A jogképesség a személynek a képessége arra, hogy jogviszonyok alanya lehessen és ez által

jogai és kötelezettségei keletkezzenek.

Jogi személy:
A korona: jogképessége kiterjed minden olyan jogügyletre, ami nem kifejezetten az emberhez
köthető. Szerezhet jogokat és kötelezettségeket, van öröklési joga, de nem köthet házasságot.
1.A városok
2.Különböző közösségek
3.Székely- szász náció
4. XIX. században létrejövő alapítványok
5.Különböző gazdasági társaságok Pl.: részvénytársaságok, KFT-k

Cselekvőképesség:
Az embernek az a képessége, hogy magának, ill. másoknak jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat. Cselekvőképes csak az ember lehet, és az életkorral változik. ​1848
előtt: (Teljes kor): a 24. életévét betöltött férfi és a 16 éves nő.

Korlátozottan cselekvőképes​Törvényes kor: a 14 éves fiú és a 12 éves nő.

Nemesi teljes jogképesség:

1. Nemesi címet viselhet
2. Lehet címere
3. Joga van az adómentességhez
4. Szerezhet nemesi jószágot
5. Országgyűlési részvétel
6. Ellenállás joga: ha a király nem tartja tiszteletben a jogaikat, akkor az 1222-es
Aranybulla alapján, joguk van a királynak ellenállni büntetés nélkül 1687-ig az egyik
legalapvetőbb joga a nemeseknek..
7. Nem lehet letartóztatni csak akkor, ha tetten érik, vagy csak bírói itélettel (emberölésben,
lopás elkövetésében, rablás-, gyújtogatás- v. erőszakos közösülés elköv.)

Korlátozottan jogképesek:
Nem nemesek, fél nemesek
Értelmiségiek, városi polgárok,
Szász vagy székely székek lakosai (városon belül teljes a jogképességük)
Vallás alapján a nem keresztény
És a nők

Nemessé válás formái:

eredeti és származékos mód
1. Királyi adománnyal
2. címeres nemesítő levéllel
3. Fiusítás
4. törvényesítéssel
5.örökbefogadással
6. ünnepélyes honfiúsítással

Származékos mód:
Nemes törvényes házasságából születik (automatizmus) , ha a nő nemessel köt házasságot,
fiúsított nőnek gyermeke születik
A feudális közjog:
Az uralkodó ​nevének​, uralkodási ​idejének​, a ​rendelkező résznek, a ​pecsétnek és az ​aláírásnak
a formai kellékét jelenti.

Dologi jog:
Dolog: ​az, ami jogviszonynak a tárgya lehet​. ​Szerződések tárgya lehet, gazdát cserélhet.
Lehet ingó v. ingatlan. Forgalomképes v. forgalomképtelen. 1848 előtt: Ősi, adományos v.
adományon kívül szerzett.
A dologra vonatkozóan lehet tulajdonjogot és birtokot formálni.
Birtok fogalma​: Az egy tényleges helyzet, ami arra vonatkozik, hogy egy dolgot a
hatalmamban tartok. Akkor vagyok birtokban. Ez egy ténybeli helyzet. Pl.: albérlet: ő van a
birtokában, de nem a tulajdonosa.

A tulajdon fogalma:​egy jog. A legteljesebb jog egy dolog felett. A tulajdonost megilleti a
dologgal való​rendelkezés​joga és mindenki más köteles ezt tűrni. Élők között (elidegenítheti,
megterhelheti) és halál esetén (rendelkezhet róla) is.
rendelkezhet róla) is.
1848 előtt korlátozott volt a tulajdonjog​:
Ősi jószág​esetén: akkor lehet eladni és megterhelni, ha aki a családomban örökölhet rajtam
kívül hozzájárul..
Adományos:​Ha királyi adományt szeretnék eladni, engedélyt kell tőle kérnem.
Adományon kívül szerzett​: Vettem, ajándékba kaptam, házasságba hozott: szabadon
rendelkezhettek vele.

Öröklés fajtái​:
1. Ősi vagyon​olyan vagyon, ami szigorúan törvényes öröklés útján száll felmenőről
lemenőre.
- Kizárt a végrendelkezés.
Törvény által meghatározott öröklési rend
2. A királyi adomány öröklési rendje:
A királyi ​adományozó levélben – ​három generáció
3. Adományozáson kívül ​szerzett jószág öröklése - szabad rendelkezni
-közvégrendelet –király, bíró v. okirat kiállító szerv előtt,
- írásbeli magán végrendelet – 5 tanú
- kiváltságos végrendelet: nem kellett 5 tanú. (pestis, katonaság)
4. Törvény szerinti öröklési rend
Lemenők, felmenők, oldalági rokonok

Szerződés: A szerződés legalább két fél egyenlő akaratából keletkező jogügylet, amelyben az
egyik vagy mindkét fél kötelezettséget vállal valamilyen szolgáltatás teljesítésére
A szerződés érvénytelen​: semmis v. megtámadható
Szerződés típusai: ​adásvétel, csere, ajándékozás, munka sz., bérleti

Praxis Criminalist​​(büntető gyakorlat)

Jogszabály gyűjtemény amit a magyar Ogy nem fogad el mert nem tesz különbséget nemes
és nem nemes köz
Bűncselekmény​: az a jogellenes cselekmény, amit a törvény büntetni rendel.
1.Állam ellenes, 2.vagyon ellenes, 3.vallás elleni(boszorkányság), 4. élet elleni, 5,bujálkodási,
6.hivatali kötelességek megszegése
Büntetőjogi felelősség​: a bűncselekmény elkövetéséhez fűződő szankció elviselésének a
kötelezettsége.
Büntethetőséget kizáró okok:
Kiskorú, őrült, jogos védelem, fenyegetés esetén(ha a fenyeget szavahihető), házasságtörő
feleség megölése, parancsra cselekszik, bajvívásban

A bűnösség lehet​:​szándékos v. gondatlan (Egyenes és eshetőleges szándék, gondatlanság

Szándékos bűncselekmény előzetes fázisai: ​előkészületi szakasz, kislret, ami lehet
befejezetlen vagy befejezettt –akkor is büntetik ha az áldozat megússza

Elkövetők (bűnszerzők):
1 Tettesek, -közvetlen, - közvetett, társtettesek
2. Részesek, felbújtó, bűnsegéd, bűnpártoló

Büntetések 1848 előtt:

Egyszerű halálbüntetés
Minősített
Megsúlyosbított testcsonkítással együtt alkalmazzák a halálbünt. 1. testcsonkító
2 .testfenyítő
Szabadságbüntetések,
Vagyoni büntetések
A büntetések célja:
megtorlás volt, azaz az okozott sérelemnek a megtorlása ill. az elkövetőnek és mindenki
másnak a bűncselekménytől való​elrettentése​.

A​bírói hivatás nem volt jogi végzettséghez kötve. Jogban jártas személynek kellett lennie.
Werbőczy szerint
A perek további résztvevői:
Bírósegéd ( a bíró mellett)
A felek – alperes, felperes
Avatkozó –pertársként a felperes. mellett
Szavatos –alperes mellett – helytállási kötelezettség, jogszavatosság
Büntető perekben :
Vádló - (ma ügyész)
Terhelt- később vádlott lesz belőle majd elítélt

A per szakaszai 1526 előtt:

Accuzatórius- nem az igazság kiderítése a cél
Formálisan folytak a perek.
Idézés​után az alperes ha megjelenik ​kifogásokkal él​, lassítja a pert
Érdemi válasz:​az alperes vagy elismeri a követelést vagy tagadja
Bizonyítási szakasz​: formális
Bajvívás, tüzes vaspróba

3 status per​– ​házassági per,

Gyermek törvényességének megállapítása, holtnak nyilvánítás
1526 és 1848 között külön válik​a polgári és büntető per
Kerset(pogári), vagy vádemelés(büntető)

A polgári per szakaszai:

1. Perbehívás​–citáció – időző levél
Mandatum evokotorium
2.Perbe bocsájtkozás​– kifogásokra kerül sor
3.Perfüggőség​– jogi replika kezdődik állítás –tagadás bizonyítékok írásban
4. Ítélet​– lehet a kereset egész tárgyában, van részítélet, és felfüggesztő ítélet -ÍRÁSBAN
–lehet fellebbezni- appeláció

Büntető perben:
-A bizonyítás alapja a nem nemesek pereiben a kínvallatás.
- Utána a vádlottnak saját akaratából is meg kellett erősíteni. Ha ezt nem tette meg akkor
másodszor is megtortúrázták Ha kétszer kibírta a kínvallatást, akkor felmentették.
-A tortúrát 1787-ben tiltják be Magyarországon.
-Ítélettel vagy egyezséggel zárult a per
-Lehetett perorvoslattal élni: fellebbezés (felsőbb bírósághoz való folyamodás), perújítás (a
felsőbb bíróság hatályon kívül helyezi az ítéletet és új eljárásra kötelezi az alsófokú bíróságot)
-Kegyelmet lehetett kérni a hétszemélyes táblától és a királytól. 1790-től kezdődően Ferenc
Józsefig a király minden esetben kegyelmet adott.

Feudális államszervezet
Patrimoniális monarchia XII.sz-ig
Rendi képviseleti monarchia 1848-ig
Abszolút monarchia XVIII. sz-ig
Alkotmányos monarchia XIX. Sz-ig

Patrimoniális monarchia​: Földbirtok tulajdonláson alapuló hatalom, Az uralkodó a

legnagyobb földbirtokos. Akik a király által adományozott földet birtokolnak részt akarnak
venni a kormányzásban

Immunitási jog-az uralkodó jogai

Dekrétumalkotás, Privilégiumadományozás
Egyházszervezési
Bíráskodási jog
+ katonáskodás, részvétel az egyházi bíráskodásban is

Impetrálás​–​bíráskodás
Consílium regia​– Királyi tanács

Királyi vármegye​​A királyi birtok igazgatási egysége, zzázad és tizedkerületekre oszlik

Várispán​vagy megyeispán (comes castri)- király tisztviselője
Udvarispán​(comes curialis)- vagy udvarbíró -
Hadnagy​ (maior exercitus) katonai fela.
Várnagy​(maior castri)gazdaasági fela.
Várjobbágyok​- katonáskodás
Várnépek​földművelés szolgáltatás (századok, tizedek)
Az ispánnak van joghatósága a megye területén élő várjobbágyokra és a várnépekre. Ebben a
feladatban segíti őt a ​megyés​​püspök​. A megyés püspök és a megyés ispán
közreműködésével tartottak a 13. sz-ig ​zsinati​​törvényszéket​.

1232: Kehidai oklevél​:​a zalai serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös
védelmére: a megye keretein belül (nemesi vármegye kezdete, alispán, szolgabírák).

Nemesi Vármegye:
A megye területén élő nemesség ​politikai érdekvédelmi ​szervezete, az abszolút törekvésekkel
szemben.
Élén ​
Főispán​áll
Majd ​alispán, másodalispán, szolgabírók, esküdtszék​, Jegyző-nótárius
Testületi szervei: ​Közgyűlés ​(gazd-pol.kat, rendelet)
–​
Sedria ​ – ​Úriszék

A Sedria​-​​(​Sedes judiciaria)​
A vármegyei önkormányzati bíráskodás fóruma ahol első fokon ítélkeztek a megye nemes
lakosai fölött, másodfokon pedig az Úriszéktől fellebbezett ügyekben. (polgári és büntető)
pallosjog
Úriszék​ :​XIII.sz. A földesúr köteles a területén élő nemtelen jobbágyoknak jogot szolgáltatni.
(ítélkezni)

Bíráskodás szintjei:
- felső: Kúria
- közép: Vármegyei törvényszék:Sedria
- alsó: Úriszék

Kuriális bíróságok
bíráskodását megszüntette, a királyi személyes jelenlét fórumát pedig átszervezt- ​királyi
jelenlét = praesentia regia fóruma. A királyt e bírói tanács élén előbb a nádorispán, majd a 13.
sz-tól a nádor önálló bírói joghatóságot kap, az országbíró helyettesítette. Az országbíró a
vezetője. A király kiemelkedő ügyekben továbbra is személyesen bíráskodott. Ilyenkor a
-​király különös jelenlét = specialis praesentia regia fórumáról beszélünk. A 14. sz. 2. felétől
a kancellár elnököl rajta.Hűtlenségi és hatalmaskodás ügyeiben ítélő tanácsot újra
személyesen a király vezeti. Ezt a bíróságot a
- ​király személyes jelenlét ​= personalis praesentia regia fórumának nevezik. Mátyás a
különös jelenlét bíróságát, tehát a kancellár e, és élére a
- ​személynököt ​= personalist helyezte, aki a király pecsétje alatt bocsátja ki ítéletlevelét.
Bírótársai
főpapok, főurak, köznemesek, valamint négy ítélőmester = protonotarius. A személynök által
vezetett bíróságot a király
személyes jelenlét fórumát kezdik a királyi ítélőtáblának = tabula regia judiciarianak nevezni.
( nádor is, a nádori közgyűlés is.)
Jogállam fogalma:​olyan állam, ahol a közhatalmat nyilvános és írott jogszabályoknak
megfelelően, meghatározott eljárások keretében, az arra feljogosított szervezete és személyek
végzik.

Sorolja fel a nemesi szabadság -jogokat​!​Tripartitum - Werbőczi

1.egyenlő és azonos nemesi szabadságjogok
2.csak a király ítélkezhet felettük
3.adómentesség cserében a haza védelméért
4.ellenállási jog

JUDEX KURIÉ ​- ​Országbíró

Dekrétum -​Törvény, rendelet

Privilégium​-​Törvény alóli kivétel

Állam és kormányformák (abszolút monarchia, alkotmányos monarchia fogalma):

abszolút monarchia: az államfő szerepe a végrehajtási hatalomban elvileg korlátlan, a
közigazgatás irányítását az uralkodó a központi kormányszerveken keresztül intézte. Az
uralkodó saját törvényei és szokásai szerint kormányoz. Az emberi társadalom
szükségleteinek kielégítésére, a közösség boldogulása céljából létrehozott szerződésben a
felek a hatalmat egy személyre, az uralkodóra ruházta.
alkotmányos monarchia: az abszolút monarchia helyébe lépett, ez egy korlátozott monarchia,
amelyben a hatalom megoszlik a király és – a közelebbről meg nem határozott – nemzet
között. A hatalmi ágak viszonylatában a klasszikus felosztás negyedik elemmel, a korlátozott
királyi hatalommal bővült.

A rendi dualizmus​​fogalma
A Király és a rendek között lévő ​alkupozíció​határozza meg a ​jogosítványokat​és a ​hatalom
gyakorlását. Akik földbirtokot kapnak azokat a jogokat akarják gyakorolni, mint a király.
A​törvényalkotás színtere az Országgyűlés​, az alku eredménye a dekrétum. (privilégium)
A​végrehajtó hatalom a király kezében van, ​saját embereivel kormányoz

Szerződéses hatalomátruházás lényege:

Ez egy kettős szerződés:
1.A nemesség a koronázással ruházza át a hatalmat az uralkodóra
2.Az uralkodó pedig visszanemesít, megerősíti őket jogaikban. (eskü, hitlevél)

A Korona dologiasodásának állomásai

1.király személye és a korona ugyanaz Corporatio Sola személyi egyesülés, hatalmat
testesíti meg
2.1381 Velencei Köztársaság a Szent Koronával köt szerződést
3.Elválás: Corona regia - Corona regni (király koronája - ország koronája)
4.Koronának területi imperiuma van
5.Mindenki a korona alattvalója
1723 Korona és a Habsburgok eggyé válnak
szent korona tan (2 szerződés tartalmi elemei):
Korona regia = a király koronája
A korona diadéma, hatalmi jelvény. A király a pápától kapja, a koronára száll vissza minden
birtok, aki nem védi a birtokokat, azt a pápa kiátkozással sújtja. A korona a tényleges
államhatalmat, ill. annak gyakorlóit jelenti. Werbőczy szerint már első királyunk
megválasztásakor a közösség az ország szent koronájának joghatóságára és ezen keresztül a
megkoronázott királyra ruházta át a nemesítés és a birtokadományozás jogát a főhatalommal
és a kormányzással együtt, továbbá a törvényhozói és a bírói hatalmat is. A szent korona tehát
Werbőczynél már „a szent korona tagjait” képező nemesi communitas, azaz valamennyi
kiváltságos rend együttesen gyakorolt államhatalmának szimbólumaként jelenik meg. A
király és a nemesség egymástól elválaszthatatlan. Tehát a korona már nem az egyháztól
származtatott királyi hatalmat jelképezte, hanem a magyar államot, a király hatalma a
nemzettől származik, hatalmát akkor gyakorolhatja, ha a nemzet az országgyűlés által
megkoronázta. A királynak a trónra lépésekor le kell tennie a koronázási esküt, és
szentesítenie kell a koronázási hitlevelet.
A hatalom legitimációja; a szentkorona-eszme
- legitim királyi uralkodás feltétele a koronázás + személyes adottságok, öröklés joga v.
választás, stb.
- koronaeszme: a királyi méltóság, a királyi jogok összességének és a koronának az
azonositása
- korona = az egyház helyeslésével kisért uralom jelképe
- organikus állameszme: összes ember 1 testhez tartozik, a fej = király, a nép által az ország
(test) élére állított uralkodó
- 13. sz.: megindul rex és corona kettéválása (ok: a magánjogi uralomból közjogiba forduló
királyi pozició)
- a korona kezdi az állami főhatalmat szimbolizálni, a rendek hatalmát alátámasztó, uralkodót
korlátozó intézmény lesz
- elfogadott elv lesz: azé a hatalom, akié a korona (ezért cél lesz a szent koronával történõ
megkoronázás)
- szentkorona-eszme
- Werbõczi Tripartitumában fejti ki
- = koronaeszme + organikus állameszme
- a király és a nemesek összessége a fõhatalom részesei, kölcsönös
függõségben birtokolják a hatalom teljességét
- a jogokat koronázás utján a nemesek összessége ruházza át a királyra
- a korona közjogi önállósága

Mi a kameralisztika?​18. század államelmélete, tul.képpen gazdálkodástudomány az

uralkodó szervein keresztül e tudományok segedelmével igazgat
Mi a kameralisztika 3 eleme?
Ökonomie​-Wissenschaft = gazdaságtudomány (merkantilizmus)
Finanz​ -Wissenschaft = pénzügyi tudományok egyesített rendszere
Polizei​-Wissenschaft = igazgatástudomány összefoglaló neve, csak később (19. Század)
került át speciálisan a belügybe, innen pedig a rendvédelembe.

Mi a ​
dikasztérium​Központi kormányszervek.
Habsburg központi közigazgatási szervek​:
Udvari Tanács​: tanácsadó testület, birodalom legfontosabb irányító szervei
Titkos Tanács​: tanácsadó testület, birodalom legfontosabb irányító szervei
Udvari Kancellária: ügyek döntésre előkészítésének legfontosabb szerve, dinasztia minden
ügyének intézése
Udvari Kamara​: legfőbb pénzügyi hatóság
Udvari Haditanács​: katonai ügyeket irányította (Mo-i hadműveletek is)

A magyar központi kormányszervek:

Magyar Tanács​(korábban királyi tanács)
Magyar Kancellária​: a magyar hatóságok és az uralkodó között közvetített (korábban királyi
kancellária). Hatásköre: kegyelmi és igazságszolgáltatási ügyek, diplomáciai tárgyalások,
közvetítő hatáskör.
Helytartótanács​: 1723-ban állították fel, az uralkodó a végrehajtó hatalmat e szerv útján
gyakorolta. A pénzügy és igazságügyi igazgatás kivételével minden ágra kiterjedt.
Végrehajtotta a királyi rendelteket, számos rendeltet, döntést bocsátott ki és ellátta a
vármegyék feletti felügyeletet. 1769-ig állandó bizottsági tagozódás, utána szervezeti reform:
ügyosztályok. Egy időre megszűnt, majd 1861-ben megint életre hívták, majd a kiegyezési
törvényekkel végleg felszámolták.
Magyar Kamara​: a magyar központi igazgatás legfontosabb szerve, hatásköre nemcsak a
pénzügyi igazgatásra, hanem a közigazgatás más ágaira is kiterjedt. Feladata:
pénzügyi központi igazgatás
befolyó jövedelmek pénztári kezelése
számadások felülvizsgálata

Helytartótanács:
Mire terjed ki a hatásköre?​​Területi igazgatás​:megyei és városi
Mire nem terjed ki a hatásköre?​​Pénzügyi​és ​igazságügyi​igazgatásra
Mi volt a helytartótanács belső szervezési reformja? ​Ügyosztályrendszer (1769)
Ki áll a helytartótanács élén?​A Helytartótanács élén a ​nádor​állt, aki egyben a ​helytartói
tisztet is betöltötte. Mikor a nádori tiszt nem volt betöltve, s ​külön helytartó​volt, ez
elnökölt; amikor egyik sem volt rangban következő ​zászlósúr​(országbíró, tárnokmester) volt
az elnök
.
Sorolja fel a Magyar Kamara hármas​​hatáskörét
pénzügyi központi igazgatásefolyó jövedelmek pénztári kezelése
számadások felülvizsgálata, ellenőrzése

Különös Bíróságok:
- Hatásköri Bíróság
- Főudvarnagyi Bíróság – a király család tagjainak peres ügyeiben illetékes
- Katonai Bíróság
- Közigazgatási Bíróság
- (Gazda-cseléd ügyekben eljáró és a földbirtokok ügyeiben EZT
Rendkívüli bíróságok:
Tőzsde bíróság /alkuszok/
Katonai bíróság
Mai munkaügyi bíróság: gazda-cseléd ügyekben
Országos földbirtok rendezési bíróság
Hatásköri bíróság
Törvényalkotás mozzanatai:
Trónbeszéd​(megalkotandó törvények és indoklásuk)
Törvényjavaslat elkészítése (IM ​Codifikáció​)
Minisztertanácsi vita​(általános vita)
OGY​felé a törvényjavaslatot. a Miniszterelnök ​beadja
OGY. általános és részletes vita​, külön-külön mindkét házban
Uralkodó felé ​szentesítésre​történő ​felterjesztés​a Miniszterelnök által
Uralkodó szentesít,​​aláír​– kihirdetésre ​vissza​a OGY -nek
Országos