Hogyan igazodj ki a könyvtárok rendjében?

Nehezen igazodsz el a könyvtárban, mert nem érted a különféle jelzeteket? Ne aggódj, mert rövid
gyorstalpalónk segítségével te is profi könyvtárhasználó lehetsz!

Minden könyvnek saját helye van a polcon a könyvtárban. Ez a katonás rend biztosítja számodra azt, hogy a
könyvtáros pillanatok alatt megtalálja, amit keresel. Hogy te is be tudd tartani a rendet, ismerned kell a
könyvtári ábécét, a Cutter-számot a szépirodalmi műveknél, s az ismeretterjesztő műveknél a
szakjelzeteket. A raktári jelzet a könyvtári ábécé és a két említett szakkifezezés kombinációjából alakul ki, ezt
tüntetik fel a könyveken.

A szerzők, címek alapján történő betűrendbe soroláskor tehát a könyvtári ábécét használják. Az alapja a
magyar ábécé. A különbség annyi, hogy csak rövid magánhangzókat találunk benne. A rövid párjával
egyenrangúnak tekinti a hosszú magánhangzókat, pl.: a=á, o=ó, i=í, stb. Nem szerepel benne kettős betű sem,
mint gy, cs vagy ly, minden betű egytagú. pl.: cs=c, gy=g, stb. Kivételt jelent az ’sz’, mert a „z” az utolsó betűje
az ábécének, s minden „s”-sel kezdődő szó megelőzi egyébként is.

A szépirodalmi művek, azaz a regények, verseskönyvek, antológiák, mesekönyvek, stb., szerzőik, íróik
vezetékneveinek könyvtári ábécérendjében állnak a polcokon. Helyüket a Cutter-szám jelzi, a raktári jelzetük
is ez. Egy betűjelből és egy kétjegyű számból áll, pl.: Arany János: A rab gólya = A67. A „szoros ábécé”
rendjében sorakoznak a polcokon az azonos jelzetű könyvek is. Pl. Bálint Ágnes után állhat csak Bálint Tibor,
tehát mindig az első eltérő betű a döntő. Fontos, hogy a külföldi írók esetében általában az utolsó név a
vezetéknév, tehát így is kell keresned műveiket!

Ismeretterjesztő művek közé azokat az alkotásokat soroljuk, amelyek bevezetnek egy tudományba,
valamilyen ismeretet közölnek, magyarázatot adnak valamire vagy elméleti és gyakorlati tudnivalókról
informálnak. A könyvtárban témájuk és tárgyuk alapján osztályozzák őket, így kapják meg a megfelelő
számaikat, azaz a szakjelzetet. Azonos témájú könyvek azonos szakjelzetet kapnak, helyüket a polcon pedig
szerzőik/íróik nevének betűrendje határozza meg. A művek raktári jelzete tehát egy szakjelzetből (ETO-szám,
azaz Egyetemes Tizedes Osztályozás) és egy már említett Cutter-számból áll. Pl.: Georg A. Radtke A hullámos
papagáj című könyvének raktári jelzete: 636 R24.

A világ valamennyi ismeretét, tudományát a könyvtárak 10 nagy csoportba, úgynevezett főosztályba osztották
fel, s ezeket 0-9-es számjegyekkel jelölik:

0    Általános művek.

1    Filozófia. Pszichológia. Erkölcs.
2    Vallás. Mitológia.
3    Társadalomtudományok (pl. politika, hadtudomány, oktatás, néprajz)
4    Régen: Nyelvtudomány. Szótárak. Ma: lásd 800 és 801.
5    Természettudományok (pl. matematika, fizika, kémia, biológia, stb.)
6    Alkalmazott tudományok (pl. orvostudomány, növénytermesztés, állattenyésztés, számítástechnika)
7    Művészetek. Sport. Játék.
8    Nyelvtudomány (800, 801). Irodalomtudomány (810- ).
9    Helyismeret. Földrajz. Történelem.

A főosztályok  résztudományokra  (ún. osztályokra)  bonthatók.  Pl. az 5. főosztály osztályai (egy második
számjegyként újra a 0 - 9 számokkal jelölve):

5 - Természettudományok:  50    Általános természettudományi művek.

                                                   Környezetvédelem
                                           51    Matematika
                                           52    Csillagászat
                                           53    Fizika
                                           54    Kémia
                                           55    Geológia, földtan
                                           56    Őslénytan
                                           57    Biológia
                                           58    Növénytan
                                           59    Állattan
 
Az osztályokon belül további alosztályokat tudunk megkülönböztetni, melyekhez szintén 0-9 számjegyeket
társíthatunk, s így tovább, amíg igazán egyedi, s tovább nem bontható tudományokat, területeket nem kapunk.

Csak akkor lehet eligazodni a könyvtárban, ha te magad is törekedsz rá, hogy megőrizd a rendjét. Ha nem
vagy biztos benne, hol a helye, inkább ne kísérletezz vele! Ha elfelejtetted, melyik polcról és melyik két másik
könyv közül emelted le a kiválasztott könyvet, inkább szólj a könyvtárosnak vagy hagyd az asztalon!