Méh: A „belső bölcső” biztonsága a mi

felelősségünk?
(élvezetes interjú Kriston Andreával)

Hogyan képzeljük el a méhünket?

A méhtest a medencénk közepén elhelyezkedő, körte formájú női szerv, a termékenység

szimbóluma. Legnagyobb részét kívülről a hashártya borítja, ezáltal viszonylag védett. A
legtöbb esetben enyhén a húgyhólyag felé dől – ám előfordul, hogy helyzete eltér az
átlagostól. Lehet hátrahajló, ekkor hossztengelye inkább a hüvelyével egyezik.

A hátrahajlás mértéke szerint négy állapota fordul elő: a függőlegestől előrébb billenő, azzal
egyező, kissé hátrébb hajló, és hátra, a bélfalhoz közelítő. Ez utóbbi nagyon ritka, a négyféle
helyzet közül csak ez számít rendellenesnek, mert a székletürítést vagy a teherbeesést
gátolhatja, illetve fájdalmat okozhat a szexuális együttlét során.

Fontos tudnivaló, hogy a másik három állapot semmilyen problémához nem vezet! Nem
gátolja a megtermékenyülést, nem okoz menstruációs görcsöt. A hátrahajló méhtest szervileg
teljesen egészségesnek tekinthető, de nem árt óvatosnak lennünk, hiszen ez a helyzet jobban
hajlamosít a méh tartószalagjainak meggyengülésére.

Ennek eredménye az, amikor a méhtest a hüvely felé mozdul, majd a méh tartószalagjainak
további gyengülésével a hüvelybe is csúszhat (méhsüllyedés), később pedig megjelenhet a
hüvelybemenetben (méhelőreesés). A korábban említett óvatosság alatt a női szervek
védelmét értem, amelyet egyébként minden nőnek érdemes szem előtt tartania. Nőiesebb
életstílusra kellene berendezkednünk.

Hogyan jellemeznéd a nőies életstílust?

A mi testünk lágy, gyenge (nőies) kötőszövetből épül fel, ezért a kemény fizikai munka nem
nekünk való. A női medence sérülékeny: folyamatos változásnak van kitéve. A természeti

1
népeknél még él a munkamegosztás: a férfi megy el a nagyvadért, és ő cipeli haza. A nő
inkább a ház körül tevékenykedik, és neveli a gyermekeket. Jó lenne, ha ezt mi is
hasonlóképpen tudnánk megoldani.

Tehát ne mi cipeljük haza az akciós mosóport, és a fitneszteremben ne vasakat emeljünk

testedzés céljából. Inkább nőies, női testre szabott mozgásokat végezzünk, amelyek
figyelembe veszik és nem veszélyeztetik a belső szerveink épségét. Várandósság esetén
persze nem kerülhetjük el a méh szalagjainak fokozott terhelését. Amikor a kicsinket várjuk,
fontos elfogadnunk azt, hogy életvitelünkön változtatnunk kell. Lényeges lenne, hogy ezt a
környezetünk is megértse.

A mai világban nem evidens, hogy a kismamáknak tisztelet jár. Ezért én azt gondolom, hogy
nekünk, nőknek meg kell tanulnunk kérni. Kérjünk helyet a metrón vagy pár perc szabadidőt
a munkahelyen, hogy felfrissüljünk, és bátran kérezkedjünk előre a postán!

Mi történik a méhtesttel a kislánykortól kezdve a menopauzáig?

A női szervek már a hetedik magzati héttől kezdve fejlődnek a kislány testében. Fejlődésüket
nagyban meghatározza, hogy a mama és a papa kislánynak vagy kisfiúnak várja-e a
gyermeket!

Hogyan?

A pici 7-8 hetes korától tulajdonképpen hormonfürdőben úszik, és nemi fejlődésére a mama
érzelmei, elvárásai, hormonrendszere hatással van. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy
a magzat méhen belül már érzékeli az elvárásokat. Ha ezeknek nem tud megfelelni, akkor kárt
szenvedhet a nemiségével való azonosulása, és ez eltolódhat kissé nőiesebb vagy férfiasabb
irányba.

Azt gondolom, hogy nagyobb alázattal érdemes várni a gyermekeinket: azzal biztosítjuk az
egészséges fejlődést, ha nincsenek konkrét vágyaink, hogy kisfiút, vagy kislányt szeretnénk.
Jobb, ha a megérzéseinkre sem hallgatunk addig, amíg azok nem biztosak! Adjuk meg a
kicsinek azt a szabadságot, hogy az lehessen, aki.

2
A megszületést követően a méhtest egészen addig passzív állapotban van, amíg nem
jelentkezik az első menstruáció. Már nem sokkal az első menstruáció előtt jelentős változások
játszódhatnak le egy kislány testében, észre lehet venni, hogy beindul a hónaljszőrzet és az
emlőmirigyek fejlődése, illetve ciklusosan több lesz a kiürítendő vizelet. Ha egy anya figyel
ezekre a jelekre, tudhatja, hogy kislánya hamarosan menstruálni fog.

Nagyon fontos, hogy a mamák felkészítsék a gyermeküket, hogy megtanítsák őket arra, hogy
mindez jó érzéssel, büszkeséggel is átélhető. Ezzel szemben sok anyuka riadalmat kelt éppen
felnőtté érő gyermekében. Ha például azt meséli, hogy neki mindig fájdalommal járt a
menstruáció, akkor attól kezdve a kislány is azt gondolja, vele is ez fog történni.

Ha valamit elutasítunk, valamitől félünk, görcsölünk lélekben, akkor gyakran előfordul, hogy
a menstruáció is görcsössé válik. Fontos tudnunk, hogy bár a méhtest görcsösen húzódik
össze, és ez fájdalommal jár, maga a szerv többnyire nem beteg! Inkább valamilyen lelki
hárításról van szó.

A méhtest ettől kezdve rendszeres időközönként felépíti a nyálkahártyát, és ha félidőben nem

következik be a petesejt megtermékenyülése, vagy az nem ágyazódik be, akkor a
nyálkahártya leválik, kilökődik. A menstruáció során a szervezet lebontja azokat a szöveteket,
amelyek a kicsi életben tartását biztosították volna. Ez általában ötvenéves korig zajlik,
valakinek később, valakinek hamarabb következik be a menopauza. (A méh tartószalagjai a
hormonális hatások megszűnésével ilyenkor hajlamosak leginkább a meglazulásra).

A menopauza

Az utolsó menstruáció időpontja szintén érzelmi hatás alatt állhat. Ha egy nő hamarabb
lezárja a szexuálisan aktív életszakaszt, akkor hamarabb befejeződhet a havi vérzése. Annak,
aki testileg és lelkileg nő, nőies marad, tovább fennmarad a ciklusa.

A hormonális működés nagy védelmet jelent a nőknek. Hiszen a természetnek az a célja, hogy
amíg a megfoganásra képesek vagyunk, legyen annyi erőnk, hogy a gyermeket felneveljük. A
menopauza után sok nő tapasztalja fizikai erejének csökkenését. A női szervek elkezdenek
visszafejlődni: a méhtest sorvad, a hüvelynyálkahártya vékonyodik.

3
Lényeges, hogy egy nő ne azonosítsa a nőiségét ezekkel a testi változásokkal. Szép feladat
ilyenkor átértékelni a nőiségünket. Keressük meg a folyamatban azt, amit ajándékozni tud
nekünk. Egy érettebb nő sokkal színesebb, több tapasztalattal rendelkezik, és a szexualitásban
is szabadabb, mint fiatal korában volt.

Jó lenne ünneppel köszönteni azt, hogy új életszakaszba léptünk. Akkor lehet ezt megtenni, ha
korábban, a termékeny éveinkben megéltük azt, amire igazán vágytunk (például a szerelmet, a
szülést). A hőhullám is gyakran lelki okból keletkezik: ha a menopauza idején döbbenünk rá
az elszalasztott lehetőségekre.

Mi történik a méhtesttel szex közben?

Amikor csúcsélményt élünk meg, akkor a női szervek összehúzódnak. Ez a mozgás segíti a
megtermékenyülést. A pulzálva összehúzódó hüvely ugyanis továbbjuttatja a belövellő
hímivarsejteket. Kismamaként ugyanez zajlik le, bár a megfoganás már megtörtént.

Sok szülőt félelemmel tölt el, hogy vajon nem tesz-e rosszat a babának, hogy a méhtest
összehúzódik és ráfeszül. Szakemberek szerint nem! A babát ilyenkor ugyanolyan hormonok
öntik el, mint a mamát. Nagyon kellemes, nagy szeretetérzés, eksztatikus élmény. Ő otthon
érzi magát ebben, hiszen ő is abból az energiából jött létre, amely az aktus során keletkezik.

Ha az orvos tilt a szexuális élettől, érdemes rákérdezni arra, hogy ez csak az aktusra
vonatkozik-e, vagy magára az orgazmusra is. Ha csak az előbbire, akkor számtalan egyéb
szerelmi fortély bevethető, ami csak jót tehet nekünk és a babának is.

Mikor keletkezik daganat a méhben?

A mióma a méhfal olyan jóindulatú burjánzása, amely látszólag ok nélkül keletkezhet, és

látszólag ok nélkül visszafejlődhet. De pszichoszomatikával foglalkozó szakemberek azt
figyelték meg, hogy a mióma megjelenésekor többnyire valamilyen, a termékenységgel
kapcsolatos feszültség van bennünk.

Ez akár azt is jelentheti, hogy a munkában nem tud kiteljesedni a kreativitásunk, vagy ha nem
teljesül ki a hobbira való igényünk (ami szintén termékenységi tevékenység). Az is fontos,

4
hogy a baba iránti vágyunk ne hatalmasodjon el rajtunk. Ha valaki régóta, mondjuk tíz-tizenöt
éve küzd babáért, előfordul, hogy szinte „műbabaként” létrehoz egy kinövést azon a szerven,
ahová a babát várta.

Ha észrevesszük magunkon a feszültséget, fontos tudnunk, hogy ez beindít egyfajta belső

kommunikációt. Ezért fontos, hogy menjünk el az orvoshoz, de közben érdemes
önmagunkban is megkeresni az okot.

Miért van az, hogy sokszor nehezen fogan meg a baba?

Ennek több oka lehet. Nézzük most csak a stresszt! A stresszkeltő hormon funkcionális
meddőséget okozhat. Ez tulajdonképpen a női testet védi, hiszen a természetnek nem célja,
hogy például egy olyan állat megfoganjon, amely létveszélyben van. De a mi szervezetünk
nem tudja, hogy mi jelent létveszélyt.

Lehet, hogy azért vagyunk feszültek, mert nem tudjuk, hogy hogyan neveljük majd fel a
gyerekünket, de lehet, hogy csak a mindennapos túlhajszoltságtól. Meg kellene keresnünk a
feszültség okát, és megpróbálni lecsökkenteni azt. Ha a fa tetején rázkódik egy madárfészek,
oda a madár nem szívesen rak tojást. Az mindegy, hogy azért inog, mert egy kisgyerek rázza a
fa törzsét, vagy szélvihar miatt.

Nagyon lényeges, hogy a méhtest is egy stabil kis fészek legyen. Mi vagyunk felelősek ezért a
belső bölcsőért. Sokszor az alapfeszültséget még az is súlyosbítja, hogy nem jön a baba. Jó
lenne laza állapotban készülni a babára: ha adja a Teremtő, akkor jöjjön, ha nem jön, annak
pedig megvan az oka. De mi többnyire akarással akarjuk megoldani a babakérdést, és az
akarás is stresszkeltő hormonokat termel. Ez a helyzet tulajdonképpen nagyon jó
önfejlesztésre ad lehetőséget. Képessé kell válnunk lélekben olyanná válni, hogy biztonságos
fészket tudjunk létrehozni a babánknak.

Interjúer és szerző: Dudics Emese

A cikk a Patika Tükör 2008. júniusi számában jelent meg, melynek weboldala
www.patikatukor.hu