Az ideiglenesség kora

I. A szovjet megszállás
1.) A megszállás politikai alapja
- 1944. február Jaltai konferencia:
 az antanthatalmak elismerik és tiszteletben tartják egymás megszállási övezeteit
 a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyeli a megszállt országokat
2.) Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon
- az országot háborús bűnösként kezelte
 az ország kifosztása (pl.: egész gyárakat szereltek le és vittek el)
 a civil lakosság kirablása
 emberek elhurcolása oroszországi munkatáborokba
("malenykij robot" = kis munka)

II. Az új államhatalom megszervezése

1.) 1944. december: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
 hadüzenet Németországnak, harc a fasizmus ellen
 a háborús bűnösök felelősségre vonása
 a politikai élet demokratizálása
 földreform
2.) 1944. december: Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben
3.) Ideiglenes Kormány megválasztása
- vezetője: Dálnoki Miklós Béla
- fegyverszünetet kért az antanttól

III. A földreform és az újjáépítés

1.) Földosztás
a) pozitívum: a parasztság évszázados álma teljesül
- megnőtt a kis-és középparasztság száma
- csökkent a nincstelen mezőgazdasági munkások száma
b) negatívum: kevés volt a föld → sok életképtelen törpebirtok jött létre
2.) Újjáépítés
- a romok eltakarítása
- 1946. augusztus 1.: új pénz kibocsátása (forint)

IV. A választások előkészítése. Pártok Magyarországon

1.) Független Kisgazdapárt
- vezetője: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc
- bázisa: középparasztság, iparosok, vállalkozók, értelmiség
- célja: független, polgári és demokratikus Magyarország
2.) Magyar Kommunista Párt
- vezetője: Rákosi Mátyás
- bázisa: a munkásság egy része, szegényparasztság
- célja: (nem publikus) a proletárdiktatúra kiépítése
3.) Szociáldemokrata Párt
- vezetője: Kéthly Anna
- bázisa: a munkásság
- célja: demokratikus többpártrendszer
4.) Nemzeti Parasztpárt
- vezetője: Veres Péter író
- bázisa: a szegényparasztság