TALOMJEGYZEK 7 Tartalomjegyzék SBA tisr aie erates pee teense eee ee eee ieee 9 eA MAltaiste cece emeioem ce aac ee ar 11 1, Sorozatok (hatarérték, monotonitas, korlatossag) .. ll 2, Végtelen sorok .s2scscimemsmenencaas m Ob 3. Osszetett fiiggvény, inverz fliggvény 27 4. Valos fiiggvények hatarértéke ..,. 28 5. Vals fiiggvények folytonossaga 34 6. Val6s fiiggvények differencidlhany nose 36 7. Differencidlszdmitas alkalmazdsai a 42 8. Hatvanysorok ...........00005 49 9. Hatdrozatlan integral (antideri 52 10. Hatdrozott integral ................. 5 TL, Liieéris' AlZebEA. wn ecisisceniivecicevess oonens terenesrasmess cameE 1, Vektorok, egyenesek, sikok . 2. Matrixok 3. Linearis fiiggetlenség, fiiggdség, rang 4. Linedris egyenletrendszerek .. 5. Matrix inverze : 6. Sajatérték, sajatvektor, diagonalizacié ... s ne to ivancatikus: Al nOlee cores crue inseam n i UaneTy il, Tobbvaltowos tupevenyele astcnes:.< ous. cc coo: emis een ene con 105 1. Tébbvaltozés fiiggvények differencidlszamitasa .. .. 105 2. Tébbvaltoz6s optimalizdlas .... 3. Konvex és konkav fiiggvények . 4, Homogén és homotetikus Higgvényele 5. Feltételes optimalizélas : 117 6. Kettés integral IV. Végeredmények .. - 123 1. Analizis ......... 2. Linearis Algebra : 3. Tébbvaltozés figavanyale Trodalomjegyzeélt .xn4:scnnsncaxans camers cumeus samen scowenes tenants amt 143I. Analizis 1. Sorozatok (hatarérték, monotonitas, korlatoss4g) 1.1. Feladat. Hatarozza meg az aldbbi sorozatok hatarértékét: aa ag: + ayy nh 4-0 fay ntan he nk thy nT EF h nto”? hol k, LEN}, a ER (i= 0,1,...,k) 666; ER (6 =0,1,...,0)! “tmutatds: Ezen tipus megoldasakor a szamléloban és a nevezében is kiemeljiik n ott =cfordulé legmagasabb hatvényat, majd felhasznaljuk, hogy tetszdleges r € Ry estén lim — =0. 20 Ar 3n5 + 6n? + 2 a 2 gan eae The On = one ant ey 8nP + 6n? +2 Megoldds. lim 5 andy tq = oli 3n4 + 6n? 112, a,- 22 toe te 5n3 + 38n4 + Qn | Megoldas. j Go 3nt + 6n? +2 of At iatia im ————— = lim —. = nso 5n§ + 38n4+2n nc nd a 2 S+—-4+5 nw sual nm! ne 0 = Mea: fin ne na _ 9 3+0+ et n—00 NM n—00 3 a 5+0+0 B+o45 nw 3n5 + 6n? +2 gaa eee © =5n4 + 8n3 + On 3n° + 6n? +2 nb iia oe aero n 2 ey a Megoldds. lin. Fant pon 7 Wi pa —2n8 +6n LL. on = Sat sapere saan12. I_ANALIZIS 1.1.5. ee 11.6) an = ont ons LET ay = NESE) 1+2+-:- 1.1.8. on ee 119. a= Yr +3-Yn8 n? + 2n—8 Megoldds. Itt a szémléloban tortkitevs hatvanyok is szerepelnek, az el6z6ekhez hasonl6an ki- emeljiik n legmagasabb hatvanyat, ez n°/?. rk +3-Yn3 _ nooo n? + 2n— 11.30 Wnt n+ Vn? +8 1.10. a, = 7" nO Vai — 6Yn + 2n3 ee fe im Vent Vn +8 wa Vitat\yat ma 4 Megoldds. lim = lim : = lim nso fn —6Yn+ ont no nd/4 1 Ja nao 6D va at? _ wnt Yat vn 1.2. Feladat. Hatdérozza meg az alAbbi sorozatok hatarértékét: _ exp: (nr) +e1 ™ expa(n) + 9 ’ ahol exp, 68 exp) exponencialis fiiggvények Osszegei és c1,¢2 valés szamok. L111. a, Utmutatds: Ezen tipus megoldasakor a szémlélban és a nevez6ben is kiemeljiik a leg- nagyobb alap n-edik hatvanyét, majd felhaszndljuk, hogy 1, hag=1 0. im y= ha |q| <1 n00 oo, hag>1 nem létezik, hag <—l. 3" 46m 4 ont 121. a = Garand partLE 1 Sorozatok (hatdrérték, monotonitds, korldtossdg) 13 Megoldas. 3m gnt gta gh 4-ontt 6 gg tlt lim —5 ese = lim = Tat and OT = novo GMAT — BPF8 4 nat ~ Mae GR GUE! nad quot 7 ee te ! (3/6)" +142: (2/6)" 04+14+2-0 1 = lim ee it n—00 1 1 6 6 — 33. (3/6) + -(4/6)" 6-27-04-— 7 (4/8) +7:0 37 4 nts 4 on 1.2.2. Om = oe aegl oe Megoldas. SF ants 4 gn eae im, gg geet on mim fp 1+ 2 -(2/3)" —(2/8)"_ 1 +28-0~0 © fim ay": aoe Oe — BAT np. tte = ie, S/N" aaa aay 143 Itt felhaszndltuk, hogy 22" = 4” gent +6r 4 gn+2 LBB. ag im 22m 5ntD — grade Megoldas. gant 6" gnt2 gegen par? gh Set it, Sep grad gees = lim, Qn Sas ged = Rte ar 3+. (6/9)" +4-(2/9)" 34040 = lin A ee = + <—enmeggeemcem ta i, 0/8)" Ge + 25-9 (3/5)"— 0495-07 Felhasznaltuk, hogy 32" = 9" és 22” = _ tle gn 4p ORAL Bn-2 Eg 2?n gn 45 HA, ty =3P $5. gnt3 3 eS (3/4) —1 -1/4 (-3)" +4" (2)erT 4 gre 1.2.6. a, 12.7. Gy = 1.2.8. a, =14 I ANALIZIS 1.3. Feladat. Hatarozza meg az alébbi sorozatok hatarértékét: a, =(% eRe ™™ \cnt+d : ahol a,b,c,d,e, f valés szamok és a #0, c #0. Utmutatds: Ezen tipus megoldasakor felhasznéljuk az 1.1 és 1.2 feladatokban targyalt hatarértékeket és azt, hogy lim ( +—) =e*. n=00 n a 141 =(1-— i ( i) Mingle, tien, (-#) = lim (1+ 3h) wet norco 3n 7 3 \" 3.2. = {1+ —— 1.3. Qn G+) 3 \n 3 \nt Megoldds. lim (+5) = Jim, (+45) ey 1.3.3. an = ( Megoldas. tim (3242)? _ ai, (3042 2 (3n42\" nue \3n-1) ~~ nso \Bn—1 Set) = 2 an+2\" 3n—1 a 1.3.4. aa = (#4) Megoldés. lim ay = lim ~(-3) wer 38n+2\" 1.3.5. a= i ao) Megoldds. lim a, = lim1. Sorozatok (hatdrérték, monotonitds, korldtossdg) 15 (ay 13.7. ay = (2+ 2)" @ 1.3.6. a, = a 1.3.8. a= (54 z): 2n-3 1.8.9. ay = (3 =)" -2n+1 1.3.10. Sf eee ae ( In+6 i 1.4. Feladat. Vizsgalja meg az alabbi sorozatokat monotonitas, korldtoss4g és hatarér- ték szempontjabol! Utmutatds: A monotonités meghatérozsakor az dn41 — dn el6jelét vizsgaljuk meg, vagy ismert monotonitast fiiggvényeket hasznélunk n+1 LAL. an =~ =5 Megoldds. (a) Monotonitas: Mivel ani — an = (MHI +1 nt] _ (M42? -(n4+1(m4+3) _ 1 (WM+IF2> n+2— (n+ 3)(n +2) © (n+3)(n +2)’ igy Gny1 — 4 > 0 minden n € Ny, esetén, ezért a sorozat szigortian monoton névé. Masképpen: ath Bte-d | 1 nm n+2 n+2 n+2’ én = ~ 3 S*igordan monoton esdkken6 fligavény, fgy —= ~ 3 Stigoritan monoton niv6, tehat 1-1. is szigortan monoton nivé n+2 (b) Hataverteks tim & +1 1, (isd 1.4). (c) Korlatoss4g: A sorozat szigorttan monoton névé, ezért alulrél korlétos és van minimuma, Mivel a sorozat szigortian monoton névé és van véges hatarértéke, igy feliilr6l korlatos. Tehat 4 $ dy < 1 minden n € Ny, esetén, a sorozat minimuma 2/3, maximuma nincs, a legkisebb fels6 korlatja 1. 1.4.2. ay = 2" Megoldas. (a) Monotonitas: angi — a, = 2"+1 — 2" = 2"(2—1) > 0, tehat (a,) szigortian monoton novekv6 (vagy felhasznalhatjuk, hogy a 2-es alapd exponencialis fiiggvény szigorian monoton novekvd) (b) Hatérérték: lim 2" = 00, (lésd 1.2)16 I_ANALIZIS (c) Korlétossag: Mivel (a,) szigortan monoton névé és nincs véges hatarértéke, igy alulrél korlatos, feliilrél nem. A sorozat minimuma az els6 eleme: a, = 2. 1.4.3. an = (—2)" Megoldas. (a) Monotonités: A sorozat viltakoz6 el6jelii (a2, > 0 68 2x1 < 0 minden k € Ny esetén), tehat nem monoton. (b) Hatarerték: Mivel Jim azy = 00 és im a2i1 = —00, igy a sorozat tégabb értelemben véve sem konvergens. (c) Korlatossag: Sem alulrél sem feliilrél nem korlatos. Fs 144 ay (-3) Megoldds. (a) Monotonitas: A sorozat viltakoz6 el6jelt (az, > 0 68 agx-1 < 0 minden k € Ny, esetén), tehét nem monoton. (b) Hatérérték: lim (-3) =0, (ldsd 1.2). aia (c) Korlatoss4g: Mivel (ag) szigortian monoton csdkkenéen tart nulléhoz, és (a2,—1) szigortan monoton névekvéen tart nullahoz, igy a sorozat alulrol és feliilr6l is korlatos: a1 < am < a azaz —1/2< aq < 1/4. 143. o,= 48 ( n: 5) Megoldas. (a) Monotonitaés: Mivel a4, = 0 minden k € Ny, aaez1 = 1, cargo = 0 8 apy3 = —1 minden k € N esetén, igy a sorozat nem monoton. (b) Hatarérték: lim apg: = 1, lim agey2 = Jim ay, = 0 és lim agey3 = —1, tehat nincs +00 k-00 k-900 k00, hatarérték. 1 146 afi as 0 og = 1a he od n+2 Megoldés. (a) Monotonités: a;,a2,a3 szigortian monoton esékkené, de ag, a4,... szigortian monoton ndvé +1 ‘ Pi (mert han > 4, akkor an = === = 1— —~, ami szigorian monoton névé). n+2 n+2 . eae (b) Hawsrértek: fim, 5 = 1, (lésd 1.2), (c) Korlétoss4g: —1 < a, < 1, és a sorozat pontos fels6 korlatja egyben maximuma is, de nem a hatarérték miatt, hanem mert a, = 1. mn 147. an = = nl Megoldas. (a) Monotonités: Mivel an41 — an = pret opm mth —5"(n +1) _ 5"(4—n) (n+! nl (n¥1)! mee’atdrértéh, monotonitds, korldtosség) 17 =) 4 sorozat nem monoton, mert n = 4-ig monoton né, és n > 5 esetén szigortian monoton 5m tek: lim =0, (ldsd 1 noo nl ig: 0 n 1.4.10. a, =sin(nm) L411. ay = (-1)" c08(n2n) ~In—9 1412 ay = SE i 1.418. Qe AE CU" G) 1\" 1.4.14, an =4+(-1)"- (-3) 1.5. Feladat. Déntse el az alabbi allitésokr6l, hogy igazak vagy hamisak! 5.1. Ha az (an) sorozat korlatos, akkor van véges hatarértéke. 1.5.2. Ha az (ay) sorozatnak van véges hatarértéke, akkor korlatos. 1.5.3. Ha az (an) sorozat monoton, akkor van véges hatarértéke. 1.5.4. Ha az (an) sorozatnak van véges hatarértéke, akkor monoton. 1.5.5. Ha az (a,) sorozat monoton névé, akkor nines felsé korlatja. 1.5.6. Ha az (an) sorozat monoton névé, akkor nines véges hatarértéke. 1.5.7. Ha az (a,) sorozat nem monoton, akkor nincs véges hatarértéke. 1.5.8. Ha az (ap) sorozat szigortian monoton névé, akkor alulrél korlatos. 1.5.9. Ha (a,) szigorian monoton csdkkend, akkor feliilr6l korlatos. 1.5.10. Ha az L valds szam als6 korlatja az (a,,) sorozatnak, akkor minden olyan s valés szdm, amelyre s < L, szintén also korlatja a sorozatnak. 1.5.11. Haa K valds szém fels6 korlatja az (a,,) sorozatnak, akkor minden olyan t valés szm, amelyre t > K, szintén felsd korlatja a sorozatnak. 1.6, Feladat. Vizsgélja meg az alabbi sorozatok esetén, hogy hanyadik tagté] kezdve esnek a sorozat elemei a hatarérték € sugarti kornyezetébe. Utmutatés: Oldjuk meg az |an — Al < € egyenlétlenséget, ahol lim an = ries zuk meg, melyik az a legkisebb no index, amelynél minden n > no esetén teljesiil az egyenlétlenség.18, L_ANALIZIS 3n +1 1.6.1. an ==—~, «= 10% wa” tae” Megoldés, Mivel lim 3"++ — 3 gésa 1.1), igy keressiil azt az no kiiszobindexet, amelyre i egoldés, Mie im, 2°77 = 3 (usd 1.1), fgy heres ant az. no Miscdbindexet,amelyre gee hogy n > no esetén Jan — 3/5| < 107*: Bnt+1_ 3 1 Sati 5| ~ 1000" 2 1 5(5n +1) < 7000" 2000 < 5(5n+1), 79,8 0 esetén lim Ya = 1.) nae 1.8.9. an = V5 +2" 1.8.10. a, = W6-4" 5 1.8.11. a, = — nt Megoldds. Legyen n > 10. Ekkor Re eee ane 5 3 ee = ie Tm Bn iol 2 ' ei fgy Jim “7 =0. nl 1.8.12. an = Tortelen sorok 21 2. Végtelen sorok oo 2.1, Feladat. Hatérozza meg az alébbi, )~a-q* alaki végtelen sorok dsszegét! k=0 tmutatds: Legyen @1,a9,...,@n,... egy végtelen sorozat, legyen S1=1, $2= 4,442, ..., Sp =aptagt --+an, ..., oo s jelélje S* ax a lim sp hatarértéket, azaz eh 8 a0 oo a Door = fim, sn = im, (d-) k=1 ead e Ha az s = lim sp hatérérték létezik és véges, akkor azt_ mondjuk, hogy a Va sor rieso0 =I konvergens, és hatarértéke (dsszege) s. co A feladatban szereplé > a-q* alakt sorokat geometriai soroknak nevezziik. Tit a1 = a, 0 -q’},..., tehat (ap) mértani sorozat. Ekkor haq#l, igy az 1.2 feladat alapjan, ha a 4 0, akkor 0) =0+q,..-; Qn gl q—1? Sn =a - ail ha |g} <1 g—h “HOO, hag>1 nem létezik, hag <—1. 0° 1 & 2.1.1. 3-(= X3-(5) k=0 Megoldés. Mivel |q| lim sp; = n—00 |1/2| <1, ezért L L 2 T= CA 372-322 oo 1 k 2.1.3. i [7 k=2 Megoldds. Mivel itt a, = (1/3)? és q = 1/3, ezért Se ri\" i/o _i/a_ i 5G) -raa-aa-6 k=2 vagy masképpen 0 os gy e Megoldas. S> fa oo i : k=O k=0 co BAe k=0 co Megoldds. Mivel q = 2 > 1, eért ))2* = 00, io 2.1.6. ya k=0 Megoldds, Mivel q = -2 $ —1, ezért )> 2* nem létezik. k=0 I. ANALIZIStelen sorok 23 k=0 2.2. Feladat. Hatérozza meg az alabbi sorok hatarértékét az (sn) részletésszeg sorozat isAvall! tatds: Az (Sq) sorozat elsé néhény tagjat kiszimitva probéljuk megéllapitani az ‘talanos alakot, és bizonyitsuk be sejtésiinket teljes indukciéval! Sok esetben eredményes net a parcialis tértekre bontés médszere is. (oa x Dk oldds. Kétféle médszert ismertetiink sp meghatarozdsara. Teljes indukcié: Mivel 1 1 ee Nap B=Ste ge Bats aap igy sejtésiink az, hogy s, = oat Az aillitds igaz n = 1 esetén, és tegyiik fel, hogy igaz n-re. Ekkor 1 n(n+2)+1 (n+1)? n+l n Set = Su ban = ATT EDGED ~ ent ~ WE DGTD = aay fgy minden n > 2 esetén foe =D nei Tehat ed ; eee Th 2 bag = im So = lim, = (b) Parcidlis tértek ésszegére bontas: B_Ak+Bk-1)_ (A+B) k =e ; tehat A+ B=0 és —B=1, azaz A=1, B=-1, és 1 4 a (k-Dk ee Ezek alapjén ae (ie See ee p(s to aan 2 2 3 304 no n+1i} n+l" Természetesen ugyanazt az eredményt kaptuk mint az eléz6 esetben: tn n+l n+l"24 © 2.2.2, Sok k=l Megoldds, Mivel sy =1+2+::-+n= nor Sok = lim sq = fim REY k=l ie = 1 was 3 ae cs 1 2.2.4. ae wapery = 1 1 2.2.5. S> (est ~ a3) 2.2.6. se 2.2.7. S(-*-k oe & Kk+D) ae 2.2.9. D1 read i re E (och) I ANALIZIS 2.3. Feladat. A sorok konvergenciéjéra vonatkoz6 kritériumok felhaszndlasaval déntse el az alébbi sorokr6l, hogy konvergensek-e! oo 1\k 2.84. >> (: + i) k= oe Megoldés. Ha > ax konvergens, akkor lim, an = 0. Mivel itt k=l lim, an = lim, n,(1 te *) =e, n exért a sor nem konvergens.Veégtelen sorok 25 k+1 2 2.3.2. bE iMe , \Megoldds. Mivel lim ay = im hue fiver nese Dee zért a sor nem konvergens. 1 ag LE 2 2 1 Megoldds. Hasznaljuk az dsszehasonlito kritériumot. Mivel a x z harmonikus sor divergens, és iif 21 i = > =, exért a S~ — sor is divergens. VW = Vk . 2.3.4. eo 1 Megoldds. Hasmaljuk az ésszchasonlité kritériumot. Mivel a )~ &-e konvergens (lasd hae Dk 2.2.1 feladat), és 0 < 1 1 p< Rea ezért a & pe oor is konvergens. oo 1 2.3.5. —1)Ro a a Megoldds. Hasznéljuk a valtakoz6 el6jelt (alternal6) sorokra vonatkoz6 Leibniz-kritériumot. Mivel ennek a valtakoz6 eldjelii sornak az a, = (—1)"— tagjaira igaz, hogy (|a,|) monoton csékken6 nullsorozat, ezért a sor konvergens. Megjegyezziik, hogy = -yt|3 oo » 1 i tehat a sor feltételesen at co. k k+l 2.3.6. L (re +1 ) k=1 Megoldds. Hasznéljuk a gydk-kritériumot. Mivel (#4) 1 dim, Yen = Jim V( om = tim i=3 <1, exért a sor konvergens. (2k +1\* 2.3.7. (Fe) k=1 oo,26 Megoldds. Hasznéljuk a gydk-kritériumot. Mivel lim ars lim f (48) = iy ee 8, 00 n+l noco m+1 ezért a sor divergens. @ heiy* 2.3.8. > (44) k=1 Megoldas. Mivel lim, fae = Jim, F (**) an hate 00 noo on ezért a gydk-kritérium nem alkalmazhats. A sor divergens, lasd a 2.3.1 feladatot. oo 2.3.9. i i=l Megoldés. Hasméljuk a hanyados-kritériumot. Mivel Sal 2 lim @tt! = tim ess = . (nt1) nate a (+i)! ne] ~ nce n%(n + 1) =0<1, n= On ezért a sor konvergens. ei 2.3.10. 5> & ink) Os 1 2.3.11. =1)*— a Ve Pk +1\ Rt 3.12. — 282. (3) co 1 1 23.18. 3) (Ga - 7) ia ae 2.3.14. > > k=1 v2 1 2.3.15. va kel L_ANALIZISSiigguény, inverz fiigguény id 3. Osszetett fiiggvény, inverz fiiggvény 3.1, Feladat. Hatarozza meg az alabbi f és g fiiggvények esetén az fog és go f dsszetett vényeket, ha léteznek, és adja meg értelmezési tartomanyukat és értékkészletiiket! Egy fiiggvény értelmezési tartomanyén, ha masképp nem rendelkeziink, a valés szdmok- ak azt a legbévebb részhalmazat érjiik, amin az adott hozzrendelést végre lehet haj- ni.) Uimutatds: Jelélje az f és a g fiiggvények értelmezési tartomanyat rendre Dy illetve Dy, az értékkészletiiket pedig Ry és Rg, és tegyiik fel, hogy Ry © Dy. Ekkor (Fogle) = F(g(z)) @ Dog = Dg. 311. f(a) =sin(2), g(x) = Megoldas. a) Mivel Ry = {0,00[ és Ds = R, ezért Ry C Dy, igy fog létezik és (f og)(x) = si Dyog = R és Rfog = [1,1]. (b) Hasonléan, Ry = [-1, 1] és Dy = R, ezért Ry C Dy, fey go f letezik és (go f)(x) = |sin(x)]. Dayo = R 6s Rgoy = [0,1], ugyanis —1 < sin(x) < 1 miatt 0 < |sin(x)| <1. le] 3.1.2. f(x) =In(z? +1), g(x) = ES Megoldés. (a) Mivel Ry =]0, 1] 6s Dy = R, exert Ry C Dy, igy f og leétezik és 2 reoxe)=m| (Gh) +). Dog = R és Ryog =]0,In(2)], ugyanis 1 < ( a In(1) lim = =0. * 2 asc E 2 4 we — 1 4.1.3, => F(z) das +a? +a —a? + 203 +8 ai4¢5-7 2? — 3e7 +203 —1 e+ 23 +2 4.1.6. f(x) = arcte(z) 41.7, f(x) =e? $e 4.2. Feladat. Hatarozza meg az aldbbi, végtelenben vett hatarértékeket: : (s + 2) — lim : wo Ler +d ahol a,b, ¢,d,e, f valés szdmok, és a # 0,c # 0,€ £0. Utmutatés: Ezen feladattipus megoldasakor azt a tételt hasznaljuk fel, miszerint tet- szdleges k valos sz4m esetén r lim ( ae 3) = 300 x ij 2e+1 4.2.1. lim (= ) 4.14. f(x) = 415. f(a) = eco \r+2 Megoldas. Det 1 2 1 i 1 1 : ( [ :) if ty5 lim = lim x 2] = es 3 om 2 2 nf ae i4= Ibe z z z30. I ANALIZIS Megoldés, 4.2.3. tim ( ) om (Ga3 _g\ 2e+1 4.2.4. lim (2 : ears 32-4 42.5. lim (# = i) Hm, \an—1 22-6 “442.6, tim (2221 asoo \3a+7 i 4.3. Feladat. Hatérozza meg az alabbi fiiggvények hatarértékét az vo helyen, amennyi- ben az létezik! Ahol sztikséges, hatarozza meg a megfelelé jobb- és baloldali hatarérté- keket! sin(azx) _ sin(az) _ tg(ar) _ tg(azx) fila) hae fala) = sin(bz)’ ivej=-" fala) = tg(ba)’ ahol 2 =0, a és b pedig nem nulla val6s szémok. Utmutatds: Hasanéljuk azt az ismert hatarértéket, hogy lim, ale) = 1 é az ennek kévetkezményeként ad6d6 lim, ‘elas = 1 dsszefiiggést. rb a in (3 451. tm Sel at Megoldds. Yim S23 m 25in(82) _ 4 ji I8C*) 3.4 23. 0 Z 2 20 in(3: 4.3.2. tim S282) z0 5a Megotaés, Vim 828) — tm 1. 3-8in(82) _ 3 jpg SRB) _ e z0 «5a 2305 aa 5 a0 3a 5 Asa. jim =e) 2 sin(Be) sin(32) 3. sin(3z) sin(3e) fi eee ‘ 3x we tg «= mB a 5 sinc) 5 a 5a = lim sin(Sz) 20 Megoldés. lim, a. x ot &is filggvények hatérértéke 31 sin(3r) 4.3.4. lim Pe z—0 dds, Az eléz6ekhez hasonléan kapjuk, hogy tim S82) — gy Sin@2) 1 yy SCS) oo a 1 1 im — =3- lim —, go r0 £ 20 5 r0 2 a lim = hatarérték nem létezik. Léteznek viszont a megfelelé jobb- és baloldali hatarértékek: ot a lim, +=00, lim + =~, as ans 1 lim sin(Ss) = 00 és lim ain(z) =e ie a AR 5: 1.3.5. lim 8G2) r0 xz 4.3.6. lim 822) z—0 3x 2 4.3.7. lim sin(Se ) oe a 18(52) 48.8. lin Ep) ce) tg(2 4.3.9. lim 2C2) z0 sin? 3a 4.3.10. lim S22) z—0 x a 4.3.11, lim S282) r0 @ 4.4, Feladat. Hatarozza meg az alabbi fiiggvények hatérértékét az xq helyen, amennyi- ben az Iétezik, (ha sztikséges, hatérozza meg a jobb- és baloldali hatarértékeket): p(x) w= oe, fO= ahol p(x) és q(x) olyan polinomok, amelyekre p(x) = 0 vagy q(xo) = 0! Utmutatés: A hatarérték meghatarozdsahoz hasznaljuk fel p(x) és q(x) gydktényezds felbontasat, és ha sziikséges egyszertisitsiink (2 — xo) megfelel6 hatvanyéval! c+2 44a. lim 22% a2 227-4 cn ead r2(e—-2H(e+2) 22x42 4° Megoldds. tin, 4.4.2. lim = a2 2 2 —432 I, ANALIZIS Megoldés. Mivel in 2 ti, i e224 22 (e—2(x+2) 222-2’ fey ex a hatérérték nem létezik, Léteznek viszont az alabbi egyoldali, tagabb értelemben vett hatarértékek (ldsd az 5. Abrét): a3 —5a7+8e-4 A3. Ii : am Sr +6 gibt +8e—4 4 (w—2(e2—3et+2) _ | (e@- 22-1) Megoldas. lim ag =I Gey ERs AA. lim —> 444 Im G—2F Megoldés. Mivel in, ——5 = i =o, fgy tim —L = eee RG oF a op eae x2 4.4.5. lim Soe 3) 4.4.6. lim S770 4.4.7. iim, = 4.4.8. tn ES 4.4.9. lim eS 44.10, lim 2 — 32? a2 22 —3n +2Lalds fiigguények hatdrértéke 33 _ 20° — 3a —2 4.4.11. = EY a ae ao 4.5, Feladat. Oldja meg az alabbi, fiigevények hatarértékével kapesolatos feladatokat! 4.5.1. lim 2/(@-2) on3 oe Foal Tf 1 a . egoldés. Mivel ues oe oo és im eg m_ 2¥(@-2) = 0, igy ez a hatarérték nem létezik. = -00 ezért li, 2-2) = 0 és 4.5.2. lim 2-2-2)? fa AMenoida: -. . 2 48 ae ért lim Q7/(2-2)? = fegoldas. Mivel Jim, <5 = tim 0, ezért lim 2 0. 4.5.3. lim f(z), ahol a in (3. f(x) = =, ha r<0 3z4+2, ha m0. : : fn erin ae Jim, (Be +2) = 2, 6s lim f(x) = Jim “= 1 (lasd 4.3.1 feladat), igy a lim f(x) hatérértek nem létezik. 454, in in( : ) aal+ a 1 4.5.5. lim In(«—1) r—ol+ 4.5.6. limin{—2 oe ie 4.5.7. lim n(— ee ae 4.5.8. lim el/* Megoldds. Mivel lim, f(z) = 4.5.9. lim f(x), ahol x4 i 7 f(z) = Tae" a @r£< 22, ha r>2 4.5.10. lim e/?-9) 234 L_ANALIZIS 5. Valés fiiggvények folytonossaga 5.1, Feladat. Hatérozza meg, hogy az alibi fiigevények folytonosak-e az x9 helyen’ Citmutatds: Bey fiiggvény folytonos az értelmezési tartomanydnak 2 bels6 pontjaban, ha létesik an to helyen hatérértéke, és oz megogyezik a fiiggvény ro pontbeli helyettesttés! értékével. a? —-1 B11. f:R\(1—R, f(z) éstgo=l 2 Megoldés. Mivel a figgvény az a helyen nincs értelmezve, ezért ott nem lehet folytonos. 5.1.2. 29 =1, f:R—-Rés a1 f(@)=4 2-1" a ha c=1 ha «Al Megoldés. A fiiggvénynek létezik hatérértéke az ro = 1 pontban, hiszen 2 =1 = 162 git er 5, Tos a—1 2g 70) = in Fz azonban nem egyezik mog a fiigevény 19 helyen felvett értékével, f(1) # lim f(#), fey f nem folytonos az ao = 1 helyen. 5.1.3. m=1,f:R-Ré& wal fay=4goi? 77) 2, ha c=1 Megoldés. Mivel lim f(e) = 2 (lasd az el626 feladatot) 6s f(1) = 2, fey f(1) = lim f(z), tehat az f fiiggveny folytonos az a = 1 helyen. 5.1.4. 1 =0, f:R—>Rés get, ha «#0 se={ 2, ha z=0 Megoldds. Egyrésat lim, x e/# = 0-0 = 0, mésrésat lim 2 - en“ = —oo, exért lim f(x) z ao a nom létezik, a fiiggvény nem folytonos az a9 = 0 helyen. 5.1.5. 29 =0, f:R>Rés a i —, ha 2 <0 f(z)=4 1, ha «=0 sin@) ha 2>0 ais fliggvények folytonossdga 35 Most f(0) : Jim _f(o) = Jim a. lim (2? 41) =1 vel lim fe) = lim f(r) = 1, exert lim f(x) = 1 és (0) = lim f(x) miatt f folytonos az a0 a on on = 0 helyen. 5.1.6. a =0, f:R—Rés si) ako f(z) = ao 172, ha 2=0 5.17. 29 =0, f:R—+Rés _ fife, ha 2X0 sey={ 2, ha 2=0 5.1.8. 29 =0, f:RRés tex) ha «<0 siny ) 20: (ee ha 2=0 z+3/2, ha «>0 5.2, Feladat. Léteznek-e (ha igen, adja is meg azokat) olyan a és b valés sz4mok, ame- lyekre a megadott fiiggvények értelmezési tartoményuk minden pontjdban folytonosak? 5.2.1. f:R-R, sin(2x) ' he <0 3x a+a, ha O<2<1 axv?tbrt+1, ha l R fiiggvény folytonos, akkor korlétos. 5.3.3. Haaz f,g: {a,b] — R fiiggvények folytonosak, akkor az f +g és f-g fiiggvéenyek is folytonosak. 5.3.4. Ha az f,g : [a,b] + R fiiggvények nem folytonosak, akkor az f+g és f-9 fiiggvények sem lehetnek folytonosak. 5.3.5. Haaz f: [a,b] > R fiiggvénynek az a €]a,b| pontban létezik véges hatarértéke, akkor f folytonos az x9 helyen. 5.3.6. Haaz f : (a,b] — R fiiggvény az xo €]a,b[ pontban folytonos, akkor létezik véges hatarértéke az x helyen. 5.3.7. Haaz f :ja,b[— R fiiggvény folytonos, akkor korlatos. 5.3.8. Ha az f,g : R — R fiiggvények nem korlatosak, akkor az f +g és az f-g fiiggvények sem korlatosak. 6. Valés fiiggvények differencidlhanyadosa 6.1. Feladat. Hatarozza meg az alabbi fiiggvények derivéltjat a differenciélhanyados definiciéja alapjan! Utmutatds: Szamitsuk ki a tim £2= LOO) _ pr rr £—2Q hatarértéket minden xo € Dy esetén, amennyiben létezik!nuek differencidlhdnyadosa 37 f(r)=a",neN fepuces Mivel minden ap € R esetén rae ge ce TX 220 t— Zo = lim (@") $2" + a8!) =n aft, ae otf 29) =n-a7}, 6s gy fi(e) =n art, é f(a) =23 3. f(z) = a 6 F(x)=-, #0 f@e)=s, A 6.1.5. f(z)= vz, 2>0 dds, Legyen ao egy tetsz6leges pozitiv szém. Ekkor on VE~V% _ y (VER VFO) Vet VF0) _ lim YOY" _ jj LYE ROVE vi st Faq 220 (x — 29)( Vz — fo) Z— 2 1 i eg ee ae = 1 Gom\a— vm) 2, e— Jan he , 1 = f(t) = = 20" 6.1.6. f(r) =3/z, c>0 6.1.7. f(x) =sin(x) Megoldds. Ha xo egy régaitett valos sz4m, akkor asin (222 +29 sin | = ] -c08 | exért a derivaltfiiggvény f(x) = a Ve tim S8@—sin(zo) _ 5, a ee 70 a0 = 0 . [| &—2o sin f 2 zt+a 2x9 = Jim | ——~_ - cos | ——“*] | =1- cos (2) = cos(zo). onto 2 2 Itt felhaszndltunk egy ismert trigonometrikus azonossdgot és egy, a 4.3 feladatban targyalt hatarértéket. Ezért f'(xo) = cos(ao), 6s igy f(x) = cos(x). 6.1.8. f(x) = cos(x) 6.1.9. f(x) = |x| Megoldds. Harom esetet kell megkiilénbéztetniink. 1. Ha 2g > 0, akkor [2] — lim = lim rt L-To rr L— TO38 I. ANALIZIS 2. Ha zo < 0, akkor tim LSE gg B= SOd one a 3. Ha xo = 0, akkor a jobb és baloldali hatarértékeket kiilén kell vizsg4lnunk: = 10) yn BE =-1. ie Ot 0 eo eR eo =o A lim ial hatarérték tehat nem létezik, ezért |x| a 0 pontban nem differencidlhato, egyébként pedig 1, har>0 (\2l)' = -1, har<0. 6.1.10. f(x) = |x — 2 6.1.11. f(x) = |x? - 1] 6.2. Feladat. Hatarozza meg a megadott fiiggvények derivaltjait! Hasznailja fel az alapveté elemi fiiggvények derivaltjainak ismeretét és a dif- zabalyokat: (itt a,c valés és a pozitiv konstans) Fe f if ce c 0 cos(z) | —sin(z) a [aa | tele) oud (ft+al afta & e ee) | aay (e- frees at | a®-In(a) |] arctg (2) a eglafogtteg m(z) | + | arcotgte) | 4s (2 ee so) 7 loga (x) ae arcsin(x) sin(x) | cos(x) |} arecos(x) 6.2.1. f(x) r>0 1 . +04 V2, Megoldas, Mivel f hatvanyfiiggvenyek dsszege, ezért clisrér Atirjuk a tagokat x a F@) al +a1 +217) alakra. Tehat : 1 Soha? tliat go = 6.2.2. f(x) =te(z), oF 5 tkohakeZcovények differencidlhényadosa 39 A tangensfiiggvény derivalaséra vonatkoz6 szabalyt levezethetjiik a hényadosfiiggvény -l4si szabdlydnak sogits6gével: eae (28 i _ sin'(2) - cos() ~ sin() - cos’(e) a cos(x) cos(:r) - cos(x) — sin(x) -(—sin(x)) _ cos®(w) + sin°(a) _ cos*(x) a cos?(x) ~~ cos?(x)" 1 1+ x f (0) =In(x) + & + cos(z) 5.2.6. f(x) =arctg(x) + Ver +e7 +3 6.2.7. f(x) =2-sin(z) -cos(x) ” 028. f@)= poe + s+l 6.2.9. fle) = Ss 6.2.10. ite) = 38) a W211. f(z)=a-e 4 6.212. f(a) = E ser 6.3. Feladat. Hatérozza meg az alabbi Osszetett fiiggvények derivaltjat! Cimutatds: Az dsszetett fiiggvények differencialasdra vonatkoz6 szabaly: (fog) =(fiog)-g! 6.3.1. f(x) =sin(x?) Megoldds. A kiils6 fiiggvény a szinuszfiiggvény, a belsé fiiggvény hatvanyfiiggvény. Tehat J'(w) = sin'(«?) - (2?) = cos(a?) - 2x. 6.3.2. f(x) = sin?(x) Megoldds. A kiils6 fiiggvény hatvanyfiiggvény, a belsd fiiggvény a szinuszfiiggvény. Tehat f'(x) = (sin?(x))' = 2sin(x) - sin’(x) = 2- sin( 6.3.3. f(x) = sin?(x?) + cos(x) = sin(2x).40 I_ANALIZIS Megoldds. Itt f tébbszdrdsen dsszetett fiiggvény. A kiils6 fiigevény hatvanyfiiggvény, a rékévet- kez6 trigonometrikus, majd a belsé fiiggvény ismét hatvanyfiiggvény. Tehat f(a) = 2+ sin(x?) - sin'(2?) - (x2)! = 2-sin(x?) - cos(x?) - 2¢ = 2a sin(22”). 6.3.4. f(x) = In(x?) Megoldds. Hasznélhatjuk az dsszetettfiiggvenyek derivalaséra vonatkoz6 szabélyt: i i 2 f'@) = yi 2e=z, ahole 40 vagy felhasznélhatjuk, hogy f(c) = In(2?) = 2In|z|. Ekkor: 2- : ‘ har>0 2 f(a) = ise = =, 00. -(-1), haz <0 ia 6.3.5. f(x) =In V2? +1 6.3.6. f(x) =In(x + V2? +1) 6.3.7. f(x) =In(In(a)) + 6.3.8. f(x) =In (ts (5)) 6.3.9. f(x) =In(1 +2") 6.3.10. f(x) = arctg(x”) 6.3.11. f(z) = ein(z) 6.3.12. f(x) = elle) 6.3.13. f(x) = sin(e”) 6.3.14. f(x) = In(e*) 6.3.15. f(z) = In2(e") 6.4. Feladat. Legyenek h és g fiiggvények, h(x) > 0. Hatarozza meg az f fiiggvény derivaltjat, ha Sle) = (r(2)) Utmutatés: Alakitsuk at az f fiiggvényt felhaszndlva a b = el) azonossdgot! f(a) = (m2) - (etaeren = este) inth(e) 9(z) ezért fia) = e900) (4) Ia) +918) ay we) = = se) (g(@)-Inthte)) +960) me) (2)ny lulés fiigguények differencidlhdnyadosa 41 64.1. f(z) =a",a>0 goldds. f'(x) = (a®Y = [(2is) Y= (erm)! = oF n(a) = a® -In(a). 6.4.2, f(x) = (In(x))?, 2 >1 egotds, f(x) = [(e0ee)"]’ = (entanen)! = (n(ayy®- (: -In(In(e)) +2 a ; *) : 6.4.8. f(a) = (sin(z))*©), ahol sin(x) > 0 feyoldds, f(a) = (ex tains)! a = (sin(x))"@ « (- sin(2) « In(sin(2)) + cos(zz) - aa : cos(2)) : 6.4.4. f(x) =27, r>0 6.4.5. f(z)=2", e>0 6.4.6. f(2)=2), ¢>0 6.4.7. f(x) = (arctg(x))", r>0 6.5. Feladat. Allapitsa meg, hogy differencidlhaté-e a megadott fiiggvény az x9 pontban! Utmutatds: Ha sziikséges, akkor vizsgalja meg, hogy bal- illetve jobboldali differenciél- hanyadosok megegyeznek-e az adott pontban! 6.5.1. f(2)=1—e-*, a =0 Megoldas. f'(z) = a—1, hac<-l 6.5.2. zo=—1, f(z) = {: Stet Ue Megoldés. Vilagos, hogy a7) _ J 28, hax<—l w= { hax >-1, de az x = —1 esetben oie 2 me at in, FOHFCY tin @HDHO yy SHEA _ mi ta) ein ed esti gt és _ fin-fi-l) . stl ae ezért ebben a pontban f nem differencidlhato. 6.5.3. f(x) =|z|, 29 =042 L_ANALIZIS g, haz <0 6.5.4. =0, f(z)= : re aoe) ie haz >0 Megoldds. Mivel f nem folytonos az ao = 0 helyen, fay ott nem differencidlhaté. zt, hagsl 6.5.5. to=l r= ba ol, fle) (me hag >1 6.6. Feladat. Hatarozza meg a megadott fiiggvények n-ed rendtt derivaltjat (n € N)! Utmutatds: Ha n > 2, akkor az f fiiggvény n-edik derivaltjan az (n —1)-edik derivalt de- rivaltjat értjiik, és ennek jelélése f)., Szokés még a mésodik illetve harmadik derivaltat fi'-vel illetve f”-vel is jelé 6.6.1. f(z) =2*, n=k Megoldas. f'(x) = kak-1, f(x) = k(k - Tyee nei fH =k, 6.6.2. f(z)=e", nEN 6.6.3. f(r)=e%, nEeN 6.6.4. f(x) = xe", n= 100 6.6.5. f(x) =2e7*, n= 100 6.6.6. f(x) =In(x), n= 100 6.6.7. f(x) =sin(z), nEN 6.6.8. f(0)= *, neN 7. Differencidlszamités alkalmazésai 7.1, Feladat. Hatarozza meg az alébbi fiiggvényhatarértéket a L’Hospital-szabaly segit- ségével! Utmutatds: Legyen az f és ag fiiggvény az a hely egy kérnyezetében (esetleg a-t kivéve) differenciélhato, lim f(z) =0, lim g(z) = 0, és ebben a kirnyezetben g(x) #0. Ekkor Pass = 1 tim £® = tim LO) roa g(a) 20 g(x) amennyiben a mésodik hatarérték létezik. A szabély ugyanigy alkalmazhato akkor is, ha lim f(2) = 00 68 jim g(2) = oo, Specidlisan, az a hely lehet oo vagy —90 is, ekkor a sz6banforg6 kérnyezet |e, oo illetve | — 0, ef alaka. 71a. jim 4 200 e Megoldés. Mivel a > 00 esetén a szdmlalo és a nevez6 is végtelenbe tart, és mind a szamlalo mind a nevez6 derivalhato, ezért alkalmazhaté a L'Hosptial-szabaly: im “= lim 4 =O, aotoo eF woo eTDifferencidlszdmitds alkalmazdsai 43 fegoldds. Mivel x — 1 esetén a szAmlalé és a nevez6 is a zérushoz tart, és mind a samlélé mind nevez6 derivlhat6, ezért alkalmazhaté a L’Hosptial-szabély: 3 3. limz-e7 210 \Megoldds. Kiilén kell vizsgélnunk a bal- és jobboldali hatarértéket. Egyrésat lim z-e7¥/* =0-0=0, ant nasrészt viszont =e 1/2 e " l/r . é€ s i -ifz lim 2-e7¥? = jim = lim lim -e7/? = ~co, z—0— r—0— 1 a0— r—0— x x? cehat ez a hatarérték nem létezik. Megjegyezziik, hogy itt a L’Hospital-szabély egyoldali hatér- ertékekre vonatkozé valtozatat hasznaltuk fel. a . 1 1 Megoldds. Egymés utén kétszer alkalmazzuk a L’Hospital szabélyt: 1 e-l-2_, e—1 & 1 im =i =i =i a tin, (2 =) inte) ~Merige]@ Meters 73 7.1.5. lim (; +m) 20+ \a Megoldés, im (4 = ki 1/2 =i We, lim (3 +1n(2)) = lim, (ine ) +In@)) = lim, Ife 0+ ele. (_ lz 1 = lim In = lim, In} ——~—_ | = lim In(e*) = 00 a—0+ a0+ 1 20+ = “a . In(1 + e% 4 6. tin T—-00 x 3? — 22 TAT. lint z—0 £ . _In(x) 6 7.1.8. im, ve In(1 71.9. lim BO+2) z—0 x44 I. ANALIZIS . 1 —cos(2a) 7.1.10. jim, T= cos(dz) 71.11, tim ee acta 20 i 1 1 7.1.12. kim, (as = =) 7.1.13. lim = eae 1 z0\a — sin(r) 7.2. Feladat. frja fel az f fiiggvény gérbéjének (xo, f(ao)) pontjahoz hizhaté érinté egyenes egyenletét! Utmutatds: Ha f differencidlhat az xo helyen, akkor az (zo, f(«o)) ponthoz hizott érinté y = m-2 +b alakit egyenletében m = f'(xq). Mivel az (xa, f(zo)) pont rajta van az egyenesen is, {gy f(x) = m+ xo + b, tehat b kiszamithat az (xo) = f"(ao) «20 +b dsszefiiggésbél. Az érintd egyenlete tehat y — £(x0) = f'(20)(# — 0). 7.2.1. f(x) =In(1 4%) és xo =0 Megoldds. Most a girbe (xo, f(o)) pontja a (0,In(1+e°)) = (0,1n(2)) pont. Az érinté egyenlete y=me +b, ahol m= f'(0). Mivel H =(ma 7) : aad 1 rd fe) = (nd +e) = Tae igy f’(0) = m = 1/2. Keressiik a b értéket tigy, hogy a (0,In(2)) pont kielégitse az egyenes egyenletét: In(2) = (1/2) -0 +8, tehat b = In(2) — 1/2. Ezek alapjan az érinté egyenlete 1 1 y=5 +2 +In(2) — > 72.2. few Mea = 5 22.2. HrtTésm=5 Megoldds. Most (x0, f(xo)) = (1/2,5/2), és f!(a) = 1-1/2? miatt maf (2) -1- gems Teljesiilnie kell az 5/2 = —3-(1/2)+b dsszefiiggésnek, {gy b = 4, és az érinté egyenlete y = —32+8. 7.2.3. f(x) = 24 — 22? 6s 29 =2 7.2.4, f(a) = V2? +1 6s a =2 7.25. Ff 7.2.6. f(e) =In(1 +2”) és m =1 ay=e+e*ésm=l 4 7.2.7. f(x) =sin(x) 6s a = ; aa 7.2.8. f(z) és ao =17. Differencidlszdmitds alkalmazésai 45 7.3. Feladat. Végezze el az alabbi fiiggvények teljes vizsgélatat! Utmutatds: Fiigevényvizsgélat soran az alabbi jellemz6ket szokis megvizsgélni: . értelmezési tartomany, szakadasi helyek, . tengelymetszetek, paritas, . helyi szélséértékek, monotonitdsi szakaszok, inflexiés pontok, konvex, konkdv szakaszok, hataérértékek az értelmezési tartomdny hatdraindl és a szakaddsi helyeken, aszimp- totak, . értékkészlet, bra. 7.3.1. f(z) = In(1+e7) Megoldés. L DSR 2, A fiiggvény grafikonja a fiiggdleges tengelyt az f(0) értéknél metszi: f(0) = In(1 +) = In(2), a vizszintes tengelyt pedig a fiiggvény zérushelyeinél. Mivel f(a) =0 @ In(L+e%)=0 & In(L+e%)=In(1) & 1+e7=1 © e* =0, QukwNe won ami lehetetlen, igy nincsenek zérushelyek. 1 3. Mivel f(—z) = In(1+e7*) és — f(x) = In (5) , ezért f(—2) # f(x) és f(—2) # -f (2), tehat a fiiggvény nem pdros és nem paratlan. 4. Hatérozzuk meg a fiiggvény els6 derivaltjat: MO Te A fiiggvénynek szélsdértéke lehet azokban a pontokban, ahol f(z) = 0, ami eben az esetben lehetetlen, nincsenek helyi széls6ért¢kek. Mivel f(z) > 0 minden « € D; esetén, ezért a fiiggvény szigordan monoton névé6 a teljes értelmezési tartomanyan. . Térjiink ra a masodik derivalt vizsgélatara: f"(z) Pa on od ~a+e? tehat f(x) #0, és igy a fiiggvénynek nem lehetnek inflexiés pontjai. Mivel minden « € D; esetén f(x) > 0, ezért az f fiiggvény a teljes értelmezési tartomanyan konvex. 6. A fiiggvénynek nincsenek szakadasi helyei, és 0. lim, In(1 + €*) = 00, lim In(1 + e”) Ezutan hatdrozzuk meg a fiiggvény aszimptotait. Emlékeztetdiil, egy y = ax + b egyenletii egyenest akkor neveziink az f fiiggvény aszimptotajanak, ha im (F(2) ~ (a2+)) =0 vagy tim (f(2) ~ (ar +b) =0 Ha léteznek ilyen egyenesek, akkor az a értékét megkaphatjuk az a= lim fe) illetve a= _ lim £(@) zoo oF r=00 ©46, I ANALIZIS dsszefiiggések alapjén, ezutén pedig kiszAmfthatjuk a b= Jim (f(c) ~ az) iletve = im, (f(x) — a2) értékeket. Megjegyezuiik, hogy Ietezhetnek = @ egyenlett fiiggdleges aszimptotak is, ha lim [f(2)| = 00, de ennél a konkrét figavénynél e az eset nem meriil fel. Tehat tim £9 = jim HO+ED ao B00 x és lim (f(¢)—2) = lim (In(1+e%)—a) = lim (In(1+e")—In(e®)) = lim In ¢ ae ) =0, 200 400 00 ‘t—00 ad {gy az y = x egyenes aszimptotaja a fiiggvénynek x — oo esetén. Ezen kiviil um £2). jim BOE z a0 £ 2-00 =0 lim (f(@) ~ 0-2) = lim, In(1 + €*) = 0, ezért az y = 0 egyenes aszimptotaja f-nek « — —oo esetén. ye Mh, 8. A kapott eredmények alapjén Abrazolhatjuk a fiiggvényt: 2x 7.3.2. 2) = — 2. f(x) (-1p Megoldds. 1. Dy =R\ {1}. 2. f(0) = 0 és f(x) = 0 pontosan akkor, ha # = 0, tehat a fiiggveny grafja atmegy a (0,0) ponton. 2 3. f(-2) = we igy f(—«) # f(x) és f(—x) # —f(a), tehat a fiiggvény sem nem paros, sem nem pératlan. 4. Mivel hon. OED f(z) = @-p cabrt # = —1esctén f"(xr) =0. Vilégos, hogy f" azz = 1 helyct kivéve folytonos, {gy biztosan azonos el6jeli a] — 0, —1[, |- 1, 1[ és ]1, 00] intervallumokon, ezen el6jel meghatérozaséioz elég az intervallum egyetlen pontjaban meghatéroznunk a fiiggvény 6rték¢t. Hasanos Iehet, ha a kapott eredményeket egy tablizatban ésszefoglaljuk.os, an 102 Differencidlszdmitds alkalmazdésai 47 x |[}=co,-1[| -1 | J-1,1[ | 1 | Jt, 09 ff - 0 + x = =1/72 f % lok.min. . xT N A \, és / szimbélumok az jelélik, hogy a fliggvény az adott intervallumon szigortan mono- ton csékken illetve né, Megéllapithatjuk, hogy f-nek az x = —1 helyen lokalis minimuma van, ennek értéke ~1/2. 5. Mivel - de +8 f(a) = (e@- 1)” fgy f(x) = 0 pontosan akkor, ha « = —2. Azt, hogy az egyes szakaszokon milyen a masodik derivalt el6jele, szintén egy tablazatban foglaljuk dssze. x || ]-co,-2| -2 | ]-2,1[ | 1| [oof fl is 0 + X[ + ~4a/9 f a inflpont| ~ [| ~ A ~ és ~ szimbélumok az jeldlik, hogy a fiiggvény az adott intervallumon konkév illetve konvex. Megillapithatjuk, hogy f-nek az 2 = —2 helyen inflexiés pontja van. 6. Meg kell vizsgalnunk a fiiggvény hatérértékét x > 00, « + —00 és x — 1 esetén: aoe avo (e—-1e ol. Gap = 0, lim zor Qa (x— 1)? = 00. A fiiggvénynek az x = 1 egyenleti egyenes fiiggdleges aszimptotaja, az y = 0 egyenes pedig vizszintes aszimptota « + 00 68 «+ —00 esetén. 7. Ry =[-1/2,00f 8 7.3.3. f(z) =2-e7V? Megoldés. 1. Dp =R\ {0}. 7. ébra 2. f(0) nem létezik, és f(x) = 0 egyetlen értelmezési tartomanybeli « esetén sem teljestil. 3. f nem p4ros és nem paratlan.