2014. november 13.
, csütörtök Tudomány · Magyar Nemzet 17
Egészségügyi labor létesül a csuklónkon
Az okosórák érzékelõi valós idõben képesek adatokat küldeni fizikai állapotunkról, és ez nem csak nekünk ér majd aranyat
A mobiltelefonok és a tábla-
számítógépek után a csuklón
viselhetõ készülékek a hor-
dozható elektronika legújabb
divattermékei. Sokak várako-
zásaival ellentétben ezen
okosóráknak is nevezett esz-
közök vélhetõen nem afféle
miniatûr számítógépként, ha-
nem egészségi állapotunk és
fizikai életmódunk követõi-
ként lehetnek sikeresek. De az
is lehet, hogy végül lustasá-
gunk okozza majd a vesztüket.
n MOLNÁR CSABA
A karóra mindig kéznél van,
nem csoda, hogy a tudomá-
nyos-fantasztikus mûvek szerzõi
már a múlt század közepén is
kommunikációs eszközzé léptet-
ték elõ. A képregényhõs detektív,
Dick Tracy karórája videotelefon-
ként funkcionált, a Knight Rider-
ben a robotautó KITT sofõrjét ala-
kító David Hasselhoff is az óráját
mobiltelefonként használva be-
szélgetett a kocsival. Csakhogy
mire a technológia fejlõdése elérte
azt a szintet, hogy a kereskedelmi
forgalomban is megjelenhettek az
elsõ óraméretû mobilkészülékek,
a problémák is felszínre kerültek.
Ahhoz, hogy ezek valóban hord-
hatók legyenek a csuklón, nem le-
hetnek néhány centiméternél na-
gyobbak. Ez pedig komoly határt
szab a képernyõ méretének, az ak-
kumulátor üzemidejének, és szin-
te lehetetlenné teszi a szövegbevi-
telt, és nehézkessé a készülék ve-
zérlését.
A karóraként hordható számí-
tástechnikai eszközök mégis kere-
settek manapság (az Apple, a
Google, a Microsoft és az Amazon
Még három hét, és felszáll az Orion
A kilövõállásba gördítették az ûrhajót, amely majd embert szállíthat a Marsra vagy holdjaira
Miközben tegnap a média bolygóközi sztárja kétségtelenül az Eu-
rópai Ûrhivatal (ESA) üstökösre leszálló szondája volt, a NASA, az
amerikai ûrhivatal figyelmét valószínûleg már inkább egy másik
ûrjármû kötötte le. Amely azonban még el sem startolt a Földrõl.
n T. SZ. T.
H amarosan útra kész az Orion
ûrhajó. Nem a hatavanas
évek nyugatnémet filmiparának
termékérõl van szó (a televízió-
sorozatot Õrjárat a kozmoszban –
Az Orion ûrhajó fantasztikus ka-
landjai címmel egykoron a szocia-
lista Magyarországon is mûsorra
tûzték), hanem a következõ gene-
rációs amerikai ûreszközrõl.
Amelynek egyik célja, hogy embert
szállítson egy aszteroidára, majd a
Marsra vagy holdjaira.
Az Orion szerdán érkezett meg
a Kennedy Ûrközpont hangár-
jából a szomszédos Cape Cana-
veral légibázis indítóhelyére. A
tervek szerint innen fog elstartolni
december 4-én elsõ útjára a világ-
ûrbe – egyelõre asztronauták
nélkül.
Az Orion a nyugdíjazott ûrsik-
lóprogram után Amerika elsõ kí-
sérlete arra, hogy az ûrversenyben
visszaszerezze abszolút elsõségét:
bár a távirányítású ûreszközök
fejlesztésében fölénye vitathatat-
lan, jelenleg a NASA-nak nincs
olyan szolgálatban álló ûrjármû-
ve, amellyel képes lenne embert
juttatni nemhogy a Marsra, de
még a Föld körül keringõ Nemzet-
közi Ûrállomásra sem.
Az Oriont viszont arra tervez-
ték, hogy a „mélyûrben” való uta-
Tim Cook, az Apple vezérigazgatója a cég okosórájának szeptemberi bemutatóján Kaliforniában. Egyre több a versenytárs
is árul ilyeneket), és ennek leg-
fõbb hajtóereje az egészséges élet-
mód divatossága. A gyártók rek-
lámjaiban futó, tornázó, sportoló
emberek viselik e csuklóra rögzí-
tett alkalmatosságokat (elterjedt
angol kifejezéssel: fitness tracke-
reket – fittségkövetõket), amelyek
testük mûködésének számos as-
pektusát figyelik. Van bennük
pulzusszámláló, gyorsulásmérõ,
amely a mozgást figyeli, némelyik
a testhõmérsékletet és a bõr elekt-
romos ellenállását (közvetetten a
zásra, bolygóközi küldetésekre is
alkalmas legyen, fedélzetén pedig
négy ûrhajós foglalhat helyet. Ez
lesz az elsõ, ember nélküli tesztre-
pülése, amelynek során az ûrhajó
kétszer megkerüli a Földet, majd-
nem 5800 kilométerre távolodva
el bolygónk felszínétõl, majd visz-
szatér a Csendes-óceánba.
A hetvenes évek Apollo-
korszaka óta nem járt ilyen „ma-
gasságban” embereket szállítani
képes ûrhajó (összehasonlítás-
képpen: a Nemzetközi Ûrállomás
400 kilométer magasan kering a
Föld körül). Ez egyben hathatósan
demonstrálja azt is, hogy a Holdra
szállás óta a kutatás elfordult a vi-
lágûr ember általi felfedezésétõl, a
heroikus vállalkozásoktól, és in-
kább a szondák, robotjármûvek
fejlesztésére koncentrált.
Az Orion ûrhajó fejlesztése ezt
a tendenciát törné meg, és egy
olyan lélektani pillanatban kerül
sor az elsõ tesztrepülésre, amikor
az amerikai ûrkutatásnak igen-
csak szüksége van önbizalom-
fröccsre (október végén egyetlen
hét alatt szenvedett balaesetet a
SpaceX rakétája és a Virgin
Galactic tesztelés alatt álló ûrrepü-
lõgépe: a két magáncég az új ame-
rikai ûrkutatási koncepció –
amely szerint a fejlesztések erõsen
támaszkodnának magánválla-
latokra – két oszlopa). Az új ûrha-
verejtékezést) is regisztrálja. A
mért adatokat vezeték nélküli
kapcsolaton keresztül elküldi a
mobiltelefonnak vagy a számító-
gépnek, majd az interneten ke-
resztül az adatsor bárhonnan elér-
hetõvé és kielemezhetõvé válik.
Ahogy a legtöbb testedzéssel
kapcsolatos termék esetében, a
fittségkövetõket vásárlók nagy ré-
sze a felmérések szerint hamar el-
veszíti kezdeti lelkesedését. Õk né-
hány héten-hónapon belül fel-
hagynak az edzéssel, hiába suly-
Kigördítik az Oriont a hangárból, hogy ráemeljék a hordozórakétákra. Bolygóközi jármû lesz
jót, óriási méretei miatt, a világ
legnagyobb rakétája, az erre a cél-
ra fejlesztett Delta IV emeli a ma-
gasba: ennek méretei is a Holdra
szállás ûrkorszakát idézik.
A tesztrepülés alatt 1200
érzékelõ mûszer dolgozik majd a
fedélzeten. Ezek a mûszerek egye-
kolják a gyártók reklámjaikban,
hogy mennyivel többet mozognak
kuncsaftjaik, miután megvették
az okosóráikat. Egy idei felmérés
eredménye szerint az amerikai fi-
atal felnõttek tizede rendelkezik
valamilyen viselhetõ aktivitáskö-
vetõvel, de felük a válaszadás pil-
lanatában már nem használta azt
egyáltalán. Ennek okaként termé-
szetesen nem lustaságukat jelöl-
ték meg (hanem például azt, hogy
elveszett, kényelmetlen, csúnya
volt, gyorsan lemerült), de vála-
bek mellett az emberi szervezetre
ható terhelést, az utazókabin belsõ
viszonyait figyelik, de számos
egyéb fontos adattal is szolgálnak
majd. Szintén ekkor tesztelik elõ-
ször élesben a visszatérõ ûrhajó
hõpajzsait, olyan sebesség mellett,
amely most nyolcvanöt százaléka
Szerkesztette: Tóth Szabolcs Töhötöm
FOTÓ: EUROPRESS/AFP/JUSTIN SULLIVAN
szaik mély elemzésébõl kiderült,
hogy sokan általában a testmoz-
gással hagytak fel.
Bár jelenleg az egészséges élet-
mód ígérete hajtja elõre a hordható
eszközök forgalmát, a nagy számí-
tástechnikai cégek jóval elõbbre te-
kintenek, és az emberekrõl folya-
matosan adatokat gyûjtõ készülé-
kek segítségével a dollárbilliókat
jelentõ egészségügyi piacra igye-
keznek betörni. A jövõben várha-
tóan bõvülni fog a viselhetõ eszkö-
zök által mért adatok spektruma,
FOTÓ: REUTERS/MIKE BROWN
lesz annak a sebességnek, amivel
az ûrjármû egy Mars-utazásról
visszatérve lépne a Föld légkörébe.
Remélhetõleg egyszer egy ilyen
utazásra is sor kerül, bár az nem
holnap lesz: a tervek szerint az
Orion 2021-ben szállíthat majd
elõször embert a fedélzetén.
és ezáltal a nagy mennyiségû infor-
mációt elemezni képes algoritmu-
sok pontosabb képet alkothatnak
egészségi állapotunkról, és a min-
ket fenyegetõ kockázatokról. A
Google a minap jelentette be, hogy
olyan vas nanorészecskéket fejleszt
ki, amelyek a szervezetbe juttatva
hozzákötõdnek a különféle kórok-
ra (például a daganatos vagy szív-
betegségekre) utaló molekulákhoz.
Ezután egy, a test felületén viselt
mágneses eszköz a bõrhöz közel
vonzza az erekben áramló, vashoz
kapcsolt részecskéket, így követni
tudja azok mennyiségét. Más gyár-
tók folyamatosan hordható vércu-
korszintmérõket, légzésfunkció-
monitorokat kínálnak, egy tiné-
dzser pedig Alzheimer-kóros bete-
geknek készített nyomásszenzo-
rokkal felszerelt „okoszoknit”,
amely azonnal értesítést küld az
ápolók mobiltelefonjára, amint a
beteg felkelt az ágyából.
Ahogy minden interneten
megosztott, arctalan óriásvállala-
tok által kezelt adattömeg eseté-
ben, itt is felmerül azonban a sze-
mélyes információ biztonságának
kérdése. Nem feltétlenül örül
mindenki annak, hogy a szolgálta-
tók a nap minden percében követ-
hetik egészségi állapotának alaku-
lását, és ezáltal akár pontosabban
kiismerhetik a rá leselkedõ egész-
ségi kockázatokat, mint õ maga. A
biztosítótársaságok számára fel-
becsülhetetlenül értékes lehet a
szerzõdõ fél jövõbeli betegségeit
elõrejelzõ információ, és hamaro-
san milliókról õriznek majd efféle
adatokat a szervertermek.
Fõleg, ha a mind több mérõ-
funkciót magukban foglaló, egyre
tökéletesebb okosórák szélesebb
körben is elterjednek.
Õsrégi hibát
találtak
a Windowsban
n MUNKATÁRSUNKTÓL
M atuzsálemi korúnak számító,
eddig javítatlan biztonsági
hibát találtak a Windows operációs
rendszerekben (és az Office alkal-
mazásokban) az IBM szakemberei.
A hibát már májusban észlelték, de
tekintettel súlyosságára, nem akar-
ták addig nyilvánosságra hozni,
amíg e programok fejlesztõjével, a
Microsofttal nem dolgoznak ki rá
javítást.
Ez most megtörtént, a javítócso-
mag (patch) már elérhetõ a Win-
dows havi frissítései között, így az
IBM biztonsági kérdésekkel foglal-
kozó blogja, a Security Intelligence
kedden nyilvánosságra hozta az
esetet.
A javítócsomag minden bi-
zonnyal egyedülálló a patchek tör-
ténetében: a Microsoft operációs
rendszerében tizenkilenc éve jelen
lévõ és most feltárt súlyos biztonsá-
gi réshez lehet és melegen ajánlott
(!) letölteni a javítást. A Winshock
néven emlegetett hiba ugyanis lehe-
tõvé teszi, hogy egy kibertámadó
távolról átvegye gépünk felett az
irányítást.
Meglehetõsen nyugtalanító, de a
biztonsági rés a Windows 95 verzi-
ójától jelen van a Microsoft operáci-
ós rendszereiben, ám csak most de-
rült fény a létezésére. Tehát már az
internetkorszak elõtt is megbújt a
programkódban.
Utólag nem lehet tudni, vajon a
hibára a hackerek is rájöttek-e
ennyi idõ alatt, és hogy kihasznál-
ták-e a Windows hiányosságát.