Balogh Csilla Avar kori ló, lovas és lószerszámos temetkezések a Duna–Tisza közén

"In terra quondam Avarorum ..." : ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. Születésnapjára.

Szerk. Somogyvári Ágnes, Székely György. Archaeologia Cumanica : 2. 2009. 9-42.

9.

Az egész steppe-zónában széles körben, hosszú időn át szokás volt a halott számára a másvilágra küldeni
a halotti tor maradványait, különböző tárgyakat, és ezek mellett áldozati állatokat is. Ez utóbbiak körébe
sorolhatók a halottal együtt eltemetett egész és részleges állatok, a lószerszámok, mint a ló jelképei,
valamint a fog és csont attribútumok is.

A kora avar korra jellemző részleges lovas temetkezésre Ázsiában nem találni jó példát, e rítus
gyakorlatilag előzmény nélküli a IV–V. században jelent meg a dél-orosz steppén. A lószerszámos
temetkezés pedig előfordul a Kárpát-medencében germán környezetben is.

13.

Valamennyi lovas sírt egybevetve, azok döntő többségében egész ló feküdt, s feltételesen ide sorolható
az a kilenc makkoserdei sír is, melyek leírásában egyszerűen csak lócsontokról esik említés. Öt esetben
részleges lovas sírról van szó. Mindkét változat csakis férfisírokban fordul elő. Ezeken kívül egy–egy férfi
és női sírban a lókoponyák és kettő női sírban a lófogak mint attribútumok jelennek meg (vö. 1.
táblázat). Egész ló: A lovastemetkezések leggyakoribb formája az egész avar korban.

Egész lovat csak férfiak mellett találunk, s ezekben a sírokban a lovon kívül egyéb áldozati állat nem
fordul elő.

16.

Részleges ló: A rítus Ázsiában az avarok távozása után sem honosodott meg, a Kárpát-medencei
részleges lovas temetkezéseknek nincs párhuzama ott. Bóna István szerint a szükség vezette rá az
avarokat (az eltemetett felszerszámozott harci paripa és a halotti toron feláldozott ló egybekötése) az új
szokásra, és a formával valahol Kelet-Európában ismerkedtek meg.68 A kelet-európai steppén a
részleges lovas temetkezés szokása a hun mozgalom idején tűnt fel az alán vagy a hun sírokban, mint
ahogyan pl. a jól ismert Pokrovsk 36. kurgán 2. sírja mutatja.69 Kárpát-medencei hun temetkezésből is
adatolható most már a szokás előfordulása: Üllő határában (Üllő 9. lelőhely) nemrégiben feltárt két hun
kori sír közül az egyik részleges lovas temetkezést tartalmazott lószerszámokkal.70 A kora avar kori
részleges állat temetkezések többsége a Tiszántúlról került elő.

Mindössze három lelőhelyről 6 kora avar kori, önálló lósírt ismerek a Duna–Tisza közéről, amelyek
területi elhelyezkedése semmiben sem különbözik a korai lovas temetkezésektől (2. térkép).

17.

Az önálló lósírok párhuzamai Belső-Ázsiából, Tuvából (Mongun-Tajga, Kokel87) és az Altaj-vidékéről

(Kudyrge, Kuraj88) ismertek.
18.

A halotti áldozatok körébe tartozott, jelképes tartalommal bírt az a szokás, amikor a temetés alkalmával
vagy utána, a sírba helyezték a lószerszámot vagy annak egyes elemeit anélkül, hogy a lovat egészben
vagy részben is a sírba tették volna.

A Kárpát-medencében a lószerszámos temetkezés néhány, VI. század végére és a VII. század elejére
keltezthető germán sírból is adatolt. Előfordul a Tiszántúlon gepida…