Küzdelem a munkások helyzetének javításáért

I. A munkásság politikai tényezővé válik

- ipari forradalom → gyártelepek → munkások tömegei
- választójog fokozatos kiterjesztése
- harc a nők választójogáért (szüfrazsett-mozgalom)

II. Utópista szocializmus

- Utópia: egy jövőbeli, tökéletes emberi társadalomról szóló elképzelés.
- Szocializmus: jogi és vagyoni egyenlőség alapján elképzelt közösségi társadalom
 közösségi telepek létrehozása
 a vagyon igazságos elosztása
 a társadalmi különbségek megszüntetése
 mindenki anyagi biztonságban és jólétben él

III. A szocialista munkásmozgalom

- Társadalmi bázisa: a munkásság
- Célja: a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése vagy megszüntetése
- Formái:
1.) Szociáldemokrata pártok
- a munkások érdekeinek érvényesítése
 8 órás munkaidő
 fizetett szabadság és betegszabadság
 lakáskörülmények, munkakörülmények javítása
- a hatalom megszerzése: választások útján
- hatalom gyakorlása: a munkások érdekeit szem előtt tartó reformok bevezetése
2.) Marxizmus
- Megfogalmazói:
 Marx Károly
 Friedrich Engels
- Elméletük:
 a munkásság sorsa csak akkor változhat meg, ha megszerzik a hatalmat.
 a hatalom megszerzése: forradalmi úton
 a hatalom gyakorlása: kommunista társadalmi forma kialakításával
 a termelőerők államosítása (bányák, gyárak, bankok)
(államosítás: a termelőerőket elveszik az eredeti tulajdonosaiktól, és az
állam tulajdonába kerülnek)
 vagyoni egyenlőség
 nincsenek különböző társadalmi csoportok, mindenki egyenlő
3.) Anarchista pártok
- Elítélik az állam létezését:
 az állam nem más, mint a társadalmon élősködő szervezet
(pl. az adókon keresztül)
- Eszközük: merényletek a politikai vezetők ellen

IV. A keresztényszocializmus
- Kialakulása: Pápai levél 1891.
 a munkások helyzetének javítása
 a szociális problémák orvoslása
- Eredménye:
 keresztény pártok alakulása