Közigjog 3

Kö zigjog III. szakigazgatá sok joga 1 H.E.J. 2014/2015.
1. ANYAGI JOG ALAPFOGALMAI, RENDSZERE, HELYE A KÖZIGAZGATÁSI JOGBAN

A közigazgatás az állam ügyintéző tevékenysége.
A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, melynek eredményeként a társadalom tagjai és
szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium) birtokában végzett
döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás és ellenőrzés során, elkülönült állami szervezet által végzett jogalkalmazás
(jogérvényesítés), szervezés és a jogalkotásban való közreműködés által.
A közigazgatás fogalmi alapja az igazgatás, hatalmi helyzetet feltételez (irányít, rávesz, szervez, parancsol, koordinál,
ellenőriz, irányít, beszámoltat), a hatalom gyakorlója az igazgatottak ellenszegülése ellenére is érvényre juttatja
akaratát. Az igazgatás lényege a működés. Az igazgatás hatalmi helyzet alapján elért működés. A kinyilvánított akarat
hatalom birtokában történő érvényesítése, az akaratnak megfelelő cselekvés.
A „köz” igazgatás is igazgatás, mégpedig hatalmi helyzet alapján elért működés. Sajátos az alanya, sajátos a
szabályozása és sajátos a célja is. Alanyai a közhatalom birtokában járnak el. A közigazgatás célja mindig a
közügyekre vonatkozó kívánatos állapot elérése.  nem végezheti bárki, hanem fő szabályként erre rendszeresített
állami alkalmazottak, kivételesen más erre felhatalmazott személyek vagy intézmények végzik. Az állami szuverenitás
birtokában végzett működés. Ami nem közigazgatás: törvényhozás, igazságszolgáltatás vagy végrehajtás
A közigazgatási jog a közjog része, annak meghatározó pillére az alkotmányjog mellett. A közigazgatási jogot
mindenekelőtt a magánjogtól lehet elhatárolni. A közigazgatási jog az állam és az egyén viszonyait szabályozza.
Következő lépésben a közigazgatási jogot a büntetőjogtól kell elválasztani. A büntetőjogot is a közjoghoz sorolják, nem
is ok nélkül. A büntetőjogban is az állam (képviselője) áll a jogviszonyok egyik oldalán. A közigazgatásnak is van
büntetőjoga. A közjogon belül a közigazgatási jogot el kell határolnunk az alkotmányjogtól is. A közigazgatási jog
az alkotmányjog által meghatározott keretek között az állami akarat megjelenítését (anyagi közigazgatási jog),
hordozóját (közigazgatási szervezeti jog) és érvényesítését (közigazgatási eljárásjog) szabályozza. Az alkotmányjog
tehát körülöleli a közigazgatási jogot. A közigazgatási jog szabályozza azokat a közjogi jogviszonyokat, amelyeket az
alkotmányjog nem tart fenn magának. A közigazgatási jogviszonyok ugyanis leggyakrabban a más jogágak által
szabályozott jogviszonyokkal együtt jelennek meg.  A közigazgatási jogviszonyokban az egyik oldalon az állami
akarat sajátos hordozója, a közigazgatási szerv áll. A közigazgatási jog: azok a (bárki által alkotott) jogi normák,
amelyek az alkotmányjogi szabályozás keretei között a természetes személyek és szervezetek (együtt: jogalanyok),
valamint az állam közötti viszonyokat szabályozzák, és amelyek megalkotásában és érvényesítésében a közigazgatási
szerveknek szerepük van. Ennek megfelelően a közigazgatási jog egyes normáit a törvényhozás alkotja, másokat olyan
anyagi jogforrások – mint a Kormány – amelyek közigazgatási szervek is, de az adott normát kormányzási
tevékenységük körében alkotják.
A közigazgatási jog szabályozási területei:
1) a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat, vagyis
2) a társadalom tagjai és szervezetei magatartásának befolyásolására
3) állami közhatalom (impérium) birtokában
4) jogalkotás és jogalkalmazás (jogérvényesítés) útján végzett
5) döntés-előkészítést, döntést és végrehajtást szabályozzák,
és amelyek megalkotásában és érvényesítésében a közigazgatási szerveknek szerepe van.
A közigazgatási jog három szabályozási területe:
1) anyagi jog: a jogalanyok magatartásának befolyásolására vonatkozó szabályok
2) szervezeti jog: a magatartást előíró vagy kikényszerítő̋ szervezetekre vonatkozó szabályok
3) eljárási jog: a magatartás kikényszerítésének módját és a közigazgatás működési rendjét meghatározó
szabályok
Az anyagi szabályok csoportosítása:

Alanyi kör jogalany közig.szerv
Jogi hatás jogosít kötelez jogosít kötelez
cselekvés cselekvés / szankció
Magatartás tartózkodás tartózkodás / tiltás cselekvés
cselekvés abbahagyás cselekvés abbahagyás
Közig. I.
Közigazgatás alkotmányos keretei, jog és közigazgatás Közig III
Közigazgatás működése (funkciók, tevékenység, aktus, jogviszony) Anyagi jog, szakigazgatások joga
Közigazgatás szervezete (állig., önkormányzatok, atipikus szervezetek, közszolgálat) (gyakorlati közigazgatás)
Közig II. Eljárási jog
2. SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A KÖZIGAZGATÁSI STRUKTÚRA KAPCSOLATA.

Magyary-féle felosztás:
A közigazgatás nem saját magáért áll fenn, hanem a közszükségletek kielégítéséért => ha megszűnik a közszükséglet, az
adott közigazgatásnak is követnie kell, ha ez nem történik meg, akkor „a bürokrácia túlburjánzik”.
A közigazgatás a közfeladatokhoz igazodik, ennek befolyásoló tényezői:
terület => statikus dolog: földrajz, éghajlat, vízrajz, domborzat, talaj
népesség => területi eloszlás, összetétel, település, korfa
gazdaság => globális, makro, mikro
A közigazgatás működésének feltételei:
1) szervezet
2) személyzet (jól képzett, élethivatásszerűség)
3) dologi források (pénzforrások, infrastruktúra)
4) általános működés és jogrendszer (~joguralom, átlátható, jól szabályozott környezet, ami alkalmazható)
A közigazgatás egy szervekből álló szervrendszer.
Szűkebb értelemben: csak a tulajdonképpeni közigazgatási szerveket foglalja magában
Tágabb értelemben: minden olyan szervet vagy más jogalanyt is, aki/amely a közigazgatási feladatok megvalósításában, a
hatáskörök gyakorlásában részt vesz és a közigazgatás valamely szervéhez szervezeti kapcsolat fűzi.
Normativitás: a közigazgatási szervek létrehozása jogszabállyal történik. A közigazgatás egyik ágát képező
államigazgatási szervekre is igaz ez.
Legitimáció: önlegitimáció (Önkormányzat, Ogy: közvetlen választás), származtatott (más hatalmi ág)
Létrehozás: Ogy.
Működés: Közhatalmat gyakorol, Saját tevékenységén kívülre hat, Igazgatási tevékenységet végez.
Elkülönült (alapítótól) szervezet.
Közigazgatási szervezet
Centralizált Decentralizált Para adminisztráció:
Koncentrált Dekoncentrált Területileg Funkcionálisan
(Önkormányzatok) (Köztestületek) közüzem
Horizontálisan Vertikálisan Alkotmányos meghat. Önállóság, Autonómia közintézmény
feladat szervezet közalapítvány
Központi állig. szervek (köztestület)
+ egyéb atipikus
Területi állig. szervek + egyéb közig. feladatot
ellátó magánjogi jogalanyok
(gt, civil, egyház)
Dekoncentráció: ha a közig feladatellátás és hatalomgyakorlás oly módon kerül megosztásra, hogy a központi igazgatást
végző szerv hierarchikus igazgatási jogköre érvényesül az alsóbb szintű vagy alárendelt szerv felett. Lényege az
utasítási jogban, illetve az annak való engedelmességi kötelességben rejlik. A dekoncentrált szerv alapvetően a központi
akarat végrehajtója azon a területi vagy közigazgatási szinten, amelyen megszervezték.
Decentralizáció: amikor a közigazgatási feladatoknak és a hatalomnak olyan megosztása történik, melynek
eredményeként azokat jogi személyekre telepítik és ezek a jogi személyek a központi igazgatás szervével szemben
törvény által védett önállósággal bírnak. Önkormányzat: alkotmányos meghatározottság. Köztestületek: önállóság,
autonómia, személyegyesülés, központi költségvetésből gazdálkodik, nincs alkotmányos meghatározottság.
Az igazgatás sokrétűbbé válásával folyamatosan válik ki az általános igazgatásból a szakigazgatás. A feladatok

differenciálódása a szervezeti formák átalakulását vonja maga után. A szakigazgatást részben az általános igazgatás
vitelére hivatott szerveken, részben pedig új hivatalokon (dekoncentrált) keresztül látják el.
A különös részt másként a szakigazgatási szervek jogának nevezik.
Szakigazgatási szervek rendszere (dekoncentráció):
Horizontális (feladat), Vertikális (szervezet).
Kormányzati feladat, államigazgatás
Tárca, minisztérium (jogalkotás, szervezés, ellenőrzés, működtetés, hatósági feladatok)
Szakigazgatási szerv (országos): egyes szakterületeken külön szerv jön létre,
Regionális/megyei/atipikus: ezek középszintű szakigazgatási szervek, ez a szint opcionális,
az adott terület struktúrája dönti el.
Térségi: helyi/kistérség/járás
Területi tagozódás csak akkor van, ha igényli a közfeladat.
Államigazgatási szervek rendszere:
Területi szint/Hatáskör Általános hatáskör Különös (ágazati) hatáskör
Központi Kormány kormánybizottságok
minisztériumok
tárca nélküli miniszterek
kormánybiztosok
kormányhivatalok
központi hivatalok
rendvédelmi szervek
autonóm államigazgatási szervek
önálló szabályozó szervek
Területi Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok dekoncentrált szervek
Mikroregionális járási hivatalok/2013-ig kistérségi központi dekoncentrált szervek
jegyzők
Települési jegyzők
3. DEKONCENTRÁCIÓ. A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA

Dekoncentráció: ha a közig feladatellátás és hatalomgyakorlás oly módon kerül megosztásra, hogy a központi igazgatást
végző szerv hierarchikus igazgatási jogköre érvényesül az alsóbb szintű vagy alárendelt szerv felett. Lényege az
utasítási jogban, illetve az annak való engedelmességi kötelességben rejlik. A dekoncentrált szerv alapvetően a központi
akarat végrehajtója azon a területi vagy közigazgatási szinten, amelyen megszervezték.
Dekoncentrált szervek reformja (integráció – szakigszervek bekerültek a Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok alá, osztott
irányítás – minisztérium/kormányhivatalok)
A fővárosi, megyei kormányhivatalok
Jogelődök: köztársasági megbízottak – regionális illetékességgel. Feladtuk: önkormányzatok törvényességi ellenőrzése,
központi államigazgatási feladatok (I. fokú hatósági jogkör, fellebbezések elbírálása), saját hivatala és más állami
szervek tevékenységének összehangolása. 1994. decemberig.
Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok – a kormány területi államigazgatási szervei.
2006. (regionális) Közigazgatási hivatalok (rendeletben kijelölve, nem csak a név változott, hanem az illetékességi
terület is megyéről régióra) AB megsemmisítette. 2008. A kormány újra létre hozta, AB újra megsemmisítette.
2009. január 1-jétől – regionális államigazgatási hivatalok – NEM kaptak felhatalmazást az önkormányzatok
törvényességi ellenőrzésére.
2010. szeptember 1-jétől az OGY. visszaállította a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok jogállami működését.
2011. január 1-jétől kezdték meg működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervei.
Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Az általános hatáskör azt
jelenti, hogy a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok részeként működő szakigazgatási szervek jogszabály alapján
bármilyen államigazgatási ügyben eljárhatnak.
A hivatalt kormánymegbízott vezeti, akit a közigazgatásért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és
ment fel. A kormánymegbízott megbízatása a kormány megbízatásához kötött. A kormányhivatal hivatalszervezetét
főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén. A főigazgató munkáját
általános helyettesként az igazgató segíti. A kormányhivatal közvetlenül a kormánymegbízott vezetése alatt álló
szervezeti egységekből, a törzshivatalból és az ágazati szakigazgatási szervekből áll. A törzshivatal és a szakigazgatási
szervek szervezetileg főosztályokra és osztályokra tagolódnak.
A kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt álló ágazati szakigazgatási szervek (szakigazgatási szervek):
 Szociális és Gyámhivatal  Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi
 Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Igazgatóság
 Igazságügyi Szolgálat  Földhivatal
 Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság  Munkaügyi Központ
 Erdészeti Igazgatóság  Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv
 Földművelésügyi Igazgatóság  Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
 Közlekedési Felügyelőség
I. A kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően - összehangolja és elősegíti a
kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek
keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a
helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a kistérségi fejlesztési
tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács
működésének törvényességi felügyeletét is.
II. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket.
Ellenőrzési és véleményezési jogkörbe tartozó szervek: pl.: MÁK megyei ig. (előreláthatólag 2015. január 1-
jétől ezek is beintegrálódnak a megyei kormányhivatalok alá!!!)
III. A kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni
védekezés, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési
tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási
kollégiumnak a létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, és az
elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. A
koordinációs jogkörbe tartozó szervek: megyei rendőr-főkapitányságok, bv. intézetek, megyei
katasztrófavédelem.
/Államreform Bizottság: állami humántőke, szolgáltatások, ügyintézés reformja,
Területi közigazgatás átalakításának folytatása: szakig.szervek működési és szervezeti kereteinek hatékonyabbá tétele.
Kormányhivatalon kívüli területi államigazgatási szervek kormányhivatalba történő integrálása./
A járási hivatalok a megyei kormányhivatal, a kerületi hivatalok pedig a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként
jönnek létre, székhelyük a járás székhelyeként kijelölt városban (kerületben) van. A járási hivatal funkcionális
értelemben koncentrált, általános hatáskörű államigazgatási szerv; a jegyzőhöz ezt követően az általános hatáskörű
dekoncentrált államigazgatási jelleg áll legközelebb, míg változatlanul működnek különös hatáskörű dekoncentrált
szervek is.
A járási hivatalvezető által vezetett járási hivatal (2013. január 1-jétől) az egységes költségvetési szervként működő
kormányhivatal kirendeltsége, amely önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A járási hivatal szervezeti felépítése
követi a megyei kormányhivatal struktúráját: a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett törzshivatalból és járási
szakigazgatási szervekből áll.
Minden járásban újonnan kialakítandó szakigazgatási szervként járási gyámhivatal működik, melynek illetékessége
megegyezik a járási hivatal illetékességével. A további – nem minden járásban kialakítandó – szakigazgatási szervek
illetékessége eltérhet a járási hivatal illetékességétől, melyek a következők:
 járási építésügyi (és örökségvédelmi) hivatal
 járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve,
 járási földhivatal,
 járási hivatal munkaügyi kirendeltsége,
 járási népegészségügyi intézet.
A járási hivatalok hatósági és hivatali feladatainak döntő többségét a járási székhelyeken működő hivatal látja el. A járási
törzshivatal szervezeti egységei:
 az okmányirodai osztály,
 a hatósági osztály és
 a működést támogató osztály.
Azokon a településeken, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma, a járás székhelyétől való távolság indokolja, ott
járási kirendeltség működik. A járási hivatal kirendeltsége alatt olyan szervezeti egységet kell érteni, ahol az ügyfelek
minden munkanapon közvetlenül elérik a járási hivatal kormánytisztviselőit.
Azokon a kisebb településeken, ahol nem működik kirendeltség, heti egy-két alkalommal a települési ügysegéd tart
ügyfélfogadást az önkormányzat által biztosított helyiségben.
4. AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS
Államigazgatási szervek rendszere:
Területi szint/Hatáskör Általános hatáskör Különös (ágazati) hatáskör
Központi Kormány kormánybizottságok
minisztériumok
tárca nélküli miniszterek
kormánybiztosok
kormányhivatalok
központi hivatalok
rendvédelmi szervek
autonóm államigazgatási szervek
önálló szabályozó szervek
Területi Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok dekoncentrált szervek
Mikroregionális járási hivatalok/2013-ig kistérségi központi dekoncentrált szervek
jegyzők
Települési jegyzők
 Általános hatáskörű szerv:

Központi - Kormány; Területi - Kormányhivatalok; Helyi - Járási hivatalok, jegyzők
 Különös (ágazati) hatáskörű szerv
Központi: kormánybizottságok, minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, kormánybiztosok, kormányhivatalok,
központi hivatalok, rendvédelmi szervek, autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályozó szervek; Területi és helyi
szinten: dekoncentrált szervek
Az Alaptörvény F) cikke szerint Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Ez
tehát az egyetlen alkotmányos, de legalábbis alkotmányos megalapozottságú területi szerveződés. Az önkormányzati
igazgatás szervezetrendszere az alkotmányos területszervezési renden alapul, mivel az Alaptörvény 34 cikke arra utal,
hogy a helyi önkormányzás a településeket, ill. a megyéket illeti meg.
A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a megyei és fővárosi kormányhivatal az Alaptörvény 17.
cikk 3. bek által megerősített rendszerben. Mindenekelőtt újszerűen kétszintű a kormányhivatalok vezetése. Általános
politikai vezetője a kormánymegbízott, a kormányhivatal hivatali szervezetének szakmai vezetője a főigazgató. A
korábbi, lényegében egységes közigazgatási hivatallal szemben a területi kormányhivatal szervezete összetett, része
egyrészt a kormánymegbízott által vezetett törzshivatal (ez gyakorolja kifejezetten a kormánymegbízottra telepített
hatásköröket, így a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét), részei továbbá a kormányhivatalba integrált
(koncentrált) ágazati szakigazgatási szervek, amelyeket a Kormány rendeletben határoz meg. 2013. 01. 01-től a szervezet
részét képezik a korábban jegyzőkre bízott államigazgatási feladatok egy részét átvevő járási (a fővárosban: kerületi)
hivatalok is. A kormányhivatal illetékességi területén működő államigazgatási szervek fölött a NAV kivételével a
területi kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkört gyakorol.
Ilyenek például:
 Nemzeti Park Igazgatóságok (10 db)
 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (12 db)
 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek – Zöldhatóság (10 db)
 MÁK Megyei Igazgatóságai
 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megyei Kirendeltségei
 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Megyei Irodái
 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Megyei Kirendeltségei
 Nemzeti Környezetügyi Intézet Kirendeltségei (12 db)
 Klébersberg Intézményfenntartó Központ Megyei Tankerületei
5. A KÖZIGAZGATÁSI JOG TERÜLETEI

A közigazgatási jog definíciója: A közigazgatási jog azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek az alkotmányjogi
szabályozás keretei között a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat, vagyis a társadalom tagjai és szervezeti
magatartásának befolyásolására állami közhatalom (impérium) birtokában nagyrészt jogalkalmazás (jogérvényesítés)
útján végzett szervezést, döntés előkészítést, döntést és végrehajtást szabályozzák, és amelyek érvényesítésében (és
nemritkán megalkotásában is) a közigazgatási szerveknek szerepe van.
A közigazgatási normák szabályozzák a
o közigazgatási szervezetrendszert,
o az általa követendő eljárást,
o és az alkalmazandó magatartási szabályokat.
A közigazgatási jog három szabályozási területe:
 anyagi jog: a jogalanyok magatartásának befolyásolására vonatkozó szabályok
 szervezeti jog: a magatartást előíró vagy kikényszerítő szervezetekre vonatkozó szabályok
 eljárási jog: a magatartás kikényszerítésének módját és a közigazgatás működési rendjét meghatározó
szabályok.
A közigazgatási joghoz, mint jogághoz a közigazgatási anyagi, a közigazgatási alaki (eljárási) és a közigazgatási
szervezeti jogszabályok tartoznak. Ez a 3 szabályozási terület nem válik el egymástól a jogszabályi szinten. Épp ez a
közig sajátossága, az hogy egyes jogszabályok tartalmaznak, anyagi és eljárási esetleg szervezeti szabályokat is.
A közigazgatási alaki jogot úgy értelmeztük, mint a jogalanyok magatartása kikényszerítésének módját és a
közigazgatás működési rendjét maghatározó szabályokat. Az alaki jog célja az anyagi jog érvényesítése, ez pedig a
közigazgatási jogi jogviszonyok útján történik. A jogviszonyok alanyai könnyen tipizálhatóak: fő típusai az ügyfelek
(term. és jogi személyek) és a közigazgatási szervek. Az alaki jog a jogalanyoknak azokat a jogait és kötelezettségeit
szabályozza, amelyek az anyagi jog érvényre jutása céljából jelentőséggel bírnak.
Tárgyuk szerint a közigazgatási alaki jog szabályai közé tartoznak a következők:
1. Legfontosabbak az eljárási szabályok, más néven a külső alaki szabályok. Alanyai nem kizárólag a közigazgatási
szervek, hanem az anyagi jog másik alanyát képző jogalanyok is, a természetes személyek és a társadalom
szervezetei. Ezek a szabályok határozzák meg egyfelől a jogalanyok (ügyfelek), másfelől a közigazgatási szervek
kapcsolatát, a kapcsolatuk során érvényesítendő jogaikat és kötelezettségeiket. Ket. Szabs. Art.
2. A belső eljárási szabályok a közigazgatás szervezetei közötti, illetve a szervezeten belüli működési szabályokat
tartalmazzák, amelyek jellemzően a hierarchikus igazgatási (irányító-ellenőrző), kivételesen a mellérendelt
szervezetek közötti tevékenységre vonatkoznak. Ezen belül foglalnak helyet a közjogi szervezetszabályozó
eszközök (határozatok és utasítások).
3. Az ügyviteli szabályok szintén nem jogszabályok, csupán alacsonyabb szintű normák.
4. Sajátos csoportba tartoznak az ügyrendi szabályok, amelyek nem minden közigazgatási szerv, hanem csak a
testületi döntéshozatalt rendezik: a testületi ülések összehívásának rendjét, a döntéshozatal előkészítését, a
szavazást (Kormány és önkormányzat döntéshozatalánál).
A közigazgatási szervezeti jog: az egyes közigazgatási szervek létrehozatalát, belső felépítését (szervezeti
egységeit), vezetési struktúráját és a szervezeten belüli munkamegosztást szabályozza. A jogirodalom megkülönbözteti az
anyagi és alaki szabályoktól, mégis az alakihoz sorolja. Célszerű mégis elkülönítetten kezelni, mert amíg az alaki jog
dinamikus, a szervezeti jog pedig inkább statikus, mert a közigazgatás szervezetét, mint (kvázi) állandó struktúrát
határozza meg.  A szervezeti szabályok szorosan kapcsolódnak a hatásköri és a feladatkijelölő normákhoz, a
szervezetet ugyanis nem önmagáért hozzák létre, hanem valamilyen feladat ellátására, amely feladat ellátásához hatáskört
is kell biztosítani számára.
6. AZ ANYAGI JOGI SZABÁLYOK CSOPORTOSÍTÁSA

A közigazgatási anyagi jog a társadalom tagjainak és szervezeteinek magatartására vonatkozó, vagyis a magatartást
befolyásoló, valamint a befolyásolásra vonatkozó konkrét felhatalmazást (hatáskör) tartalmazó szabályokat foglalja
magában. Két elkülöníthető alanyi körre vonatkozik: a jogalanyokra és a közigazgatási szervekre.
A szabályok csoportosíthatóak egyfelől a befolyásolt magatartás, másrészt a célzott jogi hatás alapján is. A befolyásolt
magatartás szerint a közigazgatási anyagi jogi szabály tevésre vagy nem tevésre irányul, a nem tevésre vonatkozó
szabály pedig szólhat a tevéstől való tartózkodásról vagy a tevés abbahagyásáról. A jogi hatás szempontjából lehet
jogosító vagy kötelező szabály. Jellemzően lehetővé teszik a hatóság számára, hogy bizonyos jogviszonyokba
beleavatkozzanak, ezek a hatásköri szabályok. Vannak feladatkijelölő szabályok, amelyek az előbbiek konkrét
formáját határozzák meg. A közigazgatási szervekre vonatkozó anyagi jogi szabályok esetén nem jellemző a
cselekvéstől való tartózkodást, illetve a cselekvés abbahagyását előíró szabályok. A cselekvéstől való tartózkodásra,
illetve a cselekvés abbahagyására vonatkozó kötelezés logikailag tiltásként jelenik meg, nevezetesen a cselekvés vagy a
cselekvés folytatásának tiltásaként. A közigazgatási anyagi jog jellemző szabályai a fentiek szerint a jogosító, a kötelező
és a tiltó szabályok.
A közigazgatási anyagi jog jellemző szabályai:
1) címzettje: a jogalany:
a) Jogalany JogosítóAlanyi jogot megállapító
b) Jogalany Kötelező Kötelezettséget megállapító vagy Szankcionáló
c) Jogalanytiltó Tevéstől vagy folytatástól tiltó.
2) címzettje: a közigazgatási szerv:
a) Közigazgatási szerv Jogosító Hatáskört megállapító
b) Közigazgatási szerv Kötelező Feladatkijelölő
A közigazgatási anyagi jogi szabályai nagy jelentőséggel bírnak, hiszen tartalmazzák a jogalanyok kívánt, pontosabban
az állami impérium birtokában előírt magatartását. Ezek hordozzák a közfeladat mögött rejlő társadalmi értéket. Az
eljárási szabályok kivételével a közigazgatás törvényességét az anyagi jogi szabályok biztosítják.
Az anyagi szabályok csoportosítása:

Alanyi kör jogalany közig.szerv
Jogi hatás jogosít kötelez jogosít - hatáskör kötelez - feladat
cselekvés cselekvés / szankció
Magatartás tartózkodás tartózkodás / tiltás cselekvés
cselekvés abbahagyás cselekvés abbahagyás
A közigazgatás törvényességét az anyagi jogi szabályok biztosítják. A közigazgatási jog különös része kiegészíti,
részletezi és teljesebbé teszi azt a közigazgatási joganyagot, amely általánosságban szabályozza a közigazgatás szervezeti-
és intézményrendszerét. A különös rész ágazatspecifikus szabályokat tartalmaz, amelyek lehetnek anyagiak, alakiak és
szervezeti normák egyaránt.
7. A GAZDASÁGI IGAZGATÁS JELLEMZŐI, ÁGAZATAI

Szakigazgatások rendszere:
4 terület:
I. gazdasági élet igazgatása,
II. humán igazgatás,
III. közrend, közbiztonság védelme, rendészet,
IV. környezet védelme.
+ statisztikai adatgyűjtés és adatnyilvántartás.
Alaptörvény: gazdaság = nemzetgazdaság. Gazdasági ágazatok: agrár, ipar, szolgáltatási szektor.
Nemzetgazdaság: valamely ország anyagi, emberi, természeti erőforrásainak, javainak, szolgáltatásainak és azok
kapcsolatainak rendszere.
A gazdasági igazgatás tárgykörei:
 versenyfelügyelet, fogyasztóvédelem (piacgazdaság)
 nyersanyag kitermelés, feldolgozás, késztermék előállítás (ipar)
 szolgáltatások, kereskedelem, közlekedés (3. szektor)
 területfejlesztés, építési jog, környezetvédelem, vízjog, agrárjog (az ember/társadalom természetes/épített
környezete)
A XX. szd-ra erősödött az állami szerepvállalás a gazdasági életben, mert felismerték, hogy bizonyos helyzetben ez
szükséges (elismerni valamit, korlátozni valamit, elősegíteni valamit).
A gazdaságban a közigazgatás szerepei (mit keres a gazdasági életben a közigazgatás?):
 szabályoz (jogszabályok, szervezet szabályozó eszközök, szabványok),
 felügyel (kontroll, ellenőrzés),
 infrastruktúra szabályozása, kiépítése,
 nyilvántartás (feltételrendszer kialakítása, hogy a gazdálkodás ilyen struktúrában történhet)
 közérdek biztosítása (a piacban profitorientáltság van, az állam ezt nem teheti meg, ezért van pl. a
fogyasztóvédelem, ami része a közigazgatásnak)
 a költségvetésben az állami vagyon helyes felhasználásának ellenőrzése (adatközlés, ellenőrzés, felügyelet, pl.
mikor a Nemzeti Vagyonkezelőnek bizonyos visszterhes szerződéseknél ellenjegyzési jogköre van, stb.)
A gazdasági versenyjog alapelvei:
 tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni
 tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni,
 tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny
megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki
 tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, vételi vagy eladási árakat megállapítani.
8. IPARIGAZGATÁS: BÁNYÁSZAT (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK, FELADATOK)

IPAR igazgatás: amivel az iparban foglalkozik az állam:
a.) nyersanyag – bányászat
b.) feldolgozás – energetika, feldolgozó ip. szabályozás
c.) késztermék – kereskedelem, forgalomba hozatal (kereskedelem igazgatás)
Az állam nem főszereplő, hanem kisegítő: szabályozási környezet (jogi környezet) megalkotása.
Ok: környezeti kontroll (fék), munkavédelem (egészséghez való jog), minőségbiztosítás. Biztonság!!!
Szervezetrendszer:
 Kormány - stratégia
 Miniszter (miniszterelnökség, gazd.miniszter, fejlesztési miniszter) – stratégia, ágazati irányítás, szervi irányítás
 Központi és területi hatóságok (háttér szervek), Kormányhivatalok, Központi Hivatalok
A területi szervek mindig igazodnak a földrajzi adottságokhoz.
Iparigazgatás
Általános Különös
 Általános ipari tevékenység Bányászat
 Kereskedelem igazgatás Energetika
I. fok: jegyző (+ szakhatóságok) Villamos energia
II. fok: Fővárosi/megyei kormányhivatal Gázenergia
Telepengedélyezés: Atomenergia
o Bejelentés köteles tevékenység
o Engedély köteles tevékenység
Működési engedélyezés (Kereskedelem igazgatás)
Energetika:
Nemzeti Energiastratégia 2012 – 2030 - hosszú távú tervezés
Elérendő célok (indikátorok):
 Energiatakarékosság (hatékonyabb felhasználás) Helyzetértékelés:
 CO2 kibocsátás csökkentése, megújuló  Energetikai kitettség
energiaforrások  EU-s kötelezettségek
 Erőmű korszerűsítés, atomenergia hasznosítás
 Távfűtés korszerűsítése Állam szerepe:
 Közlekedés energia-hatékonyság növelése  Tulajdonosi jogok
 Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság  Jogi szabályozás
 Energetikai célú hulladékhasznosítás  Közigazgatási szervrendszer
BÁNYÁSZAT:
1993. évi XLVIII tv.
A törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a
szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a
szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus
energiavagyon gazdálkodásával összhangban.
A hatályos törvény szabályozási alapként az állam bányászati jogát fogadta el és az azon alapuló bányászati tevékenységet
olyan állami monopol tevékenységnek minősíti, amelynek időleges gyakorlása koncessziós szerződéssel másnak
átengedhető. A törvény alapelvként fogadta el azt a felismerést, hogy a vállalkozási alapokra helyezett bányászati
tevékenységet csak az emberi élet-, az egészség-, a környezet-, a termőföld és a tulajdon védelméhez, valamint a
természeti erőforrások megóvásához és hasznosításához fűződő társadalmi érdekekkel összhangban, azok érvényre
juttatásával szabad gyakorolni.
Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A
bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a
hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén
lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási
működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó törvényben meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének
megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.
A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá a földgáz kivételével a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása
kizárólagos állami tevékenység.
FOGALMAK:
Ásványvagyon. az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint
bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg.
Bányászat (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során
keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:
a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a szénhidrogén-bányászatban
elsődleges feldolgozása,
b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése,
c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,
d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
e) a szénhidrogén, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek
kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása,
f) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá
g) az a)-f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése.
Bányavállalkozó: a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel
nem rendelkező társaság (a továbbiakban együtt: személy).
Elsődleges feldolgozás: az előkészítést közvetlenül követően a bányavállalkozó által végzett az a tevékenység, amellyel
az előkészített ásványi nyersanyagot továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra alkalmassá teszi (propán-bután
kinyerés, gazolin feldolgozás; brikettgyártás stb.).
Feltárás: az ásványi nyersanyag kitermelésének megkezdésére irányuló bányászati tevékenység.
 a mélyműveléses bányászatban a bányanyitás (főfeltárás), a mezőfeltárás és a fejtéselőkészítés,
 a külfejtéses bányászatban a meddőréteg eltávolítása (letakarás) és a nyitóárok kialakítása,
 a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mező fejlesztése és
próbatermelés, illetve a kutatás és feltárás alatti termelés.
Lelőhely: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás).
Meddőhányó: az ásványi nyersanyag kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt és attól leválasztott szilárd
meddőanyagok felhalmozott tömege.
Ásványi anyagok: a földkéregben előforduló, természetes eredetű, szilárd, folyékony vagy gáznemű, szerves vagy
szervetlen vegyületek, valamint kémiai elemek (együttesen: ásványok), illetve ezek térben összefüggő testet alkotó,
azonos genetikájú társulásai (kőzetek).
INTÉZMÉNYEK:
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Az MBFH önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi, közhatalmi
költségvetési szerv (Központi Hivatal), amelynek irányítását a bányászati ügyekért felelős miniszter látja el. Az MBFH
illetékessége Magyarország területére terjed ki. Az MBFH területi szerveinek, a bányakapitányságoknak székhelyét és
illetékességi területét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló kormányrendelet állapítja meg.
Bányakapitányságok: atipikus területi elhelyezkedésű dekoncentrált szervek: Bp., Miskolc, Szolnok, Veszprém, Pécs.
Igazodnak a bányák elhelyezkedéséhez, a központi hivatal területi szervei. Önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
A bányakapitányság szervezetén belül a területi és a szakmai feladatok szerinti munkamegosztás alapján
a bányakapitányság szervezeti egységei gyakorolják az MBFH elsőfokú, a bányakapitányság által ellátott hatósági
hatásköreit és látják el a szervezetre háruló egyéb, nem hatósági feladatokat.
FELADATOK:
MBFH és Bányakapitányságok együtt bányafelügyelet.
 bányászati (mélységi, külszíni, meddőhányók, rekultiváció),
 építésügyi,
 gázforgalmazási,
 nyomástartó berendezések telepítési és
 a robbanóanyagokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezése.
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon
az MBFH jár el. Az MBFH elsőfokú eljárásaiban másodfokon a Hivatal elnöke jár el.
Engedélyezés: kutatás, feltárás, kitermelés, meddőhányó hasznosítása
Hatósági nyilvántartások vezetése (bányatelkek – kitermelés helyei)
Bányajáradék: a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés (bányajáradék) illeti
meg. Progresszív!
Tulajdonkorlátozások az iparigazgatásban:
 Szolgalmi jog
 Előmunkálati jog
 Vezetékjog
 Használati jog INY-ban feltüntetésre kerülnek
 Korlátozások (tűrés, tartózkodás)
 Tilalmak
+ Kisajátítás (közérdekből, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítással!!!
9. IPARIGAZGATÁS: VILLAMOSENERGIA (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK,

FELADATOK)
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról
A törvény célja
 a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása,
 az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése,
 a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-
ellátása,
 a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő
integrációja,
 az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés,
 és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő
szabályozás
FOGALMAK:
Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles
magánvezetéken keresztül vételező személy; aki a villamosenergiát saját célra vesz (lehet ipari, közületi, lakossági, amely
utóbbira speciális szabályok vonatkoznak, míg a nagy fogyasztókra szól általában a nagy törvény);
Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt
lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos
energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat
jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely
Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható,
átlátható ár ellenében igénybe vehető;
Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy
valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt
Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási
Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely
Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható,
átlátható ár ellenében igénybe vehető;
Termelő: aki villamos energiát termel;
Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának
biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű,
nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az
ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű
továbbítása érdekében szükséges; tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a
továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
INTÉZMÉNYEK:
Hatóság: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - önálló szabályozó szerv
A Hivatal működése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a
fogyasztók védelmét szolgálja. Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós
előírásoknak is. A MEKH az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó
szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
FELADATOK:
A Hivatal felügyelettel kapcsolatos feladatai körében:
1. kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az engedélyeket,
2. jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat,
3. jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot,
4. ellenőrzi meghatározott kötelezettségek betartását,
5. javaslatot tesz a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra,
6. rendeletben határozza meg a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes díjak
alkalmazásának feltételeit,
7. előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,
8. javaslatot tesz az elosztó és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és
díjaira, az ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése
esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira,
Engedélyezés, ellenőrzés, fogyasztóvédelem, árszabályozás.
Tulajdonkorlátozás – vezetékjogok (ld. 8. tétel)
0 10. IPARIGAZGATÁS: GÁZENERGIA (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK, FELADATOK)

2008. évi XL. törvény A törvény célja
a) a földgázigények és a számításba vehető földgázforrások összhangjának megteremtése, a felhasználók
biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátásának biztosítása,
b) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakításán keresztül,
c) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az ésszerű energiatakarékosság és a legkisebb
költség elvének érvényesítése,
d) az együttműködő földgázrendszerhez objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő
hozzáférés biztosítása,
e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,
f) a földgáz versenypiacra új szereplőként belépők - beleértve a hazai termelésű földgázforrásokat is - hatékony
piaci megjelenésének elősegítése,
g) a vezetékes gázellátásra vonatkozó európai közösségi jog átültetése és végrehajtása a magyar
földgázpiacnak az Európai Unió egységesülő földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,
h) új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és földgáztároló kapacitások létesítésének, fejlesztésének elősegítése,
az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása, a hazai földgázforrások
hasznosításának elősegítése,
i) a földgázrendszer kapacitásainak kiegyensúlyozott és átlátható működtetési, felosztási, szolgáltatási, valamint
fenntarthatósági szabályainak meghatározása.
FOGALMAK:
Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy
biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.
Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó.
Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol
Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy
valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt
Egyetemes szolgáltatás: a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban
meghatározott szolgáltatások értékesítése.
Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a
gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van
INTÉZMÉNYEK:
Hatóság: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - önálló szabályozó szerv
A Hivatal működése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a
fogyasztók védelmét szolgálja. Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós
előírásoknak is. A MEKH az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó
szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
FELADATOK:
A Hivatal felügyelettel kapcsolatos feladatai körében:
a) kiadja, módosítja, vagy visszavonja az engedélyeket, előzetesen hozzájárul a célvezetékek létesítéséhez,
b) jóváhagyja az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot, az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat,
c) ellenőrzi meghatározott kötelezettségek betartását,
d) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági
ellenőrzést végez,
e) rendeletében meghatározza a rendszerhasználati és a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait , a
csatlakozási díjak elemeit, a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,
f) javaslatot tesz a rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
körére és díjaira, az ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó
szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira,
g) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira, az
egyetemes szolgáltatás keretében értékesített mennyiségekre, a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására
vonatkozó előírások teljesülését,
h) rendszerfelügyeleti tevékenységet lát el,
i) a folyamatos és biztonságos földgázellátás fenntartása érdekében folyamatosan ellenőrzi a földgázvezetékek és a
földgáztárolók kapacitását, a földgázkereskedő rendelkezésre álló gázforrásait, a tárolt földgáz mennyiségeket, és a
szállítóvezeték egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközeit, gázforrásait,
Engedélyezés, ellenőrzés, fogyasztóvédelem, árszabályozás + tárolás.
Tulajdonkorlátozás – vezetékjogok (ld. 8. tétel)
0 11. IPARIGAZGATÁS: ATOMENERGIA (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK,

FELADATOK)
1996. évi CXVI. törvény
Az Országgyűlés
tekintettel arra, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos
kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását, figyelembe véve azonban, hogy rendeltetéstől
eltérő alkalmazása károsíthatja az ember és az élővilág egészségét, illetve a természeti környezetet, annak érdekében,
hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag
elfogadott kockázata, és a biztonsági követelmények betartását a nemzetközi előírásokkal is összhangban álló hazai
szabályozás biztosítsa, a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelméről, valamint az
atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezekkel összefüggő engedélyezési eljárásról, e téren a hatóságok és az
atomenergiát alkalmazók alapvető feladatairól, kötelezettségeiről a következő törvényt alkotja:
A törvény preambuluma egyfelől rögzíti az atomenergia alkalmazásának jelentőségét az emberiség életfeltételeinek

javítása érdekében, ugyanakkor felhívja a figyelmet az alkalmazás kockázatára is. Az atomenergia alkalmazásának
kockázata nem lehet nagyobb, mint más, a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítésére szolgáló tevékenységek
kockázata.
Radioaktív anyagok és az ionizáló sugárzások felhasználása. Nem csak az előállítás (Paks), de felhasználás (kórház,
stb.) is szabályozott (mindig békés célú felhasználásról beszélünk, nagy nemzetközi figyelem övezi). Az atomenergia
fegyverként való felhasználása, vagy helytelen alkalmazása súlyos veszélyekkel járhat, ezért van szükség szabályozásra.
A törvény hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, valamint a természetes és mesterséges eredetű ionizáló
sugárzás elleni védelemre terjed ki. Ami az emberi életre és egészségre nem veszélyes, nem tartozik e tv hatálya alá.
Magyarország az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében vállalt
együttműködéssel is elősegíti. (EURATOM, nemzetközi egyezmények). Atomenergiát csak oly módon szabad
alkalmazni, hogy az ne károsítsa a társadalmilag elfogadható - más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen
vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet
és az anyagi javakat. Az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége
van. A nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló engedélyese minden rendkívüli eseményről köteles tájékoztatni
a lakosságot.
FOGALMAK:
atomenergia: radioaktív ionizáló sugarak
atomenergia alkalmazása: radioaktív anyaggal, illetőleg nukleáris anyaggal kapcsolatos tevékenység; ezt létrehozó
vagy ilyen szolgáltatást alkalmazó létesítményekkel v berendezésekkel összefüggő tevékenység
atomreaktor: olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására alkalmas;
radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők
alapján nem kezelhető közönséges hulladékként
rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív (nukleáris)
anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül
befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett
kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti
nukleáris baleset: minden olyan rendkívüli esemény, amely atomkárt okoz;
engedélyes: az atomenergia alkalmazói közül, aki hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat.
INTÉZMÉNYEK:
Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata. A törvényben foglalt
kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az OAH, valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik.
OGY (létesítés, bővítés): az új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű
további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés
előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.
Kormány (végrehajt, stratégia előkészítése): meglévő nukleáris létesítmény tulajdonjogának megszerzéséhez és a
használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a Kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.
Hatóság: Országos Atomenergia Hivatal
A Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező országos hatáskörű központi
közigazgatási szerv, Kormányhivatal.
FELADATOK:
OAH hatáskörébe tartozik
 a nukleáris létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, , átalakításához,
üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés
 nukleáris létesítmények biztonsági ellenőrzése,
 nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése, ellenőrzése
OAH látja el:
 nukleáris anyagok központi nyilvántartását és ellenőrzését
 radioaktív anyagok és készítmények központi nyilvántartását és engedélyezését
 radioaktív anyagok szállításának engedélyezését
 radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyását és ellenőrzését
 kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása
 atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés feladatait
Engedélyezés, felügyelet és ellenőrzés, nukleáris és radioaktív anyagok nyilvántartása.
0 12. A TERÜLETFEJLESZTÉS FOGALMA, FELADATA, SZERVEZETE ÉS
INTÉZMÉNYRENDSZERE
1957 (RSZ) Alapelvek
 Szubszidiaritás / decentralizáció
1972 párizsi csúcs  Partnerség (kölcsönös együttműködés)
Szerkezeti (strukturális különbségek)  Programozás (előre kiszámítható struktúra
mentén használhatóak fel a pénzek)
1975 strukturális alapok  Koncentráció / addicionalitás
ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap, (elmaradott területek felzárkóztatása,
ESZA Európai Szociális Alap, járulékos: kiegészíti a hazai forrásokat)
EMOG Európai Mezőgazdasági Orientációs és Célkitűzések:
Garancia Alap  Konvergencia (75%, 90%)
 Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
1987 EEO
 Európai területi együttműködés (határokon át)
 Regionális politika nevesítése Források:
 NUTS működésben  Strukturális Alapok
 6 célkitűzés, kgvt 1/3-a o ERFA (legnagyobb: 45%, 3 célkitűzés
mentén)
2000-től (1999 berlini csúcs) o ESZA (legkorábbi, HR, termelékenység,
3 célkitűzés, kgvt 50%-a
foglalkoztatottság)
 Kohéziós Alap
2007 támogatások átalakítása, mai rendszer kialakítása
Maastricht óta: környezetvédelem + közlekedés
Tervezés (összefügg az EU. Költségvetéssel):
Startégiai dokumentum (Széchenyi terv, Magyarország 2020) – Terv – Operatív programok – Akció tervek -
Pályázatok
1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről (kerettörvény: meghatározza a célokat, feladatokat, az
egyes állami szervek feladat-és hatáskörét, valamint a sajátos szervezeti és eszközrendszert)
A területfejlesztés és területrendezés célja:
a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés
feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti
céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;
b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti
- az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős
különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi
esélyegyenlőség biztosítása érdekében;
c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;
d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
A területfejlesztés és területrendezés feladata:
a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása
az országos célkitűzésekkel;
b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása,
c) az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése,
d) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi
erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
e) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;
f) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a
munkanélküliség mérséklése;
g) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban,
h) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;
i) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.
j) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;
k) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.
l) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,
m) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok
megvalósításának elősegítése.
Döntéshozók:
OGY a területfejlesztési politika irányítója
 Koncepció elfogadása
 Irányelvek, célok, hosszútávú prioritások meghatározása
Kormány
 Koncepció előterjesztője
 Dönt a központi és térségi pénzeszközök arányairól, a kedvezmények felhasználási szabályairól
 Régiók területi lehatárolása,
 Kiemelt térségek területfejlesztési koncepciójának elfogadója
Illetékes miniszter→ Nemzeti Fejlesztési Miniszter (területfejlesztés) és Nemzetgazdasági Miniszter (stratégiai tervezés)
 Közreműködő, koordináló, elősegítő munkálatokat látnak el (Pl. összehangolja a közigazgatási szervek
területfejlesztéssel kapcs. tevékenységét, ellátja a területfejlesztési intézményrendszer szakmai irányítását)
 Kiemelt térségek területfejlesztési koncepciójának kidolgozása (OTT, Balaton, Budapest Agglomeráció)
Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum
 Kormány – Megyei/Fővárosi Önkormányzat – Megyejogú városok – Fővárosi kerületek
 Konzultációs, tárgyalásos érdekegyeztető fórum.
 Véleményező, javaslattevő
Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum
 Régióhoz tartozó megyei közgyűlések elnökei
 Állásfoglalás, véleményezés, javaslattétel
Térségi Fejlesztési Tanács
 Határokon, megyehatárokon átnyúló kiemelt feladatok ellátására
 Balaton Fejlesztési Tanács, Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács – koncepció kidolgozása
Megyei / Fővárosi Önkormányzat
 Előzetes véleményezés, monitoring, koordináció
 Megyei területfejlesztési koncepció, program, megyei területrendezési terv készítése és elfogadása
 Együttműködnek a megye gazdasági szereplőivel
 koordinálják a települések fejlesztési tevékenységét
 gondoskodnak a településrendezési terveknek a területrendezési tervekkel való összhangjáról
 részt vesznek a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében
Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum
 Megyei közgyűlés és a megyei jogú városok közgyűlései
 Állásfoglalás
Területfejlesztési Önkormányzati Társulás
 Települési önkormányzatok: alapvetően a település fejlesztéséért felelősek, önként vállalt feladatként vesznek
részt a területfejlesztésben
 Képviselőtestületi megállapodással önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak
létre
Végrehajtók:
Központi államigazgatási szervek
 Miniszterelnökség / ÁT – volt NFÜ
 Miniszterek / OP-ok irányító hatóságai, mint helyettes államtitkárságok
Területi államigazgatási szervek
 Kormányzati feladatok végrehajtása, információ szolgáltatás, hatósági ellenőrzés
 Főépítész – területrendezési tervek véleményezése, regionális fejlesztési programok véleményezése, hatósági
feladatok
Regionális Fejlesztési Ügynökség
 Területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítése, vh.ban közreműködés
(Közreműködők:
 VÁTI jogutódok:
o Széchenyi Programiroda - nemzetközi pályázatok
o Lechner Lajos Tudásközpont - területrendezés és területfejlesztés
 MAG “jogutód”: nemzetgazdasági miniszter, illetve a regionális operatív programok esetén a Regionális
Fejlesztési Ügynökségek)
Irányító hatóság: illetékes Miniszterek
Közreműködők (CSAK a regionális operatív programok esetében): Regionális Fejlesztési Ügynökségek
0 13. A TERÜLETFEJLESZTÉS TERVEZÉSI SZINTJEI, FELÜGYELETE

Állami felügyelet:
 Pénzügyi-gazdasági ellenőrzés: A területfejlesztés intézményei gazdálkodására a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Gazdálkodásukat, annak törvényességét, célszerűségét és
eredményességét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
 Törvényességi felügyelet és ellenőrzés: A fejlesztési tanácsok működésének törvényesség felügyeletét a székhely
szerint illetékes Megyei Kormányhivatal, annak vezetője látja el.
Pénzügyi eszközök:
 központi területfejlesztési eszközök: a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat, az állami
vagyon privatizációjából származó bevételnek az éves költségvetési törvényben meghatározott hányada,
vállalkozási övezetekben igénybe vehető kedvezmények (pl adókedvezmény, hitelkamat támogatás)
 térségi területfejlesztési eszközök: előirányzat, privatizáció, az önkormányzatok infrastruktúra-fejlesztését
támogató területi kiegyenlítő pénzeszközök, a térség helyi önkormányzati által átadott források, helyi
adókedvezmények
 további területfejlesztési források: a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló
pénzalapok, költségvetési előirányzatok, a minisztérium költségvetési forrásainak területfejlesztési célú kerete, az
egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési célú pénzeszközei, az önkormányzatok településfejlesztését
támogató címzett-és céltámogatások, a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek, a gazdálkodó szervek, az
érdek- képviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák önkéntes hozzájárulásai.
A területi tervezés rendszere

 területfejlesztési koncepció
 területfejlesztési program
 területrendezési tervezés
A területfejlesztési tervezés:
A területfejlesztési koncepció, illetve program az ország, illetve egy térség területére készül.
A területfejlesztési koncepció: olyan tervdokumentum, amely meghatározza az ország, illetve egy térség hosszú
távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához irányelveket és információkat ad az ágazati
és a területi tervezés szereplői számára. (Jövőkép, fejlesztési elvek, átfogó fejlesztési cél, helyzetértékelés.)
A program ezzel szemben a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai
(specifikus és horizontális területi célok meghatározása) és operatív (intézkedések ) programokra épül.
Az Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása az OGY hatáskörébe tartozik, ennek keretében megállapítja a
területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat. A kiemelt térségekre vonatkozó
területfejlesztési koncepciók és programok elfogadása a Kormány hatáskörébe tartozik.
A Megyei Területfejlesztési Koncepció és programok megalkotásáról a Megyei Közgyűlés dönt.
A területrendezési tervezés
Míg a területfejlesztési koncepciók és programok gazdasági jellegű tervek, addig a területrendezési tervek műszaki-fizikai
tervek. A területrendezés a terület-felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítását jelenti. A
területrendezési tervek tartalmazzák a tervezés alá vont terület műszaki-infrastrukturális rendszerének térbeli rendjét, a
térség hosszú távú területi szerkezetét, az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítási lehetőségeit, a környezet-, a
táj-és természet védelmével kapcsolatos térségi feladatokat, a környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatásvizsgálatot.
Területrendezési tervek készülnek az ország (OGY), a régió (érintett megyei önkormányzatok), a kiemelt térség (OGY), a
megye (megyei önkormányzat közgyűlése) és a megye egy térsége területére.
A területrendezési tervek hosszútávra készülnek.
Fázisai: előkészítés (összefüggések, előzmények feltárása, vizsgálati anyagok gyűjtése), tervkészítés (térségi szerkezeti
terv, térségi övezetek, területrendezési szabályok), elfogadás.
A területi tervezési rendszer elemei szoros összefüggésben állnak egymással. Egyrészt egy hierarchikus rendszert
alkotnak: a kisebb területi egységekre készült fejlesztési koncepciónak összhangban kell állnia a nagyobb térségre készült,
illetőleg az országos területfejlesztési koncepcióval. Másrészt a különböző szervtípusok közötti funkcionális összhangot is
megkíván a törvény. A területfejlesztési koncepciók és programok nem lehetnek ellentétesek a területrendezési tervekben
foglaltakkal.
A terveket elfogadásuk előtt egyeztetni kell a jogszabályban meghatározott államigazgatási szervekkel, területfejlesztési
tanácsokkal, helyi önkormányzatokkal, köztestületekkel, szakmai érdekképviseleti szervekkel. A tervezési eljárás
nyilvános, a tervdokumentumot kidolgozó szerv köteles tájékoztatni az érintett települési önkormányzatokat és a
lakosságot a tervezés megindításáról. A lakosságnak módja van a tervekkel kapcsolatban észrevételeket tenni, melyekkel
érdemben kell foglalkozni.
0 14. ÉPÍTÉSI IGAZGATÁS: TELEPÜLÉSRENDEZÉS FOGALMA, FELADATAI,

KONCEPCIÓK, TERVEK, SZABÁLYZATOK
“A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének
javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek
érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji
és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának
elősegítése.”
Tág értelemben: területfejlesztés + területrendezés + településfejlesztés + műemlékvédelem + közterület-fenntartás +
építésrendészet.
Szűken: településrendezés (egyes lakott területek hogyan építhetők be) + építésrendészet (azok a normák és intézmények,
amelyek az épületek biztonságos és rendeltetésszerű használhatóságát hivatottak biztosítani).
A településrendezés feladata: hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi
szabályok kialakításával biztosítsa a település rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, működőképességét,
szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.
Szabályozás:
 Első tv.: 1937. (előtte decentralizált szabályozás, helyi szokások).
 Második tv.: 1964. évi III. tv. (szocialista gazdaság és építés követelményei)
 Hatályos: 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet kialakításáról és védelméről)
(DE más jogág szabályai is alkalmazandók pl. polgári jog, földjog, pénzügyi jog, közigazgatási jog)
 Általános végrehajtási rendelete a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK): előírásai kógens szabályok,
azoktól eltérni csak az abban megállapított szigorú feltételek mellett, a helyi építésügyi szabályzatban vagy egyedi
engedély alapján szabad.
 Helyi rendeletek
Hatáskörök telepítése:
Szabályozás – tervezés Végrehajtás – igazgatás
Megyei közgyűlés Kormányhivatal (II. fok)
Települési képviselőtestület Jegyző – járásközponti (I. Fok)
Főépítész (országos, megyei, helyi) - szakmai kontroll (kiemelt jelentőségű ügyekben, sajátos építményfajták
esetén a Járási Építésügyi Hivatalok)
Önkormányzati feladatok
 Településfejlesztési Koncepció (vízió) - a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a
település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.
 Integrált Településfejlesztési Startégia (vízió + források) - a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti,
társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program.
 Településrendezési tervek:
o településszerkezeti terv (mérnöki dokumentum + térképek) - a településfejlesztési koncepcióban foglalt
célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-
hálózatok elrendezését meghatározó terv.
o fővárosi településrendezési terv – a fővárosi településszerkezeti terv
 Helyi Építési Szabályzat (a mérnöki rajz jogi fordítása = normatív szabályozás = Önkormányzati rendelet) - az
építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi)
önkormányzati rendelet, a Duna-parti Építési Szabályzat és a Városligeti Építési Szabályzat.
Minden Önk-nak kötelező ezt megalkotnia, ez alapján hajtható végre a hatósági feladat (engedély, kötelezés, stb.).
0 15. ÉPÍTÉSI IGAZGATÁS: ÉPÍTÉSRENDÉSZET JELLEMZŐI, ENGEDÉLY-TÍPUSOK

A rendészeti típusú igazgatás feladata a jogi előírások betartatása, a közigazgatás egyes ágazataiban hatósági, rendészeti
eszköztárral. Az építésrendészet központi eleme az engedélyezés, ellenőrzés és felügyelet, valamint a szankcionálás.
Építésrendészet (5 nagy ága van):
1. kötelező jogi előírások kibocsátása (megfelelőség, műszaki vezető)
2. engedélyezés
a) építési engedélyezés, h) használatbavétel tudomásulvétele,
b) összevont engedélyezés (elvi építési i) az országos építési követelményektől való
keretengedély /1 évig/, építési engedély), eltérés engedélyezése,
c) fennmaradási engedélyezés, j) hatósági bizonyítvány kiállítása,
d) használatbavételi engedélyezés, k) kötelezés,
e) bontási engedélyezés, l) végrehajtás,
f) engedély hatályának meghosszabbítása iránti m) szakhatósági, valamint
engedélyezés, n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló
g) jogutódlás tudomásulvétele, építési tevékenység tudomásulvétele.
3. hatósági kötelezés
Pl. telek bekerítése, engedély nélküli épülethasználat megszüntetése, átalakítás, bontás, újraépítés, hibák megszüntetése,
építési hulladék elszállítása, energetikai tanúsítvány beszerzése ... jogszabálysértés esetén, műszaki, biztonsági szempont
esetén, stb.
4. ellenőrzés és felügyelet
5. szankcionálás (bírságok)
a) figyelmeztetés,
b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére,
c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása,
d) bírság megállapítása,
e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.
Fokozatosság, arányosság, párhuzamos jogkövetkezmények kerülése, figyelemmel a szabálytalanság mértékére, a
veszélyeztetés módjára, nagyságára, a gyakorolt hatásra.
0 16. AZ ÉPÍTÉSI JOG SAJÁTOS INTÉZMÉNYEI, TULAJDONKORLÁTOZÁSOK.

a. építésjogi követelmények (Étv, Oték, Hész),
b. tilalmak (változtatási, telekalakítási és építési),
c. telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatárrendezés),
d. elővásárlási jog (helyi önkormányzatot településrendezési célok megvalósításához),
e. kisajátítás (eljáró hatóság: Megyei/Fővárosi Kormányhivatal, azonnali, teljeskörű kártalanítás),
f. helyi közút céljára történő lejegyzés (mint a kisajátítás, de csak 1 cél érdekében, kártalanítás jár),
g. útépítési és közművesítési hozzájárulás,
h. településrendezési kötelezések (beépítési, helyrehozatali, beültetési),
i. kártalanítási szabályok (a régi és az új forgalmi érték közötti különbözet),
j. településrendezési szerződés,
k. összevont telepítési eljárás,
l. településképi véleményezési eljárás,
m. településképi bejelentési eljárás,
n. közterület-alakítás.
Tulajdonjog korlátozások – ingatlan nyilvántartási bejegyzés!
Építésjogi követelmények: építési munkát végezni az Étv.-ben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl
csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. Beépítésre szánt területen épület csak építési telken
helyezhető el. Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését
vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha azt az Étv. külön meghatározott esetekben lehetővé teszi.
Tilalmak: a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, építési
tilalom rendelhető el. A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni és azonnal meg kell
szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmat elrendelő határozatban meg kell
jelölni azt az érdeket és személyt, amelynek, illetőleg akinek érdekében a tilalmat elrendelték.
 változtatási tilalom: rendeltetése az, hogy az előkészületben lévő településrendezési terv végrehajthatósága
érdekében biztosítsa az érintett terület változatlan állapotát addig, amíg az érintett területre a helyi építési
szabályzat el nem készül. Az ilyen tilalom alatt álló területen - az életveszély elhárításán kívül - tilos minden
értéknövelő változtatás. Az önkormányzat képviselőtestülete rendelheti el rendeletben. Ha határidőt nem állapít
meg, akkor a tilalom 3 év eltelte után a törvény erejénél fogva megszűnik.
 telekalakítási tilalom: ilyen területen a telekalakítás minden fajtája tiltott.
 építési tilalom: nem jelenti mindenfajta építési munka abszolút tilalmát, végezhető pl. bontási munka. A két utolsó
tilalom elrendelése a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, aki egyedi államigazgatási
határozattal dönt a tilalom elrendeléséről. A tilalmakat az elrendelő hatóság megkeresésére az ingatlan-
nyilvántartásba be kell jegyezni, a bejegyzés elmaradása azonban a tilalom hatályát nem érinti.
Telekalakítás: telket csak úgy lehet alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen,
annak alakja, terjedelme és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen. A telekalakítás jelentheti valamely
telekcsoport újraosztását, telekfelosztást, telekegyesítést és telekhatár-rendezést. A beépítésre szánt területen épület csal
építési telken helyezhető el. Valamely földterület építési telekké nyilvánítása a hatóság joga.
Elővásárlási jog: A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a rendezési tervekben meghatározott célok
megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. Az elővásárlási jogot köteles az önkormányzat bejegyeztetni az
ingatlan-nyilvántartásba, amennyiben pedig a jog fenntartásának indokai megszűnnek, haladéktalanul kérni kell a
nyilvántartásból való törlést. Az önkormányzat elővásárlási joga a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló
elővásárlási jogot megelőzi.
Kisajátítás: A kisajátítással kapcsolatos eljárás lefolytatása a megyei (fővárosi) kormányhivatal vezetőjének hatáskörébe
tartozik. Az ingatlanok kisajátítása csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes,
feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehetséges.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: Ha a településeken fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése érdekében
kiszolgáló és lakóút létesítésére, bővítésére vagy szabályozására van szükség, a megyei (fővárosi) kormányhivatal
vezetője a teleknek az út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és
lejegyeztetheti. A telek lejegyzett részéért kártalanítás jár. Abban az esetben, ha a lejegyzéssel érintett ingatlan
fennmaradó része rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válna, a tulajdonos kérelmére az egész ingatlant igénybe kell
venni. A kártalanításra a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés
mértékének megállapítása során figyelembe kell venni az ingatlan értékének a helyi közút megépítéséből eredő
növekedését.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás: A helyi településrendezési dokumentumokban előírt közutakat és közműveket
legkésőbb az általuk kiszolgált épületek használatba vételéig meg kell valósítani. A helyi közutak, közművek létesítése a
települési önkormányzat kötelezettsége. A létesítés költségeit részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira
Településrendezési kötelezések: háromféle kötelezettségről beszélünk
 beépítési kötelezettség: beépítetlen telekre akkor lehet előírni, ha a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes
sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása ezt indokolja
 helyrehozatali kötelezettség: a településképet rontó építmények meghatározott időn belüli helyrehozatalára
 beültetési kötelezettség: az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetésére
Kártalanítási szabályok: Kártalanításra tarthat igényt az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője), ha valamely
településrendezési döntés következtében az ingatlan korábbi rendeltetése, használati módja úgy változik meg, hogy ebből
kára származik. A kártalanítás összege ebben az esetben az ingatlan korábbi értéke és új forgalmi értéke közötti
különbözet.
Településrendezési szerződés: az önkormányzat településrendezési célok érdekében az érintett ingatlan tulajdonosával,
illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval szerződést köthet (pl. koncepció, ITS kidolgozásának finanszírozás).
0 17. A VÍZÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETE, KAPCSOLATA MÁS
JOGTERÜLETEKKEL. IGAZGATÁSI TERÜLETEK A VÍZZEL KAPCSOLATBAN
Középkor
A török uralomig decentralizált, vármegyei vagy helyi (települési, járási) hatáskör. Jogi szabályozás nem volt a
vízhaszonvételre és az árvízvédelemre. Természetközeli vízgazdálkodás időszaka.
Vízgazdálkodás: fok-rendszer – árvíz elvezetése, tavak vizének frissen tartása, halászat, öntözés, mezőgazdaság.
Fok: mesterséges vízilétesítmény, a folyamon érkező nagy víztömeget ezeken keresztül vezették be az ártérbe, majd
apadáskor vissza. Elsődleges fok: azok a vízkapu, amik közvetlenül a víz medréből nyíltak. Másodlagos fok: tavak,
medre, lápok.
Zsigmond, 1426. Árvizek elleni első központi szabályozás: az árvízvédelembe mindenki köteles részt venni.
Werbőczy Tripartitum: vizek kártételeivel kapcsolatos szabályok, a közösség érdekeit szolgáló közcélú vízi munkálatok
érdekében a magántulajdon bizonyos korlátozása is elismert.
Monarchia
Központosító vízgazdálkodás a mezőgazdaság és a kereskedelem érdekkörében.
Duna, Tisza szabályozás – hajózhatóság, kereskedelem, új mezőgazdasági területek (volt árterek).
III. Károly: vízszabályozási terv az alföldi folyókról
Széchenyi: Dunai Hajózási Társaság, Tisza-völgyi Társulat. Szabályozás műszaki vezetése.
Budai Kamara: központi hatóság, II. József alatt a Helytartóság, 1856. minisztériumi irányítás alá rendelt Felügyelőség,
Kiegyezés után Kormánybiztosság.
1885. évi XXIII. törvénycikk: vízjog.
Vízkészlet: szabad rendelkezésű, hatósági rendelkezés alatt álló vizek.
Tulajdon-korlátozás, engedélyezés, kötelezés. Hatóság: Megyei Alispáni Hivatal.
1929. Magyar Vízrajzi Intézet, 1937. Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal.
Kommunizmus
1948. Országos Vízgazdálkodási Hivatal
Minden vízügyi tevékenységet az állam látott el. Központosítás.
1953. OVH megszűnése, Vízügyi Igazgatóságok (I. Fokú hatóságok), irányító: Országos Vízügyi Főigazgatóság, majd
Országos Vízügyi Hivatal.
1964. évi IV. törvény - Vízügyi Kódex: a vízkészlet tervszerű hasznosítása, a vizek mennyiségi és minőségi védelme, a
vizek kártételei elleni védekezés.
Rendszerváltás után
Országos Vízügyi Főfelügyelőség
2004. környezetvédelmi és vízügyi hatóságok összevonása – Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőség (hatóság), O.K.T. és V. Főigazgatóság (igazgatási szerv) – 12-12 db + 10 Nemzeti Park Igazgatóság.
1995. évi LVII. törvény – Vízgazdálkodási tv.
2011. évi CCIX. törvény – Viziközmű szolgáltatás
223/2014. (IX.4.) Kormányrendelet – vízügyi igazgatás és a vízügyi, vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek
 Országos Vízügyi Főigazgatóság: irányít, koordinál, ellenőriz
 Területi Vízügyi Igazgatóságok (12 db) – vizek kártételei elleni védekezés, vízkárelhárítás, észlelőhálózat,
adatgyűjtés, vízügyi igazgatási szerv.
 Területi vízügyi hatóságok és szakhatóságok: 12 db Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – engedélyezés!!!
(Létesítési, Üzemeltetési, Elvi vízjogi)
Igazgatási területek:
1) Vízgazdálkodás (felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi védelme, vízbázisok védelme, vízellátás biztosítása)
2) Viziközmű (ivóvíz szolgáltatás, csapadékvíz és szennyvíz összegyűjtése, elvezetése, tisztítása)
3) Környezetvédelem (felszíni és felszín alatti vizek minőségi védelme)
4) Katasztrófavédelem (árvízvédelem, belvízvédelem, ipari katasztrófák kártételeinek elhárítása)
Környezetvédelem: a víz minőségi védelme (felszíni és felszín alatti vizek)
Víz-keretirányelv: ivóvíz, gazdasági igények ellátása, környezet védelme, vízkár enyhítés
Hatósági eszközök: szabványok, határértékek, engedélyek (kibocsátás, lerakás), tilalmak, kötelezések, szennyezés
csökkentő programok, monitoring, információs rendszer.
Katasztrófavédelem: veszélyhelyzet – kormányrendeleti jogalkotása (Alaptörvény 53. Cikk)
árvízvédelem, belvízvédelem, ipari katasztrófák kártételeinek elhárítása, ivóvízszennyezés
Szervezet: Kormány – Miniszter (belügy) – Országos Katasztrófavédelmi Főig. – megyei ig. – helyi kirendeltségek
0 18. A VÍZGAZDÁLKODÁS
Alkotmányos alapok:
Alaptörvény P. cikk – természeti erőforrások védelme (alkotmányos alapelv)
XX. cikk – a testi és lelki egészséghez való jog (intézményvédelmi kötelezettség)
XXI. cikk – egészséges környezethez való jog (szennyező fizet elve)
A vízgazdálkodás célja:
 a vízkészlet minőségének es mennyiségének megőrzése,
 a vízkészlet legmegfelelőbb felhasználásának (hasznosítás) és elosztásának elősegítése,
 a felhasználás lehetőségének a jövő generációi számára való megőrzése, valamint
 vizek kártételei ellen való védelem és védekezés.
Tulajdonjogi sajátosságok:
 Állami tulajdon: felszín alatti vizek, víztartók; folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak; csatornák,
tározók, árvízvédelmi fővédvonalak.
 Magántulajdon: ingatlan határain belül keletkező és torkolló vízfolyások; az ingatlan határain belül lévő
természetes állóvizek; ingatlanra lehulló és maradó csapadékvíz; ingatlan határain belül lévő
 Önkormányzati tulajdon: vizek, közcélú vizilétesítmények
Mennyiségi vízvédelem = vízgazdálkodás
A vizek haszonvételével kapcsolatos közigazgatási hatáskörök:
 Jogi környezet alakítása, hatáskörök pontos meghatározása – tulajdonjog korlátozás is (kártlanítás mellett)!!!
 Igazgatási és hatósági intézményrendszer kialakítása és irányítása
 Feladtok ellátásának megszervezése
 A műszaki és gazdasági tevékenység ellátásának elősegítése, támogatása
 Vízigények kielégítésének sorrendje:
létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási; gyógyászati, termelő és szolgáltató
tevékenységgel járó; állatitatás, haltenyésztés; természetvédelmi; gazdasági; egyéb (sport, rekreációs,
üdülési, fürdési, idegenforgalmi)
 Vízbázisvédelem, vízkészlet védelme.
Gazdasági eszközök: pénzfizetési kötelezettségek (bírság, járulék)
Hatósági eszközök: vízjogi engedélyek (létesítési, üzemeltetési, elvi)
A vizek kártételeivel kapcsolatos közigazgatási hatáskörök:
 Kockázatkezelési terv készítése,
 A folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása,
 Védművek építése,
 Koordináció: Állami szervek - Helyi önkormányzatok - Érdekelt tulajdonosok (vízkárelhárítás)
Nyilvántartások:
 Vízgazdálkodási objekutum-nyilvántartás (egyedi azonosítás)
 Műszaki nyilvántartás (műszaki jellemzők)
 Vizikönyv (vizilétesítményekkel, vizimunkákkal, vízhasználattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, jelentős
tények, adatok)
Államigazgatási szervek:
Területi szint vízügyi hatósági és vízvédelmi hatósági igazgatási feladatok
feladatok
Országos szakfőhatóság A vízgazdálkodásért és vízvédelemért felelős A vízügyi igazgatási szervek
miniszter (belügyminiszter) irányításáért felelős miniszter
(belügyminiszter)
Országos dekoncentrált szerv Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság
Területi dekoncentrált szerv Megyei Katasztrófavédelmi Kirendeltségek Igazgatóságok (12)
(12)
Önkormányzati szervek: Képviselőtestület és Polgármester – helyi vízgazdálkodási tervek kialakítása és végrehajtása,
helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, ár- és belvízelvezetés, ivóvízellátás biztosítása, szennyvízelvezetés...
Vízgazdálkodási társulatok:
 Vizitársulat – vízgazdálkodási közfeladat elvégzése: területi vízrendezés, vízkár-elhárítás, mg-i vízhasznosítás
 Viziközmű társulat – vizilétesítmények létrehozása, fejlesztése
19. A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁS
A víziközmű-szolgáltatás tárgya
 az ivóvíz-szolgáltatás és tűzivíz-biztosítás,
 a szennyvízelvezetés és –tisztítás,
 a közműves belterületi csapadékvíz-elvezetés.
A viziközmű közcélú vizilétesítmény.
2011. évi CCIX. törvény (Viziközmű törvény): viziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába
tartozhat (visszaállamosítás!).
Alapelvek:
 A környezet védelmét szolgáló alapelvek:
o Természeti erőforrások kíméletének elve,
o Szennyező fizet elve.
 A felelősséget megállapító alapelvek:
o Ellátásbiztonság elve,
o Ellátási felelősség elve
o Szolgáltatói felelősség elve.
 A szolgáltatók integrációját elősegítő alapelvek:
o Regionalitás elve,
o Szolidaritás elve,
o Viziközművek együttműködtetésének elve.
 A műszaki és pénzügyi fenntarthatóságot szolgáló alapelvek:
o Költségmegtérülés elve,
o Legkisebb költség elve,
o Keresztfinanszírozás tilalmának elve.
Anyagi jogkörök:
 Üzemeltetés (szerződéses jogviszony: vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési)
 Szolgáltatás (működési engedély köteles: Kft vagy Zrt, speciális jogviszony)
 Díjfizetés (alapdíj + fogyasztás) – MEKH előkészíti, miniszteri rendelet szabályozza

Szervezet:
 Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) – engedély, ármeghatározás
 Fogyasztóvédelmi Hatóság – fogyasztóvédelem
 Viziközmű társulat (A viziközmű társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések
belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a
belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vizilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt.)
20. AZ ANYAKÖNYVI IGAZGATÁS (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK, FELADATOK)
Az anyakönyvi nyilvántartás az ember személyiségi jogaival összefüggő családjogi szabályokon alapul, amely a
születések, a házasságkötések és a halálesetek adatait és az adatok változását közhitelűen tartalmazza. Az anyakönyvekbe
bejegyzett adatok alapját a személyi állapot változását eredményező események, jogi tények, cselekmények képezik. A
személyi nyilvántartások vezetésének célja, hogy az állam a társadalmi tervezés során a bennük foglalt adatokat
felhasználja, valamint az állampolgárok e személyi nyilvántartások alapján kiállított közokiratok segítségével lépjenek
jogviszonyba, igazolják személyazonosságukat, családi kapcsolataikat.
Az európai államok történetében az egyik legrégebbi nyilvántartási típus. Elsősorban egyházi okai voltak. A matriculából
ered, egyenes fordítása anyakönyv. Két nyilvántartás volt régen: élők, holtak.
1982. 17. tvr. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szabályozta mostanáig a rendszert. 3
(születés, esketés, halál) majd 4 (+ bejegyzett élettársak) anyakönyv volt.
A 2010. évi I. tv. 2014. július 1-jén lépett hatályba!!!
Az eddig használt, 1895. október 1-én kialakult anyakönyvezési rendszert 2014 júliusától váltotta fel az egységes
rendszerű, az egész országra kiterjedő elektronikus anyakönyvezés, az új koncepció a Magyary Zoltán egyszerűsítési
program része. Az új rendszerben adattakarékossági és célszerűségi okokból az adatok nyilvántartása nem anyakönyvi
események alapján, hanem személyhez kötötten történik, így egyféle anyakönyv váltja fel a korábbi négyféle (születési,
házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati, halotti) anyakönyvet.
Az elektronikus anyakönyvi rendszerbe minden egyes adatot csak egyszer szükséges felvinni, a következő esemény
bejegyzésekor azok már rendelkezésre fognak állni. A továbbiakban egy adott személy valamennyi anyakönyvi
eseményéhez kapcsolódó adatok egy helyen lesznek megtalálhatók. Az elektronikus anyakönyvi rendszerben egyetlen
gombnyomással elérhetőek egy adott anyakönyvi esemény adatai, bárhol is történt az országban, így nem kell utazni, vagy
heteket, esetleg hónapokat várni a dokumentumokra, ami jelentős előnyt jelent az ügyintézésben. Újdonság, hogy az
anyakönyvből igényelhető kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség nyílik.
Az elektronikus anyakönyv kötelező adattartalma a származási hely, ami a születési anyakönyvi kivonatban is szerepelni
fog. Újítás, hogy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás részévé válik az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása.
Az új rendszerben szükségtelenné válik a házassági anyakönyv aláírása, pótlására bevezették a házasságkötési lapot, ezzel
megmarad az aláírás ünnepélyes szertartása.
A papír alapú anyakönyvek adattartalmának digitalizálása folyamatosan történik. A törvény meghatározza azokat az
eseteket, amikor a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adattartalmát az elektronikus anyakönyvbe rögzíteni kell. Ilyen eset
például, ha a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adattartalmában változás következik be, ekkor ugyanis az adott esemény
adatait be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, és az adatváltozást már az elektronikus bejegyzésen kell átvezetni.
A digitalizálás egy másik esete az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódik, így például a házasságkötés esetén rögzíteni
kell a házasulók papír alapú születési anyakönyvi bejegyzését. A törvény az adatvédelmi követelményeket és az
anyakönyvek sajátosságait figyelembe és a közlevéltárakról szóló törvénynek a kutatásra vonatkozó szabályait alapul véve
egységes szabályokat állapít meg az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek kutathatóságára, amelyekkel egyensúlyt
kíván teremteni az érintettek jogainak védelme és a múlt megismerésére irányuló érdek között.
Megteremti továbbá a hatályos jogszabályokban biztosított lehetőségeket meghaladóan az 1981. január elsejétől vezetett
anyakönyvek kutathatóságát, amelyre a hatályos törvényi rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget. A rendszer
működéséhez szükséges közel egymilliárd forintos informatikai fejlesztéseket uniós pályázati forrásból finanszírozzák.
A törvényt megalkotó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium célja az volt, hogy a szakmai értékek megőrzése mellett
egy olyan nyilvántartás jöjjön létre, amely közhitelességét, megbízhatóságát tekintve megfelel elődjének, de a technikai
fejlődés eredményeképpen gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé mind a polgárok, mind a
nyilvántartást vezető hatóságok számára.
Alapfogalmak:
 anyakönyv: az elektronikus anyakönyv és a papír alapú anyakönyv,
 anyakönyvi esemény: a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset,
 anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi okirat kivételével az olyan elektronikus és papír alapú okirat, amely alapján az
anyakönyvbe adatot jegyeznek be, vagy amely az anyakönyvi eljárás során keletkezik,
 családi állapot: hajadon, nőtlen, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált
bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt,
 egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító: a központi nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító,
amelynek célja az elektronikus anyakönyvben kezelt adatoknak az érintett személyhez történő hozzárendelése,
 elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás,
 hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint a nem magyar
állampolgár anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó, e törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történő
bejegyzése, azok módosítása és törlése,
 nyilvántartó anyakönyvvezető: az az anyakönyvvezető, aki a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot
őrzi,
 személyazonosításra alkalmas adat: az érintett születési családi és utóneve, házassági neve, neme, születési helye és
ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, előző születési családi és utóneve vagy
házassági neve, állampolgársága, előző állampolgársága, valamint lakcíme,
 születés: az élveszületés,
 származási hely: az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a
gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén - kérelemre - az anya lakóhelye, illetve ha az
nem ismert, a gyermek születési helye,
Anyakönyvvezető – megfelelő képesítési feltételekkel rendelkező – polgármester, jegyző, köztisztviselő,
Hatáskör:
 anyakönyvvezető – házasság megkötésében, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő, házassági
névviselési forma módosítása iránti kérelemről döntő, a születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítése, haláleset bejegyzése
 hazai anyakönyvezést végző hatóság (miniszter által kijelölt szerv vezetője által kijelölt kormánytisztviselő –
Budapest V. kerület) – magyar állampolgár, Magyarországon lakó hontalan külföldön történt anyakönyvi
eseményeinek anyakönyvezése (pl. külföldön születés, házasságkötés, örökbefogadás)
 fővárosi / megyei kormányhivatal – házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem, ha külföldön
kötötték a házasságot , külföldi okirat elfogadhatósága, anyakönyvvezető tevékenységének felügyelete
 központi anyakönyvi szerv – névváltozási kérelem, diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső
felülhitelesítés, szakmai irányítás, fővárosi/megyei kormányhivatal döntésével szembeni fellebbezés elbírálása
Illetékesség: ahol történt az anyakönyvi esemény.
Anyakönyvi nyilvántartások rendszere:

elektronikus papír alapú
elektronikus anyakönyv papír alapú anyakönyv
apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása a papír alapú anyakönyvbe tett bejegyzések betűrendes
anyakönyvi és névváltozási okiratok nyilvántartása névmutatója
jogosultsági nyilvántartás
a papír alapú anyakönyvek nyilvántartása
Anyakönyvi okiratok:
Anyakönyvi kivonat – a kiállítás időpontjában az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan az anyakönyvben szereplő
adatok
Anyakönyvi hatósági bizonyítvány – az anyakönyvi kivonat adattartalmától eltérő adatkör igazolására (törölt bejegyzésről
NEM állítható ki!), papír alapúról akkor, ha az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza az igazolni kért adatot.
21. AZ EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK, FELADATOK)

Humán igazgatás
Alkotmányos szabályozás:
Nemzeti Hitvallás: kultúra megőrzése, védelme
Alapjogok: vallásszabadság (VII.), tan- és tudomány szabadság (X.), művelődés (XI.), munka (XII.), gyermek (XVI.),
testi, leki egészség (XX.)
Államcél: kulturális értékek (P.), család (L.), szociális biztonság. (XIX.)
Nemzetközi alapok:
Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (ENSZ, 1966.): művelődés, tudományos életben
való részvétel.
Szervrendszer:
Ágazatonként speciális
Miniszter / központi szerv / helyi önkormányzat (megye és település)
Atipikus szervek szerepe (közintézmények, gazdasági társaságok, egyházak, civil szervezetek)
1997.évi CLIV. törvény (egészségügyi törvény)
Alapfogalmak:
Egészségügy azoknak a tevékenységeknek és intézményeknek a rendszere, amelyek közvetítik az orvostudomány
eredményeit a társadalom felé, a polgárok egészségügyi állapotának fenntartása vagy javítása érdekében.
Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota.
A betegség a szervezet működési zavara.
Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és
az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó,
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;
 Az ellátáshoz való jog 4 elemet foglal magában:
o minden betegnek joga van sűrgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó
egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedésének
csökkentéséhez
o minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és
megkülönböztetés nélküli ellátáshoz
o a betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt egészségügyi szolgáltató és az ellátást végző orvos
megválasztásához
o amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségügyi állapota által
indokolt ellátásban, joga van a legrövidebb időn belül a megfelelő intézetbe való átirányításra, illetve várólistára
helyezésre.
Az egészséghez való jog biztosítása olyan alkotmányos állami feladat, amelyet az állam központi szervei és a helyi
önkormányzatok, továbbá egyes szervek rendszere révén valósít meg. Az állam egészségügyi intézményhálózat
működtetésére és az orvosi ellátás megszervezésére köteles.
Egészségügyi igazgatás szervezetrendszere

(1) Országgyűlés: az egészségügy működését meghatározó törvényeken, a költségvetés biztosításán és a Nemzeti
Egészségfejlesztési Program (NEP) elfogadásán keresztül gyakorol hatást az egészségügyre.
(2) Kormány: gondoskodik – a miniszter útján - a NEP előkészítéséről, és annak OGY elé terjesztéséről, meghatározza az
egészséget támogató kormánypolitikát,irányítja és összehangolja az egészségügyi államigazgatási feladatok végrehajtását.
(3) Az egészségügyért felelős miniszter (jelenleg Emberi Erőforrás Miniszter): ellátja az ágazat közvetlen irányítását,
ennek keretében a kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, közvetíti továbbá a kormánypolitikát, de egyúttal
maga az ágazat szakmai irányítója és ágazati jogalkotó is. Az országos intézetek esetében irányítói jogokat gyakorol.
4) Az egészségügy államigazgatási szerve szerepét a miniszter által irányított Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat (ÁNTSZ) látja el. Dekoncentrált államigazgatási szerv. Fő feladatai: közegészség és járványügyi felügyelet,
népegészségügyi tevékenység, környezet-és település-egészségügyi tevékenység, szakhatósági tevékenység. Teljes
hatósági eszköztár (ellenőrzés, döntés, szankcionálás) birtokában teljesíti feladatait. Országos Tisztiorvosi Hivatal –
Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (kormányhivatalon belül) – Járási Népegészségügyi Intézetek (járási
hivatalon belül). Engedélyezés, nyilvántartás vezetés, ellenőrzés.
(5) Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP): az egészségügy egészségbiztosítási szerve. A miniszter irányítása alatt
álló, de önállóan gazdálkodó központi hivatal, amelynek élén a miniszter által javasolt, és a miniszterelnök által kinevezett
főigazgató áll. Igazgatási szervei a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak, valamint a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság.
Egészségügyi szolgáltatás szervezetrendszere:

Ezt a feladatot az állami, önkormányzati egészségügyi szolgálat szervei, az egészségbiztosítás szervei, az egyházak,
alapítványok, a társadalmi szervezetek, a vállalkozások és magánszemélyek egyaránt elláthatják, nincs állami
monopólium.
Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának feltételei: kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott
működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. Ezt a működési
engedélyt az ÁNTSZ adja ki. A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi
szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása.
Tárgyi feltételek:Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell az ellátáshoz szükséges követelményeket, és meg kell
felelnie a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásoknak.
Személyi feltételek: Önállóan végezhető a szolgáltatás: külön törvényben foglaltakra is figyelemmel az adott tevékenység
folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező
továbbképzési kötelezettségét teljesített, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Felügyelet alatt
végezhető: aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, kiegészítő gyakorlati képzésben vesz
részt, aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.
Feladatok:
Állami feladatok közé tartozik: kutatás, katasztrófa mentés, terhesség gondozás, vérellátás.
Fenntartói feladatok: szolgáltatás szervezés, finanszírozás, intézmény fenntartás
Közegészségügy, járványügy: védőoltás, szűrővizsgálatok, kötelező vizsgálatok: elkülönítés, fertőtlenítés.
22. KULTURÁLIS IGAZGATÁS ÁGAZATAI, SAJÁTOSSÁGAI

Humánigazgatás – humán közszolgáltatások igazgatása, szervezése:
I. Kultúra
II. Egészségügy
III. Szociális + gyermekvédelem
Alkotmányos szabályozás:
 Nemzeti Hitvallás: kultúra megőrzése, védelme
 Alapjogok: vallásszabadság (VII.), tan- és tudomány szabadság (X.), művelődés (XI.), munka (XII.), gyermek
(XVI.), testi, lelki egészség (XX.)
 Államcél: kulturális értékek (P.), család (L.), szociális biztonság. (XIX.)
Nemzetközi alapok:
 Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (ENSZ, 1966.): művelődés, tudományos
életben való részvétel.
Kulturális igazgatás ágazatai:

 Egyházügy
 Oktatásügy, tudomány
 Közművelődés, közgyűjtemények, kulturális értékek védelme, műemlékvédelem
 Művészeti igazgatás, film, sajtó-média
 Ifjúságvédelem, testnevelés és sport
 Nemzetközi kulturális kapcsolatok
A kulturális igazgatás funkciói:
 a vonatkozó jogszabályok megalkotása és a kulturális közszolgáltatások biztosítása, a fejlődés feltételeinek
megteremtése,
 nemzeti kultúra védelme,
 társadalmi esélyegyenlőség elősegítése.
A közigazgatás szerepe:
 szervezetirányítás: az autonóm státuszú közintézmények és a széleskörű szakmai önállósággal rendelkező
közintézetek tekintetében
 szervező tevékenység: az egyes kulturális szervezetek működésének összehangolása
 pénzügyi finanszírozás
 jogi szabályozás, jogalkotás
 hatósági jogalkalmazás
23. KÖZMŰVELŐDÉS ÉS KÖZGYŰJTEMÉNYEK.

Közművelődés:
Legáltalánosabb, minden iskolán kívüli önművelő, ismeretterjesztő, alkotó tevékenység.
Állami és önkormányzati feladat.
1990-es Ötv: precíz felsorolás
Új Ötv: helyi közügyek: kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti
szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
KULTÚRHÁZ
Állami feladat megvalósítása: állami, önkormányzati, non-profit és társadalmi szervezeten keresztül.
A közgyűjtemények igazgatása:
(1) a múzeumok igazgatása
(2) a könyvtárak igazgatása
(3) és a levéltárak igazgatása
A közgyűjtemény az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a
közalapítvány tulajdonában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép -és hangarchívum.
Elkülönül bennük a fenntartói és a szakmai irányítás. Rendeltetésük a társadalom számára értékes, fontos tárgyak
összegyűjtése, megóvása, tudományos rendszerezése, hozzáférhetővé tétele a társadalom, a tudományos kutatás, a
közművelődés számára. E tevékenységet közintézetek látják el.
Atipikus közigazgatási szerv:
 Gazdasági önállóság.
 Nem a tagság, nem a vagyon számít, hanem a szolgáltatás.
 Költségvetésből gazdálkodnak, a munkatársak közalkalmazottak.
A közgyűjtemények országos rendszert, hálózatot alkotnak.
Múzeum: a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amelynek feladata a
kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos
feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.
Könyvtárak: A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzat feladata. A
könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú
közvetítését. A nyilvános könyvtárakkal alapkövetelmény, hogy mindenki által használhatóak és megközelíthetőek
legyenek, könyvtári szakembert alkalmazzanak, rendelkezzenek kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas
helyiséggel, rendszeresen, a felhasználók számára megfelelő időpontban tartsanak nyitva, valamint a helyben nyújtott
alapszolgáltatások ingyenesek legyenek.
Levéltárak: A levéltári anyag a magyar nemzet kulturális örökségének része, a történelmi múlt megismerésének
elsődleges forrása. A maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű
használatának céljából létesített intézmény.
24. A TUDOMÁNYOS ÉLET IGAZGATÁSA. K+F. A MAGYAR TUDOMÁNYOS

AKADÉMIA.
A tudománynak a modern államban betöltött szerepe tette indokolttá az állam tudományszervező, -irányító szerepkörét.
Az elkülönült intézményrendszeren belül különösen nagy szerepe van a kutatások finanszírozásának, olyan sajátos
közintézmények létrehozásának, amelyek biztosítják a tudományos kutatás szabadságát, valamint a tudományos kutatás
tervezését, programozását, személyi, tárgyi feltételeit.
Tudományos igazgatás, tudományos élet igazgatása: K+F = alapkutatás, alkalmazott kutatás, műszaki fejlesztés.
Visszaforgatjuk a tudást az állami működésbe. Társadalomtudomány és természet/műszaki tudományok együttesen teszik
ki a mai tudományos élet fejlesztését (K+F-et).
Intézményrendszer: pluralizmus (nagyon sok intézmény vesz benne részt), testületi szervek (mint az MTA), csak
központi szintű, nincs területi szintje, autonómia jellemző rá.
 Kormány: stratégiát hoz létre, ő a legfőbb koordinátor, s fontos feladata a jogalkotás.
 Minisztériumok: feladata az egyes ágazatonkénti megvalósítás, végrehajtás.
 MTA
 Nemzeti Innovációs Hivatal (korábban kutatás és technológiai hivatal)
(Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innováviós Hivatal fog alakulni, kormánybiztosa: Pálinkás József))
 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
 egyetemek és kutatóintézetek
Nemzeti Innovációs Hivatal - a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve. Részt vesz a
hazai tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI politika) kidolgozásában, megvalósításában és a végrehajtását
segítő kormányzati információs és elemző tevékenység ellátásában; a KKV-k innovációs tevékenységének ösztönzésében;
a kutatási együttműködések és a hálózatosodás, valamint a fiatal innovatív vállalkozások inkubációjának elősegítésében; a
K+F eredmények hazai és külföldi piaci hasznosításának támogatásában; a magyarországi külföldi tőkebefektetések
ösztönzésében; a TTI politika területén folyó nemzetközi, illetve EU integrációs együttműködések szakmai feladatainak
összehangolásában, valamint a kétoldalú tudományos és technológia (TéT) együttműködések szakmai koordinációjában.
Stratégi, trnéning, de forráselosztás NEM, Az újonnan alakítandó hivatalhoz kerülnek az Innovációs Alap pénzei is.
MTA – önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével,
támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladat lát el.
Közfeladatai:
o támogatja a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését, a tudományos könyv- és folyóirat-
kiadást;
o tudományos kutatások folytatása céljából főhivatású kutatóhálózatot tart fenn;
o tudományos minősítési rendszert működtet;
o az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a kompetenciájába tartozó kérdésekben kinyilvánítja szakmai
véleményét;
o segíti a magyar nyelv fejlődését és a tudomány magyar nyelven történő művelését;
o őrködik a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás
szabadságán;
o megállapodásokat köt és kapcsolatokat tart fenn hazai, külföldi és nemzetközi tudományos intézményekkel és
szervezetekkel;
o kapcsolatot tart a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel, támogatja a határon
túli magyar tudományosságot;
o tudományos programokat és konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki;
o szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;
o felsőoktatási intézményekkel és közgyűjteményekkel kötött megállapodás alapján ezen intézményekben
tudományos kutatócsoportokat tarthat fenn, valamint közreműködhet az oktatásban és a felsőoktatási
intézményekben folyó doktori (PhD) képzésben;
o a tudományos utánpótlást ösztöndíjrendszer fenntartásával segíti;
Széchenyi 2020: 11 tematikus cél

1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése.
2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének

javítása.
3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása.
4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.
5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása.
6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.
7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.
8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
1 Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.

0.
1 Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

1.
25. OKTATÁS-IGAZGATÁS: KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS

Az oktatási igazgatás története:
Középkor: Egyházak tartják fenn, városi önkormányzatok és uralkodók, nincs népoktatás, lakosság nagy része analfabéta.
XIII-XIV sz-tól az uralkodók kollégiumokat alapítottak, felsőoktatási intézmény. Universitas.
Renaissance: Megjelenik a városokkal a közoktatás is. Általánossá vált a népoktatás és ezzel együtt a tankötelezettség is.
Az intézmény a 19-század végére differenciálódott, a 20. századra általánossá vált a középfokú oktatás is, majd a század
2.felében megindult a felsőoktatás tömegesedése.
Magyarország
Felvilágosult Abszolutizmus: Megjelenik az oktatási igazgatás. 1777 Ratio Educationis. Általános népoktatás,
analfabétizmus felszámolása (alsó, közép, felsőoktatás)
Reformkor - a II. világháborúig: Az általános tankötelezettség elvét, az állam iskolaállítási kötelezettségét Eötvös József
vallás-és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződő A népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII.tc. mondta ki
először. Az alapfokú oktatásban az ingyenességet 1908-ban mondták ki. A tankötelezettség tényleges teljesítése
érdekében alkották meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter javaslatára Az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének
biztosításáról szóló 1921. évi XXX.tc.-t. Klébersberg Kúnó (1935) kultuszminiszter - 8 tankerületi főigazgatóság,
népnevelés és 4 elemi és 8 gimnáziumi osztály.
1945 után: 8 általános 4 közép 1985: Első egységes közoktatási tv. Egységes tanterv és állami monopólium
1989 után: változás. Monopólium megszűnik, tanügyi és strukturális átalakulás. Tankönyvválasztás szabadsága.
Az oktatás ügye a Emberi Erőforrás Miniszter ágazatirányítása alá tartozik.
Oktatási igazgatás:
I. Köznevelés, II. Szakképzés, III. Felnőttképzés, IV. Felsőoktatás
I. Köznevelés:
Oktatáshoz való jog természetes része az alkotmányoknak, a művelődéshez való jog része, második generációs jog, a 60-
as évektől minden állam alkotmányába beleépült. Alapjog és kötelezettség is egyben, az állam ki tudja kényszeríteni az
ebben való részvételt (szabálysértési tényállást állapít meg, ha vki ezt nem teljesíti).
„Magyarország biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.” Az állam e jog érvényesülését a
közművelődés kiterjesztésével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, a képességei szerint mindenki számára
hozzáférhető közép-és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
Magyarország védi a tudományos és a művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát. A tanszabadság az
oktatási formák, az intézmények és a szolgáltatások közötti választási lehetőséget biztosítja. Tágabb értelemben az
oktatáshoz való jogot, szűkebb értelemben a tanuláshoz való jogot jelenti. Azonban az alkotmány rögzíti a közoktatáshoz
kapcsolódó kötelezettséget is, amely szerint a szülő, gondviselő kötelessége gondoskodni a kiskorú gyermeke
taníttatásáról. Az állam köteles megfelelő intézményrendszert fenntartani, akár anyagi támogatást is kell nyújtania.
Szabályozás: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
A köznevelési rendszer intézményei: Óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, alapfokú
művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálat.
A közoktatás szervezése és irányítása.
Kormány - széleskörű szabályozási joga van. A Kormány rendeletben szabályozza az óvodai nevelés országos
alapprogramja és a Nemzeti Alaptanterv bevezetését és kiadását, az érettségi vizsgaszabályzatok kiadását, valamint a
diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket.
Emberi Erőforrás Miniszter - ágazati irányító hatásköre kiterjed a köznevelési törvény hatálya alá tartozó valamennyi
tevékenységre, függetlenül az intézmény típusától, jogállásától és a fenntartó státuszától. Szabályozási hatásköre kiterjed a
közoktatási intézmények szakmai tevékenységére, a tanév rendjének meghatározására, a tankönyvvé nyilvánítás
feltételeinek és rendjének kialakítására, képzések meghatározására. Közigazgatási hatósági jogkörében eljárva
megvonhatja az iskolától az érettségi vagy szakmai vizsga lebonyolításának jogát, megsemmisítheti a vizsga eredményét,
a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja.
Oktatási Hivatal - Központi Hivatal. Országos illetékességű. A miniszter hatáskörébe tartozó hatósági feladatok
ellátásában első fokú hatósági jogkört gyakorol. Engedélyezés, ellenőrzés, minőségbiztosítás, vizsgáztatás (érettségi).
II. Szakképzés – 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

A törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai
képzések esetén - a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére
irányuló szakmai képzésre terjed ki.
A szakképzés intézményei:
a) a szakközépiskola,
b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is,
c) az állami felnőttképzési intézmény, valamint
d) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató
intézmény.
Országos Képzési Jegyzék:
Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. Az OKJ tartalmazza
a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket,
b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket,
c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá
d) a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket.
Az OKJ-ban kell meghatározni
a) a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését,
b) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő adott időtartamát
(évfolyamok számát, az óraszámot),
c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását,
d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés az esti, a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend
szerinti képzésben oktatható,
26. OKTATÁS-IGAZGATÁS: FELSŐOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS
I. Felnőttképzés (2013. évi LXXVII. törvény)
Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés
kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori
tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések
szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére.
Elkülönült oktatási alrendszer, az állam biztosítja az alkotmányban foglalt jog részeként a felnőttképzést, amely lehetővé
teszi az állampolgár számára, hogy a munkaerő piaci lehetőségei nőjenek. Life long learning: folyamatos tanulás vagy
képzés az egész életpályáján.
A törvény hatálya: nagykorú, tankötelezettséget teljesített személyekre terjed ki. Nem terjed ki a tanulói jogviszony
alapján tanulókra, illetve bizonyos kivételekkel a felsőoktatási intézetek hallgatóira.
Felnőttképzésnek minősül a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely lehet:
 általános
 nyelvi
 szakmai képzés,
 képzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
A felnőttképzés intézményei:
 elsősorban a közoktatási, a szakképző és a felsőoktatási intézmények
 illetve felnőttképzést végző jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, és természetes személyek
(egyéni vállalkozók)
A felnőttképzés hatósági engedély (nyilvántartásba vétel), illetve akkreditáció alapján lehetséges. A nyilvántartást az
Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vezeti. A nyilvántartásba vett intézmények külön feltételek
teljesítése alapján kérhetik az intézmény, illetve a képzési program akkreditálását. A szolgáltatást nyújtó felnőttképzési
intézmény és a szolgáltatást igénybe vevő között szerződéses jogviszony jön létre a képzés időtartamára.
II. Felsőoktatás (2011. évi CCIV. törvény)

A törvény a többciklusú egymásra épülő képzési rendszert emelte törvényi szintre. Ennek alapját az 1999-ben aláírt
Bolognai Nyilatkozat teremtette meg, amelyben az aláíró országok vállalták egyebek mellett a könnyebben érthető és
összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetését, amely 2 fő képzési ciklusra: az alapképzésre és az egyetemi
képzésre épül.
Képzések:
(1) alap/mester/doktori (felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzések): az alap és a mesterképzést egymásra épülő
ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetekben egységes, osztatlan képzésként
lehet megszervezni (pl. jogász, orvos szakon)
(2) + felsőfokú szakképzés + szakirányú továbbképzés (végzettségi szintet nem biztosító képzések)
Az alapképzésben alapfokozat (bachelor) és szakképzettség szerezhető, amely a jogszabályban meghatározottak szerinti
munkakör betöltésére jogosít. A képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév. A mesterképzésben mesterfokozat (master) és
szakképzettség szerezhető, amely szint a jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A képzési
idő legalább 2, legfeljebb 4 félév. A doktori képzés a doktori fokozat megszerzésére készít fel.
A mesterképzés alapfeltétele az alapképzés sikeres lezárása, a doktori képzés előfeltétele pedig az első és második képzési
ciklus sikeres lezárása. Az egységes osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével járul.
Az intézmény autonómiája: → oktatási → kutatási tevékenységre → gazdálkodásra → szervezetalakításra → működésre
terjed ki.
A felsőoktatási intézmény létesítése és megszűnése
A felsőoktatási intézmény megkezdheti a működését, ha a nyilvántartásba vétel megtörtént, továbbá a szükséges
engedélyt az Oktatási Hivataltól megkapta és az OGY döntött az állami elismerésről. Az állami elismerés megköveteli,
hogy az intézmény rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, valamint, hogy legalább egy képzési,
illetve tudomány területén alapképzést, alapképzést és mesterképzést, alap, mester, valamint doktori képzést, mester és
doktori képzést folytasson. A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó kutatói,
oktatói karral. Az intézmény alapítására jogosultak:
 a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat
 egyházi jogi személy
 Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság
 Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány, vagy vallási tevékenységet végző szervezet.
(oktatási ig.) Kormány MTA (tudományos élet ig.)
Emmi NGM MeM

tud.pol. koordináció
Oktatási Hivatal Nemzeti Innovációs Hivatal
nyelvvizsga
Köznevelés Felsőoktatás MAB (közhasznú szervezet)
Szakképzés minőségbiztosítás
Iskolarendszerű iskolarendszeren felsőfokú szk.

szk. kívüli szk.
0 27. A RENDŐRSÉG ALKOTMÁNYOS HELYZETE ÉS SZERVEZETE

Rendészet (közrend, közbiztonság védelme):
 nemzetbiztonság
 idegenrendészet
 tűzrendészet és katasztrófavédelem
 polgári védelem
rendészet ≠ rendőrség
Rendészet – tevékenység: minden ami közrend, közbiztonság.
Rendőrség – szerv: rendvédelmi feladatok ellátása.
 Általános rendészeti szerv: rendőrség.
 Különös rendészeti szervek: nemzetbiztonság, katasztrófavédelem.
Garancia rendszer: Alaptörvény + anyagi jogi szabályok. Törvényben szabályozott, mert első generációs alapjogokat
érint: kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetősége – szabadság, egészség, élet korlátozása.
Jogi szabályozás
 Alaptörvény (46. cikk)
 Rtv – 1994. évi XXXIV. tv.(a rendőrségről)
 Hszt – 1996. évi XLIII. tv.(a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról)
 Hft – 1996. évi XLV. tv. (a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról) + egyéb tv.
 Egyéb ágazati törvények
 Végrehajtás (rendeleti szabályozás)
 Utasítások
 Intézkedések
Szervezete, irányítása:
Rendőrség:
 általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv
 belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (védett állomány megbízhatósági vizsgálata)
 terrorizmust elhárító szerv.
Irányítás:
 Kormány
 Miniszter – szabályozza a rendőrség tevékenységét és működését, irányítja a rendőrség szerveit, ellenőriz
(törvényesség, szakszerűség, pénzügyi és hatósági), munkáltatói jogkör a vezetők felett.
 Központi szerv – ORFK – országos rendőrfőkapitány
 Főkapitányságok (megye, főváros)
 Kapitányságok (város, kerület) + atipikus területi: Balatoni Vizirendészeti Rendőrkapitányság
 Speciális:
o Nemzeti Védelmi Szolgálat - Főigazgató
o Terrorelhárító Központ - Főigazgató
Független Rendészeti Panasztestület – akinek a rendőri intézkedés alapvető jogát sértette
0 28. A RENDŐRSÉG FELADATAI. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL.
A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az
államhatár rendjének védelme. (Alaptörvény 46. cikk)
A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus
elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a
bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése.
 Nyomozó-, szabályértési, közlekedési hatóság,
 Közterület rendjének fenntartása,
 Személy és objektum védelem,
 Veszélyes eszközök, anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatok,
 Vagyonvédelem,
 Magánnyomozók engedélyezése
 Büntetés-végrehajtási feladatok,
 Államhatár őrzése, határforgalom, határkonfliktus (idegenrendészet, menekültügy)
 Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet és váratlan támadás esetén
rendvédelmi feladatok
 A fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és középiskola rendjének fenntartásában,
 Segélyhívó számok fogadása
A Rendőrség feladatai jellegüket tekintve alapvetően 3 nagy csoportba oszthatók:
 bűnmegelőzés, bűnüldözés (nyomozás, bűnmegelőzés, áldozatsegítés, BV)
 rendészeti feladatok (közrend, közbiztonság védelme, határrendészeti feladatok, szabálysértések)
 államigazgatási feladatok (jogalkalmazás, közigazgatási feladatok – engedélyezés, szakhatóság)
Az igen sokrétű feladat mellett végrehajtja a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az
Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésekből eredő egyéb feladatokat, valamint részt vesz az
ENSZ, az Európai Unió, az EBESZ, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keretében szervezett, vagy nemzetközi
szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban.
A rendőrség feladatának ellátása során együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a
gazdálkodó szervezetekkel:
 Véleményzési jog (létesítés, megszüntetés, vezető kinevezése)
 Beszámolás, tájékoztatás (beszámoló évente a település közbiztonságának helyzetéről, a megtett intézkedésekről,
feladatokról; tájékoztatás a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedésről)
 Szomszédos állam, tömeges menekülés, fegyveres csoport veszélyéről (kormányhivatalt, járási hivatalt, közgyűlés
elnökét, katasztrófavédelmi szervet, Alkotmányvédelmi Hivatalt)
 Felterjesztési jog
 Szerződések (feladatellátás, létesítés, bővítés, fejlesztés elősegítésére)
 Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság (önkormányzatok, egyesületek bevonásával)
0 29. RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK. JOGORVOSLAT.

UTASÍTÁS:
A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az
elöljárója utasításainak engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. A
rendőrség a belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az
utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.
A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás
végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
INTÉZKEDÉSEK
 Intézkedési kötelezettség: A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a
közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy
cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben
szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas
állapotban van.
 Szakszerűség – jogszerűség:
 Arányosság: A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az
intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül
azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb
korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
 Keretszabályozás: A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a
magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz
fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz
alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán
megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik
arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel
kapcsolatban álló személy erről értesüljön. A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy
hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját.
 Azonosítás: A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy szolgálati
igazolványa és azonosító jelvénye igazolja.
 Egyedi intézkedések:
o Igazoltatás, ha nem állapítható meg a személyazonosság: ujjlenyomat vétel
o Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása
o Elfogás és előállítás
o Elővezetés
o „Lógó” 14 év alatti diákot az iskolaigazgatóhoz kísér
o Idegenrendészeti intézkedés
o Határforgalom ellenőrzés
o Biztonsági intézkedés (önveszélyes), közbiztonsági őrizet (24 óra)
o Intézkedés magánlakásban (A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet
be, illetve nem hatolhat be, kivéve….)
o Műszeres ellenőrzés (poligráf)
o Kép- és hangfelvétel készítése
o Közlekedésrendészeti intézkedés
o Személy- és létesítménybiztosítás
KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK:
 Testi kényszer
 Bilincs
 Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap
 Szolgálati kutya
 Útzár, megállásra kényszerítés
 Lőfegyverhasználat
 Csapaterő alkalmazása
 Tömegoszlatás
JOGORVOSLAT:
Akinek a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, választása
szerint
 panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy
 kérheti, hogy panaszát a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől
függően
o az országos rendőrfőkapitány,
o a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy
o a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója bírálja el.
Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.
A Testülethez (Független Rendészeti Panasztestület) a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért
jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított húsz napon belül lehet előterjeszteni. A Testület az
alapvető jogot nem sértő, valamint az alapvető jogot csekély mértékben sértő intézkedéssel szemben előterjesztett panaszt
az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez átteszi, illetve ha az áttétel ellen a panaszos panaszában előzetesen
tiltakozott, az eljárást megszünteti.
0 30. IDEGENRENDÉSZET
Az idegenrendészet az igazgatásrendészet egyik ága. A külföldiek
 határátlépésére és beutazására,
 magyarországi tartózkodására
 jogaik gyakorlására és ennek ellenőrzésére
 a szankciók esetleges alkalmazására, valamint
 a kiutazásukra vonatkozó hatósági jogalkalmazásra terjed ki.
Jogi szabályozás:
 Alaptörvény XXVII. cikk: Mindenki, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad
mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
 EU alapító szerződése: az EU minden polgárának joga van arra, hogy a tagállamok területén szabadon mozogjon
és tartózkodjon a szerződésben meghatározott korlátozások és feltételek, valamint az azok végrehajtására hozott
rendelkezések megtartásával. 20130/2002/EK rendelet, 539/2001/EK rendelet
 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról. Személyi hatály: EGT állampolgár és családtagjaira, a magyar állampolgár magyar
állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira terjed ki.
 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli polgárok beutazásáról és tartózkodásáról.
 113/2007 (V.24.) kormányrendelet, 114/2007 (V.24.) Kormányrendelet (végrehajtási rendeletek)
 328/2007 (XII. 11.) Kormányrendelet elismert okmányok meghatározásáról
 25/2007 IRM rendelet, 28/2007 IRM rendelet
Az idegenrendészeti eljárás szervei:
(1) az idegenrendészetért és a menekültügyért felelős miniszter (belügyminiszter): előkészíti a menekültügyi politikát
érintő kormányzati döntéseket, nemzeti letelepedési eng. méltányosságból, ellenőrzés és felügyelet.
(2) a külügyminiszter: a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező
személyek családtagjainak vízumkérelmét bírálja el, felügyeleti jogkor a vízumkiadásra feljogosított konzuli
tisztviselők felett
(3) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH): felügyelet, irányítás, II. fok. Speciális nemzeti vízum,
vízumkonzultációs eljárások.
(4) BÁH területi szervei – 7 regionális igazgatóság: Engedélyügy, útiokmányok, hatósági jogkör (kiutasítás,
kényszerintézkedések
(5) vízumkiadásra feljogosított magyar konzuli tisztviselő,
(6) rendőrség: beléptetés, beléptetéshez szükséges törvényi feltételek fennállásának ellenőrzése, határátkelőhelyen
vízumbélyeg kiadása, vízumok visszavonása és érvénytelenítése, idegenrendészeti hatósági intézkedések
végrehajtása.
Szabályozási kör:
 EGT állampolgárok: EU államai, Izland, Lichtenstein, Norvégia, + külön megállapodás alapján Svájc is
Családtag: házastárs, 21.életévét be nem töltött vagy eltartott leszármazott, felmenő, házastárs gyereke, A kiskorú
magyar állampolgár felett szülői felügyeletet gyakorló olyan személyt, akinek a hatóság családtagként való
beutazását és tartózkodását engedélyezte. Az EGT- vagy magyar állampolgárt kísérő (hozzájuk csatlakozó)
személy, aki az érintett eltartottja vagy vele legalább 1 éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi
okból a magyar vagy EGT-állampolgár gondoskodik
 3. országbeli személyek
Szabályozási tárgyak:
 vízum: repülőtéri, rövid időtartamú, hosszú távú (90 napot meghaladó)
 engedélyek 3. országbelieknek: tartózkodási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési, EK
letelepedési, EK kék kártya (tartózkodási engedély magas szintű képzettségűeknek),
 EGT állampolgároknak: tartózkodási kártya, állandó tart. kártya, EK letelepedési engedély, regisztrációs igazolás
 szabad mozgás korlátozása (közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból)
o beléptetés megtagadása és visszairányítás
o beutazási és tartózkodási tilalom
o kiutasítás
o kitoloncolás
 kényszerintézkedések: kitoloncolási őrizet, arcképmás és ujjnyomat rögzítése
0 31. A MENEKÜLTÜGYI IGAZGATÁS
A menekültügy az igazgatásrendészet egyik ága, melyet az állam a menekültügyi igazgatást ellátó szervei útján látja el.
Jogi szabályozás:
 Alaptörvény XIV. cikk: Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet –
kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos
tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz
tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük
megalapozott.
 1989. évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott
egyezmény valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött
jegyzőkönyv kihirdetéséről
 2007. évi LXXX. törvény a menekültjogról. Szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a
menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés feltételeit, továbbá az elismerésre,
illetve annak visszavonására irányuló eljárást. E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki
elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy menedékjogot élvez.
Fogalmak:
 külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan
 hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárainak
 menekült: Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti
hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az
üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az
üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
 menedékes: Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország
területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet az Európai Unió Tanácsa ideiglenes
védelemre jogosultként elismert, vagy az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a
csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az
emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése miatt elmenekülni kényszerültek. Nem aktív kategória.
 oltalmazott: Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a
menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő
visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a
származási országa védelmét igénybe venni.
 menedékjog: jogcím Magyaorország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és
a kiadatás ellen;
 kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;
 ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;
 dublini eljárás: az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti
kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás;
Szervezet:
 idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter: belügyminiszter
 Hatóság: BÁH + területi szervek (7 db regionális igazgatóság)
 befogadó állomások (az eljárás során van jelentősége, itt tartózkodnak addig, ameddig nem döntik el, hogy
elismerik-e őket menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként)
 közreműködik a határrendészetet is ellátó rendőrség, valamint a települési önkormányzatok jegyzői
Az eljárás:
A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján fennállnak-e az elismerését kérő külföldi
menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei.
A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet a benyújtását követően előzetes
vizsgálatnak veti alá. Az előzetes vizsgálati eljárás során a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy fennállnak-e a
dublini rendeletek alkalmazásának feltételei.
Igen – átadás,
Nem – a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint dönt arról, hogy fennállnak-e a
kérelem nyilvánvaló megalapozatlansága megállapításának feltételei.
0 32. KATASZTRÓFA-VÉDELEM
A katasztrófavédelem olyan műszó, amellyel a katasztrófák elleni védelem rendjét fejezzük ki. Eredője szerint lehet
természeti jelenség vagy emberi tevékenység eredménye. Kiterjedése szerint lehet globális vagy lokális.
Természeti katasztrófák:
 Geológiai eredetű – földrengés
 Hidrológiai eredetű – árvíz, belvíz, aszály
 Időjárás eredetű – hó és jégkárok
 Biológiai eredetű – rovar és növényvilág káros túlszaporodása
Civilizációs katasztrófák:
 Ipari (technikai) – pl. robbanások, tüzek
 Szállítási és közlekedési – pl. közúti, légi
 Nukleáris balesetek
Feladat: megelőzés, mentés, védekezés, helyreállítás
Jogszabályok:
 Alaptörvény XXXI. cikk: Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -
polgári védelmi kötelezettség írható elő. Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében -
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére
kötelezhető.
 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről
 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet a végrehajtásról
Fogalmak:
 katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi
egészséget, környezetet, az élet-és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa
bekövetkezésének valószínűségével.
 katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra
felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a
szükséges intézkedéseket elrendelte.
 katasztrófa sújtotta terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány
kinyilvánítja
 veszélyhelyzet: a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az élet-és vagyonbiztonságot vagy a környezetet
veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot.
Szervezet:
(1) Kormány: megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását,
(2) Kormányzati Koordinációs Bizottság: A védekezésre való felkészülésben és a megelőzésben kialakítja és
érvényesíti a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése során a felkészülés, valamint
a védekezés egységes követelményeit.
(3) Belügyminiszter: felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működtetéséért.
(4) Megyei, fővárosi védelmi bizottság: az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi
bizottságok, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait. (19 + 1)
(5) Helyi védelmi bizottság: működési területén (járás) irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek
tevékenységét. (198)
(6) A polgármester (főpolgármester): az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés
feladatait.
 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF): a belügyminiszter irányítása alá tartozó, a polgári védelem és
az állami tűzoltóság országos és területi szerveiből összevont, államigazgatási feladatot is ellátó országos
hatáskörű rendvédelmi szerve. Önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
 Megyei igazgatóságok (területi szervek) - 21 igazgatóság működik: 19 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság +
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság + Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
 Katasztrófavédelmi Kirendeltségek (helyi szervek).
A hatósági tevékenység:
Iparbiztonság, Polgári védelem, Tűzvédelem és tűzrendészet, Vízügy.
0 33. A NEMZETBIZTONSÁG INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS FELADATKÖREI
Jogszabályok:
 Alaptörvény 46. cikk: A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és
törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok
működését a Kormány irányítja.
 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról
Szervezet:
 Polgári:
o Információs Hivatal (felderítés, információ gyűjtés, elemzés-értékelés) - külső
o Alkotmányvédelmi Hivatal - belső
 Katonai:
o Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
 Technikai:
o Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – eszközök, technológia, titkos információ gyűjtés
A nemzetbiztonsági szolgálatok legalapvetőbb rendeltetése az, hogy nyílt és titkos információgyűjtés eszközrendszerének
felhasználásával elősegítsék hazánk nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, és ezáltal közreműködjenek az ország
szuverenitásának biztosításában, illetve az alkotmányos rend védelmében.
Irányítás:
 Kormány
 Miniszter
 Főigazgató
Parlamenti ellenőrzés: garanciális elem. A Nemzetbiztonsági Bizottság (elnöke csak a mindenkori ellenzék képviselőjéből
kerülhet ki) által gyakorolt alkotmányos ellenőrzés különös jelentőségét az adja meg, hogy e szolgálatok tekintetében az
államigazgatási szervekre általánosan vonatkozó külső ellenőrzési, felügyeleti jogok és lehetőségek nem vagy csak
korlátozott mértékben alkalmazhatók. A Nemzetbiztonsági Bizottság rendszeresen tájékoztatást kap a szolgálatok
általános tevékenységéről, amiket a főigazgatók, illetve az irányító miniszterek szolgáltatnak, de a bizottság folyamatosan
kérhet tájékoztatást az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről,
tevékenységéről, a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtési tevékenységükről. Ha a bizottság valamely
nemzetbiztonsági szolgálat jogsértő vagy nem rendeltetésszerű működését feltételezi, úgy vizsgálatot, illetve intézkedést
kezdeményezhet.
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések
A szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bcs. elkövetőjét elfoghatja,
előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, az esetleges ellenszegülés megtörésére testi kényszert
alkalmazhat (bilincs, lőfegyver használat)
A titkos információgyűjtés:
 bírósági engedélyhez kötött: a szolgálatok lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket rögzíthetik,
megfigyelhetik, levelet, csomagot, más küldeményt felbonthatnak, azok tartalmát rögzíthetik, telefont hallgatnak
le, a részleteket rögzíthetik.
 külön engedélyhez nem kötött: ide tartozik a felvilágosítás kérés, a leplezett információ gyűjtés, a titkos kapcsolat
létesítése magánszeméllyel, az információ gyűjtést elősegítő információs rendszerek létrehozása, a sérülést vagy
egészségkárosítást alkalmazó csapda alkalmazása, a fedőokmány készítése, használata, a fedőintézmény
létrehozása, fenntartása, személy, helyiség, épület, jármű, esemény megfigyelése, rögzítése, beszélgetés
lehallgatása, távközlési rendszerekből, illetve adattárolókból információk gyűjtése.
0 34. KÖZIGAZGATÁSI NYILVÁNTARTÁSOK.
Az állami adatgyűjtés kiegészítő állami funkció, igazgatási tevékenység, amely ahhoz járul hozzá, hogy az egyes állami
feladatokat a különböző szervek a lehető legjobban tudják végrehajtani. Az adatgyűjtés során az állam gyűjt és feldolgoz
 Statikus – természettudományos adatokat (pl. földrajzi, vízrajzi adatok),
 Dinamikus – a társadalomra, ill. a gazdasági jelenségekre, tevékenységre vonatkozó adatokat.
Az állami adatkezelésre és minden állami adatgyűjtésre az adatvédelmi szabályok vonatkoznak:
 Joghoz kötöttség – jogszabályban rögzített feltételek mellett,
 Célszerűség – adatvédelmi értelemben és az elérni kívánt közigazgatási cél értelmében.
A nyilvántartások jellemzői:
 Statikus adathalmazok. A dinamikát az adatmozgás adja (adatbejegyzés, adatváltozás, adattörlés, adatzárolás,
adatmegsemmisítés).
 Az adatközlés minden esetben közokirat.
 Közjogi személyiség vezethet nyilvántartást
 A nyilvántartást vezető állami szervek kötelessége a nyilvántartás frissítése, aktualizálása, a valósághűség
(közhitelesség).
A nyilvántartások fajtái:
I. Nyilvántartások II. Statisztikai tevékenység
Igazgatási nyilvántartások - Saját Állami nyilvántartások
A. Kihatnak a jogalanyra B. Nem hatnak ki a jogalanyra
szabályozott eljárási környezet tájékoztató jellegű
Igazgatási nyilvántartások: jogszabály által nem kötött, saját működés megkönnyítése, tevékenység ellátás segítése.
Rendszerint zártak (kiv: telefonkönyv, katalógus). Vonatkozik rájuk az adatvédelem, de nem kötelezettség a
közhitelesség.
Állami nyilvántartások: normatív követelmények, jogi garanciák. Törvény vagy önkormányzati rendelet felhatalmazása
alapján. Minden jellemzőjét jsz. állapítja meg.
Az állami nyilvántartások tipizálása:

Magyary féle: 1. jogi jelentőségű tényeket tartalmazó, 2. a nyilvántartás adataihoz joghatás nem fűződik.
Tárgy szerint:
 Személyekről szóló – személyi adat és lakcímnyilvántartás, anyakönyvi nyilvántartás
 Jogokról vezetett – anyagi jogi (szakigazgatási) területből származó – engedélyesek nyilvántartása
 Dolgok esetében – ingatlannyilvántartás
Nyilvántartást vezető szerint:
 Bíróság által vezetett – cégnyilvántartás, alapítványok nyilvántartása, jogtanácsosok névjegyzéke
 Közigazgatási szervek által vezetett
o Kifejezetten nyilvántartás vezetésére szakosodott – KEK KH
 Személyi adat és lakcímnyilvántartás  Úti okmány nyilvántartás
 Személyazonosító igazolvány  Egyéni vállalkozók nyilvántartása
nyilvántartás  Magyar igazolvány
 Közúti közlekedési nyilvántartás  Bűnügyi nyilvántartás
(jármű, jogsi, parkolási ig.)
o Szakigazgatási szervek (pl. ÁNTSZ, NAV, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
o Decentralizált nyilvántartások – köztestületi önkormányzatok által vezetett nyilvántartások (MTA,
kamarák)
o Az állam valamely szerve működéséhez szükséges nyilvántartások – választói névjegyzék
Jogi hatás szerint:
 Konstitutív – jogot, jogosultságot hoz létre (ingatlan-nyilvántartás)
 Deklaratív – nem változtat a jogi helyzeten, csak megállapítja azt (engedélyesekről vezetett nyilvántartás)
Hozzáférhetőség szerint:
Nyilvános, részben nyilvános, zárt
Felhasználhatóság szerint:
 Alapnyilvántartások – országos jellegűek, további felhasználásra kerülnek
 Önálló nyilvántartások – speciális ágazati nyilvántartások, további felhasználásra nem kerülnek
0 35. STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉS. A KSH.
Első államilag szervezett statisztikai tevékenység: 1848 (Fényes Elek- Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal
szervezésével bízta meg. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai
állapotát.)
Statisztikai szolgálat megalakulása: 1867 (Keleti Károly – a KSH alapítója és első igazgatója. Kezdeményezésére és tervei
szerint hozták létre a minisztérium keretein belül, de növekvő függetlenséggel a statisztikai hivatalt. Az intézetben
komoly, tudományos munkát akart végezni, tanfolyamokat szervezett, ahol a kor legjobb magyar statisztikusai voltak az
előadók.
1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a
környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és
tagjai számára. Eszközei: Az adatok statisztikai módszerekkel történő felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele,
elemzése, szolgáltatása, közlése, közzététele közhatalmi és egyéb úton.
A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:

a) a Központi Statisztikai Hivatal;
b) a minisztériumok;
c) az Országos Bírósági Hivatal elnöke;
d) a Legfőbb Ügyészség;
e) a Magyar Nemzeti Bank;
f) a Gazdasági Versenyhivatal;
g) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács;
h) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Központi Statisztika Hivatal (KSH):

Szakmailag önálló kormányhivatal. Központi és területi szervezeti egységekből áll.
Feladata:
 Adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése,
közzététele ls védelme.
 Statisztikai tevékenység irányítása,
 Statisztikai módszertan kidolgozása (elméleti feladat, szakmai támogatás),
 Statisztikai elemzések elvégzése.
 Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása – döntéshozatal segítése.
 Osztályozás rendszerének kidolgozása (gazdaság működését segíti) – TEÁOR, SZJ.
 Népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján
Országos Statisztikai Tanács:

A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek
képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program
tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként működik.
Munkáltatók-, gazdasági kamarák-, helyi önkormányzatok képviselői, TB, MTA, + felkért szakemberek.
Statisztikai adatgyűjtés:
a) adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy
b) önkéntes adatszolgáltatás alapján.
Adatszolgáltatásra kötelezett bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet. Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el. Az
adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és
meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni.
Népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés: minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, válás
(népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.

Közigjog 3

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Közigjog 3

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kö zigjog III. szakigazgatá sok joga 1 H.E.J. 2014/2015.

1. ANYAGI JOG ALAPFOGALMAI, RENDSZERE, HELYE A KÖZIGAZGATÁSI JOGBAN

Az anyagi szabályok csoportosítása:

2. SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A KÖZIGAZGATÁSI STRUKTÚRA KAPCSOLATA.

Az igazgatás sokrétűbbé válásával folyamatosan válik ki az általános igazgatásból a szakigazgatás. A feladatok

3. DEKONCENTRÁCIÓ. A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA

 Általános hatáskörű szerv:

5. A KÖZIGAZGATÁSI JOG TERÜLETEI

6. AZ ANYAGI JOGI SZABÁLYOK CSOPORTOSÍTÁSA

Az anyagi szabályok csoportosítása:

7. A GAZDASÁGI IGAZGATÁS JELLEMZŐI, ÁGAZATAI

8. IPARIGAZGATÁS: BÁNYÁSZAT (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK, FELADATOK)

9. IPARIGAZGATÁS: VILLAMOSENERGIA (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK,

0 10. IPARIGAZGATÁS: GÁZENERGIA (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK, FELADATOK)

0 11. IPARIGAZGATÁS: ATOMENERGIA (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK,

A törvény preambuluma egyfelől rögzíti az atomenergia alkalmazásának jelentőségét az emberiség életfeltételeinek

0 13. A TERÜLETFEJLESZTÉS TERVEZÉSI SZINTJEI, FELÜGYELETE

A területi tervezés rendszere

0 14. ÉPÍTÉSI IGAZGATÁS: TELEPÜLÉSRENDEZÉS FOGALMA, FELADATAI,

0 15. ÉPÍTÉSI IGAZGATÁS: ÉPÍTÉSRENDÉSZET JELLEMZŐI, ENGEDÉLY-TÍPUSOK

0 16. AZ ÉPÍTÉSI JOG SAJÁTOS INTÉZMÉNYEI, TULAJDONKORLÁTOZÁSOK.

Anyakönyvi nyilvántartások rendszere:

21. AZ EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS (FOGALMAK, INTÉZMÉNYEK, FELADATOK)

Egészségügyi igazgatás szervezetrendszere

Egészségügyi szolgáltatás szervezetrendszere:

22. KULTURÁLIS IGAZGATÁS ÁGAZATAI, SAJÁTOSSÁGAI

Kulturális igazgatás ágazatai:

23. KÖZMŰVELŐDÉS ÉS KÖZGYŰJTEMÉNYEK.

24. A TUDOMÁNYOS ÉLET IGAZGATÁSA. K+F. A MAGYAR TUDOMÁNYOS

Széchenyi 2020: 11 tematikus cél

2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének

3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása.

4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása.

6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.

7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.

1 Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.

1 Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

25. OKTATÁS-IGAZGATÁS: KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS

II. Szakképzés – 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

II. Felsőoktatás (2011. évi CCIV. törvény)

(oktatási ig.) Kormány MTA (tudományos élet ig.)

Emmi NGM MeM

Iskolarendszerű iskolarendszeren felsőfokú szk.

0 27. A RENDŐRSÉG ALKOTMÁNYOS HELYZETE ÉS SZERVEZETE

0 29. RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK. JOGORVOSLAT.

Az állami nyilvántartások tipizálása:

1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:

Központi Statisztika Hivatal (KSH):

Országos Statisztikai Tanács:

You might also like