2014. október 30.
, csütörtök Tudomány · Magyar Nemzet 17
Európai kutatók a megszorítások ellen
A tudatlanságot választották a kormányok – hangzik az uniós tudósok bírálata, akik felráznák hitehagyott kollégáikat
A gazdasági válság kitörése óta végrehajtott sorozatos költség-
vetési megszorítások az Európai Unió több tagországában is le-
hetetlen helyzetbe sodorták a természettudományos kutatókat.
Sokuk most elégelte meg a politikai döntéshozók szerintük tel-
jes tudatlanságról és közömbösségrõl tanúskodó viselkedését,
és tudósoktól szokatlan tiltakozó akciókba kezdtek fõként Fran-
ciaországban, Spanyolországban és Olaszországban.
n MOLNÁR CSABA
P ietro Zinni hiába tehetséges
neurobiológus, az olasz egye-
temeken végigsöprõ megszorítá-
sok miatt elveszíti állását, és esélye
sincs, hogy máshol munkát kap-
jon. Végsõ kétségbeesésében maga
mellé gyûjt néhány hozzá hasonló
állástalan kutatót (régészt, kémi-
kust, közgazdászt, kultúrantropo-
lógust és klasszika-filológust), és
gengszternek állnak. Olyan új
(dizájner-) kábítószert akarnak
elõállítani, amely nem illegális. Dõl
a pénz, de a bûnözésben járatlan
tudós figurák egyik kalamajkából a
másikba kerülnek. Ez az Olaszor-
szágban idén bemutatott Le tudok
állni, amikor csak akarok címû víg-
játék szinopszisa.
Noha a történet szürreálisnak
hangzik, a mögöttes társadalmi ba-
jok nagyon is valódiak.
A tudatlanságot választották –
ez a már több mint tizenháromezer
európai tudós által aláírt nyílt levél
tételmondata, amelyben az állami,
illetve az európai uniós vezetõktõl
követelik a kutatást ellehetetlenítõ
támogatási politika megváltoztatá-
sát. „A legtöbb [uniós] tagállam
politikai döntéshozói, az EU irá-
nyítóival egyetemben, teljesen el-
veszítették a kapcsolatot a tudo-
mány realitásával. Úgy döntöttek,
hogy ignorálják azt a hozzájárulást,
amellyel az erõs kutatási szektor
segítheti a gazdaságot, különösen a
válság által súlyosan érintett orszá-
gokban. Ehelyett drasztikus meg-
szorításokat vezettek be a kutatás
és fejlesztés területén, ezzel még
Füst és tûznyelv a rakéta oldalán
Az Antaresszel korábban nem volt gond · A startnál már látszott, hogy baj van
n MUNKATÁRSUNKTÓL
K atasztrofális anomália – kom-
mentálta az amerikai ûrhiva-
tal (NASA) szóvivõje az Antares ra-
kéta tegnapi felrobbanását (a bal-
esetrõl részletek a 14. oldalon). És
– tehetjük hozzá – meglehetõsen
költséges anomália a hordozóraké-
ta és a Cygnus teherûrhajó elpusz-
tulása: a kár legalább 200 millió
védtelenebbé téve az államokat az
újabb pénzügyi krízisekkel szem-
ben” – áll a nyílt levélben.
A levél ezután felsorolja, hogy a
politikusok a tudományos kutatás
gyakorlatilag összes jellegzetessé-
gét, létszükségletét és eredményét
tudatosan semmibe veszik. Ezek
közül a szerzõk szerint az a legfon-
tosabb, hogy a kutatás nem követi a
politikai ciklusokat, nem lehet úgy
támogatni, hogy már a következõ
választás elõtt kézzelfogható ered-
ményeket követelünk tõle. Emellett
azt is teljesen légbõl kapott várako-
zásnak tartják, hogy az üzleti szféra
egyedül eltartja majd a kutatói
szektort, és így már elõre csökkent-
hetõ a tudományos költségvetés.
Ehelyett éppen az alapkutatás ma-
gasan tartott állami támogatása
vonzhatja a magántõkét a fejlesz-
tésbe. Kiemelik, hogy az alkalma-
zott kutatás neve helyesen „alkal-
mazott alapkutatás” lenne, mint-
hogy alapkutatás nélkül nincs mit
alkalmazni. Ezért rendkívül káros
csak az azonnali ipari hasznosulású
vizsgálatokat támogatni.
– Úgy gondoljuk, hogy a tudo-
mányos kutatásra fordított erõfor-
rások nem megfelelõk arra, hogy a
kutatók megfelelhessenek a velük
szemben támasztott rendkívül ma-
gas elvárásoknak – írta lapunknak
küldött elektronikus levelében a
nyílt levél egyik fõ szerzõje, Gilles
Mirambeau, a Sorbonne Egyetem
AIDS-kutató professzora. – Ha a
megszorítások folytatódnak, az or-
szágok, amelyeknek valójában a
legtöbb pénzt kellene a kutatásba
fektetniük, ehelyett el fogják veszí-
dollár (személyi sérülés szerencsé-
re nem történt, bár a rakéta darab-
jai nagy területen szóródtak szét).
Korai lenne bármi biztosat
mondani a robbanás okairól: min-
den ilyen balesetet alapos vizsgá-
lat követ, amelynek ideje alatt ha-
sonló rakétát nem lõnek fel, már
csak azért sem, mert az Antares
kilövésére szolgáló indítóhely is
alaposan megrongálódott.
Nincs tudás tudomány nélkül, nincs civilizáció tudás nélkül – áll az október 17-i párizsi tudóstüntetés transzparensén
teni teljes tudományos kapacitásu-
kat. A rövid távú célok és az alkal-
mazás mindent felülíró szempont-
jai nem teszik lehetõvé, hogy fenn-
tartsuk a tudományhoz elengedhe-
tetlen magas kulturális színvona-
lat, és meggátolják, hogy bármi-
lyen „be nem tervezett”, tehát való-
ban újszerû tudományos ered-
mény születhessen. Pedig az embe-
riség fejlõdésében mindig is e két
tényezõ játszotta a kulcsszerepet.
A közszférában dolgozók szá-
mának általános csökkentését elõ-
irányzó uniós direktívákat számos
tagállam a kutatóintézetekben és
az egyetemeken végrehajtott nagy-
arányú leépítésekkel igyekszik ér-
vényesíteni. A dél-európai tagálla-
mokban különösen drasztikusak a
megszorítások. Spanyolországban
a tudományos támogatások a vál-
Egyelõre annyi bizonyos, hogy
a robbanás pár másodperccel a ki-
lövést követõen következett be, a
rakéta visszazuhant a kilövõhely-
re, majd egy még nagyobb tûzgo-
lyóban megsemmisült. Hozzáértõ
szemtanúk szerint a rakéta oldalá-
ból füst és lángnyelv csapott ki az
indítás után, és már a kilövés pil-
lanatában tudni lehetett, hogy
nem stimmel valami.
ság kezdete óta negyven százalék-
kal csökkentek, Görögországban az
egyetemek finanszírozását megfe-
lezték. Portugáliában az állami ku-
tatóintézetek felét a bezárás réme
fenyegeti. A nyílt levél szerint a ku-
tatói életpálya ellehetetlenítése to-
vább erõsíti az agyelszívást, a kuta-
tók elvándorlását a jobb élet remé-
nyében. Az utóbbi években érezhe-
tõen intenzívebbé vált az Európán
belüli migráció (a gazdagabb észa-
ki tagállamok irányában) és a teljes
kontinens elhagyása is, fõként
Amerika felé.
„A tudatlanságot választották,
de mi most emlékeztetjük õket er-
re, hiszen az ignoranciájuk a jö-
võnket veszi el. Kutatóként és ál-
lampolgárként nemzetközi hálóza-
tot hozunk létre az információ és a
javaslatok szabad áramlására. So-
Az üzemanyagként folyékony
oxigént és kerozint elégetõ rakétá-
val a teherûrhajót – a NASA meg-
bízásából – a virginiai Orbital
Sciences nevû vállalat juttatta vol-
na el a Nemzetközi Ûrállomásra
(ISS). A magáncég korábban két
hasonló küldetést is sikerrel telje-
sített ugyanilyen típusú rakétával,
és a tesztek során sem vetõdött fel
hasonló probléma.
Szerkesztette: Tóth Szabolcs Töhötöm
rozatos akciókba kezdünk állami
és európai uniós szinten is a nem-
zeti kutatás-fejlesztési infrastruk-
túra szisztematikus lerombolása
ellen” – zárják szokatlanul harcia-
san a nyílt levelet.
Az utóbbi hónapokban több
tüntetést is tartottak, fõként Fran-
ciaországban (legutóbb Párizsban,
október 17-én volt nagyobb szabá-
sú megmozdulás), de Spanyol-
országban és Olaszországban is.
Szeptemberben háromezer francia
kutató kerekedett föl munkahelyé-
rõl, és gyalog vagy biciklivel elza-
rándokolt a párizsi parlament elé,
hogy ott tüntessenek a megszorítá-
sok ellen. Útközben családoknál
szálltak meg, akik jelképesen örök-
be fogadtak egy tudóst egy napra.
Spanyolországban szinte már ha-
gyománya lesz a tudóstüntetések-
Kémrepülõ az X–37B,
vagy mûholdelfogó?
n CSÉCSI LÁSZLÓ
L assan két hete tért vissza
rendkívül hosszú küldetésérõl
az amerikai légierõ kísérleti ûrre-
pülõgépe, de még mindig csak ta-
lálgathatjuk, mi is volt a feladata.
Az amerikai ûrjármû közel két
évet töltött Föld körüli pályán, és
tizenhárom nappal ezelõtt landolt
Kaliforniában. Hogy mit csinált
ennyi ideig, azt csak az amerikai lé-
gierõ vezetõi tudják. Van, aki sze-
rint a világ bármelyik pontján be-
vethetõ kémrepülõ, esetleg bom-
bázó, mások szerint mûholdak fel-
bocsátására és ellenséges szatelli-
tek levadászására használják majd.
A Boeing által gyártott, X–37B
névre keresztelt jármû leginkább a
nemrégiben visszavonult ûrsik-
lókra hasonlít, ám azoknál jóval
kisebb: hossza 8,8 méter, szélessé-
ge 4,5 méter, a tömege pedig nem
egészen öt tonna. Természetesen
egy ekkora ûrhajó nem szállít uta-
sokat, irányítását a földi személy-
zet végzi.
Az ûrjármûnek ez volt a har-
madik küldetése, elõször hét és fél,
majd 15 és fél hónapot töltött Föld
körüli pályán, legutóbb pedig hu-
szonkét hónapot. A pontos útvo-
naláról nem közölt adatokat az
amerikai légierõ, de az amatõr
csillagászok nyomon követték
mozgását, és úgy látták, hogy közel
egy évig keringett változatlan pá-
FOTÓ: EUROPRESS/AFP/PATRICK KOVARIK
nek, az utóbbi években alkalman-
ként számos városban szerveztek
ilyen tiltakozó akciókat.
– Most a legfontosabb célunk,
hogy újraépítsük a motivált kuta-
tók nemzetközi közösségét, és fel-
rázzuk megcsömörlött és hiteha-
gyott kollégáinkat, hogy újult erõ-
vel védjék saját pozícióikat – vall
Gilles Mirambeau a terveikrõl. –
Követeléseink három pont köré
csoportosulnak: újra kell gondolni
a PhD- (doktori) fokozat értékét,
hogy az a valóban motivált és
tehetséges hallgatókat vonzza;
emelni kell a kutatói szerzõdések
idõtartamát és a kutatók fizetését,
hogy a kutatás nyugodt, biztos
megélhetést nyújtson; és enyhíte-
ni kell a kutatókra nehezedõ ad-
minisztrációs terheken. Hiszen õk
nem hivatalnokok.
lyán, körülbelül 275 kilométerre a
bolygó felszínétõl. Ebbõl egyesek
arra következtetnek, hogy az ame-
rikaiak azt tesztelték, hogy mennyi
ideig mûködtethetõ az ûrhajó
problémák nélkül.
A fellövéskor egyébként azt ál-
lította a légierõ, hogy a küldetés ki-
lenc hónapig tart majd, a célja pe-
dig újfajta navigációs eszközök
tesztelése lesz. Mivel az ûrhajó
több mint háromszor annyi idõt
töltött az ûrben a vártnál, rengeteg
hipotézis látott napvilágot a külde-
tés valódi céljáról.
Az egyik népszerû elmélet sze-
rint az X–37B egy olyan bombázó,
amely a világ bármelyik konflik-
tusgócát órákon belül képes meg-
közelíteni, és akár légicsapást is
mérhet a területre. A katonai szak-
emberek azonban nem tartják va-
lószínûnek ezt a lehetõséget, mert
mint elmondták, a területek meg-
közelítése és a megfelelõ pályára
állás olyan sok üzemanyagot igé-
nyel, hogy gazdaságtalanná teszi,
és talán el is lehetetleníti az ûrhajó
használatát. A legvalószínûbb,
hogy az X–37B valójában egy új
kémeszköz, amely a világ bármely
pontjáról képes adatokat szolgál-
tatni az Egyesült Államoknak. Bár
Amerikának rengeteg kémmû-
holdja van, a témában nyilatkozó
tudósok szerint pályájuk korláto-
zott, az ûrrepülõ ezeknél szaba-
dabban mozoghat a Föld körül.