2014. november 27.

, csütörtök Tudomány · Magyar Nemzet 17

Szerkesztette: Tóth Szabolcs Töhötöm

Célegyenesben a Plútó-szonda Camus által

Sartre-nak írt
Az eddigieknél olcsóbb New Horizons csak akkora, mint egy zongora, de új ûrkutatási modell úttörõje levél került elõ
n MTI

N éhány hónappal 1952-ben

történt szakításuk elõtt még
kitûnõ volt a kapcsolat Albert Ca-
mus és Jean-Paul Sartre között. Er-
rõl tanúskodik az a hosszú és ba-
rátságos hangvételû levél, amelyet
egykor Camus írt Sartre-nak, és
amelyrõl most szerezhetett tudo-
mást a szélesebb nyilvánosság. A
francia író-filozófusok viszonyáról
leginkább súlyos vitájuk fényében
emlékezik meg az irodalom-
történet: kettõjük kapcsolata az-
utánromlott meg, hogy Sartre bí-
rálattal illette Camus mûvét, A lá-
zadó embert.
A most elõkerült, „Kedves
Sartre-om” kezdetû, kézzel írt, Ca-
mus aláírásával ellátott levél a „Me-
leg kézfogással” fordulattal végzõ-
dik. A Közöny szerzõje egyebek
mellett Aminda Vallst, a Maria
Casares híres színésznõvel és az író-
val is baráti viszonyban álló „spa-
nyol köztársaságpárti és kiváló hu-
manista” színésznõt ajánlja benne
Sartre figyelmébe.
Az amerikai ûrhivatal grafikusának fantáziarajza a Plútó mellett elhaladó szondáról. A randevú jövõre jön csak létre, de az eszközt már a jövõ szombaton „felébresztik” az irányítók FOTÓ: EUROPRESS/AFP/NASA „A levelet egy autogramgyûjtõ
szerezte meg az 1970-es években, és
A naprendszer kilencedik bolygójához, a Plútóhoz indult, de vé- A NASA szakemberei történel- mert a Naprendszer olyan területé- nek köszönhetõen nem csorbított a bekeretezve õrizte a kandallója fe-
gül a legnagyobb ismert törpebolygóhoz érkezik meg januárban mi jelentõségûnek tartják a január rõl szolgáltat adatokat, amelyikre szonda használhatóságán. A New lett” – mondta el az AFP francia
a NASA New Horizons szondája. A planéta természetesen nem közepén kezdõdõ találkozót (amely eddig nem küldött szondát az em- Horizons körülbelül akkora, mint hírügynökségnek Nicolas Lieng, a
zsugorodott össze az évek során, csupán az égitestek egy másik hónapokig tart majd), mivel a Plú- beriség, hanem azért is, mert alap- egy zongora, mindössze 478 kilo- Le Pas Sage könyvesbolt munkatár-
kategóriájába sorolták át a csillagászok. tóról eddig igen korlátozott infor- vetõen új ûrkutatási modell úttörõ- grammot nyomott az indítás ide- sa. A gyûjtõ nemrégiben a könyves-
máció állt rendelkezésre, korábban je. Korábban jellemzõen nagymé- jén, míg a 67P üstököst kutató eu- boltot bízta meg a levél eladásával,
n CSÉCSI LÁSZLÓ ezzel csökkentve az energiafo- ugyanis egy ûreszköz sem közelí- retû, drága szondákkal pásztázta rópai Rosetta súlya körülbelül há- amely egy hete értékesítette a relik-
gyasztást is.) tette meg a bolygót. A program vá- végig a naprendszert a NASA, a rom tonna volt a felbocsátáskor, viát. A levélen nincs keltezés, de fel-

D ecember hatodikán ébred fel

hosszú „hibernációjából” a
szonda, hogy a jövõ év közepén
megközelítse a Plútót, és új adato-
kat szolgáltasson a törpebolygó-
ról, valamint annak holdjairól.
(Az alvó üzemmódban sok mû-
szer kikapcsolt állapotban van,
így kímélve a berendezéseket és
A 2006 januárjában útjára bo-
csátott szonda eddig 4,8 milliárd
kilométert tett meg, de az ameri-
kai ûrkutatók azt tervezik, hogy a
Plútó megközelítése után még tá-
volabb merészkedik majd, hogy
többet tudjon meg a nagybolygók
pályáján túl lévõ, apróbb égites-
tekbõl álló Kuiper-övrõl.
laszt adhat arra, hogy milyen
anyagból épülnek fel a Kuiper-öv
égitestjei, valamint a Plútó és an-
nak legnagyobb holdja, a Charon
felszínérõl is új ismereteket szerez-
hetünk.
Almár Iván ûrkutató lapunknak
arról beszélt, hogy a New Horizons
program nemcsak azért jelentõs,
New Horizons viszont jóval kisebb
és olcsóbb eszköz. A program költ-
sége 700 millió dollár, ez jóval ala-
csonyabb, mint a korábbi küldeté-
sek milliárdokra rúgó büdzséje. Ezt
többek között úgy érte el a NASA,
hogy a szokásosnál jóval kisebb
szondát épített, ez azonban az egy-
re kisebbre zsugorítható mûszerek-
igaz, az egy száz kilogrammos lan-
dolóegységet is tartalmazott.
Amennyiben a New Horizons-
féle modell sikeresnek bizonyul,
akkor elképzelhetõ, hogy a NASA a
jövõben az olcsóbb programokat
részesíti majd elõnyben, amelyek-
bõl változatlan költségvetés mellett
többet tud elindítani.
tehetõen 1951 márciusában vagy
áprilisában íródott, néhány hónap-
pal azelõtt, hogy a két filozófus ösz-
szekülönbözött. Mintegy fél évvel
ezután jelent meg A lázadó ember.
Sartre elutasította Camus mûvét, és
a két filozófus barátsága megsza-
kadt. Camus ezután szinte minden
levelüket megsemmisítette.

Új kutatások segítik legyõzni az influenzát

Immunrendszerünk a korábban elkapott fertõzések vírustörzsei ellen is antianyagot termel, ha új kórokozó ellen küzd
Megkezdõdött a szezonális influenzaoltás Magyarországon. tócsoport vezetõje. – Ez az újonnan
Noha a vakcina nem nyújt teljes, örökre szóló védettséget, je- azonosított kapszulaszétszerelõ-
lenleg mégis ez a leghatékonyabb fegyverünk a betegség ellen. dési folyamat eddig ismeretlen
Miért kell új oltás minden évben, és hogyan lehetne egyszer s gyógyszercélpontok azonosítását
mindenkorra legyõzni a vírust? A legtöbb influenzakutató e teszi lehetõvé.
problémákkal küzd nap mint nap. Köztük szegedi kutatók is, Az említett kapszula a vírus
akik nemrégiben áttörést érhettek el. örökítõanyagát burkoló tok,
amelynek fel kell hasadnia ahhoz,
n MOLNÁR CSABA illetve már az is sokat segítene, ha hogy a vírus fertõzni tudjon. A ku-
meg tudnánk jósolni, hogy a követ- tatók kiderítették, hogy e felnyí-

A z Egészségügyi Világszervezet
(WHO) által koordinált glo-
bális influenzamegfigyelõ hálózat
minden évben, a járvány év eleji te-
tõzésének idején, vírusmintákat
gyûjt szerte a világból. Ezek alapján
határozza meg februárban, hogy
milyen vírustörzsek ellen készítse-
nek oltóanyagot a következõ hóna-
pokban. A meghatározott összeté-
telû vakcina elkészítése jelentõs
idõt vesz igénybe, így novemberre
kerül az orvosokhoz az új oltó-
anyag. Tehát minden évben az elõ-
zõ szezonban gyakori vírustörzsek
ellen oltanak, jelenleg ez a legjobb
módszer.
Ennek vannak azonban hátrá-
nyai, legfõképpen az, hogy a két
járvány közötti idõben mutálód-
hat az a törzs, ami ellen elõzõ év-
ben hatásos volt az oltás, illetve
akár teljesen más törzsek válhat-
nak dominánssá.
Influenzában évente három–öt-
millióan betegszenek meg komo-
lyan a világon, és közülük 250–500
ezren meghalnak. Igen nagy köz-
egészségügyi jelentõsége lenne te-
hát az olyan oltásnak, amely nem
veszíti el a hatását minden évben,
kezõ évben mely törzsek okoznak
majd járványt.
Ez utóbbi terület sokat fejlõ-
dött, komplex számítógépes mo-
dellek segítségével viszonylag sike-
resen megjósolható a vírus evolú-
ciója. De e módszer nem tévedhe-
tetlen, ha ennek eredményei alap-
ján határozzuk meg a célzott vírus-
törzsek öszszetételét, könnyen
védtelenül maradhatnak az oltot-
tak a mégis erõre kapó korábbi vál-
tozatokkal szemben. Egy új ered-
mény viszont cáfolni látszik e véle-
kedést, és ez nagyon jó.
Derek Smith, a Cambridge-i
Egyetem virológusa munkatársai-
val öt évig követett 64 vietnami em-
bert, és akárhányszor csak influen-
zások lettek, mintát vettek tõlük, és
analizálták az antitesteket, amelye-
ket immunrendszerük a vírusfertõ-
zés ellen termelt. Arra a meglepõ
eredményre jutottak, hogy az im-
munrendszer nemcsak az épp tá-
madó vírustörzs ellen termel anti-
testeket, hanem az összes ellen,
amelyeket az elõzõ években már
„megismert”. Ennek oka vélhetõen
az esetleges felismerési hibák kivé-
dése, illetve az elsõdleges fertõzés
Influenzaoltás idén egy budapesti háziorvosi rendelõben. Minden évben az elõzõ szezonban gyakori vírustör-
zsek ellen oltanak, az új vakcinák általában novemberben kerülnek az orvosokhoz
után gyakran fellépõ opportunista
vírustörzsek elleni védelem.
Ezek szerint tehát az emberi
védekezõrendszer automatikusan
véd a tavalyi és a régebbi vírusok el-
len is (akár tényleges fertõzés, akár
oltás útján találkozott a kórokozó-
val). Így az orvosok már bátrabban
jósolhatnak, és tervezhetik a követ-
kezõ évi oltást a víruspopuláció
várható változásaira alapozva. Hi-
szen a tavalyi vírusok elleni ellen-
anyagok aktivizálódni fognak, és
bizonyos mértékû védelmet nyújt-
hatnak. A megelõzõ oltások mellett
az utóbbi évtizedekben a már meg-
betegedettek antivirális gyógykeze-
lése is gyors fejlõdésnek indult. A
biotechnológia és a molekuláris
vizsgálatok során szerzett tenger-
nyi adatot értelmezni képes
bioinformatika térnyerésével már
célzottan kiválaszthatjuk az influ-
enzavírus „gyengeségeit”, amelyek
egy gyógyszer támadási pontjai le-
hetnek. Pontosan ezt csinálták egy
nemzetközi kutatói konzorcium ré-
szeseként a Magyar Tudományos
FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS
Akadémia Szegedi Biológiai Kuta-
tóközpontjában mûködõ kutató-
csoport tagjai. Céljuk az volt, hogy
találjanak egy olyan vírusgént,
amelyet kikapcsolva mûködéskép-
telenné válik a vírus, és nem tud
újabb sejteket megfertõzni.
– Ha a gazdasejt sejtvázban ta-
lálható motorfehérjéinek mûködé-
sét gátoljuk, a vírus kicsomagoló-
dása jelentõs mértékben csökken,
ami megakadályozza a fertõzés ké-
sõbbi lépéseit – nyilatkozta az MTA
honlapjának Horváth Péter, a kuta-
lást a sejten belüli mozgásokért fe-
lelõs fehérjékbõl álló sejtváz végzi,
ezekhez kapcsolódik a vírus. A
kapcsolódáshoz szükséges vírus-
fehérje génjének blokkolása így a
vírus hatástalanná válását ered-
ményezheti. Természetesen hosz-
szú idõnek kell eltelnie, míg a fel-
fedezés alapján engedélyezett
gyógyszer készülhet.
„
A JELENLEGI MAGYAR INFLUENZA-
HELYZET. Még nem kezdõdött el
hazánkban az influenzajárvány. Az
Országos Epidemiológiai Központ
tájékoztatása szerint a legutóbbi
adatok alapján egy hét alatt 5600-
an fordultak orvoshoz influenza-
szerû tünetekkel. Járványról akkor
beszélünk, ha e szám 15 000 fölé
ugrik. A szezonális oltási kampány
azonban már megkezdõdött, aján-
latos még a járvány elõtt megsze-
rezni a védettséget. Idén a 60 éven
felüliek (korábban 65 év volt a kor-
határ), a várandósok, a krónikus
betegek és az egészségügyi dolgo-
zók ingyen kaphatják meg az oltást.
A vakcina idén háromkomponen-
sû, két influenza A törzs és egy B
törzs ellen véd.