Forrás: http://www.doksi.

hu

A RÓZSÁK KULTÚRTÖRTÉNETE

1
Forrás: http://www.doksi.hu

TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ .............................................................................................................................. 3
I. A RÓZSA TÖRTÉNETE ÉS SZIMBÓLUMRENDSZERE ............................................ 4
1. A VIRÁGSZIMBOLIKA TÖRTÉNETE ................................................................................................................... 5
1. 1. Virágok minden korban ......................................................................................................................... 6
1. 2. Virágszimbolika napjainkban ................................................................................................................ 7
2. SZIMBÓLUMOK A NÉPMŰVÉSZETBEN............................................................................................................... 8
Virágok a népi kultúrában ............................................................................................................................. 9
3. A VALLÁS RÓZSASZIMBÓLUMAI ................................................................................................................... 10
3. 1 A rózsafüzér története ........................................................................................................................... 11
3. 2 A rózsakereszt ....................................................................................................................................... 12
3. 3 Rózsakeresztes-rend hagyománya és filozófiája ................................................................................... 13
3. 4 A Luther-rózsa ...................................................................................................................................... 14
4. A SZÍNEK SZIMBOLIKÁJA .............................................................................................................................. 15
4. 1 Rózsák színei ......................................................................................................................................... 15
4. 2 Székesegyházak, katedrálisok üvegrózsái ............................................................................................. 17
II. A SZÉPSÉG ÉS GYÓGYÍTÁS RÓZSÁI ....................................................................... 19
1. A RÓZSAVÍZ ÉS A RÓZSAOLAJ TÖRTÉNETE ..................................................................................................... 19
2. AZ ÚJKORI SZÉPSÉGÁPOLÁS ÉS GYÓGYÍTÁS RÓZSÁKKAL............................................................................... 20
III. A RÓZSAJELKÉP IRODALMA .................................................................................. 23
A KIS HERCEG RÓZSÁI ....................................................................................................................................... 23
FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................ 26

2
Forrás: http://www.doksi.hu

Bevezető
„A rózsa az ember számára növényként a jelölt fogalmával egyenlő.
Jelként azonban több, egymástól különböző
tartalmat nyerhet más-más kontextusban.
Időben és térben változó kommunikációs szituációban kiindulási
alapot adhat különféle szimbólumok számára.”
(Géczi János)

A rózsát – úgy is, mint szót, úgy is, mint növényt – az évszázadok során jelként használták. A
jelekkel foglalkozva az antropológiai hermeneutika fogalomjelek és szimbólumjelek között
tesz különbséget, az előbbieket elsődlegesen a világ megismerésére, az utóbbiakat elsődlege-
sen önmagunk megismerésére szolgáló jelekként értelmezve.
A emberi gondolkodás történetének egyik legősibb ellentéte a természet- és a kultúrafogalom
között feszül, már legalábbis ahogyan az ellentétet a filozófusok megteremtették. Ennek a fo-
galompárnak a viszonyát változtatta meg Giambattista Vico 1744-es Scienza Nuova (Új tu-
domány) című munkája, melyben Vico arra világít rá, hogy az emberi kultúra tárgyát vizsgáló
filozófusok (elsősorban is René Descartes) kihagyják a számításból azt a momentumot, amely
a kultúrának leginkább sajátja, nevezetesen azt a tényt, hogy az emberi kultúrát maga az em-
ber teremtette.
A rózsajelképek bármilyen térségből is származzanak, a manierizmusban még többé-
kevésbé homogénként láthatók. Azonos, a nemzeti elképzelésektől független hagyomány ala-
kította azokat, azonos erőhatás alatt formálódtak újabbakká és még újabbakká, s hasonló kül-
ső és belső dualitások mentén váltak alkalmazottakká, illetve tűntek el megkopott vonásaik.
A történelem folyamán a ’rózsa’ legtöbbször nem szóként, hanem képként – jelképként funk-
cionált. A középkori és a reneszánsz eredetű rózsametaforák szinte teljesen egybeforrtak, s
a középkorban még legfőképpen a Máriához, Évához, illetve Krisztushoz tartozó virágokkal a
manierizmusban már egy másik, az antikvitáshagyomány elemei is feljegyezhetőkké váltak:
mind a pogány isteni alakok, mind a földi, szépséggel megajándékozott személyek lelki és
testi tulajdonságait jellemezhették.
A ’rózsa’ a legtöbb barokk szerzőnél önmagában emblematikus értékű szó, mely képfelidéző
szerepben működik, azaz verbális megjelenésű, de a használata egy vizuálisan érzékelhető do-
lognak feleltethető meg; ezen túlmenően pedig tanító jellegű. A ’rózsa’ ilyen megidéző jelle-
ge a középkori és reneszánsz szimbolikus gondolkodás öröksége, s a tanító és magyarázó iro-
dalom egysége. Minden értelemben, képként és szóként egyaránt meditációs tárgy, amely ha-
tását a benne foglalt szimbolikus érték alapján fejti ki.
A rózsa-fogalom használatában bennem a kérdés ott fogalmazódik meg, hogy kimondásában
és ábrázolatában, vagyis nyelvi és képi megnyilvánulásakor hol találkozik a kétféle szemlélet.
Arra a kérdésre keresem a választ, hogyan kerül a rózsa kulturális szimbólumrendszerek kö-
zéppontjába, milyen jelentéseket biztosít és miért biztosítja azokat, valamint hogyan változik
koronként ez a jelentésesség napjainkig.


A későreneszánsz és a barokk közötti átmeneti stílus az európai művészetben.
3
Forrás: http://www.doksi.hu

Dolgozatomban ezért azokat a szimbólumokat szeretném bemutatni, melyek az iszlám – keleti

kultúrából a Nyugati civilizációba épültek be, s a mai napig élő hagyományként van jelen.

I. A RÓZSA TÖRTÉNETE ÉS SZIMBÓLUMRENDSZERE

Több ezer éve a virágok királynőjének ne-

vezik. Számos mitológiában van fontos
szerepe, mint például a habokból kiemel-
kedő Vénusz, kezében egy rózsával, vagy
mint Aphrodité szent növénye.

A rózsa őstörténete csaknem egyidős az

Egy legenda szerint a rózsa a Paradicsom-
emberi civilizációval, több millió évre ve-
ban még sima szárú virág volt, csak azután
zethető vissza. Telt virágú fajtáik az ókori
növesztett tüskéket, miután Ádám és Éva
egyiptomi, majd görög és római kertekben
kiűzetett a Paradicsomból. Egy másik
éppúgy ott voltak, mint a kínai palota-,
monda szerint Cupidó lőtte bele véletlenül
vagy az indiai maharadzsakertekben. Talál-
nyilát egy rózsabokorba, mire az megtüs-
tak már 32 millió éves geológiai maradvá-
késedett.
nyok között rózsát is.

Az ókorban a rózsa a bizalom szimbóluma volt, ha tárgyaltak, rózsafüzérekkel díszítették a

falakat. Innen ered a "sub rosa" latin kifejezés, vagyis „rózsa alatt intézik az ügyet”, ami any-
nyit tesz: bizalmasan kezelik. Kleopátra a rózsa csáberejét becsülte a legtöbbre. Az ókori Ró-
mában is jelentős szerephez jutott. Használták az ünnepségeken díszítésére, az ifjú házasok
fejére helyezték, fürdővizükbe tették, szépítőszerekhez és másnaposság ellen használták.
A rózsa már az ókorban a szerelem szimbóluma volt. A görög szépségek a mimózát kedvelték
leginkább, míg a római hölgyeket Néró vörös rózsákkal hódította. A liliom Mária tisztaságát
és ártatlanságát jelentette. A Hán-dinasztia idején állítólag akkorák voltak a kínai virágkertek,
hogy túl kevés hasznos terület maradt a mezőgazdaság részére.
A rózsa régi keresztyén szimbólum is, amelynek eredete Ézs 11,1-re megy vissza: hajtás sarjad
Isai gyökeréből. Ide tartozik a jerikói rózsa legendája, mely szerint kivirágzott, amikor a szent
estén Mária elment előtte.
A rózsát évezredek óta ismerik és termesztik, már a legkorábbi írásos feljegyzések is megem-
lítik. Az ókori Közel-Kelet birodalmai, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak egyaránt igen
kedvelték. Érdekes, hogy a kereszténység első századaiban pogány kultusza miatt termeszté-
sét tiltották, később viszont a kolostorkertek becses virága, egyben gyógynövény, illatszer,
egyházi szimbólum és legendák tárgya lett.
Később, a középkorban, Mohamed kedvenc virágjából rózsaolajat pároltak a törökök, bolgá-
rok. Franciaországban rózsapomádét készítettek, rózsafűzért morzsolgattak a jámbor szerzete-
sek.

4
Forrás: http://www.doksi.hu

A középkorban és az Erzsébet-korabeli Angliában is belekeverték ételeikbe. Manapság is

használják a keleti konyhákban a rózsavizet ízesítésként. A rózsát a középkori kolostorker-
tekben szellemi jelképértékű virágként termesztették. A rózsa a fejlődés szimbóluma is.
A kereszténység a Paradicsom egyik virágának tekintette, a vörös rózsában a vértanúk vér-
cseppjeit, a mártírság jelképét látta, Krisztus sebeit is szokták rózsákkal megjeleníteni. A kö-
zépkori misztika a virágok királynőjének, Máriának a jelképévé tette; Dante egy fehér rózsa
közepén pillantja meg a mennyországot, a chartres-i székesegyház nagy északi rózsaablaká-
nak közepén is ott található, számos középkori Mária-ábrázoláson pedig a jogar helyében ró-
zsát tart a kezében.
A tövis nélküli (pünkösdi) rózsa az áteredő bűn nélkül fogantatott jelképe. A titkos értelmű
rózsa mindezek foglalata: piciny a rózsa bimbója, de benne zárva ott lakik az illat, a szépség,
az élet...
Míg a Távol-Kelet szubtrópusi-trópusi területein a folytonos növekedésű, folyton virágzó
örökzöld fajok /Rosa chinensis, R. odorata/, a Közel-Keleten, később pedig Európában az
edzettebb, lombhullató, egyszer, de igen gazdagon virágzó, erősen illatos fajok /Rosa alba, R.
foetida, R. damascena, R. centifolia/ telt virágú fajtái terjedtek el.
Angliában a "Rózsák háborújá-"-t vívta a York és Lancester család, s a tömör boltíveket ösz-
szefogó rózsamotívum alatt /sub rosa/ folytak a szabad kőművesek titkos tanácskozásai.
A rózsa alakjában az ötös szám ismerhető fel. Ez megjelenik a levelekben, a levelek elhelyez-
kedésében a száron és a virágszirmok helyzetében. Az ötös csillag a beteljesülés csillaga.

A rózsához napjainkban is jelképek tartoznak, mint például a szépség, öröm, termékenység,

élvezet, szerelem. Minden színének más jelentése van: a vörös a szenvedélyé, a rózsaszín az
őszinteség, a szeretet, a boldogság színe, a fehér az ártatlanságé, a sárga féltékenység és a
végzet színe. A következő fejezet virágszimbolika történetében magáról a növényről, virág-
nyelvéről és a színekhez társított jelentés-hagyományokról szeretnék vizsgálata,

1. A virágszimbolika története
A történet több ezer évre nyúlik vissza. A Bibliában, a görög és római mitológiában, az egyip-
tomi írásokban és keleti történetekben is egyértelmű utalások vannak rá, hogy a virágoknak és
sajátos üzenetüknek fontos szerepük volt már azokban az időkben is.
A "virágnyelv"-ről szóló első ismert dokumentum a 17. századi Konstantinápolyból szárma-
zik. A törökök olyan speciális virágnyelvet alakítottak ki, amellyel akár titkos üzeneteket, hí-
reket vagy szerelmes vallomásokat küldhettek, sőt a kémek is gyakran használták az üzenet
ezen módját. A virágnyelv rendkívül kifinomult volt, minden apró dolognak volt jelentése;
sok mindent elárult küldőjéről és annak vágyairól.

5
Forrás: http://www.doksi.hu

A virágnyelv eljutott Európába is, és 1818-ban megszületett az első virágnyelv-szótár. Ez a

szótár - Le Languages des Fleurs - több mint 800 virág és növény jelentését magyarázza. A
virágnyelv jelentőségét igazából a viktoriánus korban ismerték fel. Ebben a prűd, visszafo-
gott, kifelé szigorúan szabályozott társadalomban a virágküldés hamarosan a romantikus és
kevésbé romantikus, de célratörő üzenetek közvetítőjévé vált.

1. 1. Virágok minden korban

A virágok minden korban a nőkhöz, szépséghez, költészethez, érzékiséghez kapcsolódtak.
Buddha egy hajnalban nyíló lótuszvirágból született, ami az életet szimbolizálta. A lótuszvi-
rág az életet adó víz felszínén lebeg, míg gyökerei a földbe kapaszkodnak. Szirmai a nap első
sugaraival kinyílnak, hisz a lótusz az örök szerelem jelképének, a napnak kedvese.
A Buddha által felmutatott virág minden beszédet helyettesít, a virág a tökéletesség, a világ-
mindenség jelképe. Az emberiség számára a virágok kiemelkedő fontosságúak. Fontosak,
mert szépek, illatosak, sokfélék. Sokfélét és sokat mondóak, hiszen a megújulást, a termé-
kenységet szimbolizálják, de jelentik az elmúlást, a szomorúságot. Egy-egy virág üzenete né-
penként változhat, összességében mégis ugyanarra mutat.
Nincs olyan kultúra, ahol a virág, a virágzás motívuma ne kapna kiemelkedő szerepet. Akár
világi ünnep, akár szakrális, a virág mint díszítmény mindenütt szerepet kap. Jelentésük más-
más, mégis ugyanabban az elgondolásban gyökerezik. A virág a magvas növények ivaros
szerve, amely néhány kivételtől eltekintve, egyszerre magában hordozza a női és férfi jelleget
a bibe, valamint a porzó formájában. A magból kihajtó és felnövő, előbb bimbódzó, majd vi-
rágzó, végül elhervadó és magvat hátrahagyó növény, az emberi élet szimbóluma. Ugyanak-
kor a virág magában hordozza a négy elemet, hiszen a földből az ég felé törekszik, a víz táp-
lálja, erejét a nap tüze adja. A virág kifejezi az életerőt, az életörömöt, a tavasz kezdetét, jelké-
pezi a tél végét, az újrakezdés lehetőségét és a halálon aratott diadalt.
A virágnyelv azonban nem volt egységes minden tájon, ezért, ha idegen országból érkező le-
gény beszélő csokorral próbált egy szép leány kegyeibe férkőzni, jobban tette, ha utánanézett
a helyi "virágdialektusnak". Például a hóvirág az angolszász vidéken az "Én várok" üzenetet
közvetítette, míg Franciaországban a vigaszra utalt.
A szerelem klasszikus virága a rózsa, ami az érzéki vágyaktól kezdve a hűtlenségig számtalan
dolgot jelenthet színétől, típusától függően. Ha a rózsacsokrot egyéb virágokkal is díszítették,
egész összetett üzeneteket tudtak váltani. A pontosság érdekében apró füzetek, könyvek jelen-
tek meg, melyekből a kezdők megtanulhatták a virágnyelv kifejezéseit.
A virág átadásának körülményei is sokat elárultak két ember kapcsolatáról; ha valaki fejjel le-
felé adta át a virágot, akkor a virág ismert jelentésének ellenkezőjét üzente a megajándéko-
zottnak, így ha valaki rózsát kapott virágával lefelé, az a visszautasítás szomorú jele volt.
A növényvilágban - itt és most a rózsában - gyönyörködve az emberek energiaszintje növeke-
dik.
Régi magyar szokás volt, hogy a karácsonyfára 33 papírrózsát aggattak. 30 fehér és 3 piros
színűt.

6
Forrás: http://www.doksi.hu

A lakásban a feng shui szerinti szerelemterületen elhelyezett rózsacsokor vagy szobarózsa se-
gít a szeretet erősítésében. Érdemes odafigyelni arra, hogy az ember élőteret varázsoljon maga
köré, és tudatosan alakítsa azt, életfeladata beteljesítése érdekében.

1. 2. Virágszimbolika napjainkban
A virágok szimbolikus jelentése nem teljesen felejtődött el. Sok virágárus és virágkötő jól is-
meri a leggyakoribb virágok jelentését, és ha eláruljuk nekik ajándékozásunk célját, akkor
tudnak olyan virágcsokrokat kötni, amelyekben benne rejtezik a különleges üzenet.
A rózsa a földi szerelem szimbóluma, az égi jelképek alapján paradicsomi virág, Jézus Szent
szívének jelképe.

Színek jelentései:
– rózsa – esküvőkor:
– fehér és vörös rózsa együtt: egység
– fehér rózsa:
– fehér szárított rózsa:
– rózsa – karácsonykor:
– rózsaszín rózsa:
– sárga rózsa:
– sötét karmazsin rózsa:
– vörös rózsa:
– rózsa tüske nélkül:
– rózsabimbó:
– fehér rózsabimbó:
– vörös rózsabimbó:
– rózsalevél:
boldog szerelem
ártatlanság, tisztaság, megérdemellek, titok, csend
erény elvesztése
nyugtass meg, aggodalom
tökéletes boldogság, kérlek higgy nekem
a szerelem csökkenése, féltékenység
gyász
szerelem, szeretlek
szerelem első látásra
szépség és fiatalság, szerelemben ártatlan szív
lányság
tisztaság és kedvesség
talán reménykedhetsz

Köztudottan - nincsen rózsa tövis nélkül. A szerelem virága a vörös rózsa, az irigységé a sár-
ga. A rózsa a szív virága, ereje az érzelmekben, érzékiségben rejlik. A szív érzésein átszűrt,
elfogult szépség jelképe. A rózsa a titoktartás virága is.
A rózsa a magyar virágkultusz legkedveltebb növénye.
A magyar népi szimbolikában is a szépség és szerelem virága. Gyakran így nevezik a népme-
sék, népballadák hőseit, hősnőit. A népművészetben a növényi ornamentika leggyakoribb
eleme, különösen a szűrhímzéseken meghatározó motívum.
Nem véletlen ez a népszerűség, hiszen az ókor óta az egyik legkedveltebb növény. Aphrodité,
majd Vénusz virága. A rege szerint a tövisbe lépő Vénusz vére festette vörössé. A szerelemis-
tennők jelképét a keresztény kultúrában Szűz Mária vitte tovább, de ugyanígy Jézus Krisztus
alakjához is kapcsolódik.

7
Forrás: http://www.doksi.hu

A legelterjedtebb rózsaünnep a pünkösdi királynő megválasztása volt, se szeri, se száma az

ilyenkor énekelt rózsás daloknak.
A fehér rózsa a tisztaságot, a vörös a vértanúságot jelentette.
A keresztény ünnepkörhöz kapcsolódóan népszokásainkban is kiemelkedő szerepet kap a ró-
zsa. A magyarországi rózsakultuszt Szent Erzsébet legendája tovább erősítette, amely különö-
sen a pünkösdi szokásokra hatott. A múlt században a Pest környéki sváboknál volt szokás a
rózsaleány-ünnep, amikor is egy arra érdemes, szegény leányt házasítottak ki, az erre a célra
létrehozott alapítvány kamataiból.

2. Szimbólumok a népművészetben

A rózsa kapcsolatban áll a kereszttel, mint az újjászületés szimbóluma, ahol a keresztre fe-
szítés és a feltámadás elképzelése együtt lebeg; egy specifikus keresztény - ezotérikus szim-
bólum.
Ahogy az ősi időkből származó falrajzokon szimbólumokkal találkozunk, ugyanúgy a ke-
resztszemes hímzés évszázadokkal ezelőtt készült alkotásain is ezt használták a hímző nők a
gondolatok kifejezésére. Ma már csak halvány elképzeléseink vannak arról, mit jelenthetnek
azok az egyszerű motívumok, amiket a régmúlt kézimunkáink láthatunk.

A rózsa szimbólumai:
– a szerelem, a szépség és öröm megjelenítője,
– a földi szerelem korai pogány jele,
– Szűz Máriával ábrázolva az isteni szeretet jelképe,
– a mártírok vérének ábrázolója,
– öt rózsa egy csokorba kötve Krisztus öt sebét szimbolizálja.

8
Forrás: http://www.doksi.hu

Virágok a népi kultúrában

van szó, kiemelkedő szerepet kapnak a

A magyar népművészet minden ágában,
akár tárgyakról, akár szellemi alkotásokról
természeti képek, a növények és a virágok.
A népművészeti tárgyaink vizsgálatakor
kiderült, hogy a 18. századig a geometrikus
elemek és kompozíciók voltak jellemzőek,
a 19. századtól kezdve azonban a virágok
és levelek háttérbe szorították őket.

Szőtteseken, faragásokon, viseletben, a fazekasságban, a berendezési tárgyakon mindenütt fel-

tűnnek a virágok, naturális, illetve stilizált formában. Uralkodóvá válik a virágornamentika,
"kivirágoznak" tárgyaink. Az asztalosok és a fazekasok napjainkig virágozásnak hívják ezt a
díszítési technikát. Az olyannyira divatos virágornamentika megjelenését már a honfoglalást
megelőző időszakban valószínűsíthetjük. Mégis a reneszánsz az az időszak, amely erősen ha-
tott népművészetünk virágábrázolására.
Rózsák, tulipánok, mezei virágok, virágtövek, virágindák, koszorúk vallanak a magyar pa-
rasztság szépérzékéről. A hétköznapi, valamint a dísztárgyakon megjelenő virágmotívumok-
nak nem tulajdonítunk általános jelentést. Mégis valószínű, hogy a mindennapi életben érzel-
mi mondanivalót hordozhattak.
A díszítő művészettel ellentétben, a magyar folklórban általános jelentéstartalommal bírtak a
virágok. Népszokásainkban, balladáinkban, dalainkban oly népszerű virágnevek a virágéne-
kekhez hasonlóan a szerelmespárt, a szerelmest, legtöbbször a szeretett leányt takarják. A
népköltészetben ugyanazon virág különböző jelentés hordozója lehetett. Sokszor előfordult,
hogy a különböző virágnevek felcserélődtek, pillanatnyi hangulattól, alkalomtól függött, me-
lyik virág került be a dalba, balladába.
A rózsamotívum ugyancsak gyakori a párválasztó énekekben, ahol a virág leszakítása a leány
megesését, egyenessége erkölcsös magaviseletét jelenti.
"Hej rózsa, rózsa, ékös vagy,
Hajnali csillag fényös vagy.
Egyenes vagy rózsám, mint a nád,
Néköm nevelt az édesanyád." /Törökkopány, Somogy m./
A rózsa megjelenik a régi magyar bútorokon is mint díszítőmotívum. E ládát, az 1700-as évek
végén készítették. Vajon mire gondolhatott az alkotó, miközben e három virágot és körülölelő
motívumait festette? Egyetlen növény ábrázolásának felfedezésére a múzeumokban töltött
percek az ihletgyűjtés pillanatai lehetnek az alkotás hosszú folyamatában.

9
Forrás: http://www.doksi.hu

3. A vallás rózsaszimbólumai
A rózsának a nyugati hagyományban a virágok között különleges, talán a kelet lótuszához ha-
sonlítható jelentősége van. Az ezerlevelű lótusznak, ami a megvilágosultak fején nyílik, a gló-
ria felel meg a keresztény szentképeken. Mit mond nekünk a rózsa szimbóluma? Ha az akkori
idő vallásos művészetében szemléljük, akkor feltűnik Szűz Máriához fűződő kapcsolata, akit
gyakran ábrázolnak rózsákkal, illetve rózsalugasban, és akinek a rózsafüzért, ezt az állandó
ismétlésekből álló, ritualizált imát szentelik.
Ez a rózsafüzér újra a Kelettel köt össze minket, mert valószínűleg azonos az indiai málával,
ami Indiából jutott az arabokhoz, aztán a keresztes lovagok magukkal hozták, és nálunk ró-
zsafüzér lett belőle. A „rózsafüzérima” monotóniájában hasonlít a keleti egyház szívimádsá-
gához, sőt még a tibeti imamalmok gondolataihoz is, de még a zen koánjával is mutat némi
hasonlóságot. Így köti össze Szűz Mária rózsafüzére a kultúrákat. Mária nemcsak a kereszté-
nyek számára, hanem az iszlámista szufik számára is a megnyíló, odaadó szeretet szimbólu-
ma, amely szimbólum viszont mindig is a rózsa volt, előbb Ízisz virága, aztán Aphroditéé és
Vénuszé, végül Máriáé.
A katedrálisok és székesegyházak díszes rózsaablakai ezért a szeretet ablakai, amely gyakran
áll – Mária személyében – a középpontban és válik az Egy szimbólumává. Érdemes e helyen
megemlíteni, hogy Dante „Isteni színjáték”-ában a paradicsom rózsa formájú. A paradicsom
viszont az egység, az Istentől való el nem szakadás helye. (Nemcsak a szeretet jele, a bebo-
csátás szimbóluma is a rózsa, mert a szeretet semmi mást nem jelent, mint áldozatot és bebo-
csátást. És így lett a szenvedés szimbóluma is.)
A 13. évszázad misztikájában a szeretet az Istennel való egyesülés szimbóluma volt.
Az alkimistáknál a rózsa a „tudók virága” volt, és egy „rosarium philosophorum”-ről, egy fi-
lozófiai rózsakertről beszéltek. A párizsi északi rózsát „alkimista rózsának” hívják.
A keresztény szimbolikában a felfelé kitárulkozó virágkehely az isteni adományok, a kegye-
lem befogadását mutatja. A virágoskert az Édenre utal, egyszerre fejezi ki a földi élet múlan-
dóságát, illetve a paradicsom örökkévalóságát. Épp ezért vált szokássá, hogy a sírok körül
kertet alakítanak ki, példázva az örök tavasz, a feltámadás reménységét. Az egyházatyák még
az erotikus tartalmáról ismert Énekek énekét is ebben a szellemben magyarázták.
A következő sorokban a megváltót látták, a virág Krisztus teste, aki elhervadt a hitetlenség te-
lén, de feltámadott, és elhozta a kegyelmet, az örök tavaszt.
„Szerelmesem így szólított meg:
Kelj föl kedvesem,
Szépségem jöjj már!
Nézd, vége van a télnek,
elmúlt az esőzés, elment.
Megjelentek a virágok a földön,
itt az éneklés ideje,
gerlebúgás hangzik földünkön.
Érleli első gyümölcsét a fügefa,
és a virágzó szőlők illatoznak.
Kelj föl kedvesem,
Szépségem jöjj már!”


Alkimista= középkori titkos kémia, amely fő céljaként egy valójában nem létező titkos anyag, a „bölcsek kö-
ve” segítségével aranynak kevésbé értékes fémekből való előállítására törekedett. (Idegen szavak – 29. o.)
10
Forrás: http://www.doksi.hu

3. 1 A rózsafüzér története

Hogy kitartóbbak legyenek az imádságban

és Istennel egységben legyenek, bevezették
a folyamatos imádkozást. Az elmélkedést
tehát a tanulás egy formájaként lehetett fel-
fogni, hasonlóan ahhoz, ahogy a gyerme-
keket tanítják; az alapvető fogalmak birto-
kában válnak képessé arra, hogy leírják az
első betűket. Ahogy pedig növekednek,
növekszik bennük a képesség is, hogy léte-
Már az első századokban a szerzetesek az ző modelleket lemásoljanak és megértse-
imádság olyan formáját gyakorolták, amely nek. Így van ez az imádságos élettel is. Lé-
által mindig Istenre emlékeztek. teznek olyan modellek, amelyek által meg-
tanulhatjuk a lelki elmélkedést, ezek szem-
lélésével elsajátítjuk a folyamatos meditá-
ciót és lassan elérkezünk a magasabb rendű
elmélkedés szintjére.
Az 5. század kezdetétől a kelet monasztikus környezetében a száj imádságát összehangolták
az ész imájával és a szív mélyén megtapasztalták az Úr jelenlétét
Amikor egy novícius letette a szerzetesi fogadalmat, átadták neki a rózsafüzért, amit akkor
'lelki kard'-nak hívtak. A novícius megtanulta, hogy Jézusnak ez az imádsága éjjel-nappal
imádkozva tulajdonképpen Jézushoz való állandó fohászkodás.
Már a héber hagyomány is ismerte az ismétlés gyakorlatát, amely Isten szent nevének tisztele-
téhez vezet. Az iszlám népei a dhikr segítségével ma is szüntelenül fohászkodnak Al-lah ne-
véhez, 99 nevének említésével ennyi szeme van a muzulmán rózsafüzérnek (sebhaa).
A 15. század második felében vált a családok közkedvelt, népszerű imájává, de szívesen
imádkozták közösségekben is. Kezdetben a katolikus szerzetesek lelki életének volt fontos té-
nyezője. Minden szerzetesrend és társaság előírta vagy ajánlotta imagyakorlatai között a ró-
zsafüzért, de a világ és az egyház történelmének nehéz perceiben mindig ott volt a hívő ember
kezében is.
A legjelentősebb összehasonlítást a nyugati keresztény rózsafüzér és a Kelet ortodoxainak
szívből jövő imádsága között tehetjük. A két gyakorlat kétségtelenül kölcsönösen befolyásolta
egymást a századok alatt. Így a második évezredben Nyugaton elterjedtek a rövid fohászok és
a litániák; az Úr és a szentek nevének ismételgetése, és hozzájuk intézett fohász a közbenjárá-
sukat kérve. Ezek között ismételgetik rendszeresen az Úrangyala Máriához intézett köszönté-
sét.
Korunk keresztényei újra felfedezték a rózsafüzér imádság értékét, mely bizonyos formában
megtalálható már az ősegyház egyiptomi szerzeteseinél: ok búzaszemeket vagy kavicsot
használtak arra, hogy nagyobb figyelem ráfordítása nélkül számon tarthassák az imák és fohá-
szok ritmikus lüktetését, miközben lelkük bibliai igazságokon elmélkedett.
A Domonkos-rendi szerzetesek és a karthauziak példája nyomán a rózsafüzér népi ájtatosság-
gá vált. A hagyomány hosszú időn keresztül Szent Domonkost tartotta az „olvasó” megterem-
11
Forrás: http://www.doksi.hu

tőjének. Annyi bizonyos, hogy az õ nyomába lépő szerzetesek voltak a rózsafüzér imádság
leglelkesebb terjesztői, különösen a rózsafüzér-társulatok alapításai által. A jezsuita szerzete-
sek nagy lelkesedése is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az imádkozási mód elterjedjen az
egész világon.
Az imádkozó ember Mária helyzetéből és
szemszögéből, valamint az õ segítségével
törekszik behatolni az Örömhír legfonto-
sabb titkaiba. Ezért nem csodálkozunk,
hogy a múltban és egészen napjainkig, a
pápák annyira szorgalmazták a rózsafüzér
imádságot. Az imamódot először IV.
Sixtus pápa hagyta jóvá 1478-ban. II. Já-
1480-tól kezdve biztos adatok igazolják, nos Pál pápa is fáradhatatlan volt a rózsa-
hogy a keresztények tizenöt „titok” segít- füzér imádság terjesztésében. Mindenki
ségével elmélkednek Jézus életének titkai számára követendő példát nyújtotta azzal,
fölött. hogy a Vatikáni Rádió hullámain keresztül
személyesen imádkozta elő a rózsafüzért.

A Rózsakeresztesség elsősorban nyugati je-

3. 2 A rózsakereszt
lenség. Kronologikus története Európában
a középkortól számítható.
A rózsakereszt a Rózsakeresztesek szimbó-
luma volt, ahol a hét rózsa a hét bolygót
jelképezte. Itt érdekes a fa és a fém talál-
kozása és az, hogy a belső enteriőrben ho-
gyan erősödik a rózsa kisugárzása a vörös
és zöld színek alkalmazása által.

A rózsakeresztesek Ettől kezdve kezdték nyilvánosan hirdetni

Európában a Rózsakeresztes Társaság -ot,
vállalva a megkövezést. Ekkor, már szám-
talan követője volt a Rend -nek, szimboli-
kus írások, plakátok jelentek meg allegori-
kusan, az élet bölcsességét hirdetve.
A Kereszt és a Rózsa szimbólum, Johann
1614-ben, a németországi Kassel-ben,
Valentin Andreae papnak tulajdonítható,
Christian Rosenkreuz megalapította a Ró-
aki hűséges követője volt a rendnek. A Ke-
zsakeresztes Társaság -ot. Egész életét a
reszt szimbolizálta a szenvedést, önfelál-
keleti bölcsességek kutatásával, tanulmá-
dozást, míg a Rózsa, a szennytől, korrupci-
nyozásával és hirdetésével töltötte. 106
ótól való megtisztulást; a szeretet, megér-
évig élt. Ismeretlen helyre temették, kopor-
tés és megbocsátás jegyében ezen a földön.
sója örökégő gyertyákkal volt körülvéve. A Innen a kettősség.
sírboltot, csak 120 évvel később találták
meg a Rend társai.
12
Forrás: http://www.doksi.hu

A Rózsakeresztes Társaság nem vallásos csoport, vagy gyülekezet, hanem egy okkultista filo-
zófiai, életbölcseleti irányzat, melynek bárki tagja lehet, hovatartozásától, hitétől függetlenül.
A Szabadkőműves Társasággal való társítás helytelen. Egyik sem származik a másikból,
egyik sem "Titkos Társaság", hanem egy-egy csoport, melyeknek vannak titkai, amikhez,
csak a beavatottak férhetnek hozzá.
Rózsakereszt hosszú lappangás után 1710-ben jelenik meg újra a színen. Egy Sincerus
Renatus néven író német tudós könyvet ad ki, amelynek a címe: Az arany- és rózsakeresztes
rend testvérisége által előállított valóságos és tökéletes Bölcsek Köve. Nemsokára hallani már
az arany- és rózsakeresztes rend imperátorairól is.
XVIII. század a titkos társaságok fénykora. Az emberek a túlságosan nyugodt és rendezett
életükből a szabadkőműves páholyok és hasonló egyesületek ceremóniás titokzatosságába
menekülnek. Legfőbb vágyuk, hogy valami magas és szépen hangzó rangot nyerjenek el va-
lamelyik különös nevű rendben. Titkos társaság tagjának lenni hozzátartozott az előkelőség-
hez. Mikor 1775-ben Braunschweigi Ferdinánd herceg elnöksége alatt a német szabadkőmű-
vesek nagygyűlést tartottak, azon huszonhat német fejedelem jelent meg.

3. 3 Rózsakeresztes-rend hagyománya és filozófiája

A rózsakeresztes filozófia 3500 éve

A Rózsakeresztes Rend A.M.O.R.C. világ-
szerte ismert tradicionális és teljes neve:
Antiquus Mysticusque Ordo Rosae Crucis,
magyar fordításban: A Rózsa és a Kereszt
Ősi Misztikus Rendje. Az exoterikus "Ró-
zsakeresztes" név a latin "Rosae Crucis"-
ból származik, mely szó szerinti jelentése:
"a Rózsakereszté". A "kereszt" szónak a
kereszténység vallási szimbólumától elté-
rően itt más a jelentése: az ókor misztiku-
sai szerint az élet tapasztalásait és kihívá-
sait jelképezi. A kereszt közepén elhelyez-
kedő vörös rózsa az ember spirituális ki-
bontakozásának a szimbóluma.

Ezoterikus tradíciónk
A Rózsakeresztes Rend történetét tradicionális és kronologikus szempontból is vizsgálhatjuk.
A hagyományok szerint az ókori Egyiptomba, a Kr.e. 1500 körül létrejött misztériumiskolák
filozófiájához és tradícióihoz nyúlnak vissza annak a misztikus mozgalomnak a gyökerei,
melyből a későbbiekben a Rózsakeresztesség kialakult. A Rózsakeresztes filozófia azonban
eklektikus; beépíti tanításaiba az ókori Görögország, Kína, India és Perzsia misztikus öröksé-
gét is. Az eredmény: a misztikus elvek egyesítése, mely képes helyes irányt mutatni a jövő fe-
lé. E jövő záloga pedig a tudás misztikus megismerése által megvilágosodott emberiség.

13
Forrás: http://www.doksi.hu

Ehnaton fáraó a történelem első nagy alakja az Ősi Egyiptomi Testvériség tradicionális
Nagymestere volt (kb. i. e. 1350). A monoteista vallás megalapitása - az egyetlen Istenben va-
ló hit - füződik a nevéhez
A mozgalom elterjedése a 17. század elején közzétett, három Rózsakeresztes Manifesztum-
nak köszönhető. Ezek a dokumentumok allegorikus és szimbolikus formában írják le a Rend
célját, illetve módszereit, melyeket az A.M.O.R.C. ma is követ, természetesen hozzáigazítva
azokat a ma emberének igényeihez.
A 17. századtól kezdve a Rend működése folyamatos, bár sokszor nehezen nyomon követhe-
tő. Ennek oka, hogy az elmúlt századokban a körülmények és az üldöztetések miatt kívánatos
volt a nyilvánosság figyelmét elterelni a Rend létezéséről.
Az A.M.O.R.C. ma
A Rózsakeresztes Rend A.M.O.R.C. ma egy taglétszámában folytonosan gyarapodó oktatási,
kulturális és önfenntartó szervezet. A világ több mint 100 országában működik, tagjai körében
minden faj, hitrendszer, kultúra, foglalkozás és hivatás képviselve van. Ahhoz, hogy egy ilyen
kiterjedt tagsághoz el tudjon érni, a Rend nyelvterületek szerint 14 úgynevezett Joghatóságra
oszlik, melyeket Nagypáholyoknak (kezdeti stádiumukban pedig Adminisztratív Központok-
nak) neveznek.
Ezek a Páholyok jelenleg 16 nyelvre fordítják és juttatják el tagjaiknak a Rózsakeresztes taní-
tásokat (angol, spanyol, francia, portugál, svéd, dán, finn, norvég, holland, német, olasz, gö-
rög, japán, lengyel, cseh, orosz és magyar nyelvre).
Az A.M.O.R.C. az emberiség legmagasabb rendű reményét testesíti meg: egy olyan világot,
ahol a legkülönbözőbb nemzetiségű emberek találkozhatnak és élhetnek együtt harmóniában
és békességben.
A Rózsakeresztes Rend A.M.O.R.C. székhelye Kaliforniában, San Joséban van, a Rózsake-
resztes Parkban. Szökőkutak, egzotikus virágok és fák, szobrok, valamint egyiptomi stílusú
épületek járulnak hozzá e park különleges atmoszférájához. Ebben a csodás környezetben ta-
láljuk a Rózsakeresztes Egyiptomi Múzeumot és Planetáriumot - ez az egyetlen múzeum a vi-
lágon, amely eredeti egyiptomi építészeti stílusban épült.
A Rend célja ma is ugyanaz, mint a történelem során bármikor: az egyén és az emberiség fel-
világosodásának előmozdítása, a természet törvényeinek megfelelő, harmonikus emberi élet
kialakításának segítése, oktatás-nevelés, a kultúra fontosságának hangsúlyozása és a misztika
jelentőségének megvilágítása minden ember számára.

3. 4 A Luther-rózsa

János Frigyes választófejedelem pecsét-

gyűrűt szándékozott ajándékozni Luther
Mártonnak. Spengler Lázár városi jegyzőt
bízta meg a gyűrű elkészíttetésével. Luther
Spenglerhez intézett levelében a gyűrűvel
Az Evangélikus Egyház jelképe
kapcsolatos elgondolásáról ezt írta:

14
Forrás: http://www.doksi.hu

"A kereszt legyen az első, feketén szívbe
helyezve. Ezzel arra akarom magamat em-
lékeztetni, hogy a megfeszítettben való hit
üdvözít bennünket. Ugyanis csak akkor
igazulunk meg, ha szívből hiszünk. Jólle-
het a kereszt fekete, mivel megöl, s ha kell,
hogy fájjon is, mégis meghagyja a szívet
saját színében.
Az igaz ember hit által él, mégpedig a Ke-
resztre feszítettben való hit által. Ez a szív
fehér rózsa közepén legyen, annak a kife-
jezéséül, hogy a hit örömmel, vigasztalás-
sal és békességgel ajándékoz meg és egye-
nesen egy fehér üde rózsába helyez.
Mivel nem olyan békesség és öröm ez,
amilyent a világ ád, azért legyen a rózsa
fehér és ne piros. A fehér szín ugyanis a
lelkek és angyalok színe. Ez a rózsa ég-
színkék mezőben legyen, mert az ilyen lel-
ki és hitbeli öröm az eljövendő mennyei
örömök kezdete. Ez azonban a lélekben és
hitben már most megvan, a reménység által
előre ízleljük, jóllehet most még nem érzé-
keljük. A mező körül aranygyűrű legyen:
jelezze, hogy ez a mennyei üdvösség örök-
ké tart és nincs vége soha, emellett értéke-
sebb minden örömnél és vagyonnál, amint
az arany a legnemesebb és legértékesebb
fém."

4. A színek szimbolikája

4. 1 Rózsák színei

A legtöbb rózsa uralkodó színe a piros és a kék, általuk lehet a meleg és a hideg polaritását
ábrázolni. E kettő közepén van a lila, mely a szakrális színvilágban (lásd a miseruhákat!)
"szent" jelentőséggel bír, hisz az embereket a spiritualitásra, a középre vezető útra ösztönzi.

A kék nemcsak a hideg színe, hanem egyúttal a befogadónak, a felvevő-

nek, vagyis a női princípiumnak a színe. Így ez a színe Szűz Mária köpenyének is, aki maga a
nőiség, akinek a neve összefügg a kék tengerrel. A tenger az elnyelést és az elsüllyedést szim-
bolizálja, így a kék szín mélységet, elsüllyedést és passzivitást fejez ki. Ezzel a kék az igaz-
ság, a hűség és a halhatatlanság színévé is válik.

És ahogy belemerülünk a hűvös kékbe, úgy emel ki minket a piros. Ez a

forró és a láng színe, meg a Szentlélek színe is, mely pünkösdkor lángnyelvekben ereszkedett
le az apostolokra. A bátorság színe, meg a lelkesedés tüzéé, és ugyanolyan élénkítően hat a
külvilágra, mint a lila a belsőre. Emellett a piros a szeretet színe világunkban, ezért beszélünk
forró, sőt lángoló szerelemről. A cigányok veszélyesnek találták lakókocsijukban a túl sok pi-
rosat, ügyeltek arra, hogy mindig elég lila vegye őket körül, mert a lila a közép kifejezése.

15
Forrás: http://www.doksi.hu

A hétköznapi világban is csak a legfontosabb és legcentrálisabb dolgok

számára van fenntartva az arany. Már az alapul szolgáló fém magas anyagi értéke is kezeske-
dik erről. Tehát a királyok és a császárok színe és féme ez a mi nyugati világunkban, de a vi-
lág többi részébe is. Csak a maják, aztékok és inkák mesés aranykincsére kell gondolnunk,
akik számára ez a szín, mint legfelsőbb istenségük lakóhelyének, a Napnak a színe, szent volt.

Nagyon közel áll hozzá a sárga, amely tiszta formájában a fény színének
számít. De amint átmegy fakóba vagy "kénesbe", az irigység, a féltékenység és az árulás színe
lesz. Júdás Iskariótot gyakran ábrázolják ebben a színben. Ilyen a színe a kénnek, annak az
alapanyagnak, amellyel az ördög a poklot fűti.

A fehér a töretlen fény színe, az aranyhoz hasonlóan csak a legelőke-

lőbbeket illeti meg. Ez a papi ruhák színe, Aaron, az egyiptomi pap, a Biblia első papja
ugyanúgy ezt viselte, mint az indiai guruk, és a pápa öltözete is fehér. Ezenkívül a feltáma-
dásnak és a halálnak a színe is, mert aki fel akar támadni, annak előbb meg kell halnia. Így az-
tán a szellemi újjászületés színe is. Ne csodálkozzunk azon, ha más országokban és kultúrák-
ban, mint pl. Indiában, Japánban a temetés színe fehér. Ez csak azon álláspont kérdése,
amelyből a halált nézzük. Sok országban a halotti virágok is fehérek, akárcsak azok a virágok,
amelyeket az újjászületett mestereknek ajándékoznak. A lótuszvirág, a legteljesebb fejlettség
szimbóluma sem véletlenül fehér Keleten, a tökéletesség mellett az abszolút tisztaságot is
szimbolizálja, s ezzel megint hazatértünk; és azt látjuk, mi, akiknek mindenre bizonyíték kell,
hogy a fizika szerint a fehér az egyetlen tökéletes szín, mert magába foglalja az összes többit.
És számunkra is a tisztaság szimbóluma, amit "hófehér", "hattyúfehér", "liliomfehér" szavak-
kal külön hangsúlyozunk.

16
Forrás: http://www.doksi.hu

4. 2 Székesegyházak, katedrálisok üvegrózsái

Fény nélkül semmi sem nyilvánulna meg

számunkra. A rózsaablak a katedrális fé-
nyét közvetíti az emberekhez, és így maga
is a teremtés mása. Egy központból indulva
terjednek a világ színei és struktúrái, ame-
lyek kifelé egyre anyagibb jelleget öltenek,
A teremtés története ezekkel a szavakkal míg végül a katedrálisok kőfalainak szer-
kezdődik: "Legyen fény!" A fény tehát kezeteibe torkollnak.
kezdettől fogva a középpontban áll.
Feltehetnénk magunkban a kérdést, hogy lehet az, hogy a keresztény templomokat így orien-
tálták... Miért használunk mi, Nyugaton egy olyan szót – "ex oriente lux" – , amely nem tarta-
lom nélküli "irányt keresni"-t jelenti, hanem szó szerint "keletet keresni"-t.
Talán azért mert a fény keletről jön? És az ősi ezoterikus bölcsesség az "ex oriente lux", ame-
lyet mi is minden reggel megfigyelhetünk az égen, érvényes a keresztény vallásban is.
A katedrálisok rózsái úgy hatnak, hogy miközben a fényt szétszórják, a szemet fogságba ejtik
és a középre, a lényegre irányítják, ott, a centrumban fixálják.
Mint minden szép dolog a világon, ami leköt minket, így a színek és a formák is az illúziók
világába tartoznak. Minden színnek megvan a maga kiegészítő színe, amellyel együtt megkö-
zelítőleg fehéret (a gyakorlatban inkább szürkét) ad. Ha egy tárgy piros, annak a zöld hiány-
zik, és fordítva, ha kéknek tűnik valami, úgy a sárga hiányzik.

Ennek fordítottja történik a gótika rózsái-

ban. Nemcsak a teremtést ábrázolják ben-
nük képileg, hanem a fény átváltozása a
színek sokaságába állandó teremtéssé teszi
őket, hisz az univerzum a belső fény által
minden másodpercben újrakeletkezik,
ugyanúgy, mint az indiai felfogásban, ahol
az univerzum minden pillanatban újra lét-
rejön.
Legnagyobbak és legszebbek a Szűz Máriának szentelt ún. Notre Dame templomok.
Charpentiers: A chartres-i katedrális titka c. könyvében azt írja, hogy az Isle de France Notre
Dame templomai olyan helyeken állnak, amelyek nagy magasságból szemlélve a Szűzanya
csillagképéhez hasonlítanak, s ez a gótika egy további rejtélye.
Lehetséges, hogy a gótika virágkorában kísérlet történt Kelet és Nyugat között a politikai nyi-
tásra és kibékülésre Mária szimbóluma alatt. Az a templomos lovagrend, amelynek a rózsa-
füzért köszönhetjük és amely Mária jele alatt állt akkortájt, a pápaság és királyság mellett a
leggazdagabb és legbefolyásosabb szervezet lett. Noha a feladatuk az volt, hogy az iszlámot

17
Forrás: http://www.doksi.hu

leküzdjék, a templomosok szemmel láthatóan megnyíltak a keleti bölcseleti tanok előtt, és

egyezkedni kezdtek a "keleti bölcsekkel".

A fény a rózsák központi jelensége és a gótika egyik titka. Az íves ablakok üvege mind a mai
napig őrzi titkát, s a sok kísérlet ellenére, soha többé nem sikerült hasonlóan káprázatos színes
üveget előállítani. Valami keveset tudunk, de a végső titok felderítetlen, mint sok egyéb a gó-
tikában.
Állítólag a 13. században drágaköveket öntöttek a üvegablakokba, hogy az több fényt tartson
fogva, mert a drágakövek, mindenekelőtt a gyémánt titka épp az, hogy bár beereszti a fényt,
sajátos fénytörése révén alig engedi szabadon, az tehát fogva marad a kőben és csillogtatja
azt. Hasonló jelenséget mutatnak a rózsaablakok, rajtuk, mint a drágaköveken keresztül tör be
a fény, és a katedrális belsejét misztikus megvilágításba helyezik Így lesznek az ablakok a ka-
tedrálisok csillagaivá és a rózsák azok Napjává.
A rózsák, mint a Nap szimbólumai és képmásai, valóságos kapcsolatot teremtenek katedrális-
ban lévő emberek között. A rózsaablak a Napot közvetíti felénk, melynek fényébe közvetlenül
aligha pillanthatunk, a belőlük kiáradó fényhatás miatt.

A katedrálisok kupoláján, fenn az emberek

felett, csillagként ragyogva mutatják a ró-
zsaablakok az utat a templom hajójában,
úgy, ahogy a betlehemi csillag mutatta azt
a három napkeleti bölcsnek.
Dávid csillaga az a hatágú csillag - melyet
gyakran ábrázolnak egymáson áthatoló há-
romszöggel, a tüzet és a vizet jelképező
vörös és kék színnel, a rózsaablak főszíne-
ivel -, mely a makrokozmoszt a mikro-
kozmosszal egyesíti, szintén a fény szüle-
tését hirdeti a téli napfordulón, tehát a leg-
nagyobb sötétség idején, ahogy a rózsaab-
lakok is a legnagyobb sötétség idején üzen-
tek

18
Forrás: http://www.doksi.hu

II. A SZÉPSÉG ÉS GYÓGYÍTÁS RÓZSÁI

1. A rózsavíz és a rózsaolaj története

A muszlin kultúrában a Korán megengedte az illatszerek használatát: e mögött ugyanis egész-
ségügyi és higiéniai indokok állnak. Az igényelt illatszerek előállításához illóolaj-gazdag nö-
vények kiterjedt termesztése, alkalmas technológia szükséges, s olyan kereskedelmi hálózat,
amely a hosszas eljárások révén nagy mennyiségű nyersanyagból előállított kis mennyiségű és
magas árú végterméket értékesíteni tudja.
A rózsavíz és a rózsaolaj előállítása és a velük való kereskedelem kezdetektől fogva a teljes
muszlim kultúrára jellemző. A rózsa beáztatásával a rózsavizet, lepárlásából a rózsaolajat állí-
tották elő a legillatosabb rózsafaj virágából, a damaszkuszi rózsából, a Rosa damascenaból.
Hárún ar-Rasíd leveleiben sürgette, hogy értesítsék a KisÁzsiából várt rózsaolaj érkezéséről –
nagy fontosságot tulajdonított ennek az értékes anyagnak. És bizonyára nemcsak azért, mert
gyógyászati célokra használatos; noha a rózsa, mint orvosi növény szerepel az 1400 növény
között, amelyeknek leírását egybegyűjtötte Ibn-al-Bajtár a Pharmacopeiaban, a legjelentősebb
arab orvosbotanikai műben. Egy uncia (28, 8 g) tiszta rózsaolaj, 'itr' kb. 250 fontnyi damasz-
kuszi rózsa-sziromból készíthető. Az értékét jelzi, hogy egy kedvelt perzsa költőt és egy arab
nyelvészt is al-Attárnak, rózsavíz-desztillálóak neveztek el. És élt egy 11. századi bagdadi bí-
ró is, aki al-Mávardí (rózsavíz) nevet kapta.
Rózsadesztillálásról Jur vagy Firuzábád környéke, az iráni Teherán, Iszfahán, Síráz és Kasán
mellett, szinte a teljes Irak területéről vannak adatok. A rózsavíz és -olaj hétköznapi használa-
tát annak többféle haszna tartotta fent: mindkettő nagy becsben volt s jelentős értéket képvi-
selt, mint általában minden több funkciójú illatszer. A források szerint épp úgy használták
szépészeti, higiéniai, illatosítási és táplálkozási célokra, mint gyógyszerek alapanyagaként.
Az illatszer- árusítást a városi civilizáció részének, a kifinomult életvitelhez szükséges anya-
gok árusítását városi mesterségnek tartották: az illatszerész, mert luxusigényeket elégített ki,
(portékáját nehéz körülmények között szerezte be, erős biztosítással szállította, tárolta), ezért
drágán és jelentős nyereséggel árulta.
A perzsa származású, Bagdadban munkálkodó Ar-Rází (Rhazes), akit az arab
Hippokratésznek tekintenek, az antik görög, arab és indiai orvoslás összefoglalója. Munkás-
ságának eredményét az újkorig fölhasználták. Kórképei és javallatai nem egyszer Galénoszig
vezethetőek vissza, ámbár maga többre becsülte a saját tapasztalatot. A himlőről és a kanyaró-
ról szóló írásában több okkal is szerepelnek rózsaszármazékok. „Amint meglátjuk a himlő je-
leit feltűnni, különösen, ha nagyméretűek, és több van belőlük, továbbá, ha a kiütések
nedvedzenek, rögtön gondoskodjunk az ízületekről. Kenjük be azokat szantálból készült ke-
nőccsel, örmény anyaggal, rózsaolajjal, kámforral, ecettel vagy rózsavízzel…"
A görög kultúra legendás szépség-tisztelete és testkultúrája jóval később alakult ki, de hal-
vány nyomokban őrizte az egyiptomi hatást. A „koszmetikosz” is görög szó, jelentése: szépí-
teni, ékesíteni. A görögök olajainak és kenőcseinek alapanyaga rózsa, pézsma, citrom, bazsa-
likom, citrusolaj volt. A nők rúzzsal kenegették ajkaikat, és imádtak társaságban fürdőzni.
A borotválkozás szokását – sőt, egyéb, a férfiakat érintő szőrtelenítő eljárásokat – Nagy Sán-
dor makedón birodalma idején kezdték alkalmazni a hadseregben, mert ízléstelennek találták
19
Forrás: http://www.doksi.hu

a túl sok szőrt. A legnagyobb fejlődést azonban a római császárság korában érték el a kozme-
tikumok.
A rózsák európai története is rendkívül izgalmas és sokszínű. A rózsa a szerelem, a szépség
szimbóluma, ugyanakkor a politikáé és a háborúé is. Már a geológiai régmúltban léteztek ró-
zsák, a tudósok megállapítása szerint 35 millió évvel ezelőtt jelentek meg.
A római korban már kiterjedt rózsakultúrákat ápoltak a közel-keleti régióban. Az ünnepélyes
alkalmakat a rózsaszirom-eső tette emlékezetessé. Díszítési, orvosi célokra használták a szép-
ség szimbólumát. A virágból kinyert rózsaolaj parfüm-alapanyag lett. A rózsapopulációk hol
növekedtek, hol zsugorodtak aszerint, hogy a kor divatja mit diktált

2. Az újkori szépségápolás és gyógyítás rózsákkal

A rózsavíz

A rózsavizet már évszázadokkal ezelőtt

használták különböző indiai szertartáso-
kon. A lakóhelységekben szétspriccelve az
első természetes illatosítóként és léghűsí-
tőként szolgált.

A rózsa és a rózsavíz a 17. században oly A rózsavíz hagyományos bőrtisztító és

nagy népszerűségre tett szert, hogy gyakor- tonizáló szer. Ekcéma ellen is kitűnő.
ta fizetőeszközül is szolgált. Megnyugtatja a fáradt, irritált szemet.
Szájöblögetőként alkalmazva csökkenti az
Jozefin – Napóleon hitvese – csodálatos ínygyulladást, és az afták elmulasztásában
rózsakollekcióval büszkélkedhetett, amely is segít. .
Chateau de Malmaison kertjét díszítette.
Pierre Joseph Redoute híres botanikai ak-
varell illusztrációinak nagy része is ebből a
kollekcióból származik.
Az európai orvoslás is gyakran használja rózsavizet köhögés, szájfekély enyhítésére. Csilla-
pítja a gyulladásokat, tisztítja az eltömődéseket, gátolja a herpesz kialakulását, csökkenti a
fogínyvérzést. A rózsavizes lemosás jótékonyan hat a kötőhártya-gyulladásra. Serkenti az
emésztést, csökkenti az émelygést és a hányást. Használ migrén és fejfájás ellen is. Egyen-
súlyban tartja a női nemi hormonokat, általa kevésbé görcsös a havi vérzés, jó húgyúti fertő-
zésekre. Erősíti a hajszálereket, enyhíti a pikkelysömör és ez ekcéma okozta kellemetlen visz-
ketést, de jó bármilyen bőrgyulladásra. Kisgyermekek kezelésére is kiállóan alkalmas.
Elcsitítja az érzelmeket, derűssé tesz, enyhít a szorongáson, csökkenti a feszültséget. Különö-
sen jó a szülés utáni depresszió leküzdésében. Segít túljutni a csalódottság és a féltékenység
érzésén, megnyitja az utat a boldogság felé. Bátorítja a szerelmet, túlsegít a frigidítás és az
impotencia érzelmi okain.
Sírós kisgyerekeknél 1 cseppet az olajból 5 kanál mandulaolajba elkeverni.
Testápolóként is lehet használni. A rózsavíz hűsítően hat az arcra, borogatásként nyugtatja az
arcbőrt.
20
Forrás: http://www.doksi.hu

Összefoglalva tehát segít leküzdeni a fertőzéséket, csökkenti a gyulladást, izomgörcsöket,

nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, eleveníti a szerelmi vágyat.

A rózsakvarc

A rózsakarc bolygója a Vénusz, eleme az

A fotókon Dobogókőről származó
rózsakvarc látható.
éter és a föld.
A rózsa kapcsolódik a szívcsakra fogalmá-
hoz (az elfogadás, intimitás és szeretet
készsége), így a rózsakvarchoz és a Föld-
bolygó szívcsakrájához, Dobogókőhöz is.
Érzelmi egyensúlyt ad, segít az önelfoga-
dásban, barátságokat hoz, eloszlatja a bá-
natot és lelki feszültséget.

A rózsaolaj
A világon ma kb. 5000 rózsafajta létezik,
ezek közül is a legillatosabb a damaszkuszi
rózsa (Rosa damascena) és a százszirmú
rózsa (Rosa centifolia). E két fajtából nye-
rik vízgőz-desztillációval aromaterápiás
célokra az értékes illóolajat. A rózsa Per-
zsiából származik, manapság pedig Fran-
ciaországban, Marokkóban, Egyiptomban,
Törökországban termesztik őket. A rózsák
bokros növésű, lombhullató évelők, 2 mé-
teresre, vagy még nagyobbra is megnőhet-
nek.
30 ml rózsaolajhoz 60000 rózsaszirom szükséges, melynek fő összetevője a fenil – etil - al-
kohol, damaszkon, damaszcenon, citronellol, rózsaoxid, geraniol. Az olaj halvány, vagy sötét
sárga, áttetsző anyag, édes, jellegzetes rózsaillattal.
Minősége függ az éghajlattól, időjárási viszonyoktól, de legfőképpen az előállítási módtól. A
legjobb minőségű rózsaolaj, amit Magyarországon lehet kapni a Dr. Hauschka féle, mely elő-
állítása során nem veszti el éteritását, tehát olyan mintha az élő rózsa lenne cseppfolyósítva
az üvegbe zárva.

21
Forrás: http://www.doksi.hu
Parfümgyártás – három tételben
Az un. illatosítási eljárást napjainkban
szinte nem is alkalmazzák. A magas előál-
lítási költségek miatt csúcspontját csak
1860-ban érte el, amely Grasse-t (a par-
fümgyártás központja Franciaországban)
egy csapásra híressé tette.
A legtörékenyebb virágokat zsíros anyagra
helyezik, majd 24 óránként megismételik
ezt a folyamatot, hogy végül hozzájussa-
nak a kitűnő illathoz (jázmin, ibolya, tuba-
rózsa, rózsa stb.).
Damaszkusz Rózsa szappan
22
Desztillálás: a bizánci kultúra óta terjedt
el. Az alapanyagok illatösszetevőiből pár-
latot készítenek, majd a lombik kivezető
csövén keresztül az ebből nyert olajat
gyűjtőedényben fogják fel.
5-6 tonna virágszirom szükséges ahhoz,
hogy 1 kg illóolajat kapjunk (rózsa, le-
vendula, patchouli, fahéj stb.).
Vegyi kivonás: a 19. század végén felfede-
zett illékony oldószeres eljárás még ma is
modernnek számít. Ez abból áll, hogy a vi-
rágokat és az illatos anyagokat oldószerben
beáztatják, majd a párologtatás után egy
olyan sűrű anyagot kapnak, amely – meg-
szabadulva a nem oldódó zsíroktól – a par-
füm minőségi összetevőinek nélkülözhetet-
len alapja (mimóza, jázmin, rózsa stb.).
Pálmafa magjának gyümölcséből és kó-
kuszdió olajból készült. Rózsa virág kivo-
nattal, parfümökkel és Damaszkusz rózsa
szirmokkal díszítettük.
A szappan mély, klasszikus rózsa virág
aromával rendelkezik. Az indiaiak szemé-
ben a rózsa a világ legszebb asszonyának
szimbóluma - Lakshme, a szerelem isten-
nője rózsasziromból született.
Forrás: http://www.doksi.hu

III. A RÓZSAJELKÉP IRODALMA

Az irodalomban és más művészetekben is visszatérő jelkép a rózsa. Az egyik hasonlatban a

válaszoló a nyíló rózsához hasonlította a gyermekkort. Közismert, hogy az ókorban a rózsa a
szerelem istennőjének, Aphrodité-Venusnak és kísérőinek, a három Gráciának: májusnak, a
megújhodásnak; a halált megvető bátorságnak; valamint a túlvilági Élüszioni Mezőknek a vi-
rága. Venustól Szűz Mária örökölte: a földi szerelem szimbóluma az égi szerelem jelképévé
alakult, paradicsomi virág, melyen a bűnbeesést követően jelentek meg a tövisek (a bűnbeesés
pénteken, Venus napján „történt”). Mária „tövis nélküli rózsája” mentes az eredendő bűntől.
A rózsához, mint virághoz, az irodalmi művekben is általában a szépséget társítjuk, s persze a
különböző színűekhez különböző jelentések kapcsolódnak. A vörös rózsa a szerelem kertjé-
nek piros virága, a fehér rózsa a szűziesség, a tisztaság szimbólumává vált.
A nyíló rózsa, mint a gyermekkor jelképe, magában hordozza a születés motívumát, a szépsé-
get és a tisztaságot egyaránt.

A kis herceg rózsái

Saint-Exupéry szótárában a rózsának a tökéletességértelem jutott, amellyel szinte mindent ki
lehet fejezni, és aminek nagy jelentősége van.
A könyvet rózsa-fejezetit (7 – 8. és a 20 – 21.) olvasván felmerül a kérdés: a Rózsa tulajdon-
sági közül vajon melyekre figyel föl a kis herceg, melyek válnak számára fontossá?
– Először olyan virágnak látja, amelynek tüskéi vannak. – Vajon miért vannak a szépséget
ígérő, szelíd növénynek e virágához nem illő „fegyverei”? – A gyermeki válasza szerint
azért, mert gyönge, gyanútlan, s a tüskék által félelmetesnek képzelheti magát.
– Másodjára már a gyermekre is igaz és érvényes tulajdonságok lesznek hangsúlyosak: a
rózsa esendő, védelemre szorul.
– Mindezek után a virág illatát nevezi meg Saint-Exupéry, majd a bimbózást, a színes
szirmokat, a teljessé vált, kinyílott virágot. S velük együtt a lehetséges ellentétek, melyet
a bárány felbukkanása jelent (mögöttük a több millió éve kialakult, egymás elleni véde-
kezési mód), vagy amely az egyszerű virágok és a tüneményes rózsa között mutatkozott.
Milyen a virágzó Rózsa?
– Óriási, melynek egyetlen bimbóját a kis herceg rendkívül lassan nevelt fel. Sok szirma
gyűretlenül terült ki egy napkeltekor, s rögtön megmutatta teljes pompáját.
– Szépsége jellemzésére a sugárzó jelző olvasható, s a négy tüskéjén kívül jellemzi őt az il-
lata is.
– Botanikai sajátosságai szokványosak: szabályos, gyökereivel helyhez kötött növény.
– Feltűnik, hogy beszédre képes – s első megnyilvánulása, hogy felszólítja a kis herceget,
gondoskodjon róla, locsolja s védje meg a huzattól, az éjszaka hatásaitól – amikor a sö-
tétben egyébként sem látható, a fénytelenségben egyedül marad, s láthatatlansága miatt
gondozójával sem tarthat fizikai kapcsolatot.

23
Forrás: http://www.doksi.hu

A Rózsa értelme – a fenti sajátosságai alapján – is nyilvánvaló: melegséget sugároz, ugyan-

úgy, mint az a napszak, amikor a rózsa végre megmutathatta kifejlett állapotát. A napkelte a
virágba borulás időpontja, éppen az ellentéte a napnyugtának, amelyet olyannyira szeret nézni
a melankóliára hajlamos gyermek.
A Rózsa tulajdonságai más pontokon is a Napéhoz hasonlatosak: egyszerre született a nap-
pal; úgy ragyog, mint a lámpa; s szüksége van a napfényre, hiszen növény. A kis herceg, ami-
kor a regény felnőttjével együtt megtalálja az (egyébként szaharai kutakhoz nem hasonlító)
kutat, jóval a végső búcsúzása előtt, a vödörnyi víz fölszínén észreveszi, hogy remeg rajta a
nap. „Éppen erre a vízre szomjazom” – mondja az a csöppnyi hős, aki egyébként sohasem
iszik. A rózsának a Naphoz, a szellem hagyományos szimbólumához visz közel legtöbb tulaj-
donsága.
A kis hercegben is van növényi tulajdonság: az egy év alatt, amíg a Földön tartózkodott, nem
volt szüksége táplálékra, folyadékra, elég volt számára, mint elhagyott rózsájának is, a fény.
A rózsán keresztül pedig rokonságban áll a szellem legtisztább tulajdonságával: az önzetlen,
befogadó szeretettel.
A Rózsa és a kis herceg egymáshoz való viszonya kommunikálásuk első pillanatában rögtön
meghatározódott. A herceg első mondata, a „Milyen szép vagy!” pillanata az iniciálásé. A ró-
zsa kezdeményező, domináns helyzetbe került. Fölfedezték. Ki kell szolgálni őt, s a kis herceg
aláveteti magát a rózsa akaratának. Nem csoda hát, ha a virág egyre kényesebbé, akaratosab-
bá, követelőzőbbé növi ki magát, miközben a gyermek – függése növekedésével együtt – bol-
dogtalanná válik.
Ugyanennek a Rózsa – Nap – szellem szimbólumkapcsolatnak a jelentése illeszkedik a mese
logikájához. A gyöngének mutatkozó Rózsának előbb meg kell ragadnia a kisfiú figyelmét,
hogy utóbb majd uralkodhasson rajta.
A regény földi szakaszának fontos értelmezési lehetőséget kínáló jelenete az, amikor a kis
herceg a valódi rózsakertbe téved. A kisfiú saját Rózsa-képére gondol, s rájön arra, hogy
egyetlen rózsa – ha az megszelídített – nagyobb értékkel rendelkezhet, mint egy rózsakertnyi.
Van tehát egy „magán-rózsa” amelynek értelme kizárólag a tulajdonosa számára mutatkozik
meg, s vannak „közös rózsák”, amelyeknek nem lehet más, csak közös értelmük, s hogy mégis
értékesek, az azért van, mert a magán-jelentésre figyelmeztetnek.
A virágzó rózsakert az emberekhez vezető utak egyikén terül el. A csábítás helyének bizonyul
eme tér: föllelése előtt homokon, sziklákon, havon kellett átvergődni, s fölbukkanása jelzi a
közeledő, elérhető célt, a vágyott és keresett embereket. A várható boldogság előjegye a ró-
zsakert, amelynek azonosítása csak úgy lehetséges, ha a rózsáról már előzetes tapasztalatokkal
rendelkezik a hős. Lehetséges, hogy a tömegesen felbukkanó virág az oka annak, hogy a fiú
nem kereste tovább az embereket, s miként a maga egyedüli rózsájával, úgy megelégedett az
egyetlen emberről – a sivatag foglyáról – megszerzett ismeretekkel?
Ebben a döntésében segíti őt a megszelídítés technológiáját magyarázó róka. „Neki a vi-
rágja azt mesélte, hogy sehol a világon nincsen párja; és most ott volt előtte ötezer, sza-
kasztott ugyanolyan, egyetlen kertben!” – olvashatjuk. A Rózsa átvitt értelemben beszél, s
a két sínen futó beszéd értelmét kell a hercegnek megértenie ahhoz, hogy döntését meg-
hozhassa.

24
Forrás: http://www.doksi.hu

Tétovázik, segítségre szorul. Szomorú (olyan szomorú, mint a naplementék idején), s a

megvilágosodásra, a napfelkeltére vágyik. Így jut el, vezetője segítségével, a belső megvi-
lágosodáshoz: a Rózsához vissza kell térnie. Az a Rózsa csak akkor létezik, ha van, aki
gondozza, ha van, aki látja, ha létezik az a személy, aki törődik vele.
A róka az, aki a megvilágosodás kapujához vezeti a hőst. Ez az állat fél az emberektől, s
tudja: a fegyveres emberek világán kívül létezik egy másik, ahol a megszelídítettség pa-
rancsol törvényt.
„Az ember csak a szívével lát jól. A lényeges a szemnek láthatatlan.”

A rózsaszimbolika összegzése
A tökéletesnek és boldog helynek mutatkozó kisbolygó Rózsájának megszeretése, a vele való
kapcsolat meghasonlása, az éden elhagyása, s egy tökéletlen rózsakert jóvoltából a Rózsa hiá-
nyával való szembesülés, illetve az igazi megkeresése az a rend, amelyet a regény mindenki
számára bejárandó útként mutat be.
Valójában így zajlik a civilizáció elsajátítása, s a megismerés eredményeként annak értékelé-
se, majd a végső választás. A róka erről beszél, amikor a számára értéktelen búzatábla hirtelen
fontossá válik – a kis herceg hajára emlékeztető szín jóvoltából.
A rózsa tulajdonságai magát a rózsa-növényt jellemzik: a rózsa rózsa, s nem egy személy al-
legóriája. Ennek a virágnak a tulajdonságai mégis személyre utalóak: leginkább a keresztény-
ség Szűz Máriájának s a belőle kibontható anyaképnek feleltethetők meg.
A Rózsa jelleme a szeretetkultusz és a kertkultúra mentén értelmezhetőek. Egyes sajátosságait
a kert szimbólumköréből származó keresztény és muszlin hagyományban kiválasztott jegyek
értékelik föl.
A megnevezett értékek pedig annak a kultusznak a kiterjesztését szolgálják, amelynek a kö-
zéppontjában a Rózsa, s utóbb a rózsa mögöttes értelme áll.

A Rózsa egy életfilozófia elsajátítását, a világszeretetet hangsúlyozó,

misztikus módú megközelítését szorgalmazza.

25
Forrás: http://www.doksi.hu

Felhasznált irodalom

Bucher Katalin: A rózsakeresztes hagyomány. Harmo-Net 2003.03.03.

Dahlke, R.: A mandalák világa. Egzotikus kalandozás a mandalák segítségével a világban és
önmagunkban. Fordította: Zornánszky Károly
Géczi János: Allah rózsái. Terebess Kiadó, Budapest, 2000
Géczi János: A muszlim kert. Terebess Kiadó, Budapest, 2002
Géczi János: Iszlám kertek. Iskolakultúra X. 2000. 6-7.
Géczi János: A rózsa mint jel - J. L. Borges értelmezése szerint.
In: Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. szerk An-
dor J. - Szűcs T. - Terts I., Lingua Franca Csoport. Pécs. 384-399.
Géczi János: A kis herceg rózsája. Látó XIII. évf. 2002. 3. 49-60.; Szemiotikai Szövegtan 14.
A szövegtani kutatatás általános kérdései. JGyTF Kiadó, Szeged. 2001. 89-99.
Géczi János: Az illusztráció formái. Iskolakultúra 2002/4. 40-55.
Géczi János: Az európai rózsajelképek festészeti és grafikai megjelenései a XVI-XVIII szá-
zadban. In Andor J. - Benkes Zs. - Bókay A. szerk. Szöveg az egész világ. Petőfi
S. János 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó. Bp. 190- 236.
Géczi János: Reneszánsz növényillusztráció a rózsa ábrázolása.
In Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila
70. születésnapja tiszteletére. 710. o. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tan-
szék. Pécs. 63-78.
Géczi János: Rózsahagyományok. Iskolakultúra Könyvek 17. Pécs. 241.
Géczi János: Mária kertje: a hortus conclusus. A Dunánál, II.évf. 4. 40-47.
Géczi János: A rózsáról. Az édes illat. Rosa mystica. A Dunánál, II.évf. 5. 48-55.
Géczi János – Stirling János – Tüske László (1999a): Előadások az európai gondolkodás tör-
ténetéből. PTE TI, Pécs, egyetemi jegyzet
Géczi János: Világkép – emberkép – pedagogikum: Élettudományi ismeretek a történeti vi-
lágképekben s a pedagogikumban. Új Pedagógiai Szemle, 2004 január
Luther-rózsa: /http://www.lutheran.hu/z/honlapok/nyugat/kerulet/jelkepeink/rozsa/
Pogány Frida: A rózsa története. Manifesztum újság, 2002.
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját - A rózsakeresztesek. Magvető, Budapest, 1969.
VICO 1998: Giambattista Vico: La scienza nuova. Biblioteca Universale Rizzoli, 1998.

26