SZMSZ 2017 Online

Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola
1041 Budapest, Szigeti József u. 1-3. OM: 034873

1 8 9 0 1 8 T e l e f o n / f a x : 3 6 9 - 6 7 0 6 , E-mail: iskolavezetes@szigeti84.hu
AZ ÚJPESTI SZIGETI JÓZSEF UTCAI
ÁLTALÁNOS ISKOLA
Om: 034873
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
hatályba lép: 2017. május

jóváhagyta:
Török Ibolya
intézményvezető
Budapest, 2017. május 02.
1
Tartalomjegyzék
I. Általános rendelkezések .......................................................................................... 4
II. A szervezeti és működési szabályzat célja .............................................................. 4
III. Az intézmény meghatározása .................................................................................. 5
1. Az intézmény neve: ............................................................................................... 5
2. Az intézmény OM azonosítója: ............................................................................. 5
3. Alapító okirat száma: ............................................................................................. 5
4. Nyilvántartásba vételi határozat száma: ................................................................ 5
5. Az intézmény székhelye: ....................................................................................... 5
6. Az intézmény típusa: ............................................................................................. 5
7. Elérhetőségei: ........................................................................................................ 5
8. A működés kezdete:............................................................................................... 5
9. Az intézmény alapítója: ......................................................................................... 5
10. Az intézmény fenntartója: .................................................................................. 5
11. A költségvetési szerv alapfeladata: .................................................................... 5
12. Az intézményi bélyegzők felirata ...................................................................... 6
IV. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása........................................................ 6
1. Az intézmény gazdálkodási helyzete ..................................................................... 6
2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése: ...................................................... 6
3. Szervezeti ágrajz .................................................................................................... 8
V. Az intézmény vezetése ............................................................................................ 9
1. Az intézmény felelős vezetője ............................................................................... 9
2. Az intézmény vezetésének helyettesítési rendje .................................................... 9
3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ....................................................... 10
VI. A képviselet szabályai ........................................................................................... 12
VII. Az intézmény közösségei ...................................................................................... 14
1. Az iskola alkalmazotti (közalkalmazottak) közössége ........................................ 14
2. A nevelőtestület ................................................................................................... 14
3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei........................................................ 16
4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok...................................................... 18
5. A szülői szervezet (közösség) ............................................................................. 18
6. Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők
közötti kapcsolattartás formája, rendje ....................................................................... 19
7. A tanulók közösségei ........................................................................................... 20
VIII. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje .................................. 22
1. Az intézményvezetés és a nevelőtestület ............................................................. 22
2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása ................................................... 22
3. A nevelők és a tanulók......................................................................................... 23
4. A nevelők és a szülők .......................................................................................... 23
IX. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai .................................. 26
X. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere: a területileg illetékes rendvédelmi
szervvel való kapcsolattartás .......................................................................................... 26
XI. Az iskola működési rendje .................................................................................... 27
1. A közalkalmazottak munkarendje ....................................................................... 27
2. A pedagógusok munkarendje .............................................................................. 27
3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje 28
4. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend) ........................................... 29
2
5. A tanév helyi rendje ............................................................................................. 29

6. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ................... 30
7. Az intézményben tartózkodás rendje ................................................................... 30
8. Az intézmény nyitva tartása ................................................................................ 30
XII. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete .............................. 33
1. Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái ..................................... 33
2. Az egyéb foglalkozások célja .............................................................................. 33
3. Az egyéb foglalkozások működési rendje ........................................................... 36
4. Az egyéb foglalkozások időkerete ....................................................................... 36
5. A mindennapi testedzés formái ........................................................................... 36
6. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok ........................... 37
7. Az egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok.................................. 37
XIII. Az iskolai könyvtár működési rendje .................................................................... 39
XIV. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének rendje....................... 41
1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: ............ 41
XV. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanulók jogai és kötelességei .. 43
1. A tanulói jogviszony keletkezése ........................................................................ 43
2. A tanulói jogviszony megszűnése ....................................................................... 44
3. A tanuló jogai és kötelességei ............................................................................. 44
XVI. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ................. 45
XVII.A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása................................... 49
XVIII. Az intézmény feladata a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében,
intézményi védő, óvó előírások ...................................................................................... 49
XIX. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................... 52
XX. Az iskolai tankönyvellátás rendje ......................................................................... 56
XXI. Az iskolai hagyományok ápolása .......................................................................... 58
XXII.Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai................................. 59
XXIII. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének
rendje ......................................................................................................................... 61
XXIV. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok
kezelési rendje ............................................................................................................... 62
XXV. Záró rendelkezések .......................................................................................... 66
XXVI. Mellékletek ................................................................................................... 68
1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ....................................... 68
2. Adatkezelési szabályzat .......................................................................................... 85
3. Munkaköri leírások .............................................................................................. 88
3
I. Általános rendelkezések
A Szigeti József Utcai Általános Iskola, mint közoktatási intézmény szervezeti

felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatát az intézmény vezetőjének
előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március hó 26. napján fogadta el.
Az elfogadáshoz a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot
gyakorolt a szülői munkaközösség szervezete, a diákönkormányzat és a
közalkalmazotti tanács.
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyása

után lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat
érvénytelenné válik.
A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső

szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező
érvényű.
II. A szervezeti és működési szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg a

közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény belső működési rendjét, a
belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon
rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok
összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.
Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályokat a függelék tartalmazza.
4
III. Az intézmény meghatározása
1. Az intézmény neve:
2. Az intézmény OM azonosítója:
OM 034873
3. Alapító okirat száma:
4. Nyilvántartásba vételi határozat száma:

K 11180
5. Az intézmény székhelye:
1041 Budapest, Szigeti József u. 1-3.
6. Az intézmény típusa:
Nappali rendszerű általános iskola
7. Elérhetőségei:
Telefon: 1 3696-706
E-mail: iskolavezetes@szigeti84.hu
Weblap: www.szigeti84.hu
8. A működés kezdete:
1984
9. Az intézmény alapítója:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
10. Az intézmény fenntartója:

Észak-Budapesti Tankerületi Központ
11. A költségvetési szerv alapfeladata:

Általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás. (TEÁOR száma: 85.20)
Érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus
spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő általános iskolás korú
tanulók integrált iskolai ellátása. (TEÁOR száma: 85.20)
Fejlesztő pedagógiai ellátás.
Általános iskolai intézményi gyermekétkeztetés.
Napközi otthoni és tanulószobai ellátás.
Kerületi gyógytestnevelés. ( TEÁOR száma:8560)
5
12. Az intézményi bélyegzők felirata
Hosszú bélyegző: Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola

OM: 034873
Körbélyegző: Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola
OM: 034873
IV. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása
1. Az intézmény gazdálkodási helyzete
Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy. Az intézmény

fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó
által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szerv gondoskodik
az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.
2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése:

 Alsó tagozat (1-4 évfolyam)
 Felső tagozat (5-8. évfolyam)
 Napközi, tanulószoba
 Pedagógiai munkát segítők
 Ügyviteli dolgozó - iskolatitkár
Közoktatási intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős

beosztású dolgozók állnak:
 Az intézmény egyszemélyi felelőse az igazgató
 Alsó tagozat, felső tagozat igazgatóhelyettesek
 Napközi (1-6. évfolyam) igazgatóhelyettes
6
 Tanulószoba igazgatóhelyettes
7
3. Szervezeti ágrajz
8
V. Az intézmény vezetése
1. Az intézmény felelős vezetője
Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a

fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.
A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként

vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más
alkalmazottjára átruházhatja.
A nevelési és oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen

 a nevelőtestület vezetése,
 a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,
 a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk
szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
 a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény
működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
 a szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel
és a diákönkormányzattal való együttműködés,
 a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó
megszervezése.
2. Az intézmény vezetésének helyettesítési rendje
A nevelési intézményben biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az

időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak az
alábbi módon:
a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettese közül egyiknek a nevelési
és oktatási intézményben kell tartózkodnia,
9
b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők

távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását az
intézményben, a helyettesítést munkaközösség-vezetők láthatják el külön
megbízás alapján.
A helyettesítő közalkalmazott felelőssége a munkáltató írásbeli intézkedésének
hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának
megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai, az igazgatóhelyettesek, a

minőségügyi vezető és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgató
közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az
intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető és
közvetlen munkatársai rendszeresen, hetente tartanak megbeszélést az aktuális
feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti.
Az igazgatóhelyettesek munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató

közvetlen irányítása alapján végzik.
Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező dolgozó. Beszámolási

kötelezettsége és felelőssége kiterjed a munkaköri leírásuk szerinti feladatokra.
Az iskola vezetősége (igazgatói tanács)

Az intézmény kibővített vezetőségének (igazgatói tanács) tagjai:
 az igazgató,
 az igazgatóhelyettesek,
 minőségügyi vezető,
 a szakmai munkaközösségek vezetői,
 a diákönkormányzat vezetője,
 a közalkalmazotti tanács elnöke,
10
 a reprezentatív szakszervezet vezetője.
Az iskola kibővített vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére

kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az
iskola kibővített vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen, havonta egyszer tart
megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető
készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.
Az iskola kibővített iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső
ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
Egyéb közvetlen munkatársak:

 gyógytestnevelő,
 ISK vezető,
 gyermekvédelmi felelős,
 utazó gyógypedagógusok,
 iskolapszichológus.
Az iskola dolgozói
Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított
munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban a KIK alkalmazza. Az
iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
A kiadmányozás szabályai
Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok

továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető
jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.
Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az

intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos
nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az
intézménynek.
Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat

kell tartalmazniuk:
11
az intézmény adatai (név, székhely címe, irányítószám, telefonszám, faxszám,

e-mail cím)
az irat iktatószáma
az ügyintéző neve
az ügyintézés helye és ideje
az irat aláírójának neve, beosztása
A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:
az irat tárgya
az esetleges hivatkozási szám
a mellékletek száma
A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni.

Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a
keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell
feltüntetni.
A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a

kiadmányozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell
szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést
végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzővel hitelesíti.
VI. A képviselet szabályai
A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát

meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.
Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek

tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet.
Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény

körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre
ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével
kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.
A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy

elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult,
12
akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az

intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.
A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:
jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében
tanulói jogviszonnyal
az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével,

módosításával és felbontásával,
munkáltatói jogkörrel összefüggésben;
az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján
hivatalos ügyekben
települési önkormányzatokkal való ügyintézés során
állami szervek, hatóságok és bíróság előtt
az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt
intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során
a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a

nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a
diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel,
az intézményi tanáccsal
más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi

önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt
gazdasági és civil szervezetekkel
az intézmény belső és külső partnereivel
megyei, helyi gazdasági kamarával
az intézmény székhelye szerinti egyházakkal
munkavállalói érdekképviseleti szervekkel
sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média

részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a
nyilatkozatból nyilvánosságra;
13
az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének

céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.
Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről,

annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.
Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két

képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény
igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának
együttes aláírását kell érteni.
VII. Az intézmény közösségei
Az iskolai közösség
Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az
iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt
közösségek révén és módon érvényesíthetik.
1. Az iskola alkalmazotti (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti
jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai
közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli
érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka
Törvénykönyve, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény, a Köznevelésről
szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), az intézmény
közalkalmazotti szabályzata, valamint az intézmény belső szabályzói rögzítik.
A nevelők közösségei
2. A nevelőtestület
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő
alkalmazottja, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű
dolgozók,valamint a pedagógiai asszisztensek. A nevelési és oktatási kérdésekben
az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület
14
véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos

valamennyi kérdésben.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel

rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb
jogszabályokban megfogalmazott esetekben.
A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a
nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a KTV-
ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként
véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a

szülői szervezetre az alábbi döntési jogokat ruházza át:
 osztályrendezvények (kirándulások) anyagi vonzatainak megállapítása,
 tankönyvek/kigészítő tankönyvek jegyzékének jóváhagyása,
 szociális jellegű pénzeszközök szétosztás elveinek meghatározása.
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

 tanévnyitó értekezlet,
 tanévzáró értekezlet,
 félévi és év végi osztályozó értekezlet,
 2 alkalommal nevelési értekezlet,
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak

30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az
igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja.
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint
ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb
jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik –
nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
15
A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére –

titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell
vezetni.
A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az

esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az
azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.
A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott irattári anyagába
kerülnek.
3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

 alsó tagozatos munkaközösség tagjai: alsó tagozatban tanítók
 napközis munkaközösség tagjai: napköziben, tanulószobán tanító
pedagógusok (1-8)
 humán munkaközösség tagjai: magyar, idegen nyelvet tanítók, történelem,
etika, ének, rajz szakos tanárok, osztályfőnökök
 reál munkaközösség tagjai: matematika, informatika, földrajz, biológia,
természetismeret, fizika, kémia, technika tárgyat tanító tanárok
 testnevelés munkaközösség tagjai: testnevelést tanító tanárok, tanítók,
napközis nevelők
 integrációt segítő munkaközösség, tagjai: fejlesztőpedagógusok,
gyógypedagógus irányításával (minden tanító, tanár)
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott

jogkörökkel rendelkeznek. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a
sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját
szolgáló feladatok segítéséhez is.
16
A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:

 az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése,
tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,
 az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
 éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső
ellenőrzésében,
 egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének
folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,
 pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
 a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
 az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,
 a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése,
felhasználása,
 a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák
szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható
eszközök beszerzésével,
 a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor)
kijelölésével,
 a munkaközösség vezetőjének megválasztása,
 a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,
 a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése,
 javaslatot készít az éves tankönyvrendeléshez.
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve,

valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre
szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve
tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. A szakmai
munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség
vezetőjét az a munkaközösség tagjainak egyetértésével az intézményvezető bízza
17
meg 5 évre. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján

végzik.
4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból

munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése
alapján.
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről
tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a
nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
5. A szülői szervezet (közösség)
Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése

érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit
(közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői
szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
 elnök,
 elnökhelyettes.
Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket,
javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével
juttathatják el az iskola vezetőségéhez.
Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az
iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya. Az iskolai szülői szervezet
(közösség) választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek
(közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vagy megbízottjai vehetnek részt.
Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya akkor határozatképes, ha azon
az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással,
egyszerű szótöbbséggel hozza.
18
Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát az iskola igazgatójának

tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az
iskola feladatairól, tevékenységéről.
Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési,

egyetértési jogok illetik meg:
 megválasztja saját tisztségviselőit,
 megválasztja a szülők képviselőit a Szigeti alapítványba,
 kialakítja saját működési rendjét,
 az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
 képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott
jogaik érvényesítésében,
 véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét,
valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a
szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,
 véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal
kapcsolatos valamennyi kérdésben,
 döntenek a szülőket érintő anyagi kérdésekben.
A szülői választmány működési feltételeit (helyiség, berendezési tárgyak

használata) az intézmény biztosítja.
6. Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők

közötti kapcsolattartás formája, rendje
Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a

nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat
képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény
működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal
rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint.
Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős.
19
Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve

tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során.
Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az

iskola működéséről.
Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló

miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület
félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését
elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet.
Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a

diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet
az iskola igazgatója évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a
tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató
véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló
nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a
tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok
teljesítéséről.
Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség,

valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható.
Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb

szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje,
valamint éves munkaprogramja határozza meg.
7. A tanulók közösségei
Az osztályközösség
Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető –
az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg.
Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján
végzik. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó
20
többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az

intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály
képviselőit, és azokat küldöttnek delegálja az intézmény diákönkormányzatának
testületébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt.
A diákkörök
A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre.

Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök saját
tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat
vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat
A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére
diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a
tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó
tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ez a felépítési és
működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési,
javaslattevő és véleményezési jogkörét.
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő
nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi,
véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai
diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat
munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a
nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.
Az iskolai diákközgyűlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni, melyen
az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az
iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a
diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az
igazgató felelős. A diákközgyűlés időtartamára a tanulók javaslatai alapján
tanulócsoportonként három fő diákképviselőt választ.
21
A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések

használata, költségvetési támogatás) biztosítása az intézmény feladata.
VIII. Az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje
1. Az intézményvezetés és a nevelőtestület
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató
segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján
valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai:
az intézmény vezetői értekezletei,
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,
a különböző értekezletek,
megbeszélések.
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az

intézményvezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán,
valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
A kibővített iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá
tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait
közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg
vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az
igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal).
2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása
Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői
felelősek.
A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének
22
összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett

feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
 a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
 iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
 iskolán kívüli továbbképzések,
 a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális és
sportversenyek.
A szakmai munkaközösségek vezetői a kibővített iskolavezetőség (az igazgatói
tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek
tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések,
értékelések eredményeiről.
3. A nevelők és a tanulók
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról
 az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta,
 a diákközgyűlésen évente legalább 2 alkalommal,
 a folyosón helyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,
 az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,
 iskolarádión keresztül tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a

szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg

vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola
vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Munkaközösséggel.
4. A nevelők és a szülők
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról az intézményvezető:
23
 a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén tanévenként 3 alkalommal,

 a bejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül folyamatosan,
 iskolai honlapon,
 e-naplón, e-mailen keresztül,
 az év elején írásbeli tájékoztatón keresztül, minden családot tájékoztat.
az osztályfőnökök:
 az osztályok szülői értekezletén
 e-naplón,
 tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi

lehetőségek szolgálnak:
 a családlátogatások,
 a szülői értekezletek,
 a nevelők fogadó órái,
 a nyílt tanítási napok,
 írásbeli tájékoztatók az e-naplóban, a tájékoztató füzetben,
 írásbeli tájékoztatók a tantárgyi füzetekben.
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai

munkaterv tartalmazza.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg
vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola
igazgatóságával, nevelőtestületével.
A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és
működési szabályzatáról és házirendjéről, az intézményi minőségirányítás
programjáról az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai
munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon
kérhetnek tájékoztatást.
24
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető,

megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő
személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
 az iskola fenntartójánál,
 iskolai honlapon,
 az iskola irattárában,
 az iskola könyvtárában,
 az iskola nevelői szobájában,
 az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,
 a szakmai munkaközösségek vezetőinél.
Az iskola szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének és intézményi

minőségirányítási programjának előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek
(tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
Az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje és intézményi
minőségirányítási programja megtekinthető
 az iskola honlapján,
 az iskola irattárában;
 az iskola könyvtárában;
 az iskola nevelői szobájában;
 az iskola igazgatójánál;
 az iskola igazgatóhelyettesénél;
 az osztályfőnököknél;
 a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
 az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.
A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az
iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
25
IX. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, a

gyermekjóléti szolgálattal, az iskola egészségügyét ellátó intézményekkel
(iskolaorvosi, fogorvosi, ortopédiai szolgálattal), a nevelési tanácsadóval, a
területileg illetékes szakértői bizottsággal, az intézményt támogató és patronáló
intézményekkel.
Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az
intézményvezető ezt a feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás
jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy
állandó megbízás alapján.
A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az
iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi
(iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába.
Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
X. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere: a területileg illetékes rendvédelmi

szervvel való kapcsolattartás
Azt a tanulót, aki kötelező tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt
a rendőrség előtt nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az iskolából való
távollétének jogszabály által megengedett okát, a rendőr az iskola
igazgatójához kíséri a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével való
előzetes egyeztetés alapján.
Az igazgató távollétében a tanulót a vezetői helyettesítés rendje szerint a

vezetői feladatok ellátására jogosult illetve azzal megbízott intézményi
alkalmazott fogadja, aki egyben az eseményről készített rendőrségi
jegyzőkönyv aláírására is jogosított.
Az igazgató minden tanév első napjáig írásban értesíti a területileg illetékes

rendőrkapitányság vezetőjét a tanév helyi rendjében szabályozott kötelező
foglalkozások időbeli rendjéről, s e foglakozások alóli felmentés alaki
26
részleteiről, valamint az intézményvezető illetve az eljárni illetékes helyettese

nevéről, elérhetőségeiről, továbbá az intézmény azonosításához szükséges
fontosabb adatairól (iskolaépület címe, titkársági telefon- és fax szám,
körbélyegző).
Az intézmény vezetője – szükség esetén – az iskolakerülés megelőzése

érdekében személyes találkozót kezdeményez az iskola területének körzeti
megbízottjával.
XI.Az iskola működési rendje

Az SzMSz az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt
alkalmazottak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét az
iskolai házirend szabályozza.
1. A közalkalmazottak munkarendje
A közoktatásban alkalmazottak körét, a pedagógusok jogait és kötelességeit a
köznevelési törvén rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének
és díjazásának egyes szabályzatát a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti
Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és A
Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény rendelkezéseivel.
2. A pedagógusok munkarendje
A köznevelési törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó
pedagógus munkaideje 55-65 %-ban ( tanórai és egyéb foglalkozás) neveléssel,
oktatással lekötött munkaidőben, valamint heti munkaidejének 80%-ban (kötött
munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles
tölteni.
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az
igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások
összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a
tanórákra elkészített tanórarend függvényében.
27
A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztás szerint órája előtt a munkahelyén, illetve

a tanítás nélküli munkanapok programjának helyén 15 perccel előbb köteles
megjelenni.
A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző

nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 45 percig köteles jelenteni az
intézmény vezetőjének vagy helyettesének.
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal
korábban a tanóra elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását,
a tanóra elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezheti.
A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az igazgatóhelyettes szervezi december és
június hónap kivételével.
A huzamosabb ideig (1 hét) hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor
tanmeneteit az igazgatóhelyettesnek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a
helyettesítő tanár biztosíthassa a tanmenet szerinti előrehaladást.
A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával
összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az
intézményvezető ad, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők véleményének
meghallgatása után.
Az intézményszintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az
alkalomhoz illő öltözékben.
Pedagógus saját intézményének tanulóit magántanítványként nem taníthatja.
3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak

munkarendje
Az intézményben a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, nem pedagógus
munkakörben alkalmazottak:
 fejlesztő pedagógus,
 utazó gyógypedagógusok,
 gyermekvédelmi felelős,
 gyógytestnevelő
28
 pedagógiai asszisztensek
 védőnő.
A szabadság ütemezése a közalkalmazotti tanács jóváhagyásával történik.
4. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend)
Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és

kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását.
A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga,
másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A pedagógus ügyeleti rend megszervezése az
igazgatóhelyettesek feladata.
A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a
diákönkormányzat és a szülői választmány egyetértésével.
5. A tanév helyi rendje
A tanév rendjét rendelet határozza meg. A szorgalmi idő ünnepélyes tanévnyitóval

kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programját a
nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit munkatervben
rögzítenek.
A tanévnyitó értekezleten döntenek:
 a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól,
 iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,
 a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról,
 az egyéb foglalkozások formáiról,
 a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok
létrehozásáról,
 az éves munkaterv jóváhagyásáról.
29
6. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama
Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a

pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik.
Egyéb foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után
szervezhetők.
A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik.
Az óraközi szünetek időtartama: 10,15 illetve 20 perc a házirendben feltüntetett
csengetési rend szerint. Ettől eltérni a tanulócsoport egyéni ritmusa vagy a
foglalkoztatás egyedi tematikája miatt lehet. E tényt előre kell jelezni a tagozatot
irányító igazgatóhelyettesnek.
Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok
felügyelik.
A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség
javaslata alapján - a munkaterv rögzíti.
A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai

jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt.
A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az
intézményvezető tehet. (A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre
engedélyezett időpontban és módon történnek.)
7. Az intézményben tartózkodás rendje
Az intézmény magában foglalja az iskola épületét, valamint a hozzá tartozó bekerített

sport- és játszóudvart is.
Az iskola épületében dohányozni tilos.
8. Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások
befejezéséig, de legkésőbb 22 óráig tart nyitva. A tanulói foglalkozásokat 17 óráig
30
tartjuk. A működtetővel történő előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő

időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.
Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet
az iskola vezetője határozza meg, és ezt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók
és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell
megszervezni.
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári
irodában történik, ebédbefizetés és a hivatali ügyek intézési idejének kivételével
(hivatali ügyek intézése: hétfő, szerda).
A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnök vagy az igazgatóhelyettesek

engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. A tanulók iskolában tartózkodásának
rendjét az iskolai házirend szabályozza.
Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7,45 óra és
délután 17,00 óra között az iskola igazgatójának, helyetteseinek, vagy megbízottjának
az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves
munkatervben egy hétre előre kell írásban meghatározni.
A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután

távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola
működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések
megtételére.
Amennyiben az intézményvezető, vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan
ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges
intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a
dolgozók tudomására kell hozni.
Az iskolában reggel 6,30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári
ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend
alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a
balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
Az iskolában egyidejűleg az ügyeleti feladat ellátására szükséges számú ügyeletes
31
nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területét tanévenként

kiadott intézményvezetői utasítás (ügyeleti rend) szabályozza.
A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba

járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart.
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola
helyiségeinek használói felelősek:
 az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
 az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
 a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
 az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói
házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével

használhatják. Ez alól csak az iskola vezetője adhat felmentést.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet

intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt
kaptak. A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat
ellenőrzi. A szülők gyermekeiket reggel csak a portáig kísérhetik, valamint a délutáni
időszak végeztével ott várhatják meg őket. Az iskolába az előre egyeztetett időpontra
érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot
ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a
távozás idejét.)
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az

igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Az iskola helyiségeit a működtető önkormányzat külső igénylőknek külön

megállapodás alapján engedni át, amennyiben ez az iskolai foglalkozásokat,
rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az
32
iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben

tartózkodhatnak.
XII. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete
1. Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái
Az egyéb foglalkozás olyan a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai

tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.
Egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők:

 a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás,
 felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás
 a szakkör,
 érdeklődési kör,
 önképzőkör,
 énekkar,
 művészeti csoport;
 az iskolai diáksportkör;
 tömegsport foglalkozás;
 a tanulmányi, szakmai, kulturális, sport verseny,
 házi bajnokság,
 gyógytestnevelés,
 továbbtanulásra felkészítő foglalkozások,
 a tanulmányi kirándulás.
2. Az egyéb foglalkozások célja
A napközi otthoni foglalkozások elsődleges célja a tanórákra való felkészülés,

pedagógusi megsegítés az egyes feladatok megoldása terén, s legfőként a hatékony
33
önálló tanulás módszertanának elsajátítatása. A napközi otthon egyben a pihenés, a

játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Napközi otthoni foglalkozásokat alsó
tagozaton, valamint felső tagozat 5-6. évfolyama számára szervezünk iskolánkban.
Működésének rendjét az iskolavezetés határozza meg. A napközi otthoni
foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetébe beírt kérelme alapján
történhet a napközis nevelő engedélyével, az igazgató előzetes jóváhagyásával.
A tanulószobai foglalkozásokat – a napközi otthoni foglalkozások működési rendjét

követve – a felső tagozat 7-8. évfolyamos tanulói számára szervezzük. Célja a tanórákra
való felkészülés, a tanulás segítése a hatékony önálló tanulás módszertanának
elsajátíttatásával. Kiemelt célja a rendszeresen külön időkeretben nem megszervezhető
szakkorrepetálások biztosítása.
A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi

követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó tagozaton a felzárkóztató foglalkozások
órarendbe illesztett időpontban történnek. Felső tagozaton a korrepetálás differenciált
foglalkozás, ami az egyes tanulókra (egyéni foglalkozás 1-3 fő részvétele esetén) vagy
tanulócsoportokra vonatkozóan kerül megszervezésre a nevelők, tanárok jelzése,
továbbá a szintfelmérések eredményei alapján.
A fejlesztő foglalkozásokat a fejlesztő pedagógus vezeti s a fejlesztésre szoruló

tanulókat a szakvéleményben foglaltak iránymutatásai alapján sokoldalúan fejleszti.
A szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok a tanulók érdeklődésétől

függően a munkaközösség-vezetők javaslatának figyelembe vételével indíthatók.
Tételes felsorolásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza. E foglalkozások elsődleges célja
a tehetség kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való elmélyülés, mely párosul a
tanulók kezdeményezőkészségén alapuló, öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás
fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen
kapcsolódik.
A tanulók önképzőköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és

működtetését a diákok végzik. Az önképző diákkörök munkája nagymértékben
hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök
34
szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok

vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével.
Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott

nevelő. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az
iskolai, kerületi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja.
Az iskolai diáksportkör és a tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók

mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa, s járuljon hozzá az egész intézményi
tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához.
A gyógytestnevelés és a könnyített testnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés

egyik formája. Gyógytestnevelés órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján
kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való
beosztással egyidejűleg a tanuló – orvosi javaslatra – az igazgató által felmentést kaphat
az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A könnyített testnevelésben részt vevő
tanulókkal a testnevelő differenciáltan foglalkozik.
A tanulmányi, szakmai, kulturális, sport versenyeken, házi bajnokságokon való

részvétel a diákjaink képességeinek fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, kerületi,
fővárosi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést
igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a
nevezésért a szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek felelősek.
A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének

szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és
egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A
tanulmányi kirándulás idejét az éves munkatervben határozzuk meg. A
kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki
munkatervükben rögzítik. A tanulmányi kirándulások szervezésének és
lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.
35
3. Az egyéb foglalkozások működési rendje

Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés módját az iskolavezetés határozza meg. Az
egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata
alapján vehet részt. A jelentkezéshez csatolt szülői hozzájárulást a szülő
formanyomtatványon nyújtja be. A jelentkezés legalább félévre szól, és a jelentkezést
követően a foglalkozásokon való részvétel kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást
kell hozni.
Az egyéb foglalkozások megtartásra előre meghatározott tematika (foglalkozási terv)

alapján történik. Az egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót köteles vezetni a
foglalkozásvezető nevelő.
A tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény tanulói számára a közös részvétel

lehetőségének figyelembevételével kell megszervezni.
4. Az egyéb foglalkozások időkerete
Az egyéb foglalkozások időtartamát és helyszínét az igazgató és helyettesei rögzítik a

tantárgyfelosztás alapján a tanórán kívüli órarendben, a terembeosztással együtt.
5. A mindennapi testedzés formái
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében

meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint a szabadon választható
délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai
sportköri foglalkozásoknak, az iskolában működő sportköri egyesület szakosztályainak,
valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola
minden tanulója részt vesz.
Az iskolai sportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola

igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör foglalkozásait
tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott
meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.
36
A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és a

tavaszi időszakban a sportudvar, a tornaterem, a tornaszoba; a téli időszakban a
tornaterem, a tornaszoba a szervezett foglalkozásokra, a testnevelő tanár felügyelete
mellett, az iskola nyitvatartási idejében a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport
foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell megtervezni.
6. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok
A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Szervezeti és Működési

Szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők
munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt
a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói
házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes
vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli
esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes
adhat engedélyt.
7. Az egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
A tanítási órák után az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató

foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés
tanév elején történik, és egy félévre szól.
A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik

alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon
kötelező.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti

óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola
tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.
Az egyéb foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket

a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
37
A foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri

leírásuk alapján végzik. Egyéb szakszerű foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola
pedagógusa, és engedélyt kapott rá az iskola vezetőjétől.
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése

érdekében évente az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban - osztályaik
számára tanulmányi kirándulást szerveznek, amennyiben a szülők közössége a kirándulás
költségeinek megfizetését vállalja. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki
munkatervben rögzíteni kell.
Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók

számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Ezek a programok
önköltségesek.
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és

kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő
tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár

működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtári és gyűjtőköri
szabályzat tartalmazza.
Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szerveznek. A

hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára választható. Az iskola a
foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és
vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Azok a tanulók, akik nem a
hittanoktatást választották, az intézményben erkölcstan oktatásban részesülnek.
38
XIII. Az iskolai könyvtár működési rendje
Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének

elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.
Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok

rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok
helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli
foglalkozások tartása.
Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket

szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.
Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a

könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírásuk
tartalmazza.
Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a Szervezeti és Működési Szabályzat
mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai
munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a

tanulók és azok csoportjai.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
 tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,
 tanórai és egyéb foglalkozások tartása,
 könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
 könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
 számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának
biztosítása,
 tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól,
valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.
39
A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az
iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik,
és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a
beiratkozott dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására
kell hoznia.
A nevelőknek a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell az iskolai könyvtárban, illetve a

könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét. Ezt a tanév elején
tanmenetükben, munkatervükben tervezniük kell.
Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt

segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két
alkalommal meghosszabbítható.
Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:

 kézikönyvek,
 számítógépes szoftverek,
 muzeális értékű dokumentumok,
 egyedi dokumentumok.
A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári

dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a
kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb
jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A
kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az intézményvezető
határozza meg.
40
XIV. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének rendje
1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

 biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti
alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint
előírt) működését,
 segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét,
hatékonyságát,
 az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson
a pedagógusok munkavégzéséről,
 segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését,
 feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai és jogi
előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,
 szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató
munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

 intézményvezető,
 intézményvezető-helyettesek,
 munkaközösség-vezetők,
Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola
pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat
elvégzésére kijelölni.
A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:

Intézményvezető:
 ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
 ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai
jellegű munkáját;
 ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;
41
 elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;

 összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves
ellenőrzési tervet;
 a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;
 az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat,
karbantartásokat és beszerzéseket,
 a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,
 a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását.
 felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.
Intézményvezető-helyettesek:
 folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és

ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
 a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
 a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
 a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
 a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
 a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
Munkaközösség-vezetők:
 folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok
nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:
 a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;
 a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

 a pedagógusok munkafegyelme,
 a tanórák, egyéb foglalkozások pontos megtartása,
 a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
 a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
42
 a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,

 a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon,
 az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
 a tanítási óra felépítése és szervezése,
 a tanítási órán alkalmazott módszerek,
 a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a
tanítási órán,
 az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
 a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a
közösségformálás.
Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző,

illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat"
c. igazgatói utasítás határozza meg.
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést

végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező
belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató
a felelős.
XV. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanulók jogai és kötelességei
1. A tanulói jogviszony keletkezése

A köznevelési intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A
felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola
igazgatója dönt. A köznevelési törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony
létrejöttét.
43
2. A tanulói jogviszony megszűnése

A köznevelési intézményekhez gyermeket, tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a
köznevelési törvény rendelkezik.
A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon
a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti
gyermeke napközi otthoni elhelyezését.
A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a

tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.
Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a

köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt
élveznek azok a tanulók,
 a hátrányos helyzetűek,
 akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre
szorulnak,
 akinek mindkét szülője dolgozik,
 akik állami gondozottak,
 akik nehéz szociális körülmények között élnek.
3. A tanuló jogai és kötelességei
A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermekek jogait a törvény

fogalmazza meg.
A tanuló jogait és kötelességeit tehát a törvény és más magas szintű jogszabály
szabályozzák. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a
kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi
iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg.
44
XVI. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az

igazgató jár el.
A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való

tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell
foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja
aláírásával hitelesít.
A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell,

hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen
működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az
egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,
értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás
létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény

vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő
pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett
és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján
haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás
lefolytatásának lehetőségére.
Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett,

kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő
esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés
kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az
egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető
eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő
megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett
eredményre.
Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás

alkalmazását megtagadhatja.
Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg,

akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló
elfogadja.
45
Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció

után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az
egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti.
Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás

lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját.
Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le

kell folytatni.
Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem

orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához
szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a
felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi
eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására
kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait
és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében
meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben
nyilvánosságra lehet hozni.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás

alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás
megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló
szülője gyermeke ellen kéri.
A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az

elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni.
A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és

írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus
ismertet.
A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális
kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat;
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor
alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola
igazgatójával;
46
e) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha

a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos.
A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének

kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása
elvárható.
A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a

kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus
értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor
kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni.
Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni.
A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.
A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való

egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét,
időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve
az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről.
Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a

tényállás tisztázása végett bizonyítás felvételére van szükség, fegyelmi tárgyalást
feltétlenül meg kell tartani.
A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által

egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú (3 fő pedagógus + gyermekvédelmi
felelős és a DÖK segítő tanár) bizottság (a továbbiakban: a fegyelmi tárgyalást
lefolytató bizottság) folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított
igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató
bizottság saját tagjai közül elnököt választ.
A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet

úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozza vagy
kizárja.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató

bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat
rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy
más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi
tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.
47
A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,
b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,
e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a

kihirdetést követő hét napon belül írásban megküldi az ügyben érintett feleknek,
kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés
esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló -
kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem
kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott.
Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat
be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől
számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes
iratával együtt a fenntartóhoz (másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) továbbítja.
A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés

hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:
 meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve
megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;
 áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi

büntetések esetén tizenkettő hónapnál.
A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és

a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb
hat hónap időtartamra felfüggeszthető.
A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a

sértett vagy a kötelességszegő tanuló
 közeli hozzátartozója
 osztályfőnöke illetve tanítója
 napközis nevelője
 felsős tanuló esetén volt tanítója
48
 a fegyelmi vétség sértettje
 akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.
XVII. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola

fenntartója biztosítja az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét az
iskolaorvosi szolgálaton keresztül.
Az iskolaorvos a magasabb jogszabályok alapján a preventív vizsgálat mellett a
kampányoltások beadását is elvégzi. Évente kötelezően fogászati szűrésen is részt
vesznek az iskola tanulói. A szűrővizsgálaton az iskolaorvos által adott beutaló
szerint a szülőnek el kell járni. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői
felügyeletet biztosít.
A szűrővizsgálat vagy ellátás tényét a szülővel előzetesen írásban az
iskolaorvosnak, fogászat esetén az osztályfőnöknek közölnie kell.
XVIII. Az intézmény feladata a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében,

intézményi védő, óvó előírások
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók

részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,
valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll,
a szükséges intézkedéseket megtegye.
Minden dolgozónak ismernie és betartania kell az iskolai munkabiztonsági
(munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó és
bombariadó terv rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók
biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket,
rendszabályokat és viselkedési formákat.
A nevelők a tanórai és az egyéb foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk

ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel
49
kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal

betartatni.
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az

egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai
foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai
foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését

szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
 az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
 a házirend balesetvédelmi előírásait,
 rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa
stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a
menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével
kapcsolatban.
Tanulmányi kirándulások, túrák és közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű

feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti
veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli
esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés

időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg
kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
50
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika,

stb.) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit
munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A
munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az
ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata
tartalmazza.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés
vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő
intézkedéseket:
- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
- ha szükséges orvost kell hívnia,
- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell
szüntetnie,
- a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola
igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai
dolgozó is köteles részt venni.
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel

csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben
mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell
várnia az orvosi segítséget.
Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell

vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy
hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell
állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a
szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
51
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb

jogszabályok előírásai alapján
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki

kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell
felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy
példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A
jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset

kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező
személyt kell bevonni.
Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai

diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek

megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi
szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
XIX. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre

nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét
akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét,
valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek
minősül különösen:
 a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
 a tűz,
 a robbantással történő fenyegetés.
52
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola

épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli
eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola
igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

az iskola igazgatója, annak akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint .
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

 az intézmény fenntartóját,
 tűz esetén a tűzoltóságot,
 robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
 személyi sérülés esetén a mentőket,
 egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi,
 illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója
szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre

jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket azonnali
kiürítés esetére gyors, egymás utáni csengetéssel, egyéb esetekben a felnőttek
személyes tájékoztatásával és feladat-meghatározással értesíteni (riasztani) kell,
valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A
veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a
bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt

területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók
részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

 Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást
tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.)
53
tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

 A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az
épület elhagyásában segíteni kell!
 A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő
hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e
esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
 A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre
történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett
épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia
kell az alábbi feladatokról:
 a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
 a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
 a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
 az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
 a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság,
tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola

igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
 a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
 a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
 az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
 a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
 az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
 az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell
eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve
54
katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és

tanulója köteles betartani!
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott

szombati napokon be kell pótolni.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c.

igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges
teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való
fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal

történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény
igazgatója a felelős.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési

terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat
megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden

tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben

kell elhelyezni:
 iskola titkárságán
 iskola portáján
55
XX. Az iskolai tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezetés a felelős.
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki
az adott tanévben:
- elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai

dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak
tartalmaznia kell:
- a felelős dolgozók feladatait,
- a szükséges határidőket,
- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
- a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a

tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
 az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát, a tankönyvforgalmazó
adatait (név, cím székhelye, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve),
 az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait,
 azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól,
 az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
 szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával
kapcsolatos feladatmegosztást,
 az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő
tanulók ellátására,
 a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és
mértékét,
 a szükséges határidőket,
56
 a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a
szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt
az alábbiak figyelembe vételével:
A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az
iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a
napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola
igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot,
és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő
számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő
felkészüléshez.
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt
százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező
olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola
tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló
tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás
rendszere nem tudja megoldani.
Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó

készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve és a szakmai
munkaközösségek megállapodása alapján választják ki a megrendelésre kerülő
tankönyveket.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői
szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. (Önálló szabályzat
a mellékletben)
57
XXI. Az iskolai hagyományok ápolása
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az

iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának
joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket,
időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben
határozza meg. A hagyományok ápolása külsőségekben is megnyilvánul.
Ennek megfelelően az iskola közösségének ünnepi viselete sötét nadrág/szoknya,
fehér blúz/ing.
Az iskola hagyományos sportfelszerelése a fehér póló „SZIGETI 84” felirattal.
Az iskola digitális évkönyvet készíttet, melyben a tanév jelentős eseményeit
rögzíti.
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:

 tanévnyitó ünnepély,
 X.6-i megemlékezés,
 X. 23-i megemlékezés,
 III. 15-i ünnepély,
 a nemzeti összetartozás napja,
 madarak és fák napja,
 tantárgyi hetek,
 tanévzáró ünnepély.
Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények:

 vers- és prózamondó verseny - alsó- felső tagozat,
 tantárgyi versenyek,
 sportversenyek,
 sportnap, sportbál,
 Ki mit tud?
 karácsonyi vásár,
 farsang,
58
 DÖK - nap.
A tanulóknak lehetőségük van az iskolai újság és az iskolarádió műsorának
szerkesztésére.
A gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében az iskola vezetői a
munkatervben meghatározott időpontokban iskolagyűlést tartanak.
Az igazgató fogadóórát /heti/ tart a tanulók számára.
Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, amely az iskolához
tartozás érzését erősíti.
XXII. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai
A szabályozás kiterjed az iskola valamennyi helyiségére, a külső és belső

falfelületekre, valamint az iskola épületén kívül levő, de az iskola kezelésében lévő
épített és természeti környezeti elemre, minden iskolai nyomdai termékre, mely
alkalmas lehet reklámtevékenységre, (továbbiakban az iskola épülete) az iskolával
tanulói, vagy munkajogi kapcsolatban álló személyre, valamint azon személyekre,
akik az iskola épületét reklám vagy hirdetési tevékenységre kívánják hasznosítani. Az
iskola épületében/tanulói egyen ruházaton hirdetmény vagy reklámhordozó anyag
csak az igazgató vagy megbízottja előzetes engedélyével helyezhető el.
Tilos politikai célzatú reklám elhelyezése!
Nem engedélyezhető a reklámtörvényben tiltott hirdetmény, közerkölcsöt,

közszemérmet sértő, egészséget károsító terméket hirdető reklám. Az iskola
igazgatója nem engedélyezi azon kereskedelmi célú hirdetmények kihelyezését,
melyek az iskolai tevékenységgel össze nem függő terméket, szolgáltatást hirdetnek.
Előzetes engedélyezés után helyezhető ki:

 a tanulók egészséges életre nevelését,
 a szabadidő kulturált eltöltését szorgalmazó hirdetmények,
 tömeges sportmegmozdulásra felhívó plakát,
59
 a továbbtanulással foglakozó vagy arra felkészítő plakátok, melyeknek állami

fenntartású intézmények, vagy azok oktatói vagy hallgatói önkormányzata kéri az
elhelyezését.
Előzetes bemutatás után kihelyezhető az egyházak hitoktatásra felhívó hirdetménye.

Nem minősül reklámtevékenységnek az iskola közösségei által kihelyezett, iskolai
szervezésű tevékenységekre, rendezvényekre mozgósító plakát, az iskola által
szervezett kirándulások hirdetménye, tanulmányi versenyekkel kapcsolatos hirdetések,
kiadványok.
Az engedély nélkül kihelyezett hirdetmények, plakátok eltávolítandók, az

eltávolításkor a reklámhordozóban keletkezett károkért az iskola felelősséget nem
vállal. Az eltávolítás során az iskola épületében, berendezésében keletkezett kár
helyreállítása a kihelyezőt terheli. Ha a kár értéke meghaladja az 5000,- Ft-ot, akkor az
iskola szándékos rongálás miatt feljelentést kezdeményez a hirdető ellen.
60
XXIII. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének

rendje
Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy

köteles papíralapú formában is előállítani.
Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal –
papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.
A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően:
 el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,
 az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való

utalást: „elektronikus nyomtatvány”,
 az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,
 az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az

irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.
A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és

biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint
a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
61
XXIV. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok

kezelési rendje
1. A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer

kezelése
A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer

(KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített
és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak
megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást
kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.
Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az

irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
 az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
 az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya
 az október 1-jei pedagógus és tanulói lista,
 az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések
 a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem

szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola
informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A
mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell,
ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az
igazgatóhelyettes(ek) férhetnek hozzá.
2. Az elektronikus-napló kezelési rendje
Az e-napló felhasználói csoportjai és feladataik
Az intézményünkben használt, helyi szerveren tárolt, mozaNapló adminisztrációs

szoftver által generált e-napló elérhetősége:
 a helyi intézményi hálózathoz csatlakoztatott számítógépen keresztül,
hozzáférési jogosultságot kapó felhasználók által,
 internetes kezelőfelületen keresztül, a rendszer által generált azonosítóval és
jelszóval (pedagógusok, szülők, tanulók)
62
Iskolavezetés
Automatikus hozzáférése van az e-napló teljes adatbázisához. Elsősorban a

rendszer, a napló vezetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatai vannak.
Iskolaadminisztráció, iskolatitkárság
Aktualizálás a tanulók, az osztályok adatainak és ezek kapcsolatainak naprakész

adminisztrációja. A szülői és tanulói azonosítók kezelése.
Tanítók, tanárok, osztályfőnökök
Tanórai adatok rögzítése, a napló haladási, hiányzási, értékelési részének

vezetése, a tanulói adatokban történő változások nyomon követése és
adminisztráltatása.
Szülők
A szülők kizárólag saját gyermekeik napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési

jogot az internetes felület eléréséhez. Az első belépéshez szükséges azonosítót és
jelszót az iskolatitkártól/ osztályfőnöktől személyesen vehetik át az
intézményben, tanévkezdéskor.
Tanulók
A tanulók kizárólag a róluk szóló napló bejegyzéseikhez kapnak hozzáférési

jogot az internetes felületen keresztül. Az első belépéshez szükséges azonosítót
és jelszót az osztályfőnöktől személyesen vehetik át az intézményben a
tanévkezdés utáni héten.
Rendszerüzemeltetők feladatköre
E-napló felelős szakmai kompetenciája:

 A tantárgyfelosztás, az órarend bevitele, a tanulók osztályokba,
csoportokba rendezése.
 Kapcsolattartás a szoftverfejlesztőkkel.
 A változások közvetítése és szükség esetén ezek képzéseken való átadása.
 Problémák kezelése.
 Az adminisztrációs mulasztások kiszűrése és az intézményvezetés
tájékoztatása ezekről.
63
Rendszergazda feladatai:
 Az elektronikus napló iskolai hálózaton (wifi, vezetékes) való zavarmentes
működésének biztosítása, a felmerülő problémák javítása.
 A hálózat karbantartása.
 A tanári laptopok e-napló kezelésének biztosítása.
 Együttműködés az e-napló felelőssel.
Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatok, határidők, felelősök
FELADAT HATÁRIDŐ FELELŐS

Év eleji feladatok
Elsős tanulók adatainak augusztus 31. iskolatitkár
rögzítése rendszerben
Javítóvizsgák eredményei augusztus 31. igazgatóhelyettes
alapján a csoportok, osztályok
névsorának aktualizálása
A tantárgyfelosztás rögzítése a augusztus 31. igazgató, e-napló felelős
rendszerben
Tanulói adatok ellenőrzése, szeptember 15. osztályfőnökök, e-napló
aktualizálása felelős
Az órarend rögzítése a szeptember 15. igazgatóhelyettes, e-napló
rendszerben felelős
Végleges csoportnévsorok szeptember 15. iskolatitkár
rögzítése a rendszerben
Év közbeni feladatok
Adatváltozások rögzítése folyamatos, a bejelentést osztályfőnökök, e-napló
követő 5 munkanap felelős
Tanulók osztály, folyamatos, a cserét követő 5 igazgatóhelyettes, e-napló
csoportcseréinek rögzítése munkanap felelős
Haladási napló vezetése folyamatos, a tanóra napján, osztályfőnökök, tanítók,
de legkésőbb a követő max. 7 tanárok, egyéb foglalkozást
nap vezetők
Értékelési napló folyamatos tanítók, tanárok
Helyettesítések szervezése, folyamatos igazgatóhelyettes
adminisztrálása
Hiányzási napló folyamatos max. 30 nap osztályfőnökök, tanítók,
tanárok
Napló ellenőrzések folyamatos, havi igazgató, igazgatóhelyettesek
rendszerességgel
A félév és az évzárás feladatai
64
FELADAT HATÁRIDŐ FELELŐS

Javasolt magatartási, osztályozó konferencia napja, osztályfőnök
szorgalom jegyek ellenőrzése délelőtt
Javasolt érdemjegyek osztályozó konferencia előtti tanítók, tanárok
rögzítése nap (!)
Naplók záradékolása Tanévzáró értekezletet osztályfőnökök
megelőzően ig. által megadott
időpontig
Végleges fájlok archiválása, Javító vizsgát követő nap igazgatóhelyettes, e-napló
CD lemezen történő rögzítése felelős
Végleges fájlok archiválása, június utolsó munkanapja igazgató,
nyomtatott állapotban iskolatitkár
Üzemeltetési szabályok
Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése.

Minden felhasználónak kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata és az
eszközök állagának megóvása. A rendszer működtetésének felelőse az igazgató. A
dokumentumot hitelesített elektronikus aláírással a – jogszabályban meghatározott
alakiság szerint – az igazgató látja el.
Az e-napló hitelesítési rendje

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat
elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve. A
pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell
minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt
tartományon.
Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott

órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény
igazgatójának alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, és
irattárba kell helyezni.
Ki kell nyomtatni a tanulók által elért félévi eredményeket, a tanulók igazolt és

igazolatlan óráit, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell
pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.
A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet
kell kiállítani a megszabott alakiság követelményeinek megfelelően.
Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és
igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot a tanulói jogviszony
megszűnésének eseteiben. Az év végi bizonyítványt, a megszokott módon, kézzel írják
az osztályfőnökök.
65
Az e-napló által kötelezően nyilvántartott adatok

• tanuló neve
• születési helye, ideje
• neme
• állampolgársága (nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, igazoló

okirat megnevezése, száma)
• lakóhely, tartózkodási hely címe, e-mail címe
• tb azonosító jel
• szülő, törvényes képviselő név, lakcím, tartózkodási cím, telefonszám, e-mail címe
• a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok (felvétel, köznevelési alapfeladat,

szüneteltetés, megszűnés, mulasztás, kiemelt figyelmet igénylő státusz és ennek adatai,
tanuló és gyermekbaleseti adatok, oktatási azonosító, magántanulói státusz adatai,
magatartás és szorgalmi értékelések, tantárgyi értékelések, fegyelmi és kártérítési
ügyek, diákigazolvány sorszáma, évfolyamismétlés adatai, jogviszony létesítés,
megszűnés időpontja)
XXV. Záró rendelkezések

1. Legitimációs záradék
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
Jelen SZMSZ az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba és ezzel az ezt
megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik.
Módosítás csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:
• a fenntartó
• a nevelőtestület
• az intézmény vezetője
• szülői közösség
66
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket

önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok,
utasítások előírásait az intézmény vezetője a szervezeti és működési szabályzat
változtatása nélkül is módosíthatja.
67
XXVI. Mellékletek
1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata
1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei
Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának

megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok
rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak
elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény
könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.
Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének

szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó
dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön
gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári
Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:

a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az
állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű
foglalkoztatására,
b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,
c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva
tartás biztosítása,
d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb
dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges
nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel
Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és
együttműködik az iskola székhelyén működő FSZEK fiókkönyvtárával.
Könyvtáros-tanár nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján

végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell
venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell
vezetni.
2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai
68
Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a

következők:
a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és
rendelkezésre bocsátása,
b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai
foglalkozások tartása,
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára
g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a
pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.
Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:

a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,
b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,
c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak
dokumentumairól, szolgáltatásairól,
e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok
Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében,

lebonyolításában.
Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el:
 előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok
végrehajtását,
 közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,
 folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók
számának változását,
 követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek
számának alakulását,
 követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
 a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező,
tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.
69
Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók

számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi
a tanulóknak.
Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit

nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.
4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok
Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása
 az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell

venni
 a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell
vezetni
 az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket
szintén nyilvántartásba kell venni
A könyvtár szolgáltatásai a következők
 szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése

(az utóbbiak korlátozott számban),
 tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő
segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.)
kölcsönzése,
 információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,
 lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi
használata,
 tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.
 más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása
 könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása
 nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése
 tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról
A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja
Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója

igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek
(szülők,volt tanítványok stb.) is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes
szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.
70
A szolgáltatások igénybevételének feltételei
A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és

olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes.
A könyvtárhasználat szabályai
A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a

diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy
azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell,
ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A
kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az
ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az
időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb
ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében
változik.
A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje
Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a
diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem hirdetőjére
kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból
tájékozódhatnak.
A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata
A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje

alatt tanulási, információszerzési céllal szabadon használhatják. Tanári felügyelet
nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép
hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette
be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a
hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni.
A tanári kézikönyvtár
Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai külön
polcrendszeren vannak elhelyezve a könyvtárban.
71
1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ - éhez
Gyűjtőköri szabályzat
1. Az iskolai könyvtár feladata:
„Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az

információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez
szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók
használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a
könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.”
16/1998. (IV.8) MKM rendelet.
Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek

legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató és nevelő munka megalapozása.
E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja,
megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.
2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai:
Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre.

A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár
gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a
gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.
Az állománybővítés fő szempontjai:
Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb

kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség
van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó
továbbfejlesztésre.
Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével

határozhatók meg:
 A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem

kötelező olvasmányok ) folyamatos, a rongálódást és elhasználódást
figyelemmel követő beszerzése.
 A művészeti képzést segítő és támogató szakkönyvek beszerzése ( tanári és
tanulói egyaránt)
 A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy
a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári
példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat
tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal
72
elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia

feladatgyűjtemények).
3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők
3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nyolc évfolyamos
általános iskolai oktatás történik.
3.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai

program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és
sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban.
Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, versenyekre.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és
irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra
kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a könyvtár
mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.
4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai:
Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár,

amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a
dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát.
A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással
gyűjt.
4.1 Tematikus (fő- és mellékgyűjtőkör):
Főgyűjtőkör:
A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.
A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:
 lírai, prózai, drámai antológiák
 klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
 nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
 tematikus antológiák
 életrajzok, történelmi regények
 ifjúsági regények
 általános lexikonok
 enciklopédiák
 az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges
dokumentumok
 a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató
alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
 a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
 helyismereti és helytörténeti kiadványok
 a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
 a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
 a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
73
 pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana

 felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok
 az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
 napilapok, szaklapok
 kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok,
tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,
 családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek

és azok gyűjteményei
 az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
 a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok,
illetve azok gyűjteményei
Mellékgyűjtőkör:
 a főgyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre

 audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár
állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl.
bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre
szorulnak).
4.2. Tipológia / dokumentumtípusok:
a) Írásos nyomtatott dokumentumok

 könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv
 periodikumok: folyóiratok
 térképek, atlaszok
b) Audiovizuális ismerethordozók
 képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)
 hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)
c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM,

multimédiás CD-k
4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége:
a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül
A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:

 lírai, prózai és drámai antológiák
 klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
 klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
 közép- és felsőszintű általános lexikonok
A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:
74
 a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató -

alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
 tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
 a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
 az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges
dokumentumok
 a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
 a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
 a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített
kiadványok
 az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
 családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek
és azok gyűjteményei
 az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
 a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok,
illetve azok gyűjteményei
b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi,
tárgyi szempontokat figyelembe véve):
 nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
 tematikus antológiák
 életrajzok, történelmi regények
 ifjúsági regények
 általános lexikonok
 enciklopédiák
 a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató
alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő
irodalmak
 pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
 napilapok, szaklapok
 kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok,
tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)
 audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok.
c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű

dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése,
állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik
a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének jóváhagyása alapján.
75
2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ – éhez
Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat
1. A könyvtár használóinak köre
Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola

tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a
szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást
tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári
szolgáltatást.
A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.
Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus,

megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.
A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:
 név és osztály ( a többi adat az iskolai számítógépes nyilvántartásból a

könyvtáros számára bármikor elérhető )
A tanulók iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros

tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból az iskolából eltávozó kollégák az általuk
kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.
2. A könyvtárhasználat módjai
 helyben használat,
 kölcsönzés,
 könyvtárközi kölcsönzés,
 csoportos használat
2.1 Helyben használat
Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:
 a kézikönyvtári állományrész,
 a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus
dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)
A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára,

indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.
76
A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:
 az információk közötti eligazodásban,

 az információk kezelésében,
 a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
 a technikai eszközök használatában.
2.2 Kölcsönzés
o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad

kivinni.
o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel

szabad.
A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy

hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal
meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott
olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A
kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.
A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a
könyvtáros értesíti az osztályfőnökön keresztül a szülőt.
Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a

kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat
vissza kell szolgáltatni.
A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű

dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.
Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel

kapcsolatos szabályokat SZMSZ-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.
Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot

az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más
művel pótolni.
77
A könyvtár nyitva tartási ideje
hétfő 12.30 – 15.30

kedd 12.30 – 14.30
szerda 12.30 – 14.30
csütörtök 12.30 – 14.30
péntek 12.30 – 14.30
2.3 Könyvtárközi kölcsönzés
A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból

meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből
érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az
igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján,
plusz a postaköltség.
A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve
nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.
2.4 Csoportos használat
Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az

osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat,
foglalkozásokat tarthatnak.
A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak

megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.
A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.
3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai
 információszolgáltatás,
 szakirodalmi témafigyelés,
 irodalomkutatás,
 ajánló bibliográfiák készítése
 internet-használat
 fénymásolás
78
3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ - éhez
Katalógusszerkesztési szabályzat
1. A könyvtári állomány feltárása
Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók

rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai
(dokumentum leírás) és tartalmi
(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.
Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:

 raktári jelzet
 bibliográfiai és besorolási adatokat
 ETO szakjelzeteket
 tárgyszavakat
1.1 A dokumentumleírás szabályai
A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait

(bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).
A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás
forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai
könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása.
A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.
A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:
 főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat

 szerzőségi közlés
 kiadás sorszáma, minősége
 megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve
 oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret
- sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám
 megjegyzések
 kötés: ár
 ISBN szám
A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.
Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

 a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)
 cím szerinti melléktétel
 közreműködői melléktétel
 tárgyi melléktétel
79
1.2 Raktári jelzetek
A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet

rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A
szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.
A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést

biztosítja.
Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.
1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa
A tételek belső elrendezése szerint:

- betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)
- tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)
Dokumentumtípusok szerint:
- könyv
80
4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez
Tankönyvtári szabályzat
I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:
 a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény

 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a
tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás

kötelezettségének:
1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába

felvett tankönyveket kapják meg használatra.
2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok
alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által
átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az
adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott
tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-éig
minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatnia az iskolai
könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek
legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott
ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt
könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
4. A kölcsönzés rendje
A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz,
feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal
igazolják a könyvek átvételét.
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-éig kötelesek a tanév

elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv
elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében
meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a
tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó
értékcsökkenést.
81
5. A tankönyvek nyilvántartása
Az iskolai könyvtár „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás

biztosításához szükséges tankönyveket.
Évente leltárlistát készít:
 az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
 a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)
 összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
 összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június
15-ig)
 listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
 listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott
olvasmányokról
4. Kártérítés
A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási

segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen
használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább 4
évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:
 az első év végére legfeljebb 25 %-os
 a második év végére legfeljebb 50 %-os
 a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
 a negyedik év végére 100 %-os lehet.
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a

tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből,
megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.
Módjai:
1. ugyanolyan könyv beszerzése
2. anyagi kártérítés a könyvtáros írásos határozatára
A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek

(kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
82
5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ – éhez
Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára
Közvetlen felettese: az igazgató

Kinevezése: munkaszerződése szerint
Az iskolai könyvtáros tanár főbb tevékenységeinek összefoglalása
 felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai

munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök
rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali
jelzéséért,
 kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő
dolgozóval elvégzi a leltározást,
 folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a
digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg
számára az alábbi elvek szerint:
 a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet
készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval,
 az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely
éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet
 azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban
keletkezett hiányt,
 felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a
szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a
nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)
 munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv
és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.
 minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő
könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,
 a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a
könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás
kifüggesztéséről,
 statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,
 minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett
fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán
kifüggeszt,
 gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra
alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,
 a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji
magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,
 minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén,
amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása
érdekében,
 kezeli a tanári kézikönyvtárat,
83
 lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az

elszámolást,
 minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos
kölcsönzési igényekről,
 minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt
közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,
 biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,
 felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
84
2. Adatkezelési szabályzat
1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg

kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló érvényben lévő törvényi előírásoknak.
2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni,
melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes
esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az
iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell,
hogy az adatszolgáltatás önkéntes.
3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:
 papír alapú nyilvántartás,
 számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.
4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy
személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes
dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.
5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri
leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
 igazgatóhelyettesek,
 iskolatitkár,
b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
 iskolatitkár,
 osztályfőnökök,
 napközis nevelők,
 gyermek- és ifjúság védelmi felelős
6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók engedélyezett esetekben:
a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő
feladatokkal kapcsolatosan:
85
 iskolatitkár,
b) a tanulók adatait továbbíthatja:
 fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat,
államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi
adatot továbbíthatja: igazgató;
 a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat
intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettesek,
osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolatitkár;
 a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat
az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a
vizsgabizottságnak, az iskolaváltás esetén az új iskolának az igazgató,
igazgatóhelyettesek, osztályfőnök, iskolatitkár;
 a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a
diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot
továbbíthatja: iskolatitkár;
 a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett
iskolához történő felvétellel kapcsolatosan az érintett intézményhez
adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnök;
 az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a
gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából
adatot továbbíthat: igazgató, osztályfőnök;
 a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek,
gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek,
intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása,
megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató,
igazgatóhelyettesek, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős.
 a tankönyvforgalmazókhoz: igazgató, iskolatitkár, tankönyvfelelős.
7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell
86
nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló

törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi
anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell
őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres
ellenőrzéséért az igazgató a felelős.
8. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt
nyilvántartásokban kell őrizni:
 összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
 törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
 bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes,
osztályfőnökök),
 beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
 osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes,
osztályfőnökök),
 napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős:
igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),
 diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár).
b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait
a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva
kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a
felelős.
9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó

mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.
87
3. Munkaköri leírások
A diákönkormányzatot segítő pedagógus munkaköri leírása

A munkakör célja:
Az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti
feltételeinek, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a
nevelőtestület és a gyermekközösség igényeinek összehangolása.
Az iskolai hagyományok ápolása.
Alapvető felelősségek, feladatok:
 Szervezi és irányítja a diák-önkormányzati választásokat.
 Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének
meghatározására, ennek a helyi hagyományokat és munkarendet is tartalmazó
leírására.
 A diáktanáccsal közösen elkészítik az éves munkatervet.
 Mindig részt vesz a diáktanács ülésein.
 Összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács
alakuló ülését, ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és
iskolai hatáskörét.
 A diáktanács tagjainak segítségét indirekt módon felhasználva orientálja a
gyermekközösséget a kulturált, toleráns, tartalmas közösségi életre, az iskola
pedagógiai programja által megfogalmazott értékek elfogadására.
 A diáktanács igénye és saját szakmai tapasztalata alapján szakmai segítséget
nyújt a közös programok megszervezéséhez, irányításához.
 Gondoskodik a diákönkormányzat munkatervében szereplő programok
eredményes megszervezéséről. A kollégák (szülők) bevonásával biztosítja a
felnőtt felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, és felelős az iskolai
házirend betartásáért.
 Tagja az igazgatói tanácsnak, annak értekezletein részt vesz.
Budapest, ………………………………………………..
……………………………… ……………………………………
DÖK segítő tanár igazgató
88
Munkaköri leírás
(vezetői utasítás)
……………………………………………………………..
igazgatóhelyettes részére
Munkaköre: tanár
Beosztása: igazgatóhelyettes
A beosztás definíciója: Az igazgatóhelyettes az 1-8. évfolyamon tanító pedagógusok
szakmai vezetője. Magasan képzett elméleti és gyakorlati szakember.
Munkaideje: heti 40 óra
Munkabeosztása: A tanórával lekötött idő feletti munkaidejét a vezetői feladatok
ellátására fordítja, amely a beosztásából adódó feladatokhoz igazodik a vezetőtársakkal
való írásos megállapodás alapján.
Általános feladatleírás: Munkáját az igazgató utasításai alapján önállóan tervezi,
szervezi és ellenőrzi. Az igazgató kijelölése alapján levelezést folytat. Aláírási joggal
rendelkezik, amelynek érvényesítésével a vezetőt távollétében képviseli. Az igazgatót
akadályoztatása esetén alkalmanként helyettesíti. Az igazgató távollétében a vezetői
helyettesítési rendben foglaltak szerint teljes felelősséggel és jogkörrel bír.
Intézkedéseiről köteles rendszeresen tájékoztatni közvetlen felettesét. Ellenőrzi az
igazgató utasításainak végrehajtását. Az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az
intézmény mindennapi életében felmerülő ügyekben.
Hivatali titoktartási kötelezettség terheli.
A beosztás belső kapcsolati rendszere:

Közvetlen felettese az igazgató
Az iskolavezetés tagja.
Beosztásából adódóan felettese az intézményben tanító pedagógusoknak, vezetői
helyettesítés esetén valamennyi dolgozónak.
Együttműködik a gondnokkal és az ügyviteli dolgozókkal.
A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: Az igazgatóhelyettes a Köznevelési

Törvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben, valamint a Munka
89
Törvénykönyvében és Kjt-ben foglaltak szerint, ezen túlmenően az intézmény SzMSz-

ében leírtak szerint köteles munkáját végezni.
Beosztásából adódó konkrét feladatai:

 Az iskola pedagógiai programja megalkotásában, az iskolai munkaterv
elkészítésében való részvétel. Javaslattétel fegyelmi eljárás kezdeményezésére,
avagy jutalom/kitüntetés adományozására.
 Az pedagógusok és a diákok munkájának irányítása, szervezése (órarend, ügyelet,

tantárgyfelosztás).
 A fejlesztő pedagógus munkájának irányítása, szervezése.
 A foglalkozások, tanórák rendszeres látogatása, ellenőrzése, értékelése.
 A pályakezdő és új tanítók tájékoztatása, munkájának segítése, szakmai tanácsadás.
 Az adminisztrációs fegyelem betartása és betartatása (vezetői ellenőrzési terv,

vezetői írásos értékelések, ellenőrzési napló, túlóra, helyettesítés, tanmenet, napló,
anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrző, foglalkozási tervek, statisztikák,
adatszolgáltatások, jelentések).
 A vezetőtársakkal való megegyezés szerint a szakmai munkaközösségek

munkájának segítése, ellenőrzése, értékelése.
 Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, munkaterültén koordinálja a

védőoltások, szűrővizsgálatok és fogászati kezelések beosztását
 Munkaértekezletek megtervezése, és megtartása a tagozaton.
 Osztályozó- és javítóvizsgák, szülői értekezletek és fogadóórák megszervezése.
 A szabadidős tevékenység segítése, támogatása. Cselekvő részvétel az iskolai

rendezvények szervezésében.
 Az napközi megszervezése.
 Fejlesztő pedagógus munkájának irányítása, szervezése, ellenőrzése
90
 A vezetőkkel való megállapodás szerint kapcsolattartás az iskola külső partnereivel.
 Az iskolai házirend betartatása a tanulókkal
 Probléma- és konfliktuskezelés a tagozaton.
 Javaslataival segíti az igazgatót a költségvetési keret takarékos és szakmailag

hatékony felhasználásában.
 Ellenőrzi az iskola tanszer- és taneszköz készletét.
 A szülők részére rendszeresen fogadóórát tart.
 Látogatja a szülői értekezleteket.
 Alkalmanként az igazgatótól átruházott hatáskörben a tanév közben érkező tanuló

felvétele és osztályba sorolása.
Aláírási, ellenőrzési, értékelési jogköre:

Tanulói jogviszony igazolása
Tanulói munkavállalói engedély kiadása
Az iskola címére érkező küldemények átvétele, a nem névre szólók felbontása
Anyagi felelősség az általa kezelt értékekért
Kiterjed valamennyi, a feladatleírásban megfogalmazott területre.
Elvárások a beosztással kapcsolatban:

Naprakész jog- és rendelet ismeret.
Az intézményben folyó munka teljes áttekintése.
Az intézmény pozitív megítélésének gazdagítása személyes példamutatással
(szakmai
felkészültség, beszédstílus, megjelenés).
Az igazgatóval és a vezetőtársakkal való korrekt együttműködés, a vezetői
döntések
végrehajtása és végrehajtatása. A döntések képviselete.
Korrekt kommunikáció, tájékoztatás felettesének és a vezetőtársaknak.
91
Igényesség, alaposság és megbízhatóság a munkavégzésben.

Részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleten.
Továbbképzés, önképzés.
A feladat végzéséhez szükséges kompetenciák:

Vezetéselméleti ismeretek és vezetési gyakorlat
Elkötelezett és jellemes vezetői magatartás, felelősségtudat, feladatorientáltság.
Kooperációs készség, rugalmasság, önállóság, probléma- és konfliktuskezelési
készség.
Szellemi és fizikai állóképesség.
Tanulási, fejlődési készség és képesség.
A vezető hatalmával való bánni tudás.
Önállóság a tervezésben, szervezésben, ellenőrzésben, értékelésben és
döntésben.
Szempontok teljesítményének értékeléséhez:

A vezetői feladatok minőségi végrehajtása.
A vele szemben támasztott elvárások teljesítésének mértéke.
A feladat végzéséhez szükséges kompetenciák megléte.
Dátum….
…………………..
intézményvezető
A munkaköri leírást tudomásul vettem:
…………………………
munkavállaló
92
Munkaköri leírás
( vezetői utasítás )
…………………………………………….
Iskolatitkár részére
Munkaköre: ügyviteli dolgozó

Beosztása: iskolatitkár
Heti munkaideje: 40 óra
Heti munkaidő:
hétfőtől csütörtökig: 7,30-16,00
pénteken: 7,30-13,30 (ügyelet esetén: 11,00-17,00)
A munkakör célja: Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában

meghatározott adminisztrációs feladatok végrehajtása, valamint az igazgató munkájának
közvetlen segítése. Munkáját az igazgató irányításával, részben önállóan végzi.
Feladatokat kaphat az intézmény vezető-helyettesétől, valamint a gazdasági vezetőtől.
Munkájában segítségére lehet közvetlen kollégája, az adminisztrátor.
Feladatai:
 közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket,
 közvetlen kapcsolatot tart a tanárokkal, tanítókkal, intézi ügyeiket,
 a szülők, iskolába látogató személyek fogadása, ügyeik elintézése, vagy az
illetékesekhez juttatása,
 közvetlen kapcsolatot tart az iskola különböző partnereivel (önkormányzat,
kerületi iskolák stb.)
 minden intézkedéséről tájékoztatja az igazgatót
 gépeli a hivatali iratokat, a gazdasági, hivatali adminisztrációt ellátja,
 elektronikusan nyilvántartja a hivatali iratokat,
 bonyolítja az intézményi levelezést, elvégzi az iktatást, betartja az iratok
kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban meghatározottakat,
93
 figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését,

 rendben tartja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról
gondoskodik,
 vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a
személyiségi jogok védelmével (KIR /Kréta rendszerben folyamatos
aktualizálás),
 elvégzi az országos OM méréshez a tanulói mérési azonosító hozzárendelést,
(KIR)
 végzi a tanulók iskolázásával (elsős, nyolcadikos) kapcsolatos adminisztrációt,
 részt vesz az éves statisztika elkészítésében, annak tárolásáról gondoskodik,
 felelős a bizonyítványok és törzslapok gondos tárolásáért,
 az igazgató utasítására bizonyítvány másolatot készít,
 rendben tartja az iskolai ünnepélyek (évnyitó, évzáró, ballagás) forgatókönyveit,
 elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat (osztályfőnökök előzetes munkája
után, adatbázis kezelés)
 az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói
nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket, (KIR/Kréta)
 vezeti az értekezletek, tanügyi és egyéb hivatalos megbeszélések
jegyzőkönyveit,
 közreműködik a munkáltatói adminisztráció elkészítésében,
 szükség esetén sokszorosít,
 tisztító, egyéb anyagokat rendel, kezeli a kézi raktárt,
 kezeli az iskola házipénztárát, az ellátmányt,
 érvényesíti, bevonja a pedagógus igazolványokat,
 a telefonüzeneteket szóban vagy írásban átadja,
 részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban
meghatározottak szerint)
 részt vesz a szakleltározásban,
 részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában,
 elvégzi az iratok selejtezését a megfelelő rendelkezések figyelembe vételével,
 a dolgozók és tanulók ebédbefizetésének, ebédlemondásának bonyolítása,
94
 nyilvántartja a kedvezményezettek iratait,

 az igazgató munkáját segíti táblázatok, prezentációk készítésével.
Munkája során a tanulókról, pedagógusokról, és az iskola belső életéről szerzett

információkat hivatali titokként kezeli.
Munkáját közvetlenül az igazgató irányítása mellett végzi. Az intézményvezető-
helyettes, valamint a gazdasági vezető kéréseit végrehajtja.

 megbízhatóság,
 lojalitás,
 igényes, önálló munkavégzés,
 feladatorientáltság,
 együttműködés,
 rugalmasság,
 terhelhetőség,
 kulturált megjelenés, viselkedés,
 jó szervezőkészség,
Jogai:
 jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre,
 jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás
esetén bejelentés megtételre.
Általános rendelkezések:
A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az iskola
igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely
cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére.
95
Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:

 a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi
felelősséggel tartozik;
 kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi
előírásokat betartani;
 köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;
 anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott
károkért és hibákért.
Budapest,
Török Ibolya
igazgató
………………………………………..
munkavállaló
96
Munkaköri leírás
……………………………………………………..
Munkaközösség-vezető
részére
Munkaköre: tanár / tanító

Beosztása: munkaközösség-vezető
A beosztás definíciója: Az azonos feladatokat ellátó, azonos vagy szakmailag
összekapcsolható szakokat tanító a pedagógusok munkacsoportjának szakmai vezetője.
Személyét a munkacsoport választja ki. A feladatra szóló megbízatást az igazgatótól
kapja. A kibővített iskolavezetőség tagja. Középvezető. Mint pedagógus a tanulókkal
összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi felelősség és védelem illeti meg.

Munkabeosztása: heti 22 -26 tanórával lekötött tanóráján felüli munkaidejét a
feladatköréből adódó egyéb feladatok végzésére fordítja.
Általános feladatleírás: Feladata, hogy a munkaközösség tagjait összefogja, beillessze

a nevelőtestületbe, a csoport szakmai feladatait tervezze, szervezze, értékelje.
Tevékenységét összehangolja a többi munkaközösségével és az iskola céljainak
teljesülése irányába vezesse.
Munkáltatói jogkör gyakorlója: az intézmény vezetője

A beosztás belső kapcsolatrendszere:
Közvetlen felettese az igazgatóhelyettes
Együttműködik a többi munkaközösség-vezetővel
A kerületi szakmai munkaközösséggel kapcsolatot tart
97
A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: A munkaközösség-vezető tevékenységét

a Köznevelési Törvény, a KJT, az iskolai pedagógiai program, az iskolai Szervezeti és
Működési Szabályzat, a belső egyéb szabályozók valamint a jóváhagyott éves
intézményi munkaterv szerint végzi.

 Részt vesz a pedagógiai program hatékonyság vizsgálatában.
 Megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja csoportja éves

munkaprogramját.
 Első fokon véleményezi a tanmeneteket, majd továbbítja szakmai felettesének.
 Szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai tudását folyamatosan gyarapítja.
 Személyes példaadással szorgalmazza a szakmai ismeretek ön- és

továbbképzéssel történő gazdagítását. Szakmai segítséget kér a
szaktanácsadóktól.
 Irányítja munkaközösségei tagjainak megjelenését a kerületi és fővárosi

továbbképzésekre. A képzéseken résztvevőket beszámoltatja a
munkaközösségnek.
 Figyelemmel kíséri a pótlandó taneszközöket és felszereléseket. Jelzi a

szertárfejlesztési igényt az iskolavezetésnek. Felelős a szakleltárért.
 Biztosítja a folyamatos és gyors információáramlást a tagok körében és az

iskolavezetés és a munkaközösség között.
 A pályakezdő pedagógusokra és új dolgozókra kiemelt figyelmet fordít; szakmai

és emberi segítséget nyújt a beilleszkedéssel és pályakezdéssel járó nehézségek
leküzdésében.
 Adminisztrációs teendőit, jelentési kötelezettségeit határidőre és a kért

minőségben ellátja.
98
 Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tartanak, bemutató foglalkozásokat

szerveznek.
 Kezdeményezik, és figyelemmel kísérik az egységes és objektív értékelés, mérés

gyakorlatát. Törekszenek az egységes követelményrendszer kialakítására.
 Részt vesznek szakmai pályázatokon, ösztönzik, segítik ebben kollégáikat is.
 Összegzik és elemzik az iskolai, kerületi és országos eredménymérések

tapasztalatait, levonják a szükséges következtetéseket, javaslatot tesznek a
hiányosság felszámolására.
 Megszervezik és lebonyolítják az iskola szaktárgyi versenyeit. Szorgalmazzák és

szervezik a kerületi és magasabb szintű versenyekre a tehetséges tanulók
kiválasztását, elősegítik azok felkészítését.
 Órát látogatnak, értékelik a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját,

javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, elmarasztalásra.
 Részt vállal a nevelőtestületre háruló egyéb feladatokból; ügyelet, rendezvények,

helyettesítés, tábori beosztás, bizonyos ellenőrzési feladatok.
 Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra.
Ellenőrzési, értékelési jogköre: a munkaközösség tagjait érintően van.

 Vezetői ismeretek
 Magas színvonalú szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai tudás.
 Az intézmény pozitív megítélésének gazdagítása személyes példamutatással

(szakmai felkészültség, beszédstílus, megjelenés).
 A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében és a végrehajtásban

való aktív részvétel. A közös döntések következetes képviselete.
99
 Korrekt kommunikáció, tájékoztatás közvetlen felettesének és az igazgatónak.
 Igényesség, alaposság és megbízhatóság a munkavégzésben.
 Részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleten.
 Továbbképzés, önképzés.

 Csapatépítő képesség
 Szervezőkészség
 Felelősségtudat, feladatorientáltság
 Kooperációs készség, rugalmasság
 Problémaérzékenység
 Probléma- és konfliktuskezelési képesség
 Tanulási és fejlődési készség és képesség
 Önállóság a munkavégzésben

 A Pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzatában rögzítve.
Budapest,
Török Ibolya
igazgató
……………………………………….
munkavállaló
100
Munkaköri leírás
…………………………………………………….
egyéb foglalkozást vezető részére
Munkaköre: tanító/tanár
Beosztása: napközis nevelő
A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott,
akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem és
felelősség illet meg, közfeladatot ellátó személy.
A beosztás definíciója: A tanulók délutáni foglalkozását tervező, szervező, irányító,

megfelelő végzettségű pedagógus.

Munkabeosztása: heti 22-23 egyéb foglalkozással lekötött munkaidején túl a
feladatköréből adódó egyéb feladatok végzésére fordítja.
Általános feladatleírás: Feladata, hogy a rá bízott csoport foglalkozását megtervezze,

megszervezze, munkáját és iskolai életét irányítsa. Gondoskodjék a Napközis Házirend
betartásáról, külső programok esetén a gyerekek személyes biztonságáról.

Közvetlen felettese az igazgatóhelyettes.
Tagja a napközis munkaközösségnek.
Együttműködik az osztályfőnökökkel, a DÖK segítő tanárral, gyermekvédelmi
felelőssel, a konyhai dolgozókkal, a portaszolgálattal.
Folyamatosan együttműködik az iskola fejlesztőpedagógusával.
101
Állandó kapcsolatot tat az alkalmi foglalkozást tartó pedagógusokkal (logopédus,

gyógy-testnevelő, szakkörvezetők, ….)
A feladat ellátására vonatkozó szabályozók:

A szaktanár munkavégzését a Köznevelési Törvény, annak rendeletei, a
Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az iskolai
Pedagógiai Program, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat valamint a
jóváhagyott éves intézményi munkaterv határozza meg.
 Megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja csoportja éves munkaprogramját.
 Pedagógiai, pszichológiai tudását folyamatosan gyarapítja.
 Rendszeresen figyelemmel kíséri a napközis tanulók mozgását, hiányzásukat

azonnal jelzi a szülők felé.
 Felelős a diákok házi feladatának elkészítéséért.
 Gondot fordít a helyes tanulási módszerek kialakítására.
 Rendszeresen készül szabadidős foglalkozásokkal, amelyek a csoportjának

fejlesztését szolgálják.
 Udvari szabadidős foglalkozásokon állandóan a csoportjával együtt köteles lenni.
 Részt vesz az osztály szülői értekezletein, fogadóórát tart.
 Jelzi a szülők felé a napközis térítési díjak befizetésének időpontját, tájékozódik a

befizetések megtörténtéről.
 Fejlesztőpedagógusi tevékenységet folytat.
 A napközis tanulók térítési díját a befizetés napjain az első tanítási óra előtt
összegyűjti, a jelzett összeg meglétéről a tanuló jelenlétében meggyőződik.
102
 Figyelemmel kíséri a pótlandó játékokat és eszközöket. Jelzi a szertárfejlesztési

igényt a munkaközösség-vezetőnek.
 Osztálykirándulások és rendezvények alkalmával kíséri csoportját.
 Adminisztrációs teendőit, jelentési kötelezettségeit határidőre és a kért minőségben

ellátja.
 Osztályfőnöki helyettesi feladatot lát el csoportjának osztályában.
 Részt vállal a nevelőtestületre háruló egyéb feladatokból: ügyelet, rendezvények,

helyettesítés, tábori beosztás.
 Leltárilag felelős az osztályteremért, az öltözőszekrények állapotáért.
Ellenőrzési, értékelési jogköre: Csoportja munkájára terjed ki.

 Magas színvonalú pedagógiai, pszichológiai tudás.

(szakmai felkészültség, beszédstílus, megjelenés).
 A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében és a végrehajtásában

való aktív részvétel. A közös döntések következetes képviselete.
 Részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleten, valamint iskolai

ünnepélyeken.
 Családias légkör kialakítása a csoporton belül.
103
 A tanulók, szülők és a dolgozók személyiségi jogait érintő információkat, különösen

a munkája során tudomására jutott adatokat megőrzi.

 Felelősségtudat, feladatorientáltság.
 Kooperációs készség, rugalmasság.
 Problémaérzékenység
 Probléma- és konfliktuskezelési képesség.
 Szellemi és fizikai állóképesség.
 Tanulási, fejlődési készség és képesség.
 Önállóság a munkavégzésében.
 Kreativitás a gyerekekkel végzett szabadidős tevékenységek terén.

Budapest,
Török Ibolya
igazgató
……………………………
munkavállaló
104
Munkaköri leírás
(igazgatói utasítás)
………………………………………………
osztályfőnök részére
Munkaköre: tanár / tanító

Beosztása: osztályfőnök
A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott, akit a
tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi felelősség és védelem
illet meg, közfeladatot ellátó személy.
A beosztás definíciója: A felső/alsó tagozaton tanítást és osztályfőnöki munkát végző
megfelelő végzettségű pedagógus. Megbízását a feladatra az igazgatótól kapja. Az
osztályfőnök a nevelési folyamat kulcsembere, Az osztályban tanító pedagógusok
munkájának koordinátora.
Munkabeosztása: heti 22-26 tanórával lekötött munkaidején túl a feladatköréből adódó
egyéb feladatok végzésére fordítja.
A munkáltatói jogkör gyakorlója: az intézmény vezetője
A beosztás kapcsolatrendszere:
Közvetlen felettese az igazgatóhelyettes.
Tagja a nevelői munkaközösségnek.
Együttműködik a szaktanárokkal, a szülőkkel, a DÖK segítő tanárral, a fejlesztő
pedagógussal, a napközi és tanulószoba vezető tanárral, a gyermekvédelmi felelőssel,
gyógy-testnevelővel, logopédussal, iskolaorvossal.
A helyettes osztályfőnökkel napi kapcsolatot tart fent.
Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az iskolai
Pedagógiai Program, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata valamint a
jóváhagyott éves intézményi munkaterv határozza meg.
105

 Megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja saját osztályának osztályfőnöki
tanmenetét: benne a pályapedagógiai munkát, a szülőkkel való kapcsolattartás
formáit, a tanulók személyiség fejlesztéséhez szükséges módszereket, eszközöket.
Ebben tervezi meg a tanulók személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő
feladatokat, a szabadidős tevékenységet.
Tervezéskor kiemelt figyelmet fordít a

 rendre, tisztaságra,
 az udvarias, kulturált, toleráns viselkedésre,
 a fegyelmezett munkára és tanulásra,
 a munka és a dolgozó ember tiszteletére,
 az önművelés igényére,
 a testi-lelki egészség megőrzésére,
 a környezettudatos életvitelre,
 a demokratizmusra, önismeretre,
 a harmonikus társas kapcsolatokra való nevelésre.
 Szervezi osztálya mindennapi életét és programjait.
 A gyerekek minden iskolai tevékenységét értékeli, bennük is kialakítja a reális

önértékelés igényét.
 Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai

közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus
szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket.
106
 Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás

megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel,
önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra.
 Figyelemmel kíséri tanítványai családi és személyes problémáit. Szükség esetén

intézkedést kezdeményez.
 Képviseli osztálya tanulóját jogi ügyekben.
 Rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók előmeneteléről, a nevelés

eredményeiről, problémáiról. Saját pedagógiai belátása szerint végez
családlátogatást. Az összegyűjtött információkat, pedagógiai eszközöket tekintve
keresi a gyerekek fejlesztéséhez a leghatékonyabb eljárásokat.
 Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, korrekt

kapcsolatot alakít ki a szülőkkel.
 Az iskolai munkaterv szerint évente legalább három alkalommal szülői értekezletet,

valamint fogadóórát tart.
 Pedagógiai, pszichológiai tudását folyamatosan gyarapítja.
 Következetes és hiteles pedagógiai munkával segíti a szülői ház és az iskola

együttműködését.
 Gondot fordít a helyes tanulási módszerek kialakításában.
 Tájékoztatja a szülőket a tanulók szaktárgyi előmeneteléről. Pedagógiai tanácsokat

ad az eredményesebb otthoni munkavégzéshez.

ellátja.
 Részt vállal a nevelőtestületre háruló egyéb feladatokból: ügyelet, rendezvények,

helyettesítés, tábori beosztás, stb.
 Gondját viseli a rá bízott szaktanteremnek és az öltözőszekrényeknek.
107
Ellenőrzési, értékelési jogköre: Kiterjed tanítványai teljesítményére, az osztálynaplóra

a tájékoztató füzetre, az üzenő füzetre.
Elvárások a beosztásával kapcsolatban:

 Magas színvonalú pedagógiai, pszichológiai tudás.
 A tanulók változatos motivációja.

(szakmai felkészültség, konfliktuskezelés, beszédstílus, megjelenés)
 A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében és a végrehajtásban

való aktív részvétel. A döntések képviselete.
 Érdemi részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleten.

A feladat elvégzéséhez szükséges kompetenciák:

 Problémaérzékenység.
108
 Önállóság a munkavégzésben.

Budapest,
…………………….
Török Ibolya
igazgató

……………………………
munkavállaló
109
Munkaköri leírás
…………………………………………..
pedagógiai asszisztens részére
Munkakör: pedagógiai asszisztens

Besorolási kategória: pedagógiai munkát segítő alkalmazott
Beosztása: napi 8 óra
Munkáltatói jog gyakorlója: az intézmény igazgatója
Szabadságát főképpen az iskolai szünetekben veszi ki, a fennmaradó időben nyári
táborba, napközis táborba, intézményi ügyeletre beosztható.
Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása:
Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése:

Gyermekek felügyeletével kapcsolatosan:
 A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.
 Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek

foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok
iránymutatása szerint.
 Tanórai foglalkozásokon szükség szerint segíti az osztályban folyó munkát, az

eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a tanulók
eszközeinek előkészítésében, egyes tanulóknak egyéni segítséget nyújt, hogy a
tanórán megfelelően tudjanak dolgozni.
 Szünetben ügyel a folyosói rendre, a mellékhelyiségek rendeltetésszerű

használatára, a kézmosásra.
110
 Az udvari szünetben vagy a levegőztetésnél, sétánál segít a tanulók

öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez.
 Sétánál, iskolán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a tanulók utcai

közlekedését, a programokon való kulturált részvételt.
 Részt vesz a gyermekek étkeztetésének lebonyolításában.
 Segít a tanulók hazabocsátásánál.
 Tanári útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat tart.
 Szükség szerint közreműködik a tanulók orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy

haza kíséri a tanulót, ha erre utasítást kap.
 Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a

beosztott pedagógust vagy vezetőt.
 Reggeli és délutáni ügyeletet lát el.
 Részt vesz az iskolai dekorációs team munkájában.
 Segíti az iskolai honlap szerkesztését.
Az iskola működésével kapcsolatosan:

 Részt a team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken.
 Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában.
 Közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában, az iskolai dokumentumok

elkészítésében.
 A szükségletnek megfelelően gépel és sokszorosít.
 Szükség esetén postázási teendőket lát el.
111
 Ellátja a kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolványokkal kapcsolatos

adminisztrációt.
 Segít a KIR tanulói adatok egyeztetésében.
 Segíti az igazgatóhelyettesek munkáját a tanulókkal kapcsolatos adminisztráció

területén.
 Részt vesz a tankönyvmegrendelés folyamatában.
 A fentieken kívül mindazokat a feladatokat ellátja, amivel az iskola vezetői

esetenként megbízzák.
 Ismeri az intézmény alapdokumentumait.
 Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok

útmutatása szerint végzi.
Különleges felelősségek
Személyekért:
 Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó

munkahelyi légkör kialakításának.
 Az iskola nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi

munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására.
 Részt vesz a tanulók egészséges testi és mentálhigiénés környezetének

kialakításában.
 A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező.
112
Vagyon:
 Felelős az intézményben lévő iroda- és számítástechnikai berendezések
rendeltetésszerű használatáért.
 Betartja a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.
 Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi

lehetőségek szerint.
Bizalmas információk:
 A személyiségi jogokat érintő, hivatali titoknak minősülő információkkal a törvény

szellemében jár el, bizalmas információkat / dolgozói, tanulói, szülői / csak a
szükséges mértékben – az iskola vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat
fel.
 Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként

megőrizni.
Ellenőrzés foka
 Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai / PP, SZMSZ, KSZ,

HÁZIREND stb./ által megfogalmazott célkitűzések, működési rend, az igazgatói
utasítások és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. A fenti
dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel is betartatja.
 Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti az illetékes vezetőt.
Kapcsolatok
 Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken, segíti az iskolai alapítvány

működését.
113
 Az intézmény tanulói és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik:

a fenntartóval és annak szervezeteivel, szakmai szervezetekkel és a
társintézményekkel, az áthelyező bizottságokkal, a kerületi iskolákkal és kulturális
intézményekkel, ápolja hagyományosan kialakult kapcsolatainkat.
Munkakörülmények
 Munkáját az igazgató által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával,

a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ alapján végzi.
 Munkájához telefon, számítógép, fénymásoló berendezés áll rendelkezésére.
 Napi munkájában rendszeresen együttműködik az osztályban tanító

pedagógusokkal, a titkársággal és az iskolavezetéssel.
Budapest,
……………………………
munkáltató
Átvettem:
……………………………..
munkavállaló
114
Munkaköri leírás
( vezetői utasítás )
……………………………………….
rendszergazda részére
Munkaköre: pedagógiai munkát segítő dolgozó

Beosztása: rendszergazda
Heti munkaidő beosztása: napi 4 óra, hétfőtől péntekig: 9-13 óráig, illetve vezetővel való
előzetes egyeztetést követően, rugalmas szervezésben, a feladatok ellátásának szükségességét
figyelembe véve
Jogok, kötelezettségek és feladatok
Feladatai:
 A Szigeti József Utcai Általános Iskola informatikai rendszerének működtetése oly
módon, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak, illetve az intézmény belső
információs igényeinek.
 A munka folyamatosságának biztosítása.
 Az iskola számítógépein vírusellenőrzés.
 A végzett munka szakmai felügyelete.
 Az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességének ellenőrzése.
 Új szoftverek beszerzésére javaslattétel.
 Bármilyen meglévő/új szoftver installálását a rendszer egységes, átlátható működése

érdekében csak ő teheti meg. Saját belátása, felelőssége alapján egyes esetekben ezt a
jogát/kötelességét átruházhatja külső/belső személynek/szervezetnek (külső
személy/szervezet esetén köteles a szoftvert alkalmazásba venni).
 Amennyiben a szoftverek installálásával kapcsolatos visszaélést, beavatkozást észlel,

arról köteles tájékoztatni feletteseit.
 A jogtisztaság ellenőrzése és biztosítása az iskolában használt szoftverek esetén.
 Az iskolában keletkezett adatállományok biztonságos kezelése, az illetéktelen

hozzáférések megakadályozása, a rendszeres adatmentések megszervezése.
115
 A keletkezett adatok tárolásában, archiválásában nyújtson segítséget az

intézményvezetőnek.
 A munkafájlokat és az oktatáshoz szükségtelen fájlokat saját belátása alapján törli.
 Rendkívüli esetekben (vírusfertőzés, hálózat sérülése, rendszerösszeomlás, 3 vagy több

gép egyidejű leállása) az értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba
elhárításának megkezdéséről.
 Az iskola számítógépeinek átépítése, a hálózat bővítése.
 Számítógépek és kiegészítő eszközeik igény szerinti karbantartása, ellenőrzése.
 Javaslat tétel a működéshez szükséges hardver és szoftver konfigurációra, a beszerzett

szoftverek telepítése, felügyelete.
 A meghibásodott gépek, eszközök szervizeltetése.
 Leltározási, nyilvántartási feladatok végzése az érvényes gazdálkodási szabályok

szerint.
 A hálózati felhasználók jogainak beállítása, felhasználók felvétele, törlése.
 Visszaélések esetén igazgatói utasításra köteles valamely felhasználó jogait

csökkenteni.
 Elkészíteni az intézmény számítógépes hálózati rendszerének adat- és titokvédelmi

tervét.
 Gondoskodik a szoftverek és licencszerződések megfelelő tárolásáról.
 Szakmai segítség nyújtása az információhordozók felhasználásához.
 Konferenciák, előadások szervezését, lebonyolítását segítő, a technikai bázist biztosító

és üzemeltető feladatok ellátása.
 Javaslat készítése a selejtezésre.
Felelős:
 A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért.
116
 A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért.
 A feladatok végrehajtása során felmerülő objektív és szubjektív akadályokról jelentés

tételéért felettesének.
 A munkavégzés folyamatosságának biztosításáért.
 A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért.
 A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért.
 A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért.
Munkája során a tanulókról, pedagógusokról, és az iskola belső életéről szerzett információkat

hivatali titokként kezeli.
Munkáját közvetlenül az igazgató irányítása mellett végzi. Az intézményvezető-helyettes,
valamint a gazdasági vezető kéréseit végrehajtja.

 megbízhatóság,
 lojalitás,
 igényes, önálló munkavégzés,
 feladatorientáltság,
 együttműködés,
 rugalmasság,
 terhelhetőség,
 kulturált megjelenés, viselkedés,
 jó szervezőkészség,
Jogai:
 jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre,
117
 jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén

bejelentés megtételre.
Általános rendelkezések:
A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az iskola igazgatójának.
A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén
bejelentés megtételére.
Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:

 a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel
tartozik;
 kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat

betartani;
 köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;
 anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért

és hibákért.
Budapest,
Török Ibolya
igazgató
A munkaköri leírást tudomásul vettem, 1 példányt átvettem.
………………………………………..
munkavállaló
Budapest,
118
Munkaköri leírás
………………………………………..
szaktanár (informatika) részére
Munkaköre: tanár
Beosztása: szaktanár
A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazott,
akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi felelősség és
védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
A beosztás definíciója: A felső tagozaton, szakmai szempontból indokolt esetekben az

alsó tagozaton szaktanítást végző, megfelelő végzettségű pedagógus.
Munkabeosztása: heti 22-26 tanórájával lekötött munkaidején túl a feladatköréből

adódó egyéb feladatok végzésére fordítja.
Általános feladatleírás: A szaktanár feladata a rá bízott tanulók nevelése oktatása. A

tehetséges tanulók gondozása, a gyengébbek felzárkóztatása. Részvétel a nevelőtestület
munkájában. Átruházott hatáskörben az intézmény képviselete.

Szakmai koordinátora a tantárgyi munkaközösség vezetője
Szaktárgya munkaközösségének tagja
Együttműködik az iskolai rendszergazdával
Szoros kapcsolatot alakít ki az osztályfőnökökkel és a szülőkkel
Egyéb feladatai tekintetében közvetlenül az igazgatóval
119
A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: A szaktanár munkavégzését a

Köznevelési Törvény, annak rendeletei, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény,
a Munka Törvénykönyve, az iskolai Pedagógiai Program, az intézmény Szervezeti és
Működési Szabályzat, az iskola belső szabályzatai, valamint a jóváhagyott éves
intézményi munkaterv határozza meg.
Beosztásából adódó konkrét feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános

munkaköri feladatokon túlmenően:
 Megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja saját szaktárgyainak tanmenetét. A
tanmenetet a követelmények ismeretében az előző évi mérések eredményei alapján a
képességek fejlesztésére figyelemmel készíti el.
 Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket
optimális szintű, személyre szabott feladatokkal látja el.
 Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, eközben gondot fordít
arra, hogy az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.
 Óráin optimálisan használja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket.
Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag, eszköz megfelelő tárolásáról,
megőrzéséről, a szertár rendjéről. Öntevékenyen részt vállal a szemléltető
eszközállomány fejlesztésében.
 Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik.
 Gondját viseli szakterme állapotának.
 A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő pedagógusoknál és tárgyukat
először tanítóknál kötelező (3 év).
 Írásbeli munkájára gondot fordít.
 A tanév során felmerülő feladatokról (beszámoltatás)a tanulókat időben tájékoztatja.
 Korrekt munkakapcsolatot alakít ki az osztályfőnökökkel. Pontos
információátadással segíti munkáját.
 Kijelölt osztályban helyettesi osztályfőnöki teendőket lát el. Ennek érdekében napi
kapcsolatban áll a kinevezett osztályfőnökkel.
 Aktívan részt vesz a szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja
kollégáival önképzésen, szervezett továbbképzésen szerzett ismereteit, egyezteti
120
velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a tantervek kidolgozásában,

felkérésére előadást, bemutató órát tart. A szülőknek nyílt órát szervez.
 Szaktárgya/i tanításával egy időben minden pedagógus kötelessége a tanulók
személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció
mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend
következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek
érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító
kollégákkal, napközis nevelőkkel, tanulószoba vezetőjével.
 Tájékoztatja a szülőket, tanulókat a szaktárgya/i fejlesztési követelményeiről,
értékelési rendjéről és módjáról. Pedagógiai tanácsokat ad az eredményesebb otthoni
munkavégzéshez.
 A gyerekek tantárgyi teljesítményét rendszeresen ellenőrzi, értékeli, osztályozza, és
azt az osztálynaplóban rögzíti.
 A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat
hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához, felkészíti a kiírt versenyekre.
elvégzi.
 Részt vállal a nevelőtestületre háruló egyéb feladatokból: ügyelet, menzás étkezés
felügyelete, kísérések, rendezvények, helyettesítés, kirándulás, tábori
beosztás,…stb.
 Az iskola pedagógiai programjában, éves munkatervében meghatározott
ünnepélyek, szabadidős programok, versenyek megszervezésében, lebonyolításában
aktív szerepet vállal.
 A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.
 A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató, a helyettese
vagy a munkaközösség vezetője megbízza.
 Köteles elvégezni mindazon a munkakörén kívül eső, végzettségének megfelelő
eseti, egyszeri feladatokat, amellyel az Igazgató, illetve az általa kijelölt vezető
megbízza.
 A tanulók, szülők és dolgozók személyiségi jogait érintő információkat, különösen a
munkája során tudomásár jutott adatokat megőrzi.
121
Egyéb konkrét feladat:

 az iskola elektronikus adatbázisának kialakítása, frissítése, karbantartása, archiválás,
honlap aktualizálás,
 kollégák segítése a számítógépes alkalmazásban
Ellenőrzési, értékelési jogköre: Kiterjed tanítványainak teljesítményére.

 Magas színvonalú szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai tudás
 A tanulók körében alkalmazott gazdag motivációs készlet.

(szakmai felkészültség, beszédstílus, megjelenés)

 Érdemi részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleteken.
 Szakmai és emberi együttműködés a kollégákkal.
 Nyitottság, szükség esetén a problémák feltárásához fogadókészség.
 Felelős a rábízott tanulók testi épségének megőrzéséért.

122

 Szakmai és emberi kollegialitás, nyitottság.

Budapest,
……………………………
Török Ibolya
igazgató
……………………..
munkavállaló
123
Munkaköri leírás
…………………………………………
szaktanár részére
Munkaköre: tanár
Beosztása: szaktanár
A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazott,
akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi felelősség és
védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
A beosztás definíciója: A felső tagozaton, szakmai szempontból indokolt esetekben az

alsó tagozaton szaktanítást végző, megfelelő végzettségű pedagógus.

Munkabeosztása: heti 22-26 tanórával lekötött munkaidején túl a feladatköréből adódó
egyéb feladatok végzésére fordítja.
Általános feladatleírás: A szaktanár feladata a rá bízott tanulók nevelése oktatása. A

tehetséges tanulók gondozása, a gyengébbek felzárkóztatása. Részvétel a nevelőtestület
munkájában. Átruházott hatáskörben az intézmény képviselete.

Szakmai koordinátora a tantárgyi munkaközösség vezetője
Szaktárgya munkaközösségének tagja
Szoros kapcsolatot alakít ki az osztályfőnökökkel és a szülőkkel
124

Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény , a Munka Törvénykönyve, az iskolai
Pedagógiai Program, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, az iskola belső
szabályzatai, valamint a jóváhagyott éves intézményi munkaterv határozza meg.
Beosztásából adódó konkrét feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános

 Megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja saját szaktárgyainak tanmenetét. A
tanmenetet a követelmények ismeretében az előző évi mérések eredményei alapján a
képességek fejlesztésére figyelemmel készíti el.
 Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket

optimális szintű, személyre szabott feladatokkal látja el.
 Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét, eközben gondot fordít

arra, hogy az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.
 Óráin optimálisan használja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket.

Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag, eszköz megfelelő tárolásáról,
megőrzéséről, a szertár rendjéről. Öntevékenyen részt vállal a szemléltető
eszközállomány fejlesztésében.
 Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik.
 Gondját viseli szakterme állapotának.
 A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő pedagógusoknál és tárgyukat

először tanítóknál kötelező (3 év).
 Írásbeli munkájára gondot fordít.
 A tanév során felmerülő feladatokról (beszámoltatás)a tanulókat időben tájékoztatja.
 Korrekt munkakapcsolatot alakít ki az osztályfőnökökkel. Pontos

információátadással segíti munkáját.
125
 Kijelölt osztályban helyettesi osztályfőnöki teendőket lát el. Ennek érdekében napi
kapcsolatban áll a kinevezett osztályfőnökkel.
 Aktívan részt vesz a szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja

kollégáival önképzésen, szervezett továbbképzésen szerzett ismereteit, egyezteti
velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a tantervek kidolgozásában,
felkérésére előadást, bemutató órát tart. A szülőknek nyílt órát szervez.
 Szaktárgya/i tanításával egy időben minden pedagógus kötelessége a tanulók

személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció
mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend
következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek
érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító
kollégákkal, napközis nevelőkkel, tanulószoba vezetőjével.
 Tájékoztatja a szülőket, tanulókat a szaktárgya/i fejlesztési követelményeiről,

értékelési rendjéről és módjáról. Pedagógiai tanácsokat ad az eredményesebb otthoni
munkavégzéshez.
 A gyerekek tantárgyi teljesítményét rendszeresen ellenőrzi, értékeli, osztályozza, és

azt az osztálynaplóban rögzíti.
 A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat

hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához, felkészíti a kiírt versenyekre.

elvégzi.
 Részt vállal a nevelőtestületre háruló egyéb feladatokból: ügyelet, menzás étkezés

felügyelete, kísérések, rendezvények, helyettesítés, kirándulás, tábori
beosztás,…stb.
 Az iskola pedagógiai programjában, éves munkatervében meghatározott

ünnepélyek, szabadidős programok, versenyek megszervezésében, lebonyolításában
aktív szerepet vállal.
126
 A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.
 A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató, a helyettese

vagy a munkaközösség vezetője megbízza.
 Köteles elvégezni mindazon a munkakörén kívül eső, végzettségének megfelelő

eseti, egyszeri feladatokat, amellyel az Igazgató, illetve az általa kijelölt vezető
megbízza.

Egyéb konkrét feladat: tanévenként kerül megfogalmazásra
Ellenőrzési, értékelési jogköre: Kiterjed tanítványainak teljesítményére.

127

 Szakmai és emberi kollegialitás, nyitottság.

Budapest,
……………………………
Török Ibolya
igazgató
……………………..
munkavállaló
128
Munkaköri leírás
……………………..
tanító részére
Munkaköre: tanító
Beosztása: osztálytanító a tantárgyfelosztás szerint
A beosztás definíciója: Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre

szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek
fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények
megismertetése, gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók - életkornak megfelelő –
fejlesztő foglalkoztatása a tantárgyi követelmények és az iskola pedagógiai
programjának szellemében.
Mint pedagógus a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi
felelősség és védelem illeti meg.

Munkabeosztása: heti 22-26 tanórával lekötött (tantárgyfelosztás és órarend szerint)
munkaidején túl a feladatköréből adódó egyéb feladatok végzésére fordítja.
A beosztás kapcsolatrendszere.
Közvetlen felettese az igazgató-helyettes
Tagja az alsós munkaközösségnek
Kapcsolatban áll a különböző felső tagozat munkaközösségeivel, tanított tárgyaival
kapcsolatban
129
Együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, napközis nevelővel/kel, fejlesztő

pedagógusokkal, logopédussal, gyógy-testnevelővel, gyermekvédelmi felelőssel.
Rendszeres kapcsolatot ápol a DÖK segítő pedagógussal.
A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: A szaktanár munkavégzését a

Köznevelési Törvény, annak rendeletei, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény,
a Munka Törvénykönyve, az iskolai Pedagógiai Program, az intézmény Szervezeti és
Működési Szabályzata, az iskola belső szabályzatai valamint a jóváhagyott éves
intézményi munkaterv határozza meg.
Beosztásából adódó konkrét feladatok a pedagógusokra vonatkozó általános

 Osztálytanítóként osztályában lehetőség szerint minden tárgyat ő tanít.
 Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választja meg a felhasználni kívánt
taneszközöket és módszereket. Választásánál tekintettel kell lenni ara, hogy
munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek
érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is.
 A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a
rendelkezésre álló programokat és taneszközöket. Folyamatos szakmai önképzéssel
kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről.
 Tanóráira s tanórán kívüli foglalkozásira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít
a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkozásokra, a
rendelkezésre álló idő optimális kihasználására.
 Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően
differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat
szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén
időben
vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek
megfelelő fejlesztésben részesüljön. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő
foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökbe való javaslat,
tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet.
130
 Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a

NAT követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő
ismereteket.
 A gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú ismertetéssel
szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök
helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről.
 Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az
értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az
értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A
kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, és a tanulókkal együtt értékeli. Az
írásgyakorlatokat a következő órára kijavítja.
 Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek
fejlesztését.
 A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi.
Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos,
tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével,
családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.
 Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti
velük az iskola házirendjét.
 Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó
környezetben fejlődjenek.
 A tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának
kialakításában, feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő
örömforrások felfedeztetése, a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása,
fejlesztése.
 Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges
körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek
szabad levegőn való mozgással is.
 Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez /a tanulók életkorának,
igényeinek megfelelően, legalább havi 1 alkalommal /.
131
 A tanítási órákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók

együttműködési készségének, önállóságának kialakítására. A közös iskolai
tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés
szabályait.
 Tiszteli a gyermek emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a
tanulóktól is.
 Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett
gyerekek segítéséről, ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez.
/segélyezés, gyámügyi intézkedés /. Ennek érdekében együttműködik az iskola
gyermekvédelmi felelősével.
 Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
 Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel. A tanulók előmeneteléről szóló
minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a naplóba és a tájékoztató
füzetekbe.
 Évente háromszor szülői értekezletet a munkatervben rögzítettek szerint fogadóórát
tart.
 Köteles elvégezni mindazon, munkakörén kívül eső végzettségének megfelelő eseti
feladatokat, amellyel az igazgató, illetve az általa kijelölt vezető megbízza.
Ellenőrzési, értékelési jogköre: Kiterjed tanítványainak teljesítményeire

 A tanulók körében alkalmazott gazdag motivációs készlet
 Igényesség, alaposság és megbízhatóság a munkavégzésben
132
 Részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleten.


 Szükség esetén a problémák feltárásához fogadó készség. Probléma- és
konfliktuskezelési képesség.
 Önállóság a munkavégzésében.
 Szakmai és emberi kollegialitás.
 Nyitottság.

A Pedagógusok teljesítményértékelési szabályzatában rögzítve.
Budapest,
Török Ibolya
Igazgató
………………………
munkavállaló
133
Munkaköri leírás
……………………………………………………..
fejlesztő pedagógus részére
Munkaköre: pedagógus
Beosztás: fejlesztő pedagógus
A beosztás definíciója: Elsősorban a részképesség, funkciózavarral küzdő
gyerekek (dyslexia, dísgráfia, dyscalculia, figyelemzavar, motórium zavara )
felzárkóztatása - lehetőleg - saját osztályfokukra. Ez a felzárkóztatás hetekre, órákra
történő részleges kiemeléssel történik. Az osztályfőnök pedagógussal történő
egyeztetés után állítja össze az egyéni és csoportos foglalkozások órarendjét.
Munkaidő beosztása: Kötelező óraszáma: heti 24 óra , amit egyenlőtlen
elosztásban (a gyerekek foglalkozhatóságának és csoportba sorolhatóságának
függvényeként) lát el. A foglalkozásokat 45 perccel kell számolni
Általános feladatleírás:
A dolgozó köteles:
 munkáját politika-semlegesen, törvényesen, pártatlanul, korszerű szakmai
ismeretek alkalmazásával végezni,
 a jogszerű utasításokat végrehajtani, felhívni a figyelmet minden olyan

intézkedésre, jelenségre, amely a közérdek és a gyermekek érdekeit sérti,
 az intézményre vonatkozó rendelkezéseket és a munkafegyelmet megtartani,

a munkakörébe tartozó feladatokat legjobb tudása szerint elvégezni,
 szervezett vagy önképzés keretében szakmai ismereteit gyarapítani,
 összeférhetetlenség vagy munkakörébe tartozó ügy intézése esetén kizáró ok

fennállását közvetlen felettesének jelenteni,
134
 tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel jogellenesen hátrányt okoz

intézményére vagy más személyekre (pl. munkakörével kapcsolatos adatok
nyilvánosságra hozatalával),
 betartani a szolgálati titok védelmére vonatkozó rendelkezéseket,
 feladata ellátása közben szoros munkakapcsolatot tart a IV.ker. Nevelési

Tanácsadóval és mindazon szervekkel, szervezetekkel, amelyek a különböző
beilleszkedési, magatartási zavarral, tanulási problémákkal küzdő tanulókkal
való foglalkozásban az ő és az intézmény pedagógiai munkáját segítik,
 ellátni mindazon feladatokat, melyekkel munkáltatója a jogszabályokban ill. a

SZMSZ-ban foglaltak alapján megbízza,
 megtartani az intézmény belső szabályzataiban foglaltakat,
 betartani a szakmai etikai normákat,
 munkája során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságra hozataláról szóló hatályos törvények rendelkezéseit betartani.
Részt vállal a nevelőtestületre háruló egyéb feladatokból: ügyelet, rendezvények,

helyettesítés, tábori beosztás
Közvetlen felettese: alsó tagozatos igazgatóhelyettes
Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, a Nevelési Tanácsadóval, a
Tanulási Képességeket vizsgáló Bizottsággal.
Kapcsolatban áll a tanítókkal, tanárokkal és a szülőkkel

A fejlesztő pedagógus a Köznevelésről szóló törvényben és a hozzá kapcsolódó
rendeletekben, valamint a Munka Törvénykönyvében és a KJt-ben foglaltak
szerint, ezen túl az intézmény SzMSz-ében leírtak szerint köteles munkáját
végezni.
135

 elvégzi az intézmény tanulóinak pedagógiai-gyógypedagógiai szűrését
kiemelten a tanulási, magatartási zavarok felderítésére
 elvégzi a kontroll szűréseket
 teljes körű szűrést végez minden tanév elején az új első osztályosok körében
 egyéni és kiscsoportos fejlesztést végez az arra leginkább rászoruló tanulók

körében
 a fejlesztésre szoruló tanulókkal kapcsolatban rendszeresen konzultál az

osztályfőnökökkel, tanítókkal, szaktanárokkal, a gyermekvédelmi felelőssel,
pszichológussal,
 szükség szerint órákat látogat, melynek elsődleges célja, hogy megismerje a

tanulók csoportban mutatott teljesítőképességét, magatartását,
beilleszkedésüket a közösségbe
 aktívan részt vesz az alsós munkaközösségek munkájában,
 szakmai segítséget nyújt a tanulók fejlesztése területén a pedagógusoknak
 szűrő- és diagnosztikai munkáját önállóan látja el, kivéve ahol a szakmai

normák pszichológus vagy más szakember szupervízióját teszi szükségessé
 segítséget nyújt az intézménynek a fejlesztő eszközök beszerzésében (könyvek és

egyéb tárgyi eszközök)
 naprakészen ellátja a kötelező adminisztrációs tevékenységet
 segítséget nyújt a szakértői bizottság vizsgálatának kérésében, a vélemények

elkészítésében
 részt vesz az iskola fogadóóráin, lehetővé teszi a szülők számára, hogy előre
egyeztetett időpontban az intézményi fogadóórán kívül is felkereshessék
136
 segítséget nyújt a pedagógusoknak a magatartási, tanulási zavarral küzdő tanulók

esetében a megfelelő egyéni bánásmód, nevelési-oktatási módszer megválasztásához
 segítséget nyújt a fejlesztő foglalkozásokat tartó pedagógusoknak az egyéni,

csoportos fejlesztő programok, tematika összeállításában
 munkájáról, eredményeiről rendszeresen beszámol a nevelőtestület előtt (tanévente a

félévi, tanév végi nevelőtestületi értekezleteken, egyéb esetekben külön felkérésre)
 a tanulók szűrésével, fejlesztésével kapcsolatban keletkezett dokumentációt zárható

helyen őrzi, abba csak az illetékesnek enged betekintést
Külön megegyezés alapján végzendő feladatok:

Évente külön megállapodással
Adminisztrációs kötelessége: egyéni haladási ütemterv készítése

foglalkozási napló vezetése
haladási ütemek rögzítése
Ellenőrzési, értékelési jogköre: Tanítványaira vonatkozóan van



137


 Problémaérzékenység.
Szempontok az értékeléshez:
 Minőségi munkavégzés.
 Vezetői ellenőrzések alkalmával szerzett tapasztalatok.
 A vele szemben támasztott elvárások teljesítésének mértéke.
 A fejlesztésben részt vett gyerekek haladása/stagnálása.
138
Budapest,
Török Ibolya
igazgató
……………………….
munkavállaló
139
140
141
142
143
144
145

SZMSZ 2017 Online

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

SZMSZ 2017 Online

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola

1041 Budapest, Szigeti József u. 1-3. OM: 034873

AZ ÚJPESTI SZIGETI JÓZSEF UTCAI

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

hatályba lép: 2017. május

Budapest, 2017. május 02.

5. A tanév helyi rendje ............................................................................................. 29

A Szigeti József Utcai Általános Iskola, mint közoktatási intézmény szervezeti

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyása

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső

II. A szervezeti és működési szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg a

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályokat a függelék tartalmazza.

III. Az intézmény meghatározása

3. Alapító okirat száma:

4. Nyilvántartásba vételi határozat száma:

10. Az intézmény fenntartója:

11. A költségvetési szerv alapfeladata:

12. Az intézményi bélyegzők felirata

Hosszú bélyegző: Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola

IV. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása

1. Az intézmény gazdálkodási helyzete

Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy. Az intézmény

2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése:

Közoktatási intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős

1. Az intézmény felelős vezetője

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a

A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként

A nevelési és oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen

2. Az intézmény vezetésének helyettesítési rendje

A nevelési intézményben biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az

b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők

3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai, az igazgatóhelyettesek, a

Az igazgatóhelyettesek munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató

Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező dolgozó. Beszámolási

Az iskola vezetősége (igazgatói tanács)

 a reprezentatív szakszervezet vezetője.

Az iskola kibővített vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére

Egyéb közvetlen munkatársak:

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok

Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az

Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat

az intézmény adatai (név, székhely címe, irányítószám, telefonszám, faxszám,

az ügyintézés helye és ideje

az irat aláírójának neve, beosztása

A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

az esetleges hivatkozási szám

A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni.

A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a

VI. A képviselet szabályai

A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát

Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek

Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény

A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy

akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:

jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében

az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével,

munkáltatói jogkörrel összefüggésben;

az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján

települési önkormányzatokkal való ügyintézés során

állami szervek, hatóságok és bíróság előtt