GAZDASÁGI ALAPFOGALMAK, GAZDASÁGI ÉLET

ALAPVETŐ FOLYAMATAI

Szükséglet
Szükséglet: ~minden végső fogyasztás alapvető mozgatórugója
~hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére
-szükségletet befolyásoló tényezők: ~egyéni vágy
~ízlés
~jövedelem
~lakóhely stb.
-a szükségletet meghatározóan vezérlik az igények
-igény: ~ a szükségletek sajátos kielégítésére irányuló konkrét vágy
~változik,állandóan megújul

Csoportosítás:

1. fontosság szerint
a.) létszükséglet: ~az emberi lét fenntartása miatt felmerülő szükséglet
(pl.: élelem, ruha, lakás: először ezeket elégítjük ki)
b.) kulturális szükséglet: ~ az élet szebbé, tartalmasabbá tétele miatt felmerülő
szükséglet (pl.: utazás, színház: létszükséglet után)
c.) luxusszükségletek: (pl.: luxusautó, -óra, -lakás )

2. kielégíthetőség szerint
-teljes szükséglet: egy adott időpontban felmerülő igények összessége
-az erőforrások szűkössége miatt meghaladják a kielégíthetőség mértékét
a.) effektív (kielégíthető) : a gazdaság adott fejlesztési szintjén mindenki számára
kielégíthető pl.: telefon
b.) latens (rejtett): a többség számára kielégíthetetlen, csak egy szűkebb
csoportszámára kielégíthető pl.: helikopter

3. szükségletkielégítés jellege szerint

a.) egyéni: azok a szükségletek, melyek kielégítése személyes fogyasztás útján valósul
meg pl.: lakás
b.) kollektív (társadalmi) : ~ kielégítése egyidejűleg érinti a társadalom kisebb -
nagyobb csoportját
~a kielégítésre az egyén vagy nem lenne képes vagy igen
gazdaságtalan lenne
pl.: oktatás, közúthálózat
 Javak
Javak( jószágok): az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas termékek és
szolgáltatások összessége

Csoportosítás:
1. rendelkezésre állásuk szerint:
a.) szabad javak : ~ természetben készen találhatóak, nem kell átalakítani
~korlátlanul állnak rendelkezésre pl.: gomba, levegő, víz

b.) gazdasági javak : ~emberek állítják elő a természet javaiból a termelés folyamatában
~ szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre = gazdálkodni kell velük
(gazdálkodás: a rendelkezésre álló termelési tényezők
ésszerű felhasználására irányuló tevékenység)
- Gazdasági javak:
a) anyagi javak: azok a jószágok, melyek dologi formát öltenek pl.: csoki,
kerékpár
b) nem anyagi javak ( szolgáltatások) : nem öltenek dologi formát pl.:
fodrász, tanár munkája
- Anyagi javak:
a)fogyasztási cikk: ~ azok a javak, melyek közvetlenül szolgálják az
emberi szükséglet kielégítését
~ végső felhasználásra kerülnek pl.: papíráru,
mosógép, élelmiszer
b) termelési eszköz: ~azok a javak, melyek felhasználásuk során más,
újabb javak előállítására szolgálnak pl.: épület, gép
Hasznosság: ~ javak hasznos tulajdonságainak összessége
~ az a szükséglet kielégítési fok, amit a fogyasztó a jószág elfogyasztásakor nyer
Szűkösség: ~ azt jelenti, hogy a gazdasági javak korlátozott mennyiségben állnak
rendelkezésre a szükségletekhez képest
~ amennyiben bármiből többet akarunk termelni/ fogyasztani, valamiről le kell
mondani -> választásra kényszerülünk
A gazdasági körforgás elemei:
1. termelés
2. elosztás
3. csere
4. fogyasztás
1. TERMELÉS
- az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata
- a tevékenységek során különböző termelési tényezőket használnak fel a gazdaság
szereplői
Termelési tényezők:
- mindazok az erőforrások, melyeket a gazdasági javak előállításához használunk fel
~ termelési tényezők : azok a természetikincsek (pl.: földterület, erdő, víz), melyeket az
e,ber természetes formájukban használ fel termelési célokra
~ munka : a munkaerő az ember mindazok szellemi és fizikai képességeinek
összessége, melyeket a termelési tevékenysége során felhasznál
~tőkejavak : mindazok a termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek,
alkatrészek, anyagok, melyeket a termelési folyamatban használnak fel
- dologi: pl.: gép, alapanyag, járművek stb.
- nem dologi: pl.:pénz, értékpapírok stb.
~ vállalkozói tevékenység : mint termelési tényező abban különbözik a közönséges
munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt megszervezni,
működtetni, irányítani
~ információ
Célja:a termelés végső célja a fogyasztói szükségletek kielégítése, azaz a fogyasztás
-a társadalom nem hagyja abba a fogyasztást, így a termelést sem -> újratermelés
Újratermelés
- az újratermelési folyamat a termelés szüntelen megismétlődése, körforgása
- az újratermelés magába foglalja a termelésen kívül az elosztás, a csere és a fogyasztás
egymást követő, és egymással összefüggő mozzanatait
- méret, terjedelem szerint 3 fajtája van:
+ szűkített
+ egyszerű
+ bővített
Szűkített újratermelés:
- akkor, ha a termelés terjedelme a korábbi időszakhoz képest kisebb, tehát
kevesebb az előállított anyagi javak és szolgáltatások mennyisége
- ritkán fordul elő a gazdasági gyakorlatban
- előidézhetik természeti katasztrófák, háborús pusztítások, gazdasági válság
- ilyenkor a termelés tényezőinek jelentős része megsemmisül -> nem képes a
társadalom annyit termelni, mint korábban
 Egyszerű újratermelés:
- akkor ha a termelés ugyanolyan szinten valósul meg, mint korábban,
tehát ugyanannyi a létrehozott anyagi javak és szolgáltatások tömege
- a termelés feltételei változatlan méretűek
Bővített újratermelés:
- akkor, ha a termelés a korábbi időszakhoz képest nagyobb mértékű, tehát
az anyagi javaknak és szolgáltatásoknak nagyobb mennyiségét, szélesebb
választékát hozzák létre
- a termelés bővítéséhez bővíteni kell a termelés feltételeit: több és
hatékonyabb termelési tényező
Gazdálkodás: a rendelkezésre állótermelési tényezők ésszerű felhasználására irányuló
tevékenység
Gazdaságosság:
1. minimum elv: adott eredmény elérése a legkisebb termelési tényező
felhasználásával
2. maximum elv: a rendelkezésre állótermelési tényezőkkel a legnagyobb eredmény
elérése
Munkamegosztás:
- a társadalom egyes tagjai vagy csoportjai csak meghatározott fajtájú munkát
végeznek,
- emiatt az elkülönült szereplők között szükségszerűen együttműködés valósul meg ->
kooperáció
- minőségi fokát a specializáció (szakosodás) jelenti -> lehetővé teszi, hogy a gazdaság
szereplői a legelőnyösebb módon használhassa ki a szakképzettségéből származó
előnyöket
Fajtái:
a) természetes : az egyes munkafajták nemek és életkorok szerint különülnek
el
b)földrajzi : eltérő éghajlati és természeti adottságok miatt jött létre
c) társadalmi: ~ a gazdasági szereplők különböző tevékenységek végzésére
szakosodnak
~ -> a nemzetgazdaság különböző ágakra tagozódik:
+ ipar
+ mezőgazdaság
+ kereskedelem
+ egyéb szolgáltatások
d) nemzetközi: ~ különböző országok közti munkamegosztás
~ nemzetek közti csere lebonyolítását szolgálja a külkereskedelem
2. Elosztás
- közgazdasági értelemben vett elosztáson értjük, hogy a gazdasági javakból az egyének,
társadalmi csoportok milyen formában ( kamat, profit, munkabér) és milyen
arányban részesednek
- az elosztás jellemzően pénzformában történik, majd a jövedelemtulajdonosok e
csereeszköz segítségével jutnak javakhoz
- jövedelemtől függ, mi mindent vásárolhat a fogyasztó/ vállalkozás; a jövedelem attól
függ, hogy milyen és mennyi termelési tényezővel rendelkezik
- a termelési tényezők tulajdonosainak jövedelme: elsődleges jövedelem pl.: munkabér,
kamat, bérleti díj
3. Csere
- különböző foglakozású emberek, gazdálkodó szervezetek tevékenységük eredményét
kicserélik egymással

Csere
a) közvetlen termékcsere/ barterügylet: b) közvetett termékcsere:
a termelő a cserében a saját maga által előállított a cserét többnyire a pénz közvetíti
javakat kínálja fel, mint ellenszolgáltatást Pénz:
pl.: autógyártás-alkatrászek  értékálló
 szállítható
 osztható
 romlatlan
 állandó kereslettel bíró
 általánosan elfogadott csereközvetítő eszköz

4. Fogyasztás
- az egész gazdálkodási folyamat végső célja
- szükséglet kielégítés, a javak elhasználásának folyamata
a) termelőfogyasztás : a termelés során az anyagok 8 pl.: nyersanyag), az
eszközök(pl.: gép), a saját erőnk és képességeink elfogyasztása
b) végső fogyasztás: a háztartások a megtermelt javak végső fogyasztói,
fogyasztásuk részben áruvásárlás formájában, részben saját
termelésből, végül különböző szolgáltatások igénybevételével
valósul meg
Gazdasági körforgás
- az újratermelés során a gazdasági szektorok közti kapcsolatok folyton ismétlődő
mozgásokat eredményeznek

Jellemzők:
- a háztartási szektor egy adott időszak alatt a legkülönbözőbb javakat fogyasztja
el pl.: alma, mozi, hajvágás
- ha összeadjuk a háztartási szektor e végső javakra költött pénzösszegét, akkor
megkapjuk a leegyszerűsített gazdaság teljes fogyasztáscikk-termelését
- a háztartási szektor a vállalati szektornak adja el termelési tényezőjét, a
munkaerőt
- ennek ellenértéke a munkabér, mely a háztartási szektor elsődleges, jellemző
jövedelme
- más jövedelem: föld  bérleti díj; támogatás az államtól
 A vállalati, a háztartási és az állami szektor közti gazdasági folyamatok:

Jellemzők:
- az állam a makrogazdaság minden szereplőjével kapcsolatban áll bevételein és
kiadásain keresztül pl.: kormányzati vásárlások, transzferkiadások
(támogatások)
- transzferkiadások: azok a kormányzati kifizetések, melyeket anélkül
teljesítenek, hogy cserébe bármilyen szolgáltatás nyújtását várná el pl.: családi
pótlék
- az állam bevétele főként a vállalat és a háztartás által befizetett adókból
származik  zárt gazdaság: az a makrogazdaság, melynek a külfölddel nincs
semmilyen kapcsolata

A vállalati a háztartási, az állami szektor és a külföld közti gazdasági folyamatok:

Jellemzők:
- nyitott gazdaság: az a makrogazdaság, amelynek van kapcsolata a külfölddel
- a nyitottság mértékét általában azzal mérik, hogy mekkora az
exportnak/importnak a GDP- hez viszonyított aránya
- külkereskedelem: + kibővíti az ország fogyasztását
+ lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet
használjanak fel, mint amennyit belföldi termelésük
megengedne
+ a gazdaság olyan javakhoz is hozzájuthat, amelyeket
természeti adottságai és gazdasági fejlettsége miatt
önmaga nem tudna előállítani