Professional Documents
Culture Documents
1 - Előadás PDF
1 - Előadás PDF
Igazságügyi statisztika: A statisztika nagy halmazán belül egy szakstatisztikai ág, mely az
igazságszolgáltatás ágainak és az ehhez kapcsolódó végrehajtásnak a területeit vizsgálja, a
folyamatait méri, jellemzi és elemzi.
(Amikor egy statisztikus azt a feladatot kapja, hogy készítsen a büntetőjogi jogviszonyokat érintő
statisztikát, egy hónapra kivetítve, annak az igazságügyi statisztika fogalmából kiindulva, az adott
bíróságon keletkezett, érkezett és elbírált büntetőjogi jogviszonyokat kell összegyűjtenie és ennek
az összesített havi adatait kell a statisztikai adatgyűjtést elrendelő asztalára letennie.)
Ha két bíróság statisztikai adatait hasonlítjuk össze, akkor lehet objektív és helyes ha mindkét
statisztika elkészítésének ugyanazok a feltételei, ugyanazon a paraméterek mentén állítottuk fel. (pl:
ha ugyanazt a hónapot nézzük, ugyanazzal a módszerrel)
A statisztikai adatok előállítása, felhasználása, és abból levonható következtetések nagyban
függenek attól az érdektől amelyet ezekkel az adatokkal igyekszünk igazolni.
1840-es évek: 1840. évi V. törvénycikk amely egy országos választmányt hozott létre, melynek
feladatát képezte egy modern börtönrendszer létrehozása, ennek kapcsán fel kellett mérni az adott
időszaknak a rabstatisztikáját.
1896-ban publikálták táblázatos összesítésben, ekkor már egy differenciáltabb képet tudtak
összeállítani a börtönben őrzött rabokról.
Nem volt egységes büntetőjogi szabályozás, ezért nem lehetséges az hogy egy konkrét, módszeres
statisztikai adatgyűjtési rendszer jöhessen létre.
1850-es és 1878-ig terjedő időszak között továbbra is egyfajta bizonytalanság volt jellemző.
Átmeneti korszaka volt jellemző.
Tulajdonságok az átmeneti korszakra vonatkozóan:
Alapul kell venni, hogy dualizmusról volt szó, az akkori statisztikai adatok lényegében az integráns
részévé váltak az osztrák statisztikának. Egyfajta statisztikai unió keletkezett a két ország között.
1878-ban elfogadott, 1880-ban hatályba lépett V. törvény, ami Csemegi kódexként ismeretes
büntető törvénykönyv. Megteremtette a modern statisztikai megfigyelésnek, adatgyűjtésnek az
egységeit, definiálta a fogalmakat.
1880-tól indult meg a rendszeresnek nevezhető bűnügyi adatgyűjtés. Precízen vezethető volt,
egymástól jól elhatárolt adatok voltak, összesíthetőek voltak. Megjelennek az adatok a statisztikai
évkönyvben. Bevezette a lajstromos rendszer mellett a laprendszer. Egyénre lebontott adatok.
Az első világháború időszakában már a mai tudományos igényességű statisztikai adatgyűjtés
alapjait teljes egészében megteremtette.
Fogalom: Az igazságügyi statisztika teljes halmaza, az adott időben és helyen létrejött látens és
felszínre került, azaz ismerté vált cselekmények, jogviszonyok összessége.
3. Külső körülmény teszi lehetővé a látencia befolyásolását (ilyen lehet a büntető politika,
elkövetési idő, jogszabályváltozás)
Ellenőrző kérdések:
1. Mi a statisztika általános fogalma?
2. A társadalmi jelenségek mely jellemzőjét vizsgálja általánosságban véve a statisztika?
3. Mi az igazságügyi statisztika fogalma?
4. Határozza meg az igazságszolgáltatás fogalmát!
5. Melyek az igazságügyi statisztika tárgyai?
6. Határozzon meg főbb jogágakat!
7. Kit tartunk az igazságügyi statisztika első hazai művelőjének?
8. Milyen statisztikai módszert használt munkássága során?
9. Mely században alkotott?
10. Milyen nehézségek jellemezték a 18.század első felének igazságügyi statisztikai
adatgyűjtési rendszerét?
11. Mely korszakra jellemző a táblázatos összesítés szerinti adatgyűjtés és az mit jelent?
12. Adja meg a 1820-30-as évek statisztikai tevékenységének konkrét jellemzőit!
13. Milyen típusú statisztikai rendszer létrehozása fűződik az 1840.évi 5.törvénycikkhez?
14. Mondjon példát a nyilvántartási jellegű statisztikára!
15. Mi a jellemzője a 19.század második felében megjelenő börtön statisztikáknak?
16. Jellemezze a dualizmus és a Bach korszak igazságügyi statisztikai rendszereit!
17. Mihez köthető a modern bűnügyi statisztika kezdete Magyarországon?
18. Melyek a Csemegi Kódex hatályba lépését követően meghonosodott igazságügyi
statisztikai rendszer hibái, hiányosságai?
19. Mi hozott ebben változást?
20. Mikorra tehető a mai modern igazságügyi statisztikai rendszer alapvető formáinak,
intézményeinek kialakulása?
21. Mi a különbség a nyilvántartási jellegű vagy adatközlő statisztikák, valamint az elemző
statisztikák között?
22. Mi ideális esetben az igazságügyi statisztika teljes halmaza?
23. Részletezze milyen elemekből áll!
24. Mi befolyásolhatja az igazságügyi statisztikai adathalmaz rögzíthetőségét?
25. Mi a látencia fogalma? Említsen néhány gyakorlati példát!
26. Jellemezze a látenciát a személyek oldaláról befolyásoló tényezőket!
27. Minek nevezzük a személyek azon tulajdonságát, amely által befolyásolhatják a látenciát?
28. Miként aránylik a kriminális érzékenység foka a látencia mértékéhez?
29. Hogyan csoportosíthatjuk a kriminális érzékenység változásainak eltérésének eseteit?
Soroljon fel példákat mindhez!
30. Hogyan csoportosíthatjuk a látenciát a hatóság oldaláról befolyásoló tényezőket?
31. A hatóság mely jellemzőjéről nyújt képet a látenciát nem tudatosan, nem szándékosan
befolyásoló tényező?
32. Mely oldalról hathat a hatóság tudatosan, szándékosan a látencia alakulására?
33. Említsen a jogviszonyok rejtve maradását külső körülményként befolyásoló tényezőket!