Az osztrák-magyar kiegyezés előzményei

I. Megrendül a birodalom ereje

1.) Gazdasági nehézségek
- a vámhatárok megszüntetése →
 az olcsó magyar gabona és malomipar tönkretette az osztrák malomipart
 a vasútépítéssel a cseh vasipar fejlődött
2.) Politikai csőd
- tömegtüntetések
 Vörösmarty temetése (1855.)
 Március 15. megünneplése (1860.)
 Széchenyi öngyilkosságát követő temetés (1860.)
3.) Nemzetközi problémák
- olasz függetlenségi harc –
- a kisnémet egység valósul meg
↓
Ausztria elveszíti területei egy részét

II. Magyarország okai a kiegyezésre

- a birtokosok gazdasági nehézségei
 nem vállaltak hivatalt, nem volt jövedelmük
 a birtok jövedelme kevés volt a megélhetéshez
- a gazdaság fejlődése megállt
 a tőkések nem akartak befektetni a bizonytalan politikai helyzetben
- nemzetiségi elégedetlenkedések – elszakadási törekvések felerősödése

II. A kiegyezés előzményei

1.) Októberi diploma (1860)
- Ferenc József császár részleges önállóságot ad Magyarországnak
2.) Önkényuralom (1861-1865)
- az uralkodó feloszlatta az országgyűlést
3.) Az első magyar pártok
- FELIRATI PÁRT = feliratban fordul a császárhoz
 vezetője: Deák Ferenc
 cél: az áprilisi törvények visszaállítása
 módszer: megegyezés Béccsel
- HATÁROZATI PÁRT =
 vezetője: Teleki László
 cél: az áprilisi törvények visszaállítása
 elutasítják az alkut Béccsel
 nem hajlandóak a császár jóváhagyására várni, hanem saját hatáskörben,
határozat formájában valósítják meg a követeléseket Bécs beleegyezése nélkül
4.) Deák húsvéti cikke
- 1865. április Pesti Napló
- a megegyezés szándékát veti fel
- elismeri az osztrák birodalom fennhatóságát, a birodalom határain belül azonban
Magyarországnak teljes önállóságot követelt