2014. december 11.
, csütörtök Tudomány · Magyar Nemzet 17
Önkéntes orvosokat készítenek fel az MSF afrikai kórházat szimuláló brüsszeli kiképzõbázisán novemberben. Körültekintõ a tervezés
Gyógyító misszión Afrikában
Magyar doktorok is szolgálnak az Orvosok Határok Nélkül hatezer önkéntese között
A közép-afrikai ebolajárvány káoszában az érintett államok jó-
részt csak a nemzetközi jótékonysági szervezetek önkéntesei se-
gítségével képesek valamennyire kézben tartani a helyzetet. E
szervezetek közül is kiemelkedik az Orvosok Határok Nélkül
(MSF), amely mára világszinten is megkerülhetetlen „egészség-
ügyi szolgáltatóvá” vált nem csak az ebolával sújtott területe-
ken. Magyar önkéntesükkel beszélgettünk.
n MOLNÁR CSABA
E z egy vicc – mondja az Orvo-
sok Határok Nélkül (Médecins
Sans Frontieres, MSF) brüsszeli lo-
gisztikai központjának vezetõje a
The New York Times riportjában,
amikor egy tízezer orvosi maszkról
szóló felajánlásról kell döntenie. A
kissé hálátlannak tûnõ reakció mö-
gött az a könyörtelen tény bújik
meg, hogy csak az ebola elleni
harchoz 200 ezer maszkot kell a
helyszínre szállítania a szervezet-
nek minden egyes hónapban. A
létfontosságú ellátmányt az MSF
saját globális logisztikai hálózata
juttatja célba. Az MSF éppen úgy
tud talán a leghatékonyabb orvosi
segélyszervezet lenni a világon,
hogy teendõirõl mindig a realitá-
sok objektív értékelése után dönt.
És nem fél ennek érdekében konf-
liktusokat vállalni.
A szervezetet a Vöröskereszt
szakadár orvosai alapították, akik a
60-as években megelégelték, hogy
a nigériai katonák nem engedték
nekik, hogy élelmiszersegélyt vi-
gyenek a lázadók ellenõrzése alatti
területen éhezõknek, ráadásul ezt
csöndben kellett volna tûrniük. El-
lenszegültek, és a Vöröskereszt
számos szabályát megszegve dol-
goztak tovább, majd 1971-ben lét-
rehozták az MSF-et. Azóta a szer-
vezet kimondottan csak a gyógyí-
tást tartja szem elõtt, független a
kormányoktól, és nem feltétlenül
mûködik együtt a helyi hatóságok-
kal, ha nem lehetséges.
Mára egyértelmû tiszteletet vív-
tak ki maguknak, évi 1,3 milliárd
eurós költségvetésbõl gazdálkod-
nak, ennek 91 százaléka magán-
adomány. Tavaly 6000 önkéntest
küldtek a világ 67 országába, és 30
ezer helyit alkalmaztak. Idén, fõ-
ként az ebola miatt, e számok sok-
kal magasabbak lesznek. (Lapzárta
elõtt érkezett a hír, hogy az
amerikai Time magazin „az év
emberének” választotta az ebola
ellen harcolókat.)
Az MSF a világ minden tájáról
fogadja az önként segíteni akaró
orvosokat. Akit kivisznek, annak
fedezik az utazását, biztosítják a
szállását és az étkezését, illetve ha-
vonta kap 922,5 euró költségtérí-
tést. Hazánkból is mennek velük
gyógyítani.
– Mindig is szerettem volna a
harmadik világban dolgozni, mert
ott igazán szükség van a segítség-
re, hiszen sok helyütt egyáltalán
nincsenek állami kórházak – kezdi
történetét Mócz Krisztina, a Sem-
melweis Egyetem Aneszteziológiai
és Intenzív Terápiás Klinikájának
aneszteziológus szakorvosa. – A
szakvizsga után, 2008-ban pedig
épp olyan idõszak volt az életem-
ben (bezárt a kórház, ahol addig
dolgoztam), hogy volt idõm, így je-
lentkeztem az MSF-nél. A kivá-
lasztás során tájékoztatják a jelent-
kezõket, hogy milyen körülmé-
nyekre számíthatnak, hiszen nem
mindenki alkalmas arra, hogy
ilyen mostoha körülmények kö-
zött dolgozzon. Az interjún ezért
inkább a pszichológiai rátermett-
séget vizsgálják. Teljesen felké-
szülni arra, ami ott vár az emberre,
mégsem lehet, hiszen minden or-
szág más és más, és egy-egy
országbéli szituáció is rendkívül
bonyolult a képlékeny politikai és
társadalmi helyzet miatt.
Mócz Krisztina: Gyakran nehéz döntéseket kell hozni
Mócz Krisztina eddig négy
missziót teljesített három ország-
ban, alkalmanként két-két hóna-
pon keresztül. 2008-ban és 2009-
ben Nigériában, a Niger folyó del-
tájában gyógyított. Traumatológi-
án dolgozott, legtöbbször motor-
balesetes sérülteket kellett ellát-
niuk, mivel bukósisakot egyáltalán
nem, de még cipõt sem nagyon
hordanak az ottani motorosok,
akik gyakran egész családjukat
szállítják a motorbiciklin. Altatóor-
vosként fõ feladata a mûtétekhez
szükséges altatás-érzéstelenítés
biztosítása volt, de gyakran belgyó-
gyászati eseteket is el kellett látnia.
Alighogy visszatért Nigériából,
még ugyanabban az évben eluta-
zott Jemenbe is. Ott egy kicsi, negy-
venágyas kórházban dolgozott,
ahol mindenféle esettel találkoztak,
a szüléstõl a baleseti sérüléseken át
a belgyógyászati kórképekig. Je-
menben gyakorlatilag polgárhábo-
rú dúl az iszlamista felkelõk és a
kormányerõk között. A doktornõ
negyedik küldetése Szudánba veze-
tett 2010-ben, még a déli országrész
függetlenedése és a polgárháború
kitörése elõtt. „Még béke volt, ami-
kor én mentem”, mondja, bár a ri-
vális törzsek közötti villongások
már akkor is javában folytak.
– Az MSF orvosai általában
nyugodtan végezhetik a munkáju-
kat, és nem találkoznak közvetle-
nül a helyi politikai harcokkal –
mondja Mócz Krisztina. – Az or-
szágban mûködõ misszió irányítói
rendkívül pontosan ismerik a helyi
FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS
FOTÓ: EUROPRESS/AFP
viszonyokat, és a konfliktus összes
résztvevõjével kapcsolatot tartanak
fenn. Így képesek megítélni, hogy
az adott helyzetben mire van szük-
ség ahhoz, hogy a gyógyítás bizton-
ságosan folyhasson tovább.
Az MSF a gyógyítás technikai
feltételeit illetõen igen szigorú sza-
bályok szerint mûködik, így az
alapvetõ eszközökbõl (injekciós tû-
bõl, kötszerbõl, általánosan hasz-
nált gyógyszerekbõl) szinte sosincs
hiány a legeldugottabb afrikai falu-
ban mûködõ MSF-kórházban sem,
a mûtõben mindig tökéletes a steri-
litás. Ennek ellenére a munkakö-
rülmények köszönõ viszonyban
sincsenek az Európában megszo-
kottakkal. A kórháznak berende-
zett épületek gyakran valójában
földszintes házak, amelyeket az ál-
lam képtelen volt egyedül mûköd-
tetni, ezért a szervezet átvette az
irányítást. A kórtermeket sokszor
speciális sátrakban rendezik be.
Az ellátottak körének meghatá-
rozásakor gyakran nehéz döntése-
ket kell hozni. A gyakori, egysze-
rûbben és olcsóbban gyógyítható
kórképeket tudják nagyrészt kezel-
ni, hiszen csak így lehet a korláto-
zott forrásokból a lehetõ legtöbb
emberen segíteni. Röntgengép álta-
lában van, de MR vagy CT termé-
szetesen nincs. Alapvetõ gyógysze-
rek rendelkezésre állnak, és az ön-
kéntes orvosok rátermettségét bi-
zonyítja, hogy csupán ezeket fel-
használva is képesek olyan betegsé-
geket meggyógyítani, amelyekhez
Európában sokkal drágább orvos-
ságokat használnak rutinszerûen.
Az ebolajárvány sújtotta orszá-
gokból gyakran érkeznek hírek ar-
ról, hogy a helyiek kétségbeesésük-
ben az õket kezelni igyekvõ és a fer-
tõzötteket elkülöníteni akaró kül-
földi orvosokra támadtak. Mócz
Krisztina nem tapasztalt ilyet, bár
ebolás területen nem járt.
– Ahol eddig voltam, az embe-
rek mindig nagy tisztelettel és sze-
retettel viszonyultak hozzánk, hi-
szen tudták, hogy mi vagyunk az
egyetlen esélyük arra, hogy orvosi
ellátásban részesüljenek. Soha
nem éreztem, hogy ellenségesen
közelítettek volna felénk – folytat-
ja az aneszteziológus. – Igazából
veszélyben sem éreztem magam
soha. Néha tudtuk, hogy helyi har-
cok folynak a közelben, idõnként
hallottunk lövéseket is, de tényle-
ges háborús területen nem kellett
dolgoznom.
Szerkesztette: Tóth Szabolcs Töhötöm
Az ûrben nyittatna
tüzépet a NASA?
Tudományos-fantasztikus történetekbe kívánkozik az az elkép-
zelés, hogy az emberiség aszteroidák felszíne alól bányássza ki a
számára szükséges ásványkincseket, ennek ellenére a NASA ko-
molyan foglalkozik ezzel a lehetõséggel. Az amerikai ûrhivatal
egy évtizeden belül bányát nyittatna egy kisbolygón. Szakértõk
szerint a terv inkább a befektetõk bankszámláinak, mintsem az
aszteroidák készleteinek megcsapolásáról szól.
n CSÉCSI LÁSZLÓ fizetõdõ legyen. Arról nem is be-
szélve, hogy a kibányászott anya-
K ét magántulajdonban lévõ
céggel kötött szerzõdést
nemrégiben a NASA, hogy olyan
gok üzemanyaggá alakítása még
földi körülmények között is kihí-
vást jelent, nemhogy a világûrben
küldetést készítsenek elõ, amely- vagy egy apró égitest felszínén.
nek során leszállnak egy aszteroi- David Gump, a Deep Space al-
dára, majd értékes nyersanyagok- elnöke a várható nehézségek elle-
kal megrakva hagyják el. Az ese- nére kedvezõen nyilatkozott az
ményrõl hírt adó United Press üzleti kilátásaikról a The Boston
International szerint a két cég, a Globe amerikai napilapnak. Õ ar-
Deep Space Industries, valamint a ról beszélt, hogy egy tonna rako-
Planetary Resources már hónapok mány Föld körüli pályára állítása
óta dolgozik olyan szondák terve- jelenleg tizenhétmillió dollárba
in, amelyek ásványkincseket tud- kerül, és ha 2022-re sikerülne el-
nának kitermelni a kisbolygókról. érniük, hogy ennél olcsóbban ter-
Bár egy ilyen küldetést elméletileg meljék ki és adják el a nyersanya-
oly módon is kivitelezni lehetne, gokat, akkor hatalmas piac nyílna
hogy a kibányászott anyagokat meg elõttük. Az aszteroidára lan-
visszaszállítsák a Földre, a cégek dolás egyébként ma már kivitelez-
inkább arra építik az üzleti mo- hetõ, a NASA OSIRIS-Rex nevû
delljeiket, hogy a NASA-nak adják ûrhajója elõreláthatólag 2016
el a nyersanyagokat. szeptemberében száll majd le a
A programban részt vevõ cé- Bennu kisbolygóra. Az Európai
gek szerint az ûrügynökség idõt és Ûrhivatal (ESA) szondája pedig
pénzt takaríthatna meg azzal, ha nemrégiben érte el egy üstökös
nem a Földrõl szállítaná fel a vizet, felszínét.
szilikátokat vagy a széntartalmú Bárczy Pál, a Magyar Ûripari
ásványi anyagokat a világûr távo- Klaszter elnöke a jól hangzó ígére-
labbi régióit meghódítani készülõ tek ellenére nem osztja a cégveze-
ûrhajói és szondái számára, ha- tõk optimizmusát. Õ úgy gondol-
nem a világûrben szerezné be azo- ja, hogy a jelenlegi technológia
kat, de akár a Nemzetközi Ûrállo- még évtizedekre jár attól, hogy
más ellátását is gazdaságosabbá rutinfeladatként tekintsünk az ap-
A NASA-t már régóta foglalkoztatja, hogyan lehetne nyersanyagokat kinyer-
ni a Föld közelébe kerülõ aszteroidákból. Bizonyíték erre az amerikai ûrhiva-
tal fenti fantáziarajza is, amelyet egy 1977 nyarán, a kérdésben készült, ko-
moly NASA-tanulmány alapján álmodott meg a grafikus. (A rajz bal oldalá-
nak elõterében az aszteroidán bányászatot végzõ egység látható, a többi
eszköz feladata a modul kiszolgálása, ellátása és a szállítás.) ILLUSZTRÁCIÓ: NASA
lehetne tenni ezzel a módszerrel. ró égitestek nyeresanyagforrás-
A rakéta-üzemanyag elõállítása ként való kiaknázására. Ha sok fa-
különösen kifizetõdõ lehetne, mi- gyott vizet találnának egy asztero-
vel jelentõsen csökkenne az ûresz- idán, akkor esetleg szó lehetne ar-
közök felbocsátásának költsége, ról, hogy a Nemzetközi Ûrállomás
ha csupán annyi égõ anyaggal ter- igényeit onnan elégítsék ki, de ak-
helnék meg õket, amennyi a Föld kor is kérdéses maradna, hogy
gravitációs terének leküzdéséhez nem olcsóbb és biztonságosabb-e
kell, a távolabbi célok eléréséhez a Földrõl feljuttatni a szükséges
szükséges mennyiséget pedig egy folyadékot.
minimális tömegvonzású asztero- A szakember szerint az ûrkuta-
idáról szállítanák az ûrhajóhoz. tásban bevett szokás, hogy a tá-
Feltéve persze, ha elég olcsón mogatók megnyerése érdekében a
tudnák kifejteni és feldolgozni a tudósok ígéretes tervekkel állnak
kisbolygókon található nyersanya- elõ, de ezek közül nem szabad
gokat. És a lapunknak nyilatkozó mindet komolyan venni. Az, hogy
szakértõk szerint ez a legnagyobb az aszteroidabányászat tíz éven
bökkenõ az ambiciózus tervben. belül gazdaságosan megvalósítha-
Véleményük szerint ugyanis a tó, Bárczy Pál szerint inkább a
program végrehajtásához szüksé- befektetõcsalogató kijelentések
ges technológia még évtizedekig közé sorolható, mintsem a reális
nem lesz elég olcsó ahhoz, hogy ki- célok közé.