A számok és a keltezés

A számok
290.A számokat írhatjuk betűvel is, számjeggyel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor
számjegyírást, arra nincs általános szabály. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást
használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval
kimondható számok lejegyzésekor, például: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió; másrészt akkor,
ha a szám toldalékos alakban, összetételben vagy névutós szókapcsolatban szerepel,
például: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként.
Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában,
például: 388 személy részére, 65 téglát; másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai
adat és hasonlók lejegyzésében, például: du. 5 órakor, 2890 Ft, 15 méter szövet. S végül
számjeggyel írhatjuk a háromjegyűnél nagyobb kerek számok előtagját, például: 107 ezer, 6
millió.
291.A számokat a következőképpen tagoljuk:
a)Ha a tő- és sorszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen
felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat, például: tizennégy, nyolcszázkilencvenhat,
ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer,
hatvankétmillió, illetve: nyolcszázkilencvenhatodik, hatmilliomodik. Kétezren felül (kivéve
az évszámokat), ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról
számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet
teszünk, például:

kétezer-egy

háromezer-tizenhat

negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom

hétmillió-négyszázkilencvenezer-
ötszázharminc

négyezer-hatszázötödik

de: kétezertizennégy májusában

b)Ha a számokat számjeggyel írjuk, az öt vagy ennél több számjegyű számok írásában a
számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, s az egyes
csoportokat közzel (esetleg ponttal) választjuk el egymástól,
például: 20 611 vagy 20.611, 357 864 vagy 357.864, 5 602 164 vagy 5.602.164.
Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba,
ezeket is közzel (esetleg ponttal) tagoljuk, például:

21 126
 4 210

112 305

9 258

292.A sorszámnevek után – ha számjeggyel írjuk őket – pontot teszünk, például: 1. osztály, 3.
sor, 1978. évi, a 10–12. oldalon. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk,
például: 3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel. A keltezés e tekintetben kivétel [vö. 295.].
Az utcanevet követő házszám után is kitesszük a pontot, noha azt tőszámnévként ejtjük,
például: a Tutaj u. 4.-ben (kiejtve [négyben]). De: a Tutaj u. 4/B-ben vagy 4/b-
ben [vö. 298.].
293.Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, s a jelzett szó főnévi értékű, a kapcsolat két
tagját különírjuk, például: egy negyed, két harmad, harmincnyolc egész egy tized. Ha
azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű, a két számnevet
egybeírjuk, például: az ország kétharmad része, háromnegyed óra múlva.
Az órát jelölő kapcsolatokat is hasonlóképpen írjuk, például: negyed kilenckor, fél
tizenkettőig, háromnegyed négyre.
A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt
teszünk, például: 3,16; 37,5; 20 611,413.
294.A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm, 38 tanuló, 365 nap, 2500
Ft, Pf. 3301, Budapest 1810 stb.
Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek
jelölésére használunk, például: IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, VII. Gergely.
A római számok visszaszorulóban vannak. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható, ha
az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet, például: 2013. IX.
12.; Petőfi u. 8. III. 2.; IV/3-as tábla. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók,
például: X. agyideg, IV. ágyéki csigolya. Egyébként egyaránt helyes: 3. kötet vagy III. kötet;
6. nyelvészkongresszus vagy VI. nyelvészkongresszus; 16. század vagy XVI. század; XIX.
kerület vagy 19. kerület. Az iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni, például: 2.
osztály, 4. a vagy 4/a osztály, 10. osztály.
A számok és betűk kapcsolatát többféleképpen szokás írni, például: B12-
vitamin, 123456HA (okmányazonosító), M7-es
autópálya, M2 metróvonal, H1N1 (vírus); ABC-123 (rendszám); TU–154, Apollo–11,
Forma–1; 123456 KL (lakcímkártya száma), Yamaha XQ125; Kovács II. Béla; NB I. Az
egyes írásmódok között érdemi különbség nincs. – Az egyedi rendszerek eltérhetnek az
általános helyesírási gyakorlattól.
A keltezés
295.Az évszámot arab számmal írjuk, s a teljes keltezésben utána pontot teszünk. A hónap
neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is.
A napot arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, vagy a számjegyhez (pont nélkül)
kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, például:
 2014. február 28. 2014. II. 28.

2014. febr. 28. 2014. 02. 28.

2014. febr. 28-a 2014. 02. 28-án

296.Pontot teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy

időt jelölő egyéb szóval nincs nyelvtani viszonyban, például:

1848. március 9.

1848. márciusban; de: 1848 márciusában [vö. 297.]

1848. áprilisi

2014. évi

1944. őszi; de: 1944 őszén [vö. 297.]

1945. március–áprilisban

1849. tavaszi–nyári

1956. október havában

1956. október folyamán; de: 1956 folyamán [vö. 297.]

1956. október végén; de: 1956 októberének végén [vö. 297.]

Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot, például:

2013–2014. vagy 2013/2014. vagy 2013–14. vagy 2013/14. évi

20–21. század vagy XX–XXI. század

2014. április 28–30.

A valamettől valameddig tartamot néha két teljes vagy majdnem teljes dátum
összekapcsolásával jelöljük. Ilyenkor a nagykötőjel egyik oldalon sem tapad, hogy a két
keltezés jól elkülönüljön egymástól, és a nagykötőjel előtti dátum végére pontot kell tenni,
például: 2014. április 11. – 2014. október 10.; 2014. I. 15. – VIII. 23.
297.Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:
a)Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy
ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot,
például:

1848 előtt 1849 mártírjai

1848 előtti 1703–1711 szabadságharca

1849 után 1914 késő őszén

 1867 és 1896 között 1848 első felében

1526 augusztusában 1849 tavaszi hónapjai

1848 hősei 1944/45 nehéz telén

b)Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban az alany szerepét

tölti be, például: 1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen
károkat okozott népünknek.
c)Elhagyható a pont egyéb esetekben is: sírfeliratokon, emléktáblákon, könyvek címlapján,
zárójelbe tett évszámok mellől stb., például: A mohácsi vész (1526) máig emlékezetes
történelmi esemény.
298.Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel
kapcsolódnak, például: az 1838-as árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július
6-ig vagy 6-áig; 12-től vagy 12-étől; december 25-től január 27-ig.
Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1. vagy 1-je, 1-én vagy 1-jén, 1-
ig vagy 1-jéig stb. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva: 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei.
299.Ha keltezésben a napok sorszáma után névutó következik, a számok után pontot vagy
kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni, például:

2013. december 20. és 31. között vagy 2013. december 20-a és 31-e között

2013. december 10. óta vagy 2013. december 10-e óta

Az óra és a perc írása

300.Az óra és a perc szót folyó szövegben gyakran kiírjuk, például: 10 óra 25 perckor. Ha az
időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy
kettőspontot teszünk, például: 10.35, 10:35. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel
kapcsoljuk, például: 10.35-kor vagy 10:35-kor, 10.35-ig vagy 10:35-ig, 10.35-ös vagy 10:35-
ös.