INTEGRÁLT

NÖVÉNYVÉDELEM
 A növényvédelmi módszerek fejlődése
(Sallai, 2003)
Leghatékonyabb készítmények általános, sematikus és
Vak növényvédő szeres védekezés rutinszerű használata
Ipari javaslatok

Rendszerint széles spektrumú szerek hivatalos

Javaslaton alapuló növényvédő
tanácsadó szervezettel történt konzultáció utáni
szeres védekezés alkalmazása

Gazdasági küszöbszintek fogalmának bevezetése

Negatív mellékhatással nem rendelkező készítmények
Irányított (speciális) védekezés alkalmazása
Hasznos élőlények védelme

Az irányított védekezés kiegészítve a biológiai,

biotechnológiai, valamint a „Jó mezőgazdasági
Integrált növényvédelem gyakorlat” módszereinek integrálásával
A vegyszeres védekezés erősen szabályozott

Mint az integrált növényvédelem, kiegészítve az

ökológiai alapelveknek megfelelően az
Integrált mezőgazdasági termesztés agroökoszisztémában fellelhető pozitív tényezők
megfigyelésével, integrálásával és hasznosításával
 KÁROSÍTÓK ELLENI VÉDEKEZÉS
ellenálló (rezisztens)
tűrőképes (toleráns) fajták

zárlati (karantén) eljárások

termesztési, agrotechnikai
eljárások

fizikai védekezési módok

kémiai védekezési módok

vegyszerek
•Rovarölő (inszekticid)
•Atkaölő (akaricid) növényvédő szerek
•Fonálféregölő (nematocid) sebkezelő szerek
•Csigaölő (molluszkicid)
•Rágcsáló irtó (rodenticid) adalékanyagok

•Vírusölő (viricid)
•Bakériumölő (baktericid)
•Gombaölő (fungicid)
•Gyomirtó (herbicid)
biológiai védekezési módok

biológiai növényvédő szerek

Alapfogalmak
(válogatás)
2. Növényvédelmi törvény

 A Magyar Köztársaságban a növényvédelmi tevékenységet az Országgyűlés által

elfogadott 2008. évi XLVI. törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről)
szabályozza (Magyar Közlöny, 2008. /95/ 5748-5782.).

 A törvény fejezeteit a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) miniszteri rendeletekkel

részletezi.

 A rendeletek és ezek módosításai az FVM (majd Vidékfejlesztési) Értesítő-ben

találhatók meg
3. A növényvédelem szervezeti felépítése

Magyarország az Európai és Földközi- tenger melléki Növény-védelmi

Szervezet (=European and Mediterranean Plant Protection Organisation=EPPO
Párizs, 1951.) tagja 1960-óta.

A hazai növényvédelmi szervezet felépítése:

 vidékfejlesztési miniszter
 (F)VM Élelmiszerlánc-biztonsági Állat- és Növény-egészségügyi Főosztály
 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény- Talaj- és
Agrárkörnyezet védelmi Igazgatóság (=Központi Igazgatóság) és Speciális
laboratóriuma
 Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Növény és Talajvédelmi
Igazgatóságai (=Megyei Igazgatóságok) és Speciális laboratóriumai
 Megyei növény- és talajvédelmi felügyelők
 Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
 települési önkormányzatok jegyzői
4. Integrált (ellenőrzött) termesztés

Valamely növény termesztési eljárásainak összehangolt rendszere, amelynek a

végterméke a jellel (logo) ellátott ún. integrált (ellenőrzött) termék. Az integrált
termesztés egyik eleme a növényvédelem (integrált termesztés
növényvédelme!). Az integrált termesztésben tiltott vagy korlátozott
növényvédő szerek listáját az agrár-környezetgazdálkodási támogatások
igénybevételének feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet tartalmazza.

Az ökológiai – és a bio termesztésben a növényvédő szerek használata

jelentősen korlátozott.
5. Károsítók elleni védekezési módok

• Fizikai védekezés (agrotechnikai /pl.: vetésforgó, fajtaválasztás/, mechanikai /pl.:

metszés, fertőzött rézek eltávolítása/, hőhatás /pl.: talajgőzölés, a talaj átfagyasztása/)
• Kémiai védekezés (vegyszer /pl.: eszközfertőtlenítés trisóval/, növényvédő szer
/peszticidek alkalmazása/)
• Biológiai védekezés (A növénykárosítók természetes ellenségeinek mesterséges
felszaporítása, tenyésztése és védekezési céllal történő kijuttatása /pl.: molytetű
fürkész - Encarsia formosa alkalmazása üvegházi molytetvek ellen, ragadozó atka -
Typhlodromus pyri kijuttatása szőlőültetvénben fitofág atkák ellen)
• Biotechnológiai védekezés (szexferomonnal történő légtértelítés)
6. Növényvédő szer, biológiai növényvédő szer, adalékanyag,
segédanyag

• Növényvédő szer: termesztés eredetű, vagy vegyi úton előállított készítmény, amely a
károsítók gyérítésére, csalogatására, riasztására, vagy a károsítók és növények
életfolyamatainak szabályozására - beleértve a növényzet lombtalanítását és
leszárítását is - alkalmas (pl.: kaptán - Orthocid 50 WP, deltametrin - Decis 2,5 EC,
glifozát - Glialka 480 Plus).
• Biológiai növényvédő szer: a károsítók elleni védekezésre alkalmas élő
szervezeteket (vírusokat, baktériumokat, gombákat stb.) tartalmazó készítmény (pl.:
Encarsia formosa - Biobest Encarsia, Streptomyces griseoviridis - Mycostop).
• Segédanyag: a növényvédő szerek gyártásakor használt, azok fizikai tulajdonságait
befolyásoló anyag (pl.: talkum).
• Adalékanyag: a növényvédő szerek felhasználásakor a kijuttatás hatékonyságát
befolyásoló anyag (pl.: elsodródás gátló szer /pl.: Bandrift Plus/, habzásgátló szer /pl.:
Antifoam habzásgátló, nedvesítőszer /pl.: Nonit, Nu-Film 17, Silwet L-77).
7. Növényvédő szer elnevezése

Növényvédő szer neve a márkanév (trade mark) pl. Dithane M-45. A növényvédő szer
hatóanyagát az un. rövidített név (common name) pl. mankoceb, és a kémiai név pl.
mangán-etilén-biszditio-karbamát jelölheti. A gyakorlat a hatóanyag rövidített nevét
használja.

Orthocid 50 WP (50% kaptán), Dual Gold 960 EC (960 g/l S-metolaklór)

8. A növényvédő szer formájára utaló jelölések

• E, EC, L, LC: emulzióképző folyékony permetezőszer (pl.: propargit - Omite 57 E,

difenokonazol - Score 250 EC, metomil - Lannate 20 L, dinokap – Karathane LC)
• WP, SP: nedvesíthető, por alakú permetezőszer (kaptán - Orthocid 50 WP,
acetamiprod - Mospilan 20 SP)
• F, FL,SL, WSC: víz oldható, folyékony készítmény (cihexatin - Oxotin F 600,
propamokarb - Previcur 607 SL)
• FW, SC: vizes törzs szuszpenzió (rézszulfát - Bordóilé FW, tiakloprid – Calypso 480
SC)
• D: porozószer
• G: granulátum (dazomet - Basamid G)
• DF, DG, SG, WG, : vízben diszpergálható, oldható granulátum (krezoxim-metil -
Discus DF, mankoceb - Dithane DG, ciprodinil - Chorus 75 WG)
9. A növényvédő szerek (peszticidek) felosztása a
károsítók elleni hatékonyság szerint

kártevő állatok ellen: zoocid

• inszekticid pl.: deltametrin - Decis 2,5 EC
• akaricid pl.: propargit - Omite 57 E
• rodenticid pl.: cinkfoszfid - Arvalin-LR
• molluszkicid pl: metaldehid - Delicia Csigaölő Szer
• nematocid pl: dazomet - Basamid G
kórokozók ellen:
• viricid
• baktericid: pl.: rézoxiklorid - Rézoxiklorid 50 WP
• fungicid: pl.: difenokonazol - Score 250 EC
• botriticid: pl.: iprodion - Rovral 25 FW
gyomok ellen: herbicid pl.: glifozát - Glialka 480 Plus
• graminicid: pl.: fluazifop-P-butil - Fusilade Forte
algák ellen: algicid
10. A növényvédő szerek terjedése a növényben

• kontakt (érintő) pl.: deltametrin - Decis 2,5 EC, kaptán - Orthocid 50 WP

• lokoszisztemikus (mélyhatású) pl.: pirimikarb - Pirimor 50 WG, iprodion - Rovral 25
FW
• szisztemikus (felszívódó)
 akropetális (hajtáscsúcs felé terjedő) pl.: pl.: tiometoxam - Actara 25 WG,
mefenoxam - Ridomil Gold
 transzlamináris (sejtről sejtre terjedő) pl.: krezoxim metil - Discus DF
 bazipetális (gyökér felé terjedő) pl.: oxamil - Vydate 10 L
11. A növényvédő szerek hatásmódja

• a gombák ergoszterol bioszintézis gátlása, azaz EBI, más néven: demetilezés

gátlása, azaz DMI (eradikatív hatás) pl.: difenokonazol - Score 250 EC
• a gombák metionin bioszintézis gátlása, azaz MBI (eradikatív hatás) pl.: ciprodinil -
Chorus 75 WG
• a gombák mitokondrium elektronszállítás gátlása (eradikatív hatás) pl.: azoxistrobin
– Amistar
• az állatok kitinszintézis-gátlása pl.: diflubenzuron - Dimilin 25 WP
• az állatok ingervezetés-gátlása pl.: alfametrin - Fendona 10 EC
• az állatok fejlődésgátlása pl.: indoxakarb - Steward 30 DF
• az állatok légzésgátlása pl.: kozmetikai vazelinolaj - Agrol Plus
• a növények fotoszintézis-gátlása pl.: glifozát - Glialka 480 Pulsz
• a növények hormonháztartásának befolyásolása pl.: dikamba - Banvel 480 S
14 Méhkímélő növényvédelmi technológia

Méhkímélő technológiát akkor kell alkalmazni, ha a termesztett növény, vagy az abban

tömegesen előforduló gyomnövények virágzanak.

A méhkímélő technológia lényege: hogy virágzó növény-állományban méhekre

mérsékelten veszélyes szerekkel is védekezhetünk úgy, hogy a növényvédelmi kezelést
az esti szürkület kezdetétől (a méhek repülésének befejezésétől) 23 óráig végezzük el.
(KHMT 8 óránál rövidebb, KKT 60-100%!)
Méhkímélő technológiában csak azok a méhekre mérsékelten veszélyes szerek
használhatók, amelyek engedélyezési okiratában erre utalás van.
A technológia használata előtt 1 nappal az érintett méhészeket értesíteni kell!
Méhekre kifejezetten veszélyes szereket virágzó állományban használni tilos! A méhekre
nem veszélyes szerek használata viszont nem minősül méhkímélő technológiának.
17. A növényvédő szerek közegészségügyi veszélyessége

A lakott és közterületen felhasználható növényvédő szereket közegészségügyi

veszélyességük alapján négy kategóriába soroljuk:
• kifejezetten veszélyes
• veszélyes
• mérsékelten veszélyes
• gyakorlatilag nem veszélyes
A kategóriákat az új osztályozás szerinti veszélyjel (N) helyettesítheti vagy követheti

Lakott és közterületen az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat, valamint a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, továbbá az
Önkormányzat engedélye alapján 22-03 óra közötti időszakban, növényvédelmi
szakmérnök közvetlen irányításával lehet növényvédő szert kijuttatni. A kezelésről az
érintett lakosságot tájékoztatni kell. Játszóterek körül 10 m-es biztonsági távolságot kell
tartani.

Közterületen használható készítmények pl.: Agrol Plusz, Nomolt 15 SC, Mospilan 20 SP

18. A növényvédő szerek tűzveszélyessége

A tűzveszélyességi fokozatokat nagybetűkkel jelöljük, és öt fokozatba soroljuk:

A: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
B: tűz- és robbanásveszélyes
C: tűzveszélyes
D: mérsékelten tűzveszélyes
G: nem tűzveszélyes
Az új besorolás alapján a „robbanásveszélyes” (E), „égést tápláló, oxidáló” (O),
„fokozottan tűzveszélyes” (F+), „tűzveszélyes” (F) jelölést is alkalmazzák.
A fokozatok nemcsak a növényvédő szerekre, hanem a létesítményekre és
tevékenységekre is vonatkoznak.
20. A növényvédő szer tárolása

Növényvédő szerek „Növényvédő szer raktár” feliratú, biztonsági zárral ellátott

raktárban tarthatók. A raktár felszereltségét, működését jogszabály írja elő. A
raktárt csak az erre jogosult személy kezelheti. A raktárban csak eredeti zárt
csomagolásban, vagy használat után ismét visszazárt csomagolásban tárolható
növényvédő szer.
Itt tároljuk a megsemmisítés előtt a lejárt szavatosságú, valamint jelzés nélküli
szereket, és a kiürült csomagolóanyagokat (veszélyes hulladék!).

A növényvédő szer raktárban tároljuk a

szerektől elkülönítetten a védőruházatot és
védőeszközöket is
22. Növényvédő szer szükséglet

Dózis: az egységnyi területre (m2, ha), légtérre (m3), folyóméterre (fm) vagy
vetőmagmennyiségre (t, kg) kijuttatandó növényvédő szer mennyisége (ml, l, g, kg, t).
A dózist permetező szereknél %-kal is kifejezhetjük a felhasznált permetlé
mennyiségének feltűntetésével. Gyomirtó szereknél a dózis %-kal nem adható meg.

A növényvédő szer szükséglet: a dózis és a kezelendő terület, (légtér vagy

magmennyiség stb.) szorzata alapján számítható ki.
23. Hatóanyag-maradék, megengedett hatóanyag-maradék

Hatóanyag-maradék: a termék forgalomba hozatalakor vagy felhasználásakor annak

felületén, belsejében található hatóanyag és biológiailag aktív bomlástermékeinek
mennyisége mg/termény kg-ban.
Megengedett hatóanyag-maradék: a hatóanyagnak és biológiailag aktív
bomlástermékeinek az a mg/termény kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége,
amellyel a termék forgalomba hozható.

Az előírások betartásával végzett kezelések esetén a hatóanyag-maradék sohasem éri

el a megengedett értéket.
25. A növényvédő szerek kijuttatásának módjai

• permetezés (pl.: gomba vagy rovarölő szeres állománykezelés)

• porozás (pl.: régen peronoszpóra elleni fürtporozás)
• granulátum szórás (talajba vagy növényállományra, pl.: terrikol kártevők elleni
talajkezelés)
• növényvédő szer talajba juttatása folyadék formájában (beöntözés, injektálás pl.:
palántadőlés elleni gombaölő szeres beöntözés)
• kenés (pl: útszéli gyomok írtása speciális “kanócos” növényvédő kerettel)
• sebkezelés (pl.: metszési sebek kezelése fasebkezelő szerrel)
• füstölés (pl.: zárt helyiségek /pincék, raktárak/ kezelése gomba vagy rovarölő szerrel)
• ködképzés (pl.: hajtatóberendezésekben a növényvédő szerek speciális
permetezőgéppel történő kijuttatása /hideg vagy meleg ködképzés/)
• gázosítás (pl.: raktárak és magtárak fertőtlenítése)
26. A növényvédő szerek forgalomba hozatala és felhasználása

A növényvédő szerek forgalomba hozatalát és a felhasználás körülményeit az

Egészségügyi - (egészségügyi, táplálkozás-élettani, munka- és balesetvédelmi
értékelés), a Környezetvédelmi és Vízügyi - (környezeti, vízügyi értékelés) és a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési (hatékonyság, felhasználhatóság, technológiai
értékelés) Minisztériumok véleményezése alapján az FVM miniszter engedélyezi
(=Engedélyezési okirat).
A növényvédő szerek engedélyezési okiratát az FVM Értesítőben teszik közzé, az okirat
a felhasználással kapcsolatos ismereteket részletesen tartalmazza. Az érvényes
engedélyokiratok kivonatát az évenként megjelenő „Növényvédő szerek,
termelésnövelő anyagok” c. kiadvány tartalmazza.
Újabban az EU tagországok az Unió területén használható növényvédő szer
hatóanyagokat közösen minősítik. Az EU Bizottság által használatra javasolt
hatóanyagokat a tagországok területükön egyszerűsített eljárással engedélyezhetik.
27. A növényvédő szerek keverhetősége

A növények károsítói ellen többféle növényvédő szer összekeverése indokolt, mivel a

védekezést legtöbbször egy menetben, ún. komplex kezeléssel hajtjuk végre.
Egy károsító ellen több különböző hatóanyagú készítmény együttes használata is
indokolt lehet (pl. szinergista, valamint kontakt és szisztemikus hatás elérése stb.).
Az azonos hatóanyagú szerek keverése szakmailag értelmetlen.
Nem keverhetők más növényvédő szerekkel a nyugalmi időszakban használt, ún.
lemosó szerek és a herbicidek.
Növényvédő szereket növénytápláló szerekkel a kedvezőtlen hatások (pl. perzselés,
hatásfokcsökkenés stb.) miatt lehetőleg ne keverjünk. Keverés esetén próbapermetezés
szükséges.
Kombinált hatóanyagú szerek: általában két különböző hatóanyagot tartalmazó
növényvédő szerek (pl.: dimetomorf+mankoceb Acrobat MZ).
28. Munkavédelmi védőöltözékek és védőeszközök

• Védőöltözékek: növényvédelmi munkaruha, növényvédelmi védőruha, védőkalap,

védő-, illetve gumikesztyű, gumicsizma.
• Védőeszközök: por ellen védő szemüveg, sav ellen védő szemüveg, laboratóriumi
arcvédő, ipari fél-álarc („A” betétes), légzésvédő(kolloidszűrős, X betétes).

A védőöltözékek és védőeszközök használatát a növényvédő szer előkészítőire (E) és

a növényvédelmi kezelést végzőkre (F) külön írják elő.
A szerek használatát a kockázatra utaló ún. „R” illetve a biztonságos használatra utaló
„S” mondatok is segítik.
34. A károsítók elleni védekezés formái

• A termelői, illetve tulajdonos védekezése: folyamatos megfigyelés védekezési

kötelezettség, karantén és veszélyes károsítók bejelentése.
• Közérdekű védekezés: a védekezést elmulasztó termelő költségére a hatóság által
elrendelt védekezés (pl.: parlagfű elleni védelem).
• Állami védekezés: a zárlati (karantén) és vizsgálatköteles (nem zárlati) károsítók
leküzdésére hatóságilag elrendelt védekezés.
35. A növényvédelmi előrejelzés formái

Szignalizáció: a már bekövetkezett eseményekről tájékoztat, s azonnali védekezésre

javaslatot tartalmaz az adott növénytáblára.

Előrejelzés: a jövőben várható, meg nem történt eseményekről készülő információ.

• Időbeli formái: távelőrejelzés (a következő vegetációs időszakra), rövid
előrejelzés (néhány hétre vagy 1-2 hónapra).
• Területi formái: üzemi, tájegységi, országos.
37. Védekezésre alkalmas napok, védekezési forduló

Védekezésre alkalmas napok: amelyeken a szabadföldi növényvédelmi munkát a

meteorológiai tényezők (fagy, eső, légmozgás) nem akadályozzák. A munkavégzés
feltételeit jogi és szakmai előírások szabályozzák.
A védekezésre alkalmas napok számát a géptípus, a kijuttatás módja is befolyásolhatja.
A többéves meteorológiai megfigyelések alapján a védekezésre alkalmas napok számát
havi bontásban célszerű meghatározni.
Védekezési forduló: az a legrövidebb időtartam, amely a rendelkezésre álló gépekkel
a megvédendő terület egyszeri kezeléséhez szükséges. A 2-3 napos permetezési
forduló optimális.