Az igazságügyi statisztikai adatok kapcsán elmondhattuk, tehát eddig hogy különböző

Jogágakból kikerülő adatokról van szó amely adatokat amikor összegezzük akkor azokból
általános, általában a társadalom egészére jellemző következtetéseket vonhatunk le.

A statisztikai adatok szerepe gazdasági társadalmi folyamatok

elemzésében, vagyis az igazságügyi statisztikák jelentősége!
Az adatok alakulása a folyamatba helyezett és folyamatban levő ügyeknek a száma alapján
már általánosságban is következtetést enged az egyes társadalmi intézmények aktuális
helyzetére nézve, meghatározhatjuk azokból társadalmi jelenségek tendenciáit, azok
struktúráját.
A társadalmi intézmények például a házasságok vagy a társadalmi jelenségek például
bűnözés aktuális helyzetéről, alakulásáról, annak folyamatáról a statisztikai adatok
önmagukban is számos információt nyújtanak és általános következtetéseket engednek meg.
Önmagukban csak ezekből a számokból meg lehet állapítani, hogy adott történelmi
korszakban stabilabbak e ezek az intézmények vagy ellenkezőleg.
Az elmúlt 2 évtizedben inkább jellemző volt az hogy a házasság devalválódott, értéke
csökkent szemben az utóbbi néhány év tendenciájával, melynek okai gazdasági
körülmények változatában keresendőek, a politika által bevezetett elsősorban gazdasági
indíttatású család politikai intézkedések kedveztek ezen jogintézmény megerősödésének és
stabilitásának.
A rendszerváltást megelőző időszakban ezen gazdaságpolitikai intézkedések nélkül is
megfigyelhető volt az igazságügyi statisztikai adatok alakulása alapján, hogy a házasság
jogintézménye stabilabb és elfogadottabb volt, amelyet a tükröz az az adat, hogy 1980-94
között drasztikusan 10 ezerrel csökkent a házassági bontó pereknek a száma, 41.938-ról
31.145-re. Amiből az az érdekes hogy a jelenlegi helyzetben nem hagyomány tiszteletből
vagy családi indíttatásból származó módon választják ezt a jogintézményt amit az is jelez,
hogy a gazdaságpolitikai intézkedések kapcsán köttetett házasságok, továbbra is sok esetben
végződnek válással.
Összességében nem biztos hogy ugyanazt a csökkentő tendenciát figyelhetnénk meg mint
amit 1980-94 között. Az igazságügyi statisztikai adatok tehát mint mérhető adatok
következtetést engednek a vizsgált eseteknek a forrásara is ezekből következtetést lehet
vonni azok eredetére, hátterére, milyen okok vezetnek ezeknek a társadalmi jelenségeknek
az adatai változására, ilyen szempontból nagy jelentősége van a statisztikai adatokból
származó számoknak, megmutathatják, hogy ha elemezni kezdjük az adatokból álló
halmazokat, arra hogy a bűnözésnek az alakulása milyen okokra vezethető vissza, mennyire
játszik bennük szerepet egyéb kísérő jelenség mint a drogfogyasztás, alkoholfogyasztás,
megélhetési gondok.
Azt elmondhatjuk, hogy a statisztikai adatok torzító hatások ellenére is viszonylag precíz és
pontos képet fognak felvázolni arról hogy a politikai propaganda vagy marketing ellenére a
társadalom tagjait milyen körülmények jellemezném igazából, mik azoknak a társadalmi
jelenségeknek az alapja, mik állnak a hátterében a bűnözésnek?! A statisztikai adatok
elemzésével képet kaphatunk annak a megjelenéséről, hogy egy ilyen társadalmi jelenség
hátterében állhat kábítószer vagy munkanélküliség.

Körülmények, jellemzők amelyeket vizsgálhatóvá tesznek a gazdasági

társadalmi folyamatokon belül az igazságügyi statisztikai adatok:
Alapvetően, összességében vizsgáljuk a számokat akkor a statisztikai adatokban szerepe
lehet a társadalmi megoszlások vizsgálatában. Ezalatt azt értjük, hogy amennyiben egyes
társadalmi jelenségek, tendenciáját és struktúráját vizsgáljuk akkor azokon belül a
társadalmi megoszlásokat, az adatokból ki tudjuk következtetni, a statisztikai adatok
vizsgálhatóvá teszik a társadalom rétegződését az adott jogviszonyon belül, adott társadalmi
jelenségen, intézményen belül, ez a fajta társadalmi megoszlás megjelenhet többféle
formában így például meg tudjuk állapítani azt hogy egyes társadalmi jelenségekben milyen
a férfiak és nők részvételi aránya.
Vizsgálhatóvá teszi a visszaesési mutatókat, elemezhetővé válnak a büntetés végrehajtási
intézmények az utógondozásoknak a hatékonysága. Példa: javítóintézetbe került
fiatalkorú esetében tapasztalhattuk, hogy alig telt el néhány hét fogva tartásban, a
fogvatartottnak máris a pozitivumai, a képességei mutatkoztak meg az oktatás és nevelés
terén mivel ekkor már az energiáit nem a bűncselekmények elkövetésébe ölte hanem volt
lehetősége tehetséget másban is megmutatni és kamatoztatni. Nagy szerepe volt abban hogy
kiszakadt abból a társadalmi közegből ami előtte körbe vette. Néhány hét múlva intézetnek
egy irodalmi műsorában lépett fel.
Következő lehetőség az egyes jog intézményeknek és a jogszabály változásoknak a
hatékonysága. Példa: a büntető ügyekben bevezettek a 3 csapás törvényét vagyis a
visszaeső elkövetőkre vonatkozó szigorúbb büntetés szükségszerűségét.
Társadalmi strukturálódásának a mérése, ez azt jelenti, hogy a statisztikai adatok
összevetése és egyes szempontok csoportosítása alapján kimutathatóvá válik az hogy az
adott jogviszonyban résztvevők milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, milyen
szakképzettséggel, intelligenciával vesznek részt az egyes jogviszonyokban.
Ilyen fajta következtetést jelent például hogy megállapíthatjuk ha egy társadalomra
veszélyes cselekmény megvalósítói körét vizsgáljuk a társadalmi struktúrálódás
szempontjából akkor láthatóvá válik, hogy az iskolai végzettség mennyiben befolyásolja az
ilyen cselekmények elkövetésére való hajlamot, mennyiben érinti egy magasabb iskolai
végzettség az elkövetésekkel való arányokat.
A magasabb iskolai végzettség sokkal inkább elősegíti a társadalmi beilleszkedést. A
társadalmon belül növekszik az a kemény mag amely generációkon keresztül is örökli ezt a
fajta hátrányt, hogy a szülők vagy nagyszülők által ebbe az élethelyzetbe születik bele.
Példa: régebbi időkben divat volt a szocpolos családoknak a köre, tehát az állam
kedvezményes, vissza nem térítendő segítséget nyújtott lakásuk felépítéséhez
nagycsaládosok számára, ezzel legfőképpen építési vállalkozók éltek vissza, kihasználva a
mély szegénységben élőket.

Megvizsgáljuk, hogy korábbiakhoz hasonlóan milyen lehetőségei vannak az igazságügyi

statisztikának? Melyek azok a módszerek amelyeknek a mentén lehetőségünk nyílik arra
hogy távlati előremutató vagy éppen a társadalmi okokat meg világító következtetéseket
vonhassunk le statisztikai adatokból?

Első ilyen tulajdonság a területi, térbeli elhelyezkedés.

A statisztikai adatok térbeli elemzése, azt jelenti, hogy az adott jogviszonyt, az adott
cselekményt abból a szempontból vesszük vizsgálat alá hogy hol valósult meg vagyis mely
földrajzi helyen, régióban. Alapul kell venni egy adott időszakban és adott régióban
keletkező összes jogviszonyát ahhoz hogy ebből általánosítható statisztikai elemzéseket,
következtetéseket vonhassunk le. Különösképpen a büntetőjogi jogviszonyok esetében
jellemző ez a fajta elemzési lehetőség hiszen könnyen nyilvánvalóvá válhat az adatok
alapján, az hogy az adott társadalomra veszélyes cselekmény hol valósult meg. Ha ez a fajta
adat kerül csak ki gyűjtésre az összes statisztikai adattá vált jogviszonyból akkor
lehetőségünk nyílik arra hogy egyes földrajzi régióban, városban, megyében milyen
cselekmény típusok a jellemzőek, vagy egy adott időszakra nézve mely cselekmény
típusoknak az elszaporodásával lehet számolni.
Miért jó hogy egy ilyen területi elemzés rendelkezésünkre áll?
Egyértelművé válik, hogy ez a fajta elemzés lehetőséget biztosít arra hogy ezekkel a nem
kívánatos magatartásokkal szemben a hatóságok vagy a jogalkotó hatékonyabban és
gyorsabban föl tudjon lépni, be tudjon avatkozni a folyamatok alakulásába.
Ez a fajta elemzési lehetőség számos más tudományág fejlődésében is szerepet játszott, ezek
a szempontú kutatások lehetővé tettek újabb tudomány területeknek a kialakulását, például
ez a területi, térbeli elemzés vetette fel a kriminál geográfia létrehozásának szükségességét.
A 1970es évek végén Magyarországon előállított területi térképe az elkövetett
cselekményeknek. Ez is mint maga a elemzési szempont arról szól hogy az egyes régiókban,
városokban milyen cselekmények gyakorisága a jellemzőbb.
Gyakorlati példaként hozhatjuk föl a mai időkből is hogy nyilvánvalóan ha egyes elkövetési
magatartások például bűncselekmények vonatkozásában az elkövetés helyszíne lesz az
egyedüli tulajdonság amely mentén elemezzük a statisztikai adatokat akkor olyan általános
következtetésekre juthatunk, hogy határ menti régiókban válik jellemzőkké az hogy ott
olyan fajta cselekményeket fognak gyakrabban megvalósítani amelyek ehhez a határ menti
léthez kötődnek, ahhoz hogy határ átkelő helyek vannak, bizonyos fajta gazdasági
szükségszerűségeket vet fel az hogy Európán kívüli személyek utaznak át az országon vagy
lépnek be a határokon, ezért észlelni fogjuk, hogy ezen a kriminál térképen belül a határ
menti településekre jellemzőek lesznek olyan cselekmények mint a csempészet,
vámorgazdaság amelyek az ország belső területein ritkábban fordulnak elő.
Előfordulhat, hogy egyes közlekedési balesetek térbeli elemzése kapcsán arra a
következetesre jut a statisztikai adatokat feldolgozó személy, hogy egy földrajzi területen
gyakoribb ezeknek az előfordulása, ha tüzetesen megnézi a térképet amire ezek az adatok rá
helyezhetőek akkor megfigyelhető, hogy olyan szituáció adódhat, hogy kimutatja, hogy ez
egy forgalmas útkereszteződéshez, autópálya szakaszhoz való csatlakozáshoz köthető.
Megint csak azt fogja a jogalkotó számára előre vetíteni, hogy ezeken a földrajzi helyeken
beavatkozásra van szükség.

Személyi struktúra szintje, ami azt jelenti, hogy az adott jogviszonyokból, amelyekből
igazságügyi statisztikai adatok válnak azokból elemzésre csak azt a kört válogatjuk ki hogy
kik azok a személyek akik ezekben a jogviszonyokban részt vettek, vagyis kik azok akik a
jogviszonyoknak az alanyai. Amennyiben ez a fajta elemzés készül el a statisztikai
adatokból akkor lehetőségük lesz az arra, hogy egyfajta korábbiakban emlitettekhez hasonló
struktúra vizsgálatot végezzünk arra nézve, hogy egy adott jogviszonyban résztvevő
személyek körében mely életkor jellemző, a résztvevők neme, családi állapota.
Ezeknek a szociológia jellegű elemzéseknek az összességéből következtetések lesznek
levonhatóak amelyek lehetővé teszik a társadalmi beavatkozást.
A személyi struktúra szintjén történő elemzés számos olyan kérdésre rávilágíthat amit ha
időben észlel a társadalom akkor tud rá reagálni. Sok olyan cselekménnyel találkozunk
amelynek az elkövetői vonatkozásában személyi struktúra elemzéssel megtudjuk, azt
mondani, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyeknek az elkerülése, melyeknek az
orvoslása, kompenzálása megelőzhetővé tenné az adott cselekménytipus megvalósítását.
Gyakorlati példa: Ferenc körúti robbantó esete. Magányos, elszeperált közegben élő
fiatalember aki kezeletlen, mentális betegséggel a szülei által közönyösen kezelt, ez a fajta
megbomlott és semmilyen szempontból kompenzált elme szülte ezt a fajta terror
cselekményt, amit rendőrökkel szemben tervezett és valósított meg.

Prevenció szintje. (Megelőzés) még mielőtt a társadalmi cselekmény megvalósulna az előtt

lehetőség van a társadalomnak a jogalkotónak beavatkozásra.
Hogyan nyílik erre lehetőség statisztikai adatok által?
Amikor igazságügyi statisztikai adatokat elemzünk, illetve az ezek alapjául szolgáló
jogviszonyokat, akkor ahhoz hogy a megelőzés tudjon érvényesülni a jövőben ezekkel a
jogviszonyokkal szemben, akkor egy jellemző tulajdonságát kell ki gyűjtenünk, ez a miért
kérdésre adott választ, ha egy adott időszakban egy adott helyen rendkívül elszaporodik
egyfajta cselekménytipus és ezeknek a hátterére vonatkozóan a jogalkotó felteszi a kérdést,
hogy miért történt akkor, megtalálja azt az okot amelynek kapcsán társadalmi beavatkozásra
van szükség ahhoz, hogy a jövőben ezek a cselekmények mérséklődjenek vagy meglehessen
szüntetni azt az okot amely ennek a cselekménynek az elkövetésére vezetett.

Tudományos előrejelzések, prognózisok. Ez a fajta elemzési szint utal a jövőbeli

hasznosságra. Ennek megjelenését történetileg az egységes rendőrségi ügyészségi bűnügyi
statisztikai rendszer 1964-es bevezetésétől eredeztethetjük. Innentől jelentek meg a bűnözési
prognózis kutatások, könyvek, tanulmányok, amelyek a statisztikai adatok elemzésével
foglalkoztak. Tudományos előrejelzés szintjére akkor értek el amikor egyéb tudományok
törvényszerűségeivel ötvöződtek vagyis a mennyiségi adatokat ezeknek a társ
tudományoknak a vívmányaival ötvözték, Pl: matematikával, számítástechnikával.
Egy 10 év minden egyes évének statisztikai adatai összevetésével egyfajta tendencia
vonható le hogy egyes jogviszonyok számának az alakulása az elmúlt tíz évben miként
zajlott. Ha ezt a jövőre vonatkozóan is előre vetítjük és az elemei ugyanazok megvalósulva
és beépítve lesznek kivetítve, fogunk kapni egy olyan előrejelzést, hogy a következő 10 évre
milyen változások várhatóak, milyen reménybeli számol fogjak jellemezni az adott
jogviszony alakulását, milyen tendenciákkal kell számolni ha ilyen vagy hasonló ütemben
változik az adott jogviszonynak a helyzete.
Ahhoz hogy ezek a jóslatok a jövőben valóra is váljanak, számos feltétel együttállása
szükséges: Ezeknek a prognózisoknak a gyenge pontja abból adódik, hogy társadalmi
jelenségeket kellene prognosztizáljanak, amelyben nagy szerepe van a társadalomnak és a
társadalom alakulásának. Az a legfőbb Achilles pontja, hogy feltételezi, hogy az a fajta
társadalmi, gazdasági, politikai vagy jogrendszerbeli közeg ami a vizsgált időszakot
jellemezte az nem fog döntően megváltozni.
A fejlődés az elemzések kapcsán az informatika fejlődésében is garantált, hiszen az
informatika újításai nagyban segítik a statisztikai adatok összevethetőségét. Ezeknek az
információknak egyre gyorsuló áramlása olyan fajta lehetőségeket rejt amelyek hosszútávon
még további fejlődésre nyújtanak garanciát. 1960-as évek óta beszélhetünk kriminál
informatika létezéséről.
A végső cél hosszú távon az hogy teljesen egységes az eljárások egészét átfogó statisztikai
rendszer alakulhasson ki.
A bírósági munka teher mérés az utóbbi néhány évben kapott nagy hangsúlyt és
jelentősége abban áll, hogy az igazságszolgáltatási rendszeren belül a bíróságok központi
vezetése megpróbálta idealizálni az eljárásoknak az időszerűségét, legfőképpen azon
szempont mentén hogy az az alkotmányos elv amely a bírósági eljárásoknak a
gyorsaságához, időszerűségéhez tapadó állampolgári jogot garantálja az az ország minden
bíróságán a lehetőségek szinten minél egységesebben tudjon hatályosulni, minden bíróságon
a jog kereső állampolgárok körülbelül azonos tartamon belül remélhessék ügyeiknek az
elintézését. Mindenki azonos feltételekkel juthasson hozza az igazságszolgáltatáshoz, ez
vezette azokat a fajta próbálkozásokat amelyek a bírósági ügyek időigényének
módszereihez vezettek.
Erre országos munkacsoport is alakult amelynek fő feladata a bírósági munka teher
alakulása, vizsgálata volt.
Bírósági munka teher: az egyes bírókra, idő egység alatt érkezett és kiosztott ügyeknek az
eljárási szabályok szerinti gyors befejezéséhez szükséges érdemi munkavégzésnek az ideje.
Ebből láthatjuk, hogy a bírói munka teher két tényezőnek a függvénye, az egy bíróra
érkezett ügyeknek a száma a másik pedig az egyes ügyeknek az időigénye.
A bíróra érkezett ügyek száma havonta mérhető, az ügyeknek az időigénye pedig sok
tényező függvénye, ezért néhány naptól kezdődően akár évekig is tarthat.
A problémát a bírósági ügyek időigényének mérési módszereiben korábban azt okozta, hogy
ez a munka teher mérés egy primitív módszeren alapult mint a darab-darab szemlélet, ami
azt jelentette, hogy a bírósági munkateher csak az alapján volt megítélve, hogy hány ügyet
szignáltak le, illetve hány ügy van nála folyamatban és egy adott bíróságnak a munka terhe
eszerint úgy alakult, hogy az összes érkezett ügyek számat el osztottak a tényleges bírói
létszámmal.
Abban volt a legnagyobb hibája, hogy az egyes ügyeknek az időigénye nem azonos. Ezért
vált szükségessé ennek a munkacsoportnak a munkája eredményeképpen az úgynevezett
súlyszám létrehozása, ez a mérési módszer azon alapult, hogy az egyes ügyeknek az
időigénye már akkor becsülhető legyen amikor az bekerül a lajstrom irodába.
Ezért a munka csoport a súlyszám meghatározásához számos tényezőt vizsgált ami mind a
bírói munkának a része és megvan egyfajta és meghatározható időigénye és ez alapján
dolgozta ki a súlyszám rendszert, ez a fajta vizsgálat a befejezett ügyeket vette alapul.
A súlyszám gyakorlatilag hozzárendelésre kerül minden egyes a bíróságra érkezett ügyhöz,
ezeknek a tulajdonságoknak a mentén kézi korrekció útján meghatározható. A kezdőiratra és
annak mellékleteire lehet alapozni.
Korrektebb és rugalmasabb mint a korábbi darab-darab módszer. Az ilyen fajta súlyszámok
módosítására az ügy előre haladtával lehet módosítani.

Az igazságügyi statisztika által föltárt összefüggések közül ki emelünk egy az

összefüggések hátterében álló tényezőt és megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket, hogy a
statisztikai adatokból miféle összefüggésekre világíthatunk rá egy ugyanazon tényező
esetén: Akkor ha az igazságügyi statisztikai adatoknak preventív szintű elemzését végezzük
el akkor juthatunk arra a következtetésre, hogy nagyon sok társadalmi jelenségnek,
jogviszonynak, társadalomra veszélyes cselekménynek a hátterében az alkoholfogyasztás
áll.
Ezt a fajta okot fogjuk körbe járni az alkoholizmus és a bűnözés statisztikai
összefüggésének a vizsgálata útján.
Összefüggés vizsgálatát onnan kell indítanunk, hogy az alkohol fogyasztás mindannyiunk
számára ismert hatással bír, az alkohol fogyasztása legtöbbször együtt jár az ítélőképesség,
önfegyelem, erkölcsi érzékünknek a lazulásával amelyből következően az alkoholnak a
befolyása a kriminalitásra egy általánosságban is ismert tény.
Az alkohol egyrészről az erkölcsi érzék lazulásával együtt járva egy fajta fék megszűnését
vagy egyfajta motivációt is jelent a bűncselekmények elkövetéséhez. Amelyek az
önfegyelemre, ítélőképességre hatnak ezeknek az eltűnésével teret kap az emberi
magatartásban az agresszivitás, a norma sértésére való hajlam.

Számos nemzetközi kutatás alapult az alkoholfogyasztás és a bűnözés kapcsolat vizsgálatán.

És azok is mind arra jutottak hogy többféle lehetséges kapcsolat is van az alkoholfogyasztás
és a kriminalitás között.
Vannak olyan kutatások amelyek azt az összefüggést tárták föl, hogy egy harmadik tényező
is szerepet játszik, ez általában egy érzelmi vagy lelki ok lehet.
Az alkoholfogyasztás és a társadalmi tényező együtt van jelen és így vezet bűncselekmény
elkövetéséhez.
Lehet az összefüggés fordított felállásban is, amikor a bűncselekmény vezet az
alkoholfogyasztáshoz. (Szükséglet kielégítő jellege) azért valósít meg valaki
bűncselekményt, hogy az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó igényét kielégíthesse. Az
alkoholfogyasztás és az elkövető közötti hamis kapcsolat vonatkozásában. Abban áll, hogy a
terhelt rendszerint azzal védekezik önmaga és a társadalom előtt is hogy ő az alkohol
hatására nem tudta, hogy mit cselekszik.
Ezek a nemzetközi kutatásokon alapuló összefüggések általánosítható összefüggéseket
jelentenek a bűncselekmény elkövetése és az alkoholfogyasztás között. De a hazai
statisztikai adatok között is nagy szerepe és jelentősége van azon cselekményeknek
amelyeknek hátterében az alkoholfogyasztás áll.
Magyarországon is 15 éves intervallumot alapul véve 1985-2000 között vizsgált valamennyi
ismertté vált bűncselekményt alapul véve arra a következtetésre lehet jutni, hogy egy
rendkívül bizarr szám és jellemző bukkant a felszínre, ami pedig az hogy minden 4. ismertté
vált bűncselekményt alkohol hatása alatt követték el. Ezek között a cselekmények között is
az alkoholfogyasztást leggyakrabban az erőszakos bűncselekményeknél merült fel de ezt a
gyakoriságot úgy kell érteni, hogy az alkoholfogyasztás nem biztos, hogy minden esetben az
elkövetői oldalon volt jelen.
Az alkoholfogyasztás és a kiriminalitas között kétféle összefüggés állítható fel:
Az egyik a közvetlen a másik a közvetett.
A közvetlen összefüggés abban áll, hogy az alkoholfogyasztás hiányában nem valósul meg
bűncselekmény elkövetése. Önmagában az alkoholfogyasztás legális cselekmény ezért
nagyon sok olyan más emberi magatartás van ami a legalitás talaján mozog de abban a
pillanatban amikor ez az ittassággal közvetlen formában kapcsolódik össze akkor ez
bűncselekményi megítélés alá tartozik. Példa: ittas jármű vezetés.
A közvetett összefüggés abban áll, hogy ezekben az esetekben az alkoholfogyasztás
hiányában is megáll a bűncselekmény, vagyis alkohol nélkül is szankcionált. Az
alkoholfogyasztás ezeknél a bűncselekményeknél kétféle módon jelenhet meg, egyrészt
szolgálhat előzményéül, és ezekben az esetekben gátlásoldó meglazulásét jelentő hatását
használja föl az elkövető, hogy bűncselekményt kövessen el. Példa: ha valaki bátorra issza
magát és így köt bele másba és verekedést kezdeményez. De abban az esetben is
bűncselekmény ha ezt a cselekményt nem előzi meg közvetlenül alkoholfogyasztás.
A másik verzió az hogyha valaki a bűncselekmény elkövetése útján jut hozza az alkoholhoz.
(Alkoholista életmód következménye) ebben az esetben a megvalósult bűncselekmény az
alkoholfogyasztás céljait szolgálja.
Nemzetközi kutató által feltárt összefüggések, melyet Mary McMurain aki egy egyetemi
professzor volt. Szociológia volt a szakterülete, 3 terület összevonásával végzett
kutatásokat.
Ez a 3 terület az alkoholfogyasztás, a kriminalitás és a szociológia volt.
Ennek a 3 területnek a statisztikai adataiból levont általános következtetéseket 9 pontban
foglalta össze.
1. Családtörténet (az erős alkoholfogyasztás és a kriminalitás az a családokon belül is
öröklődő tulajdonság.)
2. Gyermekkori zavarok (arra utalt, hogy azok a személyiség jegyekkel rendelkező
gyermekek akiknél ez óvodás iskolás korban fennáll, például a hiperaktivitás,
azoknál jóval nagyobb az esélye, hogy a későbbiek során erőszakos cselekményt
Kövessenek el.) 8x nagyobb esélyt állapított meg.
3. Családmodell (amely hasonlít a családtörténethez ugyanakkor itt a modell kifejezés
azt jelenti, hogy mintákat szolgáltatnak a szülők és nem genetikusan öröklődik a
viselkedés)
4. Személyiségi zavarok (azt mondta ki a professzor, hogy azok az egyének akik
antiszociális, pszichopátiás személyiség jegyekkel rendelkeznek, ez a fajta viselkedés
zavar szerepet játszhat az alkoholizmus és agresszivitás kialakulásában.)
5. Kognitív működés (megállapítható, hogy az antiszociális személyiség zavarral és az
agresszivitással összefüggésben áll a gyenge kognitív működés vagyis azok a
személyiségek akik rendszeres alkoholfogyasztók ott hátrányos hatással van az
alkoholfogyasztás az érzelmi és probléma megoldó képességre is)
6. Kontextus (nem mindegy hogy milyen közegben van maga az alkoholfogyasztó
személy hiszen bűncselekmények vagy erőszak leginkább azokon a helyeken
alakulnak ki ahol az emberek csoportosulnak és részeg, agresszív természetű ittas
egyének találkozására terepet biztosító helyeken gyakoribb a bűncselekményeknek a
felmerülésének az aránya)
7. Alkohollal kapcsolatos vélekedések és elvárásoknak a kapcsolata (azt mutatja ki
hogy azok az elkövetők akik tisztában vannak vele hogy az alkohol hatására
agresszívan viselkednek ők nagyobb valószínűséggel agresszívan is fognak
viselkedni alkohol hatására és ők azok az elkövetők akik számára alapvető felmentést
is jelent.)
8. Alkoholfogyasztási szokások és a bűnözés közötti összefüggés (szokások kapcsán
el lehet mondani, hogy azokat felvesszük, elhagyjuk, az élet során sokat változik egy
személyiségen belül. Az alkoholfogyasztással is pont így van vagyis hogy amint az
ember felnő és felelőssé válik ezzel a felelőssé vallással egyidejűleg a legtöbben ki is
növik a kóros alkoholfogyasztást, azonban vannak olyan emberek akiknek az
alkoholfogyasztás és az ehhez kapcsolódó kriminalitás az a korábbról megmaradó
szokásaival áll és marad összefüggésben)
9. Mentális betegségek (olyan fajta mentális betegségek mint a paranoia, skizofrénia és
az alkohollal való kapcsolódás az együttesen egyértelműen növeli az agresszió
kockázatát, ezen belül is inkább a férfiakra jellemző jobban. Az egészséges
férfiakhoz képest 25x több esetben követnek el ilyen jellegű bűncselekményeket.)

Európai kitekintés az igazságügyi statisztika terén

Az európai bizottság egyik főigazgatósága, székhelye Luxemburgban található, fő célja,

hogy a statisztikák és statisztikai módszerek harmonizációja megtörténjen Európa szerte. Az
EU stat elnevezést, 1959-ből származik. Az EU stat nem kifejezetten igazságügyi statisztikai
adatokat rögzít, főbb területei ettől bővebbek és eltérőek. A statisztikai tevékenységének az
egyiket alkotják a népesség és szociális körülmények és ezen belül található meg a
bűnözés és a büntető igazságszolgáltatás mint alcím.
Az EU stat rendkívül aktuális adatforrás, aktualitását annak köszönheti, hogy a legfontosabb
adatait minden délelőtt 11 órakor teszi közzé az interneten. Jelentősége abban áll, hogy
igyekszik harmonizálni az európai statisztikai adatok halmazát.
Ennek vannak nehézségei, ami abból adódik, hogy egyes országok bűnügyi statisztikájának
összehasonlítását is nagyon sok tényező befolyásolhatja.
Eltérő jog és büntető igazságszolgáltatási rendszerek működnek. Van ahol az angol Szász
jellegű esküdtszéki bíróság, van ahol a hozzánk hasonló szakbíróság működik, van ahol
esetjogon alapul, van ahol konkrét jogszabályi rendelkezéseken.
Különbséget jelent az, hogy eltérő a statisztikai rögzítésnek az időpontja és módja.
Végezetül vannak olyan problémák amelyek azért akadályozzák az összehasonlíthatóságot
mert egy ugyanazon cselekményre vonatkozó fogalmak vagy törvényi tényállások
megnevezése eltérő lehet.