Igazságügyi statisztika fogalma, tárgya, elvei.

Mit értünk statisztika alatt?

Egy adatgyűjtési tevékenység, az ehhez szükséges módszerek, valamint az így nyert adatok
összessége.
A statisztika a társadalmi jelenségek mennyiségi oldalának a vizsgálata.

Igazságügyi statisztika: A statisztika nagy halmazán belül egy szakstatisztikai ág, mely az
igazságszolgáltatás ágainak és az ehhez kapcsolódó végrehajtásnak a területeit vizsgálja, a
folyamatait méri, jellemzi és elemzi.

Igazságszolgáltatási ág: Ez a hatalmi ág különböző jogterületekre tagozódik. Főbb jogágak: polgári,

büntető stb.

Igazságügyi statisztika tárgya: A jogviszonyok.→ (házasság, tanulói jogviszony, adás-vétel) az élet

egész területén jelen vannak. Társadalmi viszonyok, amelyeket a jogalkotó egy jogi szabályozással
vett körül. Attól függően oszthatók további csoportokra, hogy milyen jogágat érintenek.

(Amikor egy statisztikus azt a feladatot kapja, hogy készítsen a büntetőjogi jogviszonyokat érintő
statisztikát, egy hónapra kivetítve, annak az igazságügyi statisztika fogalmából kiindulva, az adott
bíróságon keletkezett, érkezett és elbírált büntetőjogi jogviszonyokat kell összegyűjtenie és ennek
az összesített havi adatait kell a statisztikai adatgyűjtést elrendelő asztalára letennie.)
Ha két bíróság statisztikai adatait hasonlítjuk össze, akkor lehet objektív és helyes ha mindkét
statisztika elkészítésének ugyanazok a feltételei, ugyanazon a paraméterek mentén állítottuk fel. (pl:
ha ugyanazt a hónapot nézzük, ugyanazzal a módszerrel)
A statisztikai adatok előállítása, felhasználása, és abból levonható következtetések nagyban
függenek attól az érdektől amelyet ezekkel az adatokkal igyekszünk igazolni.

Igazságügyi statisztika kialakulása, történelme

Kezdetben, az igazságszolgáltatáson belül a bűnügyi statisztikákra koncentrálódott. Kezdetben az

igazságszolgáltatás a büntetőjogi jogviszonyok területén nyilvánult meg, a társadalom életében is
ezek voltak legnagyobb hatással.
16-17. századra tehető amikor a statisztika első, igen kezdetleges formáit megteremtették
számunkra. Nem volt semmilyen más szerepe mint az egyes adatoknak az összegyűjtése,
lejegyzése, historikus leírása.
Ezt a fajta statisztikai rendszert, leíró statisztikai rendszer névvel illetjük. A rendszer jellemzője
tehát az hogy csak számszerű adatok rögzítéséből áll és azt további felhasználásra nem szánták,
csak megőrizni az utókor számára. Ezzel a módszerrel működik a fogvatartottak számszaki
adatainak rögzítése.
Volt egy első hazai művelője, akit Bél Mátyásnak hívtak, aktív szlovák-magyar származású
evangélikus lelkész és polihisztor volt. Olyan fajta evangélikus lelkész, aki időt fordított a
statisztikai adatok rögzítésére.
Az adatgyűjtés központosítására a 18. század első felében tettek kísérleteket, de elvetélt
próbálkozások voltak.
Következményeképpen Mária Terézia uralkodása alatt is még 3 újabb alkalommal ki kellett
bocsátani rendeleteket, melynek bevezetőjében ki is mondta a nem titkolt célt, hogy ezeknek az
adatoknak a funkcióját tényleges értelmét, hangsúlyozta. Ezekben a rendeletekben már
szempontokat is adott meg, nem csak a tárgyalt perekre hanem rab tabellát is kért a vármegyéktől,
az így összeállított adatokon belül további szempontokat jelölt meg amelyeket fel kellett volna
tüntetniük. Ezek az adatok már célirányosan utalnak arra hogy kíváncsi volt az igazságszolgáltatás
és a börtön működésére.
1820-30-as évek: ebben az időszakban az adatgyűjtésre jellemző a táblázatos összesítés, amely
onnan kapta a nevét, hogy a táblázatban az egyes vármegyék, szabad királyi városok, valamint a
pallosjoggal rendelkező uradalmak adatai szerepeltek, ezeket az adatokat a Kúriához küldték meg,
azaz a legfőbb igazságszolgáltatási fórumhoz, ömlesztve, mert ekkor még nem voltak megfelelő és
jól körülhatárolt szempontok amelyek mentén ki lehetett volna tölteni a táblázatokat.
Több hiányossága volt:
Nem készült el minden évben (1821, 1831, 1837)
Miután csak éves szinten került sor az elkészítésre és a Kúriához való megküldésre, vontatott és
lassú volt. További hiányosság, hogy jogi fogalmak hiányában nem adott összehasonlításra alkalmas
teljes képet.
Külön sorolta a nemes és nemtelen személyeket, nemi megoszlás szerint, férfi vagy asszony, külön
csoportként szerepelt a többször büntetett személy. Nem voltak konkrét bűncselekmény
megnevezések, hanem bűntípusonként sorolta osztályokba az egyes cselekményeket.
1. osztály: gyilkosságok (atya, vagy anyagyilkos, férj vagy feleséggyilkos, testvérgyilkos,
gyermekgyilkos, mind külön kategória.)
2. osztály: olyan fajta cselekmények mint a korabeli vérengző, verekedő, csonkító, kegyetlenkedő
vagy a szülők megverője. (mai szóval testi sértéses tevékenységnek neveznénk)
3. osztály: nős parázna, erőszakos szeplősítő, két férj vagy feleség tartó,
4. osztály: gyújtogató, rablás, útonálló fosztás, templomrablás, tolvajlás, orgazdaság,
pénztártolvajlás, íráshamisító, hamis pénzcsináló
5. osztály: többsége ma már bűncselekményként nem lenne elképzelhető, részévé vált a hétköznapi
életnek. (káromkodó, közbátorságot háborító, felsőbb rendelésnek ellenszegülő, hamis esküvő)

1840-es évek: 1840. évi V. törvénycikk amely egy országos választmányt hozott létre, melynek
feladatát képezte egy modern börtönrendszer létrehozása, ennek kapcsán fel kellett mérni az adott
időszaknak a rabstatisztikáját.

1896-ban publikálták táblázatos összesítésben, ekkor már egy differenciáltabb képet tudtak
összeállítani a börtönben őrzött rabokról.
Nem volt egységes büntetőjogi szabályozás, ezért nem lehetséges az hogy egy konkrét, módszeres
statisztikai adatgyűjtési rendszer jöhessen létre.

1850-es és 1878-ig terjedő időszak között továbbra is egyfajta bizonytalanság volt jellemző.
Átmeneti korszaka volt jellemző.
Tulajdonságok az átmeneti korszakra vonatkozóan:
Alapul kell venni, hogy dualizmusról volt szó, az akkori statisztikai adatok lényegében az integráns
részévé váltak az osztrák statisztikának. Egyfajta statisztikai unió keletkezett a két ország között.

1849-58-ig: Bach korszak, elsősorban a rendfenntartásra koncentrált az erőszakszervezet

Magyarországon. Ebben az időszakban megjelenő statisztikai munkák leginkább letartóztatások,
elfogatások, vagy feljelentések számát tartalmazták. Olyan statisztikai adatok is bekerültek a tételek
közé mint a hullák megtalálása, házkutatások száma.
Tárgy szempontjából azt mondhatjuk, hogy egyedi és korszakra jellemző volt, nem lehet összevetni
az előző évi statisztikákkal.

1878-ban elfogadott, 1880-ban hatályba lépett V. törvény, ami Csemegi kódexként ismeretes
büntető törvénykönyv. Megteremtette a modern statisztikai megfigyelésnek, adatgyűjtésnek az
egységeit, definiálta a fogalmakat.

1880-tól indult meg a rendszeresnek nevezhető bűnügyi adatgyűjtés. Precízen vezethető volt,
egymástól jól elhatárolt adatok voltak, összesíthetőek voltak. Megjelennek az adatok a statisztikai
évkönyvben. Bevezette a lajstromos rendszer mellett a laprendszer. Egyénre lebontott adatok.
Az első világháború időszakában már a mai tudományos igényességű statisztikai adatgyűjtés
alapjait teljes egészében megteremtette.

Statisztikai adat létrejötte és rögzítését befolyásoló tényezők (Statisztika kritikája)

Mi képezi az igazságügyi statisztika teljes halmazát?

Tárgyát jogviszonyok képezik, vannak olyan jogviszonyok amelyek nem kerülnek az
igazságszolgáltatás elé, így nem tudunk róluk adatokat gyűjteni. (pl: tilosban parkolás, megállás,
várakozás)
Különbséget kell tenni azok között a jogviszonyok között amelyek az igazságszolgáltatás elé
kerülnek és azok között amelyek pedig nem.
A teljes halmaz szempontjából felszínre került és rejtve maradt cselekményekre, jogviszonyokra
bonthatjuk,

Fogalom: Az igazságügyi statisztika teljes halmaza, az adott időben és helyen létrejött látens és
felszínre került, azaz ismerté vált cselekmények, jogviszonyok összessége.

Azoknak az adatoknak megfelelő módon definiáltnak kell lennie amelyekből mi következtetést

szeretnénk levonni, ezért ha egy igazságügyi statisztikát készítünk akkor ott meg kell határozni,
hogy mettől meddig terjedő időszakra, konkrétan milyen helyen megvalósult jogviszonyokra
gondolunk, és hogy mely jogviszonyokra gondolunk akkor amikor ezt a statisztikai adathalmazt elő
akarjuk állítani.
Elemezni, értékelni csak azt az adatot tudjuk, amelyek felszínre kerültek. Minden egyéb jogviszony
nem fog bele kerülni az igazságügyi statisztika valós, tényleges halmazába és nem ad arra
lehetőséget, hogy az abból származó adatot értékeljük, elemezzük.

Mi az ami a statisztika alapját képező teljes halmaznak a rögzíthetőségét befolyásolja? (Melyek

azok a körülmények amelyek különbséget tesznek jogviszonyok között?)
Jó része, rejtve maradó, látens cselekmény. (Pl: jármű önkényes elvétele, melyben a sértett nem
észlelte, hogy az ő járművét ellopták)
A látenciát többféle módon és számos oldalról lehet befolyásolni vagyis hatást gyakorolni arra hogy
egy jogviszony az igazságügyi statisztika szempontjából rejtve maradjon.

Különböző csoportokba sorolhatjuk:

1. Személyek oldaláról vizsgáljuk: Személyek alatt a társadalom tagjait értjük, beleértve

mindazokat akik az adott jogviszonynak a részesei, de azokat a személyeket is akik az adott
jogviszony szempontjából kívülállónak tekinthetők. Van a társadalomnak egy olyan tulajdonsága
amely hat arra hogy egy cselekmény látenciában maradjon, avagy felszínre kerüljön, ez a
tulajdonság a kriminális érzékenység.
(Sértett hogyan befolyásolja a látenciát:
A kriminális érzékenység és a látenciát a személyek oldaláról befolyásoló tényezők azok alatt
elsősorban a tudatos vagy pedig a személyek oldalán jelentkező befolyásolási képességet és
készséget értjük. Ezért ide soroljuk azt ha a sértett nem észleli, hogy az ő sérelmére bűncselekményt
valósítottak meg, családon belüli erőszakos cselekményeknél jellemző az hogy a sértett nem jelenti
a hatóságok felé.)
(A kívülálló tanú az adott cselekményt olyan mértékűnek érzékeli e ami az ő kriminális
érzékenységét eléri-e, sérti. Ha igen akkor értesíti az illetékes hatóságokat. Ha közönyt tanúsít,
ebben az esetben a látenciát fokozza.)

1. Kriminális érzékenység társadalmi csoportonkénti és történelmi időszakonkénti eltérését is.

1. Társadalmi csoportonként: országok, tájegységek között eltérőek lehetnek a szociális, kulturális
szokások, ezek meghatározzák a társadalom kriminális érzékenységét.

2. Történelmi időszakonként: káromkodás vagy hamis eskü is bűncselekménynek minősült,

manapság már a kriminális érzékenység magasabb fokon van és ezek nem számítanak
bűncselekménynek.
2. Eljáró hatóság:
Az innen történő befolyásolást két csoportra oszthatjuk.

1. Szándékolt eljárási cselekmények: történik valamilyen jogviszony amelynek be kellene kerülnie a

hatóság asztalára, értesül is róla a hatóság, de valamit szándékosan tesz annak érdekében, hogy
ebből ne legyen statisztikai adat.
Cselekmény oldaláról történő befolyásolás: pl: emberölés, annak a helyszínén történik egy másik
cselekmény is kisebb tárgyi súlyú lopás, ebben az esetben a hatóság értesül a cselekményekről,
eljárást indít, de a hatékonyságát, teljes egészében a gyilkosságra fogja fókuszálni. A másik, kisebb
szabálysértés látenciában marad.
Elkövető oldaláról: az elkövető a társadalom szempontjából egy hasznos magatartást tanúsít amely
kellőképpen kompenzálja az általa megvalósított cselekményt.

2. Nem szándékolt eljárási cselekmények: ha megvalósul egy jogviszony amelynek be kellene

kerülnie a igazságügyi statisztika teljes halmazába, a hatóságnak ezt a jogviszonyt vizsgálnia kell.

3. Külső körülmény teszi lehetővé a látencia befolyásolását (ilyen lehet a büntető politika,
elkövetési idő, jogszabályváltozás)

Ellenőrző kérdések:
1. Mi a statisztika általános fogalma?
2. A társadalmi jelenségek mely jellemzőjét vizsgálja általánosságban véve a statisztika?
3. Mi az igazságügyi statisztika fogalma?
4. Határozza meg az igazságszolgáltatás fogalmát!
5. Melyek az igazságügyi statisztika tárgyai?
6. Határozzon meg főbb jogágakat!
7. Kit tartunk az igazságügyi statisztika első hazai művelőjének?
8. Milyen statisztikai módszert használt munkássága során?
9. Mely században alkotott?
10. Milyen nehézségek jellemezték a 18.század első felének igazságügyi statisztikai
adatgyűjtési rendszerét?
11. Mely korszakra jellemző a táblázatos összesítés szerinti adatgyűjtés és az mit jelent?
12. Adja meg a 1820-30-as évek statisztikai tevékenységének konkrét jellemzőit!
13. Milyen típusú statisztikai rendszer létrehozása fűződik az 1840.évi 5.törvénycikkhez?
14. Mondjon példát a nyilvántartási jellegű statisztikára!
15. Mi a jellemzője a 19.század második felében megjelenő börtön statisztikáknak?
16. Jellemezze a dualizmus és a Bach korszak igazságügyi statisztikai rendszereit!
17. Mihez köthető a modern bűnügyi statisztika kezdete Magyarországon?
18. Melyek a Csemegi Kódex hatályba lépését követően meghonosodott igazságügyi
statisztikai rendszer hibái, hiányosságai?
19. Mi hozott ebben változást?
20. Mikorra tehető a mai modern igazságügyi statisztikai rendszer alapvető formáinak,
intézményeinek kialakulása?
21. Mi a különbség a nyilvántartási jellegű vagy adatközlő statisztikák, valamint az elemző
statisztikák között?
22. Mi ideális esetben az igazságügyi statisztika teljes halmaza?
23. Részletezze milyen elemekből áll!
24. Mi befolyásolhatja az igazságügyi statisztikai adathalmaz rögzíthetőségét?
25. Mi a látencia fogalma? Említsen néhány gyakorlati példát!
26. Jellemezze a látenciát a személyek oldaláról befolyásoló tényezőket!
27. Minek nevezzük a személyek azon tulajdonságát, amely által befolyásolhatják a látenciát?
28. Miként aránylik a kriminális érzékenység foka a látencia mértékéhez?
29. Hogyan csoportosíthatjuk a kriminális érzékenység változásainak eltérésének eseteit?
Soroljon fel példákat mindhez!
30. Hogyan csoportosíthatjuk a látenciát a hatóság oldaláról befolyásoló tényezőket?
31. A hatóság mely jellemzőjéről nyújt képet a látenciát nem tudatosan, nem szándékosan
befolyásoló tényező?
32. Mely oldalról hathat a hatóság tudatosan, szándékosan a látencia alakulására?
33. Említsen a jogviszonyok rejtve maradását külső körülményként befolyásoló tényezőket!