Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Nem évül el.

Végrendelkezési
szabadság. Végintézkedés vs törvényes, 2 nem feltétlenül zárja ki egymást.

Kiesési okok: érdemtelen, kizárt, kitagadott, lemondott, visszautasított, érvénytelen

végrendelkezés, ht kiesése.

Kitagadás: kötelesrész nélkül, alapos indokkal. Érdemtelen, öh sérelmére bcs-t követett el,
rokon, ht életére tört vagy súlyos bcs-t követett el, tartási kötelezettséget sértett, erkölcstelen
életmód, nem letöltött szabveszt, nem nyújtott tőle elvárható segítséget szükség esetén, durva
hálátlanság nagykorú esetén, szülői felügyeleti jog megvonására okot adó magatartás, ht
kötelességet sértő durva magatartás.

Megbocsátása esetén kitagadás érvénytelen, kötelesrészre tarthat igényt, ha végintézkedés

előtt, akkor révénytelen, ha utána, hatálytalan.

Érdemtelenség: öh életére, végakaratára, örököstárs életére tört vagy megkísérelte.

Megbocsátható. Aki örökölne, vagy a tehertől mentesülne, az hivatkozhat rá.

Lemondás: szerződés az öh és az örökös között, támadható, főszabály szerint leszármazóra nem hat ki,
főszabály szerint többi leszármazó javára vagy többi örökös javára. Főszabály szerint kötelesrészről is.
Hagyományt, meghagyást nem érinti. Ha lemondott, a növedékjogban sem részesül. Ha öh gazdagodik
és így feltételezhető, h nem mondott volna le, akkor támadható.

Vr szabadság, személyesen, főszabály szerint írásban, öhtól, végakaratot tartalmazzon.

Köz, szóbeli, magán.

Köz: közjegyző előtt, közokirati forma. Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan
személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának
hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet
tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy
gondnokoltja javára szól. Cselképtelen vagy korlcsel csak közvr-t tehet érvényesen, törv
képvis és gyámhatóság hozzájárulása nem muszáj.
Szóbelit az analfabéta és a vak is tehet, de írásban csak közt!
Írásbeli magánvr: vrő ért, írni vagy olvasni tud rajta. Írhatja ő vagy más. Gépírás nem saját!
Csak betűvel, titkosírással nem.
Alaki feltételek: kelt, vagy ő írja és aláírja, vagy más írja és ő két tanúval aláírja, vagy aláírja
és közjegyzőnél letétbe helyezi. Több lapot alá kell egyenként írni. Más által írt vr-t a tanúk is
aláírják. Sorszámozás!!!
Nem lehet írmagvr tanúja: nem kpes vrő személyazonosítására, kiskorú vagy korl cselkép a
tanúskodás tekintetében, analfabéta.
Nem feltétel: tudja, hogy vr-ben segít, vagy ismerje a tartalmát.
Közreműködő: tanú, szerkesztő, leíró, tartalom érdemi befolyásolója.
Ha közreműködőnek vagy hozzátartozónak rendelnek juttatást: vrőnek kell írnia és aláírnia
sk, tanúk együttesen jelen, ha valamelyiknek juttatnak, + 1 tanút behívunk
Jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető
tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy
közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást
érvénytelenné teszi.
Szóbeli vr: életveszély, nem képes írásban vr-zni. Ha 2 tanú jelenlétében szóban vagy
jelnyelven kinyilvánítja úgy, hogy a tanúk is ismerjék a nyelvet. Tanú és kizárás ua, de itt
nem feltétel az írni tudás.
Közös vr: főszabály szerint nincs, de házastársaknál lehet az életközösség fennállása alatt.
Feltételei: elejétől végéig egyik írja, másik nyilatkozik, hogy ugyanezt akarja, vagy más által
írtnál egyszerre írják alá, vagy külön nyilatkoznak a saját aláírásukról, közvr.
Érvényes, ha sorszámozott lapok, mindkét tanú és mindkét vrő aláírja az összes lapot. Sajátnál
csak a másiknak kell mindet.
Vr értelmezése: favor testamenti, öh feltehető akarata, alaki hibát nem orvosolhat.
Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét
juttatja, vagy aki jelentős >=50%-nyi hagyatékot juttat és részesül a hagyatéki terhekben is.
Ha egyéb nincs, akkor több örökös egy vagyontárgyat egyenlő arányban örököl.
helyettes örökösnevezés: ha kiesne, örökölje xy. Törvényes öröklés esetében ez a leszármazó.
Utóörökös: esemény vagy időpont bekövetkezése után más örököljön, ne az, akit először
meghatároztam. Nem lehet!Helyettes lehet, de Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst
az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra.
Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű
ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti. Akkor
is, ha leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik vr képességgel és anélkül hal
meg, hogy valaha lett volna ilyenje. Utóörökös nevezése az elsősorban örökösnek nevezett
leszármazónak a cselekvőképességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.
Kizárás: hallgatólagosan vagy nyilatkozattal. Nem kell indokolni. Kötelesérszt viszont kap.
Ki nem merített hagyaték törvényes öröklés szerint megy.
Dologi hagyomány: hagyatékban lévő vagyontárgy meghatározott személynek juttatása, ha nem
minősül öröklésnek.
Kötelmi hagyomány: örökös kötelezése vagyoni szolgáltatás teljesítésére, nyújtására.
Rendelhető: örökösnek, nem örökösnek, hagyományosnak, kétség esetén örököst terheli.
Utóhagyomány is lehet, időpont vagy esemény mint feltétel bekövetkezése után. Előhagy
visszterhes rendelkezési jogát és nem nagyobb, mint szokásos mértékű ajándékra vonatkozó
ingyenes adományozási jogát nem érinti. Kétség esetén meghatározott személy vagyoni
részesítését hagyományrendelésnek tekintünk.
Meghagyás: harmadik személy javára teljesítendő kötelezettség, amit a vr-ben jelölt
kedvezményezett követelhet. Nem címzett meghagyást hagyatéki végrehajtó és többi
részesített, vagy illetékes hatóság követelhet. Kétség esetén örököst terheli. Ha meghagyás az
előfeltétele a részesítésnek, és nem teljesítette, akkor jogalap nélküli gazdagodás. Részesítést
végrehajtó és részesítettek követelhetik úgy, hogy a kiadott vagyontárgy értékét a meghagyás
teljesítésére fordítják. Végrendeleti öröklés szabályai vonatkoznak rá!
Növedékjog: törvényes öröklést kizáró végrendelet esetén ember kiesik, helyettes örököse
pedig nincs, része a hagyatéknak ez a része a többi részesített közt arányosan oszlik meg. Ha a
kieső nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az
örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze
arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletből
más nem következik. A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst az ugyanazon
tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.
Hagyomány, meghagyás ugyanez.
Vr megtámadása: megtámadó nyilatkozattal, érvénytelenséget és hatálytalanságot támadunk,
ok és kinek a javára megjelölésével. Az támadhat, aki sikeres támadás esetén örökölne vagy
mentesülne. Hagyaték megnyílásától öt évig.Ha öröklés megnyílásakor lemond, megtámadás
joga megszűnik.Ha érvényesnek és hatályosnak ismeri el a vr-t egy jognyilatkozatban, akkor
az már lemondás.
Érvénytelen: Jóerkölcsbe ütköző, érthetetlen,, lehetetlen, ellentmondó, jogellenes felfüggesztő
feltételhez kötött vr részesítés, akarati hiba, közös vr részének egy oldalú visszavonása.
Rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette
volna meg.
Gondnokság alatt álló vr akkor érvényes, ha a vr létrehozásakor a gondnokság oka megszűnt.
Akarati hiba: tévedés, téves akaratkijelentés, éves feltevés, meghiúsult várakozás, jogellenes
fenyegetés, tisztességtelen rábírás, feltéve, hogy amúgy nem így rendelkezett volna. Érvényes
lesz, ha öh utólag jóváhagyja vr-nek megfelelő alakban.
Hatálytalan: visszavonás, megsemmisülés, közös vr hatálytalansága, közjegyzőtől visszavett
magán vr, szóbeli 30 nap, ht vr hatálytalansága
Visszavonás: hatálytalanná válik, úgy kell, ahogy a vr-t tették. Ha újabb írásbeli vr-t tesz,
korábbit visszavontnak kell tekinteni. Nem ellentétes részek hatályban maradhatnak ellenkező
akaratig.
Megsemmisülés: ha öh birtokában maradt és nem került elő, úgy kell tekinteni, hogy
megsemmisült.Akaraton kívül álló okból megsemmisült vagy elő nem került vr akkor lesz
csak hatálytalan, ha ebbe öh nem nyugodott bele.
Közös vr hatálytalansága: életközösség megszakad, öröklés megnyílásáig nem áll helyre, és
eltérő rendelkezés hiányában ha gyermek születik.
Egyoldalú visszavonás érvénytelen, ha a másik vrő nem értesül róla és ha ezt a vr kizárja. A
másik ht addig hatályban marad, amíg kiderül, hogy nem vrendelkezett volna másik nélkül.
Szóbeli hatálytalansága: veszélyhelyzet megszűnését követően megszakítás nélkül 30 napig
alkothatott volna írásbeli vr-t.
Ht vr: megnyíláskor nem áll fenn az életközösség, és helyreállítására nem lett volna kilátás és
nem akarta juttatásban részesíteni.

Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben

meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében
- vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében -
örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás
teljesítésére. Ha szerződő kötelezettsége kiterjed a 3. személy gondozására az öh halála után
is, akkor tartási jogot be kell jegyezni a zingatlannyilvántartásba és ezzel terhelten kell átadni.
Bármilyen vr rendelkezés tehető. De szerződő nem.Érvényessége, mint más általi írásbeli
magán vr. Kiskorú és korlátozottan cselkép nagykorú öröklési szerződéséhez kell a törv
képvis és a gyámhatóság hozzájárulása.
Örökség biztosítása: (1) A felek eltérő megállapodásának hiányában semmis az
örökhagyónak élők között vagy halála esetére az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat
elidegenítő vagy megterhelő rendelkezése. Ez a rendelkezés harmadik jóhiszemű személy
visszterhesen szerzett jogát nem érinti. Ellenkező megállapodás nélkül a szerződő fél az öh
hozzájárulása nélkül bejegyeztethet elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlanra.
Hát-k közös öröklési szerződése: életközösség fennállása alatt, túlélő ht-t a szezrődő fél által örökölt
lakáson, berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezete van, ha öh-val közösen
használta.
módosítás, megszüntetés: mint tartási-életjáradéki szerződés, az öröklési szerződés létrejöttének alaki
szabályaival.Megszüntetés enélkül is, ha egyező akaraton alapul.
Halál esetére szóló ajándékozás: öh meghal, túlélő ajándékozott pedig megkapja az ajándékot az
öröklési szerződés szerint létrehozott szerződésben. Dologi hagyománynak minősülő dologban.
Rendelkezés várt örökségről: öh életében várt örökséget örökösök felosztják egymás között, írásban.

Tv-es öröklés: leszármazó a gyermek, az örökbe gyermek, az unoka, stb. Egyermekek egyenlő
részben. Kiesett gyermek esetén azok gyermekei, ha az nincs, többi testvér örököl egyenlő részben.

Osztályrabocsátás: több leszármazó együttes öröklése esetén a a hagyaték értékéhez hozzászámítani az

öh életében adott ingyenes adományokat, ha az öh kikötötte, vagy arra lehet következtetni.Akkor is, ha
végintézkedés alapján öröklik a tv-es örökrésznek megfelelő hányadot. Szokásos mértékű ingyenes
adomány és alapvető tartás nem osztályra bocsátható.

Örökrész mértéke: hagyaték tiszta értéke + osztályra bocsátott vagyon megfelelő hányada az ingyenes
adomáyn juttatáskori értéke szerint. Akkor nem, ha méltánytalan. Kiesett szeméyl helyettes örökösére
is igaz. ha örökös többet kapott, mint az osztályra bocsátott érték, akkor ki kell hagyni, többet nem
kap.

Ht öröklése leszármazó mellett: holtig tartó haszonélvezet a közösen lakott alkáson, a brendezési és
relszerelési tárgyakon, és egy gyermekrész a hagyaték többi részén. Megváltást csak ő
kezdeményezheti, osztályos egyességben az egész hagyatékon holtig tartó haszonélvezet adható a
gyermekrész helyett. Ha a haszonélvezetet megváltják, egy gyermekrészt kap, méltányos érdekek
figyelembe vételével.

Ht szülő mellett: lakás, felszerelése, többi fele ht-é, többi fele-fele arányban a szülőké, ha egy szülő
kiesik, akkor a ht és a másik szülő közt oszlik meg a vagyon.

Ht öröklése: ha nincs szülő sé leszármazó, minden az övé. Nem örököl, ha az életközösség nem állott
fenn és helyreállítására sincs mód. Az hivatkozhat, aki a kiesés folytán örökölne vagy mentesülne.

Innentől logika szerint örökölnek. Szülő, ha az nincs, testvérek, ha egyik sinc,s akkor dédszülőig
felmegyünk. Ha az sincs, távolabbi felmenő. Ha az sincs, az állam a szükségképpeni örökös, aki nem
utasíthatja vissza az örökséget.

Ági vagyon: ha nem az öh leszármazója a tves örökös, akkor az öh felmenőjétől ráhárult vagyontárgy
ági öröklés alá esik. Testvértől, testvér leszármazójától kapott tárgy is.Az bizonyítja, aki így örökölné.
Ht-t holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Lakást és felszerelését kivéve nem igényelhető a
megváltása, másban igen. Megváltás esetében harmadát kapja a ht, méltányos érdekek figyelembe
vételével.

Örökösök: szülő, amit róla vag yfelmenőjétől kapott az öh. Ha nincs, tves öröklés szerint leszármazók.
Ha az sincs, nagyszülőtől felfele, ha ez sincs, akkor többiek, ht, stb.

Nem ági vagyon: szokásos mértékű ajándék, szokásos berendezési és felszerelési tárgyak, ami már
nincs meg, kivéve ha az értéke megvan.

Öröklése: természetben, különös idnok esetén pénzben, bíróság rendeli el.

Örökbefogadott

Úgy örököl, mint a vérszerinti gyermek, de vér szerinti rokonai szerinti öröklését nem érinti, ha rokon
fogadja örökbe.

Örökbefogadott öh: leszármazó, ht, örökbefogadó szülő és rokonai, ha a megnyíláskor fennállt az

örökbefogadás. Vér szerinti rokonok csak akkor, ha rokon fogadja örökbe.
Kötelesrész: leszármazó, ht, szülő. Igény 5 év. Kizártnak jár, kitagadottnak, lemondottnak nem.

Alapja: hagyaték tiszta értéke, betudva az öh életében kapott ingyenes adományt juttatáskori értéken,
nak a ráeső részének a harmada, vagy ht korlátozott haszonélvezeti joga, amit kötelesrészként
megválthat. Hagyomány és meghagyás nem beszámítható. Szerződéshez képest két éven belül
megnyílt örök alapjához hozzá kell számítani a tartási, életjáradéki, gondozási, öröklési szerződéssel
elidegenített vagyonon felül nyújtott tartást a megnyíláskori értéken.

Nem tartozik bele: hagoymány, meghagyás, tíz évnél régebbi ajándék, kötrészt megalapozó kapcsolat
előtti ajándék, szokásos ajándék, ht, élettárs, leszármazó tartása, más személy alapvető tartása.

Kapcsolat létrejötte: házasságkötés, közös örökbefogadás, fogamzás.

Betudás: bármilyen jogcímen a hagyatékból kapott bármi, ingyenes adomány, ha azt hozzá kell
számítani a fentebbiek szerint. Kiesett után öröklő leszármazónak amit ő és a kiesett felmenője kaptak.
Több leszármazó a részesedés arányában tud be. Öh elengedheti kifejezett nyilatkozattal, de más
kötrészi igényét nem sértheti.

Kielégítés sorrendje: hagyatékban részesedők, 10 éven belül megajándékozottak, összességébne

juttatásuknak megfelelő arányban.Önhibán kívüli eleséskor nem felel érte.

Felelősség: aki a hagyatékban részesült, az a kötrészen felülivel. Önhibán kívüli!!!

Kiadás: teher és korlát nélkül, ha korl haszonélv sem jön ki belőle, azt előbb megváltják és úgy adják
ki. Korlátozások a kötrészre felüli részre hatályosak, hacsak az örökös el nem fogadja a kötrész
korlátozását is. Természetben csak haszonélvezet, vagy öh végintézkedéssel vagy élők közt
kinyilvánított akarata szerint, vagy ha pénzben kérték.

Joghatások

Öröklés megnyílása öh halála, örökség, hagyomány, meghagyás elfogadás nélkül örökösé a tárgy.
Házastársi haszonélvezettel terhelt tárgyat a haszonélvezet megszűnését követően kell kiadni.

Visszautasítás: vagy az egészet, vagy csak a mezőgazd termelési dolgokat, ha nem hivatásos
mezőgazdász. Ha végintézkedés és tv szerint egyaránt örököl, az egyiket külön is visszautasíthatja.
Feltételes, megszorítással tett, meg nem engedett részleges visszaut érvénytelen. Ha örökös a
visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, nem utasíthatja vissza. Ha birtokba
vette, akkor erről lemondott.

Hagyatéki osztály: hagyaték felosztása, előtte közösen illeti meg a hagyatéki vagyon, adós csak
mindenkinek teljesíthet. Közös tulajdon megszüntetését követően keletkezik hagyatéki osztály.

Osztályos egyesség: felek egymás közt felosztják a hagyatéki eljárás ekretében a hagyatékot, egyesség
szerint kell átadni.

Hagyatéki tartozások: illő eltemettetés, hagyatéki eljárás / közjegyző költségei, öh tartozásai,

kötelesrész, hagyomány-meghagyás. Ha valamely kategóriát nem lehet kielégíteni, akkor követelések
arányában lehet.

Hagyatéki tarotzásokért örökös a hagyaték tárgyaival és hasznaival felel. ha nincs a birtokában, akkor
öröksége erejéig más vagyonával. Ha valamit nem kap meg, akkor neki fleórható okból elvesztett
dolgok erejéig vonható felelősségre. Hagyatéki költségekért saját vagyonával is! Ht a haszonélvezettel
terhelt vagyonból köteles tűrni a hagyatéki hitelezők kielégítését. Örököstársak egyetemlegesen
felelnek. szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb örökséget örökölt akkor felelős, ha a többitől
nem hajtható be.

Kielégítési sorrendet csak akkor, ha biztos benne, hogy mindenre van elég fedezet. Nem számít bele az
élők között ingyenesen vállalt, a hagyomány, és a meghagyás kötelezettségeit.Záloggal terhelt
hagyatékrész biztosítékáig sorren dnélkül kielégítheti magát a jogosult. Ha örökös felróhatóan
megszegi, egész vagyonával felel.

Hagyományos felelőssége: máséból kapta meg a hagyománt, és jön a hitelező, akkor jogalap nélküli
gazdagodás. Amúgy úgy, mint az örökös.

Hitelezők felhívása: örökös az ismeretlen hh-kat felhívhatja őket közjegyzőn keresztül, hogy jelentsék
be a követeléseiket. Ha határidőben nem jelentkezik, sorrend és arány miatt nem reklamálhat. Ha
hagyatéki osztály megtörtént, akkor arányosan kérheti a tulajdonosokat, kivéve, ha az örökös tudta,
hogy ő képben van.

Szellemi tulajdonjog

Háromlépcsős teszt: irodalmi és művészeti művek többszörözése csak szerző engedélyével, különös
esetben akkor, ha nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a
szerző jogos érdekeit.

Követő jog: első átruházást követően további átruházásból részesedést akarnak kapni.

Szerzői jogok közvetlen tárgya: azok a jogok és kötelességek,amikhez a szerz jogviszony közvetett
tárgya tartozik.

Szerzői jogi védelem alatt áll az irodalom, a tudomány és a művészetek területén létrehozott,
a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegű alkotás. A védelem nem függ
mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó
értékítélettől. Ismérvei:
a) az irodalom, a tudomány és a művészet terén létrehozott, (térkép és szoftver is)
b) a szerző szellemi tevékenységéből eredő alkotás, (másoktól elkülöníthető szellemi munka
kifejeződése, de rögzítés vagy befejezés nem feltétel)
c) egyéni jelleg, (gondolatot másoktól elhatároló, egyénien kifejezett, ahol a kifejeződés tükrözi a
szerző tulajdonságait, személyiségjegyeit, mérétke eltérő egy tervrajz és egy novella esetén)
d) eredetiség, (szerző kreativitását, intuitását tükrözi, kifejezésmódjában eredeti, könyv vs
filmadaptáció)
e) további követelmények hiánya (lajstrom, értékítélet, , mennyiségi, minőségi jellemzők, stb).
f) irodalmi művek. Ezek lehetnek szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos és publicisztikai
művek és mások;
g) nyilvánosan tartott beszédek;
h) szoftver, azaz számítógépi programalkotás és a hozzátartozó dokumentáció. E két tényező
 összességében adja ki a szoftvert, ideértve annak akár forráskódban, akár tárgykódban,
vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, valamint a felhasználói
programot és az operációs rendszert is;
i) színmű, zenés színmű, táncjáték és némajáték;
j) zenemű szöveggel vagy a nélkül;
k) rádió- és televíziójáték;
l) filmalkotás és más audiovizuális mű. Ezek együttesen filmalkotásnak minősülnek;
m) rajzolás, festés, szobrászat, metszet, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott
alkotás és annak terve;
n) fotóművészeti alkotás;
o) térképmű és más térképészeti alkotás;
p) építészeti alkotás és annak terve, épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes terve;
q) műszaki létesítmény terve;
r) az iparművészeti alkotás és annak terve;
s) jelmez, a díszlet és azok terve;
t) ipari tervezőművészeti alkotás;
u) gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
a weblapok, kiállítási installációk, bábjátékok, plakátok, kisplasztikák, rézkarcok, szőttesek,
kollázsok, kőnyomatok, falikárpitok, művészi kerámiák és az üvegművészet tárgyai, fényjátékok stb.
szerzői jogi oltalomban részesülhetnek annak ellenére, hogy azokat a törvény nem említi.
Nem:
a) hivatalos rendelkezések,
b) tények és napi hírek (kivéve, ha a közlés mellett fellelhető bármilyen egyéni, eredeti jellegű
alkotói tevékenység, de csak addig, a tény nem védett, szomszédos jogokra viszont figyelni
kell),
c) ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai művelet (mert a kifejeződést
védjük és nem az ötletet),
d) a folklór kifejeződései (kivéve átdolgozás, ami már egyéni eredeti jelleget is hordozhat, de a
közkincsre nem alapítható kizárólagos szj).
- Szoftver: A „számítógépi program” utasítás-sorozat, mely gép által olvasható hordozón
rögzítve alkalmas arra, hogy adatfeldolgozó gépet meghatározott művelet, feladat vagy
eredmény jelzésére, kivitelezésére vagy elérésére késztesse;
- Adatbázis: gyűjteményes mű, több szerző esetén szomszédos jogok. Adatbázisnak minősül:
önálló művek, adatok, vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer
szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai
eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni. (Az adatbázis mint a
kapcsolódó jog vonatkozásában már nem érvényesül a követelmény, hogy az adattár
tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű legyen.)
- Az adatbázis előállítója az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely saját
nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez
szükséges ráfordításokról. Az adatbázis előállítóját mint kapcsolódó jogi jogosultat is sajátos
vagyoni jogok illetik meg akkor, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy
megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
Szabad felhasználás esetei: magáncél, forrásmegjelöléssel oktatás vagy tudományos, hatósági
eljárásban bizonyítás, fogyatékkal élők javára.

- A filmalkotás fogalma: Mű, ami meghatározott sorrendbe állított mozgóképek sorozata

hanggal összekapcsolva, vagy hang nélkül, adathordozótól függetlenül.
 - Nem: hírműsor, szolgáltató magazinműsor, sportközvetítés, beszélgető műsor, reklámfilm, alkalmi
videofelvétel (ballagás, esküvő), művészeti értéket nem képviselő felvétel (CCTV) Reklám alkotás, de
nem film.
Szerzők: rendező, producer, Operatőr, forgatókönyvíró, filmzene szerző, vágó, rendezőasszisztens, díszlet
és jelmeztervező, figuratervező, dramaturg.
- NEM szerző: technikai személyzet – világosító, sminkes, szervezési és gazdasági felt. – felvételvezető.

- Szerző: A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. azonos a mű alkotójával. A szerzői és vagyoni
jogok jogosultja LEHET jogi személy, mint a szerző JOGUTÓDA
- Szerzőt megillető jogokhoz az SZJT szubszidiárius megdönthető vélelmeket állít, melyek
szerint a szerző:
- az, akit a művön ilyenként a szokásos módon megjelöltek (pl. újságcikk végén megjelölt
személy),
- az önkéntes műnyilvántartásba vett személy,
- a közös jogkezelő által nyilvántartásba vett személy,
- a nyilvánosságra hozó.
- Ha név nélkül hozták nyilvánosságra, a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta
nyilvánosságra – tul.képp ő a szerző törvényes képviselője, akkor is el kell ismerni, ha közli, nem ő a
szerző.
- A szerzői jog védi azokat az alkotásokat, amelyet több személy (szerzőtársak) alkotott:
Ilyenek: Közös , Együttes, Gyűjteményes művek + Filmek – kivételes, hogy egy szerzője legyen.
Közös művek: ha a mű részei nem használhatóak önállóan, akkor együttesen, egyenlő arányban illeti
meg a szerzőtársakat. Jogsértés esetén bármelyikük felléphet.

- Közös elhatározással készült mű ahol:

az egyéni hozzájárulások egymást kiegészítik és erősítik
az egyéni hozzájárulások NEM módosítják az alkotást >< származékos művek
- Szétválaszthatatlan mű: Az alkotók ugyanazon a kifejezési anyagon dolgoznak.A szerzők
közreműködésének eredménye külön-külön nem állapítható meg – több szobrász-egy szobor
- Szerzőtársak: - ha az alkotók közösen létrehozott műve esetén a szerzők tevékenysége nem
szétválasztható.
Azonos jogok és kötelezettségek illetik őket. Jogaik együtt keletkeznek és szűnnek meg. A jogok és
kötelezettségek minősége azonos, de mértéke eltérő lehet. A mértéket a szerzőtárs közreműködése határozza
meg. A szerzőtársak ezt az arányt előre is meghatározhatják, ha nem, akkor ez egyenlő lesz. A szerzőtársak
kötelezettsége a felhasználóval szemben egyetemleges.

Összekapcsolt művek: részenként is önállóan felhasználható, Az önálló, ált. kül. műtípusokhoz tartozó
részek közös elhatározással történő, új minőséget képviselő egybefoglalása. Önálló részig ssaját,
hozzákapcsoláshoz összes szerző engedélye kell.

Együttes művek: A szerzők hozzájárulásai úgy egyesülnek a műben, hogy nem lehet az egyes
szerzőknek külön jogokat adni. Pl: kisléptékű, nagy területet ábrázoló részletes térkép, többszörösen
átdolgozott, javított szoftver.
- Az együttesen létrehozott műre azt a gazdasági társaságot illeti a szerzői jog, amely kezdeményezésére és
irányítására a művet létrehozták és ami azt saját nevében nyilvánosságra hozta.

Gyűjteményes mű: Ha a gyűjtemény tartalmának egyéni, eredeti jellegű az: összeválogatása,

elrendezése, szerkesztése. A védelem a gyűjteményes művet akkor is megilleti, ha egyes elemei
nem részesülnek oltalomban:
A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme (szerkesztőit illető) NEM terjed ki a tartalmi elemekre. A mű
egyes részei külön védelemben részesülhetnek – pl novellagyűjtemény elemei

Származékos mű: A mű minden olyan megváltoztatása, ami eredményeképpen az eredeti műből

származó más mű jön létre. Elsődleges szerzői alkotás – az első, kifejezés módjában eredeti mű.
Másodlagos szerzői alkotás – az elsődleges mű átdolgozása (dramatizálás, megfilmesítés, átdolgozás).

1. Közvetett – a teljes örökségből merít ihletet

2. Közvetlen – meghatározott műből merít ihletet.

Jogvédelem feltételei: az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz=feldolgozáshoz, fordításához

hozzájárult, az eredeti mű védelme lejárt . Az eredeti szerző nevét minden esetben fel kell tüntetni!

Szerzői jog jogosultjai

Aki – csak természetes személy - azonnal jogosulttá válik: A mű létrehozásával; A kapcsolódó jogi
teljesítménnyel.

A jogosultak: akitől engedélyt kell kérni; akinek szerzői díjat kell fizetni.

Szerző – aki azonnal jogosulttá válik a mű és a kapcsolódó jogi teljesítmény létrehozásával

Elsődleges jogosultak: Együttes mű előállítója, előadóművész, hangfelvétel előállítója, sugárzó

szervezet, filmelőállító, adatbázis-előállító

Másodlagos jogosultak: : munkáltató, átruházással művet megszerzők, filmforgalmazó, öröklés,

jogutódlásárva mű felhasználója,
- Akikre a szerzők vagyoni jogai nem a mű keletkezésekor szállnak át, vagy akik átruházás útján szerzik
meg a szerzők vagyoni jogait. A szerzők személyiségi jogai sohasem szállnak át!
A szerzői jogokat jogutódként a munkáltató szerzi meg, ha munkaviszonyból ered a szerző
kötelezettsége az előállításra.

Díjazás: egyensúly a szerzői érdek és a felhasználás között.

- A szerző személyhez fűződő jogai a szerzőt illetik - korlátozottan
- A vagyoni jogok teljes egészében a munkáltatót illetik.

Szerző vagyoni jogai: mérsékelten monista felfogás, A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illetik:
személyhez fűződő jogai ; vagyoni jogok összessége.

A szerzői vagyoni jogok meghatározott kivételekkel másra nem szállhatnak át, azokról lemondani
nem lehet.

Tilalom: = az összes szerzői jog (személyhez fűződő+vagyoni) egyszerre nem ruházható át.

Vagyoni jogok átszállását engedő kivételek: adatbázis, film, munkaviszonyban alkotás, együttes
mű mint reklám, szoftver.
Átruházás: munkaviszony kivételével a fentebbiek.
Átruházás díjköteles, felhasználói szerződés szabályaival. Teljesítés, kellékszavatosság,
együttműködési kötelezettség, bestseller-klauzula, életműszerződés tilalma.

Felhasználási szerződések
 Szerző engedélye kell, forgalom legfontosabb kelléke.
A szerző, vagy jogutóda védett szerzői mű érzékelhetővé tételére vonatkozó jogi felhatalmazást
(licenc) ad. a jövőben létrehozandó művek esetén a rendelkezésre bocsátást vállalja.

A felhasználó díjfizetésre köteles; rendszerint vállalja a mű felhasználását, bár erre nem kötelezett,
csak jogosult.

Szerződési formák: megbízási szerződés; opciós szerződés; bizományi szerződés; vállalkozási

szerződés; kereskedelmi ügynöki szerződés. Minden FSZ-el kapcsolatos jognyilatkozatot írásba kell
foglalni – különben semmis.

Kivételek:

1. napilapban, folyóiratban közzétételre kötött szerződés - újságcikk, fénykép

2. szoftver felhasználására kötött szerződés - a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban
szerzése esetén
3. adatbázis felhasználására kötött szerződés – az adatbázis műpéldányának kereskedelmi
forgalomban szerzése esetén
A felek eltérhetnek a felhasználói szerződésre vonatkozó szabályoktól, ha az Szjt, vagy jogszabály az
eltérést nem tiltja.

Az Szjt és más jogszabályok kötelező rendelkezései nem kerülhetőek meg:

1. a szerző személyhez fűződő jogairól nem mondhat le

2. a szerző nem adhat meghatározatlan szám jövőbeni művének felhasználására engedélyt
(életmű-szerződés)
3. nem köthető szóban felhasználói szerződés (kivételek fent)

1. Kizárólagos:
- a szerző/jogutóda nem adhat másnak engedélyt a mű felhasználására

A szerzőt jogszavatosság terheli, hogy a felhasználó korlátlanul, és zavartalanul

használhassa a művet. Csak a felhasználó teheti meg, ami a felhasználáshoz szükséges.

A felhasználási engedély korlátozható: területre, időtartamra, felhasználási módra,

mértékre.

2. NEM kizárólagos:
- a szerző más felhasználónak is engedélyt adhat a mű felhasználására

Az Szjt. EZT tekinti tipikusnak – ha nincs a szerződésben rendelkezés, ez a főszabály.

Együttműködés
A szerzői mű létrehozása bizalmi kapcsolat. A felhasználók kötődnek a tehetséges és
megbízható szerzőhöz.

Előfordulhat, hogy a jövőben megírandó alkotást később gyengébb minőségűnek nyilvánítja a

felhasználó. Apróbb hiányok pótlása természetes.

HA a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, ő maga köteles végrehajtani a felhasználáshoz

szükséges, elengedhetetlen, és a mű lényegét nem érintő változtatásokat.
 HA a szerző ezt elmulasztja, a változtatások elvégzésére a felhasználó jogosult – a szerző
hozzájárulása nélkül.

Átruházási tilalom, átszállás

A szerző engedélye nélkül a felhasználó főszabály szerint a felhasználási engedélyt harmadik
személyre nem ruházhatja át.

- Munkaviszonyban létrehozott alkotás – a MuT a jogszerző engedélyezi a további felhasználást is.

A felhasználót megillető felhasználási engedély átszáll a felhasználó jogutódjára – a szerző engedélye

nélkül!

GSZ – kiválás – csak akkor, ha a kivált jogutód részére rendelkeztek arról!

Megszűnése
A jövőre nézve megszűnik:

A szerződésben meghat idő eltelt – pl 8 évre szóló kiadói szerződés;

A szerződésben meghat körülmény bekövetkeztével – pl a felhasználás tárgytalanná válik

A védelmi idő elteltével, Felmondás, Elállás

Felmondás: rendkívüli, nem rendeltetésszerű felhasználás, kizárólagos felhasználás esetén
kétéves felmondás, jövőben megalkotandó művekre, letiltás miatt, elállás.

Eltérő a ptk-tól, nem nevesített, típusszabadság hiánya, lényeges körülményekben megállapodás

elmulasztása, életműszerződés semmissége, bestseller-klauzula, tartam, teljesítés, kellékszavatosság,
árva művek felhasználása.

Személyhez fűződő jogai:

Szerzői jogi védelemhez NEM szükséges: nyilvánosságra hozatal; regisztráció; hatósági bejelentés;

SZTNH vezet önkéntes műnyilvántartást DE jogi védelmet nem az itteni regisztráció keletkeztet. A
tanúsítvány csak igazolás arról, hogy a mű a tanúsítvány kiállításának napján létezett.

Nyilvánosságra hozatal, visszavonás és további felhasználás tiltása, szerzői minőség elismerése,

név feltüntetése, integritás
Ezekről a jogoktól a szerző nem mondhat le; átruházni sem lehet őket; nem szállhatnak át a szerző
életében – élők között forgalomképtelen.

Az Szjt személyiségi jogi rendelkezései

A szerző előzetesen nem mondhat le felmondási jogáról - a jövőben alkotandó műre kötött
felhasználási szerződésben.
A képzőművészeti alkotásoknál a mű felhasználója tűrni köteles, hogy a szerző alkotásához
hozzáférhessen, arról fényképet készíthessen.
HA egy festmény egy gyűjtő tulajdonában van, a szerző kiállítás céljából hozzáférhet – ha ez a gyűjtő
méltányos érdekét nem sérti

Vagyoni jogai
Felhasználás és engedélyezés, díjazáshoz való jog
Felhasználás és engedélyezés: kizárólagos jog a felhasználásra, mű sajátos címének
felhasználása, arculatátvitel, átruházás tilalma és kivételei, jogosulatlan felhasználók elleni fellépés.
Többszörözés, terjesztés, kiállításnyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés,
továbbközvetítés, átdolgozás
A vagyoni jogok főszabály szerint nem átruházhatóak. Kivételek:
A vagyoni jogok örökölhetőek, halál esetén rendelkezni lehet velük.
Munkaviszonyban létrehozott mű a munkáltatóra, mint jogutódra száll át
Együttes művek – egy jogutód lesz a vagyoni jogok jogosultja.
Semmis: ismeretlen felhasználási módra kötött átruházási szerződés; meghatározatlan számú,
jövőbeli műre kötött átruházási szerződés

A szerző követelheti a gazdagodás megtérítését, kártérítést, az elmaradt díjazás megfizetését

Díjazáshoz való jog

Szjt: szerző minden egyes felhasználásra adott engedély után jogdíjra jogosult.

Akkor is, ha

- a felhasználó nem profitál az engedélyezett felhasználásból.

- végül a megszerzett felhasználási jog ellenére nem kerül sor a mű felhasználására. (vélelem)

Ha nem állapodnak mega felek, a vélelem érvényesül.

A jogdíj meghatározásának alapja

1. A felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányos jogdíj - eltérő rendelkezés hiányában.

2. Nyereséghez kötött jogdíj – a szerző jogdíjról valólemondó nyilatkozata is kell a szerződésbe, ha

mégsem lenne nyereséges a felhasználás.

3. Fix díj – a vártnál nagyobb nyereség képződése esetén hátrány – bestseller klauzula.

Annak a bizonyítása, hogy nem kell a jogdíjat megfizetni a felhasználót terheli.

Nagyjogos felhasználás: a szerző közvetlenül érvényesíti érdekeit – felhasználási engedély+jogdíj

Kisjogos felhasználás: már nyilvánosságra hozott mű esetén egy közös jogkezelő szerv
érvényesíti a szerző érdekeit, mert a szerzőnek nincs rá módja.

Engedélyezési jog nélküli (kisjogos) díjigény feltételei:

1. Már nyilvánosságra hozott irodalmi és zeneművek nyilvános előadása
2. Magáncélú másolatok (üreshordozó és reprográfiai jogdíj)
3. Egyidejű vezetékes továbbközvetítés
4. egyes műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe addása
5. egyes művek bérbeadása
6. követő jog

Szerzői jog korlátai

Garanciális szabályok: - személyhez fűződő jogok átruházhatatlansága, azokról való lemondás tilalma
>> életműszerződés tilalma

- a vagyoni jogok egészéről lemondani nem lehet, kivéve: adatbázis, film, reklám, szoftver.

Engedélyezési jog és arányos díjazás, engedélyezési jog nélküli díjigény

A szerző jogosult lehet a díjazásra, engedély hiányában: az engedélyt a közös jogkezelő szervezettől
kell kérni, és a díjat is neki kell fizetni.

- nem kell engedély – magáncélú másolás célra - törvényi engedéllyel történik a másolás.

SZTNH engedélyt adhat.

A szerző engedélye és szerző díjazása nélküli felhasználás – hatósági eljárás. Díj a hatóságnak.

Ha a szerző ismertté válik, kérheti: az engedély visszavonását, arányos díjazást, a felhasználást nem
tudja meg nem történtté tenni > engedély nélküli, de díjazás elleni felhasználás

Szjt – A szabad felhasználás feltételei

1. A szerző személyhez fűződő jogait nem sértheti : Kizárólag már nyilvánosságra hozott mű;
Névfeltüntetés mellett.
2. Nem lehet kiterjesztően értelmezni
3. Meg kell feleljen a tisztesség követelményének
4. Nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására
5. indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit

Szabad felhasználási célok: Igazságszolgáltatás, Információs szabadság, Közbiztonság, Közoktatás,

Kulturális, szociális szempont, Magán és belső intézményi használat, Tömegtájékoztatás,
Tudományos élet előmozdítása

A szabad felhasználási módok - a mellé rendelt célra figyelemmel: Idézés, Átvétel, Átdolgozás,
Többszörözés, Terjesztés, Nyilvános előadás, Nyilvánossághoz közvetítés, Kiállítás

A céloknak megfeleltetett felhasználási módok: Idézés, Átvétel, Magáncélú Szabad többszörözés,

Intézményi Szabad többszörözés, Ideiglenes Szabad többszörözés, Tájékoztatás elősegítése, Szabad
előadás, Könyvtár, Egyéb közérdek – fogyatékos személy érdekében, bírósági, hatósági eljárás

A jogkimerülés feltételei:

- csak dologi műpéldányok esetén – anyagi felhasználás korlátja

- az adott műpéldány jogszerűen került forgalomba (advét, ajándék)

- a jogszerű forgalomba hozatal az EGK területén történt

Ha ezek a feltételek fennállnak, advéthez, ajándékhoz nem kell a szerző engedélye. Kivéve: az első
forgalomba hozatal – ott díj és engedély is kell.

NEM merül ki: Bérbeadás, haszonkölcsönbe adás, import esetén

Védelmi idő: 70 év szerzői, 50 év szomszédos jogok

Kivéve nyilvánosságra nem hozott mű - ha nem a fentiek, akkor
Ha a létrehozását követő január 1-től 70 évben nem hozták nyilvánosságra, akkor NEM áll oltalom
alatt.

De ha jogszerűen nyilvánosságra hozzák a védelmi idő lejáratát követően, akkor Az első

nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 25 év.

Szomszédos jogok védelmi ideje általában 50 év.

 Ilyenek: hangfelvétel, nem rögzített előadás, sugárzott műsor, film.
Adatbázis: első nyilvánosságot követő 15 év.
Követő jog: szerző élete + 70 év.

Szomszédos jogok: Szerzői joghoz „szomszédságában levő” kapcsolódó jogok jogosultjai:

- Az egyéni, eredeti jellegű alkotásokat létrehozó szerzők védelme, akik tipikusan szerzői alkotások
közönséghez közvetítésében játszanak kiemelkedő szerepet.

- NEM szerzői mű alkotását végzik – de azokat felhasználva szellemi teljesítményt nyújtanak.

Jogosultak: előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió és TV szervezet, filmelőállító

A szomszédos jogok jogi jogosultjai r. biztosított védelem NEM befolyásolja a szerzői jogok védelmét.

Előadóművész: Az a természetes személy, ki a közönség számára érzékelhetővé, élvezhetővé tesz

irodalmi, művészeti alkotásokat, a folklór kifejeződéseit – sajátos módon.

Lehet saját, más alkotása és a folklór előadói is. Artista, karmester, szinkronszínész.

NEM ELŐADÓ: Doku filmben megszólaló, nem szerzői művet előadó; statiszta (akkor is, ha egyéni,
személyes jellegű a teljesítménye); a profi sportoló, sporteseményen

Előadóművészek együttese: csak külső személyen keresztül gyakorolhatják jogaikat – belső vagy
külső szem (menedzser)

Hangfelvétel-előállító fogalma: az a term/ jogi személy, aki hangok ELSŐ rögzítését kezdeményezi.

Médiaszolgáltató: term/jogi sz./ jogi sz nem rend. aki szerkesztői felelősséggel tartozika
médiaszolgáltatás megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását.

Műsor: műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közvetített sorozata

Műsorszám: hangok, hangos/hang nélküli mozgóképek sorozata, ami önálló egységet alkot.

A filmelőállító fogalma: term/jogi sz./ jogi sz nem rend., aki saját nevében kezdeményezi és
megszervezi a film előállítását, gondoskodva annak anyagi és egyéb feltételeiről.

A filmelőállítót a film közönséghez való eljuttatása során nyújtott jelentős szervezési tevékenységre
tekintettel illeti szomszédos jogi védelem.

Kjsz: A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól a más személy vagy szervezet részére
történő díjfizetés , megállapodás , az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében nyilvántartásba
vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos és nem mentesít.

(1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös
jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely
felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt
érvényesít, akkor a felhasználó jogosult:
- a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult, az Szjt
előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó – azonos műfajú
műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek (szomszédos jogok) felhasználására is,
az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos
feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés).
Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő
szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi
teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen.

A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a
közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).

A közös jogkezelő szervezet rendelkezik, a közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel,

valamint a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig.

Nyilvántartásba vétel elvei

1. Nyilvánosság – senki nem lehet kizárva a közös jogkezelésből
2. Reprezentativitás – külföldi KJSZ szervezeteket is képviselhet a hazai jogosultak mellett.
3. Felkészültség – megfelelő szakismeret, gyakorlat, adatkezelésre felkészülés.
4. Felügyelet
5. KJSZ-ek nem állami szervek, nincsenek közhatalmi jogosítványaik, törvényes működésük cél.
6. Szakmai felügyelet: SZTNH.
7. Ügyészség – törvényességi felügyelet.
8. Igazságügyért felelős miniszter is kezdeményezhet eljárást, ha a jogszabályok megszegését észleli
9. Törölhetik a jogkezelő szervezetet a nyilvántartásból.

Kjsz-ek:
1. Artisjus - irodalmi és zenei művek
2. MSZSZ-EJI - Előadóművészet
3. FILMJUS - filmalkotások
4. HUNGART - vizuális művészek (egyéb)
5. MAHASZ - hangfelvételek szomszédos jogai
6. MASZRE - szak és szépirodalmi szerzők és kiadók r
7. MISZJE - nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárak, irodalmi művek és kották
8. Repopress - időszaki lapok magáncélú másolása

Szankciók
Objektív: Jogsértés megállapítása, cselekmény abbahagyása és jövőben eltiltása, elégtétel adása,
adatszolgáltatás partnerekről és előállításról, gazdagodás megtérítése, visszatérítés, jogsértéshez
használt anyagok beszolgáltatása.
Szubjektív szankciók: kártérítés, sérelemdíj, ideiglenes intézkedés, büntetőjog, vámjog.

Szabadalom: Szabadalmazható minden: – új, – feltalálói tevékenységen alapuló és – iparilag

alkalmazható találmány. KONJUKTÍV feltétel: bármelyik fogalmi elem hiányában szabadalomról
nem beszélhetünk.
Státusz: szabadalom közzététele után, illetve megadását követően a benne foglalt találmány a köz –
azaz bárki – számára megismerhetővé válik, az nyilvánosságra kerül, majd pedig az oltalmi idő lejárta
után közkincs lesz; Státuszok: oltalom alatt álló, közkincs, titokban tartott.
Nem:

1. felfedezés, tud. elmélet,: létező, de a tudomány előtt nem ismert dolog, jelenség
megtalálása, felismerése. A természeti folyamatok nem találmányok. Találmány: természetből
izolált, előállított biológiai anyag, génszekvencia – akkor is, ha a természetben már előfordult
2. esztétikai alkotás, érzelemre gyakorolt, szubjektív hatás
3. matematikai módszer,
 4. információk megjelenítése – csak szellemi értékváltozás, nem idéz elő fizikai, kémiai, biológiai
változást
5. Játékszabály
6. Szellemi tevékenységre, üzletvitelre von eljárás (USA levédhető)
7. Számítógépprogram
Kivétel: szoftver + találmány, amik együttes alkalmazása túlmutat a számítógép és a program közötti
fizikai összeköttetésen
8. Emberi, vagy állati test kezelésére- gyógyászati, sebészeti, diagnosztikai eljárás - mert iparilag nem
alkalmazhatóak.
Ember klónozására, embrió alkalmazására szolgáló eljárás – mert közerkölcsbe, közrendbe ütközik

Kivéve: amik az embriók gyógyítását, diagnosztizálását segítik; az ilyen eljárásokban alkalmazott

termékek (gyógyszerek, sebészeti eszközök), állat genetikai azonosságának módosítása, ha az
állatnak nem okoz szenvedést, jelentős gyógyászati előny nélkül

Mikrobiológiai (mb) eljárás: mb anyagon, mb felhasználásával hajtanak végre. MB anyag: egy vagy
többsejtű szervezetek,sejtek, szövetek, DNS szekvenciák

9. Ha hasznosítás, közzététel közrendbe, közerkölcsbe ütközik

10. Ha csak problémafelvetés, célkitűzés, kidolgozatlan ötlet.

11. növény és állatfajták

ÚJDONSÁG: követelményére azért van szükség, hogy a szabadalom révén szerzett kizárólagos
hasznosítási jog másnak a kizárólagos jogát, illetve a közkinccsé vált megoldások felhasználóinak
érdekét ne sértse. Világszinten figyelik. Független, hogy bejelentő hozzáférhetett-e az újdonságrontó
publikációkhoz.

- korlátai: tér, idő (max 20 év), minőség, terjedelem – a társadalomnak nem érdeke, hogy biz.
találmányok kizárólagos jogokat kapjanak.

Találmány kritériumai: új, feltalálói tevékenységen alapul, iparilag alkalmazható, szakember

számára sem nyilvánvaló.
Céljai: a műszaki megoldásokat alkalmazó 3. személyek számára jogbiztonság. És kizárja, hogy
ugyanazt a találmányt több szabadalom védje.

Jogosult: Feltaláló és szabadalmas

Szt.: A szabadalom a feltalálót/jogutódját illeti.

Feltaláló: az a term. személy, aki a találmányt megalkotta.

Jogutód: akire a szabadalom – szabadalmi bejelentés egészben/részben át lett ruházva

- előhasználati jog: aki belföldön jóhiszeműen megkezdte a találmány felhasználását gazdasági

tevékenységében, és komoly előkészületet tett.

Közreműködő: a találmány hasznosítását, kidolgozását elősegíti, alkotó módon nem járult hozzá.
 Szabadalmas: A szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására, illetve engedélyt
adhat erre másnak
Használati szerződés
Szabadalmas: fő kötelezettsége engedélyt ad a találmány hasznosítására

Hasznosító: díjat fizet. Pénzben és természetbeni is lehet.

Szabadalmas helytállni köteles: találmány műszakilag megvalósítható. Ptk szerinti általános +

kellékszavatossági jogként a hasznosító a szerződés azonnali hatállyal való felmondására jogosult.
Tájékoztatás: jogokról és kötelezettségekről.
Az átruházás engedélyhez kötöttsége - hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor
ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány
hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.

Keresztlicencia: a licenciavevő a saját szabadalmának hasznosítását adja a másik félnek.

Allicencia: a licenciavevő hasznosítási engedélyt adhat további személynek (csak kifejezett

felhatalmazással)

A szerződés kiterjed:időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden

módjára és mértékére

Személyhez fűződő jogok: szerzőség, névfeltűntetés, nyilvánosságra hozatal, találmány és

feltalálói minőség titokban tartása.
Vagyoni jogok: engedélyezés, kizárólagos hasznosítás, hasznosítás másnak engedélyezése,
átruházás, megterhelés, bitorlók és jogtalanul hasznosítók elleni fellépés.
Kötelesség: feltárás, hasznosítás, oltalom fenntartása, előírások betartása.

Korlátai: Mo-n, 20 évre éves díjfizetés esetében, jogkimerülés, előhasználat, továbbhasználat,

tranzitkedvezmény, kényszerengedély.

Ideiglenes oltalom: bejelentés közzétételével keletkezik. Nem végleges!

Kényszerengedély
 a hasznosítás elmulasztása miatt:
o új technológiai megoldás társadalmi előnyeinek kiaknázása tekintetében komoly közérdek
azonosítható, így a jogalkotó igyekezett szűkre szabni annak lehetőségét, hogy a jogosult milyen
körülmények között és meddig teheti meg, hogy a találmányát nem hasznosítja
o A hasznosítás elmulasztása esetén adható kényszerengedély így lényegében a szabadalom
hasznosítás elmulasztásának gazdasági célú szankciója, egyúttal a szabadalom által védett
technológiai megoldás hasznosításának biztosítását szolgálja
o bármely belföldi gazdálkodó szerv a szabadalmas ellen pert indíthat és bírósági úton a
kényszerengedély megadását követelheti.
o FELTÉTEL:
 feltétele, hogy a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított 4 évig vagy pedig (ha ez
hosszabb) a szabadalom megadásától számított 3 évig
 a) a szabadalmat nem hasznosította,
 b) a szabadalom hasznosításra komoly előkészületet sem tett, és
 c) senkinek sem adott hasznosítási engedélyt. Bármely belföldi gazdálkodó szerv benyújthat.
 a szabadalmak függősége miatt;
o eredeti szabadalom (gátló szabadalom) által oltalmazott megoldásra egy későbbi, eltérő
jogosulthoz tartozó szabadalom épül rá (függő szabadalom).
o üggő szabadalom jogosultja csak akkor hasznosíthatja saját szabadalmát, amennyiben a gátló
szabadalom jogosultja ehhez engedélyt ad.
 o szabadalmazott találmány másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem
hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának – kérelmére – a gátló szabadalom hasznosítására
a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti
találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű
műszaki előrelépést jelent.
o A hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége esetén megadható kényszerengedély
közös szabályai - bírósági eljárásban igazolni kell, hogy:
 megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány
hasznosítására, és
 a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
 kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra
 kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár
 kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a
jogutódra száll át
 engedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről;
 y módosítását vagy visszavonását abban az esetben kérheti a bíróságtól, ha a kényszerengedélyes a
találmány hasznosítását egy éven belül nem kezdi meg – körülmények megszűnnek/várhatóan nem
következnek be.
 közegészségügyi kényszerengedély:
o egy járvány kitöréséből vagy más, előre nem látható egészségügyi helyzetből kifolyólag egy adott
ország egészségügyi ellátórendszere túlterhelt lesz, egyes szabadalom által védett találmányokon
alapuló egészségügyi eszközök (pl. berendezések, gyógyszerek) ellátását a jogosult saját
kapacitásai útján nem tudja biztosítani.
o közegészségügyi kényszerengedélyek megadásáról és a hasznosítási díjról nem bíróság, hanem az
SZTNH dönt!!!!! Nem a bíróság, mint a fenti kettőnél.

Ideiglenes oltalom megszűnése

A keletkezésre visszaható hatállyal szűnik meg: A bejelentést jogerősen elutasították; A fenntartási

díjat a türelmi időn belül nem fizették meg; A bejelentő az oltalomról lemondott.

Végleges oltalom megszűnése

1. Az oltalmi idő lejár, a lejáratot követő napon

2. A fenntartási díjat nem fizették meg a türelmi időn belül sem, az esedékességet követő
napon
3. A szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkezését követő napon / a lemondó
által megjelölt korábbi időpontban.
Lemondás: írásban, részleges is lehetséges, visszavonni nem lehet a lemondást!

4. A szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal.

A szabadalom megsemmisítése

Bárki kérheti, ha többen, egy SZTNH eljárás.

1. Eredetileg sem lehetett volna megadni, mert nem felelt meg a szabadalmaztathatósági
feltételeknek
2. A leírás nem tárja fel megfelelő módon a találmányt
3. A szabadalom tárgya bővebb, mint amit az elismert bejelentésben feltártak
4. A szabadalmat nem annak adták meg, akit tv. szerint illet.
Megsemmisítés:
1. Teljes – fő és aligénypontokra is
2. Részleges – az aligénypont a főigénypont helyébe léphet = a szabdalom korlátozása
A döntés ellen fellebbezés nincs, megváltoztatás kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
találmánybitorlás: Jogosulatlanul más találmányból vették át a szabadalmi bejelentés tárgyát, a
szabadalom tárgyát.

A sértett/jogutód kérheti:
- a megállapítást, hogy a szabadalom részben/egészben őt illeti vagy Kártérítés.
2. Szabadalombitorlás

A szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja

Döntő szempont: a szabadalmi oltalom terjedelme.

Polgári jogi igények, mint a szerzői jognál. De csak díjigény érvényesíthető:

- Ideiglenes oltalom esetén, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek, a bejelentő a
közzétételtől felléphet.
- Megsemmisítési eljárás esetén, amíg a megsemmisítésről jogerősen nem döntöttek, a szabadalmas
felléphet.
A hasznosító bitorlás esetén:
- felhívhatja fellépésre a szabadalmast, ha 30 napon belül nem
- a hasznosító is jogosult a fellépésre.

nemleges megállapítás
Kérelemre az SZTNH megállapítja, hogy hasznosított / hasznosítani kívánt termék nem ütközik más
szabadalmi oltalmába. A költség a kérelmezőé.

A kérelemnek jól összevethetőnek kell lennie a szabadalmas termék főigénypontjával.

A sikertelen eljárásnak nincs jogi szankciója. Az eljárásba az érintett szabdalom jogosultja

bekapcsolódhat, mint ellenérdekű fél.

Előny: sikeres és jogerős határozat esetén ugyanazon találmány ellen nem indítható bitorlási per.

Használati mintaoltalom (kisszabadalom)

Közös szabályok a szabadalommal: az eljárás tekintetében; a használati mintaoltalmi bejelentés kellékei,
elsőbbségi vonatkozásában; –a leírás és igénypontok szerkesztése; a szolgálati és alkalmazotti minták; a bitorlás és
jogkövetkezményei és a licencia vonatkozásában, valamint – a kényszerengedély tekintetében.

A szabadalmaztatható találmány szintjét nem érő, új, feltalálói lépésen alapul, iparilag alkalmazható,
valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozó műszaki megoldás.

kitűzött feladat megoldását részesíti oltalomban, követelmény: megoldásnak a tárgy kialakítására,

szerkezetére, részeinek elrendezésére kell vonatkoznia. Elektronikus kapcsolási elrendezések,
berendezések oltalomképessége is.

Nem oltalmazható: ötletszintű felvetés, feladatkitűzés, elméleti megállapítás. Esztétikai kialakítás

(formaterv) növényfajta (növényfajta-oltalom).

Javasolt: kisebb jelentőségű, nem eljáráshoz kapcs. találmányok, korlátozott anyagi források, a
találmány világújdonsága vitatott. Aki Mo-n és 1-2 országban akarja védeni a találmányt, és
szerkezeti, vagy kapcsolási kialakítású a találmány.

Használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, vagy részeinek

elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.
mintáknál a feltalálói lépés (szemben a szabadalmaknál megkövetelt feltalálói tevékenységgel)
alacsonyabb szintre utal.
- Újdonság – nem tartozik a technika állásához.
Technika állása: ami az elsőbbség időpontja előtt, bárhol a világon, vagy csak Mo.-n bárki számára
hozzáférhetővé vált, írásbeli közléssel Az újdonság itt is világviszonylatban értendő.

Kettős oltalom elkerülése: a Mo-n érvényes szabadalmi vagy használati minták, amik nem váltak
ismertté, de elsőbbséggel be lettek jelentve oltalomra.

Türelmi idő: nem újdonságrontó a bejelentő által 6 hónappal a bejelentés előtti közlés vagy nyilvános
gyakorlatbavétel.

Írásos: műszaki vagy vegyi úton rögzített közlés, rajz, fénykép – ami alapján a minta megvalósítható.

Gyakorlatbavétel: a megvalósított minta forgalomba hozatala, bemutatása, kiállítása.

Eltérések a szabadalomtól:

- nem újdonságrontó a szóbeli előadás, a külföldi forgalomba hozatal/kiállítás.

- nem újdonságrontó a bejelentést megelőző 6 hónapban a közzététel és a belföldi forgalomba

hozatal/kiállítás.

Az anterioritás: az újdonságkutatás során feltárásra került olyan – szabadalmi vagy nem szabadalmi –
dokumentum, ami a vizsgált bejelentés elsőbbségi időpontját megelőzően került nyilvánosságra.
- 2. Feltalálói lépés – a technika állásához képest a mesterségében járatos személy számára nem
nyilvánvaló.
Azok a Mo-n érvényes szabadalmi vagy használati minták, amik nem váltak ismertté, de elsőbbséggel
be lettek jelentve oltalomra, nem figyelembevehetők a feltalálói lépés vizsgálatában.

Mesterségében járatos személy: nem olyan felkészült, mint a szabadalom szakembere, de a minta
területére eső publikációkat ismeri – inkább gyakorlati szakember, a szakma gyakorlati tevékenységét
jól ismeri. Elvárhat, hogy a szakirodalmat ismerje, a mesterségére vonatkozó gyakorlati és elméleti
ismeretek birtokában van.
- Ipari alkalmazhatóság – egyezik a szabadalmaztathatóság követelményével, a mintának
reprodukálhatónak kell lennie az iparban/ mezőgazdaságban. Nem kell feltétlenül az ipar területére esnie pl.
orvosi műszer.
Különbség: A használati mintaoltalmi eljárásban nem keletkezik ideiglenes oltalom (mert nincs
külön közzététel a megadást megelőzően).
származtatás intézménye: korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú
mintaoltalmi bejelentés napjától számított 2 hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a
szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére
Származtatás lehetősége szabadalmi vagy formatervezési minta bejelentésekből, a korábban tett
bejelentés elsőbbségének megtartásával (belső elsőbbség), használati minta bejelentés benyújtását
teszi lehetővé.
Származtatás használati minta bejelentésből: használati mintaoltalmi bejelentésből szabadalmi
bejelentést vagy formatervezési mintaoltalmi bejelentést is lehet származtatni.
A szabadalmi bejelentések átalakítása: ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor
azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában
(elsőbbségi nyilatkozat) igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére.
A vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül, azaz ha:
- a szabadalmi bejelentést, vagy a használati minta bejelentést, vagy az formatervezési minta bejelentést
elutasítják,
- ha a szabadalmat újdonság vagy feltalálói tevékenység hiánya miatt megsemmisítik,
- jogerőre emelkedéséig történhet meg a származtatás. abban az esetben, ha a szabadalmat, engedélyezik
Igazolásnak nincs helye határidő mulasztás esetén.

Kizárás: közrendbe, közerkölcsbe ütközés, vagy jogszabály a termék forgalmát korlátozza.

Személyhez fűződő jogai

– Ugyanaz. + feltaláló nevének feltüntetését abban az esetben kell mellőzni a nyilvánosságra kerülő
használati mintaoltalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.
Vagyoni jogai: A használati mintajogosult a mintát elidegenítheti és megterhelheti. A mintaoltalom
jogosultjának a jogszabály keretei között kizárólagos joga van arra, hogy a használati mintát
hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt adjon.

Korlátok: mint szabadalom, csak továbbhasználat nincs korlátozva. Hasznosítás elmaradása esetén
nincs helye kényszerengedély adásának, az előhasználat, tranzitforgalom tárgyaira vonatkozó
rendelkezés. Eltérés:
Kényszerengedély:A kényszerengedély adásának lehetősége csak a mintaoltalmak függősége
esetén biztosított, azaz akkor, ha a mintaoltalomban részesülő minta másik mintaoltalom megsértése
nélkül nem hasznosítható, s ilyenkor is csak a hasznosításhoz szükséges mértékben. Gátló
mintaoltalomra vonatkozóan lehetővé teszi, adását, ha a szabadalmazott találmány vagy növényfajta-
oltalom a mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható.
A használati mintaoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart. A használati
mintaoltalomból eredő jogok a használati mintaoltalom megadásától érvényesíthetők - bejelentés
napjára visszaható hatállyal keletkezik.
A mintaoltalom megszűnik, ha
- az oltalmi idő lejár, az azt követő napon;
- a fenntartási díjat nem fi zették meg, az esedékességet követő napon; amennyiben azonban a mulasztást
menthető ok idézte elő, az SZTNH az oltalmat kérelemre újra érvénybe helyezi;
- a mintaoltalom jogosultja az oltalomról (vagy egyes igénypontokról) lemondott, a lemondás beérkeztét
követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;a mintaoltalmat megsemmisítették, a
bejelentés napjára visszaható hatállyal.
Megsemmisítési eljárásnak hangsúlyos szerepe van használati minták esetén, mivel a minta nem
esett át újdonságvizsgálaton – piaci szereplőknek kell kikényszeríteni, és jogalapja csak súlyos
jogsértés lehet.
Mintaoltalom bitorlását az követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.
Igényérvényesítés: bitorlóval szemben – polgári jogi igényeket támaszthat a szabadalombitorlás
szabályai szerint, – kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint, – követelheti a
vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására, –
a Btk.-ban szabályozott iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége miatt eljárást indíthat.
Nemleges megállapítás – u.a.

2. Megszűnés:

1. Az oltalmi idő lejár, a követő napon

2. A fenntartási díjat nem fizették meg, menthető ok – kérelemre újra igénybe helyezi az SZTNH.
 3. A jogosult lemondott, a lemondás beérkeztét követő nap, vagy megjelölt korábbi időpont.
4. A mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
3. Megsemmisítés

1. a mintaoltalom tárgy nem felelt meg a Hmt-nek

2. a leírás nem felelt meg a tv-i feltételeknek
3. a mintaoltalom tárgy bővebb, mint amit a bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltártak.
Ha a megsemmisítési feltételek csak érészben állnak, meg, akkor a mintaoltalmat korlátozzák.

Védjegy: minden megjelölés, amely a) alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást
megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és b) a védjegylajstromban olyan módon
ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják
határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.

Lehet: szó, kép, ábra, alakzat, szín, hang, kombinált.

Funkciók: megkülönböztetés, információ-közvetítés, reklám. Eredetjelző, minőségjelző,

verseny.
Oltalom feltételei: megfelelő ábrázolhatóság, megkülönböztető képesség, megjelölés megléte,
áruk és szolgáltatások jelenléte, lajstromozás
Időtartama: bejelentésre visszaható hatállyal 10 év, korlátlanul hosszabbítható, sztnh-tól kérheti
legkésőbb lajstromozáskor.
Megszűnése
1. A védjegyjogosult az oltalomról lemondott
2. A védjegyet törölték, keletkezésre visszaható hatállyal
3. A védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta 5 éven belül.
4. A védjegy elvesztette megkülönböztető képességét, vagy megtévesztővé vált
5. A védjegyjogosult jogi szem/jogi szem. nélküli jogutód nélkül megszűnik, e megszűnés napjára
visszaható hatállyal
A védjegyjogosult, vagy a licenciaszerződés alapján a védjegyhasználó felléphet az ellen, aki
engedélye nélkül gazdasági tev. körében használja megjelölését.

1. olyan áruk/szolgáltatások, amik azonos megjelölésűek a védjeggyel, és a védjegy árujegyzékével

2. olyan áruk/szolgáltatások, amik azonos/hasonló megjelölésűek a védjeggyel, és a védjegy

árujegyzékében nem szerepelnek – feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a
megjelölés a védjegy megkülönböztethetőségét, jóhírnevét alapos ok nélkül sértené vagy
tisztességtelenül kihasználná

3. olyan árul/szolgáltatások, amik azonos/hasonló megjelölésűek a védjeggyel, és amit a fogyasztók

összetéveszthetnek a védjeggyel

4. A használati szerződésben biztosított jogok megsértése.

2. A védjegybitorlás jogkövetkezményei

1. Polgári jogi következmények

o objektív szankcióként:
 megtörténtének bírósági megállapítását
 bitorlást/ fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől
 szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában,
forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére
kialakított üzleti kapcsolatokról
  nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt – bitroló költségén megfelelő
nyilvánosság
 elért gazdagodás visszatérítését
 eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok
lefoglalását -forgalomból visszahívását
o szubjektív jogkövetkezményként a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is
követelhet.
A cselekmény kereskedelmi mértékű, h a az áruk/szolgáltatások jellegéből nyilvánvaló, hogy
közvetve/közvetetten gazdasági előny szerzését szolgálják.

2. Ideiglenes intézkedések foganatosítása

A jogsértés azonnali megszüntetése, érdemi döntés bevárása nélkül. A birtokolt áruk kereskedelmi
csatornákból való azonnali kivonása és megsemmisítése.

Lehetséges: a jogsértést valószínűsítették; a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat.

3. Büntetőjogi következmények – Versenytárs utánzása

4. Vámjogi következmények – a védjegyjogosult kérheti a vámhatóság intézkedését NAV

5. Versenyjogi következmények – tisztességtelen piaci magatartásra indítható eljárás GVH

üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek

összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára
nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és
az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott
helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. pl. a) Termékinformáció (pl. hardware-
kialakítás), b) K+F adat (pl. fejlesztési stratégiák), c) Üzletszervezési modell (pl. raktározási,
disztribúciós megoldások, egyedi gyártási folyamatok), d) Érzékeny üzleti információ (pl. vásárlói
kör, terjeszkedési tervek, piackutatások), vagy e) IT rendszer (forráskódok, rendszer-architektúra
megoldások).
védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített,
műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
 know-how fajtái több logikai megközelítés alapján is csoportosíthatók
o a) maradandóan rögzített és nem rögzített know-how-t,
o b) műszaki és nem műszaki know-how-t (a nem műszaki know-how kapcsolódhat franchise-hoz,
(Burger King), orvosi (Pethő) vagy pedagógiai (Kodály) módszerekhez),
o c) önálló, valamint más jogokhoz kapcsolódó know-how-t,
o d) áruhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó know-how-t,
o e) komplex formában értékesített know-how-t.
o Közismert know-how pl. a Coca-Cola, az Unicum
 Üzleti titok jogosultja : Vagyoni értékű titkos ismeretanyag felett jogszerű ellenőrzést gyakorló
személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog bitorlása
sértené.
 Vagyoni jogok:
 Kakukktojás az iparjogvédelmi oltalmi formák között. - Az oltalom nem lajstromozással keletkezik,
tárgyi hatálya igen széles, az oltalomszerzés ingyenes. -
 Az üzleti titok esetében nem abszolút (nem kizárólagos) jog keletkezik. A jogosult vagyoni jogai
körülhatároltak, csupán az üzleti titok legjellemzőbb hasznosítási formáira terjednek ki.
 A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra
hozatalára - az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok
 jogátruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat (üzleti
titok hasznosítási szerződés).
 nem megsértés az üzleti titok megszerzése, amennyiben
o a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás;
o nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igény bevett
szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése – feltéve, hogy az üzleti titok meg szerzőjét nem
terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási
kötelezettség
o a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a
munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a
konzultációhoz való jogának meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása,
o egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben
általában elvárható magatartásútján valósul meg.
 Továbbá nem:
o üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képviselője számára történő felfedése,
o whistleblower-kivétel: jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe
ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése
céljából, a közérdek védelmében,
o közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő/teszi lehetővé
 Az üzleti titok jogátruházási szerződés: üzleti titok átruházására irányul.
 az üzleti titok hasznosítási szerződés: hasznosítás engedélyezésére irányul.
Know-how: vonatkozó licencia szerződések jellemzően a vagyoni értékű, tulajdonhoz hasonló
tartalmú forgalomképes ismeretcsomag átengedésére vonatkoznak, átadásuk túlnyomórészt nem
kizárólagos licencia formájában történik.
Kötelességek: kellékszavatosság, termékszavatosság, együttműködés, tájékoztatás, hasznosítási
engedély kiadása
Üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja
vagy felfedi.
Megszerzés
azt megszerző személy a jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, ületititkot tartalmazó vagy az üzleti
titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről
engedély nélküli másolat készítése útján szerzi meg.
Jogosulatlan hasznosítás/felfedés
az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan
személy valósítja meg, aki
a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
b) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más
titoktartási kötelezettséget sért; vagy
c) az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy
más kötelezettséget szeg meg.
Vegyes hasznosítás útján megvalósuló, rosszhiszemű jogsértések
az üzleti titkot megszerző, hasznosító, vagy felfedő személy a magatartása tanúsításakor tudott,
vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik
személytől jutott hozzá, aki az üzleti titkot jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.
Jogosulatlan hasznosítás: a jogsértő áru előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala,
illetve jogsértő áru ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása, ha az ezt
megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett -hasznosítás e fajtája tv-be ütközik.
Polgári jogi jogkövetkezmény
Objektív: a jogsértő költségére követelhet:
 abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
 előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, kivitelének vagy
raktáron tartásának megtiltását;
 megsemmisítését ,kivonását a kereskedelmi forg.
 visszahívását a kereskedelmi forgalomból/jogsértő voltától megfosztás
 résztvevők, üzleti kapcsolatok..stb feltárása
 sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását
 elért gazdagodás visszatérítését
 ügyben hozott határozat közzétételét
 dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének
megsemmisítését – átadását
A jogosult kérelmére elrendelheti az árunak a jogosult vagy a jogosult által meghatározott
jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet számára történő átadását.
ÜT-hez fűződő jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé
tételére;
b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok
bemutatására.
Hazai jogban egyedülálló, különleges szankció található, ez az alternatív pénzbeli ellentételezés:
 Az objektív szankciók helyett a bírság a jogsértő kérelmére dönthet úgy, hogy pénzbeli ellentételezés
megfizetését rendelheti el a jogosult javára, ezzel mintegy olyan helyzetet előteremtve, sor került volna
a hasznosítás jogosítására.
 felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett
pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a bíróság: ha az ellentételezés olyan mértékű, amely
észszerűen ellensúlyozza a jogosult számára a jogsértéssel okozott hátrányt – ha objektív szankciók
aránytalan sérelmet okoznának a jogosultnak, 3 személy olyantól jutott hozzá, akinél jogosulatlanul volt.
Szubjektív szankció: a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
Ideiglenes intézkedés:
 üzleti titok felfedésének vagy hasznosításának abbahagyására kötelezés vagy az attól való eltiltás,
ideértve az abbahagyásra kötelezést és eltiltást is,
 a jogsértő áru előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, jogsértő áru
ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása,
 a valószínűsíthetően jogsértő áru – ideértve a behozott árut is – lefoglalása vagy meghatározott
személynek történő átadása, forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának megakadályozása érdekében