A hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség

elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési

programok beillesztése a térségi stratégiai dokumentumokba a
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonatkozásában

Készült a TÁMOP-3.2.15-15. „Innovációs technológiák meghonosítása a

hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt
keretében

Készítette:

Béres Gábor

Közreműködött:
Kovács Zoltán, Máthé Péter, Nagy Árpád, Takács Lilla, Tillai Gergő

Pécs, 2015. november 15.

1
Tartalomjegyzék
1 Vezetői összefoglaló............................................................................................ 5

2 Bevezetés............................................................................................................ 7

2.1 A tanulmány célja, alkalmazott módszertan és érintett földrajzi terület.......... 7

2.1.1 A tanulmány célja, alkalmazott módszertan ............................................ 7

2.2 TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a

hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt rövid
bemutatása, kapcsolódás a többi tevékenységhez ................................................. 7

2.2.1 A projekt átfogó bemutatása ................................................................... 7

2.2.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) bemutatása ............................... 10

3 Helyzetfeltárás................................................................................................... 13

3.1 BKÜ területén található kézműves ágazatok, kézműves szakmák, kézműves

ipar 13

3.1.1 A kézműves fogalom történeti alakulása............................................... 13

3.1.2 Népi kézművesek a BKÜ településein .................................................. 15

3.1.3 Népi kézműves szakterületek és a BKÜ népi kézművesei .................... 17

3.2 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén

20

3.2.1 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típusai .... 20

3.2.2 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek a BKÜ területén............ 21

3.2.3 A BKÜ területén található népi kézművességgel foglalkozó szervezetek

típusai 23

3.3 A BKÜ népi kézművességgel foglalkozó szervezetei, intézményei ............. 24

3.3.1 "Sártekerő" fazekasműhely ................................................................... 24

3.3.2 Varrótű Tanoda ..................................................................................... 25

3.3.3 Látványszövöde .................................................................................... 26

3.3.4 Fazekasház és Galéria ......................................................................... 27

3.3.5 Kájel Csipkeház .................................................................................... 28

2
 3.3.6 "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület ........................................ 29

3.3.7 Kapoli Múzeum és Galéria .................................................................... 30

3.3.8 Fafaragóműhely .................................................................................... 30

3.3.9 Barakonyi Kerámia Műhely ................................................................... 31

3.3.10 Népművészeti Alkotóház....................................................................... 32

3.3.11 Fazekasműhely ..................................................................................... 33

3.4 A BKÜ területén működő muzeális intézmények és kézműves műhelyek,

kézműves szakmák gyakorlati bemutatását célzó módszertani jellemzőinek
ismertetése, magyarországi és nemzetközi kitekintés .......................................... 34

3.4.1 Népművészeti kiállítások és múzeumpedagógia .................................. 37

3.4.2 Kézműves bemutatók, nyitott műhelyek................................................ 43

3.4.3 Kézműves foglalkozások, szakkörök, táborok....................................... 49

3.4.4 Kézműves vásárok................................................................................ 53

3.4.5 Népi játszóház ...................................................................................... 57

3.4.6 Fesztiválok ............................................................................................ 57

3.4.7 Infrastrukturális feltételek – infokommunikációs módszerek ................. 60

3.4.8 Falusi turizmus és gasztronómia, vidéki élet ......................................... 63

3.5 A BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálata, relevancia

elemzése a kézművességgel és hagyományos iparágakkal összefüggő fejlesztési
irányok tekintetében .............................................................................................. 72

3.5.1 A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja .................................. 72

3.5.2 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció

2020-ig 76

3.5.3 Integrált Településfejlesztési Stratégiák................................................ 80

3.6 Nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása ....................................................... 94

4 javaslatok megfogalmazása .............................................................................119

4.1 Javaslatok megfogalmazása a hagyományos és kreatív iparágak, a

kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok

3
 beilleszthetőségére a vizsgált stratégiai dokumentumok célrendszerébe,
programelemeibe .................................................................................................119

4.2 Javaslat megfogalmazása az egyes tervdokumentumok esetleges

felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi legitimációs lépésekre..127

5 Felhasznált irodalom ........................................................................................137

6 Forrásjegyzék ...................................................................................................137

7 Ábrák jegyzéke .................................................................................................140

4
1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén
fellelhető kézműves tudás és annak fejlesztésére vonatkozó elképzelések hogyan
jelennek meg stratégiai dokumentumokban.

A tanulmányban részletesen bemutatásra kerültek a TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív

technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és
kutatás terén” című projekt elképzelései, kapcsolódása a többi hagyományőrzési
témájú tevékenységhez.

Összefoglaló jelleggel bemutatjuk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található

kézműves ágazatokat, kézműves szakmákat, kézműves ipart, valamint a népi
kézművességgel foglalkozó szervezeteket, intézményeket.

Elvégeztük a BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálatát, relevancia

elemzését a kézművességgel és hagyományos iparágakkal összefüggő fejlesztési
irányok tekintetében, melyhez nemzetközi jó gyakorlatok tapasztalatait is mellékeltük.

Javaslatok megfogalmazására is sor került abban a tekintetben, hogy a hagyományos

és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és
közösségfejlesztési programok milyen egyedi sajátosságokat mutatnak a vizsgált
stratégiai dokumentumok célrendszere, programelemei kapcsán.

Olyan javaslatok megfogalmazásával zárul a tanulmány, mely az egyes

tervdokumentumok esetleges felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi
legitimációs lépésekre irányul.

Javaslatok kerültek megfogalmazásra amelyeket célszerű lenne figyelembe venni a

térségi szintű stratégiai dokumentumok következő felülvizsgálata során, a
hagyományos és kreatív iparágak, valamint a kézművesség elterjesztésére irányuló
múzeumi és közösségfejlesztési programok támogatása érdekében. Mindezeket
megfelelő módon gazdaságfejlesztési környezetbe ágyazottan kell megjeleníteni, mely
hozzá tud járulni ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon fejlődjön a kézműves
ipar és ezzel párhuzamosan a hagyományos iparágak kultúraőrző és –teremtő
funkciója érvényre juthasson. A hagyományos iparágak és kézművesség
elterjesztésére irányuló törekvés nem jelenik meg a települési szinten elfogadott

5
stratégiai dokumentumokban. A hagyományőrzés sem feltétlenül a kézműves ipar
fejlesztésén keresztül köszön vissza a stratégiai dokumentumokban, hanem kulturális
programok megszervezésén, illetve oktatási-nevelési programokon keresztül jelenik
meg.

Legitimációs tekintetben a Balaton Fejlesztési Tanácsnak a következő feladatokban

lehetne nagyobb szerepe:

- A jelenlegi EU támogatási rendszerben a projektfejlesztési folyamatban

véleményező szerepkör. A véleményezési lehetőség elsősorban a közszféra
projektjeinél jöhet számításba.
- Javaslattétel a Terület és Településfejlesztés Operatív Programban nevesített
kiemelt projektekre, melyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén
valósulnának meg.
- A Terület- és Településfejlesztés Operatív Programban rögzített éves fejlesztési
keret felosztásában javaslattétel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén
megvalósítani szándékozott projektekre vonatkozóan.

Javaslatként megfogalmazásra került, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács kísérje

figyelemmel azt, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére elfogadott térségi
stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célkitűzéseket a települési
önkormányzatok által elfogadott településfejlesztési koncepciók és integrált
településfejlesztési stratégiák milyen mértékben veszik figyelembe.

Ugyancsak lényeges a stratégiai dokumentumok társadalmasítása, a civil szervezetek

véleményeinek minél szélesebb körű feltérképezése. Arról sem szabad
megfeledkezni, hogy a kézműves iparral és a hagyományőrzéssel foglalkozó szakmai
szervezetek nagyobb szerepet kapjanak a stratégiai tervezési folyamatban, az általuk
tett javaslatok épüljenek be a térségi célkitűzések közé.

6
2 BEVEZETÉS

2.1 A tanulmány célja, alkalmazott módszertan és érintett földrajzi

terület

2.1.1 A tanulmány célja, alkalmazott módszertan

Jelen tanulmány célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fellelhető kézműves

szakmák gyakorlati kipróbálásához kapcsolódó szakmai feltételek kialakítása a
muzeális intézmények között és a kézműves műhelyekben.

Alkalmazott vizsgálati módszerek szekunder adatgyűjtés, dokumentumelemzés.

2.2 TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a

hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén”
című projekt rövid bemutatása, kapcsolódás a többi tevékenységhez

2.2.1 A projekt átfogó bemutatása

A TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a

hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt célja egy átfogó, informatív,
a hagyományőrzés szellemiségét és küldetését tükröző, ám hatékonyan, egységesen
és megbízhatóan működő informatikai keretrendszer kialakítása, amely minden
elemében a projekt sikeres megvalósítását támogatja.

A projekt egyik kiemelkedő célja, hogy az e-térben minden olyan technológia által
nyújtott lehetőséget megragadjon, amellyel a munkatársakat, kutatókat egy ellenőrzött,
hatékony kooperációs térben (keretben) tudja szolgálni, célirányos informatikai
megoldásokkal, szakmai adatbázisokkal. Ezzel párhuzamosan az oktatók, képzéssel
foglalkozók és a látogatók is kapnak egy olyan modern, kreatív megoldásokkal ellátott
eszköztárat, amelyekkel élvezetesen, érdekes módon képesek a hagyományok
ismertségét, művelését a lehető legszélesebb társadalmi rétegek (akár a határon túl)
elé tárni, őket elérni, megszólítani.

7
Ezzel az informatikai fejlesztéssel és a projekt „hagyományosabb” tevékenységeinek
megvalósításával (pl.: kutatás, oktatás, rendezvényszervezés, társadalmi kapcsolatok
elmélyítése) a lenti célok megvalósítását tekintik a projektgazda és partnerei
elsődleges feladatunknak.

1. A kiemelt fejlesztési térségek hagyományaival és a kézműves foglalkozásokkal

kapcsolatosan elérhető információk elérhetőségének javítása és felhasználásnak
erősítése.

2. A térségben élő személyek és közösségek érdeklődésének felkeltése a

hagyományok megismerése, megismertetése és továbbörökítése érdekében, ehhez
kapcsolódóan közösség- és kompetenciafejlesztő programok megvalósítása.

3. A hagyományos kézműves iparágakban és kapcsolódó kreatív iparban

tevékenykedő személyek bevonás az ismeretek átadásába és felkészítése a
hatékonyabb információátadásra.

4. A térségi és helyi közművelődési és muzeális intézmények, valamint tájházak,

alkotóházak szerepének megerősítése a hagyományok megismertetésében és
átörökítésében, a jelenkori körülményekhez igazodó újraalkalmazásában.

5. A kiemelt fejlesztési térségek hagyományaival kapcsolatos kutatási tevékenységek

megerősítése.

A fenti célok a következő, magasabb rendű célokat szolgálják.

 Az érintett térségre jellemző hagyományok megismertetése a köznevelési

intézmények tanulóival és gyermekekkel, valamint az idelátogató széles
közönséggel.

 A lakosság érdeklődésének felkeltése a hagyományok, saját településének és

környezetének hagyományos értékei, a kézműves mesterségek és a
kapcsolódó kreatív ipari tevékenységek iránt.

 A közösség és a közösségi identitás megerősítése.

 A hagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg

a közművelődésben, a szórakozásban, a kulturális fogyasztásban, az
oktatásban, ezáltal a hagyományos műveltség az egyetemes kultúra részeként
éljen tovább.

8
A projekt konzorciumvezetője a Hermann Ottó Intézet, a megvalósításban részt vevő
konzorciumi partnerek: a Hagyományok Háza, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a
Zempléni Múzeum és Balatonkenese Város Önkormányzata.

A projekt megvalósítási helyszínei a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési

és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat 7) bekezdés b)
pontjában felsorolt kiemelt fejlesztési térségek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a
Budapesti Agglomeráció és a Tokaji Borvidék.

A projekt szakmai tevékenységei:

 A hagyományőrzéssel, - ápolással kapcsolatos módszertani fejlesztések.

 Kutatások lebonyolítása, tanulmányok készítése.

 A hagyományos iparágak és kézművesség elterjesztéséhez kapcsolódó

képzési, felkészítési programok kidolgozása és lefolytatása.

 A köznevelési intézmények által tanórai és tanórán túli keretek közt

hasznosítható információs tartalmak kidolgozása és elérhetővé tétele online
felületen, illetve rendezvények, kiállítások keretében.

 A kézműves szakmák gyakorlati kipróbálásához kapcsolódó szakmai feltételek

kialakítása.

 A térségi fejlesztési tanáccsal való együttműködés kialakítása.

 Rendezvények szervezése, beleértve interaktív kiállítások, mesterség-

bemutatók, ismeretterjesztő komplex foglalkozások, csoportos
műhelyfoglalkozások.

 Eszközbeszerzések a szakmai megvalósításhoz kapcsolódóan.,

A projekt összértéke 997 746 519 Ft, megvalósítási ideje: 2015. június 1. és 2015.
november 30.1

1 A TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá

kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt megvalósíthatósági tanulmánya

9
2.2.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) bemutatása

Hazánk összesen nyolc kiemelt üdülőkörzete közül – a magában foglalt települések

számát és területét tekintve – a Balaton üdülőkörzet a legnagyobb, népességszáma
alapján mégis az alacsonyabb lélekszámúak közé tartozik. 2010. január 1-jei
lakónépessége (262 ezer fő) a magyarországi kiemelt üdülőkörzetek együttes
népességének mindössze 7,9%-át tette ki. Népsűrűsége az egyik legkisebb, 67 fő/km²,
ami a kiemelt üdülőkörzetek átlagos népsűrűségének harmadát sem éri el. 2009
folyamán a Balaton teljes lakónépességének hatszorosa, 1,6 millió szállásigényes
vendég érkezett az üdülőkörzetbe. A tó vonzereje nyáron a legerősebb, az
idegenforgalmi szezon hónapjaiban a vendéglétszám jelentősen meghaladja az ott
élők számát, ami növekvő lakossági fogyasztást is eredményez. Az alapvető
kommunális szolgáltatások közé tartozó vízfogyasztás egy lakosra jutó értéke 2009-
ben csupán a fővárosban volt magasabb a balatoninál, a keletkező hulladék nagysága
pedig majdnem 30%-kal haladta meg a nyolc kiemelt üdülőkörzet (benne a budapesti)
átlagát.

A népsűrűséghez hasonlóan a Balaton laksűrűsége is az egyik legalacsonyabb. Az év

elején száz lakásban átlagosan 219-en éltek, ez az érték a nyolc kiemelt üdülőkörzet
közül csupán a budapestinél és a Tisza-tavinál nagyobb.

A Balaton térségében a tó adta kedvező üzleti lehetőségeket felismerve számos

gazdasági szervezet alakult, a vállalkozási aktivitás országos összehasonlításban is
jelentős. 2008. december végén közel 20 ezer vállalkozás működött a partközeli és
további településeken, mely a nyolc kiemelt üdülőkörzetben bejegyzett szervezetek
6,5%-a. Ezer lakosra jutó számuk (76) alacsonyabb ugyan az átlagosnál (amiben a
főváros túlsúlya érvényesül), de a harmadik legmagasabb az üdülőkörzetek között. A
vállalkozások 96%-a mikrovállalkozás, azaz kevesebb mint tíz fővel végzi
tevékenységét. A Balatonnál működő vállalkozások közül minden tizediket a
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban jegyezték be, a kiemelt
üdülőkörzetek átlagát jelentő 4%-os részaránnyal szemben. Az ágazatban
nyilvántartott szervezetek ezer lakosra jutó száma az átlagos több mint kétszerese, 8
volt az elmúlt év végén. A partközeli települések adata még magasabb, itt 11
turizmusra szakosodott vállalkozást jegyeztek be ezer lakosonként. Jelentős az
idegenforgalom foglalkoztatásban betöltött szerepe is. A legutolsó népszámlálás

10
adatai alapján a foglalkoztatottak egytizede ebben a nemzetgazdasági ágban
dolgozott, amely több mint kétszerese a magyarországi üdülőkörzetek átlagának.

Az elmúlt években tapasztalt visszaesés után 2009-ben a magyarországi kiemelt

üdülőkörzetek vendégforgalma összességében újra meghaladta az ezredfordulón
regisztrált vendéglétszámot. A vendégek összetétele viszont jelentősen eltér a
korábbitól, ezért a kereslethez igazodva a szolgáltatások is átalakultak. Budapest,
Sopron– Kőszeg hegyalja és a Tisza-tó kivételével az ország többi kiemelt
üdülőkörzetébe egyre kevesebb külföldi vendég érkezett az elmúlt években. A Balaton
vonzereje is számottevően csökkent, különösen a tó közvetlen környezetében fekvő
településeken. A külföldi vendégek aránya 2009-ben 42%-ot tett ki a balatoni régióban,
15,9 százalékponttal kevesebbet a 2000. évinél. Hasonló mértékű visszaesés az
ország üdülőkörzetei közül csak a Velencei-tó–Vértes térségét jellemezte.

Az ezredfordulót követően évről évre nőtt a belföldi vendégek részaránya, ők viszont

rövidebb időt töltöttek a szálláshelyeken, mint a külföldiek, így a vendégéjszakák
száma a kereskedelmi szálláshelyeken 14%-kal, a magánszállásadásban 23%-kal
visszaesett. A nyolc kiemelt üdülőkörzet közül a forgalom a Balaton mellett a Mecsek
és Villány, valamint a Velencei-tó–Vértes üdülőkörzetben mérséklődött.

2000 és 2009 között a balatoni kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 16%-kal, a

magánszálláshelyeké 19%-kal csökkent, ezért összesen egyötödével kevesebb
férőhely állt a vendégek rendelkezésére az időszak végén, mint az ezredfordulón. Az
ország üdülőkörzetei közül szintén a korábbinál kisebb kapacitás jellemezte a
Dunakanyar, a Mecsek és Villány, valamint a Velencei-tó–Vértes kiemelt
üdülőkörzeteket. A férőhelyek számbeli fogyását minőségi átalakulás kíséri, a
vendégek egyre inkább a magasabb kategóriájú, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtó
szálláshelyeket részesítik előnyben. A balatoni kempingférőhelyek összkapacitáson
belüli aránya a 2000. évi 45%-ról 32%-ra apadt, ezzel szemben a szállodáké 35%-ról
40%-ra nőtt. Az ezredforduló évében a nyolc kiemelt üdülőkörzet négy- és ötcsillagos
szállodáiban rendelkezésre álló férőhelyek 3,5%-át kínálták a Balaton térség hotelei,
2009-ben ez az arány már meghaladta a 20%-ot. A magasabb kategóriájú szállodák
kapacitás-bővülése összefügg a gyógy- és termálturizmus nagyarányú fejlesztésével.
Korábbinál kisebb kapacitás és vendégforgalom ellenére a Balaton térsége továbbra
is kiemelt helyet foglal el az üdülőkörzetek turizmusában. 2009-ben a balatoni régió
képviselte a hazai üdülőkörzetek együttes kereskedelmi szállásférőhely-

11
kapacitásának több mint négytizedét, és a magánszálláshely-kapacitás csaknem
háromnegyedét. A nyolc kiemelt üdülőkörzet összes vendéglétszámából a Balaton
részesedése 28, az eltöltött vendégéjszakák számából 37%-ot tett ki.

12
3 HELYZETFELTÁRÁS

3.1 BKÜ területén található kézműves ágazatok, kézműves

szakmák, kézműves ipar

3.1.1 A kézműves fogalom történeti alakulása

Mielőtt a BKÜ területén alkotó kézművesek bemutatására kerülne sor tekintsünk rá a

kézműves fogalmának tartalmára. A kézművesség fogalma sok változáson ment
keresztül a 19-20. században. A hagyományos paraszti kultúrában a kézművességhez
a háziiparos, a specialisták, a kézműves-iparosok, kisiparosok tevékenysége és az
általuk létrehozott tárgyak tartoztak.2

 „Háziiparos: Olyan személy, aki termékeit maga, illetve családtagjaik

segítségével külső munkaerő igénybevétele nélkül, kézi erővel állítja elő
otthonában, a rendszerint saját maga által gyűjtött, vásárolt nyersanyagokból
mások számára is.

 Specialista: Olyan személy, aki szakképesítés nélkül bonyolult munkák

elvégzésére, irányítására alkalmas, ezt a képességét a közösség is számon
tartja, igényli. Az ilyen személyek azok közül kerülnek ki, akik az egyes
házimunkákban – fafaragás, szövés, varrás-hímzés, szappanfőzés stb. –
különös adottságokkal és jártasságokkal rendelkeznek.

 Kézműves-iparos: Valamely szakképesítéshez kötött iparág művelője, aki

kéziszerszámokkal, elemi erővel meghajtott gépek segítségével folytat
termelőtevékenységet a fogyasztó számára. A feldolgozott anyag lehet a
sajátja, vagy a megrendelőé, díjazása pénzben, vagy természetben történik.

 Kisiparos: Kéziszerszámokkal és mesterséges energiával meghajtott

egyszerűbb gépekkel végez árutermelő ipari tevékenységet, többnyire

2 Benedek Krisztina: Kézművesség, népi kézművesség In: Mesterségem címere – a használható

hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. 2013. Budapest, 32. o

13
 magántulajdonban lévő saját műhelyében. Tevékenysége képesítéshez kötött,
a nyersanyagot pénzért vásárolja és termékeit is pénzért értékesíti.”3

A mai szóhasználatban a kézművesség fogalma alá sorolódik az iparos munkától a

művészi megformálásig megvalósított tárgyalkotás, elsősorban a gépesített, gyári
előállítással szembeállítva. A tárgyalkotó kézművesekre igaz, hogy átlátják a termelés
egész folyamatát és annak bármelyik mozzanatát el tudják végezni. Nem a gépi
munka, hanem a szakismeret és a kézi megformálás az elsődleges, illetve nem a
tömegtermelés, hanem az egyedi, vagy legfeljebb kis szériában előállított termék a
jellemző. 4

A népi kézműves olyan személy, akire a Kárpát-medencében élő magyar és

nemzetiségi népcsoportok hagyományos technikáinak és technológiájának használata

jellemző. A népi kézműves tárgyak motívum és formakincse táji specifikus,
természetes anyagok felhasználásával készülnek, és a létrehozott tárgyak mai életben
felhasználható, korszerű használati, dísz és ajándéktárgyak. Mintának elsősorban a
19. század környezet, lakás és viseletkultúráját tekinti és célja a funkcionális kézműves
tárgyak létrehozása.5 A kézműves termékek: népi iparművészeti termék, népi
kézműves termék, kézműves háziipari termék, kézműves élelmiszer.

A kézműves termék előállító által Magyarországon (Kárpát-medencében) egyedileg

előállított olyan természetes alapanyagokból készített termék, melynek jellegében és
értékében nem a felhasznált alapanyag, hanem maga által elvégzett alkotó
hagyományokra épülő kézi munkája dominál.6

Jelen tanulmány követi a kézművesség stratégia7 módszertanát és azokat a BKÜ

területén élő, aktívan dolgozó alkotó népi kézműveseket veszi számba, akik az elmúlt
5 évben minősítették munkáikat és / vagy, akik rendelkeznek a Népi Iparművész, és /
vagy a Népművészet Ifjú Mestere, és/vagy a Népművészet Mestere kitüntetésekkel,

3 Domonkos Ottó: Bevezetés, In: Magyar Néprajz III. Kézművesség, 1991. Budapest., 12. o
4 Benedek Krisztina: Kézművesség, népi kézművesség In: Mesterségem címere – a használható
hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. 2013. Budapest, 33. o
5 Országos Képzési Jegyzék, 2006.
6 Szabadkai Andrea, G. Fekete Éva, Debreczeni János, Pongrácz Zoltán: A gazdasági szabályozás,
törvényi változtatások igénye a népi kézműves vállalkozások eredményes működése érdekében tett
javaslatok, In: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I.,
2013 Budapest, 28. o.
7 Mesterségem címere – a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest

14
és / vagy tagjai a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) tagszervezetinek és
/ vagy az elmúlt években országos pályázatokra alkotást nyújtottak be.

Ezen tanulmány nem terjed ki azon BKÜ területén élő kézművesekre,

 akik megszerezték a különböző szakterületeken a szakképzettséget. Ők

rendelkeznek a mesterségbeli tudással, de aktív alkotói tevékenységet
(zsűriztetés, pályázaton való megjelenés, stb.) nem végeznek.

 akik családi örökségként sajátították el a kézműves mesterségek műveléséhez

szükséges tudást, de csak önmaguk számára készítenek tárgyakat.

 akik szakkörben tevékenykednek, de önálló alkotóként még nem léptek a

nyilvánosság elé.

 akik a korábbi években feladatuknak tekintették a paraszti tárgykultúra

továbbéltetését, de leginkább életkoruk, vagy egyéb okok miatt már nem
művelik azt.8

3.1.2 Népi kézművesek a BKÜ településein

Az elemzés 138 alkotóra terjed ki, akik a BKÜ 49 településén élnek. A mellékelt
térképből látható, hogy a BKÜ teljes területén dolgoznak népi kézművesek.

A BKÜ településeinek száma 179, melyből 49 településen találunk népi kézműveseket,

azaz a települések 27 %-án élnek népi kézművesek.

8 Pál Miklósné: Kézművesség, népi kézművesség az alkotók oldaláról In.: Mesterségem címere – a
használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest

15
 kézművesekk
el rendelkező
BKÜ
települések
száma; 49

kézművesekk
el nem
rendelkező
BKÜ
települések
száma; 130

1. számú grafikon: Népi kézművesekkel rendelkező BKÜ települések

A népi kézművesek több faluban élnek, mint városban. A 49 településből 35 falu, 14

város. A 14 városban összpontosul 138-ból 81 népi kézműves, azaz a teljes létszám
59 %-a. Ebből arra következtethetünk, hogy a nagyszámú alkotót tömörítő
településtípus a város.

kézművesekk
el rendelkező
BKÜ városok
száma; 14

kézművesekk
el rendelkező
BKÜ falvak
száma; 35

2. számú grafikon: A népi kézművesekkel rendelkező települések típusa (falu, város) és ezek
megoszlása.

16
A legtöbb településen 1 vagy 2 alkotó él. Ez jellemző az érintett 49 településből 35-re.
Ezen a 35 településen él a 138 népi kézművesből 42 fő, azaz a BKÜ népi
kézműveseinek 30 %-a. 14 településen él 96 népi kézműves, azaz a BKÜ népi
kézműveseinek 70 %. Népi kézművest legnagyobb számban Keszthelyen találunk.
Számuk 31 fő.

3.1.3 Népi kézműves szakterületek és a BKÜ népi kézművesei

A magyar tárgyalkotó népművészet 15 nagy szakterületet különböztet meg, melyek

több szakmát is felölelnek. A 15 szakterület: csipkekészítő, faműves, fazekas,
fémműves, hímző, mézeskalács készítő, nemezkészítő, népi bőrműves, népi
ékszerkészítő, népi játékkészítő, régi ritka mesterségek, szálasanyag készítő, szövő,
hímestojás készítő, viseletkészítő.

A BKÜ területén a 15 szakterületből 14 esetében találunk népi kézművest. Ezek az

alábbi szakterületek: csipkekészítő, faműves, fazekas, fémműves, hímző,
mézeskalács készítő, népi bőrműves, népi ékszerkészítő, népi játékkészítő, régi ritka
mesterségek, szálasanyag készítő, szövő, hímestojás készítő, viseletkészítő. A
nemezkészítő szakterületnek nincs képviselője a BKÜ-ben.

17
 Kézművesek száma a BKÜ területén településenként (érintett települések)

Régi ritka mesterségek

Mézeskalács készítő

Szálasanyag készítő

Hímes tojás készítő

Népi ékszerkészítő
Népi játékkészítő
Népi bőrműves
Nemezkészítő
Csipkekészítő

Viseletkészítő
Fémműves

Összesen
Település

Faműves
Fazekas
Megye

Hímző

Szövő
1 Alsópáhok Zala 1 1
2 Badacsonytomaj Veszprém 2 2
3 Balatonalmádi Veszprém 2 2 4 2 1 11
4 Balatonboglár Somogy 1 1 1 3
5 Balatoncsicsó Veszprém 1 1
6 Balatonendréd Somogy 1 1
7 Balatonfőkajár Veszprém 1 1 2
8 Balatonfüred Veszprém 1 2 1 3 7
9 Balatonfűzfő Veszprém 2 2 1 1 6
10 Balatongyörök Zala 2 1 3
11 Balatonkeresztúr Somogy 1 1 1 3
12 Balatonlelle Somogy 3 3
13 Balatonszabadi Somogy 1 1
14 Balatonszárszó Somogy 1 1
15 Balatonszemes Somogy 1 1
16 Balatonszőlős Veszprém 1 1
17 Buzsák Somogy 1 3 4
18 Cserszegtomaj Zala 1 1 1 3
19 Felsőörs Veszprém 1 1
20 Fonyód Somogy 1 1
21 Gyenesdiás Zala 3 2 1 1 1 8
22 Hévíz Zala 1 3 1 1 1 7
23 Karád Somogy 1 1
24 Keszthely Zala 1 8 3 1 1 2 1 1 10 3 31
25 Kéthely Somogy 1 1
26 Kisberény Somogy 1 1
27 Kőröshegy Somogy 1 1
28 Marcali Somogy 1 1 2
29 Nagyvázsony Veszprém 1 1 1 3
30 Nemesbük Zala 1 1
31 Nemesvita Veszprém 1 1
32 Pécsely Veszprém 1 1 2
33 Rezi Zala 1 1 2
34 Siófok Somogy 1 1 2 4
35 Som Somogy 1 1
36 Somogyvár Somogy 1 1

18
37 Szentantalfa Veszprém 1 1
Szentkirályszabadj
38 a Veszprém 1 1
39 Tapolca Veszprém 1 1 2
40 Tihany Veszprém 1 1
41 Tótvázsony Veszprém 1 1
42 Várvölgy Zala 1 1
43 Veszprémfajsz Veszprém 1 1
44 Vindornyaszőlős Zala 1 1
45 Vöröstó Veszprém 2 2
46 Zalaapáti Zala 1 1
47 Zalakaros Zala 1 1
48 Zalakomár Zala 1 1
49 Zamárdi Somogy 1 1
2
Összesen 6 25 4 2 20 5 0 5 6 1 3 7 20 7 7 138

1. számú táblázat: Népi kézművesek a BKÜ területén

A 138 népi kézművesből legtöbben a faműves - 25 fő -, a fazekas - 24 fő-, és a hímző,

szövő - 20-20 fő – területeken tevékenykednek.

30
25
25 24
20
20 20
15
10
5 7 7 7
6 2 5 0 5 6 1 3
0

3. számú grafikon: a BKÜ területén található népi kézművesek száma szakterületenként

19
3.2 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a
BKÜ területén

3.2.1 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típusai

Többféle intézménytípus és szervezet foglalkozik Magyarországon a népi

kézművesség, kézműves műhelyek működtetésével. Csúcs-intézmény a
Hagyományok Háza, melyet a közművelődési, közgyűjteményi, oktatási intézmények
csoportjai követ, továbbá a szervezetek közé tartozik a civilszféra (egyesületek,
alapítványok), valamint az egyéni/társas vállalkozók, egyéni alkotók azon csoportjai,
melyek látogatható műhelyeket, galériákat hoztak létre, tartanak fenn.

Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek a BKÜ területén találhatók népi

kézművességgel foglalkozó szervezetek. A tanulmány követi a Kézműves
Stratégiában9 alkalmazott népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények
tipológiáját. Eszerint 6 féle kategóriát különböztetünk meg: népi kézműves civil
szervezet, képző intézmény és szervezet, népi kézműves alkotóház, nyitott műhely,
műhelygaléria, speciális népi kézműves gyűjtemény.

 Népi kézműves civil szervezet alatt azon szervezeteket értjük, amelyek

döntően a népi kézművességgel foglalkoznak.
 Képző intézmények és szervezetek azok az intézmények, szervezetek,
amelyek az OKJ-ban szereplő népi kézműves szakmákban végeznek
iskolarendszerű és, vagy felnőttképzési tevékenységet, továbbképzést.
 A népi kézműves alkotóházak a tárgyalkotó népművészet azon színterei, ahol
a magyar nyelvterület hagyományos népi kultúrájának, hagyományainak
továbbéltetése, komplex bemutatása, közvetítése, oktatása, fejlesztése folyik
intézményi, civil szervezeti, egyéni és egyéb fenntartási formákban. Ezek a
helyek biztosítják mindehhez a szellemi hátteret és a személyi feltételeket,

9
Prokné Tirner Gyöngyi: Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek Magyarországon
In.: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest,
2013. 92-107.o

20
 iskolákat, közművelődési színtereket, alkotóközösségeket hoznak létre és
működtetnek.
 A nyitott műhely látogatható, mesterség bemutatására, csoportok
foglalkoztatására alkalmas kézműves tevékenységet folytató műhely, mely
intézmény, szervezet vagy magánszemély fenntartásával működik,
esetlegesen üzlettel is rendelkezik.
 A műhelygaléria olyan intézmény, szervezet, vagy magánszemély
fenntartásában működő létesítmény, amelyben nyitott műhellyel és hozzá
kapcsolódó gyűjteménnyel is esetlegesen üzlettel is rendelkezik.
 A speciális népi kézműves gyűjtemény olyan állami vagy magán
fenntartásban működő gyűjtemény, mely a népi kézművesség valamely
speciális területét/területeit mutatja be.10

A fejezetben megismertetett intézmények, szervezetek alapinformációi a Kézműves

Stratégiában található intézményi kataszterből származnak.11

3.2.2 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek a BKÜ területén

Ahogy már fent írtuk a BKÜ területe 179 települést foglal magába. Ebből 9 településen
található a fent megfogalmazott kategóriákba sorolt szervezet, ez az összes BKÜ-s
település számhoz viszonyítva 5 %. A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek
fel arányban találhatók meg a BKÜ falvaiban és városaiban. 2 településen,
Balatonalmádiban és Balatonlellén 2 is képviselteti magát.

10
Prokné Tirner Gyöngyi: Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek Magyarországon
In.: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest,
2013. 92-93.o
11
Prokné Tirner Gyöngyi: A közösségi színterek tárgyi és személyi feltételei, tevékenység elemzés,
problémafeltárás In.: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség
stratégiája I. Budapest, 2013. 176-193.o

21
 kézműves
műhelyekkel
rendelkező
BKÜ
települések
száma; 9

kézműves
műhelyekkel
nem
rendelkező
BKÜ
települések
száma; 170

4. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek területi megoszlása a BKÜ

területén

kézműves
műhelyekkel
rendelkező
BKÜ falvak kézműves
száma; 4 műhelyekkel
rendelkező
BKÜ városok
száma; 5

5. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek településtípus szerinti megoszlása

a BKÜ területén

22
3.2.3 A BKÜ területén található népi kézművességgel foglalkozó szervezetek
típusai

A BKÜ területén 11 db népi kézművességgel foglalkozó szervezet található (lsd. 1. sz.

táblázat), amely a 3.5.1. fejezetben megismertetett tipológiát követve nyitott műhelybe,
műhelygalériába, speciális népi kézműves gyűjteménybe, népi civil szervezetbe és
alkotóházba sorolható.

Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek a BKÜ területén

Vezető neve
Szervezet

Szervezet
Település

Megye

típusa

neve
Alsópáhok ZalaNyitott műhely "Sártekerő" Czibor Imre
1
fazekasműhely
2 Balatonalmádi Veszprém Nyitott műhely Varrótű Tanoda Cz. Tóth Hajnalka
Balatonalmádi Veszprém Nyitott műhely Látványszövöde Fodorné László
3
Mária
Balatoncsicsó Veszprém Műhelygaléria Fazekasház és Schmidt Ferenc
4
Galéria
Balatonendréd Veszprém Speciális népi Kájel Csipkeház Kájel Endréné
kézműves
5 gyűjtemény,
nyitott műhely

Balatonlelle Somogy Népi "Lölle" Kulturális Dolbert Ferenc

6 kézműves Hagyományőrző
civil szervezet Egyesület

Balatonlelle Somogy Speciális népi Kapoli Múzeum Ligeti Gábor

7 kézműves és Galéria
gyűjtemény
Cserszegtoma Zala Nyitott műhely Fafaragóműhely Bereczky Csaba
8
j
Hévíz Zala Nyitott műhely Barakonyi Barakonyi István
9
Kerámia Műhely
Keszthely Zala Alkotóház Népművészeti Molnárné Riskó
10
Alkotóház Erzsébet
11 Marcali Somogy Műhelygaléria Fazekasműhely Harangozó Rita

2. számú táblázat: Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén

23
A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek közel 50%-a, 5 db, nyitott műhely
típusú. A BKÜ területéről hiányoznak a képző intézmények és szervezetek.

6
5
5
4
3
2
2
1
1 1 1 1
0

6. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típus szerinti

megoszlása a BKÜ területén

3.3 A BKÜ népi kézművességgel foglalkozó szervezetei,

intézményei

3.3.1 "Sártekerő" fazekasműhely

A „Sártekerő” fazekasműhelyt Czibor Imre fazekas Népi Iparművész működteti.

Czibor Imre a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ szakkörén találkozott

először a fazekassággal 1995-ben. Szakkörvezetője Simon Edit. A szakkör keretében
sajátította el a korongozás alapjait, valamint ismerete meg a különböző technikákat pl.:
hurka, lapedény.

1997-2000 között Barakonyi István fazekas a Népművészet Ifjú Mestere, Népi

Iparművész műhelyében dolgozott Hévízen. Itt tovább fejlesztette a korongozást és új
díszítőtechnikákat ismert meg pl.: írókázás, karcolás, rátétes díszítések.

2000-2001 között a Zala Megyei Népművészeti Egyesület gébárti alkotóházában

intenzív fazekas tanfolyamon vett részt. A tanfolyamot Csuti Tibor vezette. Ebben az

24
évben lett tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Munkáival rendszeresen
részt vesz kiállításokon és zsűrizéseken.

2006-ban elnyerte a Népi Iparművész címet.

Alsópáhokon dolgozik önállóan. Készít használati és díszedényeket, díszítésül

karcolásos technikát, hucul, betyáros motívumot alkalmaz, illetve egyedi rajzolatú
mesés, virágos díszeket, feliratokat.

Kézműves műhelye nyitott az érdeklődők előtt, akik betekintést nyerhetnek a fazekas

tevékenység különböző munkafolyamataiba.

A fazekas műhely típusa nyitott műhely, mely Zala megyében, Alsópáhokon található.

A kézműves műhely rendelkezik weboldallal: www.sartekero.uw.hu, melyen az alkotó

bemutatkozása, munkája és elérhetősége található meg.12

3.3.2 Varrótű Tanoda

A Varrótű Tanodát Cz. Tóth Hajnalka hímző, gyöngyfűző Népi Iparművész, a

Népművészet Mestere működteti.

Cz. Tóth Hajnalka az Alföldön, Hódmezővásárhelyen született, de tanulmányait már

Balatonalmádiban, majd Balatonfüreden végezte. A közművelődésben dolgozott
könyvtárosként kezdetben Veszprémben, később Balatonalmádiban.

Könyvtárosi munkája mellett 1973 – tól foglalkozik népi textilekkel, ezen belül is
leginkább hímzéskultúránk motívumainak megismertetésével, feltárásával és a mai
kor követelményeinek megfelelő alkalmazásával. A népi díszítőművészi tanfolyam
elvégzését követően részt vett országos továbbképzéseken. Tanfolyamvezetője
Koszter Józsefné népi iparművész volt, később megismerkedett dr. Fél Edittel, Borbély
Jolánnal, dr. Fügedi Mártával, akik mind szakmailag, mind emberileg nagy hatással
voltak rá. 1988-ban szerezte meg a népi játék és kismesterség felsőfokú szakoktató
vizsgát. A hímzés mellett gyöngyfűzéssel, különösen a sárközi gyöngyművészettel
foglalkozik.

12
www.sartekero.uw.hu

25
Alkotó tevékenység mellett kutatói munkát is folytatott, tudományos alapossággal tárta
fel az egyes hímzések eredetét, történetét. Eredményes kutatómunkájával a Bakony,
a Balaton felvidék népművészetének szakértőjévé vált. Szellemiségére jellemző a
magyar népi kultúra szellemi és tárgyi örökségének hiteles óvása, mentése.

Szakmai, közéleti tevékenysége is kiemelkedő: 1976-1990 között szakköröket vezetett

Balatonalmádiban és Veszprémben. 1980-1990 között megszervezte a megyei
szakkörvezetők továbbképzését, 1982-ben alapítója és szervezője volt Veszprém
Megyei Népművészeti Egyesületnek. Korábban az egyesület elnöke, jelenleg a
Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület elnökségi tagja.

Munkáit 1985-től zsűrizteti. Tevékenységét 1987-ben Népi Iparművészet címmel

ismerték el. 2010-ban hímző és oktató tevékenységéért megkapta a Népművészet
Mestere díjat.

2008-ban Varrótű Tanoda néven nyitott Műhely-Galériát hozott létre, ahol kiállítással
és hímző, gyöngyfűző foglalkozásokkal várja az érdeklődőket. A kiállításon látható
alkotások Veszprém megye hímzéskultúrájából adnak átfogó képet, de más vidékek
hímzéséből is látható feldolgozás. Szabadrajzú fehérhímzések, gyapjúhímzések,
szálszámolásos munkák és elsősorban a dunántúli úrihímzések láthatók a
gyűjteményben. A műhelyben működik a Gránátalma Hímzőkör.

A Varrótű Tanoda típusa nyitott műhely, mely Veszprém megyében, Balatonalmádiban

található.

A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal. 13

3.3.3 Látványszövöde

A Látványszövödét Fodorné László Mária kéziszövő Népi Iparművész, a Népművészet

Mestere működteti a balatonalmádi Pannon Kulturális Központban.

Fodorné László Mária a szövésmesterség alapjait 13 éves korában sajátította el a

szomszéd nénitől, aki bedolgozó szövő volt a decsi Háziipari és Népművészeti
Szövetkezetnél. Idővel ő is a szövetkezet dolgozója lett, itt fejlesztette tovább a
tudását. Mestereinek tekinti Széles Józsefnét és Bafi Istvánnét.

13
www.studiolum.com, www.nepmuvesz.vpmegye.hu, www.falusiturizmus.hu

26
1977-ben megkapta a Népi Iparművész címet.

2005-ben vehette át a Népművészet Mestere címet.

A szövés mellett tanít táborok, szakkörök és kézműves foglalkozások keretében.

Rendszeresen rész vesz hazai és nemzetközi kiállításokon.

A Látványszövöde típusa nyitott műhely, mely a már fent említett Zala megyében,
Balatonalmádiban található.

A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal. 14

3.3.4 Fazekasház és Galéria

A balatoncsicsói Fazekasházat és Galériát Schmidt Ferenc működteti.

Schmindt Ferenc keramikus 1968-ban született Balatoncsicsón. Keramikus

tanulmányait a kaposvári Iparművészeti Technikumban végezte. Szekeres Károlyt,
Halmos Ferencet és Légli Attilát tekinti mesterének.

Kerámiáira az iparművészeti és népművészeti technikák együttes alkalmazása

jellemző. Faliképeket, sütő és főzőedényeket, vázákat, korsókat, kályhacsempéket,
kaspókat készít.

Munkáival nemzetközi kiállításokon szerepelt.

Kézműves műhelye nyitott az érdeklődők előtt, akik betekintést nyerhetnek a kerámia

készítés különböző munkafolyamataiba.

A Fazekasház és Galéria típusa műhelygaléria, mely a már fent említett Veszprém

megyében, Balatoncsicsón található.

A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.csicsogaleria.com, melyen

az alkotó bemutatkozása, keramikus tevékenységének és kerámiáinak, vásárlási
tájékoztató, valamint az elérhetősége található.15

14
www.pkkk.hu, www.balatonalmadi.hu
15
www.csicsogaleria.com

27
3.3.5 Kájel Csipkeház

A Kájel Csipkeházat Kájel Endréné működteti.

Balatonendréden a múlt században nem volt hagyománya a csipkeverésnek. 1908-

ban Kájel Endre református lelkész szervezte meg az első csipketanfolyamot Schwarz
Erzsébet tanítónő szakmai irányításával tanítónők számára szervezett
csipketanfolyamot, akik azután a később megszervezett csipketelepeken továbbadták
az endrédi csipke készítésének tudományát, ez a faluban élő lányoknak és
asszonyoknak jelentős munka, és pénzkereseti lehetőség volt.

A csipkemúzeum egy magánházban áll, melyet Kájel Endre református tiszteletes

gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A
múzeumban több, mint két szobára való, 80 féle csipke van tablókra, vitrinbe rejtve.
Maga a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló. Az itt látható csipkék csaknem egy
évszázad termékei, néhány olyan különlegességgel, mint a 600-700-as cérnából
készített - amely nem vastagabb az emberi hajnál - vert vagy horgolt darab. A brüsszeli
csipke a legvékonyabb, s hogy kiemeljék a mintát, egy vastag szálat visznek végig
rajta. Gyakori minta a pókos, a virágos, a tulipános, a szegfűs és liliomos, de számokat
is használtak, a nyolcas például gyakran visszatérő motívum.

Az Európa-szerte híres csipke 1908-22-ig virágzott. Utána az angol gépi csipke az

olcsósága miatt kiszorította a piacról, pedig az országban Tokajtól Kaposvárig sokfelé
volt csipkekészítő üzeme az endrédieknek. Erről azok a levelezések és számlák
tanúskodnak, amiket Kájel Endre lánya, Sára szeretne kiadott formában megőrizni az
utókornak.

Előfordult, hogy a parókiában 12 kiló végcsipke volt, amit 40 telepről küldtek. Az

üzemben 25-50 méteres végcsipkét is készítettek. A függönyökön általában öt méter
végcsipke van, amit egy asszony készített el. Ehhez 74 pár orsót kell jobbról balra,
balról jobbra forgatni.

A Csipkeház hitelesen mutatja be a helyi csipkeverés múltját és változásait. A kiállítás

előzetes egyeztetés alapján tekinthető meg.

A Csipkeház típusa nyitott műhely, speciális népi kézműves gyűjtemény, mely a már
fent említett Veszprém megyében, Balatonendréden található.

28
A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal 16

3.3.6 "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület

A „Lölle” Hagyományőrző Egyesület 1990-ben alakult a helyi hímzők és fafaragók

köréből, jelenleg 42 tagja van. Céljuk és feladatuk a népi hagyományok, a hímzés,
fafaragás, csipkeverés, népzene, néptánc, a még fellelhető emlékek összegyűjtése,
megismertetése a fiatalabb generációval, valamint az összegyűjtött anyagok
publikálása. Éves céljait mind szakmai, mind gazdasági téren átgondoltan tervezi meg.
A népi mesterségek mai követői szakkörökben fejtik ki tevékenységüket: hímző-,
fafaragó-, néptánc- és citera-szakkör tevékenykedik a Városi Művelődési Házban, már
több mint 20 éve. Minden évben kiállításon mutatják be az elkészült alkotásokat,
amelyeket folyamatosan zsűriztetnek. Két tagjuk népi iparművész. Évente kétszer
szakmai kirándulást szerveznek, amelyen a jeles népművészeti tájakat keresik fel.
Részt vesznek a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület munkájában, valamint
tagjai a Somogy Megyei Néptánc Szövetségnek és a Martin György Néptánc
Szövetségnek is. A „Lelle” Néptáncegyüttes részére néptánc táborokat szerveznek,
ahol 64 lellei gyermek tanulja a néptánc kultúránkat jeles koreográfus vezetésével.
Részükre bemutatkozási lehetőséget biztosítanak. Évente részt vesznek az Együd
Árpád emlékére rendezett megyei néptánc versenyen, három éve szervezői a Balatoni
Folklór Fesztiválnak. 2005-ben könyv formájában kiadták az általuk összegyűjtött
karádi hímzéseket, jelenleg a még ki nem adott „Buzsák Hímzésminta Kincse” című
összegyűjtött anyag vár kiadásra, amelyet a Hagyományok Háza és a Nemzeti
Kulturális Alap is támogat. De nem csak összegyűjtötték ezeket az anyagokat,
egyesületük tagjai a mintakincsekből alkotásokat készítettek. Fafaragóik évente több
fafaragó táborban munkálkodnak, valamint a somogyi pásztorfaragás motívumaival
díszített használati eszközöket készítenek.

A „Lölle” Kulturális Hagyományőrző Egyesület típusa népi kézműves civil szervezet,

mely Somogy megyében, Balatonlellén található.

Az egyesület nem rendelkezik önálló weboldallal, kapcsolattartója Dolbert Ferenc.17

16
www.museum.hu, www.balatonendred.hu
17
www.hagyomanyokhaza.hu

29
3.3.7 Kapoli Múzeum és Galéria

A Kapoli Múzeumban és Galériaában 2 állandó kiállítás található. Az egyik idősebb és

ifjabb Kapoli Antal fafaragó népművészek kiállítása; a másik Ligeti Miklós
szobrászművész az Anonymus és Déryné szobrok alkotójának kiállítása. A padlás
galériában kortárs alkotóművészek kiállítása valósul meg havi váltásban.

A Kapoli Múzeum és Galéria típusa speciális népi kézműves gyűjtemény, mely

Somogy megyében, Balatonlellén található.

A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal, kapcsolattartója Ligeti

Gábor.18

3.3.8 Fafaragóműhely

A cserszegtomaji Fafaragóműhelyt Bereczky Csaba működteti.

Bereczky Csaba fafaragó, népi iparművész, Népművészet Mestere. 1949-ben

született, fafaragással 1972-óta foglalkozik. Alapító tagja volt a Fiatalok Népművészeti
Stúdiójának, majd ezt követően az Országos Népművészeti Egyesületnek. A Zala
Megyei Népművészeti Egyesület megalakítása után 10 évig volt az egyesület elnöke.
1977-től vezet ifjúsági és felnőtt fafaragó szakköröket. Aktív részt vett az Országos
Alkotóműhelyek megvalósításában: Tokaj, Velem, Zalaegerszeg, Gébárt valami a
Keszthelyi alkotóházak építésében és beindításának. Folyamatosan részt vesz az
országos kiállításokon, pályázatokon.

Pásztorfaragásokat csont, szaru használati tárgyakat készít. Díszítőmunkában a

karcolást, ékrovást, domborúfaragást alkalmazza. Bútorait a hagyományos paraszti
formavilág jellemzi, ácsolt ládák, padok, asztalok, székek, komódok, tékák születnek
a keze alatt. Szabadtéri fa játékokat is készít, melyek óvodákban lelhetőek fel. Fejfák,
emlékoszlopok, kapuk viselik keze nyomát. Otthonosan mozog a kéregmunkák
világában is.

Alapító tagja a Zala Megye Népművészetéért Alapítványnak.

18
www.muzeum.hu

30
Munkásságának elismeréseként 1980-ban Népművészet ifjú mestere lett, majd 1985-
ben Népi Iparművészként ismerték el, 2004-ben Népművészet Mestere kitüntetésben
részesült.

Évekig vezette a Zala Megyei Fafaragó Stúdiót. Tudását és tapasztalatait mind a mai
napig átadja faragótársainak és a fiataloknak saját műhelyében, valamint a Zala
Megye Népművészetéért Alapítvány keszthelyi alkotóházában.

Munkáival több külföldi országban találkozhatnak az érdeklődők kiállításon,

munkabemutatókon.

Munkáit megismerhették több külföldi országban, kiállításom volt Ausztria,

Németország, Franciaország, Finnország, Lengyelország, Oroszország több
városában.

A Fafaragóműhely típusa nyitott műhely, mely a fent említett Zala megyében,

Cserszegtomajon található.

A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.bereczky21.hu, melyen az

alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található.19

3.3.9 Barakonyi Kerámia Műhely

A Barakonyi Kerámia Műhelyt Barakonyi Isván működteti.

Barakonyi István 1986 óta foglalkozik fazekassággal. A Budapesti Művelődési Központ

Kézműves Iskolájába járt, ahol Művészeti Oktatói Engedélyt szerzett. A Zalaegerszeg
melletti Gébárton fazekas oktatóként dolgozott 1991 és 1996 között. 1996-ban oktatói
munkájáért Gránátalma díjat kapott. 1997-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere
címet.

Munkáival rendszeresen részt vesz kiállításokon és zsűrizéseken. A Népi

Iparművészeti Tanács 2006-ban a Népi Iparművész címet adományozta neki. Tagja a
Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek.

Műhelyében főként használati edényeket készít: sütő-főzőedényeket, bögréket,

étkészleteket, tárolóedényeket, fali tálakat. A kézzel díszített kerámiák a népi

19
http://www.bereczky21.hu/, http://www.zalanepmuveszet.hu, www.studiolum.com

31
motívumvilágot tükrözik. A hagyományos formákat magastűzű, ólommentes mázzal
készíti.

A Barakonyi Kerámia Műhely típusa nyitott műhely, mely Zala megyében,

Cserszegtomajon található.

A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.barakonyi-keramia.hu,

melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található.20

3.3.10 Népművészeti Alkotóház

Az Alkotóházat a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány működteti. A

Népművészeti Alkotóház Keszthelyen található egy műemlék parasztbarokk
lakóházban, mely 1750 körül épült és a Festetics-birtok gazdatisztjeinek lakása volt.

Az alkotóházban kézműves szakkörök, nyitott műhelynapok, szakmai

továbbképzések, nyári táborok és kiállítások valósulnak meg az alábbi kézműves
ágazatokban: fafaragó, csipkeverő, kosárfonó, szövő, tojáskarcoló, bőrműves,
fafaragó, lószőrfonó, népviseleti baba-készítő.

Az Alkotóházhoz kötődő népművészek:

Bereczky Csaba: fafaragó, Népművészet Mestere

Bereczky Csabáné: csipkeverő, Népi Iparművész

Bognárné G. Piroska: kosárfonó népművész

Bordácsné Kishonti Erika: szövő, Népművészet Mestere

Csízy Istvánné: tojáskarcoló, Népi Iparművész

Dancsecs Diána: bőrműves, Népi Iparművész

Jankovics Tamás: fafaragó, Népi Iparművész

Kiss E. Hajnalka: lószőrfonó, Népi Iparművész

Molnárné Riskó Erzsébet: népviseleti baba-készítő, Népi Iparművész

20
www.barakonyi-keramia.hu

32
A Népművészeti Alkotóház típusa alkotóház, mely Zala megyében, Keszthelyen
található.

A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.nepmuveszeti-

alkotohaz.eoldal.hu, melyen az alkotóházról, annak programjairól, szakköreiről,
működéséről, elérhetőségéről olvashat az olvasó.21

3.3.11 Fazekasműhely

A marcali Fazekasműhelyt Harangozó Rita működteti.

Harangozó Rita 1978-ban született Marcaliban.

1996-ban végezett a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskolában.

1998-ban megszerezte Zalaegerszegen a Gébárti kismesterségek szakiskolájában a

fazekas szakma képzést jelesre vizsgázva.

1998 óta dolgozik műhelyben, a kezdetektől önállóan.

2002-ben Budapesten szintén kitűnő eredménnyel zárta a fazekas szakoktató és népi

játszóház vezető felsőfokú képzést.

2002-ben kapta meg a Népi Iparművész címet.

2006-ban vette A Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést.

Főként használati, valamint díszkerámiát készít szem előtt tartva a hagyományos

formavilágot. Készít többek között reggeliző- illetve étkészleteket, konyhai
kiegészítőket: a fakanáltartótól a szalvétatartóig, hagymatartót, szappantartót, mosdó
szettet (tálat-kancsóval), lakodalmas edényeket, kuglófsütőt, kínáló tálakat, boros-
valamint pálinkás készleteket, süteményes szettet tortatállal, bögréket/csészéket,
bonbonier tartót, dísz-és fali tányérokat, illatlámpákat, karácsonyi kiegészítőket, főző-
és sütőedényeket, melyek gáztűzhelyen valamint grillen is használhatók.

Minden darabot kizárólag kézzel formál, melyekre ugyancsak kézi munkával kerül fel
a díszítmény. Attól függően, hogy mit „kíván” az edény; rátétes, domború, kivágott-
áttört, plasztikus, karcolt díszt vagy ecsettel, írókával készített minta.

21
www.nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu

33
Alkotásaival rendszeresen részt vesz országos pályázatokon, csoportos- és önálló
kiállításokon, legutóbb 2015. januárjában Budapesten a Magyar Népi Iparművészeti
Múzeumban.

A fazekas műhely típusa műhelygaléria, mely a fent már említett Somogy megyében,
Marcaliban található.

A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.harangozorita.hu, melyen az

alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található.22

3.4 A BKÜ területén működő muzeális intézmények és kézműves

műhelyek, kézműves szakmák gyakorlati bemutatását célzó
módszertani jellemzőinek ismertetése, magyarországi és nemzetközi
kitekintés

Bevezetés

A kézműves tevékenységeknek számos olyan területe van, amelyek korszerű

formában megújíthatók. Több kézműves mesterség – pl. asztalos, fazekas, bőr-
díszműves – ma is fontos használati tárgyakat állít elő, egyedi gyártással, kiváló
minőségben, magas esztétikai értékkel. A kézműves mesterségek azonban a lakosság
csak szűk körének nyújtanak megélhetést, a mai ipari tevékenységek kiszorítják ezt a
tevékenységkört. A fiatalok közül kevesen választják ezeket a mesterségeket, a
képzés csak részben megoldott, a kézműves társadalom elöregszik. Cselekvés
hiányában az idős mesterek eltávozásával eltűnik hazánkból a ma még élő
hagyományként művelt kézművesség. Arra kell törekedni, hogy a hagyományos
mesterségek fennmaradását, a mesterség, szakmai tudás továbbadását biztosítsuk,
az ehhez szükséges szakképzési, oktatási háttér rendelkezésre álljon.

A Nemzeti Vidékstratégia a hagyományos kézművesség átörökítés érdekében többek

között az alábbi fejlesztési irányokat és teendőket jelöli ki:

22
www.harangozorita.hu

34
  Az egyéni mesterek, a megyei népművészeti egyesületek, a közművelődési
intézmények szakmai szervezetei, valamint a Hagyományok Háza
együttműködésében a kézművesség közös jövőképének megalkotása és
fejlesztési stratégiájának elkészítése.
 A kézművesek együttműködésének és piacra jutásának ösztönzése, pl.
kézműves vásárok, mesterség bemutatók, helyi piacok.
 Fontos a kézművesség összekapcsolása a helyi mezőgazdasági, kertészeti
termeléssel, helyi feldolgozókkal, falusi turizmussal, helyi vendéglátással, helyi
szolgáltatásokkal, hogy a termelésből származó melléktermékek helyben,
közvetlen módon kerüljenek feldolgozásra, ezzel elérve, hogy a magasabb
hozzáadott értékű termék helyben legyen előállítva és értékesítve.
 A kézműves tevékenységekhez szükséges alapanyag-ellátás segítése.
 A mindennapi használati tárgyakat korszerű módon előállítani képes
kézműves tevékenységek fejlesztése, kézműves termékfejlesztés.
 A kézművesség gyakorlati képzésének, műhelyeinek országos szintű
kiépítése. Szakmai képzés, ismeretterjesztés a díszítő motívumkinccsel, azok
eredetével, az anyaghasználattal, stb. kapcsolatban.
 Megyei és helyi népművészeti egyesületek, alkotó közösségek működésének,
valamint a közművelődési intézmények ezirányú tevékenységének
ösztönzése, támogatása.
 Települési vagy kistérségi kézműves boltok megnyitásának, illetve kézműves
alkotóházak létesítésének ösztönzése, a meglévők fejlesztése23

Jelen projekt fő célkitűzésként támogatni kívánja azt a folyamatot, mely során múltunk
hagyományait, emlékeit új megközelítésben próbáljuk átörökíteni korunk és a mai
közösségek életébe. Az évtizedeken, emberöltőkön át ívelő közvetítés és átörökítés
organikus folyamat, ezért közös érdekünk a lépték- és szemléletváltás, a régi és az új,
a “hagyományos” és a “modern” csatornák átjárhatóságának felismerése és
támogatása. Ezen átjárhatóság biztosításában, a nyitottságban rejlő potenciál pedig
egyre nyilvánvalóbb: a hagyományok és az e köré szerveződő érték fennmaradása
csak többirányú módszerekkel közvetíthető. Nem elég, ha apáról fiúra örökítenénk a
tudást, hiszen az igény ma akkor mutatkozik meg, ha ez a tudás és információ

23
Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 („a magyar vidék alkotmánya”), Vidékfejlesztési Minisztérium

35
kényelmesen és korszerűen is elérhető. Ugyanakkor az e-világban otthonosan mozgó
fiatal generáció megértésével az egymástól tanulás számos további aspektussal
gazdagíthatja a folyamatok életben tartását, annak tudatában, hogy az egészséges
modernizáció érdekében minden korban szükség lesz bizonyos értékek őrzésére, a
hagyományos kultúra fenntartására.

A néphagyomány mindig is élményt, tapasztalatot nyújtott generációkon át, ám a mai

kor embere különösen keresi az aktív bevonódás élményét a passzív megfigyelés
helyett, hiszen ezáltal válhatunk részévé egy lokális vagy akár más szempontok
mentén szerveződő közösségnek, kultúrának. Ehhez a komplex élmény-igényre
azonban naprakészen kell hogy reagáljon a muzeális intézmények, a helyi kézműves
műhelyek és tájházak, skanzenek valamint rendezvények interaktív kínálata is. A
módszertani lehetőségekben rejlő sokszínűség már sok kezdeményezésben
fellelhető, jelen fejezet ezek a kifejezetten élmény-központú megközelítés érdekét
szolgáló sajátosságait veszi számba. Fókuszban a személyes élmények, a gyakorlati,
kipróbálás útján szerzett tapasztalatok áll.

Gyakorlati kipróbálás előnyei

A paraszti kultúrában, a népművészetben a tárgykészítés során az anyag, technika,

forma, díszítmény szorosan összefüggött egymással. Az adott tárgy készítésének
aktualitását elsősorban a természeti törvények határozták meg. Viszont mivel már nem
örököljük természetes nyelvként az anyagismeretet és a formakincset, és a népi
tárgyak és technikák lemásolásával sem szerezhetjük meg az igényes
alkotómunkához szükséges tudást, az alkotás az anyagok újrafelfedezésével,
megmunkálásával egy újszerű, sokoldalú kísérletezés folyamatává válik.

A tapasztalatok szerint azok, akik kipróbálták a különböző szakmákat, másként

értékelik a kézművesek munkáját, tisztelik azt a tudást és munkát, amit a kézműves
képvisel. Így nemcsak a már készterméket látják, hanem a benne rejlő szorgalmat és
munkát is megismerik.

A kézműves szakmák bemutatását célzó ismeretátadás formái

Az alábbiakban a kultúraközvetítés azon módjai kerültek összegyűjtésre, melyek

bemutatják, életben tartják és ezáltal hozzáadott értéket teremtve őrzik és örökítik át a
térség értékeit. Az egyes kategóriák általános módszertani, szakmai jelentőségének

36
bemutatását követően található néhány említésre méltó, a Balaton térségében
fellelhető jó gyakorlat, esetenként kiegészítve országos ill. nemzetközi kitekintéssel.

 Népművészeti kiállítások és múzeumpedagógia

 Kézműves bemutatók, nyitott műhelyek
 Kézműves foglalkozások, szakkörök, táborok
 Kézműves vásárok
 Népi játszóház
 Fesztiválok
 Infrastrukturális feltételek – infokommunikációs módszerek
 Falusi turizmus és gasztronómia, vidéki élet

3.4.1 Népművészeti kiállítások és múzeumpedagógia

Egy település népi kézműves értékeit bemutató kiállítások keretében

bemutatkozhatnak az ezzel a tevékenységgel működő helyi közösségek, szakkörök,
egyéni alkotók. Napjainkban sajátos, dinamikus növekedés figyelhető meg a kulturális
örökség prezentációjában: mind minőségi, mind mennyiségi szempontból változik a
szemlélet. A kiállítási forgatókönyvek, bemutatási koncepciók ma már – bár időnként
csak névleg – „látogatóbarátok”, a múzeumpedagógia és az örökségmenedzsment
önálló diszciplínává vált, hazánkban is körvonalazódik az örökségtudomány
szakterülete. Sok esetben a múzeumi épületek, bemutatóhelyek, élményparkok és
kiállítások látványvilága, attraktivitása túlnő a műtárgyon, a kollekción, önmagában
válik a turisták és látogatók célpontjává.

Az oktató jellegű kiállítási közeg mellett nem szabad megfeledkeznünk a

„szórakoztató”, élményt nyújtó karakterről sem, amely a „játszva tanulás” bázisául is
szolgál. Elég, ha arra gondolunk hogy egy múzeumi kiállítás megtekintése
óvodásokkal, kisiskolásokkal monoton, egyhangú lenne a játék mindennemű
lehetőségének kihasználása nélkül. Ebből a szempontból a különlegesség, a
meghökkentés, a látvány, a kuriozitás, az eredetiség, a misztikum stb. karakterjegyei
a figyelem és az érdeklődés fenntartását, valamint a tárgy és látogató közötti vizuális
és tartalmi interakció megteremtését célozzák. Remekül alkalmazhatóak a
drámapedagógiai tevékenységek, a gyermekek természetes kíváncsiságát

37
megmozgató, felfedező módszerre épülő segédanyagok és programok, a szemléltetés
változatos lehetőségei.

Marcali Múzeum, A Marcali Múzeum gyűjtőterülete a Marcali Járásra terjed ki,

Marcali összesen 39 településre. Néprajzi és történeti
gyűjteményében közel 6000 tárgyat őriz, fotógyűjteménye
pedig meghaladja a 10000 felvételt. Adattárban őrzött
dokumentumainak száma meghaladja a 3000 darabot.
Mesterek és Az állandó kiállítás az egykori marcali iparosok közül a
Műhelyek kékfestő, a cipész, a díszműkovács, a mézesbábos és a
kötélgyártó és a fazekas eszközkészletét és mesterségbeli
tudását mutatja be. A kiállítótér középpontjába helyezett
vásári jelenet pedig, a két világháború közötti időszak
hangulatát idézi fel, ahol a kézművesek és kereskedők
portékájukat árusítják.
Múzeumpedagógiai Foglalkozások óvodások számára:
kínálat  Múzeumi érzékenyítő
 Itt a farsang, áll a bál! Farsangi népszokások
 Húsvéti barkácsoló
 Márton napi hagyományőrzés
 Adventi mézeskalács készítés
 Agyagformázás

Foglalkozások általános iskolásoknak:

 Múzeumi érzékenyítő kezdő múzeumlátogatóknak
 A hagyományos népi életmód
 Gyógynövények, népi gyógyászat
 A kötélgyártás mestersége
 Mézesbáb készítése
 Gyertyamártás
 Jó játék a csuhé!
 Agyagformázás
 Textilmintázás (ombré, batikolás, kékfestő)

38
  Szövés
 Gyöngyfűzés
 Egészséges életmód
 Játék- és dekoráció készítése természetes
anyagokból
Kiadványok A Marcali Múzeumi Katedra Füzetek I-VI. sorozat
foglalkoztató füzetei a Marcali Múzeum "Mesterek és
műhelyek" című állandó kiállításához készültek. A
kiadványok feladatait gyakorló pedagógusok állították
össze, így az általános iskola bármely osztálya számára
kínálunk olyan érdekes megoldanivaló feladványokat,
amelyek új ismeretekkel gyarapíthatják látogatóink
tudástérképét. Tartalmukban a hagyományos népi életmód,
a mesterségek, a népszokások és kézműves technikák
témái is fellelhetőek sok-sok színes képpel illusztrálva.
További információ www.marcalimuzeum.hu

Balaton Múzeum, Balaton és környéke kulturális és természeti értékeinek

Keszthely gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és
bemutatásával a "magyar tengert" kutatja és népszerűsíti.
Múzeumpedagógiai Foglalkozások óvodáskortól a középiskolás korosztályig ill.
kínálat családok számára, melyek során megismerhetik a Balaton
természeti kincseit és kulturális örökségét;
Tantárgyi kapcsolódások, iskolai foglalkozások;
Táborok, szakkörök, játékos múzeum, online játékok;
Hon- és népismeret: balatoni halászat, viseletek;
„Balatoni élet a dédinél”: 12 alkalomból álló
foglalkozássorozaton a néprajz tudományával és a népi
mesterségekkel ismerkedhetnek meg. Az érdeklődők a
foglalkozások során képet kapnak arról, hogy a
természethez közeli ember milyen anyagokból készítette
használati tárgyait, ruházatát. A Balatoni Múzeum néprajzi
gyűjteményének megtekintése által bepillantást nyernek a

39
 néprajz titokzatos világába. Helyi, népi mesterséget űző
szakemberek segítségével saját maguk kipróbálhatják a
népi mesterségeket (szövés, fafaragás, hálókötés).
„A Balaton vidéke és népe”: A foglalkozás tárgya a Balaton
és környékének néprajzi szempontú megismerése a hon- és
népismereti tárgyhoz kapcsolódóan. A hagyományos
életmódot interaktív módon mutatják be sok képpel; a
néprajzi jellegzetességeket a foglalkozásvezető
muzeológussal közösen elemzik a diákok, eredeti tárgyak,
viseletrekonstrukciók és „felfedező lap” segítségével.
Témák: mezőgazdaság (gabonatermesztés, szőlészet-
borászat, állattartás), pásztorélet-pásztorművészet,
halászat, kézművesség (népművészet és régi
mesterségek), népi építészet, népszokások.
(A Múzeum honlapjáról letölthetőek a programokhoz
kapcsolódó prezentációk)
A „Jeles napok” programsorozat alkalmai négy jelentős jeles
és neves napot ünnepelnek meg.
Zala megye napján a résztvevők Zala egykori központját,
Zalavárt és Európa hírű természeti kincsét a Kis-Balatont
ismerték meg, Karácsonykor és Húsvétkor a hagyományos
népszokásokat, Keszthely város napján pedig Keszthely
híres helyszíneit, épületeit, történelmi-természeti és
régészeti emlékeit.
Kiadványok Új segédeszköz a múzeumpedagógiában: felfedező lapok
általános iskolásoknak „Fedezzük fel együtt a Balaton
titkait!”címen, melyek a honlapról szintén letölthetőek az
alábbi témákban:
 A Balaton és természeti környezete
 Erődök és várak a Balaton partján
 Balatoni halászat
 Balatoni fürdőkultúra, turizmus és hajózás
További információ www.balatonimuzeum.hu

40
Tojásművészeti A Tojásművészeti Kiállítás 2003. október 10én került
kiállítás megnyitásra, a tojás világnapján az első Balatoni
Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként Siófokon a Dél-
Balatoni Kulturális Központban. Ezen időszakos kiállítás
kívánta megalapozni az állandó tojásművészeti központ
kialakítását.
A kiállításon látható alkotások többféle csoportba
sorolhatóak, melyek a magánygyűjtemény szép és értékes
alakjait mutatják be különböző dísztojásokban a
kézművességtől az iparművészetig. Népművészeti
sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg,
mely ötvözi ugyanakkor az újabbnál újabb és kreatívabb
díszítő formákat is megjelenít.
Az alkotásokban nemcsak a hagyományok, hanem a finom,
aprólékos, nem kis tehetséget igénylő munkák is
megőrződnek.
További információ www.tojasmuzeum.hu

Veszprém Megyi Laczkó Dezső Múzeum: TudásTerük múzeumpedagógiai

Múzeumok programok központja. Kiskorú látogatóik körében népszerű
Igazgatósága, múzeumpedagógiai órák kapcsolódnak kiállításaikhoz,
Laczkó Dezső iskolai tananyaghoz, valamint a Bakonyi Házhoz. 2010
Múzeum, Bakonyi őszén nyílt, legújabb technikával felszerelt európai szintű
Ház, oktató- és foglalkoztató termük kézzelfoghatóvá teszi a
Veszprém tankönyveket, teret ad alkotásra és régészeti gyakorlatokra
egyaránt.
Bakonyi Ház: az egyik legkorábbi magyar szabadtéri
néprajzi kiállítóhely. A házban megtekinthető kiállítás a
paraszti élet mindennapjainak s ünnepeinek
eszközkészletét, tárgyi kultúráját mutatja be.

41
Múzeumpedagógiai Népi építészet a Bakonyban és a Balaton-felvidéken: népi
ajánlat építészet külső, belső jellemvonásait, az építkezés módját,
alapanyagait, a ház alaprajzát és változatait, továbbá az
egyes helységek funkcióit mutatják be játékos tárlatvezetés
formájában.
Élet a Bakonyi házban: a ház használatát, berendezési
tárgyait, a benne élők életét ismertetik a diákokkal, játékos
tárlatvezetés formájában.
Népi táplálkozáskultúra: a régi konyha eszközkészletét,
ezek használati módjait, a konyhai életet tárják fel, s
bepillantást adnak a népi ételek témakörébe játékos
tárlatvezetés formájában.
Kalendáriumi kalandozások (karácsonyi, farsangi és
húsvéti, Veszprém megyei népszokások): A foglalkozások
autentikus paraszti tárgyakon és viseleti darabokon, zenei
hagyományokon, illetve igény szerint kreatív kézműves
foglalkozáson keresztül tárják fel ezt a pedagógusok és
diákok számára egyaránt ismeretlen, nehezen értelmezhető
világot. A tárgyak, fényképek értelmezésén keresztül kaput
nyitnak a paraszti világkép, a mágikus gondolkodás
megértéséhez is.
Hajdanvolt kézművesség: A gyakorlati foglalkozáson a
múzeum textilgyűjteményében bemutatott műtárgyak
különböző készítés-technikáinak alapelemeit ismerhetik
meg és gyakorolhatják is be a tanulók. Kézműves
szakember vezetésével a szövés, a fonás és a hímzés régi
technikái elevenednek újjá a múzeumi órán.
„Így készült hajdanán I.” – Asztalosmesterség a Bakonyban:
Az elsősorban faipari szakképzésben részt vevő
középiskolai csoportoknak ajánlott múzeumi foglalkozáson
az asztalosmesterség elmúlt évszázadaiba kalauzolják el a
diákokat különböző, az oktatóteremben vetített
prezentációs anyagok segítségével.

42
 „Így készült hajdanán II” – Üvegkészítés Veszprém
megyében:
A múzeum gazdag üveggyűjteményéhez kapcsolódó
múzeumpedagógiai órán a Bakony és a Balaton-felvidéken
alkalmazott üvegkészítési technikákkal (hutában készült
fúvott üveg, formában fúvott üveg, lángnál formált üveg,
stb.) ismerkedhetnek meg különböző prezentációs
eszközök segítségével a diákok.
További információ www.vmmuzeum.hu

3.4.2 Kézműves bemutatók, nyitott műhelyek

A népművészet mesterei általában a maguk örömére, tehát a falu lakóinak számára

dolgoztak. Általában nem volt állandóra berendezett műhelyük, csak szerszámaik, és
más tevékenységük mellett foglalkoztak az alkotással, míg a kismeserek állandó
használatra berendezett műhelyekben dolgoztak, és sokan közülük vásárokra jártak.
A ma alkotó kézművesek és műhelyeik hasonlóak.

A népi kézműves mesterségek oktatása két úton haladt: egyrészről „apáról fiúra”
szálló, otthon a családban elsajátított mesterségbeli fogások, másrészt a
műhelyekben, mestereknél való tanulás. Mára a kézműves műhelyek sokasága, a
kisműhelyekben való hivatalos oktatás átalakult. A falu hagyományos szerepe 1945
óta folyamatosan fellazult, felbomlott, mivel megszűnt az az életforma, amely tovább
éltette volna a hagyományos népi műveltséget, és ezzel együtt azt az életmódot és
szokásrendszert, amely a népi kismesterséget, a műhelyeket is éltette. A fokozatosan
megújuló kereslet, a hovatartozást, a gyökereiket kereső emberek, valamint a
természetes alapanyagokat, organikus kultúrát és hagyományokat előnyben
részesítők révén mára ismét felerősödő igényről beszélhetünk a népi
kismesterségeket oktató műhelyek, és az fenti értékek népszerűsítését vállaló
kézműves bemutatók tekintetében. Itthon a Népművészeti Egyesületek Szövetsége
kezdeményezte a magyarországi nyitott műhely-hálózatot azért, hogy az alkotók és a
népi kézművesség iránt érdeklődők között állandó, élő kapcsolat alakuljon ki.

Ezek a fórumok ideális helyszínei lehetnek az informális ismeretszerzésnek, ahol kis

csoportok bensőséges viszonyba kerülhetnek a mesterrel, tanulhatnak, és interaktív

43
formákat próbálhatnak ki. A megfogható, kipróbálható tevékenységek mellett minden
kérdésükre szakmai választ kaphatnak az érdeklődők, megismerkedhetnek az egyes
szakmák rejtelmeivel és saját kezűleg elkészíthetik alkotásaikat.

Élő interpretáció

Az élő interpretáció egy még fiatal módszer és sokféleképpen értelmezhető, beleértve

az élő történelem (living history), a történelmi újrajátszás/életrekeltés (historical re-
enactment) és a múzeumi színház (museum theatre) fogalmait is. A legrosszabb
esetben nem több egy díszes jelmezbe öltözött személy kézműves tevékenységénél,
tárlatvezetésénél vagy előadásánál. Az ilyen előadással való azonosulás azonban a
közönség számára különösen nehéz, és gyakran teljesen passzívvá válik a látottakkal
szemben. Ugyanakkor, ha jól felépített, az élő interpretáció:

 a személyre szabott, látogatói igényekhez igazított tartalom, irányítás, szint és

időtartam segítségével kibővítheti az adott téma kereteit; bátorítja és fokozza
a látogatói részvételt;
 az információk verbális és vizuális eszközökkel való továbbításával tanulási
folyamatot generál;
 segíti a látogatókat a terek használatának és „benépesítésének”
elképzelésében; erős érzelmeket vált ki; vágyat, hogy még több információt
tudjanak meg;
 élő emlékeket teremt, amelyek mélyen beépülnek a memóriába.24

Kovács Múzeum, Tarsoly László kovácsmester magánmúzeuma 2003 óta

Nagyvázsony üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely
mellett. A hagyományos eszközökkel berendezett
múzeumba előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni
vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program
keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományos
technikáját és készíthetnek maguk is kovácsoltvas
tárgyakat. A mesternek számos díjazott terméke
megtekinthető, ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.

24
Az élő interpretáció módszere az Egyesült Királyságban, Huth Anna, Múzeumi iránytű 5, 2010

44
További információ http://nagyvazsony.hu/kovacs-muzeum/

Gyapay László és fia Ifj. Gyapay László a faipari mesterséget és magát a

(faműves, fafaragó) fafaragást is édesapjától, id. Gyapay Lászlótól
Szentjakabfa tanulta. Manapság is többször találkozhatunk különböző
kézműves vásárokon (Káptalantót), amint bevezetik a
látogatókat a fafaragás csodálatos birodalmába.
- faműves, fafaragó bemutató (csak előzetes
bejelentkezéssel)
- késztermék bemutató (csak előzetes bejelentkezéssel)
- termékkörhöz illeszkedő kisebb szakipari javítások
(előzetes bejelentkezéssel)
További információ http://fafaragas.com

Csicsó Kerámia Nyitott műhely, kerámiafestő kézműves foglalkozások.

Balatoncsicsó Részletes bemutatásra került a 3.3.4. fejezetben.
További információ www.csicsogaleria.com

Monoszlói Gaál Ferenc fazekas, cserépkályhás és népi játszóház

Fazekasház, vezető. Termékei változatosak, egyediek és a magyar népi
Monoszló művészetet tükrözik vissza, a hagyományok megtartásában
jelentős szerepe van nem csak fazekas munkájával, hanem
játszóházak és kerámia- illetve kézműves foglalkozások
vezetésével is, ahol az érdeklődők a fazekas szakma
rejtelmein túl számok népi mesterség alapjaiba is
bepillanthatnak.
10-12 fős kézműves csoportfoglalkozások: kicsik és nagyon
egyaránt kedvelik, ahol nem csupán az agyagozás
rejtelmeivel ismerkedhetnek meg az ide látogatók, hanem
lehetőségük van a vesszőfonás, a linómetszés, a
gyertyázás, papírmerítés, csuhézás, szalmázás,

45
 mozaikozás, batikolás, habkőszobrászat, kenyérsütés
kipróbálására is.
További információ www.monoszloifazekas.extra.hu

Pécsi Krisztina Alkotásai változatosak, egyediek és a magyar népi

Balatonfüred művészetet tükrözik vissza ötvözve a saját stílusával. A
hagyományok megtartásában jelentős szerepe van nem
csak fazekas munkájával, hanem a nyitott műhely
üzemeltetésével (Vásárcsarnok), ahol az érdeklődők a
szakma rejtelme bepillanthatnak.
További információ http://videkminosege.hu/hu/users/pecsi-krisztina

Zsár-fa Kádár és Kezei közül a legszebb egyedi termékek kerülnek ki,

Asztalosműhely, amelyek jellemzően kézműves módszerrel készülnek.
Tótvázsony Fontosnak tartja a kézműves tevékenység, mint kulturális
örökségünk megőrzését. A hagyományos magyar fahordó
készítés régi kézműves mesterség. A hordótüzelést, mint a
kádár mesterség egyik jellemző tevékenységét bemutató
keretében előzetes bejelentkezés alapján szívesen illeszti
felnőtt kiránduló csoportok, gyermek és ifjúsági táborok
programkínálatába.
További információ www.zsarfa.hu

Vasverő Műhely, "Addig üsd a vasat, amíg meleg!"- tartja a régi mondás
Gyenesdiás is. A kovácsmester az, aki a vasat idomítja, az ő keze munkája
nyomán ölt alakot az alaktalan anyag. A kovács régi magyar
neve: vasverő. Elődeink a kovácsmesterséget már a
honfoglalás előtt is gyakorolták, ill. foglalkoztak a vas
előállításával.
Garantált programhelyszín: A helyi "vasverő" mester egy
héten egyszer kinyitja műhelyét az érdeklődők előtt, akik így
bekukkanthatnak az egyik legrégebbi kézműves mesterség

46
 rejtelmeibe és akár maguk is megpróbálkozhatnak a vas
idomításával.
További információ www.gyenesdias.info.hu/hu/info/aktivan_gyenesdias_balaton/
szarazfoldi_kalandok_gyenesdias_balaton/vasvero-
muhely.html

„Sártekerő” Czibor Imre népi iparművész. Részletes bemutatásra került

fazekasműhely, a 3.3.1. fejezetben
Alsópáhok
További információ http://sartekero.uw.hu

Varrótű Tanoda, Cz. Tóth Hajnalka 2008-ban Varrótű Tanoda néven nyitott
Balatonalmádi műhelyt működtet. Részletes bemutatásra került a 3.3.2.
fejezetben.
További információ http://videkjaro.hu/szolgaltatasok/termekek/reszletes-
nezet/varrotu-tanoda-himzo-gyongyekszer-keszito-1.html

Látványszövöde, Fodorné László Mária a Népművészet Mestere,

Balatonalmádi Látványszövödéjének a Balatonalmádi Pannónia Kulturális
Központ ad otthont. Részletes bemutatásra került a 3.3.3.
fejezetben.
További információ www.balatonalmadi.hu/kultura/muveszet/nepi-
iparmuveszet/latvanyszovode/

Légli Kerámia A Légli Majorban található „Kézműves Udvar” 2013.

Manufaktúra októberében alakult abból a célból, hogy megvalósítsa a
kézműves (fazekasmester) ügyvezető azon régi küldetését,
hogy a népi mesterségek összegyűlve, teljes körű képet
adva egy helyen jelenjenek meg, felkarolva az egyedül kis
gazdasági erővel rendelkező művészeket a népi
mesterségek különböző területéről. Ennek szellemében
készült el 2015-ben a Mesterségek háza, amely mintegy

47
 inkubátorházként fogadhatja magába a népi
kismesterségeket művelő, egyéni népművészeket (pl.
szövő, hímző, bőrdíszműves, fafaragó, fazekas, stb.) ezzel
tevékenységüknek a közösség előtti bemutatásához helyet
és portékájuknak „áruházat” biztosítva, ezzel elősegítve a
hagyományos népi mesterségek fennmaradását. Oly
módon lett kialakítva, hogy egyes részeiben külön-külön
munkaállomást biztosítson a kézműveseknek, illetve
egyben bemutató helyként is funkcionál arra az esetre, ha
olyan időszakban fogad látogatót, amikor a kézművesek
nem tartózkodnak a helyszínen. Ezen túl van az épületnek
egy olyan része is, amely 4 db csoportos foglalkoztatót (6-8
fős kiscsoportok) tud befogadni.
További információ www.legli.hu/kezmuves-udvar

Fazekasműhely, Vastag Éva fazekasműhelye Balatonszemesen várja

Balatonszemes látogatóit. A műhelyben kézi korongozással készíti
termékeit, melyek terakotta és mázzal festett, égetett
kerámiák. A műhelyben lehetőség van a korongozás
megtekintésére és kipróbálására.
További információ www.balatonfoldvar.info.hu/hu/mit-nezzek-
meg/fazekasmuhely--balatonszemes.html

Bereczky Csaba A faragás és csipkeverés szövés iránt érdeklődőknek

fafaragó és kellemes csendes környezetben kulturált szálláshelyen
Bereczky Csabáné biztosítanak lehetőséget a tanuláshoz és aktív pihenéshez.
csipkekészítő, Részletes bemutatásra került a 3.3.8. fejezetben.
Cserszegtomaj

További információ www.falusiturizmus.hu/hu_hu/services/1297/bereczky-

csaba-es-csabane-fafarago-csipkekeszito.html

48
 Kályhák Háza A Festetics kastély közvetlen szomszédságában található a
Fazekasműhely és Kályhák háza. Az érdeklődőket egy szabadon látogatható,
makett kiállítás, működő fazekasműhely fogadja, ahol hagyományos
Keszthely módon, kézi munkával készülnek a kályhacsempék,
ugyanúgy, ahogyan a XX. sz. elejéig készítették a
fazekasok a szemeskályhák és táblás kályhák csempéit. A
kályhák és más népi tüzelőeszközök múltját az itt kialakított
és folyamatosan fejlődő makett kiállításon ismerhetik meg a
látogatók. A kiállításon a XIX. és XX. század fordulóján,
parasztházakban használt kályhák, kemencék, tűzhelyek
makettjei láthatók. A kiállítás és a műhely szervezett
formában is látogatható. Csoportok részére időpont
egyeztetés után szívesen tartok beszélgetéssel egybekötött
bemutatót ahol megismerhetik a kályhák történetét,
készítését, használatát, és a csempekészítés fogásait.
Ennek a programnak a részeként nem csak megnézhetik,
hanem ki is próbálhatják a kályhacsempe készítést. A
műhely és a kiállítás melletti kerámia-élménytárban régi
tárgyak közt, sajátos hangulatban elrendezett egyedi,
kézműves kerámiák várják a látogatókat.
További információ www.keszthely.hu/muzeumok/kalyhak-haza

3.4.3 Kézműves foglalkozások, szakkörök, táborok

Ide tartoznak a tanfolyami kurzusok a különböző közművelődési intézményekben,

alkotóházakban, népi kézműveseket tömörítő egyesületekben. A foglalkozások
lehetőséget biztosítanak korosztály semlegesen a széles nagyközönség számára,
hogy elsajátítsák a népi játékok készítésétől a különböző kézműves mesterségek
művelésének alapjait.

A szakkörök alkalmasak egy meghatározott időtartam alatt arra, hogy a választott

kézművesség egy-egy szakterületével megismerkedjenek a résztvevők, alkalmas
továbbá a tehetséggondozásra, amely egyben utánpótlást is jelent a népi kézműves
mestereknek. A szakkörök résztvevői lehetnek gyerekek, fiatalok és felnőttek. Nagyon
fontos, hogy a gyermekek szakkör keretében ismerkedjenek meg a népi kézművesség

49
szellemiségével, a tárgykészítés alapjaival. Jelenleg ezek a szakkörök sznte az
egyetlen szinterei a gyermekek manuális készség-fejlesztésének, a hétköznapi
életben szükséges eszközök használatának elsajátításához.

A népi kézműves tudás elsajátításának egy másik formája minden korosztály számára
az alkotótáborok, amelyek az 5-10 nap alatt a résztvevők számára ízelítőt adnak a
választott mesterségből, vagy a különböző tárgykészítésből. A táborok tartalmát
tekintve lehetnek egy-egy, vagy akár több mesterség elsajátítására irányulóak,
lehetnek komplex népművészetiek, ahol a tárgyalkotás mellett megjelenik a néptánc,
a népzene, vagy a népi gasztronómia. Formáját tekintve lehet bentlakásos, bejáró,
vándortábor, stb. Ezekben a táborokban sokszor több generáció tanul együtt, ami a
társadalmi szocializáció szempontjából egy hozzáadott érték ennek a képzési
formának.

A felnőtt lakosság számára szervezett népművészeti akadémiák, népfőiskolák, nyári

egyetemek keretében megismerkedhetnek a népművészettel, a tájegységre jellemző
értékekkel, a magyar, illetve a tájegység népi hagyományaival. A megszerzett
ismeretek alkalmasak lehetnek a helyi tudás gyarapítására, a helyhez, a tájegységhez
kötődő identitástudat kialakítására, valamint felkeltheti érdeklődésüket egy-egy
kézműves szakma elsajátítására, amely megteremtheti az önfoglalkoztatás alapját.25

Népművészeti Az Alkotóházat a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány

Alkotóház, működteti. Az érdeklődőket az alábbi szolgáltatások várják:
Keszthely  Kézműves szakkörök
 Nyitott Műhelynapok
 Szakmai továbbképzések
 Nyári táborok
 Kiállítások
Az Alkotóházban szervezett kézműves szakkörök számos
témát érintenek, így működik például:
 Csipkeverő stúdió

25
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája III, Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 43-44.o.

50
  Fafaragó szakkör
 Szövő és népi kismesterségek szakköre
 Kosárfonó szakkör
 Gyermek komplex szakkör
 Bőrtárgykészítő szakkör
 Babakészítő- és gyöngyvarró Klub
 Hímző szakkör
 Kéregedénykészítő szakkör

„Balatoni halászat a kézművesség szemszögéből” tábort

szintén az Alapítvány szervezi. A 2015-ben induló, 4 éves
program keretein belül a Keszthelyen és a környező
településeken élő, tanuló tehetséges fiatalok számára
kívánják bemutatni – elsősorban a kézművesség
szemszögéből – a Balaton Felvidék és a Kis-balatoni térség
paraszti gazdálkodás elemeinek továbbélését.
4 éves programunk témái:
 Balatoni halászat
 Szőlészet – borászat
 Háztáji kiskertek és a piacozás
 Háztáji állattartás
Az Alapítvány céljaival összhangban a tábor megvalósítása
során a kézműves foglalkozásokra, elsősorban a tárgyi
népművészet továbbadására tevődött a hangsúly (varsa
készítés, hálókötőtű és börcfa készítés, kuttyogató készítés,
hálókötés) népművészek és Népi Iparművészek
bevonásával.

Táborok
Textiles népművészeti tábor: az évente megrendezésre
kerülő nyári táborban népviseletes- és játék baba készítést
sajátítanak el az érdeklődők, miközben megismerhetik a
népviseletes babakészítés kialakulását, Zala megye

51
 viseleteit, az egyes ruhadarabok formáiának és anyagainak
alkalmazását, valamint a babakészítők számára elérhető
kiállítási- és pályázati lehetőségeket.
Fafaragó tábor: felnőtteknek szóló táborban a Komáromi
festett láda motívumainak feldolgozását és átültetését
sajátíthatják el a résztvevők különböző használati tárgyak
elkészítése és díszítése során, melyek egy részét az
Alkotóház megszépítésére ajánlanak fel.
Ifjúsági komplex tábor: (12-18 év) Paraszti életmódból
keletkező „hulladék anyagok” felhasználásával ismertetik
meg a fiatalokat: bőrből szütyő, ékszer készítése,
szalmadíszek, csuhétárgyak, csontkupáncsok alkotása.
Gyermek komplex tábor: általános iskolás gyermekek
számára kínál népi játék- és kézműves foglalkozásokat
(madzagszövés, gyöngyfűzés, bőrözés, csuhévirág,
nemezelés, szalmafonás)
További információ www.nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu

Balatoni Múzeum, Rendszeresen szerveznek táborokat a fiatalok számára,

Keszthely mely során megismerkedhetnek a régészet világával, a
restaurálás, agyagozás módszereivel, betekintést nyernek
dédszüleik életébe a néprajzi múzeum megismerése által,
és fontos szerepet kapnak a Balatonhoz illetve a
természetközeliséghez kötődő foglalkozások.
További információ http://balatonimuzeum.hu

Hagyományok Háza A tábor létrejöttét az a hallgatói igény hozta létre (2007-ben),

TÁ-BOR mely a Hagyományok Háza tanfolyamainak nyári táborai
után – alatt fogalmazódtak meg, egyrészt a jó hangulatban,
hagyományos környezetben folyó tanulás, másrészt a
közösségi élmények együttes pozitív hatása
eredményeképp. Törekvésük, hogy a népi kultúra egészét
tudják közvetíteni az érdeklődők felé. A tábor egyik

52
 pozitívuma, hogy gyermekek számára korcsoportonként
külön programokat szerveznek, így hallgatóik
gyermekeikkel együtt táborozva, de mégis külön, a szakmai
programokon tőlük függetlenül, arra jobban koncentrálva
tudnak tanulni, alkotni.
A tábor koncepciója szerint délelőttönként kézműves
szakmai továbbképzés jellegű foglalkozások zajlanak
(szövés parasztszövőszéken, nemezelés, bőr-csont
ékszerek készítése, viseletvarrás, hímzés díszítménnyel,
bútorfestés, gyöngyfűzés, stb.). Délután tánc és
énektanulás, este pedig közös programok: előadás,
táncház, közös éneklés, néprajzi filmek vetítése.
A gyerekek számára délelőtt és délután korcsoportonként
(óvodás, iskolás) kézművességet, sportkörjátékot,
falujátékot szerveznek (fajáték készítés, nemezelés,
kötélverés, papírmerítés, bőrözés, agyagozás, nomád
kemenceépítés, eszközös és pásztorjátékok, énekes és
sportjátékok, mese).26

OD-kerámia, Szívesen tartanak kerámia foglakozásokat, szakkört. Nyári

Mencshely időszakban betérő vendégek kipróbálhatják a korongozást,
formázást, díszítést, helyben, vagy a hamarosan elkészülő
mencshelyi kézműves műhelyben.
További információ www.od-ceramics.com

3.4.4 Kézműves vásárok

A kézművesek értékesítési lehetőségei: a fesztiválokon, vásárokon, falunapokon való

megjelenés alapvető fontosságú minden vállalkozásban tevékenykedő népi kézműves
részére. A rendezvényeken való megjelenés alkalmas a piaci jelenlét érzékeltetésére

26
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája II, Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 43-36-39.o.

53
mind a fogyasztók, mind a konkurencia felé. Ezek a rendezvények biztosítják a
közvetlen kapcsolatot a fogyasztókkal. Az ilyen közvetlen találkozások alkalmával van
lehetőségük az alkotóknak bemutatkozni, és termékeik választékát bemutatni. A
közvetlen kapcsolat arra is lehetőséget biztosít, hogy az alkotók a tárgykészítés
folyamatáról, a tárgy alapanyagának tulajdonságairól és használatának módjáról is
tájékoztassák az érdeklődő vásárlókat. A beszélgetések során a vásárlók új
ismereteket szereznek és egy másfajta élményben részesülnek mint a hétköznapi
bevásárlásaik alkalmával. 27

A kézműves termékek vásári árusítása összefonódik egyrészt az ünnepi készülődések

idején szervezett (adventi, húsvéti) rendezvényekkel, másrészt pedig a rendszeresen
megszervezésre kerülő helyi termelői (vagy bio-, öko) piacok alkalmával. A
„kézműves” termékek így jelenthetik egyrészt a népi iparművészeti alkotásokat, illetve
a saját készítésű gasztronómiai finomságokat.

Balaton környéki Tihany Piac Placc: A piac megnyitásával igazi program lett
öko-bio-termelői- Tihanyban a vásárlás. Frissen illatozó kalács, tejeskávé
kézműves piacok házi sütemények és sokféle termelői finomság csábítják a
látogatókat. A jó ízek mellett régi könyvek, antikvitás,
kézműves termékek is kaphatók. Az árusokon kívül alkalmi
fellépők, művészek és programok is várják a piacozni
vágyókat.
Hévíz: A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és
szombaton a hévízi piac árusokkal telik meg. Néha erdélyi
zenék kíséretében kistermelők portékái között
válogathatunk. A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag
készített süteményeket és tehéntejet akár meg is
kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett
mesteremberek árulják kézzel készített műveiket, helyben
vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi
készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos
vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket.

27
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája III, Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 54.o.

54
A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket
támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk.
Keszthelyi Városi Piac: Már az 1940-es évektől kezdődően
működik a keszthelyi Városi Piac a mai helyén, a Fő tér
közelében. A termelői piac egész évben, a hét minden
napján, a nagy kirakodóvásár pedig szerdánként, ill.
szombatonként a turisták által is kedvelt látványosság. A
keszthelyi Városi Piacon igazi őstermelőktől lehet vásárolni,
„kendős nénik” árusítják a friss házi tojást és a
szabadföldben termelt zöldségeket, valamint a mindig friss
gyümölcsöt.
Fonyód: A fonyódi piacon minden könnyedén beszerezhető:
zöldség, gyümölcs, virág, cipő, ruha, háztartási eszköz,
könyvek, antikvitás, és kézműves termékek. A déli part
legnagyobb piaca, mely szerdán és szombaton várja az
érdeklődőket.
Káptalantóti piac- Liliomkert: A káptalantóti piacot 2007-ben
alapította egy biológus-mérnök asszony, Harmathy Ildikó. A
piac mára olyan nagyra nőtte ki magát, és olyan népszerűvé
vált hogy nem tud új árusokat fogadni. A vásárlókat viszont
nagy szeretettel várja, és kínálja portékáit a élelmiszerektől
kezdve, dísz- és használati tárgyakig. Aki ide érkezik azt
biztos elfogja az igaz piaci hangulat, főleg a ínycsiklandózó
illatok miatt (házi lekvárok, szörpök, sajtok). Kiemelendő
hogy a szervezők a környezetvédelem mellett vannak,
hiszen a házi tejet csak otthonról hozott műanyag palackba,
vagy tejesüvegbe (amit később többször is
felhasználhatunk) adják.
BioBalaton – Öko- és kézműves piac Füreden: A BioBalaton
egy misszió, egyfajta szövetségként jött létre, hogy a
Balaton környékén élő, elhivatott és tisztességes
kistermelőket összefogja, általuk kiváló minőségű

55
 termékeket, élelmiszereket és kézműves portékákat
kínáljon a vásárlóknak.

Művészetek Völgye A Művészetek Völgye programjában tervezett

Ipar- és kirakodóvásárral a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi
Népművészeti Egylet célja egy olyan magával ragadó, eredeti vásári
Vásár, hangulat megteremtése, ahol egyszerre láthatjuk a
Vigántpeterd hagyományos vásár minden kellékét. Fontosnak tartották,
hogy ne csupán a puszta adás-vétel kapcsolatra szűküljön
az esemény, hanem megjelenjen a vásárban megfordulók
szórakoztatása, marasztalása a vásári gasztronómia és
folklór képviselőinek szerepeltetésével: vásári kikiáltók,
vándorfotográfusok, bábosok, gólyalábasok, csepűrágók,
históriás énekmondók, mutatványosok látványműsorával,
lacikonyhások, borkimérők, kürtőskalács-sütők,
mézeskalácsosok, cukorkások meghívásával. Ennek célja
az volt, hogy a hazai kézműves portékákkal megjelenő,
színvonalas és reprezentatív kulturális értékeket hordozó
komplex népművészeti vásárok, a Kézművesek Völgye
programjai elnyerjék méltó helyüket az igényes kulturális
rendezvények sorában.
Az évek során a kézművesség megismerését a találkozón
és a vásárban való megjelenésen túl a különböző
helyszíneken, különböző programokba beépülő mesterség-
bemutatók, versenyek, játszóházak (pl Évkerék: Tavasz:
virágszövés, gyertyamártás, nemezelés, koszorúfonás,
csomózás, Nyár: szövés, gyöngyfűzés, batikolás,
agyagozás, textilfestés, stb.) segítették.28

28
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája II, Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 139.o.

56
3.4.5 Népi játszóház

A kultúraközvetítő intézmények hatékonyságát és sikerességét nagyban

meghatározza, hogy milyen gyorsan és milyen minőségben képesek reflektálni a
modern kor paradigmaváltására. A gyermekek esetében alapvetően fontos az életkori
sajátosságokhoz igazodva megtalálni a legvonzóbb elfoglaltságokat, hiszen az új,
élményszerű információkra, ismeretekre a legfogékonyabb korban lévő gyermekek, és
a gyermeki korban elsajátított – adott esetekben – szokássá váló tevékenységek
tudnak felnőttkorban hagyományként megjelenni az életmódjukban.

A fiatalok számára tervezett események, cselekvési, alkotási lehetőségeket a

játékosság, sikerélményhez jutás, praktikusság, használhatóság, viselhetőség, az idő
kellemes, de értéket hordozó eltöltése, bizonyos helyzetekben barátokra, közösségre
találás lehetősége kell hogy jellemezze. A programok tervezésekor a gyermekek
„figyelemfenntarthatóságának” idejével feltétlenül számolni kell. Ez a tény
meghatározó lehet a foglalkozások, programok időtartam-, ismeret-terjedelem és
módszertani megvalósíthatóság szerinti kategorizálásban is. Egyszeri, vagy többszöri
népi kézműves játszóház alkalmai, mint folyamat tervezhető, ha több hónapon át
azonos a résztvevők köre, de ünnepekre, tematikus tartalomra is lehet folyamatot
tervezni a közös munkában.29

Játszóházak Önállóan ritkán, inkább egyéb foglalkozásokhoz,

programokhoz kapcsolódva jelenik meg a Balaton környéki
ill. Országos közösségi terekben és rendezvényeken.

3.4.6 Fesztiválok

Egy megye, egy tájegység élő népművészetének seregszemléje lehet a fesztivál, ahol
a térség hagyományai sorakoznak fel a látogatók előtt. A komplex rendezvény az
informális tudás elsajátításának helyszíne, ugyanakkor gazdasági erőt is jelent a
turisztikai attrakciója miatt. A komplex fesztiválok mellett a népi kézművesség egy-egy

29
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája III, Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 87.o.

57
ágára specializált események a fontos küldetést töltenek be a hagyományok
széleskörű megismertetésében.

A népművészeti programok (előadások és vásárok, kézműves foglalkozások)

meglehetősen markáns szerepet játszanak a fesztiválok kínálati elemei között.
Hazánkban számos nemzetközi vonzáskörzetű hagyományőrző fesztivál kerül
megrendezésre, amelyek között a néptánc és népzene központi szerepet kap. 2009-
ben indult meg a hazai fesztiválok nyilvántartási és minősítési rendszerének kiépítése
az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a fesztiválok
országos szövetségeinek felügyeletével, a Művelődési Intézet és Képzőművészeti
Lektorátus lebonyolításában. Jelenleg a CIOFF (International Council of Organizations
of Folklore Festivals and Folkart) magyarországi szervezete a Folkfesztiválok
Magyarországi Szövetsége fogja össze a legjelentősebb hazai népművészeti
fesztiválokat.30

Érdemes tehát a fesztiválok programjába beiktatni a népi kézművesség interaktív

bemutatását, a közönséget koncentráltan lehet bevonni a „művelés” folyamatába
mesterség-bemutatók, szabadtéri kiállításokat, játszóházak formájában.

Művészetek völgye A Művészetek Völgye összművészeti fesztivál, szinte

minden művészeti ággal, műfajjal találkozunk. Színházi
előadások, irodalmi programok, klasszi- kus és egyházi
zene, népzene, világzene, jazz, pop-rock-alternatív
koncertek, kiállítások, gyermekprogramok,
környezetvédelmi programok, filmvetítések, tudományos –
ismeretter- jesztő előadások, alkotóműhelyek, fazekas- és
keramikustalálkozó és vásár, népi- és iparmű- vészeti vásár
szerepel a programok között.
Az 1989-ben kezdeményezett, a Kapolcsi Kulturális és
Természetvédelmi Egylet által létrehozott rendezvény
gyakorlatilag a helyeik és a művész barátok találkozását,

30
Örökség turizmus - SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK
http://itthon.hu/documents/28123/7654442/örökség_turizmus_.pdf/eefc0e2b-18bd-4539-9333-
f44668f69bc5

58
együttlétét, egymás megismerését, a szellemi munka, a
művé- szeti produkciók megmutatását, a helyi emberi,
környezeti és épített örökség védelmét célozta meg, ám a
falu életében zajló magas színvonalú programoknak olyan
sikerük volt, hogy a XXI. század első éveire Közép-Európa
egyik legnagyobb rendezvényévé vált, akkor már több
településen megvalósulva Művészetek Völgye néven.
Értékeket mentenek és értékeket hoznak létre.
A kultúra közvetítésén messze túlmutató – a közösséget és
együttlétet elősegítő, a toleranciára, a művészetek
szabadságára, a kulturális minőség csökönyös
megtartására épülő, politika és bulvármentes fesztivált a
falvak lakói, az évenként több százezres (túlnyomó
többségben fiatal) közönség, a támogatók, a szervezők,
művészek, művészeti csoportok példamutató
együttműködése teremtette meg és tartotta életben, állami
támogatás hátterével.
A népművészet szerves része a Völgy programjainak. A
helyi, a térségi, a magyar, és a nem- zetközi népi kultúra
egyaránt megjelenik a fesztivál történetében. A népi
kézművesség szempontjából kiemelkedő volt az 1999-es
év: ekkor szervezte meg az Egylet az I. Országos Kapolcsi
Fazekas és Keramikus Találkozót, melynek sikere a
szervezőket a rendezvény hagyományossá tételére és
kibővítésére buzdította. Alapgondolatát a hagyományok
felelevenítése adta, hisz a fazekas mesterség Kapolcson a
malomipar mellett a legjelentősebb mesterség volt egykor.
2000-ben tovább nyitották az elképzelést, és a Találkozó
mellett megjelent az „Általános Kézműves és Iparművészeti
Vásár” is – így jött létre összefoglaló néven a „Kézművesek
Völgye”. Ebben az évben kiemelt figyelmet szenteltek a
kézműves programoknak. A célt az alábbiak szerint
fogalmazták meg:

59
 - Kapolcs és térsége kézműves, népművészeti
hagyományainak felelevenítése
- a térségi és megyei kézművesség megjelentetésén túl az
ország lehető legtöbb elismert kézművesének, mesterének
bevonása az Alföldtől a Dunántúlig, hiszen a kézművesség
és díszítőművészeti kincsünk hagyományainak alapja
mindenhol a természettel való harmonikus együttélés; a
népi díszítőművészet formakincsének hasonló gondolati,
értékrendi gyökerekből való táplálkozása
- az ország kézműveseinek koncentrált szakmai találkozási
lehetőségeinek megteremté- se a részletes programtervben
vállalt rendezvények segítségével
- tovább mélyíteni a rendezvények segítségével a
népművészet közvetítőinek, mesterei- nek kapcsolatát,
újabb alkalmat adni a találkozásra, megmérettetésre
- népművészeti értékeink, hagyományos kultúránk
közvetítése a felnövekvő generációk számára
- hagyományteremtés
A kézműves találkozók mellé népművészeti kirakodóvásárt,
versenyeket, bemutatókat, szakmai konferenciákat,
műhelybemutatókat, kiállításokat, játszóházakat,
filmvetítéseket szerveztek.31

3.4.7 Infrastrukturális feltételek – infokommunikációs módszerek

A múzeumi informatika története 1994–98 között adatbázisok kialakításával kezdődött,

ezt követték a múzeumok anyagát bemutató honlapok, majd megjelentek a virtuális
tárlatok is – valóságos kiállítások kiegészítőiként vagy csak az interneten elérhető
válogatások formájában. A digitális tananyagokra a multimédia iskolai elterjedéséig, a
21. század első éveiig kellett várni, ma már a legtöbb gyűjtemény kínál közülük
legalább néhány feladatlapot vagy kvízt. Adatbázis, honlap, tárlat és tananyag – az

31
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája II, Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 139.o.

60
első informatikai megoldások mind a hagyományos múzeumi módszereket képezték
le: a katalóguscédulát, a plakátot és a leporellót.

A kortárs megoldások viszont immár egészen mást kínálnak: interaktív, a látogató

informatikai tudására és érdeklődésére építő módszerekkel várják az internet mellett
felnőtt nemzedéket. A weben lévő információforrásokból szabadon szerkeszthető,
testre szabható kiállítási vezetőt, mobiltelefonra tölthető térképet, e-mailben
hazaküldhető fotókat a kiállításon megtetszett tárgyakról, mini honlapot a múzeum
szerverén, ahová saját információk gyűjthetők, – a lehetőségek száma napról napra
bővül.

Az infokommunikációs és online eszközök alkalmazását szorgalmazó projektek

tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy alaptalanok az ezzel kapcsolatos
fenntartások, mivel a digitális világ nem von el látogatókat a valóságban működő
múzeumoktól, épp ellenkezőleg: a látogatók egymást inspirálják arra, hogy újabb és
újabb látogatásokkal szembesítsék a közösségi fórumokon megismert vagy digitális
képen megcsodált műveket a valósággal. A múzeumi dolgozók közösségi oldalai is
hasonló funkciót látnak el: segítenek megismerni egymás kutatási területét, a
gyűjtemények rejtett, a termekbe nem férő kincseit. A közösségi oldalak segítenek
megismerni a legújabb multimédia-eszközöket, bemutatják saját jó gyakorlatukat és a
múzeummenedzsment számos más területén is hasznos információkkal szolgálnak.

A multimédia pedagógia lényege az interaktivitás. A számítógéppel segített tanítás és

tanulás olyan megoldásokat kínál a múzeumpedagógusoknak, amelyek segítségével
személyes tanulási lehetőségeket nyújthatnak a látogatók ezreinek anélkül, hogy
közvetlen találkozásra sor kerülne. A kultúraközvetítő intézmények hatékonyságát és
sikerességét ezért nagyban meghatározza, hogy milyen gyorsan és milyen
minőségben képesek reflektálni az információs társadalom paradigmaváltásra.

Balaton Múzeum, A múzeum modern demonstrációs és IKT

Keszthely eszközállománnyal rendelkezik:
múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, virtuális pont,
vezetékes és Wi-Fi internet elérés, PC-k, digitális tábla.
Elérhető még 20-féle jelmez, 15-féle ruharekonstrukció,
égetőkemence, kézműves eszközök (fafaragó kések,

61
 szövőkeretek, festőállványok, stb.), vulkán modell,
földfelszín modell, preparátumok, kőzetek, ásványok,
társasjátékok, logikai és ügyességi játékok, interaktív
játékok, stb.
Új segédeszköz a múzeumpedagógiában: felfedező lapok
általános iskolásoknak, „Fedezzük fel együtt a Balaton
titkait!” címmel, melyek a honlapról is letölthetőek.
Játékos Múzeum: a gyűjtőnév alatt érintőképernyős
játékkonzolok segítségével ismerkedhetnek meg a
látogatók a Balaton madaraival, halaival, hajóival, küldhet
képeslapot a múlt századból és egy kerékpáros játékban
körbetekerhető a Balaton.
Számos szolgáltatás online verzióban is elérhetőek a
múzeum weboldalán.
További információ http://balatonimuzeum.hu

Nemzetközi A Museum Computer Network (Múzeumok Számítógépes

kitekintés Hálózata) a múzeumi számítástechnika iránt érdeklődő,
nem informatikus szakembereket szolgálja évenkénti
konferenciákkal, internetes fórumokkal az egyes
alkalmazások iránt érdeklődőknek, hírcsatornával és a jó
gyakorlatokat népszerűsítő projektadatbázissal. A
Consortium for the Computer Interchange of Museum
Information (CIMI, Múzeumi Internetes Adatcsere
Konzorcium) szabványokat dolgoz ki a gyűjtemények
digitalizálására, és rendszeres találkozókat, workshopokat
szervez a virtuális gyűjtemények gondozóinak. A
Knowledge Exchange (Tudásbörze) virtuális továbbképző
hely, amelyet négy, digitális gyűjteményt is működtető
intézmény gondoz.32

32
A multimédia alkalmazási lehetőségei a múzeumban. Elmélet és gyakorlat, Kárpáti Andrea, Múzeumi
iránytű 11, 2011

62
3.4.8 Falusi turizmus és gasztronómia, vidéki élet

A hagyományőrzés, a népművészet, a helyi termékek elkészítésének bevonódás által

való megtapasztalása a falusi turizmus egyik alapvető kínálati eleme, az élő
hagyományok egyre fontosabb szerepet játszanak valamennyi hazai desztináció
termékkínálatában. Ezen programok kiegészítő jellegükben biztosítják a falusi élet
megismerésének élményét az utazók számára. Kiemelten fontosak tehát a helyi
kézműves műhelyek, tájházak megléte, ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a
vendégközpontú szemlélet, amely interaktív élményt biztosíthat az utazó részére.

Annak érdekében, hogy a hagyományőrzés jelentős vonzerővé váljon komplex élmény

biztosítása szükséges. Mindezért két szempont figyelembe vétele elengedhetetlen:
egyrészt hangsúly helyezendő a tematikus, differenciáltság- központú
termékfejlesztésre, másrészt a hagyományőrzés más termékekkel (rekreációs, aktív
turisztikai termékekkel) való összecsomagolására. A hazai tematikus bor-, pálinka utak
és a közelmúltban megalakult Sajtút az élő hagyományok termékpalettáját színesítik,
ha a népi kultúra elemei és a termék készítése is fókuszba kerül. Ma már
találkozhatunk olyan hagyományőrző tematikus utakkal is, amelyek termékek, vagy
művészeti ágak mentén, aktív turisztikai programmal kiegészítve vezetik az utazót,
mint például a kerékpárral is körbejárható Mester-túrák az Alföldön, vagy a
népművészetet és néprajzot is magában foglaló Rába-túra.

A speciális kínálatokkal szembeni követelmények, a marketing-stratégia szellemében

a konkrét vendégkívánságokhoz és - igényekhez igazodnak. Ahhoz, hogy egy
szakosodott területen a falusi (vidéki) gazdák, illetve vendégfogadók versenyképesek
legyenek és maradjanak, - az általános minőségi követelményeken túlmenően -,
speciális kritériumokra is fel kell készülniük, amit rendszeresen az új igényekhez kell
igazítaniuk. A fejlett turizmusú európai országok vidéki térségeiben, a minősített
szálláshelyek elmozdulva a programszerűség irányában már egyedi, különleges
kínálatokat is tartalmaznak.

A kapcsolódó szolgáltató tevékenységek legjellegzetesebb formái:

 a helyi, vagy saját népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális

értékek, örökségek, termékek bemutatása;

63
  a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok,
tevékenységek bemutatása;
 falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és
gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és
az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint
értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén;
 a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása.

A falusi turizmus piacán is megindultak a vendégkör igényeit mind teljesebben

kielégítő specializált termékek fejlesztési munkálatai. A vidéki turizmus külföldi példái
nyomán itthon is kialakult a falusi turizmus több termékkel is kapcsolatokat építő
termékspecializációi:

 környezetbarát vendéglátóhelyek (ökoporták)

 hagyományokra épülő vendégfogadók (célcsoport beavatása és aktív
bevonása az egyes helyi munka- és alkotói tevékenységekbe)
 egészséggel összefüggő, gyógynövények, biotermékek, reform életmód és
egészséges helyi élelmiszerek, termékek hangsúlya
 borutak, bor- és szőlőkultúra és annak hagyományai33

A hagyományok hiteles közvetítésének egyik legfontosabb eleme, a helyi arculat

megtalálása és kialakítása. Ezen a területen megkerülhetetlen a helyi hagyományok
meg- és bemutatása – mint például a népművészet, a folklór, a helyi specialitások, –
ételek, a helyben előállított, feldolgozott élelmiszer, stb. – ezek csomagolása, és más
speciális helyi termékek köre. A felsorolt tényezők viszont csak akkor ütőképesek, ha
a térségi arculatban komplexen, egymás – meg, és bemutatására épülve, egymást
erősítve jelennek meg, ezáltal egy magasabb szintű hozzáadott értéket hozva létre.

Káli Art Inn, A mindössze pár száz lakosú Köveskál a Balaton-felvidéki

Köveskál Káli-Medence keleti peremén található, régen kisnemesek
lakták a ma is látható módosabb épületeket. A szálláshely a
luxust képes vegyíteni a családias hangulatal, a falusi

33
Szabó Géza: A falusi turizmus termékei és termékspecializációi, Turisztikai terméktervezés- és
fejlesztés, PTE, 2011

64
 turizmusra jellemző közvetlenséggel és csúcsminőségű,
mégis a vidéki értékekre épülő gasztronómiával.
További információ http://www.kaliartinn.hu

Kis-Balatoni A hamisítatlan zalai kistelepülés egy régi építésű

Ökoporta parasztházának felújításával hoztuk létre háromszobás
Zalaszabar vendégházat. Céljuk az épület hagyományos hangulatának
megőrzése volt, a modern idők kényelmi elvárásainak is
megfelelve.
A természet és élővilág tisztelete áthatja gazdálkodásunkat
és szállásadó tevékenységüket egyaránt. A szálláshelyen a
vendégeiknek nyújtott reggelihez a zöldség-gyümölcsöt,
tojást saját, környezetkímélő módszerekkel művelt
gazdaságukból biztosítják, és a reggeli egyéb alapanyagait
(pl. tejtermékek) is igyekeznek helyi, környezetbarát módon
gazdálkodó termelőktől közvetlenül beszerezni.
Vendégeiknek igény szerint lehetőséget nyújtanak arra,
hogy betekintsenek háztáji gazdaságuk életébe,
megismerjék a környezetkímélő gazdálkodás és állattartás
munkafolyamatait, sajátosságait.
További információ http://kisbalatoniokoporta.hu

Szalmaház, Vendégházuk 8 fõ befogadására alkalmas, 3 szoba

Buzsák hagyományos parasztbútorokkal van berendezve, aki pedig
arra vágyik, hogy kipróbálja a régi idõk alvási szokását,
melegen ajánlják a negyedik szoba romantikáját egy igazi
szalmaággyal. A faluban minden közel van, így gondoskodnak
arról, hogy biciklivel juthassanak el a kívánt helyre.
„Edd meg, amit főztél!” A hatalmas kertben található egy
kisbolt, ahol régiségeket vásárolhatnak, illetve saját készítésû
lekvárokat és egyéb finomságokat kóstolhatnak meg
vendégeink. Aki kíváncsi a befõzés fortélyaira, megtanulhatja
egy közös „fõzés” alkalmával a lekvárok és befõttek nagyon

65
 egyszerű elkészítési módját. Amennyiben vendégeik nemcsak
gazdag élményeket, hanem finom kolbászt és sonkát
szeretnének hazavinni magával, disznótort is szerveznek,
méghozzá az egyre inkább közkedvelt és egészséges húsáról
ismert mangalicából.
Szalmaház A kert végében található Szalmaház egy pajtából
kialakított teázó, ahol szalmabálákkal berendezett ülõkéken
pihenhetnek meg a vendégek egy finom tea vagy a kerti
fűszernövényekbõl „kutyult” itóka társaságában. Hogy ne
maradjon éhen, „kenõkéket” szolgálnak fel harapnivalónak.
Mindehhez alkonyatkor filmet is vetítenek.
További információ http://www.szalmahaz.com

Magyar A Múzeum megismerteti a diákokat agrártörténetünk tárgyi

Mezőgazdasági emlékeivel, a hagyományos termesztési és termék-
Múzeum – feldolgozási eljárásokkal, a majorsági gazdálkodás
Georgikon jellemzőivel, agrárszakoktatásunk történetével.
Majortörténeti
Kiállítóhely,
Keszthely
Múzeumpedagógiai A múzeum kilenc állandó kiállítása, élménygazdasága,
kínálat foglalkoztató és játszóhelyei a foglalkozásokhoz olyan
hátteret biztosítanak, amelyek óvodás csoportok, általános
és középiskolai tanulók, de a felsőoktatásban résztvevő
hallgatók számára is tartalmas, hagyományos értékeinket
megismertető programok összeállítását teszik lehetővé.
A pedagógusokkal együtt/önállóan foglalkoznak a
gyerekekkel (tárlatvezetést, különböző témakörökben
múzeumi foglalkozásokat, gazdasági gyakorlatokat,
vetélkedők megszervezését, feladatlapokat és egyéni
hangzóanyag ismertetőt Mp3 lejátszóval tudnak biztosítani.)

66
 Kihelyezett tanórák, vezetés - az élménygazdaságban a
legfontosabb haszonnövényekből bemutatókertek vannak
kialakítva.
Vakáció alatt ötnapos nyári tábort, Majorbéli kaláka
foglalkozásokat szerveznek 7-12 éves gyermekeknek:
kézműves és múzeumi foglalkozások: hagyományos
kézműves technikák gyakorlása, természetes
alapanyagokból játék és dísztárgykészítés, szövés, fonás,
agyagozás, kemencében sütés, játékos hagyományőrző
programok, múzeumi félóra, élménygazdasági gyakorlat.
Feladatlapok (8-14 éves korig) kiscsoportos kutatómunka 1-
1 kiállításon (segítik a szövegértést, a szókincs
gyarapodását a növénytermesztés eszközei és gépei, a
szőlészet és borászat, a cselédélet, a gabonatisztítás és
tárolás, a hagyományos állattartás, a kovács, a bognár, a
kádár mesterségek, az agrárszakoktatás-történet
témakörökben)
További információ www.elmenygazdasag.hu

Levendárium A Dörgicsei Levendula Major páratlan természeti és

dr. Demján Ildikó, kulturális környezetben található: egy 1000 éves rom
Dörgicse társaságában őrzi a történelem titkait.
LEVENDÁRIUM márkanév megalkotásával a vállalkozás
azt szeretné sugallni, hogy a csodálatos levendulát
a gyógyítás mellett az élet számtalan egyéb területén is
bátran lehet használni. Az alapanyag nagy része saját
maguk által termelt vegyszermentesen,
biogazdálkodásban. A feldolgozás minden folyamata
gondosan ellenőrzött, a levendula pedig 100%-ban a
gazdaságon belülről származik.
Szolgáltatások:

67
  aromaterápiás tanfolyam, makrobiotikus
főzőtanfolyam,
 levendula bemutatókert – látogatható a teázó
nyitvatartási idejében
 előzetes bejelentkezéssel szakvezetést biztosítunk
 kézműves foglalkozások: agyagozás, kerámiázás,
egyéb kézműves lehetőségek
 táborok, továbbképzések szervezése.

További információ http://levendarium.hu/rolunk-bemutatkozas

TAKÁCS TAMÁS – A gyógynövényes kultúra tudományosan megalapozott

gyógynövénytúrák, ismereteinek és gyakorlati tudásának terjesztését, valamint
manufaktúra a gyógynövényes népi hagyományok átörökítését és
Zánka mindennapjainkra újraértelmezett felélesztését tűzte ki
céljául. A gyógynövények gyakorlati felhasználási
lehetőségeit is bemutató oktató munkájuk részeként
törekszenek a környezettudatos gazdálkodás és a lokális
erőforrások, helyi kapcsolatokon alapuló termelői
összefogás értékeinek felmutatására.
A Balaton-felvidéken termő több száz gyógynövényfaj
egyedeit kézzel gyűjtik, gondosan válogatják, és
hagyományos módszerekkel dolgozzák fel. A
manufakturában készített termékeik egyediségét a
felhasznált alapanyagok gazdag változatossága adja.
További információ www.gyogynovenyturak.hu

Régi Idők Udvara, A Régi Idők Udvara egy skanzen étterem, ahol a helyi
Tihany kultúrtörténeti örökség megőrzése nagy hangsúlyt kap.
Nevéhez hűen a régi idők ízvilágát találjuk meg, ami annak
köszönhető, hogy nem félkész termékekből, hanem
alapanyagokból készülnek az ételek. A magyar paraszti élet

68
 mindennapjait bemutató skanzenben rendszeres folklór
programokat, kézműves bemutatókat, zenés esteket,
délutánokat tartanak.
Agyagtálakon, fatányérokon kínálják kemencés ételeiket,
melyeket rönkasztalokon tálalnak fel. Saját készítésű
szörpjeiket, házi pálinkájukat, házi sörüket agyagkorsóban,
agyagpoharakban fogyaszthatjuk.
További információ http://tihanyietterem.tihanyinfo.com

Légli Fazekasház A szőlőskislaki Légli Fazekasház és Major egy legendás

Balatonboglár világot idéz meg. Végre eljött az idő, amikor újratanuljuk
elfeledett receptjeinket, életre hívjuk egykor világhíres
konyhánk remekeit - a Légli kerámiák pedig megeteremtik
azt a környzetet, amelyben ezeket a fogásokat igazán
finoman lehet elkészíteni és aztán illően tálalni.
Légli Csűr: A népi kultúra és hagyományok valamennyi
korosztállyal történő megismertetése, a hagyományok iránt
való érdeklődés felkeltése fontos célkitűzés. Nagyon fontos,
hogy a fiatalok is megismerkedjenek a népi kultúrával, a
magyaros ételekkel, a falusias életmód nyújtotta előnyökkel,
lehetőségekkel. El kell érni, hogy a fiatalabb korosztály
számára is cél legyen a hagyományok ápolása, azok
fennmaradása. A csűrben épített sütő-főző berendezéssel
az érdeklődők számára bemutatható a hagyományos népi
ételek főzésének módja kerámia edényekben.
További információ www.legli.hu/csur

Ökoturizmus

A természet iránt érdeklődő, élmény- és tudásszerző, a környezet és a hagyományok

iránt felelősséget érző utazó önmaga is szeretne valamint tenni az értékek
fennmaradásáért, környezetünk megóvásáért. Ebből adódóan a megszokott városi,
kereskedelmi szálláshelyek helyett védett területek közelében keres kikapcsolódási

69
lehetőséget, ahol képesek a helyi, falusi-vidéki hagyományok bemutatására,
tájbaillőek és őrzik a tradicionális termelési hagyományokat. Az ilyen szálláshelyeket
a helyi vendégfogadók működtetik, étkezésben a helyi ízekre és termékekre
támaszkodnak. Mindezek mellett, a szívélyes vendégfogadók ismerik a környék
természeti értékeit és tudják is ezeket ajánlani vendégeiknek.

Ökoporta védjegy 34 A dél-dunántúli ökoporták területi elhelyezkedése kötődik a

régió védett területeihez. A Duna-Dráva Nemzeti Park dunai
és drávai védett értékei mellett, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi
Körzetet övező falvakban, továbbá a Somogy megyét
Baranyával összekötő Zselici Tájvédelmi Körzet
településein várják a minősített porták a hagyományos
értékek iránt elkötelezett vendégeket.
A Dél-Dunántúl mintaterületére a Norvég Civil Támogatási
Alap nagyprojektjének segítségével 2008 és 2010 között a
Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség kidolgozta a
fenti rendszerek tapasztalatait is értékelve „Környezetbarát
vendégfogadói” hálózatának, „ökoporta” rendszerének
minősítési és kritérium rendszerét, és a szisztéma alapján
elvégezte az ökoporták minősítését. A fejlesztő jellegű
rendszer, olyan a piaci trendek által kijelölt fejlesztéseket
preferál, amellyel különleges minőségű, és éppen ezért
egyedi, keresett szolgáltatásokat hozhatnak létre, amelyek
iránt a kereslet hosszú távon biztosítható.
Az ökoporta minősítési rendszer három szintű. Az első
szintje az alapfeltételeket tartalmazza. Ezek a belépőt
jelentik a programba, teljesítésükkel a szolgáltató pályázhat
a környezetbarát vendégfogadó minősítés megszerzéséhez
szükséges fejlesztések támogatására. A minősítés második
szintjén lévő kritériumok világosan meghatározzák a
vendégfogadó szolgáltatás fejlesztésének irányait. A

34
Turisztikai terméktervezés- és fejlesztés TAMOP 4.2.5. PTE Kempelen Farkas Hallgatói Információs
Központ, 2011

70
harmadik szinten olyan plusz teljesítményeket értékel a
rendszer, amelyek teljesítése különleges vonzerővel
rendelkező szolgáltatások létrejöttét eredményezi. Ezek
nem várhatók el minden környezetbarát vendégfogadó
címre áhítozótól, de megjelenésük erősíti a régió
ökoturisztikai kínálatának színvonalát.
A minősítési rendszer hat értékelési szempontot vizsgál: 1.
környezet; 2. a szálláshely és felszereltsége; 3.
információadás, felkészültség; 4. helyi termékek, kézműves
termékek; 5. programok, aktivitások; 6. partnerség.
Mindezek nyomán összefoglalva az ökoporta:
 Olyan falusi vendégfogadóhely, amely kényelmes és
jól felszerelt, szálláshelyként a 3, vagy 4 napraforgós
minőségi kategóriába tartozik.
 A szálláshely természetvédelmi értékek közelében
fekszik, a vendégfogadó felkészült a környék
látnivalóinak a bemutatására.
 A szálláshely és környezete környezetbarát és
hagyományőrző kialakítású, energia és víztakarékos,
hulladékát komposztálja és szelektív módon gyűjti.
 A vendégfogadók ragaszkodnak kulturális
tradícióikhoz, őrzik a táji, termelési hagyományokat.
 Helyi élelmiszer és/vagy kézműves termékeik vannak,
amelyeket szívesen mutatnak be vendégeiknek,
kóstoltatják meg a helyi ízeket.
 A vendégfogadók ismerik a környék túraútvonalait,
kulturális programjait, ezeket vendégeiknek is ajánlják.

71
3.5 A BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálata,
relevancia elemzése a kézművességgel és hagyományos
iparágakkal összefüggő fejlesztési irányok tekintetében

3.5.1 A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja

A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjában megfogalmazott fő cél a Balaton

térségének dinamizálása, gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozók
számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet.
A fő célhoz kapcsolódó átfogó, hosszú távú célok a következők:

A Balaton térsége egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a

fenntarthatóságot kiemelten kezelő társadalmi szemlélet eredményeként:

• megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő

technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés,
ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű
környezetet biztosítson a helyi lakosok számára. A munkanélküliség, és ezen
belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás
elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű
elterjesztése.

• vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és

innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett
munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára.
A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának
növelése.

• vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú

szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek
eredményeként növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve

72
 a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban
megmutatkozó elégedettsége
A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött
éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitás-
kihasználtságának javulása.

• A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és

folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő
intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat
A Balaton térségében működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség
javulása a helyi lakosok és turisták részéről.

A térségi fejlesztésének középtávra érvényes stratégiai céljait az átfogó célokhoz

illeszkedve határozták meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is
támogathatják.

Innovatív Balaton!
A balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása a
helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új
termékek, szolgáltatások fejlesztése révén.

Aktív Balaton!
A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves
kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások
összehangolt fejlesztésének eredményeként.

Balatoni egészség és megújulás!

A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása
a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és
közvetítése által.

Balatoni terméket az asztalra!

Helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének,
feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése.

73
Megújuló balatoni közösségek!
A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság
mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása.

Természetes Balaton!
Egészséges környezet, tiszta Balaton!
A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe
vételével, a biodiverzitás megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a
környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé
szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése.

Elérhető Balaton!
Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony
közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében.

Horizontális jellegű fejlesztési célok

• Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások,
(pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a
természeti értékek védelmére, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés
csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések során
figyelemmel kell lenni a térségi, illetve települési rendezési tervekre, amelyek az
egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti értékek,
adottságok és erőforrások figyelembe vételével befolyásolják az egyes
beruházások megvalósítását.
• Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek,
területek (pl. kiskertek, üres ingatlanok) „újrahasznosítása” a zöld mezős
beruházások helyett.
• Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a
fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése a nagyobb
munkanélküliséggel sújtott területekre.
• Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely
során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz
való eljutását.

74
 • Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése az érintett
szakmai szervezetek, intézmények között, illetve az állami, önkormányzati és
civil szervezetek közti partnerségben.
• Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton régióban, amely magában
foglalja a szárazföldi és vízi közlekedés biztonsági intézkedések révén a balestek
kockázatának mérséklését, illetve vagyon és személyi biztonságjavításához
kapcsolódó intézkedéseket.
A Balaton operatív program tervezésének és megvalósításának fő indoka, hogy
a Balaton térségét sajátos környezeti és táji és kulturális adottságai folytán
integrált szerves földrajzi egységként kezelve javítsa a térség
versenyképességét, ezen belül is:
• az országos szinten meghatározó balatoni turizmus (a magyarországi turisztikai
bevételek 22%- a a Balaton turisztikai régióban keletkezik) szolgáltatási kínálatát
fejlessze a táji adottságokra építve, igazodva a változó fogyasztói szokásokhoz
(pl. egészségtudatosság), illetve turisztikai trendekhez (magas jövedelmű fiatalok
több rövid utazásai, beutazók körének változása), figyelembe véve a hasonló
jellegű térségek, illetve turisztikai szolgáltatások terén erősödő versenytársak
kínálatának fejlődését;
• a Balaton térségében a foglalkoztatásból adódó szezonalitást4 enyhítse a
turizmusban és a turizmuson kívüli, elsősorban magas hozzáadott értéket
előállító, innováció orientált gazdasági tevékenységek, illetve helyi gazdaság (pl.
mezőgazdasági termék-előállítás és feldolgozás) fejlesztésével;
• az idősebb lakosok növekvő létszámában, az egészségtudatosság
terjedésében, illetve az „időskorú (ezüst) gazdaságában” rejlő lehetőségekből
következően fejlessze a térség egészségiparát.
A fenti gazdasági tevékenységek sikeres működéséhez szükséges, hogy a
fenntartható, környezetbarát életmód feltételeit erősítő környezetvédelmi,
energetikai és közlekedési célú beruházásokat megvalósítsa, valamint erősítse
a társadalmi alapokat, ezen keresztül pedig a lakossági, kiemelten a közcélú
szolgáltatásokat, gazdasági folyamatokat menedzselő szervezetrendszer
megújuló képességét és rugalmasságát.

A program készítésekor figyelembe vételre került Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

75
megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton-törvény). A
törvényhez való illeszkedés biztosítása érdekében azon intézkedések (projektek)
esetében, amelyeket a kiemelt térséget érintő területrendezési terv nem tartalmaz, az
összhang megteremtéséhez vagy az adott területrendezési terv módosítása, vagy az
adott elem tekintetében a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.)
Korm. rendelet szerinti beillesztésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás
lefolytatása szükséges. Például ez a megállapítás vonatkozik Keszthely-Hévíz
kötöttpályás közlekedési rendszer fejlesztésére, illetve 7.2. Közúti fejlesztések c.
intézkedések között: a 67. sz. főúton Mernyeszentmiklós és Vadépuszta főúti
településelkerülő szakaszok megépítésére.

Összegzés: A balatoni kézművesipar fejlesztése tématerület szerepel a

gazdaságfejlesztésre vonatkozó intézkedések között. A helyi célkitűzéseket lebontó
intézkedések leírásában azt fogalmazták meg, hogy a szereplők bevonásával hosszú
távon is fenntartható a tradicionális iparágak és kézműipar fejlesztése, amelyek
hatékonyan tudnak hozzájárulni a jövedelemtermelési potenciál növeléséhez. A helyi
kézművesipar fejlesztésén keresztül a térségre, tájegységre jellemző, specialitást
jelentő termékek előállítása és a különböző mesterségekhez kapcsolódóan
felhalmozott szaktudás gyakorlati alkalmazása történik, továbbá ezen
tevékenységeken keresztül a hagyományok ápolása, a térségi foglalkoztatás
növelése, illetve gazdasági fejlődés realizálása is megtörténik. Az egész Balatoni
Kiemelt Üdülőkörzetre megfogalmazott iránymutatások kellő figyelmet fordítanak a
hagyományos kézművesipar és ezen túlmenően a kulturális örökség védelmére,
hasznosítására.

3.5.2 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció

2020-ig

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójában 2008-

ban megfogalmazott átfogó fejlesztési célok a következők:

76
A Balaton térsége természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag terület,
gazdaságában - országos viszonylatban - jelentős súlya van a turizmusnak.
Ugyanakkor a turizmus versenyképessége romlott az elmúlt időszakban, miközben az
éves átlagot tekintve elsősorban a parttól távolabbi településeken magas a
munkanélküliség, az inaktívak aránya. A foglalkoztatottság erősen szezonális, mely
részben köszönhető a nyári szezonokban az állandó lakosságot szinte megduplázó
üdülőtulajdonosok által, elsősorban a szolgáltatások iránt támasztott keresletnek.

A régió lakosságát jellemzi az elöregedés, a magasan képzett fiatalok elvándorlása.

Kedvező folyamat, hogy az elmúlt időszakban a csapadékos időjárásnak és a jelentős
természet- és környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően javult a tó minősége,
illetve stabilizálódik a vízszint, valamint a környezet állapota, mely területen további
előrelépések szükségesek. A Balaton régióban a fejlesztéspolitikához kapcsolódó
intézményrendszer működése alacsony hatékonyságú, gyenge a különböző partnerek
közti együttműködés. Ez a helyzet lehetőséget nyújt arra, hogy a jövőben a korábbi
fejlesztési stratégiától eltérően a fejlesztések középpontjában a lakosság
életminőségének javítása álljon.

Átfogó cél:
A lakosság életminőségének javítása érdekében a Balaton-térség
versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével

A jövőképhez igazodva a régió fejlesztési céljait úgy kell megfogalmazni, hogy az

javítsa a lakosság életminőségét, vonzó, élhetőbb környezetet teremtsen, miközben a
gazdaság fejlesztése nyomán növekedjen a lakosság jövedelme. A jövedelem
növelése érdekében a régióban olyan termékek előállítását és olyan szolgáltatások
nyújtását kell ösztönözni, melyek nemzetközi viszonylatban is versenyképesek. Ezért
törekedni kell a régióban működő vállalkozások megújuló-képességének javítására, a
termelési folyamatok, termékek innovációjára, valamint a turisztikai szolgáltatásoknak
a célcsoport igényekhez igazított minőségi javítására.

A gazdaság fejlesztésekor az innováció-orientált termék- és technológiafejlesztés

ösztönzése, valamint a szolgáltatások folyamatos megújításán keresztül törekedni kell
az egész éves állandó foglalkoztatás bővítésére, új vállalkozások letelepítésére.

77
A gazdaság fejlesztésekor építeni kell a térség természeti, táji értékeire és kulturális
örökségeire, a balatoni, táji hagyományokra, ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a
régió környezeti egyensúlyát ne borítsák fel az emberi beavatkozások. A
mezőgazdasági tevékenységek kapcsán ösztönözni kell a környezetkímélő, a táji
adottságokat figyelembe vevő gazdálkodási tevékenységek folytatását, a turizmus
keresleti igényeinek kiszolgálását.

A természeti értékekben bővelkedő régióban különösen fontos a környezeti

szempontok figyelembe vétele és a környezetterhelés csökkentése. Az életminőség
javítása szempontjából meghatározó a települési környezet fejlesztése és a helyi
közösségek, a térségi szereplők együttműködése. Mindezen fejlesztések során
törekedni kell a térségben a területileg kiegyenlített fejlődésre, így – az egyik
legfontosabb célt említve - a parttól távolabbi településeken a part menti
településekhez képest másfélszeres munkanélküliség csökkentésére.
A lakosság életminőségének alapfeltétele a magas színvonalon működő, elsősorban
kistérségi alapon jól szervezett humán közszolgáltatások működése. Jelen
stratégiának nem tárgya ez a tématerület mivel azt a többcélú kistérségi társulásoknak
a tervezési-statisztikai régiókkal együttműködve kell megtervezniük.

Az életminőség javítása során a helyi lakosság mellett figyelembe kell venni az

üdülőtulajdonos, a turisták és a térségbe befektetni kívánó vállalkozók elvárásit is.
A fenntartható fejlődés elveivel összhangban a társadalmi haladás érdekében a térség
gazdasági fejlődésének biztosítása mellett a környezeti feltételeket is meg kell őrizni.
A fejlesztési célok megvalósítása során tekintettel kell lenni a környezet eltartó-
képességére, mint az igények kielégítésének korlátjára is.

Specifikus célok
Az átfogó cél eléréséhez járulnak hozzá a specifikus célok, melyek fejlesztési
irányokon keresztül valósulnak meg. A koncepció specifikus céljai az alábbiak:

A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében

A foglalkoztatás bővítése és a vállalkozások jövedelem-termelő képességének
javítása, ezen belül is:

78
  állandó lakosok egész éves foglalkoztatásának bővítése, a turizmus
megújítása mellett a vállalkozások modernizációjának ösztönzése;
 építve a régió természetföldrajzi, táji adottságokra, hagyományos
gazdasági ágazatokra (pl. mezőgazdaság, turizmust kiszolgáló
szolgáltatások);
 új, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek
megtelepítésére;
 turizmusból származó jövedelmek növelése és a régión belül a turizmus
tér- és időbeli szétterítése;
 a régió közlekedési elérhetőségének javítása;
 a munkaerő kínálatának a foglalkoztatási igényekhez való igazítása;
 a modern infokommunikációs eszközöknek lakosság és a vállalkozások
minél szélesebb körben való elterjesztése;
 a közügyekkel, közszolgáltatásokkal, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó
intézmények szervezeti megújulása;

Környezet minőségének javítása érdekében

A táji értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő gazdaságfejlesztés és a
települési környezet minőségének javítása;
 a stabil környezeti állapot elérése és balatoni tájak értékeinek védelme
és erőforrásaik fenntartható hasznosítása, kockázat megelőzés;
 az életminőség javítása szempontjából meghatározó a települési
környezet fejlesztése, zsúfolt területhasználat oldása;
 a táji értékek és a kulturális örökség fenntartható hasznosítására építő
gazdasági tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése.

Területi és társadalmi kohézió érdekében:

 a parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bővítése és a
gazdaság, ezen belül a turizmus fejlesztése;
a térségi szereplők (önkormányzatok, intézmények, vállalkozások,
civilek) közti együttműködések ösztönzése és a regionális identitás
erősítése.

79
Összegzés: A gazdaság megújításának igénye már 2008-ban megjelent a Balaton
Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójában. A dokumentum rögzítette, hogy
miközben mindig is fontos jövedelemtermelő ágazat marad a turizmus, addig a
gazdaság tekintetében is törekedni kell a több lábon állásra. A Balaton gazdaságának
szükséges és kívánatos a megújulása. Új munkahelyek teremtésével növelni kell a
foglalkoztatottak, és ezen belül is bővíteni kell az egész éves foglalkoztatottak számát.
Továbbá a régió versenyképességének javításával összhangban elő kell segíteni a
vállalkozások jövedelmezőségének javulását. A gazdaság fejlesztésénél elsősorban a
régió gazdasági hagyományaira, természeti-földrajzi adottságaira érdemes építeni.
A gazdaság diverzifikálásában fontos szerepet szántak a „Balatoni terméket” készítő
hagyományos mesterségeknek, kézművesiparnak ezért kiemelt célkitűzésként
fogalmazódott meg ezen tématerület fejlesztése

3.5.3 Integrált Településfejlesztési Stratégiák

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései közül 8 város rendelkezik integrált

településfejlesztési stratégiával (ITS).

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia középtávú, 7-8 évre szóló, stratégiai

szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a
települések középtávú fejlesztési tevékenységeit. A stratégia tematikus szempontokat
integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a
különböző szakpolitikai megközelítéseket (gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés,
közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása), összefogja és ütközteti az
érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait,
elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe
mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok
finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli.
Az ITS tartalmazza a településrészek elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az
ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az ITS legitim
alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete
megtárgyalja és határozatban jóváhagyja. A stratégia tehát elsődlegesen az
önkormányzat számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható

80
beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a
stratégiának az annak megvalósulásában érdekelt – a tervezési folyamatba bevont –
partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének
orientálása szempontjából. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi
források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem
valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából.

Az alábbiakban összefoglaljuk a jelenleg hatályos integrált településfejlesztési

stratégiák hagyományőrzéssel, kézműves iparral és a kulturális élettel összefüggésbe
hozható megállapításait. A következőkben felsorolt szövegrészek a jelen tanulmány
szempontjából releváns részeket idézi a városok ITS-eiből:

Veszprém ITS

A partnerségi egyeztetés összefoglalójában szerepel, hogy Varga András a Széchenyi

Programiroda Nkft. részéről a következő véleményt adta:

"Veszprém az őt körülvevő kistérség (agglomeráció) valódi politikai, gazdasági

közszolgáltató és kulturális központjaként üzemel, ahol a legtöbb kistérségi intézmény
is működik, miközben a kistérség (agglomeráció) az (ingázó) munkaerő, a
mezőgazdasági termények, a közlekedési és logisztikai infrastruktúra, valamint a
turisztikai attrakciók egy jelentős részével járul hozza a kistérség fejlődéséhez."

Javaslatként került megfogalmazásra a veszprémiek, átutazók, ingázók és turisták

részére a helyi es környező települések agrártermelői es kézműves termékkínálat
bemutatása es értékesítése, a Városi Piac es Vásárcsarnok modern igényekhez
illeszkedő korszerűsítésével a belvárosi Buszpályaudvar területi elhelyezkedésének
felülvizsgálatával es a Vásárcsarnok megközelíthetőségének javításával, a
közlekedési és parkolási rendszer rendezésével. A Városi Piac es Vásárcsarnok
bevonható "A mi piacunk, a mi ételünk" kulcsprojekt helyszínéül. A vásárcsarnokban
kapjanak helyet a helyi kultúrához kapcsolódó tárgyi művészeti emlék és
ajándéktárgyak kulturált értékesítésére alkalmas pavilonok, bemutató es kiállítóhelyek
is erősítve a varos turisztikai vonzerejét. Példák: Jó gyakorlatra Budapest Központi
Vásárcsarnok megoldásai lehetnek.

81
A vásárcsarnokban elindult egy a helyi fogyasztási kultúrához kapcsolódó
termékértékesítés.

Tapolca ITS

A középtávú (tematikus) célok meghatározása során az alábbi gondolat került

megfogalmazásra:

Városi szolgáltatási szint javítása: négy csoportot emelhetünk ki, amelyeknél

fontos a szolgáltatási szint javítása: a munkavállalók, az inaktívak, a munkaadók és a
turisták. Ezek magukba foglalják a köz- és magánszolgáltatásokat, és legfontosabb
azok fejlesztése, amelyek több csoportot is érintenek: a közterek, a közlekedési
lehetőségek, kulturális kínálat, egészségügyi szolgáltatások.

Az egyes városrészek konkrét céljainak meghatározása

Diszel: Természeti és települési környezet megőrzése

Diszelen a falusias környezet, mint lakóterület megőrzése az elsődleges szempont,

amelyhez kapcsolódhatnak turisztikai és kulturális fejlesztések (ökoturizmus,
Pipamúzeum). A városrész adottságainak megfelelő használata még jobban
felértékelheti azt.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia illeszkedése a településfejlesztési

koncepcióhoz:

A szőlőkultúrával összefüggésben kialakított borút idegenforgalmi szempontból

újabb lehetőségeket biztosít.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városrészi céljainak illeszkedése a hatályos

településszerkezeti és szabályozási tervhez:

Fejlesztési elképzelés: Kulturális és közösségi élet fejlesztése

A fejlesztés lehetséges területei: Könyvtár, művelődési központ, Fő tér, Köztársaság

tér, Malom-tó, Kisfaludy u.

82
A 2007-2013 között fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése: Közösségi élet
fejlesztése Közösségépítő programok szervezése KDOP 3.1.1.

Siófok ITS

T3: Gazdaság diverzifikálása térségi együttműködésben a mezőgazdasági termelés

ösztönzésével

A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:

 Rövid ellátási láncok létrehozása

 Helyi termelői piacok létrehozása, fejlesztése
 Helyi termékek népszerűsítése
 Helyi élelmiszerek es a helyi piacok szerepének növelése
 Vásárcsarnok területének megújítása

T6: A kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése

A kultúra komplex megítélésének jelentősege igen fontos, tekintettel a benne rejlő

gazdaságfejlesztő erőre is, amely a megfelelő hasznosítás révén jelentősen
hozzájárulhat a települési identitás és társadalmi kohézió javításához, valamint az
idegenforgalmi kínálat bővítéséhez. Siófokon és térségében is törekedni kell a
kulturális program kínálat folyamatos megújítására, a programok egész éves
szervezésére a civil és egyéb szakmai szervezetekkel együttműködésben. Cél a
kulturális örökségértékek megóvása és fenntartható bemutatása, valamint a kulturális
jellegű programok es tevékenységek széleskörű elterjesztése. Olyan programokat
javasolt megvalósítani a helyi szereplők bevonásával, amelyek révén Siófok a nyári
szezonon kívül is vonzó desztinációként jelenik meg a potenciális látogatók körében.

A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:

• Balatoni interaktív kiállítótér kialakítása

• Kálmán Imre Kulturális Központ épületének átfogó felújítása, funkcióbővítése

83
• Strandkönyvtár szolgáltatásainak bővítése

• Sió Kanál fesztivál újraélesztése

T13: Siófoki identitás erősítése

A siófoki identitástudat kialakításának érdekében hangsúlyt kell fektetni a településen

megtalálható népművészeti, kulturális, építészeti örökség felkutatására,
újraélesztésére, védelmére. A közös gyökerek tudatosításával, a lokálpatriotizmus
erősítésével egy koherensebb, összetartóbb városi társadalom építhető fel.

A helyi identitás kialakításának első lépéseként az önkormányzat szamara ajánlatos a

kistérség természeti, történelmi, kulturális értékeit bemutató ismeretterjesztő es
népszerűsítő előadások, tanfolyamok, klubok, önképző korok, baráti korok, civil
szervezetek működésének támogatása, majd ezeknek a klubokon, önképző körökön
belül létrejött művészeti, közösségi alkotások népszerűsítése, bemutatása. Az oktatási
intézmények szinten tevékenyen reszt vehetnek népművészeti szakkorok
megtartásával, támogatásával. Az intézkedésen belül az iskolai vetélkedők,
rajzpályázatok, esszépályázat kiírását is szorgalmazni kell, oktatási es
korstruktúránként más és más témában.

A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:

• Térségi közösségi es oktatási programok

• Térségi identitáserősítő rendezvények

• "Intelligens Siófok" okostelefon alkalmazás

Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős

fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljához:

Siófoki hangár épület átépítése, felújítása (E-B2)

A projekt célja, hogy a varos deli, bevásárlóközpontok szomszédságában,

tömegközeledési eszközökkel könnyen elérhető területen levő, jelenleg üresen álló,

84
egykori hangárépületet az önkormányzat magántőke bevonásával építési beruházás
keretében felújítsa és hasznosítsa.

A projekt megvalósítása során a jelenleg teljesen üres csarnoktér felújításával és

átépítésével egy korszerű többfunkciós, akar egyszerre több rendezvény
lebonyolítására is alkalmas "alkotótér" jön létre a hozzátartozó raktárak, vizesblokkok
es gépészeti helyiségekkel együtt. A kivitelezési munkák során megvalósul az épület
teljes gépészeti felújítása a megújuló energiaforrások alkalmazásával együtt, külső
homlokzati hőszigetelése, a tetőhéjazat, tetőszerkezet es nyílászárok cseréje is. Az
épület áttervezése során a komplex akadálymentesítés előírásai is előtérbe kerülnek
(mozgáskorlátozott mosdók kialakítása, indukciós hurkok es Braille írásos táblák
kihelyezése).

A projekt eredményeként létrejön egy olyan többfunkciós kulturális létesítmény, amely

lehetőséget biztosít kiállítások, koncertek, filmbemutatók, művésztalálkozók, oktatási
és továbbképzési rendezvények, táncházak, szabadidős programok rendezésére. Az
épület felújításával es a rendezvények lebonyolításával a környék jobban involválódik
a varos életébe, amely által erősödik az egyen es lakóhely közötti kapcsolat. A
megújított létesítmény a működésével új munkalehetőséget is biztosit.

A VÁROS VONZÁSKÖRZETÉRE KIHATÁSSAL LÉVŐ FEJLESZTÉSI

ELKÉPZELÉSEK (PROJEKTJAVASLATOK):

A gazdaság diverzifikálása nem csak szorosan a Balaton közvetlen

környezetében, de a háttértelepüléseken is kifejti hatását. Különös hangsúlyt érdemel
a mezőgazdasági termelés, elsősorban a gabonafélék, gyümölcs, zöldség termesztés,
gyógy- es fűszernövények, továbbá a hal- es vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás,
illetve a szőlészet es a boraszat tekintetében is. A táji, kulturális adottságokból
kiindulva a térségben a mezőgazdaság mellett meg jelen van az egyedi értéket,
balatoni specialitást jelentő termékek előállítására alkalmas kézművesipar, amelynek
fennmaradását támogatni kell. A fejlesztések CLLD keretében valósulnak meg.

85
Marcali ITS

Egészségügyi célkitűzések:

- Az időskorúak magányának enyhítése, a hagyományőrzés szempontjából fontos

ismeretek átadása

Stratégia

Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányok

Kulturális-közösségi szolgáltató létesítmények, középületek fejlesztése:

Sportlétesítmények, szabadidőközpontok, művelődési és közösségi házak

hálózatának megteremtése, ifjúsági- sport- kulturális rendezvények, fesztiválok
szervezése.

Tematikus célok részletes kifejtése

Vonzó turisztikai központ, széles programkínálat

A programkínálat es az ehhez kapcsolódó kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat

kvantitatív és kvalitatív jellegű bővítése azonban optimális esetben nem elsősorban a
turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében történik, hanem
főkent a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való
vonzerejének növelése végett - az élénk és barátságos atmoszférájú, gazdag kulturális
kínálattal, vonzó épített környezettel rendelkező varosok pedig látogatásra és
visszatérésre ösztönzik a turistákat is.

Vk-at: Városközpont akcióterület

Az akcióterületen a 2009-2010 tervezési szakaszban, az alábbi integrált

városfejlesztési akciók elvégzését tervezzük, a magánszféra, a lakosság, es civil
szervezetek bevonásával

(városközpont rehabilitáció II. üteme):

Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek:

86
- Marcali Kulturális központ külső felújítása, akadálymentesítése, vizesblokkok
felújítása,

- Kulturális korzó létrehozása, Marcali volt Ifjúsági-ház bővítése, városi galéria

kialakítása, csatlakozva az EKF 2010 programhoz.

Ajka ITS

A megvalósítást szolgáló beavatkozások, rekreáció, szabadidő, turisztika:

A Városliget mellett található a magas színvonalon megújuló ajkai Kristályfürdő,

Kemping és Fedett Uszoda, amely a parkban található csónakázó –tóval, futópályával,
kerékpárúttal, szabadtéri edzőpályával kínál pihenést és változatos kikapcsolódást
nemcsak a város, de a környező települések lakói számára is. A meglévő és népszerű
sportlétesítmények (Városi Szabadidő és Sportcentrum, a Bányász Sporttelep, stb.)
fejlesztésére, újabb rekreációs helyszínek kialakítására, továbbá kulturális célú
intézmény és attrakció bővítések megvalósítására törekedik a város. A városon belüli
és a városkörnyéki turisztikai látnivalók és kínálatok (pl. Csinger: Parkerdő)
fejlesztésével párhuzamosan szükséges egy minimum három csillagos hotel
megépítése is a városban.

Balatonalmádi ITS

Jövőkép

Fejlesztési alternatívák

„Élményt kínálunk – Balatonalmádi”

87
Alapvetően idegenforgalom orientált megközelítés. A város sokszínűségének és
adottságainak bemutatása. (üdülés-fürdőzés, táji környezet, aktív szabadidő eltöltés,
Rendezvények, kulturális lehetőségek /kézműves, vallási emlékhelyek/, Konferencia
helyszín). Mindehhez kapcsolódik egy „élménygazdálkodási” koncepció, ami többek
között tartalmazza az élmény kínálat priorizálását.

Swot analízis- Lehetőségek

Természet, környezet: szőlőhegyek tájalakulásának megállítása, hagyományos

tájhasználat, művelési módok elterjesztése

JÖVŐKÉP- Fejlesztési szempontok

Környezeti értékek megóvása: A balatoni tájra és környezetre, mint örökségre kell

tekinteni, amibe belesimul Balatonalmádi. Ezért a fejlesztések során építeni kell a
térség természeti, táji értékeire és kulturális örökségeire, a balatoni táji
hagyományaira.

Turisztikai kínálat fejlesztése

Kulturális turizmus fejlesztése

A város kulturális örökségének, értékeinek bemutatása és támogatása fontos feladat

az Önkormányzat számára, de egyúttal annak turisztikai termékként való hasznosítása
is célként jelenik meg. A kulturális értékek bemutatása színesítik és tartalmasabbá is
teszik város turisztikai kínálatát.

Művészeti események, tevékenységek támogatása

A város alapvetően a képzőművészeti ágakban tud felmutatni színvonalas

eredményeket. A cél, hogy ezek az alkotások, illetve a mögöttük lévő teljesítmény
(Magtár, Padlás Galéria, Művelődési Központ stb.), hagyományok élményszerűen
bemutatásra kerüljenek a széles közönség számára.

88
Humán szolgáltatások fejlesztése

Helyi kulturális és művészeti produktumok létrejöttének ösztönzése

Helyi identitást erősítő intézkedések

A helyi közösség bevonását célzó akciók támogatása, ami a helyi kötődést és

büszkeséget erősítő tartalomfejlesztésre irányulnak (városmarketinghez,
hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, holnaptartalom fejlesztése, éves
program háttéranyagai) és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb
generációkra.

Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások,

tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi
kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények,
kiállítások, civil programok megvalósítása stb.)

Éghajlatváltozási stratégia

- A hagyományos helyi ismeretek és megoldások alkalmazásának ösztönzése, pl. a

mezőgazdaságban és építőiparban

KONKRÉT PARTNERI KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

Balatonalmádi aktív civil életét jól jelzi, hogy 94 darab Önkormányzatnál jegyzékbe vett
szervezet vesz részt a város életében, szervezi a kulturális tevékenységeket, a
hagyományőrzést, a sportéletet. A tervek szerint a civilszervezetek a városfejlesztési
stratégia megvalósításának aktív részesei kell, hogy legyenek.

Jövőkép

A Balatoni tájra és környezetre, mint örökségre kell tekinteni. Ezért a fejlesztések során
építeni kell a térség természeti, táji értékeire és kulturális örökségeire, a balatoni, táji
hagyományaira.

89
Balatonfüred ITS

Jövőbeni fejlesztési irányok

Perspektivikus tevékenységek/szolgáltatások tudatos fejlesztése: borászat,

gyógyturizmus, konferenciaturizmus, kulturális turizmus, családi fürdőturizmus,
vitorlázás, egyéb sport, horgászat, ezáltal a helyi gazdaság élénkítése

6. A helyi lakosság számára is elérhető kulturális, ifjúsági, civil, vallási, aktív

szabadidős és közösségépítő tevékenységek, valamint erre alkalmas szabadtéri és
fedett helyszínek biztosítása, a városközpont vonzerejének növelése érdekében

Középtávú célok meghatározása

A fenti módszertan mentén a következő középtávú (7−8 éves) célokat tűztük ki:

1. Perspektivikus tevékenységek / szolgáltatások tudatos fejlesztése: borászat,

gyógyturizmus, konferenciaturizmus, kulturális turizmus, családi fürdőturizmus,

vitorlázás, egyéb sport, horgászat, ezáltal a helyi gazdaság élénkítése.

6. Közösségi terek kialakítása a lakosság számára

A workshopok és az interjúk hangsúlyos eleme volt, hogy nincs elégséges és

megfelelő közösségi tér a helyi civil élet, az ifjúsági és szabadidős tevékenységek
végzésére. Ezért középtávú célként jelöljük ki a helyi lakosság számára is elérhető
kulturális, ifjúsági, civil, vallási, valamint aktív szabadidős tevékenységek végzésére
alkalmas szabadtéri és fedett helyszínek biztosítását. A konkrét fejlesztési igények az
alábbiak:

Tizenévesek, fiatal lakosság szabadidős tevékenységére alkalmas közösségi terek

kialakítása

Közösségi színtér az amatőr színjátszóknak, a városba látogató művészeti

társulatoknak, fúvószenekarnak, énekkaroknak, néptánccsoportnak, előadóknak, és
helyi kluboknak

90
Próbaterem és előadóterem, komolyzenei koncertterem a fúvószenekar,
néptánccsoport, komolyzenei koncertek számára

Civil tevékenységeket befogadó közösségi épület (a jelenlegi közösségi ház

irodaépületként funkcionál)

A volt Huray-piac (még régebben községi focipálya) beépítése csak kulturális és/vagy
szórakoztató tevékenységeket szolgáló létesítményekkel lehetséges.

Füredi városrész

Gazdasági funkciók: a város fő bevételi forrását jelentő idegenforgalom fejlesztendő

funkció: ide értendő további kulturális programok szervezése, a műemléki épületek
kihasználása, a népművészeti hagyományok bemutatása stb.,

Üdülőtelep városrész

Konkrét fejlesztések, kitörési pontok a következő témákban jelentkeznek:

konferencia és kulturális központ (egy 1000−1500 főt befogadó konferenciaközpont

létrehozásával),

Arácsi városrész

Gazdasági funkciók: az idegenforgalom fejlesztendő funkció: a Füredi és az

Üdülőtelep városrésszel nem versenyezve, azok szolgáltatásait kiegészítő
tevékenységek erősítése, pl. népművészeti hagyományok bemutatása, az
ökoturizmus fejlesztése a Koloska-patak nyomvonala mentén − akár kerékpárral is
járható − gyalogösvény, „zöld folyosó” kialakításával, lehetővé téve a gyalogos, illetve
kerékpáros túrázást.

A város jövőképe

Balatonfüred a XXI. század küszöbén olyan jövőképet fogalmaz meg, ami épít történeti
hagyományaira, tudatosan képviseli és fejleszti identitását.

A városi jövőkép markáns eleme a kulturális szervez_ szerep felvállalása, amely

gazdag hagyományokra tekinthet vissza, és jól illeszkedik a „sokszínűség” és
„minőség”filozófiájába.

91
Kulturális élet, civil közösségek

A város aktív kulturális életére jellemző, hogy évről-évre számos, több ezer látogatót
vonzó, jelentős rendezvényt is szervez. A kínálat igen széles skálán mozog: az Anna-
bál hagyományosan Füred nevéhez kötődik, de templomi koncertek, családi
programok, táncfesztiválok éppúgy szerepelnek a kínálatban, mint gasztronómiai és
szüreti programok.

92
Keszthely ITS

TÁRSADALOM

B. A város váljon valódi regionális szellemi központtá, az oktatás, a kultúra,

egészségügy és a sport minőségére és társadalomformáló hatásaira építve

F. Helyi identitást és társadalmi kohéziót erősítő, helyi hagyományokon alapuló

kapcsolatok, és programok erősítése, ösztönzése

Keszthely város középtávú célrendszere

Települési identitás, társadalmi kohézió javítása: Kulturális fejlesztések,

városmarketing

93
3.6 Nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása

Az esettanulmányok ismertetésének legfőbb célja, hogy bemutassuk milyen

nemzetközi gyakorlati példák lelhetők fel a hagyományőrzéssel és kézműves ipar
fejlesztésével összefüggésben.

A kiválasztás során elsősorban azt a célkitűzésünket igyekeztünk teljesíteni,

hogy a felsorolt szempontok közül a lehető legtöbb terület érintett legyen adott eset
által. Törekedtünk arra, hogy az esettanulmányokat képező gyakorlatok földrajzi
helytől függetlenül – de különösen városi területeken is – megvalósítható
kezdeményezéseket mutassanak be. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a helyi
természeti vagy emberi erőforrásokra épülés meglétének a vizsgálatára, de
figyelembe vettük a helyi közösség megszervezésében és erősítésében vagy az új
ismeretek átadásában értelmezhető hozzájárulás mértékét is.

Hazai források hiányában elsősorban angol nyelven íródott „good practice”

gyűjteményekre és az abban megjelölt, szerencsés esetben a jó gyakorlat honlapjára
mutató hivatkozásokra támaszkodtunk, kiegészítve a szükséges, de még hiányzó
információkra vonatkozó saját internetes kutatással.

Az esettanulmányok értékelése során bemutatjuk, hogy az egyes esetekben

milyen súllyal szerepeltek a hagyományőrzéssel összefüggő programok
megszervezése, a társadalmi csoportok társadalmi integrációja szempontjából fontos
tényezők, illetve azok megvalósítása, átültetése a gyakorlatba mennyire sikeresen,
eredményesen történt meg. Ugyancsak fontosnak tartottuk a finanszírozási háttér
vizsgálatát, amely a hosszútávú működést kiszámíthatóvá teheti.

Az esettanulmányok kiválasztása során az alábbi szempontok érvényesültek:

 Közszféra részt vesz benne

 Finanszírozása megoldott hosszú távon
 Komplex szemléletmód érvényesül
 Hagyományos iparágakat érint
 Kulturális programokat céloz
 Kapcsolódás más programokhoz

94
 Közösségfejlesztést is jelent
 A program időtávlata hosszabb

95
 Az esettanulmányok összefoglaló adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

1. projekt: Dumbravita/Szunyogszék, Románia

Résztvevők: A helyi közösség kézművesei, idénymunkásai, nagycsaládosai és

nyugdíjasai

A projekt célja a cigány kultúra részét képező népi mesterség, a kosárfonás

hagyományainak megőrzése, a hátrányos helyzetű lakosoknak állandó bevételi forrás
biztosítása.

96
A program alapjául szolgáló kezdeményezés 2012-ben indult Brassó megyében,
melynek elsődleges célja volt, hogy növelje az ott lakók életszínvonalát a hagyományos
kosárkészítésre építve. A „Dumbravita a helyi emberekért” elnevezésű egyesület
szervezte meg a fűzfavesszőből készült tárgyak gyártását, valamint az értékesítést. A
helyi hátrányos helyzetű lakosok ez által állandó bevételi forráshoz jutottak. Maga az
elképzelés nem egyedülálló Romániában, csupán egy példa arra, hogyan lehet építeni
és fejleszteni a lokális gazdaságot a hagyományok megőrzését alapul véve.

A kezdeményezés sikerességére nem kellett sokat várni ugyanis nem sokkal az alapítás
után megrendelést kaptak egy kolozsvári cégtől - amely a Facebook közösségi oldal
által értesült az alapítvány tevékenységéről - és alkalmazottai számára egyedi
karácsonyi ajándékokkal szeretett volna kedveskedni.

A tevékenységet egy menedzser koordinálja, ezen kívül egy személy – a fenti egyesület
– munkatársa felel az elkészült kosarak értékesítéséért és a termékek reklámozásáért.
Összesen hat alkalmazott dolgozik a kézműves műhelyben, azonban többségük
munkaszerződése időszakos volt a megrendelések számának függvényében. A
rendelések száma elegendő ahhoz, hogy az alkalmazottak munkájukért tisztességes
bért kaphassanak.

Fontos volt a helyi szereplők közötti bizalom megteremtése (korábban a kézművesek

egyedül dolgoztak a településen), valamint a munkaszervezés ismereteinek átadása is
a szakképzett kézművesek részéről a többi dolgozó számára. A program kezdeti
szakaszában helyenként problémát jelentett a rendelési igények időben történő
kielégítése azonban ezt a vállalkozási ismeretek gyarapodásával párhuzamosan sikerült
leküzdeni. Nehézséget okozott még a piaci lehetőségek behatárolása, a potenciális
ügyfelek megtalálása és a termékek minőségének javítása, illetve az elkészült kosarak
eljuttatása avárosi piacra a vidéken található műhelyből. A téli időszakban a kereslet
mértékét ismerve már előre tervezhető az a mennyiségű kosár és fából

97
készült tároló, amennyire az értékesítés fő időszakában beérkező igényeket is ki tudja
elégíteni fennakadás nélkül. Az egyesület tagjai rendszeres résztvevői a
hagyományos mesterségek fesztiváljain és a vásárokon.

Források: http://www.karat.org/wp-content/uploads/2011/10/Good-practices-guide-social-economy-in-Europe.pdf

98
 2. projekt Török – bolgár határon átnyúló program

Résztvevők: Burgas régió szakmai kamarái, Kirklareli kereskedők és

mesteremberek kamarája, Európai Integrációs és Regionális Versenyképesség
Alapítvány

A hagyományos kézműves mesterségek fejlesztése, illetve beillesztése a bolgár –

török határ menti térség gazdaságába.

A projekt célja volt, hogy a határ két oldalán élő és dolgozó kézműves mesterek
megismerhessék egymás technikáit és jó gyakorlatait. E mellett a részt vevő
szervezetek által új üzleti módszerekre is szert tehettek a résztvevők. Az
együttműködés 12 hónapja alatt különböző programokat szerveztek úgy, mint
szakirányú szemináriumok, vásár az elkészült termékek értékesítésére, tanulmányok
írása és kézikönyv elkészítése a jó gyakorlatokról.

A gazdasági válság idején a kézműves műhelyek is komoly gondokkal küszködtek:

nem volt megfelelő forrásuk fejlesztésre, nem tudták magukat reklámozni, csökkent
a kereslet alkotásaik iránt, ez több helyen is a tevékenységük megszűnésével
fenyegetett. Burgasban 2012-ben nyitottak meg egy bevásárlóközpontban olyan
részt, ahol piacot tudtak biztosítani a kézműves termékek eladására, mely egyben
arra is lehetőséget biztosított, hogy a készítés folyamatába bepillantást nyújtson az
érdeklődőknek.

Aytos régióban nagy hagyománya van a fazekasságnak – a legenda szerint az itteni

mesterek annak idején a Földközi-tenger mentén sok helyen ismertek voltak. A
„Genger” egy építészeti és néprajzi komplexum, amelyet szabadtéren rendeztek
be.Bemutatja az Aytos régió képzőművészeti hagyományait és a híres bolgár
vendégszeretetet is megtapasztalhatják az ide érkezők. Az itt található fazekas
műhely a legrégebbi, még ma is működő üzem a környéken. A családban ez a hatodik
generáció, amelyikre tovább öröklődik a szakma. A város közelségének
köszönhetően évente több mint ezer diák érkezik az iskolákból, hogy megtekintsék,
hogyan készülnek a fazekas termékek, azonban nem csak a szemlélődésre, hanem
a kipróbálásra is lehetőség nyílik. Található még a „Genger”komplexum területén
művészeti stúdió, ruházati bolt, asztalos, kosárfonó és rézműves műhely is. A

99
látogatók itt is elkészíthetik szuvenírjüket saját maguk számára a mesteremberek
irányítása mellett. A pékségben helyben sütött kenyeret, tortát, süteményt, zsemlét
és kalácsot lehet kapni, melyet tradicionális bolgár technikával állítanak elő mind a
mai napig.

A projekt megvalósítása során a fő célok között volt elvként a fenntartható fejlődés, a

gazdasági fejlődés és az életminőség javítása, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
és javítása. Stratégiai cél volt a környezet védelme, új technológiai eljárások
integrálása, nemzetközi együttműködések támogatása, a kutatási tevékenységek
támogatása és a Public – Private – Partnership (PPP) elősegítése.

Források:http://ec.europa.eu/regional_policy/en/atlas/programmes/2007-
2013/crossborder/bulgaria-turkey-ipa-cross-border-co-operation-programme-2007-
2013

http://crafts-bgtr.eu/Documents/handbook.pdf

http://crafts-bgtr.eu/Documents/BROSHURA.pdf

100
 3. projekt Andalúzia
Résztvevők: Andalúzia kormánya

A járművek szerepe Európa, azon belül is Andalúzia társadalmi – gazdasági

fejlesztésében valamint a helyi kézműves termékek népszerűsítésében

A fejlesztés célja a kulturális és vidéki turizmus növelése, a művészetek és

hagyományos mesterségek megőrzése, népszerűsítése valamint az andalúz
emlékműi és művészi alkotásainak helyreállítása. A projektbe bekapcsolt települések
száma napjainkban meghaladja a 200-at az Ibériai-félszigeten. A tervezés és a
megvalósítás során tervként szerepelt az andalúz iparművészetben a
foglalkoztatottak számának növelése, egy erős turisztikai attrakció létrehozása
valamint a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az önfoglalkoztatás.

Az Andalúziában található kézműves műhelyek közel 60%-a három városra –

Sevillára, Cordobára és Cadizra koncentrálódik. Az itteni hagyományos termékek
népszerűsége ellenére a helyi mesterek profitja éves szinten elenyésző. Ebben
hivatott segíteni az az elképzelés, amely a turizmussal kapcsolta össze a tradíciók
bemutatását, amely mellett lehetőséget biztosított az eszközök kipróbálására is.

A workshopok egy részében lehetőség van átvenni és megtanulni azon technikákat,

melyekkel a kézműves mesterek készítették a különböző használati tárgyakat a
középkor óta. Ez által könnyebben megérthetővé válik az adott kultúra és az abból a
korból megmaradt emlékművek. A workshopokban lehet többek között cserepet
festeni, bútordíszítést tanulni, gipszszobrokat készíteni, arab írást tanulni.

Andalúziában az alábbi kézműves tematikus utak jöttek létre: fazekas – keramikus,

kovácsoltvas – kovács, ékszerkészítő, hangszerkészítő, üvegfújó, textilkészítő és
famegmunkáló.

Konklúzióként levonták a szervezők, hogy a projekt nem kellőképp költséghatékony

– közpénzek nélkül nehezen tudna üzemelni. Problémát jelentenek még azon olcsó
ázsiai importtermékek, amelyek hasonló stílust mintáznak, illetve a magas – 21%-os
– adók. Megoldásként az adók csökkentését és egy olyan internetes oldal

101
létrehozását javasolták, ahol a helyi kézművesek online árusíthatnák termékeiket
amellett őket népszerűsítő felületként is szolgálna. Mivel a tradicionális
tevékenységeket elsősorban idősebb mesterek csinálják ezért néhány hagyományos
iparág eltűnésének veszélye folyamatosan fenn áll ugyanis a legtöbb vállalkozás
mikrovállalkozás ahol a tulajdonos egyedül dolgozik.

Források:http://www.regiocrafts.eu/index.php/crafts-industry/31-craft-in-spain

http://www.innocrafts.eu/

https://www.andalucia.org/en/routes/types/routes-on-popular-customs-and-
traditions/arts-and-crafts-routes/

102
 4. projekt EMINA, Kasztília és Leon, Spanyolország
Résztvevők Matarromera Group, EMINA

Integrált turisztikai modell kialakítása; a borhoz és a bortermeléssel kapcsolatos

ismereterjesztés, szállás biztosítása a közelben.

A Kasztília és Leon autonóm közösség területén megtalálható Duero folyó partja

mentén lévő térség gazdaságában jelentős fellendülést hozott a tematikus turisztikai
ipar - jelen esetben a borturizmus. A projekt az ottani borok történelmére (az első
ismert írásos emlék több mint 2000 éves), minőségére és hírnevére épült. A helyi
borászatok világ élvonalába tartoznak a szakmában a fenntarthatóságra törekvés és
az innováció mellett. Mindezt úgy tudták megvalósítani, hogy közben
versenyképességük is erősödött. A csoportnak összesen hét borászat a tagja,
amelyek pár éve megkapták – a spanyolországi vállalatok közül elsőként – AENOR
tanúsítványt, amely jelen esetben a környezettudatos termékekre és szolgáltatásokra
utal.

Az Emina Borászatban a látogatók megtekinthetik a Bormúzeumot, ami az első ilyen

jellegű létesítmény volt a térségben. Itt széleskörű ismeretek szerezhetőek a
borászatról, az ehhez kapcsolódó művészetekről és a helyi borkultúráról. A
létesítmény részét képezi egy több mint ezer ember befogadására képes
konferenciaterem, szakmai borkóstoló terem, illetve egy üzlet, ahol a cégcsoport
teljes termékskálája megvásárolható – ezzel összességében a régió legnagyobb
borászattal foglalkozó komplexumává vált.

A borturizmusra építve kialakításra került a komplexum közelében két szálloda,

melyek közül az egyik új építésű, míg a másik egy 18. századi ház felújításával jött
létre. A szállodákkal kiegészült az a szolgáltatási paletta, melyet a Matarromera
Csoport a borkultúrára alapozott. Ezzel a lépéssel a térség gazdasági aktivitása
jelentősen nőtt, emelkedett a közvetett és a közvetlen foglalkoztatás is.

A fejlesztések túlmutatnak a cégen, ugyanis a környékbeli történelem, örökség, helyi

hagyományok, gasztronómia és számos borozó népszerűsége is megnőtt. Ehhez

103
arra volt szükség, hogy egy országosan és nemzetközi szinten is ismert termék által
turisztikai vonzerőt generáljanak, a lokális gazdaság revitalizálódjon.

A siker bizonyítékai között van többek között, hogy számos munkahelyet sikerült a
projekt által megteremteni mind a szakképzett mind a szakképzetlen munkavállalók
számára. Ezen kívül a Duero folyó menti térség építészetének, kulturális és
művészeti örökségének a felélesztése is megtörtént. A cégcsoport alkalmazottai és a
helyi vállalkozók számára pedig tudták biztosítani a jólétet.

Források: ICER: Az ökológiai szemléletű turisztikai befektetők támogatása 2.

kézikönyv

104
 5. projekt: Burren ökoturisztikai hálózat, Shannon, Írország
Résztvevők: 18 turisztikai vállalkozás, helyi hagyományos tevékenységekkel
foglalkozók

Cél a botanikai, geológiai és helyi kulturális értékek bemutatása a helyi lakosság

életminőségének javításával.

Burren Clare megye északi részén található, kiterjedése közel 350 km2. A terület
gazdag botanikai, geológiai és kulturális értékekkel büszkélkedhet. A projekt tervei
szerint Burren lesz az első olyan nemzetközileg is elismert ökoturisztikai régió, amely
a helyi közösség, a természeti környezet és a társadalmi örökség számára biztosítani
tudja hosszú távon is a gazdasági és társadalmi gyarapodást a fenntartható fejlődés
szem előtt tartásával. A hálózatnak eddig 18 turisztikai iroda a tagja, melyek
népszerűsítik azon helyeket, ahol napjainkban is őrzik a környezeti értékeket, a
hagyományokat, javítják az ott élők életminőségét és szabadidős tevékenységekkel
szolgálnak. A csatlakozott irodák szem előtt tartják a fenntarthatóság magas
színvonala mellett a helyi termékeket és a hagyományőrzést.

A hálózatba nem egyszerű bekerülni, ehhez szigorú kritériumoknak kell megfelelni és

egy képzési programban is részt kell vennie a csatlakozni kívánó irodáknak, hogy
elnyerhessék az „Ökoturizmus Írország” minősítést. A hálózat kiépítéséhez, a
képzéshez és az akkreditáláshoz pénzbeli segítséget nyújtanak a kormányhivatalok
és a köztestületek (megyei tanács, megyei fejlesztési vállalat, városi fejlesztési
ügynökség). A hosszú távú tervek célja, hogy a kezdeményezés elterjedjen először a
környező megyékben majd végül egész Írországban. Fontos megjegyezni, hogy a
tagok nemcsak szóban vállalják a környezet és a tradíciók megőrzését, hanem
tettekkel tesznek is érte.

A szarvasmarha tenyésztés ősi gyakorlata szerves részét képezi a helyi kultúrának –

az állatokat az éghajlatnak köszönhetően télen a magasabb térszíneken tartják;
ennek fordított transzhumansz a neve. A legeltetéssel meggátolják a növények gyors
növekedését, melyeknek kedvez a bőséges csapadék, ez által védik a virágokat, a
műemlékeket és a mészkő burkolatokat. Ez a gazdálkodási gyakorlat „Nagy
Természeti Érték” (HNV) néven vált világszerte ismertté.

105
Burrenökoturisztikai programjának az alábbi előnyei vannak az ide látogatók
számára: a helyi lakosok segítségével egyedi betekintést kaphatnak a természeti és
kulturális örökségbe, a lokális tudás garantálja a maradandóbb élményt. A
fenntartható utazással a Burren segít megőrizni és növelni a helyi gazdaság
teljesítőképességét, ez által a lakosság jobban tud élni és boldogulni. Jelenleg fut a
cég második ökoturizmus-minősítési programja, ennek keretében több mint 20
vállalkozás lehet hamarosan a csoport tagja, amennyiben sikeresen abszolválják a
átfogó szakmai képzési programot – amely nyitva áll mind a jelenlegi tagok mind az
alkalmazottak számára.

Források: ICER: Az ökológiai szemléletű turisztikai befektetők támogatása 5.

kézikönyv http://heartofburrenwalks.com/burren

106
 6. projektSusTourism, Olaszország, Görögország, Lengyelország, Írország,
Magyarország, Románia

Résztvevők: Olaszország, Görögország, Lengyelország, Írország, Magyarország,

Románia

Fiatalok elvándorlásának megelőzése a helyi hagyományok felélesztésével és

továbbvitelével, a turizmus élénkítésével.

A projektben részt vevő régiók ugyanazokkal a problémákkal kénytelenek szembe

nézni: magasak a munkanélküliségi ráták és az elvándorlási tendenciák is
növekedést mutatnak. Azonban az adott részen található települések gazdag
természeti, építészeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, melyek potenciálját
eddig nem aknázták ki teljes körűen.

Ennek oka egyrészről a rossz minőségű infrastruktúra, a jól szervezett promóciók

hiánya és mindezek tetejébe azon helyi fiatalok hiánya, akik jártasak lennének a
tradicionális helyi termékek készítésében és a helyi hagyományok ismeretében.
További gondot okoz az építészeti emlékek megrongálódása, amely a tipikus helyi
jellemzők vesztesége, egyben az európai kultúra változatosságának alapjai.

A jelenlegi trendek megfordításának egy lehetséges eszköze, hogy növeljék a

turizmusban dolgozók létszámát az érintett térségekben. A turizmus olyan
lehetőségeket teremt, amely a helyi lakosság és a lokális cégek szélesebb körét be
tudja vonni a szolgáltatás során felmerülő igények kielégítésébe. Mivel a projektben
szereplő területek és települések azonos problémákkal küszködnek, ezért az egyik
helyen bevezetésre kerülő jó gyakorlat könnyen alkalmazhatóvá válik a többi –
helyenként elszeparált - résztvevő hely számára is.

A projekt megvalósulásának köszönhetően sok új munkahely jött létre jórészt a fiatal

munkavállalók számára többek között a fenntartható turizmus, a mezőgazdaság, a
felújítás – újjáépítés, és a tradicionális kézművesség területén. A
munkahelyteremtésnek köszönhetően sikerült megállítani illetve jelentősen
lelassítani a népesség elvándorlásának ütemét. A megszerezhető végzettségek
közül kiemelt figyelmet szenteltek a projekt által érintett kritikus térségekben a

107
turizmusmenedzsernek. A helyi iskolákban előadásokat tartottak a diákok számára
a környezettudatosságról és a kulturális örökség védelmének fontosságáról. Számos
megvalósíthatósági tanulmány született a már lefolytatott befektetésekről, illetve
kisebb léptékű befektetésekről, melyek elsősorban régi épületek helyreállítását
célozták meg.

Kiemelt figyelmet szenteltek azon olasz és görög közösségek részére olasz és görög
részről, akik korábban külföldre költöztek, de gyakran hazalátogatnak nyaralásuk
alkalmából. Őket arra kérték, hogy az ilyen alkalmakkor szánjanak némi időt arra,
hogy átadják szakmai tudásukat a fiatal generáció számára ellenkező esetben fennáll
annak veszélye, hogy a hagyományokat nem őriznék meg.

Források:INTERREG III B cadses projekt

bookhttp://www.sustourism.net/?area=7021&menu=1455&lingua=5

108
 7. projekt Cultimark Egyesült Királyság, Németország, Finnország, Görögország,
Málta
Résztvevők: helyi vállalkozók, befektetők

Célja a helyi identitás megőrzése, ehhez a lokális vállalkozókat és a befektetők

összehozása, segítése, innovatív lehetőségek bemutatása.

A Cultimark program az ERDF innovációs akcióin alapul, amely a „Területi identitás

és fenntartható fejlődés” illetve a „Helyi értékesítés” címet viselik. A helyi értékesítés
egy eszköz a regionális és helyi szereplők számára arra, hogy reklámozzák és
fellendítsék gazdaságuk fejlődési ütemét, turistákat és tőkeerős befektetőket
vonzzanak. Egyben jelentheti a kiindulópontját a térségi fenntartható fejlődés
stratégiájának is.

A projekt célja volt hirdetni a helyi kulturális örökséget, mint a lokális gazdaság fő
termelési tényezőjét. További részterületek – például a helyi értékesítés kapcsolata a
térbeli fejlesztéssel, mint innovációs fejlődéssel, a felkészülés támogatása és a
vonatkozó know-how és jó gyakorlatok elterjesztése szintén részét képezték a
Cultimark programjának.

A vállakozói kedvet is erősíteni szerették volna, az érdeklődőknek bemutattak olyan

innovatív lehetőségeket a helyi értékesítés témakörén belül, amelyeket korábban a
világ más részein már sikeresen alkalmaztak mind közösségi mind egyéni
projektekben, ezekből egy tájékoztatófüzet is összeállításra került.

A projekt eredményeként a részt vevő cégek egy vonzó és attraktív imázst tudtak
magukról kialakítani a helyi vállalkozók segítségével, amely a kultúrán alapult. A
márkafejlesztésbe és a marketingbe a vállalkozók mellett a helyi lakosságot is
bevonták, így ők is magukénak érezték valamelyest e cégeket.

A Cultimark tevékenysége magában foglalta a SWOT analízis elvégzését is, melyet

minden olyan régióra elvégeztek, melyek résztvevői voltak a projektnek. Tartalmazott
az erről szóló kiadvány vizsgálatot a releváns nemzetközi kapcsolatokról,
adatgyűjteményt, workshopokat, melyek meghatározzák a célpiacokat, promóciós
stratégiákat és marketinggel kapcsolatos terveket.

109
Kiadtak egy elképzeléseket, fejlesztési stratégiákat, kulturális képeket, különböző
felfogásokat tartalmazó könyvet is.

Forrás: Intereg IIIC Operations: The Complete Collection

110
 8. projekt Gastur Jamtland, Svédország
Résztvevők: kisüzemi élelmiszertermelők, turisztikai cégek

Észak-Svédország tradicionális ételeinek megismertetése az ország és Európa

lakosságával, a turizmus fellendítése.

Jamtland tartománya Észak-Svédországban található, területe nagyjából harmada

Magyarországénak. A Gastur program célként azt határozta meg, hogy a területen
élő és dolgozó kisüzemi élelmiszer termelőket új piacokhoz juttassa. Ez által az
emberek szélesebb köréhez jutnak el azok az alapanyagok és ételek, melyek a helyi
farmokról származnak. A projektnek köszönhetően nőtt a helyi termékek és a
tradíciók iránti kereslet az érintett térségben, a jamtlandi régió turisztikai vonzereje is
növekedésnek indult.

Az előkészületek során számba vették azon kisméretű, nagy hagyományokkal

rendelkező élelmiszergyártókat, amelyek bevonhatóak a projektbe, illetve
megvizsgálták azt is, hogy mennyire lennének sikeresek, mint potenciális turisztikai
vállalkozások. A program magában foglalja az üzemek képzését is – ennek során a
termelők rálátást kapnak arra, hogy a turizmus lehetőségeivel hogyan tudnának élni,
milyen előnyökkel járna ez a régióra és az üzemükre nézve.

Több évre volt szükség a fejlesztésekhez, azonban mára már nagy számban vannak
jelen a képzett élelmiszer előállítók – akik kávét, csokoládét és a kecskesajt. A
JämtlandHärjedalen Turizmus szervezet állt elő annak ötletével, hogy 2018-ra ez a
tartomány legyen Észak-Európa egyik gasztronómiai központja. Mindehhez minőségi
termékekre, széles választékra van szükség, e mellett környezetileg, pénzügyileg és
társadalmilag fenntarthatónak kell lennie. A Gastur lenne a központja a nemzeti
kézműves élelmiszerek turizmusának.

A projekt elérte a nemzetközi közvélemény figyelmét is – egy gasztronómiai

utazásokat szervező cég kínálatában olyan helyek mellett jelent meg Jamtland neve,
mint Toszkána vagy Piemont. Nehézséget okoz ugyanakkor a gyártók számára, hogy
a tartomány nagy kiterjedésű, e mellett távol helyezkedik el Dél-Svédország
városaitól illetve a többi európai piactól is. Jórészt ennek köszönhető az is, hogy
korábban nem volt kapcsolat a turizmus és az élelmiszer előállítók között, így azokat

111
most kellett létrehozni. Mivel az itteni cégek jellemzően kisméretűek, ezért
kapacitásuk is korlátozott, ami behatárolja a gazdasági fejlődés mértékét.

A projekt célja az volt, hogy segítsen azoknak a kistermelőknek, melyek részt akarnak
venni valamilyen formában a turisták idecsábításában, igényeik kielégítésében. Bár
a Gastur módszerét elsősorban az élelmiszeripari cégek számára nyújtott segítséget
nem jelentett akadályt az olyan cégek bekapcsolódása sem, amelyek a halászati
turizmussal, kézművességgel vagy kerékpárkölcsönzéssel foglalkoznak.

Források: http://issuu.com/juniorreklambyr/docs/gastronomy_english_edition

112
 9. projekt Farmoktatás, Lengyelország
Résztvevők: megyei mezőgazdasági hivatalok, helyi gazdálkodók

A lengyel vidéki hagyományok megismertetése és továbbvitele az oktatás által

farmokon történő képzésekkel. A Farmoktatás Nemzeti Hálózatát a Mezőgazdasági
Tanácsadó Kapitányság koordinálja. Az ország vajdaságainak mezőgazdasági
képzési központja is intenzíven részt vettek a program képzési részében, számos
tanácsot és ötletet nyújtott a farmokon történő oktatás témakörében. 2013. őszén
találkozót szerveztek Łódzban, ahova Lengyelország minden pontjáról érkeztek
gazdák a konferenciára, melynek központi témája az ismeretek cseréje volt az
üzemeltetők között, e mellett a farmokon zajló oktatási módszerek és addigi
tapasztalatok is bemutatásra kerültek. A műhelymunka során a résztvevők
elsajátították hogyan lehet bemutatni a gyerekek számára a farmot és a
hagyományokat és hogyan gyakorolják az érzékelést, reflexet, agilitást,
együttműködést és bizalmat a csoportban.

A Nogawkiban található kulturális centrum bemutatta a lehetőségeket hogyan lehet

egy skanzenben prezentálni az ottani műhelyekben a fazekasságot, szövést,
kovácsmunkákat és a hagyományos kenyérsütést a látogatók aktív bevonásával. A
farm alapú oktatás egy új és ígéretes módja hogy a mezőgazdasági egységek plusz
bevételhez jussanak és ez a vidéki gazdaság számára is pozitívumot jelent. Az
oktatási farmok társadalmi küldetése, hogy elterjessze a tudást a rurális területeken,
a társadalomról, a környezetről, a történelemről, a kultúráról és a hagyományokról a
gyerekek és a fiatalok számára. Ezek a helyek megnyitják a kapcsolatot a városi és
a vidéki élet között, gazdagítják a látogatók ismeretanyagát olyan témákban, mint az
élelmiszer-feldolgozás és termelés, egyben növeli az egyének érzékenységét és
hajlandóságát az addig szokatlan dolgok iránt.

A projekt kezelési útmutatója kimondja, hogy a vidéki területek a program által olyan
hellyé válnak, amelyek alkalmasak a tudásalapú gazdaság fejlesztésére ahol
megtanulhatóak és tapasztalhatóak az ország tradíciói.

A Farmoktatás Nemzeti Hálózat kialakításának koncepcióját 2011-ben alakították ki

az után, hogy kiértékelésre kerültek az addig megvalósult és sikeres lengyelországi
és nemzetközi példák. A 2010-11-es cselekvési tervben megalkották a jogi és

113
cselekvési tervet a gazdaságokban történő oktatás megvalósíthatóságáért. A
program során a mezőgazdasági termelők részére öt útmutató könyvet hoztak létre
az oktatáshoz, e mellett minden vajdaságban van egy képzési tanácsadó, valamint
egy központi honlap az oktató gazdaságok promotálására.

Az elképzelések szerint az oktató farmok: vidéki térségben helyezkednek el, helyi

lakos működteti, bemutatja a haszonállatokat és a földművelést, legalább kétféle
oktatást vezet a növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek
feldolgozása, környezetvédelem, vidéki örökség – hagyományos vidéki kereskedés –
népi mesterségek – népművészet témakörében.

Források: http://ksow.pl/en/best-practices-database.html

114
 10. projekt Setomaa - Észtország, Oroszország
Helyi önkormányzatok, vállalkozók

Projektfejlesztés és a helyi kulturális hagyományokon alapuló vállalkozói kedv

támogatása.

Setomaa Észtország délkeleti részén helyezkedik el, egy kisebb része átnyúlik
Oroszországba is. A terület lakói a setók, akiknek száma az észt oldalon 15 000 fő,
az orosz oldalon csupán néhány száz; a vidéken sokáig problémák nélkül tudták
megőrizni hagyományos életmódjukat és tradícióikat azonban a népességszám
csökkenésével párhuzamosan ezek veszélybe kerültek. A projekt célja, hogy
vállalkozók segítségével a helyiek kulturális szokásai ne kerüljenek veszélybe –
különösen az orosz oldalon. A projekt során négy fő célt határoztak meg: helyi
kézművesség fejlesztése, üzleti ismeretek és képességek bővítése a helyi kézműves
mesterek számára, határon átnyúló együttműködés megalapozása, kézművesség
bemutatása a látogatók számára.

A partnerek közé tartoznak észt részről a helyi települések vezetői, míg orosz részről
a Pecsora körzet irányítói. Mindkét fél felelős a maga területén a társadalmi-gazdaság
fejlődésért; a lokális fiatalok helyben maradási hajlandóságát az üzletfejlesztéssel
próbálják erősíteni. Hosszabb távon szeretnék, ha a helyi kézműves hagyományokat
fejleszteni tudnák és meg tudnák előzni a kevesek által művelt mesterségek kihalását.
Növelnék az üzleti tevékenységet a régióban (2008 végéig összesen 16 új jött létre
az észt és az orosz oldalon), tudatossággal kiváltani a helyi lakosság – különösen a
fiatalok és a gyerekek – számára a hagyományos kézművesség iránt az érdeklődést.
A főbb kimeneti követelmények között szerepelt, hogy négy tradicionális kézműves
mesterség területén négy kurzus alatt 40 főt képezzenek ki; Észtországban nyári
kézműves tábort hozzanak létre a gyerekek számára, 40 fő bevonása üzleti
képzésbe, workshop a kézműves mesterek számára, Seto kézműves védjegy
létrehozása a termékek egyedi jelölésére, kézműves stúdió kialakítása az észt
oldalon.

Az előzetes kutatás eredményeit alapul véve mind az észt mind az orosz fél
kiválasztotta azon területeket, melyeken képzéseket fog tartani. Az észtek ezüst
dísztárgy, kályhakészítés, ács és hímzés tanfolyamokat indítottak, az oroszoknál a

115
kályhakészítés és a hímzés mellett a kovácsolás, a fazekasság és a méhészeti
képzés van jelen. Az észteknél 25, az oroszoknál 21 fő vett részt a programban.

Az azóta elkészült munkákból négy kiállítást szerveztek, ezen kívül összeállítottak

egy etnotérképet (5000 példányban) és egy kézműves katalógust (2000 példányban)
melyek bemutatják a helyi kézműves mestereket. Az észt partner elkészítette a
módszertant és egy elektronikus elemző eszközt a jövőbeli marketingkutatásokhoz.

Források: http://www.keep.eu/search/show/8403

116
 Értékelési szempontok

Közszféra részt vesz benne

Finanszírozása megoldott

Hagyományos iparágakat
Komplex szemléletmód

Kulturális programokat

Közösségfejlesztést is

A program időtávlata
Kapcsolódás más
programokhoz
hosszú távon

érvényesül

hosszabb
jelent
céloz
érint
1. Dumbrovita ✓✓ ✓✓ ✓ ✓ ✓ ✓✓

2. Török- bolgár ✓ ✓ ✓✓ ✓✓ ✓ ✓ ✓ ✓

3. Andalúzia ✓✓ ✓✓ ✓ ✓ ✓

4. EMINA ✓ ✓✓ ✓ ✓✓ ✓✓

5. Burren ✓✓ ✓ ✓✓ ✓ ✓✓ ✓ ✓ ✓✓

6. SusTourism ✓ ✓✓ ✓✓ ✓✓ ✓

7. Cultimark ✓ ✓ ✓✓ ✓ ✓

8. Gastur ✓✓ ✓ ✓✓ ✓✓ ✓ ✓ ✓✓

9. Farmoktatás ✓✓ ✓✓ ✓ ✓✓ ✓✓

10. Setomaa ✓ ✓ ✓✓ ✓ ✓✓ ✓

3. táblázat A nemzetközi jó gyakorlatok értékelési szempontjai

117
A felsorolt nemzetközi jó gyakorlatok körében az egyik közös jellemző, hogy
hagyományos iparágakat érintenek, valamint komplex szemléletmód érvényesül a
projektek megvalósítása során.

A komplex szemléletmód azt jelenti, hogy nem csupán a szűken értelmezett

hagyományőrzés a projektek egyedül célja, hanem egyes társadalmi-szociális
problémákra is igyekeznek megoldást találni. Nagyon fontos, hogy sok esetben az
infrastrukturális projektelemeket soft típusú beavatkozások kísérik.

Sok esetben a hagyományőrzésre irányuló tevékenységeknek gazdaságélénkítő

hatása is volt, a helyi foglalkoztatásban előrelépést tudtak elérni.

A közszféra szerepvállalása az önkormányzatokat, illetve az állami intézményrendszer

területi szereplőit jelenti. A projektek jelentős részében a köz és magánszféra
együttműködéséről van szó. Sajnos a projektek finanszírozása kizárólag pályázati
forrásokból valósult meg. Célszerű előtérbe helyezni azt a szemléletet, hogy
önfenntartó projektek valósuljanak meg, amelyek minimális külső anyagi segítséggel
képesek működni.

Ugyancsak érdekes megemlíteni azt, hogy a hagyományőrzést célzó

együttműködések nem feltétlenül kapcsolódnak össze kulturális programokkal, azaz
nem feltétlenül a nagyközönség irányában történő nyitás szerepel a célok között.

Az időtávlatok vizsgálatánál pozitív eredmény, hogy szinte valamennyi

kezdeményezés évekre előre tervezte a tevékenységét, nem csupán rövidtávú
együttműködésekre törekedtek.

118
4 JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA

4.1 Javaslatok megfogalmazása a hagyományos és kreatív

iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és
közösségfejlesztési programok beilleszthetőségére a vizsgált
stratégiai dokumentumok célrendszerébe, programelemeibe

A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja 2014. októberére készült el. A

fejlesztési koncepció és kapcsolódó programok elkészítését az indokolta, hogy a
Kormány 2009. októberében elfogadta a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, mely
részletesen szabályozta a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és
a területrendezési terv tartalmi követelményeit, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk,
egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait.

A koncepció és program célrendszere a következőket fogalmazta meg:

 Az intenzív nyári turisztikai szezon ellensúlyozására a térség gazdaságának

fejlesztése erősebben épít a térségbeli és környező tudásbázisokkal való
együttműködésre (egyetemek, kutatóintézetek).

 A turisztikai fejlesztések kapcsán erősebb a hangsúly azon szolgáltatások

fejlesztésén, melyek az egészség-tudatossághoz, természetességhez,
mozgáshoz kapcsolódnak és lehetőség szerint a frekventált nyári időszakon túl
tavasszal, ősszel vagy akár az év túlnyomó részében is kínálnak
szolgáltatásokat.

 Az egészségipar és kapcsolódó tevékenységek hangsúlyosabban jelennek

meg, mivel az egészségtudatosság egyre fontosabb szerepet tölt be az
emberek életében, miközben a lakosság elöregedése, az időskorú aktív turisták
megjelenése is további szolgáltatásoknak generál keresletet.

119
  A térség meghatározó tevékenységi köreit (pl. turizmus, közlekedés,
környezetvédelem, helyi termék előállítás, értékesítés) befolyásoló
szervezetrendszerre vonatkozóan markánsabb a megújítási szándék és a
változó keresleti igényekre való rugalmas reagálási képesség javítása.

 Nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, melynek fő letéteményesei az

épületek fűtés és hűtés célú energia takarékossága, illetve megújuló
energiaforrások alkalmazása, valamint az elektromos közlekedés elterjesztése,
kezdve az villamosvasút közlekedés bővítésétől az elektromos gépjárművek
használatának elterjesztéséig.

 A Balaton térség területén ingatlannal rendelkezők és a helyi lakosok

motiválása kedvezmények biztosításával, amennyiben az üdülőkörzetben
meghatározott célok (pl. tájgazdálkodás, ingatlanok elvárt megjelenésének
kialakítása - pl. lakókert, szőlőhegyen a szőlőművelés) teljesítésével hozzájárul
a környezetben illő, vonzó megjelenés kialakításához. Hasonlóan települési és
nagyobb térségi egységekre vonatkozóan is kidolgozhatók motiváló
szempontok (mint pl. a virágos település, stb.).

A fenti célrendszeri elemek közül a hagyományos és kreatív iparágak, valamint a

kézművesség elterjesztésére irányuló szándék a térség gazdaságának fejlesztése, a
frekventált nyári időszakon túli keresleti és kínálati viszonyok összehangolása,
valamint a környezetbe illő, vonzó megjelenésű tájelemek, építmények kialakításához
kapcsolódó törekvések mentén jelent meg.

A program készítésekor figyelembe vételre került Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat
megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton-törvény). A
programban felhívták a figyelmet arra, hogy a törvényhez való illeszkedés biztosítása
érdekében azon intézkedések (projektek) esetében, amelyeket a kiemelt térséget
érintő területrendezési terv nem tartalmazza, az összhang megteremtéséhez vagy az
adott területrendezési terv módosítása, vagy az adott elem tekintetében a

120
területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet szerinti
beillesztésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás lefolytatása szükséges.

A fejlesztési célok és intézkedések mátrixából kiolvashatók azok az összefüggések,

melyek a jelen tanulmány szempontjából releváns információt jelentenek.

A prioritások és intézkedések közül a gazdaságfejlesztést, azon belül is a balatoni

kézművesipar fejlesztését érdemes kihangsúlyozni.

A 2014-ben készült Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában megfogalmazott

intézkedésekkel összhangban a következő javaslatok fogalmazhatók meg:

Nagyon fontos a társadalmasítási folyamat megfelelő lefolytatása, melynek

keretében a helyi szereplők sokkal nagyobb beleszólást kaphatnának a célok és
programok kidolgozási folyamatában. A javaslat szerint a helyi szereplők
bevonásával hosszú távon is fenntartható tradicionális iparágak és kézműipar
fejlesztésére van szükség, amely hatékonyan tudna hozzájárulni a
jövedelemtermelési potenciál növeléséhez. A jövedelemtermelő képesség
növelésének egyik lehetséges módja a turisztikai potenciál erősítésével
párhuzamosan véghezvitt helyi gazdasági együttműködés. A hasonló
kooperációk révén újabb termékfejlesztések, illetve szolgáltatások jelenhetnek
meg a piacon.

A fejlesztési programban úgy mutatják be a témakört, hogy a helyi kézművesipar

fejlesztésén keresztül a térségre, tájegységre jellemző, specialitást jelentő
termékek előállítása és a különböző mesterségekhez kapcsolódóan felhalmozott
szaktudás gyakorlati alkalmazása történik, továbbá ezen tevékenységeken
keresztül a hagyományok ápolása, a térségi foglalkoztatás növelése, illetve
gazdasági fejlődés realizálása.

A javaslatok megfogalmazása során a gazdasági szereplők elemzésére nagy

hangsúlyt kell fektetni. A térség gazdaságában működő vállalatok jelentős
része a mikro-, kis- és középvállalkozások körébe tartozik. A hagyományőrzéssel
összefüggésben tevékenykedő cégek körében a kisebb vállalkozási méret a
kiemelten igaz, ezért a versenyképességük megteremtése érdekében ezen
szervezetek fejlesztése kiemelten szükséges, annak érdekében, hogy
piacképes, a kereslet igényeivel összhangban lévő termékeket állítsanak elő.

121
A javaslat egyik fontos eleme a szakmai továbbképzésekre, illetve
szakképzésekre vonatkozik. A térségi fejlesztési programban is kiemelték, hogy
a kézműves termékek iránti kereslet növekedésével várhatóan a hagyományos
szakmák, mesterségek iránt is fokozódó érdeklődés mutatkozik, amelyet
akkreditált képzések, továbbképzések biztosításával lehet támogatni. A
képzések által biztosítottá válik a szükséges helyi szakember létszám és így a
térségi foglalkoztatás is növelhető. A termék-készítésben gondolkozók minél
nagyobb létszámának eléréséhez, a kézműves tevékenység társadalmi
elfogadottságnak és ismertségének bővítéséhez, illetve a szakmák
„visszatanítása” érdekében célszerű lehet az adott tevékenységgel foglalkozó
klubok, körök támogatása, ismeretterjesztő programok szervezése. Mivel a
gazdaságot tekintve ez a tevékenységcsoport egy szűk vállalkozói réteget érint,
ezért a fennmaradásuk, fejlődésük érdekében a támogatások nagyon fontosak.

A termékfejlesztés segítésére érdemes nagyobb erőforrásokat összpontosítani,

mivel a helyi gazdaság egyik lényeges kitörési pontja lehet a helyi
sajátosságokra, erőforrásokra építő kézműves termékfejlesztés. A
kézműves termékek előállításához előnyben részesítendőek a helyben termelt,
előállított, illetve rendelkezésre álló alapanyagok, amelyek a helyi gazdasági
tevékenységet fokozzák, valamint a gazdaságossági és környezetvédelmi
szempontokat figyelembe véve is előnyösek, tekintettel arra, hogy így az ár-érték
arány szempontjából kedvezőbben állíthatóak elő termékek és a szállításhoz
kapcsolódó költségek csökkenthetőek, az ebből származó környezeti terhelés
minimalizálható, a káros anyag kibocsátás jóval kisebb.

A helyi kézművesipar fejlesztésére javasolt a meglévő, vagy tervezett

védjegyrendszerek újratárgyalása, alkalmazásuk kiszélesítése. A helyi
alapanyagok alkalmazásával természetes eredetű, egyedi stílusjegyekkel
rendelkező termékek állíthatóak elő. A helyi termékek előállítói a térségben
alkalmazott védjegy programhoz kapcsolódhatnak, így hasznosítva a hálózat
biztosította előnyöket (pl.: megbízható minőség, védjegy program kritériumainak
való megfelelés, mások által nem megismételhető termék előállítása, helyi
hagyományokat ápoló tevékenység gyakorlása/alkalmazása). Ennek kapcsán a
termékek magas minőségű előállítása érdekében a minőségbiztosításra is
hangsúlyt kell helyezni, amely egy régiós szintű rendszer kidolgozásával,

122
 bevezetésével és alkalmazásával, működtetésével lehetséges. A különböző
termékek minősége így egységesen magas színvonalon biztosítható.
(Figyelembe kell venni az Éltető Balaton-felvidékért Leader Egyesület által
bevezetett védjegy rendszert, illetve javasolt külföldi példák, egyéb jó gyakorlatok
megismerése).

A felsőoktatási intézményekkel folytatott szorosabb együttműködés révén

komoly innovációs folyamat indítható be. A folyamat akkor lehet igazán
eredményes, ha a helyi cégek képesek szorosabb együttműködésben
gondolkodni a termékfejlesztések, illetve az új szolgáltatások megtervezésekor.
A fejlesztések során fontos lehet a tervező, fejlesztő, illetve innovatív kutatásokat
végző (oktatási) intézményekkel történő kapcsolatfelvétel, partnerség
kialakítása, míg a termékek értékesítése során kiemelt figyelem fordítandó a
turisztikai szolgáltatókkal való együttműködésre, partnerkapcsolatok kiépítésére,
annak érdekében, hogy a célközönség szélesebb köréhez juthassanak el az
előállított eszközök, termékek. A kézművesipar jól kapcsolható a helyi igények,
illetve a turizmus által generált kereslet kielégítéséhez is.

A turizmushoz kapcsolódóan a termékek előállításának bemutatására, illetve

kézműves foglalkozások szervezésére is lehetőség nyílik.

A kézművesipar speciális részét képezik a képzőművészek, népművészek és

iparművészek, akik tevékenysége a Balatonnál kiemelt fontosságú. Számos
művész lakhelye található a térségben és közülük sokan szakmai
tevékenységüket is itt végzik. Annak érdekében, hogy a különböző művészeti
ágak képviselői minél szélesebb körben végezhessék szakmai tevékenységüket
helyben, az általuk készített termékek piacra lépését, illetve elterjedését is
szükséges elősegíteni.

A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában lefektetett jellemző kézművesipari

ágazatok:

• kis- és kézművesipari tevékenységek (pl.: ajándék és dísztárgyak

gyártása; szabadidős kellékek, horgászati eszközök gyártása),
• fa- és erdei termék feldolgozás, nádfeldolgozás,

123
 • képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti alkotók
tevékenysége,
• gyógynövények egészségipari, szépészeti célra történő
felhasználása.

A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában támogatható tevékenységként

definiálják a következőket:

• térségre jellemző termékek/szolgáltatások előállítását,

fejlesztését, új vállalkozások indításának segítését beruházási
célú támogatással (pl.: bemutatóműhely kialakítása),
• a termékek/szolgáltatások minőségének/színvonalának
emelését, továbbá ezek minőségbiztosítási rendszereinek
kialakítását, fejlesztését,
• szakemberek által tartott kézműves foglalkozásokat, amelyek
által az adott kézművesség megismertethető a helyi lakosokkal
(az esélyegyenlőséget és az esélyteremtés lehetőségét
figyelembe véve) és a turistákkal egyaránt,
• a tevékenységek ellátásához, bővítéshez szükséges képzések
támogatását, illetve az egyes tevékenységek hagyományainak,
gyökereinek feltárást,
• vállalkozások közti együttműködés ösztönzését, hálózatok
létrehozását,
• piacra jutás segítését, értékesítést segítő marketing
tevékenységet,
• Szakmai és üzletfejlesztési tanácsadás a kézműves
tevékenységet végző vállalkozások számára.

Javasolt a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló

elképzelések, a múzeumi és közösségfejlesztési programok esetében is a
projektszemlélet kialakítása, erősítése. A következő 2020-ig tartó periódusban is
jelentős fejlesztési források fognak rendelkezésre állni az Európai Unió strukturális

124
alapjainak és Magyarország Kormányának finanszírozásával. A fejlesztési források
operatív programokon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet számára dedikált források állnak rendelkezésre,

melynek mértékét, céljait az 1821/2015. (XI. 12.) számú kormányhatározat "a Balaton
Területfejlesztési Koncepció (2014-2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai
Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2014-
2020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról" című jogszabály
tartalmazza.

A kiemelt célterületek között több is van, mely segíthet a hagyományőrzés területén

megfogalmazódó elképzelések támogatásában. Ilyen lehet például a
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) által támogatott
„Kulturális örökségvédelem” (4,4 milliárd Ft), „Mintagazdaságok hálózatának
kialakítása (borút)” (2,5 milliárd Ft), „Kulturális és természeti értékek gazdasági és
környezeti fenntartható megőrzése és látogathatóvá tétele” (3,4 milliárd Ft), a
Vidékfejlesztési Program (VP) által támogatott „Kézműves vállalkozások támogatása”
(1,7 milliárd Ft), a Terület- és településfejlesztési OP (TOP) által támogatott
„Területfejlesztés” (31,56 milliárd Ft).

Összegzés: A fentiek alapján javasolt, hogy a térségi szintű, azaz a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzetre készült stratégiai dokumentumok a jövőbeni felülvizsgálatuk során
nagyobb figyelmet szenteljenek a hagyományos és kreatív iparágak, valamint a
kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programoknak.
Mindezeket megfelelő módon gazdaságfejlesztési környezetbe ágyazottan lenne
célszerű megjeleníteni, mely hozzá tudna járulni ahhoz, hogy gazdaságilag
fenntartható módon fejlődjön a kézműves ipar és ezzel párhuzamosan a hagyományos
iparágak kultúraőrző és –teremtő funkciója érvényre juthasson.

A hagyományos iparágak és a kézművesség elterjesztésére irányuló törekvés nem

jelenik meg a települési szinten elfogadott stratégiai dokumentumokban. Az integrált
településfejlesztési stratégiákban (korábbi nevén: integrált városfejlesztési stratégia)
leggyakrabban közösségi terek felújítását, illetve kiállítóterek, rendezvényhelyszínek
felújítását szeretnék a települések elvégezni. A településfejlesztési célkitűzések között
egyáltalán nem jelenik meg hangsúlyosan a hagyományos iparágakra alapozott

125
gazdaságfejlesztés. A hagyományőrzés sem feltétlenül a kézműves ipar fejlesztésén
keresztül köszön vissza a stratégiai dokumentumokban, hanem kulturális programok
megszervezésén, illetve oktatási-nevelési programokon keresztül jelenik meg.

126
4.2 Javaslat megfogalmazása az egyes tervdokumentumok
esetleges felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi
legitimációs lépésekre

A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában deklarálták, hogy a 2014–2020-as

időszakban a Balaton térségben tervezett fejlesztések összehangolt, integrált
finanszírozását szükséges biztosítani, melyet egyfajta kiemelt programként szükséges
kezelni.

A kiemelt program megvalósításához szükséges, hogy a kormány határozatban

fogadja el a Balaton térség Koncepcióját és a Balaton Integrált Területi Programot,
melyben meghatározásra kerül, hogy mely intézkedések valósulnak meg a Balaton
Fejlesztési Tanács koordinációjában és mely intézkedéseknél veszik figyelembe az
ágazati, illetve a megyei programok végrehajtásánál a Balaton térség fejlesztési
szempontjait.

Az egyes intézkedéseknél meghatározott Balaton Fejlesztési Tanács

koordinációjában megvalósuló – többnyire integrált jellegű - projektekre a 2007-13-as
programciklusban alkalmazott eljárásrendek közül javasolták a kiemelt projektek
eljárásrendjének alkalmazását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az elfogadott
kormányhatározat alapján – projekt rövid tartalma és tervezett forráskerete – a
releváns operatív programgazdák (IH-k) meghatároznák azokat a támogatási
feltételeket, melyekre a Balaton térség benyújtja részletes támogatási javaslatát
(projektjét). Ezek a – projekt jellégtől függően konzorciumban is – benyújtott
támogatási javaslatok egyszerre többféle megvalósítási eljárást is alkalmazhatnak:

• projektszerű feladatok, aminek lehet infrastrukturális és „soft”, azaz

szolgáltatás jellegű része is (pl.: egy szervezési jellegű feladat ellátását,
marketing akciók lebonyolítását)

• a program sajátossága esetén több szereplőknek (pl. vállalkozásoknak,

önkormányzatoknak, civil szervezeteknek) kisebb összegű támogatás
odaítélése.

127
A Balatoni Területfejlesztési Programot (Stratégia és Operatív Program) és a Program
Stratégiai Környezeti Vizsgálatának egyeztetési változatát 2014. júliusában elfogadta
a Balaton Fejlesztési Tanács. Az elfogadás követően dokumentumok széleskörű
társadalmi egyeztetésre kerültek. Az észrevételek beépítését követően az elkészült
dokumentumok (Koncepció, Területfejlesztési Program (Stratégia, Operatív Program),
illetve Balaton Integrált Területi Program a Balaton Fejlesztési Tanács által
elfogadásra kerülnek 2014 októberében.

A Balaton Fejlesztési Tanács vonatkozásában nem merül fel olyan hiátus, amely
további dokumentációk elkészítését tenné szükségessé a hagyományos és kreatív
iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési
programok térségi dokumentumokba történő beilleszthetőségével kapcsolatban. A
vizsgált térségi stratégiai dokumentumok célrendszere, programelemei megfelelő
tartalommal készültek. Az alsóbb hierarchia szinten elhelyezkedő szereplők –
önkormányzatok – elegendő információt olvashatnak ki az eddig elkészült
dokumentumokból. Az igazán lényeges kérdés tehát nem az, hogy rendelkezésre áll-
e a helyi szereplőknek a fejlesztési tervezéshez szükséges alapinformáció, hanem az,
hogy azokat vajon beépítik—e a saját stratégiai dokumentumaikba.

A „Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség

stratégiája”35 című a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési
Intézet megbízásából 2013-ban készített tanulmányban 9 stratégiai célkitűzést
gyűjtöttek össze. Ezeknek a stratégiai célkitűzéseknek minél nagyobb arányban meg
kell jelenniük a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére készülő stratégiai
dokumentumokban. A kézműves stratégiát követve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
stratégiai dokumentumaiba javasoljuk beépíteni a következő célkitűzéseket:

35
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája. SWOT analízis, jövőkép, stratégiai
célok és feladatok, a népi kézművesség helye a Nemzeti Vidékstratégiában, kapcsolódása más kormányzati területhez. Fő
stratégiai területek, kitörési pontok és teendők, Készült a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
megbízásából 2013-ban, Hagyományok Háza.
Konzorciumi partnerek:
Népművészeti Egyesületek Szövetsége
Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
Projektvezető: Beszprémy Katalin, Szakértők: Ament Éva, Beszprémy Katalin, Budai Krisztina, Cs. Nagy Ágnes, Debreczeni
János, Endrédi Melinda, Erdős Balázs, F. Tóth Mária, Fecske Pál, Gábor Eszter, G. Fekete Éva, Galánfi András, Guiprechtné
Molnár Erzsébet, Hajnal Tamás, Héra Éva, Igyártó Gabriella, Komjáti Tamásné, Kovács István, Krizsán András, Nagy Dénes,
Pál Miklósné, Polyák Albert, Pongrácz Zoltán, Prokné Tirner Gyöngyi, Sándor Ildikó, Skrabut Éva, Szabadkai Andrea, Szalay-
Zala Andrea, Székely Éva, Varga Zsófia, Vranesics Ágnes

128
 A hagyományőrzés és a kézműves ipar társadalmi elismertségét növelni
szükséges. Ezt a célt ösztönzött együttműködésekkel, a helyi termékekre
vonatkozó védjegyrendszer kiterjesztésével, valamint hatékony marketing
tevékenységgel lehet elérni. A helyi termék szövetségek elindításában és
támogatásában nagy lehetőség rejlik a helyi termékek népszerűsítése és
jövedelmező termelése vonatkozásában. Szintén ehhez a témakörhöz tartozik
annak az elvárásnak a teljesülése, melynek értelmében sokkal több szerepet
kellene szánni a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek
Szövetsége szakembereinek a különféle pályázati értékelésekben. Nagy
szerepe van az értéket teremteni képes fiatal generáció kinevelésében azoknak
a civil szervezeteknek, amelyek a kézműves iparral, hagyományőrzéssel
kapcsolatban végzik tevékenységüket.
 A népességmegtartó településfejlesztés gondolata a kézműves stratégiában is
megjelent a hagyományos vidéki életforma előnyben részesítésén keresztül.
Elsődleges cél kell, legyen a helyben megtermelt termékek támogatása, ehhez
kapcsolódóan pályázati támogatási rendszer életbe léptetésére van szükség.
Mindezekhez kapcsolódóan szemléletformáló akciókat célszerű
kezdeményezni.
 Szükség lenne egy olyan közvetlen támogatási rendszer életbe léptetésére,
amelynek eredményeként tudatos fogyasztói magatartás felé terhelhető a
lakosság a helyi termékek értékesítési folyamatban.
 A kézműves stratégia javasolta a jogszabályi környezet átalakítását, melynek
eredményeként a kézművességgel foglalkozó gazdasági szereplők előnyt
élveznének a vállalkozási tevékenységük során. Az oktatási jogszabályok
módosítására is tettek javaslatot annak érdekében, hogy népi kézművességgel
foglalkozó szakemberek megjelenhessenek az oktatási intézményekben és az
általuk felhalmozott tudás továbbadására szélesebb körben ehetőségük legyen.
 Az épített környezet alakítása és védelme érdekében a helyi építési
szabályrendeleteket érdemes lenne olyan irányban módosítani, hogy azokban
sokkal karakteresebben jelenjen meg a népi építészeti értékek védelme,
továbbélésének lehetősége. A helyi építészeti értékvédelmi tevékenység az
örökségvédelmi hatástanulmányok készítése révén kapjon nagyobb hangsúlyt
a helyi építési szabályok megalkotása során.

129
  Az oktatásban sokkal nagyobb szerepet kellene, kapjon a hagyományőrzés és
a kézműves ipar. Ez igaz a köznevelési intézményekre és a felsőoktatási
képzésekre is. A kézműves szakmák oktatásában a gyakorlati képzésnek
kiemelt jelentősége van, ezért a gyakorlati képző helyekkel történő szoros
együttműködés kialakítására nagyobb hangsúlyt kell helyezni.
 A kézműves iparral, illetve a hagyományőrzéssel összefüggésben álló
közösségi rendezvényeket kiszolgáló infrastruktúra minősége, a rendelkezésre
álló közösségi terek mérete, befogadóképessége nem megfelelő. A Balaton
Kiemelt Üdülőkörzet területén is érdemes lenne egy népi kézműves
képzőközpontot létrehozni, amelynek keretein belül marketing tevékenységet
folytató menedzsment is szerepet kapna. A professzionális menedzsment
kialakítása azért is fontos, mert a kézműves iparral foglalkozó szereplők a
pályázati forrásszerzésben segítségre szorulnak.
 A kézműves szakmák alapanyagigényét csak úgy lehet megfelelően biztosítani,
ha az alapanyagtermelő vállalkozásokkal szorosabb együttműködés jön létre.
Az együttműködés erősítése az értékesítési csatornák kialakítása terén is
jelentőséggel bír, hiszen a jövedelmezőség egyik fontos összetevője a kedvező
piacra jutás feltételek összessége.
 A kézműves ipar támogatása és preferálása magában hordozza annak a
lehetőségét, hogy a hagyományos kézműves szakmákra alapozva innovatív
termékfejlesztés valósuljon meg. A kreatív ipar meghonosítása nagymértékben
függ attól, hogy a megfelelő szakmai háttér milyen mértékben adott.

Legitimációs tekintetben a Balaton Fejlesztési Tanácsnak a következő

feladatokban lehetne nagyobb szerepe:

- A jelenlegi EU támogatási rendszerben a projektfejlesztési folyamatban

véleményező szerepkör. A véleményezési lehetőség elsősorban a közszféra
projektjeinél jöhet számításba.
- Javaslattétel a Terület és Településfejlesztés Operatív Programban nevesített
kiemelt projektekre, melyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén
valósulnának meg.

130
 - A Terület és Településfejlesztés Operatív Programban rögzített éves fejlesztési
keret felosztásában javaslattétel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén
megvalósítani szándékozott projektekre vonatkozóan.

Az integrált településfejlesztési stratégiák sajnos nem hasznosítják a térségi

dokumentumokban lefektetett elgondolásokat, a térségi célkitűzések nem köszönnek
vissza a helyi szinten elkészített stratégiai dokumentumokban.

A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a

településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályai
vannak, melyeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési
sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmaz.

A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester (a

továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti
érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az
érintett területi és települési önkormányzatokkal.

A koncepció, stratégia, településrendezési eszköz vagy azok módosítása

véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű
jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes - helyi önkormányzati - előírás
hatályon kívül helyezése esetén.

A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási

közösségekkel történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat
jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.

Az önkormányzat - a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a meghatározott

határidők figyelembevételével - a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés
szabályairól, amelynek során meghatározza:

a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek)

tájékoztatásának módját és eszközeit,

b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját,

131
 c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a
dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,

d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök

nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.

A polgármester a készítendő koncepcióról előzetes tájékoztatót küld a meghatározott

államigazgatási szerveknek, az érintett területi (megyei és fővárosi) és a közvetlenül
érintett szomszédos települési önkormányzatnak, valamint az előzetes tájékoztatót
ismerteti a partnerségi egyeztetés szabályai szerint az eljárásban érintett
résztvevőkkel.

A polgármester adatszolgáltatási kérelmet küld a Központi Statisztikai Hivatalnak a

település szegregációszűrése céljából, továbbá ha indokolt a településrészek
kijelölése, a településrészek helyzetelemzéséhez szükséges mutatókat is megkéri,
csatolva a lehatárolandó településrészek határainak leírását.

Az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon)

belül, az abban foglalt önkormányzati szándékokkal és a fejlesztéssel érintett területtel
kapcsolatban:

a) az államigazgatási szerv:

 ismerteti a hatáskörébe tartozó kérdésekben a településre vonatkozó

jogszabályon alapuló követelményeit és a koncepció tartalmi követelményeivel
kapcsolatos elvárásait, a települést érintő ágazati elhatározásokat,
 nyilatkozik arról, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kíván-e venni,
 teljesíti az adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és
 felhasználásra biztosítja a koncepció készítéséhez szükséges adatokat;

b) az érintett területi, települési önkormányzat tájékoztatást ad a koncepció készítését

befolyásoló terveiről;

c) a partner a partnerségi egyeztetés szabályai szerint javaslatokat, észrevételeket

tesz, véleményt nyilvánít.

A KSH az adatszolgáltatási kérelem kézhezvétele után adatszolgáltatási szerződést

köt az önkormányzattal, valamint elvégzi a településrészek lehatárolását, és

132
táblázatban átadja az önkormányzatnak a településrészek jellemzésére szolgáló,
2011. évi népszámlálási adatokat.

Az önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról, és arról, hogy a

megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. A koncepció tervezetét a
polgármester véleményezésre megküldi az államigazgatási szerveknek, valamint a
többi résztvevőnek. A résztvevők a koncepció tervezetét véleményezik.

A polgármester a koncepciót tartalmazó előterjesztésben ismerteti az el nem fogadott

véleményeket és azok indokolását. Az elfogadott koncepciót az önkormányzat
honlapján közzé kell tenni.

Jelen tanulmány szempontjából talán lényegesebb, hogy a településfejlesztési

koncepciónál operatívabb tartalmú integrált településfejlesztési stratégia
egyeztetésének és elfogadásának mik a szabályai.

A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a jogszabályban

meghatározott résztvevőknek. A résztvevők a stratégia tervezetét véleményezik.

A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott

stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. Az elfogadott stratégiát az önkormányzat
honlapján közzé kell tenni.

A stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 belül

értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében
eljáró megyei kormányhivatalnak.

A Balaton Fejlesztési Tanácsnak el kellene érnie azt, hogy a településfejlesztési

koncepciók és az integrált településfejlesztési stratégiák készítése során kötelezően
bevonandó partner legyen a partnerségi egyeztetési folyamatban. A partnerek körét
partnerségi tervben határozzák meg a települési önkormányzatok. A partnerségbe
bevont szereplők nyilatkozhatnak úgy, hogy ők a településfejlesztési dokumentációk
készítésének teljes folyamatában részt kívánnak venni, így már munkafázisban lévő
javaslatokról idejében értesülhetnének.

A partnerségi folyamatban aktív szerepet vállaló Balaton Fejlesztési Tanács a

települési stratégiai célkitűzések tervezeteit látva el tudnák dönteni azt, hogy az
egyébként fontos térségi célkitűzések milyen szinten jelennek meg a települési

133
dokumentumokban. Ha a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség
elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok nem a kellő
hangsúllyal szerepelnek a település által felvázolt célrendszerben, akkor a Balaton
Fejlesztési Tanács kérheti a települési önkormányzattól a számára fontosnak ítélt
célkitűzés megfontolását. A települési önkormányzat mérlegelni fogja ebben az
esetben, azt hogy beépítse-e a térségi célok között szereplő, a hagyományos és
kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló célkitűzést a saját céljai
közé, vagy elutasítja a térségi szereplő által tett javaslatot. A települési
önkormányzatnak saját döntését minden esetben megfelelő módon indokolnia kell.

A térségi szinten elhatározott célkitűzésekhez igazodnia kell a települési

célkitűzéseknek, de az nincs kikötve sehol, hogy az illeszkedés milyen mértéke az
elvárás. A térségi szinten elhatározott célkitűzések csak egy részét szokták a
települési dokumentumok átvenni, így előfordulhatnak olyan térségi célok, melyeket
csak nagyon kevés helyi szereplő vall magáénak.

134
Összegzés: Javasoljuk, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére készülő
stratégiai dokumentumokban minél nagyobb arányban jelenjen meg a „Mesterségem
címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája” című a Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából 2013-ban
készített tanulmányban szereplő 9 stratégiai célkitűzés részletezett módon. Nagyon
fontos, hogy a civil szereplőkkel közösen alakítsák a hagyományőrzéssel és a
kézműves ipar fejlesztésével összefüggő tervezési folyamatot. A Hagyományok Háza
és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szakembereinek bevonása biztosíthat
egy olyan szakmai hátteret, amelynek a segítségével a stratégiákból levezetett
programelemek hatékony akciókban tudnak megvalósulni.

A Balaton fejlesztési Tanács által rögzített fejlesztési irányokhoz rendelhető pénzügyi

források feltérképezését időben el kell végezni, amihez kellő szakértelemmel
rendelkező szereplőket célszerű bevonni. A forrástérképezés alkalmas lehet arra is,
hogy a stratégiában kigondolt fejlesztési elképzelések időben ütemezhetőek legyenek,
az elérhető források feltételrendszerét mindenki számára egyértelműen összefoglalja
és a szükséges intézkedésekre ráirányítsa a figyelmet.

A Balaton Fejlesztési Tanács által megvalósítani szándékozott projektek közül lesznek

olyanok, amelyek hosszabb előkészítést igényelnek, több szereplő vesz bennük részt,
így a konzorciumi formában megvalósuló akció nagyobb menedzsment tapasztalatot
igényel. A projektek előkészítésébe szintén célszerű bevonni olyan
projektmenedzsment szervezeteket, amelyek képesek arra, hogy a finanszírozó
szervezetek által támasztott követelményrendszernek megfelelően menedzseljék a
hagyományőrzéssel és a kézműves ipar fejlesztésével összefüggő projekteket.

Nagy előrelépést jelentene a helyi termékek előállítását és értékesítését segítő

Balatoni Regionális Helyi Termék Szövetség szervezeti kereteinek meghatározása. Ez
a szervezet a szakmai képzések megszervezésén túlmenően a védjegyrendszert és a
helyi termékek értékesítését segítő marketing tevékenységet is fel tudná vállalni.

Javasoljuk, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács kísérje figyelemmel azt, hogy a Balaton
Kiemelt Üdülőkörzet területére elfogadott térségi stratégiai dokumentumokban
megfogalmazott célkitűzéseket a települési önkormányzatok által elfogadott
településfejlesztési koncepciók és integrált településfejlesztési stratégiák milyen
mértékben veszik figyelembe. Abban az esetben, ha a településfejlesztési célkitűzések
között egyáltalán nem jelenik meg hangsúlyosan a hagyományos iparágakra alapozott
135
gazdaságfejlesztés, vagy a kézműves ipar fejlesztése, akkor az ezzel kapcsolatban
megfogalmazott kritikát még a településfejlesztési dokumentumok készítésének
időszakában szükséges jelezni. A jelzést csak abban az esetben tudja a Balaton
Fejlesztési Tanács megtenni, ha a településfejlesztési koncepció vagy az integrált
településfejlesztési stratégia tervezésének indulásakor meghatározott partnerségi
tervben nevesített szereplő lesz a BFT. Sokkal nagyobb jelentősége lenne annak,
hogy a térségi dokumentumokban megfogalmazott elképzelések, célkitűzések
megjelenjenek a települési szinten elkészített stratégiai dokumentumokban. Ebben a
folyamatban jelenleg a Balaton Fejlesztési Tanács nem tudja megfelelően
érvényesíteni érdekeit, a partnerségi egyeztetési folyamatban nem tudja jelezni a
számára fontos térségi szempontokat. Abban az esetben, ha a települési szinten
elhatározott partnerségi tervek nevesítenék a Balaton Fejlesztési Tanácsot, akkor a
tervezés egészen kezdeti időszakától kezdve részt tudna venni a térségi szereplő a
helyi célkitűzések alakításában. Az állami főépítész jogszabályban rögzített feladata
tekintetében lenne relevanciája annak, hogy a településfejlesztési koncepcióról, az
integrált településfejlesztési stratégiáról szóló egyeztetési folyamatban a BKÜ
területén lévő önkormányzatok figyelmét felhívja annak fontosságára, hogy a
partnerségi egyeztetésbe feltétlenül vonják be a Balaton Fejlesztési Tanácsot. A fenti
javaslat megvalósulása esetén a térségi szinten elhatározott célkitűzések nagy
valószínűséggel sokkal nagyobb arányban jelennének meg a települési
dokumentumokban.

136
5 FELHASZNÁLT IRODALOM

 Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség

stratégiája I-IV, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési
Intézet megbízásából, 2013

 Örökség turizmus - SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI

PARTNEREINKNEK
 http://itthon.hu/documents/28123/7654442/örökség_turizmus_.pdf/eefc0e2b-
18bd-4539-9333-f44668f69bc5
 A Magyar Művelődési Társaság megalakulását előkészítő konferenciáról
(1998. április 22.) http://docplayer.hu/3054056-A-magyar-muvelodesi-
tarsasag-megalakulasat-elokeszito-konferenciarol-1998-aprilis-22-2.html
 A multimédia alkalmazási lehetőségei a múzeumban. Elmélet és gyakorlat,
Kárpáti Andrea, Múzeumi iránytű 11, 2011
 Az élő interpretáció módszere az Egyesült Királyságban, Huth Anna,
Múzeumi iránytű 5, 2010
 Szabó Géza: A falusi turizmus termékei és termékspecializációi, Turisztikai
terméktervezés- és fejlesztés, PTE, 2011
 Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 („a magyar vidék alkotmánya”),
Vidékfejlesztési Minisztérium
 KÉZMŰVESSÉG. A technika, gyakorlat és életvitel tantárgy kiegészítő
jegyzete, Dr. Géczi-Laskai Judit, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest,
2015
 Domonkos Ottó: Bevezetés, In: Magyar Néprajz III. Kézművesség, 1991.
Budapest

6 FORRÁSJEGYZÉK

TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a

hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt megvalósíthatósági
tanulmánya

Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja, Operatív program I-IV. Kötet, 2014.

Balaton környéki települések Integrált Településfejlesztési Stratégiái

137
www.sartekero.uw.hu

www.studiolum.com,

www.nepmuvesz.vpmegye.hu,

www.falusiturizmus.hu

www.pkkk.hu,

www.balatonalmadi.hu

www.csicsogaleria.com

www.museum.hu,

www.balatonendred.hu

www.hagyomanyokhaza.hu

www.bereczky21.hu/,

www.zalanepmuveszet.hu,

www.studiolum.com

www.barakonyi-keramia.hu

www.nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu

www.harangozorita.hu

www.marcalimuzeum.hu

www.balatonimuzeum.hu

www.tojasmuzeum.hu

www.vmmuzeum.hu

www.nagyvazsony.hu/kovacs-muzeum/

www.fafaragas.com

http://videkminosege.hu/hu/users/pecsi-krisztina

www.monoszloifazekas.extra.hu

www.zsarfa.hu

www.gyenesdias.info.hu/hu/info/aktivan_gyenesdias_balaton/szarazfoldi_kalandok_g
yenesdias_balaton/vasvero-muhely.html

138
www.legli.hu/kezmuves-udvar

www.balatonfoldvar.info.hu/hu/mit-nezzek-meg/fazekasmuhely--balatonszemes.html

www.keszthely.hu/muzeumok/kalyhak-haza

www.od-ceramics.com

http://itthon.hu/documents/28123/7654442/örökség_turizmus_.pdf/eefc0e2b-18bd-
4539-9333-f44668f69bc5

http://www.karat.org/wp-content/uploads/2011/10/Good-practices-guide-social-
economy-in-Europe.pdf

http://ec.europa.eu/regional_policy/en/atlas/programmes/2007-
2013/crossborder/bulgaria-turkey-ipa-cross-border-co-operation-programme-2007-
2013

http://crafts-bgtr.eu/Documents/handbook.pdf

http://crafts-bgtr.eu/Documents/BROSHURA.pdf

http://www.regiocrafts.eu/index.php/crafts-industry/31-craft-in-spain

http://www.innocrafts.eu/

https://www.andalucia.org/en/routes/types/routes-on-popular-customs-and-
traditions/arts-and-crafts-routes/

http://heartofburrenwalks.com/burren

bookhttp://www.sustourism.net/?area=7021&menu=1455&lingua=5

http://issuu.com/juniorreklambyr/docs/gastronomy_english_edition

http://ksow.pl/en/best-practices-database.html

http://www.keep.eu/search/show/8403

139
7 ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. számú grafikon: Népi kézművesekkel rendelkező BKÜ települések

2. számú grafikon: A népi kézművesekkel rendelkező települések típusa (falu, város)

és ezek megoszlása.

3. számú grafikon: a BKÜ területén található népi kézművesek száma

szakterületenként

4. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek területi megoszlása

a BKÜ területén

5. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek településtípus

szerinti megoszlása a BKÜ területén

6. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típus

szerinti megoszlása a BKÜ területén

1. számú táblázat: Népi kézművesek a BKÜ területén

2. számú táblázat: Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ

területén

3. táblázat A nemzetközi jó gyakorlatok értékelési szempontjai

140