A statisztikai adatok forrásai, azaz a bíróságok, a bírósági ügyszakok és a bíróságok

ügyforgalma

Az igazságügyi statisztikai adatok legfőbb forrásai az igazságszolgáltatás csúcsszervétől a peres

ügyekben ítélkező hivatalos testületektől azaz a bíróságoktól származik. Azt jelenti, hogy az
igazságszolgáltatás elé kerülő azaz felszínre kerülő cselekmények jogviszonyok nagy részét
bíróságok bírálják el, általuk válnak igazságügyi statisztikai adattá. Mindezt Magyarország
Alaptörvénye teszi lehetővé az állampolgárok számára, ezt az alkotmányos alapjogot 2011.
áprilisában az Alaptörvény is átvette, mindenki számára biztosítottá tette a a bírósághoz hozzáférés
alapvető jogait. Az Alaptörvény Római 28-as cikkében olvasható, első bekezdése tartalmazza.
Mindenkinek jogát ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben jogait és
kötelezettségeit törvény által felállított független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános
tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el. Nem jelenti azt, hogy minden vita bíróság elé kerül.
Az Alaptörvény részletesen taglalja, hogy milyen kívánalmaknak kell megfelelnie a bíróságoknak
ahhoz, hogy a jogviszonyok elbírálása során a feladatukat a legmagasabb szinten láthassák el.
A bíróságok rendszere törvényben garantált, jogszabályban vannak meghatározva azok a bírósági
testületek amelyek ma Magyarországon az igazságszolgáltatást gyakorolják. Ezek a bíróságok
függetlenek és pártatlanok, azaz az állam hatalmi ágaktól elválasztva önálló igazgatási rendszerben
működnek, döntéseikben semmi másnak nincsenek alárendelve a bírák csak a jogszabályoknak és
lelkiismeretüknek. Az eljárások tisztességessége és nyilvánossága, eljárási jogszabályokban
meghatározott, a nyilvánosság elve alól vannak kivételek, de alap esetben minden bírósági tárgyalás
nyilvános, és az egyes eljárásjogi korlátozások ehhez képest kivételt képeznek.
A tárgyalások nyilvánosságának korlátozása elsősorban speciális érdekek mentém egyéni vagy
társadalmi érdekek alapján történhet. (állam érdek, erkölcsi ok)
Az eljárásaik észszerű határidőn belül fejeződjenek be, a mai modern bírsági rendszerben ez
egészen megközelíti a társadalmi elvárásokat.
A bíróságokon belül egy nagyon szigorú igazgatási ellenőrzési rendszer felügyeli az eljárások
elhúzódásának megakadályozását. Sok esetben külső körülmények következménye áll elő az
eljárások elhúzódása.
A bírósághoz hozzáférés Alaptörvényben garantált jogának meghatározásában kitértünk arra hogy a
igazságszolgáltatás, azon belül a bírósági rendszer törvényben meghatározott és a bíróságok
felállítása jogszabályhoz, 2/3-os törvényhez kötött. Az igazságszolgáltatást gyakorló bíróságok
rendszerét is egy törvény foglalja magába, 2011. évi 161-es törvény. (BSZI) Ennek a törvénynek a
16. paragrafusa leírja, hogy melyek azok a bíróságok amelyek ma Magyarországon az
igazságszolgáltatást gyakorolják. Ebben a piramis szerű felépítményben a jogszabály sorrendje
hiearchikus sorrendet takar.
Legalsó fokán a járásbíróságok és a kerületi bíróságok közös összefoglaló nevükön a járás
bíróságok állnak, ezek azok az elsőfokú bíróságok amelyek a legnagyobb számban és legközelebb
állnak az állampolgárokhoz. Hatáskörük és illetékességük elsősorban járásokhoz vagy a
fővárosokban kerületekhez kötődik, ebből adódóan az illetékességi területeiket közigazgatási
egységenként is meg tudjuk határozni, aképpen, hogy egy megyében több járásbíróság, a
fővárosban több kerületi bíróság működik. (Hajdú Bihar megyében 5 járásbíróság működik,
Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón és Püspökladányban
egyaránt)
Ezeknek a járásbíróságoknak az illetékessége tehát teljesen lefedi a megye valamennyi települését
ezáltal a megye területén történő valamennyi jogviszony, ott élő, tevékenykedő személyek számára
a járásbíróságok által biztosított elsőfokú igazságszolgáltatási fórum.
Az igazságszolgáltatás bírósági rendszerében következő lépcsőt törvényszéknek nevezzük. A
törvényszékek a járásbíróságok másodfokú fórumaiként, jelentősebb tárgyi súlyú ügyekben
elsőfokú bíróságként is működnek. Ezért a törvényszékek száma és megnevezése igazodik a
megyékhez, a fővároshoz.
A törvényszékeket a megyeszékhely neve alapján különböztetjük meg, ennek megfelelően létezik:
 • Balassagyarmati törvényszék
• Debreceni törvényszék
• Egri törvényszék
• Gyulai törvényszék
• Győri törvényszék
• Kaposvári törvényszék
• Kecskeméti törvényszék
• Miskolci törvényszék
• Nyíregyházi
• Pécsi törvényszék
• Szegedi törvényszék
• Szekszárdi törvényszék
• Székesfehérvári törvényszék
• Szolnoki törvényszék
• Szombathelyi törvényszék
• Tatabányai törvényszék
• Zalaegerszegi törvényszék
• Budapest környéki törvényszék
• Fővárosi törvényszék
A harmadik lépcsőn már regionális, azaz több megye illetékességét felölelő bíróságként működik,
ezek az ítélőtáblák, melyek elsősorban másod, illetve harmadfokú felülbírálati szintként szolgálják
az igazságszolgáltatást. A törvényszékek elsőfokon elbírált ügyeiben másodfokú fórumként, ott ahol
a jogorvoslat lehetővé teszi harmadfokú fellebbezési fórumként járnak el.
5-öt tudunk megkülönböztetni:
• Debreceni
• Fővárosi
• Pécsi
• Szegedi
• Győri
A negyedik lépcső a Kúria. Legfőbb bírói fórumot takarja, 1945-ig Magyar Királyi Kúriának, azt
követően Magyar Kúriának nevezték, ezt követte a modern kori, legfelsőbb bíróság elnevezés
amelyet 2011 évtől ismételten a Kúria, eredeti megnevezése követte. Azt kell tudni róla hogy ez ma
Magyarországon a legfőbb bírósági fórum, alapvető feladatát képezi a legfelsőbb szintű ítélkezés,
emellett egységes bírói jogalkalmazás biztosítása is a feladata. A Kúria feladatát és hatáskörét is az
Alaptörvény írja le, és az ügyszakokat tekintve, büntető, polgári, közigazgatási, munkaügyi
kollégiumok működnek.
Ebben a rendszerben nem szereplő, kívülálló, alkotmánybíróság, feladata elsődlegesen a
jogalkotói hatalomnak a korlátozása, azzal szemben egyfajta ellensúly képzése. Tevékenységet itt
nem hivatásos bírák gyakorolják, legfőbb feladatuk az lenne, hogy a többség jogait az egyénnel
szemben korlátozó jogállami jellegű alkotmányos vívmányokat megóvják, a többségi jogalkotó
esetleges önkényével szemben. Konkrét feladatai közé sorolható a jogszabályoknak előzetes,
utólagos normakontrollját, alkotmányjogi panaszok elbírálását, egyes jogszabályok vagy állami
okmányoknak nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát, népszavazás elrendelésével
összefüggő határozatok vizsgálatát.
Országos bírósági hivatal, amely egy olyan irányítási, igazgatási modellnek a megnyilvánulása
amelyben az ítélkezés szakmai felügyelete és a központi igazgatás egymástól elválik. Úgy kell
tekinteni rá mint egy piaci vállalat esetében az igazgatóra, ami a bíróságok esetében a központi
igazgatás feladatait látja el azaz biztosítja az ítélkezés személyi, tárgyi feltételeit, ellátja a bíróságok
központi igazgatását, elnök vezeti, jelenleg Dr. Senyei György Barna. Nem jelenti azt hogy
tevékenységét kontroll nélkül végzi, az OBH elnöke időszakosan beszámol az országgyűlésnek a
működésről, és a bírák jelöltjeiből felálló országos bírói tanács is egyfajta felügyeletet képez az
országos bírósági hivatal tevékenységével szemben. Ez a rendszer egy hatékony és operatív
igazgatást tesz lehetővé, független a tevékenysége a szakmai munkától, vagyis a bíráknak az
ítélkező tevékenységébe senki nem szól bele.

A bíróságok működése során azt kell látni, hogy jogviszonyokat bírálnak el, vitás jogkérdésekben
hoznak döntéseket, vagyis ügyszakokra tagozódnak.
Leggyakoribb ügyszakok:
➢ Polgári jogviszonyok: Ez a legkiterjedtebb területe a jogviszonyoknak amely nagyban
áthálózza az életünket, születéstől a halálig. Jellemzők: szerte ágazóak, ezért személyi
természetű és vagyoni jellegű jogviszonyokról van szó, amelyekről azonban jellemző az
hogy a felek egyenjogúak. Senki sem rendelkezik többletjogokkal, korlátozott, mérsékelt
pozíciókkal, a polgári jogi jogalanyok egymáshoz képest mellérendelt pozícióban állnak.
Alanyai szabad akaratuk és döntésük belátásuk alapján lesznek részesévé az adott
jogviszonynak. Vagyoni jellegű és személyi természetű jogviszonyok, amelyekben a felek
egyenjogúak, egymáshoz képest mellérendeltek, illetve az akarat autonómia érvényesül.
Egyes szakmai specifikációnak jogszabályok által meghatározott szűkebb körének
köszönhetően a polgári jogviszonyok is kisebb csoportokba tartoznak a bíróságokon belül, a
bírák is ezek alapján specializálódnak. (Dologi, kötelmi, családjogi)
➢ Büntetőjogi jogviszonyok: A jognak azon ága, amely egy speciális jogviszonyt foglal
magába. Jellemzői eltérnek a polgárjogi jogviszonyoktól. Közösségellenes és a társadalom
szempontjából nem kívánt magatartásokat szabályoz. Valamilyen szempontból sértik vagy
veszélyeztetik a társadalom egyes tagjait. (jogellenes, társadalomra veszélyes cselekvések)
Ez a társadalomra veszélyes magatartások, a jogalkotó szerint maguk után vonják egy fajta
felelősség körét, vagyis büntetőjogi felelősségre vonást eredményeznek. Amennyiben ez
megállapítást nyer, tehát ki mondjuk róla hogy bűnös, büntethetőségeket kizáró ok
hiányában következménye is van, méghozzá szankció formájában. A büntetőjog, egy önálló
jogág, a jognak az az ága amely meghatározza azokat a közösségellenes, nem kívánatos
magatartásokat, amelyeknek a tanúsítása esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják
és amennyiben nincs (jogellenességet kizáró tényező) megállapítható a bűnössége
(szándékosság vagy gondatlanság) akkor megbüntetik, szankciót szabnak ki rá. Itt a felek
nem egyenjogúak, az egyik oldalon a társadalom áll és annak képviselője a jogalkotó, a
másik oldalon az elkövető. A társadalom határozza meg, hogy melyek azok a cselekmények
amelyeket ő a társadalomra veszélyesnek tart, azzal szemben szükségesnek tartja a szankció
alkalmazását. Milyen magatartást, milyen cselekményt, milyen jogviszonyt tart olyan
fokban veszélyesnek amit bűncselekménynek határoz meg. (közlekedési, gazdasági
bűncselekmények)
➢ Közigazgatási jog: A közigazgatás anyagi és eljárásjogi jogviszonyaival foglalkozó jogág.
Feladata olyan fajta jogalkalmazás amely az állami akarat megvalósítása, illetve a
közszolgáltatások nyújtása terén az állampolgároknak meghatározott ügyintézés és eljárási
folyamatban érvényesül. A bíróságok működésében azért speciális ez a jogág, mert
elsősorban a központi hatalom és az önkormányzatok és a köztestületeknek a működését,
szervezetét szabályozza. (Felügyelet, ellenőrzés, az irányítás hatékony rendszerét határozza
meg, rögzíti a köztisztviselők jogviszonyát, alkalmazási feltételeit) Jogorvoslati rendszerben
tartozik a bírósági ügyszakokhoz.
Valamennyi ügyszakot átfogóan vizsgálva a bíróságok statisztikai rendszerét általánosságban
jellemezve, azt kell mondanunk, hogy a bíróságok statisztikáinak módszertani szempontból az
ügyforgalmi jellege az ami kidomborodik, a vizsgált rendszer nyilvántartja az érkezett, folyamatban
maradt, elintézett ügyeket, és ennek a nyilvántartását foglalja magában.
A bírósági statisztikai rendszer jellemzője, hogy egy havonként végrehajtott adatgyűjtés, amelynek
a forrása a bíróságoknál az egyes irodák által vezetett lajstromkönyv. Ez az elektronikus lajstrom,
alkalmas adat szolgáltatásra és ellenőrzésre egyaránt. Több szempont alapján tartja nyilván az
ügyek
 ➢ Szabálysértési jogviszonyok: Elsősorban a jogorvoslati rendszer és törvényi szabályozás
folytán kerültek be a bírósági működésbe. Jogorvoslati fórumként járnak el. Büntetőjogi
jogviszonyokhoz hasonlítjuk és különböztetjük meg. Önálló jogviszonyok és a büntetőjogi
jogviszonyokhoz csak érintőlegesen csatlakoznak. A társadalomra veszélyességének a foka a
határ. Több aspektusból is meghatározható, attól függően, hogy milyen jogviszonyról
beszélünk. A jogalkotó határozza meg a veszélyességi szintet. 50.000Ft alatti lopás
szabálysértés felette már büntetőjogi. Ha közlekedési baleset történik, a foka és szintje
meghatározza, hogy szabálysértésként vagy bűncselekményként válik elbírálhatóvá, pl: 8
napon belül gyógyuló baleset, az szabálysértés. A 2012. évi II. törvény határozza meg a
fogalmát. „A törvény alkalmazásában szabálysértésnek az a tevékenység vagy mulasztás
minősül, amely veszélyes a társadalomra, és amely a bűncselekményként történő büntetni
rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti
állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi
személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.„ Jellemzőjük: a szabálysértéseknek a
törvényi állásai rendkívül széles spektrumon mozognak, viszonylag nagy azoknak az
elkövetőknek a száma, amelyeket szabálysértésként értékel a jogalkotó. (Pl:
környezetvédelmi szabálysértés, közlekedési,) A többi jogághoz képest sokkal inkább
jellemző az hogy gyakori jogszabályváltozásokon esnek át. (pl: tulajdon elleni
szabálysértések) Nagyon széles azoknak a hatóságoknak a skálája, amelyek szabálysértési
ügyekben hivatottak eljárni. (pl: kormányhivatal, rendőrség, ügyészség, környezetvédelmi,
munkaügyi hatóságok)
Ezek azt idézték elő hogy egységes statisztikai rendszer nem tudott kialakulni. Nem minden
jogviszony került azonos halmazba, sok adat elveszett. Az egyes szabálysértési ügyekben eljáró
hatóságok különböző módszereket használtak, különböző módon közölték az adatokat. Ebben egy
döntő változást hozott a 2012.évi II. törvény IV. Rész 150 paragrafus létrehozta a szabálysértési
nyilvántartási rendszert.
A szabálysértési rendszer 3 egységből tevődik össze:
1. Tartalmazza a eljárás alá vont személyek személyazonosító adatainak nyilvántartását
2. Tartalmazza magát az elkövetett szabálysértést és annak meghatározó jellemző adatait
3. Tartalmazza a szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosult hatóságokat
2 éven keresztül tartja nyilván a szabálysértéseket. Milyen szankció, mely hatóság által, mikor lett a
döntés végleges, és a végrehajtás milyen stádiumban tart.

Polgári perek: jóval nagyobb ezekből keletkező peres eljárásoknak a száma mint az egyéb jogágak
esetében, a bíróságok működésében ma pedig még inkább jellemző hogy az érkező ügyek nagy
része polgári jogi ügyeket érint. Ide soroljuk a munkaügyi és közigazgatási jogot is, de ettől
függetlenül is a polgári peres eljárásokból van a legtöbb. Ebből adódik, hogy a pertárgyak amelyek
azt takarják, hogy milyen tárgykörben folyik az adott eljárás, rendkívül változatosak, ilyen színes
palettáról, pertárgykörből származó adatokból nehéz általános megfigyeléseket levonni. Sokkal
kevésbé alkalmas adatokat produkálnak statisztikai megfigyelések, és elemzések esetében.
Egy kisebb egységesebb jogszabályi környezetben, külön definiált dolgokkal dolgozik, ezzel
lehetőséget teremt arra, hogy lehetőség legyen általánosítható következmények levonására. Ilyen
például a családjog körében tartozó pertárgyakat. Olyan adatokat termel ki, amelyek szoros
számszaki összefüggést mutatnak demográfiai adatokkal.

Ellenőrző kérdések:
1. Mit jelent a bírósághoz hozzáférés joga?
2. A jogrendben hol vannak ennek a garanciái?
3. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a bírósági eljárásoknak a jogszabályok alapján?
4. Melyek ma Magyarországon az igazságszolgáltatást gyakorló bíróságok?
5. Hogyan nevezzük az igazságszolgáltatást legmagasabb szinten gyakoroló bíróságot?
6. Sorolja fel azokat a bírósági szinteket amelyek közigazgatási területi beosztáshoz
igazodnak? Nevezzen meg ilyen bíróságokat Hajdú-Bihar megye területén.
7. Melyik minisztérium irányítása alatt működnek a bíróságok?
8. Hogyan nevezzük a bíróságok legfőbb igazgatási szervét?
9. Ki Senyei György Barna?
10. A bíróságokon milyen ügyszakban tárgyalnak a bírák?
11. Jellemezze a büntetőjogi jogviszonyokat!
12. Melyek a polgári jogi jogviszonyok legfőbb jellemzői?
13. Milyen jogágba tartozó jogviszonynak minősül ha valaki a gyermeke után járó tartásdíj
fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak ellenére hogy megfelelő jövedelemmel
rendelkezik?
14. Mi képez különbséget a büntetőjogi és szabálysértési jogviszonyok között?
15. A jogviszonyok alapján hogyan zajlik a bíróságok a statisztikai adatok gyűjtése?
16. A bíróságok hova továbbítják a statisztikai adatokat?
17. Rendszerint Milyen gyakorisággal történik meg ezen statisztikai adatok összegyűjtése és
továbbítása?
18. Mi a szabálysértési jogviszonyokat jellemző statisztikák legfőbb tulajdonságai?
19. Mi okozott nehézséget a statisztikai adatok összegyűjtése során?
20. Mi a polgári jogi jogviszonyokat érintő statisztika legfőbb jellemzője?
21. Melyek a polgári jogi jogviszonyoknak azon területei amelyek leginkább alkalmasak
statisztikai következtetések levonására?
22. Mi az Sznyr és milyen részek alkotják?
23. A demográfia mint tudomány mely jogviszonyok területéről statisztikához köthetők?
24. A büntetőjogi és szabálysértési jogviszonyok hogyan kapcsolódnak egymáshoz igazságügyi
statisztikai szempontból?