A büntetőjogi jogviszonyok igazságügyi statisztikájának jellemzői, A büntetéskiszabási

gyakorlat statisztikája

A büntetőjog feladata: A társadalmat és annak kialakult kapcsolatait megvédje mindazoktól a nem

kívánatos és közösségellenes magatartásoktól, amelyeket bűncselekményeknek nevezünk. A
bűncselekmények azok a jogviszonyok amelyek alkotják a büntetőjog mint önálló jogágat. Ezek a
jogviszonyok képezik azt a halmazt ami a büntetőjogi statisztikák legfőbb jellemzőjét fogja adni.
Magának a büntető eljárásnak is van sajátos eljárása amely semelyik más jogágra nem jellemző. Az
eljárásoknak a sajátossága, annyira meghatározó és lényeges kérdéskör amely kihatással bír a
büntetőjogi jogviszonyoknak a statisztikájára.
Az a körülmény amit ha egy jogviszonynak a létrejöttétől egészen az elbírálásig végig követjük
akkor kirajzolódik előttünk a sajátos eljárásrend. (Egy bűncselekmény megvalósul valahol az ország
területén, önmagában nem jelenti azt hogy abból statisztikai adat is válik, emiatt fontos azt
meghatározni, hogy ez a bizonyos bűncselekmény, muszáj hogy bekerüljön az igazságszolgáltatás
gépezetébe. Ahhoz hogy egy megtörtént cselekményt az igazságszolgáltatás el tudjon bírálni, ahhoz
szükséges hogy a hatóság tudomására jusson. A cselekmény által érintett, kívülálló személy a
hatóságok tudomására hozza, bejelentést teszünk a nyomozóhatóság felé. Konkrétan maga a
hatóság észleli a cselekmény megvalósulását. Ilyenkor hivatalból megindul az eljárás és ez a
jogviszony kikerül a látenciából, a hatóságok asztalára kerül, lehet vele foglalkozni.)
Ez a kiinduló pontja a büntető eljárásnak és ez a sajátossága innentől kezdődik. Meddig tart az
eljárás? Optimális esetben addig tart amíg a bűncselekménynek a megvalósítója felelősségvonásra
nem kerül a cselekmény miatt. Ez a folyamat, nem egyszerű és rövid.
A feljelentés, bejelentés, hatóság általi észleléssel megindul eljárásban mi az első teendője a
hatóságoknak? Fel kell derítenie a cselekményt, ki kell találnia, hogy mi történt valójában, rögzíteni
kell a nyomokat, bizonyítási eszközként figyelembe vehető körülményeket, adatokat, személyeket
és ennek az eljárásnak a végén meg kell határoznia a bűncselekmény elkövetésében gyanúsítható
személyt. Ezt az első szakaszt Nyomozásnak nevezzük, nyomozati szakasz.
Ezt a szakaszt követi az az eljárási rész amelyben állást foglalnak abban a kérdésben, hogy ez a
személy aki gyanúsítható, felelősségre vonható e. Az ügyben eljáró bíróság elé lehet e állítani az
elkövetett cselekmény miatt. Ez a döntés az ügyész kezében van, ő dönti el hogy az ügy terheltjével,
vádat emel e a bíróság előtt. Tehát ez a vádemelésről való döntés szakasza. A nyomozási
szakaszban az ügyésznek felügyeleti jogköre van, amelyet folyamatosan gyakorol a nyomozás
során.
Az adott cselekménynek az ügyésze úgy dönt, hogy a gyanúsítottnak bíróság elé kell állnia,
vádiratot küld be a bíróságnak, amelyben indítványt tesz arra hogy a bíróság milyen tényállás
alapján, milyen bűncselekményben mondja ki a vádlottat, emiatt milyen szankció alkalmazására
kerüljön sor vele szemben. Ez a harmadik szakasz, melynek végén határozat születik, amelyet
ítéletnek nevezünk, ebben az ítéletben fog lezárulni a büntetőeljárás.

Az igazságügyi statisztikai adat nyomon követéses sajátos, ez csak a büntetőeljárásokra jellemző,

hogy szakaszokra tagolódik. Legfőképpen meghatározó és jellemző a büntetőjogi jogviszonyok
igazságügyi statisztikája szempontjából is. A büntetőjogi jogviszonyoknak az igazságügyi
statisztikai rendszere az a büntető eljárásnak a szakaszai mentén épül föl és különül el egymástól,
nincs ugyanis egységes statisztikai rendszer a szakaszok között. A büntetőeljárásnak 3 szakasza
közül 2-nek van egységes statisztikai rendszere, ez a 2 az első két szakaszra jellemző, a nyomozati
és ügyészségi szakasz. Ezt a statisztikai rendszert a belügyminisztérium koordinálja, amelynek
irányítása alá tartoznak ezek a szervek. A belügyminisztérium által koordinált statisztikai rendszer,
elsősorban büntetőjogi jogviszonyokból kiindulva, az első szakaszára vonatkozó adatokat gyűjti és
rögzíti, ezek büntető eljárási adatok, a büntető eljárásoknak első két szakaszához köthetőek,
legfőképpen olyan adatokat rögzítenek amelyek a bűncselekményekre vonatkoznak, a sértettekre,
elkövetőire, kárra. Ez a statisztikai rendszer Ha csak az első 2 szakaszt vesszük akkor egységes
statisztikai rendszer. Az egységesség elnevezésében is feltűnik, ezt a statisztikai rendszert amelybe a
nyomozóhatóságok, és a szakaszok is megjelennek, Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi
Bűnügyi Statisztikai Rendszer. (ENYÜBSR)!!!!!
A belügyminisztériumnak és a legfőbb ügyészségnek a közös adatgyűjtése. Közösen koordinálva
adatokat továbbít a bűnügyi statisztikák ezen részébe. Rendőrség, NAV, Ügyészség által indított és
lefojtatott büntetőeljárás adatait tartalmazza, ami végül ki egészül a vádemelési szakasznak az
ügyészségi adataival. Ezek a szakaszok, az egyes nyomozó hatóságoktól kikerülő büntetőeljárási
adatok és a vádemelési szakaszban felmerülő ügyészségi adatok, azoknak az egysége képezi az
ENYÜBSR igazságügyi statisztikai halmazát, bázisát.
Az ENYÜBSR-ben ezeknek a megfigyelési egységeknek a mentén történik az adatgyűjtés.
(büntetőeljárások, a büntetőeljárások alapjául szolgáló cselekmények, elkövetők, sértettek, kár)

A statisztikai rendszer teljes egységének a hiánya, abban jelenítődik meg leginkább, hogy
mindhárom szakaszt egységként tekintve nem tudjuk pontosan hogy melyik az amelyikből a
legteljesebb adathalmaz nyerhető. Ebből a 3 szakaszból nem tudjuk, a kezdetben hogy egy adott
büntető eljárás hol fog befejeződni, azaz hogy lesz abból végső, teljesnek tekinthető adathalmaz.
Mediáció: közvetítői eljárásra bocsájtja az ügyész az ügyet, az elkövető és az ügy sértettjének
eljárásával, a gyanúsított jóvá tudja tenni a sértett számára okozott sérelmet, erkölcsi vagy anyagi
formában, akkor ez eredményezheti azt, hogy az eljárás megszüntetésre kerül, anélkül hogy az
elkövető felelősségre vonása követné.
A hatóság a saját ügykörében dönt arról hogy egyes cselekmények ne kerüljenek a bíróság asztalára,
ezt oly módon próbálja megoldani, hogy ezekre is konkrét, eszközöket alkalmaz. Ilyen a vádalku
lehetősége, amikor bizonyos cselekmények elkövetői egy nagyobb jelentőségű ügyben nyújtott
segítségükkel megválthatják a felelősségre vonás alóli mentesülésüket. Arra is lehetőség van, hogy
egyezséggel záruljon. Amely a vádhatóság és a terhelt között jön létre. Feltételes ügyészi felügyelet,
azt az intézményt, amelyben a vádhatóság úgy látja, hogy az adott büntető ügynek a gyanúsítottja,
minden szempontból igazoltan azonos a cselekmény elkövetőjével, de a cselekmény tárgyi súlya,
csekély, vagy az adott elkövetőnek a személyi körülményei kedvezőnek ítélhetőek amely miatt az
ügyészség lehetőséget ad arra hogy az elkövető bizonyítson, hogy érdemes arra hogy ne kerüljön
bíróság elé. Próbaidő eredményes eltelte, azt jelenti, hogy az eljárás megszűnt, befejeződött. Nem
lesz priusza.
A statisztikai adatnak eltűnésének számtalan lehetősége és módja felmerül, lehet olyan is hogy
kiderül, hogy a feljelents tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény hanem csak szabálysértés.

Amennyiben a vádemelési szakaszig egy büntető ügynek a nyomozása, valamilyen más irányt vesz,
vagy befejeződik, akkor arról a bíróság már nem szerez tudomást. Mert azt a statisztikai rendszert
ami addig nyilvántartja a büntetőjogi jogviszonyokból származó igazságügyi statisztikai adatok azt
úgy hívják, hogy ENYÜBS, ezt az egységes rendszert a belügyminisztérium és az ügyészség
koordinálja, a bíróság nem tartozik egyik minisztérium közvetlen irányítása alá sem, tehát ennek a
rendszernek a bíróság nem a része.
Az Országos Bírósági Hivatal által felügyelt egységes bíróság és statisztikai rendszer és az egységes
nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer között semmiféle átjárhatóság
nincsen. Nincsenek közös pontok sem az alsóbb szinteken, sem a magasabb szinteken vagyis a
legfőbb igazgatási szervek szintjén. Ami általában jellemző a büntető eljárásokra, jellemző a
büntetőjogi jogviszonyokat jellemző igazságügyi statisztikai rendszerre is.
A statisztikai rendszernek is 2 különálló eleme van amelynek az első rendszerébe a büntetőeljárás 2
szakaszát felügyelő szervek küldenek adatokat, míg a harmadik szakaszból kikerülő büntető
statisztikai adatok egy másik rendszerben jelennek meg. OBH által felügyelt rendszere.
A bíróságokon jogágaknak megfelelő lajstromirodák működnek, a nagyobb bíróságokon, külön
irodai helyiséget jelent.
Milyen adatokat kaphat meg?
Csak és kizárólag a bírósági szakaszba jutó és ott zajló eljárások adatai, azok kizárólag amelyekről
bíróságok büntető lajstrom irodáiban lehet adatokat szerezni.