesen épen
maradt premontrei apátsági templom a francia építõmûhely alkotása. Barokk
kori freskóit Dorffmeister István festette.
SÖJTÖR Itt született 1803. október 17-én Deák Ferenc, a haza bölcse.
A szülõház egyszerû barokk épület (1760), amelyet a 200 éves évfordu-
lóra – 2003-ban – felújítottak, és állandó kiállítás nyílt benne Deák Fe-
rencrõl. Deák Ferenc nem lakott itt, mert édesanyja a születésekor meg-
halt, ezután Zalatárnokra került, majd néhány évvel késõbb pedig
Kehidára.
KEHIDAKUSTÁNY Itt élt Deák Ferenc 1822 és 1854 között. A De-
ák-kúriának nevezett épület elõterét Zala György Deák Ferenc-mellszobra dí-
szíti. A Kossuth úton épült meg néhány éve négy nyitott medencével a Ter-
mál Gyógyfürdõ, amelynek szulfátos vize mozgásszervi betegségek
gyógyítására alkalmas. A létesítmény területén fedett és szabadtéri élmény-
fürdõ is mûködik.
NOVA községet Zalaegerszegrõl a 75-ös úton érjük el. Római katolikus
temploma 1788-ban épült barokk stílusban. Mûemlék freskóit és fõoltárké-
pét Dorffmeister István festette. Érdekessége, hogy a szenteltvíztartókat
összekötõ ív különlegesen jól közvetíti a hangot.
314 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
NAGYKANIZSA
A 7-es fõút menti város Délnyugat-Ma-
gyarország kapuja. Területén a kelták, majd a rómaiak laktak. Elsõ írá-
sos emléke 1245-bõl származik. Vára Szigetvár 1566-os eleste után fontos
végvár lett. 1600-ban elfoglalják a törökök. Csak 1690-ben szabadul fel.
A Rákóczi-szabadságharc leverése után Lipót császár kivonja a katonaságot,
és a várat leromboltatja. Az újabb fellendülés a kiegyezést követõen követke-
zett be. 1880-ban megépült a vasúthálózat, ezáltal jelentõs kereskedelmi
központtá fejlõdött.
A VÁROS LEGFONTOSABB LÁTNIVALÓI: Alsóvárosi templom és kolostor;
Vasember-ház; Török díszkút; Batthyány-kastély; a 17. hosszúsági kör em-
lékmûve; Várkapu-emlékmû
Az Alsóvárosi templom és kolostor 1702–1714 között épült a lebontott
vár tégláiból a ferences rendi szerzetesek számára barokk stílusban. Ez a vá-
ros legértékesebb mûemléke. A templom fõhajós és mellékhajós rendszerû.
A falakon és a szentély kupoláján stukkós dombormûvek, a falak mentén dí-
szes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkõbõl farag-
ták. A fõoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. Megtekintésre érde-
mes a sekrestyében lévõ faragott barokk szekrénysor. A templom alatt nagy
kripta van. Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor. Közvetlenül a
templomhoz simul. A kolostor jelenleg a városi könyvtárnak ad helyet.
A Vasember-házat a város földesura építette a 18. század közepén ba-
rokk stílusban, késõbb klasszicista vonásokat is nyert. Valaha lakóház volt, a
földszintjén üzletekkel és mûhelyekkel, az udvarán raktárakkal. Nevét a hom-
lokzatán látható páncélos vitézrõl kapta, amely egy vaskereskedõ cégére
volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk a Váro-
si Képtárat, az elegáns házasságkötõ- és fogadótermeket. A Városi Képtár
õrzi az USA-ban dolgozó Õsze András mûveinek egy részét.
Török díszkút. A múzeum régészeti osztályán elhelyezett török kút pon-
tos másaként avatták föl 1995-ben, Kanizsa elsõ írásbeli említésének 750.
évfordulóján, miután nagyszerû elõdje javíthatatlanul tönkrement. Készítõje
Kovács Attila szobrászmûvész.
A város legrégibb épülete, a Batthyány-kastély. 1705–1712 között
épült a kanizsai vár tégláiból. A Batthyány-család tulajdonát képezte, a kani-
zsaiak hercegi várként emlegették. Az épület funkciója többször változott, je-
lenleg a Thury György Múzeum régészeti osztályának ad helyet. Az építmény
Vasember-ház felõli sarkánál zárt emeleti erkély látható. Az Erdõ és ember
Zalában címû állandó múzeumi kiállítás országos érdeklõdésre is számot tart-
hat. A múzeum udvarán helyezték el védõtetõ alatt az eredeti Török kutat,
melynek szögletes kõmedencéje – hagyományok szerint – Kanizsa török
kori várából származik. A medence közepébõl emelkedik ki a puha homok-
kõbõl faragott, barokk stílusú oroszlános vízköpõ. Erre egy klasszicista
oszlopot állítottak a múlt század második felében.
ORSZÁGISMERET 315
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A 17. hosszúsági kör emlékmûve. A városban valamikor állt egy em-
lékoszlop, amely azt a pontot jelölte, ahol a 17. hosszúsági kör metszette a
régi 7-es utat. Pontos bemérés szerint a 17. hosszúsági délkör a városon ke-
resztül halad, s e vonal legalkalmasabb pontján jelölték ki a mai emlékmû he-
lyét. Rajta feltüntették azokat a jelentõsebb külföldi városokat, amelyeket
szintén érint.
A város szélén állították fel a Várkapu-emlékmûvet. Az emlékmûvet a
város török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója megünneplésé-
re 1988-ban építették a hajdani vár közelében. Monumentalitásával méltó
emléket állít ennek a történelmi korszaknak. A kapu elõtt látható mellszobor
a vár leghíresebb kapitányát, Thury Györgyöt ábrázolja, Vörös János szob-
rászmûvész alkotása. A várkapu mögött szép környezetben áll a II. világhá-
borús idõszak cigány áldozatainak fából faragott emlékmûve.
316 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 317
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
A 17. hosszúsági kör emlékmûve. A városban valamikor állt egy em-
lékoszlop, amely azt a pontot jelölte, ahol a 17. hosszúsági kör metszette a
régi 7-es utat. Pontos bemérés szerint a 17. hosszúsági délkör a városon ke-
resztül halad, s e vonal legalkalmasabb pontján jelölték ki a mai emlékmû he-
lyét. Rajta feltüntették azokat a jelentõsebb külföldi városokat, amelyeket
szintén érint.
A város szélén állították fel a Várkapu-emlékmûvet. Az emlékmûvet a
város török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója megünneplésé-
re 1988-ban építették a hajdani vár közelében. Monumentalitásával méltó
emléket állít ennek a történelmi korszaknak. A kapu elõtt látható mellszobor
a vár leghíresebb kapitányát, Thury Györgyöt ábrázolja, Vörös János szob-
rászmûvész alkotása. A várkapu mögött szép környezetben áll a II. világhá-
borús idõszak cigány áldozatainak fából faragott emlékmûve.
316 ORSZÁGISMERET
aA A Nyugat-dunántúli régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 317
aA A Balatoni régió Bb

A Balatoni régió

A Balatoni régió Budapest után hazánk legnagyobb idegenforgalmat

lebonyolító tájegysége. Vonzerejének több összetevõje van. Az egyik
legfontosabb, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb tava,
amely egyúttal az egyik legmelegebb is, nyáron 25–28°C-ra is felme-
legszik. A vízparti üdülés kedvelõi finom homokos fövenyt találnak
itt. Mindehhez különlegesen szép, mediterrán jellegû táj ad keretet.
A 200–400 m magas Balaton-felvidékrõl a Balatonig lejtõ úgynevezett
„Balatoni Riviéra” szõlõkkel, pincékkel, zamatos borokkal és – euró-
pai viszonylatban is – geológiai és tájképi különlegességnek számító
vulkanikus tanúhegyekkel várja a turistákat. A mûvészet kedvelõi
középkori és barokk templomokban és kastélyokban gyönyörköd-
hetnek. A legkülönbözõbb rendezvényekkel gondoskodnak a ven-
dégek szórakoztatásáról (orgonahangversenyek, lovasjátékok stb.).
Nagy elõny még, hogy alig több mint egy óra utazótávolságra van
Budapesttõl.

A Balaton medencéje kialakulásának körülményeit és idejét a tudósok – kü-

lönbözõ tudományterületek vizsgálati eredményei nyomán – különbözõkép-
pen magyarázzák, melyrõl részletesen a „Magyarország általános idegenfor-
galmi földrajza” címû fejezetben szóltunk.
A „magyar tenger” fiatal képzõdmény. Keletkezését a kutatók 22 ezer
évvel ezelõttre teszik. A tó a mai területét a Pannon-tenger uralta, amelyet a
Congeria ungula caprae kagyló, népies nevén a „tihanyi kecskeköröm” bizo-
nyít Az egykori pannon felszínrõl a Tapolcai-medence tanúhegyei regélnek.
Vízfelülete: 595 km2. Ezzel Nyugat- és Kelet-Európa legnagyobb tava (pél-
dának említhetõ, hogy a Svájcban lévõ Genfi tó 582 km2, a Bodeni-tó csak a
harmadik helyet foglalja el). Hossza: 77 km (Fenékpuszta és Balatonaka-
rattya között). Partvonalainak hossza 235 km. Átlagos mélysége: 3–4 m. Vize
lágy, selymes, magas a hidrogénkarbonát-, magnézium-, kalcium- és szulfát-
tartalma.

ORSZÁGISMERET 319
aA A Balatoni régió Bb

A Balatoni régió

A Balatoni régió Budapest után hazánk legnagyobb idegenforgalmat

lebonyolító tájegysége. Vonzerejének több összetevõje van. Az egyik
legfontosabb, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb tava,
amely egyúttal az egyik legmelegebb is, nyáron 25–28°C-ra is felme-
legszik. A vízparti üdülés kedvelõi finom homokos fövenyt találnak
itt. Mindehhez különlegesen szép, mediterrán jellegû táj ad keretet.
A 200–400 m magas Balaton-felvidékrõl a Balatonig lejtõ úgynevezett
„Balatoni Riviéra” szõlõkkel, pincékkel, zamatos borokkal és – euró-
pai viszonylatban is – geológiai és tájképi különlegességnek számító
vulkanikus tanúhegyekkel várja a turistákat. A mûvészet kedvelõi
középkori és barokk templomokban és kastélyokban gyönyörköd-
hetnek. A legkülönbözõbb rendezvényekkel gondoskodnak a ven-
dégek szórakoztatásáról (orgonahangversenyek, lovasjátékok stb.).
Nagy elõny még, hogy alig több mint egy óra utazótávolságra van
Budapesttõl.

A Balaton medencéje kialakulásának körülményeit és idejét a tudósok – kü-

lönbözõ tudományterületek vizsgálati eredményei nyomán – különbözõkép-
pen magyarázzák, melyrõl részletesen a „Magyarország általános idegenfor-
galmi földrajza” címû fejezetben szóltunk.
A „magyar tenger” fiatal képzõdmény. Keletkezését a kutatók 22 ezer
évvel ezelõttre teszik. A tó a mai területét a Pannon-tenger uralta, amelyet a
Congeria ungula caprae kagyló, népies nevén a „tihanyi kecskeköröm” bizo-
nyít Az egykori pannon felszínrõl a Tapolcai-medence tanúhegyei regélnek.
Vízfelülete: 595 km2. Ezzel Nyugat- és Kelet-Európa legnagyobb tava (pél-
dának említhetõ, hogy a Svájcban lévõ Genfi tó 582 km2, a Bodeni-tó csak a
harmadik helyet foglalja el). Hossza: 77 km (Fenékpuszta és Balatonaka-
rattya között). Partvonalainak hossza 235 km. Átlagos mélysége: 3–4 m. Vize
lágy, selymes, magas a hidrogénkarbonát-, magnézium-, kalcium- és szulfát-
tartalma.

ORSZÁGISMERET 319
aA A Balatoni régió Bb aA A Balatoni régió Bb
A Tihanyi-félsziget két részre osztja a tavat. A keleti medence jóval
szélesebb, a Fûzfõi-öböl és Balatonvilágos között eléri a 15 km szélességet.
A Balaton északi partjának
A keskenyebb, de hosszan elnyúló nyugati medence két partja 4–7 km-re part menti települései
fekszik egymástól. Legkeskenyebb a Tihanyi-félsziget csúcsánál, az úgyne-
vezett „Tihanyi Kút”-ban, ahol 1,5 km, de itt a legmélyebb, 12 m. A kimé-
(71-es út)
lyülés oka az, hogy a légnyomáskülönbségek miatt a tó vize hosszában leng
és az ezzel kiváltott (a szorulatban felgyorsult) áramlás kimélyítette a tó
medrét. Balatonaliga elõtt, az M7-es út 90-es kilométerénél ágazik el a 71-es út,
A Balaton sajátos összetételû vize mintegy 130 vízfolyásból táplálko- amely végigvezet a Balaton északkeleti, északi és délnyugati partján.
zik. Közülük legjelentõsebb a Zala-folyó. A tó és vízgyûjtõterülete elválaszt-
hatatlan egységet képez. A vízháztartás bármely változása kihat a tó egész
BALATONAKARATTYA Az úttól néhány méterre találjuk a már elszá-
radt – Rákóczi fája néven ismert – szilfamatuzsálem csonkját, amely közel 400
vízgyûjtõ rendszerére. A tó tavaszi vízállása elsõsorban a hozzá tartozó kis
évig élt. Az egykori szilfa a megyehatárt is jelentette Veszprém és Somogy között
vízfolyások vízgyûjtõiben lezajló hóolvadás függvénye. Igen fontos a siófoki
a Balatonon dolgozó halászok számára. Az elpusztult fa helyett újat ültettek.
leeresztõ zsilip szerepe. (Az elsõ vízelvezetõ-zsilipet a III. század végén
A helyi legenda szerint itt járt Rákóczi fejedelem, és e fához kötötte a lovát, amikor kihir-
Galerius császár parancsára Siófok térségében építették meg. A jelenlegi
dette az ország akaratát. A népi etimológia szerint innen származik a település neve:
zsilip 1947-ben készült el.) Akarattya.
A Balaton tudományos tanulmányozása a századfordulón kezdõdött el,
id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenõ munkásságához fûzõdik. BALATONKENESE A Balaton keleti partjának meredek peremén jól
A Balaton színe a hullámzástól, felhõzettõl és a tükrözõdéstõl függõen a szürkétõl a megfigyelhetõ a pannon üledék és a lösz. A löszfalban tátongó barlangszerû
kékeszöldig változik. A gyakori szép zöldes szín a víz alkáli sókban való gazdagságá- nyílásokat a nép „tatárlikaknak” nevezi. A magas part feletti Soós-hegyen
nak a következménye. Szép fényjelenségeket hoz létre a Hold, illetve a naplemente terem a szigorúan védett tátorján, amely májusban hozza méteres átmérõjû
tükrözõdése („ezüsthíd” és „aranyhíd”). Hidegebb teleken a tó befagy, lehetõvé téve koronáján fehér színû, mézédes illatú virágait. A magas partfalat gyakran ve-
a téli sportok közül a jégvitorlázást, a korcsolyázást és a fakutyázást. A jég a hõ-
szélyeztették csuszamlások. Emiatt 1963-ban egy szakaszon az utat és a
mérséklet változásaira érzékenyen reagál. Ha a hõmérséklet erõsen csökken, „dur-
rog”-va megrepedezik, majd a repedések befagynak: „hízott” a jég. Ez a hízott rész a vasutat közvetlenül a meder szélénél vezették el. Szent István ezen a környé-
hõmérséklet emelkedésével a vastagabb jég között feltorlódik, ez a „turolás”. A hõ- ken gyõzte le Koppányt. 1532-ben országgyûlést is tartottak itt, ahol
mérséklet további emelkedése esetén a turolás jege elolvad, és helyén nyílt víz Szapolyai Jánost és I. Ferdinándot próbálták összebékíteni. Béri Balogh
keletkezik, ez a „rianás”. Ádám itt gyõzte le Rabutin császári generálist.
Már a 18. századtól kezdve a hazai társasági élet egyik központja a
Balaton. Balatonfüreden az 1730-as évektõl a gyógyvizekre alapozva
BALATONFÛZFÕ a Balaton legészakibb, erõsen feltöltõdõ szögletében
– régészeti leletek tanúsága szerint – a római korig visszanyúló múlttal és jelentõs
élénk fürdõélet alakult ki. 1845 decemberében gróf Széchenyi István kez-
iparral rendelkezõ település. Papírgyára és vegyipara van. Írásos formában egy
deményezésére megalakult a Balatoni Gõzhajózási Társaság, 1846 szep-
990-ben kelt adománylevélben említik elõször Mámát, a település õsét. A kö-
temberében indult elsõ útjára Balatonfüredrõl a Kisfaludy nevét viselõ
zépkorban, majd a 17. században is elpusztult település tárgyi emlékei
gõzhajó.
mind-mind bizonyítékai annak, hogy Fûzfõ természeti adottságai letelepedésre
A szélesebb rétegeket érintõ tavi fürdõzés a 19. század második fe-
és ittmaradásra késztették a helyét keresõ embert. A város érdekes látnivalója a
lében indult meg. Legnagyobb méretûvé az elsõ világháborút követõen
hajdani Máma falu 13. századi templomának romjai. Környékén szabadtéri
lett, hiszen a trianoni békeszerzõdés következtében elveszített tengerparti
rendezvényeket is tartanak. Balatonfûzfõ sportélete több mint 70 éves múltra
és hegyvidéki üdülõhelyek vendégkörét a Balaton kárpótolhatta. A földbir-
tekinthet vissza. Kiemelkedõ sportcentrummá tette, hogy verseny- és melegvi-
tokosok az igényt felismerve földterületeiket felparcellázták, a 20. század
zes medencéivel megépült a nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas
elsõ felében épültek meg a ma is látható villasorok, fejlõdtek ki a ma is
Balaton-uszoda. Vitorláskikötõje és koronglövõ pályája is van.
népszerû Balaton-parti fürdõközpontok.
VÖRÖSBERÉNY a felszínen lévõ permi óidei vörös homokkõrõl kapta a
nevét. Falakkal körülvett református templomerõdje a 13. század végén

320 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 321

aA A Balatoni régió Bb aA A Balatoni régió Bb
A Tihanyi-félsziget két részre osztja a tavat. A keleti medence jóval
szélesebb, a Fûzfõi-öböl és Balatonvilágos között eléri a 15 km szélességet.
A Balaton északi partjának
A keskenyebb, de hosszan elnyúló nyugati medence két partja 4–7 km-re part menti települései
fekszik egymástól. Legkeskenyebb a Tihanyi-félsziget csúcsánál, az úgyne-
vezett „Tihanyi Kút”-ban, ahol 1,5 km, de itt a legmélyebb, 12 m. A kimé-
(71-es út)
lyülés oka az, hogy a légnyomáskülönbségek miatt a tó vize hosszában leng
és az ezzel kiváltott (a szorulatban felgyorsult) áramlás kimélyítette a tó
medrét. Balatonaliga elõtt, az M7-es út 90-es kilométerénél ágazik el a 71-es út,
A Balaton sajátos összetételû vize mintegy 130 vízfolyásból táplálko- amely végigvezet a Balaton északkeleti, északi és délnyugati partján.
zik. Közülük legjelentõsebb a Zala-folyó. A tó és vízgyûjtõterülete elválaszt-
hatatlan egységet képez. A vízháztartás bármely változása kihat a tó egész
BALATONAKARATTYA Az úttól néhány méterre találjuk a már elszá-
radt – Rákóczi fája néven ismert – szilfamatuzsálem csonkját, amely közel 400
vízgyûjtõ rendszerére. A tó tavaszi vízállása elsõsorban a hozzá tartozó kis
évig élt. Az egykori szilfa a megyehatárt is jelentette Veszprém és Somogy között
vízfolyások vízgyûjtõiben lezajló hóolvadás függvénye. Igen fontos a siófoki
a Balatonon dolgozó halászok számára. Az elpusztult fa helyett újat ültettek.
leeresztõ zsilip szerepe. (Az elsõ vízelvezetõ-zsilipet a III. század végén
A helyi legenda szerint itt járt Rákóczi fejedelem, és e fához kötötte a lovát, amikor kihir-
Galerius császár parancsára Siófok térségében építették meg. A jelenlegi
dette az ország akaratát. A népi etimológia szerint innen származik a település neve:
zsilip 1947-ben készült el.) Akarattya.
A Balaton tudományos tanulmányozása a századfordulón kezdõdött el,
id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenõ munkásságához fûzõdik. BALATONKENESE A Balaton keleti partjának meredek peremén jól
A Balaton színe a hullámzástól, felhõzettõl és a tükrözõdéstõl függõen a szürkétõl a megfigyelhetõ a pannon üledék és a lösz. A löszfalban tátongó barlangszerû
kékeszöldig változik. A gyakori szép zöldes szín a víz alkáli sókban való gazdagságá- nyílásokat a nép „tatárlikaknak” nevezi. A magas part feletti Soós-hegyen
nak a következménye. Szép fényjelenségeket hoz létre a Hold, illetve a naplemente terem a szigorúan védett tátorján, amely májusban hozza méteres átmérõjû
tükrözõdése („ezüsthíd” és „aranyhíd”). Hidegebb teleken a tó befagy, lehetõvé téve koronáján fehér színû, mézédes illatú virágait. A magas partfalat gyakran ve-
a téli sportok közül a jégvitorlázást, a korcsolyázást és a fakutyázást. A jég a hõ-
szélyeztették csuszamlások. Emiatt 1963-ban egy szakaszon az utat és a
mérséklet változásaira érzékenyen reagál. Ha a hõmérséklet erõsen csökken, „dur-
rog”-va megrepedezik, majd a repedések befagynak: „hízott” a jég. Ez a hízott rész a vasutat közvetlenül a meder szélénél vezették el. Szent István ezen a környé-
hõmérséklet emelkedésével a vastagabb jég között feltorlódik, ez a „turolás”. A hõ- ken gyõzte le Koppányt. 1532-ben országgyûlést is tartottak itt, ahol
mérséklet további emelkedése esetén a turolás jege elolvad, és helyén nyílt víz Szapolyai Jánost és I. Ferdinándot próbálták összebékíteni. Béri Balogh
keletkezik, ez a „rianás”. Ádám itt gyõzte le Rabutin császári generálist.
Már a 18. századtól kezdve a hazai társasági élet egyik központja a
Balaton. Balatonfüreden az 1730-as évektõl a gyógyvizekre alapozva
BALATONFÛZFÕ a Balaton legészakibb, erõsen feltöltõdõ szögletében
– régészeti leletek tanúsága szerint – a római korig visszanyúló múlttal és jelentõs
élénk fürdõélet alakult ki. 1845 decemberében gróf Széchenyi István kez-
iparral rendelkezõ település. Papírgyára és vegyipara van. Írásos formában egy
deményezésére megalakult a Balatoni Gõzhajózási Társaság, 1846 szep-
990-ben kelt adománylevélben említik elõször Mámát, a település õsét. A kö-
temberében indult elsõ útjára Balatonfüredrõl a Kisfaludy nevét viselõ
zépkorban, majd a 17. században is elpusztult település tárgyi emlékei
gõzhajó.
mind-mind bizonyítékai annak, hogy Fûzfõ természeti adottságai letelepedésre
A szélesebb rétegeket érintõ tavi fürdõzés a 19. század második fe-
és ittmaradásra késztették a helyét keresõ embert. A város érdekes látnivalója a
lében indult meg. Legnagyobb méretûvé az elsõ világháborút követõen
hajdani Máma falu 13. századi templomának romjai. Környékén szabadtéri
lett, hiszen a trianoni békeszerzõdés következtében elveszített tengerparti
rendezvényeket is tartanak. Balatonfûzfõ sportélete több mint 70 éves múltra
és hegyvidéki üdülõhelyek vendégkörét a Balaton kárpótolhatta. A földbir-
tekinthet vissza. Kiemelkedõ sportcentrummá tette, hogy verseny- és melegvi-
tokosok az igényt felismerve földterületeiket felparcellázták, a 20. század
zes medencéivel megépült a nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas
elsõ felében épültek meg a ma is látható villasorok, fejlõdtek ki a ma is
Balaton-uszoda. Vitorláskikötõje és koronglövõ pályája is van.
népszerû Balaton-parti fürdõközpontok.
VÖRÖSBERÉNY a felszínen lévõ permi óidei vörös homokkõrõl kapta a
nevét. Falakkal körülvett református templomerõdje a 13. század végén

320 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 321

aA A Balatoni régió Bb
épült. Római katolikus templomát a gyõri jezsuiták építették a 18. század
második felében. A templom boltozatát és falait borító nagyszabású freskó-
mû a rendalapító Loyolai Szent Ignác életébõl vett jeleneteket ábrázol. Alko-
tója, korábbi feltételezésekkel ellentétben, ma már biztos, hogy Bucher Xavér
Ferenc.
BALATONALMÁDI nagy tömegeket befogadó, igen szép természeti
környezetben fekvõ üdülõhely, amelyet észak felõl erdõkkel és szõlõkkel borí-
tott dombok kereteznek. Itt találjuk az északi part legnagyobb – 10 ezer fõt
befogadó – strandját. Az egykor modernnek számító Aurora Szállót az elmúlt
évek során teljesen felújították, új 500 férõhelyes kongresszusi szárnnyal és
wellness-központtal egészítették ki.
Különleges látnivalót kínál a katolikus Szent Imre-templom, amely
permi vörös homokkõbõl épült modern épület, de formakincsével az erdélyi
templomokra emlékeztet. Teljes belsõ falfelülete festett. A freskókat Bicskei
Karle János alkotta. A Balatonhoz illõen csupa „vizes” témát festett meg az
evangéliumokból: Jézus lecsendesíti a tengert, Jézus csónakból tanít stb. Az
oldalfalakon az ablakok között magyar szentek képeit látjuk.
A templom kiemelkedõ értéke a budai várpalotából 1957-ben ideszállí-
tott Szent Jobb-kápolna, amelyet kívülrõl a templom szentélyéhez építettek.
Ebben találjuk Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló arany mozaikját. A 24 ka-
rátos aranymozaik-kockákat bolgár alabástromgipsszel és dán kígyókõvel
állították össze. A kápolna padozata carrarai márvány.
ALSÓÖRS látnivalója egy késõ gótikus udvarház gömbdíszes ké-
ménnyel. Magyarország legrégibb kisnemesi udvarháza. A lakosok „török
ház”-ként emlegetik, mivel a ház kéménye turbános fejre emlékeztet. Ma a
hangulatosan felújított házban rendezvényeket, esküvõket tartanak. A vasút-
állomás mögötti régi bányában az ország legidõsebb vulkáni kõzetének, az
óidõ elejérõl származó kvarcporfirnak19 palássá vált lakkolitját20 látni.
LOVAS határában találták meg hazánk legrégibb – 80 ezer éves –, már
az õsember által is mûvelt festékbányáját. A régészeti kutatások során meg-
találták azokat a bányászszerszámokat, amelyekkel az õsember a kultikus és
díszítõ célú festései alapanyagát, a vörös agyagot bányászta.
FELSÕÖRS Az üdülõkörzet háttértelepülésén találjuk a hazai román kori
építészet legszebb emlékei közé tartozó volt prépostsági templomot a 13. szá-
zadból. Nagyrészt permi vörös homokkõbõl épült. Értékes a félköríves záródá-
sú, rézsûsen befelé szûkülõ, szépen faragott fejezetekkel ékes oszlopokkal bé-
19
Porfír: vörös színû, kristályos vulkáni kõzet, amelynek aprószemcsés-üveges anyagába külön-
féle színû kristályok, mint például kvarc, ágyazódtak be.
20
Lakkolit: üledékes kõzetek rétegei közé behatolt, de a felszínre nem került magmás kõzet.
322 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
lelt román stílusú kapuzata, lábazatában oroszlánokkal. A kapuzat feletti
három ablakot egymástól kettõs Herkules-csomók választják el. Az építõk
szerint ezek a démonok ellen jelentettek védelmet. A fõpárkány ívsoros, belül
keresztboltozatos. A templom berendezése barokk. Különösen szép a szószék
a négy evangélista szobrával. Nyaranta orgonakoncertek helyszíne.
CSOPAK neve török eredetû, egy halfajtát jelent. A Balatonfüred-csopaki
borvidék egyik központja. Szõlõinek, borának jóhírét még Ranolder János
püspök alapozta meg. Romantikus, 1861-ben épült kastélyának mai tulajdo-
nosa felújíttatta a 2 ezer hektoliter bor befogadására alkalmas pincét. A fel-
újított pince elnyerte a Balaton-felvidék legszebb pincéje címet.
BALATONARÁCS – amely ma már Balatonfüredhez tartozik – temetõ-
jében pihen, vörös homokkõ síremlék alatt, a Balaton tudományos kutatását
elindító Lóczy Lajos geológus, földrajztudós, utazó, egyetemi tanár, az MTA
tagja. A sírján üveglap alatt lévõ havasi gyopárt barátja, Stein Aurél
Ázsia-kutató küldte a Himalájáról.
Arácsról indul a vadregényes Koloska-völgy a Koloska-csárda és a
Koloska-forrás felé. Arács határában kapaszkodhatunk föl a Lóczy Lajosról
elnevezett karsztos barlanghoz.
BALATONFÜRED városa a legszebb fekvésû balatoni
üdülõ- és fürdõhelyek közé tartozik. Észak felõl a Balaton-felvidék ma-
gaslatai védik a hideg ellen. Erdõ borította tetõi alatt a Balatonig lejtõ domb-
oldalakon szõlõk sorakoznak présházakkal és csárdákkal (Baricska-, Tölgy-
fa- és Hordó-csárda). Fürdõkultúrája a legrégebbiek közé tartozik a Balato-
non, már a szabadvízi fürdõzés divatba jötte elõtt is kedvelt hely volt. A terüle-
tén húzódó törésvonalak mentén, az utóvulkáni mûködés hatására széndi-
oxidos gyógyvíz tör fel, amely szénsavas nátriumot, klórnátriumot, kálcium-
vegyületeket tartalmaz.
A Kossuth Lajos szénsavas forrásra épült a Szívkórház. Füredet a
„Szívbetegek Mekkájának” is nevezik. A szénsavas fürdõ kitágítja az ereket,
és egyben rugalmas gázköpennyel veszi körül a testet, így könnyítve a szív
munkáját. Itt nyerte vissza az egészségét Prisca, Galerius császár számûze-
tésben élõ özvegyének, Valeriának anyja. 1926-ban itt gyógyult meg a világ-
hírû hindu költõ, Rabindranath Tagore is. Gyógyulásának az emlékére hárs-
fát is ültetett a Balaton-parti sétányon. Alatta látható India kormánya által
adományozott szobra és Tagore emléksorai. Tagore óta szokás, hogy a vá-
rost felkeresõ nevezetes személyiségek emlékfát ültetnek a parti sétányhoz
csatlakozó parkban.
Fürdõkultúrája mellett Füred a balatoni vízi sport egyik fontos központja is.
Itt rendezik meg minden évben az üdülési idény kezdetét jelzõ vitorlafelvonási
ünnepséget is. A vitorlásversenyek állandó színhelye a Füredi-öböl.
ORSZÁGISMERET 323
aA A Balatoni régió Bb
épült. Római katolikus templomát a gyõri jezsuiták építették a 18. század
második felében. A templom boltozatát és falait borító nagyszabású freskó-
mû a rendalapító Loyolai Szent Ignác életébõl vett jeleneteket ábrázol. Alko-
tója, korábbi feltételezésekkel ellentétben, ma már biztos, hogy Bucher Xavér
Ferenc.
BALATONALMÁDI nagy tömegeket befogadó, igen szép természeti
környezetben fekvõ üdülõhely, amelyet észak felõl erdõkkel és szõlõkkel borí-
tott dombok kereteznek. Itt találjuk az északi part legnagyobb – 10 ezer fõt
befogadó – strandját. Az egykor modernnek számító Aurora Szállót az elmúlt
évek során teljesen felújították, új 500 férõhelyes kongresszusi szárnnyal és
wellness-központtal egészítették ki.
Különleges látnivalót kínál a katolikus Szent Imre-templom, amely
permi vörös homokkõbõl épült modern épület, de formakincsével az erdélyi
templomokra emlékeztet. Teljes belsõ falfelülete festett. A freskókat Bicskei
Karle János alkotta. A Balatonhoz illõen csupa „vizes” témát festett meg az
evangéliumokból: Jézus lecsendesíti a tengert, Jézus csónakból tanít stb. Az
oldalfalakon az ablakok között magyar szentek képeit látjuk.
A templom kiemelkedõ értéke a budai várpalotából 1957-ben ideszállí-
tott Szent Jobb-kápolna, amelyet kívülrõl a templom szentélyéhez építettek.
Ebben találjuk Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló arany mozaikját. A 24 ka-
rátos aranymozaik-kockákat bolgár alabástromgipsszel és dán kígyókõvel
állították össze. A kápolna padozata carrarai márvány.
ALSÓÖRS látnivalója egy késõ gótikus udvarház gömbdíszes ké-
ménnyel. Magyarország legrégibb kisnemesi udvarháza. A lakosok „török
ház”-ként emlegetik, mivel a ház kéménye turbános fejre emlékeztet. Ma a
hangulatosan felújított házban rendezvényeket, esküvõket tartanak. A vasút-
állomás mögötti régi bányában az ország legidõsebb vulkáni kõzetének, az
óidõ elejérõl származó kvarcporfirnak19 palássá vált lakkolitját20 látni.
LOVAS határában találták meg hazánk legrégibb – 80 ezer éves –, már
az õsember által is mûvelt festékbányáját. A régészeti kutatások során meg-
találták azokat a bányászszerszámokat, amelyekkel az õsember a kultikus és
díszítõ célú festései alapanyagát, a vörös agyagot bányászta.
FELSÕÖRS Az üdülõkörzet háttértelepülésén találjuk a hazai román kori
építészet legszebb emlékei közé tartozó volt prépostsági templomot a 13. szá-
zadból. Nagyrészt permi vörös homokkõbõl épült. Értékes a félköríves záródá-
sú, rézsûsen befelé szûkülõ, szépen faragott fejezetekkel ékes oszlopokkal bé-
19
Porfír: vörös színû, kristályos vulkáni kõzet, amelynek aprószemcsés-üveges anyagába külön-
féle színû kristályok, mint például kvarc, ágyazódtak be.
20
Lakkolit: üledékes kõzetek rétegei közé behatolt, de a felszínre nem került magmás kõzet.
322 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
lelt román stílusú kapuzata, lábazatában oroszlánokkal. A kapuzat feletti
három ablakot egymástól kettõs Herkules-csomók választják el. Az építõk
szerint ezek a démonok ellen jelentettek védelmet. A fõpárkány ívsoros, belül
keresztboltozatos. A templom berendezése barokk. Különösen szép a szószék
a négy evangélista szobrával. Nyaranta orgonakoncertek helyszíne.
CSOPAK neve török eredetû, egy halfajtát jelent. A Balatonfüred-csopaki
borvidék egyik központja. Szõlõinek, borának jóhírét még Ranolder János
püspök alapozta meg. Romantikus, 1861-ben épült kastélyának mai tulajdo-
nosa felújíttatta a 2 ezer hektoliter bor befogadására alkalmas pincét. A fel-
újított pince elnyerte a Balaton-felvidék legszebb pincéje címet.
BALATONARÁCS – amely ma már Balatonfüredhez tartozik – temetõ-
jében pihen, vörös homokkõ síremlék alatt, a Balaton tudományos kutatását
elindító Lóczy Lajos geológus, földrajztudós, utazó, egyetemi tanár, az MTA
tagja. A sírján üveglap alatt lévõ havasi gyopárt barátja, Stein Aurél
Ázsia-kutató küldte a Himalájáról.
Arácsról indul a vadregényes Koloska-völgy a Koloska-csárda és a
Koloska-forrás felé. Arács határában kapaszkodhatunk föl a Lóczy Lajosról
elnevezett karsztos barlanghoz.
BALATONFÜRED városa a legszebb fekvésû balatoni
üdülõ- és fürdõhelyek közé tartozik. Észak felõl a Balaton-felvidék ma-
gaslatai védik a hideg ellen. Erdõ borította tetõi alatt a Balatonig lejtõ domb-
oldalakon szõlõk sorakoznak présházakkal és csárdákkal (Baricska-, Tölgy-
fa- és Hordó-csárda). Fürdõkultúrája a legrégebbiek közé tartozik a Balato-
non, már a szabadvízi fürdõzés divatba jötte elõtt is kedvelt hely volt. A terüle-
tén húzódó törésvonalak mentén, az utóvulkáni mûködés hatására széndi-
oxidos gyógyvíz tör fel, amely szénsavas nátriumot, klórnátriumot, kálcium-
vegyületeket tartalmaz.
A Kossuth Lajos szénsavas forrásra épült a Szívkórház. Füredet a
„Szívbetegek Mekkájának” is nevezik. A szénsavas fürdõ kitágítja az ereket,
és egyben rugalmas gázköpennyel veszi körül a testet, így könnyítve a szív
munkáját. Itt nyerte vissza az egészségét Prisca, Galerius császár számûze-
tésben élõ özvegyének, Valeriának anyja. 1926-ban itt gyógyult meg a világ-
hírû hindu költõ, Rabindranath Tagore is. Gyógyulásának az emlékére hárs-
fát is ültetett a Balaton-parti sétányon. Alatta látható India kormánya által
adományozott szobra és Tagore emléksorai. Tagore óta szokás, hogy a vá-
rost felkeresõ nevezetes személyiségek emlékfát ültetnek a parti sétányhoz
csatlakozó parkban.
Fürdõkultúrája mellett Füred a balatoni vízi sport egyik fontos központja is.
Itt rendezik meg minden évben az üdülési idény kezdetét jelzõ vitorlafelvonási
ünnepséget is. A vitorlásversenyek állandó színhelye a Füredi-öböl.
ORSZÁGISMERET 323
aA A Balatoni régió Bb
BALATONFÜRED LÁTNIVALÓI: a parti Tagore sétányon, a Gyógy téren és
az ebbõl induló Blaha Lujza utcában láthatók.
A kikötõ mellett találjuk Borsos Miklós „Balatoni szél” címû kompozí-
cióját, a móló bejáratánál pedig Pásztor János két szobrát, a „Halász”-t és
a „Révész”-t, amelyek a két õsi balatoni mesterségre emlékeztetnek õsi
szerszámokkal, õsi ruhában. A kikötõben emléktábla jelzi, hogy báró Wesse-
lényi Miklós elsõnek úszta át a Balatont 1836-ban Tihany és Balatonfüred
között.
A Tagore sétányon négy sorban platánfák sorakoznak kellemes árnyat
adva, ami különösen a gyógyuló szívbetegeknek fontos. Elsétálva a Tagore
és más neves személyiségek által ültetett emlékfák elõtt Blaha Lujza emlék-
padját érintjük, majd Andrássy Kurta János Széchenyi István-szobrához
érünk, amely azon a helyen áll, ahol Széchenyi kezdeményezésére az elsõ ba-
latoni gõzhajó, a Kisfaludy 1846-ban kikötött. Tovább sétálva Vay Miklós
Kisfaludy Sándort ábrázoló szobrát látjuk. A reformkorban Kisfaludy Sándor
sokszor megfordult Füreden. Az õ kezdeményezésére épült fel 1831-ben ha-
zánk elsõ kõszínháza, a füredi kõszínház, megelõzve még a pestit is. Telkét a
tihanyi apátság ajándékozta, Füred lakosai pedig ingyen dolgoztak az építke-
zésen. Színpadán föllépett Déryné és Laborfalvy Róza is. Füred így a magyar
kultúra és a színjátszás egyik fontos központja lett a reformkorban. Kisfa-
ludy szobrának közelében találjuk Salvatore Quasimodo, Nobel-díjas olasz
költõ 1961-ben ültetett emlékhársát. A fa melletti táblán erre az alkalomra írt
emléksorait olvashatjuk. Kõbe faragott nyitott könyvet ábrázol Antall József
miniszterelnök új emlékhelye a sétányon, belevésve a szándéka: „Keresztény
Magyarországot akarok.” A sétány végén találjuk a modern, jól tájba illesz-
kedõ Annabella Szállót.
A Gyógy tér a régi és a mai Fürednek is egyaránt központja. Három ol-
dalról épületek veszik körül, negyedik oldala nyitott a park és a Balaton felé.
A park látványossága a több száz növényfajjal ékes sziklakert.
A Gyógy tér nyugati oldalán áll a Balaton legszebb copf stílusú épülete,
a Horváth-ház, ahol a 19. századi híres Anna-bálokat tartották. Az elsõ bált
1825. július 26-án rendezték a Horváth-család Anna nevû lányának tisztele-
tére. Vele szemben, a tér másik oldalát a Szívkórház épülettömbje foglalja el.
A harmadik oldalon lévõ épületben rendezik ma az Anna-bálokat. Árkádjai
alatt találjuk a „Füredi Pantheon”-t, ahol Füred nagynevû vendégeinek em-
léktábláit látjuk. Itt állt hajdan a színház. A tér közepén áll a színház hajdani
oszlopain a Kossuth Lajos ivócsarnok. Az ivókúrát gyomor- és bélhurutok-
nál, a légutak megbetegedései, valamint anyagcserezavarok gyógyításánál
alkalmazzák.
A Gyógy térrõl indul a Blaha Lujza utca. Az utca másik végénél találjuk
Blaha Lujza egykori klasszicista nyaralóját. A szemben lévõ oldalon van a
jón oszlopos portikusszal ékes klasszicista Kerek-templom, amit Fruhman
Antal tervezett. Fõoltárképét Kärgling Henrietta festette Carracci bécsi képe
324 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
után. Témája: „ A szamáriai asszony”. A jobb oldali mellékoltár képe, Krisz-
tus a kereszten, Vaszary János alkotása. A templom mögött találjuk az ek-
lektikus stílusú Jókai-villát, amelyben az író 22 éven át nyaralt. Itt írta „Az
aranyember” címû regényét. Az épületben a Jókai Emlékmúzeum mûködik.
Balatonfüredrõl Tihany felé haladva jobbról a szõlõkkel borított dombol-
dalon csárdák (Baricska-csárda stb.), balról pedig szállodák sorakoznak
(Marina, Füred stb.).
TIHANY A félsziget építészeti, vallástörténeti és természeti érté-
kekben egyaránt gazdag terület. A Tihanyi-félsziget bazaltvulkaniz-
musa, mintegy 7 millió évvel ezelõtt, az utolsó itt hullámzott Pannon-tenger
sekélytengerré, mocsárvidékké válásának idején indult meg. Ezt Lóczy Lajos
geológus, a Balaton-kutatás elindítója állapította meg a 20. század elején,
amelyet a legújabb radiometrikus koradatok is igazoltak. A félsziget földtan-
ára és mai formakincsének kialakulására vonatkozóan azonban még sok
kérdésnek a tisztázása vár a geológusokra.
A Tihanyi-félsziget 5 km hosszan nyúlik be a Balatonba. Legnagyobb
szélessége 2,5 km. Meredek falakkal emelkedik ki a Balatonból, kivéve a
keskeny, lapos aszófõi nyakat és a szigetcsúcsnál lévõ turzásháromszöget.
Legmagasabb pontja a délnyugati oldalon lévõ Csúcs-hegy (235 m). A fél-
szigetet bazalttufa építi fel, amely sok helyen kvarcos forrásmésszel van ke-
verve. Területén elszórtan 110 kúpocska található, amit egyes kutatók gej-
zírkúpoknak, mások tenger alatt mûködõ hévforrások lerakódásainak tarta-
nak. Legszebb közülük az „Aranyház”. A félsziget belsejében két lefolyásta-
lan tómedence is van: a nagyobb a Külsõ-tó, a kisebb a Belsõ-tó. A két tó-
medencét a Kiserdõ-tetõ szélmarta sziklás gerince választja el egymástól.
A tómedencéket részben süllyedés, részben szélmarás hozta létre, és maga-
sabban fekszenek a Balaton szintjénél.
A félsziget geológiai, botanikai és zoológiai értékei együtteséért
1952-ben az ország elsõ tájvédelmi körzetévé nyilvánították. Napjainkra
már része az 1997 szeptemberében létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti
Parknak.
A félsziget legjobban tanulmányozott vulkánja az Óvár. A Füredi-öböl
felõli oldalán lévõ 50 m vastag, meredek bazalttufa fal aljában találjuk a Cip-
rián-forrást, amelynek a környékén egy ritka ajtósházú csiga él. A meredek
bazalttufa falba vájták celláikat (barátlakásaikat) azok a bizánci bazilita
szerzetesek, akik még I. András feleségével, Anasztáziával – Bölcs
Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lányával – jöttek hazánkba. A barátlakások
közül a sziklaomlások néhányat már elpusztítottak. Ez Közép-Európa egyet-
len fennmaradt remetetelepe. Az Óvár tetején körbefutó prehisztorikus föld-
sáncot (földvárat) még a korai vaskorban itt élt néptörzsek emelhették.
A tetején vezet a sétaút. Az óvári szõlõk alatt van a napjainkra igencsak meg-
fogyatkozott „kecskeköröm” fõ lelõhelye, amely nem más, mint a pannóniai
ORSZÁGISMERET 325
aA A Balatoni régió Bb
BALATONFÜRED LÁTNIVALÓI: a parti Tagore sétányon, a Gyógy téren és
az ebbõl induló Blaha Lujza utcában láthatók.
A kikötõ mellett találjuk Borsos Miklós „Balatoni szél” címû kompozí-
cióját, a móló bejáratánál pedig Pásztor János két szobrát, a „Halász”-t és
a „Révész”-t, amelyek a két õsi balatoni mesterségre emlékeztetnek õsi
szerszámokkal, õsi ruhában. A kikötõben emléktábla jelzi, hogy báró Wesse-
lényi Miklós elsõnek úszta át a Balatont 1836-ban Tihany és Balatonfüred
között.
A Tagore sétányon négy sorban platánfák sorakoznak kellemes árnyat
adva, ami különösen a gyógyuló szívbetegeknek fontos. Elsétálva a Tagore
és más neves személyiségek által ültetett emlékfák elõtt Blaha Lujza emlék-
padját érintjük, majd Andrássy Kurta János Széchenyi István-szobrához
érünk, amely azon a helyen áll, ahol Széchenyi kezdeményezésére az elsõ ba-
latoni gõzhajó, a Kisfaludy 1846-ban kikötött. Tovább sétálva Vay Miklós
Kisfaludy Sándort ábrázoló szobrát látjuk. A reformkorban Kisfaludy Sándor
sokszor megfordult Füreden. Az õ kezdeményezésére épült fel 1831-ben ha-
zánk elsõ kõszínháza, a füredi kõszínház, megelõzve még a pestit is. Telkét a
tihanyi apátság ajándékozta, Füred lakosai pedig ingyen dolgoztak az építke-
zésen. Színpadán föllépett Déryné és Laborfalvy Róza is. Füred így a magyar
kultúra és a színjátszás egyik fontos központja lett a reformkorban. Kisfa-
ludy szobrának közelében találjuk Salvatore Quasimodo, Nobel-díjas olasz
költõ 1961-ben ültetett emlékhársát. A fa melletti táblán erre az alkalomra írt
emléksorait olvashatjuk. Kõbe faragott nyitott könyvet ábrázol Antall József
miniszterelnök új emlékhelye a sétányon, belevésve a szándéka: „Keresztény
Magyarországot akarok.” A sétány végén találjuk a modern, jól tájba illesz-
kedõ Annabella Szállót.
A Gyógy tér a régi és a mai Fürednek is egyaránt központja. Három ol-
dalról épületek veszik körül, negyedik oldala nyitott a park és a Balaton felé.
A park látványossága a több száz növényfajjal ékes sziklakert.
A Gyógy tér nyugati oldalán áll a Balaton legszebb copf stílusú épülete,
a Horváth-ház, ahol a 19. századi híres Anna-bálokat tartották. Az elsõ bált
1825. július 26-án rendezték a Horváth-család Anna nevû lányának tisztele-
tére. Vele szemben, a tér másik oldalát a Szívkórház épülettömbje foglalja el.
A harmadik oldalon lévõ épületben rendezik ma az Anna-bálokat. Árkádjai
alatt találjuk a „Füredi Pantheon”-t, ahol Füred nagynevû vendégeinek em-
léktábláit látjuk. Itt állt hajdan a színház. A tér közepén áll a színház hajdani
oszlopain a Kossuth Lajos ivócsarnok. Az ivókúrát gyomor- és bélhurutok-
nál, a légutak megbetegedései, valamint anyagcserezavarok gyógyításánál
alkalmazzák.
A Gyógy térrõl indul a Blaha Lujza utca. Az utca másik végénél találjuk
Blaha Lujza egykori klasszicista nyaralóját. A szemben lévõ oldalon van a
jón oszlopos portikusszal ékes klasszicista Kerek-templom, amit Fruhman
Antal tervezett. Fõoltárképét Kärgling Henrietta festette Carracci bécsi képe
324 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
után. Témája: „ A szamáriai asszony”. A jobb oldali mellékoltár képe, Krisz-
tus a kereszten, Vaszary János alkotása. A templom mögött találjuk az ek-
lektikus stílusú Jókai-villát, amelyben az író 22 éven át nyaralt. Itt írta „Az
aranyember” címû regényét. Az épületben a Jókai Emlékmúzeum mûködik.
Balatonfüredrõl Tihany felé haladva jobbról a szõlõkkel borított dombol-
dalon csárdák (Baricska-csárda stb.), balról pedig szállodák sorakoznak
(Marina, Füred stb.).
TIHANY A félsziget építészeti, vallástörténeti és természeti érté-
kekben egyaránt gazdag terület. A Tihanyi-félsziget bazaltvulkaniz-
musa, mintegy 7 millió évvel ezelõtt, az utolsó itt hullámzott Pannon-tenger
sekélytengerré, mocsárvidékké válásának idején indult meg. Ezt Lóczy Lajos
geológus, a Balaton-kutatás elindítója állapította meg a 20. század elején,
amelyet a legújabb radiometrikus koradatok is igazoltak. A félsziget földtan-
ára és mai formakincsének kialakulására vonatkozóan azonban még sok
kérdésnek a tisztázása vár a geológusokra.
A Tihanyi-félsziget 5 km hosszan nyúlik be a Balatonba. Legnagyobb
szélessége 2,5 km. Meredek falakkal emelkedik ki a Balatonból, kivéve a
keskeny, lapos aszófõi nyakat és a szigetcsúcsnál lévõ turzásháromszöget.
Legmagasabb pontja a délnyugati oldalon lévõ Csúcs-hegy (235 m). A fél-
szigetet bazalttufa építi fel, amely sok helyen kvarcos forrásmésszel van ke-
verve. Területén elszórtan 110 kúpocska található, amit egyes kutatók gej-
zírkúpoknak, mások tenger alatt mûködõ hévforrások lerakódásainak tarta-
nak. Legszebb közülük az „Aranyház”. A félsziget belsejében két lefolyásta-
lan tómedence is van: a nagyobb a Külsõ-tó, a kisebb a Belsõ-tó. A két tó-
medencét a Kiserdõ-tetõ szélmarta sziklás gerince választja el egymástól.
A tómedencéket részben süllyedés, részben szélmarás hozta létre, és maga-
sabban fekszenek a Balaton szintjénél.
A félsziget geológiai, botanikai és zoológiai értékei együtteséért
1952-ben az ország elsõ tájvédelmi körzetévé nyilvánították. Napjainkra
már része az 1997 szeptemberében létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti
Parknak.
A félsziget legjobban tanulmányozott vulkánja az Óvár. A Füredi-öböl
felõli oldalán lévõ 50 m vastag, meredek bazalttufa fal aljában találjuk a Cip-
rián-forrást, amelynek a környékén egy ritka ajtósházú csiga él. A meredek
bazalttufa falba vájták celláikat (barátlakásaikat) azok a bizánci bazilita
szerzetesek, akik még I. András feleségével, Anasztáziával – Bölcs
Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lányával – jöttek hazánkba. A barátlakások
közül a sziklaomlások néhányat már elpusztítottak. Ez Közép-Európa egyet-
len fennmaradt remetetelepe. Az Óvár tetején körbefutó prehisztorikus föld-
sáncot (földvárat) még a korai vaskorban itt élt néptörzsek emelhették.
A tetején vezet a sétaút. Az óvári szõlõk alatt van a napjainkra igencsak meg-
fogyatkozott „kecskeköröm” fõ lelõhelye, amely nem más, mint a pannóniai
ORSZÁGISMERET 325
aA A Balatoni régió Bb
rétegekbõl származó Congeria ungula caprae nevû kagyló meggörgetett,
lekoptatott, megkövesedett búbmaradványa.
A móló közelében található a Biológiai Kutatóintézet, ahol a Balaton
víz-, növény- és állattani kutatása folyik. Még tovább a Habsburg József fõ-
herceg számára 1925-ben épült nyaralót látjuk. Ma külügyi üdülõ.
Az Újlaknak nevezett lapos félszigetcsúcsról indul a komp a somogyi ol-
dalra, Szántódra. A szigetcsúcs lapos turzásháromszögén alakult ki a Club Ti-
hany üdülõközpont.
A tájbaépítés egyik legszebb hazai példája a tihanyi bencés apátsági
templom és kolostor.
Építésének elõtörténetéhez tartozik, hogy 1051-ben a III. Henrik által vezetett, hazánkra
tört sereget I. András a Vértes lábánál megverte. A hadjáratot követõ béketárgyalást
Hugo cluny-i apát vezette. Õ hozta el Cluny-ból András számára Szent Ányosnak, Gallia
egyik legnagyobb szentjének ereklyéit. Szent Ányos orleans-i püspök 451-ben bölcs ta-
nácsaival és imáival megmentette Orleans-t Attila seregeitõl. A francia királyok az õ
ereklyéinél kötöttek szerzõdést. Így érthetõ, hogy András is az õ oltalmát kereste III.
Henrikkel szemben.
Tiszteletére építtette 1055-ben a tihanyi monostort, amelyet temetke-
zési helyének is szánt. Az 1055-ben kelt alapítólevél legrégibb nyelvemlé-
künk, amely az elsõ, 58 magyar szót szórványokban tartalmazó oklevél. Eb-
ben olvashatjuk az elsõ magyar nyelvû mondatot is: „Feherüváru reá meneü
hodoutu reá”, vagyis „Fehérvárra menõ hadi útra”. Az alapítólevelet a pan-
nonhalmi apátságban õrzik. Az András által épített templomnak csak a há-
romhajós román stílusú altemploma maradt meg az alapító király sírjával,
amelyet spirálisan rovátkolt szárú kereszttel díszítettek. I. András sírja az
egyetlen eredeti, Árpád-kori királysírunk.
A mai apátság és temploma csak a 18. században épült. A Grassó apát
által kezdett építkezést 1754-ben Lécs Ágoston apát fejezte be, akinek a cí-
mere a templom kapuját is díszíti. A templom barokk berendezését Stuhlhof
Sebestyén faragta 26 éven át. Különösen szép a négy nyugati egyházatya
szobrával ékes szószék. Balról a mariazelli kegyoltár másolata van. A Szent
Ányos-fõoltárképet csak 1820-ban festette Novák János. A 19. század végén
a boltozatot Lotz Károly, Székely Bertalan és Ébner Lajos freskókkal díszítet-
ték. A templomban találjuk az elsõ hazai Jézus Szíve-oltárt is. A templom
elõtt Varga Imre modern szobra, „Az Alapító” van. A templom bejáratával
szemben érdekes forrásbarlangot, a már említett gejzírkúpok egyikét láthat-
juk. A templom sarkán I. András és felesége Anasztázia kõszobra áll.
A templomtól északkeletre lévõ Visszhangdombról még ma is több szó-
tagos visszhangot élvezhetünk a templom faláról visszaverõdve. A Visszhang-
dombra vezetõ úttól balra esõ területen találjuk a Szabadtéri Néprajzi Múze-
um épületeit. Kiemelkedik közülük a 19. századi „Parasztgazda háza” és a
„Disznósi Halászcéh-ház” épülete, ahol látható még a halászok fatörzsbõl
kivájt bödönhajójának egy példánya. Tihanyban a népi építkezés helyi stílust
alakított ki, amely vakolatlan vulkáni tufából készült falazást jelent, legfeljebb
326 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
az ablakok szegélyét vakolták és meszelték fehérre. A tihanyi településkép
természetesen védett. Új villák csak távolabb, Gödrösön, Sajkodon és a
révnél találhatók.
A Cser-hegy oldalában találjuk az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
földmágnességet vizsgáló obszervatóriumát. 500 m-es körzetben vastár-
gyaktól mentes területet alakítottak ki.
ASZÓFÕ Itt találjuk a helyi szõlõ- és borvidékre épült védett Vörös-máli
pincesort.
ÖRVÉNYES Az úttól néhány méterre, a Pécsely-patak mellett áll egy
18. századi vízimalom. Ezen a helyen már a 13. század óta vízimalom állt.
BALATONUDVARI Közvetlenül az út északi oldalán egy 19. századi
védett temetõ van érdekes szív alakú sírkövekkel.
BALATONAKALI és Dörgicse A két falu közötti terület jelentõs szõlõ-
és bortermelõ vidék.
DÖRGICSE része Alsódörgicse, amelynek házai elõtt emelkedik egy
13. századi román stílusú templom szépen konzervált romja. Tekintélyes
magasságra emelkedõ tornyán két román ikerablak látható.
ZÁNKA Itt találjuk a hatalmas területen kiépült Gyermek és Ifjúsági
Centrumot.
ÁBRAHÁMHEGY új, Török Ferenc tervezte Szent László-temploma és
környéke a mai magyar modern mûvészet néhány meglepõen szép alkotá-
sával tûnik ki. Kiemelkedik közülük Csíkszentmihályi Róbertnek a templom
melletti kálvária érdekes expresszív bronzplasztikája, amely nem követi a
stációábrázolások klasszikus ikonográfiáját, hanem büsztszerûen fejeket,
kezeket, attribútumokat mutat be. Igen szép mûvészi munka a kereszt alakú
oltárkép Udvardi Erzsébettõl, amely a magyar középkor szentjeit ábrázolja.
Bernáth Aurél Ábrahámhegyen festette legszebb képeit. A Folly-fenyves kü-
lönleges tûlevelû faritkaságairól ismert.
BADACSONYÖRS A településen található az 1816-ban épült Szent An-
tal-kápolna, amely 1976-ban új mûvészi berendezést kapott. Kiemelkedõ ér-
tékei Udvardi Erzsébet táblaképei: „Szent Ferenc a halaknak prédikál a bala-
toni tájban”és „Háromkirályok Jézus elõtt”.
BADACSONYTOMAJ a badacsonyi borvidék központja. Itt csak a bor-
törvényben feltüntetett badacsonyi szõlõfajtákat termelik: a kéknyelût, a szür-
ORSZÁGISMERET 327
aA A Balatoni régió Bb
rétegekbõl származó Congeria ungula caprae nevû kagyló meggörgetett,
lekoptatott, megkövesedett búbmaradványa.
A móló közelében található a Biológiai Kutatóintézet, ahol a Balaton
víz-, növény- és állattani kutatása folyik. Még tovább a Habsburg József fõ-
herceg számára 1925-ben épült nyaralót látjuk. Ma külügyi üdülõ.
Az Újlaknak nevezett lapos félszigetcsúcsról indul a komp a somogyi ol-
dalra, Szántódra. A szigetcsúcs lapos turzásháromszögén alakult ki a Club Ti-
hany üdülõközpont.
A tájbaépítés egyik legszebb hazai példája a tihanyi bencés apátsági
templom és kolostor.
Építésének elõtörténetéhez tartozik, hogy 1051-ben a III. Henrik által vezetett, hazánkra
tört sereget I. András a Vértes lábánál megverte. A hadjáratot követõ béketárgyalást
Hugo cluny-i apát vezette. Õ hozta el Cluny-ból András számára Szent Ányosnak, Gallia
egyik legnagyobb szentjének ereklyéit. Szent Ányos orleans-i püspök 451-ben bölcs ta-
nácsaival és imáival megmentette Orleans-t Attila seregeitõl. A francia királyok az õ
ereklyéinél kötöttek szerzõdést. Így érthetõ, hogy András is az õ oltalmát kereste III.
Henrikkel szemben.
Tiszteletére építtette 1055-ben a tihanyi monostort, amelyet temetke-
zési helyének is szánt. Az 1055-ben kelt alapítólevél legrégibb nyelvemlé-
künk, amely az elsõ, 58 magyar szót szórványokban tartalmazó oklevél. Eb-
ben olvashatjuk az elsõ magyar nyelvû mondatot is: „Feherüváru reá meneü
hodoutu reá”, vagyis „Fehérvárra menõ hadi útra”. Az alapítólevelet a pan-
nonhalmi apátságban õrzik. Az András által épített templomnak csak a há-
romhajós román stílusú altemploma maradt meg az alapító király sírjával,
amelyet spirálisan rovátkolt szárú kereszttel díszítettek. I. András sírja az
egyetlen eredeti, Árpád-kori királysírunk.
A mai apátság és temploma csak a 18. században épült. A Grassó apát
által kezdett építkezést 1754-ben Lécs Ágoston apát fejezte be, akinek a cí-
mere a templom kapuját is díszíti. A templom barokk berendezését Stuhlhof
Sebestyén faragta 26 éven át. Különösen szép a négy nyugati egyházatya
szobrával ékes szószék. Balról a mariazelli kegyoltár másolata van. A Szent
Ányos-fõoltárképet csak 1820-ban festette Novák János. A 19. század végén
a boltozatot Lotz Károly, Székely Bertalan és Ébner Lajos freskókkal díszítet-
ték. A templomban találjuk az elsõ hazai Jézus Szíve-oltárt is. A templom
elõtt Varga Imre modern szobra, „Az Alapító” van. A templom bejáratával
szemben érdekes forrásbarlangot, a már említett gejzírkúpok egyikét láthat-
juk. A templom sarkán I. András és felesége Anasztázia kõszobra áll.
A templomtól északkeletre lévõ Visszhangdombról még ma is több szó-
tagos visszhangot élvezhetünk a templom faláról visszaverõdve. A Visszhang-
dombra vezetõ úttól balra esõ területen találjuk a Szabadtéri Néprajzi Múze-
um épületeit. Kiemelkedik közülük a 19. századi „Parasztgazda háza” és a
„Disznósi Halászcéh-ház” épülete, ahol látható még a halászok fatörzsbõl
kivájt bödönhajójának egy példánya. Tihanyban a népi építkezés helyi stílust
alakított ki, amely vakolatlan vulkáni tufából készült falazást jelent, legfeljebb
326 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
az ablakok szegélyét vakolták és meszelték fehérre. A tihanyi településkép
természetesen védett. Új villák csak távolabb, Gödrösön, Sajkodon és a
révnél találhatók.
A Cser-hegy oldalában találjuk az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
földmágnességet vizsgáló obszervatóriumát. 500 m-es körzetben vastár-
gyaktól mentes területet alakítottak ki.
ASZÓFÕ Itt találjuk a helyi szõlõ- és borvidékre épült védett Vörös-máli
pincesort.
ÖRVÉNYES Az úttól néhány méterre, a Pécsely-patak mellett áll egy
18. századi vízimalom. Ezen a helyen már a 13. század óta vízimalom állt.
BALATONUDVARI Közvetlenül az út északi oldalán egy 19. századi
védett temetõ van érdekes szív alakú sírkövekkel.
BALATONAKALI és Dörgicse A két falu közötti terület jelentõs szõlõ-
és bortermelõ vidék.
DÖRGICSE része Alsódörgicse, amelynek házai elõtt emelkedik egy
13. századi román stílusú templom szépen konzervált romja. Tekintélyes
magasságra emelkedõ tornyán két román ikerablak látható.
ZÁNKA Itt találjuk a hatalmas területen kiépült Gyermek és Ifjúsági
Centrumot.
ÁBRAHÁMHEGY új, Török Ferenc tervezte Szent László-temploma és
környéke a mai magyar modern mûvészet néhány meglepõen szép alkotá-
sával tûnik ki. Kiemelkedik közülük Csíkszentmihályi Róbertnek a templom
melletti kálvária érdekes expresszív bronzplasztikája, amely nem követi a
stációábrázolások klasszikus ikonográfiáját, hanem büsztszerûen fejeket,
kezeket, attribútumokat mutat be. Igen szép mûvészi munka a kereszt alakú
oltárkép Udvardi Erzsébettõl, amely a magyar középkor szentjeit ábrázolja.
Bernáth Aurél Ábrahámhegyen festette legszebb képeit. A Folly-fenyves kü-
lönleges tûlevelû faritkaságairól ismert.
BADACSONYÖRS A településen található az 1816-ban épült Szent An-
tal-kápolna, amely 1976-ban új mûvészi berendezést kapott. Kiemelkedõ ér-
tékei Udvardi Erzsébet táblaképei: „Szent Ferenc a halaknak prédikál a bala-
toni tájban”és „Háromkirályok Jézus elõtt”.
BADACSONYTOMAJ a badacsonyi borvidék központja. Itt csak a bor-
törvényben feltüntetett badacsonyi szõlõfajtákat termelik: a kéknyelût, a szür-
ORSZÁGISMERET 327
aA A Balatoni régió Bb
kebarátot, a badacsonyi muskotályt, a furmintot és a rizlinget. Érdekes látniva-
lója a központban álló, fekete bazaltkõbõl 1932-ben emelt, neoromán stílusú
római katolikus temploma. Európa elsõ bazaltból emelt építménye. A temp-
lom fõoltárképe – az Udvardi Erzsébet által festett triptichon – három eseményt
ábrázol Jézus életébõl: „Utolsó vacsora”, „Getszemáni kert” és „Jézus megjele-
nik Mária Magdolnának” érdekes, arannyal, ezüsttel festett képeken.
Tomaj temetõjében nyugszik a Balaton nagy festõje, Egry József.
A síremléket Borsos Miklós bazaltból faragta.
BADACSONY
A Balaton második tájvédelmi körzete Tihany
után. A tó turisztikailag leglátogatottabb helyei közé tartozik. A 483 m
magasságra emelkedõ Badacsony-hegy a vulkáni tanúhegyek sorába
tartozik.
Mintegy 3–5 millió évvel ezelõtt vulkáni kitörések nyomán az átlagosan 300 m magas
pannon homok- és agyagrétegekre bazaltláva és tufarétegek települtek. A pusztító erõk
hatására (szél, víz, talajfolyás stb.) környezetük lepusztult, de a kemény bazalt megvédte
az alatta lévõ puhább rétegeket a lepusztulástól, tanúsítva az eredeti felszín magasságát
és földtani összetételét.
A gyorsan kihûlõ bazaltláva a kihûlési felületre merõleges öt- és hatszögletû oszlopokban
válik le. Ez a magyarázata Badacsony bazaltoszlop-képzõdményeinek. Az oszlopos elvá-
lás mellett nagyjából a lávatakaró felszínével párhuzamosan ún. pados elválás is megfi-
gyelhetõ. Így a kõzet helyenként sokszögletû kõlapokra hullott szét, aminek következté-
ben a 60–70 m vastag bazaltmezõt sok helyen valóságos kõtenger veszi körül. Ebbõl
emelkednek ki a bazalttornyok, amelyek közül legszebb a „Kõkapu”. A hegy legtetején
az itt „Kenyérkõ”-nek nevezett likacsos, salakos lávakõzet települt.
Badacsonyban élt hosszabb ideig Egry József (1883–1951), a modern
magyar festészet egyik legeredetibb hangvételû, drámai erejû képviselõje.
Münchenben és Párizsban is tanult. Formanyelve teljesen egyéni. Balatoni képein az
impresszionizmus fényimádata, a plein air frissessége és az expresszív belsõ dráma is je-
len van. Ugyanez jellemzi vallásos mûveit is. Sajátos olaj-pasztell technikát teremtett.
Egry József a tó megszállottja volt. Élete egy volt a festészettel. „Én mindig azt festem,
amit élek” – vallotta.
A móló közelében lévõ egykori mûteremháza emlékmúzeum, ahol életút-
ját bemutató kiállítás nyílt. Az emlékmúzeum épülete elõtt áll a festõ arcvoná-
sait felidézõ portrészobor. A szobrász Borsos Miklós, aki a badacsonytomaji te-
metõ „Vízrenézõ” síremlék-dombormûvét is alkotta.
A vasútállomás melletti szép parkban áll Egry József szobra, Marton
László alkotása.
Badacsonyban éttermek, borkóstolók, bazárosok és strand szolgálja a
vendégeket. A szõlõk között, szûk úton érhetõ el a Kisfaludy-ház, ahol Kisfa-
ludy Sándor a kesergõ, majd boldog szerelem verseit írta. Eredetileg a költõ
présháza volt, ma – gyönyörû balatoni kilátást nyújtó teraszával – étterem-
ként mûködik. Szomszédságában találjuk Szegedy Róza – Kisfaludy felesé-
ge – emeletes, tornácos házát, amely a legszebb balatoni présház-lakok
közé tartozik. A ház ma emlékmúzeum, a földszinten láthatók a szüret eszkö-
328 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
zei, edények, pinceszerszámok. Balatoni vonatkozású irodalmi múzeum is
van benne, különös tekintettel Kisfaludyra. Az egykori vincellérházban egy
különleges irodalmi tárlat kapott helyet. Kortárs magyar költõk a múzeum
felkérésére írt balatoni témájú verseinek kéziratait állították ki 1967-bõl és
1999-bõl. A névsor gazdag: Kassák Lajos, Faludy György, Pilinszky János,
Nagy László, Határ Gyõzõ stb. Innen kissé nyugatra van – Ranolder püspök
hajdani nyaralójában – a Szõlészeti és Borászati Múzeum.
Badacsony környéke volt a Probus császár korabeli szõlõtelepítések fõ területe. Liber
Paternek, a bor istenének oltára, Bacchus-szobrok, szõlõmûvelõ szerszámok tanúskod-
nak errõl. A honfoglalás után a magyarok is tovább folytatták a szõlõmûvelést. Szent Ist-
ván a balatoni termékeny tájat fõleg az egyháznak, a szerzetesrendeknek adományozta,
mert azok biztos, hogy felvirágoztatták a földmûvelést és a szõlõkultúrát is.
A legõsibb, legjellegzetesebb badacsonyi szõlõfajta a „kéknyelû”, amely
levélnyelének kékes színérõl kapta a nevét, és csak itt termelik. A külföldön is
legismertebb badacsonyi bor a „szürkebarát”. Még a III. Béla által behívott
francia ciszterci szerzetesek, a „szürkebarátok” hozták be Franciaországból.
Badacsonyban kiterjedt, európai színvonalon mûvelt szõlõik voltak.
A hegy tetején lévõ Kisfaludy-kilátóból nagyszerû panorámában tárul
fel a Badacsony környéke.
A badacsonyi nyár és õsz programkínálata rendkívül gazdag. Kiemelke-
dõ esemény az augusztus elsõ hétvégéjén megrendezett Badacsonyi Búcsú és
Népmûvészeti Fesztivál, valamint a Badacsonyi Szüret, amely szeptember
közepén látványos felvonulásával az országos rendezvények sorába tartozik.
SZIGLIGET Badacsony és Szigliget között a holocénban a Balatonnak
észak felé kinyúló hatalmas öble volt. A Réhely (Révhely) név is arra utal, hogy
itt még a történelmi idõkben is csak csónakkal közlekedtek Badacsony és
Szigliget között. Neve is sziget jellegére utal. Itt áll az Avasi Árpád-kori román
templomtorony. A Várhegyen állnak a Favus pannonhalmi apát által 13. század-
ban épített szigligeti várnak a romjai. A Várhegy alatt épült a barokk-klasszicis-
ta Putheányi- (Esterházy-) kastély, amely ma az Írók Alkotóháza.
BALATONEDERICS A neves Afrika-vadász, dr. Nagy Endre, a keszt-
helyi Pannon Egyetem díszdoktora itt hozta létre Afrika Múzeumát. A múze-
umban trófeáit, tanzániai néprajzi gyûjteményét, csont- és fafaragványokat,
állatbõröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait helyezte el. Mellette a szafari-
parkban afrikai állatokat, tevét, bivalyt, zebrát tartanak.
A Keszthelyi-hegység
A 71-es út a Keszthelyi-hegység 400 m átlagos magasságú tönkfelszínének
a déli lábát kerüli meg. A nagyrészt dolomitból felépülõ hegységet minden ol-
dalról meredek töréslépcsõk határolják. Északon a letörés peremén épült a
ORSZÁGISMERET 329
aA A Balatoni régió Bb
kebarátot, a badacsonyi muskotályt, a furmintot és a rizlinget. Érdekes látniva-
lója a központban álló, fekete bazaltkõbõl 1932-ben emelt, neoromán stílusú
római katolikus temploma. Európa elsõ bazaltból emelt építménye. A temp-
lom fõoltárképe – az Udvardi Erzsébet által festett triptichon – három eseményt
ábrázol Jézus életébõl: „Utolsó vacsora”, „Getszemáni kert” és „Jézus megjele-
nik Mária Magdolnának” érdekes, arannyal, ezüsttel festett képeken.
Tomaj temetõjében nyugszik a Balaton nagy festõje, Egry József.
A síremléket Borsos Miklós bazaltból faragta.
BADACSONY
A Balaton második tájvédelmi körzete Tihany
után. A tó turisztikailag leglátogatottabb helyei közé tartozik. A 483 m
magasságra emelkedõ Badacsony-hegy a vulkáni tanúhegyek sorába
tartozik.
Mintegy 3–5 millió évvel ezelõtt vulkáni kitörések nyomán az átlagosan 300 m magas
pannon homok- és agyagrétegekre bazaltláva és tufarétegek települtek. A pusztító erõk
hatására (szél, víz, talajfolyás stb.) környezetük lepusztult, de a kemény bazalt megvédte
az alatta lévõ puhább rétegeket a lepusztulástól, tanúsítva az eredeti felszín magasságát
és földtani összetételét.
A gyorsan kihûlõ bazaltláva a kihûlési felületre merõleges öt- és hatszögletû oszlopokban
válik le. Ez a magyarázata Badacsony bazaltoszlop-képzõdményeinek. Az oszlopos elvá-
lás mellett nagyjából a lávatakaró felszínével párhuzamosan ún. pados elválás is megfi-
gyelhetõ. Így a kõzet helyenként sokszögletû kõlapokra hullott szét, aminek következté-
ben a 60–70 m vastag bazaltmezõt sok helyen valóságos kõtenger veszi körül. Ebbõl
emelkednek ki a bazalttornyok, amelyek közül legszebb a „Kõkapu”. A hegy legtetején
az itt „Kenyérkõ”-nek nevezett likacsos, salakos lávakõzet települt.
Badacsonyban élt hosszabb ideig Egry József (1883–1951), a modern
magyar festészet egyik legeredetibb hangvételû, drámai erejû képviselõje.
Münchenben és Párizsban is tanult. Formanyelve teljesen egyéni. Balatoni képein az
impresszionizmus fényimádata, a plein air frissessége és az expresszív belsõ dráma is je-
len van. Ugyanez jellemzi vallásos mûveit is. Sajátos olaj-pasztell technikát teremtett.
Egry József a tó megszállottja volt. Élete egy volt a festészettel. „Én mindig azt festem,
amit élek” – vallotta.
A móló közelében lévõ egykori mûteremháza emlékmúzeum, ahol életút-
ját bemutató kiállítás nyílt. Az emlékmúzeum épülete elõtt áll a festõ arcvoná-
sait felidézõ portrészobor. A szobrász Borsos Miklós, aki a badacsonytomaji te-
metõ „Vízrenézõ” síremlék-dombormûvét is alkotta.
A vasútállomás melletti szép parkban áll Egry József szobra, Marton
László alkotása.
Badacsonyban éttermek, borkóstolók, bazárosok és strand szolgálja a
vendégeket. A szõlõk között, szûk úton érhetõ el a Kisfaludy-ház, ahol Kisfa-
ludy Sándor a kesergõ, majd boldog szerelem verseit írta. Eredetileg a költõ
présháza volt, ma – gyönyörû balatoni kilátást nyújtó teraszával – étterem-
ként mûködik. Szomszédságában találjuk Szegedy Róza – Kisfaludy felesé-
ge – emeletes, tornácos házát, amely a legszebb balatoni présház-lakok
közé tartozik. A ház ma emlékmúzeum, a földszinten láthatók a szüret eszkö-
328 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
zei, edények, pinceszerszámok. Balatoni vonatkozású irodalmi múzeum is
van benne, különös tekintettel Kisfaludyra. Az egykori vincellérházban egy
különleges irodalmi tárlat kapott helyet. Kortárs magyar költõk a múzeum
felkérésére írt balatoni témájú verseinek kéziratait állították ki 1967-bõl és
1999-bõl. A névsor gazdag: Kassák Lajos, Faludy György, Pilinszky János,
Nagy László, Határ Gyõzõ stb. Innen kissé nyugatra van – Ranolder püspök
hajdani nyaralójában – a Szõlészeti és Borászati Múzeum.
Badacsony környéke volt a Probus császár korabeli szõlõtelepítések fõ területe. Liber
Paternek, a bor istenének oltára, Bacchus-szobrok, szõlõmûvelõ szerszámok tanúskod-
nak errõl. A honfoglalás után a magyarok is tovább folytatták a szõlõmûvelést. Szent Ist-
ván a balatoni termékeny tájat fõleg az egyháznak, a szerzetesrendeknek adományozta,
mert azok biztos, hogy felvirágoztatták a földmûvelést és a szõlõkultúrát is.
A legõsibb, legjellegzetesebb badacsonyi szõlõfajta a „kéknyelû”, amely
levélnyelének kékes színérõl kapta a nevét, és csak itt termelik. A külföldön is
legismertebb badacsonyi bor a „szürkebarát”. Még a III. Béla által behívott
francia ciszterci szerzetesek, a „szürkebarátok” hozták be Franciaországból.
Badacsonyban kiterjedt, európai színvonalon mûvelt szõlõik voltak.
A hegy tetején lévõ Kisfaludy-kilátóból nagyszerû panorámában tárul
fel a Badacsony környéke.
A badacsonyi nyár és õsz programkínálata rendkívül gazdag. Kiemelke-
dõ esemény az augusztus elsõ hétvégéjén megrendezett Badacsonyi Búcsú és
Népmûvészeti Fesztivál, valamint a Badacsonyi Szüret, amely szeptember
közepén látványos felvonulásával az országos rendezvények sorába tartozik.
SZIGLIGET Badacsony és Szigliget között a holocénban a Balatonnak
észak felé kinyúló hatalmas öble volt. A Réhely (Révhely) név is arra utal, hogy
itt még a történelmi idõkben is csak csónakkal közlekedtek Badacsony és
Szigliget között. Neve is sziget jellegére utal. Itt áll az Avasi Árpád-kori román
templomtorony. A Várhegyen állnak a Favus pannonhalmi apát által 13. század-
ban épített szigligeti várnak a romjai. A Várhegy alatt épült a barokk-klasszicis-
ta Putheányi- (Esterházy-) kastély, amely ma az Írók Alkotóháza.
BALATONEDERICS A neves Afrika-vadász, dr. Nagy Endre, a keszt-
helyi Pannon Egyetem díszdoktora itt hozta létre Afrika Múzeumát. A múze-
umban trófeáit, tanzániai néprajzi gyûjteményét, csont- és fafaragványokat,
állatbõröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait helyezte el. Mellette a szafari-
parkban afrikai állatokat, tevét, bivalyt, zebrát tartanak.
A Keszthelyi-hegység
A 71-es út a Keszthelyi-hegység 400 m átlagos magasságú tönkfelszínének
a déli lábát kerüli meg. A nagyrészt dolomitból felépülõ hegységet minden ol-
dalról meredek töréslépcsõk határolják. Északon a letörés peremén épült a
ORSZÁGISMERET 329
aA A Balatoni régió Bb
középkorban Rezi vára. A hegység területén és környezetében lévõ települé-
seken sokfelé találunk értékes népi építésû házakat. A hegység növényritka-
ságokban is bõvelkedik, mint például a magyar gurgolya.
BALATONGYÖRÖK Kis feketefenyõ-csoportnál találjuk a „Szép kilá-
tó” nevû helyet, ahonnan a nevéhez méltóan valóban szép kilátás nyílik Szig-
liget, Badacsony és a túlparti Fonyód felé. Györök után a tó felõl áll a Szent
Mihály-domb kápolnája annak emlékére, hogy a 18. században egy rianásból
40 halász élve menekült ki.
KESZTHELY
a Balaton legvárosiasabb jellegû települése.
Gazdag történelmi múlttal rendelkezik, már a rómaiak és az avarok is
lakták, a középkorban pedig tekintélyes ferences temploma és kolostora tet-
te vallási és kulturális központtá. A 18. században a környék földesura, Fes-
tetics György itt alapította meg 1797-ben Európa elsõ felsõfokú gazdasági
tanintézetét, a Georgikont. Az iskolának külön „parasztiskola” és
„gazdaasszonyiskola” tagozata is volt. Ma agrártudományi egyetem mûkö-
dik a városban. Ugyancsak Festetics szervezte meg 1817-ben Keszthelyen a
dunántúli írók összejövetelét, a „Helikoni Ünnepségek”-et is. Megfordult itt
Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit (az elsõ magyar költõnõ), Kisfaludy
Sándor, Garay János és Pálóczi Horváth Ádám is.
A Festetics-kastély az egész Balaton legnagyobb méretû és kulturális
jelentõségû épülete. Festetics Kristóf kezdte építeni a 18. század közepén.
Déli szárnyának mai formája a század végére alakult ki. Ebben helyezték el –
a mára 70 ezer kötetet számláló – Festetics György által alapított „Helikon
Könyvtár”-at. A könyvtárterem bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos-
mester készítette, iparmûvészeti remekmû. A mai egyemeletes közép- és
oldalrizalitos épületet 1883–1887 között alakították ki eklektikus stílusban
ilyen nagyszabásúra. Ekkor épült a régi és az új szárnyat összekötõ tornyos
középrész is. A könyvtár, a kápolna, a képtár és több szobasor korhû beren-
dezéssel látogatható. Különleges új látnivaló a Nairobiban élõ Franz Josef
Windischgrätz – aki a család magyar ágából származik – afrikai tárgyakból és
trófeákból származó gyûjteménye. A kastélyban idõszakos kiállításokat, a
díszteremben pedig hangversenyeket is rendeznek a nyári szezonban.
A kocsibehajtónál lévõ emléktábla szerint Richard Bright angol orvos – Wesselényi
Polixénia késõbbi férje – 1815-ben Festetics György vendége volt. Õ volt az, aki – utazá-
sát követõen – elsõ alkalommal írt angol nyelven errõl a tájról.
A város észak-déli fõtengelyén, a Kossuth Lajos utcán haladva találjuk
a város legrégibb házát, a Pethõ- vagy Goldmark-házat, amelynek szép eme-
leti árkádos udvara van. Ebben a házban született 1830-ban Goldmark
Károly, a Sába királynõje címû opera, valamint számos más zenemû szerzõ-
je. Egy közelében lévõ magángyûjteményben a Kárpát-medence népvisele-
teit és építkezését bemutató Babamúzeum található.
330 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A Fõ téren áll az 1386-ban Laczffy István nádor által épített egyhajós,
gótikus ferences erõdtemplom. A homlokzati torony csak a 19. században
épült, de a rózsaablak eredeti. A templombelsõben a gótikus bordák szimbo-
likus és címeres zárókövekbe futnak. A szentélyben jobbról az alapító vörös
márvány síremléke 1397-bõl, balról pedig Festetics Kristóf fekete márvány,
piramist ábrázoló síremléke van 1768-ból. A templom restaurálásakor,
1974-ben nagy értékû reneszánsz freskókat tártak fel a szentélyben. Ezek
egy része Jézus és Mária életébõl vett jeleneteket, más része magyar kirá-
lyokat – Szent Istvánt, Szent Lászlót, Könyves Kálmánt – ábrázol. A templom
sekrestyéje és a rendház folyosója is gótikus.
A tóparthoz csatlakozó 15 hektáros Helikon parkban találjuk a Heli-
kon-emlékmûvet és a Herman Ottó-emlékoszlopot. A móló bejáratát pedig
Kovács András „Helikon múzsája” címû kompozíciója díszíti. A parton a mo-
dern Helikon Szálló fogadja a vendégeket.
A Balaton Múzeum a Kossuth utca végén áll. 1928-ban Györgyi Dé-
nes tervei szerint épült neobarokk stílusban. Jelentõs helytörténeti anya-
gán kívül kiállításai a Balaton földrajzát, biológiáját és a balatoni ember
életét mutatják be. Itt kaphatunk engedélyt a Szendrey-telepen lévõ haj-
dani tiszttartói háznak a meglátogatására, ahol Petõfi felesége, Szendrey
Júlia született.
HÉVÍZ A Keszthelytõl 6 km-re lévõ Hévíz gyógyvizérõl elõször 1328-ban
emlékezik meg egy oklevél. A 18. században már orvosi leírás is megjelent
a kiváló gyógyvízrõl. Hévíz erõteljesebb fejlõdése azonban csak a 20. század
elején indult meg.
A Hévízi-tó a Föld második, Európa legnagyobb meleg vízû tava.
A Dunántúli-középhegység feldomborodó, egységes karsztvíztükre a felszínt a hegység
peremein metszi. A karsztvíz a karsztból források alakjában lép ki, majd tavakat és mo-
csarakat alkot. Ezért 100–130 m abszolút magasságban a középhegységet forrás-, tó- és
mocsárkoszorú veszi körül. Ezek közé tartozik a Hévízi-tó is. A kéregmozgások következ-
tében keletkezõ repedésvonalak mentén, nagyobb mélységbõl magasabb hõmérsékletû
víz is a felszínre tör a hévízi meridionális völgy fenekén.
A legújabb kutatások szerint a forrástölcsér legmélyebb pontja 46,5 m
mélyen van, ahonnan hideg és meleg víz keveredve tör fel, és 38,3°C-os víz-
ként érkezik a felszínre. Korábban a bauxitbányászattal kapcsolatban ki-
emelt nagymennyiségû karsztvíz a karsztvíznívó olyan süllyedését idézte elõ,
amely már veszélyeztette a Hévízi-tó létét.
Az ovális alakú meleg vízû tó naponta 86 millió liter vizet ad. Így a tó
vize 28 óránként kicserélõdik. A radioaktív víz káliumot, nátriumot, magnézi-
umot, széndioxidot és kénhidrogént tartalmaz. Kiválóan alkalmas ízületi
megbetegedések, gerincsérvek gyógyítására. Nemcsak a vizet, de a
„korpá”-nak nevezett tõzegiszapot, valamint az inhalálást és az ivókúrákat is
felhasználják gyógyításra. A gyógyulni vágyók a Szanatóriumban, a Ther-
ORSZÁGISMERET 331
aA A Balatoni régió Bb
középkorban Rezi vára. A hegység területén és környezetében lévõ települé-
seken sokfelé találunk értékes népi építésû házakat. A hegység növényritka-
ságokban is bõvelkedik, mint például a magyar gurgolya.
BALATONGYÖRÖK Kis feketefenyõ-csoportnál találjuk a „Szép kilá-
tó” nevû helyet, ahonnan a nevéhez méltóan valóban szép kilátás nyílik Szig-
liget, Badacsony és a túlparti Fonyód felé. Györök után a tó felõl áll a Szent
Mihály-domb kápolnája annak emlékére, hogy a 18. században egy rianásból
40 halász élve menekült ki.
KESZTHELY
a Balaton legvárosiasabb jellegû települése.
Gazdag történelmi múlttal rendelkezik, már a rómaiak és az avarok is
lakták, a középkorban pedig tekintélyes ferences temploma és kolostora tet-
te vallási és kulturális központtá. A 18. században a környék földesura, Fes-
tetics György itt alapította meg 1797-ben Európa elsõ felsõfokú gazdasági
tanintézetét, a Georgikont. Az iskolának külön „parasztiskola” és
„gazdaasszonyiskola” tagozata is volt. Ma agrártudományi egyetem mûkö-
dik a városban. Ugyancsak Festetics szervezte meg 1817-ben Keszthelyen a
dunántúli írók összejövetelét, a „Helikoni Ünnepségek”-et is. Megfordult itt
Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit (az elsõ magyar költõnõ), Kisfaludy
Sándor, Garay János és Pálóczi Horváth Ádám is.
A Festetics-kastély az egész Balaton legnagyobb méretû és kulturális
jelentõségû épülete. Festetics Kristóf kezdte építeni a 18. század közepén.
Déli szárnyának mai formája a század végére alakult ki. Ebben helyezték el –
a mára 70 ezer kötetet számláló – Festetics György által alapított „Helikon
Könyvtár”-at. A könyvtárterem bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos-
mester készítette, iparmûvészeti remekmû. A mai egyemeletes közép- és
oldalrizalitos épületet 1883–1887 között alakították ki eklektikus stílusban
ilyen nagyszabásúra. Ekkor épült a régi és az új szárnyat összekötõ tornyos
középrész is. A könyvtár, a kápolna, a képtár és több szobasor korhû beren-
dezéssel látogatható. Különleges új látnivaló a Nairobiban élõ Franz Josef
Windischgrätz – aki a család magyar ágából származik – afrikai tárgyakból és
trófeákból származó gyûjteménye. A kastélyban idõszakos kiállításokat, a
díszteremben pedig hangversenyeket is rendeznek a nyári szezonban.
A kocsibehajtónál lévõ emléktábla szerint Richard Bright angol orvos – Wesselényi
Polixénia késõbbi férje – 1815-ben Festetics György vendége volt. Õ volt az, aki – utazá-
sát követõen – elsõ alkalommal írt angol nyelven errõl a tájról.
A város észak-déli fõtengelyén, a Kossuth Lajos utcán haladva találjuk
a város legrégibb házát, a Pethõ- vagy Goldmark-házat, amelynek szép eme-
leti árkádos udvara van. Ebben a házban született 1830-ban Goldmark
Károly, a Sába királynõje címû opera, valamint számos más zenemû szerzõ-
je. Egy közelében lévõ magángyûjteményben a Kárpát-medence népvisele-
teit és építkezését bemutató Babamúzeum található.
330 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A Fõ téren áll az 1386-ban Laczffy István nádor által épített egyhajós,
gótikus ferences erõdtemplom. A homlokzati torony csak a 19. században
épült, de a rózsaablak eredeti. A templombelsõben a gótikus bordák szimbo-
likus és címeres zárókövekbe futnak. A szentélyben jobbról az alapító vörös
márvány síremléke 1397-bõl, balról pedig Festetics Kristóf fekete márvány,
piramist ábrázoló síremléke van 1768-ból. A templom restaurálásakor,
1974-ben nagy értékû reneszánsz freskókat tártak fel a szentélyben. Ezek
egy része Jézus és Mária életébõl vett jeleneteket, más része magyar kirá-
lyokat – Szent Istvánt, Szent Lászlót, Könyves Kálmánt – ábrázol. A templom
sekrestyéje és a rendház folyosója is gótikus.
A tóparthoz csatlakozó 15 hektáros Helikon parkban találjuk a Heli-
kon-emlékmûvet és a Herman Ottó-emlékoszlopot. A móló bejáratát pedig
Kovács András „Helikon múzsája” címû kompozíciója díszíti. A parton a mo-
dern Helikon Szálló fogadja a vendégeket.
A Balaton Múzeum a Kossuth utca végén áll. 1928-ban Györgyi Dé-
nes tervei szerint épült neobarokk stílusban. Jelentõs helytörténeti anya-
gán kívül kiállításai a Balaton földrajzát, biológiáját és a balatoni ember
életét mutatják be. Itt kaphatunk engedélyt a Szendrey-telepen lévõ haj-
dani tiszttartói háznak a meglátogatására, ahol Petõfi felesége, Szendrey
Júlia született.
HÉVÍZ A Keszthelytõl 6 km-re lévõ Hévíz gyógyvizérõl elõször 1328-ban
emlékezik meg egy oklevél. A 18. században már orvosi leírás is megjelent
a kiváló gyógyvízrõl. Hévíz erõteljesebb fejlõdése azonban csak a 20. század
elején indult meg.
A Hévízi-tó a Föld második, Európa legnagyobb meleg vízû tava.
A Dunántúli-középhegység feldomborodó, egységes karsztvíztükre a felszínt a hegység
peremein metszi. A karsztvíz a karsztból források alakjában lép ki, majd tavakat és mo-
csarakat alkot. Ezért 100–130 m abszolút magasságban a középhegységet forrás-, tó- és
mocsárkoszorú veszi körül. Ezek közé tartozik a Hévízi-tó is. A kéregmozgások következ-
tében keletkezõ repedésvonalak mentén, nagyobb mélységbõl magasabb hõmérsékletû
víz is a felszínre tör a hévízi meridionális völgy fenekén.
A legújabb kutatások szerint a forrástölcsér legmélyebb pontja 46,5 m
mélyen van, ahonnan hideg és meleg víz keveredve tör fel, és 38,3°C-os víz-
ként érkezik a felszínre. Korábban a bauxitbányászattal kapcsolatban ki-
emelt nagymennyiségû karsztvíz a karsztvíznívó olyan süllyedését idézte elõ,
amely már veszélyeztette a Hévízi-tó létét.
Az ovális alakú meleg vízû tó naponta 86 millió liter vizet ad. Így a tó
vize 28 óránként kicserélõdik. A radioaktív víz káliumot, nátriumot, magnézi-
umot, széndioxidot és kénhidrogént tartalmaz. Kiválóan alkalmas ízületi
megbetegedések, gerincsérvek gyógyítására. Nemcsak a vizet, de a
„korpá”-nak nevezett tõzegiszapot, valamint az inhalálást és az ivókúrákat is
felhasználják gyógyításra. A gyógyulni vágyók a Szanatóriumban, a Ther-
ORSZÁGISMERET 331
aA A Balatoni régió Bb
mál-, az Aqua- és a Hunguest-szállodákban kaphatnak gyógykezelést. Télen
a gyógyfürdõ medencéit és a kádfürdõket külön kutakból táplálják. A tó
északi részén alakították ki a strandfürdõt. A hagyományos idegenfor-
galmat több szálloda szolgálja.
Hévíz termálvizében él a fehér virágú, fogaslevelû tavirózsa és rokona,
a piros virágú Nymphaea rubra. Az Indiából származó növényt 150 éve tele-
pítették a tóba.
Hévíz új építészeti látnivalója, a hét tornyával a Szentlélek hét ajándé-
kát jelképezõ katolikus templom, amely modern és hagyományos építészeti
elemeket tartalmaz, és belseje is gazdag mûvészi alkotásokban.
EGREGY A ma már Hévízhez tartozó településen találunk egy 13. száza-
di román kori templomot, érdekes csûrlõs sisakkal. A községben egy eredeti
római sírt is feltártak egy férfi csontvázával.
A zalaszántói út mellett áll az eredeti Gyöngyösi-betyárcsárda, mögötte
Vak Illés és Kõkes Pista betyárok sírja (1862). A csárda étterme ma is nagy
idegenforgalmat bonyolít le.
ZALASZÁNTÓ A Világosvár-hegy tetején 1993-ban avatta fel a XIV. dalai
láma Európa legnagyobb buddhista ereklyeõrzõ szentélyét. A 30 méter magas,
24 méter átmérõjû építményen aranyozott Buddha szobor áll. A körülötte kiala-
kított „Emberi jogok parkja” a népek és vallások közötti megértést hirdeti.
FENÉKPUSZTA Keszthelytõl délre, a Balaton délnyugati végén terül el.
A településen a Valcum nevû római település maradványait tárták fel.
A II. Constatinus rendeletére épült 400x400 m területû város erõdfalakkal és
tornyokkal volt körülvéve. Feltételezések szerint itt született a keleti gótok
nagy királya, Teodorik. Egy ókeresztény bazilikát, egy raktárat és a déli kapu
alapfalait tárták fel. Közelében folyik a Zala a Balatonba.
SÁRMELLÉK A volt szovjet katonai bázis repülõtere ma szezonban a
Balatonra érkezõ nemzetközi légiforgalom kikötõje is.
KIS-BALATON A hajdan 60 km2 területû Kis-Balaton a Balaton délnyu-
gati végének folytatásaként helyezkedett el, amíg a Zala folyó szabályozásá-
nak eredményeként fel nem töltõdött. Jelenleg nagy erõfeszítések történnek
az eredeti állapotot megközelítõ helyreállítására annak érdekében, hogy me-
gálljon a Keszthelyi-öböl feltöltõdése. Ma már újra hatalmas nyílt vízfelület
fogadja a látogatókat a hajdani Kis-Balaton területén, de a Vörsig terjedõ Ná-
das-tó területét is sikerült megõrizni. Ez a terület a nagykócsag legjelentõ-
sebb hazai elõfordulási helye. Az új nyílt vízû terület Zalavár felõl közelíthetõ
meg. Balatonmagyaródnál a Kányavári-szigeten lévõ madárfigyelõ torony-
ból megfigyelhetõ gazdag madárvilága.
332 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
ZALAVÁR területén már a rómaiak idején is erõs, faragott kövekbõl, a
mocsárba vert cölöpökön nyugvó castrum állt. A 9. században a szláv
Pribina, akit frank kapcsolatai miatt Nyitráról elûztek, a frankoktól kapta
elõbb hûbérbirtokul, majd örök adományba a Zala-folyó menti területet. Itt
építette ki székhelyét, amely szláv fejedelemségének lett a központja
Mosaburg, Mocsárvár néven. Pribina a Várszigeten erõdített települést hozott
létre és templomokat emeltetett. Ezzel megkezdõdött a környéken élõ szlá-
vok keresztény hitre térítése. A vár neves lakója volt 867-ben Cirill és Metód,
a szláv hittérítõ testvérpár. Egyes feltételezések szerint a keresztény szláv li-
turgia és a cirill betûk használatának eredete Zalavárba vezethetõ vissza.
Szent István 1019-ben bencés apátságot alapított itt, s ez volt a királyi me-
gye központja. A török veszély elõl a bencések elmenekültek, a kolostort és a
templomot végvárrá alakították át, egyike lett a magyar végváraknak. A 18.
században Zalavár elvesztette hadi jelentõségét, I. Lipót király parancsára
1702-ben felrobbantották. Ma megtekinthetõ az 1938-ban létesített Szent
István-emlékmû, az 1985-ben Janzer Frigyes alkotta Cirill és Metód-emlék-
mû és az 1996-ban Pelényi Gyula tervei alapján a Szent István korabeli ká-
polna alapfalaira épített emlékkápolna, valamint a 9. században épített Szent
Adorján-bazilika szépen konzervált alapfalai. Szomszédságukban építették
fel a Kis-Balaton Házat, amely a Kis-Balaton történetét, állatvilágát és
vízszûrõ szerepét mutatja be. A zalavári úttól kissé északra a récéskúti ba-
zilika háromhajós, román stílusú alapfalait is megtekinthetjük.
KÁPOLNAPUSZTA bivalyrezervátuma a nagyközönség számára is lá-
togatható.
ZALAKAROS A csaknem 800 éves település nevét az 1960-as évek
idején feltárt termálvíz tette ismertté. A gyógyvíz krónikus nõgyógyászati és
idült gyulladásos ízületi betegségek gyógyítására, valamint idegsebészeti és
baleseti utókezelésekre kiválóan alkalmas. A gyógyfürdõ elsõ medencéit a
70-es évek elején adták át. Ma már kiépített gyógycentrum, élményfürdõ és
32–36°C-os gyógyvizes és termálvizes medencék várják az ideérkezõket.
A Balaton északi partjának
háttértelepülései
A Veszprém és Tapolca közötti Nagyvázsonyi-törésben – amely a Déli-Ba-
konyt a Balaton-felvidéktõl elválasztja – halad az idegenforgalmilag fontos
út, amely értékes látnivalókat kínál. Itt találjuk Nemesvámos, Baláca,
Vöröstó, Nagyvázsony látnivalóit, de közelében sorakoznak a Balaton-felvi-
ORSZÁGISMERET 333
aA A Balatoni régió Bb
mál-, az Aqua- és a Hunguest-szállodákban kaphatnak gyógykezelést. Télen
a gyógyfürdõ medencéit és a kádfürdõket külön kutakból táplálják. A tó
északi részén alakították ki a strandfürdõt. A hagyományos idegenfor-
galmat több szálloda szolgálja.
Hévíz termálvizében él a fehér virágú, fogaslevelû tavirózsa és rokona,
a piros virágú Nymphaea rubra. Az Indiából származó növényt 150 éve tele-
pítették a tóba.
Hévíz új építészeti látnivalója, a hét tornyával a Szentlélek hét ajándé-
kát jelképezõ katolikus templom, amely modern és hagyományos építészeti
elemeket tartalmaz, és belseje is gazdag mûvészi alkotásokban.
EGREGY A ma már Hévízhez tartozó településen találunk egy 13. száza-
di román kori templomot, érdekes csûrlõs sisakkal. A községben egy eredeti
római sírt is feltártak egy férfi csontvázával.
A zalaszántói út mellett áll az eredeti Gyöngyösi-betyárcsárda, mögötte
Vak Illés és Kõkes Pista betyárok sírja (1862). A csárda étterme ma is nagy
idegenforgalmat bonyolít le.
ZALASZÁNTÓ A Világosvár-hegy tetején 1993-ban avatta fel a XIV. dalai
láma Európa legnagyobb buddhista ereklyeõrzõ szentélyét. A 30 méter magas,
24 méter átmérõjû építményen aranyozott Buddha szobor áll. A körülötte kiala-
kított „Emberi jogok parkja” a népek és vallások közötti megértést hirdeti.
FENÉKPUSZTA Keszthelytõl délre, a Balaton délnyugati végén terül el.
A településen a Valcum nevû római település maradványait tárták fel.
A II. Constatinus rendeletére épült 400x400 m területû város erõdfalakkal és
tornyokkal volt körülvéve. Feltételezések szerint itt született a keleti gótok
nagy királya, Teodorik. Egy ókeresztény bazilikát, egy raktárat és a déli kapu
alapfalait tárták fel. Közelében folyik a Zala a Balatonba.
SÁRMELLÉK A volt szovjet katonai bázis repülõtere ma szezonban a
Balatonra érkezõ nemzetközi légiforgalom kikötõje is.
KIS-BALATON A hajdan 60 km2 területû Kis-Balaton a Balaton délnyu-
gati végének folytatásaként helyezkedett el, amíg a Zala folyó szabályozásá-
nak eredményeként fel nem töltõdött. Jelenleg nagy erõfeszítések történnek
az eredeti állapotot megközelítõ helyreállítására annak érdekében, hogy me-
gálljon a Keszthelyi-öböl feltöltõdése. Ma már újra hatalmas nyílt vízfelület
fogadja a látogatókat a hajdani Kis-Balaton területén, de a Vörsig terjedõ Ná-
das-tó területét is sikerült megõrizni. Ez a terület a nagykócsag legjelentõ-
sebb hazai elõfordulási helye. Az új nyílt vízû terület Zalavár felõl közelíthetõ
meg. Balatonmagyaródnál a Kányavári-szigeten lévõ madárfigyelõ torony-
ból megfigyelhetõ gazdag madárvilága.
332 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
ZALAVÁR területén már a rómaiak idején is erõs, faragott kövekbõl, a
mocsárba vert cölöpökön nyugvó castrum állt. A 9. században a szláv
Pribina, akit frank kapcsolatai miatt Nyitráról elûztek, a frankoktól kapta
elõbb hûbérbirtokul, majd örök adományba a Zala-folyó menti területet. Itt
építette ki székhelyét, amely szláv fejedelemségének lett a központja
Mosaburg, Mocsárvár néven. Pribina a Várszigeten erõdített települést hozott
létre és templomokat emeltetett. Ezzel megkezdõdött a környéken élõ szlá-
vok keresztény hitre térítése. A vár neves lakója volt 867-ben Cirill és Metód,
a szláv hittérítõ testvérpár. Egyes feltételezések szerint a keresztény szláv li-
turgia és a cirill betûk használatának eredete Zalavárba vezethetõ vissza.
Szent István 1019-ben bencés apátságot alapított itt, s ez volt a királyi me-
gye központja. A török veszély elõl a bencések elmenekültek, a kolostort és a
templomot végvárrá alakították át, egyike lett a magyar végváraknak. A 18.
században Zalavár elvesztette hadi jelentõségét, I. Lipót király parancsára
1702-ben felrobbantották. Ma megtekinthetõ az 1938-ban létesített Szent
István-emlékmû, az 1985-ben Janzer Frigyes alkotta Cirill és Metód-emlék-
mû és az 1996-ban Pelényi Gyula tervei alapján a Szent István korabeli ká-
polna alapfalaira épített emlékkápolna, valamint a 9. században épített Szent
Adorján-bazilika szépen konzervált alapfalai. Szomszédságukban építették
fel a Kis-Balaton Házat, amely a Kis-Balaton történetét, állatvilágát és
vízszûrõ szerepét mutatja be. A zalavári úttól kissé északra a récéskúti ba-
zilika háromhajós, román stílusú alapfalait is megtekinthetjük.
KÁPOLNAPUSZTA bivalyrezervátuma a nagyközönség számára is lá-
togatható.
ZALAKAROS A csaknem 800 éves település nevét az 1960-as évek
idején feltárt termálvíz tette ismertté. A gyógyvíz krónikus nõgyógyászati és
idült gyulladásos ízületi betegségek gyógyítására, valamint idegsebészeti és
baleseti utókezelésekre kiválóan alkalmas. A gyógyfürdõ elsõ medencéit a
70-es évek elején adták át. Ma már kiépített gyógycentrum, élményfürdõ és
32–36°C-os gyógyvizes és termálvizes medencék várják az ideérkezõket.
A Balaton északi partjának
háttértelepülései
A Veszprém és Tapolca közötti Nagyvázsonyi-törésben – amely a Déli-Ba-
konyt a Balaton-felvidéktõl elválasztja – halad az idegenforgalmilag fontos
út, amely értékes látnivalókat kínál. Itt találjuk Nemesvámos, Baláca,
Vöröstó, Nagyvázsony látnivalóit, de közelében sorakoznak a Balaton-felvi-
ORSZÁGISMERET 333
aA A Balatoni régió Bb
dék medencéi, a Pécselyi-, Kapolcsi-, Káli- és Tapolcai-medence látnivalói is.
Ezen a területen helyezkedik el nyolc nagyobb tájegységgel a Balaton-felvi-
déki Nemzeti Park.
NEMESVÁMOS A veszprém–nagyvázsonyi út mentén, a Nemes-
vámosra elágazó út torkolatával szemben áll a híres Nemesvámosi csárda.
A 18. század második felében épült csárda eredetileg boltíves, árkádos, földszintes épü-
let volt. Az oromzatán olvasható évszám az 1831-ben végzett átépítésrõl tanúskodik. Ek-
kor építették emeletes, árkádos udvari tornácát az emeletre vezetõ íves lépcsõvel együtt.
A jó arányú, késõ barokk épület tanult építõmesterre vall. A bakonyi népi építészet igé-
nyes emléke. A betyárvilág idején hírhedt hely, mert Savanyú Jóska – híres bakonyi be-
tyár – kedvelt mulatóhelye volt.
BALÁCAPUSZTA a nemesvámos–veszprémfajszi országúttól északra
esik, a 18. század óta ismert római kori lelõhely. A Caesariana római császári
nagybirtok központját, a 16 hektáros római villagazdaságot kerítõfal övezte.
Központjában a 2–3. században alakítottak ki az oszlopos, belsõ udvaros
(peristyliumos), 2400 m2 alapterületû fõépületet. A földbirtok tulajdono-
sának vagy bérlõjének díszesen kialakított lakóháza lehetett. A falakat fal-
festmények és stukkók borították. Innen került ki a legépebben megmaradt
római mozaikpadló, amelyet a Nemzeti Múzeumban õriznek. A fõépület fölé
védõépületet emeltek. A megmaradt mozaikpadlókat és falfestményeket
konzerválták, és részben a helyükre kerültek. Az épületet lakói a 4. század
vége felé hagyták el.
TÓTVÁZSONY A temetõ legszélén van eltemetve az utolsó bakonyi be-
tyár, Savanyú Jóska. Sírját a Nemesvámosi csárda dolgozói minden évben
megkoszorúzzák.
NAGYVÁZSONY A mai település alatti útelágazásnál áll a gótikus,
15. századi Szent István-templom, a középkori mezõváros plébániatemplo-
ma. Közelében építette meg Zichy Ferenc késõ barokk-klasszicista kasté-
lyát, a mai nagyvázsonyi lovasiskolát. A nyári fogathajtó- és lovasversenyek
a kastély elõtti téren zajlanak.
A várhoz vezetõ út mentén egy földszintes, tornácos népi építésû házat,
helyismereti és népmûvészeti anyaggal, a vár közelében pedig Postamúzeu-
mot találunk.
A nagyvázsonyi vár szokatlan domboldali elhelyezését két tényezõ ha-
tározta meg: az elõbb említett útelágazás ellenõrzése és a környék vízsze-
génysége. Az egyetlen ma is meglévõ forrás a váron belül van. A félköríves
barbakánon át jutunk a kihegyezett karókkal és vízzel telt farkasverem fölötti
hídra, majd a várudvarra.
A vár lakótornya a Vezsenyi-család birtokközpontjában épült a 15. szá-
zadban. A 25 m magas torony bejárata az elsõ emelet magasságában nyílott.
A földszinti ajtó késõbbi. A második emeleten volt a lovagterem, a harmadi-
334 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
kon, kis elõtérbõl nyílóan a nõi lakosztály, a negyedik szint az õrségé volt.
E fölött a késõbb épült ágyúteraszt találjuk. A torony emeletein korabeli
bútorokat és fegyvereket helyeztek el.
Hunyadi Mátyás a várat és a hozzá tartozó birtokot Kinizsi Pálnak ado-
mányozta 1472-ben, aki azt mély árokkal, védõfolyosóval, tornyokkal és
barbakánnal erõsítette meg. A védõrendszeren belül volt a palota a kápolná-
val, ahol most Kinizsi síremlékét látjuk. A vár 1543-tól a 17. század végéig
végvár volt, majd a török elfoglalta. Késõbb a Zichy-családé lett.
A vártól nyugatra találjuk a Kinizsi által építtetett pálos kolostor és a
Szent Mihálynak szentelt gótikus templom szépen konzervált romjait,
amely késõ gótikus építészetünk jelentõs emléke. A templomban temet-
ték el Kinizsi Pált és feleségét, Magyar Benignát és feleségének második
férjét, Horváth Márkot. A kolostor Magyarország 15–16. századi mûvelõdé-
sének jelentõs központja volt. A pálos szerzetesek írták és díszes kezdõbe-
tûkkel gazdagon díszítették Magyar Benigna számára azt a két imádságos
könyvet, amelyet Festetics- és Czech-kódex néven ismerünk 1492-bõl, il-
letve 1513-ból. Ezeket az Országos Széchényi Könyvtár, illetve az MTA
könyvtára õrzi.
VÖRÖSTÓ Értékes 19. századi népi építészeti emlékek vannak a település
fõútvonalán. A falu határában, a tájban látványosan megjelenõ kálváriának
stációdombormûvei mûvészi értékû modern alkotások.
A Pécselyi-, Kapolcsi- és Káli-medence
Vöröstó és Aszófõ között fekszik, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tarto-
zó, bájos szépségû Pécselyi-medence, amely szõlõkkel és gyümölcsösökkel
van tele. A Zádor-hegyen kilátó és az úgynevezett Himfy-vár található
1384-bõl. A Zádor-hegy meredek letörése alatt van a bõvizû Zádor-kút.
Pécselynél népi építésû présházak találhatók.
A Kapolcsi-medence négy településével (Kapolcs, Vigándpetend, Mo-
nostorapáti és Taliándörögd) együtt szervezte meg Márta István zeneszerzõ a
„Mûvészetek völgyé”-t. 1989 óta mûvészeti fesztivált rendeznek nyaranta a
négy település területén. Azóta mûvészek és kézmûvesek költöztek a
„völgy”-be. A rendezvények egyre nagyobb számú látogatót vonzanak.
Taliándörögdön mûholdkövetõ állomás épült.
A Káli-medence nagy értékû földtani, botanikai, zoológiai, építészeti
és tájképi értékei révén került a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba. Fontos
szempont volt, hogy a túlzsúfolt Balaton-partról egy közeli, de látnivalókban
gazdag háttérterületre irányíthassák az idegenforgalmat.
Leghíresebb képzõdményei az ún. „kõtengerek”, a vulkáni utómûködés hatására feltört
termális vizektõl összekovásodott pannon homokrétegek, amelyeket a periglaciális kifa-
ORSZÁGISMERET 335
aA A Balatoni régió Bb
dék medencéi, a Pécselyi-, Kapolcsi-, Káli- és Tapolcai-medence látnivalói is.
Ezen a területen helyezkedik el nyolc nagyobb tájegységgel a Balaton-felvi-
déki Nemzeti Park.
NEMESVÁMOS A veszprém–nagyvázsonyi út mentén, a Nemes-
vámosra elágazó út torkolatával szemben áll a híres Nemesvámosi csárda.
A 18. század második felében épült csárda eredetileg boltíves, árkádos, földszintes épü-
let volt. Az oromzatán olvasható évszám az 1831-ben végzett átépítésrõl tanúskodik. Ek-
kor építették emeletes, árkádos udvari tornácát az emeletre vezetõ íves lépcsõvel együtt.
A jó arányú, késõ barokk épület tanult építõmesterre vall. A bakonyi népi építészet igé-
nyes emléke. A betyárvilág idején hírhedt hely, mert Savanyú Jóska – híres bakonyi be-
tyár – kedvelt mulatóhelye volt.
BALÁCAPUSZTA a nemesvámos–veszprémfajszi országúttól északra
esik, a 18. század óta ismert római kori lelõhely. A Caesariana római császári
nagybirtok központját, a 16 hektáros római villagazdaságot kerítõfal övezte.
Központjában a 2–3. században alakítottak ki az oszlopos, belsõ udvaros
(peristyliumos), 2400 m2 alapterületû fõépületet. A földbirtok tulajdono-
sának vagy bérlõjének díszesen kialakított lakóháza lehetett. A falakat fal-
festmények és stukkók borították. Innen került ki a legépebben megmaradt
római mozaikpadló, amelyet a Nemzeti Múzeumban õriznek. A fõépület fölé
védõépületet emeltek. A megmaradt mozaikpadlókat és falfestményeket
konzerválták, és részben a helyükre kerültek. Az épületet lakói a 4. század
vége felé hagyták el.
TÓTVÁZSONY A temetõ legszélén van eltemetve az utolsó bakonyi be-
tyár, Savanyú Jóska. Sírját a Nemesvámosi csárda dolgozói minden évben
megkoszorúzzák.
NAGYVÁZSONY A mai település alatti útelágazásnál áll a gótikus,
15. századi Szent István-templom, a középkori mezõváros plébániatemplo-
ma. Közelében építette meg Zichy Ferenc késõ barokk-klasszicista kasté-
lyát, a mai nagyvázsonyi lovasiskolát. A nyári fogathajtó- és lovasversenyek
a kastély elõtti téren zajlanak.
A várhoz vezetõ út mentén egy földszintes, tornácos népi építésû házat,
helyismereti és népmûvészeti anyaggal, a vár közelében pedig Postamúzeu-
mot találunk.
A nagyvázsonyi vár szokatlan domboldali elhelyezését két tényezõ ha-
tározta meg: az elõbb említett útelágazás ellenõrzése és a környék vízsze-
génysége. Az egyetlen ma is meglévõ forrás a váron belül van. A félköríves
barbakánon át jutunk a kihegyezett karókkal és vízzel telt farkasverem fölötti
hídra, majd a várudvarra.
A vár lakótornya a Vezsenyi-család birtokközpontjában épült a 15. szá-
zadban. A 25 m magas torony bejárata az elsõ emelet magasságában nyílott.
A földszinti ajtó késõbbi. A második emeleten volt a lovagterem, a harmadi-
334 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
kon, kis elõtérbõl nyílóan a nõi lakosztály, a negyedik szint az õrségé volt.
E fölött a késõbb épült ágyúteraszt találjuk. A torony emeletein korabeli
bútorokat és fegyvereket helyeztek el.
Hunyadi Mátyás a várat és a hozzá tartozó birtokot Kinizsi Pálnak ado-
mányozta 1472-ben, aki azt mély árokkal, védõfolyosóval, tornyokkal és
barbakánnal erõsítette meg. A védõrendszeren belül volt a palota a kápolná-
val, ahol most Kinizsi síremlékét látjuk. A vár 1543-tól a 17. század végéig
végvár volt, majd a török elfoglalta. Késõbb a Zichy-családé lett.
A vártól nyugatra találjuk a Kinizsi által építtetett pálos kolostor és a
Szent Mihálynak szentelt gótikus templom szépen konzervált romjait,
amely késõ gótikus építészetünk jelentõs emléke. A templomban temet-
ték el Kinizsi Pált és feleségét, Magyar Benignát és feleségének második
férjét, Horváth Márkot. A kolostor Magyarország 15–16. századi mûvelõdé-
sének jelentõs központja volt. A pálos szerzetesek írták és díszes kezdõbe-
tûkkel gazdagon díszítették Magyar Benigna számára azt a két imádságos
könyvet, amelyet Festetics- és Czech-kódex néven ismerünk 1492-bõl, il-
letve 1513-ból. Ezeket az Országos Széchényi Könyvtár, illetve az MTA
könyvtára õrzi.
VÖRÖSTÓ Értékes 19. századi népi építészeti emlékek vannak a település
fõútvonalán. A falu határában, a tájban látványosan megjelenõ kálváriának
stációdombormûvei mûvészi értékû modern alkotások.
A Pécselyi-, Kapolcsi- és Káli-medence
Vöröstó és Aszófõ között fekszik, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tarto-
zó, bájos szépségû Pécselyi-medence, amely szõlõkkel és gyümölcsösökkel
van tele. A Zádor-hegyen kilátó és az úgynevezett Himfy-vár található
1384-bõl. A Zádor-hegy meredek letörése alatt van a bõvizû Zádor-kút.
Pécselynél népi építésû présházak találhatók.
A Kapolcsi-medence négy településével (Kapolcs, Vigándpetend, Mo-
nostorapáti és Taliándörögd) együtt szervezte meg Márta István zeneszerzõ a
„Mûvészetek völgyé”-t. 1989 óta mûvészeti fesztivált rendeznek nyaranta a
négy település területén. Azóta mûvészek és kézmûvesek költöztek a
„völgy”-be. A rendezvények egyre nagyobb számú látogatót vonzanak.
Taliándörögdön mûholdkövetõ állomás épült.
A Káli-medence nagy értékû földtani, botanikai, zoológiai, építészeti
és tájképi értékei révén került a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba. Fontos
szempont volt, hogy a túlzsúfolt Balaton-partról egy közeli, de látnivalókban
gazdag háttérterületre irányíthassák az idegenforgalmat.
Leghíresebb képzõdményei az ún. „kõtengerek”, a vulkáni utómûködés hatására feltört
termális vizektõl összekovásodott pannon homokrétegek, amelyeket a periglaciális kifa-
ORSZÁGISMERET 335
aA A Balatoni régió Bb
gyás feldarabolt. A néhol ház nagyságú, laposan elterülõ vagy egymásra torlódott, szél-
marta és vízmosta kõtömbök látványa különleges élmény (Szentbékkála, Kõvágóõrs
stb.).
Itt palackozzák az értékes Kékkúti ásványvizet.
A Káli-medence peremén lévõ Hegyes-tût korábban a kõbányászat fél-
oldalasan lefaragta. Másik felét már korábban védelem alá helyezték. Kiépí-
tett geológiai tanösvényen haladva tanulmányozni lehet a vulkanikus hegy
szerkezetét és rendkívül szép bazaltoszlopait. A régi bányaépületben tabló-
kon és tárlókban tanulmányozható a környék földtörténeti múltja és a bazalt-
bányászat története.
TAPOLCA A város neve szláv eredetû, magyarul „meleg víz”-et jelent.
A zömmel miocén mészkõbõl felépülõ Tapolcai-medence központja, ezért
minden irányból itt futnak össze az utak és vasutak. Legrégibb mûemléke a
római katolikus templom a 15. századból, gótikus támpilléres szentéllyel.
A város központja a környék bazaltbányászatának (Uzsabánya) és borter-
melésének.
A Városi Múzeumban helytörténeti és iskolatörténeteti anyagot ta-
lálunk. Az egykor itt mûködõ iskolában tanult írni, olvasni a kántortanítótól
Batsányi János (1763–1845) költõ.
A Kisfaludy utca sarkán találjuk Tapolca legjelentõsebb látnivalóját, az
1903-ban felfedezett Tavasbarlangot.
A barlang különleges érdekessége, hogy a benne lévõ tavak vizének hõmérséklete jóval
magasabb a környezõ kutak vizének megszokott hõmérsékleténél, és ezzel összefüggés-
ben a barlangi levegõ is melegebb az átlagos pincehõmérsékletnél.
A barlang tudományos feltárása a kiemelkedõ geológus, a Balaton ku-
tatója, Lóczy Lajos vezetésével kezdõdött meg. 1913-ban épült ki a 74 lép-
csõs lejárat a látogatók részére. 1928-ban kiépítették a villanyvilágítást is. Ez
a barlang volt hazánkban az elsõ villanyvilágítással is ellátott, idegenforgalmi
célokra is berendezett barlang. Nagyobb, szárazon lévõ terme a 20 m hosszú
és 6–8 méter magas Lóczy-terem.
Korábban a bauxitbányászat következményeként a karsztvíz szintje
annyira lecsökkent, hogy a víz eltûnt a barlangból. Csak a bauxitbányászat
felszámolásával tért újra vissza. A barlang járataiban körbe lehet csónakázni,
miközben megfigyelhetõk a karsztvíz munkájának nyomai.
Az elmúlt idõszakban kezdtek foglalkozni a barlang gyógyászati célú hasznosításával,
ugyanis a kellemesen meleg, páradús, por- és baktériummentes levegõ kedvezõ hatással
van a légzõszervi és asztmás megbetegedésekre.
A város másik látványossága a Malom-tó. A házak fala alól fakad fel a
bõvízû karsztforrás, amely a tavat táplálja, majd a Tapolca-patakon át lefo-
lyik a Balaton felé. A tó partján áll a névadó hajdani malom, amely a legutób-
bi idõkig Gabriella Turistaszálló néven mûködött.
336 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A tó partján áll a város nagy szülöttének, a felvilágosodás költõjének,
Batsányi Jánosnak bronzszobra. Segesdy György alkotása 1960-ból.
A költõ Linzben halt meg számûzetésben. A közelben Batsányi feleségé-
nek, Baumberg Gabriella osztrák költõnõnek, az önfeláldozó hitvesi szere-
tet példaképének a szobrát látjuk. 1966-ban állították fel, készítõje Kocsis
András.
A város fõtengelyén, közel a vasútállomáshoz találjuk a régi temetõben
Batsányi Jánosnak és feleségének a sírját.
A Balaton háttérterületéhez tartozó Tapolcai-medencének egyedülálló
geológiai és tájképi látványosságai a Badacsonyhoz hasonló keletkezésû vul-
káni tanúhegyek, oldalaikon híres borokat termõ szõlõkkel. A Csobánc tete-
jén a középkori vár maradványait látjuk. A Szent György-hegy nevezetessé-
gei a „bazaltorgonák”, amelyek tulajdonképpen orgonasípok alakzatára ha-
sonlító bazaltoszlopok. A szép barokk Tóti–Lengyel-kápolnához és a mellette
lévõ, ugyancsak barokk Tarányi–Lengyel-présházhoz busszal is fel lehet
menni. A Tátika tetején 13. századi várromot és az oldalában õsbükköst ta-
lálunk. A festõi Szigliget várát a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben,
1702-ben felrobbantották. 1990 óta alapítvány segítségével tárják fel az
eredeti épületet.
A Balaton déli partjának
part menti települései
(M7-es és 7-es út)
Az északnyugati szél által keltett balatoni hullámzás a déli parton egy tur-
zásrendszert épített ki, amely egész Európában egyedülálló, 70 km
hosszú bársonyos fövenyû strandot hordoz. Erre telepedtek szinte meg-
szakítatlan sorban az üdülõtelepek villasorai, sõt az út és a vasút is. A tör-
ténelmi települések a parttól kissé távolabb, magasabb térszínen helyez-
kednek el.
A látnivalókat a következõ településeken találjuk: Siófok, Szántód-
puszta, Kõröshegy, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár, Balaton-
lelle, Fonyód, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Vörs.
SIÓFOK Már a Tihanyi alapítólevél említi 1055-ben. Fürdõhellyé vá-
lása 1861-ben indult meg, amikor megépült a Balaton déli partján az
úgynevezett Délivasút. A balatonfüredi „savanyúvizet” látogatók ettõl kezdve
innen keltek át hajón Füredre. Hajóforgalma ma is a legnagyobb a Balatonon.
ORSZÁGISMERET 337
aA A Balatoni régió Bb
gyás feldarabolt. A néhol ház nagyságú, laposan elterülõ vagy egymásra torlódott, szél-
marta és vízmosta kõtömbök látványa különleges élmény (Szentbékkála, Kõvágóõrs
stb.).
Itt palackozzák az értékes Kékkúti ásványvizet.
A Káli-medence peremén lévõ Hegyes-tût korábban a kõbányászat fél-
oldalasan lefaragta. Másik felét már korábban védelem alá helyezték. Kiépí-
tett geológiai tanösvényen haladva tanulmányozni lehet a vulkanikus hegy
szerkezetét és rendkívül szép bazaltoszlopait. A régi bányaépületben tabló-
kon és tárlókban tanulmányozható a környék földtörténeti múltja és a bazalt-
bányászat története.
TAPOLCA A város neve szláv eredetû, magyarul „meleg víz”-et jelent.
A zömmel miocén mészkõbõl felépülõ Tapolcai-medence központja, ezért
minden irányból itt futnak össze az utak és vasutak. Legrégibb mûemléke a
római katolikus templom a 15. századból, gótikus támpilléres szentéllyel.
A város központja a környék bazaltbányászatának (Uzsabánya) és borter-
melésének.
A Városi Múzeumban helytörténeti és iskolatörténeteti anyagot ta-
lálunk. Az egykor itt mûködõ iskolában tanult írni, olvasni a kántortanítótól
Batsányi János (1763–1845) költõ.
A Kisfaludy utca sarkán találjuk Tapolca legjelentõsebb látnivalóját, az
1903-ban felfedezett Tavasbarlangot.
A barlang különleges érdekessége, hogy a benne lévõ tavak vizének hõmérséklete jóval
magasabb a környezõ kutak vizének megszokott hõmérsékleténél, és ezzel összefüggés-
ben a barlangi levegõ is melegebb az átlagos pincehõmérsékletnél.
A barlang tudományos feltárása a kiemelkedõ geológus, a Balaton ku-
tatója, Lóczy Lajos vezetésével kezdõdött meg. 1913-ban épült ki a 74 lép-
csõs lejárat a látogatók részére. 1928-ban kiépítették a villanyvilágítást is. Ez
a barlang volt hazánkban az elsõ villanyvilágítással is ellátott, idegenforgalmi
célokra is berendezett barlang. Nagyobb, szárazon lévõ terme a 20 m hosszú
és 6–8 méter magas Lóczy-terem.
Korábban a bauxitbányászat következményeként a karsztvíz szintje
annyira lecsökkent, hogy a víz eltûnt a barlangból. Csak a bauxitbányászat
felszámolásával tért újra vissza. A barlang járataiban körbe lehet csónakázni,
miközben megfigyelhetõk a karsztvíz munkájának nyomai.
Az elmúlt idõszakban kezdtek foglalkozni a barlang gyógyászati célú hasznosításával,
ugyanis a kellemesen meleg, páradús, por- és baktériummentes levegõ kedvezõ hatással
van a légzõszervi és asztmás megbetegedésekre.
A város másik látványossága a Malom-tó. A házak fala alól fakad fel a
bõvízû karsztforrás, amely a tavat táplálja, majd a Tapolca-patakon át lefo-
lyik a Balaton felé. A tó partján áll a névadó hajdani malom, amely a legutób-
bi idõkig Gabriella Turistaszálló néven mûködött.
336 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A tó partján áll a város nagy szülöttének, a felvilágosodás költõjének,
Batsányi Jánosnak bronzszobra. Segesdy György alkotása 1960-ból.
A költõ Linzben halt meg számûzetésben. A közelben Batsányi feleségé-
nek, Baumberg Gabriella osztrák költõnõnek, az önfeláldozó hitvesi szere-
tet példaképének a szobrát látjuk. 1966-ban állították fel, készítõje Kocsis
András.
A város fõtengelyén, közel a vasútállomáshoz találjuk a régi temetõben
Batsányi Jánosnak és feleségének a sírját.
A Balaton háttérterületéhez tartozó Tapolcai-medencének egyedülálló
geológiai és tájképi látványosságai a Badacsonyhoz hasonló keletkezésû vul-
káni tanúhegyek, oldalaikon híres borokat termõ szõlõkkel. A Csobánc tete-
jén a középkori vár maradványait látjuk. A Szent György-hegy nevezetessé-
gei a „bazaltorgonák”, amelyek tulajdonképpen orgonasípok alakzatára ha-
sonlító bazaltoszlopok. A szép barokk Tóti–Lengyel-kápolnához és a mellette
lévõ, ugyancsak barokk Tarányi–Lengyel-présházhoz busszal is fel lehet
menni. A Tátika tetején 13. századi várromot és az oldalában õsbükköst ta-
lálunk. A festõi Szigliget várát a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben,
1702-ben felrobbantották. 1990 óta alapítvány segítségével tárják fel az
eredeti épületet.
A Balaton déli partjának
part menti települései
(M7-es és 7-es út)
Az északnyugati szél által keltett balatoni hullámzás a déli parton egy tur-
zásrendszert épített ki, amely egész Európában egyedülálló, 70 km
hosszú bársonyos fövenyû strandot hordoz. Erre telepedtek szinte meg-
szakítatlan sorban az üdülõtelepek villasorai, sõt az út és a vasút is. A tör-
ténelmi települések a parttól kissé távolabb, magasabb térszínen helyez-
kednek el.
A látnivalókat a következõ településeken találjuk: Siófok, Szántód-
puszta, Kõröshegy, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár, Balaton-
lelle, Fonyód, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Vörs.
SIÓFOK Már a Tihanyi alapítólevél említi 1055-ben. Fürdõhellyé vá-
lása 1861-ben indult meg, amikor megépült a Balaton déli partján az
úgynevezett Délivasút. A balatonfüredi „savanyúvizet” látogatók ettõl kezdve
innen keltek át hajón Füredre. Hajóforgalma ma is a legnagyobb a Balatonon.
ORSZÁGISMERET 337
aA A Balatoni régió Bb
Ma a legvárosiasabb jellegû balatoni üdülõhelyek közé tartozik. Budapesthez
való közelsége a legnagyobb tömegfelvevõ helyek közé avatja. Itt épült meg a
Balaton két legösszefüggõbb szállodasora, a Siótól keletre az Aranypart,
nyugatra az Ezüstpart.
Siófokon született Varga Imre (1923–) kiváló szobrászmûvészünk, aki
– sok más alkotás mellett – a római Szent Péter-bazilikában lévõ Magyarok
Nagyasszonya-kápolna fõalakjait – Mária a kis Jézussal és Szent István – ké-
szítette. Ugyancsak a város szülötte Kálmán Imre (1882–1953), a határain-
kon túl is ismert operettszerzõ. Nevéhez olyan világhírû operettek, mint a
Csárdáskirálynõ, Marica grófnõ fûzõdnek. Szülõháza a nevét viselõ sétányon
ma Emlékmúzeum. Értékes a világ egyik legnagyobb ásványgyûjteménye
(3500 db) az Ásványmúzeumban. Siófokon töltötte nyarait Krúdy Gyula,
Karinthy Frigyes és Jókai Mór is.
Új, mûvészi értékû látnivaló a Makovecz Imre által tervezett evangéli-
kus templom. Az organikus építészet jegyében született templomhoz a fa-
anyagot Finnországból hozták. A torony tetején az életfából kinövõ kereszt
azt jelképezi, hogy a golgotai kereszt nem a halálé, hanem utat mutat az örök
élethez. Az oltár fölött Péterffy László „A feltámadott szobra” címû alkotása
látható.
Siófok központjában magasodik a 45 méteres Víztorony, amely a vá-
ros egyik jellegzetessége. Guth Árpád és Gergely Jenõ tervei szerint épült
1912-ben. A vasútállomás elõtti Millennium park Zenepavilonjában került el-
helyezésre Varga Imre Kálmán Imrérõl készült bronzszobra. A kikötõ mólójá-
ról nyílik a legtengerszerûbb balatoni kilátás. A kikötõhöz csatlakozó parti sé-
tányon áll Szekrényessy Kálmánnak, a Balaton elsõ (1870) átúszójának a
szobra, 1997-ben állították fel. A kikötõ túlsó partján érdekes, 12 m magas,
gomba alakú épületben mûködik a Siófoki Meteorológiai (Viharjelzõ) Állo-
más, ahonnan villogó jelzéssel figyelmeztetik a közelgõ viharra a vitorlásokat
és a fürdõzõket.
SZÁNTÓDPUSZTA A települést közvetlenül a 7-es út mellett találjuk,
amelyet már az 1055-ös Tihanyi alapítólevél is említ: arról tudósít, hogy a ki-
rály a tihanyi bencés monostor szolgálatára rendelte Szántódot. A török dú-
lás a területet lakatlan pusztává változtatta. A török utáni újjáépítés a 18. szá-
zadban kezdõdött. II. József reformjai feloszlatták a tihanyi monostort, javait a
Vallásalap kezelésébe rendelték. A pusztát a Vallásalaptól bérelte Pálóczi
Horváth Ádám költõ, a felvilágosodás korának jeles polihisztora, ahol barát-
ja, Kazinczy Ferenc is meglátogatta. Erre emléktábla emlékeztet. II. József
halála után újra a bencések kapták meg a birtokot, az akkori – modern szelle-
mû és gondolkodású – tihanyi apát, Bresztyenszky Béla vetette meg a kor-
szerû gazdálkodás alapjait Szántódpusztán. Akkor épültek ki a ma is látható
lakóházak, istállók és termény-, illetve takarmánytároló épületek.
338 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A dunántúli magyar nyelvben a pusztának egészen más az értelme és jelentése, mint az
Alföldön, mert itt végtelen sík mezõk nincsenek. A Dunántúlon a puszta a községtõl távo-
labb fekvõ, földesúri földekbõl álló tekintélyesebb birtoktest gazdasági központja, ahol a
földeken dolgozó és az állatokat gondozó cselédek lakóházai, az állataik tartására szol-
gáló istállók, ólak, terményeiket befogadó vermek voltak. Ide épült a nagybirtok tulajdo-
nosának, bérlõjének, vagy a birtokot igazgató gazdatisztnek a kastélya vagy kúriája.
Szántódpusztán szerényebb kúria épült a puszta gazdája számára.
A majorság ma Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ
néven mûködik. Szántódpuszta mintegy harminc épületbõl álló együttese az
eredeti helyén várja az érdeklõdõket, és sértetlenül õrzi az egykori major ké-
pét. A régi kúriában képzõmûvészeti alkotások láthatók. Állandó népmûvé-
szeti kiállítás, a Ménes-csárda és az Öreg-csárda, idõszakos kiállítások, lo-
vasbemutatók, lovasversenyek, kocsikázás és kutyavásár várja a vendége-
ket. Itt található a Balaton egyetlen akváriuma, amely a tó élõvilágát mutat-
ja be. A régi cselédházak egy részében lakosztályokat alakítottak ki ven-
déglátás céljaira. A puszták hagyományos épületeit is helyreállították (kö-
zös kemence, góré, borospince stb). A színvonalas mûemléki helyreállítá-
sért és az idegenforgalmi célokra történõ részbeni átépítésért 1995-ben
Europa Nostra-díjat kapott.
A Kápolna-dombon a barokk Szent Kristóf-kápolna áll, lent a 7-es út
mellett pedig az ország legszebb bronz Szent Kristóf-szobrát látjuk, Botfai
Hûvös László1931-ben készült alkotása.
Szent Kristóf (Kr.u. 250) az útonjárók, autósok, pilóták, evezõsök és hajósok védõszent-
je. Itt rendezik minden évben a nagy tömegeket vonzó Szent Kristóf napi búcsút a Szent
Kristóf napjához, július 25-éhez legközelebb esõ vasárnapon. Ekkor püspöki mise kereté-
ben megáldják az autósokat és az autókat.
SZÁNTÓD Érdekes turzásháromszög csúcsán található a Szántódi-
rév. Ezt a Balaton sajátos áramlásviszonyai hozták létre, amely szemközt a
Tihanyi-félsziget csúcsánál is ismétlõdik. A szántódi kompkikötõ mellett
pompás balatoni kilátást nyújtó kempinget, az út mellett pedig a 19. szá-
zad elsõ felében épült Révcsárdát találjuk, a falán emléktáblával, miszerint
Csokonai itt írta volna „A tihanyi echóhoz” címû versét. Valószínûbb azon-
ban, hogy Balatonfüreden írta.
KÕRÖSHEGY a szántódpusztai magaslat oldalába települt. Szépen fel-
újították a 15. századi ferences templomát. A támpilléres, csúcsíves ablakú
templomban nyaranta Cantus Pannonicus néven orgona- és énekkari hang-
versenyeket tartanak.
BALATONFÖLDVÁR A település névadója a vaskori földvára. A 70
holdas parkkal bíró fürdõhely kialakítását Széchényi Imre kezdeményezte
1894-ben. Védett az 1200 m hosszú, platánfákkal szegélyezett Kwassay-
sétány és a villasor 47 épülete.
ORSZÁGISMERET 339
aA A Balatoni régió Bb
Ma a legvárosiasabb jellegû balatoni üdülõhelyek közé tartozik. Budapesthez
való közelsége a legnagyobb tömegfelvevõ helyek közé avatja. Itt épült meg a
Balaton két legösszefüggõbb szállodasora, a Siótól keletre az Aranypart,
nyugatra az Ezüstpart.
Siófokon született Varga Imre (1923–) kiváló szobrászmûvészünk, aki
– sok más alkotás mellett – a római Szent Péter-bazilikában lévõ Magyarok
Nagyasszonya-kápolna fõalakjait – Mária a kis Jézussal és Szent István – ké-
szítette. Ugyancsak a város szülötte Kálmán Imre (1882–1953), a határain-
kon túl is ismert operettszerzõ. Nevéhez olyan világhírû operettek, mint a
Csárdáskirálynõ, Marica grófnõ fûzõdnek. Szülõháza a nevét viselõ sétányon
ma Emlékmúzeum. Értékes a világ egyik legnagyobb ásványgyûjteménye
(3500 db) az Ásványmúzeumban. Siófokon töltötte nyarait Krúdy Gyula,
Karinthy Frigyes és Jókai Mór is.
Új, mûvészi értékû látnivaló a Makovecz Imre által tervezett evangéli-
kus templom. Az organikus építészet jegyében született templomhoz a fa-
anyagot Finnországból hozták. A torony tetején az életfából kinövõ kereszt
azt jelképezi, hogy a golgotai kereszt nem a halálé, hanem utat mutat az örök
élethez. Az oltár fölött Péterffy László „A feltámadott szobra” címû alkotása
látható.
Siófok központjában magasodik a 45 méteres Víztorony, amely a vá-
ros egyik jellegzetessége. Guth Árpád és Gergely Jenõ tervei szerint épült
1912-ben. A vasútállomás elõtti Millennium park Zenepavilonjában került el-
helyezésre Varga Imre Kálmán Imrérõl készült bronzszobra. A kikötõ mólójá-
ról nyílik a legtengerszerûbb balatoni kilátás. A kikötõhöz csatlakozó parti sé-
tányon áll Szekrényessy Kálmánnak, a Balaton elsõ (1870) átúszójának a
szobra, 1997-ben állították fel. A kikötõ túlsó partján érdekes, 12 m magas,
gomba alakú épületben mûködik a Siófoki Meteorológiai (Viharjelzõ) Állo-
más, ahonnan villogó jelzéssel figyelmeztetik a közelgõ viharra a vitorlásokat
és a fürdõzõket.
SZÁNTÓDPUSZTA A települést közvetlenül a 7-es út mellett találjuk,
amelyet már az 1055-ös Tihanyi alapítólevél is említ: arról tudósít, hogy a ki-
rály a tihanyi bencés monostor szolgálatára rendelte Szántódot. A török dú-
lás a területet lakatlan pusztává változtatta. A török utáni újjáépítés a 18. szá-
zadban kezdõdött. II. József reformjai feloszlatták a tihanyi monostort, javait a
Vallásalap kezelésébe rendelték. A pusztát a Vallásalaptól bérelte Pálóczi
Horváth Ádám költõ, a felvilágosodás korának jeles polihisztora, ahol barát-
ja, Kazinczy Ferenc is meglátogatta. Erre emléktábla emlékeztet. II. József
halála után újra a bencések kapták meg a birtokot, az akkori – modern szelle-
mû és gondolkodású – tihanyi apát, Bresztyenszky Béla vetette meg a kor-
szerû gazdálkodás alapjait Szántódpusztán. Akkor épültek ki a ma is látható
lakóházak, istállók és termény-, illetve takarmánytároló épületek.
338 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A dunántúli magyar nyelvben a pusztának egészen más az értelme és jelentése, mint az
Alföldön, mert itt végtelen sík mezõk nincsenek. A Dunántúlon a puszta a községtõl távo-
labb fekvõ, földesúri földekbõl álló tekintélyesebb birtoktest gazdasági központja, ahol a
földeken dolgozó és az állatokat gondozó cselédek lakóházai, az állataik tartására szol-
gáló istállók, ólak, terményeiket befogadó vermek voltak. Ide épült a nagybirtok tulajdo-
nosának, bérlõjének, vagy a birtokot igazgató gazdatisztnek a kastélya vagy kúriája.
Szántódpusztán szerényebb kúria épült a puszta gazdája számára.
A majorság ma Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ
néven mûködik. Szántódpuszta mintegy harminc épületbõl álló együttese az
eredeti helyén várja az érdeklõdõket, és sértetlenül õrzi az egykori major ké-
pét. A régi kúriában képzõmûvészeti alkotások láthatók. Állandó népmûvé-
szeti kiállítás, a Ménes-csárda és az Öreg-csárda, idõszakos kiállítások, lo-
vasbemutatók, lovasversenyek, kocsikázás és kutyavásár várja a vendége-
ket. Itt található a Balaton egyetlen akváriuma, amely a tó élõvilágát mutat-
ja be. A régi cselédházak egy részében lakosztályokat alakítottak ki ven-
déglátás céljaira. A puszták hagyományos épületeit is helyreállították (kö-
zös kemence, góré, borospince stb). A színvonalas mûemléki helyreállítá-
sért és az idegenforgalmi célokra történõ részbeni átépítésért 1995-ben
Europa Nostra-díjat kapott.
A Kápolna-dombon a barokk Szent Kristóf-kápolna áll, lent a 7-es út
mellett pedig az ország legszebb bronz Szent Kristóf-szobrát látjuk, Botfai
Hûvös László1931-ben készült alkotása.
Szent Kristóf (Kr.u. 250) az útonjárók, autósok, pilóták, evezõsök és hajósok védõszent-
je. Itt rendezik minden évben a nagy tömegeket vonzó Szent Kristóf napi búcsút a Szent
Kristóf napjához, július 25-éhez legközelebb esõ vasárnapon. Ekkor püspöki mise kereté-
ben megáldják az autósokat és az autókat.
SZÁNTÓD Érdekes turzásháromszög csúcsán található a Szántódi-
rév. Ezt a Balaton sajátos áramlásviszonyai hozták létre, amely szemközt a
Tihanyi-félsziget csúcsánál is ismétlõdik. A szántódi kompkikötõ mellett
pompás balatoni kilátást nyújtó kempinget, az út mellett pedig a 19. szá-
zad elsõ felében épült Révcsárdát találjuk, a falán emléktáblával, miszerint
Csokonai itt írta volna „A tihanyi echóhoz” címû versét. Valószínûbb azon-
ban, hogy Balatonfüreden írta.
KÕRÖSHEGY a szántódpusztai magaslat oldalába települt. Szépen fel-
újították a 15. századi ferences templomát. A támpilléres, csúcsíves ablakú
templomban nyaranta Cantus Pannonicus néven orgona- és énekkari hang-
versenyeket tartanak.
BALATONFÖLDVÁR A település névadója a vaskori földvára. A 70
holdas parkkal bíró fürdõhely kialakítását Széchényi Imre kezdeményezte
1894-ben. Védett az 1200 m hosszú, platánfákkal szegélyezett Kwassay-
sétány és a villasor 47 épülete.
ORSZÁGISMERET 339
aA A Balatoni régió Bb
BALATONSZÁRSZÓ csendesebb balatoni üdülõhely. Mûemlékei az
1810-ben épült klasszicizáló, késõ barokk református templom és a Szóládi
utca 16. sz. alatti tornácos népi jellegû lakóház.
József Attila (1905–1937) itt vetett véget életének 1937 decemberé-
ben, egy vonat elé vetve magát. Emlékmúzeuma testvérének régi panziója,
ahonnan a költõ elindult végzetes útjára.
BALATONSZEMES családias fürdõhelyének gótikus templomában
szép reneszánsz pasztofóriumot találunk. A régi postaállomás épületében
Postamúzeumot rendeztek be „A delizsánsztól a mozgópostáig” címen.
A kiállítás megismerteti a postai szállítás történetét. Elõtte egy kis posta-
kocsit állítottak ki. A településen már 1789-tõl mûködött postakocsi-ál-
lomás lóváltóállomással, irodaépülettel, vendéglõvel, kocsiszínnel és is-
tállóval. A Fiume felé haladó fontos régi útvonal itt fordult dél felé,
kikerülendõ a Nagy-Berek mocsaras vidékét. Balatonszemesen lett 1976
júniusában vasúti baleset áldozata a tehetséges és népszerû színmûvész,
Latinovics Zoltán. Az emlékére berendezett Latinovics Zoltán Emlékkiállí-
tás a kiváló mûvész életpályáját mutatja be dokumentumokkal, képekkel.
BALATONLELLE településen a szép klasszicista oszlopos tornácú
volt Álgyai–Pap-kúriát az útról is jól látni. Az udvarán szabadtéri színpadot
rendeztek be. A Kossuth Lajos utcában van az ifjabb és idõsebb Kapoli Antal
népmûvész, fafaragó emlékháza, a Kapoli Múzeum és Galéria.
BALATONBOGLÁR szép fekvésû települése egy kis bazalttufa vul-
kán és a környékén lévõ dombok oldalába épült. A Várhegy tetején az érde-
kes vastraverzekbõl épült, Xántus Jánosról nevezett gömbkilátót találjuk.
A kissé alacsonyabban lévõ kék és vörös színû kápolnák már nem egyházi
célokat szolgálnak. Mindkettõben színvonalas idõszakos képzõmûvészeti
kiállításokat rendeznek. Modern templomát még a II. világháború elõtt,
1932-ben, Kotsis Iván tervezte. A templomban õrzik azt a kis Szent Terézt
ábrázoló szobrot, amelyet a második világháború alatt a településen mene-
déket talált francia hadifoglyok faragtak. Talapzatán kétnyelvû szöveg: „Kö-
szönet a lovagias magyar nemzetnek!” Magyar és lengyel nyelvû emléktáb-
la jelöli azt az épületet, ahol 1939 és 1944 között a hazánkba menekült len-
gyelek gimnáziuma mûködött. Európában akkor ez volt az egyetlen lengyel
nyelvû középiskola. A környéken jelentõs szõlõ- és bortermelés folyik, tu-
dományos kutatással összekapcsolva. A Boglári Szüreti Napok eseményei
évente sok ezer látogatót vonzanak. Boglár központjától alig 5 kilométerre
fekszik Szõlõskislak. Kastélyában a Balatonboglári Borgazdaság Rt. Bor-
múzeumot hozott létre.
FONYÓD közelében, a törésvonalak találkozásánál zajlott le a Balaton déli
partján a legjelentõsebb vulkáni mûködés. Ez építette föl bazalttufából a Vár-
340 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
hegy (233 m) és a Sipos-hegy tömegét. Fonyód több településrészbõl áll.
Fonyódliget, Sándortelep és Alsóbélatelep a vízparton, Bélatelep pedig a hegy
oldalába települt. Fonyódon épült meg a Balaton leghosszabb mólója (480 m),
amit a hullámveréstõl a Horgász-móló véd és a Horgász-sziget, amelyen a nagy
balatoni horgászversenyek zajlanak. A mólóról nagyszerû kilátás nyílik a Bala-
tonra. A Balaton talán legteljesebb és legszebb kilátását a Várhegy oldalában
vezetõ sétaútról vagy a csúcsán lévõ Berzsenyi-kilátótól élvezhetjük, ahonnan
feltárul a Tapolcai-medence teljes panorámája a csodálatos vulkáni tanúhe-
gyekkel. A „Balatoni szél” címû szoborkompozíció szomszédságában van
Huszka Jenõ (1875–1960), a Bob herceg, a Gül baba címû operettek sikeres
szerzõje egykori villája. A ház falán emléktábla õrzi emlékét.
Sándortelepen van – a siófoki után – a Balaton legmodernebb, 5 ezer
fõs strandja.
A dél felé vezetõ Szent István utcán érjük el a török kori földvár sáncait,
amelyet 1537-ben Magyar Bálint védett a török ellen. Mögötte a Lenke utcá-
ban van a klasszicista Présház-pince, a hangulatos vacsorázó és borozó hely.
A település déli határában töltik az országosan ismert ásványvizet (Fonyódi
víz). Tovább délre már a holocén kori magasabb vízállású Balatonból vissza-
maradt Nagyberek mocsaras vidéke terül el.
BALATONFENYVES fenyõkkel beültetett partjáról indul a keskeny
nyomtávú vasút a Nagy-berekbe, a termálfürdõjérõl ismert Csisztapusztára.
Fenyvesen épült meg a Balaton egyetlen fedett, nemzetközi lovasversenyek
rendezésére is alkalmas lovardája.
BALATONKERESZTÚR 1758-ban emelt barokk római katolikus
templomának falait nagyméretû – hazánkban egyedülálló megoldásként –
magánosan álló nyolc apostolfreskó díszíti. Tehetséges mûvésze ismeretlen,
de jól ismerhette Maulbertsch sümegi freskóit. A fõoltár freskómûve a „A ke-
reszt mennybevitele”, alul a templom képével. Balról „Szent Ilona megtalálja
a keresztet”. Fölötte érdekes freskó: a festett oratóriumablakból kitekintõ
Festetics Kristóf, a templom építtetõje a plébánossal. Jobb oldalon
„Heraklius császár visszaszerzi a keresztet”, gazdag tájháttérrel.
Legérdekesebbek a falakon lévõ nagyméretû apostolfreskók a jellegzetes attribútumaik-
kal, amelyek legtöbbször vértanúságuk módjára utalnak: András az X alakú kereszttel,
Tádé a bunkóval, Simon a fûrésszel, Bertalan a lenyúzott bõrével, Fülöp lándzsával, Máté
a bárddal, János a kehellyel és id. Jakab a zarándokbottal és kagylódísszel. Érdekes még
a karzattól jobbra lévõ festett oratóriumablak, amelybõl Festeticsné festett képe tekint ki
két ferences pappal.
BALATONSZENTGYÖRGY A balatonszentgyörgyi „Csillagvár”-at,
amely négyszög alaprajzú, sarkain csillagszerûen kiszögellõ épület, sokáig
hajdani végvárnak hitték. A Festetics-levéltárban folytatott kutatások kiderí-
tették, hogy a 19. század elején Festetics László építtette erdésze számára
ORSZÁGISMERET 341
aA A Balatoni régió Bb
BALATONSZÁRSZÓ csendesebb balatoni üdülõhely. Mûemlékei az
1810-ben épült klasszicizáló, késõ barokk református templom és a Szóládi
utca 16. sz. alatti tornácos népi jellegû lakóház.
József Attila (1905–1937) itt vetett véget életének 1937 decemberé-
ben, egy vonat elé vetve magát. Emlékmúzeuma testvérének régi panziója,
ahonnan a költõ elindult végzetes útjára.
BALATONSZEMES családias fürdõhelyének gótikus templomában
szép reneszánsz pasztofóriumot találunk. A régi postaállomás épületében
Postamúzeumot rendeztek be „A delizsánsztól a mozgópostáig” címen.
A kiállítás megismerteti a postai szállítás történetét. Elõtte egy kis posta-
kocsit állítottak ki. A településen már 1789-tõl mûködött postakocsi-ál-
lomás lóváltóállomással, irodaépülettel, vendéglõvel, kocsiszínnel és is-
tállóval. A Fiume felé haladó fontos régi útvonal itt fordult dél felé,
kikerülendõ a Nagy-Berek mocsaras vidékét. Balatonszemesen lett 1976
júniusában vasúti baleset áldozata a tehetséges és népszerû színmûvész,
Latinovics Zoltán. Az emlékére berendezett Latinovics Zoltán Emlékkiállí-
tás a kiváló mûvész életpályáját mutatja be dokumentumokkal, képekkel.
BALATONLELLE településen a szép klasszicista oszlopos tornácú
volt Álgyai–Pap-kúriát az útról is jól látni. Az udvarán szabadtéri színpadot
rendeztek be. A Kossuth Lajos utcában van az ifjabb és idõsebb Kapoli Antal
népmûvész, fafaragó emlékháza, a Kapoli Múzeum és Galéria.
BALATONBOGLÁR szép fekvésû települése egy kis bazalttufa vul-
kán és a környékén lévõ dombok oldalába épült. A Várhegy tetején az érde-
kes vastraverzekbõl épült, Xántus Jánosról nevezett gömbkilátót találjuk.
A kissé alacsonyabban lévõ kék és vörös színû kápolnák már nem egyházi
célokat szolgálnak. Mindkettõben színvonalas idõszakos képzõmûvészeti
kiállításokat rendeznek. Modern templomát még a II. világháború elõtt,
1932-ben, Kotsis Iván tervezte. A templomban õrzik azt a kis Szent Terézt
ábrázoló szobrot, amelyet a második világháború alatt a településen mene-
déket talált francia hadifoglyok faragtak. Talapzatán kétnyelvû szöveg: „Kö-
szönet a lovagias magyar nemzetnek!” Magyar és lengyel nyelvû emléktáb-
la jelöli azt az épületet, ahol 1939 és 1944 között a hazánkba menekült len-
gyelek gimnáziuma mûködött. Európában akkor ez volt az egyetlen lengyel
nyelvû középiskola. A környéken jelentõs szõlõ- és bortermelés folyik, tu-
dományos kutatással összekapcsolva. A Boglári Szüreti Napok eseményei
évente sok ezer látogatót vonzanak. Boglár központjától alig 5 kilométerre
fekszik Szõlõskislak. Kastélyában a Balatonboglári Borgazdaság Rt. Bor-
múzeumot hozott létre.
FONYÓD közelében, a törésvonalak találkozásánál zajlott le a Balaton déli
partján a legjelentõsebb vulkáni mûködés. Ez építette föl bazalttufából a Vár-
340 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
hegy (233 m) és a Sipos-hegy tömegét. Fonyód több településrészbõl áll.
Fonyódliget, Sándortelep és Alsóbélatelep a vízparton, Bélatelep pedig a hegy
oldalába települt. Fonyódon épült meg a Balaton leghosszabb mólója (480 m),
amit a hullámveréstõl a Horgász-móló véd és a Horgász-sziget, amelyen a nagy
balatoni horgászversenyek zajlanak. A mólóról nagyszerû kilátás nyílik a Bala-
tonra. A Balaton talán legteljesebb és legszebb kilátását a Várhegy oldalában
vezetõ sétaútról vagy a csúcsán lévõ Berzsenyi-kilátótól élvezhetjük, ahonnan
feltárul a Tapolcai-medence teljes panorámája a csodálatos vulkáni tanúhe-
gyekkel. A „Balatoni szél” címû szoborkompozíció szomszédságában van
Huszka Jenõ (1875–1960), a Bob herceg, a Gül baba címû operettek sikeres
szerzõje egykori villája. A ház falán emléktábla õrzi emlékét.
Sándortelepen van – a siófoki után – a Balaton legmodernebb, 5 ezer
fõs strandja.
A dél felé vezetõ Szent István utcán érjük el a török kori földvár sáncait,
amelyet 1537-ben Magyar Bálint védett a török ellen. Mögötte a Lenke utcá-
ban van a klasszicista Présház-pince, a hangulatos vacsorázó és borozó hely.
A település déli határában töltik az országosan ismert ásványvizet (Fonyódi
víz). Tovább délre már a holocén kori magasabb vízállású Balatonból vissza-
maradt Nagyberek mocsaras vidéke terül el.
BALATONFENYVES fenyõkkel beültetett partjáról indul a keskeny
nyomtávú vasút a Nagy-berekbe, a termálfürdõjérõl ismert Csisztapusztára.
Fenyvesen épült meg a Balaton egyetlen fedett, nemzetközi lovasversenyek
rendezésére is alkalmas lovardája.
BALATONKERESZTÚR 1758-ban emelt barokk római katolikus
templomának falait nagyméretû – hazánkban egyedülálló megoldásként –
magánosan álló nyolc apostolfreskó díszíti. Tehetséges mûvésze ismeretlen,
de jól ismerhette Maulbertsch sümegi freskóit. A fõoltár freskómûve a „A ke-
reszt mennybevitele”, alul a templom képével. Balról „Szent Ilona megtalálja
a keresztet”. Fölötte érdekes freskó: a festett oratóriumablakból kitekintõ
Festetics Kristóf, a templom építtetõje a plébánossal. Jobb oldalon
„Heraklius császár visszaszerzi a keresztet”, gazdag tájháttérrel.
Legérdekesebbek a falakon lévõ nagyméretû apostolfreskók a jellegzetes attribútumaik-
kal, amelyek legtöbbször vértanúságuk módjára utalnak: András az X alakú kereszttel,
Tádé a bunkóval, Simon a fûrésszel, Bertalan a lenyúzott bõrével, Fülöp lándzsával, Máté
a bárddal, János a kehellyel és id. Jakab a zarándokbottal és kagylódísszel. Érdekes még
a karzattól jobbra lévõ festett oratóriumablak, amelybõl Festeticsné festett képe tekint ki
két ferences pappal.
BALATONSZENTGYÖRGY A balatonszentgyörgyi „Csillagvár”-at,
amely négyszög alaprajzú, sarkain csillagszerûen kiszögellõ épület, sokáig
hajdani végvárnak hitték. A Festetics-levéltárban folytatott kutatások kiderí-
tették, hogy a 19. század elején Festetics László építtette erdésze számára
ORSZÁGISMERET 341
aA A Balatoni régió Bb
biztonságos és komfortos lakóhelyül. A Csillagvárban a hajdani végvári vité-
zek életét bemutató kiállítás tekinthetõ meg. A faluban egy tornácos régi
parasztházban néprajzi gyûjteményt találunk.
VÖRS falucska már a Kis-Balaton szélén fekszik. Talpas boronaházában a
Kis-Balaton élõvilága címû kiállítás látható, halászeszközökkel és a ház régi
bútoraival. A közeli Pap-szigeten madárfigyelõ toronyból a nagykócsagok
életét figyelhetjük meg.
A Balaton déli partjának
háttértelepülései
SÁGVÁR A pattintott kõeszközök korában élt õsemberek telephelyét
találták meg a Sándor-hegyre vezetõ löszút oldalában. A Kr.u. 284–305 kö-
zött épült Tricciana négyszögletes, sarkain tornyokkal megerõsített római
táborát is feltárták a régészek a református templom mellett. A római kor-
ban fontos település lehetett, mivel itt vezetett keresztül a Pécsrõl Gyõrbe
vezetõ hadi út.
ZALA Kõröshegy és Andocs között 8 km-es kitérõvel érhetjük el a kis
Zala falucskát. Itt találjuk a Zichy Mihály Emlékmúzeumot, az 1820 körül
épült földszintes nemesi kúriában. Zichy Mihály külföldön töltött évei után
családjával ide vonult vissza.
Itt született Zichy Mihály festõ, 1827-ben. Pesti jogi tanulmányai mellett festeni tanult
Marastoni Jakabtól, majd Ferdinand Waldmüller magániskolájában tanult. Ekkor festette
az elsõ sikert hozó képét, a „Koporsólezárás”-t, amelyet itt láthatunk a múzeumban.
Waldmüllerrel tett itáliai tanulmányútján a Vatikán freskói egész életére szóló hatást gya-
korolnak rá. 1847-ben Szentpétervárra, a cári udvarba kerül, majd megkapja a Cár Õfel-
sége Festõmûvésze címet. Tagja volt az Orosz Mûvészeti Akadémiának. Az illusztrációt a
legmagasabb mûvészi fokon gyakorolta. Madách: Az ember tragédiájához és Arany János
balladáihoz készített illusztrációi itthon a legismertebbek.
Az Emlékmúzeumban fényképek, levelek, dokumentumok segítségével
a festõ életét követhetjük nyomon. Kiállították Szentpétervárról származó bú-
torait, grúz néprajzi gyûjteményét, fegyvereit.
ANDOCS Somogy leghíresebb Mária-kegyhelye, Kõröshegytõl 25 km-
nyire van. Az 1500-as évek elején épült gótikus kápolnához a veszprémi püs-
pök építtette 1725-ben a barokk hajót, és toronnyal is bõvíttette. A templom
mellé pedig kolostort is építtetett.
Érdekes, hogy még a törökök is tiszteletben tartották a Szûzanyának ezt a messze föl-
dön híres szentélyét. A tornyán megtûrték a keresztet, és megengedték a papoknak a
szent hely gondozását és a hívek lelki vezetését, sõt még adományokkal is ellátták a
templomot.
342 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A szép hálóboltozatos gótikus szentély barokk oltárán találjuk az isme-
retlen eredetû, 1500 körüli, fából való kegyszobrot, Máriát, amint karján
tartja a kis Jézust. A Szûzanya és a kis Jézus fején korona van, és mindig az
ünnep színeinek megfelelõ színû ruhát viselnek. A ferences rendházban
egész termet tölt meg a kegyszobor mûvészileg értékes ruhatára. Minden
magyar népviselet képviselve van, de van ruhája a dél-afrikai Johannesburg-
ból, továbbá Marokkóból, Venezuelából és Kínából is.
A ferencesek a hívek testi gyógyulásával is törõdtek. Már 1714-ben
patikát nyitottak a betegek részére. Imameghallgatásokról és csodás gyó-
gyulásokról is sok hiteles jegyzõkönyvet õriznek a plébánián. A fõbúcsún és
a Mária-ünnepeken ma is nagy tömegben keresik fel a zarándokok Szûz
Máriának ezt az õsi kegyhelyét.
SOMOGYTÚR látnivalója az 1750 körül épült földszintes Bosnyák-kúria,
amelyet késõbb Kunffy Lajos festõmûvész birtokolt. Kunffy Lajos a kúria
mellett egy klasszicista stílusú, timpanonos, oszlopos elõterû mûtermet
épített. Õ maga is a mûterem mögött van eltemetve. Az 1869-ben született
Kunffy 1909-tõl Somogytúron élt 1962-ben bekövetkezett haláláig. A kúriá-
ban és a mûteremben képeit tekinthetjük meg.
BUZSÁK Fonyódtól 15 km-re van és a népmûvészetérõl ismert.
A buzsáki falu népi életét és a paraszti gazdálkodás életkörülményeit a
falu által vásárolt népi építésû Tájházban mutatják be. A szõttesek, hímzé-
sek készítése nagy múltra tekint vissza. A buzsáki hímzés formakincse a
nagy múltú fehér hímzésbõl alakult ki. Háromféle technikát, illetve mintát
használnak: a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt vézást, a rátétest
és a boszorkányost. Faluházát a Makovecz-iroda tervezte, ahol népmûvé-
szeti kiállítás látható.
A tájház kiállításán láthatók még a régi szabású, például nyakbaráncolt ujjú vászonin-
gek. Régen háziszõttesbõl készültek a férfiingek, a gatyák, a nõi blúzok és az alsószok-
nyák. A lepedõket színes szõttessel és rátéttel díszítették. A díszlepedõket a lányok férj-
hez menésükkor kapták, és minden anya kioktatta a lányát, hogy melyik lepedõt mire le-
het használni. A szõtteseken a leggyakrabban használt motívum a rózsa, a szegfû, az ár-
vácska, de állatfigurákkal is találkozunk.
A legszebb buzsáki hímzéssel a barokk korban épült római katolikus
templomban találkozunk az oltárterítõkön és miseruhákon, valamint a
templomi zászlókon. Különleges értéke a 14. századi faragott oltár, amely-
nek központi alakja Szûz Mária, akinek szobrát az ünnepi szertartásnak
megfelelõ színû palástba öltöztetik. A falu másik mûemléke a Kápolnai
dûlõben álló, eredetileg román, késõbb barokk stílusban átépített Fehér ká-
polna. Kiemelkedõ értéke az 1704-ben fából faragott, szõlõindás reneszánsz
faoltár.
ORSZÁGISMERET 343
aA A Balatoni régió Bb
biztonságos és komfortos lakóhelyül. A Csillagvárban a hajdani végvári vité-
zek életét bemutató kiállítás tekinthetõ meg. A faluban egy tornácos régi
parasztházban néprajzi gyûjteményt találunk.
VÖRS falucska már a Kis-Balaton szélén fekszik. Talpas boronaházában a
Kis-Balaton élõvilága címû kiállítás látható, halászeszközökkel és a ház régi
bútoraival. A közeli Pap-szigeten madárfigyelõ toronyból a nagykócsagok
életét figyelhetjük meg.
A Balaton déli partjának
háttértelepülései
SÁGVÁR A pattintott kõeszközök korában élt õsemberek telephelyét
találták meg a Sándor-hegyre vezetõ löszút oldalában. A Kr.u. 284–305 kö-
zött épült Tricciana négyszögletes, sarkain tornyokkal megerõsített római
táborát is feltárták a régészek a református templom mellett. A római kor-
ban fontos település lehetett, mivel itt vezetett keresztül a Pécsrõl Gyõrbe
vezetõ hadi út.
ZALA Kõröshegy és Andocs között 8 km-es kitérõvel érhetjük el a kis
Zala falucskát. Itt találjuk a Zichy Mihály Emlékmúzeumot, az 1820 körül
épült földszintes nemesi kúriában. Zichy Mihály külföldön töltött évei után
családjával ide vonult vissza.
Itt született Zichy Mihály festõ, 1827-ben. Pesti jogi tanulmányai mellett festeni tanult
Marastoni Jakabtól, majd Ferdinand Waldmüller magániskolájában tanult. Ekkor festette
az elsõ sikert hozó képét, a „Koporsólezárás”-t, amelyet itt láthatunk a múzeumban.
Waldmüllerrel tett itáliai tanulmányútján a Vatikán freskói egész életére szóló hatást gya-
korolnak rá. 1847-ben Szentpétervárra, a cári udvarba kerül, majd megkapja a Cár Õfel-
sége Festõmûvésze címet. Tagja volt az Orosz Mûvészeti Akadémiának. Az illusztrációt a
legmagasabb mûvészi fokon gyakorolta. Madách: Az ember tragédiájához és Arany János
balladáihoz készített illusztrációi itthon a legismertebbek.
Az Emlékmúzeumban fényképek, levelek, dokumentumok segítségével
a festõ életét követhetjük nyomon. Kiállították Szentpétervárról származó bú-
torait, grúz néprajzi gyûjteményét, fegyvereit.
ANDOCS Somogy leghíresebb Mária-kegyhelye, Kõröshegytõl 25 km-
nyire van. Az 1500-as évek elején épült gótikus kápolnához a veszprémi püs-
pök építtette 1725-ben a barokk hajót, és toronnyal is bõvíttette. A templom
mellé pedig kolostort is építtetett.
Érdekes, hogy még a törökök is tiszteletben tartották a Szûzanyának ezt a messze föl-
dön híres szentélyét. A tornyán megtûrték a keresztet, és megengedték a papoknak a
szent hely gondozását és a hívek lelki vezetését, sõt még adományokkal is ellátták a
templomot.
342 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
A szép hálóboltozatos gótikus szentély barokk oltárán találjuk az isme-
retlen eredetû, 1500 körüli, fából való kegyszobrot, Máriát, amint karján
tartja a kis Jézust. A Szûzanya és a kis Jézus fején korona van, és mindig az
ünnep színeinek megfelelõ színû ruhát viselnek. A ferences rendházban
egész termet tölt meg a kegyszobor mûvészileg értékes ruhatára. Minden
magyar népviselet képviselve van, de van ruhája a dél-afrikai Johannesburg-
ból, továbbá Marokkóból, Venezuelából és Kínából is.
A ferencesek a hívek testi gyógyulásával is törõdtek. Már 1714-ben
patikát nyitottak a betegek részére. Imameghallgatásokról és csodás gyó-
gyulásokról is sok hiteles jegyzõkönyvet õriznek a plébánián. A fõbúcsún és
a Mária-ünnepeken ma is nagy tömegben keresik fel a zarándokok Szûz
Máriának ezt az õsi kegyhelyét.
SOMOGYTÚR látnivalója az 1750 körül épült földszintes Bosnyák-kúria,
amelyet késõbb Kunffy Lajos festõmûvész birtokolt. Kunffy Lajos a kúria
mellett egy klasszicista stílusú, timpanonos, oszlopos elõterû mûtermet
épített. Õ maga is a mûterem mögött van eltemetve. Az 1869-ben született
Kunffy 1909-tõl Somogytúron élt 1962-ben bekövetkezett haláláig. A kúriá-
ban és a mûteremben képeit tekinthetjük meg.
BUZSÁK Fonyódtól 15 km-re van és a népmûvészetérõl ismert.
A buzsáki falu népi életét és a paraszti gazdálkodás életkörülményeit a
falu által vásárolt népi építésû Tájházban mutatják be. A szõttesek, hímzé-
sek készítése nagy múltra tekint vissza. A buzsáki hímzés formakincse a
nagy múltú fehér hímzésbõl alakult ki. Háromféle technikát, illetve mintát
használnak: a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt vézást, a rátétest
és a boszorkányost. Faluházát a Makovecz-iroda tervezte, ahol népmûvé-
szeti kiállítás látható.
A tájház kiállításán láthatók még a régi szabású, például nyakbaráncolt ujjú vászonin-
gek. Régen háziszõttesbõl készültek a férfiingek, a gatyák, a nõi blúzok és az alsószok-
nyák. A lepedõket színes szõttessel és rátéttel díszítették. A díszlepedõket a lányok férj-
hez menésükkor kapták, és minden anya kioktatta a lányát, hogy melyik lepedõt mire le-
het használni. A szõtteseken a leggyakrabban használt motívum a rózsa, a szegfû, az ár-
vácska, de állatfigurákkal is találkozunk.
A legszebb buzsáki hímzéssel a barokk korban épült római katolikus
templomban találkozunk az oltárterítõkön és miseruhákon, valamint a
templomi zászlókon. Különleges értéke a 14. századi faragott oltár, amely-
nek központi alakja Szûz Mária, akinek szobrát az ünnepi szertartásnak
megfelelõ színû palástba öltöztetik. A falu másik mûemléke a Kápolnai
dûlõben álló, eredetileg román, késõbb barokk stílusban átépített Fehér ká-
polna. Kiemelkedõ értéke az 1704-ben fából faragott, szõlõindás reneszánsz
faoltár.
ORSZÁGISMERET 343
aA A Balatoni régió Bb aA A Balatoni régió Bb
A faluban minden évben az augusztus 15-éhez közel esõ vasárnap meg- – valószínûleg az 1192-ben tartott szentté avatása elõtt – hamvait Váradra,
rendezésre kerül a Buzsáki búcsú, a népmûvészetek és az ehhez kapcsolódó a szintén általa alapított nagyváradi püspökség székesegyházába vitték át.
hagyományok ünnepe. A Vatikáni Könyvtárban található Anjou Legendárium képein halálát és
testének Váradra történõ átszállítását ábrázolták.
NIKLA Buzsáktól 10 km-re van. A Nikla nevet a latin Nikolausból eredez- A somogyvári apátságban õrizték a 12. század végérõl ránk maradt
tetik. 1732-ben már plébániája is volt. A költõ, Berzsenyi Dániel 1804-ben legrégibb magyar összefüggõ szövegemléket, a Pray-kódexben lévõ „Halotti
költözött ide és itt élt 1836-ban bekövetkezett haláláig. Kezdetben nagyon beszéd”-et. A kódex ma az Országos Széchényi Könyvtár féltett kincse.
magányosnak érezte magát, Kazinczyhoz írt levelében „Niklai remeté”-nek 1533-ban hallunk a somogyvári monostor utolsó apátjáról, Istvánról.
nevezte magát. Csak lassan találta meg költõi hangját. Lakóházában, ame- A leromlott állapotú apátságot Török Bálint 1538-ban elfoglalta, és köveibõl,
lyet 1811-ben a régi ház helyére épített, Berzsenyi Emlékmúzeumot alakítot- amint íródeákjával íratta: „...mivel Szigliget nagy puszta várát nem volt hon-
tak ki, benne a költõ személyes tárgyaival, levelezésével, kézirataival. nét építenöm, Somogyvárból kezdém építeni.” 1556-ban Tojgun pasa elfog-
A kertjéhez közeli temetõben temették el. Sírja felett Gerenday Antal lalta, és ezzel sorsa megpecsételõdött.
síremlék obeliszkje áll. Területén 1824-ben végeztek elõször ásatásokat, Széchényi Imre
Berzsenyi Dániel (1776–1836) a korszak kiemelkedõ tehetségû lírikusa, a hazafias óda- 1896-ban saját költségén kiásatta a templom és kolostor alapfalait.
költészet egyik legnagyobb mûvelõje. Stílusa romantikus. Figyelemre méltóak a gazdál- 1972-ben kezdõdött meg a bencés apátság rendszeres régészeti feltárása, a
kodásról írt, korszerû elveket tartalmazó értekezései is. Legismertebb verse „A magya-
rokhoz”, amelyet Kodály Zoltán is megzenésített, valamint a „Fohászkodás”.
80-as évekre fejezõdött be az épületegyüttes alapfalainak feltárása és kon-
zerválása. Ünnepélyes átadásra 1991-ben került sor. A romegyüttest
SOMOGYVÁR hajdan a megye székhelye, jelentõs központ, hiteleshelyi 1983-ban – Ópusztaszer és Mohács mellett – hazánk harmadik Történelmi
levéltár volt. A holocénkori Balatonnak egészen a közelmúltig Somogyvár Emlékhelyévé nyilvánították.
közelében húzódott a partvonala. A Balaton kiterjedt mocsárvilága miatt erre László szentté avatásának 800 éves évfordulóján új síremléket emeltek
vezetett a római hadiút. Egykor a tihanyi apátság és a somogyvári monostor egykori sírhelye fölé, és a kerengõ egy sarkának oszlopait rekonstruálták.
szerzetesei hajóval látogathatták egymást. A millennium alkalmából állították fel Szent László egész alakos szobrát.
A honfoglalás idején Koppány vezérnek és nemzetségének õsi szál- Koponyaereklyéjét tartó hermáját, amely középkori ötvösmûvészetünk re-
láshelyeként ismert. Itteni várából indult Koppány Szent István megtáma- meke, a gyõri székesegyházban õrzik.
dására. Koppány leverése és felnégyelése után nemzetsége is elvesztette
Somogyvár várát a hozzátartozó földekkel együtt. Szent István a pannon-
halmi bencéseknek adományozta (a csata elõtt Pannonhalmán imádkozott
a gyõzelemért). A város földesura egészen 1091-ig maga a király volt.
Koppány egykori földvára helyén – a 170 m magas Kupavár-hegyen –
Szent László hatalmas román stílusú, három félköríves apszissal záródó,
háromhajós bencés templomot és monostort alapított, amelyrõl már
1091-ben beszámolt Oderisius montecassinói apátnak, és Szent Bene-
dek-ereklyét is kért tõle. Külpolitikai céljainak megfelelõen a templomot
és a kolostort a franciaországi Saint Gilles-i bencés apátságnak ajándé-
kozta. Egészen 1204-ig kizárólag francia szerzetesek éltek itt. A novíciu-
sok is franciák voltak. A Saint Gilles-i templomuk tiszteletére ezt a templo-
mot is Szent Egyednek szentelték. Bizonyosra vehetõ, hogy Szent Egyed
hitvalló († 725) ereklyéit is itt õrizték. A monostor épülete nagyobb volt a
pannonhalmiénál, s a korszak leghíresebb búcsúhelye volt. 1112-ben ide
zarándokolt Szent László sírjához III. Boleszló lengyel uralkodó vezek-
lésként azért, mert féltestvérét megvakíttatta.
Szent László az általa alapított somogyvári kolostorba kívánt temetkez-
ni, s 1095 nyarán bekövetkezett halála után valóban ide is temették. Késõbb

344 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 345

aA A Balatoni régió Bb aA A Balatoni régió Bb
A faluban minden évben az augusztus 15-éhez közel esõ vasárnap meg- – valószínûleg az 1192-ben tartott szentté avatása elõtt – hamvait Váradra,
rendezésre kerül a Buzsáki búcsú, a népmûvészetek és az ehhez kapcsolódó a szintén általa alapított nagyváradi püspökség székesegyházába vitték át.
hagyományok ünnepe. A Vatikáni Könyvtárban található Anjou Legendárium képein halálát és
testének Váradra történõ átszállítását ábrázolták.
NIKLA Buzsáktól 10 km-re van. A Nikla nevet a latin Nikolausból eredez- A somogyvári apátságban õrizték a 12. század végérõl ránk maradt
tetik. 1732-ben már plébániája is volt. A költõ, Berzsenyi Dániel 1804-ben legrégibb magyar összefüggõ szövegemléket, a Pray-kódexben lévõ „Halotti
költözött ide és itt élt 1836-ban bekövetkezett haláláig. Kezdetben nagyon beszéd”-et. A kódex ma az Országos Széchényi Könyvtár féltett kincse.
magányosnak érezte magát, Kazinczyhoz írt levelében „Niklai remeté”-nek 1533-ban hallunk a somogyvári monostor utolsó apátjáról, Istvánról.
nevezte magát. Csak lassan találta meg költõi hangját. Lakóházában, ame- A leromlott állapotú apátságot Török Bálint 1538-ban elfoglalta, és köveibõl,
lyet 1811-ben a régi ház helyére épített, Berzsenyi Emlékmúzeumot alakítot- amint íródeákjával íratta: „...mivel Szigliget nagy puszta várát nem volt hon-
tak ki, benne a költõ személyes tárgyaival, levelezésével, kézirataival. nét építenöm, Somogyvárból kezdém építeni.” 1556-ban Tojgun pasa elfog-
A kertjéhez közeli temetõben temették el. Sírja felett Gerenday Antal lalta, és ezzel sorsa megpecsételõdött.
síremlék obeliszkje áll. Területén 1824-ben végeztek elõször ásatásokat, Széchényi Imre
Berzsenyi Dániel (1776–1836) a korszak kiemelkedõ tehetségû lírikusa, a hazafias óda- 1896-ban saját költségén kiásatta a templom és kolostor alapfalait.
költészet egyik legnagyobb mûvelõje. Stílusa romantikus. Figyelemre méltóak a gazdál- 1972-ben kezdõdött meg a bencés apátság rendszeres régészeti feltárása, a
kodásról írt, korszerû elveket tartalmazó értekezései is. Legismertebb verse „A magya-
rokhoz”, amelyet Kodály Zoltán is megzenésített, valamint a „Fohászkodás”.
80-as évekre fejezõdött be az épületegyüttes alapfalainak feltárása és kon-
zerválása. Ünnepélyes átadásra 1991-ben került sor. A romegyüttest
SOMOGYVÁR hajdan a megye székhelye, jelentõs központ, hiteleshelyi 1983-ban – Ópusztaszer és Mohács mellett – hazánk harmadik Történelmi
levéltár volt. A holocénkori Balatonnak egészen a közelmúltig Somogyvár Emlékhelyévé nyilvánították.
közelében húzódott a partvonala. A Balaton kiterjedt mocsárvilága miatt erre László szentté avatásának 800 éves évfordulóján új síremléket emeltek
vezetett a római hadiút. Egykor a tihanyi apátság és a somogyvári monostor egykori sírhelye fölé, és a kerengõ egy sarkának oszlopait rekonstruálták.
szerzetesei hajóval látogathatták egymást. A millennium alkalmából állították fel Szent László egész alakos szobrát.
A honfoglalás idején Koppány vezérnek és nemzetségének õsi szál- Koponyaereklyéjét tartó hermáját, amely középkori ötvösmûvészetünk re-
láshelyeként ismert. Itteni várából indult Koppány Szent István megtáma- meke, a gyõri székesegyházban õrzik.
dására. Koppány leverése és felnégyelése után nemzetsége is elvesztette
Somogyvár várát a hozzátartozó földekkel együtt. Szent István a pannon-
halmi bencéseknek adományozta (a csata elõtt Pannonhalmán imádkozott
a gyõzelemért). A város földesura egészen 1091-ig maga a király volt.
Koppány egykori földvára helyén – a 170 m magas Kupavár-hegyen –
Szent László hatalmas román stílusú, három félköríves apszissal záródó,
háromhajós bencés templomot és monostort alapított, amelyrõl már
1091-ben beszámolt Oderisius montecassinói apátnak, és Szent Bene-
dek-ereklyét is kért tõle. Külpolitikai céljainak megfelelõen a templomot
és a kolostort a franciaországi Saint Gilles-i bencés apátságnak ajándé-
kozta. Egészen 1204-ig kizárólag francia szerzetesek éltek itt. A novíciu-
sok is franciák voltak. A Saint Gilles-i templomuk tiszteletére ezt a templo-
mot is Szent Egyednek szentelték. Bizonyosra vehetõ, hogy Szent Egyed
hitvalló († 725) ereklyéit is itt õrizték. A monostor épülete nagyobb volt a
pannonhalmiénál, s a korszak leghíresebb búcsúhelye volt. 1112-ben ide
zarándokolt Szent László sírjához III. Boleszló lengyel uralkodó vezek-
lésként azért, mert féltestvérét megvakíttatta.
Szent László az általa alapított somogyvári kolostorba kívánt temetkez-
ni, s 1095 nyarán bekövetkezett halála után valóban ide is temették. Késõbb

344 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 345

aA A Balatoni régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
346 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 347
aA A Balatoni régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
346 ORSZÁGISMERET
aA A Balatoni régió Bb
- .............................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
ORSZÁGISMERET 347
aA A Dél-dunántúli régió Bb

A Dél-dunántúli régió

A régióhoz Baranya, Tolna és Somogy megye – a Balatonhoz tarto-

zó települések kivételével – tartozik. Felszíne változatos, a Balaton-
tól a Dráváig terjedõ szakaszon síkvidék, dombság és hegyvidék
egyaránt megtalálható. Nemcsak természeti értékei, hanem történel-
mi múltja, néprajzi és szellemi hagyományai is gazdagítják terü-
letét.
A Duna, a Dráva és a Mura folyók vízi élményei mellett gyó-
gyítást és rekreációt egyaránt szolgáló gyógyfürdõk, hangulatos tö-
rök kori fürdõk nyújtanak kikapcsolódást. A Duna–Dráva Nemzeti
Park területein megismerhetõ a környék jellegzetes növény- és állat-
világa, világhírû gímszarvasok, vagy a gyulaji vadrezervátumban
élõ dámszarvasok zárt világa is. A Villányi-hegység, a Mecsek és
környéke kiváló túrákra alkalmas, de kiemelkedõ borvidék köz-
pontja is. Dél-Dunántúl egyik leglátogatottabb helye az abaligeti
cseppkõbarlang, mely egész Dunántúlon egyedülinek számít látvá-
nyos cseppkõdíszeivel. A régió gazdag történelmi múltjáról a siklósi
vár, a pécsi ókeresztény sírkamrák és a bazilika, a török hódolt-
ság idejébõl a dzsámik, vagy a mohácsi csatát megidézõ Sátorhely
határánál található Történelmi Emlékhely beszél. A vidék gazdag
kultúrájának, hagyományainak köszönhetõen a legkülönfélébb
rendezvények és programok: mint például a mohácsi busójárás, a
népmûvészetérõl híres Sárköz-vidéki „Sárközi Lakodalmas” mûso-
rai, a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, a kaposvári Dorottya-bál, a Pün-
kösdi Fesztivál és a Duna menti Folklórfesztivál várják a látogatókat.
Népszerû a villányi Nemzetközi Bordal Fesztivál is.
A régió kiemelt üdülõkörzete a Mecsek–Villány üdülõkörzet.

ORSZÁGISMERET 349
aA A Dél-dunántúli régió Bb

A Dél-dunántúli régió

A régióhoz Baranya, Tolna és Somogy megye – a Balatonhoz tarto-

zó települések kivételével – tartozik. Felszíne változatos, a Balaton-
tól a Dráváig terjedõ szakaszon síkvidék, dombság és hegyvidék
egyaránt megtalálható. Nemcsak természeti értékei, hanem történel-
mi múltja, néprajzi és szellemi hagyományai is gazdagítják terü-
letét.
A Duna, a Dráva és a Mura folyók vízi élményei mellett gyó-
gyítást és rekreációt egyaránt szolgáló gyógyfürdõk, hangulatos tö-
rök kori fürdõk nyújtanak kikapcsolódást. A Duna–Dráva Nemzeti
Park területein megismerhetõ a környék jellegzetes növény- és állat-
világa, világhírû gímszarvasok, vagy a gyulaji vadrezervátumban
élõ dámszarvasok zárt világa is. A Villányi-hegység, a Mecsek és
környéke kiváló túrákra alkalmas, de kiemelkedõ borvidék köz-
pontja is. Dél-Dunántúl egyik leglátogatottabb helye az abaligeti
cseppkõbarlang, mely egész Dunántúlon egyedülinek számít látvá-
nyos cseppkõdíszeivel. A régió gazdag történelmi múltjáról a siklósi
vár, a pécsi ókeresztény sírkamrák és a bazilika, a török hódolt-
ság idejébõl a dzsámik, vagy a mohácsi csatát megidézõ Sátorhely
határánál található Történelmi Emlékhely beszél. A vidék gazdag
kultúrájának, hagyományainak köszönhetõen a legkülönfélébb
rendezvények és programok: mint például a mohácsi busójárás, a
népmûvészetérõl híres Sárköz-vidéki „Sárközi Lakodalmas” mûso-
rai, a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, a kaposvári Dorottya-bál, a Pün-
kösdi Fesztivál és a Duna menti Folklórfesztivál várják a látogatókat.
Népszerû a villányi Nemzetközi Bordal Fesztivál is.
A régió kiemelt üdülõkörzete a Mecsek–Villány üdülõkörzet.

ORSZÁGISMERET 349
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A 6-os út tolnai szakasza melletti
települések
DUNAFÖLDVÁR a Duna magas löszpartján helyezkedik el. Fontos
átkelõhely a Dunántúl és az Alföld között, a „Puszta kapujának” is nevezik.
A 15. században a magas Duna-part peremére, a fontos átkelõhely védelmé-
re épült a várerõdítmény. A várba Csepeli István dunaföldvári fafaragó, népi
iparmûvész által készített faragott várkapun át jutunk be. Az épületegyüttes-
ben található a négyszög alaprajzú, többszintû Török-, vagy Csonka-torony.
Az egykor börtönként is használt toronyban ma állandó helytörténeti, régé-
szeti és fegyverkiállítás, a galériában pedig idõszakos kiállítások láthatók.
Ma is ennek szomszédságában vezet át a Dunán az 1928 és 1930 között
emelt közúti híd. A vár udvarán Magyar László Afrika-kutató – aki itt járt is-
kolába – bronzszobra áll. A dunaföldvári temetõben nyugszik Beszédes Jó-
zsef (1787–1852), a reformkori vízszabályozások irányítója.
Õ vetette fel elsõként a Duna szabályozásának gondolatát és elkészítette a Duna–Ti-
sza-csatorna tervét. Jelentõsebb munkája volt még a Balaton vízszintszabályozása.
A magyar mûszaki nyelv ápolását is fontosnak tartotta, mûszaki irodalmunk egyik úttö-
rõje volt. Határszók címû gyûjteményében közel kétszáz latin és német szót közöl ma-
gyarosítva.
PAKS A római korban a Lussonium nevû római castrum foglalta el a me-
redek löszpart tetejét. Az államalapítás idején királyi birtok, jelentõsége ak-
kor nõtt meg, amikor a 14. században a királyi udvarban jelentõs tisztséget
betöltõ Paksy-család kapta meg adományként. A 15. században vásáros
hely volt. A török idõkben elnéptelenedett településre a 18. században német
telepesek érkeztek. A város mai mûemléki látnivalói fõleg a múlt század szép
klasszicista kúriái. Az egykori ferences kolostor épületébõl átalakított
Mádi–Kovács-kúria klasszicista épületében mûködik a Városi Múzeum, ahol
kõtárat és várostörténeti kiállítást rendeztek be. Az egykori Szeniczey-kúriá-
ban 1850 és 1874 között két alkalommal is hosszabb idõt töltött el Deák
Ferenc, a haza bölcse.
A paksi téglagyárnál természetvédelem alatt áll egy 40 m magas lösz-
fal-rész.
Paks új katolikus templomát, a Szentlélek-templomot Makovecz Imre,
az organikus építészet legkiválóbb hazai mûvelõje tervezte. 1988–1991 között
épült.
Makovecz Imre „A népi építészet korszerû felhasználásáért” Ybl-díjat kapott. Magát orga-
nikus építésznek vallja, hiszi, hogy az ember és az õt befogadó épület között harmoni-
kus viszonynak kell lennie, és épületei az emberre hasonlítanak: szemük, szemöldökük,
orruk, koponyájuk van.
350 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A templom bejáratánál két angyal áll õrt – a Világosság és a Sötétség
Angyala. Három tornyán a kereszt (középen), a Nap és a Hold látható.
A Nap és a Hold általában együtt szerepel a keresztény szimbolikában. Az
egyházatyák a Holdat és a Napot az Ó- és Újszövetség jelképének tartották.
A két égitest az ókorban uralkodói jelvény volt, tehát Krisztus dicsõségét is
kifejezte.
Pakson épült fel 1982-ben az ország egyetlen atomerõmûve. A négy-
blokkos erõmû hazánk energiatermelésének közel felét adja. Az atomerõmû
látogatóközpontjában a nukleáris energia alkalmazásával, eszközeivel ismer-
kedhetnek meg a látogatók.
TOLNA a megye névadója, egykori székhelye. Attila hunjai itt verték
meg elõször a római légiókat 440 körül. A 11. században királyi birtok. Átke-
lõhely, és fõleg a beszedett vám révén a középkortól jelentõs településként
tartották számon. Ám amikor a szabályozás a Dunát elterelte, fokozatosan
vesztett jelentõségébõl. A 19–20. század fordulóján indult meg a selyem-
gyártás, Bezerédj Pál Tolna megyei földbirtokos, selyemtenyésztési miniszter
kezdeményezésére. A ma is mûködõ gyár területén található a selyemgyár
múltját áttekintõ kiállítás. A város falai között több országgyûlést
– 1463-ban és 1466-ban – tartottak, és itt volt a mohácsi csata elõtti utolsó
országgyûlés is. A község határában gyülekezett 1526-ban a Mohács felé
induló királyi had II. Lajos vezetésével.
Tolnától északra, Fadd és Dombori között a Duna 7 km hosszú holtága
mentén egy új üdülõtelep alakult ki, ahol fürdés, vízisport és horgászat egy-
aránt lehetséges.
A 6-os útból a Sió-hídnál ágazik ki déli irányba az 56-os út és Szek-
szárdon, Bátaszéken és Mohácson át halad a horvát határig, Udvarig.
A Szekszárd és Bátaszék közötti úttól nyugatra a lösszel fedett Szekszár-
di-dombvidéket, keletre pedig a Duna völgysíkján elhelyezkedõ Sárközt ta-
láljuk. Ez utóbbi területen hatalmas ártéri erdõket – Gemenci-erdõ –, mocsa-
rakat és a Duna-terasz egykori szigetein fekvõ zárt életû, népviseletben gaz-
dag falvakat látogathatunk meg.
SZEKSZÁRD
eredetileg Duna mentén fekvõ kis település
volt, csak a 19. századi Duna-szabályozás után került távolabbra a
folyótól. A kelta–római idõkben az Alisca nevû település volt a helyén. I. Béla
király bencés apátságot alapított itt, ahol késõbb Szent László és Könyves
Kálmán is megfordult. A kolostor és a köré épült vár a török hódoltság során
elpusztult. A török uralom elmúltával jelentõs számban német betelepülõk
segítették a város újjáépítését. 1779 óta Tolna megye székhelye. A ma
36 ezer lakosú város a megye politikai, gazdasági és kulturális életének irá-
nyítója, egyben a környék szõlõ- és bortermelésének a központja. Szekszár-
don született – többek között – Babits Mihály (1883–1941) író és költõ és
ORSZÁGISMERET 351
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A 6-os út tolnai szakasza melletti
települések
DUNAFÖLDVÁR a Duna magas löszpartján helyezkedik el. Fontos
átkelõhely a Dunántúl és az Alföld között, a „Puszta kapujának” is nevezik.
A 15. században a magas Duna-part peremére, a fontos átkelõhely védelmé-
re épült a várerõdítmény. A várba Csepeli István dunaföldvári fafaragó, népi
iparmûvész által készített faragott várkapun át jutunk be. Az épületegyüttes-
ben található a négyszög alaprajzú, többszintû Török-, vagy Csonka-torony.
Az egykor börtönként is használt toronyban ma állandó helytörténeti, régé-
szeti és fegyverkiállítás, a galériában pedig idõszakos kiállítások láthatók.
Ma is ennek szomszédságában vezet át a Dunán az 1928 és 1930 között
emelt közúti híd. A vár udvarán Magyar László Afrika-kutató – aki itt járt is-
kolába – bronzszobra áll. A dunaföldvári temetõben nyugszik Beszédes Jó-
zsef (1787–1852), a reformkori vízszabályozások irányítója.
Õ vetette fel elsõként a Duna szabályozásának gondolatát és elkészítette a Duna–Ti-
sza-csatorna tervét. Jelentõsebb munkája volt még a Balaton vízszintszabályozása.
A magyar mûszaki nyelv ápolását is fontosnak tartotta, mûszaki irodalmunk egyik úttö-
rõje volt. Határszók címû gyûjteményében közel kétszáz latin és német szót közöl ma-
gyarosítva.
PAKS A római korban a Lussonium nevû római castrum foglalta el a me-
redek löszpart tetejét. Az államalapítás idején királyi birtok, jelentõsége ak-
kor nõtt meg, amikor a 14. században a királyi udvarban jelentõs tisztséget
betöltõ Paksy-család kapta meg adományként. A 15. században vásáros
hely volt. A török idõkben elnéptelenedett településre a 18. században német
telepesek érkeztek. A város mai mûemléki látnivalói fõleg a múlt század szép
klasszicista kúriái. Az egykori ferences kolostor épületébõl átalakított
Mádi–Kovács-kúria klasszicista épületében mûködik a Városi Múzeum, ahol
kõtárat és várostörténeti kiállítást rendeztek be. Az egykori Szeniczey-kúriá-
ban 1850 és 1874 között két alkalommal is hosszabb idõt töltött el Deák
Ferenc, a haza bölcse.
A paksi téglagyárnál természetvédelem alatt áll egy 40 m magas lösz-
fal-rész.
Paks új katolikus templomát, a Szentlélek-templomot Makovecz Imre,
az organikus építészet legkiválóbb hazai mûvelõje tervezte. 1988–1991 között
épült.
Makovecz Imre „A népi építészet korszerû felhasználásáért” Ybl-díjat kapott. Magát orga-
nikus építésznek vallja, hiszi, hogy az ember és az õt befogadó épület között harmoni-
kus viszonynak kell lennie, és épületei az emberre hasonlítanak: szemük, szemöldökük,
orruk, koponyájuk van.
350 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A templom bejáratánál két angyal áll õrt – a Világosság és a Sötétség
Angyala. Három tornyán a kereszt (középen), a Nap és a Hold látható.
A Nap és a Hold általában együtt szerepel a keresztény szimbolikában. Az
egyházatyák a Holdat és a Napot az Ó- és Újszövetség jelképének tartották.
A két égitest az ókorban uralkodói jelvény volt, tehát Krisztus dicsõségét is
kifejezte.
Pakson épült fel 1982-ben az ország egyetlen atomerõmûve. A négy-
blokkos erõmû hazánk energiatermelésének közel felét adja. Az atomerõmû
látogatóközpontjában a nukleáris energia alkalmazásával, eszközeivel ismer-
kedhetnek meg a látogatók.
TOLNA a megye névadója, egykori székhelye. Attila hunjai itt verték
meg elõször a római légiókat 440 körül. A 11. században királyi birtok. Átke-
lõhely, és fõleg a beszedett vám révén a középkortól jelentõs településként
tartották számon. Ám amikor a szabályozás a Dunát elterelte, fokozatosan
vesztett jelentõségébõl. A 19–20. század fordulóján indult meg a selyem-
gyártás, Bezerédj Pál Tolna megyei földbirtokos, selyemtenyésztési miniszter
kezdeményezésére. A ma is mûködõ gyár területén található a selyemgyár
múltját áttekintõ kiállítás. A város falai között több országgyûlést
– 1463-ban és 1466-ban – tartottak, és itt volt a mohácsi csata elõtti utolsó
országgyûlés is. A község határában gyülekezett 1526-ban a Mohács felé
induló királyi had II. Lajos vezetésével.
Tolnától északra, Fadd és Dombori között a Duna 7 km hosszú holtága
mentén egy új üdülõtelep alakult ki, ahol fürdés, vízisport és horgászat egy-
aránt lehetséges.
A 6-os útból a Sió-hídnál ágazik ki déli irányba az 56-os út és Szek-
szárdon, Bátaszéken és Mohácson át halad a horvát határig, Udvarig.
A Szekszárd és Bátaszék közötti úttól nyugatra a lösszel fedett Szekszár-
di-dombvidéket, keletre pedig a Duna völgysíkján elhelyezkedõ Sárközt ta-
láljuk. Ez utóbbi területen hatalmas ártéri erdõket – Gemenci-erdõ –, mocsa-
rakat és a Duna-terasz egykori szigetein fekvõ zárt életû, népviseletben gaz-
dag falvakat látogathatunk meg.
SZEKSZÁRD
eredetileg Duna mentén fekvõ kis település
volt, csak a 19. századi Duna-szabályozás után került távolabbra a
folyótól. A kelta–római idõkben az Alisca nevû település volt a helyén. I. Béla
király bencés apátságot alapított itt, ahol késõbb Szent László és Könyves
Kálmán is megfordult. A kolostor és a köré épült vár a török hódoltság során
elpusztult. A török uralom elmúltával jelentõs számban német betelepülõk
segítették a város újjáépítését. 1779 óta Tolna megye székhelye. A ma
36 ezer lakosú város a megye politikai, gazdasági és kulturális életének irá-
nyítója, egyben a környék szõlõ- és bortermelésének a központja. Szekszár-
don született – többek között – Babits Mihály (1883–1941) író és költõ és
ORSZÁGISMERET 351
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Garay János (1812–1853) költõ, aki Háry János alakját örökítette meg az
irodalom számára.
Szekszárd az utóbbi évtizedekben nagy lépést tett a városfejlesztés és a
mûemlékvédelem terén. Ezért a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Já-
nos-emlékéremmel jutalmazta.
A Sió hídja után induló 56-os úton elõször a modern Borkombinátot – a
híres Liszt-pincészetet – látjuk jobbról, majd a városközpontot elérve, balról
egy várszerû részletekkel ékes, romantikus stílusú épületet, az Augusz-
házat pillantjuk meg.
Idõsebb Augusz Antal, mint a megyeszékhely postabérlõje került Szekszárdra a
18–19. század fordulóján, majd az uradalom szolgabírája lett. Fiát, ifjabb Augusz Antalt
(1807–1878) 1843 és 1848 közt már alispánná választották. Politikai karrierjét a Habs-
burg-házhoz való hûségének köszönhette. Igen mûvelt, sok nyelven beszélõ ember volt,
különösen a zenét kedvelte. Sokat tartózkodott Pesten, Pozsonyban is. Szoros kapcsolatot
alakított ki Liszt Ferenccel. 1852 és 1859 közt a Helytartótanács alelnöke volt, feladatai
közé tartozott a kultúra ügyeinek intézése. Õ alapította a Zeneegyletet is. Klasszicista stí-
lusban épített korábbi házukat ifjabb Stann Jakab tervei alapján 1860–1870 körül, ro-
mantikus stílusban – a Trieszt melletti Miramare-kastély hatására – átépítette. Augusz An-
tal fia, Imre (1859–1886) korán bekövetkezett halála után vagyonának tekintélyes részét
a városra hagyta, nemes célokra. A család kihalása után az épület úri kaszinó lett. Ma ze-
neiskola. Az Augusz-család jövedelmeinek tekintélyes részét a szõlõ- és bortermelésbõl
szerezte. Tolnában Augusz Antal volt az elsõ, aki a bort nagyobb tételben palackozva is
forgalomba hozta.
Liszt Ferenc négy alkalommal is járt ebben a házban báró Augusz An-
tal vendégeként, és itt írta a „Szekszárdi misé”-t és a „VIII. magyar
rapszódiá”-t. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne mûködõ Zeneis-
kola õrizte meg.
Liszt Ferenc lelkes híve volt a szekszárdi bornak, ezért 1865-ben IX.
Pius pápának is szekszárdi bort adott ajándékba. A pápa levélben megje-
gyezte: „…ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet.”
Történelmileg dokumentált tény, hogy Franz Schubertet baráti borozgatás
közben Szekszárd nedûje ihlette a „Pisztráng-ötös” komponálására.
Az Augusz-ház a Garay térre tekint fõhomlokzatával, ahol Garay János
(1812–1853) költõnek, „Az obsitos” írójának 1898-ban felállított szobra áll,
Szárnovszky Ferenc és Köllõ Miklós alkotása. Az õ mûve ihlette Kodályt a
Háry János címû daljáték megírására. A hagyomány szerint a nagyot mondó
obsitos élõ alak volt: egy szekszárdi fazekasmester. A tér jobb oldalán 1913-
ban nyílt meg a megyeszékhely elsõ állandó mozija. Ma a Deutsche Bühne,
az ország egyetlen német nyelvû színháza mûködik az épületben.
A színház kezdete 1982 novemberére esik, amikor a Goethe-év tiszteletére egy német
nyelvû irodalmi összeállítást adtak elõ. Az elsõ színházi elõadásra 1984. február 20-án
került sor, amelyet késõbb rendszeresen megtartott elõadások követték. A szecessziós
stílusban épült, évtizedekig mozinak helyet adó épületbe 1994-ben költöztek, elsõként
Lessing drámáját, a Bölcs Náthán-t mutatták be. 1982 óta a színház programjában drá-
ma, tragédia, opera, musical, zenés gyermekdarab, vígjáték és operett egyaránt szere-
352 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
pelt. A Német Színház nem rendelkezik állandó társulattal, a vendégmûvészek az ország
minden részérõl, valamint Németországból érkeznek.
A Garay térrõl lassan emelkedve jutunk a város fõterére, a Béla térre.
A tér közepén lévõ katolikus templom 1802–1805 között épült Tallher Jó-
zsef tervei szerint. Ez Közép-Európa egyik legnagyobb egyhajós plébánia-
temploma. Mennyezetfreskóján Jézus mennybemenetelét látjuk, a sarkokon
pedig a trianoni békeszerzõdés során elcsatolt négy székesegyház – Po-
zsony, Kassa, Gyulafehérvár és Nagyvárad bencés templomai – szimbolikus
képét. A téren állították fel Szekszárdnak városi rangot adó I. Béla király
bronzszobrát. A Szentháromság-szobrot 1753-ban avatták fel.
Közelében áll az 1780-ban épült, de 1833-ban Pollack Mihály által
klasszicista stílusban átalakított megyeháza. A megyeháza alatt az I. Béla ál-
tal alapított apátsági épület és egy 1945-ben megtalált ókeresztény kápolna
is van. I. Bélát az általa alapított apátságban temették el. Az alapfalak egy ré-
szét az udvaron feltárták.
A középkori krónikák szerint a Szent Megváltó tiszteletére alapított apátság lett
1063-ban I. Béla nyughelye is, bár halálakor az apátság még nem volt felszentelve. Soká-
ig csak az a vállkõ, meg az a három oszlopfejezet hirdette az apátság egykori szépségét,
amelyeket az Augusz-család egykori kertjébõl vittek át az akkoriban alapított megyei mú-
zeumba. A templom alapfalait a megyeháza udvarán 1960-ban találták meg, majd 1968
és 1972 között került sor a részletes feltárásra, Kozák Károly vezetésével. A feltárás tisz-
tázta a templom építéstörténetét is. Ezt követõen a romokat konzerválták. A középkori
apátsági épületek teljes felkutatására nem kerülhetett sor, mivel feltételezhetõen helyükre
épült rá a mai megyeháza, bár elképzelhetõ, hogy az udvar déli részén is rejtõznek még
alapfalai.
A megyeháza egyik szárnyában kapott helyet a Liszt Ferenc Emlékkiál-
lítás és Mattioni Eszter hímeskõ képeinek kiállítása. Kiváló akusztikájú udva-
rán nyáron hangversenyeket tartanak. Az épület külsõ udvarán található dí-
szes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjai-
ból neves alkalmakkor bor folyik.
A templomtól lefelé ereszkedõ Babits Mihály utcán jutunk Babits Mi-
hály költõnek (1883–1941), a Nyugat folyóirat körül tömörült írónemzedék
vezéralakjának a szülõházához. A ház udvarán kedvenc foteljében ülve ábrá-
zolja Babitsot Farkas Pál szobrászmûvész. Az 1780-ban épült szülõházban
Babits Mihály Emlékmúzeum mûködik eredeti berendezéssel.
Következõ sétánkra a Garay-szobortól az Augusz-ház felé, a Duna irá-
nyába indulunk. A Prometheusz parkban Varga Imre érdekes Prometheusz
címû alkotását láthatjuk rozsdamentes acéllemezekbõl. Tovább a Szent Ist-
ván téren Borsos Miklós Liszt Ferencet ábrázoló szobrával és Farkas Pál
Háry János lovasszobrával találkozunk. A Háry-szobor érdekessége, hogy
azt egy magánember, dr. Joó Ferenc adományozta a város ifjúságának.
A Babits Mûvelõdési Ház elõtt Babits Mihály szobrát látjuk. A Mûvészetek
Háza eredetileg zsinagógának épült 1897-ben. Ma kortárs és klasszikus al-
kotók kiállításai, nívós hangversenyek és egyéb rendezvények színhelye.
ORSZÁGISMERET 353
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Garay János (1812–1853) költõ, aki Háry János alakját örökítette meg az
irodalom számára.
Szekszárd az utóbbi évtizedekben nagy lépést tett a városfejlesztés és a
mûemlékvédelem terén. Ezért a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Já-
nos-emlékéremmel jutalmazta.
A Sió hídja után induló 56-os úton elõször a modern Borkombinátot – a
híres Liszt-pincészetet – látjuk jobbról, majd a városközpontot elérve, balról
egy várszerû részletekkel ékes, romantikus stílusú épületet, az Augusz-
házat pillantjuk meg.
Idõsebb Augusz Antal, mint a megyeszékhely postabérlõje került Szekszárdra a
18–19. század fordulóján, majd az uradalom szolgabírája lett. Fiát, ifjabb Augusz Antalt
(1807–1878) 1843 és 1848 közt már alispánná választották. Politikai karrierjét a Habs-
burg-házhoz való hûségének köszönhette. Igen mûvelt, sok nyelven beszélõ ember volt,
különösen a zenét kedvelte. Sokat tartózkodott Pesten, Pozsonyban is. Szoros kapcsolatot
alakított ki Liszt Ferenccel. 1852 és 1859 közt a Helytartótanács alelnöke volt, feladatai
közé tartozott a kultúra ügyeinek intézése. Õ alapította a Zeneegyletet is. Klasszicista stí-
lusban épített korábbi házukat ifjabb Stann Jakab tervei alapján 1860–1870 körül, ro-
mantikus stílusban – a Trieszt melletti Miramare-kastély hatására – átépítette. Augusz An-
tal fia, Imre (1859–1886) korán bekövetkezett halála után vagyonának tekintélyes részét
a városra hagyta, nemes célokra. A család kihalása után az épület úri kaszinó lett. Ma ze-
neiskola. Az Augusz-család jövedelmeinek tekintélyes részét a szõlõ- és bortermelésbõl
szerezte. Tolnában Augusz Antal volt az elsõ, aki a bort nagyobb tételben palackozva is
forgalomba hozta.
Liszt Ferenc négy alkalommal is járt ebben a házban báró Augusz An-
tal vendégeként, és itt írta a „Szekszárdi misé”-t és a „VIII. magyar
rapszódiá”-t. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne mûködõ Zeneis-
kola õrizte meg.
Liszt Ferenc lelkes híve volt a szekszárdi bornak, ezért 1865-ben IX.
Pius pápának is szekszárdi bort adott ajándékba. A pápa levélben megje-
gyezte: „…ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet.”
Történelmileg dokumentált tény, hogy Franz Schubertet baráti borozgatás
közben Szekszárd nedûje ihlette a „Pisztráng-ötös” komponálására.
Az Augusz-ház a Garay térre tekint fõhomlokzatával, ahol Garay János
(1812–1853) költõnek, „Az obsitos” írójának 1898-ban felállított szobra áll,
Szárnovszky Ferenc és Köllõ Miklós alkotása. Az õ mûve ihlette Kodályt a
Háry János címû daljáték megírására. A hagyomány szerint a nagyot mondó
obsitos élõ alak volt: egy szekszárdi fazekasmester. A tér jobb oldalán 1913-
ban nyílt meg a megyeszékhely elsõ állandó mozija. Ma a Deutsche Bühne,
az ország egyetlen német nyelvû színháza mûködik az épületben.
A színház kezdete 1982 novemberére esik, amikor a Goethe-év tiszteletére egy német
nyelvû irodalmi összeállítást adtak elõ. Az elsõ színházi elõadásra 1984. február 20-án
került sor, amelyet késõbb rendszeresen megtartott elõadások követték. A szecessziós
stílusban épült, évtizedekig mozinak helyet adó épületbe 1994-ben költöztek, elsõként
Lessing drámáját, a Bölcs Náthán-t mutatták be. 1982 óta a színház programjában drá-
ma, tragédia, opera, musical, zenés gyermekdarab, vígjáték és operett egyaránt szere-
352 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
pelt. A Német Színház nem rendelkezik állandó társulattal, a vendégmûvészek az ország
minden részérõl, valamint Németországból érkeznek.
A Garay térrõl lassan emelkedve jutunk a város fõterére, a Béla térre.
A tér közepén lévõ katolikus templom 1802–1805 között épült Tallher Jó-
zsef tervei szerint. Ez Közép-Európa egyik legnagyobb egyhajós plébánia-
temploma. Mennyezetfreskóján Jézus mennybemenetelét látjuk, a sarkokon
pedig a trianoni békeszerzõdés során elcsatolt négy székesegyház – Po-
zsony, Kassa, Gyulafehérvár és Nagyvárad bencés templomai – szimbolikus
képét. A téren állították fel Szekszárdnak városi rangot adó I. Béla király
bronzszobrát. A Szentháromság-szobrot 1753-ban avatták fel.
Közelében áll az 1780-ban épült, de 1833-ban Pollack Mihály által
klasszicista stílusban átalakított megyeháza. A megyeháza alatt az I. Béla ál-
tal alapított apátsági épület és egy 1945-ben megtalált ókeresztény kápolna
is van. I. Bélát az általa alapított apátságban temették el. Az alapfalak egy ré-
szét az udvaron feltárták.
A középkori krónikák szerint a Szent Megváltó tiszteletére alapított apátság lett
1063-ban I. Béla nyughelye is, bár halálakor az apátság még nem volt felszentelve. Soká-
ig csak az a vállkõ, meg az a három oszlopfejezet hirdette az apátság egykori szépségét,
amelyeket az Augusz-család egykori kertjébõl vittek át az akkoriban alapított megyei mú-
zeumba. A templom alapfalait a megyeháza udvarán 1960-ban találták meg, majd 1968
és 1972 között került sor a részletes feltárásra, Kozák Károly vezetésével. A feltárás tisz-
tázta a templom építéstörténetét is. Ezt követõen a romokat konzerválták. A középkori
apátsági épületek teljes felkutatására nem kerülhetett sor, mivel feltételezhetõen helyükre
épült rá a mai megyeháza, bár elképzelhetõ, hogy az udvar déli részén is rejtõznek még
alapfalai.
A megyeháza egyik szárnyában kapott helyet a Liszt Ferenc Emlékkiál-
lítás és Mattioni Eszter hímeskõ képeinek kiállítása. Kiváló akusztikájú udva-
rán nyáron hangversenyeket tartanak. Az épület külsõ udvarán található dí-
szes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjai-
ból neves alkalmakkor bor folyik.
A templomtól lefelé ereszkedõ Babits Mihály utcán jutunk Babits Mi-
hály költõnek (1883–1941), a Nyugat folyóirat körül tömörült írónemzedék
vezéralakjának a szülõházához. A ház udvarán kedvenc foteljében ülve ábrá-
zolja Babitsot Farkas Pál szobrászmûvész. Az 1780-ban épült szülõházban
Babits Mihály Emlékmúzeum mûködik eredeti berendezéssel.
Következõ sétánkra a Garay-szobortól az Augusz-ház felé, a Duna irá-
nyába indulunk. A Prometheusz parkban Varga Imre érdekes Prometheusz
címû alkotását láthatjuk rozsdamentes acéllemezekbõl. Tovább a Szent Ist-
ván téren Borsos Miklós Liszt Ferencet ábrázoló szobrával és Farkas Pál
Háry János lovasszobrával találkozunk. A Háry-szobor érdekessége, hogy
azt egy magánember, dr. Joó Ferenc adományozta a város ifjúságának.
A Babits Mûvelõdési Ház elõtt Babits Mihály szobrát látjuk. A Mûvészetek
Háza eredetileg zsinagógának épült 1897-ben. Ma kortárs és klasszikus al-
kotók kiállításai, nívós hangversenyek és egyéb rendezvények színhelye.
ORSZÁGISMERET 353
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum klasszicista stílusú épületét Schikedanz Al-
bert és Herzog Fülöp tervei alapján építették. A múzeumot 1902-ben gróf
Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános alapította. Kiállításain meg-
tekinthetõk a tolnai táj évezredei, az életmód alakulásának dokumentumai.
A múzeum épülete elõtt a múzeum alapítója, Wosinsky Mór bronzportréja
látható.
A Béla térrõl busszal is feljuthatunk a Bartina-hegyi kilátóteraszra,
ahol 1983-ban helyezték el a krómacélból készült, 20 méter magas plaszti-
kát Szekszárd jelképeivel (szõlõfürt, búza, harang). Innen nagyszerû kilátás
nyílik Szekszárdra és a szõlõkkel borított dombokra, ahol már a rómaiak is
fejlett szõlõkultúrával rendelkeztek. A dombok mézzel kevert borát megta-
lálták egy római sírban. A szõlõmûvelés kultúráját bencés szerzetesek vit-
ték tovább, az elsõ kadarkatõkét a török elõl menekülõ rác telepesek ültet-
ték el. Az ország egyik legrégebbi vörösboros vidéke 2400 hektáron terül el
közvetlenül a szekszárdi dombokon, területe Bátától Zombáig nyúlik. A táj
jellegzetessége a kadarka, ma már inkább kuriózum, többen készítik a táj
másik specialitását, a Bikavért. Minden évben május elsõ felében tartják
meg az Alisca Bornapokat, szakmai elõadásokkal, gasztronómiai bemu-
tatókkal.
GEMENCI-ERDÕ Szekszárdot keleti irányba a keselyûsi úton elhagyva
jutunk ki a 13 km-re lévõ Gemenci-erdõbe. A 35 ezer hektárnyi dunai ártéri
erdõ, amelybõl 17 ezer hektár védett, a Sió-torkolat és az 55-ös út között he-
lyezkedik el, Gemenci Tájvédelmi Körzetként része az 1996-ban létrejött
Duna–Dráva Nemzeti Parknak.
Az erdõ területének 52%-a fõként fehér-, fekete- és szürkenyár óriások, mézgás és ham-
vas éger, valamint fehér fûz és mocsári tölgy alkotta ligetekbõl áll. A többi telepített nyár,
vadföld és a szabályozás elõtti kisebb-nagyobb Duna-holtágak szövevénye. A fekete ga-
lagonya egyedül itt található hazánkban.
Állatvilágának jelentõs értéke a gazdag madárvilág. A ritka feketególya-állomány mellett
a védett réti sast, a kerecsensólymot és a barna kányát külön is érdemes említeni. A Ge-
menci-erdõ nemzetközi ismertségét elsõsorban nagyvadállományának köszönheti. Több
ezer gímszarvas, vaddisznó és õz biztosítja a vadászterület nemzetközi ismertségét. Az el-
ejtett szarvasbikák agancsai már sok nemzetközi díjat nyertek Gemencnek. A hódok
visszatelepítését is megkezdték. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Rt., amint a neve is
elárulja, erdõ- és vadgazdálkodással, valamint faiparral, halászattal és idegenforgalom-
mal foglalkozik.
A Gemenci-erdõben található a Bárányfoki Kiránduló Központ, amely
15 hektáros parkerdõvel, turisztikai szolgáltatásokkal fogadja az ideérkezõ-
ket. A látogatás az erdõ bejáratánál lévõ „A Gemenc élõvilága” címû kiállítás-
sal kezdõdik, amely a tájvédelmi körzet állatvilágát és különleges trófeákat
mutat be.
A kiállítás épülete jellegzetes vadászház stílusában, vörösfenyõbõl készült. Eredetileg
még az 1896-os ezredéves budapesti kiállítás vadászati pavilonjának készíttette Fri-
354 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
gyes fõherceg. A kiállítás után a Szekszárdi Kaszinó vette meg. Mai helyére 1970-ben
került.
A Bárányfoktól indul a Gemenci Erdei Kisvasút, amellyel szervezett tú-
rák keretében bejárható a Gemenci-erdõ látogatható területe. A kiránduló-
központtól néhány kilométerre a Sió-torkolattól sétahajó is indul a Nagy-Du-
náig és vissza.
A Somogyi-dombság
A 61-es út menti települések
A Drávától a Balatonig és a Sió völgyéig terjedõen a Dunántúli-dombság
helyezkedik el. A Somogyi-dombság két részre osztható: a Drávára tá-
maszkodó Belsõ-Somogyra és a Balatonra támaszkodó, északkeleti Kül-
sõ-Somogyra. Az elõbbin jelentékenyebb homokos területeket, az utóbbin
inkább sakktáblaszerûen szétdarabolódott lösztáblákat találunk, amelye-
ket féloldalasan kiemeltek a kéregmozgások, jelentõsebb szintkülönbsé-
geket hozva létre.
A Dunaföldvárról kiinduló 61-es út és környéke legfontosabb látnivalói
Simontornyán, Ozorán, Tamásiban, Törökkopányban, Igalon, Dombóváron,
Kaposváron és Szennán találhatók.
SIMONTORNYA A Sió–Sárvíz völgyének északi kapuja. Minden bi-
zonnyal e fontos hadászati szempont is szerepet játszott abban, hogy Salamon
fia, Simon alországbíró az egyesült Sió és Kapos mentén mocsarakkal és vi-
zekkel körülvett területén vízivárat építtetett. Az erõdrõl az elsõ adat 1277-bõl
való, amikor felépült a vízivár központi épülete, a lakótorony. 1324-ben Károly
Róbert király Hench budai várnagynak adta. Késõbb sûrûn váltakoztak tulajdo-
nosai (Lackfyak, Kanizsaiak, Ozorai Pipó). Az 1500-as években Gergelylaky
Buzlay Mózes országbíró birtokában volt, aki reneszánsz stílusban átalakíttat-
ta és továbbépíttette. Ebbõl az idõbõl való az Öregtorony. A török elfoglalta, de
épen került vissza. Sajnos, a Rákóczi-szabadságharc idején, 1702-ben erõddé
alakították át. A kuruc-labanc harcok idején ostrom ostromot követett, ame-
lyek komoly sérüléseket okoztak a várnak. 1709-ben az osztrákok nehéz ost-
rom után elfoglalták, és védõit kivégezték, illetve bebörtönözték. A szabadság-
harc leverése után a vár hadi jelentõsége megszûnt és azt a Styrum-család
vette meg. A család kihalása után az Esterházyak vették meg, akik gazdasági
épületnek használták. A romladozó várat 1964–1974 között állították helyre.
Kaputornya, az Öregtorony és részben a lépcsõház eredeti. Ma Vármúzeum és
ORSZÁGISMERET 355
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum klasszicista stílusú épületét Schikedanz Al-
bert és Herzog Fülöp tervei alapján építették. A múzeumot 1902-ben gróf
Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános alapította. Kiállításain meg-
tekinthetõk a tolnai táj évezredei, az életmód alakulásának dokumentumai.
A múzeum épülete elõtt a múzeum alapítója, Wosinsky Mór bronzportréja
látható.
A Béla térrõl busszal is feljuthatunk a Bartina-hegyi kilátóteraszra,
ahol 1983-ban helyezték el a krómacélból készült, 20 méter magas plaszti-
kát Szekszárd jelképeivel (szõlõfürt, búza, harang). Innen nagyszerû kilátás
nyílik Szekszárdra és a szõlõkkel borított dombokra, ahol már a rómaiak is
fejlett szõlõkultúrával rendelkeztek. A dombok mézzel kevert borát megta-
lálták egy római sírban. A szõlõmûvelés kultúráját bencés szerzetesek vit-
ték tovább, az elsõ kadarkatõkét a török elõl menekülõ rác telepesek ültet-
ték el. Az ország egyik legrégebbi vörösboros vidéke 2400 hektáron terül el
közvetlenül a szekszárdi dombokon, területe Bátától Zombáig nyúlik. A táj
jellegzetessége a kadarka, ma már inkább kuriózum, többen készítik a táj
másik specialitását, a Bikavért. Minden évben május elsõ felében tartják
meg az Alisca Bornapokat, szakmai elõadásokkal, gasztronómiai bemu-
tatókkal.
GEMENCI-ERDÕ Szekszárdot keleti irányba a keselyûsi úton elhagyva
jutunk ki a 13 km-re lévõ Gemenci-erdõbe. A 35 ezer hektárnyi dunai ártéri
erdõ, amelybõl 17 ezer hektár védett, a Sió-torkolat és az 55-ös út között he-
lyezkedik el, Gemenci Tájvédelmi Körzetként része az 1996-ban létrejött
Duna–Dráva Nemzeti Parknak.
Az erdõ területének 52%-a fõként fehér-, fekete- és szürkenyár óriások, mézgás és ham-
vas éger, valamint fehér fûz és mocsári tölgy alkotta ligetekbõl áll. A többi telepített nyár,
vadföld és a szabályozás elõtti kisebb-nagyobb Duna-holtágak szövevénye. A fekete ga-
lagonya egyedül itt található hazánkban.
Állatvilágának jelentõs értéke a gazdag madárvilág. A ritka feketególya-állomány mellett
a védett réti sast, a kerecsensólymot és a barna kányát külön is érdemes említeni. A Ge-
menci-erdõ nemzetközi ismertségét elsõsorban nagyvadállományának köszönheti. Több
ezer gímszarvas, vaddisznó és õz biztosítja a vadászterület nemzetközi ismertségét. Az el-
ejtett szarvasbikák agancsai már sok nemzetközi díjat nyertek Gemencnek. A hódok
visszatelepítését is megkezdték. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Rt., amint a neve is
elárulja, erdõ- és vadgazdálkodással, valamint faiparral, halászattal és idegenforgalom-
mal foglalkozik.
A Gemenci-erdõben található a Bárányfoki Kiránduló Központ, amely
15 hektáros parkerdõvel, turisztikai szolgáltatásokkal fogadja az ideérkezõ-
ket. A látogatás az erdõ bejáratánál lévõ „A Gemenc élõvilága” címû kiállítás-
sal kezdõdik, amely a tájvédelmi körzet állatvilágát és különleges trófeákat
mutat be.
A kiállítás épülete jellegzetes vadászház stílusában, vörösfenyõbõl készült. Eredetileg
még az 1896-os ezredéves budapesti kiállítás vadászati pavilonjának készíttette Fri-
354 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
gyes fõherceg. A kiállítás után a Szekszárdi Kaszinó vette meg. Mai helyére 1970-ben
került.
A Bárányfoktól indul a Gemenci Erdei Kisvasút, amellyel szervezett tú-
rák keretében bejárható a Gemenci-erdõ látogatható területe. A kiránduló-
központtól néhány kilométerre a Sió-torkolattól sétahajó is indul a Nagy-Du-
náig és vissza.
A Somogyi-dombság
A 61-es út menti települések
A Drávától a Balatonig és a Sió völgyéig terjedõen a Dunántúli-dombság
helyezkedik el. A Somogyi-dombság két részre osztható: a Drávára tá-
maszkodó Belsõ-Somogyra és a Balatonra támaszkodó, északkeleti Kül-
sõ-Somogyra. Az elõbbin jelentékenyebb homokos területeket, az utóbbin
inkább sakktáblaszerûen szétdarabolódott lösztáblákat találunk, amelye-
ket féloldalasan kiemeltek a kéregmozgások, jelentõsebb szintkülönbsé-
geket hozva létre.
A Dunaföldvárról kiinduló 61-es út és környéke legfontosabb látnivalói
Simontornyán, Ozorán, Tamásiban, Törökkopányban, Igalon, Dombóváron,
Kaposváron és Szennán találhatók.
SIMONTORNYA A Sió–Sárvíz völgyének északi kapuja. Minden bi-
zonnyal e fontos hadászati szempont is szerepet játszott abban, hogy Salamon
fia, Simon alországbíró az egyesült Sió és Kapos mentén mocsarakkal és vi-
zekkel körülvett területén vízivárat építtetett. Az erõdrõl az elsõ adat 1277-bõl
való, amikor felépült a vízivár központi épülete, a lakótorony. 1324-ben Károly
Róbert király Hench budai várnagynak adta. Késõbb sûrûn váltakoztak tulajdo-
nosai (Lackfyak, Kanizsaiak, Ozorai Pipó). Az 1500-as években Gergelylaky
Buzlay Mózes országbíró birtokában volt, aki reneszánsz stílusban átalakíttat-
ta és továbbépíttette. Ebbõl az idõbõl való az Öregtorony. A török elfoglalta, de
épen került vissza. Sajnos, a Rákóczi-szabadságharc idején, 1702-ben erõddé
alakították át. A kuruc-labanc harcok idején ostrom ostromot követett, ame-
lyek komoly sérüléseket okoztak a várnak. 1709-ben az osztrákok nehéz ost-
rom után elfoglalták, és védõit kivégezték, illetve bebörtönözték. A szabadság-
harc leverése után a vár hadi jelentõsége megszûnt és azt a Styrum-család
vette meg. A család kihalása után az Esterházyak vették meg, akik gazdasági
épületnek használták. A romladozó várat 1964–1974 között állították helyre.
Kaputornya, az Öregtorony és részben a lépcsõház eredeti. Ma Vármúzeum és
ORSZÁGISMERET 355
aA A Dél-dunántúli régió Bb
könyvtár van benne. A Vármúzeumban a vár történetét bemutató kiállítás és
kõtár, valamint Illyés Gyula költõ, drámaíró emlékkiállítása látható. A legfelsõ
emeleten kialakított kiállítóterem idõszaki kiállításoknak ad helyet. Illyés Gyula
a közeli Pálfán született.
OZORA A középkori eredetû település Simontornyától nyugatra, a Sió
mellett fekszik. Ozora névvel elõször a pécsi püspökség alapítólevelében ta-
lálkozunk 1009-ben. Ozorai András leánya, Borbála 1399-ben felesége lesz
Zsigmond király Firenzébõl származó fiatal és tehetséges hadvezérének,
Philippo Scolárinak, aki ettõl kezdve Ozorai Pipó néven szerepel a történe-
lemben. Személye meghatározó volt a középkori Ozora életében, õ tette or-
szágszerte ismertté a települést a 15. században, amikor 1416-ban engedélyt
kapott Zsigmond királytól a várkastély építésére. Ozorai Pipó több hadjárat-
ban is részt vett, vagyont szerzett, királyi kincstartó lett. Temesi ispánként
igyekezett megszervezni a déli országrészek védelmét, mivel jól ismerte a
korszerû haditechnikai és seregszervezési módokat. 18 gyõztes hadjáratot
vezetett a török ellen, s keze alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi János. Az
õ meghívására érkezett Magyarországra Masolino da Panicale híres itáliai re-
neszánsz festõ. Az Olona-i Palazzo Castiglioni városképfreskóján mûtörté-
nészek egy része Veszprém látképét véli felismerni.
Ozora az 1848-as szabadságharcban dicsõséges szerepet játszott.
1848. október 7-én Perczel Mór magyar huszárokból és nemzetõrökbõl álló
csapatai csellel itt kényszerítették a visszavonuló szerb-horvát csapatokat a
fegyverletételre. Tükörcsös-dombon emlékoszlopot állítottak a gyõzelem
emlékére.
Petõfi is járt Ozorán. Itt döntött véglegesen úgy, hogy beáll vándorszínésznek. Az ozorai
nagyvendéglõben lépett fel elõször mint vándorszínész. Az eseményt márvány emlék-
tábla jelzi a ház falán.
A kétemeletes, szabályos négyzet alaprajzú várnak a belsõ négyzetes,
részben árkádos udvara van. Kívül a falán nagyméretû, fából készült zárt er-
kélye van. 2002-ben történt meg a vár nagyszabású felújítása. A vár a vidék
kulturális életében fontos szerepet fog játszani. Az Illyés Gyula életmûvét be-
mutató állandó kiállítás is a várban nyílik meg.
A település érdekességét jelentik a központban lévõ faragott alkotások,
Cs. Kiss Ernõ fafaragó népi iparmûvész és Nagy Sándor szobrászmûvész
munkái.
TAMÁSI Területe a honfoglalás után a vezéri törzs szálláshelye volt. Egy-
kori vára, amely egy ideig fontos végvárnak számított, a Koppány-folyó déli
oldalán emelkedõ Várhegyen volt. A helyére kilátótornyot építettek. Alatta
van az 1775-ben épült Esterházy-kastély, amely Miklósvári-vadászkastély
néven ismert. Építéséhez a vár köveit is felhasználták. A kastély közelében
termálvízre bukkantak, amelyet gyógyvízként és csónakázótóként is hasz-
356 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
nosítanak. Fedett és fedetlen medencék is épültek. A fürdõhöz szépen kiépí-
tett parkerdõt telepítettek. Tamási évenként ismétlõdõ rendezvénye a Nem-
zetközi Lovasnapok, augusztus 18–20-án.
Barokk katolikus templomának (1745) figyelemreméltó rokokó beren-
dezése van.
Tamásitól délre, a Gyulajig terjedõ 36 ezer holdon tölgy- és bükkerdõk terülnek el. Ezek-
ben él az Esterházyak által meghonosított dámvad. Számuk ma már tízezerre tehetõ.
A gyulaji vadrezervátum nemzetközi rangú név a vadászok számára. Innen származnak
hosszú idõ óta a világranglista legnagyobb dámvad-trófeái. Az itteni dámlapátos nemzet-
közi pontértékét a mai napig nem szárnyalták túl. A dámrezervátum területén nyílik ha-
zánk ritka virága, a vadsáfrány. Nevét, a Csapody-sáfrányt, kiváló botanikusunkról,
Csapody Veráról kapta (Cronus hauffelianus V. Csapodyae).
TÖRÖKKOPPÁNY a Koppány völgyében fekszik. Elsõ említése
1138-ban történt, „Villa Cuppan” néven. A 15–16. században válik jelentõs-
sé, ekkor épült vára, amelyet a törökök csak 1551–53-ban tudtak elfoglalni.
1689-ben került ismét magyar kézre. Egykori várából mára már semmi sem
maradt. A fõtéren, a középkori eredetû templom szomszédságában nagymé-
retû bronz ülõszobra van a török dervisfõnöknek, Gül Babának. A török tur-
bános sírkõvet a hagyomány az egyik legjelentõsebb koppányi aga síremlé-
keként tiszteli. A település egyike a Kodály Zoltán vezette népdalgyûjtés
nagy dallamlelõhelyeinek. Valamikor nevezetes volt e táj népmûvészete,
népviselete is. A nõk viseletét a rengeteg alsószoknya fölött hordott színes
bársony- és plüss-szoknyák jellemezték. A fiatalasszonyok kontyát a „pille”
nevû gyöngyös fõkötõ borította.
IGAL Évtizedekkel ezelõtt, olajkutatás közben 79°C-os, nagy sókon-
centrációjú alkaloidos és hidrokarbonátos, késõbb gyógyhatásúvá nyilvání-
tott termálvíz fakadt fel, amely jódot, fluorid-iont és metabórsavat is tartal-
maz. A gyógyfürdõ fedett és nyitott medencéiben fõként mozgásszervi és
idült nõi betegségekben szenvedõk keresnek gyógyulást. Idegenforgalmi
szempontból az egyik legjelentõsebb somogyi fürdõhely.
DOMBÓVÁR Tolna megye második legnagyobb városa. A középkorban a
Dombay- (Dombó-) család birtoka volt a Kapos mocsárvilágából kiemelkedõ
szigeten épült vár. Innen ered a város mai neve is. Werbõczi István, a neves kö-
zépkori jogtudós a vár falai között írta legismertebb mûvének, a Hármas-
könyvnek (Tripartiumnak) jelentõs részét. Tinódi Lantos Sebestyén 1538 körül
tartózkodott a várban és a hagyomány szerint a „Jáson és Medea” címû költe-
ménye itt született. Mára a várnak csak egy falcsonkja maradt meg. Az egykori
Szigeterdõben, a mai Béke parkban találjuk Horvay János 1927-ben készített
Kossuth-szoborcsoportját. A szoborcsoport 1952-ig Budapesten, az Ország-
ház elõtti téren állt. Az új Kossuth-emlékmû felállításával a régi szoborcsoport
elõször a Kerepesi temetõbe, majd onnan Dombóvárra került.
ORSZÁGISMERET 357
aA A Dél-dunántúli régió Bb
könyvtár van benne. A Vármúzeumban a vár történetét bemutató kiállítás és
kõtár, valamint Illyés Gyula költõ, drámaíró emlékkiállítása látható. A legfelsõ
emeleten kialakított kiállítóterem idõszaki kiállításoknak ad helyet. Illyés Gyula
a közeli Pálfán született.
OZORA A középkori eredetû település Simontornyától nyugatra, a Sió
mellett fekszik. Ozora névvel elõször a pécsi püspökség alapítólevelében ta-
lálkozunk 1009-ben. Ozorai András leánya, Borbála 1399-ben felesége lesz
Zsigmond király Firenzébõl származó fiatal és tehetséges hadvezérének,
Philippo Scolárinak, aki ettõl kezdve Ozorai Pipó néven szerepel a történe-
lemben. Személye meghatározó volt a középkori Ozora életében, õ tette or-
szágszerte ismertté a települést a 15. században, amikor 1416-ban engedélyt
kapott Zsigmond királytól a várkastély építésére. Ozorai Pipó több hadjárat-
ban is részt vett, vagyont szerzett, királyi kincstartó lett. Temesi ispánként
igyekezett megszervezni a déli országrészek védelmét, mivel jól ismerte a
korszerû haditechnikai és seregszervezési módokat. 18 gyõztes hadjáratot
vezetett a török ellen, s keze alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi János. Az
õ meghívására érkezett Magyarországra Masolino da Panicale híres itáliai re-
neszánsz festõ. Az Olona-i Palazzo Castiglioni városképfreskóján mûtörté-
nészek egy része Veszprém látképét véli felismerni.
Ozora az 1848-as szabadságharcban dicsõséges szerepet játszott.
1848. október 7-én Perczel Mór magyar huszárokból és nemzetõrökbõl álló
csapatai csellel itt kényszerítették a visszavonuló szerb-horvát csapatokat a
fegyverletételre. Tükörcsös-dombon emlékoszlopot állítottak a gyõzelem
emlékére.
Petõfi is járt Ozorán. Itt döntött véglegesen úgy, hogy beáll vándorszínésznek. Az ozorai
nagyvendéglõben lépett fel elõször mint vándorszínész. Az eseményt márvány emlék-
tábla jelzi a ház falán.
A kétemeletes, szabályos négyzet alaprajzú várnak a belsõ négyzetes,
részben árkádos udvara van. Kívül a falán nagyméretû, fából készült zárt er-
kélye van. 2002-ben történt meg a vár nagyszabású felújítása. A vár a vidék
kulturális életében fontos szerepet fog játszani. Az Illyés Gyula életmûvét be-
mutató állandó kiállítás is a várban nyílik meg.
A település érdekességét jelentik a központban lévõ faragott alkotások,
Cs. Kiss Ernõ fafaragó népi iparmûvész és Nagy Sándor szobrászmûvész
munkái.
TAMÁSI Területe a honfoglalás után a vezéri törzs szálláshelye volt. Egy-
kori vára, amely egy ideig fontos végvárnak számított, a Koppány-folyó déli
oldalán emelkedõ Várhegyen volt. A helyére kilátótornyot építettek. Alatta
van az 1775-ben épült Esterházy-kastély, amely Miklósvári-vadászkastély
néven ismert. Építéséhez a vár köveit is felhasználták. A kastély közelében
termálvízre bukkantak, amelyet gyógyvízként és csónakázótóként is hasz-
356 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
nosítanak. Fedett és fedetlen medencék is épültek. A fürdõhöz szépen kiépí-
tett parkerdõt telepítettek. Tamási évenként ismétlõdõ rendezvénye a Nem-
zetközi Lovasnapok, augusztus 18–20-án.
Barokk katolikus templomának (1745) figyelemreméltó rokokó beren-
dezése van.
Tamásitól délre, a Gyulajig terjedõ 36 ezer holdon tölgy- és bükkerdõk terülnek el. Ezek-
ben él az Esterházyak által meghonosított dámvad. Számuk ma már tízezerre tehetõ.
A gyulaji vadrezervátum nemzetközi rangú név a vadászok számára. Innen származnak
hosszú idõ óta a világranglista legnagyobb dámvad-trófeái. Az itteni dámlapátos nemzet-
közi pontértékét a mai napig nem szárnyalták túl. A dámrezervátum területén nyílik ha-
zánk ritka virága, a vadsáfrány. Nevét, a Csapody-sáfrányt, kiváló botanikusunkról,
Csapody Veráról kapta (Cronus hauffelianus V. Csapodyae).
TÖRÖKKOPPÁNY a Koppány völgyében fekszik. Elsõ említése
1138-ban történt, „Villa Cuppan” néven. A 15–16. században válik jelentõs-
sé, ekkor épült vára, amelyet a törökök csak 1551–53-ban tudtak elfoglalni.
1689-ben került ismét magyar kézre. Egykori várából mára már semmi sem
maradt. A fõtéren, a középkori eredetû templom szomszédságában nagymé-
retû bronz ülõszobra van a török dervisfõnöknek, Gül Babának. A török tur-
bános sírkõvet a hagyomány az egyik legjelentõsebb koppányi aga síremlé-
keként tiszteli. A település egyike a Kodály Zoltán vezette népdalgyûjtés
nagy dallamlelõhelyeinek. Valamikor nevezetes volt e táj népmûvészete,
népviselete is. A nõk viseletét a rengeteg alsószoknya fölött hordott színes
bársony- és plüss-szoknyák jellemezték. A fiatalasszonyok kontyát a „pille”
nevû gyöngyös fõkötõ borította.
IGAL Évtizedekkel ezelõtt, olajkutatás közben 79°C-os, nagy sókon-
centrációjú alkaloidos és hidrokarbonátos, késõbb gyógyhatásúvá nyilvání-
tott termálvíz fakadt fel, amely jódot, fluorid-iont és metabórsavat is tartal-
maz. A gyógyfürdõ fedett és nyitott medencéiben fõként mozgásszervi és
idült nõi betegségekben szenvedõk keresnek gyógyulást. Idegenforgalmi
szempontból az egyik legjelentõsebb somogyi fürdõhely.
DOMBÓVÁR Tolna megye második legnagyobb városa. A középkorban a
Dombay- (Dombó-) család birtoka volt a Kapos mocsárvilágából kiemelkedõ
szigeten épült vár. Innen ered a város mai neve is. Werbõczi István, a neves kö-
zépkori jogtudós a vár falai között írta legismertebb mûvének, a Hármas-
könyvnek (Tripartiumnak) jelentõs részét. Tinódi Lantos Sebestyén 1538 körül
tartózkodott a várban és a hagyomány szerint a „Jáson és Medea” címû költe-
ménye itt született. Mára a várnak csak egy falcsonkja maradt meg. Az egykori
Szigeterdõben, a mai Béke parkban találjuk Horvay János 1927-ben készített
Kossuth-szoborcsoportját. A szoborcsoport 1952-ig Budapesten, az Ország-
ház elõtti téren állt. Az új Kossuth-emlékmû felállításával a régi szoborcsoport
elõször a Kerepesi temetõbe, majd onnan Dombóvárra került.
ORSZÁGISMERET 357
aA A Dél-dunántúli régió Bb
GÖLLE E közeli településen született Fekete István író emlékére múzeu-
mot alapítottak Dombóvár kertvárosában. Dombóvártól alig 5 km-re találha-
tó a Gunarasi Strand és Gyógyfürdõ. A termálvíz hasznosítása a 60-as évek-
ben kezdõdött, napjainkra jelentõs gyógy- és idegenforgalmi üdülõhellyé vált.
A gyógyfürdõ vize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz (55oC), amely elsõsor-
ban mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, de eredményesen al-
kalmazható bizonyos légzõszervi, szív- és érrendszeri elváltozások esetében
is. A termál- és strandfürdõ 4 hektáros parkosított területen helyezkedik el,
különbözõ hõfokú medencékkel.
MOSDÓS község Dombóvár és Kaposvár között, a 61-es közlekedési
fõút mellett fekszik. A falu történetét okleveles adatok alapján 1535-tõl is-
merjük.
Az egykori Pallavicini-kastélyban mûködik a mosdósi Tüdõ- és Szív-
kórház, Szanatórium.
Építése Pallavicini Ede õrgróf nevéhez fûzõdik. Pallavicini Ede nagyobb birtoka Szeged
környékén volt, mosdósi uradalmára csak vadászni járt. Asztmában szenvedett. Mivel
úgy érezte, hogy e környék klímája enyhíti a betegségét, 1892-ben egy skót lovagvárakat
utánzó kastélyt építtetett, mely aztán 1932-ben bekövetkezett haláláig otthonául szol-
gált. A nagy értékû ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvas-
agancs-gyûjteménnyel fia, György tulajdonába került. Az értékes ingatlant 1936-ban
megvásárolta Somogy Megye Törvényhatósága, majdan kialakítandó gyógyintézet céljá-
ra, mûködését 1949-ben kezdte meg. A 37 hektáron elterülõ kórház területe magában
foglalja a kastélyegyüttest, amelyet szép, rendezett park fog körül.
A kórházhoz – az országban egyedülállóan – általános iskola is tarto-
zik, ahol a tanulmányi követelményeket a gyermekek betegségének súlyos-
ságához igazítják. Az intézet az elmúlt évtizedekben számos országos és nem-
zetközi tudományos tanácskozást szervezett a gyógyító munkáját érintõ té-
mákban. 2002-tõl a Magyarországi Református Egyház kezelésébe került.
KAPOSVÁR
Somogy megye székhelye, 69 ezer lakosú, a
Kapos völgyében, a Kapos folyó két oldalán, a Külsõ-Somogy és a
Zselici-dombság találkozásánál fekszik. A mocsaras Kapos-völgyet messze
elkerülték a fontosabb útvonalak. Az elsõ jelentõsebb esemény 1061-ben
történt, amikor Szentjakabon felépült a bencés monostor. A neves egyházi
központot már gyakrabban keresték fel királyok, egyéb politikai események
színtere is volt. Várát a 14. században építették. A törökök 1555-ben foglal-
ták el és 131 évig tartották megszállás alatt. A török után a Rákóczi-szabad-
ságharc pecsételte meg a vár sorsát. Ma már romjai is alig látszanak. A kö-
zépkori vár megmaradt falrészletét konzerválták, és a környékét parkosítot-
ták. A város újjáépítése a 18. században kezdõdött, az Esterházyak somogyi
birtokaként. 1749-ben lett a megye székhelye. A 19. században már kitûnõ
forgalmi helyzete segítette fejlõdését. Somogy megye minden irányába innen
futnak szét az utak és a vasutak.
358 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Központi tere a Kossuth tér, ahol a neoromán stílusú, 1993-ban szé-
kesegyházi rangot kapott Nagyboldogasszony-templom áll. Széles, lépcsõ-
zetesen kialakított elõtér vezet a díszes neoromán kapuzathoz. Felette a
nagyméretû, erkélyszerû falfülkében lévõ freskómû, melyen Krisztus és a
magyarok Nagyasszonya, elõttük pedig a nekik hódoló plébános, a polgár-
mester és a város lakóinak képviselõi láthatók. A templomnak egy homlokza-
ti tornya van négy kis tornyocskával. Belsejét Bory Jenõ szobrai díszítik.
1974-ben mellette helyezték el a toponári Festetics-kastély udvaráról ideho-
zott rokokó Mária-oszlopot. A neoreneszánsz Városháza tetõvilágítóját és
festett üvegablakait Róth Miksa készítette. A téren Kopits János Kossuth-
szobra áll, a Dorottya-ház szomszédságában pedig Csokonai Vitéz Mihály
1977-ben készült mellszobrát látni. A Dorottya-ház, a mai Csokonai Szálló
a város kelet-nyugati irányú fõutcáján áll. Az 1800 körül épült ház az Ester-
házy herceg birtokainak központja volt, melyben az uradalom tiszttartója is
lakott. A nevét onnan kapta, hogy a Széchényi Ferencet Somogy megye fõis-
páni tisztségébe beiktató bálon Csokonai Vitéz Mihály is megjelent. A költõt
ez az esemény ihlette a „Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon”
címû vígeposzának megírására. A szálló dísztermében rendezik farsang ide-
jén az országos hírûvé vált Dorottya-bált. Földszintjén van az Arany Oroszlán
Gyógyszertár, ahol Rippl-Rónai József festõmûvész gyógyszerészkedett.
A város sétálóutcáján, a Fõ utcában találjuk a klasszicista stílusban épült volt
megyeházát, amely most a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a
Rippl Rónai József nevét viselõ Múzeumnak ad otthont. A múzeum kiállításai
Somogy megye néprajzi, történelmi és természeti értékeit mutatják be.
A múzeum épülete melletti szecessziós Anker-házban kapott helyet a
Vaszary Képtár, ahol idõszaki kiállítások és a kaposvári születésû Juan
Gyenes fotómûvész állandó kiállítása tekinthetõ meg. Az új, modern megye-
házát a Dorottya Szálló szomszédságában építették fel. Innen indul a 21 szo-
borral kísért út, a „Vadvirágok útja” a Zselicbe, Szilvásszentmárton faluba.
A Zselic jellegzetes növényeit ábrázoló faszobrokat Horváth Béres János
faragta.
A város szülötte Nagy Imre (1896–1958), Magyarország tragikus sorsú, 1958-ban ki-
végzett miniszterelnöke. Rehabilitálásának évében, 1989-ben emléktáblát helyeztek el
Fõ utcai szülõházának falán. Az új Megyeháza elõtti parkban 1996-ban állították fel szob-
rát, Paulkovics Iván alkotását. A parkban a kopjafákat a doni hõsi halottak és az 1956-os
forradalom áldozatainak tiszteletére emelték.
A Rákóczi téren áll a város kulturális életének egyik jelentõs központja,
a szecessziós stílusban épült Csíky Gergely Színház. Az 1911-ben épült szín-
házépületben elõször alkalmi együttesek mutatkoztak be, az állandó társulat
1955-ben jött létre. Az épületet az 1980-as években felújították. Az utóbbi
évtizedekben a kaposvári társulat méltó rangot szerzett nemcsak a városnak
és saját munkájának, hanem az egész magyar vidéki színjátszásnak.
ORSZÁGISMERET 359
aA A Dél-dunántúli régió Bb
GÖLLE E közeli településen született Fekete István író emlékére múzeu-
mot alapítottak Dombóvár kertvárosában. Dombóvártól alig 5 km-re találha-
tó a Gunarasi Strand és Gyógyfürdõ. A termálvíz hasznosítása a 60-as évek-
ben kezdõdött, napjainkra jelentõs gyógy- és idegenforgalmi üdülõhellyé vált.
A gyógyfürdõ vize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz (55oC), amely elsõsor-
ban mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, de eredményesen al-
kalmazható bizonyos légzõszervi, szív- és érrendszeri elváltozások esetében
is. A termál- és strandfürdõ 4 hektáros parkosított területen helyezkedik el,
különbözõ hõfokú medencékkel.
MOSDÓS község Dombóvár és Kaposvár között, a 61-es közlekedési
fõút mellett fekszik. A falu történetét okleveles adatok alapján 1535-tõl is-
merjük.
Az egykori Pallavicini-kastélyban mûködik a mosdósi Tüdõ- és Szív-
kórház, Szanatórium.
Építése Pallavicini Ede õrgróf nevéhez fûzõdik. Pallavicini Ede nagyobb birtoka Szeged
környékén volt, mosdósi uradalmára csak vadászni járt. Asztmában szenvedett. Mivel
úgy érezte, hogy e környék klímája enyhíti a betegségét, 1892-ben egy skót lovagvárakat
utánzó kastélyt építtetett, mely aztán 1932-ben bekövetkezett haláláig otthonául szol-
gált. A nagy értékû ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvas-
agancs-gyûjteménnyel fia, György tulajdonába került. Az értékes ingatlant 1936-ban
megvásárolta Somogy Megye Törvényhatósága, majdan kialakítandó gyógyintézet céljá-
ra, mûködését 1949-ben kezdte meg. A 37 hektáron elterülõ kórház területe magában
foglalja a kastélyegyüttest, amelyet szép, rendezett park fog körül.
A kórházhoz – az országban egyedülállóan – általános iskola is tarto-
zik, ahol a tanulmányi követelményeket a gyermekek betegségének súlyos-
ságához igazítják. Az intézet az elmúlt évtizedekben számos országos és nem-
zetközi tudományos tanácskozást szervezett a gyógyító munkáját érintõ té-
mákban. 2002-tõl a Magyarországi Református Egyház kezelésébe került.
KAPOSVÁR
Somogy megye székhelye, 69 ezer lakosú, a
Kapos völgyében, a Kapos folyó két oldalán, a Külsõ-Somogy és a
Zselici-dombság találkozásánál fekszik. A mocsaras Kapos-völgyet messze
elkerülték a fontosabb útvonalak. Az elsõ jelentõsebb esemény 1061-ben
történt, amikor Szentjakabon felépült a bencés monostor. A neves egyházi
központot már gyakrabban keresték fel királyok, egyéb politikai események
színtere is volt. Várát a 14. században építették. A törökök 1555-ben foglal-
ták el és 131 évig tartották megszállás alatt. A török után a Rákóczi-szabad-
ságharc pecsételte meg a vár sorsát. Ma már romjai is alig látszanak. A kö-
zépkori vár megmaradt falrészletét konzerválták, és a környékét parkosítot-
ták. A város újjáépítése a 18. században kezdõdött, az Esterházyak somogyi
birtokaként. 1749-ben lett a megye székhelye. A 19. században már kitûnõ
forgalmi helyzete segítette fejlõdését. Somogy megye minden irányába innen
futnak szét az utak és a vasutak.
358 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Központi tere a Kossuth tér, ahol a neoromán stílusú, 1993-ban szé-
kesegyházi rangot kapott Nagyboldogasszony-templom áll. Széles, lépcsõ-
zetesen kialakított elõtér vezet a díszes neoromán kapuzathoz. Felette a
nagyméretû, erkélyszerû falfülkében lévõ freskómû, melyen Krisztus és a
magyarok Nagyasszonya, elõttük pedig a nekik hódoló plébános, a polgár-
mester és a város lakóinak képviselõi láthatók. A templomnak egy homlokza-
ti tornya van négy kis tornyocskával. Belsejét Bory Jenõ szobrai díszítik.
1974-ben mellette helyezték el a toponári Festetics-kastély udvaráról ideho-
zott rokokó Mária-oszlopot. A neoreneszánsz Városháza tetõvilágítóját és
festett üvegablakait Róth Miksa készítette. A téren Kopits János Kossuth-
szobra áll, a Dorottya-ház szomszédságában pedig Csokonai Vitéz Mihály
1977-ben készült mellszobrát látni. A Dorottya-ház, a mai Csokonai Szálló
a város kelet-nyugati irányú fõutcáján áll. Az 1800 körül épült ház az Ester-
házy herceg birtokainak központja volt, melyben az uradalom tiszttartója is
lakott. A nevét onnan kapta, hogy a Széchényi Ferencet Somogy megye fõis-
páni tisztségébe beiktató bálon Csokonai Vitéz Mihály is megjelent. A költõt
ez az esemény ihlette a „Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon”
címû vígeposzának megírására. A szálló dísztermében rendezik farsang ide-
jén az országos hírûvé vált Dorottya-bált. Földszintjén van az Arany Oroszlán
Gyógyszertár, ahol Rippl-Rónai József festõmûvész gyógyszerészkedett.
A város sétálóutcáján, a Fõ utcában találjuk a klasszicista stílusban épült volt
megyeházát, amely most a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a
Rippl Rónai József nevét viselõ Múzeumnak ad otthont. A múzeum kiállításai
Somogy megye néprajzi, történelmi és természeti értékeit mutatják be.
A múzeum épülete melletti szecessziós Anker-házban kapott helyet a
Vaszary Képtár, ahol idõszaki kiállítások és a kaposvári születésû Juan
Gyenes fotómûvész állandó kiállítása tekinthetõ meg. Az új, modern megye-
házát a Dorottya Szálló szomszédságában építették fel. Innen indul a 21 szo-
borral kísért út, a „Vadvirágok útja” a Zselicbe, Szilvásszentmárton faluba.
A Zselic jellegzetes növényeit ábrázoló faszobrokat Horváth Béres János
faragta.
A város szülötte Nagy Imre (1896–1958), Magyarország tragikus sorsú, 1958-ban ki-
végzett miniszterelnöke. Rehabilitálásának évében, 1989-ben emléktáblát helyeztek el
Fõ utcai szülõházának falán. Az új Megyeháza elõtti parkban 1996-ban állították fel szob-
rát, Paulkovics Iván alkotását. A parkban a kopjafákat a doni hõsi halottak és az 1956-os
forradalom áldozatainak tiszteletére emelték.
A Rákóczi téren áll a város kulturális életének egyik jelentõs központja,
a szecessziós stílusban épült Csíky Gergely Színház. Az 1911-ben épült szín-
házépületben elõször alkalmi együttesek mutatkoztak be, az állandó társulat
1955-ben jött létre. Az épületet az 1980-as években felújították. Az utóbbi
évtizedekben a kaposvári társulat méltó rangot szerzett nemcsak a városnak
és saját munkájának, hanem az egész magyar vidéki színjátszásnak.
ORSZÁGISMERET 359
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Érdekes gyûjteménye a városnak a Steiner Gyûjtemény. A kiállítás Steiner József ma-
gángyûjteménye. A múzeumban a Kárpát-medence 19. században készített öntöttvas
használati- és dísztárgyait (kályhákat, kereszteket, kutakat, falikutakat, csillárokat stb.)
mutatják be. A Rippl-Rónai téren áll a névadó szobra Medgyessy Ferenctõl.
A Róma-hegyen találjuk Rippl-Rónai József (1861–1927) egykori villá-
ját, amely ma múzeum. A mûvész 1908-ban vásárolta meg a Róma-villát,
mely haláláig lakhelyéül szolgált. Az eredeti bútorokkal és több mint kilenc-
ven mûalkotással berendezett múzeum gazdag betekintést nyújt a mûvész
festõi korszakaiba.
Rippl-Rónai József, a stílusújító modern festészet magyarországi meghonosítója Kapos-
váron született, Münchenben és Párizsban tanult. Késõbb visszatért Kaposvárra, és
1927-ben bekövetkezett haláláig itt dolgozott. Gyakran látogatta meg õt mûtermében
Ady Endre, Babits Mihály és Móricz Zsigmond. Róluk képeket is festett.
A város keleti szélén találjuk Kaposvár legrégebbi védett mûemlékét, a
kaposszentjakabi bencés apátság romjait.
Az alapító oklevél szerint Gyõr fia, Ottó somogyi ispán 1061-ben bencés monostort ala-
pított a Szent Jakab-hegyen. Felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is
részt vett. Az egykori kerengõben kialakított kõtárban román kori és gótikus bordaprofi-
lok, palmetta díszes oszlopfõk és lábazatok tekinthetõk meg. A romegyüttes rekonstruá-
lása 2001-ben fejezõdött be. Szabadtéri színházi és zenei estek, képzõmûvészeti táborok
színtereként is szolgál. A kiszolgáló épületegyüttesében Somogyi Gyõzõ festõmûvész
magyar királyokról készült arcképcsarnoka látható.
SZENNA, mely Kaposvártól 8 km-re délnyugatra helyezkedik el, értékes
Szabadtéri Néprajzi Gyûjteménnyel rendelkezik. A gyûjtemény az országban
egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élõ faluban létrejött falumúzeum.
Célja a zselici és a belsõ-somogyi faépítkezés – favázas talpasházak, füs-
töskonyhás lakóházak – legszebb emlékeinek megmentése az objektumok
szabadtéri néprajzi gyûjteménybe történõ áttelepítésével. 1978-ban nyitották
meg. Területén gyakran rendeznek hagyományõrzõ foglalkozásokat, bemu-
tatókat.
A gyûjtemény Szennában történõ létrehozását a falu népi építészeti hagyományai, a még
itt, eredeti helyén található talpasház, a település táji adottságai, valamint a kiemelkedõ-
en szép, eredeti helyén álló, festett kazettás mennyezetû református templom indokolták.
A templom belsõ berendezését Nagyváthy János asztalosmester készítette. Rendkívül
szép a festett kazettás mennyezete, a szószéke és a padjai. A templom legnevesebb lelké-
sze Tildy Zoltán volt, hazánk II. világháború utáni köztársasági elnöke.
A Falumúzeum 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott.
A Kaposvár és Fonyód közötti útvonal mentén említésre méltó telepü-
lés Somogyvámos.
SOMOGYVÁMOS határában terül el a 150 hektáros, csodálatos termé-
szeti környezetben található Krisna-völgy. A völgyben az 1990-es évek elején
telepedett meg a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége. Az általuk
360 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
létrehozott Indiai Kulturális Központ és Biofarm Európában egyedülálló léte-
sítmény, melynek célja a természetes életmód és a szellemi-lelki harmónián
alapuló kultúra bemutatása a Védák alapján. Magyarország elsõ Védikus
templomát 1996-ban avatták fel a Krisna-völgyben. Az 1500 m2-es, falfest-
ményekkel és dombormûvekkel gazdagon díszített indiai templom szentélyé-
ben a látogatók a tradicionális szertartásokat is megtekinthetik. Az indiai
hagyományok szerint felépített Krisna-faluban ma mintegy 90 szerzetes él és
több házaspár is letelepedett. A faluban templom, vegetáriánus étterem,
biopékség, ajándékbolt és biofarm található. A farmon biogazdálkodást foly-
tatnak, amely biztosítja az itt élõk és az idelátogatók ellátását.
A Krisna-völgy rendszeresen helyet ad fesztiváloknak, zenei és színházi
elõadásoknak, látványos indiai és falusi ünnepségeknek. Rendezvényei közül
kiemelkedõ a Nyári Egyetemnek nevezett intellektuális fórum és a több ezer
látogatót vonzó Krisna-völgyi Búcsú.
Visszatérve Szekszárdra, utunkat az 56-os úton Szekszárdtól délre, a
Duna mentén folytatjuk.
Sárköz
A gemenci útról leágazás vezet dél felé a Sárköz területére, amelynek
14–16 km széles és 30 km hosszú területe régen a Duna ártere volt. Valaha
24 falu virágzott a Sárközben, de a török idõkben nagy részük elpusztult.
Megmaradt mai falvai – Õcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék – a Duna árvízjárta
teraszaira épültek, és részben elszigetelve megõrizték népviseletüket, dalai-
kat, táncaikat, meséiket.
A páratlan népmûvészeti gazdagságáról híres Sárköz jelentõs múltra visszatekintõ térség.
E területet részben a dunai hajóút, részben a Buda–Belgrád kereskedelmi útvonal közel-
sége miatt mindig gyors fejlõdés jellemezte, amely csupán a török hódoltság utáni idõk-
ben – a népesség megfogyatkozásával és a pusztítások következményeként – lassult le.
A 19. század elején indult és a század végéig tartott a vidék árvízmentesítése és a Duna
szabályozása. A szabályozások eredményeképpen az itt élõ lakosság életmódváltásra
kényszerült. A halász, pákász, pásztor életformát fokozatosan váltotta fel a mezõgazda-
sági termelés. A sárközi falvak határa többszörösére nõtt, és ez erõteljes gazdasági fejlõ-
dést eredményezett. A Sárköz népe meggazdagodott. Ennek hatására teljesen megválto-
zott a népi építészet jellege is, a hagyományos talpas, sövényházas építkezés teljesen ki-
szorult. Megkezdõdött a vert falú, majd a téglaházak építése. Kezdetben a klasszicizmus
elemei jelentek meg, amik kimutathatók a hosszú tornácokban és a vakolatdíszítések-
ben is. A hosszanti elrendezésû házak ekkor még az utca vonalára merõlegesen helyez-
kedtek el, de a telket már magas kerítéssel határolták. Ennek a korábbi stílusnak a
legszebb emléke a vertfalas decsi tájház.
A 19. század végén a historizmus hatása erõteljessé vált. A házak már hosszú, az utcával
párhuzamos homlokzattal készültek. Az udvarra pedig díszes hatalmas fakapukon ke-
resztül lehetett behajtani. Megjelentek a padlás félemeletei, a vakolatdíszek, a hatalmas
kukoricagórék. Ezeket a szinte városi palotákat idézõ házakat fõként német kõmûves
mesterek, elsõként is bátaszékiek emelték.
ORSZÁGISMERET 361
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Érdekes gyûjteménye a városnak a Steiner Gyûjtemény. A kiállítás Steiner József ma-
gángyûjteménye. A múzeumban a Kárpát-medence 19. században készített öntöttvas
használati- és dísztárgyait (kályhákat, kereszteket, kutakat, falikutakat, csillárokat stb.)
mutatják be. A Rippl-Rónai téren áll a névadó szobra Medgyessy Ferenctõl.
A Róma-hegyen találjuk Rippl-Rónai József (1861–1927) egykori villá-
ját, amely ma múzeum. A mûvész 1908-ban vásárolta meg a Róma-villát,
mely haláláig lakhelyéül szolgált. Az eredeti bútorokkal és több mint kilenc-
ven mûalkotással berendezett múzeum gazdag betekintést nyújt a mûvész
festõi korszakaiba.
Rippl-Rónai József, a stílusújító modern festészet magyarországi meghonosítója Kapos-
váron született, Münchenben és Párizsban tanult. Késõbb visszatért Kaposvárra, és
1927-ben bekövetkezett haláláig itt dolgozott. Gyakran látogatta meg õt mûtermében
Ady Endre, Babits Mihály és Móricz Zsigmond. Róluk képeket is festett.
A város keleti szélén találjuk Kaposvár legrégebbi védett mûemlékét, a
kaposszentjakabi bencés apátság romjait.
Az alapító oklevél szerint Gyõr fia, Ottó somogyi ispán 1061-ben bencés monostort ala-
pított a Szent Jakab-hegyen. Felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is
részt vett. Az egykori kerengõben kialakított kõtárban román kori és gótikus bordaprofi-
lok, palmetta díszes oszlopfõk és lábazatok tekinthetõk meg. A romegyüttes rekonstruá-
lása 2001-ben fejezõdött be. Szabadtéri színházi és zenei estek, képzõmûvészeti táborok
színtereként is szolgál. A kiszolgáló épületegyüttesében Somogyi Gyõzõ festõmûvész
magyar királyokról készült arcképcsarnoka látható.
SZENNA, mely Kaposvártól 8 km-re délnyugatra helyezkedik el, értékes
Szabadtéri Néprajzi Gyûjteménnyel rendelkezik. A gyûjtemény az országban
egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élõ faluban létrejött falumúzeum.
Célja a zselici és a belsõ-somogyi faépítkezés – favázas talpasházak, füs-
töskonyhás lakóházak – legszebb emlékeinek megmentése az objektumok
szabadtéri néprajzi gyûjteménybe történõ áttelepítésével. 1978-ban nyitották
meg. Területén gyakran rendeznek hagyományõrzõ foglalkozásokat, bemu-
tatókat.
A gyûjtemény Szennában történõ létrehozását a falu népi építészeti hagyományai, a még
itt, eredeti helyén található talpasház, a település táji adottságai, valamint a kiemelkedõ-
en szép, eredeti helyén álló, festett kazettás mennyezetû református templom indokolták.
A templom belsõ berendezését Nagyváthy János asztalosmester készítette. Rendkívül
szép a festett kazettás mennyezete, a szószéke és a padjai. A templom legnevesebb lelké-
sze Tildy Zoltán volt, hazánk II. világháború utáni köztársasági elnöke.
A Falumúzeum 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott.
A Kaposvár és Fonyód közötti útvonal mentén említésre méltó telepü-
lés Somogyvámos.
SOMOGYVÁMOS határában terül el a 150 hektáros, csodálatos termé-
szeti környezetben található Krisna-völgy. A völgyben az 1990-es évek elején
telepedett meg a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége. Az általuk
360 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
létrehozott Indiai Kulturális Központ és Biofarm Európában egyedülálló léte-
sítmény, melynek célja a természetes életmód és a szellemi-lelki harmónián
alapuló kultúra bemutatása a Védák alapján. Magyarország elsõ Védikus
templomát 1996-ban avatták fel a Krisna-völgyben. Az 1500 m2-es, falfest-
ményekkel és dombormûvekkel gazdagon díszített indiai templom szentélyé-
ben a látogatók a tradicionális szertartásokat is megtekinthetik. Az indiai
hagyományok szerint felépített Krisna-faluban ma mintegy 90 szerzetes él és
több házaspár is letelepedett. A faluban templom, vegetáriánus étterem,
biopékség, ajándékbolt és biofarm található. A farmon biogazdálkodást foly-
tatnak, amely biztosítja az itt élõk és az idelátogatók ellátását.
A Krisna-völgy rendszeresen helyet ad fesztiváloknak, zenei és színházi
elõadásoknak, látványos indiai és falusi ünnepségeknek. Rendezvényei közül
kiemelkedõ a Nyári Egyetemnek nevezett intellektuális fórum és a több ezer
látogatót vonzó Krisna-völgyi Búcsú.
Visszatérve Szekszárdra, utunkat az 56-os úton Szekszárdtól délre, a
Duna mentén folytatjuk.
Sárköz
A gemenci útról leágazás vezet dél felé a Sárköz területére, amelynek
14–16 km széles és 30 km hosszú területe régen a Duna ártere volt. Valaha
24 falu virágzott a Sárközben, de a török idõkben nagy részük elpusztult.
Megmaradt mai falvai – Õcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék – a Duna árvízjárta
teraszaira épültek, és részben elszigetelve megõrizték népviseletüket, dalai-
kat, táncaikat, meséiket.
A páratlan népmûvészeti gazdagságáról híres Sárköz jelentõs múltra visszatekintõ térség.
E területet részben a dunai hajóút, részben a Buda–Belgrád kereskedelmi útvonal közel-
sége miatt mindig gyors fejlõdés jellemezte, amely csupán a török hódoltság utáni idõk-
ben – a népesség megfogyatkozásával és a pusztítások következményeként – lassult le.
A 19. század elején indult és a század végéig tartott a vidék árvízmentesítése és a Duna
szabályozása. A szabályozások eredményeképpen az itt élõ lakosság életmódváltásra
kényszerült. A halász, pákász, pásztor életformát fokozatosan váltotta fel a mezõgazda-
sági termelés. A sárközi falvak határa többszörösére nõtt, és ez erõteljes gazdasági fejlõ-
dést eredményezett. A Sárköz népe meggazdagodott. Ennek hatására teljesen megválto-
zott a népi építészet jellege is, a hagyományos talpas, sövényházas építkezés teljesen ki-
szorult. Megkezdõdött a vert falú, majd a téglaházak építése. Kezdetben a klasszicizmus
elemei jelentek meg, amik kimutathatók a hosszú tornácokban és a vakolatdíszítések-
ben is. A hosszanti elrendezésû házak ekkor még az utca vonalára merõlegesen helyez-
kedtek el, de a telket már magas kerítéssel határolták. Ennek a korábbi stílusnak a
legszebb emléke a vertfalas decsi tájház.
A 19. század végén a historizmus hatása erõteljessé vált. A házak már hosszú, az utcával
párhuzamos homlokzattal készültek. Az udvarra pedig díszes hatalmas fakapukon ke-
resztül lehetett behajtani. Megjelentek a padlás félemeletei, a vakolatdíszek, a hatalmas
kukoricagórék. Ezeket a szinte városi palotákat idézõ házakat fõként német kõmûves
mesterek, elsõként is bátaszékiek emelték.
ORSZÁGISMERET 361
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A lecsapolások után meginduló felvirágzással a népi kultúra is megváltozott. A táj nép-
mûvészete, viselete is kiszínesedett, mind gazdagabbá vált. Ez ruházatukban olyannyira
megmutatkozott, hogy a sárközi viselet az egyik leggazdagabban díszítetté vált.
Háromévente rendezik meg a Duna-menti Folklór Fesztivált.
A sárközi varrottas, rojtos szõttes eljutott már innen a világ minden
részébe. Készítõi közül többen kaptak meg a Népmûvészet Mestere kitünte-
tést.
DECS a Sárköz fõvárosa. Tájházában és a Faluházban ismerkedhetünk
meg a Sárköz népmûvészetével, viseletével és népi kultúrájával. A Sárköz-
ben minden nõ tudott szõni. A régi sárközi ünnepi szõttesek mintája lényegé-
ben a piros és a kék, illetve a piros és a fekete csíkok különféle variációja.
Késõbb színes (zöld, sárga, lila) szõttest is készítettek. Fekete alapon fehér
fonállal varrt fõkötõket viseltek.
BÁTASZÉK A települést az 56-os úton tovább haladva érjük el. 1526-ban
a mohácsi csata elõtt történelmi jelentõségû, fontos tanácskozás színhelye
volt. Itt választották fõvezérré Tomori Pál érseket. A mai római katolikus temp-
lom mellett 2001-ben találták meg és szépen konzerválták a cikádori ciszterci-
ta apátság alapfalait. Bátaszékrõl híd vezet át a Dunán Bajára.
CIKÁDOR Itt települtek le hazánkban elõször 1142-ben – II. Géza hívásá-
ra – a ciszterci szerzetesek, akik a legkorszerûbb mezõgazdálkodást terjesz-
tették el hazánkban. Apátságuk helye sokáig ismeretlen volt.
A település déli határában, a Mohácsra vezetõ út mellett találjuk hazánk
legszebb síkvidéki kálváriáját.
MOHÁCS Baranya dunai kikötõvárosa, egyben folyami határál-
lomás. A Duna jobb partján, 8–10 m magasan épült, és kiterjed a
szomszédos Mohácsi-szigetre is.
Az elsõ hivatalos irat 1093-ban Villa Mohach néven említi. 1408-ban már mezõvárosi jo-
got kapott, amit azután késõbb jó idõre elvesztett, és csak több évszázad múltán tudta
visszaszerezni város rangját, dacára, hogy már az 1500-as években a pécsi püspök ura-
dalmai között Pécs után Mohács volt a legjelentõsebb. A törökök a gyõztes csata után
felgyújtották ugyan, de végül is többé-kevésbé újjáépítették az általuk Mihádzs-nak ke-
resztelt települést. A Bajánál két ágra szakadó Duna a várossal szemközt szigetet ölel kö-
rül. A török uralom alatt sokan átmenekültek, áttelepültek ide. Erre az idõre vezethetõ
vissza a híres busójárás születése is. 1687-ben szabadult meg a város a másfél évszáza-
dos török rabságból, de hosszú évekig igazi békés fejlõdésrõl nem lehetett beszélni.
Soknemzetiségû város, amely a 18. században alakult ki. Az itt élõ ma-
gyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le sokácok, bunyevácok
(katolikus délszlávok), rácok (szerbek, görögkeleti vallású délszlávok), elzá-
szi, késõbb osztrák német nyelvûek. Az iparosodó városban épült meg Euró-
pa egyik legnagyobb farostlemezgyára, ahol a világon elõször akácfát is
362 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
hasznosítottak. Kiemelkedõ a város kulturális élete, amelynek egyik hagyo-
mánya az idegenforgalmi érdekességként felújított busójárás, amely tél-
búcsúztató farsangi ünnepély, nagyböjt elõtt.
Mohács elõtt, a sombereki elágazásnál, a Csele-patak partján áll a La-
jos Emlék. Az emlékmûvet 1864-ben emeltette Turcsányi Soma mohácsi la-
kos, volt 48-as honvédtiszt, saját költségén. Az oroszlános emlékoszlopon
Kiss György szobrászmûvész dombormûve II. Lajos halálát örökíti meg. Az
emlékmû annak a helynek közelében áll, ahol II. Lajos – a mohácsi csata
színhelyérõl menekülve – vízbe fulladt. Közelében épült a Duna vizét Pécsre
szállító vízmûrendszer kiinduló pontja.
Mohácsot észak felõl érjük el a Kossuth Lajos utcán. Elõször a barokk
ferences templomot látjuk a mellette épült rendházzal, majd a Szepessy té-
ren a 18. századi püspöki templom tûnik fel. Kapuja felett az építtetõ Berényi
Zsigmond püspök címere látható. A téren áll a Püspöki Palota is, amelyet
szintén Berényi Zsigmond kezdett építeni 1732-ben, de befejezni csak utóda,
Esterházy Pál tudta 1799-ben. A szépen parkosított téren áll Lechner Jenõ
1931-ben készített lengyel hõsök emlékmûve, egy oszlopon lévõ koronás
sas. Felirata: „1526. augusztus 29-én, a mohácsi csatában Gnoinski Livhard
kapitány vezérlete alatt részt vett és hõsi halálat halt vitézek emlékére.”
A város központja felé haladva a négy oszlopon nyugvó Hõsi Emlékmû-
vet látjuk, amely az elsõ világháború 450 mohácsi hõsi halottjára emlékeztet.
Készítette Visy Zoltán szobrász 1935-ben.
A város központi tere a Széchenyi tér. Déli oldalát a Csatatéri Emlék-
templom, vagy más néven Fogadalmi templom zárja le, amelyet a csata 400
éves évfordulójára emlékezve építettek. Alapkövét 1926-ban tették le, de
építéséhez csak 1929-ben fogtak hozzá, 1940-re lett kész a mai formájában.
Árkay Aladár (1868–1932) és fia, Árkay Bertalan (1901–1975) tervezte bi-
záncias stílusban. A templom alapjába 3 ezer magyar község, 52 város és 25
megyeháza udvarából felvett egy-egy kilogrammos emlékföld-csomagot he-
lyeztek el, jellemezve ezzel nemzetünk összefogását. A templom kupolája
30 m magas és 20 m széles. Szenteket ábrázoló színes üvegablakait Árkayné
Sztehló Lili, színes aranyos mozaikjait pedig Kolbe Mihály készítette 1952 és
1956 között. A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai 1984-ben Michael
Gaussling német üvegmûvész munkája nyomán készültek.
A teret kelet felõl a városháza szecessziós, keleties stílusú, török-mór
díszítõelemeket felhasználó épülete zárja le, amelyet szintén Árkay Aladár
tervezett 1926-ban. Dísztermében a Bán István, mohácsi származású ipar-
mûvész által 1922-ben készített hatalmas gobelinkép a busójárás szokását
örökíti meg. Az alkotás számos hazai és a brüsszeli világkiállításon díjat
nyert. A tér nyugati oldalán lévõ három zászlótartó vitéz kõszobra a török
alóli felszabadulást, a városháza elõtti három bronz nõalak pedig a nemzetisé-
gek összefogását jelképezi.
ORSZÁGISMERET 363
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A lecsapolások után meginduló felvirágzással a népi kultúra is megváltozott. A táj nép-
mûvészete, viselete is kiszínesedett, mind gazdagabbá vált. Ez ruházatukban olyannyira
megmutatkozott, hogy a sárközi viselet az egyik leggazdagabban díszítetté vált.
Háromévente rendezik meg a Duna-menti Folklór Fesztivált.
A sárközi varrottas, rojtos szõttes eljutott már innen a világ minden
részébe. Készítõi közül többen kaptak meg a Népmûvészet Mestere kitünte-
tést.
DECS a Sárköz fõvárosa. Tájházában és a Faluházban ismerkedhetünk
meg a Sárköz népmûvészetével, viseletével és népi kultúrájával. A Sárköz-
ben minden nõ tudott szõni. A régi sárközi ünnepi szõttesek mintája lényegé-
ben a piros és a kék, illetve a piros és a fekete csíkok különféle variációja.
Késõbb színes (zöld, sárga, lila) szõttest is készítettek. Fekete alapon fehér
fonállal varrt fõkötõket viseltek.
BÁTASZÉK A települést az 56-os úton tovább haladva érjük el. 1526-ban
a mohácsi csata elõtt történelmi jelentõségû, fontos tanácskozás színhelye
volt. Itt választották fõvezérré Tomori Pál érseket. A mai római katolikus temp-
lom mellett 2001-ben találták meg és szépen konzerválták a cikádori ciszterci-
ta apátság alapfalait. Bátaszékrõl híd vezet át a Dunán Bajára.
CIKÁDOR Itt települtek le hazánkban elõször 1142-ben – II. Géza hívásá-
ra – a ciszterci szerzetesek, akik a legkorszerûbb mezõgazdálkodást terjesz-
tették el hazánkban. Apátságuk helye sokáig ismeretlen volt.
A település déli határában, a Mohácsra vezetõ út mellett találjuk hazánk
legszebb síkvidéki kálváriáját.
MOHÁCS Baranya dunai kikötõvárosa, egyben folyami határál-
lomás. A Duna jobb partján, 8–10 m magasan épült, és kiterjed a
szomszédos Mohácsi-szigetre is.
Az elsõ hivatalos irat 1093-ban Villa Mohach néven említi. 1408-ban már mezõvárosi jo-
got kapott, amit azután késõbb jó idõre elvesztett, és csak több évszázad múltán tudta
visszaszerezni város rangját, dacára, hogy már az 1500-as években a pécsi püspök ura-
dalmai között Pécs után Mohács volt a legjelentõsebb. A törökök a gyõztes csata után
felgyújtották ugyan, de végül is többé-kevésbé újjáépítették az általuk Mihádzs-nak ke-
resztelt települést. A Bajánál két ágra szakadó Duna a várossal szemközt szigetet ölel kö-
rül. A török uralom alatt sokan átmenekültek, áttelepültek ide. Erre az idõre vezethetõ
vissza a híres busójárás születése is. 1687-ben szabadult meg a város a másfél évszáza-
dos török rabságból, de hosszú évekig igazi békés fejlõdésrõl nem lehetett beszélni.
Soknemzetiségû város, amely a 18. században alakult ki. Az itt élõ ma-
gyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le sokácok, bunyevácok
(katolikus délszlávok), rácok (szerbek, görögkeleti vallású délszlávok), elzá-
szi, késõbb osztrák német nyelvûek. Az iparosodó városban épült meg Euró-
pa egyik legnagyobb farostlemezgyára, ahol a világon elõször akácfát is
362 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
hasznosítottak. Kiemelkedõ a város kulturális élete, amelynek egyik hagyo-
mánya az idegenforgalmi érdekességként felújított busójárás, amely tél-
búcsúztató farsangi ünnepély, nagyböjt elõtt.
Mohács elõtt, a sombereki elágazásnál, a Csele-patak partján áll a La-
jos Emlék. Az emlékmûvet 1864-ben emeltette Turcsányi Soma mohácsi la-
kos, volt 48-as honvédtiszt, saját költségén. Az oroszlános emlékoszlopon
Kiss György szobrászmûvész dombormûve II. Lajos halálát örökíti meg. Az
emlékmû annak a helynek közelében áll, ahol II. Lajos – a mohácsi csata
színhelyérõl menekülve – vízbe fulladt. Közelében épült a Duna vizét Pécsre
szállító vízmûrendszer kiinduló pontja.
Mohácsot észak felõl érjük el a Kossuth Lajos utcán. Elõször a barokk
ferences templomot látjuk a mellette épült rendházzal, majd a Szepessy té-
ren a 18. századi püspöki templom tûnik fel. Kapuja felett az építtetõ Berényi
Zsigmond püspök címere látható. A téren áll a Püspöki Palota is, amelyet
szintén Berényi Zsigmond kezdett építeni 1732-ben, de befejezni csak utóda,
Esterházy Pál tudta 1799-ben. A szépen parkosított téren áll Lechner Jenõ
1931-ben készített lengyel hõsök emlékmûve, egy oszlopon lévõ koronás
sas. Felirata: „1526. augusztus 29-én, a mohácsi csatában Gnoinski Livhard
kapitány vezérlete alatt részt vett és hõsi halálat halt vitézek emlékére.”
A város központja felé haladva a négy oszlopon nyugvó Hõsi Emlékmû-
vet látjuk, amely az elsõ világháború 450 mohácsi hõsi halottjára emlékeztet.
Készítette Visy Zoltán szobrász 1935-ben.
A város központi tere a Széchenyi tér. Déli oldalát a Csatatéri Emlék-
templom, vagy más néven Fogadalmi templom zárja le, amelyet a csata 400
éves évfordulójára emlékezve építettek. Alapkövét 1926-ban tették le, de
építéséhez csak 1929-ben fogtak hozzá, 1940-re lett kész a mai formájában.
Árkay Aladár (1868–1932) és fia, Árkay Bertalan (1901–1975) tervezte bi-
záncias stílusban. A templom alapjába 3 ezer magyar község, 52 város és 25
megyeháza udvarából felvett egy-egy kilogrammos emlékföld-csomagot he-
lyeztek el, jellemezve ezzel nemzetünk összefogását. A templom kupolája
30 m magas és 20 m széles. Szenteket ábrázoló színes üvegablakait Árkayné
Sztehló Lili, színes aranyos mozaikjait pedig Kolbe Mihály készítette 1952 és
1956 között. A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai 1984-ben Michael
Gaussling német üvegmûvész munkája nyomán készültek.
A teret kelet felõl a városháza szecessziós, keleties stílusú, török-mór
díszítõelemeket felhasználó épülete zárja le, amelyet szintén Árkay Aladár
tervezett 1926-ban. Dísztermében a Bán István, mohácsi származású ipar-
mûvész által 1922-ben készített hatalmas gobelinkép a busójárás szokását
örökíti meg. Az alkotás számos hazai és a brüsszeli világkiállításon díjat
nyert. A tér nyugati oldalán lévõ három zászlótartó vitéz kõszobra a török
alóli felszabadulást, a városháza elõtti három bronz nõalak pedig a nemzetisé-
gek összefogását jelképezi.
ORSZÁGISMERET 363
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A város fõútvonalán találjuk a modern, nagyméretû bronz Szenthá-
romság-szobrot, amelyet a város 900 éves fennállása alkalmából,
1993-ban emeltek Trischler Ferenc tervei alapján. A Kóló téren pedig
Laluya András „Busók” címû bronz kompozíciója áll. Itt gyülekeznek a tél-
ûzõ busójárás maskarásai. A Kanizsai Dorottya21 Múzeum „Magyarorszá-
gi horvátok, szerbek és szlovének népviselete és népmûvészete” címû kiál-
lítása gazdag helytörténeti és a busójárásra vonatkozó anyagot tartalmaz.
A múzeum másik épületében az állandó kiállítás a mohácsi csatával
ismertet meg.
9x9
Mohács–Sátorhely Történelmi Emlékhely
A Mohácsi Történelmi Emlékhely nemzeti történelmünk egyik sorsdöntõ ese-
ményének, az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csatának kõben, bronzban, élõ
és holt fákban megelevenített emlékezete. A korábban csak feltételezett te-
metkezési hely bemutatását az 1960-ban folytatott régészeti kutatások ered-
ményei tették lehetõvé. Dr. Papp László, a pécsi múzeum régésze tervszerû
ásatásokkal rábukkant az elsõ két tömegsírra, amelyekben mintegy 220–
250 csontváz feküdt. Az emlékhely építési munkái 1975 õszén kezdõdtek.
Ekkor újabb három tömegsír került elõ.
A mohácsi csatamezõ temetkezési helyén a csata 450. évfordulóján,
1976-ban nyílt meg a történelmi emlékhely. Ekkor nyitották meg az Emlék-
parkot a tömegsírok helyével, kopjafákkal. Az emlékhely 15 ezernél is több
elesett katona halálát kegyelettel õrzõ sírkert.
Az emlékhelyre Pölöskei József ötvösmûvész készítette kapun át ju-
tunk. Az ívelt záródású, monumentális alkotás az elesett hõsöket szimbolizál-
ja. Bronzelemeit 28 ezer szegeccsel állították össze, ami megközelítõen jelzi
az elesettek számát. A kapun belül két kõtáblán Rétfalvi Sándor szobrász-
mûvész alkotása a két bronzból gyûrt falevél, rajtuk az évfordulóra, s a ter-
mészetvédelmi területre figyelmeztetõ felirat olvasható. Bencsik István szob-
rászmûvész kõbõl készített térképén a csata helyét, a körülötte volt és az üt-
közet során elpusztult településeket, valamint a magyar és a török hadrend
felállását jelölte meg. Tovább haladva földbe süllyesztett átriumos épület ud-
varába jutunk. A kis udvart Illés Gyula törött virágra emlékeztetõ szökõkútja
díszíti. Az átriumos épület falai mentén elhelyezett tablók összefoglalják a tör-
ténelmi és hadi eseményeket és beszámolnak a régészeti ásatásokról. Az
21
Kanizsai Dorottya Perényi Imre nádor özvegye volt. Õ temettette el a csatatéren maradt halot-
takat siklósi jobbágyaival.
364 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
egész emlékhelyet Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök ter-
vezte.
A sírkertben a tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya,
Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrát láthatjuk. Alkotóik
Király József, Kiss Sándor, Kõ Pál és ifj. Szabó István szobrászmûvészek voltak.
9x9
A 6-os út baranyai szakasza melletti
települések
A Völgység
A Völgység kifejezés népi tájelnevezés. Csak az 1600-as évek óta vannak
írott források a használatára vonatkozóan. A török hódoltság után újratelepü-
lõ Tolna megyében kezdetben két járás volt, a simontornyai és a duna-
földvári. Ebbõl a két, észak-déli irányba hosszan elnyúló járásból választot-
ták le 1725-ben a megye déli részén a völgységi járást, ami a táj festõi
szépségével is kitûnik. A völgységi járás székhelye Bonyhád lett, amely ek-
kor még nem számított jelentõs településnek. A járás egyik különlegessége a
németek túlsúlya volt, akik a 19. század közepén meghaladták az összlakos-
ság 85%-át is. Ezzel függ össze a szakrális emlékekben való rendkívüli gaz-
dagsága, ami – párosulva a szelíd dombvidékének szépségével – Tolna me-
gye és talán az egész Dunántúl egyik legvonzóbb kistájává teszi.
KAKASD kéttornyú faluházát Makovecz Imre tervezte, 1994-ben ad-
ták át. Tornyai közül a nyugati a „sváb”, a keleti a „székely”. Elõbbi a
kakasdi templomtornyot mintázza, az õslakosokat, az utóbbi belsejében a
Bukovinában hagyott andrásfalvi templomtornyot rejti. (Andrásfalváról
származnak a kakasdi székelyek.) A fõbejárathoz öt székelykapun át ju-
tunk, a kapuk azt az öt bukovinai székely falut szimbolizálják, ahonnak a
kakasdiak érkeztek.
A kakasdi svábok szorgalmas népek voltak. Nem véletlen, hogy magu-
kat örökváltsággal – az 1841. évi törvény alapján – az országban elsõként
váltották meg földesuraiktól.
BONYHÁD A 15 ezer lakú város a Völgység kapuja és egyben központja.
A rómaiak idején itt haladt át a Sopianaet (a mai Pécset) Aquincummal
összekötõ fontos hadiút. A török harcok során elnéptelenedett. Területén zö-
ORSZÁGISMERET 365
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A város fõútvonalán találjuk a modern, nagyméretû bronz Szenthá-
romság-szobrot, amelyet a város 900 éves fennállása alkalmából,
1993-ban emeltek Trischler Ferenc tervei alapján. A Kóló téren pedig
Laluya András „Busók” címû bronz kompozíciója áll. Itt gyülekeznek a tél-
ûzõ busójárás maskarásai. A Kanizsai Dorottya21 Múzeum „Magyarorszá-
gi horvátok, szerbek és szlovének népviselete és népmûvészete” címû kiál-
lítása gazdag helytörténeti és a busójárásra vonatkozó anyagot tartalmaz.
A múzeum másik épületében az állandó kiállítás a mohácsi csatával
ismertet meg.
9x9
Mohács–Sátorhely Történelmi Emlékhely
A Mohácsi Történelmi Emlékhely nemzeti történelmünk egyik sorsdöntõ ese-
ményének, az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csatának kõben, bronzban, élõ
és holt fákban megelevenített emlékezete. A korábban csak feltételezett te-
metkezési hely bemutatását az 1960-ban folytatott régészeti kutatások ered-
ményei tették lehetõvé. Dr. Papp László, a pécsi múzeum régésze tervszerû
ásatásokkal rábukkant az elsõ két tömegsírra, amelyekben mintegy 220–
250 csontváz feküdt. Az emlékhely építési munkái 1975 õszén kezdõdtek.
Ekkor újabb három tömegsír került elõ.
A mohácsi csatamezõ temetkezési helyén a csata 450. évfordulóján,
1976-ban nyílt meg a történelmi emlékhely. Ekkor nyitották meg az Emlék-
parkot a tömegsírok helyével, kopjafákkal. Az emlékhely 15 ezernél is több
elesett katona halálát kegyelettel õrzõ sírkert.
Az emlékhelyre Pölöskei József ötvösmûvész készítette kapun át ju-
tunk. Az ívelt záródású, monumentális alkotás az elesett hõsöket szimbolizál-
ja. Bronzelemeit 28 ezer szegeccsel állították össze, ami megközelítõen jelzi
az elesettek számát. A kapun belül két kõtáblán Rétfalvi Sándor szobrász-
mûvész alkotása a két bronzból gyûrt falevél, rajtuk az évfordulóra, s a ter-
mészetvédelmi területre figyelmeztetõ felirat olvasható. Bencsik István szob-
rászmûvész kõbõl készített térképén a csata helyét, a körülötte volt és az üt-
közet során elpusztult településeket, valamint a magyar és a török hadrend
felállását jelölte meg. Tovább haladva földbe süllyesztett átriumos épület ud-
varába jutunk. A kis udvart Illés Gyula törött virágra emlékeztetõ szökõkútja
díszíti. Az átriumos épület falai mentén elhelyezett tablók összefoglalják a tör-
ténelmi és hadi eseményeket és beszámolnak a régészeti ásatásokról. Az
21
Kanizsai Dorottya Perényi Imre nádor özvegye volt. Õ temettette el a csatatéren maradt halot-
takat siklósi jobbágyaival.
364 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
egész emlékhelyet Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök ter-
vezte.
A sírkertben a tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya,
Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrát láthatjuk. Alkotóik
Király József, Kiss Sándor, Kõ Pál és ifj. Szabó István szobrászmûvészek voltak.
9x9
A 6-os út baranyai szakasza melletti
települések
A Völgység
A Völgység kifejezés népi tájelnevezés. Csak az 1600-as évek óta vannak
írott források a használatára vonatkozóan. A török hódoltság után újratelepü-
lõ Tolna megyében kezdetben két járás volt, a simontornyai és a duna-
földvári. Ebbõl a két, észak-déli irányba hosszan elnyúló járásból választot-
ták le 1725-ben a megye déli részén a völgységi járást, ami a táj festõi
szépségével is kitûnik. A völgységi járás székhelye Bonyhád lett, amely ek-
kor még nem számított jelentõs településnek. A járás egyik különlegessége a
németek túlsúlya volt, akik a 19. század közepén meghaladták az összlakos-
ság 85%-át is. Ezzel függ össze a szakrális emlékekben való rendkívüli gaz-
dagsága, ami – párosulva a szelíd dombvidékének szépségével – Tolna me-
gye és talán az egész Dunántúl egyik legvonzóbb kistájává teszi.
KAKASD kéttornyú faluházát Makovecz Imre tervezte, 1994-ben ad-
ták át. Tornyai közül a nyugati a „sváb”, a keleti a „székely”. Elõbbi a
kakasdi templomtornyot mintázza, az õslakosokat, az utóbbi belsejében a
Bukovinában hagyott andrásfalvi templomtornyot rejti. (Andrásfalváról
származnak a kakasdi székelyek.) A fõbejárathoz öt székelykapun át ju-
tunk, a kapuk azt az öt bukovinai székely falut szimbolizálják, ahonnak a
kakasdiak érkeztek.
A kakasdi svábok szorgalmas népek voltak. Nem véletlen, hogy magu-
kat örökváltsággal – az 1841. évi törvény alapján – az országban elsõként
váltották meg földesuraiktól.
BONYHÁD A 15 ezer lakú város a Völgység kapuja és egyben központja.
A rómaiak idején itt haladt át a Sopianaet (a mai Pécset) Aquincummal
összekötõ fontos hadiút. A török harcok során elnéptelenedett. Területén zö-
ORSZÁGISMERET 365
aA A Dél-dunántúli régió Bb
mében protestáns magyarok, majd késõbb németek telepedtek le. Bonyhád
fejlõdése akkor vett nagyobb lendületet, amikor 1743-ban Perczel József
apósával együtt megvásárolta a bonyhádi uradalom egy részét. 1782-ben
kapott mezõvárosi rangot. A 18. század legvégére a mezõváros a felekezeti
egyensúly állapotába kerül, kialakul német-zsidó arculata, lakosságának har-
mada katolikus, harmada evangélikus, harmada zsidó. A második világhábo-
rú utáni kitelepítések következtében bukovinai és erdélyi székelyek érkeztek.
Katolikus temploma Winkler Mihály plébánossága alatt 1769–82 között
épült. 1782-ben Esterházy László pécsi püspök a Szeplõtelen fogantatás
tiszteletére szentelte fel. Fõhomlokzatát Mózes és Pál apostol szobrai díszí-
tik. A szobrászati díszítések, a harmonikus építészeti tagolások és arányok a
megye egyik legszebb templomává teszik. A belsõben a fõoltár mellett
4 mellékoltárt találunk.
Winkler Mihály (1729–1810) korának egy kiemelkedõ tudású és hitbuzgó plébánosa volt.
Nevét a becses magyar nyelvemlék, az 1506-ból származó Winkler-kódex is õrzi. Tartalma:
naptár, énekek, imádságok, tanítások, elmélkedések, a passió (egyezõ a Nádor-kódexbeli-
vel), evangéliumi darabok és apácákhoz intézett beszédek. (Ma az Országos Széchényi
Könyvtár õrzi.) A kódexet õ ajándékozta a pécsi egyetem könyvtárának, innen a
Winkler-kódex elnevezés. Plébánossága alatt megtanult jiddisül, könyvet írt a zsidóknak,
s meg akarta téríteni õket, de ez a próbálkozása nem sikertelenült. Ezért került az oromzat
egyik fülkéjébe Mózes alakja.
A katolikus templom szomszédságában, az egykori Dõry-kastélyban
mûködik a Völgységi Múzeum, amelynek gyûjteményei a Völgység népeinek
mindennapjait, szokásait mutatják be. A Petõfi Sándor nevét viselõ evangéli-
kus gimnáziuma Tolna megye legrégibb alapítású gimnáziuma utódaként
mûködik. Leghíresebb diákja Illyés Gyula író volt.
Az intézményt 1806-ban Sárszentlõrincen alapították. 1806 és 1853 között három évfo-
lyamú kisgimnázium volt. Ebben az idõben, 1831–33 között volt itt kisdiák Petõfi Sándor.
A Perczel-család kúriája 1780 körül épült copf stílusban, majd 1820
körül klasszicista stílusban átalakították. Itt született 1811-ben Perczel Mór
honvédtábornok. Perczel Mór 1848-ban Bonyhádon gyûjtötte össze népfel-
kelõkbõl álló seregét. Legnagyobb harci sikere pedig a már említett 1848
õszi, ozorai gyõzelme a császári hadak felett. Életének utolsó évtizedeit is itt
töltötte. Az épületben Perczel Emlékszobát rendeztek be. Perczel Mór sírja, a
család többi tagjával együtt, a Kálvária-dombi temetõkertben van.
1995-ben a bukovinai székelyek letelepítésének 50. évfordulója tiszte-
letére emlékparkot hoztak létre. Ekkor állították fel a Székelykaput.
1998-ban keresztet, kopjafát és kiskaput is állítottak a parkba. 2000 augusz-
tusában, a Bukovinai Székely Millenniumi Székelytalálkozó keretében újabb
kopjafát helyeztek el.
A Vörösmarty-szoborcsoportot, Szabó György alkotását 1990-ben állí-
tották fel. A három oszlopon elöl középen Vörösmarty Mihály mellszobra,
366 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
mögötte jobbra és balra egy-egy nõalak: Perczel Etelka és a költészet mú-
zsája.
A Bonyhádhoz tartozó alsóbörzsönyi Perczel-kúriában házitanítósko-
dott 1817–1822 között Vörösmarty Mihály költõ. Ekkor szeretett bele – re-
ménytelenül – a 15 éves Perczel Etelkába.
Bonyhádtól 5 kilométerre a Duna irányában érhetõ el a szerb templo-
máról és kolostoráról híres Grábóc.
GRÁBÓC A települést a török elõl menekülõ szerb szerzetesek tették ne-
vezetessé, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek
ide. Grábóc a 17. században még tiszta szerb lakosságú település volt, a
18. században azonban fokozatosan elnémetesedett. Az 1789-es népszám-
lálás már német-szerb lakosságúnak nevezi. A 19. századra Grábóc is tipikus
„sváb” faluvá válik, ahol a szerb kolostor és az egyre fogyatkozó szerb lakos-
ság csak különlegességnek számított. A katolikus németek 1765-ben építik
fel elsõ kápolnájukat, amit 1795-ben a mai templommá építettek ki. A kívül-
rõl egyszerû kis templom fõoltára érdekes. A közelmúltban a kitelepített né-
metek újíttatták fel. Mellette a Kálváriát látjuk.
A falu keleti végén épült fel a Magyarország egyetlen fennmaradt szerb
kolostor-temploma. Az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási
központja volt. 1585-ben alapították, és ettõl kezdve 1974-ig, az utolsó
szerzetes haláláig – a török idõket és a Rákóczi-szabadságharc idõszakát ki-
véve – folyamatosan mûködött. Vallási jelentõségét kiemeli, hogy itt õriznek
egy igen értékes Szent Borbála-ereklyét is, ami miatt búcsújáróhelyként is
jelentõs. Jelenlegi barokk temploma 1736–1741 között épült. Tornya és ku-
polatornya 1796-ból származik. Ikonosztáza 1768-ban készült, képeit Vasilij
Ostojic újvidéki festõ készítette. A freskók 1784–1785-ben készültek az
ugyancsak újvidéki Andrej Saltist vezetésével. A templomot és a kolostort
1994-ben a szerb egyház újra birtokba vehette.
Évenkénti nevezetessége a Péter-napi görögkeleti búcsú, amelyet a ko-
lostor gyönyörûen restaurált barokk templomában tartanak.
A Mecsek
A Mecsek változatos felépítésû, erdõvel borított, gránitalapzaton nyugvó,
gyûrt szerkezetû, törésekkel feldarabolt alacsony középhegység, amely a Tol-
nai- és a Baranyai-dombságoktól körítve, szigetszerûen helyezkedik el.
Fõ tömegét a triász és jura tengerében lerakódott mészkõ alkotja. A körülbelül 30 km
hosszan elnyúló, északkelet-délnyugati csapásirányú hegységet egy erõteljes haránttörés
két részre osztja: Nyugati- és Keleti-Mecsekre. A Nyugati-Mecsek kissé alacsonyabb,
ORSZÁGISMERET 367
aA A Dél-dunántúli régió Bb
mében protestáns magyarok, majd késõbb németek telepedtek le. Bonyhád
fejlõdése akkor vett nagyobb lendületet, amikor 1743-ban Perczel József
apósával együtt megvásárolta a bonyhádi uradalom egy részét. 1782-ben
kapott mezõvárosi rangot. A 18. század legvégére a mezõváros a felekezeti
egyensúly állapotába kerül, kialakul német-zsidó arculata, lakosságának har-
mada katolikus, harmada evangélikus, harmada zsidó. A második világhábo-
rú utáni kitelepítések következtében bukovinai és erdélyi székelyek érkeztek.
Katolikus temploma Winkler Mihály plébánossága alatt 1769–82 között
épült. 1782-ben Esterházy László pécsi püspök a Szeplõtelen fogantatás
tiszteletére szentelte fel. Fõhomlokzatát Mózes és Pál apostol szobrai díszí-
tik. A szobrászati díszítések, a harmonikus építészeti tagolások és arányok a
megye egyik legszebb templomává teszik. A belsõben a fõoltár mellett
4 mellékoltárt találunk.
Winkler Mihály (1729–1810) korának egy kiemelkedõ tudású és hitbuzgó plébánosa volt.
Nevét a becses magyar nyelvemlék, az 1506-ból származó Winkler-kódex is õrzi. Tartalma:
naptár, énekek, imádságok, tanítások, elmélkedések, a passió (egyezõ a Nádor-kódexbeli-
vel), evangéliumi darabok és apácákhoz intézett beszédek. (Ma az Országos Széchényi
Könyvtár õrzi.) A kódexet õ ajándékozta a pécsi egyetem könyvtárának, innen a
Winkler-kódex elnevezés. Plébánossága alatt megtanult jiddisül, könyvet írt a zsidóknak,
s meg akarta téríteni õket, de ez a próbálkozása nem sikertelenült. Ezért került az oromzat
egyik fülkéjébe Mózes alakja.
A katolikus templom szomszédságában, az egykori Dõry-kastélyban
mûködik a Völgységi Múzeum, amelynek gyûjteményei a Völgység népeinek
mindennapjait, szokásait mutatják be. A Petõfi Sándor nevét viselõ evangéli-
kus gimnáziuma Tolna megye legrégibb alapítású gimnáziuma utódaként
mûködik. Leghíresebb diákja Illyés Gyula író volt.
Az intézményt 1806-ban Sárszentlõrincen alapították. 1806 és 1853 között három évfo-
lyamú kisgimnázium volt. Ebben az idõben, 1831–33 között volt itt kisdiák Petõfi Sándor.
A Perczel-család kúriája 1780 körül épült copf stílusban, majd 1820
körül klasszicista stílusban átalakították. Itt született 1811-ben Perczel Mór
honvédtábornok. Perczel Mór 1848-ban Bonyhádon gyûjtötte össze népfel-
kelõkbõl álló seregét. Legnagyobb harci sikere pedig a már említett 1848
õszi, ozorai gyõzelme a császári hadak felett. Életének utolsó évtizedeit is itt
töltötte. Az épületben Perczel Emlékszobát rendeztek be. Perczel Mór sírja, a
család többi tagjával együtt, a Kálvária-dombi temetõkertben van.
1995-ben a bukovinai székelyek letelepítésének 50. évfordulója tiszte-
letére emlékparkot hoztak létre. Ekkor állították fel a Székelykaput.
1998-ban keresztet, kopjafát és kiskaput is állítottak a parkba. 2000 augusz-
tusában, a Bukovinai Székely Millenniumi Székelytalálkozó keretében újabb
kopjafát helyeztek el.
A Vörösmarty-szoborcsoportot, Szabó György alkotását 1990-ben állí-
tották fel. A három oszlopon elöl középen Vörösmarty Mihály mellszobra,
366 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
mögötte jobbra és balra egy-egy nõalak: Perczel Etelka és a költészet mú-
zsája.
A Bonyhádhoz tartozó alsóbörzsönyi Perczel-kúriában házitanítósko-
dott 1817–1822 között Vörösmarty Mihály költõ. Ekkor szeretett bele – re-
ménytelenül – a 15 éves Perczel Etelkába.
Bonyhádtól 5 kilométerre a Duna irányában érhetõ el a szerb templo-
máról és kolostoráról híres Grábóc.
GRÁBÓC A települést a török elõl menekülõ szerb szerzetesek tették ne-
vezetessé, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek
ide. Grábóc a 17. században még tiszta szerb lakosságú település volt, a
18. században azonban fokozatosan elnémetesedett. Az 1789-es népszám-
lálás már német-szerb lakosságúnak nevezi. A 19. századra Grábóc is tipikus
„sváb” faluvá válik, ahol a szerb kolostor és az egyre fogyatkozó szerb lakos-
ság csak különlegességnek számított. A katolikus németek 1765-ben építik
fel elsõ kápolnájukat, amit 1795-ben a mai templommá építettek ki. A kívül-
rõl egyszerû kis templom fõoltára érdekes. A közelmúltban a kitelepített né-
metek újíttatták fel. Mellette a Kálváriát látjuk.
A falu keleti végén épült fel a Magyarország egyetlen fennmaradt szerb
kolostor-temploma. Az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási
központja volt. 1585-ben alapították, és ettõl kezdve 1974-ig, az utolsó
szerzetes haláláig – a török idõket és a Rákóczi-szabadságharc idõszakát ki-
véve – folyamatosan mûködött. Vallási jelentõségét kiemeli, hogy itt õriznek
egy igen értékes Szent Borbála-ereklyét is, ami miatt búcsújáróhelyként is
jelentõs. Jelenlegi barokk temploma 1736–1741 között épült. Tornya és ku-
polatornya 1796-ból származik. Ikonosztáza 1768-ban készült, képeit Vasilij
Ostojic újvidéki festõ készítette. A freskók 1784–1785-ben készültek az
ugyancsak újvidéki Andrej Saltist vezetésével. A templomot és a kolostort
1994-ben a szerb egyház újra birtokba vehette.
Évenkénti nevezetessége a Péter-napi görögkeleti búcsú, amelyet a ko-
lostor gyönyörûen restaurált barokk templomában tartanak.
A Mecsek
A Mecsek változatos felépítésû, erdõvel borított, gránitalapzaton nyugvó,
gyûrt szerkezetû, törésekkel feldarabolt alacsony középhegység, amely a Tol-
nai- és a Baranyai-dombságoktól körítve, szigetszerûen helyezkedik el.
Fõ tömegét a triász és jura tengerében lerakódott mészkõ alkotja. A körülbelül 30 km
hosszan elnyúló, északkelet-délnyugati csapásirányú hegységet egy erõteljes haránttörés
két részre osztja: Nyugati- és Keleti-Mecsekre. A Nyugati-Mecsek kissé alacsonyabb,
ORSZÁGISMERET 367
aA A Dél-dunántúli régió Bb
tájképileg kevésbé változatos. Változatosabb képet mutat a Keleti-Mecsek. Itt találjuk a
hegység legmagasabb pontját, a Zengõt is (682 m).
A Mecsek kellemes éghajlatú vidék: déli lejtõinek évi középhõmérséklete egyike a leg-
magasabbnak az országban. Legszebb virága a tavasszal nyíló piros virágú, vad bazsa-
rózsa. Az erdõk leggyakoribb fája a molyhos tölgy.
A lassan süllyedõ, csendes tengeröblökben ezer méter vastag, fekete kõszenet tartalma-
zó rétegsor képzõdött Pécs, Komló, Nagymányok és Mázaszászvár térségében.
MECSEKNÁDASD Itt vezetett át a római birodalom idején az Eszéket
(Mursa), Pécset (Sopianae) és Budát (Aquincum) összekötõ kereskedelmi és
hadiút. Klimó György pécsi püspök építtette fel Püspöki Kastélyát 1751 és
1753 között. Szcitovszky János pécsi püspök meghívására 1846. október
24-én itt szállt meg a világhírû zeneszerzõ, Liszt Ferenc, aki a kastélyban
komponálta Garay János egyik versére elsõ magyar férfikari mûvét.
A kastély elõtt 1980-ban állították fel a nagy zeneköltõ mellszobrát,
Varga Imre alkotását.
A falu területén két középkori várrom is található: a Várhegy és a Ré-
ka-vár.
Rövid erdei sétával érhetõk el az Óbányai-völgy bejáratánál található
középkori Réka-vár maradványai, melyek keletkezése és pusztulása is vita-
tott. A hegytetõn kereszttel jelzett várrom Skóciai Szent Margit22 szülõhelye-
ként vált hazánkban és Skóciában is ismertté.
A másik vár, ami tulajdonképpen egy, a török kor elõtt is álló három hajós templom romja
a 6-os fõútvonal észak-keleti oldalán, a Schlossbergen, azaz a Várhegyen látható.
A nagyméretû templom maradványai a 14. századból maradtak ránk.
Mecseknádasd lakossága a második világháborúig tiszta német volt.
A háború után 200 családot telepítettek ki Németországba. Mindezek ellenére
a falu ma is a hazai sváb népi kultúra egyik legfõbb központja.
A községben Német Nemzetiségi Tájház nyílt, melynek kiállított tár-
gyai a 18. század elején Hessenbõl betelepült német lakosság életmódját,
népi építészetét mutatják be. A tornácos parasztház kiállításain megismer-
hetjük a hesseni németek hagyományos mesterségeit, megtekinthetjük a
helybéli iparosok munkáit.
A község után az út mellett látható az 1235-ben már meglévõ Szent
István-temetõkápolna, amelyet a 14. században mai formájára bõvítettek.
A román és gótikus jegyeket egyaránt tartalmazó templom belsejét Zsig-
mond-kori falfestmények maradványai díszítik, melyek a szentek életét ábrá-
22
Skóciai Szent Margit Szent István királyunk unokája. Szent István udvarába fogadott két szám-
ûzött brit herceget, Edmundot és Edvardot. Edvard a királyi udvarban nevelkedett, késõbb nõül
vette István király Ágota nevû leányát. Mecseknádasdon született leányuk, Margit, szüleivel
visszatért Angliába és feleségül ment Malcolm skót herceghez. A skót nép jótevõje, nemzeti
szentje lett.
368 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
zolják. A kápolnához kapcsolódó monda szerint e szent hely közelében se-
bezte halálra Imre herceget egy vadkan.
PÉCSVÁRAD legjelentõsebb látnivalója a Szent István király által alapí-
tott bencés monostorra épült apátsági vár, a magyar államalapítás egyik em-
lékhelye. A sokszögû vár mai alakja a 13. században alakult ki, legépebben
maradt része a délkeleti sarkán lévõ Öregtorony. A vár bejáratánál állították
fel Borsos Miklós Szent Istvánt ábrázoló mellszobrát.
Szent István 1015-ben alapította a bencés apátságot. Elsõ apátja
Asztrik volt, aki a koronát hozta II. Szilveszter pápától Istvánnak. Itt rejte-
gették Könyves Kálmán elõl a késõbb megkoronázott II. (Vak) Bélát. Utolsó
apátja Martinuzzi Fráter Gyögy volt. A kolostor könyvtára, számát és érté-
két tekintve vetekedett a pannonhalmi apátság könyvtárával, 58 kódexe
volt. A pécsváradi bencés kolostorban létesült az elsõ magyar patika
1015-ben, de épült kórház és fürdõ is.
Az apátság épületéhez csatlakozott a kolostorkápolna. Benne még
Szent Gellért is prédikált, akit a pécsvárad apát és a pécsi püspök beszélt rá,
hogy maradjon hazánkban. A monostort és benne a kápolnát tûzvész pusz-
tította el 1157-ben. Ezután építettek emeletet a monostor épületére. A ká-
polna fölé egy második templomot emeltek, így lett az egykori kápolnából
„altemplom”. Az elpusztult eredeti alapítólevél 1158. évi királyi megerõsítése
és újra kiadása alkalmából II. Géza király írja, hogy az altemplomban egy
Domoszló nevû Árpád-házi herceget is eltemettek a 11. században. Szent Ist-
ván monostorát 1543 nyarán, a törökök közeledtére hagyták el a szerzete-
sek, akik többé nem költöztek ide vissza. A monostor romokban érte meg a
hódoltság végét.
A ma látható várfalakat és a várkastélyt a 18. században, a megmaradt
középkori részletek felhasználásával építették. A 18. századtól a vár gazdasá-
gi célokat szolgált. Az apátság és a vár régészeti feltárása 1958-ban kezdõ-
dött meg. Megmaradt a templom félköríves szentélye, román ablakokkal,
valamint az altemplom, apszisában 12. századi bizánci hangulatú freskótö-
redékekkel. A mûemlékegyüttes 1988-ban, Szent István halálának és a
pécsváradi monostortemplom felszentelésének 950. évfordulójára nyílt meg
a közönség számára. A Vármúzeumban kiállítás ismerteti a monostor közép-
kori virágzásának történetét és a vár szerepét. Ma a vár egy része szálloda-
ként mûködik.
PÉCS
Baranya megye székhelye, a Dél-Dunántúl legjelentõsebb gaz-
dasági és kulturális központja. Megyei jogú, jelentõs mûemlékekben
gazdag város. 2010-ben Európa kulturális fõvárosa.
Diocletianus császár a 3. század végén a korábbi két pannóniai provin-
ciát négyfelé osztotta, és a Duna menti tartományt leányáról – a késõbbi
Galerius császár feleségérõl – Pannonia Valeriának nevezte el. Székhelyül
ORSZÁGISMERET 369
aA A Dél-dunántúli régió Bb
tájképileg kevésbé változatos. Változatosabb képet mutat a Keleti-Mecsek. Itt találjuk a
hegység legmagasabb pontját, a Zengõt is (682 m).
A Mecsek kellemes éghajlatú vidék: déli lejtõinek évi középhõmérséklete egyike a leg-
magasabbnak az országban. Legszebb virága a tavasszal nyíló piros virágú, vad bazsa-
rózsa. Az erdõk leggyakoribb fája a molyhos tölgy.
A lassan süllyedõ, csendes tengeröblökben ezer méter vastag, fekete kõszenet tartalma-
zó rétegsor képzõdött Pécs, Komló, Nagymányok és Mázaszászvár térségében.
MECSEKNÁDASD Itt vezetett át a római birodalom idején az Eszéket
(Mursa), Pécset (Sopianae) és Budát (Aquincum) összekötõ kereskedelmi és
hadiút. Klimó György pécsi püspök építtette fel Püspöki Kastélyát 1751 és
1753 között. Szcitovszky János pécsi püspök meghívására 1846. október
24-én itt szállt meg a világhírû zeneszerzõ, Liszt Ferenc, aki a kastélyban
komponálta Garay János egyik versére elsõ magyar férfikari mûvét.
A kastély elõtt 1980-ban állították fel a nagy zeneköltõ mellszobrát,
Varga Imre alkotását.
A falu területén két középkori várrom is található: a Várhegy és a Ré-
ka-vár.
Rövid erdei sétával érhetõk el az Óbányai-völgy bejáratánál található
középkori Réka-vár maradványai, melyek keletkezése és pusztulása is vita-
tott. A hegytetõn kereszttel jelzett várrom Skóciai Szent Margit22 szülõhelye-
ként vált hazánkban és Skóciában is ismertté.
A másik vár, ami tulajdonképpen egy, a török kor elõtt is álló három hajós templom romja
a 6-os fõútvonal észak-keleti oldalán, a Schlossbergen, azaz a Várhegyen látható.
A nagyméretû templom maradványai a 14. századból maradtak ránk.
Mecseknádasd lakossága a második világháborúig tiszta német volt.
A háború után 200 családot telepítettek ki Németországba. Mindezek ellenére
a falu ma is a hazai sváb népi kultúra egyik legfõbb központja.
A községben Német Nemzetiségi Tájház nyílt, melynek kiállított tár-
gyai a 18. század elején Hessenbõl betelepült német lakosság életmódját,
népi építészetét mutatják be. A tornácos parasztház kiállításain megismer-
hetjük a hesseni németek hagyományos mesterségeit, megtekinthetjük a
helybéli iparosok munkáit.
A község után az út mellett látható az 1235-ben már meglévõ Szent
István-temetõkápolna, amelyet a 14. században mai formájára bõvítettek.
A román és gótikus jegyeket egyaránt tartalmazó templom belsejét Zsig-
mond-kori falfestmények maradványai díszítik, melyek a szentek életét ábrá-
22
Skóciai Szent Margit Szent István királyunk unokája. Szent István udvarába fogadott két szám-
ûzött brit herceget, Edmundot és Edvardot. Edvard a királyi udvarban nevelkedett, késõbb nõül
vette István király Ágota nevû leányát. Mecseknádasdon született leányuk, Margit, szüleivel
visszatért Angliába és feleségül ment Malcolm skót herceghez. A skót nép jótevõje, nemzeti
szentje lett.
368 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
zolják. A kápolnához kapcsolódó monda szerint e szent hely közelében se-
bezte halálra Imre herceget egy vadkan.
PÉCSVÁRAD legjelentõsebb látnivalója a Szent István király által alapí-
tott bencés monostorra épült apátsági vár, a magyar államalapítás egyik em-
lékhelye. A sokszögû vár mai alakja a 13. században alakult ki, legépebben
maradt része a délkeleti sarkán lévõ Öregtorony. A vár bejáratánál állították
fel Borsos Miklós Szent Istvánt ábrázoló mellszobrát.
Szent István 1015-ben alapította a bencés apátságot. Elsõ apátja
Asztrik volt, aki a koronát hozta II. Szilveszter pápától Istvánnak. Itt rejte-
gették Könyves Kálmán elõl a késõbb megkoronázott II. (Vak) Bélát. Utolsó
apátja Martinuzzi Fráter Gyögy volt. A kolostor könyvtára, számát és érté-
két tekintve vetekedett a pannonhalmi apátság könyvtárával, 58 kódexe
volt. A pécsváradi bencés kolostorban létesült az elsõ magyar patika
1015-ben, de épült kórház és fürdõ is.
Az apátság épületéhez csatlakozott a kolostorkápolna. Benne még
Szent Gellért is prédikált, akit a pécsvárad apát és a pécsi püspök beszélt rá,
hogy maradjon hazánkban. A monostort és benne a kápolnát tûzvész pusz-
tította el 1157-ben. Ezután építettek emeletet a monostor épületére. A ká-
polna fölé egy második templomot emeltek, így lett az egykori kápolnából
„altemplom”. Az elpusztult eredeti alapítólevél 1158. évi királyi megerõsítése
és újra kiadása alkalmából II. Géza király írja, hogy az altemplomban egy
Domoszló nevû Árpád-házi herceget is eltemettek a 11. században. Szent Ist-
ván monostorát 1543 nyarán, a törökök közeledtére hagyták el a szerzete-
sek, akik többé nem költöztek ide vissza. A monostor romokban érte meg a
hódoltság végét.
A ma látható várfalakat és a várkastélyt a 18. században, a megmaradt
középkori részletek felhasználásával építették. A 18. századtól a vár gazdasá-
gi célokat szolgált. Az apátság és a vár régészeti feltárása 1958-ban kezdõ-
dött meg. Megmaradt a templom félköríves szentélye, román ablakokkal,
valamint az altemplom, apszisában 12. századi bizánci hangulatú freskótö-
redékekkel. A mûemlékegyüttes 1988-ban, Szent István halálának és a
pécsváradi monostortemplom felszentelésének 950. évfordulójára nyílt meg
a közönség számára. A Vármúzeumban kiállítás ismerteti a monostor közép-
kori virágzásának történetét és a vár szerepét. Ma a vár egy része szálloda-
ként mûködik.
PÉCS
Baranya megye székhelye, a Dél-Dunántúl legjelentõsebb gaz-
dasági és kulturális központja. Megyei jogú, jelentõs mûemlékekben
gazdag város. 2010-ben Európa kulturális fõvárosa.
Diocletianus császár a 3. század végén a korábbi két pannóniai provin-
ciát négyfelé osztotta, és a Duna menti tartományt leányáról – a késõbbi
Galerius császár feleségérõl – Pannonia Valeriának nevezte el. Székhelyül
ORSZÁGISMERET 369
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Sopianaet – a mai Pécset – jelölte ki. A rómaiak uralma 433-ban szûnt meg e
területen.
A magyarok 899-ben foglalták el a várost és környékét. Szent István
1009-ben adja ki az alapítólevelét a pécsi püspökség alapításáról. A város je-
lenlegi nevét –„Peuche” – elõször Szent László 1093. évi oklevelében találjuk.
A püspökség megalapítása után, a 4. századi római ókeresztény teme-
tõkápolnák környezetében megépítették a székesegyházat, majd a püspöki
rezidenciát, késõbb a várat.
A magyar származású Szent Mór – Pécs második püspöke (1036–
1070) – Pécsett írta 1060-ban az elsõ magyarországi irodalmi alkotást, a két
zoborhegyi remete, Zoerard (András) és Benedek legendáját. A 12. század
végén pedig Kalán püspök Attila életérõl a „Historia de Athila Hunorum rege”
címû történelmi munkáját. Valószínû, hogy a Gesta Hungarorumot is Pécsett
írták. Pécsett koronázták meg Salamont. A 13. században, a tatárok pusz-
títása után falak épültek a város körül.
V. Orbán pápa – Nagy Lajos kérésére – a Viterbóban 1367. szeptember
1-jén kelt bullájában engedélyezte a pécsi egyetem létesítését. Ez volt Ma-
gyarország elsõ egyeteme, jogi és filozófiai karral. Ahogy a bulla írta:
„...nemcsak Magyarország, hanem a szomszéd területek javára is.” Ennek
hatására pezsgõ szellemi élet indult meg, különösen akkor, amikor Janus
Pannonius töltötte be a pécsi püspöki széket (1459–1472). Ennek a török
uralom vetett véget 1543-ban. A török 1686-ig uralta a várost. A város újbóli
fellendülése a 18. században kezdõdött meg.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: amelyen a város legértéke-
sebb látnivalóit lehet felkeresni: Széchenyi tér – Szepessy Ignác utca – Kápta-
lan utca – Dóm tér – Janus Pannonius utca – Szent István tér – Rákóczi út –
Ferencesek utcája – Jókai tér – Széchenyi tér.
A VÁROSTÓL KISSÉ TÁVOLABBI LÁTNIVALÓK: Idrisz Baba türbéje, a Kál-
vária, a Tettye a Havi-heggyel, a Misina-tetõ, a Mindenszentek temploma és a
Zsolnay Mauzóleum.
A Széchenyi tér a város központja, ahonnan 11 utca indul különbözõ
irányokba. A tér még a múlt században is a város piactere volt, ahol a falusi
lakosság árusította a termékeit.
A tér déli végében az irgalmas rend temploma, rendháza és kórháza
áll. A 18. századi templom mai eklektikus homlokzatát az 1891. évi átépítés-
kor kapta. A templom különleges értékei az intarziás faoltárok. Az olasz ba-
rokk fõoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja.
370 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A templom elõtt a szecessziós Zsolnay-kút áll. Eozinos vízköpõi a
nagyszentmiklósi aranylelet bikafejes figuráit utánozzák. Helyén a török
idõkben is csorgókút állt, az úgynevezett „kádi csorgója”. A tér és a Király
utca sarkán az óratornyos városháza eklektikus (neobarokk) épületét Lang
Antal tervei alapján építették 1907-ben.
A téren két szobor található. A városháza felõli sarkon Pátzay Pál Hu-
nyadi Jánost ábrázoló bronz lovasszobra áll, amit a nándorfehérvári csata
500. évfordulóján, 1956-ban állítottak fel. A másik a 18. század elején, a pes-
tisjárvány megszûnésekor készült barokk fogadalmi Szentháromság-szobor
másolata (Kiss György, 1908).
A tér északi végén találjuk a legértékesebb épületét, a Gázi Kászim
pasa dzsámiját, hazánk legmonumentálisabb török kori emlékét. A 15. szá-
zad második felében épült dzsámi alaprajza négyzetes, ezen egy nyolcszögû
dob fekszik, és erre került a félgömb kupola. Bent a mihráb-fülke délkelet
felé, Mekka felé néz. Ez magyarázza az épület tengelyének eltérését a tér ten-
gelyéhez viszonyítva. Az északi oldalon Körmendy János tervei alapján mo-
dern épületrésszel bõvítették a belvárosi plébániatemplom funkcióját is be-
töltõ épületegyüttest. A modern rész freskóit Gebauer Ernõ festette.
A tér északnyugati sarkán áll a ciszterci szerzetesrend Nagy Lajos Gim-
náziuma. Az elõtte lévõ kis parkban Baksa Soós György Leonardo da Vinci
fehér márvány szobra található.
A tér északnyugati sarkától indul a Szepessy Ignác utca. Az utca elején
található az Egyetemi Könyvtár (korábban püspöki könyvtár), a város leg-
szebb klasszicista épülete, amelyet Piacsek József tervezett 1830-ban. Az
elõcsarnokban találjuk a könyvtárat alapító Klimó György püspök sírkövét,
mellszobrát és humoros, latin nyelvû könyvtárhasználati szabályzatát.
Klimó György püspök 1772-ben nyomdát alapított, majd 1774-ben megnyitotta a püs-
pöki könyvtárat. Ugyancsak õ alapított az országban elõször, 1774-ben felsõ leányiskolát.
A könyvtár nyilvános használatának azonban Pécsett sokkal régebbi hagyományai van-
nak. A híres firenzei könyvmásoló mûhely tulajdonosa – Vespasiano da Bisticci – a leghí-
resebb könyvrendelõirõl írott emlékirataiban megemlíti Hantho György pécsi prépost és
Janus Pannonius pécsi püspök nevét is. Hantho György volt az, aki 1440-ben, Magyar-
országon elõször, nyilvánossá tette 300 kötetes könyvtárának használatát.
Az 1367-ben alapított középkori egyetem mai utódja 1921-ben létesült, amikor a pozso-
nyi Erzsébet Tudományegyetem egyes karainak Pécsre helyezésérõl törvény rendel-
kezett.
A Szepessy Ignác utca a Káptalan utcába torkollik a 2. sz. alatti Zsolnay
Múzeumnál. A múzeum épülete Pécs legrégibb lakóháza, a volt nagypréposti
ház, amelyet már egy 1324-bõl való oklevél is említ. A kapualjban 15. száza-
di kettõs ülõfülkék vannak. Az emeleten rendezték be a Zsolnay Múzeumot.
A kiállításon az 1853 óta a Zsolnay-gyárban készített mûvészi termékek lát-
hatók történeti sorrendben. A kerámiagyár díszedényeit mûvészi kidolgozá-
suk és technikájuk tette egyedülállóvá. Zsolnay hírnevét azzal a különleges
ORSZÁGISMERET 371
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Sopianaet – a mai Pécset – jelölte ki. A rómaiak uralma 433-ban szûnt meg e
területen.
A magyarok 899-ben foglalták el a várost és környékét. Szent István
1009-ben adja ki az alapítólevelét a pécsi püspökség alapításáról. A város je-
lenlegi nevét –„Peuche” – elõször Szent László 1093. évi oklevelében találjuk.
A püspökség megalapítása után, a 4. századi római ókeresztény teme-
tõkápolnák környezetében megépítették a székesegyházat, majd a püspöki
rezidenciát, késõbb a várat.
A magyar származású Szent Mór – Pécs második püspöke (1036–
1070) – Pécsett írta 1060-ban az elsõ magyarországi irodalmi alkotást, a két
zoborhegyi remete, Zoerard (András) és Benedek legendáját. A 12. század
végén pedig Kalán püspök Attila életérõl a „Historia de Athila Hunorum rege”
címû történelmi munkáját. Valószínû, hogy a Gesta Hungarorumot is Pécsett
írták. Pécsett koronázták meg Salamont. A 13. században, a tatárok pusz-
títása után falak épültek a város körül.
V. Orbán pápa – Nagy Lajos kérésére – a Viterbóban 1367. szeptember
1-jén kelt bullájában engedélyezte a pécsi egyetem létesítését. Ez volt Ma-
gyarország elsõ egyeteme, jogi és filozófiai karral. Ahogy a bulla írta:
„...nemcsak Magyarország, hanem a szomszéd területek javára is.” Ennek
hatására pezsgõ szellemi élet indult meg, különösen akkor, amikor Janus
Pannonius töltötte be a pécsi püspöki széket (1459–1472). Ennek a török
uralom vetett véget 1543-ban. A török 1686-ig uralta a várost. A város újbóli
fellendülése a 18. században kezdõdött meg.
9v9
A VÁROSNÉZÕ SÉTA AJÁNLOTT ÚTVONALA: amelyen a város legértéke-
sebb látnivalóit lehet felkeresni: Széchenyi tér – Szepessy Ignác utca – Kápta-
lan utca – Dóm tér – Janus Pannonius utca – Szent István tér – Rákóczi út –
Ferencesek utcája – Jókai tér – Széchenyi tér.
A VÁROSTÓL KISSÉ TÁVOLABBI LÁTNIVALÓK: Idrisz Baba türbéje, a Kál-
vária, a Tettye a Havi-heggyel, a Misina-tetõ, a Mindenszentek temploma és a
Zsolnay Mauzóleum.
A Széchenyi tér a város központja, ahonnan 11 utca indul különbözõ
irányokba. A tér még a múlt században is a város piactere volt, ahol a falusi
lakosság árusította a termékeit.
A tér déli végében az irgalmas rend temploma, rendháza és kórháza
áll. A 18. századi templom mai eklektikus homlokzatát az 1891. évi átépítés-
kor kapta. A templom különleges értékei az intarziás faoltárok. Az olasz ba-
rokk fõoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja.
370 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A templom elõtt a szecessziós Zsolnay-kút áll. Eozinos vízköpõi a
nagyszentmiklósi aranylelet bikafejes figuráit utánozzák. Helyén a török
idõkben is csorgókút állt, az úgynevezett „kádi csorgója”. A tér és a Király
utca sarkán az óratornyos városháza eklektikus (neobarokk) épületét Lang
Antal tervei alapján építették 1907-ben.
A téren két szobor található. A városháza felõli sarkon Pátzay Pál Hu-
nyadi Jánost ábrázoló bronz lovasszobra áll, amit a nándorfehérvári csata
500. évfordulóján, 1956-ban állítottak fel. A másik a 18. század elején, a pes-
tisjárvány megszûnésekor készült barokk fogadalmi Szentháromság-szobor
másolata (Kiss György, 1908).
A tér északi végén találjuk a legértékesebb épületét, a Gázi Kászim
pasa dzsámiját, hazánk legmonumentálisabb török kori emlékét. A 15. szá-
zad második felében épült dzsámi alaprajza négyzetes, ezen egy nyolcszögû
dob fekszik, és erre került a félgömb kupola. Bent a mihráb-fülke délkelet
felé, Mekka felé néz. Ez magyarázza az épület tengelyének eltérését a tér ten-
gelyéhez viszonyítva. Az északi oldalon Körmendy János tervei alapján mo-
dern épületrésszel bõvítették a belvárosi plébániatemplom funkcióját is be-
töltõ épületegyüttest. A modern rész freskóit Gebauer Ernõ festette.
A tér északnyugati sarkán áll a ciszterci szerzetesrend Nagy Lajos Gim-
náziuma. Az elõtte lévõ kis parkban Baksa Soós György Leonardo da Vinci
fehér márvány szobra található.
A tér északnyugati sarkától indul a Szepessy Ignác utca. Az utca elején
található az Egyetemi Könyvtár (korábban püspöki könyvtár), a város leg-
szebb klasszicista épülete, amelyet Piacsek József tervezett 1830-ban. Az
elõcsarnokban találjuk a könyvtárat alapító Klimó György püspök sírkövét,
mellszobrát és humoros, latin nyelvû könyvtárhasználati szabályzatát.
Klimó György püspök 1772-ben nyomdát alapított, majd 1774-ben megnyitotta a püs-
pöki könyvtárat. Ugyancsak õ alapított az országban elõször, 1774-ben felsõ leányiskolát.
A könyvtár nyilvános használatának azonban Pécsett sokkal régebbi hagyományai van-
nak. A híres firenzei könyvmásoló mûhely tulajdonosa – Vespasiano da Bisticci – a leghí-
resebb könyvrendelõirõl írott emlékirataiban megemlíti Hantho György pécsi prépost és
Janus Pannonius pécsi püspök nevét is. Hantho György volt az, aki 1440-ben, Magyar-
országon elõször, nyilvánossá tette 300 kötetes könyvtárának használatát.
Az 1367-ben alapított középkori egyetem mai utódja 1921-ben létesült, amikor a pozso-
nyi Erzsébet Tudományegyetem egyes karainak Pécsre helyezésérõl törvény rendel-
kezett.
A Szepessy Ignác utca a Káptalan utcába torkollik a 2. sz. alatti Zsolnay
Múzeumnál. A múzeum épülete Pécs legrégibb lakóháza, a volt nagypréposti
ház, amelyet már egy 1324-bõl való oklevél is említ. A kapualjban 15. száza-
di kettõs ülõfülkék vannak. Az emeleten rendezték be a Zsolnay Múzeumot.
A kiállításon az 1853 óta a Zsolnay-gyárban készített mûvészi termékek lát-
hatók történeti sorrendben. A kerámiagyár díszedényeit mûvészi kidolgozá-
suk és technikájuk tette egyedülállóvá. Zsolnay hírnevét azzal a különleges
ORSZÁGISMERET 371
aA A Dél-dunántúli régió Bb
mázzal bevont kerámiával szerezte, amelyet a görög hajnal szóból eozinnak
nevezett el.
Zsolnay Vilmos (1828–1900) keramikus, a modern magyar kerámia úttörõje. Tanulmá-
nyait a bécsi Polytechnische Institutban végezte. Apja, Zsolnay Miklós 1852-ben Pécsett
gyáralapítási kérelmet nyújtott be, s az engedélyt, illetve a létesítményt 1854-ben átíratta
Ignác fiára. Ezt vette meg Zsolnay Vilmos, s ennek helyén létesült az Elsõ Pécsi Czement,
Chamotte és Tûzbiztos Agyagáruk Gyára, amelyben épületdíszítõ terrakotta, tûzálló tég-
la és mázas használati edény készült. Mivel Zsolnay nem volt szakképzett keramikus, az
üzem vezetésére külföldi szakembereket szerzõdtetett. Közben kémiát és technológiát ta-
nult, s a külföldi szakemberektõl szerzett tudásával 1872-tõl már maga vezette üzemét.
A manufaktúra fejlesztése, az áru minõségének javítása és a költségek csökkentése érde-
kében rendszeresen vizsgálta a környéken található agyagokat. Állandóan kísérletezett az
edény anyagának javításával, és igyekezett mûvészi színvonalra emelni a díszítést. Az
1878. évi párizsi világkiállításon egy addig nem ismert, a szakemberek által porcelánfa-
jansznak nevezett termékkel jelent meg. A porózus cserepet magas hõmérsékleten olva-
dó, ólommentes mázzal vonta be, majd az alapmáznál alacsonyabb olvadáspontú mázzal
adta meg a díszítést. Az eljárással elnyerte a világkiállítás nagy aranyérmét és a francia
becsületrendet.
Az 1880-as évek közepén kezdte meg a kályhacsempe, a sómázas kõagyagcsõ és a sa-
motthoz hasonló masszaösszetételû, faragható pirogránit épületkerámia-elemek szállítá-
sát. A Mátyás-templom, a kassai dóm, a Vajdahunyad-vár, a máriafalvai templom és a
Parlament jelzik sikereit.
Wartha Vince mûegyetemi tanárral együttmûködve az 1890-es évek elején kidolgozta a
piros színû, eozinnak nevezett fémfényû mázat, majd az eozin zöld, kék és egyéb színben
játszó változatát.
A Káptalan utcában a Zsolnay Múzeummal szemben lévõ szülõházában
nyílt meg Victor Vasarely (Vásárhelyi Gyõzõ) (1908–1997) Múzeuma.
Victor Vasarely ebben a házban született és késõbb Franciaországban élt és alkotott.
1976-ban, múzeumának megnyitásakor Pécs város díszpolgára lett. Vasarely mûveit
maga ajándékozta haláláig folyamatosan a múzeumnak. A kiállítás végigköveti a mester
életét. Grafikai munkásságában a fekete-fehér és a vonal periódusnak tulajdonított ki-
emelt szerepet. Geometrikus elemek variálása jellemzi mûvészetét, ami által különleges
optikai hatást vált ki a nézõbõl. Itt õrzik az egyik legismertebb alkotását, a szõnyegben ki-
vitelezett „Zebrák” címût.
A Vasarely Múzeum udvaráról tekinthetõ meg a többszintes pincerend-
szerben kialakított Bányászati Múzeum. Itt kõzeteket, s a kõszén- és uránbá-
nyászat eszközeit ismerheti meg a látogató.
A Káptalan u. 4. sz. alatti barokk épület, a volt kispréposti ház, egy kert
közepén áll. Ebben helyezték el a Modern Magyar Képtárat. Az udvaron
nagyméretû modern szobrok, Székely Péter Franciaországban élt szobrász-
mûvész alkotásai vannak Kõkert gyûjtõnéven kiállítva.
A Káptalan u. 5–6. sz. alatti 18. századi épületekben találjuk a Schaár
Erzsébet és az Endre Nemes Múzeumot. Schaár Erzsébet (1908–1975)
„Utca” címû kompozíciójához Janáky István tervezte a kiállítási épületet.
Schaár Erzsébet mûvészetének summázata ez a mû – egy utca házsorának és
embereinek természethû, mégis szimbolikus szobrászati alkotása –, amely tér
372 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
és ember kapcsolatának, ember és világ összetartozásának szuggesztív meg-
jelenítése. Nemes Endre (1909–1985) Pécsváradon született, Prágában ta-
nulta a mûvészmesterséget. 1940-tõl haláláig Svédországban élt. 1983-ban
ajánlotta fel 250 mûvét a pécsi múzeumnak, ebbõl nyílt a kiállítás. Mûvésze-
tére az elvont és szürreális elemek jellemzõek.
A Káptalan utca déli ívének lezárásában, a Janus Pannonius utca
11. sz. alatti neoreneszánsz épületben (volt Katolikus Legényegylet) találjuk a
Csontváry Múzeumot.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) a modern magyar piktúra egyik legeredetibb
alakja, Kisszebenben született. A gyermekkori tanulmányokat követõen gyógyszerészeti
pályán indult. Késõbbi önéletírása szerint ekkor hallotta azt a belsõ hangot, mely szerint
„õ lesz a világ legnagyobb napút festõje, nagyobb Rafaelnél”. Bár a mûvészet iránti von-
zalma már korábban megmutatkozott, csak 1894-ben ment Münchenbe festészetet ta-
nulni. Az elhivatottság és a kitartás végül is meghozta a gyümölcsét, hiszen nem egészen
tíz évre rá, a századelõn alkotta fõ mûveit. Csontváry mûvészetét életében nem ismerték
el. 1919-ben szegényen halt meg. Vásznait el akarták árverezni, de egy Gerlóczy Gedeon
nevû építész, aki felismerte Csontváry alkotói nagyszerûségét, megmentette az életmû-
vet, és ezzel mind a mûvész, mind a saját nevét halhatatlanná tette az utókor számára.
Mûvészete a posztimpresszionizmus egyetemes alkotóinak sorába emeli. Festészetét a
varázsos színvilág, a mágikus realista hangvétel és a szuverén szimbólumteremtõ erõ jel-
lemzi. A színek és formák egyszerû eszközökkel, mégis hihetetlen vitalitással fejezik ki a
természet erõinek egymáshoz feszülõ energiáit, a fények, a levegõ, az árnyak finom át-
menetei pedig rendkívüli emberi érzékenységrõl tanúskodnak.
A Csontváry Múzeum elõtt, a várárok helyén kialakított árnyas park
szélén állították fel Csontváry szobrát, Kerényi Jenõ alkotását.
A sétányon érünk ki a Dóm térre, Szepessy Ignác püspök szobránál.
A szobor Kiss György munkája. Innen nyílik a legszebb rálátás a – város jel-
képének is tekintett – székesegyházra, amelyet 1993-ban II. János Pál pápa
a „basilica minor” rangra emelt.
A négytornyos bazilika korát a 11. századtól számítjuk. A megépítése
óta többször érte súlyos kár, de mindig újjáépítették. Ezek természetesen
mindig változtattak külsõ megjelenésén és belsõ díszítésén. Jelenlegi neoro-
mán formáját az 1882–91 között végrehajtott és az eredeti formát visszaállí-
tani igyekvõ átépítéskor kapta Schmidt Frigyes tervei szerint.
A bazilika fehér mészkõbõl épített hatalmas déli homlokzatát akantusz-
levelekkel díszített féloszlopok és minden mezõben keskeny ablakok tagol-
ják. Felettük a salzburgi és dalmáciai fehér márvány balluszterekkel kiképzett
árkádokat a 12 apostol szobra díszíti, melyeket Antal Károly 1963-ban ké-
szített. A bejárat felett Kiss György Magyar szentek címû dombormûve
látható.
A bazilika bejáratának eddig nyitott elõterét a millennium alkalmából kétszárnyas bronz
díszkapuval zárták le, amit Rétfalvy Sándor pécsi szobrász készített. A belsõ kaput,
ugyancsak Rétfalvy Sándor 33 dombormûvel – az Ó- és Újszövetségbõl vett jeleneteivel –
díszítette.
ORSZÁGISMERET 373
aA A Dél-dunántúli régió Bb
mázzal bevont kerámiával szerezte, amelyet a görög hajnal szóból eozinnak
nevezett el.
Zsolnay Vilmos (1828–1900) keramikus, a modern magyar kerámia úttörõje. Tanulmá-
nyait a bécsi Polytechnische Institutban végezte. Apja, Zsolnay Miklós 1852-ben Pécsett
gyáralapítási kérelmet nyújtott be, s az engedélyt, illetve a létesítményt 1854-ben átíratta
Ignác fiára. Ezt vette meg Zsolnay Vilmos, s ennek helyén létesült az Elsõ Pécsi Czement,
Chamotte és Tûzbiztos Agyagáruk Gyára, amelyben épületdíszítõ terrakotta, tûzálló tég-
la és mázas használati edény készült. Mivel Zsolnay nem volt szakképzett keramikus, az
üzem vezetésére külföldi szakembereket szerzõdtetett. Közben kémiát és technológiát ta-
nult, s a külföldi szakemberektõl szerzett tudásával 1872-tõl már maga vezette üzemét.
A manufaktúra fejlesztése, az áru minõségének javítása és a költségek csökkentése érde-
kében rendszeresen vizsgálta a környéken található agyagokat. Állandóan kísérletezett az
edény anyagának javításával, és igyekezett mûvészi színvonalra emelni a díszítést. Az
1878. évi párizsi világkiállításon egy addig nem ismert, a szakemberek által porcelánfa-
jansznak nevezett termékkel jelent meg. A porózus cserepet magas hõmérsékleten olva-
dó, ólommentes mázzal vonta be, majd az alapmáznál alacsonyabb olvadáspontú mázzal
adta meg a díszítést. Az eljárással elnyerte a világkiállítás nagy aranyérmét és a francia
becsületrendet.
Az 1880-as évek közepén kezdte meg a kályhacsempe, a sómázas kõagyagcsõ és a sa-
motthoz hasonló masszaösszetételû, faragható pirogránit épületkerámia-elemek szállítá-
sát. A Mátyás-templom, a kassai dóm, a Vajdahunyad-vár, a máriafalvai templom és a
Parlament jelzik sikereit.
Wartha Vince mûegyetemi tanárral együttmûködve az 1890-es évek elején kidolgozta a
piros színû, eozinnak nevezett fémfényû mázat, majd az eozin zöld, kék és egyéb színben
játszó változatát.
A Káptalan utcában a Zsolnay Múzeummal szemben lévõ szülõházában
nyílt meg Victor Vasarely (Vásárhelyi Gyõzõ) (1908–1997) Múzeuma.
Victor Vasarely ebben a házban született és késõbb Franciaországban élt és alkotott.
1976-ban, múzeumának megnyitásakor Pécs város díszpolgára lett. Vasarely mûveit
maga ajándékozta haláláig folyamatosan a múzeumnak. A kiállítás végigköveti a mester
életét. Grafikai munkásságában a fekete-fehér és a vonal periódusnak tulajdonított ki-
emelt szerepet. Geometrikus elemek variálása jellemzi mûvészetét, ami által különleges
optikai hatást vált ki a nézõbõl. Itt õrzik az egyik legismertebb alkotását, a szõnyegben ki-
vitelezett „Zebrák” címût.
A Vasarely Múzeum udvaráról tekinthetõ meg a többszintes pincerend-
szerben kialakított Bányászati Múzeum. Itt kõzeteket, s a kõszén- és uránbá-
nyászat eszközeit ismerheti meg a látogató.
A Káptalan u. 4. sz. alatti barokk épület, a volt kispréposti ház, egy kert
közepén áll. Ebben helyezték el a Modern Magyar Képtárat. Az udvaron
nagyméretû modern szobrok, Székely Péter Franciaországban élt szobrász-
mûvész alkotásai vannak Kõkert gyûjtõnéven kiállítva.
A Káptalan u. 5–6. sz. alatti 18. századi épületekben találjuk a Schaár
Erzsébet és az Endre Nemes Múzeumot. Schaár Erzsébet (1908–1975)
„Utca” címû kompozíciójához Janáky István tervezte a kiállítási épületet.
Schaár Erzsébet mûvészetének summázata ez a mû – egy utca házsorának és
embereinek természethû, mégis szimbolikus szobrászati alkotása –, amely tér
372 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
és ember kapcsolatának, ember és világ összetartozásának szuggesztív meg-
jelenítése. Nemes Endre (1909–1985) Pécsváradon született, Prágában ta-
nulta a mûvészmesterséget. 1940-tõl haláláig Svédországban élt. 1983-ban
ajánlotta fel 250 mûvét a pécsi múzeumnak, ebbõl nyílt a kiállítás. Mûvésze-
tére az elvont és szürreális elemek jellemzõek.
A Káptalan utca déli ívének lezárásában, a Janus Pannonius utca
11. sz. alatti neoreneszánsz épületben (volt Katolikus Legényegylet) találjuk a
Csontváry Múzeumot.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) a modern magyar piktúra egyik legeredetibb
alakja, Kisszebenben született. A gyermekkori tanulmányokat követõen gyógyszerészeti
pályán indult. Késõbbi önéletírása szerint ekkor hallotta azt a belsõ hangot, mely szerint
„õ lesz a világ legnagyobb napút festõje, nagyobb Rafaelnél”. Bár a mûvészet iránti von-
zalma már korábban megmutatkozott, csak 1894-ben ment Münchenbe festészetet ta-
nulni. Az elhivatottság és a kitartás végül is meghozta a gyümölcsét, hiszen nem egészen
tíz évre rá, a századelõn alkotta fõ mûveit. Csontváry mûvészetét életében nem ismerték
el. 1919-ben szegényen halt meg. Vásznait el akarták árverezni, de egy Gerlóczy Gedeon
nevû építész, aki felismerte Csontváry alkotói nagyszerûségét, megmentette az életmû-
vet, és ezzel mind a mûvész, mind a saját nevét halhatatlanná tette az utókor számára.
Mûvészete a posztimpresszionizmus egyetemes alkotóinak sorába emeli. Festészetét a
varázsos színvilág, a mágikus realista hangvétel és a szuverén szimbólumteremtõ erõ jel-
lemzi. A színek és formák egyszerû eszközökkel, mégis hihetetlen vitalitással fejezik ki a
természet erõinek egymáshoz feszülõ energiáit, a fények, a levegõ, az árnyak finom át-
menetei pedig rendkívüli emberi érzékenységrõl tanúskodnak.
A Csontváry Múzeum elõtt, a várárok helyén kialakított árnyas park
szélén állították fel Csontváry szobrát, Kerényi Jenõ alkotását.
A sétányon érünk ki a Dóm térre, Szepessy Ignác püspök szobránál.
A szobor Kiss György munkája. Innen nyílik a legszebb rálátás a – város jel-
képének is tekintett – székesegyházra, amelyet 1993-ban II. János Pál pápa
a „basilica minor” rangra emelt.
A négytornyos bazilika korát a 11. századtól számítjuk. A megépítése
óta többször érte súlyos kár, de mindig újjáépítették. Ezek természetesen
mindig változtattak külsõ megjelenésén és belsõ díszítésén. Jelenlegi neoro-
mán formáját az 1882–91 között végrehajtott és az eredeti formát visszaállí-
tani igyekvõ átépítéskor kapta Schmidt Frigyes tervei szerint.
A bazilika fehér mészkõbõl épített hatalmas déli homlokzatát akantusz-
levelekkel díszített féloszlopok és minden mezõben keskeny ablakok tagol-
ják. Felettük a salzburgi és dalmáciai fehér márvány balluszterekkel kiképzett
árkádokat a 12 apostol szobra díszíti, melyeket Antal Károly 1963-ban ké-
szített. A bejárat felett Kiss György Magyar szentek címû dombormûve
látható.
A bazilika bejáratának eddig nyitott elõterét a millennium alkalmából kétszárnyas bronz
díszkapuval zárták le, amit Rétfalvy Sándor pécsi szobrász készített. A belsõ kaput,
ugyancsak Rétfalvy Sándor 33 dombormûvel – az Ó- és Újszövetségbõl vett jeleneteivel –
díszítette.
ORSZÁGISMERET 373
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A székesegyház belsõ tere háromhajós, bazilikás elrendezésû, emelt
szentéllyel. A szentély alatt hazánkban egyedülálló öthajós altemplommal,
a szentélyben Zala György baldachinos Népoltára áll. A fõhajó a helyreállí-
táskor kazettás síkmennyezetet kapott. Hosszfalán 24 ószövetségi jelenet
látható, az ablakok között próféták állnak. A szentély újszövetségi jelentsora
a diadalívtõl az Angyali üdvözlettel indul, és Krisztus halálával fejezõdik be.
A kazettás famennyezet középsõ négyzetei Keresztelõ Szent Jánost és a
12 apostolt, a nagy képeket kísérõ mellképek pedig szenteket ábrázolnak.
A félkupolában angyalok körében Krisztus trónol, jobbról Szent Péter és Pál,
balról Szûz Mária és Szent István áll. A szentély pillérein magyar szentek:
Szent László, Szent Imre, Szent Margit és Szent Erzsébet láthatók. Az oldalha-
jókban Pál apostol, a mellékszentélyekben Péter apostol életébõl vett jelene-
tek láthatók. A szentély képei és a Péter-ciklus Karl Andrä, a fõhajó és a
Szent Pál-sorozat festményei Moritz von Beckerath mûvei. A templombelsõ
szobrait Zala György faragta.
A két-két toronypár közé a 14. században kápolnákat építettek. Az ol-
dalkápolnák freskóit Székely Bertalan és Lotz Károly festette a 19. század
végi átalakítás során.
A délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi-kápolnában Lotz Kár-
oly képei a szentmiseáldozathoz kapcsolódó újszövetségi történeteket és az
utolsó ítéletet mutatják be. A kápolna legértékesebb emléke a 16. századi
Szathmáry-féle vörös márvány reneszánsz oltáriszentség-fülke (pasztofórium).
Az északi mellékhajóból nyíló Jézus Szíve-kápolnában szintén Lotz
Károly képei láthatók Jézus életébõl vett jelenetekkel.
Az északnyugati torony tövében lévõ Mária-kápolnában Székely Berta-
lan a magyar szentek életébõl vett jeleneteket festett meg. A kápolnában lévõ
alabástrom epitáfium valószínûleg Cornelius Floris mûhelyében készült a
15. században.
A szentélybõl nyíló kápolnában Pécs második püspökének, Szent Mór-
nak az életébõl vett jeleneteket festett meg Székely Bertalan.
Az öthajós altemplomba vezetõ lejárók oldalfalainak dombormûveit a
12. századi töredékek alapján Zala György faragta. Az északi lejáratnál ószö-
vetségi, a délinél újszövetségi jeleneteket ábrázolnak. Az altemplomban lévõ
modern stáció dombormûveket Kozma Erzsébet, Dulánszky püspök – az õ
idejében kapta a székesegyház a múlt század végén a mai formáját – már-
vány mellszobrát pedig Kiss György készítette.
A Dóm tér keleti oldalát a Káptalani levéltár barokk épülete foglalja el.
Órás oromzata a 19. századból való.
A Dóm tér nyugati oldalát a püspöki palota határolja, amelyet a vár fa-
lainak és tornyainak felhasználásával alakítottak ki. A térre nézõ homlokzat
neoreneszánsz (1852), a déli pedig 18. századi barokk. A Püspöki palota dél-
keleti sarkán lévõ erkélyérõl Varga Imre alkotása, Liszt Ferenc szobra tekint a
bazilikára.
374 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Liszt Ferenc 1846-ban Scitovszky János püspök meghívására két hangversenyt is adott
Pécsett. Scitovszky János kívánságára – aki közben 1849-ben esztergomi érsek lett –
Liszt Ferenc „Esztergomi mise” címen misét komponált, amely 1856. augusztus 31-én
az esztergomi bazilika felszentelésén hangzott fel elõször.
A Püspökkertben találjuk Borsos Miklós alkotását, Janus Pannonius
humanista költõ, pécsi püspök (1459–1472) szobrát. A püspökkertet az
egykori vár „Kinizsi-bástyá”-ja, a barbakán23 zárja le. Ezen áthaladva, meg-
tekinthetjük a középkori városfal feltárt nyugati szakaszát, amely folytatódik
a belváros északi részén is. Az Aradi vértanúk útja mentén húzódó várfal tö-
vében a 13 aradi vértanú portrészobrai sorakoznak.
A Dóm tér és a vele szemben teraszosan kialakított Szent István tér alatt 4–5. századi óke-
resztény temetõ húzódik. A város és a temetõ területén is 200 éve folynak régészeti kutatá-
sok. Az elsõ sírkamrát a 18. század elején a mai ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának
udvarán találták meg, majd 1782-ben a Péter-Pál sírkamra is napvilágra került. A Dóm téren
két nagy értékû 4. századi ókeresztény festett sírkamrát tártak fel, jellegzetes keresztény
szimbólumokkal, valamint egy cella trichorát (háromkarélyos temetõkápolnát).
Pécs világhírû értékei a feltárt ókeresztény sírkamrák, amelyeket
2000-ben felvettek a Világörökség-listára és ezáltal az egyetemes történeti
értékkel bíró, az emberiség történelme szempontjából kiemelkedõen fontos
kultúrtörténeti kincsek közé sorolták. Jelentõségüknél fogva róluk kicsit
részletesebben szólunk.
Az 1782-ben megtalált I. számú, vagy ismertebb nevén a Péter-Pál
sírkamra nevét a bejárattal szemközti falon látható Péter és Pál apostolok-
ról kapta. A képen az apostolok a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisz-
tus-monogramra mutatnak rá. Körben a falakon és a boltozaton gazdag
festés látható. Az oldalfalakon Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jó-
nás, Szûz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg.
A II. számú a Korsós sírkamra. A kamra északi falába süllyesztett kis
fülke kancsó- és pohárábrázolása nagy valószínûséggel az oltáriszentséget
szimbolizálja. A sírfalak gazdag geometrikus és növényi díszítése a Paradi-
csomkertet idézi. A sírkamrát feltehetõen a 4. század végén építették. Az
észak-déli tájolású épület két részbõl áll: a föld alatti festett falú sírkamra
felett kápolna helyezkedik el. A sírkamra temetkezési hely volt, a kápolna
szertartások tartására is szolgált, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halá-
la évfordulóján. A létezésérõl már a 18. században tudtak, de feltárására
csak a 20. században került sor.
1975–1976-ban véletlenül bukkantak rá a legnagyobb ókeresztény épü-
letre, a Szent István tér közepén található nagyméretû kápolnára, vagyis az Óke-
resztény mauzóleumra. Az ásatás során kiderült, hogy a mauzóleum alatt bibliai
tárgyú freskókkal díszített sírkamra rejlik, amely a keresztény mitológia egy-
23
Barbakán: a várkapu védelmét fokozó elõvédmû, amely lehet a kapuszoros egy szakasza,
vagy attól független. Legtöbbször kör alaprajzú, de lehet négyzetes, vagy téglalap alakú is.
ORSZÁGISMERET 375
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A székesegyház belsõ tere háromhajós, bazilikás elrendezésû, emelt
szentéllyel. A szentély alatt hazánkban egyedülálló öthajós altemplommal,
a szentélyben Zala György baldachinos Népoltára áll. A fõhajó a helyreállí-
táskor kazettás síkmennyezetet kapott. Hosszfalán 24 ószövetségi jelenet
látható, az ablakok között próféták állnak. A szentély újszövetségi jelentsora
a diadalívtõl az Angyali üdvözlettel indul, és Krisztus halálával fejezõdik be.
A kazettás famennyezet középsõ négyzetei Keresztelõ Szent Jánost és a
12 apostolt, a nagy képeket kísérõ mellképek pedig szenteket ábrázolnak.
A félkupolában angyalok körében Krisztus trónol, jobbról Szent Péter és Pál,
balról Szûz Mária és Szent István áll. A szentély pillérein magyar szentek:
Szent László, Szent Imre, Szent Margit és Szent Erzsébet láthatók. Az oldalha-
jókban Pál apostol, a mellékszentélyekben Péter apostol életébõl vett jelene-
tek láthatók. A szentély képei és a Péter-ciklus Karl Andrä, a fõhajó és a
Szent Pál-sorozat festményei Moritz von Beckerath mûvei. A templombelsõ
szobrait Zala György faragta.
A két-két toronypár közé a 14. században kápolnákat építettek. Az ol-
dalkápolnák freskóit Székely Bertalan és Lotz Károly festette a 19. század
végi átalakítás során.
A délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi-kápolnában Lotz Kár-
oly képei a szentmiseáldozathoz kapcsolódó újszövetségi történeteket és az
utolsó ítéletet mutatják be. A kápolna legértékesebb emléke a 16. századi
Szathmáry-féle vörös márvány reneszánsz oltáriszentség-fülke (pasztofórium).
Az északi mellékhajóból nyíló Jézus Szíve-kápolnában szintén Lotz
Károly képei láthatók Jézus életébõl vett jelenetekkel.
Az északnyugati torony tövében lévõ Mária-kápolnában Székely Berta-
lan a magyar szentek életébõl vett jeleneteket festett meg. A kápolnában lévõ
alabástrom epitáfium valószínûleg Cornelius Floris mûhelyében készült a
15. században.
A szentélybõl nyíló kápolnában Pécs második püspökének, Szent Mór-
nak az életébõl vett jeleneteket festett meg Székely Bertalan.
Az öthajós altemplomba vezetõ lejárók oldalfalainak dombormûveit a
12. századi töredékek alapján Zala György faragta. Az északi lejáratnál ószö-
vetségi, a délinél újszövetségi jeleneteket ábrázolnak. Az altemplomban lévõ
modern stáció dombormûveket Kozma Erzsébet, Dulánszky püspök – az õ
idejében kapta a székesegyház a múlt század végén a mai formáját – már-
vány mellszobrát pedig Kiss György készítette.
A Dóm tér keleti oldalát a Káptalani levéltár barokk épülete foglalja el.
Órás oromzata a 19. századból való.
A Dóm tér nyugati oldalát a püspöki palota határolja, amelyet a vár fa-
lainak és tornyainak felhasználásával alakítottak ki. A térre nézõ homlokzat
neoreneszánsz (1852), a déli pedig 18. századi barokk. A Püspöki palota dél-
keleti sarkán lévõ erkélyérõl Varga Imre alkotása, Liszt Ferenc szobra tekint a
bazilikára.
374 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
Liszt Ferenc 1846-ban Scitovszky János püspök meghívására két hangversenyt is adott
Pécsett. Scitovszky János kívánságára – aki közben 1849-ben esztergomi érsek lett –
Liszt Ferenc „Esztergomi mise” címen misét komponált, amely 1856. augusztus 31-én
az esztergomi bazilika felszentelésén hangzott fel elõször.
A Püspökkertben találjuk Borsos Miklós alkotását, Janus Pannonius
humanista költõ, pécsi püspök (1459–1472) szobrát. A püspökkertet az
egykori vár „Kinizsi-bástyá”-ja, a barbakán23 zárja le. Ezen áthaladva, meg-
tekinthetjük a középkori városfal feltárt nyugati szakaszát, amely folytatódik
a belváros északi részén is. Az Aradi vértanúk útja mentén húzódó várfal tö-
vében a 13 aradi vértanú portrészobrai sorakoznak.
A Dóm tér és a vele szemben teraszosan kialakított Szent István tér alatt 4–5. századi óke-
resztény temetõ húzódik. A város és a temetõ területén is 200 éve folynak régészeti kutatá-
sok. Az elsõ sírkamrát a 18. század elején a mai ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának
udvarán találták meg, majd 1782-ben a Péter-Pál sírkamra is napvilágra került. A Dóm téren
két nagy értékû 4. századi ókeresztény festett sírkamrát tártak fel, jellegzetes keresztény
szimbólumokkal, valamint egy cella trichorát (háromkarélyos temetõkápolnát).
Pécs világhírû értékei a feltárt ókeresztény sírkamrák, amelyeket
2000-ben felvettek a Világörökség-listára és ezáltal az egyetemes történeti
értékkel bíró, az emberiség történelme szempontjából kiemelkedõen fontos
kultúrtörténeti kincsek közé sorolták. Jelentõségüknél fogva róluk kicsit
részletesebben szólunk.
Az 1782-ben megtalált I. számú, vagy ismertebb nevén a Péter-Pál
sírkamra nevét a bejárattal szemközti falon látható Péter és Pál apostolok-
ról kapta. A képen az apostolok a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisz-
tus-monogramra mutatnak rá. Körben a falakon és a boltozaton gazdag
festés látható. Az oldalfalakon Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jó-
nás, Szûz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg.
A II. számú a Korsós sírkamra. A kamra északi falába süllyesztett kis
fülke kancsó- és pohárábrázolása nagy valószínûséggel az oltáriszentséget
szimbolizálja. A sírfalak gazdag geometrikus és növényi díszítése a Paradi-
csomkertet idézi. A sírkamrát feltehetõen a 4. század végén építették. Az
észak-déli tájolású épület két részbõl áll: a föld alatti festett falú sírkamra
felett kápolna helyezkedik el. A sírkamra temetkezési hely volt, a kápolna
szertartások tartására is szolgált, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halá-
la évfordulóján. A létezésérõl már a 18. században tudtak, de feltárására
csak a 20. században került sor.
1975–1976-ban véletlenül bukkantak rá a legnagyobb ókeresztény épü-
letre, a Szent István tér közepén található nagyméretû kápolnára, vagyis az Óke-
resztény mauzóleumra. Az ásatás során kiderült, hogy a mauzóleum alatt bibliai
tárgyú freskókkal díszített sírkamra rejlik, amely a keresztény mitológia egy-
23
Barbakán: a várkapu védelmét fokozó elõvédmû, amely lehet a kapuszoros egy szakasza,
vagy attól független. Legtöbbször kör alaprajzú, de lehet négyzetes, vagy téglalap alakú is.
ORSZÁGISMERET 375
aA A Dél-dunántúli régió Bb
egy fejezetét mutatja be. A keleti és az északi falakon az oroszlánok vermébe ve-
tett Dániel próféta, valamint Ádám és Éva paradicsomkerti jelenete elevenedik
meg. A déli oldalon nincsenek festmények, mert ott áll a faragott, 3. századi
fehér márvány szarkofág.
A feltárás után elkészült a mauzóleum rekonstrukciója és a falfestmé-
nyek restaurálása, amelynek eredményeként ma látogatható ez a 4. század vé-
gén épülhetett, egyhajós ókeresztény épület.
A közeli Apáca utcában található Ókeresztény temetõkápolna belsõ te-
rében a padlószint alól négy sír került elõ. Ez a temetõkápolna annyiban kü-
lönbözik a többi sopianaei temetõtõl, hogy itt nem sírkamrákba, hanem sírok-
ba temetkeztek a város keresztény lakosai.
A Szent István térrõl lefelé haladva érjük el a Ferencesek utcájának sar-
kán álló Galambos-kutat, amelyet Bársony György Szent Ferenc galambok-
kal címû szoborcsoportja díszít. Nem messze innen, a Rákóczi út elején áll az
egyetlen olyan török dzsámi hazánkban, amelyiknek a minaretje is megma-
radt. A dzsámit Jakováli Haszán török pasa építtette a 16. század második
felében. Négyszögletes alapon épült. Azon nyolcszögû dob, amelyen fél-
gömb kupola van. Szamárhátíves, felülvilágítós ablakai vannak. Belsõ be-
rendezése – nagyrészt a török kormány ajándékaként – a hagyományos
dzsámiberendezés: a mimber (hétlépcsõs szószék), a rahle (korántartó), a
körszü (a Korán olvasására használt emelvény), valamint az értékes szõnye-
gek. A dzsámihoz épült a török idõkben a táncoló dervisek kolostora, amely-
ben most a török kor emlékeit kiállító kis múzeum mûködik.
A Rákóczi úton továbbmenve, a pályaudvar felé vezetõ útelágazásnál
találjuk az érdekes Zsolnay-szobrot. Pirogránit talapzatát Schulek Frigyes
tervezte. A bronz fõalakot, Zsolnay Vilmost Horvay János, a porcelángyár-
tás egyes fázisait bemutató mellékalakokat pedig Abt Sándor mintázta
1907-ben.
A dzsámitól a Galambos-kút felé visszatérve a Ferencesek utcáján ha-
ladunk a séta során. Itt áll a 18. században barokk stílusban épült ferences
templom. Szép barokk oltárai és intarziás sekrestyebútorzata van. A falfest-
mények Graits Endre és Gebauer Ernõ munkái.
A ferences templom fõhomlokzata elõtt a hajdani Memi pasa fürdõjé-
nek maradványait tárták fel.
A Ferencesek utcája a város sétálóutcája. Az utca térré szélesedik a
Jókai térben, amely hajdan a kispiac volt, ahol az iparosok sátrai álltak. A tér
közepét 1968 óta Zsolnay-féle pirogránit kút díszíti. A Jókai tér 6. sz. ház az
úgynevezett „Elefántos-ház”, amely a 19. sz. elején táncháznak épült. A mo-
dern tömbrehabilitáció során a Hild-udvarral összekötött épületegyüttes ma
a Mûvészetek Háza, a vendéglátás és a kultúra szolgálatában áll.
A Ferencesek utcája visszavezet a Széchenyi térre, az innen balról indu-
ló Apáca utca elején van a Szerecsen Patika, amely Zsolnay-majolikával dí-
szített bútorzata és muzeális tárgyai miatt megtekintésre érdemes.
376 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A Széchenyi térrõl a Városháza mellett vezet a Király utca a város kul-
turális központjához. Itt áll a Pécsi Nemzeti Színház épülete. 1893–1895 kö-
zött Lang és Steinhardt tervei alapján épült. Homlokzatát Erkel Ferenc, Csíky
Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály Zsolnay-
pirogránit szobrai díszítik. A színház prózai, opera- és baletttársulata gazdag
programot kínál.
A Széchenyi térrõl északi irányba induló Hunyadi János úton juthatunk
a pálos rend modern templomához, amely 1939-ben épült Forbáth Alfréd
tervei alapján. Különálló tornyát árkádsor köti össze a templommal. Elõtte fe-
hér kõbõl készült finom vonalú Mária-szobor áll. Innen tovább a Misina-tetõ-
re, illetve jobbra a Havi-hegyre vezet az út.
9v9
A Havi-hegyre vezetõ út a szépen parkosított édesvízi mészkõbõl felépülõ
fennsíkon, a Tettyén vezet át. Itt fakad a bõvizû Tettye-forrás, amely évszá-
zadokon át ivóvízzel látta el a várost. Ma már Duna-víz is érkezik csõvezeté-
ken a városba. A Tettye fái rejtik Szathmáry György püspök nyaralójának a
romjait, amely a török idõkben dervis-kolostor volt.
A Tettyén található a Pintér-kert, ahol ritka fenyõ- és tujafélék mellett egzotikus cserjék
és virágok is vannak. A Havi-hegy csúcsára vezetõ út mentén, egy meredek sziklafal pe-
remén látható Rétfalvi Sándor drámai hatású modern feszülete. Kissé tovább, a hegy
sziklás ormán épült 1698-ban, a pestisjárvány elmúltával, a Fogadalmi-kápolna, amely-
nek városképformáló szerepe is van. Közvetlenül a Havi-hegy alatt, a Tettye utcában áll a
12. századi Mindenszentek temploma.
Látványosan jelenik meg a városképben, közvetlenül a városmag felett,
a Kálvária-domb tetején, a mûvészi igényességgel helyreállított Kálvária-ká-
polna és a 14 stációoszlop.
A Kálvária-domb mögött nyugat felé van a Rókus-domb. Itt áll az
1591-ben épített török, nyolcszögletes, kupolás sírkápolna, az Idrisz baba
türbéje.
Kocsival is megközelíthetõ a Misina-tetõn (535 m) lévõ 191 m magas
tévétorony, amelynek a kilátója 75 m magasan van. A kilátóhoz gyorslift visz
fel. A Misina-tetõhöz vezetõ út mentén kemping, állatkert és vidámpark van.
A város délkeleti részén, a 6-os út mellett lévõ Zsolnay-gyár mögött van
a Zsolnay Mauzóleum. Hozzá a gyár felõl 24 – sózománcos kerámiából ké-
szült – fekvõ oroszlánnal szegélyezett út vezet.
A mauzóleum külsõ falát pirogránit lapok, belsõ falát zománcozott, ara-
nyozott fajansz borítja. Belül Zsolnay Vilmosnak és nejének eozinos szarko-
fágja látható.
ORSZÁGISMERET 377
aA A Dél-dunántúli régió Bb
egy fejezetét mutatja be. A keleti és az északi falakon az oroszlánok vermébe ve-
tett Dániel próféta, valamint Ádám és Éva paradicsomkerti jelenete elevenedik
meg. A déli oldalon nincsenek festmények, mert ott áll a faragott, 3. századi
fehér márvány szarkofág.
A feltárás után elkészült a mauzóleum rekonstrukciója és a falfestmé-
nyek restaurálása, amelynek eredményeként ma látogatható ez a 4. század vé-
gén épülhetett, egyhajós ókeresztény épület.
A közeli Apáca utcában található Ókeresztény temetõkápolna belsõ te-
rében a padlószint alól négy sír került elõ. Ez a temetõkápolna annyiban kü-
lönbözik a többi sopianaei temetõtõl, hogy itt nem sírkamrákba, hanem sírok-
ba temetkeztek a város keresztény lakosai.
A Szent István térrõl lefelé haladva érjük el a Ferencesek utcájának sar-
kán álló Galambos-kutat, amelyet Bársony György Szent Ferenc galambok-
kal címû szoborcsoportja díszít. Nem messze innen, a Rákóczi út elején áll az
egyetlen olyan török dzsámi hazánkban, amelyiknek a minaretje is megma-
radt. A dzsámit Jakováli Haszán török pasa építtette a 16. század második
felében. Négyszögletes alapon épült. Azon nyolcszögû dob, amelyen fél-
gömb kupola van. Szamárhátíves, felülvilágítós ablakai vannak. Belsõ be-
rendezése – nagyrészt a török kormány ajándékaként – a hagyományos
dzsámiberendezés: a mimber (hétlépcsõs szószék), a rahle (korántartó), a
körszü (a Korán olvasására használt emelvény), valamint az értékes szõnye-
gek. A dzsámihoz épült a török idõkben a táncoló dervisek kolostora, amely-
ben most a török kor emlékeit kiállító kis múzeum mûködik.
A Rákóczi úton továbbmenve, a pályaudvar felé vezetõ útelágazásnál
találjuk az érdekes Zsolnay-szobrot. Pirogránit talapzatát Schulek Frigyes
tervezte. A bronz fõalakot, Zsolnay Vilmost Horvay János, a porcelángyár-
tás egyes fázisait bemutató mellékalakokat pedig Abt Sándor mintázta
1907-ben.
A dzsámitól a Galambos-kút felé visszatérve a Ferencesek utcáján ha-
ladunk a séta során. Itt áll a 18. században barokk stílusban épült ferences
templom. Szép barokk oltárai és intarziás sekrestyebútorzata van. A falfest-
mények Graits Endre és Gebauer Ernõ munkái.
A ferences templom fõhomlokzata elõtt a hajdani Memi pasa fürdõjé-
nek maradványait tárták fel.
A Ferencesek utcája a város sétálóutcája. Az utca térré szélesedik a
Jókai térben, amely hajdan a kispiac volt, ahol az iparosok sátrai álltak. A tér
közepét 1968 óta Zsolnay-féle pirogránit kút díszíti. A Jókai tér 6. sz. ház az
úgynevezett „Elefántos-ház”, amely a 19. sz. elején táncháznak épült. A mo-
dern tömbrehabilitáció során a Hild-udvarral összekötött épületegyüttes ma
a Mûvészetek Háza, a vendéglátás és a kultúra szolgálatában áll.
A Ferencesek utcája visszavezet a Széchenyi térre, az innen balról indu-
ló Apáca utca elején van a Szerecsen Patika, amely Zsolnay-majolikával dí-
szített bútorzata és muzeális tárgyai miatt megtekintésre érdemes.
376 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
A Széchenyi térrõl a Városháza mellett vezet a Király utca a város kul-
turális központjához. Itt áll a Pécsi Nemzeti Színház épülete. 1893–1895 kö-
zött Lang és Steinhardt tervei alapján épült. Homlokzatát Erkel Ferenc, Csíky
Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály Zsolnay-
pirogránit szobrai díszítik. A színház prózai, opera- és baletttársulata gazdag
programot kínál.
A Széchenyi térrõl északi irányba induló Hunyadi János úton juthatunk
a pálos rend modern templomához, amely 1939-ben épült Forbáth Alfréd
tervei alapján. Különálló tornyát árkádsor köti össze a templommal. Elõtte fe-
hér kõbõl készült finom vonalú Mária-szobor áll. Innen tovább a Misina-tetõ-
re, illetve jobbra a Havi-hegyre vezet az út.
9v9
A Havi-hegyre vezetõ út a szépen parkosított édesvízi mészkõbõl felépülõ
fennsíkon, a Tettyén vezet át. Itt fakad a bõvizû Tettye-forrás, amely évszá-
zadokon át ivóvízzel látta el a várost. Ma már Duna-víz is érkezik csõvezeté-
ken a városba. A Tettye fái rejtik Szathmáry György püspök nyaralójának a
romjait, amely a török idõkben dervis-kolostor volt.
A Tettyén található a Pintér-kert, ahol ritka fenyõ- és tujafélék mellett egzotikus cserjék
és virágok is vannak. A Havi-hegy csúcsára vezetõ út mentén, egy meredek sziklafal pe-
remén látható Rétfalvi Sándor drámai hatású modern feszülete. Kissé tovább, a hegy
sziklás ormán épült 1698-ban, a pestisjárvány elmúltával, a Fogadalmi-kápolna, amely-
nek városképformáló szerepe is van. Közvetlenül a Havi-hegy alatt, a Tettye utcában áll a
12. századi Mindenszentek temploma.
Látványosan jelenik meg a városképben, közvetlenül a városmag felett,
a Kálvária-domb tetején, a mûvészi igényességgel helyreállított Kálvária-ká-
polna és a 14 stációoszlop.
A Kálvária-domb mögött nyugat felé van a Rókus-domb. Itt áll az
1591-ben épített török, nyolcszögletes, kupolás sírkápolna, az Idrisz baba
türbéje.
Kocsival is megközelíthetõ a Misina-tetõn (535 m) lévõ 191 m magas
tévétorony, amelynek a kilátója 75 m magasan van. A kilátóhoz gyorslift visz
fel. A Misina-tetõhöz vezetõ út mentén kemping, állatkert és vidámpark van.
A város délkeleti részén, a 6-os út mellett lévõ Zsolnay-gyár mögött van
a Zsolnay Mauzóleum. Hozzá a gyár felõl 24 – sózománcos kerámiából ké-
szült – fekvõ oroszlánnal szegélyezett út vezet.
A mauzóleum külsõ falát pirogránit lapok, belsõ falát zománcozott, ara-
nyozott fajansz borítja. Belül Zsolnay Vilmosnak és nejének eozinos szarko-
fágja látható.
ORSZÁGISMERET 377
aA A Dél-dunántúli régió
Mecseki kirándulások Pécsrõl
KÕVÁGÓSZÕLÕS felé Pécs nyugati határában ágazik ki északra az út.
A település temploma a 12–13. században épült. Kõbe vésett latin nyelvû
alapítólevele megmaradt.
CSERKÚT falu a Jakab-hegy (592 m) lábánál alakult ki. A kis település
templomát román stílusban 1290-ben építették. Az egyhajós templom tor-
nya a 14. századból való. Ebbõl az idõbõl (1335) maradtak ránk nagy értékû
freskói is, amelyek a 12 apostolt, a szenvedõ Krisztust, Szent Györgyöt és an-
gyalt mérleggel ábrázolnak. A diadalíven a kor mesterségeit ábrázolták. Belsõ
berendezése a pécsi székesegyházból került ide.
A Jakab-hegy oldalában lévõ érdekes formájú konglomerátum24 szik-
lák a Babás szerkövek. A hegy tetején késõ bronzkor–kora vaskor idején
épült földvár látható, amelynek a közepén középkori alapítású pálos kolos-
torromot találunk.
ORFÛ öt apró település egyesítésével alakult ki. A Bánosi-kishegy lábá-
nál bõvízû karsztforrás tör a felszínre. A Sárkány-kút idõszakos karsztforrása
kitöréskor percenként ezer liter vizet bocsát ki, majd két óra múlva megszûnik
a víz kiáramlása. A domborzati viszonyok négy nagyobb felületû tó létrehozá-
sát tették lehetõvé, ami üdülõterület kialakulását segítette.
ABALIGET fõ látnivalója a falu szélén, a Bodó-hegy lábánál lévõ, közel
500 m hosszú cseppkõbarlang, amelynek a tiszta levegõjében kísérletek
folynak a légúti megbetegedések gyógyítására. A barlang bejárata elõtt két
mesterséges fürdõ-, illetve csónakázótavat létesítettek. Turistaház és
kemping is mûködik a közelben.
MÁNFA Árpád-kori településének 12. században épült román stílusú
temploma, amely magányosan áll a Melegmányi-völgy torkolatánál, Baranya
legjelentõsebb mûemlékei közé tartozik. A támpillérek és csúcsíves kapuja
15. századi átépítésrõl tanúskodik.
SIKONDA nevét az 1928-ban egy kútfúrás nyomán feltört 35°C-os alka-
likus földes, gyengén radioaktív hévíz tette ismertté.
SZIGETVÁR
A 6-os fõút mentén elhelyezkedõ város látni-
valói: a vár és a török kori emlékek. Az Almás-patak árterületén
fekvõ város központja felé haladva érdemes megtekinteni a Bástya utcában
egy ritka török emléket. A téglából rakott kisméretû, négyszögletes épületet
24
Konglomerátum: üledékes kõzetté szilárdult lekerekített kavics, kavicskõ.
378
Bb aA A Dél-dunántúli régió Bb
eredeti török kovácsoltvas ablakrácsok díszítik. Vagy Korán-iskola, vagy ka-
ravánszeráj (szállás) volt.
A Zárda utca elején találjuk a 18. századi ferences templomot. Szen-
teltvíztartóként török kõmosdómedencét használnak. Szép a fából faragott
hatalmas fõoltára.
A város fõterén, a Zrínyi téren áll az 1878-ban készült oroszlános Zrínyi
Emlék. 1566-ban az Óvárosért vívott harcban itt sok várvédõ esett el. A tér
legértékesebb épülete a plébániatemplom, amelyet az 1569-ben épített két-
minaretes török dzsámiból építettek át. Kívül helyreállították szamárhátíves
ablakkereteit is. A hajdani török kõmosdómedencék most szenteltvíztartók.
A kupola freskóját Dorffmeister István készítette, Zrínyi Miklós kirohanását
és a vár töröktõl való visszafoglalását ábrázolja.
A Zrínyi térrõl észak felé vezetõ Vár utcán jutunk a várhoz. Az elsõ fel-
jegyzések szerint az eredeti középkori várat Szigeti Osvald építette 1420 tá-
ján. Pécs eleste és a török veszély növekedése miatt 1543-ban királyi vár
lett. 1541-tõl Zrínyi Miklós volt a vár kapitánya. A vár azonban az 1566-os
török ostrom idején elpusztult. Zrínyi Miklós katonáival együtt hõsi halált
halt. A mai várat már a török építette ki jelenlegi formájára. A 8 m magas és
3–4 m vastag falak téglából épültek, és négy hektár szabálytalan négyszög
alakú területet fognak közre, sarkain kiugró bástyákkal. Alagutakkal ellátott
széles földtöltések húzódnak a vár falaira támaszkodva. Az északi oldalon
helyrehozott kazamatákban turistaszállót alakítottak ki.
Egy árok és magas földhányás választotta el a belsõ és a külsõ várat.
A legnagyobb, északnyugati bástya a belsõvár. 1566-ban Zrínyi Miklós hõs
katonáival innen rohant ki a török ellen. Az árok felvonóhídján halt meg. Ha-
lála helyén áll lovasszobra Somogyi Józseftõl. Az ostromban maga a török
szultán is életét veszette.
A várudvar közepén áll az 1566-os ostrom idején elhunyt II. Szulejmán
szultán emlékére emelt dzsámi, amely most vártörténeti múzeum. Kétszár-
nyú ajtaja eredeti török kovácsoltvas munka. Kívül a minaret is megtalálható,
bár csonkán.
Szigetvár keleti határában alakították ki 1996-ban a Magyar–Török Ba-
rátság Parkot. Az itt elhunyt török uralkodó jelképes sírhelye elõtt, Zrínyi
Miklós és II. Szulejmán hatalmas méretû portréja fogadja a látogatót. Mind-
két szobor Metin Jurdanur török szobrászmûvész alkotása. E helyen állt az
ostrom idején a török szultán sátra.
A várostól északra1770-ben épült kápolna (Turbék) a hagyomány sze-
rint azon a helyen áll, ahol valamikor II. Szulejmán szultán sírkápolnája
– türbéje – állt. Szívét és belsõ részeit itt temették el. Testét – bebalzsamoz-
va – Isztambulba vitték, és a róla elnevezett dzsámi türbéjében temették el.
Errõl török felírás is tanúskodik.
II. Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig, Szigetvárnál be-
következett haláláig. A török állam az õ uralma alatt ért hatalma tetõpontjára. Kiváló ál-
ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 379
aA A Dél-dunántúli régió
Mecseki kirándulások Pécsrõl
KÕVÁGÓSZÕLÕS felé Pécs nyugati határában ágazik ki északra az út.
A település temploma a 12–13. században épült. Kõbe vésett latin nyelvû
alapítólevele megmaradt.
CSERKÚT falu a Jakab-hegy (592 m) lábánál alakult ki. A kis település
templomát román stílusban 1290-ben építették. Az egyhajós templom tor-
nya a 14. századból való. Ebbõl az idõbõl (1335) maradtak ránk nagy értékû
freskói is, amelyek a 12 apostolt, a szenvedõ Krisztust, Szent Györgyöt és an-
gyalt mérleggel ábrázolnak. A diadalíven a kor mesterségeit ábrázolták. Belsõ
berendezése a pécsi székesegyházból került ide.
A Jakab-hegy oldalában lévõ érdekes formájú konglomerátum24 szik-
lák a Babás szerkövek. A hegy tetején késõ bronzkor–kora vaskor idején
épült földvár látható, amelynek a közepén középkori alapítású pálos kolos-
torromot találunk.
ORFÛ öt apró település egyesítésével alakult ki. A Bánosi-kishegy lábá-
nál bõvízû karsztforrás tör a felszínre. A Sárkány-kút idõszakos karsztforrása
kitöréskor percenként ezer liter vizet bocsát ki, majd két óra múlva megszûnik
a víz kiáramlása. A domborzati viszonyok négy nagyobb felületû tó létrehozá-
sát tették lehetõvé, ami üdülõterület kialakulását segítette.
ABALIGET fõ látnivalója a falu szélén, a Bodó-hegy lábánál lévõ, közel
500 m hosszú cseppkõbarlang, amelynek a tiszta levegõjében kísérletek
folynak a légúti megbetegedések gyógyítására. A barlang bejárata elõtt két
mesterséges fürdõ-, illetve csónakázótavat létesítettek. Turistaház és
kemping is mûködik a közelben.
MÁNFA Árpád-kori településének 12. században épült román stílusú
temploma, amely magányosan áll a Melegmányi-völgy torkolatánál, Baranya
legjelentõsebb mûemlékei közé tartozik. A támpillérek és csúcsíves kapuja
15. századi átépítésrõl tanúskodik.
SIKONDA nevét az 1928-ban egy kútfúrás nyomán feltört 35°C-os alka-
likus földes, gyengén radioaktív hévíz tette ismertté.
SZIGETVÁR
A 6-os fõút mentén elhelyezkedõ város látni-
valói: a vár és a török kori emlékek. Az Almás-patak árterületén
fekvõ város központja felé haladva érdemes megtekinteni a Bástya utcában
egy ritka török emléket. A téglából rakott kisméretû, négyszögletes épületet
24
Konglomerátum: üledékes kõzetté szilárdult lekerekített kavics, kavicskõ.
378
Bb aA A Dél-dunántúli régió Bb
eredeti török kovácsoltvas ablakrácsok díszítik. Vagy Korán-iskola, vagy ka-
ravánszeráj (szállás) volt.
A Zárda utca elején találjuk a 18. századi ferences templomot. Szen-
teltvíztartóként török kõmosdómedencét használnak. Szép a fából faragott
hatalmas fõoltára.
A város fõterén, a Zrínyi téren áll az 1878-ban készült oroszlános Zrínyi
Emlék. 1566-ban az Óvárosért vívott harcban itt sok várvédõ esett el. A tér
legértékesebb épülete a plébániatemplom, amelyet az 1569-ben épített két-
minaretes török dzsámiból építettek át. Kívül helyreállították szamárhátíves
ablakkereteit is. A hajdani török kõmosdómedencék most szenteltvíztartók.
A kupola freskóját Dorffmeister István készítette, Zrínyi Miklós kirohanását
és a vár töröktõl való visszafoglalását ábrázolja.
A Zrínyi térrõl észak felé vezetõ Vár utcán jutunk a várhoz. Az elsõ fel-
jegyzések szerint az eredeti középkori várat Szigeti Osvald építette 1420 tá-
ján. Pécs eleste és a török veszély növekedése miatt 1543-ban királyi vár
lett. 1541-tõl Zrínyi Miklós volt a vár kapitánya. A vár azonban az 1566-os
török ostrom idején elpusztult. Zrínyi Miklós katonáival együtt hõsi halált
halt. A mai várat már a török építette ki jelenlegi formájára. A 8 m magas és
3–4 m vastag falak téglából épültek, és négy hektár szabálytalan négyszög
alakú területet fognak közre, sarkain kiugró bástyákkal. Alagutakkal ellátott
széles földtöltések húzódnak a vár falaira támaszkodva. Az északi oldalon
helyrehozott kazamatákban turistaszállót alakítottak ki.
Egy árok és magas földhányás választotta el a belsõ és a külsõ várat.
A legnagyobb, északnyugati bástya a belsõvár. 1566-ban Zrínyi Miklós hõs
katonáival innen rohant ki a török ellen. Az árok felvonóhídján halt meg. Ha-
lála helyén áll lovasszobra Somogyi Józseftõl. Az ostromban maga a török
szultán is életét veszette.
A várudvar közepén áll az 1566-os ostrom idején elhunyt II. Szulejmán
szultán emlékére emelt dzsámi, amely most vártörténeti múzeum. Kétszár-
nyú ajtaja eredeti török kovácsoltvas munka. Kívül a minaret is megtalálható,
bár csonkán.
Szigetvár keleti határában alakították ki 1996-ban a Magyar–Török Ba-
rátság Parkot. Az itt elhunyt török uralkodó jelképes sírhelye elõtt, Zrínyi
Miklós és II. Szulejmán hatalmas méretû portréja fogadja a látogatót. Mind-
két szobor Metin Jurdanur török szobrászmûvész alkotása. E helyen állt az
ostrom idején a török szultán sátra.
A várostól északra1770-ben épült kápolna (Turbék) a hagyomány sze-
rint azon a helyen áll, ahol valamikor II. Szulejmán szultán sírkápolnája
– türbéje – állt. Szívét és belsõ részeit itt temették el. Testét – bebalzsamoz-
va – Isztambulba vitték, és a róla elnevezett dzsámi türbéjében temették el.
Errõl török felírás is tanúskodik.
II. Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig, Szigetvárnál be-
következett haláláig. A török állam az õ uralma alatt ért hatalma tetõpontjára. Kiváló ál-
ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 379
aA A Dél-dunántúli régió Bb
lamférfi, mûvelt, több nyelvet beszélt, költõi tehetséggel is megáldott hadvezér és diplo-
mata volt. A világ legjelentõsebb jogalkotói között tartják számon.
IBAFA A települést érdekes Pipamúzeuma miatt érdemes felkeresni. A ki-
állítás a pipagyûjtemény mellett a dohányzás egyéb kellékeit is bemutatja.
Kirándulások Pécstõl délre
A Villányi-hegység
A Villányi-hegység 20 km hosszú, a Szársomlyóban 442 m magasra emelke-
dõ, földtörténeti középidei kõzetekbõl felépült, rögökre tagolt hegység.
A Szársomlyó kopár oldala szépen fejlett védett karrmezõ, a Duna–Dráva
Nemzeti Park része. A hegység lejtõit vastag lösztakaró fedi.
Siklós határában fejtik a szürke, fehéres, jól csiszolható triász-mészkö-
vet, amelyet „siklósi márvány” néven ismernek. Sokfelé használták és hasz-
nálják fel, így például az Országház fõlépcsõjéhez és az MTA székházához.
A Máriagyûd határában fejtett jura-mészkõ szépen csiszolható és fényezhe-
tõ. Vöröses és sárga változatait fõként belsõ terek burkolására használják
(például a metróállomások).
A Villány-Siklósi Borút Magyarország legdélibb fekvésû borvidéke,
a Villányi-hegység déli lankáit 2100 hektár szõlõültetvény borítja. Itt
2000 óra felett van az évi napsütéses órák száma, az évi középhõmér-
séklet 11,4°C, és 662 mm az átlagos évi csapadékmennyiség. Itt épült ki
hazánkban elõször az idegenforgalmi ihletésû Villány-Siklósi Borút,
amely 25 kilométeren át kanyarogva, nyolc bortermelõ község kulturális
és mûvészeti értékeit mutatja be (Palkonya, Villánykövesd, Villány,
Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu, Siklós, Máriagyûd). Ezek közül
kiemeljük Villánykövesden a védett pincesort és a Batthyány-pincét. Ez
utóbbiban négyezer hektoliter bort tárolnak óriási hordókban, és itt nyitják
meg évente a Nemzetközi Bordal Fesztivált. Villányban van a Bormúzeum,
ahol kétezer év szõlészeti és borászati történetébe pillanthatunk be. A Bor-
múzeum igazi különlegessége a borszéf-rendszer. Villány és környéke a
kékoportó igazi otthona.
SIKLÓS
fõ látnivalói: a ferences templom, a vár és az egykori
Malkocs bej dzsámi. A várhoz felvezetõ út mellett találjuk a ferences
templomot, amelynek 15. századi gótikus szentélye van, korabeli értékes
freskókkal. Ide temették el Garai Miklós nádort. A templom mai formáját a
380 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
18. századi átépítéskor kapta. A hozzá épült rendházban nyílt meg az ország
elsõ kerámiai alkotóháza, ahol nemzetközi szimpóziumokat is rendeznek. Az
épületben állandó kiállítás, a hozzá kapcsolódó kertben pedig szabadtéri
kerámiapark tekinthetõ meg.
A sík területbõl kiemelkedõ mészkõrögre már a rómaiak erõdítményt
emeltek, amelynek Serena volt a neve. A mai vár õsét a 13. században a Sik-
lósi-család építtette. A 14. században a Garai-családé. Õk a várat gótikus
stílusban továbbépítették. Ekkor épült a várkápolna is. 1401-ben, öt hóna-
pon át itt õrizték Zsigmond magyar királyt. A Garai-család kihaltával a vár a
királyra száll vissza, majd adományként Corvin Jánosé, 1515-tõl a Peré-
nyieké. Nekik köszönhetõek a reneszánsz átalakítások. Perényi Péter felesé-
ge Kanizsai Dorottya volt, aki a mohácsi csatatér halottait eltemettette.
Szobra a várárokban áll. Siklóst 1543-ban foglalta el a török. A török uralom
alól a Habsburgok és a Szövetséges Szent Liga seregei szabadították fel
Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara tábornok kapta
meg adományként. Ennek köszönhetõ, hogy késõbb Lipót császár kivételt
tett Siklós várával, nem pusztította el, mint a többi magyar végvárat. Ké-
sõbb a Batthyány-család birtokába került. 1770 májusában II. József is láto-
gatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelõjével, gróf Batthyány
Károllyal. A 19. században a vár elvesztette katonai jelentõségét. A vár utol-
só tulajdonosának, Benyovszky Móricnak az özvegye végül a kincstárnak
adta el. Siklós ma az egyetlen épen maradt vár hazánkban.
A Batthyány-címeres rondellán keresztül jutunk a várudvarra. A négy-
szögletes várudvart teljesen körülveszi a kétemeletes épület, amelyben mú-
zeum mûködik (szállodája és turistaszállása, étterme és presszója jelenleg
nem üzemel). A múzeumban találjuk a Zsigmond-szobát, ahol a hagyomány
szerint Zsigmondot õrizték. Márvány kandallója mûvészi kivitelezésû. A többi
szobában korabeli bútorokat láthatunk, és idõszakos kiállításokat is rendez-
nek. 1970-ben sikerült restaurálni a vár szép, kõkonzolon álló gótikus erké-
lyét, s a rajta lévõ Garai-címert. A vár építészetileg legértékesebb része az
udvarról nyíló 15. századi gótikus várkápolna. Orgonakarzata és szentélye
igen szép, hálóboltozatos és csillagboltozatos, függönyíves ablakokkal.
A szentélyben vörös márvány reneszánsz pasztofórium, a karzaton pedig re-
neszánsz orsós korlát látható. A szentélyben 15. századi Szent Jobbot ábrá-
zoló freskó van. A jobb oldali fülkében Szent László és Szent Lajos, balra a
Fájdalmas Krisztus és Isten Báránya 14. századi freskóit 1500 körül hasonló
témájú freskókkal fedték. Ezeket sikerült leválasztani, és a kápolna másik
falán helyezték el õket.
A vár közelében mûködik a kénes gyógyvíz által táplált 26°C-os strand-
fürdõ. A mellé épített kádfürdõben mozgásszervi megbetegedésben szenve-
dõket gyógyítanak.
A mai Alsóvárosban, a Széchenyi és Vörösmarty utca találkozásánál
találták meg Malkocs bej dzsámiját. A klisszai (ma Horvátországban) szan-
ORSZÁGISMERET 381
aA A Dél-dunántúli régió Bb
lamférfi, mûvelt, több nyelvet beszélt, költõi tehetséggel is megáldott hadvezér és diplo-
mata volt. A világ legjelentõsebb jogalkotói között tartják számon.
IBAFA A települést érdekes Pipamúzeuma miatt érdemes felkeresni. A ki-
állítás a pipagyûjtemény mellett a dohányzás egyéb kellékeit is bemutatja.
Kirándulások Pécstõl délre
A Villányi-hegység
A Villányi-hegység 20 km hosszú, a Szársomlyóban 442 m magasra emelke-
dõ, földtörténeti középidei kõzetekbõl felépült, rögökre tagolt hegység.
A Szársomlyó kopár oldala szépen fejlett védett karrmezõ, a Duna–Dráva
Nemzeti Park része. A hegység lejtõit vastag lösztakaró fedi.
Siklós határában fejtik a szürke, fehéres, jól csiszolható triász-mészkö-
vet, amelyet „siklósi márvány” néven ismernek. Sokfelé használták és hasz-
nálják fel, így például az Országház fõlépcsõjéhez és az MTA székházához.
A Máriagyûd határában fejtett jura-mészkõ szépen csiszolható és fényezhe-
tõ. Vöröses és sárga változatait fõként belsõ terek burkolására használják
(például a metróállomások).
A Villány-Siklósi Borút Magyarország legdélibb fekvésû borvidéke,
a Villányi-hegység déli lankáit 2100 hektár szõlõültetvény borítja. Itt
2000 óra felett van az évi napsütéses órák száma, az évi középhõmér-
séklet 11,4°C, és 662 mm az átlagos évi csapadékmennyiség. Itt épült ki
hazánkban elõször az idegenforgalmi ihletésû Villány-Siklósi Borút,
amely 25 kilométeren át kanyarogva, nyolc bortermelõ község kulturális
és mûvészeti értékeit mutatja be (Palkonya, Villánykövesd, Villány,
Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu, Siklós, Máriagyûd). Ezek közül
kiemeljük Villánykövesden a védett pincesort és a Batthyány-pincét. Ez
utóbbiban négyezer hektoliter bort tárolnak óriási hordókban, és itt nyitják
meg évente a Nemzetközi Bordal Fesztivált. Villányban van a Bormúzeum,
ahol kétezer év szõlészeti és borászati történetébe pillanthatunk be. A Bor-
múzeum igazi különlegessége a borszéf-rendszer. Villány és környéke a
kékoportó igazi otthona.
SIKLÓS
fõ látnivalói: a ferences templom, a vár és az egykori
Malkocs bej dzsámi. A várhoz felvezetõ út mellett találjuk a ferences
templomot, amelynek 15. századi gótikus szentélye van, korabeli értékes
freskókkal. Ide temették el Garai Miklós nádort. A templom mai formáját a
380 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
18. századi átépítéskor kapta. A hozzá épült rendházban nyílt meg az ország
elsõ kerámiai alkotóháza, ahol nemzetközi szimpóziumokat is rendeznek. Az
épületben állandó kiállítás, a hozzá kapcsolódó kertben pedig szabadtéri
kerámiapark tekinthetõ meg.
A sík területbõl kiemelkedõ mészkõrögre már a rómaiak erõdítményt
emeltek, amelynek Serena volt a neve. A mai vár õsét a 13. században a Sik-
lósi-család építtette. A 14. században a Garai-családé. Õk a várat gótikus
stílusban továbbépítették. Ekkor épült a várkápolna is. 1401-ben, öt hóna-
pon át itt õrizték Zsigmond magyar királyt. A Garai-család kihaltával a vár a
királyra száll vissza, majd adományként Corvin Jánosé, 1515-tõl a Peré-
nyieké. Nekik köszönhetõek a reneszánsz átalakítások. Perényi Péter felesé-
ge Kanizsai Dorottya volt, aki a mohácsi csatatér halottait eltemettette.
Szobra a várárokban áll. Siklóst 1543-ban foglalta el a török. A török uralom
alól a Habsburgok és a Szövetséges Szent Liga seregei szabadították fel
Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara tábornok kapta
meg adományként. Ennek köszönhetõ, hogy késõbb Lipót császár kivételt
tett Siklós várával, nem pusztította el, mint a többi magyar végvárat. Ké-
sõbb a Batthyány-család birtokába került. 1770 májusában II. József is láto-
gatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelõjével, gróf Batthyány
Károllyal. A 19. században a vár elvesztette katonai jelentõségét. A vár utol-
só tulajdonosának, Benyovszky Móricnak az özvegye végül a kincstárnak
adta el. Siklós ma az egyetlen épen maradt vár hazánkban.
A Batthyány-címeres rondellán keresztül jutunk a várudvarra. A négy-
szögletes várudvart teljesen körülveszi a kétemeletes épület, amelyben mú-
zeum mûködik (szállodája és turistaszállása, étterme és presszója jelenleg
nem üzemel). A múzeumban találjuk a Zsigmond-szobát, ahol a hagyomány
szerint Zsigmondot õrizték. Márvány kandallója mûvészi kivitelezésû. A többi
szobában korabeli bútorokat láthatunk, és idõszakos kiállításokat is rendez-
nek. 1970-ben sikerült restaurálni a vár szép, kõkonzolon álló gótikus erké-
lyét, s a rajta lévõ Garai-címert. A vár építészetileg legértékesebb része az
udvarról nyíló 15. századi gótikus várkápolna. Orgonakarzata és szentélye
igen szép, hálóboltozatos és csillagboltozatos, függönyíves ablakokkal.
A szentélyben vörös márvány reneszánsz pasztofórium, a karzaton pedig re-
neszánsz orsós korlát látható. A szentélyben 15. századi Szent Jobbot ábrá-
zoló freskó van. A jobb oldali fülkében Szent László és Szent Lajos, balra a
Fájdalmas Krisztus és Isten Báránya 14. századi freskóit 1500 körül hasonló
témájú freskókkal fedték. Ezeket sikerült leválasztani, és a kápolna másik
falán helyezték el õket.
A vár közelében mûködik a kénes gyógyvíz által táplált 26°C-os strand-
fürdõ. A mellé épített kádfürdõben mozgásszervi megbetegedésben szenve-
dõket gyógyítanak.
A mai Alsóvárosban, a Széchenyi és Vörösmarty utca találkozásánál
találták meg Malkocs bej dzsámiját. A klisszai (ma Horvátországban) szan-
ORSZÁGISMERET 381
aA A Dél-dunántúli régió Bb
dzsákbej által a 16. század közepe táján épített dzsámi négyzet alaprajzú,
dobon ülõ kupolával fedett, nyitott elõcsarnokú egy mináretes épület volt. Az
épületmaradványok segítségével rekonstruálták az épületet. A mûemlékvé-
delem alapelvei szerint az épület tömegének felidézésekor a régitõl eltérõ
struktúrát is alkalmaztak. A tamburt például jól megkülönböztethetõ módon
téglából falazták fel. A belsõ térben a tambur sarkaiból induló íves, ragasztott
fa tartókat helyeztek el. Ezek hordják a kupola felületét alkotó, kosárfonatra
emlékeztetõ térlefedést, és ugyanakkor alátámasztják a sátortetõ-szarufát.
A mináretnek csak az induló 3 m magas részét, az elõcsarnoknak pedig az
alapfalait építették meg. A példaértékû helyreállítási munkát Europa
Nostra-díjjal tüntették ki 1993-ban.
MÁRIAGYÛD a Villányi-hegység déli lábánál épült, hazánk egyik leg-
õsibb és legkedveltebb Mária-kegyhelye. Az elsõ templomot II. Géza király
építette 1148-ban. Amikor VII. Lajos francia király keresztes hadaival ezen
a vidéken átvonult, II. Géza egészen a déli végekig elkísérte. Ekkor a király
megkedvelte ezt a helyet. Késõbb a pécsi püspöknek is kedvelt kegyhelye
lett. Janus Pannonius például többször hosszabb idõt töltött el itt. A gyûdi
Szûzanya õsi szobra, amely egyidõs volt a magyarok megtérésével, a török
idõkben elpusztult, de a képe egy pénzérmén – ma a pécsi Janus Pannonius
múzeumban látható – ránk maradt. A mai szobrot Radonay Mátyás pécsi
püspök készíttette a 18. században. 1745-ben pedig gróf Batthyány Káz-
mér horvát bán támogatásával megépült a mai kéttornyú barokk templom,
mivel a régi a zarándokok számának gyarapodása miatt szûknek bizonyult.
Utána a kolostort is megépítették. XII. Pius pápa a kegytemplomot „basili-
ca minor” rangra emelte. A hegy oldalába épült templom látványosan jele-
nik meg a tájban. A kegyhely ma is nagy tömegeket vonz, különösen a
Mária-ünnepeken.
NAGYHARSÁNY a Szársomlyó déli lábánál fekszik és fehér borairól hí-
res. A Nagyharsány és Villány között lévõ kõbányában három évtizede nyílt
meg Rétfalvi Sándor kezdeményezésére a Nemzetközi Szobrász Szimpózi-
um szabadtéri alkotótelepe, ahol a magyar és külföldi szobrászok itt készült
munkái láthatók. A szoborparkból szép kilátás nyílik arra a szõlõkkel, szán-
tókkal és mezõkkel tarkított síkságra, ahol 1687-ben, a nagyharsányi csatá-
ban Lotharingiai Károly keresztény serege gyõzelmet aratott Szulejmán nagy-
vezír török serege felett. Nagyharsány jelentõs építészeti értéke a 13. századi
református templom. Szentélyének gótikus a hálóboltozata, a hajónak 15. és
16. századi freskói vannak.
HARKÁNY Dél-Dunántúl legjelentõsebb gyógyfürdõje. Szépen gondo-
zott 40 hektáros parkban fekszik. Az elsõ fürdõt 1820-ban Batthyány Ádám,
majd fia, Kázmér kezdte kiépíteni. A fürdõ megnövekedett forgalma miatt ke-
382 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
vésnek bizonyult a kénes, radióaktív víz mennyisége, ezért Zsigmondy Vil-
mos bányamérnök 1866-ban új kutat fúrt. Ma már országos hírû fürdõhely,
és sok külföldi is látogatja. A napi 2000 m3 feltörõ 62°C-os víz, kénes, radio-
aktív (fluorid-ion tartalommal) vize kiválóan alkalmas mozgásszervi megbe-
tegedések, idült nõi betegségek, ideggyulladások gyógyítására és baleseti
utókezelésre. Ivókúrája hurutos emésztõszervi megbetegedéseknél ered-
ményes.
Az Ormánság
Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország délnyugati részén,
Baranya megyében található. Délrõl a Dráva folyó, nyugatról részben So-
mogy megye határolja. Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körül-
határolása a sajátos fõkötõ- és szoknyaviselet alapján történt. Elsõsorban
néprajzi, s csak másodsorban földrajzi fogalom. Területe jellemzõen sík,
nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbõl a vizes területekbõl
kiemelkedõ dombokra, az úgynevezett „ormokra” épültek a falvak, innen
származik a térség neve. A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági
fejlõdés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megõrizte táji, termé-
szeti, néprajzi, építészeti értékeit.
Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Az itt
élõ magyarság szoros kapcsolatot tartott fenn a Drávazug horvát falvaival.
A térség lakosságának egy része cigány. Falvaik sajátos kultúra jegyeit vi-
selik, lakói az õsi cigány mesterségek mûvelése mellett napjaink életlehetõ-
ségeivel keresnek kapcsolatot.
Az építészeti emlékek fõleg a népi építészetbõl kerülnek ki. A természeti körülmények-
hez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és vál-
tak jellemzõvé az úgynevezett talpasházak. Az Ormánság leghíresebb kincsei a templo-
mok. Itt évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi
értéket képviselnek. A fenyõfára temperával festett díszítõelemek szimbólumrendszerei
az õsi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templo-
mokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
Ormánság neve leginkább az egyke szóval kapcsolódott össze és vált ismertté. Az elne-
vezés onnan származik, hogy az ormánsági anyák csak egyetlen gyermeket voltak haj-
landók a világra hozni. A lakosság ugyanis vagyona megõrzésének és gyarapodásának
legnagyobb akadályát a nagy családban látta, ahol többfelé kellett osztani a birtokot. Sa-
játos születésszabályozással, az „egykézéssel” próbálták ezt megakadályozni. Az egyke
következtében az õslakosság állandóan fogyott, viszont a magányos, eltartásra szorult
öregek és a kihalt, bedeszkázott, beszögezett ajtajú-ablakú porták száma nõtt. Ez a folya-
mat még ma is érezhetõ.
Növény- és állatvilága igen gazdag. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fûz- és
nyárligetek, a tölgy-kõris-szilfaligetek igen érdekesek mind a látvány, mind pedig a ter-
mészetvédelem szempontjából. A vidék két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar
kõris. A madár- és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fe-
ORSZÁGISMERET 383
aA A Dél-dunántúli régió Bb
dzsákbej által a 16. század közepe táján épített dzsámi négyzet alaprajzú,
dobon ülõ kupolával fedett, nyitott elõcsarnokú egy mináretes épület volt. Az
épületmaradványok segítségével rekonstruálták az épületet. A mûemlékvé-
delem alapelvei szerint az épület tömegének felidézésekor a régitõl eltérõ
struktúrát is alkalmaztak. A tamburt például jól megkülönböztethetõ módon
téglából falazták fel. A belsõ térben a tambur sarkaiból induló íves, ragasztott
fa tartókat helyeztek el. Ezek hordják a kupola felületét alkotó, kosárfonatra
emlékeztetõ térlefedést, és ugyanakkor alátámasztják a sátortetõ-szarufát.
A mináretnek csak az induló 3 m magas részét, az elõcsarnoknak pedig az
alapfalait építették meg. A példaértékû helyreállítási munkát Europa
Nostra-díjjal tüntették ki 1993-ban.
MÁRIAGYÛD a Villányi-hegység déli lábánál épült, hazánk egyik leg-
õsibb és legkedveltebb Mária-kegyhelye. Az elsõ templomot II. Géza király
építette 1148-ban. Amikor VII. Lajos francia király keresztes hadaival ezen
a vidéken átvonult, II. Géza egészen a déli végekig elkísérte. Ekkor a király
megkedvelte ezt a helyet. Késõbb a pécsi püspöknek is kedvelt kegyhelye
lett. Janus Pannonius például többször hosszabb idõt töltött el itt. A gyûdi
Szûzanya õsi szobra, amely egyidõs volt a magyarok megtérésével, a török
idõkben elpusztult, de a képe egy pénzérmén – ma a pécsi Janus Pannonius
múzeumban látható – ránk maradt. A mai szobrot Radonay Mátyás pécsi
püspök készíttette a 18. században. 1745-ben pedig gróf Batthyány Káz-
mér horvát bán támogatásával megépült a mai kéttornyú barokk templom,
mivel a régi a zarándokok számának gyarapodása miatt szûknek bizonyult.
Utána a kolostort is megépítették. XII. Pius pápa a kegytemplomot „basili-
ca minor” rangra emelte. A hegy oldalába épült templom látványosan jele-
nik meg a tájban. A kegyhely ma is nagy tömegeket vonz, különösen a
Mária-ünnepeken.
NAGYHARSÁNY a Szársomlyó déli lábánál fekszik és fehér borairól hí-
res. A Nagyharsány és Villány között lévõ kõbányában három évtizede nyílt
meg Rétfalvi Sándor kezdeményezésére a Nemzetközi Szobrász Szimpózi-
um szabadtéri alkotótelepe, ahol a magyar és külföldi szobrászok itt készült
munkái láthatók. A szoborparkból szép kilátás nyílik arra a szõlõkkel, szán-
tókkal és mezõkkel tarkított síkságra, ahol 1687-ben, a nagyharsányi csatá-
ban Lotharingiai Károly keresztény serege gyõzelmet aratott Szulejmán nagy-
vezír török serege felett. Nagyharsány jelentõs építészeti értéke a 13. századi
református templom. Szentélyének gótikus a hálóboltozata, a hajónak 15. és
16. századi freskói vannak.
HARKÁNY Dél-Dunántúl legjelentõsebb gyógyfürdõje. Szépen gondo-
zott 40 hektáros parkban fekszik. Az elsõ fürdõt 1820-ban Batthyány Ádám,
majd fia, Kázmér kezdte kiépíteni. A fürdõ megnövekedett forgalma miatt ke-
382 ORSZÁGISMERET
aA A Dél-dunántúli régió Bb
vésnek bizonyult a kénes, radióaktív víz mennyisége, ezért Zsigmondy Vil-
mos bányamérnök 1866-ban új kutat fúrt. Ma már országos hírû fürdõhely,
és sok külföldi is látogatja. A napi 2000 m3 feltörõ 62°C-os víz, kénes, radio-
aktív (fluorid-ion tartalommal) vize kiválóan alkalmas mozgásszervi megbe-
tegedések, idült nõi betegségek, ideggyulladások gyógyítására és baleseti
utókezelésre. Ivókúrája hurutos emésztõszervi megbetegedéseknél ered-
ményes.
Az Ormánság
Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország délnyugati részén,
Baranya megyében található. Délrõl a Dráva folyó, nyugatról részben So-
mogy megye határolja. Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körül-
határolása a sajátos fõkötõ- és szoknyaviselet alapján történt. Elsõsorban
néprajzi, s csak másodsorban földrajzi fogalom. Területe jellemzõen sík,
nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbõl a vizes területekbõl
kiemelkedõ dombokra, az úgynevezett „ormokra” épültek a falvak, innen
származik a térség neve. A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági
fejlõdés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megõrizte táji, termé-
szeti, néprajzi, építészeti értékeit.
Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Az itt
élõ magyarság szoros kapcsolatot tartott fenn a Drávazug horvát falvaival.
A térség lakosságának egy része cigány. Falvaik sajátos kultúra jegyeit vi-
selik, lakói az õsi cigány mesterségek mûvelése mellett napjaink életlehetõ-
ségeivel keresnek kapcsolatot.
Az építészeti emlékek fõleg a népi építészetbõl kerülnek ki. A természeti körülmények-
hez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és vál-
tak jellemzõvé az úgynevezett talpasházak. Az Ormánság leghíresebb kincsei a templo-
mok. Itt évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi
értéket képviselnek. A fenyõfára temperával festett díszítõelemek szimbólumrendszerei
az õsi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templo-
mokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
Ormánság neve leginkább az egyke szóval kapcsolódott össze és vált ismertté. Az elne-
vezés onnan származik, hogy az ormánsági anyák csak egyetlen gyermeket voltak haj-
landók a világra hozni. A lakosság ugyanis vagyona megõrzésének és gyarapodásának
legnagyobb akadályát a nagy családban látta, ahol többfelé kellett osztani a birtokot. Sa-
játos születésszabályozással, az „egykézéssel” próbálták ezt megakadályozni. Az egyke
következtében az õslakosság állandóan fogyott, viszont a magányos, eltartásra szorult
öregek és a kihalt, bedeszkázott, beszögezett ajtajú-ablakú porták száma nõtt. Ez a folya-
mat még ma is érezhetõ.
Növény- és állatvilága igen gazdag. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fûz- és
nyárligetek, a tölgy-kõris-szilfaligetek igen érdekesek mind a látvány, mind pedig a ter-
mészetvédelem szempontjából. A vidék két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar
kõris. A madár- és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fe-
ORSZÁGISMERET 383
aA A Dél-dunántúli régió Bb
kete gólya, a kopaszfejû réti sas, a fekete kánya, a sólyom, az egerészölyv, a hangyász-
ölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll. A természeti kincse-
ket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-
kastély és az azt övezõ park, ami Dél-Dunántúl legjelentõsebb arborétuma, sok ritka
növénnyel.
SELLYE az Ormánság központja. Az elsõ írásos okirat egy birtoklevél
1292-bõl, amikor a település a politikai élet egy centruma volt. 1332-ben a
pápai tizedlajstromban már mint mezõvárost és egy hatalmas uradalom
székhelyét említik. Vásártartási joggal rendelkezett, lakóit már ekkor pa-
lánkvár védte. Mátyás korában egyházi központ volt, amelynek a viszonyla-
gos nyugalmát a törökök érkezése dúlja fel. Szerény palánkvárát 1532-ben
foglalják el és teszik a tûz martalékává. 1551-ben török bírósági kerületként
az egész térség (69 község) centruma lett („Nahie”). A törökök 1689-ben
történõ elûzésekor a harcokban ismét romhalmazzá vált.
A település az 1700-as évektõl a Batthyány-család birtoka. 1781-ben
II. Józseftõl mezõvárosi rangot kapott. Az 1800-as évek elején a sellyei ura-
dalom házasság révén a Draskovich-család tulajdonába került. Draskovich
Ivánnak köszönhetõ a kastélyt körülvevõ arborétum telepítése, mely ma már
természetvédelmi terület.
Az eredetileg és többségében ma is magyarlakta településre csak a
17–18. században érkeznek szláv betelepülõk. Mára a horvát és cigány ki-
sebbség helyi önkormányzatot alakított.
A településen a ma is látható egyetlen építészeti mûemlék a barokk
stílusú Draskovich-kastély, amely ma diákotthon. Az északi két fõkapu kö-
zötti rész a 16. századból való, a keleti, nyugati és déli szárnyak 1745–1750
között épültek. A kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965 óta termé-
szetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arbo-
rétum számtalan ritkaságot rejt. Idegenforgalmi értékét növeli, hogy a Nem-
zetközi Festõ és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások közül
mára 11 faragott szobor került felavatásra területén.
A kastély elõtt található a Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen.
Kiss Géza (1891–1947) Kákics református lelkipásztora volt. Legismertebb mûveiben az
ormánsági nép életével, tájnyelvével és az egykézés okainak elemzésével foglalkozott (Or-
mányság, 1937; Ormánysági szótár, 1952). Az 1966-ban létrehozott múzeum fõépület-
ében rendezték be az Ormánság népmûvészetét és a Kiss Géza életét és munkásságát
bemutató kiállítást.
aA A Dél-dunántúli régió Bb
DRÁVAIVÁNYI A falu közepén áll a barokk református templom. Fes-
tett berendezése 1792-ben készült el. Mennyezetén 167 db festett kazetta
van. A mennyezet középpontjában, napkorongban van az úgynevezett „király
kazetta” a készíttetõk adataival. Itt található az egyetlen figurális kazetta, az
úgynevezett „sellõfigurás”. Ez a kazetta fehér alapszínû, a figura kékes keret-
be foglalt, halfarkú koronás nõi figura, mindkét kezében karddal, az egyik
egyenes, kétélû, a másik görbe, török kard.
VAJSZLÓ az Ormánságnak Sellye mellett a legjelentõsebb települése.
Az Árpád-korban jelentõs vára volt, fontos útvonalat ellenõrzött. A 13. szá-
zadban a margitszigeti apácák kolostora állt itt. Nagy Lajos korában fontos
vásárhely volt.
Vajszlón lakott a Kodolányi-család. Itt élt Kodolányi János író (1899–
1969) erdõfõtanácsos édesapjával 10–18 éves kora között. Õ emelte a szép-
irodalomba e vidék sajátos etnikai világát, társadalmi problémáit, embereit.
Az egykori házban ma a Kodolányi János Emlékkönyvtár és Múzeum
mûködik.
A Duna–Dráva Nemzeti Park
A nemzeti park 1996-ban jött létre, a Duna–Sió torkolata és az országhatár
közötti, valamint a Dráva mentén fekvõ, korábban már védetté nyilvánított te-
rületeken. A természetföldrajzi adottságok rendkívül változatosak. A Dél-
Dunántúl dombvidékébõl kiemelkedik a Mecsek és a Villányi-hegység tömb-
je, a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok pedig keletrõl és délrõl
határolják a térséget. A nyílt vízfelületektõl kezdve a különbözõ lombos er-
dõktõl keresztül a száraz szikla- és homokgyepekig sokféle élõhely tanul-
mányozható az oltalom alatt álló területeken. Igazgatósága Pécsett van.

A Múzeumban helytörténeti és néprajzi gyûjtemény tekinthetõ meg

„Az Ormánság története és népélete” címmel, a Múzeumgalériában festõ,
szobrász, grafikus, illetve fotókiállítás várja az idelátogatókat. A múzeum mö-
gött található a sellyei szabadtéri néprajzi múzeum, ahol a következõ épüle-
tek tekinthetõk meg: kovácsmûhely, harangláb, talpasház, hombár, méhes,
gazdasági épület.
Sellyén évente Ormánsági Napokat és Dinnyefesztivált rendeznek.

384 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 385

aA A Dél-dunántúli régió Bb
kete gólya, a kopaszfejû réti sas, a fekete kánya, a sólyom, az egerészölyv, a hangyász-
ölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll. A természeti kincse-
ket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-
kastély és az azt övezõ park, ami Dél-Dunántúl legjelentõsebb arborétuma, sok ritka
növénnyel.
SELLYE az Ormánság központja. Az elsõ írásos okirat egy birtoklevél
1292-bõl, amikor a település a politikai élet egy centruma volt. 1332-ben a
pápai tizedlajstromban már mint mezõvárost és egy hatalmas uradalom
székhelyét említik. Vásártartási joggal rendelkezett, lakóit már ekkor pa-
lánkvár védte. Mátyás korában egyházi központ volt, amelynek a viszonyla-
gos nyugalmát a törökök érkezése dúlja fel. Szerény palánkvárát 1532-ben
foglalják el és teszik a tûz martalékává. 1551-ben török bírósági kerületként
az egész térség (69 község) centruma lett („Nahie”). A törökök 1689-ben
történõ elûzésekor a harcokban ismét romhalmazzá vált.
A település az 1700-as évektõl a Batthyány-család birtoka. 1781-ben
II. Józseftõl mezõvárosi rangot kapott. Az 1800-as évek elején a sellyei ura-
dalom házasság révén a Draskovich-család tulajdonába került. Draskovich
Ivánnak köszönhetõ a kastélyt körülvevõ arborétum telepítése, mely ma már
természetvédelmi terület.
Az eredetileg és többségében ma is magyarlakta településre csak a
17–18. században érkeznek szláv betelepülõk. Mára a horvát és cigány ki-
sebbség helyi önkormányzatot alakított.
A településen a ma is látható egyetlen építészeti mûemlék a barokk
stílusú Draskovich-kastély, amely ma diákotthon. Az északi két fõkapu kö-
zötti rész a 16. századból való, a keleti, nyugati és déli szárnyak 1745–1750
között épültek. A kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965 óta termé-
szetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arbo-
rétum számtalan ritkaságot rejt. Idegenforgalmi értékét növeli, hogy a Nem-
zetközi Festõ és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások közül
mára 11 faragott szobor került felavatásra területén.
A kastély elõtt található a Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen.
Kiss Géza (1891–1947) Kákics református lelkipásztora volt. Legismertebb mûveiben az
ormánsági nép életével, tájnyelvével és az egykézés okainak elemzésével foglalkozott (Or-
mányság, 1937; Ormánysági szótár, 1952). Az 1966-ban létrehozott múzeum fõépület-
ében rendezték be az Ormánság népmûvészetét és a Kiss Géza életét és munkásságát
bemutató kiállítást.
aA A Dél-dunántúli régió Bb
DRÁVAIVÁNYI A falu közepén áll a barokk református templom. Fes-
tett berendezése 1792-ben készült el. Mennyezetén 167 db festett kazetta
van. A mennyezet középpontjában, napkorongban van az úgynevezett „király
kazetta” a készíttetõk adataival. Itt található az egyetlen figurális kazetta, az
úgynevezett „sellõfigurás”. Ez a kazetta fehér alapszínû, a figura kékes keret-
be foglalt, halfarkú koronás nõi figura, mindkét kezében karddal, az egyik
egyenes, kétélû, a másik görbe, török kard.
VAJSZLÓ az Ormánságnak Sellye mellett a legjelentõsebb települése.
Az Árpád-korban jelentõs vára volt, fontos útvonalat ellenõrzött. A 13. szá-
zadban a margitszigeti apácák kolostora állt itt. Nagy Lajos korában fontos
vásárhely volt.
Vajszlón lakott a Kodolányi-család. Itt élt Kodolányi János író (1899–
1969) erdõfõtanácsos édesapjával 10–18 éves kora között. Õ emelte a szép-
irodalomba e vidék sajátos etnikai világát, társadalmi problémáit, embereit.
Az egykori házban ma a Kodolányi János Emlékkönyvtár és Múzeum
mûködik.
A Duna–Dráva Nemzeti Park
A nemzeti park 1996-ban jött létre, a Duna–Sió torkolata és az országhatár
közötti, valamint a Dráva mentén fekvõ, korábban már védetté nyilvánított te-
rületeken. A természetföldrajzi adottságok rendkívül változatosak. A Dél-
Dunántúl dombvidékébõl kiemelkedik a Mecsek és a Villányi-hegység tömb-
je, a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok pedig keletrõl és délrõl
határolják a térséget. A nyílt vízfelületektõl kezdve a különbözõ lombos er-
dõktõl keresztül a száraz szikla- és homokgyepekig sokféle élõhely tanul-
mányozható az oltalom alatt álló területeken. Igazgatósága Pécsett van.

A Múzeumban helytörténeti és néprajzi gyûjtemény tekinthetõ meg

„Az Ormánság története és népélete” címmel, a Múzeumgalériában festõ,
szobrász, grafikus, illetve fotókiállítás várja az idelátogatókat. A múzeum mö-
gött található a sellyei szabadtéri néprajzi múzeum, ahol a következõ épüle-
tek tekinthetõk meg: kovácsmûhely, harangláb, talpasház, hombár, méhes,
gazdasági épület.
Sellyén évente Ormánsági Napokat és Dinnyefesztivált rendeznek.

384 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 385

aA A Dél-dunántúli régió Bb aA Földrajzi nevek mutatója Bb

- ............................................................. Földrajzi nevek mutatója

................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................ Abaliget 378 Balatonboglár 340
................................................................ Abasár 106 Balatonederics 329
Abádszalók 172 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 35
................................................................ Abda 279 Balatonfenyves 341
................................................................ Ábrahámhegy 327 Balatonföldvár 339
Adony 225 Balatonfüred 323
................................................................
Agárd 220 Balatonfûzfõ 321
................................................................ Aggtelek 127 Balatongyörök 330
Aggteleki-hegység 125 Balatonkenese 321
................................................................
Aggteleki Nemzeti Park 34 Balatonkeresztúr 341
................................................................ Ajka 248 Balatonlelle 340
Alcsútdoboz 223 Balatonszárszó 340
................................................................
Alsóörs 322 Balatonszemes 340
................................................................ Andocs 342 Balatonszentgyörgy 341
Apajpuszta 88 Balatonudvari 327
................................................................
Apostag 188 Balf 286
................................................................ Aquincum 41 Bazsi 255
................................................................ Árpás 284 Bánk 70
Ásványráró 281 Bátaszék 362
................................................................ Ászár 238 Békés 216
................................................................ Aszód 82 Békéscsaba 203
Aszófõ 327 Bélapátfalva 116
................................................................ Benczúrfalfa 95
................................................................ Berekfürdõ 173
Badacsony 328 Bicske 262
................................................................ Badacsonyörs 327 Bodajk 237
................................................................ Badacsonytomaj 327 Bodmér 262
Baja 192 Bogács 118
................................................................ Bajna 260 Boldogkõvár 139
................................................................ Bakony 236 Bonyhád 366
Bakonybél 250 Bozsok 301
................................................................ Balácapuszta 334 Börzsöny-hegység 71
................................................................ Balassagyarmat 96 Bucsuszentlászló 314
Balaton 319 Bugac 183
................................................................ Balatonakali 327 Buják 92
................................................................ Balatonakarattya 321 Buzsák 343
Balatonalmádi 322 Bük 301
................................................................ Balatonarács 323 Bükk hegység 108

386 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 387

aA A Dél-dunántúli régió Bb aA Földrajzi nevek mutatója Bb

- ............................................................. Földrajzi nevek mutatója

................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................
................................................................ Abaliget 378 Balatonboglár 340
................................................................ Abasár 106 Balatonederics 329
Abádszalók 172 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 35
................................................................ Abda 279 Balatonfenyves 341
................................................................ Ábrahámhegy 327 Balatonföldvár 339
Adony 225 Balatonfüred 323
................................................................
Agárd 220 Balatonfûzfõ 321
................................................................ Aggtelek 127 Balatongyörök 330
Aggteleki-hegység 125 Balatonkenese 321
................................................................
Aggteleki Nemzeti Park 34 Balatonkeresztúr 341
................................................................ Ajka 248 Balatonlelle 340
Alcsútdoboz 223 Balatonszárszó 340
................................................................
Alsóörs 322 Balatonszemes 340
................................................................ Andocs 342 Balatonszentgyörgy 341
Apajpuszta 88 Balatonudvari 327
................................................................
Apostag 188 Balf 286
................................................................ Aquincum 41 Bazsi 255
................................................................ Árpás 284 Bánk 70
Ásványráró 281 Bátaszék 362
................................................................ Ászár 238 Békés 216
................................................................ Aszód 82 Békéscsaba 203
Aszófõ 327 Bélapátfalva 116
................................................................ Benczúrfalfa 95
................................................................ Berekfürdõ 173
Badacsony 328 Bicske 262
................................................................ Badacsonyörs 327 Bodajk 237
................................................................ Badacsonytomaj 327 Bodmér 262
Baja 192 Bogács 118
................................................................ Bajna 260 Boldogkõvár 139
................................................................ Bakony 236 Bonyhád 366
Bakonybél 250 Bozsok 301
................................................................ Balácapuszta 334 Börzsöny-hegység 71
................................................................ Balassagyarmat 96 Bucsuszentlászló 314
Balaton 319 Bugac 183
................................................................ Balatonakali 327 Buják 92
................................................................ Balatonakarattya 321 Buzsák 343
Balatonalmádi 322 Bük 301
................................................................ Balatonarács 323 Bükk hegység 108

386 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 387

aA Földrajzi nevek mutatója Bb aA Földrajzi nevek mutatója Bb
Bükki Nemzeti Park 33, 109 Dunakeszi 63 Gyula 205 Kapuvár 284
Bükkszék 102 Duna-Tisza köze 178 Hajdúböszörmény 152 Karancs 98
Dunaújváros 225 Hajdúdorog 153 Karcag 160
Cák 301 Dunavecse 188 Hajdúnánás 154 Karcsa 139
Cece 227 Hajdúság 151 Kecskemét 178
Eger 109
Cegléd 85 Hajdúszoboszló 159 Kehidakustány 314
Egerszalók 108
Celldömölk 309 Hajós 192 Kékestetõ 101
Egregy 332
Cikádor 362 Halásztelek 87 Kemence 74
Ercsi 224
Hámori-tó 125 Keszthely 330
Csákvár 255 Érd 78
Hanság 283 Keszthelyi-hegység 329
Csaroda 145 Esztergom 53
Harkány 383 Kesztölc 76
Császár 258
Fallóskút 105 Hédervár 282 Kisalföld 269
Csatár 314
Fehérgyarmat 146 Hegyhátszentjakab 311 Kis-Balaton 332
Csatka 238
Fehérvárcsurgó 237 Herend 246 Kisbér 238
Csempeszkopács 309
Feldebrõ 107 Hetés 310 Kisköre 172
Csenger 147
Felsõ-kiskunsági tavak 183 Hévíz 331 Kiskõrös 193
Csepel-sziget 86
Felsõörs 322 Hidegség 286 Kiskunfélegyháza 184
Cserkeszõlõ 166
Felsõtárkány 118 Hódmezõvásárhely 211 Kiskunhalas 193
Cserkút 378
Fenékpuszta 332 Hollóháza 138 Kiskunsági Nemzeti Park 33, 182
Csesznek 251
Fertõboz 286 Hollókõ 93 Kislõd 247
Csesztve 98
Fertõd 285 Hont 70 Kismaros 71
Csévharaszt 84
Fertõ-Hanság Nemzeti Park 34, 282 Horpács 98 Kisnána 106
Csobánka 62
Fertõrákos 287 Hortobágy 154 Kisoroszi 49
Csobánka-Szentkút 62
Fertõszéplak 286 Hortobágyi Nemzeti Park 33, 154 Kisvárda 144
Csókakõ 256
Fertõ tó 283 Hövej 285 Kiszombor 211
Csongrád 209
Fonyód 340 Klastrompuszta 76
Csopak 323 Ibafa 380
Fót 63 Komárom 260
Csorna 284 Igal 357
Fülöpházi buckavidék 183 Kondoros 203
Ipolytarnóc 97
Füzér 138 Kóspallag 71
Debrecen 156 Írott-kõ 297
Kõhegy 262
Decs 362 Galyatetõ 105 Isaszeg 83
Körmend 309
Dég 227 Ganna 251 Istállós-kõ 108
Kõröshegy 339
Devecser 248 Gánt 256 Iszkáz 249
Kõrösladány 215
Diósgyõr 123 Garadna 125
Körös–Maros Nemzeti Park 36
Diósjenõ 70 Gárdony 220 Ják 307 Kõszeg 298
Dobogókõ 61 Gemenci erdõ 354 Jásd 237 Kõszegi-hegység 297
Dombóvár 357 Gerecse 259 Jászság 160 Kõszegszerdahely 301
Dorog 77 Göd 65 Jászberény 161 Kõvágószõlõs 378
Döbrönte 251 Gödöllõ 80 Jósvafõ 127 Kunhegyes 174
Dömös 52 Gödöllõi-dombvidék 79
Kunszentmárton 166
Dömsöd 88 Gödörháza 311 Kakasd 365
Dörgicse 327 Gölle 357 Káli-medence 335 Lakitelek 183
Drávaiványi 385 Gönc 140 Kalocsa 188 Leányfalu 48
Dunaalmás 260 Grábóc 367 Kalocsai-medence 335 Lébény 279
Dunabogdány 48 Gyomaendrõd 214 Kápolna 107 Lillafüred 124
Duna-Dráva Nemzeti Park 35, 385 Gyöngyös 99 Kápolnapuszta 333 Lónya 144
Duna-Ipoly Nemzeti Park 35 Gyöngyöspata 105 Kápolnásnyék 220 Lovas 322
Dunaföldvár 350 Gyõr 273 Kaposvár 358 Lõvérek 297

388 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 389

aA Földrajzi nevek mutatója Bb aA Földrajzi nevek mutatója Bb
Bükki Nemzeti Park 33, 109 Dunakeszi 63 Gyula 205 Kapuvár 284
Bükkszék 102 Duna-Tisza köze 178 Hajdúböszörmény 152 Karancs 98
Dunaújváros 225 Hajdúdorog 153 Karcag 160
Cák 301 Dunavecse 188 Hajdúnánás 154 Karcsa 139
Cece 227 Hajdúság 151 Kecskemét 178
Eger 109
Cegléd 85 Hajdúszoboszló 159 Kehidakustány 314
Egerszalók 108
Celldömölk 309 Hajós 192 Kékestetõ 101
Egregy 332
Cikádor 362 Halásztelek 87 Kemence 74
Ercsi 224
Hámori-tó 125 Keszthely 330
Csákvár 255 Érd 78
Hanság 283 Keszthelyi-hegység 329
Csaroda 145 Esztergom 53
Harkány 383 Kesztölc 76
Császár 258
Fallóskút 105 Hédervár 282 Kisalföld 269
Csatár 314
Fehérgyarmat 146 Hegyhátszentjakab 311 Kis-Balaton 332
Csatka 238
Fehérvárcsurgó 237 Herend 246 Kisbér 238
Csempeszkopács 309
Feldebrõ 107 Hetés 310 Kisköre 172
Csenger 147
Felsõ-kiskunsági tavak 183 Hévíz 331 Kiskõrös 193
Csepel-sziget 86
Felsõörs 322 Hidegség 286 Kiskunfélegyháza 184
Cserkeszõlõ 166
Felsõtárkány 118 Hódmezõvásárhely 211 Kiskunhalas 193
Cserkút 378
Fenékpuszta 332 Hollóháza 138 Kiskunsági Nemzeti Park 33, 182
Csesznek 251
Fertõboz 286 Hollókõ 93 Kislõd 247
Csesztve 98
Fertõd 285 Hont 70 Kismaros 71
Csévharaszt 84
Fertõ-Hanság Nemzeti Park 34, 282 Horpács 98 Kisnána 106
Csobánka 62
Fertõrákos 287 Hortobágy 154 Kisoroszi 49
Csobánka-Szentkút 62
Fertõszéplak 286 Hortobágyi Nemzeti Park 33, 154 Kisvárda 144
Csókakõ 256
Fertõ tó 283 Hövej 285 Kiszombor 211
Csongrád 209
Fonyód 340 Klastrompuszta 76
Csopak 323 Ibafa 380
Fót 63 Komárom 260
Csorna 284 Igal 357
Fülöpházi buckavidék 183 Kondoros 203
Ipolytarnóc 97
Füzér 138 Kóspallag 71
Debrecen 156 Írott-kõ 297
Kõhegy 262
Decs 362 Galyatetõ 105 Isaszeg 83
Körmend 309
Dég 227 Ganna 251 Istállós-kõ 108
Kõröshegy 339
Devecser 248 Gánt 256 Iszkáz 249
Kõrösladány 215
Diósgyõr 123 Garadna 125
Körös–Maros Nemzeti Park 36
Diósjenõ 70 Gárdony 220 Ják 307 Kõszeg 298
Dobogókõ 61 Gemenci erdõ 354 Jásd 237 Kõszegi-hegység 297
Dombóvár 357 Gerecse 259 Jászság 160 Kõszegszerdahely 301
Dorog 77 Göd 65 Jászberény 161 Kõvágószõlõs 378
Döbrönte 251 Gödöllõ 80 Jósvafõ 127 Kunhegyes 174
Dömös 52 Gödöllõi-dombvidék 79
Kunszentmárton 166
Dömsöd 88 Gödörháza 311 Kakasd 365
Dörgicse 327 Gölle 357 Káli-medence 335 Lakitelek 183
Drávaiványi 385 Gönc 140 Kalocsa 188 Leányfalu 48
Dunaalmás 260 Grábóc 367 Kalocsai-medence 335 Lébény 279
Dunabogdány 48 Gyomaendrõd 214 Kápolna 107 Lillafüred 124
Duna-Dráva Nemzeti Park 35, 385 Gyöngyös 99 Kápolnapuszta 333 Lónya 144
Duna-Ipoly Nemzeti Park 35 Gyöngyöspata 105 Kápolnásnyék 220 Lovas 322
Dunaföldvár 350 Gyõr 273 Kaposvár 358 Lõvérek 297

388 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 389

aA Földrajzi nevek mutatója Bb aA Földrajzi nevek mutatója Bb
Mád 131 Nagyharsány 382 Pécselyi-medence 335 Somogyvár 344
Magyarpolány 248 Nagykanizsa 314 Pécsvárad 369 Somoskõ 98
Magyarszombatfa 311 Nagykapornak 314 Petõfiszállás 185 Sopron 290
Majkpuszta 257 Nagykevély 42 Piliscsaba 76 Sopronbánfalva 297
Makó 210 Nagykõrös 85 Pilis hegység 60 Sopronhorpács 297
Mánfa 378 Nagymaros 72 Pilismarót 52 Soproni-hegység 290
Máriabesnyõ 81 Nagyoroszi 70 Pilisszentkereszt-Dobogókõ 61 Sóshartyán 99
Máriagyûd 382 Nagyvázsony 334 Pilisszentlélek 61 Söjtör 314
Máriakálnok 282 Nemesvámos 334 Pilisvörösvár 75 Sukoró 221
Márianosztra 73 Neszmély 260 Piszkés-tetõ 105 Sümeg 253
Máriapócs 149 Nikla 344 Pomáz 62 Sümegprága 255
Mártély 212 Nógrád 70 Poroszló 172
Martfû 165 Nógrádsáp 99 Pusztavacs 86 Szabadkígyós 205
Martonvásár 222 Noszvaj 118 Szabolcs 143
Mátészalka 147 Nova 314 Rábaköz 284 Szada 82
Mátra 99 Ráckeve 87 Szalafõ 311
Mátrafüred 101 Nyírbátor 150 Recsk 102 Szalajka-völgy 117
Mátraháza 101 Nyíregyháza 147 Regéci-vár 140 Szalkszentmárton 187
Mátrakeresztes 105 Nyírség 147 Rétság 70 Szalonna 128
Mátraszentimre 105 Rudabánya 128 Szanazug 201
Mátraszentistván 105 Ócsa 86 Szántód 339
Mátraverebély-Szentkút 104 Omszki-tó 42 Ságvár 342 Szántódpuszta 338
Mecsek 367 Ónod 125 Sajólád 125 Szarvas 201
Mecseknádasd 368 Ópusztaszer 185 Salgótarján 97 Szatmári-síkság 144
Medves 98 Orfû 378 Salgóvár 98 Szarvaskõ 116
Mezõberény 216 Ormánság 383 Sárbogárd 227 Szatmárcseke 146
Mezõföld 222 Orosháza–Gyopárosfürdõ 212 Sáregres 227 Százhalombatta 78
Mezõhegyes 213 Ozora 356 Sárköz 361 Szécsény 93
Mezõkövesd 119 Sármellék 332 Szeged 194
Õriszentpéter 311
Mezõszilas 227 Sárospatak 134 Szeghalom 215
Õrség 310
Mezõtúr 166 Sarud 173 Székesfehérvár 228
Õrségi Nemzeti Park 36
Miskolc 120 Sárvár 308 Szekszárd 351
Örvényes 327
Miskolc-Tapolca 123 Sátoraljaújhely 136 Szeleta-barlang 124
Öskü 239
Mogyoród 80 Sellye 384 Szelidi-tó 188
Moha 236 Pácin 139 Seregélyes 226 Szendrõ 128
Mohács 362 Paks 350 Siklós 380 Szenna 360
Mohács-Sátorhely Tört. Emlékhely 364 Pálháza 138 Sikfõkút 118 Szentendre 42
Mohora 98 Pálosszentkút 185 Sikonda 378 Szentendrei-sziget 48
Monok 129 Pankasz 311 Simontornya 355 Szentgál 247
Mór 258 Pannonhalma 270 Siófok 337 Szentgotthárd 310
Mosdós 358 Pápa 251 Sirok 102 Széphalom 138
Mosonmagyaróvár 279 Pap-sziget 47 Solt 188 Szerencs 129
Muhi 125 Parád 102 Sóly 239 Szigetközi Tájvédelmi Körzet 281
Parádfürdõ 102 Somló 248 Szigetszentmiklós 87
Nadap 221 Parádsasvár 101 Somlóvásárhely 248 Szigetvár 378
Nádudvar 160 Pásztó 102 Somogyi-dombság 18, 355 Szigliget 329
Nagybörzsöny 74 Pécel 83 Somogytúr 343 Szilvásvárad 117
Nagycenk 288 Pécs 369 Somogyvámos 361 Szirák 92

390 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 391

aA Földrajzi nevek mutatója Bb aA Földrajzi nevek mutatója Bb
Mád 131 Nagyharsány 382 Pécselyi-medence 335 Somogyvár 344
Magyarpolány 248 Nagykanizsa 314 Pécsvárad 369 Somoskõ 98
Magyarszombatfa 311 Nagykapornak 314 Petõfiszállás 185 Sopron 290
Majkpuszta 257 Nagykevély 42 Piliscsaba 76 Sopronbánfalva 297
Makó 210 Nagykõrös 85 Pilis hegység 60 Sopronhorpács 297
Mánfa 378 Nagymaros 72 Pilismarót 52 Soproni-hegység 290
Máriabesnyõ 81 Nagyoroszi 70 Pilisszentkereszt-Dobogókõ 61 Sóshartyán 99
Máriagyûd 382 Nagyvázsony 334 Pilisszentlélek 61 Söjtör 314
Máriakálnok 282 Nemesvámos 334 Pilisvörösvár 75 Sukoró 221
Márianosztra 73 Neszmély 260 Piszkés-tetõ 105 Sümeg 253
Máriapócs 149 Nikla 344 Pomáz 62 Sümegprága 255
Mártély 212 Nógrád 70 Poroszló 172
Martfû 165 Nógrádsáp 99 Pusztavacs 86 Szabadkígyós 205
Martonvásár 222 Noszvaj 118 Szabolcs 143
Mátészalka 147 Nova 314 Rábaköz 284 Szada 82
Mátra 99 Ráckeve 87 Szalafõ 311
Mátrafüred 101 Nyírbátor 150 Recsk 102 Szalajka-völgy 117
Mátraháza 101 Nyíregyháza 147 Regéci-vár 140 Szalkszentmárton 187
Mátrakeresztes 105 Nyírség 147 Rétság 70 Szalonna 128
Mátraszentimre 105 Rudabánya 128 Szanazug 201
Mátraszentistván 105 Ócsa 86 Szántód 339
Mátraverebély-Szentkút 104 Omszki-tó 42 Ságvár 342 Szántódpuszta 338
Mecsek 367 Ónod 125 Sajólád 125 Szarvas 201
Mecseknádasd 368 Ópusztaszer 185 Salgótarján 97 Szatmári-síkság 144
Medves 98 Orfû 378 Salgóvár 98 Szarvaskõ 116
Mezõberény 216 Ormánság 383 Sárbogárd 227 Szatmárcseke 146
Mezõföld 222 Orosháza–Gyopárosfürdõ 212 Sáregres 227 Százhalombatta 78
Mezõhegyes 213 Ozora 356 Sárköz 361 Szécsény 93
Mezõkövesd 119 Sármellék 332 Szeged 194
Õriszentpéter 311
Mezõszilas 227 Sárospatak 134 Szeghalom 215
Õrség 310
Mezõtúr 166 Sarud 173 Székesfehérvár 228
Õrségi Nemzeti Park 36
Miskolc 120 Sárvár 308 Szekszárd 351
Örvényes 327
Miskolc-Tapolca 123 Sátoraljaújhely 136 Szeleta-barlang 124
Öskü 239
Mogyoród 80 Sellye 384 Szelidi-tó 188
Moha 236 Pácin 139 Seregélyes 226 Szendrõ 128
Mohács 362 Paks 350 Siklós 380 Szenna 360
Mohács-Sátorhely Tört. Emlékhely 364 Pálháza 138 Sikfõkút 118 Szentendre 42
Mohora 98 Pálosszentkút 185 Sikonda 378 Szentendrei-sziget 48
Monok 129 Pankasz 311 Simontornya 355 Szentgál 247
Mór 258 Pannonhalma 270 Siófok 337 Szentgotthárd 310
Mosdós 358 Pápa 251 Sirok 102 Széphalom 138
Mosonmagyaróvár 279 Pap-sziget 47 Solt 188 Szerencs 129
Muhi 125 Parád 102 Sóly 239 Szigetközi Tájvédelmi Körzet 281
Parádfürdõ 102 Somló 248 Szigetszentmiklós 87
Nadap 221 Parádsasvár 101 Somlóvásárhely 248 Szigetvár 378
Nádudvar 160 Pásztó 102 Somogyi-dombság 18, 355 Szigliget 329
Nagybörzsöny 74 Pécel 83 Somogytúr 343 Szilvásvárad 117
Nagycenk 288 Pécs 369 Somogyvámos 361 Szirák 92

390 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 391

aA Földrajzi nevek mutatója Bb
Szob 73 Vácrátót 64
Szokolya 71 Vaja 151 Irodalomjegyzék
Szolnok 164 Vajszló 385
Szombathely 302 Vajta 227
Szõny 260 Vál 223
Tahitótfalu 48 Várgesztes 256
Tác (Gorsium) 235 Városlõd 247
Tákos 145 Várpalota 238
Tállya 130 Vásárosnamény 144
Tamási 356 Velem 301
Tápióbicske 84 Velemér 311 ALLERHAND, JACOB: A zsidóság története. Bu- DÖMÖTÖR TEKLA: A magyar nép hiedelemvilá-
Tápiószele 83 Velence 220 dapest, MIOK, 1988. ga. Budapest, Corvina, 1981.
Tápiószentmárton 84 Velencei-hegység 221 Általános történelmi fogalomgyûjtemény. DÜMMERTH DEZSÕ: Az Anjou-ház nyomában.
Tapolca 336 Velencei-tó 219 Szerkesztette: Markó László. Buda- Budapest, Panoráma, 1982.
pest, Holnap, 1997. DÜMMERTH DEZSÕ: Az Árpádok nyomában.
Tar 103 Verõce 71
ANTALFFY GYULA: Így utaztunk hajdanában. Budapest, Panoráma, 1977.
Tarcal 131 Verpelét 107
Budapest, Panoráma, 1975. FITZ JENÕ: Székesfehérvár. Budapest, Panorá-
Tarnaszentmária 107 Vértes 255 ANTALFFY GYULA: Reformkori magyar város- ma, 1980.
Tarpa 146 Vértesszentkereszt 257 rajzok. Budapest, Panoráma, 1982. FOGARASI LÁSZLÓ: Legérdekesebb kis tavaink.
Tata 263 Vértesszõlõs 263 Árpád-kori legendák és intelmek. Budapest, Budapest, Natura, 1981.
Tatabánya 262 Veszprém 239 Szépirodalmi Kiadó, 1983. Föld, víz, levegõ. Fõszerkesztõ: Glatz Ferenc.
Tatai-árok 262 Vésztõ-Mágor Tört. Emlékhely 215 ASZTALOS MIKLÓS–PETHÕ SÁNDOR: A magyar Budapest, MTA Társadalomkut. Közp.,
Tés 238 Villány 380 nemzet története õsidõktõl napjainkig. Kossuth Kiadó, 2002.
Tihany 325 Villányi-hegység 380 Budapest, Dante, 1934. FRISNYÁK SÁNDOR: Magyarország történeti föld-
Tinnye 76 Villány-siklósi borút 380 BAKONYI TIBOR–KUBINSZKY MIHÁLY: Lechner rajza. Budapest, Tankönyvkiadó, 1993.
Tiszacsécse 146 Visegrád 49 Ödön. Budapest, Corvina, 1981. FUTÓ JÓZSEF: Általános természeti földrajz.
Tiszacsege 173 Visegrádi-hegység 42 BÁLDI TAMÁS: A történeti földtan alapjai. Bu- Budapest, Tankönyvkiadó, 1988.
dapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, FÜGEDI ERIK: Kolduló barátok, polgárok, ne-
Tiszaföldvár 165 Visonta 106
1994. mesek. Budapest, Magvetõ, 1981.
Tiszafüred 171 Vizsoly 139
BÁLINT SÁNDOR: Ünnepi kalendárium I–II. GÁBORINÉ CSÁNK VERA: Az õsember Magyar-
Tiszakürt 166 Völgység 365 Szent István Társulat, 1977. országon. Budapest, Gondolat, 1980.
Tisza tó 169 Vörösberény 321 BALOGH FERENC–BATIZI LÁSZLÓ: Országjárás- GÁL MÓZES: Az Alföld gyógyfürdõi és fürdõi.
Tiszazug 160 Vöröstó 335 vezetõk segédkönyve. Budapest, TIT, Budapest, Panoráma, 1981.
Tokaj 133 Vörs 342 1968. I-II. GAZDA ISTVÁN: Kuriózumok a magyar mûve-
Tolna 351 BALOGH FERENC: Vallási ismeretek, szakrális lõdés történetébõl. Budapest, Kossuth
Tordas 223 Zala 342 terek. Budapest, KIT, 1991. Kiadó, 1990.
Tornaszentandrás 128 Zalaegerszeg 312 BATIZI LÁSZLÓ: Országjárás-vezetõk kéziköny- GENTHON ISTVÁN–ZÁDOR ANNA: A magyaror-
Tótvázsony 334 Zalai-dombság 312 ve. Budapest, TIT, 1986. I-II. szági mûvészet története I–II. Budapest,
Törökkopány 357 Zalakaros 333 BORA GYULA–NEMERKÉNYI ANTAL: Magyaror- Képzõmûvészeti Alap Kiadó, 1964.
Tõserdõ 183 Zalalövõ 310 szág földrajza. Budapest, Nemzeti Tan- GENTHON ISTVÁN: Magyarország mûvészeti
Tunyogmatolcs 147 Zalaszántó 332 könyvkiadó, 1994. emlékei. Budapest, Corvina, 1980.
BULLA BÉLA: Magyarország természeti földraj- GERGELY ANDRÁS: Magyarország története.
Túristvándi 146 Zalavár 333
za. Budapest, Tankönyvkiadó, 1962. Budapest, Ikva Kiadó, 1990.
Túrkeve 166 Zánka 327
Bükki Nemzeti Park. Szerkesztette: Sándor GERÕ LÁSZLÓ: Magyarországi várépítészet.
Türje 314 Zebegény 72 András. Budapest, Natura, 1979. Budapest, Mûvelt Nép, 1955.
Zempléni-hegység 129 CSUPOR TIBOR: Kis-Balaton. Budapest, Gon- GERÕ LÁSZLÓ: Történelmi városmagok. Buda-
Üröm 75 Zirc 249 dolat, 1983. pest, Corvina, 1978.
CZIGLÉNYI LÁSZLÓ: Gyõr. Budapest, Panorá- GONDA IMRE–NIEDERHAUSER EMIL: A Habsbur-
Vác 65 Zsámbék 77 ma, 1981. gok. Budapest, Gondolat, 1977.
DONIN, HAYIM HALEVY : Zsidónak lenni. Buda- GRANASZTÓI GYÖRGY: A középkori magyar vá-
pest, Interart Kiadó, 1991. ros. Budapest, Gondolat, 1980.

392 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 393

aA Földrajzi nevek mutatója Bb
Szob 73 Vácrátót 64
Szokolya 71 Vaja 151 Irodalomjegyzék
Szolnok 164 Vajszló 385
Szombathely 302 Vajta 227
Szõny 260 Vál 223
Tahitótfalu 48 Várgesztes 256
Tác (Gorsium) 235 Városlõd 247
Tákos 145 Várpalota 238
Tállya 130 Vásárosnamény 144
Tamási 356 Velem 301
Tápióbicske 84 Velemér 311 ALLERHAND, JACOB: A zsidóság története. Bu- DÖMÖTÖR TEKLA: A magyar nép hiedelemvilá-
Tápiószele 83 Velence 220 dapest, MIOK, 1988. ga. Budapest, Corvina, 1981.
Tápiószentmárton 84 Velencei-hegység 221 Általános történelmi fogalomgyûjtemény. DÜMMERTH DEZSÕ: Az Anjou-ház nyomában.
Tapolca 336 Velencei-tó 219 Szerkesztette: Markó László. Buda- Budapest, Panoráma, 1982.
pest, Holnap, 1997. DÜMMERTH DEZSÕ: Az Árpádok nyomában.
Tar 103 Verõce 71
ANTALFFY GYULA: Így utaztunk hajdanában. Budapest, Panoráma, 1977.
Tarcal 131 Verpelét 107
Budapest, Panoráma, 1975. FITZ JENÕ: Székesfehérvár. Budapest, Panorá-
Tarnaszentmária 107 Vértes 255 ANTALFFY GYULA: Reformkori magyar város- ma, 1980.
Tarpa 146 Vértesszentkereszt 257 rajzok. Budapest, Panoráma, 1982. FOGARASI LÁSZLÓ: Legérdekesebb kis tavaink.
Tata 263 Vértesszõlõs 263 Árpád-kori legendák és intelmek. Budapest, Budapest, Natura, 1981.
Tatabánya 262 Veszprém 239 Szépirodalmi Kiadó, 1983. Föld, víz, levegõ. Fõszerkesztõ: Glatz Ferenc.
Tatai-árok 262 Vésztõ-Mágor Tört. Emlékhely 215 ASZTALOS MIKLÓS–PETHÕ SÁNDOR: A magyar Budapest, MTA Társadalomkut. Közp.,
Tés 238 Villány 380 nemzet története õsidõktõl napjainkig. Kossuth Kiadó, 2002.
Tihany 325 Villányi-hegység 380 Budapest, Dante, 1934. FRISNYÁK SÁNDOR: Magyarország történeti föld-
Tinnye 76 Villány-siklósi borút 380 BAKONYI TIBOR–KUBINSZKY MIHÁLY: Lechner rajza. Budapest, Tankönyvkiadó, 1993.
Tiszacsécse 146 Visegrád 49 Ödön. Budapest, Corvina, 1981. FUTÓ JÓZSEF: Általános természeti földrajz.
Tiszacsege 173 Visegrádi-hegység 42 BÁLDI TAMÁS: A történeti földtan alapjai. Bu- Budapest, Tankönyvkiadó, 1988.
dapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, FÜGEDI ERIK: Kolduló barátok, polgárok, ne-
Tiszaföldvár 165 Visonta 106
1994. mesek. Budapest, Magvetõ, 1981.
Tiszafüred 171 Vizsoly 139
BÁLINT SÁNDOR: Ünnepi kalendárium I–II. GÁBORINÉ CSÁNK VERA: Az õsember Magyar-
Tiszakürt 166 Völgység 365 Szent István Társulat, 1977. országon. Budapest, Gondolat, 1980.
Tisza tó 169 Vörösberény 321 BALOGH FERENC–BATIZI LÁSZLÓ: Országjárás- GÁL MÓZES: Az Alföld gyógyfürdõi és fürdõi.
Tiszazug 160 Vöröstó 335 vezetõk segédkönyve. Budapest, TIT, Budapest, Panoráma, 1981.
Tokaj 133 Vörs 342 1968. I-II. GAZDA ISTVÁN: Kuriózumok a magyar mûve-
Tolna 351 BALOGH FERENC: Vallási ismeretek, szakrális lõdés történetébõl. Budapest, Kossuth
Tordas 223 Zala 342 terek. Budapest, KIT, 1991. Kiadó, 1990.
Tornaszentandrás 128 Zalaegerszeg 312 BATIZI LÁSZLÓ: Országjárás-vezetõk kéziköny- GENTHON ISTVÁN–ZÁDOR ANNA: A magyaror-
Tótvázsony 334 Zalai-dombság 312 ve. Budapest, TIT, 1986. I-II. szági mûvészet története I–II. Budapest,
Törökkopány 357 Zalakaros 333 BORA GYULA–NEMERKÉNYI ANTAL: Magyaror- Képzõmûvészeti Alap Kiadó, 1964.
Tõserdõ 183 Zalalövõ 310 szág földrajza. Budapest, Nemzeti Tan- GENTHON ISTVÁN: Magyarország mûvészeti
Tunyogmatolcs 147 Zalaszántó 332 könyvkiadó, 1994. emlékei. Budapest, Corvina, 1980.
BULLA BÉLA: Magyarország természeti földraj- GERGELY ANDRÁS: Magyarország története.
Túristvándi 146 Zalavár 333
za. Budapest, Tankönyvkiadó, 1962. Budapest, Ikva Kiadó, 1990.
Túrkeve 166 Zánka 327
Bükki Nemzeti Park. Szerkesztette: Sándor GERÕ LÁSZLÓ: Magyarországi várépítészet.
Türje 314 Zebegény 72 András. Budapest, Natura, 1979. Budapest, Mûvelt Nép, 1955.
Zempléni-hegység 129 CSUPOR TIBOR: Kis-Balaton. Budapest, Gon- GERÕ LÁSZLÓ: Történelmi városmagok. Buda-
Üröm 75 Zirc 249 dolat, 1983. pest, Corvina, 1978.
CZIGLÉNYI LÁSZLÓ: Gyõr. Budapest, Panorá- GONDA IMRE–NIEDERHAUSER EMIL: A Habsbur-
Vác 65 Zsámbék 77 ma, 1981. gok. Budapest, Gondolat, 1977.
DONIN, HAYIM HALEVY : Zsidónak lenni. Buda- GRANASZTÓI GYÖRGY: A középkori magyar vá-
pest, Interart Kiadó, 1991. ros. Budapest, Gondolat, 1980.

392 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 393

aA Irodalomjegyzék Bb
GYIMESI SÁNDOR: Utunk Európába. Budapest, Látnivalók Borsodtól Zemplénig. Budapest,
Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Well-Press Kiadó, 1996.
GYÕRFFY GYÖRGY: István király és mûve. Bu- Látnivalók Esztergomtól Komáromig. Buda-
dapest, Gondolat, 1977. pest, Well-Press Kiadó, 1996, 2001.
HAJDÚ-MOHAROS JÓZSEF: Történeti-gazdasági Látnivalók Fejér megyében. Budapest,
területegységek Európa országaiban. Well-Press Kiadó, 2001.
Budapest, Tankönyvkiadó, 1988. Látnivalók Magyarországon. Budapest, Well-
HALÁSZ ZOLTÁN: Könyv a magyar borról. Bu- Press Kiadó, 2001.
dapest, Corvina, 1981. Látnivalók Miskolcon, Budapest, Well-Press
Halljad Izrael. Közremûködött: Deutsh Róbert. Kiadó. 2000.
Budapest, MIOK, 1987. Látnivalók Pest megyében. Budapest, Well-
HATVANY LAJOS: Beszélõ tájak. Budapest, Press Kiadó, 1996, 2001.
Magvetõ, 1963. Látnivalók Somogy megyében. Budapest,
Hogyan éltek elõdeink? Szerkesztette: Hanák Well-Press Kiadó, 2000.
Péter. Budapest, Gondolat, 1980. Látnivalók Szabolcs-Satmár-Bereg megyében.
Hortobágy. Szerkesztette: Kovács Gergelyné– Sa- Budapest, Well-Press Kiadó, 1999.
lamon Ferenc. Budapest, Natura, 1976. Látnivalók Tolna megyében. Well-Press Kiadó,
HUBA LÁSZLÓ: Dél-Dunántúl. Budapest, Pano- Budapest, 1996.
ráma, 1978. LÉVÁRDY FERENC: Magyar templomok mûvé-
HUBAI JÓZSEF: Magyarország erõforrásainak geo- szete. Budapest, Szent István Társulat,
gráfiája. Budapest, Tankönyvkiadó, 1992. 1982.
ILLÉS ISTVÁN: Tavunk, a Balaton. Budapest, LIPTÁK PÁL: Embertan és emberszármazástan.
Natura, 1981. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980.
IPOLYI ARNOLD: Tanulmányok a középkori ma- Magyar Géniusz. Szerkesztette: Rácz Árpád.
gyar mûvészetrõl. Budapest, Holnap Budapest, Rubicon-Ház Bt., 2001.
1997. A magyar irodalom története I–VI. Szerkesz-
JUHÁSZ ÁRPÁD: Évmilliók emlékei. Budapest, tette: Sõtér István. Budapest, Akadé-
Gondolat, 1983. miai Kiadó, 1965.
JUHÁSZ ÁRPÁD: Magyarország, kézikönyv ide- Magyar mûvelõdéstörténet. Szerkesztette:
genvezetõk számára. Budapest, KIT Kósa László, Budapest, Osiris, 2001.
1990. Magyar statisztikai zsebkönyv, 2001. Buda-
KELÉNYI GYÖRGY: Kastélyok, kúriák, villák. pest, KSH, 2002.
Budapest, Corvina, 1974. Magyar történeti szöveggyûjtemény I–II. Bu-
KISS GÁBOR: Várak, várkastélyok, várhelyek dapest, Osiris, 2000.
Magyarországon. Budapest, Panorá- Magyarország. Budapest, Panoráma, 1990.
ma, 1984. Magyarország földje. Fõszerkesztõ: Karátson Dá-
KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótá- vid. Budapest, Magyar Könyvklub, 2002.
ra. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. A magyarok krónikája. Összeállította: Glatz
KOPÁTSY SÁNDOR: A mi XX. századunk. Buda- Ferenc. Budapest, Officina Nova,
pest, Belvárosi Kiadó, 1996. 1995.
KÓSA LÁSZLÓ–FILEP ANTAL: A magyar nép Magyarország társadalomtörténete. Szerkesz-
táji-történeti tagolódása. Budapest, tette: Kövér György. Budapest, Nemze-
Akadémiai Kiadó, 1983. ti Tankönyvkiadó, 1997.
KRISTÓ GYULA: Az aranybullák évszázada. Bu- Magyarországi zsinagógák. Fõszerkesztõ:
dapest, Gondolat, 1976. Gerõ László. Budapest, Mûszaki
LÁNG SÁNDOR: A Cserhát természeti földrajza. Könyvkiadó, 1989.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967. MÁLYUSZ ELEMÉR: Egyházi társadalom a kö-
LÁNG SÁNDOR: A Mátra és a Börzsöny termé- zépkori Magyarországon. Budapest,
szeti földrajza. Budapest, Akadémiai Akadémiai Kiadó, 1971.
Kiadó, 1955. MESZLÉNYI ANTAL: Magyar hercegprímások
LÁSZLÓ GYULA: Régészeti tanulmányok. Buda- arcképsorozata. Budapest, Szent Ist-
pest, Magvetõ, 1977. ván Társulat, 1970.
394 ORSZÁGISMERET
aA Irodalomjegyzék
Minõség és agrárstratégia. Összeállította:
Láng István, Csete László. Budapest,
Magyar Tudományos Akadémia, 1999.
Modern építészeti lexikon. Szerkesztette:
KUbinszky Mihály. Budapest, Mûszaki
Könyvkiadó, 1978.
MOLNÁR BÉLA: A Föld és az élet fejlõdése. Bu-
dapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1984.
MÓSER MIKLÓS–PÁLMA GYÖRGY: A környezet-
védelem alapjai. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1996.
A mûemlékvédelem Magyarországon. Össze-
állította: Császár László. Budapest,
Képzõmûvészeti Kiadó, 1980.
NEMERKÉNYI ANTAL: Általános természetföldrajz...
Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.
NÉMETH ADÉL: Szombathely. Budapest, Pano-
ráma, 1980.
Nemzeti Park a Kiskunságban. Szerkesztette:
Tóth Károly. Budapest, Natura, 1979.
ORBÁN FERENC: Magyarország zsidó emlékei, ne-
vezetességei. Budapest, Panoráma, 1991.
Pannónia régészeti kézikönyve. Szerkesztet-
ték: Mócsy András és Fitz Jenõ. Buda-
pest, Akadémiai Kiadó, 1990.
PÉLI A.–BOZÓKI A. –JAKAB GY.: Társadalomis-
meret.... Budapest, Nemzeti Tankönyv-
kiadó, 1997.
A példa ereje. Budapest, Budapesti Városvédõ
Egyesület, 2000.
PELSÕCZY FERENC: A vallási élet arculata
Szent István korában. Budapest,
Ametiszt, 1994.
POTOK, CHAIM: Vándorlások: a zsidó nép törté-
nete. Budapest, Kulturtrade, 1994.
RADOS JENÕ: Magyar építészettörténet. Buda-
pest, Mûszaki Könyvkiadó, 1975.
RÉVAY JÓZSEF: Séták a római Magyarorszá-
gon. Budapest, Kozmosz, 1965.
SAHIN–TÓTH GYULA: Italismeret. Budapest,
Képzõmûvészeti Kiadó, 2000.
SÁRFALVI BÉLA: Magyarország népességföld-
rajza. Budapest, Tankönyvkiadó, 1991.
Sétáló útikönyv, Nyíregyháza. Nyír-Karta, 2000.
SOMOGYI SÁNDOR: Magyarország földrajzi átte-
kintése. Budapest, TIT, 1988.
Sóstói Múzeumfalu. Múzeumfalu Baráti Köre,
1999.
Szabadtéri néprajzi múzeumok Magyarorszá-
gon. Szerkesztették: Kurucz A.–Ba-
lassa M. I.– Kecskés P. Budapest,
Corvina, 1987.
ORSZÁGISMERET
Bb
SZÁNTÓ KONRÁD: A katolikus egyház történe-
te I–II–III. Budapest, Ecclesia, 1987.
SZÁSZ JÁNOS–SZIGETVÁRI JÁNOS: Népi építé-
szetünk nyomában. Budapest, Mûszaki
Könyvkiadó, 1976.
Régészeti barangolások Magyarországon.
Szerkesztette: Szombathy Viktor. Bu-
dapest, Panoráma, 1983.
TAMÁS FERENC: Magyar irodalmi kalauz. Bu-
dapest, Nemzeti Tankönyvkiadó,
1995.
TARR LÁSZLÓ: A kocsi története. Budapest, Cor-
vina, 1978.
Tájak Korok Múzeumok sorozat füzetei. Buda-
pest, TKM 1975–2002.
ÜRÖGDI GYÖRGY: Hogyan utaztak a régi római-
ak. Budapest, Panoráma, 1979.
VÁMOSSY FERENC: Korunk építészete. Buda-
pest, Gondolat, 1974.
VANYÓ LÁSZLÓ: Az ókeresztény mûvészet
szimbólumai. Budapest, Jel Kiadó,
1997.
VARGA PÁL, S.–TÓTH PÁL: Debrecen. Tour-
inform, 1993.
Védett természeti értékeink. Szerkesztette:
Kopasz Margit. Budapest, Mezõgazda-
sági Könyvkiadó, 1978.
Vendégváró régi házak. Fõszerkesztõ:
Pereházy Károly. Budapest, Mûszaki
Könyvkiadó, 1979.
Vendégváró útikönyvek sorozat. Fõszerk.:
Pálfy Katalin. Budapest, Well-Press Ki-
adó Kft., 2002.
VIDA P. ISTVÁN: Egyetemes és magyar törté-
nelmi kronológia. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1996.
ZOLNAY LÁSZLÓ: Kincses Magyarország. Buda-
pest, Magvetõ, 1977.
ZOLNAY LÁSZLÓ: A középkori Esztergom. Bu-
dapest, Gondolat, 1983.
ZOLNAY LÁSZLÓ: Mozaikok a magyar újkorból.
Budapest, Kozmosz Kiadó, 1986.
Ajánlott internetoldalak:
A turisztikai régiók honlapjai:
www.nordtur.hu (Észak-Magyarországi Régió)
www.eszakalfoldi.hu (Észak-Alföldi Régió)
www.pusztaregion.hu (Dél-Alföldi Régió)
www.tisza-to-info.hu (Tisza-tavi Régió)
www.deldunantul.hu (Dél-Dunántúli Régió)
395
aA Irodalomjegyzék Bb
GYIMESI SÁNDOR: Utunk Európába. Budapest, Látnivalók Borsodtól Zemplénig. Budapest,
Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Well-Press Kiadó, 1996.
GYÕRFFY GYÖRGY: István király és mûve. Bu- Látnivalók Esztergomtól Komáromig. Buda-
dapest, Gondolat, 1977. pest, Well-Press Kiadó, 1996, 2001.
HAJDÚ-MOHAROS JÓZSEF: Történeti-gazdasági Látnivalók Fejér megyében. Budapest,
területegységek Európa országaiban. Well-Press Kiadó, 2001.
Budapest, Tankönyvkiadó, 1988. Látnivalók Magyarországon. Budapest, Well-
HALÁSZ ZOLTÁN: Könyv a magyar borról. Bu- Press Kiadó, 2001.
dapest, Corvina, 1981. Látnivalók Miskolcon, Budapest, Well-Press
Halljad Izrael. Közremûködött: Deutsh Róbert. Kiadó. 2000.
Budapest, MIOK, 1987. Látnivalók Pest megyében. Budapest, Well-
HATVANY LAJOS: Beszélõ tájak. Budapest, Press Kiadó, 1996, 2001.
Magvetõ, 1963. Látnivalók Somogy megyében. Budapest,
Hogyan éltek elõdeink? Szerkesztette: Hanák Well-Press Kiadó, 2000.
Péter. Budapest, Gondolat, 1980. Látnivalók Szabolcs-Satmár-Bereg megyében.
Hortobágy. Szerkesztette: Kovács Gergelyné– Sa- Budapest, Well-Press Kiadó, 1999.
lamon Ferenc. Budapest, Natura, 1976. Látnivalók Tolna megyében. Well-Press Kiadó,
HUBA LÁSZLÓ: Dél-Dunántúl. Budapest, Pano- Budapest, 1996.
ráma, 1978. LÉVÁRDY FERENC: Magyar templomok mûvé-
HUBAI JÓZSEF: Magyarország erõforrásainak geo- szete. Budapest, Szent István Társulat,
gráfiája. Budapest, Tankönyvkiadó, 1992. 1982.
ILLÉS ISTVÁN: Tavunk, a Balaton. Budapest, LIPTÁK PÁL: Embertan és emberszármazástan.
Natura, 1981. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980.
IPOLYI ARNOLD: Tanulmányok a középkori ma- Magyar Géniusz. Szerkesztette: Rácz Árpád.
gyar mûvészetrõl. Budapest, Holnap Budapest, Rubicon-Ház Bt., 2001.
1997. A magyar irodalom története I–VI. Szerkesz-
JUHÁSZ ÁRPÁD: Évmilliók emlékei. Budapest, tette: Sõtér István. Budapest, Akadé-
Gondolat, 1983. miai Kiadó, 1965.
JUHÁSZ ÁRPÁD: Magyarország, kézikönyv ide- Magyar mûvelõdéstörténet. Szerkesztette:
genvezetõk számára. Budapest, KIT Kósa László, Budapest, Osiris, 2001.
1990. Magyar statisztikai zsebkönyv, 2001. Buda-
KELÉNYI GYÖRGY: Kastélyok, kúriák, villák. pest, KSH, 2002.
Budapest, Corvina, 1974. Magyar történeti szöveggyûjtemény I–II. Bu-
KISS GÁBOR: Várak, várkastélyok, várhelyek dapest, Osiris, 2000.
Magyarországon. Budapest, Panorá- Magyarország. Budapest, Panoráma, 1990.
ma, 1984. Magyarország földje. Fõszerkesztõ: Karátson Dá-
KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótá- vid. Budapest, Magyar Könyvklub, 2002.
ra. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. A magyarok krónikája. Összeállította: Glatz
KOPÁTSY SÁNDOR: A mi XX. századunk. Buda- Ferenc. Budapest, Officina Nova,
pest, Belvárosi Kiadó, 1996. 1995.
KÓSA LÁSZLÓ–FILEP ANTAL: A magyar nép Magyarország társadalomtörténete. Szerkesz-
táji-történeti tagolódása. Budapest, tette: Kövér György. Budapest, Nemze-
Akadémiai Kiadó, 1983. ti Tankönyvkiadó, 1997.
KRISTÓ GYULA: Az aranybullák évszázada. Bu- Magyarországi zsinagógák. Fõszerkesztõ:
dapest, Gondolat, 1976. Gerõ László. Budapest, Mûszaki
LÁNG SÁNDOR: A Cserhát természeti földrajza. Könyvkiadó, 1989.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967. MÁLYUSZ ELEMÉR: Egyházi társadalom a kö-
LÁNG SÁNDOR: A Mátra és a Börzsöny termé- zépkori Magyarországon. Budapest,
szeti földrajza. Budapest, Akadémiai Akadémiai Kiadó, 1971.
Kiadó, 1955. MESZLÉNYI ANTAL: Magyar hercegprímások
LÁSZLÓ GYULA: Régészeti tanulmányok. Buda- arcképsorozata. Budapest, Szent Ist-
pest, Magvetõ, 1977. ván Társulat, 1970.
394 ORSZÁGISMERET
aA Irodalomjegyzék
Minõség és agrárstratégia. Összeállította:
Láng István, Csete László. Budapest,
Magyar Tudományos Akadémia, 1999.
Modern építészeti lexikon. Szerkesztette:
KUbinszky Mihály. Budapest, Mûszaki
Könyvkiadó, 1978.
MOLNÁR BÉLA: A Föld és az élet fejlõdése. Bu-
dapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1984.
MÓSER MIKLÓS–PÁLMA GYÖRGY: A környezet-
védelem alapjai. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1996.
A mûemlékvédelem Magyarországon. Össze-
állította: Császár László. Budapest,
Képzõmûvészeti Kiadó, 1980.
NEMERKÉNYI ANTAL: Általános természetföldrajz...
Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.
NÉMETH ADÉL: Szombathely. Budapest, Pano-
ráma, 1980.
Nemzeti Park a Kiskunságban. Szerkesztette:
Tóth Károly. Budapest, Natura, 1979.
ORBÁN FERENC: Magyarország zsidó emlékei, ne-
vezetességei. Budapest, Panoráma, 1991.
Pannónia régészeti kézikönyve. Szerkesztet-
ték: Mócsy András és Fitz Jenõ. Buda-
pest, Akadémiai Kiadó, 1990.
PÉLI A.–BOZÓKI A. –JAKAB GY.: Társadalomis-
meret.... Budapest, Nemzeti Tankönyv-
kiadó, 1997.
A példa ereje. Budapest, Budapesti Városvédõ
Egyesület, 2000.
PELSÕCZY FERENC: A vallási élet arculata
Szent István korában. Budapest,
Ametiszt, 1994.
POTOK, CHAIM: Vándorlások: a zsidó nép törté-
nete. Budapest, Kulturtrade, 1994.
RADOS JENÕ: Magyar építészettörténet. Buda-
pest, Mûszaki Könyvkiadó, 1975.
RÉVAY JÓZSEF: Séták a római Magyarorszá-
gon. Budapest, Kozmosz, 1965.
SAHIN–TÓTH GYULA: Italismeret. Budapest,
Képzõmûvészeti Kiadó, 2000.
SÁRFALVI BÉLA: Magyarország népességföld-
rajza. Budapest, Tankönyvkiadó, 1991.
Sétáló útikönyv, Nyíregyháza. Nyír-Karta, 2000.
SOMOGYI SÁNDOR: Magyarország földrajzi átte-
kintése. Budapest, TIT, 1988.
Sóstói Múzeumfalu. Múzeumfalu Baráti Köre,
1999.
Szabadtéri néprajzi múzeumok Magyarorszá-
gon. Szerkesztették: Kurucz A.–Ba-
lassa M. I.– Kecskés P. Budapest,
Corvina, 1987.
ORSZÁGISMERET
Bb
SZÁNTÓ KONRÁD: A katolikus egyház történe-
te I–II–III. Budapest, Ecclesia, 1987.
SZÁSZ JÁNOS–SZIGETVÁRI JÁNOS: Népi építé-
szetünk nyomában. Budapest, Mûszaki
Könyvkiadó, 1976.
Régészeti barangolások Magyarországon.
Szerkesztette: Szombathy Viktor. Bu-
dapest, Panoráma, 1983.
TAMÁS FERENC: Magyar irodalmi kalauz. Bu-
dapest, Nemzeti Tankönyvkiadó,
1995.
TARR LÁSZLÓ: A kocsi története. Budapest, Cor-
vina, 1978.
Tájak Korok Múzeumok sorozat füzetei. Buda-
pest, TKM 1975–2002.
ÜRÖGDI GYÖRGY: Hogyan utaztak a régi római-
ak. Budapest, Panoráma, 1979.
VÁMOSSY FERENC: Korunk építészete. Buda-
pest, Gondolat, 1974.
VANYÓ LÁSZLÓ: Az ókeresztény mûvészet
szimbólumai. Budapest, Jel Kiadó,
1997.
VARGA PÁL, S.–TÓTH PÁL: Debrecen. Tour-
inform, 1993.
Védett természeti értékeink. Szerkesztette:
Kopasz Margit. Budapest, Mezõgazda-
sági Könyvkiadó, 1978.
Vendégváró régi házak. Fõszerkesztõ:
Pereházy Károly. Budapest, Mûszaki
Könyvkiadó, 1979.
Vendégváró útikönyvek sorozat. Fõszerk.:
Pálfy Katalin. Budapest, Well-Press Ki-
adó Kft., 2002.
VIDA P. ISTVÁN: Egyetemes és magyar törté-
nelmi kronológia. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1996.
ZOLNAY LÁSZLÓ: Kincses Magyarország. Buda-
pest, Magvetõ, 1977.
ZOLNAY LÁSZLÓ: A középkori Esztergom. Bu-
dapest, Gondolat, 1983.
ZOLNAY LÁSZLÓ: Mozaikok a magyar újkorból.
Budapest, Kozmosz Kiadó, 1986.
Ajánlott internetoldalak:
A turisztikai régiók honlapjai:
www.nordtur.hu (Észak-Magyarországi Régió)
www.eszakalfoldi.hu (Észak-Alföldi Régió)
www.pusztaregion.hu (Dél-Alföldi Régió)
www.tisza-to-info.hu (Tisza-tavi Régió)
www.deldunantul.hu (Dél-Dunántúli Régió)
395
aA Irodalomjegyzék Bb
www.kd-regio.hu (Közép-Dunántúli Régió) www.kmnp.hu (Körös-Maros Nemzeti Park)
www.utazunk.hu (Nyugat-Dunántúli Régió)
www.balaton-tourism.hu (Balatoni Régió)
onp.nemzetipark.gov.hu (Õrségi Nemzeti Park) Tudáspróba
www.magyarborutak.hu
www.vilagorokseg.hu www.gyogyturizmus.lap.hu
whc.unesco.org/en/list (Az UNESCO Világ- www.gyogyturizmus.hu
örökség listája) www.kisvasut.hu
www.anp.hu (Aggteleki Nemzeti Park)
www.bfnpi.hu (Balaton-felvidéki Nemzeti turizmus.lap.hu
Park) belfoldiutazas.lap.hu
www.bnpi.hu (Bükki Nemzeti Park) nevezetesseg.lap.hu
www.ddnp.hu (Duna-Dráva Nemzeti Park) www.vendegvaro.hu MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI FÖLDRAJZA
www.dinpi.hu (Duna-Ipoly Nemzeti Park) www.iranymagyarorszag.hu
1. Jellemezze Magyarország földrajzi helyzetét!
www.ferto-hansag.hu (Fertõ-Hanság Nemzeti www.kul-tura.hu
2. Mit tud Magyarország földtörténeti fejlõdésérõl?
Park) www.epiteszforum.hu
3. Jellemezze Magyarország éghajlati és vízrajzi adottságait!
www.hnp.hu (Hortobágyi Nemzeti Park) www.muzeum.hu
4. Mit tud Magyarország élõvilágáról?
www.knp.hu (Kiskunsági Nemzeti Park) www.turizmusonline.hu 5. Sorolja fel és röviden jellemezze Magyarország természetföldrajzi tájait!
6. Sorolja fel Magyarország gazdasági-közigazgatási régióit!
7. Közigazgatási szempontból hány megyébõl áll Magyarország? Sorolja fel a megyék székhe-
lyeit!
8. Sorolja fel hazánk idegenforgalmi régióit!
9. Mi jellemzi hazánk iparát és mezõgazdaságát?
10. Mi jellemzi hazánk népességét?
11. Foglalja össze Magyarország legfontosabb régészeti, történelmi és vallástörténeti adott-
ságait!
12. Jellemezze a honfoglaláskori és a román stílusú mûvészet magyarországi értékeit!
13. Mi jellemzõ a hazai gótikus és reneszánsz stílusra? Melyek a legfontosabb értékei ha-
zánkban?
14. Ismertesse a barokk, a klasszicista és a romantikus stíluskorszakok legjelentõsebb hazai
értékeit!
15. Mi jellemzi a századforduló és a 20. század stílusait?
16. Sorolja fel hazánk etnikai tájegységeit!
17. Említsen meg néhány magyarországi skanzent!
18. Sorolja fel és jellemezze röviden Magyarország nemzeti parkjait!
19. Ismertesse az UNESCO Világörökség Egyezmény lényegét! Milyen feltételek mellett kerül-
het fel egy-egy objektum, városképi együttes vagy természeti környezet a Világörökség
listájára?
20. Sorolja fel Magyarország Világörökség-listán szereplõ értékeit és fogalmazza meg, milyen
szempontok alapján kerültek fel a listára!
21. Mi az Europa Nostra-díj, és Magyarország mely értékei részesültek ebben a kitüntetésben?

A KÖZÉP-DUNA-VIDÉKI RÉGIÓ
1. Jellemezze a régió és a Dunakanyar történelmi, táji adottságait!
2. Melyek a legfontosabb települések a Duna jobb partján?
3. Melyek a Duna bal partjának legfontosabb települései?
4. Mikor és milyen történelmi események kapcsán telepedtek le szerbek Szentendrén?
5. Ismertesse a városnézõ séta útvonalát Szentendrén!
6. Milyen szerb mûvészeti emlékekkel találkozunk Szentendrén?
7. Foglalja össze Visegrád történelmi jelentõségét!
8. Mikor volt és kiknek a részvételével zajlott le a visegrádi királytalálkozó? Milyen fontos
döntések születtek?
9. Milyen történelmi események zajlottak Dömösön?

396 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 397

aA Irodalomjegyzék Bb
www.kd-regio.hu (Közép-Dunántúli Régió) www.kmnp.hu (Körös-Maros Nemzeti Park)
www.utazunk.hu (Nyugat-Dunántúli Régió)
www.balaton-tourism.hu (Balatoni Régió)
onp.nemzetipark.gov.hu (Õrségi Nemzeti Park) Tudáspróba
www.magyarborutak.hu
www.vilagorokseg.hu www.gyogyturizmus.lap.hu
whc.unesco.org/en/list (Az UNESCO Világ- www.gyogyturizmus.hu
örökség listája) www.kisvasut.hu
www.anp.hu (Aggteleki Nemzeti Park)
www.bfnpi.hu (Balaton-felvidéki Nemzeti turizmus.lap.hu
Park) belfoldiutazas.lap.hu
www.bnpi.hu (Bükki Nemzeti Park) nevezetesseg.lap.hu
www.ddnp.hu (Duna-Dráva Nemzeti Park) www.vendegvaro.hu MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI FÖLDRAJZA
www.dinpi.hu (Duna-Ipoly Nemzeti Park) www.iranymagyarorszag.hu
1. Jellemezze Magyarország földrajzi helyzetét!
www.ferto-hansag.hu (Fertõ-Hanság Nemzeti www.kul-tura.hu
2. Mit tud Magyarország földtörténeti fejlõdésérõl?
Park) www.epiteszforum.hu
3. Jellemezze Magyarország éghajlati és vízrajzi adottságait!
www.hnp.hu (Hortobágyi Nemzeti Park) www.muzeum.hu
4. Mit tud Magyarország élõvilágáról?
www.knp.hu (Kiskunsági Nemzeti Park) www.turizmusonline.hu 5. Sorolja fel és röviden jellemezze Magyarország természetföldrajzi tájait!
6. Sorolja fel Magyarország gazdasági-közigazgatási régióit!
7. Közigazgatási szempontból hány megyébõl áll Magyarország? Sorolja fel a megyék székhe-
lyeit!
8. Sorolja fel hazánk idegenforgalmi régióit!
9. Mi jellemzi hazánk iparát és mezõgazdaságát?
10. Mi jellemzi hazánk népességét?
11. Foglalja össze Magyarország legfontosabb régészeti, történelmi és vallástörténeti adott-
ságait!
12. Jellemezze a honfoglaláskori és a román stílusú mûvészet magyarországi értékeit!
13. Mi jellemzõ a hazai gótikus és reneszánsz stílusra? Melyek a legfontosabb értékei ha-
zánkban?
14. Ismertesse a barokk, a klasszicista és a romantikus stíluskorszakok legjelentõsebb hazai
értékeit!
15. Mi jellemzi a századforduló és a 20. század stílusait?
16. Sorolja fel hazánk etnikai tájegységeit!
17. Említsen meg néhány magyarországi skanzent!
18. Sorolja fel és jellemezze röviden Magyarország nemzeti parkjait!
19. Ismertesse az UNESCO Világörökség Egyezmény lényegét! Milyen feltételek mellett kerül-
het fel egy-egy objektum, városképi együttes vagy természeti környezet a Világörökség
listájára?
20. Sorolja fel Magyarország Világörökség-listán szereplõ értékeit és fogalmazza meg, milyen
szempontok alapján kerültek fel a listára!
21. Mi az Europa Nostra-díj, és Magyarország mely értékei részesültek ebben a kitüntetésben?

A KÖZÉP-DUNA-VIDÉKI RÉGIÓ
1. Jellemezze a régió és a Dunakanyar történelmi, táji adottságait!
2. Melyek a legfontosabb települések a Duna jobb partján?
3. Melyek a Duna bal partjának legfontosabb települései?
4. Mikor és milyen történelmi események kapcsán telepedtek le szerbek Szentendrén?
5. Ismertesse a városnézõ séta útvonalát Szentendrén!
6. Milyen szerb mûvészeti emlékekkel találkozunk Szentendrén?
7. Foglalja össze Visegrád történelmi jelentõségét!
8. Mikor volt és kiknek a részvételével zajlott le a visegrádi királytalálkozó? Milyen fontos
döntések születtek?
9. Milyen történelmi események zajlottak Dömösön?

396 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 397

aA Tudáspróba Bb aA Tudáspróba Bb
10. Foglalja össze Esztergom történeti, vallástörténeti jelentõségét! 28. Hol található az Európában egyedülálló Barlangfürdõ?
11. Mutassa be az esztergomi Bazilikát! 29. Melyek Lillafüred természeti földrajzi értékei és idegenforgalmi látnivalói?
12. Melyik kimagasló reneszánsz emlékünket találjuk Esztergomban? 30. Ismertesse Aggtelek és Jósvafõ természeti és idegenforgalmi látványosságait!
13. Melyik Esztergom két legjelentõsebb egyházmûvészeti gyûjteménye? 31. Hol találunk nagy értékû román stílusú templomokat az Aggteleki-hegység területén?
Röviden ismertesse a gyûjtemények legértékesebb darabjait! 32. Milyen eredetû a Zempléni-hegység?
14. Mit láthatunk az esztergomi Vármúzeumban? 33. Ismertesse Monok és Szerencs legfontosabb mûemlékeit! Mely történelmi személyek fûzõd-
15. Milyen irodalmi és zenetörténeti események fûzõdnek Esztergomhoz? nek a két településhez?
16. Mit láthatunk Százhalombattán a Matrica Múzeum és Régészeti Parkban? 34. Ismertesse a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék jelentõségét és történelmi múltját! A To-
17. Melyik épület Fót legjelentõsebb mûvészeti emléke és milyen stílusban épült? kaj-hegyaljai Borút Egyesület milyen célt tûzött ki?
18. Nevezze meg Vácrátót idegenforgalmi nevezetességét! 35. Milyen külföldi tudósok, írók és mûvészek emlékeztek meg munkájukban a tokaji borról?
19. Mutassa be Vác legfontosabb egyházi értékeit! 36. Ismertesse Sárospatak kultúrtörténeti jelentõségét! Sorolja fel legfontosabb látnivalóit!
20. Mutassa be Vác legfontosabb világi értékeit és gyûjteményeit! 37. Melyik Sátoraljaújhely legértékesebb mûemléke?
21. Kinek az emlékmûterme és volt lakóháza tekinthetõ meg Zebegényben? 38. Ki volt Széphalom nagynevû lakója?
22. Ki alapította a márianosztrai pálos kolostort? 39. Melyek a Bodrogköz legfontosabb települései, és milyen látnivalóik vannak?
23. Nevezze meg Nagybörzsöny három jelentõs mûemlékét? 40. Hollóházának milyen ismert ipari üzeme van?
24. Ki tervezte, milyen stílusában a gödöllõi kastélyt, és ma milyen funkcót tölt be? 41. Milyen nagy jelentõségû vallástörténeti értéket õriznek Vizsolyban?
25. Ki építtette a máriabesnyõi templomot, milyen ritka emlékmû van elõtte?
26. Melyik festõmûvészünk élt és alkotott Szadán?
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
27. Ismertesse a Tápió-vidéke legfontosabb településeit!
28. Milyen román kori és népi építészeti emléke van Ócsának? 1. Hol találjuk Közép-Európa egyik legépebben maradt földvárát?
29. Hol található hazánk földrajzi középpontja? 2. Hol találjuk a Tiszántúl egyetlen, ma is meglévõ Árpád-kori templomát?
30. Melyik Ráckeve két legértékesebb mûemléke? 3. Mikor épült Lónya református temploma?
4. A népi építészetnek milyen különlegesen szép alkotását találjuk Tákoson és Csarodán?
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 5. Milyen védett ipari mûemléket találunk Tarpán?
6. Milyen különleges látnivalói vannak a szatmárcsekei temetõnek?
1. Jellemezze a régió földrajzi, történelmi és kulturális jelentõségét! 7. Ki Tiszacsécse híres szülötte? Foglalja össze irodalmi munkásságát!
2. Honnan ered a palóc név, és mi a palóc nyelvjárás sajátossága? 8. Ismertesse Nyíregyháza történelmi kialakulását és legfontosabb látnivalóit!
3. Hol és mikor tekinthetõ meg a ma is hordott bujáki népviselet? 9. Hogyan jött létre a Nyírség homokvidéke?
4. Melyik Szécsény országos jelentõségû mûemléke és miért? 10. Az irodalom és képzõmûvészet milyen jeles alakjai születtek Nyíregyházán?
5. Mi látható a balassagyarmati Palóc Múzeumban? 11. Hol találjuk Földünk egyetlen nagy jelentõségû görög katolikus Mária-kegyhelyét? Mit tud a
6. Hol tárták fel hazánk legjelentõsebb földtani és õslénytani leletegyüttesét? bazilita szerzetességrõl?
7. Ismertesse Horpácsnak, Mohorának és Csesztvének irodalmi emlékhelyeit! 12. Foglalja össze a nyírbátori református templom építészeti és történelmi jelentõségét!
8. Foglalja össze Gyöngyös idegenforgalmi értékeit! 13. Milyen különleges oltárépítménye van a nyírbátori minorita templomnak?
9. Hol van a „Mátrai õsjuhar”? 14. Hogyan és milyen körülmények között alakult ki a Hajdúság történelmi tája? Kik voltak a
10. Hol látható a „Kocsimúzeum”? hajdúk?
11. Miért történelmi nevezetességû Recsk? 15. Ismertesse a Hajdúság legfontosabb településeit!
12. Melyik királyunkhoz kötõdnek a mátraverebélyi zarándoklatok? 16. Mit tekint legfontosabb feladatának a Hortobágyi Nemzeti Park alapító határozata?
13. Hol található a magyar mûvészi gyakorlatban egyedülálló „Jessze fája”? 17. Ismertesse Debrecen történelmi fejlõdését!
14. Melyek a Mátraaljai történelmi borvidék települései? 18. Melyik a legelõnyösebb városnézõ útvonal Debrecenben?
15. Hol találjuk hazánk legrégibb, legkisebb és ma is mûködõ templomát? 19. Ismertesse Debrecen legfontosabb látnivalóit!
16. Hol találjuk azt az építészetileg európai jelentõségû altemplomot, amit Aba Sámuel építte- 20. Ki és milyen stílusban tervezte a Református Nagytemplomot Debrecenben? Milyen jelentõs
tett? történelmi esemény fûzõdik a debreceni Református Nagytemplomhoz?
17. Milyen kõzetbõl épül fel a Bükk nagy része (például a fennsík)? 21. Mikor alapították a Református Kollégiumot Debrecenben, és mit látogathatunk meg
18. Ismertesse Eger történelmi kialakulását és török kori jelentõségét! benne?
19. Ismertesse a városnézés útvonalát Egerben! 22. Milyen látnivalókat találunk a debreceni Nagyerdõben?
20. Mutassa be az egri bazilikát és az Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola épületét! 23. Ki tárta fel és mikor a hajdúszoboszlói gyógyvizet? Milyen betegségek gyógyítására alkal-
21. Milyen mûvészi és kultúrtörténeti értékeket ismer az egri Kossuth Lajos utcán? mas?
22. Mutassa be az egri várat és kiállításait! 24. Mutassa be Szolnok látnivalóit és kiemelkedõ személyiségeit!
23. Milyen nagy jelentõségû mûemléket találunk Bélapátfalván? 25. Mutassa be a Tiszazug legjelentõsebb településeit!
24. Milyen idegenforgalmi látnivalókon venne részt Szilvásváradon? 26. Mutassa be a Jászság természetföldrajzi és történelmi kialakulását! Milyen eredetû nép volt
25. Melyik városban tanulmányozhatjuk a matyó népviseletet, és mik a jellemzõi? a jászok népe?
26. Ismertesse a városnézés útvonalát Miskolcon! Milyen látnivalókat mutatna meg a városban? 27. Ismertesse a Jászság fõvárosának, Jászberénynek legfontosabb történelmi és kulturális ér-
27. Milyen történelmi események zajlottak Muhinál és Ónodon? Nézzen utána a történelmi ese- tékeit! Mit tud a Lehel-kürtrõl?
ményeknek részletesen! 28. Kik voltak azok a neves mûvészek, akik a martfûi modern templomon dolgoztak?

398 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 399

aA Tudáspróba Bb aA Tudáspróba Bb
10. Foglalja össze Esztergom történeti, vallástörténeti jelentõségét! 28. Hol található az Európában egyedülálló Barlangfürdõ?
11. Mutassa be az esztergomi Bazilikát! 29. Melyek Lillafüred természeti földrajzi értékei és idegenforgalmi látnivalói?
12. Melyik kimagasló reneszánsz emlékünket találjuk Esztergomban? 30. Ismertesse Aggtelek és Jósvafõ természeti és idegenforgalmi látványosságait!
13. Melyik Esztergom két legjelentõsebb egyházmûvészeti gyûjteménye? 31. Hol találunk nagy értékû román stílusú templomokat az Aggteleki-hegység területén?
Röviden ismertesse a gyûjtemények legértékesebb darabjait! 32. Milyen eredetû a Zempléni-hegység?
14. Mit láthatunk az esztergomi Vármúzeumban? 33. Ismertesse Monok és Szerencs legfontosabb mûemlékeit! Mely történelmi személyek fûzõd-
15. Milyen irodalmi és zenetörténeti események fûzõdnek Esztergomhoz? nek a két településhez?
16. Mit láthatunk Százhalombattán a Matrica Múzeum és Régészeti Parkban? 34. Ismertesse a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék jelentõségét és történelmi múltját! A To-
17. Melyik épület Fót legjelentõsebb mûvészeti emléke és milyen stílusban épült? kaj-hegyaljai Borút Egyesület milyen célt tûzött ki?
18. Nevezze meg Vácrátót idegenforgalmi nevezetességét! 35. Milyen külföldi tudósok, írók és mûvészek emlékeztek meg munkájukban a tokaji borról?
19. Mutassa be Vác legfontosabb egyházi értékeit! 36. Ismertesse Sárospatak kultúrtörténeti jelentõségét! Sorolja fel legfontosabb látnivalóit!
20. Mutassa be Vác legfontosabb világi értékeit és gyûjteményeit! 37. Melyik Sátoraljaújhely legértékesebb mûemléke?
21. Kinek az emlékmûterme és volt lakóháza tekinthetõ meg Zebegényben? 38. Ki volt Széphalom nagynevû lakója?
22. Ki alapította a márianosztrai pálos kolostort? 39. Melyek a Bodrogköz legfontosabb települései, és milyen látnivalóik vannak?
23. Nevezze meg Nagybörzsöny három jelentõs mûemlékét? 40. Hollóházának milyen ismert ipari üzeme van?
24. Ki tervezte, milyen stílusában a gödöllõi kastélyt, és ma milyen funkcót tölt be? 41. Milyen nagy jelentõségû vallástörténeti értéket õriznek Vizsolyban?
25. Ki építtette a máriabesnyõi templomot, milyen ritka emlékmû van elõtte?
26. Melyik festõmûvészünk élt és alkotott Szadán?
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
27. Ismertesse a Tápió-vidéke legfontosabb településeit!
28. Milyen román kori és népi építészeti emléke van Ócsának? 1. Hol találjuk Közép-Európa egyik legépebben maradt földvárát?
29. Hol található hazánk földrajzi középpontja? 2. Hol találjuk a Tiszántúl egyetlen, ma is meglévõ Árpád-kori templomát?
30. Melyik Ráckeve két legértékesebb mûemléke? 3. Mikor épült Lónya református temploma?
4. A népi építészetnek milyen különlegesen szép alkotását találjuk Tákoson és Csarodán?
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 5. Milyen védett ipari mûemléket találunk Tarpán?
6. Milyen különleges látnivalói vannak a szatmárcsekei temetõnek?
1. Jellemezze a régió földrajzi, történelmi és kulturális jelentõségét! 7. Ki Tiszacsécse híres szülötte? Foglalja össze irodalmi munkásságát!
2. Honnan ered a palóc név, és mi a palóc nyelvjárás sajátossága? 8. Ismertesse Nyíregyháza történelmi kialakulását és legfontosabb látnivalóit!
3. Hol és mikor tekinthetõ meg a ma is hordott bujáki népviselet? 9. Hogyan jött létre a Nyírség homokvidéke?
4. Melyik Szécsény országos jelentõségû mûemléke és miért? 10. Az irodalom és képzõmûvészet milyen jeles alakjai születtek Nyíregyházán?
5. Mi látható a balassagyarmati Palóc Múzeumban? 11. Hol találjuk Földünk egyetlen nagy jelentõségû görög katolikus Mária-kegyhelyét? Mit tud a
6. Hol tárták fel hazánk legjelentõsebb földtani és õslénytani leletegyüttesét? bazilita szerzetességrõl?
7. Ismertesse Horpácsnak, Mohorának és Csesztvének irodalmi emlékhelyeit! 12. Foglalja össze a nyírbátori református templom építészeti és történelmi jelentõségét!
8. Foglalja össze Gyöngyös idegenforgalmi értékeit! 13. Milyen különleges oltárépítménye van a nyírbátori minorita templomnak?
9. Hol van a „Mátrai õsjuhar”? 14. Hogyan és milyen körülmények között alakult ki a Hajdúság történelmi tája? Kik voltak a
10. Hol látható a „Kocsimúzeum”? hajdúk?
11. Miért történelmi nevezetességû Recsk? 15. Ismertesse a Hajdúság legfontosabb településeit!
12. Melyik királyunkhoz kötõdnek a mátraverebélyi zarándoklatok? 16. Mit tekint legfontosabb feladatának a Hortobágyi Nemzeti Park alapító határozata?
13. Hol található a magyar mûvészi gyakorlatban egyedülálló „Jessze fája”? 17. Ismertesse Debrecen történelmi fejlõdését!
14. Melyek a Mátraaljai történelmi borvidék települései? 18. Melyik a legelõnyösebb városnézõ útvonal Debrecenben?
15. Hol találjuk hazánk legrégibb, legkisebb és ma is mûködõ templomát? 19. Ismertesse Debrecen legfontosabb látnivalóit!
16. Hol találjuk azt az építészetileg európai jelentõségû altemplomot, amit Aba Sámuel építte- 20. Ki és milyen stílusban tervezte a Református Nagytemplomot Debrecenben? Milyen jelentõs
tett? történelmi esemény fûzõdik a debreceni Református Nagytemplomhoz?
17. Milyen kõzetbõl épül fel a Bükk nagy része (például a fennsík)? 21. Mikor alapították a Református Kollégiumot Debrecenben, és mit látogathatunk meg
18. Ismertesse Eger történelmi kialakulását és török kori jelentõségét! benne?
19. Ismertesse a városnézés útvonalát Egerben! 22. Milyen látnivalókat találunk a debreceni Nagyerdõben?
20. Mutassa be az egri bazilikát és az Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola épületét! 23. Ki tárta fel és mikor a hajdúszoboszlói gyógyvizet? Milyen betegségek gyógyítására alkal-
21. Milyen mûvészi és kultúrtörténeti értékeket ismer az egri Kossuth Lajos utcán? mas?
22. Mutassa be az egri várat és kiállításait! 24. Mutassa be Szolnok látnivalóit és kiemelkedõ személyiségeit!
23. Milyen nagy jelentõségû mûemléket találunk Bélapátfalván? 25. Mutassa be a Tiszazug legjelentõsebb településeit!
24. Milyen idegenforgalmi látnivalókon venne részt Szilvásváradon? 26. Mutassa be a Jászság természetföldrajzi és történelmi kialakulását! Milyen eredetû nép volt
25. Melyik városban tanulmányozhatjuk a matyó népviseletet, és mik a jellemzõi? a jászok népe?
26. Ismertesse a városnézés útvonalát Miskolcon! Milyen látnivalókat mutatna meg a városban? 27. Ismertesse a Jászság fõvárosának, Jászberénynek legfontosabb történelmi és kulturális ér-
27. Milyen történelmi események zajlottak Muhinál és Ónodon? Nézzen utána a történelmi ese- tékeit! Mit tud a Lehel-kürtrõl?
ményeknek részletesen! 28. Kik voltak azok a neves mûvészek, akik a martfûi modern templomon dolgoztak?

398 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 399

aA Tudáspróba Bb aA Tudáspróba Bb
29. Milyen értékes látnivalót találunk Tiszakürtön? 34. Mutassa be Békéscsaba legfontosabb látnivalóit és Munkácsy-emlékhelyeit!
30. Cserkeszõlõ minek köszönheti hírnevét? 35. Ki tervezte, kinek és milyen stílusban a szabadkígyósi kastélyt?
31. Milyen kulturális eseményeit ismeri a régiónak? 36. Milyen neves szülötteit ismeri Gyulának?
37. Mirõl nevezetes a gyulai Vár?
38. Milyen létesítménynek van Gyulán a legnagyobb idegenforgalma?
A TISZA-TAVI RÉGIÓ
39. Melyik városunk a magyar hagymatermelés központja? Mit tud róla?
1. Mutassa be a Tisza-tó természeti adottságait és létrejöttének körülményeit! 40. Kik voltak Hódmezõvásárhely neves szülöttei?
2. Mutassa be a régió kiemelt településeit! 41. Mikor létesült a Mártélyi Mûvésztelep?
3. Milyen a Tisza-tó közlekedési helyzete? 42. Milyen gyógyhatása van a gyopárosfürdõi víznek?
43. Hol található a Kner Múzeum? Mutassa be a városát!
44. Mit tud a Vésztõ–Mágori Történelmi Emlékhelyrõl?
A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ
1. Mutassa be és jellemezze a régió természeti és kulturális adottságait, idegenforgalmi A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
értékeit!
2. Kecskemét melyik szentnek a patrociniuma, és ez hogyan jelentkezik a város címerében?
1. Foglalja össze a régió természeti, történelmi és kulturális értékeit!
3. Ismertesse Kecskemét kialakulását és jeles személyiségeit!
2. Mutassa be a tó déli partvidékének településeit!
4. A városnézés útvonala mentén haladva foglalja össze Kecskemét kulturális, történelmi és
3. Hol vannak irodalmi emlékek a Velencei-tó közelében?
mûvészettörténeti értékeit!
4. Mutassa be a Velencei-tó északi partvonalának természeti és idegenforgalmi látnivalóit! Ho-
5. Nevezze meg Kecskemét nemzetközileg is legismertebb intézményét!
gyan keletkezett a Velencei-hegység?
6. Foglalja össze a Kiskunsági Nemzeti Park értékeit! Melyik a Kiskunsági Nemzeti Park leglá-
5. Hol található Magyarország szintezési alappontja, és mennyi az értéke?
togatottabb területe, és miért?
6. Milyen zenei és pedagógia-történeti emlékkel találkozunk Martonvásáron?
7. Melyek az alföldi Duna-völgy legfontosabb települései?
7. Ki ismerte fel elsõként a magyar nyelv finnugor rokonságát, és hol született?
8. Melyik a Duna–Tisza köze zarándokturizmusának legjelentõsebb központja?
8. Milyen mûvészeti és biológiai értékei vannak Alcsútdoboznak?
9. Milyen különleges látnivalói vannak Kiskunfélegyházának? Irodalmunk mely neves szemé-
9. Milyen értékes mûemléki látnivalója van Majkpusztának?
lyisége kapcsolható a városhoz?
10. Milyen európai ritkaság látható a császári templomban?
10. Hol és milyen célból találkozunk Magyarországon elõször a paprikával?
11. Mutassa be a Mezõföld déli területének legfontosabb településeit! Hol találkozhatunk irodal-
11. Mutassa be Kalocsa legfontosabb látnivalóit!
mi emlékekkel?
12. Mi jellemzi a kalocsai népmûvészetet, és hol tudjuk azt bemutatni?
12. Foglalja össze Székesfehérvár történelmi jelentõségét!
13. Milyen mûvészi értékei vannak a kalocsai fõszékesegyháznak? A kalocsai érseki palotának
13. Milyen útvonalat követne a székesfehérvári városnézõ sétán?
mi a legfõbb látnivalója?
14. A székesfehérvári Középkori Romkertnek milyen mûvészettörténeti értékeit mutatná be?
14. Hajósnak mi a fõ látnivalója és jelentõsége?
15. Milyen nagy értékû látnivalókat mutatna be a székesfehérvári Fõ utcában?
15. Mutassa be Baja nevezetességeit és nevezze meg szülötteit!
16. Mit mutatna be Székesfehérváron a Géza nagyfejedelem téren?
16. Melyik városnak a nevezetessége a csipkekészítés? Mutassa be a várost!
17. A székesfehérvári karmelita templomnak milyen kimagasló értékû mûvészi látnivalója
17. Mikor alakult ki az alföldi tanyavilág?
van?
18. Mutassa be az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark jelentõségét és legfontosabb
18. Mi kapott Európa Nostra-díjat Székesfehérváron?
látnivalóit!
19. Milyen különleges látnivaló van Tác határában?
19. Honnan ered Szeged neve? Mi jellemzõ a szegedi nyelvjárásra?
20. Milyen kõzetekbõl épül fel a Bakony nagy része? Melyek a Bakony legszebb természeti lát-
20. Foglalja össze Szeged történelmi sorsfordulóit!
nivalói?
21. Melyik a legelõnyösebb városnézési útvonala Szegednek?
21. Hol õrzik Amerigo Tot „Csurgói Madonna” címû szobrának elsõ, illetve másodpéldányát?
22. Milyen neves személyiségek kaptak szobrot a szegedi Széchenyi téren?
22. Melyik a leglátogatottabb három bakonyi Mária-kegyhely?
23. Kinek a szobra áll a szegedi Klauzál téren, és miért éppen ide helyezték?
23. Milyen védett ipari mûemléke van Tésnek?
24. Kinek a szobra áll a Dugonics téren, és mi van a szobor kezében?
24. Mi a legértékesebb mûemléke Várpalotának?
25. Kinek a freskója díszíti a szegedi Hõsök Kapujának dongaboltozatát?
25. Mit mutatna meg Öskün és Sólyon?
26. Hol találjuk az országnak talán legszebb 1956-os emlékmûvét, és ki a mû alkotója?
26. Mutassa be Veszprém jelentõségét, történelmi fejlõdését! Miért nevezik Veszprémet a „ki-
27. Ki tervezte a szegedi Fogadalmi templomot? Milyen mûvészek alkotásaival találkozunk a
rálynék városának”?
Fogadalmi templomban (kívül és belül)?
27. Mutassa be a Veszprémi Vár legfontosabb látnivalóit! Mit tud róluk?
28. Milyen egyháztörténeti eseményekre utal a Szent Dömötör-templom neve? Melyik Nobel-dí-
28. Mutassa be Veszprém legfontosabb múzeumait! Melyik a legkedveltebb mintája a herendi
jas tudósunk dolgozott Szegeden?
porcelánnak?
29. Nevezze meg a szegedi szecesszió legsikerültebb alkotását!
29. Hol és mikor írta a Karthauzi Névtelen az Érdy-kódexet?
30. Mit tud a Szegedi Szabadtéri Játékokról?
30. Milyen vallási esemény ismétlõdik minden évben egy jeles magyarpolányi mûemléknél?
31. Ki volt és milyen kapcsolat fûzte Szarvashoz Tessedik Sámuelt?
31. Hogyan keletkezett a Somló?
32. Hol található a történelmi Magyarország középpontját jelzõ építmény? Milyen út vezet
32. Nevezze meg a somlói borvidék jellegzetes borait!
hozzá?
33. Melyek Zirc legértékesebb látnivalói?
33. Mi a neve Szarvas legjelentõsebb természeti látnivalójának?
34. Melyek Bakonybél legértékesebb látnivalói?

400 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 401

aA Tudáspróba Bb aA Tudáspróba Bb
29. Milyen értékes látnivalót találunk Tiszakürtön? 34. Mutassa be Békéscsaba legfontosabb látnivalóit és Munkácsy-emlékhelyeit!
30. Cserkeszõlõ minek köszönheti hírnevét? 35. Ki tervezte, kinek és milyen stílusban a szabadkígyósi kastélyt?
31. Milyen kulturális eseményeit ismeri a régiónak? 36. Milyen neves szülötteit ismeri Gyulának?
37. Mirõl nevezetes a gyulai Vár?
38. Milyen létesítménynek van Gyulán a legnagyobb idegenforgalma?
A TISZA-TAVI RÉGIÓ
39. Melyik városunk a magyar hagymatermelés központja? Mit tud róla?
1. Mutassa be a Tisza-tó természeti adottságait és létrejöttének körülményeit! 40. Kik voltak Hódmezõvásárhely neves szülöttei?
2. Mutassa be a régió kiemelt településeit! 41. Mikor létesült a Mártélyi Mûvésztelep?
3. Milyen a Tisza-tó közlekedési helyzete? 42. Milyen gyógyhatása van a gyopárosfürdõi víznek?
43. Hol található a Kner Múzeum? Mutassa be a városát!
44. Mit tud a Vésztõ–Mágori Történelmi Emlékhelyrõl?
A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ
1. Mutassa be és jellemezze a régió természeti és kulturális adottságait, idegenforgalmi A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
értékeit!
2. Kecskemét melyik szentnek a patrociniuma, és ez hogyan jelentkezik a város címerében?
1. Foglalja össze a régió természeti, történelmi és kulturális értékeit!
3. Ismertesse Kecskemét kialakulását és jeles személyiségeit!
2. Mutassa be a tó déli partvidékének településeit!
4. A városnézés útvonala mentén haladva foglalja össze Kecskemét kulturális, történelmi és
3. Hol vannak irodalmi emlékek a Velencei-tó közelében?
mûvészettörténeti értékeit!
4. Mutassa be a Velencei-tó északi partvonalának természeti és idegenforgalmi látnivalóit! Ho-
5. Nevezze meg Kecskemét nemzetközileg is legismertebb intézményét!
gyan keletkezett a Velencei-hegység?
6. Foglalja össze a Kiskunsági Nemzeti Park értékeit! Melyik a Kiskunsági Nemzeti Park leglá-
5. Hol található Magyarország szintezési alappontja, és mennyi az értéke?
togatottabb területe, és miért?
6. Milyen zenei és pedagógia-történeti emlékkel találkozunk Martonvásáron?
7. Melyek az alföldi Duna-völgy legfontosabb települései?
7. Ki ismerte fel elsõként a magyar nyelv finnugor rokonságát, és hol született?
8. Melyik a Duna–Tisza köze zarándokturizmusának legjelentõsebb központja?
8. Milyen mûvészeti és biológiai értékei vannak Alcsútdoboznak?
9. Milyen különleges látnivalói vannak Kiskunfélegyházának? Irodalmunk mely neves szemé-
9. Milyen értékes mûemléki látnivalója van Majkpusztának?
lyisége kapcsolható a városhoz?
10. Milyen európai ritkaság látható a császári templomban?
10. Hol és milyen célból találkozunk Magyarországon elõször a paprikával?
11. Mutassa be a Mezõföld déli területének legfontosabb településeit! Hol találkozhatunk irodal-
11. Mutassa be Kalocsa legfontosabb látnivalóit!
mi emlékekkel?
12. Mi jellemzi a kalocsai népmûvészetet, és hol tudjuk azt bemutatni?
12. Foglalja össze Székesfehérvár történelmi jelentõségét!
13. Milyen mûvészi értékei vannak a kalocsai fõszékesegyháznak? A kalocsai érseki palotának
13. Milyen útvonalat követne a székesfehérvári városnézõ sétán?
mi a legfõbb látnivalója?
14. A székesfehérvári Középkori Romkertnek milyen mûvészettörténeti értékeit mutatná be?
14. Hajósnak mi a fõ látnivalója és jelentõsége?
15. Milyen nagy értékû látnivalókat mutatna be a székesfehérvári Fõ utcában?
15. Mutassa be Baja nevezetességeit és nevezze meg szülötteit!
16. Mit mutatna be Székesfehérváron a Géza nagyfejedelem téren?
16. Melyik városnak a nevezetessége a csipkekészítés? Mutassa be a várost!
17. A székesfehérvári karmelita templomnak milyen kimagasló értékû mûvészi látnivalója
17. Mikor alakult ki az alföldi tanyavilág?
van?
18. Mutassa be az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark jelentõségét és legfontosabb
18. Mi kapott Európa Nostra-díjat Székesfehérváron?
látnivalóit!
19. Milyen különleges látnivaló van Tác határában?
19. Honnan ered Szeged neve? Mi jellemzõ a szegedi nyelvjárásra?
20. Milyen kõzetekbõl épül fel a Bakony nagy része? Melyek a Bakony legszebb természeti lát-
20. Foglalja össze Szeged történelmi sorsfordulóit!
nivalói?
21. Melyik a legelõnyösebb városnézési útvonala Szegednek?
21. Hol õrzik Amerigo Tot „Csurgói Madonna” címû szobrának elsõ, illetve másodpéldányát?
22. Milyen neves személyiségek kaptak szobrot a szegedi Széchenyi téren?
22. Melyik a leglátogatottabb három bakonyi Mária-kegyhely?
23. Kinek a szobra áll a szegedi Klauzál téren, és miért éppen ide helyezték?
23. Milyen védett ipari mûemléke van Tésnek?
24. Kinek a szobra áll a Dugonics téren, és mi van a szobor kezében?
24. Mi a legértékesebb mûemléke Várpalotának?
25. Kinek a freskója díszíti a szegedi Hõsök Kapujának dongaboltozatát?
25. Mit mutatna meg Öskün és Sólyon?
26. Hol találjuk az országnak talán legszebb 1956-os emlékmûvét, és ki a mû alkotója?
26. Mutassa be Veszprém jelentõségét, történelmi fejlõdését! Miért nevezik Veszprémet a „ki-
27. Ki tervezte a szegedi Fogadalmi templomot? Milyen mûvészek alkotásaival találkozunk a
rálynék városának”?
Fogadalmi templomban (kívül és belül)?
27. Mutassa be a Veszprémi Vár legfontosabb látnivalóit! Mit tud róluk?
28. Milyen egyháztörténeti eseményekre utal a Szent Dömötör-templom neve? Melyik Nobel-dí-
28. Mutassa be Veszprém legfontosabb múzeumait! Melyik a legkedveltebb mintája a herendi
jas tudósunk dolgozott Szegeden?
porcelánnak?
29. Nevezze meg a szegedi szecesszió legsikerültebb alkotását!
29. Hol és mikor írta a Karthauzi Névtelen az Érdy-kódexet?
30. Mit tud a Szegedi Szabadtéri Játékokról?
30. Milyen vallási esemény ismétlõdik minden évben egy jeles magyarpolányi mûemléknél?
31. Ki volt és milyen kapcsolat fûzte Szarvashoz Tessedik Sámuelt?
31. Hogyan keletkezett a Somló?
32. Hol található a történelmi Magyarország középpontját jelzõ építmény? Milyen út vezet
32. Nevezze meg a somlói borvidék jellegzetes borait!
hozzá?
33. Melyek Zirc legértékesebb látnivalói?
33. Mi a neve Szarvas legjelentõsebb természeti látnivalójának?
34. Melyek Bakonybél legértékesebb látnivalói?

400 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 401

aA Tudáspróba Bb aA Tudáspróba Bb
35. Milyen látnivalókat kínál Ganna és Döbrönte? A BALATONI RÉGIÓ
36. Sorolja fel a pápai katolikus templom mûvészi értékeit!
37. Kinek a tervei szerint épült a pápai Esterházy-kastély? 1. Ismertesse a régió természeti, történelmi és kulturális adottságait!
38. Hol találjuk Pápán a Református Egyháztörténeti Múzeumot? 2. Hol található a Szent Jobb-kápolna és mirõl nevezetes?
39. Milyen jelentõs ipartörténeti gyûjteményt találunk Pápán? 3. Hol található a hazai román építészet egyik legszebb emléke a Balaton mentén?
40. Ki festette a különleges barokk mûvészi értéket képviselõ freskómûvet Sümegen? 4. Milyen sétaútvonalat választana Balatonfüred látnivalóinak a bemutatásához? Melyik regé-
41. Melyik költõnk szülõházát és emlékmúzeumát találjuk Sümegen? nyét írta Jókai Balatonfüreden?
42. Milyen kõzetekbõl épül fel a Gerecse? 5. Milyen híres idegenforgalmi rendezvénye van Balatonfürednek minden évben? Honnan az
43. Mely települések határában termelnek szõlõt (borvidék) a Gerecsében? eredete?
44. Milyen látnivalókat mutat meg Komáromban? 6. Milyen eredetû a Tihanyi-félsziget? Milyen geológiai érdekességeket említhetünk Tihany-
45. Milyen római emlék van Komárom nyugati határánál? ban?
46. Hol található a Turul-emlékmû, és mi a neve a közeli, õsemberek által is lakott barlangnak? 7. Ki és mikor alapította a tihanyi bencés templomot és apátságot? Foglalja össze értékeit!
47. Milyen világhírû lelete van Vértesszõlõsnek? 8. Ismertesse Aszófõ, Örvényes és Balatonudvari látnivalóit!
48. Milyen útvonalon vezetne városnézést Tatán? 9. Ismertesse Dörgicse és Ábrahámhegy mûtörténeti érdekességeit!
49. Milyen jelentõs szabadtéri múzeuma van Tatának? 10. Ismertesse Badacsonyörs és Badacsonytomaj mûtörténeti érdekességeit!
50. Ki festette a tatai fõplébániatemplom modern freskóit? 11. Hol van eltemetve Egry József, a Balaton festõje, és ki készítette a síremlékét?
51. Ki építette és mikor a tatai várat, és milyen intézmény van benne? 12. Hogyan keletkezett a Badacsony, és milyen magas?
52. Milyen értékes ipari mûemlékei vannak Tatának? 13. Mit mutatna meg Badacsonyban?
14. Mit mutatna meg a Keszthelyi-hegység területén?
15. Ki, mikor és hol alapította meg Európa elsõ felsõfokú gazdasági intézetét?
16. Melyik zeneszerzõ született Keszthelyen?
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 17. Mutassa be Keszthely legjelentõsebb látnivalóját!
1. Mutassa be a régió természeti, történelmi és kulturális adottságait! 18. Hol tártak fel Keszthelyen nagy értékû reneszánsz freskókat?
2. Foglalja össze Pannonhalma történelmi jelentõségét és legfontosabb látnivalóit! 19. Ismertesse Európa legnagyobb meleg vízû gyógytavát és a település látnivalóit!
3. Miért kapta meg Pannonhalma a Világörökség rangját? 20. Mit mutatna meg Egregyen, Zalaszántón és Fenékpusztán?
4. Ismertesse Gyõr történelmét! Mely folyók összefolyásánál alakult ki a város? 21. Mit mutatna meg Zalaváron és Kápolnapusztán?
5. Ismertesse a városnézés útvonalát Gyõrben! 22. Milyen látnivalókat mutatna meg a Nagyvázsonyi-törésben?
6. Mutassa be a Káptalan-dombon a Püspökvárat és a székesegyház kiemelkedõ értékeit! 23. Milyen geológiai érdekességeket mutatna be a Káli-medencében?
7. Hogyan halt meg és hol nyugszik Boldog Apor Vilmos gyõri vértanú püspök? 24. Sorolja fel a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyeit!
8. Mutassa be Gyõr legismertebb múzeumait! 25. Ismertesse Tapolca legfontosabb idegenforgalmi látványosságait!
9. Milyen látnivalókat mutatna be Mosonmagyaróváron? 26. Mit mutatna meg Siófokon?
10. Mutassa be a Szigetköz Tájvédelmi Körzetet és legfontosabb településeit! 27. Milyen fontos idegenforgalmi központ kialakításáért kapott Europa Nostra-díjat Szántód?
11. Mi a jelentõsége a Fertõ–Hanság Nemzeti Parknak és hol található a központja? 28. Mit mutatna meg Balatonszemesen és Lellén?
12. Mit tud a Fertõ tóról? 29. Milyen jelentõs mezõgazdasági tevékenységet folytatnak Boglár környékén?
13. Mit mutatna be Csornán és Kapuváron? 30. Hogyan keletkezett a fonyódi Sipos- és Vár-hegy?
14. Mutassa be Fertõdöt! Mely családhoz kapcsolható a híres „magyar Versailles”? 31. Ismertesse Balatonkeresztúr katolikus templomának különleges freskóit!
15. Melyik család emlékeivel találkozhatunk Nagycenken? Milyen emlékek találhatók a család- 32. Mit mutatna meg Balatonszentgyörgyön és Vörsön?
dal kapcsolatban?
16. Milyen mûvészi értékeket ismer Fertõszéplakon, Hidegségben és Fertõbozon? 33. Hol találjuk a Zichy Mihály Emlékmúzeumot? Beszéljen Zichy Mihály jelentõségérõl!
17. Milyen események színtere a fertõrákosi egykori kõfejtõ? 34. Milyen különleges ruhagyûjteményt találunk Andocson?
18. Ismertesse Sopron rövid várostörténetét! 35. Milyen háromféle hímzési technikát, illetve mintát használnak a buzsáki hímzéseken?
19. Mutassa be a soproni belvárosi séta útvonalát és ismertesse a legfontosabb látnivalóit! 36. Ki építette Somogyvárnak, Nemzeti Történelmi Emlékhelyünknek bencés apátságát? Is-
20. Mutassa be Sopron legfontosabb gyûjteményeit! mertesse egyéb látnivalóit!
21. Ismertesse Kõszeg legfontosabb látnivalóit! Miért harangoznak Kõszegen 11 órakor?
22. Milyen római kori emlékeket találunk Szombathelyen? A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
23. Mutassa be Szombathely legfontosabb történelmi, kulturális értékeit!
24. Ismertesse a jáki templomot! 1. Ismertesse a régió legfontosabb természeti, történelmi és kulturális adottságait!
25. Mutassa be Sárvár védelmi, mûvészeti, gyógyászati és vallástörténeti jelentõségét! 2. Mutassa be Dunaföldvár, Paks, Tolna legfontosabb értékeit!
26. Milyen eredetû a Ság-hegy? 3. Foglalja össze Szekszárd legfontosabb látnivalóit!
27. Beszéljen Körmend látnivalóiról! 4. Melyik kiváló költõnk született Szekszárdon? Milyen zenei hagyományai vannak a városnak
28. Mi a neve a jellegzetes õrségi településformának? és kinek a nevéhez fûzõdik?
29. Mutassa be az Õrség legjelentõsebb településeit és népi kismesterségeit! 5. Mit termelnek Szekszárd környékén?
30. Foglalja össza Zalaegerszeg és Nagykanizsa látnivalóit! 6. Hogyan látogatható a híres Gemenci-erdõ?
7. Mirõl nevezetes Simontornya és Ozora?

402 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 403

aA Tudáspróba Bb aA Tudáspróba Bb
35. Milyen látnivalókat kínál Ganna és Döbrönte? A BALATONI RÉGIÓ
36. Sorolja fel a pápai katolikus templom mûvészi értékeit!
37. Kinek a tervei szerint épült a pápai Esterházy-kastély? 1. Ismertesse a régió természeti, történelmi és kulturális adottságait!
38. Hol találjuk Pápán a Református Egyháztörténeti Múzeumot? 2. Hol található a Szent Jobb-kápolna és mirõl nevezetes?
39. Milyen jelentõs ipartörténeti gyûjteményt találunk Pápán? 3. Hol található a hazai román építészet egyik legszebb emléke a Balaton mentén?
40. Ki festette a különleges barokk mûvészi értéket képviselõ freskómûvet Sümegen? 4. Milyen sétaútvonalat választana Balatonfüred látnivalóinak a bemutatásához? Melyik regé-
41. Melyik költõnk szülõházát és emlékmúzeumát találjuk Sümegen? nyét írta Jókai Balatonfüreden?
42. Milyen kõzetekbõl épül fel a Gerecse? 5. Milyen híres idegenforgalmi rendezvénye van Balatonfürednek minden évben? Honnan az
43. Mely települések határában termelnek szõlõt (borvidék) a Gerecsében? eredete?
44. Milyen látnivalókat mutat meg Komáromban? 6. Milyen eredetû a Tihanyi-félsziget? Milyen geológiai érdekességeket említhetünk Tihany-
45. Milyen római emlék van Komárom nyugati határánál? ban?
46. Hol található a Turul-emlékmû, és mi a neve a közeli, õsemberek által is lakott barlangnak? 7. Ki és mikor alapította a tihanyi bencés templomot és apátságot? Foglalja össze értékeit!
47. Milyen világhírû lelete van Vértesszõlõsnek? 8. Ismertesse Aszófõ, Örvényes és Balatonudvari látnivalóit!
48. Milyen útvonalon vezetne városnézést Tatán? 9. Ismertesse Dörgicse és Ábrahámhegy mûtörténeti érdekességeit!
49. Milyen jelentõs szabadtéri múzeuma van Tatának? 10. Ismertesse Badacsonyörs és Badacsonytomaj mûtörténeti érdekességeit!
50. Ki festette a tatai fõplébániatemplom modern freskóit? 11. Hol van eltemetve Egry József, a Balaton festõje, és ki készítette a síremlékét?
51. Ki építette és mikor a tatai várat, és milyen intézmény van benne? 12. Hogyan keletkezett a Badacsony, és milyen magas?
52. Milyen értékes ipari mûemlékei vannak Tatának? 13. Mit mutatna meg Badacsonyban?
14. Mit mutatna meg a Keszthelyi-hegység területén?
15. Ki, mikor és hol alapította meg Európa elsõ felsõfokú gazdasági intézetét?
16. Melyik zeneszerzõ született Keszthelyen?
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 17. Mutassa be Keszthely legjelentõsebb látnivalóját!
1. Mutassa be a régió természeti, történelmi és kulturális adottságait! 18. Hol tártak fel Keszthelyen nagy értékû reneszánsz freskókat?
2. Foglalja össze Pannonhalma történelmi jelentõségét és legfontosabb látnivalóit! 19. Ismertesse Európa legnagyobb meleg vízû gyógytavát és a település látnivalóit!
3. Miért kapta meg Pannonhalma a Világörökség rangját? 20. Mit mutatna meg Egregyen, Zalaszántón és Fenékpusztán?
4. Ismertesse Gyõr történelmét! Mely folyók összefolyásánál alakult ki a város? 21. Mit mutatna meg Zalaváron és Kápolnapusztán?
5. Ismertesse a városnézés útvonalát Gyõrben! 22. Milyen látnivalókat mutatna meg a Nagyvázsonyi-törésben?
6. Mutassa be a Káptalan-dombon a Püspökvárat és a székesegyház kiemelkedõ értékeit! 23. Milyen geológiai érdekességeket mutatna be a Káli-medencében?
7. Hogyan halt meg és hol nyugszik Boldog Apor Vilmos gyõri vértanú püspök? 24. Sorolja fel a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyeit!
8. Mutassa be Gyõr legismertebb múzeumait! 25. Ismertesse Tapolca legfontosabb idegenforgalmi látványosságait!
9. Milyen látnivalókat mutatna be Mosonmagyaróváron? 26. Mit mutatna meg Siófokon?
10. Mutassa be a Szigetköz Tájvédelmi Körzetet és legfontosabb településeit! 27. Milyen fontos idegenforgalmi központ kialakításáért kapott Europa Nostra-díjat Szántód?
11. Mi a jelentõsége a Fertõ–Hanság Nemzeti Parknak és hol található a központja? 28. Mit mutatna meg Balatonszemesen és Lellén?
12. Mit tud a Fertõ tóról? 29. Milyen jelentõs mezõgazdasági tevékenységet folytatnak Boglár környékén?
13. Mit mutatna be Csornán és Kapuváron? 30. Hogyan keletkezett a fonyódi Sipos- és Vár-hegy?
14. Mutassa be Fertõdöt! Mely családhoz kapcsolható a híres „magyar Versailles”? 31. Ismertesse Balatonkeresztúr katolikus templomának különleges freskóit!
15. Melyik család emlékeivel találkozhatunk Nagycenken? Milyen emlékek találhatók a család- 32. Mit mutatna meg Balatonszentgyörgyön és Vörsön?
dal kapcsolatban?
16. Milyen mûvészi értékeket ismer Fertõszéplakon, Hidegségben és Fertõbozon? 33. Hol találjuk a Zichy Mihály Emlékmúzeumot? Beszéljen Zichy Mihály jelentõségérõl!
17. Milyen események színtere a fertõrákosi egykori kõfejtõ? 34. Milyen különleges ruhagyûjteményt találunk Andocson?
18. Ismertesse Sopron rövid várostörténetét! 35. Milyen háromféle hímzési technikát, illetve mintát használnak a buzsáki hímzéseken?
19. Mutassa be a soproni belvárosi séta útvonalát és ismertesse a legfontosabb látnivalóit! 36. Ki építette Somogyvárnak, Nemzeti Történelmi Emlékhelyünknek bencés apátságát? Is-
20. Mutassa be Sopron legfontosabb gyûjteményeit! mertesse egyéb látnivalóit!
21. Ismertesse Kõszeg legfontosabb látnivalóit! Miért harangoznak Kõszegen 11 órakor?
22. Milyen római kori emlékeket találunk Szombathelyen? A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
23. Mutassa be Szombathely legfontosabb történelmi, kulturális értékeit!
24. Ismertesse a jáki templomot! 1. Ismertesse a régió legfontosabb természeti, történelmi és kulturális adottságait!
25. Mutassa be Sárvár védelmi, mûvészeti, gyógyászati és vallástörténeti jelentõségét! 2. Mutassa be Dunaföldvár, Paks, Tolna legfontosabb értékeit!
26. Milyen eredetû a Ság-hegy? 3. Foglalja össze Szekszárd legfontosabb látnivalóit!
27. Beszéljen Körmend látnivalóiról! 4. Melyik kiváló költõnk született Szekszárdon? Milyen zenei hagyományai vannak a városnak
28. Mi a neve a jellegzetes õrségi településformának? és kinek a nevéhez fûzõdik?
29. Mutassa be az Õrség legjelentõsebb településeit és népi kismesterségeit! 5. Mit termelnek Szekszárd környékén?
30. Foglalja össza Zalaegerszeg és Nagykanizsa látnivalóit! 6. Hogyan látogatható a híres Gemenci-erdõ?
7. Mirõl nevezetes Simontornya és Ozora?

402 ORSZÁGISMERET ORSZÁGISMERET 403

aA Tudáspróba Bb
8. Honnan származnak hazánk világhírû dámvadtrófeái?
9. Milyen érdekes új szobrot kapott Törökkoppány?
10. Hogyan került felszínre Igal értékes gyógyvize?
11. Mirõl nevezetes Dombóvár és Mosdós?
12. Melyik épület Kaposvár irodalmi emléke?
13. Melyik festõmûvészünk élt és dolgozott Kaposváron? Sorolja fel emlékhelyeit!
14. Milyen jeles látnivalója van Szennának?
15. Hol épült fel Magyarország elsõ védikus temploma? Mit tud a Krisna-tudatú hívõkrõl?
16. Mutassa be a Sárköz néprajzi tájegységét és legjelentõsebb településeit!
17. Ki tervezte és mikor a mohácsi Fogadalmi templomot, és milyen mûvészi értékei vannak?
18. Hol van a Mohácsi Történelmi Emlékhely, és mit mutathatunk meg a területén? Mit tud a
mohácsi csatáról?
19. Mutassa be a Völgység nevezetes településeit: Kakasdot, Bonyhádot!
20. Milyen egyházi értékkel rendelkezik Grábóc település?
21. Mi a különbség a Nyugati- és a Keleti-Mecsek között?
22. Hol áll még ma is az a templom, ahol Szent Gellért is prédikált?
23. Mutassa be a Dél-Dunántúl legjelentõsebb gazdasági és kulturális központjának, Pécsnek
történelmi, kulturális fejlõdését!
24. Melyik a legelõnyösebb útvonal a pécsi városnézõ sétára?
25. Ismertesse Pécs török kori mûemlékeit!
26. Ismertesse a pécsi bazilika mûvészi értékeit!
27. Pécsnek milyen értékei kerültek a Világörökség-listára? Ismertesse õket!
28. Ismertesse Pécs legismertebb múzeumait és a hozzájuk kapcsolódó személyek munkás-
ságát!
29. Hol találunk a Mecsekben Árpád-kori templomot?
30. Mutassa be a Mecsek leghíresebb cseppkõbarlangját!
31. Mit mutatna meg Kõvágószõlõsön és Cserkúton?
32. Mutassa be Szigetvár látnivalóit!
33. Milyen betegségek gyógyítására alkalmas a harkányi gyógyvíz?
34. Mi a jelentõsége a Villány-Siklósi Borútnak?
35. Ismertesse Siklós látnivalóit!
36. Melyik épület helyreállításáért kapott Siklós Europa Nostra-díjat?
37. Hol találjuk a Villányi-hegységben hazánk egyik legõsibb Mária-kegyhelyét?
38. Hol találjuk a Villányi-hegységben a Nemzetközi Szobrász Szimpózium színhelyét?
39. Beszéljen az Ormánságról és mutassa be legjelentõsebb településeit!

404 ORSZÁGISMERET